TANTÁRGYLEÍRÁS. 1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a művészettörténet tudomány fontosabb kérdésköreibe való bevezetés

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Bevezetés a művészettörténetbe és a művészettörténet irodalmába SBB 1102 1. 3 2+0 kollokvium Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett, főiskolai tanár VK

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a művészettörténet tudomány fontosabb kérdésköreibe való bevezetés. 2. Tantárgyi program Az elméleti megalapozást szolgálja az építészettörténeti, képzőművészeti és részint az iparművészeti alapfogalmak tisztázása, továbbá a műalkotások értelmezésének, stiláris elemzésének szempontrendszerébe való bevezetés. Az egyetemes és magyar művészet stíluskorszakainak, legfontosabb művészeti iskolainak, legjelesebb alkotóinak bemutatása kronológiai rendszerezésben történik, széleskörű szemléltetésre alapozva. A stílusváltozások ívét kiválasztott művészeti emlékek ikonográfiai elemzése, a művészet, az egyes alkotások funkciójának vizsgálata egészíti ki. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az órák látogatása kötelező. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium 5. Az értékelés módszere

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Chr. Höcker: Építészet. Kossuth, Bp., 2004. C. Thiele: Szobrászat. Kossuth, Bp., 2004. V. Gebhardt: Festészet. Kossuth, Bp., 2004. Tatai E.: Művészettörténeti ismeretek. Enciklopédia, Bp., 2002. Galavics – Marosi – Mikó – Wehli: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Corvina, Bp., 2001. Beke – Gábor – Prakfalvi – Sisa – Szabó: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Corvina, Bp. 2002.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Bevezetés a kommunikációelméletbe SBB1107 1. 3 2+0 kollokvium Dr. Mester Béla FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a kommunikációelmélet alapjait, azaz rendelkezzenek átfogó képpel a kommunikáció fogalmáról, színtereiről (személyközi, szervezeti, csoport- és kultúrák közötti), valamint médiumairól. 2. Tantárgyi program Legyen képük a kommunikáció elméletével foglalkozó különböző diszciplínák – például a humánetológia, a szociológia, a megismerés-tudomány, a kultúraelmélet és a filozófia – eltérő nézőpontjairól, illetve a kortárs tudományosságban uralkodó fontosabb kommunikációelméleti modellekről. A tantárgyi elem közvetlenül is fölvet néhány (média)etikai problémát, ezeknek a részletesebb tárgyalása azonban a Média és társadalom című tantárgyi elemre marad. Ezután bővebben foglalkozunk a kommunikáció szintjeivel, – például a verbális és nonverbális kommunikáció egymáshoz való viszonyával – és a kommunikáció különböző médiumaival az írásbeliség különböző formáitól kezdve az elektronikus sajtón keresztül az internetig. A tantárgyi elem keretei között csak a legszükségesebb mértékben érintünk információtechnológiai kérdéseket, illetve a kommunikáció különböző formái történetiségének problémáit. A témának ezt a részét az érdeklődő hallgatók később bővebben is tanulmányozhatják a már említett Média és társadalom című tantárgyi elem keretei között. 3. Évközi tanulmányi követelmények Aktív részvétel az előadásokon. A tantárgy sikeres teljesítését feltételezi az előadás anyagának alapos ismeretét. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium 5. Az értékelés módszere Az írásbeli dolgozatokban szerepelnek az előadáshoz kapcsolódó elméleti kérdések. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Bp., 2001. Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. I: A kommunikatív jelenség. II: A kommunikáció világa. General Press, Bp, 20032. Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok a képek logikájáról. Typotex, Bp., 20032.

Ajánlott irodalom: Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris, Bp., 1999. Az információs társadalom. MTA, Bp., 2000. Dombi Gábor – Lafferton Emese (szerk.): Az információs társadalom felé. Tanulmányok és hozzászólások. Replika Kör, Bp., 2001. Z. Karvalics László: Információs társadalom (A technikától az emberig). Műegyetemi Kiadó, Bp., 1995.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Bevezetés a filmelméletbe SBB1106 1. 3 2+0 kollokvium Dr. Kukla Krisztián AK

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a filmtörténet alapvető irányzatait, kimagasló korszakait és a legfontosabb filmelméleteket. 2. Tantárgyi program A történeti, elméleti ismeretek elsajátítása alapján – a filmtörténet klasszikus alkotásainak és legújabb fejleményeinek értelmezése által – szóbeli és írásbeli kritikai, értelmező készséget szerezzenek a hallgatók. A tantárgy történeti és szisztematikus részből áll. A szisztematikus rész megelőzi a történetit, mert a korszakokkal, irányzatokkal, szerzőkkel és kimagasló műalkotásokkal való találkozásakor a hallgatónak rendelkeznie kell az elméleti alapfogalmakkal. Az elméleti bevezető részben elhelyezi a filmet a kultúrában, részben pedig a filmkultúra belső tagolódását, struktúráját rekonstruálja. Így halad az ontológiai, antropológiai, szemiotikai stb. alapoktól a konkrétumok, a műalkotás, az intertextuális diskurzusfolyam és a kommunikatív közösségek esztétikai érintkezésének tanulmányozása felé. A filmelmélet formái illetve a filmformák tanulmányozása során a kapott fogalmakat, szemléleti formákat az elemző és értékelő kompetencia állandó gyakorlásában kell operacionalizálni. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium 5. Az értékelés módszere A félévet záró kollokvium eredménye alapján 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) J. M. Lotman: Filmszemiotika és filmesztétika. Gondolat, Bp., 1977. David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Magyar Filmintézet, Bp., 1996. Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme. Gondolat, Bp., 1984. A film és a többi művészet. (Szerk.: Kenedi János). Gondolat, Bp., 1977.


Filozófiatörténet SBB1101 1. 3 2+0 kollokvium Dr. habil. Kiss Lajos András, tanszékvezető, főiskolai tanár FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a hallgatók filozófiai szemléletének kialakítása és filozófiai tartalmú gondolkodásának megalapozása. 2. Tantárgyi program A hallgatók ismerkedjenek meg a filozófiatörténet legfontosabb irányzataival, képviselőivel és problémafelvetéseivel a klasszikus görögségtől a 19. század végéig. A tantárgy részét képezik továbbá azok az általános problémák is, amelyek összefüggésben állnak a mindennapi élet kérdéseivel. A félév során a hallgatók megismerkednek a filozófiatörténet néhány klasszikus szövegével, és lehetőség szerint elsajátítják ezek önálló értelmezésének technikáját. A tantárgy hangsúlyt fektet arra is, hogy az itt felmerülő absztrakt kérdéseket a hallgatók képesek legyenek az életvilág jelenségeiben újra felismerni. 3. Évközi tanulmányi követelmények A félév során zárthelyi dolgozat írása 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) kollokvium 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelés írásban és szóban történik 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Cartophilus, Bp., 2001. Etienne Gilson: A középkori filozófia szelleme. Paulus – Kairos, Bp., 2000. Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába. Tankönyv és Szöveggyűjtemény. Holnap, Bp., 2002. Maria Fürst: Bevezetés a filozófiába. Ikon, Bp., 1994.


Bevezetés a modern szociológiába SBB1109 1. 3 0+2 Gyakorlati jegy Dr. habil Kiss Lajos András, tanszékvezető főiskolai tanár FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a modern társadalomelméletek létrejöttének azt a folyamatát, amelyben a társadalomról szóló tudás levált a korábban örök érvényűnek tekintett teokratikus, vallási megalapozású világképről, s amelyben létrejöttek az evilági megalapozottságú, szekularizált társadalom alternatív tematizálási kísérletei. 2. Tantárgyi program Sajátítsák el a legfontosabb társadalomelméleti, szociológiai irányzatok alaptételeit, konceptualizálási sémáit, fogalmait, kérdésfeltevéseit. Valamint legyenek képesek helyesen tájékozódni, problémákat felvetni, illetve megoldási javaslatokat tenni a modern és posztmodern társadalom különféle problématerületein. A tantárgy elsődleges törekvése abban áll, hogy bemutassa azokat a filozófiai, szociológiai vitákat, amelyek elméleti igénnyel szándékoznak feldolgozni és bemutatni a modern, illetve posztmodern társadalom működésének bonyolult mechanizmusát. A tantárgy főleg a német és a francia társadalomelméleti viták ismertetését tűzi ki célul, bizonyos kitekintéssel az angol-amerikai szociológiai mezőre. A tananyag gerincét a Habermas – Luhmann vita bemutatása képezi, mivel ez a közel harminc évet felölelő, „többfordulós” diszkusszió mint pars pro toto magában foglalja a modernitással kapcsolatos lényeges problémák szinte mindegyikét. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Önálló kiselőadás, házi dolgozat készítése a megszerzett ismeretek, kompetenciák alkalmazáskészségének értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Balogh István – Karácsony András: Német társadalomelméletek. Balassi, Bp., 2000. Julius Morel – Eva Bauer és társ. (szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris, Bp., 2000. Jürgen Habermas: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp., 1994. Nicklas Luhmann: Látom azt, amit te nem látsz. Osiris – Gond, Bp., 1999. Pierre Bourdieu: A tudomány és a reflexivitás. Gondolat, Bp., 2005.


Bevezetés a filozófiába SBB1105 1. 3 0+2 Gyakorlati jegy Dr. habil. Kiss Lajos András tanszékvezető, főiskolai tanár FT

1. A tantárgy elsajátításának célja Ahogy Arisztotelész óta oly sokan elmondták, a filozófia ott kezdődik, ahol a világ és jelenségei elveszítik maguktól értetődőségüket, ahol az ember „rácsodálkozik” arra, amit előzőleg pusztán használt, látott, vagy amit éppen észre sem vett. E tantárgy célja ebből kifolyólag az, hogy alapjában érzékeltesse a hallgatókkal a filozófia más diskurzusoktól (tudomány, politika stb.) eltérő szemléletmódját, s lehetőséget teremtsen számukra e sajátos gondolkodásmód elsajátítására. 2. Tantárgyi program Különös hangsúlyt kapnak azok a problémák, amelyek a mindennapi élet felől vetődnek fel, s amelyeket a filozófia hosszú története folyamán újra és újra igyekezett az elméletalkotás különféle módszereivel megalapozni. Vajon az olyan jelenségek mint a „szerelem”, vagy az olyan fajsúlyos kérdések mint „isten létezése”, „a tapasztalati világ bizonyossága”, a „nyelv mibenléte”, az „igazság feltételei és a hazugság” stb., felvetődnének-e a filozófiai reflexió nélkül, vagy éppen csak annak nyelvén lehetett őket kérdéssé tenni? A tantárgy nem kíván szisztematikus ismeretekkel szolgálni, azt a filozófiatörténetre bízza, inkább egyfajta játékként tekinthető, amely ismerős jelenségek mentén akarja bevezetni hallgatóit a filozófia diskurzusába. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Platón: Phaidrosz. (Szókratész második beszéde), Atlantisz, Bp., 2005. R. Descartes: Értekezés a módszerről. (3. rész), Icon, Bp., 1995. Fr. Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról. Atheneum, 1992/3.

Részletek Moore, Wittgenstein és Heidegger műveiből.


Bevezetés az esztétikába SBB1104 1. 3 2+0 kollokvium Dr. Csobó Péter, főiskolai docens FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy konkrét műalkotások értelmezhetőségének problémájával igyekszik megszólítani (esetleg provokálni) a hallgatókat, majd néhány meghatározó esztétikai alapfogalom (pl. remekmű, alkotó, befogadás, tapasztalat, élmény stb.) bevonásán keresztül próbál eljutni a művészettel foglalkozó filozófiai reflexió legáltalánosabb problémáinak felvetéséig. 2. Tantárgyi program A legátfogóbb és legnehezebb kérdések (mint pl. „mi a művészet” és „miért fontos ezt a kérdést feltenni”) megválaszolása természetesen nem célja a tantárgynak, ahogyan szisztematikus ismeretek közvetítése sem, ezt bőven megteszik majd az esztétikatörténet és az ágazati esztétika tantárgyi elemei. Itt, ahol sokan valószínűleg először szembesülnek a művészetet firtató elmélet szerepével, inkább csak e reflexív közeg körülhatárolása a cél eleven problémafelvetések segítségével. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) kollokvium 5. Az értékelés módszere 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Balzac: Az ismeretlen remekmű. Shakespeare: Hamlet. Szophoklész: Oidipusz király. P. Valéry: Eupalinosz vagy az építész. A lélek és a tánc. Gondolat, Bp., 1973. W. Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai. Kossuth, Bp., 2000.


Bevezetés az etikába SBB1103 1. 3 2+0 kollokvium Dr. habil. Kiss Lajos András tanszékvezető, főiskolai tanár FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek az etika alapfogalmaival és legfontosabb irányzataival, mind szisztematikus, mind pedig történeti értelemben. 2. Tantárgyi program A tantárgy emellett segíteni kívánja a hallgatóknak abban, hogy képesek legyenek eligazodni a morálfilozófiai érvelések, bizonyítások, ill. az erkölcs filozófiai megalapozhatóságának a kérdéseiben. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) kollokvium 5. Az értékelés módszere 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Nyíri Tamás: Alapvető etika. Szent István Társulat, Bp. 1995. Hársing László: Az európai etikai gondolkodás. Bíbor, Miskolc, 2001. Arno Arzenbacher: Einführung in die Ethik. Düsseldolf, 2001.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Bevezetés a vallástudományba SBB1108 1. 3 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Janka Ferenc, főiskolai tanár FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A vallástudományi bevezetés általános célja, hogy a hallgatók megismerjék a köznapiempirikus és szaktudományos problémakezelésen túl a vallásfilozófiai kérdezés eredetiségét, jogosultságát és a vallástudományi válaszkísérletek alapvető irányait. 2. Tantárgyi program A vallástudományi reflexión belül az európai bölcselettörténeti jelentősége miatt sajátos szerepet kap az ún. keresztény filozófia és az ezzel polemizáló, vagy ezt valamilyen alternatívával helyettesíteni szándékozó bölcseleti elméletek. A tantárgy a hallgatók problémaérzékenységének differenciálódását, a kérdezés és válaszolás készségének fejlesztését és a megszerzett elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét kívánja fejleszteni.

3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy a félév során készített írásbeli dolgozat alapján 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Tankönyvek, jegyzetek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Emerich Coreth: Isten a filozófiai gondolkodásban. Kairosz, Bp., 2004. Etienne Gilson: Isten és a filozófia. Kairosz, Bp., 2004. Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába, Cartaphilus, Bp., 2001, 358-391. Janka Ferenc: Hívő értelem, értelmes hit. A Fides et ratio vándorutunk iránytűje. In: Athanasiana 13. (2001) 123-142.


Szakirodalmi információkeresés módszertana SBB1110 1. 3 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Csobó Péter, főiskolai docens FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a következőkben foglalható össze: (1) Nyújtson a hallgatóknak gyakorlati ismereteket a szakirodalmi információkeresés módszertanában mind a hagyományos könyvtárakban, mind a digitális információhordozók világában. (2) Nyújtson módszertani alapokat a gyűjtött információk szelektálására, feldolgozására, az idézés és a jegyzetelés technikájára nézve. (3) Vezesse be a hallgatót az információ kezelésének etikai kérdéseibe. (A jogosulatlan adatkezelés, félrevezető hivatkozás és a plágium etikai kérdései.) (4) Ismertesse meg a hallgatót az információtárolás történetileg kialakult rendszereinek – írás, könyv, könyvtár, digitális adathordozók – a jelentőségével a bölcsészettudományokban. (A bölcsészettudományok felfoghatók szövegekkel foglalkozó tudományoknak.) 2. Tantárgyi program A tantárgy elsősorban gyakorlati ismereteket nyújt: bemutatja a bölcsészettudományok főbb területeinek alapvető, főként magyar nyelvű kézikönyveit, szaksajtóját és fontosabb adatbázisait, honlapjait; valamint gyakorlati példákon keresztül megismertet az értekező próza egyes műfajaiban – tanulmány, esszé, recenzió – szokásos és elvárható információkereső és hivatkozási, idézési eljárásokkal. Gyakorlati példákon keresztül megmutatja a technikailag hibás, vagy erkölcsileg helytelen információkeresési és feldolgozási eljárások káros hatásait. A kialakult információtárolási és feldolgozási eljárások – kézikönyvek, hagyományos és digitális könyvtárak, hagyományos és digitális szaksajtó – jelentőségét és hatását a tudományos tevékenységre elsősorban a magyar művelődéstörténetből vett példák segítségével érzékelteti a tantárgy, ezen belül főként a szaksajtó kialakulására, valamint a szakfordítások kérdésére helyezve a hangsúlyt. A kurzus teljesítésének követelménye: a félév egyéb tanulmányai kötelezettségeinek témájához kapcsolódó szakbibliográfia készítése, egy dolgozat jegyzetapparátusának bemutatása. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Tankönyvek, jegyzetek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Balla Mária: A könyvtárhasználat és a szakirodalmi alkotó munka segédanyag főiskolai hallgatók számára. CSVM TF K., Kaposvár, 1996. Balázs Sándor: Az információk használata, hasznosítása és haszna. OMIKK, Bp., 1993. Balla Mária: Információforrások és könyvtári szolgáltatások fogalomgyűjtemény. CSVM TF K., Kaposvár, 1999. Rétfalvi Gábor: Információforrások. BDTF, Szombathely, 1998. Bártfai Barnabás, Szűcs Sándor: Az információ-technológia alapfogalmai. BBS-Info, Bp., 2003. Ajánlott olvasmányok: Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem. Válogatott írások. Typotex, Bp., 2003. Balázs Géza, Bódi Zolt (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja tanulmányok. Gondolat, Bp., 2005. Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz, Bp., 2005. (cop. 1996)


Reprezentáció-elméletek 1-3. SBB1403, SBB1503, SBB1602 4, 5, 6. 15 (3 ×5) 2/2/1+2 Kollokvium SBB1105, SBB1503 Dr. Kukla Krisztián, főiskolai docens AK

1. A tantárgy elsajátításának célja A három elemből álló tantárgy a filozófiai és művészetelméleti gondolkodás egyik legfontosabb alapfogalmának, a reprezentációnak a problématerületét kívánja körüljárni. 2. Tantárgyi program A Az első féléves nyelvfilozófiai előadás célja a hallgatók megismertetése a nyelv természetét, a nyelv és a gondolkodás viszonyát érintő, a filozófiai hagyományban különösen a 20. századi ‘nyelvi fordulat’ óta mérvadó kérdésekkel. A nyelvi reprezentáció különböző teóriáinak implikációi után a tantárgy a második félévben a mentális reprezentáció kérdéskörének feltérképezésével folytatódik. Az előadások az érzékeléssel és észleléssel foglalkozó klasszikus, illetve kortárs felfogásokat tekintik át. Foglalkozunk a filozófiai, s különösképpen a fenomenológiai észlelés-elméletekkel, az érzékszervi hierarchia problémájával, illetve az érzékek antropológiai megközelítésével. A tantárgy záró kurzusa – az előadásokat immár szövegolvasó és -elemző szemináriummal kiegészítve – a kép és képiség azon interdiszciplináris problémáit veszi szemügyre, amelyek manapság a vizuális kultúra címén a művészetelméleti és művészettörténeti tradíciót is új impulzusokkal látják el. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése szóban történik 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Tankönyvek, jegyzetek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Farkas Katalin – Kelemen János: Nyelvfilozófia. Áron, Bp., 2002. Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Typotex, Bp., 2003. Bacsó Béla (szerk.): Kép, fenomén, valóság. Kijárat, Bp., 1997. Vizuális kultúra. Enigma 41. sz. (2004) Jonathan Crary: A megfigyelő módszerei. Osiris, Bp., 1999.

Ajánlott olvasmány: Erwin Straus: Vom Sinn der Sinne. Springer, Berlin, 1956.


Szociológia SBB1604 6. 4 2+0 Kollokvium SBB1109 Dr. Kerülő Judit, tanszékvezető, főiskolai tanár AK

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatókat megismerteti a szociológia szemléletével, a mai magyar társadalom jellemzőivel és problémáival. 2. Tantárgyi program A szocializáció fogalma és funkciói, a társadalmi tanulás módja. A deviancia fogalma, társadalmi okai, leggyakoribb fajtái, elméletek a deviancia okairól. A család funkciói, típusai és jellemzői. Az iskola, az iskolai esélyek egyenlőtlenségei és ennek okai, a kulturális háttér, az iskolai lemorzsolódás tendenciái. A társadalmi struktúra és rétegződés kérdései, a magyar társadalom, a magyar társadalom szerkezete. A társadalmi mobilitás iránya, típusai, a társadalmi mobilitás alakulása Magyarországon, a magyar mobilitás jellemzői és hatásai. 3. Évközi tanulmányi követelmények Zárhelyi dolgozat 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium 5. Az értékelés módszere Szóbeli kifejezőkészség, a szaktárgy alapkérdéseiben való jártasság, érvelési készség, problémakezelő képesség értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Tankönyvek, jegyzetek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Albert József – Farkas István – Leveleki Magdolna: Szociológia. Nyíregyháza, 2004. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Bp., 2001. Anthony Giddens: Szociológia. Osiris, Bp., 1995. Albert József (szerk.): Társadalomismeret. Nyíregyháza, 2003.


Emberismereti diszciplínák 1-4. SBB1201, SBB1301, SBB1401, SBB1501 2, 3, 4, 5. 16 (4×4) 1+2 Kollokvium, Gyakorlati jegy SBB1109, SBB1201, SBB1101 Harsányiné Petneházi Ágnes, főiskolai tanársegéd TK

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy keretében pszichológiai alapfogalmak és elméletek megismerése után a hallgatók életközeli tapasztalatokhoz is jutnak a gyakorlatok során. 2. Tantárgyi program A személyiség-lélektani elméletek közül a tipológiák, dinamikus elméletek és dimenzionális elméletek feldolgozásával jutnak a hallgatók hasznosítható tapasztalatokhoz. A társadalom és egyén kölcsönhatásának törvényszerűségeit ismerhetik meg a szociálpszichológia keretében. Az alkalmazott pszichológiák közül elsősorban a munka- és szervezetpszichológiai ismeretek feldolgozására kerül sor. A hallgatók megismerkednek a filozófia lélekről és testről alkotott meghatározó felfogásaival is. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium, gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris, Bp., 2003. M. Foucault: A bolondság története. Atlantisz, Bp., 2004. Filozófusok Freudról. (Szerk.: Szummer Csaba – Erős Ferenc.) Cserépfalvi, Bp., 1993. Roy Porter: A téboly. Magyar Világ Kiadó, é. n. Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia, SHL Hungary Kft., Bp., 2001.


Média és kultúra 1-3. SBB1205, SBB1305, SBB1405 2, 3, 4. 12 (3×4) 2+0, 0+2 Gyakorlati jegy SBB1109, SBB1107 Dr. Mester Béla FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A három tantárgyi elemből álló média és kultúra című tantárgy azokat a kihívásokat vizsgálja, amelyek néhány társadalomtudomány (elsősorban a filozófia, a szociológia, valamint a művészettörténet) hagyományos fogalmi rendszereit érték az úgynevezett új médiumok fellépésének következtében. 2. Tantárgyi program A tömegkommunikáció teoretikus megközelítésének vezérfonalául néhány, több humántudományban is fontos szerepet játszó fogalom szolgál, amelyeken keresztül a történeti anyag problémaközpontú megközelítése is lehetővé válik. A médiakutatás irányzatainak feltérképezése mellett foglalkozunk a kultúraelemzés kérdéseivel: a tömegkultúra és a magaskultúra egymást kölcsönösen átható viszonyával, az archívumok és a kulturális innováció közötti kapcsolattal. A médiaelméleti bevezető félévet az információs társadalom kérdéseivel összefüggésbe hozható etikai dilemmák szemináriumi feldolgozása követi, a tantárgy záró eleme pedig arra kíván választ adni, hogy a hagyományos esztétikai megközelítések mennyiben szolgálnak felülvizsgálatra a kortárs művészettel kapcsolatos kérdésekkel szembesülve. 3. Évközi tanulmányi követelmények A gyakorlatokon kötelező a részvétel. Írásbeli dolgozat 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere A gyakorlati jegyek százalékos értékeit az év végén összegezzük, és ez alapján számítjuk a gyakorlati jegyeket. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom Ifj. Csákvári J. – Malinák J.: Média-galaxis. Szimbiózis, Bp., 1998. Friedrich Kittler: Optikai médiumok. Ráció, Bp., 2005. Kulcsár Szabó E. – Szirák P. (szerk.): Történelem, kultúra, medialitás. Balassi, Bp., 2003. Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Bp., 1998. Kondor Zs – Fábri Gy. (szerk.): Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai. Századvég, Bp., 2003.

Ajánlott olvasmány: Werner Faulstich: Einführung in die Medienwissenschaft. Fink, München, 2002.


Modern filozófiai irányzatok 1-5. SBB1202, SBB1302, SBB1402, SBB1502, SBB1601

2, 3, 4, 5, 6. 20 (5×4) 1+2 Kollokvium SBB1101, SBB1108, SBB1402, SBB1502 Dr. habil. Kiss Lajos András, tanszékvezető, főiskolai tanár FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy elsősorban betekintést nyújt a modern európai filozófia főbb áramlataiba, bemutatja és elemzi a filozófia tudományának a felvilágosodástól napjainkig terjedő szakaszában felmerült problémáit és azokra adott válaszokat. 2. Tantárgyi program A tantárgy egyszerre vállalja fel – akár választhatóan is – a történeti és a problémaközpontú filozófiai műveltség megalapozását, és egyúttal mindkét megközelítésben számos kapcsolódási pontot kínál más társadalom-és bölcsészettudományok alapvetéseihez. Az átfogó szemlélet kialakítása mellett két területen: a vallásfilozófiai és a történetfilozófiai tudományokban kínál intenzívebb elmélyülésre lehetőséget. 3. Évközi tanulmányi követelmények Évközi zárthelyi dolgozat 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) 5. Az értékelés módszere A félévközi jegyek és a félévet záró kollokvium eredménye alapján 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Jegyzetek, könyvek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) A. Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Cartaphilus, Bp., 2001. J. H. Störig: A filozófia világtörténete. Helikon, Bp., 1998. R. Schaeffler: A vallásfilozófia kézikönyve. Osiris, Bp., 2003 Romsics Ignác (szerk): A történész mestersége. Rubicon 2003/6 Horvát Pál: Vallásismeret. Calibra, Bp. 1996.


Műelemzés 1-2. SBB1203, SBB1303 2-3. 4 (2×2) 0+2 Gyakorlati jegy SBB1105 Dr. Onder Csaba, főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a hallgatók műelemző képességének felmérése, valamint fejlesztése. 2. Tantárgyi program A szemináriumok ezért elsősorban oly műalkotásokkal foglalkoznak, amelyek egy-egy interpretációs iskola mintadarabjává nőtték ki magukat, illetve amelyek kapcsán széleskörű kritikai vita bontakozott ki (pl. az „ellopott levél”-vita, Kleist írása a marionettszínházról, az ún. vita a bécsi akcionalizmusról). Módszertani szempontból így célravezetőbbnek tűnik, ha először a műalkotások önálló értelmezésére helyezünk hangsúlyt, majd az idevágó elméletek bevonásával tárgyaljuk az interpretáció tágabb összefüggéseit. Mindeközben terítékre kerülnek olyan kérdések is, mint például a szerző státusza, a mű fogalmának keretei, illetve az interpretáció elméleti problémái. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Önálló kiselőadás, házi dolgozat készítése a megszerzett ismertek, kompetenciák alkalmazáskészségének értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Michel Foucault: Mi a szerző? In: uő: Nyelv a végtelenhez. (Szerk.: Sutyák Tibor), Latin Betűk, Debrecen, 1999. E. A. Poe: Az elveszett levél. In: E. A. Poe válogatott művei. Európa, Bp., 1981. Testes könyv 2. (Kis A. A., Kovács S., Odorics F. szerk.), Ictus, Szeged, 1997. Kleist: A marionett-színházról. In: uő: Esszék, anekdoták, költemények. Jelenkor, Pécs, 1995. Paul de Man: Esztétikai formalizálás. Kleist Über das Marionetttheater-je. Enigma 11-12. 1997. Vita a bécsi akcionalizmusról a Holmiban. In: A performance-művészet. (Szőke Annamária szerk.) Balassi, Bp., 2001. 185-253.


Társadalomtudományi ismeretek I. 1-3-4. SBB1204, SBB1404, SBB1504 2, 4, 5 12 (3×4) 2+0 Gyakorlati jegy SBB1304, SBB1404 Dr. Trembeczki István, főiskolai docens FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A négy tantárgyi elemet magában foglaló tantárgy előadások formájában nyújt betekintést az adott tudományágakba, integrálva azok társadalomtudományi szempontjából releváns mozzanatait, ugyanakkor kitekintést enged az ember-természet viszony szintetizáló értelmezéseire is. Cél az is, hogy a hallgatók megismerjék az egyes tudománytörténeti korszakokat, iskolákat, alapvető műveket. 2. Tantárgyi program A tantárgyat megvalósító tantárgyelemek: 1. Néprajz (egy félév) 2. Kulturális antropológia (egy félév) 3. Az ökológia alapjai (egy félév) 4. Környezetvédelem (egy félév) 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere A félévközi jegyek eredménye alapján 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik, Szeged, 2001. Philippe Descola – Gérard Lenclud – Carlo Severi-Anne – Christine Taylor: A kulturális antropológia eszméi. Századvég, Bp., 1993. Frank Robert Vivelo: Handbuch der Kulturanthropologie. Eine grundlegende Einführung. Stuttgart, 1995.

Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Társadalomtudományi ismeretek I. 2. SBB1304 3 4 2+0 Gyakorlati jegy SBB1103 Dr. Kukla Krisztián, főiskolai docens FT

8. A tantárgy elsajátításának célja A négy tantárgyi elemet magában foglaló tantárgy előadások formájában nyújt betekintést az adott tudományágakba, integrálva azok társadalomtudományi szempontjából releváns mozzanatait, ugyanakkor kitekintést enged az ember-természet viszony szintetizáló értelmezéseire is. Cél az is, hogy a hallgatók megismerjék az egyes tudománytörténeti korszakokat, iskolákat, alapvető műveket. 9. Tantárgyi program A tantárgyat megvalósító tantárgyelemek: 1. Néprajz (egy félév) 2. Kulturális antropológia (egy félév) 3. Az ökológia alapjai (egy félév) 4. Környezetvédelem (egy félév) 10. Évközi tanulmányi követelmények 11. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 12. Az értékelés módszere A félévközi jegyek eredménye alapján 13. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 14. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik, Szeged, 2001. Philippe Descola – Gérard Lenclud – Carlo Severi-Anne – Christine Taylor: A kulturális antropológia eszméi. Századvég, Bp., 1993. Frank Robert Vivelo: Handbuch der Kulturanthropologie. Eine grundlegende Einführung. Stuttgart, 1995.


Politológia SBB1306 3. 3 2+0 Gyakorlati jegy Dr. Nádasdi József, tanszékvezető főiskolai tanár PO

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Olyan általános és speciális ismeretek átadása, melyek segítségével a jövő értelmisége megérti a nemzetközi és hazai politikai események összefüggéseit, ezek révén képes szűkebb és tágabb környezetében orientálódni. 2. Tantárgyi program A politológia mint tudomány és tantárgy. A politika és a politikai rendszer fogalma, típusai. Politikai eszmék és ideológiák. Politikai pártok és szervezetek. A hatalom fogalma, történeti típusai. A legitimáció típusai. A politikai kultúra fogalma, történeti típusai. A magyar politikai kultúra. A politikai szocializáció lényege, funkciói. 3. Évközi tanulmányi követelmények

4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése szóban történik 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág, Bp. 1999. Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia. Universitas, Bp. 1992. Haskó K. – Hülvely I.: Bevezetés a politikatudományba. Villányi úti könyvek. Politikatudományi sorozat. Bp. 1996. Mi a politika? Bevezetés a politika világába. (szerk.: Gyurgyák János), Századvég, Bp., 1994. Politikai filozófiák enciklopédiája. Kossuth, Bp. 1995.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve

Bevezetés az irodalomelméletbe SBB2201 2.

Kreditpont

4

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.)

1+2

Félévi követelmény

Kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

SBB1104 Dr. Karádi Zsolt MY

1. A tantárgy elsajátításának célja Az előadásból és szemináriumból álló tantárgy célja az utóbbi néhány évtizedben keletkezett legfontosabb irodalom- és kultúratudományi tendenciák áttekintése, a köztük folyó polémiák, illetve közeledési kísérletek ismertetése, tudománytörténeti hátterük vázolása. 2. Tantárgyi program Napjaink irodalomtudományi diskurzusa rendkívül szerteágazó. A különböző argumentációs stratégiák gyakorlati alkalmazhatóságát nehéz megítélni – nehéz mérlegelni, mit olvassunk el a hatalmas választékból, hol helyezzük el a friss információt a már ismert elméletek és módszerek között. A tantárgy orientációs segítséget kínál a jelenkori irodalom- és kultúraelméleti diszkussziókban gyakran használt, de még a szakmai közönség számára sem mindig egyértelmű alapfogalmak között. 1. Hermeneutikai modellek 2. Szociológiai megközelítések 3. Kritikai elmélet 4. Pszichoanalízis 5. Strukturalizmus és szemiotika 6. Dekonstrukció 7. Diskurzusanalízis 8. Újhistorizmus 9. Intertextualitás 10. Rendszerelmélet és konstruktivizmus 11. Gender Studies 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Hima Gabriella: Az irodalomtudomány jelenkori irányzatai. Eötvös J. Kiadó, Bp., 1999. Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban. Osiris, Bp., 1997. Bókay Antal (szerk.): A posztmodrn irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Bp., 2002.


Esztétikai alapismeretek 1-2. SBB2202, SBB2301 2-3. 8 (2×4) 0+2 Gyakorlati jegy SBB1105, SBB2202 Dr. Kukla Krisztián AK

1. A tantárgy elsajátításának célja A két elemből álló tantárgy célja az esztétika diszciplináris határainak hozzávetőleges megrajzolása.. 2. Tantárgyi program Az első, propedeutikai jellegű félév előadás formában foglalkozik az esztétika mibenlétével, a filozófia és az esztétika fő kapcsolódási területeivel, ill. az esztétika néhány alapfogalmával (művészet, műalkotás, szép, fenséges, mimézis, kreativitás stb.). A második félév tudományos írással foglalkozó műhelyszemináriumot foglal magában, ennek célja a műelemzés alapvető szakmai kritériumainak és fogalmi apparátusának megismertetése, ill. a műelemző iskolák és hagyományok körében való tájékozódás megalapozása. Mindez kanonikus művek elemzése és kritikaírásgyakorlatok segítségével történik. 3. Évközi tanulmányi követelmények

4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése szóban és írásban történik 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Szemelvények az alábbi művekből: W. Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai. Kossuth, Bp., 2000. Jacques Maquet: Az esztétikai tapasztalat. Csokonai, Debrecen, 2003. Az esztétika vége – avagy se vége, se hossza? (Szerk.: Bacsó Béla), Ikon, Bp., 1995. Változó művészetfogalom. Kortárs frankofon művészetelmélet. (Szerk.: Házas Nikoletta), Kijárat, Bp., 2001. Továbbá Platón, Arisztotelész, Paul de Man, A. C. Danto, A. Baeumler stb. műveiből.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve

Bevezetés a műalkotás-elemzésbe 1-4.

Tantárgyi kód

SBB2302, SBB2403, SBB2504, SBB2603

Meghirdetés féléve

3, 4, 5, 6.

Kreditpont

8 (4×2)


0+2


Gyakorlati jegy

Előfeltétel (tantárgyi kód)

SBB1105

Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Dr. Onder Csaba, főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja A négy félévnyi, szemináriumi formában oktatott tantárgy alapvető célja, hogy megismertesse a hallgatókat az európai kultúra legkiemelkedőbb irodalmi, képzőművészeti, filmes és zenei műalkotásaival, és hogy elősegítse a műalkotások elemzéshez nélkülözhetetlen gyakorlati képesség fejlesztését.. 2. Tantárgyi program Ezek a tantárgyi elemek szükségszerű kiegészítői az ágazati esztétika és az esztétikatörténet tantárgyak átfogó elméleti problematikáinak. Ezért a műalkotáselemzés képességének fejlesztése egyaránt magában foglalja az elméleti ismeretanyag alkalmazásának, illetve a műalkotások különféle kulturális kontextusokhoz való kapcsolásának elősegítését. Mindeközben a kanonizált, vagy klasszikus alkotások mellett nagy súlyt kívánunk fektetni azokra a kortárs alkotásokra is, amelyek még nem estek át a kanonizáción (esetleg nem is fognak), s amelyek szubverzív erejükkel kifejezetten alkalmasak rá, hogy örökös reflexióra késztessék a hallgatókat a klasszikus művekre érvényesített művészetfogalom vonatkozásában. A műelemzés azonban nem pusztán valamely elmélet applikációja a műalkotásokra, hanem jórészt maga is produktív, ha tetszik kreatív tevékenység, amelynek kiformálásához elengedhetetlen az invenciózusság, a nyelvi kompetencia, az elemzés szempontrendszerének örökös gazdagítása is. Mindezt hivatottak elősegíteni a közös műelemzések, és az önálló hallgatói tevékenység megfelelő motiválása. Az említett képességfejlesztő gyakorlatok arra irányulnak, hogy a hallgatókat lehetőség szerint értő, a művészet aktuális kérdéseire és problémáira is érzékeny műélvezővé formálják, illetve hogy széles körben kamatoztatható ismeretekkel felvértezve versenyképessé tegyék őket a kulturális munkaerőpiacon. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy

5. Az értékelés módszere Önálló kiselőadás, házi dolgozat készítése a megszerzett ismeretek, kompetenciák alkalmazáskészségének értékelése

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) A szemináriumvezető által meghatározott műalkotások, és a velük kapcsolatos szakirodalom.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve

Klasszikus és művészetelméletek és esztétikák 1-2. SBB2402, SBB2502 4-5.

Kreditpont

8 (2×4)


2+2


Kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód)

SBB1105, SBB2402

Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Dr. Kukla Krisztián AK

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy keretében meghirdetett két tantárgyi elem a művészetről és a szépségről alkotott filozófiai gondolatok történetét a klasszikus görögségtől egészen a 19. századig követi nyomon előadások formájában. Emellett az esztétikatörténet törzsanyagát (Platóntól Hegelig) szövegelemző szemináriumok ismertetik meg közelebbről a hallgatókkal. 2. Tantárgyi program Az előadások feladata nemcsak az esztétikatörténet tényanyagának közvetítése, hanem egyszersmind a történeti tudat erősítése is, azoknak a problémáknak a világossá tétele, amelyek egy diszciplína történeti összefüggéseiben szükségszerűen felvetődnek, illetve a diszciplínatörténeti kutatás mai lehetőségeinek a vázolása (mint pl. mit jelent a probléma-, a fogalom- vagy a szellemtörténeti elemzés, a Foucault-i „archeológia”, azaz a genealogikus szemléletmód stb.). Végül elválaszthatatlan része e történeti tudat kiformálásának persze annak megvilágítása is, hogy miért bizonyulnak bizonyos művek mind a mai napig megkerülhetetlennek, mi több mértékadónak, vagyis „klasszikusnak”. Természetesen nem célunk, hogy a hallgatók ennek az időszaknak a teljes esztétikatörténeti anyagát két félév alatt teljes terjedelmében és mélységében átolvassák és elemezzék, a szemináriumok többnyire csak műrészletekkel foglalkoznak. A kanonikus műelemzés tantárgy egyes elemeinek keretei között azonban bőven nyílik lehetőség teljes művek megismerésére és az ehhez szükséges interpretációs, kutatás-módszertani, (idegen nyelvű) olvasásstratégiai stb. technikák elsajátítására. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Szóban annak ellenőrzése és értékelése történik, hogy az adott félév során előadott ismereteknek a hallgató birtokában van-e. 5. Az értékelés módszere Gyakorlaton a hallgató tudásának írásbeli értékelése történik. A félév végi vizsgáztatás szóban történik a hallgatókkal előzetesen megismertetett témakörök alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) E. Grassi: A szépszég ókori elmélete. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1997. U. Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Európa, Bp., 2002. Gilbert – Kuhn: Az esztétika története. Gondolat, Bp., 1966. Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. sz-i esztétikában és logikában. Enciklopédia, Bp., 2002. Fr. Nietzsche: A tragédia születése. Európa, Bp., 1986.


Kortárs és művészetelméletek és esztétikák 1-2. SBB2503, SBB2602 5-6. 20 (2×5) 2+2 Kollokvium SBB2301 Dr. Csobó Péter, főiskolai docens FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy az esztétikának és a művészetelméletnek a 19. század végétől napjainkig terjedő időszakban kitermelt legfontosabb irányzataival foglalkozik, így felöleli a meghatározó elméleti iskolák (fenomenológia, egzisztencializmus, hermeneutika, szemiotika, strukturalizmus, posztstrukturalizmus, pszichoanalízis, alaklélektan, analitikus filozófia, narratológia stb.) művészetről alkotott reflexióit. 2. Tantárgyi program A tantárgy elemei kellő súlyt adnak annak a 20. században folyvást érvényesülő kihívásnak is, amit a művészi praxis jelent(ett) a művészetelmélet számára, és ami a művészetfogalom örökös újradefiniálásában ölt(ött) testet. A tantárgy legfontosabb célja az elméleti ismeretek közvetítésén túl olyan nyitottság kiformálása a hallgatókban, amely nemcsak a kortárs művészet értő befogadására teszi őket képessé, hanem ha kell, elméletileg megalapozott, világos érvelésre is ízlésítéleteik és értékpreferenciáik alátámasztása érdekében. Ez utóbbi érvényesítése különösen fontos egy olyan szakember képzésében, aki a kultúra helyi és regionális rendszerében nagyobbrészt kortárs műalkotásokkal szembesül, s esetenként éppen ő lesz hivatott döntést hozni róla, hogy ezek közül melyek kapjanak nyilvánosságot a médiumok és kulturális közintézmények kommunikációs tereiben. Végül természetesen az is célja e tantárgynak, hogy a kortárs elméletek magasabb szintű (MA) feldolgozását előkészítse . 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A gyakorlati munka folyamatos ellenőrzése és rendszeresen íratott zárthelyi dolgozatok segítségével. Szóban annak ellenőrzése és értékelése történik, hogy az adott félév során előadott ismereteknek a hallgató birtokában van-e. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának írásbeli értékelése az elért százalékos eredmények alapján történik. Az év végi vizsgáztatás szóban történik a hallgatókkal előzetesen megismertetett témakörök alapján.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) A. C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Bp., 1997. Fenomén és mű. (Szerk.: Bacsó Béla), Kijárat, Bp., 2003. A művészet vége, avagy se vége, se hossza? (Szerk.: Bacsó Béla), Ikon, Bp., 1995. Paul de Man: Az olvasás allegóriái. Ictus, Szeged, 1999. Th. W. Adorno: A művészet és a művészetek. Helikon, Bp., 1999.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve, beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Ágazati esztétikák 1-3. SBB 2401, SBB2501, SBB2601 4, 5, 6. 12 (3×4) 2+2 Kollokvium SBB1102, –, SBB2301 Dr. Csobó Péter, főiskolai docens FT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy egyfelől arra keresi a választ, hogy miként ágyazódott be az egyes művészetek elméleti megítélése és tematizálása az esztétika, ill. az európai kultúra tágabb összefüggésébe, hogy milyen szerep jutott az egyes művészeteknek a filozófiai esztétikák rendszerében. Másfelől azoknak a diskurzusoknak a genezise és rendje alkotja e tantárgy témáját, amelyek (nagyobb részt a 19. század ellenhegeliánus lendületéből táplálkozva) immár önálló elméleti tudásformában kívánták rögzíteni az egyes művészetei ágak mibenlétét, esztétikai sajátosságait és kulturális rangját. 2. Tantárgyi program A képzőművészet, a zene és a film filozófiai reflexiójának azt a szintjét járják be e tantárgy egyes elemei, amelyen egyaránt kívánatos e művészetek történeti összefüggéseinek, szakterminológiájának, kis mértékben technikai problémáinak is az ismerete. A tantárgy célja továbbá az e művészetekhez kapcsolódó legfontosabb műértelmező hagyományok és iskolák elméleti hátterének áttekintése, az e tekintetben kanonizált művek megismertetése, és az önálló műértelmező képességhez nélkülözhetetlen szorosabb szakesztétikai előfeltevés-rendszerek történeti-kritikai elsajátíttatása. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Magyar Filmintézet, Bp., 1996. Konrad Fiedler: Művészeti írások. Kijárat, Bp., 2005. Oscar Bätschmann: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Corvina, Bp., 1998.

Zene és Szó. Zeneesztétikai szöveggyűjtemény. Szerk.: Csobó Péter György. Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza, 2004. Carl Dahlhaus: Az abszolút zene eszméje. Typotex, Bp., 2004.


Kanonikus művek elemzése 1-3. SBB2406, SBB2506, SBB2605 4, 5, 6. 6 (3×2) 0+2 Gyakorlati jegy SBB1203 vagy SBB1303 Dr. Onder Csaba, főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy (és annak tantárgyi elemei) célja a legalapvetőbb, kanonikusnak számító esztétikák bemutatása. 2. Tantárgyi program A tantárgy a kijelölt szövegek részletes, lassú és beható közös olvasásával kívánja beavatni a hallgatókat a kanonikusnak számító szövegek világába. A tantárgy legalapvetőbb módszere a közös elemző és értelmező munka, amely egy adott szöveget próbál minél alaposabban feltárni, rámutatva annak hatására és lehetséges kapcsolódási pontjaira is. A kanonikus művek olvasása lehetőséget nyújt arra is, hogy a hallgató közvetlenül ismerje meg azokat az elsődleges forrásokat, amelyeket egyébként és jobbára csak közvetett módon, másodlagos forrásokból ismer. A tantárgy, módszerével összhangban, kurzusonként csak egy-két forrásszöveget vizsgál, amely így kötelező irodalomnak tekinthető. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere 60 %-tól elégséges 70 %-tól közepes 80 %-tól jó 90 %-tól jeles 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Immanuel Kant: Az ítélőerő kritikája. Ictus, Szeged, 1997. August Wilhelm Schlegel − Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai írások. Gondolat, Bp., 1980. Sören Kierkegaard: Vagy-vagy. Osiris, Bp., 1994. Friedrich Nietzsche: A tragédia születése. Európa, Bp., 1984.

Hans-Robert Jauss: Recepcióelmélet − esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Osiris, Bp., 1999. Paul de Man: Az olvasás allegóriái. Ictus, Szeged, 1999.


Művészeti problémakezelés 1-4. SBB2303, SBB2405, SBB2505, SBB2604 3, 4, 5, 6. 8 (4×2) 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Kukla Krisztián, főiskolai docens AK

1. A tantárgy elsajátításának célja A négy szemináriumból álló tantárgy egyfajta integratív szerepet játszik az esztétikai szakirány képzési struktúrájában. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a konkrét műelemzések során nyert tapasztalatok tematikus reflexióját célozza meg, másrészről pedig – úgyszólván az ellentétes utat bejárva – arra összpontosít, hogy bizonyos elméleti problémák miként jelennek meg az egyes művészeti ágakban. 2. Tantárgyi program A tantárgy első féléve a narráció témája köré szerveződik, s különböző vándormotívumok (Tékozló fiú, Pygmalion, stb.) nyomon követésével vizsgálja meg az elbeszéléstechnika sajátos formációit. A következő félév témája a tér és az idő, szintén tematikus és technikai megközelítésben (kronotoposzok, a zenei idő kérdésköre, a színházi tér stb.). A harmadik félév a művészeti intézményrendszerhez kötődő teoretikus és pragmatikus kérdéseket tekinti át (a művészetek ún. intézményes elmélete, a múzeumok története és változó funkciói, a zenei interpretáció, a színház mint kultúraközvetítő hely, a művészeti képzés aktuális problémái). A tantárgy záró féléve pedig a műkritika kérdéseit öleli fel. Ez egyfelől az egyes művészeti ágak kritikatörténeti oldalának bemutatását jelenti, másrészt a kritikusi tevékenység mibenlétének kérdéskörét. A tantárgyhoz – e felépítésből fakadóan – kiállítás és koncertlátogatások, színházi előadások megtekintése, illetve kritikaíró gyakorlatok kapcsolódnak. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozat a félév folyamán, gyakorlati jegy a szorgalmi időszakban. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelés szóban és írásban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Walter Benjamin: A műkritika fogalma a német romantikában. Gond-Cura, Bp., 2005. Rényi András: A testek világlása. Kijárat, Bp., 1999. George Kubler: Az idő formája. Gondolat, Bp., 1992. Vulgo 2005/1-2. sz. zenei blokkja. Thomka B. (szerk.): Narratívák 2. Történet és fikció. Kijárat, Bp., 1998.


Gondolkodók a nevelésről TKB1101 Folyamatos 3 2+0 Kollokvium Dr. habil. Venter György TK

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy általános célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a különböző korok és társadalmak legkiemelkedőbb gondolkodóinak nevelésről, oktatásról, iskoláról vallott gondolataival, ezáltal tisztábban lássák azokat a folyamatokat és tendenciákat, melyeket a kiemelkedő újítások indukáltak és vezéreltek. 2. Tantárgyi program Ókori keleti gondolkodók a nevelésről /Konfuciusz, Uddalakka/. Szókratész, Platon, Arisztotelész, M. F. Quintilianus a nevelés céljáról és feladatáról. Aurelius Augustinus „vallomásai”. Itáliai, német, francia és magyar reneszánsz gondolkodók a nevelésről. A reformáció-ellenreformáció gondolkodóinak hatása a nevelésügyre, iskolára. A korai polgári gondolkodók (Comenius, John Locke, Apáczai Csere János) műveinek pedagógiai értékei. „A pedagógia elméleti zsenije” (J. J. Rousseau) és a „legnagyobb pedagógus” J. H. Pestalozzi életműve. „Pedagógiai elmélet, elméleti pedagógia” / J. F. Herbart pedagógiája / Pedagógiai gondolkodók a XIX-XX. századi Európában és Magyarországon. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Horváth László – Pornói Imre: Neveléstörténet. Bessenyei, Nyíregyháza, 2002. Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetéből. Élmény 94 Kiadó Nyíregyháza, 2003.


A nevelés társadalmi alapjai TKB1201 Folyamatos 3 1+1 Kollokvium Dr. Márton Sára TK

1. A tantárgy elsajátításának célja A kurzus során a hallgatók megismerkednek a nevelés antropológiai megközelítésével, az enkulturáció, a szocializáció és az individualizáció folyamatával. 2. Tantárgyi program A nevelés mint nembeli reprodukciós folyamat meghatározása, az időkeretek társadalmi és nevelési szerepe – a generációk szerepe a kultúra hagyományozódásában, a társadalmi létezés egyéni keretei, a család, a vallás és az állam kölcsönhatásai, a kulturális szabályozás zavarai, a kultúra tradicionális és új rétegei. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium. 5. Az értékelés módszere A félévi munka eredményességétől függően. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Angelusz Erzsébet: Antropológia és nevelés. Akadémia, Bp., 1996. Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1999. Kron: Pedagógia, Osiris, Bp., 1977. Pataki Ferenc: Kollektív, társas, társadalmi. Akadémia, Bp., 1999. Forray R. Katalin – Kozma Tamás: Társadalmi tér és oktatási rendszer. Akadémia, Bp., 1992.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm+gyak) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja 1.

Bevezetés a pszichológiába TKB1103 Folyamatos 2 1+1 Kollokvium Dr. Györgyiné dr. Harsányi Judit TK

A tantárgy elsajátításának célja Megismertesse a hallgatókat a pszichológia történetével és módszereivel.

2. A tantárgyi program A pszichológia tárgya, rövid története, módszerei. A lelki jelenségek funkciói, sajátosságai. A pszichikum és az idegrendszer kapcsolata. A megismerési folyamatok jellemzői. A figyelem szerveződése. Érzelmi folyamatok és affektív jellemzők. A motiváció mechanizmusai. Az akarattal irányított cselekvés folyamatai. Konatív tulajdonságok. A személyiség fogalma, szerkezete. Tipológiák, személyiségelméletek. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium 5. Az értékelés módszere A tárgy keretében elhangzott előadások és kötelező irodalom alapján vizsga. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom A pszichológia alapjai (szerk.: Bernáth László – Révész György) Tertia, Bp., 1998. Atkinson: Pszichológia. Osiris – Századvég, Bp., 1994. Hadházy Jenő: A pszichológia alapjai. Élmény ’94. Bt. Nyíregyháza, 2003.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgyi kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm+gyak) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

A tanárjelölt személyiségfejlesztése TKB1204 Folyamatos 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Györgyiné dr. Harsányi Judit TK

1. A tantárgy elsajátításának célja Személyiség-lélektani alapismeretek. Különböző kiscsoportos technikák megismerése és alkalmazásának kipróbálása, jelenségek kontextusba helyezése, egyidejű több szempontú megközelítés, lelki egészségre fókuszálás, a saját személyiség munkaeszközként kezelése. 2. Tantárgyi program Az önismeret és a társismeret jellemzői. A személyiség megismerése hétköznapi és tudományos szinten. A hétköznapi megismerés pszichológiai csapda-helyzetei. Önismeretet fejlesztő gyakorlatok: az én megjelenítése az interperszonális kapcsolatokban, az együttműködés, az információáramoltatás. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Szemináriumi jellegét figyelembe véve a tárgy gyakorlati jeggyel zárul. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom Allan Pease: Testbeszéd. Park, Bp., 1989. Pálhegyi Ferenc: Személyiséglélektani kalauz. Tankönyvkiadó, Bp., 1981. Joseph Forgas: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Bp., 1989.

Választható TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Kompetenciafejlesztő tanulási környezet TKB1205 2. 3 1+1 kollokvium Dr. Szabó Antal TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató rendelkezzen mindazon ismeretekkel, mely megalapozza a kompetenciaorientált fejlesztés, az ehhez kötődő újfajta tanári szerep sajátosságainak megértését. A kurzus elősegíti néhány általános tanári kompetencia kibontakozását, különösen a lényegkiemelő, a problémamegoldó, a kritikai, az önreflexiós, a döntési, a szabálykövető kompetenciákat, erősíti a tanári hivatás iránti elkötelezettséget. 2. Tantárgyi program: A tudás fogalom változása, az oktatás szerepe a tudásintenzív társadalmakban. A kompetencia fogalom felvetődése, pedagógiai térhódítása. Új paradigmák a tanulás/tudás változtatásának pedagógiai folyamatában. Az oktatás tartalmi szabályozása, tantervelméleti alapok. Kompetenciaalapú tanulásszervezési stratégiák, képességfejlesztési modellek. A kompetenciákat fejlesztő tanulási környezet módszertani jellemzői. A tanár mint a tanulás facilitátora. Az osztálytermi és az „élet”, mint az új tanulási színtér, az önszabályozó tanulás oktatáselméleti vonatkozásai. A kompetenciák mérésének, értékelésének problémái. Hazai kutatási eredmények. A pedagógiai mérés, értékelés új irányzatai, különös tekintettel a fejlesztő értékelésre. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Szakirodalom folyamatos feldolgozása, egy résztéma bemutatása PP formátumban. Hallgatói portfólió, mely a kompetencia alapú oktatás gyakorlati (kísérleti) megvalósulásáról gyűjtött, változatos műfajú dokumentumokból építkezik. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy):

kollokvium

5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga (+ a portfólió bemutatása, védése) 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: tanulmányok, digitális információhordozók 7. Kötelező, ajánlott irodalom • Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és fejlesztése AK Budapest. • A kompetencia- kihívások és értelmezések (szerk: Demeter Kinga) OKI 2006. • Mihály Ildikó (2002): OECD szakértők a kulcskompetenciákról. Új Pedagógiai Szemle 6. 90-99. • Nagy József (2002): A XXI. század és a nevelés. Budapest, Osiris

•

Pála Károly: Kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztése www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia08_programcsomagok#top

Tantárgyleírás

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős tanszék kódja

Életviteli kompetenciákat fejlesztő tréning TKB1206 2. 2 0+2 gyakorlati jegy Vassné dr. Figula Erika TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók alkalmassá tétele a pedagógusszerephez tartozó életviteli kompetenciákat igénylő feladatok ellátására. 2. Tantárgyi program: A szociális érzékenység fejlesztése: önelfogadás és a másik személy elfogadása, a szociális decentrálás gyakorlása. A kommunikációs képességek fejlesztése. Kapcsolatteremtés és kapcsolatkeresés. Az érdeklődés és az őszinte figyelem gyakorlása a társas hatékonyság fejlesztésében. A biztonságra törekvés. Kooperabilitás, befolyásolás, meggyőzés és problémamegoldás. Törekvés és képesség az események kézben tartására: bizalom és önbizalom. Stressz és megküzdési módok. 3. Évközi tanulmányi követelmények: saját élményű gyakorlatok, aktív részvétel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: a pszichológiai „jelenlét” alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre segédanyagok: strukturált és nem strukturált gyakorlatok, kérdőívek, tesztek.

álló

7. Kötelező, ajánlott irodalom • Koncz István (1994): Önkifejezési és kommunikációs készségfejlesztés. KLTE, Debrecen. •

Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének módszerei. Trefort Kiadó, Budapest.

•

Rudas János (1990): Delphy örökösei. Gondolat Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYLEÍRÁS. 1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a művészettörténet tudomány fontosabb kérdésköreibe való bevezetés

Recommend Documents