Tantárgyi segédlet
A 0110-11 - Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok és A 6200-11 Épületgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok modulhoz (korábbi 0110-06-os modul)
- vázlat -
Készítette: Garai Tamás 2012. 02. 10.
Munkavédelem Munkavédelem célja: elsődlegesen a balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése. Ennek érdekében az állam törvények és rendeletek segítségével szabályozza a munkavégzés személyi, tárgyi szervezési feltételeit, illetve a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelességeit. 6
6200-11
Munkavédelmi törvény: 1993. évi XCIII. törvény A törvény hatálya kiterjed minden szervezetten munkát végzőre, és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is (Pl.: járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.) A törvény 8 fejezetből áll: • Általános rendelkezések • Az Állam munkavédelmi feladati és a végrehajtásért felelős szervek • Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei • A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában • A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentés, kivizsgálása és nyilvántartása • A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés • A munkavédelem hatósági felügyelete • Értelmező rendelkezések
Területei o Munkabiztonság o munkaegészségügy Balesetek Baleset: -
6200-11
1
0110-11
1
az emberi szervezetet éri hirtelen következik be akaratunktól független valamilyen külső hatás következménye sérülést vagy egészségkárosodást okoz
munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során éri úti baleset: a lakásról a munkahelyre, vagy a munkahelyről a lakásra menet közben éri a dolgozót súlyos baleset: - a sérült halálát okozta, - valamely érzékszerv elvesztésével járt, - életveszélyt okozott, - súlyos csonkulást, - beszélőképesség elvesztése, feltűnő eltorzulás, bénulás, elmezavar foglalkozási megbetegedés: - a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkező egészségkárosodás, - hosszabb idő alatt alakul ki
-1-
-
a betegség összefüggésbe hozható a munkavégzéssel optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevétel is okozhatja
balesetek bejelentése: - minden munkahelyi balesete nyilvántartásba kell venni - a 3 napnál több munkakieséssel járó balesetekről munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, amit meg kell küldeni az OMMF-nek, és az OEP-nek is. - A baleset dokumentálását olyan pontosan kell megtenni, hogy az később alkalmas legyen az esetleges félreértések tisztázására is. (pl.:tanuk, fénykép stb.) - A súlyos baleseteket azonnal jelenteni kell, az OMMF-nek és meg kell küldeni részükre minden munkavédelmet is érintő dokumentációt Munkavégzés hatókörében tartózkodók -
-
8 18 19
0110-11
14 16 18
A munkavédelmi törvény nem csak a dolgozók biztonságáról rendelkezik, hanem a munkavégzés hatókörében tartózkodókéról is. Ennek érdekében biztosítani kell a munkavégzés hatókörét elkerítéssel, vagy műhely esetében illetéktelen személyek kitiltásával Munkavédelmi oktatás
-
6200-11
9
6200-11
2
0110-11
2 10
előzetes – munkába állás előtt, vagy 6 hónapot meghaladó távollét után ismétlődő – rendszeres időközönként az oktatást meg kell ismételni (fizikia munkakörben dolgozóknál évente, nem fizikai munkakörben dolgozóknál legalább 5 évente) rendkívüli – valamilyen rendkívüli körülmény indokolttá teszi, pl.: baleset
o Az oktatást naplóban kell rögzíteni a jelenlévők aláírásával és 5 évig meg kell őrizni. o Az oktatást a munkáltató maga is elvégezheti, de a naplóba az oktatási tematikát rögzíteni kell. munkavédelmi szakember foglalkoztatása
6200-11
1
3
0110-11
1
3
Veszélyességi osztályok: I-es veszélyességi osztály: pl: építőipar, faipar II-es veszélyességi osztály: pl: autószerelő, fémipar III-as veszélyességi osztály: pl: irodai munkák -
Minden vállalkozásnak kell foglalkozni a munkavédelemmel. Munkavédelmi szakember foglalkoztatásának a részleteit jogszabály szabályozza. A foglalkoztatás pontos időtartama a foglalkoztatottak létszáma és a tevékenység veszélyességi osztálya alapján van meghatározva. Pl.: 1-9 fő munkavállaló, II-es vesz. Oszt. 1 fő középfokú végzettségű heti 1 óra. I-es veszélyességi osztálynál 9 főig, II-es, III-as veszélyességi osztálynál 50 főig a munkáltató saját maga is elláthatja végzettség nélkül. Ebben az esetben csak a munkavédelmi szaktevékenységnek minősülő feladatokat kell szakemberrel megcsináltatni. Pl.: kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatás meghatározása, veszélyes gépek üzembe helyezése
-2-
Munkahelyek kialakítása
3
18 19
6200-11
1
0110-11
Minden tételnél
A munkahelyek kialakításakor biztosítani kell a munkavégzés tárgyi feltételit, illetve figyelembe kell venni a helyiség: - méretét - rendeltetését - padozatát - hőmérsékletét - szellőzését - megvilágítását - zajterhelését - egyéb, a munkavégzéshez kapcsolódó speciális igényeit A munkahely megfelelő kialakítása fontos a megfelelő ember-gép kapcsolat kialakításában, illetve a későbbi biztonságos munkavégzéshez. hőmérséklet, szellőzés
A munkahely hőmérsékletének megválasztásakor figyelembe kell vegyük a végzendő munka jellegét (szellemi munka, könnyű fizikai munka, nehéz fizikai munka), és a külső hőmérsékletet is. A hőérzetünket befolyásolja még a levegő nedvességtartalma is. A szellőzés lehet: o természetes o mesterséges, túlnyomásos depressziós kiegyenlített nyomású helyi vészszellőzés mindkét esetben kerülni kell a huzathatást Megvilágítás
A megvilágítás lehet természetes és mesterséges. A megvilágítás mértékegysége a lux. A megvilágítás mértéke függ a végzett munka jellegétől, pl: fémmegmunkálás 300 lux, finom szerelési munkák 500 lux stb
Természetes megvilágítás: lehetőség szerint a munkahely kialakításánál a lehető legtöbb természetes fényt kell beengedni, mert a színlátás ebben az esetben a legjobb Mesterséges megvilágítás: A természetes fény kiegészítésére mesterséges fényforrást használhatunk. Az ilyen jellegű megvilágításnál figyelembe kell venni a fényforrás működési elvét (izzószál, fénycső stb.) Ahol a végzett munka jellege nagyobb megvilágítást igényel, helyi megvilágítással kell kiegészíteni
-3-
Zaj
A zaj egy nem kívánatos, információt nem hordozó hangjel A zajszint mértékegysége a dB (decibell) A zaj károsító hatása függ a frekvenciától is Az ember hallástartománya 20-20.000 Hz között van Az emberi beszéd frekvenciája ~1.000 Hz körüli Ha munkahelyen a zajszint meghaladja a 85 dB-t, hallásvédőt kell használni A 120 dB feletti zaj rövid időn belül is tartós halláskárosodást okozhat A munkavégzés tárgyi feltételei
6200-11
1
4
0110-11
1
4
5
9
A munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkáltató milyen tárgyi feltételeket köteles biztosítani a munkavégzéshez. Pl: - ivóvizet - öltözködési, tisztálkodási, eü-i lehetőséget - megfelelő megvilágítást, hőmérsékletet, padlózatot stb. - a dolgozók megfelelő védelmét - rendeltetésszerű használatra alkalmas munkaeszközöket - a gép üzemeltetési dokumentációit - stb. 10 11 6200-11 Biztonsági szín- és alakjelek -
6
7
6200-11
4
14 18
0110-11
4
5
0110-11
17
A biztonsági jel meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) A jelzőtábla biztosítania kell a jó felismerhetőséget és érthetőséget.
Lehetnek: - közlekedési vagy - biztonsági célokat szolgáló táblák. A biztonsági célokat szolgáló jelzőtáblák lehetnek: - Tiltó - Figyelmeztető - Utasító, vagy rendelkező - Tájékoztató - Tűzoltási információ A munkavégzés személyi feltételei
A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátásához: - megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik - egészségileg alkalmas (foglalkozás-egészségügyi vizsgálat) - rendelkezik a szakma gyakorlásához szükséges hozzáértéssel, vagy ahol szükséges szakmai végzettséggel
-4-
9
10
Biztonságos anyagtárolás
6200-11
2
0110-11
2
A tárolás és raktározás módját meghatározza a tárolandó dolog megjelenési formája (darabáru, ömlesztett), jellemzői (alak, térfogat, érzékenység a környezeti hatásokra fajsúly, gyúlékonyság stb.), mennyisége a technológiában betöltött szerepe, a rendelkezésre álló tároló berendezések és eszközök választéka Az elhelyezés történhet: terjedelem szerint fajta szerint alak szerint súly szerint
6200-11
Munkáltatók, munkavállalók jogai és kötelességei munkáltató kötelessége
0110-11
7
munkavállaló kötelessége az oktatáson részt venni és a szabályok betartásával dolgozni
oktatás, tájékoztatás
munkavédelmi oktatást tartani, és a szükséges tájékoztatást megadni
munkakörülmények
rendszeresen ellenőrizni a munkakörülményeket, ha szükséges intézkedést hozni a rendellenesség megszüntetésére
balesetek
nyilvántartásba venni, jegyzőkönyvet készíteni és kivizsgálni
egyéni védőeszköz
gondoskodik a beszerzéséről, karbantartásáról és cseréjéről
viselni, rendeltetésszerűen használni, tőle elvárhatón karbantartani, elhasználódását jelenteni
munkaeszköz
rendeltetésszerű használatra alkalmas eszközöket biztosítani, gondoskodni a javításukról, felülvizsgálatukról
rendeltetésének megfelelően használni, tőle elvárhatóan karbantartani. A biztonsági berendezéseket nem távolíthatja el és nem alakíthatja át
köteles elkészíteni
köteles benne részt venni, mint adatszolgáltató
kockázatértékelés
a rendellenességet tőle elvárhatóan megszüntetni, illetve munkáltatójának jelezni, továbbá munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és megfelelő ruházatot viselni azonnal jelenteni
veszély esetén
gondoskodni az elsősegélynyújtó, illetve tűzoltó felszerelésekről és üzemképesen tartani, illetve biztosítani az épület elhagyását
tőle elvárhatóan a veszélyt megszüntetni, az épületet elhagyni
foglalkozás eü.-i vizsg.
elküldi a dolgozót
elmenni a vizgsálatra
egyéb
munkavédelmi szakembert foglalkoztatni
munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
• •
A munkavállalónak joga van megtagadni a munkavégzést, ha az közvetlen életveszélyt jelent, és köteles megtagadni, ha a munkáltató utasításának a teljesítésével mások életét veszélyezteti. veszélyeztetésnek minősül pl: a biztonsági berendezések működőképtelensége, az egyéni védőeszközök hiánya stb.
-5-
Munkavédelmi szabályzat • • •
6200-11
7
0110-11
18
A törvények nem tartalmaznak konkrét előírásokat csak minden tevékenységet átfogó általánosításokat. Néhány tevékenység esetében ezt rendeletekkel tovább pontosítják (pl.: Hegesztési Biztonsági Szabályzat), de az adott vállalkozásra vonatkozó konkrét dolgokat a munkáltató belső szabályozásban határozza meg. Ennek érdekében munkavédelmi szabályzatot kell készíteni, amely tartalmazza a követelmények megvalósításának módját.
A munkavédelmi szabályzat tartalma: - a szabályzat területi, személyi, időbeni hatálya - a munkavédelmi feladatok felosztása - alkalmassági vizsgálatok rendje - munkavédelmi oktatás rendje - egyéni védőeszköz juttatás meghatározása (munkabiztonsági szaktevékenység) - gépek üzemeltetésével kapcsolatos előírások Egyéni védőeszközök
6200-11
12 20
0110-11
17 18
Ha a biztonságos munkavégzés feltételei kollektív védelemmel nem oldható meg egyéni védőeszközt kell viselni. Kollektív védelemnek minősülnek az olyan megoldások, amelyek az összes dolgozó és ott tartózkodó személy védelmét szolgálják. Pl.: korlát Az egyéni védőeszköz: - megfelelő védelmet kell nyújtson a használójának - a dolgozót a munkavégzésben nem hátráltathatja - pénzben nem váltható meg Az egyéni védőeszközök kategóriái: 1. kategória – kis védelmi szinttel rendelkező egyszerűbb védőeszközök (pl.: védőszemüveg, védőkesztyű) elegendő a gyártó tanúsítás- EK megfelelőségi nyilatkozat 2. kategória – azok az e.v.-k, amelyek nem tartoznak sem az 1. sem a 3. kategóriába 3. kategória – azok az e.v.-k, amelyek a halálos kimenetelű, vagy súlyos balesetek ellen védenek – komplex tervezésű védőeszközök (pl.: zuhanásgátló, villamos veszélyek elleni védőeszközök stb.) 2-3 kat.-nál tanúsító szervezet ellenőrzi a megfelelőséget - típusbizonyítvány A kategóriák határozzák meg, hogy az adott védőeszköz esetében ki jogosult a megfelelőséget tanúsítani. (pl.: CE jelölés, EK-típusbizonyítvány)
-6-
Mire szolgál? Kihordási idő előírások
Munkavállaló felelőssége
Egyéni védőeszköz Egészségkárosodás megelőzésére Nincs (ha tönkremegy azonnal cserélni kell) A munkáltató köteles biztosítani!
Köteles viselni, és tőle elvárható módon tisztán tartani, állapotát megóvni
Munkaruha Saját ruházat elszennyeződésének megakadályozására 1-2 év A munkáltató a kollektív szerződésben határozza meg, hogy biztosítja-e vagy nem dolgozhat a saját ruházatában is, ha az nem jelent balesetveszélyt
Veszélyes anyagok 1. tűzveszélyesség alapján lehet • robbanó anyagok és készítmények (E) • oxidáló anyagok és készítmények (O) • fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények (F+) • tűzveszélyes anyagok és készítmények (F) • kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények 2. egészségkárosító hatás alapján lehet • nagyon mérgező anyagok és készítmények (T+) • mérgező anyagok és készítmények (T) • ártalmas anyagok és készítmények (Xn) • maró anyagok és készítmények (C) • Irritatív anyagok és készítmények (Xi) 3. környezetkárosító hatás alapján • Környezetre veszélyes anyagok és készítmények (N)
-7-
6200-11
9
12 18 20
0110-11
17 18
• • • • •
A veszélyes anyagok használatát be kell jelenteni a területileg illetékes ÁNTSZ-hez A munkavégzés során használt veszélyes anyagokhoz rendelkeznünk kell biztonsági adatlappal A veszélyes anyagokat csak saját csomagolásukban, megfelelő módon, megfelelő feliratozással lehet tárolni, A veszélyes anyagok biztonságos használatára vonatkozó információt az „S” mondatok tartalmazzák. Pl.: S 25 Kerülni kell a szembejutást. A veszélyes anyagok kockázatára utaló információkat az „R” mondatok tartalmazzák. Pl.: R22 Lenyelve ártalmas. Érintésvédelem
6200-11
4
5
13
0110-11
2
4
5
Érintésvédelmi osztályok 1. év. oszt. – földelés – általában fém burkolattal ellátott berendezések esetében alkalmazzák. Az ilyen év. Megoldással ellátott eszközt kizárólag földelt hálózathoz lehet csatlakoztatni Jele:
2. év. oszt. – kettős szigetelés – általában elektromos kéziszerszámoknál alkalmazzák, előnye, hogy földeletlen hálózathoz is csatlakoztatható jele:
3. év. oszt. – törpefeszültség- váltakozó feszültségnél 50 V, egyen feszültségnél 120 Vig törpefeszültség egyéb érintésvédelmi megoldások: - környezet elszigetelése - környezet elkerítése - 1:1-es biztonsági transzformátor IP- védettség Pl: IP 44 • •
Első szám 0-6-ig szilárd tárgyak bejutása elleni védelem Második szám 0-8-ig víz bejutása elleni védelem
IP 00 – nincs védelem
-8-
9
Munkaeszközök, gépek előírásai, felülvizsgálat
6200-11
5
10 17
0110-11
5
6
Munkaeszközök, gépek
veszélyes gép (amit a munkavédelmi törvény annak minősít, pl.: faipari gépek, fröccsöntő gépek stb. Általában egy baleset esetén halál vagy csonkulást okoznak)
nem veszélyes gép
biztonsága függ a szerelés, karbantartás körülményeitől
biztonságos
3 évente
elektromos szempontú (érintésvédelmi felülvizsgálat - csak szakképseítéssel rendelkező személy végezheti)
3 évente
3 évente
biztonsági szempontú
5 évente - biztonsági felülvizsgálat (csak szakképesítéssel rendelkező személy végezheti)
5 évente - szerelői ellenőrzés
-
munkavédelmi üzembe helyezés
használatba vétel
-
üzembe helyezés
Az alkalmazott gépeknek rendelkezniük kell gépkönyvvel, ami tartalmazza a magyar nyelvű kezelési és karbantartási utasításokat is. - hegesztők Felülvizsgálat gyakorisága: - ívhegesztők évente - lánghegesztők negyedévente A felülvizsgálatot szakképesítéssel és 5 év gyakorlattal rendelkező személy végezheti, vagy akkreditált intézmény - elektromos kéziszerszámok évente szerelői ellenőrzés Kockázatértékelés
6200-11
11 16
0110-11
7
12
Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása • •
A munkáltató kötelessége, hogy a munkavégzés során előforduló kockázatokat felmérje és értékelje. Ennek elkészítését, a tevékenység megkezdését követően kell megtenni.
-9-
13 15
• • • • •
A kockázatértékelést 3 évente, vagy valamilyen meghatározó változás esetén újra el kell készíteni. A kockázatértékelés során azt kell megvizsgálni, hogy az adott munkahelyre, munkafolyamatra, gépre, technológiára vonatkozó követelmények, jogszabályok, szabványok előírásaiból mi teljesül, és mi nem. Az összes kockázat nem, vagy csak nagy anyagi ráfordítás mellett küszöbölhető ki teljesen, ezért a kockázatokat elfogadható mértékűre kell csökkenteni A feltárt hiányosságok kijavítására intézkedési tervet kell készíteni A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, de adatszolgáltatóként a készítésében a munkáltató és a munkavállalók is közreműködnek
A kockázatértékelés főbb lépései: 1. A veszélyek azonosítása 2. A veszélyeztetettek azonosítása 3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése 4. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele. 5. A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.
Külső telephelyen végzett munkák előírása • • • • •
6200-11
8
15 16 18 19
0110-11
11 12 14 16 18
Több szakma esetében a munkavégzés nem állandó munkahelyen történik. (főleg építőipari munkák és időszakos karbantartások) Ma az ilyen jellegű munkáknál több alvállalkozó is dolgozik egyszerre, ezért a különböző munkákat úgy kell összehangolni, hogy azok egymást ne hátráltassák, vagy veszélyeztessék Minden esetben a fővállalkozó, vagy a telephely tulajdonosa a felelős a követelmények teljesüléséért A követelmények megvalósításának pontos részleteit szerződésben rögzítik Más munkáltató telephelyére történő belépés esetén a munkáltató elkérheti az alvállalkozótól: o Munkavédelmi szabályzatát o Tűzvédelmi szabályzatát o Kockázatértékelését o A munkavégzés során használt eszközök érvényes felülvizsgálatát o Egyéb a munkához kapcsolódó munka- és tűzvédelmi dokumentumot
Munkavégzés szabályai víz közelében, víz felett • Az általános szabályokon túl figyelembe kell venni a víz jelentette veszélyt is • A munkavégzés alatt rendelkezni kell a vízből való kimentés eszközeivel • A munkavégzés során meg kell előzni a felhasznált anyagok eszközök vízbe jutását Munkavégzés szabályai szennyvíztelepen: • Az általános szabályokon túl figyelembe kell venni a szennyvíz jelentette veszélyt is • Veszélyt jelenthetnek a csúszós felületek, magasból való leesés, vizes környezetben használt elektromos berendezések, illetve a különféle kórokozók is.
- 10 -
Tűzvédelem • •
Az égés éghető anyag egyesülése oxigénnel, általában fény és hő jelenség kíséretében. Tűzvédelmi szempontból tűz, tűzeset az, amikor emberi életben és/vagy anyagi javakban károsodást okoz.
14 6200-11 Égés feltételei: - éghető anyag 10 0110-11 - oxigén - gyújtó forrás Ha mind a 3 tényező egy helyen egy időben rendelkezésre áll, akkor létre jön az égés
Égés tulajdonságai Égés sebessége: - lassú (mm/s) – pl: rozsdásodás - normál (cm/s) – normál tüzek - gyors (dm/s) – pl: folyadékok égése - robbanás (m/s) – oxigén és éghető anyag elő van keverve - detonáció (km/s) Szilárd anyagok égése: égés szempontjából 3 csoportra lehet osztani - 1. – szilárd fázisban egyesül az oxigénnel (csak parázzsal égnek Pl: fémek Mg, Al, stb) - 2. – hő hatására megolvadnak és a felette lévő gázok égnek (csak lángolnak pl: bitumen, zsírok stb) - 3. – az előzőek kombinációja parázzsal és lánggal ég. (fa, szén stb) Folyadékok égése: a folyadék fázis nem, csak a felette lévő gőzök tudnak égni. Jellemzői: - lobbanáspont – az a hőmérséklet, ahol a folyadék feletti gőzök gyújtóforrástól belobbannak, majd kialszanak - gyulladáspont – az a hőmérséklet, ahol a folyadék feletti gőzök gyújtóforrástól belobbannak, majd égve maradnak Gázok égése: szabad térbe jutva oxigénnel keveredik és robbanás formájában ég el. Jellemzői: - alsó robbanási határérték (ARH) – az pont ami alatt nincs elegendő éghető anyag az égés létrejöttéhez - felső robbanási határérték (FRH) – az a pont ami felett nincs elegendő oxigén az égés létrejöttéhez - robbanási tartomány – ARH és FRH közötti érték, ezen belül alakul ki a robbanásveszélyes koncentráció
- 11 -
Tűzoltási módok -
Éghető anyag eltávolításán alapuló mód
6200-11
13
0110-11
9
12 15
Két részre lehet osztani: - éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása Ahol van rá lehetőség, például gázvezetéknél, megszüntetjük az éghető anyag utánpótlását - éghető anyag eltávolítása a tűztérből Inkább megelőzési, mint tűzoltási mód. Nagyobb értékű vagy veszélyesebb tárgyakat eltávolítunk a veszélyeztetett térből -
Oxigén elvonáson alapuló mód A tűz környezetéből kiszorítjuk, vagy 17 tf% alá csökkentjük az oxigén koncentrációt, illetve az égő anyag felületét lezárjuk valamilyen anyaggal Pl.:hab, por, takaró stb. és így megszüntetjük az égés egyik feltételét.
-
Hőmérséklet csökkentésén alapuló mód Az égő szilárd anyagot a gyulladási pontja, vagy folyadékoknál a lobbanáspontja alá hűtjük 5 13 6200-11 Tűzoltó anyagok 0110-11
-
9
12 15
Víz Oltóhatása főként a víz hőelvonó képességén alapul, de az elpárolgott vízgőz az oxigént is kiszorítja a tűz környezetéből. Előnyei: - olcsó - szinte mindenhol rendelkezésre áll - viszonylag jó oltóhatású Hátrányai: - nem alkalmazható folyadékok, fémek, elektromos berendezések tüzeinél és víz hatására éghető gázokat fejlesztő anyagoknál - nagy másodlagos károkat okoz
-
Hab Vízből és habképző anyagból áll. Oltóhatását kétféleképpen fejti ki, hőt von el és elzárja az égő anyagot az oxigéntől. Kétféleképpen lehet előállítani: o vegyi úton o mechanikai úton Más oltóanyagokkal együtt nem mindig használható, mert sok oltóanyag habtörő tulajdonságú
-
por nagyon jó oltóhatású, mindenféle halmazállapotú tűzre alkalmazható Oltóhatása: - hűtőhatás - takaróhatás - kémiai inhibíció (kémiai úton beavatkozik az égés láncreakciójába)
- 12 -
-
gáz Az oltógázok a tűztérbe jutva kiszorítják az oxigént és csökkentik az égő anyag hőmérsékletét Lehetnek: o kémiailag semleges (inert) gázok CO2 N2 Ar He o az égést kémiai úton gátló gázok régen halonok, ma halonhelyettesítők Tűzoltó készülékek
•
6200-11
5
13 16
0110-11
5
9
A kezdeti kialakult tüzek oltására alkalmas
Csoportosítása • Oltóanyag szerint lehet o Porral oltó o Habbal oltó o Gázzal oltó •
A készülékeken feltüntetett tűzosztályok o A – szilárd anyagok tüze o B – folyadékok tüze o C – gázok tüze o D – fémek tüze o E – elektromos tüzek A tűzoltó készülékeket rendszeres időközönként felül kell vizsgálni • Ezek időszakossága o Évente az új, félévente a régi szabvány szerint készült készülékeket (alapkarbantartás) o 5 és 15 évesen középkarbantartás, 10 évesen teljes karbantartás o 20 év után selejtezés A karbantartást csak az OKF által regisztrált szervezet végezheti •
Készenlétben tartó 3 havonta ellenőrzi o az előírt telepítési helyen van, o rögzítése biztonságos, o látható, o magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható, o használata nem ütközik akadályba, o valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található, o hiánytalan szerelvényekkel ellátott, o fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép, o zárópecsétje sértetlen, o felülvizsgálata esedékes-e, és o állapota kifogástalan, üzemszerű
- 13 -
12 15
•
Elhelyezés o „A”-„B” 50m2 o „C” 200 m2 o „D” 600 m2, de legalább szintenként o „E” szükség szerint Tűzveszélyességi osztálybasorolás
-
-
„A” Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes o Pl: éghető gázok, benzín stb. „B” Tűz- és robbanásveszélyes o Pl.: éghető anyagok pora, ha robbanásveszélyes előfordulhat „C” Tűzveszélyes o Pl.: 300 ºC gyulladáspont alatti szilárd anyagok „D” Mérsékelten tűzveszélyes o Pl.: 300 ºC gyulladáspont feletti szilárd anyagok „E” Nem tűzveszélyes
6200-11
1
3
17 18 19
0110-11
1
3
17
koncentrációban
A helyiségek tűzveszélyességi osztályát az ott tárolt, vagy felhasznált anyagok tűzveszélyessége alapján állapítják meg. Az épület vagy létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, ahol a helyiségek „A”-„E” felé haladva a helyiségek területe az összes alapterület 40%-át meghaladja. A különböző tűzveszélyességi osztályokhoz különböző létesítési és használati szabályok tartoznak A tűz jelzése
6200-11
1
3
0110-11
1
3
A tűzvédelmi törvény előírja, hogy az észlelt tüzet kötelesek vagyunk jelezni. A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: - a tűzeset pontos helyét, - mi ég, milyen káreset történt, - mi van veszélyeztetve, - emberélet van-e veszélyben, - a jelző nevét, - a jelzésre használt telefonszámát. Automatikus tűzjelző berendezés
6200-11
A tűzjelző rendszer feladata: a tüzek minél hamarabbi jelzése, téves jelzések nélkül. Az érzékelők az érzékelt tűzjellemző alapján többfélék lehetnek: • füstérzékelő • lángérzékelő • hőérzékelő A tűzjelző része még: • Kézi jelzésadó • Hang- és fényjelző - 14 -
20
9
12 15
A tűzjelző rendszer működőképessége érdeken időszakosan karban kell tartani, legalább félévente egyszer. A karbantartást az OKF-nél regisztrált szervezet végezheti. Az üzembentartó részéről gondoskodni kell: • Felügyeletet ellátó személyről, vagy átjelzésről • Felügyeletet ellátók oktatásáról • Esetleg keletkezett hibák elhárításáról • Dokumentációk megőrzéséről • Az időszakos ellenőrzések, felülvizsgálatok elvégzését (naplóban vezetni kell) o Napi ellenőrzés o Havi ellenőrzés o Negyedéves felülvizsgálat o Féléves felülvizsgálat (Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál regisztrált szervezettel kell elvégeztetni) Általános tűzvédelmi használati szabályok •
6200-11
1
17 18 19
0110-11
1
13
Az épületek mérete, rendeltetése, illetve tűzveszélyességi osztályba sorolásától alapján különböző tűzvédelmi szabályokat kell betartanunk.
Főbb szabályok: • Minden építményt, helyiséget csak rendeltetésének megfelelően szabad használni és csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő tevékenység folytatható • Az éghető folyadékot, az éghető- és égést tápláló gázt szállító csővezetéknél, berendezésnél stb. a folyadék csepegését, illetve a gáz szivárgását azonnal meg kell szüntetni, a helyiséget ki kell szellőztetni • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. • Lakóépületekben a rendeltetéshez szükséges tűzveszélyes tevékenységen kívül más tűzveszéllyel járó tevékenység nem végezhető • A lakásokban „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékokból max. 20 liter, „C”-„D” –be tartozóból max. 60 liter tárolható • „A”, „B”, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél tilos a nyílt láng használata és a dohányzás. Tűzvédelmi jogszabályok •
6200-11
6
Az 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat
Az 1996. évi XXXI. Tv. A tűz elleni védekezésről…, továbbiakban tűzvédelmi törvény, hatálya kiterjed minden Magyarországon tartózkodó magán- és jogi személyre. Meghatározza a tűzjelzés, a tűzoltás és a műszaki mentés feladatait, illetve magánszemélyek, jogi személyek, és a tűzoltóság feladatait és hatásköreit.
- 15 -
•
Országos Tűzvédelmi Szabályzat
A 28/2011 (IX.06.) Bm rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. Tartalmazza az épületek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat, illetve a különböző használati szabályokat. A rendelet 5 részből áll: • I. rész: tűzoltó eszközök, felszerelések • II. rész: beépített tűzvédelmi berendezések • III. rész: villamos és villámvédelmi berendezések • IV. rész: éghető folyadékok és gázok tárolása • V. rész: az építmények tűzvédelmi követelményei 6200-11
Menekülési útvonalak
•
• •
10
1
3
13
A menekülési útvonalak biztosítják a lehetőségét, hogy veszély esetén egy épülete elhagyható legyen. Ennek érdekében a menekülési útvonalakkal szemben az alábbi követelményeknek kell legalább teljesülnie: o Szabadba vagy biztonságos helyre kell vezetnie o 50 fő feletti létszám eseten az ajtók csak a menekülés irányába nyílhatnak o Az ajtót nem szabad kulcsra zárni, vagy a kulcsot egy kulcsszéfben elérhetővé kell tenni o A menekülési útvonalakat jelölni kell o A jelölésnek sötétben is láthatónak kell lenni o A menekülési útvonalakat szabadon kell hagyni, azt még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni o Menekülési útvonalra toló-, forgó-, emelkedőzsalus ajtót beépíteni nem lehet Hő és füstelvezető
•
3
17 18 19 0110-11
•
1
6200-11
17 20
0110-11
1
3
13
Egy tűz esetén legtöbbször nem a tűz okozza a problémát, hanem a füst és a forró levegő Ennek érdekében biztosítani kell, hogy legalább a menekülési útvonalak füstmentesek legyenek A hő- és füstelvezetés történhet légtechnikai berendezéssel, de lehet egy automatikusan nyíló ablak is Tűzvédelmi szabályzat
6200-11
7
0110-11
18
Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni az alábbi helyeken: • Ahol ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak (családtagokkal együtt) • Ahol ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek • fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén • kereskedelmi szálláshelyeken
- 16 -
Tartalma: • a szabályzat hatálya • tűzvédelmi feladatokat felosztása • a létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolása • a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok, előírások • az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előírásai • a tűzvédelmi oktatással követelményei • a munkavállalóknak tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladata • az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó helyiség, vagy helyiségcsoport kiürítési számítását • Az 50 fő feletti helyiségek maximális befogadóképességét és a helyiséghasználat módját és a kiürítés felelősét. A tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni az alábbi helyeken: • A-B-C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeknél, • a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; • ahol egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat, • kereskedelmi szálláshelyen, • zenés szórakozóhelyen (állandó vagy időszakosan üzemelő), ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. Tartalmazza: • a tűzjelzés módját; • a létesítmény elhagyásának módját; • a tűz esetén szükséges tennivalókat • a főbb veszélyforrások megnevezését • a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével. Tűzveszélyes tevékenység, tűzvédelmi szakvizsga • •
6200-11
12
0110-11
8
Tűzveszélyes tevékenységnek minősül az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. A tűzveszélyes tevékenység lehet: o Állandó pl.: hegesztő műhely o Alkalomszerű – amikor nem az arra kialakított helyen végezzük (pl.: más munkáltató telephelyén) Az ilyen tevékenységet írásban el kell rendelni (engedély alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére) A helyszínen rendelkezni kell az ott keletkező tűz oltásához szükséges tűzoltó készülékkel A munka befejeztével a helyszínt át kell vizsgálni o A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy
- 17 -
megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával lehet végezni o A tűzvédelmi szakvizsga 5 évig érvényes o Ilyen foglalkozás pl.: hegesztés, építési területen nyílt lánggal járó munkavégzés gázpalackokkal foglalkozók benzínkutas tűzvédelmi eszközök felülvizsgálói, karbantartói stb.
•
Raktározás, tárolás fontosabb tűzvédelmi előírásai • • • • • •
• • • • •
2
0110-11
2
Egy helyiségben „A” – „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó, de különböző halmazállapotú anyagok nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A”, „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot „C”, „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyaggal együtt nem lehet tárolni Tűzveszélyes anyagot csak az anyagnak megfelelő zárt csomagolásban szabad tárolni, szállítani A tűzveszélyes anyagon a veszélyre figyelmeztető szöveget vagy piktogramot el kell helyezni Tetőtérben és talajszint alatt „A” „B” tűzveszélyességi osztályú anyagot tárolni nem szabad „A” „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot csak nem éghető polcon szabad tárolni Elektromos berendezések tűzvédelmi szabályai
• •
6200-11
6200-11
4
0110-11
4
A tüzek túlnyomó része valamilyen elektromos berendezés hibáiból erednek A használat során figyelembe kell venni a maximálisan meghatározottak áram, vagy teljesítmény értékeket A villamos hálózat bővítését csak szakember végezheti el „A” „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben csak robbanásbiztos kivitelű elektromos berendezés használható „C”-„E” tűzveszélyességi osztályú helyiségben csak olyan elektromos berendezés használható ,amely a környezetére gyújtási veszélyt nem jelent A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. Az épületek elektromos rendszerét és a villámhárítókat időszakosan felül kell vizsgálni o „A”-„B” – 3 évenként o „C”-„E” – 6 évenként
- 18 -
Tüzelő- és fűtő berendezések üzemeltetése • • • • • • •
6200-11
14
0110-11
10
Csak olyan fűtési rendszer létesíthető és üzemeltethető, amely működése során nem okoz tüzet vagy robbanást Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, arra méretezett kéményhez csatlakoztatható Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az tüzet ne okozhasson Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az éghető anyagra maximális teljesítmény mellet se jelentsen gyújtási veszélyt. A kazánházak tűzveszélyességi osztálya „D” A 100 m3/h összesített teljesítményt meghaladó gázmérők helyisége „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik. Gázpalackok közúti szállításának legfontosabb tűzvédelmi szabályai
• • • •
6200-11
15
0110-11
11
Kézi erővel egy személy 1 db, legfeljebb 20 l űrtartalmú palackot szállíthat. A palackok szállításához csak olyan teherelvevő eszközöket szabad használni, amelyek megbízhatóan kizárják a palackok sérülését vagy leesését. A palackok szállításakor figyelembe kell venni a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírásokat. Gázpalackot tilos olyan helyen tárolni, ahol egy robbanás a tartószerkezetek összeomlását idézheti elő (pl: panel épületek)
Gépjárművön való szállításkor a következő előírásokat kell betartani: • A gépjármű tiszta legyen. • A gépjármű ugyanazon részében, ahol a palackokat szállítják, olajat, zsírt vagy más „A”, „B” és „C” tűzveszélyességi osztályú anyagot nem szabad szállítani. • A palackokat elmozdulás ellen rögzíteni kell lehetőleg hossztengelyükkel a gépjármű menetirányára merőlegesen. • A palackokat óvni kell a nap sugárzó hőjétől. • A gépjárművet a vonatkozó veszélyre utaló felirattal kell ellátni.
- 19 -
Környezetvédelem Víz, vízszennyezés • •
•
A föld vízkészlete 2 milliárd km3, melynek csupán 3%-a ivóvíz A vizek lehetnek o Felszín alatti a talajvíz, rétegvíz, parti szűrésű víz, karsztvíz. o Felszíni állóvizek folyóvizek A felszíni vizek eredetük szerint lehetnek: o Természetes o mesterséges
•
vizek jellemzői o színe o szaga o íze o átlátszósága o zavarossága
•
A vízben található o Oldott oxigén o Oldott szén-dioxid o Egyéb gázok o Oldott sók
•
Vízszennyező anyagok o Nitrogén- és foszfor vegyületek o Fémionok o Szerves anyagok o Olajszármazékok vízminősítés: I. osztály: tiszta víz • ökológiai feltételeket kielégíteni • víztisztítással ivóvíz II. osztály: kissé szennyezett víz • nincs káros hatással az ökológiai rendszerre • bonyolultabb víztisztítási technológiával tisztítható, hasznosítható III. osztály: szennyezett víz • ökoszisztéma károsodik • vízhasználatra nem alkalmas
- 20 -
6200-11
7
15 16 19
0110-11
11 12
szennyvíz A szennyvíz fizikai, kémiai vagy biológiai minőségében megváltozott, vízszennyező anyagot tartalmazó víz. A víz az emberi használatra részben, vagy teljesen alkalmatlan, ill. a természetes vízi életfolyamatok kárt szenvednek. A szennyezett vizek főbb jellemzői: • Kémiai oxigénigény, KOIk. • Biokémiai oxigénigény, BOI5. • Nitrát, ammónia, foszfát koncentrácíó. • Lebegőanyag-koncentráció. A kommunális szennyvíztisztítás fokozatai: • Elsődleges szennyvíztisztítás (mechanikai tisztítás). • Másodlagos szennyvíztisztítás (biológiai tisztítás). • Harmadlagos szennyvíztisztítás (kémiai tisztítás). A kezelt iszap felhasználási lehetőségei: • talajjavítás, • biogáz termelés • komposztkészítés Levegő, levegőszennyezés
6200-11
7
0110-11
10
A légkör részei: • Homoszféra o a troposzféra o a sztratoszféra o a mezoszféra • heteroszféra o termoszféra o exoszféra o magnetoszféra A levegő összetétele: • oxigén – 20,93% • nitrogén – 78,1 % • egyéb gázok – 0,97% légszennyező források csoportosítása • emisszió – a szennyező anyag környezetbe juttatása. Lehetnek: o helyhez kötött légszennyező források, o mozgó légszennyező források o vonalforrások • transzmisszió – a légkörbe jutott szennyező anyagok keverednek, hígulnak imisszió – a környezetbe jutott szennyező
- 21 -
9
14
Talaj, talajszennyezés 6200-11
7
6200-11
1
A talaj tulajdonságai • Fizikai o hőmérséklet, o szín, o szemcseméret és összetétel o nedvességtartalom o stb. • kémiai o a talaj kémhatása (pH), o vezetőképessége o mésztartalma o ásványi anyag tartalma o stb. A talajba jutó szennyezőanyag eredete szerint beszélhetünk: • ipari szennyezésről • közlekedési szennyezésről • mezőgazdasági szennyezésről • hulladéklerakásból eredő szennyezésről.
2
3
10 11
12 13 17 18 20
Hulladékok
0110-11
1
2
3
8
11 13 16
Hulladék: azok a dolgok, tárgyak, amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak. A hulladék kezeléséről a termelő köteles gondoskodni •
•
A hulladékok csoportosíthatók: o halmazállapot szerint: szilárd (pl. a kommunális hulladék, fémforgács stb.,) folyékony (pl. szippantott szennyvíz, oldószerek stb., iszapszerű pl. a szennyvíziszap, galvániszap stb.) o eredet szerint lehet: települési hulladék termelési hulladék. o környezeti hatás szerint: nem veszélyes hulladékot veszélyes hulladékot hulladékok fajtái o Települési hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék o A közterületi hulladék o Termelési hulladék A technológiai hulladék: Az amortizációs hulladékok: o Veszélyes hulladék - 22 -
7
A hulladék ártalmatlanítás történhet: - hulladéklerakóban lerakással; - termikus ártalmatlanítással; - más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással. A hulladék gyűjthető • kevert módon • szelektíven Veszélyes hulladék: a veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó hulladék, amely eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelenthet. Pl.: forgácsolási hűtőemulziók, fáradt olajok, elektronikai hulladék stb. Hulladék szállítása A hulladék elszállítását csak engedéllyel rendelkező szervezet végezheti, veszélyes anyagok esetében „SZ” kísérőjegyet kell kiállítani hozzá Radioaktív sugárzások
6200-11
8
Spontán végbemenő folyamat, amikor atommagok átalakulnak, és különböző természetű sugárzások kíséretében új atommag keletkezik. Lehetnek: • részecske sugárzás (alfa, béta) • foton sugárzás (gamma). Az aktivitás a radioaktív bomlás sebessége, az időegység alatt elbomló atommagok számát fejezi ki. Mértékegysége: Bq (bekerel) 1 bomlás / s Régebben használatos mértékegysége: Ci (küri) 1 Ci = 3,7 * 1010 Bq. A fajlagos aktivitás a tömegegységre eső aktivitás. Mértékegysége: 1 Bq/kg. A felezési idő átlagosan eltelt idő, ami alatt az aktivitás a felére csökken. Sugárzás természete
Áthatoló képessége veszélye
alfasugárzás Nagytömegű részecske sugárzás (He atommagok kibocsátása) Kicsi
bétasugárzás Kisebb tömegű részecske sugárzás (elektron vagy pozitron kisugárzása) közepes
Gammasugárzás Elektromágneses természetű sugárzás
Neutron áram Neutron sugárzás
Nagy
Nagyon nagy
Levegőben 4-10 cm-ről, vagy lenyelve egészségkárosodást okoz
Külső sugárforrásként veszélyt jelent, elsősorban a bőrszövetekre
Távoli sugárforrásként is veszélyt jelent az emberi egészségre
Képes behatolni az atommagba és azt instabillá tenni, súlyos veszélyt jelent az emberre
Dózisfogalmak Az ionizáló sugárzások szervezetkárosító hatását a dózisok fejezik ki. Mivel a szervezet sugárkárosodása bonyolult folyamat, az előrejelzése is összetett. Mérni rendszerint az ionizációt kifejező energiát vagy teljesítményt tudjuk. Ebből – több tényezőt figyelembe véve – számítjuk a várható károsodást. Emiatt több dózisfogalmat és mértékegységet használunk:
- 23 -
• •
Elnyelt dózis (D): mértékegysége Gy (Gréj), régebben Rad Biológiai egyenérték dózis (Db): A testszövetben egészségkárosodást fejezi ki. Mértékegysége: 1 Sv (szívert)
végbemenő
Elsősegélynyújtás Teendők a baleset helyszínén
6200-11
18
0110-11
4
6
15
A helyszín biztosítása: A helyszín megpillantása, azonnali információkat nyújt • az áldozat testhelyzete, • mozdulatlansága, • esetleges vérzés nyomai a helyszínen, • a baleseti mechanizmusra utaló jelek – (lógó vezeték, leborult polc, eldőlt létra, stb.) A baleseti helyszínt csak az elsősegélynyújtáshoz feltétlenül szükséges mértékig szabad megváltoztatni! Elsőként tisztázni kell: • hányan sérültek, • szükséges-e egyáltalán elsősegélyt nyújtani. A helyszíni tevékenység lépései 1. Tájékozódás 2. Mentőhívás (amint lehetőség nyílik rá) 3. Az áldozat állapotának felmérése 4. Elsősegélynyújtás Veszélyes-e helyszín: meg kell győződni arról, hogy a baleset helyszínén, nem-e áll fenn olyan külső körülmény, ami az ellátó(k)ra, illetve a sérültre veszélyt jelenten. Ha ilyen helyzet fennáll, a veszélyforrást a lehetőségekhez mérten meg kell szüntetni, pl.: áramtalanítás, tűz eloltása, szellőztetés stb. Ha nem lehetséges, akkor a sérültet kell kimenteni. A sérült mozgatása általában kerülendő, de ebben az esetben elengedhetetlen. Mentőhívás: A mentők hívószáma: 104. A központi segélyhívó szám a 112. (Innen vagy átkapcsolják a mentőkhöz, vagy a telefont felvevő diszpécser kérdezi ki, és ő riasztja utána a mentőszolgálatot.) Telefonálás: Megnyugodni: Lassan, érthetően beszélni! 1. Bemutatkozás. 2. Honnan telefonál 3. Hol történt a káreset (város, utca, házszám, emelet, ajtó) 4. Mi történt 5. Hány áldozat van. 6. Milyenek a sérülésük (a helyszínen tapasztalt dolgokat kell elmondani, nem a diagnózist felállítani) 7. Kell-e műszaki mentés - Veszélyes-e a kárhely? 8. Megkezdte-e az elsősegélynyújtást. 9. A készülék telefonszáma, melyről beszél
- 24 -
Az elsősegélynyújtás feltételei
6200-11
1
3
6
0110-11
1
3
15
Személyi feltétele: Legyen olyan személy a munkahelyen, aki ismeri az elsősegélynyújtás ismereteit, nagyobb létszám felett pedig végzettséggel rendelkező személynek is lennie kell Tárgyi feltétele: Az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök, felszerelések, állandóan hozzáférhető, meghatározott helyen álljanak rendelkezésre, (pl.: mentőláda) Szervezési feltétele: ha egy cégnél több képzett elsősegélynyújtó is van, akkor úgy legyenek beosztva, hogy minden műszakban legyen a létszám alapján szükséges elsősegélynyújtó személy.
Sérült állapotának a felmérése
6200-11
18
0110-11
14
van Ha szükséges mentő
eszmélet nincs van Légzés (10 sec alatt 2-3)
Helyszín biztosítása, mentő
Nincs, vagy 10 sec alatt <1 újraélesztés
Vérzéses sérülések
6200-11
11 16 17
0110-11
7
12 13
Az érrendszernek 3 szakasza van: • • •
Ütőér (artéria) – a szív felől szállítja a vért a szervek, végtagok felé hajszálér – az érhálózat végén az ütőér szétágazik vékony hajszálerekre. A vékony erek leadják a tápanyagok és összegyűjtik a salakanyagot Véna (visszér) – a salakanyag összegyűjtése után a hajszálerek egyre vastagabb erekké futnak össze, majd visszatérnek a szívbe
Hajszáleres vérzés: horzsolásból eredő, gyöngyöző vér. Fertőtlenítjük, kötéssel látjuk el vagy leragasztjuk Vénás, visszeres vérzés: sötét színű vér, lassan folyik. Szorítókötéssel látjuk el Artériás, ütőeres vérzés: lüktető, spriccelő vér, élénkvörös színű. Nyomókötéssel látjuk el és artériás nyomáspontot keresünk
- 25 -
7
Töréses sérülések
6200-11
8
0110-11
16
10 19
A csonttörés típusai: - nyílt: a csont átszúrja a bőrt és a csontvég látszódik - zárt: a csont nem szúrja át a bőrt. A csonttörés tünetei: - a sérülés helyén duzzanat látható - alakváltozás, deformáció, - fájdalom - rendellenes mozgathatóság - jellegzetes recsegő-ropogó hang - működés csökkenés vagy kiesésé Izületi sérülések: ficam, rándulás Az izületekkel kapcsolódó sérüléseknél sokszor nehéz megállapítani, hogy a csont vagy az izület sérült. Biztosat csak a röntgen felvétel után lehet tudni, ezért törésként kezeljük mindkettőt. Rándulás: külső erő hatására a csontvégek eltávolodnak, majd visszatérnek eredeti helyükre Ficam: külső erő hatására a csontvégek eltávolodnak, majd nem térnek vissza eredeti helyükre, rendellenesen rögzülnek. Általános szabályok a csont-izület sérülések ellátásakor: • A nyílt törést a vérzésnek megfelelő steril kötéssel látjuk el, vagy csak letakarjuk • A sérült végtagot a talált helyzetben rögzítjük. A ficamot se kell visszarakni, mert további sérüléseket okozhat • Ha a végtag rögzítéséhez valamilyen eszközt használunk, akkor annak túl kell érnie a csontot határoló két izületen • A törött csontot tilos terhelni, ellátás után fel kell polcolni vagy kötni Csonttörések fajtái és ellátásuk: Végtagok törése: ellátására az ált. szabályok vonatkoznak.
kórház
Combcsonttörés: a legerősebb csont, törése jelentős szövetközti vérzéssel jár. a sérültet tilos mozgatni, azonnal mentő Bordatörés: a mellkast érő ütés hatására törhet el. Légzéskor erős szúró fájdalmat érez. A kitört rész a légvétel során a többivel ellentétesen mozog. Veszélye a tüdő sérülése. Ülő vagy fél ülő helyzetbe helyezzük, ha más sérülés miatt fektetni kell, akkor az oldalára fektethetjük. Mentőt hívunk. Gerinctörés: a csigolyákból felépülő gerinc védi a benne lévő gerincvelőt. A sérülés veszélyes a gerincvelő sérülése. Ahol a gerincvelő elmetsződik attól lefelé a test megbénul. Különösen veszélyes a nyaki gerinc sérülése. Minden eszméletlen és magasból leesett embert gerinctöröttnek kell tekinteni és úgy is kell ellátni! A sérültet a talált helyzetben kell megvizsgálni és azonnal mentőt hívni. Mozgatni tilos, kivéve ha az élete közvetlen veszélyben van!
- 26 -
Medence törés: a medence sérülésénél sérülhetnek a csontok és a medencén belüli szervek. Jelentős akár 2,5 liter feletti szöveti bevérzést is okozhat, ami sokkal jár. A sérültet a talált helyzetben hagyjuk, nem mozgatjuk, vagy legfeljebb fekvő, illetve fél ülő helyzetben a térdeket felhúzzuk és egymáshoz rögzítjük. Fejsérülés: a koponyát ért bármilyen sérülés esetén a sérülthöz mentőt kell hívni! Ütés hatására az agyat körülvevő agyhártyában lévő erek sérülnek és duzzanatot okoznak. Mivel a koponya a duzzanat hatására képtelen tágulni, így az agyat kezdi összenyomni. Ha ez az agy alsó részén történik akkor rövid időn belül halálhoz vezethet. A sérült áltálában összefüggéstelenül kezd beszélni, eszméletvesztés is bekövetkezhet. A sérültet hanyatt kell fektetni 15-30 fokban megemelt fejjel és felsőtesttel. Áramütött
6200-11
4
5
13
0110-11
4
5
9
Az áramütés súlyossága függ: 1. áram erősségétől (1 mA érzetküszöb, 10 mA elengedési áramerősség, 20-30 mA halálos) 2. behatás időtartamától ( a szív teljes üteme normál esetben ~ 1mp, ha az áramütés ennél hosszabb ideig tart, akkor nagy valószínűséggel szívmegállást okoz) 3. áram útjától (érint-e létfontosságú szervet) 4. frekvenciától (egyenáram inkább égési sérülést okoz, váltóáram inkább szívmegállást okoz) 5. egyéni adottságok Ellátása: elsőként ki kell szabadítani a sérültet az áramkörből, majd fel kell mérni a sérült állapotát. Áramütés esetén célszerű a sérültet kivizsgálni minden esetben, mert a vérben méreganyagok szabadulhatnak fel, ami később veseelégtelenséget okozhat.
Alapszintű újraélesztés - BLS (Basic Life Support)
6200-11
15
0110-11
11
Az újraélesztés: A hirtelen megszűnt alapvető életműködések mesterséges pótlása, helyreállítása. A BLS célja, keringés-légzésleállás esetén, az életfontosságú szervek (elsősorban az agy és a szív) vérkeringésének és oxigénellátásának pótlása, a mellkas külső összenyomásával és befúvásos lélegeztetéssel. Halál: a légzés, keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A folyamat két részből áll: • Klinikai halál: a halálfolyamat első szakasza, amikor az alapvető életfolyamatok (légzés, keringés) hirtelen, balesetszerűen megszűnnek. Ezek helyreállítására az első 5 percben megalapozott remény van. • Biológiai halál: a halálfolyamat 2. szakasza, amikor az alapvető életfunkciók hiányoznak, helyreállításukra nincs remény, a folyamat visszafordíthatatlan. (jelei: élettel összeegyeztethetetlen sérülés, hullamerevség, hullafoltok) Teendők: A – átjárható légutak B – befúvásos lélegeztetés C – cirkuláció (keringés helyreállítása)
- 27 -
• • •
A szívmasszázs és befúvásos lélegeztetés aránya 30:2 addig kell ismételni, amíg a szív újra nem indul, vagy a mentő meg nem érkezik. Alkalmazható lélegeztetés nélkül is, ilyenkor csak a szívmasszást kell alkalmazni (100 lenyomás percenként) Az újraélesztés esélye jelentősen növelhető félautomata külső defibrillátor (AED – Automata External Defibrillator) használatával. A készülék egy elektromos ütés segítségével képes újra indítani a szívet BLS algoritmus
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
közelítse meg a beteget megszólítás, rázás kiáltson segítségért biztosítsa a légutakat vizsgálja a légzést hívjon mentőt (104) 30 mellkaskompresszió 2 hatásos befújás Stabil oldalfekvés
Amikor valamilyen okból magára kell hagyni az eszméletlen sérültet stabil oldalfekvő helyzetbe kell tenni. Nem alkalmazható: gerincsérülés, medence sérülés, nyílt hasi sérülés és több végtag együttes törése esetén! Égési, fagyási sérülés
6200-11
14 20
0110-11
10
Égési sérülések: I. fokú égés: bőrpír. Teendő: hideg folyó víz alatt hűteni II. fokú égés: bőrpír + vízhólyag. Teendő: hideg folyó víz alatt hűteni, kórház III. fokú égés: vízhólyag kilukad Teendő: azonnal kórház IV. fokú égés: elszenesedés Testfelület megoszlása (9%-os szabály): 1. Teljes fej és nyak – 9% 2. Törzs felső részének elülső felszíne – 9% 3. Törzs alsó részének elülső felszíne – 9% 4. Törzs felső részének hátsó felszíne – 9% 5. Törzs alsó részének hátsó felszíne – 9% 6. teljes jobb kar – 9% 7. teljes bal kar – 9% 8. jobb láb elülső felszíne – 9% 9. jobb láb hátsó felszíne – 9% 10. bal láb elülső felszíne – 9% 11. bal láb hátsó felszíne – 9% 12. nem szervek – 1% A fagyási sérülések az égési sérülésekhez hasonlóak! 6200-11 0110-11
- 28 -
2
9
12
Mérgezés, marás
2
8
17
A mérgező/maró anyag szervezetbe jutásának leggyakoribb módjai: • lenyelés • belégzés • bőrön át történő felszívódás A szervezet védekező rendszere a mérgekkel szemben: 1. Gátolja a további bejutást: Hangrés-, szemhéjgörcs, öklendezés. 2. Eltávolítja a bejutott mérget: Könnyezés, orr-, nyálfolyás, tüsszentés, hányás, hasmenés, verejtékezés. 3. Lebontja, átalakítja: Főleg a máj végzi, igyekszik nem vagy legalább kevésbé mérgező vegyületet alkotni belőle. 4. Kivonja: A mérget a vérkeringésből: zsír-, csont-, izomszövetbe raktározza el.
Legfontosabb teendő a mérgezés tényének a megállapítás, mert a legtöbb méreg gyorsan hat Lenyelés mérgezés Munkahelyi balesetként viszonylag ritka, legfeljebb mérgező anyagot használó üzemben fordulhat elő.
marás Leggyakoribb balesetek a sósav, vagy hypo elfogyasztásával következnek be. A háztartási hypo 5-10%-os, mert a tömény lúg megivása halálos. Marásos sérülés esetén a sérültet hánytatni tilos! Ha lehetséges vizet, vagy tejet kell itatni a sérülttel.
Mérgezés esetén, ha lehetséges a sérültet hánytatni kell, vagy ha az nem lehetséges itatni vízzel, vagy tejjel
Belégzéssel mérgezés Leggyakoribb gázmérgezések a CO és CO2 mérgezés. CO2 mérgezés: színtelen, szagtalan, levegőnél nehezebb gáz, ezért nem érzékelhető. Kis mennyiségben mindig jelen van, problémát csak a nagyobb koncentráció (4-5%) okoz, mert kiszorítja az oxigént. 20% feletti koncentrációban rövid időn belül halálos! Tünetei: fáradtság, fejfájás stb. A sérültet szabad levegőre kell vinni
marás Leggyakoribb a klórgáz mérgezés. Aktív klór, vagy klóros tisztítószerek (hypo, domestos, flóraszept) és valamilyen sav összekeveredése okozza. A klórgáz a szem, a száj, az orr és a tüdő nyálkahártyáján lévő vízzel sósavat képez, így nyálkahártya izgalmat és tüdővizenyőt okoz. A tünetek súlyossága a belélegzett gáz koncentrációjától függ.
CO mérgezés: színtelen, szagtalan gáz általában tökéletlen égés, például rosszul szellőző kazán okozhatja. A mérgezést az okozza, hogy 2-300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén. Tünetei: fáradtság, fejfájás, szédülés, kóma, halál.
- 29 -
A szem és szájüreget tiszta vízzel ki kell mosni.
A sérültet szabad levegőre kell vinni, de a tiszta oxigén a leghatásosabb. A CO-val telt helyiségbe visszatartott levegővel be lehet lépni, ha rögtön ablakot lehet nyitni. A CO a tiszta levegőn hamar CO2-vé válik. A CO éghető gáz ezért villanyt fel-le kapcsolni tilos, mert robbanást okozhat. Bőrre kerülés esetén •
Mérgező és maró hatású anyag esetén is elsőként a szennyezett ruházatot eltávolítani, majd a szennyezett területet lemosni. A maró anyag égési sérüléshez hasonló sérülést eredményezhet Idegen test szemben, légutakban
• •
Szembe kerülő maró folyadék esetén bő vízzel kimosni, szilárd anyag esetén, ha nem lehet eltávolítani, akkor mindkét szemet lecsukva kórház Légutakba kerülő idegen test esetén hátba kell csapni a sérültet, ha így nem lehetett eltávolítani meg kell próbálni a Heimlich-féle műfogást, ha így sem sikerült, mentőt kell hívni és tovább próbálkozni.
- 30 -
