Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0110-11 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0110-11/2 Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 30 perc

Megjegyzés: Ez, a vizsgára történő felkészítést segítő anyag, csak az oktatáshoz használható. A munkatevékenységhez alkalmazandó helyi rendszabályokat a munkáltató határozza meg! Az elsősegélynyújtással kapcsolatos vizsgakérdéseket részletesen az oktató mentőtiszt oktatja. Az alkalmazandó helyi szabályokat szintén a munkáltató határozza meg. 1. Baleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye figyelembe a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontok szerint! Állapítsa meg, hogy sérülés bekövetkezésekor az elsősegélynyújtás eszközei, feltételei rendelkezésre álltak-e! Készítsen intézkedési tervet, hogy az eszköz feltétel rendszer, rendelkezésre álljanak! Információtartalom vázlata  Munkahelyek, munkaeszközök alapvető munkavédelmi tárgyi feltételei  Munkahelyek legfontosabb környezetvédelmi követelményei (kommunális hulladék, veszélyes hulladék)  Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei (tűzjelzés és tűzoltás lehetősége, menekülési út, vészkijárat)  Munkabalesetek, balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Együttműködik a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában  Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei az adott munkahelyen 1. A munkahely és munkaeszköz tervezésekor vegyük figyelembe az egyéni adottságokat. A munkavállaló igénybevételét úgy tervezzük, hogy a fizikai, biológiai terhelések a megengedett határértéket ne lépjék túl.  Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények közt szabad használni.  Munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a veszélyes munkaeszközt csak annak kezelője használja.  leeső, vagy kirepülő alkatrész veszélyével működő berendezésnél megfelelő védőberendezés.  karbantartást csak leállított állapotban lehet elvégezni. 2. A hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag, amelynek kezeléséről gondoskodni kell. Fajtájuk szerint lehet: termelési, települési, és különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékok.

Halmazállapotuk szerint lehet: szilárd, cseppfolyós, gáznemű (pl. papír, festékiszap, légszennyez anyag) A települési hulladék, úgynevezett kommunális hulladék elsősorban háztartásokban keletkezik, míg az ipari létesítményekben mindig keletkezik valamennyi veszélyes hulladék, amelynek gyűjtése, kezelése kiemelten fontos. A keletkezett hulladékot minden esetbe kezelni kell, mielőtt a természetbe visszakerülnek. Kiemelt figyelmet kell fordítani a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékokra. Hulladékkezelés folyamata: Hulladék összegyűjtése →előkezelése →átmeneti tárolása → elszállítása → feldolgozása → végleges elhelyezése. 3. A tűzvédelem a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat valamint ezek feltételeinek biztosítása. Tűz jelzése:  Aki a tüzet, vagy annak közvetlenveszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni a tűzoltóságnak. Késve jelzett tűzeset nagy kárt okozhat és oltása is nehezebb.  Egységes hívószám: 112, 105  Hamis tűzjelzést a törvény bünteti.  Be kell jelenteni: a pontos helyszínt, mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben, név, cím, telefonszám. Tűzoltás módja: Mivel az égéshez három tényező szükséges (éghető anyag, oxigén és gyulladási hőmérséklet) ezért ha az egyiket megszűntetjük, eloltjuk a tüzet. (porral, vízzel, habbal, oxigénelvonással, stb.) Menekülési utak és vészkijáratok  A menekülési és/vagy mentési útvonalak, vészkijáratok nem zárhatók el, ezeken anyagot, tárgyat elhelyezni tilos! Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók.  Az ajtókat úgy kell kiképezni, hogy azok segédeszköz nélkül, bármely időben belülről könnyen nyithatók legyenek, az automatikus működtetésű ajtókat úgy kell kialakítani, hogy energiakiesés alkalmával azokat kézierővel könnyen nyitni, lehessen és nyitott helyzetben rögzíthetők legyenek.  A menekülési és/vagy mentési utakat és kijáratokat jól láthatóan, tartós jelzésekkel kell ellátni. A nagyméretű és nehezen, áttekinthető helyiségekben a legrövidebb menekülési és/vagy mentési utat és a hozzá legközelebbi vészkijáratot irányjelző nyilakkal jelezni kell. 4. Munkabaleset bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása A munkáltatónak minden bejelentett balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti e. (Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri.). A bejelentés, kivizsgálás a munkáltató feladata. A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a kivizsgálásában. A súlyos baleseteket a munkáltatónak – telefonon- azonnal be kell jelentenie az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyeletének. Nyilvántartás: a következő adatokat tartalmazza:  a sérült személyes adatait  a munkabaleset számát  a sérült munkakörét  a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét  a sérült ellátására tett intézkedést  az intézkedések felelősét és határidőt  a munkaelnökök, anyagok közrehatását A munkáltató köteles a baleseti jegyzőkönyvet megküldenie:  a sérültnek, ill. elhalálozás esetén a hozzátartozónak 2

a halált, ill. 8 napot meghaladó keresőképtelenséget okozó munkabalesetről az OMMF illetékes területi szervének. o társadalombiztonsági kifizetőhelynek. A munkabaleset kivizsgálása:  A kivizsgálás során helyszíni szemlét kell tartani, a balesetet kiváltó okok vizsgálata  meghallgatni az információval rendelkező személyeket  meg kell állapítani a létesítmény, szerszám, gép állapotát, a használatukra vonatkozó előírások meglétét, védőfelszerelés meglétét 5. Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei egy adott munkahelyen A munkahelyeken a munkafolyamatok veszélyességétől, az előforduló balesetek gyakoriságától és az ott foglalkoztatott munkavállalók létszámától függően a munkáltató köteles kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtó munkatársat az elsősegélynyújtással megbízni és jelenlétét minden műszakban biztosítani. Egyszemélyes munkavégzés esetén képzett elsősegélynyújtót nem kell kijelölni, de a munkavállalót a tevékenységével összefüggő elsősegélynyújtási ismeretekre ki kell oktatni. Az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeihez tartozó mentődobozok darabszámát és MSZ szabvány szerinti típusát a fenti szempontok figyelembevételével indokolt meghatározni. Ha a munkavállalók a munkavégzés helyszínére vasúti vagy közúti járművel utaznak, és a jármű a munkavégzés időtartama alatt a munkavégzés helyszínén tartózkodik, akkor az elsősegélynyújtáshoz szükséges tárgyi feltételek elsősorban a járművön elhelyezett felszereléssel biztosíthatóak. z elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, karbantartásáról, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. Munkahelyen, műhelyben az esősegély doboz elhelyezése kötelező. Általános szabályok:  Őrizzük meg nyugalmunkat  Segélykérés, ha kell  Tudjuk meg mi, s hogyan történt  Gyors cselekedet, további veszélyek elhárítása  Lehetőleg használjuk a mentőládát  Bánjunk emberségesen a sérülttel  Az elsősegélynyújtást követően juttassuk el a sérültet orvoshoz 

3

2. Munka- és tűzvédelmi oktatás keretében ismertesse munkatársaival a raktározás és tárolás legfontosabb munka- és tűzvédelmi szabályait! Oktatás során emelje ki a munkahelyen keletkező hulladékok fajtáit a hulladékok gyűjtését, valamint a tárolással kapcsolatos teendőket! Maró hatású szer okozta sérülés esetén, hogyan nyújt elsősegélyt? Információtartalom vázlata  A raktározás és tárolás legfontosabb munkavédelmi szabályai  A raktározás és tárolás alapvető tűzvédelmi előírásai  A hulladékok fogalma, csoportosítása, jellemzőik, a káros környezeti hatások  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Érintésvédelmi jogszabályokat, előírások  Betartja a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó szabályokat  Elsősegélynyújtás maró hatású szer okozta sérülés esetén 1. A raktározás és tárolás legfontosabb munkavédelmi szabályai Azt, hogy melyik termékféleségnek mi a megfelelő tárolási módja, azt részint a szakirodalomból, vegyszerek esetén pedig a Biztonsági Adatlapokból tudhatjuk meg.  A helyesen kialakított raktárban stabil, az igénybevételnek megfelelő teherbírású rakfelületek, polcok vannak. A magasabb polcokhoz ipari létra áll rendelkezésre.  A tárolandó anyagok, termékek kívánalmai szerint kell a raktárnak fűtve vagy hűtve lennie, a benn uralkodó hőmérsékletet rendszeresen kell mérni és jelezni.  A raktárakat termékcsoportok szerint kell kialakítani. Külön kell tárolni pl. a papírféleségeket, a tűzveszélyes anyagokat, a maró és irritatív vegyszereket.  Gondosan kell ügyelni arra, hogy olyan termékek, melyek egymásra nézve minőségrontóak, reakcióképesek vagy eltérő tisztasági fokúak, ne legyenek csoportosan tárolva.  Ha van előírás arra, hogy egyszerre egy helyen egyfajta termékből mennyi tárolható, esetleg hogy maximum vagy minimum) mekkora darabonkénti kiszerelésben, azt szigorúan be kell tartani.  A raktárban a közlekedésnek, a szállítóeszközök méreteinek megfelelő szélességű utakat kell biztosítani. Ha előírás tiltja, akkor a fűtő, melegítő berendezések közelében a tűzvédelmi szakember által meghatározott távolságig nem helyezhető el az adott termék  A tároló helyiségek padozata egyenletes és sima legyen, és ha vegyszerek érhetik, akkor az adott vegyszer hatásának (kiömlés esetén) ellenálló.  Feltétlenül legyen a tárolás, raktár közelségében elsősegélynyújtó felszerelés. Vegyi anyagok raktározása esetén szemöblítő palack is ajánlatos.  Termékenként, vegyszerek esetén minden egyes tárolóedényzeten fel kell tüntetni a pontos megnevezést, szükség esetén a mennyiséget. Ha indokolt, akkor a tárolóedényzeten a legfontosabb elsősegélynyújtó és tűzoltási intézkedéseknek is rajta kell lennie. Magyar nyelven  Amennyiben a termék kiömlése, a lerakott áru szennyezése (olaj stb.) esetén vagy újfajta termék lerakodása előtt száraz vagy nedves tisztítást kell végezni, ezt a polcoknak károsodás nélkül el kell viselniük.  A raktár kiszolgálása során speciális egyéni védőeszközökre lehet szükség (a helyi Munkavédelmi Szabályzat, Tárolási Szabályzat előírásai szerint) ezeket a szükséges mennyiségben, méretben és állapotban a közelben kell tartani.  Mindig legyen kéznél olyan szer, amelynek használata a vegyszer kiömlése során szükséges, illetve takarítószerszámok, melyek törés, kiszóródás esetén kellhetnek. Ajánlatos megfelelő számú zseblámpát vagy egyéb hordozható lámpát tartani áramszünet esetére. 4



A raktárak egyéb tűzvédelemmel kapcsolatos előírásait is gondosan be kell tartani. A tűzvédelmi szabályzatban meghatározott számban és helyen el kell helyezni a tűzoltó készülékeket, tűzcsapokat, tűzivizet. A tűzoltó készülékek helyét utánvilágító táblával kell megjelölni. Ajánlatos a tűzoltó készülékek mellé kiírni: »tűzoltó készülék«, így biztosítjuk, hogy feltűnik a levett, de helyére vissza nem tett készülék hiánya. A raktárban dolgozó személyzetnek ismernie kell a tárolt készletekkel kapcsolatos szükséges kezelési, tűzvédelmi és biztonsági előírásokat. Oktatásukról rendszeresen naplót kell vezetni, melyben aláirás is szerepel. Raktári dolgozó csak az lehet, akinek érvényes foglalkozás egészségügyi engedélye van erre az üzemorvostól. 2. A raktározás és tárolás alapvető tűzvédelmi előírásai  16. § (1) Egy helyiségben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben nemzeti szabvány ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad.  A kereskedelmi létesítményekben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell meghatároznia.  Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a nemzeti szabványban előírtakat kell alkalmazni.  Az éghető anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghető anyagtól mentes területet kell tartani.  Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad.  Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák.  A raktárban éghető anyagú födéme, tetőszerkezete és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani.  A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani.  Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad.

Eredet szerint

3. A hulladékok csoportosítása eredet és halmazállapot szerint A hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag, amelynek kezeléséről gondoskodni kell. Halmazállapot szerint Szilárd Folyékony Iszapszerű Gáznemű kommunális szennyvízlakóházfűtés Települé háztartási és utcai kommunális iszap, szemét szennyvíz ek füstje si szippantott iszap

5

ipari melléktermékek Termelé és hulladékok, állati eredetű hulladékok, si almos trágya

ipari ipari szennyvizek, ipari füstök szennyvíziszap olajok, és gázok ok hígtrágya savak, lúgok, vegyipari, ipari oldatok, petrokémiai Veszélye különféle galvániszapok törmelékek, porok festékek, gázok és s trafóolajok füstök A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése. A nem megfelelően kezelt hulladékokat, azok bomlástermékeit a csapadékvíz a talaj felszínén szétmossa, és az beszivárog a talajba. Így elszennyeződik a talaj felszíne, majd az anyagok bekerülnek a talajvízbe, ahol az áramlás révén gyakran jelentős vízbázisokat veszélyeztetnek. A levegő szennyeződése: A légszennyezést elsősorban égési folyamatok okozzák (füstgáz, korom, pernye, dioxinok, poli-aromás szénhidrogének), közvetlenül szennyezik a levegőt. A keletkező széndioxid a növények számára fotoszintézishez szükséges, de üvegházhatást is okoz. A nem megfelelő égéskor szénmonoxid keletezik, amely csökkenti a vér oxigénmegkötő képességét. Fertőzésveszély A települési és egyes termelési hulladékok (pl. hígtrágya, vágóhídi hulladékok) kórokozó mikroorganizmusai (vírusok, baktériumok, féregpeték stb.) különböző fertőző betegségek előidézői lehetnek. A hulladékban hosszabb ideig életképesek maradnak, onnan a talajba, a vízbe kerülhetnek és közvetlen érintkezés útján is fertőzést okozhatnak. A rovarok és rágcsálók elterjedése A nem megfelelően végzett települési hulladékkezelés következtében a rovarok (legyek) és rágcsálók (patkány, egér) nagymértékben elszaporodhatnak. Mind a rovarok, mind a rágcsálók közismert közvetítői egyes fertőző betegségeknek. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK tűzvédelmi, érintésvédelmi felülvizsgálata A tűzvédelmi felülvizsgálatokat 6 évente, az érintésvédelmi vizsgálatot 3 évente kell elvégeztetni, illetve új, valamint új helyen működtetett (pl. használtan vásárolt) gépeknél az üzembe helyezésük előtt. TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT (6 évente) Végzését a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) írja elő. 213. § (1) Tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul. (2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. (3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. 215. § (1) A vizsgálatok vezetését csak olyan személy végezhet, aki erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik. ÉRINTÉSVÉDELMI SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT (3 évente) Végzését a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló a 22/2005. (XII.21.) FMM rendelettel módosított 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet írja elő. Szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés, melyet elvégezheti a gépeket karbantartó. Szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását. 6

„A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. (2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveletként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. (3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel; b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel; c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981.(XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel; d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. 5/A.§ (1) Maró mérgezések:  lúgmérgezések: (nátronlúg, mosószóda, mosóporok.) Hánytatni tilos! Vizet, tejet itassunk a beteggel. Célunk a méreg azonnali hígítása. Legjobb a nyálkahártya elfolyósodó elhalását okozzák, igen súlyos következményekkel.  savmérgezések (kénsav, sósav, ecetsav, oxálsav). Itt is azonnali víz vagy tej itatása a teendő. Közömbösítésre szódabikarbonát tilos használni, mert a fejlődő széndioxid szétrepesztheti a felmaródás következtében elvékonyodott gyomorfalat. A hánytatás természetesen itt is tilos.  maró gőzök és gázok: belélégzése esetén a beteg azonnali friss levegőre való juttatása a teendő. Óvakodjunk a mérgezés helyén nyílt láng alkalmazásától vagy villany bekapcsolásától, az esetleges robbanásveszély miatt. Légzésbénulás esetén mesterséges lélegeztetés végezhető. A leggyakoribb mérgezés ebből a csoportból a széndioxid mérgezés borospincékben, silómedencék alján. Vigyázzunk, mert a gáz a levegőnél nehezebb, mélyen helyezkedik el, és az elsősegélynyújtó a beteghez lehajolva maga is áldozatul eshet.

7

3. Ön a munkahelyének egy másik telephelyén kap munkafeladatot. A tevékenység megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy a munkahely megfelel-e munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontoknak! Biztosítottak az elsősegélynyújtás feltételei? Információtartalom vázlata  Munkahelyek kialakításának alapvető munkavédelmi követelményei (általános követelmények)  Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi előírásai (menekülési utak, vészkijáratok, tűzjelzés és tűzoltás)  A lehetséges környezetvédelmi veszélyforrások (munkahelyi hulladékkezelés)  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételei  Betartja az anyagmozgatás és a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó szabályokat 1. A munkahelyekre vonatkozó követelményeket jogszabályok, szabványok, műszaki előírások határozzák meg. Munkahely tervezésekor már a földrajzi adottságokat is figyelembe kell venni, amely meghatározza a környezettel a kapcsolatot. Ipari területek esetében is törvények rendelkeznek. A munkakörnyezetet meghatározó tényezők közül nagyon fontosak a munkahelyek kialakítása, méretei, fűtése, szellőztetése, megvilágítása, veszélyes anyagok felhasználása - tárolása, zaj- és rezgésvédelem, esztétika, színdinamika. Az építményeket és azok részeit üzemeltetésük, rendeltetésük szerint kell kialakítani. Mindemellett figyelembe kell venni a következőket: mechanikai szilárdság, tűzbiztonság, higiéné, egészségvédelem, környezetvédelem, zaj- és rezgés elleni védelem, energiatakarékosság. Egy működő üzem számára vízellátás alapvető fontosságú: ipari víz és ivóvíz. Helyiségméretek: legkisebb mérete nem lehet 0,8 m2-nél kisebb. Huzamos tartózkodási hely nem lehet 2 m2-nél kisebb, belmagasság 3,0 m. A helyiség burkolata egyen sima, csúszásmentes, könnyen tisztítható. (irodában lehet parketta) Munkahelyeke a kellemes közérzet kialakítása érdekében fűtési lehetőségre van szükség. Helyi és központi fűtésesekre!!! Munkahely szellőztetéséről is gondoskodni kell, természetes vagy mesterséges módon 2. Tűzvédelmi előírások,(1. tétel) Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás Tűzveszélyességi osztályok:  „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „A”  „Tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „B”  „Tűzveszélyes” – jelzése: „C”  „Mérsékelten tűzveszélyes” – jelzése: „D”  „Nem tűzveszélyes” – jelzése: „E” Tűzveszélyes helyek jelzése, jelzőtáblák A helység bejáratánál jól látható helyen a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát, feliratot kell elhelyezni. A létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolók funkcióját és a feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét eltávolíthatatlan felirattal kell jelölni. Az áramtalanító főkapcsolóra szintén ezek az előírások vonatkoznak.

8

3. Munkahelyi hulladékkezelés A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, termelési szennyvizet külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni. 4. Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételei (l. tétel) Munkavégzés során mindenkit érhet baleset, még a szabályok magas fokú betartása mellett is. A legtöbb balesetből származó sérülés nem súlyos, és egyszerűen ellátható, de fel kell készülni komolyabb balesetek bekövetkezésének lehetőségére is. Szükség esetén mindenki köteles elsősegélyt nyújtani ezért meg kell szerezni az ehhez szükséges ismereteteket, valamint biztosítani kell az ellátáshoz szükséges feltételeket. A szakszerűtlen beavatkozás ugyanakkor súlyos károkat okozhat. Munkahelyen, műhelyben az esősegély doboz elhelyezése kötelező. Általános szabályok: - Őrizzük meg nyugalmunkat - Segélykérés, ha kell - Tudjuk meg mi, s hogyan történt - Gyors cselekedet, további veszélyek elhárítása - Lehetőleg használjuk a mentőládát - Bánjunk emberségesen a sérülttel - Az elsősegélynyújtást követően juttassuk el a sérültet orvoshoz.

9

4. Az Ön munkacsoportja villamos berendezésen végez munkát. Munkatársai figyelmét hívja fel a legfontosabb munka- és tűzvédelmi követelményekre! Áramütés esetén hogyan nyújtana elsősegélyt? Munkatársaival beszélgetve, felmerül az áramütés problémája. Hogyan magyarázza el kollegáinak, mi ez a jelenség? Információtartalom vázlata  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Villamos berendezések használatával kapcsolatos alapvető tűzvédelmi szabályok  Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi és szervezési feltételei  Betartja és betartatja a munka, balesetekre vonatkozó jogszabályokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Elsősegélynyújtás áramütés esetén A munkahelyekre vonatkozó követelményeket jogszabályok, szabványok, műszaki előírások határozzák meg. Munkahely tervezésekor már a földrajzi adottságokat is figyelembe kell venni, amely meghatározza a környezettel a kapcsolatot. Ipari területek esetében is törvények rendelkeznek. A munkakörnyezetet meghatározó tényezők közül nagyon fontosak a munkahelyek kialakítása, méretei, fűtése, szellőztetése, megvilágítása, veszélyes anyagok felhasználása - tárolása, zaj- és rezgésvédelem, esztétika, színdinamika. Az építményeket és azok részeit üzemeltetésük, rendeltetésük szerint kell kialakítani. Mindemellett figyelembe kell venni a következőket: mechanikai szilárdság, tűzbiztonság, higiéné, egészségvédelem, környezetvédelem, zaj- és rezgés elleni védelem, energiatakarékosság. Egy működő üzem számára vízellátás alapvető fontosságú: ipari víz és ivóvíz. Helyiségméretek: legkisebb mérete nem lehet 0,8 m2-nél kisebb. Huzamos tartózkodási hely nem lehet 2 m2-nél kisebb, belmagasság 3,0 m. A helyiség burkolata egyen sima, csúszásmentes, könnyen tisztítható. (irodában lehet parketta) Munkahelyeke a kellemes közérzet kialakítása érdekében fűtési lehetőségre van szükség. Helyi és központi fűtésesekre!!! Munkahely szellőztetéséről is gondoskodni kell, természetes vagy mesterséges módon 1/a Villamos berendezésen végzett személyi feltétel:  villanyszerelési munkát kizárólag egészségileg alkalmas, a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkező  a munkával kapcsolatos veszélyekre és munkavédelmi szabályokra kioktatott,  Elsősegélynyújtásra kioktatott személynek szabad végezni. 1/b. Villamos berendezésen végzett tárgyi feltétel:  tároló helyeknél az anyagok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak figyelembevétele  a közműhálózat karbantartása, villamos szerelvények biztonsági követelményei (érintésvédelemi, robbanásbiztonsági)  munkavégzésnek megfelelő természetes és mesterséges világítás, munkavállalótól függő levegő biztosítása  a padlózat csúszásmenetes, egyenletes, botlásmentes legyen,  zajhatások, por, sugárzások légnyomás nem léphetik túl az e.ü. határértéket, még rövid időre sem  munkahely céljára olyan építmény lehet, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú

10

1/c Villamos berendezésen végzett szervezési feltétel:  egyéni védőeszköz juttatás, munkaruházat  orvosi vizsgálatok rendje, ittasság vizsgálat ellenőrzésének rendje  veszélyes gépek, technológiák körének és az eljárások rendjének meghatározása 2. Villamos berendezések használatával kapcsolatos tűzvédelmi szabályok:  nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni  központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani, lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható  a berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen  a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni  a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani  azoknál az épületeknél, technológiai folyamatoknál, berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni 3. Elsősegélynyújtás: Az áramütés izmok görcsös összehúzódása, idegközpontok sérülése (bénulása), gyakran szívmegállás  azonnal el kell kezdeni az újraélesztést A teendők elvi sorrendje: 1. Kiszabadítás az áramkörből. 2. Elsősegélynyújtás. 3.Az orvos vagy a mentők értesítése. 4.A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). 5.A munkahelyi vezetők értesítése. A sorrend az adott szituációtól függően változhat! Menteni csak 1000V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes. Áramütött kiszabadítása kisfeszültség esetén - kikapcsolással: a, berendezés kikapcsolásafőkapcsoló lekapcsolása, biztosíték kicsavarása b, a vezeték elvágása szakember nélkül veszélyes! - kikapcsolás nélkül: áramütött kiszabadításane érintsük meg!  szigetelt eszközzel (pl.:fanyelű lapát)  száraz fapadlón állva, ruhával becsavart kézzel, áramütött ruhájánál fogva (másik kezünkkel ne érintsünk semmit!)  padló nem szigeteltlábunk alá többszörösen összehajtott ruha (vizes padlón nem szabad) Áramütött kiszabadítása nagyfeszültség esetén - áramütötthöz ne közeledjünk! - a kikapcsolást csak a helyi villamos művek szakembere végezheti! Elsősegélynyújtás: - eszméletén lévő áramütött: o egyéb sérülés nélkülorvos értesítése o magához tért le kell fektetniorvos hívása o égési sérülések ellátásaa sérültet feleslegesen ne mozgassuk feleslegesen, orvosi engedély nélkül étel, ital, gyógyszer nem adható az áramütöttnek! - eszméletlen áramütött: o életfunkciók ellenőrzése o hanyatt fektetés, légutak szabaddá tétele 11

-

o légzés megfelelő ha ütemesen emelkedik+süllyed a mellkas és a hasfal eszméletlen áramütött (légzés, keringés van): o légutak szabaddá tétele  stabil oldalfekvés eszméletlen áramütött (nincs légzés): o légzés megszűnésének elején még van esélyünk a folyamat megállítására klinikai halál állapota o folyamatot nem tudjuk megállítanisejtek O2 hiányában elpusztulnakbiológiai halál o befúvásos lélegeztetés  újraélesztés! 30x mellkas kompresszió 2x befúvás

12

5.

Munkacsoportja új villamos kéziszerszámokat kap munkavégzésre. Milyen követelményeknek kell megfelelni a szerszámoknak munka- és érintésvédelmi szempontból? Munkatársainak a kéziszerszám által kibocsátott zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásait magyarázza el. Milyen típusú tűzoltó készüléket választana a szerelési munkahelyre? Ha megsérül a kéziszerszám vezetékének szigetelése, és munkatársa áramütés következtében megsérül, hogyan nyújt elsősegélyt? Információtartalom vázlata  Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi megfelelőségének feltételei  Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat  A zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásai  Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi és szervezési feltételei  Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk  Elsősegélynyújtás áramütés okozta sérülések esetén

1. Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi megfelelőségének feltételei: Érintésvédelem: - a testzárok következtében felléphető érintési és/vagy lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelőzésére való műszaki intézkedések összessége - célvillamos berendezések aktív részével való közvetlen érintkezés megakadályozása Megfelelőségének feltételei: - érintésvédelmi osztályok: o 0. érintésvédelmi osztály: o I. érintésvédelmi osztály: telepített gépek o II. érintésvédelmi osztály: hordozható gépek+készülékek o III. érintésvédelmi osztály: - a villamos kéziszerszámokat szigetelni kell - megfelelő védőeszközök használata - szerszámok szakszerű, jogszerű használata Forrás: Horváth József: Munka –és környezetvédelem tk. 85.oldal 2. A zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásai: Élettani hatása: - gépek, berendezések zajkibocsátásamechanikai eredetű (csapágyazások, kopott alkatrészek)munka során áthat a dolgozóra (rezgés: kézre és lábra elsősorban): o pszichés terhelés o beszédérthetőség romlása o halláskárosodás o vegetatív idegrendszer változása - megoldás: o gépek védőburkolattal való ellátása o gépek megfelelő alapozása (gumibetét alkalmazása) o anyagok helyes megválasztása o zajszint ne lépje túl a megengedett határt 13

Környezetkárosító hatása: motorizáció, háztartások gépesítése  hat a környezetre állatok hallása sokkal kifinomultabb nagyobb mértékben reagálnak a zajokra  viselkedés megváltozik - megoldások: zajforrás és a települések között védőfal Forrás: Horváth József: Munka –és környezetvédelem tk. 191. oldal -

3. Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk: - tűzoltó készülék: olyan eszköz, melyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására a tűz fészkére lehet irányítani Típusai: - vízzel oltó: hőelvonással olt, szilárd anyagok oltásánál - habbal oltó: éghető folyadékok tüzeknél alkalmazható - porral oltó: univerzálismajdnem minden tűztípusnál alkalmazható - szén-dioxiddal oltó  hűt és O2 kiszorítással olt, Kiválasztásuk: - oltandó tűz típusától függ - függ még az adott helyiségben tárolt anyagok milyenségétől 4. Elsősegélynyújtás áramütés okozta sérülések esetén

14

6. Új megmunkáló gép érkezik az Ön munkahelyére. Megkérik Önt, hogy a gép, üzembe helyezésével kapcsolatos teendőkben segítsen a munkahelyi vezetőjének! Milyen biztonsági szín- és alakjelek figyelmeztetnek egyéni védőeszközök kötelező használatára? A gép beüzemelése során munkatársa kisebb külső sérülést szenved, hogyan nyújt elsősegélyt? Biztonságtechnikai szempontból mi a teendő a géphez felhasznált kenőolajos flakonokkal? Menekülési utakra milyen előírások vonatkoznak? Információtartalom vázlata  Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat  Betartja a tűz- és környezetvédelmi előírásokat  A gépek, berendezések, szerszámok használatának kezelési utasításai  Biztonsági szín- és alakjelek értelmezése  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt 1. Veszélyes gépek munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, munkavédelmi üzembe helyezése 11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). (2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz. (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. (4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások. 2. Biztonsági szín- és alakjelek Ld külön!

3. Elsősegélynyújtás mechanikai sérülések esetén

15

4. Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása 10. § (1) A veszélyes hulladék termelője a veszélyes hulladékát a közvetlen keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben és időtartamra, a környezet szennyezését kizáró edényzetben. (2) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható. (3) Több telephely esetén a (4) bekezdésben meghatározottak szerint is kialakítható az üzemi gyűjtőhely függetlenül attól, hogy a termelő melyik telephelyén létesíti azt. (4) Amennyiben a veszélyes hulladék termelőjének több telephelyén keletkezik veszélyes hulladék, e veszélyes hulladékok egy telephelyen is gyűjthetők, feltéve, hogy a keletkezési hely és az átvételre jogosult kezelő létesítménye közötti távolság nagyobb, mint a két telephely közötti távolság. (5) A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulladék kezelésére. 11. § (1) A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyeshulladék-kezelőhöz történő elszállításának biztosítása érdekében ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A tevékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére. (2) Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri mennyisége nem haladja meg a 200 kg-ot, kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket. (3) A (2) bekezdéstől eltérően a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül begyűjtő járattal szállíthatók a következő darabos veszélyes hulladékok: a) gépjárműroncsok, amennyiben azok háztartási tevékenységből származnak; b) hulladékká vált berendezések, ha klórozott és fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak (hulladékká vált hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések, halonnal töltött tűzoltó készülékek stb.). (4) Ha a begyűjtő - indokolt esetben - a begyűjtött hulladékokat nem közvetlenül a kezelőnek szállítja, akkor saját, üzemi gyűjtőhelynek tekintett telephelyére viheti és ott tarthatja. Ebben az esetben a gyűjtés időtartama legfeljebb négy hét. A szállítmányt a "K" kísérőjegy dokumentálja a kezelőig. A telephely és a kezelő telephelye közötti távolságra új fuvarlevelet kell kiállítani. Az új fuvarlevél számát a "K" kísérőjegyen fel kell tüntetni. (5) A begyűjtő felelőssége az átvett veszélyes hulladékok birtokosaként a kezelőnek történő átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő veszélyes hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie. 12. § (1) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető. (2) A nem lakossági forrásból származó kis mennyiségű veszélyes hulladékot a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője a hulladék birtokosával való megállapodás alapján fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart gyűjtés céljára, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik. (3) A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. 13. § (1) Az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, de igénybe vehető hulladékkezelői kapacitás hiánya miatt átmenetileg nem kezelhető veszélyes hulladékok legfeljebb 3 évig tartó tárolására tárolótelep létesíthető. (2) A tárolótelepen a későbbi hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő tevékenység végezhető. 16

(3) A tárolótelep üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott 3 év eltelte előtt gondoskodni köteles a tárolt veszélyes hulladék ártalmatlanításáról, illetve - amennyiben ennek feltételei fennállnak - a veszélyes hulladék hasznosításáról. (4) A veszélyes hulladékok gyűjtésének és tárolásának részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. A gyűjtőhely működtetése során különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni: 

   

a veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben, gyűjtőedényzetben kell gyűjteni, melyek állapotát rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell; a termelő csak olyan begyűjtőnek, szállítónak, ártalmatlanítónak vagy hasznosítónak adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezik; a gyűjtőhely működéséről nyilvántartást kell vezetni; a veszélyes hulladék keletkezésével járó technológiákról anyagmérleget kell készíteni az üzemi gyűjtőhelyről működési szabályzatot kell készíteni, és legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig jóváhagyásra a környezetvédelmi felügyelőségnek megküldeni.

5. Menekülési utakra vonatkozó legfontosabb szabályok A munkáltató köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel ellátásuk érdekében. A munkáltatónak arra vonatkozóan is intézkednie kell, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. Lényeges, hogy a súlyos és közvetlen veszélyeztetés esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást kapjanak, a munkát beszüntessék és a munkahelyet azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak. A munkáltató köteles a vészhelyzetre, rendkívüli körülmények esetére mentési tervet készíteni, a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, a veszélyforrás(ok) hatására és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra kiterjedő tartalommal. A mentési tervben meg kell jelölni a mentésben részt vevő személyeket (irányító és közreműködők), ezek és a külső beavatkozó szervezetek riasztásának módját, pontosítani kell a menekülési útvonalakat, gyülekezési helyeket, a szükséges egyéni védőeszközöket és kármentő anyagokat, eszközöket. A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. A mentést és a menekülést gyakoroltatni kell, ennek módjára és időszakosságára vonatkozóan a munkáltatónak rendelkeznie kell. 7. Munkahelyének munkavédelmi vezetője bevonja Önt a munkavédelmi kockázatfelmérésbe. A kockázatfelmérés során elemezzék a tűzvédelmi és környezetvédelmi jelölések (biztonsági szín- és alakjelek) megfelelőséget is! Tájékoztassa munkatársait a feladatról! Hajszáleres vérzés esetén hogyan nyújt elsősegélyt munkatársának? Információtartalom vázlata  Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése  Biztonsági szín- és alakjelek (menekülési utak, tűzoltó készülékek jelölése)  A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos legfontosabb feladatok  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  A munkáltatók és a munkavállalók jogainak érvényesítése 17

 

Együttműködik a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában Elsősegélynyújtás hajszáleres vérzés esetén

1, A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos legfontosabb feladatok:  A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. [Mvt. 54. § (2) bekezdés]  Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat.  A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében [Mvt. 54/A. § (2) bekezdés]  A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.  A kockázatfelmérés és-értékelés tulajdonképpen nem más,mint gondos áttekintése annak,hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja,veszélyeztetheti a dolgozókat és milyen intézkedések szükségesek a kockázatok lehetőleg minimálisra csökkentésére,illetve megelőzésére,azonban ezt az eddigiektől eltérően egységes szemléletben,a munkáltatónál veszélyes anyagra stb. kiterjedően kell vizsgálni,felmérni,elemezni és értékelni.  A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint,de legalább 5 évig megőrizni.  Álláspontunk szerint a munkavédelem legfontosabb dokumentuma a kockázatértékelés,hiszen annak megállapításai alapján értesül a lehetséges veszélyekről és azok elhárítási módjairól.  A kockázatértékelés mellékleteként a veszélyek megszűntetése,illetve mérséklése érdekében ütemtervet készítünk a feladat,határidő és annak felelőse konkrét megnevezésével. 2, Biztonsági szín-és alakjelek (menekülési utak,tűzoltó készülékek jelölése):  A menekülési útvonalakat minden esetben világító (utánvilágító vagy elektromos biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó szabványban meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására.

18



A biztonsági jelzések megválasztásánál minden esetben a tényleges felismerési távolságból kell az alkalmazandó jel méretét megválasztani. Amennyiben a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül.

19

Tűzoltó készülékek jelölése:

Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek,edényeinek jelölése:  1995.évi XLIII törvény  A gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakítandó közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal kell ellátni  A tárolóedényeket a veszélyes hulladékok kémiai hatásának ellenálló,teherbíró és folyadékzáró anyagból kell készíteni  A gyűjtőhelyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni  A vízelvezetési rendszer létesítésével meg kell akadályozni a külső csapadékvizek bejutását  A gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani,hogy a tárolás során esetleg megsérülő csomagolóeszközből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon környezetszennyezést  Az edényeket a bennük található hulladékok alapján felirattal és figyelmeztető jelzéssel kell ellátni és megfelelő színűre festeni,veszélyes hulladékot zárt helyiségben tárolni  A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek az ún. „Üzemeltetési szabályzat” –ban kell rögzíteni  A gyűjtőhely működtetéséről üzemnaplót kell vezetni (hulladék típus,mennyiség,beszállítók stb.) Elsősegélynyújtás hajszáleres vérzés esetén:  Hajszáleres vérzésnél a vér lassan szivárog, a fedőkötés steril gézlap rögzítését jelenti.  Testrész szív fölé helyezése  Fertőtlenítés  Nyomókötés vagy fedőkötés

20

8. Munkavégzésnél korábban nem alkalmazott, maró hatású és tűzveszélyes készítménnyel kezdenek munkatevékenységet munkatársaival. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása a készítmény biztonsági adatlapja alapján, fogalmazza meg a piktogramok jelentését! Működjön közre az egyéni védőeszközök juttatás szabályzatának módosításában! Munkatársait részesítse oktatásban a gázmérgezéssel kapcsolatban, hívja fel a figyelműket az elsősegélynyújtás szabályaira az alkalmazható eljárásokra! Információtartalom vázlata  Veszélyes hulladékok kezelése, tárolása  Tűzveszélyes készítménnyel végzett munka alapvető szabályai  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos ismeretek (biztonsági adatlap, használati előírások, egyéni védőeszközök, oktatás)  Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat  Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén 1, Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek:  Biztonsági adatlap: o A dolgozók részére készített, egyszerűsített kivonat egyszerű, közérthető formában tartalmazza azokat az információkat, amelyek elősegítik a biztonságos és hatékony munkavégzést, illetve fokozzák a munkavédelmi oktatás hatékonyságát.  Használati előírások:  Egyéni védőeszközök: o Egyéni védőeszközt, védőfelszerelést annak a munkavállalónak kell biztosítani – meghatározott időtartamra – aki műszaki megoldással ki nem küszöbölhető veszéllyel, ártalommal járó munkát végez. o A munkakörülmények, a munkaeszközök és technológia ismeretében kell egyéni védőeszközt biztosítani a dolgozóknak. o A szükséges védőeszközök juttatási rendjét írásban kell meghatározni, amely munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. o A dolgozó köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni, amelynek ellenőrzése a munkáltató feladata és kötelessége. o A munkahelyi vezető kötelessége továbbá az egyéni védőeszközök helyes használatáról a dolgozót kioktatni. o Egyéni védőfelszerelés, védőeszköz helyett anyagi – pénzbeli - megváltás nem adható.  Oktatás: o Előzetes oktatás: o Elméleti és gyakorlati részből áll. o Az oktatás anyagát vissza kell kérdezni. o Azt a dolgozót, aki 6 hónapot meghaladó időtartamot töltött munkahelyétől távol, az oktatás szempontjából új dolgozónak kell tekinteni. o Az oktatásokat a munkáltató (vagy az általa írásban megbízott személy) tartja. o Az oktatást munkaidőben kell megtartani. o A „Munkavédelmi Oktatási Napló”-ban célszerű dokumentálnia. Rendkívüli oktatás:  A munkahely vagy a munkakör megváltozásakor. 21

 A munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor.  Új technológia bevezetésekor. Ismétlődő oktatás:  A jogszabályok „szükséges gyakorisággal” írják elő, ha a munkáltató – munkavédelmi szempontból - valamilyen szabálytalanságot észlel. Idegen dolgozók oktatása:  Ha a munkáltató területén idegen munkáltató dolgozói munkát végeznek, annak megkezdése előtt a telephely sajátosságait figyelembe véve őket oktatásban kell részesíteni. 2, Tűzveszélyes készítménnyel végzett munka alapvető szabályai:  Az ’A’-’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat csak olyan műszaki berendezésekkel lehet mozgatni melyek megfelelő használatakor tűzveszély nem keletkezhet be.  Az ’A’ illetve ’B’ tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat szállító járművön illetve a ’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakterében tilos a dohányzás.  A járművek rakományát a tűztől illetve a túlhevüléstől óvni kell.  Az éghető folyadékot szállító jármű mindkét oldalán és a hátulján fel kell tűntetni a TŰZVESZÉLYES feliratot.

1, Veszélyes anyagok és készítmények használatának alapvető szabályai A veszélyes anyagokkal való biztonságos bánásmód előfeltétele a termékek használata során előforduló lehetséges veszélyek ismerete. Ezen adatokról anyagaink felhasználóit részben a kiszerelésen (címkén) lévő jelölésekkel, részben a termék biztonságtechnikai adatlapján szereplő információkkal tájékoztatja a gyártó vagy a forgalmazó. Veszélyes anyagok Alapelv A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató a felelős. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény írja elő, hogy: 15. § (2) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tárolásáért az (1) bekezdés szerint felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa. Megj: az (1) bek. a gyártó, kereskedő, felhasználó felelősségét írja elő. 19.§(1).A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. (3) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse .

22

22. § (1) .veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba. 3, Veszélyes hulladékok kezelése:  (98/2001 Korm. Rend)  Minden tevékenységet mely során veszélyes hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni,hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen,  Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak,  A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni,hogy a veszélyes hulladék a talajba,vízbe illetve a levegőbe kerüljön,  A különböző veszélyes hulladék tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált illetve a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét. 4, Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása:  (65/1999 EüM rendelet)  Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg.  Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel,hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse.  A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetésszerű alkalmazásának ellenőrzése.  A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról, illetve ha kell cseréjéről. 2, Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani, amelyhez ismerni kell a rendeltetésszerű használatának korlátait. Az egyéni védőeszköz tervezésekor számításba vett optimális védelmi szintje az, amelyen túl a védőeszköz használatából, illetőleg viseléséből, illetve a tényleges használatából származó akadályok gátolnák a kockázatok elleni hatásos védelmet és használatot az expozíció időtartama alatt, vagy akadályoznák a normális munkavégzést. [2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklet]A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni és munkabiztonsági intézkedéseket tenni a munkavállalók folyamatos ellátása érdekében Az első lépés a munkáltató általános kötelezettségét jelentő kockázatértékeléshez kapcsolódik, mivel csak ez alapján határozható meg, hogy a munkahelyen jelen lévő veszélyforrások – ide értve a munkakörnyezetből származó kockázatokat is – ellen mely munkavállalónak és milyen egyéni védőeszközt kell biztosítani. A vonatkozó rendelet értelmében a védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja.A juttatás ingyenességére vonatkozó előírás pontos értelmezéséhez ismerni kell Az Mvt. előírását, amely kimondja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. A munkáltatót az Mvt. arra kötelezi, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, mivel az egyéni védőeszközzel történő foglalkozás a gyakorlatban mindkét szaktevékenységet felöleli. 23

Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést össze kell hangolni, ami magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről, természetesen ide tartozóan az egyéni védőeszközökre vonatkozó ismereteket. 5, Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén:  Az elsősegélynyújtó köteles azonnal a sérült nyugalmát biztosítani  A szennyezett légtérből a beteget azonnal ki kell hozni.  Háton fekve magasra emelt felsőtesttel kell szállítani.  A sérültet kérjük meg, hogy ne beszéljen, mert az ronthatja az állapotát.  A beteget tartsuk melegen.

24

9. Munkavégzés közben, a villamos berendezés, amelyen Önök dolgoznak kigyulladt. Milyen intézkedések szükségesek tűz oltásához? Mi a teendő, ha munkatársa áramütéses balesetet szenvedett, eszméletlen, hogyan részesíti elsősegélyben? A megsérült, leégett villamos berendezéssel mi a teendő? Információtartalom vázlata  Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat  Villamos tűz oltása  Jelzi a tüzet, részt vesz az oltásban  Munkavégzés szabályai villamos berendezésen, vészhelyzet elhárítás lépései, sorrendjük  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi és szervezési feltételei  Elsősegélynyújtás eszméletlen, áramütést szenvedett sérültnek Munkavégzés szabályai villamos berendezésen, vészhelyzet elhárítás lépései, sorrendjük: A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzata 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet szerint Alkalmasság: - >18 éves életkor - munkaköri alkalmasság megléte [33/1998. (VI. 24.) NM r. szerint] - FAM tevékenységre előírt szakképesítés és elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása oktatása révén (mentés, újraélesztés, defibrillátor használat, égési és traumás sérült ellátása) A személyzet kiképzése: - FAM tevékenységet végző személyek szakmai képzése és továbbképzése speciálisan felszerelt képzőhelyen FAM tevékenységre való feljogosítás: - FAM tevékenység végzésére feljogosítási igazolvány 2 évre (szakképesítés, orvosi alkalmasság, nyilvántartás) A villamosenergia-ipari tevékenység főbb munkaegészségügyi jellemzői Általában (könnyű) közepesen nehéz fizikai munka. Részben zárttéri, részben szabadtéri munkavégzés (gyakran váltakozó) Fokozott a baleseti veszély a villamos áram, a munkatér, a munkavégzés helye, a munkakörnyezeti tényezők és egyéb veszélyek miatt villamos eredetű sérülés veszélye: A villamos berendezések üzemeltetése során a villamos energia jelenléte miatt esetleg bekövetkező - áramütés,- villamos égés ,- ívelés,- tűz vagy robbanás által okozott személyi sérülés vagy halál. 2, Villamos tűz oltása Tűz esetén követendő magatartás: - Tűz észlelése esetén - a testi épség veszélyeztetése nélkül- kezdjék meg a tűz oltását. - A hivatásos tűzoltóság helyszínre érkezése után a tűzoltást az egység parancsnoka irányítja. - Az oltás megkezdésével egyidejűleg az áramtalanítást és a közmű főcsap elzárását végre kell hajtani. (kivéve a víz) - Biztosítani kell, hogy a kivonuló tűzoltó egység a tűzeset helyszínéhez jusson, ennek érdekében lehetőség szerint 1 fő a kiérkező egységeket az épület előtt fogadja. A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelembevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerű elkezdeni. Következőképpen kell eljárni:

25

   



Éghető folyadékok tüze (pl. serpenyőben lévő étolaj) vízzel általában nem (a vízgőz az olaj kivetődését okozza), de letakarással, elfojtással (pl. vizes konyharuha, fedő) jól oltható. Kisebb méretű szilárd éghető anyagok égésénél a rendelkezésre álló vízforrásból (vízcsap, szódásüveg) elkezdhetjük az oltást. Alkalmazható továbbá a letakarás is. Letakarásra, elfojtásra minél vastagabb, alacsony műszáltartalmú anyagokat célszerű használni. (pokróc, pléd) Elektromos berendezések tüzének oltását csak áramtalanítás után – hálózati csatlakozás megszüntetése – után szabad megkezdeni. A készenlétben tartott tűzoltó készüléket ismerjük meg, hogy milyen feltételekkel miknek az oltására alkalmas. (feszültség alatti berendezések oltására milyen távolságból) Sikertelen oltás esetén a tűz által érintett helyiséget, lakást elhagyva gondoskodni kell az ajtók (bejárat) lehetőség szerinti becsukásáról.

3, Elsősegélynyújtás eszméletlen, áramütést szenvedett sérültnek Elektromos sérülések ellátásának fő szabályai. Az elektromos árammal való mindennemű érintkezés életveszélyes károsodást, szív- és keringés leállást, légzésbénulást, mély égést és belső szöveti sérülést okozhat. Az elektromos áramütést (eszméletvesztéssel vagy anélkül), az égést, az áramütésre bekövetkező ütközést, vagy leesést orvosi vészhelyzetként kell kezelni. A beteg, a sérült ellátásnál követendő eljárás: -segítség kérés, feszültségmentesítés és kimentésmentők/orvos riasztása és életfunkciók ellenőrzése (ABCDs)- égési és traumás sérülések (vérzések) ellátása- újraélesztés megkezdése (sz.e. defibrillátor alkalmazása) Minden elektromos áramütés által okozott sérülést orvosnak kell megvizsgálni, néhány napig megfigyelés alatt tartani!(utóvérzés, vesekárosodás, egyéb másodlagos hatás, stb. miatt) 4, Veszélyes hulladékok kezelése 1995.évi LIII. törvény II. fejezet Veszélyes anyagok és technológiák 28. § (1) A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrozív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet. (2) A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor - beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat - továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják. 29. § (1) A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni. (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt védőterület, illetve védőtávolság - hatósági engedély alapján - a már kialakult települési viszonyok megváltoztatásával biztosítható csak, a megvalósítás költségeit a felelősség arányában kell viselni. (3) A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adott tevékenység megkezdése előtt külön jogszabályi rendelkezés hiányában - környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni. Hulladékok 30. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket 26

tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. (2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. (3) A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

27

10. Munkáltatója telephelyén munkatársaival új gázkazánt üzemelnek be. Ön kapta azt a feladatot, hogy tartson munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatást munkatársainak. Az oktatás során – az üzemeltetés személyi feltételein kívül – ismertesse az égés fogalmát, feltételeit és veszélyeit! Munkatársa égéses sérülést szenvedett, hogyan nyújt elsősegélyt? Információtartalom vázlata  Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat  A levegőszennyezés formái és hatásai  Tüzelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének fontosabb tűzvédelmi szabályai  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  A munkavégzés személyi feltételei  Betartja és betartatja a jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat  Elsősegélynyújtás égéses sérülés esetén 1, A munkavégzés személyi feltételei: - jogszerű foglalkoztatás - egészségi alkalmasság - megfelelő szakmaismeret - munkavédelmi ismeretek - megbízás az adott munkavégzésre 49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha - annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, - foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, - foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, - mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult. Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - külön jogszabályban meghatározott munkakörökben - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. (2) A tevékenység szerinti miniszter meghatározott munkakörök (foglalkozások) tekintetében előírhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakon túl pályaalkalmassági vizsgálat is szükséges, továbbá a vizsgálat rendjét az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg. 50. § A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. 50/A. § A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól. 51. § (1) A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. (2) Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek be. (3) Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter - az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben - előírhatja, hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti. (4) Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. 28

52. § (1) Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival. (2) A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit. A szükséges ismeretanyagot a feladatkörében érintett miniszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg. 53. § A munkavédelmi szakképesítés feltételeit külön jogszabály határozza meg. 2, Tüzelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének fontosabb tűzvédelmi szabályai Az égéstermék elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, ill. arra méretezett kéménybe csatlakoztatható. Az építményben csak olyan tüzelő- és fűtési rendszer létesíthető, amely tüzet vagy robbanást nem okoz. Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne jelentsen. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (pl. kazán) nem helyezhető el! A tüzelő- és fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő – ha az üzemeltetés előírja, akkor szakvizsgával rendelkező – személyre szabad bízni. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, éghető folyadékot úgy kell elhelyezni, hogy a központi fűtőberendezés vezetéke és a fűtőtest között min. 1 méter legyen a távolság. Éghető padozatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezésből kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) tüzet okozhat, ezért ügyelni kell a gyújtási veszélyre. A kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani és hőszigetelő padozatra kell helyezni. A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhában a tüzet el kell oltani, a salakot el kell belőle távolítani. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. 3, A levegőszennyezés formái és hatásai A mesterséges szennyező források többszörösen meghaladják a természetes szennyező források által kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét. A mesterséges szennyező források jellemzője, hogy általában területileg koncentráltan helyezkednek el. Légszennyező forrás minden berendezés, jármű vagy anyag, amely légszennyezést okoz. A légszennyező források fő típusai a következők. o Pontszerű forrás, amelynél a légszennyező anyagok koncentrációja és a környezetbe jutó káros anyag mennyisége egyértelműen meghatározható, pl. kémény, kürtő, szellőző o Felületi forrás, amelynél a légszennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága meghatározható, de a környezetbe jutó káros anyag mennyiségére csak közvetett mérések és számítások után lehet következtetni, pl. vasút, közút, légifolyosók. Emisszió: a szennyező források által időegység alatt a környezetbe kibocsátott szennyező anyag mennyisége, amelynek koncentrációja a légszennyező anyagoknak a hordozó gáz normál térfogatára vonatkoztatott értéke. Transzmisszió: során a légkörbe jutó anyagok a levegő természetes öntisztulása révén vagy eltávoznak a légkörből vagy más anyaggá átalakulnak, ill. csökken a koncentrációjuk, tehát felhígulnak. Ülepedésnek nevezünk azt a folyamatot, amelynek során a szilárd és folyékony szennyeződés átalakulás után távozik az atmoszférából. Felhőképződéskor a szennyező anyagok a csapadékkal együtt kikerülnek, kimosódnak a légkörből. Imisszió: során a talaj közeli levegő kapcsolatba kerül a környezetével, és így az emberi szervezetbe is bejuthat. 4, Elsősegélynyújtás égéses sérülés esetén: Az égési sérülések a bőr gyakran visszafordíthatatlan károsodását okozzák, de az időben alkalmazott elsősegély javítja a gyors heg nélküli gyógyulás esélyét. Nyáron a napsütés, télen a 29

fűtőtestek, hősugárzók, egész évben a sütés-főzés okozhatnak baleseteket. A legfontosabb természetesen a megelőzés, de ha már megtörtént a baj, azonnali segélynyújtásra van szükség. Mi a teendő? Enyhébb fokú égési sérülések A szövetek károsodásnak mértéke attól függ, hogy mennyi ideig és milyen intenzitással érte őket hőhatás. Legenyhébb égés esetében (I. fokú) a hőhatás rövid ideig tart, és csak némi pírt okoz a bőr felszínén. Tartsuk a sérülést szenvedett testrészt 15-20 percig hideg folyóvíz alá! Ha ez nem lehetséges, tegyünk hideg vízzel átitatott törülközőt a felületre és néhány percenként cseréljük a borogatást. Másodfokú égésről akkor beszélünk, ha a bőr mélyebb rétegek sérülése miatt felhólyagosodik. A hideg víz ebben az esetben is segít, lehűti a felületet, megakadályozza a még mélyebben fekvő rétegek további károsodását. Ha a sérülés kiterjedése eléri az 5 cm 2 – t, akkor a már lehűlt bőrt steril kötszerrel fedjük be, hogy az elfertőződést megelőzzük, és azonnal forduljunk orvoshoz! Ha nincs kéznél steril kötszer, akkor bármilyen tiszta, száraz, nedvszívó textília megteszi. Tilos a hólyagokat kilyukasztani, vajat vagy zsírt kenni az égett felületre, és természetesen ragtapaszt se használjunk! Orvosi segítségre azonban a kisebb terjedésű sérülések esetén is szükséges lehet, ha a hólyagok elfertőződnek. Erre utaló jelek: láz, hányás, hidegrázás, megduzzadt nyirokcsomók, elgennyesedett égési hólyagok, a sérülés másnapján kellemetlen szagú bőrfelület. Azonnal orvoshoz kell fordulni továbbá: ha az égési sérülés az arcot vagy a kezet érinti; ha nem tudja, hogy milyen súlyos égést szenvedett; ha gyermek a sérült; ha az égési sérülést áramütés vagy maró vegyi anyag (pl. sav) okozza. Elsősegélyként a kémiai anyagok által okozott sérülés helyét bő vízzel, hosszú ideig kell mosni.

30

11. Munkatársaival folyó víz közelében kezd munkát végezni. Környezetvédelmi oktatás keretében ismertesse kollegáival a víz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait! Munkavédelmi oktatás során hívja fel a figyelmet a munkavégzés speciális előírásaira! A munkavégzéshez szükséges gázpalackokat szállító járművel szállítják a helyszínre, fogalmazza, meg a legfontosabb tűzvédelmi szabályokat, amelyeket be kell betartani! Munkatársainak mutassa be a mesterséges lélegeztetés módját! Információtartalom vázlata  A munkavégzés munkavédelmi szabályai, munkavégzés víz közelében  A víz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai  Gázpalackok közúti szállításának legfontosabb tűzvédelmi szabályai  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Betartja a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó szabályokat  Az alapvető életfunkciók mesterséges fenntartása: mesterséges lélegeztetés 1, Munkavégzés előírásai: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: - A veszélyek elkerülése; - A nem elkerülhető veszélyek értékelése; - A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28, 32, 40, 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; - Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; - A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. - A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, -egyéni védőeszköz -megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvíz -a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség - A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák. 2, A vizek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai: A föld felszínének kb. 71%-át víz borítja. A víz a földi életet lehetővé tevő alapvető vegyület, a bioszféra egyik lényeges hőmérséklet szabályzója és a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok oldószere. A víz természeti körforgása során szilárd és oldott állapotú szerves és szervetlen anyagokkal kerül kapcsolatba és vizek fizikai, kémiai folyamatok következtében azok alkotóelemeivé válnak. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. 31

a, fizikai: - A természetes vizek hőmérséklete a fagyáspont ( 0 Celsius fok) és a forráspont ( 100 Celsius fok) között változik. Ezen kívül fontos fizikai tulajdonságai a víznek a sűrűsége és viszkozitása. - Mind a sűrűség, mind a viszkozitás függ a hőmérséklettől, valamint a vízben oldott anyagok minőségétől és mennyiségétől. b, kémiai: - A víz kémiai tulajdonságait alapvetően a vízzel érintkező alapkőzet összetétele és a vízben élő szervezetek anyagcsere tevékenysége határozza meg. Lényegesen befolyásolja a víz kémiai viszonyait az emberi tevékenység. - A vízben lévő anyagok lehetnek természetes és mesterséges eredetek. - A vízben jelenlévő kémiai anyagok: vízben oldott gázok, amelyek a legtöbb esetben oxigén, szén-dioxid, kén-hidrogén, ammónia és metán lehetnek vízben oldott sók, amelyeket a vizek ionos kötésű formában tartalmaznak. Nagy mennyiségben találunk nátrium, kálium, kalcium, magnézium stb. sókat. Nitrogén és foszfor vegyületek, foszfor aromák, vas- és mangánvegyületek, kén és szerves mikro-szennyezők (ásványolaj-származékok, fenol vegyületek, felületaktív anyagok), szervetlen mikro szennyezők, nehézfémek. - Kémiai tulajdonsága a víznek a pH értéke és keménysége. c, biológiai - A nyílt vízi táj élőlénytársulása a lebegő életmódú plankton és a nagytestű, úszó életmódot folytató nekton. A plankton tagjai a baktériumok, az algák és egyéb mikroszkopikus méretű élőlények. - A nekton jellegzetes képviselői a halak. A felső rétegben élnek a Nap fényenergiája segítségével szerves anyagot termelő autrotróf szervezetek. Az alsó meg nem világított réteg a szerves anyagot fogyasztó heterotróf szervezetek élőhelye. A baktériumok intenzíven részt vesznek a vizekben lejátszódó anyagforgalmi, anyag átalakítási folyamatokban. A vízminősítés szempontjai, folyamata, osztályai, a vízszennyezés hatása a környezetre. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. Fizikai vízminősítés: A vizek legfontosabb fizikai tulajdonságai a hőmérséklet, az átlátszóság, a villamos vezetőképesség és a szín. Kémiai vízminősítés: A víz kémiai tulajdonsága az oldott szerves és a szervetlen anyagok fajtáitól és mennyiségétől függ. Napjainkban a mikroszennyezőkre és a radioaktivitásra is kiterjednek a vizsgálatok. A vízminőség megítéléséhez a víz mg/l egységben mért oxigéntartalmát használják. A biokémiai oxigénigény az az oxigénmennyiség, amely szükséges ahhoz, hogy a szennyezett víz lebontása meghatározott idő (rendszerint 5 nap) alatt végbemenjen. Értékét mg/l-ben adják meg, és hígítási módszerrel határozzák meg. A kémiai oxigén igény megállapítása a vízminta kálium-permanganáttal való oxidálásával lehetséges. Biológiai vízminősítés: Az ivóvízként használt vizek kórokozó baktériumokat nem tartalmazhatnak. Fekáliás szennyeződései azonban kólibaktériumok kerülnek a felszín alatti vizekbe. A kólibaktérium az emberi bélcsatornában természetesen jelenlévő baktérium. Megjelenése a vízben súlyos szennyeződésnek a jele. Ilyen esetekben 32

egyéb betegségeket (kolera, hastífusz) okozó baktériumokat is kitenyészthetnek. A vizet a kólititer vagy a kóliszám alapján minősítik. Vízminőségi osztályok: I.Osztály: Kiváló víz Mesterséges szennyezőanyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben közel az oxigéntelítettség. A tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs. II.Osztály: Jó víz Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt víz. A szennyvízbaktérium kevés. III.Osztály: Tűrhető víz Mérsékelten szennyezett víz. Víz elszíneződést idézhet elő egyes fajok elszaporodása. Esetenként szennyeződésre utaló szag és szín is előfordulhat. IV.Osztály: Szennyezett víz Külső eredetű, szerves és szervetlen anyagokkal, ill. szennyvizekkel terhelt víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak. A víz zavaros, színe változó és előfordulhat vízvirágzás is. V.Osztály: Erősen szennyezett víz Különféle eredetű, szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként mérgező víz. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy. A víz zavaros, bűzös. Besorolásnál figyelt tényezők: szennyezőanyag tartalom, oldott anyag tartalom és lebegőanyag tartalom, oxigéntelítettség, szennyvízbaktériumok jelenléte, tápanyagterhelés, szín, szag, toxicitás 3, Gázpalackot szállító járművek üzembe állításának és használatának szabályai: A gyártónak, ill. a forgalmazónak kell gondoskodnia a gépjármű megfelelő műszaki kiviteléről, az üzemeltetőnek pedig az állapotáról, hogy a rendeltetésszerű használat során tűz és robbanás ne keletkezhessen. A tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó és a járművezető a felelős. A járművön jogszabályban előírt típusú, méretű és számú tűzoltó készüléket kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhető legyen. A jármű időszakos műszaki vizsgálatánál az általános tűzvédelmi követelmények érvényesülését is ellenőrizni kell. Járó motorú autóba üzemanyagot tölteni nem szabad. Utastérbe, csomagtérbe elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos! A gépkocsi tároló helyiséget úgy kell kialakítani, hogy a gépkocsi könnyen és biztonságosan eltávolítható legyen. Több gépkocsi esetén az ajtóknak az egyik oldalon teljesen nyithatóaknak kell lenni, egymás mögött min. 80 cm-nek kell lenni. A jármű villamos berendezéseit feszültség mentesíteni kell. A gépjárművet középület kapualjában tárolni tilos, egyéb kapualjnál az autó egyik oldalán min. 2 méter szabad útnak kell maradni. Udvarban ajtó, ablak, erkély és lépcsőtől minden irányban legalább 2m-re szabad elhelyezni. A tároló helyiségben egyéb éghető folyadékot és gázt tárolni nem szabad. Tűzveszéllyel járó tevékenységet végezni tilos. - Szállítás tűzvédelmi szabályai: A gázpalackokat szállító járművön dohányozni és nyílt lángot használni tilos. A jármű tűz- és robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől,tüzet vagy robbanást előidéző veszélyektől védeni kell. 33

4, Mesterséges lélegeztetés "Szájból-orrba" lélegeztetés Ez az életmentő módszer olyan személy számára nyújthat segítséget, akinek leállt a légzése. Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó? 1. Fektesse a sérültet a hátára valamely kemény felületen. 2. Nyakát emelje meg és fejét döntse hátra, hogy a légutak átjárhatók legyenek. (1. ábra) 3. Nyissa ki a száját és távolítson el minden tárgyat a kezével, ami elzárhatja a légutakat (pl. a műfogsort is). 4. Győződjön meg róla, hogy az orrjáratok átjárhatóak, a levegő útját nem akadályozza idegen tárgy, erős vérzés vagy a sérülés következtében kialakult elzáródás. 5. Egyik kezével a beteg állát támassza meg, másik kezével pedig a beteg fejét úgy, hogy annak szája zárt állapotba kerüljön. (2. ábra) 6. Vegyen mély lélegzetet és illessze száját a sérült orrára. 7. Erősen fújja a levegőt a sérült orrába egymás után négyszer, miközben figyelje, hogy emelkedik-e a mellkasa. (3. ábra) 8. Folytassa az erőteljes befújásokat öt másodpercenként (percenként 12-szer). Ne álljon le, amíg a sérült saját maga nem kezd el lélegezni vagy az orvosi segítség meg nem érkezik (fiatal gyermek esetében fújja gyengéden három másodpercenként, tehát percenként 20-szor). Amennyiben a légzés és a szívműködés is gyenge vagy leállt, 4-5-ször alkalmazzon egymás után szívmasszázst, majd "szájból-orrba" mesterséges lélegeztetést. Végezzen 4-5 szívmasszázst minden "szájból-orrba" mesterséges lélegeztetés után. Folytassa, amíg a sérült már saját maga is tud lélegezni.

1. ábra

2. ábra

A "szájból-orrba" lélegeztetés előnyei a "szájból-szájba" lélegeztetéssel szemben: technikailag könnyebb a fej pozícionálása; - könnyebb jó tömítést elérni a légzőnyílások körül; - az orrüreg nyomáspufferoló szerepe miatt kisebb a gyomorfelfúvódás veszélye. "Szájból-szájba"

lélegeztetés

Ez az életmentő módszer olyan személy számára nyújthat segítséget, akinek leállt a légzése és a szájból-orrba lélegeztetés nem lehetséges. Mit

tehet

Ön

mint

elsősegélynyújtó?

1. Fektesse a sérültet a hátára valamely kemény felületen. 2. Nyakát emelje meg és fejét döntse hátra, hogy a légutak 34

3. ábra

átjárhatók legyenek. 3. Nyissa ki a száját és távolítson el minden tárgyat a kezével, ami elzárhatja a légutakat (pl. a műfogsort is). (1. ábra) 4. Fogja be a sérült orrát. 5. Vegyen mély lélegzetet és illessze száját a sérült szájára. 6. Erősen fújja a levegőt a sérült szájába egymás után négyszer, miközben figyelje, hogy emelkedik-e a mellkasa. 7. Folytassa az erőteljes befújásokat öt másodpercenként (percenként 12-szer). Ne álljon le, amíg a sérült saját maga nem kezd el lélegezni vagy az orvosi segítség megérkezik (fiatal gyermek esetében fújja gyengéden három másodpercenként, tehát percenként 20-szor). Amennyiben a légzés és a szívműködés is gyenge vagy leállt, 4-5-ször alkalmazzon egymás után szívmasszázst, majd "szájból-szájba" mesterséges lélegeztetést. Végezzen 4-5 szívmasszázst minden "szájból-szájba" mesterséges lélegeztetés után. Folytassa, amíg a sérült már saját maga is tud lélegezni. "Szájból-szájba" mesterséges lélegeztetés 1. Fektesse le a személyt, fordítsa a fejét oldalra és ellenőrizze a légutakat. 2. Fogja be a sérült orrát. Illessze száját a sérült szájára és könnyedén fújjon bele. 3. Amikor a sérült mellkasa lesüllyed, vegyen mély lélegzetet és ismételje meg a befújásos műveletet.

35

"Szájból-szájba" mesterséges lélegeztetés

12. Munkatársaival szennyvíztelepen kezdenek munkát. Fogalmazza meg a csoport tagjainak a szennyvízzel kapcsolatos tudnivalókat, előírásokat, szabályokat! A munkahelyi kockázatfelmérés során milyen veszélyforrásokat kell figyelembe venni? Ellenőrizze és állapítsa meg, hogy a munkahelyen a tűzoltó készülékek típusai, telepítése, elhelyezése megfelelő-e! Milyen elsősegély nyújtandó a visszeres vérzés esetén? Információtartalom vázlata  A munkavégzés munkavédelmi követelményei és szabályai  Tűzoltó készülékek elhelyezésének szabályai, piktogramok  Kockázatfelmérés során milyen veszélyforrásokat kell figyelembe venni?  A szennyvízkibocsátás szabályai  Jelzi a tüzet, részt vesz az oltásban  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Elsősegélynyújtás visszeres vérzés esetén 1, A munkavégzés, munkavédelmi szabályai és követelményei (15. tételben) 3, A szennyvízkibocsátás szabályai: Vízszennyezés minden hatás, amely a vizek minőségét úgy változtatja meg hogy azok alkalmassága, a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására, a víigények kielégítésére csökken vagy megszűnik. Egy bizonyos terhelési határig a kivülről bejutó szerves és szervetlen anyagok is átalakulhatnak ezekban a folyamatokban, amelyet a vizek természetes tisztulásának nevezünk. A tisztulási körfolyamat azonban felbomlik, ha olyan nagy mennyiségű szennyezőanyag kerül a vízbe, ami a tisztulási kapacitás kimerüléséhez vezet. Az ipar fejlődésével párhuzamosan megjelentek élővizeinkben a már kis mennyiségben is rendkívül káros hatású szerves és szervetlen mikro-szennyeződések. A különböző célra használt és elvezetésre kerülő vizeket szennyvizeknek nevezzük. A szennyvizekre jellemző szennyezettség minősége és mennyisége a szennyvíz keletkezésének körülményeitől, szármaásától függ. Származása alapján a következő csoportokat tudjuk megkülönböztetni: - települési szennyvizek A házi szenyvizeken kívül a lakosság ellátásából származó ipari szennyvizeket és a csatornahálózatba bemosódó csapadékvizet tartalmazzák. Egészségügyi szempontból a házi szennyvíz magas csíratartalma és fertőzőképessége miatt jelent veszélyt. - ipari szennyvízek Az ipari szennyvizek által kibocsátott hsználtvizek mindegyike tartalmaz valamilyen mértékű szennyeződést. Csoportosításuk a szennyezőanyag minősége szerint: Savas szennyvizek Lúgos szennyvizek Mérgezés vagy korrúziót okozó sók Olajok, zsírok Mérgező, aromás vegyületek 40 Celsius foknál magasabb hőmérsékletű szennyvizek - mezőgazdasági szennyvizek A kibocsátási határérték egy adott szennyezőanyagnak az a mennyisége, amely a felszíni vizekbe még kibocsátható. Az a kibocsátó, aki a szennyvíz kibocsátásával kapcsolatban a követelményeknek nem tesz eleget, vízvédelmi bírságot köteles fizetni. 36

Meghatározásra került egy küszöbérték, amely mennyiségbe mérgező vagy károsító anyagokat még be lehet vezetni a csatornába. A felszíni vizek minősége védelmének szabályait rögzítő rendelet célja az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése, a szennyező, és különösen a veszélyes anyagok kibocsátásának megelőzése, illetve megengedhető mennyiségének egyértelmű rögzítése. Vízszennyezés: vízszennyező anyagnak a kibocsátási határértékét meghaladó mértékű, közvetlen vagy közvetett felszíni vízbe bocsátása. A rendelet általános megállapításként rögzíti, hogy a felszíni vizek minőségének megőrzése, valamint a vizek jó állapotának eléréséhez szolgó intézkedések megtétele a kibocsátó kötelessége. A kibocsátó köteles megelőzni a szennyező anyagok vízbe kerülését, illetve amennyiben ez nem lehetséges, úgy mértékét csökkenteni és takarékos víz- és energiafelhasználást valósítson meg. Amennyiben olyan létesítményt létesítenek, amely direkt vagy indirekt módon szennyvizet juttat a felszíni vízbe, a működés megkezdéséhez az engedélyező hatóság engedélye, illetve a felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges. Új létesítmény esetén az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, illetőleg szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni. Az adott szennyeződésre vonatkozó határértékeket és vízminőségi követelményeket be kell tartani az üzemszerű müködés során. Amennyiben a létesítmény üzemszerű müködésén kívül álló okokból határértékek meghaladó mennyiségű szennyvizet bocsát ki, ezt az eseményt a felügyeletnek be kell jelenteni és a kárelhárítást meg kell kezdeni. Több kibocsátó által közösen használt szennyvízelvezető esetén a kibocsátók egyetemlegesen felelősek a határértékek betartásáért. Vízszennyezés: Minden olyan hatás amely a vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne végbemenő természetes életfolyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik. A vízszennyezés hatására a felszíni és felszín alatti vizek minősége oly módon változik meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik. A szennyezésből származó károk  közvetlen vagy  közvetett károk lehetnek. A közvetlen károk a  a szennyezett vizek hasznosítási lehetőségeinek korlátozottságából  a víz használatát megelőző költségeinek növekedéséből adódnak. A közvetett károk a következők  a természeti környezet leromlása, a vizek élővilágának pusztulása  egészség károsodás  a halpusztulás következtében a halászat lehetőségeinek csökkenése  vízgazdálkodási vagy a vízzel érintkező egyéb létesítmények kórokozója  a szennyvízzel kárbavesző értékes anyagok (növényi tápanyagok)  az üdülési, sportolási lehetőségek csökkenése  a vízminőség romlása miatt a termékek rosszabb minősége. 2, Kockázatfelmérés során fellépő veszély források: - biológiai tényezők: a mikroorganizmusok, a sejttenyészetek és az emberi belső élősdiek - mikroorganizmus: olyan sejtes vagy nem sejtes mikrobiológiai egység, amely szaporodásra vagy genetikai anyag továbbítására képes - sejttenyészet: a többsejtű szervezetekből származó sejtek élő szerveztlen kívül szaporított tenyészete - havária: olyan nagyméretű baleset, amely túlterjed az üzem határán - expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség 37

- A biológiai tényzők 4 csoportba oszthatók: 1. amely nem képes emberi megbetegesést okozni 2. amely képes emberi megbetegedést okozni, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű 3. amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat 4. amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ez általában már nem keelhető hatásosan 4, Tűzoltó készülékek felszerelésének fontosabb előírásai: Általános előírások: a) tűzoltó készülék karbantartást kizárólag a hatóság által regisztrált karbantartó szervezet végezhet, b) A karbantartó szervezet irányítja és felel a karbantartó személy(ek) munkájáért, c) a tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékről a hatóság felé bejelentést kell tenni; a tűzoltóság a tudomására jutott esetekről a hatóságot értesíti, d) a karbantartási időszakokra vonatkozó a rendelet hatályba lépése előtt kiadott eltérési engedélyek érvényüket vesztik. A létesítményben legalább egy darab, az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyeni: a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után, b) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak szerint, c) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, d) a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként, e) az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint. A tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.(a biztonsági jelet minden esetben a tűzoltó berendezés fölé kb. 2-2.5 m magasságba kell felszerelni.) 5, Visszeres vérzés esetén elsősegélynyújtás: A visszeres (vénás) vérzés esetén sötétvörös színû, nagy mennyiségû vér távozik. Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is. (Levegõ jut az érrendszerbe és elzárhat fontos ereket) Ellátása: nyomókötés. Ez úgy készül, hogy a sebet steril gézzel fedjük, a géz fölé keményebb vattacsomót vagy összetekert pólyát helyezünk, majd szoros pólyázással biztosítjuk a kellõ nyomást. Szorítókötés alkalmazása szigorúan tilos

38

13. Munkahelyén a gépek biztonságtechnikai szempontok szerinti működés ellenőrzésével, felülvizsgálatával bízták meg Önt. Milyen szempontok figyelembevételével végezné el a felülvizsgálatot? Munkahelyén milyen tűz- és környezetvédelmi szempontokat kell vizsgálni, ellenőrizni? Munkatársa ütőeres vérzéssel járó sérülést szenvedett. Ön hogyan részesíti elsősegélyben? Információtartalom vázlata  Munkahelyén betartja a tűz- és környezetvédelmi előírásokat  Veszélyes hulladékok keletkezése, zajkibocsátás  Munkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei  Az ellenőrző felülvizsgálat követelményei, eljárási rendje, megbízott személy  A gépek, berendezések, szerszámok használati és kezelési utasításai  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Betartja és betartatja a munkavédelmi, jogszabályokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat  Elsősegélynyújtás ütőeres vérzés esetén 1, Az ellenőrző felülvizsgálaz követelményei,eljárás rendje,megbízott személy. Az ellenőrző felülvizsgálat Mvt 21.§(2)hatálya alá nem tartozik(veszélyesnek nem minősül) Munkaeszközöknek a szerelését követő illetve az üzemeltetését valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző-az egészséget veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrzővizsgálat. Az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének szabályai: -A vizsgálat elvégzésének módját(az üzemeltetés körülményei,a szabályok használati üzemeltetés és karbantartási dokumentáció alapján)a munkáltató írásban határozza meg. -A vizsgálat megállapításait a megtett intézkedéseket jegyzőkönyve kell rögzíteni. -A felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az 5 évet. -A vizsgálatot a munkáltató által e feladat ellátásával megbízott személy végzi. 2. Munkahyelek alapvető tűzvédelmi követelményei: Az építmény,építményrészt a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést,a használatot,a tárolást,a forgalomba hozatalt,illetőleg az egyéb tevékenységeket csak a tűzvédelmi követelméneknek megfelelő szabadtéren,veszélyességi övezetben,helyiségben tűzszakaszban,építményben szabad folytatni. A veszélyességi övezetben,helyiségben,építményben és szabadtérben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani.Az épületben raktározott tárolt anyag,termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban mengengedett tűzterhelési értéket. A veszélyességi övezetből,helységből,szabadtérből,a gépről, a berendezésről,az eszközről,készülékről,a tevékenység során keletkezett éghető anyagot,hulladékot folyamatosan,de legalább műszakonként,illetőleg a tevékenység befelyezése után el kell távolítani. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását,és a szabálytalanságokat meg kell szűntetni. A helység-szükség szerint az építmény,létesítmény-bejáratánál és a helységben jól látható helyen a tűz-vagy robbanásveszélyre,valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. 39

3, A veszélyes hulladékok kezelése zajkibocsátás. Minden tevékenységet,amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik,úgy kell megterveztni és végezni,hogy a veszélyes hulladék: -mennyisége,illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, -hasznosítását inél nagyobb mértékben segítse elő, -keletkezésének,kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, -kezelése a munka-egészségügyi és munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával. A veszélyes hulladék birtokosa köteles: -tevékenysége végzése során megakadályozni a környezetszennyezést,környezetkárosítást, -biztosítani a veszélyes hulladék biztonságos gyűjtését, -az elérhető legjobb technikát alkalmani. A veszélyes hulladék termelője köteles: -anyagmérlget készíteni. -a tároló és kezelő létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, -nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni. Zajnak tekintünk minden olyan hangot amely nem kívánatos fiziológiai(élettani)vagy pszichológiai hatással van az egyes emberekre vagy embercsoportokra. Zajos üzemekben 87dB a megengedhető felső határ,80dB felett kötelező az egyéni védőeszközök biztosítása,de 85dB felett kötelező a használatuk,ez alatt csak ajánlott. 4, Elsősegéyl nyújtás ütőeres vérzés esetén: 1.nyugalomba helyezés,vérző testrész felemelése,artériás nyomópont elnyomása 2.nyomókötés 3.orvosi segítség,mentőhívás

40

. 14. Munkahelyének egyik csarnokában szerelési munkákat kezdenek egy külső vállalkozás munkatársai. Önt megbízták, hogy működjön közre a munkavégzés munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatainak meghatározásában a külső munkavállalók részére, és határozza meg a szabályokat, feltételeket! Győződjön meg a külső munkáltató elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozóinak felkészültségéről különösképpen a sérültvizsgálatra és az ellátási sorrendre! Információtartalom vázlata  Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat  Külső munkavállalók munkavégzésének szabályai (belépés, információk biztosítása, személyi feltételek ellenőrzése, tárgyi eszközök megfelelősége)  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Teendők a baleset helyszínén  A sérült vizsgálata, elsősegély nyújtási sorrend felállítása 1, Külső munkavállalók munkavégzésének szabályai(belépési információk biztosítása,személyi feltételek ellenőrése,tárgyi eszközök megfelelősége) A munkavégzés személyi feltételei: -jogszerű foglalkoztatás, -egészségi alkalmasság, -megfelelő szakmai ismeretek, -munkavédelmi ismeretek, -megbízás az adott munkavégzésére. 2, Több munkáltató munkavállalói egy helyen történő munkavégésének alapvető szabályai: Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez,a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával,és ezt a többiek tudomására kell hozni. 3, Alapvető tűzvédelmi szabályok: Az építmény,építményrészta vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést,a használatot,a tárolást,a forgalomba hozatalt,illetőleg az egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren,veszélyességi övezetben,helyiségben,tűzszakaszban,építményben szabad folytatni. 4, Veszélyes anyagok és keverékek használata,hulladékokkal kapcsolatos szabályok: A munkafolyamatot,a technológiát,a munkaeszközt úgy kell megválasztani,hogy az sem a munkavállalót sem a munkavégzés hatókörébe tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

41

Veszélyes hulladék: A veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkező,illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó,eredete összetétele,koncentrációja miatt az egészségre,a környezetre kockázatot jelentő hulladék.A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie,s a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.Veszélyes hulladék kezelése csak környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.Minden tevékenységet,amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik úgy kell megtervezni és végezni,hogy a veszélyes hulladékmennyiség illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen,hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő,keletkezésének,kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen,kezelése a munka-egészségügyi és a munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával történjen. 5, Teendők a baleset helyszínén.A sérült vizsgálata,sorrend felállítása: -Helyszínbiztosítása -Tájékozódás .Sérültek szükség szerinti ellátása -Mentők értesítése A séerült vizsgálata ha eszméleténél van.Ki kell kérdezni,felmérni állapotát,sérüléseit ellátni,segítséget hívni.Ha eszméletlen fektessük a hátára tekintsünk a száj,-garatüregbe amennyiben légutat elzáró vagy légzést nehezítő anyagot látunk távolítsuk el!Légzés és keringés vizsgálata.Légzésés keringés megindítása vagy mesterséges fenntartása. A sérültek ellátásának sorrendjét úgy állítom fel, hogy mindig a legsúlyosabb sérültet látom el előbb!

42

15. A munkahelyi vezetőjétől teljes körű oktatás megtartására kap megbízást. Az oktatás során fogalmazza meg a munka-, tűz- és környezetvédelem legfontosabb jogszabályait, a törvények alapelveit, valamint a belső szabályozás szükségességét! Az oktatás keretében térjen ki az elsősegélynyújtás feltételeinek szabályozására! Információtartalom vázlata  Jelzi a tüzet, részt vesz az oltásban  Hatályos környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok  A gépek, berendezések, szerszámok használati és kezelési utasításai  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek belső szabályozása  Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt  Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. és végrehajtási rendeletei: 1 Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Magába foglalja az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit. Az 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat: 2 Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására a következő törvényt alkotja: Az 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól: A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, ezeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel, az élővilág, az ember egészsége szempontjából; e nélkül nem lenne az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia. Elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását. Az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek belső szabályozása:  elsősegélydoboz (ellenőrizze, hogy elsősegély-felszerelés szavatossága nem járt-e le)  elsősegélynyújtásra kioktatott személy

1, Munka- és tűzvédelmi oktatási kötelezettség alapvető szabályai, személyi és szervezési feltételek 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor,

43

b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. Tűzvédelmi oktatás Típusai:  Előzetes oktatás  Rendkívüli oktatás  Idegen dolgozók oktatása Előzetes oktatás során a dolgozónak meg kell ismernie a következőket:  A tűzvédelemmel kapcsolatban a jogszabályok által biztosított jogokat és kötelezettségeket  Belső előírások, utasítások rá vonatkozó rendelkezéseit  A biztonságos munkavégzés tűzvédelmi vonatkozásait  A munkájával, munkahelyével összefüggő ártalmak, veszélyek elhárításának módját  Alkalmazott anyagok, eszközök tűvédelmi jellemzőit  Tűzvédelmi, elsősegély nyújtási ismereteket Rendkívüli oktatás:  Munkahely, vagy munkakör megváltozásakor  Új munkaeszköz üzembe helyezésekor  Munkaeszköz átalakításakor  Új technológia bevezetésekor 2, Veszélyes anyagok és keverékek nyilvántartása, használata, biztonsági adatlapok, oktatási kötelezettség Veszélyes anyag: Természetes állapotában előforduló vagy ipari termelőfolyamatból származó kémiai elemek vagy ezek vegyületei, az az anyag, illetve az a készítmény, amely az alábbi csoportok bármelyikébe besorolható:• robbanó anyagok és készítmények,• oxidáló anyagok és készítmények,• fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények,• tűzveszélyes anyagok és készítmények,• kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények,• nagyon mérgezőek,• mérgezőek,• ártalmasak,• maró (korrozív) anyagok és készítmények,• irritáló vagy izgató anyagok és készítmények,• túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények,• karcinogén (daganatkeltő) anyagok és készítmények,• mutagén (genetikai károsodást okozó) anyagok és készítmények,• reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények,• környezetre veszélyes anyagok és készítmények, Veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap (lásd veszélyes anyag); Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum; Veszélyes anyagok, keverékek

44

A figyelmeztető és az óvintézkedésre vonatkozó mondatok egyedi, egy betűből és három számjegyből álló alfanumerikus kódokkal rendelkeznek a következők szerint: 

„H” betű (a figyelmeztető mondatra) vagy „P” betű (az óvintézkedésre vonatkozó mondatra). Kérjük, vegye figyelembe, hogy a DSD-ből és a DPD-ből átvett, de a GHS-ben még nem szereplő figyelmeztető mondatok kódja „EUH”;



egy, a veszély típusát jelző számjegy, pl. „2” a fizikai veszélyekre; és



két, a veszélyek sorszámozásával megegyező szám, úgy mint robbanóképesség (200-tól 210-ig tartó kódok), tűzveszélyesség (220-tól 230-ig tartó kódok), stb.

45

16. Az Ön munkacsoportja hegesztési munkafolyamatokat kezd egy külső telephelyen. Tartson tájékoztatót, oktatást a munka- és tűzvédelmi feltételekre vonatkozó szabályokról, előírásokról! Milyen dokumentációkat, kell kitölteni a munka megkezdése előtt? Környezetvédelmi oktatás keretében hívja fel a munkatársai figyelmét a hegesztés okozta környezeti hatásokra. Munkaterületre való felvonulás közben munkatársa elesik és a lábán rándulást szenved. Hogyan részesíti elsősegélynyújtásban? Információtartalom vázlata  Külső telephelyen végzett, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység alapvető munka- és tűzvédelmi feltételei, feltételek meghatározása  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Tevékenység dokumentálása  Betartja a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó szabályokat  Elsősegélynyújtás rándulás esetén  Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt

Külső telephelyen végzett, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység alapvető munka- és tűzvédelmi feltételei, feltételek meghatározása: 11. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a (4) bekezdés kivételével – előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. (4) Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. (7) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (8) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani. (9) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. (10) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. 12. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. 46

(2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (3) Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Mivel a dohányzás is nyílt láng használatával jár, bizonyos mértékig érdemes ezen tevékenységet is alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek tekinteni. Mivel erre nem vonatkoznak a fenti követelmények, egy külön törvény (1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről) támaszt szigorú követelményeket a dohányzással és a dohányzóhelyek kijelölésével, melyet nem csak a Tűzoltóság, hanem az ÁNTSZ is ellenőrizhet. A fent említett törvényen túl az OTSZ is foglalkozik a dohányzással, mint gyakori tűzvédelmi problémával. 3, Elsősegélynyújtás rándulás esetén: 1. A rándulás Erőhatás után a csontok izületi felszínei eredeti helyzetükbe visszatérnek. Az izületi bevérzés, folyadékgyülem miatt az izület duzzadt, fájdalmas. 2. A ficam Erő hatására az izületi csontfelszínek eltávolodnak egymástól, és kóros helyzetben rögzülnek. Az izület rátekintésre duzzadt, deformált és a sérült a fájdalom miatt nem tudja mozgatni a végtagját. Tekintettel arra, hogy a csonttörés lehetősége nem zárható ki, a sérültet ugyanúgy részesítsük elsősegélyben, mint azt a csonttörés gyanúja esetén tennénk. Szigorúan tilos a ficamot megkísérelni „helyretenni”!

47

17. Korábban nem megszokott munkakörnyezetben kezdenek munkafolyamatokat ahol a környezet erősen szennyezett vegyes hulladékokkal. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása, fogalmazza meg a piktogramok jelentését! Működjön közre az egyéni védőeszköz juttatás szabályzatának betartásáról! Munkatársait oktassa ki az elsősegélynyújtás szabályaira, különös tekintettel a gázmérgezés esetére! Információtartalom vázlata  Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat  Veszélyes anyagokkal kapcsolatos alapvető ismeretek (egyéni védőeszközök használata, oktatás)  Egyéni és kollektív védelmi módok  Munkahelyen található munkabiztonsági szimbólumok, piktogramok értelmezése  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Elsősegély nyújtási ismeretek gázmérgezés esetén Idegen munkáltató munkaterületén végzett tevékenység munka- és tűzvédelmi feltétel • Tűzvédelmi berendezés, készülék, felszerelés, technikai eszközök állandóan üzemképes állapotban • Munkavédelmi követelmények (pl. biztonsági berendezések, világítás, szellőzés, térszükséglet, mérő-, és jelzőberendezések) • Mentési eszközöknek és egyéni védőeszközöknek rendelkezésre kell állniuk Hatókörben tartózkodók védelme: • A munkahelyi baleseti forrásokat kiküszöbölni, a technológiai és munkavédelmi előírásokat betartani. A sérüléseket, a munkavégzés az anyagszállítás, a közlekedés a szerszám és géphasználat, valamint az elektromos berendezések, a tűzveszélyes anyagok használata során elkerülni. • A munkahelyi ártalmakat az egyéni és kollektív védőfelszerelések és berendezések használatával megelőzni. • A saját, munkatársai a szolgáltatást igénybevevő és a hatókörben tartózkodók biztonságát megóvni. • A munkabaleset során elsősegélyt nyújtani. • A baleseteket kiváltó okokat megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni. A munkahely rendjére, tisztaságára, elhagyásának rendjére vonatkozó ismereteket betartani. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok kezelésének szabályait a módosított 98/2001 (VI.15.) Korm. sz. rendelet tartalmazza. A dokumentációban meg kell adni: a veszélyes hulladék fajtáját (EWC kód), becsült éves mennyiségét, gyűjtés módját (edényzet, göngyöleg, műtárgy), tárolását (a veszélyes hulladék gyűjtőhely főbb műszaki jellemzői: befogadó képesség, műszaki védelem). A gyűjtőhelyet az építész terveken, a műszaki leírásban, vagy a környezetvédelmi tervfejezetben olyan szintig kell bemutatni, hogy abból megállapítható legyen, alkalmassága a veszélyes hulladékok környezetbe jutásának megakadályozására. Főbb követelmények: A gyűjtőhely működtetése során különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:  a veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben, gyűjtőedényzetben kell gyűjteni, melyek állapotát rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell; 48

   

a termelő csak olyan begyűjtőnek, szállítónak, ártalmatlanítónak vagy hasznosítónak adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezik; a gyűjtőhely működéséről nyilvántartást kell vezetni; a veszélyes hulladék keletkezésével járó technológiákról anyagmérleget kell készíteni az üzemi gyűjtőhelyről működési szabályzatot kell készíteni, és legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig jóváhagyásra a környezetvédelmi felügyelőségnek megküldeni.

Főbb követelmények: A hatályos hulladékgazdálkodási rendeleteknek megfelelően gondoskodni kell a veszélyes hulladékok szelektív, környezetkímélő gyűjtéséről. A gyűjtő edények, műtárgyak legyenek a veszélyes hulladék anyagi tulajdonságainak megfelelően mechanikailag és kémiailag ellenálló anyagból. A veszélyes hulladék termelője a veszélyes hulladékát a közvetlen keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben és időtartamra, a környezet szennyezését kizáró edényzetben Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani. A gyűjtőhely akadályozza meg a göngyöleg sérülése vagy egyéb ok miatt kiömlő veszélyes hulladék környezetbe kerülését. A veszélyes hulladék gyűjtőhely kialakításának műszaki követelményeit a többször módosított 98/2001. (VI.15) Korm rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

49

18. Az Ön munkáltatójánál új belső szabályozást készítenek a következő témakörökben: Környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok. Felkérik Önt, hogy működjön közre a szabályozásban, saját munkaköre, tevékenysége vonatkozásában. Milyen főbb tárgykörökre hívja fel a szabályt alkotók figyelmét? Az Ön munkáltatójánál folyó tevékenységek milyen környezeti tényezőket veszélyeztethetnek? Információtartalom vázlata  Egyéni és kollektív védelmi módok  Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat  A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki  Tevékenység dokumentálása  Együttműködik a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában  Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt A munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket a munkavédelemmel kapcsolatban:  a veszélyek elkerülése;  a nem elkerülhető veszélyek értékelése;  a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;  megelőzési stratégia kialakítása  a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;  a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.  munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani  rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;  a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;  biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, karbantartását (javítását), pótlását; Munkavégzés előírásai: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: - A veszélyek elkerülése; - A nem elkerülhető veszélyek értékelése; - A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28, 32, 40, 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; - Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; - A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. 50

a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. - A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, -egyéni védőeszköz -megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvíz -a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség - A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák. Munkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei: Az építmény,építményrészt a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést,a használatot,a tárolást,a forgalomba hozatalt,illetőleg az egyéb tevékenységeket csak a tűzvédelmi követelméneknek megfelelő szabadtéren,veszélyességi övezetben,helyiségben tűzszakaszban,építményben szabad folytatni. A veszélyességi övezetben,helyiségben,építményben és szabadtérben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani.Az épületben raktározott tárolt anyag,termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban mengengedett tűzterhelési értéket. A veszélyességi övezetből,helységből,szabadtérből,a gépről, a berendezésről,az eszközről,készülékről,a tevékenység során keletkezett éghető anyagot,hulladékot folyamatosan,de legalább műszakonként,illetőleg a tevékenység befelyezése után el kell távolítani. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását,és a szabálytalanságokat meg kell szűntetni. A helység-szükség szerint az építmény,létesítmény-bejáratánál és a helységben jól látható helyen a tűz-vagy robbanásveszélyre,valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A munkahely és munkaeszköz tervezésekor vegyük figyelembe az egyéni adottságokat. A munkavállaló igénybevételét úgy tervezzük, hogy a fizikai, biológiai terhelések a megengedett határértéket ne lépjék túl.  Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények közt szabad használni.  Munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a veszélyes munkaeszközt csak annak kezelője használja.  leeső, vagy kirepülő alkatrész veszélyével működő berendezésnél megfelelő védőberendezés.  karbantartást csak leállított állapotban lehet elvégezni. A munkahelyekre vonatkozó követelményeket jogszabályok, szabványok, műszaki előírások határozzák meg. Munkahely tervezésekor már a földrajzi adottságokat is figyelembe kell venni, amely meghatározza a környezettel a kapcsolatot. Ipari területek esetében is törvények rendelkeznek. A munkakörnyezetet meghatározó tényezők közül nagyon fontosak a munkahelyek kialakítása, méretei, fűtése, szellőztetése, megvilágítása, veszélyes anyagok felhasználása - tárolása, zaj- és rezgésvédelem, esztétika, színdinamika. Az építményeket és azok részeit üzemeltetésük, rendeltetésük szerint kell kialakítani. Mindemellett figyelembe kell venni a következőket: mechanikai szilárdság, tűzbiztonság, higiéné, egészségvédelem, környezetvédelem, zaj- és rezgés elleni védelem, energiatakarékosság. Egy működő üzem számára vízellátás alapvető fontosságú: ipari víz és ivóvíz. 51

Helyiségméretek: legkisebb mérete nem lehet 0,8 m2-nél kisebb. Huzamos tartózkodási hely nem lehet 2 m2-nél kisebb, belmagasság 3,0 m. A helyiség burkolata egyen sima, csúszásmentes, könnyen tisztítható. (irodában lehet parketta) Munkahelyeke a kellemes közérzet kialakítása érdekében fűtési lehetőségre van szükség. A munkahely szellőztetéséről is gondoskodni kell, természetes vagy mesterséges módon Munkahelyi hulladékkezelés A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, termelési szennyvizet külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni. A tűzvédelem a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat valamint ezek feltételeinek biztosítása. Tűz jelzése:  Aki a tüzet, vagy annak közvetlenveszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni a tűzoltóságnak. Késve jelzett tűzeset nagy kárt okozhat és oltása is nehezebb.  Egységes hívószám: 112, 105  Hamis tűzjelzést a törvény bünteti.  Be kell jelenteni: a pontos helyszínt, mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben, név, cím, telefonszám. Tűzoltás módja: Mivel az égéshez három tényező szükséges (éghető anyag, oxigén és gyulladási hőmérséklet) ezért ha az egyiket megszűntetjük, eloltjuk a tüzet. (porral, vízzel, habbal, oxigénelvonással, stb.) Menekülési utak és vészkijáratok  A menekülési és/vagy mentési útvonalak, vészkijáratok nem zárhatók el, ezeken anyagot, tárgyat elhelyezni tilos! Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók.  Az ajtókat úgy kell kiképezni, hogy azok segédeszköz nélkül, bármely időben belülről könnyen nyithatók legyenek, az automatikus működtetésű ajtókat úgy kell kialakítani, hogy energiakiesés alkalmával azokat kézierővel könnyen nyitni, lehessen és nyitott helyzetben rögzíthetők legyenek.  A menekülési és/vagy mentési utakat és kijáratokat jól láthatóan, tartós jelzésekkel kell ellátni. A nagyméretű és nehezen, áttekinthető helyiségekben a legrövidebb menekülési és/vagy mentési utat és a hozzá legközelebbi vészkijáratot irányjelző nyilakkal jelezni kell. Tűzvédelmi előírások,(1. tétel) Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás Tűzveszélyességi osztályok:  „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „A”  „Tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „B”  „Tűzveszélyes” – jelzése: „C”  „Mérsékelten tűzveszélyes” – jelzése: „D”  „Nem tűzveszélyes” – jelzése: „E” Tűzveszélyes helyek jelzése, jelzőtáblák A helység bejáratánál jól látható helyen a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát, feliratot kell elhelyezni. A létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolók funkcióját és a feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét eltávolíthatatlan felirattal kell jelölni. Az áramtalanító főkapcsolóra szintén ezek az előírások vonatkoznak. 52