Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Európa természet- és társadalomföldrajza I-II. FDB 1605; FDB1606 4 3-2 2+0, 0+2 kollokvium + gyakorlati jegy Dr. Kókai Sándor főiskolai docens
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az „Európa természet- és társadalomföldrajza I-II.” c. stúdium foglalkozik Európa természetés
társadalom-földrajzi
erőforrásainak
és
fejlesztési
lehetőségeinek feltárásával, a
természetföldrajzi tájegységek sajátosságainak bemutatásával, valamint a gazdasági potenciál értékelésével. A társadalom lokális-, mikro- és makro- regionális környezetátalakítótájformáló tevékenységét az egyes régiók és térségek jellemzői és sajátosságai alapján vizsgáljuk úgy, hogy az egyes ország-csoportok, régiók gazdasági, politikai és társadalmi sajátosságai is felszínre kerülnek, különös tekintettel a térszerkezeti erővonalakra és súlypontokra. A Világgazdaság centrum-periféria fejlődési elmélete alapján, valamint a globalizációs évszázad új kihívásaira adott sajátos válaszok segítségével a történelmi fejlődés eltéréseit is figyelembe véve vizsgáljuk a centrum országok, a félperifériák és a periférikus régiók
sokoldalú
kapcsolatrendszerét,
a
helyi
társadalmi-,
gazdasági
sajátosságok
érzékeltetésével. Kiemelt feladat és cél, hogy a hallgatók által korábban elsajátított Európai Uniós alapismeretekre támaszkodva részletesen foglalkozzunk az Európai Unió társadalmigazdasági sajátosságaival, a gazdasági ágak átstruktúrálódási folyamataival. Részletesen elemezve és több időkeresztmetszeten keresztül megvilágítjuk a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások szerepének változását, s ezek összefüggését az EU gazdaságpolitikai irányváltásaival és mindenkori prioritásaival. A gyakorlatok során az elméleti előadásokhoz kapcsolódó ok-okozati összefüggésrendszerek feltárására, valamint a globális problémák helyi sajátosságainak részletes elemzésére kerül sor munkatérképek, statisztikai adatsorok, diagramok, grafikonok és hallgatói referátumok segítésével. 2. A tantárgy tartalma: Európa természeti földrajzának általános jellemzői, valamennyi tájegység (pl. DK-Európa, Kelet-Közép-Európa stb.) természeti és társadalomföldrajzi jellemzése. Az Európai Unió természetföldrajzi adottságai, ezek hatása a kitermelő iparra, energiagazdálkodásra és a
feldolgozóiparra, elhelyezkedésére, jellemző sajátosságaira. Európa népei, népességföldrajza, gazdasági körzetek. Európa szerkezete, szerepe az egyes térségek gazdasági életére. Alföldek, lánchegységek és a rögvidékek természeti földrajza, gazdálkodásának sajátos vonásai. Nyugat-Európa természeti földrajza, s annak hatása a társadalmi-gazdasági élet alakulására. Az ipar és a mezőgazdaság jellemző vonásai. az Alpok szerepe Svájc és Ausztria gazdasági életében, az idegenforgalom alakulásában. Dél-Európa domborzata, éghajlata, s hatása a gazdaságra. Dél-Európa a világ egyik legfontosabb idegenforgalmi körzete. Dél-Európa sokarcú társadalma és gazdasága, etnikai, gazdasági feszültségei, azok kiváltó okai. Észak-Európa természeti viszonyai, sajátos gazdasága, lehetőségei. Kelet-Európa természeti viszonyai, sajátos gazdasága és társadalma, kitörési esélyei, lehetőségei. Az Európai Unió kialakulásának és fejlődésének áttekintése, regionális fejlettségi különbségének részletes elemzése, s fejlődési alternatíváik felvázolása, különös tekintettel a határok menti együttműködésekre, a térszerkezeti átalakulásokra és az euró-régiókra. Az elméleti stúdiumok anyagát az alábbi szemináriumi tananyag (Európa földrajza II.) egészíti ki. Európa szerkezeti felépítése. Éghajlati jellemzők és szélsőségek a kontinensen. Vízrajzi sajátosságok, a folyók szerepe az energiatermelésben és az árufuvarozásban. Változások az energiagazdaságban és az ipar szerkezetében. Az ipar területi elhelyezkedése, jellemzői. A mezőgazdaság szerkezete, jellemzői. az egyes térségek idegenforgalma. Európa demográfiai jellemzői. Magyarok a Kárpát-medencében. Az Alpok országainak gazdasága (energiatermelés, ipar, speciális mezőgazdaság). Idegenforgalom.
Észak-Európa
energiagazdálkodása,
iparának
speciális
vonásai,
erdőgazdálkodás. Kőolaj-kitermelés az Északi-tenger területén. Dél-Európa gazdasági erőforrásai, mezőgazdasági termelésének jellegzetességei. Olaszország: Észak és Dél ellentéte, mint a regionális egyenlőtlenség tartós fennmaradásának alapesete. 3. Évközi ellenőrzés módja: önálló dolgozatok, zárthelyi dolgozatok, hallgatói kiselőadások; gyakorlati jegy, kollokvium Tételek „A” 1. Európa helyzete, határai, partvonala 2. Európa kialakulása 3. Európa éghajlata, növényzete, állatvilága, talajai 4. Európa vízrajza (folyók)
5. Európa vízrajza (tavak) 6. Észak-Európa természetföldrajzi tájai 7. A Brit-szigetek természetföldrajzi tájai 8. A Francia-belga rögvidék természetföldrajzi tájai 9. Az Ibériai-félsziget természetföldrajzi tájai 10. Közép-Európa természetföldrajzi tájai I. (síkságok) 11. Közép-Európa természetföldrajzi tájai II. (röghegységek) 12. Közép-Európa természetföldrajzi tájai III. (Alpok) 13. Appennini-félsziget természetföldrajzi tájai 14. Balkán-félsziget természetföldrajzi tájai 15. Kelet-Európai síkság természetföldrajzi tájai „B” 1. A világgazdaság kialakulása, működése, súlypontja, zavarai 2. Európa helye a világgazdaságban 3. Regionális különbségek Európában 4. Európa népességföldrajzi jellemzői, sajátosságai 5. Az Európai Unió kialakulása és működése 6. Az Európai Unió energiagazdasága és energiapolitikája 7. Változások az Európai Unió iparában I. (dinamikus ágazatok) 8. Változások az Európai Unió iparában II. (válságágazatok) 9. Az Európai Unió mezőgazdaságának általános jellemzése 10. Az Európai Unió mezőgazdaságának termelési típusai 11. A szolgáltatások szerepe az Európai Unióban 12. A német gazdaság szerepe az Európai Unióban 13. Közép-Európa társadalomföldrajzi jellemzése 14. Délkelet-Európa társadalomföldrajzi jellemzése 15. Kelet-Európa társadalomföldrajzi jellemzése „C” 1. A Benelux országok társadalomföldrajzi jellemzése 2. Nagy-Britannia és Írország társadalomföldrajzi jellemzése 3. Észak-Európa országainak társadalomföldrajzi jellemzése 4. Franciaország társadalomföldrajzi jellemzése 5. Az Ibériai félsziget országainak társadalomföldrajzi jellemzése 6. Olaszország társadalomföldrajzi jellemzése
7. Németország ásványkincsei és ipara 8. Németország mezőgazdasága 9. Ausztria és Svájc társadalomföldrajzi jellemzése 10. Csehország és Szlovákia társadalomföldrajzi jellemzése 11. Románia társadalomföldrajzi jellemzése 12. Lengyelország társadalomföldrajzi jellemzése 13. A balti államok társadalomföldrajzi jellemzése 14. A Balkán félsziget országainak társadalomföldrajzi jellemzése 15. Az európai miniállamok társadalomföldrajzi jellemzése 4. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: --5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Balázs P.: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország. Közg.- és Jogi Kiadó. Budapest, 1996. Berend T. Iván – Ránki Gy.: Európa gazdasága a XIX. századba (1780-1914). Gondolat Kiadó Budapest, 1987. Berend T. Iván – Ránki Gy.: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX-XX. században. Közg.- és Jogi Kiadó Budapest, 1976. E, Czaya: A Föld folyói. Gondolat Kiadó. Bp. 1988. Ehrlich É. – Révész G. – Tamási P.: Kelet-Közép-Európa: honnan-hová: Akadémiai Kiadó Budapest, 1994. Erdősi F.: Európa közlekedése és a területfejlődés. Dialóg Campus Budapest-Pécs, 1999. Forman B.: Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI Budapest, 2000. Marosi S. – Sárfalvi B. (szerk.): Európa I-II. Gondolat Kiadó. 1975. G, Nagle – K, Spencer: Az Európai Unió földrajza. Holnap Kiadó, Bp. 1999. Gábris Gy.: Regionális természetföldrajzi atlasz, Európa. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest, 2001. Halmai P. (szerk.): Az Európai Unió agrárrendszere. Mezőgazd. Kiadó Budapest, 1995. Hargita Á.-né et.al.: Európa Kislexiokon. Aula, Budapest, 1999. Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus, Budapest-Pécs, 1998. Kiss J.L.: A tizenötök Európái. Osiris, Budapest, 2000. Nemes Nagy J.: A tér a társadalomkutatásban. Hilscher, Budapest, 1998. Pap N. – Tóth J.: Európa politikai földrajza. JPTE, Pécs, 1997. Probáld F.: Európa regionális földrajza (egyetemi és főiskolai tankönyv) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1994.
Probáld F.: Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest, 2000. RÉKA (Regionális Értékelő és Kvantitatív Analízisek 1-2-3. kötet., szerk.: Jakobi Á.) ELTE Regionális Földrajzi Tanszék. Budapest, 2003., 2004., 2005. Rudl J.: A Szovjetunió utódállamainak földrajza (egyetemi és főiskolai tankönyv) Pécs, 1999. Szűcs J.: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető, Budapest, 1983. Wellerstein I.: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat, Budapest, 1983. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tantermek, térképek, audio - vizuális eszközök
