TANMENETEK. az enyhe értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez. 8. osztály

TANMENETEK az enyhe értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez

8. osztály

Készítették a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzô Fôiskola Gyakorló Általános Iskolájának pedagógusai Szakmai koordinátor: Tölgyszéky Papp Gyuláné

Konsept-H Kiadó 2081 Piliscsaba, Fô út 197. Tel./fax: 06 26 373-367 E-mail: [email protected] Internet cím: www.konsept.hu Felelôs kiadó: Simon István Mûszaki szerkesztô: Borbély Tamás Nyomás és kötés: Stílus-Print Kft., Budapest Felelôs nyomdavezetô: Telek István ügyvezetô igazgató

Magyar nyelv

Készítette: Hámor Jánosné

A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb témakörei: Nyelvtani ismeretek Szövegértés, szövegalkotás Fogalmazási ismeretek Kommunikáció

A témakörökre szánt idô: 30% 30% 20% 20%

Tantárgyi koncentráció Irodalom Mûvészetek Beépített közös követelmények Kommunikációs kultúra Hon- és népismeret Tanulás Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Szükséges taneszközök Lerchné dr. Egri Zsuzsa: Nyelvtan, helyesírás Fogalmazási tankönyv 8. osztály Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996. Devecseri László: Fogalmazás 8. osztály feladatgyûjtemény Apáczai Kiadó Celldömölk, 1998. Irodalmi szöveggyûjtemény II. Konsept-H Kiadó Piliscsaba, 1999. Javasolt taneszközök Irodalmi szöveggyûjtemény, verseskötetek, napilapok, folyóiratok, szó és mondatkártyák a nyelvtani fogalmakhoz, fényképek, reprodukciók: tájak, arcok, érzelmek, események ábrázolása, hangkazetták

Nyelvtani ismeretek témaköri követelményei • Ismerjék fel és nevezzék meg az összetett mondatot, a mondatrészeket és szófajukat, a toldalékok fajtáit • Legyenek képesek tagmondatokból összetett mondatokat alkotni, összetett mondatokat analizálni, a tagmondatok közti viszonyt segítséggel felismerni • Ismerjék a szóképzés és szóalkotás módjait • Alkalmazzák a szóelválasztási szabályokat • Ismerjék és használják az összetett mondatban a kötõszavakat, a mondatközi írásjeleket, a szóalkotás és szóösszetétel helyesírását • Tudjanak szólásokat, közmondásokat gyûjteni, jelentésüket értelmezni • Mutassanak jártasságot a helyesírási szótár, a lexikonok, a telefonkönyv önálló használatában • Tudják önellenõrzéssel hibáikat javítani Kommunikáció témaköri követelményei • Tudjanak bekapcsolódni csoportos beszélgetésekbe, vitába • Tudják felfogni és értelmezni a másik ember közlését élethelyzetben vagy az írott, a látott, a halott kommunikációs dialógusokban • Legyenek képesek a különbözõ tömegkommunikációs mûfajok információinak értelmezésére, tolmácsolására • Tartsák tiszteletben mások véleményét viselkedésükben Szövegértés, szövegalkotás témaköri követelményei • Legyenek képesek az olvasott mû, szöveg gondolatmenetének tagolására, oksági összefüggéseinek, lényegének felismerésére irányítással, adott szempontok alapján • Szerezzenek jártasságot a vázlat és a jegyzet készítésében, az információk gyûjtésében, lejegyzésében, válogatásában, felhasználásában • Gyakorolják az anyaggyûjtés módjait, a forrásanyagok

felhasználását, az olvasót segítõ mutatók használatát • Tudjanak átélt köznapi, irodalmi, film és színházi élményeikrõl árnyalt nyelvi formák alkalmazásával beszámolni szóban és írásban Fogalmazási ismeretek témaköri követelményei • Legyenek jártasak adott témájú fogalmazások címadásában, a fogalmazások tagolásában, az ok-okozati összefüggések feltárásában • Gyakorolják irányítással a különbözõ mûfajú szövegek átalakítását, mûfajjegyek ötvözését (elbeszélés, leírás, levél, jellemzés stb.) • Használják a megfelelõ stílust, hangnemet a jellemzéskor, a hivatalos levél írásakor • Törekedjenek fokozatos önállóságra a hibajavításban, önellenõrzésben • Rendelkezzenek olvasható írásképpel A táblázatban alkalmazott jelzések: Ny – nyelvtani ismeretek Sz – szövegértés, szövegalkotás K – kommunikáció F – fogalmazás

4

hét

óraszám

témakör

Tananyag

Fogalmak, tevékenységek

1.

1–2.

Ny

Év eleji ismétlés a tanult szófajkörbõl jelentéskülönbségek, kérdõszó és a szófaj kapcsolata

Sz

Szófajgyûjtéssel rövid szöveg alkotása

F

Szöveg folytatása elbeszélõ fogalmazássá

ige – fõnév – melléknév – számnév – határozószó – névutó – névelõ – kötõszó – fogalmi meghatározása, felismerés, differenciálása a szöveg jellemzõi, összefüggései az elbeszélõ fogalmazás ismertetõ jegyei

K

Beszédtechnikai gyakorlatok

légzés, hangerõ tempó helyszín, szereplõk, téma mûfaj

2.

3.

3.

Ny-Sz

Szavakból mondat – mondatokból rövid szöveg A szöveg elemzése szövegtani és szófaji szempontból

4.

Ny-Sz

Mondatalkotások adott szókészletbõl, a szavak mondatbeli szerepének vizsgálata

F

Hiányos szövegek pótlása, elbeszélõ fogalmazás hiányzó részeinek behelyezése

K

Beszédtechnikai-olvasástechnikai gyakorlatok

Ny

A mondat szerkezete

egyszerû és összetett mondat felismerése, differenciálása

Sz

Szövegelemzés a gondolatmenet, a mondatok tartalmi információinak vizsgálatával

lényeges információk felismerése, értelmezése

K

Beszédmûvelés: rövid szóbeli beszámoló köznapi, iskolai eseményrõl

stílus, beszédtechnikai ismeretek alkalmazása

A mondat a beszélõ szándékai szerint Szándékok felismerése, értelmezése a szövegekben

Kijelentõ – felszólító – felkiáltó – óhajtó – kérdõ mondatok hanglejtése, mondatvégi írásjele

5.

6.

Ny-Sz

K

Véleményalkotás a szöveg, irodalmi mû (részlet) szereplõinek szándékairól, tettérõl, tulajdonságairól

F

Adott témára elbeszélõ fogalmazás a különbözõ beszédszándékok kifejezésével

mondatrészek felismerése, jelölése, leképezése elbeszélõ fogalmazás szerkezete, tagolása

Megjegyzés A szófaji, szövegbeli, fogalmazási ismeretek fogalmi meghatározások felidézése köznapi és irodalmi szövegeken

A mondatelemzés szófaji és a mondatrészek felismerésével komplex módon történik. A fogalmazásokban az idõrendi sorrend és ok-okozati összefüggések vzsgálata

Az elõadó és a hallgató viselkedésének gyakorlása helyzetgyakorlatokon

a kultúrált véleményalkotás gyakorlása

címadás párbeszéd

a választékos stílusra szóbeli és írásbeli gyakorlatok

5

hét

óraszám

témakör

4.

7–8.

K

Vita; vélemény, ellenvélemény helyzetgyakorlatai Különbözõ szándékok megjelenítése

Sz

A szöveg szereplõinek viselkedése, mondanivalójuk (szándékaik) elemzése

F

Szöveg párbeszédes formában Párbeszéd összefüggõ alakítása

5.

9.

10.

6.

Tananyag

Fogalmak, tevékenységek hangerõ, hanglejtés, szándékok kifejezése

Köznapi élethelyzetek bemutatásával a kultúrált vitázásra neveljünk

a gondolatjel használata

Ny

A szöveg elemzése a beszélõ szándékai szerint

Mondatvégi írásjelek használatának gyakorlása

K

Velem történt… élethelyzetek elmesélése, drámajátékban, megjelenítése

A beszélõ szándékainak árnyalt kifejezésmódjaira hívjuk fel a tanulók figyelmét

Ny-Sz

Szövegelemzés nyelvtani és szövegtani szempontból

F

Tagolatlan elbeszélõ fogalmazás szerkezeti tagolása, lényeges információk kiemelése

Ny-SzK

11–12. Ny Sz F

tételmondat

A különbözõ szándékok megjelenítését vizsgáltassuk meg a beszélõ és a befogadó (hallgató) oldaláról is

A mondat a beszélõ szándéka szerint – rendszerezés Különbözõ szándékok felismerése, fogadása válaszadással, helyzetgyakorlatokon megjelenítéssel A mondat minõsége szerinti szövegátalkítások: állítóból tagadó

állítás, tagadás

Elbeszélõ fogalmazás címadás – aktuális eseményrõl önálló elbeszélõ fogalmazás

cím – tagolás, a fõrész kisebb logikai egységei, az események sorrendisége A drámajáték, stílusgyakorlatok segíthetik az adekvát viselkedés és szóhasználat elsajátítását

Állásfoglalás, érvelés köznapi eseményrõl K 7.

Megjegyzés

13. Ny-Sz

K

A mondat szerkezete szerinti átalakítások, mondat és szövegpótlások Egyszerû mondatból → összetett mondat

Szövegek megjelenítésével a vita, az érvelés, az állásfoglalás gyakorlása

összetett mondat több állítás

6

hét

óraszám

témakör

Tananyag

7.

14.

Ny-Sz

Az összetett mondat felépítése, fajtái, kötõszói Hiányzó mondatok pótlása – mellérendelt összetett mondat felismerése, alkotása

Fogalmak, tevékenységek kötõszavak felidézése, gyûjtése tagmondat mellérendelt összetett mondat

Megjegyzés Az elõzõ évfolyamon tanult gyakori kötõszavak felidézése, fogalmi elmélyítése

szövegelemzés, szövegpótlás

F-K

8.

9.

15–16.

17–18.

A fogalmazás eseményeirõl véleményalkotás

drámajáték

Ny

A mellérendelt összetett mondat tagmondatainak tartalmi viszonya, kötõszava, a mellérendelt összetett mondat fajtái, jelölésük

kapcsolatos ellentétes következtetõ magyarázó választó

Sz

Irodalmi szövegekben szereplõ mellérendelt összetett mondatok felismerése, tartalmi elemzése, oksági összefüggései

F

Hiányzó szövegrészek pótlásával elbeszélõ fogalmazás alkotása

K

Vita, mások érveinek, véleményének tiszteletbentartása

Ny

Mondatelemzések a mellérendelt az összetett mondat felismerésével, ábrázolásával, hiányzó tagmondatok pótlásával

Sz-K

10.

19.

Elbeszélõ fogalmazásba ágyazott összetett mondat

Ny

A kötõszó változtatásával mutassunk rá a jelentésmódosulásokra; stílus- és helyzetgyakorlatokkal, szövegelemzésekkel

Az összetett mondatok hangsúlyos felolvasása irodalmi szövegekkel

levegõvétel, hanglejtés, hangsúly gyakorlása

A beszédtechnikai gyakorlatokat köznapi és irodalmi szövegek hangos olvasásával és élethelyzetek megjelenítésével végezzük

Alárendelt összetett mondat felismerése, szerkezete

fõ- és mellékmondat, utalószó és kötõszó kapcsolata

Az alárendelt összetett mondat elemzését csak szemléleti síkon a felismerés szintjéig végezzük

F

Aktuális eseményrõl önálló elbeszélõ fogalmazás alkotása az összetett mondatról tanultak alkalmazására

K

Felszólalás az iskolai életbõl vett helyzetekben

érvelés, tárgyilagos témakifejtés gyakorlása

7

hét

óraszám

témakör

Tananyag

10.

20.

Ny-Sz

A mellérendelt és alárendelt összetett mondat differenciálása, alkotása, elemzése nyelvtani és tartalmi szempontból

11.

21.

Ny

Az összetett mondatról tanultak rendszerezõ összefoglalása

Sz

Választott rövid irodalmi szövegrõl beszámoló, a gondolatmenet követése, lényegkiemelés

F

Szövegrõl vázlat alkotása

12.

Ny-Sz

23.

F

Szótani ismeretek bõvítése, elmélyítése; a szó jelentése, a hang alakja, jelölésük

Ny

Stílugyakorlatok: szógyûjtések adott témához, szövegalkotás a gyûjtött szavakkal

24.

13.

25.

A tudáspróbával mérjük az összetett mondatról tanultakat, és a szövegelemzés szintjét egyjelentésû szó többjelentésû szó azonos alakú szó rokon és ellentétes jelentésû szavak

Állásfoglalás, ellenvélemény elfogadása

Kultúrált vitára, mások mások véleményének tiszteletbentartására nevelés

K

A szó toldalékai, a toldalékok fajtái

rag, jel, képzõ

Ny

Hibás toldalékú szöveg javítása

A hiba felismerése, önellenõrzéssel történõ javítása

Sz

Helyzetgyakorlatok az állásfoglalás korrigálására

K

A ragok szerepe, helyesírása

ragok és kérdõszavuk kapcsolata leírás szógyûjtések a leíráshoz

F

A leíró fogalmazás ismérveinek felidézése leírások olvasása során Képrõl leíró fogalmazás alkotása

K

Ilyen vagyok – önjellemzés

önismereti gyakorlat

Ny-Sz

Megjegyzés Az összetett mondatról tanultak elmélyítését változatos szövegek elemzésével, önálló alkotásával végeztessük

Tudáspróba

22.

Sz-F


A helytelen toldalékolásból adódó stilisztikai hibák javítását változatos feladatokon végezzük

A szógyûjtésekhez használjuk a szinonimaszótárt

8

hét

óraszám

témakör

13.

26.

Ny

A jelek fajtái helyesírási tudnivalók felidézése

Sz

Versek leíró részeinek elemzése

F

Tárgyak, élõlények leírása

K

Véleményalkotás a jellemzett tárgyról, élõlényrõl

Ny-Sz

Ragok, jelek használata mondatban, szövegben

14.

27.

15.

16.


A „miért szép?” indoklása. Lehetõség nyílik a képi gondolkodás fejlesztésére

közelrõl → távolra távolról → közelre

Ny

Képzõ jelentésmódosító, jelentésváltoztató szerepe szófaji változás

a képzõ helye a szóban

Sz

szógyûjtések, szövegalkotás – a képzett szavak jelentés szerinti vizsgálata

F-K

Beszámoló olvasott mû helyszínérõl, leíró fogalmazás a táj bemutatásával

A tájábrázolás nyelvi formáinak megfigyeltetése, a költõi jelzõk jelentésértelmezése

29.

Ny-Sz

Igeképzés – igeképzõk igébõl → ige

szógyûjtések, szövegalkotás

30.

Ny-Sz

Igébõl névszó képzése névszóból ige képzése

gyakori képzõk gyûjtése

31.

K

Tapintatos véleménynyilvánítás – kritika

F

Elbeszélõ fogalmazásba ágyazott leírás olvasói vagy átélt élmény alapján

a leírás helye az elbeszélõ fogalmazásban

A képzõk helyesírási tudnivalói Gyakorlatok szó és szövegelemzéssel

tantárgyi és köznapi képzett szavak helyesírási gyakorlatai tollbamondási gyakorlatok

Személy bemutatása a szemlélõ és az együttcselekvõ szemszögébõl

drámajáték

Ny-Sz

K-F

Megjegyzés

a melléknévi fokozás jelei, a fõnév többesszáma, az ige idejének és módjainak jele

A környezet bemutatása leírással

F

28.

Tananyag

A képzõvel történõ szóalkotásokkor mutassunk rá a képzett szó jelentésváltozására és szófajára A jelentésváltoztatás megjelenítése mondatalkotással történhet A kritikai érzék fejlesztésére adjanak lehetõséget a helyzetgyakorlatok

A helyesírási szótárak, lexikonok, helyesírási szójegyzékek használatára szoktassuk a tanulókat

9

hét

óraszám témakör

16.

32.

Ny-Sz

17.

33.

34.

18.

35.

36.

Tananyag


A szóképzési módok gyakorlása szó és szövegelemzéssel

cselekmény, a szereplõk jelleme, stílusa

Ny

Szóösszetétel: egyszerû (tõszó) Szóból összetett szó alkotása

Szóalkotások képek, szókártyák segítségével

Sz

Szövegelemzés tartalmi és nyelvtani szempontból

F

Elbeszélõ fogalmazásba ágyazott elképzelt helyszín vagy emlékezet utáni helyszín leírása

Megjegyzés Köznapi és irodalmi példákon végeztessük az elemzést!

A fogalmazási gyakorlat lehetõséget nyújt a tanult szóöszszetétel alkalmazására, a képi gondolkodás és képzelõerõ fejlesztésére

Ny

Az összetett szavak helyesírása

látó – halló tollbamondással

K

A konfliktus megfigyelése irodalmi mûben, köznapi helyzetben

Mit tennél másképpen? Megfogalmazása, indokoltatása

F

A fogalmazás stiláris és nyelvtani hibáinak elemzése, javítása

Önellenõrzési képesség fejlesztése

Ny

Szóelválasztási gyakorlatok a képzett és szóösszetétellel alkotott szavaknál

F

Versek hangsúlyos bemutatása, a Miért tetszik? indoklása (választás alapján)

Önálló versválasztásra, a verseskötetek böngészésére inspiráljuk

F-K

A bemutatott vers hangulatának, élményének leírása véleményalkotással

A versélményeket nemcsak szóban, írásban, hanem képben, rajzban, színekben, zeneválasztással is kifejezhetjük

Ny-K

Hangtani ismeretek bõvítése: beszédhangok képzése, képzési helyek, a beszédhangok fajtái

a szóalkotási módok ismereteinek rendszerezõ összefoglalása

légzési, hangképzési, idõtartami gyakorlatok

A hibás hangképzést, levegõvétellel korrigáljuk

hang és betû differenciálása, fogalmi elmélyítése 19.

37.

Ny

A magánhangzók képzése, idõtartama

Sz

Szógyûjtések, szójátékok a magánhangzó idõtartamváltozásaira

F

Tárgy, táj, személy „leírása” nézõpontváltozással

A nézõpontváltás a stílus és nyelvi megformálásban is eltérést okoz. A gyakorlatok ezek megfigyelésére irányuljanak

10

hét

óraszám

témakör

19.

38.

Ny

A szóvégi magánhangzók idõtartama

K

Véleményalkotás, kritika kontfliktushelyzetrõl A konfliktus feloldásának lehetõségei

20.

21.


Megjegyzés

helyesírási gyakorlatok; hibajavítással

39.

Ny-Sz

A mássalhangzók képzési helyei, ejtése Mondatok, rövid szövegek elemzése hangtani szempontból

akadályok a levegõ útjában–szemléleti síkon

A hibás hangképzés korrigálása

40.

Ny-Sz

Mássalhangzós hangváltozási esetek szemléleti síkon Szógyûjtés, rövid szövegekbõl kiemelés

összeolvadás hasonulás helyes kiejtés gyakorlása

Ejtési és írásbeli gyakorlatokat végeztessünk a hasonulás és összeolvadás gyakoribb eseteinek szemléltetésére

41.

Ny

A magán- és mássalhangzók idõtartamváltozásainak helyesírási esetei

nyelvi fejtörõk, szójátékok

Másolási és tollbamondási gyakorlatokon végezzük a gyakoribb helyesírási esetek gyakorlását

Sz

Szó- és betûpótlások a szövegbe

F

A levél formai jegyei

42.

22.

Tananyag

levél megszólítás, búcsúzás

Ny-Sz

Hangtani ismeretek rendszerezõ összefoglalása

K

Tömegkommunikáció területei: tévé, rádió, újság

F

A levél hangneme: magánlevél

Levélírás más-más személynek

A megszólítás, hangnem változtatásának gyakorlása

szólások, közmondások gyûjtése értelmezése

A szólások, közmondások szószerinti és átvitt értelmének elemzését célszerû végezni

hír információ

Napi hírek (televízió, rádió, újság) közös értelmezése

43.

Ny-Sz

A nyelv állandóságának és változtatásainak vizsgálata a szólásokban és közmondásokban

44.

Ny-Sz

Szólások, közmondások nyelvi formái, jelentésárnyalatai A népköltészetben megjelenõ szólások, közmondások gyûjtése, tartalommal, a szereplõk tulajdonságaival való kapcsolatuk

K

A tömegkommunikáció mûfajai: a hír – formai, tartalmi jellemzõje

F

Hivatalos levél formája, hangneme

11

hét

óraszám

témakör

23.

45.

Ny-Sz

46.

24.

25.

47–48.

49.

50.

26.

27.

51–52.

53–54.

Tananyag


Megjegyzés

Közmondások gyûjtése, jelentésvizsgálata

K

A hír információjának egyénre szóló értelmezése

F

Hivatalos levél adott témára: kérvény, kérelem észrevétel írásbeli tolmácsolása

kérvény

K

Közös hírolvasás; az információ értelmezése

az információ hatása a cselekedetünkre

Ny

Régi, elfelejtett szavak gyûjtése jelentésmagyarázattal

Sz

Irodalmi szövegek stílusa, nyelvezete pl.: Gárdonyi, Jókai mûvekbõl válogatás a régi szavak illusztrálására

K-F

Hírek gyûjtése a sajtóból Az információ önálló megfogalmazása írásban

hírbõl szövegalkotás

Ny

Anyanyelvünk rétegnyelvei

szógyûjtésekkel, jelentésmagyarázattal

lexikonhasználat

Sz-F

Forrásanyagok gyûjtése, használata a szövegalkotáshoz, fogalmazáshoz

K

Hír, tudósítás: információi, formai jegyei, véleményalkotás, reagálás az információra

tudósítás

Ny

Tájszavak gyûjtése, jelentése

nyelvjárások

K

Hírszerkesztés, tudósítás iskolai eseményrõl

mûfaji különbségek észrevétetése

Ny-Sz

Idegen szavak a köznyelvben, helyettesítésük anyanyelvünk szavaival, szó és szövegelemzés

F-K

Hír, tudósítás tartalmi bõvítése elbeszélõ fogalmazássá

Ny-Sz

Nyelvünk életérõl tanultak rendszerezõ összefoglalása

K-F

Tudósítás adott témában, a tudósítás formai átalakítása párbeszédes alakba

A köznapi élethelyzetek példáin tanítsuk meg a hivatalos levél szerkesztésének módjait

Teremtsünk lehetõséget forrásanyagok gyûjtésére, rendezésére, felhasználására adott témához a fogalmazások készítésekor Gyakoroltassuk a Magyar Értelmezõ kéziszótár használatát

A népi hagyományok tiszteletére neveljünk

Változatos helyzetgyakorlatokon gyakoroltassuk a mûfaj megértését

12

hét

óraszám

témakör

28.

55.

K

A riport jellemzõi, formai jegyei

Sz

Riportkészítés iskolai eseményrõl, a riport lejegyzése

Ny

Tantárgyi szakszavak gyûjtése, helyesírása

Sz

Tantárgyi szakszavakból szövegalkotás, a szövegtípus elemzése

F

Beszámoló egy tanítási óráról a tantárgyi szavak használatával

Sz

Tudományok szövegtípusai, felismerés, jellemzõk vizsgálata

Ny

Szakszavak írása mondatalkotással

K

Riporterjáték

a jó és rossz kérdezõ észrevétetése

Ny

A helyesírási szójegyzék gyakorlása mondatalkotással

másolás, diktálás önellenõrzés

Sz

Szövegalkotás a tantárgyi szakszavakkal – szövegtípusok elemzése stiláris és nyelvtani szempontból

K

Riportkészítés szóban, írásban

F

Hivatalos levél közéleti helyzetekben: pl. környezetvédelmi problémában, fakivágás stb.

Sz

Szövegtípusok elemzése az információ szempontjából

Ny

Mondatalkotások a helyesírási szójegyzékbõl a helyesírási tudnivalók elmélyítésére

Sz

Ismeretterjesztõ szövegek olvasása, értelmezése, lényegkiemelés

56.

29.

57.

58.

30.

31.

59–60.

61–62.

Tananyag

Fogalmak, tevékenységek riport riporter, riportalany

Megjegyzés Lehetõség nyílik a helyes kérdezés, a riporteri magatartás gyakorlására

önellenõrzés a helyesírási szójegyzékbõl vagy a Magyar helyesírás szabályai címû könyvbõl

szakszavak kiemelése, tudományos és köznapi nyelv differenciálása

Drámajátékokban végezzük a téma gyakoroltatását

Használjuk ki a szövegtípusok alkotásakor és elemzésekor a tantárgyi koncentráció lehetõségét

címzett helye a hivatalos levél formája

hangnem – stílus, szakszavak – köznapi nyelv differenciálása

13

hét

óraszám

témakör

31.

61–62.

F

32.

63–64.

33.

34.

35.

65–66.

67–68.

69–70.

Tananyag


Megjegyzés

Hivatalos levél különbözõ témában közlésszándékban

A köznapi életre, önálló életvitelre készítjük fel a tanulókat.

Ny

Év végi ismétlés Hangtan

A tanult ismeretek rendszerezése, elmélyítésére fordítsuk a tanórákat

Sz

Különbözõ szövegtípusok értõ olvasása, elemzése a tanult szempontok alapján

F

Stílusfejlesztõ gyakorlatok az elbeszélõ, leíró fogalmazásban

Szinonimák, jelzõs szerkezetek, szemléletességet segítõ szavak gyûjtése, használata

K

A hirdetés célja, információja, formai megjelenése

hirdetés

Ny

Szótani ismeretek szintetizálása – szófajok

Sz

Beszámoló olvasott, látott mûrõl (mûrészletrõl) véleményalkotással

K

A hirdetés szövege, megjelenési helyei

apróhirdetés

F

Elbeszélõ fogalmazás átélt élményrõl (pl.: sportverseny, szabadidõs program, kirándulás) a tanult szerkezeti elvárások alkalmazásával

helyszín – leíró elemekkel ok–okozati és idõrendi összefüggésekkel élmény kifejtésével vélemény változatos stílussal

Szóalkotási módok ismétlése – a toldalékok jelentésmódosító szerepe

helyesírási gyakorlatok

Ny

F

Elbeszélõ fogalmazás tájleírással

K

Rajzos hirdetés készítése

Ny

Mondattani ismeretek szintetizálása – a beszélõ és hallgató szándékközlései Szövegtípusok elemzése a tanult szempontok szerint (próza, vers)

Sz

Köznapi életbõl vett példákon illusztráljuk a hirdetés jellemzõit A nyelvtani fogalmak rendszerezését táblázatokon, ábrákon végezzük.

}

Szemléletes grafikai ábrák megkönnyíthetik a nyelvtani fogalmak rendszerezését

14

hét

óraszám

témakör

35.

69–70.

F

Magán- és hivatalos levél szerkesztése adott témában a fogalmi jegyek elmélyítésére

K

A hirdetés és reklám hatása az olvasóra, nézõre

reklám

Ny

A mondat szerkezete szerinti ismétlés: egyszerû és összetett mondat

tõ és bõvített mondat mellérendelt és alárendelt összetett mondat

Sz

Mondat- és szövegalkotások

K

Reklámtervezés

36.

37.

71–72.

Tananyag

Év végi tudásszintmérés feladatlappal

73. Ny

• • • • •

A mondat szerkezeti vizsgálata Szavak morfémákra bontása Tantárgyi szavak helyesírása Mondatelemzés a mondatrész és szófaj szempontjából A mondat leképezése ágrajzban

Sz

• Szövegelemzés: helyszín, szereplõk, cselekményvázlat

F

• A szöveg szereplõinek jellemzése

K

• Véleményalkotás a szereplõk tettérõl • Szöveg tömörítése hírré

74.

Ny-Sz-F-K

A tudásszintmérõ feladatlap értékelése, javítása


Megjegyzés

Az értékelés szempontjai: • Felismeri-e az egyszerû és összetett mondatot, az összetett mondat fajtáit? • Használja-e megfelelõen a mellérendelt mondatok grafikai jelölését? • Képes-e morfémákra bontani a szavakat a toldalékok megnevezésével? • Tud-e mondatot elemezni komplex módon? • Le tudja-e képezni a mondatot? • Képes-e szövegelemzésre a tanult szempontok szerint? • Tudja-e a szereplõket jellemezni lényeges tulajdonságaik kiemelésével, megnevezésével? • Képes-e adekvát véleményalkotására, híralkotásra? • Milyen szinten sajátította el a tanult helyesírási szabályokat? • Képes-e önellenõrzéssel javítani hibáit?

15

Irodalom

Készítette: Hámor Jánosné

A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb témakörei: Irodalomolvasás Tájékozódás az irodalmi kifejezésformában

A témakörökre szánt idô: heti 1 óra 50% heti 1 óra

50%

Tantárgyi koncentráció Magyar nyelv Mûvészetek Társadalmi ismeretek Beépített közös követelmények Kommunikáció Tanulás Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Szükséges taneszközök Rottmayer Jenõ: Irodalmi olvasókönyv 8. Hámorné—Tölgyszékyné: Irodalmi szöveggyûjtemény II. Jókai Mór: A kõszívû ember fiai (részletek)

Javasolt taneszközök Képzõmûvészeti és zenei illusztrációk Ady Endre összes versei Jókai Mór valamelyik regényébõl készült filmfeldolgozás videokazettán Magyar értelmezõ kéziszótár

Módszertani ajánlás A 8. évfolyamon a magyar nyelv tantárgyi tartalmát 7. évfolyam témakörei szerint dolgozzuk fel. A tanórákon való témaköri megjelenést %-osan jelöljük. A nyelvtani ismeretek szintetizálásával, folyamatos gyakorlásával egyre tudatosabb nyelvtani tudás alakítható ki, amely a helyesírási készség továbbfejlõdését is segíti. Cél

a szabatos, helyes nyelvtani szerkezetû beszédben és írásban való megnyilatkozás kiépítése, a szaktárgyi nyelv ismerete és használata. A metakommunikáció gyakorlása mellett nagyobb teret kapnak a tömegkommunikáció köznapi életben gyakorta megjelenõ mûfajai (hír, tudósítás, riport, hirdetés). Ezek értelmezésével, az információkra való reagálással készítjük fel a tanulókat az önálló életvitel kialakítására. A szövegértés, a szövegalkotás témaköri feldolgozásakor egyre nagyobb terjedelmû szövegek áttekintését, elemzését végezzük fokozott önállósággal, szempontok megjelölésével. Az elemzési ismeretek jól alkalmazhatók az irodalom tantárgyban a mûelemzések és az olvasói élmények beszámolói során. A fogalmazási mûfajok alkalmazását a tanulókhoz közelálló témákban végezzük. A szóbeli és írásbeli fogalmazásokban jelenjen meg az önállóan kifejtett vélemény, állásfoglalás, kritika a megfelelõ hangnemben. Mind a szövegalkotásban, mind a fogalmazások elkészítésében kapjon teret az önállóság, megfelelõ anyaggyûjtés, forrásmunkák felhasználása után. Az irodalom tantárgy két témakörében (Irodalomolvasás, Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban) a lírai mûvek elemzése kerül elõtérbe. A költôi üzenet érzelmi–hangulati feltárása vezet el a versolvasás megszerettetéséhez. Az irodalmi mûvek nyelvi gazdagságát vétessük észre a mûelemzések során. A tantárgy tanításában fokozott szerepet tölt be a mûvészetekkel az Ember és társadalom mûveltségi területtel való koncentráció. Az irodalmi mûvekben rejlõ társadalmi, történelmi, érzelmi hatások megfigyeltetése, a szereplõk helyzetébe való beleélés növeli az empátiás érzék, az esztétikai érzékenység és magyarság tudat fejlõdését. A folyamatos megfigyelés, a témazáró és év végi tudásszintmérõ feladatlapok adnak képet a tananyag elsajátításáról.

Követelmények Irodalomolvasás • Tudjanak röviden beszámolni írók, költõk életrajzi adatairól idõrendi sorrendben • Legyenek képesek irányítás mellett felfedezni az alkotó mûben megjelenõ érzelemvilágot, a társadalmi hatásokat

• Próbáljanak azonosulni, beleélni magukat a szereplõk világába, helyzetébe • Tudjanak véleményt alkotni az olvasott mûrõl, szereplõkrõl • Tudják jellemezni a mûvek szereplõit, felismerve az erkölcsi értékeket • Tudjanak a tanult szempontok alkalmazásával verselemzéseket, prózai szövegek elemzését végezni • Erõsítsék magukban a csoprthoz, a néphez, a hazához tartozás érzését

Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban • Mutassanak tájékozottságot a tanult verstani kifejezésformák felismerésében, megnevezésében • Legyenek képesek adott szempontok alapján irányítással verselemzést, összehasonlító elemzést végezni • Ismerjék fel az irodalmi nyelvet, annak gazdagságát • Tudják segítséggel értelmezni a költõi-írói kifejezések jelentéstartalmait, az érzelmek kifejezési formáit, eszközeit • Mutassanak fokozott önállóságot az ismeretek gyûjtésében, a lexikonok, szótárak használatában, a gyûjtött anyag rendezésében és felhasználásában • Vegyék észre segítséggel a költészet kapcsolatát a képzõmûvészettel, a zenével, a tánccal A táblázatban alkalmazott jelzések: I – Irodalomolvasás T – Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban Sz – Szövegértés, szövegalkotás

17

hét

óraszám

témakör

1.

1–2.

I-T

Év eleji ismétlés Arany János tanult verseinek felidézése életrajzi szakaszhoz, mûfajhoz kapcsoltan

a vers, az elbeszélõ költemény fogalmi, mûfaji jellemzõi a mûhöz kötötten

2.

3–4.

I-T

Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond novelláinak közös tartalmi elemzése (pl.: A néhai bárány, Hét krajcár)

novella jellemzõi az olvasott példákon illusztrálva

Sz

A tanult elemzési szempontok alkalmazó ismétlése Hangsúlyos szövegolvasás gyakorlása

5.

T

A regény jellemzõinek felismerése olvasott regényrészlet alapján pl. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Móra Ferenc: Kincskeresõ kisködmön vagy S. Exupery: A kis herceg elemzésével

a regény jellemzõi novella és regény összehasonlítása közös és eltérõ vonások

6.

I-T

Az irodalom születése, helye a mûvészetek között, a társadalmi, történelmi változások hatása az irodalom egyes korszakára

a mûvészetek kifejezõeszközei

7.

I

3.

4.

8.

5.

9.

10.

Tananyag

A felvilágosodás eszméi, hatásuk a kor irodalmára Csokonai Vitéz Mihály fontosabb életrajzi adatai


A kor társadalmi, történelmi eseményei, hatásuk Csokonai életére, költészetére

I

Magyar! Hajnal hasad! – a hangvétele, mondanivalója

Költõi felkiáltás

T

A vers kifejezõeszközei; felkiáltások, képek-szinek jelentõsége

„jelképes” szavak jóslat

Sz

A vers hangsúlyos olvasása Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez vagy Még egyszer Lillához címû vers tartalmi, hangulati elemzése

T

A költõi kifejezõ eszközök vizsgálata az olvasott Csokonai versekben

I

A reformkori eszmék hatása Kölcsey Ferenc életére

A tanult irodalmi mûfajok elemzését új, szabadon választott mûvön is végezhetjük

Képek, zenék illusztrálásával vigyük közelebb a témát a tanulókhoz

legáció

T

I

Megjegyzés

Memoriter: 1-2 sor a versbõl reménytelen szerelem természeti kép

A költõ érzelmeinek képi kifejezését mutassuk be ezekben a mûvekben Lehetõség nyílhat az összehasonlító elemzésre

életrajzi adatok kronológikus sorrendben

18

hét

óraszám

témakör

6.

11.

I

12.

Sz-T

13.

I-T

14.

I

8.

15–16.

I-T-Sz

9.

17.

T-Sz

18.

I-T-Sz

19.

I

20.

I-T-Sz

21.

I

7.

10.

11.

12.

22.

I-T

23.

I-T-Sz

Tananyag


Megjegyzés

Kölcsey Ferenc: Himnusz – szerkezeti felépítés, mondanivaló

himnusz fogalma alcím magyarázata

Hangsúlyos versolvasás Versmondás gyakorlása

költõi képek, óda keretes szerkezet

Memoriter: 2-3 versszak a Himnuszból képességek szerint

Kölcsey Ferenc: Huszt

epigramma

összehasonlító elemzés a Himnusszal (téma, terjedelem stb.)

Vörösmarty Mihály életrajzi adatai Olvasmány a Perczel családdal való találkozásról Vörösmarty Mihály: Szózat Irodalmi kifejezésformák a mûben A vers hangsúlyos olvasása, versmondás

Bartók László: Így élt Vörösmarty Mihály címû könyvébõl adatgyûjtés kiáltvány

Szózat és a Himnusz összehasonlító elemzése Memoriter: Szózat 1-2. versszak

Vörösmarty Mihály: A vén cigány A tartalom, a társadalmi ellentétek, érzelmek, indulatok költõi kifejezõje Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka – szerkezet, tartalom, érzelmek megjelenítési formái Hangsúlyos versolvasás Vörösmarty Mihály: Magyarország címere Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty életrajzi adatai és az olvasott mûveik rendszerezõ összefoglalása Az elõzõ években tanult ismeretek Petõfirõl – felidézés, rendszerezés; a forradalmiság bemutatása tanult versek alapján Pl.: Csatadal Egy gondolat bánt engemet – tartalmi, hangulati elemzés

közös és eltérõ vonások felfedeztetése

Érzelem, hazafiság, nemzeti összefogás megfigyeltetése

színek, szóismétlések

Petõfi Sándor: Pacsirtaszót hallok megint – tartalmi, hangulati, érzelmi elemzés Petõfi versekbõl válogatás

Memoriter: Petõfi verseibõl 8-10 sor válogatás vagy rövid terjedelmû teljes mû hangsúlyos versolvasás elemzés: tartalmi mondanivaló, érzelem – magyarság – forradalmiság kifejezése, tanult költõi kifejezésformák

Biztosítsunk lehetõséget arra, hogy szabadon választott Petõfi verset tanári irányítással bemutassanak, és a begyakorolt elemzési szempontok szerint értelmezzenek a tanulók

19

hét

óraszám

témakör

12.

24.

I-T

A reformkor költõirõl tanultak összefoglalása Tudáspróba

13.

25.

I-T

A tudáspróba értékelése, javítása

26.

I-T

Jókai Mór életrajzi adatai – azonosulása a reformkori eszmékkel, írói nagysága, mûvei

14.

27–28.

I-T

Jókai mûveibõl készült filmfeldolgozás közös megtekintése, elemzése

15.

29–30.

I-Sz

Könyvtári óra a házi olvasmány önálló feldolgozásának elõkészítésére Jókai Mór: A kõszívû ember fiai címû regényébõl

a regény mûfaji jellemzõinek észrevétetése

Célszerû globális regényismertetés után kiválasztott részleteket elolvastatni és olvasónaplóban feldolgoztatni

16.

31.

I-Sz

Beszámoló a házi olvasmány feldolgozott fejezeteirõl Hangsúlyos szövegolvasás gyakorlása

konfliktus, feszültség elemzése drámajátékkal

Késztessük a tanulókat véleményalkotásra az elemzések során

32.

T

17.

33–34.

I-T

18.

35.

I-T-Sz

36.

I-T

37.

I

19.

Tananyag


Jókai nyelvezete példákon bemutatva

Használjuk a mûvek ismertetésére a regények filmváltozatait Készítsenek jegyzeteket a látott filmmel kapcsolatban a tanulók

Jókai nyelvi eszközei, irodalmi kifejezésformák az olvasott mûrészleteken Krúdy Gyula: A sánta honvéd – az író családi kapcsolata a szabadságharccal Az elbeszélés tartalmi összefüggései, szerkezeti felépítése, a szereplõk jelleme

Megjegyzés

Kommunikációs helyzetgyakorlatok fejleszthetik empátiás és ítéletalkotó készségüket elbeszélés mûfaji jellemzõinek bizonyítása nyelvi eszközök elemzése

Erkölcsi nevelésre ad lehetõséget a mû

Önálló beszámoló egy választott Krúdy mûrészletrõl a tanultak értelmezõ felhasználásával

Megfigyelési és elemzési szempontok alapján olvasónapló vezetése

Tudáspróba – félévi szintmérés

A szintfelmérés szempontjai: • szövegértés • ítéletalkotás • konfliktus feloldási módja • a szereplõk jellemzése • forrásanyagok felhasználása • mû-, íróismeret

Ady Endre életrajzi adatai (szülõhely, szülõk, gyermekkor, iskolásévek, újságírói pályaévek)

20

hét

óraszám

témakör

Tananyag


Megjegyzés

19.

38.

T

A szülõhely megjelenítése Ady verseiben, a költõi eszközök vizsgálata

költõi képek szimbólum jelentésvizsgálata

Összehasonlításokat végezhetünk Petõfi, Arany hasonló témájú verseivel

20.

39.

I

Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba elemzés: szerkezet, érzelmek megfigyelése

múlt – jelen kifejezése érzelmi különbségek

A költõ gondolataival érzéseivel azonosulás Te hogyan érzel iskolád iránt?

40.

T

Hangsúlyos versolvasás, versmondás A tanult költõi kifejezõeszközök elemzése

21.

41–42.

I-T

Ady és a szerelem – Léda versek szemléleti síkon szabad versválasztással A tanult irodalmi kifejezésformák felismerése

22.

43–44.

I-T

Csinszkához fûzõdõ kapcsolat Ady: Õrizem a szemedet címû versének közös elemzése

érzelem, képiség, szóismétlések szerepe szimbólum jelentésárnyalata

23.

45–46.

I

Ady Endre: Párizsban járt az Õsz Ady Endre: A föl-földobott kõ

képek, színek nyelvi-formai eszközei

24.

47.

I

Válogatás Ady istenes verseibõl

48.

I

Válogatás Ady háborúellenes verseibõl

25.

49–50.

I-T

Ady Endre költészetérõl tanultak összefoglaló rendszerezése témák szerint Tudáspróba

26.

51–52.

I-Sz

József Attila élete és kora a magánélet viszonya a társadalmi problémákhoz Önéletrajzi adatok és József Jolán: A város peremén (részletek) – forrásanyagok gyûjtése, lejegyzése, beszámoló a gyûjtõtt adatokról

önéletrajz

Tanári irányítással végeztetjük a kutatómunkát

27.

53–54.

I-T

József Attila: Ringató József Attila szerelmi lírájából válogatás – hangsúlyos versolvasás gyakorlása

hangulat, tartalom, érzelem

A versek képiségének vizsgálata Mi tetszik? – indoklása

28.

55.

I-T

József Attila: A Dunánál Költõi kifejezõeszközök

nemzeti kérdése

Memoriter: Szabadon válogatott József Attila versekbõl 8-10 sor képesség szerint

Memoriter: Üzenet egykori iskolámba 4-5 versszak

A hazaszeretet, magyarság tudat kifejezõdésének közös vizsgálata Ambivalens érzések a bemutatott versekben szemléleti síkon

Memoriter: Ady verseibõl szabadonválasztott 8-10 sor képességek szerint

21

hét

óraszám

témakör

28.

56.

I-T

József Attila költészetérõl tanultak rendszerezése, összefoglalása

29.

57.

I-T

Tudáspróba

58.

T

Könyvtári óra: Hogyan gyûjtsünk forrásanyagot íróról, költõrõl

30.

59–60.

I

Adatgyûjtés, ismerkedés Radnóti Miklós költészetével, korával

31.

61.

I-T

Radnóti Miklós költészetébõl válogatás

62.

I-T

Kosztolányi Dezsõ verseibõl válogatás

32.

63–64.

I-T

Tájleíró líra: válogatás a hazai tájat bemutató versekbõl Petõfi, Juhász Gyula verseibõl

33.

65–66.

I-T

Év végi ismétlés Kor, történelmi háttér Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és Petõfi Sándor feldolgozott mûveiben

34.

67–68.

I-T

Ady Endre és József Attila költészete

35.

69–70.

I-T

Jókai Mór és Krúdy Gyula mûrészleteinek rendszerezõ ismétlése

36.

71.

I-T

Radnóti Miklós versei és a tájleíró versek ismétlõ rendszerezése

72.

T

73.

I-T

Az év végi tudáspróba elõkészítése

74.

I-T

Tudásszintmérés

37.

Tananyag


katalógus

Megjegyzés

Könyvtárlátogatáson mutassuk be, gyakoroltassuk a katalógus kezelését, a forrásanyag gyûjtési módját Lexikonhasználat

hazaszeretet, szerelem kifejezõdései versben

Szabadon választott vers hangsúlyos olvasása és irányított elemzése az érzelmek kifejezõdésére

képiség, a leírás módja

Tantárgyi koncentráció a mûvészetekkel Képzõmûvészeti alkotások, szinek, zenerészletek felhasználásával szemléltethetünk Törekedjünk fokozatos önállóságra a mûvek bemutatása, elemzése terén

Kifejezõ olvasás, prózai szöveg elemzése, önálló beszámoló az olvasottakról

Az olvasót segítõ mutatók, könyvtárhasználat gyakorlása Napi sajtó híreinek közös értelmezése Az értékelés szempontjai: mû- és mûfajismeret szintje; elemzõképesség irányítással; véleményalkotó képesség a mû tartalmi összefüggéseirõl, szereplõk jellemvonásairól; verselemzés irányítással; tanult irodalmi kifejezõformák ismereti szintje

22

Matematika

Készítette: Mátrai Józsefné Tálas Józsefné

A tantárgy heti óraszáma: 4 Éves óraszám: 148 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: Gondolkodási módszerek (Gm.) 8 óra Számtan – Algebra (SZA) 75 óra Geometria – Mérés (GM) 42 óra Reláció – Függvény – Sorozat (RFS) 15 óra Kombinatorika – Valószínûség – Statisztika (KVS) 8 óra Tantárgyi koncentráció Életvitel és gyakorlati ismeretek: különféle mérések, szerkesztések végzése, térben és síkban való orientációs képességek fejlesztése Mûvészetek: tér és formalátás fejlesztése Anyanyelv: szabályok szabatos megfogalmazása, szöveges indoklása Beépített közös követelmények Tanulás: gondolkodási mûveletek alkalmazása, a pontos matematikai nyelv használata, könyv, feladatlap használata Kommunikációs kultúra: szabályok megértése, pontos megfogalmazásuk Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: szöveges feladatok tartalma Javasolt taneszközök (tanulói – tanári) Logikai készlet Színes rúd Sík és térmértani modellezõ készlet Körzõ Vonalzók Szögmérõ Játékpénz 0 középpontú számegyenes Hõmérõ Mérleg, súlyok

dl, l – mérõedények Méterrúd Órák, naptárak Zsebszámológép Testek Javasolt taneszközök: dr. Bernáthné Nagy Ágnes—Mátrai Józsefné—Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a készségszintû számolás fejlesztéséhez III. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a síkidomok szerkesztéséhez (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tálas Józsefné: Gyakorlólapok kerület- és terület számításhoz (Nemzeti Tankönyvkiadó) Mátrai Józsefné: Gyakorlólapok a törtek tanításához II. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Takács Gábor—Takács Gáborné: Matematika 8. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Módszertani ajánlás a Gyakorló Általános Iskola „Átmeneti tantervének” alapján készített „Tanmenet javaslat” használatához: Az optimális tanulás-szervezés a tanítási órákon csökkentheti a tanulóknál a matematikai hibák számát. Ehhez ismernünk kell azoknak a hibafajtáknak a körét, melyeket gyakran követnek el a tanulók a tanulás során. a) Tipikus általános iskolai hibák, amelyeket a tanulók is elkövetnek: – nagyobb számkörben való számolás esetén (ezres, tízezres számkör felett) – egyik helyiértékrõl a másikra való áttéréskor, – egyszerre több helyiértékkel való számolás esetén, – a nulla funkcióértékének alkalmazásakor és – a mértékegységeknél a tizedesvesszõ használatakor. b) Tipikus hibák az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál: – hibás téjékozódás a helyiértékrendszerben, – a kisebbítendõ és a kivonandó vagy egyéb mûveleti tényezõk felcserélése a szöveges feladatokban, – a szorzótábla hibái, lassú felfedezése (ez az írásbeli

– – –

szorzásnál és osztásnál is nagy nehézséget jelent) általános bizonytalanság a mértékek jelölésében és átváltásában (kivételt legfeljebb a pénz jelent) egyik mûveletrõl a másikra való átállás nehézségei szabályok megértésének problémái

c) Individuális hibák (Diszkalkuliáról pedagógusoknak 1996; Szerkesztette: Mesterházi Zsuzsa) A fent ajánlott gyakorlólapok a 8. osztályos matematikai ismeretkör megértését és begyakolását lehetõvé teszik a tanulók számára. Emellett a konkrét cselekvés közben szerzett tapasztalat segítheti még a tanulók munkáját. A „Tanmenetjavaslat”-ban korrekciós céllal készült el a Számfogalom kialakulásának lépése. Ajánljuk azok betartását a tanítás során. Továbbá, a 8. osztályos matematika tananyag algoritmikus építkezése miatt alkalmas arra, hogy segítse a tanulókat a tantárgy tanulási szokásrendjének kialakulásában. Fontos fejlesztési terület továbbra is a gondolkodási módok és a becslési képesség területei. Az egyes matematikai témakörökben az év folyamán a folyamatos témazáró felmérések, valamint az évvégi felmérések biztosítják a tanulók tudásának ellenõrzését. Egy tanítási óra tananyaga egy vagy több matematikai témakörbõl állhat. A fõtémakör aláhúzással van jelölve. A zsebszámológép használata ajánlott. A jobb képességû tanulókat az ellenõrzésben, a gyengébbeket a feladatok pontos megoldásában segíti. A „Tanmenetjavaslat” a 10 évfolyamos iskolatipushoz íródott. A matematika tananyagát alkotó témakörök követelményeinek ismertetése Gondolkodási módszerek • Legyenek képesek közös elemeket is tartalmazó halmazok egyesítésére • Tudják az unió elemeit felsorolni • Értsék a logikai kifejezések tartalmát

24

Számtan, algebra • Legyen biztos számfogalmuk százezres számkörben • Legyenek jártasak milliós számkörben, a tört számok, a tizedes törtek és a negatív egész számok körében • Tudjanak készségszinten összeadni, kivonni, szorozni és osztani egyjegyû osztóval egész számot és tizedes törtet • Legyenek jártasak a két- és háromjegyû számok szorzásában • Ismerjék a két- és háromjegyû számmal való osztás technikáját • Legyenek gyakorlottak a különbözõ nevezõjû törtek öszszeadásában, kivonásában • Tudjanak tört számokat szorozni és osztani egész- és törtszámmal • Tudjanak tizedes törteket osztani egyjegyû osztóval

• Tudják a szöveges feladat adatait önállóan rendezni és feladattervet készíteni • Szerezzenek tapasztalatokat a fordított szövegezésû feladatok megoldásában Relációk, függvények, sorozatok • Legyenek képesek adatokat táblázatba rendezni • Tudják azokat koordináta-rendszerben ábrázolni Geometria, mérés • Ismerjék a henger és a kúp tulajdonságait • Tudjanak testekhez testhálót rendelni • Gyûjtsenek tapasztalatot a testek felszínével, térfogatával kapcsolatban • Ismerjék fel és nevezzék meg a speciális négyszögeket • Tudjanak mérni a tanult szabvány mértékegységekkel

• Legyenek képesek mennyiségek átváltására, beváltására gyakorlati mérések, illetve analógia alapján • Tudják a kocka és téglatest felszínét kiszámítani testháló alapján • Ismerjék a térfogat mértékegységeit: m3, dm3, cm3 • Tudják, hogy egy dm3 = 1 liter • Ismerjék a tanult szerkesztések algoritmusait • Legyenek képesek pontos és tiszta szerkesztésekre Kombinatorika, valószínûség, statisztika • Értsék és használják a valószínûségi viszonyszavakat a valószínûségi játékok, illetve a kísérletek alkalmával • Legyenek képesek adatokat gyûjteni és rendezni • Tudjanak grafikont készíteni táblázatból leolvasott adatok alapján

25

hét

óraszám

témakör

Tananyag

1.

1.

SZA

Természetes számok elmélyítése (ezres, tízezres, százezres számkör). Tizes számrendszer szerkezeti sajátosságainak felelevenítése. Mennyiségek megnevezése. Kerek és teljes ötjegyû számok írása, olvasása, összehasonlítása. (h.é. tábla) Növekvõ, csökkenõ sorok, hiányos számsorok pótlása

ezres számkör tízezres számkör százezres számkör teljes ötjegyû szám növekvõ, csökkenõ sor számsor

2.

SZA

Számszomszédok. Egyes, tizes, százas, ezres, tízezres szomszédok. Számok helye a számegyenesen. Teljes ötjegyû számok bontása h.é. szerint. Összegalak

számszomszéd számegyenes összegalak bontás

3.

SZA

Sorszámok. Helyi érték, alaki érték, valós érték kapcsolata. Számalkotások legalább két feltétellel Számok bontása analógiára

sorszám helyi érték alaki érték valós érték

4.

SZA

Kerekítés tizesekre, százasokra, ezresekre, tízezresekre Kerek és teljes ötjegyû számok rendezése. Összehasonlításuk

kerekítés összehasonlítás

5.

SZA

Mûveletek törtszámmal A tört részek nevének lejegyzése, tört részek és neveik párosítása Tört részt elõállítása színezéssel. Nevük leírása. Alkotórészei Mennyiség, számnév, számjel egyeztetése Írásmód: osztottan a törtvonal jelöli, számláló, nevezõ.

törtrész számláló nevezõ törtvonal

6.

SZA

Különbözõ törtrészek jelölése törtszámmal. Törtszám kiolvasása, írása. Ugyanazon mennyiség + neve + jele egyeztetéssel Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása és kivonása

egyenlõ nevezõjû tört összeadás kivonás

7.

GM

Testek építése egységkockákból, lapokból: henger, kúp, kocka, téglatest, oszlop A testek tulajdonságának megfigyelése, megfogalmazása, csoportosításuk Testek elöl, oldal és felülnézetben

test lap, él, csúcs elöl-, oldal-, felülnézet

8.

GM

Henger, kúp alkotórészei: lap, él, csúcs, palást, körcikk Lapok, élek helyzete a térben

lap, él, csúcs, palást, körcikk

2.


Megjegyzés

26

hét

óraszám

témakör

Tananyag


3.

9.

GM

Egyenesek, szakaszok rajzolása vonalzóval, szerkesztésük Szakaszok megmérése, kimérése. Becslés. Mérés mm pontossággal Szakaszok kimérése cm és mm pontossággal Szakaszok másolása, felezése szerkesztéssel

párhuzamos – merõleges kitérõ, metszõ egyenes, szakasz másolás, felezés

10.

RFS

Relációk a mért egész és törtmennyiségek között. Több, kevesebb, egyenlõ,… jelölése relációs jellel

11.

GM

Mértékegységek ismétlése: idõmértékek Mérési gyakorlatok: idõpont leolvasása órában, percben, másodpercben, órában és percben, percben és másodpercben… Napszakok szerinti jelölése. Másodperc jelölése

idõmértékrendszer mértékegységei, idõpont, idõtartam

12.

HL

Elemek válogatása, elhelyezése kördiagramon. Végtelen halmaz fogalma

végtelen halmaz

13.

GM

Szögmérés. Szögek másolása, felezése. Szögfajták és tulajdonságaik Szögmérés gyakorlása. Háromszög szögeinek megmérése. Nevezetes szögek szerkesztése: 180º és 90º

hegyes, tompa, derék, egyenes, homorú, teljesszög, fok

14.

GM

Nevezetes szögek szerkesztése: 45º, 60,º 30º Háromszögek csoportosítása: különbözõ oldalú, egyenlõ szárú háromszög, egyenlõ oldalú háromszög fogalma. Háromszög szerkesztése három oldalból

egyenlõ oldalú háromszög egyenlõ szárú háromszög

15.

SZA

Egyenlõ értékû törtek keresése ugyanakkora egészeken, amelyek különbözõ egyenlõ részekre vannak osztva (konkrétan) Szõnyegezés, színezés

egyenlõ értékû tört

16.

GM

Háromszög csúcsainak, oldalainak jelölése. Háromszögek szerkesztése két oldalból és a közbezárt szögbõl. Közös tervkészítés

17.

GM

Háromszög szerkesztése egy oldalból és a rajta fekvõ két szögbõl. Melyik adatból nem lehet háromszöget szerkeszteni?

18.

GM-SZA-RFS

4.

5.

Tudáspróba az ismételt anyagból

Megjegyzés

Legyen biztos számfogalma százas számkörben. Legyen járatos a törtszámok körében. Tudjon természetes számokat, azonos nevezõjû vagy azonos számlálójú törteket összehasonlítani. Ismerjék a kocka és téglatest tulajdonságait. Tudjanak szakaszt másolni, felezni

27

hét

óraszám

témakör

5.

19.

Gm

Részhalmaz képzése tárgyakkal, matematika eszközeivel Részhalmaz elnevezése, kiegészítõ halmaza Összefüggés: egyik a másiknak része. Állítások a halmazábra részeirõl. A feltétel tagadása: a logikai „nem”

részhalmaz logikai „nem”

20.

SZA

Különbözõ nevezõjû törtek összeadása és kivonása: egyenlõ nevezõre hozás. A legkisebb közös többszörös megkeresése abban az esetben, ha az egyik nevezõ többszöröse a másiknak, majd akkor, ha nem az

legkisebb közös többszörös

21.

SZA

Egyenlõ nevezõre hozás és lehetséges lejegyzési formája Az összeadás és kivonás elvégzése

22.

SZA-Gm

Gyakorló óra: Egyenlõ és különbözõ nevezõjû törtek összeadása és kivonása szám- és szöveges feladatban Részhalmazok képzése törtszámokkal

különbözõ nevezõjû tört

23.

GM-SZA

Párhuzamosok, merõlegesek szerkesztése Szakaszok kimérése Négyzet, téglalap szerkesztése cm és mm pontosággal Törtek egyszerûsítése, bõvítése

négyzet téglalap

24.

GM-SZA

Gyakorló óra: Négyzet, téglalap szerkesztése Háromszögek szerkesztése háromféleképpen Összeadás – kivonás gyakorlása közönséges törtekkel

háromszög

25.

KVS-SZA

Valószínûségi kísérletek egyenlõen valószínû események között. A lehet, biztos, lehetetlen fogalmak használata. (kockadobások) Közönséges törtek egyszerûsítése, bõvítése, közös nevezõre hozása

lehet, biztos, lehetetlen, egyszerûsítés, bõvítés közös nevezõre hozás

26.

GM-Gm

Egybevágó síkidomok (háromszög, négyzet, téglalap) elõállítása tükrözéssel, másolással, szerkesztéssel Síkidomok csoportosítása különbözõ szempontok szerint

egybevágó tükrözés, másolás

6.

7.

Tananyag


Megjegyzés

28

hét

óraszám

témakör

7.

27.

GM-RFS

Nagyítás négyzetrácson szerkesztéssel. Az oldalak hosszának a többszörözése. Kicsinyítés négyzetrácson, szerkesztés Az oldalak hosszának hányadolása Síkidomok egymáshoz rendelése hasonlóság alapján

28.

KVS-SZA

Gyakorlati példákban az események valószínûségérõl (bekövetkezik, megtörténik) állítások megfogalmazása a tanult fogalmak felhasználásával Az adatok táblázatba rendezése Számköri ismeretek gyakorlása százezres számkörben

29.

GM-RFS

Adott sugarú kör szerkesztése. Mérés cm és mm pontossággal. A kör és alkotórészei (középpont, körvonal, körív, átmérõ, sugár, húr, körlap, körcikk). A sugár és az átmérõ kapcsolata

30.

GM

Gyakorló óra: Négyzet, téglalap szerkesztése (mm pontossággal) Kicsinyítés, nagyítás szerkesztéssel Kör szerkesztése (mm pontossággal)

31.

GM

Felmérés: Négyzet, téglalap, kör szerkesztése Egybevágó és hasonló síkidomok elõállítása másolással, tükrözéssel, nagyítással, kicsinyítéssel

32.

SZA-RFS

Törtmennyiségek többszörözése. Törtszám szorzása egész számmal. Törtmennyiségek részekre osztása. Törtszám osztása egész számmal. Törtszámok összehasonlítása

33.

SZA-RFS

Törtszám szorzása törtszámmal Törtszámok rendezése

34.

SZA-Gm

Törtszám osztása törtszámmal Törtszámok csoportosítása különbözõ szempontok szerint

reciprokérték

35.

Gm-SZA

Metszetképzés végtelen és véges alaphalmazon. Az alaphalmaz elemeinek szétválogatása közös tulajdonság alapján, elhelyezése a metszetábrába Összefüggés: van közös elemük, nincs közös elemük. Több feltétel egyidejû teljesülése, logikai „és”. Az üres halmaz fogalma Metszethalmaz képzése egész és törtszámokkal

metszethalmaz logikai „és” üres halmaz

8.

9.

Tananyag


Megjegyzés

hasonulás nagyítás, kicsinyítés

kör, sugár, középpont, körvonal, körív, átmérõ, sugár, húr, körlap, körcikk

Tudjanak kicsinyíteni, nagyítani, tükrözni egy tükörtengellyel Tudjanak négyzetet, téglalapot, kört szerkeszteni

szorzás osztás

29

hét

óraszám

témakör

Tananyag

9.

36.

SZA-RFS

Alapmûveletek írásban pozitív egész számokkal Összeadás tizesátlépés nélkül helyiérték táblába beírt számokkal (háromjegyû, négyjegyû, ötjegyû). Elnevezésük Kivonás tizesátlépés nélkül helyiérték táblába írt számokkal Elnevezésük. Kivonás elvétellel és pótlással

10.

37.

SZA-GM

Összeadás tizesátlápéssel a fokozatok betartásával helyi érték táblába beírt számokkal. Mûvelet eredményének becslése Kivonás tizesátlépéssel a fokozatok betartásával helyiérték táblába beírt számokkal. Kivonás elvétellel, pótlással (növelem tízzel) Becslés. Átváltások, beváltások pénzzel

38.

SZA-Gm

Gyakorló óra: Tanult mûveletek gyakorlása törtszámokkal és pozitív egész számokkal szám és szöveges egyszerû feladatban Számok csoportosítása különbözõ szempontok szerint

39.

SZA

Felmérés: Törtekkel mûveletek (azonos és különbözõ nevezõjû törtek összeadása, kivonása, szorzás, osztás egész és törtszámmal. Írásbeli összeadás, kivonás fokozatok szerint

Fogalmak, tevékenységek pótlás

Tudjanak egyenlõ nevezõjû törteket összeadni, kivonni Törtszámot szorozni, osztani egész számmal

40.

Gm-SZA

Metszetképzés alaphalmazon. A két feltétel egyidejû teljesülése. A minden, van olyan, van amelyik nem, egy sem, és fogalmak használata. A halmazábra elemszámának megállapítása. A logikai „és” tartalmi értése Metszetképzés: számok többszörösei.

41.

SZA-RFS

A szorzók, bennfoglalók gyakorlása Írásbeli szorzás egy és kétjegyû szorzóval, tizesátlépés nélkül helyiértékes értelmezéssel. Elnevezések (két-, három-, négyjegyûek) Hányadossorozatok kiegészítése

szorzandó tényezõk szorzó szorzat részletszorzat

42.

SZA-GM

Szorzás tizesátlépéssel, helyiérték értelmezéssel 0 van a szorzandóban vagy a szorzóban Szöveges feladat megoldása, pénzhasználat. Becslés

becslés

43.

GM-RFS

Mértékegységek ismétlése: hosszúság mértékek Mérési gyakorlatok: szakasz megmérése (cm, cm és mm, m) kifejezése tört alakú számmal. M és mm viszonya. Átváltások

hosszúság mértékrendszer

11.

Megjegyzés

}

30

hét

óraszám

témakör

11.

44.

SZA

12.

45.

SZA-GM

Gyakorló óra: Szorzás kétjegyû szorzóval szám- és szöveges feladatban Ellenõrzés számológépen Hosszúságmértékek alkalmazása szöveges feladatokban

46.

Gm-GM

Közös elemeket is tartalmazó halmazok egyesítése, a feltétel valamelyikének teljesülése a logikai „vagy” Egybevágó és hasonló síkidomok, elõállításuk

egyesítés logikai „vagy”

47.

RFS-SZA

Relációk kijelölt szorzatok és összegek között Számok összehasonlítása pl. nyíldiagram segítségével Reláció mennyiségek és számok között. Kisebb mint, nagyobb mint kifejezések használata Mûveletek gyakorlása közönséges törtekkel

nyíldiagram kisebb mint nagyobb mint

48.

KVS

A megfigyelt események regisztrálása. Összeszámlálása, táblázatba rendezése, következtetés a gyakoriságra Ábrázolásuk oszlopgrafikonon

gyakoriság oszlopgrafikon

49.

SZA

Bennfoglalás gyakorlása. Osztás egyjegyû osztóval abban az esetben, ha az osztásnak nincs maradéka Maradékos osztás egyjegyû osztóval szám és szöveges feladatban pénz szemléltetéssel. Hányados becslése. Fokozatok betartása Ellenõrzés írásban

osztandó osztó hányados maradék

50.

SZA

Osztás kétjegyû osztóval (három- és négyjegyû az osztandó) a fokozatok betartásával. Ellenõrzés

51.

SZA

Osztás tízzel, százzal, ezerrel fejben Osztás háromjegyû osztóval (az osztó közel áll a valamelyik kerek százashoz). Nincs maradék az osztás során

52.

SZA-GM

Gyakorló óra: Írásbeli osztás gyakorlása szám és szöveges feladatban (maradék nincs). Ellenõrzés szorzással Hosszúságmértékek alkalmazása szöveges feladatban

13.

Tananyag


Szorzás kétjegyû szorzóval tizesátlépés nélkül Részletszorzat fogalma. Szorzás tizesátlépéssel fokozatok szerint

Megjegyzés

31

hét

óraszám

témakör

14.

53.

SZA-RFS

Negatív szám fogalma Hõmérõrõl hõmérsékleti értékek leolvasása, jelölése (plusz, mínusz) Hõmérsékleti változásokban az emelkedés, csökkenés leolvasása Hõmérsékleti különbségek számítása Hõmérsékleti értékek sorbarendezése

hõmérsékleti érték plusz, mínusz

54.

SZA-RFS

1 000 000-os számkör Természetes számok bõvítése (milliós számkör) Ezresek csoportosítása, tizessé alakítása. Kerek tízezres mennyiségek megnevezése, egyeztetése számnévvel, számjeggyel Számok összehasonlítása, helyiérték táblába rendezésük Sorozatok. Az „ezres osztály” bõvülése. „Milliós osztály” Az ötjegyû számok írása. A hármas tagolás betartása

milliós osztály

55.

SZA-RFS

Kerek százezresek fogalmának elmélyítése (pénzhasználattal) Helyük a számegyenesen. Százezres szomszédok Kerek százezresek, százasok, tizesek megnevezése, egyeztetése számnévvel Számok összehasonlítása, helyiérték táblába rendezésük. Sorozatok Százezres, tízezres, ezres, százas, tizes szomszédok. Számok írása

kerek százezres

56.

SZA-KVS

Tízzel, százzal, ezerrel, tízezerrel, százezerrel kisebb, nagyobb. Melyik két kerek százezres, tízezres, ezres, százas, tizes között áll? Teljes hatjegyû számok alkotása. Mennyiségfogalom elmélyítése játékpénzzel: számnév, számjegy egyeztetés Leszámolás, megszámolás, számlálás, helyiérték táblába rendezés

teljes hatjegyû szám

57.

SZA-RFS

Hatjegyû számok írása, olvasása. 0 van egy, két, három…, helyen Sorozatok, összehasonlításuk fokozatosan nehezedõen. Számok helye a számsorban, becsült és konkrét helyük a számegyenesen

58.

GM-SZA

Mértékegységek ismétlése: tömegmértékek Mérési gyakorlatok szabvány mértékekkel Becslés. Kg és g viszonya. Kifejezése tört alakú számmal Szorzás 10-el, 100-al, 1000-el

15.

59.

GM-RFS

Tananyag

Gyakorló óra: Nagyobb egységek kifejezése kisebb egységekbe. Mennyiségek öszszehasonlítása. Kisebb egységek kifejezése nagyobb egységbe. Jelölése kétféle egységben, törtalakú számmal is


tömegmértékrendszer mértékegységei

Megjegyzés

32

hét

óraszám

témakör

15.

60.

KVSRFS-SZA

Valószínûségi játékokban az események és kimenetelük közötti kapcsolat megállapítása. Adatok gyûjtése, táblázatba rendezése, ábrázolásuk oszlopgrafikonon Számköri ismeretek gyakorlása milliós számkörben

16.

61.

GM-RFS

Mértékegységek ismétlése: ûrmértékek Mérési gyakorlatok szabvány mértékekkel Becslés. l és ml viszonya. Kifejezése törtalakú számmal is Mértékegységek és mennyiségek viszonyítása, sorbarendezésük

62.

GM-RFS

Gyakorló óra: Nagyobb egységek kifejezése kisebb egységekbe Mennyiségek összehasonlítása Kisebb egységek kifejezése nagyobb egységekbe Jelölése kétféle egységben, törtalakú számmal is

63.

SZA-RFS

Tízzel, százzal, ezerrel, tízezerrel, százezerrel nagyobb, kisebb Melyik két kerek százezeres, tízezres, ezres, százas, tizes között van? Páros, páratlan számok fogalmának kiterjesztése a teljes hatjegyû számokra

Páros, páratlan szám

64.

SZAKVS-RFS

Számsorok. Teljes hatjegyû számok bontása helyiérték szerint Összegalak Számképzés legalább két feltétellel. Sorszámok Számok írása, rendezése, összehasonlítása

számképzés

65.

SZA-Gm

Ötjegyû és hatjegyû számok kerekítése. Állítások számokról. Egy számnak sok neve van. Számok nevének írása betûvel (szabály alapján) Számok értelmezése, tekintettel ha 0 van valamelyik (vagy több) helyiértéken

66.

KVS-GM

Konkrét kísérletekben a valóságban is elõforduló események között a gyakoriság rögzítése (leggyakoribb…) Grafikus ábrázolásuk. Mértékváltás gyakorlása

leggyakoribb

67.

RFS

Lépegetés a számegyenesen mindkét irányban (pozitív egész és törtszámok, negatív számok). Számok pontos helye, számok becsült helye. Számolás állandó különbséggel. Növekvõ, csökkenõ számsorok folytatása. Hiányos számsor pótlása

pozitív szám negatív szám

17.

Tananyag


ûrmértékrendszer mértékegységei

Megjegyzés

33

hét

óraszám

témakör

Tananyag

17.

68.

SZA

Felmérés: Hatjegyû számok írása, olvasása. Jellemzése. Helyük a számegyenesen. Egy számnak sok neve van. Összegalak

18.

69.

SZA-Gm

Negatív és pozitív számok kiolvasása. Helyük a számegyenesen Összeadás, kivonás konkrét (hõmérsékleti) példák Négyszögek tulajdonságai. Négyzet, téglalap szerkesztése

70.

RFS-Gm

Növekvõ, csökkenõ sorozatok folytatása állandó különbséggel, középkezdéssel. Hányadossorozatok folytatása mindkét irányban Szabály közös megfogalmazása (pozitív egész, tört- és negatív számokkal) Részhalmazképzés számokkal

71.

RFS

Reláció pozitív egész és törtszámok között, valamint negatív számok között. Jelölésük. Leolvasásuk két irányból Bontott alakú számok közötti kapcsolat

72.

Gm-GMSZA

Halmazok egyesítése. Közös elemeket is tartalmazó halmazok egyesítése. Állítások megfogalmazása a halmazábra részeirõl Állítások igazságának eldöntése adott halmazábráról (számok és síkidomok halmazáról)

igaz, hamis állítás

73.

GM-Gm

Speciális négyszögek tulajdonsága. Trapéz Síkidomok csoportosítása megadott tulajdonság alapján Részhalmazképzés

spediális négyszög trapéz

74.

GM-Gm

Speciális négyszögek tulajdonságai. Paralelogramma és téglalap Részhalmazképzés négyszögekkel

paralelogramma téglalap

75.

RFS-Gm

Összefüggések felismerése, megfogalmazása, táblázatba rendezése (egyszerû szöveges feladatok) Táblázat adatpárjai közötti összefüggés felismerése, nyitott mondattal történõ megfogalmazása (pozitív egész számokkal)

76.

SZA

Alapmûveletek írásban pozitív egész számokkal Összeadás tizesátlépés nélkül. Elnevezések. Becslés. Összeadás tizesátlépéssel nehézségi fokozatok betartásával szám és szöveges feladatban

19.


Megjegyzés Legyenek járatosak milliós számkörben

állandó különbség középkezdés hányadossorozat

34

hét

óraszám

témakör

Tananyag

20.

77.

SZA

Kivonás tizesátlépés nélkül. Elvétellel és pótlással Elnevezések. Becslés. Kivonás tizesátlépéssel nehézségi fokozatok betartásával, elvétellel és pótlással szám és szöveges feladatokban

78.

SZA-GM

Gyakorló óra: A tanult mûveletek gyakorlása szám- és szöveges feladatban mértékegység alkalmazásával. Becslés. Ellenõrzés géppel

79.

SZA

Felmérés: Összeadás, kivonás írásban fokozatok szerint szám és szöveges feladatban

80.

GM-Gm

Speciális négyszögek tulajdonságai. Rombusz és deltoid Részhalmazképzés négyszögekre

rombusz deltoid átló

81.

GM-Gm

Speciális négyszögek tulajdonságai. Négyzet Állítások megfogalmazással, tagadással is Metszethalmaz alkotása négyszögekkel

négyzet

82.

GM

Speciális sokszögek tulajdonságai Speciális sokszögek elõállítása

speciális sokszög

83.

Gm-GMSZA

Gyakorló óra: Elemek válogatása, elhelyezése kördiagramon Véges és végtelen halmazok metszetábrába rendezése Üres halmaz. Két halmaz egyesítése konkrét esetben (számokkal, síkidomokkal) Kijelentések halmazokról, metszetükrõl, egyesített halmazról

végtelen halmaz üres halmaz

84.

GM

Egyszerû geometriai alakzatok felismerése, megnevezése: kúp, henger Elõállításuk, tulajdonságaik megfigyelése

kúp henger

85.

SZA

Szorzás egyjegyû szorzóval, három-, négy- és ötjegyû számok a szorzandók. Nincs tizesátlépés Szorzás egyjegyûvel, van tizesátlépés, 0 van a szorzandóban, szöveges feladatban, mértékek gyakorlásával

21.

22.


Megjegyzés

Tudjanak készségszinten összeadni, kivonni egész számokat milliós számkörben

35

hét

óraszám

témakör

Tananyag

22.

86.

SZA-RFS

Szorzás kétjegyû szorzóval, két- és három- és négyjegyû szorzandóval. Nincs tizesátlépés. Tényezõk felcserélése Szorzás kezdése az egyesekkel Szorzatok sorbarendezése (növekvõ és csökkenõ sorba)

87.

SZA-GM

Van tizesátlépés, szorzás a nehézségi fokozatok szerint, szöveges feladatban a mértékek gyakorlásával

88.

SZA

Gyakorló óra: Szorzás kétjegyû szorzóval. 0 van a tényezõkben Gyakorlásuk szám és szöveges feladatban. (Kezdés a tizesekkel)

89.

GM-SZA

Sokszögek kerületének számítása összeadással és szorzással Mérés cm és mm pontossággal Oldalak jelölése kisbetûkkel Háromszög kerületének mérése, számítása összeadással A háromszög oldalainak jelölése

90.

GM

Négyzet, téglalap, háromszög kerületének számítása a képletek behelyettesítésével

91.

SZA-RFS

Szorzás tízzel, százzal a szabály alapján Szorzás háromjegyû szorzandóval. Kezdés egyesekkel. (Három részletsorozat) Hányadossorozatok természetes számokkal

92.

SZA-GM

Gyakorló óra: Szorzás háromjegyû szorzóval. 0 van a tényezõkben. A szorzás gyakorlása szám- és szöveges feladatban, mértékegységek alkalmazásával

93.

GM

Négyzet, téglalap kerületének számítása kétféleképpen megadott adatokkal. A kör kerületének számítása képlet behelyettesítésével Kerületszámítások az oldalak, illetve sugár megmérése után

94.

SZA

Felmérés: Írásbeli alapmûveletek szám- és szöveges feladatban (összeadás, kivonás, szorzás két- és háromjegyû szorzóval)

23.

24.


Megjegyzés

sokszög kerület

Tudjanak szorozni egyjegyû szorzóval, kétjegyû szorzóval, háromjegyû szorzóval Egyszerû szöveges feladat önálló megoldása (összeadás, kivonás)

36

hét

óraszám

témakör

Tananyag

24.

95.

RFS-SZA

Összetartozó dolgokról a változás irányának megállapítása Az adatok táblázatba rendezése Koordináta-rendszerek fogalma, részei (függõleges, vízszintes tengely, koordináták, 0 középpont) Alapmûveletek gyakorlása

96.

RFS-SZA

Memória játék derékszögû koordináta-rendszerbe beírt fogalmakkal. Helymeghatározás síkban a derékszögû koordináta-rendszer segítségével A „nagy” bennfoglalótáblák gyakorlása

97.

SZA-GM

Írásbeli mûveletek milliós számkörben Szorzás, osztás tízzel, százzal, ezerrel szabály alapján. A változás megfogalmazása helyiérték táblába beírt mûveletek esetében Speciális négyszögek csoportosítása adott szempont szerint

98.

SZA

Írásbeli osztás egyjegyû osztóval. Az osztandó négy- és ötjegyû szám. Fokozatok betartása. Ellenõrzés szorzással. Becslés. Írásbeli osztás kétjegyû osztóval. Az osztó szomszédja valamelyik tizesnek. Nincs tizesátlépés egyik helyiértéken sem

99.

SZA

Gyakorló óra: Osztás kétjegyû osztóval a fokozatok betartásával Ellenõrzés szorzással Osztás háromjegyû osztóval, maradék nincs

100.

GM

Sokszögek területének lefedése szabványmértékkel (négyzetcentiméter) Az egységek összeszámlálása, területek összahasonlítása Négyzet, téglalap területének mérése, számítása négyzetcentiméterben. Becslés

lefedés terület mértékegysége négyzetcentiméter (cm2)

101.

GM

Négyzet, téglalap lefedése négyzetméterrel, négyzetdeciméterrel A négyzet és téglalap területének számítása (becslés). Négyzetmilliméterben megadott terület elõállítása milliméterhálós papíron

négyzetméter (m2) négyzetdeciméter (dm2) négyzetmilliméter (mm2)

102.

SZA-RFS

25.

26.

Gyakorló óra: Osztás két- és háromjegyû osztóval a fokozatok betartásával Becslés. A hányados nagyságának kijelölése Számsorozatok kerek tizesekkel, százasokkal

Fogalmak, tevékenységek koordináta-rendszer vízszintes tengely függõleges tengely 0 középpont

Megjegyzés

37

hét

óraszám

témakör

26.

103.

SZA-GM

Gyakorló óra: Osztás gyakorlása kétjegyû osztóval szám- és szöveges feladatban. Becslés, ellenõrzés szorzással Mértékegységek alkalmazása

104.

SZA-GM

Felmérés Írésbeli osztás két- és háromjegyû osztóval Négyzet, téglalap kerületének és területének kiszámítása mért adatok alapján

105.

RFS-SZA

Szabály felismerése, megfogalmazás, lejegyzés Alapmûveletek gyakorlása Táblázat kitöltése megadott szabály alapján Szabály felírása kitöltött táblázathoz (egyszerû szövegesek) Verbális megfogalmazás

106.

RFS-GM

Hányadossorozatok folytatása adott szabály alapján Pozitív egész, negatív egész, törtalakú számokkal, és mennyiségekkel Kerület- és területszámítás gyakorlása

107.

GM-SZA

Mérési gyakorlatok: idõtartam mérése másodpercben, percben, órában. Becslés. Naptár használata Idõtartam számítása mértékegység átváltása nélkül

108.

GM-SZA

Gyakorló óra: Óra kifejezése percben, perc kifejezése másodpercben, nap kifejezése órában, hónap kifejezése napban, év kifejezése hónapban és napban. Rövidebb-hosszabb idõtartam számítások szöveges feladatban

109.

GM-SZA

Pénzhasználat gyakorlása. Pénznemek. Pénzváltás Forint, fillér kapcsolata. Adott összeg kifejezése különbözõ címletekben Alapmûveletek gyakorlása pénzhasználattal

110.

GM

27.

28.

Tananyag

Felmérés: Mit mivel mérünk a gyakorlatban? Becslések Gyakorlati mérés a szabvány mértékegységekkel Mérés eredményének lejegyzése többféle mértékegységben, törtalakú számmal is


Megjegyzés

Ismerjék a két- és háromjegyû számmal való osztás technikáját Tudjanak kerületet, területet (négyzet, téglalap) számítani a képletbe behelyettesítéssel

idõmértékrendszer mértékegységei

pénznemek pénzváltás

Tudjanak mérni a tanult szabvány mértékegységekkel Legyenek képesek mennyiségek átváltására, beváltására, gyakorlati mérések, illetve analógia alapján

38

hét

óraszám

témakör

Tananyag

28.

111.

SZA-Gm

Írásbeli mûveletek gyakorlása szöveges feladatokban Megoldási terv készítése szóban és írásban. Egyszerû szöveges feladatok. (Valamennyivel több, valamennyivel kevesebb, valahányszorosa)

megoldási terv valamennyivel több valamennyivel kevesebb valahányszorosa

112.

SZA-Gm

Írásbeli mûveletek gyakorlása szöveges feladatokban (valahányad része)

valahányad része

113.

SZA-Gm

Két mûvelettel megoldható szöveges feladatok. A feladathoz a kérdés megfogalmazása. Lejegyzése nyitott mondattal is Az adatok közötti összefüggés ábrázolása, az összefüggés kétirányú leolvasása

nyitott mondat

114.

SZA-Gm

Írásbeli mûveletek gyakorlása egyszerû és összetett szöveges feladatban. Feladatterv készítése. Válasz önállóan

feladatterv

115.

SZA-Gm

Felmérés: Egyszerû, legfeljebb két mûvelettel megoldható szöveges feladatok megoldása. Tervkészítés, válasz önállóan

29.

30.

116.

RFS-GM

117.

SZA

118.


Tudják a sszöveges feladat adatait önállóan rendezni, feladattervet készíteni (Legfeljebb két mûvelettel megoldható)

Egész és tört mennyiségek összehasonlítása, sorbarendezése (hosszúság, tömeg). Verbális megfogalmazásuk Egész és tört mennyiségek összehasonlítása, sorbarendezése (Ûrtartalom, idõ) Verbális megfogalmazásuk Tanulmányi séta, vásárlás Mit vehetsz hatjegyû számú összegért? Áruk mennyiségének felírása törtszámmal is

SZA-RFS- Tizedes tört alakú számokkal mûveletek Gm Tized, század, ezrednyi törtmennyiségek elõállítása színezéssel Mennyiség egyeztetése a nevével, jelölése törtszámmal kétféle alakban Egésznél nagyobb, kisebb számok válogatása

119.

SZA-GM

Mennyiség törtrészeinek elõállítása Jelölése törtszámmal kétféleképpen (hosszúság, tömeg)

120.

SZA-GM

Mennyiségek törtrészeinek elõállítása Jelölése törtszámmal kétféleképpen (ûrtartalom, forint)

Megjegyzés

tizedes tört tized század ezred

39

hét

óraszám

témakör

31.

121.

SZA-RFS

Törtmennyiségek felírása tizedes tört alakban A törtszámok beírása a helyiérték táblázatba Sorozat tizedes törtekkel

122.

SZA-GM

Tizedestörtszámok összeadása írásban helyiérték táblába beírt számokkal szám és szöveges feladatban Mértékegységek használata, a négyzet, a téglalap területének számítása

123.

GM-RFSSZA

A kocka és a téglatest felszínszámítása A kocka és a téglatest testhálójának kiterítése Testhálók és testek egymáshoz rendelése Felszínszámítás (területek összesen)

124.

GM-SZA

Gyakorló óra: A kocka és a téglatest testhálójának szerkesztése A kocka és a téglatest hajtogatása lapokból összeállított testhálóból. Melyik testhálóból nem lehet testet építeni? Felszínszámítás

125.

SZA-GM

Tizedestörtszámok kivonása írásban, helyiérték táblába beírt számokkal szám- és szöveges feladatban Mértékegységek használata

126.

SZA

Tizedestörtszámok szorzása egyjegyû szorzóval írásban, helyiérték táblába beírt számokkal

127.

SZA-GM

Törtmennyiségek segítségével egyszerû szöveges feladatok megfogalmazása, megoldására tervkészítés (összeadás, kivonás, szorzás egész számmal)

128.

RFS-SZA

Együtt változó események, történések, cselekvések gyûjtése Az adatpárok táblázatba rendezése Táblázat adatainak kiegészítése felismert összefüggés alapján Tizedestörtszámok értelmezése

129.

RFS-SZA

Táblázat összetartozó adatainak kegészítése Az adatpárok ábrázolása derékszögû koordináta-rendszerbe (egyenes arányosság fogalma) Mennyiségek többszöröse

32.

33.

Tananyag


felszín testháló

adatpár összefüggés

Megjegyzés

40

hét

óraszám

témakör

33.

130.

GM-SZA

Külünbözõ edények és testek térfogatának mérése töltögetéssel Térfogatuk összahasonlítása. Mérés egysége lehet liter, deciliter stb. megállapítása.

térfogat

131.

GM-RFS

Az 1 liter = 1 köbcediméter kísérlet során a dm3 fogalma Mérés dm3 -el. Átváltás literbe Mennyiségek becslése, összehasonlításuk

térfogat mértékegységei köbdeciméter (dm3) liter (l)

132.

GM-RFS

A köbméter, köbcentiméter fogalma. Mérés a fenti egységekbe Összehasonlításuk

köbméter (m3) köbdeciméter (dm3)

133.

GM

A tégla és a kocka térfogatának mérése szabvány egységekben Egységek összeszámlálása, lejegyzése (1 sor, 1 réteg, több réteg)

sor réteg

134.

GM

Felmérés: Speciális négyszögek csoportosítása (részhalmaz, metszethalmaz) Testek hálójának felismerése

135.

KVS-SZA

Számképzés legalább két feltétellel. A szám, mint különbözõ alapmûveletek eredménye (egész és tört számok körébõl)

két feltétel

136.

KVS-RFS

A legnagyobb és a legkisebb képezhetõ szám alkotása adott számokból. Az adott számjegyek és a képzett számok közötti összefüggések (helyiérték, alakiérték, valósérték) Kerület-, területszámítások

legkisebb legnagyobb képezhetõ szám

137.

SZA

Tizedestörtszámok osztása egyjegyû osztóval írásban Az osztás technikájának bemutatása Az osztandó egész részében az osztó maradék nélkül van meg

138.

SZA

Gyakorló óra: Alapmûveletek gyakorlása tizedestörtszámokkal Osztás: Az osztandó egész része nem osztható az osztóval

139.

SZA

Tizedes törtek szorzása tizedestörtszámmal. A szorzás lejegyzésének bemutatása. A tényezõk felcserélése

34.

35

Tananyag


Megjegyzés

Tudjanak testekhez testhálót rendelni. Értsék a logikai kifejezések tartalmát Tudjanak igaz állításokat megfogalmazni a halmazábrák különbözõ részeibõl

tényezõk felcserélhetõk

41

hét

óraszám

témakör

35.

140.

SZA

Gyakorló óra: Alapmûveletek gyakorlása tizedestörtszámokkal szám- és szöveges feladatban.

36.

141.

SZA

Felmérés: Tizedestört alakú számok írása, olvasása helyiérték táblába Kétféle törtalak egyeztetése. Mennyiségek kifejezése kétféle törtszámmal konkrét esetekben Mûveletek tizedes törtekkel

142.

KVS

Számok képzése adott feltétellel (legalább kettõ) Egyszerû kombinatorikus feladatok megoldása Különbözõ grafikonokról a statisztikai adatok leolvasása

143.

Gm

Elemek válogatása, elhelyezése kördiagramon. Részhalmaz képzés. Metszetképzés a matematika eszközeivel. Az elemszám megállapítása (a logikai „és” értése) Halmazok egyesítése konkrét esetben. Logikai „vagy” használata az állítások során

144.

SZA-Gm

145.

RFS

Gyakorló óra: Táblázat kitöltése, az adatok ábrázolása Pontok leolvasásával tájékozódás az adatok kapcsolatáról Mûveletek egész számokkal

146.

RFS

Összefüggés alapján szabály megfogalmazása, táblázat kitöltése adott szabály alapján pozitív egész számokkal Számsorok folytatása állandó különbséggel természetes számok körében Derékszögû koordináta-rendszer ismerete, ebbe pontok bejelölése két adat alapján. Pontok leolvasása Mûvelet törtszámokkal

147.

SZA

Felmérés (év végi) az Átmeneti tanterv követelményei alapján

148.

SZA

Felmérés (év végi) az Átmeneti tanterv követelményei alapján

37.

Tananyag

Egyszerû következtetések konkrét esetekben Szöveges feladatok megoldása


Megjegyzés

42

Történelem

Készítette: Tombor Gáborné

A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: 1. Tanév eleji ismétlés 10% 8 óra 2. Történelmi ismeretek 41% 34 óra 3. Emberismeret 8% 6 óra 4. Állampolgári, gazdasági – társadalmi ismeretek 19% 15 óra 5. Tanév végi ismétlés, szabadon felhasználható óra 22% 11 óra Tantárgyi koncentráció Szükséges a földrajz, a magyar nyelv és irodalom, a mûvészetek és ének, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek tantágyakkal való koncentráció Beépített közös követelmények Kommunikációs kultúra Tanulás Hon- és népismeret Kitekintés Európába Testi, lelki egészség Szükséges taneszközök Képes történelmi atlasz Társadalmi ismeretek I., II. tankönyv Nemzeti Tankönyvkiadó

Társadalmi ismeretek II. feladatlap Nemzeti Tankönyvkiadó Balla Árpád: Állampolgári ismeretek Javasolt taneszközök Idõszalag Diaképek Videofilmek: 1914—18. az I. világháború 1918. november 11. Rendszerváltó évek I., II., III. Bánhegyi Ferenc: Ember és társadalom 5. o., 6. o. Apáczai Kiadó Usborne: Képes viágtörténelem: A 20. század Ajánlás a 8. osztályos tanmenet tanóra színtû feldolgozásához A 8. osztályos tanmenet tanóráinak felét a 20. század történelmének feldolgozása teszi ki. A két világháború eseményeinek a megismeréséhez, a világháborúk kirobbanásának megértéséhez szükségszerû, hogy megismertessük a tanulókkal a világtörténelmi eseményeket is. A megismerést és megértést nagyon jól elõsegítik a videofilmek, amelyek a javasolt taneszközök között szerepelnek. Fontos, hogy megismerjék az Európában zajló történelmi eseményeket és történelmi eszméket, valamint századunk fõbb technikai vívmányait. Lehetõség szerint fontos a konkrét szemléltetés, a múzeumlátogatás. Mind a Hadtörténeti Múzeum, mind a Budapesti Történeti Múzeum egyes kiállítá-

sai kiváló szemléltetõanyaggal szolgálnak. Az állampolgári, gazdasági, és társadalmi ismeretek témaköri feldolgozásában fontos, hogy megismertessük a személyi okmányokat, azok használatát, valamint az okmányok adatlapjának kitöltési módját. Lehetõség szerint látogassanak el a tanulók a helyi önkormányzathoz. Ismerjék meg az önkormányzati hivatal munkáját, hogy adott esetben segítséget tudjanak kérni. A témakörök tananyaga megkívánja, hogy figyelemmel kísérjük a napi sajtó, rádió és televizió tájékoztatását, azt tanári irányítás és segítségnyújtás mellett elemezzük. A szituációs játékok a különbözõ konfliktushelyzetek feloldásában segítenek, de felhasználhatjuk arra is, hogy a tanulók önállóan véleményt nyilvánítsanak. Elõsegítjük ezzel személyiségjegyeik tudatosabb megismerését és fejlesztését is. Az egyes témaköröket összefoglalás és szintfelmérõ feladatlap zárja. A feladatlap összeállításánál vegyük figyelembe az adott tanulócsoport tudásszintjét és igazítsuk a követelményekhez.

44

hét

óraszám

Témakör, tananyag

1.

1.

Tanév eleji ismétlés Újkori társadalom változásai, a polgárság hatalomra jutása, önálló nemzetállamok kialakulása, az ember egyenjogúságra törekvése

polgári forradalom, nemzetállam, köztársaság, polgárság

Megerõsíteni a társadalmi változás szükségszerûségét. A polgári társadalom jellemzõinek a megerõsítése Magyarázó rajz: a törvényhozás menete

Tudja, hogy milyen társadalmi változás zajlott le az újkorban

2.

A technika fejlõdése az újkorban: a gõzgép feltalálása, alkalmazása a különbözõ iparágakban, a gyáripar kialakulása, a vasúthálózat elterjedése, a közlekedés fejlõdése

gõzgép, gyár, bérmunkás, gépesített munkamegosztás, nagymennyiségû árú

Különbözõ iparágakhoz gõzgépek képeinek, neveinek válogatása Diagram a vasúthálózat fejlõdésérõl

Ismerje az újkor legjelentõsebb technikai vívmányait. Soroljon fel iparágakat, ahol a gõzgépet alkalmazták. Ismerje fel, hogy a gépesítés, a munkamegosztás árubõséget eredményez

3.

Az életmód változása az újkorban

csatornaépítésl, hídépítés, kórház, népiskola, klasszicista építészet

Képek gyûjtése, válogatása diaképvetítés

Ismertesse a falusi és városi életmódot néhány mondatban. Soroljon fel néhány változást az újkori életmódnál

4.

Az újkori Magyarország története: a reformkor és nagy alakjai

reform, haladó gondolkodás, megújulás, gróf Széchenyi István, báró Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Táncsics Mihály

Idõszalag: 1830–1848. bejelölése Diaképek, képek a reformkor nagy alakjairól, azok munkásságáról

Ismerje fel a polgári átalakulás szükségszerûségét hazánkban. Soroljon fel néhány reformkori magyar politikust. Mondjon néhány mondatot tevékenységükrõl

5.

1848-as forradalom és szabadságharc

1848. március 15. 1849. augusztus 13. október 6. Pest, Világos, Arad

Idõszalag, térkép használata

Tudja a forradalom kirobbanásának pontos idejét és helyét. Tudjon a térképrõl idõpontot leolvasni, eseménnyel párosítani. Tegye idõrendbe tanári irányítás mellett a szabadságharc fõbb eseményeit

6.

A kiegyezés kora

Kiegyezés: 1867. Deák Ferenc, Ferenc József Osztrák-Magyar Monarchia

Idõszalag térkép használata Diakép – kép Magyarázórajz készítése a közös és önálló minisztériumokról

Tudja a kiegyezés pontos idejét. Ismerje, hogy kiknek a nevéhez fûzõdik a kiegyezés létrejötte. Írányítás mellett olvassa le a közös és az önálló minisztériumokat. Ismerje az Osztrák-Magyar Monarchia elnevezést

2.

3.

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

Megjegyzés

45

hét

óraszám

Témakör, tananyag

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

4.

7.

Társadalmi állampolgári, és gazdasági ismeretek Hazánk jellemzõ településformái, lakóhelyi közösségei társadalmi tagoltság, parlamenti választás

fõváros, megye, megyeszékhely, város, község, falu, tanya politikai pártok rövidítése, szimbólumai, 4 évenkénti választás

Gyûjtsön híreket újságokból, televízió és rádiómûsorokból politikai pártokról önkormányzat helyi szervének meglátogatása.

Sorolja fel a hazánkra jellemzõ településformákat. Tudja, hogy kinek van hazánkban választójoga, hány évente tartanak választásokat. Ismerjen politikai pártnevet

8.

Tanév eleji felmérés

9.

A századforduló és XX. század elejének technikai fejlõdése, ipari találmányai

villamos energia, gáz, telefon, villamos, autó, helikopter, robbanómotor

Látogatás a Közlekedési Múzeumba képek csoportosítása gõz illetve villamosáram energiájának mûködése alapján

Ismerje fel milyen jelentõs változást okozott a villanyáram használata az életmódban, az iparban, a közlekedésben

10.

A mezõgazdaság fejlõdése a XX. század elején. A parasztság élete a századfordulói Magyarországon

mocsarak lecsapolása, gabonatermesztés, malomipar sertés- és marhatenyésztés cseléd, napszámos, kivándorlás

Látogatás a Mezõgazdasági Múzeumba vagy a közeli tájakra képek – szókártyák, fogalmak egyeztetése diaképvetítés

Soroljon fel néhány változást, amely a XX. század eleji mezõgazdaságra jellemzõ volt

11.

A gyáripar kialakulása. a munkásság helyzete a XX. század fordulóján Magyarországon

elektromos-, vegyipar, gépgyártás, gyáripar fejlõdése sztrájk

Térképhasználat A különbözõ iparágak jelének megkeresése a XX. századeleji Magyarország térképén

Sorolja fel, mely iparágak indultak gyors fejlõdésnek a XX. század elején

12.

A századforduló Magyarországa és a Milleniumi ünnepségek Városiasodás, a fõváros fejlõdése

1896. Milleneumi ünnepségek – ezredéves évforduló földalatti villamosvasút

Képek válogatása, mely létesítményeket készítették az ezredfordulóra Idõszalag használata Közlekedési Múzeum megtekintése

Képekrõl ismerjen fel nevezzen meg milleneumi létesítményt

13.

Az elsõ világháború A világháború elôzményei Európai nagyhatalmi csoportosulások, gyarmatokért folyó harc

világháború antant – központi hatalmak gyarmat, anyaország, világújrafelosztás nyersanyagpiac

Európa térképén két színnel jelölve a központi és antant hatalmak, országok nevének csoportosítása diagram készítése a gyarmattartó országokról

Tudja a térképrõl színek segítségével leolvasni a központi hatalmakhoz és az antanthoz tartozó államokat. A diagramról olvassa le a legnagyobb gyarmattartó államokat

5.

6.

7.

Feladatlap összeállítása a fogalmak, követelmények alapján.

Megjegyzés

46

óraszám

7.

14.

Az elsõ világháború kirobbanása Hazánk a háború kezdetén

1914. trónörökös elleni merénylet, hadüzenet, világháború

8.

15.

Hazánk részvétele az elsõ világháborúban

villámháború, front, állásháború

Diaképek Videófilm

Tudja, hogy hazánk melyik tábor oldalán vett részt a háborúban Jellemzze néhány mondatban hazánk szerepét

16.

Az elsõ világháború fõbb eseményei, technikai vívmányai A villámháborúból az állóháborúba

front, lövészárok, tank, tengeralattjáró, felderítõ repülõgép, mérgesgáz, robbanótöltet

Diafilm vagy videófilm az elsõ világháborúról Térképhasználat Keleti-Nyugati front leolvasása, megmutatása Déli front megkeresése Hadieszközök tény és név egyeztetése

Mutassa meg a térképen a fõbb frontokat Tudja jellemezni néhány mondattal az elsõ világháborút Soroljon fel néhány új haditalálmányt

17.

Forradalom és polgárháború Oroszországban

cár, Téli Palota, ideiglenes kormány Lenin bolsevik hatalom 1918—20. polgárháború Vörös Hadsereg

Diaképek vagy videófilm vetítése Térkép, idõszalag használata

Tudja, hogy mikor volt Oroszországban a bolsevik hatalomátvétel Legyen ismerete az egypártrendszer és a többpártrendszer közötti különbségrôl

18.

Az „õszirózsás” forradalom A magyar polgári demokratikus forradalom Károlyi Mihály intézkedései

1918. õszirózsás forradalom Károlyi Mihály polgári demokratikus forradalom, köztársaság

Idõszalag használata Képek, diaképek

Jelölje be az õszirózsás forradalom idejét az idõszalagon Soroljon fel néhányat a Károlyi kormány intézkedéseibõl

19.

A Tanácsköztársaság megalakulása A kommunista hatalomátvétel

Tanácsköztársaság proletárdiktatúra: 1919. Vörös Hadsereg

Idõszalag használata Szemelvények olvasásása a Tanácsköztársaság intézkedéseirõl

Tudja a Tanácsköztársaság kikiáltásának idejét Soroljon fel néhány intézkedést a Tanácsköztársaság idejébõl

20.

Az elsõ világháború befejezése Két világháború között Hazánk a háború utáni években: a Horthy rendszer

Horthy Miklós kormányzó pengõ infláció

Múzeumlátogatás Anyaggyûjtés Lakóhelyen elsõ világháborús emlékek gyûjtése

Tudja, hogy ki volt a kormányzó a két világháború közötti idõben

9.

10.

Témakör, tananyag

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

hét

Térkép, idõszalag használata

Tudja a térképen Szarajevót megmutatni Jelölje be a idõszalagon a világháború kitörésének idejét

Megjegyzés

47

hét

óraszám

Témakör, tananyag

11.

21.

A trianoni békeszerzõdés és következményei

22.

Összefoglalás: Az elsõ világháború

23.

Hazánk ipari és mezõgazdasági fejlõdése a két világháború között

hitelfelvétel, Nemzeti Bank, Magyar Rádió megalakulása

Képek válogatása kiegyezés kora és 1920—30 közötti idõszak Mezõgazdaság, ipari gépek, lakóház, ruházat, világítás

Képek segítségével ismertesse a két világháború közötti falusi és városi életmódot

24.

A nagy gazdasági világválság: 1929–33.

világválság termeléscsökkenés munkanélküliség 1929–33.

Idõszalag használata A 20. század címû könyvbõl anyaggyûjtés

Tudja, hogy mikor volt a nagy gazdasági világválság

25.

Kiút a válságból. a fasiszta eszmék térhódítása A II. világháborút megelõzõ hatalmi csoportosulások

fasizmus, fajelmélet, fajgyûlõlet, antifasiszta, kancellár, Hitler Adolf

Térkép, idõszalag használat Szemelvény a 20. század címû könyvbõl Csoportosítás: fasiszta és antifasiszta államok

Sorolja fel a fasiszta ideológia néhány jellemzôjét Tudja az államokat csoportosítani a fasiszta és antifasiszta fogalmak alá

26.

A második világháború A második világháború kirobbanása Hazánk belépése a második világháborúba

1939. A második világháború kitörése 1941. hazánk belépése a második világháborúba hadiállapot, zsidótörvény

Térkép, idõszalag használata Képek, diaképek vetítése

Tudja a második világháború kitörésének és hazánk belépésének idôpontját Ismerje a zsidótörvény fogalmát

27.

A második világháború fõbb eseményei, technikai újításai Fordulatok a háború menetében

A 2. magyar hadsereg veresége sztálingrádi csata, hadifogság, koncentrációs tábor, géppisztoly, lökhajtásos repülõbomba, rakéta, radarhálózat

Térképhasználat Idõszalag Új hadieszközök képe és neve – egyeztetéses feladatvégzés

Tudja, hogy milyen vereséget szenvedett a 2. magyar hadsereg Soroljon fel néhány új hadieszközt

28.

Háborúellenes megmozdulások hazánkban

Magyar Történelmi Emlékbizottság

Készítsenek a tanulók háborúellenes plakátot Batthyányi emlékmécses felkeresése

Mondjon példát a háborúellenes megmozdulásokra

12.

13.

14.

Fogalmak trianoni békeszerzõdés 1920. békediktátum területvesztés, jóvátétel fizetése haderõcsökkentés

Feladatok Idõszalag, térkép használata Az 1914-es és 1920-as évek, Magyarország térképének összehasonlítása

Követelmények Ismerje fel, hogy milyen káros következményekkel járt hazánkra nézve a trianoni békeszerzõdés

Feladatlap összeállítása a fogalmak és követelmények figyelembevételével

Megjegyzés

48

hét

óraszám

15.

29.

A második világháború utolsó két éve Hazánk a háború utolsó éveiben

1944. német megszállás Szálasi Ferenc, nyilas hatalomátvétel zsidók deportálása

Versek gyûjtése a korszakról Diaképek vetítése Idõszalag használata

Tudja, mikor szállták meg a német csapatok hazánkat

30.

A II. világháború befejezése, a háború következményei hazánkban

1945., nemzeti vagyon Duna hidak felrobbantása

Idõszalag használata Diaképek, képek elemzése Videofilm megtekintése

Tudja, hogy mikor volt a második világháború befejezése Jellemezze néhány mondatban hazánk helyzetét, a háború következményeit

31.

A második világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény

1945. január 20. Moszkva: fegyverszüneti egyezmény Párizsi békeszerzõdés

Idõszalag használata Következtetések levonása, képek és tanári irányítás mellett

Ismerje a fegyverszüneti egyezmény és a békeszerzõdés aláírásainak idejét és helyét

32.

Összefoglalás: A nagy gazdasági válság és a második világháború évei

33.

Hatalmi csoportosulások kialakulása, a II. világháború befejezése után

Keleti-Nyugati tömb, hidegháború ENSZ – 1945. NATO – 1949. Varsói Szerzõdés – 1955.

Idõszalag használata Fövidítések – fogalmak egyeztetése

Ismerje, hogy milyen hatalmi csoportulások jöttek létre a második világháború után Értse, hogy a különbözõ szervezetek rövidítései mit jelentenek

34.

Hazánk a háború utáni években 1945–47. között

földosztás, kisbirtokrendszer koalíciós kormány, infláció, „feketézés”

Idõszalag használata Diagram készítése a földbirtok megoszlásáról

Jellemezze néhány mondatban a 1945–47. közötti Magyarországot, képek alapján, tanári irányítással

35.

Rákosi Mátyás Magyarország élén: a sztálini rendszer magyarországi másolata (1947–53.)

személyi kultusz tervgazdálkodás, államosítás Népfront – egypártrendszer – TSZ-esítés címerváltozás

A régi, a háború elõtti, a Rákosi-féle és a mai címer összehasonlítása Térképrõl – jelek alapján „szocialista” iparvárosok keresése Gyûjtõmunka: régi bélyegek a Rákosi idõkbõl

Tudja néhány mondattal jellemezni Rákosi Mátyás politikáját Tudjon térképrõl ipari városokat leolvasni

36.

Az emberek élete az 50-es évek elején

kitelepítések, beszolgáltatás személyi kultusz jegyrendszer, munkatábor

Szemelvények olvasás után elemezzék az 50-es éveket

Irányítás mellett tudjon önállóan egy adott szövegrészt feldolgozni

16.

17.

18.

Témakör, tananyag

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

Feladatlapok összeállítása a követelmények és a fogalmak figyelembevételével

Megjegyzés

49

hét

óraszám

19.

37.

Az 1956-os forradalom és Nagy Imre miniszterelnöksége

1956. október 23. Nagy Imre

Idõszalag használata Videófilm 1956-as eseményekrõl vagy látogatás a Hadtörténeti Múzeum 1956-os kiállítására

Tudja mikor volt az 1956-os forradalom Ismerje a forradalom következményét és okait

38.

A Kádár-korszak Kádár-rendszer kialakulása, a forradalom megtorlása

1956. november 10., a forradalom leverése letartóztatás, politikai fogoly

Idõszalag használata

Néhány mondatban ismertesse a forradalom leverése utáni idõszakot

39.

A gazdasági reformok évei

1968—88. gazdasági reformok, eladósodás kölcsönfelvétel életszínvonal javulása

Idõszalag használata Képgyûjtés a 70-es, 80-as évek életmódjáról

Ismerje a gazdasági reform fogalmát és célját Képek alapján jellemezze a 70— 80-as évek életmódját

40.

Az 1980-as évek vége, a Kádárrendszer válsága

többpártrendszer újjáéledése 1989. október 23., a Magyar köztársaság kikiáltása Antall József — elsõ miniszterelnök MSZP, MDF, FIDESZ, SZDSZ, FKGP

Csoportosítsák tanári irányítás mellett az okokat, amelyek a kommunista hatalom összeomlásához vezettek Idõszalag használata

Tudja a köztársaság kikiáltásának idõpontját Ismerje Antall József miniszterelnök nevét

41.

A népképviseleten alapuló demokrácia kiépítése

4 évenkénti választási rendszer választójog önkormányzat 1991. függetlenség

Idõszalag használata Plakátképek bemutatása – a szovjet csapatok kivonása hazánk területérõl

Ismerje a magyar válsztási rendszert Ismerje fel a jelentõségét annak, hogy 1991-ben elhagyták hazánkat a szovjet csapatok

42.

Összefoglalás: II. világháború befejezésétõl a rendszerváltó évekig, napjainkig

43.

Emberismeret Személyiségjegyeink megismerése Jó és rossz tulajdonságaink Személyiségjegyeink fejlesztési módjai, lehetõségei

20.

21.

22.

Témakör, tananyag

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

Feladatlap összeállítása, a következmények és fogalmak figyelembevételével erkölcsi tulajdonságok

Csoportosítsa az erkölcsi tulajdonságokat Szituációs járék a személyiségjegyek megismerésére és fejlesztésére

Képes legyen saját jó és rossz tulajdonságait felsorolni Tudja, hogy hogyan lehet változtatni rossz tulajdonságain

Megjegyzés

50

hét

óraszám

Témakör, tananyag

22.

44.

Személyiségünk összetevõi: a testi és lelki egészség Az élet értelme, és jelentõsége

23.

45.

Személyi okmányok megismertetése Az okmányok megszerzésének módja, ûrlapok kitöltése Személyi okmányok használata

46.

24.

25.

26.

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

testi egészség lelki egészség kiegyensúlyozott személyiség

Csoportosítsa a testi és lelki egészség jegyeit

Ismerje fel a testi és lelki egyensúly fontosságát és összetartozását

személyi igazolvány, személyi szám, adókártya, betegbiztosítási kártya, útlevél, vízumkérelem

Okmányokhoz szükséges ûrlapok beszerzése és kitöltésének gyakorlása

Tudja, hogy mire valók az egyes személyi okmányok, mikor szükséges a használatuk

A helyi önkormányzati hivatal meglátogatása

Önkormányzat helyi szervezetének meglátogatása. Ügyfélszolgálati iroda felkeresése. Információgyûjtés

Tudja, hogy hol található a lakóhelyén önkormányzat Tudja hova forduljon a különbözõ felvilágosításokért

47.

Készülõdés a felnõtt életre, anya és apa szerep

Gyûjtõmunka a családból: anya és apa feladatai Szituációs játékok szervezése

Sorolja fel az anya és az apa legfontosabb családban betöltött feladatait

48.

Összefoglalás: Személyiségjegyeink, személyi okmányok Anya, apa szerep

Feladatlap összeállítása, a fogalmak és a követelmények figyelembevételével

49.

Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek A munka és a munkaviszony jelentõsége Különbözõ foglalkozások és munkahelyek megismertetése

munkaviszony munkáltató munkavállaló

Különbözõ foglalkozási ágazatok gyûjtése újsághirdetésekbõl Munkalehetõségek gyûjtése különbözõ forrásokból

50.

Munkaviszony létesítésének módjai Szerzõdések szövegének értelmezése

munkaszerzõdés határozott idejû szerzõdés

Munkaszerzõdések értelmezése, elemzése, megbeszélése

51.

Munkahelyi szituációk megismerése: jelentkezés módja, munkahelyi viselkedés különbözõ helyzetekben

munkahelyi jelentkezés munkahelyi konfliktusok

Szituációs játékok különbözõ helyzetek megjelenítésére

Tudjon szakmákat, foglalkozásokat felsorolni Legyen képes újsághirdetésbõl munkahelyet keresni

Ismerje, hogy különbözõ helyzetekben hogyan kell viselkedni, milyen öltözéket illik viselni

Megjegyzés

51

hét

óraszám

Témakör, tananyag

26.

52.

Munkalehetôségek felkutatása: munkaközvetítõk, Munkaügyi központ, újsághirdetés alapján történô munkahelyszerzés, érdekképviseletek

munkaközvetítõ iroda Munkaügyi központ

Újsághirdetések gyûjtése

Tudja , hogy hova forduljon, ha nincs munkahelye

27.

53.

Munkahelyi jogok és kötelességek Munkahelyi érdekvédelmi szervezetek

érdekvédelmi szervezetek szakszervezetek

Csoportosítsák a munkaviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelességeket

Ismerje a munkaviszonnyal kapcsolatos jogait és kötelességeit Tudja, hogy hova forduljon munkahelyi sérelmeivel

54.

Különbözõ biztosítási módozatok megismerése Egészségbiztosítási kártya használata, jelentõsége A nyugdíjbiztosítás módja

Egészségbiztosítás TB kártya nyugdíjbiztosítás

TB kártya használatának megismertetése. Nyugdíjbiztosítási lehetõségek megismerése, elemzése, megvitatása

Ismerje az egészségbiztosítási kártya használatát, illetve hol tudja beszerezni, ha elveszíti

55.

Összefoglalás: A munka szerepe az ember életében

56.

Állampolgári ismeretek A társadalom rétegzõdése: a különbözõ nemzetiségek és etnikai csoportok hazánkban

nemzetiség nacionalizmus etnikum

Adatgyûjtés a lakóhely népességérôl, összetételérõl (nemzetiségek)

Tudja a nemzetiség és az etnikum fogalmak jelentését Soroljon példát lakóhelyi környezetébõl

57.

Különbözõ vallási közösségek hazánkban

római katolikus, zsidó, evangélikus, református, görög keleti keresztény

Tájékozódás a lakóhely vallási közösségérõl Gyûjtsön ismereteket az egyes vallásokról

Soroljon fel lakóhelyén, tágabb környezetében elõforduló vallásokat

58.

Demokratikus államunk alaptörvénye: az Alkotmány

alaptörvény: az alkotmány, jog, kötelesség

Tanulmányozzák az Alkotmány egyes fejezeteit

Ismerje az Alkotmány fogalmát és ismerje fel jelentõségét

59.

A magyar állampolgárok alapvetõ jogai és kötelességei

Csoportosítsák az állampolgárok alapvetõ jogait és kötelességeit

Tudja, hogy melyek a legfontosabb jogai és melyek a kötelességei

60.

A gazdaság változásai: A termelés, a mezõgazdaság és az ipar fejlõdése az õskortól napjainkig

Hajdani és mai életmód összehasonlítása

Tudja a változást észrevenni, ismerje a fejlõdés fõbb állomásait

28.

29.

30.

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

Feladatlapok összeállítása a követelmények és a fogalmak figyelembevételével

kézierõ, gõzerõ, elektromos energia

Megjegyzés

52

hét

óraszám

31.

61.

A technika fejlõdése és hatása a gazdaságra

62.

32.

33.

34.

Témakör, tananyag

Feladatok

Követelmények

Fejlõdési sorrendbe csoportosítása a világítás, a közlekedés, a fûtés és vízellátás eszközeinek

Tudjon képeket, fogalmakat fejlõdési sorrendbe rendezni, tanári irányítás mellett

Az építészet fejlõdése a piramistól a felhõkarcolóig

Az egyes építkezési módok, lakóhelyek idõrendi csoportosítása

A lakóhelyek képeinek, szókártyáinak fejlõdési sorrendbe rakása

63.

Összefoglalás: Társasági, állapolgári, gazdasági ismeretek

Feladatlap összeállítása a követelmények és fogalmak alapján

64.

Tanév végi ismétlés Az elsõ világháború és eseményei Hazánk az elsõ világháborúban

65.

A két világháború közötti idõ A nagy világválság

66.

A második világháború, fõbb eseményei Hazánk a második világháborúban

67.

A világ és Magyarország a második világháborútól napjainkig

68.

Emberismeret Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

35.

69–70.

36.

71.

Tanév végi felmérés

72.

Szabadon felhasználható óra, múzeumlátogatás

73–74.

Szabadon felhasználható órák, múzeumlátogatás

37.

Fogalmak világítás, közlekedés, fûtés, vízellátás

Megjegyzés

53

Természetismeret

Készítette: Papházy Éva Jakab Miklós

Matematika: Elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási mûveletek alkalmazása, mérések

A tantárgy heti óraszáma: 3 Éves óraszám: 111 A tantárgy fôbb témakörei: 1. Biológia Az ember szervezete, az az ember egyedfejlõdése Az állatok és növények teste életmûködése, az élõlények rendszere Emberismeret, személyiségünk jellemzõi

A témakörökre szánt idô: 46% 48 óra

2. Kémia – Környezetvédelem 38% Fémek – nemfémek és vegyületeik Környezetvédelmi ismeretek

40 óra

3. Fizika Fénytan Mozgás Egyszerû gépek

23 óra

20%

Tantárgyi koncentráció Életvitel és gyakorlati ismeretek: Környezetkímélõ anyag, vegyszerhasználat, az egészséges táplálkozás módjai, szabályai Magyar nyelv, irodalom: A tudásterület nyelvi rendszerének alapozása, a kommunikációs képességek fejlesztése

Beépített közös követelmény Környezeti nevelés A tanuló környezettudatos magatartásának formálása A környezet iránti pozitív érzelmi viszony erõsítése A természet tisztelete, a felelõsség, a környezeti károk megelõzésére való törekvés Kommunikációs kultúra Az ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezõképesség fejlesztése Testi lelki egészség Az egészséges nevelés, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása Tanulás A helyes tanulási szokások tudatosítása, a tanulási módszerek bõvítése Szükséges taneszközök Papházy Éva—Budai Rózsa: Természetismeret 7. Nemzeti Tankönyvkiadó Papházy Éva—Budai Rózsa: Természetismeret 8. Nemzeti Tankönyvkiadó Fénytani kísérleti doboz Kémia kísérleti eszköztár Modellek, fóliasorozatok, videofilmek

Javasolt taneszközök Horányi Gábor: Változatok a változásra Mûszaki Kiadó Réthy Endréné: Önismereti alapok Nemzeti Tankönyvkiadó Ajánlás: A 8. osztályos természetismeret tanmenet az Átmeneti tanterv enyhén értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez (Konsept-H Kiadó, 1998. Piliscsaba, alkotó szakértõ: Tölgyszéky Papp Gyuláné) alapján készült. A természetismeret tantárgy témakörei szorosan épülnek a 7. osztályos tananyagra. A biológia tanítása során hangsúlyossá válik az egészséges életmód szabályainak alkalmazása. Erõsödjön tanulóink felelõsségtudata önmaga, társai és környezete iránt. Segítsük tanulóink ismeretszerzését információhordozókból, azok értelmezését, felhasználását. A kémia témakör feldolgozása során törekedjünk a balesetvédelmi szabályok betartására. Váljon a diákok igényévé a háztartásban alkalmazott vegyszerek, tisztítószerek elõírásnak megfelelõ használata. A témakör anyagában röviden kitekintünk azokra az anyagokra, melyeket az emberi szervezet feldolgoz. A fizika, és az elõzõekben említett két témakörben törekedjünk arra, hogy a tanulók sok egyéni és kiscsoportos kísérletet végezzenek. Igyekezzenek a kísérletek történéseit elmondani, tapasztalataikat lejegyezni, a szerzett ismereteket a gyakorlati életben alkalmazni. Biztosítsunk lehetõséget olyan tanulási technikák elsajátítására (önálló ismeretszerzés), amelyek további tanulmányaik végzésében segítséget nyújtanak.

55

hét

óraszám

Tananyag


Követelmények

Az ember szabályozó szervrendszere, az idegrendszer, a hormonrendszer

szabályozó rendszer, hormonrendszer, belsõ elválasztású mirigyek

Tudja felsorolni a szabályozó szervrendszer részeit, tudja csoportosítani azokat

2–3.

Az emberi idegrendszer részei, mûködése

központi idegrendszer, környéki idegrendszer, agyvelõ, gerincvelõ, nagyagy, kisagy, agytörzs, idegek, inger, ingerület

Tudjon gondolatokat megfogalmazni az idegrendszer egyszerû mûködésérõl

4.

Az idegrendszer betegségei, megelõzésük, gyógyításuk

kábítószerek, alkohol, fertõzések, szerzett betegségek

Legyenek ismeretei az idegrendszer megóvásáról, határolja el magát az élvezeti szerek, a kábítószerek használatától Legyen képes önállóan ismereteket szerezni egészségügyi kiadványokból könyvekbõl, képekrõl, filmekrõl

5.

Az érzékelés, az érzékszervek A látás

szem, szemlencse, ideghártya, látóideg, látóközpont, a látás folyamata, szemüveg

6.

A hallás

külsõfül, középfül, belsõfül és részei a hallás folyamata hallókészülék

7.

A szaglás, ízlelés, a bõr érzékelése

orr, szaglóhám, a szaglás folyamata, nyelv, ízlelõbimbók, ízérzékelés folyamata, a bõr érzékelése

8–9.

A szaporodás szervrendszere, a nõi és a férfi nemi szervek és azok mûködése

nõi nemi szervek férfi nemi szervek

10.

A menstruációs ciklus, a megtermékenyítés

menstruáció, peteérés a fogamzásgátlás módjai

Biológia Az ember szervezete, egyedfejlõdése Az ember teste 1.

2.

3.

4.

1.

Ismerje az érzékszerveket, azok részeit, egyszerû mûködésüket, használja rendeltetésszerûen szemüvegét, hallókészülékét

Legyen tisztában a nemiséggel, a nemi szervek mûködésével, higiéniájával, az óvszerekkel, azok használatával, a fogamzásgátlás lehetõségeivel

Megjegyzés

56

hét

óraszám

4.

11–12.

5.

13.

Ismétlõ, rendszerezõ óra

Legyen képes önállóan vagy differenciált segítnyújtással ismeretterjesztõ kiadványokból, egészségügyi elõadásokból, filmekbõl ismereteket szerezni

14.

Egészségvédelmi Ismeretek A gyógyítás története, a gyógyítás módjai

Legyenek ismeretei különbözõ történelmi korok gyógyítási módjairól

15.

A természeti népek orvoslásai, a természetgyógyászat tegnap és ma

természetgyógyászat, gyógynövények

Ismerje a gyógynövények szerepét Legyen képes alkalmazni egyszerû technikákat a gyógynövények felhasználásában

16.

Egészségkárosító anyagok, gyógyszerek, függõség

drogok, alkohol, cigaretta, gyógyszerek, függõség

Alakuljon ki felelõsségtudata önmaga és társai egészségének megõrzéséért, határolja el magát az egészségkárosító anyagoktól Lássa be, hogy ezen szerek használata testilelki egészségkárosodást okoznak

17.

Egészségügyi szolgáltatások Intézményrendszer és dolgozóik

háziorvos, szakorvos, védõnõ, rendelõintézet, kórház és részlegei, szûrések, védõoltások, TB kártya

Ismerje a segítségkérés módjait, intézményeit. Legyenek pontos ismeretei a hazai egészségügyi szolgáltatásokról

Az ember egyedfejlõdése Az ember életszakaszai, az egyedfejlõdés, a növekedés

magzati élet, újszülött kor, csecsemõ, kisgyermek, gyermek, serdülõ, ifjú, felnõtt, öregkor

Ismerje az ember egyedfellõdésének fõbb szakaszait, az egyes szakaszokhoz kötõdõ testilelki viselkedésbeli változásokat, a változások esetleges egészségügyi problémáit

Önismeret, másság

személyiségvonások

Legyen ismerete önmagáról, külsõ-belsõ tulajdonságairól Fogadja el a másságot, legyen megértõ, türelmes Erõsödjön szociális érzékenysége

6.

18–19.

7.

20.

Tananyag A nemi élet, a korai szexualitás veszélyei

Fogalmak, tevékenységek nemi betegségek, AIDS, hazai szexualitás veszélyei, higiénia

Követelmények Legyenek ismeretei a nemi betegségekrõl, azok terjedésérõl, az AIDS-rõl Alakuljon ki felelõsségtudata önmagáért, környezetéért, partneréért

Megjegyzés

57

hét

óraszám

7.

21.

Emberismeret, személyiségünk jellemzõi Az emberi szellem sajátosságai

szépség, hasznosság, erkölcsösség, jó, rossz, tudás, munka

Legyen tisztában azzal, hogy vannak jó és rossz tulajdonságai, törekedjen önmaga hibáinak javítására, konfliktusok elkerülésére vagy feloldására

8.

22.

Alapvetõ társas kapcsolatok

család, barátság, rokonság, munkatárs, lakótárs

Vegyen részt szituációs játékokban, õszintén, szívesen nyilatkozzon

23.

A kapcsolattartás formái

rokonszenv, ellenszenv, elõítélet, alkalmazkodás, gyávaság, bátorság, versengés, szeretet, gyûlölet

Tudja és alkalmazza a társas kapcsolatok szabályait, formáit

24.

Konfliktuskezelés, szerepek, szerepelfogadás, szerepazonosulás

konfliktus, tapintat, megértés, empátia, tûrõképesség

25.

Állandóság és változás életünkben Jövõkép

26.

Az élet végessége Az ember hite

27.

Állatok és növények teste, életmûködése, az élõlények rendszere A növényi sejt

9.

10.

Tananyag


Követelmények

Alakuljon reális önértékelése, legyenek elképzelései jövõbeni életérõl, abban betöltött szerepérõl Tudja ezeket megfogalmazni szóban, írásban halál, élet, vallás, istenhit

Tudja, hogy az élet mindennél fontosabb Legyenek elemi fogalmai az élet végességérõl Legyenek fogalmai különbözõ vallásokról

egysejtû, soksejtû, sejtfal, sejthártya, plazma, sejtmag, zöld színtestecske bõrszövet

Ismerje és használja a mikroszkópot, nagyítót, egyéb vizsgálóeszközöket

28.

Az állati sejt

sejthártya, plazma, sejtmag, papucsállatka, baktériumok, szivacsok

Legyen képes önállóan egyszerû kísérleteket elvégezni

29.

Az állatok kültakarója

különbözõ hámszövetek, nyálkás, kitines, pikkelyes, tollas, szõrös, bõr, szaruképzõdmények

Legyen képes gyûjteményeket rendezni, készíteni, vegyen részt aktívan a csoportmunkában

Megjegyzés

58

hét

óraszám

10.

30.

A növények táplálkozása

fotoszintézis a növények tápanyagai

11.

31.

Az állatok táplálkozása

különbözõ szájszervek

32.

A növények és állatok légzése, kiválasztása

gázcserenyílások, kopoltyú, szárazföldi légzés, tüdõ, párologtatás, lombhullatás, zárványok

33.

A növények mozgása

helyzetváltoztató mozgás, növekedés, fejlõdés, fény felé fordulás

34.

Az állatok mozgása

különféle végtagtípusok

A növények szaporodása

ivaros, ivartalan, szaporodási módok, spórák, a virág részei, megporzás, megtermékenyítés

A lehetõségekhez mérten vegyen részt a szobanövények vagy kertinövények szaporításában, gondozásában

37.

Az állatok szaporodása

pete, tojás, elevenszülõ

Mondjon példákat az ivadékgondozás különbözõ formáira az állatvilágban

38.

Utódgondozás az állatok életében

utódgondozás fajfenntartás anyai ösztön

Fõbb állatcsoportokba sorolás, jellegzetes egyedfejlõdések

puhatestûek, férgek, ízeltlábúak, kétéltûek, hüllõk, halak, madarak, emlõsök, gerinces, gerinctelen, faj, osztály, törzs

Segítséggel végezzen rendszertani csoportosításokat

42.

A növények szerepe az ember életében

természeti környezet, élelem, a növények egyéb felhasználásai

Ismerje a növény és állatvilág szerepét az ember életében

43.

Az állatok szerepe az ember életében

élelem, munkaeszköz, társ

Erõsödjön felelõsségtudata

44.

A növények, az állatok és az ember életmûködési folyamatainak összehasonlítása

12.

35–36.

13.

39–41.

14.

15.

Tananyag


Követelmények Ismerje a növényi és állati egyedek jellegzetes szerveit, azok mûködését

Végezzen megfigyeléseket, a kísérletek tapasztalatait legyen képes szóban és írásban, illetve rajzban lejegyezni, megfogalmazni

Legyen képes felismerni és párhuzamot vonni a növények, az állatok és az ember életmûködési folyamataiban

Megjegyzés

59

hét

óraszám

Tananyag

15.

45–46.

16.

47.

Ismétlõ – rendszerezõ óra

48.

Felmérés

Az ökológiai egyensúly fenntartása, felbomlásának veszélyei


Követelmények Fejlõdjön rendszerezõ képessége, erõsödjön felelõsségtudata az élõ természet egyensúlyának megõrzésében Legyen képes információhordozókból ismereteket gyûjteni, beszámolni a hallottakról, látottakról Készítsen gyûjteményeket, tablókat

Megjegyzés

60

hét

óraszám

18.


Követelmények

KÉMIA

16.

17.

Tananyag

1.

Ismétlés. Anyagok csoportosítása tulajdonságok alapján

anyagok csoportjai

A 7. évfolyamon tanultak ismétlése, rendszerezése

2.

Oxigén Ózon

elem, atom, molekula, 02,03 oxigén, ózonlyuk

Gyûjtsön ismereteket információhordozokból az ózonréteg szerepérõl, a környezeti károk és az ember egészsége közti kapcsolatokról

3.

Az égés

oxidáció, oxidálószer, egyesülés, lassú égés, gyors égés

Ismerje fel az égés folyamatát, a tûzoltás módjait

4.

A hidrogén

hidrogén, bomlás

Bemutató tanári kísérletek során ismerje meg a hidrogén tulajdonságait

5.

A víz

a víz alkotórészei, vízbontás, réz-oxid, magnézium-oxid, redukció, redukálószer

6-7.

Redukció

19.

8-9.

Fémes elemek Az alumínium és elõállítása

alumínium, alumínium-oxid, bauxit, timföld, redukció

Ismerje az alumíniumot, tudjon példákat mondani felhasználására, szerezzen ismereteket az alumínium elõállításáról, feldolgozásáról

20.

10-12.

A vas, vasgyártás

vasérc, vas-oxid, nyersvas, öntöttvas, kovácsoltvas, kohászat, redukció, oxidáció, korrózió, korrózióvédelem, edzés, ötvözés, acél

Ismerje a különféle vasfajtákat, azok tulajdonságait Legyenek ismeretei a vas és vasfajták elõállításáról, mondjon példákat a vas és acél felhasználásáról Mondjon példákat a korrózióvédelem legismertebb módjairól

21.

13.

Réz-cink Ötvözetek

sárgaréz, vörösréz, bronz

Legyenek elemi ismeretei az ötvözetekrõl

Tudja megfogalmazni a látott kísérletek alapján a szerzett tapasztalatait Tudjon példákat mondani redukciós folyamatokról

Megjegyzés

61

hét

óraszám

21.

14.

Nátrium. Nátronlúg

nátrium, nátriumoxid, nátriumhidroxid, nátronlúg, lúgos kémhatás, ph érték, indikátorok, méregjel

Legyen képes a tanári bemutató kísérletek segítségével ismereteket szerezni a nátriumról, nátronlúgról Ismerje a méregjelet Legyen képes értelmezni a háztartási tisztítószerek használati utasításait

15.

Kálcium. Mész

kalcium, égetett mész, oltott mész

Legyenek ismeretei a mész tulajdonságairól, felhasználásáról. Tudjon példákat mondani a tulajdonságuk és a környezeti hatások közötti összefüggésekrõl.

16.


17.

Fém-oxidok vizes oldatai

bázis, bázisreakciók

Keressenek összefüggéseket a kísérletek során tapasztaltak között

Nem fémes elemek és vegyületeik Kén, kénessav, kénsav

nemfém, fém, kéndioxid, kénes sav, kénsav, savas esõ, sav

Legyenek ismeretei a kénrõl és vegyületeirõl, mondjon példákat a hétköznapi életben történõ felhasználásáról A bemutató kísérletek alapján szerezzen tapasztalatokat a kénessav, a kénsav élettani és környezeti hatásairól

22.

Tananyag


Követelmények

23.

18–19.

24.

20.

Klór, sósav

klór, sósav, háztartási sósav

Ismerje a háztartási sósav tulajdonságait, kezelését, tárolását, szakszerû felhasználását

21.

Gyenge savak

szénsav, citromsav, ecetsav

Végezzen egyszerû kísérleteket gyenge savakkal, tapasztalatait legyen képes elmondani, lejegyezni, lerajzolni

22.

Ismétlõ – rendszerezõ óra A nemfém-oxidok vizes oldatai

nemfém-oxidok

Legyenek tapasztalatai a különbözõ vizes oldatok kémhatásáról, azok élettani hatásairól és gyakorlati felhasználáról

23.

Gyakorló óra: A háztartásban használatos vegyszerek kémhatásainak vizsgálata

25.

Tudja értelmezni a háztartásban alkalmazott vegyszerek használati utasításait Tudja, hogy az elõírások megszegése súlyos egészségkárosodást és környezeti szennyezést okoz

Megjegyzés

62

hét

óraszám

25.

24.

26.

25–26.

27.

Tananyag A sók

Fogalmak, tevékenységek konyhasó, mészkõ, közömbösítés

Gyakorló óra Környezetvédelemi ismeretek

Követelmények Szerezzen tapasztalatokat a bemutató kísérletek alapján a savas, lúgos kémhatású anyagok egymásra hatásáról Végezzen egyszerû vizsgálódásokat, kísérleteket környezete anyagaival Értelmezze és jegyezze le vizsgálatainak tapasztalatait

A szén vegyületei Elemi és ásványi szenek

grafit, gyémánt, tõzeg, lignit, barnakõszén, feketekõszén

Legyenek elemi ismeretei a szén és szénvegyületek keletkezésérõl, azok tulajdonságainak felhasználásával

A kõolaj

kõolaj keletkezése nyesanyag energiahordozó, kõolajszármazékok köolajfinomító

Szerezzenek ismerteket a kõolaj felhasználásáról Ismerjék a balesetmegelõzés szabályait, a tûzés robbanásveszély általános jeleit

27.

28–30.

28.

31.

A földgáz

metán, etán propán, bután

A bemutató kísérletek alapján szerezzen ismereteket a földgáz tulajdonságairól, felhasználásáról Különbözõ információhordozókból gyûjtsön ismereteket a kõolaj, földgáz környezetkárosító hatásairól (talaj, víz, levegõszennyezés) Készítsen tablót, faliújságot, bõvüljön, mélyüljön felelõsségérzete környezete iránt

32. 33.

Szerves vegyületek csoportjai

alkoholok, zsírok, olajok, szénhidrátok, fehérjék

Ismerjék a zsírok, olajok, szénhidrátok, fehérjék jelentõségét életünkben Legyenek tisztában az egészséges táplálkozás, életmód alapszabályaival, a szeszes italok egészségre ártalmas hatásaival

29.

34. 35. 36.


Megjegyzés

63

hét

óraszám

30.

37.

31.

Tananyag Környezetvédelem A környezeti zajok okozta ártalmak

38.

A fény által okozott ártalmak sugárzás veszély (atom, atomenergia)

39.


40.

Felmérés


zajártalom, db, frekvencia, halláskárosodás, vibráció

atomenergia atomhulladék

Követelmények Legyen képes konkrét példákon keresztül bemutatni az ember egészségét károsító környezeti hatásokat és igyekezzen elkerülni a fény és zaj, az uv-sugárzás által okozott ártalmakat Mondjon példákat az atomenergia felhasználásáról

Megjegyzés

64

hét

31.

32

33.

34.

35.

óraszám

Tananyag


Követelmények

fényforrás, fényterjedés, árnyék, fénysebesség, átlátszó, áttetszõ, át nem látszó

Ismerje a fényforrások fajtáit, a fény terjedését Vegyen aktívan részt az egyéni és csoportban végzett fénytani kísérletekben, értelmezze azokat Ismerje a tükrök fajtáit a fényvisszaverõdés jelenségét Tudjon példákat mondani a tükrök felhasználásáról a gyakorlati életben

1.

FIZIKA A fény, fényjelenségek A fény

2.

Fényvisszaverõdés, tükrök

fényvisszaverõdés, sík, homorú, domború tükör, összetartó és széttartó fénysugarak párhuzamos fénysugarak, gyújtópont gyújtótávolság

4.

A tükrök képalkotása

látszólagos kép

5.

A fénytörés jelensége

fénytörés, prizma, lencsék, domború lencse, homorú lencse, gyújtótávolság, gyújtópont, nagyító

Ismerje a fénytörés jelenségét, vegyen aktívan részt a kísérletek végzésében

7.

A lencsék képalkotása

valódi kép, nagyított, kicsinyített, fordított állású kép

Legyen képes beszámolni szóban és rajzban a kísérletek tapasztalatairól

8.

Fénytani eszközök

vetítõ, fényképezõ, nagyító, mikroszkóp, távcsõ

Tudjon felsorolni optikai eszközöket, segítséggel magyarázza mûködésüket a mindennapi gyakorlatban

9.

Az emberi szem

szemlencse, szemüveg rövidlátás távollátás

Ismerje a szemlencse képalkotását, a szem védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a szemüveg, kontaktlencse használatát

10.


11.

A mozgás A testek mozgása, egyenes vonalú egyenletes mozgás

sebesség, út, idõ, állandó sebesség

Ismerje meg és érzékelje a mozgások sokféleségét, viszonylagosságát, összetettségét

átlagsebesség, gyorsulás, lassulás, körmozgás, periodikus mozgás

Ismerje fel a környezetében megtapasztalható különféle mozgásokat, értelmezze a kömozgást különféle kísérleteken és kapcsoljon a jelenséghez földrajzi ismereteket

3.

6.

12–13.

A változó mozgás

Megjegyzés

65

hét

óraszám

35.

14.

Az út, idõ, sebesség kiszámítása

sebesség mértékegysége

Legyen képes egyszerû matematikai mûveletek végzésére

36.

15.

Súrlódás, közegellenállás

súrlódási erõ, hasznos és káros súrlódás közegellenállási erõ

Erõsödjön kísérletezõ, megfigyelõ, ismeretgyûjtõ képessége Fejlõdjön a tapasztalt és az értelmezett tudáselemekkel kapcsolatban a szóbeli, az írásbeli kifejezõképessége

16.


17.

Az egyszerû gépek Az emelõk

egyoldalú, kétoldalú emelõk, erõ, erõkar, tehererõ, teherkar, forgástengely, csigák, emelõrúd, egyensúly, daru

Ismerje fel az egyszerû gépeket, tudja értelmezni mûködésüket, gyakorlati alkalmazásukat

18.

Emelõk gyakorlati alkalmazása

19.

A lejtõ

20.

Kísérletezõ, gyakorló óra

21.

Az egyszerû gépekrõl tanultak ismétlése, rendszerezése

22.

A fizika témaköreinek átfogó ismétlése

23.

Felmérés

37.

38.

Tananyag


Követelmények

Tartsa be az egyszerû gépek alakalmazásával kapcsolatos balesetvédelmi elõírásokat lejtõ, ék, hajlásszög

Vegyen részt aktívan a kísérletek végzésében, dolgozzon pontosan, fegyelmezetten, kitartóan

Megjegyzés

66

Földrajz

Készítette: Lehoczki Jánosné

A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: 1. Kontinensek, óceánok, övezetesség a Földön 6 óra 2. Magyarország 20 óra Magyarország természetföldrajza 3. Magyarország gazdasági élete 16 óra 4. Magyarország település- és népesség- 7 óra földrajzi jellemzõi Hazánk települései 5. A hazai táj környezeti 9 óra állapota 6. Megyénk, településünk 10 óra és fõvárosunk 7. Ismétlés, tudásszintmérés 6 óra Tantárgyi koncentráció Matematika: vonalas mérték használata, távolságok becslése, mérése Természetismeret: az állat- és növényvilágról tanultak alkalmazása Irodalom és mûvészetek: Híres alkotók Európában. A világörökség részei Történelem: Hazánk történelmének nevezetes színhelyei Beépített közös követelmény Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Környezeti nevelés Szükséges taneszközök falitérképek tanulói atlasz földrajztankönyv 8. földgömb diakép sorozat (Magyarország) transzparens 8.

Tölgyszéky Papp Gyuláné: Földrajz 8. Nemzeti Tankönyvkiadó

Javasolt taneszközök: Korniss Péter—Lázár István: Magyarország Magyarország Képes földrajz Móra Tankönyvkiadó Földrajzi kisenciklopédia: (Park – Usborne) Magyarország Földrajzi olvasókönyv Nemzeti Tankönyvkiadó 1000 kérdés 1000 válasz a természetrõl Alexandra kiadó Dr. Paál Tamásné: Természet- és környezetvédelem olvasókönyv Dr. Juhász Árpád—Dr. Gál Éva: Budai-hegyvidék Antalffy Gyula: Édes hazánk Ajánlások a tanmenethez A tanmenet a Gyakorló Általános Iskola Átmeneti tanterve alapján készült, mely a NAT és az irányelv követelményeit vette alapul. A tanmenetben a tananyag úgy került elrendezésre, hogy az egyes témák logikai egymásra épülése biztosított legyen. A „Kontinensek, óceánok, övezetesség” témakör alacsony óraszámát az teszi indokolttá, hogy a 6. és 7. évfolyamon a szükséges, alapvetõ ismereteket már elsajátították a tanulók. Így a tanév eleji órákon fôként azok felidézésére, megerõsítésére kerül sor. A 7. évfolyamon Európáról szerzett tudásanyag felelevenítése jól szolgálhatja hazánk KözépEurópában elfoglalt helyének, szerepének elõkészítését, alapozását. Magyarország természetföldrajzának feldolgozásakor elõször általános ismeretekhez jutnak a tanulók. A késõbbiekben ezeket a tényeket az egyes nagytájak konkrét természetföldrajzi jellegzetességeinek bemutatása követi, mely részletezõbb, mélyrehatóbb összefüggéseket is feltár, de az általános ismertekre épül.

Nagytájaink természetföldrajzának elemzése során gondot kell fordítani a hasonló és eltérõ jegyek észrevétetésére, ezek okainak feltárására. A természetföldrajzi ismereteket a gazdaság-földrajz mezõgazdasággal foglalkozó fejezete követi, ugyanis szoros okokozat összefüggésben állnak egymással. A gazdaságföldrajz iparral foglalkozó egységének tanításakor figyelmet kell fordítani arra, hogy megértessük az ásványkincsek és energiahordozó iparágak kialakulását, fejlettségének szintjét befolyásoló szerepét. Lényeges, hogy kiemelésre kerüljenek azok az ipari ágazatok, amelyek a legtermékenyebbek, a nemzeti jövedelmet gyarapítják és a foglalkoztatottságot biztosítják. A természet- és gazdaságföldrajz tényanyagának feldolgozásakor megfelelõ minõségû és számú képanyagot kell a tanulók elé tárni, ezzel is segítve a fogalmak tartalmi jegyeinek megértését. A legfontosabb tények rögzítése térképvázlatokon, folyamatábrákon történjék meg. A tanulók végezzenek minél több gyûjtõ munkát és a pedagógus irányításával készítsenek tablókat, gyûjteményeket. A hazai tájak környezeti állapotának megismerésekor kellõ figyelmet kell fordítani a környezeti károk felismertetésére, azok okainak feltárására és a megelõzés, illetve megszüntetés lehetõségeinek megbeszélésére. E témakörben az információgyûjtésnek és -feldolgozásnak kiemelt szerepe van, ugyanis a jelen állapotot hitelesen mutatja be. A képanyag válogatása pedig tudatos tényfelismerést követel a tanulóktól. A megyénk, településünk és fõvárosunk témakör feldolgozása minden földrajzot tanító pedagógustól színvonalas egyéni tervezést kíván, hiszen a helyi adottságokat ily módon tudja bemutatni tanítványainak. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a település, a megye fõ jellemzõit, nevezetességeit ismerjék meg a tanulók, mely élõ tapasztalatokon és kellõ mennyiségû közvetett információs anyagon nyugodjék, azok segítségével valósuljon meg. A múlt értékeinek megbecsülésére, azok továbbvitelére csak elõdeink felbecsülhetetlen munkájának tiszteletbentartásán át vezethet az út. Minden témakörnél fontos a földrajzi nevek helyesírását szem elõtt tartani, mely alapos, pontos térképolvasáson alapszik. A szemléleti térképolvasás gyakori alakalmazása

68

a topográfia ismeretek elmélyítését is biztosítja. A logikai térképolvasás szakszerû alkalmazása hozzájárul a természetföldrajzi összefüggések tudatosításához, a

gondolkodási funkciók mobilizálásához. Gazdaságföldrajzi összefüggések feltárása sem nélkülözheti a logikai térképolvasást (pl. ipartelepítõ tényezõk felismertetése).

A tananyag elrendezése úgy történt, hogy kellõ számú gyakorló- és összefoglaló óra álljon rendelkezésre a fogalmak megerõsítése, elmélyítése, rendszerezése céljából.

69

hét

óraszám


Követelmények

Kontinensek, óceánok, övezetesség a földön A föld alakja Kontinensek, óceánok Partvonalak

földgömb, Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália, Antarktisz, Atlantióceán, Csendes-óceán, Indiaióceán, tenger, sziget, félsziget, öböl

Tudja felsorolni a földrészeket, óceánokat Határozza meg a térkép segítségével a földrészek helyzetét, egymáshoz való viszonyát, nagyságát, tagoltságát Használja a térkép jelzéseit a óceánok, tengerek meghatározásánál (kiterjedés, mélység). Értse a sziget, félsziget fogalmát, tudjon példákat leolvasni a térképrõl Legyen elemi tájékozottsága a kontinensek közötti idõeltolódásról

2.

A Föld éghajlata Éghajlati övek Térítõk Az éghajlati övek alapvetõ jegyei (évszakok, hõmérséklet)

forró éghajlati öv, hideg éghajlati öv, mérsékelt éghajlati öv, Egyenlítõ, Ráktérítõ, Baktérítõ, Északi-sarkkör, Déli sarkkör

Tudja a térítõk nevét és szerepét a Föld övezetességében. Irányítással sorolja fel az éghajlati öveket. Tudjon alapvetõ jegyeket felsorolni az egyes éghajlati övekre vonatkozóan, például az évszakváltás, a hõmérséklet

3.

Az éghajlati övek jellegzetességei Tipikus tájak Nagy utazók

Északi-sarkvidék Déli-sarkvidék kutatás, felfedezõk, utazók forró övi tájak mérsékelt övi tájak

Szerezzen elemi ismereteket a sarkvidékekrõl – a kutatásokról, a nagy földrajzi utazókról. Ismerje föl képeken, filmeken, modelleken, egy-egy éghajlati övezet jellegzetességeit – tipikus növényzet, jellegzetes állatvilág, az emberek öltözködése – a forró, a hideg és a mérsékelt éghajlati övben. Gyûjtsön képeket, történeteket, szemelvényeket az övezetességrõl, keressen összefüggéseket az éghajlat és a növénytakaró között

4.

Európa természetföldrajzának fõ jellemzõi

A 7. évfolyamon tanult fogalmak ismétlése

A fogalmak pontos és biztos használata szemléleti logikai térképolvasás

5.

Európa gazdasági életének jellegzetességei

A 7. évfolyamon tanult fogalmak, öszszefüggések ismétlése

A fogalmak pontos és biztos használata Szemléleti és logikai térképolvasás

6.

A témakörben tanultak gyakorlása

A témakör fogalmainak alkalmazása

7.

Magyarország Magyarország természetföldrajza Hazánk fekvése, helyzete, határai

Kárpát-medence

1. 1.

2.

3.

4.

Tananyag

Ismerje meg hazánk helyét, helyzetét a Kárpát-medencében. Szerezzen ismeretet hazánk medencefekvésérõl

Megjegyzés

70

hét

óraszám

4.

8.

Hazánk felszíne Kõzetanyagok, ásványok

alföld, középhegység, dombvidék, mészkõ, vulkáni kõzet, völgy, medence, homok, agyag

Legyen pontos ismerete hazánk domborzati viszonyairól, tudjon ezekre példát mondani

5.

9.

Hazánk éghajlata

szárazföldi éghajlat aszály

Tudjon néhány alapvetõ jegyet kiemelni hazánk éghajlati jellemzõibõl. Értse a felszín és az éghajlat, a fekvés és az éghajlat összefüggéseit. Tudjon egyszerû információkat leolvasni tematikus térképrõl. Tudja értelmezni az idõjárás-jelentést

10.

Hazánk vízrajza Felszíni vizeink Folyóink

Duna, Tisza, Rába, Körös, Maros, Ipoly, Dráva, Margit-sziget, Csepelsziget hordalék, ártér, meder

Legyen képes megnevezni, térképen megmutatni hazánk nagyobb folyóit

11.

Hazánk vízrajza Felszíni vizeink Tavaink

Balaton, Velencei-tó, Fertõ-tó, Tisza-tó, Tihanyi-félsziget

Legyen képes megnevezni, térképen megmutatni hazánk nagyobb állóvizeit

12.

Hazánk vízrajza Felszín alatti vizek

felszín alatti vizek, talajvíz, gyógyvíz

Tudjon példát mondani felszín alatti vizekre

13.

Természetes növényzet és állatvilág hazánkban

ártári erdõ

Tudja hazánk domborzati, éghajlati ismereteit összefüggésbe hozni a természetes növénytakaróval

14.

Hazánk talajai

homok, agyagos, homokos talaj, erdei talaj

Legyen ismerete hazánk leggyakoribb talajtípusairól

15.

Magyarország általános természetföldrajzáról tanultak gyakorlása

a tanult fogalmak elmélyítése

16.

Összefoglalás Magyarország általános természetföldrajzáról

a tanult fogalmak rendszerezése

6.

7.

8.

9.

Tananyag


Követelmények

17.

Hazánk tájai Az Alföld felszíne, fõ részei

Alföld, Duna–Tisza köze, Tiszántúl

Ismerje az Alföld természeti adottságait

18.

Az Alföld kisebb tájai, természeti viszonyai

Nagykunság, Kiskunság

Tájékozódjon önállóan a domborzati térképen Használjon segítséggel tematikus térképet

Megjegyzés

71

hét

óraszám

10.

19.

A Kisalföld természeti adottságai

Kisalföld

Ismerje a Kisalföld természeti adottságait és azok öszszefüggéseit. Tájékozódjon önállóan a domborzati térképen. Használjon segítséggel tematikus térképet

20.

A Dunántúli-dombság a Mecsekkel A tájegység természeti adottságai

Dunántúli-dombság, Mecsek

Ismerje a Dunántúli-dombság és a Mecsek természeti adottságait és azok összefüggéseit. Tájékozódjon önállóan a domborzati térképen. Használjon segítséggel tematikus térképet

21.

Az Alpokalja természeti adottságai

Alpokalja

Ismerje az Alpokalja természeti adottságait és azok, összefüggéseit. Tájékozódjon önállóan a domborzati térképen. Használjon segítséggel tematikus térképet

22.

A Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Bakony, Vértes, Dunazug-hegység Dunakanyar

Ismerje a Dunántúli-középhegység természeti adottságait és azok összefüggéseit. Tájákozódjon önállóan a domborzati térképen. Használjon segítséggel tematikus térképet

23.

Az Északi-középhegység természeti adottságai

Északi-középhegység, Mátra, Bükk, Borsodi-medence, cseppkõ, cseppkõbarlang

Ismerje az Északi-középhegység természeti adottságait és azok összefüggéseit. Tájékozódjon önállóan a domborzati térképen. Használjon segítséggel tematikus térképet

24.

Gyakorlás hazánk tájainak természeti adottságairól tanultak körében

a tanult fogalmak gyakorlása

25.

Összefoglalás Hazánk nagy tájainak természetföldrajza


26.

Tudáspróba Magyarország természetföldrajzáról tanult ismeretek körében

11.

12.

13.

14. 27.

28.

Tananyag


Követelmények

Magyarország gazdasági élete Hazánk gazdaságának általános vonásai Gazdasági ágazataink

gazdasági élet mezõgazdaság, ipar, kereskedelem

Ismerje meg a hazánk életében szerepet játszó gazdasági ágazatokat

Mezõgazdaságunk Növénytermesztés hazánkban Zöldség- és gyümölcstermesztés

mezõgazdasági termelés, fogyasztás, Kecskemét, Szeged

Legyen képes irányítás, segítség mellett felismerni néhány alapvetõ összefüggést természeti adottságok és mezõgazdasági termelés között. A zöldség- és gyümölcstermesztés feltételeit ismerje fel. Használjon tematikus térképet

Megjegyzés

72

hét

óraszám

15.

29.

Mezõgazdaságunk Növénytermesztés hazánkban Zöldség és gyümölcstermesztés

ipari növény gabona

Ismerje fel a gabonafélék és ipari növények termesztését befolyásoló természeti adottságokat irányítás, segítség mellett Használjon segítséggel tematikus térképet

30.

Mezõgazdaságunk Állattenyésztés hazánkban

élelmezés

Ismerje fel az állattenyésztést befolyásoló természeti adottságokat segítség, irányítás mellett. Használjon segítséggel tematikus térképet

31.

Gyakorlás hazánk mezõgazdaságáról tanultak körében

a tanult fogalmak megerõsítése

Legyen büszke neves termékeinkre, kiváló áruinkra

32.

Iparunk Ásványkincsek, energiaforrások hazánkban

energia, energiaforrás, energiaszükséglet, energiahordozó

Legyen képes a térképrõl leolvasni a legfontosabb ásványi lelõhelyeket, az energiahordozók elõfordulását Irányítás, segítség mellett ismerjen fel összefüggést a bányászat kedvezõtlen helyzete, az energiaszükséglet és az energiabehozatal között. Értelmezési nehézsége esetén tudjon kérdezni, érdeklõdni, segítséget igénybe venni

33.

Hazánk nehézipara

nehézipar, vegyipar, alumíniumipar, Ajka, Várpalota, Miskolc, Dunaújváros, Tiszaújváros, Gyõr, Esztergom, Pécs, Szolnok

Legyen képes irányítás, segítség mellett felismerni alapvetõ összefüggést a nehézipar és az energiaszükséglet között. Ismerje a nehézipar térképjeleit Értse meg és használja is a nehéziparral összefüggõ, alapvetô fogalmakat. Tudja a térképrõl leolvasni a fontosabb gazdasági központokat

34.

Hazánk könnyûipara és építõanyag-ipara

könnyûipar, építõanyag-ipar textilipar, Szombathely, Sopron, Pápa, Nagykanizsa, Vác, Budapest és körzete

Értse meg és használja is a könnyûiparral és az építõanyag-iparral összefüggõ fogalmakat. Legyen képes életkorának, fejlettségének megfelelõen a hallott, a látott gazdasági információk lényegét megérteni, saját szavaival megfogalmazni. Tudja a térképrõl leolvasni a fontosabb gazdasági központokat. Ismerje a könnyûipar térképjeleit

35.

Hazánk élelmiszeripara

Kecskemét, Szeged, Debrecen, Hatvan, Gyula, Békéscsaba, Szekszárd, Kaposvár, Zalaegerszeg

Legyen képes irányítás, segítség mellett felimerni néhány alapvetõ összefüggést a mezõgazdasági termelés és az élelmiszeripar telepítése között. Értse meg és használja is az élelmiszerrel összefüggõ fogalmakat. Tudja térképrõl leolvasni a fontosabb élelmiszeripari központokat. Ismerje az élelmiszeripar térképjeleit

16.

17.

18.

Tananyag


Követelmények

Megjegyzés

73

hét

óraszám

18.

36.

Energiagazdálkodásunk

vízenergia, vízerõmû, atomerõmû, energiabehozatal Paks, Százhalombatta

Legyen képes irányítás, segítség mellett összefüggést felismerni a folyóvizek esése és a vízerõmûvek telepítése között Értse meg és használja az energiagazdálkodással öszszefüggõ fogalmakat Tudja a térképrõl leolvasni a fontosabb energia-elõállító központokat. Ismerje az energiagazdálkodás térképjeleit

19.

37.

Hazánk közlekedése

közlekedés, szállítási utak, átkelõhely

Értse meg és használja a közlekedéssel összefüggõ fogalmakat. Tudja a térképrõl leolvasni a fontosabb közlekedési központokat. Tudjon értelmezni információkat a közlekedéssel kapcsolatban

38.

Hazánk kereskedelme

kereskedelem, belkereskedelem, külkereskedelem, export, import

Tudja értelmezni a rádióban, televízióban elhangzó közérdekû információkat, híreket a kereskedelemmel kapcsolatban. Értelmezési nehézsége esetén tudjon érdeklõdni, segítséget igénybe venni. Értse meg és használja a kereskedelemmel összefüggõ fogalmakat

39.

Idegenforgalmunk

idegenforgalom nemzetközi forgalom

Mutasson érdeklõdést, nyitottságot hazánk idegenforgalmának megismerése iránt. Legyen büszke nevezetességeinkre Értse meg és használja az idegen fogalommal összefüggõ fogalmakat

40.

Hazánk gazdasági körzetei Fejlett és hátrányos helyzetû területek

termelés, foglalkoztatás, fogyasztás

Mutasson érdeklõdést, nyitottságot hazánk gazdasági fejlõdése, a termelés, a foglalkoztatás, a fogyasztás iránt Értse meg és használja is a gazdasági élettel összefüggõ fogalmakat

41.

Gyakorlása, hazánk iparáról tanultak körében

a tanult fogalmak gyakorlása, elmélyítése

Legyen gyakorlott a tanult földrajzi nevek helyesírásában

42.

Összefoglalás hazánk gazdasági életérõl


20.

21.

Tananyag


Követelmények

Megjegyzés

74

hét

óraszám

22.

43.

Tudáspróba Magyarország gazdasági életérõl

44.

Magyarország település- és népességföldrajzi jellemzõi Magyarország lakossága Népesedés, demográfiai adottságok Népsûrûség

45.

23.

24.

Tananyag


Követelmények

népesedés, népsûrûség, anyanyelv, bevándorlás

Gyûjtsön adatokat irányítás mellett hazánk demográfiai adottságairól

Népcsoportok Magyarországon

népcsoport, nemzetiségek, etnikai csoportok, kisebbség, kétnyelvûség

Gyûjtsön adatokat segítség és irányítás mellett a magyar nép tagozódásáról, a nemzetiségekrõl, az etnikai csoportokról. Figyelje meg az egyes népcsoportok településföldrajzi elhelyezkedését. Értelmezze a kétnyelvûség fogalmát, egy-egy település kétnyelvû feliratát, a népcsoportok jogait, a kisebbségi politika lényegét (anyanyelv használata, kisebbségi óvoda, iskola). Mutasson toleranciát, elfogadást, érdeklõdést a kisebbségi népcsoportok kultúrája, hagyománya iránt

46.

Településeink A városok A fõváros

hídváros, mezõváros, vásárváros, ipari város, lakótelep, városiasodás, munkanélküliség, átképzés, munkahelyek elvesztése

Szerezzen tapasztalatokat a településtípusokról: város, fõváros. Tudjon néhány jellemzõ jegyet a földrajzi környezetre és településre vonatkozóan. Elemezze – segítséggel – egyes települések foglalkoztatási problémáit, a települések infrastruktúráját

47.

Településeink Falvak, tanyák

elöregedés, termelés beszûkülés, üdülõfalu, munkahelyek elvesztése, munkanélküliség

Szerezzen tapasztalatokat a településtípusokról: falvak, tanyák Tudjon néhány jellemzõ jegyet a földrajzi környezetre és a településre vonatkozóan. Elemezze – segítséggel – egyes települések foglalkoztatási problémáit, a települések infrastruktúráját

48.

Népszokások, hagyományok, tájtörténeti érdekességek

népszokás, néphagyomány

Ismerkedjen néphagyományokkal. Végezzen gyûjtõmunkát. Készítsen tablót, gyûjteményt, faliújságot. Becsülje meg elõdeink munkáját, erõfeszítéseit. Legyen büszke értékeinkre, õrizze a hagyományainkat

Megjegyzés

75

hét

óraszám

Tananyag

25.

49.

Film megtekintése hazánk lakóiról, jellemzõ településformáiról

A településekrõl és a népességrõl tanult fogalmak alkalmazása

50.

összefoglalás hazánk település-és népességföldrajzi jellemzõirõl.


26. 51.

27.

28.

A hazai táj környezeti állapota Film megtekintése hazánk környezeti állapotáról


Követelmények Tanulmányozza képek, filmek, információhordozók segítségével az egyes országrészek települési különbségeit – keressen magyarázatot a jelenségekre

környezetszennyezés környezetvédelem

Rendelkezzen alapvetõ ismeretekkel a környezetszenynyezésrõl

52.

Környezetünk állapota Talajok és a szilárd kéreg A szemét tárolásának gondjai

környezeti ártalom környezetszennyezés talajszennyezés

Rendelkezzen alapvetõ ismeretekkel a talajszennyezésrõl. Keresse az okokat, a megelõzés lehetõségét Elemezzen aktuális környezeti károkat az újságokban megjelent cikkek, a televízió közleményei alapján

53.

Vizeink állapota A szennyezés megelõzése

vízszennyezés ipari szennyezés

Rendelkezzen alapvetõ ismeretekkel a vízszennyezésrõl. Keresse az okokat, a megelõzés lehetõségét a folyóés az állóvizek, valamint az ivóvízzel kapcsolatban. Keressen összefüggést az életvitelünk és a vizek állapota között. Elemezzen aktuális környezeti károkat újságok és a televízió közleményei alapján. Készítsen tablókat, környezetvédelmi programot irányítás mellett

54.

A levegõ állapota hazánkban Az urbanizáció hatásai

légszennyezés

Rendelkezzen alapvetõ ismeretekkel a légszennyezésrõl. Legyen ismerete hazánk levegõjének állapotáról, különös tekintettel egyes földrajzi környezetben, ipari centrumokban, nagy városokbqan. Keressen összefüggést életvitelünk és a levegõ állapota között. Elemezzen aktuális környezeti károkat újságcikkek és a televízió közleményei alapján. Készítsen tablót

55.

A természetes növénytakaró és az állatvilág állapota hazánkban Fajok kihalásának okai

védett növény védett állat

Gyûjtsön példákat a növények és állatok pusztulására, keresse az okokat, a megelõzés lehetõségét. Keressen összefüggést az életvitelünk és környezetünk növényés állatvilágának állapota között. Tudjon felsorolni néhány védett növényt, védett állatot. Irányítás mellett készítsen környezetvédelmi programot, végezzen gyûjtõmunkát, állítson össze környezetvédelmi kirándulást, készítsen tablót

Megjegyzés

76

hét

óraszám

28.

56.

29.

30.

31.

Tananyag


Követelmények

Nemzeti parkjaink, védett területeink Világörökségek hazánkban A környezetvédelem intézményei

nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, világörökség, környezetvédelmi program, mûemlék, zöldek, Környezetvédelmi Minisztérium Kiskunsági Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Budai vár, Hollókõ, Pannonhalma

Értelmezze a „világörökség” fogalmát. Látogasson meg egy közeli épületet, létesítményt, ami a világörökség részét képezi. Tudja a környezetvédelemmel foglalkozó intézmények feladatát, tudjon segítséget kérni

57.

Gyakorlás a hazánk környezeti állapotáról tanultak körében

a témakörben tanult fogalmak megerõsítése

58.

Összefoglalás a hazai tájak környezeti állapotáról tanult ismeretek körében


59.

Tudáspróba a hazai tájak környezeti állapotáról tanultakról

60.

Megyénk, településünk és fõvárosunk Hazánk közigazgatása Megyék, megyeszékhelyek

61.

Megyénk természetföldrajzi adottságai

62.

Megyénk gazdasági élete Természeti kincsek, természeti erõforrások Termelés, foglalkoztatás

Legyen ismerete a tanulóknak hazánk közigazgatásáról közigazgatás, megye, megyeszékhely, település, fõváros hazánk megyéi és megyeszékhelyei az adott megye fogalmai a megye nagy, illetve kisebb tájai, felszíne, éghajlata, vizei, növényzete, állatvilága

Ismerje megyéjét. Tudjon néhány mondattal beszámolni a megye természeti adottságairól – felszín, vízrajz, éghajlat, talaj. Legyen képes a lakóhelyén található néhány felszíni képzõdmény megnevezésére, azok jellegzetességeinek bemutatására. Szerezzen ismereteket lakóhelye néhány természetvédelmi tevékenységérõl Tudja felsorolni, hogy megyéjében milyen természeti kincsek, természeti erõforrások találhatók. Készítsen, – irányítással, pedagógus segítségével – csoporttársaival közösen megyei térképet a gazdasági élet ágazatainak feltüntetésével. Tudjon egyszerû összefüggést felfedezni környezete gazdasági tevékenysége és természetföldrajzi adottságai között

Megjegyzés

77

hét

óraszám

32.

63.

Megyénk nagyobb települései Jelentõsebb közutak megyénkben

64.

Népcsoportok, néphagyományok, történelmi emlékek megyénkben. Film megtekintése Megyei és helyi nevezetességek

híres települések a lakosság összetétele az adott megyében, településen

Szerezzen ismereteket, tapasztalatokat a környezetében élõ népcsoportokról, néphagyományokról

65.

A fõváros fekvése, természeti adottságai

Budapest, Duna, Margit-sziget, Csepel-sziget, Gellérthegy, János-hegy, Széchenyi-hegy, Sas-hegy, Várhegy, Hûvösvölgy

Tudja térképen megmutatni a fõváros fekvését és elemezni természetföldrajzi adottságait

66.

A fõváros szerepe az ország életében

fõváros, közigazgatás, törvényhozás, parlament

Mondjon példákat a fõváros központi, irányító szerepére

67.

A fõváros nevezetességei, történelmi emlékei

a Budai vár és környéke, Hõsök tere, Városliget, Országház, Nemzeti Múzeum, idegenforgalom

Tekintse meg kiránduláson vagy filmen a fõváros nevezetességeit, történelmi emlékeit. Legyen képes a fõvárosról rövid szóbeli beszámolót adni

68.

Gyakorlás a megyénkrõl, településünkrõl és a fõvárosról tanultak körében

a tanult fogalmak megerõsítése

69.

Összefoglalás a megyénk, településünk és a fõvárosunk témakörben


70.

Év végi összefoglalás Magyarország természetföldrajza

71.

Év végi összefoglalás Magyarország gazdasági élete

72.

Év végi összefoglalás Magyarország település- és népességföldrajzi jellemzõi Megyénk, telpülésünk, fõvárosunk

73.

Év végi összefoglalás A hazai tájak környezeti állapota

74.

Tanév végi felmérés

33.

34.

35.

36.

Tananyag


Követelmények Ismerje megyéje fontosabb településeit, fontosabb közlekedési útvonalait, a helyi közlekedési lehetõségeket

Megjegyzés

78

Ének-zene

Készítette: Kaibinger Pál

A tantárgy heti óraszáma: 1,5 Éves óraszám: 56 A tantárgy fôbb témakörei: Katonadalok Magyar népzenei dialektusok Dudanóták Új stílusú népdalok Erdélyi népdalok régi stílus A lakodalom dalai Ünnepeink dalai (Szózat, téli ünnepek, pünkösdi dalok, dalok március 15-ére) Ballagási dalok Ismétlés, gyakorlás

5 5 4 7 7 5

A témakörökre szánt idô: óra 9% óra 9% óra 7% óra 13% óra 13% óra 9%

11 óra 6 óra 6 óra

18% 11% 11%

Tantárgyi koncentráció Anyanyelv és irodalom: a népdalok tanítása, szövegeik elemzése, a kifejesések értelmezése, szókincsbõvítés, valamint a Szózat tanítása kapcsolódik leginkább e mûveltségi területhez. A zenei hallás fejlõdése fejleszti a nyelvi képességeket, a helyesírást, az olvasást, a nagy- és finommozgások fejlesztése pedig az írás gyakorlását segíti. Ember és társadalom: a katonadalok, valamint az ünnepi dalok tanítása (március 15) kötõdik szorosan e mûveltségi terület ismeretanyagához. Földünk és környezetünk: a magyar népzene tanítása, a népzenei dialektusok bemutatása, a határon túli magyarság dalainak tanítása megköveteli a földrajzi ismeretek ismétlését, alkalmazását is. Vizuális kultúra: a zenei élmények kifejezése különbözõ technikák segítségével, élményviláguk, érzelmeik, benyomásai kifejezésére a megismert képi ábrázolásmódokkal, a különbözõ népzenei dialektusok népi díszítõmûvészetének bemutatása, elemzése, motívumok felhasználása.

Ünnepi szertartások: a jeles napok, az ünnepi alkalmak ebben az évben nagyobb súllyal szerepelnek, hiszen a lakodalom, a téli ünnepkör, a pünkösd szokásainak bemutatása is teret kap. Az ismeretek szerzése mellett a néphagyomány szerepének, értékének, fontosságának hangsúlyozása kapcsolódik e mûveltségi területhez. Matematika: a ritmusképzés, a változó ütemekbõl álló ütemsorok megszólaltatása, a logikai feladatok megoldása, a zenei írás-olvasás gyakorlása, a térbeli és síkbeli tájékozódás fejlesztése kötheti tárgyunkat e területhez. Az ének-zene tanítása fejleszti a megfigyelési képesség nagyságát, intenzitását, az emlékezet különbözõ formáit és az elvont gondolkodás feljõdését is. Követelmények Daltanulás Törekedjenek továbbra is a szép éneklés szabályainak betartására, a kifejezõ, egységes éneklésre. Vegyenek részt a dalok közös éneklésében, a többszólamúság egyszerû formáinak gyakorlásában egyéni képességeik szerint. Törekedjenek minél több dal emlékezetbõl történõ éneklésére, a dalok hangulatának érzékeltetésére. Szerezzenek ismereteket a magyar népzenei dialektusok terén. Rendszerezzék eddigi ismereteiket a régi és az új stílusú magyar népdalok esetében. Örömmel énekeljenek, válasszanak kedvenc dalokat, dalcsokrokat maguknak. Ritmus Legyenek képesek a begyakorolt ritmuselemek megszólaltatására, felismerésére, írására. Foglalják össze ismereteiket a ritmusról tanultak terén. Vegyenek részt a többszólamú gyakorlatokban, ritmuszenekari játékokban, változó ütemekbõl álló ritmussorok megszólaltatásában, alkalmazzák helyesen a ritmushangszereket, törekedjenek pontosságra a kivitelezés terén. Zenei írás–olvasás Vegyenek részt ismert dalok, dalrészletek kottából történõ éneklésében, könnyû dallamok lejegyzésében, az eddig tanult ismeretek összefoglalásában, rendezésében. Vegye-

nek részt az olvasógyakorlatok, játékos feladatok megszólaltatásában, gyakorlásában. Törekedjenek fokozott önállóságra a tanult ismeretek alkalmazása terén. Zenei Ismeretek Vegyenek részt a népdalok elemzésében, csoportosításában. Legyenek elemi ismereteik a szülõföld zenéjérõl, a magyar népzene sajátosságairól. Legyenek képesek a tanult hangszerek, zenekarok felismerésére, foglalják össze mûzenei ismereteiket. Zenehallgatás Kövessék figyelemmel a megfigyelési szempontok alapján a zenei folyamatokat, vegyenek részt zenemûvek elemzésében, feldolgozásában. Szerezzenek elemi ismereteket a tanult zeneszerzõkrõl, zenemûvekrõl. Ismerkedjenek meg a XX. századi mûvekkel, fejezzék ki zenei élményeiket különbözõ technikákkal. Legyenek képesek a többször hallott zenemûvek felismerésére. Tánc Vegyenek részt egyéni képességeik szerint a dalokhoz kapcsolódó tánclépések, mozgások, mozgásimprovizációk kivitelezésében. Törekedjenek minél nagyobb pontosságra a táncok során, fejlõdjön ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk. Gyakorolják az eddig tanult lépéseket, ismerkedjenek meg újabb tánclépésekkel, társas- és történelmi táncokkal. Legyenek figyelmesek társaikkal szemben, törekedjenek együttmûködésre velük. Érezzék a mozgás örömét, válaszszanak kedvenc táncot maguknak. Módszertani megjegyzések A tantárgy részterületeinek feladatai továbbra is valamennyi órán jelentkeznek, ebben az évben azonban elõtérbe kerülhetnek az éneklés melletti feladatok (ritmusgyakorlatok, a zenei írás-olvasás, zenehallgatás, népszokások, tánclépések). A dalkincs bõvítése, a szép éneklés tanult szabályainak betartása mellett biztosítsunk nagyobb teret a változatos és élményeket nyújtó egyéb feladatoknak. A hallás utáni daltanítás alkalmanként kibõvülhet a kottából történõ daltanulással is. Törekedjünk az eddigi ismeretek összefoglalására, rendszerezésére valamennyi területen.

76

Értékelés Érdemjeggyel történik. Szempontjai változatlanok: az éneklés tisztasága, pontossága, szövegtanulás, aktivitás, az egyéni képességek fejlõdése, a szép éneklés szabályainak betartása. A tanult ritmusértékek felismerése, megszólaltatása, tájékozottság a kottarendszerben, önállóságra törekvés a feladatok megoldásában. A zenehallgatás terén jelöljük ki azokat a részleteket, amelyek ismeretét elvárjuk tanulóinktól. A dalanyag ismerete mellett hangsúlyosabban vegyük figyelembe a zenei ismeretek, zenehallgatás, ritmusgyakorlatok terén nyújtott teljesítményeket is. Javasolt taneszközök Tankönyv: Ének-zene az általános iskolák 8. osztálya számára 98478/Mt /1 (Nemzeti Tankönyvkiadó)

Szakirodalom: Sebõ Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Magyar Mûvelõdési Intézet 1994.) Bodza Klára—Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I. és II. (Nemzeti Tankönyvkiadó 1992. és Magyar Mûvelõdési Intézet Budapest 1994.) Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei alapismeretek (Calibra Kiadó Budapest 1994.) Dobszay László: A magyar dal könyve (Zenemûkiadó Budapest 1984.) Ritmushangszerek: dobok, ütõfa, fadob, cintányér, kolomp, háromszög, csörgõdob, csörgõ, saját készítésû ritmushangszerek A dalok kíséretéhez: zongora (pianino), szintetizátor, gitár A feladatokhoz, játékokhoz: metallofon, furulya A zenehallgatáshoz: magnó és kazetták, CD-lejátszó és

CD lemezek Ritmus- és dallamkártyák, ötvonalas kottástábla, posztó kottakirakó tábla, képek, fényképek, rajzok A rövidítések értelmezése a tanmenetben R: ritmikai elemek tanítása, gyakorlása ZIO: a zenei írás-olvasás elemeinek tanítása, gyakorlása D: daltanulás, éneklés ZI: zenei ismeretek (zeneelmélet) tanulása ZH: zenehallgatás

77

hét

óraszám

Tananyag

1–2.

1.

Év eleji ismétlõ óra R: dalok csoportosítása ritmus alapján, az éles és a nyújtott ritmus szerint. Dalcímek és ritmusok összekötése Tk. 4/1. Hiányzó ütemek pótlása, ritmuskánon Tk. 4/2,3. ZIO és ZI: a tanult zenei ismeretek ismétlése, igaz-hamis állítások segítségével É: dalok ismétlése, kánonok ismétlése Tk. 4/4. Éneklés ritmuskísérettel

2.

3.

3–4.

4.

Katonadalok R: váltott kézzel dobolás ZIO: katonadalok felismerése különbözõ kották alapján Tk. 5/1. ZI: dalcímek és népdalszerkezetek csoportosítása Tk. 5/2. D: katonadalok ismétlése Éneklés ritmuskísérettel ZH: a Háry dalainak ismétlése, meghallgatása Tk. 5/3. R: váltott kézzel dobolás és lábbal dobbantás ZIO: négy dallamkártya, melyiket hallod? Csoportosítás hallás alapján. Ismert dal sorai: Kossuth L. táborában D: új: Gábor Áron rézágyúja… Tk. 9/1,2. Éneklés kánonban is. Tk. 9/4. ZH: e dal a Muzsikás együttes elõadásában

R: kétszólamú ritmusgyakorlat Tk. 9/3. ZIO: a Gábor Áron elsõ sorának átírása betûkottából ötvonalas kottába D: új: Fiumei kikötõbe… ZH: Bartók: Gyermekeknek I./18. (e dal feldolgozása). ZI: a katonadalok történeti rétegei


Követelmények

Halmazok kialakítása ritmus alapján, éles és nyújtott ritmus szerint Dalok felismerése ritmus alapján Ritmuskánon hangszerekkel is Igaz-hamis állítások csoportosítása

Vegyenek részt aktívan a ritmusgyakorlatokban, halmazok kialakításában

Közös éneklés, kánonok éneklése tanári segítséggel

Törekedjenek a szép éneklés szabályainak betartására, a kánonéneklés pontosságára

Jobb és bal kéz differenciált használata ismeretlen ritmussor megszólaltatásakor

Vegyenek részt aktívan, képességeik szerint a különbözõ gyakorlatokban, ritmus- és kottaolvasási feladatok megoldásában

A Háry dalainak ismétlése, szerkezet és dalcím összekötése

Rendszerezés, ismétlés

Ritmussor differenciált megszólaltatása: jobb kéz, bal kéz, lábdobbantás Ismert dal sorainak csoportosítása, hallás alapján Éneklés kánonban is A dal változatainak megfigyelése, elemzése

A zenehallgatás során törekedjenek az eddigi szokások, formák megõrzésére, a zenei részletek irányított figyelmû hallgatására

Szerezzenek ismereteket a különbözõ korok katonadalairól

Megjegyzés

78

hét

óraszám

Tananyag


Követelmények

3–4.

5.

R: versritmus: Perdül a dob… (Szilágyi Domokos) ZIO: Írjunk dallamot hozzá AABA formában! D: új: Ez a vonat most van indulóba… ZI: a katonadalok történeti rétegei

Adott vers ritmusának leírása, megszólaltatása Dallam kitalálás, versmegzenésítés adott formában

Vegyenek részt aktívan a versritmus kitalálásában, megszólaltatásában, megzenésítésében

R: ismert dal kottájának kiegészítése ritmusértékekkel Tk. 11/2. ZIO: katonadalok felismerése különbözõ kották alapján Tk. 10. D: katonadalok éneklése ritmuskísérettel ZH: katonadalok

Dalcímek és kották összekötése

6.

5–6.

7.

Magyar népzenei dialektusok bemutatása R: ritmusvisszhang, ritmuskánon hangszerekkel is ZIO: hiányzó ütemek pótlása, ismert dal kottájában Tk. 11/3. D: dunántúli dalok ismétlése Új: A szennai lipisen… Tk. 26/2,3. és 27/1,2,3. ZI: a magyar népzene táji tagolódása

Éneklés különbözô ritmuskísérettel: dalritmus, mérõütés, osztinató ritmus

9.

R: kétszólamú ritmusgyakorlat Tk. 6/2. ZIO: olvasógyakorlat éneklése, elemzése. Átírása betûkottából ötvonalas kottába Tk. 6/1. D: Énekeljünk tisztán! Tk. 6/3. Alföldi népdalok ismétlése. Új: Hej halászok… Tk. 18/1,2. ZI: a magyar népzene táji tagolódása; Alföld ZH: alföldi népdalok eredeti elõadásban. A XX. sz. zenéje: Debussy: Gyermekkuckó (részletek) ZIO: a múlt órai olvasógyakorlat ismétlése, éneklése D: alföldi népdalok ismétlése Új: Felülrõl fúj… Tk. 13/1,2,3,4. ZH: Kodály: Kállai kettõs Tk. 13/5,6. Debussy: A tenger (részletek)

Vegyenek részt aktívan a kíséretes éneklésben

Ritmus- és dallam pótlása és leírása.

A magyar népzenei dialektusok bemutatása: Dunántúl

Szerezzenek elemi ismereteket a magyar népzene, népmûvészet táji tagolódása terén. Hallgassanak eredeti elõadásban dunántúli népdalokat

Ismeretlen dallam éneklése, kottaírás betûbõl ötvonalas kottába

Erõsödjenek ismereteik a zenei írás-olvasás terén Törekedjenek a kétszólamúság esetében is a tiszta énekre, tanári segítséggel

ZH: dunántúli népdalok, eredeti elõadásban 8.

Erõsítsék ismereteiket a katonadalok történelmi hátterérõl

Erõsítsék meg ismereteiket a magyar népzene táji tagolódásáról. Ismerkedjenek a XX. sz. zenéjével Debussy részletek hallgatásával Törekedjenek minél nagyobb fokú önállóságra az olvasógyakorlat megszólaltatása terén Éneklés szereposztással és ritmusnévvel is. Hajlítások jelölése, kikeresése A népi zenekar hangzása Rövid, jellemzõ részletek Debussy mûvébõl

Figyeljék meg a népi zenekar hangzását, sorolják fel hangszereit. Kísérjék figyelemmel a Debussy mû részleteit

Megjegyzés

83

hét

óraszám

Tananyag

7–8.

10.

R: ritmuszenekar több szólamban, hangszerekkel D: felföldi (felvidéki) népdalok ismétlése Új: Régen volt, soká lesz… ZI: a magyar népzene táji tagolódása; Felföld ZH: felvidéki dalok eredeti elõadásban A XX. sz. zenéje: Ravel: Boleró (részlet)

11.

12.

9–10.

13.

14.

R: ritmuslánc. Ritmuskánon, ritmuszenekar ZI: a klasszikus zenekar hangszerei Tk. 17, 42. A magyar népzene táji tagolódása; Moldva D: moldvai dalok ismétlése. Új: Ilonám, Ilonám ZH: moldvai népdalok eredeti elõadásban. A XX. sz. zenéje: Britten: Variációk egy Purcell témára A Szózat tanulása, megemlékezés okt. 23-áról R: ritmussor írása hallás után D: a Szózat tanulása ZH: a Szózat hallgatása. Megemlékezés okt. 23áról: Lajtha: VII. (forradalmi) szimfónia 3. tétele


Követelmények

Ritmuszenekar: a négy szólamból mindig csak kettõ szól

Erõsítsék meg ismereteiket a magyar népzene táji tagolódásáról Ismerkedjenek a XX. sz. zenéjével Ravel mûvén keresztül

A hangszerek képe és elnevezése

Ismételjék át a hangszerekrõl tanult ismereteiket

Tánclépések, mozgásimprovizáció a dalhoz A klasszikus zenekar hangszereinek bemutatása, hangzása

Vegyenek részt a tánclépések kivitelezésében Figyeljék meg a különbözõ hangszerek és csoportok hangját, hangzását

Ritmusdiktálás Vegyenek részt a Szózat tanulásában, éneklésében képességeik szerint. Kísérjék figyelemmel a Lajtha-mû bemutatását

R: ritmussor megszólaltatása fokozatosan emlékezetbõl D: a Szózat éneklésének gyakorlása ZH: a Szózat hallgatása Megemlékezés okt. 23-áról: Sosztakovics: XI. szimfónia l. tétele

Ritmusmemória játék

R: kétszólamú ritmusgyakorlat. Ritmussor és rákja Tk. 19/1,2. ZIO: ismerõs dallam átírása számkottából betûkottába (Én elmentem a vásárba) D: erdélyi népdalok ismétlése. Új: Repülj madár, repülj… ZI: a magyar népzene táji tagolódása; Erdély ZH: e dal a Muzsikás együttes elõadásában

Ritmus és rákritmus

Törekedjenek a Szózat minél pontosabb megszólaltatására, éneklésére Kísérjék figyelemmel a Sosztakovics-mû bemutatását, elemzését

Számkotta, betûkotta használata, gyakorlása

Erõsödjenek ismereteik a ritmusok megszólaltatása, valamint a zenei írás-olvasás terén. Törekedjenek fokozott önállóságra a gyakorlatok során

Szerezzenek újabb ismereteket a magyar népzene táji tagolódása terén

Megjegyzés

84

hét

óraszám

9–10.

15.

11–12.

16.

17.

18.

13–14.

19.

Tananyag R: ritmuslánc ZIO: ismerõs dal kottájának kiegészítése Tk. 19/3. D: új: Tegnap a Gyimesbe jártam… ZI: a magyar népzene táji tagolódása; Erdély ZH: erdélyi népdalok eredeti elõadásban A XX. sz. zenéje; Honegger: Pacific 231


Ritmus és dallam kiegészítése Leírás betûkottából ötvonalas kottába

ZIO: ismerõs dalok különbözõ kottákon: szám, betû, ötvonalas, ritmuskotta stb. D: új: Van borom, pálinkám Tánclépések kitalálása a dalhoz ZI: Stravinsky élete ZH: erdélyi népdalok

Dalfelismerés kotta alapján

R: ritmuszenekar több szólamban ZIO: ötvonalas kotta másolása, ismeretlen dallamsorral Tk. 21/3. D: új : Udvaromon aranyvályú Mozgások, lépések a dalhoz ZH: Stravinsky: Tavaszi áldozat (részlet)

Ritmuszenekar hangszerekkel Ötvonalas kotta másolása

Tánclépések, mozgások kitalálása a dalhoz

Törekedjenek fokozott önállóságra a zenei írásolvasás terén Vegyenek részt a lépések, mozgások kitalálásában Szerezzenek elemi ismereteket Stravinsky életérõl

Szerezzenek elemi ismereteket Stravinsky mûvészetérôl

R: dalok kísérete különbözõ formában ZIO: dalcímek és kották összekötése D: új: Édesanyám rózsafája… Tk. 35. ZI: a szimfonikus zenekar hangzása, hangszerei Igaz-hamis állítások elemzése Tk. 19/a lap alja ZH: Stravinsky: Petruska 1. kép

R: kétszólamú ritmusgyakorlatok, két dal ritmusa egyszerre szól (Ez a vonat és Felülrõl fúj) ZIO: dalcímek csoportosítása: katonadalok és erdélyi népdalok halmaza Olvasógyak.: Kövecses út mellett… betûkottán É: új: e dal tanítása, éneklése ZI: a népballada fogalma, jellemzõi ZH: erdélyi balladák eredeti elõadásban. Stravinsky: Petruska 2-3. kép (részletek)

Követelmények

Rendszerezzék ismereteiket a különféle zenekarok hangzásáról, hangszereirôl Ismerkedjenek meg a Petruska szereplôivel, zenéjével Ritmuszenekar: két dal ritmusa egyszerre, hangszerekkel megszólaltatva Halmazok: idén tanult katona- és erdélyi népdalok csoportosítása, éneklése Ismeretlen dallam szolmizáló éneklése, tanulása. Az olvasógyakorlat dallama Daltanulás betûkottáról

Törekedjenek önállóságra a dalok csoportosítása során Vegyenek részt az olvasógyakorlat éneklésében, tanulásában, daltanulásban Szerezzenek ismereteket a népballada fogalmáról, zenei és dramatikus stílusjegyeirôl Folytassák az ismerkedést a mû történetével, zenéjével

Megjegyzés

85

hét

óraszám

Tananyag


Követelmények

13–14.

20.

R: dalok éneklése osztinató kísérettel, hangszerekkel ZIO: dallamalkotás adott formában Tk. 21 /2. dalismétlés kottákról: A part alatt – számkotta, Elmentem a piacra – betûkotta. É: új: A malomnak nincsen köve… Tk. 20/ lap alja és 21/1. Tánclépések a dalhoz ZH: Stravinsky: Petruska 4. kép (részletek)

Daléneklés különbözô osztinató kísérettel A kíséret változik egy dalon belül is Dallam írása adott formában, adott hangokra. Kottaírás ötvonalas kottába

Vegyenek részt aktívan a dalok kíséretében, a hangszerek használatában Törekedjenek minél nagyobb önállóságra a dallamalkotás terén. Fejlôdjön kreativitásuk, zenei hallásuk

Tánc- és mozgásimprovizáció

Vegyenek részt a közös tánc- és mozgásos játékban Hallgassák figyelemmel a zenét, a megfigyelési szempontok alapján

R: dalok éneklése változó osztinató kísérettel ZIO: egy erdélyi kétsoros dallam éneklése ötvonalas kotta alapján É: az erdélyi népdalok összefoglalása ZH: a Petruska ismétlése, összefoglalása

Daltanulás ötvonalas kotta alapján

21.

15–16.

22.

23.

Téli ünnepek ZIO: hibás kották javítása, a dalok éneklése É: karácsonyi dalok ismétlése. Új: Karácsonyfa (J. S. Bach) ZH: A XX. sz. zenéje. Kodály: Galántai táncok (részlet)

ZIO: hibás kották javítása, Kodály által gyûjtött népdalok ismétlésével É: Kodály gyûjtötte népdalok ismétlése, éneklése ZI: Kodály élete, megemlékezés születésének évfordulójáról (dec. 16.) ZH: Kodály: Karácsonyi pásztortánc

A népdalok csoportosítása, rendezése, éneklése. Zenehallgatás és rajzolás, festés stb.

Fejezze ki érzelmeit, gondolatait rajzos formákban

Ritmus- és dallambeli hibák javítása betû-, szám-, ritmus- és ötvonalas kottákon

Vegyenek részt aktívan a kották javításában, a dalok felismerésében, éneklésében Szerezzenek ismereteket Kodály zenekari mûvérõl, hallgassák meg figyelemmel a zenei részletet

Dalismétlés tanári segítséggel Rendszerezzék eddigi ismereteiket, és egészítsék ki újabbakkal Kodály Zoltán életérõl, mûvészetérõl

Megjegyzés

86

hét

óraszám

Tananyag

15–16.

24.

R: két vers ritmusa egyszerre szól: Éj mélybõl felzengõ és Kellene kis kert ZIO: Folytasd kézjelekrõl a kotta írását! (Hull a pelyhes…) É: új: Istengyermek – karácsonyi egyházi népének ZH: Kodály: Angyalok és pásztorok

17–18.

25.

26.

27.

19–20.

28.

Karácsonyi óra ZH: A XX. sz. zenéje. Honegger: Karácsonyi kánta (részletek) Ismétlés R: ritmusjáték: bûvös négyzet ZIO: olvasógyakorlat: Új: esztendõ, vígságszerzõ… É: dalok ismétlése ZI: az õskor zenéje. Tk. 44. ZH: õsritmusok, ma élõ „primitív” népek zenéje


Követelmények

Kettes és hármas ütemû vers ritmusa egyszerre, hangszerekkel is Betûkotta írása kézjelek segítségével

Hallgassák figyelemmel a megfigyelési szempontok alapján a felhangzó zenét

Zenehallgatás és rajzolás

Ritmussor bûvös négyzet formájában (1 = tá, 2 = titi, 4 = tiritiri). Megszólaltatása ritmushangszerekkel is

Vegyenek részt figyelemmel a ritmusgyakorlatban, törekedjenek a pontos megszólaltatásra. Vegyenek részt a tanult dalok felidézésében

Az õskor zenéjének elemzése, bemutatása

Szerezzenek ismereteket az ember zenéjének kialakulásáról, megnyilvánulásának elsõ formáiról

R: bûvös négyzet csigavonalban haladva is. Egy lehetséges változat leírása, ütemekbe osztása Megszólaltatás „rák”-ban is É: új: Megkötöm lovamat Tk. 47. ZI: az ókor zenéje Tk. 45-46. ZH: õsi elemek a magyar népzenében. Regôsének és finnugor eredetû dallamok

Bûvös négyzet többféle módon leolvasva, csigavonalban is

Rokon népek zenéjének hallgatása, eredeti felvételek alapján

Szerezzenek ismereteket az ókor zenéjérõl és a magyar népzene õsi rokonságának kapcsolatairól

R: ritmusdominó hangszerekkel is ZIO: bûvös négyzet dallama, éneklés számkottáról É: új : Bujdosik az árva madár… Tk. 64. ZI: a középkor zenéje. Tk. 47-49. ZH: gregorián zene, Mátyás király udvarának zenéje

Ritmussor megszólaltatása dominó-játék szerint. Számkotta bûvös négyzet formájában (1 = dó, 2 = ré stb) Gregorián eredetû dallam éneklése, tanulása Zenehallgatás és vizuális kifejezések

Vegyenek részt figyelemmel az új típusú feladat megoldásában, éneklésében Szerezzenek újabb ismereteket a zenetörténet terén Fejezzék ki érzelmeiket, gondolataikat vizuális formákban is

Megjegyzés

87

hét

óraszám

Tananyag

19–20.

29.

Új stílusú népdalok R: versritmus, Weöres: Áll a ladik… ZIO: bûvös négyzet dallam, éneklés csigavonalban is É: új stílusú népdalok ismétlése Új: Által mennék Tk. 29/1,2,3,4. ZI: a középkor zenéje (folytatás) Tk. 51-53. ZH: Vivaldi: A négy évszak és kuruc dalok (ismétlés)

30.

21–22.

31.

32.


Követelmények

Versritmus leírása, megszólaltatása hangszerekkel is Éneklés számkottáról, különféle formákban

Korábban tanult zenék újbóli meghallgatása

R: ritmusalkotás adott formában: AABA, ABBA stb. Megszólaltatása hangszerekkel is ZIO: dallamkitaláló adott ritmussorhoz É: új: Lement a nap… ZI: a bécsi klasszika zenéje (ism) Tk. 54-55. ZH: Kodály: l. vonósnégyes 1. tétele (Lement a nap) és Beethoven, Mozart, Haydn mûvek

Ritmuskitaláló

R: különféle osztinató és ellenritmus tapsolása éneklés közben ZIO: farsangi dalok ismétlése, dalfelismerés kottáról É: farsangi dalok ismétlése Új: Szép szakmári lányok… Tk. 63. Tánclépések, mozgások a dalokhoz ZI: a XIX. sz. zenéje (ism) ZH: XIX. sz.-i mûvek hallgatása, ismétlése

Éneklés többféle osztinanó és ellenritmus kíséretével Különbözõ kották olvasása, dalfelismerés kotta alapján (betû, szám, ötvonalas, ritmuskotta) Tánclépések, mozgásimprovizációk. Társastáncok lépései is

R: négy kártya, melyeket hallod? Rakd helyes sorrendbe õket! (Által mennék l. sor) ZIO: kézjelekrõl dallam írása a ritmussorhoz (az elõzõ feladathoz). Éneklés szolmizálva is É: új: Ablakomba, ablakomba besütött a holdvilág. (6. osztályos Tk.. 69.) ZI: a XX. sz. zenéje (ismétlés) Tk. 57-58. ZH: XX. sz.-i mûvek hallgatása, ismétlése Új: Holst: A bolygók (részletek)

Ritmusfelismerés hallás alapján. Ritmuskártyák rendezése Kézjelek felismerése, gyakorlása Szolmizáló éneklés Éneklés és tánc

Erõsödjenek ismereteik a középkor zenéjérõl. Idézzék fel a már tanult ismereteiket a zenehallgatás kapcsán Vegyenek részt aktívan a közös gyakorlatokban, ritmusrögtönzésekben és dallamkitaláló játékokban

Dallamkitaláló

Korábban tanult zenék újbóli meghallgatása

Zenehallgatás és ábrázolás

Ismételjék át a bécsi klasszikáról tanult ismereteiket

Használják fel a tanult lépéseket, és találjanak ki újabbakat a dalokhoz Ismételjék át a XIX. sz. zenéjérõl tanult ismereteiket Törekedjenek a helyes hangsúlyozásra a változó ütemekbõl álló ritmussor megszólaltatása során. Törekedjenek fokozott önállóságra a kézjelek használata során

Tánclépések a dalhoz. Ismételjék át a XX. sz. zenéjérõl tanultakat Fejezzék ki érzéseiket, gondolataikat rajzos-vizuális formák segítségével

Megjegyzés

88

hét

óraszám

Tananyag


21–22.

33.

R: dalok éneklése ritmusnévvel is ZIO: dalfelismerés Bálint-napi (Valentin-nap) levelek alapján É: új: Jánoshídi vásártéren Tk.. 62. Tánclépések a változó ütemû dalhoz ZH: a XX. sz. zenéje. Holst: A bolygók (részletek)

Szövegelvonásos éneklés Dalfelismerés tartalom, szövegrészletek alapján Mozgások, lépések a változó ütemû dalhoz

R: dalritmus kiegészítése (Jánoshídi…, Ablakomba) É: új: Megy a vonat Bukarestbe… ZI: zenetörténeti TOTO Tk. 59. Zeneszerzõk portréi. Tk. 60. ZH: kívánságmûsor

Egérrágta ritmusok. Ismert dalok hiányos kottáinak kiegészítése

R: Tapsolj a pontok helyére éles és nyújtott ritmust! É: az új stílusú dalok összefoglalása Új: Az ürögi faluvégen… Tánclépések, mozgások a dalokhoz ZI.: a népies mûdal fogalma

Ritmusok pótlása, ritmussor állandó és változó elemekkel

Tavaszi ünnepek R: dalfelismerés ritmus alapján Tk. 31/a lap alja. Versritmus: Mintha valahol már… Megszólaltatás hangszerekkel is ZIO: dallam írása a vershez, adott hangokból Leírása betûkottával É: 48-as dalok ismétlése Új: Elindult már Kossuth is… A 7. osztályos dalok ismétlése a Tk. 40. oldala segítségével

Dalfelismerés ritmusról

R: ritmusdiktálás ZIO: 48-as dalok felismerése kották és kézjelek alapján É: új: Kossuth Lajos háromszínû lobogója… Tk. 31/1,2. A tavalyi dalok ismétlése a Tk. 40. oldala segítségével

Ritmusdiktálás, ritmusok felismerése és leírása

23–24.

34.

35.

36.

25–26.

37.

Zenehallgatás és ábrázolás

Követelmények

Törekedjenek a helyes ritmizálásra, a hangsúlyok kifejezésére a tánc során is Fejezzék ki benyomásaikat, érzéseiket rajzosvizuális formákkal Törekedjenek fokozottabb önállóságra a feladatok megoldása folyamán

A zenetörténeti ismeretek összefoglalása, rendszerezése

A népies mûdal

Ismételjék át közösen a népies mûdalról tanultakat

Vers ritmusának jelölése Dallamkitaláló az elõzõ ritmushoz, adott hangsorban. Kottázás betûkottával, éneklés szolmizálva is Dalismétlés

Dalismétlés

Vegyenek részt aktívan a dalok éneklésében, dalcsokor összeállításában

Vegyenek részt aktívan a dalok ismétlésében, dalcsokor összeállításában

Megjegyzés

89

hét

óraszám

Tananyag

25–26.

38.

Dudanóták R: versritmus soronként másféleképpen megszólaltatva (taps, csett, dobbantás stb.) Sárga kakas, sárga jérce… ZIO: betûkotta: A juhásznak jól van dolga… É: a 4-5. osztályos dalok ismétlése. Tk. 40. Új: Aki dudás akar lenni… ZI: a duda, dudanóták ZH: eredeti felvételek a duda hangjának bemutatása

39.

27–28.

40.


Követelmények

Dudanóta ritmusú vers megszólaltatása

Törekedjenek a váltások pontosságára a versritmus megszólaltatásakor

A dudáról szóló dal éneklése, a szöveg elemzése Dudanóta tanulása, tartalmi és zenei sajátosságok elemzése A duda hangzása, hangja

A dalon keresztül ismerkedjenek meg a duda használatával, szerepével Szerezzenek ismereteket a dudanóták tartalmi és zenei sajátosságairól Ismerkedjenek meg a duda hangjával, hangzásával

R: dudanóták éneklése osztinátó kísérettel. Saját kíséret kitalálása egy dalhoz ZIO: dudanóta éneklése, betûkotta alapján. Átírása ötvonalas kottába Tk. 5/4. É: dudanóták ismétlése (Szélrõl legeljetek, Egy boszorka van, Úgy tetszik hogy jó helyen, Ez a duda) Új: Hervadj rózsa… Tk. 14. és 15/1,2,3. ZI: megemlékezés Bartók Béla születési évfordulójáról (márc. 25.) ZH: Bartók mûvek ismétlése Új: 15 magyar parasztdal (részletek: Hervadj rózsa is)

Éneklés hangszerkísérettel. Osztinató kitalálása régebben tanult dudanóta kíséretéül Ismeretlen dallam tanulása, betûkotta alapján. Átírni ötvonalas kottába is Tánclépések, mozgások dalokhoz

R: dalkíséret taps és kopogás váltogatásával ZIO: ismert sorainak rendezése, ötvonalas kotta írása-olvasása Tk. 16/2. É: új: Fáj a kutyámnak a lába… (betûkottája: Tk. 15/4.). Tánclépések is ZH: Bartók: Gyermekeknek I-IV. (részletek)

Osztinató különbözõ hangszínekkel A Hervadj rózsám… dallama kártyákon

Törekedjenek a gyakorlatok minél nagyobb fokú önállósággal történõ megszólaltatására

A múlt órai dallam szöveges éneklése Tánclépések, mozgások Tanult dalok feldolgozásai Bartók mûvében

Közös tánc, lépések kitalálása és táncolása Ismerjék fel a tanult dallamokat a Bartók mûben

Dalelemzés a Tk. segítségével Bartókról tanult ismeretek felidézése

Ismételjék át az eddig tanult ismereteket Bartók Béla életével, mûveivel kapcsolatban. Hallgassanak népdalokat Bartók feldolgozásában

Megjegyzés

90

hét

óraszám

Tananyag


Követelmények

27–28.

41.

R: a ritmusról tanultak összefoglalása. Tk. 38/1,2. ZIO: dalok csoportosítása halmazokba: tréfás dalok és dudanóták halmaza és Tk. 16/3,4,5. É: új: Engem uram úgy szeret… dudanóták öszszefoglalása ZH: Bartók: III. zongora-verseny 2. tétel (részlet)

Ritmusértékek, ütemek. Kétszólamú ritmusgyakorlat Halmazok létrehozása, zenei és szöveges szempontok alapján Olvasógyak.: dudanóta Összefoglalás, rendszerezés

Legyenek képesek a dalokat megfelelõen csoportosítani

42.

29–30.

A lakodalom népszokása, dalai R: a ritmusról tanultak összefoglalása Tk. 38/3,4. ZI: a lakodalom szokásköre mozzanatai Tk. 22. É: lírai dalok ismétlése Új: El kéne indulni… ZH: Kodály: El kéne indulni…

Használják fel ismereteiket az ismétlés folyamán. Kövessék figyelemmel a mû bemutatását, elemzését

Ritmussor kitalálása. Osztinató kíséret megszólaltatása. Ismerkedés, leánykérés, eljegyzés. Készülõdés az esküvõre

Szerezzenek ismereteket a lakodalom szokásanyagáról, eseményeirõl, dallamairól

43.

ZIO: a dallami ismeretek összefoglalása Tk. 39/1,2 ZI: a lakodalom szokásköre, lépései Tk. 23. É: új: Elment a két lány… Tk. 51.

Szolmizáció és ötvonalas kotta. Dallamalkotás. Templomi és polgári esküvõ. Menyasszonykikérés és búcsúzó, ládavitel. A vacsora

Folytassák az ismerkedést a lakodalmi szokásokkal, hagyományokkal

44.

ZIO: a dallami ismeretek összefoglalása Tk. 39/3. ZI: a lakodalom szokásköre, lépései Tk. 24. É: új: Hegyen-völgyön járogatok vala… Ének és tánc ZH: lakodalmi dallamok, népzenei felvételekrõl

Olvasógyakorlat, ötvonalas kottán. Éneklése szöveggel, kánonban is. Mulatozás a vacsora közben. Menyasszonytánc. Tánclépések gyakorlása, kitalálása

Folytassák az ismerkedést a lakodalmi szokásokkal. Vegyenek részt a tánc kitalálásában és táncolásában

45.

ZIO: a dallami ismeretek összefoglalása Tk. 32/1 ZI: a lakodalom szokásköre lépései Tk. 25. É: Új: Eddig vendég… Tk. 25. Tánc és ének ZH: lakodalmi dallamok, népzenei felvételekrõl

Olvasógyakorlat betûkottán. Átírás a vonalrendszerbe A mulatság lezárása, vendégküldés Tánclépések gyakorlása, kitalálása a dalhoz

Folytassák az ismerkedést a lakodalmi szokásokkal. Vegyenek részt a tánc kitalálásában, gyakorlásában

Megjegyzés

91

hét

óraszám

Tananyag

31–32.

46.

R: vers ritmusa Tk. 32/2. ZIO: dallamkitalálás e vershez. Leírása ötvonalas kottába ZI: a lakodalomról tanultak összefoglalása Tk. 25. a lap alja É: ismétlés: lakodalmi, dalok. Ének és tánc ZH: mai lakodalmi zenék hallgatása

47.

48.

33–34.

49.

50.

Tavaszi-nyári ünnepek: Pünkösd és Szentiván R: pünkösdi vers ritmizálása (Zelk Zoltán) ZIO: pünkösdi dallam betûkottán (Acintos-pácintos) É: új: Elhozta az Isten… ZI: pünkösdi népszokások ZH: Kodály: Pünkösdölõ (részlet)

R: Tk. 35./ a lap alja ZIO: szentiváni dallam betûkottán (No ti apró diákok…) É: nyári dalok ismétlése Új: Nyári dal Tk. 67. ZI: szentiváni népszokások, ismétlés és új ismeretek ZH: dallamok szentivánra, népzenei felvételekrõl Ballagási dalok ZIO: ötvonalas kotta olvasása. Éneklése szöveggel is É: búcsúzó dalok ismétlése Új: Elmegyek, elmegyek… ZH: Kodály: Székelyfonó (e dal feldolgozása) ZIO: zenei kérdés-zenei válasz Tk. 33/3. É: új: Elindultam szép hazámbúl… Tk. 36. ZH: Bartók: Magyar népzene (e dal feldolgozása)


Követelmények

Versritmus és dallamkitaláló

Összefoglalás, rendszerezés Lakodalmi szokás dramatizálása Tánclépések gyakorlása, mozgások kitalálása

Rendszerezzék ismereteiket, foglalják össze azokat Vegyenek részt a lakodalmi szokás eljátszásában, megjelenítésében

Versritmus hangszerekkel is Olvasógyakorlat betûkottán

Ismerkedjenek meg a pünkösd eredetével, tartalmával, szokásaival

Ritmuskiegészítés, ritmuskánon Olvasógyakorlat betûkottán

Ismerkedjenek meg a szentiváni szokások eredetével, tartalmával

Olvasógyakorlat ötvonalas kottán. Éneklés szöveggel is. A búcsú motívuma népdalainkban

Dallam kitalálása zenei kérdésre

Ismerkedjenek meg a búcsúzókeserves dalok hátterével, motívumaival

Megjegyzés

92

hét

óraszám

33–34.

51.

R: ritmusdominó É: új: Réges-régi dal… Tk. 66. ZI: a ballagás hagyománya

35–36.

52.

R és ZIO: játékok, feladatok É: új: Ballag már a vén diák…

53.

R és ZIO: játékok, feladatok É: új: Milyen jó volt eddig…

54.

R és ZIO: játékok, feladatok É: új: Gaudeamus igitur… Magyar szöveggel: Rajta ifjak útra fel…

55.

Év végi ismétlés É: e tanév dalainak ismétlése Tk 40. oldala alapján. Magnófelvétel készítése az osztály éneklésérõl

56.

Ismétlés

37.

Tananyag


Követelmények

Ritmusdominó, megszólaltatás hangszerekkel is

Szerezzenek ismereteket a ballagás hagyományaiból, szokásaiból. Idézzék fel saját élményeiket is

Ôrizzenek meg pozitív élményeket az énekórai munkáról, énektanulásukról. Szívesen és örömmel énekeljenek, legyenek ismereteik a zene ritmikai és dallami elemeirõl, a klasszikus zene értékeirõl. Fejlõdjön muzikalitásuk, esztétikai érzékük. Keressék és vegyék észre a szépséget a mûvészetben, környezetükben, az életben

Megjegyzés

93

Vizuális kultúra és rajz

Készítette: Roth Pál Géza

A tantárgy heti óraszáma: 1 Éves óraszám: 37 A tantárgy fôbb témakörei: Vizuális nyelv Kifejezés és képzõmûvészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Tantárgyi koncentráció Életvitel és gyakorlati ismeretek Matematika Javasolt taneszközök grafitceruza filctoll tempera agyag gyurma gipsz

linóleum metszõkések kartonpapir színes papirok mûanyagok terepasztal mértani testek lámpa diavetítõ színkör betüsablonok fényképezõgép reprodukciók

Értékelés Az értékelést határozottan szempontszerûen kell végezni, a vizuális probléma feldolgozásának tükrében a korrekturában és a frontális megbeszélésben egyaránt.

Elvárható teljesítmény Egyszerû térleképezési szabályok ismerete a látszati és a vetületi ábrázolás terén. Színkontrasztok ismerete. Szövegírási jártasság. Egyszerû magasnyomási és plasztikus technikák alkalmazása segítséggel. A fényképezés alapjainak ismerete. Módszertani megjegyzések az éves tanmenet összeállításához A tanmenet feladatsorok láncolatában, tematikus vagy technikai átvezetésekkel dolgozza fel a tantervben szereplõ tartalmakat.

95

hét

óraszám

Tananyag, tevékenység

Fogalmak

Készségfejlesztés

Technika, eszköz

1.

1.

Technikai szervezés. Felmérés: Szögletes testek látszati rajza

2.

2.

Különbözõ településformák vizsgálata képek, videofelvételek alapján

tanya, falu: halmazfalu, utcás falu, hálós településszerkezet város: városközpont, belváros, kertváros

megfigyelés, analízis, absztrakció, kommunikáció

képek, videofelvételek

3.

3.

Különbözõ településformák és településszerkezetek építése homokasztalon

lásd: 2. óra

analízis, szintézis, konstrukció, absztrakció

homokasztal, építõkockák

4.

4.

Terepasztal részletének vonalas rajza

ábrázolási folyamatok

grafitceruza

5.

5.

Testcsoport árnyékainak vizsgálata kölönbözõ irányú megvilágításnál

önárnyék vetett árnyék

figyelem, differenciálás, következtetés

egyszerû és forgástestek, mozgatható lámpa

6.

6.

Testcsoport tónusos rajza, az árnyékok ábrázolása

árnyék helye árnyék alakja árnyék íránya

ábrázolási folyamatok

grafitceruza

7.

7.

Festéstechnikai gyakorlatok: színek derítése és törése

derítés, törés, festékkeverés

differenciálás

tempera

8.

8.

Testcsoport színes képei, az árnyékos és világos részek színtöréssel és derítéssel való megjelenítése

árnyéktípusok, derítés, törés

analízis, megfeleltetés, absztrakció, ábrázolási folyamatok

tempera

9.

9.

Két elembõl álló terepasztalrészletek és vetületi képeik egyesítése

felülnézet elölnézet oldalnézet

analízis, szintézis, absztrakció, egyeztetés, ábrázolási törvényszerûség megismerése

terepasztal, vetületi képek

10.

10.

Két elembõl álló terepasztalrészlet három képsíkos vetületi képe

lásd: 9. óra

lásd: 9. óra ábrázolási törvényszerûség alkalmazása, ábrázolási folyamatok

grafitceruza, képsíkmodell

11.

11.

Elképzelt testcsoport egyszínû tónusos képzet (látszati ábrázolás)

emlékezet, képzetprojekció, ábrázolási folyamatok

grafitceruza

grafitceruza

Megjegyzés

96

hét

óraszám


12.

12.

Elképzelt testcsoport vetületi képe

13.

13.

Kartonmetszet technikája

14.

14.

Linómetszet technikájának megismerése

15.

15.

16.

Fogalmak


Technika, eszköz

emlékezet, képzettranszformáció, absztrakció

grafitceruza, filctoll

metszet dúc magasnyomás sokszorosítás

formaredukció manipuláció

kartonpapír, olló, írópapír, festék, festékezõ labdacs

linómetszet metszés

manipuláció

linóleum vagy PVC padlóburkoló, linómetszõ kések, festék, írópapir, fotohenger

Karácsonyi üdvözlõlap tervezése és metszése linóleumba

formaredukció kifejezés manipuláció

lásd: 14. óra

16.

Karácsonyi üdvözlõlap metszése linóleumba, nyomtatás

lásd: 15. óra

lásd: 14. óra

17.

17.

Kísérletezés színes fényekkel, tapasztalatok a különbözõ színû fényekkel megvilágított tárgyak színváltozásairól

fény színe tárgy színe

megfigyelés, észlelési folyamatok tudatosodása, differenciálás

színes tárgyak, diavetítõ, színesfóliák, színes üvegek

18.

18.

Komplementer színek kontrasztja

színkör, komplementer színek, kontraszt

színdifferenciálás rendszerismeret

színkör, színes papírok, mûalkotások reprodukciói

19.

19.

Hõmérsékletkontraszt

színcsalád hideg szín meleg szín

asszociáció általánosítás rendszerismeret

színkör, színes tárgyak ipar- és képzõmûvészeti alkotások reprodukciói

20.

20.

Telítettségi kontraszt

telített szín derített szín tört szín

differenciálás

tempera, ipar- és képzõmûvészeti alkotások reprodukciói

21.

21.

Mûelemzés: a kontrasztok felismerése, szerepük a kifejezésben

a tanult kontrasztok, harmónia, feszültség, egyensúly, ellentét

analízis, érzelmi rezonancia, kifejezés, kommunikáció

mûalkotások reprodukciói

Megjegyzés

97

hét

óraszám


22.

22.

Színkontrasztok alkalmazása zenei élmény vizuális kifejezésénél

23.

23.

Szövegek applikációs kirakása, írása sablonnal különbözõ betûtípusokból, betûnagyságokból

24.

24.

25.

Fogalmak


Technika, eszköz

érzelmi rezonancia, kifejezés, aszszociáció, absztrakció

vegyes technika

betûtípus szöveg

konstrukció, manipuláció

ceruza, filctoll, betûsablonok, tervezett – komponált szövegek reprodukciói

Szövegek folthatása, szövegek komponálása különbözõ alakú felületeken

kompozíció szövegfolt

kompozíció, manipuláció

filctoll, sablonok, különbözõ alakú síkok, tárgyak

25.

Plakát tervezése a színkontrasztok és a szövegírás tapasztalatainak felhasználásával

plakát, figyelemfelkeltés, tömör kifejezés

alkalmazott ismeretek, kompozíció, kifejezés

vegyes technikák

26.

26.

Tapasztalatszerzés a számítógéppel végzett szöveg- és képszerkesztésrõl

számítógép, szövegszerkesztés, képszerkesztés, képmódosítás

ismeretszerzés

számítógép, szövegszerkesztõ és képkezelõ programok

27.

27.

Egyszerû díszítõmotívumok gyûjtése különbözõ stílusú épületekrõl, tárgyakról

díszítmény, motívum

megfigyelés, analízis, ábrázolási folyamatok, kifejezés

rajzeszközök, reprodukciók

28.

28.

Egyszerû plasztikus díszítõmotívumok mintázása

dombormû, plasztikus motívum, domború-mélyített forma

analízis, szintézis, differenciálás, ábrázolási folyamatok

agyag vagy gyurma

29.

29.

Plasztikus díszítmények öntése gipszbõl

gipsz, öntés, öntõforma, negatív, kötés

konstrukció, formadifferenciáció, formamegfeleltetés, absztrakció

gyurmanegatív, gipsz, öntõedények

30.

30.

Lapos agyagtárgyak alakítása formába préseléssel

negatív forma, préselés

mozgáskoordináció, figyelem

gipsznegatív, agyag, mintás kályhacsempék reprodukciói

31.

31.

A fénykép kompozíciója

téma, hangsúly, elõtér, háttér, közép, átló, háromszög

ismeretszerzés, kifejezés

fényképezõgép, különbözõ kompozíciójú fényképek, ezek reprodukciói

32.

32.

Mûanyaghabok formába habosítása

mûanyaghab, habosítás, negatív, formaleválasztó

tapasztalatszerzés

réstömítõ hab, negatív, szilikonolaj

Megjegyzés

98

hét

óraszám


Fogalmak


Technika, eszköz

33.

33.

A fényképezés: a fényképezõgép használata, a film, annak fajtái

fénykép, fényképezõgép, objektív, keresõ, exponálás, exponáló gomb, filmtovábbítás, visszatekercselés, filmbefûzés, színes és fekete-fehér film, diafilm, kazetta

tapasztalatszerzés ismeretszerzés

automata (packet) fényképezõgép, film

34.

34.

A fénykép kompozíciója

téma, hangsúly, elõtér, háttér, közép, átló, háromszög


fényképezõgép, különbözõ kompozíciójú fényképek, ezek reprodukciói

35.

35.

Fényképezés a szabadban és a belsõ térben Személyfényképezés

tájkép, enteriõr, csendélet, portré, csoportkép, életkép


fényképezõgép, villanólámpa, fényképek, reprodukciók

36.

36.

Különbözõ stílusú épületek, szobrok fényképezése a környezetben, kiránduláson

épületfotó, városfotó

kifejezés

fényképezõgép, film

37.

37.

Az éves munkák szemléje – kiállítás

értékelés, kommunikáció

az év folyamán készült munkák

Megjegyzés

99

Informatika

Készítette: Gróf Judit

Ajánlás Az informatika tantárgy tanmenete az átmeneti idõszakra készült, szervesen építve a 7. évfolyamon szerzett ismeretekre. A tanmenet felépítésében, az ismeretek elrendezésében megmutatkozik az átmeneti jelleg – az alacsony óraszám, az informatika oktatásának hiánya a megelõzõ évfolyamokon. Ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy a 8. évfolyamot eredményesen befejezõ tanulók többsége szakiskolákban tanul tovább ahol hasznosítani tudja informatika ismeretét, szemléletét. A heti 1 óra kevés ahhoz, hogy a számítógép kezelésében, a programok futtatásában alapvetõ gyakorlatra tegyenek szert. Kívánatos az ismeretbõvítésnek és gyakorlásnak a nem kötelezõ, választható tanórákon is teret engedni. A tantárgy tanításánál ne alkalmazzuk a hagyományos értékelési formákat, de folyamatosan ellenõrizzük, bátorítsuk a tanulókat, hogy motiváltak legyenek a számítógép használatára. A gyakorlatok során a képességeik szerint nagyon eltérõ módon tudnak feladatokat végrehajtani, ezért a páros, a kiscsoportos foglalkoztatás az elõnyös. Egy-egy feladat, megoldási forma értelmezését tanulónként ellenõrizzük, ha szükséges egyénre szólóan magyarázzuk, gyakoroltassuk. A gyakorlatok során minden tanuló találjon fejlettségének megfelelõt, hogy sikerei nyomán feltöltõdhessen, önbecsülése növekedjen. A tempósabb fejlõdést mutató tanulókat ne fogjuk vissza, legyen módjuk az önkifejezésre, a számítógép önálló használatára.

A tantárgy heti óraszáma: Éves óraszám:

1 37

A tantárgy fôbb témakörei: 1. Számítástechnika alapjai 2. Oktató programok futtatása 3. Algoritmusok kialakítása

A témakörökre szánt idô: 15 óra 16 óra 6 óra

Javasolt taneszközök számítógépes terem számítógépek (2-3 tanulónként 1db) monitor, egér, egérpad, billentyûzet nyomtató, lapolvasó hajlékony lemez, CD-ROM monitor Cél – A tanulók érdeklõdésének, affinitásának erõsítése az informatikai problémák és eszközök iránt. – Az információkhoz, a számítógéphez kapcsolódó fogalmak, tevékenységek bõvítése. – Az algoritmikus gondolkodásmód fejlesztése. – Az új, a korszerû iránti érdeklõdés erõsítése.

101 Követelmények 1. Ismerje az informatika legegyszerûbb alapfogalmait. 2. Tudja segítség mellett – vagy önállóan – kezelni a számítógépet és perifériáit. 3. Legyen ismerete az egyszerû nyomtatási feladatok elvégzésérõl. 4. Tudjon arról, hogy vannak különféle operációs rendszerprogramok, tudja a legalapvetõbb parancsokat használni. 5. Ismerjen oktatóprogramokat, játékprogramokat – szerezzen ismeretet egy-egy program futtatásában, adatbevitelben, értelmezésben. 6. Tudjon társaival együtt dolgozni, a gép kezeléséhez segítséget kérni, azt hasznosítani. 7. Legyen nyitott a számítógépes ismeretek és az információs világ felé.

hét

óraszám

Témakör

Tananyag


1.

1.

Számítástechnikai alapismeretek

A számítógéprõl tanultak felelevenítése

a számítógép üzemeltetési rendje, egészség- és balesetvédelmi elõírások

2.

2.


A számítógép kezelése, mûködtetése, az alapfogalmak újbóli értelmezése, megerõsítése

billentyûzet, monitor, lemezmeghajtók, lemezek, egérkezelés, adat, jel, kód, program

3.

3.


A hardverek és egységei

memóriák, hangkártya, videokártya, CD-ROM, merevlemez, modem

4.

4.


A tanult szoftver-fajták felelevenítése, ismeretbõvítés a szoftverekrõl

információ, program, programfajták és azok elõfordulása, használata pl. könyvtár, oktatás, adatgyûjtés stb.

5.

5.

Algoritmiusok kialakítása

Algoritmusok felépítése pl. telefonálás kártyával, érmével. A számítógép üzembehelyezésének algoritmusa. Munkáltatás egyszerûbb algoritmusokkal

ismétlõdések, sorrendek, elágazások, utasítások, programozási szabályok, a geometria-mérés területén alkalmazott egyszerû algoritmus értelmezése – terület, felszín, ûrtartalom kiszámítása

6.

6.

Algoritmusok kialakítása, megerõsítése

Egy programozási algoritmus megismertetése. Az algoritmus megfogalmazása, az alapmûvelet elvégzése a programmal: Windows rendszer megnyitása, bezárása, kilépés a rendszerbõl

program, programozási nyelv, utasítás, megnyitás, bezárás, kilépés, rendszer, súgógomb

7.

7.


A számítógép perifériás egységeinek ismerete. Az egér, az egérpad pontos használata

gyakorlatok a perifériás egységekkel, az egér, az egérpad pontos kezelése, önálló mûködtetése

8.

8.


Gyakorlatok a billentyûzettel, helyük, szerepük, fajtáik, funkcióik

billentyû, szóközbillentyû, végrehajtási utasítást végzõ billentyû (enter), váltóbillentyû (shift), képesség szerinti feladatok végzése billentyûkkel – pontosság, idõ

9.

9.


Gyakorlatok a billentyûzettel – funkció- és kurzor billentyûk – elôre- és visszalapozás, törlés, beszúrás mûveletének gyakorlatai

elõre lapozás, visszalapozás, törlés, beszórás

10.

10.

Oktatóprogramok futtatása

A Windows rendszerben lévõ menü elemei. Gyakorlatok a Windows rendszerben

képernyõ értelmezése, asztal, tálca, ablak, mappa, dokumentum, futtatás, menü

Megjegyzés Tájékozódás a tanulók elõzetes ismeretei felõl. Felkészítés a nagyértékû gépek használatára

A tanulókat szembesíteni kell azzal, hogy az információ társadalmi szerepe megnõtt és ehhez meg kell ismerni, el kell sajátítani a kezelés technikáit. A tanulók még nem rendelkeznek olyan készséggel, gyakorlattal, hogy önállóan tudjanak dolgozni programokkal, ezért a tanári bemutatás, az érdeklõdés felkeltése, a munkába történõ differenciált bekapcsolás, a páros vagy kiscsoportos munkáltatás formái elõtérbe kerülnek

A billentyûzet használata nehézkes, az inkoordinált mozgású, az orientációs zavart mutató tanulók esetében. A gyakorlásra minden órán kell idõt hagyni, de ezen túl is szükséges a gyakorlási lehetõséget biztosítani, amikor az órán tanultakat megerõsíti

102

hét

óraszám

Témakör

Tananyag


11.

11.


Szemléltetõ, gyakoroltató programok használata. Menü használata magyar nyelven

12.

12.


Készségfejlesztõ oktatóprogramok használata, menü használata magyar nyelven

13.

13.

Algoritmusok kialakítása

Egyszerû algoritmus megfogalmazása, leírása szöveggel, rajzzal – játékok, szabályok. Algoritmus felismerése, alkalmazása a Windows rendszerben

14.

14.


Az elõzõ órán tanultak gyakorlása tanulópárokban, egymás algoritmusának értékelése

15.

15.


Grafikával kapcsolatos programok értelmezése, kódolása

rajzoló- és játékprogram, egyszerû ismétlõdések, elágazások értelmezése, kódolása

16.

16.


Adatbevitel, adatfeldolgozás, adatbeviteli egységek

adatbevitel, adatkivitel, központi egységek, utasítások

17.

17.


Egyszerû keresési feladatok. Táblázatokban lévõ adatok értelmezése – kapcsolatok a táblázatokban lévõ adatok között

könyvtár, névsor, címlista, nyilvántartás, csoportosítás, rendszerezés

A gyakorlatban elõforduló adatkezeléseket, táblázatokat, azok értelmezését mutassuk be. A tanulók saját elképzelés szerint vigyenek föl adatokat – pl. osztálynévsor – fiú – leány. Dolgozzanak kiscsoportban

18.

18.


Szöveg- és ábraszerkesztés jelentése

kisebb mértékû dokumentum tervezése pl. névjegy, meghívó, margó, betûtípus, keresés,

19.

19.


Ismeretek az ábraszerkesztésrõl, a szövegszerkesztésrõl

csere, áthelyezés, sorkiegyenlítés, ábra rajzolása

20.

20.


Szövegszerkesztõ programok mûködtetése

tájékozódás, értelmezés, mozgás a képernyõn

A szöveg és ábraszerkesztés nagyon egyszerû, elemi gyakorlatával ismertessük meg a tanulókat – pl. a saját névjegykártya terve, bevitele, megvalósítása, módosítás. A szerkesztés sorrendjére, szabályaira hagyjunk elegendõ idõt

szemléltetõ program értelmezése, matematika gyakorló program futtatása, feladat értelmezése, megoldása

Megjegyzés Egyszerû, könnyen érthetõ programokat használjunk, pl.: számfeladatok összeadásra, szorzásra, bennfoglalásra. Álljon megfelelõ idõ a tanulók rendelkezésére a feladatok megoldásához. Biztosítani kell minden tanuló számára a sikerélményt, a gyakorlás lehetõségét

feladatkitûzés, algoritmus tervezés, kódolás, helyességigazolás. Szekvenciális programszerkezet – egy algoritmust megvalósító eszköz használata, Döntéseket tartalmazó algoritmus

103

hét

óraszám

Témakör

Tananyag


21.

21.


Szövegszerkesztési alapszabályok gyakorlása – írásjelek, billentyûzet kezelése

22.

22.


Adat- és táblázatkezelési gyakorlatok

23.

23.


Programfuttatási gyakorlatok egyszerû készségfejlesztõ programok használatával

24.

24.


Gyakorlatok a szövegszerkesztés körében

25.

25.


Gyakorlatok az ábraszerkesztés körében

26.

26.


A számítástechnika története – a kezdetektõl a jelenig

a számológépek története

27.

27.


Az informatika magyar vonatkozásai, magyar fejlesztõk

Neumann János-elve, a programozás fejlõdése

28.

28.


Az operációs rendszerek fajtái, szolgáltatásai, használata. Könyvtárkezelés fogalma

alapvetõ dokumentumok a könyvtárban, könyvtárhasználat, katalógus

29.

29.


Játékprogramok kezelése. Logikai játékok – egyszerû állítások, tagadások

játékprogram, állítás, tagadás, következtetés

30.

30.


Játékprogramok kezelése, értelmezése

31.

31.


Néhány oktatóprogram számítógépes nyelvezetének megismerése, értelmezése

Megjegyzés A feladatokat kiscsoportban végezzék, ahol a könnyebb és nehezebb mûveleteket képesség szerint végezhetik a tanulók egymást segítve, egymástól tanulva a pedagógus irányítása mellett

A könyvtár használatát mutassuk be, hogy saját iskolai könyvtárát is tudja célszerûen használni. Szerezzenek ismereteket olyan könyvtárról, ahol számítógépes katalógust alkalmaznak

Hagyjuk a tanulót minél többet önállóan játszani, hogy örömmel végezze gyakorlatait magyar nyelv oktatóprogram, matematika oktatóprogram, természetismeret oktatóprogram

104

hét

óraszám

Témakör

Tananyag

32.

32.


A megismert oktatóprogramok használatának gyakorlása

33.

33.


A CD-ROM alkalmazása. A program elindítása

34.

34.


A megismert CD-ROM kezelése, felhasználása

35.

35.


A helyesírási program szerepe, jelentõsége, futtatása

36.

36.


A témakörben szabadon felhasználható óra

37.

37.


Szabadon felhasználható óra gyakorlásra


információhordozók köre, leolvasás, információszerzés, szöveg – zene – képanyag

a magyar ABC helyesírásellenõrzõ program mûködtetése

Megjegyzés

105

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Készítette: Tölgyszéky Papp Gyuláné

Szükséges taneszközök és anyagok a 7. évfolyam tanmenetében javasolt eszközök a 8. évfolyamon is érvényesek

A tantárgy heti óraszáma: 5 Éves óraszám: 185 A tantárgy fôbb témakörei: Technika – Anyagok és alakításuk – Tervezés szerelés, modellezés Háztartási ismeretek – Egészségügyi ismeretek – Táplálkozási ismeretek Közlekedési ismeretek Termelés, gazdálkodás Pályaválasztás Szabadon felhasználható, ismétlés, tudáspróba Tantárgyi koncentráció Mûvészetek Matematika Természetismeret Beépített közös követelmény Környezetvédelmi nevelés Testi, lelki egészség Tanulás Pályaorientáció Kommunikáció

A témakörökre szánt idô: 55 óra

65 20 20 15

óra óra óra óra

Javasolt tankönyvek Dr. Hoffmann Istvánné: Technika, háztartástan 7—8. (Mûszaki Könyvkiadó) Fülöp Péter: Környezetünk technikája 7—8. Háztartástan (Nemzeti Tankönyvkiadó) Pitrik József: Életvitel, technika, háztartástan 6. osztály (Apáczai Kiadó) Kun Józsefné: Agrotechnika 13—14 éveseknek (Mûszaki Könyvkiadó) Kiss Albert: Emberismeret (Calibra Kiadó)

10 óra Módszertani ajánlás az éves mikroterv elkészítéséhez A 8. évfolyamnak készített tanmenet a 7. évfolyamon alkalmazott és feldolgozott témakörök tananyagára, követelményrendszerére építve dolgozza fel az átmeneti tantervben megjelölt ismereteket. Nagy figyelmet fordít a Nemzeti alaptanterv közös követelményeire, a tantárgyak közötti koncentrációra, az integrált témablokkok megjelenítésére. A követelményrendszer – a tanulók eltérô fejlôdési ütemét, képességét, adottságait figyelembe véve kerül kimunkálásra. Az önálló kivitelezés, az irányított munkáltatás, a csoportmunka, a munkamegosztás különbözô területein történô közremûködés mind

azt mutatja, hogy megkülönböztetett figyelem mellett tör- 107 ténhet a tanulók munkáltatása. A témakörökre szánt idô nagyobb százalékban a Technika és háztartástan témáknál mutatkozik. Az önellátás, családellátás, önálló életvitel ismeretei több gyakorlási, tapasztalatszerzési lehetôséget kapnak. Elvárható a tanulóktól a nagyobb önállóság, a kezdeményezés, vélemény, a viszonyulás megfogalmazása, kifejezése. A témakörök ismeretanyaga, a tevékenységek köre megkívánja a tankonyhai gyakorlatot, a modellezhetôséget, munkáltatást technika teremben, valamint a tankert, kiskert hasznosítását. A közlekedési ismeretek tanulása mindig a konkrét tapasztalatok feldolgozására épüljön. Nem nélkülözhetô a tapasztalatok megvitatása a pályaválasztás témakörénél sem. Tanulási technikák alkalmazásában már az önálló feljegyzés készítését, táblázatok tervezését is szorgalmazni kell.

hét

óraszám

Tananyag

1.

1–2.

Technika Anyagok és alakításuk A munkaterem rendje. Munkaszokások kialakítása, tanulási szokások. Munka és balesetvédelmi oktatás

3–5.

2.

3.

6–10.

11–15.

Ismeretbôvítés a fémekrôl, alumínium, vas, réz, ötvözetek! Tulajdonság, megmunkálhatóság, eszközök. A fém és a faipar kézi szerszámai. Alkalmazásuk, tisztításuk, kezelésük. Fa és fém együttes elôfordulása a környezetünkben, a háztartásban. Mûveletterv egyszerû munkadarab elkészítéséhez. Fa és fém illesztése, munkadarab elkészítése. Munkamenet a mûveletterv alapján

Textil A felsôruházat vizsgálata, szövéstípusok megkülönböztetése. Kötés, hurkolás, kézi csomózás mûveletének elsajátítása. Batikolási technika


Munkadarab modellezés

Elérendõ teljesítmények

Alkalmazza a megismert mûhely- és munkarendet. Sajátítsa el az új tanulási szokásokat. fém, ötvözet, korrózió, kéziszerszám, fémipar, faipar

mûveletterv

krétatartó, szivacstartó, tûzpiszkáló fa foglalattal, nyárssütô fa foglalattal

Tudjon önállóan anyagvizsgálatot végezni, szóban beszámolni. Legyen képes az anyaghoz, a feladathoz az eszközök megválasztására. Elôkészítés mellett tudjon mûvelettervet készíteni és az alapján dolgozni. Alkalmazza a gyakorlatban a tanult anyagmegmunkálási munkafogásokat

elôrajzolás, vágás, hajlítás, furat, simítás, reszelés, csiszolás, zárószegély, összekötés, szegezés, alapozás, lakkozás

felsôruházat, szövés, kötés, hurkolás, kézicsomózás, goblein, batikolás

hajpánt, öv kötéssel, hurkolással terítôk batikolása differenciált, kiscsoportos munkában

Legyen ismerete a textilfélék elôállításáról. Sajátítson el egy-egy mûveletet. Gyûjtsön tapasztalatokat a batikolásról

Megjegyzés

108

hét

óraszám

Tananyag

4.

16–20.

A gépi varrás A varrógép mûködtetése, varrás egyszeres vonalon, szegés, összevarrás. Szabásminta, fércelés, igazítás. Egyszerû tárgykészítés gépi varrással, textilmaradék és hulladék felhasználásával.

5.

21–25.

Háztartási ismeretek Egészségtani és táplálkozási ismeretek A tartósítás. A gyümölcsök és zöldségfélék tartósítási lehetôségei: befôzés, aszalás, savanyítás, mélyhûtés, vermelés. Tartósítási formák a modern háztartásban. Lekvárfôzés




Megjegyzés

kézi és gépi varrás, orsó. tû, szálvezetôk, orsózás, befûzés, indítás, szálcsere, szabásminta, szabás, fércelés

kispárna huzat, kötény, konyharuha, asztalterítô készítése

Fejlettségének megfelelôen használja a varrógépet. Legyen ismerete a szabásmintáról, a szabásról, fércelésrôl. Tudja miként lehet hasznosítani a textilhulladékot. Legyen képes egyszerû textiltárgy elkészítésére gépi vagy kézi varrással

A textil megmunkálása, a mûveletek elsajátítása erôsen képességfüggô. A manuálisan gyengébb tanulók foglalkoztatása az egyszerûbb, de vonzó munkafogásokra épüljön. A batikolást csak a pedagógus irányításával kis csoportokban végezzék A gépi varrást megismertetjük valamennyi tanulóval, de a gép használatát nem követeljük egységesen. A tanulók munkamegosztásban dolgozhatnak

tartósítás, szárítás, aszalás, gôzölés, forralás, leforrázás, sózás, savanyítás, tartósító szer, befôzôedények

lekvárkészítés az ôsszel érô gyümölcsökbôl

Tudja az egyszerû tartósítási módokat, munkafogásokat. Legyen képes a tartósítás mûveletének elmondására, elvégzésére

Hasznos tanácsokat találunk Horváth Ilona: Szakácskönyv címû kiadványában a befôzésrôl, a tartósításról

6.

26–30.

Befôtt készítése körtébôl, almából

gyümölcs válogatás, a gyümölcs elôkészítése, szirup, forralás, forrázás, gôzölés, szalicil

körte befôtt, alma befôtt vagy szilva befôtt készítése

Legyen ismerete a gyümölcsbefôtt készítésérôl, a tartósítószer használatáról, veszélyeirôl. Vegyen részt a befôzés mûveleteiben

7.

31–35.

Savanyítás – savanyú káposzta és csalamádé készítése. Ecetes és vizes uborka

savanyítás, sózás, ecettel történô tartósítás, ízesítés, tartósító szer

savanyú káposzta készítése, savanyítás – csalamádé tartósítása, ecetes és vizes uborka

Gyûjtsön ismereteket és konkrét tapasztalatot a savanyításról. Vegyen részt a tartósítási eljárásban. Tudja a mûveletet szóban megfogalmazni, a munkamenet sorrendjét betartani

109

hét

óraszám

Tananyag

8.

36–40.

Lecsó elkészítése, befôzése télire. Lecsó készítése napi fogyasztásra

alapanyag, elôkészítô mûveletek, tartósítás

lecsó készítése

Tudjon zöldségek felhasználásával ízletes, olcsó ételt készíteni

9.

41–45.

A mélyhûtés a tartósítás egyik módja. A mélyhûtés funkciója. A mélyhûtés formái – gyümölcsök, zöldségek mélyhûtése. A mélyhûtött zöldség, gyümölcs felhasználása

mélyhûtés, fagyasztó gépek, fagyasztás, zöldségek, gyümölcsök elôkészítése, adagolása

zöldség, gyümölcs elôkészítése, adagolása a fagyasztáshoz, mélyhûtéshez

Legyen alkalmazható ismerete a mélyhûtésrôl, a mélyhûtött élelmiszer fogyasztásáról. Tudjon változatosan táplálkozni a zöldségek, gyümölcsök felhasználásával

10.

46–50.

Technika Tervezés, szerelés, modellezés A lakás fûtése. A lakás vízellátása

11.

51–55.

A lakás villamosenergia-ellátása. Elektromos háztartási kisgépek mûködtetése, karbantartása, tisztítása.



Ismerje a korszerû, egészséges lakásfûtési módokat. Tudja a gazdaságos fûtés fontosságát és alkalmazását. Ismerje az egészséges ivóvíz jelentôségét, a víztakarékosság fontosságát. Tudja, hogy meghibásodás esetén miként kérje a szakember segítségét

a korszerû lakásfûtés, energiahordozók, fûtôanyagok, a fûtés eszközei, gazdaságos fûtés, fûtésrendszer, ivóvíz, ivóvízrendszer, víztisztítás, vízszennyezés, víztakarékosság, kutak, vezetékes vízellátás, csatornarendszer

villamosenergia hálózat, vezetôk, szigetelôk, fogyasztók, biztonságtechnikai berendezések, a biztosíték, áramütés, elektromos kisgépek, hôfokszabályozás, vasaló, programozható mosógép

az áramkör modellezése zsebtelep használatával, a biztosíték cseréje, áramtalanítás kisgépek üzemeltetése, tisztítása

Legyen pontos ismerete az elektromos áram veszélyeirôl. Tudjon kiégett égôt cserélni, biztosítékot pótolni, áramtalanítani. Alkalmazza a megismert balesetmegelôzô szabályokat a háztartási gépek használatánál

közút, jármû, vezetô, motoros jármû, nem motoros jármû, közúti forgalom, elsôbbség, elôzés, megállás, várakozás fogalmai a vezetô, a kerékpáros szemszögébôl

modellezés terepasztalon, a közúti közlekedés közvetlen megfigyelése, elemzése

Sajátítsa el a közúti közlekedés alapvetô fogalmait, alkalmazza közlekedési helyzetekben

Ismétlés, rendszerezés Tudáspróba 12.

56–60.

Közlekedési ismeretek Ismeretek a közúti jármûvekrôl. Jármûforgalom, közúti forgalom, közúti jelzések


Megjegyzés

110

hét

óraszám

13.

61–65.

14.

15.

Tananyag




A közutak jelzései, útvonaltípusok, jelzôtáblák

autóút, autópálya, fôútvonal, fôútvonal vége, kerékpárút, gyalogút, elsôbbséget szabályozó táblák, utasítást adó táblák, tilalmi jelzôtáblák

modellezés közlekedési terepasztal felhasználásával

Szerezzen ismereteket a közutak jelzôtábláiról, azoknak a közlekedésben játszott szerepérôl. Vezetôként, gyalogosként is alkalmazza a szabályokat, a tilalmi utasítást adó táblákat

66–70.

Az autóstérkép, közúti térkép értelmezése, használata. Utazás a lakóhely környékén. Utazás külföldre

közlekedési térkép, autóstérkép, térképjelek, útirány, utazási terv, utiokmányok, uticsomag, jegyváltás, jegyrendelés

utiterv készítése a lakóhely környékére, modellezés közlekedési terepasztalon, uticsomag összeállítása külföldi utazáshoz

Fejlettségének megfelelôen alkalmazza a közlekedési térképet, az autós térképet. Tudjon egyszerû utitervet készíteni a lakóhely környékén. Legyenek ismeretei a külföldi utazás feltételeire vonatkozóan. Tudjon uticsomagot összeállítani

71–75.

Döntéshelyzetek a közúti közlekedésben a kerékpáros szemszögébôl.

Kerékpáros közlekedésrôl tanultak alkalmazása a gyakorlatban a szakember, a pedagógus irányításával – képesség szerint differenciáltan

A közlekedésrôl tanultak rendszerezése Tudáspróba 16.

76–80.

Technika Anyagok és alakításuk A bôr – a megmunkálás története – mesterségek A bôr megmunkálása, bôrtárgyak készítése

bôrmesterségek, bôrszerszámok, lyukasztó, ár, szûcstû, bôrvarró cérna, méhviasz, fabetétes szorító, ragasztó

Tudjon felsorolni bôrrel kapcsolatos mesterségeket. Ismerje a bôrmegmunkálás szerszámait, tudja használni egyszerû mûveletek elvégzésénél

Megjegyzés

111

hét

óraszám

Tananyag


17.

81–85.

Bôrtárgyak készítése, tervezés, szabás, illesztés, díszítés. A bôr gyûrése

gyûrés

18.

86–90.

A mûszaki rajz ismeretei A vetületi ábrázolás, rajzok értelmezése, leolvasása

19.

91–95.

A kerékpár szerelése



Megjegyzés

egyszerû használati tárgy készítése bôrbôl, bôrhulladék felhasználásával, bôrtarsoly, tolltok, fotóalbum borító, kitûzô, hajcsatt (választás szerint)

Tudjanak munkamenetet, tervet készíteni a bôrtárgy elkészítéséhez. Alkalmazza a megismert bôrmegmunkálási fogásokat

A bôr megmunkálása fejlettség szerint önállóan, vagy csoportos részvétellel, munkamegosztásban történhet. A tanulóknak adjunk lehetôséget az egyszerû munkafogások gyakorlására

vetületek, vetítôsíkok, méretezés, méretarány, vonalfajták, helyszínrajz, építészeti alaprajz, egy ház építészeti rajza, metszetrajz – elölnézet, oldalnézet

a vetület modellezése, egy épület külsô és belsô terének értelmezése az építészeti rajz alapján

Legyen ismerete a vetületi ábrázolásról. Tudjon egyszerû helyszínrajzot, metszetrajzot leolvasni, értelmezni

beállítás méretre, nyereg, kormánymagasság, olajozás, tisztítás, világítás, fék, csengô ellenôrzése, gumiabroncs nyomása, szerszámok

szerelési gyakorlatok kerékpáron

Tudjon egyszerû beállítási, ellenôrzési feladatot elvégezni a kerékpáron. Használja balesetmentesen a szerelés eszközeit, kéziszerszámait

kiadások naponta, hetente, havonta, félévenként bevétel - megtakarítás

táblázat készítése a kiadásra, a bevételre

Legyen képes a háztartási kiadásokat tervezni, a család bevételét beosztani

a család önellátó tevékenysége, munkamegosztás, napi, heti, havi munkák a családban, nagytakarítás, biztosítási formák

táblázat készítése a munkamegosztáshoz, szônyegtisztítás, függönymosás, ablaktisztítás

Értse a munkamegosztás fontosságát. Vállaljon fejlettségének megfelelô feladatot a családban. Legyen ismerete a nagytakarítás mûveleteirôl, alkalmazza azokat önállóan is

Technika-történet, magyar feltalálók 20.

21.

96–100.

101–105.

Háztartástani ismeretek Egészségtani és táplálkozási ismeretek A háztartás tervezése, hosszú és rövidtávú tervek bevételre, kiadásra

Munkamegosztás a családban. Megtakarítás. A család biztonsága, légköre. Lakásbiztosítási lehetôségek

112

hét

óraszám

22.

106–110.

23.

24.

Tananyag




Megjegyzés

Ételkészítési eljárások. A szakácskönyv használata. Tejes ételek készítése. A tej szerepe a táplálkozásban

szakácskönyv, recept, adag, nyersanyag, tartós étel, romlandó étel

a szakácskönyv választott receptjének értelmezése, egy-egy tejjel, vagy tejbôl, tejtermékbôl készült étel elkészítése

Legyen képes a szakácskönyv használatára, egyegy étel önálló elkészítésére

Javasolt a Horváth Ilona: Szakácskönyv használata, mert nyelvezete könynyen érthetô és bôséges magyarázattal szolgál

111–115.

Húsételek, köretek készítése a szakácskönyv segítségével

húsfélék, belsôségek, friss hús, romlott hús, fagyasztott hús, elôkészítés, pácolás, sütés, alufóliás hús, a hús tûzdelése

egy-egy hússzelet elôkészítése, elkészítése körettel együtt

Legyen ismerete a húsételek elkészítésérôl a szakácskönyv használatával

116–120.

A diétás étel, a beteg kímélô étele

diéta, könnyû, de tápláló étel, áttört étel, lazítás, a hús kiverése, pirítás, felfújtak

egyszerû kímélô ételkészítési technikák modellezése a tankonyhában

Legyen pontos ismerete a beteg ellátásáról, egyszerû, de változatos kímélô ételek elkészítésérôl

A tanultak rendszerezése, gyakorlása 25.

121–125.

Egészségügyi ismeretek. A táplálkozás szerepe a fejlôdésben, a választékos ételfogyasztás. A helytelen táplálkozás következményei

életszakaszok, táplálék szükséglet, az újszülött, a csecsemô, a kisgyermek táplálása, változatosság, könynyû, friss étel, a táplálkozás ritmusa, a mohóság, a rendszertelenség, a túlméretezett ételfogyasztás, egyoldalú táplálkozás, kóros elhízás

a csecsemô, a kisgyermek ételének elkészítése, higiénés szabályok betartása, a változatos, de rendszeres táplálkozás tervezése felnôttnek, egy hétre

Tudja a rendszeres és változatos táplálkozás fontosságát, alkalmazza a tanultakat. Legyen pontos ismerete a csecsemô, a kisgyermek táplálásáról

26.

126–130.

A mozgás, a pihenés szerepe a fejlôdésben, az egészség megóvásában. Az érzékszervek megóvása, tisztántartása

A mozgás, a pihenés szerepe, fontossága az egyes életszakaszokban. A napi mozgásigény, a napi pihenésre szánt idô életszakaszonként, a csecsemô, a kisgyermek pihenése, mozgásigénye, szemtisztítás, fültisztítás, orvosi ellátás

A pihenés körülményeinek, a fekhely elhelyezésének modellezése. A levegôn tartózkodás, az ésszerû, tartalmas mozgás tervezése. Az érzékszervek tisztításának, óvásának gyakorlása

Legyen igénye az értelmes, tartalmas mozgásra, levegôn tartózkodásra. Értse a pihenés fontosságát a különbözô életszakaszokban. Tudja óvni érzékszerveit, tisztán tartani és a szemüveget, hallókészüléket pontosan használni. Legyen nyitott, empátiás, értse meg a család nyugodt légkörének, érzelmi biztonságának fontosságát

A család légköre, a szeretet, a megértés, az érzelmi kötôdés

Hívjuk fel a figyelmet, mutassuk be azokat a kiadványokat, amelyekben a csecsemô, a kisgyermek ellátásához kapnak hasznos tanácsokat. Pl.: Anyák könyve, Kismama…

113

hét

óraszám

Tananyag

27.

131–135.

A háztartási, a táplálkozási és egészségügyi ismeretekrôl tanultak ismétlése, megerôsítése. Tudáspróba

28.

136–140.

Gazdálkodás, termelés Talajelôkészítô munkák Növénynevelési, növénygondozási gyakorlatok




Megjegyzés

porhanyítás, trágyázás, szerves- és mûtrágya, gyomtalanítás, talajforgatás, öntözési módok, szaporítás tôröl, tôosztás, bujtás, hajtatás – földieper szaporítása

A talajelôkészítô és folyamatos talajgondozó munkák elvégzése a kiskertben, vagy modellezés mûhelytermi körülmények között. A tôosztás, a bujtás, a hajtatás bemutatása – szabadban, kiskertben vagy mûhelyben, gyakorlókertben modellezve

Tudjon egyszerû talajelôkészítô munkát önállóan is elvégezni. Legyen ismerete a növényszaporítási módokról, tudjon ezekrôl szóban beszámolni

A témakör feldolgozásához a városban élô tanulók esetében kívánatos egy közeli kiskertet keresni, ahol ezeket a gyakorlatokat elvégezhetik. Mûhelykörülmények között a modellezés, a hajtató ládák, a videofilmek, rajzok, képek használatával tudjuk érzékelhetô közelségbe vinni a tananyagot

Legyen ismeretük a gyümölcstermô cserjék, bokrok szerepérôl, gondozásáról, a gyümölcs hasznosításáról

29.

141–145.

Cserjék, bokrok a lakás körül, a kertben. Gondozás, a termés beérése, betakarítása, hasznosítása

gyümölcstermô cserjék, bokrok, ribizli, egres, málna, gondozás, metszés, beérés, betakarítás, tárolás, felhasználás

30.

146–150.

A fóliasátor. Növénytermesztés a fóliasátorban. A fóliasátor berendezése, a növények gondozása

fóliasátor, a szellôzés, az öntözés, a napfény, a téliesítés, a fóliasátorban nevelt növények életfeltételei, virágtermesztés, zöldségfélék termesztése

Fóliasátras növénytermesztés megtekintése, tapasztalatok gyûjtése, lejegyzése

Legyen pontos ismerete a fóliasátras növénytermesztésrôl, a növénygondozásról. Tapasztalatairól tudjon szóban, írásban beszámolni

31.

151–155.

A termelt zöldségfélék, gyümölcsök értékesítése, a piaci árak A növénygondozás szerszámai, eszközei. Karbantartás, javítás, tárolás A gazdálkodásról tanultak rendszerezése Tudáspróba

termelôi ár, eladási ár, haszon, nagybani értékesítés, piaci értékesítés, ôstermelô, kereskedô, viszonteladó, beszállító, tárolás, hûtés, téli raktározás, ásó, kapa, palántázó

Tapasztalatok szerzése a piaci árakról, a gyümölcs-, a zöldségkereskedelemrôl, értékesítési lehetôségekrôl

Tudjon példákat mondani a termelt zöldségek, gyümölcsök értékesítési lehetôségérôl. Értse a kiskert fontosságát a családi jövedelem gyarapításában. Vegyen részt szívesen a gondozási, az értékesítési feladatokban. Legyen gyakorlott a kéziszerszámok használatában, karbantartásában

114

hét

óraszám

Tananyag

32.

156–160.

Pályaválasztás Milyen vagyok? Mire vagyok képes? Önismereti tréningek, helyzetgyakorlatok




Megjegyzés

önismeret, képesség, jellemvonások, önfejlesztés, célok, realitások, célkitûzés, vonzódás

Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok, tükörbe nézve

Tudják képességeiket, adottságaikat, személyiségjegyeiket megfogalmazni és reálisan megítélni

A pályaválasztási tanegység a beiskolázási lehetôségtôl és gyakorlattól függôen átcsoportosítható az ôszi idôszakra. Kívánatos a szakiskolák látogatásába a szülôket is bevonni

33.

161–165.

Tapasztalatok gyûjtése a foglalkozásokról, a foglalkozásokkal szembeni elvárásokról Szakmatanulás lehetôségei nemenként

szakma, szakmatanulás, szakmaválasztás, szakmai elvárás, megfelelés, foglalkozás – foglalkoztatás

Tapasztalatok gyûjtése különféle szakmákról, foglalkozási területekrôl, feljegyzések készítése, tablók összeállítása, viták, állásfoglalások, érvelések

Szerezzen tapasztalatokat különféle szakmákról, foglalkozásokról. Tudja megfogalmazni vonzódásait, ellenérzéseit az egyes foglalkozásokkal kapcsolatosan. Hasznosítsa tapasztalatait a szakmaválasztása területén is.

34.

166–170.

Szakiskolák, tanmûhelyek látogatása. Tapasztalatok szerzése a továbbtanulás lehetôségeirôl

szakiskola, szakma, szakvizsga, szakmai végzettség, szakmai felelôsség, szakszerûség

szakiskolák, tanmûhelyek látogatása, feljegyzések készítése, viták, megbeszélések

Szerezzen pontos ismereteket a képességeinek megfelelô továbbtanulási lehetôségekrôl. Tudjon felelôsséggel szakmát választani

35.

171–175.

Rendszerezésre, gyakorlásra felhasznált óra

36.

176–180.

Ismétlésre felhasznált óra

37.

181–185.

Szabadon felhasználható órák ünnepekkel kapcsolatos tevékenységekre

115

Tartalomjegyzék Magyar nyelv ............................................................................................. 3 Irodalom .................................................................................................. 16 Matematika ............................................................................................. 23 Történelem .............................................................................................. 43 Természetismeret ................................................................................... 54 Földrajz .................................................................................................... 67 Ének-zene ............................................................................................... 79 Vizuális kultúra és rajz ............................................................................ 94 Informatika ............................................................................................. 100 Életvitel és gyakorlati ismeretek ........................................................... 106

116

TANMENETEK. az enyhe értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez. 8. osztály

Recommend Documents