TANMENET 5-6 A FÖLD, AMELYEN ÉLÜNK TERMÉSZETISMERET. Készítette: MAKÁDI MARIANN

TANMENET

A FÖLD, AMELYEN ÉLÜNK

5-6 TERMÉSZETISMERET

Készítette: MAKÁDI MARIANN

Mozaik Kiadó – Szeged, 2000

Készítette: MAKÁDI MARIANN fõiskolai docens

Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101 Drótposta: [email protected] • Honlap: www.mozaik.info.hu Felelõs kiadó: Török Zoltán • Nyomdai elõkészítés: Imosoft Kft. Honlap: www.imosoft.hu • Grafikus: Deák Ferenc • Mûszaki szerkesztõ: Kovács Attila Készült a Generál Print Nyomda Kft.-ben • 2000. október • Raktári szám: MS-9210

© MOZAIK KIADÓ, 2000

BEVEZETÉS Tantervi illeszkedés A Föld, amelyen élünk Természetismeret 5. és 6. osztályos tankönyvei az azonos címû tantárgyi tantervhez (Mozaik Kiadó, 2000) készültek, amely figyelembe veszi a kerettanterv elvárásait. A tanterv és a tanmenetjavaslat a közoktatási törvényben meghatározott 37 hetes tanévet, illetve a kerettantervben megadott idõkereteket veszi alapul. Tehát mindkét évfolyamon heti 2 órás tantárgy tananyagát teszi közzé. A tanmenetjavaslatok a kerettantervbõl következõ optimális követelményeket (fogalmakat, folyamatokat, tanulói és tanári tevékenységeket) tüntetik fel. A NAT részletes követelményrendszerébõl következõ minimális követelményeket félkövér szedés jelzi. Az alsó tagozatos tantervben szereplõ követelményeket itt általában nem ismételjük meg. Csak abban az esetben, ha azok felelevenítésére aktuálisan szükség van, vagy ezúttal bõvítésükre kerül sor. Ezeket a fogalmakat és folyamatokat dõlt szedéssel jelöljük. A tanulói tevékenységek köre esetenként szélesebb, mint amennyi egy tanítási óra keretében elvégezhetõ. Így azokból válogatni kell a tanulócsoport képességének, pszichológiai adottságainak figyelembe vételével. A javasolt tanári tevékenységek között kiemelt fontosságúnak tekintjük a tanulástechnikák tanítására vonatkozókat. Ezért ezeket szürke alászínezés emeli ki. A tanmenetjavaslat táblázataiban használt rövidítések jelentése: TK. – tankönyv, MF. – munkafüzet, Á. – ábra, SZ. – szemelvény, TA. – terepasztal, HA. – homokasztal, D. – diakép, V. – videofilm-részlet, B. – beszélgetés A tanmenetek és tantervek a kiadó honlapjáról (www.mozaik.info.hu) szerkeszthetõ formában letölthetõk.

3

A Föld, amelyen élünk tankönyvcsalád felépítése Felsõ tagozat Makádi Mariann – Taraczközi Attila A Föld, amelyen élünk TERMÉSZETISMERET 5. osztály Makádi Mariann – Taraczközi Attila A Föld, amelyen élünk TERMÉSZETISMERET 6. osztály Makádi Mariann A Föld, amelyen élünk A FÖLDRÉSZEK FÖLDRAJZA 7. osztály

Makádi Mariann A Föld, amelyen élünk EURÓPA ÉS HAZÁNK FÖLDRAJZA 7. osztály

4

Témája: – Tájékozódás a térképen – Az idõjárás és az éghajlat – Az alföldi tájak és élõviláguk – A dombsági tájak és élõviláguk – A város és élõvilága Témája: – Mérések a környezetünkben – A hegyvidékek és az erdõ – A víz, a vízpart és élõviláguk – Földünk, hazánk és lakóhelyünk Témája: – A földrészek születése és szerkezete – Övezetes, forró kontinensek: Afrika és Ausztrália – A megosztott földrész: Amerika – A legnagyobb kontinens: Ázsia – A mi földrészünk: Európa – Európa fõ részeinek földrajza (északi, nyugati része, mediterrán tájai, hatalmas síkvidékei) Témája: – Közép-Európa eltérõ tájtípusai (a sík- és a röghegyvidék, a gyûrthegyvidékek) és országaik – A Kárpát-medence természeti adottságai – Berendezkedés a Kárpát-medencében – Magyarország társadalmi-gazdasági életének természeti alapjai – Magyarország tájtípusai (alföldi, dombsági és hegyvidéki tájak) és gazdasági életük – A fõváros és vonzása

Középiskola

Makádi Mariann – Taraczközi Attila A Föld, amelyen élünk TERMÉSZETFÖLDRAJZ 9. osztály

Témája: – Térkép ez is, térkép az is – Kozmikus környezetünk és megismerése – A Föld és gömbhéjainak kialakulása – Folyamatok a földi szférákban (a kõzetburokban, a levegõburokban, a vízburokban és a talajban) – A társadalom megváltoztatja a gömbhéjakat? – A természet és a társadalom kapcsolata a földrajzi övezetekben – Kik hol élnek, hogyan laknak?

Témája: – A szükség gazdaságot teremt Makádi Mariann – – A kapcsolatrendszerekre épülõ világ (a helyi, a regioTaraczközi Attila nális és a globális kapcsolatok) – Magyarország és a különbözõ országcsoportok sajátos A Föld, amelyen élünk problémái TÁRSADALOMFÖLDRAJZ – Az élelem megtermelése és az élelmezés problémái 10. osztály – A nyersanyagoktól a késztermékekig – Függésben az egész világ – A helycserékre épülõ gazdaságok

Elõzmény

Makádi Mariann – Taraczközi Attila A Föld, amelyen élünk KÖRNYEZETISMERET 4. osztály

Témája: – Tájékozódás a természetben és környezetünkben – Az ember közelében élõ élõlények és a velük kapcsolatos évszakos változások – Az életkori változások és az egészséges életmód – Ismerjük meg, hol is lakunk! – Közlekedjünk, de hogyan? – Környezetünk tisztasága

5

A természetismeret tankönyvcsaládhoz tartozó munkafüzetek és tanári segédanyagok Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Természetismeret 5. osztály – Természetismereti munkafüzet (MOZAIK, Szeged, 2000) Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tudásszintmérõ feladatlapok A Föld, amelyen élünk Természetismeret 5. osztály (MOZAIK, Szeged, 2000) Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Természetismeret 6. osztály – A munkafüzet és a tudásszintmérõ feladatlapok feladatainak megoldásai (MOZAIK, Szeged, 2000) Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Természetismeret 6. osztály – Természetismereti munkafüzet (MOZAIK, Szeged, 2000) Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tudásszintmérõ feladatlapok A Föld, amelyen élünk Természetismeret 6. osztály (MOZAIK, Szeged, 2000) Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Természetismeret 6. osztály – A munkafüzet és a tudásszintmérõ feladatlapok feladatainak megoldásai (MOZAIK, Szeged, 2000) Makádi Mariann: Tantárgyi tanterv A Föld, amelyen élünk Természetismeret 5–6. évfolyam (MOZAIK, Szeged, 2000) Tervezett kötetek: Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tanári segédkönyv A Föld, amelyen élünk Természetismeret 5–6. évfolyam (MOZAIK, Szeged, várható megjelenés: 2001)

A tankönyvcsaládhoz tartozó, korábban megjelent munkafüzetek és tanári segédanyagok Jakucs László - Nagy Gáborné: A Föld, amelyen élünk 1. – Földrajzi munkafüzet (MOZAIK, Szeged, 1995) Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 1. Természetföldrajzi környezetünk – Tudásszintmérõ feladatlapok (MOZAIK, Szeged, 1997) Makádi Mariann: Tanmenetjavaslat A Föld, amelyen élünk 1. (MOZAIK, Szeged, 1996) Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 2. – Munkafüzet a kontinensek földrajza tanulásához (MOZAIK, Szeged, 1996; második, javított kiadás 1998; harmadik kiadás 1999) Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 2. Földrészek, tájak, országok – Tudásszintmérõ feladatlapok (MOZAIK, Szeged, 1998; második kiadás 2000) Makádi Mariann: Tanmenetjavaslat A Föld, amelyen élünk 2. (MOZAIK, Szeged, 1996) Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 3. – Munkafüzet földrészünk és hazánk földrajzának tanulásához (MOZAIK, Szeged, 1998) Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 3. Földrészünk és hazánk – Tudásszintmérõ feladatlapok (MOZAIK, Szeged, 1998) Makádi Mariann: Tanmenetjavaslat A Föld, amelyen élünk 3. (MOZAIK, Szeged, 1997) 6

Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 3. kötet Európa földrajza – Földrajzi munkafüzet (MOZAIK, Szeged, 1999) Makádi Mariann: Tudásszintmérõ feladatlapok A Föld, amelyen élünk 3. kötet Európa földrajza (MOZAIK, Szeged, 2000) Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 4. kötet Hazánk földrajza – Földrajzi munkafüzet (MOZAIK, Szeged, 1999) Makádi Mariann: Tudásszintmérõ feladatlapok A Föld, amelyen élünk 4. kötet Hazánk földrajza (MOZAIK, Szeged, 1999) Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tanári segédkönyv A Föld, amelyen élünk 1-4. kötet (MOZAIK, Szeged, 1998) Tervezett kötetek: Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Környezetismeret 4. évfolyam – Környezetismereti munkafüzet (MOZAIK, Szeged, várható megjelenés: 2001) Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tudásszintmérõ feladatlapok A Föld, amelyen élünk Környezetismeret 4. évfolyam (MOZAIK, Szeged, várható megjelenés: 2001)

7

TANMENETJAVASLAT az 5. évfolyam tananyagának feldolgozásához

A tantárgy heti óraszáma: Az összes feldolgozási idõ:

2 óra 74 óra

Ebbõl óratípusa szerint: Témabevezetõ óra: Új anyagot feldolgozó óra: Összefoglaló óra: Ellenõrzõ óra:

3 óra 56 óra 10 óra 3 óra

témája szerint: Tájékozódás a térképen: 9 óra Az idõjárás és az éghajlat: 9 óra Az alföldi tájak és élõviláguk: 23 óra A dombsági tájak és élõviláguk: 21 óra A város és élõvilága: 8 óra

Mirõl tanulunk az idén?

1.

Hogyan ábrázolja a térkép a valóságot?

Irány- és távolságmeghatározás a térképen

Helykeresés a térképeken

Tájékozódás a földrajzi fokhálózat segítségével

4.

5.

6.

7.

10

A térképvázlattól a térképig

2-3.

Egyenlítõ, Ráktérítõ, Baktérítõ, Északi sarkkör, Déli sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, Greenwich, kezdõ hosszúsági kör, északi és déli félgömb, keleti és nyugati félgömb

égitest, bolygó, földgömb, földrajzi fokhálózat, szélességi körök, hosszúsági körök, földrajzi szélesség, földrajzi hosszúság, északi szélesség, déli szélesség, keleti hosszúság, nyugati hosszúság

keresõhálózat, kilométer-hálózat

térkép, kisebbítés, nagyítás, méretarány, atlasz, fõ- és mellékvilágtájak domborzat, tengerszint feletti magasság, magassági szám, sík terület, mélyföld, alföld, dombság, hegység, térképjel, jelmagyarázat, domborzati térkép, közigazgatási térkép vonalas mérték, valódi távolság, légvonalbeli távolság, térképi távolság, tájolás

ÚJ FOGALMAK EGYEDI ÁLTALÁNOS

A TEJÚTRÓL A CSERESZNYEFA UTCÁBA

TANANYAG

ÓRA

TANMENETJAVASLAT

Lakóhelyünk térképvázlatának, térképének bemutatása. „A valóságtól a térképig” címû falitábla bemutatása.

Térképvázlat készítse a megismert jelekkel.

A térképhasználat módja. Tájak és vizek jelölésmódja a körvonalas térképen.

Domborzati és közigazgatási A domborzati formák ábrázotérkép jelrendszerének olvasása. lása homokasztalon és térképvázlaton.

Térképvázlat készítése valóság-megfigyelés alapján. Eligazodás a környezetben térképvázlat segítségével. Különbözõ méretarányú térképek összehasonlítása.

A taneszközök és helyes haszIsmerkedés a tankönyvcsalád- nálatuk ismertetése. dal Érdekességek a tanév tananyagából.

TEVÉKENYSÉGEK TANULÓI TANÁRI

A tényleges földrajzi fekvés meghatározása

A térkép tájolása

Földgömbi gyakorlatok a tanulói földgömbön.

Földgömbi bemutatások demonstrációs földgömbbel.

Körvonalas földgömb alkalmazása.

11

Különbözõ térképek betájolása. Települések jelölése körvonaIránymeghatározások a térké- las térképen. A térképi távolságmérés peken. Távolságszámítás méretarány segítségével. Távolságmérés vonalas mérték segítségével. Helykeresési gyakorlatok Földrajzi hely megkeresése a MF. feladatai segítségével. Különbözõ keresõhálózatú a térképen keresõhálózatokkal Kilométerhálózat készítése. térképek bemutatása. (MF.13.)

A térkép és a valóság kapcsolata

Az ábrázolt terület részletezettségének változása a térkép méretarányával

Térképvázlat készítése

ÚJ FOLYAMATOK

5. OSZTÁLY

12

15.

Az idõjárás napi változása Országos Meteorológiai Szolgálat

Az idõjárás elemei II. 13–14. (A légnyomás, a szél és a csapadék)

Az idõjárás elemei I. 11-12. (A napsugárzás és a hõmérséklet)

nappal, éjszaka, hajlásszög, napi hõingadozás, napi középhõmérséklet, hõmérsékleti diagram, csapadékdiagram, forgás, forgástengely, forgási irány, 1 nap, idõjárást alakító tényezõk, idõjárás-jelentés, idõjárás-elõrejelzés, meteorológiai állomás

légnyomás, halmazállapot-változások, párolgás, kicsapódás, felhõ, köd, csapadékfajták, esõ, hó, harmat, zúzmara, dér, csapadékátlag, csapadékmérõ edény

idõjárás, napsugárzás, hõmérséklet, csapadék, szél, felmelegedés, lehûlés, hõmérõ

Idõjárási elemek megfigyelése (napsugárzás, hõmérsékletmérés). Kísérletek a fénnyel (MF.3.) és a levegõvel (MF.4. a.-b.). Az idõjárási elemekkel kapcsolatos fogalmak és folyamatok értelmezése ábrák segítségével.

13

A Nap járásának megfigyelése B. irányítása. (Mennyire biztos az idõjárás-jelentés?) a lakóhelyen.

Az idõjárási észlelések eredményeinek egyszerû kiértékelési módja.

A Föld tengely körüli forgásának modellezése.

Egyszerû modellkísérletek bemutatása és értelmeztetése (felhõ- és csapadékképzõdés, a levegõ felmelegedése).

Egyszerû modellkísérletek bemutatása és értelmeztetése (a felszín és a levegõ felmelegedése).

A témazáró dolgozatok értékelése.

Didaktikai játék irányítása. (Hogyan tudatnád, hogy merre jársz?)

A tömegkommunikációból vett idõjárás-jelentések egyszerû értelmezése.

A Föld tengely körüli forgása.

A Nap látszólagos napi járása. Napi középhõmérséklet és napi hõingadozás számítása. A nappalok és az éjszakák váltakozása. Az észlelések eredményeinek ábrázolása (napi, heti hõmérA hõmérséklet napi járása. séklet- és csapadékdiagram).

Kísérletek a levegõvel (MF.4. c-d.). Egyszerû vizsgálatok feladatA felhõ- és a csapadék kelet- lapos tanári irányítással kezése. (Halmazállapot-változások a természetben). A víz körforgása a terméIdõjárási elemek megfigyelése szetben. (felhõ- és szélmegfigyelések, csapadékmérés). A szél keletkezése.

A levegõ páratartalmának változása.

A földfelszín felmelegedése és lehûlése.

Tudásszintmérõ feladatlap megoldása.

Tájékozódás a térképen és a földgömbön (Ellenõrzõ óra)

10.

EGYSZER ESIK, MÁSKOR FÚJ

Térképhasználati és topográfiai gyakorlat (Hogyan juthatok el? címû tájékozódási játék).

Utazás a térképen. Helymeghatározási gyakorlatok a fokhálózat segítségével különbözõ méretarányú földgömbökön és térképeken.

Tájékozódás térkép és földgömb segítségével (Összefoglaló óra)

tényleges földrajzi fekvés, viszonylagos földrajzi fekvés

9.


Tájékozódási gyakorlat a földrajzi fokhálózat segítségével

ÚJ FOLYAMATOK

8.


TANANYAG

ÓRA

Miért váltakoznak az évszakok?

Az idõjárás és az éghajlat (Összefoglaló óra)

Az idõjárás és az éghajlat (Ellenõrzõ óra)

17.

18.

19.

Nézz körül az alföldi tanyán! (Témabevezetõ óra)

14

23.

Emlõsök a ház körül I. (A sertés és a szarvasmarha)

21–22. Baromfiak a ház körül

20.

fajok: sertés, szarvasmarha

fajok: házityúk, házikacsa, pulyka, tõkés réce, házilúd

baromfi, háziszárnyas, madár, fedõtoll, pehelytoll, csüd, karom, taraj, kapirgálóláb, sarkantyú, úszóláb, úszóhártya, lemezes csõr, faggyúmirigy, tojó, kakas, csibe, tojás, kotlás, fészekhagyó madár emlõs, emlõ, tõgy, szaru, tülök, tülkös szarv, párosujjú patás, pata, agyar, metszõfog, gumós és redõs felületû zápfog, mindenevõ, növényevõ, kérõdzõ, összetett gyomor

tanya, haszonállat, háziállat, állattenyésztés, háztáji állattartás

évszakok, keringés, keringési irány, éghajlat

évi középhõmérséklet, évi közepes hõingadozás, évi csapadékmennyiség


A HATÁR KÉPE – AZ UDVAR NÉPE

Az idõjárás évi változása

TANANYAG

16.

ÓRA


Az állatok tulajdonságainak átalakulása a háziasítás során.

Az állatok háziasításának folyamata.

A témazáró dolgozatok értékelése. Valós- és olvasmányélmények felhasználása (életképek az Alföldrõl, Kisalföldrõl). B. irányítása (Milyen az élet a tanyán?). A lakóhelyhez legközelebbi alföldi táj jellegzetességeinek bemutatása képeken.

Fogazatok, paták vizsgálata.

Az állatok testfelépítésének összehasonlítása (lényegkiemelés szövegbõl, in- Az állatok jellemzési algoritmusának megismertetése. formációszerzés Á-kból).

15

Õsök és leszármazottak testfelépítésének összehasonlítása Részletek felolvasása irodalmi mûvekbõl vagy ismert mesékképek segítségével. bõl (baromfiak tulajdonságai). Baromfi-hangok felismertetése Csontváz és kitömött állatok megfigyelése, a tapasztalatok (hangfelvételek). B. irányítása (Milyen a baromközös rögzítése vázlatban. fiudvar? Miért olyan?). A TK-bõl való ismeretszerzés Összefüggések felismerése (környezet, testfelépítés, élet- módszere. mód).

Az alföldi tanyák jellemzõinek összegyûjtése TK-i Á-k, SZ-k segítségével. A tanya modellezése TA-on. Rajz készítése az alföldi tájakról. Megyetérkép olvasása (TK.).

A hõmérséklet évi járása. Évi középhõmérséklet és évi A hõingadozás felszínformáló csapadékmennyiség számítása. hatása. A Nap évi járásának folyamatos megfigyelése. Az évszakok váltakozása. Fogalmazás készítése A Nap látszólagos évi járása. (Az évszakok jellemzõi). A Föld Nap körüli keringéséRajz készítése (az évszakok nek modellezése tellúriumon. váltakozásának okai). D-k bemutatása (Az éghajlat és a társadalom kapcsolata hazánkban és földrészünkön). Tudásszintmérõ feladatlap megoldása.

ÚJ FOLYAMATOK

Emlõsök a ház körül

24.

16

Szántóföldi növények a feltört pusztán I. (A gabonafélék)

29.

Szántóföldi növények a feltört pusztán II.

A feltört puszta

28.

30.

A ház köré szegõdött állatok

27.

25–26. Kedvencek a ház körül

TANANYAG

ÓRA

fajok: kukorica, lucerna

fajok: búza, árpa, zab, rozs

fajok: koronás keresztespók, füstifecske, fali gyík

fajok: kutya, macska; puli, komondor, kuvasz, magyar vizsla

fajok: házijuh, házikecske, õstulok, vaddisznó

koronázógyökér, porzós virág, termõs virág, bugavirágzat, torzsavirágzat, kukoricacsõ, gyökérgümõ, évelõ növény

gabonafélék, fûfélék, egyszikû növény, mellékgyökérzet, mellékgyökerek, szalmaszár, bütyök, mellékerezet, szemtermés, csupasz virág, kalászvirágzat

ízeltlábú, pók, fejtor, pontszem, csáprágó, méregmirigy, pókháló, hüllõ, áramvonalas test, változó testhõmérséklet, fészeklakó madár, költözõ madár

macskafélék, kutyafélék, tüzelés, párosodás, vemhesség, kölykezés, kölyök, szuka, kan, kandúr, cica

koca, kan, malac, tehén, bika, borjú


Egyszerû vizsgálatok feladat- A vizsgálati eszközök helyes használatának bemutatása. lapos irányítással. (MF. 12.) (Miféle anyagokból Háziállat-hangok felismertetéáll az állatok teste?) se (hangfelvétel).


Teljes növények és modellek bemutatása.

Növények felismerése jellegzetes testrészeik alapján. Kapcsolatok keresése a növények élõhelye és testfelépítése között. Élõ anyag irányított vizsgálata (kalászok, szemtermések, szalmaszár).

Megfigyelési szempontok kiadása.

Teljes növények és modellek bemutatása.

17

SZ-k felolvasása (az állatok és az ember kapcsolata).

Kapcsolatok keresése a növé- A növények jellemzési algonyek élõhelye és testfelépítése ritmusának megismertetése. között.

Növények felismerése jellegA gabonafélék egyedfejlõdése. zetes testrészeik alapján.

A növénynemesítés. A természetes környezet átalakulása a termelés során.

Az állatok közötti táplálkozási kapcsolatok kialakulása. Az állatok tulajdonságainak válogatása különbözõ szempontok szerint.

Állatok felismerése jellegzetes testrészeik alapján.

A kutyák és a macskák fajfenntartása: tüzelés, pároso- Élménybeszámoló (Történetek Szépirodalmi SZ-k felolvasása kutyákról és macskákról). a kutyáról és a macskáról (az dás, vemhesség, kölykezés. emberrel való kapcsolatuk). A ragadozó állatok lassú fejlõ- Képrõl szerzett információk elmondása (TK. a kutya- és B. irányítása: A helyes kutyadése a születés után. macskaszülõk tavaszi teendõi). és macskatartás. A kutyák és a macskák ivadékgondozása.

ÚJ FOLYAMATOK

18

Állatok a pusztán I. (Ízeltlábúak)

Állatok a pusztán II. (Madarak és emlõsök)

33.

34.

36.

35.

A magára hagyott puszta növényei

32.

fajok: mezei nyúl, ürge, egerészölyv

fajok: mezei tücsök, olaszsáska, halványzöld réti szöcske

fajok: angolperje, pipacs, kék búzavirág, kamilla

A nyersanyagtermeléstõl a késztermékek elõállításáig

háztáji állattenyésztés, legeltetõ állattenyésztés, pásztor, juhász, gulyás, kondás, legelõ istállózó állattenyésztés, nagyüzem, takarmány, táp, igavonó állat, hízómarha, tejelõ marha, szerves trágya, húsipar, tejipar, malomipar, magtár, malom, mezõgazdaság, ipar

folyton növõ metszõfog, tépõcsõr, fogóláb, ragadozó madár, rágcsáló, életközösség

takarmánynövények, szemestakarmány, szálas takarmány, szalma, tarló, gyomirtás, szántóföldi gazdálkodás, növénytermesztés kaszáló széna, sarjú, szálfû, aljfû, gyomnövény, füves puszta, rét rovar, egyenesszárnyú, pete, vedlés, kifejlés, természetes ellenség, rejtõszín, ugróláb, rágó szájszerv


fajok: magyar szürke marha, A legeltetõ állattenyésztés racka, mangalica

Szántóföld az állatokért

TANANYAG

31.

ÓRA

A búzamagtól a kenyérig (a növények fejlõdése és a búza feldolgozása)

Az alapanyagok feldolgozása késztermékekké;

Az állatok felhizlalása;

A legeltetés évszakos menetrendje az Alföldön

A kifejlés folyamata

Az egykor mûvelt terület visszatermészetesedése a gazdálkodás megszûnése után; A gyomok terjedés és a gyomirtás

ÚJ FOLYAMATOK

A pásztorok munkájának bemutatása V-k segítségével (A magyar puszta).

V. bemutatása (tápláléklánc a pusztán).

Csináljunk kenyeret! (tanórán kívüli feladat)

Növényi eredetû élelmiszerek csoportosítása.

SZ-k közös feldolgozása (életmód, gazdálkodás).

Állati eredetû élelmiszerek csoportosítása.

19

A kenyérgyártás folyamatának bemutatása D-k. segítségével.

Az istállózó állattartás bemutatása V. segítségével.

Képek és olvasmányok gyûjté- Elbeszélés (A haszonállatok se a legeltetõ állattenyésztés- jelentõsége a gazdasági életrõl. ben). A legeltetõ és az istállózó állattenyésztés összehasonlítása.

Kapcsolatok keresése az állatok élõhelye, testfelépítése és életmódja között. Rágcsáló fogazat vizsgálata. Az eddig tanult lágyszárú növények és gerinces állatok rendszerezése különbözõ szempontok alapján. A gazdasági tájak természeti környezettel való kapcsolatának felismerése.

A tanult élõlények felismerése A rendszerezés szempontjainak bemutatása. képek és leírások alapján.

A füves puszta és a szántóföld összehasonlítása képek, SZ-k A növények felismerési techsegítségével. nikájának bemutatása határozókönyvek segítségével. Leírás készítése virágos növényekrõl.

Beszélgetés irányítása a takarmánytermesztés jelentõségérõl.


A mezõgazdaság éghajlati feltételei az alföldeken

37.

Az alföldek természeti adottságai és élõlényei (Ellenõrzõ óra)

Alföld, Kisalföld, Dunántúl, Tiszántúl, Duna–Tisza köze, Hortobágy, Nagykunság, Kiskunság, Mezõföld, Dráva, Duna, Körös, Maros, Rába, Tisza, Hortobágyi NP, Kiskunsági NP, Körös–Maros NP

tengeri üledék, feltöltõdés, feltöltött alföld, tökéletes síkság, kõolaj- és földgáztelep, energiahordozó, kavics, homok, iszap, lösz, mezõségi talaj, homokbucka, futóhomok

aszály, öntözés


20

45.

Gazdálkodás a veteményeskertben

44.

Zöldségnövények, amelyeknek a termését fogyasztjuk I.

Nézz körül a dombvidéki falvakban! (Témabevezetõ óra)

43.

fajok: paradicsom, paprika, fûszerpaprika, uborka, tök, görögdinnye, sárgadinnye; Szeged, Kalocsa

mûvelési ágak, kertmûvelés, veteményeskert, konyhakert, zöldségeskert, zöldségfélék, gyümölcsök

falu, haszonnövények, dombvidék

A VÖLGYEK VILÁGA – A DOMBOK VIRÁGA

42.

Alföldi tájaink természeti 40-41. adottságai és élõlényei (Összefoglaló óra)

38-39. Az alföldek kialakulása

TANANYAG

ÓRA Egyszerû éghajlati térkép készítése (MF. 39.). Az alföldi tájak éghajlati jellemzõinek összegyûjtése térképrõl, képekrõl, irodalmi SZ-kbõl.

Az egynyári zöldségek fejlõdése

A konyhakerti vetésforgó

A talaj elõkészítése;

A növények háziasítása

A szénhidrogének keletkezése

Összehasonlítási eredmények rögzítése táblázatban.

Rajz készítése a dombsági tájakról. Munkafolyamatok és szerszámok párosítása. Tájleírás készítése a falusi ház körüli kertrõl. Falu modellezése TA-on. Zöldségfélék és gyümölcsök válogatása (élõ anyag). Paradicsom, paprika, uborka termésének vizsgálata (élõ anyag).

A dombsági falvak jellemzõinek összegyûjtése TK-i ábrák és SZ-k segítségével.

Információszerzés függelékbõl és könyvekbõl (Az alföldi nemzeti parkok természeti értékei). Képek rendszerezése logikai kapcsolataik alapján. Tudásszintmérõ feladatlap megoldása.

21

Érdekességek elmondása a zöldségnövények származásáról.

B. irányítása (munka a kertben).

Részletek bemutatása a Magyar falu, magyar ház V-bõl.

A témazáró dolgozatok értékelése. B. irányítása (Milyen az élet a falvakban?). A lakóhelyünkhöz legközelebbi dombsági táj jellemzõinek bemutatása.

A HA-i és hordalék-vizsgálati tapasztalatok rögzítési módja.

A tájak jelölési módja a térképvázlaton.

A szél felszínalakító munkájának bemutatása HA-on.

A tájleírás módszerének bemutatása.


Irányított modellkísérlet HAA szél felszínalakító munkája; on (a hordalék származása és felhalmozódása). A homokbuckás terület kialakulása. A buckák vándorlása; Hordalék- és löszvizsgálat A futóhomok megkötése; (MF.41, 42.).

A feltöltött alföldek kialakulása;

ÚJ FOLYAMATOK

Zöldségnövények, amelyeknek a termését fogyasztjuk II.

TANANYAG

Gyümölcstermesztés a kiskertben

50.

22

53.

fajok: cseresznye, meggy, szilva, dió, õszibarack, kajszibarack, földieper, málna, cseresznye levéltetû

fajok: káposztalepke, májusi cserebogár, házi egér

fajok: fejeskáposzta, vöröskáposzta, bimbóskel, retek, karalábé, karfiol, vöröshagyma, fokhagyma, sárgarépa, petrezselyem, zeller, kapor; Makó, Vecsés

fajok: veteménybab, veteményborsó, lencse

A gyümölcs érése

Az állandó madarak élete a különbözõ évszakokban

élõsködõ állat, állandó madár, madáretetõ, fészekodú, madárvédelem, rovarevõ fogazat, szarutüskék, téli álom

A fa fejlõdése

A rovarok teljes átalakulása

A kétnyári és a többnyári növények fejlõdése; Az ember beavatkozása a növények fejlõdésébe (felszedés, újraültetés); Táplálékkészítés a tápanyagokból és a kész táplálék raktározása a növényekben

Az ember beavatkozása a növények fejlõdésébe (futtatás, kötözés)

ÚJ FOLYAMATOK

piacérett gyümölcs, csonthéjas termés, csonthéj, inda évelõ növény

fûszernövény, bogyótermés, kabaktermés, hüvelytermés, kacs, egylaki növény, kétszikû növény, egynyári növény torzsa, hagyma, hagymalevél, buroklevél, tönk, dughagyma, ernyõs virágzat, karógyökér, raktározó gyökér, összetett levél, becõtermés, toktermés, verem, kétnyári növény, többnyári növény lepke, nappali lepke, hártyás szárny, szárnyfedõ, kitin, lárva, báb, hernyó, pajor, bajuszserte gyümölcstermesztés, gyümölcsöskert, gyümölcsfa, faiskola, magonc, suháng, csemete


fajok: Rovarpusztítók a gyümöl- széncinege, csöskertben sün

51-52. Kertekben termesztett gyümölcsfélék

Állatok a veteményeskertben

49.

47–48. Tápanyag-raktározás a zöldségnövényekben

46.

ÓRA

B. irányítása (a zöldségek táplálkozási értékei).

Fogalmazás készítése (Mit tehetünk télen a madarakért?).

Madárkalács készítése.

Lekvárkészítés.

Madáretetõk és mesterséges odúk bemutatása képeken vagy a valóságban.

B. irányítása és képek bemutatása (Helyes és helytelen gondoskodás a madarakról).

23

A cserebogár és a káposztalepke fejlõdési alakjainak bemutatása (mûgyantás készítmény).

A gyümölcsfa fejlõdési alakKépek és szókártyák idõrend- jainak bemutatása D-en. be állítása. A fák alakjának és részeiknek összehasonlítása (hasonlóságok és különbségek B. irányítása megfogalmazása). (a gyümölcsök táplálkozási értékei). Egy csonthéjas termés vizsgálata (élõ anyag).

Fejlõdési alakok összehasonlítása mûgyantás készítményeken, D-ken és Á-kon. Elõzetes gyûjtõmunka (Állattörténetek a veteményeskert állatairól). Értelmezõ olvasás (TK.).

Egyszerû vázlatrajzok készítése a növényekrõl, azok részeirõl. Tapasztalatok a konyhában (a gyerekek élményeinek, Káposztafej és vöröshagyma spontán megfigyeléseinek felvizsgálata (élõ anyag). használása az új ismeretszerzésben). A sárgarépa gyökérzetének vizsgálata (MF. 7.). Káposzta savanyítása.

Bab és borsó termésének vizsgálata (élõ anyag).

Zöldségnövények rendszerezése fogyasztható részeik szerint.


24

A gazdálkodás éghajlati feltételei a dombvidékeinken

60.

A dombsági tájak kialakulása

A talajban élõ állatok

59.

61.

A talaj és keletkezése

A szõlõ és termesztése

56.

58.

Gyümölcsfák a nagyüzemben

55.

57.

Tápanyagot raktározó növények a szántóföldön

54.

A zöldséges- és gyümölcsöskert élõlényeinek kapcsolatai a környezetükkel és egymással (Összefoglaló óra)

TANANYAG

ÓRA

Dunántúli-dombság, Alpokalja

fajok: földigiliszta, vakond

fajok: burgonya, cékla, spenót, sóska, cukorrépa, takarmányrépa burgonyabogár fajok, fajták: alma, jonatán, golden, starking, rozmaring, körte, birs; almamoly, monília fajok: szõlõ, borélesztõ gomba, peronoszpóra, seregély

dombhát, völgy, dombvidék

féreg, gyûrûsféreg, serte, bõrizomtömlõ, korhadékevõ, átalakulás nélküli fejlõdés, ásóláb, vakondtúrás, föld alatti életmód tartósítás, gyorsfagyasztás, hûtõház, konzervgyár, konzervipar

talaj, termékenység, kõzettörmelék, humusz, mezõségi talaj, erdõtalaj, szikes talaj

gumó, répafej, répatest, nyersanyag, végtermék, cukorgyár, cukoripar törzs, korona, ág, gally, vesszõ, almatermés, hártyás falú rekesz tõke, szõlõtermesztés, szõlõfürt, szõlõszem, metszés, szüret, préselés, erjedés, must, bor


A talajpusztulás megakadályozása

A féregmozgás bemutatása. Vizsgálat beállítása (Hogyan jut a növényi részekhez a giliszta?). V. bemutatása a Kis vakond c. rajzfilmbõl (életmód).

Talajtípusok bemutatása (talajminták), irányítása (Mit tehetsz a talajok védelmében?).

Elbeszélés (A haszonnövények szerepe a gazdasági életben).

A szüretrõl szóló irodalmi SZ-k felolvasása. Must készítésének beállítása.

Dombság keletkezése vízfolyások által

A növények termesztési körzeteinek kialakulása

25

V-k bemutatása dombsági tájainkról.

Dombvidéki gazdálkodás modellezése TA-on. A tájelemzés egyszerû módszerének bemutatása. Termékek csoportosítása a feldolgozás módja alapján. Dombság kialakulása kiIrányított ábraelemzés módszeemelkedéssel és süllyedéssel; Dombság modellezése HA-on. re (a dombságok kialakulása).

A féregmozgás

A földalatti életmód és a testfelépítés kapcsolatának megismerése képek és preparátumok megfigyelésével.

Fogalmazás készítése (A cserép virágföld meséje).

A talajképzõdés; A talajpusztulás;

Étlap összeállítása gyümölcsés zöldségfélékbõl. Egyszerû vizsgálatok (MF. 30.) (Milyen anyagok vannak a talajban?).

Hogyan lesz a szõlõbõl bor?

Rajz készítése a szüretrõl.

Megfigyelés képsorozatról (nagyüzemi gyümölcsös jelD-k bemutatása a nagyüzemi lemzõinek évszakos változása). gyümölcstermesztésrõl. Almatermés vizsgálata

Tanulói kiselõadás elõzetes munka alapján (A szürethez kapcsolódó népszokások gyûjtése). Kártyák csoportosítása (az életközösség tagjainak egymásrautaltsága).

A szõlõtermesztés munkafolyamatai;

A nagyüzemi gyümölcstermesztés; Az élõsködõ rovar (almamoly) fejlõdése a növény életciklusával összefüggésben A szõlõ évszakos életritmusa;

Képsorozat bemutatása (a cukorgyárban), irányítása (a cukorfogyasztás).


Burgonyagumó vizsgálata (élõ anyag). Keményítõ kimutatása burgonyagumóban. Ábraelemzés A nagyüzemi zöldségtermesztés (cukorrépa, burgonya) (a cukorgyártás folyamata). Hogyan lesz a cukorrépából cukor?

ÚJ FOLYAMATOK

Dombsági tájaink természeti adottságai és élõlényei (Összefoglaló óra)

Dombsági tájaink természeti adottságai és élõlényei (Ellenõrzõ óra)

62.

63.


26

Mi a város?

A városok típusai

A városok szerkezete

A belváros élõvilága

64.

65.

66.

67.

fajok: házi veréb, balkáni gerle, házigalamb, csóka, vetési varjú, vándorpatkány, házi patkány, konyhai csótány, borostyán

Debrecen, Szeged, Kecskemét, Gyõr, Zalaegerszeg, Kõszeg, Miskolc, Kaposvár, Veszprém, Eger, Pécs, Székesfehérvár, Esztergom, Sopron

mesterséges életközösség, behurcolás, elterjedés, világpolgár fajok

kereskedõváros, vásárváros, iskolaváros, történelmi város, koronázóváros, iparváros, közigazgatási központ, nagyváros, kisváros közlekedési csomópont, kereskedelmi csomópont, városszerkezet, belváros, iparterület, belsõ lakóterület, kertváros

város, munkamegosztás, mesterséges környezet

NYÜZSGÕ SZERVEZETEK NYÜZSGÕ SZERVEZETE

TANANYAG

ÓRA

Élõlény-felismerési gyakorlat. Tudásszintmérõ feladatlap megoldása.

Mezõgazdálkodási naptár öszszeállítása. Termesztett növények felismertetése illataik alapján. Irányított tájelemzés a dombvidék természetes tájairól.


27

A tanya, a falu és a város alap- A témazáró dolgozatok értérajzának összehasonlítása kelése. A mesterséges környezet (MF. 1.). kialakulása B. irányítása (Miben különböLényegkiemelés TK-i szöveg- zik a falusi és a városi életbõl, SZ-bõl. mód, életkörülmény?). A földrajzi környezet szerepe A városok földrajzi környezea városok kialakulásában, át- tének összehasonlítása képek alakulásában; és térképek segítségével. Képpárok bemutatása (Milyen volt egykor, milyen A városi életforma kialakulása Térképismereti gyakorlat ma?). és átalakulása (városok bejelölése, fekvésük megfogalmazása). A magyarországi városok Képek bemutatása jellegzetes szerkezetének kialakulása; A városövek felismerése városövekrõl. Á-kon, rajzokon, képeken. A városok terjeszkedése; Városövek felismertetése jelJelmagyarázat készítése térlegzetes hangjaik alapján A városok szerkezetének vál- képvázlathoz. (hangfelvételek: Public places tozási folyamata CD). Az élõlények alkalmazkodása a mesterséges környezet- Vita a galambok városi szerehez; pérõl. Hasonlóságok bemutatása az élõlények természetes és mesMadarak napszakos, évszakos Városi madártérkép készítése. terséges élõhelye között. helyváltoztatása a városban; Ábraelemzés (TK.) D-k bemutatása (élõlények alÁllatok behurcolása; (A házban élõ ízeltlábúak élõ- kalmazkodása a városi körhelyének magyarázata). nyezethez). Fajok kiszorítása korábbi élõhelyükrõl

ÚJ FOLYAMATOK

fajok: apró csalán, pásztortáska, pongyola pitypang, parlagfû, fekete bodza

28

74.

73.

72.

A nyersanyagoktól a késztermékekig (Összefoglaló óra)

Az élõlények életmódja és a környezet kapcsolata (Összefoglaló, rendszerzõ óra)

Alföldek és dombságok természeti sajátosságai (Rendszerzõ óra)

benövényesedés, virágpor-allergia, fészekvirágzat

zöldterület, állattartás, állatgondozás, állatmenhely


fajok: juharlevelû platán, korai juhar, kislevelû hárs, akác, vadgesztenye, feketerigó, búbospacsirta, gyöngybagoly, nyest

ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS

71.

Élõlények kapcsolatai egymással és a mesterséges környezettel (Összefoglaló óra) A város és élõlényei (Ellenõrzõ óra)

A gyomok terjeszkedése

69.

70.

A városi zöldterületek élõlényei

TANANYAG

68.

ÓRA

A társadalom természetátalakító tevékenysége következményeinek felismerése képeken, leírásokban.

Logikai láncok összeállítása a környezet, a szervezet felépítése és az életmód kapcsolatáról. Képelemzés (gyártástechnológiai folyamatok és telepítõ tényezõk).

Képelemzés tipikus hazai tájakról.

Tudásszintmérõ feladatlap megírása.

29

Domborzati modellekbõl, képekbõl, térképekbõl és leírásokból szerzett információk összehasonlíttatása.

A témazáró dolgozat értékelése.

Pollen-jelentés bemutatása.

Tanári elbeszélés (Küzdelem a gyomok ellen).

B. irányítása (Mit tehetünk településünkön a fákért, a virágos környezetért?).

Hogyan használjunk enciklopédiát? (Craing–Rosney: Természettudományi kisenciklopédia).


A legközelebbi park feltérképezése (hol, milyen élõlények Fajok összetételének változá- élnek?). sa a környezet állapotának megváltozásával; Rajz készítése a lakóhelyi virágos környezetrõl (MF. 10.). Az állatok alkalmazkodása az ember jelenlétéhez Belvárosi tápláléklánc (táplálékhálózat) összeállítása. Gyomnövények felismerése a természetben határozókönyA gyomok térhódítása az vek segítségével. elhanyagolt területeken Tanulói kutatómunka (Mit tesznek lakóhelyünkön a virágpor-allergia ellen?).

A városi fák sorsa;

ÚJ FOLYAMATOK

TANMENETJAVASLAT a 6. évfolyam tananyagának feldolgozásához

A tantárgy heti óraszáma: Az összes feldolgozási idõ:

2 óra 74 óra

Ebbõl óratípusa szerint: Témabevezetõ óra: Új anyagot feldolgozó óra: Összefoglaló óra: Ellenõrzõ óra:


témája szerint: Megmérjük a világot: A hegyvidékek és az erdõ: A víz, a vízpart és élõviláguk: Földünk, hazánk és lakóhelyünk:


Mirõl tanulunk az idén?

1.

Az anyag mérhetõ tulajdonságainak és kölcsönhatásainak vizsgálata

3.

mérés, mérõeszköz, mennyiség, mértékegység, megfordítható folyamat, nem megfordítható folyamat

balesetveszély, tûzveszély


32

6.

5.

4.

Az éghajlat és a növényzet függõleges változása a hegyvidéken

Mit kínál a hegyvidéki erdõ?

Nézz körül a hegyvidéki tájakon! (Témabevezetõ óra)

A természet és az ember kapcsolatának változása az erdõben

A hõmérséklet csökkenése a tengerszint feletti magasság növekedésével; A csapadék mennyiségének növekedése a tengerszint feletti magasság növekedésével; A hegyvidéki erdõ jellegzetességeinek változása a tengerszint feletti magasság változásával; A természetes növényzet változása a magassággal lomboserdõ, tölgyes, bükkös, fenyves, törpefenyves, havasi legelõ, sziklahavas, örök hó, élettér

A balesetmegelõzés; A tûzoltás szabályai

ÚJ FOLYAMATOK

erdõ, irtásföld, gyûjtögetés, faszénégetés, mészégetés

hegyvidék

HÁTÁN HORDJA ÉKÉT, MAGÁBAN A KINCSÉT

A fegyelmezett vizsgálódás

2.

MEGMÉRJÜK A VILÁGOT

TANANYAG

ÓRA

TANMENETJAVASLAT

A taneszközök és használatának ismertetése. Érdekességek a tanév tananyagából.

Leírás készítése (MF.) (Milyen az erdõ az egyes évszakokban?).

Éghajlati diagram elemzése.

Élménybeszámoló korábbi hegyvidéki erdei kirándulásokról. Irányított tájelemzés a természetes és az átalakított hegyvidéki tájakról. Képek gyûjtése és bemutatása a hegyvidéki népi építészetrõl. Irányított tanulói kiselõadás (Hagyományos erdei mesterségek). Rajz készítése (Az erdõ és az ember kapcsolata régen, ma). Ábraelemzés (TK.) (A fa szerepe, jelentõsége).

33

Spontán tanulói megfigyelések felhasználása az új ismeret feldolgozása során.

Életképek bemutatása a Dunántúli-középhegyvidékrõl és az Északi-középhegységrõl. A lakóhelyünkhöz legközelebbi hegység jellemzõinek bemutatása személyes élmények felhasználásával. V. és D-k bemutatása a hegyvidéki tájakról. (Gyöngyvirágtól lombhullásig). Irodalmi SZ-k felolvasása (Hogyan gyûjtögettek és mit ettek régen az erdõben?).

A kísérleti eszközök használatának és a munkarend ismertetése Mennyiségek összehasonlítása; Egyszerû kísérletek beállítása Mennyiségek és mértékegységek (MF.) csoportosítása; Mérõeszközök rajzolása és tervezése

A tûzvédelmi utasítás megbeszélése (szerepjáték)

Ismerkedés az idei tananyaggal.


6. OSZTÁLY

A lombhullató erdõk növényei I. (A tölgyes)

A lombhullató erdõk növényei II. (A bükkös)

A fenyõerdõk

7.

8.

9.

fajok: erdei csiperke, gyilkos galóca, nagy õzlábgomba, párducgalóca, császárgomba, légyölõ galóca, vargánya, farkastinóru, rókagomba, világító tölcsérgomba

fajok: erdei fenyõ, fekete fenyõ, lucfenyõ

szívógyökér, virágos növény, virágtalan növény, spóra, lombhullató fa

fajok: bükk, hóvirág, fehér fagyöngy, taplógombák, lombosmohák

34

agancs, gerezna, ragadozó emlõs

gomba, gombafonalak, kalap, tönk, termõtest, kalapos gomba, együttélés, korhadéklakó, gombavizsgáló, ehetõ gomba, mérgezõ gomba, gombamérgezés

tûlevél, gyanta, toboz, tobozvirágzat, termõlevél, pikkely, magkezdemény, örökzöld növény, nyitvatermõ növény, zárvatermõ növény

cserje, kupacs, makk, makktermés, barkavirágzat, tövis, tüske

fajok: kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, csertölgy, mogyoró, som, kökény, vadrózsa


fajok: õz, 12-13. A talajon élõ erdei állatok gímszarvas, vaddisznó, róka, fácán

10-11. Az élõvilág harmadik országa: a gombák

TANANYAG

ÓRA

Növényfelismerés határozókönyv segítségével.

Az élõlények együttélése és egymásrautaltsága

A gombák fejlõdése;

Az örökzöld növények életritmusa

A nyitvatermõ növények fejlõdése;

Fogak és agancs önálló vizsgálata.

Állatok jellemzése már ismert rokonaik jellemzõi alapján (szarvas, vaddisznó, róka).

Irányított képelemzés (Ehetõ és mérgezõ gomba-párok).

Gombák irányított vizsgálata (élõ anyag).

Növényfelismerés jellemzõ növényi részek alapján.

Fenyõtoboz vizsgálata.

Tanulói olvasmányélmények feldolgozási módszereinek bemutatása.

V-k bemutatása (Vuk címû rajzfilm).

35

Az információszerzés könyvtári módszerének bemutatása.

B. irányítása a gombagyûjtés és gombafogyasztás szabályairól;

Erdei növények felismertetése illatuk alapján.

Az életközösség bemutatási módszerei.


Növényfelismerés határozókönyv segítségével. A tapasztalatok feljegyzése Az erdõ növényeinek fejlõdése feladatlapra. Növények jellemzése már ismert rokonaik jellemzõi alapján (MF.).

ÚJ FOLYAMATOK

TANANYAG

Az erdõ- és vadgazdálkodás

A hegységek átformálódása

Alpok, Kárpátok, Dunántúli-középhegyvidék, Bakony, Dunazug-hegység, Északi-középhegység, Bükk, Mátra, Zempléni-hegység Nyugati-peremvidék (Alpokalja), Sopronihegység, Kõszegi-hegység Mecsek

fajok: betûzõ szú, kullancs, nagy tarkaharkály, erdei fülesbagoly, uhu, mókus, korai denevér

36

kõzet, vulkáni kõzet, andezit, bazalt, üledékes kõzet, mészkõ, feketekõszén, barnakõszén, szenesedés

belsõ erõk, külsõ erõk

erdõgazdálkodás, erdõgazdaság, csemetekert, ritkítás, fakitermelés, fatelep, faipar, erdõtelepítés, vadgazdálkodás, vadászat, vadállomány, vadhús, sportvad, trófea, vadtenyésztés, vadföld, dagonyázás középhegység, magashegység, fennsík, rög, törési sík, vetõdés, röghegység, gyûrõdés, redõ, gyûrthegység, kõzetolvadék, vulkáni mûködéssel keletkezett hegység

gubacs, kúszóláb, vetélõujj, repülõhártya, ultrahang


Aggteleki Nemzeti Park, 20-21. Vulkáni és üledékes kõze- Bükki Nemzeti Park, tek keletkezése, vizsgálata Baradla–Domicabarlangrendszer

19.

17-18. A hegységek keletkezése

16.

14–15. A fán élõ erdei állatok

ÓRA

A kõszénképzõdés

Az üledékes kõzetek keletkezése;

A vulkáni kõzetek keletkezése;

A hegységek magasságának idõbeli változása; A hegységek szerkezetének változása

A hegységek kialakulása vulkáni mûködéssel

A hegységek kialakulása gyûrõdéssel;

A hegységek kialakulása kiemelkedéssel (vetõdéssel);

Az élõhely és a táplálék megosztása az állatok között

ÚJ FOLYAMATOK

V-k bemutatása a hegységek keletkezésérõl (Tûzhányók és a Föld mélye, Az egyetlen Föld).

B. irányítása (Mit tehetsz az erdõkért?).

A hegységek átalakulásának vizsgálata HA-on. Modelleken szerzett tapasztalatok általánosítása. Ismeretszerzés ábraelemzéssel (TK.) (A kõzetek keletkezése). A leggyakoribb kõzetek beKõzetvizsgálat feladatlapos mutatása. irányítással (MF.). V-k bemutatása a hegyvidéki Elõzetes gyûjtõmunka nemzeti parkokról. (A hegyvidéki nemzeti parkok védett értékei, érdekességei).

A vulkáni mûködés modellezése.

A vetõdés modellezése.

37

V-k bemutatása (Kérem a következõt, Macskafogó címû rajzfilmek).

Erdei állatok felismertetése hangjaik alapján (hangfelvétel).

Középhegység, magashegység és fennsík kialakítása HA-on. A gyûrõdés modellezése.

Erdõgazdálkodási naptár öszszeállítása TK-i Á-k alapján.

Szó- és képkártyák csoportosítása (A mezõgazdaság ágainak tevékenységei).

Az állatok mesebeli és valódi tulajdonságainak összevetése olvasmány- és rajzfilmélmények alapján.

Az „erdei étterem” étlapjának összeállítása.

A függelék adatainak használata.


TANANYAG

A hegységek és az erdõ (Ellenõrzõ óra)

Borsodi-medence, Miskolc, Pécs, Sopron, Kõszeg

építõkõ, kõsó, érc, fém, vasérc, nyersvas, kohó, bauxit, alumínium, gépipar, energiahordozó, elektromos áram, villamos energia, távvezeték, bányászat, bányászfalu, bányavidék, iparvidék, iparváros, hõerõmû, atomerõmû, vízerõmû


Víz nélkül nem lehet élni (Témabevezetõ óra)

38

30-31. A vízfolyások útja

28-29. A víz tulajdonságai

27.

Dráva, Sió, Fekete-erdõ, Szigetköz, Csallóköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget

folyóvíz, ér, csermely, patak, folyó, folyam, forrás, fõfolyó, mellékfolyó, torkolat, meder, vízgyûjtõ terület, vízválasztó, hordalék, zátony, sziget

sûrûség, úszás, lebegés

párolgás, körfogás

TÁJAKON ÁLTAL SZALAD, NYOMÁBAN ÉLET FAKAD

26.

Hegyvidéki tájaink termé24-25. szeti adottságai és élõlényei (Összefoglaló óra)

22-23. A bányászattól az iparvidékekig

ÓRA

Vízválasztó és vízgyûjtõ terület megmutatása különbözõ méretarányú térképeken, domborzati modelleken, tájrajzokon.

Vízmennyiségek viszonyítása egyszerû méréssel, számítással (MF.). A víz tulajdonságainak vizsgálata egyszerû kísérletekkel (MF.). A folyóvíz felszínformáló munkájának megismerése HA-i kísérlet során.

Folyamatábra olvasása (a víz körforgása).

Képelemzés (Környezetszennyezés az iparvidékeken). Táplálékláncok összeállítása képkártyákkal. Elõzetesen készített kõzet-, levél- és termésgyûjtemények bemutatása. Keresztmetszeti rajz elemzése (TK.). Tudásszintmérõ feladatlap megoldása.

Hordalékvizsgálat (MF.).

39

Képbemutatás a különbözõ szakaszjellegû vízfolyásokról (V, D.) (V. Barangolások a Duna mentén).

A vízfolyások jellemzõinek leolvasása a térképrõl (folyásirány, melyik oldali part, mellékfolyók).

A vízfolyások megmutatása a térképeken.

A kísérlet megtervezésének módszere; Kísérletek beállítása

V. bemutatása (a víz körforgása: „Albert mondja, a természet jobban tudja”).


A mozgókép-elemzés egyszeIrányított tájelemzés (ipari táj). rû módszere. A vasipar általános gyártástechnológiai folyamatának felismerése folyamatábrán.

A hordalék lerakása: hordalékkúp, zátony és sziget kiala- Térképi leolvasás (Milyen munkát végez a folyó?). kulása)

A folyóvíz felszínformáló munkája (építés, rombolás);

Hogyan gyûlik össze a folyók vize?

A víz körforgása

A vaskohászat, az acélgyártás és a gépgyártás folyamatának kapcsolata

Nyersanyagkitermelés – energia és alapanyag elõállítás – késztermékgyártás;

Álló- vagy mozgóképbemutatás.

Keresztmetszeti rajz elemzésének módszere (szénbánya példáján) (MF.).


Térképismereti gyakorlatok. Térképjelek leolvasása és alkalmazása körvonalas térkéIparvidék kialakulása bányász- pen. falvakból; Modelljáték (Hol nyissuk meg A bányászat és az ipar környe- a bányát? Hová települjön a bányaváros?). zetszennyezõ hatásai;

Az energiahordozó anyagok körének változása;

ÚJ FOLYAMATOK

Övezetesen rendezõdõ élõvilág a vizek partján

34.

40

A tavak

33.

Állatok a nádasban I. (A kétéltûek és a hüllõk)

Állatok a nádasban II. (A rovarok)

36.

37.

35.

A folyóvizek vízjárása. A jég a vízen és a felszínen

32.

Balaton, Velencei-tó, Fertõ tó, Zala

fajok: gyötrõszúnyog, sávos szitakötõ, tiszavirág

fajok: kecskebéka, vízi sikló, keresztes vipera, mocsári teknõs szúró-szívó szájszerv, átváltozás, szúnyogcsípés

kétéltû, hüllõ, nyálkás bõr, szarupikkelyes bõr, szarupáncél, szarukáva, úszóhártya, ebihal, lágyhéjú tojás

egyivarú virág, kétlaki növény, gyöktörzs

apadás, áradás, árvíz, vízjárás, ingadozó vízjárás, egyenletes vízjárás állóvíz, tó, csatorna, ártér nádas, hínáros, nedves rét, zsombékos, puhafaerdõ, keményfaerdõ


fajok: fehér fûz, fekete nyár, Növények a vizek partján réti boglárka, nád, keskenylevelû gyékény, zsombéksás, hód

TANANYAG

ÓRA

A rovarok szájszerveinek csoportosítása (MF.). SZ-k felolvasása (Tiszavirágzás). Állatfelismerési gyakorlat határozókönyv segítségével. Életmódváltás az egyedfejlõdés során

A hüllõk fejlõdése lágyhéjú tojásokból Átváltozás;

V. bemutatása (Tüskevár címû játékfilm).

Képbemutatás a nád felhasználásáról.

41

A vízparti környezet évszakos változásainak bemutatása V-k és D-k segítségével.

Az új ismeretek rögzítésének módja (vázlatírás technikája tanári magyarázatot követõen).

Béka- és siklócsontváz , tekMérések és következtetések az nõspáncél bemutatása. eredményekbõl (MF.). A béka fejlõdési alakjainak bemutatása D-ken vagy nedves készítményeken.

A vízparti növények összehasonlítása a már tanult növényekkel (MF.).

A növények jellemzése szempontok segítségével (környezet – testfelépítés – életmód).

A fák felépítésének önálló összehasonlítása (MF.).

Leírás készítése a vízparti környezetrõl TK-i Á-k segítségével.

Függelék használata (a növények méretének összehasonlítása).

A békák átalakulásos fejlõdése;

A táj változása a vízparttól való távolsággal

Térképvázlat készítése szöveges Vázlatírás módszere megadott szempontok alapján. információk alapján (MF.).

V. bemutatása a szeszélyes Tiszáról (Az Alföld folyója).

Egyszerû esetelemzések irányítása áradásról, fagyásról;


A folyók vízszintjének változása; Térképi gyakorlat (Milyen lehet ott a folyók vízjárása?). Az éghajlat és a vízjárás kapcsolata A víz fagyása kísérlet (MF.)

ÚJ FOLYAMATOK

TANANYAG

A színek világa

A vízi-vízparti élõlények és az ember kapcsolata

41.

42.

42

45.

A vizek szabályozása

43-44. Mire és hogyan használja az ember a vizet?

A mélyvíz élõlényei II. (Egyéb állatok)

40.

38-39. A mélyvíz élõlényei I. (A növényzet és a halak)

ÓRA

Kis-Balaton Vásárhelyi Pál

Nagykunsági-fõcsatorna, Keleti-fõcsatorna, Tisza-tó, Dunakanyar, Kisköre, Tiszalök, Balatonfüred, Siófok, Gárdony, Velence

Herman Ottó

rák, kagyló, puhatestû, járóláb, olló, mészhéj, teknõ, zsigerzacskó, köpeny, vízimadár

fajok: nagy kócsag, bütykös hattyú, vadlúd, kormorán, folyami rák, tavi kagyló

ivóvíz, ipari víz, vízi út, hajózsilip, vízi szállítás, teherhajó, uszály, öntözõcsatorna, vízi malom, vízerõmû, üdülõterület, üdülõtelep, idegenforgalmi körzet holtág, folyószabályozás, árvízvédelem, partvédelem, ármentesített terület, ártér, védõgát, belvíz, belvíz-elvezetõ csatorna

színek, színkép, szivárvány, prizma, visszaverõdés, elnyelés, törés halászat, haltenyésztés, halastó, nádvágás, papírgyártás, puhafa, keményfa

lebegõ életmód, hal, pikkely, úszó, úszóhólyag, kopoltyú, oldalvonal, ikra, átalakulás

fajok: apró békalencse, fehér tündérrózsa, fonalas zöldmoszat, ponty, csuka, lesõharcsa, angolna, dévérkeszeg


Mész kimutatása rákpáncélban, kagylóhéjban.

Önálló függelékhasználat.

A vízszabályozás

Védekezés az árvizek ellen;

A vízhasználat átalakulása

Nagyüzemi haltenyésztés a halgazdaságokban

A fehér fény felbomlása

Vízparti hangok bemutatása és felismertetése (hangfelvételek).

A régi halászéletrõl szóló irodalmi SZ-k felolvasása.

A kísérletek tapasztalatainak rögzítési módszere

TA-i modellezés (árvíz- és partvédelem). Vízszabályozás rajzon vagy HA-on. Példák keresése a vízvédelmivízgazdálkodási tevékenységekre.

Képbemutatás az árvíz és a belvíz pusztításairól.

43

B. irányítása (Milyen mértékben szólhat bele az ember a folyók életébe?).

Puha- ás keményfák egyszerû vizsgálata (MF.). Leírás készítése térképi információ alapján (A Kárpátmedence vadvízország idején). SZ. felolvasása (Hogyan használta a társadalom egykor Számítás a gazdasági ágak a vizeket?). vízigényérõl. Filmrészletek bemutatása vízÜdülõtelepülés jellegzetessé- erõmûvekrõl, a vízi teherszálgeinek lerajzolása vagy TA-i lításról. modellezése.

Tanulói kiselõadás a régi halászmesterségekrõl.

Naptárkészítés a halgazdaság életérõl (MF.).

Kísérletek, megfigyelések a fénnyel és a színekkel (MF.)

A színek szerepének bemutatása kül. természeti és társadalmi példák alapján képekkel.

V. bemutatás (Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal címû rajzfilm).

Rák és kagyló bemutatása nedves készítményben.

Állatok jellemzése szempon- A hal mozgásának bemutatása tok segítségével (a környezeti akváriumi halon. feltételekhez való alkalmazkodás).

Békalencse és zöldmoszat vizsgálata nagyítóval.


Élõhely- és táplálékmegosztás Állatfelismerési és rendszereaz élõlények között zési gyakorlat képek segítségével.

A puhatestûek fejlõdése;

A halak mozgása a vízben (az úszóhólyag és az úszók mûködése)

Az átalakulásos fejlõdés;

ÚJ FOLYAMATOK

A vizek környezeti állapota és a vízellátás

TANANYAG

A hazai élõvilág legkiválóbb kutatói

50.

Herman Ottó, Kitaibel Pál, Entz Béla, Pénzes Antal, Chernel István, Jávorka Sándor, Soó Rezsõ, Tasnádi Kubacska András

44

A Föld, a gömbhéjas gömb

Tájékozódás a földrészek és az óceánok között

51.

52.

Eurázsia, Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Észak-, Dél- és Közép-Amerika, Ausztrália és Óceánia, Antarktika, Atlanti-óceán, Csendes-óceán, földrész (kontinens), óceán, tenger, földrajzi környezet, táj

geoid alak, gömbhéjak, levegõburok, vízburok, talajburok, élõvilág burka, kõzetburok, köpeny, felsõ köpeny, alsó köpeny, földmag

vízszennyezés, Duna–Ipoly Nemzeti Park, szennyvíz, Duna–Dráva Nemzeti Park, víztisztaság-védelem nyomás, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Körös–Maros Nem- vízellátás, víztorony, vízvezetékrendzeti Park szer


NINCSEN PÁRJA KEREK E VILÁGON

A vizek, a vízpartok és élõviláguk (Ellenõrzõ óra)

49.

A vizek, a vízpartok és 47-48. élõviláguk kapcsolata a társadalommal (Összefoglaló óra)

46.

ÓRA

Irányított információgyûjtés ismeretterjesztõ irodalomból.

Információszerzés önálló ábraelemzéssel (TK.).

Az életközösség bemutatása tanári irányítás nélkül. Tudásszintmérõ feladatlap megoldása. Tanulói kiselõadások tanári irányítással a kutatók munkásságáról

Öröm- és bánattérkép készítése a víz-vízparti környezetrõl a lakóhely környékén. A vízi-vízparti élõlények csoportosítása életmódjuk és testfelépítésük alapján (kártyák).

Ábraelemzés (TK-i és MF-i Á-k). Tanulói kiselõadás tanári irányítással (Mit tesznek a vizek tisztaságáért?).

V-részletek bemutatása a Föld belsõ szerkezetérõl.

Földszerkezeti modell bemutatása.


B. irányítása (Hogyan takarékoskodhatsz a vízzel?). Információgyûjtés folyóiratból, statisztikai kiadványból (az élõvíz környezeti állapota). Terepi vizsgálódás (A lakóhely és környéke vízfolyásának megfigyelése, vízmintavétel, vízrendezés).


45

Földrészek és óceánok megkeresése különbözõ méretarányú és tartalmú térképeken. A topográfiai térképvázlatok A viszonylagos földrajzi fekkészítésének módja. Tájékozódási gyakorlatok vés meghatározásának foa földgömbön (tanulói földlyamata gömbök). Az információszerzés módszereinek bemutatása az elektroVilágtérkép kirakása különbö- nikus médiából zõ kivágatú mozaikokból.

A víz nyomásának változása

A vizek öntisztulása;

A természetes vizek szennyezõdése;

ÚJ FOLYAMATOK

Magyarország nagytájai II. (A hegységek)

Magyarország nagytájai I. (Az alföldek és a dombságok

Az éghajlatot alakító tényezõk A mérsékelt övezet éghajlatai

Az éghajlat és az éghajlati övezetek

46

éghajlat, éghajlati övezetek, forró övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet, éghajlati térképek, csapadéktérkép, középhõmérsékleti térkép éghajlatot alakító tényezõk, éghajlati diagram; nyugatias szelek, óceáni éghajlat, szárazföldi éghajlat, mediterrán éghajlat

nép, haza, nemzet, magyarság, nemzeti kisebbség

természetföldrajzi határ, politikai (közigazgatási) határ


Indiai-óceán Észak-, Dél-, Kelet-, Közép-, Nyugat-Európa, Európa fekvése a Földön Földközi-, JegesFekete-, Adriai-, Északitenger, Urál hegység Alpok, Kárpátok, Kárpát-medence, Ausztria, Jugoszlávia, Horvátország, Hazánk helye Európában Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Vajdaság, Burgenland

TANANYAG

59-60. A menetrendek használata

58.

57.

56.

55.

54.

53.

ÓRA

Az éghajlati övezetek jellemzése, felismerésük az éghajlatukra vonatkozó információk alapján.

Információgyûjtés éghajlati térképekrõl.

A térképvázlatokba való bejelölés gyakorlása.

A tényleges és a viszonylagos földrajzi fekvés megállapításának gyakorlása.

Lényegkiemelés a TK-i szövegbõl.

Modellkísérlet bemutatása (a gömbszerû Föld felmelegedése).

Képbemutatás Európa és a Kárpát-medence különbözõ részeirõl.

Képbemutatás Európa különbözõ részeirõl.


Az utazás megszervezése

47

A felszín modellezése HA-on térképi információk alapján, tanári irányítással. Gyakorlatok a nyomtatott és az internetes vasúti és autóA menetrendek használatának busz-menetrendek használatá- bemutatása.

Éghajlati diagramok Az éghajlat változása az óce- leolvasása. ánoktól való távolodással; A szárazföld és az óceán / Éghajlatok felismerése éghaj- A vázlatírás technikája. tenger eltérõ mértékû fellati diagramok alapján. melegedése Éghajlati diagram készítése adatsorból. Helymeghatározási gyakorlatok. Rajz készítése (MF.14. c). A tájleírás módszerének beTematikus térképek irányított mutatása. összehasonlító elemzése. A hegységek rendszerezése különbözõ szempontok alapján (MF.).

Az éghajlati övezetek kialakulása

Az éghajlat változása a Egyenlítõtõl való távolodással;

ÚJ FOLYAMATOK

TANANYAG

48

67-68. Környezeti ártalmak és csökkentésük a városban

65-66. Szolgáltatások a településeken

63-64. Lakóhelyünk földrajzi jellemzõi

61-62. Budapest földrajzi jellemzõi

ÓRA

Budai-hegység, Pesti-síkság, Pest, Buda, Ferihegyi Repülõtér

szennyezett élõhely, levegõszennyezés, hõszennyezés, zajszennyezés, fényszennyezés, légzés, légzõszervek, tüdõ, hurut, légzõszervi betegségek, hallószervek, halláskárosodás, nyugtalanság,

közmûhálózat, közúthálózat, vasúthálózat, személyforgalom, teher- (áru-) forgalom, tömegközlekedés, hivatal, intézmény, vállalat, közigazgatás, kereskedelem, távközlés, hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyûjtés

fõváros


A légzés folyamata

A nagyváros környezeti problémáinak kialakulása és halmozódása;

A város mûködése; A város anyagforgalma környezetével; A települési és a háztartási hulladék keletkezése; Az ivóvíz biztosítása a településeken; A szennyvíz elvezetése

A fõváros kialakulásának folyamata

ÚJ FOLYAMATOK

Példák bemutatása (Mit tehetünk a környezetszennyezés csökkentése érdekében?). SZ. felolvasása (Vakond a városban).

Szolgáltatások felismertetése hangfelvételek alapján. A szelektív hulladékgyûjtés elvének és módjának bemutatása példákon.

Különbözõ információhordozókból szerzett ismeretek rendszerezésének módja.

49

Újságcikkekbõl szerzett ismeRajz készítése SZ. feldolgozá- retek rendszerezésének módszere. sa után (A környezetkímélõ

A kutatómunka eredményeinek rendszerezése (Mit tesznek a szennyezések ellen? Milyen zajok és fények zavarják településünk lakóit?).

Porvizsgálat feladatlapos irányítással (MF.).

A család energiafogyasztásának kiszámítása (MF.).

Közlekedési idõ-számítás (MF.).

Információszerzés térképrõl (A városok közlekedési kapcsolatai).

Ábraelemzés (MF.) (A víz útja a talajtól a háztartásokig és vissza).

Elõzetes megfigyelések tapasztalatainak rendszerezése (Milyen szolgáltatásokat vettem igénybe?).

ra (MF.). Idegenvezetõi játék (Budapest Összehasonlításra alkalmas nevezetességei, fontos intézképek bemutatása a fõváros ményei). múltjából és jelenébõl. Könyvtári források használata A földrajzi szempontú idegen(Budapest nevezetességei). vezetés szabályainak és szempontjainak bemutatása. Leírások és versrészletek gyûjtése a fõvárosról. Elõzetes feladat: Feladatlapos szemlélõdés a laElõzetes feladat: kóhely környékén. Feladatlap kiadása a tanulókA tanulmányi séta során szer- nak a lakóhely környékén tett tanulmányi sétához. zett ismeretek rendszerezése feladatlap segítségével (MF.). A lakóhely és környéke térA lakóhely és környéke TA-i képének bemutatása. modelljének elkészítése (csoportmunka).


50

74.

73.

72.

A környezetmegismerés módszerei (Összefoglaló óra)

Élõlények kapcsolatai egymással és a mesterséges környezettel (Összefoglaló óra)

Természeti és társadalmi környezetünk összefüggései (Összefoglaló óra)

ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS

71.

Szûkebb és tágabb környezetünk földrajzi adottságai és azok összefüggései (Összefoglaló óra) Földünk, hazánk és lakóhelyünk (Ellenõrzõ óra)

A kórokozók és az ember

69.

70.

TANANYAG

ÓRA

kórokozó, fertõzés, járvány, fertõzõ betegség, cseppfertõzés, vírus, baktérium, bõrgomba, influenza, védõoltás, fertõtlenítés

álmatlanság


A fertõzés és a járvány kialakulása

ÚJ FOLYAMATOK

Képbemutatás különbözõ típusú kórokozókról.

Rendszerezési feladatok a helyes és a helytelen életmóddal kapcsolatban.

Tudásszintmérõ feladatlap megoldása.

51

Témazáró dolgozat értékelése.

Hogyan készítsünk riportot? Problémamegoldó beszélgetés Hogyan használjuk az isme(Mit tehetsz te magad a fertõ- retterjesztõ könyveket? zések megakadályozása érdekében?).

Önálló Á-elemzés (A kórokozók terjedése és megelõzése) (TK.).

Kutatómunka (Intézmények és intézkedések a fertõzések megakadályozásáért).

város).


TANMENET 5-6 A FÖLD, AMELYEN ÉLÜNK TERMÉSZETISMERET. Készítette: MAKÁDI MARIANN

Recommend Documents