Tankönyv és útmutató a gyermekvasutas ismeretek elsajátításához és a szolgáltatok ellátásához. Távközlő és Biztosítóberendezési ismeretek

Tankönyv és útmutató a gyermekvasutas ismeretek elsajátításához és a szolgáltatok ellátásához

Távközlő és Biztosítóberendezési ismeretek

Írták: Bauer Károly, Balassa László, Bicskei János, Füstös István, Váczi Viktor Fotók: Asztalos Sándor, Csonka Zsolt, Füstös István, Hajtó Bálint, Lugosi Albert, Rigó Tamás A Távközlő és Biztosítóberendezések témakör magyarázó ábráit szerkesztette (Buzgány Imre ábráinak felhasználásával) és a könyvet egységes szerkezetben összeállította: Füstös István, üzemmérnök (vezető oktató)

Felelős kiadó: Bauer Károly, a Gyermekvasút vezetője

A kiadvány alapjai (a tételes felsorolást mellőzve): a MÁV Zrt. forgalmi és kereskedelmi Utasításai; a Gyermekvasút forgalmi és kereskedelmi Végrehajtási Utasításai; a korábban kiadott tankönyvek, Útmutatók és a gyermekvasutasokra érvényes egyéb szabályozások;

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bármilyen módon segítették e kiadvány megjelenését.

Általános tudnivalók

Tartalomjegyzék Távközlő berendezések ...............................................................................5 Általános ismertető ............................................................................................. 5 A távközlő berendezések rendeltetése................................................................................ 5 A távközlő berendezések felosztása .................................................................................... 5 2 Távközlő berendezések kezelése ...................................................................... 5 A vonali távbeszélő kezelése............................................................................................... 5 Az állomások hívójelei a vonali távbeszélőn ........................................................................ 6 Az állomásközi távbeszélő kezelése ..................................................................................... 7 A helyi távbeszélő kezelése ................................................................................................. 7 Hármasbelépő használata.................................................................................................... 7 A gépkapcsolású távbeszélők kezelése általában .............................................................. 10 Nyilvános vezetékes telefon .............................................................................................. 10 Mobiltelefonok .................................................................................................................. 10 MÁV üzemi távbeszélő....................................................................................................... 10 Telefonszámok a Gyermekvasúton ................................................................................... 11 Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése............................................... 12 3 Morse-jelek, Morse ABC .................................................................................. 13 Morse ABC ......................................................................................................................... 13 4 Távközlő berendezések témakör vizsgakérdéseiHiba! A könyvjelző nem létezik. 1

Biztosítóberendezések .............................................................................. 15 Általános tudnivalók ......................................................................................... 15 A biztosítóberendezések feladata általában ..................................................................... 15 Állítási feladat .................................................................................................................... 15 Biztosítási feladat ............................................................................................................... 15 Visszajelzési feladat ........................................................................................................... 18 A biztosítóberendezések legfontosabb feladata ............................................................... 18 2 A váltók állítása és lezárása............................................................................. 19 A váltók állításának módjai ............................................................................................... 19 A váltók lezárásának módjai ............................................................................................. 19 Az állítóemeltyűk színezése .............................................................................................. 20 3 A biztosítóberendezések kezelése .................................................................. 22 A váltózáras biztosítóberendezés kezelése ....................................................................... 22 A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hűvösvölgy állomáson ...................... 27 A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hárshegy állomáson.......................... 28 A Siemens-blokkos („szímensz-blokkos”) vágányutas biztosítóberendezés kezelése ....... 31 Kezelési szabályok rendkívüli esetekre ............................................................................. 44 VES („fau-esz”) típusú elektrodinamikus biztosítóberendezés kezelése.......................... 45 Kezelési szabályok rendkívüli esetekre ............................................................................. 49 A MÁV Dominó-55 típusú biztosítóberendezés kezelése ................................................. 52 Kezelési szabályok rendkívüli esetekre ............................................................................. 59 + Különleges kezelések, amelyeket csak az állomásfőnök végezhet ................................. 59 1

Biztosítóberendezések TÉMAKÖR vizsgakérdéseiHiba! A könyvjelző nem létezik. v.7 - 2015.10.15

TkBb - 3

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek

TkBb - 4

v.7 - 2015.10.15


Távközlő berendezések 1

ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ

1.1. A vasúti távközlő berendezések rendeltetése, hogy gyors és megbízható kapcsolatot létesítsenek a Gyermekvasúton szolgálatot teljesítők (gyermekvasutasok, felnőtt dolgozók) között. A gyermekvasutasok és felnőtt dolgozók a távközlő berendezések segítségével szabályozzák a vonatok közlekedését és állandó kapcsolatban vannak egymással. A vasútnál, a vonatközlekedés szervezése és lebonyolítása során a vasutas dolgozók nagyon sokszor kell, hogy felhívják egymást, ezért kialakítottak olyan telefonokat, amelyek a vasút tulajdonában vannak, és más nem használhatja azokat. Ezeket a rendszereket a vasút saját távközlési műszaki szolgálata üzemelteti. A távközlő berendezések rendeltetése

A távközlő berendezések felosztása

1.2. A távközlő berendezések lehetnek:

Távbeszélő berendezések:  vonali távbeszélő  állomásközi távbeszélő  helyi távbeszélő  gépkapcsolású távbeszélő  nyilvános vezetékes telefon  mobiltelefon  vasútüzemi távbeszélő  DPS rendszerű távbeszélő  vonalirányítói távbeszélő Hangosbemondó berendezések:  utastájékoztató berendezés  üzemi célú (kétirányú) hangosbemondó berendezés Egyéb berendezések (hármasbelépő és forgalmi asztal, vonathangosító „MOBI-DIG”)

2

TÁVKÖZLŐ BERENDEZÉSEK KEZELÉSE

2.1. A vonali távbeszélő berendezés a Gyermekvasút összes állomására be van kapcsolva. Lehetőséget biztosít bármely két állomás közötti beszélgetés lebonyolítására, illetve arra, hogy egy közleményt több állomás részére egyidejűleg adjanak le (úgynevezett „körözvények”). A vonali távbeszélő kezelése

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 5

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Az állomások részére hívójelek (csengőjelek) vannak megállapítva (úgynevezett Morse-jelek). A hívás csengetés valamennyi állomáson hallható. 2.2. A vonali távbeszélő kezelése a következőképpen történik: 1. A hívó fél az iránykulcsot középállásba („vonali" állásba) helyezi. 2. Felemeli a kézibeszélőt és meggyőződik arról, hogy a vonalon nem folyik beszélgetés (belehallgat). 3. Ha beszélgetés folyik, akkor meg kell várni annak befejezését. 4. Ha a vonal szabad, akkor csengeti a felhívandó állomás hívójelét. Csengetéskor a hallgatóban nagyon erős hang keletkezik, ezért különösen vigyázni kell arra, hogy ne csengessünk bele egy folyó beszélgetésbe. A csengetést minden állomás hallja. 5. A hívott állomás is középre állítja az iránykulcsát, és jelentkezik (viszszacsengeti saját hívójelét, majd felveszi a kézibeszélőt köszön és bemondja az állomás nevét). 6. Jelentkezés után a hívó fél köszön, bemondja az állomás nevét, és megkezdi a beszélgetést. 7. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a tartóvillára. 2.3. A vonali távbeszélőn egyszerre több állomással is lehet beszélni, sőt a vonal valamennyi állomása meghívható egyszerre (körözvény). Körözvény esetén az állomások nem csengetnek vissza, hanem a kezdőponttól a végpont felé haladva folyamatosan jelentkeznek állomásuk nevének bemondásával, majd a hívó bemutatkozik és megkezdi a beszélgetést. Az állomások hívójelei a vonali távbeszélőn

2.4. A vonali távbeszélő hívójelei és az állomások betűjelei a következők:

Állomás

Betűjel

Morse kód

Széchenyihegy Csillebérc Virágvölgy János hegy Szépjuhászné Hárshegy Hűvösvölgy

A U L I S H O

— — —    ———

Az állomások betűjeleit a Gyermekvasúton általánosan is használjuk az állomás nevének rövidítésére. Körözvény csengetés (V)    — (   —   —   —   — többször megismételve)

TkBb - 6

v.7 - 2015.10.15

Általános tudnivalók Az állomásközi távbeszélő kezelése

2.5. Az állomásközi távbeszélő a szomszédos (nyitva tartó) állomásokkal történő beszélgetések lebonyolítására szolgál.

2.6. Az állomásközi távbeszélő kezelése a következő: 1. A hívó fél az iránykulcsot abba az irányba (jobbra vagy balra) kapcsolja, amelyik szomszéd állomással beszélni kíván 2. Csengeti a szomszéd állomást: a. Egy hosszú csengetéssel (T betű) kell hívni azt a szomszéd állomást, amely felé p á r a t l a n számú vonatokat indítunk. b. Két hosszú csengetéssel (M betű) kell hívni azt a szomszéd állomást, amely felé p á r o s számú vonatokat indítunk. 3. A hívott állomás a hívójelből megállapítja, hogy melyik szomszéd állomás hívja, az iránykulcsot a megfelelő állásba állítja és visszacsenget a hívó állomás hívójelével (amivel a szomszéd állomást hívná). a. két hosszú csengetésre egy hosszú csengetéssel kell visszacsengetni b. egy hosszú csengetésre két hosszú csengetéssel kell visszacsengetni 4. Ezek után a beszélgetés lefolytatható. 5. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a tartóvillára. 2.7. A vonatforgalommal kapcsolatos közléseket (pl.: engedélykérés, indulási időközlés, visszajelentés) általában az állomásközi távbeszélőn kell leadni. 2.8. A helyi távbeszélő feladata, hogy egy állomáson belül összekösse a különböző szolgálati helyeket. A Gyermekvasúton Széchenyihegy állomáson helyi távbeszélő köti össze a forgalmi irodát a váltóállító központtal („toronnyal"). A helyi távbeszélő kezelése

2.9. A helyi távbeszélő kezelése a következőképpen történik: 1. A hívó fél csenget (hívójel: egy rövid csengetés) 2. A hívott fél visszacsenget (egy rövid csengetés) (A forgalmi irodában az iránykulcsot „helyi távbeszélő" állásba kell helyezni!). 3. A kézibeszélők felemelése után a beszélgetés lefolytatható. 4. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a tartóvillára. 2.10 A hármasbelépő a telefonkészülék alatt található, és célja, hogy az általunk használt telefonkészüléket arra a vonalra kapcsolja, ahol telefonálni szeretnénk. Az iránykulcs segítségével a következőkből választhatunk:  Bal szélső állás: állomásközi telefon a kezdőpont felőli állomás felé  Jobb szélső állás: állomásközi telefon a végpont felőli állomás felé  Középső állás: vonali telefon Széchenyihegy állomáson a bal szélső állás a helyi telefon, ami a váltókezelő toronnyal való kapcsolattartást teszi lehetővé. Hármasbelépő használata

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 7


Kézibeszélő Telefonkészülék Hármasbelépő A hármasbelépő a telefonkészülék alatt található. Két kapcsoló (úgynevezett „kulcs”) van rajta. Az egyik az iránykulcs, amelynek három állása van (ezért hármasbelépő az egész szerkezet neve): -balra: állomásközi távbeszélő kapcsolat a kezdőpont felé; - középen: vonali kapcsolat az összes állomással; - jobbra: állomásközi távbeszélő kapcsolat a végpont felé;

Vonali Áll.közi KP felé

A másik a csengetőkulcs, amely segítségével csengethetünk az iránykulccsal kiválasztott kapcsolat felé

Cs

Áll.közi VP felé

Cs

Vonali KP

Csengetőkulcs

Iránykulcs

Cs

Vonali VP

Vonali VP

KP

KP

VP

Vonali távbeszélő kapcsolat (Iránykulcs középre kapcsolva)

Állomásközi kapcsolat a kezdőpont felé (Iránykulcs balra kapcsolva) Az állomásközi távbeszélőn a kezdőpont felé eső szomszéd állomást egy hosszú ( - ) csengetéssel hívjuk (mert a kezdőpont felé páratlan számú vona-tokat indítunk). A kezdőpont felé eső szomszéd állomás erre kettő hosszú ( - - ) csengetéssel válaszol (mert felénk páros számú vonatot indít). Ha a kezdőpont felé eső szomszéd állomás hív minket, akkor is kettő hosszút csenget, amire mi egy hosszú csengetéssel válaszolunk.

távbeszélőn vonali bármelyik A állomással beszélhetünk. A csengetett hívójelet az összes állomás hallja, így a hívott állomás is. Ha a saját hívójelünket halljuk, akkor minket hívnak, ekkor visszacsengetés nélkül felvesszük a kézibeszélőt.

állomásnév SZÉCHENYI-HEGY

betűhívójel jel A

CSILLEBÉRC

U

VIRÁGVÖLGY

L

JÁNOS-HEGY

I

SZÉPJUHÁSZNÉ

S

HÁRS-HEGY

H

HŰVÖSVÖLGY

O

Állomásközi kapcsolat a kezdőpont felé (Iránykulcs jobbra kapcsolva) Az állomásközi távbeszélőn a végpont felé eső szomszéd állomást kettő hosszú ( - - ) csengetéssel hívjuk (mert a végpont felé páros számú vonatokat indítunk). A végpont felé eső szomszéd állomás erre egy hosszú ( - ) csengetéssel válaszol (mert felénk páratlan számú vonatot indít). Ha a kezdőpont felé eső szomszéd állomás hív minket, akkor is egy hosszút csenget, amire mi kettő hosszú csengetéssel válaszolunk.

1. ábra Hármasbelépő kezelése

TkBb - 8

v.7 - 2015.10.15

v.7 - 2015.10.15

Vonali

U

Cs

Vonali

L

Cs

Virágvölgy

Vonali

I

Cs

Vonali

S

Cs

Virágvölgy és Jánoshegy iránykulcsai egymás felé vannak kapcsolva, ha most mindketten felvennék a telefont, beszélhetnének.

U

L

L

I

U

A

Jánoshegy

Csillebérc

Széchenyihegy és Csillebérc állomásközi távbeszélőn beszélnek. Mindkettőjük iránykulcsa egymás felé van kapcsolva, így létrejöhet a beszélgetés.

A

Széchenyihegy

Vonali

H

Cs

S

H

Vonali

O

Cs

H

O

Vonali

Cs

Hűvösvölgy

Ha Hárshegy most felvenné a telefont, hallhatná a beszélgetést, mert az ő iránykulcsa is „vonali” állásban van.

Szépjuhászné és Hűvösvölgy vonali telefonon beszélgetnek, mindkettőjük iránykulcsa középállásban, „vonali” állásban van.

I

S

Szépjuhászné

Két szomszédos állomás tud rajta beszélgetni

Hárshegy

Vonali távbeszélő (kék szín) A vonal összes állomása tud beszélni egymással

Állomásközi távbeszélő (vörös szín)


2. ábra Gyermekvasút állomásainak telefonos kapcsolata

TkBb - 9

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek A gépkapcsolású távbeszélők kezelése általában

2.11. Gépkapcsolású telefonoknál a telefonkagyló (kézibeszélő) felemelése után megvárjuk a búgó hangot, majd tárcsázzuk a hívott fél

telefonszámát. A hívás megtörténtét egy mélyebb, hosszan szaggatott hang jelzi (csengetési hang). A csengetési hang akkor szűnik meg, ha a hívott fél felvette a kagylót. Ekkor illedelmesen, a napszaknak megfelelően köszönni kell, bemutatkozni és udvariasan elmondani hívásunk okát. Ha hívott fél mással beszél (foglalt), akkor magas, rövid, szaggatott hangot hallunk. Ebben az esetben le kell tenni a kagylót és később a hívást meg kell ismételni. Ha bennünket hívnak, a kagyló felemelése után köszönünk a napszaknak megfelelően (Jó napot kívánok!), bemondjuk a szolgálati hely nevét (Gyermekvasút, Szépjuhászné állomás) és a hívó fél számára megadjuk a szükséges tájékoztatást. Nyilvános vezetékes telefon

2.12. A nyilvános vezetékes telefonhálózat az előfizetők között teremt kapcsolatot.

2.13. A telefonszámok Budapesten hétjegyűek, vidéken hatjegyűek. Például: Budapest: 397-53-94 (Hűvösvölgy állomás) Vidék: 271-751 A telefonszámokhoz körzetszám is tartozik. Ezeket csak akkor kell tárcsázni, ha körzeten kívüli telefonszámot kell hívni. Körzeten kívüli hívás esetén először a „06”-ot kell tárcsázni, majd a körzetszámot és a telefonszámot folyamatosan. 2.14. A mobiltelefonok vezeték nélküli távbeszélési lehetőséget biztosítanak. A Gyermekvasúton a mozdonyokon és Hűvösvölgy állomáson alkalmazunk szolgálati mobiltelefonokat. Mobiltelefonok

2.16. A MÁV üzemi távbeszélő hálózatába a vasúti szolgálati helyek (állomások, pályaudvarok, igazgatósági irodák stb.) vannak bekapcsolva. Ez a MÁV saját telefonhálózata, amelyet a szolgálati telefonbeszélgetések lebonyolítására hoztak létre. MÁV üzemi távbeszélő

TkBb - 10

v.7 - 2015.10.15

Általános tudnivalók 2.17. Az üzemi telefonszámok négyjegyűek (pl.:55-79). Vidékre vagy vidékről Budapestre történő hívásnál a szám előtt tárcsázni kell a kétjegyű körzetszámokat is folyamatosan, második tárcsahang várása nélkül. (pl.:02-48-95). Körzetszámok: 01 – Budapest 05 – Pécs és környéke 02 – Budapest környéke 06 – Szeged és környéke 03 – Debrecen és környéke 07 – Szombathely és környéke 04 – Miskolc és környéke Körzeten belüli telefonáláshoz körzetszámot nem kell tárcsázni. 2.18. A Gyermekvasút állomásai között létesít összeköttetést 2 számjegyű hívószámokkal. Bizonyos elő-hívószámokkal más telefonközpont mellékeit is kapcsolni tudja (pl. az Otthonépület irodáit). ☼ A DPS angol rövidítés (Decentralized Party-line System) a központos társasvonali távbeszélő rendszerre utal. DPS rendszerű távbeszélő

2.19. A Gyermekvasút állomásainak közvetlen összeköttetése a hűvösvölgyi állomásfőnöki irodával. Hűvösvölgyben nyomógombos pult van az állomásfőnök asztalán, amin egyszerre több állomást is be tud hívni a beszélgetésbe. A többi állomáson pedig ún. vaktárcsás készülék van, tehát a telefonkagyló felemelése után a rendszer azonnal felhívja a hűvösvölgyi vonalirányítói távbeszélő pultot. Vonalirányítói távbeszélő

Telefonszámok a Gyermekvasúton

A Gyermekvasút állomásainak telefonszámai az alábbiak:

Üzemi telefon

Közcélú hálózat

DPS rendszer

Szolgálati főnök 79-66

397 - 53 92, 397 - 53 96

Hűvösvölgy áll.

52-75

397 - 53 94

11 vagy 20

Hárshegy

--

--

12

Szépjuhászné

54-70

394 - 35 26

13

Jánoshegy

--

--

14

Virágvölgy

54-46

395 - 83 76

15

Csillebérc

--

395 - 82 94

16

Széchenyihegy

52-44

395 - 54 20

17

Vontatási telep

52-74

376 - 86 09

Gyermekvasutas Otthon

v.7 - 2015.10.15

397 - 53 93

TkBb - 11

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek 2.20. Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés az utazóközönség védelmére (figyelmeztetésére) és tájékoztatására szolgál. Az utasvédelmi és utastájékoztató szövegeket a Hangosbemondó szövegkönyvben előírt időben (forgalmi helyzetben) és szöveggel szabad bemondani.  Rendkívüli esetben ― az állomásfőnök engedélyével ― egyéb szövegek (szolgálati közlemények stb.) is bemondhatók. Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése

3. ábra Hangosbemondó berendezés Virágvölgy állomáson 2.21. Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése a következőképpen történik: 1. Miután a bemondandó szöveget kiválasztottuk, magunkban elolvastuk, a berendezés nyomógombját benyomjuk, ekkor a téren a MÁV dallamszignál hallható. Ha a berendezés dallamszignált nem játszik le, akkor a bemondást a „Figyelem!” mondattal kell kezdeni. 2. A dallamszignál elhangzása után a gomb további folyamatos nyomvatartása mellett a megfelelő szöveget a Hangosbemondó szövegkönyvből beolvassuk. 3. A gombot elengedjük. 2.22. A hangosbemondó berendezés kezelését és a szöveg bemondását figyelmesen és fegyelmezetten kell végezni, mert a közleményeket az állomáson tartózkódó valamennyi utas hallja. 2.23. Utasvédelmi és utastájékoztató közleményeket általában: - vonat érkezése, indulása, illetve áthaladása - tolatási mozgások - (induló) vonatok (10 percet meghaladó) késése esetén kell alkalmazni. ☼ Az utastájékoztató hangosbemondó berendezések egyirányú közlést tesznek lehetővé. Egyes állomásokon kétirányú hangosbemondó berendezéseket alkalmaznak a forgalmi iroda és a váltókörzetek között a tolatási mozgások irányítására és a váltókat karbantartó személyzet munkájának megkönnyítésére. TkBb - 12

v.7 - 2015.10.15


3

MORSE-JELEK, MORSE ABC

Morse ABC

3.1. A Morse-jelek rövid és hosszú jelekből állnak

A

—

M

——

á

———

n

—

b

—

O

———

C

—  —

ö

———

d

—

p

——

E



r

 —

é

  — 

S



f

  —

T

—

g

— —

U

—

H



ü

——

I



V

—

j

———

y

———

k

——

z

——

L

—

x

——

A Távközlő berendezések tantárgy vizsgakérdései a Biztosítóberendezések témakör végén találhatóak.

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 13


TkBb - 14

v.7 - 2015.10.15


Biztosítóberendezések 1

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

+ A biztosítóberendezéseket elsősorban azért hozták létre, hogy a vonatok közlekedését biztonságosabbá tegyék. A biztosítóberendezések azonban más egyéb feladatokat is ellátnak. A biztosítóberendezések feladatai (logikai sorrendben):  állítási feladat;  biztosítási feladat;  visszajelzési feladat; A biztosítóberendezések feladata általában

Az állítandó szerkezetek (pl. jelzők, váltók, illetve a váltókat lezáró szerkezetek) a forgalmi irodától távolabb találhatók. A váltók 50-150 méterre, a főjelzők 150-300 méterre, de az előjelzők akár 800 méterre is lehetnek a forgalmi irodától számítva. A biztosítóberendezések egyik fő feladata, hogy a szerkezetek távolabbról (a forgalmi irodából vagy a váltóállító központból) állíthatók legyenek. A jelzők minden esetben központból állíthatók (az alak- és a fényjelzők egyaránt). A váltók távolabbi lezárására reteszt alkalmazhatunk. A fejlettebb berendezések pedig a váltók távoli állítását („központi állítás”) is megoldják (vonóvezeték, vagy elektromos motor segítségével). Állítási feladat

A biztosítóberendezések lényege, hogy az állítandó szerkezetek között az állítási sorrendben függőségeket hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy az egyes eszközöket (a jelzőket, illetve a váltókat) csak bizonyos feltételek teljesülése esetén engedi a berendezés állítani. Ezeket a függőségeket a biztosítóberendezések mechanikus vagy elektromos szerkezetek segítségével hozzák létre. A jelzőket például csak akkor tudjuk „szabad” állásba állítani, ha a váltók már helyesen állnak, és le is vannak zárva. De ha már a jelzőt „szabad” állásba állítottuk, akkor a váltókat a berendezés már nem engedi feloldani, tehát azokat állítani sem lehet. Ez az alapvető függőség az összes biztosítóberendezésbe be van építve. A fejlettebb berendezések további feltételeket is vizsgálnak. Például a vonatok közlekedését (elhaladását) is érzékelik, és csak akkor engedik a váltókat feloldani, ha a vonat már behaladt, illetve kihaladt. Egyes (még fejlettebb) berendezések az állomás összes vágányának (vágányszakaszának) állapotát is jelzik (áll-e jármű rajta, vagy nem, tehát „foglalat” vagy „szabad”). Ezek a berendezések a jelzőket csak akkor engedik „szabadra” állítani, ha a vágány-szakaszok, amelyeken a vonat közlekedni fog, nem foglaltak. A biztosítóberendezések tehát így biztosítják a vonatok közlekedését. Biztosítási feladat

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 15


TkBb - 16

v.7 - 2015.10.15


v.7 - 2015.10.15

TkBb - 17

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek A biztosítóberendezések további fontos feladata, hogy az egyes szerkezetek (váltók és jelzők) állapotáról tájékoztassák a kezelő személyzetet. A jelzők és váltók állását mechanikus módon vagy elektromos módon jelzi viszsza a berendezés. Központi állítású váltók esetében nemcsak a váltó állását, hanem a használhatóság megállapítását is visszajelzi. Ezek a visszajelzések vagy mechanikus módon (pl. emeltyűállások, mozgó nyilak, kallantyúk, tológomb helyzete, illetve az emeltyű állítása közben az erő nagysága) vagy elektromos módon (blokkmezők vagy „ablakok” színe, lámpák, fénysávok, illetve csengő) valósulnak meg. Amennyiben a vágányok foglalt vagy szabad állapotát érzékeli a berendezés, úgy azt is visszajelzi egy táblán, amelyen a vágányok rajza szerepel (vágánytábla). Nagyon fontos, hogy a hibás működést is jelezze a berendezés. A mechanikus berendezések a hibára az emeltyű túl könnyű vagy túl nehéz állításával tudnak utalni. Az elektromos rendszerek már színes „ablakokkal”, villogó visszajelző fényekkel, illetve csengőjelzéssel jelzik az esetleges hibákat. Visszajelzési feladat

1.1. A biztosítóberendezések legfontosabb feladata, hogy a váltók és a jelzők között szerkezeti függést hozzanak létre oly módon, hogy: a jelző csak akkor állítható „Szabad” állásba, ha a váltók helyes állásban állnak és le vannak zárva; amíg a jelző „Szabad” állásban áll, addig a váltókat nem lehet feloldani és átállítani.

A biztosítóberendezések legfontosabb feladata  

A Gyermekvasúton valamennyi állomás biztosított. ☼ A „nagyvasúton" a biztosítóberendezésnek a szerkezeti függést úgy kell létrehozni, hogy az - egyrészt a vonat teljes elhaladásának ideje alatt rögzítse a váltókat; - másrészt a berendezés jelezze, hogy a lezárás (jelzőállítás) melyik vágányútra vonatkozik (vágányszám, vágányúti csík).

TkBb - 18

v.7 - 2015.10.15

A váltók állítása és lezárása

2

A VÁLTÓK ÁLLÍTÁSA ÉS LEZÁRÁSA

☼ A vasúti közlekedés legveszélyesebb pontjai a váltók. A vasutak fejlődése során először a váltókhoz kellett olyan szerkezeteket kialakítani, amelyek ellenőrzik a kezelő személyzet munkáját. A váltókezeléssel kapcsolatos esetleges figyelmetlenségből súlyos balesetek származhatnak. Persze ezek a berendezések bizonyos ismereteket igényelnek, hogy tudjuk őket kezelni és a munkánkat ne akadályozzák, hanem segítsék. A váltók állításának módjai

2.1. A váltókat lehet a helyszínen, (kint a váltónál) az ellensúllyal (súlykörtével) állítani. Ezt az állítási módot hívjuk helyszíni váltóállítás-

nak. Így állítjuk a váltókat Virágvölgy (L), Jánoshegy (I), Hárshegy (H) és Hűvösvölgy (O) állomásokon. ☼ A helyszíni állítású váltók ellensúlya (súlykörtéje) vörös-fehér színű. Ennek a váltóállítási módnak az előnye, hogy a szerkezet nagyon egyszerű. Hátránya viszont, hogy a váltókezelőnek minden váltóhoz egyenként oda kell menni, ha át kell állítani. Egy nagyobb állomáson így igen sok időbe telik egy vágányút beállítása, nem is beszélve a hóról, hidegről, szélről, amikor nagyon kellemetlen ilyen munkát végezni. Erre találták ki a régi vasutasok a központi váltóállítást. 2.2. A központi állítású váltókat valamelyik szolgálati helyről (forgalmi irodából, váltóállító központból) kell állítani. ☼ Az ilyen váltók ellensúlya szürke színű, de ezzel a helyszínen nem lehet a váltót állítani, mert ki lett kötve a berendezésből. Központból állíthatjuk a váltót emberi erő segítségével, fekete színű állítóemeltyűvel, vonóvezetékkel. Így állítjuk a váltót Széchenyihegy (A) állomáson. ☼ Ennek az állítási módnak az előnye, hogy lerövidül a vágányútbeállítás ideje (nem kell kimenni a váltóhoz), de az átállításhoz az ember fizikai erejét vesszük igénybe. További hátrány, hogy tolatás közben megnő az aláváltás veszélye. 2.3. Központból állíthatjuk a váltót emberi erő nélkül, elektromos motorral is. Így állítjuk a váltókat Szépjuhászné (S) és Csillebérc (U) állomásokon. ☼ Ez a legjobb mód a váltó állítására. A váltók lezárásának módjai

☼ A váltókat a vonatok közlekedésének idejére lezárjuk. A vonat részére a jelzőt csak a váltó lezárása után tudjuk állítani (szerkezeti függés!). A váltók lezárásának oka egyrészt az, hogy illetéktelenek át ne állítsák, másrészt az, hogy a váltókezelő a vonat közlekedése előtt (vagy közben) figyelmetlenségből át ne állítsa.

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 19

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek 2.4. A legegyszerűbb váltólezárási mód, amikor a váltót a helyszínen váltózárral, kulcs segítségével zárjuk le. Így zárjuk le a váltókat Virágvölgyben (L) és Jánoshegyen (I). ☼ A nyitott (nem lezárt) váltóban mind a két csúcssín mellett találunk kulcsot a váltózárban. A váltó helyes állásba állítása után a simuló csúcssínnél lévő váltózárat kell lezárni. A másik csúcssín melletti váltózár nem zárható le (mert ott nem simul a csúcssín), az a kulcs tehát a váltózárban marad. Ennek a módszernek az előnyei és hátrányai megegyeznek a helyszíni váltóállítással: nagyon egyszerű szerkezet, de minden váltóhoz oda kell menni, lezárni és felnyitni. Az egyenesbe záró kulcs táblája kör alakú, a kitérőbe záró kulcs táblája négyszögletes és rá van írva a váltó száma is.

E

K

2.5. A helyszíni állítású váltókat lezárhatjuk (vonóvezeték segítségével) központból retesszel, sárga színű emeltyűvel. Így zárjuk le a váltókat Hárshegyen (H) és Hűvösvölgyben (O). 2.6. A központból vonóvezetékkel állított váltókat a központban, a vágányúti kallantyúval és úgynevezett blokkok segítségével zárhatjuk le. Így zárjuk le a váltókat Széchenyihegyen (A). + A vágányúti kallantyú rögzíti az állítóemeltyűket, a kallantyú elfordítása után az emeltyűk nem állíthatók át. 2.7. Az elektromos váltókat a biztosítóberendezés zárja le. + Csillebércen (U) a „VES” elektrodinamikus berendezés a váltó kapcsológombját elektro-mechanikusan rögzíti, lezárás után a váltó kapcsológombot nem lehet elfordítani. Szépjuhásznén (S) a D55 berendezés a váltó nyomógombját hatástalanítja, vagyis a váltó elektromos lezárása után a váltóállító gombokat hiába nyomjuk meg, nem történik semmi. Az állítóemeltyűk színezése

Az állítóemeltyűk színezése utal az állított szerkezetre.

FEKETE SÁRGA KÉK VÖRÖS

emeltyűvel állítjuk a VÁLTÓkat. emeltyűvel kezeljük a RETESZt. emeltyűvel kezeljük a TOLATÁSJELZŐt. emeltyűvel kezeljük a BEJÁRATI JELZŐt, a KIJÁRATI JELZŐt és az ELŐJELZŐt.

TkBb - 20

v.7 - 2015.10.15

A váltók állítása és lezárása

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 21


3

A BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK KEZELÉSE

A váltózáras biztosítóberendezés kezelése

3.1. Virágvölgy (L) és Jánoshegy (I) állomáson a váltók helyszíni állításúak, váltózárral lezárhatók, a jelzők alakjelzők.

Kezelési sorrend: 1. a váltót a helyszínen megfelelő állásba kell állítani és 2. a váltózárkulccsal le kell zárni; 3. a kulcsot a forgalmi irodába kell vinni, majd a váltóellenőrzés (lásd Forgalmi ismeretek) után el kell helyezni az irodai állítókészülék megfelelő kulcsnyílásába és el kell fordítani. Érkező vonat esetén a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a bejárat jelzőt az alábbiak szerint: 4. ha az e g y e n e s E váltózárkulcs van a berendezésben elhelyezve és elfordítva, akkor a bejárati jelző „Szabad sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható az A1 (ha páros vonat érkezik) vagy a B1 (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje felső () helyzetben van), majd 5. az előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állítható az Aej (ha páros vonat érkezik), vagy Bej (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával; 6. ha a k i t é r ő K váltózárkulcs van a berendezésben elhelyezve és elfordítva, akkor a bejárati jelző „Szabad csökkentett, 15 km/h sebességgel” állásba állítható az A2 (ha páros vonat érkezik), vagy B2 (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű alsó () helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje alsó () helyzetben van). Az előjelző ebben az esetben nem kezelhető. A kétfogalmú előjelző csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni, ezért marad „A főjelzőn Megállj-jelzés várható" állásban. Ha a jelző „szabad” állásban van, a kulcsot a berendezés rögzíti, (nem fordítható vissza és nem vehető ki az irodai állítókészülékből). Egy időben csak az egyik bejárati jelző kezelhető. Induló vonat részére jelzőt nem tudunk kezelni (nincs kijárati jelző), de a váltót ebben az esetben is le kell zárni; 7. a vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a főjelzőt vissza kell állítani, a kulcs ekkor elfordítható és kivehető az irodai állítókészülékből; 8. a váltózárat a helyszínen ki kell nyitni és a váltót szabványos állásba kell állítani. TkBb - 22

v.7 - 2015.10.15

A biztosítóberendezések kezelése

VIRÁGVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben ALAPHELYZET

Biztosítóberendezés a forgalmi irodában


Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. A kezelés sorrendjét a lila számok mutatják, az emeltyűk állítási irányát pedig a nyilak.

Kulcsnyílások Emeltyűk

Kulcsnyílások

1 E

K

B2 Emeltyűk

B1

Bej

Végponti oldal

VÁLTÓJELZŐ

Kezdőponti oldal 2 K

E

Végponti oldal E

1 K

A biztosítóberendezés rajza

1E

1

B2

A2

B1

A1

Aej

1K

A váltó csúccsal szemben haladó menet részére EGYENES irányba áll.

Bej

BEJÁRATI JELZŐ

Megállj! B

A bejárati jelzők emeltyűi

Lezárási táblázat (a falon)

Az előjelzők emeltyűi

Virágvölgy állomás torzított helyszínrajza és Lezárási táblázata II. Csillebérc felé

I.

2

Menet viszonylat

Vágányra, vágányról

Bejárat/kijárat Csillebérc áll. felől/felé

II.

I.

1

2

1

Vágányra, vágányról

Menet viszonylat

E K

E K

I. II.

Bejárat/kijárat Jánoshegy áll. felől/felé

Váltók

Az 1. és 2 sz. váltók szabványos állása a lezárt egyenes állás. 2010. dec.

v.7 - 2015.10.15

ELŐJELZŐ

Jánoshegy felé

Bej

A főjelzőn Megálljjelzés várható!

ALAPHELYZET

TkBb - 23


VIRÁGVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. A kezelés sorrendjét a lila számok mutatják, az emeltyűk állítási irányát pedig a nyilak.

B2

B1

Bej

5.

4.

B1

BEj

A váltózárat mindig a simuló csúcssínnél tudjuk lezárni

Az a b „1K” je hely erende lű kulc zé so ezni és e sben e t l l kel l for kell díta ni!

K

BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA 1 E

K

4.

B1

B2

2. 1

A váltó csúccsal szemben haladó menet 1. részére EGYENES irányba áll.

Bej

A váltózárat mindig a simuló csúcssínnél tudjuk lezárni VÁLTÓJELZŐ

VÁLTÓJELZŐ 1K

3.

B2

1K

1E

1K

1

3. E

sot kulc ll jelű en el ke ni 1E” a Az „ ndezésb ll fordít ke re a be i, és el ezn hely

1E

BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA

2.

1E

1

A váltó csúccsal szemben haladó menet részére KITÉRŐ irányba áll. 1.

kitérőbekétkar

egyenesbeegykar

BEJÁRATI JELZŐ

B

BEJÁRATI JELZŐ

Szabad csökkentett, legfeljebb 15 km/ó sebességgel!

B

Szabad sebességcsökkentés nélkül!

ELŐJELZŐ ELŐJELZŐ

Bej

A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható! BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA

TkBb - 24

Bej

A főjelzőn Megálljjelzés várható! A kétfogalmú előjelző a csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni.

BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA

v.7 - 2015.10.15


HŰVÖSVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják.



ALAPHELYZET

A1

2rK



Tj1

C

te le p

II.

2 B

Hárshegy

Aej

2rE

1

Vo nt at ás i

Hűvösvölgy egyszerűsített helyszínrajza

A2

I.

Aej A 2

R

Elzárási táblázat

II. vágány

I. vágány 2rE, Tj1 AEj, A1

VÁLTÓJELZŐ

Az Elzárási táblázat értelmezése

Bejárat / kijárat HÁRSHEGY felől / felé 2rK

Emeltyű felső  helyzetben

Tj1

Emeltyű alsó  helyzetben

B A2

C

Állítható jelzőemeltyűk felsorolása


BEJÁRATI JELZŐ

A

Megállj!

Elzárási táblázat Bejárat / kijárat HÁRSHEGY felől / felé II. vágány 2rK Tj1

I. vágány 2rE, Tj1 AEj, A1

A2

B

A2

C

2rE

1rE

ELŐJELZŐ Aej

Aej

Előjelző emeltyűje

A1 Bejárati jelző emeltyűi

v.7 - 2015.10.15

2rK

1rK

Reteszemeltyűk

B

C Kijárati jelzők emeltyűi

Tj1

Tolatásjelző emeltyűje


ALAPHELYZET

TkBb - 25


HŰVÖSVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják.

BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA A1

Aej

4.

A2

BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA A2

2rE

2rK

2rE

3. 2 1 2.

A1

AEj

2rK

2rE

A1

Aej

VÁLTÓJELZŐ

VÁLTÓJELZŐ


A váltó csúccsal szemben haladó menet részére KITÉRŐ irányba áll.

2

1.

1.

A2

2rK

2

R

R

kitérőbekétkar

egyenesbeegykar

BEJÁRATI JELZŐ BEJÁRATI JELZŐ

A


A



Aej

A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható!


TkBb - 26

Aej



v.7 - 2015.10.15

A biztosítóberendezések kezelése A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hűvösvölgy állomáson

3.3 Hűvösvölgy (O) állomáson a váltók helyszíni állításúak, központból retesszel lezárhatók, a jelzők alakjelzők. Minden váltóhoz egyegy kétkarú, sárga színű reteszemeltyű-pár

tartozik (rE és rK). Kezelési sorrend: 1. a váltót a helyszínen kell a megfelelő állásba állítani; 2. a váltót a rendelkező forgalmi szolgálattevő reteszeli a sárga színű reteszemeltyűk segítségével a következők szerint:  e g y e n e s irányba reteszelés esetén a 2rE reteszemeltyűt alsó () helyzetbe kell állítani (mindkét reteszemeltyű alsó () helyzetben van);  k i t é r ő irányba reteszelés esetén a 2rK reteszemeltyűt felső () helyzetbe kell állítani (mindkét reteszemeltyű felső () helyzetben van). 3. Érkező vonat esetén a bejárati jelzőt kezelni kell az alábbiak szerint: a. e g y e n e s irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható az A1 vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával, majd az előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állítható az AEj vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával; b. k i t é r ő irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad csökkentett sebességgel” állásba állítható az A2 vörös színű állítóemeltyű alsó () helyzetbe állításával. A kétfogalmú előjelző ebben az esetben nem kezelhető. 4. Induló vonat részére a kijárati jelzőt kell kezelni a B (első vágány) vagy C (második vágány) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával; Bármelyik főjelző kezelése esetén a berendezés a reteszemeltyűket rögzíti (tehát nem oldható fel a retesz). A jelzők között is van szerkezeti függés: egy időben csak egy főjelző (bejárati vagy kijárati jelző) állítható. 5.

6.

A vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a bejárati jelzőt viszsza kell állítani, illetve a vonat kihaladása után a kijárati jelzőt vissza kell állítani, ezáltal a reteszemeltyűk rögzítése megszűnik. A főjelző emeltyűjét csak akkor szabad visszaállítani és a reteszt feloldani, ha a vonat utolsó járműve is lehaladt a váltóról. a reteszt fel kell oldani és a váltót a helyszínen szabványos állásba kell állítani.

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 27

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Az állomás vontatási telep felöli oldalán tolatásjelző van felállítva. Feladata a vonatok védelme (vonatközlekedés - bejárat vagy kijárat - esetén a jelző „Tilos a tolatás”-jelzést ad). A tolatásjelzőt a vontatási telep felől történő tolatások esetén kell kezelni, a kék színű Tj1 emeltyű felső () helyzetbe állításával („Szabad a tolatás”). A tolatás befejezése után a jelzőt vissza kell állítani. A bejárati vagy kijárati jelzők csak akkor kezelhetők, ha a kék színű Tj1 emeltyű alsó () helyzetben van („Tilos a tolatás”). A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hárshegy állomáson

3.2. Hárshegy (H) állomáson a váltók helyszíni állításúak, központból retesszel lezárhatók, a jelzők alakjelzők. Minden váltóhoz egy-egy sárga színű reteszemeltyű („1r” jelű illetve „2r”

jelű) tartozik. Kezelési sorrend: 1. A váltót a váltókezelő a helyszínen állítja a megfelelő állásba; 2. A váltót a rendelkező lezárja, reteszeli a sárga színű reteszemeltyű segítségével az alábbiak szerint:  e g y e n e s irányba reteszelés esetén a sárga színű reteszemeltyűt kicsappantás nélkül felső helyzetbe kell helyezni (2a.), majd fent kell kicsappantani és alsó () helyzetbe kell állítani (2b.) (Az emeltyű mögött a berendezésen a kis nyíl az "E" betűre mutat);  k i t é r ő irányba reteszelés esetén a sárga színű reteszemeltyűt alsó helyzetben kell kicsappantani és felső () helyzetbe kell állítani. (A kis nyíl a „K" betűre mutat.) Érkező vonat esetén a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a bejárati jelzőt az alábbiak szerint: 3. E g y e n e s irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható az A1 (ha páros vonat érkezik) vagy a B1 (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje felső () helyzetben van), majd az előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állítható az AEj (ha páros vonat érkezik) vagy BEj (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával; 4. K i t é r ő irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad csökkentett sebességgel” állásba állítható az A2 (ha páros vonat érkezik) vagy B2 (ha páratlan vonat érkezik) vörös állítóemeltyű alsó () helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje alsó () helyzetben van). A kétfogalmú előjelző ebben az esetben nem kezelhető. A kétfogalmú előjelző a csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni, ezért marad „A főjelzőn Megállj-jelzés várható” állásban.

TkBb - 28

v.7 - 2015.10.15


HÁRSHEGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják.


ALAPHELYZET

VÁLTÓJELZŐ

Ez a reteszemeltyű feloldott helyzetben kicsappantás nélkül szabadon mozgatható

E O K 1r

B2

B1

1r

Bej

A berendezés végpont felőli oldala


A „Főkulcs” helye

Emeltyűk


A retesz állapotát mutató nyíl

1

R

Kezdőponti oldal

Végponti oldal



Bejárat / kijárat SZÉPJUHÁSZNÉ felől / felé

Bejárat / kijárat HŰVÖSVÖLGY felől / felé

1rK

2rK

1rE,

2rE, AEj, A1

BEj, B1

A2


E0K

s

Bejárat / kijárat SZÉPJUHÁSZNÉ felől / felé

Fők ulc

I. vágány

II. vágány

E0K

A2

B

B2

Megállj!

Elzárási táblázat Bejárat / kijárat HŰVÖSVÖLGY felől / felé

II. vágány

I. vágány

1rK

2rK

2rE, AEj, A1

BEJÁRATI JELZŐ

II. vágány

I. vágány

II. vágány

I. vágány

A2

1rE, BEj, B1

B2

B2

ELŐJELZŐ Bej

Aej


v.7 - 2015.10.15

A1 Bejárati jelző emeltyűi

2r

1r

Reteszemeltyűk

B1

Bej

Bejárati jelző emeltyűi



ALAPHELYZET

TkBb - 29


HÁRSHEGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják.


BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA E O K

B1

2a.

3.

B2

Bej

4.

2b. 1r

B1

BEj

Lent kicsappantva felső helyzetbe állítani

Kicsappantás nélkül felső helyzetbe hozni, majd, majd fent kicsappantva alsó helyzetbe állítani

E O K


B2

1r

2.

3. 1r

B1

B2

Bej


VÁLTÓJELZŐ

1.

VÁLTÓJELZŐ


1

1

1.

A váltó csúccsal szemben haladó menet részére KITÉRŐ irányba áll.

R

R

kitérőbekétkar

egyenesbeegykar BEJÁRATI JELZŐ

B


BEJÁRATI JELZŐ

B



Bej

A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható!


TkBb - 30

Bej



v.7 - 2015.10.15

A biztosítóberendezések kezelése A jelző kezelése után a berendezés a reteszemeltyűt rögzíti (tehát nem oldható fel a váltó reteszelése). Egyszerre csak az egyik bejárati jelző kezelhető. Induló vonat részére jelzőt nem tudunk kezelni (nincs kijárati jelző), de a váltókat az induló vonatok részére is le kell reteszelni; 5.

a vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a főjelzőt vissza kell állítani, ezáltal a reteszemeltyű rögzítése megszűnik; FIGYELEM! A főjelző emeltyűjét csak akkor szabad visszaállítani, és a reteszt csak akkor szabad feloldani, ha a vonat utolsó járműve is lehaladt a váltóról;

6.

a reteszt fel kell oldani és a váltót a helyszínen szabványos állásba kell állítani.

Figyelem! Ha a reteszemeltyű szabadon mozog, ez a váltó reteszeletlen (feloldott) állapotára utal! Ilyenkor a reteszemeltyű mögött a berendezésen lévő kis nyíl a „0" feliratra mutat. + A fenti kezelések csak akkor végezhetők el, ha a „Főkulcs” el van fordítva a berendezésben. A szolgálat végén az állomásfőnök a reteszemeltyűket (egyenes irányba reteszelő helyzetben) és a bejárati jelzőket Megállj-állásban a „Főkulcs” elfordításával rögzíti, majd a kulcsot kiveszi, és Hűvösvölgy állomáson leadja őrzés céljából. A szolgálat megkezdésekor pedig a Főkulcsot be kell helyezni a berendezésbe és el kell fordítani, különben a berendezés nem kezelhető. A Siemens-blokkos [„szímensz-blokkos”] vágányutas biztosító-berendezés kezelése  

3.4. Széchenyihegy állomáson a váltókat vonóvezeték segítségével a váltóállító központból állítjuk, a jelzők alakjelzők. A biztosítóberendezés két részből áll:

rendelkező készülék a forgalmi irodában állítókészülék a váltóállító központban

A berendezés kezelése során a rendelkező a forgalmi irodában, a váltókezelő a váltóállító központban található berendezéseket kezeli. A két berendezés között elektromos kapcsolat van, amely segítségével a két szolgálati helyen közösen kell a vágányút beállítást és a jelzőállítást elvégezni (a rendelkező elrendeli, míg a váltókezelő beállítja a megadott vágányutat, és állítja a kijelölt forgalmi iránynak megfelelő jelzőket).

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 31

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Kezelési sorrend: A rendelkező (forgalmi irodában) 1. A menet beállításakor a rendelkező készüléken a tológombot a kijelölt vágányra tolja (a tológomb a vonatot jelképezi). 2. A tológomb alatt az iránykallantyút, a „bejárat” vagy a „kijárat” felirat felé elfordítja (ekkor a kallantyú rögzíti a tológombot). 3. A csengőgombot benyomja és az induktor karját legalább háromszor körbeforgatja. A váltókezelő (váltóállító központ) A váltókezelő állítókészülékén megszólal a csengő (leesik a csengőre szerelt esőtárcsa) és a kis ablakban megjelenik a kijelölt vágány száma. 4. A váltókezelő a vágányutat az Elzárási táblázatnak megfelelően beállítja (az Elzárási táblázat a vágányszám kijelző alatt található). 5. A tolatásjelzőt „Tilos a tolatás” állásba állítja (KÉK színű Tj1 jelű állítóemeltyű alsó () helyzet), majd a váltókat a FEKETE színű, 1 és 3 jelű állítóemeltyűkkel megfelelő helyzetbe állítja. (alsó  emeltyűhelyzet: egyenes állás, ill. a felső  emeltyűhelyzet: kitérő). Figyelem! Váltót csak akkor szabad állítani, ha nincs rajta jármű és nem is közeledik felé jármű. A váltók átállítása során a váltó használhatóságát is megvizsgálja: amennyiben az állítóemeltyű a SZOKÁSOS erővel állítható és BECSAPPANTHATÓ: a váltót használhatónak tekintjük a haladó járművek terelésére. Az át nem állítandó váltók állítóemeltyűit legalább félállásig kimozdítja (próbaállítás). Ha ez a szokásos erővel sikerül, akkor a váltó használható.  a túl könnyen mozgó állítóemeltyű vezetékszakadásra utal;  a nem becsappantható, vagy csak szokatlanul nagy erővel becsappantható emeltyű esetén pedig a simuló csúcssín és a tősín közé idegen anyag (hó, jég, kő stb.) kerülhetett;  ha az állítóemeltyű a kicsappantás után azonnal megakad, ez váltófelvágásra utal. Ilyen esetekben a váltót használhatatlannak kell tekinteni, járművet a váltóra ráengedni nem szabad és erről az állomásfőnöknek haladéktalanul jelentést kell tenni! 6.

TkBb - 32

Egyenes irányú bejárat vagy kijárat esetén az 1. sz. váltót egyenes irányban reteszeli (a SÁRGA színű 1rE jelű reteszemeltyűt alsó () helyzetbe állítja). ☼ Ez a retesz csak egyenes irányba képes a váltó lezárására és csak az egyenes irányba bejáró (nagyobb sebességgel közlekedő) vonatok biztonságának fokozása céljából építették be.

v.7 - 2015.10.15


A rendelkező berendezése a forgalmi irodában Váltóellenőrzés a vágányút lezárása után (a tológomb, és a vágányúti blokk megtekintése)

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 33


4. ábra A váltókezelő állítókészüléke (berendezése)

TkBb - 34

v.7 - 2015.10.15


Váltóállítás előtt mindig rá kell nézni a váltóra, hogy nincs-e rajta jármű, és nem is közeledik felé jármű… … illetve, hogy a váltó állításával nem veszélyeztetjük-e a váltóban dolgozókat (pl. váltótisztítás, javítás stb.)

VÁLTÓÁLLÍTÁS ELŐTT NÉZZ KI AZ ABLAKON!

Próbaállítás: „Ha a váltót nem kell állítani, az emeltyűt akkor is legalább félállásig ki kell mozdítani, és visszacsappantani. Ha ez a szokásos erővel sikerül, akkor a váltó használható a járművek terelésére.”

Váltóállítás: „Ha az emeltyű a SZOKÁSOS erővel állítható és BECSAPPANTHATÓ, akkor a váltó használható a mozgó járművek terelésére!” A vágányúti kallantyú kezelése

A jelzőblokk visszazárása (a vonat közlekedése után) v.7 - 2015.10.15

TkBb - 35

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek 7.

8.

Az emeltyűk helyes állását az Elzárási táblázat alapján egyezteti (váltóellenőrzés), majd a vágányutat lezárja, a vágányúti kallantyút a vágányszám felé fordítja. (Ezzel rögzíti a váltók, a retesz és a tolatásjelző állítóemeltyűit.) Ezután a vágányúti blokkbillentyűt ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja, ezzel a vágányutat elektromos úton lezárja. A művelet az „irodába” feliratú csengőgomb benyomásával és az induktor karjának háromszori megforgatásával jelzi a forgalmi szolgálattevő felé. A vágányút lezárásakor a vágányúti blokkmező színe ZÖLDRŐL FEHÉRRE változik.

A rendelkező (forgalmi irodában) A vágányút lezárásakor a vágányúti blokkmező színe ZÖLDRŐL FEHÉRRE változik. 9. A vágányúti blokkmező FEHÉR színe a vágányút lezárását jelzi (a váltók a tológombbal kijelölt vágányra vezetnek). Ekkor a bejárati vagy kijárati jelző blokkbillentyűjét ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja, így elektromos úton engedélyt ad a jelző állítására. A bejárati vagy kijárati blokkmező színe VÖRÖSRŐL FEHÉRRE változik. A váltókezelő (váltóállító központ) A bejárati vagy kijárati blokkmező színe VÖRÖSRŐL FEHÉRRE változik. 10. Érkező vonat esetén kezeli a bejárati jelzőt:  egyenes irányba történő behaladás esetén a bejárati jelző „Szabad sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható a VÖRÖS színű, A1 jelű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával. Ezután a háromfogalmú előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állítható, a vörös színű, AEj jelű állítóemeltyűt alsó helyzetben kicsappantva felső () helyzetbe állítja. (Az emeltyű mögött a berendezésen a kis nyíl az „E" betű felé mutat.);  kitérő irányban történő behaladás esetén a bejárati jelző „Szabad csökkentett sebességgel” állásba állítható a VÖRÖS színű, A2 jelű állítóemeltyű alsó () helyzetbe állításával. Ezután a háromfogalmú előjelző „A főjelzőn csökkentett sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állítható, úgy, hogy a vörös színű AEj jelű állítóemeltyűt felső helyzetben kicsappantva alsó () helyzetbe állítja. Az emeltyű mögött a berendezésen lévő nyíl a „K" betű felé mutat. 11. Induló vonat részére a kijárati jelzőt kezeli a vörös színű B jelű (első vágány) vagy C jelű (második vágány) állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával. 12. A jelző állítása után az állítóközpont előtt fogadja a vonatot. TkBb - 36

v.7 - 2015.10.15


SZÉCHENYIHEGY állomás helyszínrajza Tj1

II. 3

C TV-adó csonka 2

201

I.

MOTORSZÍN Fh.I.

1

B

202

Fh.II.

AEj

A

Forgalmi iroda

I. sz. állítóközpont Csillebérc felé

Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomás

ALAPHELYZET Csengőgomb

Csengő Kényszeroldó

Csengő

Blokkbillentyűk Kényszeroldógomb KIJÁRATI JELZŐ

VÁGÁNYÚT

BEJÁRATI JELZŐ

Elektromos kapcsolat a két berendezés-rész között

Blokkmezők Induktor karja

I. II. BE

KI

Tológomb (semleges állásban)

Iránykallantyú

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 37


Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás ALAPHELYZET

Elzárási táblázat Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé

Szigeteltsínjelfogó

II. vágány

I. vágány 1, 3

1, 1rE, 3, Tj1

Tj1 Csengő

B AEj, A1

K

Aej

TkBb - 38

A1

Tj1 A2

1, 1rE, 3, Tj1

B AEj, A1

C

Vágányúti kallantyú

1rE

1

Vágányszám kijelző

II. vágány

1, 3

E A2

C

Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé I. vágány

FELOLDÓ

KIJÁRATI JELZŐ

VÁGÁNYÚT

BEJÁRATI JELZŐ

FELOLDÓ

A2

3

Tj1

B

C

v.7 - 2015.10.15



II. 3

C TV-adó csonka 2

201

I.

MOTORSZÍN Fh.I.

1

B

202

Fh.II.

AEj

A

Forgalmi iroda

I. sz. állítóközpont Csillebérc felé


Bejárat a II. vágányra – EGYENES irányba Csengőgomb


(az esőlemez leesve)

Csengő

Blokkbillentyűk

Kényszeroldógomb KIJÁRATI JELZŐ

VÁGÁNYÚT

BEJÁRATI JELZŐ



I. II. BE

KI

Tológomb

Iránykallantyú

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 39


Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás

Bejárat a II. vágányra – EGYENES irányba Elzárási táblázat Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé


II. vágány

I. vágány 1, 3

1, 1rE, 3, Tj1

Tj1

K Aej

II. vágány

1, 3 Tj1 A2

1, 1rE, 3, Tj1

B AEj, A1

A1

C


Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé

C

II.

E


A2

1

TkBb - 40

AEj, A1

B

I. vágány

FELOLDÓ

KIJÁRATI JELZŐ

A2

VÁGÁNYÚT

FELOLDÓ

BEJÁRATI JELZŐ

Csengő

1rE

3

Tj1

B

C

v.7 - 2015.10.15



II. 3

C TV-adó csonka 2

201

I.

MOTORSZÍN Fh.I.

1

B

202

Fh.II.

AEj Forgalmi iroda

I. sz. állítóközpont

A Csillebérc felé


Kijárat az I. vágányról – KITÉRŐ irányba Csengőgomb


(az esőlemez leesve)

Csengő

Blokkbillentyűk

Kényszeroldógomb KIJÁRATI JELZŐ

VÁGÁNYÚT

BEJÁRATI JELZŐ



I. II. BE

KI

Tológomb

Iránykallantyú

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 41


Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás

Kijárat az I. vágányról – KITÉRŐ irányba Elzárási táblázat Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé


II. vágány

I. vágány 1, 3

1, 1rE, 3, Tj1

Tj1 Csengő

B AEj, A1

K

TkBb - 42

A1

1


C

Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé II. vágány

I. vágány

FELOLDÓ

1, 3 Tj1

1, 1rE, 3, Tj1

B AEj, A1

A2

C

I.

E A2

Aej

KIJÁRATI JELZŐ

VÁGÁNYÚT

BEJÁRATI JELZŐ

FELOLDÓ

A2

1rE

3

B

Tj1


C

v.7 - 2015.10.15

Biztosítóberendezési ismeretek A biztosítóberendezések kezelése

Az oldási folyamat (és a korai visszazárás megakadályozása) – kiegészítő ismeret ☼A biztosítóberendezés fontos feladata, hogy a vágányutat (a váltók lezárását) a vonat közlekedése alatt rögzítse. Közvetlenül a vonat előtt, vagy a vonat alatt átállítható váltó súlyos balesetet okozhat. A Siemens-blokkos berendezésnél az oldást az utolsó váltó után elhelyezett oldó-szigeteltsín végzi. Az oldás folyamatát az alábbiakban egy bejáró vonat esetén figyelhetjük meg. Kijárat esetén a működés megegyezik, csak akkor az utolsó kijárati váltó után elhelyezett szigeteltsín működteti a jelfogót

I. fázis – a vonat a bejárati jelző előtt van MOTORSZÍN

I.

Csengő

Fh.I. Fh.II.

202

1

B

A Forgalmi iroda


AEj Csillebérc felé

VÁGÁNYÚT

2

KIJÁRATI JELZŐ

C TV-adó csonka


Tj1 201

3

BEJÁRATI JELZŐ

II.

FELOLDÓ

FELOLDÓ

A korai oldást megakadályozza az I. fázisban: - a „szabad” állásban álló bejárati jelző emeltyűje; - a feloldóblokk (alaphelyzetében) fekete színe (nem engedik lehúzni a bejárati jelzőblokkal közös blokkbillentyűt – mechanikus függés)

II. fázis – a vonat a váltókörzetben van Amikor a vonat eleje az oldó szigeteltsínre ráhalad: a szigetelt- 1. sín-jelfogó vörös színre vált, a feloldóblokk pedig fehérre.

Szigeteltsínjelfogó Csengő

MOTORSZÍN



FELOLDÓ

A Forgalmi iroda

2.

Fh.I. Fh.II.

202

1

B

VÁGÁNYÚT

I.

KIJÁRATI JELZŐ

2

FELOLDÓ

TV-adó csonka

Tj1 201

3

C

BEJÁRATI JELZŐ

II.

A korai oldást megakadályozza a II. fázisban: - a „szabad” állásban álló bejárati jelző emeltyűje – mechanikus függés; - a szigeteltsín-jelfogó vörös színe (megszakítja az induktor áramát: a bejárati jelzőblokk és a feloldó közös blokkbillentyűje a jelző visszaállítása után már lehúzható, de az induktor nem ad áramot, amíg a vonat az oldó szigeteltsínen van (a jelfogó ablaka vörös) – elektromos függés)

III. fázis – a vonat vége is lehaladt az utolsó váltóról Amikor az utolsó jármű is lehalad az utolsó váltóról (oldó szigeteltsínről), a szigeteltsín-jelfogó fehér színre vált Csengő

1

Fh.I. Fh.II.

202

A Forgalmi iroda



FELOLDÓ

B

VÁGÁNYÚT

I.

MOTORSZÍN

KIJÁRATI JELZŐ

Tj1 201

3

FELOLDÓ

C

BEJÁRATI JELZŐ

II. TV-adó 2 csonka


A vonat az utolsó váltóról is lehaladt, az oldás a bejárati jelző visszaállítása után elvégezhető.

Tk.Bb. v.7 - 2015.10.15

52

1.2. változat 2010. XI. 12.

TkBb - 43

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek A váltókezelő (váltóállító központ) 13. A vonat elhaladása után a jelzőt visszaállítja, majd a bejárati vagy a kijárati jelző blokkbilletyűjét ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja (a jelzőt lezárja). A jelző blokkmező színe FEHÉRRŐL VÖRÖSRE változik.  A visszazárás csak akkor végezhető el, ha a feloldó blokk színe és a szigeteltsínjelfogó színe is FEHÉR). A rendelkező (forgalmi irodában) A jelző blokkmező színe FEHÉRRŐL VÖRÖSRE változik. 14. A jelzőmező vörösre változása után feloldja a vágányutat. A vágányúti blokkbillentyűt ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor megforgatja. A vágányúti blokkmező színe mindkét szolgálati helyen FEHÉRRŐL ZÖLDRE változik. 15. Az iránykallantyút és a tológombot alapállásba helyezi. A váltókezelő (váltóállító központ) 16. A vágányúti blokkmező zöldre változása után a vágányúti kallantyút alaphelyzetbe állítja, a reteszt feloldja, és a váltókat szabványos állásba állítja. Figyelem! Három fontos szabály: 1. A blokkbillentyűt nem szabad felengedni, amíg a mező színe teljesen meg nem változik. 2. Blokkolás befejezésekor először az induktorozást hagyjuk abba, s csak utána engedjük fel lassan a blokkbillentyűt! 3. Nem szabad a blokkbillentyűt lehúzni, amíg az előző blokkolás teljesen be nem fejeződött. 3.5. Ha a vonat elhaladása után a feloldó blokk fekete marad (a berendezés nem oldható fel), a váltókezelő ezt köteles jelenteni az állomásfőnöknek, aki a kényszeroldást elvégzi. Ha a vonat után a szigeteltsín-jelfogó vörös marad (a berendezés nem oldható fel), a váltókezelő ezt köteles jelenteni az állomásfőnöknek, aki a szükséges műveleteket elvégzi és a berendezést feloldja. Kezelési szabályok rendkívüli esetekre

TkBb - 44

v.7 - 2015.10.15

A biztosítóberendezések kezelése 3.6. Csillebérc állomáson a váltókat elektromos motorral állítjuk, a jelzők fényjelzők. A berendezés a váltók és a vágányszakaszok foglaltságát ellenőrzi. Az állomás kezdőpont felöli oldalán fénysorompó üzemel (Konkoly Thege Miklós út). A berendezést a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a forgalmi irodában elhelyezett egyközpontos készülékről. VES [„fau-esz”] típusú elektrodinamikus biztosítóberendezés kezelése

5. ábra VES berendezés (alaphelyzetben) A kezelési sorrend a következő: 1. A rendelkező meggyőződik a vágányút szabad voltáról a készülék vágánytábláján. A vágánytáblán a foglalt vágányszakaszok vonalában vörös fénycsík világít, a szabad szakaszok sötétek. 2. Meggyőződik a váltó használhatóságáról, ha a váltó fekete kapcsológombja feletti kis ablak fehér, a váltó használható a haladó járművek terelésére. 3. A váltókat a megfelelő állásba állítja a FEKETE váltó-kapcsológombok segítségével.  Figyelem! A berendezés ― bár visszajelzi a vágányok és váltók foglaltságát ― nem zárja ki a foglalt váltó állításának lehetőségét. Váltóállítás előtt tehát mindig meg kell győződni arról, hogy nem áll-e a váltón jármű és nem is közeledik felé jármű. A kapcsológomb elején a fekete vonal a váltó állását mutatja:  egyenes váltóállás esetén a vonal függőleges  kitérő váltóállás esetén a vonal vízszintes

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 45

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Váltót állítani a kapcsológomb elfordításával lehet. Állításkor a kapcsológomb feletti kis ablak fehérről vörösre változik, és a jelzőcsengő megszólal, mindaddig, amíg a váltó át nem állt. Ekkor a kis ablak újra fehér lesz, ez jelzi, hogy az állítás rendben megtörtént, a váltó ismét használható a járművek terelésére. Ha a váltó állításának akadálya van (a csúcssín és a tősín közé kő, kavics, hó, jég stb. került) akkor a kis ablak vörös marad, és a csengő sem hallgat el. Ilyen esetben a váltót vissza kell állítani, és az akadályt a helyszínen el kell távolítani. 4.

A váltók állítása után a vágányút lezárása következik. A ZÖLD színű vágányúti kapcsológombot az I. illetve a II. vágány felé 45 fokos szögben elfordítjuk (a gomb ferdén áll), ezzel rögzítjük a váltó kapcsológombját (lezárjuk a váltót). A vágányúti kapcsológomb elfordításakor a gomb feletti kis ablakban megjelenik a vágány száma. A vágánytáblán megjelenik a lezárt vágányút vonalának megfelelően kivilágított fehér vágánycsík, és megszólal a csengő, amely jelzi, hogy a jelző állítása következhet.

5.

A vágányút lezárása után a jelzőt a VÖRÖS jelző-kapcsológomb segítségével lehet továbbhaladást engedélyező állásba állítani. Bejárat esetén a „BEJ" felirat felé fordítjuk el, ekkor a bejárati jelzőn és előjelzőjén a megfelelő továbbhaladást engedélyező sebességjelzés jelenik meg. Kijárat esetén a „KIJ" felirat felé fordítjuk el, ekkor a megfelelő kijárati jelzőn jelenik meg a továbbhaladást engedélyező jelzés. A jelző kapcsológombot 90 fokos szögben kell elfordítani – a gomb vízszintesen áll. ☼ A jelző kapcsológomb csak akkor fordítható el, ha a vágányúti kapcsológomb már el van fordítva (mechanikus ellenőrzés), illetve a vágány szabad és a váltóhasználhatósági kis ablak fehér (elektromos ellenőrzés). Az elektromos ellenőrzést a jelző kapcsológomb kismértékű elfordításakor figyelhetjük meg: a gomb feletti négy részre osztott kis ablak jobb felső részén a vörös szín fehérre vált és megengedi a gomb tovább fordítását. Ha a biztonsági feltételek nem teljesülnek, a gombot a berendezés nem engedi elfordítani! Ha a jelzőállító gombot 45 foknál jobban elfordítjuk, a gomb feletti kis ablak bal felső részén a zöld szín fehérre vált, ez jelzi, hogy a gomb lezárása megtörtént (nem fordítható vissza eredeti helyzetbe). Ha a gomb nem záródik le, a jelzőn nem jelenik meg a „szabad” jelzés. A jelző szabadra állásakor a „Be” vagy „Ki” szó is megjelenik a kis ablak alsó részén. A jelzők állása a vágánytáblán megtekinthető. A jelző-kapcsológomb elfordításával rögzítjük a vágányúti kapcsológombot (nem lehet a váltót feloldani), valamint a berendezés elektromosan rögzíti a jelző-kapcsológombot is. Ez azt jelenti, hogy a jelzőkapcsológombot csak a vonat elhaladása után lehet teljesen visszaállítani.

TkBb - 46

v.7 - 2015.10.15


v.7 - 2015.10.15

TkBb - 47


TkBb - 48

v.7 - 2015.10.15

A biztosítóberendezések kezelése 6.

Az állomás kezdőpont felőli oldalán beállított menetek esetén a jelzőn szabad jelzés csak a fénysorompó lezárása után jelenik meg. A fénysorompót a vágányábrán található SR 2 feliratú gomb egyszeri benyomásával zárhatjuk le. Felnyitott helyzetben a fénysorompó visszajelzése függőleges zöld fénysáv. Lezáráskor először vízszintes sárga fénysáv látható, majd a késleltetési idő (kb. 30 másodperc) leteltével vízszintes vörös fénysávra változik. Ekkor jelenik meg a jelzőn a továbbhaladást engedélyező jelzés. ☼ A késleltetési idő azért szükséges, hogy a leglassabban haladó közúti jármű is elhagyhassa az útátjárót. Az SR 2 feliratú nyomógomb ismételt megnyomásával a sorompót felnyithatjuk. Amennyiben jelzőkezelés is történt, a sorompó csak a menet elhaladása után nyílik fel (önműködően).

7.

A vonat be- vagy kihaladásakor a jelzőt önműködően Megállj-állásba állítja, és a fehér fénysávok vörösre változnak, majd ha a vonat elhagyta a váltót (és a sorompót), megszólal a csengő és jelzi, hogy a jelző-kapcsológomb elektromosan feloldódott. A gomb felett a kis ablak bal felső részén a fehér szín zöldre vált. A berendezés alapállásba állítható a következő sorrendben: 1. a VÖRÖS jelző-kapcsológombot alapállásba állítjuk; 2. a ZÖLD vágányúti kapcsológombot alapállásba állítjuk; 3. a FEKETE váltó-kapcsológombokkal a váltót szabványos állásba állítjuk.

Kezelési szabályok rendkívüli esetekre

3.7 A „szabad” jelzést bármikor Megállj!-ra kapcsolhatjuk a VÖRÖS kapcsológomb viszszaállításával (félállásig visszafordítjuk).

Gyermekvasutas pajtás ólomzárral lezárt vagy számlálóval ellátott nyomógombot önhatalmúlag SOHASEM kezelhet! + Ha a vonat elhaladása során a vágányút nem oldódik, akkor az állomásfőnök a „Kényszeroldás” feliratú, nyomásgátló szerkezettel és számlálóval ellátott nyomógombbal oldja a berendezést. Az állomásfőnök kényszeroldást alkalmaz abban a rendkívüli esetben is, ha a vágányutat a jelző állítása után kívánjuk törölni, illetve megváltoztatni. Ilyen esetben kényszeroldani csak akkor szabad, ha vonat a jelző felé nem közeledik, tehát az érkező vonat a szomszéd állomásról még nem indult el, illetve az induló vonat még nem lett elmenesztve. Ha vonat közeledik, akkor a jelzőt Megállj!-állásba kell állítani, kényszeroldani csak akkor szabad, ha a vonat a jelző előtt megállt. A kényszeroldó nem megfelelő kezelése balesetet okozhat.

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 49

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Ha a berendezés meghibásodása miatt a bejárati jelző nem kezelhető, akkor az állomásfőnök Hívójelzést vezérel ki, de csak az összes biztonsági intézkedést követően:  a vágányúti kapcsológombot és a jelző kapcsológombot ― ha lehetséges ― megfelelően kezelni kell, tehát a vágányutat le kell zárni;  a váltók 10 amperes állítóbiztosítékait minden esetben ki kell venni (ezzel megakadályozható pl. a téves állítás);  a fénysorompót le kell zárni és a fehér fény biztosítékait le kell kapcsolni. Hívójelzés esetén a berendezés a biztonsági feltételeket nem vizsgálja, tehát a vágányút szabad voltát, a váltók használhatóságát és helyes állását, a sorompó lezárt állapotát, valamint a biztosítékok eltávolítását és lekapcsolását az állomásfőnök (a rendelkezővel közösen) ellenőrzi.

TkBb - 50

v.7 - 2015.10.15


v.7 - 2015.10.15

TkBb - 51

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek 3.8. Szépjuhászné állomáson a váltókat elektromos motorral állítjuk, a jelzők fény-jelzők. A berendezés a váltó és a vágány-szakaszok foglaltságát ellenőrzi. A berendezést a rendelkező kezeli a forgalmi irodában elhelyezett kezelőpultról. A kezelőpult négyzetekből van összeállítva, ezeken találhatók a különböző színű nyomógombok a kezelések elvégzéséhez. A kezelőpult visszajelzéseket is ad a vágányszakaszok, a váltók és a jelzők állapotáról. A váltók és a jelzők közötti szerkezeti függést elektromos áramkörök és elektromos jelfogók valósítják meg, amelyek a jelfogóteremben vannak elhelyezve. A MÁV Dominó-55 típusú biztosítórendezés kezelése

6. ábra Szépjuhászné vágányhálózati és a Dominó-55 berendezés kezelőpultjának rajza

TkBb - 52

v.7 - 2015.10.15

A biztosítóberendezések kezelése A berendezés kezelése a következőképpen történik: 1. A rendelkező forgalmi szolgálattevő a berendezésről meggyőződik a vágányút szabad voltáról. A kezelőpulton a foglalt vágányszakaszok vonalában vörös fénycsík világít, a szabad szakaszok sötétek. 2. A váltókat a menetnek megfelelő állásba állítja. Ez kétféleképpen történhet: a) Egyéni váltóállítással: a „VÁLTÓ ÁLLÍTÁS" feliratú FEKETE gomb váltóhoz tartozó FEKETE gomb egyidejű lenyomásával és felengedésével. Ekkor az elektromos motor a váltót átállítja. Az állítás közben a kezelőpulton a váltó állását mutató fehér fénycsík villog. b) Vágányutas váltóállítással: a vágányúti kezdőgomb és célgomb egyidejű lenyomásával, és felengedésével. Bejárat esetén:  kezdőgomb a bejárati jelző melletti VÖRÖS gomb  célgomb a vágányút végén lévő kijárati jelző melletti VÖRÖS gomb Kijárat esetén:  kezdőgomb a kijárati jelző melletti VÖRÖS gomb  célgomb a vágányút végén a bejárati jelző mögött elhelyezett ZÖLD gomb A gombokat akkor szabad felengedni, ha a kezdőgomb melletti kis lámpa világítani kezd. Ekkor a berendezés a váltót a kijelölt vágányútnak megfelelően állítja, állítás közben a váltó ábráján a fehér fénycsík villog. 3. Ha váltó átállt, a vágányút lezárása következhet.  Ha a váltót egyénileg állítottuk a FEKETE színű gombokkal, akkor a vágányút a kezdőgomb és a célgomb egyidejű lenyomásával, és felengedésével zárható le.  Ha a váltót vágányutasan állítottuk (a kezdő és célgombokkal), akkor a vágányút a váltó átállása után külön kezelés nélkül lezáródik. A lezárt vágányutat a berendezés a vágányút vonalában kivilágított fehér vágánycsíkkal jelzi vissza. A váltó egyéni gombja feletti kis lámpa világít és jelzi, hogy a váltó le van zárva. Amennyiben a rendelkező forgalmi szolgálattevő a menetet meg akarja változtatni, akkor a ZÖLD színű „TÖRLÉS" feliratú gomb és a kezdőgomb egyidejű lenyomásával törölni tudja a lezárást, ezután más menetet állíthat be. 4. A jelzők szabadra állítása a „JELZŐÁLLÍTÁS" feliratú VÖRÖS gomb és a jelző melletti VÖRÖS gomb (kezdőgomb) egyidejű lenyomásával történik. A gombokat addig kell nyomva tartani, amíg lassan háromig számolunk. A jelzőn megjelenik a beállított vágányútnak megfelelő sebességjelzés. A kezelőpulton a jelzők visszajelzése egyszerűsített, ez azt jelenti, hogy a jelző minden „szabad" jelzési képe egy nyugodt zöld fénnyel van visszajelezve. Jelzőállítás után a menetet törölni csak kényszeroldással lehet. v.7 - 2015.10.15

TkBb - 53

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Amikor a vonat a jelző mellett elhalad, azt önműködően Megállj-állásba állítja, majd a haladásnak megfelelően a vágányszakaszok fehér vágánycsíkja vörösre változik, a vonat mögött pedig a vágánycsíkok sötétre változnak. Ha a vonat a váltót elhagyta, akkor a berendezés önműködően feloldódik. A rendelkező a váltót szabványos állásba állítja.

5.

6.

S1. A váltó állapotának (használhatóságának és állásának) visszajelzése A váltók állását a „Váltóállítás” feliratú nyomógomb lenyomásával figyelhetjük meg. A váltó „szárcsíkjaiban” világító sárga („sárgás-fehér”) sáv a váltók állását mutatja. A nyugodt fénnyel világító szárcsík arra utal, hogy a váltó használható a járművek terelésére + és az elektromos hajtómű a csúcssíneket és a kampózárat rögzíti is. Ha a váltó nem használható a járművek terelésére (mert éppen állítják vagy pl. felvágták, stb.), akkor a szárcsík villog (a „Váltóállítás” gomb lenyomása nélkül is). Ha a váltón jármű van (áll vagy mozog), akkor a váltó visszajelző sávjai vörösek.

+ Ilyen esetben is igaz, hogy ha a váltó szárcsíkja nyugodt vörös fénnyel világít, akkor

használható a járművek terelésére. Viszont, ha a szárcsík vörösen villog, akkor nem használható a járművek terelésére (pl. a felvágó jármű még a váltón van).

Az ábrán látható, hogy mindkét váltó használható a járművek terelésére (a szárcsíkok nyugodt fénnyel világítanak), és az 1 sz. váltó kitérő irányban, a 2 sz. váltó pedig egyenes irányban áll. Továbbá azt is láthatjuk, hogy a váltókon nem állnak járművek. A berendezés a vágányszakaszok foglaltságát is jelzi vörös fénnyel (csíkokkal).

TkBb - 54

v.7 - 2015.10.15


S2. A váltó egyéni állítása A váltókat egyéni állítással átállíthatjuk a „Váltóállítás” gomb és a megfelelő váltó „egyéni” fekete gombjának egyidejű lenyomásával. A gombok lenyomásakor a váltó szárcsíkja az új állásnak megfelelően villogni kezd, jelezve, hogy a berendezés a kezelést érzékelte.

A gombok felengedésekor elindul a váltó állítása az elektromos motor segítségével. A szárcsík továbbra is villog az állítás ideje alatt. Ha a váltó 8 másodperc alatt nem áll át, akkor a berendezés az állítóáramot önműködően lekapcsolja, és a „Zavar” feliratú sárga lámpa világítani kezd, továbbá hangjelzés is hallható – a szárcsík továbbra is villog. Ilyen esetben a váltót vissza kell állítani, majd a helyszínen az akadályt az állomásfőnök segítségével el kell távolítani. Ha a váltó átáll, a szárcsík villogása megszűnik. Ilyenkor a váltó használhatóságáról és állásáról az „S1” pontban foglaltak szerint meg kell győződni (a „Váltóállítás” feliratú gomb lenyomása után a szárcsík nyugodt fényének megfigyelésével). Amennyiben a váltón jármű van (a szárcsík vörösen világít) vagy a váltó egy vágányúthoz le van zárva (a váltó „egyéni” fekete gombja feletti kis lámpa -„Z”fehéren világít), akkor a váltót állítani nem lehet, a kezelés hatástalan.

S3. Vágányút beállítása és lezárása („első lezárás”) A vágányutak beállításához és lezárásához a vágányrajzon lévő vörös és zöld színű gombokat használjuk. Két összetartozó gomb lenyomásával („kezdőgomb” illetve „célgomb”) jelölhetjük ki a berendezésen a beállítani kívánt vágányutat. Példa: bejárat Hárshegy felől az első vágányra. Bejárati vágányút esetén a kezdőgomb a bejárati jelző vörös gombja (ebben az esetben a „B” jelű), a célgomb pedig a vonatfogadó vágány végén lévő kijárati jelző vörös gombja (ebben az esetben a „K1” jelű). A két gomb egyidejű lenyomásakor a kezdőgomb alatti kis lámpa (a jelző talpa alatt – „T”) sárgán világít, jelezve, hogy a berendezés a kezelést érzékelte. Ekkor a gombokat fel kell engedni. Ha a vágányútban fekvő váltó nem a vágányútnak megfelelően áll, akkor azt a berendezés azonnal átállítja, az állítás idejére a szárcsík villog.

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 55


Ha a vágányútban fekvő váltó helyesen áll (átállítása befejeződött), akkor a berendezés a vágányutat lezárja, a vágánytáblán a „vágányúti csík” látható (a vágányszakaszok kis lámpái sárgán világítanak). A vágányútban érintett váltó „egyéni” fekete gombja felett a sárga lámpa („Z”) a váltó lezárását jelzi (azt már állítani nem lehet). A rendelkező a vágányúti csík megtekintésével váltóellenőrzést tart (ellenőrzi, hogy valóban a csíknak megfelelő vágányutat kívánta-e beállítani).

+ A vágányút lezárása (a lezárás kezdeményezése) után a berendezés az erre a vá-

gányútra veszélyes más menetek kezdeményezését kizárja, a gombok lenyomása hatástalan marad. Nem enged a berendezés szemből ugyanarra a vágányra két irányból egyszerre bejáratot állítani, de a másik (szomszédos) vágányra sem, mert ha az egyik behaladó vonat esetleg nem tud megállni a kijárati jelzőig, akkor belecsúszik a másik behaladó vonat vágányútjába. Ugyanebből az okból nem engedi meg a berendezés egy bejárat és a másik vágányról egy azonos irányú kijárat egyidejű beállítását sem. Áthaladó menet azonban mindegyik vágányra és irányra beállítható.

S4. A jelző kezelése („második lezárás”) A vágányút lezárása után a jelzőállítás következhet, a jelző vörös színű gombja és a „Jelző állítás” feliratú vörös színű gomb egyidejű lenyomásával. A gombok lenyomásának hatására a jelző visszajelző ábráján megjelenik a zöld fény. A gombokat a jelzés megjelenését követően is még egy kis ideig nyomva kell tartani, ellenkező esetben előfordulhat, hogy a jelző „visszaesik” Megállj-állásba. + A jelző állításakor a kezdőgomb alatti kis lámpa (a jelző talpa alatt – „T”) sötét lesz. + A jelzőállítás csak akkor hatásos, ha az összes biztonsági feltétel teljesül: a vágányút szabad, a váltó használható a járművek terelésére és helyes állásban áll, továbbá le van zárva, stb. TkBb - 56

v.7 - 2015.10.15


+ A jelzőknek a berendezésen egyszerűsített visszajelzése van. Ez azt jelenti, hogy az összes továbbhaladást engedélyező jelzést a berendezés egy nyugodt zöld fénnyel jelzi vissza. A jelzőn természetesen a helyzetnek megfelelő jelzés látható – a fenti esetben pl. kettő sárga fény látható kint, a bejárati jelzőn (mert legf. 15 km/h sebességgel haladhat be a vonat a váltó kitérő állása miatt, és a következő jelzőn – a kijárati jelzőn – Megállj-jelzés várható). A Megállj-jelzést a berendezés a bejárati jelzőkön visszajelzi vörös fénnyel, a kijárati jelzőkön pedig nem jelzi vissza. Ha a visszajelzésen a zöld fény villog, az arra utal, hogy a továbbhaladást engedélyező jelzés a jelzőn valamilyen okból (pl. izzókiégés) nem jelent meg, vagy a jelző nem a vonat hatására állt vissza Megálljállásba (pl. foglalttá válik a vágányút, vagy a váltót felvágták, stb.). Ha a jelző visszajelzésén a vörös fény villog, ez arra utal, hogy a jelző vörös izzója kiégett (ilyenkor a jelzőn a „pótvörös” izzó világít). Ha a vonat a bejárati jelző mellett elhalad, akkor ezt a berendezés a vágánytáblán a jelző melletti szakasz vörös fényével jelzi vissza. Ekkor a bejárati jelző is Megállj-állásba áll vissza (félig önműködő jelző).

Ha a vonat a váltóra ráhalad, akkor a váltó visszajelző sávjai vörösen világítanak. Azok a szakaszok, amelyekről a vonat utolsó járműve is lehaladt, visszaváltanak sárga fényre.

Amikor a vonat eleje az állomási vágányra ér, a vágány szakaszai is vörösen világítanak.

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 57


Ha a vonat utolsó járműve is lehalad a váltóról, akkor a vágányút feloldódik, a vágányút visszajelentő sávjai sötétek lesznek. A vágány csíkja, amin a vonat tartózkodik, természetesen vörös fénnyel világít.

S5. A jelző Megállj-állásba állítása (gyermekvasutas pajtás is kezelheti!) A továbbhaladást engedélyező jelzőt bármikor Megállj-állásba állíthatjuk a jelző vörös színű gombja és a „Megállj!” feliratú vörös színű gomb egyidejű lenyomásával. Ekkor a jelző Megállj-állásba áll vissza, a jelző visszajelzésén zöld fény villog és zavarjelzés keletkezik. A vágányút azonban lezárva marad a vonat elhaladásáig,

+ vagy az állomásfőnök a vágányutat a szigorú biztonsági ellenőrzések megtétele után (melyek lényege, hogy a vonat a jelző felé nem közeledik) „kényszeroldással” feloldja.

TkBb - 58

v.7 - 2015.10.15


S6. Törlés A vágányút lezárását követően, (az „S3.” kezelés után) ha jelzőállítás még nem történt (csak „első lezárás” történt), a vágányút törölhető a vörös színű kezdőgomb és a „Törlés” feliratú zöld színű nyomógomb egyidejű lenyomásával. Ekkor a vágányút lezárása megszűnik, a vágányúti csík nem világít tovább (a váltó feloldódik).

Kezelési szabályok rendkívüli esetekre

3.9. A „szabad” jelzést Megállj!-ra lehet állítani a „MEGÁLLJ” feliratú nyomógomb, és a jelző gombjának egyidejű lenyomásával.

3.10. Gyermekvasutas pajtás ólomzárral lezárt vagy számlálóval ellátott nyomógombot önhatalmúlag SOHASEM kezelhet! 3.11. a) Ha a vonat elhaladása után a vágányút nem oldódik önműködően, akkor az állomásfőnök a „Kényszeroldás” feliratú, véletlen megnyomást gátló szerkezettel és számlálóval ellátott nyomógomb és a kezdőgomb egyidejű lenyomásával oldhatja fel a vágányutat. + Különleges kezelések, amelyeket csak az állomásfőnök végezhet

3.11. b) Menetvisszavonás válik szükségessé abban a rendkívüli esetben, ha a vágányutat a jelző szabadra állítása után kívánjuk törölni, illetve megváltoztatni. Ezt csak különösen indokolt esetben és csak figyelmesen, a szabályokat betartva szabad végezni, mert a nem kellő odafigyeléssel végrehajtott menetvisszavonás balesetet okozhat.  A menetvisszavonás során először meg kell győződni arról, hogy a vonat elindult-e már a szomszéd állomásról a jelző felé. Amennyiben a szomszéd állomás állomásfőnöke egyértelműen közli, hogy a vonat még nem indult el, akkor a menetvisszavonás egyéb feltételek nélkül végrehajtható a 3.11. a) alpont szerint a kényszeroldás alkalmazásával.

v.7 - 2015.10.15

TkBb - 59

Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek 

Amennyiben a vonat már elindult a szomszéd állomásról a jelző felé, akkor a jelzőt Megállj állásba kell állítani, majd az állomásfőnök személyesen meggyőződik arról, hogy a vonat a jelző előtt ténylegesen megállt (megnézi vagy mobiltelefonon érdeklődik a vonatvezetőnél). Ha a vonat a jelző előtt megállt, csak akkor szabad alkalmazni a 3.11. a) pont szerinti kényszeroldást. A kényszeroldó nem megfelelő kezelése balesetet okozhat. 3.11. c) Ha a berendezés hibája miatt a bejárati jelzőre szabad jelzést kivezérelni nem lehet, akkor az állomásfőnök a „Hívójelzés” feliratú, nyomásgátló szerkezettel, számlálóval ellátott nyomógomb és a bejárati jelző melletti VÖRÖS gomb egyidejű lenyomásával Hívójelzést vezérel ki. A Hívójelzés kivezérlése előtt az összes biztonsági intézkedést az állomásfőnöknek kell megtenni, mert a jelzést a jelzőre feltétel nélkül ki lehet vezérelni (csak a vörös fény meglétét vizsgálja a berendezés). A vágányutat – ha lehetséges – a kezdő és célgombokkal le kell zárni és a váltók 10 amperes állítóbiztosítékait az állomásfőnöknek el kell távolítania. Hívójelzés esetén a berendezés a biztonsági feltételeket nem vizsgálja, tehát a vágányút szabad voltát, a váltók használhatóságát és helyes állását az állomásfőnök a rendelkezővel együtt köteles ellenőrizni. 3.11. d) Ha a berendezés a váltót foglaltnak mutatja, de a valóságban nem áll rajta jármű (hamis foglaltság), akkor a váltót az állomásfőnök a „Szigetelés kikapcsoló” feliratú, nyomásgátló szerkezettel, számlálóval ellátott nyomógomb és a váltóhoz tartozó FEKETE gomb egyidejű lenyomásával állítja át. E kezelés előtt azonban a helyszínen meg kell győződni arról, hogy a váltón nem áll-e jármű, illetve nem közeledik-e felé. 3.11. e) A berendezés az esetleges hibákat (váltó nem áll át, fényjelző izzója kiégett stb.) a meghibásodás helyénél (váltó vagy jelző) villogó fénnyel jelzi, valamint a „zavar” feliratú lámpa és csengőjelzés figyelmeztet. A hangjelzés a „zavar” feliratú nyomógomb lenyomásával megszüntethető, de a fényjelzés megmarad.

TkBb - 60

v.7 - 2015.10.15

TÁVKÖZLŐ BERENDEZÉSEK TÉMAKÖR VIZSGAKÉRDÉSEI

I.

TÁVKÖZLŐ BERENDEZÉSEK TÉMAKÖR VIZSGAKÉRDÉSEI

1. Ismertesd a Gyermekvasút állomásainak betűjelét és Morse-jelét! 2. Ismertesd a MÁV Üzemi telefonhálózat körzetszámait, azok által hívott körzetek neveit! 3. Ismertesd az állomásközi telefon feladatát! (Az állomások hogyan hívják egymást és hogyan csengetnek vissza egymásnak?) 4. Ismertesd a vonali távbeszélő feladatát! (Az állomások hogyan hívják egymást és hogyan csengetnek vissza egymásnak?) 5. Ismertesd a helyi távbeszélő feladatát! (A szolgálati helyek hogyan hívják egymást és hogyan csengetnek vissza egymásnak?) 6. Ismertesd az utastájékoztató berendezés feladatát és kezelésének szabályait! 7. Ismertesd a nyilvános vezetékes telefon használatának alapszabályait! (Hány számjegyből áll a vidéki és a budapesti telefonszám?) 8. Ismertesd, hogy a telefonbeszélgetések alkalmával mi az, aminek mindig és feltétlenül el kell hangoznia! (Képzeletbeli telefonbeszélgetés.) 9. Jánoshegy hívja vonali telefonon Széchenyihegy állomást. Mondd el, hogyan! (Iránykulcs, csengetés, visszacsengetés.) 10. Virágvölgy hívja állomásközi telefonon Csillebérc állomást. Mondd el, hogyan! (Iránykulcs, csengetés, visszacsengetés.) 11. Ismertesd az iránykulcs feladatát! (Telefonoknál!) 12. Ismertesd a körözvényhívás lényegét, módját, csengetését! (Melyik telefonon adják?) 13. Hárshegy hívja állomásközi telefonon Szépjuhászné állomást. Mondd el, hogyan! (Iránykulcs, csengetés, visszacsengetés.) 14. Virágvölgy hívja állomásközi telefonon Jánoshegy állomást. Mondd el, hogyan! (Iránykulcs, csengetés, visszacsengetés.) 15. Mi a különbség a három telefonszám között? Melyik milyen telefonszám? 02+6160, illetve 06-1+397-5393 és 06-99+366-452.

II.

Biztosítóberendezések általános témakör vizsgakérdései

1. Ismertesd a különböző állítóemeltyűk színeit! Mit állítunk velük? 2. Ismertesd, milyen biztosítóberendezések vannak a különböző állomásokon! 3. Ismertesd a váltózárkulcsok fajtáit! Mire használjuk őket? 4. Ismertesd a súlykörték színezésének fajtáit! 5. Ismertesd a reteszek feladatát! Melyik fajta állítóemeltyűvel hogyan kell azokat kezelni a különböző állomásokon? v.7 - 2015.10.15

TkBb - 61


6. Mit nevezünk biztosított állomásnak? 7. Ismertesd a jelzőemeltyű kezelését! Melyik álláshoz milyen jelzési kép tartozik előjelző kezelése esetén? 8. Ismertesd a jelzőemeltyű kezelését! Melyik álláshoz milyen jelzési kép tartozik bejárati jelző esetén? 9. Ismertesd a jelzőemeltyű kezelését! Melyik álláshoz milyen jelzési kép tartozik kijárati jelző esetén? 10. Ismertesd a jelzőemeltyű kezelését! Melyik álláshoz milyen jelzési kép tartozik tolatásjelző esetén? 11. Ismertesd a váltóállító emeltyű kezelését! Melyik álláshoz milyen váltóállás tartozik? 12. Mikor nem kell kezelni a bejárati előjelzőt bejárat esetén és miért? 13. Mi a teendő, ha a berendezést nem lehet az előírásnak megfelelően kezelni? Mondj ilyen esetre legalább 3 példát! 14. Ismertesd a váltók, bejárati jelzők, kijárati jelzők és az előjelzők jelölésének szabályait! 15. Ismertesd a főjelzők és az előjelzők között lévő állítási sorrendet a szabadra és „Megállj”-ra állítás esetén is! Miért fontos a sorrendek betartása?

III.

Biztosítóberendezések kezelése témakör vizsgakérdései

Írd le (mondd el), mit, hogyan kell kezelni a vonat előtt és után az alábbi esetekben: 1. Hűvösvölgy állomáson a 316. sz. vonat bejár a II. vágányra (K). 2. Hűvösvölgy állomáson a 316. sz. vonat bejár az I. vágányra (E). 3. Hűvösvölgy állomáson a 211. sz. vonat kijár az I. vágányról (E). 4. Hárshegy állomáson a 316. sz. vonat bejár, majd kijár az I. vágányról (E). 5. Hárshegy állomáson a 215. sz. vonat bejár, majd kijár a II. vágányról (K). 6. Szépjuhászné állomáson a 316. sz. vonat bejár a második vágányra (E). 7. Ismertesd, Szépjuhászné állomáson hogyan kell váltót állítani! 8. Ismertesd, Szépjuhászné állomáson hogyan lehet a vágányutat beállítani és törölni! 9. Szépjuhászné állomáson a 211. sz. vonat kijár az I. vágányról (K). 10. Virágvölgy állomáson a 216. sz. vonat bejár, majd kijár az I. vágányról (E). 11. Virágvölgy állomáson a 215. sz. vonat bejár, majd kijár a II. vágányról (K). 12. Csillebérc állomáson a 216. sz. vonat bejár, majd kijár a II. vágányról (K). 13. Csillebérc állomáson a 211. sz. vonat bejár, majd kijár az I. vágányról (E). 14. Széchenyihegy állomáson a 216. sz. vonat kijár az l. vágányról (K). 15. Széchenyihegy állomáson a 211. sz. vonat bejár a II. vágányra (E). TkBb - 62

v.7 - 2015.10.15

Tankönyv és útmutató a gyermekvasutas ismeretek elsajátításához és a szolgáltatok ellátásához. Távközlő és Biztosítóberendezési ismeretek

Recommend Documents