TÁNC ÉS DRÁMAISMERET HELYI TANTERV
9. ÉVFOLYAM
1
I.
A tantárgyi program célja:
A tánc- és drámaismeret tanítása olyan komplex művészetpedagógiai munka, amelynek célja a kommunikáció, a kooperáció fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése a különböző művészeti tevékenységek – különösen a tánc és drámajátékos gyakorlatok – által. A tánc és dráma kreatív folyamata a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elő a tanulók alkotó és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását; idő- és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájához és beszédük tisztaságához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását. A tánc és dráma tantárgyként az érzékelés és a kommunikáció iskolája. Célja a képességek fejlesztése: a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció és a jó értelemben vett érzékenység fokozása, az észlelés finomságának, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, valamint az értékek iránti fogékonyság, a tolerancia és az együttműködés magas szintjének kialakítása. Tehát a tantervi modul nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hogy az elmélet a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenik meg. A tánc- és drámaismeret mint tantárgy, tevékenységközpontú.
A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. Ezt a tevékenységközpontú szemléletet tükrözi a tantervben követett szóhasználat is: gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése reményeink szerint megerősíti azt a törekvésünket, hogy bár a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik, az órákon való részvétel a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat jelentsen. A tánc- és drámaismeret lehetőséget nyújt: - a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a drámajátékban, a táncban fellelhető öröm és szabadságélmény megtapasztalására;
2
-
a művészi kommunikációs forma megtapasztalására; valós emberi szituációk, illetve fiktív történések különböző színházi formákban való megjelenítésére;
-
arra, hogy a tanulók a tanterv más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a játékban is alkalmazni tudják;
-
arra, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; minél több élő és felvett színházi, tánc- és mozgásszínházi, bábszínházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére.
-
II.
Fejlesztési követelmények:
1. A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek, készségek Fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok. Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Ön- és társismereti játékok. Tánc- és mozgásszínházi technikák páros gyakorlatainak alapjai. 2. Rögtönzési és együttműködési képesség Improvizáció a tanár által megadott témára, a tanulók által közösen kidolgozott történetváz alapján. Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével. Improvizáció a megismert színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zenére vagy téma alapján. Mozgásos improvizáció tánc-, illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával. Mozgássor tervezése
3. Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség, kifejezőkészség A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása Drámai kifejezési formák összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében. A feszültség, a fókusz, a keret, a kontraszt, a szimbólum fogalmának ismerete és alkalmazása egyeztetéskor és a saját játékokat értékelő megbeszélés során.
3
Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése látott és alkalmazása saját részvétellel zajló színjátékokban, drámamunkában
Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében Történetszerkesztés és történetmegjelenítés különböző színházi, drámai, illetve tánc- és mozgásszínházi formák alkalmazásával. Színház- és drámatörténeti események, alakok, korszakok feltáró feldolgozása történetépítéssel, komplex drámaórák segítségével.
4. Megismerő- és befogadóképesség A színészi munka alapszintű elemzése. Előadáselemzés.. Különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadások megtekintése. A látott előadások értelmező bemutatása. Napjaink világszínházi törekvései. Napjaink mozgásművészete. III. Óraszám
Heti óraszám Éves óraszám IV .
9. évfolyam 1 37
Tananyag - egy lehetséges haladási terv Tematika
Készségek, képességek
Tartalmak
Fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok. Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Ön- és társismereti játékok. Tánc- és mozgásszínházi technikák páros gyakorlatainak alapjai. Improvizáció a tanár által megadott
I.
BEVEZETÉS
Mit takar az óra címe?
II.
CSOPORTFEJLESZTÉS
Az együttműködés, az egymásra hangolódás játékai
A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek, készségek
III.
A TESTBESZÉD
Nonverbális jelzések
Rögtönzési és
4
együttműködési tudatos elsajátítása képesség Játékok a témához kapcsolódva: tükörjáték, „most mutasd meg”,
IV.
MEMÓRIAFEJLESZTŐ GYAKORLATOK
V.
KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK
VI.
BESZÉDTECHNIKAI GYAKORLATOK
Mit kell tudni az emlékezetről? A rövidés a hosszútávúmemória fejlesztése. Pl. Add tovább! Drámajátékok
A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek, készségek Rögtönzési és együttműködési képesség
témára, a tanulók által közösen kidolgozott történet-váz alapján. Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével. Improvizáció a megismert színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zenére vagy téma alapján. Mozgásos improvizáció tánc-, illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával. Mozgássor tervezése. Fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok. Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Ön- és társismereti játékok. Tánc- és mozgásszínházi technikák páros gyakorlatainak alapjai. Improvizáció a tanár által megadott témára, a tanulók által közösen kidolgozott történetváz alapján. Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével. Improvizáció a megismert színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zenére vagy téma alapján. Mozgásos improvizáció tánc, illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával. Mozgássor tervezése.
Légzéstechnikai gyakorlatok, helyesejtés, nyelvtörők, egy
5
VII.
SZÍNHÁZTÖRTÉNET
VIII. EPIKUS, LÍRAI ÉS DRÁMAI MŰVEK, ILLETVE RÉSZLETEK TEMATIKUS FELDOLGOZÁSA
XIII.
szabadon választott vers vagy prózarészlet előadása Ókor – Szophoklész: Antigoné Shakespeare színpada A francia klasszicista színház és Moliére A romantikus dráma A magyar színház születése és hőskora – Videónézés, A modern dráma születése – Ibsen, Csehov A mai színházi műfajok A XX. századi dráma filozófiai kérdések az irodalomban és a hétköznapi életben
Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség, kifejezőkészség A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása
Drámai kifejezési formák összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében. A feszültség, a fókusz, a keret, a kontraszt, a szimbólum fogalmának ismerete és alkalmazása egyeztetéskor és a saját játékokat értékelő megbeszélés során. Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése látott és alkalmazása saját részvétellel zajló színjátékokban, drámamunkában
Rögtönzési és együttműködési képesség
Improvizáció a tanár által megadott témára, a tanulók által közösen kidolgozott történetváz alapján. Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével. Improvizáció a megismert színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zenére vagy téma alapján. Mozgásos improvizáció tánc, illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával. Mozgássor tervezése.
TANÉVZÁRÁS, ÉRTÉKELÉS
6
A továbbhaladás feltételei: Az összetett drámai konvenciók alkalmazása a csoportos improvizációkban. A legfontosabb színházi műfajok és stílusok ismerete, felismerése. A legfontosabb színházi és drámai fogalmak ismerete. Részvétel maszk készítésében és/vagy maszkos improvizációban. Részvétel legalább egy, a tanult mozgáselemekre épülő mozgásetűd létrehozásában. VI.
Az ellenőrzés, értékelés Tekintve, hogy a tantárgy alapvető munkaformája a csoportos, kreatív tevékenység, a csoport teljesítményének értékelésében bátran lehet támaszkodni a szöveges önértékelésre, a csoport értékelő megnyilatkozásaira. A tanár alkalmazza a szöveges értékelést élőszóban, különös tekintettel arra, ha egy-egy művészi kifejezőnyelvben a tanuló kiemelkedően teljesít, vagy jelentős mértékben fejlődik. Az értékelés során figyelembe kell venni: - a tárgyhoz kapcsolódó új ismeretek elsajátítását - a tantárgyi szorgalmat - tárgyformáló képesség fejlődését - dramatikus képesség fejlődését - mozgásos-táncos képesség fejlődését - esztétikai érzékenységet, kritikai érzéket - általános kreativitást Az értékelés módja: - Írásbeli dolgozat napi anyagból, 2-3 óra anyagából vagy témakör végén (teszt- és esszékérdések). - Órai munka értékelése. - A tanár által megadott témában kisbeszámoló készíthető könyvtári kutatómunka vagy olvasmány alapján.
VII.
Tárgyi feltételek
7
Eszközök Jól felszerelt, komplex művészeti szakterem a kívánatos. A szakteremben meg kell lenniük a különböző hangszereknek, a művészeti információközvetítő eszközöknek (televízió, video, írásvetítő, magnetofon, CD-lemezjátszó), egyik fala tükörborítású. Különböző festékek, kartonlapok, textilanyagok. Kb. 30 db laticel. Tankönyvek, segédletek Budai Éva: „Színház az egész világ…” – Tanulási segédlet a színház- és drámatörténet tanulásához középiskolásoknak; Korona Kiadó, 1994 Debreczeni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán; MDPT, Kecskemét, Tanítóképző Főiskola, 1994. Kaposi László szerk.: Drámapedagógiai olvasókönyv; MDPT, Marczibányi, 1994. Szentirmai László: Nevelés kézzel-lábbal; Nemzeti Tankönyvkiadó, Universitas, Budapest 1997. Tolnai Mária: Dráma és nevelés; Korona Kiadó, 1994. Tömöry Márta szerk.: Ember és láb (Bábszínházak, műhelyek, kísérletek); Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1990 VIII. Személyi feltételek Magyar nyelv és irodalom szakos tanár: drámapedagógia szakirányú továbbképzés elvégzése ajánlott.
8
