Tanárok a 21. században: Az értékelés alkalmazása a tanítás minőségének fejlesztésében Az OECD 2013-as jelentésének 5. fejezete A minősítés és az elszámoltathatóság koherens megközelítésének kiépítése
Tanárok a 21. században: Az értékelés alkalmazása a tanítás minőségének fejlesztésében1 Az OECD 2013-as jelentésének 5. fejezete2 A minősítés és az elszámoltathatóság koherens megközelítésének kiépítése A következő fejezet tágabb keretben mutatja be a kulcsfontosságú policykat annak érdekében, hogy lehetővé váljon az értékelés és elszámoltathatóság koherens megközelítése, melynek a pedagógusminősítés integráns részét kell képeznie. Az egyes országok eltérő szociális, gazdasági és oktatási rendszerei, továbbá a különböző hagyományok hatással vannak az értékelési és minősítési policyk
bevezetésének
megvalósíthatóságára
az
egyes
országokban.
Mindezek ellenére, az OECD „Review on Evaluation and Assessment Frameworks for Improving School Outcomes” (Az iskolai eredmények növeléséről szóló értékelési keretrendszer) című tanulmánya azt mutatja, hogy vannak olyan tendenciák, melyek sok országban közösek. Ezek elsősorban a következők: fokozott figyelem irányul az értékelésre, a minősítésre és az elszámoltathatóságra az oktatási policykban — az oktatási indikátorok fejlesztésének és használatának javításában; nagyobb számú és sokféle
variációja
használatos
az
értékelések
és
a
minősítések
eredményeinek; nagyobb mértékben támaszkodnak a vezetési standardokra mint az értékelés referenciáira, valamint nagyobb hangsúlyt fektetnek az elszámoltathatóságra mint az értékelés és a minősítés céljára. A következő kihívásokkal kell szembenézni: 1
Teachers for the 21st Century © OECD 2013: Using Evaluation to Improve Teaching, Chapter 5 Towards a coherent approach to evaluation and accountability 2
A fordítás minősége és az eredeti nyelven írott szöveggel történő megegyezése egyedül a fordító(k) felelőssége. Abban az esetben, ha az eredeti szöveg és a fordítás között bármiféle ellentmondás áll fenn, az eredeti mű az irányadó.
2
biztosítani kell, hogy a minősítés és az elszámoltathatóság az oktatási keretrendszer részei legyenek;
kapacitást kell biztosítani a minősítésekhez és a visszajelzésekhez;
biztosítani kell a kapcsolatot az osztályteremmel;
biztosítani
kell
az
egyensúlyt
a
fejlesztés,
és
az
értékelés
elszámoltathatósági funkciói között;
valamint
össze
kell
hangolni
a
tanárok
minősítését
és
elszámoltathatóságát a diákok tanulási céljaival. A minősítés és az elszámoltathatóság céljából olyan összefüggő, koherens keretrendszert kell létrehozni, amelynek a diák áll a középpontjában A legtöbben egyetértenének abban, hogy a hiteles minősítés — amely minden szinten a jobb oktatási gyakorlatokhoz vezet — a jól teljesítő oktatási rendszer létrehozásának központi eleme. Amit a leggyakrabban alábecsülnek: a különböző minősítési, értékelési kezdeményezések közötti összhang fontossága. A koherencia a minősítési és elszámoltathatósági keretrendszerek fejlesztésének és kialakításának összehangolt folyamataitól függ, mely a következő összetevőket foglalja magában:
a tanárok értékelését,
a diákok értékelését,
az intézményminősítést,
az intézményvezető értékelését,
valamint magának az oktatási rendszernek az átfogó minősítését.
A koherencia biztosíthatja, hogy egy mindenki által osztott szemléletmód alakulhasson ki a minősítésről, valamint közvetítheti, hogy az egyes komponensek hogyan tudnak olyan eredményeket felmutatni, melyek felhasználhatóak a tanárok osztálytermi gyakorlatainak, valamint az iskola eredményeinek fejlesztésében. A koherencia segíthet abban is, hogy a
3
különböző komponensekért felelős résztvevők számára tisztává válhasson saját feladatkörük, valamint hozzájárul a jobb kapcsolatok és a hálózati munka kialakításához. Nem utolsósorban megteremtheti az oktatási ágazat különböző szintjei közötti jobb kommunikáció feltételeit, beleértve a külső ellenőrző hatóságokat és a helyi oktatási hatóságokat is. A
keretrendszernek
magában
kell
az
foglalnia
elemek a
egyensúlyára
diákok
kell
törekednie,
teljesítményével
kapcsolatos
méréseket, a rendszerszintű indikátorokat — alapvető demográfiai, adminisztratív és kontextuális—, valamint a kutatást és az analízist annak érdekében, hogy az oktatási policy, a beavatkozás és a tervezés információellátottsága optimális legyen. Maga a kihívás abban rejlik, hogy a mérőszámok pontos információul szolgáljanak, de elérhetőségük ne befolyásolja a policyk gyakorlatba ültetésének folyamatát. Se nem lehetséges, se nem kívánatos az oktatási rendszer összes területére külön indikátorok kifejlesztése: nem megvalósítható és szükségtelen is. A kulcsfontosságú indikátorok és teljesítménymérők elérhetőségének és minőségének rendszeres felülvizsgálata ebből következően alapvető fontosságú. Bebizonyosodott, hogy a „feltérképezés” ilyen irányú változata a lényeges annak érdekében, hogy figyelmeztessék az összes döntéshozót a nemzeti prioritások és célkitűzések teljes spektrumára, valamint biztosítsák a transzparenciát a mérőszámok (kimutatások) használatának (felhasználhatóságának) és interpretálhatóságának szempontjából. A következetesség támogatása országos szinten - lehetővé téve a helyi sokféleség figyelembevételét A minősítés és az elszámoltathatóság keretrendszereinek az egységes, országos szintű és a helyi sokféleség közötti helyes egyensúlyt kell megtalálnia.
Fontos,
hogy
egyetértés
szülessen
alapelvekről az iskolaminősítést, a tanárértékelést,
4
bizonyos
általános
a diákokat érintő
formatív értékelést, valamint az intézményvezetői minősítést illetően. Ezek az alapelvek nem zárhatják ki, hogy bizonyos paraméterek között rugalmas szemléletmódot
lehessen
kialakítani
annak
érdekében,
hogy
jobban
sikerüljön a helyi igényeket kielégíteni, valamint lehetőség nyíljon az innováció támogatására. Az ilyen és ehhez hasonló alapelvek rámutathatnak a következő elemek fontosságára:
hogyan lehetséges az elszámoltathatósági és fejlesztési funkciók összeegyeztetése;
a nemzeti agenda alkalmazási területeire;
bizonyos aspektusokra, melyeket értékelni szükséges;
referenciaszabványokra;
externáliák természetére, valamint szerepére;
és a transzparencia kiterjedtségére.
Az alapelveknek egyértelmű célkitűzéseket és olyan eszközöket, illetve irányelveket kell tartalmazniuk, melyek elősegítik az implementációt, a változtatások gyakorlatba ültetését. A decentralizált rendszerekben fontos továbbá, hogy bátorítsák a különböző résztvevőket a kooperációra, valamint arra, hogy osszanak meg és terjesszenek el minden jó gyakorlatot, mellyel lehetővé teszik a rendszerszintű tanulást és fejlődést. A magánszektor bevonása Sokféle szemléletmód létezik arra nézvést, hogy hogyan a legcélravezetőbb a magánszektor értékelési és elszámoltathatósági keretrendszerbe történő bevonása. Néhány ország megköveteli a magánszektortól, hogy tegyen eleget a keretrendszerben lefektetett szemléletmódnak. Ez az elvárás leginkább azokra a szektorokra és iskolákra vonatkozik, melyek állami támogatásban részesülnek. Egy másik lehetőség a magánszektor képviselői számára, ha olyan protokolláris megállapodásokat kötnek, melyek az intézményminősítés, irányelveinek rendszerszinten
tanárértékelés
pontosítása be
lehetne
és
céljából vonni
születtek. a
5
vezetői tanári,
értékelés A
vezetői
általános
magániskolákat és
intézményi
teljesítmények
nyomon
követésébe,
továbbá
a
közigazgatási
adatok
feldolgozásába. Szerepelhetnek még az iskolák számára készítendő, az összes szektort érintő, rendszeres szolgálati minősítésekben. A tanárértékelés folyamatának szisztematikusan kell felépülnie azért, hogy biztosítva legyen az összes tanár értékelése, valamint azért, hogy a pedagógusok a mérést követően folyamatos visszajelzést és szakmai továbbképzési lehetőségeket kapjanak, valamint azért, hogy pályájukat karrierépítési lehetőségnek tekinthessék. Ösztönözni kéne az iskolákat a rendszeresen ismétlődő önértékelések kidolgozására és fenntartására annak érdekében, hogy azonosítsák azokat az iskolai tényezőket, amelyek elősegítik a minőségi fejlődést. Az iskolai önértékelést az iskolákkal szemben külsőleg támasztott követelményekhez kell igazítani (az iskolai önértékelést további, a külső iskolai minősítés követelményeivel kell kiegészíteni). Ennek a folyamatnak/gyakorlatnak olyan kidolgozott struktúrák alapján kell zajlania, amelyek az iskola fejlődésének támogatását szolgálják. A legtöbb országban az intézményvezetői értékelések kidolgozása, valamint a rendszerszinten felvett eredmények minősítése és elemzése kerülhet az érdeklődés középpontjába - a nagyobb közpolitikai figyelemből következően. A keretrendszer különböző összetevői közti hatékony kapcsolatrendszer kiépítése A
minősítés
és
elszámoltathatóság
jól
működő
keretrendszerének
kidolgozása magában kell foglalja:
a
különböző
minősítési
alkotórészek
közötti
összeköttetések
kidolgozását (pl.: iskolai minősítés — pedagógusértékelés);
az értékelés egyes komponensein belül minden alkotórész megfelelően kapcsolódjon egymáshoz (pl.: a tanítási standardok – a tanári értékelésekhez, a külső iskolaminősítések – a iskolai önértékeléshez);
6
olyan folyamatok létrehozását, melyek szavatolják, hogy a minősítési procedúrát következetesen alkalmazzák (pl. következetes osztályzás a tanár részéről).
Az
eredményesség
biztosításának
céljából
az
intézményértékelésnek
magában kell foglalnia a tanítás és a tanulás minőségének ellenőrzését, monitorozását, továbbá, amennyiben lehetséges, az iskolában felvett tanári értékelés külső szereplőtől (külső ellenőrző hatóságtól) kapott jóváhagyását, melyben, ha szükséges, az iskolaigazgatót jelölheti meg felelősként. Segíteni kell a független minősítéséket végző külső ellenőrző hatóságoknak, hogy megtalálják szerepüket a rendszerben A minősítés hatékonysága olyan hatósági szervezetektől függ, amelyek mérvadóak az általuk lefedett területeken, valamint, akik széles körű megbecsülésnek örvendenek hozzáértésüknek és az értékelés területén felmutatott
tapasztalataiknak
köszönhetően,
valamint
a
minősítési
és
értékelési folyamatok országos implementálhatóságára vonatkozóan
jó
tanácsokat adnak. E szervezetek feladata:
a technikai segítségnyújtás (a minősítési eszközök és irányelvek fejlesztésében);
az oktatási rendszer, a tantestület és az iskolavezetés figyelemmel kíséréséhez
és
ellenőrzéséhez
szükséges
hatékony
szemlélet
kidolgozása;
az eredményalapú innovációk lehetővé tétele;
a rendszerszintű kapacitásnövelés garantálása - a minősítés és értékelés gördülékenységének biztosítása céljából;
technikai segítségnyújtás az érintettek részére is, a helyi szinten történő minősítési és értékelési procedúra implementálásához.
Az minősítési képességek fejlesztésének érdekében tett erőfeszítések
7
A minden szinten hatékony minősítési és elszámolhatósági keretrendszer kialakításának érdekében tett hatásos lépések magukban foglalják a minősítési kompetenciák és készségek minden szintjének fejlesztését:
a minősítés menetének alaposabb megértése érdekében az iskolai szaktanácsadók számára való segítségnyújtást;
a méréseket végző szakértők kiképzését - hogy így hatékonyabban tudjanak élni felelősségükkel;
a szaktanácsadók felkészítését a minősítésből származó eredmények helyes felhasználására.
A minősítés akkor játssza a leghatékonyabb szerepet a jó oktatási gyakorlatok
fejlesztésében,
ha
megköveteli
a
tanároktól
azt
az
elkötelezettségét, hogy teljes tudásukkal részt vállalnak a fejlesztésben. A tanárok
teherbírásának
minőségi
továbbképzések
segítségével
történő
fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzen az oktatási készségek terén felállítandó, valamint a továbbképzési és a készségekben megjelenő, a kulcsfontosságú — minősítésben, értékelésben és elszámoltathatóságban elkötelezett
—
emberek
számára
az
elvárásokkal
kapcsolatban.
A
minősítések irányításának érdekében, országos szinten — a hozzáértő szerveken keresztül – nagy kapacitással kell rendelkezniük. A döntéshozók szakmai hozzáértésének tisztelete és alkalmazása A minősítési policyk nagyobb eséllyel válnak közmegegyezés tárgyává, ha a folyamat a különböző döntéshozókat együttműködésre készteti. A rendszeres interakciók segítenek az egymás iránti bizalom kiépítésében, valamint növelik a mások gondjaira, dolgaira való odafigyelés mértékét - így támogatva a kompromisszumok születését. Az egyes policykkal való kísérletezés, illetve pilotprojektek használata ugyancsak célravezető lehet a döntéshozók közötti esetleges nézeteltérések elrendezése végett, továbbá a policyk hatékonyságának kiértékelésében/felmérésében - mielőtt azokat a szervezet egészére alkalmaznák. A tanároknak, valamint az oktatással foglalkozó szakértőknek meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy
8
kifejthessék véleményüket, lehetséges ellenérzésüket az értékeléssel és az elszámolhatósággal kapcsolatos kezdeményezések bevezetését követően. A hivatalos, sok papírmunkát igénylő feladatokat le kellene csökkenteni, valamint elegendő szakértőt kéne biztosítani annak érdekében, hogy megfelelően lehessen implementálni a kidolgozott minősítési eljárásrendeket. A
minősítések
és
értékelések
fejlesztéssel
kapcsolatos
aspektusaira,
valamint az osztálytermi munkával való kapcsolatra kellene helyezni a hangsúlyt A minősítési és értékelési folyamatoknak össze kell kapcsolódniuk a tanítási technikák fejlesztésével. Ezt a kapcsolatot a következő tevékenységek erősítik:
a
tanári
értékelés
fejlesztő
hatásának
hangsúlyozása
a
„jó
gyakorlatok” elsajátításában;
a tanítási standardok biztosítása - melyek a diákok számára felállított tanulási célkitűzésekkel összefüggésben kerülnek kidolgozásra;
a tanárok intézményértékelésbe való bevonása - olyan módon, hogy a tanárokra külön felelősség/feladatkör háruljon a kollektív, iskolai önértékelés folyamata során;
biztosítva legyen a tanárok számára, hogy ne csak a tanítás területén tekintsenek rájuk szakértőként, hanem az értékelés folyamata során is, - ilyen módon a véleményük a diák értékelésének integráns részét képezhesse;
lehetőséget kell biztosítani a tanároknak arra, hogy képesek legyenek a
diákok
formatív
értékelését
megfelelően
végezni,
oktatási
standardok alapján. Ezeknek a stratégiáknak közös eleme, hogy a tanárok szakmaiságára és hozzáértésére építenek. Következetes tudásmenedzsment létrehozása
9
A minősítések és értékelések során felhalmozott adatokat a közérdekű információk,
tervezetek,
továbbá
a
tanítási
gyakorlatok
fejlesztése
érdekében lehet felhasználni. Ebből következően egy olyan koherens információmenedzsmentet kell létrehozni, hogy a lehető legtöbbet lehessen kihozni ezekből az adatokból. Egy ilyen rendszert olyan szabályokra kell építeni, amely segít harmonizálni, egységesíteni és megosztani az adatokat a főbb döntéshozók között. A minősítések céljait és eredményeit egyértelműen kell kommunikálni A minősítések csak a hozzájuk kapcsoló kommunikációs stratégiák függvényében lehetnek sikeresek. Lényeges a tanulók teljesítményére vonatkozó hosszú távú célok egyértelmű kommunikációja, minthogy ez adja a minősítési és elszámoltathatósági policyk bevezetésének logikai alapját. Egyének és csoportok abban az esetben hajlandóak könnyebben elfogadni azokat a változtatásokat is, amelyek nem szükségszerűen álnak érdekükben, ha értik is a változtatások okait és indokait, továbbá a kialakítandó nemzeti stratégia rendszerében a saját szerepüket is tisztán látják. Ehhez az alternatív eljárásrend kutatási eredményeinek, valamint a reformok költségeiről készített kimutatások elterjesztése van szükség. A tanár- és intézményminősítési rendszer fejlesztéseihez szükséges széles körű támogatás elérése érdekében az információk tiszta, érthető kommunikációja: elengedhetetlen.
10
1. melléklet: A tanulók értékelésének fejlesztési feladatai Kormányzat • A tanulói értékelések összefüggő keretrendszerének kifejlesztése. • Világos célok és kritériumok kidolgozása a diákok tanulásirányítására és értékelésére. • Biztosítani kell, hogy a standardizált értékelések ne lehessenek túlhangsúlyozva. • A formatív értékelés gyakorlatát meg kell erősíteni az osztálytermekben és az iskolákban. Eljárások • Az innovatív értékelés formáit kell támogatni, amelyek a kulcskompetenciák fejlesztésére irányulnak. • A szakoktatás és képzés szektoraiban kifejlesztett innovatív megközelítésekre kell építeni. • Az infokommunikációs technológiákban rejlő potenciált ki kell aknázni a szofisztikált értékelési eszközök kifejlesztésében. • Biztosítani kell, hogy az értékelési eszközök kielégítsék a különböző tanulói igényeket. Teljesítmény • Fel kell kelteni a tanulók érdeklődését, és fel is kell készíteni őket arra, hogy érdekeltek legyenek az önértékelésükben. • A tanári professzió támogatása az értékelés területén. • A tanárok értékelő képességeit fejleszteni kell továbbképzéseken, eszközökkel, iránymutatással és tanácsadással. Az eredmények bemutatása és hasznosítása • Adekvát jelentések készítése szülők és diákok számára. •
Az
átláthatóság
és
méltányosság
biztosítása
az
értékelési
eredmények
hasznosításában. • A formatív értékelés rövid távú felhasználásának támogatása a tanítás és tanulás fejlesztése érdekében.
11
2. melléklet: Policy elképzelések az iskolaminősítések módszertanának fejlesztésére Kormányzat • Az iskolai minősítés kereteit a diákok tanulási célkitűzéseinek függvényében kell megalkotni. • Biztosítani kell, hogy az iskolaminősítések célja a tanítás, a tanulás és a diákok eredményeinek fejlesztése legyen. • Az iskolák önértékelési profiljának megteremtése. •
A differenciált külső iskolaminősítés gyakorlata felé történő elmozdulás
támogatása. • Az iskoláról készült külső iskolaminősítés összehangolása az iskolák önértékelésével. Tevékenységek •
Országos
szinten
történjen
meg
az
iskola
minőségét
jelző
kritériumok
megalkotása. • Professzionális, megalapozott, tudományos alapokon nyugvó iskolaminősítés támogatása. • A helyes önértékelési „készletek” használhatósági feltételeinek és elérhetőségüknek a biztosítása. • A külső iskolai minősítő tevékenységek átláthatóságának támogatása. • Az iskolák egymástól való tanulásának támogatása. Tartalom • A külső értékelők hitelességének és pártatlanságának biztosítása. • Az iskolaigazgatók lehetőségeinek bővítése azért, hogy az iskolán belül létre tudják hozni a tanári és intézményi önértékelés kultúráját. • Az intézményben dolgozó összes pedagógus és az intézményben tanuló összes diák intézményi minősítésben való elkötelezettségének növelése. A hasznok és az eredmények közvetítése • Az országos szinten gyűjtött adatokból származó visszajelzések megfelelő módon történő kommunikálása az iskolák önértékelésének és fejlesztésének érdekében.
12
•
A
külső
iskolaminősítések
eredményeinek
széles
körű
felhasználásának
támogatása. • A külső iskolaminősítések rendszeres nyomon követésének biztosítása. • Koherens információk közlése az iskola teljesítményét mérő mérőeszközök segítségével.
13
3. számú melléklet: Az iskolavezetőség értékelésének fejlesztése – Feladatok az iskolavezetés értékelésének fejlesztésére Kormányzat • Az iskolavezetők rendszeres értékelésének elősegítése a minősítési és értékelési keretrendszerben. • Kapcsolódási pontok biztosítása az iskolavezetők értékelése, a különböző minősítési és értékelési elemek között. • Az iskolaértékelések céljainak és irányításának pontos meghatározása. • Egy közös vezetési keretrendszer vagy szabvány megalkotása. Eljárások • Tanulásközpontú vezetői képességek mérésének támogatása. • Elő kell segíteni, hogy az iskolavezetők megfigyelési, minősítési és értékelési kompetenciái előtérbe kerülhessenek a felmérésekben. • A megosztott vezetést kiemelten kell vizsgálni. Teljesítmény • Megteremteni a lehetőségét, biztosítani a teret a hatékony intézményvezetői értékeléseknek. • Használjuk az iskola vezetőségének értékelését az egymástól való tanulásra, az értékelést az egymástól való lehetőségként értelmezzük. Az eredmények hasznosítása • Biztosítani kell, hogy a vezető értékelése információforrás legyen. • A vezetőség számára „fejlődési és előre lépési lehetőségeket kell biztosítani. Forrás: Teachers for the 21st Century © OECD 2013: Using Evaluation to Improve Teaching, Chapter 5 Towards a coherent approach to evaluation and accountability Fordította: Kopp Gyöngyvér, Brassói Ádám Budapest, 2013.07.18.
uniós
projekt,
támop-3.1.5,
pedagógus-életpályamodell,
minőségfejlesztés, OECD
14
tanárképzés,
