1
Tanári kézikönyv az Informatika 6. évfolyam tankönyvéhez (rsz: 00682)
2
Tartalom Informatika tanmenet 6. osztály (heti 2 óra 74 óra) ................................................................... 4 I. Számítógép és környezet ................................................................................................... 16 1. óra A mi informatikai rendszerünk .................................................................................. 16 2. óra Az én informatikai rendszerem .................................................................................. 18 3. óra Mivel működik? (Az operációs rendszer feladatai) ................................................... 20 4. óra Milyen eszközöket használunk munka közben? A monitor ....................................... 22 5. óra Kiviteli eszközök: a nyomtató .................................................................................... 24 6. óra Mit lehet még csatlakoztatni? ..................................................................................... 26 7. óra Dolgozzunk és rendszerezzünk! ................................................................................. 27 8. óra Összefoglalás .............................................................................................................. 30 II. Algoritmizálás, programozás ............................................................................................ 32 9. óra Az információ ............................................................................................................. 32 10. óra Az információ rögzítése ........................................................................................... 34 11. óra Az adat ..................................................................................................................... 36 12. óra Adatok rendezése ..................................................................................................... 38 13. óra Kódok, kódolás ........................................................................................................ 40 14. óra Lépésről lépésre ....................................................................................................... 42 15. óra Mit tud a Teki? ......................................................................................................... 45 16. óra Körözzünk ................................................................................................................ 47 17. óra Eljárást írunk! ........................................................................................................... 50 18. óra Kicsi, nagy, még nagyobb ........................................................................................ 53 19. óra Egy, kettő, három, négy ........................................................................................... 55 20. óra Rendezzük sorba az elemeket .................................................................................. 58 21. óra Mozaik...................................................................................................................... 60 22. óra Rekurzív eljárás ........................................................................................................ 63 23. óra Összefoglalás ............................................................................................................ 66 24. óra Miért írunk programot? ............................................................................................ 67 25. óra Adatok a programokban ........................................................................................... 69 26. óra A változó .................................................................................................................. 72 27. óra Ha…, akkor .............................................................................................................. 76 28. óra Hányszor hajtsam végre? ......................................................................................... 79 29. óra Csökkenő ciklusváltozó ........................................................................................... 82 30-31. óra Mi mindent tudunk már? ..................................................................................... 85 32. óra Számonkérés ............................................................................................................ 87 III. Alkalmazói ismeretek........................................................................................................ 88 33. óra Rajzoljunk! ............................................................................................................... 88 34. óra Rajz és szöveg .......................................................................................................... 90 35. óraSzínes rajz és szöveg. ................................................................................................ 92 36. óra Szöveget gépelünk ................................................................................................... 93 37. óra Szöveget formázunk I............................................................................................... 95 38. óra Szöveget formázunk II. ............................................................................................ 97 39. óra Szöveg és rajz ........................................................................................................... 99 40. óra Szöveg és kép ......................................................................................................... 100 41. óra szövegszerkesztés gyakorlása ................................................................................ 102 42. óra Összefoglalás .......................................................................................................... 103 43. óra Multimédiás anyag szerkesztése ............................................................................ 104
44. óra Hangfelvétel multimédiás anyaghoz ...................................................................... 106 45. óra Adatok és adatforrások ........................................................................................... 107 46. óra E-tanulás ................................................................................................................. 108 47. óra Részösszefoglalás ................................................................................................... 109 48. óra Számonkérés .......................................................................................................... 110 IV. Infokommunkáció ............................................................................................................ 111 49. óra Internet ................................................................................................................... 111 50. óra Hatékony információszerzés .................................................................................. 113 51. óra Elektronikus levelezés ............................................................................................ 114 52. óra Elektronikus levelezés, címjegyzék használata ...................................................... 116 53. óra Csoportos kommunikáció....................................................................................... 118 54. óra Összefoglalás .......................................................................................................... 120 V. Információs társadalom ..................................................................................................... 122 55. óra Szabadon felhasználható források .......................................................................... 122 56. óra Személyes adatok ................................................................................................... 123 57. óra Informatika múltjára vonatkozó történetek ............................................................ 125 58. óra Információgyűjtés hálózatokról ............................................................................. 126 59. óra Számítógépes játékok ............................................................................................. 129 VI. Könyvtárismeretek ........................................................................................................... 131 61. óra A betűrendes leíró katalógus .................................................................................. 131 62. óra Új információs eszközök a könyvtárban ................................................................ 133 63. óra Az információkeresés technikái ............................................................................. 135 64. óra A médiák megkülönböztetése ................................................................................ 137 65. óra Összefoglalás .......................................................................................................... 139
3
Informatika tanmenet 6. osztály (heti 2 óra 74 óra) I. INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA 9 ÓRA Óra Cím Feladat Fogalmak, sz. összefüggések, tanári kérdések
1./1
2/2
3./3
Baleset és – tűzmegelőzési szabályok megbeszélése A gépterem számítógépes informatikai rendszerének megismerése Az én informatikai Az iskolai és az rendszerem otthoni számítógépes informatikai rendszer összehasonlítása Mivel működik? A számítógéppel (Az operációs való interaktív rendszer feladatai) kapcsolattartás A használt operációs rendszer alapvető feladatainak megismerése A mi informatikai rendszerünk Év eleji szervezési feladatok
4
Tanuló tevékenységek feladatok
Kiemelt fejlesztési területek, kompetenciá k Ii
Baleset megelőzés A gépterem és annak rendje
Ismerkedés a tankönyvvel. A gépteremben betartandó szabályok összegyűjtése.
Az otthoni számítógép használat szabályai, az iskolai és az otthoni számítógépes környezet összehasonlítása, Mit tegyünk a már nem használt, meghibásodott eszközökkel? A számítógép programok segítségével működik Ismétlés: A grafikus felhasználói felület használatának átismétlése, programok futtatása
Az otthoni számítógép I i lk paraméterei, perifériái, azok szabályos használta
Számítógép indítása A felhasználói felület jeleinek értelmezése, elnevezések gyakorlása
I lk i
Kapcsoló dások
Technika
Technika Ember és természet
4./4
Milyen eszközöket használunk munka közben? A monitor Kiviteli eszközök: a nyomtató
A monitor fajtái, működése, beállításai.
Kiviteli eszközök monitor képátmérő, felbontás, megjelenített színek száma A nyomtató fajtái, Nyomtató, mint kiviteli eszköz működésük. mátrix, tintasugaras, lézernyomtató Működésük alapvető elve DPI
Monitor beállításai a 5 Vezérlőpulton
Nyomtatási kép szövegszerkesztőben és rajzolóprogramban. Nyomtatási beállítások Képek, szövegek nyomtatása 6. Mit lehet még Egyéb perifériák A számítógéphez csatlakoztatható Webkamera, digitális csatlakoztatni? bemutatása egyéb perifériák jellemzői kamera, digitális fényképezőgép, mobiltelefon stb. 7./6 Dolgozzunk és A számítógép Könyvtár és állomány létrehozása, Mappaszerkezet rendszerezzünk! könyvtárstruktúráj törlése, másolása, mozgatása, létrehozása. Műveletek ának, könyvtár és átnevezése mappákkal és fájlokkal állományműveletei Keresések, keresési feltételek Gyakorlás, tájékozódás a nek megismerése meghajtókon 8./7 Összefoglalás A számítógép A számítógép feladatai és az azokhoz . feladatai, és a tartozó eszközök. hozzájuk tartozó eszközök II. INFOTECHNOLÓGIA 26 ÓRA 5./5
9/8
10/9
Az információ fajtái, Megjelenési formái átadás, módja. Az információ Az információ rögzítés fejlődése, tárolás Az adat
I lk i
Technika
I lk i
Technika
I T ag vm úa
Technika
I T ag vm úa
Technika
Közvetlen- és közvetett információ Hang, szöveg képi információ
beszéd, tv, rádió, telefon, számítógép,…
I k i if úa gy ö Magyar nyelv és irodalom
Az írás kialakulása, fejlődése (pl.: képírás, ékírás, betűírás), könyvnyomtatás,
információ tárolása írás (könyv), fényképezés, hangfelvételi
I E k i if gy ö
Magyar nyelv és irodalom
Kép- és hangrögzítés
11/10
12/11
Adat és információ Az adat Az információ A bit egysége Adatok rendezése Diagramok Táblázat, diagram. értelmezése. Az adat
13/12
Kódok, kódolás
14/13
Lépésről, lépésre Algoritmusok I
15/14
Algoritmusok II. Ismétlés, ismétlés…
eszközök
Adatok csoportosítása
Táblázatokról adatok leolvasása, értelmezése, elemzése. Táblázatok készítése. Információ Jelek, kódok, piktogramok, mimika, Titkosírás készítése, átalakítása testbeszéd (pantomim) piktogramok rajzolása, (kódolása) jelekké, megfejtése, arckifejezések dekódolás értelmezése. (visszaalakítás) számunkra értelmezhető információvá. (siketek jelrendszere, braille-írás) Egyszerű (elágazás Algoritmus leírás szövegesen, Egyszerű folyamatábra nélküli) és feltételt rajzosan (gondolattérkép), értelmezése; is tartalmazó folyamatábrával. Mindennapi cselekvéssorok algoritmusok a Utasítás. lépésekre bontása, mindennapokban. Feltétel. algoritmus szöveggel, Gondolattérképek folyamatábra készítése használata. csoportokban, önállóan. Ismétlődő lépések az Ciklusos algoritmusok. Szabály Ismétlő algoritmus, algoritmusban alkalmazása. Sokszögek rajzolása. A legfontosabb
Történele m
6 I if gy ö
Matematik a
K I lk i dg kg ag if ú agy
Természet ismeret
K I ÉN k egy Rajz, TE technika, Drámajáté k
lk ig Matematik Logikai a készségfejlesz tés.
lk ig ag Logikai készségfejles ztés.
Matematik a
Ismétlés: Mit tud a Teknőc?
16/15
Ismétlés: Kör, körelemek
17/16
Eljárásírás Építkezés
18/17
19/18
Kicsi, nagy, még nagyobb… Paraméteres eljárások Egy, kettő, három, négy,…
utasítások átismétlése. Rajzolás logo-ban egyszerű alakzatok készítése. Szabályos sokszög készítése az általános képlet alkalmazásával. Teljes teknőc tétel. Kör, félkör, negyedkör rajzolása. Imagin logo-ban a körrajzolás paraméterrel. Véletlenszerű alakzatok készítése körökből. Képernyőkimélő készítése. Tanítjuk a teknőcöt. Építkezés. Felülről lefele.
7
ciklus, egymásba ágyazott ciklus fogalma
Ismerje fel a szabályszerűséget. Ismétlés parancs alkalmazása. Tudjon ciklusokat egymásba ágyazni.
Eljárásírás Építkezés módjai Teljes Teknőctétel
Ismerje a struktúrált programozás fajtáit.
Egyparaméteres eljárások írása
Eljárás, paraméter, memória, Növekvő vagy csökkenő formák térhatása.
Egyparaméteres elemek rajzolása. (négyzet, kör, egyéb egyszerű forma.)
T p ag ö kreativitás
Matematik a Rajz
Többparaméteres eljárások
Paraméterek használata a darabszámok változtatására
Paraméterek hatásának megfigyelése, szerepe. Sokszögrajzoló eljárások paraméteresen.
T p ag ö ig kreativitás
Matematik a
logikai matematik készségfejels a ztés, problémameg odás
Tudjon eljárást készíteni
20/19
Rendezzünk sorokba, oszlopokba!
Terülő díszek készítése.
21/20
Mozaik
Négyzetmozaik Háromszögmozaik Hatszögmozaik Rombuszmozaik
22/21
Rekurzív eljárások
Rekurziót tartalmazó Rekurzió fogalma. eljárás. egyszerű rekurzív ábrák.
23
Összefoglalás
24/22
Ismétlés Miért írunk programot?
Egyszerű algoritmus és program írása.
25/23
Az adatok a programokban
Az adat.
26/24
27/25
A változó, változó típusai. Változók belolvasása billentyűzetről Ha…, akkor…
Többparaméteres eljárások.
Programozás, Pascal felépítése. Írás a képernyőre.
Több paraméter (:db :sor) 8 használatával terülődísz rajzolása. Paraméterek módosításának megfigyelése, hatása, szerepe az eljárásokban. Tudjon síkkitöltő ábrát készíteni eljárások alkalmazásával. Ismerje a struktúrált programozást. Rekurzív sokszögek, spirálok rajzolása.
T ag ö ig Matematik kreativitás, a problémameg Rajz oldás
Folyamatábra értelmezése. Program írása az adott algoritmushoz. Folyamatábra értelmezése. programíráshoz folyamatábra készítése.
T lk ö p úa
Matematik a
T lk ö p úa kreativitás
Matematik a
T lk ö p úa kreativitás logikai
Matematik a
Változók deklarálása. (szöveges, szám típusu) Programírás Feltétel. Elemi lépések, feltétel (algoritmus) Megoldás menete. If Then használata
Folyamatábra készítése. Végrehajtás számítógépen.
T ag ö ig
T szk ig p Matematik logikaikészsé a gfejlesztése
Feltétel Else ága
28/26
Hányszor hajtsam Ciklus írása. végre? algoritmus For ciklus alkalmazása
29/27
30/28
31/
32
Csökkenő ciklusváltozó Mi mindent tudunk? Gyakorlás Mi mindent tudunk már? Gyakorlás Számonkérés.
9 A ciklus fogalma. Ciklus változó. Számláló típusú ciklusok.
Algoritmus írása a mindennapi életből (verstanulás) Egyszerű program írása
For ciklus alkalmazása Önálló programírás feltétel, ciklus
Feltétel, ciklus
Ciklus és feltétel a programokban.
készség
Problémameg oldás, logikai készség
Matematik a
Problémameg oldás, logikai készség Problémameg oldás, logikai készség
Matematik a
ÉN lk kr vm úa d ag
Rajz
D szk lk p ag kreativítás fejl.
Környezet -ismeret Rajz Technika
Matematik a
III. INFORMATIKAALKALMAZÓI ISMERETEK 16 ÓRA 33/29 Rajzoljunk!
Rajzok készítése rajzolóprogram segítségével
34/30 Rajz és szöveg
Konkrét rajz elkészítése megadott szempont szerint.
Szerkesztési és transzformációs műveletek a rajzolóprogramban: átméretezés, tükrözés, forgatás, nyújtás, döntés Rajzeszköztár, vágólap, szerkesztő műveletek Szövegírás rajzolóprogrammal
Rajz készítése szerkesztési és transzformációs műveletekkel. Rajz mentése Plakát készítése Rajz mentése
35/31 Színes rajz és szöveg
Rajzelemek szerkesztése
36/32 Szöveget gépelünk A szövegszerkesztés ismétlése, szövegírás gyakorlása 37/33 Szöveget Szöveg formázunk I. bekezdésszintű formázása 38/34 Szöveget Szöveg formázunk II. bekezdésszintű formázása 39/35 Szöveg és rajz A szövegszerkesztő rajzeszköztárának megismerése 40/36 Szöveg és kép Kép beszúrása a szövegbe
41.
Szövegszerkesztés gyakorlása
42
Összefoglalás
43/37 Multimédiás anyag Multimédia szerkesztése fogalmának kialakítása, multimédiás anyag
Rajzelemek tükrözése, forgatása, nyújtása és döntése Szövegírás rajzolóprogrammal
Rajzkészítés tükrözéssel, 10 forgatással, nyújtással és döntéssel
lk kr vm úa d
Szövegegységek karakterformázás mozgás a szövegben, Bekezdések zárása
Szöveg beírása, javítása, módosítása.
I ag szö
Nyersszöveg formázása
I ag szö
Behúzások, térköz, sorköz Rajz készítése szöveghez A szöveg és rajz viszonya
Nyersszöveg formázása adott minta szerint
E szk lk ag úa Irodalom
Rajzkészítés Rajzformázás
lk kr vm úa d
Beszúrás fájlból, Beszúrás Clipartból, kép formázása nyomtatási kép, Oldalbeállítások: margók, tájolás
Szöveg írása és ebbe a témához illő kép beszúrása
lk kr vm úa d
Multimédia, állókép, mozgókép
Multimédiás anyag készítése pl Lapoda Mese programmal. Állóképek, szöveg.
Logikai készség. Kreativitás.
Rajz Technika Környezet -ismeret magyar nyelvtan magyar nyelvtan
Vizuális kommunik áció Vizuális kommunik áció
Vizuális kommunik áció
készítése
44/38 Hangfelvétel multimédiás anyaghoz 45/39 Adatok, adatforrások
46/40 E-tanulás
47/
Részösszefoglalás
48
Értékelés
11
Multimédiás anyaghoz hangfelvétel készítése Információk gyűjtése különböző forrásokból. Információk rögzítése=adat Adatok csoportosítása, kezelése Szaktárgyi órákhoz tananyagok megkeresésének megtanítása
Hangfelvétel, lejátszás,
A Lapoda Mese-hez hangfelvétel készítése.
Információ, adat, szöveges adat, számadat, adatkezelés
Adatok gyűjtése, rendszerezése, „feldolgozása” játékosan!
Sulinet Digitális Tudásbázis tallózófa ikonok
Tallózófa használatának gyakorlása Az oldal keresőjének gyakorlása
Logikai készség. Problémamegoldó készség Kreativitás. Problémamegoldás. Alkotva tanulás képessége
Vizuális kommunik áció
Kreativitás.
Vizuális kommunik áció
Vizuális kommunik áció
IV. Infokommunikáció 6 óra 49/41 Internetes weboldalak felkeresése
Adott kérdésre válasz keresése.
Internet, honlap, webhely, ugrópontok (linkek)
Böngészés az interneten. I, lk, p, kg, if, Egyszerű keresési feladatok. ö;
Minden tantárgy
50/42 Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről.
Kép, hang (zene) keresése
51/43 Elektronikus levél fogadása, küldése
Levelek rendezése. Mappák (Érkezett, Elküldött);
Mappák megismerése, használata.
I, k, szk, if, gy, ö;
Magyar, ének, vizuális kultúra, osztályfőn öki Minden tantárgy
52/44 Elektronikus levél fogadása, küldése
Levelek rendezése. Címjegyzék használata. Csoportos kommunikációs eszközök megismerése
Új mappa létrehozása. Levelek rendezése. Címjegyzék használata. Információ küldése, fogadása, a csoportos kommunikációs eszközök használata.
I, k, szk, if, gy, ö;
Minden tantárgy
I, k, szk, egy, gy, ö;
Minden tantárgy
Információk gyűjtése szabadon hozzáférhető forrásokból.
I, if, szk, gy;
Minden tantárgy
Jogi és etikai szabályok megismerése.
ÉN, I, if, szk, gy;
Osztályfő nöki
53/45 Információ küldése, fogadása csoportos kommunikációs eszközök segítségével. 54 Összefoglalás
Keresőprogramok speciális beállításai
Mappák (Piszkozat, Kuka stb.); Címjegyzék MSN, Windows Live Messenger, Skype;
Böngészés az interneten. I, lk, p, kg, if, 12 Összetett keresési feladatok. ö;
V. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 6 ÓRA 55/46 Szabadon felhasználható források megismertetése. 56/47 Személyi információk, személyes adatok fogalmának
Tapasztalatok Szabadon felhasználható szerzése az információforrások információforráso k mindennapi szerepéről A személyiségi A személyi információk jogi oldala. jogok és az Adatvédelem. informatika kapcsolatának
tisztázása.
tisztázása.
13
57/48 Az informatika múltjára vonatkozó történetek.
Néhány kulcsfontosságú találmány megismerése.
Magyar tudósok szerepe az informatika fejlődésében.
58/49 Információgyűjtés hálózatokról
Hozzáférés mások Az informatikai eszközök adataihoz, alkalmazásának fontosabb etikai dokumentumaihoz. kérdései. Lehetőségek és korlátok.
Mások adataihoz, I, p, d, é, k, ö; dokumentumaihoz való hozzáférés a helyi hálózaton és az interneten keresztül.
59/50 A számítógépes játékok és az internethasználat veszélyei
Játékok és internetes játékok gyűjtése.
A probléma megfigyelése, saját tapasztalatok megosztása. A tanulságos esetek megbeszélése.
TE, É, I, K; é; Osztályfő nöki
Keresés különböző szempontok alapján csoportmunkában.
T, szk, lk, i, gy, ö;
Veszélyek a túlzott számítógéphasználatban. Játékszenvedély.
Kiselőadások az informatika I, E, H, gy, if, fejődésének történetéből. k, ö, szö;
Matematik a, technika, társadalo m-ismeret Minden tantárgy
60/51 Összefoglalás
VI. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA 5 ÓRA 61/52 Hagyományos eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése.
A betűrendes leíró A könyvek tartalmi csoportosítása: katalógus szépirodalom, ismeretközlő használata. irodalom, sajtótermékek. A betűrendes leíró katalógus szerkezete és használata.
Minden tantárgy
62/53 Új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. (M) 63/54 Az információkeresés technikái.
Új ismerettárak megismerése
Nem nyomtatott Video, CD, DVD az iskolai I, T, i, lk, gy, 14 információhordozók, azok előnyei és könyvtárban; ö; hátrányai. Oktató CD-k, DVD-k használata.
Magyar, technika
Forráskeresés a szabadpolcon ill. az adathordozók között
Keresési technikák hagyományos és elektronikusan tárolt információ esetén
Minden tantárgy
A médiumok megkülönböztetése 64/55 és irányított feldolgozása. (M)
A médiumok csoportosítása különböző szempontok alapján.
Csoportosítás különböző szempontok A médiumok csoportosítása, I, T, i, lk, gy, alapján (közlésmód, információs a megfelelő médium ö; érték). kiválasztása.
Összefoglalás 65/56 ÖSSZEFOGLALÁS (2 óra)
66-67
Összefoglalás
68
Számonkérés
Anyaggyűjtés, feldolgozás, forrásjelölés, információközlés
I, T, i, p, if, szö, ö;
Minden tantárgy
A Tanterv jelöléseit alkalmazva: Kiemelt fejlesztési feladatok: ÉN Én és önismeret H Hon-és népismeret E Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra K Környezeti nevelés I Információs és kommunikációs kultúra TE Testi és lelki egészség T Tanulás F Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Kulcskompetenciák: k kommunikációs n narratív d döntési szk szabálykövető lk lényegkiemelő é életvezetési
egy együttműködési p problémamegoldó kr kritikai i komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Gondolkodási képességek fejlesztése: ig induktív gondolkodás dg deduktív gondolkodás kg korrelatív gondolkodás ag analógiás gondolkodás vm vizuális memória Megismerési képességek fejlesztése if információszerzés és– feldolgozás úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása szö szövegalkotás képessége gy a mindennapi életben való eligazodás ö az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek
I. Számítógép és környezet 1. óra A mi informatikai rendszerünk Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége, szövegalkotás képessége, a mindennapi életben való eligazodás képessége. Nevelési cél: A szabályok elfogadtatása és szabálykövető magatartás kialakítása Vitakészség fejlesztése. Vitakultúra kialakítása Fejlesztési feladatok: Baleset és –tűzmegelőzési szabályok megbeszélése A gépterem számítógépes informatikai rendszerének megismerése Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Kritikai érzék fejlesztése Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, páros munka, csoportmunka
Tananyag feldolgozása: Ez a lecke az iskolai terem rendjét, a számítógép iskolai használatának szabályait taglalja. A zökkenőmentes közös munka érdekében mindenkinek ismernie kell ezeket a szabályokat és be is kell tartani ezeket. A tavaly már tanult szabályok összegyűjtése történhet frontális osztálymunkában, de csoport vagy páros munkában is. A csoportok vitatkozzanak az egyes szabályok fontosságáról, betartásuk nehézségeiről. Frissítő kérdések: 1. Informatika szó jelentése: az a tudomány, ami az új ismeretek megszerzésének módját tanítja meg. 2. Rendszer: amikor a dolgok összefüggnek egymással, kapcsolatban vannak egymással. 3. Az eszközök külön-külön lehetnek működőképesek, de csak együtt, rendszerben érdemes őket használni. Beszéljük meg, hogy miért jelent veszélyt az emberre az elektromos áram. Nézzük meg a Tűzriadó tervet (ami a teremben is ki kell, hogy legyen függesztve.) Beszéljük meg mi a teendő esetleges baleset vagy tűz esetén. A következő feladatokat csoportmunkában ajánlott megoldani. 1. feladat: A Szabályok megkönnyítik az életünket. Segítik az emberek egymás mellett élését. A társadalom elképzelhetetlen szabályok nélkül. 2. feladat: A számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld! Ha bármi rendellenességet észlelsz, azonnal szólj tanárodnak! A gépeket feleslegesen ki– és bekapcsolgatni tilos! Munkáidat csak a megadott helyre mentheted el!
16
Tilos bármilyen beállítást megváltoztatni! A teremben enni, inni tilos! Az asztalt és az eszközöket rendben hagyd magad után! A szabályokat le is lehet rajzoltatni, vagy a szabályokhoz párba kelljen rakni az előre elkészített képekkel. 3. feladat: A tanulók vitathatják, hogy miért nem szabad a számítógép mellett enni, inni. Miért nem változtathatják meg az iskolában például az asztal beállításait stb. Próbáljuk meggyőzni őket ezen szabályok fontosságáról! 4. feladat: Alapvető szabály, hogy a számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld! (Mert balesetet okozhatsz!) 5. feladat: Változatos lehet a gyerekek választása. Bármelyik lerajzolt szabály lehet jogos. 6. feladat: A tanulók párban megvitatják, hogy kinek melyik szabály betartása okoz nehézséget. Ötletes megoldások is születhetnek, vagy csak egyszerűen arra jutnak, hogy akart és önuralom szükséges a szabály betartásához. A számítógép terem rendje című rajz összefoglalja az eddig összegyűjtött, megvitatott szabályokat. A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Áramütéses baleset esetén a teendőket kell helyes sorrendbe tenni. (szk szabálykövető) 2. feladat: Az áram okozta tűz esetén kell a helyes oltási módot kiválasztani. (d döntési) 3. feladat: A számítógép kezelésének szabályait kell megalkotni a szavak helyes sorrendbe rakásával. (k kommunikációs szö szövegalkotás képessége) Az Összefoglalás rész a lecke vázlatát adja. Ezek elsajátítása mindenkinek ajánlott! Ismétlő kérdések: 1. A számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld! Ha bármi rendellenességet észlelsz, azonnal szólj tanárodnak! 2. A gépeket feleslegesen ki– és bekapcsolgatni tilos! Munkáidat csak a megadott helyre mentheted el! Tilos bármilyen beállítást megváltoztatni! A teremben enni, inni tilos! Az asztalt és az eszközöket rendben hagyd magad után! 3. Itt fel lehet sorolni a helyi szabályokat. Előfordul, hogy a tanulók egyes szabályok eltörlését kérik. Szabályok a http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=425a1c5e-e2cf-428a-9e20a89d702d4c8a&v=1&b=3&t=szoveg&newnav=true&cid=d02b48ba-5f13-4f3b-97c3f2b8484aff15 oldalon találhatók A következő oldalon lehet gyakorolni a baleset-megelőzési szabályokat! http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=213b3107-2af9-4393-a2598bede23a4228&v=1&b=4&t=animacio&newnav=true&cid=2a8cb0f2-51fb-4924-8dd92b3fb2ee83ac
17
18
2. óra Az én informatikai rendszerem Képességek: Kommunikációs, szövegalkotási, információszerzés és– feldolgozás és a lényegkiemelő képesség fejlesztése. Nevelési cél: Kommunikációs eszközök helyes használatára nevelés Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Testi és lelki egészségre nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Környezettudatos magatartás kialakítása Fejlesztési feladatok: Az otthoni számítógépezési szokások kialakítása, esetleges megváltoztatása A testi és lelki egészség megóvása Hulladékká vált számítógépek és elektronikus eszközök helyes kezelésére Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Ez a lecke az otthoni számítógépezési szokások kialakítását, esetleges megváltoztatását célozza. Felhívja a figyelmet az egészség megóvására és a feleslegessé, hulladékká vált számítógépek helyes kezelésére. Cél a környezettudatos magatartás kialakítása. Beszéljük meg, hogy miben hasonlít, és miben különbözik az iskolai és az otthoni számítógépes környezet. Hívjuk fel a figyelmet a túlzott számítógép használat egészségkárosító következményeire. Frissítő kérdések: 1. Az előző órán tanultak szabályok felsorolását várjuk. 2. Az előző órán tanultak szabályok felsorolását várjuk. 3. Az emberek egészsége érdekében, a gépek érdekében, és a zavartalan együttműködés érdekében. 1. feladat: Az otthoni számítógép használat során valószínűleg a játék és az interneten való böngészés a legjellemzőbb, míg az iskolában az 5. osztályos tananyag révén szöveget írtak, rajzoltak, képeskönyvet szerkesztettek a gyerekek.
2. feladat: Biztosan lesz néhány gyerek, aki most már szövegírásra, rajzolásra is használja otthon a gépet vagy céltudatosabban használja az internetet. 3. feladat: Ez tanulónként eltérő lehet. Bármilyen kis sikert is érdemes kihangsúlyozni, dicsérni. 4. feladat: Érdemes összehasonlítani, hogy milyen eltérőek lehetnek az egyes családokban a szabályok, vagy van ahol nincsenek is szabályok! 5. feladat. 6. feladat: Hátunk a szék támlájának támaszkodjon. Alkaruk a felkarral 90 fokos szöget zárjon be. Hátunk és lábunk 90 fokos szöget zárjon be. Talpunk a padlón legyen. Stb 7. feladat: Szinte valamennyi, hiszen nem lebomló anyagokból készültek. 8. feladat: Hulladékudvarok Budapesten http://www.elektrohulladek.hu/hulladekudvarok.html http://index.hu/gazdasag/magyar/eszemet0731/ HuMusz (Hulladék Munkaszövetség) http://www.tajsebeszet.hu/hirek/2009 http://www.fabinet.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=139 9. feladat: Az elektronikus hulladékokkal kapcsolatban nagyon sok érdekes információt cikket találsz a következő oldalakon: http://www.elektrohulladek.hu http://hvg.hu/Tudomany/20080222_elektronikus_szemet_e-hulladek_greenpeace.aspx Elektronikus hulladékokhoz kapcsolódó jogszabályok: http://www.elektrohulladek.hu/jogszabalyok.html Elektronikus hulladékok újrahasznosításáról http://www.elektrohulladek.hu/ujrahasznositas.html Monitor képcsövének újrahasznosítása http://www.elektrohulladek.hu/kepcso.html A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: A tanulónak le kell rajzolnia az otthoni számítógépes környezetet (Ha ilyen nincs, akkor az iskolait) és le kell írnia a tanultak ismeretében, hogy mi helyes, illetve min kellene változtatni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása, lk lényegkiemelő) 2. feladat: Be kell osztani, hogy szerinte a különböző tevékenységekkel mennyi időt kellene szánni naponta. Itt rá lehet mutatni a túlzott számítógép használat hátrányaira, és e helyett más szabadidős tevékenységet ajánlani. (szk szabálykövető, é életvezetési 3. feladat: Az e- szemét helyes kezelését lehet ezzel a feladattal tudatosítani. (K Környezeti nevelés) 4. feladat: Ki kell választani az elektronikus hulladékokat a felsorolásból. (K Környezeti nevelés) Ismétlő kérdések: 1. Pl Naponta mennyi időt engednek számítógépezni. Ha többen is használják ugyanazt a gépet, hogyan osztják be, mikor ki kerül sorra, Szabad-e a gépnél enni, inni. Az iskolából hazaérve lehet-e gépezni, vagy csak ha már kész másnapra a lecke? 2. Kényelmes szék, helyes testtartás, megfelelő távolságra tett, jól beállított monitor. Huzamosabb számítógépezés közben gyakran szemtornáztatás (felváltva közelre és távolra nézés), pár perces torna. 3. Elektronikus hulladék. Az elromlott vagy elavult elektronikus eszközökből keletkezik. 4. Az e-hulladék veszélyes hulladék, kezelésére külön szabályok vonatkoznak.
19
20
3. óra Mivel működik? (Az operációs rendszer feladatai) Képességek: Lényegkiemelő, együttműködési és a kommunikációs képességek fejlesztése. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Nevelési cél: Tervszerű munkavégzésre nevelés Fejlesztési feladatok: A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás A használt operációs rendszer alapvető feladatainak megismerése Analógiás gondolkodás fejlesztése Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása Vizuális memória fejlesztése Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szemléltetőtáblák, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: 5. osztályban már tanultunk az operációs rendszerről. Tisztáztuk, hogy a számítógép működéséhez operációs rendszerre van szükség. Most részletesebben is vegyük sorra az operációs rendszer feladatait. Természetesen a felsorolás még nem teljes és nem részletes. Nézzük meg és próbáljuk ki az operációs rendszer néhány alapvető beállítását (asztal háttere, az ablakok színe, az ablak betűinek típusa és a képernyő pihentető). Ezek a beállítások alapjaiban nem változtatják meg az operációs rendszer működését, ezért a tanulók is kipróbálhatják a módosításokat. Fontos szabály, hogy ha többen is használják ugyanazt a gépet, akkor óra végén illik az operációs rendszert a szokásos módon visszaállítani. (Gondoljunk az egér jobbkezesről balkezes használatra állításánál! Milyen nagy riadalmat okoz egy „fordítva” működő egér!) Érdemes kipróbálni a saját kurzor rajzolását. A tanulók nagyon büszkék, hogy a „gépen” (az operációs rendszerben) az ő kurzoruk jelenik meg. A tanulók által elvégezhető karbantartási feladatok az egérre és a billentyűzetre korlátozódnak. Ezek megbeszélése közben jobban megértik ezen eszközök működését, és használatuknak szabályai i elfogadhatóbbá válnak, hiszen látják, hogy a helytelen használat milyen hibát okozhat. Frissítő kérdések: 1. A jogszabályok: büntető jog, polgári jog, családjog, stb. KRESZ szabályok gyűjteménye Iskolai Házirend 2. Pl Az úttesten csak gyalogátkelőhelyen szabad átkelni.
Csak akkor szabad átmenni a „zebrán” ha a lámpa zöldet mutat. STOP táblánál meg kell állni a járműveknek. Házirendből Pl A tanítási órára ki kell kapcsolni a mobiltelefont. 3. Netiket pl. e-mail esetében: Ne küldjön, és ne továbbítson levélszemetet. Ha több címzettnek küldött levélre válaszol, csak azoknak küldje el válaszát, akikre az valóban vonatkozik. Az on-line találkozások személytelen jellege miatt az ember hajlamos erőteljesebben fellépni, mint a való életben tenné. Mielőtt elküldi hozzászólását, gondolja át, vajon szemtől szembe is kimondaná-e. Ha nem, érdemes átfogalmazni azt. 1. feladat: A számítógépen a szabályok betartását az operációs rendszer felügyeli. 2. feladat A Windowsban a Sajátgép\Vezérlőpult\Megjelenítés útvonalon lehet elérni az Asztal, az ablakok és a képernyő pihentető beállításait. Léteznek kurzorszerkesztő programok, melyekkel saját kurzort rajzolhatsz, és ezzel még egyedibbé teheted az operációs rendszered megjelenését! 3. feladat Rajzolni lehet az internetről ingyenesen letölthető Windows alatt futó kurzorszerkesztő programmal. http://www.download.com/RealWorld-Cursor-Editor/3000-2317_410550991.html?cdlPid=10755874 A cur kiterjesztésű program bármelyik mappába elmenthető, és az egérmutató beállításainál betölthető. A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: A windows szó jelentését kell angolról magyarra fordítani. (I Információs és kommunikációs kultúra) 2. feladat: Meg kell magyarázni, miért éppen a windows lett az operációs rendszer neve. (n narratív, szö szövegalkotás képessége) 3. feladat: Az operációs rendszer feladatait felsoroló mondatokat kell kiegészíteni. (szö szövegalkotás képessége, úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) 4. feladat: A windows operációs rendszer bejelentkező képének részeit kell megnevezni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) 5. és 6. feladat: Rejtvényben lehet gyakorolni az operációs rendszer elnevezéseit. (p problémamegoldó, lk lényegkiemelő, k kommunikációs) Ismétlő kérdések: 1. Az operációs rendszer fő feladatai: Hardvereszközök kezelése, programok futtatása, hibák kijavítása, kapcsolattartás a felhasználóval. 2. Hardvereszközök kezelése: billentyűzet, egér működtetése Programok futtatása: el lehet indítani a felhasználói programokat. Hibák kijavítása: Ha hiba van a működés során akkor a Feladatkezelő rendszer jelez. Kapcsolattartás a felhasználóval, Hibaüzenetet kapunk, vagy pl. leállításkor is kiírja az operációs rendszer, ha még dolgozik, vagy frissít az internetről. 3. Görgős egér tisztítása és billentyűzet tisztítása. 4. Az asztal hátterét (a tapétát), az ablakok színét és a képernyő pihentetőt könnyen meg lehet változtatni.
21
22
4. óra Milyen eszközöket használunk munka közben? A monitor Képességek: A mindennapi életben való eligazodás és a lényegkiemelő képesség fejlesztése. Nevelési cél: Tervszerű munkavégzésre nevelés Együttműködésre nevelés Fejlesztési feladatok: Monitor feladatának megértése Monitorok jellemzése tulajdonságaik alapján, monitorok fajtái Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Deduktív gondolkodás fejlesztése Korrelatív gondolkodás fejlesztése Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, monitorok, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: A lecke célja, hogy a tanulók jobban megismerjék és megértsék a monitor működését. Összegyűjtjük a monitor legfontosabb tulajdonságait. Ezek a méret, felbontás és a megjeleníthető színek száma. Ajánlott a teremben található monitorok méretét megmérni. Ehhez lehet kapni inch-ben mérő vonalzót vagy mérőszalagot. Ezt a mérőszámot aztán átválthatjuk cm–be. Tudatosítsuk, hogy a monitor (téglalap) átlóját kell megmérni! A felbontás megértését segíti, ha milliméterpapírral szemléltetjük azt. Hívjuk fel arra a figyelmet, hogy ez csak szemléltetés, a valóságban egy-egy képpont kisebb, mint a papíron látható egy-egy négyzet! A megjeleníthető színek száma mára már szinte történelem, hiszen a korszerű monitorok nagyon sok színt tudnak megjeleníteni. Példa lehet a csak két színt kezelő monitorokra a pénztárgépekhez csatlakoztatott, csak karakteres üzemmódban dolgozó kisméretű monitor. A monitorok működési elvénél nem szabad belemenni a részletekbe, mert az még nem ennek a korosztálynak való. Elnevezés szintjén ismerjék a különböző monitorfajtákat, és ismerjék fel azokat. Fontos tudatosítani, hogy a monitor működéséhez vezérlőkártya is szükséges. Frissítő kérdések: 1.A számítógép feladatai: Adatok bevitele, feldolgozása, eredmények megjelenítése, továbbítása, fogadása, tárolása. 2. Kiviteli eszközök: monitor, nyomtató, hangfal. 3. A kiviteli eszközök feladata: az eredmények megjelenítése.
1. feladat: CRT vagy LCD monitor rajza. 2. feladat: 3-4 kisebb és egy ezektől eltérő nagyobb gomb. A nagy gombbal lehet a monitor ki és bekapcsolni. A többi gombbal a típusoktól függően menüt lehet megjeleníteni, a kép elhelyezkedését beállítani jobb-bal illetve le-fel irányban, illetve a fényerősséget szabályozni. 3. feladat: A kikapcsolt monitorral nem lehet ésszerűen tovább dolgozni, hiszen nem látjuk, hogy mit írunk, hová kattintunk, és nem látjuk az operációs rendszer üzeneteit sem. 4. feladat: A monitorok ritkán 14, inkább 15, 17 esetleg 19 colosak, vagyis az átlójuk sorrendben. 14*2,54cm=35,56 cm, 15*2,54cm=38,10cm, 17*2,54=43,18cm, 19*2,54cm=48,26cm. 5. feladat: Az áruházakban és nagyobb boltokban lévő pénztári programok karakteres üzemmódban dolgoznak, hiszen ott nincs szükség grafikai megjelenítésre. 6. feladat: A gyerekeknél található zöld színesek számát kell meghatározni. A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Be kell rajzolni, hogy hogyan kell értelmezni a monitor méretét. (F Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, gy a mindennapi életben való eligazodás) 2. feladat: Fel kell ismerni a CRT monitort. (F Felkészülés a felnőtt lét szerepeire) 3. feladat: A monitorok tulajdonságairól kell igaz/hamis állításokat eldönteni. (I Információs és kommunikációs kultúra) 4. feladat: Kakukktojást kell keresni (lk lényegkiemelő, kr kritikai) 5. feladat: Három válaszlehetőség közül ki kell választani a helyeset. (kr kritikai) 6. feladat: Képrejtvényt kell megfejteni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) Ismétlő kérdések: 1. A tanteremben vagy CRT, LCD monitorok találhatók, vagy vegyesen mindkét fajta. 2. A képátmérő a monitor átlósan mért mérete. A monitorok ritkán 14, inkább 15, 17 esetleg 19 colosak, vagyis az átlójuk sorrendben. 14*2,54cm=35,56 cm, 15*2,54cm=38,10cm, 17*2,54=43,18cm, 19*2,54cm=48,26cm. 3. A beállításoknál megnézhető a monitor felbontása, ami azt jelenti, hogy hány képpont megjelenítésére alkalmas a monitor. Gyakori felbontás a 800*600, az 1024*768 vagy a 1280*1024. 4. A beállításoknál megnézhető és a megjeleníthető színek száma. A színek száma gyakran a 24 bit kifejezéssel van megadva, ami 224=16 777 216 árnyalatot jelent. 5. Alapszínek: sárga, piros, kék. Ezekből az összes további szín kikeverhető. 6. Monitorok fajtája a működési elvük szerint: CRT és LCD. 7. A monitor működéséhez vezérlőkártya is szükséges.
23
24
5. óra Kiviteli eszközök: a nyomtató Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség fejlesztése. Információszerzés és– feldolgozás képességének, fejlesztése. Nevelési cél: kommunikációs eszközök helyes használata, mindennapi életben való eligazodás önellenőrzés, önértékelés, Fejlesztési feladatok: A nyomtatók szerepének megismerése A nyomtatók jellemzői, nyomtatófajták Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, páros munka Tananyag feldolgozása: A másik legfontosabb kiviteli eszközzel, a nyomtatóval ismerkedünk meg részletesen. A nyomtató nem alaptartozéka a számítógépnek, de nagyon elterjedt eszköz. A takarékosságot és a praktikusságot hangsúlyozhatjuk azzal, hogy hálózat esetében nem szokás minden géphez nyomtató kötni, egy nyomtató szolgál ki egy teljes hálózatot. A nyomtatási sor példájában rejlő nevelési lehetőségeket ne hagyjuk ki! (Aki előbb jött, azt előbb „szolgálják” ki!) A nyomtatók fajtáinál a működési elvekre fektessük a hangsúlyt! Érzékeltessük, hogy a fejlődés iránya az egyre jobb minőségű nyomat és a minél gazdaságosabb üzemeltetés. Ha tehetjük, mutassunk be különböző nyomtatókkal készült nyomatokat. (Lehetőleg ugyanarról a szövegről vagy képről!) A nyomtató jellemzői közül a felbontás a mintanyomatokkal szemléltethető. A sebességet csak működés közben tudják érzékelni a gyerekek. Ha van rá lehetőségünk, nyomtassuk ki ugyanazt a képet tintasugaras és lézernyomtatóval is. A közben eltelt időt stopperórával mérheti egy-egy tanuló, és ebből kiszámítható a lap/perc –ben megadott sebesség is. A nyomtatás beállítási lehetőségeit érdemes megnézni, ezekre szükség lesz majd a szövegszerkesztés témakörben is. A különböző nyomtatófajtákról leírást és képeket érdemes az internetről kerestetni tanulópárokkal. Frissítő kérdések: 1. A nyomtatóval adatot lehet kivinni a számítógépből, munkánk eredményét papíron lehet megjeleníteni.
2. A nyomtató az eredményeket papíron jeleníti meg. 3. Nyomtathatott a gyerek már szöveget, rajzot. 4. Nyomtatót láthatott a boltok, gyógyszertárak stb. pénztárgépénél, postán, bankban, vasúti jegypénztárnál stb. 1. feladat: Valószínűleg egy nyomtató van a hálózathoz vagy a tanári géphez kötve. 2. feladat: Ha festékszalaggal működik, több példányban nyomtat és zajos, akkor mátrixnyomtató. Ha festékpatron kell bele, akkor tintasugaras. Ha festékkazettával működik és meleg a papír, ami kijön a nyomtatóból, akkor lézernyomtató. 3. feladat: A kézikönyvben érdemes megnézni a műszaki paramétereket: nyomtatási sebesség, felbontás. Hasznos információ a tintapatron vagy kazetta cseréjének leírása. A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Különböző perifériák közül ki kell választani a nyomtatók képét. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása, vm vizuális memória) 2. feladat: le kell rajzolni egy képpontokból álló M betűt. ) ag analógiás gondolkodás, lk lényegkiemelő) 3. feladat: Három válaszlehetőség közül ki kell választani a helyeset. (kr kritikai) 4. feladat: Rejtvényben lehet gyakorolni az operációs rendszer elnevezéseit. (p problémamegoldó, lk lényegkiemelő, k kommunikációs) 5. feladat: A rejtvényben megfejtésül kapott fogalmat kell megmagyarázni. (I Információs és kommunikációs kultúra, k kommunikációs) 6. feladat: Képrejtvényt kell megfejteni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) 7. feladat: Képrejtvényt kell megfejteni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) Ismétlő kérdések: 1. Akkor használjuk a nyomtató, ha a számítógéppel elkészített munkánkat papíron is meg akarjuk jeleníteni. 2. Mátrix, tintasugaras és lézernyomtató. 3. Mátrix (tűs) nyomtató: A kép apró pontokból tevődik össze, mely úgy keletkezik, hogy a tűk rácsapódnak a festékszalagra, amelyről így a festék átnyomódik a papírra. Ezekből az átnyomódott pontokból sorról-sorra rajzolódik ki a kép. A nyomtató előnye, hogy egyszerre több példányt is lehet vele nyomtatni és olcsó az üzemeltetése. Tintasugaras nyomtató: Itt is apró pontokból áll össze a kép. A folyékony festékcseppeket a patronból egy szerkezet soronként “ráfújja” a papír megfelelő helyére. Lézernyomtató: A nyomtatást nem soronként végzi. A nyomtató a memóriájában a teljes lap képét előállítja, majd utána készít róla lenyomatot. A száraz festékport hő segítségével rögzíti a papíron. A festékpor a festékkazettában található. 4. Nyomtatók jellemzői: Felbontás: megmutatja, hogy hány festékpont kerül 1 inchre. Ez lehet 600, 1200 DPI is (Dot Per Inch= képpont incsenként). Sebesség: A percenként nyomtatott oldalak száma. A nyomtató memóriája: Ez a memória tárolja az adatokat, míg a nyomtató ki nem nyomtatja azt. Ez a nyomat minőségét nem, csak a számítógép nyomtatás alatti gyorsaságát befolyásolja. 5. A nyomtató felbontásának mértékegysége. Megmutatja, hogy hány festékpont kerül 1 inchre. Ez lehet 600, 1200 DPI is (Dot Per Inch= képpont incsenként).
25
6. óra Mit lehet még csatlakoztatni? Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Tanulás képességének fejlesztése. Nevelési cél: Tervszerű munkavégzésre nevelés Önellenőrzés kialakulása Fejlesztési feladatok: A számítógép egyéb perifériáinak megismerése A perifériák szerepe a mindennapi életben Analógiás gondolkodás Információs és kommunikációs kultúra Vizuális memória Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Szemléltető eszközök: applikációk vagy interaktív tábla Munkaforma: páros munka, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Cél a számítógép eddig megismert perifériáin kívül (billentyűzet, egér, monitor, nyomtató, háttértárak) egyéb perifériák megismerése. Ezek lehetnek webkamera, digitális kamera, digitális fényképezőgép, mobiltelefon stb. Ezeket az eszközöket lehetőség szerint mutassuk be és használják is a tanulók. Ha erre nincs mód, akkor gyűjtsünk képeket az eszközökről (akár előzetes gyűjtőmunkával, vagy órán az internetről). Ezt a tanulók párban vagy csoportmunkában tehetik meg. Csoportosítsuk az eszközöket a megtanult felosztás szerint: bemeneti, kimeneti eszközök, háttértárak. Ez az óra az újabb eszközök logikai rendszerbe helyezésével a már tanult perifériákkal kapcsolatos ismeretek elmélyítését is szolgálja.
26
27
7. óra Dolgozzunk és rendszerezzünk! Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Tanulás képességének fejlesztése. Nevelési cél: Tervszerű munkavégzésre nevelés Önellenőrzés kialakulása Fejlesztési feladatok: Mappaszerkezet gyakorlása Műveletek mappákkal és fájlokkal Analógiás gondolkodás Információs és kommunikációs kultúra Vizuális memória Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, mappaszerkezet háttértáron Munkaforma: frontális, páros munka, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Cél a számítógép könyvtárstruktúrájának, könyvtár és állományműveleteinek megismerése Könyvtár és állomány létrehozása, törlése, másolása, mozgatása, átnevezése Keresések, keresési feltételek A Mappák 6. leckéhez nevű mappa tartalmaz gyakorló mappaszerkezetet. Ezt a mappát wincseszterre vagy pendrájrvra másolva oda lehet adni a tanulóknak (célszerű tanulópároknak), hogy derítsék fel és rajzolják le a mappaszerkezetet. Lehet olyan feladatot is adni, hogy rajzoljanak egy állóképet vagy egy pár soros szöveget és mentsék el a mappaszerkezet megfelelő mappájába. A kiterjesztés minta 6. lecke nevű mappa különböző kiterjesztésű apró fájlokat tartalmaz. Ezeknél lehet vizsgálni az egyes fájlformátumok helyfoglalását. Frissítő kérdések: 1. Wincseszter, flopi, cédé, dévédé, pendrájv 2. A háttértáron létrehozott tároló helyek. A mappákba mentjük a fájlokat. 3. A mappák a háttértárakon találhatók. 4. Fájlokat tárolunk. 5. Elmentett munkáink a fájlok. 6. Fájl, mappát vagy programot jelképező kis kép. 7. Egyszerűek, jól megjegyezhetőek. 1 feladat: A mappaikonok képe egységes az operációs rendszerben. A Windowsban pl sárga könyvecske.
2. feladat: A fájlok ikonja változatos képet mutat. Az ikon utal a fájl jellegére is. Különböző programok által létrehozott fájlok ugyanolyan ikont kapnak. 3. feladat: Képrészlet kijelölése Szerkesztés\Másolás menüpont választása Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása A képrészletet a kívánt helyre mozgatjuk 4. feladat:Szöveg kijelölése egérrel vagy billentyűzetről (SHIFT gomb lenyomva tartása mellett) Szerkesztés\Másolás menüpont választása A kurzort a beillesztés helyére visszük Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása 5. feladat: Gyakorlására készült a „Mappák a 6. leckéhez” mappa Fájl kijelölése Szerkesztés\Másolás menüpont választása Átlépünk a beillesztés helyére (A megfelelő mappába) Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása 6. feladat: Gyakorlására készült a „Mappák a 6. leckéhez” mappa Mappa kijelölése Szerkesztés\Másolás menüpont választása Átlépünk a beillesztés helyére (A megfelelő mappába) Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása 7. feladat: Az MP3 egy veszteséges tömörítésen alapuló zenei fájlformátum, jelenleg az egyik legelterjedtebb. 1995 első felében MP3 fájlok kezdték elárasztani a netet olyan programoknak köszönhetően, mint a Winamp és a Napster. http://hu.wikipedia.org/wiki/Mp3 8. feladat: Gyűjts össze különböző kiterjesztéseket! Mp3, mp4, doc, txt, bmp, jpg, tiff, avi, pdf stb 9. feladat: Csoportosítsátok a kiterjesztéseket aszerint, hogy melyik jelent szöveges fájlt, zenét vagy képet! Szöveges fájlok: txt, doc, pdf Zenei fájl: mp3, mp4, mid Képfájl: bmp, jpg, gif, tiff, Mozgókép: avi 10. feladat: Szövegszekesztő: Pl Word: doc kiterjesztés Rajzolóprogram: bmp kiterjesztés Comenius Logo program: lgp kiterjesztés 11. feladat: Nézzétek meg a használt rajzolóprogramban, hogy hányféle kiterjesztéssel lehet menteni a munkátokat! A Paintban a kiterjesztés lehet: bmp, dib, png, tiff, gif, jpeg. A színek szerint lehet fekete-fehér, 16 szín, 256 szín és 24 bites színnel menteni bmp vagy dib formátumba.
28
12. feladat: A fájlok formátuma befolyásolja a fájl méretét. Ugyanazt a rajzot elmentve pl. A különböző formátumok különböző fájlméretet eredményeznek. („Kiterjesztés minta 6. lecke”mappában találhatók a fájlok.) Fekete-fehér bmp 37690 bit 16 szín bmp 147358 bit 256 szín bmp 293922 bit 24 bit bmp 875314 bit gif formátum 81925 bit jpg formátum 49956 bit png formátum 567349 bit tif formátum 788528 bit Az interneten a jpg képformátumot használják a leggyakrabban, mert az a leg helytakarékosabb. 13. feladat: Ha két színnel (fekete-fehér mentettük el a képet, akkor azt már nem lehet visszaszínezni. A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Mondatokat kell kiegészíteni a mappaszerkezethez és a fájlokhoz kapcsolódóan. (I Információs és kommunikációs kultúra, k kommunikációs, lk lényegkiemelő, ag analógiás gondolkodás, szö szövegalkotás képessége) 2. feladat: Mappaszerkezetet kell elemezni fagráf alapján. (ag analógiás gondolkodás, kg korrelatív gondolkodás) 3. feladat: Kakukktojást kell keresni a mappaműveletekhez kapcsolódóan. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) 4. feladat: Kipótolós feladat. Mappaműveletek gyakorlását szolgálja. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása, (lk lényegkiemelő) Ismétlő kérdések: 1. A mappákat és a fájlokat ikonokkal jelképezzük. 2. A fájlnév névből (azonosítóból) és kiterjesztésből áll, melyeket pont választ el egymástól. 3. A kiterjesztés megmutatja, hogy milyen fajta a fájl, szöveg, kép, hangfájl stb. és azt is hogy melyik programmal készült. 4. A legtakarékosabb fájlformátum a jpg. 5. A mappamásolás lépései: Mappa kijelölése Szerkesztés\Másolás menüpont választása Átlépünk a beillesztés helyére (A megfelelő mappába) Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása 6. Létrehozás, átnevezés, áthelyezés, másolás, törlés.
29
8. óra Összefoglalás Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Rendszerező és lényegkiemelő képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Nevelési cél: A rendszer több mint az egyes dolgok összessége Fejlesztési feladatok: A számítógéppel kapcsolatos ismeretek összefoglalása, rendszerezése Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása Vizuális memória fejlesztése Induktív gondolkodás Analógiás gondolkodás Szemléltető eszközök: tankönyv, számítógépes konfiguráció, applikáció, interaktív tábla Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Cél: A számítógép feladatai, és a hozzájuk tartozó eszközök rendszerezése Frissítő kérdések. 1. A számítógépet, szöveg írására, rajzolásra, zenehallgatásra, intenetezésre, filmnézésre használják a gyerekek. 2. Az iskolában nem lenne informatika óra. Nem tudna a gyerekek oktatóprogrammal tanulni. Nem tudna interneten utánanézni dolgoknak. Délután nem tudna játszani. Nem tudna levelezni, csevegni a barátaival. 3. Az élet szinte minden területén. Vasúti jegy vásárlásakor, helyjegy foglalásakor, számlák, blokkok nyomtatásakor. Postán, bankban. Stb. 1. feladat: Olyan képeket kell gyűjteni, ami számítógépes munkahelyeket mutat be. 2. feladat A gyűjtött képeket fel lehet ragasztani egy kartonra és így a teremben kirakható tablót lehet készíteni. 3. feladat: Az 5. és 6. osztályban tanult perifériák egy-egy könnyen értelmezhető műszaki adatait érdemes megbeszélni. Pl Egér golyós, vagy optikai, vezetékes vagy vezeték nélküli. Háttértárak tárolási kapacitása legalább összehasonlítás szintjén, hogy melyikre fér több adat. Monitor tanult műszaki jellemzői: képátmérő, felbontás, megjelenített színek száma. Nyomtató tanult műszaki adatai: felbontás, sebesség, a nyomtató memóriája. 4. feladat: Bemeneti eszközök: billentyűzet, egér, mikrofon, webkamera, digitális fényképezőgép, digitális kamera. Kimeneti eszköz: Monitor, nyomtató, hangfal. Háttértárak: flopi, cédé, dévédé, wincseszter, pendrájv. 5. feladat:
30
A csoport tagjai képekkel bemutatják és ismertetik az eszköz fő jellemzőit. 6. feladat: Figyelembe kell venni a tananyag felépítését. A mappaszerkezet tartalmazzon olyan mappát, amibe képe, amibe szöveget és amibe programot fognak majd menteni. 7. feladat: A tanár által megadott hely lehet a wincseszter egy kijelölt mappája, vagy pendrájv, esetleg flopi. 8. feladat: Vagy az adathordozót cserélik ki a tanulók, vagy wincsesztere esetén ők maguk cserélnek helyet, hogy felderítsék a társuk által létrehozott mappaszerkezetet. Készíts mappaszerkezetet, majd cserélj a társaddal és derítsd ki, rajzold le az általa létrehozott mappaszerkezetet! A leckéhez nem tartoznak a munkafüzetben feladatok. Ismétlő kérdések: 1. A számítógép feladatai: Adatok bevitele, feldolgozása, tárolása, megjelenítése, továbbítása, fogadása. A számítógép környékén található eszközök (perifériák): billentyűzet, egér, mikrofon, szkenner, webkamera, nyomtató, hangfal, monitor stb. Csoportosításuk: Adatok bevitele a bemeneti eszközökkel történik. Ezek a billentyűzet, egér, mikrofon, webkamera, szkenner. Adatok megjelenítése a kimeneti eszközökkel történik: hangfal (hangszóró), monitor, nyomtató. Az adatok feldolgozását a következő egységek végzik: Központi egység és a memória Adatok továbbítását és fogadását a hálózati kártya vagy a modem végzi. Adatok tárolására szolgál a wincseszter, a flopi, a cédé, a dévédé és a pendrájv. 2. A monitor a legfontosabb kiviteli eszköz. Fajtái: CRT ( Hagyományos, nagy méretű) LCD (Folyadékkristályos, lapos képernyős) Monitorok jellemzői: a mérete (képátmérő), a felbontás és a megjelenített színek száma. 3. Nyomtatók fajtái: Mátrix, tintasugaras, lézer. Mátrix (tűs) nyomtató: A kép apró pontokból tevődik össze, mely úgy keletkezik, hogy a tűk rácsapódnak a festékszalagra, amelyről így a festék átnyomódik a papírra. Ezekből az átnyomódott pontokból sorról-sorra rajzolódik ki a kép. A nyomtató előnye, hogy egyszerre több példányt is lehet vele nyomtatni és olcsó az üzemeltetése. Tintasugaras nyomtató: Itt is apró pontokból áll össze a kép. A folyékony festékcseppeket a patronból egy szerkezet soronként “ráfújja” a papír megfelelő helyére. Lézernyomtató: A nyomtatást nem soronként végzi. A nyomtató a memóriájában a teljes lap képét előállítja, majd utána készít róla lenyomatot. A száraz festékport hő segítségével rögzíti a papíron. A festékpor a festékkazettában található. 4. A mappák tároló helyek a háttértárakon. A fájlok az elmentett munkáink. A fájlokat a mappákba mentük el.
31
II. Algoritmizálás, programozás 9. óra Az adat Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, kommunikációs eszközök helyes használata, kezdeményezőkészség, mindennapi életben való eligazodás Fejlesztési feladatok: Az információ különféle formái jellemző felhasználási lehetőségeinek bemutatása. Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Analógiás gondolkodás. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: I. Információszerzés módja Előzetes feladat: Milyen módon szerezhetünk információt a környezetünkről, illetve a mindennapi életünk eseményeiről? Motivációs beszélgetés a Tk. képei alapján (1. feladat) Tegyenek különbséget a szerzett információ módja szerint! Fogalmazzák meg, hogy a saját érzékszerveink által szerzett információ, és a mások által átadott információ között különbséget teszünk. Határozzuk meg, hogy A saját tapasztalataink alapján szerzett információ a közvetlen, a másoktól kapott információ pedig a közvetett információ. A tankönyv meghatározásának elolvasása II. Közvetlen és közvetett információszerzés Fl. 1./a feladat önálló megoldása.
32
Megoldás: Közvetett: rádió, számítógép Közvetlen: tea, közlekedési lámpa, gitár 1./b feladat közös megbeszélése Hogyan kapunk információt a rádión, számítógépen keresztül? Hogyan szerzünk információt a teáról, közlekedési lámpáról, gitár hangjáról? Mely érzékszerveink vesznek részt ezen esetekben a közvetlen információszerzésben? III. Információátadás folyamata Beszéljenek a gyerekek az információ vételének, átadásának különböző lehetőségeiről. (Ebben segítenek az 1. feladat képei: közvetlen beszélgetés, telefon) Soroljanak fel olyan eszközöket is, amelyek itt nem léthatók (pl.: rádió tv,…)! A tankönyv szövegének elolvasása után elemezzék közösen a Tk. ábráját! Elemzés: Az információátadáshoz szükség van egy információt adó, és egy információt vevő személyre. Az ábrán láthatunk visszafelé mutató (szaggatott) nyilakat is. Gyakran ugyanis az információra reagálunk is valamilyen módon (beszéddel, mimikával, …). Ilyenkor beszélünk visszacsatolásról. Ez azonban nem mindig lehetséges (rádióból, tv-ből szerzett információ). Különböző esetekben különböző lehet az átviteli csatorna. Mondjanak a gyerekek néhány általuk ismert lehetőséget. (levegő, kábel, rádióhullám) Fl. 2. feladat – önálló feladatmegoldás. Megoldás: tárcsázó csengő telefon telefonáló Visszacsatolás történik, nyilak tehát visszafelé is mutatnak. Válaszoljanak a professzor kérdésére is! –Frontális munka Megoldás: az átviteli csatorna a vezeték és a levegő. IV. Információ rögzítése A telefonon történt beszélgetés rögzíthető-e? Mondják el a tanulók, hogy: Miért lehet szükség az információ tárolására? Mióta rögzít az ember információt? Milyen információkat rögzíthetünk? (Segítenek a tk képei-3. feladat) Milyen eszközeink vannak a különböző típusú információk rögzítésére? Fl. 3. feladat megoldása önállóan. Olvassák el a Tk. szövegét az információhordozó eszközökről!
33
10. óra Az információ Képességek: Információs és kommunikációs képesség, információszerzéssel, átadással, rögzítéssel kapcsolatos képességek. Nevelési cél: önellenőrzés, információszerzés, információrögzítés lehetőségei, mindennapi életben való eligazodás Fejlesztési feladatok: Az információszerzés lehetőségei. Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Analógiás gondolkodás. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: csoport, frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: I. Motiváció: Játék –Amerikából jöttünk . . . II. Beszélgetés: Milyen módon jutottatok az előbbi játékban információhoz? (Válasz-mutogatással) Melyik korban és miért használta az ember a mutogatást, mimikát információ átadására? (Válasz - Az őskorban az ősemberek használták, amíg a beszéd ki nem alakult.) III. Szókártyák rendezése: A táblára a következő szókártyákat (vagy képeket) helyezzük fel össze-vissza: Mutogatás, barlangrajz, beszéd, füstjelek, papirusztekercs, kőtábla, könyv, fényképezőgép, lemezjátszó,(vagy gramafon) rádió, tévé, számítógép, … - Rendezzék a gyerekek időrendi sorrendbe a szókártyákat! - Mondják el, hogy véleményük szerint (vagy olvasmányaik alapján) milyen információt tudtak az emberek átadni egymásnak például a füstjelekkel. - Vajon miért volt szüksége az embereknek az írás kialakulására? (Az ember a fejlődésével egyre több ismeretet, tudást halmozott fel. Mindent már nem tudott fejben tartani. Szükség volt tehát a tapasztalataik, szerzett ismereteik, felfedezéseik lejegyzésére. Az írás kialakulásával – ami egy hosszabb folyamat eredménye – az információk hosszú távú megőrzése is lehetségessé vált. Ez az információ rögzítésének egyik lehetőségét is jelenti. Szedjék le a tábláról azokat a szókártyákat, amelyek nem rögzített információt adnak át! (mutogatás, beszéd, füstjelek, rádió, tévé) - Sorolják fel, hogy a fennmaradó szókártyákon olvasható eszközök milyen információt rögzítenek? (barlangrajz, fényképezőgép – képi információ; papirusz, könyv, lehet kép és
34
szöveges információhordozó; kőtábla szöveges információ; lemezjátszó hangrögzítés, a számítógép szöveg, hang és képi információ kezelésére, rögzítésére alkalmas.) Mikor alakulhatott ki a számolás és miért volt erre szüksége az embenek? IV.Csoportmunka: Alakítsanak ki a tanulók (érdeklődésük szerint) 3 csoportot! I. Csoport keressen az interneten az írás kialakulásának előzményeiről! II. csoport keressen a számolás kialakulásáról, a számolás történetéről! III. csoport keressen az információ rögzítéséről ismereteket. Kapjanak erre kb10 percet, majd számoljanak be néhány percben az olvasottakról. Megadhatunk segítségül néhány címet, de ügyesebb gyerekcsoportra, rábízhatjuk a szabad keresést. Néhány cím: - az írás története: előzmények- http://vic.mkm.sulinet.hu/tori/szakkor/irast/ireloz.htm - az írás fogalma: http://www.famakonyv.hu/tori1.html - bemutatók az írás történetéről: http://www.grafologia.hu/Anyagok/irastort1.ppt http://www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek/kozmuv/molnar/segedanyagok/Az_iras.ppt - a számolás kialakulása: http://www.google.hu/search?q=a+sz%C3%A1mol%C3%A1s+t%C3%B6rt%C3%A9nete&ie =utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=com.ubuntu:hu-HU:unofficial&client=firefox-a - számolás, számírás története: http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/TARTSZAM.html - az információ tárolásának története: (... a kőbevéséstől a nanotechnológiáig …): http://www.freeweb.hu/hmika/Erdekes/Html/InfoTaro.htm Házi feladat: Előzetes feladat a következő órához: Adatgyűjtés: Tanulóink gyűjtsenek osztályukról minél több adatot, ezeket füzetükbe írják is le! Pl. Petőfi Sándor, Arany János, születési ideje, helye, hány évet éltek, jelentős műveik.
35
11. óra Adatok rendezése Képességek: Információs és kommunikációs képesség, Információszerzéssel, rögzítéssel kapcsolatos képességek. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, adatkezelés, adatvédelem, mindennapi életben való eligazodás Fejlesztési feladatok: Az adatok felhasználási lehetőségeinek bemutatása. Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Analógiás gondolkodás. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: I. Motiváció: Mondjátok el osztályotokra vonatkozó legfontosabb adatokat! (évfolyam, betűjel, osztályfőnök neve, osztálylétszám, esetleg tagozat) II. Információ vagy adat Ismétlés: Mi az információ? Mit nevezünk adatnak? Mi a különbség az információ és az adat között? Fl.. 1. feladat – önálló feladatmegoldás Megoldás: 1.A/ alaphalmaz – adat (konkrét tartalom), részhalmaz – információ (új ismeret). 1./B adat: 2, 3, 5, 7, 8, információ: 1, 4, 6, III. Adatok rögzítése Kérdezzük meg az osztályban, hányan vannak, akik használnak leckefüzetet! Miért használják? Miért használunk órarendet (amíg meg nem tanuljuk)? Állapítsák meg a tanulók, hogy adatok feljegyzésére szükség van!
36
Hova rögzíthetünk adatokat, illetve hogyan juthatunk mások által lejegyzett adatokhoz? (Tk. képei) Tk. 1. feladat Mire használjátok a füzeteiteket? (vázlat, kiegészítő információk, adatok lejegyzése) Közületek kik (hányan) jegyeztek már fel valamilyen eseményt naptárba? Miért volt erre szükségetek? (Születésnap? Névnap? Verseny időpontja?) Hogyan rögzíthetünk adatot a számológépbe? (Van saját memóriája M+, M-) IV. Adatok típusai Tk. 2. feladat Mely adataidat nem árulod el bárkinek? Miért nem? Milyen típusúak lehetnek az adatok? Olvassák el a Tk. szövegét! Fl. 2. feladat – önálló megoldás Megoldás: Szöveg (3. 7.), szám (2. 5. 8.– dátum) Keressetek adatokat különböző tankönyvekben! (Mi az adat?!) – csoport munka. (pl.: földrajz könyvben, biológia könyvben…) Tk 3. feladat segítenek a képek V. Adatrögzítés a számítógépen Tk. 4. feladat Megoldás: háttértárakon (Sorolják is fel a tanulók a háttértárakat!) Robot Robi – Hogyan rögzíti a számítógép az adatokat? Játékos feladat – Válaszolj a kérdésekre! Az igen az 1, a nem jelenti a 0-t. Egy lehetséges megoldás: 01110 Olvassák el a Tk. szövegét! Tk. 5. feladat VI. A bit Mértékegység meghatározása: Az adat és információ legkisebb egysége a bit. Ez az adatmennyiség mérésére bevezetett mértékegység. Angol eredetű, BInary digiT kettes számrendszerbeli számot jelent. A bináris jelek 0 (hamis) és 1 (igaz) értéket vehetnek fel. Házi feladat: Fl. 3. feladat kód megfejtése Adatgyűjtés: Gyűjtsenek adatokat több csoportban (szöveges, és számtípusút is) lexikonból! Pl.: Petőfi Sándor, Arany János, születési ideje, helye, hány évet éltek, jelentős műveik.
37
38
12. óra Adatok rendezése Képességek: Információ gyűjtésének, és kezelésének készsége. Érezzék az információszerzés és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, mások adatainak tiszteletben tartása, adatok védelme. Fejlesztési feladatok: Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Egyszerű problémák önálló megoldása. Adatok keresése, az életkoruknak megfelelő folyóiratokból, könyvekből, a gyűjtött adatok rendezése, csoportosítása. Olvasás táblázatból, diagramról. Adatok értelmezése. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szókártyák, földrajzi Atlasz, füzet Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka, Tananyag feldolgozása: Ismétlés: Frissítő kérdések alapján, Házi feladat ellenőrzése Előzetes feladat: Milyen adatokat gyűjtöttetek a házi feladatban Petőfiről és Aranyról? (Kerüljenek a táblára a gyerekek által gyűjtött adatok!) 1.Motiváció : I. csoport: Csoportosítsátok az adatokat típusuk szerint. Számok
Szöveg
II. csoport: Kerüljenek az azonos adatok egy halmazba! Szül. idő Szül. hely Melyik esetben könnyebb eligazodni az adatokban? II. Adatok táblázatba rendezése Tk. szövegének elolvasása
Műveik
Életkor
Név
Hogyan tehetnénk még áttekinthetőbbé adatainkat? Rendezzük táblázatba! Mi kerül az oszlopok címe ként a táblázatba? (halmazok címkéje) Milyen sorrendben célszerű az oszlopok címét megadni? (név, szül. idő, szül. hely, életkor, műveik) III. Adatok olvasása táblázatokból Tk. 1., 2., 3. feladatának megoldása, közös válasz a kérdésekre. Fl.. 1., 2. feladat önálló megoldása. Megoldás: Fl. 1 Somogy, Veszprém, Zala Siófok, Fonyód, Veszprém, Ajka, Keszthely, … Külső-Somogy, Bakony, Keszthelyi –hg, … 600 m, 312 m, 448 m
Megoldás: Fl. 2. sorrend 1. 2. 3. 4. 5.
Esemény Róma alapítása Spartacus vezette felkelés Caesar elleni merénylet Nyugatrómai Birodalom bukása honfoglalás
idő Kr. e. 753 Kr. e. 73-71 Kr. e. 44. március 15 Kr. u 476, Kr. u 895-896
IV. Adatok olvasása diagramról Tk. szövegének felolvasása. Tk. 4. feladat kérdéseire közös válasz Tk. 5., 6. feladat megoldása. Készítsenek a tanulók önállóan diagramot a táblázatokhoz! Házi Feladat: Fl. 3., 4. feladatainak megoldása.
39
13. óra Kódok, kódolás Képességek: Kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, mások titkainak tiszteletben tartása, Fejlesztési feladatok: Információk, adatok megjelenési formái. Adatok felhasználási lehetőségei. titkosírás, kódolás jelek, piktogramok értelmezése. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, rajzlap Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: Házi feladat ellenőrzése; Ismétlés: Frissítő kérdések: Mi az információ? Juthatunk- e információhoz a táblázatokból? Motíváció: Tk. 1. feladat képeinek értelmezése, jelentése. Találjanak ki és rajzoljanak csoportokban egymásnak jeleket piktogramokat rajzlapra, amit a többiek megpróbálnak értelmezni, megfejteni! Ismétlés: Válaszoljanak Tk. 2. feladat kérdéseire! Fl. 1. feladat megoldása
I. Jelek, kódok Tk. 3. feladat alapján közös beszélgetés a tanulók kódokkal kapcsolatos ismereteiről. Olvassák fel a Tk. szövegét! Beszélgetés a Tk. 4. feladata alapján a kódok mindennapi életben való használatáról, és jelentőségéről
40
Válasz a Tk. 5. feladat kérdéseire. A Fl. 2. feladat megoldása önállóan. II. Mi a kódolás Kódolás fogalma: Azt a folyamatot, amelyben az egyik jelrendszert (kódot) átalakítjuk egy másik jelrendszerré (kóddá) kódolásnak nevezzük. A tankönyv szövegét olvassák fel. A Tk. 7. feladat megoldása önállóan. III. A dekódolás A Tk. 8. feladat megoldása önállóan. A Tk. szövegét olvassák fel! A dekódolás fogalma: A dekódolás a kódolási eljárás fordítottja, vagyis valamely kód üzenetté való visszaalakítása. A kódolás és dekódolás tehát a különböző jelrendszerek oda-vissza alakítása. Tk. 9., 10. feladat közös megoldása. Házi feladat: Kód (titkosírás) megfejtése Fl. 3. feladat (a megfejtéshez a „kulcsot” jobbra el kell fordítani! A fehér négyzetek betűit összeolvasva a megfejtés: EZ EGY TITKOS KÓD)
41
14. óra Lépésről lépésre Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, pontos munkára nevelés telekommunikációs eszközök helyes használata. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, mindennapi élet algoritmusainak felismerése, algoritmus adatainak értelmezése, lejegyzése. térszemlélet fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. Előkészítés
Kezdjük az órát a tankönyv 1. ábrájának értelmezésével. Beszélgessünk arról, hogy miért fontos, a tervkészítés, miben segít egy jól átgondolt, elkészített terv. Ennek alapján értelmezzük az algoritmus fogalmát. Az algoritmus a feladat megoldásának lépéseit írja le! A tennivalóinkat azért tervezzük meg, hogy hatékonyan, eredményesen dolgozzunk. Akkor jó az algoritmus, ha a feladat megoldásában helyes eredményre vezet. Az algoritmust lejegyezhetjük szóban, szövegesen, rajzosan, vagy folyamatábra segítségével.
42
Hatékony tervkészítésre mutat példát a munkafüzet 1. feladata. 2. Újra, meg újra Keressenek a mindennapi életből ismétlődéseket. az iskolai tevékenységben, a mesékben, Beszéljék meg! A mesékben miért van nagy szerepe az ismétlésnek? Hányszor ismételnek meg tevékenységeket? 3. Ismétlés a Logóban A Teknőc is ismeri az ismétlést! ciklusváltozó Négyzet ismételd 4-szer [előre 50 jobbra 90] Vége
Ciklusmag
Fogalmazzák meg, hogy mit jelent az ismétlés a programozásban. Az ismétlést a programozásban ciklusnak nevezzük. Az ismétlődő rész neve ciklusmag. A ciklusváltozó határozza meg, hogy hányszor fut le a ciklus. Amikor előre tudjuk, hogy hányszor kell az ismétlést elvégezni, számláló ciklusról beszélünk.
4. Feltétel vizsgálat
Értelmezzék ezt a rajzot! Beszéljék meg! Mi befolyásolja a választásunkat? Keressenek nagyon sok példát arra, amikor választaniuk kellett! Emeljék ki, hogy akkor döntenek jól, ha megvizsgálják, átgondolják, minden lehetőséget számba véve hoznak döntést. Tevékenységeink során akkor találkozunk elágazással, amikor nem egyértelmű mit kell tennünk, el kell döntenünk, hogy hogyan haladunk tovább, vagy amikor el kell döntenünk mit kell tennünk. Van, amikor az eredmény nem algoritmizálható, hiszen a megoldás sokféleképpen zajlik le, befolyásolhatja a kedvünk, a szokásaink, satöbbi.
5. Folyamatábra értelmezése Feltétel vizsgálat értelmezéséhez ad segítséget a munkafüzet 3. feladata.
43
Vezessük be a folyamatábra jeleit!
44
A munkafüzet 5. feladata alapján, találjanak ki sok-sok történetet a folyamatábrához. Start
Tevékenység 1
nem
Feltétel
igen
Tevékenység 2
Vége
15. óra Mit tud a Teki? Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, egyszerű alakzatok készítése, térszemlélet fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése, ismerjen meg egy programozási nyelv alaputasításait. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, ImagineLogo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: Ezen az órán ismételjék át, amit eddig a Logo programozási nyelvről tanultak. Ott ahol csak most vezetik be a Logot ott új anyag feldolgozásaként vegyék, természetesen a gyakorlásra több időt engedve. 1. Irányjátékok Az irányok helyes meghatározásához a munkafüzet 1. feladatát javaslom. Írd a képek alá, hogyan fordult el a Teki a kiinduló helyzethez (első kép) képest!
J 90 b 90 j 45 b 180 j 135 b 45 2. Robotjáték Játszhatnak a teremben különböző robotjátékokat, az 5. osztályos informatika tankönyvéhez készült tanári útmutató ehhez sok segítséget ad. Válasszanak a nehezebb feladatok közül. Nagyon szeretik a gyerekek memóriajátékot. 3. Logo utasítások Ismételjék át a Teki legfontosabb utasításait, ehhez használják a tankönyv 1. példáját. Helyezzék el a parancsokat gombokra, a tankönyv útmutatása alapján, majd az itt levő utasításokkal alkossanak a gyerekek, például labirintust, amit aztán játékra is fel tudnak használni. A legjobb labirintusképet mentsék is el. A gombokra elhelyezett utasítások alapján a gyorsabban haladók elkészíthetik a munkafüzet 2, és 3. feladatánál bemutatott képeket is.
45
46
4. Ciklus Elemezzék a tankönyv 2. feladatánál látható képet, amely már ismerős az 5. osztályos tankönyvből.
Apókának kell segíteni, hogy leszedhesse a fáról az almát. Apóka ismeri a teknőcnyelv utasításait, az almát a szedd paranccsal tudja leszedni. szedd szedd szedd szedd szedd Mondjuk rövidebben! ismétlés 5[szedd] A ciklus általános formája: ismétlés hányszor[mit] A ciklus fogalmának elmélyítésére ad lehetőséget a munkafüzet 4. és 5. feladata. 5. Sokszögek rajzolása Rajzoljanak sokszöget a tankönyv 3. és 4, feladata alapján. Majd fogalmazzák meg a szabályt. Rajzoljanak minél többféle sokszöget. A tollszín, tollvastagság parancs használatával szebbé tehetik rajzaikat.
16. óra Körözzünk Képességek: Tervezőkészség, kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, fegyelmezett munkára nevelés. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése, ismétlő tevékenység megfigyeltetése a mindennapokban, döntési kompetencia, lényegkiemelő kompetencia. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, ImagineLogo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. Irányjátékok, Logo utasítások Azoknak a gyerekeknek, akik még mindig hibáznak az irányok helyes meghatározásában a munkafüzet 1. feladatát ajánlom gyakorlásra. dél:_________vagy_______ kelet________vagy_______ nyugat_______vagy_______ délkelet______vagy_______ délnyugat_____vagy______ 2. Ciklus Ismételjék át a sokszög rajzolásra vonatkozó legfontosabb szabályt. A szabály alkalmazásával rajzoljanak, négyzetet, háromszöget, hatszöget, tízszöget, húszszöget. A sokszög oldalszámának növelésével olyan alakzatot kapunk, amely egyre jobban hasonlít a körhöz. Játsszák végig a valóságban is a nyomvonalat! Képzeljék magukat a Teknőc helyébe. 3. Kör rajzolása Kör rajzolás utasítása Ismétlés 360[előre 1 jobbra 1]
47
48
Induljunk ki ebből a rajzból, biztosan lesz aki emlékszik rá, hogy ezt elkészítettük 5. osztályban. Szedjük részeire a rajzot! Áll egy körből
Hullámvonalból
Mindegyik elemet már önállóan el tudják készíteni. A feladat az elemek egymáshoz illesztése. Hagyjuk, hogy kísérletezzenek, és saját maguk jöjjenek rá. A félkörhöz 1 egészet választanak, akkor a kör méretét 2 egységre kell venni, hiszen a kör két félkörből áll. A festésnél hagyjuk, hogy saját ötlet alapján fessék be az alakzatot. Kör rajzolási feladatok találhatók a munkafüzet 3. feladatában. Válasszanak a gyerekek az ott levő rajzok között. Közben figyeljék meg, hogy a gyerekek kezdetben mennyire rosszul mérik fel a feladatok nehézségi fokát.
4. Kör másképpen Az ImagineLogóban a Teki ismeri a kör utasítást, utána meg kell adni a kör méretét. kör 100 Ennek felhasználásával készítsék el az olimpiai ötkarikát! A tankönyv 2. feladatánál bemutatott „Pekingi Olimpia Játékok” projektet.
Az olimpia szimbólumát töltsék le az Internetről, majd a Teki alakjának megváltoztatásával tudják a szöveg mellé helyezni. Szöveg íráshoz válasszák a Szöveg ikont. Elkészíthetik ennek mintájára a 2012-ben levő olimpia nyitóképét. Nézzenek utána hol lesz a következő azaz a 2012-es olimpia! Az Olimpiáról olvashatnak a tankönyv Érdekességek részben. Hasznos információt szerezhetnek még: http://www.kataca.hu/sport/olimpia/ vagy a http://olimpia.lap.hu/ oldalon. Ha az olimpiáról szerzett tudásukat szeretnék kipróbálni, akkor a http://www.kvizpart.hu/index.kviz?temalist=31 oldalon tudnak játszani.
49
50
17. óra Eljárást írunk! Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése, építkezés, rész és egész kapcsolata, strukturált programozás elemei. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: A Logo nyelv strukturáltsága, akkor élvezhető igazán, amikor eljárásokat írunk. Az eljárásírás már egy fejlettebb gondolkodást igényel. Ennek a lényege, hogy a Teknőst tanítjuk, és ezt nem felejti el. Felnőtt szemmel nézve, tulajdonképpen már programot írunk. 1. Eljárásírás menete Eljárás név Utasítások Vége
Beszéljék meg, hogy milyen szabály vonatkozik a névre! Miért fontos a helyes névválasztás.
Hol tanítjuk a Teknőst? Szerkeszt „négyzet utasítás hatására kapunk egy panelt, ahol elkészíthetjük az eljárást. Először tanítsuk meg a Tekit négyzetre. Majd a fessük be! Ehhez használjuk a tetszőleges parancsot!
51 Az írólapra írjuk be az eljárást nevét. négyzet Ennek hatására a Teki rajzol egy tetszőleges színnel befestett négyzetet. 2. Önálló munka A Logo rajzolási technikáját nagyon sok geometriai fogalom oktatására lehet felhasználni. Olyan nehéz és absztrakt matematikai fogalmak, mint például a szimmetria, tengelyes tükrözés, hasonlóság, forgatás, rendkívül látványos formában, egyszerűen és érthetően taníthatók. A színes négyzetek forgatásával nagyon látványos rajzok készíthetők a tankönyv 1. példája alapján. Gyorsabban, haladó gyerekeknek adhatjuk a munkafüzet 6. feladatát. Ahol először háromszögre kell megtanítani a Tekit, majd, ezzel az eljárással a képen látható rajzokat kell elkészíteni.
3. Építkezés Minden programozási nyelv esetén a programozók arra törekednek, hogy a programot kicsi részekre szedjék. Minden egyes rész egyetlen feladat - egy eljárás. Ezt a technikát építkezésnek nevezzük. Az építkezés elvének értelmezésére szolgál a tankönyv 2. példája, amely alapján a kötelező haladási irány táblát készíthetjük el. Használjuk, és értelmezzük a tankönyv folyamatábráját, és ennek alapján tervezzék meg a feladatot!
feladat megoldása: használjuk fel a tábla1 eljárást, készítsük el a nyíl eljárást, haladás eljárás a tábla1 és a nyíl eljárás felhasználásával. Papert hangsúlyozza, hogy a hiba nem baj, nem kudarc, hanem felfedezésszerű élmény. Logo környezetben nem éri bírálat, ha a munka során a Teki nem jót rajzol. A hibakeresés, a problémamegoldásnak a szerves része. A hibajavítás filozófiájára meg kell tanítani a gyerekeket! A hibák hasznunkra vannak, hiszen arra késztetik őket, hogy tanulmányozzák, megértsék, és megtanulják, hogy a hibát hogyan kell kijavítani. Érdemes megfigyelni egy kezdőcsoportban tevékenykedő gyerekek a hibajavítást úgy oldják meg, hogy elölről kezdik a munkát. Az eljáráskészítésnél hívjuk fel a figyelmet arra, hogy programozástechnikai szempontból fontos, hogy minden eljárás lezárása előtt a Teknőcöt a kiinduló helyzetbe vezessük vissza, azaz teljes eljárást írjunk. Különböző közlekedési táblák elkészítése lehet házi feladat, ehhez mintát a tankönyv 1. feladata ad. Az Érdekességek részben olvashatnak a gyerekek a közlekedési táblákról. A http://kresz.hu oldalon bővebb információt szerezhetnek a táblák alakjáról, formájáról.
52
53
18. óra Kicsi, nagy, még nagyobb Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, kezdeményezőkészség. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése, a strukturált programozás eleme, a teljes teknőc tétel. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. Paraméter szerepe A 6. osztályban a paraméter értelmezése, alkalmazása kapja a hangsúlyt. A paraméter szerepét a tankönyv 1. példája alapján vezessük be! Tanítsuk meg a Tekit négyzetre, vagy használjuk fel az előző órán elkészült négyzet eljárást. Problémaként vessük fel, hogyha különböző nagyságú négyzetekre - kicsi, nagy még nagyobb négyzetre - van szükségünk, mi a teendőnk. A megoldás a paraméter használata. A paramétereknek az a szerepe, hogy az alakzat méretét, jellemzőit szabályozhatjuk vele. A paraméteres eljárás definiálásakor létrehozunk a memóriában pl. egy “hossz” feliratú fiókot. Fontos szabály: a paraméter előtt mindig kettőspontot kell tenned! A paraméter lehet egy név, de lehet egy betű is. Fontos ennek tisztázása, és értelmezése. 2. Paraméter alkalmazása Paraméterrel helyettesíthetjük a nagyságot
54 Paraméterrel helyettesíthetjük az alakzat színét is, a tankönyv 2. példája alapján.
Paraméterrel helyettesíthetjük a vonal vastagságát is, a tankönyv 3. példája alapján.
Folytassák! Mit tudnának még paraméterrel helyettesíteni. 3. Önálló alkalmazás Gyakorlásra ad lehetőséget a munkafüzet 3-6 feladata. Ezt a feladatot gyorsabban haladó, önálló munkára képes gyerekeknek adhatjuk. Készítsenek virág eljárást, amelyben a változó száma adja meg a virág szirmainak számát, ehhez készítsék el a félkör eljárást! eljárás virág :db ism :db[félkör j 360/ :db] vége A hangsúlyt a kísérletezésre helyezzük, próbálják ki nagyon sok paraméterrel
virág 3
virág 5
Fontos hangsúlyoznunk: A paraméterek sorrendje definiáláskor és híváskor meg kell, hogy egyezzen! Paraméter előtt mindig kettőspontot kell tenni! A kettőspont után nem lehet szóköz! Az eljárásokban a várj utasítás lassítja a teknőc mozgását, ezáltal jobban követhetővé válik, és nagyon látványos módon készíti a rajzot a Teknőc.
55
19. óra Egy, kettő, három, négy Képességek: Kreativitás, kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, alkotás. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, gyermeki alkotó fantázia fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése, rész-egész fogalma, elemekből való építkezés, térszemlélet fejlesztése. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: Ezen az órán is a paraméterek módosító szerepét vizsgáljuk, de már több paraméter használatával. 1. Paraméter alkalmazása A tankönyv 1. példája alapján készítsünk egy olyan eljárást, amely bármely sokszög rajzolására alkalmas. tanuld alakzat :hossz :soksz ismétlés :soksz[előre :hossz j 360 / :soksz vége
Próbálják ki többféle paraméterrel! Az összefüggésekre ők maguk jöjjenek rá! alakzat 120 10 alakzat 60 4 alakzat 10 10 Ügyeljenek a paraméterek sorrendje! Vessük fel a következő problémát! Milyen paramétereket kell megadni ahhoz, ha kört szeretnénk rajzolni? alakzat 1 360
Ezzel az eljárással hogyan lehetne körelemeket (félkört, negyedkört) rajzolni? Hagyjuk őket kísérletezni, nekik kell „rájönni, vagy felfedezni”, hogy nem lehet. Ezután tehetjük fel a kérdést, hogy vajon miért nem alkalmas ez az eljárás félkör rajzolására. Csak szabályos alakzatot lehet vele készíteni a szabály felhasználásával számolja ki a fordulatot. A 360 elosztja a sokszög számával. Ahhoz, hogy mi mondhassuk meg, hogy mennyit forduljon, és ne a Teki számolja ki, egy újabb paramétert kell bevezetni. tanuld alakzat :hossz :soksz :szög ismétlés :soksz[előre :hossz j :szög] vége Ezzel az eljárással bármely sokszöget, akár nem szabályos alakzatot is tudunk rajzoltatni. Próbálják ki, sok-sok paraméterrel.
alakzat 1 180 1 Így már nem okoz gondot a félkör rajzolása sem. Újabb felvetést tehetünk, hogyan tudnánk csillagot rajzolni? Ismételten a kísérletezésre helyezzük a hangsúlyt. Soha ne mondjuk meg a megoldást!
alakzat 100 5 144 A következő feladatnál találják ki, hogy mit csinál ez az eljárás. Eljárás valami :hossz :ford ism 5[e :hossz j :ford e :hossz b :ford] vége Próbálják ki különféle paraméterekkel! Hogyan tudnának lépcsőt készíteni ezzel az eljárással? A lépcső rajzolásának paramétere: valami 50 90 A tankönyv 6. feladata is azt mutatja be, hogy a különböző paraméterek alkalmazásával egészen más alakzatokat tudnak készíteni. Gyakorlásra ad lehetőséget a munkafüzet 4. feladata, ahol a háromszög megtanítása után kísérletezhetnek a paraméterekkel. (Megoldás ábra.imp fájlban található.)
56
57
Érdeklődő gyerekeknek, Logo versenyre felkészítéshez adhatjuk, hogy az elkészült ábra eljárást csak annyiban változtassák meg, hogy a Teki nem balra, hanem jobbra forduljon, így a háromszögeket befele rajzolja a sokszög oldalaira.
Házi feladatnak a munkafüzet 6. feladatát adhatjuk, ahol a sokszög oldalaira, háromszög helyett ötszöget rajzoljanak!
58
20. óra Rendezzük sorba az elemeket Képességek: Kreativitás, problémamegoldás. Problémalátás, alkotva tanulás képessége. Önálló tanulás képessége, kreativitás. Nevelési cél: önértékelés, tervszerűség, alkotás öröme, Fejlesztési feladatok rész –egész fogalma, elemekből építkezés, strukturált programozás alkalmazása, térszemlélet fejlesztése, Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni, differenciált munka Tananyag feldolgozása: 1. Előkészítés, tervezés Már az 5. osztályban készítettek sormintát egyszerű alakzatokból, most lehet egy kicsit bonyolultabb alakzatokból építkezni. Vizsgálják meg ezt a rajzot!
Készítsék el a feladat megoldásának algoritmusát! Tervezzék meg a feladat elkészítésének algoritmusát. Ezt minden feladat megoldásához fel tudják majd használni, 1. elem elkészítése, 2. elemből egy sor felépítése, 3. visszalépés a kiinduló pontra. Vizsgálják meg az alapelemet! Bontsák részekre!
Áll egy nagy fehér, és egy kis piros négyzetből. Végezzék el önállóan! Az eljárás neve legyen fnégyzet, amely egy fehér 50 egységnyi négyzet és egy pnégyzet, amely piros 20 egységnyi négyzet legyen. Csak ott segítsünk, ahol a gyerekek igénylik. ott is csak rávezető segítséget adjunk! Ha más méretet választanak, ügyeljenek az arányosságra!
Készítsenek tervet arra is, hogy hogyan helyezzék el a fehér négyzetbe a piros négyzetet! Ehhez ad segítséget a tankönyv 1. feladata. eljárás alapnégyzet fnégyzet tf e 15 j 90 e 15 b 90 tl pnégyzet tf j 90 h 15 b 90 h 15 j 90 e 50 b 90 tl vége 2. Sorminta elkészítése. eljárás sornégyzet :db ism :db[alapnégyzet] vége Oldják meg önállóan, hogy a Teki visszakerüljön a kiindulási helyére! tf b 90 e :db * 50 j 90 tl Értelmezzék az e :db * 50 utasítást! 3. Önálló munka Gyakorlásra nagyon sok feladat közül választhatnak a gyerekek, bízzuk rájuk, hogy ők melyiket szeretnék elkészíteni. Viszonylag egyszerűbb a tankönyv 3. feladata, ami az előző feladatnál csak abban különbözik, hogy a részelemek ellentétes színűek. Teljesen önálló munkát, önálló gondolkodást igényel a munkafüzet 2. és 3. feladata.
A gyerekek maguk is kitalálhatnak alapelemet, amiből sormintát készíthetnek. Terveztessünk ilyet, először papírra, majd készítsék el Logóban, ezt adhatjuk házi feladatnak is.
59
21. óra Mozaik Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése, térszemlélet fejlesztése, strukturált programozás. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. Előkészítés, tervezés Nyissák meg az előző órán elmentett sornégyzet eljárást, hiszen ebből fognak tovább építkezni. Olvassák el a tankönyvben, hogy mit is jelent a mozaik. Beszéljék meg, hogy hol hallották már, hol találkoztak már mozaikkal. Olvashatnak az Érdekességek részben is erről. 2. Mozaik készítésének algoritmusa
60
Elemezzék a tankönyvben a mozaikkészítés rajzos algoritmusát! 3. Mozaikkészítés Készítsék el a mozaikot a tankönyv 1. példája alapján, a megbeszélt rajzos algoritmus alapján. A már elkészült eljárást használják fel. pnégyzet fnégyzet alapnégyzet, fnégyzet és a pnégyzet eljárásokból áll. sornégyzet, alapnégyzet egymáshoz illesztéséből áll. A mozaiknégyzet elkészítéséhez egy újabb paramétert kell bevezetni, mely lehet a darab eljárás mozaiknégyzet :darab :sor ism :sor[sornégyzet :darab e 50] h :darab*50 vége Hívása: mozaiknégyzet 6 4 4. Alkalmazás Változtassanak a mozaiknégyzet eljáráson úgy, hogy a sorok nem azonos elemekből épüljenek fel. Az első sorhoz felhasználhatjuk a már elkészült sornégyzet eljárást. A második sorhoz készítsünk egy hasonló eljárást, azzal a különbséggel, hogy a színek ellentétesek legyenek. Készítsek el: - piros 50 egységnyi négyzetet, az eljárás neve lehet nagypiros, - fehér 20 egységi négyzetet, az eljárás neve lehet kisfehér, - alapelemelem, mely a két eljárás összeillesztéséből áll, - sor elkészítése, az eljárás neve lehet sorminta, amely az alapelemek egymáshoz illesztéséből áll, - mozaik elkészítése a két sorminta váltogatásával (sornégyzet, sorminta). eljárás mozaiknégyzet2 :darab :sor ism :sor[sornégyzet :darab e 50 sorminta :darab e 50] h :sor * 100 vége
5. Mozaik körelemekből Mozaikot készíthetnek körelemekből is a hullám és a hullámsor eljárás felhasználásával.
61
A tanult módon készítsék el, annak segítsünk csak, aki igényli. Önállóan, gyorsabban dolgozó gyerekek tankönyv 1. feladatát készítsék el.
Házi feladatnak adható készítsenek önállóan mozaikot, a pontos munka elkészítésében segít a munkafüzet 4. feladata.
A mozaikkészítésről olvashatnak az alábbi linkről: http://www.rubikstudio.hu/pages/mozaik.htm
62
63
22. óra Rekurzív eljárás Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, Fejlesztési feladatok: logikus gondolkodás fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, gondolkodási képesség fejlesztése, megfigyelő képesség fejlesztése, összehasonlító képesség fejlesztése, ellenőrző képesség fejlesztése, összefüggések meglátása. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. Rekurzió értelmezése Kezdhetjük az órát tankönyvben található meserészlet elolvasásával. Kérdezzük meg a gyerekektől, hogy ők mit kívánnának, ha lenne három kívánságuk. Majd vizsgálják meg ezt a folyamatábrát
Emeljék ki, hogy hogyan értük el, hogy a kívánságaink száma végtelen lett. Ezt az önmagát hívó eljárást a programozásban rekurziónak nevezzük.
Mondjanak a hétköznapi életből példát rekurzióra. 2. Rekurzió alkalmazása a Logóban Készítsenek olyan eljárást, amelyben a Teknőc soha nem áll meg. A minta alapján készíthetnek önmagát hívó négyzetet, háromszöget, hatszöget stb. Eljárás megy előre 5 várj 3 megy vége A várj 100 utasítással lassítjuk a Teki mozgását, a Mindent megállít gombbal leállíthatjuk a program futását. Képernyővédőnek is felhasználhatják a négyzetekből készült játék3 programot. Eljárás játék3 négyzet e tetsz j tetsz várj 100 3. Feltétel vizsgálat játék3 vége Még látványosabb képet kapunk, ha nem négyzetekből, hanem körből építkezünk. A következőt kiegészítő anyagnak szánjuk! Gyorsabban haladó csoportnál bevezethetjük. Biztosan felmerül a gyerekekben, hogy hogyan lehetne a Teknőcöt arra bírni, hogy akkor álljon meg, ha telerajzolta a képernyőt. Ehhez valamilyen feltételt kell bevezetnünk. Először elemezzék ezt a folyamatábrát!
Fogalmazzák meg ezt Logo-nyelven! Ha :hossz > 200 [Stop]
64
4. alkalmazás Kapcsoljuk össze a paraméter alkalmazásával. Készítsenek olyan négyzetet, ahol minden oldal méretét megnöveli a Teknőc. Ha eléri a 200 egységet, megáll és befejezi a rajzot. tanuld négyzet :hossz ism 4[e :hossz j 90] várj 100 négyzet :hossz + 10 Ha :hossz = 200 [Stop] vége Próbálják ki több paraméter hívásával! Legyen a kezdőérték négyzet 5 Vajon miért nem áll meg 200-nál a Teknőc, miért rajzolja tele a képernyőt? Biztosan lesz olyan gyerek, aki rájön, hogy a kezdőértékkel van a baj, hiszen a négyzet 5, négyzet 15, 25, satöbbi esetén soha nem lesz egyenlő a 200 egységgel, ha 10 egységgel növelem meg. Javasoljanak ők! Hogyan lehetne megoldani, hogy minden esetben megálljon a Teknős. Ha :hossz > 200 [Stop] Logo versenyre készülő gyerekeknek adhatjuk a munkafüzet 5. feladatát. tanuld négyzet :hossz ism 4[e :hossz j 90] várj 100 négyzet :hossz + 10 Ha :hossz = 200 [Stop] vége
Melyik utasításon változtattunk, hogy ezt a rajzot kaptuk? Fedeztessük fel, hogy ebből a rajzból is láthatók a négyzet elemei. Biztosan lesz olyan tanuló, aki rájön, hogyha a fordulat 90 helyett 91, 92-vel próbálkozunk ilyen rajzot kapunk. Házi feladatnak adható kísérletezésre háromszög, hatszög, különböző sokszögek spirálozása.
65
23. óra Összefoglalás Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Kreativitás, problémamegoldás, problémalátás. Alkotva tanulás képessége, önálló tanulás. képessége. Kreativitás Nevelési cél: önértékelés, tervszerűség. Fejlesztési feladatok problémamegoldás, problémalátás, kritikai képesség. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: egyéni Tananyag feldolgozása: 1. Előkészítés A tankönyvben összefoglaltuk azokat a Logo utasításokat, programozás-technikai megoldásokat, amikről ebben az évben volt szó. 2. Önálló munka Ezt az órát használjuk gyakorlásra, kísérletezésre, alkotásra. Egyéni ütemben dolgozzanak, ott segítsünk a továbbhaladásban, ahol a tanuló kéri. Adjunk ötletet a munka elkezdéséhez, de engedjük a továbbiakban a saját ötlet, alkotás kibontakozását. Felhasználhatjuk ehhez a munkafüzetben azokat a feladatokat, amelyekre a tanórán nem került sor. A hangsúlyt 6. osztályban a paraméteres eljárások, és az építkezés alkalmazására kell helyezni! Kiegészítő anyagnak szántuk a feltétel vizsgálatot, versenyre készülő gyereknél érdemes megmutatni. A következő órán a számonkéréshez használjuk a feladatlapot.
66
24. óra Miért írunk programot? Képességek: Logikai képesség fejlesztése, lényegkiemelés képessége, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, Meglévő ismeretek alkalmazása új helyzetekben Fejlesztési feladatok: Problémalátás. A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése. Az algoritmus adatainak értelmezése, leírása (szöveggel, rajzzal…). Egyszerű algoritmusok megfogalmazása a számítógép számára, egyszerű fejlesztőrendszer használata. Az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: I. Ismétlés: Az algoritmus fogalma; Válaszoljanak a frissítő kérdésekre (az 5. osztályban tanultak alapján)! Motiváció: Tk. 1. feladat: A képek helyes sorrendjének megállapítása. A képeken a virágültetés folyamatának lépései láthatók. Soroljanak fel a tanulók is a mindennapjaikból egyszerű lépésekre bontható cselekvéssorokat! (Pl: napirendjük, reggeli készülődés, telefonálás, vásárlás az iskolai büfében…) Olvassák fel a Tk szövegét. Tk 2.feledat II. Miért írunk programot? Egy probléma megoldására érdemes programot írni, ha azt így hatékonyabban – egyszerűbben, gyorsabban – tudjuk megoldani! III. Folyamatábra Fl 1. feladat: önálló megoldás Tk. 3. feladat: folyamatábra értelmezése közösen Tk. 4. feladat: a pascal program tagolása – közös megbeszélés
67
Fogalom: A program a számítógépnek szóló utasítások sorozata, amely algoritmussal adja meg, hogy a számítógép milyen módon végezzen el egy adott feladatot. Fl 2. feladat: önálló megoldás Olvassák el közösen a munkafüzet kiegészítését a Pascal program működéséről! IV. Programozás: Tk. 5. 6. feladat: egyszerű programírás. Write és WriteLn utasítások összehasonlítása; Közös megbeszélés után a példaprogramokat írják be a tanulók a számítógépbe is! Figyeljék meg a kiírás utasításainak hatását! Tk. 7. feladat: önálló megoldása. Megoldás: program tura; uses crt; begin clrscr; writeln ('kerék'); writeln ('pár'); writeln ('túra'); writeln (' '); {üressor} write ('kerék'); writeln ('pár'); write ('kerék'); write ('pár'); write ('túra'); readln; end.
Olvassák el közösen a programírás lépéseit! Vonjanak párhuzamot az előző feladat megoldásának lépéseivel! Házi feladat: A Tk. 8. feladata segít a tananyag elsajátításában. Fl. 3. feladat Ha a lehetőség adott tanulók számára, írják meg a programot is önállóan. Amennyiben ez nem lehetséges, szorgalmi feladatnak is adhatjuk, illetve kezdhetjük a következő órát is a feladat önálló megoldásával. Megoldás: program nevkor; program isknev; uses crt; uses crt; begin begin clrscr; clrscr; writeln (’Horváth Marcell’); write (’Deák Ferenc Általános Iskola’); write (’12 éves’); readln; readln; end. end.
68
25. óra Adatok a programokban Képességek: Logikai képesség fejlesztése, lényegkiemelés képessége, problémalátás és megoldás képessége, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, meglévő ismeretek alkalmazása feladatok megoldásának tervezése Fejlesztési feladatok: Összefüggések keresése Algoritmus leírása folyamatábrával Egyszerű algoritmusok leírása a számítógép számára, megoldás fejlesztőrendszerrel. Az eredmények értékelése. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: Házi feladatok ellenőrzése I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! Motiváció: Tk 1. feladat: Beszéljék meg a tanulók, szerintük érdemes-e programot írni egy telek kerületének kiszámítására! Mire használható egy ilyen program? (Pl.: Mennyi kerítésre lesz szükség a bekerítéséhez, vagy ha örökzöldekkel szeretnénk körbeültetni, akkor hány csemetét kell vásárolni,…) II. Programírás: A folyamatábra segítségével gondolják végig a feladat megoldásának lépéseit! Készítsék el a programot, ha tudják önállóan, de segíthet az 1. példaprogram. Tk. 2. feladat önálló megoldása II. Adatok Ismétlés: Tk 3. feladat! Olvassák el a Tk. szövegét! Tk. 4. feladat: FOM III. Mit tartalmaz a program?
69
A program mindig tartalmazza a: - bemenő adatokat, ami a megoldáshoz (feldolgozáshoz) szükséges, - utasítások és műveletek sorozatát, - majd a kapott eredmény kiíratását (kimenő adat). Tk. 5. 6. feladatának önálló megoldása.
70
Megoldás: program kerter; uses crt; begin clrscr; writeln ('Az "a" oldal: 15 cm'); writeln ('A "b" oldal: 32 cm'); writeln ('A téglalap kerülete: ',(15+32)*2, ' cm'); Writeln ('A téglalap területe: ',15*32,' cm2'); readln; end.
program nagyi; uses crt; begin clrscr; writeln ('Születési évem: 1998'); writeln ('A nagyi születési éve: 1945'); writeln ('Amikor születtem a nagyi: ',19981950,' éves volt.'); readln; end.
Olvassák fel Tk. szövegét! Tk. 7. feladat megoldása. program magas; uses crt; begin clrscr; writeln ('A legalacsonyabb: 136 cm'); writeln ('A legmagasabb: 152 cm'); writeln ('Az átlagmagasságuk: ',(136+152)/2 :3:2, ' cm'); readln; end.
start
Tej ára
IV. A programozás lépései: Ismétlés: Mik a programírás lépései?
Margarin ára
Önálló programírás a tanult lépéssor betartásával. Fl 1. feladat: Önálló kiegészítése a folyamatábrának, önálló programírás, kimeneti adatok értékének kitöltése. Megoldás: folyamatábra kiegészítése: program vasarlas; uses crt; begin clrscr; writeln ('Tej 210 Ft'); writeln ('margarin 280 Ft'); writeln ('1000 Ft-tal fizetk'); writeln (' '); writeln ('fizetendő: ', 210+280,' Ft' ); writeln ('visszajáró: ', 1000-(210+280),' Ft' ); readln;
Címlet:1000Ft
Fiz=210Ft+280Ft
Visszajáró=1000-210+280
fizetendő
Visszajáró
stop
end.
Fl. 2. feladat: adatgyűjtés; folyamatábra készítés; programírás;
71 FOM ÖM
Házi feladat: Fl . 2. feladat B/ a program átalakítását a saját osztályukra feladhatjuk házi feladatnak vagy szorgalmi feladatnak. Ha nincs lehetősége mindenkinek megoldani, adatgyűjtést is végezhetnek a tanulók előzetes feladatként, majd következő órán megoldhatják a programozási részét. Megoldás: program kirand; uses crt; begin clrscr; gotoxy (20,3); write ('Kirándulás útiköltsége'); gotoxy (15,5); writeln ('jegyár: 1500 Ft'); gotoxy (15,6); writeln ('Létszám: 23 + 2 kísérő'); gotoxy (8,8); writeln ('Útiköltség: ',(1500*25)*2); readln; end.
72
26. óra A változó Képességek: Logikai képesség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló ismeretszerzés képessége. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, feladatok megoldásának tervezése Fegyelmezett munkavégzés. Fejlesztési feladatok: Alulról felfelé építkezés. Sorrendiség. Kritikai képesség. Döntési kompetencia. Rész egész kapcsolata. Problémalátás. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: Házi feladatok ellenőrzése I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! Motiváció: Fl. 1. feladat: Változók típusai – ÖM Tk. 1.feladat: Kerüljön fel a táblára az iskola pontos címe! Csoportosítsák a tanulók önállóan a füzetükbe a különböző típusú adatokat! PL.: 8200 Veszprém, Aradi vértanúk útja 2. (ha van kerület is, …) Szám: 8200 2
Szöveg:Veszprém, Aradi vértanúk útja
II. Változók Fogalom: A változók különleges tárolók, amelyek arra szolgálnak, hogy különböző értékeket tároljunk bennük. Az, hogy egy változóba milyen adat kerülhet, a változó típusa határozza meg. Minden változónak van neve és típusa. Olvassák el a Tk. szövegét! Tk. 2., 3., 4., 5. feladata FOM
A Tk. 6. feladatát önállóan próbálják a tanulók megoldani! Megoldás: program idojaras; uses crt; var ido: string; begin; clrscr; write ('Milyen id‹ van ma? '); readln (ido); write ('Ma ',ido, ' id‹ van.'); readkey; end.
A Tk. 7.feladata több különböző típusú adattal dolgozik példaprogram segítségével elemezzük a megoldást és oldjuk meg a feladatot! A Tk. 8. és 9. feladata differenciálásra is szolgálhat. Megoldás: 8. feladat program osztfo;
9. feladat
uses crt; var oszt, nev: string;
program zsebpenz; uses crt; var zsp, kolt: integer;
begin; clrscr; write ('Melyik osztályba jársz? '); readln (oszt); write ('Ki az osztályfőnököd? '); readln (nev); write ('A ',oszt, ' osztályfőnöke ', nev); readn; end.
begin; clrscr; write ('Mennyi zsebpénzed van? '); readln (zsp); write ('Mennyit költöttél? '); readln (kolt); write ('A maradék pénzed: ',zsp-kolt, ' Ft '); readln; end.
Szintén differenciálásra használhatjuk a Fl. 2., 3., 4., 5. és 6. feladatait. Csak azonos típusú változókat kell használni a 2., 3. feladatban, ahol az adatbekérés és kiíratást gyakoroltathatjuk. Megoldás: 2. feladat
3.feladat
program testver; uses crt; var nev, tver: string;
program testver; uses crt; var nev, tant: string;
begin clrscr; write ('Mi a neved? '); readln (nev); write ('Hogy hívják a testvéred? '); readln (tver); writeln (nev,' testvére ',tver,'.' ); readln; end.
begin clrscr; write ('Mi a neved? '); readln (nev); write ('Mi a kedvenc tantárgyad? '); readln (tant); writeln (nev,' kedvec tantárgya a ',tant,'.' ); readln; end.
A 4. és 5. feladatban egyszerű számításokat is kell végezni, majd az eredményeket monitoron megjeleníteni.
73
Megoldás: 4. feladat
5. feladat
program fagyi; uses crt; var gombi: integer;
program kerter; uses crt; var a, b, ter, ker: integer;
begin clrscr; textcolor(15); writeln('Hány gombóc fagyit kérsz? '); readln(gombi); clrscr; textcolor (14); gotoxy (20,10); writeln('1 gombóc ára: 150 Ft'); gotoxy (20,13); textcolor(10); writeln ('Fizetendő: ',150*gombi,' Ft'); readln; end.
begin clrscr; gotoxy (5,3); textcolor (3); write ('Add meg az "a" oldalt: '); readln (a); gotoxy (5,4); textcolor (9);} write ('Add meg a "b" oldalt: '); readln (b); ker:= (a+b)*2; ter:= a*b; gotoxy (15,12); textcolor (13); writeln ('A téglalap kerülete: ',ker, ' cm'); gotoxy (15,13); {textcolor (9); writeln ('A téglalap területe: ',ter,' cm2'); readln; end.
A 6. feladat összetettebb az előzőeknél. Ebben a számolási feladat is bonyolultabb, valamint folyamatábrát is készíttethetünk megoldási tervként. Megoldás: 6. feladat Start Napi térítési díj
Étkezési napok
Túlfizetés
TérDíj*ÉtkN-Túlf
Befizetendő
stop
program etkezes; uses crt; var terdij, nap, tulfiz: integer; begin clrscr; write ('Mennyi a napi térítési díj? '); readln(terdij); write ('Mennyi az étkezési napok száma? '); readln (nap); write ('Mennyi a túlfizetés? '); readln(tulfiz); writeln(' '); writeln ('Havi étkezési díj: ',terdij*nap-tulfiz); readln; end.
74
Tk. 10. feladat ábrájának közös elemzésével a változókról tanultakat ismételhetik át a tanulók. Házi feladat: Előzetes feladat: I. csoport: Írják le, hogy többnapos kirándulásra milyen ruhákat pakolnak el! II.csoport: Írják le, hogyan készülnek fel egy órára. (Írásbeli és szóbeli tanulnivaló is van!)!
75
27. óra Ha…, akkor Képességek: Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás képessége, analitikus gondolkodás. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, feladatok megoldásának tervezése Fejlesztési feladatok: Alulról felfelé építkezés. Felülről lefelé építkezés. Rész egész kapcsolata. Problémalátás. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! I. Előzetes feladat: a csoportok számoljanak be munkájukról! Az I. csoport beszéljen arról, hogy miért ezt a sorrendet választotta! Lehetséges-e más megoldás is? A II. csoport is mondja el, hogy miért kell bepakolni vastagabb, vékonyabb ruhát, esőkabátot…? II. Motiváció: Fl. 1. feladat ÖM Kérdezzük meg, hogy ha az állatkert látogatását egy rövid erdei kirándulással is össze akarjuk kötni, akkor is ezt az útvonalat választanák-e? Jelöljenek ehhez megfelelő útvonalat a térképen! Tk. 1. feladat közös értelmezése. III. Elágazás, feltétel Olvassák el a Tk.. szövegét! Fogalom: Ha a program végrehajtását feltételhez kötjük, azt elágazásnak nevezzük. Olvassák fel a Tk. szövegét! Értelmezzék az olvasottak szerint az egyszerűsített folyamatábrát!
76
A feltételt az if (ha) után adjuk meg a matematikából ismert relációs jelekkel <, >, =, <=, >=, <> (nem egyenlő). A then (akkor) után az utasítás következik. Pontosvesszőt csak az utasítás után teszünk. Tk. 2. feladat példa program megbeszélése közösen, majd oldják meg a feladatot önállóan! Tk. szövegét olvassák el! Az if ... then parancs kibővülhet egy else résszel. Az általános formában megadott folyamatábra áttekintése, értelmezése. Tk 3. (2. példaprogram) és 4. feladatát (3. példa) közösen értelmezzék! Írják meg a tanulók önállóan mindkét programot! IV Gyakorlás önállóan A Tk. 5. és 6. feladatát önállóan oldják meg! Megoldás: 5. feladat program tanul; uses crt; var hf: string; begin; clrscr; write ('Van házi feladatod? '); readln (hf); if hf='igen' then write ('Megyek tanulni!') else write ('Elmehetsz játszani.'); readln; end.
6. feladat program fiatal; uses crt; var kor: integer; begin; clrscr; write ('Hány éves vagy? '); readln (kor); if kor<18 then write ('Még gyerek vagy!') else write ('Ez már felnőtt kor'); readln; end.
A 7. feladatot a folyamatábra közös értelmezése után önállóan oldják meg! Megoldás: program evvege; uses crt; var ho: string; begin clrscr; writeln ('Milyen hónap van? '); readln (ho); if ho='december' then writeln ('Itt az év vége!. ') else writeln (' Az év végére még várni kell!'); readln; end.
77
Házi feladat:
78
Fl. 2. 3. feladat Megoldás: 2. feladat: honap=,június’
3. feladat:
>
= <
+ =>
Differenciálás képpen az érdeklődőbbeknek vagy szorgalmi feladatnak a Tk. 8. és a Fl. 4. feladata feladható. Megoldás: Tk. 8.feladat
Fl. 4. feladat
program pozneg; uses crt; var s1: integer;
program szamjegyek; uses crt; var sz: integer;
begin clrscr; writeln ('Kérek egy 0-tól eltérő számot!'); readln (s1); if 0<s1 then writeln ('Ez a szám pozitív. ') else writeln (' Ez negatív szám.');
begin clrscr; write ('Kérek egy számot: '); readln(sz); writeln (' '); If sz < 10 then begin textcolor (14); write ('Ez a szám egyjegyű.'); end else begin textcolor (2); write ('Ez többjegyű szám.'); end; readln; end.
readln; end.
<= <>
28. óra Hányszor hajtsam végre? Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás képessége, analitikus gondolkodás. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, feladatok megoldásának tervezése Fejlesztési feladatok: Problémalátás. Problémamegoldás. Rész egész kapcsolata. Kritikai képesség Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! I. Motiváció: Fl. 1. feladat ÖM II. Előkészítés: Tk. 1. feladat közös megbeszélés, elemzés Tk. szövegét olvassák fel! III. A ciklus Fogalom: A feltételek gyakran ismétlődést eredményeznek. Az ilyen ismétlődéseket ciklusoknak nevezzük. Tk. 2. feladat FOM (Pl.: napok, hetek, hónapok, labdapattogtatás, órarend, járás,…) Olvassák el a Tk szövegét! Azt, hogy egy ciklus hányszor hajtódjon végre egy változóval adhatjuk meg. A ciklusváltozó a kezdőérték felvétele után a végértékig halad. A ciklusváltozót általában i betűvel jelöljük. Oldják meg a Tk. 3. feladatát az 1.példa közös áttekintése után! A növekményes ciklus for utasítással az i változó értékétől számlál a to után megadott számig vagy változóig. Az i-től a megadottig minden számot felvesz és végrehajtja a do kulcsszó után megadott utasítást vagy utasításokat. Tk. 4. feladat Olvassák el a Tk. szövegét! Közösen elemezzék a példaprogram alapján a megoldást, majd írják meg önállóan a programot!
79
Az Tk. 5. feladat utasítása szerint önállóan alakítsák át a megoldást! IV. Programírás A Tk. 5., 6. feladatainak önálló megoldása. Az előző példák alapján mindenki számára megoldhatók. Segítséget a 3. példaprogram is nyújt. Tk. 7., és 8. feladata közepes nehézségű. Kis gondolkodás (próbálgatás) után szintén minden tanuló megoldhatja. Megoldás: 7. feladat
8. feladat
program szamsor3; uses crt; var i: integer;
program sorozat; uses crt; var i, kezd, vege: byte;
Begin Clrscr; For i:=7 to 32 do Write (i,' ' ); Readln; End.
begin clrscr; write ('Hol kezdődjön a számsor? '); readln(kezd); write('Meddig írjam? '); readln (vege); for i:=kezd to vege do write (i,' '); readln; end.
V. Gyakorlás Fl. 2. 3. feladata gyakorlásként minden tanuló számára megoldható. Megoldás: 2. feladat
2. feladat átalakítva
program gyertya; uses crt; var i: byte;
program szulinap; uses crt; var gy, i: byte;
begin clrscr; writeln ('Gyerty ák a tortán'); writeln (' '); for i:=1 to 5 do writeln (i,' gyertya'); readln; end
begin clrscr; write ('Neked hány gyertya volt a tortádon? '); readln (gy); writeln (' '); for i:=1 to gy do writeln (i:2,' gyertya'); readln; end..
Fl. 3. feladat program sorozat; uses crt; var i, kezd, elem: byte; begin clrscr; write ('Hol kezdődjön a sorozat? '); readln (kezd);
80
write ('Hány eleme legyen? '); readln (elem); write ln (' '); for i:=0 to elem-1 do write (kezd+i :3 ); readln; end.
Érdeklődőknek: A Tk. 9. és a Fl. 4. feladata differenciált munkára használható. Ezeket csak az érdeklődőbb tanulóknak adjuk fel önálló megoldásra. Megoldás: 9. feladat program darab; uses crt; var i, kezd: integer; Begin Clrscr; Write ('Melyik számmal kezdődjön a számsor? '); Readln(kezd); For i:=kezd To kezd+9 Do Write (i,' '); Readln; End. Fl. 4. feladat
program zsebpenz; uses crt; var i: byte; ev, zsp: integer; begin clrscr; Write ('Hány Ft zsebpénzt kapsz havonta? '); readln (zsp); Write ('Melyik év van most? '); Readln (ev); for i:=1 to 5 do begin ev:=ev+1; zsp:=zsp+500; gotoxy (15,10+i); write (ev,'-ban, egy havi zsebpénzed ', zsp,' Ft lesz.'); end; gotoxy (15,17); textcolor (12); {write (ev,'-ban, egy havi zsebpénzed ', zsp,' Ft lesz.');} readln; end.
81
29. óra Csökkenő ciklusváltozó Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás képessége, analitikus gondolkodás. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, feladatok megoldásának tervezése Fejlesztési feladatok: Problémalátás. Problémamegoldás. Rész egész kapcsolata. Kritikai képesség Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni és csoport munka Tananyag feldolgozása: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! I.Számoláljunk kettesével... Tk. Szövegét olvassák fel! Tk. 1. feladat megoldása a példaprogram megbeszélése után! II. Csökkenő sorozatok: Motiváció: Írja le a füzetébe mindenki a visszafelé elhangzó szavakat jól! (pl.: akóm – móka, aloksi – iskola, secciv – vicces, akitamrofni – informatika,…) I. csoport: Írja le az ABC-t visszafelé! II. csoport: Találjon ki és játsszon el néhány cselekvést visszafelé! (Pl.: Ajtón bejövetel, hátrafelé kimegy valaki, bukfenceljen hátra és menjen háttal a helyére, …) III. Csökkenő ciklusváltozó Olvassák fel a Tk. szövegét! A ciklus változó csökkentéséhez a kezdőérték (i) megadása után downto és a végérték megadásának kell következnie. A do után pedig az előzőkhöz hasonlóan szintén az utasítások következnek. A Tk. 2. feladatát közös áttekintés után önállóan oldják meg a tanulók! IV. A változók típusa A Tk. számtípusú változókra vonatkozó részét olvassák el!
82
Tk. 3. feladatát önállóan oldják meg!
83
Megoldás: 3. feladat program vissza; uses crt; var i, kezd, vege: integer; begin clrscr; write ('hol kezdődjön a számsor? '); readln (kezd); write ('Meddig folytassam? '); readln (vege); for i:=kezd downto vege do write (i,' '); readln; end.
Ismerjék meg a Char (karakter) típusú változókat a Tk. szövegének elolvasásával. Ezután a Tk. 4. feladatát és a példaprogramot közös beszéljék meg, majd készítsék el a hozzátartozó programot! V. Programírás A Tk. 5. és a Fl. 5. feladatát önállóan próbálják megoldani. Megoldás: 5. feladat
Fl. 5. feladat
program vissza; uses crt; var i, kezd, vege: char;
program cba; uses crt; var i, betu: char;
begin clrscr; write ('Mett‹l? '); readln (kezd); write ('Meddig? '); readln (vege); for i:=kezd downto vege do write (i,' '); readln; end.
begin clrscr; gotoxy (38,5); writeln ('Abc'); gotoxy (10,7); write ('Mi legyen a kezdő betű? '); readln (betu); gotoxy (15,10); for i:=betu downto 'a' do begin textcolor(11); write ( i,' '); end; gotoxy (15,12); for i:=betu to 'z' do begin textcolor(14); write ( i,' '); end; readln; end.
Csökkenő számsorozat: Tk. szövegét olvassák el!
Oldják meg a Fl. 6. feladatát!
84
Megoldás: 2. feladat program sorcsokk; uses crt; var i, kezd, elem, csokk: integer; begin clrscr; write ('Mi legyen az első eleme a csökkenő sorozatnak? '); readln (kezd); write ('Hány elemet írjak ki? '); readln (elem); write ('Mennyivel csökkenjen a sorozat? '); readln (csokk); for i:=1 to elem do begin write (kezd,' '); kezd:=kezd-csokk; end; readln; end.
A Tk. 6. és 7. feladatát önállóan oldják meg! Megoldás: 6. feladat
7. feladat
program sorozat; uses crt; var i: byte;
program sorozat; uses crt; var i: char;
begin clrscr; writeln ('növekvő csökkenő számsor: '); for i:=1 to 30 do write (i,' '); writeln(''); for i:=30 downto 1 do write (i,' '); readln; end.
begin clrscr; writeln (' ABC oda-vissza '); for i:='A' to 'Z' do write (i,' '); writeln(''); for i:='z' downto 'a' do write (i,' '); readln; end.
85
30-31. óra Mi mindent tudunk már? Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás képessége, analitikus gondolkodás. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, feladatok megoldásának tervezése Fejlesztési feladatok: Problémalátás. Problémamegoldás. Rész egész kapcsolata. Kritikai képesség Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: I. Mit tudunk a változókról? Tk. 1. feladat ábrája alapján mondják el, amit a változókról tanultak! FOM A Tk. 2. feladata egyszerű, mindenki számára önállóan megoldható. A megoldás algoritmusát a füzetbe írják le. (Az ügyesebbek folyamatábrát is készíthetnek.) Megoldás: program szamol; uses crt; var ar, zsemle, fiz: integer; Begin Clrscr; write ('Hány zsemlét vásárol? '); readln(zsemle); write ('Hány Ft darabja? '); readln(ar); write ('Fizetendő: ', zsemle*ar, ' Ft'); readln; end.
III. Ciklusok A Tk. 3. feladat ábrája szerint közösen ismételjék át, amit a ciklusokról tudni kell! IV. Programírás:
Olvassák el a Tk. szövegét! Beszéljék meg közösen a Tk. 4. feladatát, majd önállóan írják meg a programot! Megoldás: program lotto; uses crt; var i: byte; begin clrscr; writeln ('A lottószámok: '); randomize; for i:=1 to 5 do write (random(89)+1:3); readln; end.
A Tk. 5. feladatát önálló oldják meg! Megoldás: program sorozat; uses crt; var i, kezd, elem: byte; begin clrscr; write ('Hol kezdődjön a sorozat? '); readln (kezd); write ('Hány eleme legyen? '); readln (elem); for i:=kezd to kezd+elem-1 do write (i :3 ); write(''); readln; end.
86
32. óra Számonkérés Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás képessége Nevelési cél: Önálló feladatmegoldás Önértékelés, Feladatok megoldásának tervezése Fejlesztési feladatok: Problémalátás. Problémamegoldás. Kritikai képesség Szemléltető eszközök: Munkalap Munkaforma: egyéni Tananyag feldolgozása: Számonkéréshez a 3. munkalapot ajánlom.
87
III.
Alkalmazói ismeretek
33. óra Rajzoljunk! Oktatási cél: Rajzok létrehozása, mentése, szerkesztési és transzformációs műveletek alkalmazása: átméretezés, forgatás, döntés. Nevelési cél: Pontos, esztétikus, igényes munkára nevelés Képzési cél: Képesek legyenek a tanulók egyszerű rajzolóprogram szerkesztési műveleteit alkalmazni. Szemléltetőeszközök: Rajzolóprogram, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Frissítő kérdések válaszai: A tanult programok a következők lehetnek: Drawing for Children, Paint. A következő rajzeszközökre emlékezhetnek vissza a tanulók: ceruza, vonal, görbe, szórófej, radír, kitöltés színnel, különböző alakzatok, nyomdaelemek. Megkérdezhetjük a tanulókat, hogy ezek közül az eszközök közül melyik található meg mindkét programban? A szerkesztési műveletek közül a másolás, kivágás, beillesztés kicsinyítés, nagyítás eszébe kell jusson a tanulóknak. A forgatás illetve döntés kevésbé gyakorolt műveletek voltak az 5. évfolyamon, ezekre majd az új anyagban térünk ki részletesen. A vágólap a memória egy elkülönített része. Másolással vagy kivágással adatokat helyezhetünk rá. Tananyag feldolgozás: A rajzlap méretének beállítása új tananyag a tanulók számára. Magyarázzuk el mindhárom mértékegységet, próbáljuk is ki mindhármat, majd az 1. feladatnak megfelelően méretezzék a rajzlapot a tanulók. A 2. feladat a téglalap és ellipszis eszköz használatának ismétlésére szolgál, illetve a négyzet és téglalap Schift billentyű segítségével való megrajzolását gyakoroltatja. Új tananyagként a forgatást és döntést próbálhatják ki a tanulók. Hagyjuk a tanulókat kreatívan alkotni, készítsenek különböző alapelemeket, nem feltétlenül kell a tankönyvben láthatót megrajzolniuk. Mentsék el a rajzot, mert egy későbbi órán még szükségünk lesz rá. A görbe eszköz használatának leírása bonyolultnak tűnik, de ha van rá lehetőségünk egy kivetítő segítségével megmutatni a tanulóknak rögtön egyszerűvé válik a dolog. Hagyjuk a tanulókat, hogy próbálkozzanak egyedül, segítsünk azoknak, akiknek szükségük van rá. Akár tanulópárokat is kialakíthatunk, az óra ezen részében segítsenek egymásnak. Ha már mindenkinek sikerült a próbálkozás készítsék el a 3. feladatban látható álarcot, melyet mindenki díszíthet ízlése szerint. A sokszögrajzoló eszközzel először a tanulók rajzoljanak tetszőleges oldalszámú sokszöget, hogy ezt az eszközt is kipróbálják, majd azután rajzoltassuk meg a 4. feladatnak megfelelő háromszögeket használva a Schift billentyűt. A lecke végén található összefoglaló rajzot nézzük át közösen. Ha van interaktív tábla az ábrát a tanulók is kirakhatják.
88
Munkafüzet: Ha marad idő a munkafüzet feladatai közül is válogathatunk, vagy adhatunk közülük házi feladatot. Mind a négy feladat esetében először próbálkozzanak a tanulók számítógép nélkül megválaszolni a kérdéseket, csak az ellenőrzéshez használjuk a gépet. Üdítő kérdések: Hüvelyk, cm, képpont. 1 hüvelyk = 1 inch = 2,54 cm Schift Forgatás, döntés.
89
34. óra Rajz és szöveg Oktatási cél: Szövegírás rajzolóprogramban, szerkesztési és transzformációs műveletek alkalmazása: tükrözés, forgatás. Nevelési cél: Pontos, esztétikus, igényes munkára nevelés. Képzési cél: Képesek legyenek a tanulók egyszerű rajzolóprogramban szöveget írni, azt formázni, szerkesztési műveleteket alkalmazni. Szemléltetőeszközök: Rajzolóprogram, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Frissítő kérdések válaszai: A csempék megrajzolásánál a forgatás és döntés szerkesztési műveleteket alkalmaztunk. Megrajzoljuk a vonalat a két végpont között, majd még kétszer kattintunk a két kontrolpont helyén. A függőleges vagy a vízszintes tengelyre szimmetrikus ábrákra kell gondolni, mint például: körte, alma, virág, szív, fenyőfa, tojás, stb. Félbehajtott papírlap kivágásával szintén szimmetrikus alakzatokat lehet készíteni, mint például: fenyőfa, szív, szalvétaminta, hópehely, stb. Karakterformázások: betűtípus, betűméret, betűstílusok: félkövér, dőlt, aláhúzott. Tananyag feldolgozás: A lecke első része a szerkesztési műveletek közül a tükrözéssel foglalkozik. Lehet a vízszintes tengelyre is és a függőleges tengelyre is tükrözni. Magyarázzuk el a tanulóknak, hogy a vízszintes tükrözést úgy kapjuk meg, ha a függőleges tengely helyére egy képzeletbeli tükröt helyezünk, a függőleges tükrözést pedig úgy, ha a vízszintes tengely helyére helyezzük a képzeletbeli tükröt. Segítenek a megértéshez a tankönyv feladatainak ábrái. 1. feladat: A szív, az alma és a pillangó megrajzolásához a görbe eszközt kell használni. Ne engedjük, hogy ceruza, vagy ecset eszközzel rajzoljanak a tanulók. Tudatosítsuk bennük, hogy mindig a feladatnak megfelelő eszközt válasszák a rajzoláshoz. A 2. feladatban alkalmazzuk az eddig tanult szerkesztési műveleteket, vagyis az egyforma elemeket másolással hozzák létre a tanulók: kétféle ház és kétféle fa szerepel a rajzban. Kérdezzünk rá, hogy hány különböző elemet találnak a rajzon? Rajzoljanak mindegyikből egyet-egyet, majd készítsék el a rajzot. A tükrözött részek közé a görbe eszközzel rajzoljanak egy elválasztó görbe vonalat. Mentsék el a rajzot, mert a következő órán szükségünk lesz rá. Példák függőleges tükrözésre: naplemente vízben tükröződve, hal, stb. A lecke második felében a szöveg eszköz használatát, valamint a szöveg eszköztár használatát magyarázzuk el a tanulóknak. Az elsővel egy szövegdobozt lehet húzni a rajzlapra amibe a billentyűzet segítségével írhatunk, a másikkal beállíthatjuk a betű típusát, méretét és stílusát, mely a Nézet- Szöveg eszköztár menüponttal hozható elő. A palettán a betű színét választhatjuk ki, illetve a szövegdoboz hátterének színét. Ha a szövegdoboz mellé kattintunk, a szövegben már csak a radír segítségével javíthatunk. Fontos tehát, hogy addig javítsunk, ellenőrizzük le a szöveg helyességét ameddig aktív a szövegdobozunk.
90
Először próbálják ki a tanulók ezeket az eszközöket, csak azután kezdjék el a 3. feladatot elkészíteni. Fontos, hogy tudatosuljon bennük, hogy egy szövegdobozba csak egyféle formátumot lehet alkalmazni, vagyis, ha más betűtípust, vagy más betűméretet, vagy más betűtípust, vagy más betűszínt szeretnénk alkalmazni akkor azt külön szövegdobozzal hozhatjuk létre. A feladatban 4 szövegdobozt kell alkalmazni. A lecke végén található összefoglaló rajzot nézzük át közösen. Ha van interaktív tábla az ábrát a tanulók is kirakhatják. Munkafüzet: Ha marad idő a munkafüzet feladatai közül is válogathatunk, vagy adhatunk közülük házi feladatot. Az 1. feladat esetében először próbálkozzanak a tanulók számítógép nélkül, csak az ellenőrzéshez használjuk a gépet. A 2. és 3. feladatot választható házi feladatnak javaslom, és a következő órán ellenőrizzük le, azokat, akik számítógéppel is elkészítik, dicséret illeti. Üdítő kérdések: A Nézet menüvel. Betűtípus, betűméret, betűstílus. A szövegdobozban a szövegszerkesztőben tanultak alapján, de ha már kikattintottunk a szövegdobozból csak a radírral javíthatunk.
91
35. óra Színes rajz és szöveg Oktatási cél: Színek alkalmazása a rajzolóprogramban, színek szerkesztése, plakátkészítés. Nevelési cél: Környezetvédelemre, kreatív munkára nevelés Képzési cél: A tanulók képesek legyenek a tanult rajzolóprogram segítségével önállóan alkotni. Szemléltetőeszközök: Rajzolóprogram, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Frissítő kérdések válaszai: A paletta segítségével választhatunk színt a rajzolóeszközöknek. A következő rajzeszközöknek változtathatjuk meg a színét: kitöltés színnel, ceruza, ecset, szöveg, vonal, görbe, ellipszis, téglalap, sokszög, kerekített sarkú téglalap. Nem csak a palettán látható színeket használhatjuk, szerkeszthetünk újakat. Tananyag feldolgozás: A lecke első részében magyarázzuk el és próbáljuk ki a paletta előtér és háttérszínének változtatását a különböző rajzoló eszközökkel. Mutassuk meg a színek szerkesztését és a szín felvétele eszközt. Készítsenek a tanulók egy rajzot, amelyben minden lehetőséget kipróbálnak. Mentsék is el az állományt. Nagyon érdekes, absztrakt rajzok szoktak születni. A színkeverés alapszíneit már ismerik a tanulók, a Comenius Logo programban már találkoztak vele. Az 1. feladathoz a tanulóknak szükségünk lesz a már elmentett csempékre. Nyissák meg és az alapszínek árnyalataival színezzék ki, majd mentsék el más néven az állományt. A 2. feladatnál hasonló a helyzet, szintén a már elmentett rajzot kell kiszínezni, az alsó részt sötétebb színárnyalattal. A lecke második felében önálló munka következik, plakátkészítés, mely alkalmas az eddig tanultak összefoglalására. Hívjuk fel a figyelmet a szempontokra, melyek akár értékelési szempontok is lehetnek, amennyiben ezzel szeretnénk számon kérni. A lecke végén található színkeveréssel kapcsolatos tudnivalót adjuk fel házi feladatnak, majd a következő órán kérdezzünk rá. Munkafüzet: A munkafüzet feladatai közül az első hármat számítógép nélkül kellene megoldani, csak az ellenőrzéshez és a 4. feladathoz használják a számítógépet. Üdítő kérdések: A „Szín felvétele” eszközzel, ha rákattintunk a rajzlap adott pontjára, akkor a paletta előtér színe olyan színűre változik, mint a pont színe, amin kattintottunk. Színek – Színek szerkesztése – Egyéni színek definiálása – Hozzáadás az egyéni színekhez menükre kattintva. Piros, zöld, kék.
92
93
36. óra Szöveget gépelünk Képességek: Szövegalkotás képessége, kommunikációs képesség, információ rögzítésének képessége Legyenek képesek a tanulók rövid szöveg beírására, javítására, módosítására. Nevelési cél: Önellenőrzés, Önértékelés, Kommunikációs eszközök helyes használata Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés Fejlesztési feladatok: Billentyűzet gyakorlása Szöveg beírásának gyakorlása Analógiás gondolkodás Információs és kommunikációs kultúra Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, billentyűzet leütési gyakorló programok applikáció Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Cél: A szövegszerkesztés ismétlése, szövegírás gyakorlása Szövegegységek ismétlése, karakterformázás ismétlése, mozgás a szövegben. 5. osztályban már tanultuk a szövegszerkesztés alapvető ismereteit. Ezeket kell itt feleleveníteni, gyakorolni. a billentyűzet kezeléséhez újfent használható a billat.exe demo program, vagy a gepelo2.exe program. Szöveg begépelésénél követeljük meg a Minden látszik jelek használatát. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy új sort a Shift+enter billentyűkombinációval kezdjünk és az Enter billentyű maradjon a bekezdés lezárására. (Ez a bekezdésformázás tanulásánál nagyon fontos lesz.) Frissítő kérdések: 1. A szövegszerkesztés előnyei: Gyors, (ha megtanulunk előtte gépírni), olvasható, esztétikus, elmenthető, elektronikusan továbbítható, több példányban is kinyomtatható. 2. Nyers szöveg beírása, mentés, hibajavítás, formázás, mentés újra, ha szükséges nyomtatás. 3. Karakter, szó, sor, mondat, bekezdés, oldal, dokumentum. 4. Azért formázunk, hogy kiemeljük a mondanivalónkat. 5. Karakterformázások: Betűméret, betűtípus, betűstílus stb. 1. feladat: A szövegszerkesztés során használt billentyűk: Space, Enter, Shift, CapsLock.
Space: Szóköz kihagyása a szavak között. Shift: Nagy betű írása, és mondatvégi írásjelek írása (felkiáltójel, kérdőjel.) SHIFT+Enter az új sorba lépés billentyűkombinációja. Enter: Lenyomásával új bekezdést kezdhetünk. CapsLock: Nagybetűs írásmódra válthatunk át vele. 2. feladat: A szöveg témája lehet adott vagy szabadon választott is. Esetleg a tankönvből is jelölhetünk ki begépelendő szöveget. 3. feladat: A helyesírás ellenőrzőt körültekintően kell használni, mert az idegen szavakat hibásnak veszi. 4. feladat: Célszerű kialakítani a wincseszteren minden évfolyamnak és azon belül minden csoportnak és még azon is belül minden tanulónak egy mappát, ahová a munkáit menti a tanév során. Ha van rá lehetőség, ezeket év végén kinyomtatva, mint „portfóliót” megkaphatják 5-6. feladat: A kevesebb néha több! Beszéljük le a túlzott formázásról a gyerekeket! Ha mindent kiemelünk, akkor már semmi nem lesz kiemelve! A munkafüzet feladatai: 1. feladat: A szövegegységek között kakukktojást kell keresni. (kr kritikai) 2. feladat: Szövegegységek definícióját kell felismerni. (k kommunikációs, d döntési, lk lényegkiemelő) 3. feladat: Igaz/hamis állítások (kr kritikai) 4. feladat: Képes meséket kell elolvasni. (i komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek) 5. feladat: Kijelölés és karakterformázás gyakorlása (ag analógiás gondolkodás) 6. feladat: Karakterformázás a formázószalagról (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) 7. feladat: Karakterformázás felismerése a formázószalag beállításai alapján. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) Ismétlő kérdések: 1. Utólagos módosításhoz a szöveget ki kell jelölni. 2. A kurzort a javítás helyére visszük, a karakter mögé állunk és a Visszatörlés billentyűvel kitöröljük a hibás részt, vagy a kijelöljük a hibás részt és rajta állva átírjuk helyesre. 3. A szövegben az egérrel oda kattintunk, ahová a kurzort akarjuk tenni. A sor elejére a Home, a sor végére az End billentyű lenyomásával juthatunk. A szövegben egy oldalnyit felfelé a PageUp, lefelé a PageDown billentyűvel ugorhatunk. 4. Ha duplán klikkelünk a szó belsejébe, akkor az adott szó jelöljük ki. 5. Ha duplán klikkelünk a bal margóra, akkor az adott sort jelöljük ki.
94
95
37. óra Szöveget formázunk I. Képességek: Kommunikációs képesség, információ rögzítésének képessége Szövegalkotás képessége. Legyenek képesek a tanulók rövid szöveg beírására, javítására, módosítására, formázására. Nevelési cél: Önellenőrzés Önértékelés Kommunikációs eszközök helyes használata Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés Fejlesztési feladatok: Szöveg karakter és bekezdésszintű formázása Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Analógiás gondolkodás A tanulók képesek legyenek szövegrészeket kijelölni és a leggyakrabban használt karakter és bekezdésformázásokat elvégezni. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szövegszerkesztő program, mintafájlok Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Cél: Szöveg bekezdésszintű formázása Meg kell tanulni a zárásokat és a behúzásokat. Tisztázzuk a bekezdés fogalmát a magyar órákon tanultak alapján (Az új gondolati egységet új bekezdésbe írjuk.). Vonjunk analógiát, hogy ezt informatika órán is így kell tennünk. Tudatosítsuk, hogy a szövegszerkesztő programban az Enter billentyűvel kell lezárni a bekezdést. Mutassunk példát a négyféle zárásra, majd mutassuk meg az első sor behúzásának szokását. (Lehet utalni a magyar órán írt fogalmazásokra, ott is úgy tanulták a gyerekek, hogy a bekezdés első sorát beljebb kell kezdeni. Ajánlott először újságokban, szórólapokon keresni a különböző zárásokra példákat. Ezt lehet csoportmunkában is, hogy melyik csoport talál adott idő alatt különféleképpen zárt bekezdéseket. Ezután lehet a bekezdéscsere_NYERS.doc-ot megoldatni a tanulókkal. Itt vigyázniuk kell, hogy ne „veszítsék el” a bekezdés végét jelentő Enter jelet. (Megoldása a Bekezdéscsere_KÉSZ.doc) Bekezdés zárása és behúzása_NYERS.doc-on lehet gyakorolni a zárás és a behúzás műveleteket. (Megoldása a Bekezdés zárása és behúzása_KÉSZ.doc) Frissítő kérdések: 1. A szövegben legkönnyebben a kurzorral lehet mozogni. Oda kattintunk a bal egérgombbal, ahová szükséges. 2. Olyan szöveg, amely még nincs formázva. 3. A karaktereket lehet formázni a következőképpen: Típus. A betű rajzolata, betűméret és betűstílus (félkövér, dőlt, aláhúzott stb.)
4. Formázás előtt a karaktereket ki kell jelölni, vagy előre is be lehet állítani a formázási beállításokat. 5. A szöveg bekezdésekből áll. Ezeket az Enter billentyű leütésével választjuk el egymástól. 6. A bekezdés Entertől Enterig tart. 1. feladat: A számítógépen bemutatott szövegben az Enter jeleket kell megszámolni, ez mutatja meg a bekezdések számát. 2. feladat: Szórólapokat, hirdetési újságokat érdemes kiosztani, amibe a tanulók nyugadtan bele is írhatják, hogy melyik milyen zárás. Előtte fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy lehet, hogy a szöveg nem tart a lap bal szélétől a jobb széléig, de így is érvényes rá a zárás (Hasábok előkészítése) 3. feladat: Az újságok a folyó szöveg írásakor leggyakrabban a sorkizárt formázást használják. A címeket általában középre zárják. Reklámújságokban találkozunk a balra zárt és a jobbrazárt bekezdéssel. A versek leggyakrabban balra vannak zárva. 4. feladat: Ekkor a bekezdéseket ki kell jelölni a tanult módon. 5. feladat: A fogalmazásfüzetbe az új bekezdést egy ujjnyival beljebb kell kezdeni. 6. feladat: A képen fogalmazásfüzet látható. A fogalmazás 3 bekezdésből áll. Ezt onnan lehet látni, hogy a szöveg beljebb van kezdve a sor elején. 7. feladat: A bekezdés első sorát 2cm-re húztuk be. 8. feladat: A bekezdést 1,5 cm-re húztuk be. 9. feladat: „A bekezdés zárása és behúzása NYERS” szöveget kell formázni a benne leírtak szerint. A papír mérete A/5-ös, a betűméret 18-as, de ezt nem kel átállítani, mert akkor nem látszanak jól a szemléltetni kívánt formázások. A munkafüzet feladatai: 1. feladat: Egy rejtvényben lehet gyakorolni a szövegszerkesztés témakör elnevezéseit. (p problémamegoldó, lk lényegkiemelő, k kommunikációs) 2. feladat: Bekezdések rajzolata alapján fel kell ismerni, hogy melyik zárást használtuk. (vm vizuális memória) 3. feladat: A formázószalagról kell felismerni a zárásokat. (vm vizuális memória) 4. feladat: A zárások alkalmazásáról van szó. ) kg korrelatív gondolkodás) Ismétlő kérdések: 1. Az Enter billentyű lenyomásával lehet új bekezdést kezdeni. 2. Bekezdészárások: Balra zárt, jobbra zárt, középre zárt, sorkizárt. 3. Az újságok a folyó szöveg írásakor leggyakrabban a sorkizárt formázást használják. A címeket általában középre zárják. Reklámújságokban találkozunk a balra zárt és a jobbrazárt bekezdéssel. A versek leggyakrabban balra vannak zárva. 4. A formázáshoz a bekezdést nem szükséges kijelölni, elég csak a kurzort az adott bekezdés belsejébe vinni. 5. Ha több bekezdést akarunk egyszerre formázni, akkor a tanult módon ki kell jelölni a bekezdéseket. 6. A bekezdés első sora beljebb kezdődik a margótól. 7. A teljes bekezdés beljebb kezdődik a margótól.
96
97
38. óra Szöveget formázunk II. Képességek: Lényegkiemelő képesség, analógiás gondolkodás. Nevelési cél: Önellenőrzés Önértékelés Kommunikációs eszközök helyes használata Szabálykövető Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés Fejlesztési feladatok: Szöveg bekezdésszintű formázása Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása Analógiás gondolkodás Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szövegszerkesztő program, mintafájlok Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Az eddig tanult bekezdésformázások gyakorlása, és újabbak megtanulása: térköz, sorköz, szegély, mintázat. A tananyaghoz ajánlott gyakorló fájlok: A bekezdések formázása önállóan, a szövegben leírt útmutatások szerint: Bekezdésformázások_NYERS.doc (Megoldása a Bekezdésformázások_KÉSZ.doc) Differenciálásra szolgáló gyakorló fájl: Gyakorló feladat _NYERS.doc. (Megoldása a Gyakorló feladat_KÉSZ.doc) Frissítő kérdések: 1. Zárások (balra, jobbra, középre, sorkizárt) és behúzások (első sor behúzása, függő behúzás) 2. A szöveg a bal oldali margóhoz igazodik. 3. A szöveg a jobb oldali margóhoz igazodik. 4. A bekezdés szövege a bal és jobb margó között szimmetrikusan igazodik egy képzeletbeli tükörtengely mentén. 5. A szöveg egyenletesen oszlik el a bal és a jobb margó között. A szavak között előfordulnak nagyobb távolságok is. 6. A bekezdés teljes szövege beljebb kezdődik a bal margóhoz képest. (esetleg a jobb margóhoz képest, de ezt ritkán alkalmazzuk.) 7. A bekezdés első sora beljebb kezdődik a bal margótól.
1. feladat Az eszközsoron a bekezdésformázások ikonjai: balra zárt, középre zárt, jobbra zárt, sorkizárt. 2. feladat: A vonalzón a felső „bütyök” az első sor behúzására, szolgál, a függő behúzáshoz az alsó téglalapot kell megfogni és ilyenkor mindkét „bütyök” elmozdul.
3. feladat: Az első papíron sűrűn követik egymást a sorok, míg a másik papíron ritkábban. 4. feladat: A beállítást a Formátum menüpont Bekezdésekre vonatkozó almenüjében lehet megtenni. 5. feladat: A bekezdés utáni térköz és a következő bekezdés előttre beállított térköz összeadódik és így összesen 54 pont lesz. 6. feladat: Bekezdésformázások NYERS.doc tartalmazza a feladatot. A feladat megoldása a bekezdésformázások KÉSZ.doc fájl. 7. feladat: A Gyakorló feladat NYERS.doc tartalmazza a feladatot. A feladat megoldása a Gyakorló feladat KÉSZ.doc fájl. A leckéhez a munkafüzethez a következő feladatok tartoznak: 5. feladat: Ki kell válogatni a karakter és a bekezdésformázásokat. ( úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) 6. feladat: A vonalzó alapján meg kell határozni a behúzásokat. (lk lényegkiemelő i komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek) 9. feladat: Bekezdésformázás fogalmait kell kirakni az összekeveredett betűkből. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása, p problémamegoldó Ismétlő kérdések: 1. A sorok ritkábban vagy sűrűbben követik egymást a bekezdésben. 2. A bekezdések között nagyobb lesz a távolság. 3. A szöveg esztétikusabb, kifejezőbb legyen. 4. A bekezdés be lesz keretezve. 5. Ha a bekezdés alatti területet be akarjuk színezni, vagy mintával betölteni. 6. A bekezdéseket ki kell jelölni.
98
39. óra Szöveg és rajz Oktatási cél: A szövegszerkesztő rajzeszköztárának megismerése. Nevelési cél: A feladatnak megfelelő eszközök kiválasztása. Képzési cél: A tanulók képesek legyenek a szöveges dokumentumokat rajzelemekkel szemléletesebbé tenni. Szemléltetőeszközök: Szövegszerkesztő, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Frissítő kérdések válaszai: Az előző órán a következő bekezdésformázásokkal ismerkedhettünk meg: zárások, behúzások, térköz, sorköz, szegély és mintázat. Az egymást követő bekezdések távolságát nevezzük térköznek. Szimpla, másfeles és dupla sorközt tudunk beállítani. Tananyag feldolgozás: Kezdjük azzal a magyarázatot, hogy a szövegszerkesztő programban is van lehetőség rajzolása. Erre szolgál a Rajzolás eszköztár melyet a Nézet – Eszköztárak – Rajzolás menükre kattintva hozhatunk elő. Általában az ablak alsó részén fogjuk megtalálni. Tüntessük el, majd ismét jelenítsük meg a Rajzolás eszköztárát. Egy üres dokumentumban próbáljunk ki az alakzatok kategóriái közül néhányat. Kicsinyítsük, nagyítsuk és mozgassuk a beillesztett alakzatokat. Próbáljuk ki a téglalap, az ellipszis, a kitöltő szín, a vonal, az árnyék és a térhatás eszközöket is. Jobb billentyűvel az alakzatra kattintva megtaláljuk a Szöveg hozzáadása menüt, így írhatunk az alakzatba, és kijelölés után meg is formázhatjuk a szöveget. Az állományt el is menthetjük. Nyissunk egy üres dokumentumot és készítsék el a tanulók az 1. feladatot, amely remek alkalom az oldal részeinek magyarázatára. A rajz elkészítése után nézzük meg az Oldalbeállítás menüt és állítsuk be a margókat. A 2. feladatban kért szempontokat teljesítsék a tanulók, minden alakzat legyen színes, a bele írt szöveg formázott, alkalmazzanak térhatást is. A 3. feladat már sokkal izgalmasabb. A KRESZ táblák több egymásra rajzolt alakzatból állnak melyeket foglaljunk csoportba. Az alakzatok szegélyvonalának vastagságát is formázzuk meg, vagy ha szükséges ne legyen szegélyvonaluk. Tanítsuk meg a csoportba foglalás módját. Ha kevés az idő a 4. feladatot adjuk fel házi feladatnak. Munkafüzet: A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók, csak az ellenőrzéshez használják a számítógépet. Üdítő kérdések: A szövegszerkesztő programban a következő alakzatokat rajzolhatjuk meg: csillagok, szalagok, egyszerű alakzatok, képfeliratok, sokszögek, stb. Az alakzaton jobb billentyűvel kattintva a szöveg hozzáadása paranccsal írhatunk az alakzatokba. A Shift
A Schift billentyű lenyomásával egyszerre kijelöljük az alakzatokat és a kijelölés fölött az egér jobb billentyűjére kattintva csoportba foglalhatjuk.
99
40. óra Szöveg és kép Oktatási cél: Képek, ClipArt, WordArt, szimbólum beszúrása a szöveges dokumentumba. Nevelési cél: Esztétikus dokumentum szerkesztése a feladatnak megfelelő eszközök kiválasztásával. Képzési cél: A tanulók képesek legyenek esztétikus dokumentumokat létrehozni: oklevelet, meghívót, emléklapot, stb. Szemléltetőeszközök: Szövegszerkesztő, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Frissítő kérdések válaszai: Rajzokkal a szöveges dokumentumokat esztétikusabbá, szemléletesebbre lehet tenni. Az alakzatokat lehet kicsinyíteni, nagyítani, forgatni. Az alakzatokat formázhatjuk, megadhatjuk méretüket, a szegélyvonaluk vastagságát, színnel tölthetjük ki, térhatást állíthatunk be rájuk. Tananyag feldolgozás: A szöveges dokumentumba többféleképpen illeszthetünk képet. Először magyarázzuk el a fájlból való beszúrás lehetőségét. Előzőleg elmentett képeket is felhasználhatunk, de akár az órán is gyűjthetnek a tanulók képeket az Internetről és elmenthetik, majd ezeket szúrják be fájlból. A második lehetőség a vágólap használata. Ennek segítségével szúrjuk be a Paint programba megnyitott állomány egy részét. Itt használhatjuk az előző órákon létrehozott rajzokat. Ha van rá lehetőség, készítsünk digitális fényképezőgéppel baráti fotókat és minden tanuló számára tegyük elérhetővé. Készítsenek a tanulók egy dokumentumot, amibe beillesztik a képet, majd a képet nyissák meg a Paint-be és a vágólap segítségével illesszék be egyenként is a képen szereplőket, majd mindenkiről írjanak pár sort. Így elmagyarázhatjuk a kép formázását méret illetve a szöveg körbefutását illetően. Mentsék el a dokumentumot. A harmadik lehetőség a WordArt felirat alkalmazása lesz. Mutassuk meg a tanulóknak ezt a lehetőséget és válasszunk ki, hogy oklevelet, emléklapot, vagy meghívót szeretnének készíteni. Csak az egyikre jut idő az órán. Beszéljük meg, hogy a választott dokumentumnak milyen adatokat kell tartalmaznia. Ha emléklapról van szó, akkor azt, hogy kinek a részére készül, milyen alkalomból, ha oklevélről van szó, akkor a helyezést is kell tartalmaznia, valamint mindkét esetben a dátumot és a zsűrit. Meghívó esetén azt, hogy milyen alkalomból hívjuk meg, kit hívunk meg, mikor és hová. Ezt a dokumentumot díszíthetjük ClipArt – ból beszúrt képpel, így elmagyarázhatjuk a képgyűjteményt is. Nézzük meg a szimbólumokat is. Érdemes a Windings betűtípusnál található szimbólumokat megmutatni. Fontos tisztázni, hogy míg az előzőleg beszúrt képeknek a méretét cm-ben adhattuk meg, a szimbólumokra a karakterformázás szabályai vonatkoznak. Készítsenek díszítősort mellyel az előbbi dokumentumot (oklevél, emléklap, meghívó) díszítik. A lecke végén található ábra segít az összefoglalásban. Munkafüzet: A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók, csak az ellenőrzéshez használják a számítógépet.
100
Üdítő kérdések: Fájl: elmentett rajz vagy digitális kép, előzőleg elmentett képállomány, WordArt felirat, ClipArt képgyűjtemény, képrészlet a vágólap használatával, szimbólum. A képrészlet a vágólap használatával lehet a szövegbe beilleszteni. Kijelöljük a képrészletet, melyet egy képszerkesztő programban, pl. a Paint-ben megnyitjuk meg. Szerkesztés, másolással kimásoljuk a vágólapra, majd a dokumentum megfelelő helyére beillesztjük. Ötféleképpen: a szöveggel egy sorba, a szöveg mögé, a szöveg elé, négyzetes, szoros.
101
41. óra szövegszerkesztés gyakorlása Képességek: Kommunikációs képesség, információ rögzítésének képessége Szövegalkotás képessége. Legyenek képesek a tanulók rövid szöveg beírására, javítására, módosítására, formázására. Lényegkiemelő képesség, analógiás, korrelációs gondolkodás fejlesztése. Nevelési cél: Önellenőrzés Önértékelés képességének fejlesztése Kommunikációs eszközök helyes használata Szabálykövető Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés Fejlesztési feladatok: A tanulók képesek legyenek szövegrészeket kijelölni és a leggyakrabban használt karakter és bekezdésformázásokat elvégezni. A tanulók tudjanak a szövegbe képet beilleszteni Szövegalkotás képessége Szöveg karakter és bekezdésszintű formázása Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása Analógiás gondolkodás Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szövegszerkesztő program, interaktív tábla Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: A tanult szövegszerkesztési ismereteket kell összefoglalni, rendszerezni és gyakorolni. Az összefoglaláshoz hasznosak a táblai applikációk, vagy még inkább az interaktív tábla használata. Ki kell emelni a szövegegységek fontosságát, és hogy ezek között hogyan tesz különbséget a szövegszerkesztő program. Csoportosítani kell a karakter és a bekezdésszintjólű formázásokat. Tudatosítani kell, hogy a karakterszintű formázásnál mindig ki kell jelölni az adott karaktereket, míg bekezdésformázásnál elég a bekezdés belsejébe vinni a kurzort. A bekezdésformázások gyakorlása történhet előre megadott nyersszövegen, vagy a tanulók által beírt szövegen, de a szöveg beírása lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint maga a formázás. A szövegbe a tartalomhoz illő képet is illesszenek be a tanulók. Figyeljünk a kép és a szöveg esztétikus elhelyezésére. Adhatunk olyan nyersszöveget, amely már tartalmaz képeket és ezekhez kell szöveget írni, vagy fordítva, a szöveghez kell a tanulóknak képeket beilleszteni. A feladatokat mindig értékeljük és jutalmazzuk.
102
103
42. óra Összefoglalás Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség, korrelációs gondolkodás fejlesztése. Nevelési cél: Önellenőrzés Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés Fejlesztési feladatok: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása Analógiás gondolkodás Szemléltető eszközök: szövegszerkesztő program, interaktív tábla Munkaforma: egyéni munka Tananyag feldolgozása: A szövegszerkesztés témakörben megtanult ismeretek számonkérése a célunk. Ez történhet feladatlap segítségével vagy gyakorlati munka során. Szerencsés mindkét módszert alkalmazni. Egy rövid elméleti feladatlap kitöltése után a tanulók önállóan dolgozzanak a gépeknél. Feladat lehet adott témáról egy pár soros szöveg írása, karakter és bekezdésszintű formázása. Ez alkotó, kreativitást fejlesztő feladat. Ha a csoport összetétele úgy kívánja, akkor előre elkészített nyersszöveget is lehet adni, amit az előre megadott módon kell formázni. Ez egy egyszerűbb reprodukciós feladat. Mindenképpen törekedjünk a sikerélményre. Az értékelésnél legyünk figyelemmel a tanulók fejlődésére, mire voltak képesek a szövegszerkesztés témakörben a fejezet elején és mit tudnak most.
43. óra Multimédiás anyag szerkesztése Oktatási cél: Multimédiás dokumentumok előállítása Nevelési cél: Környezetvédelem, védett növények. Képzési cél: A tanulók ismerjék meg a multimédia szerkesztés lépéseit. Szemléltetőeszközök: Multimédiaszerkesztő és lejátszó program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Frissítő kérdések válaszai: A multimédia egyszerre több érzékszervünkre is hat: látás, hallás. A tavalyi tanév során a Comenius Logo képszerkesztőjét, a LogoMotion rajzfilmkészítőjét, a Pivot programot ismerhettük meg. A multimédiák lejátszásához monitorra és hangszóróra van szükség. A rajzfilmkészítő programmal képkockákat készíthetünk, módosíthatunk és lejátszhatjuk. A multimédiás fájlokat nagy méretük miatt CD-n vagy DVD-n tárolják. Tananyag feldolgozás: Ismételjük át a multimédiáról tanultakat. Hangsúlyozzuk, hogy a multimédia szerkesztéséhez szerkesztő programra, a lejátszásához lejátszó programra van szükségünk. Ha multimédiát szerkesztünk, először össze kell gyűjtenünk hozzá a megfelelő anyagokat: szövegeket, rajzokat, képeket, videókat és csak azután kezdhetünk neki a szerkesztésnek. Ezért gyűjtsünk anyagot a tőzikéről. Az Internet segítségével pillanatok alatt találunk képeket, rajzokat a tőzikéről, melyeket mentsenek le a tanulók egy erre a célra létrehozott mappába. A szöveges információkat egy Word dokumentumba gyűjtsék. Ahhoz, hogy az animációt megszerkeszthessük, szükségünk van a mozgás fázisaira. Legegyszerűbb, ha egy tőzike képét elmentjük, majd megnyitjuk a Paint-be és letöröljük róla a virágot. Elmentjük más néven, majd letöröljük a szárát és elmentjük más néven, stb. Minél több állományt hozunk létre, vagyis minél több fázisunk lesz annál szemléletesebb lesz az animációnk. Következhet a Windows Movie Maker program megismertetése. Bár a program felülete nem hasonlít az eddig tanult programok egyikéhez sem, mégis nagyon egyszerű a használata. A Feladatok menüpontban található és felsorolt műveleteket kell elvégeznünk egymás után a történet nézetben. Egyelőre nincs videónk, csak képünk így a képeket beimportáljuk a gyűjtemények közé, majd onnan ráhúzzuk a képernyő alsó részén lévő filmszalagra. Az effektusok beállítása következhet, majd az áttűnéseké. Tisztázzuk a két beállítás közötti különbséget. Cím és stáblista hozzáadásával kiegészítjük a filmet, majd lejátszhatjuk. A képek közé is írhatunk szöveget, a gyűjtött anyagból. A mentés következik. Fontos, hogy elmagyarázzuk a kétféle mentés közötti különbséget. A projekt mentése még szerkeszthető állományt eredményez, míg a film mentése csak lejátszható formátumot. A kiterjesztéseket is figyeljék meg a tanulók. Erre vonatkozik a munkafüzet egyik feladata. A lecke végén található ábra segít az összefoglalásban.
104
Munkafüzet: A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók, csak az ellenőrzéshez használják a számítógépet. Üdítő kérdések: Ha multimédiát szeretnénk szerkeszteni először anyagot kell gyűjtenünk. A készítés lépései a következők: témaválasztás, anyaggyűjtés, szerkesztés, mentés, lejátszás. A filmhez videót, képet, rajzot, szöveget, hangot gyűjthetünk.
105
106
44. óra Hangfelvétel multimédiás anyaghoz Oktatási cél: Hangfelvétel multimédiás anyagokhoz. Nevelési cél: A multimédia egyszerre több érzékszervünkre hat. Képzési cél: A tanulók ismerjék meg a hangfelvétel lépéseit multimédiás anyagokhoz. Szemléltetőeszközök: Multimédiaszerkesztő és lejátszó program, hangszóró, fülhallgatók, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Frissítő kérdések válaszai: Mikrofonnal lehet hangot rögzíteni. Fülhallgatóval, vagy hangszóróval lehet hangot lejátszani. Hangrögzítéshez tavaly a Comenius Logo hangsorprogramját, valamint a Lapoda Mese programot használtuk. A hangrögzítés vezérlőgombjai: felvétel, leállítás, lejátszás. Zenelejátszó eszközök: számítógép, MP3 lejátszó, iPod. Tananyag feldolgozás: Kétféleképpen adhatunk hangot a Windows Movie Maker programban a filmhez. Vagy hangállományokat illesztünk be (mp3, wav), vagy kísérőszöveget vehetünk fel. Mindkét esetben idősor nézetben kell szerkesztenünk. Gyűjtsünk anyagot és találjuk meg a válaszokat a 3. feladatban feltett kérdésekre. Ezt fogjuk felvenni. A mikrofonra kattintva rögzíthetjük a mikrofonba mondott szöveget. Bemutatásként kérjük meg egyik tanulót, hogy a tanári gépen rögzítse a hangot. Ha van minden tanulónak mikrofonos fülhallgatója, akkor mindenki rögzíthet szöveget, de csak egymás után, hogy ne zavarják egymást. Ezt elég nehéz megoldani az órán. Inkább csak a bemutatásra hagyatkozzunk és a hangrögzítést otthon próbálják ki a tanulók. Hangállományt azonban mindenki beilleszthet. Ehhez előzetes feladatnak kellene kiadnunk, hogy az órára hozzanak mp3 állományt. Ha van projektorunk és hangszórónk a tanári gépen, nagy élményt nyújt a tanulóknak egymás munkájának megtekintése. A lecke végén található ábra segít az összefoglalásban. Munkafüzet: A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók, csak az ellenőrzéshez használják a számítógépet. Üdítő kérdések: Kétféleképpen lehet hangot adni a képhez: fáljból illetve kísérőszöveg rögzítésével. Idősor nézetbe lehet kísérőszöveget felvenni. Mp3 fájlokat is lehet mellékelni.
45. óra Adatok és információforrások Oktatási cél: Táblázatban rögzített adatok ismerete az iskolai életből. Nevelési cél: Információforrások értelmezése. Képzési cél: A tanulók képesek legyenek adatokat hagyományos formában lejegyezni, és tudjanak az elektronikus adatrögzítés lehetőségéről is. Szemléltetőeszközök: Osztálynapló, ellenőrző, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Frissítő kérdések válaszai: Az adatokat rögzíthetjük hagyományos formában (leggyakrabban papírra írjuk), vagy elektronikusan. A számítógéppel történő adatrögzítés előnye, hogy elmenthetjük, majd később módosíthatjuk, műveleteket végeztethetünk velük a számítógépes programok segítségével. Diagramok hozzárendelésével szemléletesebbé tehetjük megjelenésüket. A számítógépes adatokat háttértárakon tároljuk: merevlemez, pendrive. Tananyag feldolgozás: Az 1. feladathoz mutassuk meg a tanulóknak az osztálynapló egyik oldalát. Érdemes beszkennelni a napló oldalát és csak a fejlécet illetve a tantárgyakat kivetíteni, hogy egyik tanuló adatait se tegyük közkinccsé. A lényeg, hogy tisztázzuk milyen adatok szerepelnek a naplóban, és hogy ezek táblázatba vannak rendezve. 2. feladathoz mindenki vegye elő az ellenőrzőjét és válaszoljunk a feltett kérdésekre. Beszéljük meg az elektronikus napló fogalmát. Lehet, hogy van olyan tanuló, aki már hallott róla, esetleg nagyobb testvér iskolájában már működtetnek ilyet. Egyre több iskolában alkalmazzák. Beszéljük meg, hogy mi az előnye az elektronikus naplónak. Az óra második része menetrend értelmezésével foglalkozik. Általánosságban a táblázat adatai közötti tájékozódást gyakoroltatja. Nézzük meg, hogy milyen információkat tudhatunk meg a menetrendből, hasonlítsák össze a vonat és a busz menetrendet a könyvben feltett kérdések alapján. Munkafüzet: A munkafüzet 1. feladata az óra első részéhez kapcsolódik, ezt az első rész megbeszélése után el is lehet végeztetni. A 2. feladat a lecke második rézéhez kapcsolódik, lehet házi feladat. Üdítő kérdések: Akkor használunk táblázatot, ha adatainkat áttekinthetőbb formába szeretnénk tárolni, hogy könnyebben eligazodjunk közöttük, gyors információkeresésre ad így lehetőséget. Az iskolában táblázatban tárolt adatok: ellenőrző, napló, órarend, ügyeleti rend stb. A busz menetrendet a www.volan.hu a vonat menetrendet a www.elvir.mavinformatika.hu címen nézhetjük meg. Megtudhatjuk, hogy mikor indulnak, mikor érkeznek a buszok vagy vonatok, mennyi a menetidejük, mennyi a várakozási idő, ha át kell szállni, hány km az út, mennyibe kerül a jegy.
107
108
46. óra SDT Oktatási cél: A Sulinet Digitális Tudásbázis használata Nevelési cél: Önálló ismeretszerzésre nevelés. Képzési cél: A tanulók legyenek képesek a tanuláshoz használni az SDT oldal nyújtotta szolgáltatásokat. Szemléltetőeszközök: sdt.sulinet.hu oldal, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Frissítő kérdések válaszai: Az STD a Sulinet Digitális Tudásbázis rövidítése. Témák: bejelentkezés, gyorskereső, fogalomkereső, közismereti tananyag. A tavaly a történelemhez, az irodalomhoz és a népzenéhez kapcsolódó témákat kerestünk. Tananyag feldolgozás: Az elektronikus tanulás kétféle módját tisztázzuk a tanulókkal. Kérdezzük meg kinek van oktatóprogramja, mutassa be néhány mondatban mire használja, mit lehet vele gyakorolni. Kérdezzük meg, hogy hogyan használják az Internetet kiselőadásokra való felkészüléshez, és hogy használják-e az STD-t a mindennapi készülésben. Valószínű, hogy fel kell eleveníteni a tavaly tanultakat, az STD felületét, témaköreit meg kell nézni közösen. A lecke konkrét feladatokat tartalmaz, amelyek kapcsolódnak a tanév más tantárgyainak tananyagához. Ezeken a feladatokon keresztül ismételjük át a különböző ikonokat, amelyek a tananyag típusára vonatkoznak: animáció, hang, szöveg, kép, mozgókép. Ha van rá lehetőség, akkor a tanári gépről vetítsük ki és hallgassuk meg a verset. (1. feladat) A 2. 3. és 4. feladatot minden tanuló önállóan végezheti. Munkafüzet: A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók. Üdítő kérdések: Kétféleképpen lehet keresni: tallózással illetve kulcsszó beírásával. Az e-tanulás szó az e-learning fogalom magyar megfelelője. Feltelepített oktatóprogrammal, vagy hálózatról, Interneten keresztül lehet e-tanulni.
47. óra összefoglalás Oktatási cél: Alkalmazói ismeretek témakör összefoglalása, rendszerezése. Nevelési cél: A tananyag elmélyítéséhez szükség van rendszerezésre. Képzési cél: Rendszerező, lényegkiemelő képesség fejlesztése. Szemléltetőeszközök: A tanult alkalmazói programok, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozás: Mindegyik alkalmazói programhoz illetve témakörköz tartozik egy-egy összefoglaló táblázat. Nézzük át mindegyiket és rendszerezzük a tanultakat. Kérdezzük a tanulókat arról, hogy mire emlékeznek, minden művelethez kérjünk egy-egy példát. Üdítő kérdések: A fejezet során használt programok: Paint, Word, Windows Movie Maker, Internet böngésző program. A Windows Movie Maker programot az idén tanultuk, ez volt új számunkra. A szövegszerkesztő programmal készíthetünk oklevelet. A szövegszerkesztő programmal lenne könnyebb meghívót készíteni, ha azt több meghívott számára készítenénk. Plakátkészítéshez választhatjuk a rajzolóprogramot vagy a szövegszerkesztő programot, de alkalmazhatjuk munkánk során mindkettőt, ha a rajzot a szövegszerkesztőbe illesztjük be. Ha a bab növekedését mozgóképpel szeretnénk bemutatni, le kellene fényképezni digitális fényképezőgéppel minden nap a növekedési folyamatot, majd a Windows Movie Maker programmal elkészíthetjük a filmet. Az elkészített filmet médialejátszó program segítségével és projektor segítségével kivetíthetjük. A táblázat áttekinthetőbb, gyors információkeresésre ad lehetőséget, szemléletesebb. A busz menetrendet a www.volan.hu a vonat menetrendet a www.elvir.mavinformatika.hu címen nézhetjük meg. A menetrendből megtudhatjuk, hogy mikor indulnak, mikor érkeznek a buszok vagy vonatok, mennyi a menetidejük, mennyi a várakozási idő, ha át kell szállni, hány km az út, mennyibe kerül a jegy. Az SDT segítségével úgy kereshetünk információt a számítástechnika történetével kapcsolatban, hogy kulcsszóként írjuk be „a számítástechnika története” szavakat. Ha irodalomórára keresünk hanganyagot, írjuk be a keresett kulcsszót, például a költő nevét és az elemtípusnál válasszuk ki a hangot. Így hanganyagokat fogunk találni.
109
48. óra Számonkérés Oktatási cél: Alkalmazói ismeretek témakör összefoglalása, rendszerezése, számonkérése. Nevelési cél: Rendszeres munkavégzésre nevelés, önértékelés, Képzési cél: A tanulók legyenek képesek a tanult ismereteket felidézni, alkotó módon alkalmazni. Szemléltetőeszközök: A tanult alkalmazói programok, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni, vagy páros munka számítógépnél. Tananyag feldolgozás: A tananyagfejezet jellegéből adódóan a számonkérés döntően gyakorlati jellegű. Ahhoz, hogy minden alkalmazói programot a gyakorlatban is átismételjünk mindegyik alkalmazói programhoz illetve témakörköz válasszunk egy-egy rövid gyakorlati feladatot, és osszuk szét a tanulók között. Segítségül szolgál a munkafüzet, hiszen itt minden leckéhez találunk feladatot, amit ugyan eddig számítógép nélkül oldottak meg a tanulók, csak az ellenőrzéshez használták a számítóképet. Ezeket most gyakorlatban is meg lehet oldani. Így leellenőrizhetjük a munkafüzet megoldott feladatainak helyességét is. Jó alkalom ez az értékelésre. Felhasználható gyakorlati feladatok: A Rajzoljunk lecke 3. és 4. feladata alkalmas a rajzolóprogram szerkesztő műveleteinek gyakorlására. A Rajz és szöveg lecke 2. feladata a görbe illetve szerkesztő műveletek, míg a 3. feladat a szöveg eszköz gyakorlására, számonkérésére alkalmas. Használhatjuk a színeket is. A Szöveg és rajz lecke mindegyik feladata alkalmas arra, hogy gyakorlatban is megvalósítsuk számítógéppel. A Szöveg és kép 2. feladata ClipArt beszúrását és a szöveg körbefutását, a 3. feladat a vágólap használatát és a 4. feladat a szimbólumok beszúrását és formázását kéri számon. A multimédiaszerkesztés számonkérésére kérhetjük, hogy készítsenek egy 4 fázisból álló filmet, amely egy gyertyát ábrázol, miközben elfogy. A rajok elkészítéséhez használják a Paint rajzolóprogramot. A filmhez készítsenek címet és stáblistát, alkalmazzanak effektusokat és áttűnéseket. A szövegszerkesztés számonkéréséhez készítsünk egy nyers szöveget és egy minta alapján formáztassuk meg. A feladatokat osszuk ki a tanulóknak, mindenki mást csináljon, majd az óra végén nézzék meg egymás munkáit. Ha marad idő értékeljük közösen a gyakorlati feladatokat.
110
111
IV. Infokommunkáció 49. óra Internet Tananyag: Internet Tananyagfejezet: Infokommunikáció Oktatási cél: Keresési problémák megoldása. A megoldáshoz leginkább megfelelő eszközök kiválasztása (szoftvereszközök, keresőoldalak közötti választás). Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés. Képzési cél: Az internetes keresési módszerek megismerése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Szemléltető eszközök: Számítógépes hálózat, projektorral kivetített ábrák, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Frontális munka, egyéni munka. Tananyag feldolgozása Bevezető kérdések: 1. Tematikus és kulcsszavas keresés. 2. Tematikus keresés: akkor használjuk, ha a témakört tudjuk, és azon belül szeretnénk majd szűkíteni a keresést. Az ilyen típusú honlapok tulajdonképpen kategóriákba csoportosított linkgyűjtemények, azokról indulva ugorhatunk a témával kapcsolatos oldalakra. Kulcsszavas keresés: akkor használjuk, ha pontosan tudjuk, mit keresünk, azt kell beírni a keresőmezőbe (+ vagy idézőjelek használatával). 3. Iskolától illetve a tanulótól függő, például Google, Yahoo, az origo keresője stb. 4. startlap.hu illetve téma.lap.hu típusú oldalak; 5. Amire egy oldalon kattintva egy másik honlapra léphetünk. Ez lehet szöveg vagy kép is. A tanóra célja az internetről tanultak felelevenítése, különös tekintettel az internetes keresésre; valamint a kulcsszavas és a tematikus keresés megismerése. Az óra első részében röviden tekintsük át az internetről tanultakat (honlap, internet-cím, ugrópont/link, keresés, keresőprogramok). Az ismétlés időtartama a tanulócsoport felkészültségétől, szokásaitól függően igen eltérő lehet. Segít, ha az előző órán házi feladatként adjuk a bevezető kérdések áttekintését. Természetesen az ismétlés főleg gyakorlati jellegű legyen, egy-két ismert honlap betöltésével, linkek használatával. A keresési módszerek ismétléséhez egy feladatsort kínál a tanóra anyaga. A magyarországi állatkertek adatai között mazsolázgatva ismételjük át a kulcsszavas keresést, illetve a tavaly csak érintőlegesen tárgyalt tematikus keresést. Természetesen az ismétléshez más tematikájú honlapokat is választhatunk, célszerű azonban olyan témát használnunk erre a célra, amellyel mind a kulcsszavas, mind a tematikus keresést gyakoroltathatjuk. Ügyeljünk arra, hogy „igényes” információkat kerestessünk (kultúra, földrajzi-történelmi- biológiai ismeretek stb.)! A keresést a tanári számítógépről projektorral kivetítve végezzük el! Fontos felhívni a figyelmet az információk megbízhatóságának, hitelességének, frissességének kérdésére is! Házi feladatként a tanulócsoport felkészültségi szintjétől függően a tankönyv és a munkafüzet feladatai közül válogathatunk; illetve más, (akár személyre szabott) gyakorlati feladatokat is adhatunk. Üdítő kérdések: 1. A Margit-szigeten, Budakeszin, Szegeden.
2. A Ki hol lakik-ról indulva tehetünk virtuális sétát az állatkertben, az egyes “lakóknál” derül ki, melyiknek a hangját lehet meghallgatni. Például: teve, hóbagoly, holló, barnamedve, tigris. 3. Többek között a budapesti és a vidéki állatkertek honlapjaira, Ausztria és más európai állatkertek, illetve más kontinensek híres állatkertjeinek honlapjaira. 4. Állatok, házi kedvencek tanulótól függően. Keresés a megismert módszerek alkalmazásával: Google-ba beírva pl. arapapagáj, illetve a startlap-családon elindulva.
112
113
50. óra Keresés az Interneten Tananyag: Információ keresése az Interneten Tananyagfejezet: Infokommunikáció Oktatási cél: Kép és hang keresése az Interneten. A megoldáshoz leginkább megfelelő eszközök kiválasztása (szoftvereszközök, keresőoldalak közötti választás). Nevelési cél: Egyszerű problémák önálló megoldására való ösztönzés. Képzési cél: Az internetes keresés megismerése, kép és hang keresése. Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, hangfal (esetleg fülhallgatók), tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Frontálisan irányított csoport- illetve egyéni munka. Tananyag feldolgozása Bevezető kérdések: 1. Tematikus és kulcsszavas keresés. 2. Pontosítjuk a keresést több szó megadásával; idézőjelek illetve a + jel használatával. 3. Sulinet Digitális Tudásbázis, sdt.sulinet.hu /www nélkül!!/; 4. A képet, illetve a hangot tartalmazó fájlok kiterjesztése: jpg / jpeg, gif, png, bmp, tif, psd; illetve wav, wma, mp3, ram, mid; A tanóra tananyaga a képek illetve hangfájlok keresési módszerének megismertetése. Nagyon gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy képek és hangok kereséséhez is az „általános” (az előző tanórán tárgyalt) módszereket használják a tanulók, pedig sokkal egyszerűbb a keresőprogramok kép- és hangkereső szolgáltatásainak igénybe vétele. Ezt célszerű egy példával is megmutatni: valójában azzal a módszerrel is célt érünk, de sokkal lassabban, és sokkal nehezebb a találatok közül kiválasztani a nekünk megfelelőt. A tananyag feldolgozását célszerű a képkereséssel kezdeni. A tankönyvben ismét egy keresési feladat megoldásán keresztül ismerhetjük meg a képkeresési módszereket (legalábbis azok egy részét). Természetesen más témát is választhatunk a tanulócsoport előképzettségének, érdeklődési körének megfelelően, az igényességet és megbízhatóságot is figyelembe véve. A képfájlok mentése még nem hatodikos tananyag, de egyes tanulócsoportokban már megmutathatjuk ennek módját is. A hangfájlok keresése a képkereséshez hasonlóan történik. Erre ritkábban van szükség, mint a képkeresésre, és a módszere is nagyon hasonló a képkereséshez, így ezzel nem szükséges annyi időt töltenünk. Házi feladatként a tankönyvi illetve munkafüzetbeli feladatok közül választhatunk, vagy adhatunk konkrét kép (hang) keresési feladatot is (akár személyre szabottan is). Mindenképpen adjuk házi feladatként az elektronikus levelezésről tanultak ismétlését (pl. a következő lecke bevezető kérdései alapján). Üdítő kérdések: 1. A keresőprogramoknál be kell jelölni, hogy a találat kép legyen. Google:a Képeklehetőséget kell választani, arra kattintva; origo: kép-et bejelölve stb. 2. A megszokott, ismert keresőprogramba beírva: gólya, és a fent leírt megoldással képet kell keresni. A találatok közül kell kiválasztani a megfelelőt (minél nagyobb a fájl mérete, annál jobb minőségű lehet a kép). 3. Keresésnél a Gyorskeresőbe beírjuk, amit keresünk, és kiválasztjuk az Elemtípust. 4. Keresésnél az Elemtípusnál a Hang-ot kell bejelölni.
114
51. óra Levelezés – a levelek rendezése Tananyag: Elektronikus levelezés Tananyagfejezet: Infokommunikáció Oktatási cél: Az elektronikus levelezési kultúra kialakítása, fejlesztése. Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés, hatékonyság fokozása. Képzési cél: Az elektronikus levelezésről tanultak átismétlése, a levelek rendszerezésének szükségessége, rendszerezési módok. Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Frontálisan irányított egyéni munka, gyakorlati feladatok. Tananyag feldolgozása Bevezető kérdések: 1. Számítógép, internet-kapcsolat, levelezőprogram, e-mail cím. 2. Tanulótól illetve iskolától, tanártól függő. 3. Tanulótól illetve iskolától, tanártól függő. Megoldás a tavaly tanultak alapján. 4. Címzett: akinek a levelet küldjük (lehet egy vagy több), Válasznál az eredeti levél küldője (feladója) lesz a címzett; Feladó: aki a levelet küldi; Tárgy: amiről az üzenet szól, amiről írunk a levélben. A tanórán felelevenítjük az elektronikus levelezésről tanultakat, és új ismeretként a levelek rendezésének szempontjairól, módjairól beszélünk. A két téma időben kb. fele-fele arányban szerepel a tanórán. Az óra elején röviden tekintsük át a levelezésről tanultakat. Ebben segít az előző órai házi feladat, illetve a tanórai bevezető kérdések. A rövid elméleti összefoglaló után gyakorlatban is ismételjünk. A legtöbb tanuló valószínűleg rendszeresen használja az elektronikus levelezést, így nekik nem okoz majd gondot a levelezőrendszerbe való belépés, illetve a levélírás. Azoknál a tanulóknál viszont, akik csak ritkán, vagy tanórán kívül egyáltalán nem használják az elektronikus levelezést, előfordulhatnak nehézségek. A diákok szokásait valószínűleg már ismerjük, így előre felkészülhet a tanár arra, hogy mely tanulók igényelnek fokozottabb tanári segítséget. Készüljünk fel arra is, hogy néhány tanuló elfelejtette a jelszavát. Ha iskolai levelezőrendszert használunk, akkor beszéljük meg a rendszergazdával, hogy álljon rendelkezésre (a jelszó törlésére, vagy készítsen néhány „tartalék” e-mail címet erre az esetre). Az ismétlés során szakítsunk időt a levélolvasás illetve –írás gyakorlásához. Az óra előtt minden tanulónak küldjünk egy próbalevelet néhány soros tartalommal, melyet elolvashatnak, majd válaszoljanak rá. Ezeket a tanári gépen azonnal elolvashatjuk. Ezután arra is megkérhetjük a tanulókat, hogy egymásnak (pl. mindenki a szomszédjának) küldjön levelet. Az óra második felében a levelek rendezésének szempontjait ismertetjük meg. Először a mappákkal ismerkedünk meg, majd a mappákon belüli rendezési szempontokkal. Valószínűleg minden tanulónak lesz levele a Beérkezett üzenetek, Törölt üzenetek mappában. Mutassuk meg a törölt levelek visszaállítását (ha ad erre lehetőséget a használt levelezőprogram), illetve a végleges törlést. Az elküldött üzenetek mappájába nem minden program teszi be automatikusan a leveleke:, ha külön beállítást igényel ez a lehetőség, akkor mutassuk meg a tanulóknak. Szintén érdemes a Piszkozatok mappáról is beszélni, amennyiben a használt program rendelkezik ezzel a lehetőséggel.
A csoport előképzettségétől függően ismertessük meg a tanulókat az új mappák létrehozásának módjával. (Ha az ismétlés sok időt vesz el az órából, ezt a témát akár a következő tanórára is halaszthatjuk.) Beszéljük meg, miért van erre szükség (levelek tematikus rendszerezése, archiválás). A mappákon belüli rendezés valószínűleg már sok tanuló számára ismert lesz. Beszéljünk először a rendezés szükségességéről (Melyik a legutoljára kapott levél? stb.), majd a használt programnak megfelelően mutassuk meg a rendezési szempontokat. Ismételjük át, hogyan lehet szöveges, illetve szám jellegű adatokat rendezni (ábécé-rend, nagyság szerinti sorrend, dátumsorrend). A növekvő illetve csökkenő rendezettség tárgyalásánál feltétlenül emeljük ki a dátum szerinti rendezést (a legutóbbi dátum a legelső). Házi feladatként adhatjuk a tanulóknak, hogy küldjenek e-mailt az általunk megadott címre, amelyben néhány elméleti kérdésre adják meg a választ (pl. Ismétlő kérdések). A munkafüzet feladataiból is válogathatunk. Üdítő kérdések: 1. Nehéz lenne eligazodni a levelek között, ha egyszerre jelennének meg az érkezett, az elküldött, a piszkozatok (már részben megírt, még nem elküldött), a kukába helyezett, de véglegesen még nem törölt levelek. A mappákon belül több szempont szerint rendezhetjük bármikor a leveleket, így könnyű megtalálni például a legutóbb érkezettet (dátum), vagy egy adott feladótól érkezettet (betűrend). 2. A neve a levelezőprogramtól függ, mindegyikben van mappa az érkezett leveleknek (Beérkezett üzenetek, Érkezett, Beérkező levelek stb.), az elküldötteknek (Elküldött elemek, Elküldött, Elküldött levelek stb.), a (részben) megírt, de el nem küldött leveleknek (Piszkozat), és a törölteknek (Törölt elemek, Kuka stb.). 3. A levelezőprogramtól függ, az Outlook Express-ben a Fájl menüben az Új menüpontban van a Mappa lehetőség. A freemail-ben a Mappáim-nál található az Új mappa létrehozása. Mindenhol megadják, hogy mi szerepelhet a mappa nevében, és mi nem fordulhat elő benne. 4. A levelezőprogramtól függő elnevezésű mappából (ahova törlés után a levelek kerülnek, lehet Kuka, Törölt elemek stb.) végleg törölni kell. 5. A levelezőprogramtól függ, általában a feladó neve (esetleg a beceneve), a levél dátuma, tárgya vagy mérete szerint lehet rendezni. 6. El lehet menteni fájlként (akár a formátum megválasztásával), vagy ki lehet nyomtatni azokat.
115
116
52. óra Levelezés – a Címjegyzék használata Tananyag: Elektronikus levelezés, címjegyzék használata Tananyagfejezet: Infokommunikáció Oktatási cél: Az elektronikus levelezési kultúra kialakítása, fejlesztése. Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés, hatékonyság fokozása. Képzési cél: A címjegyzék létrehozásának, használatának megismertetése. Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Frontálisan irányított egyéni munka, gyakorlati feladatok. Tananyag feldolgozása Bevezető kérdések: 1. A felhasználó neve, a @ jel és a postafiók helye (a szolgáltató neve). 2. A cím pontos beírására (betűtévesztés, sorrend stb.), ki ne maradjon az @, ne legyen benne ékezetes betű, szóköz. 3. A tanulótól és a levelezőprogramtól függ, általában név, becenév, telefonszám, esetleg lakcím, munkahely. 4. A levelezőprogram címtárában; a számítógépen (szövegfájl a merevlemezen) vagy más háttértárolón; illetve hagyományos módon felírjuk egy noteszba. A tanórán az e-mail címek rendezett tárolásáról, a címjegyzék létrehozásáról és kezeléséről lesz szó. Kérdezzük meg a tanulókat, hány ismerősüknek van e-mail címe? Valószínűleg a legtöbb tanuló legalább 10-20 ismerőst, barátot említ. Aztán kérdezzük meg, ebből hány címet tudnak fejben tartani – valószínűleg sokkal kevesebb lesz a válasz. Hová jegyezzük fel az e-mail címeket? Egy megoldás lehet a (papír alapú) notesz, telefonregiszter – de sokkal jobb, ha levelezéskor van „kéznél” ez az adat – erre szolgál a címjegyzék. Mutassuk meg a tanulóknak, hogyan lehet új ismerőst felvenni a címjegyzékbe. Beszéljük meg, milyen adatokat fontos minden esetben megadni (név, e-mail-cím), és milyen adatok opcionálisak (a használt programnak megfelelően). Beszéljük meg, érdemes-e a többi adatot is itt rögzíteni (pl. telefonszám – általában fölösleges ide beírni). Bővítsük a listát egy-két ismerős beszúrásával, mindenképpen vetessük fel saját e-mail-címünket is a listába. Ezután mutassuk meg, hogyan lehet a címjegyzék használatával egyszerűsíteni a levélküldést, azaz hogyan adhatunk meg címzettet a címjegyzékből. Kérjük meg a tanulókat, hogy küldjenek a mi e–mail címünkre a címjegyzéket használva egy levelet – ezzel ellenőrizni tudjuk, hogy helyesen rögzítették-e a címet, illetve jól használták-e a beillesztést. Valószínűleg egy-két tanulónál előfordul, hogy a nevet vagy a címet hibásan írta be – ez ragyogó alkalom arra, hogy a beírt adatok módosíthatóságáról is beszéljünk. Házi feladatként a tankönyvi ismétlő kérdéseket vagy a munkafüzet feladatait is adhatjuk. Üdítő kérdések: 1. Elmentjük a Címtárba, Névjegyet készítünk. 2. Így sokkal könnyebb megtalálni a címét annak, akinek levelet szeretnénk írni (a rendezés lehet név, becenév vagy cím szerint). 3. A levelezőprogramtól függ, általában a nevet, címet, becenevet, telefonszámo(ka)t, esetleg munkahelyet, lakcímet.
4. A levelezőprogramtól függ, általában elég a Címtárban rákattintani a címre, és a levélírás ablaka jelenik meg, a címzettnél már a kiválasztott címmel. Vagy a levél írásánál elkezdjük beírni a címet, és a program felkínálja az így kezdődő elmentett címeket, amik közül egy kattintással tudunk választani.
117
118
53. óra Csoportos kommunikáció Tananyag: Csoportos kommunikáció Tananyagfejezet: Infokommunikáció Oktatási cél: Az elektronikus kommunikációs kultúra kialakítása, fejlesztése. Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés. Kulturált kommunikáció. Képzési cél: A csoportos kommunikációs eszközökről tanultak átismétlése, új lehetőségek megismerése. Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, mikrofon, webkamera, projektor, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Frontálisan irányított csoportos és egyéni munka, gyakorlati feladatok. Tananyag feldolgozása Bevezető kérdések: 1. Átsétálok hozzá; felhívom telefonon / mobilon (sms: egyirányú, nincs azonnali visszajelzés); számítógép segítségével: chat, MSN / Windows Live Messenger, e-mailt írok – egyirányú, nincs azonnali visszajelzés; telefon: Skype (akár webkamerával). 2. Lásd fent. 3. Első lépés a regisztráció, hivatalos nevén az Új Skype-fiók létrehozása. Itt csak a nevet, a felhasználói nevet (Skype-név) és a jelszót kell megadni. Ne felejtsük el elolvasni és elfogadni a felhasználási feltételeket, amit a kis négyzetben elhelyezett pipával jelzünk! Ezután egy próbahívással ellenőrizhetjük, hogy minden (a program, a számítógép hangkártyája, a fejhallgató és a mikrofon) tökéletesen működik-e. 4. Az internetes viselkedési szabályok írott és/vagy íratlan gyűjteménye. Vannak általánosan érvényes és egy adott környezetben (iskola, munkahely, fórum, chat, blog stb.) elfogadott szabályok, elvárások. A tanóra célja a csoportos kommunikációs eszközök ismétlése, új lehetőségek kipróbálása. Az ötödik osztályban már kipróbáltak a tanulók egy-két csoportos kommunikációs lehetőséget, pl. csevegőprogramokat, fórumokat. Most más programokat is megismertethetünk a tanulókkal. A tankönyv a Windows Live Messenger illetve a Skype program rövid ismertetésével foglalkozik. Elsőnek a Windows Live Messengert érdemes a tanulókkal kipróbálni. A tanóra előtt telepíttessük fel a rendszergazdával a programot minden, a tanulók által használt számítógépre. Fordítsunk fokozott figyelmet a diákok bejelentkezésére, a több potenciális hibalehetőség miatt (e-mail cím elírása, jelszó megadása stb.) Hangsúlyozzuk, hogy ne engedjük, hogy a program eltárolja a belépési adatokat (e-mail cím, jelszó). Ezután a tanulók 4-5 fős csoportokban dolgozhatnak. A csoporttagok vegyék fel egymást partnernek, és létesítsenek kapcsolatot a Windows Live Messengeren keresztül. Ahol a géptermi feltételek adottak, ott a tanulók kép- és hangkapcsolatot is létesíthetnek egymással (mikrofon illetve webkamera használata). A Skype program kipróbálása a Windows Live Messengerhez hasonlóan történhet. Idén is fordítsunk gondot arra, hogy a csoportos kommunikáció veszélyeire is felhívjuk tanulóink figyelmét (adatvédelem, kábítószer-kereskedelem, pedofília stb.). Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk.
Üdítő kérdések: 1. Chat, MSN / Windows Live Messenger (egyirányú, nincs azonnali visszajelzés: e-mail). 2. Jó esetben csak véletlenül, rosszabb esetben direkt beléphet bárki a mi nevünkkel, jelszavunkkal, és üzeneteket küldhet – nem feltétlenül kellemes következményekkel! 3. Windows Live Messenger mikrofonnal és hangszóróval, Skype (értelemszerűen mikrofonnal, hangszóróval). 4. A Skype programban lehetőség van arra, hogy egyszerre több partnerrel is beszélgessünk, nem kell egyenként “körbetelefonálni” mindenkit, és esetleg többször is visszahívni. A konferenciahívásba a hívást kezdeményező sorban felveheti azokat, akikkel beszélgetni szeretne (a program verziójától függő létszámban). Ilyenkor még a szokásosnál is jobban illik odafigyelni, hogy ne vágjunk a másik szavába!
119
120
54. óra Összefoglalás Tananyagfejezet: Infokommunikáció Oktatási cél: A keresésről és az internetes kommunikációról tanultak összefoglalása. Nevelési cél: A szerzett ismeretek rendszerezése. Képzési cél: Rendszerező, lényegkiemelő képesség fejlesztése. Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Frontálisan irányított csoport- illetve egyéni munka. Tananyag feldolgozása A tankönyvi ábrák alapján foglaljuk össze és rendszerezzük a kép és hang kereséséről tanultakat! Az elméleti összefoglalás után gyakorló feladatokat oldjunk meg a tanulókkal. Egyénileg vagy néhány fős csoportokban dolgozzanak, az óra végén szánjunk időt a feladatok megbeszélésére! A gyakorló feladatokkal próbáljuk az összes súlyponti témát lefedni! A tananyagrész súlypontjai: - Információ keresése az interneten; - Kép és hang keresése az interneten; - Elektronikus levelezés – a levelek rendezése; - Elektronikus levelezés – Címjegyzék; - Csoportos kommunikáció. Üdítő kérdések: 1. Tematikus keresés: a startlap családban van arboretum.lap.hu oldal, ezen megtalálhatóak a magyar arborétumok, botanikus kertek mellett európaiak is. Kulcsszavas keresés: a megismert, megszokott keresőprogramba kell beírni: arborétum, és a találatok közül kiválasztani a minket érdeklőt, a számunkra megfelelőt. (Itt is megjelenik az arboretum.lap.hu) 2. A használt keresőprogramnak megfelelően be kell állítani, hogy képeket adjon meg találatként (Google: Képek, origo: kép). 3. A keresőprogramban be kell jelölni, hogy képet keresünk. 4. A Gyorskeresőbe beírjuk, amit keresünk (például bagoly, csóka stb.), és a találatok megjelenése után az Elemtípusnál állíthatjuk be, hogy csak a Kép illetve Hang találatokat mutassa. 5. A használt levelezőprogramtól függ, mindegyikben van mappa az érkezett leveleknek (Beérkezett üzenetek, Érkezett, Beérkező levelek stb.), az elküldötteknek (Elküldött elemek, Elküldött, Elküldött levelek stb.), a (részben) megírt, de el nem küldött leveleknek (Piszkozat), és a törölteknek (Törölt elemek, Kuka stb.). 6. Mert a törölt levelek először csak a (használt programtól függő elnevezésű) Törölt elemek, Kuka stb. nevű mappába kerülnek. Azonban nem törlődnek a postafiókból, ami így megtelhet, és e miatt nem kapjuk meg a nekünk küldött leveleket. 7. El lehet menteni fájlként (akár a formátum megválasztásával), a programtól függően a Fájl menüben a Mentés másként menüponttal, vagy a Mentés ikonjára kattintva. A kiválasztott leveleket ki lehet nyomtatni (Fájl menü Nyomtatás, vagy a Nyomtatás ikonja). 8. A levelezőprogram címtárában; a számítógépen (szövegfájl a merevlemezen) vagy más háttértárolón; illetve hagyományos módon felírjuk egy noteszba.
9. chat, MSN / Windows Live Messenger (utóbbi akár webkamerával), elektronikus levél – egyirányú, nincs azonnali visszajelzés; telefon: Skype (akár webkamerával).
121
122
V. Információs társadalom 55. óra Szabadon felhasználható források Oktatási cél: Szabadon hozzáférhető tudásbázisok megismerése Nevelési cél: A nyomtatott információhordozókat folyamatosan felváltják a szabadon hozzáférhető tudásbázisok. Ezek segítségével sokkal hamarabb juthatunk hasznos információkhoz. Képzési cél: A tanulók képesek legyenek információkat keresni a szabadon hozzáférhető források között. Szemléltetőeszközök: Internet, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Frissítő kérdések válaszai: Már hozzászoktunk, hogy ha anyagot kell keresni valamilyen témában egy házi dolgozat elkészítéséhez az Interneten keresünk. Egy címet, ahová el szeretnénk menni, megkereshetjük hagyományos térképen, de az Internet segítségével is. Tananyag feldolgozás: A tanulók közül lehet, hogy van olyan, aki már ismeri a Wikipédiát, hiszen ha egy keresőbe kulcsszavasan keresünk, a találatok között biztosan megjelenik. Ezért is fontos, hogy tudják mit jelent, hogyan fejleszthető. A munkafüzet 1. feladata ezzel kapcsolatos. A Magyar Elektronikus Könyvtár szintén egy hasznos információforrás. Nézzük meg együtt az oldalt és a keresések módját. Nézzük meg a kategóriákat és az ahhoz tartozó témákat. Ha tematikusan keresünk, tudnunk kell, hogy melyik téma melyik kategóriába tartozik. Ezt gyakoroltatja a munkafüzet 2. feladata. A googlemaps segítségével keressük meg városunk térképét és nézzük meg, hogy milyen részletességgel, mekkora nagyításban láthatjuk. Tanulják meg és gyakorolják a tanulók a navigálás eszközeit, a munkafüzet 4. feladata ezt kéri számon. Ha marad idő, nézzük meg a többi szabadon felhasználható információforrásokat a tankönyv alapján. Munkafüzet: A munkafüzet mindegyik említett témához tartalmaz feladatot, amelyet párhuzamosan a tankönyvvel fel lehet dolgozni. Üdítő kérdések: A Wikipédia nem helyettesíti teljes egészében a lexikonokat, hanem inkább egy helyre gyűjti azok tartalmát úgy, hogy megjelöli, honnan származik az információ. A Magyar Elektronikus Könyvtárban szerző, cím, téma szerint egyaránt lehet keresni, és összetett keresésre is van lehetőség. A neten gyorsabban kereshetünk meg egy címet a hagyományos térképhez képest, és még ki is nyomtathatjuk a térkép részletét. Napilapokat, hetilapokat, magazinokat, ifjúsági folyóiratokat ajánlhatunk olvasásra.
123
56. óra Személyes adatok Képességek: Személyi és személyes adatok ismerete, azok megkülönböztetése, adatkezelés, információszerzés és feldolgozás. Nevelési cél: Személyi adatok védelmének fontossága Adatok kezelésének felelőssége Informatikai biztonság Fejlesztési feladatok: Információszerzés az internetről Adataink védelmének fontossága Kritikai képesség Mindennapi életben való eligazodás Szemléltető eszközök: tankönyv, munkalap, oltási könyv, Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: I. Motíváció Adjunk a tanulók kezébe adatokat tartalmazó (személyi és személyes adat is legyen) szókártyákat, majd olvassák fel! Fogalmazzák meg, hogy ezek mind adatok! Ismételjék át az adat fogalmát! (Frissítő kérdések:1.) Álljanak a gyerekek csoportokba aszerint, hogy milyen típusú adat van náluk. (Frissítő kérdések: 2.) Próbáljanak meg más szempont szerint csoportokat kialakítani! (Személyi és személyes adatok csoport kialakítása a célunk!) Idézzék fel az 5. osztályban tanultakat a személyi és személyes adatok elkülönítésére! II. Személyi és személyes adatok Tk. 1., 2. feladat Tk. szövegét olvassák fel! Fogalom Személyes adat: minden olyan információ, ami az adott személyt jellemzi, azaz egy adott személlyel kapcsolatba hozható, amely adatból az érintett személy egyértelműen azonosítható. Tk. 3. feladat (Segítenek a képek!) Nézzenek meg egy oltási könyvet! Milyen adatok találhatók benne! Nézzenek meg egy tömegközlekedésben használt bérletet is! Ezen milyen azonosítók találhatók? Hasonlítsák össze az adatokat! Miért találunk különböző adatokat rajtuk? A Fl. 1., 2. feladat frontális megbeszélése. III. Adatkezelés
Tk. szövegét olvassák el az adatkezelésről! Tk. 4. feladat Mely adataink változhatnak? Melyek nem?
IV. Adatvédelem Személyes adatainkat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés ellen. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul. A törvény egyes, kivételes esetekben elrendelhet kötelező adatkezelést. Tk. 5. feladat: A tanulók mondják el tapasztalataik és korábbi ismereteik alapján, hogy melyek azok a hozzánk tartozó adatok, amelyeket elmondhatunk, gyakran meg is tesszük.(Pl.: név, minden bemutatkozásnál, …), illetve mely adatainkat szükséges titokban tartani, és nem ajánlatos elmondani senkinek.(Pl.: jelszavak, bankkártya kódok, …) Olvassák el a Tk. idetartozó szövegét! Közben beszéljék meg a Tk. 6., 7. feladatát! Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy mindig csak a legszükségesebb adatokat adjunk meg magunkról az interneten, így kisebb a „támadási” felületünk. Ahogy az utcán sem állnak szóba ismeretlenekkel, itt, ahol nem is közvetlen a kapcsolat, még bizonytalanabb, hogy kivel találkoztak össze a hálózaton. Ne felejtsék, a képeknek sem feltétlen lehet hinni! Házi feladat: A Fl. 3. feladat A lecke végén található üdítő kérdések segítenek átgondolni az személyi és személyes adatokkal kapcsolatos tudnivalókat.
124
125
57. óra Az informatika múltjára vonatkozó történetek Tananyag: Az informatika múltjára vonatkozó történetek Tananyagfejezet: Információs társadalom Oktatási cél: A számítástechnika történetében legjelentősebb szerepet játszó magyar tudósok nevének, munkásságának megismerése. Nevelési cél: A magyar tudósok meghatározó szerepet játszottak az informatika történetében. Képzési cél: Kalmár László és Simonyi Károly (Charles Simonyi) életének bemutatása. Szemléltetőeszközök: Internet-kapcsolattal rendelkező számítógép, projektor, magyar tudósok arcképei (akár digitálisan is), tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Frontális munka, tanulói kiselőadások. Tananyag feldolgozása Bevezető kérdések: 1. Neumann János, Kalmár László, Kozma László, Nemes Tihamér, Kemény János /John George Kemeny/. 2. A tanulótól, iskolától, tanártól függ, például Bolyai János (matematikus), Eötvös Loránd, Jedlik Ányos, Gábor Dénes (fizikusok), Teller Ede (atomfizikus), Simonyi Károly fizikus – az édesapa!; Szent-Györgyi Albert (biológus). 3. A tanulótól, iskolától, tanártól függően: Jegyzettömb, WordPad, MS Word; Writer (OpenOffice.org), KWrite (Linux); AbiWord (ingyenes, Windows operációs rendszerhez). Tavaly Neumann János munkásságát ismerték meg a tanulók, idén újabb két, a számítástechnika történetében jelentős szerepet játszó magyar tudóssal ismertetjük meg a tanulókat: Kalmár Lászlóval és Simonyi Károllyal. A téma jellegéből adódóan főleg frontális tanári munkát használunk, de a téma egyes részeit előzetesen kiselőadás céljára kiadhatjuk érdeklődőbb tanulóknak. Ez utóbbi esetben mindenképpen segítsük a felkészülésüket megfelelő irodalommal, és sok képpel! A képeket projektorral kivetíthetjük, készíthetünk PowerPoint bemutatót is. Anyagot gyűjthetünk az Internetről, akár a Sulinet Digitális Tudásbázisból is. A későbbi években más tudósok munkásságával is megismerkedünk. A Kalmár László által tervezett szegedi katicabogár bemutatásakor érdemes a működését modellező programot is bemutatni, mely elérhető a http://www.inf.u-szeged.hu/~csendes/katica/honlap/ weblapon (az URL a tankönyvben is megtalálható). Projektorral kivetítve érthetővé válik a katicabogár működési elve. Simonyi Károly, avagy Charles Simonyi neve valószínűleg ismertebb a tanulók között, a közelmúltbeli űrutazás okán. Valószínűleg sok anyagot találunk erről az Interneten, így inkább e témát ajánljuk tanulói kiselőadásnak. Házi feladatként a tankönyv kérdéseiből és a munkafüzet feladataiból válogathatunk. Üdítő kérdések: 1. Jelentős részben neki köszönhető, hogy a szegedi József Attila Tudományegyetemen 1957-ben megkezdődött a programozó matematikusok képzése. 2. A szegedi katicabogáréban, tervezője és kivitelezője Muszka Dániel volt. 3. A Microsoft-nál több mint húsz évet, azután 2002 óta a saját cégében: Intentional Software Company. 4. Az Office programcsomag Word szövegszerkesztő és az Excel táblázatkezelő programjai.
126
58. óra Információgyűjtés hálózatokról Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek Nevelési cél: Kommunikációs eszközök helyes használata, Mindennapi életben való eligazodás Fejlesztési feladatok: Információ keresése és felhasználása Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Információs és kommunikációs kultúra Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Döntési Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Mások adataihoz, dokumentumaihoz való hozzáférés a helyi hálózaton és az interneten keresztül. Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Lehetőségek és korlátok. Frissítő kérdések: 1. 100 évvel ezelőtt az emberek információt egymástól és az újságokból, könyvekből szerezhettek. Napjainkban a nyomtatott információhordozókból (könyvek, folyóiratok, napi lapok), telefonon, SMS-ben, a rádióból, tévéből, internetről szerezhetnek információt. 2. Leggyakoribb lehet a net, a telefon, a rádió, a tévé és a nyomtatott információhordozók. 3. Lefényképezzük, vagy leírjuk, esetleg lerajzoljuk a számunkra fontos dolgokat. 1. feladat: Az új fiók létrehozásának egyik lehetséges módja: Start\Sajátgép\Vezérlőpult\Felhasználói fiókok\Új fiók létrehozása útvonalat végigjárva meg kell adni a fiók nevét, a fiók típusát, majd be lehet állítani a fiókhoz tartozó jelszót és képet. 2. feladat: Készíts egy egyszerű rajzot! Mentsd el a felhasználói fiókodhoz tartozó mappába! A rajzot a tanult rajzolóprogramok bármelyikével el lehet készíteni. Mentés másként menüpontnál a létrehozott új fiók megjelenik, „XYdokumentumai” néven. Ide kell menteni a rajzot.
3. feladat: Védd le a mentett munkádat megnyitás ellen! A fájl ikonjára jobb egérgombbal kattintva módosíthatjuk a fájl tulajdonságait. Az attributumoknál az írásvédett lehetőséget választva, a későbbiekben a fájlt hiába próbáljuk módosítani, nem engedi menteni az operációs rendszer. 4. feladat: Az informatika szó jelentése a http://hu.wikipedia.org/wiki/Informatika oldalról: Az informatika (legközelebbi angol megfelelője az information technology, IT) önálló tudományág, amely az információk rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével, továbbításával foglalkozik. Ezt a tevékenységét főként számítógépeken végzi: elméleti úton azáltal, hogy módszereket, modelleket, formalizmusokat dolgoz ki a számítógépek készítéséhez és működtetéséhez; mérnöki tevékenységgel úgy, hogy számítógépeket készít, illetve azokhoz elektronikai eszközöket alkot (hardver); rendszertervezéssel és -készítéssel azáltal, hogy a számítógépek működtető eszközeit hozza létre, illetve azokat működteti (szoftver); alkalmazza a számítógépet azáltal, hogy különböző feladatok elvégzése alkalmassá teszi, például: orvosi alkalmazások, kereskedelmi rendszerek, CAD, nyilvántartások stb.). Az informatika az információtudomány, a matematika és az elektronika elegye. Az informatikus az, aki e fenti területek valamelyikében szerzett képesítésével számítógépeket, vagy számítógépeken alkot, fejleszt, kutat, vagy azok eredményeit használja. Ma még sokan vannak akik más területen szerzett képesítéssel végzik ezt a tevékenységet (úttörők). 5. feladat: A Wikipédia keresőjébe beírva a nevet, találatként megkapjuk a név jelentését. 6. feladat: A Wikipédia keresőjébe idézőjel közé beírva a vezeték és keresztnevet, találatként megkapjuk a lehetséges névrokonokat. A munkafüzet feladatai: 1. feladat: Fogalmakhoz a jelentésük megkeresése (I Információs és kommunikációs kultúra, kr kritikai) 2. feladat: Felhasználói fiókok beállításának megváltoztatását kell leírni. (szö szövegalkotás képessége) 3. feladat: A jó jelszó tulajdonságainak felismerése (dg deduktív gondolkodás) 4. feladat: Wikipédiában végrehajtandó keresési feladat (i komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek, lk lényegkiemelő, p problémamegoldó) 5. feladat: Rejtvény megfejtése (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása ig induktív gondolkodás (egyestől az általánosításig) Ismétlő kérdések: 1. Munkáinkat megvédjük a véletlen vagy szándékos módosítás, kitörlés ellen. 2. Írásvédetté lehet tenni a fájlokat, vagy a megnyitást is le lehet védeni jelszóval. 3. Információt gyűjthetünk az internetes enciklopédiából, a Wikipédiából, FTP-bel idegen gépek wincseszterén barangolhatunk és fájlcserélő programokkal fájlokat cserélhetünk. 4. Egy közösség tagjai az adatokat tartalmazó wincseszterhez kapnak hozzáférési jogokat. Ez jelentheti csak a fájl megnyitását (olvasás) vagy a feltöltést is. Feltöltés során az otthoni gépről a távoli gép wincseszterére másoljuk a fájljainkat, és így a közösség minden tagja számára elérhetővé tesszük ezeket.
127
5. Azért kell nagyon meggondolni, hogy mit osztunk meg fájlcserélő programmal, mert onnantól nem tudjuk ellenőrizni a fájljaink terjedését a neten, esetleg olyan emberekhez is eljut, akikhez nem szeretnénk, vagy egyes emberek visszaélnek a munkáinkkal. 6. Az alkotó (szerző) jogát a művéhez. Érdekességek: A Wikipédia címe: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap Fájlcserélő programok: StrongDC, LimeWire A szerzői jogról:http://www.kontextus.hu/hirvero/artisjus.html Netikett fordítása 1998-ból http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/rfc1855h.hun Jó: http://kopi.sztaki.hu/index.php?mainpage=netiquette&language=hun&h=netikett A vége a jogtsiztaságról: http://www.mlbe.hu/netikett.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/Netikett http://home.iae.nl/users/nickl/mikrosz.html#N Net ismeretek: http://www.minok.hu/glossary/8
128
129
59. óra Számítógépes játékok Képességek: Kommunikációs képesség. Információ összegyűjtésének, feldolgozásának és rögzítésének képessége. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: kommunikációs eszközök helyes használata, mindennapi életben való eligazodás. Fejlesztési feladatok: információ keresése és felhasználása, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek, információs és kommunikációs kultúra, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. döntési képesség. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: 1. Előkészítés Beszélgessünk a számítógépes játékokról. Meséljék el, hogy melyik a kedvenc számítógépes játékok. Mennyi időt játszanak ezzel a játékkal, miért szeretik stb. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a legnépszerűbb számítógépes játék jelenleg a Word Warcraft. Az élmények mellett, ami a játék örömét illeti, emeljük ki a kockázatokat is. 2. Számítógépes játékok A tankönyv feladata alapján, minden egyes esetben beszéljük meg, hogy mit tehetünk, hogyan védekezhetünk ellene. Játékszenvedély internetjátékok Adtavédelem 3. Internet használat veszélyei Az Internet bizonyos tartalmainál fogva jelenthet veszélyt számotokra. A tisztességes weboldalak mellett ugyanis könnyen találkozhatunk az Interneten olyan oldalakkal, amelyek megtévesztő, hamis információkat tartalmaznak, vagy az egészséges erkölcsi- és szellemi fejlődésetekre károsak.
130 Ha az Interneten barangolva ilyen oldallal találkozol, ne háborodj fel, nem ellened, érted tiltottuk le a lap megjelenését.
Meséljenek erről a gyerekek, találkoztak-e már ilyen oldalakkal. Nagyon fontos, hogy ezen az órán ne csak azt emeljük ki, hogy milyen veszélyekkel jár az internethasználat, hanem azt is, hogy mit kell tenniük, illetve hogyan tudják a minimálisra csökkenteni a veszélyforrást. Látogassák meg a biztonságos internet oldalát, olvassanak érdekes cikkeket. http://www.biztonsagosinternet.hu 4. Netikett szabály Netikett Ne higgy el mindent, amit az interneten olvasol. Beszélj a szüleiddel, vagy tanároddal arról, amit furcsának tartasz! Ne add meg a nevedet, lakcímedet és a telefonszámodat interneten soha senkinek! Figyelj, ha az internetről adatokat töltesz le, gyakran társulnak ilyenkor vírusok, vagy férgek is, amelyek kárt okoznak. Légy óvatos csengőhangok letöltésénél, a mobilodra. Ezzel nagyon könnyen káros szoftvereket tölthetsz a telefonodra, és ez amellett még igen drága is lehet Ne nyiss meg adatállományokat az e-mailekben, vagy az Internet Messenger-ben, ha nem tudod, ki küldte őket, ezáltal ugyanis könnyen vírust, férget, vagy más károkozó programokat tölthetsz a számítógépedre. Figyelj oda amikor zenét és filmeket töltesz le az internetről, te is büntethető lehetsz, A chat-csatornákon könnyen lehet ismeretséget kötni. Néha ezek szeretnének találkozni is veled. Ezt meg kell beszélni a szülőkkel, mert sajnos vannak olyan emberek, akik rossz szándékkal keresnek kapcsolatot veled épp ilyen módon. http://www.biztonságosinternet.hu Értelmezzék, és elemezzék a netikett legfontosabb szabályait! Az órához felhasználhatják a Nemzeti Tankönyvkiadó honlapjáról letölthető digitálistáblára készült anyagot. www.ntk.hu
131
VI. Könyvtári informatika 61. óra A betűrendes leíró katalógus Tananyag: A betűrendes leíró katalógus Tananyagfejezet: Könyvtári informatika Oktatási cél: A könyvtári rendezési elvek megismerése. Nevelési cél: A tanulók tudjanak önállóan eligazodni a könyvtárban. Képzési cél: A könyvtári rendezésről tanultak átismétlése, a betűrendes leíró katalógus megismerése. Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár és annak részei, katalógusszekrény, katalóguscédula, számítógépes katalógus. Munkaformák: Frontálisan irányított csoportmunka. Tananyag feldolgozása Bevezető kérdések: 1. Tanulótól függő: sehogy (teszem egymás után, ahogy megkapom); előbb a kedvenc írók, a kedvelt témák; előre a kötelező olvasmányok, aztán más, a tanuláshoz szükséges könyvek, majd a többiek; méret szerint; szín alapján stb. 2. Magyar abc: 44 betű; angol abc: 24 betű. 3. A szépirodalmi műveket (regények, mesék, verseskötetek) a szerzők nevének ábécé sorrendje szerint rendezik sorba. Azokat, amelyeknek nincs feltüntetve a szerzője, a cím első betűje alapján rendezik sorba. 4. ETO: Egyetemes Tizedes Osztályozás, ez alapján helyezik el a szakirodalmi műveket (a kézikönyvek, lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat) a könyvtár polcain. Ez a tudományokat tíz főosztályba csoportosítva határozza meg a könyvek elhelyezését. A könnyebb keresés érdekében minden főosztályt tíz osztályra osztottak, azokat pedig további tíz alosztályra. A tanórán egyrészt átismételjük a könyvtári rendezésről tanultakat, másrészt a betűrendes leíró katalógussal ismertetjük meg a tanulókat. Lehetőség szerint a könyvtári órákat tartsuk az iskolai könyvtárban (ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor a települési könyvtárban), így a könyvtáros kolléga segítségét is igénybe vehetjük. Néhány iskolában az a szokás alakult ki, hogy a könyvtári informatika órákat “tömbösítve”, pl. egy teljes tanítási napot igénybe véve tartják meg. Ez főleg akkor hasznos, ha a települési könyvtárat kell igénybe vennünk. Szerencsés, ha a könyvtári órákon is rendelkezésünkre áll projektorral felszerelt számítógép. Az adott könyvtár mérete, elrendezése szabja meg, hogy tudunk-e egyszerre az egész tanulócsoporttal foglalkozni (valószínűleg nem), vagy 2-3 csoportra bontva, a könyvtárosok segítségével tartjuk-e az órát. Az óra elején röviden tekintsük át, ami a könyvtárban való eligazodáshoz szükséges: milyen részei vannak az adott könyvtárnak, melyek a könyvtárhasználat helyi alapvető szabályai stb. A könyvtári betűrendet példák alapján ismertessük meg a tanulókat. Például feladatul adhatjuk egy-egy tanulócsoportnak, hogy keresse meg a polcon egy-egy író megadott könyveit, és nézze meg, milyen sorrendben vannak ott elhelyezve! Ezután könnyen megtalálhatjuk a különbséget a hétköznapi ábécérend és a könyvtári betűrend között. Természetesen olyan írót válasszunk, aki neve ismert a tanulók közt, sok műve van meg a
könyvtárban és a művek között vannak a betűrend szempontjából eltérőek is (pl. Lázár Ervin, Fekete István, Jókai Mór, Csukás István, Janikovszky Éva stb.) Ezzel a feladattal a Cutter-számot is megmutathatjuk a tanulóinknak. Miután a fogalmat megismertettük velük, mindenképpen mutassunk meg, hogy a katalóguscédulán hol szerepel ez az azonosító. Célszerű az elektronikus katalógusban is megmutatni a betűrendi jelet. Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk. Üdítő kérdések: 1. Szépirodalmi művek: a szerzők nevének ábécé sorrendje szerint, illetve a cím első betűje alapján. Szakirodalom: ETO. A könyvtárban a könyvtári betűrendet használják, ami több ponton is eltér a hétköznap megszokott ábécétől. 2. A rövid és hosszú magánhangzókat nem különböztetjük meg, azok azonos betűnek számítanak (a = á; o = ó; ü = ű). A két- vagy háromjegyű mássalhangzókat (cs, dzs stb.) betűnként kell értelmezni, kivétel az sz betű. A könyv címében a kezdő határozott névelőt nem vesszük figyelembe. 3. Ha egy szerzőnek több könyve is megvan a könyvtárban, akkor azokat a címük alapján is betűrendbe kell rakni – ugyanúgy, a könyvtári betűrend alapján. 4. Minden műről készül egy vagy több katalóguscédula (attól függ, milyen szempontok szerint, hány katalógus van a könyvtárban). Ezeket a cédulákat az adott szempont szerint rendezetten, sorba téve tartják a katalógusszekrényben. A cédulákat is a könyvtári betűrend szerint teszik sorba.
132
62. óra Új információs eszközök a könyvtárban Tananyag: Új információs eszközök a könyvtárban Tananyagfejezet: Könyvtári informatika Oktatási cél: Az újabb könyvtári információhordozók megismerése. Nevelési cél: Az önálló problémamegoldás fejlesztése. Képzési cél: Az új könyvtári információs eszközök megismerése, használata. Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár és médiatár, a könyvtár felszereltségétől függően különböző médiák, számítógép, projektor. Munkaformák: Frontálisan irányított csoportmunka. Tananyag feldolgozás: Bevezető kérdések: 1. A könyvtár alapvető feladatai: gyűjt (könyveket és más ismerethordozókat), rendszerez, tárol és átad. A könyvtáros pedig mindig szívesen segít, a gazdag választékból ajánl, az újdonságokról tájékoztat. Mik a könyvtárak feladatai? 2. Elsősorban könyveket, újságokat, ez bővült előbb diával, diafilmmel, majd hanglemezzel, hangkazettával, aztán videókazettával, CD-vel, DVD-vel (nem nyomtatott, audiovizuális információhordozók). 3. A könyvtártól függően lehet hanglemez, hangkazetta, videókazetta, CD (CD-ROM, zenei CD, hangoskönyv), DVD. 4. Az iskolától függ, lehet bármi a fent leírtak közül. A tanóra célja, hogy a tanulók megismerjék az újabb könyvtári információhordozó médiumokat. Természetesen ezt a tanórát is könyvtárban érdemes megtartani. Ha az iskolai könyvtár felszereltsége ilyen téren viszonylag szegényes, akkor erre az órára „vendégeskedjünk” egy másik, jobban felszerelt könyvtárban (pl. a települési könyvtárban, vagy egy másik oktatási intézmény könyvtárában). A tanóra elején beszélgessünk el a diákokkal a könyvtárak régi és mostani feladatairól, szerepéről (alapul a tankönyvben írtakat vehetjük). Megkérdezhetjük tanulóinkat, mikor és mire használták már ők vagy szüleik a könyvtárakat? Biztosan lesz minden tanulócsoportban olyan diák, aki nemcsak a könyvek kölcsönzését illetve a kézikönyvtár használatát említi, hanem használt már más információs eszközöket is. Ezen elindulva beszélgessünk a könyvtárak szerepének változásáról és az új információs eszközökről. Az új médiumokat és használatukat lehetőség szerint mutassuk is meg a tanulóknak – itt természetesen az adott könyvtár lehetőségeit figyelembe kell vennünk. Mutassuk meg a tanulóknak, hogy az adott könyvtárban hol találhatóak az egyes információs eszközök, illetve hogyan lehet azok között keresni (elektronikus katalógus). A papír alapú illetve nem nyomtatott információhordozók előnyeit, hátrányait a tanulókkal együtt közösen beszéljük meg. Keressünk példát arra is, hogy mikor érdemes a különféle médiumokat használni. Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk. Üdítő kérdések: 1. Kezdetben: a korabeli információhordozók megőrzése (agyagtáblák, papirusztekercsek, kódexek). Később: irodalmi, ismeretterjesztő, tudományos és művészeti kiadványok gyűjtése, rendszerezése, kölcsönzése. Mára: nyomtatott és nem nyomtatott információhordozók, valamint számítógépek és informatikai eszközök is megtalálhatóak.
133
A könyvtárak egyre inkább információs központként működnek, fontos helyszínei a tanulásnak, az önművelésnek, az általános műveltség bővítésének. 2. Csak az újabbak: videókazetta, CD (CD-ROM, zenei CD, hangoskönyv), DVD és a számítógépes háttértárolók. 3. Sérülékenyek, kopnak, szakadnak, egy példányt csak egy személy használhat egy időben, több példány beszerzése pedig esetenként jelentős plusz költséget jelent. Hozzáférni pedig csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet, akárcsak a róla készült katalóguscédulához. 4. Kevésbé rongálódnak, a tárolás körülményeire nem annyira érzékenyek, kis helyet foglalnak. Az elektronikus dokumentumok bármikor, távolról is használhatóak, egyszerre többen is hozzáférnek, a tárolt információ frissíthető, módosítható.
134
63. óra Az információkeresés technikái Tananyag: Az információkeresés technikái Tananyagfejezet: Könyvtári informatika Oktatási cél: A lexikonok, enciklopédiák használatának megismerése. Nevelési cél: Az önálló problémamegoldásra nevelés. Képzési cél: A lexikonok, enciklopédiák használatához szükséges tudnivalók megismertetése. Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár, lexikonok, enciklopédiák, tankönyv, munkafüzet Munkaformák: Frontálisan irányított csoport- illetve egyéni munka. Tananyag feldolgozás: Bevezető kérdések: 1. A kézikönyvek (szótárak, lexikonok, enciklopédiák) az olvasóteremben találhatóak. 2. Ezeket olyan sokan használják, hogy nem biztos, haza lehet vinni őket, csak helyben olvashatóak. 3. Lehetnek általános lexikonok, ezekben minden tudományághoz kapcsolódó ismeret megtalálható. És vannak szaklexikonok, melyek egy-egy szaktudomány körébe tartozó ismeretekkel foglalkoznak. Ezek címéből kiderül, mi a bennük feldolgozott tudományterület, például Zenei lexikon, Biológiai lexikon, Művészettörténeti lexikon stb. 4. Ezekben idegen eredetű, de gyakran használt szavak magyar jelentését írják le. A tanórán azt beszéljük meg a tanulókkal, hogyan lehet a kézikönyvtár elemeiben, a lexikonokban illetve enciklopédiákban információt keresni. Az óra elején ismételjük át, hogy milyen könyvek találhatók a kézikönyvtárban, és mire, hogyan lehet azokat használni. Tavaly, a kiselőadás készítésekor érintettük már ezt a témát. A lexikonok használatát célszerű egy konkrét példán bemutatni a tanulóknak. Hatékony lesz a munka, ha a tanulók néhány fős csoportokban dolgoznak, és csoportonként kapnak kézbe egy-egy lexikont. Először ugyanazt a fogalmat, ugyanabban a lexikonban keresi meg minden csoport, eközben előkerülnek a szükséges fogalmak: a név- és tárgymutató, a címszó, a szócikk, az utaló stb. Keressük meg együtt az információt, ügyeljünk arra, hogy minden diák nyomon kövesse a keresési folyamatot! Természetesen a keresendő fogalom mibenlétét befolyásolja az, hogy milyen lexikon áll rendelkezésre több példányban a könyvtárban, és vegyük figyelembe a tanulók életkorát is. Ezután a csoportoknak különböző keresési feladatokat adhatunk, természetesen újabb, különböző lexikonokat, enciklopédiákat bocsássunk rendelkezésükre! A keresendő fogalmaknál, témáknál vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat és a csoportok érdeklődési körét is! Bonyolultabb a feladat, ha a szükséges lexikonokat, szótárakat is önállóan kell kiválasztani a tanulóknak. Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk. Gyakorlati feladatként konkrét keresési feladatokat adhatunk, most már tanulónként (és nem csoportonként) különbözőt. Üdítő kérdések: 1. Direkt vagy más néven elsődleges tájékoztatási eszközök: azok az információhordozók, amelyekben rögtön megtaláljuk a választ a kérdésünkre. 2. A szócikk első szava, ami után az arra vonatkozó rövid, lényegre törő ismeretek, tudnivalók, magyarázatok szerepelnek.
135
3. A címszavak ábécé sorrendben vannak írva, így gyorsan megtalálható, amire keresünk. Ha többet szeretnénk megtudni az adott témáról, akkor az utalók segítségével a többi címszót is érdemes megkeresni. A lexikonok végén van egy név- és tárgymutató, ami a címszavakon kívül a gyakran előforduló szavakat is tartalmazza, ugyancsak ábécé sorrendben. 4. Ide tartoznak a lexikonon kívül az enciklopédiák és a szótárak. 5. A másodlagos (másképp közvetett, indirekt) tájékoztatási eszközök, amelyekből az derül ki, milyen dokumentumokban találjuk meg azt, amire kíváncsiak vagyunk. Ilyenek többek között a bibliográfiák, katalógusok.
136
64. óra A médiák megkülönböztetése Tananyag: A médiák megkülönböztetése Tananyagfejezet: Könyvtári informatika Oktatási cél: A médiák tulajdonságainak megismerése, csoportosítása. Nevelési cél: A rendszerező képesség fejlesztése. Képzési cél: A médiák tulajdonságainak megismerése, csoportosítása több szempont alapján. Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár és médiatár, a könyvtár felszereltségétől függően különböző médiák, számítógép, projektor. Munkaformák: Frontálisan irányított egyéni munka. Tananyag feldolgozás: Bevezető kérdések: 1. Az Idegen szavak szótára szerint: közeg, tájékoztatási eszköz, tömegkommunikációs eszköz. A mai szóhasználatban az információ tárolásának, terjesztésének, megjelenítésének az eszköze. Például újság, rádió, televízió. 2. Mágneses háttértárak: hajlékonylemez, merevlemez, valamint a mágnesszalagos háttértár (streamer /sztrímer/); Optikai tárak: a CD, DVD család tagjai (csak olvasható, egyszer vagy többször írható lemezek), illetve a DVD-nél az egy és kétrétegű változatok, és jön a Blu-ray lemez. 3. Hangot: hanglemezen, hangkazettán, CD-n, illetve számítógépes háttértárolókon. Mozgóképet: videókazettán, DVD-n, Blu-ray lemezen, illetve számítógépes háttértárolókon. A tanóra célja a két órával ezelőtt megismert információs eszközök jellemzése, csoportosítása. Természetesen ezt az órát is abban a könyvtárban érdemes tartani, ahol a két órával korábbit – akár össze is vonhatjuk ezt a két órát. Ha valamilyen eszközzel az adott könyvtár nem rendelkezik, akkor arról keressünk képet a tanulóknak (pl. mikrofilm vagy Bluray lemez). A tanóra elején ismételjük át, milyen újfajta információs eszközökről hallottak a tanulók. Valószínűleg elhangzik a tanulók szájából is a ’médium’ vagy ’média’ szó, vagy ha nem, akkor mi vezessük be ezt a kifejezést. Beszéljük meg, mit jelent ez a fogalom, és mi a helyes használata. A médiák csoportosítását a tanulókkal közösen beszéljük meg. Kérdezzük meg, mi alapján sorolnák csoportba a médiákat! Valószínűleg több szempontot is mondanak majd, végezzük el minden szempont szerint a csoportba sorolást! A csoportosítás eredményét ábrán is illusztráljuk (digitális táblán könnyen előkészíthetjük a csoportosítás ábráit, melyeket itt már csak megjeleníteni kell). Amelyik szempont nem került szóba, azt mi említsük meg. A tárolás elve szerinti csoportosításnál felvetődik, hogy milyen elven működnek az információs eszközök. Erre most csak érintőlegesen, a tanulók életkorának megfelelően térjünk ki, mivel a diákok fizikai ismeretei még nem alkalmasak arra, hogy ezt a témát részletesen tárgyaljuk. Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk. Üdítő kérdések: 1. Média: az Idegen szavak szótára szerint: közeg, tájékoztatási eszköz, tömegkommunikációs eszköz. A mai szóhasználatban az információ tárolásának,
137
terjesztésének, megjelenítésének az eszköze. Médium: az Idegen szavak szótárában az emberek és a szellemi világ között közvetítő személy. A magyar nyelvben már régóta közismert kifejezés olyan emberekre, akik szellemekkel beszélgetnek, a szellemek szavát közvetítik. 2. Nyomtatott vagy elektronikus média; az érzékelés módja szerint (auditív, vizuális, audiovizuális), a tárolás elve szerint (mágneses, optikai, vegyi). 3. Nyomtatott médiatípusok: könyv, újság, térkép, kotta; elektronikus médiatípusok: a hagyományos médiák elektronikus megfelelője (például hangoskönyv), multimédia (egyszerre több érzékszervünkre hat) és az interaktív média (kétirányú információátadást valósít meg). 4. Érzékelési mód szerint: auditív (hangzó anyagok) például hangkazetta, hanglemez, CD; vizuális (a látással kapcsolatos), képek, mozgóképek: dia, diafilm, videó, DVD; illetve audiovizuális, ezek hangot és képanyagot tartalmaznak, például videó, CD, DVD.
138
65. óra Összefoglalás Tananyag: Összefoglalás Tananyagfejezet: Könyvtári informatika Oktatási cél: A Könyvtári informatika témakör összefoglalása. Nevelési cél: A szerzett ismeretek rendszerezése. Képzési cél: Rendszerező, lényegkiemelő képesség fejlesztése. Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, az iskolai könyvtár, tankönyv, munkafüzet. Munkaformák: Frontálisan irányított csoport- illetve egyéni munka. Tananyag feldolgozás: A tankönyvi ábrák alapján foglaljuk össze és rendszerezzük a könyvtári informatikáról tanultakat! Az elméleti összefoglalás után gyakorló feladatokat oldjunk meg a tanulókkal. Egyénileg vagy néhány fős csoportokban dolgozzanak, az óra végén szánjunk időt a feladatok megbeszélésére! A gyakorló feladatokkal próbáljuk az összes súlyponti témát lefedni! A tananyagrész súlypontjai: - A könyvtári betűrend sajátosságai és annak használata; - A könyvtárak régi és új feladatai, szerepei; - Új információs eszközök a könyvtárban; a különböző információhordozók előnyei és hátrányai; - A lexikonok használata, a fontosabb alapfogalmak: címszó, szócikk, utaló; - A médiák megkülönböztetése, csoportosítása, a csoportosítás szempontjai. Üdítő kérdések: 1. A szépirodalmi műveket szerzők nevének ábécé sorrendje szerint teszik rendbe, ha nincs feltüntetve a szerzője, akkor pedig a cím első betűje alapján. Ha ugyanannak a szerzőnek több műve is megvan a könyvtárban, akkor azokat a címük alapján is betűrendbe kell tenni. Ne felejtsük, ehhez a könyvtári betűrendet használják! 2. A könyvtári betűrend több ponton is eltér a hétköznap megszokott ábécétől. A fontosabb különbségek: - a rövid és hosszú magánhangzókat nem különböztetjük meg, azok azonos betűnek számítanak; - a két- vagy háromjegyű mássalhangzókat (cs, dzs stb.) betűnként kell értelmezni; - a könyv címében a kezdő határozott névelőt nem vesszük figyelembe. 3. Minden szerzőhöz tartozik a vezetéknevének első betűjéből és egy kétjegyű számból álló jel. Ezt nevezik betűrendi jelnek. Minden betűhöz kilencven csoport tartozik, a számok 10-től 99-ig terjedhetnek. 4. A könyvtár típusától, gyűjtőkörétől függően lehet még: térkép, fénykép, kotta, dia, diafilm, hanglemez, hangkazetta (magnókazetta), hangoskönyv, CD-ROM, (zenei) CD, videokazetta, DVD. 5. A nem nyomtatott információhordozók előnye, hogy kis helyet foglalnak, kevésbé rongálódnak, nem annyira érzékenyek a tárolás körülményeire. Az elektronikus dokumentumok távolról is használhatóak, egyszerre többen is hozzáférnek, a tárolt információ frissíthető, módosítható. A számítógépes (avagy elektronikus) katalógusokban tetszőleges helyről, bármikor lehet keresni. Ez sokkal gyorsabb, egyszerűbb, mint a katalóguscédulák böngészése.
139
6. Feltétele, hogy a könyvtárban dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt jártasnak kell lenniük az informatikai eszközök használatában. Egyes esetekben szükség van valamilyen eszközre: lejátszó berendezésre, számítógépre a megfelelő meghajtóval, internetkapcsolatra. 7. Azok az információhordozók, amelyekben rögtön megtaláljuk a választ a kérdésünkre. Ilyenek például a lexikonok, enciklopédiák, szótárak. 8. A lexikonok egy- vagy többkötetes kézikönyvek, melyek szavak, kifejezések rövidebb vagy hosszabb magyarázatát tartalmazzák ábécé sorrendbe rendezve. Lehetnek általános vagy szaklexikonok. Az enciklopédiák a megjelenésük korának tudományos eredményeit tartalmazzák a lexikonoknál bővebb terjedelemben. Általában nem ábécé sorrendben, hanem tematikus elrendezésben találhatók bennük az ismeretek. 9. Szócikk: a lexikon szövegének egy összefüggő egysége. Címszó: a szócikk első szava, ami után az arra vonatkozó rövid, lényegre törő ismeretek, tudnivalók, magyarázatok szerepelnek. 10. Olyan információforrások, amelyekből az derül ki, milyen dokumentumokban találjuk meg azt, amire kíváncsiak vagyunk. Ilyenek többek között a bibliográfiák, katalógusok. 11. Csoportosítási szempontok: nyomtatott vagy elektronikus média; az érzékelés módja szerint lehet auditív, vizuális, audiovizuális, a tárolás elve szerint pedig mágneses, optikai, vegyi. 12. Az interaktív média alapvetően különbözik a mai olvasási, rádiózási, televíziózási szokásainktól. Ez ugyanis már nem csak egyszerű, passzív befogadást jelent. Ez a néző, hallgató aktív közreműködését, beavatkozását biztosítva kétirányú információátadást valósít meg. Mindenki a saját maga számára fontos, érdekes információkat válogathatja ki a kínálatból, így beavatkozva a műsorba. Egyszerű példa: egy koncert vagy sportesemény közvetítésekor az izgalmas részek, jelenetek a magunk kedve szerint kiválasztott kameraállásokból nézhetők meg. 13. Az érzékelés módja szerint lehet: - auditív (hangzó anyagok), például hangkazetta, hanglemez, CD; - vizuális (a látással kapcsolatos), képek, mozgóképek: dia, diafilm, videó, DVD; - audiovizuális: hangot és képanyagot tartalmaznak, például videó, CD, DVD.
140
