Tanári kézikönyv. a Természetismeret Környezetem élõvilága. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Tanári kézikönyv a Természetismeret – Környezetem élõvilága 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária

Tartalom

Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

Bevezetõ gondolatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Elôszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Nyomdai elõkészítés: Nagy László

Módszertani ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A Természetismeret tantárgy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Jellemzõ tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal

Javaslatok az egyes órák feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

A Kiadó minden jogot fenntart!

Utószó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

Raktári szám: PK-0585K

Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az „Élô és élettelen környezetem” tankönyvcsalád 5. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelô, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül – egyrészt bevezetni a tanulókat az élôlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, – másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetôséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsô alkalommal a tankönyvcsalád az 1–4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását segítô, a tanító felkészülését könnyítô kézikönyvet. Mi igyekszünk a tanító kollégák kéréseit teljesíteni, elvárásaiknak megfelelni. Ezért is készítettük el már a munkatankönyvek második kiadásához e kiadványt. Kérjük kollégáinkat, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk! Küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az „Élô és élettelen környezetem” tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelôket. Kézikönyvünk az alábbi részekbôl áll: – Módszertani ajánlás – Helyi tanterv – Tantárgyi program – Tanmenet – Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplô néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is a pedagógus munkáját segítô, nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértô

Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezetô igazgató

5

Elôszó „Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére.” (Bereczki Máté) Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai természetismeret tananyag megreformálására. Az elsô lépés az 1977. évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott oktatási miniszteri utasítás (114/1977.) szerint a környezetismeret tanítása 1–5. osztályokban történik. Az említett utasítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosztását, valamint témakörönként a követelményeket. Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak, vált lehetôvé elsô osztályban a környezetismeret, mint komplex tantárgy tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, hogy a környezetismeret „beépült” más tantárgyakba – általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák és valóban feldolgozásra is került a „Tanterv és utasítás” tananyaga. Néhány év elteltével „elfelejtôdött” ez a beépülés. Annyira nem tartották már számon e feladatot a kollégák, de fôleg az igazgatók, hogy nyíltan ki is mondták, hogy „a mi iskolánkban nincs elsô osztályban környezetismeret”. Sôt, több helyet „elvonták” a környezetismeret óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több iskolában szervezett, tudatos és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók. 1998-ban a NAT életbelépése, valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az „Ember és természet” mûveltségi területre 1–4 évfolyamokon átlag 5–9%-nyi idôkeretet biztosít, másrészt, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Honés népismeret, a Környezeti nevelés és a Testi-, lelki egészség. Ezek megvalósítása ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környezetismeret órakeretén belül valósul meg. Áttanulmányoztuk egy megye (Gyôr-Moson-Sopron) 60 iskolájának óratervét és a következô megállapításra jutottunk: A megvizsgált iskolákból 1. elsô osztályban csak két intézményben nincs óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret), 2. második osztálytól már valamennyi iskolában van óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret) és ennek megoszlása az alábbiak szerint alakult: – második osztályban az e területre szánt órák száma – három iskolától eltekintve, ahol heti 2 óra – általában heti 1 óra – harmadik osztályban már nagyobb a megoszlás, 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra – negyedik osztályban – két kivétellel, ahol heti 3 óra – általában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentôségét az egyre változó környezet szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára. Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka azóta érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Nevelési Egyesület valamint Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához. 7

Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô, magvas tézisek alapján, nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános- és középiskolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg az állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlô eredményt hozott. A gyôri konferencián résztvevô elôadók, hozzászólók, jó gazda módjára beszéltek a jövô megôrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrôl. Figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje: az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak, a segítô szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint: „Környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelôsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte.” Közben elkezdôdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását, és az I. fejezetben, amely a NAT szerepével foglalkozik, a kötelezô oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy „az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mû­ velt­ségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben.” Szintén a NAT I. fejezete foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem között kiemelkedô szerepet kapott a már említett három (hon- és népismeret, környezeti nevelés, testi és lelki egészség). Az eddig vázolt megváltozott feladatoknak megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: az egységes szemlélet, a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint az esztétikus megjelenés, a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége és az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés, cselekvô munkáltatás, valamint a humánus, érzelemgazdag szemlélet. A KETA a Természetismeret tantárgy keretében folyó nevelés – oktatás feladataként jelöli meg, hogy „sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához.” A Természetismeret tananyagát különbözô elnevezésû tantárgyak (természetismeret, környezetismeret…) keretei belül sajátíthatják el a tanulók. A NAT szerint a természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elôtérbe kerüljön, hangsúlyosan szerepeljen. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként veszi sorra, nagy szabadságot hagyva a pedagógusnak. Felvetôdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Hiszen „ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza.” (Dr. Tóth Albert) A 60-as évek jellemzôje volt a városiasodás, amelynek szinte egyenes következménye lett a zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, melyeknek szerkezete igazodott a kor kívánalmaihoz és a tananyagot szinte teljes egészében el lehetett sajátítani a tanteremben. Az elôzô oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek az „erdei iskolák” és egyre gyakoriabbakká váltak a (tanulmányi) séták, kirándulások, amelyek lehetôséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyeljék, védjék, gondozzák a természetet, az élôvilág és a környezet kapcsolatát, egymásra utaltságát. 8

A megfigyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlen érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet, pl.: – Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot. – A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: „Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben.” – A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátorítja, ha érzik, hogy a tanítót érdekli a válaszuk. – A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. – A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése. – Önálló alkotó munka lehetôsége (mese, vers, szakirodalmi gyûjtômunka, „gyûjtemény” készítése…). – Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk: – A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és társadalmi) környezetükben. – Ismerjenek meg minél több élôlényt közvetlen és egyre táguló környezetükbôl. – Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. – Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket. – Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlôdését. – Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élôlényre szüksége van, és ne bántsák azokat. – Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. – Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol azt begyûjtötték.) – A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek…) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. – A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. – Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránt igény. – Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák: 1. évfolyam: Az évszakok változása – Környezetem ôsszel – Téli esték – Élet tavasszal a ház körül 9

2. évfolyam: A fák birodalma – Ôsszel a parkban – Család és egészség – Tavasz az erdôben 3. évfolyam: Vizek partján – Növények a vízben és a vízparton – Tájékozódás, az élettelen természet alapismeretei – Állatok a vízben és a vízparton 4. évfolyam: Élô és élettelen természet – Az erdô világa – Tájékozódás, országismeret – Nyílt területek 5. évfolyam: Környezetem élôvilága – Ôsz a haszonkertben – Élet tavasszal a ház körül Természetföldrajzi környezetünk – Tájékozódás a térképen – Az idôjárás és az éghajlat elemei – A földfelszín változásai A tankönyvcsalád tananyag elrendezése teraszos. Az egyre bôvülô ismeretanyagot mindig a megelôzô szilárd alapra építjük úgy, hogy az új anyag feldolgozása elôtt szisztematikusan átismételjük az elôzôekben tanultakat. Vegyünk két példát: 1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel. – Elsô osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona) – Második osztályban ezeket az ismereteket bôvítjük az örökzöld és lombhullató fogalmával. – Harmadik osztályban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá, valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan. – Negyedik osztályban a gyümölcsfákat és azok terméseit vizsgáljuk. 2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elôforduló élôlények szintén szerepelnek valamennyi évfolyam tananyagában. – Elsô osztályban, a házban és a ház körül élô madarakkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplô madarak egy részét már ismerik a tanulók, sôt a testrészeirôl is vannak ismereteik. Ezen az évfolyamon megfigyeljük az egyes madarak jellemzôit, színes képek és megfigyelések alapján kiszínezik a tanulók a látott madarak rajzait és csoportosítják a megismert élôlényeket. Az óvodához képest a csoportosítás új szempontja: állandó madár, költözô madár. (szakmai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözô és a vonuló madarak között!) – Második osztályban a park és az erdô madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a madarak alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt. – Harmadik osztályban a víz- és vízpart madárvilágával bôvül a fajismeret. Itt új fogalomként tanítjuk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat. – Negyedik osztályban az erdô, a füves- és a vizes élôhelyek néhány gyakori állatával, madaraival ismerkedünk oly módon, hogy az élôlények mérete és testfelépítése mellett kiemelkedô figyelmet fordítunk azok viselkedésére, alkalmazkodására, változásaira. 10

– Ötödik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Új fajokkal nem ismerkedünk meg, hanem az elsô osztályban megfigyelt baromfiudvar madarainak újabb és alaposabb vizsgálatával foglalkozunk. Átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzôit, majd kiegészítjük és összehasonlítjuk a magevô madár jellemzôivel. Ugyanakkor most már definiáljuk is a madár jellemzôit. Az elsô négy évfolyamon megismert madarak: 1. osztály: – Madarak a lakásban: papagály, kanári, pinty. – Madarak a kertban, a ház körül: fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. 2. osztály: – Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, varjú, szajkó, feketerigó, fülemüle. 3. osztály: – A víz és a vízpart madarai: szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya (kanalas réce, szárcsa, cantó). 4. osztály: – NAT; A baromfiudvar madarai: házityúk, házikacsa, háziliba. – KETA; Az erdõ, mezõ víz- és vízpart madarai fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. Az elsô négy évfolyamon viszonylag sok élôlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzésünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elôzôekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet. Az elsô három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsô (morfológiai) jegyeik alapján ismerjük meg az élôlényeket, hasonlítjuk egymáshoz, vagy éppen megkülönböztetjük meg egymástól. 4. osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére. A tananyag az elôzôekben említett teraszos elrendezése mellett az ismeretanyag lineáris feldolgozására is sor kerül, hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerôsítésre. A visszajelzést, megerôsítést segítik a munkafüzet feladatai valamint a témazáró feladatlapok. A számonkérés az iskolai oktató–nevelô munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelô arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés) az írásbeli és a szóbeli számonkérés. Tartsuk mindig szem elôtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakítása valamint a szóbeli kifejezôkészség fejlesztése. A beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentôs megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak a modern környezetvédelmi szemlélet megvalósításához. Legyen mindig idônk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat a természetben, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait. Végezzünk egyszerû vizsgálódásokat, megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk környezetünk minél több élôlényével és a természet legkülönfélébb megnyilvánulási formáival. Vétessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, parányi csodákat és ébresszük rá ôket e csodák múlékonyságára. Tudatosítsuk bennük, hogy ôk is felelôsek e megnyilvánulási formák tartósságáért és alakítsuk ki bennük a környezet iránti felelôs magatartást. Ezen feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget az „Élô és élettelen környezetem” tankönyvcsalád tagjai: – a tankönyv – a munkafüzet – a témazáró feladatlapok – a MINI-LÜK füzetek – a kézikönyv (tanmenet, helyi tanterv, a munkafüzet megoldott változata + szakmai kiegészítés + módszertani kiegészítés) 11

A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek. Gazdagon illusztrált tankönyveink színes képanyaga feleslegessé teszi más, csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatása nem öncélú, funkcionális jelentôséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetô plussz tananyag!) is felhasználható. Tankönyvünk három nagy fejezetre tagolódik. Valamennyi fejezet, témakör minden esetben egy, a témát bevezetô, kitekintô, a témára ráhangoló rövid bevezetôvel indít, amely minden esetben két teljes oldalas színes képanyagot jelent. A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes „lecke” a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdôdik (kék dôlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a •-tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetôség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentô összefüggések megláttatására buzdító ös�szefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalom ajánlás a szerzô és a kiadó megjelölésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével. Az ötödik osztályos tankönyv zömmel a mesterséges életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka képet az élôvilág sokszínûségérôl. Kiemelt szerepet kap az élôlények természetes eredete, környezeti igénye és az ebbôl adódó természetvédelmi vonatkozások. A termesztett és tenyésztett fajok bemutatása mellett a könyv kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre. A tankönyv a más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelôsségre nevel. A tankönyv viszonylag rövid terjedelmû, több éven át, használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyagrészeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg. A munkafüzetek felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítô anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésekre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzô tartalmak. Az új anyag feldolgozásához kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik: a) Az I.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsô szakaszában a „számonkérés” metodikai résznél kerülnek feldolgozásra.) b) A II.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás). c) Az „Ezt tanultam” rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak. A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvô részvételre késztetnek, vagyis hatékony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában. A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két variációban (A és B változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésében hatékony segítséget jelentenek. A MINI-LÜK füzetsorozat a Dinasztia Tankönyvkiadó gondozásában megjelent oktatást segítô kiadvány. Minden életkorhoz (tanévhez) több füzetet készítettünk. Az egyes évfolyamok füzeteit sorszámoztuk. Az emelkedô sorszámok egyre nehezedô feladatokat tartalmazó kiadványokat jelentenek. Ezzel is segíteni kívántuk a differenciált és az egyéni képességekhez igazodó ismeretelsajátítást. A negyedik osztályos környezetismeret tanításához 5 füzetet készítettünk, amelyek tartalmazzák az Élô környezetem tankönyv és munkafüzet témaköreit, tananyagát, de annál többet, más jellegû kitekintô anyagrészek is megtalálhatók a kiadványokban. Az oktatójáték a gyermekek fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz igazodik, és egyrészt hozzájárul a tanulók iskolában szerzett ismereteinek sokoldalú gyakorlásához, másrészt az új szempontú és változatos 12

feladatok segítik a bevésést. A játék sokoldalúan fejleszti a tanulók megfigyelô- és emlékezôképességét, ugyanakkor nagymértékben segítik a logikus gondolkodás egyre magasabb szintjének kialakulását. A kirakós feladatok képeinek többsége színes, a feladatok megoldása nemcsak tanítja, hanem szórakoztatja is a gyerekeket. A játékok jól használhatók a tanórán, a tanultak otthoni gyakorlása során éppúgy, mint a napközis foglalkozásokon, de egyszerûen alkalmasak a szabadidô hasznos eltöltésére. A Kézikönyv a pedagógus számára készített segédanyag, amely tartalmazza a helyi tantervet, a tanmenetet, a munkafüzet megoldott változatát, (szakmai- és módszertani kiegészítésekkel). A helyi tanterv egy adott iskola helyi tanterve, amely megfelel a NAT és a Közoktatási törvény elôírásainak és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye, szülôk elvárásai). Ez a tanterv adaptálható, illetve a helyi sajátosságok figyelembevételével – a törvényi kereteken belül – változtatható. Helyi tantervet nem készíthetünk külön-külön egy-egy évfolyamra, ezért a kézikönyvben is a természetismeret komplex tanterve szerepel. Ebbôl a komplex helyi tantervbôl emeltük ki az 5. évfolyamot, mert így egészében látjuk a folyamatot, azt, hogy mely ismereteket tanítottuk az elôzô években (milyen alapokra építhetünk), illetve mit tanítunk a következô tanévekben (mit kell megalapoznunk). A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy a rendelkezésre álló idôkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idôkeret a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklôdésének, a nevelô felkészültségének megfelelôen szabadon felhasználható. A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikró tantervet, tanmenetet is. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközt. A munkafüzet megoldott változatával és a szakmai-, módszertani kiegészítésekkel a mindennapi felkészülést kívántuk segíteni. Ezért közöljük az egyes témakörök javasolt óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét, valamint a téma feldolgozását segítô módszereket. Mindezen taneszközök és segédanyagok megfelelô mértékû segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a tanulók a tananyag feldolgozása során képesek legyenek: – a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére – a szakkifejezések használatára – a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre – a természet szeretetére, az egyre táguló környezet védelmére – a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben részesüljenek. Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élôlényt ismernek, tudják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszélyeztetik az élôlényeket. E bevezetô gondolatok után vegyük sorra az ötödik évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylô kollégák tanórai felkészüléséhez. Javaslataink felhasználása tehát nem kötelezô, ettôl eltérni, ezt kiegészíteni, bôvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptálni tanácsos és szabad. Tiszteletben tartjuk a pedagógus módszertani szabadságát azáltal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bôséges anyagot gyûjtöttünk össze szakirodalomból, a szemléltetô eszközök és játékok körébôl, amelyekbôl szabadon válogathatnak. Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Berecki Máté szavaival zárjuk bevezetônket: „Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveikbe ojtottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak a szeretetét is.”

13

Módszertani ajánlás az 5. osztályos Természetismeret, Környezetem Élôvilága munkatankönyvhöz „A környezô világ iránti érdeklôdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezôi vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idô múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér.” (Gerald Durell) A környezeti nevelés tehát nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élô természethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsôdlegesen meghatározó. Ugyanilyen meghatározó szerepe van a gyermek viselkedésében, természethez való fordulásában az óvodának és az iskolának is. Az óvodai nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A folyamatosságot csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha a környezetismeretet valamennyi évfolyamon olyan külön tantárgyként kezeljük, amely áthatja a tantárgyak rendszerét. Vagyis nem a magyar, technika, ének… tantárgyakba „erôltetjük” bele a környezetismeretet, hanem egy külön, erre szánt tanórán, sétán, kiránduláson tapasztalja meg, ismeri meg a tanuló saját környezetét! Itt lehetôség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben megismerhessék az élô természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak és más állatok hangját, neszeit. A diákok aktív részvétele teszi lehetôvé, hogy megfelelôen viszonyuljanak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvôen felhasználhatják a tanulók más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv kötelezô nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. Az iskola feladata a környezethez való pozitív viszonyulás kialakítása. Ezért fontosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelô megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzôit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvô tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti ôket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét a tiszta, kulturált környezet iránti igényüket szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyvcsaládja segítse a modern környezetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelôen biztosítsa az iskola minden évfolyamán a folyamatosságot a környezeti nevelés területén is. Az ötödik osztályos tankönyvcsaládunk a 4. osztályos tankönyv és munkafüzet szerves folytatása. A negyedik osztályban megszerzett ismeretek, fogalmak újakkal bôvülnek. De a tananyag bôvülése nem csak lineáris, hanem egyben koncentrikus is, vagyis a teraszos tananyag elrendezés módszerét alkalmazzuk. A tananyag ilyen jellegû elrendezése biztosítja az elemi ismeretek biztos ismeretén felül még a belsô ös�szefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. Míg a 4. osztályos környezetismeret is a szerteágazó természeti jelenségeket integrált módon vizsgálva a környezô világ egységben látását igyekszik elérni, de már oly módon, hogy ezzel megalapozza a késôbbi tantárgyak tananyagát is, addig az 5. osztályos tankönyvcsalád már az egyes tantárgyak alapismereteinek tanítására irányul. Nem száraz ismeretanyagot nyújtunk, amely rövid idôn belül feledésbe merül, hanem a természetet szeretô, az ökológiai összefüggéseket meglátó, az egészséges életmódot ismerô tanulókat kívánunk nevelni. 14

Éppen ezért módszertani szempontból igen fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk. Ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdôdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz ne vigyük „testközelbe” a természetet. Így tehát a célszerûen megtervezett tanulmányi séták keretében is megvalósítható a természet közvetlen megismerése, megfigyelése. A végzett megfigyelések mindig az elôzôleg már megszerzett ismeretekbôl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a környezetismeret szûk határai között! Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi…) ismereteiket, saját élményeiket! Igyekezzük a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözô forrásokból szerzett tudásanyagot képesek legyenek integrálni! Így érhetjük el, hogy tanítványaink késôbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a vízparti növénytársulásokat, de megmarad bennük a természet szeretetének élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védô felnôttek válnak majd belôlük. A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a heti óraterv szerint tanító iskolák órakerete az irányadó. A tananyagot 37 hétre terveztük és heti 1 órával számoltunk. (Ahol ennél nagyobb órakeret áll az iskolák rendelkezésre, azoknak az iskoláknak a megjegyzés rovatban ajánlottunk a plussz órákra tananyagot.) A tervezett 37 órából 19-et szántunk új ismeretek feldolgozására, 18-at pedig gyakorlásra, ismétlésre, vizsgálódásokra, megfigyelésekre, helyi sajátosságok feldolgozására. Az új ismeretek feldolgozására a tanítási idô közel kétharmad része alatt elvégezhetô. A fennmaradó több mint egyharmadnyi idôkeret tananyag elrendezésérôl, a tananyag tartalomról a tanító dönthet osztálya érdeklôdésének, képességeinek ismeretében. Az új ismeretek feldolgozására szánt idôbôl legalább 3 órát tanulmányi sétára ajánlatos fordítani. A tanulmányi sétára javasolt órák: 3. óra: Tanulmányi séta a gyümölcsösbe (a gyümölcsös növényeinek megfigyelése) 4. óra: Tanulmányi séta a zöldségeskertbe (a zöldséges növényeinek megfigyelése) 40. óra: Tavaszi séta a gazdaságba (háziállatok megfigyelése) A javasolt 3 órán felül ajánlatos még több idôt fordítani tanulmányi sétára. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény- és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelôs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülô ismeretanyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalás során is elsajátítható, vagyis alkalmas sétára vagy szabadban tartott tanóra keretében való feldolgozásra. A munkatankönyvben megtalálható valamennyi új ismeret feldolgozását segítô anyagrész és a három tanulmányi sétához megfigyelési szempontok, valamint az egyes egységek után gyakorlásra, rendszerezésre javasolt feladatsorok. Ezen felül, a munkatankönyv még tartalmaz olyan anyagrészeket, amelyek érdekességeket, gyakorlati feladatokat, megfigyeléseket, környezetvédô tevékenységeket tartalmaznak. Feldolgozásuk a természetismeret iránt különösen érdeklôdô tanulók számára ajánlott. A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök elosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzôje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, kísérletek nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek az elsô jelrendszernek van alapvetô jelentôsége. Az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetô. A tanítási–tanulási folyamat egy-egy mozzanata olyakor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentôs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanítás. A pedagógus módszertani szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választja meg. A módszerek megválasztása – többek között – függ a nevelési céloktól a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétôl, érdeklôdésétôl… 15

Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket milyen módszerrel tanítsa a tanító, csak felsorolni kívánjuk a környezetismeret órákon alkalmazható oktatási módszereket: – elbeszélés, magyarázat, elôadás, bemutatás, – megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása majd csoportosítása) – szemléltetés, (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, vizuális: diaképek, videó filmek, transzparensek, modellek, – a tanuló önálló megfigyelései, – a tanuló önálló munkája munkatankönyvvel, – gyakorlás, – ismétlés, – ellenôrzés, értékelés. Az oktatás folyamatában a tanári–tanítói személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklôdéséhez, stb. Mint már említettük a munkatankönyvben minden témakör javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdôdik, valamint tematikus képpel indít. Ez utóbbiakon megtalálhatók mindazon élôlények, felszíni formák, amelyekkel az adott témakörön belül foglalkozunk. Minden témakör, gyakorló órával, illetve témazáró ellenôrzô órával zárul, melynek óra javasolt felmérô lapjai a munkatankönyv mellett segédanyagként jelennek meg. Megíratásuk nem kötelezô. Az adott óra gyakorlásra, vagy tanulmányi sétára is használható. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük. I. témakör: Ôsz a haszonkertben II. témakör: Élet tavasszal a ház körül Új ismereteket feldolgozó anyag Témakör

Gyakorlás, helyi tanterv anyaga

tanulmányi séta

új anyag feldolgozása

összesen

I.

2

10

12

8

II.

1

9

10

17

Összesen

3

19

22

15

Összesen:

22 óra + 15 óra = 37 óra

I. témakör: Õsz a haszonkertben Fogalom: – a haszonkert ôsszel termô növényei: szilvafa, almafa, szôlô – a gyümölcsfák testfelépítése, környezeti igénye – a termésfajták neve és részeik megnevezése: csonthéjas-, alma-, bogyótermések – a zöldségeskert ôsszel termô növényei: paprika, paradicsom, káposztafélék, gyökérzöldségek, hagymafélék – a zöldségek termésének típusai: bogyó-, felfújt bogyó– a növények gyökérzetének típusai: fôgyökérzet, raktározó karógyökér, bojtos mellékgyökérzet – levéltípusok: összetett levél, nagy húsos levél, buroklevél, hagymalevél – egynyári növény, kétnyári növény Folyamat: – a növények változása az évszakoknak megfelelôen 16

– a növények terméshozama és az emberi gondoskodás – a termések minôsége és az ember nemesítô tevékenysége Megfigyelés, tevékenység: – az évszakok változása és a gyümölcsfák megjelenése – a növények terméseinek vizsgálata – a növények ültetési távolságának megfigyelése – a növények leveleinek, terméseinek összehasonlítása – szôlôbôl must készítése – a növények betakarítási munkálatainak megfigyelése Összefüggés: – a növények terméshozama és a nemesítés – a növények termésminôsége és az emberi gondoskodás – a környezeti tényezôk és a növények fejlôdése – a növények elterjedése és felhasználása – a termések minôsége és az emberi fogyasztás – a környezetkímélô növénytermesztés és a termések felhasználása

II. témakör: Élet tavasszal a ház körül Fogalom: – háziállatok: macska, kutya, sertés, szarvasmarha, ló, házi kacsa, házi liba, házi tyúk – ház körül élô állatok: fecskék, házi méh, cserebogár – tavasszal termô zöldségfélék: veteményborsó, veteménybab, uborka, tök, dinnye – ragadozó, mindenevô, növényevô, kérôdzô – ujjon járó, páros ujjú patás, páratlan ujjú patás – fogazatok: ragadozó-, mindenevô-, növényevô fogazat – zápfogak felülete: redôs-, gumós-, tarajos zápfog – madarak: kapirgáló láb – magevô kúpcsôr úszóhártyás láb – lemezes csôr rovarevô madár – hasított csôr – rovar, bogár, hártyás repülôszárny, kemény fedôszárny – pillangós virág, hüvelytermés, kabaktermés, porzós virág, termôs virág Folyamat: – a háziasítás – a háziállatok szaporodása – a megporzás és a megtermékenyítés – a rovarok tevékenysége – a madarak tavaszi teendôi – a kúszó zöldségfélék fejlôdése Megfigyelés, tevékenység: – a háziállatok tavaszi teendôinek megfigyelése – az ôszi és tavaszi séta tapasztalatainak összehasonlítása – a háziállatok és a tavasszal termô zöldségfélék testfelépítésének megfigyelése – a rovarok vizsgálata, élettevékenységeik megfigyelése 17

– az állatok szaporodása és utódgondozása – madármegfigyelés – az emberek tevékenysége a ház körül – környezetkímélô és állatbarát állattenyésztés Összefüggés: – az ember tevékenységének hatása az állatok testfelépítésére, viselkedésére – a tavaszi idôjárás és az állatok tevékenysége – az éghajlati tényezôk és a tavaszi növények, rovarok tevékenysége – a háziállatok tenyésztése és felhasználása – a háziállatok ápolása és a környezet higiénéje – a rovarok megjelenése és a tavaszi idôjárás – az állatok tevékenysége és az utódgondozás – élôlények és táplálékaik A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élôlényeket lehetôleg közvetlen tapasztalás során ismerjék meg a tanulók. Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével kis lépésekben ugyan, de igyekezzünk fokozatosan kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket, és fejleszteni beszédkészségüket. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelôsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk, úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás–nevelés végsô soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következô helyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján az elsô évfolyam természet- és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikró tanterv) is csak javaslat. Megfelelô tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató–nevelô munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbôl, tanmenetbôl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözô nagyszerû segédeszköz. A NAT bevezetése, korrekciója megtörtént. Az oktatási kormányzat az „egy tudományág egy tantárgy” elvet képviseli. Jómagam sem értek egyet a túlzott komplexitással. Ez tapasztalataim szerint az esetek többségében csak zûrzavart, káoszt okoz. Vallom, hogy a tantárgyak vagy mûveltségterületek közötti komplexitás sohasem képes megoldani egy tanterv vagy egy tankönyv. A komplexitást a tanító, az adott területet oktató nevelô személye biztosította eddig is és fogja biztosítani ezután is. Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretô, azok fejlôdését figyelô, mindig megújulásra képes nevelô alkalmas a különbözô tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat (koncentráció) komplexitás megvalósítására. A környezetismeret és természetismeret eddig is komplex tantárgy volt. Tartalmazta a természetismereti, társadalomismereti tananyagot, foglalkozott a közlekedéssel, a halmazállapot változásokkal, a foglalkozásokkal stb. Ezt az amúgy is komplex tantárgyat még újabb kapcsolatokkal terhelni nem szerencsés, mert csak zûrzavart okoz ezen összefüggések megértésére a még nem képes tanulóifjúság tanulási képességeinek, készségeinek kialakításában. Most pedig nézzük át egy iskola tervezési dokumentumainak az 5. évfolyamra vonatkozó részeit. Bizonyos elemek (helyi tanterv bevezetôje, tantárgyi struktúra, óraszámok) több évfolyamra is vonatkoznak. Szerencsés lenne, ha minden iskolában, ha minden ott tanító nevelô ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ez a tanulók ismeret elsajátításának folyamatosságát és zökkenômentességét is biztosítaná. Ezért a kézikönyv bizonyos részeket nem évfolyam szinten, hanem több évfolyamot átölelve mutat be, ezzel is segítve a komplex látásmódot, a folyamat személetet. 18

A természetismeret feladata A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet, felfedezi az élôvilág és a környezet kapcsolatait, egymásra utaltságát. A természettudományos nevelés elemi szinten is a környezeti nevelés része. Feladata olyan összetett személyiség-, magatartás- és attitûdformálás, amely képessé tesz a környezettudatos életvitelre és másokkal való együttmûködésre. Az iskolások elemi természettudományos nevelésnek tengelyében az életkornak megfelelô megismerési módszerek és azok folyamatos gyakorlása áll. A természettel kapcsolatos tevékenységek – fejlesztik az objektív megismerés képességét – megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban, rajzban, írásban. A természetismeret tanítása csak elindítja, de nem zárja le a természettudományos ismeretek megszerzésének és a fogalmak kialakításának folyamatát. Ezért nem követelmény (a NAT és a KETA sem teszi azzá) a tudományos fogalmak megtanulása, meghatározása.

19

A Természetismeret tantárgy 5–6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot. Célja az 1–4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében. Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintû értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alapfeltételei, hanem az élô- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebbôl következôleg komplex, egészleges. Az 5–6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerûségek megértéséhez szükséges térbeli és idôbeli elvonatkoztatás képessége, egyre árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetôvé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, egyszerû absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. Ismeretei alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhetô természeti folyamatok, történések körében. Továbbra sem törekszünk azonban az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerû megtanítására. Ebben az életszakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülô tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttmûködve is. Legyen módja kielégíteni egyéni érdeklôdését, illetve szerezhessen örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetôségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is. A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitûdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntések meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelôsségérzetük fejlôdését! Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a késôbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz – elsajátításához.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a környezetrôl különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerû vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különbözô természeti tárgyak, élôlények, jelenségek minôségi és mennyiségi jellemzôinek elemi szintû összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélô módon. Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben elôforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az ûrtartalom, a sûrûség, a nyomás, a hômérséklet és az idô mértékegységeinek használatában. 20

Tudja a méreteit a megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelenektôl elkülöníteni, a jellemzô tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerûbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különbözô szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudja magyarázni az egyszerû természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerûbb technikai eszközök mûködését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élôlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élô környezetükhöz fûzôdô kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy ô maga is felelôs a természet jövôjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelôzésére, önmaga és társai védelmére. Tájékozottság az anyagról Ismerje a környezetében elôforduló legfontosabb – különbözô szervezôdési szintû – anyagok alapvetô tulajdonságait. Ismeretei tegyék lehetôvé az élvezeti és kábítószerek (szeszesital, dohányáru, kábítószer) elutasítását. Ismerje fel a környezetet szennyezô leggyakoribb folyamatokat és anyagokat. Tájékozódás az idôben – az idô és a természeti jelenségek Szerezzen gyakorlatot az idô mérésében, a különbözô folyamatok idôtartamának becslésében. Értse, hogy az idô múlásával természeti és társadalmi környezete is változik. Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok. Tájékozódás a térben – a tér és a természeti jelenségek Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani, tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön. Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a fôbb felszíni formákat. Ismerje hazánk legjellemzôbb élôlényeit. Tájékozottság a természettudományos megismerésrôl, a természettudomány fejlôdésérôl Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelô könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió mûsorainak figyelemmel kísérése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon beszámolni saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekrôl, történetekbôl, leírásokból, a különbözô kommunikációs eszközökbôl szerzett ismereteirôl önállóan. Tudjon válaszolni ismereteinek megfelelô szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon vázlatosan ábrázolni egyszerû jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minôségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedô eredményeit, kitartó szorgalmát.

5. évfolyam Belépô tevékenységformák – Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerû kísérlet alapján. A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól. Konkretizá21

lás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. – Az egyszerû jelenségek okszerû magyarázata. – A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerû következtetések megfogalmazása. Egyszerû mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése. – A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása. – Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. – A fôbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen. – Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve ismeretterjesztô kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével. – A környezetben megfigyelt élôlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemlélet bôvítése és rendszerezése. – Szabályos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten. – A megismert élôlények testfelépítése és életmódja közötti alapvetô összefüggések felismertetése. Témakör

Megismerési módszerek fejlesztése

Tájékozódás a térképen, térképismeret

A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere. Irány és távolság meghatározása, mérés települési, közlekedési és turistatérképen. Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, közigazgatási térképen. Keresõhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fõ világtájak alapján. A magasság meghatározása (leolvasása).

Az idõjárás és az éghajlat elemei

Az idõjárás elemei, a napsugárzás jellemzõi. Felmelegedés, hõterjedés, hõmérséklet. A hõmérséklet észlelése, mérése. A hõmérséklet napi és évi változása, a hõmérséklet ingadozása. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás és lecsapódás. A szél fogalma, iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. A szélsõséges idõjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (árvíz, villámcsapás, erdõtûz, szélvihar, hóvihar) és az azoknak megfelelõ magatartás. Az éghajlat fogalma. Hazánk éghajlatának jellemzõi.

Tartalom

A földfelszín változása

A hõingadozás és a fagyhatás felszínalakító hatása. A szél és a csapadék felszínformáló munkája. A víz körforgása és felszínformálása a természetben. Folyóvizek és állóvizek. A víz tisztítása egyszerû módszerekkel. A felszínformák: a hegységek és alföldek kialakulása. A legjellemzõbb kõzetek tulajdonságai. A talaj keletkezése, jellemzõi. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A táj arculatának védelme. Felelõs magatartás a természetben.

Környezetünk élõvilága

A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek (szilvafa, almafa, szõlõ, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, burgonya, vöröshagyma) felépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök és zöldségfélék kártevõi (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra). A gyümölcsök és a zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. Leggyakoribb háziállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk, házimacska, kutya) testfelépítése, élete. Legismertebb ház körül élõ állatok (házi egér, fecske, földigiliszta), kedvtelésbõl tartott állatok, társállatok. A város és jellemzõ élõlényei. A legfontosabb állatvédelmi szabályok.

Tartalom Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítô egyszerû eszközök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerû megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. Az alapvetô fizikai változásokat jellemzô mennyiségek mérése, egyszerû kísérletek reprodukálása. Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. A rész és egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerû magyarázata példákkal. A könyvtár, a bemutatóhelyek és a valóságos környezet információként való felhasználása.

22

Témakör

A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élôlények és egyszerû jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élôszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg milyen az aktuális idôjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különbözô halmazállapotokat és értse azok változását. Jellemezze az évszakokat idôjárásuk szerint. Ismerje az idôjárást kialakító legfontosabb tényezôket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az idôjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Tudja értelmezni az egyszerû felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemzô tulajdonságokat mondani megfigyelt kôzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztetô tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelôsek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket, megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban elôforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentôségével, erkölcsi szabályaival.

23

A Természetismeret tantárgy tanításának céljai és feladatai Célja, hogy: – Tartalmában és szemléletében épüljön az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkosson. – Az 1–4. évfolyamon megalapozott ismereteket fejlessze tovább mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokásoknak tekintetében. – A tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintû megismerésére. – A természetismeret tanulása során elsajátított ismeretek, valamint a gondolkodási képességek képezzenek biztonságos alapot a késôbbi természettudományos tantárgyak elsajátításához. feladata, hogy: – A tantárgy vizsgálódásának középpontjában az élô- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet álljon, és ebbôl következôen a megismerés komplex és egészséges legyen, – A konkretizálásra, általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerû absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása, – A gyermek egyre bôvülô ismeretei alapján egyre biztonságosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhetô természeti folyamatok, történések körében, – Megalapozzuk a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket, – A tárgy képzési folyamatában a gyermek találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülô tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttmûködve is, legyen módja a tanulóknak kielégíteni egyéni érdeklôdését, illetve szerezhessen örömteli megismerési ,tanulási élményeket, – A lehetôségekhez képest segítse a tantárgy a tanulókat az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában, elhelyezésében a természettudományok rendszerében, – Fordítsunk figyelmet: – a környezet állapota iránti érzékenység, – az ökológiai szemlélet, valamint a helyes attitûdök, magatartás, értékrend alakítására, – Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, – Segítsük a tanulók környezettudatának, felelôsségérzetének fejlôdését. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsôsorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környezô világ jelenségeit. A tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztô mûvek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. Segítse elô csoportos tevékenységekkel az együttmûködésre vonatkozó készségek kialakulását. Az iskola mûködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történô beilleszkedést.

Jellemzõ tevékenységek 1. Tájékozódás a tudomány – technika – társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetérôl. 5–6. évfolyam Tudomány – technika – társadalom A tudományos vizsgálódások kérdésfelvetéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedô technikai és társadalmi kérdésekkel. Természet Az embernek, mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülô problémák felismerése, megoldási módok keresése. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete Az egyéni és a tudományos elképzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlôdésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. Tudománytörténet A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismer­kedés. Technika, technológia A megismert természeti törvényszerûségek alkalmazása technikai eszközök mûködésének, folyamatok leírásának magyarázatára.

2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggô elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. A tanult egyszerûbb esetekben a folyamatok eredményeinek elôrejelzése s az elôrejelzés eredményességének elemi értékelése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyûjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyûjtemények) használata csoportmunkában.

24

25

Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenôrzô kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok elôzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történô nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az elôzetes elképzelések, elôrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára.

3. Tájékozódás az élô és élettelen természetrôl Anyag Az anyag legfontosabb tulajdonságainak (tehetetlenség, kölcsönható képesség) kvalitatív értelmezése, az ezeket jellemzô mennyiségek bemutatása. Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegôre, majd általában a gázokra. Az anyagmegmaradás szempontjából szemléletileg kritikus jelenségek elemzése (pl. égés, kémiai átalakulások, halmazállapot-változások, gázok összenyomása, melegítés folyamatai). Anyagok a technikában és a hétköznapi életben Használati tárgyak anyagainak felismerése, egyszerûbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése. Halmazállapot A gázoknak s köztük a levegônek (pozitív) tömeg és súly tulajdonítása. A tömeg és súly fogalmainak elválasztása a szilárdság és keménység fogalmaitól. Halmazállapot-változás Halmazállapot-változások kísérleti, jelenség szintû megfigyelése. Oldódás és olvadás megkülönböztetése megfelelô folyamatok vizsgálatával és értelmezésével. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása idôjárási jelenségekkel. Az idôjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése. Anyagszerkezet Az anyag folytonosságáról alkotott kép mellett – azzal szembeállítható módon – a részecskekép konstrukciója (egyszerû golyómodell hatékonyságának tesztelése, magyarázatok alkotása, a modell határainak keresése). Elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek Ismerkedés a részecskékbôl való felépítettség konkrét példáival (kristályos anyagok, keveredési folyamatok magyarázata, összetett rendszerek összetevôinek felismerése). Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása Anyagok tulajdonságok szerinti csoportosítása, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. Energia Kvalitatív energiafogalom. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiafajtákkal, az energiahordozókkal, az energiaforrásokkal, az energia átalakulásaival. A változások, az átalakulások esetében energiára vonatkozó, egyelôre kvalitatív megfontolások használata. 26

Energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony Az energiahordozók jelentôsége a hétköznapokban, az energia iránti igény felismerése, e kérdéskör ös�szekapcsolása emberi tevékenység területeivel. Az energiatakarékosság jelentôsége és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása. Információ Információközléssel kapcsolatos játékok (kódolás, dekódolás, a zaj szerepének szemléltetése stb. a fogalmak használata nélkül, konkrét játékokban). A tér Az ismert tér fokozatos „kitágítása”, távolságra vonatkozó becslések. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A tájékozódási feladatokban hely, irány és távolság meghatározása, a világtájakra, a földrajzi fokhálózatra, valamint a térképekre vonatkozó ismeretek használata. Magyarország elhelyezése Európában és a Földön. Idô és mozgás Az idô egységeinek megismerése, számítások. Rövidebb távú folyamatok (évszakok, éghajlati és idôjárási jelenségek, a természet rövidebb távú, néhány éves, évtizedes, évszázados változásai) áttekintése, elemzése. A mozgás általános jellegének tudatosítása. Leírások, példák megadása hely- és helyzetváltoztató, aktív és passzív mozgásokra az élôvilágban. Néhány esetben kétségek megfogalmazása a mozgások köznapi (arisztotelészi) jellegû magyarázatával kapcsolatban. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum A Föld egészére vonatkozó alapvetô ismeretek (a földtengely ferdeségének következményei, földrajzi övezetek, kontinensek, óceánok stb.) megszerzése és használata természeti és társadalmi folyamatok magyarázatára, elôrejelzésére. A felszínformák felismerése. A felszínváltozások fôbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése. A „Földünk, környezetünk” mûveltségi területtel összhangban Magyarország vagy valamely kontinens földrajzi leírása. Rendszer Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszerben egységes „viselkedést” produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsôsorban életközösségek bemutatása során (a konkrét életközösségeket a Földünk, környezetünk mûveltségi terület tartalmával összhangban kell kiválasztani). Állapot, változás, folyamat A tanult körben a természeti rendszerek (élettelen és élô), elemeik állapotainak, változásaiknak, a rendszerekre jellemzô folyamatoknak a bemutatása, összehasonlítása (Földön tapasztalható folyamatok, Naprendszer, életközösségek, éghajlati övezetek, éghajlati és idôjárási jelenségek). Az oldódásnak, a halmazállapotváltozásoknak, a lassú és gyors égés folyamatainak, a hôtágulásnak, a testek folyadékban való úszásának, lebegésének, elmerülésének világos elkülönítése a gyakorlati helyzetek elemzése során. E jelenségek, folyamatok felismerése, kvalitatív leírása. Egyensúly A fogalom bevezetése egyszerû mérésekkel, kísérletekkel. Irányítás, vezérlés, szabályozás A természetben, elsôsorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül. 27

Évfolyam: 5.

Az élet Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata az élôvilág, a Föld folyamatainak elemzése során. Evolúciós szemlélet Az élôvilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú idôszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklôdés lehetséges szerepének felismerése. Az élôvilág szervezôdési szintjei Fokozatosan ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer fogalmakkal, konkrét esetekben a hierarchikus szervezôdés felvázolása. Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét leírásokban. Az élôvilág rendszerezése Nagyobb „osztályok” nevének és egymáshoz való viszonyaiknak alkalmazása az ismeretszerzés során a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával. Életmûködések A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklôdés és a szaporodás összekapcsolása.

Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 74 Ebbõl 80% = 59 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 20% = 15 óra az iskola érték és célrendszerének megfelelõ tananyag feldolgozása: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, képességek, készségek fejlesztése. Tematikus összesített óraterv Természetismeret I. (Környezetünk élõvilága) Témakör

Óraszám

1.

Környezetünk élõvilága

29 óra

2.

Megismerési módszerek fejlesztése

folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 20%-a:

Az ember egészsége Az emberi szervezet felépítésének és mûködésének alapszintû ismerete, a rendszerszerûség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelôzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete.

Összesen:

29 óra 8 óra 37 óra

Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) Fenntarthatóság, a környezet védelme A környezet leggyakrabban szennyezô anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezetô emberi tevékenységek felismerése a környezetben. Általános problémaérzékenység minden megismert területen. A szennyezô anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövôjéért, fenntarthatóságáért érzett felelôsség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegô és a táj értékeinek védelme, megóvása. Életmûködések A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklôdés és a szaporodás összekapcsolása. Az ember egészsége Az emberi szervezet felépítésének és mûködésének alapszintû ismerete, a rendszerszerûség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelôzés, valamint és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete.

Témakör

Óraszám

1.

Tájékozódás a térképen

4 óra

2.

Az idõjárás és az éghajlat elemei

9 óra

3.

A földfelszín változása

16 óra

4.

Megismerési módszerek fejlesztése

folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 20%-a: Összesen:

29 óra 8 óra 37 óra

Fenntarthatóság, a környezet védelme A környezetet leggyakrabban szennyezô anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezetô emberi tevékenységek felismerése. Általános problémaérzékenység minden területen. A szennyezô anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövôjéért, fenntarthatóságáért érzett felelôsség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegô és a táj értékeinek védelme, megóvása.

28

29

Természetismeret I. (Környezetünk élôvilága)

2. témakör: Megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) Tartalom

1. témakör: Környezetünk élôvilága (29 óra) Tartalom

Fajok

A gyümölcsös legfontosabb növényeinek testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök szerepe táplálkozásunkban.

Szilvafa

A zöldségeskert legfontosabb növényeinek testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. A gyümölcsök és zöldségfélék károsítói.

sárgarépa

almafa szõlõ paprika paradicsom

Belépõ tevékenységformák

Fejlesztési követelmények

A továbbhaladás feltételei

Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerû kísérlet alapján.

Legyen képes az ember alkotta környezetrõl különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerû vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni és azok eredményeit kielemezni, kiértékelni.

Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket.

Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten.

káposzta

A megismert élõlények testfelépítése és életmódja közötti alapvetõ összefüggések felismerése.

petrezselyem vöröshagyma veteményborsó bab

Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve.

tök peronoszpóra

A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerzése, egyszerû következtetések megfogalmazása.

monília almamoly káposztalepke szõlõmoly májusi cserebogár

Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve ismeretterjesztõ kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével.

Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentõl elkülöníteni, a jellemzõ tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni.

Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze a tanult gyümölcsöket. Ismerje a gyümölcsök táplálkozásban betöltött szerepét. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb zöldségeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze a tanult zöldségféléket. Ismerje a zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét. Ismerje a környezet­kí­ mélõ növénytermesztés néhány jellemzõjét. Ismerje a növényi károsítók táplálékláncban betöltött szerepét.

Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítõ egyszerû eszközök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerû megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása.

Leggyakoribb háziállataink származása, testfelépítése, élete, tenyésztése. Legfontosabb állatvédelmi szabályok. Legismertebb ház körül élõ állataink testfelépítése, élete, tápláléka, táplálkozása, alkalmazkodása. A város és jellemzõ élõlényei.

kutya macska házi sertés ló szarvasmarha házityúk házi kacsa házi liba molnárfecske füstifecske házi méh házi galamb házi veréb

Belépõ tevékenységformák

Fejlesztési követelmények

A továbbhaladás feltételei

A megismert élõlények testfelépítése és életmódja közötti alapvetõ összefüggések felismerése.

Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élõlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élõ környezetükhöz fûzõdõ kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére.

Ismerje fel a leggyakrabban elõforduló háziállatokat.

Az állatvédelmi szabályok elemzése, megbeszélése. Egyszerû összefüggések okszerû magyarázata. A környezetben megfigyelt élõlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletû bõvítése és rendszerezése. Önálló és együttmûködõ ismeretszerzésre való felkészítés különbözõ ismerethordozók, információ források alkalmazásával.

30

Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelõ szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Legyen tájékozott abban, milyen forrásokból tudja ismereteit bõvíteni.

Fejlesztési követelmények

Konkrét fogalmak kialakítása (terméstípusok, fogazatok, lábtípusok stb.) egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerû kísérlet alapján.

Tudjon beszámolni saját tapasztalataiból szerzett ismereteirõl önállóan, pontos fogalomhasználattal.

Legyen képes konkrét élõlények megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élõszóban, rajzban és írásban.

Tudja balesetmentesen használni a vizsgálódásokhoz szükséges egyszerû eszközöket.

Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat.

Termések és részeik vizsgálata. Egyszerû jelenségek okszerû magyarázata (a gyökérzet elhelyezkedése és a talaj nedvességtartalma, minõsége; a fogazat és a táplálék stb.)

Oksági kapcsolatok, ös�szefüggések felismerése, egyszerû magyarázata példák segítségével.

Információk nyújtása közvetve ismeretterjesztõ kiadványok (szakirodalom ajánlás) és filmek segítségével.

Információszerzés ismeretterjesztõ természeti kiadványok segítségével. A valóságos környezet információforrásként való felhasználása.

Tudja magyarázni az egyszerû természeti jelenségek és folyamatok okait. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelõ szakirodalom és filmek révén is fejlesztheti.

A továbbhaladás feltételei

Legyen képes a megfigyelt egyszerû jelenségek okszerû magyarázatára. Legyen képes a közvetlen és közvetett információk során szerzett tapasztalatainak rögzítésére rajzban és írásban.

Tanulmányi séták megfigyelései, tapasztalatai.

Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) 1. témakör: Tájékozódás a térképen, térképismeret (4 óra)

1. témakör: Környezetünk élõvilága (29 óra) Fajok

Belépõ tevékenységformák

Egyszerû kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése.

A rész egész viszonyának értelmezése.

Tartalom

Tartalom

Fajok

Tudja és értse a háziállatok tenyésztésének célját. Legyen tisztában az állatvédelem jelentõségével, erkölcsi szabályaival. Ismerje a települési környezet leggyakrabban elõforduló állatait. Megfigyelt tulajdonságaik alapján tudja néhány mondatban jellemezni a tanult állatokat.

Fogalmak

Belépõ tevékenységformák A domborzat jelrendszerének megfigyelése, olvasásának gyakorlása a térkép segítségével.

A térképi ábrázolás módja. A térkép méretaránya, jelrendszere. A domborzat ábrázolása a térképen. A térkép jelrendszere.

méretarány

színkulcs

A magasság meghatározása (leolvasása).

Irány és távolság meghatározása.

magassági szám

A leggyakoribb térképjelek értelmezése.

Tájékozódás a térképen.

világtájak

Keresõhálózat, kilométer-hálózat, fõ világtájak.

iránytû

Iránymeghatározás, tájékozódás, távolságmérés a települési, közlekedési és turistatérképen.

A tájoló. A mágneses kölcsönhatás.

jelmagyarázat vonalas mérték

tájoló

Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, Magyarország közigazgatási térképén.

Fejlesztési követelmények Szerezzen gyakorlatot a térképolvasásban. Tudjon tájékozódni lakóhelyén és annak környékén. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani.

A továbbhaladás feltételei Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Legyen képes egyszerû helymeghatározásra a megismert térképeken. Tudja megnevezni a fõ világtájakat. Ismerje a tájoló fõbb részeit.

Alakuljon ki a tájoló segítségével való tájékozódás képessége.

Keresõhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fõ világtájak szerint egyszerû tájoló segítségével. A tájoló mûködésének értelmezése a mágneses kölcsönhatás vizsgálatával.

31

4. témakör: Megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan)

2. témakör: Az idõjárás és az éghajlat elemei (9 óra) Tartalom Napsugárzás és napfény.

besugárzás,

Felmelegedés, hõ­ter­ jedés, hõmérséklet.

kisugárzás,

A hõmérséklet napi és évi változása, a hõ ingás.

hõ ingás,

Halmazállapot változások a természetben.

elnyelés, középhõmérséklet, hajlásszög, olvadás és fagyás,

A gázok jellemzõi, a levegõ, mint anyag, a levegõ nyomása.

párolgás,

A szél keletkezése, iránya.

nitrogén,

A csapadék keletkezése, csapadékformák.

szélirány,

Idõjárás és éghajlat. A szélsõséges idõjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek. Hazánk éghajlatának jellemzõi.

Belépõ tevékenységformák

Fejlesztési követelmények

A továbbhaladás feltételei

A fény és az anyag egyszerû kölcsönhatásainak (visszaverõdés, törés, prizma, színek stb.) vizsgálata.

Legyen jártas a külön­ bö­zõ természeti jelen­ ségek elemi szintû vizs­gálatában.

Jellemezze az évszakokat idõjárásuk szerint.

Fogalmak

forrás és lecsapódás, gázkeverék, szén-dioxid, szélsebesség, belvíz, árvíz, villámcsapás, erdõtûz, szélvihar, hóvihar, kontinentális hatás, óceáni hatás, mediterrán hatás

A hõmérséklet ábrázolása grafikonokon. Konkrét fogalmak kialakítása egyszerû kísérletek alapján. A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. A meleg és a hideg levegõ elhelyezkedésének igazolása kísérlettel. Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni környezetére vonatkozóan. Egyszerû jelenségek okszerû magyarázata.

Szerezzen gyakorlatot a hõmérséklet mérésében. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan rajzban, és írásban rögzíteni.

Tudja megkülönböztetni a különbözõ halmazállapotokat és értse azok változását. Ismerje az idõjárást kialakító legfontosabb tényezõket. Fogalmazza meg milyen az aktuális idõjárás. Jellemezze éghajlatunkat.

Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Tudja magyarázni az egyszerû természeti jelenségek és folyamatok okait.

3. témakör: A földfelszín változása (16 óra) Tartalom Külsõ erõk felszínformáló hatásai: a hõingadozás, a törmelék és a jég, a szél, a csapadék, és a víz. A folyadékok tulajdonságai. A víz körforgása a természetben. Folyóvizek, állóvizek. Domborzati elemek és formák. A hegységek kialakulása, a legjellemzõbb kõzetek tulajdonságai. Síkságok kialakulása. A talaj keletkezése és jellemzõi. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A táj arculatának védelme. Felelõs magatartás a természetben.

32

Fogalmak hõ tágulás, aprózódás, mállás a folyadékok nyomása, a testek úszása, lebegése lejtõ, síkság, völgy, medence, fennsík, hegy, hegység, domb, dombság, hordalék, humusz, erdõirtás, lecsapolás, iparosítás, környezetvédelem

Belépõ tevékenységformák

Fejlesztési követelmények

A továbbhaladás feltételei Ismerje a felszínformáló külsõ erõket.

A víz tisztítása egy­ szerû módszerekkel.

Legyen gyakorlata a természeti jelenségek minõségi és mennyiségi jellemzõinek elemi szintû összehasonlításában.

A fõbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen.

Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló változásokat.

Konkrét környezetvédelmi tevékenységekben (válogató hulladékgyûjtés, használtelem gyûjtés) akciókban (Föld napja, a víz világnapja, madarak és fák napja) való részvétel.

Tudja magyarázni az egyszerû természeti jelenségek és folyamatok okait.

A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól.

Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelõzésére, önmaga és társai védelmére.

Legyen képes felsorolni a folyadékok jellemzõ tulajdonságait. Tudjon jellemzõ tulajdonságokat mondani megfigyelt kõzetmintákról. Ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudja értelmezni az egyszerû felszínformákat kialakulásuk szerint. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztetõ tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek felelõsek.

Tartalom Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítõ egyszerû eszközök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok kísérletek tapasztalatainak elemzése, egyszerû megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. Alapvetõ fizikai változásokat jellemzõ mennyiségek mérése, egyszerû kísérletek reprodukálása. Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. A rész és egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerû magyarázata példák segítségével. Információszerzés ismeretterjesztõ természetismereti kiadvá­nyok, térképek, filmek segít­ségével. A könyvtár, a bemutatóhelyek és a valóságos környezet információforrásként való felhasználása.

Fajok

Belépõ tevékenységformák Konkrét fogalmak kialakítása (térkép jelrendszerei, világtájak, hõ ingás, halmazállapot változások, éghajlati hatások, külsõ erõk, felszíni formák stb.) egyszeri és rendszeres észlelés, vizsgálat, egyszerû kísérlet alapján. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. Egyszerû jelenségek ok­szerû magyarázata (hõmérséklet és a napsugárzás, a víz körforgása, halmazállapot változások stb.) Információk nyújtása közvetve ismeretterjesztõ kiadványok és filmek segítségével.

Fejlesztési követelmények Tudjon beszámolni saját tapasztalataiból szerzett ismereteirõl önállóan, pontos fogalomhasználattal. Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok. Szerezzen gyakorlatot a térképen való tájékozódásban. Értse, hogy az idõ múlásával a természeti környezete is változik. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, az olvasott leírásokból szerzett ismereteirõl önállóan.

A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak egyszerû jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élõszóban, rajzban és írásban. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Legyen képes a megfigyelt egyszerû jelenségek okszerû magyarázatára.

A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény A tanuló ismerje: – az oldódás feltételeit – az égés feltételeit – a tûzoltás elemi tudnivalóit – a halmazállapot-változásokat – a víz és a szél felszínalakító hatását – a gyakoribb térképjeleket – a táplálkozásunkban felhasznált növényi részek és a növény élettartamának kölcsönhatását – a környezetbarát növénytermesztés és állattenyésztés fôbb ismérveit – az állattartás egészségügyi, etikai követelményeit Tudja megnevezni: – az idôjárást alakító tényezôket – a tanult növényeket és állatokat részeik alapján – milyen jelentôségük van a megismert állatoknak az ember életében – milyen szerepe van az embernek az élô környezet alakításában 33

Legyen képes: – elemi térképhasználatra – egyszerû térképvázlat készítésére – a megismert növények és állatok felismerésére

– Adjon lehetôséget a kreatív tanulók fejlôdésének, a helyi sajátosságok érvényesülésének. – A tankönyv felépítése kövessen valamilyen pedagógiai logikát (témák, feladatsorok építkezése stb.)

A tanulói teljesítmények ellenôrzésének, értékelésének módjai, fajtái Az ellenôrzés legyen: – folyamatos, rendszeres, következetes és változatos – igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz – legyen sokrétû, sokoldalú – jellemezze a segítôkészség és a humanizmus – vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit Az értékelés szempontjai: – a megfigyelés pontossága – a szóbeli kifejezés színvonala – a tantárgyhoz való viszonyulás – a tevékenység során tanúsított aktivitás – az ismeretelsajátítás folyamata – egyéni képességeknek megfelelô haladási ütem

3. Egyéb szempontok – A tankönyv önmagában kiszolgálja-e a természetismeret tantárgy helyi tantervében foglaltak tanítását, vagy szükséges kiegészítô taneszköz? – A kiszemelt tankönyv hány évfolyam anyagát tartalmazza? – Mekkora fizikai megterhelést jelent a napi teljes tankönyvszükséglet cipelése a gyermekeknek?

A kerettantervhez igazított helyi tanterv alapján ajánlott tankönyvcsalád

Az értékelés módja, fajtái: – az órai szereplés – a gyûjtômunka – a megfigyelésekrôl készült rajzok, feljegyzések – szóbeli feleletek – témazáró feladatlapok – kiselôadások – beszámolók

5. osztály: – Természetismeret I. (Környezetünk élõvilága) Élõ környezetem tankönyv (PK 0505K), munkafüzet (PK 0565K), témazáró feladatlapok (PK 0575K)

Szummatív mérôeszközök száma: Természetismeret I. (Környezetünk élôvilága) Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezet)

6. osztály: – Természetismeret I. (Hazai tájak életközösségei) Élõ környezetem tankönyv (PK 00506), munkafüzet (PK 00566), témazáró feladatlapok (PK 00576) – Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) Természetföldrajzi környezetünk tankönyv (PK 00605), munkafüzet (PK 00665), témazáró feladatlapok (PK 00675)

5. osztály: – Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) Természetföldrajzi környezetünk tankönyv (PK 0605K), munkafüzet (PK 0665K), témazáró feladatlapok (PK 0675K)

3 4

A tankönyv és taneszköz kiválasztásának elve 1. Tartalmi megfelelés – A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere fedje le a tantárgy tantervi anyagát. – A tankönyv legyen egymásra épített tankönyvcsalád tagja, legyen elôzménye, folytatása. – A tartalom szaktárgyi szempontból legyen korrekt. – A tartalom legyen ismeret centrikus, fejlesztésközpontú. – Szemléleti (kép)anyaga legyen igényes. – A feladatok legyenek változatosak a tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében. – Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlôdésének, megismerô tevékenységének életkori jellemzôit, fejlôdési, fejlesztési szükségleteit. 34

2. Formai megfelelés – A tankönyv nyelvi megformáltsága igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz (utasítások megfogalmazása, a szöveg nyelvi igényessége, stb.) – A tankönyvoldalak legyenek áttekinthetôek (igazodjon el könnyen a szerkesztésében, jelrendszerében az adott korosztály). – A betûforma, méret és távolság, illetve az egy oldalra kerülô szöveg- vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók érzékelô apparátusának, észlelési képességeinek. – A tankönyv ábrakészletének legyen funkciója: segítse a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a belsô képteremtést. – A tankönyv mérete, súlya, kötése, strapabírása legyen életkorbarát.

Ellenôrzés, értékelés, minôsítés, a továbbhaladás feltételei Ellenôrzés A nevelési és oktatási folyamat hatékonyságát a tanulók életkori és egyéni sajátosságának való megfeleltetése szabja meg. Ennek folyamatos biztosításához rendszeres visszajelzésre van szüksége a pedagógusnak a személyiségfejlôdés aktuális állapotáról. Beavatkozásunk hatékonyságát többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenôrzésével mérhetjük. Az ellenôrzéssel szemben támasztott követelmények valamennyi évfolyamon: 35

1. Legyen kiszámítható, folyamatos, rendszeres, következetes és változatos. 2. Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Jellemezze segítôkészség, humanizmus. 4. Vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességét. 5. Ne koncentrálódjon kizárólagosan a tananyagra, legyen sokrétû és sokoldalú. 6. Soha ne legyen megtorló jellegû. Csak ilyen szempontú ellenôrzések során várhatjuk el, hogy tanítványaink a legegyszerûbb módon, a lehetô legrövidebb úton és legkevesebb energia befektetéssel jutnak el az ismeretszerzés különbözô fokozataira. Értékelés Az ellenôrzés fontos, de a teljesítményt csak egy darabig képes emelni. Bizonyos pontokon túl már szükség van a tevékenységek, teljesítmények értékelésére. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a cselekvéses tevékenységben, tanulmányi munkában elért eredményeket, szemléletesen megmutatja a siker fokát, vagy a lemaradás mértékét. Emellett megerôsíti a tanult ismereteket, tevékenységeket. Az értékelést alkalmanként érdemjeggyel is kifejezzük: ez az osztályozás. Az osztályozás a tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonyát fejezi ki érdemjegy formájában. Minôsítés A minôsítés a legáltalánosabb értelemben vett értékelés. A tanuló hosszabb távon végzett teljesítményének, magatartásának, a tantárgyhoz való viszonyulásának a jellemzése. Az ellenôrzés, értékelés, minôsítés alkalmai: Az ellenôrzés és értékelés során 1–4. évfolyamokon elsôsorban a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vegyük figyelembe. Természetesen ellenôrizzük az ismeretelsajátítás folyamatát, az egyéni képességeknek megfelelô haladási ütemet. Értékeljük a gyûjtômunkát, a szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. Értékelés

Osztályozás

tárgyszerûség (objektivitás)

– tárgyszerû, független a tanár személyétõl, nem tükrözi a tanár hangulatát, elõítéleteit, beállítódását, érzelmeit – nem függ a tanuló korábbi eredményeitõl

megbízhatóság (reabilitás)

– ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló

érvényesség (validitás)

– a jegyekben annak a tudásnak kell tükrözõdnie, amelyeknek jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk

Az 5. évfolyamtól már a megismert jelenségek, élôlények pontos leírását, meghatározását, felismerését, valamint az élôlények, jelenségek sokféleségét is értékeljük. Természetesen értékeljük a gyûjtômunkát, a szakirodalomban való búvárkodást és az élménybeszámolókat is.

36

Az értékelés alkalmai és formái az egyes évfolyamokon 1. évfolyamon Az elsô félévben csak az órai szereplés, a gyûjtômunka, valamint a megfigyelésekrôl készült rajzok alapján, kiegészülve néhány egyszerû szóbeli felelettel. A második félévtôl kisebb tesztek bôvítik az értékelés lehetôségeit. Témazárók száma: 2 (egy félévi és egy év végi) 2–3. évfolyamon Szóbeli, rövid írásbeli feleletek, beszámolók alapján havonta egy érdemjeggyel, amely az egész idôszak munkáját tükrözi. A gyûjtômunkát is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû, vagy kiemelkedôen értékes esetén érdemjeggyel is. Témazárók száma: 2. évfolyam 4 (az erdô élôvilága, testünk, egészségünk; életjelenségek és az élettelen természet; év végi felmérô) 3. évfolyam 3 (a víz, a vízpart növényvilága; felszíni formák, víz, vízpart állatvilága; év végi felmérô) 4. évfolyamon Az elôbbiek mellett kiselôadások, beszámolók, egy-egy témával, élôlényrôl szóbeli és érdemjeggyel történô értékeléssel. Témazárók száma: 6 (élet a gyümölcsösben; élet a zöldségkertben; hazánk: Magyarország; az ember szervezete; háziállataink; év végi felmérô) 5–6. évfolyamon Az elôbbieken túl a témához kapcsolódó, de a tananyagban nem szereplô témák vagy élôlények önálló feldolgozás utáni bemutatásának értékelése. Témazárók száma: 5. évfolyam 8 ebbõl – élõvilág tantárgyon belül: 4 (élet a szántóföldeken; állatok a mezõn; újra zöldell a mezõ; év végi felmérõ) – földrajz tantárgyon belül: 4 (idõjárás és éghajlati alapismeretek; a földfelszínt formáló erõk; az ember környezete; év végi fel­ mérõ) 6. évfolyam 12 ebbõl – az élõvilág tantárgyon belül: 4 (hazai erdõk; az ember szervezete; tavaszi zsongás; év végi felmérõ) – a földrajz tantárgyon belül: 4 (térkép és éghajlati ismeretek; Magyarország és Európa; kontinensek; óceánok; év végi felmérõ) – a fizika tantárgyon belül: 4 (kölcsönhatás, erõ, mozgás; energia, munka, hõ, hõ jelenségek; év végi felmérõ) A minôsítés alkalmai – egy-egy nagyobb anyagrész elsajátítása során nyújtott kiemelkedô teljesítmény – különlegesen sok idôt, nagy energia befektetést igénylô gyûjtômunka elkészítése, vagy beszámoló, elôadás készítése – szaktárgyi versenyen való kiemelkedô szereplés

37

A minôsítés formái – szaktárgyi dicséret az ellenôrzô könyvbe és a haladási naplóba, – szaktárgyi dicséret az év végi bizonyítványba, – oklevél, jutalom az év végi ünnepélyen.

A továbbhaladás feltételei 1. évfolyamon: Aktív órai szereplés, a gyûjtemények elkészítése, a feleletek, tesztek legalább elégséges eredményû teljesítése, valamint a munkatankönyv feladatainak elfogadható szintû megoldása. 2–6. évfolyamon: Az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselôadások stb.) legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a gyûjtômunka elvégzése.

Taneszközök 1. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: Tompáné Balogh Mária: Mini-LÜK 1, Mini-LÜK 2, Mini-LÜK 3. (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Császárné S. A.: Õsszel iskolás leszek USBORNE: Játszókönyv (Park Kiadó Budapest, 1993) Elsõ természetbúvár könyvem (Passage Kiadó Budapest, 1990) Elsõ képeskönyvem az állatokról (Alexandra Kiadó Budapest 1981) Szemléltetõeszközök: Jelzõtáblák, terepasztal, szobanövények, lehullott falevelek, zöldségfélék, gyümölcsök, falitábla az évszakokról és a madarakról, magyar pénznemek, fogápolási eszközök, virágzó ág, virágmodell, termések, madárpreparátumok, óra, évszakok applikáció, hõmérõ. 2. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián – Tompáné Balogh Mária: Mini-LÜK1, Mini-LÜK 2, Mini-LÜK 3. (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) USBORNE: Az erdõk könyve (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990) Veszélyben a világunk sorozat: Az erdõk (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1990) Pillantás a természetbe sorozat: Schmidt E. – Veres L.: A lombkorona élõvilága (Officina Nova Kiadó, Budapest, 1992) Schmidt E. – Veres L.: Az erdõk élõvilága (Officina Nova Kiadó, Budapest, 1992) 38

Szemléltetõeszközök: Növényápolási eszközök, diaképek, erdei növények termései, erdei gyümölcsök, mérõszalag, emberi test applikáció, szobamérleg, tisztaságcsomag, folyadékos készítmény: a madár fejlõdése, borszeszégõ, homok, lufi, hajszárító, hõmérõ A Reflektor videó stúdió filmjei: Erdõ mélyén, Kis növényismeret 3. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: USBORNE: Kis ökológia (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990) Schmidt Egon: Nemszeretem állatok (Natura Kiadó, Budapest, 1987) Fürkész sorozat: Halak (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990), Ízeltlábúak (Gondolat Kiadó, Budapest, 1991) Búvár sorozat: Csigák, kagylók (Móra Kiadó, Budapest), Vízinövények (Móra Kiadó, Budapest) Veszélyben a világunk sorozat: A víz (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1990) Pillantás a természetre sorozat: Schmidt E. – Veres L.: Nádasok élõvilága (Officina Nova, Budapest, 1991) Dr. Vásárhelyi T. – Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Officina Nova, Budapest, 1992) Szemléltetõeszközök: Papírfogó, mérõszalag, kézi nagyító, hõmérõ, nád, gyékény és a belõlük készült használati tárgyak, virágmodell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékmérõ, mohapárna, csigaházak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csontváz (béka, hal, madár, emlõs) A Reflektor videó stúdió filmjei: Vizek mentén, Kis növényismeret 4. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Élet a ház körül tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap Kiegészítõ szakirodalom: Koroknay: Mi és az állatok Hamilton: Az élet kertje (Officina Nova Kiadó, 1990) Grizmek: Emlõsök enciklopédiája Émilie B. – Lindsey S.: Nézd, milyenek az állatok! (Passage Kiadó, Budapest, 1994) Szemléltetõ eszközök: Gyümölcsök, termések, a fa részei (szertári anyag), a bogár részei (applikáció), a lepke fejlõdése (applikáció), hajtatott hagyma, madárpreparátum, madártollak, madárcsontváz, térkép (Elsõ atlaszom), ásványok, földgömb, fali térkép, diaképek. 5. évfolyam: Tanulói segédlet: Környezetünk élõvilága témakörhöz (élõvilág tantárgy): Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) A mezõ élõvilága tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap Természetföldrajzi környezetünk témakörhöz (földrajz tantárgy): Szili István: Természetföldrajzi környezetünk tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) 39

Kiegészítõ szakirodalom: Búvár sorozat: Kultúrnövények, Vadvirágok, Gyümölcsök, Fûszernövények, Gyomnövények, Lepkék, Kisemlõsök, Bogarak, Kövületek, Felhõk Veszélyben a világunk sorozat: A Föld, A víz, A levegõ, Az emberiség (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1992) D. Aichele – M. Golte: Mi virít itt? (virágkalauz) (Officina Nova, Budapest, 1991) Kapocsy György: Nemzeti parkjaink (Officina Nova, Budapest, 1993) Grau-Jung-Münker: Bogyósok, vadon termõ zöldségnövények, gyógynövények (Magyar Könyvklub, 1996) Szemléltetõ eszközök: Mikrobiológiai kislabor, gabonafélék kalászai, termések (applikáció), gyökér modellek, mag gyûjtemény, textil gyûjtemény, rovarok fejlõdése (applikáció), a rovar testének tagolódása (applikáció), csontvázak (nyúl, egér, madár, gyík, béka), fogazatok (nyúl, pocok, sün), csõrtípusok (magevõ kúpcsõr, ragadozó tépõ csõr), lábtípusok (kaparó láb, markoló láb), nyúlszõrme, madártojások, madártollak, madár preparátumok. 6. évfolyam: Tanulói segédlet: A) Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád 6. évfolyam számára (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Barangolás hazai tájakon tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap B) Természetföldrajzi környezetünk témakörhöz (földrajz tantárgy) Szili István: Természetföldrajzi környezetünk tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) C) Kölcsönhatások, energiaváltozások témakörhöz (fizika tantárgy) Molnár László: Fizika 12 éveseknek (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: USBORNE: Az erdõ könyve (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990) Godet: Fák, cserjék (Officina Nova, Budapest, 1993) Fürkész könyvek: Termések (Gondolat Kiadó, Budapest, 1988) Magyar Könyvklub következõ kötetei: Emlõsök (1996), Vízimadarak (1996), Fák (1995), Gombák (1995) (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990) Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990) Veszélyben a Földünk sorozat: Veszélyben az erdõk (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1992) Schmidt Egon: Madarak földön, égen (MTE, Budapest, 1992) Steve Parker: Galilei és a világegyetem (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1993) Philippa Wingate: Fizika diákoknak (Holnap Kiadó, Budapest, 1994) G. Tóth László: Négy hónap az óceánon (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1993) Varga Domokos: Aranyhomok (Móra Kiadó, Budapest, 1980) Kovács Gergelyné: Alföld (Panoráma Kiadó, Budapest, 1983) Masits L. – Gácser J.: Szülõföldünk a Tiszántúl (Tankönyvkiadó, Budapest, 1995) Alexay Zoltán: Szigetköz (Gondolat Kiadó, Budapest, 1982) Öveges József: Érdekes fizika Steve Parker: Newton és a gravitáció (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1993) Steve Parker: Edison és a villany (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1992)

A Reflektor videó stúdió filmjei: Kis növényismeret, Erdõ mélyén, Erdõkárok, Vizek mentén A Televideo Kiadó filmjei: 12 hónap az erdõn, A Balaton élete, A vidrák élete B. Földgömb, térképek (Magyarország domborzata, Magyarország közigazgatási térképe, Európa, KözépEurópa, a Föld domborzata), iránytû, felszíni formák (applikáció), fotóalbum a magyar tájakról, kõzetek. C. Mágnesek, erõmérõ, prizmák, kísérleti eszközök, anyagok (kémcsövek, hõmérõk, kémcsõállvány, fõzõpoharak, borszeszégõk, mérleg, rugós erõmérõ, mágnesek stb.) A helyi tanterv után elkészítjük tanmenetünket. A javasolt tanmenet a módszertani ajánlásban már ismertetett óraszámok szerint készült. A tanmenet „megjegyzések” rovatában még szerepelnek kiegészítô anyagrészek, amelyek a helyi sajátosságoknak megfelelôen a tanórákba beépíthetôk, szakkörön feldolgozhatók, vagy elvégezhetôk az érdeklôdô tanulókkal, de figyelmen kívül is hagyhatók. Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszközöket. Kidolgozását tekintve a helyi tanterv nem részletezô, hiszen makró tanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola munkáját és nem ad támpontot a napi tevékenységhez, a tanítási órákra való alapos felkészüléshez. Ehhez nyújt segítséget a tanmenet. A tanmenet a helyi tantervre épül. Akkor jó egy tanmenet, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az, nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez. Egy jó tanmenet sokat mindent árul el a tanítás–tanulás folyamatáról. Nyomon követhetô benne a tervszerûség, a fogalmi egymásra építettség és (a tantárgy tervezése során kiemelten fontos) a természet változásaihoz való tervezés. Lényeges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idôre tervezzük, amikor azok a természetben, saját természetes környezetükben megfigyelhetôk. A jó tanmenet készítése során ki kell alakítani egy szempontrendszert, amely mentén nézve „láthatóvá” válik a tervezés tudatossága. Jó, ha a tanmenetben a tananyag elrendezésen túl megtervezzük azokat az alapvetô tanulói tevékenységeket is, amelyek eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez, célszerû számba venni azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket már ismernek a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új ismereteket, fogalmakat. Tervezhetôk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetô eszközök, a tantárgyi integráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom. A következô oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatunk be a gondolatébresztés szándékával. Ezt a javasolt tanmenetet ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a helyi igényeket, munkamódszereket, pedagógiai elképzeléseket legjobban kiszolgáló, segítô munkaeszköz lehessen. A következô javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 37 órához adunk szakmai–módszertani segédanyagot. Azok a kollégák is, akik a tantárgyat magasabb óraszámban tanítják, találnak javaslatokat a plussz órákra a tanmenet „Megjegyzések” rovatába. Ezek a plussz órajavaslatok beépíthetôk a választható órakeretbe, vagy a tananyag feldolgozható délutáni foglalkozásokon, esetleg más összejöveteleken, érdeklôdô tanulókkal végeztethetôk el, de figyelmen kívül is hagyhatók.

Szemléltetõ eszközök: A. Levelek, termések, mohapárna, csigaházak, csontvázak (madár, emlõs, hal, béka, gyík), fogazatok (ragadozó, növényevõ, mindenevõ), szertári preparátumok, madarak, emlõsök), folyadékos készítmények (férgek, puhatestûek, folyami rák, tavi kagyló), algatenyészet, mikroszkóp. 40

41

Hónap Óraszám

A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Ismert fogalom, tevékenység

S z e p tembe r 1

Szakirodalom Megjegyzés

3

4

Óraszám

Év eleji ismétlés Munkafüzet: 4–5. oldal

Tanulmányi séta a gyümölcsösben Tankönyv: 6–7. oldal

Tanulmányi séta a zöldséges kertben Munkafüzet: 8–9. oldal

A hamvas kék termésû szilvafa Tankönyv: 8–9. oldal Munkafüzet: 10–11. oldal

Az elõzõ tanévben tanult fogalmak, ismeretek áttekintése, a hiányosságok pótlása.

A gyümölcsös ültetési rendje, termõ és letermett gyümölcsfák. Gyümölcsfák és terméseik vizsgálata.

A zöldséges kert gondozásának és az õszi betakarításnak megfigyelése. Növények vizsgálata.

A szilvafa gondozási igényei, a növény külsõ megjelenési formája, levelének, törzsének alakja és színe, a termés jellemzõi.

Munkaés tananyag

az elõzõ évek során tanult fogalmak, felismerés, összehasonlítás

Új fogalom Szemléltetés, integráció

2

Hónap

munkafüzet applikációs képek

A tanítási óra anyaga

gyümölcs fa és részei séta megfigyelés, vizsgálódás

a lágy szárú növény részei megfigyelés vizsgálódás séta

fa, cserje a fa részei ábraolvasás rajzolás értelmezés

Ismert fogalom, tevékenység

sortávolság tõtávolság

ágyás

csonthéjas termés és részei

Új fogalom

tanulmányi séta és tapasztalatai

tanulmányi séta tapasztalati anyaga

szilvatermés fotók, képek a szilvafákról Szemléltetés, integráció

O k tóbe r 5

6

7

8

Vizsgálódás, megfigyelés Munkafüzet: 12–13. oldal

A legnagyobb területeken termesztett gyümölcsfánk: az almafa Tankönyv: 8–9. oldal Munkafüzet: 14–15. oldal

Vizsgálódás, megfigyelés Munkafüzet: 16–17. oldal

Egy kapaszkodó kúszónövény: a szõlõ Tankönyv: 10–11. oldal Munkafüzet: 18–19. oldal

A csonthéjas termések jellemzõinek vizsgálata, megfigyelése. A csonthéjas termések összehasonlítása.

Az almafa környezeti igényei, gondozása, a fa jellemzõ tulajdonságai. Az almatermés jellemzése.

Az almatermések jellemzõ tulajdonságainak vizsgálata, megfigyelése. Az almatermések összehasonlítása.

A szõlõ környezeti és gondozási igényei. A szõlõnövény felépítése és jel­ lem­zõi. A termés jellemzõje és fejlõdése.

csonthéjas termés és részei

csonthéjas termés levél részei

almatermés és részei

a lombkorona fás részeinek jellemzése felfutó növények jellemzõi és részei

almatermés és részei

vadkörte = vackor

tõke bogyótermés

Alma: – termése – levele – kéregminta

almatermésû gyümölcsök kettévágott gyümölcsök

A szõlõnövény részei: – levél – kacs – tõke – gyökérzet, – termés

csonthéjas termések levelek kéregminták

Szakirodalom Megjegyzés

42

43

Hónap Óraszám

A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Ismert fogalom, tevékenység

No v embe r 9

10

Levélzöldségek Tankönyv: 14–15. oldal Munkafüzet: 26–27. oldal

A szõlõ és a fa ös�szehasonlítása, részeinek jellemzése. A levél, virág részei és sajátos vonásaik. A termések vizsgálata és összehasonlítása.

A paprika és paradicsom környezeti igényei. A két növény közös és eltérõ tulajdonságai.

A káposztafélék környezeti igényei. A fejes káposzta jellemzése, felépítése, fejlõdése.

almatermés bogyótermés csonthéjas termés

a lágy szárú növények részei a termések részei bogyótermés

Gyakorlás Munkafüzet: 22–23. oldal

A szõlõnövény részeinek vizsgálata. A levél alakja, széle. A bogyótermés részeinek megfigyelése, összehasonlítása. Más bogyótermésû növények megfigyelése. bogyótermés fürt must vizsgálódás kísérlet összehasonlítás megfigyelés

Óraszám A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Ismert fogalom, tevékenység fõgyökérzet növényi részek

D ecembe r 13

14

szõlõnövény részei mustkészítés fotók a szõlõben végzett munkákról

paprika- és paradicsomnövény termések

torzsa fõeres levél fõér oldalér kétnyári növény fejes káposzta (élõanyag) fotók a káposzta­ félékrõl

Szemléltetés, integráció

15

Vizsgálódás, munkálkodás Munkafüzet 28–29. oldal

Gyökérzöldségek Tankönyv: 16–17. oldal Munkafüzet: 30–31. oldal

Levelek a föld alatt Tankönyv: 18–19. oldal Munkafüzet 32–33. oldal

A paprika és paradicsom részeinek megfigyelése, vizsgálatok. A két termés összehasonlítása.

A sárgarépa környezeti igényei. A sárgarépa jellemzése: – testfelépítése – fejlõdése A sárgarépa rokonai.

A vöröshagyma termesztésének környezeti igényei. A vöröshagyma jellemzése: – testfelépítése – fejlõdése Hagymafélék.

Bogyótermés: – felfújt bogyótermés – sokmagú bogyótermés – vizsgálódás – megfigyelés – kísérlet

fõgyökérzet összetett levelek kétnyári növény

lágy szárú növények testfelépítése a hagymás növények a hagyma fejlõdése fõgyökérzet

raktározó karógyökér

mellékgyökérzet (mellékgyökerek) tönk buroklevél hagymalevél

sárgarépa petrezselyem (gyökérzöldségek) fotók a gyökérzöldségekrõl

hagymafélék fotók a hagymafélékrõl

Új fogalom

fõgyökérzet: fõgyökér oldalgyökerek

szõlõtermés mustkészítés fotók más bogyótermésû növényekrõl

12

Gyümölcstermésû zöldségfélék Tankönyv: 12–13. oldal Munkafüzet: 24–25. oldal

Vizsgálódás, munkálkodás Munkafüzet: 20–21. oldal

Új fogalom

Szemléltetés, integráció

11

Hónap

Szakirodalom Megjegyzés

Szakirodalom Megjegyzés

44

45

Hónap Óraszám

J a n u á r 16

17

Hónap 18

19

A tanítási óra anyaga

A növények kártevõi Tankönyv: 20–21. oldal Munkafüzet: 34–35. oldal

Haszonkert a természet mintájára Tankönyv: 22–23. oldal Munkafüzet: 36–37. oldal

Védjük a haszonkert madarait! Tankönyv: 24–25. oldal Munkafüzet: 38–39. oldal

Gyakorlás, tudáspróba Munkafüzet: 40–41. oldal

Munkaés tananyag

A növénytermesztés szokásai a nemesítés elõtt és napjainkban. A növények kártevõi: – gombakártevõk – rovarkártevõk és jellemzésük.

A növényvédelem környezetkímélõ módszerei: a meg­ elõzés és a kártevõk szaporodásának megakadályozása.

A madarak hasznos és kevésbé hasznos tevékenységei. Madárvédelem: – madáretetés – madártelepítés

A témakör feldolgozása során tanult ismeretek gyakorlása, rendszerezése.

Ismert fogalom, tevékenység

a lágy szárú növények részei a termések részei rovarok jellemzõi rovar, bogár fogalma

haszonnövények és kártevõik, a talaj élõlényei a fás szárú növények és koronájuk alakja a békák táplálkozása

a fás szárú növények részei, rügy a madarak testfelépítése, jellemzése, az eddig tanult madarak felismerése

a témakör feldolgozása során tanult fogalmak

peronoszpóra monília káposztalepke teljes átalakulás (pete, lárva, báb, kifejlett rovar)

komposzt (bio-kertészet)

madáritató madárfürdõ

modellek a rovarok fejlõdése dobozos készítmény

tanulmányi séta és tapasztalatai fertõzött növények és fotóik

Új fogalom

Szemléltetés, integráció

madáretetõk madárodúk téli eleség készítése

Óraszám

A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Ismert fogalom, tevékenység

a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök

F eb r u á r 20

21

Megjegyzés Szemléltetés, integráció

23

Témazáró összefoglalás Feladatlap A, B.

Tavaszi tanulmányi séta a gazdaságba Munkafüzet: 42–43. oldal

Legnépszerûbb háziállataink Tankönyv: 28–29. oldal Munkafüzet: 44–45. oldal

Napjaink legfontosabb háziállata: a sertés Tankönyv: 30–31. oldal Munkafüzet: 46–47. oldal

A témakör feldolgozása során a tanult ismeretek számonkérése.

A háziállatok megfigyelése tanulmányi séta során. Változások a ház körül õsz óta.

A háziállatok csoportosítása. A kutya és macska azonos és eltérõ tulajdonságainak felismerése, összehasonlítása.

A házi sertés tenyésztésének célja és következményei. A vaddisznó és a házi sertés összehasonlítása. A házi sertés jellemzõ tulajdonságainak megismertetése.

a témakör feldolgozása során tanult fogalmak szóbeli feleltetés vagy írásbeli teszt illetve feladatlap

haszonkert háziállat komposzt

gerinces emlõs elevenszülés szoptatás ábraelemzés összehasonlítás megfeleltetés kiegészítés

gerinces emlõs elevenszülés tenyésztés ábraelemzés tapasztalatok megbeszélése kiegészítés reakció

utódgondozás

karom ujjon járó ragadozó ragadozó fogazat tépõfog

serteszerû szõr mindenevõ fogazat agyar páros ujjú patás gumós zápfog

a tanulmányi séta tapasztalatai

kutya macska csontváz ragadozó fogazat fotók, képek kutyákról, macskákról

a házi sertés koponyája fogazatok paták fotók, képek a serté­ sekrõl

Új fogalom

Szakirodalom

22

a témakör feldolgozása során használt eszközök

Szakirodalom Megjegyzés

46

47

Hónap Óraszám

A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Ismert fogalom, tevékenység

Új fogalom

Szemléltetés, integráció

M á r c i us

Hónap

24

25

A legtöbb tejet adó haszonállatunk: a szarvasmarha Tankönyv: 32–33. oldal Munkafüzet: 48–49. oldal

Haszonállatból lett háziállatunk: a ló Tankönyv: 34–35. oldal Munkafüzet: 50–51. oldal

Gyakorlás Munkafüzet: 52–53. oldal

A szarvasmarha tenyésztésének célja. A szarvasmarha testrészeinek hasznosítása. A szarvasmarha tulajdonságai, testfelépítésének fõ jellemzõi

A ló történelmi jelentõsége. A tenyésztés céljának megváltozása a gépek megjelenése után. A ló gondozása, testfelépítése, jellemzõi.

Az emlõs háziállatokról tanultak rendszerezése. Újabb patások megismerése.

A házi tyúk, a házi kacsa és a házi lúd általános és sajátos jellemzõi. A háziállatok haszna és tenyésztésük célja.

gerinces emlõs páros ujjú patás fogazatok

redõs zápfog pata megfigyelés ábraelemzés összehasonlítás

eddig tanult fogalmak elemzés összehasonlítás búvárkodás a könyvtárban

madár gázlóláb hosszú csõr úszóláb lemezes csõr

tõgy bojtos farok lebeny redõs zápfog kérõdzés

sörény a ló jármódjai

a szarvasmarha koponyája és fogazata pata fotók, képek a szarvasmarháról

a ló koponyája és fogazata pata fotók, képek a lovakról

26

27 Madarak a baromfiudvarban Tankönyv: 36–37. oldal Munkafüzet: 54–55. oldal

fedõtoll pehelytoll szarupikkelyes bõr faggyúmirigy a téma feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök

a házi tyúk és házi kacsa csontváza lábak: kapirgálóés úszóláb fotók, képek a tyúkokról, kacsákról, libákról

Óraszám

Á p r i l i s 28

29

30

A tanítási óra anyaga

Madarak a ház körül Tankönyv: 38–39. oldal Munkafüzet: 56–57. oldal

Rovarok a gyümölcsösben Tankönyv: 40–41. oldal Munkafüzet: 58–59. oldal

Két pillangós virágú növény Tankönyv: 42–43. oldal Munkafüzet: 60–61. oldal

Munkaés tananyag

A költözõ madarak visszatérése és tavaszi teendõik. A fecskék jellemzése, a füstifecske tulajdonságai.

A rovarok szerepe a gyümölcsös életében. A házi méh családjának tagjai és a méh testfelépítése. A májusi cserebogár testfelépítése, élete és fejlõdése.

A veteménybab és a veteményborsó általános jellemzõi. A két növény azonos és eltérõ tulajdonságai.

Ismert fogalom, tevékenység

madár fedõtoll pehelytoll szarupikkelyes bõr karom

rovar bogár teljes átalakulás megporzás kiegészítés színezés ábraelemzés

fõgyökérzet egynyári növény kacs összetett levél lágy szár rajzolás, színezés kiegészítés magyarázat

villás farok hasított csõr énekes madár

összetett szem csápok nyaló-szívó szájszerv rágó szájszerv repülõszárny fedõszárny

pillangós virág hüvelytermés felnyíló száraztermés

madárcsontváz madártollak énekes madár

a rovar teste a rovarok fejlõdése applikációk fotók, képek a rovarokról

a borsó és bab növény és magjai fotók, képek a növényekrõl

Új fogalom

Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés

Szakirodalom Megjegyzés

48

49

Hónap Óraszám A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Ismert fogalom, tevékenység

31

Szakirodalom

32

33

Vizsgálódás, munkálkodás Munkafüzet: 104–105. oldal

Kúszó zöldségféléink Tankönyv: 78–79. oldal Munkafüzet: 64–65. oldal

Gyakorlás, tudáspróba Tankönyv: 66–67. oldal

A veteménybab és veteményborsó részeinek vizsgálata, megfigyelése, összehasonlítása. A növények életfeltételeinek megfigyelése.

A tökfélék általános jellemzõi, az uborka és a tök tulajdonságai. A növények környezettel szembeni igényei.

A ház körül élõ élõlényekrõl tanultak gyakorlása.

a veteménybab és veteményborsó részei és tulajdonságai összehasonlítás ültetés megfigyelés

egynyári növény kúszó szár kacs összehasonlítás ábraelemzés rajzolás

a témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak

a bab és borsó növény növényi magvak föld cserép

egy tökféle növény vagy részei fotók, képek a tökfélékrõl

Óraszám A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Ismert fogalom, tevékenység

porzós virág termõs virág kabaktermés és részei

Új fogalom

Szemléltetés, integráció

Hónap

M á jus

J ú n i us 34

35

36

Témazáró összefoglalás Feladatlap: A, B.

Év végi összefoglalás Munkafüzet: 68–69. oldal

Év végi felmérés Feladatlap: A, B.

Az éves munka értékelése

A témakör feldolgozása során tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése, a hiányosságok pótlása.

A tanév során tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése, a hiányosságok pótlása.

A tanév során tanult ismeretek számonkérése szóban vagy feladatlapon.

Az éves munka értékelése, osztályozás, tervek a nyárra. Növényápolás, növénygondozás.

a témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak

a tanév során tanult ismeretek, fogalmak csoportosítás összehasonlítás kiegészítés

a tanév során tanult ismeretek, fogalmak szóbeli felelet írásbeli felelet

balesetvédelem helyes viselkedés a természetben helyes közlekedés hajtásdugvány levéldugvány

Új fogalom

a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök

Szemléltetés, integráció

37

a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök témazáró feladatlap

a tanév során használt szemléltetõ eszközök

a tanév során használt szemléltetõ eszközök feladatlap

rajzok, képek a nyári tervekrõl, növé­nyek­ rõl

Szakirodalom Megjegyzés

Megjegyzés

50

51

Javaslatok az egyes órák feldolgozásához „A legjobb iskola, amelyben egy ifjú ember megtanulhatja, hogy a világnak van értelme, a természettel való közvetlen kapcsolata.” (Konrad Lorenz) Már a módszertani ajánlásban is szó volt arról, hogy a nevelés, a környezeti nevelés szempontjából az iskola szerepe meghatározó. A környezeti nevelés komplex, összetett fogalom, gyakran keverik más, szinonim fogalmakkal, mint természetismeret, természetvédelem, környezetvédelem. Nézzük meg röviden e fogalmak tartalmát!

1. óra: Év eleji ismétlés Módszertani kiegészítés: (ismétlô–rendszerezô óra) Az elôzô évben tanult ismeretek rendszerezése mindig izgalmas feladat tanulónak és tanítónak egyaránt. Meggyôzôdhetünk arról, hogy melyek voltak azok az ismeretek, melyek voltak azok az ismeretek, amelyeket egy hosszú szünet után is képesek voltak tanulóink tartósan megôrizni és arról is, melyek felejtôdtek el. Ezért semmi esetre ne fordítsuk az órát számon kérésre. Az elôzô tanév összefoglalásánál használt táblai rajzos vázlat, szó- és képkártyák segítségével elevenítsük fel a legfontosabb ismereteket. Ehhez ad segítséget a munkafüzet 4–5. oldalának feladatsora is. A rendelkezésünkre álló idôt akkor használjuk ki gazdaságosan, ha a tanulók „visszajelzéseibôl” indulunk ki, ha csupán azokra az ismeretekre, fogalmakra térünk ki részletesen, amit nem tudnak, vagy hiányosan ismernek tanulóink. Követelmény: – Azonos a negyedik osztály év végi követelményeivel.

Környezetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az emberi ipari, mezôgazdasági, bányászati tevékenységébôl fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelôzése az élôvilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. (Környezetvédelmi Lexikon I. 508. oldal) Természetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja a természet élô és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó fenntartása, kezelése, megôrzése. (Környezetvédelmi Lexikon II. 331. oldal) Természetismeret: A természet megismerése, az ember létfeltételeinek biztosítása, a természet megôrzése, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartása szempontjából. A természetismeretnek fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a környezeti nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. (Gulyás Pálné) Környezeti nevelés: Az emberben eredendôen benne rejlô természeti erények kibontakoztatása, természet-, embertisztelô szokásrendszer kialakítása, a szokásrendszerek elmélyítése, mûködtetése intellektuális hatásokkal – ismeret által –, melynek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet. (Gulyás Pálné) Ide tartoznak még ilyen fogalmaik is, mint: – az ökológiai morál, melynek alapja az alázat, tisztelet, titkokra-nyitottság, birtokvágy mentesség a természet jelenségei iránt, az ember iránt, és az – ökológiai cselekvés, melynek alapjai a természet centrikusság, annak takarékos használata, maximális gondosság, szépségre törekvés, természettel harmonizáló gazdaság, lágy technológiák, organikus mezôgazdálkodás, az ökonómia ökológizálása, populáris akció jogintézménye. A meghatározásokból világosan kitûnik, hogy valamennyi fogalom tartalma egymással összefügg, valamint az, hogy ha minden felsorolt területen eredményt akarunk elérni, a fenntartható fejlôdés feltételeinek megvalósítása érdekében, akkor már kisiskolás korban olyan természet- és embertisztelô szokásrendszereket, belsô késztetést (esztétikai, érzelmi, erkölcsi) kell kialakítani, amelyek egy életre megalapozzák a környezethez és embertársakhoz való viszonyt. Ebben van óriási szerepe tantárgyunknak, nekünk (a tantárgyat is tanító) nevelôknek és e feladatok megvalósításához ad segítséget tankönyvünk, illetve az egész tankönyvcsalád. 52

53

54

3. óra: Tanulmányi séta a zöldséges kertbe Módszertani kiegészítés: (tanulmányi séta) A zöldséges kert növényeinek tanulmányozására csak késôbb (bô egy hónap múlva, október végén) kerül sor, de mivel akkor már lényegesen kevesebb termesztett növény lesz található a területen ezt a sétát is, most a téma bevezetésekor kell lebonyolítani. Megtehetjük azt, hogy óracserével nagyobb idôegység álljon a rendelkezésünkre, és mind a két órát egy napon bonyolítjuk le. Ez fôleg akkor célszerû, ha egymáshoz közel van a két meglátogatandó terület. Mivel ezen az órán végzett megfigyelések felhasználására csak késôbb kerül sor, lényeges, hogy nagyon alapos és pontos feljegyzéseket készítsünk. Ezért a munkafüzet tanulmányi sétához adott megfigyelési szempontjai 3. feladatát oly módon oldjuk meg, hogy legalább 4 csoportot szervezzünk: 1. csoport: paprika, paradicsom, 2. csoport: káposztafélék, 3. csoport: gyökérzöldségek, 4. csoport: hagymafélék, és ezek a csoportok a növények egyéni és közös tulajdonságait egyaránt figyeljék meg. Ha lehetôségünk van több csoport szervezésére, akkor irányítsuk a tanulók figyelmét még a növényi károsítók, a környezetvédô növénytermesztés és a ház környékén élô madarak megfigyelésére is.

Követelmény: – Legyen képes tanári irányítással önálló megfigyelések végzésére.

Követelmény: – Tudjon a tanuló nevelôi irányítással egyszerû vizsgálatokat, megfigyeléseket végezni. – Legyen képes rácsodálkozni a természet szépségére. – Legyen képes összehasonlítani és megkülönböztetni egyes élôlényeket egymástól.

2. óra: Tanulmányi séta a gyümölcsösbe Módszertani kiegészítés: (tanulmányi séta) A tanulmányi séta, látogatás tervszerû megfigyelésre, a helyszínen szerezhetô tapasztalatszerzésre, észlelésre szánt alkalom. Ha egy tanítási óra nem elég a lebonyolítására, óracserével próbáljunk hosszabb idôt biztosítani a megvalósítására. A tanulmányi séta felfogható szabadban tartott óraként is. Ez esetben a megfigyeléseket a munkatankönyv feladatainak sorrendjében végezzük, és tapasztalatainkat jegyezzük le a megfelelô feladatokhoz. Mivel erre a sétára a téma tárgyalása elôtt kerül sor és a tapasztalatok gyûjtésére, képzetek alakítására szolgál, kiemelten fontos, hogy a nevelô a szükséges megfigyelni valókat elôre gyûjtse össze az adott téma anyagából és készüljön fel a feldolgozásukra, majd a tanulókat is készítse elô, vagyis ismertesse velük a séta célját, feladatát, adjon számunkra világos és könnyen megfigyelhetô megfigyelési szempontokat. Ajánlatos a nevelônek elôzô nap bejárni a séta útvonalát és ily módon is, felkészülni az órára.

55

4. óra: A hamvas kék termésû szilvafa Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Ez a tanév elsô, teljes egészében új ismereteket feldolgozó órája. Az óra elején a munkafüzet I. feladatai segítségével tekintsük át, amit eddig a fás szárú növényekrôl tanultunk (fa, cserje egyezô és eltérô tulajdonságai, a tanult fás szárú növények felismerése, stb.) Ez után kijelölhetjük az óra célját, hiszen ezen az órán is egy fás szárú növény lesz vizsgálatunk tárgya. (Vigyünk be elôzetesen az osztályterembe szilvafa levelét, termését.) Mivel a tanulmányi sétán megfigyelhettük a szilvafát és termését is, most mutassunk csak rá az asztalon lévô termésre és tegyük fel a kérdést: Mi a neve a látható gyümölcsnek? A következô lépés lehet a tankönyv 8. oldalán lévô motivációs kép alapján való spontán beszélgetés és a motivációs szöveg (kék) megbeszélése és a munkafüzet II/1. feladatának megoldása. Az új ismereteket részegységenként vegyük sorra, mindig utalva a tanulmányi séta tapasztalataira (feljegyzések segítségével) és az osztályban lévô növényi részeken mindig szemléltessük a kialakítandó fogalmat, és a tanulók figyelmét mindig a lényegre irányítsuk. Mivel a teljesítményképes tudás megszerzésének kiindulási alapja a tananyag alapos megértésén túl a megértett ismeretek megfelelô rögzítése, bevésése, ezért minden részegység után a munkafüzetben rögzítsük a tanultakat, majd az óra végi összefoglalás során a tankönyv kérdései és a munkafüzet vázlata alapján végezzük el az újabb ismeretrögzítést, amely elmélyítést is jelent a tanulók számára. Követelmény: – Tudja jellemezni a szilvafát. – Ismerje a csonthéjas termés részeit.

5. óra: Vizsgálódás, megfigyelés Módszertani kiegészítés: (munkáltató óra) Mivel ennek az órának a típusa is munkáltató óra, ami nem jelent mást, mint az egész órát kitöltô, aktív munkáltatásra tervezett és eltöltött óra, amelyben lehet új ismeretet is elsajátítani, (dió, mandula, meggy), de fô jellemzôje a tanulói tevékenység. Fontos, hogy a munkáltató órára ne tervezzünk ellenôrzést, és az idôbeosztásunkat is úgy alakítsuk, hogy kb. 15 percet tegyen ki az elôkészítô (anyagkiosztás, a feladat, tennivalók megbeszélése) és értékelô (óra végén a munkák értékelése) tevékenység. Így kb. 30 perc áll a tanulók rendelkezésére az aktív, önálló munkavégzéshez. A tanulók munkavégzését és a szükséges eszközök beszerzését is elôre szervezzük meg. A munkáltató órára is tervezzünk különféle foglalkoztatási formákat, fôleg csoportmunkát és egyéni munkát. Mindkét foglalkoztatási forma alkalmazása fontos, mert míg a csoportban végzett tevékenység a közösségi szellemet erôsíti, addig az egyéni munka sikerélményekhez juttatja a tanulót.

Szakmai kiegészítés: A szakirodalom megkülönböztet csonthéjasokat (cseresznye, meggy, szilva, kajszi, ôszibarack) és héjasokat (dió, mandula, mogyoró, gesztenye). A csonthéjasok lédús, zamatos gyümölcshúsát fogyasztjuk, míg a héjasoknak a magbelét. A csonthéjasok csonthéja a gyümölcshús legbelsô, elfásodott rétege. A csonthéjasok magvaválók vagy duránciak (a gyümölcshús többé-kevésbé erôsen a maghoz nôtt). A dió és a mandula is hasonló alkatú, de zöld húsuk frissen nem ehetô. A mogyoró és a gesztenye kupacstermésének formája ugyan eltérô, de felhasználásmódja hasonló. A sok zsiradékot, fehérjét tartalmazó magnak és szilárd burkának létrehozása sok energiát kíván. Ezért e fajok legtöbbje a melegebb égövet kedveli, nálunk elfagyhatnak. A napsugárban gazdag, nyáron meleg, de télen hideg magyar tájakhoz alkalmazkodva értékes új típusok alakultak ki hazánkban. A csonthéjasok esetében különösen fontos az érési idô meghatározása. Jellegzetesen idénygyümölcsök: egymás után érnek tavasztól ôszig, és a fajokon belül érési fajtasorozatok alakulnak ki. A héjasok ezzel szemben – jó eltarthatóságuk folytán is – nem idényjellegûek.

56

57

6. óra: A legnagyobb területen termesztett gyümölcsfánk: az alma Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az óra elején táblai vázlat segítségével ismételjük át az elôzô óra anyagát. Beszéljük meg közösen a gyümölcsök fogyasztásának fontosságát, kérdezzük meg a tanulókat, milyen gyümölcsrôl tanultunk már az idén. Írjuk fel a tábla bal oldalára a növény nevét. Ezt követôen a tábla közepére tegyük ki egymás alá (vagy írjuk fel) az alábbi szókártyákat: A szilvafa hômérséklet, talaj, gondozás Beszéljük meg a növény környezettel szembeni igényeit, és címszavakban rögzítsük is azt a táblán. Folytathatjuk a számon kérést a munkafüzet 11. oldalának vázlata alapján, vagy önálló tanulói beszámolók formájában is. Ha a munkafüzet vázlata alapján végezzük a számonkérést, a legfontosabb jellemzôket rögzítsük a tábla bal oldalán (akár rajzosan is). Így lehetôségünk lesz óra végén összehasonlítani a két növényt. A számon kérés után következzék a célkitûzés (a mai órán egy másik gyümölcsfáról, az almafáról tanulunk), majd a motiváció (Tankönyv 10. oldal felsô kép és kék szöveg) és az új anyag feldolgozása részegységenként, bôséges szemléltetéssel. Nagy élményt jelent a tanulóknak, ha az almatermést mindegyik maga vizsgálhatja meg, és utána megeheti a vizsgálat tárgyát. Követelmény: – Tudja jellemezni az almafát. – Ismerje az almatermés részeit.

7. óra: Vizsgálódás, megfigyelés Módszertani kiegészítés: (munkáltató óra) Mint már többször is említettem az Élô és élettelen környezetem tankönyvcsalád fokozottan veszi figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, így a tananyag feldolgozás során is. Ezért a tanév elején egy új anyagot feldolgozó óra után egy vizsgálódásra, megfigyelésre felhasználható órát iktatunk be. Ezek az órák alkalmasak az elôzô órai tananyag elmélyítésére, új ismeretek szerzésére, összehasonlításra, sôt gyakorlásra is. Maga az óra vizsgálódásra, megfigyelésre tervezett, és mint már a 6. óra módszertani ajánlásában is szó volt róla kiemelt jelentôsége van a tanuló munkálkodásnak az egyéni és a csoporttevékenységnek. Fordíthatjuk ezt az órát is sétára, de feldolgozhatjuk az anyagot a szabadban is. Hasonlíttassuk össze a két fa jellemzôit, vizsgáljuk meg a termések részeit és mindkét növény ôsét! Követelmény: – Legyen képes tanári utasítás alapján egyszerû megfigyelésekre, vizsgálódásokra. – Tudjon megfigyeléseirôl rövid vázlatot, feljegyzést készíteni. – Tudja, hogy gyümölcseink íze, zamata az ember nemesítô tevékenységének eredménye.

Szakmai kiegészítés: A monda-, a mesevilág, a költészet és a kép­zô­mû­ vészet sok-sok alkotásában bukkan fel a gyümölcsök mûvészi ábrázolása. Páris trójai királyfi aranyalmájáért három szép istenasszony versengett, és Páris döntése, amely az almát Helénának juttatta, végtére Trója pusztulásához vezetett. Az ember a gyümölcsöknek mindenkor valami különös értéket, erôt tulajdonított. De csak mintegy két évszázad óta gyanítjuk, és hetven–nyolcvan éve tudjuk, hogy a friss gyümölcs vitamintartalma nélkülözhetetlen az ember számára. Az ôsember azért szakította le a fának a gyümölcsét, hogy éhségét csillapítsa. Késôbb az étkezési kultúra fejlôdésével a gyümölcsök már csak az ízek és aromák fokozására, kiteljesítésére, utolsó fogásként kerültek asztalra. A napközben eszegetett zamatos gyümölcs, ha éhet vagy szomjat olt is, leginkább csak betegek vagy fogyókúrázók számára jelent fô táplálékot. Az alma termése áltermés, mert a termés kialakításában a termôn kívül más virágrész (vacok) is részt vesz.

58

59

8. óra: Egy kapaszkodó kúszónövény: a szôlô Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az óra számon kérô részében a 7. óránál leírt táblai vázlat segítségével hasonlítjuk össze a két gyümölcsrôl tanultakat, majd a MINI-LÜK füzetsorozat feladataiból oldunk meg néhányat csoportmunka keretében. Kövesse ezt a fa általános jellemzôinek rögzítése, majd mutassunk fel néhány erdôben élô cserje képkártyáját (2. osztályos sorozat). Jellemezzük a cserjéket, és a tanulók önállóan oldják meg a munkafüzet I/1. feladatát. A feladat ellenôrzése után applikációs kép, vagy táblai rajz alapján elevenítsük fel a virágos növény részeit a felfutó sövényszulák példafajon. Beszéljük meg a kacs szerepét és már adott az új óra célkitûzése: A mai órán szintén egy kacsokkal rendelkezô növényrôl, a szôlôrôl tanulunk. Az új anyag feldolgozását kezdjük a tankönyv 12. oldalának ábrája és motivációs szövegével. A szüretrôl engedjük elmondani a tanulók élményeit és nevezzük meg a szüretkor használt eszközöket és feladatukat. Mindezeket rögzítjük a munkafüzet II/1. feladatában. A szôlô jellemzôit a megszokott módon dolgozzuk fel, a tankönyv ismertetô szövegét kövesse mindig a tanultak rögzítése. Feltétlenül legyen minden padban egy szôlôfürt (amit az óra végén elfogyaszthatnak a tanulók) és jó, ha van egy-két vesszô és legalább egy tôke. Így a tanulók könnyebben sajátítják el az új fogalmakat. Az óra végi összefoglalást végezzük a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet vázlata alapján. Követelmény: – Tudja jellemezni a szôlôt. – Ismerje a bogyótermés részeit.

9. óra: Vizsgálódás, munkálkodás: Kiegészítô anyag Ennek az anyagrésznek az elvégzésére csak ott van lehetôség, ahol heti 2 óra áll a tantárgy rendelkezésére, vagy ha munkánkat a javasolt tanmenettôl eltérôen tervezzük. Maga az óra anyaga szorosan kapcsolódik az elôzô órai anyaghoz és vizsgálódásra, munkálkodásra tervezett. Mint már arról szó volt, az elôzô módszertani kiegészítésekben ezeknek a munkáltató óráknak óriási jelentôsége van az ismeretszerzésben a tanultak rögzítésében és a csoportmunka, valamint az egyéni alkotó munka területén. Az óra anyaga három témakörre bontható: 1. A szôlôrôl tanultak rögzítése, bôvítése (1–5. feladat). 2. Must készítése (6–7. feladat). 3. Egyéb bogyótermésû növények megfigyelése, vizsgálata (8–9. feladat). A munkát tervezhetjük úgy is, hogy a nevezett három témakör feldolgozására csoportokat szervezünk, és a csoportok önállóan dolgoznak, majd az óra végén (legalább öt percet szánjunk minden csoportra) beszámolnak tevékenységükrôl.

Szakmai kiegészítés: A szôlôfélék a bengevirágúak (Rhamnales) rendjének egyik családja. Karéjos levelû, kacsokkal kapaszkodó, bogyótermésû cserjék. Öttagú virágaikról nyíláskor leesnek a felül összenôtt sziromlevelek. Mintegy 11 nemzetségük és 600 fajuk fôleg a szubtrópusokon és a trópusokon élô ôsi, kultúrnövények, és dísznövények (borostyánszôlô). A szôlôféléknek gyakorlati szempontból legfontosabb nemzetsége a szôlô (Vitis). Egyik legrégebben termesztett kultúrnövényünk: óegyiptomi falfestmények 6–7 ezer évvel ezelôtti szôlôkultúrákról tanúskodnak. Magyarországon a rómaiak kezdték termeszteni i.e. 3. században. Termését gyümölcsként fogyasztják, sajtolt levébôl pedig a legelterjedtebb szeszes ital, a bor készül. A bortermô szôlô ôsének tekintik a ligeti szôlôt, amely hazánk ártéri erdeiben is élô, apró, lében szegény bogyótermésû, egyivarú virágú, kétlaki növény. A szôlônemesítés kétirányú. Az egyik a borszôlô, a másik a csemegeszôlô nemesítése. A magyar szôlô világhírnevét Mathiász János alapozta meg és az jelenleg is elismert. 60

61

10. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: (ismétlô–rendszerezô óra) Az elmúlt közel két hónap alatt három növényt ismertünk meg részletesen, vizsgáltuk jellemzôiket, megismertük a rokon fajokat is. Mivel a következô órától zöldségfélék tanulmányozásával foglalkozunk, ajánlatos még egy órát szánni a gyümölcsökrôl tanultak rendszerezésére. Ehhez nyújt segítséget a munkafüzet 22–23. oldalának feladatsora. Végezhetjük a rendszerezést a feladatok sorrendjében, de ez csak akkor legyen a tanulók önálló munkája munkafüzettel, ha tudjuk, hogy a tanulók többsége már biztonságosan elsajátította a legfontosabb ismereteket, és ennek az órának a célja a hiányosságok felmérése. Ekkor oldják meg önállóan a tanulók a feladatokat, és az ellenôrzés során felszínre kerülô hiányosságokat pótoljuk. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor ez csak néhány tanulót érint. Ez esetben szervezzünk számukra egy csoportot, ahol pótoljuk a hiányos ismereteket, a többiek pedig önállóan dolgozzanak válogatva a MINI-LÜK füzetsorozat feladatai közül! Követelmény: – Azonos az elôzô új ismereteket feldolgozó órák követelményével.

11. óra: Bogyótermésû zöldségfélék Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az óra számon kérô részét kezdjük a gyümölcsökrôl tanultak ismétlésével. Erre az idôre már rögzültek a legfontosabb ismeretek és választhatjuk a számon kérésnek azt a formáját, hogy egy-egy tanuló szabad választás során elôadást tart egy növényrôl. Az osztály többi tanulója figyeli az elôadást, és közben feljegyzi a hibákat. A beszámolók után következhet az értékelés. Elôször a beszámolót tartó tanuló végez önértékelést, majd az osztálytársak értékelik az elôadást és végül a nevelô. A tanult növények terméseinek megnevezését és a termés részeit ismételten rögzítsük. Tehetjük ezt a barkochba játék formájában, rajzon való megnevezés, vagy szókártyával való megfeleltetés során. Ezt kövesse a fogalmak rögzítése a munkafüzet I/1. feladatában. A következô lépés lehet a szél fogalmának átismétlése (3. osztályos anyag) és rögzítse a munkafüzet I/2. feladatában. A feladat C. pontja már átvezet az új anyag feldolgozására, és meg is jelölhetjük az óra célját: a mai órán elôször azt vizsgáljuk, hogy a szél és a különbözô környezeti tényezôk, hogyan befolyásolják a növények fejlôdését. Az új anyag feldolgozását kezdjük a tankönyv 14. oldalának felsô fotójának elemzésével a motivációs szöveg felhasználásával, majd rögzítsük a megbeszélteket a munkafüzet II/1. feladatában. Az új fogalmak kialakításában használjuk a tanulmányi séta tapasztalatait és a közvetlen megfigyelést. Ezen az órán is legyen minden tanulónál egy paprika- és egy paradicsomtermés és legyen minden növénybôl egy az osztályteremben is! A levél és a virág vizsgálatakor adjunk legalább két-két tanulónak egy-egy növényi részt! Követelmény: – Tudja jellemezni a paprikát és a paradicsomot. – Ismerje a felfújt bogyótermés és a sok magvú bogyótermés részeit. Szakmai kiegészítés: A paprika a burgonyafélékhez tartozó Brazíliából származó egyéves növény. A közép- és dél-amerikai indiánok ôsidôk óta termesztik. Magyarországra a 16. században került, de nagyarányú termesztése csak a 18–19. században kezdôdött. Hazánkba a törökök hozták be. Legrégibb adatunk szerint elôszór Zrínyi Miklós nevelôanyja, Széchy Mária kertjének ritkasága volt 1570-ben. Rendszeres termesztése csak a török hódoltság után kezdôdött, de a 19. század közepéig csak fûszernövényként. Ettôl kezdve fôleg a bolgárkertészek munkája révén terjedt el, mint étkezési „zöld” paprika. A hazai paprikafajták száma meghaladja a negyvenet. Étkezési paprikafajtáink a hazai ízlésnek megfelelôen éretten sárgásfehérek, színüket feldolgozás után is megtartják. (Külföldön inkább a jellegtelen ízû, zöld színû fajtákat termesztik.) Fûszerpaprika fajtáink éretten pirosak. Az érett bogyó termésfalában lévô piros festék legfontosabb karotinoid komponensei: a kapszisztin, a kapszorubin, a zeaxantin, a kriptoxantin és a karotin. C-vitamin tartalmuk nagy. Szent-Györgyi Albert, Nobel díjas tudós, a C-vitamin (aszkorbinsav) felfedezôje, kísérleteihez a Szeged környékén termesztett paprikából állította elô a C-vitamint az 1930-as években.

62

63

12. óra: A káposzta Módszertani kiegészítés: (új ismereteket feldolgozó óra) Az óra számonkérô részében most se maradjon el az eddig tanultak ismétlése, új szempontok szerinti rendszerezése. Kezdhetjük az ismétlés a tanult növények képkártyákról való felismerésével, vagy játszhatunk barkochbát a tanult növényekrôl, de nagyon élvezik a gyerekek a MINI-LÜK füzetsorozattal való gyakorlást is. A számonkéréshez nyújt segítséget a munkafüzet I/1. és I/2. feladata. Az új anyag feldolgozását kezdjük bevezetô beszélgetéssel, amely lehet a tankönyv kékkel szedett szövege és a mellette lévô ábraanyag. Beszélgessünk el arról, hogy milyen lehetett az íze a vadkáposztának és melyik részét fogyasztották ôseink. Ez után oldják meg a munkafüzet II/1. feladatát. Ha módunkban áll vigyünk be az osztályba néhány vadalma és vackortermést, vagy ha erre nincs lehetôségünk, akkor mondja el tapasztalatait egy gyerek, aki már evett ilyen terméseket (vagy a tanár). A káposztafélék jellemzôinek feldolgozása történjék a tankönyv alapján és a munkafüzet feladatainak segítségével. Lehetôleg legyen az osztályban valamennyi káposztaféle „képviselôje”, hogy könnyebb legyen az összehasonlítás! De legalább egy-két fejes káposztát vigyünk be, amelyen megvizsgálhatjuk gyökérzetét és adjunk minden tanuló kezébe egy levelet! A vállalkozó szellemûek megkóstolhatják a torzsáját is. Követelmény: – Tudja jellemezni a káposztát. – Ismerje a kétnyári fogalmát.

13. óra: Vizsgálódás, munkálkodás: Kiegészítô anyag Módszertani kiegészítés: (munkáltató óra) Ennek az anyagrésznek a feldolgozására – hasonlóan a 20–21. oldalhoz – is csak ott van lehetôség, ahol heti 2 tanóra áll tantárgyunk rendelkezésére, vagy ha a tananyag feldolgozást a tanmenettôl eltérôen tervezzük. A tanórán minél több idôt tervezzünk a tanulók önálló munkálkodására, megfigyelések végzésére! Az utolsó feladat kivételével mindegyik egyaránt alkalmas az önálló és a csoportokban végzett tevékenykedésre. A 6. feladatot mutassa be a tanár a tanulóknak, nagy létszámú osztály esetén csoportoknak külön mutassuk be a kísérletet. Ha már vannak az osztályban biztonságosan kísérletezni tudó gyerekek, akkor mutassák be egyedül a kísérletet. Az óra végén beszéljük meg közösen a tapasztalatokat és vonjuk le a következtetéseket! Feltétlenül értékeljük a tanulók munkavégzését, mert csak így lesznek képesek a késôbbiekben is alkotó, önálló munkára!

Szakmai kiegészítés: A káposzta ôse valószínûleg a 4000–5000 év óta ismert a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékén honos vadkáposzta. A káposztafélék a keresztesvirágúak (Cruciferae) közé tartozó tápanyag- és vízigényes zöldséges növények. Virágai könnyen felismerhetôk a két körben álló négy csészelevélrôl és a négy sziromlevélrôl, amelyek egymáshoz képest váltakozva, kereszt alakban helyezkednek el. A porzók külsô körében elhelyezkedô két porzó szála rövidebb, mint a belsô körben lévô négy porzóé. Termése becô. A fejes káposzta rövid szártagú tôlevélrózsáját fogyasztjuk. Frissen fôzeléknek és levesnek használják, savanyítással (tejsavas erjedés) télire tartósítható. Jelentôs B1, B2 és C-vitamin forrás. A fehér és az antociánban gazdag vörös változata egyaránt elterjedt. A kelkáposzta fodros levelei lazábban állnak, tápértéke, vitamin tartalma nagyobb, mint a fejes káposztának, de nem tartósítható. A brokkoli a fejes káposzta karfiolhoz hasonló alakja, húsos virágkezdeményeit fogyasztjuk.

64

65

14. óra: Gyökérzöldségek Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az óra elsôszámon kérô részében átismételjük, amit eddig a termésekrôl tanultunk. Végezhetjük ezt olyan formában is, hogy felmutatjuk a tanult termések képkártyáit, és a tanulók megnevezik a növényt és a termés típusát. Egy-egy tanuló pedig felrajzolja a táblára a különféle termések metszeti képét és megnevezi az ábrázolt részeket. Ezek után oldják meg önállóan a gyerekek a munkafüzetben I/1. és I/2. feladatát, majd az I/3. feladat rajzainak segítségével nevezzük meg és jellemezzük a két ábrázolt levéltípust! Ezt követheti a megbeszéltek rögzítése a munkafüzetbe. Erre a tanórára is vigyünk be bôséges szemléltetô anyagot, sárgarépát – legalább két tanulóként egyet – petrezselymet 2–3 db-ot! Minden tanuló padján legyen legalább egy fél sárgarépa, egy sárgarépa levél és egy petrezselyem levél. Az új anyag feldolgozását kezdjük a tanulmányi sétán tapasztaltak felelevenítésével és folytassuk a bevezetô beszélgetéssel! Külön emeljük ki a sárgarépa fogyasztásának fontosságát és formáit, majd rögzítsük a tanultakat a munkafüzet II/1. feladatában! A környezeti igények megbeszélése és a lényeges elemek rögzítése után vizsgáljuk meg és jellemezzük a tanterembe behozott teljes növény valamennyi részét egyenként a tankönyvi ajánlás sorrendjében, és rögzítsük a tapasztaltakat a munkafüzet II. feladataiban. Ha van idônk a tankönyv ábraanyaga alapján, jellemezzük a sárgarépa rokon fajait! Követelmény: – Tudja jellemezni a sárgarépát és a petrezselymet. – Ismerje a raktározó karógyökér fogalmát. Szakmai kiegészítés: A sárgarépa kétéves, ernyôs virágzatú növény, amelynek A-, B- és C-vitamint, karotint, cukrot és ásványi sókat tartalmazó nagy tápértékû karógyökerét fogyasztjuk. A petrezselyem a Földközi-tenger mellékén ma is vadon élô, ernyôs virágzatú növény. Már a görögök és a rómaiak is termesztették. Karógyökere és magas C-vitamin tartalmú, illatos levele kedvelt zöldség, fûszer és ételízesítô. Mindkét növény ernyôs virágzatú, táplálék raktározására alkalmas karógyökérrel rendelkezik. Leveleik szórt állásúak, erôsen tagoltak. Virágaik sugaras szimmetriájúak, aprók, ernyôben állnak. Az összetett ernyôs virágzatban a másodrendû sugarak tövében gallérkalevelek helyezkednek el. A virágtakaró levelek közül a csészék erôsen redukálódnak, a szirmok aprók. Az ernyôs virágzat egy nagy virágra emlékeztet, a rászálló rovarok egyszerre sok virág megporzását végzik el. A termô két termôlevélbôl alakul ki, a magház alsó állású. A termés ikerkaszat. A termésfalban illóolajjáratok találhatók, amelyek illóolajtartalma a termés jellegzetes szagát adja. Gyakran az egész növény illóolajokban gazdag, illatos. 66

15. óra: Levelek a talaj alatt Módszertani kiegészítés: (új ismereteket feldolgozó óra) Az óra elsô – az ismeretek ellenôrzésére szánt – szakaszában képkártyáink segítségével csoportosítsuk különbözô szempontok alapján a tanult növényeket, hasonlítsuk össze tulajdonságaikat, emeljük ki az azonos és a megkülönböztetô jegyeket! A tanulók egyéni munkájuk során oldják meg a munkafüzet I/1. és I/3. feladatait és ellenôrizzük a megoldásokat! Az I/2. feladat önálló megoldását kövesse a minden részletre kiterjedô elemzés! A munkafüzet ábráinak felismerése után beszéljük a közös tulajdonságokat: virág felépítése, el nem ágazó szár, egy tôbôl eredô levelek, párhuzamos levélerezet, hagyma, azonos nagyságú és hosszúságú levelek stb. Az ilyen típusú elemzéssel már szinte bevezetjük az új anyag tárgyalását. Következhet a célkitûzés. A mai órán olyan hagymás növényekkel ismerkedünk, amelyeket a veteményeskertben termesztünk. Nyissák ki a tanulók a tankönyvet a 20. oldalon és vezessük be az új anyagot a felsô ábrasorról való beszélgetéssel, a motivációs szöveg segítségével. Az új anyag részegységenként történô feldolgozása során utaljunk a tanulmányi sétán látottakra, valamint vizsgáljuk meg a hozott hagymákat! Szemléltetésre használjuk fel a tankönyv színes fotóit! A képaláírások feldolgozását végezzék el az érdeklôdô tanulók addig, míg a többiek kiszínezik a két oldalt! Egy-egy tanuló számoljon be az elvégzett anyagról („Makói hagyma”. Hogyan lett a 3 éves hagyma fejlôdése 2 éves?) Az óra végén a tankönyv kérdései és a munkafüzet vázlata alapján foglaljuk össze a tanultakat! Követelmény: – Tudja jellemezni a vöröshagymát. – Ismerje a (bojtos) mellékgyökérzet fogalmát. Szakmai kiegészítés: A vöröshagyma ôshazája Irán, onnan került 5000 évvel ezelôtt Egyiptomba, majd a görögökhöz és a rómaiakhoz. A Biblia és a Korán gyógynövényként is emlegeti. A magyarság is régóta ismeri, neve is ôsi finnugor eredetû szó. A 17. században már külföldi piacra termesztettük. Nagy tápértéke van, szénhidrátot, fehérjét, petkint, vitaminokat tartalmaz. Jellegzetes csípôs ízét az allilszulfid okozza. A fokhagyma a kirgiz sztyepprôl származó, évelô növény. Az ókor óta termeszti Ázsia népei. Innen került a földközi-tengeri országokba. A régi arab orvosok fontos gyógynövénynek tartották. Egy 17. századbeli gyógyászati könyvben, több mint százféle gyógyszerben szerepel. A fokhagymaolaj baktériumölô hatású, az antibiotikumok feltalálása elôtt eredményesen használták a tüdôbaj gyógyítására. Fontos tápértékû fûszer. Mindkét konyhakerti kultúrnövényünk a liliomfélék alosztályának és a liliomfélék családjának tagja. Hagymás növények, virágaik sugaras szimmetriájúak. 67

16. óra: A növények károsítói Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az óra elsô számonkérô részében tekintsük át, amit eddig a zöldségeskert és a gyümölcsös növényeirôl tanultunk. Végezhetjük ezt a munkafüzet feladatainak segítségével. Az I/1. feladat önálló megoldását követô ellenôrzés során gyôzôdjünk meg arról, hogy minden fogalmat pontosan ismernek-e tanulóink. Pótoljuk az esetleg jelentkezô hiányosságokat, majd minden növényi részhez mondassunk példafajt. Például: Mondjál olyan növényeket, amelyek levele hasonló a feladat rajzához! Majd neveztessünk meg olyan fajokat, amelyek levele eltérô a rajztól (sárgarépa, szôlô, paradicsom, káposzta) és jellemezzük ezeket a növényi részeket is! Végezzük el ugyanezt a gyökérzet esetében is! Ezt követheti a különféle terméstípusokról tanultak számonkérése a munkafüzet I/2. feladatának segítségével, kiegészítve még a többi tanult terméssel (bogyó, felfújt bogyó). A számonkérés utolsó egysége lehet a rovarokról tanultak átismétlése szintén a munkafüzet segítségével (I/3. feladat). Az új anyag feldolgozását végezzük a tankönyv és a munkafüzet felhasználásával! Világítsunk rá, hogy a termesztett növények fejlôdését sok tényezô hátráltatja! Az eddig tanultakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a civilizáció szükséges velejárója a növények nemesítése. Ennek során olyan mesterséges életközösségek jönnek létre, ahol céltudatosan a magasabb termésátlagok eléréséért az eredetitôl eltérô környezeti tényezôket teremt az alkotó. Eközben szükségszerûen kiiktat a táplálékláncból olyan egyedeket, melyek az ember számára hasznos termékeket pusztítják. Nekünk azonban tudatosítanunk kell, hogy a természetben nincsenek hasznos vagy károsnak nevezhetô élôlények, minden élôlény egyenlô mértékben fontos, mással nem pótolható. Követelmény: – Ismerje melyek a haszonkert növényeinek leg­ gyakoribb károsítói. Szakmai kiegészítés: Monília: az almát, a körtét és a csonthéjas gyümölcsöket, elsôsorban az ôszibarackot károsítja. A gomba a fán lévô, de a még éretlen vagy közvetlen érés elôtt álló gyümölcsöt a sérüléseken, rovarrágásokon keresztül fertôz. Hûvös, csapadékos nyáron, jégverés vagy erôs molykártétel járványos fertôzést idéz elô. A gyümölcs barna, rothadó foltjai fokozatosan az egész felületre kiterjednek. A beteg gyümölcsök egy része a fán marad, összeszárad, mumifikálódik. A gyümölcsmúmiákat ôsszel el kell égetni. A peronoszpóra a moszatgombák osztályának szárazföldi képviselôje, a szôlô veszedelmes károsítója, amely a meleg, csapadékos esztendôkben komoly termésveszteséget okozhat. A fertôzést tavasszal a lehullott leveleken áttelelô spórák indítják meg. A belôlük kifejlôdô parányi micélium hamarosan spóratartókat érlel, amelyek rajzó spórák tömegét termelik. A kiszabaduló rajzó spórák kerülnek a zsenge szôlôhajtásokra, ahol micéliumaik a lomblevelek és a fiatal fürtök szöveteibe hatolnak. A fertôzött hajtások elsorvadnak. A rajzó spórák mozgásához víz kell, ezért csapadékos idôben a fertôzés veszélye nagyobb. A szôlôlevelekben tenyészô peronoszpórahifák újabb rajzó spórákat termelnek, és a fertôzés így gyorsan terjed.

68

17. óra: Haszonkert a természet mintájára Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az elôzô órát azzal fejezük be, hogy a természetben nincsenek hasznos vagy káros élôlények, minden élôlénynek megvan a maga helye, szerepe. A természetes életközösség és a mesterséges életközösség viszonylatában tehát két, egymásnak ellentmondó tényezôvel állunk szemben: a természetes táj rovására alakítjuk ki a kultúrtájat, miközben megbontjuk a biológiai egyensúlyt. Nekünk azt kell tudatosítanunk, hogy ha mindezt tervszerû tudatossággal, az ökológiai szempontok szem elôtt tartásával hajtjuk végre, akkor ez a két feladat nem lesz egymást kizáró ellentét. Az óra elején vegyük ismét számba az eddig tanultakat a munkafüzet I/1–3. feladatai alapján. Az I/4. feladat megoldása után a C. feladat ellenôrzése során emeljük ki a békák haszonkertben való jelenlétének fontosságát! Az új anyagot dolgozzuk fel a tankönyv szövege és képanyaga segítségével, a tanultakat rögzítsük a munkafüzetbe! Követelmény: – Tudja melyek a növénytermesztés természet­ kímélô formái. Szakmai kiegészítés: Az utóbbi ötven évben a kiskerttulajdonosok pontosan igazodtak a piacra termelô kertészek, sôt a mezôgazdaság termelési módszereihez. Ott hatalmas kutatómunkával új, rendkívül hozamtermelô eljárásokat dolgoztak ki, a kártevôk és a kórokozók által elôidézett veszteségeket jelentôsen csökkentették. Eredményeik nagy része kétségtelenül jól alkalmazható a kiskertekben is, de hiba lenne az üzemi módszerek fenntartások nélküli alkalmazása, amint az a növényvédelem területén gyakran megtörténik. Nem azonosak a kiskertek és a nagyüzemek céljai, igényei. Ha például a nagyüzemi termelô több hektáron termel káposztát, káposztalepke-hernyó fertôzése esetén nem marad más lehetôsége, csak a permetezés. Ezzel szemben, ha nekünk csak egy-két sornyi káposztánk van, nem kell a vegyszerek után nyúlnunk. Sétáljunk végig hetente két–három alkalommal a káposztasorok között, gyûjtsük össze a kártevôket, s dobjuk ôket egy üveg petróleumba! A károsítókkal szembeni megelôzésnek számtalan formája van. Errôl bôvebben olvashatunk: Geoff Hamilton: Az élet kertje (Officina Nova, Budapest, 1990) címû könyvben.

69

18. óra: Védjük a haszonkert madarait! Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Erre a tanórára már a gyerekek a megfelelô arányú ismétlés következtében nagyon jól tudják az eddig tanultakat, és kevesebb idôre van szükségünk a haszonkert növényeirôl tanultak ismétlésére. Választhatjuk az ismétlésnek azt a formáját is, hogy egy-egy tanuló önállóan számol be egy-egy tanult növényrôl. Az óra eleji számon kérést végezhetjük a munkafüzet I. feladatai alapján. Fordítsunk nagyobb hangsúlyt az elôzô években az állandó és a költözô madarakról tanultakra és a téli madáretetés fontosságára! Ez adhatja az alapját az új anyag feldolgozásának, vagyis a problémafelvetésnek. (Hogyan segíthetjük a madarak megtelepedését a ház körül?) A tanulók spontán megnyilatkozása után foglaljuk össze az elmondottakat, és egészítsük ki azt a tankönyv bevezetô (kék) szövege alapján! Ezt követôen dolgozzuk fel az óra anyagát a tankönyv szövegének és képanyagának segítségével! Követelmény: – Tudja, hogy melyek a madárvédelem legfontosabb teendôi. – Ismerje a madarak ház körüli hasznos tevékenységét.

19. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: (ismétlô–rendszerezô óra) A témakör minden tanórájának számonkérô részében átismételtük az addig tanultakat, így folyamatosan felszínen tartottuk és gyakoroltuk a fontosabb ismereteket, fogalmakat, ezáltal nagyon jól elôkészítettük az ismétlô–rendszerezô órát. Erre a tematikus ismétlô órára a tantervi témakör befejezése után kerül sor. Feladata a tanultak végsô rögzítése, megszilárdítása. Itt elsôsorban arra kell törekedni, hogy a témakör legfontosabb ismereteit (élôlények nevei, fogalmak, termések részei, folyamatok, összefüggések) egységes rendszerbe foglaljuk. Törekedjünk olyan általánosítások megláttatására, melyek megfogalmazása csak a téma egészének áttekintése alapján lehetséges! Ezek a szempontok erôs motiváló hatásként szerepelhetnek és mellôzhetik a monoton mechanikusságot. A munkafüzet feladatai ötletet, segítséget adnak a tanultak rendszerezésére, de használhatjuk azokat a módszereket is, amelyeket a témakör egyes óráinak számonkérésekor voltak a segítségünkre. Követelmény: – Azonos a témakör új ismeretet feldolgozó óráinál leírt követelményekkel.

Szakmai kiegészítés: A madár a tájkép élô tartozéka, nélküle kihalt lenne a Föld. Minden tájnak megvan a maga madárvilága s mindenütt más annak képe. Valamennyi életközösség madárvilága különbözik egymástól, éppen úgy, mint az ott elvégzendô munka, amely a madárra vár. Mert minden madár munkára van teremtve s ez a munka amilyen változatos, olyan nehéz is. A feladat pedig: a természet apró állatainak, elsô­ sorban a rovarok túlságos elszaporodásának korlátozása. Ezt a sokrétû, nehéz feladatot csak munkamegosztással képesek elvégezni. Ehhez a munkamegosztáshoz pedig tökéletesen alkalmazkodott a madárvilág. A madártest változatossága, bölcs célszerûsége mutatja, hogy minden madárra szükség van, nélkülözhetetlen, tehát, ha hiányzik, megbomlik a természet egyensúlya. A madárvédelem célja a megbomlott egyensúly helyreállítása és fenntartása. A madárvédelem iránti fogékonyság felébresztése a természet értékeivel való helyes gazdálkodásra nevel. De ezen felül, erkölcsi jelentôsége is van: ezer apró, bölcs törvényszerûség megismerése nyomán a vonzó szépségekben bôvelkedô madárélet titkai nyílnak meg elôttünk. Bôvíti látókörünket, növeli természetszeretetünket, amely a hazai természet megismerésével a mélyebb értelmû hazaszeretetnek egyik forrása.

70

71

20. óra: Összefoglalás Módszertani kiegészítés: Ezt az órát tekinthetjük az elôzô óra folytatásának és akkor ismétlô–rendszerezô az óra típusa, de egyre nagyobb az igény az egyes témakörök befejezésekor a tanultak ellenôrzésére, sôt értékelésére. Az ellenôrzés mindenféle munkavégzés természetes velejárója, és fontos eleme oktató–nevelô tevékenységünknek. Az ismétlô–rendszerezô órán is végzünk ellenôrzést, hiszen azt vizsgáljuk, hogy mely ismereteket sajátították el megfelelô szinten tanítványaink és melyek azok a területek, amelyeket még gyakorolni kell. Az ellenôrzésnek nem feltétlen velejárója az írásbeli ellenôrzés, de napjaink minôségbiztosításra és teljesítmény centrikusságra törekvô világában egyre nagyobb az igény az ilyen fajta számonkérésnek. Az ellenôrzô témazáró feladatlapokat úgy állítottuk össze, hogy azok kiterjedjenek a témakörben feldolgozott minden lényeges ismeretre és tevékenységre.

72

Módszertani kiegészítés: Ezen az oldalon az elsô témakör ellenôrzô témazáró feladatlapjainak B változata látható. A két változat összeállításánál arra törekedtünk, hogy ne legyenek bennük teljesen azonos feladatok, ugyanakkor a feladatok nagyjából azonos nehézségûek legyenek. A feladatlapok ábrái azonosak a munkatankönyvben szereplô ábrákkal, így a felismerés nem jelenthet nehézséget a gyerekeknek. A kétféle variáció lehetôséget ad a tanítónak, hogy válasszon a feladatlapok közül, vagy csoportokra bontva az osztályt mind a két változat megoldása mellett döntsön. A feladatok mellett szerepel az adott feladat helyes megoldására adható, javasolt pontszám és feladatlap alján a tanuló teljesítményének értékelése érdemjeggyel, osztályzattal. Nem fontos az érdemjeggyel való értékelés, történhet szóban, vagy rövid írásos formában. Ezt minden iskolában a pedagógiai program alapján elkészített helyi tanterv szabályozza.

73

A II. témakör, amelyben a ház körüli élôvilágot vesszük szemügyre tulajdonképpen az elsô fejezet folytatása. Feladata az „ôsz a haszonkertben” fejezetben tanultak szinten tartása és az ismeretek bôvítése újabb, tavasszal megfigyelhetô (ekkor érô) növények bemutatásával és a ház körül élô állatok és tevékenységük megismerésével. Ez a fajta felépítés a természet ciklikus változásának tudatosítását teszi lehetôvé. Ez a témakör sem tudja nélkülözni a közvetlen tapasztalatszerzést, a tanulmányi sétákat, kirándulásokat. Ha lehetôségünk van rá (és elfoglaltságunk engedi), akkor szánjunk egy hétvégi napot (szombat) arra, hogy szervezzünk egy egész napos kirándulást az osztállyal. Természetesen ez nem kötelezô sem a tanárnak, sem a diáknak. A természet iránt fogékony, a környezeti nevelést szívügyének tekintô tanító szívesen vállalja ezt a tavaszi túrát és nem jelent megterhelést számára. Általában a tanulók is szívesen jönnek el az ilyen kötetlen foglalkozásokra, mi pedig ilyenkor életközelben ismerjük meg tanítványainkat. Az egynapos kirándulás célja különbözik a tanulmányi sétától. Témája és célja már lazábban kapcsolódik a tananyaghoz. Elsôdleges cél új ismeretek szerzése (nem kizárólag természetismerettel kapcsolatos ismereteket értve ez alatt), komplex ismeretnyújtás, a tanulók ismereteinek integrálása. A kirándulásnak ne legyen „iskolás jellege”! Könnyed, lezser, játékos szellemben vezessük! Adjunk idôt az önfeledt játékra (bújócska, körjátékok, labdajátékok, csapatjátékok) is. Az ilyen életkori sajátosságoknak megfelelô játék közbeiktatása feltétlenül szükséges. A kirándulás célja lehet az állatvédelem is. Ha környékünkön mûködik magángazdaság, megbeszélhetjük a vezetôjével, hogy egy segítünk a takarmányozásban, az állatok ápolásában, a növények gyomtalanításában. A háziállatok hozzászoktak az emberi gondoskodáshoz, de ügyeljünk arra, hogy túlságosan zajos és fegyelmezetlen magatartásunkkal ne zavarjuk meg mindennapi megszokott tevékenységüket! Ha viselkedésünk nem zavaró a számukra módunk lesz megfigyelésre. A természetismeret tantárgy fô célja a természet megismerése és védelme. A természet aktív védelme feltételezi annak szeretetét, a hozzá való érzelmi kötôdést. Megszerettetésének egyik formája a fent vázolt kirándulás. Minden kínálkozó alkalmat, lehetôséget meg kell ragadnunk a természetjárása. Így idôvel biztonságot szereznek tanítványaink az élô természetben való tájékozódás terén. A kirándulásokon soha ne feledkezzünk meg a természetbe való viselkedés illemszabályainak tudatosításáról, az ízlésnevelésrôl és ezek gyakoroltatásáról! – Ügyeljünk háziállataink lakó- és pihenôhelyének tisztaságára! – Gyomtalanítás közben ne bántsuk a gyomokon meghúzódó apró állatokat (katicabogár)! – A kiabálástól, harsány társalgástól, zajongástól tartózkodjunk! – Nevünk megörökítésére nem az élô fák törzse és az épületek falai alkalmasak, hanem alkotásaink. Ezért láttassuk meg tanítványainkkal a természet szépségét, fotózzunk, rajzoljunk, jegyzeteljünk a kirándulások során és visszatérve az iskolába (vagy otthon) készítsünk gyûjteményeket, tablókat „kincseinkbôl”. Munkáinkból kiállítást is rendezhetünk, hiszen a természet szeretete az alkotó képzelettel rendelkezô embert gyakran mûvészi alkotásokra ihleti. Mindezen sokrétû lehetôségek mellett természetesen figyeljük meg azokat a jelenségeket, élôlényeket, amelyekkel az elkövetkezendô idôszakban a tanórákon részletesen foglalkozunk! – Figyeljük meg az állatok lábait (lábtípusok), fogazatát, testfelépítését! – Figyeljük meg, mely növények láthatók a tavasszal a ház körül, mely állatoknak vannak kicsinyeik, elemezzük viselkedésüket, táplálkozásukat! A sétáról hazatérve útközben, irányított beszélgetés során elevenítsük fel a látottakat, szükségszerûen adjunk magyarázatot a felvetôdött kérdésekre! Így már elsôdlegesen rögzítjük azokat az ismereteket, melyekre a tanórákon visszatérünk.

74

21. óra: Tavaszi tanulmányi séta a gazdaságba Módszertani kiegészítés: (tanulmányi séta) Ha a tanórát megelôzô idôszakban (tavaszi szünet, hétvége) módunk volt a bevezetôben leírt kirándulás lebonyolítására, akkor ezen az órán tartsunk élménybeszámolót, elevenítsük fel a látottakat! Hasonlítsuk össze a gazdaságban látott állatokat (és növényeket) a tankönyv ábráival! Feltétlenül beszéljük meg, hogy a háziállatok tartásának is vannak természet- és környezetvédelmi szabályai, amelyeket az állatok és a környezet érdekében be kell tartani. Kiemelten kell foglalkoznunk a tavasszal bekövetkezett változásokkal, nemcsak virágzással, hanem az állatok utódgondozásával is. A gyümölcsös fái és a zöldséges lágyszárúi esetében különös figyelmet érdemel a növények ôszi termésének és tavaszi virágának az összehasonlítása. Érdekes gyûjteményünk lehet, ha egy adott fás szárú növényt figyelünk meg a különbözô évszakokban. Ha elôzôleg nem volt lehetôségünk kirándulásra, ezt az órát fordítsuk tanulmányi sétára.

Követelmény: – Legyen képes egyszerû vizsgálatok, megfigyelések végzésére. – Tudja összehasonlítani a megfigyelt élôlényeket. – Legyen képes észrevenni a természetben bekövetkezett változásokat.

II. témakör: Élet tavasszal a ház körül

75

22. óra: Legnépszerûbb háziállatok Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az új ismeret feldolgozása elôtt tekintsük át mindazt, amit a tanulók már a gerinces állatokról tudnak! Vegyük elô (az elôzô években használt) kis képkártyáinkat és válogassuk ki belôlük a gerinces állatokat! Csoportosítsuk a képkártyákat a táblára felírt szempontok szerint (emlôsök, madarak)! Hasonlítsuk össze a két csoport jellemzôit, és a gerincesek legfontosabb tulajdonságait rögzítsük a munkafüzet I/1–2. feladataihoz! Ezt követôen tegyük fel, adjunk újabb csoportosítási szempontokat (háziállat, vadon élô állat). Beszélgessünk arról, milyen meggondolásból tart az ember háziállatot és folytathatjuk a háziállat csoportunkat egy újabb csoportosítással a munkafüzet II/1. feladata alapján és rögzítsük is azt! Ezzel már meg is kezdtük az új anyag feldolgozását és folytassuk is tovább a tankönyv szöveg és ábraanyaga, valamint a munkafüzet feladatai alapján. A szemléltetéshez a tankönyv színes ábráin kívül használjuk a biológia szertár (ragadozó koponya, fogazatok szemléltetô eszközeit is! Az óra végi összefoglalást végezzük a munkafüzet összehasonlító vázlata alapján! Követelmény: – Tudja jellemezni a kutya és a macska legfontosabb tulajdonságait. – Ismerje a ragadozó fogazat jellemzôit. Szakmai kiegészítés: A kutya (Canis familitaris) a legrégibb háziállat. Mintegy tízezer éve, a kôkor legvégén, az újkôkor elején bukkant fel önálló fajként. Egyenes, és az emberhez önként csatlakozott ôse a farkas (Canis lupus). Az ember jól kihasználta sokoldalú segítôtársát; vadászott, vagyonát ôriztette vele, terelte a nyáját, ellenségeire uszította, sôt egyes vidékeken a kutyahús még ma is kedvelt csemegének számít. Tehát az ember elsôsorban gazdasági hasznáért tartott kutyát, s kizárólag használhatósága szerint válogatta ki a továbbtenyésztésre szánt egyedeket. Késôbb határozottan elkülönítette az egyes fajtákat. A macska (Felis silvestris, forma catus) eredete az idô homályába vész. Nemrég úgy vélték, hogy 4–5 ezer évvel ezelôtt az egyiptomiak háziasították a núbiai vadmacskát. Az újabb ásatások során Anatóliában (Törökország) talált szobrocskák azonban – amelyek macskákkal játszadozó asszonyokat ábrázoltak – több mint kétezer esztendeje készültek.

76

23. óra: Napjaink legfontosabb háziállata: a sertés Módszertani kiegészítés: (új ismereteket feldolgozó óra) Az számonkérés során tekintsük át, amit az elôzô órán a kutyáról és a macskáról tanultunk! Kezelhetjük az ismétlést a MINI-LÜK füzetsorozat feladataival, ahol a különbözô fajtájú kutyák és macskák ábrái láthatók! Ezt követôen vegyük elô képkártyáinkat és válasszuk ki a tanult két állatot. Gyûjtsünk össze közösen az egyezô tulajdonságokat, majd beszéljük meg az eltérô tulajdonságokat is! Elemezzük a hobbiállat és a haszonállat fogalmát! Határozzák meg, hogy a kutya és a macska melyik kategóriába tartozik (hobbiállat)! Ezt követheti a munkafüzet I/2. feladatának önálló megoldása, majd közös megbeszélése. Következhet a célkitûzés: a mai órán egy nagyon gyakori haszonállatunkról tanulunk, amelynek ôse az erdôben él. Rajzát a munkafüzet I/1. feladata mutatja. Melyek az „ôs” jellemzô tulajdonságai? Ezt követheti az I/1. feladat önálló megoldása és ellenôrzése. Az új anyag feldolgozását végezzük a tankönyv szövege és képanyaga alapján! A tanultak rögzítését segítik a munkafüzet II. feladatai. Minden állat jellemzését azonos rendszer alapján végezzük (származás, testfelépítés, fej, érzékszervek, fogazat, láb felépítés) így az egyre több állat megismerésével növekszik az összehasonlítás lehetôsége. Követelmény: – Tudja megnevezni a házi sertés legfontosabb jellemzôit. – Ismerje a mindenevô fogazat jellemzôit. – Ismerje a párosujjú patás fogalmát. Szakmai kiegészítés: A házi sertés a párosujjú patások rendjének, disznófélék családjába tartozó faj. Számos vaddisznófajnak különbözô helyeken és eltérô idôben történt szelídítésébôl és a háziasított fajták keresztezése útján jött létre. Még napjainkban is akad néhány „elszökött” házi sertés, amely a vaddisznóval keresztezôdik. A veszprémi püspökség egyik nevezetessége is a Bakonyban makkoltatott „szelíd” vaddisznókondája volt. Háziasítása, mai ismereteink szerint két helyen történt: Dél–Kelet Ázsiában és Európa észak-nyugati partvidékein. Az európai házi sertések a következô négy csoportba sorolhatók: ibériai (román), kelta-germán, lengyel (szláv) és a göndörszôrû fajtacsoport. Bár ezek a fajtacsoportok jelentôsen eltérnek egymástól, az ázsiaiakhoz viszonyítva nagyobb testûek, lassúbb fejlôdésûek és sokkal kevésbé szaporák. A kitenyésztett sertésfajták közül a hazai sertéstenyésztésben az alábbiak fordulnak elô gyakrabban: mangalica (a múlt század uralkodó fajtája volt), yorkshire (késôbb magyar hússertés), cornwall, berk­ shire.

77

24. óra: A legtöbb tejet adó haszonállatunk: a szarvasmarha Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az óra eleji számonkérést kezdhetjük a tanult háziállatok képkártyáinak kiválogatásával. Nevezzük meg a tanult állatokat és jellemezzük tulajdonságaikat! Hasonlítsuk össze a ragadozó és a mindenevô fogazatot, valamint a talpon járó és a párosujjú patás lábat! Ezt követheti egy játékos gyakorlás. Mondjuk egy tanult állat jellemzô tulajdonságát, és a tanulók mutassák fel az állat képkártyáját! Aki rossz kártyát mutat fel az, kiesik a játékból. Az nyer, aki legtovább marad benn a játékban. A számonkérést folytathatjuk egy, az elôzô fejezetben tanult anyagrész ismétlésével (munkafüzet I/1. feladat). Vigyünk be az osztályba több tejtermék dobozát, zacskóját, poharát, címkéjét és beszélgessünk arról, ki melyiket szereti, melyiket ismer. Rögzítsük a munkafüzet I/2. feladatába néhány tejtermék nevét és rajzolja le mindegyik tanuló a kedvelt tejtermékét. Ezzel már meg is alapoztuk az új anyag feldolgozását. Következhet a célkitûzés: a mai órán a legtöbb tejet adó háziállatunkkal ismerkedünk meg. Tegyük ki a szarvasmarha applikációs képét a táblára és kezdjük az új anyag feldolgozását a tankönyv és a munkafüzet szövege és feladatainak sorrendjében. Követelmény: – Tudja megnevezni a szarvasmarha legfontosabb jellemzôit. – Ismerje a növényevô kérôdzô fogazat jellem­ zôit. Szakmai kiegészítés: A szarvasmarha a párosujjú patások rendjébe, a szarvasmarhafélék családjába tartozó kérôdzô állatfaj. A kérôdzôk összetett gyomra négy részbôl áll. A bendôt és a recést többrétegû, elszarusodó laphám béleli. A recés hálózatszerû ráncai között kezdôdik meg az elôzetes emésztés, és izomzatának összehúzódása révén újra a szájüregbe jut. A leveles vagy százrétû és az oltógyomor felel meg a többi emlôs gyomrának. Szarv: egyes emlôsök homlokcsontja csapján ülô szaruhüvely (tülök) vagy bôr (zsiráfok), amely az aganccsal ellentétben az élet folyamán nem hull le. Növekedése az alap felôl szarugyûrûk által történik. A szarv rendszerint mind két ivarú egyedeken kifejlôdik. Például: szarvasmarhafélék. A szarvasmarhafélék egyes taxonóniai egységeire, valamint a háziasított fajok egyes fajtáira, változataira oly jellemzô, szarvalakulást meghatározó genetikai tényezôk nem ismertek. A szarvtalanság a szarvasmarha esetében domináns tulajdonság. Emiatt a heterozigóta állatokon, fôleg bikákon, kicsiny, a homlokcsonthoz hozzá nem nôtt szarvcsökevények (szkur) fejlôdnek. 78

25. óra: Haszonállatból lett háziállatunk: a ló Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az óra számonkérô részét kezdjük a képkártyák válogatásával! Emeljük ki azon háziállatok kártyáit, amelyekrôl tanultunk! Soroljuk fel közös tulajdonságaikat, majd ezt kövesse a fogazatok, lábtípusok ös�szehasonlítása. Rendeljük az állatok képkártyáihoz a fogazatok és lábtípusok kártyáit. Majd keverjük össze azokat, és ismét alakítsák ki a párokat a tanulók. Ezt követôen mutassunk fel egy lábtípust, vagy fogazatot ábrázoló képkártyát és a tanulók mutassák fel a hozzá tartozó háziállatot! Ismét az marad legtovább a játékban, aki a legtöbb jó választ adja. Ha minden tanóra elején ilyen változatos szempontok szerint és formában végezzük az összehasonlítást, akkor néhány óra elteltével már képesek lesznek a tanulók önmaguk is jellemezni kiselôadás formájában a tanult háziállatokat. Mivel a következô óránk anyaga éppen a háziállatokról tanultak gyakorlása lesz, már most megbeszélhetjük a következô óra kiselôadóinak körét és az elôadások témáját. A számonkérés utolsó része lehet a munkafüzet I/1. feladatának önálló megoldása. Ezt követheti a célkitûzés, amelyet találós kérdés formájában is feltehetünk: melyik napjaink legkedveltebb hátas állata? Tegyük ki a ló képét a táblára és olvastassuk el az új anyag címét! Próbáljuk megmagyaráztatni jelentését a tanulókkal! Munkájukat segítheti a (kék) motivációs szöveg. Ezt követôen dolgozzuk fel az új anyagot a tankönyv és a munkafüzet segítségével. Követelmény: – Tudja megnevezni a ló testfelépítésének legfontosabb jellemzôit. – Ismerje a páratlan ujjú pata fogalmát. Szakmai kiegészítés: A ló a páratlan ujjú patások rendjében a lófélék családjának egyik faja. Több alfaja alakult ki. Vadon ma már csak kevés példánya található, többsége kipusztult, illetve háziasították ôket, és igen sokat tenyésztik különbözô célokra. Háziasítása négy vad alfajra vezethetô vissza. A tarpán Kelet, DélkeletEurópában és Szibéria délnyugati részén élt. Csak a múlt században pusztult ki (1876). Háziasítása révén alakultak ki Lengyelország, DélOroszország, Perzsia, Arábia eredeti lovai. A psewalszki ló Európa és Ázsia füves pusztáin élt. Ma már csak Belsô-Mongóliában él vadon. Tôle származtatják a mongol típusú lovakat, a kínaiak és a kirgizek régi lovait. A diluviális ló Nyugat-Európában élt. Tôle származnak a hidegvérû fajták, a spanyol és a nápolyi lovak. A póni Európa északi részén élt. Származékai a pónilovak. A lótenyésztôk tudása, érzéke és kitartása különbözô „szolgálatra” alakította ki a lovakat vérmérséklet és testi felépítésük alapján. A lovakat két csoportra szokás osztani: melegvérûek és hidegvérûek csoportjára. 79

26. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: (ismétlô–rendszerezô óra) Ennek az órának a tervezését tanulóink tananyagban való jártasságának megfelelôen kell, hogy tervezzük. Ha már biztonságosan ismerik a fogalmakat, képesek kis segítséggel önállóan jellemezni a tanult élôlényeket, akkor megszervezhetjük az elôzô órán már kiadott szempontok szerint az önálló kiselôadásokat. Az 5–6 perces kiselôadásokat az óra végén értékeljük, a legjobbakat érdemjeggyel is jutalmazhatjuk. Ha tanulóink még bizonytalanok egyes fogalmakban, vagy nem képesek az élôlények jellemzésére, oldjuk meg a munkafüzet feladatsorát (1–5), és az ellenôrzés során kiugranak a hiányosságok, amelyeket még az órán pótolhatunk. A munkafüzet tartalmaz játékos feladatokat (9–10) és kiegészítô anyagrészeket is (II). Ezeket még bôvíthetjük a MINI-LÜK füzetsorozat játékaival, valamint a szakirodalomban való búvárkodással, de ismeretbôvítésként megnézhetünk egy filmet a háziállatokról is. Követelmény: – Azonos a témakör eddigi új ismeretet feldolgozó anyagrészeinek követelményével.

27. óra: Madarak a baromfiudvarban Módszertani kiegészítés: Az elôzô órát teljes egészében a házi emlôsállatokról tanultak ismétlésére, rendszerezésére, a hiányosságok pótlására fordítottuk, ezért ezen az órán a fô hangsúlyt a madarakra helyezzük. Az óra számon kérô részében vegyük elô a III. témakör kis képkártyáit és válogassuk ki belôlük az állatok kártyáit! Ezt követôen csoportosítsuk az alábbi szempontok szerint: gerincesek, gerinctelenek! Nevezzük meg a gerincesek legfontosabb tulajdonságait, és máris adjunk újabb csoportosítási szempontot: emlôsök, madarak. Ismét jellemezzük a két csoport azonos és eltérô tulajdonságait, és a madarak jellemzôit rögzítsük a munkafüzet I/2. feladatába. Még mindig folytathatjuk tovább a csoportosítást újabb szempontok adásával, amely ezúttal: tenyésztett madarak és ház körül vadon élô madarak lehetnek. A tanulóknak már sok elôzetes ismerete van a madarakról, sôt a baromfiudvar madarairól is, ezért most vegyük ezeket sorba. Neveztessük meg a három madarat, ha nem pontos a megnevezés javítsuk (házi kacsa, házi tyúk, házi liba). 3. osztályban már tanultak a gyerekek a vízimadarakról, most ismételjük át a tanultakat a munkafüzet I/1 és I/3. feladatai segítségével! Kiegészíthetjük az I/1. feladatot azzal, hogy kössék össze az ábrázolt állatok közül azokat, amelyek a legközelebbi rokonságban lehetnek egymással (vagy melyik a vadon élô párja, vagy mutasson a nyíl a származási kapcsolatra). Ezt a részletes elôkészítô munkát követheti a célkitûzés és az új anyag feldolgozása a tankönyv és a munkafüzet alapján. Követelmény: – Tudja megnevezni a háziszárnyasok egyezô és eltérô tulajdonságait. – Ismerje a fedôtoll, pehelytoll fogalmakat. Szakmai kiegészítés: A tyúkalakúak a madarak (Aves) osztályának egyik rendje. Nagy és jól jellemezhetô csoport. Fontos anatómiai sajátosságuk, hogy nyakcsigolyáik száma 16, vakbelük nagy, begyük fejlett, zúzájuk erôteljes. Elsôrendû evezôtollaik száma 10, a faroktollaké 10–20 között változik, pehelytollak csak a fedôtollpászták közti részeken vannak. Testük zömök, többségük rossz repülô. A két ivar rendszerint igen eltérô. Hímjeik általában feltûnô színûek, fiókáik kikeléskor pehelytollakkal fedettek és fészekhagyók. Rendszerint nagyszámú tojást raknak. Szárazföldön élô fajok. Mind az öt földrészen megtalálhatóak. Fontosabb családjaik: 1. Talegallatyúk-félék. Hátsó-Indiában, Óceánia szigetvilágában és Ausztráliában élnek. 2. Hokkófélék. Közép- és dél-amerikai, fán élô, nagy testû madarak. 3. Fácánfélék. Fôleg Ázsiában élnek. 4. Fajdfélék. Európa északi részének és a hegyvidékek madarai. 5. Hoacinfélék. Egyetlen ismert tagja a hoacin, amely Dél-Amerikában az Amazonas vízrendszerének folyam­ menti erdôségeiben él. A háziszárnyasok a fácánfélék családjához tartoznak. A házi tyúk Indiából, a gyöngytyúk Afrikából, a pulyka Amerikából származik.

80

81

28. óra: Madarak a ház körül Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az óra számonkérô részét kezdjük a tanultak rövid ismétlésével, a MINI-LÜK füzetsorozat segítségével. Ezt követôen tegyük ki az elôzô órán tanult három háziszárnyas applikációs képét egymás mellé, és mondjuk el közös tulajdonságaikat! Egymás alá tegyük ki azon kifejezések szókártyáit, amelyek esetében különbségek mutatkoznak a három állat között (munkafüzet 97. oldal „Ezt tanultam” vázlat táblázata), és nevezzük meg az egyedi sajátosságokat! Az esetleges rossz bevésôdést korrigáljuk, a hiányosságokat pótoljuk. Következô lépés lehet a munkafüzet I. feladatai alapján való számonkérés. Az ábrázolt madarakat elôzô tanévekben már megismerték a tanulók. Törekedjünk a minél pontosabb megnevezésekre, a teljes fajnevekre, hiszen most az év vége közeledtével már rendszerezzük eddigi ismereteinket, és készítjük a tanulókat a következô (ötödikes) tanévre is. Az új anyag feldolgozása elôtt fektessünk nagy hangsúlyt a motivációra! Nagyon jó szolgálatot tesz David Attenborough a madarak életérôl szóló videó filmjének egy-egy részlete, vagy a fecskék hangjának meghallgatása magnetofonról vagy CD-rôl. A célkitûzés után dolgozzuk fel az új anyagot a tankönyv szövege és bôséges ábraanyaga alapján! Figyelem: csak a füsti fecske megismerése tananyag! A molnárfecske és a parti fecske kiegészítô, helyi sajátosságokhoz igazodó tananyag. Követelmény: – Tudja megnevezni a fecskék általános tulajdonságait. – Ismerje az alábbi fogalmakat: hasított csôr, villás farok, énekesmadár. – Védje a madarakat és fészküket! – Legyen képes türelmes munka eredményeként madármegfigyelésekre. Szakmai kiegészítés: A madarak a legmozgékonyabb állatok és minden más állatnál többet táplálkoznak, elsôsorban a rovarevôk. Mint tudjuk a magas testhômérséklet, gyors emésztést követel, ennek nyomában jár a csaknem szüntelen étvágy, gyakrabban az éhség. Általános törvényszerûség, hogy minél kisebb termetû valamely madárfaj, annál nagyobb a testhômérséklete, tehát az étvágya is. Apró madaraink egy napi rovartáplálékának a súlya saját testsúlyuknál is nagyobb lehet. Óriási mennyiség ez. A rovarfogyasztó madarak szerepe a természettôl rendelt legtökéletesebb védelem a növényvilág számára. Mûködésükkel jelentôsen befolyásolják a termés sikerét. Bár a rovarok sorait járványos betegségek, kedvezôtlen idôjárás, sôt rovarfogyasztó rovarok is ritkítják, ezek idôszakos szerepe a madarakéval nem vetekedhet. Tudjuk, hogy a bokrok kiirtása folytán csökkent a madarak jelenléte és nôtt a permetezôszerek alkalmazása.

82

29. óra: Rovarok a gyümölcsösben Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az óra elsô számon kérô részét kezdhetjük ismét képkártyáink segítségével. Válogassuk ki a képkártyák közül az állatokat ábrázolókat és csoportosítsuk azokat a megadott szempontok szerint: gerincesek gerinctelenek emlôsök madarak Nevezzük meg valamennyi csoportba tartozó egyedeket teljes névvel, majd pedig röviden jellemezzük a csoportok általános és a fajok egyedi tulajdonságait! Kérdezzünk rá, melyik csoportról nem tanultunk részletesen (gerinctelenek) és mely állatok kerülnek ebbe a csoportba. Nem valószínû, hogy van az osztályban olyan tanuló, amelyik még nem találkozott e két állattal, ezért köznapi megnevezésük nem jelent gondot. Pontosítsuk a megnevezést, oldjuk meg a munkafüzet I. feladatait és a célkitûzés után dolgozzuk fel az új anyagot a tankönyv szöveg és ábraanyaga, valamint a munkafüzet feladatainak segítségével. Az óra végi összefoglalást a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet „Ezt tanultam” vázlata alapján végezhetjük. Követelmény: – Tudja jellemezni a házi méh testfelépítését és tevékenységét. – Tudja megnevezni a májusi cserebogár fô testtájait és testrészeit. Szakmai kiegészítés: A méhalkatúak a hártyásszárnyúak rendjének egyik családsorozata. A méhalkatúak közé több mint 15000 faj tartozik. Általános jellemzôjük, hogy elôtoruk kicsiny, közép- és utótoruk összenôtt. A középtor a legfejlettebb. Szárnyaik átlátszóak, erezetük szegényes. A hátulsó szárnyat az elsôvel horgok kapcsolják össze. A nôstények potrohán tojócsô vagy pedig fullánk alakul ki. A hegyes – csak a házi méh-dolgozón horoggal ellátott – fullánk méregmiriggyel összeköttetésben álló hatásos fegyver. A hímek nem tudnak szúrni, azaz „csípni”. A házi méh (Apis mellifica) nagycsaládokban vadon is élô, világszerte több változatban tenyésztett faj. Fô tápláléka a virágok nektárja és virágpora. A nektárból mézet készít, amibôl tekintélyes készleteket raktároz a méhviaszból épült sejtekben. A fölösleges mézet az ember elszedi, ez és a viasztermelés a házi méh tartás oka. Jelentôs a szerepe a gazdasági növényeink megtermékenyítésében. A nôstény életében egyetlen alkalommal termékenyül meg. 3–5 évig tartó élete során a felvett ondót tartályában tárolja.

83

Szakmai kiegészítés: A veteményborsó (Pisum sativum) és a veteménybab vagy paszuly (Phaseolus vulgaris) pillangós virágúak, és mint ilyenek, gyökérzetük szimbiotikus nitrogénkötésre alkalmas. A mezôgazdasági gyakorlattal szinte egyidôs az a felismerés, hogy e növények a vetésforgóba iktatva javítják a talajt. A jelenség oka a pillangósokkal szimbiózisban élô Rhizobium-fajok nitrogénkötô tevékenysége. A Rhizobiumok talajlakók, a talajban azonban nitrogént nem kötnek meg. A behatolás a növény gyökerébe valószínûleg kemotaktikus ingerválasszal kezdôdik. A hajszálgyökerekben létrejövô parányi kolóniák extra celluláris enzimekkel feloldják a sejtfalat. A sérült sejten keresztül a baktérium behatol. A növény felgyorsított sejtosztódással válaszol a baktérium behatolására, így jönnek létre a jellemzô gyökérgümôk. A veteményborsó sok változatát termesztik, s ezeket három csoportba sorolják: 1. sima magvú borsó 2. velôborsó 3. cukorborsó A takarmányborsó (Pisum arvense) két csoportra osztható: 1. abrakborsó 2. zöldtakarmány borsó A veteménybab fiatal, húsos hüvelye a zöldbab, érett magja a szárazbab. Magyarországon fôleg bokorbab és kismértékben a karós bab terjedt el.

84

31. óra: Vizsgálódás, munkálkodás Módszertani kiegészítés: (munkáltató óra) Az elôzô órán két nagyon fontos veteményes kertben termesztett zöldségfélérôl, a veteményborsóról és a veteménybabról tanultunk. A mai óra feladata a két növény alapos – minden részletre kiterjedô – vizsgálata és ily módon a tanultak rögzítése. A munkafüzet tananyag ajánlata két részbôl áll. A 104. oldal feladatai vizsgálódás jellegûek, a 105. oldal feladatai pedig megfigyelés (kísérlet) jellegûek. A tanóra munkaformáit a rendelkezésre álló vizsgálati anyag (bab és borsó növény, száraz magok) függvényében tudjuk megtervezni. Ha lehetôségünk van arra, hogy minden tanuló rendelkezésére álljon egy teljes növény, akkor az 1. feladatot egyéni munkaformájában is megszervezhetjük. Ha erre nincs lehetôség, akkor alkossunk négy fôbôl álló csoportokat, amelyekben minden tanuló egy részt (gyökérzet, levél, virág, termés) vizsgál meg. A 2–5. feladatok kísérleteit állítsuk be, és a megadott idôszakokban figyeljük a növényeket! A bekövetkezett változásokat jegyezzük le a munkafüzetbe! A 6. feladatban javasolt munkálatot is érdemes elvégezni, ha a nyáron lesz, aki öntözi a növényeinket.

Követelmény: – Legyen képes egyszerûbb megfigyelésekre egymaga is. – Tudjon megfigyeléseirôl rövid vázlatot, feljegyzést készíteni. – Tudja, hogy a zöldségfélék fejlôdéséhez elengedhetetlen az élettelen környezeti tényezôk megléte.

30. óra: Két pillangós virágú növény Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Az óra számonkérô részében röviden tekintsük át, amit ebben a témakörben az állatokról tanultunk! Történhet ez a MINI-LÜK füzetsorozat feladatainak vagy a képkártyák segítségével. A képkártyákkal való számonkérésnek most a kevesebb idôt igénylô változatát válasszuk, amikor fogalmakat, kifejezéseket mondunk egy állatról, és a tanulók felmutatják a képét. Javítsuk a hibákat és fordítsunk több idôt az ôsszel, a növényekrôl tanultak ismétlésére! Induljunk ki a két tanulmányi séta tapasztalataiból, és mondják el a tanulók melyek voltak a különbségek az ôszi és a tavaszi tanulmányi sétán látottak között! Hogyan változott meg a növények élete, melyek voltak azok a növények, amelyeket ôsszel nem láttak és milyen fejlôdési szakaszban voltak tavasszal, az ôsszel termô növények. Az ismétlést segítik a munkafüzet I. feladatai is. Ezt követôen kerestessük ki a III. témakör képkártyái közül a növényeket és célkitûzésként közöljük, hogy a mai órán két növénnyel, a veteményborsóval és a veteménybabban ismerkedünk meg részletesebben. Elôször vegyük sorra a két növény egyezô, majd eltérô tulajdonságait a tankönyv alapján és a munkafüzet segítségével. Az összefoglalást is végezhetjük a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet „Ezt tanultam” vázlata alapján. Követelmény: – Tudja jellemezni a veteménybabot és a veteményborsót egyezô és eltérô tulajdonságaik alapján. – Ismerje a hüvelytermés felépítését.

85

32. óra: Kúszó zöldségféléink Módszertani kiegészítés: (új ismeretet feldolgozó óra) Mivel ez az utolsó új ismeretet feldolgozó tanóránk, és a következô órától kezdve már az egész éves tananyag ismétlése következik, mielôtt ismeretet feldolgozó tanóránk és a következô órától kezdve már az egész éves tananyag ismétlése következik, mielôtt elkezdenénk az új anyag feldolgozását, tekintsük át, amit az idei tanévben a veteményes növényeirôl tanultunk! Keressük ki képkártyáink közül a veteményeskertben élô növényeket, tegyük ki képüket egymás mellé és nevezzük meg ôket! Mondjuk el azonos tulajdonságaikat (testfelépítés, lágy szár) és eltérô jellemzôik alapján végezzünk csoportosításokat (gyökérzete: fôgyökérzet, mellékgyökérzet; levele: egyszerû, összetett; melyik részét fogyasztjuk a növénynek; egynyári, kétnyári; tavasszal termô, nyáron, ôsszel termô)! Feltétlenül elemezzük a növények termését is! Ezt követôen részletesen elemezzük a veteményborsó és a veteménybab testfelépítését! Nevezzük meg azonos és eltérô tulajdonságaikat! Beszéljük meg, hogy milyen formában fogyasztjuk az egyes zöldségféléket! Ezt követheti egy játékos gyakorlás a MINI-LÜK füzetsorozat tagjaival, majd a célkitûzés és az új anyag feldolgozása a tankönyv szöveg- és képanyaga, valamint a munkafüzet feladatsora segítségével. Az óra végi összefoglalást segíti a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet „Ezt tanultam!” vázlata. Követelmények: – Tudja megnevezni a tökfélék azonos jellemzôit. – Tudjon megnevezni legalább három tökfélét. – Ismerje a kabaktermés felépítését.

33. óra: Gyakorlás, tudáspróba Módszertani kiegészítés: (ismétlô, rendszerezô óra) Mivel az elsô és a harmadik témakör sok hasonló ismereteket tárgyalt folyamatosan bôvítve azokat az évszakok változásának megfelelôen, így ezen az órán mindkét témakör feldolgozása során elôfordult fogalmakat, ismereteket gyakorolhatjuk. Választhatjuk ennek azt a formáját is, hogy egy-egy élôlénycsoport életét kísérjük végig a különbözô évszakokban, vagy dramatizálással mutatunk be egy-egy élôlényt (például: szilvafa –rügyfakadás, virágzás, megporzás, termés érése, vagy madár – repülést imitálva – de lehet a megporzást végzô házi méh) és jellemezzük tulajdonságait, majd megnevezzük azokat az élôlényeket, amelyekrôl tanultunk és ebbe a csoportba tartoznak. A gyakorlás szintén játékos formája lehet a MINI-LÜK füzetekkel való versenyszerû feladatmegoldás, vagy a munkatankönyv 108–109. oldalán lévô feladatok megoldása. Követelmény: – Azonos témakör új ismereteket feldolgozó óráinál leírt követelményekkel.

Szakmai kiegészítés: A termések lehetnek száraz- és húsos termések. A húsos termések közé tartozik a bogyótermés, a kabaktermés, a narancstermés és a csonthéjas termés. A kabaktermés vagy töktermés alsó állású, három termôlevelû termôbôl alakul. A külsô termésfal is húsos, de kemény a középsô termôfal húsos, lédús, a belsô is húsos és üregeket alkot, amelyekben a magvak foglalnak helyet. A tökfélék kacsokkal kapaszkodó, kúszó, lágyszárú növények. Viráguk aktinomorf, forrtszirmú, rendszerint egyivarú. Az alsó állású magházból fejlôdik a kabaktermés. A tökfélék mintegy 800 faja él a Földön, ezek többsége trópusi. Európa déli részeinek gyomja a magrugó nálunk ritka. A termések magvainak dinamochoriája közismert. Vadon élô, mérgezô gyógynövény a földi tök, sövényeken fordul elô. A közönséges vagy úritök hazája valószínûleg Közép-Amerika. Magyarországon a 16. században honosították meg. Régen kukorica között köztes növényként vetették. Ma fônövényként viszonylag kis területen termesztik. Étkezési és konzervipari célra a megnyúlt, hengeres termésû spárgatök fajtáit termesztik. Magjukból olajat sajtolnak.

86

87

34. óra: Összefoglalás Módszertani kiegészítés: (ellenôrzô óra) Ha a témakör feldolgozása során a módszertani kiegészítésekben is ajánlott rendszeres ismétléseket elvégeztük, és a tanulók megnyilvánulásait, szóbeli beszámolóit, munkatankönyvben végzett feladat megoldásait rendszeresen értékeltük, akkor a tanulók többsége sikeresen birkózik meg az itt közölt témazáró feladatlapokkal. Fontosak az idôközönkénti nagyobb anyagrészt átfogó szóbeli vagy írásbeli ellenôrzések, amelyeket következetes rendszerességgel végzünk. Csakis így érhetjük el, hogy minden tanuló rendelkezzen a folyamatos továbbhaladáshoz megfelelô ismeretekkel. A rendszeresség kiküszöböli a lazaságot és a kampányszerû tanulást. Segíti idôbeosztásunkat és csökkenti az idôszakonkénti túlterhelésünket.

88

Módszertani kiegészítés: A témazáró B. is zömmel olyan feladatokat tartalmaz, amilyenekkel a tanulók már a témakör feldolgozása során találkoztak. Nincs a két feladatlapban azonos feladat. Minden nevelô maga dönti el, hogy melyik változatot használja ellenôrzésre. A feladatlapok tartalmazzák az egyes feladatokra adható pontszámokat és a maximális pontszámot, sôt a pontszámok ismeretében a tanulók tudásának osztályzatra átváltható határait. A pontszámokat a teljesítményszázalékok arányában az alábbi módon határozzuk meg: 0–32%: 1; 33–50%: 2; 51–74%: 3; 75–90%: 4; 91–100%: 5

89

35. óra: Év végi összefoglalás Módszertani kiegészítés: (ismétlô–rendszerezô óra) Az év végi befejezô ismétlés során az egész évben feldolgozott ismétlések átfogó szempontok szerinti rendszerezésére, rögzítésére kerül sor. Szervesen épül az évközi folyamatos és tematikus ismétlések rendszerezésére, és ennek függvénye a sikere is. A szakszerûen végzett tematikus ismétlések és a folyamatos óra eleji számonkérések nagy segítséget jelentenek az év végi munkánk során. Csakis így reménykedhetünk abban, hogy kisebb lesz a tanulóknál felejtés aránya, és most a végsô szintézisnél sikerült kialakítani, illetve rögzíteni mindazon ismereteket, összefüggéseket, valamint a környezetvédelmi szemléletet, amelyek együttesen biztosítják egyrészt a megfelelô alapot a tanulók további tanulásához és késôbbi önképzésük eredményességéhez, másrészt azt a pozitív viszonyulást a természethez, amely biztosítéka lesz annak a környezettudatos magatartásnak, ami a felnövekvô nemzedéket kell, hogy jellemezze.

90

Módszertani kiegészítés: Az év végi ismétlés a maga 14 feladatával bôséges anyagot nyújt az év során tanult ismeretek rögzítésére, a hiányosságok pótlására. Természetesen itt sem kell minden feladatot megoldani. A pedagógus ismeri saját tanítványait és ennek szellemében, szabadon válogathat a feladatok közül. A feladatok megoldását viszont minden esetben ellenôrizzük. Felhasználhatjuk a feladatokat a témazáró megírásának elôkészítésére, hiszen a témazáró feladatlapok is hasonló feladatokat tartalmaznak. Mivel nem minden pedagógus szeret dolgozni „elôre gyártott” feladatokkal, ez a 14 feladat és a témazáró feladatlap kétféle variációs feladatsora bôséges lehetôséget és ötletet ad egy teljesen új, saját feladatsor összeállítására. Az év végi ismétlés feladatsorait feldolgozhatjuk oly módon is, hogy óra elején közöljük a tanulókkal, hogy egy adott idôtartam alatt (15 vagy 20 perc) ki mennyi feladatot tud helyesen megoldani a négy oldal feladat közül. Ez esetben is ellenôrizzük a feladatokat, készítsünk gyors felmérést, hány gyerek választotta ugyanazon feladatokat. Az eredménybôl következtethetünk arra, hogy melyek azok a feladatok, ismeretek, amelyeket a tanulók többsége már biztosan tud.

91

36. óra: Az éves munka értékelése Az utolsó két–három óra tervezése mindig sajátos. Függ a tanulók érdeklôdésétôl, tanuláshoz való viszonyától és közvetlen környezetükkel való kapcsolatuktól. Ezért ezekre az órákra óratípusokat és módszertani ajánlásokat nehéz adni, illetve sokfélét lehetne adni, a fentebb felsorolt tényezôk függvényében. Ha úgy érezzük az ellenôrzések során, hogy sok a hiányosság, akkor nagyobb idôkeretet fordítunk az ismétlésre–rendszerezésre. Ellenkezô esetben szervezzünk ismételt tanulmányi sétát, ha pedig erre nincs lehetôség, búvárkodjanak a könyvtárban vagy játsszunk a tantárggyal kapcsolatos játékokat. Ehhez ad segítséget a munkatankönyv 70–71. oldala és a MINI-LÜK füzetek.

92

Módszertani kiegészítés: A témazáró feladatlapok között szereplô év végi felmérô is lehet egy segédanyag az év végi ismétléshez, de ellenôrzésre, sôt értékelésre is felhasználhatjuk. Feladattípusai megegyeznek a tanév során használt feladatokkal, így értelmezésük nem jelenthet gondot, és valóban alkalmas a tanulók tanév során megszerzett ismereteinek számon kérésére, mert a feladatok többsége az emlékezetet aktivizálja, és kevés bennük a gondolkodtató feladat. Az év végi felmérôt is felhasználhatjuk osztályozásra, de semmiképpen ne ez a jegy döntse el a tanuló éves osztályzatát, teljesítményértékelését. Az év végi felmérôre kapott osztályzat is egy érdemjegy a sok közül. A tanév végi osztályzatnál legyen ugyanolyan súlya, mint más írásbeli teljesítménynek. A végsô osztályozás során vegyük figyelembe a szerzett érdemjegyek mellett a tanuló hozzáállását, tantárgyhoz való viszonyulását (órai munka, gyûjtômunka, megfigyelés, kiselôadás, beszámoló, szakirodalomban való búvárkodás) és ezekbôl állapítsuk meg a végsô osztályzatot.

93

Módszertani kiegészítés: Az év végi felmérés egyik nagy hátránya, hogy szinte egy idôben írják azokat a tantárgyak többségét tekintve. Nagyon figyelnünk kell arra, hogy egy napon hány felmérôt ír a tanuló. Ezt a 2004. szeptember elsejétôl bevezetésre került és átdolgozott helyi tanterv szabályozza. Feltétlenül nézzük át a helyi tantervünk e fejezetét, és egyeztessünk a kollégákkal. A tanév végi feladatok egyike a tanulók teljesítményének értékelése, minôsítése és az osztályozás. Az értékelés az oktatás–nevelés folyamatában visszajelzés a pedagógus részérôl a tanulóknak, a szülôknek. Az értékeléssel mindig minôsítünk, megállapíthatjuk, hogy ami megtörtént az létre jött, azt milyen minôségûnek tartjuk, vagy hogy objektíve milyen minôségû.

Utószó Ezzel a szakmai–módszertani segédanyaggal az volt a célunk, hogy a tankönyvcsaládunk negyedik tagjában összeállított témák feldolgozását és a nevelô tervezô munkáját segítsük. Rövid magyarázó kiegészítéseinkben igyekeztünk javaslatokat adni az egyes órák keretében megvalósítható módszertani lehetôségekhez. A módszer a cél elérésének eszköze, meghatározott módon szervezett tevékenység. Nagy módszertanosok szerint „azok a módszerek, amelyeket a tartalomnak és a tanulók életkorának megfelelôen választottak ki, lehetôvé teszik a jó tudást, hozzájárulnak a fogalmak, képességek fejlôdéséhez és a nevelô hatás biztosításához”. Ezért tankönyvcsaládunk 5. osztályosoknak szóló tagja az életkori sajátosságokhoz igazodva az ismeretek elsajátításában elsôdleges szerepet tulajdonít a megfigyelésnek, a tanulók gyakorlati tevékenységének. Sok olyan feladatot terveztünk, amelyek a tanulókat megfigyelések elvégzésére, vizsgálódásra buzdítják. Természetesen mindig mindent nem lehet megtanulni közvetlen tapasztalás során, ezért szükség van a megfelelô szemléltetéssel összekapcsolt tanári magyarázatra is, melynek során tekintettel kell lenni a tanulók értelmi színvonalára, tudásuk mélységére. Ahol lehet, a tárgyalt rész értelmezésébe érdemes bevonni az osztályt is. Ügyelni kell arra, hogy a magyarázat ne nyúljon hosszúra, ne váljék unalmassá. Az általános iskolában különösen szükség van a sokszínû tanári magyarázatra, elbeszélésre. Ahogy Öveges József professzor vallja: „Hiszek az elôszó hatásában, a tanári magyarázat, elbeszélés erejében.” Ezt több esetben is a jerikói rózsához hasonlította: „Ez egy összeszáradt, csúnya, kimúlt óriáspókhoz hasonlít, de ha vízbe tesszük, megduzzad, kivirul, kiszínesedik, él. Ilyen száraz, csupán a vázat tartalmazó valami a tankönyv is. Ezt varázsolja elô rózsává a tanár magyarázatának, elbeszélésének csodavize. Ha a tanári elbeszélés, magyarázat száraz, a csoda elmarad.” Reméljük, hogy a tankönyvünk és munkafüzetünk által adott vázlat által valamennyi kollégának sikerül csodálatosan felöltöztetni, és élményekhez juttatni tanítványait. A következô néhány oldalon a módszertani kiegészítésekben oly gyakran emlegetett tanulói képkártyákat mutatjuk be. Reményünk szerint hamarosan színes, nyomtatott formában is megvásárolhatók lesznek a Dinasztia Tankönyvkiadónál. Addig fénymásolás útján sokszorosíthatjuk és használhatjuk ezeket a tanórákon. Amennyiben a Tisztelt Kolléga tapasztalatait szívesen megosztaná velünk, várjuk jelentkezését, levelét a Dinasztia Tankönyvkiadó címére (1155 Budapest, Tóth István u. 97.). Bízunk abban, hogy e kiadványunkkal segítettük tervezô munkáját. További tevékenységéhez erôt, egészséget, gyermeki jókedvet kívánunk: a szerzô és a Dinasztia Tankönyvkiadó dolgozói

94

95