TANÁRI KÉZIKÖNYV a Mi a pálya?

Farkas Aranka – Horváth Kornélia

TANÁRI KÉZIKÖNYV

a Mi a pálya? 7. évfolyamhoz „Az életben nem az jelenti a tragédiát, ha nem éred el a célokat, hanem ha nincsenek céljaid.” (Benjamin Elijah Mays)

Mi a Pálya 7 kk. 06 27 korr.indd 1

7/4/11 6:17:02 PM

Szerkesztette GÁL SZILVIA

AP–071832 ISBN 978-963-328-020-1

© Farkas Aranka, Horváth Kornélia, 2010 1. kiadás, 2011

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Telefon: 95/526-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés: Névery Tibor (TypoStúdió Kkt.) Terjedelem: 9,27 A/5 ív


7/4/11 6:17:02 PM

Tanári kézikönyv a Mi a pálya? 7. évfolyamhoz

Az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének szerepe az oktatásban A NAT meghatározza azokat a kiemelt fejlesztési feladatokat, amelyek „az iskolai oktatás valamen�nyi elemét áthatják”. A Nemzeti alaptanterv kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket és kulcskompetenciákat. Tételesen épít a kulcskompetenciákra, amelyek a modern, tudásalapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A NAT harmadik része külön foglalkozik a kulcskompetenciák fejlesztésével, bár az életpálya-építés nem kulcskompetencia. Az életpálya-építési kompetencia keretmátrixában meghatározott képességek, ismeretek és attitűdök átfedik a kulcskompetenciák által meghatározott képességek, ismeretek, attitűdök rendszerét. Az életpálya-építés specifikus ismereteinek és kompetenciáinak oktatását az osztályfőnöki órák, a szabad sávok és az életvitel, valamint a gyakorlati ismeretek keretében kell megoldani. A hetedik évfolyamtól az életpálya-építés fejlesztése nem önálló témakörhöz, hanem a műveltségterületek által meghatározott témákhoz, témakörökhöz kötődik. Az integratív és tantárgyközi tantervi szemlélet – mely a tanulók érdeklődését, tapasztalatait is figyelembe veszi – a Nemzeti alaptantervben úgy érvényesül, hogy a dokumentum nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert. Ennek kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. Tankönyvi koncepciónk kialakításánál az Apáczai Kiadó Bázisiskolai Kerettantervét vettük alapul, amely a tanulók kompetenciaalapú tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztését állítja a középpontba. Az informatikát egyre inkább eszközként használják. Tankönyvünkben azokat a tartalmakat szeretnénk megjeleníteni, amelyek önálló egységek, összefoglalva egyetlen más műveltségterületen sem

kerülnek feldolgozásra, ám szorosan kapcsolódnak azokhoz. Így önálló egységenként is felhasználhatók, de a feladatok külön egységként más műveltségterület tanóráiba is beilleszthetők.

A kompetenciafejlesztés sajátosságai A kompetenciák hosszú idő alatt, lassan kialakuló attitűdökből és képességekből épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk nem kapcsolódik dominánsan az iskolához, különféle spontán hatások sokasága fejleszti őket, a célirányos és tudatos pedagógiai munka azonban nagymértékben hozzájárulhat a megerősödésükhöz. Ahhoz, hogy a pedagógiai célok teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. A tanár a foglalkozások során általában nem mint a tudás birtokosa, hanem mint tanulási, önismereti folyamatok segítője van jelen. Moderátori szerepkörben meghatározó szerepe van a pozitív kommunikációs minták képviselésében. A különféle forrásokból származó hatások az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé állhatnak össze, amely aztán minden fontos személyes és társas helyzetben jól mobilizálható. Hozzájárulhat ahhoz, hogy az iskolából kikerülő fiatalok kiegyensúlyozott életet élő, boldog és egyúttal a társadalom egésze számára is hasznos felnőttekké váljanak. Mindennek elengedhetetlen feltétele azonban a tanulásnak az az eleme, amely során a külső impulzusok megélt tapasztalattá és belsőleg is elfogadott motívumokká válnak. Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetősé geinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpá3


7/4/11 6:17:02 PM


lyacélokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléré- lyamat, amelyben a tanulásnak változó jelentőségű, séhez, majd a stratégiákat követve a céljait meg- de állandó szerepe van. valósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó fo-

A tankönyv sajátosságai Olyan tankönyvet kívántunk létrehozni, amely tevékenykedtetésen, megélt tapasztalatokon, saját élményen keresztül a következő célokat szolgálja: • Különféle gyakorlatok révén elősegíti, hogy reális énkép alakuljon ki a diákokban. Az ezen alapuló önismeret és önbizalom birtokában sikeresen oldják meg az életkoruknak megfelelő feladatokat, s megtalálják helyüket a különböző kortársi közösségekben. • Hozzájárul ahhoz, hogy a diákokban kialakuljon egy olyan attitűdrendszer, amelynek jellemzői: a társas jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a szolidaritás, a véleményformálási és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a felelősségvállalásra való hajlandóság. • Társas élmények és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben megerősíti a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét, valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét. • A szükséges ismeretek, attitűdök, készségek és képességek kialakítása, valamint az értékek közötti választás gyakorlása révén képessé teszi a tanulókat arra, hogy az életkoruknak megfelelő mélységben mindenkor el tudjanak igazodni az őket körülvevő szűkebb és tágabb világban, továbbá a maguk számára megnyugtató módon értelmezni tudják annak jelenségeit. • Elősegíti, hogy a diákok pozitív életszemlélettel, az egészséges és biztonságos életvitelre való

képességgel és reális jövőképpel lépjenek ki az iskolából, s később önmagukkal, illetve környezetükkel harmóniában élő, tevékeny felnőttekké váljanak. Tankönyvünkben kiemelt fontossággal kezeljük az egységes alapokra épülő differenciálás alapelvét. Óravázlatainkat a tevékenységközpontúság, az aktív tanulás lehetőségeinek felkínálása jellemzi, és rendszerint többféle párhuzamos tevékenységet ajánlunk ugyanazon célokhoz, illetve tartalmakhoz kapcsolódóan. Következetesen építünk a diákok előzetes tudására, informális és formális tanulási helyzetekben megszerzett korábbi tapasztalataira. Nagyon fontos, hogy a diákok a megszerzett tudást alkalmazni tudják a különböző élethelyzetekben. Ehhez fejlesztenünk kell a döntéshozatali, problémamegoldó képességüket, és különféle helyzetekhez illő konfliktuskezelési technikákat kell megismertetnünk velük. A kompetenciafejlődés szempontjából ezért hangsúlyos a tanulók közvetlen tapasztalataira való építés és az őket körülvevő világ aktuális kihívásaira való adekvát válaszadás. A tanulási folyamatban helyet kell kapnia a megszerzett tudáselemek gyakorlati alkalmazásának és tudatosításának. Az órai tapasztalatok döntő momentuma, • hogy visszahatnak a személy önmagáról alkotott képére, • szélesítik és mélyítik a környezetről rendelkezésre álló információkat, • ezáltal lehetővé teszik a tervek korrigálását, pontosítását, • így a fókuszban a viselkedéstanulás és személyiségfejlesztés áll.

4


7/4/11 6:17:02 PM


A pedagógus szerepe, feladata Az oktatás és a képzés mellett a pedagógia egyik kiemelkedő feladata a nevelés. A tágabb értelemben vett nevelés a pedagógia legátfogóbb kategóriája, túlmutat a tanítási órákon folyó oktatáson, magába foglalja az emberformálást és a személyiségfejlesztést. Az iskola – mint másodlagos szocializációs színtér – személyiségformáló szerepe az utóbbi évtizedben alapvető változáson ment keresztül. Oktatói funkciója nagymértékben differenciálódott, a megtanítandó anyag megsokszorozódott. A család hagyományos nevelői funkciói arányaiban és minőségükben is megváltoztak, a szülőmodell érzelmi és identifikációs szerepének gyengülése következtében az iskolai személyiségformálásra új feladatok hárultak: a családi nevelés hiányait pótlandó korrekciós funkció. A pedagógusoknak egyre több feladat jut: a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő funkció, az oktató-ismeretátadó funkció mellett fel kell vállalniuk a gyermek magatartási, személyiségfejlődési gátjainak elhárító funkcióját is. A pedagógus nevelői, személyiségfejlesztő hatékonyságát befolyásoló tényezők közül a kommunikációs készségnek és a pszichológiai érzéknek kiemelkedő szerepe van, ezekhez képest a pszichológiai tudás elenyésző jelentőséggel bír. Egy-egy nehéz interakciós helyzetben, amikor például a kétszer akkora Petike éppen alaposan „elagyabugyálja” a feleakkora Danikát, nem megyünk túl sokra a mégoly alapos neveléslélektani felkészültségünkkel sem. Nem sok időnk van azon töprengeni, hogy mit mondott Freud, Jung vagy Bandura az agresszióról. Ezekben az esetekben elsősorban arra van szükség, hogy gyorsan felmérve a helyzetet mozgósítsuk érzelmi és készségbeli tartalékainkat, változatos viselkedési repertoárunkat, és ráérezzünk a helyes, arra az esetre érvényes megoldásra. Természetesen emellett szükség van arra, hogy az egyes gyermekeket megismerjük; megértsük, hogy hogyan gondolkodnak magukról, a világról; mit éreznek. Ehhez elsősorban nyitottságra, érzékenységre, emberismeretre, kreativitásra, humorra van szükségünk és nem a pszichológia tudomány beható ismeretére. A gyermek családi neveltetése, élettapasztalata, az óvodából-iskolából hozott pozitív vagy negatív tapasztalatai, személyiségjegyei, hozzáállása mind olyan dolgok, amelye-

ken csak hosszú idő alatt lehet változtatni. Meg kell próbálni elfogadni a hozzánk kerülő gyermekeket olyannak, amilyenek valójában, és törekedni kell egy jó kapcsolat kialakítására, amelyben a számukra mintát adó pedagógus egy biztos támaszt nyújt. Az iskolai mentálhigiénés szemlélet nem gyógyító, hanem a pedagógusokban, az iskolaközösségben rejlő saját erőforrásra épülő, amelyben meghatározó a nevelők aktív, közvetlen részvétele. Bizonyára valamennyien tapasztaltuk, mennyire bosszantó, ha nem tudjuk elmondani, amit szeretnénk. Ha a másik folyton közbekérdez, megjegyzéseket tesz, saját életének példáit regéli, ha egyszerűen nem jutunk szóhoz, és nem nyílik alkalmunk arra, hogy megfogalmazzuk, szavakba öntve önma gunk és a másik számára is körbejárjuk, ami a szívünket nyomja. Hallgatni nem könnyű, számos okunk lehet arra, hogy ne így tegyünk. Nézzük, milyen rejtett üzeneteket közvetíthetünk, ha nem hallgatjuk meg a másikat! 1. Amikor parancsolunk, utasítunk vagy irányítunk valakit, nem kimondva, de azt kommunikáljuk, hogy nem tartjuk kompetensnek saját problémája megoldásában, nem bízunk ítéletében, hozzáértésében. 2. Ha prédikációba kezdünk, azzal a külső hatalom, kötelesség és kötelezettség terhét rójuk a másikra. A „Jobb lenne, ha…”, „Azt kellene tenned, hogy…” kezdetű tanácsainkkal azt érjük el, hogy a másik visszahúzódjon, elforduljon tőlünk, hiszen bűntudatot és kisebbrendűségi érzést keltünk benne. 3. Amikor tanácsokat osztogatunk, kész megoldásokat vázolunk a másiknak, könnyen elérhetjük, hogy megerősödjön abban a hitében, hogy ő semmire sem képes. Függő helyzetbe hozzuk, elvitatjuk az önállóságát. Könnyen előidézhetjük a meg nem értettség érzését, hiszen olyan külső megoldásokkal hozakodunk elő, amelyek számára énidegenek, és – szinte biztosan – problémája csak egy részét érintik. 4. A tanácsoknál is keményebb elrettentés a sziklaszilárd logikus érvrendszer és a kioktatás. Nem szabad elfelejtenünk, hogy külső szemlélőként mindig egyszerűbb átlátnunk egy helyzetet, mintha magunk is részesei lennénk. (Pláne, mivel egy 5


7/4/11 6:17:03 PM


jelentős részét nem is látjuk.) Ezzel az előnnyel nem illik visszaélni, hiszen könnyen azt a képzetet kelthetjük a másikban, hogy inkompetens, alkalmatlan és tudatlan a saját életében. Tulajdonképpen „leszidjuk”, ahelyett, hogy megértenénk. 5. Az elemzés, értelmezés és amatőr pszicholo gizálás hasonló eredményre vezet. Ha a leve- zetés helyes, a másik kiszolgáltatottnak, védtelennek érezheti magát, ha téves a gondolatmenetünk, felbőszíthetjük az alaptalan elemezgetéssel. (Ráadásul egy nehéz helyzetben lévő ember igen sérülékeny és bizonytalan, így majdnem minden értelmezésben fog találni valami igazat és rá nézve veszélyeset.) Azzal, hogy rávilágítunk egy probléma gyökerére, még nem oldottuk meg azt. Ha a másikat „lelkileg lemeztelenítjük”, majd otthagyjuk, hogy kezdjen az érzéseivel, amit akar, többet ártunk neki, mintha semmit sem tettünk volna. 6. A biztatás és vigasztalás sokszor azzal a rejtett motivációval történik, hogy minél gyorsabban múljanak el a másik rossz érzései, mert számunkra kellemetlen, kínos ezek elviselése. Kényelmetlennek találjuk a fájdalmát, rossz hangulatát, ezért megpróbáljuk kizökkenteni ebből, elterelni a figyelmét: „Hidd el, holnapra jobb lesz!”, „Előbbutóbb minden jóra fordul!” stb. Mivel ez igen átlátszó viselkedés – szinte mindenki alkalmazza –, a másik hamar rájön, hogy terhes számunkra, és nem remélhet megértést, meghallgatást. 7. A kikérdezés, kutakodás bizalmatlanságot ébreszt, hiszen egyfelől irányítja a beszélgetést (kérdésekre kell válaszolni, ahelyett, hogy magunk dönthetnénk arról, mit és hogyan mondunk el), másfelől olyan területeket érinthet, amelyről a másik nem akart beszélni. Mindenkinek megvan a joga a titkaihoz, és attól, hogy nehéz helyzetbe kerül, még nem köteles erről a jogról lemondani. A legtöbbször azért fordulunk ezekhez a viselkedési formákhoz – annak ellenére, hogy mindan�nyian tapasztaltuk már a saját bőrünkön, mennyire eredménytelenek –, mert nem tudunk hallgatni. A beszéddel, írással, olvasással szemben a hallgatás képességét szinte egyáltalán nem fejlesztjük, holott az ébren töltött óráink 80%-át kommuni-

kációval töltjük, és ebből kb. 45%-ot hallgatunk. A hallgatás kommunikáció. A hallgatás személyes. Azt kívánja, hogy a beszélő bőrébe bújjunk. „Azt a képességet követeli meg, hogy képzelőerőnkkel kövessük nyomon a másik nyelvét. A hallgatással tulajdonképpen a másik szavait használjuk.” (Leslie Farber) A kutatások szerint azonban azoknak a szavaknak, amelyek eljutnak a fülünkhöz, 75%át figyelmen kívül hagyjuk, félreértjük vagy azonnal elfelejtjük, holott a jó hallgatónak nem elég, ha a szavak szintjén felfogja a hallottakat. A hatékony – értő – hallgatás arra is odafigyel, amit a másik nem mond el, azaz a szándékaira, érzéseire, elvárásaira. Ez az információ a testnyelven, a nem verbális kommunikáció értő dekódolásán át jut el hozzánk. Az aktív, személyes hallgatáshoz tehát figyelemre, összpontosításra és gyakorlásra van szükség. A jó és a rossz hallgató közti fő különbség, hogy mit kezdenek a hallgatás során eltelt idővel. Mivel az agy sokkal gyorsabban működik, mint ahogy a másik beszél, egy-egy információhalmaz feldolgozása után szünetet tarthat. A rossz hallgató ezt az időt arra használja fel, hogy kikapcsoljon, máson gondolkozzon, álmodozzon vagy előkészítse saját mondandóját. A jó hallgató azonban újra lejáts�sza a hallottakat, feldolgozza, emlékezetébe vési. Odafigyel a beszélő nyelvezetére, szókincsére, szófordulataira, arra, hogyan fejti ki a mondanivalóját, mi a célja, mi a valódi mondandója. Megfigyeli a gesztusait, testtartását, arckifejezését. Odafigyel arra, mi az, ami nem hangzik el. Figyel saját érzéseire, gondolataira, amelyek óhatatlanul módosítják a megértést. Ellenőrzi, hogy összhangban van-e a beszélővel, mit üzen számára. Kérdéseket tesz fel, amivel ellenőrzi, hogy megértette-e, amit a másik mondott, átfogalmazza, megismétli az üzenetet. Nem jó, ha hallgatás közben azt tervezgetjük, mi az, amit mi szeretnénk mondani, ha gondolatban már át is futunk a beszélgetésen, ha türelmetlenül várjuk, hogy végre szót kapjunk. Nem jó, ha közbevágunk, témát váltunk vagy nem tartunk szünetet, és ezáltal kényszerítjük rá mondandónkat a másikra. A lényeg nem a reagálás, hanem a figyelés. Rá kell éreznünk, mi az egyedi, mi a személyes abban, amit hallunk.

6


7/4/11 6:17:03 PM


A csoportok szerepe Az első emberi közösséget életünkben a családi „kis csoport” alkotja, majd minden életszakaszunkban szükségszerűen kapcsolódunk egy-egy kisebb közösséghez, amely személyiségünket formálja, fejleszti a kapcsolatokban szerzett ismeretek által, az átélt élményeken keresztül. Ezek egy része intézményes, vagyis formális közösség, mint például az óvoda, iskola; másik részét a rokonszenv, szimpátia, kölcsönös választások alapján kialakuló informális csoportok alkotják. Odatartozás-élményünk, a kölcsönösség nagy erővel bír, és egyben a befolyásoló hatások alapvető forrása. A személyiség alakulását másfajta csoportformák is befolyásolják, mint például az ún. „referenciacsoportok”, amelyekhez erősen vonzódunk, közéjük tartozónak szeretnénk érezni magunkat, felvesszük viselkedésmódjukat, szokásaikat, adunk a csoport véleményére. Ezek a csoportok kamaszkorban különös jelentőséggel bírnak. Csoportok keretében zajlik szociális életünk jelentős része, személyközi kapcsolataink interakciók keretében, különböző kommunikációs formákban valósulnak meg. Egyéni megnyilatkozások, törekvések és igények fogalmazódnak meg, érdekek, vélemények ütköznek egymással, nézetkülönbségek formálódnak. Ezekben a folyamatokban nem mindenki vesz részt egyforma mértékben, egyesek vis�szahúzódnak, esetleg kiválnak a csoportból, mások maximálisan bevonódnak, vezéregyéniséggé válnak. Indulatokon és érzelmeken keresztül dinamikusan változó rokon- és ellenszenvi viszonyok alakulnak ki, kibontakozik a csoport saját értékrendje és belső normarendszere. A közös döntések és megegyezések a csoport belső szabályaivá erősödnek, kialakul a csoportkultúra. Minden csoport lényeges eleme a „mi tudat”-ot alkotó csoportidentitás. A csoport működése során mindenkinek felkínál egy funkciót, amelynek teljesítését az egyéntől elvárja. A mindennapi életben különféle szerepelvárásnak kell megfelelni: családunkban, hivatásunk során, barátaink között különféle önként vállalt vagy kötelező szerepeink vannak. A szerep nem azonos egy eljátszandó viselkedésformával, hanem egy bizonyos életszituációban, az adott helyzet követelményeinek megfelelő viselkedést jelenti. Egy csoporton belül is kialakulnak a különböző

szerepek, még akkor is, ha a csoport rövid életű, egy meghatározott céllal, adott feladat elvégzésére szerveződik. A csoporttagok készségük, képességük szerint vehetik fel a csoport által kínált funkciókat (pl. valaki az életben vezető szerepet tölt be, ezt a szerepét más közösségben is érvényesítheti), de kialakulhatnak érzelmi problémára válaszoló szerepek (függőségi szerepek, ellenszegülő szerepek, versengő szerepek) is. A feladatorientált szerepek, mint pl. a kezdeményező, az információkereső, a véleményfeltáró stb. mind a csoportmunka elmélyítését szolgálják. A csoportfenntartó szerepek – mint pl. az összhangteremtő, az ösztönző – a kapcsolatok elmélyítésén, a feszültségek oldásán, az emberi erőforrások feltárásán keresztül segítik a csoportmunkát.

A csoportvezető szerepe A csoportvezetőnek a csoporton belül három jól elkülöníthető szerepe van.

1. A csoport megalakítása és fenntartása A csoport és a vezetője kölcsönösen egymásra van utalva, függenek egymástól. Egyrészt a csoportvezető csak akkor létezik, ha van csoport, amelynek ő a vezetője, másrészt a csoport léte is feltételez egy vezetőt. A csoportvezető azáltal, hogy a csoportja létrejön, felelősséget vállal ennek létrehozásáért, változásáért és életben tartásáért.

2. A csoportkultúra kialakítása A csoportkultúra a csoport tagjaira jellemző értékítéletek, nézetek, szokások és hagyományok együttese. A csoport fejlődésével egyidejűleg alakul ki, de igen lassú folyamat. A tagok egyéni gondolataikat, nézeteiket, értékeiket, értékítéleteiket viszik be a csoportba, amelyek hátterükből, etnikai, kulturális és faji örökségükből származnak. Ezek az értékek a kommunikáción keresztül válhatnak mindenki számára elérhetővé. Minél több összejövetele van a csoportnak, a kultúra egyre gyarapszik és a csoport fennállása alatt többször is változhat. A csoportkultúrát a környezet is befolyásolhatja. 7


7/4/11 6:17:03 PM


A csoporttagokban végbemenő változások előidézője, legfontosabb előmozdítója – sok iskola szerint – nem a vezető, hanem maga a csoport. A csoportnormák, -szabályok, -értékek, -kultúra megte remtője is maga a csoport, mégis a vezető felel a csoport működéséért, a csoportkultúra kialakulásá ban is döntő szerepet játszik. E kettősség nehéz feladat elé állíthat egy vezetőt: ha túlzottan beavatkozik a csoportfolyamatokba, ha túlzott mértékben szabályozza azokat, akkor megakadályozza, hogy a csoport önmagától fejlődjön, változzon – saját kultúráját nyomja rá a csoportra. Ha viszont teljesen a csoportra hagyatkozik, akkor a kialakuló csoportkultúra hiányt szenvedhet olyan tényezőkben, amelyek az önismereti fejlődést szolgálják, és a csoporttagok elégedetlenségének kialakulásával járhat. A csoport kialakítandó kultúrájának érdemes néhány alapvető normát tartalmaznia, amelyek elősegítik az önismereti tanulást1: • Önfeltárás, érzések megmutatása, feltárása. • Spontaneitás, természetes megnyilvánulás. • Tolerancia a különféle másságokkal szemben. • Személyes érzések használata interakciókban anélkül, hogy másokat megbélyegeznénk, megbántanánk. • Egyének bevonása, aktív részvétele a csoporttevékenységekben. • Segítő, támogató magatartás a csoporttagokkal szemben. • A csoport fontosságának elfogadása. • Csoportszabályok kialakítása.

porttagok magától értetődően elfogadják szakmai illetékességét, ami megkönnyíti számára a fontosnak tartott normák kiépítését, a viselkedési normák lefektetését. Olyan megjegyzéseket, kommentárokat tehet, amelyekkel erősíthet vagy éppen gyengíthet bizonyos normákat. Természetesen minden vezetőnek saját egyéni stílusa van, mely hitelessé teszi. Másrészt a vezető mintaadó szerepet is magára vállal. Minden csoporttag berögzült magatartási mintákkal, szerepekkel megy egy önismereti csoportba, azzal az elvárással, hogy finomítson, alakítson régi beidegződésein, új viselkedési formákat próbáljon ki. A csoportvezető megmutathatja, elfogadtathatja az új szemléleti és magatartási mintákat, tükröt mutathat a csoporttagoknak. A mintaadás nem valami tökéletes, nem tévedhetetlen, mindenható képet jelent, hanem egy gyengeségeket is megmutatni tudó, reális képet.

3. A csoportfolyamat megvilágítása

Minden interakciónak két oldala van, egy tartalmi (mit?) és egy folyamati (hogyan?, miért?) oldala. A folyamati oldal tartalmazza a probléma- és feladatmegoldások során a résztvevők különböző szerepvállalásait, indulatáttételeit, érzelmi reakcióit. A csoportvezető elsődleges feladata a folyamati oldal megvilágítása, a csoport felkészítése arra, hogy képesek legyenek észlelni a csoportdinamikai folyamatokat. Ha ezt nem tudja elérni, akkor ő maga sem tud eredményes önismereti csoportvezetőként A vezetőre kettős szerep hárul, egyrészt a csoport működni. irányításának és fejlesztésének szakembere. A cso-

Énvédő mechanizmusok Az emberek általában boldogságra törekszenek, amit rendszerint a harmónia, a nyugalom, az oldottság érzésével írnak körül. Életünk azonban tele van szorongásokkal, feszültségekkel. Csecsemőkorunktól kezdve megtanuljuk, hogyan hárítsuk el a szorongáskeltő helyzeteket azért, hogy személyiségünk sértetlenségét megőrizzük. Szorongást 1

nemcsak agresszió, magány, visszautasítás kelthet, hanem az önmagunkkal való szembenézés is. Az önismeret fejlesztése, önmagunk mélyebb megismerése olyan belső szorongásokkal jár, amelyek elhárítására működésbe lépnek a védekező, elhárító, énvédő mechanizmusok.

Forrás: Rudas János: Delfi örökösei

8


7/4/11 6:17:03 PM


A védekező mechanizmusok fajtái (a teljesség igénye nélkül): Elfojtás: Amikor kínos tapasztalatokat felejtéssel, azaz elfojtással tüntetünk el. Ha valakit például egy osztályközösségben nem fogadnak el a társai, akkor ezt kifelé a következőképp reagálja le: „Engem nem érdekel, hogy nem szeretnek az osztálytársaim, vannak nekem más barátaim.” Tagadás: Minden elhárító mechanizmus tagadással kezdődik, de önálló jelenségként is definiál ható. Lényege: a külső világ elemének vagy vala milyen belső lelkiállapotnak a figyelmen kívül hagyása: „Én nem bukhatok meg.”, „Én nem lehetek beteg.” Regresszió: Ha egy személyiség visszacsúszik egy korábbi fejlődési szintre, a korábbi fejlettebb szint felelősségvállalása, erőfeszítése, problémamegoldása alacsonyabb szinten jelenik meg. Például a már serdülő gyerek egy korábbi, kisgyerekes viselkedési, érzelmi szintre esik vissza: hisztizik, óvodáskori félelmei (pl. elrablás) jelennek meg. Izoláció: Indulati tartalmak és a hozzájuk kapcsolódó indulat, érzelem egymástól való elkülö-

nítése. Például a gyűlölt személlyel való semleges, közömbös viselkedés, Meg nem történtté tevés: Az idő gondolati vis�szafordítása, egy megtörtént esemény meg nem történtté tétele. Projekció: Amikor valaki indulatai, vágyai, konfliktusai gyökereit másnak, általában a külvilágnak tulajdonítja. Pl. „Nem én dolgozom rosszul, hanem a főnökeim/tanáraim szúrnak ki mindig velem.” Reakcióképzés: Az egyén az elhárítandó indulattal szemben egy ellentétes szokást alakít ki. Például amikor valaki elfogadhatatlan helyzetre túlzott elfogadással reagál. Racionalizálás: Az egyén ésszerű vagy ésszerűt len magyarázatot talál viselkedésére. Az egyén saját maga is meg van győződve magyarázatának valóságos voltáról. „Inkább én megeszem ezt a sok édességet, mert ha a gyerekek eszik meg, elromlik a foguk.” Kompenzálás: Az egyén vélt vagy valós gyengesége, fogyatékossága feszültséget kelt benne, ezt túlzott kompenzálással próbálja csökkenteni. Például hirtelen hatalomhoz jutott, nem megfelelő képességű személyek hatalmaskodása.

Ellenállás az önismereti tevékenységekben A legfontosabb csoportdinamikai feszültséget a vezetőhöz való viszony és a vele való versengés okozza. Ha nincs formális vezető, akkor a csoport saját belső erőviszonyait figyelembe véve emel ki egy vezetőt. Ha van kijelölt vezető, akkor ez a pozíció a csoporttagok részéről elvárásokkal, igényekkel találkozik, majd ezekkel ütközik meg. Az önismereti csoportoknál elkerülhetetlen, hogy szembe találjuk magunkat az egyes csoporttagok, illetve az egész csoport ellenállási megnyilvánulásaival. Néhány példát sorolunk fel, amelyek ebben a formában, az ún. „csoporthelyzetben” fordulnak elő: Hallgatás: Általában az induló csoportoknál, a folyamat elején, illetve az egyes csoportfoglalkozások elején fordul elő a csoport együttes ellenállásaként. Bűnbakképzés: Gyakori mechanizmus, amikor mindenki „rászáll” arra, aki eltérő, egyedi viselkedésével felhívja magára a figyelmet. (Ez egy ellenállási megnyilvánulás is lehet.) A bűnbakképzés ne-

gatív csoportfolyamat, hiszen a bűnbaknak megtett személy igen nehéz helyzetbe kerülhet, végső esetben akár ki is léphet a csoportból, másrészt feleslegesen oldja azokat a természetes feszültségeket, amelyek a csoport fejlődését elősegíthetnék. Alcsoport-alakítás: A csoport egy kisebb része vagy egy pár szoros szövetségre lép, saját sub groupot alkot. Ezeket a subgroupokat gyakran a közös titok vagy közös tevékenység tartja össze. Bár ezek a szoros barátságok természetes és általában pozitív megnyilvánulások, a csoportmunkát mégis nehezítik, hiszen megosztják a csoportot, illetve a subgrouptagok számára védelmet jelentenek a mélyebb érzelmi bevonódástól. Komédiázás: A feladatok kollektív elviccelése, kifigurázása arra utal, hogy a téma olyan feszültségeket hozott a felszínre, amelyekkel a tagok adott helyzetben nem tudnak más eszközzel megküzdeni. Technikai ellenállás: A tagok olykor a feszültséget keltő témák helyett mellékes, technikai jellegű kérdésekbe kapaszkodnak (pl. késés, hiányzás), 9


7/4/11 6:17:03 PM


ezeken keresztül adják ki az egymással kapcsolatos feszültségeiket. Megmentősdi: Az önismereti gyakorlatok megbeszélése sokszor olyan tanulságokkal is szolgál a tagok számára, amelyek kellemetlenek. A többiek ilyenkor gyakran védelmükbe veszik a kellemetlen helyzetbe kerülő tagot. Ezek fontos gesztusok, azonban megnehezítik a hibákkal való szembenézést, csökken a visszajelzés hatékonysága. Általános távolítás: A csoporttagok általánosságokat fogalmaznak meg, személyes véleményüket mások vagy a közösség szájába adva fejezik ki (pl. „Az emberek általában…”). Fontos, hogy ezeket

a folyamatokat idejében leállítsuk, az „itt és most” -ra koncentráljunk. Áttolás: A csoport a belül keletkező feszültségeket nem tudja/meri megfogalmazni, így külső céltáblát keres haragjának (pl. közösen szidnak egy tanárt). Függőség a csoportvezetővel szemben: Ha a csoport mindent a vezetőtől vár, azzal hátráltatja az önismereti tapasztalatok megszerzését. A csoportvezetőnek fontos figyelnie arra, hogy ne kerüljön ebbe a helyzetbe, hiszen a személyes felelősségvállalás nélkül a diákok nem szereznek tényleges tapasztalatokat, csupán „eljátsszák” az önismereti játékokat.

Az agressziómentes kommunikáció A pedagógusok többsége sokféle közösséggel, személyiséggel érintkezik nap mint nap, ami önmagában is nagy figyelemkoncentrációt, alkalmazkodóképességet, fejlett kommunikációs technikákat igényel. Léteznek olyan általános kommunikációs alapelvek, amelyek minden emberi kapcsolatban irányadók lehetnek és mindenki számára – könnyebben vagy nehezebben, de – elsajátíthatók. Fontos azonban, hogy ezek csak a fejlődés irányát határozzák meg, az egyedi utat mindenkinek magának kell végigjárnia, amelyben a legfontosabb lépés, hogy ne féljünk szembenézni saját kommunikációs nehézségeinkkel. A hatékony kommunikációhoz a megfelelő önismeret elengedhetetlenül szükséges, hiszen csak olyasmit tudunk szabályozni, amit ismerünk. A kommunikáció eredményessége szempontjából kívánatos, hogy képesek legyünk meghatározni, mikor mennyit akarunk megmutatni vagy elrejteni magunkból, szükség esetén tudjunk őszintén megnyilvánulni, elmondani a véleményünket, kifejezni az érzelmeinket, ugyanakkor semmi olyat ne mutassunk, amely – akaratunkon kívül – lerontaná a kommunikációnk hatását. A kommunikáció a latin communis szóból ered, ami azt jelenti: közös. Amikor kommunikálunk, közösséget teremtünk valakivel. Minden kommunikáció kapcsolatokat hoz létre és változtat meg. Ráadásul mint Paul Watzlawick mondta: „Személyközi helyzetekben nem lehet nem kommunikálni.”, tehát bármi, amit egy másik emberrel kapcsolatba

kerülve teszünk, kommunikáció, közlésértékkel bír. Gondoljunk bele, hogy magának a hallgatásnak mennyi fajtája van: zavart, beszédes, dacos, megrendült, kínos vagy éppen szorongó hallgatást tudunk – szinte minden esetben probléma nélkül – megkülönböztetni. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a kommunikációnak nemcsak a tartalmáról beszélhetünk, hanem van egy úgynevezett kapcsolati aspektusa is, amely megadja, hogy egy adott közlés hogyan értelmezhető. Az önérvényesítés általános joga minden embernek, azonban bizonyos körülmények erősen megszabják azokat a határokat, amelyeken belül megjelenhet. A vezető és a beosztottak kommunikációja nem egyenrangú kapcsolatban valósul meg, hiszen a szervezet alá-fölé rendeltségi viszonya által meghatározott. Ez a viszony hatalom-, ill. tekintélyorientált, a szervezet érdekeinek érvényesítése megkívánja, hogy az utasítások egy hatalmi központból kiindulva átfogják az egész tevékenységet. Azonban ezekben az egyenlőtlen kapcsolatokban is vannak önérvényesítési jogaink, bár a munkaköri kötelezettségek és utasítási jogkörök által korlátozottan. Ezek a szabályzatok ugyanakkor nemcsak korlátozzák a beosztottat, hanem egyben védik is a despotikus kapcsolattól. Az önérvényesítés (asszertivitás) bizonyos helyzetekben nem okoz nehézséget, ugyanakkor vannak olyan szituációk, amelyekben kimondottan nehéz valódi érdekeinknek és szükségleteinknek megfelelően viselkednünk. Az asszertivitás elsősorban a

10


7/4/11 6:17:03 PM


személy magabiztosságától és életszemléletétől függ, mértékét azonban az adott szituáció is befolyásolja. Ugyanakkor az asszertivitás sosem erőszakos vagy megalázkodó. Legjobban az agresszív és az alárendelődő (szubmisszív) viselkedéssel összehasonlítva tudjuk leírni. Az agresszív viselkedésre jellemző az erőszakosság, a túlzott rámenősség. Ez a viselkedés abban a meggyőződésben gyökeredzik, hogy a felek, akik részt vesznek egy interakcióban, nem rendelkeznek azonos jogokkal, vagyis az egyik félnek több joga van arra, hogy érdekeit érvényesítse, érzelmeit, indulatait, véleményét kifejezze. Az agresszív személy újra és újra átlépi az emberek közti szabad mozgástér határait és – ha hagyják – benyomul a másik területére. A partner ilyenkor elnyomottnak, frusztráltnak érzi magát. Ha az agresszió nyílt (pl. sértés, megalázás), akkor a másik azonnal felismeri, hogy agresszorral van dolga. Van azonban olyan burkolt agresszió is, amelyet már nehezebb felismerni. Ha például valaki sértett alapállással, duzzogással éri el, hogy ő irányítsa a kommunikáció egészét – vagy az érzelmi zsarolás egyéb eszközeihez nyúl –, akkor már igazi manipulációról van szó, ami megnehezíti a védekezésünket. Az alárendelődő, szubmisszív viselkedés az agresszív ellentéte. A félénkség, bizonytalanság jellemző rá, hiszen az alárendelődő ember szintén egyenlőtlennek látja az emberi kapcsolatokat, azonban ebben az esetben magát tekinti jogfosztottnak. Nem használja ki pszichológiai mozgásterét, nem mer véleményt nyilvánítani, kérni, kérdezni vagy visszautasítani. Mivel tökéletesen biztos akar lenni a dolgában, annyira beszűkíti érzelmei és gondolatai kifejezésének mozgásterét, hogy szinte már a szorongás kalodájába zárja magát. Retteg attól, hogy őszinte megnyilatkozásaival, jogai hangsúlyozásával és érvényesítésével megbánt másokat. Gyakran érzi magát elnyomottnak, frusztráltnak, ami olykor a környezet számára érthetetlen indulatkitörésekben nyilvánul meg. A nevelés pszichológiai értelemben „befolyásolás”. A „befolyásolás” szónak talán van némi pejoratív felhangja a magyar nyelvben, annak ellenére, hogy nehezen telik el nap, hogy ne igyekeznénk befolyásolni valakit, vagy ne történne ilyen kísérlet irányunkba. Minőségi különbségek vannak azonban a befolyásolás egyes típusai között elsősorban ab-

ból a szempontból, hogy a befolyásolt csak külső alkalmazkodáson megy keresztül, vagy megtörténik a belső elfogadás. A befolyásolás hatása szempontjából Kelman három folyamatot különböztet meg: behódolást, azonosulást és interiorizációt, azaz belsővé tételt. Behódolásról akkor beszélünk, ha az egyén azért veti alá magát egy másik ember vagy embercsoport akaratának, mert reméli, hogy ezzel kedvező reakciót vált ki. Amikor az egyén behódol, azt teszi, amit elvárnak tőle – vagy legalábbis amit hisz, hogy elvárnak –, mégpedig azért, hogy ezzel kiváltsa a számára kívánatos reakciót. Nem azért választ adott viselkedést, mert hisz annak tartalmában, hanem hogy a megfelelő hatást idézze elő. Mivel a behódolás személyfüggő és nem jelenik meg benne az a momentum, hogy a behódoló énképébe illesztené a befolyásolás tartalmát, így nagyon illékony jelenség. A behódolás révén vállalt véleményeket csak olyankor kell hangoztatni, amikor az érintett személy viselkedését a befolyásolónak módja van megfigyelni. Az azonosulás folyamatában az egyén azért tesz magáévá valamilyen más személytől vagy csoporttól származó viselkedést, mert ez a viselkedés kielégítő a személy önmeghatározása szempontjából. Az azonosulás lényege, hogy a személy a befolyásolás elfogadása hatására valamilyen szerephez jut a befolyásolóval való kapcsolatában, amely számára kívánatos. Az azonosulás abban hasonlít a behódoláshoz, hogy az egyén nem azért teszi magáévá a kiváltott viselkedést, mert az önmagában, belsőleg kielégítő; azonban különbözik abban, hogy az egyén valóban hisz az átvett véleményekben és cselekedetekben. Az azonosulás által elfogadott viselkedés azonnal életbe lép, ha az egyén az annak megfelelő szerepbe kerül. A befolyásolásra adott válasz harmadik típusát interiorizációnak, azaz bensővé tételnek nevezzük. Itt tehát maga az indukált viselkedés tartalma az előnyös. A befolyásoló jellemzőinek döntő szerepe van az interiorizációban is, de nem annyira a pozíciója vagy a szerepe, hanem a szavahihetősége, azaz a tartalomhoz való viszonya szempontjából. Ha például az ember elfogadja egy szakértő javaslatát, mert megoldásnak tekinti azt saját problémájára, és egybevágónak látja saját értékeivel, akkor ez már bensővé tétel. Ilyenkor általában nem változat11


7/4/11 6:17:03 PM


lanul és hiánytalanul fogadja el a javaslatot, hanem bizonyos mértékig módosítja azt, hogy az egyedi szituációnak, saját élményeinek legjobban megfeleljen. Úgy tűnik, hogy a bensővé tétel egyértelműen racionális folyamat, ez azonban koránt sincs így. Mindannyiunk értékrendjében, nézetrendszerében vannak irracionális elemek, sokszor azokat a gondolatokat fogjuk magunkévá tenni, amelyek ebbe illeszkednek, azaz maguk is irracionálisak. Ha valóban hatni akarunk a másikra, segíteni neki, akkor a befolyásolás legmagasabb szintjét, az interiorizációt kell megcéloznunk. Számos vizsgálat próbálta körüljárni azt, hogy mitől működik egy segítés, milyen feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki „csupán” beszélgetés által segíteni tudjon. Bastine három fő hatótényezőt ismert fel: 1. empátia, 2. feltétel nélküli elfogadás, 3. hitelesség (kongruencia).

Az empátia Az empátia a másik ember lelkiállapotába való beleélés képességét jelenti; általa képessé válunk arra, hogy mintegy belülről szemléljük a másik emberrel való történéseket, így érthetővé válik számunkra, mit érez, mit szeretne, mire vágyik, mi foglalkoztatja, hogyan reagál bizonyos dolgokra. A beleélés által tudjuk megérezni és megérteni azokat az érzéseket, indítékokat, törekvéseket, amelyeket a másik direkt módon, szavakban nem fejez ki, és amelyek a szituációból nem következnek közvetlenül. Az empátia révén saját magunkban felidéződnek a másik érzelmei és feszültségei. „A személyiség mintegy a másikba vetíti magát.”– írja Buda Béla. Minden ember sajátos képessége, hogy bele tudja élni magát a vele kapcsolatban lévő másik ember lelkiállapotába, ám nem minden helyzetben tudjuk – vagy akarjuk – alkalmazni ezt a képességünket. Sokszor csak magunkra figyelünk, saját céljainkat tartjuk szem előtt. Nem jut energia a másikra vonatkozó érzelmi benyomások elemzésére, a másikra való ráhangolódásra, a másik belső világában való elidőzésre. Az empátia azonban – mint Carl Rogers, a fogalom elterjesztője megfogalmazta – „bizonyos értelemben azt jelenti, hogy félretesszük az énünket”, átmenetileg lemondunk saját értékítéleteinkről, elveinkről, és megpróbáljuk a másik szemével nézni

a világot. A legelemibb empátiát gyakoroljuk, amikor a másik helyzetét saját személyünk behelyettesítése révén gondoljuk végig. Ez a „Mit tennék az ő helyében?” kérdés megválaszolását jelenti, azaz egyszerűen a másik szemszögéből próbáljuk nézni a dolgokat. Valójában a szociális helyzetekről való tudásunkat és a projekciós készségünket alkalmazzuk, azonban fontos, hogy ezt tudatosan tesszük, és a tudatosság megóv attól, hogy félreértelmezzük a helyzetet. A kommunikációs, önismereti alapgyakorlatok, amikor a másik helyzetébe helyezkedve élünk át egy szituációt, tulajdonképpen ezt az empátiás szintet célozzák.

A feltétel nélküli elfogadás Az elfogadó magatartás nem feltétele a másik személy pozitív vagy negatív tulajdonságainak, cselekedeteinek. Nem ezeknek szól, hanem magának a személynek, aki önmagában érték. Nem azt értjük alatta, hogy mindent helyeselni kell, amit a másik tesz, gondol vagy mond, hanem azt, hogy magát a személyt kell becsülnünk. Egyfajta pozitív tiszteletet jelent, amelynek nem függvénye a viszonosság. Talán úgy érthetjük meg leginkább, ha körüljárjuk, hogy mit nem tekinthetünk feltétel nélküli elfogadásnak: 1. A jó segítő nem értékel, és nem bírál. 2. Nem választja szét a személyiséget elfogadható és elutasítandó részekre. 3. Nem beszéli túl a másikat. 4. Nem vigasztal. 5. Nem akarja birtokolni a másikat, nem vár tőle behódolást. 6. Nem veszi át a problémamegoldás felelősségét. 7. Nem türelmetlen, és nem bagatellizálja a másik problémáját. 8. Nem távolságtartó. Rogers, a segítő beszélgetés egyik teoretikusa így fogalmaz a feltétel nélküli elfogadással kapcsolatban: „Amit itt leírok, az nem valami paternalisz tikus, szentimentális vagy társasági kellemes érzés. Ez a másik személynek mint önálló egyednek a tiszteletét és nem a birtoklását jelenti. Olyan, mint a rokonszenv, amelynek ereje van, de nem követelő…”

12


7/4/11 6:17:03 PM


A másik önértékelésének elősegítése

vel a legtöbb esetben nem oldhatjuk meg a másik helyett a felmerülő nehézségeket, azt kell elősegítenünk, hogy önbizalomra, önértékelésre tegyen A másik segítésében mindig döntő, hogy képesnek szert. Kommunikációnkkal építhetjük, de romboltartjuk-e a problémái kezelésére, megoldására. Mi- hatjuk is a másik önbecslését: Az önértékelést segítő kommunikáció - Szóban, írásban, négyszemközt vagy nyilvánosan elismerni - Bizalmat tanúsítani - A felelősséget ráruházni - A nem verbális kommunikáció szintjén is támogatni - Szemébe nézni - Mosolyogni - Elegendő időt szánni a beszélgetésre - Beismerni, ha valamit nem tudunk - Saját gyöngéinket megmutatni - Nyitottnak lenni a szükségletei iránt - Beszélgetés közben a pozitív mozzanatokat megerősíteni - A problémáit komolyan venni - A gondolatait, ötleteit értékelni - Titkokat tiszteletben tartani

A hitelesség A hitelesség követelménye a segítő személyiségére vonatkozik: az legyen, akinek mutatja magát. Ne viselje a segítés, a szívélyesség vagy az udvariasság maszkját. A hiteles ember, nem érez kényszert, hogy a másiknak „valamilyen képet mutasson”. Nem rejti el az érzéseit, gondolatait, de nem is akarja azokat mindenáron feltárni. Nem fél attól, amit a másik kifejez vagy kifejezhet, nyitott, befogadó. A saját érzéseit és viszonyulásait a társaiétól maximálisan el tudja választani. A hitelességhez az is hozzátartozik, hogy őszinte visszajelzéseket adjunk a másiknak saját viselkedéséről, tükröt tartsunk elé. Azonban nem mindegy, hogy a visszajelzés milyen kommunikációs formában jelenik meg ahhoz, hogy a másik képes legyen befogadni és elfogadni azt. A hatékony visszajelzés a következő jellemzőkkel bír:

Az önértékelést gyengítő kommunikáció - - - - - - - - - - - - - -

Felületesen ítélkezni Szorongást kelteni a másikban Túl nehezeket kérdezni Kritizálni Másokkal példálózni Túlzott követelményeket állítani Szóban vagy nem verbális módon lenézően nyilatkozni, kinevetni Piszkálódni, sóhajtozni, ironikus megjegyzéseket tenni (Akár vicces szándékkal) fenyegetni Kikérdezni, vallatni A bizalommal visszaélni Ridegen, érzelem nélkül reagálni Merev következetességgel érvelni, figyelmen kívül hagyva a másikat A döntést, megoldási javaslatot ráerőltetni, számon kérni

1. Leírja azt a magatartást, ami a visszajelzés alapjául szolgál. Fontos, hogy ez olyan magatartás legyen, ami a másik befolyása alatt áll, amin változtatni képes. 2. A magatartást követően hamar bekövetkezik. 3. Közvetlen, egyenes. 4. Saját énüzeneteket használ, azaz felelősséget vállal saját érzéseiért, gondolataiért. 5. Ellenőrzi, hogy a másik megértette-e a visszajelzést. 6. Odavágó kérdéseket tesz fel úgy, hogy a másik tudja, miért kéri az információt és nyilvánvaló számára, hogy a feladó nem tudja a választ. 7. Előrevetíti a másik magatartásának lehetséges következményeit. 8. Elfogadja, hogy a másiknak is van joga visszajelzést adni. 9. Tiszteletben tartja a másik jelzéssel kapcsolatos viszonyulását, nem erőlteti rá azt.

13


7/4/11 6:17:03 PM


Gyakori hibák, amelyek ellehetetlenítik a visszajelzés befogadását: 1. Ha értékelő, bíráló hangvételt ütünk meg, a másikat védekezésre kényszerítjük. Szinte kiprovokáljuk, hogy ne arra használja az energiáit, hogy megértse, amit mondunk, hanem arra, hogy érveket találjon ellene. 2. Általánosságokat mondunk, nem a konkrét viselkedést veszünk górcső alá. 3. Homályos következményekre utalunk: „Ez nem lesz így jó!”, „Bajba fogsz kerülni!”, „Majd megbánod!”stb. A saját véleményünkkel járó felelősséget elkenjük, nem vállaljuk fel. Olyan kifejezéseket használunk, mint „az emberek általában”, „sokan úgy gondolják”, „mások szerint” stb. 4. Szándékosan vagy véletlenül figyelmen kívül hagyjuk, illetve elértjük a másik érzelmeit.

5. Nem ellenőrizzük, hogy a másik megértette-e, amit neki üzentünk. Kérdéseit, fenntartásait akadékoskodásnak tekintjük. 6. A visszajelzés mögött rejtett szándék húzódik meg. Pl. bűntudat: „Nem akarom, hogy dühös legyél, de...”, harag: „Sohasem tudsz semmi jót csinálni…”, rivalizálás: „Akkor beismered, hogy…?” vagy felsőbbrendűségi érzés: „Ez velem nem történhetne meg, mert...” Ezekben az esetekben a viszony nem partneri, nem egyenrangú.

A kritika A visszajelzések sokszor azért okoznak nehézséget, mert bennük kritikát is meg kell fogalmaznunk. Pedagógusként különösen fontos, hogy folyamatosan alakítsuk a gyerek viselkedésmintáit, tehát gyakran kell élnünk a visszajelzéssel.

A kritika asszertív, ha…

A kritika agresszív, ha…

- Leírja azt a magatartást, ami a visszajelzés alapjául szolgál. Pl. „Közbeszólsz, mikor beszélek.”

- Értékelő, bíráló kijelentéseket használ: „Nagyon durván viselkedsz…”, vagy nehezen értelmezhető általánosságokat mond.

- A magatartást követően a lehető leghamarabb következik be.

- A késleltetett, elraktározott kritika dühöt kelt a másikban, hiszen ennyi idő elteltével nem sokat tehet az ügy érdekében.

- Közvetlen, a feladótól a címzettig megy. Nem használ alibiként másokat.

- Saját véleményét rákeni másokra vagy valamilyen általános harmadikra (pl. „emberek”, „a könyv”, „mindenki”).

- A feladó saját énüzeneteket használ, saját érzelmeit fogalmazza meg. Pl. „Szomorú vagyok, amiért…”

- Az érzelmeket elrejti, eltagadja, elferdíti, eltorzítja. Gúnyos, mogorva megjegyzéseket tesz, verseng azért, hogy kinek van igaza; a másik szándékain, indítékain vagy lelki problémáin tűnődik, moralizál.

- Ellenőrzi, hogy a másik megértette-e az elhangzottakat.

- Nem ellenőrzött. A feladó feltételezi az érthetőséget, vagy egyáltalán nem érdekli az, hogy a címzett érti-e az üzenetet. Pl. „Ne szakíts engem többet félbe ilyenekkel, hogy igen, de…”

- Odaillő kérdéseket tesz fel, amelyek információt kérnek. Fontos, hogy a címzett tudja, miért kérik az információt, és nyilvánvaló legyen számára, hogy a feladó nem tudja a választ, azaz nem vizsgáztatni akarja.

- Játszma jellegű kérdéseket tesz fel. Pl. „Mit gondolsz, én ettől hogy érzem magam?”, „Otthon is így viselkedsz?”

14


7/4/11 6:17:03 PM


- Meghatározza a magatartás jelen és/vagy jövőbeli következményeit.

- Homályos következményekre utal, pl. „Ezzel a viselkedéssel bajba fogsz kerülni.” vagy nem határoz meg semmiféle következményt.

- Olyan magatartásra utal, amellyel kapcsolatban a másik tehet valamit, ha akar.

- Olyan magatartásokra utal, amelyekre a címzettnek kevés hatalma van vagy egyáltalán nincs, ha önmagához hű akar maradni.

- Mindkét fél szükségleteit figyelembe veszi, felismeri, hogy olyan folyamatról van szó, ahol a közlő bármely percben lehet címzett is.

- A feladó nem olyan interakciónak tekinti a folyamatot, ahol mindkét fél szükségleteit figyelembe veszik.

- Megerősíti a másik létét, és elismeri arra való „jogát”, hogy kifejezésre juttassa reakcióját, bármi is legyen az, és hajlandó a kérdéseken játszmamentesen végigmenni.

- Megtagadja vagy lenézi a másikat azáltal, hogy eltagadja az érzéseit. Pl. „Ugyan már, túlérzékeny vagy…”, „Egyáltalán nem is vagy annyira dühös, ahogy mondod.”

Amikor reagálunk, ne a másik ellen, hanem a másikért mondjunk valamit! Próbáljunk meg az érzelmeihez szólni! Legyünk barátságosak és elfogadóak! Ne kezdjünk vitába, inkább javasoljunk, és ha tudunk, vázoljunk fel több lehetőséget! Értsünk egyet a másikkal, mielőtt saját mondandónkba belekezdenénk: „Teljesen igazad van, és egy másik szempont szerint…”, „Egyetértek veled, és remélem, Te is egyet fogsz velem érteni, ha azt mondom…”, „Erről nem sokat tudok, viszont eszembe jut, hogy…” stb.! Ha túlságosan sok megfogalmazásainkban az „Igen, de…”, „Ellenben…”, „Én viszont…” stb., akkor automatikus védekező reakcióra késztetjük a másikat, bezárjuk az ajtót a megértés előtt, még mielőtt valódi mondandónkat kifejthettük volna. Amikor a másik segítséget kér, akkor azt tőlünk kéri, és ennek értékét nem szabad elhanyagolnunk.

Teljes személyiségünkkel és felelősségünkkel vegyünk részt a folyamatban! Az egyik leggyakoribb probléma, hogy a személyes részvétel helyett a másikat állítjuk a középpontba. Minősítő teüzenetekkel bombázzuk („jó vagy”, „rossz vagy”), ahelyett, hogy saját érzéseinket, igényeinket fogalmaznánk meg énüzenetek formájában. („Én úgy érzem, amikor ezt mondod…”, ,,Én úgy tapasztaltam…”). Az én üzenetek rólunk szólnak, személyes viszonyulásunkról adnak jelzést, a másik pedig értelmezi őket. Minden ember sajátos képessége, hogy bele tudja élni magát a vele kapcsolatban lévő másik ember lelkiállapotába, ám nem minden helyzetben alkalmazzuk ezt a képességünket. Nem jut energiánk a másikra vonatkozó érzelmi benyomások elemzésére, a másikra való ráhangolódásra, a másik belső világában való elidőzésre.

Mielőtt belekezdenénk a foglalkozások tervezésébe… Azt tanácsoljuk, hogy mielőtt nekilátunk a foglalkozások megtervezésének, elindításának, próbáljuk ki a következő önismereti gyakorlatot, melyet SWOT-analízisnek neveznek. Az elemzés eredményeként egy olyan táblázatot kapunk, amely segít a helyzet kritikus értékelésében. Az eljárás lényege, hogy az ember összegyűjti, átgondolja az adott tevékenység/projekt gyenge és erős pontjait, valamint

azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehetőségei, és milyen veszélyekre számíthat. A fenti kifejezések angol megfelelőinek kezdőbetűi adják a SWOT betűszót. A megvalósítandó feladat tükrében töltsük ki a következő táblázatot! 15


7/4/11 6:17:04 PM


Belső tényezők

ERŐSSÉGEK

(Strengths) 1) ………………………………………… 2) ………………………………………… 3) ………………………………………… 4) ………………………………………… 5) …………………………………………

+

GYENGESÉGEK

(Weaknesses) 1) ………………………………………… 2) ………………………………………… 3) ………………………………………… 4) ………………………………………… 5) …………………………………………

Külső tényezők

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

-

(Opportunities) 1) ………………………………………… 2) ………………………………………… 3) ………………………………………… 4) ………………………………………… 5) …………………………………………

(Threats) 1) ………………………………………… 2) ………………………………………… 3) ………………………………………… 4) ………………………………………… 5) …………………………………………

Ha alaposan végiggondoljuk ezt a négy tényezőt, láthatjuk, hol vannak azok a pontok, amelyekre építhetünk (bal oldali mezők), és melyek azok, amelyek veszélyeztetik a sikeres megvalósítást (jobb oldali mezők). Vannak olyan tényezők, amelyek rajtunk múlnak, amelyeket nagyban befolyásolhatunk (belső tényezők), és akadnak olyanok, amelyek inkább függnek a szűkebb és tágabb környezettől, amelyben dolgozunk. Akkor érdemes belevágnunk a tervezésbe, ha a két oldalt (jobb és bal) egyensúlyba tudjuk hozni vagy elbillenteni a pozitívumok javára. Ez azt jelenti, hogy belső erősségeinket mozgósítjuk, és olyan külső erőforrásokra támaszkodunk (pl. kollégák, tanítványok, külső programok, civil szervezetek, mentorok…), amelyek megerősítik a programunkat.

Eszközök A hagyományos tábla helyett használhatunk flip chartot vagy csomagolópapírokat és vastag filceket. Ha az elkészült munkákat kitesszük az osztály falára, a rögzített gondolatok a következő alkalommal is szem előtt lehetnek. Szintén fontos eszköz lehet az interaktív tábla.

Szerződéskötés

A diákokkal megkötjük a „szerződést”, amely tartalmazza azokat a szabályokat, normákat, kereteket, amelyek a továbbiakban a foglalkozások során irányadóak. Erre azért van szükség, mert bár iskolai foglalkozás zajlik, mégis a megszokottól eltérő formában. A diákok számára ez a forma, munkaElső lépések… módszer ismeretlen, így tisztázni kell az együttműködés módját. A diákok javasolnak szabályokat, amelyek a csoA terem elrendezése portfoglalkozások keretét meghatározzák. Ezeket Fontos, hogy a foglalkozások során a tér elrendezé- a csoportvezető kiegészítheti. A szabályalkotás adse is az egyenrangú megszólalás lehetőségét segítse dig zajlik, amíg minden egyes csoporttag el tudja elő – ha csak valamilyen kis csoportos munka nem azokat fogadni. (Amennyiben nehezen kezelhető folyik –, a csoport a csoportvezetőkkel együtt kör- csoportról van szó, érdemes aláíratni mindenkivel a közösen meghatározott szabályokat.) ben ül. Így érvényesül a látni és látszatni elv is. 16


7/4/11 6:17:04 PM


Szabályjavaslatok: • Egymás meghallgatása. • Mindenki annyit mondjon magáról, amen�nyit holnap is jó érzéssel vállalni tud! • Érzelmekkel nem vitatkozunk! • Ha nem értünk egyet, ne a másikat minősítsük, hanem a véleményével vitatkozzunk! • Titoktartás (csoporton kívülre nem jut személyes információ). • Mindenki annyit kap a csoporttól, amennyit beletesz, tehát fontos az aktív részvétel! • Énnyelv használata (érzésekről, gondolatokról egyes szám első személyben beszéljünk). • Időkeret. • Passzolás lehetősége. (Hányszor? Hogyan?) • „Itt és most” szabálya (igyekezzünk magunkat az adott feladathoz tartani, ne kalandozzunk el az általánosságok felé, amennyiben az nem jelent többletet).

Elvárások tisztázása Mindenki kap egy lapot, az egyik oldalára mondatot írnak a következő kezdettel: „Azt várom ettől a foglalkozástól, hogy…” Felhívjuk a figyelmüket rá, hogy az elkövetkező x órára gondoljanak, olyat írjanak, ami megvalósulhat, azt ami eleve adott, nem kell leírni. Amikor ezzel készen vannak, a má-

sik oldalra azt írják: „Ezért megteszem, hogy…” A feladat második fele azért fontos, hogy tudatosuljon a diákokban, hogy nekik is tenniük kell valamit azért, hogy teljesüljön az elvárásuk. (Pl. Ha azt írják, új dolgokat akarnak megtudni, akkor ahhoz kérdezniük kell és odafigyelni a válaszokra.) Azért érdemes írásban kérni ezeket, mert szóban gyakran „Nem tudom…” a válasz, illetve a diákok hajlamosak elismételni, amit a társuk mondott. A papírokat összeszedjük, majd mindenki húz egyet és felolvassa. (Nem kell kitalálni, hogy ki írta.) A végén a csoportvezető összegzi a hallottakat, és reagál is rá.

A foglalkozások tervezése Az egyes fejezetek egy-egy óra tervezhető anyagát tartalmazzák. Minden anyagot úgy állítottunk ös�sze, hogy „túltervezett” legyen, válogatni lehessen az egyes feladattípusok, beszélgetési témák között. Azt, hogy mire helyezzük a hangsúlyt, mindenkor a csoport érdeklődése, dinamikája, érzelmi igényei és értelmi szintje határozza meg. A tanári kézikönyv végére egy olyan lépésről lépésre naplót illesztettünk, amelyben feljegyezhetők a gondolatok, az egyes órákkal kapcsolatos tapasztalatok, az óra során hangsúlyos témák, amelyeket a későbbiekben érdemes továbbgondolni, kidolgozni.

Társadalmi normák – társadalmi szerepek Közösségeink Közösségekbe tartozás Gondold végig, hogy jelenleg milyen közösségeknek vagy a tagja! Hány ilyen közösséget tudsz felsorolni? Fontos, hogy mindenki szót kapjon, aki el szeretné mondani a véleményét! Ha teljes osztál�lyal, nagy létszámmal dolgozunk, kis csoportos munkában is elvégezhető a feladat.

arra, hogy ne legyen senki számára kellemetlen vagy túl intim a helyzet! Lényeges, hogy a diákok megértsék, hogy nincsenek minden helyzetben megfelelő jó vagy rossz megoldások. Ha a pedagógus saját életéből merít példát, az hiteles forrás és jó beszélgetésindító a diákoknak.

Közösségi normák

Sokféleképpen lehet helyesen viselkedni

A családunk az a közösség, amelyhez a legszorosabban tartozunk. Sorolj fel három olyan normát, belső szabályt, amely úgy érzed, irányítja a családod életét!

Személyes példa bemutatása hasznos lehet. A diákok megkérdezése fontos, de figyeljünk

Kérjünk meg önként jelentkezőket, akik szívesen megosztanák a többiekkel gondolataikat! 17


7/4/11 6:17:04 PM


Mondják el, náluk otthon, a családban milyen belső szabályok, normák uralkodnak! Kérdések: • Ki alkotja meg nálatok a belső szabályokat, normákat? • Belevonnak-e téged vagy testvéreidet is ebbe a tevékenységbe? • Mely normákkal, szabályokkal értesz egyet, melyekkel nem? • Van-e következménye – és milyen – annak, ha valaki nem tartja be ezeket?

Önzés és önzetlenség Kérdések: • Ismertek-e szüleitek, nagyszüleitek elbeszéléseiből olyan közösségi formákat, amelyeknek ők egykor tagjai voltak? Szerintetek milyen sajátosságai, hozadékai voltak e közösségi formáknak? Ismertek-e napjainkban hasonló kezdeményezéseket? • Gondold végig, voltál-e már egy hasonló folyamat tanúja vagy áldozata! Milyen jelei vannak, ha egy közösség nem fogad el valakit? Kérdések: • Hogyan lehet bevonni valakit a közösségbe, aki kiközösítve érzi magát? • Mit tehet szerintetek egy pedagógus, és mit tehetnek a probléma megoldásáért a diákok? Rajzoljatok a táblára egy gondolati térképet, gyűjtsetek ötleteket! A kiközösítést átélt/átélő diákok számára igen kényes ez a kérdés. Fontos, hogy amennyiben valakiről kiderül, hogy ilyen helyzetben van, ne maradjon egyedül! Addig kell folytatni a beszélgetést, amíg mások is beszámolnak hasonló élményekről, és/vagy a tanár mond ilyen élményt a saját életéből! (Egy normál létszámú osztályban bizonyára több gyerek is van, aki már átélt megalázást, kiközösítést, mellőzést. Pl. testvéreivel szemben, táborban, baráti kapcsolatban, haveri közösségben, sportklubban… stb.) Lényeges, hogy a minősítés, értékelés helyett

az érzelmek kimondása, megfogalmazása kerüljön a beszélgetés középpontjába. Az alábbi táblázatban néhány olyan viselkedést találsz, amelyeket a közösségek alkalmaznak azokkal szemben, akiket nem akarnak elfogadni. Jelöld 1-től 3-ig, hogy mennyire tartod elfogadhatónak ezeket a módszereket! A diákok beszéljék meg közösen – egy összesítés keretében – a véleményeket! Az erre hajlandó diákok indokolják meg válaszaikat! A megbeszélésben fontos a pozitív hangulatra való törekvés, a megoldáskeresés. A diákok hozzanak olyan példákat, amelyek lehetséges, de pozitív alternatívák a közösségen belüli konfliktuskezelésre! Ha kiderül, hogy az osztályon belül szükség van közösségformálásra, a kirekesztés megelőzésére vagy kezelésére, érdemes több tanórát is erre a témára szánni. (Esetleg külső szakember, pszichológus bevonásával.) A következő fejezet segítséget nyújt a nemi előítéletek kezeléséhez, a harmadik pedig az alkalmazkodás–behódolás–önállóság kérdé seit célozza meg. Szépirodalmi ajánló: Szabó Magda: Abigél, 1970 Filmajánló: Harry Potter és a bölcsek köve, 2001 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Skanzenlátogatás (régi közösségi formák megismerése) Önismereti gyakorlat: Kit vinnél magaddal? Szakirodalom: Dambach, Karl E.: Pszichoterror (mobbing) az iskolában, Budapest, 2001

Kit vinnél magaddal? – gyakorlat Képzeljétek el azt a helyzetet, hogy a következő osztálykirándulásra az osztály létszámán felül további öt embert vihetünk magunkkal, mert a buszban ők is elférnek! Az öt helyre összesen 10 jelentkező van. Alakítsatok 5 csoportot, és vitassátok meg, kit vigyünk magunkkal! Ha a csoportok elkészültek (15 perc áll rendelkezésre), közösen kell majd döntést hoznunk.

18


7/4/11 6:17:04 PM

Tanári kézikönyv a Mi a pálya? 7. évfolyamhoz 12 éves lány. Jó tanuló, szorgalmas.

13 éves fiú. Közepes tanuló, kiválóan karatézik.

14 éves lány. Közepes tanuló. Mozgássérült.

13 éves fiú. Közepes tanuló, az osztályban igen népszerű, jó a hu mora.

13 éves fiú. Most került az iskolába, mert előző iskolájából eltanácsolták.

13 éves lány. Hat testvére van, ő a családban a legfiatalabb.

14 éves fiú. Igen jó tanuló. Szabadidejében szeret gitározni.

13 éves lány. Balettozni tanul, igen kevés a szabadideje.

15 éves fiú. Mivel külföldön élt, egy évvel később kezdte az iskolát.

14 éves lány. Tavaly ő nyerte az „iskola szépe” versenyt.

A feladatban felszínre kerülnek a diákok előítéletei. Ez természetes folyamat.

Nemi szerepnek megfelelő nevelés

Kérdések: • Mit gondoltok, miért következtek be ezek A megbeszélés alatt azonban két fontos kérdésre a változások? Milyen okai lehetnek, ha egy kell hangsúlyt helyezni: 1) Hogyan született a döntés? Hogyan, milyen családban a férfi marad otthon a gyerekkel? normák, szabályok alapján dönt az osztály Saját életetekben elképzelhetőnek tartjátok ezt a változatot? egy ilyen kérdésben? • Miért keresnek kevesebbet a nők? Szerintetek 2) Mit mutat a döntés az osztályban uralkodó egy családban feszültséget kelt, ha a nő töbértékekről? Kiket választottak, milyen tulajbet keres, mint a férfi? Lehetséges, hogy a nők donságokat tartanak fontosnak? félnek a sikertől? Egy karrierista nőt jobban megbélyegeznek, mint egy karrierista férfit? Nemi szerepek • Szerintetek lehet-e – és ha igen, hogyan – ezen változtatni? Mivel lehet motiválni egy gyereGondold végig, hogy otthon a családotokban ki végzi ket arra, hogy részt vegyen a házimunkában? inkább a következő tevékenységeket! Tegyél egy X-et a megfelelő oszlopba! A megbeszéléskor fontos hangsúlyozni, hogy egy családi rendszeren belüli szerepmegosztás mindig egyedi, nincsenek általánosan elfogadott jó vagy rossz megoldások. Hívjuk fel a figyelmet a generációk közti különbségekre, gondolkodtassuk el a diákokat arról, hogy nagyszüleik és szüleik szerepmegosztásai között milyen összefüggések (különbségek, hasonlóságok) vannak! Szóba kerülhet az is, hogy a diákok hogyan tervezik a szerepmegosztást a jövőben, saját családjukon belül. Kérdések: • Az osztályban milyen tevékenységek köthetők a fiúkhoz, milyenek a lányokhoz? • Vannak-e különbségek például a szabadidő eltöltésében, az ízlésben, a sportban? • Példákat gyűjthetünk nőies foglalkozást végző férfiakra (pl. óvó bácsi), férfias foglalkozást végző nőkre (pl. pilóta, taxisofőr).

Nemek közti egyenlőség

Kérdések: • Szoktatok-e a másik nemre jellemző tevékenységeket végezni? • Gyermekkorotokban tettetek-e ilyet? • Milyen reakciót váltottatok ki a környezetetekből? Szépirodalmi ajánló: Geraldine Brooks: A vágy kilenc része – Az iszlám nők rejtett világa, 1994 Filmajánló: Csavard be, mint Beckham! (angolnémet-amerikai vígjáték), 2002 Önismereti gyakorlat: „Mit keres a másik?” Szakirodalom: Atkinson Rita L. – Atkinson Richard C. – Smith Edward E. – Bem Daryl J.: Pszichológia, Osiris–Századvég, Budapest, 1995

19


7/4/11 6:17:04 PM


Mit keres a másik? A fiúk és a lányok alkossanak két külön csoportot! Mindkét csoport ugyanazt a kérdéslistát vitassa meg! Majd a két csoport közösen is beszélje meg, mire jutottak! Lehetséges kérdések: • Ki hozza meg a döntéseket? • Ki végezze a házimunkát?

• Csinálhat-e a férj/a feleség egyedül programokat? • Mi kell a jó házassághoz? • Mi a férj felelőssége? • Mi a feleség felelőssége? • Ki kezelje a pénzt? • Dolgozzanak-e mindketten? • Kié legyen az utolsó szó a döntéshozatalban? • Közös kasszán legyenek, vagy mindenkinek legyen saját pénze?

Életmód – gondolkodásmód Együttélés, alkalmazkodás, konformitás Milyen normák, hagyományok vannak az osztályközösségetekben? …és a családotokban? Milyen napirend szerint éltek? Érdemes a legfontosabb közösségi normákat a táblára is összegyűjteni. (Meg lehet szavaztatni egy fontossági sorrendet is.) Előnyös ezt a gyakorlatot közösségformálásra is felhasználni: elbeszélgetni a diákokkal arról, hogy milyen szabályokat, normákat tartanának még hasznosnak, mi segíthetné az osztályt az együttműködésben. Az összegyűjtött normákra, szabályokra mint „csoportszerződésre” lehet tekinteni.

hez nem tartozók látványosan magukra maradnak. Ez kedvez a klikk fennmaradásának, hiszen nem jelenik meg vele szemben olyan összetartó erő, amely felszámolására képes lenne. A klikk alapja informális: lehet alkalmi közös érdek felismerése, de lehet valamilyen elemi, társadalmi összetartozás (azonos ízlés, rokonság, származás) is, amely eleve bizalmat teremt a tagok között.

Alkalmazkodás a többséghez Figyeld meg az ábrákat! Döntsd el, hogy a bal oldali vonal melyik vonallal azonos hosszúságú a jobb oldalon láthatóak (A, B, C) közül! A diákok jegyezzék fel maguknak a választásukat, mielőtt továbbolvasnák a szöveget! Kérdezzük meg, egyszerű volt-e számukra a döntés!

Milyen az osztályközösségetek? Vannak-e csoportok? Klikkek? Tudod-e, mi a különbség a kettő között? Miben nyilvánul meg (pl.: öltözködés, zenei ízlés), Milyen csoportokhoz tartozol? Miben kellett változhogy valaki egy adott csoporthoz tartozik? nod, hogy a csoport befogadjon? Milyen olvasmányélményeid vagy filmélményeid A klikkben az összetartó erő nem a ragaszko- jutnak eszedbe erről a témáról? dás, a megszokás adta nyugalom és a biztonságérzet, hanem a mások rovására érvényesülő, Hangsúlyozzuk, hogy a konformitás egy terkíméletlen érdekképviselet. A klikk nem képes mészetes jelenség, ami összetartja a társadalalkalmazkodni a környezethez, helyette azt mat, megteremti az együttműködés lehetősévárja, hogy a környezet alkalmazkodjon hozzá. gét! Általában nem szégyen, ha konformistán A klikkek a közösség adta erőforrásokon élősviselkedünk, azonban vannak olyan helyzetek, ködnek, és sokkal kevesebbet adnak vissza a köahol ki kell állnunk a véleményünkért. Ha a dizösségnek, mint amennyit kivesznek belőle. ákok nem hoznak saját példákat, analógiákat, A klikkek által uralt közösségekben a klikkekérdemes utalni olyan történelmi eseményekre, 20


7/4/11 6:17:04 PM


ideológiákra (pl. fasizmus), ahol egy társadalom konformista viselkedése katasztrófához vezetett.

4) Keressetek 3 olyan külső tulajdonságot, ami mindhármótokra jellemző! 5) Keressetek 3 olyan külső tulajdonságot, ami közületek két emberre jellemző! Alkalmazkodás a kisebbséghez 6) Keressetek 3 olyan külső tulajdonságot, ami egyikőtökre sem jellemző! Alkossatok 3-4 fős csoportokat, fogalmazzátok meg 7) Keressetek 3 olyan szokást, ami mindhármó a kísérletek tanulságát! Válasszatok szóvivőt, aki betokra jellemző! számol erről az osztálynak! 8) Keressetek 3 olyan szokást, ami közületek két emberre jellemző! Fontos, hogy a diákok saját szavaikkal fogal9) Keressetek 3 olyan szokást, ami egyikőtökre mazzák meg a tanulságot, ami foglalja magába sem jellemző! azt is, hogy az ő életükben mit jelent az alkal- 10) Keressetek 3 olyan közös dolgot, amihez mindig mazkodás, hogyan érik tetten ezeket a jelenséragaszkodtok, amiben nem engedtek másokgeket. nak! 11) Keressetek 3 olyan közös dolgot, amiben hajlanA kutatások egyik legfontosabb tanulsága az volt, dóak vagytok kompromisszumra! hogy a kisebbség határozott véleménye képes el- 12) Keressetek 3 olyan közös dolgot, amiben egyálgondolkodtatni, valódi véleményük megváltoztatátalán nem okoz gondot alkalmazkodni másoksára késztetni az embereket. Gondoljunk a történehoz! lemre! A szellemi újítások, társadalmi változások és politikai forradalmak kétségtelenül úgy jelentkez- A csapatok elvégzik a feladatot, majd felolvastek, hogy egy erős, meggyőző kisebbség véleménye, sák, amit gyűjtöttek. A gyakorlatot kiegészítakarata befolyásolta, változtatta meg a hagyomá- hetjük azzal, hogy a többi csapat találja ki, menyos, többségi véleményt. lyik tulajdonság/szokás kire jellemző, illetve kire nem. Szépirodalmi ajánló: William Golding: Legyek ura, 1954 Filmajánló: Hullám (német filmdráma), 2008 A kísérlet (német filmdráma, 16 éves kortól), 2001 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Terror Háza – látogatás Önismereti gyakorlat: Háromszor három Szakirodalom: Forgas, Joseph P.: A társas érintkezés pszichológiája, Gondolat, Budapest, 1989

Háromszor három A diákok háromfős csapatokat alkotnak, és megkapják a feladatlapot. Feladatlap: 1) Keressetek 3 olyan belső tulajdonságot, ami mindhármótokra jellemző! 2) K eressetek 3 olyan belső tulajdonságot, ami közületek két emberre jellemző! 3) Keressetek 3 olyan belső tulajdonságot, ami egyikőtökre sem jellemző!

Konfliktuskezelés: saját véleményünk kinyilvánítása, mások véleményének elfogadása Megkérdezhetjük a diákokat, hogy hallottak-e hasonló demonstrációról. Láttak-e már tüntetést, felvonulást? Esetleg részt vettek-e már ilyenen? Ha tehetnék, részt vennének-e valamilyen demonstráción? Milyen ügyért? Mi a különbség a vita és a veszekedés között? Kivel kerülsz leggyakrabban konfliktusba? Mit gondolsz miért? A diákok számára nehéz tapasztalat lehet, hogy a hozzájuk közel állókkal milyen sokszor kerülnek összetűzésbe. A megbeszéléskor fontos hangsúlyozni, hogy nem feltétlenül azzal van a legtöbb konfliktusunk, akit nem szeretünk vagy nem tisztelünk. 21


7/4/11 6:17:04 PM


Használd a fantáziád! Gondolj a konfliktus szóra, és írd le: a) Milyen szín jut róla eszedbe? ___________________________________ b) Milyen zene jut róla eszedbe? ___________________________________ c) Milyen állat jut róla eszedbe? ___________________________________ d) Milyen természeti jelenség jut róla eszedbe? ___________________________________ e) Ki jut róla eszedbe? ___________________________________ A feladat – ahogyan a feladatok többsége – arra szolgál, hogy megmozgassuk a diákok fantáziáját; nincs jó és/vagy rossz megoldás. A konfliktus bármilyen színű lehet…

A jó konfliktusok

Empátia Olvasd végig az állításokat! Karikázd be azokat, amelyekkel egyetértesz, majd összesítsd a pontszámaidat! Erre, ahogyan a többi, könyvben szereplő tesztre is igaz, hogy egy pillanatnyi állapotot jelez; ráadásul az emberek igen különböznek abból a szempontból, hogy mennyi időt szánnak az egyes kérdésekre és mennyire kritikusak saját magukkal szemben. Ezt a diákokkal is meg kell beszélni! Annak, hogy valaki aktuálisan kevésbé empatikus, számos oka lehet. Ha érzelmi energiáit valami fontos konfliktus, történés, veszteség köti le, elzárkózhat mások problémái elől. Ha valaki olyan eredményt kap a tesztben, ami számára nehezen elfogadható, időt kell szánnunk ennek megbeszélésére, és javasolhatjuk, hogy egy-két nap elteltével gondolkodjon el újra a kérdéseken és a válaszain.

Biztosan veled is megtörtént már, hogy találkoztál valakivel, és az illető elkésett. Hogyan reagáltál? Mit mondtál neki? Mit gondoltál? Mit éreztél? Megtörtént már ennek a fordítottja is, amikor te késtél el? Te hogyan viselkedtél ebben a helyzetben? … Figyelmesen olvasd el a következő történetet! Gondolkodj el azon, melyik szereplő mennyire szimpatiés a társad? kus neked! Ha a diákok motiváltak, érdemes eljátszani A diákok munkájában fontos szempont, hogy ezeket a szituációkat, különféle forgatókönyegyéni véleményüket hogyan tudták a csoportveket rögtönözni a késésről. A szerepjátéknál helyzetben képviselni. Hogyan született a köminden szereplőhöz rendeljünk megfigyelőt, zös sorrend? Valaki ráerőltette a véleményét aki az adott ember viselkedését, érzelmeit kía többiekre? Szavaztak és kompromisszumos séri figyelemmel! megoldásra jutottak? A legmagasabb szint, A játék egy másik változata, amikor a diákokamikor egy közös szempontot választanak, és kal előre kitalálunk egy konkrét szituációt, amit ennek rendelik alá a közös sorrendet. Ez a vamás-más stílusban kell előadniuk. A viselkedéslódi problémamegoldási stratégia. formákat (pl. agresszív, félénk, mézesmázos, fennhéjázó, okoskodó) előre felírjuk egy paA feladatot továbbvihetjük a következő informápírra, és a diákok minden alkalommal húznak ciók megadásával (az információk egészében is egyet-egyet. adhatók, vagy az egyes csoportokra lebontva 1-1 Kérdezzük meg a diákokat arról, hogy volt-e információ): – és ha igen, milyen volt a legjobb – élményük egy konfliktussal kapcsolatban! Átélték-e már, 1. Mohamed, házas ember, családapa. hogy a konfliktus kapcsán valami előrelépés, 2. Ahmed Leila tanára, aki ismeri Mohamedet, ellenzi Leila ötletét, ezért nem segít neki terve új megoldás született? Mi kellett ehhez? megvalósításában.

22


7/4/11 6:17:04 PM


3. Tarik Leila nagyapja, aki nagyon félti a kis uno káját, igyekszik lebeszélni Leilát tervéről, azért kéri, hogy aludjon nála, hogy nehogy baja essen, kipihenje magát, egyen valamit… 4. Dzsafar egy bolond ember, mindenkivel kötöz ködik, keresi az alkalmat a verekedésre.

Ezt a feladatot érdemes az előző órán házi feladatnak adni. Ha ezt elmulasztottuk, hozzunk saját anyagot, amin szemléltetni tudjuk a megjelenés, a divat, a testideál változásait. Pl. nagyszülő-szülő-gyerek ugyanabban a családban.

Hogyan változik a diákok véleménye ezek tükrében?

Ha ez a téma felkelti a diákok érdeklődését, érdemes pluszfeladatokat beiktatni. Javaslatok: Filmajánló: Amadeus (amerikai filmdráma), 1984 1. Gyűjtsék össze, hogy a reklámok milyen területeket céloznak a „megjelenés” köréből! (A meg Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: beszélésben érdemes hangsúlyozni a manapság Klasszikus szabadtéri csapatjátékok (pl. kötélhúzás; jellemző fiatalság- és egészségkultuszt.) Mi minAdj, király, katonát!) denre kellene figyelnünk, ha meg akarnánk feSzakirodalom: Gordon, Thomas: T.E.T. – A tanári lelni a reklámok által elénk állított ideálnak? hatékonyság fejlesztése , Budapest, 1988 Meg lehet-e felelni, vagy vannak ellentmondá sok? Divat: normakövetés vagy az 2. Mindenki gondolkodjon el azon, hogy mi kellene ahhoz, hogy „szupermodell” lehessen! Mit egyéniség megmutatása? kellene magán megváltoztatni külsőleg? BelsőMilyen divatirányzatok vannak az osztályközösségeleg? tekben? 3. Ha a diákok ügyesek, érdemes kipróbáltatni Szoktál divattal foglalkozó újságokat, honlapokat, velük egy-két képszerkesztő programot, amivel tv-műsorokat nézni? Az aktuális divaton kívül mivel átvarázsolhatják magukat. A feladat célja, hogy foglalkoznak ezek a médiák? megértsék, amit a reklámokban látnak, az egy virtuális valóság! Ha az osztályban/csoportban erős az érdeklődés a különféle divatirányzatok iránt, a diákok A tökéletes külső mítosza azonosulnak egy-egy stílussal, érdemes a hasonló irányzathoz tartozó diákokból csoportot Ezeket a tényeket beszélgetésindítónak, gonalkotni, reklámot és/vagy hirdetést készíttetni dolatfelvetésnek szántuk. Adott esetben házi velük az adott stílusról. A reklám lehet plakát, feladatként is feladhatók (fogalmazás formárádióhirdetés, tv-reklám… – amit a többiek jában). A leghatásosabb feldolgozási forma a előtt be tudnak mutatni. Fontos, hogy a diákok közös beszélgetés. az irányzatokat, trendeket összetettségükben próbálják megragadni (pl. színek, zene, hangBarbie és Ken vétel, viselkedés, tevékenység, túlzások stb.). Gyűjts minél több olyan szóösszetételt, amelyben „Neked a divat mondja meg, a divat szó szerepel! hogy ki vagy…” (Pajor Tamás) (Pl. divatirányzat, divatkövető, divatmajom, Keress régi fényképeket a családod tagjairól! Miben gyerekdivat, divatdiktátor, divatjamúlt, ódivanyilvánult meg a szépség a szüleid/nagyszüleid ko- tú, divatmárka, divattervező, divattörténet, dirában? vatház…)

23


7/4/11 6:17:04 PM


Nézzétek meg a képeket, reklámanyagokat! Válas�- stb.), és gondolkozzunk el azon, milyen okokra szatok egyet, amelyik tetszik nektek és egy másikat, vezethetők vissza ezek az eltérések, illetve milyen következményeket vonnak maguk után! amelyik nem! Gondoljátok végig a következőket: • Mit üzennek nekünk ezek a reklámok? • Vajon milyen életet, életérzést sugallnak a ké- Hányszor vásároltok élelmiszert egy hónapban? Mennyit használtok fel és mennyit dobtok ki? pek, a feliratok, a színek? • Mennyiben hasonlítanak ezek a ti hétköznapE feladat kapcsán a diákok megfigyelhetik a csajaitokhoz? • Mit gondoltok, hogyan éreznénk magunkat egy lád heti vásárlását, az élelmiszerek felhasznáolyan világban, amit a reklámok ábrázolnak? lását, a felesleg megjelenését. Ehhez a feladathoz érdemes saját gyűjtésű anyagot összeállítani. Különböző típusú magazinokból olyan képanyagot összeválogatni, amelyben például szép nőkkel autókat, építőipari termékeket, ingatlanokat reklámoznak… – olyan dolgokat, amelyek a szépséggel csak igen közvetve kapcsolhatók össze. Szépirodalmi ajánló: József Attila: Óda (vers), 1933 Képzőművészeti ajánló: Willendorfi Vénusz; milói Vénusz; Vecellio Tiziano: Urbinói Vénusz; Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel, Mona Lisa; Peter Paul Rubens: Heléne Fourment mint Aphrodité; Egon Schiele: Nő felhúzott térddel; Edvard Munch: Madonna. Filmajánló: A stepfordi feleségek (amerikai vígjáték), 2004 Amerikai szépség (amerikai filmszatíra, 16 éven felülieknek ajánlott), 1999 Szakirodalom: Umberto Eco (szerk.): A szépség története, Európa, Budapest, 2007

Divat és/vagy egészség „Mohó sapiens” Az alábbi linken egy összehasonlítást láthatunk különböző országokban lakó négyfős családok egyheti élelmiszer-fogyasztásáról: http://ancibo.multiply.com/journal/item/138/138. Találjunk alkalmat arra, hogy a diákokkal együtt nézzük meg a bemutatót! Gondoljuk végig, milyen különbségek vannak (élelmiszertípusok, friss és készételek mennyisége, italok

Milyen étkezési szokásaid vannak? Hányszor eszel naponta? Vannak kedvenc ételeid? Van olyan, amiről tudod, hogy egészségtelen, mégsem vagy képes ellenállni a csábításnak? Ez a téma természetesen nagyon érzékenyen érinti a diákokat. Nemcsak azokat, akik túlsúlyosak, hanem mindenkit, akinek a súlyával, testképével kapcsolatban szorongásai, problémái vannak, illetve azokat is, akiknek hozzátartozóit, szeretteit érinti a kérdés. Fontos, hogy nagyon tapintatosan kezeljük a témát, hangsúlyozzuk a segítés és elfogadás fontosságát! Ne engedjük, hogy a diákok céltáblának használjanak valakit, vagy kioktassák egymást! Inspiráljuk a személyes történetek, valódi énélmények elmesélését, megosztását!

Az önsanyargatás divatja Helyezzetek el két széket a terem két oldalán „szépség”, illetve „egészség” felirattal! Foglaljátok el a helyeteket a teremben a két szék között olyan távolságra és vegyetek fel olyan testtartást, ami kifejezi e két fogalomhoz való viszonyotokat! A diákok állást foglalnak, jelenlegi attitűdjeiket mutatják be. A feladat célja, hogy ők maguk mérjék fel, hogy a többiekhez képest jelenleg hol helyezkednek el, hogyan vélekednek. Az állásfoglalásukat elég egy tömör mondatban megfogalmazniuk, amihez nem kell kommentárt fűznünk. Fontos, hogy ne ítélkezzünk, viszont serkentsük az önfeltárást! (Érdemes nekünk is beállni valahová! Őszintén!)

24


7/4/11 6:17:05 PM


Ez a kövérséghez hasonlóan igen érzékeny téma. A megértést segíthetjük életszerű történetek elmesélésével – természetesen névtelenül (saját pedagógiai gyakorlatból, ismerősök köréből, irodalmi forrásból). Fontos, hogy a diákok ne kezdjenek nyomozásba, ne gyanúsítgassák egymást anorexiával, hiszen vannak természetesen karcsú, egészséges emberek is.

2) „Biztos furcsa, hogy egy fiú ír ide… Nem akarok tanácsokat osztogatni (pedig azt hiszem, tudnék), egyszerűen csak azt szeretném elmondani, hogy én megértem az anorexiásokat. Ha látok egy nagyon vékony lányt az utcán, mindig tágra nyílt szemekkel figyelem, (hátha a szemembe néz, és rám mosolyog) és hátha beszélgethetnénk. Nekem még az is tetszik, ha magasabb nálam, bár ezt a lányok szerintem nem nagyon fogadják így el. A következő teszt segítségével kiderül, mennyire fonDe hát, én ilyen vagyok. Azért írtam, mert szívetos számodra a jó megjelenés, mennyire hagyod masen beszélgetnék anorexiásokkal, és sunyi módon gad befolyásolni a társadalom – sokszor egészségteaz sem lenne ellenemre, ha később esetleg megislen – szépségkultusza által. merkednék valakivel, de most még ne szaladjunk ennyire előre!” Ha a diákok kitöltötték a kérdőívet, érdemes azt közösen feldolgozni. Az egyes tételek fon- 3) „Sosem éreztem magam biztonságban, rendre van tos beszélgetésindítók lehetnek. Készíthetünk szükségem magam körül, hogy ne féljek. Ez renstatisztikát az egyes kérdések csoporton belüli det/rendszert ad. Vasszigorral – így szoktam meg. megítéléséről. A feldolgozást csoportos formáA max. testsúlyom úgy 61-63 kg volt, ami a 170ban is megvalósíthatjuk az egyes tételek kidol172 cm magasságomhoz kitalálható, hogy nem goztatásával, amelyet prezentálás és megbeszévolt durva, mégis folyton piszkáltak, hogy ne valés kövessen. csorázzak, ismerősök előtt ezen viccelődtek, megszégyenítettek. Azt mondták pl. hogy ne menjek Szépirodalmi ajánló: Móricz Zsigmond: Tragédia velük ki a strandra, mert szégyellnek, hogy kövér (novella), 1909 vagyok és a hugim, aki válogatós volt és ezért sovány, mindig a figyelem központjában volt, minFilmajánló: Megetetett társadalom (amerikai-angol dig szeretgették, puszilgatták, jutalmazták, csak filmdráma, 16 éven felülieknek ajánlott), 2006 hogy egyen. Ez gyerekkorban nem esik túl jól az Önismereti gyakorlat: Internetes beszélgetések elemembernek. A családban állandó téma, hogy ki fozése gyott, ki milyen ruhát vesz fel, ki ráncosodik, szinSzakirodalom: Forgács Attila: Az evés lélektana, te másról sem beszélünk, csak a külsőségekről.” Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004

Internetes beszélgetések elemzése Az alábbiakban néhány valódi, az anorexiával foglalkozó internetes oldalról származó bejegyzést közlünk. A feldolgozást érdemes csoportmunkában végezni. A diákok beszéljék meg, mit gondolnak és éreznek a bejegyzés kapcsán, írjanak válaszlevelet! 1) „Hello. Nekem az a gondom, hogy a barátnőm anorexiás, és nagyon szeretem, szeretnék segíteni, de ,,tehetetlennek” érzem magam. Jó lenne, ha tudnék beszélni valakivel, aki már meggyógyult vagy még nem. Ha bárki van, aki tudna valamivel, bármivel segíteni, azt megköszönném nagyon!”

4) „No, ami minket illet, a bulímiát egyelőre nem tartjuk valószínűnek, mert zabaperiódusai nincsenek. A legutóbbi hányásgyanús helyzet óta diszkréten, de árgus szemekkel figyelünk. Viszonylag rendesen eszik, hánytatásnak nincs jele. Sokat nézegeti magát a tükörben, de elsősorban a frizurabelövés áll a középpontban, és nem az alakméregetés. Most kissé elbizonytalanodtunk, nem fújtuk-e föl a dolgot?! Végül is, effektív bizonyíték a hányásra egy alkalommal volt, de akkor rákérdezésre bevallotta, hirtelen rosszullétre hivatkozva. Másodszor sütidarabkák voltak a papírkosarában, de akkor állítólag csak kiköpte, mert nem ízlett. Egyelőre abban maradtunk a nejemmel, hogy egy darabig még fokozottan figyeljük, és addig is elkezdjük az életmódváltást családilag. Most már jobban oda25


7/4/11 6:17:05 PM


figyelünk a közös étkezésekre, és igyekszünk több kommunikációs helyzetet kialakítani a gyerkőccel. Elég nehezen megy egyelőre, de nem akarunk ajtóstul rontani a házba.” 5) „Ma szerintem este nem tornázok. Ma: 956 kcal. 1 kiló mínusz, 20 hossz úszás, 15 hossz görkorizás. Ma éjszaka pihi van. :) Max hullahopp :P Megyek holnapután nagyiékhoz, ott sokat kell ennem. De kitaláltam valamit. Egy zacskóba ös�szegyűjtöm a kaját, mikor nem néznek oda. Aztán kidobom. Jó, tudom…, de mi mást tehetnék? Edzéseket ott nem tudok olyan jól csinizni. De tudok lépcsőn fel-le futni. Tudok hasizom-, ill. lábgyakorlatokat csinálni, guggolni, stb. Megoldom.” 6) „Ez aztán tényleg gusztustalan… Ez legyen az életem értelme, hogy eszek eszek kontroll felett, és ki-

jön?! aztán elkap a depresszió, a bezártság itthon, hogy én aztán „kinemmozdulok”- érzés, és így telik el egy napom?!?!… Na neee…! Én ezt nem akarom csajok! (Annyira de annyira kiirtanám belőlem azt a másik „embert” aki ott lakkozik belőlem, és ilyet művel velem. Persze ezt is azért írom nektek, ilyen tisztán és nyíltan, mivel reggel óta semmit nem ettem, kontroll alatt probálom tartani magam. A gyomrom üres, a gondolataim tiszták. Jó lenne ha tudnék változtatni, mert ez szörnyű… nagyon. De ettől függetlenül most jó a kedvem, pont ahogy levezettem Nektek a dolgot. Remélem ez a jókedv így marad nálam napokig, és a kis „gonosz énem” feladja a küzdelmet ellenem, mert én ERŐSEBB leszek!”

Élő világ – Segítség, kamaszodom! Definíciók: Pubertás: Serdülőkor, kamaszkor, tinédzserkor. A 12-14-től 18 éves korig terjedő életszakasz, átmenet a gyermek- és felnőttkor között, amelynek során a nemi hormonok elkezdik működésüket, kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, párhuzamosan jelentős pszichés változások következnek be. Identitás: Az identitás énazonosságot jelent. Annak képességét, hogy saját magunkat meghatározzuk. A ,,teljes én” érzésével társul. A személyiségfejlődés eredménye, az emberi kölcsönhatások során jön létre. Tinédzser: serdülő, kamasz fiú vagy lány. Menstruáció („havi vérzés”): A menstruációs ciklus élettani változások visszatérő ciklusa a női szervezetben, ami a nemi hormonok irányítása alatt áll, és szükséges a szaporodáshoz. Nőknél a menstruáció általában havonta (átlagosan 28, gyakorlatilag 25-33 naponként) fordul elő a pubertáskor és a menopauza közötti időszakban. Menstruációkor a megtermékenyített petesejt beágyazódásának elmaradása miatt a megvastagodott méhnyálkahártya leválik, vérzés kíséretében.

Ejakuláció: A magömlés vagy ejakuláció az ondó távozása a hímvesszőből, többnyire orgazmus kíséretében. A magömlés általában szexuális tevékenység (közösülés, önkielégítés) hatására következik be. Spontán magömlés azonban (elsősorban serdülő fiúknál) alvás közben is bekövetkezhet. Magömlés és orgazmus a hímvessző ingerlése nélkül, például a prosztata masszírozásával is kiváltható. Sztereotip: gépiesen ismétlődő, szokásos, szinte kötelező. (Forrás: Wikipédia) A diákokkal érdemes más kultúrák beavatási szertartásaira rákerestetni. Példák: „A katolikus hitben ez a bérmálás. Ekkor a bérmálkozó megkapja a Szentlelket és ettől kezdve az egyházban nagykorúnak számít. Az evangélikus és református vallásban: ezekben a protestáns hitekben Isten a kegyelmét a konfirmálásban erősíti meg. Ekkor a konfirmáló először vehet úrvacsorát.

26


7/4/11 6:17:05 PM


Marokkó – arabok: Ebben a kultúrában a fiú- Készíts interjút egy hozzád közel álló felnőttel, és fagkat hároméves korban körülmetélik. A szülők gasd ki őt kamaszkoráról! Feltétlenül térj ki a követnincsenek jelen, nehogy hozzájuk kapcsolódjon kező kérdésekre: a fájdalmas esemény. A körülmetélést megta• Mely években volt ő kamasz? láljuk szinte valamennyi sivatagi kultúrában, • Milyen volt a család, amelyben felnőtt? a higiénia része. Az udvaron ünnepel a család, • Milyen problémái voltak? zenél, énekel, hogy a hangos zaj elnyomja a kis• Hol, kikkel töltötte a szabadidejét? fiú fájdalmas sírását. A hagyománynak megfe• Mennyi zsebpénze volt? lelően nincs érzéstelenítés, a bölcsek azt vallják, • Hová jártak szórakozni? a fájdalom hozzátartozik az élet minden na• Mik voltak a hobbijai? gyobb változásához. Fájdalmak közt szülnek • Legfontosabb barátja/barátnője? minket és fájdalmak között fogunk meghalni. • Legemlékezetesebb szerelme? Ezek után ünneplés, ajándékozás következik.” • Mi volt a legnagyobb kalandja? (Forrás: Kepes András: Világfalu) Ez a gyakorlat házi feladatként adható. A kisA „beavatási szertartás” kifejezést a különböző csoportos feldolgozás nem kötelező, tartsuk modern közösségekre (pl. iskola, kollégium, tiszteletben, ha valaki nem akarja megosztani katonaság) is használják. Érdemes megkéra többiekkel a hozzá közel álló felnőttről szerdezni a diákokat, hogy a saját közösségeikben zett információkat! hallottak-e már ilyenről. Mit tartanak még elHa a kollégák erre kaphatóak, a feladat isfogadhatónak? kolán belül is elvégezhető, más tanárok bevonásával. Gyűjtsetek példákat! Példák: Hamupipőke (házimunka, bál, kacérkodás), Hófehérke (törpékről való gondoskodás), Csipkerózsika (csók-csábítás). A testi változások megbeszéléséhez érdemes külső szakembereket is felkérni! Pl. biológiatanár, iskolaorvos, védőnő, civil szervezetek munkatársai, orvostanhallgatók, kozmetikus, bőrgyógyász, dietetikus. (A következő két fejezet segítséget nyújt ahhoz, hogy a két nem képviselői számára külön-külön órákon nyíljon lehetőség e téma feldolgozására.) Melyek a kedvenc dalszövegeid? Keress az osztályban olyanokat, akik szintén rajonganak a kedvenc együtteseidért, és gyűjtsetek dalidézeteket! A feladat lehetőséget teremt arra, hogy a diákok őszintén beszélhessenek azokról a zenékről, amelyeket szeretnek, megismerjék egymás zenei ízlését, kultúráját. Mi is megismertethetjük velük kedvenc zenéinket, azonban tartsuk tiszteletben a másik ízlését, ne minősítsük azt!

Szépirodalmi ajánló: J. David Salinger: Zabhegyező (regény), Európa, 2004 Filmajánló: Házibuli (francia vígjáték), 1980 Szakirodalom: Ranschburg Jenő: Szex és szerelem a serdülőkorban, Saxum, 2010

Lelki változások kamaszkorban ,,Fejedre húztad a szoba sarkát…” (Müller Péter Sziámi)

Müller Péter Iván – Sziámi – (születési neve: Kovalcze Végh Péter Iván, Budapest, 1951. december 12.) költő, énekes. Nevelőapja Müller Péter, a híres író, akit édesapjaként tisztel, és akivel együtt sok közös alkotásuk született. Mi jut eszedbe a két fogalomról? Szeretet

Szerelem

A szerelem egyik jelentése a vágyakozással, rokonszenvvel, intimitással párosuló érzelem, 27


7/4/11 6:17:05 PM


másik, általánosabban értelmezett jelentése pedig az ilyen érzelmen, illetve természetes nemi vonzalmon, szexualitáson alapuló, vágyban és odaadásban megnyilvánuló érzelmi kapcsolat két ember között. A szeretet valaki vagy valami iránti ragaszkodásban, gyengédségben, önzetlen jóakaratban megnyilvánuló érzelem. (Forrás: Wikipédia)

Vakvezetés

A diákokat párokba rendezzük. A pár egyik tagja behunyt szemmel jár, míg a másik mögötte haladva, a „vak” vállára helyezett kezével irányítja a közös mozgást. Később a páron belüli szerepcserével folytatódik a játék. A játék variációi bizonyos fokú nehezítést is jelentenek: 1. Két kézzel a vállon irányít a látó. Te mit vársz el egy kapcsolattól? Milyen külső-belső 2. Egy kézzel a vállon irányít a látó. tulajdonságokkal rendelkezzen a „kiválasztott” lány, 3. Egy ujjal vezet a látó. illetve fiú? 4. Csak a vezetett nevét vagy valamilyen előre megbeszélt hangot ismételgetve hívogat a látó. Az egyéni gyűjtést követően plenárisan vagy A játék a bizalomról, a félelem leküzdéséről szól. kis csoportban érdemes megbeszélni a feladatot. A megbeszélés kérdései: • Hogyan érezte magát mint vak? • Hogyan érezte magát mint vezető? Szerelem, együttjárás, randi • Melyik volt a kellemesebb helyzet? • Milyennek találta a párját? Nagyon kényes kérdés, hogy milyen korban • Miben segítette/gátolta a párja? ajánlott/szabad a szexuális élet megkezdése. Vé• Volt-e olyan élethelyzete, amikor hasonlóan leményünk szerint elsősorban a család hagyoérezte magát? mányai, értékrendje a meghatározó ennek eldöntésében, illetve az egyén saját akarata, vágyai. Emberi szexualitás: Pedagógusként felelősséget érezhetünk a dicsak fiúknak! ákjaink testi és lelki egészségéért, azonban a szeEzt a fejezetet úgy terveztük, hogy a résztvevők xuális életük megkezdéséről való döntés terhét kizárólag fiúk. Mivel ebben a korban a szexuami nem vállalhatjuk fel – azt ők viselik. Termélitásról kínos beszélni, maga a téma tabu, úgy szetesen saját véleményünket érdemes és haszvéljük, hogy a diákok még nehezebben nyílnak nos elmondanunk, de csak mint egy véleményt meg a másik nem képviselői előtt. a sok közül! Lényeges, hogy a beszélgetésben az Kezdjük azzal a foglalkozást, hogy mindenki érzelmek szerepét, az örömszerzés fontosságát név nélkül felír egy kérdést! A kérdéseket összehangsúlyozzuk, a szexualitást ne csak mint fajgyűjtjük, és az óra folyamán megbeszéljük őket. fenntartási tevékenységet kezeljük! Szépirodalmi ajánló: Janikovszky Éva: A tükör előtt (egy kamasz monológja) Filmajánló: Moszkva tér (magyar játékfilm), 2001 Képzőművészeti ajánló: Edward Munch: Sikoly (1893) Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Csillebérci kalandpark (élménykeresés) vagy bárme lyik élménypark; Ability Park Önismereti gyakorlat: Vakvezetés (bizalom) Szakirodalom: Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008

Mik azok a hormonok? Kérdezzünk rá a diákok előzetes ismereteire: egyfelől a tudás bővítése, másfelől a félreértések eloszlatása miatt!

Apja fia – anyja fia Definíciók: Macsó: Spanyol jövevényszó, amely olyan férfit jelöl, aki erősen ragaszkodik a hagyomá-

28


7/4/11 6:17:05 PM


nyos férfiszerephez. A férfias, maszkulin viselkedést túlzásba viszi. Nőgyűlölő: Régimódi kifejezés. Olyan férfira használták, aki a nőket megvetette, gyűlölte, egyenrangúságukat vitatta. Feminista: A nők egyenjogúságának eszméjét valló ember. Homoszexualitás: A szexuális irányultság egyik fajtája, amikor egy személy érzelmi és szexuális vonzódása kizárólag vagy főként azonos nemű társai felé irányul. Homoszexualitásnak nevezik ezenkívül időnként az azonos neműek közötti szexuális tevékenységet is, mely a homoszexuális irányultságtól függetlenül is létrejöhet. AIDS: Az AIDS (acquired immune deficiency syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV vírus (human immunode ficiency virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett tünetegyüttes. A vírus az immunrendszer sejtjeit pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti a fertőzések megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust. Leszbikus: Homoszexuális nő. Biszexuális: Olyan emberek, akik mind a saját nemük, mind az ellenkező nem képviselői iránt érezhetnek szexuális vonzalmat vagy szerelmet. Pedofil: Olyan felnőtt ember, aki nemileg éretlen gyermekek iránti érez szexuális vonzódást. (Forrás: Wikipédia)

Haverok, barátok Beszélgessünk a bizalomról, a kölcsönösségről! Ki lehet térni a fiú-lány barátságra, a nehézségeire, lehetőségeire is. A barátságról általában szívesen beszélnek a diákok, kivéve azokat, akik kiközösített helyzetben vannak. Ha kiderül, hogy ilyen helyzetű gyerek van a csoportban, a feladatot úgy alakítsuk, hogy ő is be tudjon kapcsolódni,

vagy – ha ezt erőltetettnek érezzük – inkább hagyjuk ki! Szépirodalmi ajánló: Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole titkos naplója (regény), 1982 Filmajánló: Édes kamaszkor (angol-német-spanyol filmdráma), 2002 Keserű kamaszkor (svéd filmdráma, 16 éven felülieknek ajánlott), 2004 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Meghívott vendég (pl. urológus, szexológus, orvos)

Emberi szexualitás: csak lányoknak! Ezt a fejezetet úgy terveztük, hogy a résztvevők kizárólag lányok. Mivel ebben a korban a szexualitásról kínos beszélni, maga a téma tabu, úgy véljük, hogy a diákok még nehezebben nyílnak meg a másik nem képviselői előtt. Kezdjük azzal a foglalkozást, hogy mindenki név nélkül felír egy kérdést! A kérdéseket összegyűjtjük, és az óra folyamán megbeszéljük őket! A serdülés kezdete nemenként és egyénenként változó, a lányoknál kilenc- és tizenkét éves kor között kezdődhet, és tizenhat-tizennyolc éves korig tarthat. A fiúknál két évvel később kezdődik – ezért tűnhetnek ebben a korban olykor még gyerekesebbnek.

Testi változások kialakulása: A mell növekedése Először a mellbimbók lesznek sötétebbek, feszesebbek és indulnak növekedésnek. A mellek formája, mérete az emlőmirigy nagyságától, a kötőszövet szerkezetétől és a mellben található zsírszövet mennyiségétől függ. Nagyon érzékenyek a nyomásra, enyhe fájdalom is érezhető, amikor a tejmirigyek növekednek. Ha el szeretnénk kerülni, hogy megereszkedjenek, ússzunk, tornázzunk, viseljünk melltartót, de nem létezik semmilyen természetes csodamódszer, ami nagyobbá, kisebbé tehetné őket! Elsősorban arra valók, hogy később egy kisbabát tápláljanak, ez pedig formától, mérettől független. 29


7/4/11 6:17:05 PM


Nézz utána, mit jelent a melltartók számozásánál a betűjel és szám (pl. 75B)! A mell alatti körméret határozza meg a melltartó méretét, tehát azt, hogy pl. 70, 75, 80, 85 stb. a száma. A mell alatti körméret és a mellbőség közti különbség pedig a kosárméretet adja meg, mely A, B, C, D stb. lehet.

A szőrzet kialakulása Tudod-e, hogyan gondolkodnak erről más kultúrák lányai, asszonyai? (Pl. Mit rejt a csador az arab kultúrában?) Nézz utána az interneten! A csador egy külső ruhanemű, amit főleg az iráni muzulmán nők hordanak, amellyel be tudják tartani az iszlám öltözködésre vonatkozó törvényét. A hagyomány szerint a csadort fejkendővel, blúzzal és szoknyával vagy nadrág fölé felvett szoknyával hordták. Az arcot egy hosszú, négyszög alakú fehér fátyollal fedték be, amely a szemeket még szabadon hagyta. Manapság a csadorhoz már nem hordanak fátylat. Az arab hagyomány szerint már Mohamed próféta elrendelte a test szőrtelenítését. Ez a művelet több lépést is magában foglalt: a hónalj, a kar, a láb, az arc, illetve a szeméremdomb teljes szőrtelenítését mézalapú keverékkel.

Menstruáció, menzesz, havi vérzés Higiéniai szempontok: tisztálkodás, rendszeres betét-/tamponcsere. Figyelmeztessük a lányokat a toxikus sokk szindróma veszélyére! A toxikus sokk szindrómát: a TSS-t először az Egyesült Államokban írták le. Az esetek nagyobbik részében nőket érint ez a megbetegedés, és valószínűleg összefüggésbe hozható a tamponhasználattal. Tény azonban az is, hogy ez a fertőzés olyankor is előfordult, ha tampont nem használtak. A TSS ritka, de súlyos betegség, amelynél fontos a minél korábbi felismerés. A tampon megfelelő használatával, a leírt tanácsok betartásával a betegség kialakulásának kockázata lecsökkenthető. A tünetek általában hirtelen kez-

dődnek. Jellemző a kialakuló magas láz, akár 39 oC, a hányinger, a hasmenés, a fejfájás, az izomfájdalmak, a torokfájás, a szédülés, az alacsony vérnyomás. A bőr olyan, mintha leégett volna, piros foltok találhatók rajta. Néhány nap múlva a tenyér és a talp lehámlik. Ha ilyen tünetekre leszünk figyelmesek a menstruáció alatt, távolítsuk el a tampont, és forduljunk azonnal orvoshoz! Az orvossal közöljük, hogy mire gyanakszunk! Minthogy a betegség nemcsak tamponhasználatkor jelentkezik, e tünetek máskor is jelentkezhetnek. A betegség mindenképpen orvosi kezelést igényel. A betegség hátterében egy baktérium áll, amelyet Staphylococcus aureusnak hívnak. E fajnak is csak azon példányai okoznak TSS-t, amelyek termelnek egy bizonyos toxint. Ezt a toxint toxikus shock szindrómának nevezik. Ezek a baktériumok jelentős ellenálló képességgel rendelkeznek. A hüvelyben élő bakté riumok termelik ezt a toxint, amit a tampon magába szív. A tamponból kikerülve aztán felszívódik a szervezetben és létrehozza a tüneteket. A baktérium jelen lehet a hüvelyben, vagy a tampon fertőződik vele, és kerül be így a szervezetbe. (Forrás: Sulinet)

A kamasz lány egyik legfontosabb kapcsolata: a legjobb barátnő! Beszélgessünk a bizalomról, a kölcsönösségről! Ki lehet térni a fiú-lány barátságra, a nehézségeire, lehetőségeire is. Definíciók: Petting: A petting angol szó, jelentése szeretgetés, becézgetés, simogatás. Tágabb értelmezésben szexuális beteljesülés előidézése szerelmi játékokkal, önkielégítéssel – közösülés nélkül. A pettingnek az intim szexuális kapcsolatteremtésben van nagy jelentősége. Abortusz/terhességmegszakítás: A terhesség megszakítása, rendszerint a terhes nő önálló döntése után. A terhes nő megmentése céljából az orvosok által megindított mesterséges vagy művi vetélés nem tartozik ide. Ha a terhességmegszakításnak nem állnak

30


7/4/11 6:17:05 PM


fenn a törvényes feltételei, akkor magzatelhajtásról beszélünk, amely bűncselekménynek számít. Premenstruációs szindróma: A premenstruációs szindróma (PMS) olyan testi és pszichés tünetek együttese, amelyek a menstruáció előtt jelentkeznek. Nagyon sok havi tünetet, például a rossz hangulatot, ingerlékenységet, puffadást és emlőfeszülést hoztak összefüggésbe a PMS-sel. A PMS a nők 20-50%-át érinti. Pedofil: Olyan felnőtt ember, aki nemileg éretlen gyermekek iránt érez szexuális vonzódást. Homoszexualitás: A szexuális irányultság egyik fajtája, amikor egy személy érzelmi és szexuális vonzódása kizárólag vagy főként azonos nemű társai felé irányul. Homo szexualitásnak nevezik ezenkívül időnként az azonos neműek közötti szexuális tevékenységet is, mely a homoszexuális irányultságtól függetlenül is létrejöhet. Leszbikus: homoszexuális nő. Biszexuális: Olyan emberek, akik mind a saját nemük, mind az ellenkező nem képviselői iránt érezhetnek szexuális vonzalmat vagy szerelmet. Transzvesztita: Olyan ember, aki a biológiai nemétől társadalmilag elvárt öltözködéstől eltérő ruházkodási szokásokat űz. (Nem keverendő össze a homoszexualitással vagy a transzszexualitással!) AIDS: Az AIDS (acquired immune deficiency syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV vírus (human immunode ficiency virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett tünetegyüttes. A vírus az immunrendszer sejtjeit pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti a fertőzések megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust. (Forrás: Wikipédia) Szépirodalmi ajánló: Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi (regény), 2006

Filmajánló: A csajok háborúja (amerikai vígjáték), 2009 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Meghívott vendég (nőgyógyász, bőrgyógyász)

Titkok és tabuk a családban Nézz utána a Wikipédián, mit jelentenek a „tabu” és a „titok” kifejezések! Fogalmazd meg, mi a különbség a kettő között! Tabu: Szentként vagy tiltottként megnevezett bármely emberi tevékenységre vagy szokásra kiterjedő, erős társadalmi tiltás vagy tilalom. A tabu megszegését a társadalom általában kifogásolhatónak és elítélendőnek tartja. A szó a polinéz kultúrából származik, James Cook 1771-es útja után terjedt el, elsőként Angliában. Az említett kultúrákban a tabunak vallásos értelme van, más kultúrákban jelentése ettől eltérő is lehet. Amikor egy szokás vagy tevékenység tabunak számít, akkor azt tilos folytatni, megtenni. Ilyen tilalmak megszegését a törvény is büntetheti, de a tabu áthágása lélektani teherként is súlyosnak számít. Titok: A titok olyan ismeret, adat, információ, amely egy adott időpontban vagy időszakban csak korlátozott körben ismert. Minden titok a nyilvánosságra hozatallal szűnik meg, azaz azáltal, hogy a korlátozott körön kívül is megismerhetővé válik. (Forrás: Wikipédia) Alkossatok 3-4 fős csapatokat! Mindenki meséljen el egy apró titkot – olyat, amelyet eddig még senki nem tudott a csoportból – a többieknek! Milyen érzés volt elmesélni a titkodat? Hogyan reagáltak rá a többiek? Hívjuk fel a diákok figyelmét, hogy csak olyan titkot „áruljanak el”, amit a későbbiekben sem fognak szégyellni! Pl. van még egy tejfogam, koraszülött voltam, szeretem az esőt… stb. Akinek nem jut ilyen az eszébe, vagy nem akar részt venni, az passzolhat. 31


7/4/11 6:17:05 PM


E téma feldolgozása nagy tapintatot igényel. Ha úgy látjuk, hogy valaki rosszul érzi magát, szorong, az óra végén megkérdezhetjük, hogy tudunk-e neki valamiben segíteni, de ne erőltessük rá az akaratunkat! A személyes példákat jól helyettesítheti itt a filmnézés, illetve a szi tuáció (ld. lent!) feldolgozása. Mániás család A csoportból egy önként jelentkező kimegy a terem ből, ő lesz a kérdező. A csoport többi tagja alkotja a családot. Találjatok ki egy olyan közös „titkot” (pl. mindig „a” betűvel kezditek a mondatot, minden válaszban van egy név, mindig az előző kérdésére válaszoltok), amelyet csak ti tudtok, amely alapján a kérdésekre válaszolni fogtok! Amikor visszajön a társatok, kérdéseket fog nektek feltenni, és ti a válaszadás közben az előre megbeszéltek szerint jártok el. A kérdező dolga, hogy kitalálja a „titkotokat”! Ez a gyakorlat elsősorban feszültségoldó. (Más órákon is alkalmazhatjuk.) Abortusz: A terhesség megszakítása, rendszerint a terhes nő önálló döntése után. A terhes nő megmentése céljából az orvosok által megindított mesterséges vagy művi vetélés nem tartozik ide. Ha a terhességmegszakításnak nem állnak fenn a törvényes feltételei, akkor magzatelhajtásról beszélünk, amely bűncselekménynek számít.

Eutanázia: Az eutanázia mai jelentése: a gyógyíthatatlan beteg halálának – a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő – aktív vagy passzív meggyorsítása, illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás. Szuicidium/öngyilkosság: Az a szándékos cselekmény, amelynek célja és végeredménye a cselekvő saját életének kioltása. Az öngyilkosság nem betegség, hanem cselekmény, amihez mentális zavarok, régebb óta fennálló kezeletlen problémák, külső körülmények vagy frissen bekövetkezett, az egyén korábbi életét (értékrendjét) súlyosan megrendítő események, krízisek járulnak hozzá. A pszichológia szerint nincs öngyilkosságra immunis személy. (Forrás: Wikipédia) Szépirodalmi ajánló: Szophoklész: Oidipusz király Karinthy Frigyes: Előszó (vers), 1926 Filmajánló: Titkok és hazugságok (angol filmdráma), 1996 Apró titkok (amerikai romantikus filmdráma, 16 éven felülieknek ajánlott), 2006 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Láthatatlan kiállítás Szakirodalom: Sigmund Freud: Totem és tabu, Ana conda, Budapest, 2001

Mit látunk?

Csalóka látszatok Hallottál már arról, hogy valakinek „abszolút hallása” van? Mit jelent ez a kifejezés? Abszolút hallásnak (AH) nevezzük azt a képességet, amikor az egyén referenciahang segítsége nélkül azonosít bármely hallott zenei hangot. Ezzel szembe szokták állítani a relatív hallást, amely az a képesség, hogy az egyén egy referenciahang segítségével azonosítja a hallott hangot. Tehát például egy normál zenei A hang meghallgatását követően a relatív hallással rendelkező személy képes megállapítani a további

hangok magasságát, hangfekvését – tulajdonképpen kiszámítja a referenciahang és a hallott hang közötti távolságot –, míg az abszolút hallású személy ennek hiányában is pontosan képes azonosítani bármely hallott hangot. Megkülönböztetnek aktív és passzív abszolút hallást. Passzív AH esetén a személy képes megnevezni a hallott hangot, aktív AH esetén bármely megnevezett hangot (természetesen a hangterjedelmén belül) ki is énekel. A passzív és aktív AH a leggyakrabban együttesen van jelen. A szakirodalomban jelentős eltérések vannak az abszolút hallással rendelkezők arányát illetően. Van olyan írás, amely szerint tízezer-

32


7/4/11 6:17:05 PM


ből egy embernél van jelen AH, mások Európában és Amerikában 3%-ra teszik e képesség gyakoriságát. (Forrás: Wikipédia)

Érzékelés és észlelés

Eg� serleget látunk vag� két szembenéző arcot? Nincs átmeneti állapot: vagy serleget látunk vagy arcéleket. Az, hogy éppen melyiket, az az alak és a háttér viszonyán múlik.

Mil�en fajtái vannak az érzékelésnek? Mel� érzékszervek tartoznak hozzájuk? Mel� érzékszervek mi- Mit látsz a fehér vonalak l�en inger(eke)t vesznek fel? Kösd össze az érzékelés kereszteződéseiben? fajtáját az érzékszervvel és a bemenő ingerrel! Ennél az ábránál azt Megoldás: látni, ami nincs ott! Látás – szem (retina) – fény elektromágneses A fehér vonalak metszeteiben kicsi szürkéshulláma kék köröket. Ha erősebben nézzük az ábrát, elHallás – fül (szőrsejtek) – a levegő mechanikus tűnnek. Ez az ún. „Hermann-rács”, amely egy rezgései optikai csalódás. Szaglás – orr (nyálkahártya szaglósejtjei) – gáznemű kémiai anyagok Mit látsz a képen? Bőrérzékelés – bőr (receptorsejtek az irharétegben) – mechanikai ingerek Nincs átmeneti állapot: vagy Ízlelés – nyelv (ízlelőbimbók) – folyadékban szaxofonost látunk, vagy női aroldott anyagok cot. Az, hogy éppen melyiket, Egyensúly-érzékelés – fül (belső fül félkörös ívaz az alak és a háttér viszonyán járatában lévő hám) – mozgás múlik. Mil�en eg�éb érzékelésfajtákat ismersz még? (Hő, fájdalom, tapintás, hel�zetérzékelés… stb.) Pl. hő-, fájdalom-, tapintás-, testhelyzet-érzékelés… stb.

Érzéki csalódások Nézd meg az alábbi ábrákat! Vajon az A vag� a B vonal a hosszabb?

A

B

Merre hajlanak az ábrákat metsző vastag fekete vonalak? Megoldás: Nem hajlanak, egyenesek. Párhuzamosak ezek az eg�enesek? Megoldás: Igen.

A jobb vag� a bal oldalon lévő piros gömb a nag�obb?

A Zöllner-illúzió olyan párhuzamos egyeneseket mutat, amelyeket különböző szögben elhelyezett átlós vonalak metszenek. Az elrendezés sok olyan elemet tartalmaz, amely a perspektíva (a tárgyak térbeliségi érzetét keltő ábrázolásmód sík felületen) érzékeltetésére szolgál, ezért a szemünk perspektivikusnak „akarja” érezni.

Megoldás: Egyforma méretűek.

Szépirodalmi ajánló: Joseph Heller: A 22-es csapdája (regény), 1961 – paradoxonok

Megoldás: Egyenlő hosszúságúak. Az A szakasz „kiterjeszti” magát a nyilak mentén, és ezért látszik hosszabbnak.

33


7/4/11 6:17:07 PM


Látni és látszani: benyomáskeltés

zunk arra, hogy ne adjunk túlságosan negatív, sértő vagy diszkrimináló címkéket (pl. bunkó, alattomos, lopós… stb.)!

A feladatból kiderül, hogy a saját magadról alkotott képed mennyire van összhangban azzal, ahogy véleményed szerint mások rólad vélekednek, illetve A feldolgozásnál fontos szempontok: a mások által rólad alkotott képpel. Először töltsd ki • Mi segítette abban, hogy rájöjjön a címke taraz első oszlopot! Ezt követően válaszd ki egy társatalmára? dat, akinek a véleményére kíváncsi vagy, és töltsd ki • Mi gátolta? a második oszlopot aszerint, ahogy ő – a feltételezé• Hogyan érezte magát ebben a helyzetben? sed alapján – vélekedik rólad! Végül kérd meg a tár• Volt-e már hasonló tapasztalata a való életben? sadat, hogy töltse ki a harmadik oszlopot! Vesd össze • Milyen volt megbélyegzettnek lenni? a kapott eredményeket! • Milyen társadalmi csoportok képviselői élhetik meg ezt az élményt? Fontos, hogy a diákok válasszanak maguknak párt, olyat, akiben megbíznak. Mindenképpen A magunkról kialakított kép elgondolkodtató, ha a saját és a másik, illetve a másiknak tulajdonított értékelések között A tükörrel kapcsolatban indíthatunk beszéllegalább kétpontnyi eltérés van. A diákok sokgetést a diákokkal. Mit jelent a „tükör”/„tudni szor zavarba jönnek ettől az eredménytől, setükörbe nézni”/„szembenézni a tükörképpel”/ gítsük feloldani ezt a zavart! Ha valaki nem kí„görbe tükör” stb.? (Nem véletlen például, hogy vánja nyilvánosságra hozni az eredményt, ne a horrorfilmekben gyakorta a tükörben jelenik erőltessük! meg a gonosz.)

A bennünk élő képek

Egyéni különbségek a benyomáskeltésben

Lényeges, hogy a diákok megértsék ezt az egyszerű hasonlatot. Hozzunk példákat arra, hányfajta szék létezik (képeket gyűjthetünk az internetről), mégis mindannyian tudjuk, miről van szó, ha azt mondjuk: „szék”!

Töltsd ki az önmegfigyelési képességre vonatkozó kérdőívet, majd értékeld azt! Ne felejtsd el: az eredmény a pillanatnyi állapotodat tükrözi, a társas készségek fokozatosan fejleszthetők!

Gondosan olvasd el az egyes állításokat, és döntsd el, hogy mennyire illenek rád! Jelöld a megfelelő oszlopban! A kitöltés után értékeld válaszaidat oly módon, hogy a páros számú kérdésekre adott „nem igaz” válaszok számát összeadod a páratlan számú kérEbben a gyakorlatban mindannyian egy „címkét” désekre adott „igaz” válaszok számával! Minél közefogtok viselni, azonban senki nem ismeri a saját lebb van a pontszámod a 10-hez, annál valószínűbb, címkéje tartalmát. A beszélgetésben aszerint viszo- hogy olyan ember vagy, aki erősen figyel önmagára. nyuljatok a többiekhez, ami a homlokukra ragasztott címkén szerepel! Ha azt látjátok, hogy „lusta”, Önmegfigyelés/önmonitorozás: „Személyiségadjatok neki erre vonatkozó visszajelzéseket, magát vonás, amely annak mértékével kapcsolatos, a szót azonban nem mondhatjátok ki! Találjátok ki hogy mennyire vagyunk érzékenyek a társas a címkén szereplő tulajdonságot! helyzetek elvárásaira, mennyire igyekszünk a viselkedésünkben ezeknek megfelelni, vagy A feladat előkészítéséhez meg kell csinálnunk ellenkezőleg, mennyire igyekszünk ezektől via címkéket. Ajánlott címkék: szorgalmas, lusselkedésünket függetleníteni.” ta, hangos, visszahúzódó, makacs, pesszimisAz önmonitorozás közepes szintje normális ta, optimista, vidám, gyanakvó… stb. Vigyázszociális vonás, azonban fokozott megjelenése Indíthatunk egy asszociációs kört például a „barát” hívószóra. Pl. Milyen szín/állat/növény jut eszedbe arról a fogalomról, hogy „barát”?

34


7/4/11 6:17:07 PM


a személy frusztrációjához, önmagával való elégedetlenségéhez, szorongásához vezet. Szépirodalmi ajánló: Babits Mihály: A lirikus epi lógja (1903, in.: Levelek Irisz koszorújából kötet) – énbe zártság; saját világunk börtöne

Filmajánló: Tizenkét dühös ember (amerikai filmdráma), 1957 Az igazi Mao (áldokumentumfilm), 1994 Olajfalók (áldokumentumfilm), 1988 (Az áldokumentumfilmek a megtévesztést, a hamis benyomás keltését használják fel.) Szakirodalom: Forgas, Joseph P.: A társas érintkezés pszichológiája, Gondolat, Budapest, 1989

Képzelet Kreativitás és fantázia Ötleteléssel indítsuk az órát: kinek mi jut eszébe a „kreatív” hívószóról? (Pl. személyek, tárgyak, tevékenységek, foglalkozások stb.)

Meglátni a megszokottban a szokatlant Giuseppe Arcimboldo (Milánó, 1527–1593) olasz festő, a legkülönösebb (excentrikus) festők egyike. Képeire jellemző, hogy gyümölcsöket, virágokat, állatokat, halakat és könyveket ábrázolt, amelyek egy-egy személy felismerhető arcképévé állnak össze. A 20. századi szürrealizmus korai előfutárának tartják Képei sokszor allegorikus, bonyolult morális utalásokat hordoznak. Gyakori, hogy egy-egy foglalkozást személyesítenek meg. A manierizmus a kb. 1530-tól 1600-ig tartó stílustörténeti korszak elnevezése, amely a reneszánsz és a barokk korszakot kötötte ös�sze. A fogalom az olasz maniera szóból ered, amelynek jelentése kézzel csinált, ügyes. Később a modorosságot is jelentette. Egyéni érett látásmód jellemzi. Erősen intellektuális jellegű, megoldásai nem természetesek. Különleges ritmusú kompozícióival, valóságellenes térképzéssel, és új szépségeszméivel szemben állt a reneszánsz tulajdonságaival. (Forrás: Wikipédia) Járjuk körül azt a kérdést, hogy milyen hatást ér el a festő sajátos technikájával! Mi ebben az újszerű? Milyen a kép hangulata? Ha arcképként tekintünk a festményre, mit sugall az ábrázolt emberről?

(Érdemes további festményeket is bemutatni, pl. Tavasz, Nyár, Ősz, Tél, Levegő, Tűz, Víz.)

A kreatív személyiség: különc remete? Vannak olyan személyek, akiket különösen kreatívnak tartasz? Kik ők? Ismersz furcsa különcöket? Továbbvezető kérdések: • Mitől különc valaki? • Milyen érzést keltenek bennetek ezek az emberek? • Saját környezetetekben ismertek-e ilyeneket? • Az általatok kedvelt művészek (pl. zenészek) között ismertek-e ilyeneket? • Szerintetek egy adott foglalkozás/hivatás követelménye-e a „különcség”? Vagy ez inkább a személyiségből fakad? Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Koszt ka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5. – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.) magyar festő. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem. Rembrandt (eredetileg: Rembrandt Harmens zoon van Rijn; Leiden, 1606. július 15. – Amszterdam, 1669. október 4.) a világ egyik legismertebb festője, az egyik legjelentősebb 17. századi holland művész. Rembrandt gyakorlott metszetkészítő volt, emellett számos rajza és rézkarca is fennmaradt. Alkotásai abban az időszakban születtek, amelyet a művészettörténészek Holland aranykornak neveznek. 35


7/4/11 6:17:07 PM


Vincent van Gogh (eredeti nevén Vincent Wil lem van Gogh, Hollandia, Groot-Zundert, 1853. március 30. – Franciaország, Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.

Ami gátolja a kreativitást A könyvben található pontok a kreativitás gátjaira hívják fel a figyelmet. Ahhoz, hogy a diákok számára életszerűek, megérthetőek legyenek, gyűjtsünk személyes példákat! Érdemes csoportmunkában dolgozni. A közös gondolkodást továbbvihetjük azon az úton, hogy mi szükséges ahhoz, hogy adott helyen (otthon, iskolában, munkahelyen) a kreativitás kibontakozhasson. Gyűjtsünk képeket, fotókat kreatív, inspiráló helyekről! Gondoljuk végig, milyen szabályok, normák korlátozzák a mindennapokban a kreativitásunkat! (Pl.: Előbb a munka, aztán a szórakozás!)

Ami segíti a kreativitást: az önmegvalósítás Maurits Cornelis Escher (Leeuwarden, Hollandia, 1898. június 17. – Hilversum, Hollandia, 1972. március 27.) holland művész volt, akit fametszeteiről és kőnyomatairól ismerünk leginkább, amelyeken általában lehetetlen építményeket ábrázolt, a végtelent vizsgálta, vagy olyan kapcsolódó geometriai formákat ábrázolt, amelyek fokozatosan teljesen más alakot öltenek. Írj le, mutass be minél érzékletesebb módon egy almát egy marslakó számára! Térj ki az alma minél többféle tulajdonságára!

Mi lenne, ha: • a Nap keringene a Föld körül? • örök életűek lennénk? • értenénk az állatok nyelvén? Találj ki minél több logikus következményt ezekhez a képtelen, de elképzelhető feltételezésekhez! A megbeszélésre ugyanazok az elvek vonatkoznak, mint az előző feladatra! Engedd szárnyalni a képzeleted! Készíts rajzokat a következő formákból! Ez a feladat sikerélményt nyújthat a diákok számára, megmozgatja a képzeletüket. Nem a rajzok szép kidolgozása a lényeg, hanem az ötlet! Adhatjuk házi feladatként is. Szépirodalmi ajánló: Lewis Carroll: Alice Csodaor szágban (regény), 1865 Idézet: „Már reggeli előtt gondolj hat lehetetlenre!” „A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem látnak, sokkal fontosabb, mint nem látni azt, amit mindenki lát.” Lázár Ervin: A retemetesz, in: Buddha szomorú, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1973 Filmajánló: Amelie csodálatos élete (francia-német romantikus vígjáték), 2001 A film sokszor hívja fel a figyelmet az eredeti látásmódra, a mindennapok jelenségeinek új szemszögből való megfigyelésére. Végtelen történet (NSZK-amerikai fantasztikus kalandfilm), 1984 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Csodák Palotája (Budapest, Millenáris Park) Jövő Háza (Budapest, Millenáris Park) Szakirodalom: Landau, Erika: A kreativitás pszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

Ennél a feladatnál a diákok úgy érezhetik, hogy valami nagyon újszerűt, különlegeset kell al kotniuk. A lényeg azonban inkább a sokszínűségen van, a sokféle egyéni látásmódon. A csoporttagok különféle megközelítéseiből írjunk egy közös, a csoport kreativitását tükröző jellemzést! Fontos, hogy senkit ne marasztaljunk el amiatt, hogy nem jutott valami nagyszerű az eszébe! 36


7/4/11 6:17:07 PM


Hangok világa Zajos világ Mikor voltál utoljára olyan környezetben, ahol kevés inger ért? Ahol csend volt… Ahol éjszaka igazán sötét volt… Ez az ún. „szenzoros depriváció” jelensége: valamennyi környezeti inger nagyfokú korlátozása vagy teljes megvonása esetén következik be. A jelenséget kísérleti körülmények között vizsgálták (a fent leírt módon), és azt találták, hogy az emberek igen rosszul tűrik ezt a helyzetet. Néhány óra után a gondolkodás zavarai jelentkeznek, a figyelem céltudatos irányítása nehézkessé válik, fogalomalkotási nehézségek lépnek fel. A képzeleti működés viszont felerősödik, hallucinációk, fantáziaképek jelennek meg. A tájékozódási képesség térben és időben is zavart szenved, a kísérleti személyek az időtlenség élményét élik át. A diákokat érdemes elgondolkodtatni arról, hogy nekik milyen szintű ingerlésre van szükségük ahhoz, hogy „jól működjenek”, milyen ingerszint alatt éreznek unalmat, monotóniát.

Amikor túl sok az inger: zajok Hogyan határoznád meg a különbséget hang és zaj között? Zene és zaj között? Van olyan zaj, amire különösen érzékeny vagy? A hang a fül, a hallás által érzékelt inger. Az emberi beszéd, a beszélt nyelvek, illetve a zene, a zenei hangrendszerek alapeleme. Fizikai jellegét tekintve valamely rugalmas közeg mechanikai rezgése, e rezgés hullámként való tovaterjedése. Ha e rezgés frekvenciája kb. 20 Hz alatti vagy kb. 20 kHz fölötti, akkor hallásunk nem érzékeli azt, ennek ellenére fizikai sajátosságai alapján ezt is hangnak, első esetben infrahangnak, a másodikban ultrahangnak nevezzük. A zaj több eltérő frekvenciájú és intenzitású jel zavaró összessége. A jelek forrása és frekvenciaspektruma attól függ, milyen zajról van szó.

Szerinted befolyásolhatja a munkavállalást a munkával járó zaj mennyisége? Milyen helyzetben tudsz jobban teljesíteni? A zaj emberi szervezetre gyakorolt hatása a hangosság függvényében a következő: • 30 dB zajszint pszichés; • 65 dB zajszint vegetatív; • 90 dB zajszint hallószervi; • 120 dB zajszint fájdalomküszöb; • 120–130 dB zajszint maradandó halláskárosodás; • 160 dB zajszint dobhártyarepedés; • 175 dB zajszint halálos.

Egyéni különbségek Válaszd azt az állítást, amelyik érzéseidet jobban kifejezi (vagy ami kevésbé van ellenedre)! 1)

2)

3)

4)

5)

Nincs türelmem az unalmas emberekhez.

A (1 pont)

Szinte mindig találok valami érdekeset abban az emberben, akivel beszélgetek.

B (0 pont)

Egy jó festménynek megdöbbentőnek vagy megrázónak kell lennie.

A (1 pont)

Egy jó festménynek békét és nyugalmat kell árasztania.

B (0 pont)

Minden motorkerékpáros „őrült”, tudat alatt arra vágynak, hogy megsérüljenek.

A (0 pont)

Szeretnék motorkerékpárt vezetni.

B (1 pont)

Olyan ideális társadalomban szeretnék élni, ahol mindenki boldogságban és biztonságban él.

A (0 pont)

Olyan időben szeretnék élni, ami mozgalmas, érdekes.

B (1 pont)

Néha szeretnék félelmetes dolgokat kipróbálni.

A (1 pont)

A józan ember kerüli a veszélyeket.

B (0 pont)

37


7/4/11 6:17:08 PM

Tanári kézikönyv a Mi a pálya? 7. évfolyamhoz 6)

7)

8)

9)

10)

11)

12)

13)

14)

Nem szeretném, ha hipnotizálnának.

A (0 pont)

Szeretném, ha hipnotizálnának.

B (1 pont)

Az élet célja, hogy a lehető legteljesebb, élményekben gazdag életet éljünk.

A (1 pont)

Az élet célja, hogy békét és boldogságot találjunk.

B (0 pont)

Szeretném kipróbálni az ejtőernyős ugrást.

A( 1 pont)

Sosem szeretném kipróbálni az ejtőernyős ugrást.

B (0 pont)

Fokozatosan megyek bele a hideg vízbe, időt adok magamnak, hogy megszokjam.

A (0 pont)

Szeretek beleugrani a hideg vízbe.

B (1 pont)

Ha nyaralni megyek, fontos számomra a kényelem.

A (0 pont)

Ha nyaralni megyek, fontos számomra a változatosság, a kaland.

B (1 pont)

Jobban szeretem azokat az embereket, akik nyíltan kifejezik az érzéseiket.

A (1 pont)

Jobban szeretem a higgadt, kiegyensúlyozott embereket.

B (0 pont)

Olyan munkát szeretnék, ami helyhez kötött.

A (0 pont)

Olyan munkát szeretnék, ami sok utazást igényel.

B (1 pont)

Alig várom, hogy hazaérjek, amikor hideg van.

A (0 pont)

Felélénkülök a hidegtől.

B (1 pont)

Untat, ha mindig ugyanazokat az arcokat látom.

A (1 pont)

Szeretem a megszokott embereket.

B (0 pont)

Értékelés: 0–3 p ont: Nagyon alacsony élménykeresési motiváció. 4–5 pont: Alacsony élménykeresési motiváció. 6–9 pont: Átlagos élménykeresési motiváció.

10–11 pont: Magas élménykeresési motiváció. 12–14 pont: N agyon magas élménykeresési moti váció. Az eredmény egy pillanatnyi állapotot jelez – ahogy ez a többi, könyvben szereplő tesztre is igaz –, ráadásul az emberek igen különbözőek abból a szempontból, hogy mennyi időt szánnak egy-egy kérdésre, mennyire kritikusak saját magukkal szemben. Ezt a diákokkal is meg kell beszélni! Azt, hogy valaki aktuálisan mennyire élménykereső, számos tényező befolyásolhatja. Pl. az aktuális életvitel, a feszültségek, az átélt izgalmak mennyisége… stb. Kommunikáció zajban Álljatok fel egymással szemben két sorba! Az egyik sor tagjai lesznek a börtönlakók, a másik sor tagjai a látogatók. Minden börtönlakónak lesz egy látogatópárja. A cél, hogy 3-3 üzenetet, kérdést megosszatok a szemben álló társatokkal. Az a páros nyer, aki a leghamarabb átadja az üzeneteket. Kérdések a megbeszéléshez: • Hogyan oldottátok meg az üzenetek eljuttatását? • Milyen érzés volt így kommunikálni? • Van az életetekben olyan helyzet, ami erre emlékeztet? A gyakorlat igen nagy zajjal jár, úgyhogy végig kell gondolnunk, mikor és hol végezhetjük! Hatása egyfelől a feszültség oldásában van (ezért más alkalmakkor is használható, ha a csoportdinamika megkívánja), másfelől abban, hogy a diákok megtapasztalhatják, milyen hatással van rájuk (gondolataikra, érzelmeikre) a hangzavar, milyen nehézségeket okoz az ilyen közegben való kommunikálás.

Amikor túl sok az inger: fények Gyűjts zajokat! Válassz ki néhány helyszínt, ahol gyakran megfordulsz, és hangrögzítővel vegyél fel egy-egy percnyi zajt! Ez a feladat vagy közösen végezhető, vagy házi feladatként is adható. Fontos a közös feldolgo-

38


7/4/11 6:17:08 PM


zás: hallgassuk meg együtt a felvételt; próbáljuk kiszűrni, hogy milyen egyidejű jelek keltik a zajt! Zenei ajánló: Stomp társulat (zene és zaj kapcsolata)

Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Ability Park Szakirodalom: Atkinson Rita L. – Atkinson Richard C. – Smith Edward E. – Bem Daryl J.: Pszichológia, Osiris–Századvég, Budapest, 1995

Filmajánló: Érdemes a diákokkal megnézetni egy némafilmet vagy némafilmrészletet (pl. Charles Chaplin, Buster Keaton). A megbeszéléskor térjünk ki arra, milyen hatással volt rájuk a hangnélküliség, a zenekíséret, az auditív zajok, effektusok hiánya!

Versenyszellem, küzdőképesség, önfegyelem Belső hajtóerők

sodik 2 pontot, a harmadik 3 pontot, a neg�edik 4 pontot, az ötödik 5 pontot ér. Három dobásotok van. Vitassátok meg, hog� a következő motivációk, hajtó- Ha beletaláltok a karikába, megkapjátok az érte járó erők csak az emberre jellemzőek-e vag� az állatokra pontot. is! Döntsetek arról, hog� a hajtóerők közvetlenül mit A dobások előtt becsüld meg, hán� pontot fogsz szolgálnak: az eg�ed fennmaradását, a faj fennma- dobni! Mielőtt elkezdenéd, végezz eg� próbadobást! Becslés: pont radását vag� eg�iket sem! Dobások: pont • Éhség • Szomjúság A feladat lényege abban áll, hogy milyen célt • Szexuális vágy tűznek ki önmaguk számára a diákok: köny• Anyai gondozó viselkedés nyűt, közepeset vagy nehezet. A magas telje• Kíváncsiság sítményszükségletű emberek általában a szá• Teljesítményszükséglet mukra közepesen nehéz feladatot választják. Olyan dobást tűznek ki célul, ami nehéz, de Megoldás: még elérhető. Éhség: emberre és állatra is jellemző; egyedfenntartás. A diagram egy 1975-ben végzett kísérlet eredSzomjúság: emberre és állatra is jellemző; ményeit foglalja össze. A kísérleti személyek váegyedfenntartás. laszthattak, milyen nehézségű – képességeiket Szexuális vágy: emberre és állatra is jellemző; milyen mértékben jelző – feladatokat végeznek. fajfenntartás. Látható, hogy a magasabb teljesítménymotiváAnyai gondozó viselkedés: emberre és állatra ciójú emberek inkább választják azokat a kihíis jellemző; fajfenntartás. vásokat, amelyek megfelelnek képességeiknek. Kíváncsiság (explorációs igény): emberre és állatra is jellemző; egyedfenntartás. Teljesítményszükséglet: emberre jellemző; egyedfenntartás. A teljesítményszükséglet fogalma Mc Clelland nevéhez fűzödik. Álljatok sorba! Dobjatok a rendelkezésre álló 3 érmével a padlóra rajzolt karikákba! A padlón 5 karika van. A hozzátok legközelebb lévő 1 pontot, a má39


7/4/11 6:17:11 PM


Minden embernek vannak álmai. Ezek között akadnak könnyen elérhetők, és olyanok, amelyekért sokat kell tennünk. Néhány álmunk talán nem is tűnik megvalósíthatónak… Milyennek álmodnál egy „ideális napot”? Mit tennél, ha holnap bármit megtehetnél?

A feladatban tulajdonképpen a korábbi kérdés továbbgondolása történik. Akkor érdemes kidolgoztatnunk a diákokkal az ötletüket, ha valóban látunk arra esélyt, hogy ezt a valóságban is létrehozzák. Akár hosszú távú projektek is indíthatók egy ilyen ötleteléssel.

Megoldható egyéni feladatként is vagy kis csoportos formában. Az előbbi esetben ne kötelezzük a diákokat arra, hogy megosszák egymással, amit írtak! Csak azok meséljenek az „ideális napjukról”, akik erre kedvet éreznek.

Szépirodalmi ajánló: Székely Éva: Sírni csak a győztesnek szabad (önéletrajzi regény), 1987

Te mivel változtatnál ma a világon? Fontos, hogy olyan változást fogalmazzanak meg a diákok, amit ténylegesen megtehetnek, amihez megvannak a lehetőségeik, erőforrásaik, készségeik. Ha nem jut semmi az eszükbe, megkönnyíthetjük a gondolkodást: Min változtatnál az osztályteremben? …az iskolában? …a kertben? stb. Gondolkozz el azon, kit tekintesz a példaképednek! Miért? Gyűjts róla anyagot a következő órára, és mutasd be a többieknek! Szempontok a bemutatáshoz: • Ki ő? Mit tesz/tett, amiért felnézek rá? • Miért választottam? • Miben érzem magamhoz közel állónak? Ezek a személyes választások a diákok magánügyei. Előfordulhat, hogy olyan példaképet választanak, aki számunkra nem hordoz értéket, azonban tiszteletben kell tartanunk a döntésüket. (Persze lehet, hogy valaki provokatív céllal választ! Ha ezt érezzük, feltétlenül beszéljük meg, miért döntött így, milyen érzésekből, gondolatokból táplálkozik a provokatív gesztus. Pl. „Engem meglepett/megdöbbentett a választásod, mert…”; „Én úgy érzem…”)

Filmajánló: Holt költők társasága (amerikai játékfilm), 1989 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Csillebérci kalandpark (élménykeresés) vagy bármelyik élménypark Szakirodalom: Atkinson Rita L. – Atkinson Richard C. – Smith Edward E. – Bem Daryl J.: Pszichológia, Osiris–Századvég, Budapest, 1995

Hatalom Milyen vezetők jutnak eszedbe eddigi tanulmányaid alapján? Honnan táplálkozott a hatalmuk? Szerinted milyen a jó vezető? Milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie? Ez a kérdés automatikusan felveti az osztályban, illetve az iskolában tevékenykedő vezetők megemlítését, jó és rossz tulajdonságaik számbavételét. A tanár-diák viszonyban a tanár a vezető. Kérdezzünk rá, kit tartanak jó tanárnak és miért! Ha tanárok lennének, hogyan, milyen eszközökkel gyakorolnák a hatalmunkat?

A hatalom forrásai

Keress példákat a hatalom egyes fajtáinak birtoklóira! • Hatalma van, mert pozíciót tölt be. (pl. köztársasági elnök) • Hatalma van, mert dönt a jutalmakról. (pl. pályázati bíráló) Dolgozzatok csoportban! Gondoljátok végig, mit te• Hatalma van, mert kényszeríthet. (pl. börtön hetnétek közösen azért, hogy megváltoztassatok vaparancsnok) lamit a világban! Mire lenne szükségetek? Mi akadá• Hatalma van, mert fontos kapcsolatai vannak. lyozhat benneteket? Milyen lépéseket kell tennetek, (pl. diplomata) hogy elérjétek a célotokat? • Hatalma van, mert értékes tudása, tapasztalata van. (pl. tudós) 40


7/4/11 6:17:11 PM


• Hatalma van, mert ő birtokolja az informá ciókat. (pl. újságíró) • Hatalma van, mert példakép. (pl. sztárok) Döntsd el, hogy szerinted milyen tulajdonságai vannak a jó vezetőnek! A felsorolt jellemző után írj I-t, ha úgy véled, hogy az a jó vezető tulajdonsága! N-nel jelöld, ha úgy gondolod, hogy az adott jellemző a rossz vezető tulajdonsága! Vitasd meg a véleményedet a társaiddal! Jellemzők

I/N

Javasolt megoldás

Ha sikerül elérnünk, hogy a diákok felvessenek ilyen szempontokat, elgondolkozzanak a témán, már elértük a feladat célját, akkor is, ha végül nem tudunk egyértelmű döntést hozni, feladatmegoldást találni.

A hatalom egyik eszköze: az erőszak Kérdezzünk rá a diákoknál, hogy van-e olyan élményük erőszakos viselkedésről, amit el szeretnének mondani! Pl. megtámadták őket, az utcán beléjük kötöttek… stb. Volt-e olyan, amikor ők maguk viselkedtek erőszakosan, holott különben ez nem szokásuk?

Mindenkit saját egyénisége, képességei szerint ítél meg.

I

Nem az embert nézi, hanem a teljesítményt.

N

Beleszólást enged a döntéseibe.

I

Tudja, hogy ki milyen te rületen teljesít a legjobban.

I

Büszke a csoportjára, azokra, akiket vezet.

I

Nem tervez előre.

N

Képes arra, hogy meghallgassa a többieket.

I

Kijelentések

Megoldás

Zárkózott, nehezen megközelíthető.

N

Tudnod kellene, hogy mit gondolok erről!

X

Minden helyzetet egyedül igyekszik megoldani.

N

X

Felelősséget vállal a többiekért.

Légy végre határozott, és vállalj felelősséget a döntéseidért! Mindig nekem kell helyetted döntenem!

I

Ne legyél már ilyen gyáva nyúl!

X

Gyakran büntet.

N

Sajnos most nincs időm neked segíteni. Holnap ráérsz?

Gyakran jutalmaz.

I

A feladatban a diákok elgondolkodtatása a cél. Általánosságban nehéz eldönteni, hogy mi a jó vezetői megközelítés, hiszen a különböző helyzetek más és más vezetői stílust igényelnek. Például katonai vezető esetén nem mindig előny, ha beleszólást enged a döntéseibe, a katolikus vallási vezetőnek a gyónáskor a penitenciára vonatkozóan szintén meg van kötve a keze.

Milyen egyéb okai lehetnek az erőszakos viselkedésnek? Pl. szorongás; nincs más viselkedési mintája, ezt tanulta meg; figyelem felkeltésének vágya stb. Döntsd el, hogy mely kijelentések erőszakosak, agresszívek, melyek nem! Tegyél X-et azok után a kijelentések után, amelyeket sértőnek, erőszakosnak érzel! Vitasd meg a véleményedet a társaiddal!

Szeretném befejezni ezt a telefont, utána tudok rád figyelni. Nem látod, hogy mással beszélek?!

X

Ha előre gondolkodtál volna, nem kerülsz ilyen helyzetbe!

X

Szerintem nagyon jól sikerült ez a munkám. Elégedett vagyok vele.

41


7/4/11 6:17:11 PM


Alkossatok 3-5 fős csoportokat! Értelmezzétek a következő idézeteket! Keressetek példákat a minden napi életből! Na, most jól felbosszantottál! 1. „A tudás hatalom.” (Bacon) X Boldog vagy?! 2. „A hatalom nem egy állapot, hanem egy tulajHaragszom rád. donság.” (Márai Sándor) 3. „Aki lábujjhegyre áll, nem áll szilárdan; aki (túlA véleményed elfogadhatatlan! X ságosan) nagyot lép, nem halad előre; aki magát Nekem más a véleményem. mutogatja, nem ragyog; aki bizonygatja kiválóságát, nem tartják kiválónak; aki előre dicsekszik, Ha nem csinálod, amit mondtam, X nem szerez érdemeket; aki megköveteli magának nagy baj lesz! a tiszteletet, nem lesz elismert vezető.” (Lao-ce) Én a helyedben nem így tennék. 4. „Nemcsak ahhoz kell bátorság, hogy az ember kiálljon és beszéljen, hanem ahhoz is, hogy leüljön és meghallgassa a másikat.” (Winston Churchill) Gondold végig, hogyan juthat kifejezésre az agresszió 5. „Senki sem próféta a saját/maga hazájában.” a különböző nem szóbeli csatornákon keresztül! (bibliai közmondás) 6. „A nagyság ára a felelősség.” (Winston Churchill) Csatorna típusa Agresszió kifejezése 7. „Egy ember igazi természetéről az árulkodik legarckifejezés Gúnyos mosoly. jobban, ahogy az alárendeltjeivel bánik.” (Joanne Összevont szemöldök. Kathleen Rowling) Összeszorított ajkak. 8. „Mindenki, aki alattad van, irigyli a helyzetedet.” Előrenyúló arc. (Frank Herbert) hanghordozás Nagyon határozott. 9. „Az elnyomás csak arra jó, hogy megerősítse és Cinikus és néha hűvös. keményebbé gyúrja az elnyomottakat.” (John Kemény és éles. Steinbeck) Kiabáló, és a végén felemel10. „A legnagyobb hatalom: önmagunknak parankedik. csolni.” (Lucius Annaeus Seneca) Gyakran gyors, pattogó beszéd. Az idézetek értelmezése a diákok dolga, az a szemkontaktus Lenéző, szúrós. fontos, hogy számukra mit jelentenek ezek Levegőnek néző. a bölcsességek. Minden csoport azzal a 3-4 testtartás Ujjal mutogat. idézettel dolgozik, amiket ők húztak. Fel Egyenesen vagy előre hajoladatuk, hogy a mindennapi életből vett pélva ül. dákkal igyekezzenek megérteni, alátámasztani Egyenesen áll. vagy akár megcáfolni az idézetet. Fel-alá járkál. Fejét felfelé emeli. Szépirodalmi ajánló: Robert Merle: Mesterségem a Magasan összekulcsolt karok. Írd már meg a matekleckémet, neked ez olyan könnyű!

térközszabályozás

X

Nagy hatalmi távolságot tart. Ülve beszél az álló emberhez. Belép a másik személyes terébe.

halál (regény), 1952

Filmajánló: A diktátor (amerikai film, hangos!), 1941 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Terror Háza – látogatás, Parlament – látogatás Szakirodalom: Forgas, Joseph P.: A társas érintkezés pszichológiája, Gondolat, Budapest, 1989

42


7/4/11 6:17:11 PM


Szerepek, kommunikáció a csapatjátékokban Csoportszerepek Gondold végig, hogy milyen szerepeid vannak otthon, az iskolában, barátaid körében! Kérjük meg a diákokat, hogy mindenki emeljen ki egy „leg”-et, azt, amelyiket a csoporttal meg kíván osztani! Képzeld el, hogy hajótörést szenvedsz egy luxus-óceánjáróval, amelyen rengeteg híres ember is veled utazik! Abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy hozzájutsz egy mentőcsónakhoz, amelyikbe rajtad kívül még öt ember fér be. Válassz ki az alábbi hírességek közül ötöt, akit szívesen kimentenél! (Válassz egy hatodikat is, aki esetleg bekerülhetne a csapatba!) Választásodat jegyezd le a bal oldali „Egyéni sorrend” oszlopba!) Készüljünk fel, hogy a diákok valószínűleg nem fognak ismerni számos hírességet, őket be kell nekik mutatnunk! Az egyéni döntésre 5-7 percnél nem kell több időt szánnunk. Ha szükséges, hangsúlyozzuk, hogy a többiek majd más mentőcsónakba kerülnek, nem élethalál kérdéséről kell dönteniük! Alkossatok 3-4 fős csoportokat, és vitassátok meg, hogy közösen melyik öt hírességet mentenétek meg! Jussatok közös álláspontra, és választásotokat jelöljétek a jobb oldali „Csoportsorrend” oszlopban! A gyakorlat lényege abban áll, hogy megbeszéljük, hogyan született meg a döntés, ki milyen szerepet képviselt a saját csoportjában (pl. ötletet adta, vezető volt, kompromisszumot keresett, megfigyelői szerepbe helyezkedett… stb.). A diákok ezáltal visszajelzést kapnak arról, hogyan képviselik a véleményüket egy helyzetben és mennyire képesek másokét elfogadni. Segítő kérdések: • Mennyire volt nehéz feladni a saját elképzelést? • Mi volt a legnehezebb döntés?

• Mi volt a legkönnyebb döntés? • Ha most kellene választani, az egyéni vagy a csoportos döntés eredményét választanád? • Mivel vagy elégedetlen a csoportos döntéssel kapcsolatban?

Csoportszerepek Kérdés: • Az előző feladatban betöltött szereped illeszkedik-e valamelyikhez ebből a táblázatból? • Ez általánosan jellemző rád, vagy csak ebben a helyzetben élted meg? Gondold végig, kire mi jellemző az osztálytársaid közül! Ha elkészültél, válassz ki legalább öt személyt, akiket írtál, és mondd el nekik, miben kiemelkedők a te szemedben! A feladat a pozitív szerepekben való megerősítésre épít. Meg kell tartani ezt a pozitív meg közelítést, tartózkodnunk kell a negatív szerepmegnyilvánulások felemlegetésétől! Lehet séges, hogy a diákok olyan döntést hoznak, amivel mi nem értünk egyet, másként látják a társaikat, mint ahogy mi, akik egy felnőtt és egy tanár szemszögéből nézünk rájuk. Fogadjuk el a választásukat, ne igyekezzünk meggyőzni őket saját igazunkról! A diákok önismerete ezeken a választásokon keresztül épül, ha tévesnek bizonyulnak a döntéseik, idővel ők maguk fogják korrigálni azokat. Szépirodalmi ajánló: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (regény), 1907 Karinthy Frigyes: Tanár Úr kérem! (regény), 1916 Filmajánló: Szeleburdi vakáció (színes, magyar családi vígjáték), 1987 Családom és egyéb állatfajták (angol vígjáték), 2005 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Színházlátogatás (szerepek) Szakirodalom: Erving Goffman: Az én bemutatása a mindennapi életben, Pólya, Budapest, 2001

43


7/4/11 6:17:11 PM


Ember és mukája Stratégia, stratégiaalkotás Mi jut eszedbe, ha ezt a szót hallod: stratégia? A feladatot plenáris formában oldjuk meg; az ötleteket a táblára gyűjthetjük! Például: tanulás, háború, verseny, hadvezér, ország, csapat… stb. Milyen helyzetet tudsz felidézni, amelyben szükséged volt már a stratégiaalkotásra? Pl. baráti találkozó, meglepetésparti szervezése, randevú… stb. A feladatot – az egyéni megoldások után – közösen beszéljük meg! Emeljük ki a tervezésnél fontos pontokat: • reális célkitűzés; • erősségeink; • gyengeségeink; • a tematika felosztása; • időhatárok kijelölése; • ismétlésre szánt idő.

Emlékezet Végezhetünk egy gyors kísérletet a diákokkal a rövid távú memória tesztelésére. Szólítsuk fel adiákokat, hogy figyeljenek ránk, és próbálják megjegyezni, amit mondunk, majd olvassunk fel egymás után 15 szót (pl. ló, vonat, papírlap, szabadság, képregény, hajó, kukta, levél, feleség, munkafüzet, harangtorony, óra, radír, pénztárca, agy)! Ha felolvastuk, kérjük meg a diákokat, hogy írják le sorban ezeket a szavakat! Ha elkészültek, ellenőrizzük a megoldást! Várhatóan az átlagos felidézés 5 és 9 szó között lesz. A rövid távú emlékezet ismételgetés nélkül néhány másodpercig teszi lehetővé az emlékezést. Nagyon szűkös kapacitású rendszer a rövid távú emlékezet: George A. Miller (1956) első vizsgálatai alapján a „bűvös” 7 plusz-mínusz 2 elemre tette a megjegyezhető elemek számát. Az, hogy mégis több információt vagyunk képesek megjegyezni egy rövid bemu-

tatás után, annak köszönhető, hogy a külön álló elemeket képesek vagyunk nagyobb csoportokba átrendezni, és ezekből a csoportokból tudunk 5-9-et megjegyezni. Például telefonszámok megjegyzésénél jó módszer a csoportosítás, először megjegyezzük a hálózat hívószámát (30) aztán az első három számot (282), majd a két kettes csoportot (63 és 17). Ha egyesével akarnánk megjegyezni a 10 számot, sokkal nehezebb dolgunk lenne. A hos�szú távú emlékezetnek ez előbbi két rendszerhez képest gyakorlatilag végtelen a kapacitása, mind az információ nagyságát, mind a tárolás idejét tekintve.

Emlékezeti stratégiák Mielőtt rátérnénk a stratégiák tárgyalására, kérdezzük meg a diákokat, hogy milyen tanulási módszereket használnak! A különböző tárgyakból valószínűleg eltérően készülnek fel az órára; gyűjtsük össze ezeket a különbségeket! Alkossatok egy nagy kört! Mindenki találjon ki magának egy alliteráló nevet, pl. Kíváncsi Kata, Szemfüles Szandra… stb.! Az a diák, aki kezdi a játékot, mondja el egyszer hangosan a nevét, a következő ismételje el az előtte lévő(k) nevét, és mondja el a sajátját is! Az utolsó ember próbálja meg elmondani az összes nevet! Ha túl sokan vagytok, játszhattok két körben is. Kérdezzük meg a diákokat, mi volt a módszerük a nevek megjegyzésében! Hogyan rendelték a személyhez a kitalált nevet? Vagy a nevek sorrendjét próbálták megjegyezni? Milyen érveket tudnál felhozni a számítógépes játékok mellett (pró) és ellen (kontra)? Néhány javaslat: Érvek a számítógépes játékok mellett: • Az egyes játékok fejleszthetik a különböző képességeket, pl. kreativitást, szervezőképességet, esztétikai érzéket, logikát.

44


7/4/11 6:17:12 PM


• A játékok szórakoztatnak, segítenek a kikapcsolódásban. • A játékok sokszor nem magányosan, hanem egy virtuális közösségben zajlanak, segítik a kapcsolatépítést. • A játékok során új szerepek próbálhatók ki, esély van a kísérletezésre. Érvek a számítógépes játékok ellen: • Egyes játékok igen erőszakosak. Ha a gyerekek egy agresszív számítógépes játékkal játszanak, közvetlen utána több agresszív cselekedetet hajtanak végre, mint a nem agresszív számítógépes játékok után. • A számítógépes játékok függőséget okozhatnak, van, aki minden szabadidejét ennek szenteli. • A számítógépes játékokat zárt térben, ülve játsszuk, ami hosszú távon és nagy mennyiségben egészségtelen. • A számítógépes játék sokszor magányos tevékenység, így aki sokat játszik, lassan elszigetelődhet a többiektől. A feladatban – ahogyan általában a vita jellegű gyakorlatokban – nem az a fontos, hogy végül egyértelműen pró vagy kontra le tudjuk tenni a voksunkat, hanem hogy elgondolkozzunk a kérdésen, minél több szempontból tudjuk azt megvizsgálni.

kaptak a társuktól, de ha nem éreznek ehhez kedvet, ne erőltessük!

Hogyan dicsérjünk? Mielőtt elolvasnánk ezt a szövegrészt, kérjük ki a diákok véleményét! Gyűjtsünk ötleteket!

Hogyan fogadjuk a dicséretet? Mielőtt elolvasnánk ezt a szövegrészt, kérjük ki a diákok véleményét! Gyűjtsünk ötleteket! Ezek a kommunikációs készségek akkor fejleszthetők, ha gyakoroljuk őket. Tervezzünk szerepjátékot! Találjunk ki egy konkrét szituációt és jelöljük ki a szereplőket! Pl. valaki csillagos ötösre írta a dolgozatát, és otthon ezt elújságolja a szüleinek. Ezt követően a diákok játsszák el a szituációt különböző instrukciókkal: • ahogyan ez náluk a mindennapokban történne; • ahogyan ők ideálisnak gondolnák; • túlzásokba esve; • szűkszavúan, „foghegyről” beszélve; • úgy, hogy a verbális – szóbeli – és nonverbális – testnyelvi – kommunikáció ellentétes értelmű legyen!

Filmajánló: Egri csillagok (magyar történelmi kalandfilm), 1968 – stratégia

Hogyan kritizáljunk?

Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Szabadtéren játszható stratégiai játékok (pl. számháború); stratégiai társasjátékok (pl. Rizikó)

Mielőtt elolvasnánk ezt a szövegrészt, kérjük ki a diákok véleményét! Gyűjtsünk ötleteket!

Szakirodalom: Atkinson Rita L. – Atkinson Richard C. – Smith Edward E.- Bem Daryl J.: Pszichológia, Osiris–Századvég, Budapest, 1995

Kérdés: • Hogyan lehet úgy kritikát megfogalmazni, hogy a másik azt ne vegye sértésnek? • Mik a bántó kritika ismérvei?

Értékelés: dicséret és kritika Válassz magadnak egy párt – olyat, akivel sok élmény köt össze! Gondold végig a vele kapcsolatos tapasztalataidat, és fejezd be az alábbi mondatokat! Ez a gyakorlat a pozitív megerősítésekre épít. Kérjük meg a diákokat, hogy mondják el, mit

Mikor kaptál utoljára kritikát? Miért? Kitől? Hogyan fogadtad? Ha a diákok nem hoznak saját példát, érdemes egy személyes, velünk történt esetet elmesélni illusztrálásként, hiszen fontos, hogy a téma feldolgozása ne csak elméleti, hanem gyakorlati szinten is megtörténjen. 45


7/4/11 6:17:12 PM


Tervezzünk szerepjátékot! Találjunk ki egy konkrét szituációt, és jelöljük ki a szereplőket! Pl. két barátnő megbeszélte, hogy délután találkoznak, és közös programot csinálnak. A megbeszélt találkozóra egyikőjük nem megy el, és nem is telefonál. Ezt követően a diákok játszszák el a szituációt különböző instrukciókkal: • ahogyan ez náluk, a mindennapokban történne; • ahogyan ők ideálisnak gondolnák; • túlzásokba esve; • szűkszavúan, „foghegyről” beszélve;

• úgy, hogy a verbális – szóbeli – és nonverbális – testnyelvi – kommunikáció ellentétes értelmű legyen!

Hogyan fogadjuk a kritikát? A táblázat a kritika különböző formáit, lehetőségeit tartalmazza. Jelöld meg, hog� szerinted mel�ek segítik és mel�ek gátolják a hatékon� kommunikációt! Alakítsatok csoportokat, és beszéljétek meg a megoldásokat!

Olyan magatartásra utal, amelyet a másik képes megváltoztatni, ha akar. Pl. „Talán jó lenne, ha lassabban beszélnél!”

Homályos következtetéseket fogalmaz meg. Pl. „Ezzel a viselkedéssel bajba fogsz kerülni.”

Saját véleményét beburkolja, általánosít. Pl. „Az emberek általában…”







Ellenőrzi, hogy a másik megértette-e a mondottakat. Pl. „Emlékszel, azt mondtam, hog�…”



Olyan kérdéseket tesz fel, melyekben információt és véleményt kér a másiktól. Pl. „Te hog�an látod ezt?”



A címzett kéri vagy legalább kis mértékben kívánja a kritikát. Pl. „Sokkal sikeresebb lennél, ha nem ezt a szokn�át hordanád, nézd, találtam neked eg� sokkal csinosabbat!”

Olyan kérdéseket tesz fel, amire a másik igen/nem jellegű válaszokat tud adni. Pl. „Jó volt a n�aralás?”

Értékelő, bíráló kijelentéseket használ. Túloz. Pl. „Nag�on durván viselkedsz…, ez tűrhetetlen!”



Olyan magatartásra utal, amely fölött a címzettnek kevés hatalma van vagy egyáltalán nincs, ha hű akar lenni önmagához. Pl. „Te mindig ol�an jószívű vag�, ki fognak használni.”

Meghatározza a másik viselkedésének jelen- és jövőbeli következményeit. Pl. „Ha állandóan másokat fogsz kritizálni, akkor mindenki utálni fog.”

A másik viselkedését követően a lehető leghamarabb következik be.



Pontosan leírja a magatartást, amire a jelzést alapozza. Pl. „Közbevágsz, amikor beszélek…”



Lelkiismeret-furdalást igyekszik kelteni a másikban. Pl. „Mit gondolsz, én hog� érzem magam, hog� il�et kell neked mondanom?”





A kommunikációt gátló formákat -szel, a serkentőket -val jelöltük! A táblázatot úgy is feldolgozhatjuk, hogy az egyes kommunikációs módokat (Pl. „Olyan kérdéseket tesz fel, melyekben információt és véleményt kér a másiktól.”) kártyákra írjuk, majd



A másik érzéseivel vitatkozik. Pl. „Nem is vag� te ann�ira dühös, mint mutatod…”







Másokat von be a folyamatba. Pl. „Zoli, te hog� érzed magad, amikor Piri midig közbevág, és nem tudod befejezni a mondandód?”



a diákok párokba rendeződnek, és húznak egyegy kártyát. Feladatuk az, hogy a kommunikációs fordulathoz szituációt találjanak ki, és adják is elő. A megbeszéléskor arra helyezzük a hangsúlyt, hogyan érezték magukat ezekben a helyzetekben.

46


7/4/11 6:17:15 PM


Gondold végig az előző napodat, és válassz ki két történést: eg� ol�at, amivel elégedett voltál és eg�et, amivel nem! Fejezd be a mondatokat! Ezt az önértékelést a diákok maguknak végzik. Ha valaki kedvet érez, természetesen elmondhatja, hogy mire jutott, de nem kell erőltetnünk, hogy mindenki beszámoljon a gondolatairól!

Filmajánló: Bor, mámor, Provance (amerikai filmdráma), 2006 – Max viselkedésének és kommunikációjának a megváltozása, az erőszakos, törtető, kíméletlen stílus hatékony kommunikációvá alakulása Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Rögtönzések Színháza: SÖR (Shakespeare Összes Röviden) Szakirodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1988 Elliot Aronson: A rábeszélőgép, Ab Ovo, Budapest, 1992

Munkavállalók–munkahelyek Pályák, szakmák, hivatások napjainkban és a jövőben Példaként utaljunk arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt (pl. saját tinédzserkorunkban vagy a diákok születésének idejében) milyen különbségek voltak a hétköznapi életvitelünkben

a mostaniakhoz képest! Pl. számítógép, mobiltelefon, szórakozási lehetőségek… stb. A népességfogyás Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1981 óta 704 000 fő. (2010 májusában az ország becsült népessége 10 005 000 fő.) A magyar népesség alakulása 1910 és 2009 között: WW I: 1. vh Interwar period: Háborúk közti időszak WW II: 2. vh. Ratkó era: Ratkó-korszak Revolution of 1956: 1956-os forradalom Two-child family model: 2 gyermekes családmodell Three-child family model: 3 gyermekes családmodell Natural decline + emigration: Természetes csökkenés és kivándorlás Natural decline + immigration: Természetes csökkenés és bevándorlás

A Magyarországra történő bevándorlás jelentősen eltér a Nyugat-Európában tapasztaltaktól. Az Európai Unió régi tagországaiba főként Európán kívüli, a befogadó nemzettől szokásaiban, vallásában, ritkább esetben nyelvében különböző népesség érkezik, ami bizonyos esetekben konfliktusok forrása lehet. Ezzel szemben Magyaror-

szág még nem számít célországnak az Európán kívülről érkezők számára, a gazdasági helyzet és a magyar társadalom bevándorlásellenessége miatt feltételezhetően rövid időn belül nem is lesz az. A rendszerváltás óta állampolgárságot kapott bevándoroltak 90%-a magyar nemzetiségű. (Forrás: Wikipédia)

47


7/4/11 6:17:19 PM


Szerinted napjainkban melyek a „divatszakmák”, és melyek lesznek 5–10 év múlva? Ha a diákok érdeklődnek a téma iránt, érdemes megnézni a www.felvi.hu oldalon az aktuális egyetemi/főiskolai felvételi eredményeket, ponthatárokat, túljelentkezési statisztikákat! Napjaink sikerszakmái (Forrás: www.online.hu ) 1) gépészmérnök 2) villamosmérnök 3) mérnök-értékesítő 4) programozó 5) mérlegképes könyvelő 6) pénzügyi tanácsadó 7) könyvvizsgáló 8) kontroller 9) logisztikus 10) értékesítő Alkossatok 3-4 fős csoportokat! Párosítsátok össze a jövőbeni foglalkozások betűjelét a foglalkozások leírásával! Te melyik foglalkozást űznéd szívesen? Miért? Foglalkozások megnevezése

Megoldás

Tele-coach (telefonos segítő)

6

Megelőző orvos

5

Robothumanizáló szakember

9

Tanulni tanító

7

Nyomozó

2

Kódolómérnök

4

Bio- és környezettechnikus

3

Virtuálisvalóság-mérnök

8

Biotechnológus

1

Megjegyzések: „A robotok eljövetelét már régóta várja a világ, hétköznapjainkba mégsem épültek még be. A robotizálás területén Japán jár az élen, a Honda például már kifejlesztette Asimonak keresztelt beszélő, lépcsőt is mászó robotját, de az egyelőre inkább csak a vállalat presztízsének növelésére szolgál. A Sony robotkutyáját kifejlesztő részleg vezetője, Toshidata Doi meg van győződve arról, 48


hogy a robotok később az ipar számára olyan nélkülözhetetlenek lesznek, mint ma a személyi számítógép. A termékgyártásban is óriási versenyelőnyt jelenthetnek.” „Az élethosszig tartó tanulás miatt a vállalati és vállalaton kívüli továbbképzések, tanfolyamok száma szaporodni fog.” „Az öregedő társadalomban az egészségügy egyre nagyobb szerephez fog jutni, bár az államilag támogatott társadalombiztosítási rendszerek folyamatos költségcsökkentésre fogják szorítani a kórházakat és egyéb intézményeket. Ugyanakkor az egészséges életmód terjedése miatt kirobbanó wellnessboom jó üzletet kínál a vállalkozóknak is.” „A háztartások, irodák és hivatalok a világháló részei lesznek, és az internetes adatátvitel forgalmának növekedése a többi között az elektronikus bűnözés fellendülését is előidézi.” „A biotechnológia fejlődése robbanásszerű, a foglalkoztatott szakemberek száma évente megduplázódik. A gyógyszeriparban és az egészségügyben is nagy szükség van rájuk, például olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek nemcsak a tüneteket, hanem a betegség okát is megszüntetik. Az Egyesült Államok és Kína által erőltetett génmanipulált növényeknek az Európai Unió is zöld utat adott, így ezen a területen is elkél majd a biotechnológus. Nem beszélve az alternatív energiaforrások kutatásáról.” Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet programjai Önismereti gyakorlat: „Szakmák a modern nyelvhasználatban” Szakirodalom: Vekerdy Tamás: Beszélgessünk iskolásokról, Minerva, Budapest, 1979

„Szakmák a modern nyelvhasználatban” Az alábbiakban a hagyományos szakmák modern kori definícióit gyűjtöttük össze. Olvassuk fel a meghatározásokat, és a diákok találják ki, mely szakmákra gondoltunk!

7/4/11 6:17:19 PM


Kis csoportokban gondoljanak ki ők is hasonló foglalkozásokat és hozzájuk tartozó leírásokat. A legviccesebbekből készíthetünk egy plakátot is! Talicskatoló – egy nyomvonalú kézierőgép-kezelő technikus. Takarítónő – higiéniaimenedzser-asszisztens. Ablakmosó – síküveg-restaurátor. Gondnok – háztömbmenedzser. Portás – front door menedzser. Sofőr – kormánykerék-igazgató, logisztikai supporter. Rakodómunkás – anyagmozgatási szakreferens. Parkolóőr – forgalombiztosítási szakmenedzser. Tolvaj – tulajdonáthelyező és biztonságtechnikai szakember. Áruló – szabadfoglalkozású megélhetési eladó. Utcaseprő – köztisztasági, tárca nélküli asszisztens. Kukás – hulladékmenedzselési szakreferens. Autómosó – gépjármű-optikai karbantartó. Bérgyilkos – humán ügyintéző. Szódás – szikvíz-termékmenedzser. Raktáros – termékpozíció-optimalizálásért felelős logisztikai menedzser. WC-s néni – anyagcsere-menedzser. (Forrás: roflnet.blog.hu)

Pályaorientáció, pályaválasztás Iskolarendszer Érdemes a diákokkal részletesen végigbeszélni a magyar iskolarendszer felépítését, a különböző továbbtanulási lehetőségeket. Általános iskola Az általános iskola célja, hogy felkészítse a tanulókat a továbbtanulásra, szakmaválasztásra, valamint a társadalomba való beilleszke désre. Az általános iskolának 8 évfolyama van, amelyben alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az első szakasza az első évben kezdődik és a negyedik év végéig tart. Ezt hívjuk alsó tagozatnak (1–4. osztály). A második szakasz az ötödik évben kezdődik és a nyolcadik év

végéig tart. Ez a felső tagozat (5–8. osztály). Az általános iskola negyedik osztálya után lehetőség van nyolcévfolyamos gimnáziumba való átlépésre. A hatodik osztály elvégzése után a hatévfolyamos gimnáziumba is lehet jelentkezni.A nyolcadik évfolyam befejezése után pedig négy évfolyamos gimnáziumban, szakközépiskolában, valamint szakiskolában is lehet továbbtanulni. Aki nem fejezte be a 8. évfolyamot és elmúlt 16 éves, nappali rendszerű oktatás keretében felzárkózó oktatáson vehet részt, ennek időtartama 1-2 év lehet. Gimnázium A gimnáziumokban nappali és felnőttoktatás (nappali munkarend szerinti, esti, levelező és távoktatásos) folyhat. A gimnáziumok célja a tanulók általános műveltségének megalapozása, érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A tizenegyedik évfolyamtól kezdődően munkába állást előkészítő, segítő órákat tarthatnak. A gimnáziumokban azonban nincsen szakmai képzés, illetve szakmai előkészítés. A gimnáziumoknak négy, öt, hat és nyolc évfolyama van. A négyévfolyamos gimnázi umban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon, a hatévfolyamosban a hetedik, a nyolcévfolyamosban az ötödik évfolyamon kezdődik, és valamennyi típusban a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. Az ötévfo lyamos gimnáziumokban az első évben nyelvi előkészítő képzést tartanak. A két tanítási nyelvű, illetve a nemzetiségi gimnáziumokban a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven (magyarul és idegen nyelven, beleértve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvet is) folyik. Ezekben a gimnáziumokban a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A gimnázium tanulója átjelentkezhet: az általános iskola, másik gimnázium, szakközépiskola, szakiskola megfelelő évfolyamára és ott folytathatja tovább tanulmányait. A tanulók az érettségi vizsga letétele után főiskolán, felsőoktatási intézményben tanulhatnak to49


7/4/11 6:17:19 PM


vább, középfokú végzettséghez kötött munka köröket is betölthetnek, jelentkezhetnek szakmai képzésre is (iskolától-szakmától függően kérhetik az iskolák a különbözeti vizsga lerakását).

A középiskolai tanulóknak arra is van lehetőségük, hogy tanulmányaikat (természetesen a megfelelő évfolyamon) másik szakközépiskolában, gimnáziumban vagy szakiskolában folytassák.

Szakközépiskola A szakközépiskolákban a tanulók felkészülnek az érettségi vizsgára, a felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint a szakképzésbe való bekapcsolódásra, munkába állásra. A képzés célja az érdeklődés kialakítása a különböző foglalkozások iránt, olyan alapkészségek megszerzése, amelyek lehetővé teszik a szakmai képzést. A szakközépiskolában az oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. Azonban vannak olyan esetek, amikor a 13. évfolyamon zárul le (pl. ha két tanítási nyelven folyik az oktatás, vagy a 9. évfolyamon a tanórák 40 százalékában idegen/kisebbségi nyelvi felkészítés folyik). A mai oktatási rend szerint, amikor szakközépiskolát választ a tanuló, akkor tulajdonképpen szakmacsoportra jelentkezik, de konkrét szakmát, szakképesítést csak a 12. osztály után kell választania. A 9–10. évfolyam a szakmai orientációs szakasz: ekkor közismereti tantárgyak oktatása mellett figyelnek arra is, hogy minél több pályaismeretet adjanak át. Erre a tanórák 10-15%-át biztosítják. A 11–12. évfolyamon szakmai/szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. Így a tanuló az általa kiválasztott szakmacsoport elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítja, valamint felkészül az érettségire. Az érettségi vizsgáig azonban nem folyik szakképzés, csak előkészítés, alapozás, orientáció. A negyedik év végén lehet érettségi vizsgát letenni. Ma már lehetőségük van a tanulóknak eldönteni, hogy érettségi vizsgát, vagy az érettségi után szakmai vizsgát, vagy bizonyos esetekben csak szakmai vizsgát tesznek le. Az érettségi vizsga letétele után kezdődik a szakképzés (szakmai képzés), amelynek során szakképesítés szerezhető. Ennek időtartama lehet 0,5 év, de akár 3 év is.

Szakiskola A szakiskolákban iskolai rendszerű szakképzés folyik, amelyben érettségivel nem rendelkezők is részt vehetnek. A szakiskola célja az első szakképesítés megszerzése. A 8. osztály elvégzése után szakterületre, szakmacsoportra lehet jelentkezni a szakiskolákban. Viszont konkrét szakmát csak a 10. osztály után kell választani. A 9. évfolyamon általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, valamint szakmai előkészítő oktatás folyik. A tanulók megismerhetik a különböző szakterületeket, szakmacsoportokat, és segítséget kapnak a pályaválasztáshoz is. A 10. évfolyamon szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás van. A tanulók a kiválasztott szakmacsoporttal és a szakmacsoporthoz tartozó képzésekkel ismerkednek meg alaposabban. Kiválasztják az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő konkrét szakképzést is. Az alapműveltségi vizsgát a 10. évfolyam elvégzése után lehet letenni. Az alapműveltségi vizsgáig azonban nem folyik szakképzés, csak szakmai alapozás, előkészítés, orientáció. A 9–10. évfolyam befejezése után lehetőség van gimnáziumba vagy más középiskolába való átlépésre is. A 11–12. évfolyamok a szakképesítés megszerzésére, azaz OKJ-ben szereplő szakképzések szakmai vizsgájára készítenek fel. Ekkor az oktatás a szakképzési évfolyamokban történik. A szakiskolákban felzárkóztató oktatást tartanak azoknak a tanulóknak, akik nem fejezték be 16 éves korukig az általános iskola 8. osztályát. Ennek során elsajátítják azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, és alapfokú iskolai végzettséget szerezhetnek. Ők a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után léphetnek a szakiskola első szakképzési osztályába.

50


7/4/11 6:17:19 PM


Speciális szakiskola Azok a fogyatékos fiatalok, akik nem tudnak a többi tanulóval együtt haladni, ebben az intézménytípusban készülnek fel a szakmai vizsgára. A tanulók a speciális szakiskolában munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket is kapnak. Felsőoktatás Ma hazánkban a felsőoktatási intézményekben folytatott képzés lehet egyetemi, főiskolai és akkreditált felsőfokú szakképzés. (A felsőfokú szakképzésről külön fejezetben szólunk.) Mind az egyetemen, mind a főiskolán alap- és mesterképzés folyik, így ma már ha egy diák felsőoktatási intézménybe jelentkezik, nem az intézmény szintje (egyetem, főiskola), hanem az ott megszerzett oklevél fokozata (alap- vagy mesterfokozat) az irányadó. Ahhoz, hogy valaki felsőoktatásba jelentkezhessen, érettségi bizonyítvánnyal vagy az azzal egyenértékű oklevéllel, bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A felsőoktatási intézményeket aszerint is megkülönböztetjük, hogy ki a fenntartója. Így lehet állami, egyházi, magán-, valamint alapítványi intézményben is tanulni. Jelenleg az első diploma megszerzése ingyenes, azonban vannak olyan képzések is, amelyekért fizetni kell (költségtérítéses képzések). Fontos tudni, hogy a nem állami intézményekben is lehet államilag támogatott képzésekre járni. A hallgatók különböző munkarend szerint tanulhatnak a felsőoktatási intézményekben. Ez lehet: teljes idejű képzés (nappali tagozat), részidős képzés (esti vagy levelező tagozat), illetve távoktatás. A felsőoktatásban jelenleg kreditrendszer (vagy más szóval pontrendszer) alapján mérik a hallgatók munkáját, előrehaladását. A kreditek azonban csak mennyiségi tényezők, a minőséget a tantárgyakból szerzett érdemjegyek jelentik. A bolognai folyamat következtében ha zánkban a régi, ún. duális rendszer helyett egy rugalmasabb, átjárhatóbb, többciklu-

sú képzést vezettek be. Az alábbi ábra segít megérteni a ciklusok (képzési szakaszok) felépítését. Alapképzés (baccalaureus BA, bachelor BSc) Ez az első képzési szint, amely 6–8 féléves. Itt csak egy szakon lehet tanulni, bár az ügyesebbeknek párhuzamos képzésre is van lehetőségük. Ebben a ciklusban csak egy szakképzettség szerezhető az alapfokozat megszerzése során. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint. Az alapképzés elvégzése során megszerzett szakképzettséggel el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon, ugyanis munkakör betöltésére jogosít. Az alapfokozat megszerzése feltétele a mesterképzés megkezdésének. Vannak olyan szakok is (pl. orvos, jogász), ahol az alapképzésben nem szerezhető fokozat, hanem a képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. Ezt hívjuk osztatlan képzésnek. A képzés ideje 10–12 félév. A kiegészítő alapképzés azt jelenti, hogy aki megszerezte a főiskolai végzettséget, ugyanazon a szakon megkezdheti tanulmányait az egyetemi képzés megszerzése érdekében. Kiegészítő képzésnek számít az is, ha a főiskola, illetve egyetemi végzettség után tanári képesítés megszerzésébe kezd a hallgató. Mesterképzés (magister MA, master MSc) E ciklus 2–5 féléves, melynek során mesterfokozatot és szakképzettséget lehet szerezni. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Ebből a képzési szakaszból tovább lehet lépni a doktori képzésre, illetve a munkaerőpiacon lehet elhelyezkedni. Doktori képzés Ez a szint a képzési piramis csúcsa, amely a tudományos fokozat (PhD), valamint a művészeti fokozat (DLA) megszerzésére készít fel. A doktori képzés megkezdésének feltétele a mesterképzésben (vagy az azzal egyenértékű képzésben) szerzett fokozat és szakképzettség megléte.

51


7/4/11 6:17:19 PM

Tanári kézikönyv a Mi a pálya? 7. évfolyamhoz Alapképzés (BSc, BA) Általános iskola 4 évfolyam

Mesterképzés (MA, MSc)

Akkreditált felsőfokú szakképzés

8 évfolyamos gimnázium

Szakmai képzés Alapképzés (BSc, BA) Általános iskola 6 évfolyam



Akkreditált felsőfokú szakképzés Szakmai képzés Alapképzés (BSc, BA)



Akkreditált felsőfokú szakképzés Szakmai képzés Alapképzés (BSc, BA)

Általános iskola 8 évfolyam Szakközépiskola


Akkreditált felsőfokú szakképzés Szakmai képzés

Szakiskola (4 év) 6–10 év

11–12 év

13–14 év

15–18 év

19–21 év

22–23 év

(Forrás: www.palyanet.hu)

Az országban önálló intézményként csak Budapesten foglalkoznak a hagyományos szakmaés pályaválasztási tanácsadással. Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó (www.fovpi.hu/fipt/) Két formában: 1. Informatív tanácsadás: továbbtanulási, továbbképzési javaslatokat ad különböző információk alapján. 2. Pszichológiai szaktanácsadás: pályaalkalmassági pályaválasztási vizsgálatokat folytatnak (képesség- és személyiségvizsgálat). A nagy érdeklődés miatt 1-2 hónapos az előjegyzés a vizsgálatra. Ahhoz, hogy azt a pályát találjuk meg, amelyikben sikeresek vagyunk, a következő öt dolog játszik fontos szerepet:

Képességek Rangsorold a kiválasztott tevékenységeket, írd be mögéjük az oszlopot jelölő betűket is! Pl. színészkedni A A rangsort a diákok aszerint állítsák fel, men�nyire kedvelik az adott tevékenységet! A diákok az összesítésből megkapják, hogy az általuk választott tevékenységek milyen képességeket igényelnek. Gondolkozz el azon, hogy valóban ezek-e a legjobb, leggyengébb képességeid! Ezek a képességek kiemelkedőek egy-egy szakma, hivatás választása kapcsán, azonban csak egy szempontot képviselnek a sok közül. Ne

52


7/4/11 6:17:19 PM


felejtsük el, hogy a legtöbb képesség fejleszthető – ha időben elkezdjük! Fontos, hogy a diákoknak ne menjen el a kedvük az általuk választott területtől, de gondolkozzanak el azon, milyen irányba tudnának elmozdulni, hogy várhatóan sikeresek legyenek. Pl.: „színészkedni” szeretne, de rossz a nyelvi kifejezőképessége, viszont igen jó a szervezőkészsége, akkor lehet, hogy érdemes a közönségszervezésen mint hivatáson elgondolkodni.

Érdeklődés Beszéljük meg a diákokkal a következő idézetben megfogalmazottakat: „Kevesen tájékozottak a személyiségükhöz, érdeklődési körükhöz illő foglalkozásokról. A választásban erősen érződik a család hatása. Emellett megjelent és egyre erősebb befolyásoló tényező a média – például az elmúlt években növekedett meg a lakberendezés, utazás, természetfotózás iránti érdeklődés a hasonló tematikájú tévécsatornák bővülésével” – mondta a Figyelő Netnek Kiss István szakpszichológus, aki pályaorientációs tanácsadással foglalkozik. Segítő kérdések: • Menn�iben befol�ásolja a család a pál�aválasztást? • Vannak-e ellentétes elképzelések? • Van-e kén�szer a család, a szülők részéről? • A tanár/az osztál�főnök vélemén�e menn�ire befol�ásoló? • A barátok vélemén�e mérvadó-e?

Tanulás Írj üres papírlapra eg� rövid, néhán� mondatos hirdetést (max. 30 szavas), amel�ben társat keresel, leg�en az barát, barátnő, útitárs, férj, feleség, szülő stb.! Írd le részletesen, hog� mil�en társra vág�sz, és azt is jellemezd, hog� te mil�en vag�! Ezután a csoportvezető összeszedi és felolvassa a hirdetéseket. Találjátok ki, hog� ki mel�iket írhatta!

A feladat lehetőséget ad a diákoknak, hogy elgondolkodjanak arról, ők maguk milyenek, és milyen emberrel tudnának valamilyen formában jól együttműködni. A társ lehet hozzánk hasonló, vagy velünk ellentétes tulajdonságokkal rendelkező, ezáltal a személyiségünket kiegészítő. A megbeszéléskor arra érdemes fókuszálni, hogy miért épp azokat a tulajdonságokat, jellemzőket fogalmazták meg.

Motiváció Beszéljétek meg a következőket: • Ki irányította inkább a ceruzát? • Adódott-e nehéz helyzet rajzolás közben? • Látszik-e ez a rajzotokon? • Mi motivált abban, hogy átvedd és/vagy átadd az irányítást? A feladat klasszikus formában egy házat, egy fát és egy kutyát rajzoltat, majd közös címadás következik. Fontos, hogy olyan dolgot ábrázoltassunk a diákokkal, ami nem igényel különösebb rajztudást, egyszerű sémák alapján ábrázolható. Ha elkészültek, érdemes egy „kiállítást” rendezni az alkotásokból. Kérdezzük meg a diákokat arról, hogy a kiállítást megnézve, mit gondolnak: • melyik pár „harcolt” legjobban az irányításért? • hol volt közös alkotás? • hol vette át egyértelműen az egyik fél az irányítást?

53


7/4/11 6:17:21 PM


Ezt követően érdemes magukat a rajzolókat is megkérdezni arról, hogy úgy történt-e a rajzolás, ahogy azt a többiek gondolják. Szépirodalmi ajánló: Mikszáth Kálmán: Hogyan lettem én író (novella), 1878 Filmajánló: Szárnyát vagy combját (francia vígjáték), 1976 Szakirodalom: Pályaválasztás: Tájékoztató központi felvételire készülő általános iskolásoknak; kiadta: Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó

A feladat előkészítést igényel. Válasszunk ki egy konkrét reklámblokkot, amit az órán le tudunk játszani a diákoknak! (Célszerű felnőtt célközönségnek szánt blokkot – este főműsoridőben lévőt – választani, hiszen várhatóan itt lesz a legerősebb a hatás.) A reklámblokkot előzetesen saját magunk elemezzük a fenti kérdések alapján. Lényeges, hogy a diákok észrevegyék, hogy milyen erős a média befolyásolása az azonnali megoldásokkal kapcsolatban (pl. fájdalomcsillapító, készpénzhitel, félkész ételek… stb.).

Egyén a munka világában

Egyéniség és gyorsuló világ Készíts interjút a szüleiddel, nagyszüleiddel! • Hogyan telt egy napjuk gyermekkorukban? • Hogyan érintkeztek a barátaikkal? • Mennyit utaztak? • Milyen változásokat látnak azóta, hogy ők fia talok voltak? • (A riporter saját kérdése.) A feladatot adjuk előző órán házi feladatra a diákoknak!

Generációk keveredése Beszélgessünk el arról a diákokkal, hogy számukra ki számít „fiatalnak”, „öregnek”! Milyen tényezőktől függ ez?

A „fiatalok társadalma” Nézd meg a tanárod által összeállított reklámblokkot, és figyeld meg a következőket: • Hányszor hangzik el a termékek kapcsán a „gyors” jelző? • Hányszor utalnak arra, hogy a termék azonnal megoldást kínál egy problémára? • Melyik reklám kinek szól? Milyen embert képzelnek el a reklám készítői? Gondolkodj el azon, hogy: • Ez a reklám elképzelhető lett volna 5/10/50 /100 évvel ezelőtt, ha akkor is lett volna televízió?

LLL („lifelong learning”) fogalma: „A gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy dinamikus ismereteket szerezhessen a világról, a többi emberről és saját magáról.” 4 alappillére: • megtanulni megismerni; • megtanulni dolgozni; • megtanulni együttműködni másokkal; • megtanulni élni. A különböző pedagógiai ciklusokban zajló iskolai oktatást mindenki az élethosszig tartó tanulás fő pillérének tekinti. Az egyes iskola fokoknak azonban eltérő szerep jut az LLL megalapozásában. Az alapoktatásban priori tást kap a tanulói érdeklődés megőrzése, az alapképességek (írás, olvasás, számolás) szilárd kialakítása és a legszélesebb körű képességfejlesztés elindítása. Az alsó középfokú képzésben meg kell kezdeni a tanulás tanítását, az információkeresés, szelektálás, feldolgozás és értelmezés technikáinak elsajátítását, továbbá a világ és önmagunk értelmezéséhez szükséges nyelvi alapok megteremtését a köznyelvnek, az irodalmi nyelvnek, a szak- és az idegen nyelveknek a közoktatás teljes időtartamára kiterjedő tanulását. A felső középfokon a tanulásra való nyitottság megőrzése érdekében fontos a korai szakosodás, a korai pályaválasztási kényszer megszüntetése, ugyanakkor az egyre határozottabb érdeklődési körrel, plasztikusabb önismerettel rendelkező tanulók választási lehetőségeinek bővítése.

54


7/4/11 6:17:21 PM


(Forrás: Vágó Irén [Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ]: Az LLL fogalmának értelmezési lehetőségei a közoktatásban; www.oki.hu)

Globalizáció – globális információfeldolgozás Az utóbbi évtizedek gondolkodáskutatásának egyik kiemelt területe volt az agy két féltekéje közti munkamegosztás vizsgálata. Azt találták, hogy a bal félteke végzi elsősorban az elemző, logikai jellegű, absztrakt tevékenységet, működését a tudatosság, a sorrendiség és a nyelv határozza meg. A jobb félteke ezzel szemben az érzelmek, az intuíció lakhelye, működését a térbeliség, a konkrétság és az esztétikumra való érzékenység jellemzi. Az iskola ma csaknem kizárólag a bal félteke működésére épít, azt fejleszti, tehát előnyben részesíti a bal féltekei dominanciával rendelkező gyerekeket. Ahhoz azonban, hogy kreatív gondolkodók legyünk, mindkét féltekénkre szükségünk van! A bal félteke dominanciájú emberek a világhoz inkább logikus és verbális (nyelvi) úton közelítenek, míg a jobb félteke dominanciájúak inkább divergens, intuitív gondolkodással érnek el eredményt. A féltekék működésének egyik legfontosabb különbsége az információk megragadásában és feldolgozásában van. A bal féltekénk inkább „analitikusan”, míg a jobb inkább „globálisan” műkö-

dik. Az analitikus megközelítés a lépésről lépésre történő, sorrendiségben gondolkodó, elemző feldolgozást jelenti, melytől eltér a téri vizuális, vagy globális megközelítés, ami az információk egészleges, egyidejű kezelését jelenti. Az analitikus látásmód a részletekkel, viszonyokkal, egymásutánisággal foglalkozik, a globális megközelítés az egész átlátását teszi lehetővé, a részleteket az egész egységében kezeli. A különbség egy kicsit hasonlít az ismert vicchez: „A hétköznapi ember rendet tesz, a zseni átlátja a káoszt!” Természetesen ahhoz, hogy zseniálisak legyünk, mindkét gondolkodásmódra szükségünk van. Alkotó gondolkodásunk fejlesztése során a következő alapelveket kell figyelembe vennünk: • Ismerjük fel a gondolkodásunkat irányító rutinokat! • Vizsgáljunk meg mindent a lehető legtöbb szempontból! • Szabaduljunk meg a merev gondolkodási sémáktól! • Használjuk a véletlent! Zenei ajánló: Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter: A padlás (musical) Filmajánló: Monsieur Ibrahim és a Korán virágai (francia-török filmdráma), 2003 – generációk Szakirodalom: Cole, Michael – Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2003

Pályaismeret Sikeres emberek – sikeres életek

jünk a megfelelő légkör kialakítására! Ne minősítsük, bíráljuk választásaikat!

Készítsetek az osztályban egy felmérést: kinek mi jelenti a sikert! Mindenki mondjon három dolgot, fon- Szerinted mi akadályozhat meg minket a siker elérétossági sorrendben! Készítsetek róla egy statisztikát! sében? Milyen akadályokat kell legyőzni a sikerhez vezető úton? A feladat a ráhangolást célozza: tulajdonképpen azt igyekszünk felmérni, hogy a diákok Ez egy nagyon nehéz kérdés mindenki számászemélyes választásában mit jelent a „siker”. ra. A lényeg nem a pontos válasz megtalálásáFontos, hogy őszinték lehessenek, a tényleges ban van, hanem abban, hogy a diákok elgonelképzeléseiket fogalmazhassák meg – figyeldolkodjanak azon, hogy milyen külső és belső

55


7/4/11 6:17:21 PM


gátakat, akadályokat látnak maguk körül. Fontos, hogy a környezet állította akadályokon túl olyan tényezőket is megemlítsenek, amelyek bennük rejlenek és amelyeken tudnak változtatni. Gyakori válasz szokott lenni a „lustaság”. Ez egyfajta megkerülése a kérdésnek, hiszen ha valaki lusta, az csak bizonyos dolgokban az, pl. valószínűleg nem lusta szórakozni menni a barátaival. Biztassuk a diákokat arra, hogy megfogalmazzák, mi rejlik a lustaságuk mögött (pl. reménytelenség, önbizalomhiány… stb.)! Sokszor hajlamosak vagyunk azt gondolni,

hogy ami régi, kipróbált, bevált, az új helyzetekre is megfelelő megoldást nyújt, és egyben lebecsüljük a sablonok, keretek korlátozó, az újítások létrejöttét gátló hatását. A gyakorlat, a neveltetés, a rutin által belénk vésett rendszerektől nehéz szabadulnunk. Ráadásul ezek az eszmék sokszor rejtetten vannak jelen az életünkben, anélkül, hogy tisztában lennénk ránk gyakorolt hatásukkal. Klein Sándor szellemes példával világítja meg a rutinokba vetett vak hitet: „Az egyszeri diák szentül meg volt róla győződve, hogy a tücsök a lábával hall. Azzal kezdte elmélete demonstrálását, hogy a tücsköt az asztal közepére tette és rákiáltott: Ugorj! A tücsök ugrott. Ezután levágta a tücsök egyik lábát, és újra rákiáltott. A tücsök – kicsit nehézkesen – újra ugrott. Majd valamennyi lábát levágva ismét felszólította az ugrásra. A tücsök azonban ezúttal nem ugrott. Lám-lám – mondta a diák –, ha a tücsök valamennyi lábát levágjuk, teljesen megsüketül.” A gondolkodásunkat gátló eszmékkel való leszámolás első lépéseként tehát fel kell ismernünk azokat. Miután felismertük őket, készen állunk a megváltoztatásukra. Miután felismertük az eszmét, túlozzuk el azt – az extremitásig –, hogy rájöjjünk, hol vannak a korlátai! Erre, ahogyan a többi könyvben szereplő tesztre is igaz, hogy egy pillanatnyi állapotot jelez, ráadásul az emberek igen különbözőek abból a szempontból, hogy mennyire gondolkodnak el az egyes kérdéseken és mennyire kritikusak saját magukkal. Ezt a diákokkal is meg kell beszélni!

Szépirodalmi ajánló: Jókai Mór: Az aranyember, 1872 Filmajánló: Kapj el, ha tudsz! (amerikai krimi), 2002 Szakirodalom: Atkinson Rita L. – Atkinson Richard C. – Smith Edward E. – Bem Daryl J.: Pszichológia, Osiris–Századvég, Budapest, 1995 Gyarmathy Éva: A harmadik évezred kihívásai és a tehetség új szemlélete, in: Almanach 2002. Magyar Tehetséggondozó Társaság, Budapest, 2002 Mérő László: Észjárások – A racionális gondolkodás korlátai és a mesterséges intelligencia, TypoTex, Budapest, 1994

Kudarcaink kezelése Olvasd el József Attila Kész a leltár című versét! Milyen érzések fogalmazódnak meg benned? Átéltél már hasonló érzéseket? Ampa: vödör, vizesvödör – zománcozott vagy horganyzott, lehajló fülű edény. Ebben a gyakorlatban elsősorban a diákok asszociációi, érzései a fontosak, nem verselemzési képességeik.

A kudarcok nem kerülhetők el Vannak olyan napi bosszúságaid, amelyek csalódottá tesznek? Mik ezek? A „napi bosszúságok” megfogalmazva talán semmiségeknek tűnnek, mégis jelentősen befolyásolhatják a hangulatunkat. Pszichológusok úgy vélekednek, hogy ezek a mindennapi bosszúságok markánsabb hatással vannak a stresszreakciók kialakulására, mint a nagy tragédiák. A megbeszéléskor térjünk ki arra, hogy milyen gondolatok segíthetik a diákokat a napi bosszúságokkal való megküzdésben! (Pl. napi stresszt jelenthet, ha valakit az anyja minden reggel azzal kelt, hogy „Már megint el fogsz késni!” Ez a kijelentés azért bánthatja az illetőt, mert azt érezheti, hogy még fel sem ébredt, máris kritizálják. Ha ezt a gondolatát átalakítja, pl. „Anya csak izgul, aggódik értem.”, lehet, hogy kevésbé lesz bosszantó számára.)

56


7/4/11 6:17:21 PM


Megküzdés a probléma felől közelítve Gondold végig valamelyik aktuális problémádat e szempontok szerint, és dolgozd ki a példa alapján! A feladat az automatikusan fellépő, bosszantó gondolatok átalakítását célozza! Nagyon fontos, hogy a diákok megtanulják felülbírálni és tudatosan megváltoztatni a gondolkodásukat. A feladat szinte kínálkozik arra, hogy házi feladatként végeztessük el, mégse tegyük! Az óra keretében szánjunk rá megfelelő időt, hiszen egyáltalán nem könnyű egy ilyen elemzés elvégzése. Ha azonban sikerül, az felszabadító, heuréka! jellegű érzéssel járhat.

Megküzdés az érzéseink felől közelítve Az egészséges életmód egyik legfontosabb ös�szetevője, nélkülözhetetlen része a megfelelő mértékű és intenzitású passzív pihenés. A relaxáció (autogén tréning) olyan egészségmegőrző, betegségmegelőző és gyógyító módszer, eljárás, amely az izomtónus szabályozásán alapszik. A különböző izomcsoportok ellazítását, a testrészek, szervek melegedését, valamint a légzést és szívműködést szabályozó gyakorlatokon keresztül hat a központi idegrendszerre – az

agyra. A felesleges túlfeszítettség megszüntetését érhetjük el általa. Továbbá a koncentrációs képesség, memória javulását; a tanulási képességek fejlesztését; a testi-lelki-szellemi aktivitási szint, teljesítőképesség növelését; indulati feszültségek, szorongásos állapotok oldását; pozitívabb lelki beállítottságot érhetünk el. A módszer tökéletes elsajátításához kezdetben mindenképpen szakember segítsége szükséges. A tankönyvben szereplő relaxációs alapszöveg tulajdonképpen egy egyszerűsített változat, néhány perces nyugalmat, lazítást céloz meg. A gyakorlat előtt szellőztessük ki a helyiséget, helyezkedjünk el kényelmesen, mozgassuk át egy kicsit testünket, elégítsük ki szükségleteinket, kapcsoljuk ki a telefonokat, teremtsünk kellemes körülményeket! Szépirodalmi ajánló: Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger, 1952 Idézet: „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék!” Filmajánló: Forrest Gump (amerikai filmszatíra), 1994 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Bármilyen sporttevékenység vagy társasjáték alkalmas arra, hogy a siker-kudarc témáját elmélyítsük Szakirodalom: Bagdy Emőke: Pszichofitness, Animula, Budapest, 2008

Önismeret, pályaválasztás, pályaalkalmasság Képességleltár Ki vagy te? (Írj 5 olyan állítást, amely jellemző rád!)

gedhetetlenül szükségesek (pl. muzikalitás, abszolút zenei hallás, kézügyesség egy zongorahangolónak).

Alkossatok háromfős csoportokat! Mindenki kap egyegy sablont, egy gombostűt és egy színes filctollat. A háromfős csoport egyik tagja félrevonul, míg a többiek egy kitüntetést készítenek neki. (Aki félrevonult, az elképzeli, milyen lesz a kitüntetése, és gondolatait, fantáziáit lejegyzi.) A kitüntetés lényege, hogy jól szimbolizálja a kitüntetett személy lényeges Attitűd: magatartás, viselkedés, modor, szelle- tulajdonságait, értékeit, másokra tett hatását. Ha mi beállítottság, szerep; hozzáállás, viszo- a kitüntetés készen van, a csoport egy másik tagja nyulás valamihez vagy valakihez. vonul félre, és ugyanaz történik, mint az első esetben. A csoport akkor van kész, ha mindenkinek elkészült Gyűjts szakmai képességeket, készségeket, amelyek a kitüntetése. Ezután mindenki megkapja a sajátját. a következő foglalkozások sikeres gyakorlásához elen- Együtt tisztázzátok, hogy az előzetes elképzelések és A diákok hajlamosak csupa negatívumot megfogalmazni önmagukkal kapcsolatban. Ha ezt észleljük, kérjük fel őket, hogy pozitív állításokat is írjanak! Beszéljük meg velük, miért könnyebb a negatívumokról írni!

57


7/4/11 6:17:21 PM


a tényleges kitüntetés egybeesése vagy eltérése mire vezethető vissza! Mindenki tűzze ki a kitüntetését, és járjon körbe az osztályban, hogy a többiek is láthassák azt! Nézzétek meg, mások mit kaptak! Beszéljétek meg a tanulságokat! A diákok hajlamosak arra, hogy elhumori zálják, elbohóckodják a feladatot. Olyan szempontból alakítsuk ki a csoportokat, hogy mindegyiknek legyen tagja legalább egy olyan diák, aki képes komolyan elgondolkodni a feladaton, ezáltal segíti és ösztönzi társait is! A csoportalakítást ne bízzuk a diákokra vagy a véletlenre! Ötletek a csoportalakításhoz: 1. Véletlen csoportalakítás • Vágjunk darabokra – annyi darabra, ahány fős a csoport – annyi képeslapot, ahány csoportot létre szeretnénk hozni! A darabkákat tegyük egy nagy borítékba, mindenki húzzon ki egy darabot, majd a képeslapok ös�szeállításával alakuljanak meg a csoportok! • Rendezzünk csoportokat születési dátum (pl. tavasz, nyár, ősz, tél), horoszkóp vagy az öltözék színe alapján! • Írjunk szavakat papírlapokra – annyi fogalomhoz kötődően, ahány csoportot létre kívánunk hozni –, mindenki húzzon egy lapot, majd akik egy fogalomhoz tartozót húztak, üljenek össze egy csoportba! • A diákoknak 1-től pl. 4-ig (ha négy csoportot akarunk) számokat mondunk, majd az egyes számokhoz tartozó diákok egy csoportba rendeződnek. 2. Direkt csoportalakítás  Különböző színű papírlapokat tartunk a kezünkben – annyi színt, ahány csoportot kívánunk létrehozni –, majd mindenkinek adunk egy-egy színt. Ebben a módszerben mi dönthetünk arról, kik kerülnek egy csoportba, mégsem olyan feltűnően irányítunk, mintha név szerint szólítanánk őket.  A diákoknak 1-től pl. 4-ig (ha négy csoportot akarunk) számokat mondunk, majd az egyes számokhoz tartozó diákok egy csoportba rendeződnek. A számokat nem sorban, hanem irányítva osztjuk ki.

 Dolgozhatunk stabil tanulócsoportokkal is. Filmajánló: Good Will Hunting (amerikai fimdráma), 1997 Szakirodalom: Váry Annamária: Mi legyek, ha még nagyobb leszek?, Flaccus, Budapest, 2004

Különbözőségünk érték Az alábbi táblázatban összefoglalóan áttekintheted egyes korok legfontosabb értékeit. Egészítsd ki, hogy napjainkban szerinted melyek a legfontosabb értékek! Keresd a helyed! Állítsatok össze olyan ellentétpárokat, amelyek jellemzőek a mai társadalom embereire, pl. fösvénység-pazarlás, törtetés-visszafogottság, hűség-kicsapongás stb.! Mindenki mondjon egyet, és ezeket írjátok fel a táblára! A legtöbbször elhangzott ellentétpárokat jelenítsétek meg úgy, hogy kinevezitek a terem egyik sarkát például a „fösvénység sarkának”, a másikat (átlósan) a „pazarlás sarkának”! Ezen az átlón kell elhelyezkednetek, mérlegelve a fösvénység és a pazarlás közötti helyeteket! (Ha ketten is ugyanarra a pontra akartok állni, akkor egymás mellett helyezkedjetek el!) Ez a szociometriai feladat alkalmas arra, hogy a diákok attitűdjeiről pillanatfelvételt nyerjünk. Érdemes egy-egy mondat erejéig megfogalmaztatni velük, miért épp oda álltak, ahová. (Ezt mi is megtehetjük.) Fontos, hogy szabadon elmondhassák az álláspontjukat, ne kommentáljuk, bíráljuk az elhangzottakat! Milyen tulajdonságaidért szoktak otthon megdicsérni? …és a társaid, barátaid körében? A kérdést kiegészíthetjük azzal, hogy az iskolában – esetleg a különböző órákon – pl. milyen tulajdonságokért jár dicséret, mi képvisel értéket.

58


7/4/11 6:17:21 PM


Teljesen természetes, hogy szeretnél megfelelni a szüleidnek, a tanáraidnak és a kortársaidnak is; mindenkinek maximálisan megfelelni azonban egy lehetetlen feladat. Az ellentétes elvárásokból fakadó feszültség komoly belső vívódáshoz vezethet. Előfordulhat, hogy látszólag átveszed például a kortársaid által kialakított csoportnormát, de valójában nem tudsz azonosulni vele. Ezt a lelkiállapotot nevezzük identitásválságnak. Gondold végig az alábbi állításokat! Írj I betűt, ha egyetértesz vele, H betűt, ha nem! A leginkább feszültséget keltő kérdéseknél érdemes vitakört szervezni. A vitakör csapdája, hogy egy idő után elfogynak az érvek. Ilyenkor előnyös megcseréltetni az álláspontokat: azaz feladatul adni a diákoknak, hogy épp az ellenkezője mellett érveljenek, mint addig. A gyakorlat azzal is továbbfejleszthető, hogy az állításokat oly módon írjuk át – közösen vagy kis csoportokban –, hogy azok mindenki számára elfogadhatóak legyenek. Az átalakításnál kitalálhatunk szabályokat, pl. csak két szót lehet módosítani. Nézd meg a következő képeket! Különböző népcsoportok tagjait ábrázolják. Nézz utána az interneten, kik ők! Hogyan élnek? Miért alakult ki számunkra furcsa viseletük? Keress hasonló képeket! (Az in terneten használd a „tribe” hívószót!) Padaung: A padaungok Mianmar Kayah államából menekültek át Thaiföldre a jobb élet reményében. Jellegzetességük a nők nyaknyújtása. Valójában a módszeresen felhelyezett rézspirál hatására a nyakcsigolyák távolodnak el egymástól, a csigolyák közti ínszalagok pedig ezzel együtt meghosszabbodnak. A padaung törzs lányai ötévesen már fémgyűrűket kapnak a nyakuk köré, ezeknek a gyűrűknek a számát évről évre növelik, és a végén akár a huszonötöt is eléri számuk. Az eredmény elképesztően hosszú, a padaungok körében szépnek tartott nyak. Ez az európai szemnek szokatlan viselet nem tudni honnan ered; olyannyira nem, hogy még a törzs tagjai sem adnak egyféle választ

arra a kérdésre, mikortól és miért hordják ezeket az ékszereket. Mursi: Ez a nomád állattartó etnikum teljesen magában él az ország egyik legelszigeteltebb területén, az Omo folyó partvidékén. Amiről leginkább ismerhetik az emberek ezt a népcsoportot, az a mursi nők legendás ajaktányérja, amelyet az alsó ajkuk bemetszése után helyeznek be a lányok 15-16 éves korában, és amelyet évről évre nagyobb tányérra cserélnek le. A hagyomány valódi oka valószínűleg kettős: egyrészt az adott nő „értékét” jelzi, másrészt a múltban ezzel az „elcsúfítással” próbálták elkerülni a szép mursi nők rabszolgának való elhurcolását. Hamer: Szintén az Omo folyó völgyében élő törzs a hamer. A hamer nők felismerhetők különleges hajviseletükről, mely okkerből, vízből és gyantából készül. Mindezek keverékét a hajukra kenik, és fürtökbe csavarják, ez adja a jellegzetes rézszínt a hajuknak, amely a gazdagság és jólét jelképe. A hamerok a testfestésben is élen járnak. Apatani: India északkeleti részén, Arunachal Pradesh tartományban, Ziro-völgyben él a békés apatani törzs. Az idősebb apatani as�szonyok könnyen felismerhetők jellegzetes viseletükről: az orrukban lévő korongokról, illetve az arcon húzódó tetoválásokról. Ezek a „díszek” kettős célt szolgáltak: egyfelől a nők társadalmi helyzetéről adtak felvilágosítást (a korong nagysága és a gazdagság összefüggött), másfelől a nők más törzsek számára való „elcsúfítása” megvédte őket az elrablástól. Szépirodalmi ajánló: Anna Frank naplója (napló) 1942. 06. 12.–1944. 08. 01. Filmajánló: Világok arca: Baraka (amerikai dokumentumfilm), 1992 Az istenek a fejükre estek (amerikai vígjáték), 1981 Szabadidős keretben megvalósítható tevékenység: Néprajzi Múzeum – látogatás Szakirodalom: Erikson, Erik H.: Gyermekkor és társadalom, Osiris Kiadó, Budapest, 2002

59


7/4/11 6:17:21 PM


Felhasznált irodalom Ancsel Éva: A generációk közötti kapcsolat, a tapasztalatok és értékek átadása, a nemzedéki sajátosságok kölcsönös megismerése (konferenciaanyag), Eger, 1984 Atkinson Rita L. – Atkinson Richard C. – Smith Edward E. – Bem Daryl J.: Pszichológia, Osiris– Századvég, Budapest, 1995 Bede Zsuzsanna, dr.: A pszichoszexuális fejlődés szakaszos folyamata, életkori sajátosságai Berne, Eric: Szex a szerelemben, Osiris Kiadó, Budapest, 1996 Ben-Menachem, Michael: Pszicho-tükör, Courier, Budapest, 1991 Bryce, Lee: A sikeres nő nem férfi, Novotrade Kiadó, Budapest, 1990 Buda Béla, dr.: Empátia… a beleélés lélektana, Ego School Bt., Budapest, 1993 Buda Béla, dr.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1988 Buda Béla: Mentálhigiéné, Animula, Budapest, 1994 Cole, Michael – Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2003 Dambach, Karl E.: Pszichoterror (mobbing) az iskolában, Akkord Kiadó, Budapest, 1998 Erikson, Erik H.: Gyermekkor és társadalom, Osiris Kiadó, Budapest, 2002 Forgács Attila: Az evés lélektana, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004 Forgas, Joseph P.: A társas érintkezés pszichológiája, Gondolat, Budapest, 1989 Forward, Susan: Mérgező szülők, Háttér Kiadó, Budapest, 2000 Ginott, Haim, dr.: Szülők és gyermekek, SHL Hungary Kft., Budapest, 1999 Goleman, Daniel: Érzelmi intelligencia a munkahelyen, SHL, Budapest, 2002

Gordon, Thomas: T.E.T., Gondolat, Budapest, 1991 Gyarmathy Éva: A harmadik évezred kihívásai és a tehetség új szemlélete, in: Almanach 2002 Magyar Tehetséggondozó Társaság, Budapest, 2002 Hartley, Peter: Group communication, London, 1997 Janda, Louis, PhD: Karriertesztek, Alexandra Kiadó, Pécs, 2000 Kast, Verena: Kötés és oldás, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000 Koncz István, dr.: Kamaszkapaszkodó, Ego Training School, Szentendre, 1994 Landau, Erika: A kreativitás pszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974 Lindenfield, Gael: A harag, Park Kiadó, Budapest, 1993 Loehr, J. E. – McLaughlin, P. J.: Lelki állóképesség, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 1998 Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Medicina Rt., Budapest, 1998 Mérő László: Észjárások – A racionális gondolkodás korlátai és a mesterséges intelligencia, TypoTex, Budapest, 1994 Mollon, Phil: Szégyen és féltékenység – A háborgó mélység, Lélekben Otthon Könyvkiadó, 2004 Müller Péter: Szeretetkönyv, Alexandra, Budapest, 2008 Polcz Alaine: Meghalok én is? – A halál és a gyermek, Pont Kiadó, Budapest, 2000 Dr. Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 Rogers, Carl R.: Valakivé válni – A személyiség születése, Edge 2000, Budapest, 2003 Rudas János: Delfi örökösei, Gondolat – Kairosz, Budapest, 1997 Széman Zsuzsa: 40 éves öregek? A munkaerő-piaci kivonulás új formái, Társadalomkutatás 1994/1–4.

60


7/4/11 6:17:21 PM


Dátum:

Együttélés, alkalmazkodás, konformitás

Dátum:

Nemi szerepek

Dátum:

Közösségeink

Óra címe

Fókuszpontok

A legjobban sikerült feladat

A diákok érdeklődését leginkább felkeltő kérdés

Lépésről lépésre Elakadások (Amit nem sikerült megbeszélni vagy megvalósítani) További feldolgozásra érdemes témák, feladatok

Egyéb megjegyzések


61

7/4/11 6:17:22 PM


Dátum:

Divat és/vagy egészség

Dátum:

Divat: normakövetés vagy az egyéniség megmutatása?

Dátum:

Konfliktuskezelés: saját véleményünk kinyilvánítása, mások véleményének elfogadása

Óra címe

Fókuszpontok


A diákok érdeklődését leginkább felkeltő kérdés Elakadások (Amit nem sikerült megbeszélni vagy megvalósítani) További feldolgozásra érdemes témák, feladatok Egyéb megjegyzések


62

7/4/11 6:17:22 PM


Dátum:

Emberi szexualitás: csak fiúknak!

Dátum:

Lelki változások kamaszkorban

Dátum:

Segítség, kamaszodom!

Óra címe

Fókuszpontok




63

7/4/11 6:17:22 PM


Dátum:

Csalóka látszatok

Dátum:

Titkok és tabuk a családban

Dátum:

Emberi szexualitás: csak lányoknak!

Óra címe

Fókuszpontok




64

7/4/11 6:17:22 PM


Dátum:

Zajos világ

Dátum:

Kreativitás és fantázia

Dátum:

Látni és látszani: benyomáskeltés

Óra címe

Fókuszpontok




65

7/4/11 6:17:22 PM


Dátum:

Csoportszerepek

Dátum:

Hatalom

Dátum:

Belső hajtóerők

Óra címe

Fókuszpontok




66

7/4/11 6:17:22 PM


Dátum:

Pályák, szakmák, hivatások napjainkban és a jövőben

Dátum:

Értékelés: dicséret és kritika

Dátum:

Stratégia, stratégiaalkotás

Óra címe

Fókuszpontok




67

7/4/11 6:17:22 PM


Dátum:

Sikeres emberek – sikeres életek

Dátum:

Egyéniség és gyorsuló világ

Dátum:

Pályaorientáció, pályaválasztás

Óra címe

Fókuszpontok




68

7/4/11 6:17:22 PM


Dátum:

Különbözőségünk érték

Dátum:

Képességleltár

Dátum:

Kudarcaink kezelése

Óra címe

Fókuszpontok




69

7/4/11 6:17:22 PM


Tartalom Az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének szerepe az oktatásban. . . . . . . . . . 3 A tankönyv sajátosságai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A pedagógus szerepe, feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A csoportok szerepe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Énvédő mechanizmusok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Ellenállás az önismereti tevékenységekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Az agressziómentes kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Mielőtt belekezdenénk a foglalkozások tervezésébe…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Társadalmi normák – társadalmi szerepek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Életmód – gondolkodásmód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Élő villág – Segítség kamaszodom! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Mit látunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Képzelet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Hangok világa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Versenyszellem, küzdőképesség, önfegyelem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Szerepek, kommunikáció a csapatjátékokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Ember és munkája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Munkavállalók – munkahelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Pályaismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Önismeret, pályaválasztás, pályaalkalmasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Felhasznált irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61


7/4/11 6:17:22 PM

TANÁRI KÉZIKÖNYV a Mi a pálya?

Recommend Documents