TANÁRI KÉZIKÖNYV A 8. ÉVFOLYAMOS BIOLÓGIA TANÍTÁSÁHOZ

NAGYNÉ HORVÁTH EMÍLIA

TANÁRI KÉZIKÖNYV A 8. ÉVFOLYAMOS BIOLÓGIA TANÍTÁSÁHOZ

Celldömölk, 2011

Biosz8.indd 1

6/22/11 9:06 AM

AP–081131

ISBN 978-963-464-929-8

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ KFT. 9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Telefon: 06/95/525-000, fax: 06/95/525-014 Internet: www.apaczai.hu E-mail: [email protected] Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató Nyomdai elôkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 12,36 A/5 ív

Biosz8.indd 2

6/22/11 9:06 AM

Kedves Kolléga! Mottó: „aki megért, s megértet, egy népet megéltet” (Kányádi Sándor: Játszva magyarul. 1974) Több mint 25 éves tanítási tapasztalattal a hátam mögött, mindig vívódok a tanítási módszereimet illetôen. Folyamatosan törekszem a jobb hatékonyságra, az illetô gyerekcsoport szintjének megfelelô differenciált tananyagátadásra. A biológiát tanuló korosztálynál szerencsés esetben már elérhetjük, hogy megjelenjenek a tudományos érdeklôdés csírái. A természet legnagyobb csodája a születés, és mi „csíráztatáskor” egy hasonlónál bábáskodunk. A tankönyv azonban a tudományos dolgokon kívül a mindennapok egészségvédelmérôl is szól, aminek ismerete szó szerint létérdek gyermekeink számára. A kiváló matematikus jótanácsait – úgy gondolom – biológusként is érdemes megszívlelnünk. Pólya György: A tanárok tízparancsolata 1. Érdekeljen a szaktárgyad! 2. Ismerd a szaktárgyadat! 3. Tudnod kell a tanulás útjáról azt, hogy az a legjobb út, amelyet magad fedezel fel. 4. Próbáld leolvasni a diákok arcáról, mit várnak, mi nehéz nekik! Képzeld magad a helyükbe! 5. Ne pusztán tárgyi tudást adj tanítványaidnak, hanem fejleszd gondolkodási készségüket is, szoktasd megfelelô értelmi magatartásra, rendszeres munkára ôket! 6. Tanítsd meg ôket a találgatásra! 7. Tanítsd meg ôket a bizonyításra! 8. Igyekezz feltárni a konkrét helyzet mögött rejlô általános megoldástípust! 9. Ne áruld el egy csapásra minden titkodat – hadd találgassanak a diákok! Találjanak ki belôle annyit, amennyit csak képesek! („Bámulatos, milyen eredeti tud lenni egy gyerek, ha hagyják” – Kosztolányi Dezsô) 10. Ösztönözd tanítványaidat az értelmes tanulásra! Nem szabad megfeledkeznünk a folyamatos értékelésrôl, dicséretrôl, biztatásról sem. „A megbecsülés táplálja a mûvészetet, a dicsôség vágya indít mindenkit a tanulásra.” – idézte híres beszédében Apáczai Csere János a kiváló Cicerót.

Igyekezzünk felkelteni a becsvágyat is tanítványainkban, „Mert” – ahogy a már megidézett Cicero mondta – „semmit sem ér a képzettség becsvágy nélkül, sem a becsvágy képzettség nélkül. Így támaszkodik egyik a másik segítségére”! Kedves Kollégák! Szeretném, ha segíteni tudnék ezzel a kis kézikönyvvel a biológia tanításában, a holisztikus szemléletmód átadásában, az önképzésben. A mindennapok problémáinak leküzdéséhez biztatásként nagy elôdünkhöz, Apáczai Csere Jánoshoz fordulok. Az alábbi idézet abból a beszédébôl való, amelyet 1656. november 20-án mondott, midôn a kolozsvári kollégium igazgatását átvette. Szavai, úgy vélem, ma is aktuálisak. „Ha azonban olyan korba csöppentünk bele, melyben a bölcsességet és annak professzorait lyukas garasra sem becsülik – semmivel sem többre, mint a legnagyobb tudatlanságot –, akkor essünk kétségbe azonnal? Hagyjuk faképnél az iskolát? Fittyet hányjunk talán az utókorra? Nem! Szégyenen és gyalázaton keresztül nekifeszülve az erény felé kell törekednünk! …Népünkre ragadt vagy inkább népünkben gyökerezô betegség a magyar földön ez a téboly, mely már a lelkünkbe is behatolt, és amelynek bizony nem remélhetô semmi más orvosszere, csak az, ha akaratuk ellenére is segíteni igyekszünk a betegeken. Mert, mint Plutarkhosz mondja, a lelkibetegek annál inkább irtóznak a nyugalomtól és az orvostól, mennél súlyosabb a betegségük.”

3

Biosz8.indd 3

6/22/11 9:06 AM

A megelőzés és a gyógyítás eszközei, módszerei Mottó: „Az egészség nem csupán a betegség, illetve a képességcsökkenés hiánya, hanem a teljes fizikai, szellemi (mentális) és társadalmi (szociális) jólét állapota.” (WHO 1959) Szervezetünk mûködése sajnos kórossá is válhat. A különbözô szervek, szervrendszerek vizsgálatával általában kideríthetô a problémák oka. A betegségeket azonban jobb és könnyebb megelôzni, mint gyógyítani. Ezért a prevenció (megelôzés) fontosságát tudatosítani kell tanítványainkban! Bizonyos szûrôvizsgálatok szintén a megelôzést szolgálják. Így azok igénybevétele saját és társadalmi érdek, hiszen a fertôzô betegségek és az egyéb betegségek gyógykezelése az egész társadalmat terheli. A napjainkban használatos vizsgálati módszerek alapvetô tartalmával érdemes megismerkednünk, mivel tanítványaink rákérdezhetnek azok sajátosságaira. Röntgensugárzás: Az orvostudományt és a mozgásszervi problémák kivizsgálását is forradalmasította. Ennek a nagy energiájú elektromágneses sugárzásnak az elôállítására egy vákuumcsô (katódsugárcsô) szolgál, melyben az izzó katódról elektronok lépnek ki. Ezek az elemi részecskék egy fémlapba csapódva mozgási energiájukat nagy energiájú fotonok formájában adják le. Orvosi felhasználása azon alapul, hogy az ember testén áthaladó sugárzást a különbözô szövetek különbözô mértékben nyelik el vagy engedik át. A tüdôszûrés során elszenvedett sugárterhelés (max.: 1 mSv) kockázata lényegesen kisebb, mint a szûrôvizsgálat elmulasztása! CT (computertomográfia): A röntgencsôbôl kiinduló sugárnyaláb a vizsgálandó testrészt minbelek hasnyálmirigy máj csigolya vese Hasi CT-vizsgálat

den irányból letapogatja, majd a szöveteken átjutó sugarakat egy érzékelôvel mérik, és az adatokat számítógép dolgozza fel. Angiográfia (érfestés): Az érrendszer vizsgálatára alkalmas módszer, amely kontrasztanyag adásával történik. A vizsgált területrôl röntgenfilm készül. Mammográfia: Az emlôk röntgenvizsgálata, amely szûrôvizsgálat jelleggel minden 45-50 év feletti nônek javasolt! Ultrahang: Ennél a vizsgálati módszernél a testen áthaladó hanghullámok nyelôdnek el vagy verôdnek vissza különbözô mértékben. Szívultrahang (echocardiográfia): Háromdimenziós ultrahangos képalkotás: Az orvosi technika rendkívül gyorsan fejlôdô területe, amelynek különösen a nôgyógyászatban és a szülészetben lesz fontos szerepe. MRI (mágneses magrezonancia): Egy adott szövetben lévô H-atommagok mágneses tulajdonságai külsô mágneses mezô hatására megváltoznak. A szövetek víztartalma különbözô és kóros folyamatok hatására is megváltozik, így egymástól és az ép szövetektôl elkülöníthetôk.

MRI-készülék

Izotópvizsgálatok: A szervezetbe bizonyos – a szervezetben is elôforduló – elem izotópját juttatják be. Ezt egyes szervek felveszik, raktározzák majd kiürítik és így az elem útja a szervezetben nyomonkövethetô. Itt kell megemlítenünk Hevesy György nevét, aki a világon elôször alkalmazta az izotópos nyomkövetés módszerét az élettani vizsgálatokban. A vizsgálathoz használt radioaktív elemek gyorsan lebomlanak (10 perc –néhány óra)

4

Biosz8.indd 4

6/22/11 9:06 AM

SPECT (fotonkisugárzásos CT): Az izotópvizsgálatokat forradalmasította a számítástechnika felhasználása. A vizsgálat során a beteg körül forgó gammakamera adatait számítógép dolgozza fel. PET (pozitronkisugárzásos rétegfelvétel) Gammakés: Új távlatokat nyit az agymûtétekben. EKG (elektrokardiográfia): Az elektromos úton történô vizsgálat során a mellkasra és a végtagokra elektródákat helyeznek, és egy gép szalagon rögzíti a szív mûködését. EEG (elektroenkefalográfia): Az agy elektromos folyamatainak regisztrálására szolgáló módszer. A bioáramok felfogására a fej bôrére helyezett elektródák szolgálnak, melyek által elvezetett hullámoknak több típusa és számos kombinációja van (lsd.: idegrendszer). Endoszkópiás (tükrözéses) vizsgálat: A test különbözô üregeibe (gyomor, bél, tüdô, nemi szervek…) fotóoptikával ellátott hajlékony csövet juttatnak. A tükrözéses vizsgálatok során szövettani vizsgálat is végezhetô. Biopszia: A vizsgálandó szervbôl tûvel szövetmintát vesznek. A szúrás történhet a bôrön keresztül vagy endoszkópos úton. Punkció: Folyadék, genny leszívását jelenti elemzés céljából, vagy, hogy a beteg megszabaduljon a kórosan felgyülemlett folyadéktól.

Savvizsgálat: Ennek során a betegnek egy vékony gumicsövet kell lenyelnie, amin keresztül a gyomorsavat leszívatják és megvizsgálják, hogy mennyisége normális, csökkent vagy fokozott. Nitrogén-monoxid (NO) képzôdésének mérése: a gyulladásos betegségek (pl.: a krónikus ízületi gyulladás, asztma, bélgyulladások) hatására a szervezetben NO képzôdik. Napjainkban már lehetôség van az otthon elvégezhetô „gyorstesztek” alkalmazására is. Vizeletvizsgálati, emésztôrendszeri, hüvelyi pH, ovulációs, terhességi tesztcsíkok segítségével, melyek a gyógyszertárakban kaphatóak, magunk végezhetünk el bizonyos szûrôvizsgálatokat. Használatuk lehetôvé teszi bizonyos rendellenességek korai felismerését és orvosoltatását.

Különbözô gyorstesztek

A megelőzés és gyógyítás anyagai A gyógynövények „Biztos recept nincs, de sokat segít ha az életvitelben és a kiegészítô terápiában visszatérünk a természethez.” – írja Prof. Dr. Petri Gizella a Fitoterápia az orvosi gyakorlatban – címû könyvében. Az elsô írásos emlék Kr. e. 5000 körüli idôkbôl származik, amelyen az akkor ismert gyógynövények szerepelnek. 2000 évvel késôbb az egyiptomiak és a perzsák is nagyon szívesen alkalmazták a gyógynövényeket. Fájdalomcsillapító szerként mákfôzetet használtak. A Kr. e. 1500-ból való Ebers-papirusz több mint 700 gyógynövényt, illetve belôlük készült anyagot sorol fel. Itt olvasható az is, hogy mákfôzettel szüntették meg a kisgyermekek sírását.

Egy – a berlini múzeumban látható – reliefen Nofretete mandragóragyökeret ad férjének, Echnaton fáraónak. A mandragóragyökér emberi alakra hasonlít. Régebben azt hitték, hogy szerencsét hoz gazdájának, illetve az erotikus érzéseket fokozza. Tutanhamon fáraó sírjában is találtak gyógynövényolajat. Az ókori görögök közül Hippokratész és Galénosz, a rómaiaknál Plinius is nagyra értékelte a növényi eredetû orvosságokat. Jézus születésekor a napkeleti bölcsek ajándékai között ott volt a mirha és a tömjén is. A keresztre feszítés elôtt Jézusnak mirhával ízesített bort kínáltak, hogy fájdalmait csökkentsék. Krisztus eltemetésekor Nikodémus „mirhából és aloéból való kenetet” használt a halott lepedôjének illatosítására (János evangéliuma). 5

Biosz8.indd 5

6/22/11 9:06 AM

Részlet a Boldogságos Szûz Mária hóráskönyvébôl

A középkorban mûtétkor a beteg ajkai közé egy szivacsot helyeztek, melyet elôtte beáztattak ópium, foltos bürök, beléndek és mandragóra kivonatába. Természetesen a fájdalomcsillapítás sem volt teljes, és még mérgezést is okozhatott ez a gyógymód. A növényekkel történô gyógyításban a hasonlót a hasonlóval elvet vallották. Úgy gondolták, hogy amelyik emberi szerv alakjához hasonlít egy növényi szerv, azt annak a gyógyítására lehet felhasználni. Az agy tekervényeire hasonlító dióbelet a fej, az ajakosok virágát a száj, a bélre emlékeztetô hosszú gyökereket pedig a bélbajok gyógyítására használták. A dél-amerikai bennszülöttek emberemlékezet óta ismerték a kokacserje levelének élénkítô hatását. Hatóanyagát a kokaint Wöhler állította elô, majd egy német orvos 1859-ben megállapította, hogy fájdalomcsillapító hatása is van. Napjainkban a gyógynövények reneszánszukat élik. Több mint ötezer fajukat tartja számon a szakirodalom. Különösen a megelôzésben van szerepük, de egyéb gyógyszerek kiegészítôjeként is alkalmazhatóak, orvossal történô megbeszélés után. A könyvpiacot elárasztották a legkülönfélébb gyógynövényes könyvek, melyek között laikusoktól származók is elôfordulnak. A tankönyvben csak a hiteles, szakemberek általi vizsgálatokkal bizonyított gyógyhatások szerepelnek. Nagyon fontos, hogy csak megfelelô növényismerettel és a környezetszennyezéstôl mentes területeken szabad gyógynövényt gyûjteni! (Védett területeken semmit, védett növényeket sehol!)

A mérgezô növényekre szeretném külön is felhívni a figyelmet. A gyöngyvirág piros termése különösen, de egyéb szervei is, a nadragulya és a maszlag minden része erôsen mérgezô. Amikor arra gyanakszunk vagy tudjuk, hogy valamilyen mérgezés történt (mérgezô növények: ricinusmag, barackmag, gombák; gyógyszerek; nikotin; növényvédô szerek), azonnal igyekezzünk megakadályozni a további felszívódást, (bôr lemosása, szem, száj kimosása), fontos a hánytatás, az orvosi szén adása, szaNadragulya badlevegôre vitel, orvosi segítség. (A mérgezést okozó anyag azonosítása céljából az elôször kijött hányadékot ôrizzük meg és adjuk át az orvosnak!) Ha a méreg maró anyag, akkor tilos a hánytatás! A gyógyvizek hatását a betegségek megelôzésében és gyógyításában még nem használjuk ki kellôképpen, pedig a természet gazdagon megajándékozta a Kárpát-medencét gyógyforrásokkal. A konyhasós gyógyvizek (Zalakaros, Sóshartyán) segítik az emésztést. Az alacsony nátrium-hidrogén-karbonát tartalmú víz (Hajdúszoboszló) a savtúltengés, fekélybetegségek esetén javasolható. (A hajdúszoboszlói Pávai Vajna ásványvíz egy litere fedezi a napi jódszükségletünket is.) Az ebbôl a sóból többet tartalmazó vizek fogyasztásakor, mivel ezek kalciumés magnéziumtartalma alacsony, a magas vérnyomásúak konzultáljanak az orvosukkal (ajánlható a szegedi Anna-víz, a Borsodi ásványvíz). Kal cium-mag né zium-hid ro gén-kar bo ná tos vizeink: Margitszigeti Kristályvíz, a kékkúti Theodora Quelle, vérnyomáscsökkentô hatásuk mellett szerepet játszhatnak a csontok ásványianyagpótlásában. A vesekôképzôdésre hajlamos embereknél nagyobb mennyiség problémát okozhat. A Margitszigeti Kristályvíz fluortartalma is jelentôs. A keserûvizek kedvezô hatásúak székrekedéskor, és az emésztést is kedvezôen befolyásolják. Az alkáli-hidrogén-karbonátos, bórsavas Salvus víz, a gyomor- vagy nyombélfekélyes embereknél enyhíti a hányingert és a görcsös fájdalmakat.

6

Biosz8.indd 6

6/22/11 9:06 AM

Kemoterápia avagy a vegyszeres gyógyítás A svájci Paracelsus (1493–1541) vetett véget a növényekkel történô gyógyítás egyeduralmának, mivel ô vegyi anyagokat is alkalmazott a gyógyításban: ólom-acetátot, higany-kloridot, rézszulfátot és antimont. A valódi kemoterápia megteremtése azonban Paul Ehrlich érdeme, aki az arzén felhasználásával állította elô a szifilisz ellenszerét, a Salvarsant, 1909-ben. Ez a készítmény azonban még bomlékony, könnyen mérgez, ezért 1910-ben elkészül a Neosalvarsan. A kórokozók elleni egyéb szerek, mint a karbol és a klórkészítmények vagy akár a bórsavval kevert kálium-permanganát a táptalajon gyorsan elpusztították a kórokozókat, de a szervezeten belül súlyos károsodást okoztak. Miután a textilvegyészetben elterjedtek az azovegyületek, a biokémikusok gyógyítás céljából is folytattak velük kísérleteket (1930-as évek). Így jutottak el a szulfonamidokhoz, amelyek már jelentôs baktériumpusztító hatást fejtettek ki. Nagyobb adagban azonban károsították a szervezetet. A további kutatások révén a negyvenes években már olyan szulfonamid készítmények születtek, amelyek kevéssé toxikusak, viszont nagyfokú baktériumellenes hatással rendelkeztek. Alexander Fleming skót születésû angol bakteriológus, 1945-ben kapott orvosi Nobel-díjat azért a felfedezéséért, hogy penészgombában baktériumölô anyag található. 1928-ban történt, hogy Fleming laboratóriumában a baktériumtenyészetek bepenészedtek. A tudósnak feltûnt, hogy a sztafilokokkusz-tenyészet a penész közelében elpusztult. Mivel a penészgomba a Penicillium nemzetségbe tartozik, a belôle származó baktériumölô anyagot (antibiotikum) elnevezték penicillinnek. Ez egy vízben oldódó, kristályosítható anyag.

1952-ben fedezte fel Domagk a tuberkulózis gyógyítására alkalmas izonikotinsav-hidrazint (Izonicin). Az 1960-as években a szintetikus gyógyszerek elôállítása olyan mértékben fejlôdött, hogy az orvosok kezdtek úgy vélekedni, hogy nincs is szükség a gyógynövényekre. Az amerikai orvosok körében elterjedt az a mondás, hogy „For every ill there is a pill” („Akármi is a baja, van reá egy pilula”). Azonban a hetvenes évek végére egyre inkább kiderült, hogy a szintetikus gyógyszereknek lehetnek nemkívánatos mellékhatásai is. Így világszerte megújult az érdeklôdés a gyógynövények iránt. 1993-ban amerikai kutatók tüskés cápa gyomrából egy olyan szteránvázas antibiotikumot vontak ki, amelyhez hasonlót eddig csak növényekben találtak. Ez a vízben jól oldódó vegyület a kísérletek szerint hatásos a baktériumok, gombák és egysejtû kórokozók ellen is. Az utóbbi években az is kiderült, hogy érképzôdést gátló hatása folytán a tumorok elleni küzdelemben is segíthet. Már ipari elôállítását is megoldották, és jól használható olyan baktériumok ellen is, amelyek már az eddig használt antibiotikumokkal szemben rezisztensekké váltak.

Cápa

Penicillin mikroszkopikus képe

Szteránvázas vegyület

7

Biosz8.indd 7

6/22/11 9:06 AM

Hogyan épül fel a testünk? Ennél a bevezetô anyagnál fontosnak tartottam kiemelni – az ember feletti szervezôdések felsorolásával – azt, hogy az ember a természet része, és annak szerves részeseként kell (kellene) élnie. Sajnos korunk embere a „Homo technokratikus” nem eszerint él. A természet ember általi kizsákmányolása már évezredekkel ezelôtt megkezdôdött. Észak-Afrika erdôségeit a karthágóiak és a rómaiak kiirtották, aminek elsivatagosodás lett a következménye. Bizánc virágzása a görög föld, a korai iparosodás a német középhegység összefüggô erdôségeit pusztította ki. Az újraerdôsítések elmulasztása hozzájárult az árvizek, aszálykatasztrófák bekövetkezéséhez. Az erdôgyilkosságok napjainkban is zajlanak.

„Ne bántsátok a lombokat, Hadd nôjenek, viruljanak az égre, Hadd mosolyogjanak napban, esôben, Hadd ringassák a békés fészkeket, Küldjék magasba a rigók dalát. Ne bántsátok a lombokat, Hadd játszanak alattuk gyermekek, Akik az elsô lépést most teszik. Tipegve ismeretlen cél felé, Ne bántsátok a lombokat, ti élôk! (Juhász Gyula: Ne bántsátok a lombokat)

Már Csontvári Kosztka Tivadar is felháborodásának adott hangot az 1910-es években írt önéletrajzában: „Ti nem voltatok megelégedve az egészséges, tiszta levegôvel, megrontottátok füsttel, bûzzel, ti nem voltatok megelégedve a legjobb forrásvízzel, teli tettétek magatokat különféle szesszel, tinektek hiába sütött a nap, ti nem vetté-

tek észre, tielôttetek hiába zúgnak patakok, rohannak a folyók.” „Az oltárként körültáncolt cédrusfa nemcsak a festô, a diadalt ülô szimbóluma, hanem maga a természet, a végsô diadalmas.” (Németh Lajos) Theo Löbsack B. Dürr szájjal festett képe szerint az ember „…jobban tette volna, ha azon munkálkodik, hogy az embert megfelelô integrált magatartások kialakításával eredeti otthonába, a természetbe beillessze. Minden arra mutat, hogy ez már késô. A természet kísérlete, hogy a nagyagyú lényt, az embert hosszú idôre földlakóképessé tegye, meghiúsult. Az állatok és a növények tudják magukat az alapvetô természeti törvényekhez tartani, míg az emberi nagyagy az idô folyamán megtanulta ezeket a törvényeket rendszeresen megkerülni.” Juhász Nagy Pál szerint: „ A helyes álláspont a reménytelen remény, vagyis bízni a Természet megújulásában, még ha az, számtalan pusztulás közepette, esetleg az emberi faj kipusztulása árán következik is be.” Az élô és az élettelen természetben egyaránt találkozhatunk egy, a kilencvenes évek elején felismert szimmetriatípussal: az önhasonlósággal. Amikor az ilyen alakzatoknál a kisebb részeket felnagyítjuk, megtévesztésig hasonlítanak ahhoz a nagyobb részhez, amelybôl származnak. Ezek az alakzatok tehát a nagyításra nézve szimmetrikusak. Mandelbrot lengyel származású, amerikai matematikus fraktáloknak nevezte el ôket (fractus = tört). Amikor gyönyörködünk a hókristályokban vagy a fák csodálatosan elágazó lombkoronájában, ha tudtuk, ha nem, a természet fraktálozó játékát csodáltuk meg.

8

Biosz8.indd 8

6/22/11 9:06 AM

Az emberi test csontozatának szerkezete, az idegrendszer információátvitele, a különféle jelzôrendszerek és a tankönyvben bemutatott szervfelépítések kapcsolatban lehetnek az önhasonló szerkezetek viselkedésével. A természet fraktálozó alakzatait számítógép segítségével fraktálhalmazokból elô lehet állítani, és csodálatos a hasonlóság. Ez bizonyítja, hogy a természeti törvények mennyire egységesek, és az emberi szervezetet a természettel együtt – amelynek része – egységben kell kezelni. A gyermeki rácsodálkozás megôrzendô tanárként is: a tankönyvben hírt adtam a fraktálokról. Tettem ezt még a szépség, az esztétika megjelenítésének egyik lehetôségeként és a

Fraktál képe

tantárgyak közötti kapcsolatteremtésre utalva (biológia – matematika – számítástechnika).

Miből épül fel a testünk? Nukleinsavak Az életprogram örökítéséért az emberi szervezetben a DNS (dezoxiribonukleinsav) a felelôs, amelyben tárolódik az információ, ami azután átíródik RNS (ribonukleinsav) szerkezetû anyagokba. Ez az információ lefordítódik a fehérjemolekulák szintjére. A sejtjeinkben termelôdô energia az ún. nukleozid-trifoszfát molekulákban tárolódik. Ezek nagy energiájú foszfátkötéseit képesek felbontani és mozgási energiává alakítani az izomfehérjék (aktin, miozin).

Esszenciális aminosav:

Fehérjék Az egyszerû fehérjék teljes hidrolízisük során csak alfa-aminosavakra esnek szét, az összetett fehérjék hidrolízisekor viszont az aminosavak mellett más vegyületek is keletkeznek. A fehérjék között vannak olyanok, amelyek nemcsak építôanyagok, hanem a szervezet biokémiai folyamatainak aktív résztvevôi. Ezeket szokás fiziológiailag aktív fehérjéknek nevezni (enzimek, hormonok). A fehérjéinket felépítô aminosavak egy részét szervezetünk nem tudja elôállítani, ezért ezeket esszenciális (elengedhetetlen) aminosavaknak nevezzük.

Napi szükségletünk (gramm):

Glicin Fenilalanin

1,1

Izoleucin Leucin Lizin

0,7 1,1 0,8

Metionin

1,1

Mire használja a szervezetünk? Az egészséges csontszerkezet kialakulása és megôrzése Tiroxin, adrenalin, noradrenalin, bôrszínpigment készítése Növekedés, vesemûködés Izomfehérjék elôállítása Idegrendszer, véralkotók, izomkötôszövet mûködése, az egészséges csontszerkezet kialakulása Hasnyálmirigy enzimtermelése, májmûködés, a DNS megfelelô metilezése (megakadályozza bizonyos onkogének felszabadulását) 9

Biosz8.indd 9

6/22/11 9:06 AM

Treonin Triptofán

0,5 0,25

Valin

0,8

A hisztidin és az arginin a fejlôdô szervezet számára esszenciálisak, és a sperma túlnyomórészt arginint tartalmaz. A szervezetben is képzôdnek, ezért félig (semi) esszenciális aminosavaknak is nevezzük ôket. A lizin, metionin, triptofán befolyásolják az összes többi aminosav felszívódását. A bélhámsejtek, a vázizom mûködéséhez, a védelmi rendszer hatékonyságához a glutamin a nélkülözhetetlen aminosav. Fehérjébôl a napi szükséges mennyiség: 40-80 gramm. A túlzott fehérjebevitel káros, mivel a bélben ammónia keletkezik, melynek semlegesítése a májra nehéz feladatot ró. Zsírok A glicerinnek zsírsavakkal alkotott észterei. A fôleg telítetlen zsírsavakat tartalmazók folyékonyak, ezek az olajok. Az energiaszolgáltatáson kívül a bôr alatti szövetekben felhalmozódva tartalék tápanyagként is szolgálnak. Foszfatidok: Glicerinbôl, zsírsavból és foszforsavból épülnek fel. A sejtmembránok felépítésében van szerepük. Szteroidok: Ide tartoznak pl. a nemi hormonok, epesavak, a D-vitamin elôanyaga. Karotinoidok: Az A-vitamin elôanyaga is ide sorolható. Manapság folyamatos a vita a tojásfogyasztással kapcsolatban. Nem szabad megfeledkeznünk a táplálkozásunkban sem a változatosságról, ami a természetben is a legcélravezetôbb fennmaradási stratégia. A tojás koleszterintartalma, túlzott bevitele esetén vagy anyagcsere-probléma folytán, valóban kedvezôtlen lehet. A nemi hormonok készítéséhez viszont elengedhetetlen. Szénhidrátok Egyszerû cukrok vagy monoszacharidok: Legismertebb képviselôik a ribóz, glükóz, fruktóz, szorbit. Összetett cukrok: a) Kettôs cukrok vagy diszacharidok: nádvagy répacukor, tejcukor

Az anyagcsere egyensúlya Vérnyomás-szabályozás, fehér- és vörösvérsejtképzés, B3-vitamin készítése Izommûködés b) poliszacharidok: cellulóz (növényi rostok), keményítô – Növényi rostok: A táplálékkal bevitt élelmi rostokat nem tudjuk megemészteni, viszont fontos szerepük van: a bélmozgás fokozásában, a bélcsatorna tisztításában, a mérgek, a koleszterin megkötésében, a vércukorszint hirtelen emelkedésének megakadályozásában. Egészségünk megôrzése érdekében ezért mindig szerepeljen étlapunkon rostgazdag étel: zöldbab, szárazbab, borsó, spenót, káposzta, barna kenyér, búzacsíra, búzakorpa, burgonya. Az ajánlatos napi bevitel 30 gramm. – Keményítô: Egyes növényi részekben tartalék tápanyagként halmozódik fel. A gabonamagvakban 60-70%, a burgonyában 18-24% keményítô van. Közeli kémiai rokonságban van az állati eredetû glikogénnel, amelynek molekulája nagyobb mértékben elágazó, és fôleg a májban, illetve kisebb mértékben az izmokban található. Víz A napi folyadékbevitelünk 2-3 liter kellene, hogy legyen, mivel a vese mint egyik méregtelenítô szervünk a felesleges és káros anyagokat oldott formában tudja megfelelôen kiválasztani. A tápanyagok biológiai oxidációja is vízhez juttatja a szervezetünket, de csak kismértékben. A legjobb a tiszta ásványvíz, mivel a különbözô üdítôitalok sok olyan oldott anyagot tartalmaznak, amelyek a szervezet szempontjából érdektelenek, sôt károsak lehetnek. Ezeket a vese kiüríti. A természetes vizek élettani értékét az adja, hogy oldott, könnyen felvehetô formában tartalmazzák az ásványi anyagokat. A jó minôségû, tiszta ivóvizet Toldy Ferenc orvos, a magyar irodalomtörténet atyja az „italok királyának” nevezte. A ivóvíz általában a napi mikroelem-szükséglet 0,3-10%-át biztosítja. Megtalálható benne a jód (sajnos hazánk nagy részén a talajvizek jódban szegények és az erôsen klórozott csapvíz különösen),

10

Biosz8.indd 10

6/22/11 9:06 AM

a koleszterinszintet mérséklô króm és vanádium, illetve a foganyaghoz nélkülözhetetlen fluor. Szerveink különbözô mennyiségû vizet tartalmaznak: a vérplazma 92%-ot, a vesék 80%-ot, az izomzat 75%-ot, a máj 70%-ot, a csontok 30%-ot, a fogzománc 5%-ot. Folyadékhiány esetén a szervezet a mûködéséhez szükséges vizet az izmokból vonja el, így azokban fájdalmas görcsök lépnek fel. A szervezet rosszul tûri a folyadékhiányt és ez abban nyilvánul meg, hogy romlik a koncentrálóképesség, megnô a reflexidô, álmosság lép fel. Figyeljünk oda arra, hogy a gyerekek igyanak az iskolában vizet, mivel lehet, hogy ásítozó tanítványunk nem kialvatlan, hanem szomjas és az agysejtek nem tudnak megfelelôen mûködni. Ásványi anyag: Kalcium (Ca)

Gyakran elôfordul, hogy reggeli (egy pohár tea) nélkül jönnek iskolába a gyerekek. A szervezet 15%-os vízvesztesége halált okoz. Ásványi anyagok Tárgyalásuknál mindenképpen javaslom a periódusos rendszer használatát, mivel így az illetô elemet ott megkerestetve, jobban rögzül a róla elmondott tudnivaló. Érdemes rákérdezni arra, hogy mit tanultak vele kapcsolatban kémiából. A többféle helyrôl szerzett információk erôsítik egymást. Az ásványi anyagokat a szervezetben jelenlévô mennyiségük alapján szokás makro- (nátrium, kálium, kalcium stb.) és mikroelemeknek (cink, réz, szelén stb.) vagy más néven nyomelemeknek nevezni.

Szerepe: Fogak, csontok építôeleme, izommûködéshez szükséges, megelôzhetô a magas vérnyomás, menstruációs problémák csökkentése

Elôfordulása: Sajt, joghurt, lencse, sóska, mogyoró, mák, mazsola, birsalma, ivóvíz 9–18 éves korban napi 1300 mg a szükséges mennyiség

Magnézium (Mg)

Csontszövetalkotó, a kalciumbeépü- Búzacsíra, mák, dió, sajt, szárazbab, lés segítôje, szerepe van az izommû- cékla, banán, burgonya ködésben és a szellemi munkában

Nátrium (Na)

A legfontosabb sejten kívüli kation Sajt, máj, barna kenyér, sárgarépa, cékla, Ingerületátvitel tojás

Kálium (K)

A legfontosabb sejten belüli kation Kefir, csirkehús, búzacsíra, burgonya, Ingerületátvitel káposzta, zöldborsó, dió, szilva, szárazbab

Foszfor (P)

Vázrendszer, energiatárolás

Klór (Cl)

A legfontosabb sejten belüli és kívüli Konyhasó, csapvíz anion A hemoglobin és különbözô enzimek Sertésmáj, sajt, búzacsíra, szôlô, csalán, gombák, mák alkotórésze

Vas (Fe)

Sajt, pulykahús, búzacsíra, zöldborsó, sárgaborsó, tojás

Fluor (F) Jód (I)

Fogak, csontok felépítése A tiroxin alkotórésze

Vöröshagyma, tengeri algakivonat Ivóvíz, halhús, jódozott konyhasó

Réz (Cu)

Enzimek alkotórésze, anyagcsere szabályozása

Máj, búzakorpa, gombák, bab, petrezselyemgyökér

Cink (Zn)

Az inzulin alkotórésze, a nemi mûkö- marhahús, máj, búzacsíra, sajt, barna déshez, sebgyógyuláshoz, növeke- kenyér, bab déshez szükséges

Szelén (Se)

Enzimalkotó (vörösvértest), az E-vi- Barna kenyér, fokhagyma, hal, rizs, tamin rákellenes hatását erôsíti, védi élesztô a sejteket a szabad gyököktôl 11

Biosz8.indd 11

6/22/11 9:06 AM

Bizonyos elemek a mai ember szervezetében az ôsemberéhez képest nagyon feldúsultak: alumínium több mint kétszeresére (valószínû a talajok savasodása következtében), ólom: 140-szeresére (közlekedés), higany: közel 200-szorosára (amalgámok a gyógyászatban, vízszennyezések), kadmium: 450-szeresére (festékek, iparivíz- és talajszennyezések). Az ivóvíznél már leírtak miatt fontos a jódozott konyhasó fogyasztására felhívni tanítványaink figyelmét! A felmérések szerint hazánk lakosságának 80%-a százaléka jódhiányos. (Sajgó M. – Farkas I.: Ivóvizek jódtartalma és a lakosság jódellátásának mutatói)

Itt kell megemlítenünk hazánk kiváló gyógyvizeit. Adalékok nem kémia szakosoknak A munkafüzet II. feladatában arra a kérdésre, hogy milyen részecskékbôl áll a víz, a válasz: H2O molekulákból. Egyéb: Dipólusmolekulái között H-híd kötések alakulnak ki, ezzel magyarázható eltérô viselkedése. (Hûtve tágul, + 4 °C-on a legsûrûbb.) Poláris oldószer. Vizes oldatban az oldott anyag részecskéi körül a vízburok (hidrátburok) kialakulása, energiafelszabadulással jár (hidratációs energia).

A vitaminok A tankönyvben szereplô, a vitaminokat kristályosított formában bemutató képek az anyagi világ egységére való utalásként szerepelnek. A munkáltató órán a különbözô növényi részekbôl vett mintákban vizsgálhatóak a C-vitamin vagy a karotin kristályai. A gyerekeknek így válik érthetôvé, hogy az anyagok összetétele és – fôleg a szerves vegyületeknél – azok szerkezete is nagymértékben felelôs azokért a hatásokért, amelyeket kiváltanak. Az emberi szervezetben hipovitaminózis alakulhat ki, ha az tartósan nélkülözi valamelyik vitamint. Elôrehaladottabb állapota az avitaminózis, amikor már súlyosabb megbetegedés is fellép. Mindkét problémát vitamindús élelmiszerek és mesterséges vitaminkészítmények fogyasztásával lehet megszüntetni. Egyes zsírban oldódó vitaminok túladagolása esetén hipervitaminózis jelentkezhet, amely kóros tünetekkel jár. Például az A-vitamin túlzott bevitele fejfájást, étvágytalanságot stb. okozhat. Ez csak vitaminkészítmények túladagolása esetén lép fel. Amennyire csak lehet, vitaminszükségletünket természetes forrásból fedezzük, mert így nem alakulhat ki túladagolás, és bizonyos vitaminfelvevô mechanizmusok csökkenése, mint ahogy ez mesterséges készítményeknél elôfordulhat.

A vitaminok hasznosulását gátolja a dohányzás, az alkohol, a fertôzô betegségek, az élôsködôk (pl.: a bélféreg), hányás, hasmenés. A hazai vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság több mint fele A-vitamin-hiányos, 70%-a nem fogyaszt elég B1-vitamint, és 60%-uk tápláléka nem tartalmaz elég C-vitamint.

Adalékok a tankönyvben tárgyalt vitaminokkal kapcsolatban A-vitaminok Az A1-vitamin a tengeri halak májából származik, az édesvízi halak májában A2-vitamin van, melynek élettani hatása kisebb. A két vegyület csak egy kettôs kötésben tér el egymástól. A vitaminok és elôanyagainak hasznosítása nagymértékben függ az ételek zsírtartalmától. Zsiradék hiányában a sárgarépa nagy karotintartalmának csak 2%-a szívódik fel, a többi kiürül. Az emberi vérszérumban literenként 200-500 mikrogramm A1-vitamin van. A döntô mennyiség azonban a májban tárolódik és innét mobilizálódik, valószínû, hogy cink segítségével. A látási folyamatban a vitamin aldehid formája vesz részt, melynek hiányában szürkületi vakság (farkasvakság) lép fel. Az A-vitamin provitaminja a béta-karotin, fôleg sárgarépában, retekben, spenótban, sütôtökben fordul elô, de érzékeny a hô, a fény és a savhatásokra.

12

Biosz8.indd 12

6/22/11 9:06 AM

D-vitaminok Természetes elôvitaminjaikból (provitamin), a növényi eredetû ergoszterinbôl és az állati eredetû 7-dehidro-koleszterinbôl keletkeznek a szervezetben ibolyántúli sugarak hatására. A természetben található vitaminok nagy része D3-vitamin. 1650ben egy angol orvos csontelváltozással járó megbetegedést írt le. Elnevezték angolkórnak, mert a szigetországban gyakran fordult elô. Pierre Bretonneau francia orvos a tapasztalat alapján már a múlt században tudott arról, hogy ez a betegség csukamájolajjal kivédhetô. Késôbb kiderült, hogy a D-vitamin-hiány következtében kialakult kalcium-anyagcsere zavara idézi elô. Az angolkór az emberiség ôsi betegsége, amely már az óegyiptomi faliképeken ábrázolt embereken is megfigyelhetô. E-vitaminok Közülük a d-alfa-tokoferol rendelkezik 100%-os E-vitamin-hatással, a többiek élettani hatása gyengébb. Becslések szerint az ember napi szükséglete 10-30 mg. A májban és a zsírszövetben tárolódik. A táplálékban általában elegendô E-vitamin van. Kiemelt elôfordulása: tökmagolaj, szójaolaj, mandula, földimogyoró. Kémiailag redukáló tulajdonságú, és így a szervezetben is mint antioxidáns játszik szerepet – semlegesíti a peroxid gyököket. Hiányában meddôség, vérszegénység, izomsorvadás alakulhat ki. Fontos májvédô vitamin. K-vitaminok Mivel az ember bélflórája elô tudja állítani, abban az esetben lép csak fel hiánybetegség, ha a bélflórát gyógyszerekkel, antibiotikumokkal károsítjuk. B-vitaminok A csoport tagjainak egy részét számindexszel jelöljük, a késôbb felfedezetteket pedig kémiai nevükön ismerjük. B1-vitamin (tiamin): A beri-berinek nevezett betegség – ami tulajdonképpen egy többszörös ideggyulladás – a XIX. században keleten rendkívül elterjedt volt. Christian Ejkman 1887-ben Batáviában volt börtönorvos. Megfigyelte, hogy a beri-beri nem csak a rabok között, hanem a baromfiak között is pusztít. Utánanézett a dolognak és megállapította, hogy ott nem alakul ki,

ahol a rizs héját is elfogyasztják. 1911-ben Kazimir Funk rizshéjból alkoholos kivonatot készített, amellyel a kísérletileg elôidézett ideggyulladásban szenvedô állatokat meggyógyította. A vitamin elnevezés is Funk nevéhez fûzôdik. (Vita = élet, amin: az amin típusú szerkezetre utal.) Hopkins ugyancsak 1911-ben állított elô vitaminkivonatot. A betegség kialakulása annak a következménye, hogy a B8-vitamin hiányában a szervezet szénhidrát-anyagcseréje bomlik fel. A gabonamagvak héja és csírája, az élesztô gazdag vitaminforrás, az állati szövetek változó mennyiségben tartalmazzák. B2-vitamin (riboflavin): Hôre nem érzékeny, fényhatásra azonban könnyen bomlik. Elôfordulása: kelbimbó, borsó, szárnyasok. B6-vitamin (piridoxin): Hiánya a fehérjeanyagcserében okoz zavarokat. Forrásai: teljes kiôrlésû gabona, édeskömény. Biotin (H-vitamin): A szénhidrát- és zsíranyagcserében játszik szerepet. Megtalálható tojásban, húsban, karfiolban, parajban. Folsav: Nagy mennyiségben található a zöld növények leveleiben. A bélflóra is termeli. Hiánya vérszegénységet okoz. Nikotinsav-amid (PP-vitamin, niacin): Több mint 200 olyan enzim ismert, amelynek felépítésében részt vesz. Hiánybetegsége a pellagra, amelynél a test fedetlen részein sötétbarna színezôdés lép fel, a bôrfelület érdessé válik, hámlani kezd, a száj és a nyelv gyulladásba jön. Ez a betegség a század elején, az amerikai kontinensen sok ezer esetben fordult elô. A gabonamagvak héjában, élesztôben, májban, tejben, tojásban, földimogyoróban sok niacin van. B5-vitamin (Pantoténsav): A szervezetben a koenzim-A alkotója, melyre az energiatermelô folyamatoknál nagy szükség van. Hiánya fáradékonysággal, izomgörcsökkel, emésztési zavarokkal jár. Vegyes étrend esetén ez alig fordul elô. Az egészséges hajnak is alkotója. A D-pantenol, a pantoténsav provitaminja, amely jól oldódik vízben és a bôrbe hatolva egy enzim segítségével pantoténsavvá alakul. Ezért tartalmaznak a haj-, kéz- és körömápoló szerek pantenolt. B12-vitamin (ciano-kobolamin): Nem tartozik a B-vitaminok csoportjába, mivel szerkezete a porfirinvázhoz hasonló gyûrû, amely egy kobaltatomot vesz körül. 13

Biosz8.indd 13

6/22/11 9:06 AM

C-vitamin (aszkorbinsav) Szén hid rát szár ma zék, erôs re du ká ló szer. A C-vitamin-tartalom a születéskor a legnagyobb, majd csökken. A hosszú hajóutak egykori rettegett betegsége a skorbut volt. A fogíny kifekélyesedett, a testen vérzések és gennyesedések támadtak, a szervezet teljesen legyengült. 1535-ben egy francia utazó kíséretével együtt eltévedt a kanadai rengetegben. Az éhhalál elkerülésére a fenyôfák lehullott tûleveleit ették. Az expedíció életben maradt vezetôje, Jacques Cartier leírta az esetet és azt is, hogy a tûlevelek hatására a skorbutjuk is megszûnt. 1747-ben egy angol hajó orvosa a skorbutos matrózokat citrommal etette, és azok

meggyógyultak. 1753-ban James Lind a hajóorvos kiadta könyvét, melyben leírta, hogy citrommal a skorbut nemcsak gyógyítható, hanem meg is elôzhetô. Halála után – tanítványai indítványára – az angol haditengerészet elrendeli, hogy a legénység mindig kapjon citromot. A skorbut nevébôl az „a” fosztóképzôvel képezték az aszkorbinsav nevet, melynek hiánya váltotta ki ezt a betegséget. Redukáló hatását felhasználják a kozmetikában, mivel a melanin elbontásával csökken a szeplôk és a májfoltok száma. A fényvédô, a bôrfehérítô és a bôr öregedését gátló krémekben egyaránt felhasználják a C-vitamin-foszfátot.

A tankönyvben nem tárgyalt egyéb vitaminok: Vitamin: F (esszenciális zsírsavak)

Szerepe: Sejthártya, hormonszerû anyagok építése, bôrlipidek szintézise P (flavonoidok) Hajszálerek mûködése Méregtelenítô hatás, oxigén-anyagPangaminsav (B15-vitamin) (A közelmúltban fedezték fel) csere elôsegítése U-vitamin (S-metil-metionin) A gyomorfekélyt gyógyítja (1954-ben fedezték fel) Vitaminokban, tápanyagokban nagyon gazdag élelmiszer a méz. A C-vitamin, B1-, B2-vitamin, nikotinsavamid mellett enzimeket, szerves savakat, aromaanyagokat, ásványi sókat, vizet, amino-

Elôfordulása: Növényi olajok, tök, sütôtök Növények Gabonamagvak, máj, élesztô Nyers káposzta, karalábé, paradicsom, zöldpaprika

savakat, szénhidrátokat könnyen emészthetô formában tartalmaz. Szárazanyag-tartalmának 85-95%-át az egyszerû cukrok alkotják. Gyógyhatását a benne lévô antioxidánsok fokozzák.

Sejtjeink közös jellemzői A kerettantervben nem követelmény a genetika ismerete. A humán genom leírásának korában azonban a tanulóknak az alapvetô dolgokat meg kell említenünk. Az említett „Humán Genom Program” keretében 2000-re megalkották a kutatók az emberi DNS-térkép több mint 90%-át. Ez azonban csak a géntartalmú, úgynevezett eukromatikus DNSrészre vonatkozik. Legnagyobb jelentôsége abban van, hogy segítségével megismerhetjük az öröklött betegségek molekuláris okait. Lehetôséget ad azok kijavítására, valamint olyan gyógyszerek kifejlesztésére, melyekkel ezek a betegségek hatá-

sosan kezelhetôek. Az utóbbi következménye, hogy egy új tudományág, a farmakogenomika van kialakulóban.

A kettôs spirál

14

Biosz8.indd 14

6/22/11 9:06 AM

A genetikai betegségeket a következô fô kategóriákba sorolhatjuk: 1. A mendeli öröklôdésû, egygénes betegségek, amelyek a születések 1,25%-ánál fordulnak elô. Ilyen például a cisztikus fibrózis, a Duchenne-izomsorvadás vagy a sarlósejtes anémia. 2. Kromoszomális rendellenességek: egy vagy néhány kromoszóma számbeli vagy szerkezeti eltérésével. 3. Több faktorú, komplex betegségek, amelyek többféle gén és többféle környezeti tényezô kölcsönhatásaként jelennek meg. 4. A mendeli öröklôdésmenetet nem követô mitokondriális betegségek. (A mitokondriális DNS jórészt az anyától öröklôdik.) 5. A testi sejtekben kialakult mutációk, melyeknek nagy szerepe van a rákos folyamatokban. Azonban a gyakori betegségek (cukorbetegség, asztma, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, pszichiátriai kórképek) kialakulásában is gyakran szerepet játszik valamilyen genetikai tényezô. Az örökletes hibák kijavítása, a génterápia, bizonyos esetekben: egy fehérje hiánya vagy hibás szerkezete, megoldható. A beteg embrióból úgynevezett ôssejteket vonnak ki, és a szükséges gént valamilyen génhordozóval bejuttatják a sejt örökítôanyagába. Általában erre a célra retrovírusokat használnak, amelyek örökítôanyaga RNS. A megfelelô gént beépítik a vírus örökítôanyagába, és így a megfertôzött sejt belsejébe a hordozóval együtt a gén is bejut, ami azután átíródik annak DNS-ébe. Az átültetett gén a célsejt örökítôanyagának részeként egészen addig mûködik, amíg a sejt él, osztódáskor pedig az utódsejtekbe is átadódik. Azt is meg tudják oldani, hogy valamely egészséges szerv differenciálódott sejtjeit, laboratóriumi körülmények között ôssejtté „visszafiatalítsák”. Magyar kutatók alkották meg a mesterséges kromoszómát, amely mûködôképes, sôt egerekbe beültetve azok örökítették is az utódokba. A géntechnológia megítélése nagyon különbözô. Vannak, akik korunk legnagyobb vívmányának tartják, vannak, akik mint a nagy biokémikus Erwin Chargaff, az „ismeretlen bizonytalanság” területe-

ként aposztrofálják. Németország Környezetvédelmi Szervezetének egyik fizikusa szerint „Az atomenergiában és a géntechnológiában az a közös, hogy termékeiket se látni, se szagolni nem tudjuk. Érzékszerveink természetes riasztórendszere itt már nem mûködik. A génmanipulált szervezetek idôben is – nemzedékeken át – hosszan kihathatnak, hasonlóan a radioaktív sugárzáshoz.” Juhász Nagy Pál az „Ökológia reménytelen reménye” címû könyvben ekképpen vélekedik: „Van olyan teória, s magam is effelé hajlanék, miszerint a vírusok lényegében elszabadult gének. Ha ez igaz, és a vírusok valóban szökevények az evolúció korábbi fázisából, akkor aligha tudok hátborzongatóbb vállalkozást elképzelni, mint a velük való manipulálást.” „Mert a vírusok akár a szabadság, irthatatlanná kristályosodnak – és járvánnyá élednek alkalomadtán” (Kányádi Sándor) Érdeklôdô tanulók számára feladatként adhatjuk valamelyik egygénes tulajdonság (pl.: szemszín) öröklôdésének levezetését. A testi kromoszóma-rendellenességeket is megemlíthetjük (a nemi kromoszómákét majd a szaporodásnál), amelyek között a számfelettiség vagy a sérült kromoszóma a leggyakoribb. Down-kór: Elsô leírójáról nevezték el. A 21-es kromoszóma triszómiája okozza. Jellemzô jegyei az alacsony, zömök termet, lapos arc, ferde szemrés, szellemi visszamaradottság. A fehérvérûségre is hajlamosak és gyakori náluk a szívprobléma. A korábbi idôkben ritkán érték meg a felnôttkort, de napjainkban élettartamuk egyre nô. A normál népességben az anyák 0,1%-a szül Down-kóros gyermeket, de a Down-kóros nôk gyermeke nagyrészt szintén Down-kóros lesz. „Macskanyávogásos” szindróma: Nevét onnan kapta, hogy e beteg csecsemôk sírása macskanyávogásra emlékeztet. Jellemzôjük még a kis fej, kancsalság, alacsonyan ülô fülek, széles orrgyök és szellemi fogyatékosság. Ezen tüneteket az váltja ki, hogy az öröklôdés során az 5. kromoszóma rövidebb karja letörik. 15

Biosz8.indd 15

6/22/11 9:06 AM

Cisztikus fibrózis (CF): A leggyakrabban elôforduló öröklôdô megbetegedés, ami lappangó (recesszív) módon öröklôdik. A betegséget a CFTR-gén mutációja okozza, amely a 7. kromoszómán helyezkedik el. A hibás gén által legyártatott fehérje is hibásan mûködik, és így a külsô elválasztású mirigyekben termelôdô nyák besûrûsödik, és elzárja a mirigyek kivezetôcsöveit. A CF-es férfiak több mint 95%-a ter-

méketlen. A nem átjárható ondóvezeték általában nem jár együtt a többi külsô elválasztású mirigy elzáródásával. Munkafüzet IV. feladat: A kísérlettel jól lehet szemléltetni az ozmózis jelenségét (híg oldatok törvénye: az áramlás mindig a töményebb oldat felé történik) és azt is, hogy túlzottan sós oldatba téve a tojás (sejt) fehérjéje kicsapódik.

Testünk szövetei Az anyag tárgyalásánál a tankönyv mellett alkalmazzunk a szemléltetéshez írásvetítô transzparenset, diaképeket, kis képkártyákat, melyeket a tk. képeinek fénymásolásával is készíthetünk! A számonkérésnél

a képekbôl húzva, jellemezzék az illetô szövetet! A kártyák vagy diaképek segítségével gyakoroltassuk a felismerést, illetve a jellemzô tulajdonságokhoz válasszanak a gyerekek szövetképe!

M. Sejttani és szövettani vizsgálatok A keményítôtartalmát különbözô magvaknak, illetve akár a kenyérnek is érdemes kimutatni. A csipkebogyó és a sárgarépa mellett a paprika termésébôl készített kaparékban, a vöröshagyma

burokleveleiben a mikroszkóp alatt a legkülönbözôbb alakú kristályokat (vitamin, ásványi anyag) vizsgálhatják a tanulók.

Testünk váza Amennyiben van az iskolában csontváz, azon mutassuk be a csontokat, illetve a koponya és a végtagok csontjait a tanulók a saját testükön is keressék meg! Munkafüzet IV. feladat: A csirkecsontot alaposan tisztítsuk meg a különbözô szövetmaradványoktól! Amennyiben mégis meggyullad rajta valamilyen maradvány, magyarázzuk meg a gyerekeknek, hogy nem a csont ég, mivel annak szerves építôanyagai a hevítés hatására bomlanak. Ennek a bomlásnak az eredménye a szénkiválás, amit a feketedés jelez. A rugalmasságot adó szénvegyületek elbomlása miatt válik a csont könnyen

törhetôvé. Amennyiben továbbra is lángba tartjuk a megszenesedett csontot, a szén már valóban elég. Munkafüzet V. feladat: Ennél a feladatnál akkor van könnyebb dolgunk, ha a gyerekek már kémiából tanulták a savak azon tulajdonságát, hogy a fémsókkal (pl. kalciumsó) reakcióba lépnek. Így maguktól is eljutnak arra a felismerésre, hogy a csont keménységét adó kalciumvegyületek elreagáltak a savval, és így a csont hajlíthatóvá válik. Lehet utalni a D-vitamin szerepére, melynek hiánya következtében a csontok elgörbülnek a test súlya alatt, mivel csökken a csontok kalciumtartalma.

16

Biosz8.indd 16

6/22/11 9:06 AM

Hogyan mozgunk? A felsô végtagon található ízületek mozgásában található különbségre hívjuk fel a gyerekek figyelmét! A gyakorlatban, saját magukon is megtapasztalva azonosítani tudják a tankönyvi képen látható ízülettípusokat. A C-vitamin-kutatás mellett Szent-Györgyi Albert az izommozgás biokémiájával is eredményesen foglalkozott. Az alábbiakban ismerkedjünk meg egy világhírû felfedezés általa történt leírásával, amelybôl nagyon jól megérthetôek izommozgásunk alapjai! „A harántcsíkolt izom mintegy 0,1 mm vastag rostokból áll. Egy ilyen rost lényegében nem más, mint még kisebb, mintegy 0,001 mm vastag rostocskák, fibrillumok tömege. Ezek az izom kontraktilis elemei. Az izom azért húzódik össze, mert fibrillumai rövidülnek. Az elektronmikroszkóp mutatja, hogy a fibrillum maga sem más, mint még kisebb, mintegy 50-250Å (0,000005-0,00002 mm) vastag rostocskák kötege. Ezeket a kis rostokat protofibrillumoknak fogom nevezni. Vizsgálataink legfôbb eredménye az, hogy kimutattuk, hogy a protofibrillum két proteinbôl van felépítve, melyek közül az egyiket felfedezôje, Straub F. Bruno aktinnak nevezett el, míg a másikat miozinnak neveztük. A két protein, ha megfelelô viszonyok között hozzuk össze ôket, egy komplex

proteinné, aktomiozinná egyesül. Az aktomiozin szál az izom fôtt vizes kivonatába téve összehúzódik. Az aktomiozinnak ez az összehúzódása tudományos pályafutásomnak legmélyebb benyomása. Ez az összehúzódás azt jelentette, hogy sikerült az egyik legmisztikusabb életfunkciót, a mozgást, az izom alkotóelemeivel in vitro létrehozni, és így az egzakt vizsgálatnak hozzáférhetôvé tenni. Elsô kérdésünk az lehet, hogy az izomkivonatnak milyen anyagai azok, melyek az aktomiozin szálat összehúzódásra bírják. Erre a kérdésre aránylag könnyû volt megfelelni. A K, Mg és az ATP keveréke ugyanúgy hat, mint az izomkivonat.” Szent-Györgyi Albert: Az izomról. Egy biológus gondolatai. Gondolat Kiadó, Bp., 1970 A mimikai izmok különösen fontos szerepet játszanak az emberi kommunikációban. (Különbözô grimaszolással való tornáztatásuk jó gyakorlat a ráncosodás ellen.) Munkafüzet IV. feladat: 1.: vállízület 2.: inak 3.: feszítôizom 4.: felkarcsont 5.: könyökízület

Mozgási rendellenességek A tankönyvben látható egy iskolakerti gyógyösvény fotója. Az érdeklôdôk a mellékelt leírás szerint saját iskolájukban is elkészíthetik, mivel az egészséges mezítlábjárás mindannyiunkra ráférne, különösen a különbözô aljzatok masszírozó hatásával. Nyakfájás: Tünet, amelynek oka lehet a rossz testtartás, meghûlés, a porckorong kopása, tartós idegfeszültség. Különösen gyakori a számítógéppel dolgozóknál, gépírónôknél, mivel egyes izomcsoportok tartósan feszült állapotban vannak. Megelôzése: rendszeres torna, lapos párnán való fekvés.

A gyógyösvény

17

Biosz8.indd 17

6/22/11 9:06 AM

Scheuermann-betegség: Korai serdülôkorban jelentkezô csigolyaelváltozás, melynek oka ismeretlen. Tünete: hátfájdalom, a hát domborulatának fokozódása. Megelôzés: hátizmok erôsítése tornával, úszás, olvasás közbeni hasonfekvés, megfelelô székmagasság. A betegség általában 2 év alatt lezajlik, ezalatt a gerincet kímélni kell. Gerincferdülés (szkoliózis): Súlyosabb esetben gerincpúp is kialakulhat. A rosszabbodás gyógytornával, úszással megállítható, de súlyosabb esetben a fûzôviselés, illetve a mûtéti megoldás szükséges. A köszvény: ízületekben, illetve a bôr alatt (köszvényes csomók) vagy a vesében kicsapódott húgysavkristályok okozzák. A hazai lakosság 0,30,5%-a szenved ebben a betegségben. Megelôzés: mérsékelt hús-, máj-, csokoládéfogyasztás. Az elhízás elkerülése. Ín- és ínhüvelygyulladás: Általában túlerôltetés következtében alakul ki (gépírók, programozók, mûvészek, sportolók). A sokízületi gyulladást Szabó Lôrinc versben is megörökítette az 50-es években: „Szúró csizmáit, lángoló kesztyûit térdig, könyökig rám húzta a fájdalom, és kegyetlen dróthuzalait csontjaimon átverve úgy összevarrt, oly förtelmesen, hogy izzó öltések alatt üvölt most minden idegem.” Csontritkulás (osteoporózis): A „néma járvány”-ként is emlegetett betegség megelôzése érdekében fôleg tanítványaink életkorában lehet sokat tenni. Ugyanis még gyermekkorban a csontépítés felülmúlja a -lebontást és ezért a csontállomány növelésére ekkor még van lehetôség. A többi szövethez hasonlóan a csont is állandóan átépül. Az átépülésben hormonális hatás is szerepet játszik. Felnôttkorban a csontépítés és -lebontás egyensúlyban van, de az öregedéssel már a lebontási folyamatok válnak meghatározóvá. Így akiknél fiatalkorban megfelelô csonttömeg képzôdött (a testmagassághoz viszonyítva a legnagyobb érték), könnyebben tolerálják ezeket a folyamatokat. Az alacsony testtömegindex

(20 vagy annál kisebb) is hozzájárulhat a csontvesztéshez, mint ahogy gyorsítja a folyamatot a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és az öröklött hajlam. Testtömegindex = testtömeg (kg): [testmagasság (m)]2 Milyen tényezôk szükségesek a megfelelô csontállomány képzôdéséhez? 1. Megfelelô étkezés: naponta legalább 1000 mg kalcium bevitelére van szükség. A változókorban lévô nôknek napi 1200-1500 mg az ajánlott mennyiség. Ilyen szempontból az is jó hatású, ha az ivóvíznek magas a kalciumsótartalma. A felmérések azt mutatják, hogy a kemény vizet ivó lakosság körében kevesebb a csonttörés, mint ott, ahol lágy vizet isznak. 2. Mozgás: fokozza a csontképzôdést 3. Napfény: a D3-vitamin bôrben való képzôdéséhez elengedhetetlen. (Szerepét lsd.: Vitaminok) Amennyiben a vitamin mennyisége a vérben 15 nanogramm alá süllyed, szükség van D-vitamin-tablettákra. A nôknél a menstruáció elmaradása után rohamosan kezd csökkenni a csont sûrûsége. Ez a folyamat ösztrogénes kezeléssel megállítható, illetve lassítható. A hormonkezelés mellékhatásaként, arra hajlamos egyéneknél, számolni kell melldaganatok kialakulásával. A csontsûrûség mérése A módszer elvi alapja, hogy valamilyen sugárforrásból (izotóp, röntgencsô) kibocsátott energiát az eléhelyezett testrész (alkar, combnyak) ásványianyag-tartalma elnyeli. Természetesen ennek mértékébôl egy felfogó detektor segítségével egy számítógép kiszámítja a csontszövet ásványianyag-tartalmát, sôt még azt is megadja, hogy ez az adat mennyire tér el a korra, nemre jellemzô átlagértéktôl. 1999-ben Magyarországon 50 ezer törés fordult elô, ami csontritkulásból eredt. A törések, zúzódások, sebek kezelésére az orvosi ellátással együtt jó hatású a fekete nadálytô. A gyökerében található allantoin nevû anyag serkenti a szövetek sejtjeinek osztódását. Külsôleg a gyökér fôzetét lehet borogatásra használni, de a gyökérkivonatot tartalmazó krémek is nagyon hatásosak.

18

Biosz8.indd 18

6/22/11 9:06 AM

A rendszeres mozgás, a sport nagyban elôsegíti vázrendszerünk egészséges mûködését. „A sport fogalma nem tévesztendô össze a puszta testi ügyességgel, a rekordhajhászással, a nye-

reségvadászással. Ez utóbbiaknak nemcsak, hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei.” (Szent-Györgyi Albert)

Testünk kültakarója „Facies tua computat annos” (Arcod bôrén esztendôid száma) Bôrünk hámrétegének víztartalma a szaruréteg felé fokozatosan csökken (70%–>20%). Amennyiben a bôrben lévô vízmegkötô anyagok (aminosavak, zsírsavak, magnézium, kalcium stb.) mennyisége csökken, a bôr szárazzá válik. Természetesen a megfelelô mennyiségû folyadékfogyasztás is szükséges ahhoz, hogy bôrünk víztartalma megfelelô legyen. A szaruréteg felszínén a faggyú- és verejtékmirigyek váladékából vékony bevonat képzôdik. Ez a bevonat, amely szintén tartalmaz vízmegkötô anyagokat, a benne lévô szerves savaktól enyhén savas (pH: 4,5-5,75) kémhatású. Ez a kémhatás nem kedvez a kórokozó baktériumok megtelepedésének, és egy bizonyos határig semlegesíti a bôrre kerülô lúgos anyagokat is. Azonban a gyakori lúgos tisztálkodószerek alkalmazása ezt a védôréteget megbontja, így elôsegíti a bôr fertôzésekre való fogékonyságát. A bôrrôl elmondhatjuk, hogy a szervezet tükre. Egy olyan jelzôrendszer, amelyrôl az is leolvasható, hogy a szervezet milyen vitaminokban szenved hiányt. A durva, repedezett bôr: niacin és pantoténsav; túl száraz bôr: A-, E-, F-, H-vitamin; fakó, sápadt

bôr: biotin; törékeny köröm: biotin, F-vitamin; mitesszeres bôr: A-vitamin, biotin; tágult, vörös hajszálerek: B12-vitamin hiányát jelzi. A bôr függelékei a szôr- és hajszálak, három rétegbôl állnak. A zsindelyszerûen egymásra boruló sejtek alatt van a festéktartalmú kéregállomány. A vastagabb szálak esetében velôállomány is van. A szôrszálak néhány hónaponként kihullanak, a hajszálak négy-öt évig élnek. Naponta 30-50 hajszál kihullása normálisnak számít. A szaruból álló körmöket a körömágy sejtjei termelik. Verejtékmirigyeink száma kb. 2 millió, és naponta 800 gramm verejtéket termelnek. A tenyéren, talpon, a kéz és a láb ujjain megtalálható mintázatokat bôrlécrendszernek nevezzük. Ez már a magzati élet során kialakul, és az egyén életében változatlan is marad. Mivel minôségi és mennyiségi különbségeket mutat, az emberi tulajdonságok sokféleségének kutatásában nagy szerepe van. Öröklôdésük valószínûleg poligénes, több tényezô is befolyásolja. Bizonyos betegségek vagy születési rendellenességek esetében a normálistól való eltérések figyelhetôk meg. A Downkór, a „macskanyávogás” szindróma, a Turnerszindróma, a Klinefelter-szindróma stb. esetében a bôrlécrendszer jellemzô eltéréseket mutat.

A normál és száraz bôr scanning-elektronmikromikroszkópos képe

19

Biosz8.indd 19

6/22/11 9:06 AM

Az ujjlenyomatok segítségével történô személyazonosítás tudománya, a daktiloszkópia eredete nagyon régre nyúlik vissza az emberiség történelmében. 25 000 éves agyagedény-töredékeken is találtak ujjlenyomatot, amely egyes régészek szerint a készítôk „névjegyéül” szolgált. Az Ótestamentum Jób könyvében található a következô mondat: „Minden ember kezén rajta van az Isten pecsétje, amely bizonyítja, hogy külön-külön mindegyik az ô mûve.” A középkori Kínában már a személyi nyilvántartásra is felhasználták, és nagyon jól ismerték az ujjlenyomatokon lévô rajzolatokat. A modern daktiloszkópia csak a XIX. század második felében kezdett kialakulni. 1892-ben jelent meg Sir Francis Galton (aki Charles Darwin unokatestvére volt) „Finger prints” (Ujjlenyomatok) címû könyve, amelyben a tudós kifej-

tette, hogy az ujjlenyomatok alkalmazása a személyazonosításban a legjobb módszer. E könyv megjelentetésével Galton megalapozta a dermatoglifia tudományát is, amely a bôrlécek és redôk vizsgálatával foglalkozik. Az ujjlenyomatok osztályozásának rendszerét az akkori kalkuttai rendôrség fôfelügyelôje dolgozta ki, és utána már a világ országaiban ezt a Galton–Henry-féle rendszert alkalmazták. A világon elsôként Argentínában vezették be, majd 1897-ben Indiában, és Európában elôször: Magyarországon. A bûnözôk régóta próbálkoznak a bôrlécek eltüntetésével: savval lemaratás, égetés, bôrátültetés. A maratás és égetés okozta seb gyógyulásával azonban visszanônek a bôrlécek is, mégpedig a genetikailag meghatározott mintázatban. Az Egyesült Államokban két olyan családot találtak, akiknél nincsenek bôrlécek, és ez a rendellenesség öröklôdik.

Bőrünk egészsége Bôrünk egészsége szorosan összefügg megfelelô ápolásával. A bôrápolásnak több ezer éves hagyományai ismertek. Az ezzel kapcsolatos szokásokat az óegyiptomi falfestmények is mutatják, sôt már a kôkorszaki sírokban is találtak ajakpirosítókat. Kleopátra a legenda szerint szamártejben fürdött, a Gangeszban és a Nílusban való fürdôzésnek csodatévô hatást tulajdonítottak. Az ókori görögök sportlétesítményeikben hideg-meleg fürdôket és gôzkamrákat is létesítettek. A római császárság idején pompás fürdôpaloták és a magánlakások sokszor ezüstkádas fürdôi szolgálták a bôr és az egész szervezet felfrissülését. A fürdôvízbe kamillateát és korpafôzetet is tettek. Az aquincumi légiós tábor katonai fürdôjének maradványai még ma is láthatóak a mai Flórián tér területén. A franciák elôdei, a gallok, tölgyfahamuból és birkafaggyúból készítettek szappant. A középkorban sajnos nagy visszaesés következik be a tisztálkodás terén, mivel az emberek csak a markukba öntött vízzel dörzsölték le az arcukat. A XVIII. században a „visszatérés a természethez” irányzat a testápolásra is kihat. Az alapos

tisztálkodás mellôl a kendôzés, púderezés, hajfestés kezd kimenni a divatból, sôt Angliában rendeletileg tiltják. Ez a hozzáállás az elsô világháború végéig tartott, de utána újra hódító útjukra indultak a különbözô illatszerek, színezékek, festékek. A bôrápoláshoz jól használhatóak a méz és a különbözô gyógynövények fôzete, illóolaja. Tisztító, ránctalanító hatású arcpakolás: 1 kávéskanál mézet elkeverünk egy tojásfehérjével és néhány csepp levendulaolajjal. Bôrkeményedés Állandó nyomásra vagy irritálásra alakul ki, melyet legtöbbször a kényelmetlen, szûk lábbelik okoznak. Kezelési javaslat: Lanolinos krémhez keverjünk egy kis körömvirág-tinktúrát és 20-25% szalicilt! A bôrkeményedést naponta kétszer kenjük be vele, amíg az fel nem puhul. Ezt követôen meleg vízben kell jól megáztatni a lábat, és a bôrkeményedést körömkefével el lehet távolítani. A fenti krém glicerines krémmel keverve lábgombásodás ellen is használható.

20

Biosz8.indd 20

6/22/11 9:06 AM

Az anyajegyek Keletkezésük oka ismeretlen, de gyakran öröklôdô jellegûek. Festékes anyajegyek: lehetnek lapos, lencse nagyságúak, de a bôrbôl kiemelkedô, nagyobb, sokszor szôrrel benôtt foltok is. Elszaporodhatnak az évek során. Eltávolításukat csak szakorvos végezheti. Véres anyajegy (tûzfolt): a bôr hajszálereinek csoportos kitágulása. Lehet tenyérnyi vagy csak gombostûfej-nagyságú, lilás vagy élénkpiros folt. Az orvos fájdalom és nyom nélkül el tudja távolítani. Allergiás bôrproblémák (kontakt dermatitisz) Kiváltóik lehetnek a gyógyszerek, mint pl.: a penicillin és a szulfamidszármazékok viszketést, a tetrán, szulfamid kiütést, az altatók bevérzéseket, a Chlorocid skarlátszerû bôrjelenséget, a fájdalomcsillapítók és antibiotikumok kanyarószerû kiütést váltanak ki. Allergiás bôrgyulladást a vegyszerek közül leggyakrabban a következôk okoznak: a nikkel és vegyületei, melyek a mosószerekben és a bizsukban fordulnak elô. A króm leggyakrabban azoknál vált ki bôrgyulladást, akik cementtel, festékekkel, cserzôanyagokkal dolgoznak. A kôszénkátrány és származékai a fekete festékek, mûgumik révén okoznak bôrproblémákat. Bizonyos illatanyagok hatására, melyek a testápolók, dezodorok alkotórészei, túlérzékenységi reakciók jöhetnek létre. A vegyszerrel való érintkezés helyén 24-48 óra elmúltával vérbô duzzanat, viszketés jelentkezhet. Késôbb kis hólyagok keletkeznek, melyek elkaparásával különbözô kórokozók is elszaporodnak. Így súlyos esetben az egész testet érintô ekcéma alakul ki. Az említetteken kívül ezt kiválthatják még: oldószerek, formaldehid, savak, lúgok, bôrizgató zöldségek (uborka, zeller, paprika) és gyümölcsök (szilva, eper). Bôrpróba = allergiás teszt (prick-teszt): Lé-

Allergiapróba

nyege az, hogy kis méretekben ugyanazt az allergiás reakciót idézik elô, ami a szervezetben lejátszódik allergia esetén. Különbözô allergének vizes oldatából a beteg alkarjára cseppentenek, majd megkarcolják a bôrt, és így utat nyitnak az allergénnek. Amennyiben rövid idô múlva duzzanat és bôrpír keletkezik, ez azt jelzi, hogy az immunreakció lejátszódott. A bôrpróba arra az allergénre pozitív, amelyik 3 mm-nél nagyobb duzzanatot idézett elô. A különbözô rovar- vagy pókcsípésekre is válaszolhat allergiás reakcióval a szervezet. A gyógyszertárban kapható antiallergiás készítmények (pl.: Fenistil gél) vagy a szódabikarbónás oldat alkalmazása gyulladáscsökkentô, illetve hûsítô hatású. Ha a csípés a szájon belül történt, azonnal vigyük orvoshoz a sérültet! Elôtte öblíttessük át a szájbelsôt szódabikarbóna-oldattal, és amennyiben dagad belül a szája, szopogattassunk vele egy darab jeget. A bôr gombás megbetegedései A fonalgombák gyakran betegítik meg a hajlatokat, a mell alatti bôrrészeket. A beteg bôr piros, viszket, és heveny állapotban nedvedzik. Hajlamosító tényezôk: kövérség, erôs verejtékezés, cukorbetegség. A lábujjak közötti gombásodás a leggyakoribb gombás bôrbetegség. Ekkor a verejtékezés fokozódik, a bôr kifehéredik és bereped. A viszketést fájdalom váltja fel, és a fertôzés a többi lábujjra is átterjedhet. A gombás fertôzések velejárója általában a hámhiány, melynek következtében a gennykeltô baktériumok a bôrbe, sôt a nyirokcsomókba juthatnak. A gombák a körmöket is megtámadhatják. Ekkor a körömlemez alatt sárgás szarutörmelék halmozódik fel, a köröm elszürkül, berepedezik, töredezni kezd.

Körömgombásodás

21

Biosz8.indd 21

6/22/11 9:06 AM

Korpásodás: okozhatja egy gomba is, a minden ember fejbôrén megtalálható Pityrosporum ovale. Különbözô belsô és külsô tényezôk hatására ez a gomba túlzott mértékben elszaporodhat, és következménye a fejbôr viszketése, hámlása. Ugyanis a gomba ellen felgyorsul a hámsejtek megújulási folyamata, és az elhalt hámsejtek összetapadva válnak le a fejbôrrôl. Kezelésére különbözô hajszeszek és gyógysamponok kaphatók. A gombás megbetegedések mára úgy megszaporodtak, hogy szinte népbetegségnek számítanak. A tanulóknak nyomatékosan hívjuk fel a figyelmét arra, hogy a bôrgombásodás megelôzésében a legfontosabb szabályok: A fürdés, mosakodás után a bôrt – kiemelten a hajlatokat szárazra kell törölni, és mások cipôjét, ruhanemûjét esetleg törülközôjét kölcsönvenni tilos! Ajánlott jól szellôzô cipôt és pamutból készült ruházatot viselni. Mivel egyes gombák fô tápláléka a cukor, alacsony cukortartalmú ételeket tanácsos fogyasztani. A római császárkor kezdetén (Plinius és Galénus leírása szerint) járványszerû bôrbetegség támadt, amely az arcon jelentkezett és hegesen gyógyult. Borotválkozással terjedt. Valószínûleg gombás eredetû lehetett. Bôrrák A bôrünket fenyegetô környezeti hatások közül a megnövekedett ultraibolya-sugárzás a legkárosabb. A nyolcvanas években vették észre a kutatók, hogy az ózonréteg elvékonyodik. Az Antarktisz felett 15%-ot is elért az ózoncsökkenés. A szakértôk véleménye szerint az ózonréteg 1%-nyi csökkenése az ultraibolya-besugárzás 2%-os növekedését eredményezi, ami 3%-kal növelheti a bôrrák kockázatát. Amerikában a fehérbôrûek között a rákesetek 40%-a bôrrák, ami háromszoros gyakorisággal fordul elô a napfényes Texasban, mint az esôs Iowában. A legtöbb bôrrák Ausztráliában fordul elô (10 év alatt megkétszerezôdött az esetek száma), melyben az An tark ti sz kö zel sége is sze re pet ját szik. A magyar huszonéveseknél a bôrrák gyakorisága 10 év alatt megháromszorozódott. Az optikai fénytartomány felosztása: 100–280 nm: UV-C (távoli ultraibolya) 280–315 nm: UV-B (Dorno-tartomány) 315–400 nm: UV-A (közeli ultraibolya)

400–800 nm: látható fény 800 nm-nél nagyobb: infravörös tartomány Az UV-B fény hatására a DNS két lánca „öszszeforrhat”, és ez megakadályozza az információk átírását, aminek mûködési zavar vagy mutáció lesz a következménye. Az embernél is mûködnek bizonyos javító mechanizmusok, azonban ha erôs az UV hatás, maradnak kijavítatlan részek, és így a káros hatás érvényesül. A szoláriumlámpák a napsugárzás UV-A és UV-B összetevôit utánozzák. A nagyon világos bôrûek, világos szemûek, szôke hajúak javítómechanizmusai 10 percig tudják tolerálni az átlagos erôsségû napfényt. Számolni kell azzal, hogy a szoláriumban ez a védekezôképesség elôbb kimerül. A bôr égési sérülései Az égési sérüléseknek három formáját különböztetjük meg: I. Csak a hámréteg károsodik, gyors és nyom nélküli gyógyulás várható. II. Mélyebb a sérülés, hólyagokkal. Több hétig gyógyul. III. A bôr teljes vastagságában átég. A megmaradt hegek az ízületek mozgását is akadályozhatják. Sajnos gyakran szenvednek el gyerekek égési baleseteket. Az elsô teendônk, hogy a megégett testrészt azonnal öntsük le hideg vízzel! Anélkül, hogy a gyereket levetkôztetnénk, hogy a felmelegedett testszövetek hûtését minél elôbb megkezdjük. A hûtést hideg vizes borogatással vagy hûtôfürdôvel még legalább 15 percig folytassuk! Ez jó fájdalomcsillapító hatású is. A folyadékpótlásról is gondoskodjunk! Amennyiben magasabb fokú az égés, a steril kötéssel ellátott sérültet orvoshoz kell vinnünk. A bôrünkön keletkezô különbözô elváltozásokat el lehet mûtéttel távolítani, melynek során az orvosok általában szikét vagy elektromos kést, illetve lézernyalábot használnak. A közelmúltban kezdték hazánkban is alkalmazni azt a módszert, amely átmenet a hagyományos szike és a lézersebészet között, amelynél a tût („kést”) rádióhullámokkal mûködtetik. Kegyetlen szokás uralkodott az ó-mexikói aztékoknál. Az ellenséges hadifoglyokról eltávolított bôrdarabokkal pótolták saját betegeiken a sérülés vagy megbetegedés okozta bôrhiányt.

22

Biosz8.indd 22

6/22/11 9:06 AM

A testfelépítés összefoglalása Ebben az anyagban az eddig tanultak szintézisére törekedtem, összekapcsolva a szervezet anyagait az ôket felhasználó eddig megismert szervekkel, szervrendszerekkel.

A képek összekapcsolása a tanult betegségek valamelyikével a tanulók asszociációs készségét is fejleszti az emlékezeten kívül. Ugyanakkor a képeken látható szervek, szervrendszerek felépítésére is rákérdezhetünk.

A táplálkozás szervrendszere Fogak: az újszülötteknek általában nincs foguk, de kb. minden 2000 gyermek közül egy foggal születik. Ilyen újszülött volt többek között Julius Ceasar, XIV. Lajos, Napóleon, III. Richárd. A nyelôcsô áthalad a rekeszizmon. Ezért, amikor túl nagy falatot nyelünk, görcsös összehúzódásokra ingerli azt: ez a csuklás. A nyelôcsövet is, mint legtöbb szervünket, savós hártya borítja. A gyomor fedôsejtjei termelik a sósavat, a fôsejtek pedig a pepszint. A gyomor után következô vékonybél normális esetben nem tartalmaz mikroorganizmusokat, szemben a vastagbéllel, amelyben nagyon gazdag

a baktériumflóra. A kétféle bélszakasz határán egy izomgyûrû van, amely megakadályozza, hogy a vastagbél miroorganizmusai visszajuthassanak a vékonybélbe. A vékonybél a patkóbélbôl, éhbélbôl és a csípôbélbôl áll. A vastagbél három szakasza: a vakbél, remesebél és a végbél. A vastagbél gazdag bélflórájában megtalálható a közismert Escherichia coli ugyanúgy, mint a B- és K-vitaminokat elôállító baktériumok. Anyagcseréjük során az ételektôl függôen több-kevesebb gáz is termelôdik. A végbelet ellátó erek vére nem halad át a májon, és így a végbélkúpok gyorsabban hatnak.

Az emésztés folyamata A nyálban található egy lizozin nevû enzim, amely antibakteriális hatású. Az amiláz nevû enzim a keményítôt dextrinre bontja. A gyomorban termelôdô sósav nemcsak a pepszin emésztését teszi lehetôvé, hanem fontos a táplálékkal bejutó, esetleg ártalmas élôlények pusztítására is. A pepszin a fehérjéket oligopeptidekre bontja. A gyomorban zajló változásokat különleges módon tanulmányozta egy amerikai sebész 1882ben, a hadsereg orvosaként. Ugyanis egy katona gyomrán lévô lôtt sérülés nem gyógyult be teljesen és így az orvos a gyomorba vezetett csövön keresztül figyelte az emésztés folyamatát. A patkóbélbe ömlik az epe, amely a zsírokat cseppekre bontja. Az ugyancsak ideömlô hasnyál-

ban lévô enzimek a következô bontásokat végzik: a lipáz a zsírokat monogliceridre és zsírsavra, az amiláz a keményítôt maltózra, a tripszin a fehérjét oligopeptidekre, a nukleáz a nukleinsavat cukorra, foszforsavra és szerves bázisra bontja. A bélnedvben lévô lipáz és nukleáz ugyanígy mûködik, és az ott található maltáz a maltózt bontja tovább glükózra, és az oligopeptideket az erepszin bontja aminosavakra. A vékonybél bélbolyhaiban vér- és nyirokerek egyaránt találhatóak. Innét szívódik fel a víz passzív transzporttal és a többi tápanyag aktív transzporttal a vérbe, illetve a nyirokerekbe (monoglicerid, zsírsav). A máj, a benne található sokféle enzimmel egyensúlyban tartja a szervezet anyagcsere-folyamatait. 23

Biosz8.indd 23

6/22/11 9:06 AM

A bélbôl jövô erek a felszívott tápanyagokat is tartalmazzák, amelyekkel a máj „gazdálkodhat”. A mérgezô anyagokat a vese számára vízben oldhatóvá teszi, a nehézfémeket pedig elraktározza.

A hemoglobin bontásából felszabaduló vasat is a máj tárolja. Itt termelôdik a vérnedv fehérjéinek nagy része.

Az emésztési problémák Mottó: „A méreg a mennyiségben rejlik” (Paracelsus) A fog és a szájüreg betegségei A fogszuvasodás nagyrészt megelôzhetô volna, ha betartanánk a helyes étkezésre és a rendszeres szájápolásra vonatkozó orvosi tanácsokat. A szuvas fog gyökere körül a fogíny elgennyesedhet, sôt a közeli nyirokcsomók duzzanata és láz is társulhat hozzá. Ebben az esetben a gyökérkezelés antibiotikumok szedésével társítva, vagy a fog kihúzása hozhat csak gyógyulást. Amennyiben a kibújni készülô bölcsességfog számára a szájban nincs elég hely, legtöbbször a koronája körül fogínygyulladás alakul ki. Ebben az esetben az íny felmetszése után a bölcsességfogat a fogorvos általában kihúzza. A gyulladt fogíny ki is fekélyesedhet, amit szakszerûen kezeltetni kell, mivel az is megtörténhet, hogy az íny alatti csontrész is károsodik. A szájnyálkahártya aftás fekélyei ismeretlen eredetûek. Az orvosok szerint ezek hátterében lehet örökletes hajlam, sérülés, táplálkozási elégtelenség, allergia. Ilyenkor az orvos által rendelt szájöblítô meggyorsítja a gyógyulást. Nyelvgyulladás is kialakulhat sérülés, alkohol, dohányzás, vitaminhiány következtében. Néhány hét alatt kezelés nélkül is elmúlik, de amennyiben baktérium okozza, gyógyszert is kell szednie a betegnek. Az emésztôszervek gombás fertôzései A sarjadzógombák az ajkak belsô felszínén, a nyelvháton fehér, kiemelkedô telepeket alkotnak. Amikor ezt a bevonatot letöröljük, alatta a nyálkahártya vérzik. A nyelôcsô fertôzése gyakran jelenik meg AIDS-betegeken. Gyakran az allergiás tünetek hátterében is a gyomorban és a belekben megtelepedett sarjadzó-

gombák állnak. A belsô gombásodási folyamatoknál leggyakoribb a Candida albicans nevû gomba.

Körömgombásodás

A mezôgazdasági növényeken különösen nagy számban találhatók penész- és sarjadzógombák. Ezért a különbözô gombás fertôzések elleni legfontosabb védekezési mód a tisztaság, a higiénia szabályainak pontos betartása. Nyálkô akkor alakul ki, amikor a nyálban lévô kalciumsók kicsapódnak. Így elzáródik a nyálmirigy kivezetôcsöve és az evéskor termelôdô nyál feszítô hatása miatt dudor keletkezik. Az esetek 90%-ában a nyelv Nyálkô alatti nyálmirigyekben történik meg ez a kôkiválás, aminek eltávolítása könnyebben megoldható, mint amikor a fültômirigyben jön létre az elzáródás. A szájüreg daganatos megbetegedései A szájban keletkezô szövetszaporulatok jó- és rosszindulatúak egyaránt lehetnek. Az emberi papillomavírus a szájüreg nyálkahártyáján elôidézhet karfiolhoz hasonló, fehér, jóindulatú burjánzásokat. Mûtéttel eltávolíthatóak. A pikkelysejtes rák a szájüreg leggyakoribb rosszindulatú daganata. Vörös vagy fehér folt formájában jelenik meg, de késôbb fájdalmassá válik, olykor kifekélyesedik. Mûtéttel és besugárzással kezelik.

24

Biosz8.indd 24

6/22/11 9:06 AM

1933 nyarán Kosztolányi Dezsô a fogínyén egy szilvamag nagyságú, érzékeny területet tapintott ki. Kamillateával kezelve a bíborvörös folt halványodott és fogorvos ismerôse is „ártalmatlan” dolognak tartotta. A családtagok nem vették komolyan a költô problémáját, mivel Kosztolányi rendkívül hipochonder volt. Decemberben végre egy igazi szakember vizsgálja meg, aki azonban a diagnózist, hogy a legrosszindulatúbb ráktípust találta, nem meri közölni a költôvel. A következô év áprilisában egy részleges állkapocs-eltávolítás történik, amit rádiumos kezelés követ. A kezelés alatt születik Rádiumhemmet címû írása, melyben nagyon szakszerûen mutatja be a rádiumot és hatását, de az utolsó sorok már költôiek: „Élni, élni, újra föltekinteni a Napra, vagy eltûnni, meghalni, ami svédül olyan lágyan hangzik, mint valami dajkadal, oly édesen, mint valami gyermekgügyögés, és csak ennyi: Dö.” Ezután születik meg az egyik legszebb magyar vers, a Halotti beszéd: „Úgy fekszik ô, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.” Egy újabb mûtét után gégevizenyô lép fel, amikor csak légcsômetszéssel tudják megmenteni a fulladástól. Hangjától megfosztva, 1936. november 3-án halt meg. Ötvenegy éves volt… A Helicobacter pylori A gyomor nyálkahártyáján megtelepedô baktériumot csak az utóbbi években fedezték fel, ugyanis ez a baktérium nagyon jól meg tud bújni a gyomornyálkahártya redôiben. A feltevések szerint a népesség kb. fele fertôzött ezzel a baktériummal. Sok embernél nem okoz tüneteket, azonban a legtöbb gyomorfekélyesnél kimutatható. Számukra az antibiotikumos kezelés teljes gyógyulást hozhat. Napjainkban már gyorsteszt is rendelkezésre áll, a bakteriális fertôzöttség kimutatására. Gyomorégés Az úgynevezett reflux okozza, amikor a gyomortartalom és a gyomorsav visszajut a nyelôcsôbe. Ez égetô érzést vált ki a mellkasban és a torokban. Mivel a nyelôcsô nem rendelkezik olyan védô bevonattal, mint a gyomor – gyulladás ala-

kulhat ki. A „savas felböfögés” megelôzése érdekében ne viseljünk szoros öltözéket, néhány órával lefekvés elôtt vacsorázzunk, étkezés után közvetlenül ne hajladozzunk és ne feküdjünk hanyatt. Májmûködési próbák A májbetegségek kiderítésében, elkülönítésében a laboratóriumi vizsgálatok segítenek. A különbözô enzimek koncentrációjának emelkedésébôl lehet következtetni a májmûködés zavaraira. Az epeutakban létrejött epepangásra utal például az AP (alkalikus foszfatáz) enzim koncentrációjának megemelkedése a vérben. A GT vagy a GGT enzimek megemelkedése nagymértékû alkoholfogyasztás után is megtörténik, de lehet az emelkedés hátterében toxikus májkárosodás vagy epepangás is. A sárgaság akkor következik be, ha az epefesték (bilirubin) koncentrációja a vérben megemelkedik. Enyhébb emelkedésnél csak a szemfehérje, de nagyobb mértékû emelkedésnél a bôr is sárga színû lesz. Oka lehet májbetegség, epeúti elzáródás, nagymértékû vörösvérsejt-pusztulás vagy a bilirubin-anyagcsere zavara. Jó hatással vannak a májproblémákra az articsóka (Cynaria scolymus) levelében található vegyületek. Az articsóka kivonata serkenti az epe elfolyását. Így megakadályozza az epepangást, ami bélgázképzôdést, székrekedést okozna és a zsíremésztés sem lenne megfelelô. A kivonat vegyületei elônyösek a máj koleszterinforgalmára és megakadályozzák az epekôképzôdést. Májzsugorodás (cirrózis) Kialakulásának oka lehet egy korábbi májgyulladás vagy a mértéktelen alkoholfogyasztás. Elsô formája a zsírmáj kialakulása, amely azután nôknél gyorsabban megy át májzsugorba, mint férfiaknál. Ennek valószínûleg genetikai és hormonális okai vannak. Alkoholistáknál csökken a szervezet kálium-, magnézium-, kalcium- és cinktartalma, és ennek következménye lehet a szívmûködésben, az idegi és hormonális szabályozásban fellépô zavar. Rosszindulatú májdaganatok Kiindulhatnak a májsejtekbôl (ritkán az epeutak sejtjeibôl) és másodlagos daganatként is megjelenhetnek, mint a szervezet egyéb daganatainak 25

Biosz8.indd 25

6/22/11 9:06 AM

áttétei. Az elsô esetben gyakran a májzsugor következményeként jönnek létre. Tünetei: sárgaság, általános leromlás, láz. Amennyiben áttét nincs, a daganat a máj egy darabjának kimetszésével eltávolítható. Amikor egyéb kezeléstôl nem várható eredmény, és megfelelô donor áll rendelkezésre, illetve a beteg állapota lehetôvé teszi: májátültetés (májtranszplantáció) is végezhetô. Jelenleg az egyéves túlélés mûtét után már 90%-os. Móra Ferenc 1930-ban Karlovy Varyban szorgalmasan iszogatja a fürdô gyógyvizét, orvosa tanácsára. Három év múlva újra ott kezelteti magát, amikor besárgul. A szigorú diéta ellenére sárgasága nem múlik, sôt fogyni kezd, és kínzó viszketés jelentkezik az egész testén. „Az epeméreg atomjai mint parányi kínai katonák milliói szállták meg az egész testet, a fejtetôtôl a talpig, és ezerszer is rohamra indultak egy nap.” – írja Móra. 1933-ban az írót a kor legjobb sebésze mûti, aki szomorúan állapítja meg, hogy nem az epekô, hanem a hasnyálmirigy rákja okozta az epevezeték elzáródását. A mûtét után Móra pár hónapig jól van, utána azonban rohamosan romlik az állapota. 1934. február 8-án átlép az örökkévalóságba. „Szóval semmi sem bizonyos, csak az, hogy a fátum, az örök vakondok szüntelenül furkál a lábunk alatt, s az ember sohase tudja, melyik lépésével szakad gödörbe.” (Móra Ferenc) Epekôbetegség Akkor jön létre, ha az epefolyadék komponensei: koleszterin, epesavak, epefesték aránya megváltozik. Elôször mikroszkopikus méretû kristályok jönnek létre az epehólyagban, amelyek folyamatosan növekszenek. Ezek a kövek lehetnek: koleszterinkô (az epekövek 70-80%-a), kevert kô (az epekövek 10-30%-a), Ca-bilirubinkô és a „Fekete pigmentkô” (ritka). Vannak olyan epekövek, amelyek az egyén egész életében „némák” maradnak. Vannak, amelyek viszont részben vagy egészben elzárják az epevezetéket, és így felhívják magukra a figyelmet a jobb bordaív alatt jelentkezô görcsös fájdalommal. Hányinger, hányás kísérheti. Az epekôképzôdést elôsegíti a koleszterinben gazdag étel, a hormonális egyensúly megváltozása (terhesség, fogamzásgátlók), cukorbetegség, májgyulladás.

Ultrahangvizsgálattal vagy hasi röntgenfelvétellel kimutatható. Arany János szintén epekôbetegségben szenvedett. 1869-tôl évente igénybe vette a karlsbadi ivókúrát, 1876-ig. Az elsô kúra után a jobb bordaíve alatt lassan növekvô daganatot tapintott ki, melyet kezelôorvosa tanácsára különbözô kenôcsökkel kenegetett – eredménytelenül. 1870ben Deák Ferenc emiatt Aranyhoz küldte saját háziorvosát, aki a már libatojásnyi daganatból szikével három nagy epekövet távolított el. Késôbb még kilenc kisebbet emelt ki. A seb azonban sosem gyógyult be rendesen. Ebben az idôben a valódi – az epehólyag eltávolításával járó – epekômûtétet még nem ismerték, csak Arany János halálának évében: 1882-ben végezték el elôször. Napjainkban a gyógyszeres epekô-eltávolítást ugyanúgy alkalmazzák, mint a lökéshullámokkal való kôösszetörést. Az epehólyag eltávolítását újabban laparoszkópiás módszerrel végzik. A laparoszkóp egy csôszerû eszköz, amit a hasüregbe beszúrnak, így a hasfalon csak egy kis sebet hagy, és a mûtétet videokamerával követheti az orvos. Hasmenés Oka lehet: mérték nélküli evés-ivás, egyes ételekre való túlérzékenység (tej, gabonafélék), stresszhelyzetek, menstruáció, fertôzések. Ez utóbbi okozza a hasmenések 40-60%-át.

A bél metszeti képe

26

Biosz8.indd 26

6/22/11 9:06 AM

A láz, a véres-nyálkás széklet és a hányás baktériumfertôzésre utal, és ilyenkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Nagyon fontos, hogy hasmenés esetén koplalhatunk, de nem szomjazhatunk! Naponta legalább 2-3 liter folyadékot igyunk meg úgy, hogy többször keveset kortyolgassunk! Ilyenkor jó hatású a zabnyákleves: 3-4 evôkanál zabpelyhet áztassunk 3 pohár vízben. Ezután fôzzük 20 percig, majd utána leszûrve a levet újra forraljuk fel! Egy kis mokkáskanálnyi sóval ízesítve, langyosan, lassan kanalazva fogyasztható. Vastagbélgyulladások Amikor a vastagbél nyálkahártyáját valamilyen kórokozó támadja meg, heveny gyulladás a következménye. Akkor azonban, ha ismeretlen ok miatt a végbél és a fölötte lévô bélszakasz (szigmabél) is gyulladásba jön, fekélyes vastagbélgyulladásról és Crohn-betegségrôl lehet szó.

A betegségre a gyakori véres-nyákos széklet, és a hasi görcsökkel társuló rossz közérzet a jellemzô. Egyelôre oki gyógymód híján csak a tüneteket tudják kezelni gyógyszerekkel és helyes étrenddel. A tartósan fennálló vastagbélgyulladás és a bél rosszindulatú daganata között kapcsolat van. Az elhízás Normális esetben az energiafelvétel és -felhasználás egyensúlyban van. Azonban, ha a nagyobb energiabevitel nem jár együtt ugyanannyi energia felhasználásával, leadásával – súlygyarapodás következik be. Az elhízás mértékének megállapítására napjainkban az úgynevezett testtömegindexet vesszük alapul (TTI). Úgy számíthatjuk ki, hogy a testtömeget elosztjuk a testmagasság négyzetével. Például: 60 kg / 1,60 m2 = 23,43 kg/m2

Az elhízás mértéke a TTI szerint: sovány < 20

normális 20–24,9

túlsúlyos 25–29,9 Erôsen túlsúlyos 27–29,9

(Természetesen az erôs csontozatú és a nagy izomtömegû emberek (pl.: sportolók) a magasabb index ellenére sem számítanak elhízottnak.) Megkülönböztetünk alma típusú (hasi) és körte típusú (csípô, combtáji) elhízást. Haskörfogat (a köldök felett kétujjnyira mérjük) / csípôkörfogat (a csípô legnagyobb kerülete)

elhízott > 30 Betegesen elhízott > 40

Amennyiben ez a has-csípô arány nôknél 0,8nél, férfiaknál 0,9-nél nagyobb, hasi elhízásról beszélünk. A hasi elhízás esetén gyakoribbak az elhízással együtt járó kísérôbetegségek. Általában férfiaknál a hasi, nôknél a körte típusú elhízás alakul ki. A szív- és érrendszeri betegségek, az ízületek nagymértékû igénybevételét követô problémák arányban vannak az elhízás mértékével.

A légzés A hörgôket belülrôl csillószôrös nyálkahártya fedi. Sejtjei között találhatók az úgynevezett kehelysejtek, melyek váladékot termelnek, akárcsak az alattuk lévô réteg nyákmirigyei. Ez a váladék bevonja a nyálkahártya felszínét. A csillószôrök állandó csapkodásukkal kifele mozdítják el a nyákszônyeget, vele együtt az ott megtapadt beju-

tott szennyezôdéseket. A hörgôcskék falát kötôszövet és simaizomszövet alkotja. Az ember tüdejében legalább 300 millió tüdôhólyagocska van, melyek fala egyrétegû lap- és köbhámból áll, hajszálerekkel behálózva. A tüdô egy olyan felületaktív anyagot termel, amely megakadályozza, hogy kilégzéskor a léghólyagocskák fala összetapadjon. 27

Biosz8.indd 27

6/22/11 9:06 AM

Egy átlagos légzéssel fél liter levegôt cserélünk. Amit ezután még erôltetett kilégzéssel ki tudunk fújni, az a kilégzési tartalék: 1 liter. Egy erôltetett belégzés során a normál fél literen kívül még 2,5

liter levegôt szívunk be: ez a belégzési tartalék. Az így kapott 4 liter térfogat a vitálkapacitás. Az erôltetett kilégzés után is marad a tüdônkben levegô, amit maradék levegônek nevezünk (1 liter).

A légzőszervek betegségei hártyáját. Így lehet az, hogy az emberek nagy részének szervezete bizonyos növények virágzására heves allergiás reakcióval válaszol. A legtöbb allergiás megbetegedést a parlagfû okozza. Ezt a növényt gyomlálással, kaszálással lehet irtani még virágzás elôtt. A fiatal palántát nehéz megkülönböztetni a büdöskétôl, a paradicsomtól, illetve az ürömtôl.

Allergiás betegségek Az allergia szót egy bécsi orvos használta elôször 1906-ban. Az allergiás reakció kiváltásában felelôs az öröklött hajlam és a környezetszennyezés. Az utóbbi csökkenti a szervezet védelmi mûködését (pl.: csillószôrök mûködése) és a szennyezô részecskék a növények virágporára tapadva fokozottan ingerlik a légutak nyálkaPollennaptár febr.

márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug.

szept.

mogyoró éger fûz nyárfa nyírfa tölgy csomós ebír réti ecsetpázsit réti perje rozs csenkesz lándzsás útifû mezei komócsin csalán tippan üröm aranyvesszô parlagfû

fôvirágzás

utóvirágzás

A gyerekekkel fontos felismertetni az élô növényt, mert a fiatal palánta kesztyûvel történô kihúzása semmilyen problémát nem okoz, viszont megóvja ôket attól, hogy majd a virágzó példány allergiát okozzon. A parlagfû irtását most már törvény is elôírja. Tanítványainknak ajánlhatjuk és mi magunk is alkalmazhatjuk a gyógyszertárban kapható lég-

zési maszkot, amely kiszûri a levegôszennyezôdések egy részét, illetve allergénekkel telített területen (virágzó rét) a pollenektôl is megvédi a légzôszerveinket. Sajnos egész évben okozhatnak allergiás tüneteket a háziporatkák, amelyek a matracokban, a kárpitban és a szônyegben találhatók meg. 1 gramm házipor 15 ezer atkát tartalmaz.

28

Biosz8.indd 28

6/22/11 9:06 AM

Ugyanilyen veszélyforrás az allergiások számára egész évben az állati szôr. Leggyakrabban a kutyaés macskaszôr okoz panaszokat, de allergiát válthat ki egyéb házi kedvencek szôre, sôt akár nyála is. A penészgombák belélegzett spórái, amelyek koncentrációja nagymértékben függ az idôjárási tényezôktôl, nemcsak allergiás reakciót válthatnak ki, hanem a madártollhoz hasonlóan gyulladásos tüdôproblémát is okozhatnak. Idült hörghurut A szakemberek akkor beszélnek a hörghurut idült formájáról, ha a beteg két egymás utáni évben legalább három hónapon keresztül köhög, és fokozott a köpetürítése. Ezek a tünetek elôször csak reggel, ébredés után jelentkeznek, de késôbb már napközben is. Ennek hátterében az áll, hogy a csillószôrös hámsejtek elpusztulnak, és helyüket laphámsejtek foglalják el, illetve a keletkezett váladék is sûrûbb a normálisnál. Így a hörgôk öntisztulása csökken. A leggyakoribb kiváltó oka a dohányzás. Hörgôtágulat Akkor jön létre, ha a hörgôkben megbomlik a falukra ható szûkítô és a tágító hatások egyensúlya. Ennek oka lehet örökletes. A másik kiváltó ok lehet, ha valamilyen gyulladás károsítja a hörgô szöveteit, és emiatt nem képes ellensúlyozni a külsô erôk tágító hatását. A gyulladást okozhatják baktériumok és gombák. Megelôzés: a felsô légutak problémáinak idôben történô kezelése és az ártalmas gázok, fôleg a cigarettafüst kerülése. Asztmás betegek önmegfigyelése Egy viszonylag egyszerû és elérhetô áron (4000 Ft) kapható készülékkel folyamatosan figyelemmel lehet kísérni a légzés állapotát. A csúcsáramlásmérônek (peak flow meter) nevezett kis eszközbe naponta kétszer, reggel és este belefúj a beteg, teljes erôvel. Egy skálán leolvasható a kilélegzett levegô leggyorsabb áramlása. Az állapot romlását a kilégzési áramlás értékének romlása meg szokta elôzni. Így, ennek bekövetkeztekor már fel kell keresni a kezelôorvost. Az asztmás betegek számára nagyon fontos a sportolás, ami megtanítja ôket a helyes légzésre és az önkontrollra. Az újszülöttek légzési nehézségeit nitrogén-monoxid belélegeztetésével javítják. Ez

a gáz ugyanis tágítja a tüdôereket, és a hörgôk simaizmát az erekéhez hasonlóan elernyeszti, így javítja a gázcserét. Ez különösen akkor életmentô hatású, ha a tüdôben a vérnyomás kórosan magas.

A csúcsáramlásmérô Gégerák Babits Mihály, „a legeurópaibb költô” halálát is ez a betegség okozta 1941. augusztus 4-én. Nehézlégzését elôször asztmatikus problémának tulajdonították, de 1937 nyarán már a gégetükrözés egy daganat okozta gégeszûkületet állapított meg. A javasolt mûtéttôl nagyon félt, ez tükrözôdik a Balázsolás címû versében is, amelyet a mûtét elôtt írt. „Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szûkül, levegôm egyre fogy, tüdôm zihál, s mint aki hegyre hág, mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel kifulva, akként élek én örökös lihegésben. S már az orvosok kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet hajdan olyan megadón hajtottam gyertyáid közé, mintha sejtettem volna már….Segíts, Balázs! (Vallási szokás a balázsáldás, amikor Balázs napján a templomban az áldást kérô nyakához V alakban két gyertyát tartanak és a gyertya szárai között kapja meg az áldást.)

A tüdôrák Kialakulásában a következô tényezôk szerepe számottevô: életkor (85%-uk 50 évesnél idôsebb), nem (négyszer annyi férfibeteg van, mint nôi), levegôszennyezés (ezek között a dohányzás az elsô helyen áll), egyéb szervek daganatainak áttétképzése. Korai diagnózisában legfontosabb a rendszeres tüdôszûrés! (A daganatos betegek 95%-ában a tüdôben is árnyék látható.) 29

Biosz8.indd 29

6/22/11 9:06 AM

A vér A vérnek a sejtes alkotóelemei, az úgynevezett hematokritérték: 42-48%. A vérplazma szállítja a szén-dioxidot, melynek egy része fizikailag oldódik a folyékony állományban. A másik részét, a vörösvérsejtek hemoglobinja átalakítja hidrogén-karbonát-ionokká, amelyek azután így szállítódnak a plazmában. A vérbôl a tüdôhólyagokba diffúzióval jut, molekuláris szén-dioxiddá visszaalakulva. A vérplazmából alvadáskor kiválik a fibrinogén, amely a sejtes elemekkel együtt adja a véralvadékot. A felette lévô folyadék a szérum, ami tulajdonképpen a fibrinogén nélküli vérplazma. Ennél a résznél megemlíthetjük az orvosi piócát (Hirudo medicinális), amelynek a nyála véralvadást gátló anyagot, hirudint tartalmaz. A vércsoportok gyakoriságának megoszlása az európai lakosság körében a következô: 40%-a 0-s, 40%-a A-s, 15%-a B-s, 5%-a AB-s. A vörösvérsejtek hemoglobinja a vasat tartalmazó piros színû porfiringyûrûbôl: a hembôl és egy színtelen, globin nevû fehérjébôl épül fel. Ez az utóbbi négy polipeptid: két alfa és két béta láncból áll. A rendellenes hemoglobin-molekulát tartalmazó sarló alakú vörösvérsejtek oxigénszállítása rossz, azonban az ilyen betegek ellenállóak a maláriával szemben. A vérlemezkék képzôdését egy hormonszerû anyag, a trombopoetin szabályozza. A fehérvérsejteknek csak 5-6%-a kering a vérben, azonban bizonyos hatásokra (gyógyszerek, terhesség, betegség) a nyirokcsomókból és a csontvelôbôl változó mennyiségben juthatnak ki a keringésbe. Ezek a sejtek a védekezés, az immunreakció végrehajtói, melyeknek két nagy csoportját különböztetjük meg: falósejtek (granu-

lociták, monociták) és nyiroksejtek, limfociták. Mindkét sejtféleség a vöröscsontvelôben termelôdik. A limfociták nagy része (70%) a csecsemômirigybe kerül, és ott kifejlôdik bennük a sejtes immunválasz képessége. Ezek a T-limfociták, melyek feloldják az antigénsejteket, és ellenük a falósejteket is mozgósítják. Egyik csoportjuk, a természetes ölôsejtek (NK), elsôsorban a daganatok elleni védekezésben fontosak. A többi limfocita, B-limfociták a torokmandulákba, féregnyúlványba kerülve antitestes immunválaszt adó sejtekké válnak. Felszínükön antitesteket viselnek, melyek az antigénekhez kapcsolódva blokkolják azokat. Majd plazmasejtekké alakulva ellenanyagot termelnek. A falósejtek a vérbe kerülve fehérjebontó anyagokkal, illetve magukat is feláldozva, bekebelezéssel veszik fel a harcot a kórokozók ellen. Eközben a hajszálerek falán is áthatolnak, és így „ôrjáratoznak” az egész szervezetben. A limfociták és a falósejtek által termelt citokin nevû fehérjéknek a sejtek közötti információközvetítésben van szerepük. A komplement rendszer tulajdonképpen egymást aktiváló enzimek sorából áll, amellyel a szervezet hatásosan védekezik a baktériumok ellen. Az immunrendszer „túlkapása” az allergia, amikor tulajdonképpen ártatlan anyagokra (virágpor, étel) támad a szervezet védelmi rendszere. Az ekkor létrejövô gyulladásos folyamatok a szervezetet károsítják. Az autoimmun betegség esetén a védelmi rendszer a szervezet saját anyagaira támad (szklerózis multiplex). Feltétlenül olvassák el a kedves kollégák Falus András szenzációs könyvét, amely az immunrendszer bonyolult, de csodálatos világát nagyon olvasmányosan és szórakoztatóan mutatja be!

30

Biosz8.indd 30

6/22/11 9:06 AM

A vér útja testünkben A XIII. században élt perzsa orvos már arra utal kéziratos munkájában, hogy a vér a jobb szívfélbôl a tüdôbe kerül, és innen a tüdôverôér viszi a bal szívfélbe. 1553-ban Franciaországban jelent meg egy könyv, amely egy teológiai vitairat volt, de egyik fejezete a kisvérkör leírását tartalmazta. Írója Miguel Serveto, akit eretnekség vádjával könyvével együtt 1553. október 27-én máglyán égetnek el Genfben. Azon a helyen ma egy szikla hirdeti emlékét. Az utána következô tudósok nem valószínû, hogy megismerhették felfedezését, mivel három példány kivételével a könyv összes kötetét megsemmisítették. William Harvey könyve, amely a szív és a vér mozgásáról szól, 1628-ban jelenik meg. A benne leírtak megdöntötték Galenus tanait, mivel kimondták, hogy: a szívbe nem jut levegô, hanem az a tüdôben keveredik a vérrel, az artériák nem levegôt, hanem vért szállítanak, a szívsövényen nincsenek

nyílások. Galenus még úgy képzelte, hogy a bal szívfél és az artériák csak levegôt tartalmaznak és a vér a jobb kamrából a vénákba ürül. A „Galenus hívôk” nem fogadták el Harvey felfedezését, azonban azt az idô igazolta. 1661-ben Malpighi kimutatta a kis vénákat és az artériákat összekötô hajszálereket, ezzel igazolta Harvey azon megfogalmazását is, hogy „a vér a hús porozitása következtében lép át az artériákból a vénákba.” Az oxigén felfedezése után tisztázhatták a tüdôben bekövetkezô gázcsere, a vér oxigénmegkötése és a létrejövô égési folyamat lényegét. A pulzusszám változásából az orvos a beteg állapotával kapcsolatos következtetéseket tud levonni. A hazugságvizsgáló berendezés (poligráf) méri a vizsgált személy pulzusszámát, vérnyomását, légzésszámát, bôrének verejtékezését. A feltett kérdések alatt egy számítógép kiértékeli a gép által rögzített adatokat.

A vérkeringés betegségei Hazánkban 1992-ben a halálesetek 51%-át a keringési problémák okozták. Magasvérnyomás-betegség (hipertónia) Nagyon alattomos, mert csak a szövôdmények felléptével okoz tüneteket. A harmadik évezred kezdetének egyik leggyakoribb betegsége. A fejlett országokban a népesség 20%-a hipertóniás. Hazánkban jelenleg 300 ezer ember szed vérnyomáscsökkentôt. A különféle (hormonális, veseeredetû) szabályozó mechanizmusok meghibásodása esetén alakul ki. Kialakulásában szerepet játszik még az öröklött hajlam, a kövérség és az idegrendszeri hatások. Egyetlen szál cigaretta elszívása 15-25 Hgmm-es vérnyomás-emelkedést vált ki. Ismert jelenség a „fehér köpeny – hipertónia”, amikor az egyén vérnyomása 10-30 Hgmm-el is magasabb lehet az orvosi vizsgálaton, mint odahaza. A diagnózis felállításához nem elegendô egy vérnyomásmérés, hanem legalább három

magas értéket mutató mérés szükséges, és a mérések között egy-egy hétnek kell eltelnie. A betegség kezelésében van, amikor elégséges az életmód-változtatás: dohányzás elhagyása, fogyás, konyhasóbevitel csökkentése, az alkoholfogyasztás csökkentése, rendszeres testmozgás, rostgazdag táplálkozás, (kálium-, kalcium-, magnéziumadagolás). Természetesen a gyógyszeres kezelés mellett is fontos az egészséges életmód. Németh László, kiváló írónk (orvosi diplomát 1925-ben szerzett) „Levelek a hipertóniáról” – címû mûvében ír errôl a betegségrôl, amely ôt egész életében végigkísérte. „Ez a könyv arról szól, ami mindnyájunkkal megtörténik egyszer, hogy gyógyíthatatlan betegek leszünk, s a betegség mint kígyó, egy magányos Laokoont, elkezd körülfolyni, szorítani, ropogtatni… a hipertóniás betegnek nemcsak a vérnyomásértékét kell megmondania, de akár vérnyomásmérôje is lehet, mint ahogy hômérôje van.”

31

Biosz8.indd 31

6/22/11 9:06 AM

Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) Tüneteit az határozza meg, hogy a meszesedés mely érterületet és így mely szervet érint. Az illetô szerv mûködésének elégtelenségéhez vezethet, ha nem kap elég vért a meszesedés okozta szûkületek miatt. Kísérletek igazolják, hogy a zsíros ételek minimálisra csökkentésével, a dohányzás mellôzésével, rendszeres napi mozgással, stresszmentes életmóddal számottevô eredményeket lehet elérni az érelmeszesedés visszafejlesztésében. Ugyanis a koszorúerek belhártyája olyan anyagot: nitrogén-monoxidot termel (1987-ben történt a felismerés, hogy az értágító anyag az addig csak környezetszennyezôként ismert gázzal azonos), amely értágító hatású. A dohányfüst és a zsíros ételek hatására csökken ennek az anyagnak a termelése. Érelmeszesedésben az erek belsô sejtrétege kevesebb nitrogén-monoxidot termel. Ilyenkor gyógyszerekkel (nitroglicerin) juttatnak be nitrogén-monoxidot az érbe. A vérlemezkék is tartalmaznak olyan enzimeket, melyek a nitrogén-monoxid szintéziséhez szükségesek. Ez ugyanis gátolja a vérlemezkék összecsapódását, ami növelné a trombózisveszélyt. A magas vérnyomás és az érelmeszesedés kezelésében jó hatású a galagonyakivonat alkalmazása. Anyagai egy enzim gátlásával fékezik a vérnyomásnövekedést és a benne lévô flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát, és gátolják a gyulladást okozó anyagok képzôdését. Rendszeres szedése csökkenti a vér koleszterintartalmát, sôt az érfalra rakódott anyagok mennyisége is csökken. Alkotórészei között van, amelyek P-vitaminszerû hatása csökkenti a hajszálerek törékenységét, megvédi a C-vitamint az oxidálódástól. A kis adagban (napi 250-300 ml) fogyasztott vörösbor jó hatású az érrendszeri betegségek megelôzésében.

keringés gyengülése miatt az agysejtek nem kapnak elegendô vért, és ekkor a szervezet védekezô mechanizmusa akcióba lép: vízszintes helyzetbe helyezi a testet az agyi vérellátás helyreállítása érdekében. Egyszerûen szólva az illetô összeesik. A serdülôkor nagymértékû szervezeti változásai megviselik a szabályozórendszert, és ez a körülmény is gyakoribbá teheti az ájulásokat. Hosszan tartó, mozdulatlan állásoknál, pl.: ünnepélyeken ezért fontos a terem megfelelô szellôztetése, a lábizmok állás közbeni tornáztatása, a mély légvételek. Fontos, hogy figyeljünk a már felsorolt megelôzô tünetekre, és a beteget fektessük le, majd a lábait (alájuk egy magasabb tárgyat pl.: széket téve) emeljük fel. Az arcát hideg vizes ruhával töröljük át. A tünetek gyors megszûnése után általában további kezelésre nincs szükség.

Ájulás Általában szédüléssel kezdôdik, a beteg elsápad, verítékezik, ásítozik, hányingert érez, majd összeesik. Oka lehet: szívritmuszavar vagy egyéb okból bekövetkezô vérnyomásesés. Az egyéb ok lehet fájdalom, félelem, undor vagy fôleg idôs embereknél a hirtelen felállás, felülés is vérnyomásesést okozhat. Tartós állás esetén a vénás

Szívelégtelenség Amennyiben a szívizom összehúzódásának ereje elégtelen, ennek gyógyszeres korrigálása segít a probléma megoldásában. Az 1700-as években Angliában vették észre, hogy a piros gyûszûvirág fôzetével a szívbetegek ödémáit meg lehet szüntetni. Ebbôl vonták ki a digitálisztartalmú gyógyszerek alapanyagát.

Reumás szívbetegségek A Streptococcus haemolyticus okozta tüszôs mandulagyulladás után, azoknál, akik hajlamosak rá, a baktérium ellen termelt ellenanyag más szervekben pl.: az ízületekben, vesében, szívben gyulladásos folyamatokat indít. A szívnél a gyulladás következménye a billentyûk maradandó károsodása lehet. A leggyakrabban a bal pitvar és a kamra közötti ún. kéthegyû billentyû szûkülete, illetve elégtelensége következik be. Emiatt a vér egy része visszafelé áramlik, és ez felesleges terhelést jelent a szívnek. Következménye az lesz, hogy a kamrák, pitvarok fala megvastagszik, kitágulnak (szívnagyobbodás következik be) és fáradékonyság, nehézlégzés következik be. Gyógyszerekkel, illetve végsô esetben mûtéttel gyógyítható. A múlt század hatvanas éveiben Tompa Mihály költônk is nehézlégzéssel, elfulladással küszködött. Mivel az ô idejében antibiotikumokkal nem tudták gyógyítani a bakteriális mandulagyulladásokat, valószínû, hogy nála a másodlagos gyulladásos folyamatok végül is szívnagyobbodáshoz vezettek.

32

Biosz8.indd 32

6/22/11 9:06 AM

A szívelégtelenségen és egyéb súlyos szívproblémán végsô soron a szívátültetés segít. Az elsô szívátültetés (30 évvel ezelôtt) óta nagy a túljelentkezés a szívátültetô központokban, mivel az új szíveseknek egyre jobbak a túlélési esélyei. A szívhiány mûszív kifejlesztésére inspirálta a kutatókat. A koffein, ami a kávé fô alkotója, befolyásolja a szervezet véreloszlását: a hasi ereket szûkíti, az agy, a szív, a bôr és a vese ereit tágítja. A szívmûködést erôteljesebbé teszi. Napi egy-két csésze elfogyasztása nem káros az egészségre, amennyiben egyéni érzékenység nem áll fenn. Ha a kávét tejjel fogyasztjuk, egy nehezen oldódó koffeintannin-tejfehérje jön létre és így csökken a koffein hatásossága. A tea élettani hatása megegyezik a kávééval, csak nem olyan gyorsan, de tovább hat. Európában

fôleg a fekete teát fogyasztjuk, ami 1,5-2% koffeint tartalmaz. A Távol-Keleten fogyasztott zöld tea koffeintartalma 2-4%. A Kôrösi Csoma Sándor által lejegyzett zöld tea készítése: „Tibetben a buddhista boncok a tea zöld leveleit gôzölés után egy mozsárban megtörték, majd gyömbérrel, rizzsel és fûszerekkel keverték el, és sós vízben fôzték.” A vörösvérsejtekben lévô hemoglobin molekulájában lévô vas két vegyértékû (ferro), nagyon kis mennyiségben fordul csak elô három vegyértékû alakban (ferri), amely ha felszaporodik (methemoglobin), súlyos betegséget okoz. Ezt a káros folyamatot indukálják csecsemôknél a felszaporodó nitrit, nitrátionok, amelyek az agyonmûtrágyázott primôr növényekkel kerülhetnek a szervezetbe. A sárgarépa, paradicsom, retek különösen jól akkumulálják a talajból ezeket az ionokat.

A kiválasztás A vesék (latinul: ren) a hasüregben, a gerincoszlop két oldalán, a derékvonal felett helyezkednek el. A bab alakú szerv bemélyedô részén lép be a veseartéria és lép ki a véna. A külsô, kötôszövetes tok alatt található a kéregállomány, amely vesetestecskékbôl épül fel. Ezek belsejében van a hajszálérgomolyag, melyet a Bowman-féle, kettôs falú tok vesz körül. A tokba átszûrôdött fehérjementes vérplazma a csatornácskákba kerül, amelyek kezdeti szakasza még a kéregállományhoz tartozik, de a Henle-kacs már a velôállomány piramisait alkotja. A piramisok csúcsa a veseszemölcs, amely a vesekehelybe vezet. Innét már a kész vizelet kerül a vesemedencébe. A szûrlet nagy része már a kanyarulatos csatorna kezdeti szakaszán visszaszívódik. A cukrok, aminosavak, karbamid és ásványi anyagok aktív transzporttal, a víz viszont ozmózissal jut vissza a vérbe. A csatorna további részén már csak azok az anyagok szívódnak vissza, amelyekbôl a vérben kevés van. Ezt a folyamatot a mellékvesekéreg megfelelô hormonjai szabályozzák. Ezen a szakaszon aktív transzporttal egyes anyagok (gyógyszerek, káliumion, hidrogénion) még kijuthatnak a vérbôl a csatornába.

Kötôszövetes tok Kéregállomány

Húgyvezeték Vesemedence

Velôállomány piramisai 33

Biosz8.indd 33

6/22/11 9:06 AM

A kiválasztó szervek betegségei Hólyagkövek Ammoniosz a Kr. e. III. században a hólyagkövek szétdarabolását ajánlja. A hólyagköves emberek egy részénél a hólyagon sipoly képzôdött, és azon keresztül sajnos gyakran képzetlen emberek (kômetszôk) távolították el a köveket, amely beavatkozás következményeként a betegek többsége meghalt. A XVI. század egyik nagy sebésze Pierre Franco, akinek a kômetszéssel kapcsolatos az egyik újszerû módszere, ami azon alapult, hogy a hólyagot tárta fel és vette ki a köveket, de a hashártyát nem nyitotta meg. 1663-ban Dominicus de Marchetti végzett bravúros mûtétet, amelynek során a lágyéktájon ejtett metszéssel a húgyhólyagból fogóval távolította el a köveket. Magyarországon hólyagmetszéssel Szentgyörgyi József (1765–1832) debreceni fôorvos távolított el húgykövet. A vizelési nehézségeknél már Hippokratész is használt katétert. Galenus alkalmazott elôször húgycsôszûkület tágítására katétert. Az elnevezés is tôle származik: eszköz csapolás céljára (kathetosz = lebocsájtott). 1873-ban Hutchinson szüntetett meg vizeletpangást egy állandó katéter alkalmazásával, prosztatatúltengésben szenvedô betegnél.

Vesebetegségek A veseköveket elôször 1649-ben Riolan tanulmányozta és írta le valósághûen. 1869-ben egy Thomas Smith nevû orvos a vesemedence felnyitásával távolított el veseköveket. Gustav Simon heidelbergi sebész 1869-ben emberi vesét távolított el. (Elôtte harminc kutyán kísérletezte ki, hogy az egyik vese eltávolítása után az egyén életben tartható.) Ezzel vette kezdetét a vesesebészet. Hazánkban a korszerû urológiát Illyés Géza (1870–1951) a budapesti egyetem tanára vezette be. Ô alapította meg a budapesti urológiai klinikát is. A vesekövek nagy része kalcium-oxalátból épül fel, amelyek elôfordulása a fejlett országokban az utóbbi években megnövekedett. Az újabb kutatások azt támasztják alá, hogy megelôzésképpen nem a kalcium, hanem a nátrium-klorid- és az oxalátbevitelt kell csökkenteni. A vesekô képzôdése elôtt gyakran vesehomok ürül. A kôképzôdés férfiaknál gyakoribb, mint nôknél. Ha a kô nem tud eltávozni, a felszaporodó, pangó vizeletben elszaporodnak a baktériumok, és károsodik a vese. Mûtéttel vagy nagyobb kövek esetén ultrahangos töréssel lehet tôle megszabadulni.

Az anyagcsere összefoglalása A szervrendszerek egymásra utaltságát, az élô rendszer mint egységes egész mûködését szerettem volna érthetôvé tenni a tankönyv szövegével és a munkafüzet feladataival. A tankönyv képeit az ismétlésre és az asszociációra egyaránt felhasználhatjuk. A zöldségek, gyümölcsök képei elôhívhatják a tanulókban még az elôzô témában tanult vitaminokat ugyanúgy, mint az emésztési, keringési problémák meg-

elôzésének egyik módját. Az a jó, ha minél többféle emlékképet tudnak feleleveníteni, mert a tanult dolgok annál jobban rögzülnek. Az arra lehetôséget adó képet (pl.: tüdô, szív, fog) analizáltathatjuk is, így gyakoroltatva az illetô szerv felépítését. Az alábbiakban az összefoglaló ábrasor javasolt megoldását is megadom:

34

Biosz8.indd 34

6/22/11 9:06 AM

Élelmiszerek Táplálkozás szervrendszere

Környezet Salakanyag, víz, baktériumok

Levegô (21% O2, 78% N2, 1% egyéb) Környezet Légzés szervrendszere 16% O2, 78% N2, 1% egyéb, CO2, H2O

Víz, oldott bomlástermékek Kiválasztás szervrendszere Környezet

Tápanyagok, vitaminok Keringés szervrendszere

Táplálkozás szervrendszere Salakanyagok, víz

Oxigén Légzésszervrendszer CO2, H2O

Megszûrt vér Kiválasztás szervrendszere Víz, bomlástermékek

Tápanyagok, vitaminok Sejtek Keringés szervrendszere Égéstermékek, védôanyagok, kémiai szabályozóanyagok

Az életfolyamatok szabályozása A modern neuroanatómiát Ramón-y-Cajal és Golgi teremtette meg a XIX. század végén. Mindketten Nobel-díjat kaptak 1906-ban. A neurontan hívei közé tartozott Lenhossék Mihály is. A neurontan állítását, hogy az önálló idegsejtek láncolatát rések választják el egymástól, tulajdonképpen a fiatal Szentágothai János kísérletei bizonyították végérvényesen. A kémiai ingerületátvitelt elôször Elliott, fiatal orvostanhallgató fogalmazta meg 1904-ben. A technika akkori szintjén viszont nem sikerült

állításait megfelelôen bizonyítania. Ennek bizonyítása csak a 20-as, 30-as, 40-es években történt meg. Az információátvitel kémiai anyagai (transzmitterek, modulátorok) közvetítik az üzenetet a célsejtnek, melyek felszínén érzékelôfehérjék helyezkednek el. Az idegsejtek leadónyúlványai idegen szóval axonvégzôdések, a felvevônyúlványok pedig a dendritek. Az ingerek felvételére a dendritek és a sejttest, az ingerület továbbvitelére az axon, majd az átadásra az axonvégzôdés alkalmas. 35

Biosz8.indd 35

6/22/11 9:06 AM

Az idegsejtek információátadásának alapvetô elemei a szinapszisok, melyek tulajdonképpen az idegsejtek találkozásai. Létezésükre Sherrington utalt elôször. Az idegsejtek leadó és felvevô nyúlványai közötti távolság 15-100 nm, ezek a szinaptikus rések. Ezekbe ömlik a leadó nyúlvány által termelt idegingerület-átvivô folyadék, amely feszültségváltozást vált ki a felvevônyúlvány sejthártyájának két oldalán. Az emberi idegsejt nyugalmi potenciálja –40, –80 mV, mivel a sejthártya belseje negatív a külsô részhez képest. Meghatározott inger hatására a membrán fokozottan átjárhatóvá válik a nátrium-ionok számára, melynek következtében megtörténik a depolarizáció, amikor is a kialakuló csúcspotenciál 50 mV lesz. Ezután a káliumionok kiáramlása kezdôdik meg, amely megszünteti a csúcspotenciált. Az eddigi folyamatok = akciós potenciál lezajlása után az ionpumpa segítségével visszaáll az ionok eredeti koncentrációja és a sejt ezután újra készen áll a csúcspotenciál kialakulására. A csúcspotenciál tovaterjedése a vastag velôshüvelyû idegroston a leggyorsabb. Vizi E. Szilveszter és munkatársai kutatómunkája egy olyan információterjedést is bizonyított, amelynek során az ingerületátvivô anyag diffúzióval eljuthat távoli sejteken lévô jelfogókhoz is. Tehát szinapszisok nélkül is képes az idegsejt információt küldeni több millió másiknak is. Bevezettek egy új fogalmat, a „térfogati jelátvitelt”.

az elôanyagával való kezelésnek is kidolgozta a feltételét. Eredményeiért 2000ben megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. Aminosavak is betölthetnek neurotranszmitter szerepet. A gamma-amino-vajsav és a glicin gátló jellegû, a glutaminsav és az aszArvid Carlsson paraginsav izgató hatású ingerületátvivô anyagok. A nitrogén-monoxid: gáz halmazállapotú ingerületátvivô anyag, amely más ingerületátvivôk hatásait is képes módosítani. A szervezet legkülönbözôbb sejtjei is képesek elôállítani (az erek belsô sejtrétege, vérlemezkék). A látásban, a szaglásban, az emlékezésben, migrénben, a kábítószerhez való hozzászokásban játszott szerepérôl is vannak adatok. A szív és érrendszeri hatásmechanizmusának felfedezéséért megkapta az 1998-as orvosi és élettani Nobel-díjat.

Ingerületátvivô anyagok (transzmitterek) Noradrenalin: A szervezetben mindenütt megtalálható. Szinaptikusan és diffúzió útján is kifejti hatását. Szerotonin: A központi idegrendszerben és a szervezet egyéb helyein – pl.: bélfal, vérlemezkék – is elôfordul. Többek között a hangulat, a fájdalom, az agresszivitás, a szexuális aktivitás szabályozásában vesz részt. Acetilkolin: A legrégebben ismert transzmitter, amely izgató jellegû hatást fejt ki az agyban. Lényeges szerepe van az emlékezés, a tanulás folyamataiban. Dopamin: Az akaratlagos mozgások szabályozásában vesz részt. A tirozin nevû aminosavból szintetizálódik. Ezt az ötvenes években fedezte fel Arvid Carlsson svéd tudós, aki a vegyület szerepét kimutatta a Parkinson-kór kialakulásában, sôt A féltekék dominanciája

36

Biosz8.indd 36

6/22/11 9:06 AM

Az idegrendszer felépítésénél említett agyidegek: I.: szagló, II.: látó, III., IV.,VI.: a szemgolyót mozgatók, VIII.: halló- és helyzetérzékelô, X.: garat, gége, légcsô, nyelôcsô, mell- és hasüreg zsigereinek mûködése, XII.: nyelvet beidegzô. Az agy két féltekéjének munkamegosztása ma már közismert. Kialakulhat azonban valamelyik dominanciája. A jobb agyfélteke dominanciájának kialakulása több okra is visszavezethetô. Az egyik ilyen, ha a magzati életben a magasabb tesztoszteronszint hatására, a bal agyfélteke fejlôdése lelassul. A tesztoszteron másik hatása, hogy meg-

zavarja az immunrendszer fejlôdését. A „jobb agyféltekés” emberek általában balkezesek, de nem mindig. A féltekék dominanciáját a hagyományos EEG módszerrel is ki lehet mutatni, illetve a következôképpen vizsgálják: A vizsgált személy mindkét kezén mérik a bôrellenállás változását, amely bizonyos hangingerek hatására következik be. A jobb félteke dominanciája annál erôsebb, minél késôbb „ad választ” a bôr a verejtékmirigyek mûködésével. Asztmás személyek vizsgálatából az derült ki, hogy erôs jobb féltekés dominanciát mutatnak.

A szem és a bőr Az ember retináján több mint 100 millió receptorsejt van, melyeknek nagy része pálcika. Ezek a fény-árny látást szolgálják. A látóbíbor (rodopszin) nevû anyag van bennük, amely már egy foton hatására is elbomlik egy opszin nevû fehérjére és az A-vitaminból képzôdô vegyületre. A színlátás receptorai a csapok, melyek mûködéséhez minimum 5 foton fényenergia szükséges. Festékanyaguk összetétele hasonló a rodopszinéhoz. A festékanyagok lebomlása okoz potenciálváltozást a receptorokban és a keletkezett ingerületet a látóideg a látóközpontba továbbítja. A látóidegrostok egy része – a belsôk – keresztezôdnek. A nyakszirtlebenyben található az elsôdleges látókéreg, melynek elemzô szerepe van, és sérülése vakságot okoz. A látókéregnek másod-, illetve harmadlagos területei is vannak, a fali- és a halántéklebenyben, melyeknek az élet során szerzett képi emlékek tárolásában van szerepe. A látás folyamatában az új kép értékeléséhez ezekre is szükség van. Sérülésük csak ún. funkcionális vakságot okoz, mivel a képek azonosítását lehetetlenné teszi. Ó-Egyiptomban a szempillákat és a szemöldököt fekete szemfestékkel festették, a szem árnyékolására pedig zöld szemkenôcsöt használtak. A XVI. században Vesalius megállapította, hogy a szemlencse felnagyítja a látott képet, Felix Platter bázeli orvos 1583-ban pedig azt, hogy látáskor a retinán keletkezik a kép. René Descartes 1637-ben leírta, hogy a szem a látótávolságnak megfelelôen képes alkalmazkodni.

A rövid-, illetve távollátás korrigálására használt szemüveg elôfutára az a csiszolt smaragdlencse lehetett, melyen keresztül Néro császár figyelte a gladiátorok viadalát, Plinius leírása szerint (Kr. u. 66). A smaragd zöld színének nyugtató hatása is volt a szemre, így a napszemüveg ôsének is tekinthetjük. Valószínû, hogy elôször Roger Bacon készített szemüveget, aki ellen természetkutató kísérletei miatt vádat emeltek, sôt 14 évet töltött börtönben is. Egy pisai dominikánus szerzetes értesült a felfedezésrôl, és így kezdett csiszolni szemüveglencséket. Késôbb (1299-ben) már egész Itáliában elterjedtek azok a domborúra csiszolt hegyikristály és berill-lencsék, amelyeket már egyes írások szemüvegnek neveznek. Ezekkel még csak a távollátókon tudtak segíteni. A XIV. században Velencében már iparszerûen készítették a hosszú nyélbe foglalt egylencsés szemüvegeket. Ilyent találtak a liptószentandrási szárnyasoltár fiókjában is, ami 1512-bôl származik. Kézben tartották vagy a kalaphoz kötötték. A Raffaello által festett X. Leo pápa arcképén (1517-ben) jól felismerhetô egy homorúra csiszolt szemüveg, amely a rövidlátás javítását szolgálta. A bifokális (kétfókuszú) szemüveget 1784-ben Benjamin Franklin amerikai tudós találta fel. A XIX. században már a keret csontból vagy fémbôl készült, és a nyeregrészre rugós illesztéket szereltek, így jött létre az orrcsiptetô. Ekkor már ismertté vált a fénytörés mértékét kifejezô dioptria és a szemüvegrendeléseknél már ezt vették figyelembe. 37

Biosz8.indd 37

6/22/11 9:06 AM

A heveny kötôhártya-gyulladást nagyon sokféle hatás kiválthatja. A kötôhártya a szemhéjat belülrôl béleli (köbhám) és a szemgolyóra a szaruhártyáig ráhúzódik (laphám). Színtelennek látszik, mert normál állapotban a benne lévô hajszálerek nagy része nem szállít vért. Nyáktermelô sejtjei a felszínét nedvesen tartják. Amikor azonban valamely kórokozó, vegyi anyag, mechanikai hatás, sugárzás vagy allergiás hajlam miatt izgalomba jön, a hajszálerek megtelnek vérrel, a szem kivörösödik, viszket, váladékozik. Ezekhez a tünetekhez fájdalom és fényérzékenység is társulhat. A szürke hályog, orvosi nevén cataracta, a szemlencse elhomályosodása. Az átlátszó oldott-fehérjetartalom oldhatatlanná kezd válni, melynek következménye, hogy a szemlencsében elôször csak mikroszkopikus méretû, majd egyre nagyobb foltok jelennek meg. A szemlencse nagyon érzékeny a raSzürke hályog dioaktív- és röntgensugárzásra, de veszélyeztetettnek tekinthetôk az erôs fénysugárzásnak kitett emberek és a szenvedélyes napozók is. A trópusokon a szürke hályogot népbetegségnek tekintik. Az újonnan felfedezett szürke hályogos betegek száma az egész világon 15 millióra tehetô. Ez a betegség ma már mûlencse beültetésével orvosolható. A rendszeres szûrôvizsgálatoknak azért lenne jelentôsége, hogy már a kezdeti stádiumot is felismerjék az orvosok, mivel az apró lencsehomályok is súlyos veszélyt jelenthetnek az éjszakai vezetésnél. Hippokratész is foglalkozott a szem hurutjaival. Adatok vannak arról is, hogy Hellászban hályogmûtéteket is végeztek. Az arabok a szürke hályogot úgy magyarázták, hogy megnô a szem víztartalma, ami az agyból kerül a szembe. Az elnevezés is ebbôl a felfogásból származik: katarrhakta = vízesés. A középkorban a mûtéthez használt tût zsírral vagy nyállal bekenték és a pupillába szúrva az elhomályosult lencsét kimozdították a helyérôl. 1651-ben párizsi orvosok ismerték fel a valóságot, hogy nem képzôdik hártya, hanem a tûvel a lencsét süllyesztik a hátsó csarnokba, és így visszatér

a látóképesség. Felismerték, hogy a lencsének tehát csak optikai szerepe van a látásban. Bach és Händel hályogmûtétét egy Taylor nevû szélhámos, magát orvosnak nevezô csaló végezte el. A beavatkozás után egyikük sem látott többé. A vakság nem akadályozta meg ôket a komponálásban, mint ahogy Milton is vakon költötte „Az elveszett paradicsom”-ot, Homérosz pedig az „Odüsszeia”-t és az „Iliász”-t. Pápai Páriz Ferenc világtalanul készítette latin–magyar szótárát, feleségének diktálva a szavakat. A zöld hályogot az arab és a középkori európai orvosok is az üvegtest megzavarosodásának tekintették. A görög glaukosz = zöldeskék szóból származik a glaukóma elnevezés. Ez megtévesztô, mivel ilyenkor hályog nem képzôdik, és a szem sem látszik általában zöldnek. Kialakulásának oka, hogy a szemgolyóban felszaporodik a csarnokvíz, és nyomása a szaruhártyát keménnyé teszi. Gyógyszerekkel vagy mûtéttel gyógyítható. A munkafüzet III. feladata arra szolgál, hogy a tanulók a tapintás útján is próbáljanak ismereteket szerezni a nem látható tárgyakról. Meg lehet figyelni, hogy a gyerekek mennyire nehezen találnak megfelelô jelzôket a tapintás útján szerzett benyomások kifejezésére. A különbözô jelzôk felhasználásával nagyon ügyes kis jellemzéseket is írtak a vizsgált dolgokról. A mohapárna, gombák, virágos növények tapintás útján való felismerése nagyon szórakoztató játék a természetben is, és észrevétlenül tanulnak segítségével a gyerekek, mint minden játékkal.

Mûanyag lencse

38

Biosz8.indd 38

6/22/11 9:06 AM

Az erdei iskolákban, természetjáráskor jó játék lehet a természet színeinek bemutatása: különbözô színû fûszálakat, virágszirmokat maradék öntapadós tapétadarabkákra ragasztjuk. Csodálatos „fényképeket” is készíthetünk a természetben úgy, hogy papírkereteket helyeztetünk el a gyerekekkel a nekik legjobban tetszô kép „megörökítésére”. A keretezett szépségek fantázianevet kapjanak, ezzel is fejlesztve a gyerekek asszociatív készségét! Amennyiben üres üveges diakereteket használunk, az apró természeti szépségeket az iskolában ki is vetíthetjük.

A fül, az orr és a nyelv A halláskutatásban a magyarok úttörô szerepet vállaltak. Politzer Ádám nevét kell megemlítenünk a XIX. századból, majd az ô klinikáján dolgozó Bárány Róbertét, aki az egyensúlyszervvel kapcsolatos kutatásaiért 1914-ben Nobel-díjat kapott. A hallással kapcsolatos élettani kutatásaiért az 1899-ben született Békésy György 1961-ben vehette át az orvosi Nobel-díjat.

Békésy György

„A természettudományok területérôl most is az orvostudományt választanám, mert az emberi fájdalom enyhítése jó érzés. A második dolog, ami érdekelne: az emberek közti viszony. Ez éppen olyan fontos, mint az orvosi tudomány. Sokan azt hiszik, hogy az egyetem befejezése után vége van a tanulásnak. Nagy tévedés! Én szorosabb kapcsolatban maradnék az egyetemmel, mint tettem. Minden gyorsan változik, és nehéz követni, ha egyszer elveszítettük a kapcsolatot.” (Részlet Békésy György visszaemlékezéseibôl)

Békésy György hagyatékát a diósdi Rádió- és Televízió Múzeumban lehet megtekinteni. A fülgyógyászat elsô emlékeit az asszír-babilóniai agyagtáblák ôrizték meg. Hippokratész olyan fülfolyásról ír, ami lázzal, öntudatzavarral jár, és hogy a bekövetkezô tarkómerevség halálos. Megfigyelései alapján tulajdonképpen a füleredetû agyhártyagyulladást értékelte. Könyves Kálmán élete végén gennyes középfülgyulladásban betegedett meg, melynek következményeként láz és öntudatzavar lépett fel. Így halt meg az a király, akinek boszorkányüldözéseket betiltó rendelkezésével, Magyarország évszázadokkal elôzte meg Európát. 1800-ban Cooper angol orvos elsôként metsz át egy gyulladásos dobhártyát. Hazánkban Böke Gyula (1832–1918) alapította az elsô fülészeti osztályt a Rókus Kórházban. 1868-ban írta meg az elsô fülészeti tankönyvet. Az elsô hallásjavító mûtétet 1939-ben Germán Tibor és Fleischmann László végezte. A nagyothallás A halláscsökkenéseknek két csoportja van: a vezetéses, amikor a hangvezetô berendezésben van az ok és az idegi, melynek oka a hangfelfogó apparátusban van (belsô fül, hallóideg, hallópálya). A nagyothallók 40-45%-a vezetéses halláscsökkenésben szenved. Egy részüknél veleszületett ez a probléma, de sokkal gyakoribb a szerzett nagyothallás (krónikus középfülgyulladás). 39

Biosz8.indd 39

6/22/11 9:06 AM

Ennél a hallásproblémánál a vezetési apparátus pótlása az utóbbi években igen nagy eredményességgel történik.

Az utóbbi években a teljesen süketek állapotán is lehet javítani. 1985-ben végezték Magyarországon az elsô belsô füli implantációt (Ribári Ottó és munkatársai). Azóta a beépítendô elektronikus készülék és a hozzá szükséges beszédátalakító processzor nagysága is egyre csökken. Az utóbbi idôben próbálkoznak középfülbe ültetett hallókészülékkel is, mellyel az idegi halláscsökkenésen segítenek. 140 dB: már egyszeri behatás is hallássérülést okozhat

Sajnos Beethoven idejében az orvostudomány még nem ért el ilyen magaslatokra, mint napjainkban, és ezért csodálatos kompozícióit egy idô után az alkotó már nem hallhatta. „De mily megalázó volt, amikor ott mellettem valaki hallotta a távoli fuvolaszót, én pedig nem hallottam semmit, vagy hallotta a pásztoréneket, és én ugyancsak nem hallottam semmit. Az ilyen tapasztalatok csaknem kétségbeejtettek, és kis híja volt, hogy véget nem vetettem életemnek. A mûvészet, csak az tartott vissza.” (Beethoven heiligstadti végrendelete 1802. október 6. Cserna Andor fordítása) A szerzett halláscsökkenések nagy részét meg lehetne elôzni. A fül gyulladásos folyamatainak azonnali kezeltetésével, illetve a károsító tényezôk kiiktatásával. Ilyen tényezô a zaj, mivel a fül még éjszaka sem pihen. Ezenkívül megterhelése nem csupán a hangnyomás nagyságától, hanem a hangmagasságtól is függ. Az alábbiakban közreadott szemléletes ábra és magyarázat segítségével is hívjuk fel tanítványaink figyelmét a walkmanek és diszkók veszélyeire, melyre a tankönyvi szöveg és kép is utal! „A zajjal száz esztendô múlva több gondunk lesz, mint a fertôzô betegségekkel…” (Robert Koch) 140 dB 130

85–120 dB: hosszabb idô után maradandó halláskárosodással lehet számolni

120 110 100

85 dB felett: a hallószervekben átmeneti, ill. maradandó elváltozás alakul ki (nagysága a zajszinttôl és a behatás idejétôl függ) 65–85 dB: zavarok a vegetatív idegrendszer irányítása alatt mûködô funkciókban, keringési megbetegedések 75 dB felett: a pupilla kitágul, romlik az éleslátás 70 dB felett: a vérkeringést károsan befolyásolja 55–60 dB: fokozottabb fáradságérzet jelentkezik 30-65 dB: pszichés (idegesítô) hatások zavarják a nyugalmat és a pihenést, valamint a szellemi munkát és közvetve balesetveszélyt jelentenek 30–45 dB: alvászavar

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

(Átvéve Kalas György: Zajözön címû munkafüzetébôl)

40

Biosz8.indd 40

6/22/11 9:06 AM

A munkafüzet „A szabályozással kapcsolatos megfigyelések” témájának elsô feladatánál érdemes megbeszélni a következôket: Az édes ízt a gomba és fonal alakú ízlelôszemölcsökön található ízlelôbimbókkal érzékeljük. A keserû íz érzékelését körülár-

kolt szemölcsök végzik. Így egészen addig érzékeljük a keserû ízt, amíg csak egy kis tonik van az árkokban. Szemben az édes és savanyú ízzel, amelyeket a nyál gyorsan lemos és közömbösít.

A velünk született válasz A feltétel nélkül bekövetkezô vázizomreflexek lehetnek izomeredetûek (térdreflex, tricepszreflex, Achilles-ín-reflex) és bôreredetûek (talpreflex). Az akaratunktól függetlenül mûködô ideghálózat alapvetô funkciói: a simaizmok mûködtetése, a mirigyek, a szív mûködésének szabályozása. Mûködése lehet szimpatikus (mozgósítja a szervezetet) és paraszimpatikus (tartalékolásra készteti a szervezetet). A vérnyomás szabályozása is feltétlen reflex. Az elmúlt tíz évben a kutatók bebizonyították, hogy e folyamatban a nitrogén-monoxidnak meghatározó szerepe van. Ugyanis ez a molekula az a

jel, melynek hatására beindulnak azok a biokémiai folyamatok, melyek eredményeképpen az erek kitágulnak és a vérnyomás csökken. A szívpanaszok kezelésére használt Nitromint nevû gyógyszerben lévô nitroglicerin aktív bomlásterméke is nitrogén-monoxid. A felszabaduló gáz tágítja az ereket, és a beteg megkönnyebbül. A feltétlen reflexek láncolata esetén már ösztönrôl beszélünk. Pontosabban fogalmazva, az ösztön mindazon magatartásformák összessége, amelyek kialakulása elsôsorban a genetikai háttértôl függ. Fajspecifikus, az egyed alkalmazkodását szolgáló viselkedésmód.

A feltételes reflex Az agyvelô belsejében kamrarendszer található, melyet agyfolyadék tölt ki. Ez fontos feladatot lát el az idegszövet anyagcseréjében, az agy mechanikai és hômérsékleti változásokkal szembeni védelmében és vizsgálatával kimutatható az agyvelô valamint az agyhártyagyulladás. Az agyvelô elektromos tevékenységének nyomonkövetését szolgáló elektroencefalográfiát Hans Berger német pszichiáter fedezte fel 1929ben. A jellegzetes EEG-görbék: az ébrenlét elernyedt állapotában alfa-, a figyelô állapotban béta-, az elalvás és a mély alvás stádiumában théta- és delta-hullámok vezethetôk el. A théta hullámok az agykéreg ôsi területének (hippokampusz) az idegsejtjeivel hozhatók kapcsolatba, melyeknek a tanulásban és az emlékezésben van szerepük. A théta-hullámok keletkezését és a szinkronizáció mechanizmusát Dr. Freund Tamás és munkatársai kutatták sikerrel (1990-es évek).

Az álomlátási szakasz ismét béta-görbét produkál. Újabban gamma-hullámoknak (tevékenységnek) nevezik azokat az apró, sûrû, 30/sec-nál szaporább hullámokat, melyek a tudatos cselekvésekre való felkészülésre jellemzôek. Az utóbbi években igazolták azt is, hogy vannak úgynevezett eseményfüggô potenciálok (ERP-hullámok), melyeknek P-300 szakasza – nagy amplitúdójú hullámok – információfelismerési jelzés. Igazolt tény, hogy bizonyos ERP-hullámok a tanulási folyamatok kísérôjelenségei. Az emberi kisagynak a mozgások összehangolásán kívül még sok egyéb feladata van. Az agyunkban lévô kétszázmilliárd idegsejtnek csaknem fele a kisagyban található. A nagyagykéreg kiváltsága a gondolkodás, de szoros kapcsolat van a problémamegoldás során a nagyagykéreg és a kisagykéreg között. A nagyagykéreg bizonyos területébôl kétoldali pályarend41

Biosz8.indd 41

6/22/11 9:06 AM

szer halad a kisagyba, miközben az agytörzsben átkeresztezôdik. Az emlékezet nagy része a nagyagykéregben tárolódik, így az új ismeretek összehasonlítása az emlékképekkel ott megy végbe. Amikor azonban valamilyen tevékenységhez készülôdünk a kisagykéreg visszajelez, hogy rendben van-e a dolog. Dr. Buzsáki György nemrég bizonyította, hogy az emléknyom úgy vésôdik be éber állapotban, hogy egy bizonyos idegsejtmintázat aktiválódik, ami a mintázatot alkotó idegsejtek közötti kapcsolatok erôsödését jelenti. Alváskor ez a mintázat ismét aktiválódik és ez segíti a maradandóvá válást. A hosszú idejû emlékezésnek az a feltétele, hogy a megfelelô idegsejtekben új fehérjék kép-

zôdjenek. Amikor ezt kísérletek során megakadályozták, nem alakult ki hosszú idejû emlékezés. Az emlékezés molekuláris mechanizmusának a feltárásáért kapott 2000-ben megosztott orvosi Nobeldíjat, Eric R. Kandel amerikai professzor. Eric R. Kandel

Az idegi szabályozás problémái Az agyi katasztrófák (angol nevén: stroke) bekövetkezését okozhatja az, hogy az odavezetô ér elzáródik, vagy elmeszesedett agyi ér megreped. Az agydaganatok közül szerencsére nem mindegyik rosszindulatú. Gyakori közöttük a szövettanilag jóindulatú érdaganat, amely növekedésével okoz panaszokat. A fejfájást, fôleg ha együtt jár látásromlással, egyensúlyzavarral, hányingerrel komolyan kell venni. Karinthy Frigyes, akinek halálakor Móricz Zsigmond azt mondta: „az istenek elvesztették egy megafonjukat”, meg is írta saját agydaganatmûtétjének történetét Utazás a koponyám körül címmel. A betegség tüneteirôl a tôle megszokott öniróniával ír Hatvany Lajosnak egy levélben, melyet I. Vak Frigyesként ír alá: „….nem tudom, tisztában vagytok-e vele, milyen érzés kerge birkának lenni… magam indultam a szállodába, de folyton körbe mentem, mindenki rajtam röhögött. Azt hiszem, titokban és halkan még bégettem is.” Parkinson-kór: A kéz, láb majd a fej remegése jellemzô és az izommerevség. A háttérben az egyik ingerületátvivô anyag: a dopamin csökkenése húzódik meg. Amikor a tünetek megjelennek, már a dopamin 80%-a hiányzik, és a sejtek pusztulása 8-10 éve folyik. Hazánkban mintegy 15-20 ezer ember szenved ettôl a kórtól. Világnapjuk április 11-e, mivel e napon született James

Parkinson, brit tudós, aki 1817-ben írta le elôször ezt a tünetegyüttest. A szklerózis multiplex, az idegrendszer gyulladásos betegsége. Az okát tekintve a jelenlegi álláspont az, hogy a T-nyiroksejtek rátámadnak valamilyen okból az idegrostok velôhüvelyére. A tüneteket ezek kisebb-nagyobb pusztulása okozza. A háttérben ugyanúgy szerepet játszhat az öröklött hajlam, mint a környezeti tényezôk, amelyek közé a vírusfertôzések is értendôk. A nagyrészt fiatal és középkorú felnôtteket megtámadó betegség jellemzô tünetei a következôk: gyengeség, az érzékelés gyengülése, szédülés, járási és egyensúlyozási zavarok. A jelenleg használt gyógyszerekkel (interferonok) megakadályozható, hogy a velôhüvelyek tovább pusztuljanak. Alzheimer-kór: az agyban speciális fehérjezárványok jönnek létre, és az agysejtek tömeges pusztulása következik be. Ötvenéves kor alatt ritkán alakul ki, viszont a 65 év felettiek 10-15%-át érinti. Az idegsejtpusztulás az oka az egyre súlyosabb szellemi leépülésnek. A kiváltó okot illetôen többféle elképzelés is van. Ilyen az örökletes hajlam, az alumínium feldúsulása, esetleg valamely vírus szerepe. A jelenlegi gyógyszerek csak kis mértékben tudják lassítani a kór elôrehaladását, de megállítani nem tudják.

42

Biosz8.indd 42

6/22/11 9:06 AM

A pszichiátriai betegségek legsúlyosabb formái: a mániás depresszió (a hangulat, kedély tartós és motiválatlan megváltozásával jár) és a skizofrénia vagy hasadásos elmezavar (téves eszmékkel, hallucinációkkal, realitásérzék elvesztésével jár). 1949-ben felfedezték a lítium mániaellenes hatását, majd 1952-ben a Hibernalt, amely forradalmasította a pszichotikus betegek kezelését. Korunk egyik jellemzô idegrendszeri betegsége a depresszió, ami sajnos már a fiatalok körében is elôfordul. 1995-ben az elôfordulási arány a magyar fiataloknál: 13,4%. Legfôbb tünete a pesszimizmus, amely az életcélok hiányával mutat összefüggést. A depressziónak súlyosságától függôen fôbb tünetei még: testsúlyváltozás, alvászavar, fáradtság, csökkent koncentrálási, döntési

készség, a halál gondolatával való foglalkozás. Mint a legtöbb betegség hátterében, itt is vannak hajlamosító tényezôk. A felmérések szerint a jobb agyféltekés emberek között több a depressziós. Ugyanis a jobb agyfélteke feladata a veszélyhelyzetek felismerése, és ha ez túlzottan mûködik, szorongó, depressziós személyiség lehet a következmény. Megelôzésében nagyon fontos a szabadidôs tevékenységek, a hasznos idôtöltés (pl.: sportolás) megszervezése, mivel a legtöbb depresszió hátterében fô tényezôként ott áll az unalom! „A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerôteljesebb nevelôeszköze. A sport a test útján nyitja meg a lelket.” – fogalmazta meg 1930-ban az egyik legkiválóbb Nobeldíjas magyar tudós, Szent-Györgyi Albert.

A depresszió kilenc tünete

Depressziós hangulat

Fáradság, anergia majdnem minden nap

Jelentôs súlyveszteség vagy súlygyarapodás

Alvászavarok (insomnia, hypersomnia)

Pszichomotoros gátoltság vagy agitáció

Anhedónia (örömtelenség)

Értéktelenségérzés, inadekvát bûntudat

Csökkent koncentrációképesség; döntésképtelenség

Halálvágy és öngyilkossági gondolatok

43

Biosz8.indd 43

6/22/11 9:06 AM

„Kurt Hahn komoly terápiás sikereket ért el fásult, életunt fiatal pácienseinél azzal, hogy a tengerparton fuldoklók megmentésére alkalmazta ôket; az emberi személyiség mélyrétegeire közvetlenül ható, embert próbáló helyzeteken keresztül számos gyógykezelt igazi gyógyulást talált.” (Konrad Lorenz) Sajnos a súlyos depresszióban szenvedô fiatalok 30%-a használ valamilyen hangulatjavító szert. (1995) Az utóbbi években hazánkban is riasztó méreteket öltött a drogokkal való visszaélés (gyógyszerek, kábítószerek, inhalálással ható anyagok). Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint drog bármely anyag lehet, amely a szervezetbe kerülve módosítja annak egy vagy több funkcióját; használata nem gyógyító szándékú orvosi elôírással párosul; viselkedésváltozást, adagemelést és hozzászokást eredményez. A drog szó az ógermán „drogen” szóból származik. Jelentése „száraz” vagy „szárított”, és szárított gyógynövényeket értettek alatta. Az angol drug (kiejtése: drag) mindenféle kémiai készítményt jelent, legyen az gyógyszer, méreg vagy kábítószer. A kábítószerezés megelôzésében kiemelt szerepe van az oktatási intézményeknek, ahol napi kapcsolat van a pedagógusok és a tanulók között. Elsôsorban arra kell felhívni a tanulók figyelmét, hogy a kábítószerek az egyéni érzékenységüktôl függôen okozhatnak náluk – sok esetben visszafordíthatatlan – károsodást (a halálesetek száma 1995 és 1997 között 60%-al emelkedett), és fogyasztásukat a Btk. már az elsô esetben is bünteti. A Btk. 282. §-a így szól: „Aki a hatósági elôírások megsértésével kábítószert fogyaszt, vétséget követ el, és 2 évig terjedô szabadságvesztéssel büntethetô.” Az idegrendszerrel kapcsolatos problémák megbeszélésénél külön kell hangsúlyoznunk a drogok hatását az idegrendszeri folyamatokra. A magasabbrendû idegi tevékenységet is befolyásoló anyagok az egész személyiséget megváltoztatják, és így az egyén már nem ura önmagának. 1999-ben a kábítószerekkel kapcsolatos bûncselekmények száma Magyarországon 2860 volt. A gyógyítás nagyon nehéz és hosszadalmas.

Különbözô drogok képletei

A mák megsértett gubója

Ópiátok Az ópium a kábítószerek legôsibb tagja. A morfiummal együtt a mákgubó tejszerû anyagából állítható elô. Ez a tejnedv a nyers ópium, amely átlagosan 15% morfint, 5% narkotint, 1% kodeint, 1% papaverint, 0,55% tebaint és még további alkaloidokat tartalmaz. A morfint elsô növényi alkaloidként 1803-ban izolálta a német Sertumer. A heroin por alakú morfiumszármazék, melyet vagy felszippantanak, vagy injekciós tûvel adják be a vérbe. Mindháromra jellemzô, hogy súlyos testi és lelki függôséget okoznak. Túladagolásuk esetén a beteg légzésbénulásban hal meg. A legveszélyesebb szerek közé tartoznak. A kábítószereknél említett lelki függôség azt jelenti, hogy a szer utáni sóvárgás, fogyasztási kényszer alakul ki. A testi függôség kialakulása után már elvonási tünetek lépnek fel, ami kifejezett rosszullétekkel (hányás, hasmenés, láz, izomfájdalmak) jár, melyet csak újabb, növelt adaggal lehet megszüntetni. A tû használatánál nagy a fertôzésveszély: fekélyek, sárgaság, AIDS! Csáth Géza, Kosztolányi Dezsô unokaöccse, tüdôbetegsége miatti elkeseredésében nyúlt a kábítószeres fecskendô után. Ekkor már orvosként és sikeres íróként egyaránt ismert volt. Tíz évvel élte túl az elsô morfinadagot. Ópiumtanulmányában a következôket írja: „Az érzékeket és a szervezetet megrontja a gyönyör rettentô és áldott közvetítôje, az Ópium. Étvágy és fáradtságérzés – ezekrôl is le kell mondani. A szemek gyakorta könnyeznek, a fül zúg.” A központi idegrendszerben gátló hatást fejtenek ki: alkohol, bizonyos nyugtatók, altatók. Erôs testi és változó lelki függôséget alakítanak ki. Együtt adagolva halálos légzésbénulást okoznak.

44

Biosz8.indd 44

6/22/11 9:06 AM

Az idegrendszert stimulálók, hatásukat az adrenalin és a dopamin felszabadulásának fokozásával érik el: A kokain a kokacserje leveleibôl nyert kivonat. Fogyasztói a levelet rágják, vagy a kivonatot por alakban felszippantják, vagy intravénásan adják be maguknak. A kokainhasználók átlagéletkora 30 év, de gyakori a túladagolás miatti haláleset. A kokain az elsô Coca-Cola összetevôk között is szerepelt. Hatásai közül jellemzô a fokozott éberség, emelkedett hangulat. A Crack szintén kokainszármazék, amely kôtörmelékre emlékeztet. Errôl kapta a nevét is. Súlyos lelki függôség alakulhat ki, akár egy adag elszívása után. Tartós fogyasztásuk esetén májkárosodás, korai öregedés lép fel. Az amfetaminokat 1920-ban szintetizálták elôször. Fogyasztásuk emeli a vérnyomást, hiperaktivitást, emelkedett hangulatot, étvágycsökkenést okoz. A hatás lecsengése után gyakori az öngyilkosság, a depresszió. A lelki függôség hamar kialakul. Az Extasy (különbözô színû és nagyságú tabletták) és a Speed (fehér por), amfetaminszármazék, amely lelki függôséget okoz. Jellemzô hatásuk: a gátlások feloldása, érzékelési zavarok, melyet hosszantartó levertség, szorongás, étvágytalanság követ. Tartós fogyasztásuk máj- és vesekárosodást okozhat, és teljes testi hanyatlással jár. Az Extasy az agy limbikus rendszerében dopamint szabadít fel, és ez az életet is veszélyeztetheti. A hallucinogének közül a legismertebbek az LSD, a meszkalin, a pszilocibin és a phencyclidin (PCP). Inger nélküli érzeteket, víziókat váltanak ki. A tartósan ilyen szerekkel élôk többsége skizofréniában szenved. Az LSD az anyarozsban megtalálható alkaloid félszintetikus származéka, amely rövid idô alatt lelki függôséget alakít ki. Általában a szerrel átitatott apró kis itatóspapír-darabkák (ún.: bélyeg) formájában terjesztik. Hatása alatt – ami többnyire 12 órán át is eltarthat – érzékszervi csalódások, hallucinációk, az idôérzék megszûnése következik be. Súlyos lelki függôséget, ritkán maradandó idegrendszeri változást okozhat. A PCP hatása hosszan elhúzódó, mivel a zsírszövetben elraktározódik. Túladagolása halálhoz vezet. Kannabinoidok Az indiai kender (Cannabis indica) termôs egyedeibôl vonják ki a tetrahidro-cannabiolt. Ebbôl készül a marihuána és a hasis. A marihuánás

cigaretták erôssége változó. Rövid idô alatt kialakulhat a lelki függôség és a szervezet immunrendszere maradandó károsodást szenved. Hosszabb idô után az IQ csökkenése, memóriazavarok, impotencia, meddôség a legjellemzôbb következmények. Szerves oldószerek, inhalánsok A „szipuzás”, a ragasztók belélegzése a hetvenes években jelentkezett hazánkban, de még ma is használják kábító céllal, mert ez a legolcsóbb „anyag”. Következménye: részegségre jellemzô állapot, érzékcsalódások, émelygés, fejfájás, lelki függôség. Minden szervrendszert károsítanak. Nagyobb adagban máj- és vesemûködési elégtelenséget okoznak. Mit kellene tennünk, nekünk pedagógusoknak azért, hogy ne érezze úgy a ránk is bízott gyerek, hogy egyetlen menedéke a kábítószer? Hogyan lehetne elkerülni azt a sokszor jóvátehetetlen helyzetet, amikor tanítványaink a kábítószert választják? A kiváló gyermekpszichológus, Vekerdy Tamás azt javasolja, kéri, hogy beszélgessünk a gyerekekkel. Tudom, hogy kevés az idô, szorít a tananyag, de amikor egy gyerek nagyon szomorú vagy éppen túl agresszív, figyeljünk oda rá, és beszélgessünk el vele, és ha lehet, a szülôkkel is. Vekerdy Tamás egy elôadásában Goethét idézi: „Mi jobb mint a fény? A beszélgetés!” Mi fontosabb mint a tantervi fegyelem, a tantervi anyag idôre teljesítése? A gyermek, aki Ady szavaival: „.. az elevenség, az öröm, a jövôbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert ember, az igazán igaz Isten.” Nikotin Az idegrendszerben kis adagja izgat, nagy adagja bénít. Gyorsan lebomlik a szervezetben. Használatával testi és lelki függôség alakul ki. Az egyéb szervrendszerekre kifejtett káros hatásait a megfelelô egészségtani rész tárgyalja. A neurózis: Legfôbb tünete a szorongás, melynek következtében azután különbözô vegetatív panaszok is kialakulhatnak, szervi elváltozások nélkül (fejfájás, gyomorproblémák, szívtáji panaszok). Kialakulásában a konfliktuskezelési módszerek hiánya, a feldolgozásukra való képtelenség jellemzô. Megelôzésében nagy szerepe van azoknak a szituációs játékoknak, beszélgetéseknek, amelyek segítenek a fiataloknak a konfliktus kezelésében, feldolgozásában és empátiás képességük fejlesztésében.

45

Biosz8.indd 45

6/22/11 9:06 AM

Anorexia nervosa – pszichés eredetû étvágytalanság: A statisztikák szerint ezen betegek száma különösen a serdülôk és a fiatal felnôttek körében növekszik. Jellemzôi: az elhízástól való félelem, a testsúly legalább 15%-kal eltér az ideálistól, a menstruációs ciklusok kimaradása, az állandó diéta, illetve koplalás. A beteg kövérnek tartja magát, ezért gyakran hashajtókkal, vízhajtóval és hánytatással igyekszik gyorsítani a fogyását. Ennek súlyos következményei lesznek: felborul a szervezet sav-bázis egyensúlya, a máj zsíros elfajulása és szívritmuszavarok lépnek fel. A betegség története a középkorra nyúlik viszsza, amikor az éhezô szentek vallásos indíttatásból visszautasították az ételt. Bulimia – farkaséhség, farkasétvágy: Mértéktelen evések és hánytatások váltogatják egymást. A beteg a belsô feszültségét hatalmas mennyiségû étel elfogyasztásával próbálja levezetni. Ezt azonban bûntudat és undor követi, ezért erôlteti a hányást, ami egyre könnyebben megy. Az állandó hányások következtében a szájba jutó gyomorsav miatt a fogak belsô felszínének zománcrétege gyorsan tönkremegy, ami a fogorvosnak feltûnhet. Az elôzô betegséggel szembeni különbség, hogy a beteg itt tartja a testsúlyát. Már az ókorban élt szibariták a mértéktelen evések után hánytatással oldották meg, hogy folytathassák a lakmározást. Amennyiben a táplálkozással kapcsolatos kóros késztetéseken a meggyôzés és az önkontroll nem segít, szakemberhez: pszichológushoz, pszichiáterhez kell fordulni. A pánikbetegség egy szorongásos kórkép. A testi tünetei nagyon változatosak, és van, amikor spontán el is múlnak. A felmérések szerint hazánkban a nôk 5%-át, a férfiak 3-4%-át érinti. Elôfordulhat légszomj érzése, szédülés, heves szívdobogás, remegés, ideges hasmenés, zsibbadás, halálfélelem stb. Három altípusát különböztetik meg, amelyek különbözô agyterületekhez kapcsolhatóak. A spontán pánik az agytörzsi légzôközponttal van kapcsolatban. Annak fokozott oxigén- és szén-dioxid-érzékenysége váltja ki. A másik, az úgynevezett elôrevetítô szorongásos roham kialakulásában az ôsi limbikus rendszernek van szerepe. A kognitív, gondolati pánik esetében a prefrontális lebenyé a fôszerep. Ez a gondolkodásért, döntésekért felelôs agyterület.

Az agy metszeti képe

A betegség gyógyszeres, illetve pszichoterápiás kezeléssel nagyon jó arányban gyógyítható. A testi-lelki egészség együttes megôrzése a fontos, hiszen a lelki problémák elôbb-utóbb a test mûködésében is zavart keltenek. Sajnos, hiába bizonyította ezt már a tudomány. Az emberek többsége számára csak a külsôségek fontosak, a lélek szépségével, épségével csak kevesen törôdnek. Fáy András tanmeséje szerint 1820-ban sem volt ez másképpen. „Egy festô ezt a tanácsot adá már kitanított fiának: – Fiam! A vakot profilba, a púpost szemközt arccal, a sántát táncolva, a vereshajút sipkába fesd; egyszóval arra ügyelj, hogy festetôidnek testi hibáikat elfedezni törj; de a dölyfös, az álnok, a buja vonásokat bátran meghagyhatod, amint az eredetiben találod ôket; mert az egész életemben tapasztaltam, hogy az ember, egy testi fogyatkozást tíz lelkinél inkább szégyenl.”

Fáy András

46

Biosz8.indd 46

6/22/11 9:06 AM

Az anyagcsere hormonális szabályozása A belsô elválasztású mirigyek által termelt hormonok, felépítésük alapján kétfélék lehetnek: aminosavakból felépülô polipeptidek vagy szteránvázat tartalmazó szteroidok. Az emberben két lebenybôl álló agyalapi mirigy (hipofízis) egy nyéllel kapcsolódik a hipotalamuszhoz. Az utóbbival együtt szoros kapcsolatban van az idegrendszerrel. A mirigy hátsó lebenye nem termel hormont, hanem a hipotalamuszban képzôdött hormonokat tárolja, és ezekkel befolyásolja a folyadékháztartást (antidiuretikus hormon), a vérnyomást (vazopresszin) és a zsigerek (pl.: méh) izomösszehúzódását. Az elülsô lebenyben termelôdô hormonok serkentô hatásúak: növekedést, pajzsmirigymûködést, mellékvesekéreg mûködését, nemi mirigyek mûködését, tejelválasztást serkentik. A tobozmirigy eredetét az ôsi fejtetôi szemre vezetik vissza. Hormonja a melatonin, amely a bioritmust szabályozza. A melatoninból éjszaka 100-szor annyi termelôdik, mint nappal. Amikor kevesebb a napsütés, a fény (ôsszel, télen) hajlamosabbak vagyunk az álmosságra, lehangoltságra, depresszióra. Újabban nagy reményeket fûznek az alvászavarral küzdô emberek melatoninszármazékkal történô kezelésére, sôt kikiáltották a fiatalítás hormonjának is. Azt feltételezik, hogy a melatonin a nemi érést lassíthatja. Ugyanis megfigyelték, hogy a tobozmirigy tumoros megbetegedése a serdülés idô elôtti megjelenését okozza. Egyes kutatók szerint az elektroszmog (a természetes elektromágneses mezôk, mesterséges elektromágneses mezôk és elektrotechnikai berendezések hozzák létre) gátolja az éjszakai melatoninszintézis növekedését. A pajzsmirigyben három, illetve négy jódatomot tartalmaznak az aktív hormonok: a trijód-tironin és tetrajód-tironin vagy tiroxin. Az anyagcsere-folyamatok fokozása révén növelik az oxigénfelhasználást, a zsírok és fehérjék lebontását, valamint az idegrendszer normális mûködéséhez is szükségesek. A mellékpajzsmirigy fô hormonja a parathormon, ami a csontokból a vérbe juttatja a kalciumot, fokozza a vesékben a kalcium visszaszívását és a D3-vitamin képzôdését.

A mellékvese kéregállományának aldoszteron nevû hormonja a vér és a sejtek nátrium- és káliumtartalmát befolyásolja. Azok a hormonok, amelyek közül a legismertebb a kortizol, a szénhidrát-anyagcserét szabályozzák, gyulladáscsökkentôk, valamint az immunrendszer mûködését gátolják. A szexuális mûködésre egy harmadik hormoncsoport van hatással: a férfias jelleg kialakításában van szerepük. Az utóbbi két hormoncsoport termelôdését az agyalapi mirigy hormonjai befolyásolják. A mellékvese velôállományának hormonjai az adrenalin és a noradrenalin. A szimpatikus idegrendszer mûködését fokozzák. Egyéb hormontermelô szervek: Vese: bizonyos sejtjei termelnek egy renin nevû hormont, amely szerepet játszik a vérnyomás alakulásában. Termel egy eritropoietin nevû hormont is, amely serkenti a csontvelôi vérképzést. Ennek következtében növekszik a keringô vér vörösvérsejtszáma, ami az oxigénszállítás növelésével javítja a teljesítményt. Rekombinációs technikával elôállítják mesterségesen is, amely súlyos vérszegénységgel járó betegségeknél életmentô lehet. Szív: a bal pitvarban termelôdik a nátriumürítô faktor, amely a vesében fokozza a nátrium kiürülését. Gyomor-, bélrendszer: A szomatosztatin nevû hormon, az emésztônedvek termelôdésén kívül különbözô hormonokra is gátlólag hat. A gasztrin fô feladata a gyomorsav termelôdésének fokozása. Kolecisztokinin: hatására fokozódik a hasnyál termelôdése és az epehólyag összehúzódása. A szekretin az emésztônedvek termelésfokozásán kívül hatással van az inzulinképzôdésre is. Enteroglukagon: fontos szerepe van a bélmûködésben és a tápanyagok felszívódásában. Az endorfinok az agysejtek által termelt úgynevezett „boldogsághormonok”. Szerepük van a fájdalomcsillapításban és az érzelmi reakciókban. Testi erôfeszítés hatására több termelôdik. Ez is közrejátszik abban, hogy a sportolás vagy elmerült fizikai tevékenység közben nem veszünk tudomást esetleges sérüléseinkrôl.

47

Biosz8.indd 47

6/22/11 9:06 AM

A hormonális szabályozás zavarai A szervezet hormonális mûködésének vizsgálatában nagy szerepe van az izotópos vizsgálatoknak. A növekedési hormon felnôttkori túltermelôdése okozza az akromegáliának nevezett betegséget, ami a szervmegnagyobbodásokon kívül, gyakran együtt jár látótérkieséssel. A hátsó lebeny antidiuretikus hormonjának elégtelen termelôdése nagymértékû folyadékürítéssel jár. A mellékpajzsmirigy fokozott mûködésének a csontokban keletkezô üregek és visszatérô vesekövesség lehet a következménye. Csökkent mûködés esetén izomgörcsök, légzési problémák (légzôizmok görcse) lépnek fel, a vér kalciumszintjének csökkenése következtében. A mellékvesekéreg anyagcserehormonjainak túlzott termelôdésérôl árulkodik a vér káliumszintjének csökkenése és a vérnyomáscsökkentôkkel nem befolyásolható magas vérnyomás. Érdekes módon a mellékvesevelô csökkent mûködése nem okoz tüneteket. A cukorbetegséget elôször a XVII. sz. közepén írták le. Viktória királynô orvosa következtetett elôször arra, hogy a hasnyálmirigyben felfedezett apró kristályok szerepet játszhatnak a betegségben. Elképzelését Németországban igazolták, ahol eltávolították egészséges kutya hasnyálmirigyét és az állat cukorbajban elpusztult. Ez arra mutatott,

hogy a hasnyálmirigybôl valamilyen anyag jut a vérbe, amely megakadályozza a betegség kialakulását. A keresett anyagot elôször két kanadai orvos vonta ki hasnyálmirigybôl, és azt beteg kutyába befecskendezve, az állat tünetmentessé vált. Késôbb saját magukon is kipróbálták, nem tudva, hogy a túladagolás az életükbe is kerülhetett volna. 1922-ben egy cukorbeteg, haldokló fiatalember a kivonattal kezelve, pár nap múlva elhagyhatta a kórházat, habár továbbra is injekciókra szorult. A felfedezésért a két orvos: Frederick Banting és Charles H. Best, 1923-ban Nobel-díjat kaptak. A szabályozás összefoglalása A munkafüzet III. feladatánál a második rajzon a mozgás és a légzés szervrendszerét egyaránt meg lehet nevezni. A IV. feladatban: az emésztôszervrendszer mûködésére hatással vannak: b, e, g; – a légzést befolyásolja: f, g; a mozgás szervrendszeréhez írható: c, d, h; a kerigés szervrendszerére hatással van: e, g; a kiválasztást befolyásolja: b, i. Az V. feladatnál: emésztés: 1, 2, 3; légzés: 1, 2; mozgás: 1, 3, 4; keringés: 2; kiválasztás: 1, 3; (Ahol elôfordul harántcsíkolt izom, annak mûködtetését meg tudjuk tanulni, és így az agykéreg is szabályozza mûködését. Pl.: végbél záróizma.)

Az ember szaporodási szervrendszere A hímvesszôt vékony bôr borítja, amely elöl visszahajlik: ez a makk. A vékony bôr alatt laza kötôszövet van. A hímvesszôben lévô barlangos testek, amikor megtelnek vérrel, a hímvesszô megmerevedik. Ez az erekció, amely nagyrészt agykérgi hatásra történik, a látás, tapintás, érzéki gondolatok, szexuális helyzetek elképzelése következményeként.

Bekövetkezhet a merevedés mechanikai hatásra is, amikor a felszaporodott ondó vagy a telített húgyhólyag nyomja a merevedést elôidézô idegvégzôdéseket. Ez az oka legtöbbször az éjszakai merevedéseknek is. Szexuális jellegû álom hatására éjszakai magömlés is bekövetkezhet.

48

Biosz8.indd 48

6/22/11 9:06 AM

Az ember szaporodása A megtermékenyítés megtörténtével elindul a barázdálódás. Az elsô két hétben kialakul az embriópajzs és a három csíralemez. Az ez idô alatt ható teratogén anyagok általában elpusztítják a zigótát (spontán vetélés). A 3–8. héten a szervek kialakulása, növekedése történik meg. Ebben az idôszakban a külsô ártalmak (vírusok, gyógyszerek, kábítószerek) súlyos fejlôdési rendellenességeket okozhatnak. A magzati szakasz a 9. héttôl a születésig tart. Ez alatt folyik a szervek érése, amelyet az alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, vérellátási zavarok rendellenessé tehetnek. Az idegsejtek keletkezésében és a kapcsolatok kialakulásában a legkritikusabb idôszak a 2–3. magzati hónap. A külsô hatásokra (rubeola, röntgensugárzás) ekkor a legérzékenyebb az idegrendszer. A magzati élet 3–7. hónapjában keletkezik a legtöbb idegsejt, melyek száma így eléri a felnôtt agyra jellemzô átlagot. A második kritikus idôszak a magzati élet 7. hónapjától a gyermek második életévéig tart. Ekkor történik a gliasejtek szaporodása és az idegrostok velôhüvelyének kialakulása. A nem megfelelô táplálkozás miatt is elmaradhat ekkor az agyfejlôdés, és ez visszafordíthatatlan károsodás. Mindkét nem testi sejtjei két-két ivari kromoszómát tartalmaznak (XX, XY). Az XX variáció esetén azonban, az egyik X kromoszóma inaktiválódik. Az Y kromoszóma nagyon kevés gént tartalmaz. A herék kialakulását regulátor génje szabályozza. A nagy méretû X kromoszóma az összes genetikai anyag 5%-át tartalmazza. Sok génje olyan enzimeket határoz meg, amelyek a nemtôl függetlenül szükségesek a szervezet mûködéséhez. Viszont egy olyan gént is hordoz, amely a hím jellegek kialakításában is irányító szerepet játszik. Ugyanis a test valamennyi sejtjén, a herék termelte tesztoszteront érzékelô receptorok kialakulását, ez a gén határozza meg. Ha az X kromoszómának ezt a génjét mutáció éri, a genetikailag és ivarmirigyei (gonádok) szempontjából hím

egyed is nôi jellegeket mutat, mivel receptorok hiányában a tesztoszteron nem tudja kifejteni hatását. Ezt a rendellenességet tesztikuláris feminizációnak nevezzük. Az ivari kromoszómáknál ugyanúgy elôfordulhat a triszómia jelensége, mint ahogy a testi kromoszómáknál. Az XXX és az XYY variáció elôfordulása esetén általában az ivarsejtképzôdés zavara jellemzô, bármennyire „bomba” nô és „szuper” férfi a megjelenés. A Klinefelter-szindróma (XXY) férfiaknál fordul elô, akikre ennek következtében az interszexuális bélyegek megjelenése, sterilitás és a csökkent intelligenciaszint jellemzô. A monoszómia a nôknél az úgynevezett Turner-szindróma (X0) formájában jelenik meg. Ebben az esetben általában hiányoznak a belsô nemi szervek (méh, petefészek). Az Y0 monoszómia életképtelen. Elôfordul, hogy a nemiség három szintje: biológiai, pszichés, szociális, nincs egymással szinkronban (Pl.: transzvesztiták). A szexuális viselkedés zavarai: a homoszexualitás kialakulásában a hajlamosító tényezôkön kívül, a pszichés és szociális okok is szerepet játszanak. Fetisizmusról beszélünk, amikor egy tárgy (legtöbbször ruhadarab) vagy a másik nem – egyébként közömbös – testrésze hat nemi ingerként. Voyeurizmus (voájörizmus) vagy szkoptofilia esetében, mások szexuális életének titkos megfigyelése vagy pornográf képanyag okoz kielégülést. Szadizmus: a testi-lelki kínzások nézése vagy végzése szexuális élvezetet okoz. Mazochizmus: a kínzások elviselése adja a szexuális élményt. Szadómia: csak bizonyos állatfajjal történô közösülés okoz szexuális élvezetet. A hímivarsejtek fejlôdésének nem kedvez a nagy meleg. Ezért a forró fürdô, a szoros és meleg nadrág idôlegesen gátolhatja fejlôdésüket, mozgásukat. A szervezeten kívüli megtermékenyítéssel (lombikbébiprogram) az elmúlt 20 év alatt a világon 300 ezer gyermek született.

49

Biosz8.indd 49

6/22/11 9:06 AM

A nemi hormonok Az agyalapi mirigynek két olyan hormonja van, amely az ivarmirigyek hormontermelését szabályozza: a tüszôérlelô (FSH) és a sárgatestserkentô (LH). Nôknél a petefészkek növekedését és a bennük termelôdô ösztrogének felszabadulását serkentik. Nevüket a petefészek mûködésével kapcsolatban kapták, pedig a férfiaknál is jelentôs a hatásuk: a szaporító szervrendszer érésére és a here hormonjainak elválasztására. Az FSH a herecsatornák fejlôdését serkenti, valamint szükséges a spermiumok képzôdéséhez is. Az LH fokozza a férfi nemi hormonok, az androgének termelôdését. Az FSH és az LH már a tízhetes magzat agyalapi mirigyállományából kimutatható. A fiúknál a pubertás jeleként az LH és a tesztoszteronszint fôleg éjszaka megemelkedik. Késôbb a hormonok szintje már nappal is pulzáló jellegû ingadozást mutat. A lányoknál végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az ivarmirigyek megfelelô ösztrogéntermeléséhez szintén pulzáló LH szint szükséges. A petefészekben termelôdô ösztradiol és progeszteron feladata a menstruációs ciklus és a magzat fejlôdésének biztosítása. A méhlepény HCG (humán corion gonadotrop) nevû hormonjának szerepe van abban, hogy az anya immunrendszere jól megfér az eltérô magzati immunrendszerrel. Egy másik méhlepényhormon a HPL (humán placentáris laktogén) a magzat fejlôdéséhez nélkülözhetetlen anyagcsere-folyamatokra van hatással. A terhességi próbák is a HCG kimuta-

tásán alapulnak. Különbözô terhességi gyorsteszteket lehet vásárolni a gyógyszertárakban. A HCG-t teljesítményfokozás céljából használják sportolók, annál is inkább, mivel kimutatása még jelenleg bizonytalan. Anabolikus hatását a tesztoszteron-elválasztás serkentésén keresztül fejti ki. Az androgének közül a tesztoszteron a legfontosabb, amely nagyrészt a herékben termelôdik, és a hím nemi mûködés szabályozója. Az egyik legújabb módszer a nyálból történô szabad hormon meghatározása, mivel kiderült, hogy ez a mennyiség közel azonos a vérkeringésben jelenlévôvel. Leggyakrabban a tesztoszteront határozzák meg ezzel a módszerrel. A tesztoszteront stresszhormonnak tekintik, ugyanúgy, mint a mellékvesében termelôdô kortizolt. Különbözô kutatásokat végeztek és végeznek a hím nemi hormon szintjének változásával kapcsolatban. A hormon mennyisége ugyanis befolyásolja a magatartást. Az USA-ban történt kutatások szerint a legmagasabb hormonszintet a kábítószert vagy alkoholt fogyasztó férfiakban mérték. Magas volt még azoknál is, akiknek valamilyen konfliktusuk volt az igazságszolgáltatással vagy házastárssal. Egy másik vizsgálat során a depressziós betegek közül azoknak a tesztoszteronszintje volt tartósan nagyon alacsony, akik öngyilkosságot kíséreltek meg. Ismeretes, hogy a szexuális vágyért is a tesztoszteronszint a felelôs.

50

Biosz8.indd 50

6/22/11 9:06 AM

Az élet szakaszai I. A szakirodalomban olvasható terhes szó mellett a magyar nyelvben változatos elnevezések állnak rendelkezésünkre. A másállapot, áldott állapot, várandós szóhasználat felel meg igazán a gyermekvárásnak. Használjuk felváltva a különbözô megnevezéseket, élve anyanyelvünk csodálatos változatosságával. „Jár szemem a terhes kicsi nôn s azt gondolom, itt megy a jövôm. Visz tovább egy népet: eltakart csempészárúképp hoz egy magyart. …………………… Jár szemem a kedves kis anyán s azt gondolom: itt megy a hazám. …………………………. Benne él talán, ki engemet holtomban is meg-meg emleget! Gondom, hitem, eszmém talaja, öröklétem vagy te, kis anya. (Illyés Gyula: Szekszárd felé – részlet) A terhesség utolsó harmadában a magzati vörösvérsejtek átjuthatnak az anyába és immunreakciót válthatnak ki, ha az anya Rh-negatív és a magzat Rh-pozitív. Az anya immunrendszere idegenként kezeli és feloldja a magzati vörösvérsejteket. Mivel az anyai antitestek (anti-D) is átjuthatnak a magzatba, az ott lévô vörösvérsejtekre is

veszélyesekké válnak (erythroblastosis fetalis). Az elsô terhesség esetén már nincs idejük nagyobb bajt okozni, de a következô alkalommal már a korai idôszakban elkezdôdik az anyai antitest-termelôdés az embrió ellen. Orvosi kezeléssel elkerülhetô ez a probléma. Az anyai szervezet érzékenyítése akkor is megtörténhet, ha a másállapot nem végzôdik szüléssel. A várandós anyák alkoholfogyasztása különösen veszélyes a születendô gyermekre nézve. 1968-ban figyeltek fel elôször a magzati alkoholszindrómára, ami kisfejûséggel, szem- és szívfejlôdési hibákkal járt. A spontán vetélés, a koraszülés, a magzat nem megfelelô fejlôdése a vizsgálaKismama tok tanúsága szerint, az alkoholizáló kismamák körében 5-6%-kal gyakrabban fordul elô. A dohányfüstben található szén-monoxid hatására nem lesz megfelelô a vér oxigénszintje, ami az agy fejlôdését érzékenyen érinti. A benne lévô nikotin a méhlepény ereit károsítja, a többféle aromás szénhidrogén pedig késôbb jelentkezô rendellenességekhez vezet. Ezek daganatképzôdésben, illetve magatartási (szexuális) zavarokban mutatkoznak meg. Több mint kétszer annyi asztmás gyereket találni abban a csoportban, ahol mindkét szülô dohányzik. A kábítószerek közül a kokain bizonyítottan csökkenti az agy súlyát, és a vesékben, ivarszervekben, bélben, idegrendszerben hoz létre fejlôdési hibákat. Napjainkban arra is van lehetôség, hogy valaki az otthonszülés mellett döntsön. A családias körülmények biztosítására egyre több kórház szülészeti osztálya törekszik. Bent lehet a szülésnél a férj vagy akit a kismama szeretne. 51

Biosz8.indd 51

6/22/11 9:06 AM

Az 1998. július 1-én hatályba lépett egészségügyi törvény 11. § 5. pontja kimondja: „A szülô nônek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követôen pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ô vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.” A szülési fájdalomcsillapítási lehetôségek sokfélesége (akupunktúra, hipnózis, gyógyszeres, helyi érzéstelenítôk) ellenére hazánkban a szülô nôk 5%-a részesül fájdalomcsillapításban. Ezzel a világban az utolsók között vagyunk. Az újszülött anyatejes táplálása a legideálisabb. Az anyatej a tápértéke mellett véd a fertôzésektôl, csökkenti számos betegség kialakulásának a kockázatát. Vizsgálatok igazolták, hogy azoknak a koleszterinszintje alacsonyabb, akiket legalább 6 hónapos korig vagy tovább, anyatejjel tápláltak. Ugyanis az anyatej magas koleszterinszintjénél fogva, elôsegíti a koleszterin lebontásához szükséges enzimrendszer kialakulását. Az újabb kutatások kimutatták, hogy ha az anya a terhessége idején dohányzik, szívgyógyszereket, illetve hormontartalmú készítményeket szed, a magzatnál fokozódik a jobb agyfélteke dominanciája és ezzel együtt a balkezesség valószínûsége. Ezeknél a gyermekeknél fokozottabban fennáll az allergia és az asztma kialakulása. A táplálkozás mellett a csecsemôk megfelelô ápolása is nagyon fontos a gyermek egészséges fejlôdéséhez. A hovatovább ökológiai gondokat okozó eldobható pelenkák egészségügyileg sem problémamentesek. Ugyanis a légmentesen záró mûanyagban szinte üvegházban van a kisbaba teste. A vizeletben lévô baktériumok pár óra elteltével ammóniát szabadítanak fel, és a vizelet hatására a pelenkából is vegyszerek oldódnak ki. Ezzel a maró párával érintkezik a baba bôre. Az olcsóbb pelenkákból sokszor kiválik a szilikon, kis zselégolyócskák formájában. Ez a bôrt irritálja, sôt felszívódva mérgezô. A textil nadrágpelenkák nem csak egészségesebbek, de a veszélyeshulladék-hegyeket sem növelik. Az újszülöttek fényképe vagy a szülést bemutató videofilm, még a látszólag közömbös kamaszokat is meghatja. Az érzelmi nevelés lehetôsége ezeknél a témáknál fokozott módon adott, és ne

szalasszuk el ezeket az alkalmakat! A következô verset fel szoktam olvasni a gyerekeknek, mondván, hogy valamikor az ô édesanyjuk is így várta érkezésüket. Beney Zsuzsa: Anya dúdolja Azt kérdezed tôlem Hogyan vártalak? Mint az éjszakára fölvirrad a nap, mint a délutánra, jô az alkonyat, mint ha szellô jelzi a förgeteget – ezer pici jelbôl tudtam jöttödet. Mint tavaszi reggel, a nap sugarát, fagyos téli este jégcsap csillagát mint az alma ízét tejet, kenyeret – pedig nem is láttalak még, úgy ismertelek. Mint fény az árnyat záport a virág, mint patak a medrét, madarat az ág, mint sóhajos nyári éjjel a fák az eget – mindenkinél jobban téged így szerettelek.

Kisgyerek

52

Biosz8.indd 52

6/22/11 9:06 AM

Az élet szakaszai II. Nekünk, tanároknak sem szabad elfelejtenünk, hogy „A gyermekkor állapot. S ahhoz, hogy olyan felnôtté váljon valaki, aki számára kincs lesz majd gyermekkorának szûk határú, de mégis egyre táguló világa, olyan emberekre van szüksége, akik ôt annak tudják tekinteni, ami. Vagyis elfogadják gyermeknek.” (Korzenszky Richárd) A serdülôkorra jellemzô sajátosságokhoz a gyerekek is szívesen mondanak adalékokat. Az osztályfônökkel elôre megbeszélve, nagyon hasznos, ha ezt a témát folytatják a következô osztályfônöki órán is. Személyiségjegyeik önvizsgálatához jól lehet használni a Kamaszkapaszkodó címû könyvet. Az ifjúság és a szerelem együtt járó fogalmak. Az érzést nagyon nehéz megfogalmazni, de a gyerekek nagyon eredeti dolgokat tudnak mondani. „A kíváncsiság, nyugtalanság, szánalom, ajándékozási vágy – nem szerelem! A szerelem egyszeri és szent titok. Lényege a szeretet. Ha ô vezet, elôbb-utóbb rátalálsz arra, aki keres…” (Mezei Mária: Köszöntô köszönet – részlet) Érdemes szép szerelmes verseket elôre a faliújságra kitenni, és a gyerekeket megkérdezni, hogy melyik tetszett legjobban. Bizony régen is megtalálták a módját a szerelmesek, hogy együtt lehessenek. Egy tréfás, század eleji találós kérdést nehezen lehet ma már megfejteni. „Várj virág, várj! Világ elmúlásáig, Két élô fának eldôléséig, Ott megtalálsz, Ahol a száraz a nyerset tartja” Azaz: az egyik szerelmes inti a másikat, hogy várakozzék, amíg beesteledik, a két öreg elalszik, és majd megleli az ágyon. Az idôskor majd az aggkor és az elmúlás kapcsán utaljunk halottainkra, a halálra, ami az élet tartozéka. Hazánkban is létrejött már a „hospis” mozgalom, melynek fô célkitûzése, hogy az emberhez méltó elmúlást, eltávozást megkönnyítse a rászorulóknak. Az említett mozgalom elindítója Polcz Alen pszichológus, akinek újra kiadott könyvét (Meghalok én is?) ajánlom a kedves kollégák figyelmébe! A halottak napjához közeli osztályfônöki órán

is folytatható a téma, amennyiben az osztályfônök is partner ebben. A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap a halottak emléknapja. Elôtte való este fényárban úsznak a feldíszített temetôk, ami azt szimbolizálja, hogy az elhunytak számára az örök világosság ragyog. A halottakról való megemlékezést a Cluny-i bencés szerzetesek terjesztették el a X. században. „Öregség, bölcs fegyelmezôje vérnek, taníts meg, hogy Csendemhez csendben érjek. Ne ingerelj panaszra vagy haragra, Hangoskodóból halkíts hallgatagra. Ne legyek csacska fecskéhez hasonló, Ritkán hallassam hangom, mint a holló. A közlékenység kútját tömd be bennem, Karthauzi legyek a cella – csendben. Csak bukdácsoló patakok csevegnek, Folyók a torkolatnál csendesednek. Ments meg zuhatag-szájú emberektôl, Könyvekbe plántált szó-rengetegektôl! Csak gyökeres szót adj. S közel a véghez, Egy pátosztalan, kurta szó elég lesz, A túlsó partot látó révületben A „Készen vagy? – ra ezt felelni: – Készen.” (Áprily Lajos: Kérés az öregséghez)

Temetô

53

Biosz8.indd 53

6/22/11 9:06 AM

A szaporodás egészségtana A férfiak heretájéki duzzanata esetén a fájdalom olyan mértékû lehet, hogy a herezacskóhoz hozzáérô fehérnemût is nehéz elviselni. Az ondóvezeték fejlôdési hibája következtében ugyanis a here megcsavarodhat a tengelye körül. Ha a comb belsô felszínén végighúzunk egy tompa tárgyat, az izom összehúzódik és ennek következtében az azonos oldali herezacskó megemelkedik (kremaszterreflex). Herecsavarodás esetén ez a reflex nem mûködik. Mivel a csavarodás következtében a here erei elzáródhatnak, azonnali mûtétre van szükség. Duzzanatot és fájdalmat okozhat a heregyulladás is, mely kialakulhat különbözô kórokozók (baktériumok, vírusok, pl.: mumpsz) hatására. Hereduzzadást okoz, ha folyadék halmozódik fel a savós hártyák között. A csecsemôknél ezt nem szükséges kezelni, mert kinövik a rendellenességet. Amennyiben ez nem következik be, vagy felnôttrôl van szó, a mûtét hoz teljes gyógyulást. Amikor a here vénás ereinek fala túlzottan kitágul, általában szintén duzzanat keletkezik.

Azonban akkor is orvosoltatni kell az elváltozást, ha az tünetmentes. Ugyanis a férfi meddôség 30%-ának ez a rendellenesség áll a hátterében. A herecsatornácskák elzáródásából eredô hólyagszerû kitüremkedést is célszerû mûtéttel eltávolítani, még akkor is, ha nem okoz panaszt. A gennykeltô baktériumok a mellékherét is megbetegíthetik. A beteg lázas és húgycsôi váladékozástól szenved. Megfelelô gyógyszeres kezeléssel 2-4 hét alatt gyógyul. A daganatos megbetegedések kezdeti szakaszukban semmi problémát nem okoznak. Akkor derül rájuk fény, amikor tapinthatóvá válnak. A jóindulatúakat is mûtéttel kell eltávolítani, mert nem fejlôdnek vissza. A hererák leggyakrabban a herecsatornák hámjából indul ki. A férfihormont termelô Leydig-sejtekbôl kiinduló rák, az esetek 30%-ában az emlôk kóros megnagyobbodásával jár. A mûtét utáni kemoterápiás és sugárzásos kezelés hatására a betegek túlélése több mint 90%-os. A méhlepénynek is lehet rosszindulatú daganata (choriokarcinóma), amely elôfordulhat nem terhes nôknél, sôt még férfiaknál is. Ugyanis a szervezetben terhesség nélkül is lehetnek olyan sejtek, amelyekbôl például a petefészekben is kialakulhat ez a daganat. Szerencsére a sejtosztódást gátló gyógyszerek nagyon hatékonyan pusztítják ezeket a sejteket, és 95%-os a gyógyulás valószínûsége. A kórokozók közül nagyon alattomos a klamídia baktérium. Ugyanis nôknél, a bôvebb hüvelyi folyáson kívül különösebb problémát egy ideig nem okoz. Viszont késôbb a méhnyak és a petevezeték gyulladása következik be, ami akár meddôséghez is vezet. A terhes nôknél pedig a magzatburok megbetegítése révén koraszülést okozhat. Férfiaknál a húgycsô és a mellékhere gyulladását okozza. A felmérések szerint a Gardnerella vaginalis nevû baktérium a nôk felénél megtalálható. Nem mindig okoz tüneteket, mivel a hüvely tejsavat termelô baktériumai megakadályozhatják az elszaporodását. Amikor hüvelygyulladást okoz, a hüvelyfolyás halszagú és a nemi szerveken viszketést idéz elô. A terhesség alatt magzatburokgyulladást, magzatburok-repedést okozhat.

A here metszeti képe

54

Biosz8.indd 54

6/22/11 9:06 AM

A trichomonász nevû egysejtûvel a nôket általában a férfiak fertôzik meg, mivel náluk nem okoz tüneteket. Néha elôfordul, hogy a meleg vizû strand a fertôzés forrása. Tünetei nôknél: bô, sárgás-zöldes színû, édeskés szagú folyás. A fehér, túrószerû hüvelyváladék gombás fertôzôdésre utal (kandidiázis). Nemcsak nemi kapcsolatban, hanem fertôzött bôr és víz útján is terjedhet. A fertôzött párt a gyógyszeres kezelés az említett kórokozók mindegyikétôl megszabadítja, de vigyázni kell, hogy ne következzen be újrafertôzôdés. A mûvi terhességmegszakítások száma sajnos napjainkban is rendkívül magas. „…az egész világban a törvényes abortuszok során esztendônként több életet oltanak ki, mint a II. világháború éveiben. …ez idô szerint Magyar-

országon naponta átlag 220-240 életet. Az ötvenes évek közepe óta mintegy hatmilliót. Ez utóbbi erôszakos halálvalutában átszámítva 75 Hirosima, 300 mohácsi vész. …A Szegedi Orvostudományi Egyetemen végzett felmérések szerint átlagosan minden nyolcadik tizenévesen végzett mûvi terhességmegszakítás kismedencei gyulladáshoz és következményeként gyakran végleges meddôséghez vezethet. …Az utódnemzedék apadása – 1958 óta átlagosan – évente két Mohács békeidôben, törökök nélkül…” (Fekete Gyula) „A nemzetet elpusztítani nem lehet, a nemzet csak önmagát pusztíthatja el.” (Széchenyi István) Az abortusz esetleges testi szövôdményei mellett a nem kevésbé veszélyes lelki megrázkódtatásokkal is számolni kell.

Fertőző betegségek Mottó: „A fölfedezésekért nem kizárólag a fölfedezôt, hanem az új ismeretet ismertté tevô személyt is megilleti az érdem.” (Darwin) Az influenza jellemzô tüneteirôl a költô, Szabó Lôrinc a következôket írta orvosához és barátjához (Tompa Kálmán), 1954. október 10-én írt levelében: „…megint leütött az (elsô) influenza. Lázam nincs, hôemelkedés is csak 7,2-ig bátortalankodott föl az üveglépcsejében. De azért szörnyen kínoz ez a förtelem, szigonyokkal szaggat, ahogy tegnapelôtt még a torkomat és a garatomat nyúzta vérespirosra és tartotta sóban-paprikában. Ez volt a legrosszabb: amíg ki nem tört! Hû, de dagadt a fejem, de lötyögött benne a sajgó, megolvadt ólom, ahogy mozdulatonkint mozdult és csapódott hozzá, mint valami fájdalomtenger, a koponyám belsô…barlangfalához, miközben le mellig, a szív alá hasgatott minden rázkódtatás, minden köhintés; pedig az volt sok! …Mondom neked, ha a lelkiismeret úgy tudna gyötörni, ahogy a kezdeti influenza, kevesebbet bûnözne az emberiség.” A tbc-t, amely napjainkban sajnos újra egyre gyakrabban üti fel a fejét, a XX. század elsô felében „morbus hungaricus”-nak is nevezték. Ebben a betegségben szenvedett Tóth Árpád (1886–1926)

is, a magyar líra kiváló képviselôje. (Rajta kívül még sok híres ember: Moliére, Csehov, Goethe, Paganini, Chopen és Modigliani). Ebben az idôben már felfedezte Robert Koch a fertôzés kórokozóját, de az ellene ható gyógyszerek felfedezése még váratott magára. Így csak a tüneti kezeléssel próbálkozhattak az orvosok. A Magas-Tátra egyik szanatóriumának visszatérô vendégeként vetette papírra Tóth Árpád az alábbi sorokat, a Palaceban… címû versében: „Hát újra itt. Ôszi hegyek közt, Újra rosszkedvûen, betegen, Köhécselni a többiek közt, Míg szél üvölt a szirteken.” A kanyaró lázzal, orrfolyással és nyálkahártyatünetekkel kezdôdik. A szájban úgynevezett „Koplik” foltok jelennek meg, és a nyelv vörös. A lappangási idô 10 nap, és a betegség ötödik napján jelennek meg a kiütések. Ezek hámlással múlnak el. A védôoltás bevezetése elôtt (Magyarországon 30 éve) a fellépô szövôdmények következtében halálesetek is elôfordultak. A kullancsok a tankönyvben is említett agyvelôgyulladáson és Lyme-kóron kívül még sok egyéb betegséget terjeszthetnek. Ilyen a tibola, amelyet Lakos András magyar orvos kórismézett 55

Biosz8.indd 55

6/22/11 9:06 AM

elôször. A fertôzést általában 9 nap lappangási idô követi, majd hamarosan megjelenik a csípés helyéhez közeli nyirokcsomók fájdalmas duzzanata. Mivel a csípés legtöbbször a hajas fejbôrön történik, a foltos hajhullás is kísérôje lehet a tibolának. Az antibiotikumos kezelés hatására szövôdmény nélkül gyógyul a beteg. Több mint 10 éves tapasztalatom az, hogy B1-vitamin (napi 1 db 10 mg-os tabletta) szedése riasztóan hat a kullancsokra. A legutóbbi erdei iskola alkalmával a 120 gyerekbôl 40 szedte ezt a vitamint és az a 10 gyerek, akibôl kullancsot szedtem ki, nem szedte a vitamint. (Lakos doktor szerint ez már szignifikánsnak tekinthetô.) A kullancs kiszedése után jódtinktúrával is le szoktam fertôtleníteni a csípést. A kullancs kiszedése után is figyelni kell a gyerekeket, és a szülôknek is fel kell hívni a figyelmét az esetleges fertôzési tünetekre! Az emberi herpeszvírusokból már nyolcfélét ismernek a tudósok. Szerepük lehet olyan betegségek kialakulásában is mint az érelváltozások, agyi szklerózis, keringési problémák, és olyanokkal is összefüggésbe hozhatók, amelyeket eddig autoimmun reakciókkal magyaráztak. Az övsömör (Herpes zoster) oka a bárányhimlô-övsömör vírus újraéledése a szervezetben. A két betegség azonos vírusát Bókay János ismerte fel elôször. Ezért következhet az be, hogy övsömörös betegtôl bárányhimlôt kaphat az, aki még nem esett át azon a betegségen. A hólyagszerû, övszerûen elhelyezkedô kiütéseket megelôzi a fájdalom, ami fôleg idôsebb betegeknél szinte tûrhetetlenné válhat. A betegség kezelése: pihenés vagy súlyosabb esetben ágynyugalom, fertôtlenítô kenôcsök. Van, amikor a megfelelô gyógyszeres kezelés is indokolt. Az AIDS (szerzett immunhiány tünetegyüttes) 1981-ben vált ismertté, és hamarosan a vírusát (HIV) is megtalálták a kutatók. A retrovírusokhoz tartozik, amelyek mindaddig a gazdasejtben maradnak, amíg az el nem pusztul. Örökítôanyaga egyszálú RNS lánc, két példányban. A HIVfertôzés bekövetkeztével a vírus a segítô T-nyiroksejtekbe furakodva elszaporodik, és egyre jobban lecsökken e nyiroksejtek száma. Ez a legnagyobb kártétel, hiszen nélkülük a szervezet védelmi rendszerének sejtjei nem tudnak egymással kapcsolatot teremteni. Amikor már 200 alá

csökken köbmilliméterenként a segítô sejtek száma, olyan kórokozók is a beteg halálát okozhatják, amelyek egészséges immunrendszer esetén nem okoznak problémát. A prion betegségek, amelyek az állatoknál és az embernél egyaránt elôfordulnak, a központi idegrendszer megbetegedései. Az idegsejtek elpusztulása következtében szivacsos elfajulás következik be. Valamennyire jellemzô a rendkívül hosszú lappangási idô (akár évtizedek) a befolyásolhatatlan leépülés és a halál. Nevét onnan kapta, hogy a kórokozóval folytatott kísérletekbôl arra lehetett következtetni, hogy a részecske csak fehérje lehet (protein only = prion). Ez a fehérje mindenki agyában megtalálható, alfa-hélixes állapotban (egyes kutatók szerint az emlékezésben játszik szerepet). Bizonyos hatásokra átalakul bétaredôs lemez szerkezetûvé. Így már ellenáll az enzimes lebontásnak, és a többi egészséges szerkezetû prionfehérje átalakulását is katalizálja. (A kémikusok körében ismert „ónpestishez” tudnám a jelenséget hasonlítani.) A fertôzô szivacsos agyvelôsorvadással járó kutatásaiért az 1997. évi orvosi és élettani Nobel-díjat Stanley B. Prusiner amerikai tudós kapta. A járványos agyhártyagyulladás – meningokokkusz (Neisseria meningitidis). A baktérium C-csoportbeli kórokozója okozta hazánkban is a járványos elôfordulást, habár egyes betegekbôl a B-csoportbelit is kimutatták. A meningokokkusz az egészséges emberek 2-4%-ában is föllelhetô. Mivel az orrgaratban húzódik meg, a fertôzött ember a tüsszentésével terjeszti a kórokozót. Leginkább az 5-15 éves gyermekeket veszélyezteti. Lappangási ideje 1-3 nap, ami után általában orrgaratgyulladással kezdôdnek a tünetek. Ezt hidegrázás, fej- és izomfájás, láz követi. Gyakran vörös foltok jelennek meg a bôrön. Ezután következnek be az agyhártyagyulladásra jellemzô tünetek: tarkómerevség, izomgörcsök, hányás, eszméletlenség. A legfontosabb a korai felismerés, hiszen a célzottan adott antibiotikumok megakadályozzák a betegség súlyosbodását. A legjobban veszélyeztetett egyéneknél a védôoltás a legbiztosabb megelôzési mód. A fertôzô betegségek elleni védôoltások kapcsán meg kell említeni Edward Jenner angol orvos nevét. Ô számolt be arról 1789-ben, hogy a himlôfertôzést kapott teheneket fejô asszonyok nem betegszenek meg emberi himlôben. Mivel a tehén-

56

Biosz8.indd 56

6/22/11 9:06 AM

himlôs hólyagok váladékából készült oltóanyaggal sikerült az embereket megmentenie a himlôtôl, a tehén latin nevébôl (vacca) ered a vakcinálás szó (oltóanyaggal végzett védôoltás). Napjainkban már nincs a himlô ellen védôoltás, mivel az egész Föld himlômentessé vált. A védôoltások által kiváltott esetleges szövôdmények veszélye nem mérhetô az elmulasztásuk következtében kialakuló fertôzés, sôt járványveszéllyel. Az oltás beadása elôtt természetesen meg kell vizsgálni minden oltandó személyt, hogy nincs-e olyan betegsége, ami az oltást ellenjavallná. Ilyenek lehetnek: láz, terhesség, immunrendszer betegsége, idegrendszeri rendellenességek, korábbi oltásnál fellépô szövôdmény, általános érzékenység tojásfehérjére vagy antibiotikumokra. Az immunhiányos betegekre jelent csak veszélyt a gyermekbénulás és a kanyaró elleni védôoltás.

A hazánkban kötelezô védôoltásokon kívül, a nemzetközi szabályozás szerint, a sárgaláz elleni védôoltás kötelezô azoknak, akik oda utaznak, ahol ez a betegség elôfordul (Afrika, Dél-Amerika bizonyos országaiban). Aki távoli országba utazik, saját biztonsága érdekében fel kell, hogy keresse a nemzetközi oltóhelyeket (ÁNTSZ megyei intézetei, Országos Közegészségügyi Intézet Bp.). Ugyanakkor a hozzánk közeli (Oroszország, Ukrajna) és a trópusi országokban is elôfordulnak súlyos diftériajárványok. A fejlôdô országokban pedig a hastífusz és a kolera. A külföldi utak során fokozottan kell ügyelni a táplálkozásunkra is. Ugyanis az ottani lakosság már bizonyos kórokozókkal szemben immunissá vált. Így a nem kellôen sütött-fôzött ételek és az ivóvíz számukra nem okoz problémát, de az európai ember számára legtöbbször enyhébb vagy súlyosabb hasmenés lesz a következmény.

Befejező gondolatok A tanárok tízparancsolatával kezdtem mondanivalómat, és tíz, minden embernek szóló törvénnyel zárom. „Valószínûleg ismered a tízparancsolatot, a „nem szabad” törvényeit. Évezredek óta él vele az emberiség. Ám ezeknél sokkal elôbb léteztek az „ezt szabad” törvényei. Ha betartották volna ôket, sohasem lett volna szükség a második tízparancsolatra. 1. Fejezd ki alkotótehetségedet! Megküzdeni a hátrányokkal, harcolni alkotó tudatunk szárnyra bocsátásáért, ez az érdemdús tevékenység! 2. Ébredj tudatára felelôsségednek! A mi felelôsségünk, hogy gondot viseljünk a lét más formáira, amelyek nem szólhatnak, vagy nem segíthetnek magukon. Felelôsek vagyunk azért, amit ígérünk, amit vállalunk és valamennyi cselekedetünk következményeiért. Felelôsek vagyunk a megfogant gyermekek lelkének irányításáért, testük védelmezéséért. Felelôsek vagyunk a pozitív érzelmi példaadásért.

3. Már a születés elôtt beleegyeztünk, hogy segítünk másokon! Minden embernek születésétôl joga van a megbecsülésre és a tiszteletre. Aki segít, az kinyújtja a kezét az öregek, a gyermekek, a betegek, a haldoklók felé. 4. Legyünk érettek érzelmeinkben! Ahogyan felnövekszünk és megismerjük azt, ami emberi, az lesz a célunk, hogy fegyelmezzük és megrostáljuk érzelmeinket. Tartsuk becsben érzelmeinket, különösen az örömöt és a bánatot! Ha bármelyiket elfojtjuk, kárt tehetünk egészségünkben. Az ember és a Föld egészségének szempontjából az egyik legfontosabb érzelem a humor. A derû és a nevetés megtarthatja egészségesnek a testet, helyrehozhatja az egészség károsodásait. 5. Mulattassunk! A mulattatás tudatos tevékenység, és az a célja, hogy felvidítsuk a megfáradtat, megédesítsük az elkeseredettet, vigaszt nyújtsunk a betegnek, alkalmat adjunk az alkotásra.

57

Biosz8.indd 57

6/22/11 9:06 AM

6. Gazdálkodjunk az energiánkkal! Minden szó, minden tett, minden gondolat energiát hordoz. Amire összpontosítunk, növekedésnek indul. Ha áldozatnak érezzük magunkat, másokat hibáztatunk, és az önsajnálatban dagonyázunk, azzal csak a negatív rezgéseket erôsítjük. Változtatnunk kell viselkedésünkön, megbocsátanunk és felejtenünk kell, hogy derûlátóbbak lehessünk, és észrevehessük a jót. 7. Élvezzük a zenét! Az emberi pulzus ütemére lüktetô békés muzsika hallgatása pozitív változásokat idézhet elô az ideg- és elmeállapotban. A lelkünk szólal meg a zenében. A zene a világmindenséggel társalgó bolygónk hangja. 8. Törekedjünk a bölcsesség megszerzésére! A bölcsesség nagyon különbözik a tudástól. Lehet valaki nagyon intelligens, mégsincs benne

egy szemernyi bölcsesség. A bölcsesség az, ahogyan használjuk a tudást. Az a bölcs ember, aki tisztelettel adózik a dolgok értelmének, és azt teszi, ami leginkább szolgálja minden létezô javát. 9. Tanuljunk önfegyelmet! Az önfegyelem segíthet, hogy megôrizzük testünk egészségét. Az emberi egészség barométer, amelyrôl leolvashatjuk, mennyire egészséges a Föld. Ki kell fejlesztenünk önfegyelmünket, hogy érezhessük a test és a lélek belsô kapcsolatát. 10. Figyeljünk és ne ítéljünk! Néha „feltétel nélküli szeretetnek” is nevezik, ha valaki figyel, de nem ítél. Ha ítélünk, akkor meg kell tanulnunk megbocsátani is. Megbocsátani másoknak, megbocsátani a helyzeteknek, megbocsátani önmagunknak.” (Marlo Morgan: Vidd hírét az örökkévalónak)

58

Biosz8.indd 58

6/22/11 9:06 AM

Irodalomjegyzék DR. PÉCSI TIBOR: A járványos agyhártyagyulladás. Élet és Tudomány, 2000. 4. sz. A kisagyunk is tanul (Beszélgetés Dr. Hámori József akadémikussal) Élet és Tudomány, 1998. 31. sz. A théta-hullámok és az emlékezet. (Beszélgetés Dr. Freund Tamás akadémikussal) Élet és Tudomány, 2000. 19. sz. Dr. Sz. É.: Articsókakúra. Élet és Tudomány, 2000. 33. sz. DR. PÉCSI TIBOR: A serdülôkori védôoltások. Élet és Tudomány 1998. 43. sz. DR. DÖMÖTÖR ÁGNES: A szklerózis multiplex. Élet és Tudomány, 1999. 20. sz. A törvényhozók felelôssége a gyermekekért. Népjóléti Minisztérium Bp., 1997. Az ODE tudományos tanácskozásán elhangzott elôadások ÁDÁM GYÖRGY: Agykutatás: múlt és jövô. Természet Világa, 2000. I. különszám AJKAY ZOLTÁN, DR.: Amit a szûrôvizsgálatokról tudnunk kell. Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfônökség, 1996. APÁCZAI CSERE JÁNOS: Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról… Bp., 1981, Magvetô Kiadó Az elsôsegély kézikönyve. SubRosa Kiadó Bp., 1994. Az emberi test. 2000 Park Könyvkiadó Bp., 1999. BACH KATALIN, DR. – ZANA KATALIN, DR.: Hagyományos és új vizsgálati módszerek. Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfônökség, 1997. BAGDY E. – TELKES J.: Személyiségfejlesztô módszerek az iskolában. Bp., 1988, Tankönyvkiadó DR. B. E.: Baktériumos hüvelygyulladás. Élet és Tudomány, 2000. 27. sz. BARANYI IMRE: A csontritkulás megelôzése. Élet és Tudomány, 1997. 9. sz. BERENCSI GYÖRGY, DR.: Kinek ártanak a vírusok? Bp., 1997, SubRosa Kiadó. BEREND MIHÁLY – DR. FAZEKAS GYÖRGY: Biológia Bp., 1993, II., Nemzeti Tankönyvkiadó BEREND MIHÁLY: Útmutató a „Felkészülés a családi életre” tantárgy oktatásához Corvina Kiadó Bp., 1996. BÍRÓ SÁNDOR, DR.: A depresszió és a stressz. Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfônökség, 1997.

BIRTALAN GYÔZÔ: Óriáslépések az orvostudományban. Bp., 1989, Móra Kiadó BORSA BÉLA: A fraktálok. Élet és Tudomány, 1993. 6. sz. BÖSZÖRMÉNYI MIKLÓS DR. – VADÁSZ IMRE DR.: Tüdôbetegségek. Bp., 1996, SubRosa Kiadó BRASSAI ZOLTÁN: A perifériás verôérbetegségek, ahogyan ma látjuk. Természet Világa, 2000. I. sz. CSABA GYÖRGY: A kóros fejlôdés biológiai alapjai Természet Világa, 1999. 7. sz. CSERMELY PÉTER: A fehérjetekeredés zavarai. Természet Világa, 2000. 7. sz. CSOBOTH CS. – KOPP M. – SZEDMÁK S.: Fiatalok lelki veszélyeztetettsége. 1998-nyár, Educatio CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR: Önéletrajz. Bp., 1982, Magvetô Könyvkiadó CZEIZEL ENDRE: Felkészülés a családi életre. Bp., 1996, Corvina Kiadó CZEIZEL ENDRE: Szabó Lôrinc pathographiája „versben elbeszélve”. Orvosi Hetilap, 1994. 46. sz. DARADICS L. DR. – PÁLINKÁS J. DR.: A kozmetikumokban használt fontosabb vitaminok szerkezete és a bôrápolásban kifejtett hatásuk. Olaj, Szappan, Kozmetika, 2000. 4. sz. DÁNOS BÉLA: Farmakobotanika, Bp., 1997, Argumentum Kiadó DNS-vallatás; A Scientific American címû folyóirat nyomán. Élet és Tudomány, 2000. 36. sz. DÖMÖTÖR ÁGNES: Életmód és érelmeszesedés. Élet és Tudomány, 1997. 4. sz. DUDÁS RÓBERT: A táplálkozás. 1999, Útmutató Tanácsadó és Kiadó Kft. Élet és Tudomány 2000. 24 sz., 25. sz. Élet mûszívvel A Harvard Science Review nyomán. Élet és Tudomány, 2000. 10. sz. FENWICK, ELIZABETH – RICHARD WALKER: Hogyan mûködik a szex? Bp., 1995, SubRosa Kiadó FALUS ANDRÁS: Adj király katonát! Bp., 1999, Vince Kiadó Kft. FEHÉR TIBOR: Nemi hormonok az emberi nyálban. Természet Világa, 1999. 6. sz. PATURI, FELIX R.: A technika krónikája, Bp., 1991, Officina Kiadó FORRAI GYÖRGY: Ádám valódi Éva nélkül. Bp., 1987, Medicina Kiadó

59

Biosz8.indd 59

6/22/11 9:06 AM

FÜRST ZSUZSANNA: A nitrogén-monoxid. Természet Világa, 1999. április GÁL J. – HORVÁTH G. – EUAN N. K. CLARKSON – HAIMAN O.: Bifokális szemek és szemüvegek. Természet Világa, 1999. április GARAY MELINDA: A hörgôtágulat. Élet és Tudomány, 1997. 3. sz. GASZTONYI KÁLMÁN: Élelmiszerkémia. Bp., 1994, Nemzeti Tankönyvkiadó GENTI GYÖRGY, DR.: Mozgásszervi megbetegedések. Bp., 1996, SubRosa Kiadó VOGEL, GÜNTER – HARMUT ANGERMANN: SH atlasz, Biológia Bp., 1992, Springer Hungarica Kiadó GYARMATI TAMÁS: Beszéljünk errôl. Miskolc, 1995, ADOLESZ Könyvkiadó GYENIS GYULA: Kezünk titkai. Bp., 1993, METRUM HALE, W. G. MARGHAM, JP. SAUNDERS, V. A.: Biológia értelmezô szótár. Bp., 1997, Panem Kft. HALMY LÁSZLÓ, DR.: Elhízunk. Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfônökség, 1996. HÁMORI JÓZSEF: Az emberi agy szimmetriái. Pécs, 1999, Dialóg Kiadó HREHUSS GYULA – DR. LAKATOS ISTVÁN: A cataractoscop. Élet és Tudomány, 1999. 17. sz. Humánökológia Szerkesztette: NÁNÁSI IRÉN Bp., 1999, Medicina Könyvkiadó Rt. DR. PÉCSI TIBOR: Idegrendszeri jelátadás. Élet és Tudomány 2000. 44. sz. Idült vastagbélgyulladások, Az American Family Physician folyóirat nyomán. Élet és Tudomány 2000. 21. sz. JANKÓ MÁRIA, DR.: Az élôsködôk és az ember. Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfônökség, 1995. JANKOVICS MARCELL: Jelkép-kalendárium. Medicina Könyvkiadó, Bp., 1988. JÁRAINÉ KOMLÓDI MAGDA – MEDZIHRADSZKY ZSÓFIA: Budapesti Pollenallergia Kalauz. Bp., 1994 JELLINEK KINGA: Betegápolás P+M Bt., Bp., 1997. JUHÁSZ-NAGY PÁL, ZSOLNAI LÁSZLÓ: Az ökológia reménytelen reménye Bp., 1992, ELTE TTK. KALAS GYÖRGY: Zajözön. Gyôr, 1998, Ökológiai Stúdió Alapítvány KESERÛ KATALIN – FAZEKAS ÁGOSTON: Vitamin ABC. Bp., 1995, Lux Primo Kft. KIS LÁSZLÓ DR.: Kínok tövisében. Dunaszerdahely, 1997, Lilium Aurum Kiadó KIS RÓBERT DR.: Hormonháztartásunk. Bp., 1997, SubRosa Kiadó

KISS JÁNOS: A nitrogén-monoxid és az agy. Élet és Tudomány 2000. 8. szám KLEIN IZABELLA – VÁRADI ANDRÁS: Egy gén – több betegség. Természet Világa, 2000. I. k. sz. KONCZ ISTVÁN: Kamaszkapaszkodó. Szentendre, 1994, ÉN-KÉP-ÉSZ Bt. LORENZ, KONRAD: A civilizált emberiség nyolc halálos bûne. Bp., 1994, IKVA Könyvkiadó Kft. KORZENSZKY RICHÁRD: Szünet nélkül. Tihany, 2000, Bencés Apátság KOVÁCS GERGELYNÉ: „A kutatásnak éltem” In memoriam Békésy György. ÉT, 1999. 23. sz. KÖNCZEY RÉKA – S. NAGY ANDREA: Zöldköznapi kalauz. Bp., 1997, Föld Napja Alapítvány KÔRÖS ENDRE – VARGA MARGIT: Válogatott fejezetek a bioszervetlen kémiából. Bp., 1989, ELTE TTK Továbbképzési Csoport KRASZNAI PÉTER, DR.: Szülési fájdalomcsillapítás. Gyógyszereink, 1994. 6. sz. LAKOS ANDRÁS DR.: Kullancsfertôzések. Bp., 1997, SubRosa Kiadó MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS: Az arab orvostudomány. Iskolakultúra, 2000. 6–7. MARCELL ISTVÁN DR.: Bôrbetegségek és bôrvédelem. Bp., 1996, SubRosa Kiadó MARCELL ISTVÁN DR.: Gombás megbetegedések. 1996, Magyar Honvédség Eü. Csoportfônökség MORGAN, MARLO: Vidd hírét az örökkévalónak. Bp., 2000, Magyar Könyvklub MARX GYÖRGY: Születni veszélyes. Magyar Tudomány, 1999. 1. sz. DR. GÁTI ISTVÁN: Méhlepényi hormonok. Élet és Tudomány, 2000. 1. sz. DR. BALAICZA E. – SZEPESI D.: Mérhetô az elektroszmog. Patika Magazin, 2000. 9. sz. MÉSZNER ZSÓFIA: Fertôzô betegségek. Bp., 1997, Védôoltások. P+M Bt. MÉTNEKY JÚLIA: Ikrek könyve. MILCH HEDDA, DR. – CZIRÓK ÉVA, DR. – HERPAY MÁRIA, DR.: Hogyan támadnak a baktériumok? Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfônökség, 1995 Mindennapi egészség, Bp., 2000, Magyar Könyvklub MÓRICZ ZSIGMOND: Hét krajcár. Bp., 1999, Magvetô Kiadó NAGYNÉ HORVÁTH EMÍLIA: Ismerd meg és védekezz! Kémia posztgraduális záródolgozat, 1997. NAGY ZOLTÁN ZSOLT, DR.: Szemünk világa Bp., 1996, SubRosa Kiadó PÁSZTORY IBOLYA: Élet és Tudomány 2000. 30. sz.

60

Biosz8.indd 60

6/22/11 9:06 AM

PETRI GIZELLA: Fitoterápia az orvosi gyakorlatban. Bp., 1999, Springer Orvosi Kiadó PUCSOK JÓZSEF: Megengedett és tiltott teljesítményfokozás. Természet Világa, 2000. 9. sz. REGÖLY-MÉREI GYULA DR.: Akik legyôzték a betegségeket I.-II. Bp., 1962, 1966, Medicina Kiadó RIBÁRI OTTÓ: A mûtéti hallásjavítás lehetôségei. Természet Világa, 2000. I. különszám RIGÓ JÁNOS DR.: Folyadékfogyasztás és egészség Magyar Honvédség Eü. Csoportfôn., 1997 RIHMER ZOLTÁN – KISS H. GERGELY – BELSÔ NÓRA: Biokémiai pszichiátria. Természet Világa, 2000. I. ROSIVALL LÁSZLÓ: Vérnyomás – magasvérnyomás. Természet Világa 2000. I. különszám RÓZSAHEGYI M. – ANDRÁSI E.: Mégegyszer a mikroelemekrôl. Kémia Tanári Konferencia, 1994. RÓZSÁSI SÁNDOR: Gyógyfüves orvosi szótár. Bp., 1999. STRAUB ILONA DR.: Korunk fertôzô betegségei Bp., 1997, SubRosa Kiadó SZ. É.: A galagonya gyógyhatása. Élet és Tudomány, 2000. 20. szám SZALAY LÁSZLÓ: Méhdoktor. Bp., 1992, HungaPrint Kiadó. SZAMOSI TAMÁS: Elsôsegélynyújtás gyermekeknek. Bp., 1993, Medicina Könyvkiadó Rt. SZÁZDI ANTAL: Drogprevenció a közoktatási intézményekben. Budapesti Nevelô 2000/1. SZENDI GÁBOR DR.: Az asztma és az agy. Élet és Tudomány, 2000. 43. sz. SZENT-GYÖRGYI ALBERT: Egy biológus gondolatai. Bp., 1970, Gondolat Kiadó SZÛCS JÁNOS: A csontritkulás és gyógyítása. Természet Világa, 2000. I. különszám

FARKASNÉ SZÔDY JUDIT (szerk.) Születéskalauz MERCE Egyesület, Bp., 1998. TAKÁCH GÁSPÁR DR.: A drog. Bp., 1998, SubRosa Kiadó TAKÁCH GÁSPÁR, DR.: Miért ne igyunk sokat. Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfônökség, 1995. TAKÁCS SÁNDOR: Az ember és környezete. 1994, Veszprémi Egyetemi Kiadó Tanulmányok a környezetegészség nevelés körébôl. Környezetvédelmi Minisztérium, 1999. DR. HEGYI GABRIELLA (fôszerk.): Természetes gyógymódok. K. u. K Kiadó, 1999. TOMPA ANNA, DR.: Környezet és egészség. Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfônökség, 1996. TOMPA PÉTER: A prion és az emlékezet. Természet Világa, 2000. 7. sz. TÖRÖK KATALIN, DR. – DR. MOSER GYÖRGYNÉ: A krónikus fáradtság és étrendi kezelése. Golden Book Kiadó, Bp., 2000. DR. TÖRÖK ÉVA: Újraéledô vírus. Patika Tükör, 2000. 8. sz. VÁRADI ANDRÁS, DR.: A szív sokat ér. Bp., 1997, SubRosa Kiadó VARGA JÁNOS, DR.: Emberre is átterjedô állatbetegségek. Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfônökség, 1995. VILLÁNYI ATTILA: Biológiai feladatgyûjtemény 15-18 éveseknek. Bp., 1995, Calibra Kiadó VIZI E. SZILVESZTER: Hogyan „beszélgetnek” az idegsejtek? Természet Világa, 2000. I. k. sz. WENINGER ANTAL: Az idô partján. 1999, Novella Könyvkiadó

Ajánlott weboldalak: www.sulinet.hu www.greenfo.hu www.konkomp.hu www.lelegzet.hu www.kukabuvar.hu www.helion.hu www.celebrate.digitalbrain.com

61

Biosz8.indd 61

6/22/11 9:06 AM

KERETTANTERV Alapelvek, célok Az „Ember és természet” mûveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetôséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerû természettudományos mûveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, törvényszerûségekkel. Több más mûveltségi területtel együttmûködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az ôt körülvevô természetnek a kölcsönhatásait. A mûveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlôdés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelôen formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védô, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelôsség kialakításához járul hozzá. A mûveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelôsségére is. A mûveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevô megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva ôket. Az „Ember és természet” mûveltségi terület keretében zajló nevelô-oktató munka feladata, célja sokrétû: – a diszciplínáktól független, általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása; – készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; – a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; – a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása;

– a tudományok egymásra épülését biztosító külsô és belsô feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; – a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlôdésének kapcsolatát érintô meggyôzôdések formálása; – a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történô gondolkodásának erôsítése; – az életben nélkülözhetetlen s elsôsorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); – a természettudományok szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelôs cselekvésben nyilvánuljon meg; – a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedô alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása (a magyar vonatkozások és ezek európai kapcsolatainak kiemelésével). A mûveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések, s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók a megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetôségébe és fontosságába vetett meggyôzôdés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmezô tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévô elképzelések keretei között történô feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövô tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek elôrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. Az iskolázás 1–6. évfolyamában zajló természettudományos nevelés a természeti világ elemi megismerésének lehetôségét biztosítja a 6–12 évesek számára. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megis-

62

Biosz8.indd 62

6/22/11 9:06 AM

merési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és mûveleteket, mint amilyen: – az elôzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése; – a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintû értelmezése, tudatos használata, mérése; – a tapasztalatok szóban, írásban való nyelvileg helyes megfogalmazása, rajzban, grafikonon történô rögzítése, a problémamegoldás elemi mûveletei; – az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskolás korban elérhetô és gyakorolható módszerei. A biológiai és egészségtani mûveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élô és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élôvilág egységét, fejlôdését és rendszerszerû mûködését, az élôlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyôzôdésbôl fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett mûveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására.

Anyanyelvi kommunikáció A biológia tanításában is – más tárgyakhoz hasonlóan – számos lehetôség kínálkozik az anyanyelvi kommunikáció képességeinek fejlesztésére. Az ismeretszerzés folyamatában, a felfogás és az alkalmazás során értelmezik a szöveget, és szöveget alkotnak a tanulók. A biológiai mûveltséggel kapcsolatos tények, fogalmak, gondolatok, képzetek, vélemények, érzések kifejezése szintén számos szövegalkotási és szövegértési feladatot jelent. Utóbbi különösen fontos, hiszen a szövegértés a feltétele az értelmes tanulásnak. A biológiaórákon az anyanyelv használata során lehetôség van a nyelvhelyesség szabályainak gyakorlati alkalmazására, az általános és a speciális szókincs (biológia fogalomrendszere) bôvítésére. A tanórák nagy részén szóbeli és írásbeli kommunikáció folyik, mely jó alkalom az egyéni kommunikációs képességek fejlesztésére. A biológiai mûvelôdési anyag különösen jó lehetôséget biztosít arra, hogy ismeretterjesztô irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroljuk, tananyaghoz kapcsolódó szöveges és vizuális információk szempontok szerinti összegyûjtését, elrendezését, azok feldolgozását és értékelését.

KULCSKOMPETENCIÁK Az iskolai mûveltség – ezen belül a biológiai mûveltség – tartalmát alapvetôen a társadalmi elvárások, a gazdaság, a versenyképesség igényei, és a globalizáció kihívásai határozzák meg. Az Európai Unió országaiban meghatározták a kulcskompetenciákat és ezek iskolai fejlesztési lehetôségeit. A kulcskompetenciák birtoklása, tartalmuknál fogva, biztosítják valamennyi polgárnak a gyors és hatékony alkalmazkodást a világhoz. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van, ezért az iskolai mûveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. Ezek jelentik a személyes boldogulás, a társadalmi beilleszkedés, a sikeres munkavégzés alapjait. Mindegyik egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez, a tudásalapú társadalomhoz.

Matematikai kompetenciák A biológiaórákon egyes témakörök tanítása során felidézzük és alkalmazzuk az egyszerûbb kémiai és matematikai képleteket. Az élôlények szervezettani struktúráinak és azok szabályszerûségeinek felismertetése szintén fejleszti a matematikai tudásuk alkalmazási képességeit. Számos lehetôség adódik pl. a növekedési, fejlôdési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzésére, továbbá a táplálkozási, tápanyag-összetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. pulzus, légzésszám, vérnyomás, az úszó lebegô, aljzatra süllyedô vízi élôlények felszíne, tömege, térfogata, sûrûsége stb.). Ezeken az órákon a kapott adatokat, a számlások eredményeit a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják.

A kulcskompetenciák részletes, tananyaghoz kapcsolódó kifejtését a „Fejlesztési követelmények” tartalmazzák. 63

Biosz8.indd 63

6/22/11 9:06 AM

A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományos kompetenciák fejlesztésének alapfeladata a természettudományos tantárgyak tanulásához szükséges az attitûdök (érdeklôdések, értékek, érzelmek, magatartási, konkrét cselekvési elemek) folyamatos fejlesztése. Ez megfelelô pszichés hátteret, kellô motivációt biztosít az értelmes tanuláshoz. A természettudományos megismerés módszereinek elsajátításakor olyan készségeket, képességeket kell kialakítani, melyek birtokában magyarázatokat tudnak adni a biológiai folyamatokra (is), elôrejelzéseket készíthetnek bizonyos biológiai folyamatokról, és ezek birtokában a cselekvéseiket tudatosan irányítani tudják. Meg kell ismerniük az alapvetô természettudományos fogalmakat, folyamatokat, hogy megértsék az emberi beavatkozások különbözô formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában képesek csak elgondolkodni és hipotéziseket felállítani a beavatkozások kockázatairól. Az alapfogalmak ismeretének birtokában tudnak csak véleményt mondani a különbözô döntéshozatalokról, azok erkölcsi vonatkozásairól. A biológia tanítása során olyan képességeket is fejleszteni kell, melyek birtokában nemcsak megértik az emberi tevékenységek hatását, hanem felébresztik az egyéni és a közösségi felelôsségtudatot a fenntartható fejlôdés iránt. A fenntartható fejlôdés érdekében legyenek képesek az életük során lokálisan és globálisan cselekedni! A természettudományos mûveltségüknek ki kell terjednie a hétköznapi életben jelentkezô, biológiai problémák megértésére és a különbözô megoldások felismerésére. A mûveltségük tartalmának része, olyan ismeretek és képességek fejlesztése is, amelyek segítségével felismerhetik a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A biológia tanítása-tanulása során a digitális kompetencia fejlesztésének célja, hogy a tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, TV, fényképezôgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni és a mûvelôdési anyag-

hoz kapcsolódó információkat összegyûjteni, ismeretforrásként – kellô tanári segítséggel – felhasználni. Mindehhez az alábbi készségeket kell fejleszteni: információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása. A digitális képességek birtokában tudjanak önállóan is a tananyaghoz vagy annak kiegészítésére szöveges és vizuális információkat összeállítani, azokat szemléletesen bemutatni. Mindezekkel hozzájárulhatunk a számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, információtárolás, internethasználat) képességeinek kialakításához, a tanulók kreativitásának fejlesztéséhez és az egyéni érdeklôdés szerinti tanulás motiválásához is. A hatékony, önálló tanulás A biológia tanításának feladata, – a többi tantárgyhoz hasonlóan – hogy fejlessze az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata stb.) is, amelyekre minden ismeretelsajátításhoz szükség van. Bármely tantárgy hatékony tanulása csak az alapképességek magas színvonalán valósítható meg. Az önálló tanulás sajátos képességek kialakítását is jelenti, pl. a tanulási nehézségek leküzdése, az ismeretek felhasználása és alkalmazása, problémamegoldás. Az önálló tanuláshoz szükséges képesség (egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, figyelem, a munka értékelése) fejlesztése minden tanóra feladata. Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatokat a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciái és a kiemelt fejlesztési feladatai határozzák meg. A fejlesztési feladatok meghatározásakor érvényesíteni kell a Nemzeti alaptanterv következô elvárásait: – a tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmezô tevékenységére épüljön; – a tárgy tanulása során az új ismereteket, a már meglévô tanulói elképzelések keretei között kell feldolgozni;

64

Biosz8.indd 64

6/22/11 9:06 AM

– a tanulás során létrejövô tudásrendszernek alkalmasnak kell lenni arra, hogy a környezetük jelenségeit elôre jelezzék, azokat magyarázni tudják, és alkalmazhassák a mindennapi tevékenységek során. A NAT II. alapján, a fejlesztési feladatok a következôk: Ismerjék meg a biológia tudományát, a tudományos eredmények jelentôségét a technikai és a társadalmi folyamatokban! Ismerjék meg a biológia tudományának folyamatos fejlôdését, mutassa be az aktuális eredményeket! Szerezzenek ismereteket a biológia tudománytörténetének néhány kimagasló személyiségérôl és munkásságáról! Az összetartozó tudásrendszerek és az általános fogalmak megismertetésével (pl. anyagmegmaradás, energiaáramlás, gravitáció, szerves és szervetlen anyagok, diffúzió, ozmózis stb.) értsék meg a természeti folyamatok egységét és az egyetemleges törvényszerûségeket! A biológia tanításának-tanulásának alapfeladata – mint minden más tantárgynak – a motiváció megteremtése, mely az értelmes tanuláshoz megfelelô pszichés hátteret biztosít. Folyamatosan fel kell kelteni és magas szinten kell tartani a tanulók érdeklôdését a növény- és állatvilág, saját testfelépítésük és életmûködéseik, a környezet- és természetvédelem feladatainak megismerésére. A biológia tanítása, a maga sajátos eszközeivel fejlessze pozitív irányba a tanulók személyiségét! Ezen belül a tanulók legfontosabb értelmi képességeit (figyelem, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás), továbbá azokat a mindennapi életben gyakran alkalmazott képességeket, amelyek a biológia tanítása során különösen jól fejleszthetôk pl. a kísérletezés, a mérés, összehasonlítás, következtetés, ítéletalkotás. Legyenek képesek a biológiai jelenségeket, folyamatokat önállóan megfigyelni, egyszerûbb vizsgálódásokat, kísérleteket végezni. A különbözô biológiai problémák megoldásában is lássák a kísérletek, vizsgálatok, mérések jelentôségét. Fontos személyiségfejlesztô feladat, hogy az önálló munka mellett legyenek képesek kisebb közösségek, csoportok munkájába beilleszkedve, együttes megfigyeléseket végezni, kísérleteket megtervezni, elvégezni, értékelni, következtetése-

ket levonni, és az így megszerzett ismereteikrôl, tapasztalataikról önállóan beszámolni és következtetéseket levonni. A feladatok jellegétôl függôen tudják a kapott adatokat vázlatrajzokon, grafikonokon, diagramokon ábrázolni! Legyenek képesek a biológiai ismeretszerzésben diagramokat, grafikonokat, folyamatábrákat megfigyelni, az összefüggéseket feltárni, elemezni és értékelni! Tudják a biológiai ismeretszerzési folyamatban, a nyomtatott és elektronikus információhordozókat használni! Legyenek képesek megadott szempontok alapján az információkat összegyûjteni, azokat értelmezni és feldolgozni! Tegyük képessé a tanulókat, hogy a biológiai ismeretszerzés folyamatában a lényeges és lényegtelen információkat egymástól elkülönítsék! Az önálló és csoportmunkáról tudjanak szemléletes beszámolókat tartani! Alakítsunk ki pozitív attitûdöket az önálló tanulásra, a folyamatos önmûvelôdésre! A forrásmunkák, számítógépek, multimédiás eszközök használatával alakuljon ki a tanulókban az önálló ismeretszerzés képessége! Az egyéni érdeklôdésüknek megfelelôen is tudják az információforrásokat önállóan használni! A tárgy tanulása fejlessze a szövegértési és kommunikációs képességüket. Az emlékezet fejlesztésével biztosítsa, hogy a tanultak lényegét minél pontosabban, szóban és írásban felidézzék! Tudják a különbözô forrásokból szerzett biológiai ismereteiket szabatosan megfogalmazni, nyelvileg helyesen elmondani vagy leírni! Legyenek képesek a biológiai folyamatokról egyszerûbb, lényegkiemelô vázlatrajzokat is készíteni! Tudják az ismereteiket összehasonlítani, a lényeges elemeket csoportosítani, rendszerezni! A mindennapi élet problémáinak megoldása során legyenek képesek a biológiai ismereteiket felhasználni! Szerezzenek információkat arról, hogy a bioszférát sokféle környezeti hatás veszélyezteti! A különbözô emberi tevékenységek lényegesen megváltoztatják az életközösségek összetételét. Tudatosítsuk, hogy a környezet szennyezése már sok helyen az ember egészségét is veszélyezteti! Ismerjék meg, hogy a Föld globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának nagy szerepe van! 65

Biosz8.indd 65

6/22/11 9:06 AM

A biológia tanításának fontos szerepe van abban, hogy bemutassa a fenntartható fejlôdés feltételeit. Ennek szellemében formálja a tanulók gondolkodását, a természethez való viszonyát. Ki kell alakítani a bioszféra iránti felelôsségtudatot, ami környezettudatos magatartásban, a természet kincseit védô, óvó magatartásban nyilvánul meg. Ismerjék fel, hogy az ember része a természetnek, azzal szoros kapcsolatban van! Egyéni és társadalmi tevékenységei a természet folyamatainak részét képezik. Az egyénnek és az emberiség egészének közös a felelôssége. Értsék meg a környezet- és természetvédelem alapelveit! Szerezzenek ismereteket a globális környezeti problémákról, a bioszféra nemzetközi védelmének szükségességérôl! Ismerjék meg a „fenntartható fejlôdés” alapelveit és azokat a lehetôségeket, amelyekkel az alapelvek érvényesítése biztosítható. Vállaljanak aktív szerepet mikrokörnyezetükben, az anyag- és energiatakarékos szemlélet érvényesítésében! Lássák be, hogy a környezet- és természetvédelem célja a bioszféra sokféleségének a megôrzése, ami egyben az ember életfeltételeinek is a megôrzését jelenti a Földön! Ismerjék meg az ember testfelépítését és a legfontosabb szervrendszerek életmûködéseit! Tudják, hogy az ember teste szervrendszerekbôl, szervekbôl, szövetekbôl és sejtekbôl épül fel! A sejteket különbözô molekulák, a molekulákat atomok építik fel. Tudják a kémiai, fizikai ismereteiket az ember életmûködéseire alkalmazni! Ismerjék meg az ember szaporodásának biológiáját és a szexuális viselkedés alapnormáit! Az ember szaporodása témakörben példákkal mutassuk be a biológiai információ tényét és jelentôségét az öröklôdésben. Értsék meg az emberi szexualitás biológiai jelentôségét! Szerezzenek alapismereteket az öröklôdésrôl, az örökítôanyag elhelyezkedésérôl és továbbadásáról! Néhány példán keresztül értsék meg, hogy bizonyos környezeti ártalmak megváltoztatják az örökítôanyagot, káros mutációk keletkeznek, amelyek betegségek kialakulását okozhatják az utódokban! Ismerjék meg az ember fôbb életkori szakaszait és azok jellemzôit! Tudják, hogy az életfolyamatok visszafordíthatatlanok!

Az emberi szervezetre vonatkozó ismeretek megszerzésével párhuzamosan alakuljon ki az igényük a testi és lelki egészségük megóvására. A tantárgy feladata, hogy megismerjék saját testük felépítését, a szervrendszerek és a legfontosabb szervek mûködését! Alakítsuk ki az igényt arra, hogy az egészséges életmód követelményeit a mindennapi életben is érvényesítsék! Ismerjék meg, hogy a lelki egészség megôrzésében fontosak az emberek egymás közötti kapcsolatainak a minôsége, az együttélési szabályok betartása! Tudják az egyes szervrendszerek fôbb betegségeit, az egészségmegôrzés általános szabályait! Ennek érdekében szerezzenek ismereteket, az emberi szervezetet veszélyeztetô anyagokról, a környezeti ártalmakról, az alkohol, a drog, a kábítószerek, a dohányzás káros hatásairól!

A 7–8. ÉVFOLYAM JELLEMZÔI A biológiatanítás céljai, feladatai Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élôvilág sokféleségérôl, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerrôl. Ezek tudatosításával növelje az élôvilágban meglévô változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit! A diákok ismerjék saját testük felépítésének és mûködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek egészséges életvezetésre! A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét! A fenti célokból a következô feladatok adódnak a biológiát tanító pedagógusoknak: Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvetô fontosságú! Mutasson rá az élôlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére! Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élôlényeit a tudományos rendszer fôbb kategóriáiba! Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és mûködésének lényeges sajátosságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájéko-

66

Biosz8.indd 66

6/22/11 9:06 AM

zottságot, és segítse elô az emberek közötti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését! Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata! Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztô mûvek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét! A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsôsorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környezô világ jelenségeit! Segítse elô csoportos tevékenységekkel az együttmûködésre vonatkozó készségek kialakítását, és az iskola mûködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történô beilleszkedést! Éves óraszám: 55 óra Heti óraszám: 1,5 óra I. Az emberi test szervezôdése kb. 6 óra II. Kültakaró és a mozgás kb. 6 óra III. Az anyagcsere kb. 17 óra IV. Az ember szaporodása és egyedfejlôdése kb. 10 óra V. Az idegi és a hormonális szabályozás kb. 15 óra

I. AZ EMBERI TEST SZERVEZÔDÉSE Cél Ismerjék meg a tanulók – a szervezôdési szinteket; – a sejtek közös jellemzôit; – a különbözô szövetféleségeket, azok felépítését és mûködését! Tartalom Az emberi test felépítése, sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Szervezetünk felépítéséhez szükséges anyagok (nukleinsavak, fehérjék, zsírok, cukrok, szénhidrátok, ásványi anyagok és a víz).

A vitaminok jelentôsége, csoportosításuk. Sejtjeink közös jellemzôje. Testünk fontosabb szövetei: hámszövet, kötôszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Követelmények Tudják, hogy szervezetünk legkisebb mûködési egysége a sejt! Ismerjék a szövetek, szervek, szervrendszerek fogalmát, tudják, hogy a szervrendszerek összehangoltan mûködve a szervezetet alkotják! Tudják az emberi szervezet legfontosabb tápanyagainak nevét! Ismerjék a nukleinsavak, a fehérjék, a zsírok, cukrok, szénhidrátok, az ásványi anyagok, a vitaminok és a víz jelentôségét az egészséges táplálkozásban! Tudják, hogy melyik élelmiszerünk, ételünk milyen tápanyagokat, vitaminokat tartalmaz! Egyszerûbb vizsgálatokkal szerezzenek tapasztalatokat a különbözô tápanyagok kimutatására! Ismerjék a sejt általános felépítését, a legfontosabb sejtszervecskék mûködését! Tudják, hogy az örökítôanyag a sejtmagban helyezkedik el, a különbözô tulajdonságok kialakulásáért a gének felelôsek! Ismeretterjesztô irodalom felhasználásával szerezzenek tapasztalatokat a génmûködésrôl, az örökítôanyag károsodásának okairól! Tudják a szövetek fogalmát, a hámszövet, kötôszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet fôbb tulajdonságait, az egyes szövetféleségek elhelyezkedését az ember szervezetében! Szerezzenek tapasztalatokat a tanult szövetféleségek rajzról, mikroszkópi metszetekrôl történô felismerésében! Tudjanak a legfontosabb szövetféleségeinkrôl egyszerû vázlatrajzokat készíteni! Koncentráció Természetismeret 5–6. évfolyam A papucsállatka, az óriásamôba, a zöld szemes ostoros moszat mozgása, táplálkozása, emésztése, szaporodása. Biológia 7. évfolyam A sejtmag nélküli sejtmagvas egysejtûek sejtjeinek felépítése, mûködése. A harasztok, nyitvatermôk, zárvatermôk szervezeti felépítése. 67

Biosz8.indd 67

6/22/11 9:06 AM

A szivacsok, csalánozók, gyûrûsférgek szervezeti felépítése, a vázképzô sejtek, vándorsejtek, csalánsejtek mûködése. A gerincesek törzsén belül, a halak, kétéltûek, hüllôk, madarak és emlôsök testfelépítése. A tananyagban megismert néhány jellegzetes szerv mûködése. Kémia 7. évfolyam Különbségek a kémiai, fizikai, biológiai változások és tulajdonságok között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés. Oldódás és oldhatóság. Az égés feltételei, oxidáció, belsô energia. Kémia 8. osztály Életfontosságú anyagok: a nátrium-klorid, a vas, a kálcium, a magnézium, a cink szerepe. Az emberi szervezet építôanyagai és energiahordozói: zsírok, szénhidrátok, fehérjék.

II. A KÜLTAKARÓ ÉS A MOZGÁS Cél Ismerjék meg a tanulók – bôrünk felépítését, csontvázunk csontjait; – a csontok kapcsolódási formáit; – a csontváz és az izomzat mûködését; – a mozgás szervrendszerének egészségmegôrzését, a gyakori mozgásszervi betegségeket! Tartalom Testünk kültakarója a bôr. A bôr felépítése és legfontosabb mûködései. Bôrünk egészségvédelme. A csontszövet tulajdonságai. Az emberi szervezet legfontosabb csontjai. A csontok felépítése. A csontok alakja, kapcsolódásuk különbözô formái. A csontok és az izmok együttes mûködése a mozgás során. A leggyakoribb mozgásszervi betegségek. Követelmények Ismerjék meg az ember bôrének felépítését, tudják a részeinek a nevét!

Tudják, hogy a bôrünk bizonyos védelmet biztosít a mechanikai, vegyi, fény- és hôártalmak ellen! Ismerjék meg a testápolás fôbb tudnivalóit, a bôr egészségmegôrzésének szabályait! Tudják a mozgásszervrendszer legfontosabb csontjainak a nevét, a csontok kapcsolódásának formáit (varrat, ízület, összenövés)! Ismerjék meg a vázizmok felépítését, a hajlítóés a feszítôizmok mûködését! Tudják, hogy az izmok mozgásához energia szükséges! Az energia a tápanyagok elégetésével keletkezik! Ismerjék meg a csontvázrendszer egészséges fejlôdéséhez szükséges táplálkozás követelményeit! Értsék meg a rendszeres mozgás jelentôségét a csontváz és az izomzat egészséges mûködésében! Ismerjék a mozgásszegény életmód káros hatásait! Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam A gyermek életmûködésének fôbb jellemzôi. A leggyakoribb gyermekkori betegségek. Az egészséges életmód legfontosabb ismeretei. A helyes táplálkozás. Természetismeret 5–6. évfolyam Biológia 7. évfolyam A hazai és a távoli tájak életközösségei témakörben megismert jellegzetes állatok kültakarója, a kültakarótípusok jellemzôi. Fizika 7. évfolyam Az erô és az erô mérése. Erô-ellenerô. Egyszerû gépek, az emelô. Kémia 7. évfolyam Különbség a kémiai, fizikai, biológiai változások, tulajdonságok között. Az égés feltételei. A belsô energia. Kémia 8. évfolyam Elemek, szervetlen vegyületek: nátrium, kálium, kalcium, kalcium-karbonát, magnézium. Életfontosságú anyagok: nátrium-klorid, vas, kalcium, magnézium, cink. Az emberi szervezet építôanyagai és energiahordozói.

68

Biosz8.indd 68

6/22/11 9:06 AM

III. AZ ANYAGCSERE Cél Ismerjék meg a tanulók – az anyagcsere folyamatai közül a táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás szerveit; – az anyagcsere szerveinek mûködését; – az anyagcserében részt vevô szervek egészségmegôrzését. Tartalom A táplálkozás szervrendszere, és az emésztés folyamata. Az egészséges táplálkozás szabályai. Az ember légzôszerveinek felépítése, az egyes szervek mûködése. A légzôszervek betegségei. A vér összetétele, az egyes alkotórészeinek mûködése. Az ember vérkeringése, a kis- és a nagyvérkör. A vérkeringés gyakori betegségei, az egészségmegôrzés szabályai. A kiválasztás szervrendszere, az egyes szervek mûködése. A kiválasztó szervek betegségei. Követelmény Ismerjék az ember táplálkozási szervrendszerének fôbb szakaszait: szájüreg, garat, nyelôcsô, gyomor, vékonybél, vastagbél, végbél, végbélnyílás! Tudják az ember fogtípusainak nevét, a fogak szerkezetét! Ismerjék meg az emésztômirigyeket és az emésztônedveket! Tudják, hogy a különbözô tápanyagok az emésztôrendszer mely szakaszain bomlanak le, és hol szívódnak fel! Ismerjék a fogápolás szabályait! Szerezzenek ismereteket az emésztôszervek betegségeirôl (fekély, székrekedés, hasmenés, vakbélgyulladás, gyomorrontás, bélférgesség) és a megelôzés formáiról! Tudják az ember légzôszervrendszerét alkotó szervek nevét (orrüreg, garat, gége, légcsô, hörgôk, hörgôcskék, léghólyagok) és a szervek mûködését! Ismerjék a gége szerepét a hangadásban! Tudják, hogy a gázcsere a léghólyagok felületén keresztül történik!

Értsék meg a rekeszizom mûködését a kilégzés és a belégzés során! Ismerjék meg a leggyakoribb légzôszervi betegségeket (nátha, hurut, az orr- és arcüreg gyulladása, köhögés, asztma, tüdôrák), tudják a betegségek megelôzésének lehetôségeit! Tudják, hogy a vér folyékony kötôszövet, melynek fontos alkotórészei a vérnedv, a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek, a vérlemezkék! Ismerjék meg az egyes alkotórészek mûködését! Tudják az emberi szív felépítését és mûködését, értsék meg a vérkeringés lényegét, a kis- és a nagyvérkör szakaszait! Tudják, hogy a vér alkotórészei mely anyagok szállításában vesznek részt! Ismerjék meg a vér és a vérkeringés betegségeit, tudják a betegségmegelôzés formáit! Tudják az egyes értípusok nevét, az egészséges vérnyomás értékeit! Tudják a kiválasztó szervrendszer szerveinek a nevét és az egyes szervek mûködését! Szerezzenek ismereteket a kiválasztó szervek betegségeirôl és a megelôzés formáiról! Tudják rajzban is kifejezni az anyagcserében részt vevô szerveket, szervrendszereket! Értsék meg, hogy az anyagcsere részfolyamatai (táplálkozás, légzés, keringés, emésztés, kiválasztás, anyagszállítás) egymással szoros kapcsolatban vannak! Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam Az ember legfontosabb életmûködései. Gyermekkori betegségek. A betegségek megelôzése, a házi betegápolás szabályai. Az egészséges táplálkozás és a helyes életmód. Természetismeret 5–6. évfolyam A zöldség- és gyümölcsfélék jelentôsége az egészséges táplálkozásban. Biológia 7. évfolyam Az emlôsállatok tesfelépítésének fôbb jellemzôi. Az emlôsállatok kültakarója, mozgása, légzése, táplálkozása. Az élettelen környezeti tényezôk. A talaj, a víz, a levegô szennyezése, káros hatásai az élôlényekre.

69

Biosz8.indd 69

6/22/11 9:06 AM

Kémia 7–8. évfolyam A keverékek és a vegyületek elkülönítése. Oldás és az oldhatóság. Az égés feltételei. Sav-bázis reakciók. Az emberi szervezet építôanyagai és energiahordozói: zsírok, szénhidrátok, fehérjék. A levegôszennyezés. Az üvegházhatás. A szmog. A szén-dioxid reakciója a vízzel. Fizika 7. évfolyam Az erô és a mozgásállapot változása. A munka értelmezése. Nyomás a folyadékokban és a gázokban. Az égéshô. A mozgási energia fogalma.

IV. AZ EMBER SZAPORODÁSA ÉS EGYEDFEJLÔDÉSE Cél Ismerjék meg a tanulók – a férfi és a nôi nemi szervek felépítését és mûködését; – a megtermékenyítés folyamatát, a terhesség kialakulását; – a nemi szervek higiénéjét; – a nemi úton terjedô betegségeket; – az ember egyedfejlôdésének fôbb szakaszait, az egyes életkori szakaszok jellemzôit! Tartalom Az ember szaporodási szervrendszere, az egyes szervek felépítése, mûködése. Az ember szaporodása, az ivarsejtképzôdés, a megtermékenyítés, a zigóta beágyazódása. A nemi hormonok jelentôsége. Az ember életkori szakaszai. A szaporodás egészségtana. Követelmények Ismerjék meg a férfi és a nô nemi szerveinek felépítését, a szervrendszer egyes szerveinek mûködését! Tudják, hogy a petesejt a petefészekben, a hímivarsejt a herékben képzôdik! Ismerjék a zigóta kialakulását és a beágyazódását!

Értsék meg, hogy az ivarmirigyek mûködését az agyalapi mirigy hormonjai szabályozzák! Ismerjék a nemi hormonok termelôdésének helyét és hatásait! Tudják a méh részeinek nevét, az egyes szervek szerepét a fejlôdô magzat táplálásában, védelmében! Ismerjék a magzati fejlôdés legfontosabb változásait! Tudják az ember életkori szakaszainak nevét (újszülöttkor, csecsemôkor, kisgyermekkor, óvodáskor, kölyökkor, serdülôkor, ifjúkor, felnôttkor, idôskor), az egyes szakaszokra jellemzô testi-lelki változásokat! Szerezzenek ismereteket a szaporodással kapcsolatos egészségtani tudnivalókról! Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam Az ember életkori szakaszai, testi változások az egyes szakaszokban. Az állatok szaporodása és fejlôdése. Természetismeret 5–6. évfolyam Biológia 7. évfolyam A tananyagban megismert emlôsállatok szaporodása és ivadékgondozása. Összefüggések keresése az egyes élôlények utódainak száma és az ivadékgondozás között.

V. Az idegi és a hormonális szabályozás Cél Ismerjék meg a tanulók – az életfolyamatok szabályozását; – az érzékszervek felépítését, mûködését; – a reflexek mûködését; – a hormonális szabályozást; – az idegi és a hormonális szabályozás zavarait! Tartalom Az életfolyamatok szabályozásának általános folyamata. Az agyvelô és a gerincvelô felépítése. Az érzékszervek jelentôsége, a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a bôrérzékelés. A feltétlen és a feltételes reflex. Az idegi szabályozás zavarai.

70

Biosz8.indd 70

6/22/11 9:06 AM

Az anyagcsere folyamatainak hormonális szabályozása. A hormonális szabályozás zavarai. Követelmények Értsék meg, hogy a szabályozás biztosítja a szervezet belsô környezetének állandóságát! Tudják, hogy a külsô környezet változásaihoz való alkalmazkodást is a szabályozás biztosítja! Ismerjék az agyvelô, a gerincvelô felépítését és mûködésének alapjelenségeit! Tudják az ember érzékszerveinek nevét, felépítését, mûködését! Ismerjék, hogy a látás, hallás, szaglás, tapintás és a bôrérzékelés szervei mely ingereket fogják fel, hol történik az inger átadása, és hol vannak az érzékszervek központjai! Tudják az érzékszervek egészségmegôrzésének fôbb szabályait! Ismerjék az idegrendszer felépítését, fô részeit! Tudják rajzban is kifejezni az idegsejteket! Szerezzenek tapasztalatokat a feltételes és feltétlen reflexek mûködésérôl, tudják, hol vannak a kétféle reflex központjai! Tudják, hogy az agykéreg az akaratlagos mûködések központja! Ismerjék a környéki idegrendszer elhelyezkedését, tudják a mûködésének alapjelenségeit! Fizikai és kémiai ismereteikre támaszkodva tudják értelmezni az idegsejtek ingerületvezetését! Ismerjék az idegrendszer egészségmegôrzésének fôbb szabályait, az élvezeti és a kábítószerek káros hatásait! Ismerjék a belsô elválasztású mirigyek közül az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a hasnyálmirigyszigetek és a mellékvese elhelyezkedését! Tudják a belsô elválasztású mirigyek által termelt hormonok nevét és a hormonok hatásait! Tudjanak hormonális mûködés zavaraira utaló betegségeket! Koncentráció Fizika 8. évfolyam Az elektromos alapjelenségek. Az elektromos töltés. Fényforrások, a fény egyenes vonalú terjedése. A lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata.

A domború és a homorú lencsék alkalmazási lehetôségei. A fehér fény színeire bontása. A testek színe.

Kémia 7. évfolyam Életfontosságú anyagok: nátrium-klorid, vas, kalcium, magnézium, cink. Kémia 8. évfolyam Az emberi szervezet építôanyagai. A továbbhaladás feltételei Ismerjék az ember testét felépítô szervrendszerek és szervek nevét, azok fôbb mûködéseit. Tudják az egyes szervrendszerek egészséges mûködésének feltételeit, az egészségmegôrzés alapvetô szabályait. Tudják, hogy egészséges életmóddal, helyes táplálkozással, környezetük tisztaságával sok betegség megelôzhetô. Ismerjék az ember életkori szakaszait és azok fôbb testi és lelki változásait. Tudják, hogy az ivarszervek fejlôdése nem azonos ütemben történik a többi szervrendszerével. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlôdése nem azonos ütemben történik, az azonos életkorúak között jelentôs eltérések lehetnek. Legyenek toleránsak a fogyatékos emberekkel szemben. Tudjanak néhány egyszerû élettani vizsgálatot elvégezni, és azok eredményeit helyesen értelmezni. Legyenek képesek az ismeretterjesztô irodalmat és az elektronikus eszközök információit önállóan is felhasználni, a megszerzett információkat értékelni.

Az ellenôrzés, értékelés, osztályozás alapelvei a biológia tanításában Az ellenôrzés, értékelés során visszajelzést keresünk arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a tananyagot, hogyan teljesítették a kerettantervben részletesen kifejtett követelményeket. Az ellenôrzés módszereinek alkalmazásakor törekedjünk arra, hogy azok legyenek változatosak, és terjedjenek ki a tanulók valamennyi tan71

Biosz8.indd 71

6/22/11 9:06 AM

órai (esetenként tanórán kívüli) tevékenységeire. Mindez történhet a tanulók munkájának folyamatos megfigyelésével, szóbeli ellenôrzéssel (feleltetéssel), írásbeli ellenôrzéssel. Az ellenôrzést kövesse mindig az értékelés, mely akkor objektív, ha a kerettantervben és a helyi tantervben pontosan kidolgozott és részletezett követelményeket viszonyítjuk a tanuló szóbeli vagy írásbeli teljesítményéhez. A tanulók munkájának értékelése történhet szóban, írásban, vagy kifejezhetjük a követelmé-

nyekhez való viszonyítást érdemjegyek formájában is. A követelmények 90%-os teljesítése már ötös osztályzatnak felel meg. A rendszeres ellenôrzés, értékelés kellôen motiválhatja a tanulókat arra, hogy teljesítményüket a kitûzött követelményekhez (tanítási-tanulási célokhoz) közelítsék. A biológia tantárgy tanítása során fontos feladat az önellenôrzés, önértékelés képességének kialakítása is, amely a személyiségfejlesztés sajátos eszköze.

72

Biosz8.indd 72

6/22/11 9:06 AM

73

Biosz8.indd 73

6/22/11 9:06 AM

Év eleji ismétlés I.

Év eleji ismétlés II.

Év eleji felmérés Bevezetés

2.

3. 4.

Az óra témája

1.

Óraszám

Tankönyvi jelrendszer Tanulási módszer

Alapfogalmak

– A tk.-ben felsorolt kiadványok lehetôség szerinti bemutatása – FÜRSTNÉ DR. KÓLYI ERZSÉBET: Tanulási technikák – Magyar értelmezô kéziszótár Ajánlott könyvek: DAVID BURNIE: Az emberi test kisenciklopédiája. Talentum Kiadó Bp., 2001.; Mindennapi egészség. Felelôs szerkesztô: dr. Deák Valéria Magyar Könyvklub Bp., 2000.; VARRÓ ALADÁR BÉLA: Gyógynövények gyógyhatásai. Pallas Kiadó Bp., 2005.

Általános iskolai diasorozat: Élôvilág 6. osztály – KONRAD LORENZ: A civilizált emberiség nyolc halálos bûne. IKVA Könyvkiadó Kft., Bp., 1994. – VIDA GÁBOR: Helyünk a bioszférában. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., 2001. – www.sulinet.hu – Búvár zsebkönyvek – TermészetBÚVÁR újság – Növény- és állatképek Mf. feladatai

Szemléltetés

Gyógynövényismeret Tudománytörténet A tankönyv kislexikona Tanári kézikönyv 5–6. oldal www.sulinet.hu

Kiegészítô anyag

Értô olvasás – Környezet- és természetismeretbôl tanult embertani alapok – Technika, háztartástan: kertészeti alapismeretek, egészséges táplálkozás – Testnevelés, testedzés

Növény- és állatrendszertan Növény- és állatföldrajz Biológia 7. osztály

Koncentráció

74

Biosz8.indd 74

6/22/11 9:06 AM

A környezetismeretbôl már megismert növények (gyümölcs- és zöldségfélék) felelevenítése A kémiából tanultak (elemekrôl és vegyületekrôl) felhasználása Fizika, kémia: energiafajták Kémia: anyagok oldódása, kémiai reakciót elôsegítô tényezôk Történelem: ipari forradalom, A tápanyagokról tanultak felidézése

Kémia: radioaktív sugárzás, vegyszerek egészségkárosító hatása

Kislexikon: glikogén, kJ, nukleinsavak, szénhidrátok, szerves, szervetlen Tanári kézikönyv 6., 9–12. oldal

Szent-Györgyi Albert élete (lehet kiselôadás vagy faliújságtéma) Kislexikon: angolkór, SzentGyörgyi Albert, vitaminok Tanári kézikönyv 12–14. old. Figyelemfelhívás csipkebogyógyûjtésre (Forgalmas utaktól távol!) homozigóta, heterozigóta fogalma, uralkodó-lappangó tulajdonságok Kislexikon: Crick, DNS, Downkór, féligáteresztô hártya, gének, kromoszóma, Nobel-díj, Watson Tanári kézikönyv 14–16. old.

élelmiszerképek, ásványképek, periódusos rendszer, Mf. feladatai Digitális anyag: szemléltetés, feladatok, kérdések Következô órára: Különbözô zöldségek, gyümölcsök, ill. képek

Digitális anyag: szemléltetés, feladatok, kérdések behozott vitaminforrások, vitaminprospektusok, újságképek, Mf. feladatai

Digitális anyag: szemléltetés, feladatok, kérdések, tojás Mf.: I–III. feladata A IV. a házi feladat lehet.

szervetlen, szerves, nukleinsavak, fehérjék, cukrok, keményítô, zsírok, ásványi anyagok

elôanyag, hiánybetegségek, angolkór, skorbut, Nobel-díj, zsírban oldódó, vízben oldódó, A-, D-, E-, K-, B-, C-vitamin

A vitaminok

Sejtjeink közös jellem- sejthártya, sejtplazma, sejtmag, sejtszervecskék, kromoszómák, zôi örökítôanyag, DNS, kettôs spirál, mutáció

7.

8.

matematika, számítástechnika, rajz, történelem kirándulások, táborok, erdei iskola a természetben

tudománytörténet Kislexikon: fraktálok, immunrendszer Tanári kézikönyv 8. oldal www.humusz.hu

csontváz, emberi torzó Digitális anyag: szemléltetés, kérdések Mf. feladatai A következô órára: tojásfehérje, keményítô, cukor, kémcsô, kémcsôfogó, borszeszégô, gyufa

Mibôl épül fel a testünk?

Koncentráció

Kiegészítô anyag

Szemléltetés

6.

Alapfogalmak

Hogyan épül fel a tes- sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet, életközösség, bioszféra tünk?

Az óra témája

5.

Óraszám

75

Biosz8.indd 75

6/22/11 9:06 AM

Biológia: Testünk szövetei, Mibôl épül fel a testünk? A vitaminok Kémia: égés, exoterm folyamatok Fizika: energiafajták, a mozgás mechanizmusa, súrlódás Geometria: mértani testek

ízületfajták, csuklyásizom, deltaizom, farizom, Achilles-ín, tudománytörténet Kislexikon: ízület, mimika, tejsav, varrat Tanári kézikönyv 17. oldal

csontkapcsolatok: összenövés, var- tk.-i ábrák, emberi torzó ratok, ízületek, ízület részei, izom- Digitális anyag: feladatok, kérdések mûködés, izomláz, mimika www.celebrate.digitalbrain.com

Hogyan mozgunk?

12.

Biológia: Mibôl épül fel testünk? Testünk szövetei (csontszövet, porcszövet, vázizomszövet, kötôszövetek) Kémia: kalcium-vegyületek, szénvegyületek Kislexikon: csontvelô, ínhüvely, izmok, mellkas

csontváz, tk., mf., Digitális anyag: szemléltetés, feladatok, kérdések Mûanyagba ágyazott készítmény. Kísérlet: csirkecsont, borszeszégô, gyufa, csipesz, 20%-os ecet, fôzôpohár

vázrendszer, gerincoszlop, függesztôövek, végtagcsontok, csonthártya, tömör állomány, szivacsos állomány, csontvelô, izmok (hajlító, feszítô), inak, ínhüvely

Testünk váza

Biológia: Mibôl épül fel a testünk? A vitaminok, Testünk szövetei Kémia: oldatok, kémiai eszközök Lángfestés

Az ásványi anyagokban elôforduló fémionok lángfestésének megfigyelése: Kalcium: téglavörös Kálium: ibolyaszín Nátrium: sárga Tanári kézikönyv 4. oldal: MRI

kémcsövek, vegyszerkanál, borszeszégô, gyufa, tárgylemez, fedôlemez, bonctû, szemcseppentô, mikroszkóp, mikroszkópi metszetsor, keményítô, jódtinktúra, tojásfehérje, csipkebogyó, sárgarépa, glicerinoldat, tankönyv, munkafüzet Digitális anyag: feladatok, kérdések

11.

10.

Koncentráció Kémia: A kalcium vegyületei Biológia: A szerves és szervetlen tápanyagok

változás, megfigyelés, kaparék, mikroszkópi metszet

Testünk szövetei

9.

Kiegészítô anyag Kislexikon: sejt közötti állomány

Szemléltetés

Sejttani- és szövettani vizsgálatok M

Alapfogalmak tk., mf. Digitális anyag: szemléltetés, feladatok, kérdések RÖHLICH PÁL: Szövettan. Semmelweis Kiadó 2006.

Az óra témája sejtközötti állomány, hámszövet, nyálkahártya, kötôszövetek, zsírszövet, porcszövet, csontszövet, simaizomszövet, vázizomszövet (harántcsíkolt), szívizomszövet, idegszövet

Óraszám

76

Biosz8.indd 76

6/22/11 9:06 AM

Kiegészítô anyag

Témazáró feladatlapok

Témazáró felmérés

A táplálkozás szervrendszere

17.

18.

Biológia: Testünk szövetei (a simaizomszövet, vázizomszövet, csontszövet, hámszövetek felelevenítése)

Biológia: Az eddig tanult témák asszociatív felelevenítése A szervezet felépítésének fraktálozása

tk., mf., emberi csontváz Digitális anyag: testfelépítés témaszemléltetés, feladatok, kérdések

A testfelépítés összefoglalása

16.

tk., mf. képei, emberi torzó, fog- Tanári kézikönyv 23. oldal modell Digitális anyag: szemléltetés, feladatok, kérdések

Biológia: Testünk kültakarója; Kémia: ózoncsökkenés okai, jódtinktúra; Technika, Kertészeti alapismeretek: gyógynövények gyógynövények: Tankönyv: zöld hátterû szöveg + 66–68. ábra Kislexikon: allergia, ekcéma Digitális anyag: gyógynövényes film Tanári kézikönyv 20–22. oldal

Tk., mf. rajzai Ajánlott könyv: MARCELL ISTVÁN: Bôrbetegségek és bôrvédelem. SubRosa Kiadó, Bp., 1996. Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

mitesszer, kelések, bôrgyulladás, allergia, ekcéma, anyajegyek, bôrkeményedés, fertôtlenítés

Bôrünk egészsége

15.

szájnyílás, szájüreg, fogak, nyelv, garat, nyelôcsô, gyomor, patkóbél, vékonybél, vakbél, féregnyúlvány, vastagbél, végbél, végbélnyílás

Biológia: Testünk szövetei; Kémia: Oldatok, energiaváltozások Fizika: Párolgás

bôrlécrendszer www.jag.mako.hu/ celebrate Tanári kézikönyv 19–20. oldal

tk., mf. rajzai, ujjlenyomatok készítése, mikroszkópi metszetek, vizsgálatok Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

hám, irha, bôralja, szôrszál, szôrtüszô, szôrhagyma, verejtékmirigy, faggyúmirigy, elszarusodó réteg, festéktartalmú sejtek

Testünk kültakarója

Fizika, kémia: sugárzásfajták; Biológia: Testünk váza, Hogyan mozgunk? Testnevelés: gerincgyakorlatok, bokasüllyedést megelôzô gyakorlatok Földrajz: gyógyfürdôk

Koncentráció

14.

emberi csontvázak, tk. képei, mf. Konrad Röntgen, Digitális anyag: gyógyfeladatai növényes film Digitális anyag: kérdések Kislexikon: Konrad Röntgen. Tanári kézikönyv 4., 17–18. oldal

Szemléltetés

gerincferdülés, bokasüllyedés, repedés, törés, rándulás, ficam, ínszakadás, izomgyulladás, izomgörcsök, ízületi gyulladás, reuma, csontritkulás

Alapfogalmak

Mozgási rendellenességek

Az óra témája

13.

Óraszám

77

Biosz8.indd 77

6/22/11 9:06 AM

Tk., mf., Digitális anyag: szemlélte- Tankönyv: zöld hátterû szöveg tés, kérdések. Kislexikon: mandulagyulladás, parlagfû Tanári kézikönyv 28–29. oldal

A légzôszervek beteg- környezetszennyezés hatása, szénanátha, hûléses hurut, orrségei melléküreg- vagy arcüreggyulladás, mandulagyulladás, rekedtség, hörghurut, tüdô- és mellhártyagyulladás, asztma, dohányzás, tüdôrák

22.

Biológia: A légzés Kémia: a levegô összetétele, kátrányszármazékok

Biológia: hámszövetek, porcszövet Fizika: nyomás, térfogat összefüggése Kémia: oxigén, szén-dioxid tulajdonságai Matematika: halmazok gégeporcok, vitálkapacitás, a tüdô fraktálozása (egyre kisebb egységekre tagolás: felületnövelés); Tanári kézikönyv 27. oldal; Bemutatóóra (A légzés)

Tk., mf., gégemodell, falitáblák, meszes víz, szívószál (a légzési szén-dioxid kimutatása) Digitális anyag: szemléltetés, kérdések, feladatok

orrnyílás, orrüreg, garat, mandulák, gégefedô, gége, hangszalagok, hangrés, légcsô, hörgôk, hörgôcskék, léghólyagok, hajszálerek, gázcsere, tüdô, mellhártya

A légzés

21.

Biológia: baktériumok, gombák Kertészeti alapismeretek: gyógynövények Kémia: Savak jellemzô reakciói

Tankönyv: zöld hátterû szöveg Kislexikon: elrákosodó sebek, fogkô, májzsugor Digitális anyag: gyógynövényes film Tanári kézikönyv 24–27. oldal

fogszuvasodás, fogkô, gyomorfekély, hasmenés, székrekedés, májzsugor, vakbélgyulladás, bélférgesség, biotermékek

Az emésztési problémák

Szuvas fog modellje, tk., mf. képei, a Kis növényhatározó, Gyógynövények (Búvár zsebkönyvek) November: „Fogászati és testápolási hónap” Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

Koncentráció Biológia: Mibôl épül fel a testünk?, Testünk szövetei Kémia: oldatok kémhatása, sósav

Kiegészítô anyag Kislexikon: elektronmikroszkóp Tanári kézikönyv 23. oldal

Szemléltetés

20.

Alapfogalmak

tk., mf. képei, Az emésztés folyamata nyálmirigyek, nyál, mucin, gyomormirigyek: gyomornedv Digitális anyag: szemléltetés, kérdések (pepszin, sósav) máj: epe hasnyálmirigy: hasnyál bélnyálkahártya mirigyei: bél nedv, bélbolyhok

Az óra témája

19.

Óraszám

78

Biosz8.indd 78

6/22/11 9:06 AM

vese, (kéregállomány, velôállomány, hajszálérgomolyag, vesecsatornák, vesemedence), szûrlet, vizelet, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycsô

Tanári kézikönyv 5., 33. Biológia: Testünk szövetei, Testünk kültakarója, A légoldal zés, A táplálkozás Kémia: Az oldatok kémhatása

A kiválasztás

Tk., mf. képei Digitális anyag: szemléltetés, feladat, kérdések

26.

Karl Landsteiner Tankönyv: zöld hátterû szöveg Kislexikon: érelmeszesedés, koleszterin, nyomókötés, vérátömlesztés, vércsoportrendszerek Digitális anyag: gyógynövényes film Tanári kézikönyv 31–33. oldal

Tk., mf. képei Gyógynövények (Búvár zsebkönyvek) Kis növényhatározó Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

A vérkeringés betegsé- vérátömlesztés, AB0-, Rh-vércsoportrendszerek, fehérgei vérûség, vérszegénység, magas vérnyomás, alacsony vérnyomás, érszûkület, érelmeszesedés, vérrögképzôdés, embólia, infarktus, fokozott véralvadási hajlam, vérzékenység

25.

Biológia: Mibôl épül fel a testünk? A vitaminok Sejtjeink közös jellemzôi Testünk szövetei A vér Fizika: A nyomás

Biológia: Testünk szövetei Fizika: A nyomás A sebesség Matematika: Felületszámítás

Harvey, Malpighi Tanári kézikönyv 4., 5., 31. oldal

Tk., mf. Digitális anyag: szemléltetés, feladat, kérdések

szív, pitvar, kamra, verôerek, gyûjtôerek, hajszálerek, billentyûk, kisvérkör, nagyvérkör, vérnyomás, nyirok, nyirokszervek, szívkoszorúerek

A vér útja testünkben

Biológia: Testünk szövetei A légzés Kémia: Kalcium, magnéziumionok Fizika: Fajsúly

Tankönyv: kék hátterû rész Tanári kézikönyv 30. old. VÍZI BÉLA: Kémia szobrokban. Magyar Kémikusok Egyesülete, 1990.

Tk., mf. Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

vérnedv, véralvadás, vörösvérsejtek, vérfesték, vérlemezkék, fehérvérsejtek, ellenanyag, lép

24.

Koncentráció

Kiegészítô anyag

Szemléltetés

Alapfogalmak

A vér

Az óra témája

23.

Óraszám

79

Biosz8.indd 79

6/22/11 9:06 AM

Irodalom: DR. ANDICS LÁSZLÓ: Alapfokú és közúti elsôsegély. SubRosa Kiadó, Bp., 1994.

energiaszükséglet, anyagcsere, Tk., mf. képei, összefoglaló kérdéütôeres vérzés, visszeres vérzés, sek, emberi torzó, fogmodell, a tk. problémafelvetô rajzaira a tanulók nyomókötés szóban vagy írásban válaszoljanak. A szuvas fog képe a helyes táplálkozás és a fogápolás szükségességére, a száradó dohány fényképe a dohányzás szinte minden szervünket károsító hatására, az élelmiszerek képe a túlzott zsírfogyasztás veszélyeire, a szív rajza a szívproblémák megelôzhetôségére hívja fel a figyelmet. Digitális anyag: Anyagcsere téma – szemléltetés, feladatok, kérdések

Kerület-, térfogatváltozás, meg- léggömb, fonal, szelet kenyér, Petri- Nyál kémhatásának, csésze, jódtinktúra, három kémcsô, állagának vizsgálata. figyelés, következtetés, híg sósav, pepszinpor, fôzôpohár magyarázat (Desztillált vízzel többszöri szájöblítés fôzôpohárba)

Szervezetünk anyagcseréje*

Az anyagcserével kapcsolatos vizsgálatok M.

28.

29.

Biológia: Baktériumok Mibôl épül fel a testünk? A kiválasztás; Kertészeti alapismeretek: Gyógynövényismeret; Háztartási ismeretek: gyümölcsök tartósítása

Koncentráció

Biológia: az anyagcsere témakörben tanultak. Kémia: oldatok kémhatása, jódtinktúra, kémiai eszközök, sósav Matematika: kerület-, térfogatszámítás

Biológia: A testünk felépítése és az Anyagcsere témakörben szereplô témák. Kémia: A fémek vegyületei, A víz; Fizika: Az energiafajták; Magyar Tanári kézikönyv 5., 35. nyelv: a szóbeli kifejezôkészség fejlesztése; oldal Rajz: a rajzokhoz kapcsolt problémafelvetések megbeszélésével az asszociációs és az absztraháló készség fejleszthetô.

Tankönyv: zöld hátterû szöveg Kislexikon: mûvesekezelés Tanári kézikönyv 5., 34. oldal

Kiegészítô anyag

Kis növényhatározó Gyógynövények (Búvár zsebkönyv) Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

Szemléltetés

húgycsôgyulladás, kóli baktérium, hólyagkövek, vesekövek, vizelethajtó, vesegyulladás, mûvesekezelés

Alapfogalmak

A kiválasztó szervek betegségei

Az óra témája

27.

Óraszám

80

Biosz8.indd 80

6/22/11 9:06 AM

Kalapács, üllô, kengyel, ovális ablak, tömlôcske, zsákocska Tankönyv: kék hátterû szöveg Kislexikon: Békésy György Tanári kézikönyv 39–41. oldal

A fül, az orr és a nyelv külsô fül, középfül, belsô fül, fülkagyló, külsô hallójárat, dobhártya, hallócsontok, fülkürt, csiga, egyensúlyozási szerv, félkörös ívjáratok, halló- és egyensúlyozó-ideg, hallóközpont, érzet, kémiai receptorok, ízlelôreceptorok, szaglóhám, szaglóreceptorok, zamat

33.

Tk., mf. képei, fülmodell, nyelvmodell VÍZI BÉLA: Kémia szobrokban LEO SCHNEIDER: Hogyan érzékelünk? Digitális anyag: szemléltetés, feladatok, kérdések

Csarnokvíz, csapok, pálcikák, gyûjtôlencse, szórólencse Kislexikon: kancsalság, szürkehályog, zöldhályog Tanári kézikönyv 37–39. oldal

Tk., mf. képei, szemmodell NAGY ZOLTÁN ZSOLT: Szemünk világa. SubRosa Kiadó, Bp., 1996. Digitális anyag: szemléltetés, feladatok, kérdések www.egeszseg.origo.hu

segédberendezés, érzékszerv, ideghártya, sárgafolt, vakfolt, érhártya, szivárványhártya, ínhártya, szaruhártya, szemlencse, pupilla, üvegtest, lencsefüggesztô rostok, látóideg, szemgolyó, szempilla, szemhéjak, könnymirigyek, rövid- és távollátás, a bôrben található receptorok, csupasz idegvégzôdések, érzet

A szem és a bôr

32.

Biológia: Az életfolyamatok szabályozása, Az emésztés Kémia: gáz-halmazállapotú elemek, keverékek, vegyületek, szublimáció, oldatok kémhatása; Fizika: Halmazállapot-változások, A nyomás, A hang terjedése

Biológia: Az életfolyamatok szabályozása, Testünk kültakarója, A vitaminok Fizika: Fénytan

Biológia: Hogyan épül fel a testünk? Sejtjeink közös jellemzôi, testünk szövetei Informatika, számítástechnika: Az információáramlás lehetôségei

Az ingerületátadás me chanizmusa Kislexikon: belsô környezet, kéreg alatti sejtcsoportok Tanári kézikönyv 5., 35–37. oldal és Bemutatóórák (Az életfolyamatok szabályozása)

Tk., mf. képei, emberi torzó, emberi fejkeresztmetszet, agymodell Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

Az életfolyamatok sza- belsô környezet, informálás, inger, receptor, ingerületátvivô anyagok, bályozása szabályozóközpont, visszajelentés, csôidegrendszer, gerincvelô, agyvelô, idegek, idegsejt, idegrost, felvevô nyúlvány, leadó nyúlvány, fehér- és szürkeállomány, nagyagy, agykéreg, kéreg alatti sejtcsoportok, kisagy, agytörzs, (nyúltagy, híd) két félteke tudatos mûködése

Koncentráció

31.

Kiegészítô anyag Magyar nyelv: írásbeli kifejezôkészség fejlesztése Rajz: rajzkészség fejlesztése

Szemléltetés Témazáró feladatlapok

Alapfogalmak

Témazáró felmérés

Az óra témája

30.

Óraszám

81

Biosz8.indd 81

6/22/11 9:06 AM

késôi lefekvés, egyoldalú terhelés, kimerültség, eszméletvesztés, agylágyulás, agyvérzés, hallucináció, kábítószerek, fejfájás, agyhártyagyulladás, napszúrás, kötôhártyagyulladás, középfülgyulladás, halláscsökkenés, dobhártyasérülés, halláskárosító szokások

Ízérzés, pupillaméret, optikai csalódá- cukros víz, sós víz, citromlé, pohár vagy fôzôpohár, üvegbot vagy kissok, illóolaj, illat, szaglás kanál, vonalzó, illóolaj vagy parfüm

célszerv, belsô elválasztású mirigyek, Tk., mf. képei, falitáblák hormonok, agyalapi mirigy, serkentô Digitális anyag: szemléltetés, kérhormonok, közvetlen hatású hormonok dések (testnövesztô, simaizom-összehúzó, vesemûködést fokozó, tejelválasztást serkentô), pajzsmirigy, tiroxin, mellékpajzsmirigy, mellékvesekéreg, vesevelô, adrenalin, hasnyálmirigy, inzulin

Az idegi szabályozás problémái

A szabályozással kapcsolatos megfigyelések M.

Az anyagcsere hormonális szabályozása

36.

37.

38.

Tk., mf. képei, szemmodell, fülmodell, Ajánlott irodalom: Drogokról. Drog Stop Budapest Egyesület, 2000. Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

agykérgi központok közötti kapcso- Tk., mf. képei Digitális anyag: szemléltetés, kérlat, Pavlov, rövid és hosszú távú dések emlékezet, bal és jobb agyfélteke HÁMORI JÓZSEF: Az emberi agy szimmetriái. Dialóg Kiadó, Pécs, 1999.

A feltételes reflex

Tk., mf. képei, falitáblák, szívmodell Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

Szemléltetés

35.

reflex, öröklött minta, feltétlen védekezô reflex, érzôideg, mozgatóideg, reflexív, reflexkör, szinuszcsomó, gyorsítóideg, lassítóideg, belégzôközpont, kilégzôközpont

Alapfogalmak

A velünk született válasz

Az óra témája

34.

Óraszám

Tanári kézikönyv 47. oldal

Biológia: A szabályozás témakörének leckéi Fizika: Energiafajták (hô, hang) Tankönyv: zöld és kék hátterû szöveg Digitális anyag: gyógynövényes film Kislexikon: kábítószerek Tanári kézikönyv 5–6., 42–46. oldal és Bemutatóórák (Az agresszió és az életfolyamatok szabályozása) Az ízek érzésének bio-kémiai okai Tanári kézikönyv: Bemutatóórák (Az érzékelés)

Biológia: Az életfolyamatok szabályozása, Mibôl épül fel a testünk?, Az emésztés (külsô elválasztású mirigyek), Testünk váza (csontjaink felépítése); Kémia: A kalciumvegyületek; A jód

Biológia: a szabályozással kapcsolatos anyagrészek Kémia: oldatok, kémiai eszközök, ionok, kémhatás Rajz: a nyelv rajza és az ízérzési zónák bejelölése

Biológia: A velünk született válasz, Az emésztés, A fül, az orr és a nyelv

Biológia: Az életfolyamatok szabályozása, A légzés, A vér útja Kémia: Az oxigén, A széndioxid, Az égés

Koncentráció

Tankönyv: kék hátterû szöveg Kislexikon: PET Tanári kézikönyv 41–42. oldal

izomorsó, kemoreceptorok Tanári kézikönyv 41. oldal

Kiegészítô anyag

82

Biosz8.indd 82

6/22/11 9:06 AM

Szemléltetés

Az ember szaporodása

Az ember szaporodási kis- és nagyajkak, csikló, szûzhár- Tk., mf. képei, falitáblák, tya, hüvely, méh, petevezeték, méh- Digitális anyag: szemléltetés, szervrendszere kürt, petefészek, here, mellékhere, feladatok, kérdések herezacskó, heregolyó, ondóvezeték, ondóhólyag, prosztata, hímvesszô, makk, fityma

42.

43.

Témazáró felmérés

hímivarsejt (farok, nyak, fej) petesejt, ondó, megtermékenyítés, zigóta, beágyazódás, terhesség, menstruáció

Tk., mf. képei, falitáblák, Ajánlott könyv: VILLÁNYI ATTILA: Biológiai feladatgyûjtemény. Calibra Kiadó, Bp., 1995. Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

Témazáró feladatlapok

Tk., mf. képei, falitáblák, agymodell, szemmodell, fülmodell, nyelvmodell A tk. problémafelvetô rajzait az agykeringést érintô súlyos betegségek, illetve a feltételes reflex átismétlésére használhatjuk. Digitális anyag: Szabályozás téma – szemléltetés, feladatok, kérdések

41.

Az idegi és hormonális szabályozás összefonódása, hosszú idôn át ható ingerek, erôsítô és gyengítô hatás, környezeti ártalom

A szabályozás összefoglalása

40.

arányos törpe, óriásnövés, csontvé- Tk. képei Digitális anyag: szemléltetés, gek megnagyobbodása, golyva, szellemileg visszamaradt törpe, strú- kérdések ma, cukorbetegség, bronzkór, mellékvesekéreg-daganat, mellékvesevelô-daganat

Alapfogalmak

A hormonális szabályozás zavarai

Az óra témája

39.

Óraszám

Biológia: Testünk szövetei, A kiválasztás

Biológia: Az életfolyamatok szabályozása témakörben tanult anyagrészek átismétlése. Kémia: A le vegô, a víz szennyezôanyagai, A mérgezô elemek és vegyületek Mûvészetek: ToulouseLautrec élete

Biológia: A hormonális szabályozás, Testünk váza, Szervezetünk anyagcseréje; Kémia: A jód, az oldatok kémhatása (izotópok)

Koncentráció

Biológia: Sejtjeink közös Tankönyv: apró betûs jellemzôi szöveg Tanári kézikönyv 49. oldal és a Bemutatóórák (Az ember szaporodása)

Tanári kézikönyv 48. oldal és a Bemutatóórák (Az ember szaporító szervrendszere)

A megfelelô anyagrészeknél jelzett anyag. Tanári kézikönyv 48. oldal

Tankönyv: kék hátterû szöveg Kislexikon: Hevesy György Tanári kézikönyv 48. oldal

Kiegészítô anyag

83

Biosz8.indd 83

6/22/11 9:06 AM

A nemi hormonok

Az ember életszakaszai I.

Az ember életszakaszai II.

A szaporodás egészségtana

A szaporodás összefoglalása

45.

46.

47.

48.

Az óra témája

44.

Óraszám

Tk., mf. képei, fényképek külön- Tanári kézikönyv bözô életszakaszokról 53. oldal Gyermeknapi plakátok Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

Tk., mf. képei, versek, képek Ajánlott irodalom: TIMMER MARGIT DR.: Öröm és üröm (Szexuális úton terjedô betegségek). SubRosa Kiadó, Bp., 1995. Grafikon elemzése Digitális anyag: szemléltetés, kérdések Tk., mf. képei, falitáblák Digitális anyag: Szaporodás téma –szemléltetés, feladatok, kérdések

Kisgyermekkor, óvodáskor, kölyökkor, serdülôkor, ifjúkor, felnôttkor, idôskor, aggkor

hüvelygyulladás, fehérfolyás, fitymaszûkület, prosztatamegnagyobbodás, méhnyakrák, nemi betegségek, nem kívánt terhesség, vérbaj, kankó, lágyfekély, meddôség, petevezetékelzáródás, -szûkület, méhen kívüli terhesség, dohányzás, AIDS, gumióvszer, hûség ellentétes nemûek közötti vonzódás, nemi kapcsolat, szerelem, önmegtartóztatás, terhességmegszakítás, daganatok, mellek, herék önvizsgálata, testi örömök, beteljesülés

Biológia: Az ember szaporodása, Az anyagcsere hormonális szabályozása, Testünk váza; Rajz: Az emberi test megjelenítése a mûvészetben

Koncentráció

A környezetszennyezô anyagok és a hormonjelfogók kapcsolata

Tankönyv: zöld hátterû szöveg Digitális anyag: gyógynövényes film Kislexikon: AIDS, méhnyakrák Tanári kézikönyv 54–55. oldal

Biológia: A szaporodás témakörben tárgyalt anyagrészek átismétlése Kémia: szénhidrogének

Biológia: Az ember szaporodási szervrendszere, Mibôl épül fel a testünk? A vitaminok, A kiválasztás; Magyar irodalom: szerelmes versek; Ének-zene: szerelmes dalok és zenemûvek

Biológia: Mibôl épül fel a testünk? Testünk váza, A mozgási rendellenességek Magyar irodalom: versek, elbeszélések serdülôkrôl, ifjakról, idôs emberekrôl KAFFKA MARGIT: Petike jár

kromoszómaproblémák Biológia: az ember szapoTanári kézikönyv 51–52. rodási szervrendszere, A vitaminok; Magyar irooldal dalom: Versek az anyaságról, a gyermekekrôl Rajz: képzmûvészeti alkotások az anyaságról

Tk., mf. képei, Anyák napi képek, versek, dohányzás elleni plakátok Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

embrió, magzat, magzatburok, magzatvíz, köldökzsinór, méhlepény, méhfal, újszülött, ikrek, csecsemôkor, anyatej, dohányzás, szeszesital, védôoltások

csatornák közötti szövet, a tüszô- és sárgatesthormon változásai egy ciklus alatt Tanári kézikönyv 5., 50. oldal

Kiegészítô anyag

Tk., mf., falitáblák ELIZABETH FENWICK–RICHARD WALIER: Hogyan mûködik a sex? SubRosa Kiadó, Bp., 1995. Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

Szemléltetés

tüszô, tüszôhormon, sárgatest, sárgatesthormon, ciklus, klimax, hím nemi hormon, elsôdleges nemi hormon, elsôdleges nemi jellegek, fogamzásgátló tabletták

Alapfogalmak

84

Biosz8.indd 84

6/22/11 9:06 AM

Az elôzô órán használt szemléltetés Digitális anyag: összes kérdés A tk. összefoglaló kérdéseinek vagy (és) a mf. elôzô két órai feladatainak felhasználása

Év végi ismétlés I.

Év végi ismétlés II.

Év végi felmérés

Az évi munka értékelése

52.

53.

54.

Tk., mf. feladatai, falitáblák, modellek Digitális anyag: összes szemléltetés, feladatok

Tk., mf. képei, a fertôzéseknél említendô szervek, szervrendszerek, kórokozók képei falitablón. Semmelweis élete, Pasteur élete EMBER ISTVÁN: Környezetünk és a rák (Gene-Rációk a Rákkutatásért Alapítvány, Budapest, 1993.) Digitális anyag: szemléltetés, kérdések

51.

kórokozók, fertôzés, járvány, természetes védettség, mesterséges védettség, védôoltások, ellenanyag, influenzavírus, herpeszvírus, rózsahimlô, kanyaró, fertôzô májgyulladás, fültômirigy-gyulladás, veszettség, gyermekbénulás, Sabincseppek, agyvelôgyulladás, kullancsok, Lyme-kór, tuberkolózis, diftéria, szamárköhögés, tetanus, Salmonellabaktérium, pestis, kolera, tífusz, rákos megbetegedés, Semmelweis, Pasteur, Neomagnol, Hyperol, Hypo

Fertôzések, járványok

Témazáró feladatlapok

Szemléltetés

50.

Alapfogalmak

Témazáró felmérés

Az óra témája

49.

Óraszám

Tanári kézikönyv 57–58. oldal

Robert Koch a TBC baktérium felfedezôje. Ajánlott irodalom: ASTRID WINTER: A biblia gyógynövényei. Bioenergetic Kft., Bp., 2000. Tankönyv: kék hátterû szöveg Kislexikon: diftéria, kolera, Lyme-kór, pestis, Semmelweis Ignác, szamárköhögés, tetanusz, tífusz, tuberkulózis, védôoltások Tanári kézikönyv 7., 55–57. oldal

Kiegészítô anyag

Biológia: a rendszertanból tanultak, a fertôzésekkel kapcsolatban említett szervek, szervrendszerek Kémia: a hypoklórossav, arzén, PVC, sugárzások Matematika: önismétlô halmazok Magyar irodalom: Vergilius, Shakespeare

Koncentráció

Bemutatóórák A légzés Helyszín: II. Rákóczi F. Ált. Iskola és Gimnázium – elmondani a tanultakat a szemléltetôeszközök Szentendre, Rákóczi u. 6. (modellek, digitális anyag) használatával; Idôpont: 2009. február 26. – általánosítás, asszociálás alkalmazásával a probOsztály: 8. lémafelvetéseket megvitatni (partnerként viselTanár: Nagyné Horváth Emília (tanár, tk. szerzô) kedni a kérdésalapú oktatási módszer alkalmaTantárgy: Biológia zásakor)! Témakör: A légzés Óratípus: Ismétlô-, gyakorlóóra Koncentráció: Biológia: rendszertan, mozgásszervrendszer, tápOktatási feladat: Az ember légzési szervrendszeanyagok, vitaminok rének felépítése és mûködése közötti kapcsolatról Fizika: térfogat és nyomás közötti összefüggés, tanultak felelevenítése, kiegészítése. levegôrezgés Kémia: a levegô összetétele Nevelési cél: Az ismeretek segítségével a saját és Ének-zene: hangképzés, hangszínek a mások egészsége iránti felelôsségtudat erôsítése. Irodalom: Babits Mihály betegsége A természettudományos, interaktív gondolkodás- Testnevelés: légzôgyakorlatok ra, kooperációra, egészséges életmódra nevelés. Kompetenciafejlesztés: anyanyelvi, szociális, Képzési cél: kommunikációs, természettudományos, digitális Legyen képes a tanuló: – a digitális, interaktív anyag és a munkafüzet áb- Új fogalmak: (A tanítási órán derül ki, hogy leszráit értelmezni; nek-e a gyerekek számára új fogalmak.) – az olvasott információkat alkalmazva megoldani a munkafüzet feladatait; Felhasznált eszközök: Nagyné Horváth Emília: – értelmezni a légzés fogalmát, menetét; Biológia 8. tk. és mf., tanári kézikönyv, interaktív – felismerni és megnevezni a légzési szervrendszer tananyag, Apáczai Kiadó részeit és mûködését; Számítógép, projektor, modellek

Óratervezet Idô (perc) 3’

3’

2’

A tanóra menete

Didaktikai, módSzemléltetés Kompetenciaszertani lépések fejlesztés Bemutatkozás, ismer- Beszélgetés, leírás „Élôkép”, tanári kommunikációs, szokedés a tanulókkal kézikönyvbôl rész- ciális, anyanyelvi, Felolvasandó részletek letek, lapok, tábla- vállalkozói kiosztása gyurma Elképzelések felírása Milyen légzési móÖnálló tanulói fel- Biológia mf. I. fel. anyanyelvi, termédok fordulnak elô adatmegoldás szettudományos, az élôvilágban? Eleönálló tanulás venítsük fel az ember légzôszervrendszerének felépítését! Aki végzett, az interak- Számítógépes mun- Digitális interaktív digitális, természettutív feladatot oldja meg ka, megbeszélés feladat: dományos a számítógépnél! A légzôszervrendszer összerakása 85

Biosz8.indd 85

6/22/11 9:06 AM

4’

A munkafüzeti feladat javítása az interaktív feladat segítségével

Számítógépes munka, megbeszélés, önellenôrzés, magyarázat

Interaktív feladat: A légzôszervrendszer részeinek megnevezése

3’

Miért van szükség a légzésre? Mit lélegzünk be?

Molekulamodellek: anyanyelvi, kommuO2, N2, CO2, H2O nikációs, természettudományos

2’

Nézzük meg a levegô útját! Az animációs film hangját levéve egy vállalkozó tanuló a narrátor Milyen hangszínek vannak? Mitôl függ ez? Énekeljünk el egy tavaszi dalt! Hogyan lélegzünk?

A tanultak (kémiából is) felelevenítése, modellmagyarázat Filmalámondás, magyarázat

5’

3’

3’

3’

2’

5’

4’

3’

anyanyelvi, kommunikációs, digitális, természettudományos, önálló tanulás

Digitális animáció: anyanyelvi, digitáA légzés (A levegô lis, természettudomáútja) nyos, vállalkozói

Megfigyelés, követ- Digitális animáció: anyanyelvi, digitákeztetések levoná- A légzés (A hang- lis, természettudomása, magyarázat képzés) nyos, egészségvédô Megbeszélés, magyarázat, saját légzés megfigyelése, modellhasználat, fizikai törvények felidézése Egyéni feladatmegoldás

Csontváz, nejlonzacskó (mellhártya modellje) Digitális animáció: A légzés (A ki- és belégzés) Biológia mf. II. feladata

anyanyelvi, digitális, természettudományos, egészségvédô, asszociációs, problémamegoldó gondolkodás Milyen feladatai, anyanyelvi, terméjellemzôi vanszettudományos, egészségvédô, önálló nak az egyes légtanulás zôszerveknek? A feladat megoldásá- Megbeszélés, anyanyelvi, terménak megbeszélése, ér- önellenôrzés szettudományos, tékelése egészségvédô Babits Mihály betegFelolvastatás, meg- Tanári kézikönyv anyanyelvi, termésége beszélés szettudományos, egészségvédô, kommunikációs Lufifújás és kerületmé- Kerületmérés, szá- Lufik, madzag, vo- természettudomárés. Adott összefüggés molás, nalzó nyos, egészségvédô, alapján a vitálkapacitás kommunikációs, makiszámítása tematikai, szociális A vitálkapacitás érté- Koordináta-rendKréta vagy számí- természettudomákek oszlopdiagrammos szer rajzolása, tógép nyos, matematikai, ábrázolása a táblán majd a különbözô mûvészeti vagy a számítógépen értéktartományokhoz tartozó vitálkapacitások ábrázolása. Értékelés Véleményezés, vita A táblára ragasztott kommunikációs, szoA tanulói elképzelések megbeszélés lapokon olvasható ciális, vállalkozói összevetése a tanórán elképzelések történtekkel

86

Biosz8.indd 86

6/22/11 9:06 AM

Az életfolyamatok szabályozása Helyszín: Bem József Általános Iskola 1101 Bp., – felismerni és megnevezni az idegsejt és az idegHungária krt. 5–7. rendszer felépítését és mûködését; Idôpont: 2008. március 7. – elmondani a tanultakat a szemléltetô eszközök Osztály: 8. (modell, képek, dia) használatával; Tanár: Nagyné Horváth Emília – általánosítás, asszociálás alkalmazásával probléTantárgy: Biológia mafelvetéseket megvitatni! Témakör: Az életfolyamatok szabályozása Óratípus: Új ismereteket feldolgozó óra Nevelési cél: természettudományos gondolkodásra, kooperációra, egészséges életmódra nevelés Oktatási feladat: Az életmûködések általános szabályozási elvének és az ember idegrendszerének Koncentráció: felépítése és mûködése közötti kapcsolat megis- Biológia: rendszertan, tápanyagok, testfelépítés, mertetése. anyagcsere Kémia: periódusos rendszer, kémiai elemek Képzési cél: Történelem: a XX. sz. elsô fele Legyen képes a tanuló: – az olvasás alapján a tankönyvi szövegbôl a lé- Új fogalmak: idegsejt, felvevô nyúlvány, idegrost, nyeget kiemelni; leadó nyúlvány, receptor, inger, ingerület, agyké– a tankönyv és a munkafüzet ábráit értelmezni; reg, agytörzs, kéreg alatti sejtcsoportok, kisagy – az olvasott információkat alkalmazva megoldani a munkafüzet feladatait; Felhasznált eszközök: Nagyné Horváth Emília: – értelmezni a szabályozás fogalmát, menetét; Biológia 8. tk. és mf.), Apáczai Kiadó – felismerni és megnevezni a tanult élôlénycso- Modellek, tábla, képek, számítógép, projektor portok idegrendszerének típusát;

Óratervezet Idô (perc) 5’

8’

A tanóra menete Adminisztráció, csoportbeosztás, taneszközök elôkészítése Csoportfeladatok 1. A szabályozás szervrendszerének általános bemutatása 2. Az idegsejt felépítése (mf. 1. fel.) 3. A szabályozás menete (mf. 2. fel.) 4. Az idegrendszer fejlôdése 5. Az agy felépítése és mûködése

Didaktikai, módszertani lépések Megbeszélés

Szemléltetés Tk., mf.

Kompetenciafejlesztés szociális

Olvasás, megbe- Tk., mf., szóképek, anyanyelvi, szociális, agykirakós, agymo- kommunikációs, szélés, szerepjáték, feladatmegdell természettudományos oldás, diaértelmezés, modellmagyarázat

87

Biosz8.indd 87

6/22/11 9:06 AM

25’

7’

Csoportbeszámolók

.1. szituációs játék 2. diamagyarázat, mf. 1. feladat megoldása 3. szóképekélôlánc, mf. 2. feladat megoldás, 4. diamagyarázat 5. diamagyarázat, agykirakós a táblán

Idegsejt dia + tud. történeti dia

anyanyelvi, szociális, kommunikációs, természettudományos, digitális

Tud. történeti dia

Dia, csontváz papírképek, agymodell, dia

Összefoglalás, probléMegbeszélés, vita Diák, labda mafelvetés (kakukktojás feladat), értékelés

anyanyelvi, szociális, kommunikációs, természettudományos, digitális

Az agresszió és az életfolyamatok szabályozása Helyszín: Bem József Általános Iskola 1101 Bp., Hungária krt. 5–7. Idôpont: 2009. március 5. Osztály: 8. Tanár: Nagyné Horváth Emília Tantárgy: Biológia Témakör: Az agresszió és az életfolyamatok szabályozása Óratípus: Ismétlô-, integráló, asszociáló óra

Nevelési cél: természettudományos gondolkodásra, kooperációra, a problémák megvitatására, egészséges életmódra, önfegyelemre, empatikus gondolkodásra nevelés

Koncentráció: Biológia: rendszertan, idegi szabályozás, idegrendszeri problémák Egészségtan: csábító veszélyek Kémia: agresszív elemek, vegyületek Oktatási feladat: Az emberi idegrendszer mû- Történelem: A háborúk mozgatórugói ködési elemei és az agresszió kapcsolata. (Öröklött Irodalom: Radnóti Miklós: Hetedik ecloga (2009: sémák, hajlamok – tanulás, környezeti hatások) Radnóti év) Informatika: iskolai agresszió képeken (keresés az Képzési cél: interneten) Legyen képes a tanuló: Ének-zene: Gounod: Ave Maria (zongora) – a tanultak felidézésére; – felismerni és megnevezni az idegrendszer felépí- Kompetenciafejlesztés: anyanyelvi, kommunikátését és mûködését; ciós, természettudományos, szociális, mûvészeti, – értelmezni a feltétlen - és a feltételes reflex fo- digitális kompetenciák fejlesztése galmát; – a tanult információkat alkalmazva megválaszol- Új fogalmak: az agresszió és a vele kapcsolatos ni a kérdéseket; fogalmak – a tankönyv és a digitális anyag ábráit értelmezni; – általánosítás, asszociálás alkalmazásával problé- Felhasznált eszközök: Nagyné Horváth Emília: mafelvetéseket megvitatni; Biológia 8. tk., tanári kézikönyv, interaktív bioló– kifejteni a véleményét és azt megindokolni; gia tananyag, Apáczai Kiadó – újságcikket elolvasva annak lényegét kiemelni és Füzet, írószer, önismereti teszt, verseskötet, újsáértelmezni; gok, internet, számítógép, projektor, interaktív táb– kulturáltan vitatkozni; la vagy vetítôvászon – olyan technikák alkalmazására, amellyel csillapítja indulatait! 88

Biosz8.indd 88

6/22/11 9:06 AM

Óratervezet Idô (perc) 3’

3’

5’

24’

2’ 3’ 5’

A tanóra menete Adminisztráció, csoportbeosztás, taneszközök elôkészítése „Milyen élôlény lennék szívesen és miért?”

Didaktikai, módszertani lépések Megbeszélés

Tk., füzet

Leírás v. rajzolás

Táblagyurmával kiragasztani az elképzeléseket a táblára Olvasás, megbeszélés, Tk., agymodell, böngészés az interneten, gerincvelômodell a versek, cikkek mondanivalójának megbeszélése

Csoportfeladatok 1. A gerincvelô felépítése és mûködése 2. Az agy felépítése és mûködése 3. A feltétlen reflex 4. A feltételes reflex 5. Az agresszió meghatározása 6. Vers értelmezése 7. Újságcikk értelmezése 8. Képkeresés a világhálón és a képek értelmezése Csoportbeszámolók 1–4. Modell és digitális anyag segítségével 5. Újságcikkek értelmezése 6. A kiválasztott versrészlet felolvasása 7. Cikkek értelmezése 8. A kiválasztott kép bemutatása Önismereti teszt (tanároknak is) A személyiségjegyek ismertetése Relaxációs technikák: zenehallgatás, sport, alvás, zuhany, relaxálás, beszélgetés

Szemléltetés

Olvasás, bejelölés Megbeszélés Megbeszélés

Agymodell, gerincvelômodell, interaktív anyag, versek, újságcikkek, internet, periódusos rendszer, kalottmodellek, festménykép, Radnóti-szobor fényképe tesztlapok

Kompetenciafejlesztés szociális (önfegyelem) szociális (önismeret fejlesztése)

anyanyelvi, szociális, kommunikációs, természettudományos

anyanyelvi, szociális, kommunikációs, természettudományos, digitális, mûvészeti problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

anyanyelvi, szociális Táblára ragasztott szociális elképzelések Festmények képei, mûvészeti, füstölô, egészségvédô pp. anyag (zene) Ave Maria

89

Biosz8.indd 89

6/22/11 9:06 AM

Az érzékelés Helyszín: Eötvös Loránd Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 2. Idôpont: 2009. április 1. Osztály: 8. Tanár: Nagyné Horváth Emília Tantárgy: Biológia Témakör: Az érzékelés Óratípus: Ismétlô-, gyakorló-, asszociatív, összefoglaló óra

– általánosítás, asszociálás alkalmazásával a problémafelvetéseket megvitatni (partnerként viselkedni a kérdésalapú oktatási módszer alkalmazásakor)!

Koncentráció: Biológia: rendszertan, vitaminok, légzés, keringés, idegrendszer Egészségtan: a biztonság megôrzése Fizika: a fény és a hang terjedése Oktatási feladat: Az emberi érzékszervek felépí- Kémia: részecskeszemlélet, ionok, molekulák, pátése és mûködése közötti kapcsolatról tanultak felrolgás elevenítése, kiegészítése. Ének-zene: hangképzés, hangszínek, Beethoven, Gounod Nevelési cél: Az ismeretek segítségével a saját és Irodalom: Kosztolányi Dezsô, Csáth Géza a mások egészsége iránti felelôsségtudat erôsítése. Testnevelés: egyensúlyozási gyakorlatok A természettudományos, interaktív gondolkodás- Mûvészetek: Leonardo da Vinci ra, kooperációra, egészséges életmódra nevelés. Kompetenciafejlesztés: anyanyelvi, digitális, Képzési cél: kommunikációs, mûvészeti, szociális, természetLegyen képes a tanuló: tudományos – a digitális anyag és egyéb képek, helyzetek értelmezésére; Új fogalmak: (A tanítási órán derül ki, hogy lesz– az olvasott információkat megfelelôen interpre- nek-e a gyerekek számára új fogalmak.) tálni; – értelmezni a látás, tapintás, hallás, szaglás, ízle- Felhasznált eszközök: Nagyné Horváth Emília: lés fogalmát, menetét; Biológia 8. tanári kézikönyv, interaktív tananyag, – felismerni és megnevezni az érzékszervek része- Apáczai Kiadó it és mûködését; Számítógép, projektor, egyéb szemléltetôanyag: – elmondani a tanultakat a szemléltetô eszközök különbözô anyagú és alakú tárgyak, illóolaj, (modellek, digitális anyag) használatával; füstölô, aszalt gyümölcsök

90

Biosz8.indd 90

6/22/11 9:06 AM

Óratervezet Idô (perc) 3’

3’

5’

5’

A tanóra menete Bemutatkozás, ismerkedés a tanulókkal Felolvasandó részletek kiosztása Elképzelések felírása Mit ábrázol a kivetített kép? Milyen részeket lehet felismerni? A látás folyamatának interaktív anyaggal történô felidézése (Tanulói alámondás) „Zsákbamacska játék”

Didaktikai, módszertani lépések Beszélgetés, leírás

Szemléltetés „Élôkép”, tanári kézikönyvbôl részletek, lapok, táblagyurma

Kompetenciafejlesztés kommunikációs, szociális, anyanyelvi

Hozzászólás, vita

Leonardo: Emberi szem (festmény)

kommunikációs, mûvészeti

Magyarázat, megbeszélés

Digitális interaktív anyag: A látás

A tapintási élmény szavakba öntése, a jelzôk leírása (összefüggô szöveg alkotása vagy egy kész tanulói alkotás felolvastatása) Relaxálás, megbeszélés, felolvasás (2)

csigaház, szaruszivacs, vászontarisznya

anyanyelvi, digitális, kommunikációs, természettudományos anyanyelvi, szociális, kommunikációs, természettudományos problémamegoldó gondolkodás fejlesztése mûvészeti, anyanyelvi, digitális, természettudományos, egészségvédô

11’

Zenehallgatás Hogyan hallunk? Mitôl függ, hogy magas vagy mély hangot hallunk? Tornaórán ki tud jól fejen vagy kézen állni?

10’

Citrom illóolaj megszagolása Aszalt gyümölcsök bekötött orral, szemmel való ízlelése Mi a közös valamenynyi érzékszervünk mûködésében?

Megfigyelés, következtetések levonása, magyarázat

Nyelvmodell

anyanyelvi, digitális, természettudományos, egészségvédô

Megbeszélés, hipotézisek

Digitális anyag: Szabályozás

Értékelés

Vélemények

Az elképzelések összehasonlítása a megvalósítással

anyanyelvi, digitális, természettudományos, egészségvédô kritikai, anyanyelvi

5’

3’

Gounod: Ave Maria (zongora) Digitális anyag: A légzés (hangadás) A hallás és az egyensúlyozás Beethoven végrendeletének részlete Részlet Békésy György visszaemlékezéseibôl

91

Biosz8.indd 91

6/22/11 9:06 AM

Az ember szaporodási szervrendszere Osztály: 8. Tantárgy: Biológia Témakör: Az ember szaporodási szervrendszere Óratípus: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Az ember szaporodási szervrendszerének és annak egészségügyi vonatkozásainak megismertetése. Képzési cél: Legyen képes a tanuló: – értelmezni a szaporodás fogalmát és példákat mondani rá az élôvilágból; – felismerni és megnevezni az ember szaporodási szerveit; – a tankönyv ábráit értelmezni; – az olvasás alapján a szövegbôl a lényeget kiemelni; – a legfontosabb higiénés és egészségügyi szabályokat tudatosan alkalmazni! Idô (perc)

A tanóra menete

3’

Nevelési cél: szexuális nevelés, egészséges életmódra nevelés Koncentráció: az 5. osztályban tanultak, elôzô évi ismeretek, mûvészettörténet, kémia Szemléltetés: tk., mf., modellek, diaképek, írásvetítô transzparens, számítógépes anyag, videofilm, Élet és Tud., képek, plakátok, falitáblák, ismeretterjesztô könyvek Új fogalmak: petefészek, petevezeték, méhkürt, méh, hüvely, szûzhártya, csikló, kisajkak, nagyajkak, here, mellékhere, herezacskó, heregolyó, ondóvezeték, ondóhólyag, prosztata, (dülmirigy), hímvesszô, makk, fityma

Didaktikai mozzanat

Tanítási módszer, munkaforma

Óraszervezés

Jelentés, naplóírás, a felelôsök ellenôrzése és jelentése

5’

Képrejtvény Egy magzati mûtét képe rejtôzik a számozott lapok alatt. Jelentkezéssel lehet számot kérni és a felolvasott meghatározásra a helyes választ megadó tanuló leveheti a számozott lapot a képrôl.

Motiváció, célkitûzés értékelés

Tanári közlés, frontális munka, értékelés

3’

Virágmodellek és élôvirág bemutatása Mi fejlôdik a magházban és mi a portokban? Milyen jelük van?

Asszociáció

Frontális munka

5’

A tk. segítségével ismerkedjünk meg az ember szaporodási szervrendszerével!

Tényanyaggyûjtés

Együttes és önálló munka a tankönyvvel

Megjegyzés

A világot bejárt híres fotó másolata

92

Biosz8.indd 92

6/22/11 9:06 AM

Idô (perc)

A tanóra menete

Didaktikai mozzanat

Tanítási módszer, munkaforma

Megjegyzés

Tanulmányozzátok a nôi szaporítószervek rajzát és fényképét! 3’

A táblára kitett rajzok segítségével más aspektusból ismételjük át a fogalmakat. A feliratok takarását levéve a választ adó tanuló ellenôrizheti magát

Ismétlés a kép és szöveg összekapcsolásával

Táblai szemléltetés, tanulói munka

3’

A hüvelynyílás és a végbél közelsége miatt mire kell ügyelni? A hüvely kémhatása vajon mikor változhat meg?

Problémafelvetés

Koncentráció az emésztésnél tanultakkal és a kémiával

2’

Oldjátok meg a mf. I. feladatát!

Rögzítés

Mf.

1’

A transzparens v. kivetített anyag segítségével ellenôrizzétek a megoldást!

Önellenôrzés, értékelés

Írásvetítô transzparens v. projektoros vetítés

5’

Olvassuk el a tk.-bôl a férfi szaporító szervekrôl szóló ismereteket! Tanulmányozzátok a tk. ábráit!

Tényanyaggyûjtés

Tk.

3’

A táblára kitett rajzok segítségével más aspektusból ismételjük át a fogalmakat! A feliratok takarását levéve a választ adó tanuló ellenôrizheti magát

Ismétlés a kép és szöveg összekapcsolásával

Táblai szemléltetés, tanulói munka

2’

Oldjátok meg a mf. II. feladatát!

Rögzítés

Mf.

1’

A transzparens vagy a kivetített anyag segítségével ellenôrizzétek a megoldást!

Önellenôrzés, értékelés

Írásvetítô transzparens v. számítógépes anyag kivetítése

93

Biosz8.indd 93

6/22/11 9:06 AM

Idô (perc)

A tanóra menete

Didaktikai mozzanat

Tanítási módszer, munkaforma

3’

Most nézzük meg a férfi nemi szervek fejlôdését egy videofilmrészleten!

Ismeretszerzés

Videofilmrészlet

2’

A hímvesszô nem megfelelô tisztán tartása milyen problémákkal járhat? Hallottatok-e a körülmetélésrôl? Mit jelent ez? Milyen problémát elôzhet meg? Az Élet és Tudomány cikkére felhívni a figyelmet és a következô órára kiselôadásnak kiadni!

Problémafelvetés, differenciált feladatönképzés

Beszélgetés

3’

Most ismételjük át a képek segítségével a tanultakat!

Összefoglalás, ismétlés Ismételtetés – újabb rögzítés

Projektoros vetítés

1’

Az írásbeli hf. a mf. III. feladata Könyvajánlás

Információgyûjtés Önálló anyagfeldolgozás

Mf., Szexkönyv

Megjegyzés

A képet takaró lapok kérdései: 1. Mi a nyitvatermôk és zárvatermôk szaporítószerve? 2. Mik a termô részei? 3. Mi az ivaros szaporodás lényege? 4. Mi a receptorok feladata?

94 94

Biosz8.indd 94

6/22/11 9:06 AM

Az ember szaporodása Helyszín: Bem József Általános Iskola 1101 Bp., – felismerni és megnevezni a szaporodási szervHungária krt. 5–7. rendszer részeit és mûködését; Idôpont: 2008. május 22. – felismerni és jellemezni az ivarsejteket (felépíOsztály: 8. tés, tulajdonságok); Tanár: Nagyné Horváth Emília – elmondani a tanultakat a szemléltetô eszközök Tantárgy: Biológia (képek, digitális anyag) használatával; Témakör: Az ember szaporodása – általánosítás, asszociálás alkalmazásával a probÓratípus: Új ismereteket feldolgozó óra lémafelvetéseket megvitatni (partnerként viselkedni a kérdésalapú oktatási módszer alkalmaOktatási feladat: Az ember szaporodási szervzásakor)! rendszerének felépítése és mûködése közötti kapcsolat megismertetése, a saját és az utódok egész- Koncentráció: sége közötti összefüggések felismertetése. Biológia: rendszertan, tápanyagok, vitaminok, sejtjeink felépítése, hormonális szabáNevelési cél: Az ismeretek segítségével a saját lyozás, az ember szaporodási szervrendés az utódok egészsége iránti felelôsségtudat felszere ébresztése, erôsítése. A természettudományos gon- Iskolán kívüli program: A rák megelôzése (Kiállídolkodásra, kooperációra, egészséges életmódra tás a Lurdy Házban) nevelés. Kémia: periódusos rendszer, kémiai elemek Képzési cél: Legyen képes a tanuló: – az olvasás alapján a tankönyvi szövegbôl a lényeget kiemelni; – a tankönyv és a munkafüzet ábráit értelmezni; – az olvasott információkat alkalmazva megoldani a munkafüzet feladatait; – értelmezni a szaporodás fogalmát, menetét;

Új fogalmak: hímivarsejt, ondó, ovuláció, sárgatest, petesejt, megtermékenyítés, zigóta, beágyazódás, másállapot, menstruáció (nemi kromoszómák, vérzékenység) Felhasznált eszközök: Nagyné Horváth Emília: Biológia 8. tk. és mf., tanári kézikönyv, interaktív tananyag, Apáczai Kiadó Számítógép, projektor (interaktív tábla)

Óratervezet Idô (perc) 2’ 4’

4’

A tanóra menete

Didaktikai, módszertani lépések Adminisztráció, tanesz- Megbeszélés közök elôkészítése Rákmegelôzés – szaKooperáció, megbeszéporodás (csoportokban lés asszociációk gyûjtése) A kiállítás felidézése (Rákmegelôzés) Számonkérés: Digitá- Önálló munka az interlis tananyag: Az ember aktív táblánál szaporodási szervrendszere (feladat 1. 2.)

3’

Mf. 39. old. III. fel.

3’

Ellenôrzés

Olvasás, megbeszélés, feladatmegoldás, önellenôrzés, értékelés: kártyákkal

Szemléltetés Tk., mf.

Kompetenciafejlesztés szociális

Füzet, tábszociális, anyanyelvi, la, kiállítási kommunikációs, egészprospektusok séges életmódra nevelés Számítógép, anyanyelvi, szociális, projektor, in- kommunikációs, teraktív tábla természettudományos, digitális

Mf.

95

Biosz8.indd 95

6/22/11 9:06 AM

22’

5’

2’

Új anyag tárgyalása: Tk. 66. old. Elsô két bekezdés, 200., 201. ábra Digitális anyag: Az ember szaporodása Dia 1. hímivarsejt részei Mf. 40. o. I. fel. Tk. 3. bek., Digitális a.: kérdések 1. Tk. 4. bek., 201. ábra Tk. 5. bek., 202. ábra Digitális anyag: kérdések 2. Mf. 40. o. II. fel.

Csendes olvasás

Tk., mf., di- anyanyelvi, szociális, gitális anyag, kommunikációs, projektor természettudományos, digitális, önálló tanulás

A dia tanulói bemutatása

Házi feladat Gépi ellenôrzés, értékelés Hangos olvasás

Önálló feldolgozás Gépi ellenôrzés, értékelés Önálló munka Hangos olvasás, ellenôrzés, megbeszélés, értékelés Önálló munka Az ábrák tanulói magyaTk. 6., 7. bek., 205., rázata 204. ábra Összefoglalás: Megbeszélés, a diák ta- Projektor, diDigitális anyag diasora nulói bemutatása gitális anyag Problémafelvetés: Mikor nem jöhet létre Vita, vállalkozás másállapot? A tk. 67. old. kiegészítô anyagát ki dolgozza fel a következô órára? Értékelés

anyanyelvi, szociális, kommunikációs, természettudományos, digitális

A kártyák átváltása pon- Kártyák, pon- önértékelési képesség, tokra – 5 pont ötös tozófüzet matematikai, szociális

96

Biosz8.indd 96

6/22/11 9:06 AM