T˝ oke P´ al (1964–1968) Tan´ ar u ´r nagyon ´el´enken eml´ekszik a k´epekre, szinte minden tagot felismer ennyi ´ev t´ avlat´ ab´ ol is. Hogy ker¨ ult a Koll´egiumba? ´ enken ´elnek bennem ma is az eml´ekek, mintha csak most lettek volna; naEl´ gyon sz´ep ´evek voltak. Az egyetemi felv´etelimen N´emeth J´oska u ¨lt benn a KISZ r´esz´er˝ ol. Akkor nem gondolhattam arra, hogy egy ´ev m´ ulva tal´ alkozunk a Koll´egiumban, m´eg eml´ekeztem r´a, olyan sz˝ oke haja volt, hogy nem lehetett elt´eveszteni. Szok´as szerint, ha u ¨resed´es volt a Koll´egiumban, akkor a tagok pr´ob´altak jel¨oltet megnevezni az ´erintett szakter¨ uletr˝ ol, mindig u ¨gyelve az ar´anyok betart´ as´ara. Megkerest´ek a vezet˝o professzorokat, ´es kik´ert´ek a v´elem´eny¨ uket. Majd ezut´ an, ha szerncs´eje volt a di´aknak, kapott egy ´ertes´ıt˝ ot a tanulm´anyi oszt´alyt´ ol, hogy ´ felvett´ek. Velem is ´ıgy t¨ ort´ent. Ertes´ ıt´est kaptam hivatalosan, hogy keressem meg Grasselly Gyula professzor urat, a Koll´egium igazgat´o j´at. Professzor u ´r nagyon bar´ ats´ agosan fogadott, ´ereztem, hogy bizalommal van ir´ antam. Az elj¨ovend˝o ´evek ´ eml´ekszem, hogy az ´en folyam´ an igyekeztem ezt a bizalm´ at tov´abb er˝ os´ıteni. Ugy esetemben nem volt form´alis felv´eteli vagy p´ aly´azati ki´ır´ as. Els˝o ´evben m´eg alb´erletben laktam, volt teh´ at ¨ osszehasonl´ıt´ asi alapom, milyen kiv´eteles lehet˝os´eghez is jutottam. A gimn´aziumot Pakson v´egeztem, k´et tan´arom is E¨ otv¨os-koll´egista volt, a t¨ ort´enelem ´es f¨ oldrajz tan´ arom, Gl´osz Lajos szint´en a Koll´egium hajdani tagja volt, m´ıg a magyartan´ arom, G´ alosi J´anos a budapesti E¨ otv¨os Collegium bentlak´ o ja volt. Tal´ an ´erdekes megjegyezni, hogy a szegedi E¨ otv¨os Koll´egium els˝o korszak´ anak egykori tagja, Dombi J´ozsef tan´ ar u ´r is tan´ıtott egy r¨ovid ideig a Paksi Vak Botty´an Gimn´aziumban. Mivel a Koll´egiumban kev´es f´er˝ohely volt, sajnos nem minden kiv´ al´ o hallgat´ o ker¨ ulhetett be az E¨ otv¨os-koll´egist´ ak k¨oz´e. (P´eld´ aul Hatvani Laci is k¨oz´ej¨ uk tartozott, aki mindv´egig Bolyais volt, ´es u ´gy eml´ekszem, hogy nagyon j´ ol is ´erezte ott mag´at. L´ atom a honlapon, hogy ennek ellen´ere ´es mindannyiunk ¨ or¨ om´ere, komoly szerepet v´allalt a Koll´egium k´es˝obbi ´ ´elet´eben.) En Gyuris Laci hely´ere ker¨ ultem. Gyuris Laci a kibernetikai szakter¨ ulet egyik legtehets´egesebb hallgat´ o ja volt. Tev´ekenyen r´eszt vett az els˝o magyar sz´ am´ıt´og´ep, az M3 programjainak fejleszt´es´eben Budapesten. Lacit m´eg sok´aig emlegett´ek a Koll´egiumban. A legenda szerint rendszeresen besz´ amolt lev´elben a ´ Budapesten v´egzett munk´ air´ol. Volt ilyen r¨ovid u ¨zenete is a Koll´egiumnak: ,,Ejjel az M3-n´ al voltam”. Ezt m´eg sok´aig emlegett¨ uk vele kapcsolatban. Gyuris Lacival kapcsolatos t¨ ort´enet m´eg, hogy ˝ o´ all´ıt´ olag a vizsga el˝otti este kapcsol´odott ki, ahogy ˝o mondta: ,,kimossuk a vel˝ ot”. Milyen volt a Koll´egium igazgat´ oja? Grasselly Gyula b´ acsi, mindenki ´ıgy sz´ ol´ıtotta ˝ ot nagy tisztelettel, hetente elj¨ ott hozz´ ank a Koll´egiumba ´es mindenf´el´er˝ ol elbesz´elgetett vel¨ unk. Igyekezt¨ unk a programjainkat u ´gy alak´ıtani, hogy tal´ alkozhassunk vele. V´ altottuk egym´ ast, hogy mindig legyen h´ arom-n´egy hallgat´ o k¨or¨ ul¨otte. Gyula b´ acsi sokat mes´elt a
´ h´ abor´ u el˝otti Koll´egiumr´ ol is, de legink´ abb az u ´jj´ aalakul´ast k¨ovet˝o id˝okr˝ol. Ugy ´ereztem, hogy kifejezetten u ¨gyelt arra, hogy tudjunk a hagyom´ anyokr´ol. ,,Amikor XY professzor m´eg koll´egista volt”, ´es akkor j¨ ottek a t¨ ort´enetek. Komolyan vette ezeket a besz´elget´eseket, ´es l´athat´oan ¨ or¨ omet ´es kikapcsol´od´ ast jelentett neki, ha elj¨ ott hozz´ ank a Koll´egiumba, mi pedig nagy megtiszteltet´esnek tekintett¨ uk, hogy tal´ alkozhattunk vele. Abszol´ ut bizalommal volt a t´ arsas´ag fel´e az els˝o pillanatt´ ol kezdve. J´o ´ertelemben mondom, hogy olyan aty´askod´ o t´ıpus volt. A Koll´egiumnak mindig volt a tagok ´ altal v´alasztott di´akeln¨ oke is. Az ´en id˝omben Zalotai Lajos volt, majd Nagy P´eter t¨ olt¨ otte be ezt a fontos tiszts´eget. A di´akeln¨ ok rendszeres kapcsolatban volt Grasselly Gyula b´ acsival, ha kellett, soron k´ıv¨ ul is felkereshette a tansz´ek´en vagy k´es˝ obb a D´ek´ ani Hivatalban. Ha b´ arhol sz´ oba j¨ott a Koll´egium, Gyula b´ acsi, ha sz¨ uks´egesnek tartotta, elmondta, mi t¨ ort´ent, mi pedig igyekezt¨ unk megv´edeni a Koll´egium j´o h´ırnev´et. Eml´ekszem, volt a Szegedi Egyetemn´el egy Farkas nev˝ u u ´js´ag´ır´ o. Az ˝o toll´ab´ol j¨ott egyszer egy kritikus ´es elmarasztal´o cikk a Koll´egiummal kapcsolatban. Szegf˝ u Laci r´ev´en azonnal viszontv´ alasszal ´elt¨ unk. Az egyetemen a hallgat´os´ag k¨or´eben ´altal´ aban j´ o v´elem´eny alakult ki a Koll´egiumr´ ol, igyekezt¨ unk sokat seg´ıteni a vizsgaid˝oszakokban az ´evfolyamt´ arsainknak. Szer´eny, de fontos k¨onyvt´arunkat k¨ uls˝ o hallgat´ok is haszn´alhatt´ ak, ha megb´ıztunk benn¨ uk. Az id˝ok folyam´ an egyre t¨ obb E¨ otv¨oskoll´egista lett vezet˝o oktat´ o, akik igyekeztek mindenben t´ amogatni a Koll´egiumot. A tansz´ekeken, a szakmai m˝ uhelyekben, a Tudom´anyos Di´ akk¨or¨okben az E¨ otv¨os ´ Koll´egium mindig k´epviseltette mag´at, tagjait sz´ amon tartott´ak. Ugy 1967-ben lehetett, amikor Grasselly Gyula b´ acsi Huhn P´eter professzor u ´ rnak, a Koll´egium hajdani di´akj´ anak adta ´ at a staf´et´at. Az ok val´ osz´ın˝ uleg az lehetett, hogy Gyula b´ acsi d´ek´ an lett. P´eter b´ acsi folytatta a j´ o hagyom´ anyokat. Vegy´eszprofesszork´ent t¨ obb koll´egist´ aval is kapcsolata volt. Hogyan m˝ uk¨ od¨ ott a k¨ oz¨ oss´eg? Eml´ekszem, hogy minden ´evben voltak kir´ andul´asok. Gyula b´ acsi kik´ert minket az egyetemr˝ol ´es egy h´etre elutaztunk, k¨ ul¨onbusszal. Egyik alkalommal bej´ artuk eg´esz Nyugat-Magyarorsz´ agot: Gy˝or, Szombathely, Sopron, K˝oszeg volt az u ´tvonal. Sokat sportoltunk, ki-ki a v´alasztott sport´ ag´aban, de focizni mindenki szeretett. Az u ¨nnepl´es sokszor egy-egy focimeccs volt, ha egy r´egi tag visszal´atogatott. A Battyh´anyb´ ol az Ady t´erre, az Irinyi-´ep¨ uletb˝ol a libalegel˝ ore j´artunk. Ut´ana legur´ıtottunk egy-egy s¨ort a S´ ark´anyban, az Als´ov´arosi Vend´egl˝ oben, a B´eke Tansz´eken. A koll´egiumok k¨oz¨ ul egyed¨ ul az E¨ otv¨osbe j¨ohettek be a l´anyok ´es ez k´es˝obb is ´ıgy volt, amikor az Irinyi ´ep¨ uletben m´ar volt port´ as. Tal´an ez volt az egyetlen dolog, amit irigyeltek t˝ ol¨ unk m´as koll´egist´ ak. Az ¨oreg ,,Sz˝ oll˝o”, az ´evtizedek port´ asa, hozz´ ank beengedte a l´anyokat, a J´ozsef Attila Koll´egiumba nem. Gyula b´ acsi ki´ allt emellett is. Rendezt¨ unk szilveszteri ¨osszej¨ oveteleket ´es farsangi b´ alokat, Gyula b´ acsit is megh´ıvtuk, aki el is j¨ott az elej´ere. Sok koll´egiumi buli volt, de an´elk¨ ul is nagyon j´ o k¨oz¨oss´eget alkottunk. A szobat´ arsaim voltak Schmidt Antal, ,,csapodi” Horv´ ath P´eter, Dobozy Gabriella, Laki Ferenc,
´ S´ odar K´aroly, N´emeth J´ozsef, T˝ oke P´ al. Evtizedek m´ ulva is tudtunk egym´ asr´ol. Majd mindenki tudom´ anyos fokozatot szerzett, vezet˝o oktat´ o v´alt bel˝ole, vagy az ´elet m´as ter¨ ulet´en ´ allta meg a hely´et. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a rendszerv´ alt´ as ut´an sem kellett senkit ´ at´ert´ekelni. Ugyanazzal az egyenes gerinccel ´elt tov´abb mindenki, megdolgoztunk a siker´ert. A Koll´egium politikamentes volt, b´ ar besz´elgett¨ unk a politik´ ar´ ol. T¨ obben fontos funkci´okat t¨ olt¨ ottek be a KISZ-ben, ami sz´amukra nem kev´es munk´ aval is j´ art. A kor´ abbi tagok jelen voltak a Koll´egium ´elet´eben? Voltak visszaj´ar´ok: M´ oricz Ferire, Seres Lacira, Cs´anyi Mikire, Rig´ o B´el´ara eml´ekszem. Aki kiment, arr´ol n´egy-¨ ot ´evig elevenen ´eltek a t¨ ort´enetek, gyakran m´eg ˝ szerintov´abb is. Azut´ an voltak bej´ ar´ ok is. F´enyi Szaniszl´ o volt a legh´ıresebb. O tem t¨ obb E¨ otv¨os-gener´aci´ o ´elet´eben benne volt: u ´gy 10-15 ´ev tagjainak lehetett ´ vele kapcsolata. Volt egy lak´okocsija, ut´ana fah´aza a Bertalan-eml´ekm˝ un´el, Ujszegeden. Akkor m´eg nem volt meg a m´asik h´ıd. Be-bej´ art f¨ ur¨odni, vagy nagyobb hidegben bent aludt. M´ arta Ferenc professzor int´ezet´eben dolgozott, m´ar akkor sz´ep eredm´enyeket ´ert el. T¨ obbsz¨or komoly felvet´esekkel ´erkezett a Koll´egiumba is: p´eld´ aul ,,nem hissz¨ uk el, hogy a vasgoly´ o ´es a tollpihe v´akuumban ugyanolyan gyorsan esik le, meg kellene n´ezni”. Karlsruhe-ban nagy kutat´ o-karriert futott be. Minden t´em´ aban ´elm´eny volt vele besz´elgetni. Sokat bej´ art hozz´ ank Tar´odi B´ela. ˝ els˝osorban a vegy´eszekkel tartott j´ O o kapcsolatot. K´es˝obb ´alland´ o vend´eg volt Simoncsics P´eter is, akit Pord´ any Laci (Indi´ an) mutatott be nek¨ unk. Tan´ ar u ´r koll´egiumi ´evei alatt k´etszer is k¨ olt¨ oz¨ ott a Koll´egium? Milyen volt az elhelyez´es? 1964-ben, amikor bek¨ olt¨ oztem, akkor m´ar a Battyh´any utc´aban volt a Koll´egium, egy mag´anh´azban. 1965-ben az Irinyi-´ep¨ ulet Klinik´ara n´ez˝o sz´arny´anak negyedik emelet´ere k¨olt¨ ozt¨ unk, ottani h´et manz´ardszob´aba. A kor´abbi hely¨ unk¨ on ugyanis ovoda lett. B´ar nagyon f´ ´ a jlaltuk, hogy el kellett k¨olt¨ ozn¨ unk, de belenyugodtunk. Az u ´j helyen is j´ol ´erezt¨ uk magunkat, de kiss´e meleg volt. Sz´amunkra ink´abb a t´ arsas´ag volt a l´enyeg. Ez a hely ideiglenesnek bizonyult: egy ´ev ut´an k¨olt¨ ozhett¨ unk le az ´ep¨ ulet k¨or´ utra n´ez˝o sz´ arny´aba, annak els˝o emelet´ere. A h´ arom helysz´ın k¨oz¨ ul ez volt a legk´enyelmesebb, de mi m´egis a Batthy´anyban ´erezt¨ uk magunkat a legjobban, ott nagy kert is volt. Milyen ´eletet ´elhetett akkor egy E¨ otv¨ os-koll´egista anyagi ´ertelemben? Havi 200 forintba ker¨ ult a koll´egiumi elhelyez´es, amellyel napi h´ aromszori menzai ´etkez´es ´es mosat´as is j´ art. Volt egy b˝ or¨ ond¨ unk, amelyikben mindenki beledobta a koszos ruh´ait, majd az u ¨gyeletes koll´egista elvitte heti egyszer az Irinyi-´ep¨ ulet alagsor´ aba, n´eh´any nap alatt kimost´ak, kivasalt´ ak, ´es lehetett ´erte menni. Az E¨ otv¨osben jeles ´es kit˝ un˝ o tanul´ok voltak: 240-300 forint ¨oszt¨ond´ıjat kaptunk. Voltak n´epk¨ ozt´ arsas´agi ¨oszt¨ond´ıjasok is, karonk´ent egy-k´et ember, legink´abb negyedot¨od´evesek. A tanulm´anyi eredm´eny ´es a v´egzett t´ ¨ arsadalmi munka sz´am´ıtott
d¨ ont˝ oen. Eml´ekszem N´emeth J´oska n´epk¨ ozt´ arsas´agi ¨oszt¨ond´ıjas volt, az havi 1000 Ft ¨oszt¨ond´ıjat jelentett, abb´ol m´ar f´elre lehetett tenni. Hogy alakult tan´ ar u ´r egy´eni ´eletp´ aly´ aja? A 60-as ´evekben be lehetett kopogni az ajt´ on, hogyha valami ´erdekelte a di´a´ Cs´ak´ kot. Akkor m´eg kevesen voltunk az egyetemen. En any B´ela tan´ar u ´rhoz kopogtattam be t¨ obbedmagammal, m´eg els˝o´eves koromban, hogy algebr´aval szeretn´enk foglalkozni. Azzal a k¨otetlen oktat´ o–hallgat´o viszonnyal, amit Cs´ak´ any B´ela tan´ar u ´r honos´ıtott meg, k´es˝ obb Moszkv´ aban ism´et megtapasztaltam a Lomonoszov Egyetemen. Ezekre az algebrai kurzusokra csak meghat´odotts´aggal ´es h´ al´ aval tudok visszaeml´ekezni. A v´egz´es ut´an 1968-ban Tandori K´aroly professzor u ´r aj´ anl´ as´aval ker¨ ultem az Akad´emia Sz´am´ıt´ astechnikai K¨ozpontj´ aba, ahol t´ız ´evig dolgoztam. 1970-ben egy amerikai sz´ am´ıt´ og´ep, a CDC3300 install´ aci´ o j´aban vettem r´eszt. Mai fogalmaink szerint az els˝o rendszergazd´ak egyike lehettem. A g´ep oper´ aci´ os rendszer´et bitenk´ent elolvastuk, jav´ıt´ asokat v´egezt¨ unk ´es ,,friss´ıt´eseket” ind´ıtv´anyoztunk benne. Ez annyira j´ ol siker¨ ult, hogy a f˝on¨okeink komoly kit¨ untet´eseket kaptak, mi pedig, akik csin´altuk, ¨ oszt¨ond´ıj-lehet˝os´egeket ´erdemelt¨ unk ki. ´ p´eld´ En aul egy norv´eg lehet˝ os´eget kaptam. Egy¨ utt dolgozhattam volna azokkal a norv´eg kutat´ okkal, akik az objektum-orient´ alt gondolkod´ asm´odot kialak´ıtot´ azonban Szovjetuni´oba, t´ ak, ´es a sz¨ uks´eges szoftver k¨ornyezetet l´etrehozt´ak. En Moszkv´ aba akartam menni aspir´ ansnak. 1977-ben v´edtem meg a kandid´atusi ´ertekez´esemet. Kis kit´er˝ o ut´an az ELTE-re ker¨ ultem. Az oktat´ as lett a f˝o feladatom (magas szint˝ u programnyelvek, sz´ am´ıt´ og´ep h´ al´ ozatok). Amikor 1982-ben elkezdt¨ uk az egyetemi szint˝ u k´epz´est, mind¨ossze k´et szem´elyi sz´am´ıt´og´ep¨ unk volt. J´o kapcsolatot alak´ıtottam ki a hallgat´ okkal. Sok diplomamunk´ asom volt. A mi id˝onkben ´ori´asi t´ avols´ag volt m´eg a hallgat´ ok ´es az oktat´ok k¨oz¨ott. Tisztelettel ´es al´azattal viseltett¨ unk ir´ antuk ´es a t´ argy ir´ ant is, ugyanakkor ez g´ atl´ asokat ´ ezt sais k´epes volt l´etrehozni. Neh´ez volt megk¨ ozel´ıteni a professzorokat. En j´ at oktat´ oi munk´ amban igyekeztem oldani, ugyanis ez a di´ak teljes´ıtm´eny´enek rov´as´ ara mehet. Sz´amtalan tr¨ ukk seg´ıtett, hogy ezt a viszonyt kialak´ıtsam a hallgat´ okkal. Kem´eny vizsg´aztat´ onak mondtak a hallgat´ok, de oda mertek hozz´ am j¨ onni. N´ alam ak´ arh´ anyszor lehetett vizsg´azni, de a minim´alis szintb˝ol nem engedtem. Soha nem volt balh´em, nem v´altam a hallgat´ok c´elpontj´av´a. Egyetlen egyszer j¨ott egy panasz: nem ´ırtam be valakinek az el´egtelent. A mi id˝onkben hat´ekony elitegyetemek m˝ uk¨ odtek Magyarorsz´ agon, komoly felv´eteli rendszerrel. Ma is u ´gy gondolom, hogy csak ennek van ´ertelme. Mi´ert j´o az, hogy ¨otsz´az hallgat´ot beiskol´aznak ´es ´ atlagban csak ¨ otven hallgat´o v´egez? Mi munka van az ´evekig bent marad´ o n´egysz´az¨otven hallgat´ oval! Kezdett˝ol k¨ozel tizen¨ot ´evig szolg´ altam az el˝oad´okban a t¨ omegegyetemet, a sz´ınvonal felt´etlen meg˝orz´ese mellett. K¨ ozben h´ arom ´es f´el ´evet Sv´ a jcban t¨ olt¨ ottem: modern, negyedik gener´aci´ os k¨ornyezetekben kellett kereskedelmi ´es p´enz¨ ugyi rendszereket l´etrehoznom. Ezekkel az eszk¨ oz¨okkel a pr´ob´alkoz´o szakembereknek csak k¨ozel 10 sz´azal´eka tudott hat´ekony rendszereket l´etrehozni. Ekkor ´ereztem igaz´an, hogy a szakm´am meg van
mentve. Mert mir˝ol is sz´ ol az informatika? Egyfel˝ol rendszereket kell l´etrehozni, de nem szabad programozni, mert az komoly hibaforr´ast jelent. Ezt az ellentmond´ast kell feloldani, ha valamit l´etre akarunk hozni. A Koll´egiumban elt¨ olt¨ ott id˝o bennem ´el a mai napig, ez´ert eml´ekszem annyira elevenen a koll´egista t´ arsaimra. M´ely, m´aig tart´o ´es k¨ ul¨onleges emberi kapcsolatok ´es bar´ ats´ agok alakultak ´ ki k¨oz¨ott¨ unk. Eletre sz´ ol´ oak, nekem legink´ abb Cs¨org˝ o S´ andorral. Az interj´ ut Varga-Orvos Zolt´ an k´esz´ıtette 2010-ben Budapesten Szerkesztette: Antal Gabriella Karlivna
