2013.05.04.
VÁROSALAKÍTÓ ERŐK Gazdasági, piaci teóriák: A várost az árucsere hozta létre, árufelhalmozás •„A civilizáció az ember kereskedő ösztönének terméke, … azé a kereskedő kultúráé, ami Babilonban jött létre” (Polányi Károly Hammurabbi törvénykönyvéről). Kérdés azonban, hogy
„MINDEN SZINTEN SZINTE MINDEN” avagy
Jane Jacobs: A neolitikumban az „első” várost, Chatal Huyuk‐öt a kereskedelem, a vadász társadalom fegyver iránti kereslete hozta létre. Piaci hely jött létre, amit az obszidián kereskedők és iparosok leleményessége éltetett (ie. 7500).
Kereskedelem városra gyakorolt hatása
Chatal Hűyűk (Anatólia, Törökország)
VÁROSALAKÍTÓ ERŐK
Geopolitikai helyzet hatása:
„Az eltérő természeti adottságú, és így eltérő produktumokkal szolgáló termelést folytató tájak érintkezési zónája a csere színtere, a VÁSÁRVONAL.”
„Pest‐Budánál az ország négy nagytája közelíti mg egymást (az Alföld, a Dunántúl, a Felföld és a Duna‐kanyarig elnyúló kisalföld. A közöttük húzódó vásárvonalak a Kárpát‐medence legmarkánsabb vásárvonalai.” Forrás: Beluszky Monarchiában
Pál,
Budapest
a
Kárpát‐medence geometriai, népességi, gazdasági, geopolitikai súlypontja, centrális‐sugaras térszerkezet, gázló, vásárvonal
VÁROSALAKÍTÓ ERŐK
VÁROSALAKÍTÓ ERŐK, BUDAPEST GEOPOLITIKAI HELYZETE
UTCAI ÁRUS
DEF: Kereskedelemnek minősül minden értékkel bíró piacképes termék és szolgáltatás adásvétele. Kiskereskedőnek nevezzük azt a kereskedelmi formát, amely döntően a végső fogyasztóknak értékesít. A kiskereskedelmi üzlet egy helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, rendszeresen (állandó, vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó, döntően a lakosságnak értékesítő hely.
ALKALMI PIAC
SZAKOSODOTT, ÁLLANDÓ PIAC
Vásárlási szokások: • kényelmi vásárlás pl:élelmiszer, újság, tisztítószer legközelebbi vagy legkényelmesebben elérhető helyen keressük • Összehasonlító vásárlás pl: bútor, hi‐fi, különleges étterem ár és a minőség érdekében nagyobb távolságra is képesek vagyunk utazni
FŐUTCA ÜZLETEI
ÁRUHÁZAK
HIPERMARKETEK KERESKEDELEM FOGALMA
BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK
MAIN STREET
KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSA
1
2013.05.04.
PIAC Teleki tér 1930 PIAC
Teleki tér 1930 PIAC
Széna tér 1860‐as évek
PIAC
Teleki tér 1930
PIAC
Kolosy tér 1920‐as évek
Hal tér
Bomba tér 1874
• Városegyesítéskor az élelmiszer kereskedelem nyílt piacokon, házaló élelmiszerárus • Egészségügyi követelmények és az urbanizáció életre hívja a vásárcsarnokot • 1895‐97 között 5 épült: Vámház krt, Rákóczi tér, Klauzál tér, Hunyadi tér, Hold utca • 1899‐Budapesti fedett vásár • 1902 Batthyányi téri vásárcsarnok
• Ezek mellett élelmiszer kereskedelem kisipari és kiskereskedelmi üzletekben • Kereskedelmi negyednek számított: Erzsébet és Teréz város • De sűrű hálózata volt Józsefvárosnak, Ferencvárosnak és a belvárosnak is • Többi külsőbb kerületben hiány
VÁSÁRCSARNOK
2
2013.05.04.
VÁSÁRCSARNOK – Fővám tér
VÁSÁRCSARNOK –Lehel tér, Fény utca
• pesten koncentrálódott a kereskedelem • a gyorsuló iparosodás megváltoztatta a kereskedelem szerkezetét:
•
•
BOLT
• • • •
• a gyárak nyersanyagot, • a rohamosan növekvő lakosság élelmiszert és egyéb közszükségleti cikkeket, • a fővárosba koncentrálódó arisztokrácia és nagypolgárság pedig luxus cikkeket igényelt A behozott áruk mennyisége 1873‐1880 között és később is a kétszerese volt a kivitt áruknak Két vh között élelmiszer kereskedelemben monopolizált épületláncok alakultak ki: Meinl, Stühmer, Szent István, Dreher, Brauch, Zeidel Gyors fluktuációja a boltoknak Kiskereskedelem összefonódott a kisiparral Kirakatok vidám látványa, festett és alakos cégérek változatossága Cégérek az analfabetizmus miatt fontosak
TERÜLETI KONCENTRÁLÓDÁSOK, KORABELI KLASZTEREK • Textil és ruházati nagykereskedelem: Bálvány utca (mai Október 6 utca)és Sas utca • Bor‐nagykereskedelem: Szerencs utca, (mai Paulay Ede utca) • Fémtömegcikk kereskedelem: Váci utca (mai Bajcsy‐Zsilinszky) • Luxusáru bolt : Váci utca, Kígyó utca, Koronaherceg (Petőfi Sándor u), Hatvani u (Kossuth Lajos) • Bútorok: Stáció utca (mai Baross utca) • Zsibárusok: Király utca
3
2013.05.04.
KÖZÉRT
KÖZÉRT
• Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. • Az 1948‐ban alapított Közért ovális cégérével és 358 fővárosi üzletével évtizedeken át Budapest első számú élelmiszer‐ellátója hálózata volt.
ABC
ABC • Általános Beszerzési Cikkek • ABC áruháznak nevezzük azt az önkiszolgáló rendszerű élelmiszerboltot, amelyekben iparcikkeket is árusítanak. •
ÁRUHÁZ
Hivatalosan az első ABC‐áruházakat 1964‐ben, Budapesten adták át (előtte 1963‐ban, az 5 ezer lelkes Deákváron (Vác városrésze) volt a főpróba
• Dualizmus alatt az áruház, elődje a sokféle árucikket kínáló bazár • Első áruházak kisvállalkozásokból fejlődtek ki, Holzer divatház (későbbi Úttörő áruház) • 1911‐Párizsi nagyáruház, bevásárló kp elődje • Két vh között a Corvin áruház, tőkeerős nagyvállalkozásként indult, üzletpolitikájával új korszakot nyit a kereskedelemben, ő honosítja meg a csomagküldő szolgálatot, és a szezonvégi kiárusításokat • 1934 –Magyar Divatcsarnok a Rákóczi úton, kis üzletekből, az otthonáruház helyén • • Az áruházak többsége a Rákóczi és a Kossuth Lajos utca mentén helyezkedett el • 1940től jegyrendszer, virágzik a fekete piac
ÁRUHÁZ
• Két vh között a Corvin áruház (1926), tőkeerős nagyvállalkozásként indult, üzletpolitikájával új korszakot nyit a kereskedelemben • A Corvinban a vásárló mindent megtalált, árak alacsonyabbak voltak, mint a környező üzletekben. • Létrehozták az igen népszerű 1 pengős osztályt. • Propagandájukkal elsősorban a vidéket célozta meg, könnyen elérhető a Nuygati és a Keleti pályaudvartól is • Meghonosítja a csomagküldő szolgálatot, • a szezonvégi kiárusítások hatalmas hatása • 1931‐ben itt építették meg Magyarország első mozgólépcsőjét
ÁRUHÁZ
ÁRUHÁZ – Corvin áruház
• Különös fontosságot tulajdonítottak a kirakatok művészi színvonalának, a dekorációt, a háttereket a kor legkiválóbb grafikusai készítették.
4
2013.05.04.
• 1911, Párizsi nagyáruház • Nyugati mintára • A bevásárló központok elődje •
Az átriumos elrendezésű, egy légterű épület különlegessége az ötemeletnyi magas, fedett üvegudvar és az üvegfalú, tükrös felvonók voltak.
• Télen a tetőn jégpálya működött
ÁRUHÁZ
ÁRUHÁZ – Párizsi Nagyáruház (Divatcsarnok)
Lafayette, Párizs
ÁRUHÁZ
ÁRUHÁZ
ÁLLAMI ÁRUHÁZ
RÁKÓCZI ÚT – KOSSUTH LAJOS TENGELY
5
2013.05.04.
RÁKÓCZI ÚT – KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY • Történeti jellegű út, korábban a Hatvani kaputól vezető országút • Közlekedési szempontból alapvető fontosságú • Boulevardirozás a párizsi minta alapján • A Dunához kivezető szakaszán volt szükség komoly átépítésre • „mióta a Kerepesi‐út az eszközölt boulevardirozás folytán oly végtelenül emelkedett, a főváros egyik legszebb útjává lett” • Az út „egyenességét firtató kritikák • Fontos kereskedelmi tengellyé válik, teljes hossza mentén földszinti boltok kialakítása
1764_Pest
XIX. század
XIX. század
RÁKÓCZI ÚT – KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY • II. VH. Követően az Erzsébet híd elpusztul • 1961‐64 a híd újjáépítésével párhuzamosan zajlik az útszakasz korszerűsítése is • Városszerkezeti gondolkodás, csomópontok átformálása nagyobb forgalomra • Parkolóhelyek kialakítása • Astoria, első gyalogos aluljáró megépítése • Üzlethelyiségek rendezése, portálok átépítése • Árkádosítás, úttest szélesítése • Ideológiai megalapozás
XIX. század
6
2013.05.04.
RÁKÓCZI ÚT – KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY
RÁKÓCZI ÚT – KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY
IDEOLÓGIA AZ ÁTALAKÍTÁSOK MÖGÖTT
• A kivilágításnak köszönhetően megszületett az Erzsébet híd‐Baross tér között húzódó fénytengely.
„A kapitalista verseny nem kímélte az épületek homlokzatait, a legyőzés vetélkedésben, a többitől való elkülönülést hangsúlyozó portálok szétdúlták az eredetileg egységes homlokzatot” [Győri 1959/3‐4] Előkerül az egységes kialakítás igénye, melynek „formai szempontból ki kell fejeznie azt, amit a főútvonali épületek földszintje, mint a társadalom anyagi szükségleteinek fontos elosztóhelye társadalmilag igényel”. [Győri 1959/3‐4] Negatív példaként merül fel a József‐ és a Ferenc körút, ahol a tervezők nem tudtak egységes földszinti megjelenést kialakítani a sok apró üzlet miatt. Ezzel szemben „ Az árkádok alatt nincs magániparos, vagy kereskedő, ezt tükrözi az épületek földszinti homlokzata, a nagy összefüggő üvegfelületek, a hátfal nélküli kirakatok. [Győri 1959/3‐4]
• átalakult a belvárosi területek karakterének megítélése • az eddig üres, kihalt útvonalak megélénkültek • a neonfények elszaporodása „a modern nagyváros nélkülözhetetlen elemének”
A kirakat ne legyen más, mint nyílászáró szerkezet, melynek üvegén keresztül a művészi igénnyel kialakított üzletek látványa nevelje az utca közönségének ízlését. [Győri 1959/3‐4] A teljes belvárosi kirakatrendszer egységesítése nem valósult meg, mely ideológiai hátterét a bolt funkcionális alsóbbrendűségével magyarázták , miszerint a „Szemfelszedő, töltőtoll javítónak nem kell nagy kirakat, nem tevékenységének jellege, sem anyagi alapja nem alkalmas arra, hogy kirakatát a közízlés nevelésének szolgálatába állítsa” [Győri 1959/3‐4]
napjainkban
napjainkban
Jövő tervei
7
2013.05.04.
FŐBB TRENDEK: • A kiskereskedelmi üzletek száma növekedett, csökkent a foglalkoztatottak aránya, tehát csökkent az átlagos üzletméret • a „nem hivatalos” kereskedelem gyors térnyerése: KGST piacok, MDF‐piacok, kínai piacok, aluljárók és egyéb árusító helyek • szaporodtak a kicsi méretű kereskedelmi vállalkozások, 1985 és 1995 között az egy boltra jutó foglalkoztatottak aránya 22 főről 2,3 főre esett vissza • hagyományos középméretű boltok részben jelentős külföldi piacvállalással • a középméretű kör erősen szenved a kicsi és a nagy vállalkozások versenyeitől • új boltok üzletek nyitása, nem élelmiszer kereskedelem, hanem ruházat, cipő, szórakoztató elektronika,
PLÁZA
• alacsony igényeket kiszolgáló diszkont kereskedések illetve igényeket kielégítő minőségi kereskedelem •
bevásárlóközpontok megjelenése
• nagy alapterületű áruházak (Auchan, Cora) nagymértékben változtatta 1995‐től a budapesti kereskedelem szerkezetét • Kialakul az autós, hétvégi bevásárlós tevékenységet BUDAPESTI KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSÁNAK FŐBB TRENDJEI A 90‐es években
Victor Gruen
Jon Jerde
Victor Gruen
Jon Jerde
Bécs belvárosa a kiinduló alapja GRUEN‐I ELVEK: • Vásárlás mint rekreációs tevékenység • Városi élmények és látványosságok reprodukálása kontrolált környezetben • Közösségi és kulturális események szervezése • Klímaszabályozás • Attraktív környezet • Gépjármű és gyalogos forgalom szétválasztása
BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK
I.
BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK
generációs bevásárlóközpontok • Az 1970‐es években épültek állami beruházásban, alapterületük 10 000 m2‐ nél kisebb. • Legtipikusabb képviselői a budapesti Flórián és a Skála. • A gépkocsik megfelelő elhelyezésére, megfelelő mennyiségű parkolóhely kialakítására nem fordítottak gondot.
II. generációs bevásárlóközpontok • 80‐as évek és a 90‐es évek első fele • állami beruházások mellett megjelennek a multinacionális cégek • Sugár áruház, IKEA III. generációs bevásárlóközpontok • 1996 végétől datálódik a valódi robbanás a hazai bevásárlóközpontok terén. • Első képviselői: Duna Pláza, Pólus Center • európai nagyságrendi határok
BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK
8
2013.05.04.
BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK JELLEMZŐI: • Szigorúan kontrollált környezetben reprodukálja a belváros tereit • Pénzköltés maximalizálása érdekében az emberek áramlását tervezési eszközökkel befolyásolják (pl mozgólépcsők helyzete) • Erősen manipulatív kialakítás, pontosan tervezett boltstruktúra (retail design) • Befelé forduló, nincs közterületi kapcsolat, jellemzően nyílás nélküli hatalmas épület tömegek • Komoly vásárlóerőt szívnak el a történeti belvárosokból • Családi vállalkozások, boltok helyzetének ellehetetlenítése • Negatív hatás a helyi foglalkoztatottságra • Nagy autós forgalmat vonz, tömegközlekedésre telepedik rá
BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK
BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK
BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK JELLEMZŐI: • Szigorúan kontrollált környezetben reprodukálja a belváros tereit • Pénzköltés maximalizálása érdekében az emberek áramlását tervezési eszközökkel befolyásolják (pl mozgólépcsők helyzete) • Erősen manipulatív kialakítás, pontosan tervezett boltstruktúra (retail design), pólus elv • Befelé forduló, nincs közterületi kapcsolat, jellemzően nyílás nélküli hatalmas épület tömegek • Komoly vásárlóerőt szívnak el a történeti belvárosokból • Családi vállalkozások, boltok helyzetének ellehetetlenítése • Negatív hatás a helyi foglalkoztatottságra • Nagy autós forgalmat vonz, tömegközlekedésre telepedik rá
BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK
BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK
HIPER MARKET
HATÁSAI A VÁROSSZERKEZETRE: • Jelentős többletforgalmat indukál • Vásárlóerőt kihúzza a városból • Hozzájárul a város körüli zöldövezetek nemkívánatos beépüléséhez, a város körüli zöldterület betonozott parkolóvá válik • Átstrukturálja a városszerkezetet
TESCO HIPERMARKETEK
AUCHAN HIPERMARKETEK
VÁROSON KÍVÜLI BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK ‐ HIPERMARKETEK
9
2013.05.04.
Az erős kiskereskedelmi fogyasztás visszaesésének okai: Budapest 25
•
A magas infláció (5,7%) elsősorban két területet sújtott: az élelmiszerek árai 7,8%‐kal, az üzemanyagoké 12,8%‐kal nőttek
20
•
Az áfa‐kulcs emelés (25% helyett 27% lett 2012‐ben) más közterhek emelkedése mellett felfelé húzták a vállalkozások költségeit
• A családok devizahitel állománya csökkent ugyan 2012‐ben (a deviza ingatlanhitelek állománya 2.665 milliárd forintról 1.915 milliárd forintra), de még mindig jelentős a devizahitel teher
15
10
• Az uniós kiskereskedelem decemberben átlagosan 2%‐kal esett vissza, az eurózóna tagállamaiban pedig 3,4%‐kal. Ez azt jelenti, hogy az uniós térség egészét húzza visszafelé a válság.
5
104 102
0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
100 98
GDP reáljövedelem
96
kereskedelem 94 92 90 2008.
Hipermarketek száma
2009.
2010.
2011.
2012.
KERESKEDELMI FOGYASZTÁS JELENLEG
Az egyes üzletágak jelenléte Budapesten 1 lakosra jutó alapterület (m2)
120 000
100 000
80 000
0,25
0,21
60 000
0,2 0,15
40 000
0,13
0,12 20 000
0,1
0,07 0
0,05 0 hiper- és kisebb boltok, egyéb egyéb szupermarket, vegyes élelmiszer kiskereskedelmi kiskereskedelmi nagyobb jellegű boltok különböző boltok különböző élelmiszerboltok választékkal termékekkel termékekkel széles (nagyboltok) (kisboltok) választékkal
Élelmiszerüzletek és áruházak összesen
Iparcikküzletek és áruházak összesen
Kiskereskedelmi üzletek száma
UTCA MANAGEMENTEK BUDAPESTEN
Budapesti kerületek toplistája‐ a kiskereskedelmi mutatók és a vásárlóerő nagysága szerint részesedés Bp 1 lakosra jutó összes kiskereskedelmi kiskereskedelmi kiskereskedelmi egységek száma terület alapterületéből
1 (legmagasabb) 2 3 4 5
XIII III IX VII VI
V VI XXIII IX VII
VIII III VII XIII VI
• Klaszter jellegű szervezés, Típusai: • Bottom‐up Konstruktív alulról építkező közösségi összefogásra épülő „ellentámadás” pl:Király utca
vásárlóerő
II XII I XI V
• Top‐down Felülről indított, jellemzően döntéshozók kezdeményezésére induló utcaélénkítő projektek pl: Ráday utca (50%‐ban), Bartók Béla utca • siker kulcsa a helyi kereskedők és a lakosság önszerveződésen alapuló összefogása • A komplex megközelítés 5 alappillére: A szervezés, a városszépítés, a hagyomány‐, illetve értékvédelem, a gazdaságfejlesztés és a promóció, marketing MAIN STREET MOZGALOM
10
2013.05.04.
11
