Kőrösi Gábor
Tanár nélküli tanulás a jövő iskolájában? Az online videó oktatási jellegű alkalmazásának lehetőségi és buktatói
Bevezető A írás és olvasás egy viszonylagosan új innováció az oktatásban, hiszen az emberiség evolúciója során jobbára a szemtől szembeni kommunikáció volt a jellemző. Azonban körülbelül 600 évvel ezelőtt nagy változás történt. A vizuális kommunikáció évmilliós hagyományai mellett megjelentek a nyomtatott könyvek. Az ezt követően eltelt fél évezred során az emberiség nagy része elfelejtett vizuálisan kommunikálni, előtérbe került az írott taralom. A vizuális tartalmak megjelenését új oktatási eszközként tartunk számon, új dolognak feltüntetni azonban hiba volna. Az Internet széleskörű hozzáférhetősége, a mobiltelefon robbanásszerű elterjedése döntően befolyásolja a technológiai és pedagógiai irányzatok változását. Mivel az egész világon többnyire azonos jellegű társadalmi változások zajlanak, az eddig zárt iskolarendszerek sorra nyitják meg kapuikat a multimédiás, videó jellegű tartalmak előtt. A videó alkalmazása az oktatásban nem új keletű dolog, hiszen azt már a második világháború során is használták a katonák oktatásában.1 A videó valójában egy lehetőség az oktatás átalakulásában, mely megkönnyíti az együttműködést, összevonja a különböző tanulási stílusokat, növeli az elkötelezettséget és figyelmet a diákok körében, segít maximalizálni az iskolák és egyetemek erőforrásait, javítja a tanulási, illetve tanítási eredményeket.2 Az E-learnig felület és az oktató jellegű videó metszéspontja a MOOC, vagy más néven Massive Open Onlie Courses, melyet ingyenes online szabadegyetemként lehetne magyarra fordítani, a amelyet a jövőbeli oktatás disztribúciós technológiájának tartanak. Az alapelgondolás szerint az előadások videó-anyagát és interaktív kurzusait a világhálón is elérhetővé teszik, mellyel az oktatási intézmények több diákhoz juthatnak el, illetve hozzáférhetővé, használhatóvá válnak a különböző tanulási stílusok. Munkámban nem véletlenül választottam 1 2
HOVLAND – LUMSDAINE – SHEFFIELD 1949. 200. GREENBERG – ZANETIS 2012. 33.
Tanár nélküli tanulás a jövő iskolájában?
147
az E-learnig és a videó oktatási eszközként való alkalmazásának témáját, hiszen e két rendszer a jelenleg igen népszerű MOOC oldalakban összpontosulnak.
Múlt, jelen, jövő A videó alkalmazására – amint az az 1. ábrán látható – már a 1960-as években látunk példákat, ám a témakör még csak most jutott azon szakaszba, hogy a jelen és a jövő tanulói igényei találkozhassanak.
1. ábra: A videó technológiák oktatási alkalmazásának mérföldkövei3
Amíg régebben a videók eljuttatására kizárólag egyirányú kommunikációt használhattunk, addig ez mára merőben megváltozott (2. árba), és napjainkra ezek közlésére, sugárzására három különböző technológiai szabvány jött létre. Az első a videó-konferencia, amely egy kétirányú és valósidejű kommunikáció. A videó-konferencia jellegű felhasználás az élő kommunikáció összes lehetőségét tartalmazza. A videón keresztül történő, szemtől szembeni kommunikáció az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy megerősítsük az előadó, a tanuló és az online tartalom közötti kapcsolatot. További, nem elhanyagolható tény mindamellett, hogy interaktív és költséghatékony is. A következő technológiai szabványt a streaming video jelenti, amely egyirányú, valós idejű kommunikáció. Míg a videó-konferencia segít kialakítani egy barátságos és biztos környezetet, addig a ez a típus lehetőséget biztosít arra, hogy szimuláljuk az élő előadás légkörét. Az ilyen videók előnye, hogy lehetővé teszik a helyfüggetlen tanulást, hátrányuk viszont abban kereshető, hogy a hallgatói reakciók az előadástól függetlenek maradnak. A harmadik csoportba az On-demand videók tartoznak. A on-demand technológia valójában egy szolgáltatás, amelynek útján igény szerinti videókat vagy filmeket lehet egy központi adatbankból letölteni, időtől függetlenül. A mobiltelefonokkal és a szélessávú kapcsolattal bárki által 3
GREENBERG – ZANETIS 2012. 11.
148
Kőrösi Gábor
hozzáférhetővé vált a bárhol bármikor tanulás intézménye. Jó példa erre a blenden learning, vagy fordított oktatási modell, mely képes az élő órákkal és On-demand technológiával a tananyagot az hallgató eszközére varázsolni. A társadalmunk, mint mindig, most is szúrós tekintettel és óriási bizalmatlansággal tekint e tudományterületre, azonban mi sem bizonyíthatja az elképzelés sikerét jobban, mint az Internet előtti korból származó egyirányú oktató filmek mára bizonyított haté2. ábra: Az oktató videók konysága. Ilyen példákat említ kutatásában eljuttatásának három alapvető Cradler, Freeman és Cradler is.4 A Blue’s Clues módja televíziós sorozat erős hatást gyakorolt az iskoláskor előtti gyermekek rugalmas (felxibilis) gondolkodására, a problémamegoldó módszerére, és a társasági viselkedésére. A Choices and Consequences nevű, általános iskolásoknak készített program csökkentette a verbális agressziós hajlamot. A Sesame Street-et néző tanulóknál összefüggést állapítottak meg a későbbi olvasási teljesítmény, matematikai, szókincs, valamint a tanulók felkészültsége tekintetében. A 15 és 20 éves korúak körében végzett Recontact tanulmány megállapította, hogy az öt évesen Sesame Street-et nézők lényegesen jobb minőségű angol nyelvismerettel, illetőleg tudományos és matematikai kepeségekkel rendelkeztek, szerettek olvasni és nagyobb motivációval rendelkeztek az iránt, hogy elérjenek valamit. Napjainkra egyértelművé vált az is, hogy a videó egyik legnagyobb előnye miben keresendő. Segítséget nyújthat a pedagógusoknak, hogy összehozzák az eltérő tanulási stílusokat, illetőleg megértsék azt, hogy a mai fiatalok hogyan férnek hozzá, dolgozzák fel, értelmezzék és használják az információkat. Az emberi kommunikációnak több olyan alkotóeleme van, amely a leírt szövegben nem jelenik meg. A párbeszédeket, történeteket bemutató videók általában alkalmat adnak ezek megfigyelésére is – ez valójában egy olyan alkalmazás, amelyre kizárólag a videós anyag nyújt lehetőséget. A témát számtalan oktatási rendszer vezette be, melyeknél többségében kétféle indoklást, trendet figyelhetünk meg.5
Pedagógiai trendek Ennek segítségével érthetőbbé válik, hogy az emberek miként tanulnak, kifejezetten odafigyelve a “nem mindenki egyforma” elvre. A fejlett országokban 4 5
CRADLER – FREEMAN – CADLER 2005. 2. GREENBERG – ZANETIS 2012. 9.
Tanár nélküli tanulás a jövő iskolájában?
149
általános az egyetértés abban, hogy az iskolák, egyetemek és oktatási kutató intézeteknek kihívást jelent az, hogy kövesse a gyorsan változó világot. A fejődő országokban nagy hangsúlyt fektetnek a globalizációra és a versenyképességre. A legtöbb oktatáselméleti szakember szerint a kritikus problémamegoldó képességnek, a kommunikációnak és a kollaboráció képességnek rendkívül nagy hangsúlyt kell biztosítani. Fontos, hogy a tanulók passzív befogadókból aktív (saját) tanterv-készítővé váljanak. A fizikai falak átlépésével fel kell építeni az online- és a távoktatás intézményét. A vizuális média alapvető utasítás-mechanizmusainak elfogadása is lényeges, amely növeli a videót használó oktatók számát.
Technikai trendek Világszerte nő azoknak a száma, akik a világhálón közzétett tartalmakat elérik. 2012 második felére a 250 millióról, 2.08 milliárdra nőtt a felhasználók száma. Ezzel párhuzamosan mind több platformon válik elérhetővé a videók használata. Egyre több eszközön válik elérhetővé a videó-hozzáférés is, mint például az okostelefonokon, táblagépeken. 2015-ben a videók 66%-át mobilon nézik, mely duplája az előző év adatainak. Emellett felmerül a kérdés, hogy az E-learning különbözik-e az Interneten megosztott tartalmaktól? A válasz igen, hiszen az E-learning olyan, mint egy idegenvezetővel megtett utazás, amely során a tanuló lépésről lépésre elsajátít bizonyos ismereteket, készségeket, és amelynek végén képes lesz az elsajátított tudást a gyakorlatban önállóan alkalmazni.6 Kétyi szerint az E-learning tulajdonképpen tanulás számítógép segítségével, amely három formában lehetséges.7 Alapesetben digitális, általában multimédiás tananyagok alkalmazásával. Elvben rendkívül jó, szemléletes tananyagok (pl. lexikonok) készíthetők. Ide sorolható a szinkron távtanulás, amikor az oktató és a tanuló közvetlen kapcsolatban állnak egymással (pl. videokonferencia). A harmadik típus az aszinkron távtanulás: a tananyag önálló feldolgozása (pl. dokumentum-letöltés, elektronikus levelezés). Az Internet teszi lehetővé az E-learning leghatékonyabb formáit. Ha csak a tananyag távolba való eljuttatását értenénk alatta, akkor természetesen adódhat több más jellegű lehetőség is, de a multimédiás elemek széles skálán megvalósuló alkalmazása, a kommunikáció valós idejű formái, a számonkérés korszerű technikái egyaránt a világháló nyújtotta lehetőségekre épülnek.8 Mára a technika nemcsak az információ tárolásában jelent különbséget, hanem komoly szerepe van a hozzáférhetőség, a megoszthatóság, az interaktivitás korábban soha nem KÉTYI 2006. 344. Uo. 8 GYŐRFI 2004. 340. 6 7
150
Kőrösi Gábor
látott mértékű megvalósításában is. Mindezek használata a tanuló számára motivációs erőt is szolgáltat.9
Az online-oktatás lehetőségei és buktatói Videóval történő oktatáskor jelentős szerepet játszik az oktatási terület átformálása, növelve annak értékét és minőségét. A globális makrogazdasági változásokkal összhangban növekszenek a társadalmi összefüggések világszerte, számottevő változás tapasztalható többek között az oktatás területén, melynek következtében az eddig csak „téglából és habarcsból” álló épületek mára befogadják az újszerű médiatartalmakat, és vele együtt a téma szakértőit is.10 Az egyik legnagyobb erőssége a videóknak a hagyományos előadásokhoz képest, hogy képesek “kommunikálni” a hallgatókkal, mely hat azok érzelmeikre és kognitív szintéjükre. Mivel elérjük a tanulót, a videó erős hatást válthat ki. Ez pozitívan befolyásolja a motivációt, valamint segíti a hatékony tanulást. Több tanulmány számol be arról, hogy a tanulókat sokkal jobban motiválják azon videók, melyekben a tartalom narrált történetként jelenik meg, ahol egy bizonyos szintű megszemélyesítés jelenik meg az előadó által. Ennél azonban még hatékonyabb, ha a tanulónak lehetőséget biztosítunk arra, hogy saját digitális anyagot készítsenek az órán, ezáltal saját tulajdonuknak élik meg a tananyagot. Ezzel párhuzamosan képesek vagyunk a tanuló motivációja mellet a kreativitásuk fejlesztésére is. Fejlődik még vezetői képességük, társadalmi interakciójuk és projektvezetési képességeik is. Némely MOOC vizsgálat során a diákok teljesítménye elmaradt a várakozások mögött. San Jose állam, az Udacityvel közösen 2013 tavaszán egy kredit-rendszerű kurzust indított a hátrányos helyzetű tanulóknak. A tanulók mindössze 24–51%-ban teljesítették a kurzust, mely jelentősen gyengébb a más társadalmi rétegekben megszokott 46–76%-os aránynál.11 Ennek okát talán abban kereshetjük, hogy a hallgatók számára sok esetben nehézséget okoz a különböző fogalmak elképzelése, vagy a hasznos információ kiszűrése írott szövegből, illetve a beszélt nyelvből. E problémák felerősödnek, ha a hallgató csak elektronikus oktatásban vesz részt. A nappali tagozatos hallgatók körében is előfordul, hogy pl. a laboratóriumi gyakorlatokra való felkészülés során nem könnyen ültetik át a jegyzetekben leírt kísérleti módszereket a valóságos laboratóriumi feladatokba.12 Adott tehát a kérdés, hogy akkor mil is az eredményes MOOC kurzus titka? OLLÉ 2013. 15. GREENBERG – ZANETIS 2012. 4. 11 GEOFFREY 2013. 4. 12 CSERHÁTI – SZABÓ – HARASZTOSI 2004. 15. 9
10
Tanár nélküli tanulás a jövő iskolájában?
151
Guo, Kim és Rubinkutatásai szerint a rövid videók és a „beszélő fejek” növelik az oktató videók hatékonyságát, a Khan-stílusú rajztáblák pedig növelik a fiatalok érdeklődését.13 Ezzel szemben az előre felvett magas minőségű tanórás előadások épp az ellenkező hatást érik el. Felmérésében fény derült az E-learninget és Mooc kurzusokat érintő legnagyobb talányra, hogy mivel magyarázható az, hogy a kurzusokat rendkívül sok hallgató (kb. 50%) hagyja el? Véleményem szerint ez elsősorban a videók minőségével, hosszával és tartalmával függ össze (3. ábra).
3. ábra: Guo, Kim és Rubin felmérése a videók hatékonyságáról a hossz- és a tartalom függvényében14
Mindkét videó esetében megfigyelhető az eltelt idő és a hatékonyság közötti összefüggés. A kurzusok hallgatói, nézői kétféle szemszögből tekinthették meg a videókat. Az első esetben csak diákat, illetve kódokat láthattak, míg a másik lehetőségben az előadó is láthatóvá vált, amellyel jelentősen emelkedett a nézettség is. További érdekesség, hogy a közvetlenül előadott tananyag (6.00x) jobban szerepelt, mint a katedrán készült videó (PH2007x). A kapott eredményeket az edX szerver bejegyzései alapján készítették, melyet 6,9 millió megtekintés és közel 128 000 tanuló aktivitása alapján állították össze. Az így kialakult képből, Guo, Kim és Rubinszerint hét fontos dologra kell odafigyelni egy oktató-videó tervezésénél.15 Az első elv szerint a rövidebb videó sokkal hatékonyabb, mivel a diákok hat perc eltelte után kevéssé képesek figyelmük fenntartására. Ennek tükrében tehát mindenképp fontos időt szánni a tananyagok hatperces szegmentálásának előzetes megtervezésére. Fontos továbbá, GUO – KIM – RUBIN 2013. 2. GUO – KIM – RUBIN 2013. 5. 15 GUO – KIM – RUBIN 2013. 2. 13 14
152
Kőrösi Gábor
hogy a videó, melyben az előadó és az általa használt diasor is látható, rendkívül hatékonyak. Fontos tehát a videó utószerkesztése is. A személyes jellegű videók hatékonyabbak a professzionális videóknál. Egy videó elkészítésekor tehát ajánlott az ún. irodai hangulatot imitálása is. Szükségtelen hatalmas költségvetésű stúdió-videókat készíteni. A Khan-stílusú táblarajzokat tartalmazó oktató videók eredményesebbek, mint a Power Point tartalommal rendelkezők. Kezdjünk tehát “mozgással”, és a teljes videó legyen vizuális, dinamikus jellegű, az előadó rögtönözzön, hiszen ezzel elősegíti a tanulók gondolkodásnak fejlesztését. A magasabb minőségű videók elvesztik hatásukat, ha azokat a MOOC rendszer szétvágják. Amennyiben tehát szükséges a hagyományos előadások rögzítése, úgy eleve MOOC rendszerű videókhoz kell megtervezni a tananyagot. Videók, amelyekben az előadó kellően gyorsan és nagy beleéléssel beszél, sokkal hatékonyabbak. Szükséges tehát az, hogy az előadó saját benyomásai alapján mérje fel az előadás sebességét, és ne lassítsa azt szükségtelenül. A tanulók bármikor megállíthatják a videót, ha szünetre van szükségük. Az utolsó szempont szerint a diákok különböző hatásfokkal tanulnak az előadásokból és az oktató-videókból. Az előadásoknál szükséges tehát az, hogy az első előadást tapasztalataira kerüljön a fókusz. Az oktató-videóknál lehetőséget kell biztosítani az újranézésre és az önálló futtatatásra..
Összegzés Győrfi szerint, ahogy a hallgatók igényeihez többé-kevésbé hozzáigazított képzési formák megjelennek, úgy bővül a választék, erősödik a tanulók alkupozíciója.16 Egyre kevesebb kompromisszumot kell kötni, hiszen ha valaki este ér rá, akkor talál magának megfelelő esti képzést, ha hétvégén, akkor biztosan lesz hétvégi képzés is. Mára senki nem kényszerül olyan oktatási forma felvállalására, amely ellentétes az időbeosztásával, életvitelével, teherbíró képességével. E változásban nagy szerepet játszik az oktatóvideók megjelenése, hiszen a MOOC rendszereket eleve úgy készítik el, hogy az összhangban legyen az egyéni életritmussal. Jó példa erre egy, a Wall Street Journalban közölt cikk is, melynek szerzője azt állítja, hogy a legtöbb edX-et néző tanuló hajnali két órakor volt aktív.17 E témához szorosan kapcsolódnak Greenberg és Zanetis eredményei is.18 Kutatásuk során közel száz tanulmány felülvizsgálata után 50 olyat vettek górcső alá, ahol nyilvánvalónak tűnt a videó oktatásra gyakorolt hatása. Ezekben a kutatásokban, három kulcsfontosságú pedagógiai tény körvonalazódott. Az első az interaktív tartalom, a második az elkötelezettség, illetve a kapcsolat kérdésköre, a harmadik pedig a tudás átadása és az emlékezés. GYŐRFI 2004. 337. GEOFFREY 2013. 4. 18 GREENBERG – ZANETIS 2012. 5. 16 17
Tanár nélküli tanulás a jövő iskolájában?
153
Kutatásom eredményeként kijelenthetem, hogy a videóval történő oktatást inkább tekinthetjük a jelen, mint a jövő generáció igényének. Gondolatmenetemet Ollé és munkatársai nézetrendszere is alátámasztja.19 Eszerint, amennyiben az információs társadalom eszméje, valamint az ezzel párhuzamosan fejlődő technika hatása olyan mértékű, ahogyan azt korábban feltételeztük, akkor a jelenkor iskolájának már egészen másképp kellene működnie. Az ötlet mellett érvelnek a nagynevű iskolák is.
Irodalomjegyzék CRADLER – FREEMAN – CADLER 2005 = CRADLER, Jhon – Freeman, Molly – Cradler Roberta: Research Basis for the Schlessinger Media Programs Grades K-12. Educational Support Systems: https://www.bcps.org/offices/lis/safari/ Cradlerpaper62105_32_June22[1].pdf (Letöltés ideje: 2014.12.22.) CSERHÁTI – SZABÓ – HARASZTOSI 2004 = CSERHÁTI Csaba – Szabó István – Harasztosi Lajos: A Streaming média-alkalmazási lehetőségei a projektorientált oktatásban. Multimédia az oktatásban. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar – Orvosi Informatikai Intézet, Szeged, 2004 GEOFFREY 2013 = GEOFFREY, A. Fowler : An Early Report Card on Massive Open Online Courses: http://www.wsj.com/news/articles/SB1000142405270230375960 4579093400834738972 (Letöltés ideje: 2013.10.08.) GREENBERG – ZANETIS 2012 = GREENBERG D, Alan – Zanetis, Jan: The Impact of Broadcast and Streaming Video in Education Report commissioned by Cisco Systems Inc. Wainhouse Research LLC: http://www.cisco.com/web/strategy/docs/ education/ciscovideowp.pdf (Letöltés ideje: 2014.12.20.) GUO – KIM – RUBIN 2013 = GUO, J. Philip – Juho, Kim – Rubin, Rob: How Video Production Affects Student Engagement: An Empirical Study of MOOC Videos: https://groups.csail.mit.edu/uid/other-pubs/las2014-pguo-engagement.pdf (Letöltés ideje: 2015.02.22.) GYŐRFI 2004 = GYŐRFI Gábor: Az e-learning lehetőségei és esélyei a felgyorsult információáramlás korában. Tudomány napja konferencia. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 2004 HOVLAND – LUMSDAINE – SHEFFIELD 1949 = HOVLAND, Carl – Lumsdaine, Arthur – Sheffield, Fred: Experiments on Mass Communication. Princeton University Press, New York, 1949 KÉTYI 2006 = KÉTYI András: E-learning technikák alkalmazásának lehetőségei az idegennyelv- oktatásban. Tudomány napja konferencia. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 2006 OLLÉ 2013 = OLLÉ János et al: Oktatásinformatikai Módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013
19
OLLÉ 2013. 12.
