Támogatott döntéshozatal. Az ÉFOÉSZ modellkísérleti programjának tapasztalatai

Támogatott döntéshozatal Az ÉFOÉSZ modellkísérleti programjának tapasztalatai

Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége

ÉFOÉSZ kiadványok a teljesség igénye nélkül:

Ne írjon nekünk, nélkülünk!

Tervezd meg a napirended!

Az egész életen át tartó tanulás oktatóinak képzése

Itt akarok otthon lenni!

Információ mindenkinek

Az én hangom az én döntésem

Van véleményünk!

Európai Parlamenti Választások 2009

Támogatott döntéshozatal Az ÉFOÉSZ modellkísérleti programjának tapasztalatai

Támogatott döntéshozatal Az ÉFOÉSZ modellkísérleti programjának tapasztalatai

Írta: Horváthné Somogyi Ildikó, Danó Réka, Tóth Szilvia Lektorálta: Kovács Melinda Tördelte: Wagner Péter Kiadó: Inclusion International Fotók: Danó Réka – Wagner Péter: Portré – majdnem mások

Készült az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával.

ÉFOÉSZ, 2011

Tartalom

Bevezetés ............................................................................................................ 5 Mi a támogatott döntéshozatal? .......................................................................... 7 12. cikk – A törvény előtti egyenlőség .............................................................................. 12 Támogatott döntéshozatal a világon ................................................................. 14 Gondnokság és támogatott döntéshozatal a magyar jogrendszerben ............... 18 A támogatott döntéshozatali modellkísérleti program megvalósítása – Irányadó szempontok ........................................................................................ 22 A modellkísérlet tapasztalatai – Következtetések ............................................ 27 Mónika története .............................................................................................. 28 Imre története .................................................................................................. 30 Henrietta története ........................................................................................... 32 József története ................................................................................................ 35 András története ............................................................................................... 37 Renáta története ............................................................................................... 39 András története ............................................................................................... 41 Mária története ................................................................................................. 42 Intézményi körülmények között élő személyek ................................................ 43 Zárszó ............................................................................................................... 46 Fogalmak ........................................................................................................... 49 Felhasznált irodalom .......................................................................................... 51

Bevezetés Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) 1981-ben alakult abból a célból, hogy a Magyarországon értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjuk számára megteremtse az összefogás, az együttgondolkodás lehetőségét, és hatékony képviseletet biztosítson számukra. Szövetségünk az eltelt három évtized alatt országos ernyőszervezetté fejlődött, s a hazánk valamennyi megyéjében működő helyi szervezeteinkkel karöltve – nemcsak több tízezer főt számláló tagságunk, hanem minden Magyarországon élő értelmi fogyatékossággal élő ember érdekében – azért tevékenykedünk, hogy elősegítsük egyenlő jogaik és egyenlő esélyeik megteremtését.

5

Szövetségünk mindig aktív szerepet vállalt az olyan kezdeményezésekben, melyek karakteresen és progresszíven képviselik a fenti célokat. Az elsők között kapcsolódtunk be és maradtunk mindvégig részesei annak a munkának is, mely a hazai gondnoksági szabályok átfogó és gyökeres módosítását tűzte ki célul. A strukturális átalakításról szóló elképzeléseinknek a jelenlegi szabályok újragondolásán túl az úgy nevezett támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetése is része. A gondnoksági reform és az alternatívát kínáló támogatott döntéshozatal életbe lépése ugyan még várat magára, azonban Szövetségünk továbbra is tevékenyen közreműködik az érdekvédelem e területén. A 2009-2010. év során modellkísérleti programot indítottunk Tapolcán, annak érdekében, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk a támogatott döntéshozatal megvalósulási lehetőségeivel kapcsolatban, melyeket felhasználva tovább tudunk érvelni annak létjogosultsága és működőképessége mellett. E kiadvány a támogatott döntéshozatalra vonatkozó alapvető ismereteken túl a program során szerzett tapasztalatainkat gyűjti össze. A projekt sikere további modellprogramok indítására ösztönzi Szövetségünket. Az ország több pontján már elindultak hasonló kezdeményezések, melyek jó gyakorlataikkal hozzájárulnak ahhoz, hogy ne csak a jogszabályokban nyerjen majd elismerést, hanem a társadalom tagjai számára is széles körben elfogadott legyen, hogy a döntéshozatalhoz szükséges kompetenciák elsajátíthatók, és az értelmi fogyatékossággal élő embereknek is joga van a közösségi életben való részvételre, másokkal azonos alapon, az élet minden területén. Az ÉFOÉSZ az értelmi fogyatékossággal élő embereknek és családjuknak segít. Az ÉFOÉSZ azért dolgozik, hogy a társadalom befogadja a fogyatékos embereket. 2009-ben támogatott döntéshozatali programot indított. Ez a kiadvány ennek a programnak a tapasztalatait írja le.

6

Mi a támogatott döntéshozatal? A támogatott döntéshozatal elméleti alapjai

A támogatott döntéshozatal a gondnokság olyan alternatíváját jelenti, mely a Magyarországon a hatályos jogi szabályozásban még nem ismert, ugyanakkor a támogatott döntéshozatal elvének megfelelő különböző jogintézmények – melyekre vázlatosan a későbbiekben be is mutatunk – a fogyatékossággal élő emberek életében több évtizede létező gyakorlatot jelentenek a világon. A támogatott döntéshozatal – a fogyatékossággal élő személyek esetében leggyakrabban érvényesülő – helyettes döntéshozatallal szemben az egyéni döntési képességtől függő, saját döntéshozatal elősegítését célozza. A támogatott döntéshozatalra azonban nemcsak jogszabályok által rendezett keretként tekinthetünk, hanem tágabb értelemben olyan szemléletmódot, hozzáállást is jelent, mely a fogyatékossággal élő emberekre, másokkal azonos alapon, egyenjogú, saját életüket irányítani képes, autonóm személyekként tekint, és valamennyi társadalmi interakció során, az élet minden területén ezen elveknek megfelelően kezeli őket. Ez a jogintézmény a döntéshozatal során érvényesülő általános elveket veszi alapul és használja fel az értelmi fogyatékossággal élő emberek döntéshozatalának segítésére. Az alábbi elvek tehát nem csak a támogatott döntéshozatalra, de a döntések megszületésére általában is jellemzőek:

7

1. A döntéshozatal soha nem értelmezhető teljes mértékben önálló és elszigetelt folyamatként. A szűkebb (pl.: családtagok, barátok) vagy tágabb (pl.: reklámok, társadalmi elvárások) társadalmi környezet hatása minden esetben érvényesül. 2. A döntéshozatalunk során szinte minden esetben igénybe veszünk kifejezett segítséget is, akár speciális szakmai felkészültséget igénylő (pl.: jogi, építészeti) ismereteink hiánya, akár a tárgyilagosság megőrzése, vagy a következmények több szempontból történő felmérése, illetve számos egyéb ok miatt is. A segítségnyújtás ellenére ép emberek esetében is a döntés teljes értékű és legitim marad. 3. Döntéseink során az objektív, racionális szempontok mellet érzelmi motívumok is mindig érvényesülnek. Gyakran akár kockázatot is vállalva igényeinknek, érdekeinknek megfelelően döntünk az adott helyzetben legésszerűbbnek ítélt döntés helyett (pl.: megtakarított pénzünket külföldi nyaralásra költjük, felhasználva ezzel tartalékainkat). Fontos kiemelni, hogy mindenkinek, az értelmi fogyatékossággal élő embereknek is van akaratuk és képesek saját választásaikat kialakítani. 4. A döntéshozatal egyben tanulási folyamat is, melynek velejárója a döntés következményeivel való szembesülés. Egy olyan embernek, aki egész élete során el van zárva a döntéshozatal gyakorlásától, el kell sajátítania a felelős döntéshozáshoz és a következmények kezeléséhez szükséges tapasztalatot. Nem lehetséges homogén csoportként kezelni az értelmi fogyatékossággal élő személyeket, hiszen ép embertársaikhoz hasonlóan nemcsak kognitív képességeik eltérőek, hanem készségeik, ismereteik, szociális hátterük is különbözik. A segítségnyújtás mértékének a fentiek alapján mindig az adott személy szükségleteihez kell igazodnia, a fogyatékosság megléte pedig nem azonos az úgynevezett belátási képesség hiányával.

8

Fontos, hogy minden ember döntsön a saját életéről. Dönteni néha nagyon nehéz. Néha mindenkinek szüksége van segítségre. A támogatott döntéshozatal a fogyatékossággal élő embereknek segít, hogy önállóan döntsenek a saját életükről.

Az értelmi fogyatékossággal élő emberek és a támogatott döntéshozatal Magyarországon, a jelenleg rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint 577 000 személy él fogyatékossággal, mely a teljes lakosság 5,7%-át jelenti. A statisztikák alapján az 577 000 fő 10%-a értelmi fogyatékossággal élő személy. Ezek az önbevalláson alapuló adatok azonban a KSH szerint is alábecsültek. Európában a fogyatékossággal élő emberek számát 65 millió főre becsülik, közülük az értelmi fogyatékossággal élő emberek aránya szintén körülbelül 10%. A Magyarországon élő értelmi fogyatékos emberek nagy része gondnokság alatt áll. A gondnokolt személyek száma más országok adataival összehasonlítva kiemelkedően magas. Különösen megdöbbentő, hogy a kizáró gondnokoltak száma teszi ki a gondnokság alatt állók személyek több mint kétharmadát, azaz körülbelül 40 000 ember semmilyen döntést nem hozhat meg az életét

9

érintő kérdésekben. Ez az arány más európai országok adataival összehasonlítva még inkább kirívó. Az alábbi táblázatban összefoglalt adatok mutatják a gondnokság alatt állók és a különböző országok lakosságszámának összehasonlítását:

Gondnokság alatt állók

Lakosság száma

száma

(millió fő)

Magyarország

68,125

10

Csehország

30,000

10.4

Szlovákia

13,000

5.3

Svédország

3,500

9.1

Ország

Számos tanulmány kutatja annak okait, hogy Magyarországon mi indokolja a gondnokság alatt állók kiugróan magas számát.1 A gondnokság alá helyezés társadalmi funkciót is betöltő szerepe mellett, bizonyosan a jelenség legfőbb okai közé sorolható az, hogy a hazai jogszabályokban az értelmi fogyatékossággal élő emberek segítésének a gondnokság alá helyezésen kívül jelenleg nem létezik jogilag elismert alternatívája. A világ több országában már az 1980-as években, alulról jövő kezdeményezésként elindultak olyan mozgalmak, amelyek célja a fogyatékossággal élők, idősek, vagy bár1

Verdes Tamás-Tóth Marcell: A gondnoksági rendszer társadalmi funkcióiról

10

milyen okból döntéshozataluk során gátolt személyek számára cselekvőképességük gyakorlásához nyújtott alternatív megoldások bevezetése volt. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény elfogadása 2006-ban nemzetközi jogi alapot is adott a mozgalom továbbfejlődéséhez. Az értelmi fogyatékosság kérdését a jogi szabályozás a római jogi hagyományok óta a cselekvőképesség oldaláról közelíti meg, annak korlátozásával vagy megvonásával kívánja biztosítani a személy védelmének és a jogügyletek érvényességének kettős célját. A cselekvőképesség kizárása azonban súlyos következményekkel jár, hiszen azáltal, hogy saját cselekményeivel jogokat szerez és kötelezettségeket vállal, a cselekvőképesség gyakorlása révén válik lehetővé–– a társadalmi életben való közvetlen részvétel. A cselekvőképesség hatályos magyarországi szabályozása is e hagyományokat követi: az értelmi fogyatékossággal élő emberek, a jogi terminológia alapján, belátási képességük hiánya vagy korlátozottsága miatt gondnokság alá helyezhetők. Az ENSZ Egyezmény, melyet Magyarország is aláírt, illetve 2007-ben ratifikált2 is – tehát szabályai Magyarországra nézve is kötelezőek – paradigmaváltást hoz nemcsak a fogyatékossággal élő emberek jogainak általános megítélése, hanem cselekvőképességük értelmezése tekintetében is. Az Egyezmény a fogyatékossággal élő személyekre is emberi jogok, és általában is jogok birtokosaként tekint, akiket nem a társadalom többségéhez kell igazítani, hanem a társadalomnak kell olyan hozzáállást kialakítania, mellyel befogadja és elfogadja a fogyatékossággal élőket. A fogyatékosságra nem betegségként, defektusként tekint, hanem a társadalmi sokszínűséghez hozzájáruló tényezőként. 2 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény és a hozzá kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről

11

Ez az emberi jogi megközelítés az, mely a jogok hatékony végrehajtása esetén, egyenlő esélyeket teremthet a fogyatékos emberek számára is. A paradigmaváltás áthatja az Egyezmény egészét, de az közvetlenül megragadható céljai között is. Az Egyezmény 1. cikke így fogalmaz: „Az Egyezmény célja valamen�nyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára”(…). E cél csak akkor érhető el, ha a cselekvőképesség valóban biztosított a fogyatékossággal élő személyek számára is. Az Egyezmény 12. cikke kötelezi a tagállamokat arra, hogy segítsék elő minden eszközzel a fogyatékossággal élő személyek joggyakorlását, így hozzák meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességüket az élet minden területén, másokkal azonos alapon gyakorolhassák.

12. cikk A törvény előtti egyenlőség 1. A részes államok újólag megerősítik, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van ahhoz, hogy a törvény előtt mindenhol személyként ismerjék el őket. 2. A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetőleg cselekvőképesség. 3. A részes államok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességének gyakorlásához esetlegesen szükséges segítség hozzáférhetővé váljon.

12

4. A részes államok biztosítják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó valamennyi intézkedés, a nemzetközi emberi joggal összhangban, megfelelő és hatékony biztosítékokat tartalmaz a visszaélések megelőzésére. Az ilyen biztosítékok garantálják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések tiszteletben tartják a személy jogait, akaratát és választásait, összeférhetetlenségtől és indokolatlan befolyástól mentesek, arányosak és a személy körülményeire szabottak, a lehető legrövidebb időre vonatkoznak, továbbá hogy a hatáskörrel rendelkező,független és pártatlan hatóság vagy igazságügyi szerv rendszeresen felülvizsgálja azokat. A biztosítékok azzal arányosak, amilyen mértékben az adott intézkedések érintik a személy jogait és érdekeit. 5. E cikk rendelkezéseire figyelemmel a részes államok minden megfelelő és hatékony intézkedést megtesznek a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogának biztosítására a tulajdonhoz való joghoz és az örökléshez való joghoz, saját pénzügyeik ellenőrzéséhez, továbbá bankkölcsönhöz, jelzáloghoz és más pénzügyi hitelhez való egyenlő hozzáféréshez, illetve biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyeket önkényesen ne foszthassák meg vagyonuktól. Az ENSZ Egyezmény és a fogyatékosságügyi mozgalom által is képviselt paradigmaváltás lényege tehát, hogy a segítséggel hozott döntést is a cselekvőképesség gyakorlásának tekinti, és az értelmi fogyatékossággal élő emberekről nem feltételezi automatikusan a döntésképtelenséget. Esetükben mindig a helyzetre szabottan, körültekintő szakértelemmel megvizsgálva dönthető csak el, hogy hogyan segíthető elő a legmegfelelőbben a cselekvőképessége gyakorlása. A fogyatékossággal élő személyek más csoportjai, például a mozgáskorlátozott, kerekesszéket használó vagy látássérült emberek számára az esélyegyenlőség és a társadalmi integráció megteremtésének módjait a társadalom már kezdi felismerni és elfogadni, például jogszabály rögzíti az épületek akadálymentesítésének kötelezettségét, illetve vakvezető kutya igénybevételének lehetőségét. Az értelmi fogya-

13

tékossággal élő emberek számára a közösségi életben való részvételt nem az elavult intézményi és gondnoksági rendszerbe történő „elzárás”, hanem a hozzáférhető és megfelelő segítség biztosíthatja. Magyarországon sok fogyatékos ember él. A fogyatékos emberek közül sokan gondnokság alatt állnak. A gondnok dönthet a fogyatékos ember helyett. A támogatott döntéshozatal azért jó, mert segít a fogyatékos embereknek, hogy önállóan döntsenek az életükről.

Támogatott döntéshozatal a világon Számos ország jogi szabályozásában már lejzajlottak a gondnoksági rendszer átalakítását célzó reformok. A fogyatékossággal élő személyek önrendelkezését biztosító törvények közül az alábbiakban a kanadai és a német szabályozás néhány fontosabb elemét ismertetjük. Kanada A támogatott döntéshozatal hazájaként számon tartott Kanadában a modell kialakítására vonatkozó első lépések már az 1970-es években megindultak. Szülői kezdeményezésre, a hozzátartozók saját tapasztalati alapján jött létre British Columbiában a Woodland Parents Group, az a csoport, melynek célkitűzése olyan alapelvek kidolgozása volt, mely az intéz-

14

ményi körülmények átalakítását tűzte céljául. A szülők intézményben élő gyermekik számára is biztosítani kívánták az autonóm, teljes élet lehetőségét. Az érintett szakemberek, kormányzati képviselők bevonásával zajló, hosszú konzultációs folyamat eredményeként a támogatott döntéshozatal az 1990-es években lépett életbe. British Columbiában a támogatott döntéshozatalra vonatkozó előírások minden nagykorú személy számára – a fogyatékosság vagy egyéb ok kikötése nélkül – biztosítják a támogatott döntéshozatal igénybevételét, ún. képviseleti megállapodás (representation agreement) megkötése által. Az érintett személy belátási képességére való tekintet nélkül megkötheti ezt a szerződést négy területre vonatkozóan (standard powers) melyek a következők: egészségügyi beavatkozások, személyes gondoskodás, jogi ügyek, szokásos pénzügyek kezelése. Fontos kitétel, hogy a személy kommunikációjának módja nem befolyásolja , hogy valaki köthet-e ilyen megállapodást vagy sem. A támogatott döntéshozatalra vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény, az ún. Representation Agreement Act a támogató személyek három csoportját különbözteti meg: a képviselőt (representative), a képviselőt helyettesítő személyt (alternate representative) és az ún. felügyelőt (monitor). A támogatói szerepet ellátó személyek elkülönítése garanciális jelentőségű, hiszen például pénzügyekre vonatkozó megállapodás megkötése esetén kötelező legalább két képviselő vagy a képviselő mellett egy felügyelő kinevezése is. Németország Németországban, melynek szabályozása hagyományosan a magyarországi jogrendszert is nagymértékben befolyásolja, a gondnoksági szabályok nagyszabású reformjára a kilencvenes évek elején került sor. Az átalakítás legfontosabb eleme a kizáró gondnokság eltörlése volt.

15

A német Polgári Törvénykönyv (BGB) 1992-től hatályos rendelkezései értelmében a mentális állapotuk vagy fogyatékosságuk miatt ügyeiket önállóan intézni nem képes személyek számára ún. Betreuer, azaz támogató nevezhető ki, az ezzel a hatáskörrel rendelkező bíróság által. A német megoldás legfontosabb jellemzője, hogy az érintettet a támogató képviseli, ennek ellenére a fogyatékossággal élő személy cselekvőképessége megmarad, továbbra is tehet akár önállóan is jognyilatkozatokat. A bíróság a támogató kinevezését követően azonban bizonyos jognyilatkozatok megtételére vonatkozóan további feltételként előírhatja a támogató előzetes belegyezését, (Einwilligungsvorbehalt) előre meghatározott esetekben. Az előzetes beleegyezésre vonatkozó követelmény ugyanakkor sohasem vonatkozhat az olyan személyes jellegű jognyilatkozatokra, mint a házasságkötés, szavazás vagy végrendelkezés. Tipikus példája ezen jogintézmény alkalmazásának az ingatlanok vagy nagyobb összegű vagyon védelme. Svédország Az ún. Personal Ombud (PO) rendszere 1995 óta létezik Svédországban, válaszként a pszicho-szociális fogyatékossággal élő emberek segítésének problémájára. A Personal Ombudnak nevezett támogató általában jogi végzettséggel rendelkező személy, aki független minden hatóságtól és az ellátott rokonaitól is. Teljes mértékben az érintett érdekeinek, kívánságainak megfelelően dolgozik, a hét minden napján, a nap huszonnégy órájában. Általában egy civil szervezet alkalmazásában áll, hiszen egy hivatal munkatársaként bizalmatlanságot, ellenszenvet, gyanakvást válthat ki az ellátottakból. Munkája nem kötődik irodához sem, hiszen ez előidézője lehet a nemkívánatos hierarchikus kapcsolatok kialakulásának. A támogató munkája kifejezetten azon súlyos pszichés gondokkal küzdők problémáira fókuszál, akik elszigetelten, segítség nélkül vagy hajléktalanként élnek.

16

A támogató bevonása a döntéshozatalba a két fél szóbeli megegyezésén alapul, és nem kíván semmiféle formális procedúrát, hiszen ez sok érintettet elriasztana a segítség igénybevételétől. Az ügyfél a támogatóval való kapcsolat teljes időtartama alatt, kérésére, anonimitást élvez. A támogató nem köteles a hatóságok felé sem nyilatkozni az általa ellátott ügyfelek nevéről. A támogató nem vezet semmiféle nyilvántartást az általa ellátottakról, egy-egy klienssel való közös munka végén a keletkezett leveleket és egyéb iratokat, mely az ellátott segítségéhez kapcsolódott, megsemmisíti vagy átadja a kliensnek. A támogató feladata, hogy valamennyi felmerülő probléma kapcsán segítséget tudjon nyújtani ügyfelének. A tapasztalatok alapján a hatóságok, rokonok és az ellátottak által fontosnak ítélt kérdések általában nem egyeznek. Míg előbbiek gyakran például a lakhatás megoldását tartják elsődlegesnek, az ügyfeleket sokszor inkább nem a mindennapi, praktikus problémák megoldása foglalkoztatja, hanem olyan kérdések, mint a szexualitás, a rokonokkal való kapcsolatok rendezése, vagy annak megválaszolása, hogy miért jutott az érintett személy ilyen helyzetbe. A támogató számára akár több évet is igényel egy-egy klienssel a kapcsolat kiépítése, hiszen egyrészt proaktívan fel kell kutatnia a segítségre szoruló pszichiátriai betegeket, másrészt bizalmas kapcsolatot kell kialakítani vele. A rendszer Svédország Skane tartományában 1995-ben kezdte meg működését, mindössze két támogató munkájával, néhány év alatt azonban állandó szociális szolgáltatássá fejlődött. A támogatott döntéshozatal sok országban benne van a törvényekben. Például Kanadában vagy Németországban. Ezek a törvények biztosítják, hogy a fogyatékos emberek helyett ne mások döntsenek. A fogyatékos emberek is képesek eldönteni azt, hogy mit szeretnének!

17

Gondnokság és támogatott döntéshozatal a magyar jogrendszerben

A fogyatékossággal élő személyek jogai a magyar szabályozásban Magyarország a XX. század második felétől, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 1959. évi kodifikálástól kezdődően törekedett jogszabályait a modern fogyatékosságügyi szemlélethez igazítani. A Polgári Törvénykönyv az általános gondnoksági szabályok alóli kivételként már elfogadásakor is biztosította a cselekvőképtelen személyek számára, hogy a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó szerződéseiket önállóan megköthessék. 1998-ban Magyarország az elsők között volt azon országok sorában, melyek átfogó fogyatékosságügyi törvényt alkotottak, biztosítva a fogyatékossággal élő személyek jogait nemcsak a hátrányos megkülönböztetéssel szemben, hanem az élet valamennyi területén. A fogyatékossággal élő személyek helyzetének javítása érdekében megvalósított kiemelkedő tevékenységéért Magyarország 2000-ben a rangos Franklin D. Roosevelt díjban részesült. A Ptk. 2001-es nagyszabású módosítása bevezette a cselekvőképesség ügycsoportok szerinti korlátozását, mely újabb lépést jelentett az értelmi fogyatékos személyek jogainak teljes körű biztosítása felé. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt hazánk elsőként ratifikálta, kifejezve ezzel komoly elköteleződését amellett, hogy a fogyatékossággal élő emberek jogait másokkal azonos alapon biztosítsa. A fenti fejlődési ív egyik következő lépcsőfokát az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogainak elismerése terén a támogatott döntéshozatal bevezetése jelentené, melyre a Polgári Törvénykönyv átfogó módosítását célzó, 2009. évi CXX. törvény tett kísérletet. A törvény hatálybalépéséről szóló jogszabályt az Alkot-

18

mánybíróság megsemmisítette3, majd törvény is született a Ptk. hatályba nem lépéséről4, mely bizonytalan időre elnapolta a cselekvőképesség gyakorlását segítő modell bevezetését.

Gondnokság kontra támogatott döntéshozatal A támogatott döntéshozatal a gondnokság alternatívájaként, a helyettes döntéshozatalt felváltva, bizalmi kapcsolaton alapuló támogatást jelent, mely egyénre szabottan, önkéntes alapon, hatékonyan képes segítséget nyújtani a fogyatékossággal élő személyek számára. A támogatott döntéshozatal a cselekvőképesség korlátozása nélkül, a kiszolgáltatottság elkerülése révén biztosítja a fogyatékossággal élő emberek védelmét, továbbá lehetővé teszi a döntéshozataluk során az önrendelkezést, illetve alapvető jogaik gyakorlását. A gondnokság és a támogatott döntéshozatal közötti lényegi különbségeket az alábbi táblázat mutatja: GONDNOKSÁG

TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL

a személyt akarata ellenére is gondönkéntes, nokság alá helyezhetik, igénybevételét a személy kezdeményezheti a gondnokság alá helyezést a törvényben meghatározott személyek vagy a gyámhivatal kezdeményezi a gondnok kirendelése előtt a gyám- a támogatót a személy maga választja hivatal nem köteles meghallgatni a személyt 3 4

51/2010. (IV.28.) AB határozat 2010. évi LXXIII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

19

a jelenlegi gyakorlat alapján megszüntetése nehéz korlátozza vagy elvonja a személy cselekvőképességét a fogyatékosságból indul ki

megszüntetése is önkéntes

a személy kiszolgáltatottá válik

megmarad a személy önrendelkezése

főként a helyettes döntéshozatal dominál

az együttes döntéshozatal elve érvényesül

nem érinti a személy cselekvőképességét a személy képességeit veszi alapul

A hatályba nem lépett szabályok értelmében az értelmi képességük, pszichés állapotuk vagy szenvedélybetegségük miatt segítségre szoruló személyek döntéseik meghozatalához segítséget vehettek volna igénybe, mégpedig oly módon, hogy az őket segítő ún. támogató személy kirendelése nem érintette volna cselekvőképességüket. Az érintett tehát cselekvőképessége megőrzése mellett kapott volna jogilag elismert segítséget döntései meghozatala, jognyilatkozatai megtétele során. A támogatott döntéshozatal igénybevételét egy közös megállapodással kérelmezhette volna a bíróságtól az érintett, és az általa támogatónak választott személy. Az egyszerűsített bírósági eljárás csupán a kettejük közötti bizalmi kapcsolat vizsgálatára terjedt volna ki, és a bíróság jóváhagyásával a támogatott döntéshozatal életbe is lépett volna. A támogatott döntéshozatal fontos alapvetése a támogatott és a támogató közötti kölcsönös bizalom, ugyanakkor a törvény lehetővé tette volna a hivatásszerűen működő, ún. hivatásos támogató kinevezését is. A leghatékonyabb segítségnyújtást a felek közötti bizalmi viszony, személyes kapcsolat biztosítja , ugyanakkor a korlátozott szociális kapcsolatokkal rendelkező, pél-

20

dául intézményben élő személyek számára is meg kell adni a támogatott döntéshozatal lehetőségét. Áthidaló megoldást jelentett volna e probléma kezelésére, hogy a támogató személye nem csak az értelmi fogyatékos személy közvetlen környezetéből kerülhetett volna ki, az érintett saját választása alapján, hanem lehetőség lett volna hivatásos támogató kijelölésére is. A hivatásos támogató személye ugyanazok a támogató eljárásra vonatkozó szabályok érvényesültek volna. A támogató személy a döntéshozatal katalizátoraként segítette volna a jognyilatkozatok megtételét. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek legnagyobb része esetében nem az akarat vagy a döntésképesség hiányzik, hanem jellemzően a döntési helyzet felismeréséhez, valamint a döntéshez szükséges információk összegyűjtését és értelmezését kell segíteni. A jogszabályok lehetővé tették volna a támogató jelenlétét bármely olyan helyzetben, például szerződéskötéskor vagy egyes eljárási cselekményeknél, ahol a támogatottnak arra szüksége van, továbbá a támogató tanácsaival is segíthette volna a személyt. További fontos feladata lett volna a támogatónak, hogy a személy kommunikációjának akadályozottsága esetén elősegítse az érintett és a harmadik felek közötti információcserét. A támogatott döntéshozatal mihamarabbi jogszabályi elismerése azért kiemelt jelentőségű, mert ezzel megindulhat annak – a gondnokság elavult rendszere következtében kialakult – több évtizedes gyakorlatnak a felszámolása, mely akadályozza az értelmi fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyeinek megteremtését és teljes körű társadalmi befogadását. Magyarországon a támogatott döntéshozatal még nincs benne a törvényekben. Jó lenne, ha a támogatott döntéshozatalt Magyarországon is bevezetnék. A támogatott döntéshozatal segít a fogyatékos embereknek, hogy önállóbb életet éljenek.

21

A támogatott döntéshozatali modellkísérleti program megvalósítása – Irányadó szempontok

A helyszín Az ÉFOÉSZ 2009 júniusában modellkísérleti programot indított Tapolcán, az Inclusion International és a Canadian Association for Community Living (CACL) támogatásával, a két szervezet szakembereinek értékes tapasztalatait felhasználva. Az egyéves projekt legfőbb célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a támogatott döntéshozatal fontosságára, bemutassuk a jó gyakorlatokat, és felmérjük az esetleges kockázatokat, nehézségeket. A megvalósítás helyszínéül Tapolcát választottuk, hiszen a körülbelül 20 000 lakosú város kiváló kiindulópontot jelentett a modellkísérleti program első megvalósításához, nemcsak a helyben élő kiváló szakemberek, de a kisvárosra jellemző valamennyi pozitív tényező (közvetlenebb közösségi kapcsolatok, személyes kapcsolatok révén a társadalmi tudatformálás erőteljesebb lehetősége, stb.) miatt is.

22

A résztvevők kiválasztása A programban összesen nyolc értelmi fogyatékossággal élő személy vett részt Tapolcáról és környékéről, valamit további két személy a térségben található, nagylétszámú bentlakásos intézményből. A bentlakásos intézmény részvétele ugyan kiemelt cél volt a projekt előkészítése során, de az eredmények az előzetes pozitív várakozásokat nem igazoltál, melynek okait a későbbiekben részletesen is bemutatjuk. A projektet a hatályba nem lépett, fentebb kifejtett Ptk. rendelkezéseinek megfelelően építettük fel. Közvetlen lebonyolítóként a hivatásos támogatói státusznak megfelelő feladatokat ellátó személy tevékenykedett, akit álláshirdetés útján választottuk ki. Az elsődleges szempont a kiválasztás során a megfelelő személyes kompetenciák és emberi tulajdonságok megléte volt: mindenekelőtt a magas fokú empatikus készség, a türelem, a szociális érzékenység volt meghatározó. Az érintettek számára a projektet munkatársaink az önérvényesítő csoportokban, illetve szakmai munkájuk egyéb területein, például napközi otthonokban mutatták be, felkínálva nekik a részvétel lehetőségét. A jelentkezők közül részben egy adatlap segítségével választottunk, mely a mindennapi életben való önálló eligazodásra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A végső döntést az ÉFOÉSZ szakembereinek három főből álló bizottsága, gyógypedagógus, pszichológus és szociális munkás részvételével, személyes elbeszélgetést követően hozta meg. A kiválasztásnál fontos szerepet játszott a gondnokság kérdése is. Egyrészt be kívántunk mutatni, hogy a támogatott döntéshozatal a jelenlegi viszonyokra vetítve valamennyi gondnoksági kategória – tehát a cselekvőképességet kizáró, a cselekvőképességet általánosan korlátozó és a cselekvőképességet ügycsoport szerint korlátozó gondnokság – esetében működőképes, másrészt ezzel össze-

23

függésben igazolni kívántuk azt is, hogy az adott gondnoksági kategória egy-egy személy esetében sokszor nem áll arányban az érintett személy képességeivel, készségeivel. Cáfolni szerettük volna tehát azt a vélekedést, hogy a támogatott döntéshozatal – a gyógypedagógiában már meghaladott, de a köznyelvben még használt klasszifikáció szerint – csak az „enyhe” értelmi fogyatékos személyek esetében működőképes. Továbbá láthatóvá szerettük volna tenni azt is, hogy a jelenlegi gyakorlatban a gondnokság nem a szükségesség és arányosság elveinek megfelelően,, a célszerűség alapján érvényesül, hanem jóval szélesebb körben és nagyobb mértékben. A fentieknek megfelelően minden gondoksági kategóriából legalább egy, továbbá gondnokság alatt nem álló személyt is bevontunk a projektbe. A programban • 2 kizáró gondnokság alatt álló • 5 cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló és • 3 teljesen cselekvőképes személy vett részt. Az intézményből kikerülő személyeken kívül valamennyi résztvevő családban – illetve egyedül, de családjához közel, vagy házastársával – él, esetükben a gondnoki tisztséget is valamelyik hozzátartozó látja el. Mindössze két résztvevőnek volt hivatásos gondnoka, akik ugyan csatlakoztak kezdeményezésünkhöz, az együttműködés azonban – a későbbiekben kifejtettek szerint – számos kérdést vetett fel. A résztvevők életkorára vonatkozóan felső korlátot nem határoztunk meg, a legidősebb személy 53 éves, ugyanakkor a projektben való részvételre leginkább nagykorú, vagy a 18. életév betöltéséhez közel álló személyeket kerestünk. Ennek oka természetesen az, hogy a támogatott döntéshozatal a gondokságot felváltó alternatívaként a felnőtt korú személyek esetében bír jelentőséggel.

24

A projekt lépései A résztvevők és a hivatásos támogató kiválasztását követően a program megvalósítása a következő lépések szerint zajlott: 1. A hivatásos támogató valamennyi résztvevővel egyenként felvette a kapcsolatot. 2. A program gerincét az ezt követően közösen meghatározott célok adták. 3. A célok meghatározása után sor került a megvalósítás módjainak kidolgozására. 4. A hivatásos támogató segítette a célok megvalósításához szükséges lehetőségek felkutatását, az előzetes tervek kivitelezését. 5. A rendszeres kapcsolattartás által megvalósult a támogatóhálózat tagjainak aktív közreműködése is.

A támogatóhálózatok kialakítása A támogatott döntéshozatal modellezésének kiemelt eleme volt a támogatóhálózatok kialakításának elősegítése. Ez jelenti a támogatott döntéshozatal hosszútávú működőképességének zálogát, nemcsak a családban élő, hanem a bizalmi kapcsolatokkal nem rendelkező személyek esetében is. A kinevezett (hivatásos) támogató(ko)n kívül az érintett családtagjaiból, barátaiból, szomszédaiból, gondozóiból stb. álló informális csoport az érintettet hozzá tudja segíteni döntései meghozatalához és kommunikálásához, biztosítva ezáltal a társadalmi életben való részvételt, ugyanakkor biztonsági hálóként is működve segítséget nyújthat a visszaélések megelőzéséhez. A program során a fentieknek megfelelően valamennyi résztvevő kiválasztott további egy-két támogató személyt családi, ismeretségi köréből, akik támogatókként eljárva segítették céljai megvalósítását.

25

A modellprogram során, sajátos helyzetet létrehozva, nemcsak a hivatásos támogató szerepéről, hanem a bizalmi kötelékekből adódó segítségről egyszerre kívántuk tapasztalatokat gyűjteni.

Az önérvényesítő mozgalom szerepe A projekt megvalósítását eredményesen egészítette ki a Tapolcán és környékén aktívan működő önérvényesítő csoportok munkája. Az önismereten alapuló érdekérvényesítő mozgalom, az ÉFOÉSZ egyik tagjának kezdeményezésére, 2002. óta működik Magyarországon. Az önérvényesítő csoportokban az érintettek képzett mentorok segítségével olyan ismereteket, tapasztalatokat sajátítanak el – a közös témafeldolgozások során – az emberi kapcsolatok kérdésétől, a pénzhasználaton át, a jogaik érvényesítéséig, melyek erősítik függetlenségüket, kiterjesztik önrendelkezésüket. A támogatott döntéshozatal és az önérvényesítés fontos összefüggést mutat, hiszen az önérvényesítő mozgalom legalapvetőbb célkitűzése az értelmi fogyatékossággal élő emberek (ön)tudatos társadalmi részvétele, így az önérvényesítés hatékony mozgatórugója a támogatott döntéshozatalnak is.

Dokumentáció A projekt lebonyolítását és a tapasztalatok értékelését nagymértékben segítette a Szövetségünk munkatársai által kidolgozott átfogó dokumentáció: 1. A résztvevők kiválasztását segítő adatlap – az önálló életvitelre vonatkozó általános kérdések

26

2. Együttműködési megállapodás – a részvételi szándék és a résztvevők együttműködésének kinyilvánítása 3. Folyamatlap – a felmerülő döntési helyzeteknek, valamint azok megoldási módjainak, illetve a meghiúsulás okainak dokumentálása 4. Kiértékelő kérdőívek – a projekt elején és végén A projekttel kapcsolatos információkat személyes találkozókon ismertettünk a résztvevőkkel, családtagjaikkal, gondnokaikkal. Nemcsak a projekt céljairól, megvalósításának módjáról, hanem a gondnokság és a támogatott döntéshozatal általános kérdéseiről is tájékoztatást kaptak. Az informálódást egy, az ÉFOÉSZ által készített kiadvány is segítette.

Az ÉFOÉSZ 2009-ben, Tapolcán elindított egy programot. Ezt a programot úgy hívták, hogy támogatott döntéshozatali modellkísérleti program. A programban 10 fogyatékos személy vett részt. A program során a támogatott döntéshozatalt gyakorolták a fiatalok. Mindenki elmondta, hogy mit szeretne elérni a program során. Valaki munkát szeretett volna. Volt olyan, aki szerette volna megtanulni, hogyan kell egyedül vásárolni. Az ÉFOÉSZ segített, hogy a fogyatékos személyek önállóan érjék el a céljaikat.

A modellkísérlet tapasztalatai – Következtetések Az alábbiakban a projekt résztvevőinek egyéni történetei következnek, valamen�nyi eset végén röviden összefoglaljuk a legfontosabb tanulságokat, következtetéseket is.

27

A projekt időtartama természetesen behatárolta a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit, de a kérdések megválaszolása, a nehézségek áthidalása a projekt folytatása és az újabb programok kialakítása során kiemelt szerephez fog jutni.

Családban és önállóan élő személyek Mónika története Mónika 31 éves, gyermekkora nagy részében különböző bentlakásos intézményekben élt. 23 évesen az intézményből kikerülve önálló életet kezdett. Munkát vállalt és párra talált, házasságkötésükre a projekt időtartama alatt került sor. A fiatalok kezdetben a vőlegény szüleinél éltek, mely sok konfliktus forrása volt. Lakhatásuk azóta megoldódott, önállóan, mégis a szülőkhöz közel, közös telken élnek. Mónika gondnoka korábban édesanyja volt, azonban tekintettel megromlott kapcsolatukra először hivatásos gondnoka lett, majd kérésére párját nevezték ki a tisztségre. Mónika dolgozik és nemrég sikeresen elvégzett egy virágkötészeti tanfolyamot is.

28

Célok

Eszközök

Önálló vásárlás

Az alapvető matematikai műveletek átismétlése, a pénz megismerése, használatának gyakorlása, próbavásárlások

Számlanyitás egy másik

Az egyéni igények megismerése, prospektusok be-

pénzintézetnél

szerzése és értelmezése, az egyéni igények és a bank által nyújtott lehetőségek egymáshoz igazítása

Önállóság a mindennapok

Az önismeret erősítése, önérvényesítő csoportfog-

során

lalkozásokon való részvétel, az önálló döntéshozatal gyakorlása, rendszeres pozitív visszacsatolás

Megvalósítás Bár Mónikának férje mindenben szívesen segít a háztartásban, fontos volt számára, hogy a bevásárlásokat önállóan tudja intézni. Ehhez mindenekelőtt a pénzhasználatot kellett gyakorolni, mert a pénzkezeléssel kapcsolatos nehézségek jelentették önállóságának legnagyobb akadályát. Célja volt az is, hogy megtakarított pénzüket a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett helyezhesse el egy folyószámlán. A döntés meghozatalához a támogatóval és férjével közösen tanulmányozták a különböző bankok által nyújtott feltételeket, majd kiválasztották az igényeinek legmegfelelőbb ajánlatot. Mónikát félénksége, bizalmatlansága másokkal szemben, illetve a saját képességeibe vetett hitének hiánya gyakran akadályozta abban, hogy véleményét kifejezze, önállóan hozzon döntéseket. Célul tűzték ki ezért a támogatóval, hogy fejlesztik önismeretét, gyakorolják az önálló döntéshozatalt. Az önérvényesítő csoportok munkájába

29

való bekapcsolódás ehhez kiváló eszközül szolgált. Mónika sokat tanult e találkozások által, kezdte felismerni, hogy ugyanolyan értékes ember, mint bárki más. A projekt végére Mónika a közös gyakorlásnak köszönhetően magabiztosan tudja kiválasztani és kifizetni mindazt, amire épp szükség van a háztartásban. A vásárlásokat is tudatosan tervezi, bevásárló listát készít és tájékozódik az akciós termékekről is. A segítség folyamatos megléte fontos számára, ismereteit időről-időre meg kell erősíteni, de Mónika biztosan halad a teljes önállóság felé.

FONTOS A támogatott döntéshozatal alkalmazása nemcsak a szakemberek, szülők részéről igényel tájékozódást, felkészülést, hanem a legfontosabb talán az abban érintettként résztvevő értelmi fogyatékossággal élő személyek felkészítése. Különösen nagy jelentőségű az önálló döntéshozatalhoz szükséges készségek, kompetenciák elsajátítása, melyben az önérvényesítő mozgalomnak kiemelkedő szerepe van. A felkészülés fontos része a helyes önkép kialakítása is, hiszen a gondnokság stigmatizáló bélyege következtében sok értelmi fogyatékossággal élő ember számára a döntési lehetőségtől való évtizedes megfosztottság egyenlővé vált a „döntésképtelenséggel”.

Imre története Imre 43 éves, általános iskolai tanulmányai befejezése óta dolgozik. Tapolca környékén egy kis faluban él egyedül, körülbelül tíz éve. Bár Imre szülei is a közelben élnek, Imre teljes mértékben önellátó.

30

Imre pénzügyei terén is teljes önállóságra vágyik, de sajnos csekély jövedelme ezt nem teszi lehetővé, szülei anyagilag még támogatják őt. Az utóbbi néhány évben tartozása is fel- halmozódott. Imre komoly párkapcsolatban él barátnőjével, kedvese szüleivel azonban a kapcsolata nem problémamentes. A lány szüleinek féltésd rányomta bélyegét párkapcsolatukra. Imre tett lépéseket annak érdekében, hogy rendezze kapcsolatát a szülőkkel, de ők nem fogadták békülési szándékát.

Célok

Eszközök

Pénzügyek rendezése

A kiadások áttekintése és a havi kiadások vezetése, a költségek racionalizálása, a kiadások csökkentése, takarékossági lépések kialakítása

Kapcsolati problémák

Párja szüleivel kialakult konfliktus átbeszélése, a

rendezése

múltbeli félreértések tisztázása a szülőkkel közösen

Tanulás

Kapcsolatfelvétel egy asztalosműhellyel, ismerkedés a szakmával

Megvalósítás Imre számára a projekt során az egyik legfontosabb cél pénzügyei rendezése volt azért, hogy megtakarításaiból felújíthassa háza fürdőszobáját. Közösen tervet készítettek a támogató személlyel a költségek racionalizálása céljából. Áttekintették a havi kiadásokat, és prioritási sorrendet állítottak fel. A takarékossági lépéseknek köszönhetően Imrének sikerült a projekt során elkezdeni törleszteni tartozásait. Imre sokkal tudatosabban intézi a bevásárlásait is, takarékosan osztja be jövedelmét, figyel arra is, hogy rendszeres kiadásai mindig rendezve legyenek.

31

A támogató személlyel Imre többször beszélgetett arról, milyen megoldást lehetne találni barátnője szüleivel való kapcsolatának rendezésére. Imre nyitott volt minden megoldásra, hiszen úgy látja, hogy a probléma veszélyeztetheti párkapcsolatukat is. Imre úgy véli, hogy a konfliktus kialakulásában nem csak őt terheli a felelősség, meg�győződése azonban, hogy a helyzet rendezésére egyedül ő tett erőfeszítéseket. Imre régi vágya, és a projekt során harmadik célja az volt, hogy megismerkedjen az asztalos szakmával. Egy helyi asztalos saját műhelyében örömmel tett eleget ennek a kérésnek. Imre a mester szakmai irányításával lelkesen oldotta meg a rábízott feladatokat, ez az új tapasztalat komoly sikerélményt hozott számára, a műhelyben tett látogatások azóta rendszeressé váltak. FONTOS Az értelmi fogyatékossággal élők emberek, így nem alkotnak homogén csoportot. Mindenki más és más, így a segítség is egyéniesített formát igényel. Ennek a segítségnek azonban nem szabad aránytalanul beavatkozónak, indokolatlannak lennie. Sok esetben egy személynek csak kis segítségre van szüksége annak érdekében, hogy teljesebb életet tudjon élni. Az egyéniesített segítséget jelenleg csak az informális támogatás tudja biztosítani, a gondnokság, jelenlegi működési formájában ezt nem garantálja.

Henrietta története Henrietta 23 éves, szüleivel él. 17 évesen fejezte be tanulmányait, jelenleg egy nappali intézményben végez munkát. Párkapcsolatban él, több mint egy éve, az összeköltözés és a házasság is felmerült már kettejük között.

32

Henriettának szüleivel jó a kapcsolata, édesanyjával mindent megbeszél. A szülői féltés azonban erősebb a lány önállósodási szándékainál. Henrietta céljaiban és döntéseiben bizonytalan, hiszen az őt érintő kérdésekben általában a szülők döntenek. Henrietta szeretné, ha ez megváltozna és szülei felnőttként tekintenének rá. Problémát okoz számára, hogy a szülők nem fogadják el párját, sőt, édesanyja megtiltotta Henriettának, hogy találkozzanak. Henrietta nem akar beletörődni ebbe a helyzetbe, mindenképpen megoldást szeretne találni a problémára. Célok

Eszközök

Önállóság

Az önismeret erősítése, ön-

a mindennapokban

érvényesítő

csoportfoglal-

kozásokon való részvétel, az önálló döntéshozatal gyakorlása, rendszeres pozitív vis�szacsatolás A pénz használatának

A pénz értékének megisme-

megtanulása

rése, matematikai műveletek átismétlése,

pénzhasználat

gyakorlása, szituációs gyakorlatok, próbavásárlások Főzés

A konyhai eszközök és használatuk megismerése, konyhai higiénia, receptek alapján ételek elkészítése

33

Megvalósítás IHenrietta számára fontos lépés volt az önállóság felé, hogy őszintén elmondta édesanyjának az érzéseit, véleményét a köztük kialakult konfliktusról. A támogató személlyel közösen átbeszélték, hogy mit és miért lenne fontos megbeszélnie az édesanyjával. A beszélgetés nem hozta meg a várt eredményt, továbbra sem született kompromis�szum, Henrietta számára azonban fontos volt ez a lépés. Megkönnyebbülést hozott az őszinte beszélgetés, és megelégedéssel töltötte el, hogy kiállt a saját és párjával közös érdekeiért. Bízik benne, hogy a közeli jövőben a kapcsolatuk is rendeződik. A vásárlások alkalmával az áruk kiválasztása kiválóan ment Henriettának, azonban a fizetésnél, a bankjegyek összeszámlálásánál gyakran elbizonytalanodott. Az adódó bizonytalanságok esetén a támogatótól várta a helyzet megoldását, ezért a pénzhasználaton túl, beszélgetésekkel, önismereti gyakorlatokkal nagy hangsúlyt feketetettek magabiztossága fejlesztésére is.

FONTOS A támogatott döntéshozatal sikeres működéséhez a szereplők együttműködése kiemelt jelentőségű. A fiatal értelmi fogyatékos személyeknek is szükséges megtanulniuk, hogy képességeikhez igazodóan, a megfelelő támogatás mellett, hogyan tudnak önállóan boldogulni az életben. A természetes szülői féltés mellett fontos szem előtt tartani azokat a távlati célokat is, melyek az önállóság minél magasabb szintű elsajátítását szorgalmazzák, hiszen a szülői gondoskodás sem tart örökké.

34

József története József 31 éves, 3 éves koráig egy bentlakásos intézményben élt, majd nevelőszülőkhöz került. Vér szerinti szüleit nem ismeri, és elmondása szerint nem is szeretne találkozni velük. 25 évesen a nevelőszülők döntése alapján Józsefnek el kellett hagynia a közös otthont. József azóta egyedül él. Sikeresen végezte tanulmányait, borász és lótenyésztő képesítést is szerzett. Rendkívül önálló, ugyanakkor nagyon bizalmatlan másokkal szemben, nehezen illeszkedik be a közösségbe. A mindennapi életben jól boldogul, csak hivatalos ügyei intézéséhez van szüksége segítségre. József szerint hivatásos gondnoka nem megfelelően végzi tevékenységét, a kapcsolattartás esetleges, a gondnok nem segíti problémái megoldását. József jelenleg munkanélküli, az önkormányzattól kapott támogatásból él. Célok

Eszközök

Televízió vásárlás

Prospektusok átnézése, a megfelelő termék kiválasztása, a vásárlás lebonyolítása

Pénzügyek rendezése

A kiadások áttekintése, munkalehetőségek felkutatása, pénzbeli szociális ellátások igénylése

Barátságok kialakítása

Szabadidős programok felkutatása a környéken, a megfelelő tevékenység kiválasztása, közös részvétel

Megvalósítás József esetében anyagi nehézségei jelentették a központi problémát, hiszen az önkormányzati támogatás igen csekély bevételt jelent számára. József a támogató kérésére elkészítette a havi bevételeiről szóló költségvetést, hogy ennek segítségével

35

tervet készíthessenek a költségek lefaragására. József esetében ez nem volt járható út, hiszen a folyósított támogatás valóban olyan csekély mértékű, melyből csak nagyon nehezen tudja fedezni havi kiadásait. A támogatóval közösen átbeszélték a lehetséges pénzbeli ellátások igénylésére vonatkozó tudnivalókat, majd beszerezték a formanyomtatványokat és benyújtották a kérelmeket. József a környéken jelentkezett egy állásra is, de sajnos nem felelt meg a felvételi bizottság előtt. Ugyanakkor lehetőséget kapott, hogy egy nappali foglalkoztatóban dolgozhasson, amennyiben teljesíti a vezető által támasztott feltételeket. Józseftől azt kérték, rendszeresen járjon be a foglalkoztatóba, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy beilleszkedjen a közösségbe. József összeírta e lehetőség előnyeit és hátrányait, majd a támogatóval közösen megbeszélték a munka elfogadásának, illetve visszautasításának következményeit. Sajnos Józsefben mély nyomot hagytak az intézményi ellátással kapcsolatos negatív tapasztalatok, így a munkát végül nem vállalta el. A projekt során célként jelölte meg továbbá olyan klubok felkeresését, ahol szabadidejét rendszeresen eltölthetné. A támogató több lehetőséget is ajánlott számára, így többek között az önérvényesítő csoportokban való részvételt, de József különböző okokra hivatkozva végül egyik alkalommal sem ment el a foglalkozásokra. Az emberekkel szembeni bizalmatlansága, illetve félelme attól, hogy újból intézetbe kerül erősebbnek bizonyult annál a vágynál, hogy barátokra találjon. A támogató számára különös kihívást jelentett, hogy a projekt során Józseffel bizalmi kapcsolatot alakítson ki. A támogató több terület szakembereinek–többek között gyógypedagógus, családvédelmi dolgozó – bevonásával esetmegbeszéléseken törekedett arra, hogy feltárja a felmerülő problémák (mint például az együttműködési hajlandóság hiánya) hatékony megoldási módjait. Fontos viszont emellett, hogy József nagyon jól beilleszkedett abba a falusi közösségbe, ahol évek óta él. A falu

36

lakói, József közvetlen szomszédai támogató hálózatként működve rendszeresen figyelemmel kísérik sorsának alakulását. A projekt szakemberei, József igényei alapján segítik őt a projekt befejezése óta. A gondnokság jelenlegi rendszere számos visszássággal terhelt, amit tapasztalataink József esetében is több ponton igazoltak. Gyakori, hogy egy hivatásos gondnok a törvényben előírt maximum 30 főnél sokkal több gondnokolt esetében látja el feladatait. A kellő figyelem és megértő odafordulás ebből következően nem tud érvényesülni. A gondnoksági rendszer által közvetített hierarchikus szemlélet, a helyettes döntéshozatal, és az ebből következő kiszolgáltatottság a rendszer diszfunkcionális működésének további példái.

FONTOS Az, hogy egy döntés nem felel meg a racionalitás elveinek, nem jelenti azt, hogy a személy számára rossz döntést jelent. Egy döntés meghozatalát mindig érzelmi motívumok is vezérlik, ezért nem ítélhetjük meg más helyett azt, hogy a következmények felmérése és ismerete után mi szolgálja legjobban érdekeit.

András története András 32 éves, családjával él, egy kis faluban. Jelenleg egy nappali foglalkoztatóban dolgozik. A munka mellett, a projekt ideje alatt kezdte meg tanulmányait parkgondozói képzésen. Családtagjaival kapcsolata meglehetősen távolságtartó, bizalmas barátai nincsenek. András ezen mindenképpen változtatni szeretne.

37

Célok

Eszközök

A családi kapcsolatok javítása

Beszélgetés a támogatóval, majd a szülőkkel

Pénzhasználat

A pénz értékének megismerése, matematikai műveletek átismétlése, pénzhasználat gyakorlása, szituációs gyakorlatok, próbavásárlások

Önálló élet, a szülőktől külön

Beszélgetés, önérvényesítés

Megvalósítás A támogató személy segítségével a szülőkkel közös beszélgetés során igyekeztek tisztázni érzelmeiket és az esetleges múltbeli sérelmeket. Természetesen e probléma megoldása igen hosszú folyamatot igényel, a kezdeti lépéseket azonban közösen megtették. A támogató javasolta szakember igénybevételét is a továbbiakban. András további, távlati céljaként a szüleitől való különköltözést, az önállóbb életet nevezte meg. Jelenleg erre anyagi okok miatt még nincs lehetősége. A támogatóval megbeszélték a lépéseket, melyekre szükség van ahhoz, hogy András a későbbiekben önálló életet élhessen (például megfelelő lakás, a mindennapi ügyek intézése, stb.). A munkának fontos része volt az önérvényesítésbe való bekapcsolódás. FONTOS A hivatásos támogató nemcsak intézményben, de családban, vagy egyedül élő személyek esetén is kiemelt szerepet kaphat, a megfelelő bizalmi kapcsolatok hiánya miatt. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hivatásos támogató nem gondnok, feladatait a támogató eljárására vonatkozó elvek szerint látja el. A támogatott személlyel bizalmi kapcsolatot alakít ki, tiszteletben tartja a személy döntési jogosultságát, autonómiáját, csak a háttérből segíti őt, az együttes döntéshozatal elveinek megfelelően.

38

Renáta története Renáta 19 éves, párjával négy éve élnek együtt, közösen nevelik két gyermeküket. Renáta nem fejezte be az általános iskola nyolc osztályát, azonban a projekt keretében lehetőséget kapott, hogy magántanulóként elvégezze az iskolát. Renáta a projektben célként jelölte meg tanulmányai befejezésén kívül a munkavállalást is, annak érdekében, hogy jobb körülmények között nevelhesse gyermekeit. Célok

Eszközök

Tanulás

Megfelelő

körülmények

biztosítása a tanuláshoz, rendszeres közös tanulás, korrepetálás Munkavállalás

Beszélgetések a felelősségről, az egészséges életmódról, a gyermeknevelésről

Megvalósítás A támogatóval heti rendszerességgel találkoztak, hogy Renáta a közös tanulás segítségével sikeresen letegye vizsgáit. A támogató számára nehéz feladatot jelentett az, hogy Renátát a közösen meghatározott célok megvalósításában segítse, hiszen Renáta már a munka kezdetén elve-

39

szítette motivációját. A támogató közös beszélgetésekkel törekedett arra, hogy Renátát motiválja. Sokat beszélgettek arról, mit jelent az, ha valakinek gyermekei vannak, mit jelent felelősséget vállalni az életben, mi szükséges ahhoz, hogy az ember munkát vállalhasson, önállóan boldoguljon a mindennapokban. A támogató igyekezte meggyőzni Renátát arról is, hogy mindezekhez írni és olvasni elengedhetetlen. A támogató személy törekedett arra, hogy motiváló közösség felé terelje őt. Megbeszélték, hogy Renáta részt vesz az önérvényesítő csoportok foglalkozásain. Az első néhány alkalmat követően azonban nem vett részt a további ös�szejöveteleken. A támogatónak Renáta esetében szerteágazó okokban gyökerező, komplex problémákkal terhelt szituációval kellett szembenéznie. A támogató igyekezete sokszor a helyi családvédelmi szakemberek nemtörődömségébe, a szociális ellátások hiányosságába ütközött. Renáta számára több szakterület szakembereinek folyamatos munkája szükséges ahhoz, hogy megfelelő jövőképet találhasson saját maga számára. Munkatársaink a projekt vége óta is figyelemmel kísérik Renáta sorsát.

FONTOS Gyakori felvetés, hogy hogyan képes egy támogató hatékonyan segíteni a támogatottnak az élet minden területén, hiszen nem rendelkezik az eltérő szakértelmet igénylő problémák megoldásához szükséges képzettséggel és tapasztalatokkal. A támogató képes azonban közvetítőként eljárva segíteni a támogatott személynek a megfelelő szakemberek és megoldások megtalálásában.

40

András története András 18 éves, családjával él. Gyermekkora óta úszik, remek sportoló. Több amatőr versenyen is sikerrel indult, melyet éremgyűjteménye is bizonyít. Jelenleg iskolai tanulmányait folytatja egy speciális iskolában. Jó tanuló, szorgalmas fiú, dolgos hozzáállása otthon is megmutatkozik, segítőkész a házimunkában is. András ügyesen bánik a számítógéppel, és szeret otthon rajzolni, festeni is. Szabadidejében sok időt tölt a nagyszüleinél. Az iskolai közösségbe jól beilleszkedett, társaival jól kijön, egyik társával iskolán kívül is rendszeresen találkoznak. Célok

Eszközök

Sportolás

lehetőségek felkutatása, a megfelelő sporttevékenység közös kiválasztása, közös részvétel

Megvalósítás András életében központi helyet foglal el a sport, ezért a projekt során is különböző sporttevékenységek végzését jelölte meg célként. A támogató személy segítségével felmérték az integrált sportolási lehetőségeket a városban, és sikerült olyan sportfoglalkozást találni a helyi sportpályán, melyre a támogatóval közösen heti rendszerességgel eljártak. András nagyon jól érezte magát a különböző egyéni és csoportos akadályversenyeken, közös futballozáson. Könnyen beilleszkedett a csapatba is, számos sikerélménnyel gazdagodott, például fekvőtámasz-versenyt nyert, de rengeteg gólt is lőtt a csapatának.

41

FONTOS A támogatott döntéshozatal nemcsak egy adásvételi szerződés megkötése kapcsán értelmezhető, hanem fontos a mindennapi önálló döntések jelentőségének elismerése is, mely ugyanúgy az önrendelkezés és az önálló élet részét képezi.

Mária története Mária 24 éves, Tapolcától nem messze élnek négyen, egy családi házban. A gondnoki feladatokat Mária esetében hivatásos gondnok látja el. Mária jelenleg nem dolgozik. Mária volt az egyetlen a projekt során, akivel nem volt sikeres az együttműködés. Az első néhány találkozót követően a támogató többször próbálta felvenni vele a kapcsolatot telefonon és személyesen is, sikertelenül. A projekt szabályainak megfelelően Máriával lezártuk az együttműködést.

FONTOS Egy személy autonómiájának maximális tiszteletben tartása fontos alapelv. A támogatott döntéshozatal önkéntessége biztosítani tudja, hogy az érintett a saját választása alapján vehesse igénybe azt.

42

Intézményi körülmények között élő személyek Magyarországon a fogyatékossággal élő emberek ellátása terén évtizedek óta a nagylétszámú bentlakásos intézmények dominanciája érvényesül. Jelenleg körülbelül 24 000 fogyatékossággal és mentális zavarokkal élő személy él ilyen intézményekben. Nemcsak egy 700, de egy 12 fő számára ellátást nyújtó bentlakásos ellátást is jellemezhetünk azonban az „intézményi” jelzővel, amennyiben olyan szempontok szerint történik az ott élőkről való gondoskodás, mely az elszigetelődés, a közösségből való kirekesztődés felé hat, és figyelmen kívül hagyja az emberi méltóság és más alapvető emberi jogok tiszteletben tartását. A projektben két intézményi körülmények között, illetve az intézmény által fenntartott lakóotthonban élő értelmi fogyatékos személy vett részt. Erika 35 éves, nevelőotthonban, illetve nevelőszülőknél nevelkedett, majd négy évig az intézményben élt. 1998 óta a lakóotthon lakója, szociális foglalkoztatás keretében munkát végez, szabadidejében kézimunkázik, szívesen utazik a közeli kisvárosba. József 45 éves. Szülei halála után nevelőszülei kérték intézményi elhelyezését. 1986-tól 2001-ig élt az intézményben, 2001 óta a lakóotthon lakója. József szintén szociális foglalkoztatás keretében végez munkát.

43

A hivatásos támogatói feladatokat Erika és József esetében az intézmény egyik dolgozója látta el. A projekt befejezését követően készített beszámoló, valamint a projekt során szerzett tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy a támogatott döntéshozatal kvázi intézményi keretek közötti sikeres működéséhez a támogató szerepe – a megfelelő családi háttér hiánya, az intézményi körülmények, illetve az intézményben eltöltött hosszú évek hatása miatt – még hangsúlyosabb kell, hogy legyen. Kiemelkedő jelentőségű a megfelelő szemléletelsajátítása, a személyekkel kapcsolatos megfelelő egyéniesítés és a támogatott döntéshozatal elveinek maximálisan megfelelő eljárás. A kitűzött célok alapján látható, hogy a meglehetősen elszigetelt körülmények erősen behatárolják a motiváltságot is. A támogatott döntéshozatal megfelelő intézményi keretek közötti működéséhez kiemelkedően fontos a szakemberek és az értelmi fogyatékossággal élők megfelelő képzése, felkészítése.

44

FONTOS 1. A támogatott döntéshozatalra az értelmi fogyatékossággal élő személyeket is fel kell készíteni. Aki élete során soha nem gyakorolhatta az önálló döntéshozatalt, a választást, annak szükséges a megfelelő készségek elsajátítása. 2. Mindig a megfelelő, egyéniesített segítséget kell nyújtani a támogatás során egy értelmi fogyatékos személy számára, figyelembe véve képességeit, a segítségnyújtás mértékére vonatkozó igényét. Lehet, hogy csak kisebb mértékű, de az is lehet, hogy többféle ügycsoportot érintő, átfogóbb segítségre van egy személynek szüksége. 3. A támogatott döntéshozatalban a szülők együttműködése, gyermekük önállósodásának támogatása nélkülözhetetlen a sikeres működéséhez. 4. Nem minden esetben az ésszerűség elveinek érvényesítése a legfőbb szempont egy döntés meghozatalánál, azonban a döntés a személy elhatározása alapján, a következmények ismeretében így is szolgálhatja az ő legjobb érdekeit. 5. A hivatásos támogató szerepe kiemelten fontos olyan személyek esetében, akik nem rendelkeznek a megfelelő bizalmi kapcsolatokkal, hogy számukra is lehetőség legyen a támogatott döntéshozatal igénybevételére. A hivatásos támogató azonban soha nem gondnokként jár el, eljárása során a személy önrendelkezését, az együttes döntéshozatal elveit szem előtt tartva kell tevékenykednie. 6. A támogató képes hozzásegíteni a támogatott személyt a legmegfelelőbb megoldás megtalálásához, amely jelentheti akár egy szakember igénybevételét is. 7. Egy döntés nem attól lesz döntés, hogy nagy horderejű, illetve komoly felelősségvállalást igényel. A mindennapi döntések, például öltözködésünk is éppúgy személyiségünket mutatja. Fontos a kisebb döntések fontosságának elismerése, mely ugyanúgy az önrendelkezés gyakorlását jelenti. 8. A személy autonómiájának tiszteletben tartása a támogatott döntéshozatal igénybevétele kapcsán is fontos szempont.

45

Zárszó A támogatott döntéshozatal hatékony alkalmazásához elengedhetetlen az értelmi fogyatékossággal élő emberek felkészülése. Magyarországon generációk nőttek fel a gondnoksági rendszer által közvetített és a társadalmi együttélésbe beágyazódott paternalizmust, kiszolgáltatottságot, döntésképtelenséget közvetítő szemlélet szerint. Az oktatás nem a képességek kibontakoztatására, a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges készségek átadására törekszik, a jogszabályok gyakran nem egyenlő jogokat, hanem pénzbeli kompenzációt nyújtanak. Az intézményi ellátás nem az individualizációt, a gondnoksági rendszer pedig nem az egyéni autonómiát képviseli. A jogszabályok módosítása követheti a társadalmi változásokat, de lehet társadalmi változások elindítója is. Amennyiben a törvények az értelmi fogyatékossággal élő embereket a társadalmi életből kizárják és jogaikat korlátozzák, nem pedig a megfelelő támogatást és segítséget garantálják, az hatással van a társadalmi gondolkodásra is. A támogatott döntéshozatali modellkísérleti programot az ÉFOÉSZ a 2010-2011. évben, illetve lehetőségeinkhez igazodóan, azt követően is folytatni kívánja. Helyi szervezeteink bevonásával az ország több pontján is a tapolcaihoz hasonló modellkísérleti projektek indultak, és a program Tapolcán is folytatódik.

46

A további projektek során az alábbi szempontok figyelembe vételét tartjuk kiemeltnek: • a már megszerezett tapasztalatok következetes alkalmazása • a támogatott döntéshozatal működésével kapcsolatosan további gyakorlati ismeretek szerzése, illetve problémás területek feltárása • a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos ismeretek terjesztése, mind a szakemberek, mind az érintettek körében, mely az értelmi fogyatékossággal élő emberek társadalmi elfogadottságát is elősegíti • a célcsoport bővítése; az intézményben élők nagyobb arányú bevonásán túl a súlyos, illetve halmozott fogyatékossággal élő személyek bevonása • a projektekből nyert jó gyakorlatok összegyűjtése, mely ösztönzőleg hathat a megfelelő jogszabályi háttér megteremtéséhez is

47

„Ha döntenek helyettem, nem tanulok meg dönteni”



„A gondnok az ügyintézésekben nem segít,



hanem helyettem dönt.



A támogató személytől tanácsot lehet kérni.”

„Mindent megbeszélünk és közösen döntünk.”





„Most bátrabb vagyok.”

„Ha nem lenne a támogató, akkor nem tudnám, amit most tudok”

„Most szerintem ügyesebb vagyok, mint tavaly.”



„Amiben segített a támogató,



azokban a dolgokban nagyjából tisztában voltam,



de most még világosabb minden.”

48

Fogalmak

Gondnokság: Gondnokság alá azt a nagykorú, azaz 18. életévét betöltött személyt helyezheti a bíróság, akinek a belátási képessége csökkent vagy hiányzik. A gondnokság alá helyezés következtében a személy elveszíti cselekvőképességét vagy korlátozzák azt bizonyos ügycsoportokban.

Cselekvőképesség: A cselekvőképesség azt a képességet jelenti, hogy saját cselekményeinkkel kötelezettségeket vállalhatunk vagy jogokat szerezhetünk. Teljesen cselekvőképes az, aki elmúlt 18 éves, azaz nagykorúvá vált, és a bíróság nem helyezte őt gondnokság alá.

Kizáró gondnokság: A jogszabály értelmében a bíróság kizáró gondnokság alá helyezheti azt, akinek a belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik. Ennek megállapítása a bíróság feladata, az igazságügyi elmeorvos szakértő szakvéleménye alapján. Akit a bíróság kizáró gondnokság alá helyez, az cselekvőképtelen lesz. Cselekvőképtelen személy helyett gondnoka hoz döntéseket.

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság: A jogszabály értelmében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a személyt helyezheti, akinek a belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság történhet általános jelleggel vagy bizonyos ügycsoportokban. A személy korlátozottan cselekvőképes lesz. Döntéseit gondnoka előzetes beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával kell meghoznia.

49

Gondnok: A gondnoki tisztséget elsősorban hozzátartozók tölthetik be, ennek hiányában hivatásos gondnok rendelhető. Gondnok az lehet, aki 18. életévét betöltötte és nem áll gondokság alatt. Hivatásos gondnokoknak megfelelő tanfolyam elvégzése is feltétele a gondnoki tisztség betöltésének.

Támogatott döntéshozatal: A támogatott döntéshozatal a gondnokság alternatívája. Több formában létezik a világon, valamennyi esetében közös az, hogy a támogatott döntéshozatal igénybevétele önkéntes, nem érinti a személy cselekvőképességét, és egyénre szabott segítséget biztosít. További jellemzője, hogy a támogatott döntéshozatalban résztvevő két személy, a támogatott és a támogató között bizalmi kapcsolat van, vagy alakul ki.

Támogatott személy: A támogatott személy az, aki a támogatott döntéshozatalban igénybe veszi egy támogató személy segítségét ügyei intézésében.

Támogató személy: A támogató személy az, aki a támogatott személynek tanácsaival segítséget nyújt a döntései meghozatalához. Elsősorban olyan személyt jelent, aki bizalmi kapcsolatban áll a támogatott személlyel.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény: A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt az ENSZ 2006-ban fogadta el. Magyarország a 2007. évi CXII. törvénnyel ratifikálta az Egyezményt, másodikként a világon. Eddig 87 állam ratifikálta az Egyezményt, és 145 állam írta alá. Az Egyezményt más néven Konvenciónak is nevezik.

50

Önérvényesítés: Önismereten alapuló, a saját érdekek felismeréséből következő érdekérvényesítő magatartás

12. cikk: A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 12. cikke a törvény előtti egyenlőségről szól. Ez a cikk jelenti a támogatott döntéshozatal bevezetési kötelezettségére vonatkozó nemzetközi jogi alapot. A cikk értelmében az államoknak biztosítani a fogyatékossággal élő személyek számára is a cselekvőképesség gyakorlását másokkal azonos alapon, az élet minden területén. Az államoknak ennek érdekében meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket.

Felhasznált irodalom A cselekvőképesség szabályozása néhány külföldi jogrendszerben, MDAC, 2008. december 10. Fogyatékos személyek jogai vagy fogyatékos jogok?, A magyar civil caucus párhuzamos jelentése az ENSZ Egyezményről, SINOSZ-MDAC-FESZT, 2010 Gombos Gábor – Hoffmann István – Könczey György – Nagy Zita – Szabó Gyula: A támogatott döntéshozatal elmélete és gyakorlata, Jegyzet, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest 2009. Maths Jesperson: Swedish user run service with Personal Ombud (PO) for pshyciatric patients

51

Az ÉFOÉSZ helyi szervezetei ÉFOÉSZ Békés Megyei Egyesülete Cím: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 16-18. I/4. Telefonszám: 06-66-445-716, 06-30-442-2238 E-mail cím: [email protected] ÉFOÉSZ Nógrád megyei Közhasznú Egyesület Cím: 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 66. Telefonszám/fax: 06-35-300-737, 06-30-296-8940 E-mail cím: [email protected] ÉFOÉSZ Zala Megyei Szervezete Cím: 8360 Keszthely, Fodor utca 8. Telefonszám: 06-30-400-4079, 06-70-610-2650, 06-70-623-1518 E-mail cím: [email protected] Honlap: www.efoesz-zalamegye.hupont.hu Értelmi Fogyatékosok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Érdekvédelmi Egyesülete Cím: 3530 Miskolc, Corvin u. 17-19.; 3501 Miskolc, Pf: 428. Telefonszám/fax: 06/46/357-046 E-mail cím: [email protected] Honlap: www.ertelmifogyatekosbaz.hu Értelmi Fogyatékosok Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szervezete Közhasznú Egyesület Cím: 6721 Szeged, Teleki u. 3. Telefonszám/fax: 06-62-541-975 E-mail cím: [email protected] Honlap: csefesz.info Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Érdekvédelmi Egyesülete Cím: 5000 Szolnok, Botár u. 4. Telefonszám: 06-20-550-6252 E-mail cím: [email protected]

52

Értelmi Sérültek és Segítőik Győr- Moson- Sopron Megyei Egyesülete Levelezési cím: 9023 Győr, Szérűskert út 57. Iroda: 9023 Győr, Szabolcska utca 1/B. II. em. 205. ajtó Telefonszám: 06-96-526-900 / 126 mellék, 06-20-579-3640 E-mail cím: [email protected], [email protected] Esélyt a Teljes Életre Közhasznú Egyesület Cím: 6300 Kalocsa, Katona István u. 15. Telefonszám: 06-30-458-8005 E-mail cím: [email protected] ÉFOÉSZ Komárom-Esztergom Megyei Értelmi Sérültek és Segítőik Egyesülete Cím: 2800 Tatabánya-Síkvölgy, Hrsz: 0898/6 Levelezési cím: 2801 Tatabánya, Pf.: 1245 Telefonszám: 06-70-397-50-88 Email: [email protected] ÉFOÉSZ - VIRÁGFÜZÉR Értelmi Sérültek Somogy Megyei Közhasznú Egyesülete Cím: 7400 Kaposvár, Tallián Gyula u. 1/a. Telefonszám: 06-30-265-4288 E-mail cím: [email protected]; [email protected] ÉFOÉSZ Elfogadásért Önérvényesítő Egyesület Cím: 2660 Balassagyarmat, Bajcsi-Zsilinszky út 3. Telefonszám: 06/35/610-616 E-mail cím: [email protected] ÉFOÉSZ Közép-magyarországi Regionális Közhasznú Egyesület Cím: 1133 Budapest, Vág u. 7., 3. emelet 12.a Telefonszám: 06/1/374-0304, 06/70/371-9268 E-mail cím: [email protected]

Kérjük, támogassa munkánkat! Számlaszámunk: 11705008-20091619