Találmányok és Érdekességek 2006. ősz 1. A háborúk négy korszaka a. A rendezett háborúk kora: Ekkor a pontosan végrehajtott hadműveletek, harctéri hierarchia, előre kijelölt csatatér volt a jellemző. b. XIX. század második fele: Gépfegyver szerepe, lineáris támadás, áthatolhatatlan védművek. c. I. világháború: Németek harcászati változékonysággal probálkoznak az ellenség szétzilálására. d. Asszimetrikus háborúk kora: A háború már nem állami monopólium. Lehetetlen pontosan megállapítani, hogy ki is az ellenség. Például nincs egy főváros, amit szét lehetne bombázni (terrortámadásra válasz). Nincs magas szintű kiképzés és nem a legmagasabb szintű technológiákat használják. Nagyok a járulékos veszteségek a hozzá nem értésből fakadóan. A szuperhatalmak tehetetlenek. Technológiai asszimteria. 2. Lokális maximumot megvalósító fegyverek Még a harcászatban sem mindig a leghatékonyabb fegyvereket szoktuk felhasználni. Nyílvánvaló, hogy a hatékonyabb nyer valószínűleg, de különböző megfontolások vagy akár értelmezési problémák (Világok harca: emberek szerint háború, marslakók szerint „falkavadászat”) állnak ennek ki nem használása mögött. a. Gasztropetesz: Ókori görögöknél nagyméretű számszeríj, ami túl vérengző volt b. 1705-ben XIV. Lajos: „Egy várat akkor szabad feladni, ha legalább 1 rohamot visszavertek, és már legalább 1 lyuk van a falon.” Vagyis ha a végsőkig folytatnák a harcot, akkor túlságosan sok vér folyna. c. Fergusson: hátultöltő, ismétlő fegyver, 1777, hatszor nagyobb távolságra, sokkal pontosabban lehetett vele lőni, angol hadsereg nem rendszeresítette. 3. Modern hadviselés technikai fejlődése a. 1594-ben Nassaui Móric: Tűzfegyvereket két módon lehet hatékonyabbá tenni. De mi a fontosabb? A pontosság (huzagolással) vagy inkább a nagyobb tűzerő (gyorsabb töltéssel). Hát inkább az utóbbi! A katonákat harctéri automatákká kell változtatni! XVII. század közepétől (kb. 1648-tól) 200 éven át nincs technikai fejlődés. b. É-D polgárháború: Huzagolt, elöltöltő fegyverek, áramvonalas lövedék, szivárgásmentes. Kb. 1000 méterig halálos a korábbi 30 méterrel szemben. Ez „cseppnyi” különbség. 31 millió főből 620 ezer halálos áldozat. Nem tudják, hogy kell ezzel háborúzni. Már nem érdemes téglafal mögé húzódni, mert átüti azt a lövedék.
1
c.
1870 körül a poroszok: Vasúttal kezdik szállítani a sereget: nem kell menetelni, így nincs szükség a harctéri drillre, ami lehetővé tette, hogy a katonák eljussanak a célhoz, már milliós seregek lehetnek, bárki jó katonának, hatékony fegyverekre van szükség.
4. Régi és új fizika különbsége Miért jelenik meg az európai gondolkodásban, hogy létezhetnek földönkívüli civilizációk? Az Arisztotelészi fizika megkülönböztette a Hold alatti illetve a Hold feletti világot, míg az új fizika azt mondta, hogy a Hold alatti illetve a Hold feletti világ fizikája pontosan egyforma, vagyis a földi fizika írja le, milyen az égi fizika. Ha Föld bolygó, akkor a többi is. Teológiai probléma: Melanchton felvetése a XVI. század közepén: „Ha végtelen számú lakott világ létezik, akkor mi a helyzet Krisztussal? Krisztust megfeszítik-e az összes lakott világban?” Erre a választ Thomas Campanella adta meg a XVII. század elején: „Az eredendő bűn csak az embert sújtja.” XVII. században háromféle modell volt a bolygókkal kapcsolatban: a. A többi bolygó is olyan mint a Föld. b. Olyan mint a Föld-Hold rendszer (izoszinkron keringés). c. Olyan mint a Szaturnusz (gyűrűje van) 5. Elképzelések Hersel korában a földönkívüliekről Meggyőződés alapja a XVIII. században Schröter hasonlata: „Ha van erdőnk, mi alapján feltételezhetjük, hogy csakis egyetlen fa hoz gyümölcsöt”? Vagyis hasonlat, hogy mi alapján feltételezhetjük, hogy csak a Föld az egyetlen bolygó, ahol kialakult az élet? Ellenvetésként kérdezhetjük: „mi alapján gondoljuk, hogy erdőről, fáról van szó?” Valamint meg vannak győződve róla, hogy a kor technológiája, vagyis a távcső alkalmas kísérlet eldöntésére, hogy léteznek-e földönkívüliek (XX. század: SETI program). Szerintük ugyanaz a logika, ugyanaz a szabály érvényesül mindenütt. Gruithuisen mondja: „A holdbéli templomok alakjából következtetni lehet a holdlakók vallására.” A lakott világ gondolatának szélsőséges kiterjesztése, Hersel szerint „még a Nap is lakott”. („De a lerohadt Windows XP alapú számítógépek is.”) 6. XIX. századi elképzelések a földönkívüliekről Kapcsolatfelvétel lehetőségéről is beszélnek. A világ anyagi egysége: „a világ mindenütt ugyanolyan, mint itt”. Vagyis minden lakott, és értelmes lények népesítik be. De persze mai fizikával belegondolva az anyagi egységből nem következik szükségképpen az egyformaság (pl. a Földön is egyik helyen szárazföld, másikon tenger). Sőt már nemcsak a bolygók lakottságáról beszélnek hanem egyszerűen: „a csillagok olyan napok, mint a mi Napunk”. Biológiai felfogás: vagy ugyanolyan a biológiájuk mint a mienk, vagy pedig teljesen különböző (SI, vagy valamilyen más alapú). Üzenetküldési ötletek: a. Reflektorokkal jelezzünk.
2
b. Rakjunk ki a szaharában feliratot (Pithagorasz tételét). c. Egy amerikai sivatagot fedjünk be, és húzzuk le róla periodikusan a vásznat. 7. Fermi paradoxon Enrico Fermi 1950-ben: „Hol van mindenki?” – Ha léteznének, ittlennének. Ha a Föld nem egy kitüntetett hely a világegyetemben, vagyis másutt is kell értelmes lényeknek lenniük (Kopernikuszi elv kiterjesztése). a. Léteznek, figyelnek minket, de nem kommunikálnak (állatkert hipotézis: nem értük el azt a szintet, hogy felvegyék velünk a kapcsolatot. „Lajhár”) b. Túl nagy az univerzum, túl messze vannak. c. Mi vagyunk az elsők, vagy éppenséggel mi vagyunk az utolsók. Mégiscsak különleges a Föld? d. 1984 Freitas: „Rosszul feltett kérdés, azt kellene kérdezni: hol vannak a Lemingek?” Csomó tényező, ami a Lemingek szaporodását is korlátozzák, ne csodálkozzunk, hogy az egész világegyetemet nem öntik el a földönkívüliek. e. Értelmetlen kérdés, mert azt sem szoktuk kérdezni, hogy mekkora a valószínűsége, hogy a Római Birodalom kialakuljon, vagy akár egy értelmes civilizáció kialakuljon. 8. Fermi problémák „Hány zongorahangoló él Chicago-ban?” Fermia megoldás: egy becslést ad (tesz lehetővé) a problémára, amiről máskülönben fogalmunk sem lenne. Megbecsüljük hányan laknak ott, hány embernek van zongorája, mennyi időnként romlik el a zongora, mennyi ideig tart egy zongora behangolása, és ez alapján saccoljuk a választ. Csak abban az esetben lehet használni, ha legalább hozzávetőleges fogalmunk van a dologról. 9. Fermi paradoxonba beépített függőségek „Nagyon jó téma ez a Fermi...” a. Technológia függő b. Technológia sem elég, mert paradigma függő is. El tudják-e képzelni egyáltalán, hogy a világegyetem meghódítható? c. Előzmény, út függő. Jön egy „reset” akkor biztos, hogy más pályát futna be. 10. Természetes és mesterséges jel Stanislav Lem a következő példát hozza: Urulógus aztmondja a férfinak, hogy nagyonsok cukor található a vizeletében. Ez mesterséges vagy természetes jel-e? Kétféle lehetőség, ugyanis vagy sok cukrot evett, és a veséje kiválasztotta, akkor természetes jel, de ha azért van sok cukor, mert megállapodott az orvosával, hogy valamit jelez azzal, hogy sok cukrot fog enni, akkor az mesterséges jel. Vagyis kívülről lehetetlen megállapítani, hogy természetes vagy mesterséges-e, hacsak nem tudjuk róla, hogy melyik.
3
Klasszikus példa, amikor megtalálják az első pulzárt. Úgy működik, mint egy kozmikus világítótorony. Mesterséges, ha nagyon hasonlít arra, amit mi mesterségesnek gondolunk. Üzenetküldésre is két klasszikus példa: Pioneer űrszonda vitt magával egy integető férfi alakot. Ám mi azért látjuk, hogy integet, mert tudjuk, hogy az egy kéz. Nem jó ötlet, hogy küljünk képeket, mert csak azt látjuk a képen, amiről tudjuk, hogy létezik. Másik felvetés, hogy küldjünk egy matematikai jelet, pl: π-t, nyílván ez mesterséges jel, de egy idegen civilizáció ismeri-e a π-t? Nem biztos, ha más geometriát használ, még a PI is kultúrafüggő. 11. Egyszerű tudományos felfogás kritikája Nem igaz, hogy a tudós magához a természethez fellebbez amikor kísérletezik. Ugyanis három függőség be van építve a tudományos kutató tevékenységébe: a. A látás nem különíthető el a tudattól és a hittől. (Pl: Mars csatornák esete.) b. A beszédbe kódolt állítások előfeltevéseken alapulnak. (Lajos, a százasszög és a konnektor esete a fizikával.) c. Minden megfigyelés egyben szelekció is. (Lajos miközben a konnektor felé megy, nem érdekli a cipőfűzőjének színe.) 12. Indukció problémái Olyan logikai tevékenység, amelyben a konkrét megfigyelésből általánosítunk. Probléma például Russel szerint: „Ha van egy csirkénk, aki mindennap megfigyeli, hogy enni kap, akkor ebből teljes indukcióval következtetheti, hogy a világ már csak így fog menni, hogy mindig fog kapni kaját, közben nem, mivel pl. gyanakodni fognak, hogy terjeszti a madárinfluenzát, és levágják. Vagyis véges számú konkrét megfigyelésből nem általánosíthatunk a jövőre, hiszen egyrészt attól még, hogy eddig is így történt, nem biztos, hogy a jövőben is így fog folytatódni, másik pedig, hogy nem csak egyféle jövőkép létezhet a múlt alapján. Háromféle megoldási kísérlet a problémára: a. „De hiszen bevált” – Ha a Holdra is eljutottunk, akkor tovább is eljuthatunk. b. Az okoskodásunk evolúciósan megalapozott, ez evolúciósan helyes stratégia. c. Valószínűségi feltevés: 100%-ig nem bizonyíthatóak a természeti, fizikai törvények, de legalábbis valószínűsíthetőek, hogy a jövőben is így lesznek. 13. Az űrkutatás problémái a. Zászlók és lábnyomok Nagymértékben politikai célok megvalósítása az űrkutatás. Pl: Amcsik a Holdon: lábnyomok otthagyása, zászló kitűzése, és semmi más tudományos munka. Nem a hatékonyás, vagy a tudományosság a fontos, hanem az, hogy elsők legyenek, bármi áron. b. Nem fenntartható technológián alapul. Dyson mondta: Fenntartható technológia például az Internet, vagyis fokozatosan, kis lépésekkel, olcsón lehet fejleszteni (még
4
c.
egy szervert hozzárakok a hálózathoz). Mondhatni minden ilyen egy új technológiai korszak kezdete. Nem fenntartható például az Apolló program. Drága, nagy és „nem megismételhető”, vagyis pl. a BME nem tudna annyi pénzt összedobni, hogy kivitelezzen egy Apolló űrhajót. Mondhatni minden ilyen egy technológiai korszak lezárása. Gravitációs gödör problémája Túl magasra kell ugrani, nem lehet kis lépésekben, olcsón, mint ahogy a repülés fejlődése volt.
14. Űr imperatívusz Echrichke 1978-ban: Hosszútávon az emberiség előtt két megoldás áll: Vagy ittmaradunk a földön hosszú ideig, vagy elmegyünk. Vagy hosszú ideig itt tudunk maradni, de mivel véges anyag áll rendelkezésünkre, ezért egy idő után el kell kezdeni szűkíteni a most alapvetőnek tekinthető jogokat (pl. tiszta vízhez való jog). Vagy pedig elmegyünk, és elkezdjük a világegyetemet kolonizálni, végtelen mennyiségű hely, anyag. Ha be tudjuk bizonyítani, hogy útfüggő folyamat akkor mondhatjuk: „Ha ma nem kezdjük el az űrt meghódítani, akkor holnap már nem fogjuk tudni elkezdeni.” 15. Közlegelők problémája és a közjavak Hardin 1968-ban megfogalmazza a közlegelők problémáját: „Hogyan jön létre az önző egyéni érdekből a közös érdek?” Példaként a középkori Angliában mindenki kicsapta a báránykát legelni a köz legelőre, megéri neki 2, 4 stb. állatot kicsapni. Dugó is azért alakul ki, mert mindenki akarja használni a saját céljára a közjavat, az utat. Két globális probléma, amelyeket abszolút nem tudunk megoldani, mert nincsenek meg a megfelelő mechanizmusok rá: a felmelegedés illetve a biodiverzitás csökkenése. Háromféle megoldás van a problémára: a. Csak egy szolgáltató szolgáltat (pl. a nemzetközi béke) b. Leggyengébb láncszem határozza meg. Pl.: higiénia, a járványok elterjedése. c. Vannak olyan közjavak, amelyet nem lehet sehogy máshogy szolgáltatni, csak összefogással. Pl.: felmelegedés, mint probléma. 16. Geomérnöki tevékenység típusai Használhassuk a fosszilis tüzelőanyagokat, mégse menjenek a környezet rovására. Megoldások a felmelegedés visszaszorítása: a. Visszaverjük a napsugárzást (globális tükrök). b. Természetes CO2 mérők fokozása: planktonok, amik lekötik a levegőből. c. CO2 közvetlen eltávolítása (gyárak „CO2 kockákat” állítanak elő, ezeket pedig lesüllyesztik az Antarktisz jege alá). d. Amerikai megoldás: „olcsóbb védekezni, mint beavatkozni”.
5
17. Idő topológiája „Látom a szemükön, ezt szeretnék kérdésként kapni. Ez olyan jó kérdés egyébként is.” XVIII. században a francia Enciklpédiában is írják: „Az idő is egy dimenzió.” Így lehetséges az időutazás. Három féle megoldás, és azért topológia, mert manapság úgy gondoljuk, hogy az idő az nem tér, hanem minél inkább a tértől eltérő matematikai eszközökkel kell leírni. a. Idő mint egy nyíl (pl.: ok-okozat). Merről merre mutat? Kívülről rátenni a nyilat, a nyíl hegyét a vonalra. b. Idő, mint egy kör. A múlt meg a jövő egy szép nagy körben körbeforog. Az adott ponthoz képest hol helyezkedik el. Nincs múlt, nincs jövő, mivel a hol helyezkedik el a topológiában nem értelmezett. c. Fa topológia. Minél előrébb haladunk az időben, annál több elágazás van. A topológia magában hordozza az idő irányát. A természeti törvények jelölik a csomópontokat, elágazásokat. De elképzelhető olyan is, hogy a csomópontok adják meg a természeti törvényeket. 18. Az időutazás kiküszöbölése a. Hawking 1991-ben: Kronológia védelmi feltevés: biztonságossá teszi az univerzumot a történészek számára. „A kvantumfizika törvényei minden olyan esetben meggátolják az időutazást, amikor a hagyományos fizika törvényei megengednék azt”. Vagyis makroszkópikusan nincsenek féreglyukak. b. Novikov 1989-ben: Önellentmondás mentes fejlődés elve: „csak akkor lehetséges az időutazás, ha az olyan múltba visz vissza, amely nem változtatja meg a jövőt”. 19. Eugenika eredete Galton: Ugyanúgy kutyákat vagy a galambokat lehet nemesíteni, akkor az embert miért ne lehetne? Két irányzata van az eugenikának: a. Pozitív eugenika: A tudományt felhasználva arra kell törekedni, hogy az emberek minél szebbek, erősebbek, okosabbak legyenek. Az emberiség saját sorsának az igénybevétele. b. Negatív eugenika: „Ki kell szűrni a nem megfelelő embereket.” 1907-ben Indianában törvény: megengedi a a bűnözők, idióták, stb. sterilizását az emberiség nevében. 1941-ig 60 ezer embert sterilizálnak. Nácik is ezt veszik át, és jön a Holokauszt. Watson erre azt mondja: „Annak ellenére, hogy az eugenikát a nácik illetve az amerikaiak miatt elég negatív fenhangok kísérik, egy nyílt tudományban minden kérdést fel szabad tenni, másrészt az eredmények felhasználását az etikához kell kötni, vagyis attólmég, hogy meg lehet valamit tenni, nem is biztos, hogy meg is szabad tenni, ezt az etika dönti el. 20. Az E agy illetve az R agy Elmélet a férfi és a női agyról, alapja, hogy eltérő evolúciós hatás hatott, eltérő kognitív
6
szakosodás jellemzi őket. Ami az egyiknek adaptív, a másiknak nem biztos, hogy az. Milyen körülmények között kell tevékenykedniük, milyen körülmények hatottak? Kőkorszaki vadászó, gyűjtögető hatások. Akkoriban az embernek mi volt az evolúciós munkaköri leírása? Túl rövid idő telt el azóta, hogy alkalmazkodjunk az új körülményekhez. Az emberek egyenlőek, de nem egyformák! Két féle agyat különböztetünk meg: a. Rendszerező agy: Férfiakra jellemző. Képes arra, hogy a nyílvessző hosszából megállapítsa a nyílvessző repülési képességét. Érzékeny a társadalmi hierarchiára, politikára. Érzelmek olvasásában rossz, fenyegető jelek felismerésében jó. b. Empatikus agy: Nőkre jellemző. Az, hogy a mama empatikus, az növeli a baba túlélési esélyeit. Demokratikusabb, konzultatívabbm, diplomatikusabb, mint a férfi agy. Érzelmek! Minél inkább empatikus egy agy, annál kevésbé rendszerező, illetve minél kevesbé rendszerező, annál inkább empatikus, tehát mintha az R és az E egy állandóba futna ki. Az, hogy az empatikus agy az nem rendszerező az nem nem előnyös a nők számára, viszont az empatikus aggyal meg tudják „hackelni” a rendszerezőt (nőknek nem kell tudniuk a villanykörtét betekerni, megteszi azt helyettük a férfi). A szélsőséges férfiagy az autista agy (empátiazavar, elmevakság). A szélsőséges empatikus agy az nem betegség.
Ankucza Tamás
[email protected] 2006. december 11.
7
