Talajok leromlási folyamatai és trendjei Magyarországon

„Sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja” OVF

Talajok leromlási folyamatai és trendjei Magyarországon Németh Tamás Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja MTA ATK TAKI kutatóprofesszor, KE egyetemi tanár

2016. Június 17.

2015 A TALAJOK NEMZETKÖZI ÉVE

Németh Tamás — Velence

Világunk méretei

Teremtés (Ótestamentum, Mózes I. könyve) 3. nap: „Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy teljék meg a száraz” Föld – tenger „Hozzon a föld gyenge füveket, maghozó füveket, gyümölcsfákat (melyek az ő nemek szerint való gyümölcsöket hozzanak)” Növényzet 4. nap: „Hozzanak az vizek úszó élő állatokat és az madarak föld felett”

repdessenek az

5. nap: „Hozzon a föld az ő nemek szerint való állatokat, barmokat, csúszó-mászó állatokat és földi vadakat” Állatvilág 6. nap: „Teremtsünk embert az mi ábrázatunkra és az mi hasonlatosságunkra és uralkodjék az tengernek halain, az égen repdeső madarakon, az barmokon és a földön csúszó-mászó minden állatokon” Ember

Ismeretlen

„Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni.”


Kulcskérdések 1. (Ivó)víz 2. Bioüzemanyag vagy élelmiszer? 3. Ásványi nyersanyag-kitermelés - csak további klímarontás árán - tudás a kitermeléshez 4. Természeti katasztrófa-kockázat 5. Társadalomban keresendő okok (növekvő népesség, növekvő igények)

Földtudományi kulcstémák 2008 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

(Felszín alatti) víz Hidrometeorológiai/geofizikai katasztrófák Föld és egészség Éghajlat Nyersanyag- és energiakincs kimerülése Óriásvárosok problematikája A Föld mélyének folyamatai Óceánok, mint „az idő mélye” Talaj, „a Föld élő bőre” Föld és élet

Alapprobléma: az emberiség kénytelen szembesülni a Föld végességével. (Az alapproblémát az emberiség, és nem a Föld okozza.)

PÁRHUZAMOSSÁGOK (egymás melletti elbeszélés)

„Új, kozmikus világban élünk, nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-é ez most attól függ, milyen gyorsan és milyen helyesen tud alkalmazkodni, át tudja-e építeni eszméit és elgondolásait társadalmi, gazdasági és politikai szervezetté. Léte attól függ, gyorsabban tud-e alkalmazkodni, mintsem alantas erők elpusztítanák. Pillanatnyi helyzete előnytelen. Arra kényszerültünk, hogy ősemberi aggyal nézzünk szembe ezzel a helyzettel; olyan aggyal, mely nem sokat változott azóta, amióta kialakult. Idejemúlt

gondolkodással, intézményekkel és módszerekkel fogadjuk a változásokat, olyan politikai vezetőkkel, akik szellemi gyökereikkel egy régi, pretudományos világba kapaszkodnak, és azt hiszik, hogy a problémák megoldásának az egyetlen módja a csalafintaság, a kétszínűség, ...” Szent-Györgyi Albert


Stratégia • • • • •

Bolygó szintű Kontinens szintű „Klub” (pl. EU) szintű (számháború) Ország szintű Részletesebb



Népesség: 7 milliárd • Igény

• Lehetőség

Németh Tamás — Ökológiai válság és kihívások a XXI. század elején

A földterület használatának alakulása világviszonylatban

Egyéb 31 %

Termőterület 11 %

Erdő 32 %

Legelő 26 %

A világ megművelt területeinek változása 1850-1980 között


(1850 = 100 %) Dél-Ázsia Délkelet-Ázsia Európa Észak-Amerika Kína Latin-Amerika Szovjetunió Trópusi Afrika Összesen IIED-WRI, 1987

296% 770% 96% 409% 179% 777% 247% 388% 279%


Az egyre növekvő népesség ellátása

Forrás: L.M. Maene – IFA (FAQ)


Az életminőség alapvető meghatározói

- tiszta víz; - jó levegő; -megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer.



50

Város 0 Vidék 100


Városiasodás folyamata Gombe városában, Nigéria 1919-től napjainkig

Az ésszerű talajhasználat az állam • a földtulajdonos • a földhasználó • az egész társadalom


•

részéről megkülönböztetett figyelmet igényel,

átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé! stratégiát  rövid-, közép-, és hosszú távú akcióprogramokat  tudományosan megalapozott intézkedési tervet  gazdaságilag jól indokolt 

Németh Tamás — Ökológiai válság és kihívások a XXI. század elején

A humuszképződés alakulása egy gyeppel borított talajban

Schlesinger, 1977

A talaj és talajvíz természeti erőforrások veszélyeztetettsége a potenciális szennyező források és azok túlhasználata miatt


Potenciális talajszennyezési források Öntözés, műtrágyázás, növény védőszer használat, geogén szennyezési források, városiasodás, felszíni víztestek, szemét elhelyezés, meddőhányók, gyárak, természetes és mesterséges talajvíz feltöltések, víztározók speciális használata Szennyezés kockázata

Talaj és talajvíz, mint természeti erőforrás túlhasználat kockázata

A mezőgazdasági és erdészeti termelés intenzitásának növekedése, talajvíz kivétel ivóvíz, ipari és mezőgazdasági felhasználásra, talajvíztestek felszínre kerülése különböző terepmunkálatok során

Talaj és talajvíz használat

Leonardo da Vinci (1452 – 1519) Olasz polihisztor, tudós, matematikus, gépész, feltaláló, anatómus, festő, szobrász, építész, botanikus, zenész és író

“Többet tudunk az égitestek mozgásáról, mint a talajról, mely a lábunk alatt van.” “Azt mondhatjuk, hogy a Földön a szellem a növekedés; a talaj a hús.”


Értekezés KÁLTI MÁRK a XIV. században élt krónikaíró

fehérvári és veszprémi kanonok az 1370-ben elkészült latin nyelvű magyar krónikájában, ami a hunok történetét dolgozta fel a honfoglalás befejezéséig, azt írja:

„Akié a föld, a víz, a fű – azé minden!”

Talajdegradációs folyamatok Európában

Az Aral-tó zsugorodása (1977-2006)

Sarkvidékek és gleccserek védelme (bélyeg)

Gleccser a Hohetauern Nemzeti Parkban

Russels gleccser

Sivatagok

Atacama sivatag

Sivatagi naplemente

Esőerdő

Esőerdő lombszint

Esőerdő közlekedés

Esőerdő ültetvényesítés

Esőerdő rombolás

Vízhiány ≠ Aszály≠Sivatagosodás • Aszály (drought) természetes jelenség • Vízhiány (water scarcity) emberi tevékenység következménye, nem fenntartható vízgazdálkodás eredménye • Sivatagosodás (évi csapadék ≤ 250 mm) Szófelhő – Nemzeti Aszálystratégia kézirat 2010-14 Konzultációs anyag

Aszály térben és időben Forrás:EEA,2010

Az elmúlt évtized európai aszályjelenségei

Forrás: Pálfai,

Pálfai féle aszályossági zónák

ASZÁLYJELENSÉGEK • • •

•

•

Meteorológiai aszály: átlaghoz viszonyítva hosszúidejű esetenként többéves csapadékhiány előfordulása Hidrológiai aszály: a felszíni és felszínalatti vízkészletek hiánya, Mezőgazdasági aszály: adott növény igényeihez képest, adott fejletségi szint mellett a talaj elégtelen vízszolgáltató képessége, amely a termés visszafordíthatatlan mennyiségi csökkenését és a minőség romlását okozza. Gazdasági aszály: amikor veszélybe kerül a termelés mennyiségi vízellátása, energetikai és szállítási problémák keletkeznek, amely végül a gazdaság piaci zavarait okozza. Társadalmi aszály: amikor a fizikai vízhiány már jentős hatással van az egészségre, jólétre, életminőségre. A tartósan csökkenő vízellátás politikai viharokat, zavargásokat és régiók elnéptelenedését, elvándorlását okozhatja

Normalizált kukorica és búza hozamok Tiszántúlon (2000-2012) Búza

Piros: aszályos évek

Normalizált hozamok

Kukorica

Évek

Forrás: KSH and INSSE

Bevezetés Nitrogén Szaktanácsadás Precíziós gazdálkodás Földminősítés Dilemmák Köszönetnyilvánítás

Homokvihar Pekingben

Németh Tamás — Mi lesz veled Termőföld?

ESA Envisat - 2006. áprilisa


Felületi rétegerózió Fotó: László Péter

Mély eróziós vízmosások


Fotó: László Péter



Magyarország talajdegradációs térképe



Talajdegradációs folyamatok elterjedtsége Magyarországon

Készült az MTA TAKI GIS Laborban 2007-ben


Paradigmaváltás • • •

fejekben gazdasági, pénzügyi világban ágazatokban  agrárgazdaságban


1.Ember és környezete 2.Virtuális pénzrendszer 3.Demográfia 4.Csomópontok (pénzügyi, gazdasági) átrendeződése


CIV. Az aranyborjúból már rég fejőstehén lett. CCVIII. Mindig akadnak eszkimók, akik irányelveket dolgoznak ki Belga-Kongó lakosai számára, hogyan kell viselkedniük a legnagyobb forróságok idején. CDXXVII. Ne siessetek tárt karokkal embertársaitok üdvözlésére. Miért könnyítenétek meg nekik, hogy keresztre feszítsenek?! CXIII. A világ soha nem tud megbocsátani azoknak, akik semmit sem ártottak neki. CCXXVI. Az analfabétáknak diktálniuk kell.


„Et uirum bonum quom laudabant, ita laudabant: bonum agricolam bonumque colonum …. At ex agricolis et uiri fortissimi et milites strenuissimi gignuntur, maximeque pius quaestus stabilissimusque consequitur minimeque inuidiosus, minimeque male cogitantes sunt qui in eo studio occupati sunt.” M. Porci Catonis (i.e. 234-149) : DE AGRI CULTURA

Amikor pedig egy derék embert dícsértek, így dícsérték: derék földműves, derék gazda….Viszont a földművesek közül kerülnek ki mind a legedzettebb férfiak, mind a legkitartóbb katonák, övék a legtisztesebb, legállandóbb, a legkevésbé irigyelt foglalkozás, s a legkevésbé helytelen gondolkodásúak azok, akik ezt a foglalkozást űzik. M. Porcius Cato: A földművelésről (Kun József)


„Szántás alá már fénypaloták miatt Alig marad föld;… Romulus és a bölcs Cato s a törvény mást parancsolt Hajdan az ősi erény korában. Ők szűken éltek, gazdag a hon vala;… Tíltá a törvény, hogy miveletlenül Heverjen a föld; városok és faluk A közvagyonból épülének, S templomaik disze új kövekkel.”

Q. Horatius Flaccus (i.e. 65-8): XV. ÓDA



„Ilyen módon a derék családfőnek, akinek az a szándéka, hogy biztos módon gyarapítsa családi vagyonát földművelés révén, nagy gonddal kell ügyelnie arra, hogy kora leghozzáértőbb földművelőinek tanácsait minden dologban figyelembe vegye, a régiek közléseit gondosan tanulmányozza és mérlegelje … hogy amit az ősök ránk hagyományoztak, megfelel-e a jelenkor követelményeinek.”

Lucius Junius Moderatus COLUMELLA



„Az ország boldogulása a szürke állomány és a barna állomány óvásán, gondozásán és érvényesülésén alapul.” Stefanovits Pál nyomán

1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amennyi okvetlenül szükséges!


2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről! 3. Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet! 4. Fölöslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt! 5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit a növény kíván! 6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfölösleget okoznál! 7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, amely nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed! 8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, amely tönkreteszi az élővilágot! 9. A talaj termékenységét őrizd meg, sőt - ha lehet – növeld!

10. Ne feledd: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is! Stefanovits Pál


Németh Tamás


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Talajok leromlási folyamatai és trendjei Magyarországon

Recommend Documents