TALAJMŰVELÉS I. alapműveletek, gépek és munkájuk. Cziráki László 2014

TALAJMŰVELÉS I. alapműveletek, gépek és munkájuk

Cziráki László 2014.

A talajművelés fogalma

Olyan eljárás, amely során megváltoztatjuk a talaj állapotát

A talajművelés célja  A növények számára legkedvezőbb talajállapot kialakítása  Kedvezőtlen tulajdonságok megszüntetése  A szél és víz káros hatásainak megelőzése, megszüntetése  Gyomok irtása, kártevők gyérítése  Trágyák bekeverése

A talajművelés alapműveletei      

Forgatás Lazítás Keverés Porhanyítás Tömörítés Egyengetés

A forgatás Fogalma:  a felső és alsó talajréteg cseréje Célja:  az elporosodott felső rész cseréje  a talaj szellőztetése, friss levegő bejuttatása  trágya és szármaradványok beforgatása

A forgatás Hátránya:  a talaj nagymértékű kiszáradása  talajtömörödés a szántás mélységében (eketalp betegség)  Eszközei: ekék (tárcsák)

A lazítás  Fogalma: A talajrészecskék egymástól való eltávolítása, mely során egymáshoz viszonyított helyzetük nem változik

 A talajrészecskék nem keverednek, csak eltávolodnak egymástól  A lazított talaj térfogata nő

A lazítás célja     

Vízbefogadó képesség növelése A légcsere növelése Talajélet élénkítése Felmelegedés gyorsítása A gyökérzet fejlődésének elősegítése

A lazítás eszközei  Kultivátorok  Tárcsák  Lazítók

A keverés Fogalma:

 A talajrészecskék egymáshoz viszonyított minden irányba történő megváltoztatása

A keverés célja  Az elhasználódott talajrétegek összekeverése  Trágyák, műtrágyák talajba keverése  Növényvédő-szerek bekeverése  Szár- és gyökérmaradványok bekeverése, egyenletes elosztása a talajban

A keverés eszközei  Tárcsák  Talajmarók

A porhanyítás Fogalma:  A talajrészek tömörödöttségének megszüntetése, felaprózása

 A porhanyításnál a talaj térfogata nem nő

A porhanyítás célja  Hőszigetelő réteg kialakítása

 Párolgás mérséklése (talajcsövesség megszüntetésével)  Kedvező magágy létrehozása

A porhanyítás eszközei    

Kombinátorok boronák Tárcsák talajmarók

A tömörítés Fogalma:  A talajrészecskék egymáshoz közelítése  A lazítással ellentétes művelet

A tömörítés célja  Hézagtérfogat csökkentése  Víz megőrzése a párolgás csökkentésével  Defláció elleni védelem  Szerves anyagok anaerob bontásának elősegítése

A tömörítés eszközei  Hengerek

Egyengetés Fogalma:  A felszín simítása, felületének csökkentése

Az egyengetés célja    

Párolgó felület csökkentése Vízmegőrző képesség növelése Egyenletes vetési mélység biztosítása Ápoló- és betakarítógépek munkájának elősegítése

Az egyengetés eszközei  Simítók  Barázdabehúzók  Fogasok

A talajművelő eszközök egyszerre több alapműveletet végeznek  Eke: forgat, lazít, kever, porhanyít  Simító: egyenget, tömörít, porhanyít  Henger: tömörít, porhanyít, egyenget

A talajművelés gépei és munkájuk

Az ekék és munkájuk Szántás:  Barázdaszelet kihasítása, átfordítása Alapműveletek:  Forgatás  Porhanyítás  Keverés

Az eke munkája függ:  Kormánylemez kiképzése

 Haladási sebesség  talaj

A kormánylemez kiképzése Csavart: gyep  Éles, határozott barázda, jól forgat  Hullámos szántásfelület, 7-8 km/ó Félig csavart: vályog, agyag  Egyenetlen barázda  Enyhén hullámos felület, 5-7 km/ó Kultúr: homok, homokos vályog  Beomlott barázdakép,jól kever, porhanyít  Sík szántásfelület, 4- km/ó

Különleges kormánylemezek Réses kormánylemez: vályog és agyagtalaj  Egyenetlen barázda  Megfelelő nedvességtartalomnál (2526%) használható Görgős kormánylemez: vályog, agyagtalaj  Jól porhanyít, kever, kevésbé forgat

Haladási sebesség  A sebesség növelésével a porhanyítás, keverés mértéke nő, a forgatás csökken  Átlagos haladási sebesség 5-12 km/ó

A talaj állapota  Nedves, vizes: nem szabad szántani, a szántás szalonnás lesz  Száraz: rögös szántás, nehéz elmunkálni  Nyirkos: megfelelő, a barázdaszelet omlik

Fogalmak Fogásszélesség: egy eketest által szántott szélesség  Kis fogásszélességű: 20-25 cm  Közepes fogásszélességű: 30-35 cm  Nagy fogásszélességű: 40-50 cm Munkaszélesség: eketestek száma X fogásszélesség

A szántás fontosabb jellemzői    

Ideje Mélysége Iránya módja

A szántás ideje  Vetőszántás: nyár vége- ősz, őszi vetésű növények alá  Őszi szántás: tavaszi vetésű növények alá  Tavaszi szántás: csak szükségmegoldás lehet

A szántás mélysége    

Sekély szántás: 12-15 cm Középmély szántás: 16-20 cm Mélyszántás: 21-30 cm Mélyítő szántás: 31-40 cm

A szántás mélységét befolyásoló tényezők  A növény igénye: mély: kukorica, lucerna középmély: kalászosok, repce  Talajviszonyok: ha a termőréteg sekély nem szabad mélyen szántani (altalaj lazítás)  Szántás célja: tarlóhántás: sekély, trágyabeforgatás: középmély A szántás mélységét évente változtatni kell!

A szántás módja Széjjelszántás:  Kezdés a fogás szélén  Osztóbarázda keletkezik Összeszántás:  Kezdés a fogás közepén  Bakhát keletkezik Javított ágyszántás:  Öszze- és széjjelszántás felváltva

Az ágyszántás a: összeszántás

b: széjjel szántás

A jó minőségű szántás feltételei  A talaj megfelelő állapota

 Az eke megfelelő beállítása  Az eke szakszerű üzemeltetése

A jó szántás jellemzői       

Megfelelően átfordított barázdaszelet Jó porhanyítás és keverés Függőleges barázdafal Vízszintes barázdafenék Egyenletes mélység Enyhén ormos Osztóbarázdáktól mentes

A szántás befejező műveletei  Osztóbarázdák behúzása  A szélek befejezése  dűlőzés

Tárcsás talajművelő gépek Csoportosításuk: 1. Egyenes tárcsák 2. Tárcsás boronák  

Nehéz tárcsás boronák Könnyű tárcsás boronák

Egyenes tárcsa  Tarlóhántás  Gyomtalanítás  Mélyebben dolgoznak

Tárcsás boronák Könnyű tárcsás borona:  Szántáselmunkálás könnyű talajon  Tarlóápolás  Magágy-készítés Nehéz tárcsás borona:  Szántás nélküli alapművelés  Szántáselmunkálás kötött talajon  Kukoricaszár beforgatása

Megnevezés

Könnyű

6-12 cm

Kg/tárcsalevél <60

Nehéz

12-16 cm

60-90

Igen nehéz

16-20 cm

90-120

20 cm felett

>120

Szuper nehéz (tárcsás eke)

munkamélység

Tárcsás borona

Tárcsás borona

Követelmények  Ne maradjon barázda, vagy műveletlen sáv  Szármaradványokat jól aprítsa  Egyenletes felszínt hagyjon hátra

Hátrányuk  A művelés mélységében tömörít (nedves talaj)  A talaj szerkezetét rombolják, porosítják (száraz talaj)

Tömör réteg

A tárcsalevelek kiképzése  Sima

 Csipkézett

A tárcsatagok elhelyezése 1. Egy sorban 2. Két sorban  

X alakban V alakban

Az X tárcsa munkája Haladási irány

Bakhát

Forrás: Kósa Károly

A V tárcsa munkája Haladási irány

barázda Forrás: Kósa Károly

Kultivátorok és munkájuk Munkája: lazítás, porhanyítás, gyomirtás

   

A talaj szerkezetet nem rombolják Munkája után sima felszín marad A víz megőrzés fontos eszköze Erősen kötött talajon használata korlátozott

Csoportosításuk rendeltetésük szerint 1. Szántóföldi kultivátorok:

2. Sorközművelő kultivátorok

Szántóföldi kultivátorok  A talajt teljes szélességben művelik  Magágy készítésre használják

Sorközművelő kultivátorok  Csak a sorközt művelik  Elsősorban gyomirtásra használják

A kultivátorok művelő szerszámai    

Saraboló, gyomirtó Lazító Töltögető és barázdabehúzó Rögtörő és porhanyító

Saraboló, gyomirtó szerszámok  Lúdtalp alakú kapák:  Egyoldalas: sorközművelésre  Kétoldalas: teljes felület művelésére

Lazító szerszámok  Mélyen dolgoznak  Nem kevernek, csak lazítanak

Töltögető és barázda behúzó szerszámok  A talajt nem forgatják, csak oldalra dobják

Rögtörő, porhanyító szerszámok  Küllős kapaelemek

A szerszámok szár kiképzése  Merev  Fél-merev  Rugós

Mélylazítók Feladatuk:  Tömődöttség megszüntetése a mélyebb rétegekben  Eketalp betegség megszüntetése  Víz befogadóképesség növelése

Mélylazítók típusai Mélység alapján:  Közép-mély lazító: 40 cm  Mélylazító: 70-90 cm Mozgás alapján:  Vibrációs  Merev

Fogasok, boronák és munkájuk Feladatuk:  Porhanyítás  Keverés  Egyengetés Az alapvető munkák kiegészítő eszközei

Csoportosításuk  Fogas boronák  Ásó boronák  Forgó boronák

Rototiller (forgó borona)

Forgó kapa

A hengerek és munkájuk Feladatuk: talaj lezárás  Egyenletes, tömör felszín létrehozása  Rögök összetörése  Tömörítés  Párolgás csökkentése

A hengerek munkája függ:     

A hengerpalást kiképzésétől A henger súlyától és átmérőjétől A henger tagoltságától A vontatási sebességtől A talaj állapotától

A hengerek munkaterületei  Talajok lezárása  Víz és szél káros hatásainak csökkentése  Felfagyott vetés visszatömörítése  Vetés előtti- és utáni tömörítés

A hengerek változatai  Sima hengerek  Gyűrűs hengerek  Rögtörő hengerek

Sima henger  Elsősorban tömörítésre  Gyep- lucerna vetés tömörítésére  Kisebb súlyúak felfagyott vetésekre

Gyűrűshenger  Elsősorban rögtörésre és tömörítésre  Talajlezárásra tárcsázás, vetőszántás, tarlóhántás után  Vetés utáni rögtörésre

Rögtörő hengerek (Cambridge henger)

 Különböző henger kiképzés  Rugós simítóval kombinálható

Simítók és munkájuk  Fő feladata az egyengetés  Kis mértékben porhanyít és tömörít  Elsősorban őszi szántás lezárására

Talajmarók és munkájuk  Aprít, kever  A talajszerkezetet rombolja

Kombinált talajművelő gépek  Egyszerre több munkaműveletet végeznek  Csökken a taposási kár  Az összeállítás a használat céljától függ

Kombinátorok Fogalma: különböző feladatok végzésére összeépített, egymás mögött elhelyezkedő gépek együttese

Sekély magágy-készítés  Fogasborona + pálcás henger, vagy simító