Takarék. Szebb jövőt a takarékoknak. Túljutottunk-e a gödör aljáról? Tíz év, tíz érv a további sikeres működéshez. A Bükkalja Takarékszövetkezet

XXI. évfolyam 4. szám 2012. július–augusztus

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• S zebb jövőt a takarékoknak Orbán Viktor miniszterelnök – kéthetes konzultációsorozata záró állomásán – július 26-án, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kibővített elnökségi ülésén beszédet mondott.

• T úljutottunk-e a gödör aljáról? A TakarékBank elemzője szerint ellentmondásos hatások alakították és fogják alakítani a közeljövőben is a hazai gazdasági folyamatokat, kilátásokat.

• Tíz év, tíz érv a további sikeres működéshez A TAK INVEST Zrt. jogelődjeként induláskor még korlátolt felelősségű társasági formában működő céget 2002. június 24-én takarékszövetkezetek alapították 33,5 millió forint jegyzett tőkével.

• A Bükkalja Takarékszövetkezet Idén decemberben lesz 50 éves a Bükkalja Takarékszövetkezet, mivelhogy a „második hullámban”, 1962-ben jött világra a Borsod megyei Bogácson, tudtuk meg Verhóczki Istvánnétól, Irénkétől, a Bükkalja Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjétől.

• Együtt, és mégis külön A Szarvas és Vidéke Takarékszövetkezet még 2007ben kilépett a Takarékszövetkezetek Érdekképviseleti Szövetségéből (TÉSZ-ből), éveken keresztül függetlenként folytatta a tevékenységét, majd úgy döntött, hogy visszalép, amelyre 2012. július 1-vel került sor.

Nemzetközi Szövetkezeti Nap a Parlamentben „A szövetkezetek ugyan nem a válság legyőzésének eszközei, de a vállalkozásoknak olyan fenntartható formái, amelyek segítenek a válság túlélésében és leküzdésében.”

VédÔszárny TAKAréK módozAT kockázati életbiztosítás

Ajánlja Ön is ügyfeleinek!

• A takarékszövetkezetek igényeihez igazított termék • 2 millió forint hitelösszegig egyszerûsített egészségügyi nyilatkozat • Kalkuláló program • Új off-line kötési rendszer • Rövidebb átfutási idô a belsô folyamatokban • Hasznos értékesítéstámogatási anyagok

www.signal.hu • [email protected]

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori Szövetkezetekkel egy jobb világért. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4  Beszámoló Szebb jövőt a takarékoknak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10  Gazdaság Túljutottunk-e a gödör aljáról? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 SIGNAL Értékesítési verseny 2011. Szakmai út – Szentpétervár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Édes a pihenés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Tíz év, tíz érv a további sikeres működéshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Új lehetőségek, új szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24  Integráció A Takarékszövetkezeti Integráció 2011 évi teljesítménye az auditált adatok tükrében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A Takarékszövetkezeti Integráció 2012. első félévi teljesítménye. . . 29 A TÉSZ takarékszövetkezetek 2011. évi teljesítménye az auditált adatok alapján (2012. június 30.-i adatokkal frissítve) . . 34  TKSZ Figyelő A Bükkalja Takarékszövetkezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Kis takarék Bács megye közepén: Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Megszépült a Szabolcs Takarék nagykállói fiókja. . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Együtt és mégis külön. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44  Takarék Akadémia Orientációs képzés már 2 féle ütemezésben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 „Speciális kihelyezett képzések, tanfolyamok az Akadémiától!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Sok-sok színes papírsárkány… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Mérlegképes könyvelők kötelező éves továbbképzése . . . . . . . . . . . . 56  Személyi hírek Gratulálunk! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Új tisztségviselők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58  Sport „Takarék az Evezőnél 2012”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 A 2012. évi Országos Takarékszövetkezeti Horgászkupa eredményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60  Szóra érdemes… „Hiszünk a magyar borok kiváló minőségében”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62  Rólunk írták Sajtófigyelő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Stratégia projekt A TAKARÉKBANK

tulajdonosai 2010 végén elhatározták egy belső üzleti projekt beindítását, a Bank takarékszövetkezeti integráción belül és kívül középtávú stratégiájának megalapozása, pozícionálása érdekében. A 2011 tavaszán indult projekt három fő témaköre: – Üzleti stratégia; – Integrációs struktúra; – Tulajdonosi politika, struktúra. A projekt résztvevői a projektmunka első két fázisában, 2011 végéig a Bank vezető szakértői és a Tanácsadó Testületének tagjai voltak, míg a projekt Irányító Bizottsága az Integráció vezetőiből és a Bank Igazgatóságának tagjaiból állt. A munkát a 2. fázistól kezdve a The Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég (BCG) vezető szakértői segítették. 2011 decemberre kidolgozásra került, a meglévő üzleti együttműködésre alapozva, a Bank 10 éves üzleti stratégiája az ún. Status Quo modell alapján, (valamint az Integráció 10 éves üzleti stratégiájának keretkoncepciója is. A Bank Felügyelő Bizottsága támogatta a megfogalmazott stratégiai irányokat, és felkérte Igazgatóságát, hogy a 2012-es tavaszi közgyűlésekig dolgozza ki az Integráció részletes üzleti tervét. 2012 elején indult el a projekt 3. fázisa, melybe a lehető legtöbb takarékszövetkezet bevonásra került, így az ő véleményük közvetlenül, illetve a különböző döntési fórumokon keresztül közvetve is alkotó eleme lett a készülő projektanyagnak. A fő cél a részletes üzleti stratégia kidolgozása volt, ahol olyan Alapelvek és Irányelvek lefektetése kezdődött meg, melyek az Integráció minden tagjára érvényesek és előnyösek, jelentősen erősítve az Integráció jövőbeni piaci pozícióit. A szoros modell

kidolgozását segítették a BCG által prezentált nemzetközi (elsősorban európai) példák is, ahol önszabályozással vagy szabályozás által támogatott szabályrendszerekkel az ottani szövetkezeti szektor jelentős, gyakran 15-30%-os piaci részesedést tudott felmutatni. A projektmunka eredményeképpen az OTSZ 2012 tavaszi közgyűlése nagy többséggel elfogadta az öt fő téma alapján megalkotott 16 integrációs alapelvet – a közös termékhasználat, egységes árazás és marketing, közös kockázati – alapelvek és integrációs adatbázis, informatikai rendszerek –, melyek a szektor üzleti stratégiájának alapját adják a következő 10 évben . Közgyűlési határozat rendelkezik arról is, hogy a TakarékBank az OTIVA és az OTSZ tagjává vált 2012. július 1-jétől. Ezzel elkezdődhet egy, a Hpt. 76/A 8.bek., ill Basel III. CRR 108.cikk 7.bek. szerinti elfogadott intézményvédelmi rendszernek való megfelelés megteremtése is. A Stratégia projekt 2012 őszén, a 4. fázissal folytatódik. A fő cél az elfogadott 16 integrációs alapelv részletezése, és ezek mentén egy új, Integrációs Együttműködési Szerződés kidolgozása. A kidolgozásra váró alapelvek öt fő témaköre: – Identitás és Érdekeltség; – Hálózat, Kiszolgálás és Közös üzleti modell; – Kockázat és Likviditás; – Üzleti tervezés, mérés és Integrációs adatbázis; – Közös platform. A témaköröket öt stratégiai munkacsoport fogja feldolgozni, az OTSZ, az OTIVA, valamint a TakarékBank vezetői és szakértői részvételével, melyekbe örömünkre igen sok takarékszövetkezet jelentkezett, az ország minden régióját lefedve, reprezentálva az Integráció egészét. Ez az ősz sem lesz unalmas … Csicsáky Péter, elnök-vezérigazgató – Takarékbank

Takarék  2012. július–augusztus

3

Címlapsztori  Nemzetközi Szövetkezeti Nap Budapesten, a Parlamentben

Szövetkezetekkel egy jobb világért Az Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (SZNSZ) a 90., az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) a 18. éve emlékezik meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napról, miközben az ENSZ 2012-t a Szövetkezetek Nemzetközi Évének nyilvánította, hogy ráirányítsa a figyelmet a szövetkezet, a szövetkezés létjogosultságára. A hazai, központi ünnepségre a Parlamentben került sor 2012. június 28-án, az itt elhangzott hozzászólásokból készítettünk egy összeállítást.



Farkas Tamás

4

Farkas Tamás, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke A szövetkezeti mozgalom megbecsülését jelzi, hogy a szövetkezetek képviselői az ország házában tanácskozhatnak. De érzik is, hogy ügyeik megtárgyalásának itt a helye és ideje. Jóllehet a tanácskozás a Felsőházi ülésteremben zajlott, de a Képviselőházi terem törvényeket hozó, országgyűlési képviselői, politikusai is érzékelhetik a szövetke-


zés jelentőségét. 2011 tavaszán az Alkotmányt felváltó Alaptörvény szavaival egyezően kötelezték el magukat a politikusok, hogy a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődéséhez szükséges támogatás mellett az újraszabályozást is kiemelten kezelik. Mégis, az OSZT kérése ellenére, az Alaptörvényből kimaradt a szövetkezés alapvető személyes jogának hangsúlyozása. A magyar szövetkezeti törvényben foglalt kö-

telezettségek rendszeres számvetésre, cselekvő elhatározásra késztetnek, s erre sarkall a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepi alkalma is, kezdte hozzászólását Farkas Tamás elnök. Tisztelni kell ezt a napot, mert a világ csak nagyon megbecsült, egyetemes emberi értékek védelmére tart közös megemlékezést. A szövetkezetek ügyét méltán sorolják ezek közé. Működési elvei, az általa képviselt értékek olyan szolidáris társadalom kialakítását tűzik ki célul, amely – személyes és anyagi közreműködésüket is kérve – tudatosan törődik tagjai jóléte esélyének a megteremtésével, környezetük gazdasági, kulturális és civilizációs fejlesztésével. A szövetkezetek világnapját a nagy világégés után, 1922-ben hirdették meg a szövetkezeti összefogás példáját ajánlva a békére, az együttműködés helyreállítására, a demokratizmus erősítésére váró világnak. 1922 óta a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége felhívására világszerte július első hetében ünnepi összejövetelen emlékeznek meg a szövetkezeti összefogás nemes eszméiről. 1995-ben pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete is, felismerve a szövetkezetek, a szövetkezés társadalmi-, gazdasági jelentőségét, és a globalizálódó világ korrekciós mechanizmusaként

Címlapsztori

működő szövetkezetek felkarolását és támogatását ajánlotta a kormányok figyelmébe. Így az Egyesült Nemzetek Szervezete is csatlakozott a szövetkezeti nap meghirdetői közé, „piros betűs” ünnepekhez sorolva azt, és azóta is a szövetkezeti világszövetséggel közösen kérik fel megemlékezésre, cselekvésre a szövetkezeteket, és ügyük támogatására a kormányokat. A 90. szövetkezeti napi megemlékezésre indító felhívás immár több mint egy milliárd szövetkezőhöz, a világ felnőtt lakossága közel egynegyedéhez szól. Az ENSZ Közgyűlése mindezeken túl 2012 évet a szövetkezés „világévének” nyilvánította. Az ENSZ politikai, intellektuális és gazdasági erőforrásait is erre az évre összpontosítva számottevő fejlődést kíván elérni a már működő szövetkezetek megerősítésében, újak alakításában, a szociális szektorban betöltött szerepük növelésében. A figyelem középpontjába a mezőgazdasági szövetkezeteket és a szövetkezeti hitelintézeteket helyezi, az előbbit a vidékfejlesztés végett, az utóbbit pedig azért, hogy a vidék lakossága ne szoruljon ki a pénzügyi szolgáltatásokból. A szövetkezeti identitást meghatározó dokumentum szerint „A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Alapítóik hagyományát követve, a szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, a nyíltság és a társadalmi felelősség etikai értékeiben és a másokért való törődésben.” Figyelmébe ajánlható ez azoknak a politikusoknak, alkotmányjogászoknak, közgazdászoknak, akik ma is keresik a kibontakozást szolgáló legjobb társadalomi-gazdasági formációt. Gróf Károlyi Sándor a múltszázad elején így fogalmazott: „A haszonszerzésre túlságosan koncentráló kapitalizmus és a haszonszerzésre képtelen szocializmus között van egy működőképes forma, s ez a szövetkezet”. Ezt a felfogást az ide-

ális társadalomi-gazdasági formációról a „harmadik utat” – keresők egy csoportja napjainkban is vallja. Bibó István társadalomtudós 1945 végén, a választásokat követő súlyosan terhelt, a társadalmat kettészakító időszakban „A magyar demokrácia válsága” című tanulmányában a válság megoldásának eszközei között nyomatékosan felhívta a figyelmet a szövetkezetekre. „A szövetkezetek jelentik azt a területet, ahol a szabadság, önkormányzat és emberi méltóság politikai biztosításával párhuzamosan a gazdasági társulásnak új, emberi formái kinőhetnek.” Az SZNSZ–ENSZ egyik szövetkezeti napi üzenete is reálisan fogalmaz: „A szövetkezetek ugyan nem a válság legyőzésének eszközei, de a vállalkozásoknak olyan fenntartható formái, amelyek segítenek a válság túlélésében és leküzdésében.” Vajon kifejezésre jut-e hazánkban is a szövetkezetek iránt világszerte megnyilvánuló bizalom? Aligha válaszolhatunk egyértelmű igennel, bár a szövetkezet ellenes nézetek már csillapodnak, és a hazánkban közel egymillió tagot képviselő 3 ezer szövetkezet eredményesen működik. A magyar szövetkezők helyre tudták állítani az 50-es évek kényszer szövetkezésének következményeit, a falvak megújultak, életük gazdagodott, a bolti értékesítés, a mezőgazdasági termelés fellendült, a szövetkezetek eredményei túllépték a hazai színvonalat. A szövetkezetek a munkájukhoz szükséges integrációs központokat, a beszerzést, feldolgozást, értékesítést végző üzemeket viszont nem szerezték meg, ezek túlnyomó részt állami tulajdonban maradtak. Privatizálásra, jórészt külföldi kezekbe kerültek, s az új tulajdonosok az üzletrészek problémakörével amúgy is meggyengített szövetkezeteket a maguk oldalára tudták állítani. A politikai bizalmatlanság között, mindezek hatására, az elmúlt 20 év alatt közel 5 ezer szövetkezet alakult át gazdasági társasággá, vagy

szűntette meg működését. Több százezernyi munkahely veszett el. A magyar települések jelentős részéből, közel 2000 községből eltűnt az a szövetkezeti bázis, amelyre korábban nemcsak a gazdasági feladatok megoldásában, hanem a társadalmi és kulturális élet szervezésében, s a szociális gondok enyhítésében is számítani lehetett. Kétségtelenül, ismét szövetkezeteknek kell működniük ezeken a településeken, ha élni akarnak. Aki országos politikai programban munkahelyet ígér, annak a szövet-

„A szövetkezetek jelentik azt a területet, ahol a szabadság, önkormányzat és emberi méltóság politikai biztosításával párhuzamosan a gazdasági társulásnak új, emberi formái kinőhetnek.” kezetek létrehozásának elősegítésében is gondolkodnia kell. A rendszerváltozás óta eltelt 22 év fennmaradásért vívott küzdelmében a szövetkezeti szövetségek legfőbb törekvése arra irányult, hogy legalább részben pótolják azt az integrációs hálózatot, amely jórészt a külföldi versenytársaik kezére jutott. A jelenlegi szövetkezési- szövetkezeti gondok okai, okozói nem csupán a világ megváltozása, a kormányzatok nem megfelelő hozzáállása, hanem a gyakran kishitű, vagy magunkba fordult szövetkezeti, szövetségi vezetők is. Elegendő a legmagasabb szintű kormányzati partnerségben mutatkozó elkülönültségre utalni, amely jelentősen csökkenti az OSZT hatékonyságát. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Érdekegyeztetésben az OSZT nincs jelen és így a kívül lévők érdekei nincsenek képviselve. A stratégia érdekképviseleti partnerségnek is örülni lehet, de számottevő érdekegyeztető feladat ellátásába az OSZT bevonása elmaradt. Az összehangolatlan maFolytatás a 6. oldalon


5

Címlapsztori

Folytatás a 5. oldalról gatartás vezetett ahhoz, hogy az OSZT véleményét figyelmen kívül hagyva a kormányzat keresztülvitte szándékát a szociális szövetkezeti törvénykezésben is. „Ez így zsákutca, meg kell újulni!” A szövetkezeti napra érkező üzenetek azt sugallják, hogy nincs ok az ünneplésre, a feladatokkal kell törődni. Erősíteni kell a társadalompolitikai célok érvényesülését, mert nélkülük a szövetkezeti jellegüket, tagjaik együttműködését vesztik el a szövetkezetek. A gazdálkodás csődje társadalompolitikai kudarcot is jelent. Az OSZT mindezek figyelembevételével és az ENSZ javaslatával

A fogyasztási szövetkezetek méltó partnerei a meghonosodott multinacionális kereskedelmi láncoknak, hazai szerepük erősödéséhez a magyar termékek térhódítása nagy segítséget adhat. A takarékszövetkezetek bebizonyították, hogy egy válság ideje alatt a tiszta magyar tulajdonú pénzintézet biztos talajon áll, potenciálisan versenyezhet a jelentős banki piaci térfélen. egyetértően maga is javasolja olyan „Nemzetközi Szövetkezeti Év” meghirdetését, amelynek időszakában Magyarország Kormánya, és a hazai társadalmi-gazdasági szervezetek konkrét intézkedésekkel bizonyítják, hogy a szövetkezetek a gazdasági válság időszakában is tudnak az emberek életén javítani. Olyan dolgos időszak meghirdetésére lenne szükség, amely a szellemi, anyagi erőforrásokat mozgósítva szabad utat enged a szövetkezetek jogi-gazdasági szabályozásának, a működési feltételek megteremtésének, az oktatási-képzési feladatok rendezésének. S közben erősíti az emberek tudatában a boldogulás

6


egyik eszközének, a szövetkezeti összefogásnak a képét. Békére, együttműködésre van szüksége a világnak és hazánknak, s ehhez a szövetkezetek útján is keresni kell az együttműködés, a kézfogás lehetőségét. Megosztott, bizalmatlan, a szolidaritást nem eléggé becsülő társadalmunk, gazdaságunk van: nekünk is szól hát a szövetkezeti napi üzenet. A szövetkezetek sokat segíthetnek a válság leküzdésében, a társadalmi béke megteremtésében. A szövetkezetek nem a pártok eszközei. A különböző pártbeli nézeteket valló tagok szövetkezetükben szolidárisan összefogva együtt munkálkodhatnak a közös hasznukra, s a haza javára. Sajnos a szövetkezeteink ma nem képviselnek akkora erőt, mint a rendszerváltozást megelőzően. Tőkeerejük meggyengült, nem érzik törekvéseik tudatos támogatását, hiányolják a munkájukhoz szükséges bizalmat. Bár a formálódó új szövetkezeti törvény számos eleme megújulást irányoz elő, úgy tűnik, nem nyerte vissza polgárjogát a szövetkezetpolitika. A szövetkezetek napján indokoltan merül fel újra az erre irányuló igény, hiszen a politika a közösség javára szolgáló cselekvést is jelenti. Az állami támogatástól pedig elvárható a szövetkezetek esélyegyenlőségének a megteremtése a gazdasági, szociális célú tervek, támogatások elbírálásánál, a közhasznú feladatok értékelésénél. A szövetkezeti közösség arra készül, hogy érdemi munkával, kemény partnerként képviselje a szövetkezés ügyét bármely társadalmi, gazdasági fórumon. Eredeti értelmébe, tisztaságába kell visszaállítani a szövetkezet megkopott jelentését. Jelentse ugyanazokat az értékeket, elveket, amelyeket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége fogalmazott meg. Ígéret van egy átfogó és korszerű szövetkezeti szabályozás megalkotására, amely remélhetőleg jobb feltételeket biztosít. Ezzel elérhető,

hogy a mostani szövetkezeti törvények és további 16 különböző vonatkozó törvényhely, jogszabály helyett – a lakásszövetkezetek működését szabályozó törvény mellett –, ezután egyetlen szövetkezeti törvény rendezze, remélhetőleg tartósan, a szövetkezetek életét. Olyan törvényre van szükség, amely jogbiztonságot teremt, a tagi közreműködés növelésének teret enged, s a közösségi alap működtetésével is erősíti a szövetkezeti jelleget. Elvárható, hogy politikai csatározások, zsákmányszerzési törekvések helyett végre stabil szabályozás szolgálja a szövetkezeteket. Persze dolgozni is kell azért, hogy ez a cél elérhető legyen. Kudarc esetén a szövetkezetek további gyengülésével kell számolni. A megszűnés is kudarc volna, és nem pártolandó a gazdasági társasággá való átalakulás sem. Érdemes e gondolatnak a feloldására tudatosan törekedni, a szolidáris együttműködés tapasztalatait pedig a kutatómunka programjába iktatni. A szövetkezeti működés jelentősége, gazdag formái aláhúzzák azt az igényt, hogy az összefogás elveinek, értékeinek s gyakorlati megvalósulásuknak az ismerete, mint az állampolgári alapismeretek része, a közoktatási rendszerünkbe is – az alapszinttől felsőfokig – beépüljön. A szövetkezetek felajánlása nem üres ígérgetés. A szövetkezetek részt kívánnak venni a fejlesztési programokban, a fellendülés megvalósításában. Egy erős gazdaság és a szociális biztonság lehet az alapja a köznyugalomnak, a rendnek és annak az erősödő társadalmi igénynek, amely sokak számára kínál élhetőbb jövőt a munkahelyteremtésen és a foglalkoztatáson keresztül. A szövetkezeti részvétel azonban számos feltétel megteremtését igényli. A Kormány tegye lehetővé, hogy a szövetkezeti érdekképviseleti szervek már a stratégiai tervező, a pályázatokat kiíró, az érdekeket egyeztető intézmények munkájában is részt vehessenek. A

Címlapsztori

Kormány a programja megvalósításában pedig számoljon a szövetkezetekkel. A fogyasztási szövetkezetek méltó partnerei a meghonosodott multinacionális kereskedelmi láncoknak, hazai szerepük erősödéséhez a magyar termékek térhódítása nagy segítséget adhat. A takarékszövetkezetek bebizonyították, hogy egy válság ideje alatt a tiszta magyar tulajdonú pénzintézet biztos talajon áll, potenciálisan versenyezhet a jelentős banki piaci térfélen. A lakásszövetkezetek energiahatékony épületkorszerűsítési feladataikat sikeresen oldották meg, de ez a jövőben még további erőfeszítéseket igényel, melyhez megújult és kiszámítható kormányzati program szükséges. A mezőgazdasági és agrárágazatban érdekelt szövetkezetek a hazai élelmiszer, zöldség és gyümölcstermelés, értékesítés terén integrált láncolat kiépítésével felvehetik az olcsó külföldi termékbeáramlás elleni harcot. Az ipari szövetkezetek megújult formák felkutatásával híven szolgálhatják a kis települések, falvak, városok hétköznapi szolgáltatásai iránti kereslet kielégítését. Az iskola és diákszövetkezetek további megerősödését szolgálja az a jogszabály módosítás is, ami kedvezőbbé tette a fiatalok foglalkoztatásának folyamatát. A jószolgálati szövetkezetek gyarapodása nemzeti érdek. A közigazgatási reform keretében a szövetkezeti integrációk területi kialakításának okos rendje is érdemi segítséget adhat. A szövetkezetek a kistelepülések társulásai gazdasági, szociális, kulturális feladatainak támogatói is lehetnek. Növekvő szerepet tölthetnek be e téren a szociális szövetkezetek, köztük a munkaszövetkezetek, amelyek számára a hatályos szövetkezeti törvény – az OSZT módosítási javaslata ellenére is – utat nyitott. A szövetkezetek remélt növekvő szerepe a szövetségeik erősödését, s az ezek összefogásával működő OSZT készségének, képességének 1

a növekedését is jelenti. Ez elősegíti, hogy az OSZT a magyar szövetkezeti mozgalom erős érdekvédelmi szerveként elvárható szerepét gazdasági, társadalmi életünkben betöltse. Elengedhetetlen, hogy az elkövetkező években a szövetkezetek társadalmi szükségleteknek megfelelő kibontakozásához a kedvező intézkedések megszülessenek. Az OSZT kész arra, hogy szervezetének erősítésével eleget tegyen a ráváró feladatok ellátásához. Ehhez igényli a tagszövetségei következetes támogatását, a szövetkezeti kutatóintézetben felhalmozódott anyagi és szellemi erőforrásokat, és nem utolsó sorban a politikai elit konstruktív együttműködését. Ezen igény megvalósítása érdekében, a Nemzetközi Szövetkezeti Nap, valamint a Szövetkezeti Világév hazai központi ünnepségének köszöntése és a megemlékezés apropóján, a miniszterelnök 2010. évi kormányprogramjának egyik gondolatával zárta szavait Farkas Tamás, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke: „A győztesnek nem igaza van, hanem feladata. A győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, teljesítse a feladatát.” Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára A globális pénzügyi, gazdasági, társadalmi folyamatok időszerűvé teszik az ENSZ felhívását. A VM felelősségi körébe tartozó ágazatok, szakterületek kirívó példái annak, hogy a szövetkezetek hatékony működése nélkül szinte lehetetlen tartós eredményeket elérni a társadalmi fejlődés és a gazdasági növekedés terén. Gróf Széchenyi István szavaival élve „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” A szövetkezetek segítenek bennünket az érdekek ös�szehangolásában, a legkülönfélébb szempontok számbavételében, utat mutatnak anélkül, hogy zsákutcába kellene bejárni oda és vissza. A közös érdekérvényesítéssel szemben

a pénzügyi és gazdasági világválságot a szűklátókörűség idézte elő. „Fut velem egy rossz szekér, utána mintha jajszó szállna”1 – idézte közben az államtitkár Adyt.



A szövetkezetek a válságból való kilábalás központi szereplői, mivel határozott célkitűzéseik irányt szabnak egy új gazdasági rendszer kiépítésében. Az új rendszer nélkülözhetetlen eleme a szolidaritás, amely az önkéntes társuláson alapuló, demokratikus felépítésű szövetkezetek alapvető tulajdonsága. Ahhoz azonban, hogy a szolidaritás, mint szervező elv átültethető legyen a gazdaságba, szükség van világos, áttekinthető, korszerű szövetkezeti törvényre – fogalmazott az államtitkár. Fontos, hogy a rendszer, amely erre az erős alapra épül, megőrizze a rugalmasságát is. Csak így tudunk gyors és hatékony válaszokat adni a kor kihívásaira. Ha ezt a két elemet, vagyis a stabilitást és a rugalmasságot megfelelő arányban érvényre juttatjuk, akkor a Szövetkezetek Nemzetközi Éve valóban fordulatot hozhat Magyarországon, és az ENSZ mottója valóra válhat: „A szövetkezetekkel egy jobb viFolytatás a 8. oldalon

Czerván György

Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában, Szeretném, ha szeretnének – verseskötet (1909)


7

Címlapsztori

Folytatás a 7. oldalról lág épül!”– fejezte ki reményét az államtitkár. Magyarország egy mezőgazdasági ország, a vidék sikerének titka, hogy jól sáfárkodjunk a ránk bízott természeti javakkal, az ország kiváló termő területeivel, a szellemi tőkével, az évszázados termesztési hagyományainkkal, a tudomány kutatás-fejlesztési eredményeivel. A vidék jövőjének zálogát a mezőgazdasági és élelmiszeripari szövetkezetek hatékony működésében látja az államtitkár.



Patay Vilmos

A kormány az Európai Unió által nyújtott támogatási lehetőségeket is kihasználva fokozottan ösztönzi a termelői szerveződések megalakulását, térnyerését. Ezek a szövetkezetek a kistermelőket fogják össze, akik a vidék gazdaságának kulcsszereplői. Az EU új közös agrárpolitikája valamint a nemzeti vidékstratégia egyaránt szorgalmazza a termelői együttműködések és szövetkezetek megerősítését. A szövetkezetek a hazai és a nemzetközi piac meghatározó szereplőivé válhatnak az aktív részvételükre felépülő értékesítési rendszer révén. Sikeresek lehetnek a magas minőségi követelményeket támasztó, biztonságos élelmiszer- és alapanyag kereskedelemben is. Ezzel lehetővé teszik, 2

8

hogy a magas feldolgozottsági szintet, a nagy mennyiséget, és a nemzetközi tapasztalatokat igénylő piacokat is meghódítsák azok a magyar kistermelők, akik egyedül nem tudnának helytállni a nemzetközi megmérettetésben – magyarázta az államtitkár. A VM megtisztelő feladatot vállalt magára annak érdekében, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Éve valóban sikeres és eredményes legyen. Fazekas Sándor miniszter meghívására a 27 tagállamot tömörítő, legnagyobb európai gazdaszervezet, a COPA-COCEGA Budapesten tartja éves kongresszusát 2012. október 1–3. között, mondta az államtitkár. A magyar gazdaság egyes ágazataiban a szövetkezetek meghatározó szerepet töltenek be, formájuk és tartalmuk változatosságánál fogva azonban lehetetlen részletesen taglalni helyzetüket. Ezért egy kiragadott példára, a zöldség-gyümölcstermelő szerveződések támogatásnak százalékos és értékbeli növekedésére utalva próbálta az államtitkár szemléltetni azt a reménykeltő fordulatot, amelyet a Kormány a szövetkezetek érdekében végrehajt, alátámasztandó azt a határozott kormányzati szándékot, hogy a szövetkezetek súlya megnövekedjen a magyar lakosság fejlesztésében, és még hatékonyabb társadalomformáló erővé váljon. Fontosnak tartja megerősíteni, hogy a magántulajdonon alapuló szövetkezetek a nemzetközi értékeknek megfelelően az öngondoskodás, az egyenlőség, a méltányosság, a szolidaritás, a kölcsönös tisztelet, a bizalom, az egymással való törődés etikai elveit érvényesítsék. A nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a szövetkezetek egyre inkább versenytársai a nagy monopóliumoknak, és jelentős szerepet töltenek be a kis- és középvállalkozások megerősítésében. A globális pénzügyi válság politikai, gazdasági és társadalmi bizalmatlanságot váltott ki a világból.

Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában, Szeretném, ha szeretnének – verseskötet (1909)


Ismét Ady Endrét idézve: „Minden Egész eltörött”2. A bizalom helyreállításában a szövetkezetekre óriási feladat hárul. Közel 1 milliárd főre tehető a szövetkezeti tagok száma a világon, akik hozzávetőleg 3 milliárd ember megélhetéséhez, boldogulásához járulnak hozzá. A korszerű szövetkezeti törvény megalkotása tehát itthon is sürgető feladat, amelyet a minisztérium által kidolgozott Darányi Ignác terv is előtérbe helyezett. Várják a közreműködést, hogy valóban egy jobb világ épüljön, zárta szavait Czerván György államtitkár. Patay Vilmos, a FIDESZ országgyűlési képviselője „Szövetkezve gyarapodni vagy nélküle szegényedni? – kezdte hozzászólását Patay Vilmos, majd beszámolt az új szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos aktuális helyzetről. Másfél éve képviselői vállalásként kezdte, amelyben az motiválta, hogy a kormányzati célok megvalósításához a szabályozási és a támogatási környezet megváltoztatásával törvényhozóként segítsék elő a hazai szövetkezeti gyakorlat megújulását és ezzel a társadalmi kohézió erősödése folytán mind jobban segítsék a nemzeti versenyképességet, és hatékony üzleti alternatívát adjanak a tőketársulásokkal szemben. A vizsgálódásának biztató tapasztalatai voltak, mindenki szívesen lenne aktív részese, no és persze haszonélvezője egy szövetkezeti rendszerfejlesztésnek. A hangsúly a rendszerfejlesztésen van. A fejlett világban a gazdasági élet szereplői részben tőkeérdekeltségű társas vállalkozási keretekben, részben pedig egyéni vállalkozásként működnek. Ez utóbbiak egyetlen reális lehetősége a piaci versenyhátrányok kiegyenlítésére, csak az egymással való együttműködés, a szövetkezés. A globalizáció hatására, mára, a rendszerelvű meggyőződés lett a szövetkezés legerősebb jellemzője.

Címlapsztori

Az év elején, szerkesztőként egy szövetkezeti rendszerfejlesztő tanulmány közreadásával szerezte meg a szükséges politikai támogatottságot. Egy olyan szabályozási irányt és tartalmat kellett a szövetkezési rendszerfejlesztés mellé rakni, amely a legrövidebb időtávon a leghatékonyabban képes fenntartani az új piaci mechanizmusokat, képes beindítani az új gazdasági alternatívákat. Képes újabb és újabb emberi szellemi és anyagi erőforrások mozgósításával erősíteni a vidék, a társadalom kohézióját. Reális, érdekérvényesítő alternatívát hoz létre a globalizációs verseny szempontjából atomizált helyzetű gazdasági vállalkozásoknak, reális, jövedelemszerző alternatívát teremt a kilátástalan élethelyzetbe sodródott, munkajövedelem nélküli tömegeknek. Az új szövetkezeti törvény első munkaanyagával március elején indult a szükséges kodifikációs egyeztetés. Az első tervezetben a kódex jellegű szabályozás az összes szövetkezeti ágazat sajátos szabályai mellett jelentős, általános tartalmú szabályozást is tartalmazott. A folytatásban a szakmai, jogpolitikai egyeztetések során az új Ptk.-hoz való viszony kialakítása, illeszkedése volt a meghatározó. A új szövetkezeti törvény folyamatosan változó munkaanyagában terv szerint nem kap helyet az általános szabályozó szakasz. Az általános előírások csak az új Ptk. IV., a szövetkezetekről szóló részében kerülnek szabályozásra. Miért is van szükség új törvényre? A hatályos szövetkezeti törvény nem vagy nem teljesen a szövetkezetek nemzetközi elveinek alkalmazására épül. A tényleges tevékenységhez kapcsolódó tagi viszonyokkal szemben hangsúlyossá vált a tőkeérdekeltségű elemek térnyerése. A szövetkezeti rendszer egységes szemléletét és rendszerszerű fejlesztését gátolja, hogy a 2006. évi X. törvény mellett a lakásszövetkezetekről és a takarékszövetkezetekről külön törvé-

nyek rendelkeznek, illetve számos lényeges szabályozási elem a szociális szövetkezetekről kormányrendeletben jelent meg. A szövetkezeti rendszer sajátos gazdasági társadalmi közjavakat teremtő jellege a jelenlegi magyar jogrendben nem érvényesül kellően, így ennek más jogszabályokban történő elismerése és persze ezzel arányos kompenzációja sem valósult meg az elmúlt években. Az új törvénytervezet a tagi, tulajdonosi demokratikus irányítás és a működési irányítás modelljét egymástól szétválasztva, az európai gyakorlat szerint kívánja szabályozni, lehetővé téve persze az egyedi megoldásokat is. Az egyes ágazati különbözőségeket leszámítva a tagtulajdonos elsősorban nem, mint munkavállaló, hanem alapvetően a szövetkezettel speciális üzleti kapcsolatban álló, önálló egyénként jelenne meg. Az anyagi javakat előállító vagy azt szolgáltató szövetkezet és a tagtulajdonos viszonya az alapelvekből következően olyan a kapcsolat, amelynek alapján a szövetkezet kifelé „forprofit” (profitorientált), a tagjai felé pedig nonprofit jelleggel rendelkezik, amelynek az adózásban is így kell megjelennie. A szövetkezeti típusok új csoportosítása a szövetkezeti működés célterületéhez kötődik, amely világosabb kapcsolatot teremt a szektor szerinti, adott szolgáltatás igénybevételéhez fűződő érdekek megjelenítéséhez. Ez az érdekidentitás abban is megjelenik, hogy az adott tevékenységet végző szövetkezet csak szélesebb szövetkezeti közösségben, azaz szövetkezeti szövetségek keretében létezhet eredményesen. Ehhez további előnyök is társulnának. A különös rész taglalását adó rendszerelvű csoportosítás egyértelművé teszi az adott szakmai ágazati szektoron belül a meghatározó érdekeltséget. Ezen túlmenően, új területeket is feltár, például a földbérleti hasznosítás érdekeltségére alapozva a korábbi, átalakult termelőszövetkezeteken belül a tagi érde-

kek és működés válhat egyértelművé, vagy például a közszolgáltatás területén jöhetnek létre szövetkezeti együttműködések, hasonlóan számos európai és amerikai országhoz. A szövetkezeti rendszerek működőképességét az önsegély elve alapján indokolt megerősíteni. Ez a helyi, lokális szinttől kezdődően a nemzeti szintig egy összehangolt, ágazatonként működő ellenőrzési rendszer és intézményvédelmi alap létrehozását teszi, teheti indokolttá. Az önsegély elvét ugyanakkor nem sérti, ha az állam a jelzett intézmé-

A szövetkezeti rendszerek működőképességét az önsegély elve alapján indokolt megerősíteni. Ez a helyi, lokális szinttől kezdődően a nemzeti szintig egy összehangolt, ágazatonként működő ellenőrzési rendszer és intézményvédelmi alap létrehozását teszi, teheti indokolttá. Az önsegély elvét ugyanakkor nem sérti, ha az állam a jelzett intézmények által nyújtandó stabilitás kialakítása érdekében a rendszerek kiépítését szabályozási és finanszírozási elemekkel segíti elő, és azok működéséből várhatóan származó állami források egy részét a rendszerekhez visszatéríti. nyek által nyújtandó stabilitás kialakítása érdekében a rendszerek kiépítését szabályozási és finanszírozási elemekkel segíti elő, és azok működéséből várhatóan származó állami források egy részét a rendszerekhez visszatéríti. Végezetül Patay Vilmos reményét fejezte ki, hogy együtt, nemzeti összefogással sikerül a magyar szövetkezés szekerét a ’45 utáni kényszerből elhagyott európai útra visszakormányozni. 


9

Beszámoló  VOSZ kibővítetett elnökségi ülés

Szebb jövőt a takarékoknak Össze Orbán Viktor miniszterelnök – kéthetes konzultációsorozata záró állomásán – júállította lius 26-án, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kibővíH. Gy. tett elnökségi ülésén beszédet mondott. A beszédben nem csupán a magyar gazdaság helyzetéről, hanem az európai helyzetről is kifejtette gondolatait. Orbán Viktor kifejtette gondolatait a hitelezési helyzet kilátásairól, az államadósságról és a bürokrácia csökkentéséről, továbbá a takarékszövetkezetekkel kapcsolatos kormányzati elképzelésekről is. Az ülésen Dr. Turi Dénes, az OTSZ alelnöke válaszolt a kormányfő gondolataira. (A miniszterelnök teljes beszédének a közlése terjedelmi korlátokba ütközik, ezért részleteket emelünk ki.) „ENGEDJÉK MEG, hogy formálisan

is megköszönjem a VOSZ-nak a mai találkozóra való meghívást. Megköszönjem azt a jó szándékot, együttműködési készséget, talán nem lövök túl a célon, ha azt mondom, hogy időnként bátorítást, amelyet a 2010-es parlamenti választás után megindult kormányzati munka esetében érezhettünk” – kezdte mondandóját a miniszterelnök. „Először szeretnék kapcsolódni ahhoz, amit Demján Sándor úr Magyarország jövőjéről mondott. Volt a beszédjének, előadásának egy olyan része, ahol Magyarország Európán belüli helyéről kialakított gondolatait ismerhettük meg. Ez a legizgalmasabb kérdés, amiről ma a nemzete iránt aggódó embereknek érdemes gondolkodniuk. Ugyanis csak a vak nem látja, hogy olyan mélységű átrendeződés történik most a világgazdaságban és azon belül az európai kontinensen, amely következményeiben és súlyában, habár jellege más, nyugodtan összevethető az 1990-es nagy átalakulással. Akkor új politikai és gazdasági rendszereket kellett fölépíteni. Egyelőre most még nem kell új politikai rendszereket fölépíteni, de föl kell építeni új gazdasági rendszereket Közép-Európában, és

10


reméljük a jó Isten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amiket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kell vezetni. Tehát remélem, hogy a mostani időszak hasonlósága 1990cel megmarad az új gazdasági rendszerek kigondolásának és megalkotásának területén.” – jelentette ki Orbán Viktor. Azt gondolom, – folytatta a miniszterelnök – hogy Közép-Európa egy fölívelő pályán lesz, nagyon meg fog erősödni. Ez önmagában egy jó hír. A tragikus hír az, hogy ennek mi nem vagyunk automatikusan a részei. Tehát 2002-ben még nem volt kétség afelől, hogyha Közép-Európára jó idők jönnek, az a magyarokat nem kerülheti el, hiszen Magyarország Közép-Európa éllovasa volt. 2010-ben, 2011-ben pedig ott tartunk, hogy sereghajtók vagyunk, és ma azért harcolunk, hogy a történelem részéről a lengyelek, csehek, szlovákok számára fölkínált eséllyel mi is élhessünk, beletartozzunk abba a körbe. Lengyelország államadóssága 55% környékén van, a cseheké valahol 40-nél, a szlovákoknál harmincegynéhány, a bolgároknál 16%, és itt, Magyarországon mi Önökkel azért

harcolunk, hogy 80% alá tudjuk hozni, és lépésről lépésre tudjuk a 75% felé vinni. Ez jól mutatja, hogy másik ligában futballozunk ebben a pillanatban. És hogyha nem sikerül Önökkel közösen a magyar gazdaságot új alapokra helyezni, akkor ebből a történelmi fölemelkedési esélyből Magyarország kimarad, és szarkasztikusan kell mondanom, de csatlakozni fog a Nyugathoz, ami jó lett volna húsz évvel ezelőtt, de nem tűnik különösebben szerencsés fejleménynek, ha az előttünk álló évekre gondolunk. A miniszterelnök közölte: idén 200 ezer embernek adnak közmunkát, és szeretné ezt a számot 2013ban 300 ezerre növelni. „Sőt a végén odáig szeretném elvinni a dolgot, hogy azt tudjam mondani (...) nem kapsz szociális segélyt, ha egyébként fizikailag munkaképes vagy, viszont mindenki számára van elérhető közmunka” – jelentette ki. Hangsúlyozta: nagyban segítené az országot, ha el tudnának jutni odáig, hogy kimondják, egy fizikailag munkára képes ember egy adott hónapban nem kaphat több szociális segélyt egy bizonyos összegnél, és ez nem haladhatja meg a munkabért, talán még a közmunkabért sem. Közölte: szeretné, ha el tudná-

Beszámoló

nak jutni odáig, hogy a parlament ezt ki tudja mondani a következő évben, és azt is szeretné, hogy az összes szociális segélyt, a gyerekeknek juttatott támogatásokat is a „munka rendszerén” keresztül juttatnák el. Orbán Viktor ebben a VOSZ segítségét is kérte. Hitelállomány, hitelezési helyzet Magyarországon. Szeretnék Önöknek jó híreket mondani, de nem tudok, ha egyenesen és őszintén beszélünk egymással. A dolog úgy fest, hogy az anyabankok, amelyeknek a leánybankjai vannak itt, Magyarországon, bajban vannak, és viszik kifele a pénzt. Keressük az útját-módját, hogy a folyamatot lassítsuk, de be kell látnunk, hogy bármilyen eszközöket is használunk, a tulajdonosi jogon történő forráskivonás mindig erősebb jog marad, mint bármilyen indirekt kormányzati eszköz. Ugyan az osztrákok meg mások is azt mondják, hogy 110%os szintre akarják magukat beállítani, tehát a Magyarországon begyűjtött forrásaikhoz képest 110%-ot akarnak kihelyezni, de én nézem a többi közép-európai országot, ez 100% alá fog menni itt, Magyarországon is. Őszintén kell beszélnünk arról a kérdésről, tisztelt Demján elnök úr, kedves VOSZ, hogy a magyar gazdaság akármit is csinál a következő két évben, – akármilyen „bank loving” politikát csinál a kormányzat, ami nem lesz könnyű az ő számára, de még ha sikerülne is neki egy ilyen szerelmetes viszonyba kerülni a bankrendszerrel – akkor sem tudja megállítani azt a folyamatot, hogy egyébként az anyabankok állapota miatt a bankrendszeren keresztül elérhető források összege csökkenjen Magyarországon. Ez egy nagyon rossz hír mindannyiunk számára. Hitelezés nélkül nem lehet növekedést csinálni, viszont nem is ok a kétségbeesésre. Azokat a javaslatokat, a Gránit Banktól kezdve a Széchenyi Kártyán keresztül minden, ami rendelkezésre áll, és forrásokat tud teremteni, ezeket az

eszközöket mind használnunk kell. Ha nem is tudjuk velük pótolni a hiányzó banki forrásokat, de legalább részlegesen enyhíteni kell a hiány okozta bajokat vagy károkat. Úgyhogy tisztelettel kérem a VOSZ-t, hogy minden ilyen, a magyar gazdaság finanszírozására bevethető módszer, javaslat, ötlet az kerüljön asztalra, mint ahogy egyébként a Széchenyi Kártyát is, első szóra a kormányzat hajlandó volt a lehető legmesszebbmenőkig támogatni. Az államadóságról szólva kifejtette: Magyarország akkor mondhatja el, hogy önmaga ura, amikor 50 százalék körüli sávba kerül az államadósság. Az jó jel, hogy az elmúlt másfél hónapban 100 milliárd forintért vásároltak magyar magánszemélyek állampapírt, összesen pedig magyar kézben 600-700 milliárd forintnyi hazai állampapír-állomány. Úgy vélte, ha megtalálnák a módját, hogyan lehetne immár nem államdósság-finanszírozásba, hanem fejlesztésbe, beruházásba bevonni a jövedelmek egy részét, az nagy lökést jelentene a nemzetgazdaságnak. Az adórendszerről szólva hangsúlyozta: nem javasolja, hogy vis�szalépjenek az arányos egykulcsos adórendszertől. Arról azonban érdemes elgondolkodni, hogy miként lehet a magas jövedelmű rétegeknél kitalálni egy olyan szabályt, ami nem az államkasszába, hanem befektetési alapba vonná a pénzüket, akár úgy, hogy választhatnak kéthárom alap közül, és így tulajdonrészt szerezve majd 8-10 év múlva eldőlne, hogy kiveszik-e a pénzüket vagy tulajdonrészt akarnak szerezni egy sikeres állami fejlesztési alapban. A miniszterelnök a VOSZ fórumán elhangzottakra reagálva elfogadta azt a kritikát, hogy a magyar állami intézményrendszer nem nyújt kellő segítséget a magyar vállalkozásoknak a piacra jutáshoz. Szerinte ez a intézményrendszer „tohonyasága”, „lassúsága”, okozza, és bár tettek lépéseket, valóban nem történt meg

a hibák kijavítása 2010 után. A kormányfő elismerte, hogy a magyar bürokrácia működésében is számos bosszantó jelenség van, de jelezte, nem akarja ezért a bürokratákat „pocskondiázni”, mert ez vezetési kérdés. A bürokrácia lassú működése kormányzati probléma, „amiért végső soron mégiscsak én viselem a felelősséget” – fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2010 óta a kormány most szeptemberben tart majd ott, hogy tudja, mennyien dolgoznak a magyar közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben. Ahhoz, hogy az állam versenyképes szolgáltatást nyújthasson, első lépésként meg

A kétharmadosnál nagyobb összefogást nem tudnak létrehozni. Az összefogás nem szándék, hanem erő kérdése, ha van erő, van összefogás, de ez nem zárja ki a vitát és a demokráciát kell állapodni arról, hogy Magyarország a következő tíz évben mennyi pedagógussal, egészségügyi dolgozóval, közigazgatási alkalmazottal vagy rendőrrel működjön. Hozzátette: erről a VOSZ-szal egyeztetni akar ősszel. A Demján Sándor által szorgalmazott összefogással kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta: a kétharmadosnál nagyobb összefogást nem tudnak létrehozni. Az összefogás nem szándék, hanem erő kérdése, ha van erő, van összefogás, de ez nem zárja ki a vitát és a demokráciát – fogalmazott. A kormányfő gazdasági versenyelőnynek nevezte a társadalmi béke megőrzését, amelyben szerinte Magyarországnak több tapasztalata van, mint a nyugati országoknak. Egyben köszönetet mondott a baloldali vállalkozóknak, amiért nem lázításra használták a nehézségeket. Folytatás a 12. oldalon


11

Beszámoló

Folytatás a 11. oldalról Végezetül a takarékszövetkezetekről annyit kellene mondanom Önöknek, hogy – mert arról külön beszéltünk körülbelül két évvel ezelőtt, ezért kell ezt most ismét megtennem – a javaslatokat értjük, van az asztalunkon egy nagyobb csomag, de addig nem akarunk a takarékszövetkezetek szabályozásához hozzányúlni, amíg az a mozdulat be nem fejeződik, hogy a magyar állam – ha jól emlékszem – a Takarékbank 38%-át, magához szólítsa, és megvásárolja. Amint ez megvan, és kerítésen belül vagyunk,

Van az asztalunkon egy nagyobb csomag, de addig nem akarunk a takarékszövetkezetek szabályozásához hozzányúlni, amíg az a mozdulat be nem fejeződik, hogy a magyar állam – ha jól emlékszem – a Takarékbank 38%át, magához szólítsa és megvásárolja. Amint ez megvan, és kerítésen belül vagyunk, azonnal jelentkezni fogunk. Üljünk le, és immáron akkor ebből a pozícióból beszéljük meg, hogy akkor most itt mit is kellene csinálni úgy, hogy mindenki boldog legyen. azonnal jelentkezni fogunk. Üljünk le, és immáron akkor ebből a pozícióból beszéljük meg, hogy akkor most itt mit is kellene csinálni úgy, hogy mindenki boldog legyen. Ez a rendszer valóban, mert a célokat tekintve egyetértünk, a mai, nem tudom, 4-5%-ról el tudjon menni a 20-25%-ig a magyar bankpiac, ahogy az a nyugati országokban, az ilyen típusú szövetkezeti rendszerek egyébként képesek megnőni, és szolgáltatni. Itt teljes szándékegybeesés van,

12


reményeim szerint szeptemberben lesz miről érdemben is tárgyalnunk egymással. A miniszterelnök kijelentette: „az IMF a kormány számára nem érzelmi kérdés, az IMF-fel való viszonyunk sem érzelmi kérdés, az a kérdés, hogy mire van szüksége az országnak”. Hozzátette: ha az országnak arra van szüksége, hogy – miután magas az államadósság és folyamatosan új hitelekkel váltjuk ki a régieket – alacsony kamattal jussunk pénzhez, akkor az IMF-fel meg kell állapodni, feltéve, hogy a valutaalap nem kér olyasmit, ami a másik oldalon nagyobb kárt okoz, mint amennyit pénzügyi oldalon nyerünk. Ennek a mérlegelése, egy elfogadható pozíció kialkudása a kormányzat feladata az IMF-fel kapcsolatban – közölte a kormányfő, aki szerint csak így, „vashideg logika, csigavér, higgadtság” mentén lehet jól tárgyalni. Ugyanakkor jelezte: örül annak, hogy az IMF nem volt itt az elmúlt másfél-két évben, mert a kormány gazdaságpolitikájának több elemét biztosan nem tudták volna megvalósítani. Mint mondta, ha az IMF itt maradt volna, akkor évente körülbelül 100 milliárd forinttal olcsóbban lehetett volna finanszírozni az államadósságot. Ugyanakkor nem tudnának évente 200 milliárdot, három év alatt 600 milliárdot bevonni a bankszektorból a válságkezelésbe, nem lehetett volna a válságadón keresztül bevonni évente 160, három év alatt 480 milliárdot, és nem lehet úgy visszaalakítani a nyugdíjrendszert, hogy havonta 30 milliárd forint ne kimenjen, hanem bejöjjön a nyugdíjkasszába, ami évente 360 milliárd forint. Orbán Viktor ezért „ésszerűnek” értékelte a kormány elmúlt időszakban folytatott IMF-politikáját. Úgy vélte: most már csak az a kérdés, hogy a tranzakciós illeték problémája ügyében megegyezésre tudnak-e jutni vagy sem. „Majd meglátjuk” – jegyezte meg. A pártelnök-miniszterelnök beszéde végén köszönetet mondott Demján Sándornak, a VOSZ ügyvezető elnökének, a VOSZ elnökségé-

nek és tagjainak, amiért sikeresen végig csinálhatták az elmúlt két évet.  Dr. Turi Dénes, az OTSZ alelnöke az alábbi beszédet mondta el. Tisztelt Elnökség! Miniszter Elnök Úr! Kedves Kollégák! Büszke vagyok arra, hogy kis községben születtem, és falusi vállalkozónak vallhatom magam, csaknem 20 éve vagyok elnöke egy takarékszövetkezetnek, amelynek 27 településen vannak üzlethelyiségei. Nem vagyok büszke arra, amikor vidékinek neveznek, felelőtlen devizahitelezőnek titulálnak, ingatlan elrablónak minősítenek indokolatlanul, mert ezek nem igazak. A gazdasági életben a számok kell, hogy meghatározzák a valóságot. Ez kell, hogy vonatkozzon a pénzintézetekre, a takarékszövetkezetek tevékenységére is. A magyar takarékszövetkezetek, a deviza bumm idején a magyarországi összállományából alig 1,5%kal részesedtek, tehát nem lehet rájuk fogni, hogy boldog-boldogtalannak kínálták, mindenkire ráerőltették felelőtlenül a kedvező kamatozású hiteleket. Ennek következményeként fentiek hozadékából sem részesedtek. Viszont fizetjük a bankadót, amelynek kedvező voltáért köszönetünket fejezzük ki a jelenlegi pénzügyi kormányzatnak. Az integrált szövetkezeti szektor, első találkozásunk – 2009. Tihany – óta mérlegfőösszegét, 2%-kal, betétállományát 4%-kal, hitelállományát 14%-kal növelte, 60 milliárddal 400 milliárdra nőtt állampapír állományunk. Nem zártunk be fiókot, nem építettünk le létszámot, sőt bővítettük HR kapacitásainkat. Erőnket, lehetőségeinket jól mutatja, hogy a forintosító hitelekből országosan 30%-ban vettük ki részünket, közel 80 milliárd Ft-ot folyósítottunk a hozzánk forduló bajba jutott devizában eladósodottaknak. A mi integrációnknak is gondot okoz, hátrányosan érinti az intéz-

Beszámoló

ményvédelmünkön kívül rekedt két takarékszövetkezet bedőlése, emiatt is támogatjuk a kötelező, uniformizált, szövetkezeti intézményvédelmi rendszer megvalósítását. Az OBA szerepét is át kellene gondolni, nem csak betéti oldalon lehetne konszolidálni, egy időbeni tőkerendezés nagyságrendekkel kisebb összegbe kerülne. Köszönjük, hogy az első Ön által vezetett kormány elengedte az 1994-es konszolidációban kapott visszterhes állami tőkejuttatás felét, most tisztelettel kérnénk a vis�szatartott rész elengedését, hogy azt tőkenövelésre, s a biztonságos működés feltételeire fordíthassuk. Az első kormányzati ciklusukban kiváló visszhangja volt annak is, hogy a szövetkezetekre és a pénzintézetekre vonatkozó törvényeket érdekvédelmi szerveink véleményezése nélkül nem tárgyalhatták tovább az előterjesztők. Most is kívánatos lenne betartani ezt. A takarékszövetkezetek tőkehelyzetének megerősítésére, piaci aktivitásuk növelésére szőtt tervek nem valósultak meg. Mi optimisták vagyunk, és hosszú távra gondolkodunk. Véleményünk szerint megfelelő előkészítés után szervezeteink nagyobb feladatokra is alkalmasak lehetnek. A szövetkezetek taglétszáma növeléséhez lehetőséget kellene biztosítani akár tagtoborzás útján is és lehetővé kellene tenni, hogy a tőkerendezésben a tagok is részt vehessenek az eddiginél nagyobb tulajdoni hányaddal. Örültünk, reménykedtünk és féltünk, amikor megtudtuk, hogy a Magyar Állam részesedést vásárol a Takarékbankban. Munkát és feladatot láttunk e mögött, reménykedtünk, hogy minden szereplőnek előnyei származnak ebből, és végre a szövetkezetek elérhetik a nyugati országok irigyelt pénzpiaci részesedését. Összefoglaltuk a Fejlesztési Bankkal folytatott tárgyalásokra javaslatainkat, kéréseinket és eddigi pozícióink megtartásának igényét. A szövetkezeti szektor kellő felké-

szítés után, kiterjedt hálózatán keresztül el tudja juttatni a termékeit az ügyfelekhez, részt tud vállalni állami juttatások leközvetítésében, számlavezető rendszereit kihasználva rövid időn belül megtriplázhatja teljesítményét. Együttműködve más hazai bankokkal, további előnyöket biztosíthatna a nemzetgazdaságnak. Több adót fizetnénk, itthon maradna a nyereség és az osztalék, mindenki jól járhatna. Kiváló, megvalósítható, tiszta gazdasági célok és érdekek. Emiatt is szeretnénk bővíteni együttműködésünket a kölcsönös előnyök jegyében magyar tulajdonban lévő, magyar irányítás alatt álló kereskedelmi bankkal, hiszen abból az egész nemzetgazdaságnak előnyei származnának. Félünk, hogy a gazdasági együttműködést felülírják más érdekek, s ezzel a magyar takarékszövetkezeti szektor önállósága, a helyi döntések lehetősége, közvetlen ügyfélkapcsolata megszűnik, és ezzel egyidejűleg a szövetkezeti pénzintézeti rendszer összeomlik. Sajnos ezek után viselhetjük az integráció vezetőinek fejére olvasott kritikát, „eladtátok a szövetkezeti pénzintézeteket”. Hosszú évek óta próbáljuk a pénzintézeteket hátrányosan érintő, a nemzetgazdaságnak jelentős károkat okozó végrehajtási és felszámolási törvény megváltoztatását kezdeményezni. Az országos szövetség felvetéseire komolytalan válaszok érkeznek, amelynek summája: javaslatainkhoz, jogszabályt kellene módosítani. Kérdezhetnénk kinek? A pénzügyi szektor sok vezetőjének véleménye, hogy a felszámolási, végrehajtási eljárás lassú, körülményes, a korrupció melegágya, és erkölcstelen. Fizetett végrehajtók a teljes összegre számítják fel előre költségeiket és díjaikat, és nem a tényleges munka alapján számolnak el velünk. Időhatár nincs, évekig húzódnak valós cselekmények nélkül az ügyek. A mi szövetkezetünk számítása szerint a végrehajtási és felszá-

molási eljárásba kerülő ügyekből a kintlévőség 15-20%-a térül meg. Ha ez igaz, akkor nemzetgazdasági szinten ez óriási szám. A Pénzügyminisztérium és a PSZÁF rövid idő alatt be tudná mutatni adatokkal állításaink helyességét. A kihelyezett kölcsönök közel 20%-ánál mutatkozik ma 90 napot meghaladó késedelem, ami óriási gondot fog okozni rövidesen. Pár éve ez a mutató még 5% alatt volt. Valóságnak megfelelően kellene kommunikálni, hogy a reáljövedelmek csökkenése és a gazdasági válság is okozói lehetnek különkülön és együttesen is a törlesztési képességnek. Sértőnek tartjuk, hogy egy polgári piacgazdaságban nem működik a szolgáltatásért ellenszolgáltatás tisztességes alapelve. Bennünket tényleges munkáért nem fizetnek ki. Arcpirítónak gondoljuk, hogy jól kereső, vállalkozó közjegyzők, végrehajtók, önkormányzatok, ingyen kérhetnek bármikor bármen�nyi adatot az ügyfelekről. Sokszor indokolatlanul Miskolcról, Egerből. Az állampolgár, és a gazdasági szervezetek, valamennyi közigazgatási szolgáltatásért illetéket, költséget fizetnek, ezt fordítva is érvényesíteni kellene. A bűnüldöző és igazságügyi szervezetek korlátozott adatkérését támogatjuk. Hihetetlenül nagy, felfoghatatlan és indokolhatatlan bürokrácia szorításában gyürkőzünk naponta. Édesapám 35 éve egy kötelezvénnyel, négy aláírással vette fel fizetésének csaknem húszszorosát. Ma több mint 100 oldal nyomtatott anyagot kell az ügyfélnek átadni. Teljesen felesleges. Ha időben kérdeznék a résztvevőket, 100 milliárdokat lehetne évente a felesleges papírok legyártása helyett megtakarítani. Jog, erkölcs és tisztesség kellene, amely feloldaná a bizalmatlanságot, amelyet papírral és aláírással sem lehet pótolni. Mi Vörösmarty örökérvényűjét szeretnénk követni: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül”. 


13

Gazdaság  Ahogy a TakarékBank elemzője látja

Túljutottunk-e a gödör aljáról? Szerző: Ellentmondásos hatások alakították és fogják alakítani a közeljövőben is a hazai Suppan gazdasági folyamatokat, kilátásokat. Az euró-övezeti adósságválság mélyebb Gergely és elhúzódóbb, mint amire korábban számítani lehetett. A legfrissebb európai konjunktúramutatók az európai recesszió mélyülésére és annak tartósabb fennmaradása utalnak, ugyanígy a német konjunktúramutatók is a német gazdaság vártnál nagyobb fékeződést jelzik előre. A HAZAI gazdaságban eközben a

háztartások, az állam és a bankok elhúzódó mérlegalkalmazkodásra vannak utalva, ami a hitelállományok kényszerű leépítését és a megtakarítások felépítését jelenti. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a hazai bankszektor hitel/betét ará-

A várakozásokat kissé alulmúlva, 1,2%-kal csökkent a GDP a második negyedévben az egy évvel korábbihoz, míg 0,2%-kal az első negyedévhez képest, ezzel a hazai gazdaság technikai recesszióba került. nya még bőven 120% felett áll, a külső és belső adósság pedig kifejezetten sérülékennyé teszi a hazai gazdaságot, pénzügyi rendszerét és stabilitását. A vállalatok szintén nem tudnak hozzájárulni a növekedéshez, így marad az exportorientáltság, amit a külső konjunktúra lassulása fékez. A jelenlevő stabilitási kockázatok és növekvő inflációs kockázatok miatt a jegybank sem tud a gazdaság segítségére sietni. Ezen negatív hatásokat rövidtávon csak a folyamatosan termelésbe álló nagy autóipari beruházások tudják valamennyire ellensúlyoz-

14


ni. Csak remélhetjük, hogy az európai döntéshozók ősszel tartós és átfogó megoldást, vagy legalábbis egyfajta menetrendet találnak az adósságválságra, ami érdemben javíthatná a gazdasági kilátásokat. A várakozásokat kissé alulmúlva, 1,2%-kal csökkent a GDP a második negyedévben az egy évvel korábbihoz, míg 0,2%-kal az első negyedévhez képest, ezzel a hazai gazdaság technikai recesszióba került. Naptárhatással kiigazítva a GDP szintén 1,2%-kal zsugorodott, míg szezonálisan kiigazítva a vis�szaesés mértéke 1% volt. Némileg kedvező, hogy az első negyedévben a GDP 1%-kal csökkent a tavalyi utolsó negyedévhez képest a korábban közölt -1,2% helyett. A termelési oldalon az információ, telekommunikáció és vendéglátás kivételével szinte minden ágazatban csökkenés, ill. stagnálás volt. A legnagyobb visszaesés továbbra is az építőipart jellemzi, míg a mezőgazdaság termelése a súlyos aszály miatt csökkent jelentősebb mértékben. Az ipari termelés gyakorlatilag stagnált. A felhasználási oldalon a fogyasztás visszaesése felgyorsult, amit a kiskereskedelmi adatok is tükröznek, míg a beruházások feltehetően továbbra is visszaesést mutatnak, bár némileg csökkenő mértékűt. A gazdaságot így továbbra is az export húzza, annak ellené-

re, hogy a külső kereslet az európai adósságválság hatására romlott. A következő negyedévekben lassú javulásra számítunk, ami nagyrészt a Mercedes termelésének fokozatos felfutása segíthet (a kecskeméti üzemben júliusban vezették be a második műszakot), míg az utolsó negyedévben termelésbe lép a GM szentgotthárdi motorgyártó üzeme is. Amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinteken stabilizálódni tud, a fogyasztás visszaesése feltehetően nem mélyül tovább, mivel az elmúlt hetek forinterősödésének köszönhetően a devizahiteles háztartások elkölthető jövedelme növekedett. Az idei GDP előrejelzésünket 0,7%-os visszaesésre módosítottuk. A jövő évre továbbra is 1,5%-os növekedésre számítunk, részben bázishatások, részben az Audi üzem termelésbe állása miatt. A régióban a cseh gazdaság szintén 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez, míg 1,2%-kal esett az egy évvel ezelőttihez képest. A szlovák gazdaság továbbra is dinamikusan, 0,7%-kal nőtt az első negyedévhez, míg 2,7%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A román gazdaság 0,5%-kal nőtt az első negyedévhez, míg 1,2%-kal az egy évvel ezelőttihez képest. Mind az euró-övezetben, mind az EU-ban 0,2%-kal zsugorodott a gazdaság az első negyedévhez

Gazdaság

képest, az éves visszaesés pedig 0,4%-os, ill. 0,2%-os volt. Európában a legnagyobb növekedést 4,3%-kal Lettország érte el, míg a szlovák és a litván 2,7%-os gazdasági növekedés szintén dobogós helyezést ért. A legnagyobb, 6,2%-os visszaesés Görögországban volt, míg Portugáliában 3,3%-ra, Olaszországban 2,5%-ra, Cipruson pedig 2,4%-ra mélyült a recesszió. Enyhén felülmúlta a várakozásokat a német és a francia GDP növekedése. A német gazdaság 0,3%-kal nőtt az előző negyedévhez, 1%-kal (szezonálisan kiigazítva 0,5%-kal) pedig az egy évvel ezelőttihez képest. A várakozásoknál nagyobb mértékben, 5,8%-ra gyorsult az infláció júliusban az előző havi 5,6%-ról, míg az árak 0,1%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest. A meglepetést elsősorban a 6,1%-ra gyorsuló élemiszerár növekedés okozta, mivel az idényáras élelmiszereknél a szokásosnál kisebb mértékű árcsökkenés következett be. Így az élelmiszerek árai csupán 0,2%-

kal csökkentek júniushoz képest. A szolgáltatások árai 0,8%-kal nőttek egy hónap, ill. 4,1%-kal egy év alatt, a havi növekedés az üdülési szolgáltatások árainak szezonális növekedésének köszönhető. A szeszes italok, dohányáruk árai egy hónap alatt 0,5%-kal, egy év alatt 14,1%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai nem változtak, egy év alatt pedig 0,9%-kal csökkentek, míg a ruházati termékek árai 2,2%kal csökkentek, egy év alatt pedig 2,6%-kal drágultak. Egy hónap alatt 1%-kal csökkentek az egyéb cikkek árai, ami az üzemanyagárak 2,5%os csökkenésének köszönhető, egy év alatt azonban 7,1%-kal nőttek az egyéb cikkek árai, ezen belül az üzemanyagárak 12,2%-kal emelkedtek. A búza és a kukorica árának robbanása miatt az élelmiszerárak növekedése számottevően meghaladhatja a korábbi várakozásokat, ezért a forint erősödése és az igen gyenge belső kereslet ellenére magasabb inflációs pályára számítha-

tunk. A következő hónapokban 6% fölé emelkedhet az infláció, majd novembertől 5,5%-ra mérséklődhet a tavalyi jövedéki adó emelések kiesése miatt, így az éves átlagos infláció 5,7% lehet. Bázishatások miatt (januári áfa emelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 4% alá csökkenhet az infláció. A jövő évi átlagos infláció 3,8% lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3%-os inflációs cél elérése, amire legkorábban 2014 elején látunk lehetőséget. Az elmúlt időszakban jelentősen enyhültek a stabilitási kockázatok, ami az IMF tárgyalások remélhetőleg sikeres lezárásával növelhetik a kamatcsökkentés esélyét, azonban az inflációs kockázatok növekedése akadályozhatja a kamatok jelentősebb mérséklését. Az év végére 6,50-6,75%-os alapkamatra, míg jövő év végére 6%-ra számítunk. 


15

SIGNAL Értékesítési verseny 2011. Szakmai út – Szentpétervár Észak Velencéjében jártunk 2012. június A SIGNAL Biztosító a 2011. évi takarékszövetkezeti értékesítési verseny gyôzteseit szakmai utazáson látta vendégül Szentpéterváron. A szakmai program mellett a nagyon kellemes és barátságos környezetben lehetôség nyílt egymás jobb megismerésére, személyes megbeszélések lefolytatására, eszmecserékre. Természetesen nem maradhattak ki a szabadidôs programok, a kirándulások sem. Mindenkinek nagy élményt jelentett Szentpétervár, Oroszország legszebb és egyben a “legeurópaibb” városa. Észak Velencéjeként is emlegetik, mivel területének 10%-át víz borítja. A folyókon és csatornákon több száz meseszép híd ível át. A városban található a világ egyik legnagyobb belsô terével rendelkezô templom, az Izsák-székesegyház. Szentpétervár számtalan látnivalója közül kiemelkedô még az Ermitázs, amelynek egyik épülete a volt Téli Palota, és amely méretét és gyûjteményét tekintve is a világ egyik legnagyobb múzeuma; valamint a híres Auróracirkáló. A város több mint 200 éven át Oroszország politikai és kulturális központja volt. Szentpétervár környékén helyezkednek el a legszebb cári paloták, mint Pavlovszk, valamint a városalapító I. Péter cár rezidenciája, Petrodvorec (Peterhof).

Az egyes programok során, a szakmai konzultációkon, beszélgetéseken számos olyan újabb ötlet, üzleti lehetôség került szóba, melyek kidolgozásával és megvalósításával tovább bôvíthetôk és fejleszthetôk a kétoldalú kapcsolatok, illetve mindezek révén jelentôs lépéseket tehetünk a közös ügyfélkör “pénzügyi szolgáltatói csoportként” történô komplex kiszolgálása irányába. Bízunk abban, hogy az eszmecserék hozzájárultak a változó, megújuló üzletpolitikai elképzelések megismeréséhez, az álláspontok megértéséhez, elfogadásához. Örömteli volt számunkra, hogy partnereinkkel több közös elképzelést fogalmazhattunk meg, valamint az is, hogy a piacon zajló változások közepette is hosszabbtávú és bôvülô együttmûködésben gondolkodunk, gondolkodhatunk. A látottak és elhangzottak alapján pozitív élményekkel térhettünk haza. Reméljük, hogy a 2012. évi értékesítési versenyben is a tavalyihoz hasonló, vagy még jobb eredmények születnek, hogy jövôre is részt vegyünk egy ilyen sikeres szakmai utazáson. Márton Ferenc banki értékesítési igazgató

www.signal.hu • [email protected]

Gazdaság

Édes a pihenés AZ ELŐZŐ lapszámban már beszá-

moltunk a kirendeltségi dolgozók számára tartott szakmai programunkról, ami most is, mint minden évben rendkívül sikeresnek bizonyult. A Takarék előző számában a Takarék Akadémia – mint jutalom utunk szervezője – bemutatott néhány képet, és mi is választottunk egyet kedvcsinálásul az idei teljesítmény növelése érdekében. Híres a magyar bor! Ízlik a takar(ék)os leánynak!

Most pedig elérkezett a takarékszövetkezeti vezetők utazása, amelynek idén a Takarék Akadé-

mia szervezésében, a festői szépségű és a legmagasabb igényeket is kielégítő, Eger mellett található luxus szálloda ad majd otthont. Kívánunk minden kedves résztvevőnek kellemes és élményekben gazdag időtöltést! Mint ahogyan azt már az év elején is ígértük, szeretnénk, ha ez az év a KÖT életében az akciókról szólna. Ennek eredményeképpen a negyedik negyedévben is akciót hirdetünk méghozzá nem is akár milyet, hiszen ez az akciónk egy új termék bemutatásával lesz egybekötve. Reméljük ez a kombináció mindenki tetszését elnyeri majd. A részletekért 2012. október elején keresse munkatársainkat, illetve látogasson el a honlapunkra (www.kotksz.hu). Természetesen a meghirdetésről mi is tájékoztatni fogunk mindenkit! Az új biztosításunk a takarékszövetkezeteknél számlacsomagot vezető ügyfeleket célozza meg, több kategóriában. A termék könnyű értékesíthetősége és magas költségtérítése miatt várhatóan nagy népszerűségnek fog örvendeni. Ismét elmúlt egy negyedév, és ahogyan azt már megszokhatták,

ilyenkor megmutatjuk a díjbevételi versenyünk részeredményeit. Azoknak a takarékszövetkezeteknek, akik már most elérték a jutalmazáshoz szükséges pontszámot – a lenti tábla első 5 helyezettje – gratulálunk és bízunk benne, hogy a számuk gyarapodni fog. H.

TKSZ

Pont

1 Fókusz Takarék

480

2 Szigetvári Takarék

196

3 Rajkai Takarék

186

4 Pátria Takarék

154

5 Hungária Takarék

109

6 Rakamaz Takarék

99

7 Hajdú Takarék

86

8 Polgári Takarék

67

9 Borsod Takarék

62

10

Agria–Bélapátfalva Takarékszövetkezet

52

Azok a takarékok, akik táblánkban nem szerepelnek, ne csüggedjenek, hiszen még nincs vége az évnek, így lesz idejük behozni az elmaradásukat. Ezúton is köszönjük minden partnerünknek, hogy hosszú évek óta kitartóan és hűségesen az egyesületünk mellett vannak, és reméljük a következő szakmai programunkon sokukkal találkozhatunk. Végezetül szomorú szívvel búcsúztunk 2012. augusztus 3-án Tóthné Dr. Sinkó Erzsébettől, aki egyesületünknél 2001. és 2007. között Intéző Bizottsági tisztséget töltött be. Személyiségével, szakmai tudásával nagymértékben hozzájárult a KÖT fejlődéséhez, elért eredményeihez. Halála mély űrt hagyott közösségünkben. Erzsike! Soha nem felejtünk! Márkus Judit ügyvezető

18


TAK-INVEST hírei  Jubilál a TAK-INVEST Zrt.

Tíz év, tíz érv a további sikeres működéshez Szerző: A TAK INVEST Zrt. jogelődjeként induláskor még korlátolt felelősségű társasági formában Csicsáky működő céget 2002. június 24-én takarékszövetkezetek alapították 33,5 millió forint jegyAndrea zett tőkével. A társaság alapításkori vagyonát az elmúlt 10 évben csaknem tízszeresére növelte, a saját tőkéje jelenleg 315 millió forint. A TAK INVEST fő tevékenysége a takarékszövetkezetek által tulajdonolt EuroBank szoftverrendszer fejlesztésére, a szoftver új hitelintézeti felhasználóknál történő bevezetésére, illetve az EuroBank rendszert már használó hitelintézeteknek nyújtott ún. szoftver-támogatási, és üzemeltetés-támogatási szolgáltatásra terjed ki. Mindezt Csicsáky Andrea, a TAK-INVEST Zrt. vezérigazgatója mondta abból az alkalomból, hogy a cég a működésének 10. évfordulójához érkezett. A tíz éves jubileum alkalmából a szoftverhez kötődő hitelintézetek vezetőit kértük emlékeik, gondolataik megfogalmazására, amelyet az alábbiakban olvashatnak. Csicsáky Andrea, a alternatívát kíván nyújtani valamennyi, a jelenlegi ügyviteli TAK-INVEST Zrt. ve- rendszerét cserélni szándékozó takarékszövetkezet, illetve zérigazgatója takarékszövetkezeti kötődésű kereskedelmi bank számára. A stratégia megvalósításában, az EuroBank rendszer folyaAz EuroBankkal jelen- matos fejlesztésében a társaságnál alkalmazott 30 munkaleg 67 hitelintézet dol- vállalón túl a felhasználó hitelintézetek vezetői, szakemberei gozik. A zömében ta- is aktívan közreműködnek. karékszövetkezetekből Kívánom, hogy a TAK INVEST elmúlt 10 évben elért eredálló ügyfélkörön túl a ményeit a következő 10 évben sikerüljön túlszárnyalni, és szoftvert ma már ke- hogy ennek valamennyien részesei lehessünk. reskedelmi bankok és Személy szerint köszönöm a cég tulajdonosainak, ügyfehitelszövetkezetek is leinek és nem utolsósorban kollégáimnak azt a bizalmat és használják. Ez azt je- támogatást, amely lehetővé tette, hogy az említett sikerek lenti, Magyarországon mintegy 700 hitelintézeti kirendelt- elérésében közreműködhettem. ségen, bankfiókban közel 3500 munkatárs dolgozik a szoftverrel napi szinten. A társaság tulajdonosai által meghatározott stratégia világos kereteket ad a cég mindennapi működtetéséhez. A stratégia fő elemei „címszavakban”: a részvények értékállóságának biztosítása; a felhasználó hitelintézetek üzleti céljai megvalósításának – akár egyedi – támogatása; a szoftver funkcionalitás folyamatos bővítéssel; a jogszabályi előírásoknak megfelelő prudens működés, és biztonságos üzemeltetés garantálása; konkurens megoldásokhoz képest kedvező díjtételek; olyan szoftverfejlesztési politika, és technológiai megoldások alkalmazása, amelyek a felhasználó hitelintézetek számára az EuroBank rendszer hosszú távú alkalmazhatóságát biztosítják. Az EuroBank rendszer takarékszövetkezeti körben elért piacvezető szerepének megőrzésén túl, Béke Lászlóné – Polgári Takarékszövetkezet elnök-ügystratégiai cél a felhasználói kör folyamatos, de mértéktartó vezető igazgató, az Igazgatóság elnöke bővítése. A TAK INVEST az EuroBank rendszerrel versenyképes Folytatás a 20. oldalon


19

Folytatás a 19. oldalról Tíz év egy ember életében gyorsan elmúlik, különösen akkor, ha egészség, és sok-sok feladat, siker és kudarc együtt van – ez egy hajtóerő is. Így van ez egy vállalkozás életében is. Nem volt problémamentes az elmúlt tíz esztendőnk., viszont, mint alapító takarékszövetkezet, büszkék vagyunk arra, amit ez idő alatt elértünk. Honnan is indultunk? A Progadat Kft. a legtöbb takarékszövetkezetnek adott egy informatikai rendszert, amit a szolgáltatások bővítésével tovább fejlesztett ProBank néven. Próbálgattuk, de nem felelt meg informatikai biztonság szempontjából sem az igényünknek, sem a PSZÁF elvarásainak. Tudtuk, ez zsákutca, mivel a rendszer nem fejleszthető tovább. Időközben a Progadat Kft.-t eladták, gazda nélkül maradtunk, de nem adtuk fel. Mi sem, és a volt takarékszövetkezetes munkatársak is együtt gondolkoztunk a további lehetőségeken. Azt tudtuk, hogy mi együtt akarunk tovább dolgozni, és biztonságot szeretnénk mindkét fél számára biztosítani. Megalakítottuk az EuroSys Kft.-t, és elkezdtünk egy teljesen új alapokra épülő informatikai fejlesztést. A személyi feltételek rendelkezésre álltak. Jómagam személyes garanciát vállaltam a dolgozókért, mivel ismertem őket, hisz 15 évig az FB-ben, majd annak elnökeként dolgoztam velük együtt. Tudtam, hogy kitartóak, szakmailag kiválóak, emberségesek, amit ez a 10 év bizonyított is. A takarékszövetkezetek jelentős része velünk maradt, és a fejlesztéshez szükséges anyagi forrásokat biztosították. Alig pár hónap alatt elkészült az alapszoftver, a számlavezetés, és néhány takarék be is vezette. Ekkor változtattuk meg a nevünket: TAK INVEST Kft.-re, a programot pedig EuroBank-nak neveztük át. Elkezdődött a rendszer bővítése, tökéletesítése, és egyre többen álltunk át az alkalmazásra. Ez nem ment magától, oktatás, bemutatás, egymástól tanulás, bemutatók szervezése folyt, és az óta is így telnek napjaink. A takarékszövetkezetek megbízásából 6 fős munkabizottság segítette a fejlesztők munkáját, és közvetítette a takarékok felé a lehetőségeket. Minden külső támogatás nélkül mi, többnyire a kisebb takarékok hoztuk létre a saját informatikai társaságunkat. Itt miénk a döntés, a prioritást pedig együtt határozzuk meg, a fejlesztési igényünknek megfelelően. Egyre több takarék gondolkodik hozzánk hasonlóan, ma is sokan csatlakoznak hozzánk, hisz a rendszerünk már banki szolgáltatásra is alkalmas, és minden új felhasználót fogadunk, akár tagként is. Ez kis csapat, akik többségében kis takarékok, képesek voltak arra, hogy egy új szervezeti formát, Zrt.-t hozzanak létre, ezzel is kinyilvánították a szándékukat, hogy egy erős, mindenben megfelelő szervezet adja az informatikai hátterünket. Tagjaink kellő gondoskodással jelölték ki a tisztségviselőket, és választottuk meg vezetőinket. Valószínűleg a kitartó munkánk eredménye, hogy a legtöbb takarékszövetkezet a mi rendszerünk felhasználója, és felismerték a saját cég előnyeit: mi vagyunk a döntés előkészítői, és a döntés hozók is, mi árazunk, és a mi igényünk

20


szerint történik a fejlesztés, a gazdálkodás, és a vagyonfelosztás is. Természetesen nem csak a fejlesztéssel foglalkozunk, komoly gazdálkodási, és szabályozói munka is folyik nálunk, amelyet a vezérigazgató asszony kiváló képessége, és tudása szerint végez, demokratikusan bevonva a kollégákat is. Büszke vagyok arra, hogy ennek a kiváló csapatnak én is tagja lehetek!

Nagy Ágnes – Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, elnök–ügyvezető Már több, mint 10 éves az a kisbanki szoftver rendszer, amivel naponta kiszolgáljuk tisztelt ügyfeleinket, és rajtunk kívül több takarékszövetkezet és már kisbank is teszi ugyanezt. Gratulálunk a jubileumhoz a fejlesztő cég vezetőségének, és minden munkatársának. Takarékszövetkezetünk igazgatósága – Szatmári Károly elnök–ügyvezető igazgató vezetésével – az első volt, amelyik döntött 2002-ben az EuroBank kisbanki rendszer kifejlesztésében, és átállt 2003. március 31-én erre a rendszerre. Felvállaltuk a pilot, agitáló és bemutató szerepet, ezzel is segítve az akkori TAK INVEST Kft vezetőségének, és munkatársainak a népszerűsítését a program elterjesztésében. Ez a program akkor és most is a legmodernebbnek számított a banki szoftverek piacán. A felhasználói fejlesztési igények a mai vezetés számára nagyon fontos feladatnak számítanak, takarékszövetkezetünk véleményét nemcsak az elején a megalkotásnál kérték ki, hanem folyamatosan a mai napig igényt tartanak rá. Zrt.vé történő átalakulással, és a jelenlegi vezetéssel biztosított a jövő versenyképessége, a problémák kezelésének, és a fejlesztésnek a jogszabályi naprakészsége. Bízunk a további sikeres együttműködésben.

TAK-INVEST hírei

Dudás Katalin – Bácska Takarékszövetkezet, ügyvezető igazgató, az Igazgatóság tagja Az elsők között, második felhasználóként, 2003-ban vezettük be a Bácska Takarékszövetkezetben az EuroBank rendszert, így nagy izgalmak, várokozások közepette készültünk a váltásra. Alaposan, és körültekintően készítettük elő az átállást, és nagy örömmel kezdtük használni az új rendszert. Azóta sokat változott a világ, sokat fejlődött az EuroBank rendszer is. Elfeledtük az átállás okozta nehézségeket, problémákat, és ma már az ügyfeleink és kollégáink legnagyobb megelégedésére változatlanul folytattuk, és folytatjuk gyümölcsöző együttműködésünket a TAK INVEST-tel. Az EuroBank informatikai rendszer, a kifejlesztett sok-sok modul elemével már 9 éve olyan stabil hátteret biztosít nekünk, amellyel jelenleg takarékunk 15.000 ügyfelet szolgál ki nap nap után, a 17 kirendeltségen 65 munkatársammal. Igazgatósági tagságomon túlmenően személyesen is jó kapcsolatban vagyunk a TAK INVEST munkatársaival, így a megbeszéléseken, konzultációkon a szakmai ügyek mellett mindig sort kerítünk egy kis baráti beszélgetésre is, illetve a többi EuroBank felhasználó hitelintézettel is egy jól működő közösséget tudtunk kialakítani.

Takarékszövetkezetünk 2004-ben – amikor az addigi szoftverszállító cég nem tudott a törvényi előírásoknak megfelelni – a különböző ajánlatok közül a TAK INVEST mellett döntött. Döntésünket nagyban befolyásolta az a tény, hogy a társaságnak takarékszövetkezetek a tulajdonosai, akik saját maguk szervezték, és irányították a céget. Ez óriási eredmény volt az ágazatban, hiszen a takarékszövetkezetek alakították ki az üzletpolitikát, a stratégiát, mindenféle központi közbeavatkozás nélkül, méghozzá sikeresen. A Cserhát-vidéke Takarékszövetkezetnél az átállás jól, és gyorsan megvalósult. Nem azt mondom, hogy esetenként nincsenek problémák, de a TAK INVEST dolgozói a tőlük telhetőt igyekeznek megtenni a hibák elhárítására. Sokszor ember feletti munkát végeznek, kevés létszámmal. Előnyére vált a cégnek, hogy az elmúlt időszakban a társasági forma Kft.-ről Zrt.-re változott. A menedzsment igyekszik maximálisat produkálni a takarékszövetkezetek érdekében. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság is – szorosan együttműködve a menedzsmenttel, egymás munkáját segítve – végzi a rábízott feladatát. Az árazási politika nem formális, megvitatásra kerülnek a kialakítandó árak, és csak akkor kerül sor változtatásra, ha szükségét látjuk. Nem az a cél, hogy a TAK INVEST-nél minél nagyobb eredmény keletkezzen, a takarékszövetkezetek hátrányára, viszont annyi eredményt sikerül elérni, hogy elégedettek lehetünk vele. A gazdálkodásra a költségtakarékosság a jellemző. A jövőre vonatkozóan meghatározó, hogy a TAK INVEST Zrt. banküzemi szoftverét használó takarékszövetkezetek száma (67) nagyon jelentős, sőt már a kereskedelmi bankok is igénybe veszik a szolgáltatásokat és elégedettek azokkal. Nagyon sokat számít az is, hogy a TAK INVEST menedzsmentje, a dolgozók és a takarékszövetkezetek együtt egy nagy családot alkotunk, segítve így is egymás munkáját.

Soós Sándor – PILLÉR Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető igazgató, az EuroBank Klub elnöke

Holes Imre – Cserhát-vidéke Körzeti Takarékszövetkezet elnök–ügyvezető igazgató, a Felügyelő Bizottság elnöke

Tíz év! Szinte hihetetlen, hogy eltelt, mint ahogy az is, hogy mennyi esemény történt ez időszak alatt az informatika területén. Mind a szervezet, mind a program mennyit fejlődött, változott a takarékszövetkezeti ügyviteli rendszert Folytatás a 22. oldalon


21

Folytatás a 21. oldalról támogató informatikánk. Már az első pillanattól nagyon komoly szakmai munka folyt, melyben a munkatársak mellett takarékszövetkezeti vezetők kiemelt szerepet vállaltak. Volt, amikor szervezésben, volt, amikor tényleges munkát

Tíz év! …és mi ott vagyunk az élen. Egyre több felhasználónak, egyre magasabb színvonal megteremtése, állandó kihívásoknak való megfelelés jellemzi a múltunkat és a jövőnket is. Minden tulajdonos és felhasználó egyaránt büszke lehet erre a „szövetségre”. végzett el a közösség érdekében, hogy a céljaink megvalósuljanak. Egy idő után világosan láttuk, hogy megfelelő szakemberek is szükségesek ahhoz, hogy a saját tulajdonú cégünk olyan szolgáltatásban részesítse a takarékszövetkezeteket, melyre igény van; olyan program jöjjön létre, mely igazi kisbanki szoftverként biztonsággal támogatja ügyvitelünket. Megalakítottuk az EuroBank Klubot, melyen keresztül folyamatos kommunikációt folytattunk a felhasználókkal, legyen az ügyvezető, szakreferens, vagy rendszergazda. Az idők folyamán több bizottságban takarékszövetkezeti munkatársak végeztek szakmai munkát a fejlesztések érdekében, azaz szervezhettük saját ügyviteli rendszerünket. Létrejött a közös realitása a takarékszövetkezeti csapatnak, kialakult és folyamatosan fejlődött a TERMÉK, mely a szinergiánkon alapult. Tíz év! …és mi ott vagyunk az élen. Egyre több felhasználónak, egyre magasabb színvonal megteremtése, állandó kihívásoknak való megfelelés jellemzi a múltunkat és a jövőnket is. Minden tulajdonos és felhasználó egyaránt büszke lehet erre a „szövetségre”.

Egy évtized egy ember életében sem rövid idő, két cég kapcsolatában viszont egy olyan erős alapokon nyugvó jó munkakapcsolatot feltételez, amelynek pillérei elsősorban a kölcsönös tiszteleten, a folytonosságon, a szakmai igényességen nyugszanak. Az ügyfeleink megkívánják, hogy minden pillanatban a legmagasabb minőségű és biztonságú, valamint a legújabb technológiájú termékek, és szolgáltatások álljanak a rendelkezésükre. Ez folyamatos kihívásokat jelent, a fokozott tempót magasan képzett szakembergárdával, és kiváló informatikai támogatással lehet csak tartani. Az egy évtizeddel ezelőtt született kapcsolat bizonyította, hogy a takarékszövetkezet összetett szakmai folyamatainak, újabb komplex termékeinek megjelenése csak egy olyan támogató kapcsolatban alkalmazkodhat a piac elvárásaihoz rugalmasan, amelyre a megújulni vágyás, a nyitottság, a felhasználói orientáltság jellemző. Számos érv szól a tíz év mellett, az egyik legfontosabbnak azt tartom, hogy a TAK INVEST a mi – takarékszövetkezeti – tulajdonunkban van, nem profit orientált cég, közösek a céljaink, a másik az, hogy az EuroBank rendszer párhuzamosan lépést tart a takarékszövetkezetünk növekedési stratégiájával, mindig készen állt a többletigény kiszolgálásához. A tíz év rugalmas kapcsolata befolyásolta és elősegítette sikereinket, támogatja a mindennapok eredményes üzletmenetét. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően dinamikusan bővülhet az üzletkörünk. Tíz év sikerei közösek, és azt bizonyítják, hogy ha a cél közös, ha a szellemiség azonos, a mai versenyhelyzetben előnyösen lehet kihasználni az erőforrásainkat. Földesi Erika – Zirci Takarékszövetkezet, ügyvezető igazgató

A Zirci Takarék a BOSS felhasználók közül elsőként tért át úgy az EuroBank rendszerre, hogy azt a Takinfo Kft. üzemelteti. Ez a felek között szoros együttműködést és gyakori kommunikációt igényelt, és igényel a mai napig. Ezért mondhatom az elmúlt két év tapasztalatai alapján, hogy a TAK INVEST a takarékok igényeihez igazodva fejleszt és próbál megfelelni az egyre nagyobb kihívásoknak. Születésnap, évforduló lévén gratulálok a TAK INVEST csapatának, ideértve mindenkit, aki az évek alatt részt vett a munkában – legyen az vezető, dolgozó, felhasználó – hogy idáig eljutott Tiszavasvári Takarékszövetkezet – Leövey Péter elnök- az általuk létrehozott informatikai rendszer. Kívánom, hogy a takarékok munkatársaival szorosan együttműködve toügyvezető igazgató

22


TAK-INVEST hírei

vábbra is lelkesedéssel folytassák a munkát, hogy a követ- Nagy örömmel tölt el ezért, hogy a GRÁNIT Bank részese kező kerek évfordulón a mostaninál is többen használják és reményeim szerint elősegítője is volt és lesz a továbbiakaz EuroBank programot! ban is ennek a sikertörténetnek. A GRÁNIT Bank alapításának, átalakulásának idején nem Sebestyén István – volt könnyű dolgunk, amikor a számlavezető rendszerünk Fókusz Takarékszö- cseréje során, 2010 elején, a különböző szóba jöhető szállívetkezet, ügyvezető tók ajánlatait mérlegeltük. Számos külföldi és több magyar igazgató szoftverház ajánlatát elemeztük, olyan megoldást keresve, mely megfelelően kielégíti egy olyan bank igényeit, melyA Fókusz Takarék két nek stratégiája dinamikus fejlődést, széles és egyedi termék karakteres stratégiai és szolgáltatáspaletta nyújtását irányozta elő. irányt tart folyama- A nemzetközi megoldások általában csak hosszú és költtosan napirenden: a séges testre szabást követően váltak volna alkalmassá arra, dolgozók gyakorlat- hogy a fent említett igényeknek és a magyarországi szabályoorientált képzését, és zói követelményeknek a legkorszerűbb, előre maradéktalanul megmutató, magas szintű feleljen. A magyar fejinfrastruktúra biztosí- lesztőházak termékei tását. Üzleti filozófiánk között – a piac méreszerint ez a záloga a téből adódóan – kevés célként megfogalma- az átfogó, univerzális zott, prémium kategó- bankoknál alkalmazriás ügyfélkezelésnek. ható megoldás, inkább Szlogenünk: „Nálunk egy-egy részterületre elégedett ügyfelet, kínálnak terméket. elégedett ügyintéző Az EuroBank mindszolgál ki”. két mezőny előnyeit Szinte magától értetődik, hogy napi munkaeszközünk, az nyújtotta funkcionaliinformatikai rendszer is időről időre felülvizsgálatra kerül, tásának körével és kedhogy megfelel-e ezeknek a kívánalmaknak. Jelenlegi rend- vező árképzésével. Így szerünk eddig nagy segítséget jelentett munkatársaimnak, az elemzéseket köveám egyre többször korlátja volt a fejlődésnek. 2012-re elju- tően, mérlegelve a koctottunk oda, hogy kollegáink igénye, visszajelzése okán új kázatokat is, végül a számlavezető rendszer után néztünk. TAK INVEST számára Megismertük, és mérlegeltük a lehetőségeket. Szempont- szavaztunk bizalmat. jaink között, sok egyéb mellett kiemelten szerepelt a CRM Ez a döntést visszatealap, az egyszerű kezelhetőség, az átláthatóság, az ügyinté- kintve is a lehető legjobb választás volt, amelyet az elmúlt zőbarát kialakítás, az értékesítés 21. századi támogatása, és két év együttműködésében szerzett tapasztaltok is megmindenek előtt, a banküzem mindenkori biztonsága. Ter- erősítenek. mészetesen minden ajánlatnak meg volt az erős, és gyenge A TAK INVEST felkészült magyarországi szakembergárdápontja, de mindezeket összevetve és súlyozva, takarékunk jával hatékony volt együtt dolgozni. A munka során nemvezetése a TAK INVEST EuroBank rendszere mellett döntött. zetközi színvonalú fejlesztőkkel találkoztunk, akik az üzleti Szükség és igény szerint fejleszthető, s nem utolsó sorban a igényeket könnyen és gyorsan megértették. A GRÁNIT Bank takarékoké, azaz a mienk. számára továbbá kiemelt fontosságú, hogy a TAK INVEST „Helyben döntünk, gyorsan döntünk!” – Fókusz Takarék vezetőivel közvetlen kapcsolat alakítható ki, amely gyors reagálást tesz lehetővé minden helyzetben. Hegedűs Éva – Gránit Bank Zrt., alelnök–vezérigazgató A TAK INVEST lelkes és profi csapatának munkájára építve bankunk sikerrel valósította meg legfontosabb stratégia A GRÁNIT Bank ezúton is gratulál a TAK INVEST 10 éves ered- céljait. Bár mindig van bőven előttünk álló feladat, közösen ményes működéséhez! megoldandó probléma, bízom benne, hogy ezeket a kihí A TAK INVEST példája bizonyítja, hogy ismerve és követve a vásokat a jövőben még hatékonyabban küzdjük majd le. világ élvonalát, egy magyarországi cég képes magas színvo- Köszönöm ezúton is a TAK INVEST magas színvonalú nalú szolgáltatás nyújtani a gyorsan változó szoftverfejlesztés szolgáltatását és kooperatív hozzáállását, és az elmúlt területén, valamint egy évtized alatt sikerült olyan fejlődést évek sikereihez hasonló eredményes működést kívánok elérni, amely a nemzetközi versenytársakhoz emeli a céget. a jövőben! 


23

 TAKINFO

Szakmai nap – a hitelintézeti szektor üzleti aktivitásának támogatása

Új lehetőségek, új szolgáltatások Szerző: Az elmúlt évben megtartott sikeres szakmai rendezvényeit idén is folytatta a TAKINFO Kft Forgácsné és 2012. június 5-én megtartotta szakmai napját. Az előkészítést kísérő, élénk várakozás Takács mellett, az előzetes regisztrációt követően, 52 hitelintézet közel 80 munkatársa hallgatta Szilvia meg az előadásokat a Rubin Hotel rendezvényközpontban Budapesten. BEVEZETŐKÉNT Pál Barnabás, a TAKINFO Kft. ügyvezetője

összefoglalta a legutóbbi – tavaly őszi – szakmai napunk óta eltelt időszak eredményeit, az előzőekben még csak lehetőségként ismertetett megoldások első megvalósult projektjeit. Kiemelte, hogy a hitelintézeti ágazat számára nyújtott minőségi szolgáltatások és azok árszintje szorosan összefügg az egyes szolgáltatásokat igénybe vevő csoportokban levő takarékszövetkezetek számával. A hatékonyság növekedésre hozott példával szemléltette is ezt a jelenséget: a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfélkör bővülés miatt a TAKINFO szolgáltatási árak a 2011 évihez képest, 2012 évben – átlagosan 15% csökkenést mutattak. Kiemelte, hogy a TAKINFO szervezetében rejlő

24


tudás, potenciál és rendszereinek moduláris – bővíthető – felépítése lehetővé teszi további hitelintézetek bevonását, ezáltal eredményezve a hitelintézeti ráfordítások további optimalizálhatóságát. Ezt követően Forgácsné Takács Szilvia az Értékesítési és marketing osztály vezetője megköszönte a közel 80 fő hitelintézeti munkatársának részvételét. A szakmai nap előadásinak tematikájáról elmondta, hogy olyan előadásokat és előadókat igyekeztek összeválogatni, akik új megoldásokat ismertetnek, amik a hitelintézeti szektor üzleti aktivitását, fejlődését tovább segíthetik, valamint az ágazat aktuális kihívásaira a jövőben közép és hosszútávon is sikeres választ adhatnak.

TAKINFO hírei

Praktikusan: a hitelintézetekre a korábbi időszakokhoz képest többlet feladatokat és informatikai fejlesztéseket terhelő jogszabályi és technológiai változások miatt a TAKINFO Kft idei évre meghatározott elsődleges feladatai közt említette a költséghatékony működés segítését, az üzem és adatbiztonsági szint emelésének támogatását a hitelintézeti szektorban. Első előadóként a ProCons Kft ügyvezetője – Fekete Attila – a PSZÁF ellenőrzések tapasztalatait foglalta össze, Katasztrófahelyzetek elvárt kezelése című előadásában. Elsődleges üzenetként kiemelte a megfelelő, tudatos irányítás szükségszerűségét. A „Tervezés – Beüzemelés – Üzemeltetés – Kontroll” három plusz egy pilléren nyugvó rendszerén keresztül bemutatta, eddigi audit tapasztalataik szerint, az általánosan ismert tényezők mellett, milyen megfelelések és válaszok szükségesek a zavartalan működéshez. Ennek első lépcsőfoka az IT terület hitelintézet szintű, dokumentált kockázatelemzése. A kockázatelemzésben a folyamatok teljes körű monitorozása során napvilágra került kockázatok eloszlásának figyelembevételével készítendőek a kockázatkezelési tervek, azok elfogadása alapvető fontosságú a sikeres audit szempontjából. „A megfelelésben döntő szerepet kap a személyi oldalon történő szemléletváltás: az eddigi munkakör központúságot fel kell váltania a feladatkör központúságnak. A munkaköri leírásoknak természetesen a jövőben is maradniuk kell, de az optimalizálási igény támasztotta ún. elemi szerepkörök létrejöttének is teret kell adni a személyzeti politikában.” A szabályozó által megkövetelt összeférhetetlenségek kizárása mellett kell létrehozni azt a szabályozási keretet, amiben egy-egy munkatárs a folyamatok különböző részéhez akár több ponton, koordináltan csatlakozik. A szervezeti szintű szemléletváltás igénye amennyiben megfogalmazódott, nem lehet elmenni az üzleti hatáselemzés fontossága mellett sem. „Az üzleti folyamatok feltérképezése során feltárt kritikus folyamatok meghatározásával, az azokhoz rendelt, még elfogadható kiesési »időablakok« beállításával optimalizálható az IT rendszerek felépítése, határozható meg az igényelt tartalékolás – BDC – megoldás szintje.” A rendelkezésre állási igényekre optimalizált szolgáltatási szerződések lehetővé teszik az erőforrás-optimalizálást, mind hardver, mind humán oldalon. Az ilyen típusú katasztrófa menedzsment hozzárendelésével beállított, IT rendszerben jól elhatárolható a felelősség kérdése, amit egy-egy sikeres audit mellett a hibamentes működés és az elégedett ügyfelek támasztanak leginkább alá. Ezt követően Pechár György, a TAKINFO Kft. Üzemeltetési főosztályvezetője a TAKINFO Kft. központi infrastruktúrájának „BDC megoldását” mutatta be, ismerve az IG2 bevezetése által is támasztott elvárásokra – megfelelésekre fókuszálva. 2011. évben kialakított új virtuális infrastruktúra eddig több auditon bizonyította kiválóságát, ennek folytatását okkal várják el ügyfeleink az IG2 világában is. Ennek az elvárásnak az idei évben lefolytatott kettő, az IG2 feltételeinek megfelelését vizsgáló audit tanulsága szerint rendszerünk

és folyamataink meg is felelnek ezeknek az elvárásoknak. A korábbi időszakhoz képest változást jelent, hogy a központi rendszer megfelelése mellett a hitelintézeti elektronikus csatornák (Internet banking rendszerek) tartalékolása is elvárás lesz a jövőben.

Virtualizáció, a bűvös szó Leegyszerűsítve a virtualizációt: egy nagy gépen futtatnak sok kicsik, ezek azonban kiválóan méretezet, nagy teljesítményű, minőségi hardverek magas hibatűréssel és biztonságos adattárolással. Vagyis egy szerverteremben virtuális szerverek sokasága működik professzionális körülmények között, ami a hagyományos megoldásokhoz képest megosztott energiafogyasztást eredményez, ezáltal csökkentett költségeket jelent a szolgáltató és a bérlő számára egyaránt.

A megfelelésben döntő szerepet kap a személyi oldalon történő szemléletváltás: az eddigi munkakör központúságot fel kell váltania a feladatkör központúságnak. A munkaköri leírásoknak természetesen a jövőben is maradniuk kell, de az optimalizálási igény támasztotta ún. elemi szerepkörök létrejöttének is teret kell adni a személyzeti politikában. Az új technológiák – Desktop Virtualizáció szolgáltatás – bevezetésében történő előrelépés mérföldkövéről adott számot a következő előadásban a TAKINFO részéről Pechár György, aki a szolgáltatás bevezetéséről, ütemezéséről tájékoztatta a megjelenteket. Ezt követően Katona Zsolt, a Jász Takarékszövetkezet mérnök, informatikusa a szolgáltatás beindításának esettanulmányát ismertette. „Pilotként indultunk, elsők lettünk” ez lehetett volna a beszámoló jelmondata, ami a jelenlevőknek bemutatta a TAKINFO új megoldásának első, hitelintézet szintű megvalósítását. Az idén januárban indított, február végén átadott projekt volt az első, TAKINFO által létrehozott központi üzemeltetésű desktop virtualizációs rendszer. A bevezetés kihívásaiba, a helyi sajátosságok figyelembevételével, hitelintézet specifikus komponensek kialakításának lépéseibe kaptunk bepillantást. A beszámolóban elsősorban a sikeres implementáció volt a központban, de megismerhettük a bevezetés olyan elemeinek is a körülményeit, ahol bizony szükség volt az együtt gondolkozásra, az évtizedes helyi rendszer központi, egységes és jól működő formába terelésének érdekében. A TAKINFO által elindított virtualizációs platformnak – jövőbeni lehetőségeiről és az ebben a témában rejlő optimaliFolytatás a 26. oldalon


25

TAKINFO hírei

Folytatás a 25. oldalról zálási potenciálról szólt Lepenye Tamás, a Microsoft Magyarország rendszermérnökének előadása. Kézenfekvő lehetőségként, a költségcsökkentés alternatívájaként állította szembe a hagyományos, fizikai szerver és desktop környezeteket a virtualizált, logikai szerverekkel és desktopokkal (utóbbi energiafelhasználása nagyságrendileg 1/8 része az előbbinek). A Microsoft által támogatott megoldások közül, a jellegében a TAKINFO Virtualizációs megoldásának leginkább megfelelő, „közösségi számítási felhő” – IAAS – középtávú jövőjéről adott ismertetőt. Kiemelte: a homogén rendszerkörnyezet adta erőforrás optimalizálásban rejlő lehetőségek, a jövőben elérhetővé váló dinamikus kapacitás elosztástól kezdődően az igénybevett szolgáltatások automatikus számlázásáig számos előnnyel fog megjelenni, melynek lényegében a legnagyobb haszonélvezői, maguk az ügyfelek lesznek. A hitelintézetekkel történt folyamatos kapcsolattartás alapján megállapítható, hogy egyre több helyen elindult a nyomtatók megújítása, a nyomtatók konszolidációja. Hogy milyen irányba is induljanak a hitelintézetek, ehhez adott javaslatot Dobos Csaba az EPSON Europe BV képviseletében. Az előadáson a legújabb, üzleti tintasugaras nyomtatók és új technológiájú lézer berendezések mellett szó esett a tűs (közismertebb nevén mátrix) nyomtatókról, az etikett, illetve hőpapiros nyomtatási technológiáktól egészen a professzionális fényképészeti, fine-art megoldásokig mindenről, amiért az EPSON a világelsők között tudhatja magát. A hitelintézeti szektor által igényelt nyomtatási feladatokra alacsony oldalankénti költséggel kínálnak megoldást az Epson nyomtatói. Az EPSON, aki dollár milliárdokat költ évente fejlesztésre, jó ár-érték arányú, tartós és megbízható termékeket gyárt és forgalmaz szerte a világban. A jelen feladatainak megoldásához visszakanyarodva, a Saperion AG dokumentum és tartalomkezelő alkalmazásáról valamint az E-számla bevezetésről annak kezeléséről Tar Péter beszélt, a PrintSoft – Hungary Kft. képviseletében. A bemutató naprakész voltát a hatósági megkeresések témája adta. A napi aktuálissal bíró előadásban ismertette a szakterületén piacvezető, németországi székhelyű anyavállalat tevékenységét, főbb globális és hazai, elsősorban pénzügyi területen megvalósított referenciáit. A bemutatott megoldás kezeli a nyilvántartási és hitelesítési – időbélyeg és digitális aláírás alkalmazásával – feladatokat, az automatizált folyamatvezérlésnek köszönhetően, átlátható, optimalizált üzleti megoldásokat eredményezve.

26


Az optimalizált megoldások területén saját, a TAKINFO Kft által létrehozott és a hitelintézeti szektor számára kínált termékek és szolgáltatások ismertetőivel zártuk az előadások és az előadók sorát. Elsőként a rendezvény háziasszonya, Forgácsné Takács Szilvia ismertette meg a résztvevőkel az Egyedi adathordozók által kínált új lehetőséget, azaz a TAKINFO kft. Erdőmentő szolgáltatást. Ennek lényege, hogy segítségével elkerülhetővé válik a nagy papír és nyomtatás igényű – nem ritka a 30-40 oldal terjedelem – ügyfélanyagok, időigényes helyi nyomtatása: ezek a tájékoztatók kerülnek a hitelintézet egyedi arculata szerint kialakított CD lemezre. Az új megoldás használható a normál esetben nyomtatásra kerülő, az ügyfélnek kötelezően átadandó, általában nagy terjedelmű szöveges állományok – szerződések, általános feltételek, stb. – de multimédiás felhasználásra is van lehetőség. Második előadónk, Turi Antal, az Értékesítési és marketing osztály tanácsadó munkatársa, a régi-új terület elmúlt fél évének eredményeinek tükrében adott bepillantást a TAKINFO Kft. által kínált előnyökről. A hardver és szoftver kereskedelem életre hívása a TAKINFO Kft. életében stratégiai célként szereplő, újradefiniált terület. Célkitűzésünk volt egy olyan rendszer felépítése, ami a hitelintézeti szektor résztvevői számára biztos bázist jelent akár a mindennapi IT eszközök, akár a stratégiai hardver vagy szoftver beszerzések területén. Szolgáltatásunk alapja, hogy a TAKINFO szakmaiságával támogatott, az általunk képviselt Takarékszövetkezeti terület piaci súlya, megfelelő prioritással szerepeljen a beszerzések és azok árajánlatai során. Az ágazat beszerzéseit támogatandó, a teljes IT horizontot átfogó beszerzési politikát alakítottunk ki, az egyes területek specializált, originális beszállítóit versenyeztetve. Letisztult, disztribúciós és gyártói szintű együttműködéseket tartunk fenn, éves keretszerződésekkel garantálva az aktuálisan elérhető legjobb árszinteket. Gyakorlatunk fókuszában a hitelintézetre szabott, speciális gyártói – a piacon elérhető legjobb ár – kialakítása szerepel. Tanácsadói tevékenységünk során az elvárható maximális szinten igyekszünk figyelembe venni az ágazati trendeket és ügyfél igényeket, ennek megfelelően adva megoldási javaslatot ügyfeleinknek. Idei első szakmai napunk végeztével, arra bíztatjuk a hitelintézetektől érkező kollégákat, tegyék próbára szolgáltatásainkat, kérjenek tőlünk személyre szabott megoldási javaslatot vagy ajánlatot. Régi és új partnereinket visszavárjuk soron következő, Őszi szakmai napunkon! 

Integráció

A Takarékszövetkezeti Integráció 2011 évi teljesítménye az auditált adatok tükrében A 2011-ES üzleti év sokkal inkább szólt a külső kockázatokról

és eseményekről, mintsem az Integráció belső folyamatairól. Természetesen sok munka volt mindabban, hogy ez a megállapítás megállja a helyét mind az egyes tagintézmények, mind pedig a központi funkciókat ellátó integrációs vezető szervezetek részéről. Minden egyes évnek van egy központi vonulata, egy problémaköre, amely az Integráció belső életét koncentráltan jellemzi. Csak egy-két példa: új tőkeszabályozás megjelenése, minimum tőkekövetelmény megemelése; faktoring

Eszköz oldal

problémakör; befektetői csoportok megjelenése, majd ezt követően nagyobb számú kilépések az Integrációból. Ha valahol meg kéne fogalmazni a 2011-es esztendő központi kérdéskörét, akkor talán leginkább az eszközminőség romlásának kezelését lehetne a célkeresztbe helyezni. De azért történtek még meghatározó események is az év folyamán, amelyeknek az Integrációra nézve egyaránt voltak pozitív és negatív hatásai is. Az év végi végleges számok – ha még többnyire csak részben is, de – már ezeknek az eseményeknek a hatásait is tükrözik. Eszközök (milliárd Ft), főbb sorok

2009. 12. 2010. 12. 2011. 12.

Eszközök összesen 1 396,2 1 414,7 1448,0 Az Integráció összesített mérlegfőösszege az előző év végi szintet 2,4%-kal meghaladva 1.448,0 milliárd Ft-ra nőtt. A Értékpapírok 368,8 410,7 424,1 főbb mérlegsorok közül az értékpapírok volumene 410,7 Jegybanki és bankközi betétek 293,3 301,6 289,6 milliárd Ft-ról 3,3%-kal 424,1 milliárd Ft-ra emelkedett, a Hitelek (nettó) 608,3 577,0 593,0 jegybanki és bankközi betétek állománya 301,6 milliárd Ft-ról 4,0%-kal 289,6 milliárd Ft-ra szűkült. A hitelállomány Vagyoni érdekeltségek 8,5 8,4 8,8 nettó értéke 577,0 milliárd Ft-ról 2,8%-kal 593,0 milliárd FtAktív kamatelh. és egyéb elsz. 29,9 25,8 29,7 ra, bruttó értéke 629,5 milliárd Ft-ról 3,9%-kal 654,6 milliárd Saját eszközök 48,5 48,3 52,1 Ft-ra nőtt. A vagyoni érdekeltségek összértéke 8,4 milliárd Ft-ról 4,8%-kal 8,8 milliárd Ft-ra, az aktív kamatelhatárolások, egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értéke 25,8 értéke 48,3 milliárd Ft-ról 7,7%-kal 52,1 milliárd Ft-ra növemilliárd Ft-ról 15,1%-kal 29,7 milliárd Ft-ra, a saját eszközök kedett egy év leforgása alatt.

Hitelek alakulása szektorálisan és a betétekhez viszonyítva Az előzetes adatokhoz képest a hitelezéshez kapcsolódó főbb mutatók közül csupán a bruttó hitel-betét mutató módosult 0,1 értékben, illetve a hitelállomány fő összetevői is csak igen kismértékben változtak, így ugyanazok a megállapítások tehetőek, mint az előzetes adatok esetében. A kedvezőtlen bel- és külgazdasági folyamatok ellenére biztató képet mutat a hitelezési aktivitás újbóli fellendülése, amelyben már benne foglaltatik a végtörlesztés során nyújtott kiváltó forint hitelek egy része is. A hitelállományon belül a lakossági hitelek bruttó értéke 2,1%-kal 279,3 milliárd Ft-ra, az egyéni Hitel-betét mutatók

vállalkozók részére nyújtott hitelek bruttó értéke 8,0%-kal 68,9 milliárd Ft-ra, a nem pénzügyi vállalatoknak (a járulékos vállalkozásokkal együtt) nyújtott hitelek bruttó értéke 4,4%kal 282,7 milliárd Ft-ra nőtt. A helyi önkormányzatok részére nyújtott hitelek bruttó értéke 5,3%-kal 14,8 milliárd Ft-ra bővült az elmúlt egy évben. A hitel-betét arány, valamint a folyószámla és látraszóló betétek aránya az összes betéthez viszonyítva is nőtt. Forrásoldalon a lakossági betétek aránya kismértékben tovább csökkent, a hitelállományon belül a vállalati hitelek súlya tovább erősödött.

2009. 12. 2010. 12. 2011. 12.

Hitelek (br.) aránya a betétekhez

56,9

53,3

54,1

Hitelek (br.) a betétekhez és felvett hitelekhez

52,7

49,3

50,3

Folyószámla és látra betétek az összes betéthez

19,3

20,5

21,5

Lakossági betétek és összes betét aránya

82,5

82,4

81,9

Lakossági hitelek és összes hitel (br.) aránya

45,1

43,5

42,7

Egyéni vállalkozói hitelek az összes hitelhez (br.)

10,6

10,1

10,5

Nem pénzügyi vállalkozások hiteleinek (jár.váll.együtt) és az összes hitel (bruttó) aránya

41,6

43,0

43,2


27

Integráció

Portfólióminőség A hitelállományon belül a problémás (átlag alatti, kétes, rossz) követelések bruttó értéke 21,0%-kal 106,7 milliárd Ft-ra ugrott. Ez nagyobb mértékű relatív emelkedést takart, mint az egy évvel korábbi 14,5%-os változás. Az ezek után megképzett értékvesztés 18,4%-kal 56,9 milliárd Ft-ra nőtt. A problémás állomány fedezeti aránya évről-évre csökken, legutóbb 53,3%-ra módosult, miközben az összes hitelhez mért arányuk jelentősnek mondható 16,4%-kal nőtt, amellyel volumenük 16,3 milliárd Ft fölé került. A 90 napon túl lejárt követelések aránya ennél is ros�-

szabb helyzetet tükröz vissza: 13,8%-ról 18,0%-ra emelkedett az értékük, miközben volumenük 86,7 milliárd Ft-ról 35,8%kal 117,7 milliárd Ft-ra ugrott. A megképzett értékvesztés itt 31,2%-kal 53,2 milliárd Ft-ra nőtt, míg a fedezeti arány 3,4%-kal 45,2%-ra csökkent. A devizahitelek 71,0 milliárd Ft-os nettó értéke 10%-os csökkenést mutat, ami azt is jelenti egyúttal – az összes hitel növekményével együttesen, – hogy az arányuk a teljes portfólión belül csökkent. A devizahitelekre megképzett értékvesztés összege 4,0 milliárd Ft-ról 7,3 milliárd Ft-ra nőtt.

KKV szektor Az előzetes adatokhoz viszonyítva nagyon kismértékű változás történt csupán, így itt is ugyanazok a megállapítások tehetőek, mint akkor: a gazdaságpolitika részéről mind európai, mind hazai viszonylatban nagy figyelem irányul a KKV szektor finanszírozása felé. Az elmúlt három év adatait vizsgálva megállapítható, hogy az Integráció a KKV szektor finanszírozásában egyre aktívabban vesz részt. A növekedés dinamikája legutóbb 5,1% volt ebben a szektorban,

ami jóval meghaladta az egész hitelállomány növekedési rátáját. A bruttó állományi adatok az előző három üzleti év végén rendre 289,6 – 310,2 – 325,9 milliárd Ft-ot értek el. A KKV szektor hitelportfólió minőségén azonban erőteljesebben jelennek meg a gazdasági környezet negatív hatásai. Az átlag alatti, kétes és rossz minősítésű portfólióelemek aránya itt ugyanis 19,41%, szemben az egész hitelportfólióra vonatkozó 16,33%-os hasonló aránnyal.

Forrás oldal A mérleg forrás oldalán a fő sorok közül a betétek állománya Források (milliárd Ft), főbb sorok 2009. 12. 2010. 12. 2011. 12. 2,3%-kal 1.208,6 milliárd Ft-ra nőtt. Ezen belül a lakossági beForrások összesen 1 396,2 1 414,7 1 448,0 tétek állománya 1,6%-kal 989,3 milliárd Ft-ra nőtt, az egyéBetétek 1 153,5 1 182,0 1 208,6 ni vállalkozók betéteinek értéke 1,7%-kal 39,1 milliárd Ft-ra csökkent. A vállalati betétek állománya 6%-kal 131,6 milliárd Felvett hitelek 92,8 95,1 92,5 Ft-ra, az önkormányzati betétek értéke 15,5%-kal 16,0 milPasszív kamatelhatárolások 26,9 22,2 23,1 liárd Ft-ra bővült. A betétekből a folyószámla és látraszóló és egyéb passzív elszámolások betétek állománya 7%-kal 259,3 milliárd Ft-ra duzzadt, ami Céltartalék 5,5 5,3 6,3 az összes betét 21,5%-a volt. A felvett hitelek ugyanekkor Saját tőke 104,8 107,6 113,1 2,8%-kal 92,5 milliárd Ft-ra csökkent, a passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások értéke 3,9%-kal 23,1 milliárd Ft-ra nőtt. A céltartalék értéke 17,8%-kal 6,3 milliárd rapodott, értéke 5,2%-kal 113,1 milliárd Ft-ra emelkedett. Ft-ra nőtt egy év leforgása alatt. A saját tőke is tovább gya-

Eredmény oldal Az eredmény oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az IntegEredmény (milliárd Ft); főbb sorok 2009. 12. 2010. 12. 2011.12. ráció összesített kamatbevétele 2,3%-kal 115,1 milliárd Ft-ra Kamatkülönbözet 59,0 59,3 62,0 emelkedett, a kamatráfordítások ezzel párhuzamosan 0,2%kal 53,1 milliárd Ft-ra csökkentek. Az Integráció kamatjöveJutalék és díjeredmény 18,3 17,3 17,9 delme mindezek eredőjeként 62,0 milliárd Ft lett a végleges Működési költségek 51,3 49,4 51,6 adatok alapján 2011 végén, amely 4,6%-kal volt magasabb ÉV és kockázati CT vált. + (2010 előtt -) -10,3 9,4 11,3 a tavaly év végi értéknél. A jutalék és díjeredmény értéke a vizsgált időszak végére szintén 3,7%-os emelkedéssel 17,9 Szokásos üzleti tevékenység eredménye 10,9 10,6 8,3 milliárd Ft-ra, a működési költségek összértéke 4,5%-os Adózás előtti eredmény 10,8 10,5 7,7 növekedéssel 51,6 milliárd Ft-ra változott. Az értékvesztés Adózott eredmény 9,1 9,2 6,4 és kockázati céltartalék változása sor értéke 19,1%-kal 11,3 milliárd Ft-ra nőtt. A szokásos üzleti tevékenység eredménye 21,8%-kal visszaesve 8,3 milliárd Ft-ra, az adózás előtti eredmény 27,5%-kal gyengülve 6,4 milliárd Ft-ra változott a eredmény 26,2%-kal csökkenve 7,7 milliárd Ft-ra, az adózott vizsgált időszak végére.

28


Integráció

Tőkehelyzet A végeleges adatok alapján kisebb változások történtek a tőSaját tőke elemei (milliárd Ft) 2009. 12. 2010. 12. 2011. 12. keelemek estében az előzetes adatokhoz viszonyítva. A saját Saját tőke 104,8 107,6 113,1 tőke értéke 5,2%-kal 113,1 milliárd Ft-ra nőtt. Összetételét tekintve továbbra is az eredménytartalék nőtt a legjelentősebb Befizetett jegyzett tőke 20,0 18,8 20,6 mértékben, amely 8,9%-os növekménnyel 63,9 milliárd Ft-ra Tőketartalék 1,8 1,9 1,8 gyarapodott. A befizetett jegyzett tőke 9,6%-kal 20,1 milliLekötött tartalék 2,8 2,7 2,0 árd Ft-ra nőtt, ugyanakkor a lekötött tartalék 1,8 milliárd Ft-ra csökkent. Az általános tartalék 11,9 milliárd Ft-ra, az értékelési Általános tartalék 11,4 11,9 11,9 tartalék 7,3 milliárd Ft-ra bővült, a tőketartalék viszont kissé Eredménytartalék 54,0 58,7 63,9 csökkent, 1,8 milliárd Ft-ot ért el. A mérleg szerinti eredmény Értékelési tartalék 7,5 7,2 7,3 27,5%-kal szűkülve 5,2 milliárd Ft-ra változott 2011 végére. Nagyobb változások történtek azonban a szavatoló tőkére Mérleg szerinti eredmény 7,1 7,2 5,2 vonatkozóan. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke értéke 4,5%-kal 119,9 milliárd Ft-ra, a tőkekö- év végéhez képest: a szabályozói tőkemegfelelési mutató vetelmény minimális szintje 4,3%-kal 58,5 milliárd Ft-ra nőtt. átlagos értéke 18,72%, a felügyeleti felülvizsgálati folyamat A kockázattal súlyozott kitettségi érték ezzel párhuzamosan (SREP) utáni átlagos tőkemegfelelési mutató 14,99%, a belső 4,0%-kal 573,9 milliárd Ft-ra emelkedett. A tőkemegfelelési gazdasági tőkeszámítás (ICAAP) utáni tőkemegfelelési mumutatók a végeleges adatok szerint is csökkentek az előző tató 14,62% volt 2011 végén.

Főbb mutatószámok

MUTATÓK (%)

A főbb mutatók egyike sem változott lényegesen az előzetes adatokhoz viszonyítva, de kisebb eltérések előfordultak. A mérlegfőösszegre vetített saját tőke aránya (7,81%) tovább nőtt. A mérlegfőösszeg arányos bruttó hitel mutató értéke (45,19%) és a bruttó hitel-betét arány (54,14%) is kismértékben emelkedett. A hitelekre megképzett értékvesztés aránya a bruttó hitelekre vetítve (9,38%) magasabb volt, mint tavaly év végén. A kamatkülönbözet és a mérlegfőösszeg aránya (4,28%) a tavalyi megtorpanás után újra emelkedést mutat. A kamatkülönbözet és az általános igazgatási költségek aránya 120,02%-ra erősödött. A mérlegfőösszeg arányos jutalék és díjeredmény értéke (1,24%) kismértékben növekedett. Az adózás előtti eredményből kalkulált ROA értéke 0,53%-ra, a ROE mutató értéke 6,83%-ra esett vissza. Fábián Zsolt, OTIVA

2009. 12. 2010. 12. 2011. 12.

Saját tőke / mérlegfőösszeg

7,51

7,61

7,81

Bruttó hitel / mérlegfőösszeg

47,02

44,50

45,19

Bruttó hitel / betétállomány

56,91

53,26

54,14

Hitelek értékvesztése / Bruttó hitel

7,34

8,34

9,38

Kamatbevétel / mérlegfőösszeg

9,86

7,95

7,95

Kamatkülönb. / mérlegfőösszeg

4,23

4,19

4,28

Kamatkülönb. / Ált. ig.-i ktg.-ek

115,11

119,97

120,02

Jutalék és díjeredmény / mfőö

1,31

1,22

1,24

Általános ig.-i költségek / mfőö

3,67

3,49

3,57

Személyi jellegű ktg.-ek / mfőö

2,36

2,26

2,30

ROA (AEE / mérlegfőösszeg)

0,77

0,74

0,53

10,28

9,74

6,83

ROE (AEE / saját tőke)

A Takarékszövetkezeti Integráció 2012. első félévi teljesítménye A 2011-ES évben az Integráció vezető szervezetei és tagjai által

elindított nagyívű stratégiai célok közül egy nagyon markáns – és a jövőre nézve egyértelműen meghatározó fontossággal bíró – elem valósult meg a közgyűléseket követően: a Takarékbank 2012. június 1-ével immáron az Integráció tagjává vált. De a 2012es év első felében nem csupán az Integráción belül történtek fontos események, hanem az Integráción kívül is. Ezeknek az eseményeknek a következményei direkt módon ugyan kevésbé – és főként nehezen számszerűsíthető módon – hatnak ki a hazai pénzpiaci élet szereplőire, így köztük ránk is, de kétségtelenül

vannak és lesznek is még hatásai. Az elmúlt évet követően az idei évben egy másik – szintén Integráción kívüli – takarékszövetkezet jogosítványa is visszavonásra került, ami nyilvánvalóan nem tett jót a szektor megítélésének, piaci reputációjának. Az említett két eset is felerősítette azt a folyamatot, amelynek eredményeként július hónapban a Felügyelet kiadta a SREP 5. számú mellékletét az intézményvédelmi alapok minősítésére vonatkozóan. A minősítés eredményéről – amely nagyban befolyásolhatja a minimum tőkekövetelmény szintjét – várhatóan már a következő negyedév értékelésénél számot tudunk adni.


29

Integráció Bevezető A Takarékbank belépésével az Integráció tagjainak száma 106-ra emelkedett. Mivel jelenleg még nem elérhetőek a hitelintézeti szektor egészére vonatkozó friss féléves felügyeleti idősorok, ezért a kibővült Integráció piaci részesedésére vonatkozó főbb adatok a teljes hitelintézeti szektor első negyedéves adatsoraihoz viszonyítja kivételesen az integrációs félévi adatait. A főbb mérlegadatok piaci részesedésének ilyen módon történő megadásának célja most pusztán az, hogy érzékelhető legyen az a nagymértékű változás, amelyet a Takarékbank Integrációba történt belépése indukált a hazai pénzintézeti szférában. Az értékelés további részében a teljes Integrációra vonatkozó adatokon túl – a jobb összevethetőség érdekében – tartalmazza a 105 eddigi tag

aggregát adatait is. Ahol arra lehetőség van, ott az adatok és mutatók szemléltetése az elmúlt három év féléves adatsoraira épül. A Takarékbank belépésén túl megemlítendő, hogy a 2012-es év első félévének végén a tagság egy kilépés és egy hármas egyesülést követően változott a tavaly év végi 108-ról 105-re. A fiókok számának csökkenése felgyorsult, amelynek eredményeképpen az egy évvel ezelőtt meglévő 1495-ből mára 1454 fiók, illetve kirendeltség maradt meg. A leginkább emiatt bekövetkező létszámcsökkenés is szembetűnő: 7051 főről 6892 főre apadt az átlagos állományi létszám az Integrációban ugyanezen az időtávon. A Takarékbank belépésével a fiókok száma – a felügyeleti jelentés adatai alapján – nem változott, a létszám 7203 főre nőtt.

Piaci részesedés és egyes főbb mérlegsorok aránya Ahogy a felvezetésben már említésre került, a legfrissebb féléves, a teljes hitelintézeti szektorra vonatkozó idősor még nem áll rendelkezésre. A piaci részesedés nagyságrendbeli változásának megítéléséhez azonban felhasználhatóak a 2012. márciusi adatsorok, ha még korlátosan is. Ezek alapján megállapítható, hogy az aggregát mérlegfőösszeg a teljes szektoron belül 4,24%-ról 5,27%-ra változott az MTB belépésével. A pénztár és elszámolási számlák állományának szektorbeli súlya ezt felülreprezentálta (5,55%, illetve az MTB-vel már 8,9%). Legnagyobb mértékben a jegybanki és bankközi betétek szektorsúlya emelkedett ki a részesedéseket vizsgálva (11,61%; illetve az MTB-vel már 12,3%). Az Hitelintézeti szektor összesen (2012. 03. 31.)

Integráció MTB nélkül 2012. 06. 30.

32 959 605

1 396 445

1 735 911

4,24

5,27

949 334

52 651

84 508

5,55

8,9

7 929 508

376 486

517 679

4,75

6,53

159 352

1 081

3 339

0,68

2,1

2 131 110

247 464

262 204

11,61

12,3

18 972 445

627 762

762 742

3,31

4,02

Vagyoni érdekeltségek

782 444

8 980

9 998

1,15

1,28

Aktív kamatelhatárolások

426 899

15 751

19 805

3,69

4,64

Egyéb aktív elsz.-ok és egyéb eszközök

848 682

11 269

15 197

1,33

1,79

Aktív elsz. és egyéb aktív időbeli elh.

482 887

9 969

11 684

2,06

2,42

Saját eszközök

638 014

55 001

59 756

8,62

9,37

ESZKÖZÖK, főbb sorok (millió Ft) Eszközök összesen Pénztár és elszámolási számlák Hitelviszonyt megtestesítő ép.-ok Tulajdoni részesedések Jegybanki és bankközi betétek Hitelek

A főbb forrásoldali elemeket nézve egyedül a betétek részesedése (8,20%; 8,37%) haladja meg – ezek viszont számottevően – a mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedését az Integrációnak. A passzív oldali elhatárolások pénzpiaci részesedése kevesebb, mint a felét teszi ki az Integráció mérlegfőösszeg súlyából, részarányából várható értéknek.

30

összes eszköz integrációs részesedését meghaladta az értékpapírok (4,75%; 6,53%) és a saját eszközök (8,62%; 9,37%) részesedése is. Ugyanakkor a nettó hitelállomány az összes eszközhöz mérten alacsonyabb részarányt képviselt (3,31%; 4,02%), de ismételten ki kell emelni, hogy az összevetés csak közelítő képet ad az eltérő időpontra vonatkozó adatsorok miatt. Az egyéb mérlegtételek részarányai – közelítőleg – az alábbiak voltak: tulajdonosi részesedések (0,68%; 2,1%), vagyoni érdekeltségek (1,15%; 1,28%), egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök (1,33%; 1,79%), aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások (2,06%; 2,42%).


Integráció MTB-vel Piaci részesedés 2012. 06. 30. MTB nélkül; %

Piaci részesedés MTB-vel; %

A céltartalék is jóval alacsonyabb részt reprezentál (3,90%; 4,38%), mint az összes eszköz, illetve forrástétel részaránya. Az aggregát saját tőke részesedése, részaránya is elmarad ugyan a viszonyítási alapként szolgáló összes eszköz aránytól, azonban már jobban közelít hozzá, mint az előbbi tételek (3,90%; 4,38%).

Integráció

Hitelintézeti szektor összesen (2012. 03. 31.)

Integráció MTB nélkül 2012. 06. 30.

Források összesen

32 959 605

1 396 445

1 735 911

4,24

5,27

Betétek

14 198 884

1 164 659

1 188 974

8,20

8,37

1 101 261

12 019

33 627

1,09

3,05

Passzív elsz. és egyéb p. időbeli elh.

481 785

9 472

11 345

1,97

2,35

Céltartalék

199 882

5 718

6 921

2,86

3,46

3 049 203

118 868

133 450

3,90

4,38

FORRÁSOK, főbb sorok (millió Ft)

Egyéb passzív elszámolások

Saját tőke

Integráció MTB-vel Piaci részesedés 2012. 06. 30. MTB nélkül; %

Piaci részesedés MTB-vel; %

Eszköz oldal A könnyebb összevethetőség érdekében elsőként az MTB nélküli adatok kerülnek kiemelésre. Ilyen módon megállapítható, hogy az Integráció összesített mérlegfőösszege az egy évvel ezelőtti szintet 0,9%-kal meghaladva 1.396,4 milliárd Ft-ra nőtt, de megjegyzendő, hogy a 2011 év végi értéknél alacsonyabb volt. A főbb mérlegsorok közül az értékpapírok volumene 401,2 milliárd Ft-ról 5,9%-kal 377,6 milliárd Ft-ra, a jegybanki és bankközi betétek állománya 267,6 milliárd Ft-ról 7,5%-kal 247,5 milliárd Ft-ra apadt. A hitelállomány nettó értéke 586,0

milliárd Ft-ról 7,1%-kal 627,8 milliárd Ft-ra, bruttó értéke 641,8 milliárd Ft-ról 7,6%-kal 690,7 milliárd Ft-ra nőtt a végtörlesztési folyamat során nyújtott forint alapú kiváltó hitelek jelentős mértékű állományának köszönhetően. A vagyoni érdekeltségek összértéke 8,6 milliárd Ft-ról 3,9%-kal 9,0 milliárd Ft-ra, az aktív kamatelhatárolások, egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értéke 25,0 milliárd Ft-ról 8,2%-kal 27,0 milliárd Ft-ra, a saját eszközök értéke 48,8 milliárd Ft-ról 12,6%-kal 55,0 milliárd Ft-ra növekedett egy év leforgása alatt.

2010. 06.

2011. 06.

2012. 06. MTB nélkül

2012. 06. MTB-vel

1 352,2

1 384,5

1 396,4

1 735,9

Értékpapírok

341,8

401,2

377,6

521,0

Jegybanki és bankközi betétek

289,5

267,6

247,5

262,2

Hitelek (nettó)

604,4

586,0

627,8

762,7

7,9

8,6

9,0

10,0

Aktív kamatelh. és egyéb elsz.

26,0

25,0

27,0

35,0

Saját eszközök

45,6

48,8

55,0

59,8

Eszközök (milliárd Ft), főbb sorok Eszközök összesen


Hitelek alakulása szektorálisan és a betétekhez viszonyítva A hitelállományon – és a későbbiekben a betétállományon – belüli forint-deviza összetétel piaci részesedésének megállapításához jelenleg nem állnak rendelkezésre az egész piacra vonatkozó adatok. A hitelezéshez kapcsolódó főbb mutatók alakulására legnagyobb hatással a végtörlesztési folyamat során lezajlott állományváltozások voltak. Különösen az Integráción kívüli pénzintézetek ügyfelei részére a végtörlesztéshez nyújtott kiváltó forint hitelek volumene az, ami jelentős mértékben módosította a portfólió belső arányait és egyéb mutatószámait. A bruttó hitel-betét arány az évek óta tartó csökkenés után az említett folyamat eredményeként 5,8%-kal 59,3%-ra erősödött. Ez a folyamat volt a fő oka a plusz-mínusz 10%-os változásnak is a lakossági és

a vállalati hitelek belső arányaiban: előbbi súlya 11,9%-kal nőtt, utóbbié 8,5%-kal csökkent a teljes hitelportfólión belül. A folyószámla és látra szóló betétek aránya örvendetes módon ismételten növekedni tudott. A hitelállományon belül a lakossági hitelek bruttó értéke 20,4%-kal 315,4 milliárd Ft-ra bővült. Az egyéni vállalkozók részére nyújtott hitelek bruttó értéke ugyanakkor 1,4%-kal 72,8 milliárd Ft-ra, a nem pénzügyi vállalatoknak (a járulékos vállalkozásokkal együtt) nyújtott hitelek bruttó értéke 1,5%-kal 280,3 milliárd Ft-ra csökkent. A helyi önkormányzatok részére nyújtott hitelek bruttó értéke 0,2%-kal 14,607 milliárd Ft-ra bővült az elmúlt egy évben. Forrásoldalon a lakossági betétek aránya az ös�szes betéthez mérten tovább csökkent.


31

Integráció

Bruttó típusú hitel-betét mutatók


2012. 06. MTB-vel

2010. 06.

2011. 06.

Hitelek aránya a betétekhez

58,7

56,1

59,3

69,7

Hitelek a betétekhez és a felvett hitelekhez

54,0

51,9

55,6

64,7

Folyószámla és látra betétek az összes betéthez

18,3

19,3

20,5

21,1

Lakossági betétek és összes betét aránya

83,4

83,0

81,6

80,5

Lakossági hitelek és összes hitel aránya

43,4

40,8

45,7

38,6

Egyéni vállalkozói hitelek az összes hitelhez

11,5

11,5

10,5

8,8

Nem pénzügyi vállalkozások hiteleinek (jár.váll.együtt) és az összes hitel aránya

42,3

44,3

40,6

40,7

Portfólióminőség A Takarékbank nélküli összehasonlító adatsorokat vizsgálva megállapítható, hogy a hitelállományon belül a problémás (átlag alatti, kétes, rossz) követelések bruttó értéke 14,1%-kal 107,0 milliárd Ft-ra nőtt. Ez kissé nagyobb mértékű relatív emelkedést takar, mint az egy évvel korábbi, szintén egy évre vonatkozó 13,7%-os változás. Az ezek után megképzett értékvesztés 14,4%-kal 58,7 milliárd Ft-ra nőtt. A problémás állomány fedezeti aránya évről-évre kismértékben nő, legutóbb 54,7%-ról 54,8%-ra módosult, miközben az összes hitelhez mért arányuk 14,6%-ról 15,5%-ra emelke-

dett. A 90 napon túl lejárt követelések volumene 5,8%-kal 124,2 milliárd Ft-ra növekedett, arányuk azonban 1,7%-kal 18,2%-ról 18,0%-ra csökkent. A megképzett értékvesztés itt 13,3%-kal 55,3 milliárd Ft-ra, míg a fedezeti arányuk 7,1%kal 44,6%-ra emelkedett. A devizahitelek 56,9 milliárd Ft-os nettó értéke 21,2%-os csökkenést mutat, ami azt is jelenti egyúttal, hogy az arányuk a teljes hitelportfólión belül jelentős mértékben csökkent. A devizahitelekre megképzett értékvesztés összege 4,5 milliárd Ft-ról 6,6 milliárd Ft-ra nőtt.

Forrás oldal A Takarékbank adatai nélkül az Integráció aggregát mérlegének forrás oldalán a fő sorok közül a betétek állománya 1,7%-kal 1.164,7 milliárd Ft-ra nőtt. Ezen belül a lakossági betétek állománya nagyon kismértékben emelkedett, 950,7 milliárd Ft-os értéke gyakorlatilag szinten maradt. Az egyéni vállalkozók betéteinek értéke 7,7%-kal 34,3 milliárd Ft-ra, a vállalati betétek állománya 6,8%-kal 125,5 milliárd Ft-ra, az önkormányzati betétek értéke 36,7%-kal 20,8 milliárd Ft-ra bővült. A betétekből a folyószámla és látraszóló 2010. 06.

2011. 06.


2012. 06. MTB-vel

Források összesen

1 352,2

1 384,5

1 396,4

1 735,9

Betétek

1 113,5

1 144,7

1 164,7

1 189,0

5,3

5,1

3,4

251,1

98,3

92,6

78,2

91,0

Saját kibocsátású értékpapírok

0,0

0,0

0,0

8,6

Források befektetési szolg.-ból

0,0

0,0

0,0

6,7

24,6

25,2

25,6

49,2

5,4

5,2

5,7

6,9

105,2

111,6

118,9

133,4

Források (milliárd Ft), főbb sorok

Bankközi betétek Felvett hitelek

Passzív kamatelh. és egyéb passzív elszámolások Céltartalék Saját tőke

32

betétek állománya 8,2%-kal 238,9 milliárd Ft-ra emelkedett, ami az összes betét 20,5%-a volt. A bankközi betétek értéke 3,4 milliárd Ft-ra csökkent. A felvett hitelek értéke ugyanakkor 15,6%-kal 78,2 milliárd Ft-ra apadt. A passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások értéke 1,4%-kal 25,6 milliárd Ft-ra nőtt. A céltartalék értéke 9,0%kal 5,7 milliárd Ft-ra emelkedett egy év leforgása alatt. A saját tőke aggregát értéke is tovább gyarapodott, értéke 6,5%-kal 118,9 milliárd Ft-ra bővült.


Integráció

Eredmény oldal Az eredmény oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az Integráció Takarékbank nélküli összesített kamatbevételének 61,255 milliárd Ft-os értéke 11,4%-kal volt nagyobb 2012 első félévének végén, mint az egy évvel korábbi hasonló adat. A kamatráfordítások ezzel párhuzamosan 13,1%-kal 29,467 milliárd Ft-ra emelkedtek a féléveket összevetve. Az Integráció kamatjövedelme mindezek eredőjeként 31,788 milliárd Ft lett, amely 9,8%-kal volt magasabb a 2011 első félév végi értéknél. A jutalék és díjeredmény értéke 7,2%-

os emelkedéssel 9,113 milliárd Ft-ot, az általános igazgatási költségek összértéke 5,9%-os növekedéssel 26,182 milliárd Ft-ot tettek ki. Az értékvesztés és kockázati céltartalék változása sor értéke 35,6%-kal az egy évvel ezelőtti szint alatt, 2,885 milliárd Ft-on volt. A szokásos üzleti tevékenység eredménye 30,7%-kal 7,136 milliárd Ft-ra, az adózás előtti eredmény 19,1%-kal 6,511 milliárd Ft-ra, az adózott eredmény 20,4%-kal 5,871 milliárd Ft-ra nőtt éves összehasonlításban.

2010. 06.

2011. 06.


2012. 06. MTB-vel

27,433

28,946

31,788

33,526

8,322

8,500

9,113

9,983

23,629

24,734

26,182

29,138

ÉV és kockázati CT vált.

4,057

4,478

2,885

2,848

Szokásos üzleti tev. eredménye

5,995

5,458

7,136

7,258

Adózás előtti eredmény

5,936

5,468

6,511

6,628

Adózott eredmény

5,240

4,875

5,871

5,931

Eredmény (milliárd Ft); főbb sorok Kamatkülönbözet Jutalék és díjeredmény Általános igazgatási költségek

Tőkehelyzet Az összehasonlító adatokat áttekintve (a Takarékbank adatai nélkül) megállapítható, hogy a saját tőke összértéke 6,5%-kal 118,9 milliárd Ft-ra nőtt. Összetételét tekintve a mérleg szerinti eredmény és az eredménytartalék nőtt a legjelentősebb mértékben. Előbbi 20,5%-kal 5,9 milliárd Ft-ra, utóbbi 8,7%-os növekménnyel 69,1 milliárd Ft-ra gyarapodott. A befizetett jegyzett tőke egy év alatt 7,5%kal 20,8 milliárd Ft-ra emelkedett, ugyanakkor a lekötött tartalék 26,0%-kal 1,9 milliárd Ft-ra csökkent. Az általános tartalék 1,7%-kal 11,9 milliárd Ft-ra, az értékelési tartalék 1,5%-kal 7,2 milliárd Ft-ra bővült, a tőketartalék azonban kismértékben ismételten csökkenve 1,813 milliárd Ft-ot ért el. Saját tőke elemei (milliárd Ft)

A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke értéke 5,6%-kal 120,3 milliárd Ft-ra, a tőkekövetelmény minimális szintje 2,6%-kal 58,9 milliárd Ft-ra nőtt. A kockázattal súlyozott kitettségi érték ezzel párhuzamosan 2,4%-kal 577,9 milliárd Ft-ra emelkedett. Az egyedi tagintézmények tőkemegfelelési mutatóinak átlagértékei az egyes pillérekre vonatkozóan vegyesen változtak: a szabályozói tőkemegfelelési mutató átlagos értéke 19,82%-ra emelkedett, a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) utáni átlagos tőkemegfelelési mutató 15,46%-ra csökkent, a belső gazdasági tőkeszámítás (ICAAP) utáni tőkemegfelelési mutató 15,74%-ra nőtt a féléves adatokat vizsgálva. 2012. 06. MTB nélkül

2012. 06. MTB-vel

2010. 06.

2011. 06.

105,2

111,6

118,9

133,4

18,8

19,3

20,8

23,4

Tőketartalék

1,8

1,8

1,8

4,614

Lekötött tartalék

2,6

2,5

1,9

2,1

Általános tartalék

11,0

11,7

11,9

13,7

Eredménytartalék

59,1

63,5

69,1

76,2

Értékelési tartalék

7,2

7,1

7,2

7,2

Mérleg szerinti eredmény

5,2

4,9

5,9

5,9

Saját tőke Befizetett jegyzett tőke


33

Integráció

2010. 06.

2011. 06.


2012. 06. MTB-vel

Saját tőke / mérlegfőösszeg

7,78

8,06

8,51

7,69

Bruttó hitel / mérlegfőösszeg

48,36

46,36

49,46

47,73

Bruttó hitel / betétállomány

58,72

56,07

59,30

69,68

Hitelek értékvesztése / Bruttó hitel

7,57

8,69

9,11

7,94

Kamatbevétel / mérlegfőösszeg

8,31

7,95

8,77

9,23

Kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg

4,06

4,18

4,55

3,86

Kamatkülönbözet / Ált. ig. költségek

116,10

117,03

121,41

115,06

Jutalék és díjeredmény / mfőö

1,23

1,23

1,31

1,15

Általános igazgatási költségek / mfőö

3,49

3,57

3,75

3,36

Személyi jellegű költségek / mfőö

2,23

2,32

2,41

2,12

ROA (Adózás előtti eredmény / mfőö)

0,88

0,79

0,93

0,76

11,29

9,80

10,95

9,93

FŐBB MUTATÓK (évesítve;%)

ROE (Adózás előtti eredmény / ST)

Főbb mutatószámok Összességében megállapítható, hogy az Integrációt alkotó tagintézmények MTB nélküli aggregát értékeiből számított főbb mutatók mindegyike nőtt. A főbb mutatók közül a legpozitívabb változás az eszköz- és a saját tőke arányos adózás előtti eredménynél volt tapasztalható. A ROA 18,0%-kal növekedve (évesítve) 0,93%-ot, a ROE értéke (szintén évesítve) 11,8%-kal erősödve 10,95%-ot ért el. A mérlegfőösszegre vetített saját tőke aránya 8,51%-ra, a bruttó hitel-betét arány 59,30%-ra, a mérlegfőösszeg arányos bruttó hitel mutató értéke 49,46%-ra nőtt. A hitelekre megképzett értékvesztés

aránya a bruttó hitelekre vetítve úgy emelkedett 9,11%-ra, hogy a növekedés üteme 4,8%-os volt, ami alacsonyabb, mint a bruttó hitel a mérlegfőösszeg arányában mutató 6,7%-os növekedési dinamikájánál. A kamatkülönbözet és a mérlegfőösszeg aránya 4,55%-ra, a kamatkülönbözet és az általános igazgatási költségek aránya 121,41%-ra, a mérlegfőösszeg arányos jutalék és díjeredmény értéke 1,31%ra nőtt a tavalyi év féléves adatsorainak mutatóértékeihez viszonyítva. Fábián Zsolt, OTIVA

A TÉSZ takarékszövetkezetek 2011. évi teljesítménye az auditált adatok alapján (2012. június 30-i adatokkal frissítve) millió Ft

2010. 12. 31. Mérlegfőösszeg

2011. 12. 31.

2012. 06. 30.

11/10

12. 06./11. 06.

161 215,13

161 483,98

169 177,56

161 004,39

104,94

99,70

10 110,67

10 610,75

10 720,35

10 961,08

106,03

103,30

140 133,99

137 935,80

144 998,99

137 529,41

103,47

99,71

Bruttó hitelállomány

70 222,31

76 202,58

79 492,44

82 452,30

113,20

108,20

Nettó hitelállomány

63 526,00

68 903,76

71 467,46

73 575,79

112,50

106,78

Hitelekre elsz. ÉV

6 696,32

7 298,82

8 024,09

8 876,52

119,83

121,62

Kamateredmény

6 390,50

3 075,48

6 811,04

3 448,08

106,58

112,12

Jutalék- és díj eredmény

2 279,31

1 064,25

2 159,45

1 049,58

94,74

98,62


938,26

527,02

871,97

262,76

92,93

49,86

5 424,23

2 706,65

5 759,67

2 845,52

106,18

105,13

Állományi létszám (db)

783

792

788

799

100,64

100,88

Hálózati egységszám

140

141

144

145

102,86

102,84

Saját tőke Betétállomány

Általános ig. költségek

34

2011. 06. 30.


Integráció

A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Országos Érdekképviseleti Szövetségének 2012. június 30-án 11 takarékszövetkezet volt a tagja. Az alábbi elemzés a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet adatait nem tartalmazza. A 11 tag összesen 799 embert foglalkoztat. A 2011-es naptári évben a kirendeltségek száma 144-re gyarapodott, majd az idei év első félévében egy újabb nyitás történt. A csoport együttes mérlegfőösszege megközelítőleg 170 milliárd forint, saját tőkéje pedig 11 milliárd forint.

A betétállomány a mérlegfőösszeg növekedés mértékével nagyjából megegyezően 145 milliárd forintra gyarapodott és 10% felett növekedett a bruttó hitelállomány (80 milliárd Ft) is. A bruttó hitelek és a betétek aránya év végén 54,8%, a félév végén pedig 59,95%. A csoport eredményeit áttekintve, a kamateredmény tekintetében jelentős mértékű fejlődés figyelhető meg, az adózáselőtti eredmény viszont valamelyest csökkent.

Eszközök Az értékpapírok állománya 22%-ot meghaladó növekedést követően 54,3 milliárd forint fölé gyarapodott, majd 2012 júniusára 51,4 milliárd forintra csökkent. Az eszköz oldali értékek másik komoly első félévi csökkenését a jegybanki- és bankközi betétek közel 8 milliárd forintnyi visszaesése adja. A nettó hitelkihelyezések a 2011. év során 12%-kal gyarapodtak, és ez a folyamat az első félévben sem lassult.

Azonban még ennél is nagyobb mértékben (20%) nőttek a hitelek után elszámolt értékvesztések is. A bruttó hitelállomány így meghaladta a 82 milliárd forintot. A hiteleknél a lakossági hitelállomány dinamikus növekedése és a vállalkozói hitelek lassabb visszaszorulása figyelhető meg. A deviza hitel állomány a 2010 év végi 6,8 milliárd forintról 2012 júniusának végére 4,8 milliárd forintra esett vissza.

4 000,00 3 500,00 3 000,00 2 500,00 Euro

2 000,00

egyéb deviza

1 500,00 1 000,00 500,00 0,00

2010.

2011. 06. 30

2011.

2012. 06. 30. millió Ft

2010. 12. 31.

2011. 06. 30.

2011. 12. 31.

2012. 06. 30.

6 219,01

4 767,84

6 510,62

6 813,58

104,69

142,91

Értékpapírok

44 478,72

50 577,18

54 338,62

51 358,17

122,17

101,54

Jbanki és b.közi betétek

35 654,66

25 745,58

25 289,71

17 506,82

70,93

68,00

Hitelek nettó

63 526,00

68 903,76

71 467,46

73 575,79

112,50

106,78

1 156,95

1 552,30

1 684,17

1 834,27

145,57

118,16

Vállalkozói hitelek

27 014,77

26 431,53

26 462,06

25 195,99

97,95

95,33

Lakossági hitelek

34 291,89

30 598,66

32 891,93

36 106,07

95,92

118,00

Hitelekre elsz. ÉV

6 696,32

7 298,82

8 024,09

8 876,52

119,83

121,62

997,56

1 346,05

1 306,92

1 211,04

131,01

89,97

Aktív kamatelhatárolások

2 503,67

1 808,36

2 732,63

2 229,40

109,14

123,28

Egyéb aktív elsz.

2 119,82

2 199,21

1 083,41

1 824,52

51,11

82,96

Saját eszközök

5 563,67

5 984,06

6 344,63

6 383,67

114,04

106,68

161 215,13

161 483,98

169 177,56

161 004,39

104,94

99,70

Pénztár és elsz. számlák

Önkormányzati hitelek


Eszközök összesen:

11/10

12. 06./11. 06.


35

Integráció Portfolió

Problémamentes állományok aránya

Az értékpapírok állománya 22%-ot meghaladó növekedést követően 54,3 milliárd forint fölé gyarapodott, majd 2012 júniusára 51,4 milliárd forintra csökkent. Az eszköz oldali értékek másik komoly első félévi csökkenését a jegybanki- és bankközi betétek közel 8 milliárd forintnyi visszaesése adja. A nettó hitelkihelyezések a 2011. év során 12%-kal gyarapodtak, és ez a folyamat az első félévben sem lassult. Azonban még ennél is nagyobb mértékben (20%) nőttek a hitelek után elszámolt értékvesztések is. A bruttó hitelállomány így meghaladta a 82 milliárd forintot. A hiteleknél a lakossági hitelállomány dinamikus növekedése és a vállalkozói hitelek lassabb visszaszorulása figyelhető meg. A deviza hitel állomány a 2010 év végi 6,8 milliárd forintról 2012 júniusának végére 4,8 milliárd forintra esett vissza.

2012. 06. 31.

83,55

2011. 12. 31.

87,68

2011. 06. 30.

83,04

2012. 12. 31

26,56 27,77 27,25

89,93 0,00

20,00

40,00

Probléma mentes bruttó

Minősített állomány

23,30 60,00 80,00 100,00 120,00 140,00 Milliárd Ft

A hitelportfolió romlása jól megfigyelhető a rossz minősítésű állományok tendenciózus növekedésében is. A 2010 év végi 5,8 md forintnyi volumen 2012. június 30.-ig 8 milliárd forintra gyarapodott és a teljes portfolióhoz viszonyított arányuk 7,26%-ra nőtt. A minősített állományok teljes portfolióhoz mért aránya 24%. millió Ft

2010. 12. 31.

2011. 06. 30.

2011. 12. 31.

2012. 06. 30.

113 229,88

110 295,27

115 447,74

110 105,87

101,96

99,83

Problémamentes bruttó

89 933,66

83 043,99

87 682,49

83 546,73

97,50

100,61

Külön figyelendő bruttó

11 467,34

14 498,49

13 345,34

10 177,15

116,38

70,19

Átlag alatti bruttó

3 133,94

3 968,64

3 799,69

3 839,34

121,24

96,74

Kétes bruttó

2 876,22

2 395,00

3 700,96

4 545,54

128,67

189,79

Rossz bruttó

5 818,71

6 389,16

6 919,26

7 997,10

118,91

125,17

Minősített állomány

23 296,21

27 251,28

27 765,25

26 559,13

119,18

97,46

Értékvesztés

7 052,85

7 709,62

8 598,66

9 566,07

121,92

124,08

6,23

6,99

7,45

8,69

79,43

75,29

75,95

75,88

5,14

5,79

5,99

7,26

2010. 12. 31

2011. 06. 30

2011. 12. 31

2012. 06. 30

140 133,99

137 935,80

144 998,99

137 529,41

103,47

99,71

744,89

764,83

775,75

711,06

104,14

92,97

Összesen bruttó

ÉV / Össz bruttó % Probl. Ment. / Össz. bruttó Rossz / Össz. bruttó %

11/10

12. 06./11. 06.

millió Ft Betétek Őnkormányzati betétek Vállalkozói betétek Háztartások betétei Bankközi betétek Felvett hitelek Passzív kamatelhat.

11/10

12. 06/11. 06

8 383,84

7 327,20

9 471,57

7 919,82

112,97

108,09

129 015,54

128 063,82

132 780,42

127 118,25

102,92

99,26

756,50

1 703,30

2 089,38

1 300,55

276,19

76,36

7 263,26

7 487,21

7 764,31

7 302,81

106,90

97,54

867,92

1 595,47

931,17

1 783,71

107,29

111,80

1 885,92

1 972,36

2 336,86

1 901,41

123,91

96,40

Céltartalék

196,24

178,45

335,76

224,68

171,09

125,90

Saját tőke

10 110,67

10 610,75

10 720,35

10 961,08

106,03

103,30

161 215,13

161 483,98

169 177,56

161 004,39

104,94

99,70

Egyéb passzív elsz.

Források összesen:

Források

mértékben nem változtak. A hitelintézeti betétek állománya Forrás oldalon a betétállomány 3,5%-kal, 145 milliárd forintra 2011-ben majd háromszorosára gyarapodott, a felvett hitelek nőtt egy év alatt, ami 5 milliárd forintos bővülésben nyilvánult állománya a bázisidőszakokban nagyságrendileg nem változott. meg. A növekmény majdnem teljes egészét a háztartási betét- A csoport együttes saját tőkéje 10,9 milliárd forint, valamen�állomány növekedése adja. Az önkormányzati betétek jelentős nyi takarékszövetkezet tőkéje meghaladja a 400 millió forintot.

36


Integráció Eredmény

tékben (4,5%) nőttek, így a csoport kamateredménye 6,5%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti értékeket. A korábbi évek A takarékszövetkezetek eredményeire továbbra is leginkább jutalékos eredmény csökkenése 2011-ben is folytatódott, 2,2 a nettó kamateredmény, valamint a működési költségek van- milliárd forintos állománya 5%-kal alulmúlja a tavalyi értéket. nak hatással. A TÉSZ-csoport összesített kamatbevétele az év Mindezen bevételek mellett az általános igazgatási költségek végére 5,5%-os növekedés után 13,7 milliárd forintot mutat, 6%-kal nőttek, így a csoport adózás előtti eredménye 872 milazonban a kamatráfordítások ennél valamelyest kisebb mér- lió forint, ami 7%-kal elmarad a 2010. év hasonló mutatójától. millió Ft Kamatbevételek

2010. 12. 31.

2011. 06. 30.

2011. 12. 31.

2012. 06. 30.

12 980,04

6 441,17

13 701,84

7 250,78

11/10

12. 06. /11. 06.

105,56

112,57

Kamatráfordítások

6 589,54

3 365,69

6 890,80

3 802,70

104,57

112,98

Kamatkülönbözet

6 390,50

3 075,48

6 811,04

3 448,08

106,58

112,12

Jutalék- és díjeredmény

2 279,31

1 064,25

2 159,45

1 049,58

94,74

98,62

713,40

154,50

818,74

88,33

114,77

57,17

Egyéb eredmény

-1 051,57

-300,25

-773,72

-273,47

73,58

91,08

Általános ig. költségek

5 424,23

2 706,65

5 759,67

2 845,52

106,18

105,13

Értékv. és kock. Célt. Vált.

1 647,14

654,10

1 584,57

1 039,49

96,20

158,92


938,26

527,02

871,97

262,76

92,93

49,86

Pü-i műv. eredménye

millió Ft

2010. 12. 31.

2011. 06. 30.

2011. 12. 31.

2012. 06. 30.

Saját tőke/ Mfö

6,27

6,57

6,34

6,81

Saját eszköz / Mfö

3,45

3,71

3,75

3,96

Bruttó hitel / Mfö

43,56

47,19

46,99

51,21

Bruttó hitel / Betét

50,11

55,24

54,82

59,95

Kamatkülönbözet / Mfö

3,96

1,90

4,03

2,14

Jutalék és díjer. / Mfö

1,41

0,66

1,28

0,65

Általános ig. krt / Mfö

3,36

1,68

3,40

1,77

ROA

0,58

0,33

0,52

0,16

ROE

9,28

4,97

8,13

2,40

205,89

203,89

214,69

201,51

1 dolg.ra jutó műk. ktg

6,93

3,42

7,31

3,56

1 dolgozóra jutó betét

178,97

174,16

184,01

172,13

1 dolgozóra jutó hitel

81,13

87,00

90,69

92,08

1 hál. egységre jutó mfő

1 151,54

1 145,28

1 174,84

1 110,38

1 hál. egységre jutó betét

1 000,96

978,27

1 006,94

948,48

453,76

488,68

496,30

507,42

1 dolgozóra jutó mfő

1 hál. egységre jutó hitel

Hatékonyság A hatékonysági mutatók a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően vegyes képet mutatnak. Mind az eszközarányos, mind a vagyonarányos eredménynél csökkenés látszik a 2010. évhez képest, ami a mérlegfőösszeg- és tőke növekedéstől elmaradó adózás előtti eredménynek köszönhető. Fokozatosan nő a bruttó hitelek mérlegfőösszeghez és betétállományhoz, valamint a saját tőke mérlegfőösszeghez viszonyított aránya is.

Negatívumként említhető az értékvesztések bruttó hitelekhez képesti növekedése, valamint a jutalékos eredmény mérlegfőösszeghez viszonyított arányának csökkenése is. A TÉSZ-csoport takarékszövetkezeteihez 145 kirendeltség tartozik, az összes állományi létszám 799 fő. Az 1 dolgozóra, valamint 1 hálózati egységre jutó valamennyi mutatónál pozitív irányú változás figyelhető meg. Terts András


37

TKSZ Figyelő  Szorgalmas emberek által lakott vidéken él és dolgozik

A Bükkalja Takarékszövetkezet Szerző: Idén decemberben lesz 50 éves a Bükkalja Takarékszövetkezet, mivelhogy a „máVáradi sodik hullámban”, 1962-ben jött világra a Borsod megyei Bogácson, tudtuk meg Lajos Verhóczki Istvánnétól, Irénkétől, a Bükkalja Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjétől. Alapítói közül még néhányan ma is élnek. Sajátossága a takarékszövetkezetnek az volt, hogy a helyi plébános járt élen az alapításban, s mivel vallásos emberek lakták és lakják a falut, bizony követték plébánosukat a helyi takarékszövetkezetbe. Olyannyira, hogy az első ügyvezetőjük is a plébános úr lett, aki Irénke első főnöke is volt. Sajnos, már nincs az élők sorában, de Irénke elmondja, hogy a plébános halála előtt egy évvel még ellátogatott hozzájuk, s érdeklődött a takarék helyzete iránt. DE UGORJUNK, s nézzük meg közelebbről, mi is jellemzi a takarékot. Tagjai száma 720, egy részjegy értéke 10.000 Ft, részjegy tőkéjük 11 millió Ft, osztalékot nem fizetnek, mivel a képződő eredményt mindig visszaforgatták a saját tőke erősítésére. 14 kirendeltségük, s egy betétgyűjtő pénztáruk van, a munkát 52 fő látja el. 2000-ben egyesültek az emődi takarékszövetkezettel, ekkor alakult ki a ma felépítésük is. A takarék mérleg-főösszege tíz év alatt több mint megkétszereződött, s 2011. év végére elérte a 7,66 milliárd Ft-ot (lásd 1. sz. ábrát).

A betétállomány meghatározó részét (93,4 százalékát) a lakossági megtakarítások teszik ki. Ugyan a vállalkozói betétállomány az elmúlt években is dinamikusan nőtt, de az összes állományon belül az elmúlt évben például csupán 6,6 százalékot képviselt. A betétállomány változását az elmúlt tíz éves időszakra a 2. sz. ábrán lehet tanulmányozni. 2011. végén a teljes betétállomány 6,88 milliárd Ft-ot tett ki, ami ugyancsak több mint kétszerese a 2002. év végi állományénak. A betétek általában 3-6 hónapos lekötésűek, s döntő többségükben értékpapír

7663

7180

6723

6439

6085

5484

5014

4936

3658

8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

3374

Mérleg-főösszeg alakulása 2002-2011 között, millió Ft-ban

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

1. számú ábra A mérleg-főösszeg növekedésében a betétállomány fejlődése volt a döntő.

38


jellegűek (takarékszelvény, matrac), vagy lakossági folyószámlán lekötött betétek. Az ügyfelek jellemzően újrakötik, visszaforgatják megtakarításaikat. Működési területük Bükkzsérctől Tiszaújvárosig terjed, de beletartozik részben még Eger is, több mint 30 településsel, s mintegy 40-45 ezer lakossal, ebből Bogácson, a székhelyen kb. 2.000 fő él. Ahogyan Irénke mondja, a bizalom a legfőbb tőkéjük, ők nem futnak versenyt a kamatkondíciókkal, mégis meg tudják őrizni az állományukat, mert az emberek tudják, hogy jó, és biztos helyen van a pénzük. Négy önkormányzat számláját vezetik. Szeretnék további önkormányzatok számlavezetését is elnyerni, de nem minden áron. Erre az évre azt tervezik, hogy betétállományuk eléri a 7,2 milliárd Ft-ot, amin belül a lakosságra számítanak első sorban. Cél a piaci részesedés megőrzése, illetve legalább az infláció mértékének megfelelő növekedés. A hitelállomány fejlődését ugyancsak a 2. sz. ábrán vehetjük szemügyre. Itt beszélhetünk a legnagyobb változásról, hiszen itt a növekedés közel háromszoros. Ebben különö-

TKSZ Figyelő

sen az elmúlt év volt jelentős, amikor az előző évhez képest 650 millió Fttal nőtt a hitelállomány, elsősorban a deviza alapú hitelek végtörlesztésének köszönhetően. 2011-ben a folyósított hitelek 75,7 százalékát a lakosság számára folyósították, míg a vállalkozói kör 23,7 százalékkal rendelkezett, az önkormányzatok szerény, 0,6 százalékos részesedést tudhatnak a magukénak. A teljes hitelállomány 2011. végén elérte a 3,9 milliárd Ft-ot. A hitel/betét mutató is ennek megfelelően alakult. 2011. végén 56,7 százalékos volt, de az idén – a további végtörlesztéses folyósítások miatt – elérte a 62 százalékot! A végtörlesztés egyébként jó üzletnek bizonyult: 176 szerződést kötöttek, s 2011. végéig megközelítőleg 1 milliárd Ft-ot folyósítottak. S ezek a hitelek mindeddig problémamentesnek bizonyultak. S ami a forrásból marad, azt főleg diszkont kincstárjegyekbe fektetik, illetve a Takarékbanknál helyezik el. 2012-re tervük az, hogy bruttó hitelállományuk érje el a 4,1 milliárd Ft-ot. Ennek során arra törekednek, hogy szigorú hitelmonitoring hatékony működtetésével megőrizzék a problémamentes hitelállomány arányát, tartsák meg a jövedelmezőséget. Növelni kívánják a vállalkozói kör részesedését, ehhez a pályázatokhoz kapcsolódóan előfinanszírozási hitelt nyújtanak. Az agrárfinanszírozást is erősíteni szeretnék.

Betét- és hitelállomány változása 2002–2011 között millió Ft-ban 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

4447 3016

3272

1426

1833

2366

Betét

A saját tőke alakulását a 3. sz. ábrán kísérhetjük figyelemmel. Itt lépéskényszerben volt a takarék, hiszen jogszabály írta elő a 250 millió Ft-os minimum tőke elérését. S nem csak ez volt a kényszerítő ok, hanem az is, hogy a nem elégséges tőke behatárolja a cselekvési területet. Ezért minden képződő eredményt visszaforgattak a saját tőkéjükbe. Meg is lett az eredménye: közel megháromszorozódott tíz év alatt saját tőkéjük. És nincs megállás: változatlanul erősíteni kell a tőke pozíciójukat, hogy meg tudjanak felelni üzletpolitikai elképzeléseiknek. Ahhoz, hogy képesek legyenek tőke pozíciójukat erősíteni, eredmény kell! Nos, az elmúlt évek adózás előtti eredménye pozitívan alakult (lásd a 4. sz. ábrát). Amint az ábráról láthatjuk, átlagban 55-60

584

553

513

465

417

368

316

272

231

622

500 400

100

3171

3159

3284

6886

3255

3904

Hitel

2. számú ábra

600

300

2537

2975

6432

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

Saját tőke változása 2002–2011 között millió Ft-ban

200

4497

5731

5457

4910

6000

0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

3. számú ábra

millió Ft körül alakult évente. S ebből már jutott tőkeerősítésre, felújításokra, fejlesztésekre. Kamatkülön-



bözetük 2011-ben 449 millió Ft volt, ami 3,7 százalékos növekedést mutatott fel az előző évivel szemben, s bőven fedezte a működtetési költségeket. A jutalék- és díjeredmény ugyanakkor csökkent. Az egyik legfontosabb fejlemény 2011-ben az volt, hogy megvásárolták a gönci Jógazda Takarékszövetkezet korábbi tiszaújvárosi kirendeltségét. Tiszaújváros szinte az egyetlen kivétel a térségben, mely iparának köszönhetően prosperál, jók a lehetőségek mind a betétgyűjtésre, mind a hitelezésre. Már az első évben sikerült 277 millió Ft-os betétállományra és 95 milliós hitelállományra szert tenni, Folytatás a 40. oldalon


Verhóczki Istvánné

39

TKSZ Figyelő Névjegy VERHÓCZKI ISTVÁNNÉ, Irénke,



Bükkalja Takarékszövetkezet

áll tagjaik, ügyfeleik rendelkezésére. Ezek működtetésében kell, hogy segítsen az informatikai rendszer, amely pillanatnyilag a Takinfo által üzemeltetett kisbanki Boss rendszer. Irénke őszintén bevallja, hogy ez az Várakozással tekintenek a a fájó pont, ahol változásra (vagy változtatásra) van szükség! Egyrészt Takarékbank tulajdonládrága, másrészt későn követik a jogsában bekövetkező változások elé, de szabályok változásait. A Bükkalja Takarékszövetkezet óvatosan abban reménykednek, hogy rendszeresen támogatja a térségben a szociális, kulturális életet. Faez előnyös piaci lehetőségekhez jutlunapok költségeihez járul hozzá, tathatja a takarékszövetkezeti szekelsősorban a számlavezetett önkormányzatok esetében, de néptort, köztük az ő takarékjukat is. dalköröket, nyugdíjas klubokat is támogatnak. Az elmúlt esztendőlon 5800 darab. 1209 darab bank- ben például ilyen célokra egy milkártyát bocsátottak ki, s három ATM lió Ft-ot biztosítottak. Folytatás a 39. oldalról ami bevezetésként nagyon jó eredménynek számít! A takaréknak 13.700 darab betéti ügyfélszámlája van, ez a hitel olda-

55

63 49

59

57

61

64

49 33

80 70 60 50 40 30 20 10 0

73

Az adózás előtti eredmény fejlődése 2002-2011 között millió Ft-ban

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

4. számú ábra

40


a Bükkalja Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője 1967-ben került a takarékszövetkezethez. Ez volt az első munkahelye, s minden bizonnyal az utolsó is, mert az ember ennyi év után már nem változtat. Meg minek is, hiszen ismerik, megbecsülik a munkáját, hiszen ezért választották meg még 2003-ban elnök-ügyvezetővé. No persze, ő sem így kezdte, hanem úgy, mint annyi más, a ranglétra alján, pénztárosként. Majd könyvelő lett, később belső ellenőr, főkönyvelő, 1998-ban pedig ügyvezető igazgató. Férjezett, két felnőtt gyermeke van, a fia 41, a lánya 33 éves. Nagy fájdalma viszont, hogy még nem ajándékozták meg unokákkal. Kedvenc időtöltése az olvasás, kertészkedés és az utazás.

S, mit hoz a jövő? Irénke kategorikusan kijelenti, hogy továbbra is szövetkezetként kívánnak működni, s addig, amíg lehet, önállóan folytatják munkájukat. Várakozással tekintenek a Takarékbank tulajdonlásában bekövetkező változások elé, de óvatosan abban reménykednek, hogy ez előnyös piaci lehetőségekhez juttathatja a takarékszövetkezeti szektort, köztük az ő takarékjukat is. Akárhogyan is lesz, az a tény, hogy Bogácson, és a környező településeken szorgalmas, dolgos emberek laknak, s két végén fogják meg a dolgot, nincs okuk aggodalomra, mert az ő szorgalmuk révén szükség lesz a takarékra a jövőben is, ahol elhelyezhetik pénzüket, s hozzájuthatnak a szükséges finanszírozáshoz. Mit tehetünk ehhez hozzá? Azt, hogy a következő ötven év is legalább olyan sikeres legyen, mint az első, s őrizzék meg tagjaik, ügyfeleik bizalmát, s akkor semmi baj nem lehet! 

TKSZ Figyelő  Meghatározó a kis- és középvállalkozások finanszírozása

Kis takarék Bács megye közepén: Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Szerző: A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet az első alapítási hullámban jött Váradi létre, még 1958-ban. Pontosabban 1957. végén, de a működési engedélyt csak Lajos 1958. februárjában kapták kézhez. Az alapító tagok közül is még hála Istennek néhányan köztünk vannak, s van egy alapítójuk, Bartal Mihály, aki még ma is tagja a küldöttgyűlésnek, s rendszeresen be-betér a takarékba, hogy érdeklődjön az eredmények iránt. Oláh Lajosné, Judit, 2005-ben vette át a takarékszövetkezet irányítását Biksi Imréné elnök asszonytól, így vele beszélgettünk. A TAKARÉKSZÖVETKEZETNEK 950 fős tagsága van, egy részjegy értéke ötezer forint, az egy személy által maximálisan lejegyezhető részjegy volumene ötmillió Ft. Osztalékot rendszeresen fizetnek, korábban 15-16 százalékos mértékben, ma ez – persze eredménytől függően – 10-12 százalék között mozog. A részjegy tőke tömege 100 millió Ft-ot tesz ki, ami a saját tőkéből kb. 22 százalékot képvisel, vagyis meghatározó fontosságú a tagok által lejegyzett és befizetett tőke. Öt kirendeltséget működtetnek, Szabadszálláson, Kunszentmiklóson, Tason, Szalkszentmártonban, s az egy éve megnyitott új kirendeltségükön, Kecskeméten. 35 fős dolgozói gárda (ebből kettő Gyeden) gondoskodik a zavartalan működtetésről. A takarék mérleg-főösszege tavaly lépte át első ízben az 5 milliárd forintot (5,134 Mrd), ami közel 450 millió Ft-os növekedés 2010-hez képest. De ha azt vesszük, hogy még öt évvel ezelőtt, 2006-ban is alig haladta meg a három milliárdot, akkor láthatjuk, hogy látványos és stabil növekedés tanúi lehetünk, éves szinten 400-500 millió Ft-os

növekedéssel. S ezt a trendet igazolja az idei, 2012-es év első fél éve is, amikorra már elérték az 5,4 milliárd Ft-os volument. A takarék betétállománya is dinamikusan nő, jóllehet a 2008–2009es időszakban, amikor érvényesült a nagy kereskedelmi bankok magas kamatajánlatainak elszívó hatása, megtorpanás állt be. De ez átmenetinek bizonyult, s kedvező irányú kamatpolitikai változtatásokkal, jól időzített akciókkal, sikerült újra biztosítani a betétek növekedését. Az elnök asszony büszkén jelenti ki: állják versenyt a többi pénzintézet kondícióival. A lakosságtól származik a betétállomány több mint 80 százaléka, de a vállalkozói réteg is egyre nagyobb súlyt képvisel ezen a téren is. 2005–2006-ban nyitottak a kkv-szektor felé, egy jól sikerült számlavezetési ajánlatot tettek számukra, a következmény pedig az lett, hogy megítélésük szerint a működési területükön található kis- és középvállalkozóknak kb. 30 százaléka őket választotta számlavezetőjükként, s természetesen betétjeiket is náluk helyezik el. 20062011 közötti ötéves ciklusban több mint egymilliárd Ft-tal, 40 százalék-



kal nőtt az állományuk. Jellemzően 3-6 hónapos lekötéseik vannak, a volument nagyban befolyásolja az a tény, hogy mezőgazdasági térségben vannak. A 2011-es évre egyébként a takarék 4,3 milliárdos állományt tervezett, ezzel szemben a tény 4,5 milliárd forint volt, 238 millióval több a kitűzött célnál. A betéti kamatok megállapítása során természetesen figyelembe veFolytatás a 42. oldalon


Oláh Lajosné

41

TKSZ Figyelő

Folytatás a 42. oldalról szik a versenytársak által alkalmazott kamatokat. Új szolgáltatásként 2011. júniusában bevezették a deviza számlavezetési tevékenységet, euróban és amerikai dollárban biztosítják a számlavezetési tevékenységet mind a lakossági, mind a vállalkozói kör részére. Három kirendeltségen van ehhez kapcsolódó valutapénztár.

Oláh Lajosné aláhúzza: az utóbbi időben megnövekedett az országban a figyelem a takarékszövetkezetek iránt. Történelmi lehetőség nyílik arra, hogy visszaszerezzük az elmúlt időszakban elvesztett piaci részesedésünket.zért a szektor kötelessége az, hogy a piacon keletkezett rést kihasználja. Azonban a leglátványosabb fejlődés a hitelállomány terén következett be. Ugyancsak öt évre vetítve (2006–2011), a növekedés 68 százalékot tett ki, s 2011. végére elérte a 2,38 milliárd Ft-ot, ami 52,3 százalékos hitel/betét aránynak felelt meg. 2012. június végére az állomány megközelítette a 2,7 milliárdot, amely már 58,1 százalékos arányt jelent. A hitelállományon nagyjából egyharmad-egyharmad arányban osztozik a lakosság, a kis- és középvállalkozói kör és az egyéni vállalkozók, őstermelők. A hitelezés terén jelentősen hozzájárult az állomány növekedéséhez a devizahiteleket kiváltó végtörlesztés. Kedvező forint hitelt biztosítottak a végtörleszteni szándékozó, hitelképes ügyfelek részére. 95 hitelkérelmet hagytak jóvá, 420 millió Ft összegben. Ezzel számos elveszettnek tekintett ügyfelük tért vissza, s újakat is sikerült szerezni. A hitel jóváhagyását természetesen lakossági számlavezetéssel kombinálták, így további szolgáltatást

42


(bankkártya, internetbank, széf) is sikerült értékesíteni. A takarék ügyfelei közül számosan élnek a különböző pályázati lehetőségekkel. Ezek utófinanszírozottak, s csakis a szigorú feltételek teljesítése esetén jutnak hozzá a támogatáshoz. Ez a takarékot fokozott gondosságra ösztönzi, menetközben folyamatosan ellenőrizni kell a projektek állását, s annak függvényében adni az egyes részfolyósításokat. A takarék Gazdakártya hitelt 61 millió Ft értékben, Széchenyi kártya hitelt 72 millió Ft értékben folyósítottak az elmúlt évben. A működési területükön a lakosság száma kb. 22.000 fő (Kecskemétet nem számítva). Ebből 15.000 fő valamilyen kapcsolatban áll a takarékkal. Meghatározó a mezőgazdaság, azon belül is kiemelt fontosságú a Róna Mezőgazdasági Szövetkezet, mely 160 embernek nyújt munkát, s ezzel megélhetést. Főbb termékeik a napraforgó és a kukorica. Integrátori tevékenységet is folytatnak, s beszállítói pl. a Tesconak és az Intersparnak, azon termékekből (vöröshagyma, paprika, stb.), melyet a helyi őstermelők állítanak elő. Nagy fontossággal bír a takarék életében a földalapú támogatások megelőlegezése, az idei évben is 200 millió Ft-ot meghaladó mértékben folyósítottak erre a célra hitelt. Lakosság részére 3.600

db számlát vezetnek, a vállalkozói kör részére pedig 690-et. Három ATM áll ügyfeleik rendelkezésére (Szabadszállás, Kunszentmiklós és Tass), Kecskeméten egyelőre azért nem állítanak be, mert egyrészt bőségesen rendelkezésre áll bankautomata a városban, másrészt bérleményben vannak, s az abból való esetleges távozás nehezítené az ATM működtetését. 1.517 darab bankkártyát bocsátottak ki. Az elnök asszony hangsúlyozza: a legfőbb cél az, hogy hatékonyak legyenek, s minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak. Ezért is váltottak az IT szolgáltatások terén, s a Takinvest Zrt.-t választották. Igaz, hogy ez lényegesen bonyolultabb kezelést igényel, mint a korábbi, de korszerű és alkalmas minden szolgáltatás kezelésére, rövid belül reagálnak a felmerülő kérdésekre, a help-desk rendszerük kiváló. Részben ennek is köszönhető, hogy kb. 400 fő veszi igénybe az internet bankolást. Saját tőke állományuk 2011. végén 439,4 millió Ft-ot tett ki (ebből a részjegy állomány 100 millió Ft). Tőke-megfelelési mutatójuk 16,12 százalék (az előírt 8 százalékkal szemben). A fizetőképességi mutatójuk 13,29 százalék. A saját tőke további emelését főleg eredmény ágon tervezik. A takarékszövetkezet adózás előtti eredménye az elmúlt év végén

Névjegy – Oláh Lajosné OLÁH LAJOSNÉ, Judit, 2005ben vette át a takarékszövetkezet irányítását Biksi Imréné elnök asszonytól. Jómaga 1989. szeptemberében került a takarékszövetkezethez, vagyis immáron 23 éve szolgálja munkájával a pénzintézetet. Végigjárta a ranglétrát, mire az első számú vezetői posztot átvette. Kezdetben az ügyfélszolgálaton dolgozott, ahol főleg vállalkozói és lakossági hitelekkel és számlavezetéssel foglalkozott. 1996-ben lett ügy-

vezető-főkönyvelő. Végzettsége kereskedelmi közgazdász, a diplomát a Kereskedelmi Főiskolán szerezte, majd a Számviteli- és Pénzügyi Főiskolán banktanácsadói és mérlegképes könyvelői képesítést is szerzett. Férjezett, nagyobbik lánya (28) éppen most ment férjhez, 24 éves fia pedig az ausztriai Spitzben szakácsként dolgozik. Hobbija az olvasás, túrázás, kertészkedés (mert eredetileg kertész képzettséget szerzett!), s természetesen a család.

TKSZ Figyelő

34,4 millió Ft-ot tett ki. A kamatjellegű bevételeik 217,7 millió Ftot tettek ki (4,75 százalékos kamat marzzsal), ami fedezte az általános igazgatási költségeket (187,6 millió Ft). A jutalék- és díjbevétel mintegy öt millió Ft-tal volt magasabb az előző évinél, s elérte a 81,7 millió Ft-ot. Az általános igazgatási költségek emelkedtek, ami adódik a dolgozók 10 százalékos bérfejlesztéséből, és a kecskeméti kirendeltség nyitásából. A minősített hitelállomány (átlag alatti, kétes, rossz) 2010. végén még 15 százalékot tett ki, ami egy év múlva, 2011. végére nagyjából a felére, 8 százalékra csökkent. Ez lényegében két okra vezethető vis�-

sza. Egyrészt értékesítésre került a faktor csomag végrehajtási szempontból kezelhetetlen állománya, másrészt fejlődés következett be a végrehajtási folyamatokban. A hátralékosok hamarabb kerülnek fizetési meghagyás, ill. végrehajtási szakaszba, így szemmel láthatóan növekedett a megtérülések száma és összege is. Oláh Lajosné aláhúzza: az utóbbi időben megnövekedett az országban a figyelem a takarékszövetkezetek iránt. Történelmi lehetőség nyílik arra, hogy visszaszerezzük az elmúlt időszakban elvesztett piaci részesedésünket. Ezért a szektor kötelessége az, hogy a piacon keletkezett rést kihasználja, hatékonyan és jövedel-

mezően felhasználva a rendelkezésükre álló tőkét. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy el kell gondolkodni – főleg a kicsiknek – arról, hogy merre tovább. A megyén belül ugyan jó az együttműködés, sok ügyfél konzorciumban kerül finanszírozásra,de az is kétségtelen, hogy szűk a keresztmetszet, ami behatárolja a jövőt. A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet is arra vár, hogy milyen közös integrációs stratégia alakul ki, úgy gondolják, hogy az ősznél hamarabb erre nem kerülhet sor. A takarék vezető testületei – az FB és az IG. – melynek elismert szakértő tagjai vannak, úgy gondolják, hogy ameddig lehet, önállóan folytatják tovább munkájukat. 

Megszépült a Szabolcs Takarék nagykállói fiókja A SZABOLCS Takarékszövetkezet

nagykállói fiókjának felújítását ünnepelték a résztvevők július 2-án. A jelenlévők Juhász Zoltán Nagykálló város polgármesterének üdvözlő szavai, valamint Bede József a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-igazgatójának ünnepi beszédét követően a Takarékszövetkezet folyamatos megújulásának jelentős bizonyítékát „vették birtokukba”.

Az átalakítással az volt a cél, hogy a mai modern „bankolás” minden technikai feltételét megteremtsék, így teljesen új infrastruktúrát építettek ki. A technikai, fizikai felújításon, valamint akadálymentesítésen túl a szolgáltatási színvonalát emeli a jövőben az új készpénzkiadó automata (ATM), valamint ügyféltanácsadói iroda létesítése is.


43

TKSZ Figyelő  Békés megye nyugati kapuja

Együtt, és mégis külön Szerző: A Szarvas és Vidéke Takarékszövetkezet még 2007-ben kilépett a TakarékszövetCsépány kezetek Érdekképviseleti Szövetségéből (TÉSZ-ből), éveken keresztül függetlenGyörgy ként folytatta a tevékenységét, majd úgy döntött, hogy visszalép, amelyre 2012. július 1-jével került sor. A kapcsolódó intézményvédelmi alapba azonban nem lépett vissza. Sebjan Farkas Pálné elnök-ügyvezetővel beszélgettünk a takarékszövetkezetről, az intézményvédelemről és más fontos kérdésről.

„A szabadság megszeretett szokás. A függetlenség: önként vállalt függés. Én elszállok, mert visszatérhetek, és visszatérek, mert elszállhatok.” 1

befolyásolja a 90-es évek elejétől folyamatosan ígért, de a mai napig meg nem valósult M44-es gyorsforgalmi út. Meggyőződésem, hogy a befektetők elsősorban az autópálya hiánya miatt nem terveznek újabb beruházást a térségbe. Abból kell kiindulni, hogy a piaci, szabályozási hatások hogyan befolyásolják a MINDENEKELŐTT, milyen a gaz- gazdálkodást, az eredményességet, dasági környezet Békés megye vagy a növekedést. Mindig arra töészak-nyugati határán? rekszünk, hogy az adott gazdasági – Természetesen, látjuk, érezzük körülményhez a legjobban tudjunk a válság következményeit, érezzük alkalmazkodni. Mondhatjuk, hogy a hatását, de megpróbáljuk a he- sem a bankadó, sem a végtörleszlyükön kezelni a dolgokat. Az adott tés nem rengetett meg bennünket. gazdasági fejlettséget tudomásul Igyekszünk jól gazdálkodni, igyekvesszük, a média elég sokat foglal- szünk racionálisan dönteni, szépen kozik vele, egyszerűen túl kell élni, fejlődünk, panaszra nincs okunk. előre kell nézni. A térség gazdasága – Hogyan mutatná be a takarék„A jó kapcsolat kriszövetkezetet? – A Szarvas és Vidéke Körzeti Tatériuma, hogy vekarékszövetkezet 1957-ben alakult, magyar magánszemélyek tulajdonálem szabadabb a másik, mint ha ban álló szövetkezeti hitelintézet. A egyedül lenne, nem kell a szabadtöbb mint ötvenöt éves fennállásunk, stabil működésünk záloga azon elsággal fizetni a kapcsolatért.” 2 vek és értékek fenntartása, valamint főként a mezőgazdaságra épül, de a tradíciók folytatása, amelyek gaa kedvező földrajzi elhelyezkedés, a rantálják működésünket és az ügyfeKörösök közelsége miatt a turizmus leink biztonságát, így élvezzük azok és az idegenforgalom is húzóágazat. bizalmát. Tartózkodunk a hangzatos Az ipari üzemek közül a Pioneer-t szlogenektől, az apró betűs résszel vagy a Gallicoopot lehet megemlí- kiegészített, csábító ajánlatoktól. teni. A munkanélküliség Békésben Ajánlataink egyértelműek, világosak az országos átlag felett – kb. 15 és érthetőek. A takarékszövetkezet a százalék –, Szarvas és térségében közepes méretű pénzintézetek közé azonban az országos átlag alatt – 8 tartozik. A számlánkat az MNB vezeti, százalék körül – van. A gazdasági illetve közvetlenül kapcsolódunk a környezetünket nagymértékben Giro Zrt.-hez. A Takarékbankkal ta1 2

44

lán csak a támogatott lakáshitelezésben dolgozunk együtt. A bankkártya terén egyenlőre a Volksbankkal vagyunk kapcsolatban. Az elmúlt két évben három kirendeltséget nyitottunk, Orosházán, Kisújszálláson és Mezőtúron. Meggyőződésünk, hogy a bővülést a nehéz időszakban kell megvalósítani, hogy az esetleges pénzintézeti szolgáltatást igénylő kormányzati döntések, a megnyíló támogatások, de főként a gazdasági folyamatok kedvező változása esetén már több településen legyünk jelen. A takarékszövetkezetek fejlődésének korlátai vannak, ami részben kompenzálható a működési terület növelésével. Mi három – Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok – megyében, 10 településen kínáljuk banki szolgáltatásainkat. Takarékszövetkezetünk jelentős többletforrással rendelkezik, a hitel és a betét aránya alig magasabb, mint 50 százalék. Kockázati megfontolásból szabad forrásainkat elsősorban állampapírokba, jegybanki betétbe fektetjük, illetve rövidebb lejáratú bankközi betétbe helyezzük ki. Megőriztük pozíciónkat mind a lakossági, mind a vállalkozói üzletágban. A végtörlesztésnek köszönhetően 2011 utolsó két hónapjában közel 400 ügyféllel és közel egymilliárd forint hitelállománnyal bővültünk elsősorban Szarvason, és térségében, illetve Békéscsabán, de mind a 9 kirendeltségünkön történt növekedés. A devizahitelek kiváltásából adódó 30 milliónyi veszteséget

Nógrádi Gábor (Nyíregyháza 1947-) magyar költő, író, újságíró, hangjáték-, tévéjáték- és filmforgatókönyv-író. Itt éltünk köztetek, Kid Wyler vadászsólyma c. vers Feldmár András (Budapest, 1940–) Kanadában élő, magyar származású pszichológus, pszichoterapeuta.


TKSZ Figyelő

sikerült kompenzálni, és így is több mint 30 milliónyi adózás előtti eredményt értünk el. Olyan új ügyfeleket szereztünk, akik révén a látra szóló állományunk – olcsó forrást biztosítva –, jelentősen bővült, és a portfólió is javult. A vállalkozások beruházási kedve visszafogott, a likviditásukat biztosító hiteligények viszont mind mennyiségében, mind értékében a válság előtti szinten mozognak. – Lássuk a medvét, számszakilag mekkora takarékszövetkezetet képzeljünk el? – A Takarékszövetkezet ügyviteli alkalmazottainak száma 47 fő, amelyből 14 fő a központi dolgozó. Az alkalmazottak több mint 30 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Összesen 8 fiú dolgozik nálunk. A békéscsabai kirendeltségünkön például már 3 fiút és két lányt foglalkoztatunk, mindenki legnagyobb megelégedésére. Az ATM-ek száma 7-ről 8-ra, a kirendeltségek száma 9-ről 10-re változott 2011. december 30. és 2012. június 30. között. Ami a többi fontosabb számot illeti, önmagukért beszélnek a mellékelt grafikonok.



ügyvezető is, az aktív-passzív üzletág igazgató (egy személyben) a belső ellenőr, az informatikai és a bankbiztonsági igazgató és én. A vezetőkhöz sorolhatjuk még a kockázatkezelőt, a kirendeltségvezetőket, és a rendszergazdát. A PSZÁF ellenőrzés során egyébként megerősítést kaptam arra vonatkozóan, hogy jól osztom el a feladatokat, és külön gratulált a FB által végzett munkához.

piaci szegmens célterület lehet a számunkra. Elsősorban őstermelőket, mikro- és kisvállalkozásokat finanszírozunk, de szindikált hitel formájában – főleg a Szeghalmi Takarékszövetkezet révén – közepes vállalkozásoknak is tudunk forrást biztosítani. A projektfinanszírozás a kockázati besorolás miatt nem jellemző a portfoliónkban. Elsősorban a konkrét gazdasági tevékenységet finanszírozzuk. Számunkra az – A szövetkezet nagysága milyen a legfontosabb, hogy a finanszíroszervezeti felépítést tesz lehetővé? – Mire kell figyelni az üzletpoli- zást igénylő partnerünk tevékeny – Az igazgatóság 7 főből áll, az tikában? sége reális lehetőséget biztosítson FB 3 fő. A menedzsmenthez tartoz- – A takarékszövetkezet ügyfél- a jövőben a finanszírozás terheinek nak még a gazdasági vezető, aki köre rendkívül heterogén. Minden vállalására, valamint a törlesztésre. Nem célunk a kiugró növekedés. A hitelek kihelyezését betéteseink Névjegy – Sebjan Farkas Pálné, Olgi biztonsága érdekében az óvatos62 ÉVES, de aktív dolgozó, és egy- innen került 1992-ben a Takarékság és a szigorú bírálati elv jellemelőre nem szándékozik nyugdíj- szövetkezethez főkönyvelőként, zi. Ezt régóta alkalmazzuk, ennek ba menni, 2014-ben, a következő így már 20 éve dolgozik itt. 1992köszönhetően a minősítési köteletisztségviselői választáson a dol- től igazgatósági tag, 1997-től ügyzettség alá tartozók hitelek aránya gozók visszajelzése alapján ter- vezető és igazgatósági tag, 2000nem jelentős. vezi, hogy újra jelölteti magát az től elnök-ügyvezető. Jelenleg az Szerintem a takarékszövetkezetek elnök-ügyvezetői tisztségre. Hu- AVHGA Ellenőrző Testületének többsége nincs felkészülve a swap nyán, ahol született könyvelőként is a tagja. Munka mellett végezügyetek kezelésére, nagyon komoly kezdte a helyi tsz-ben, majd ott te el a Számviteli Főiskolát illethiba volt, hogy szakértelem nélkül ment férjhez, később a Öntözési ve szerzett mérlegképes könysokan belementek az igen kockáKutatóintézetben (ÖKI) dolgozott velői képesítést. A lánya orvos, a zatos ügyletekbe. Mi ilyen ügyletet előbb könyvelőként, majd osz- fia teológiából kíván doktorálni, soha nem akartuk végezni. tályvezetőként. A csabacsűdi tsz- mindketten házasok. A hobbija a Soha nem feledjük, hogy az ügynél volt számviteli osztályvezető, munkája és a két unokája. felek pénzét kezeljük, óvatosan, és Folytatás a 46. oldalon


Sebjan Farkas Pálné

45

TKSZ Figyelő

Folytatás a 45. oldalról gondosan, de nem hazardírozva. Az ügyfelek, a takarékszövetkezet pénze, vagyona fontosabb, mint a saját pénzünk, saját vagyonunk. A takarékszövetkezet menedzsmentje is elsősorban alkalmazott, vagy inkább meghatalmazott, az idegen

függetlenek, ilyenkor az egyébként racionális döntés is megkérdőjeleződik. Ki mondana nemet vezető közvetlen hozzátartozójának? Ugye, ilyen nincs, vagyis oda a hitelesség! Azt is problémásnak látom, hogy egyes takarékszövetkezetekben az igazgatósági tagok egy része nem

forrás kezelésében nagyobb felelősséggel tartozik. Komoly problémát látok abban, hogy egyes takarékszövetkezeti vezetők úgy gondolják, hogy a takarékszövetkezet a sajátjuk. Ez még a legnagyobb tulajdoni arány esetén sem igaz, sőt lehet, hogy a legnagyobb tulajdoni aránnyal sem rendelkeznek, csak egyszerű alkalmazottak.

vesz részt tevőlegesen az igazgatóság munkájában. Nálunk olyan tagok vannak mind az igazgatóságban, mind a felügyelőbizottságban, akik részletekbe menően érdeklődnek, foglalkoznak a szakmai kérdésekkel, és nem utolsó sorban megfelelő szakmai végzettséggel valamint gyakorlattal rendelkeznek. Ráadásul nem csak feladatokat határoznak meg, hanem az időarányos és a várható teljesítést is számon kérik. A menedzsment, az igazgatóság és a felügyelőbizottság között nincs titok, nem lehet olyan, hogy valaki ne tudna a takarékszövetkezet sorsát érintő eseményről. Az aktivitás növelését az optimális kockázatvállalás mellett kell megvalósítani. takarékszövetkezetünk kizárólagos hitelkapcsolatot nem ismer, a bankszámlanyitás kötelező feltétele a hitelhez jutásnak, a bankszámlaforgalmat a negyedéves minősítésnél is figyelembe vesszük. Ez nem csak a takarékszövetkezetet, de a betéteseket, és magát a hitelfelvevőt is védi. Nem



Központi fiók belseje

A takarékszövetkezet menedzsmentje is elsősorban alkalmazott, vagy inkább meghatalmazott, az idegen forrás kezelésében nagyobb felelősséggel tartozik. A PSZÁF rendre forszírozza, hogy egyes pozíciókban (értékbecslő, könyvvizsgáló, közép vagy felső vezető stb.) valóban független, semleges személyek dolgoznak-e. Ha közvetlen, vagy közeli hozzátartozók, vagy azok vállalkozásai a megbízottak, akkor azok nem lehetnek

46


vállalunk olyan kockázatot, amely veszélyeztetné, hogy a tőke-megfelelési mutató meghatározott minimális szint alá csökkenjen. Hitelezési tevékenységünket, termékeink struktúráját úgy építjük fel, hogy a vállalkozások megtalálják a számukra legmegfelelőbb hitelkonstrukciót. Alapesetben beruházásokat, tartós forgóeszköz hiányt, átmeneti likviditási hiányt, támogatások megelőlegezését finanszírozunk. Vannak egyedi, speciális hitelkonstrukcióink is, mint a vállalkozások átmeneti forráshiányának pótlását szolgáló SOS rullírozó hitelkeret, vállalkozói hitelt vagy a tagi kölcsönt kiváltó hitel, az üzletrész megvásárlására szolgáló, az óvadéki betét fedezete mellett nyújtott hitel stb. A Magyar Fejlesztési Bankkal hosszú évek óta tartó közvetlen kapcsolatban vagyunk, részt veszünk minden olyan hitelkonstrukció kiközvetítésében és bonyolításában, amelyet az MFB kezdeményez. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal is több éve kiegyensúlyozott kapcsolatban állunk. Szinte valamennyi vállalkozói hitelhez – az egyéb szükséges fedezetek mellett – az Alapítvány készfizető kezességét is kérjük az ügylet összeghatárától és kockázati besorolásától függő mértékben. Az alapítványi kezességvállalás javítja a vállalkozások hitelképességét, hitelhez jutási esélyét. A garanciadíj a vállalkozónak többletköltséget jelent ugyan, de a garancia megléte a hitelintézeti árazásnál lényeges kamatteher megtakarítást eredményez. A takarékszövetkezet szempontjából ez jelentős kockázatmérséklő tényező, jótékony hatással van a tőke-megfelelési mutatónkra, ugyanis a 85 százalék állami viszont garancia állammal szembeni kitettség, melynek a tőkekövetelménye nulla százalék. A Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal szakmai konzultációt folytattunk az őstermelői kör biztonságos finanszí-

TKSZ Figyelő

rozhatósága érdekében, hogy az őstermelők is hozzájuthassanak államilag támogatott hitelkonstrukciókhoz. Ennek eredményeként reményeink szerint hasznos szakmai tanácsokat is sikerült megfogalmaznunk a Minisztérium felé, mely elősegítheti, hogy az őstermelők is hozzájuthassanak államilag támogatott hitelkonstrukciókhoz. A mostani felügyeleti szabályozás, a szigorítások nem befolyásolták negatívan a működésünket. A devizaalapú hitel a portfoliónkban soha nem képviselt jelentős hányadot. Ezért a végtörlesztés ellenére a tervezett eredményt teljesítve, a szokásos osztalékot kifizetve, növelni tudtuk a vagyonunkat. A vállalkozások részére ugyan vezetünk devizaszámlát, a devizaklíring is rendelkezésre áll, az igény azonban nem jelentős. Felelősen gazdálkodunk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gazdálkodásunk, a működésünk továbbra is stabil legyen és megfeleljünk az elvárásoknak. Az óvatos hitelezési politikánkkal, a racionális és takarékos gazdálkodásunkkal a prudens működést kívánjuk fenntartani. – A tag, a részjegy és a befektető hármasával hogyan boldogulnak? – A takarékszövetkezetünknek tisztán magánszemélyek a tulajdonosai, szövetkezeti formában gazdálkodunk, minősített befolyással senki nem rendelkezik. A tagok száma jelenleg 308 fő, de szoros ös�szefüggésben alakult a részjegyek névértékének változásával. A részjegy névértéke a jogi szabályozás miatt nálunk is 10 000 Ft, összértéke tagonként nem lehet több 1 millió forintnál. Összességében a szavatoló tőkében a részjegytőke állomány kevesebb, mint 5 százalék. Előzőleg nálunk 50 ezer forint volt a részjegy névértéke, ezt váltottuk fel 5 db 10 000 Ft névértékű részjegyre. A tagok által jegyzett részjegy teljes összegét a cégbíróságon jegyzett tőkeként évente legalább egy alkalommal be kell jegyeztetni.

Ha nem szabályoznánk, akkor a tag bármikor ki is vehetné a névérték különbözetét. A változó tőke, pontosabban a tőke csökkenés gondot okozhat a szavatoló tőke, illetve az egy ügyfélcsoportnak adható hitelkeret számítása során, azaz tőkefedezetet kellene állítani az esetleges különbözet mögé. A tőkefedezet pótlása pedig egy mókuskereket indíthat el. Alapszabályunk a befektető tag belépését nem teszi lehetővé, de befektető nem is keresett bennünket, talán azért sem, mert mindig elkötelezett és határozott álláspontot képviseltünk. A takarékszövetkezetnek több mint 55 éves múltja van, nem eladó, így jövője is lesz. A takarékszövetkezetek esetében a tagság általában eléggé passzív, a 10 ezer forintos névérték mellett pedig nem várható el az aktivitás. Az osztalékra persze igényt tartanak, és ezzel nagyjából kimerítenek minden igényt. Én úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a tag tulajdonosnak érezhesse magát, nagyobb felelősséget, nagyobb anyagi közreműködést kellene vállalnia, amelyhez szerintem a maximum 100 ezer forintos névérték sem lenne túlzott.

hetetlennek, ha az integrációban részt vevő tagok gazdálkodására egymás között mindenkinek feltétlen rálátása lehetne. Úgy gondolom, hogy ha egy kockázatközösségbe tartozunk, akkor az intézményvédelem érdekében nem lehet a banktitok mögé bújni. Ha az alapba befizetett vagyon pótlásával, részleges vagy teljes elvesztésével lehet számolni a bajba jutott takarékszövetkezetek megsegítése esetén, akkor az intézményvédelmi alapban nem lehetnek titkok: például az adott tagszervezetnél mennyi az a hitel, amely a szavatolótőke 25 százalékát súrolja, milyen a portfólió minősége stb. Ezt tolerálni kellene a takarékszövetkezetek, a takarékMérlegfőösszeg, betétek, hitelek és a látraszóló állomány alakulása 10 000,0 8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0 MFŐ M HUF Betét M HUF Hitelek M HUF Látraszóló áll.

2011.

8 804,3 7 401,3 3 170,4 1 331,6

2012. 06. 30. 8 197,1 6 868,1 3 839,4 1 564,2

– Ha „se veled, se nélküled”, mégis kihez tartoznak? – Takarékszövetkezetünk 2007től nem tagja intézményvédelmi alapnak, de tagja az OBA-nak, így betéteink a jogszabály által meghatározott mértékig védettek. Az érdekképviseleti tagság fontos számunkra, így a Takarékszövetkezetek Érdekképviseleti Szövetségében való tagságunkkal jelenünk és a jövőnk számára fontos információkhoz hozzájuthatunk. Ugyancsak tagjai vagyunk a Békés Megyei Takarékszövetkezeti Szövetségnek is.

szövetkezeti vezetők szintjén, de az intézményvédelem szintjén is. Nem egyetlen biztonsági alapot képzelünk el, hanem alternatív megoldást kínáló, a benne lévő tagok valódi biztonságát nyújtó integrációban hiszünk. Az intézményvédelmi tagság egy idegen konszolidáció esetén nagyon megviselne bennünket, ha nekünk komolyabb áldozatot kellene vállalnunk egy vitatható üzletpolitikát vagy gazdálkodást folytató takarékszövetkezet támogatása miatt. Az intézményvédelmi tagságot az – Úgy tűnik, az intézményvédelem ismert formában nem preferáljuk. előbb-utóbb megkerülhetetlen A TÉSZ szerződés már nem teszi tényezővé válik?! kötelezővé a TAKIVA tagságot. Úgy – Az intézményvédelmi alapban, gondoljuk, hogy az érdekvédelmint biztonsági alapban való jelen- mi és intézményvédelmi tagság létünket akkor tartanánk elengedFolytatás a 48. oldalon


47

TKSZ Figyelő

végzettsége ugyan megfelelő, de mind szakmai mind erkölcsi alkalmassága vitatható. Esetenként a takarékszövetkezetek vezetőinek is nagyobb felkészültségre és alapos megfontolásra lenne szükségük, és most nem az iskolai végzettségre gondolok, hanem, a takarékszövetkezeti szektort érintő lényeges változásokra, a tesÚgy gondolom, hogy tületi vagy más üzleti tárgyalásokra, ahol esetenként úgy írnak alá, vagy ha egy kockázatközösúgy döntenek, hogy nem mérik fel, vagy nem tudják pontosan, milyen ségbe tartozunk, akkor az intézkövetkezményekkel kell számolni. ményvédelem érdekében nem leFelmerült, hogy az intézményvédelmet ellátó szervezetnek áltahet a banktitok mögé bújni. lában elég korlátozott intézkedési lehetősége van. Azzal magam is tagság elől, de úgy gondoljuk, na- egyetértenék, hogy ez az intézkegyobb transzparenciára lenne szük- dési lehetőség bővüljön legalább ség. Ha sorsközösséget vállalunk annyival, hogy előzetesen meghavalakikkel, akkor előbb szeretnénk tározott bizonyos előfeltételekhez őket megismerni. Ez az ellenőrzés kötve az intézményvédelmet ellátó fontosságát is felveti. szervezet kapjon bizonyos kérdé Az ellenőrzésnek kiemelt szere- sekben vétójogot. pet kell kapnia, de az ellenőrzését ellátó személyeknek is legalább – Miért gondolták meg magukat, olyan feltételeknek kellene megfe- s miért léptek be vissza a TÉSZ-be? lelni, mint a takarékszövetkezetek – 2007-ig valamennyi bennünelső számú vezetőinek. Önmagá- ket érintő jogszabályváltozásba beleszólhattunk, hozzájutottunk a törvényjavaslatokhoz, véleméST, ÉV, CT, AEE, részjegytőke alakulása M HUF nyezhettük azokat, illetve rengeteg információhoz jutottunk. Azután 700,0 megváltozott a helyzet. A dönté600,0 sünkből kifolyólag nyilvánvalóan 500,0 beszűkült ez a forrás, kevesebb in400,0 formációhoz jutottunk, amely a kel300,0 lő tájékozottsághoz már nem volt 200,0 elegendő. Nehezebben tudtunk 100,0 felkészülni a változásokra. 0,0 2011. 2012. 06. 30. Az hogy önállóak voltunk, vaST 644,4 671,4 ÉV, CT 208,4 195,5 gyunk, azt is jelentette, hogy nem Részjegytőke 30,6 31,2 33,7 18,9 AEE kaptunk készen semmit, mindenért meg kellett dolgoznunk. Az egyes ban nem elegendő a takarékszövet- termékeket és a szabályzatokat is kezeti gyakorlat, legalább annyira önállóan dolgoztuk ki. A tavalyi felfontosnak tartjuk, hogy az ellenőr ügyeleti ellenőrzés során érdemi a Hpt. szerinti jó üzleti hírnévvel is kifogást nem tettek, szankcióval rendelkezzen, amelyet az adott ta- nem sújtottak bennünket. Az inforkarékszövetkezet, ahol a gyakorla- matikai rendszerünkkel összefügtot szerezte kell, hogy megerősít- gésben volt kisebb hiányosságunk. sen. Amíg ez nem kritérium, addig Egyébként Eurobank programot előfordulhat, hogy a revizor iskolai használunk, amellyel elégedettek Folytatás a 48. oldalról nem kell, hogy átfedésben legyen. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ha egy tagszervezet támogatásra szorul, akkor nem mindegy, mekkora közösség tagja, ugyanis minél nagyobb a közösség, annál kisebb a tagszervezeti hozzájárulás. Nem zárkózunk el az intézményvédelmi

48


vagyunk. A szabályzatok kidolgozásában lett volna jó különösen a segítség, hiszen nagyon nehéz volt egyedül kidolgozni. De megtanultuk, hogy mindent magunknak kell megoldanunk. Belátható, hogy azok, akik integráltak, kényelmes helyzetben vannak, mert a Takarékbank jelentős szakmai támogatást ad ehhez. Nyilván ez jó, de tompítja az érzékszerveket és a reflexeket. Mivel mi soha nem voltunk elkényeztetve, sokkal érzékenyebben és gyorsabban reagálunk a változásokra. Ennek megfelelően két saját jogászt és külső szakértőket is foglalkoztatunk. – Mit gondol a takarékszövetkezetek médiában való megjelenéséről? – Ha a sajtóban pozitív összefüggésben hangzik el a nevünk, vagy pozitív értelemben nyilatkoznak a takarékszövetkezetekről, akár egyről is, az valamennyiünk sikere, öröme. A negatív hír már mindan�nyiunk kudarca. Az emberek többsége nem tud különbséget tenni a takarékszövetkezetek között, nem tudja miben tér el az egyik vagy másik takarékszövetkezet, nem tudja, hogy önálló jogi személyekről van szó, ami általában jó. A Jógazda vagy a Soltvadkert bukása azonban mindannyiunkat negatívan érinthetett volna, de takarékszövetkezetünk esetében sem az egyik sem a másik hír nem okozott sem ügyfélvesztést sem betét csökkenést. – Milyen várokozással néz a jövőbe? – A takarékszövetkezetek önállósága mindenekfelett kell, álljon, annak minden előnyével és hátrányával együtt! Ezért én abban sem látnék nagy problémát, ha megmaradna a takarékok emblémáinak sokszínűsége. Az informatikai rendszerben például már inkább el tudnám képzelni az egységességet, megkönnyítve azt is, hogy az ügyfeleket minél szélesebb körben tudjuk kölcsönösen kiszolgálni. Azt hiszem, erre szükség van. 

Takarék Akadémia

Orientációs képzés már 2 féle ütemezésben A TAKARÉK Akadémia 2009. júniusában indította el az Orientáci-

ós képzést (Új belépők képzése) a takarékszövetkezetek körében. A tanfolyam elvégzését javasolta az újonnan belépő dolgozóknak, továbbá minden olyan munkatársnak, akit a tanfolyamon elsajátítható tudás segíthette eredményes munkájában, a képzés iránt érdeklődők köre az idő előre haladtával egyre bővült, némely esetben az akár 30 éve a takarékszövetkezetnél dolgozó munkatárs is bekapcsolódott a programba. A 2008. évi őszi Közgyűlésen a Takarékszövetkezeti Integráció határozatba foglalta, hogy a dolgozóik bankszakmai alapismereteinek biztosítása, integrációs kötődésük előmozdítása, kommunikációs készségeik fejlesztése érdekében minden új munkatársuk vegyen részt az említett oktatáson. Annak érdekében, hogy a három egymást követő napon tartott képzésen való részvételt ne gátolják munkaszervezési problémák, kidolgoztunk egy rugalmasabb képzési program ütemezést, amely egyben a képzésen való részvétel anyagi terheinek mérséklését is célozza. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a jelenlegi és az újonnan kidolgozott program közötti különbségeket:

Mérlegeljen, és segítse munkánkat a honlapunkon lévő kérdőív kitöltésével melyet az alábbi címen érhet el: http://www.takarekakademia.hu/intranet/kerdoiv_ jelentkezes_10.html* A közelmúltban elfogadott közös stratégia eredményes megvalósítása érdekében kiemelt fontosságú, hogy munkatársaink olyan széleskörű szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek megalapozzák a gyakran változó jogszabályi környezethez történő jogkövető alkalmazkodást, a prudens hitelintézeti működést, és nem utolsó sorban javítják az Integráció versenyképességét. Megőrizve az Orientációs képzési programunk hagyományos értékeit (szövetkezeti és integrációs ismeretek nyújtása, alapvető értékesítés-technikai és termékismereti blokkok, stb.), a jogi és bankszakmai tananyagokat oly módon korszerűsítettük, hogy az alapvető banki termékeket (bankkártya, befektetési termékek) közvetítőként értékesítő – az orientációs képzést eredményes vizsgával záró – tanfolyami résztvevők elsajátítják a 18/2010. (IV. 29.) PM rendelet 1. száFolytatás a 50. oldalon

Jelenlegi („A”)

Választható („B”)

Időbeosztás

3 egymást követő nap (csütörtök-szombat)

Kéthetente/havonta 1-1-1 nap (péntek)

Csoportképzés:

Ugyanazon résztvevők

Változó összetétel – területi kötöttség (szállás nélkül)

Szolgáltatás-tartalom:

Képzés idejére teljes ellátás (ásványvíz, kávé, pogácsa, meleg étkezés)

Reggeli bekészítés (ásványvíz, kávé, pogácsa)

Oktatók:

Bank/OTSZ oktatói

Integrációs és szükség esetén külsős oktatók igénybe vételével

Vizsgáztatás módja

képzést követően 10-30 napon belül

modulonként, a soron következő modul kezdetén

Vizsgaeredmény beszámítása

sikeres vizsga esetén a részvétel beszámítható a „Pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés, valamint a jövőbeni OKJ-s képzésekbe

ua.

Képzés helyszíne:

„zöldövezeti” szálloda

elsősorban tagintézményi oktatóterem

Képzés díja:

45 e Ft/fő (OTSZ integrációs kedvezménnyel)

32 e Ft/fő (OTSZ integrációs kedvezménnyel)

Min. csoportlétszám

20 fő

20 fő

Tksz-t terhelő egyéb költség:

Szállás költsége (kb. 20 e Ft/fő)

Nincs

Összes kalkulálható költség:

cca. 65 e Ft/fő

32 e FT/fő

(+az utazási költség, amely a távolság függvényében differenciáltan merül fel)


49

Takarék Akadémia

Folytatás a 49. oldalról mú mellékletében meghatározott szakmai ismereteket. Tehát amennyiben Ön élni kíván a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 219/D. § (3) bekezdés pontjában foglalt lehetősséggel, a Takarék Akadémia által kiadásra kerülő tanfolyami igazolással dokumentálhatják a felsorolt tevékenységek közvetítőként történő végzéséhez az érintett dolgozók szakmai felkészültségét. (A Takarék Akadémia által szervezett hatósági vizsgára történő felkészítő tanfolyamba is beszámításra kerülnek ezen szakismeretek, a vonatkozó jogszabályok adta kereteken – egy éven belüli vizsgázási kötelezettség (!) – belül.) Ez +1 érv, amiért a Vezetők figyelmébe ajánljuk Orientációs képzésünket! A képzésről bővebb felvilágosítást honlapunkon talál. A korábbi oktatásainkon készült fényképek megtalálhatók a Takarék Akadémia intranetes galériájában, továbbá megtekinthető az Orientációs képzésről készült rövid kisfilmünk is.

Kérdezni szeretne az Orientációs programmal kapcsolatban? Hívja bizalommal a Takarék Akadémia munkatársát (Nagy Krisztián +36 (1) 488-0875). *(A Takarék Akadémia intranetes (www.takarekakademia.hu/intranet) oldala felhasználó név és jelszó megadása után nyitható meg. Ez a jelszó megegyezik az OTSZ intranetes oldalának jelszavával, ami után a takarékszövetkezete központjában érdeklődhet, amen�nyiben probléma merül fel a jogosultságokkal kapcsolatban, egyedi jelszót is adhatunk (de ezt természetesen csak a Takarék Akadémia intranetes oldalához tudja felhasználni). Az egyedi jelszó iránti kérelmét írásban megteheti.)

Takarékszövetkezet/Bank neve

Hallgató neve

Agria Bélapátfalva Takarékszövetkezet

Antalné Géczi Emese, Baráth Éva, Boros Lilla, Varga Donáta

Apátfalvi Takarékszövetkezet

Zsurzsuczné Horváth Gabriella

Bácska Takarékszövetkezet

Schleicher György

Balaton-felvidéke Takarékszövetkezet

Imre Lívia, Nagyné Samu Beáta, Sáska Gabriella, Szabó Noémi

Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet

Hencsikné Bódis Katalin, Kollár Diána

Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

Bánrévi Lászlóné, Bodnár Istvánné, Ducsai Józsefné, Fejes Béláné, Halász Józsefné, Magyar Jánosné, Molnár Józsefné, Novák Sándorné, Tukacs József

Borsod Takarék Takarékszövetkezet

Bódiné Molnár Anita, Bogdán Judit Bettina, Buktáné Nagy Krisztina, Lukács Andrienn

Bükkalja Takarékszövetkezet

Csörsz Mihályné, Gulyás Erika Nóra, Gyurcsik Sándorné, Hajdú Jánosné, Jurecska Györgyné, Klusóczki Krisztina, Rajcsányi Sándorné, Rigó Renáta, Somogyi Ildikó, Szabó Erika

Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet

Béda Beáta, Proszenyákné Svélecz Anikó, Tóth Gáborné Sas Anikó

Bodony Zsuzsanna, Borbély Ágnes, Jákli Mária, Lontsák Jánosné, Pintér Krisztina, Sebőkné Dunadöldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Szabó Ágnes, Tóbiás Krisztina, Vajda Lászlóné, Farkasné Tóth Ildikó, Horváth Adrienn, Kapás Gézáné, Kőbányainé Nagy Szilvia, Nyulasi Ágnes Judit, Zelenákné Horváth Teréz Eger és Környéke Takarékszövetkezet

Bodó Szilvia, Fodor Péterné, Zay Enikő

Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet Fábiánné Gál Erzsébet, Mák Noémi

50

Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet

Horváth Istvánné, Kostyák Mónika, Partmann Tibor, Réczey Andrea, Selmeczi Nikoletta, Szőke Mónika, Szűcs Cecília, Závodi Miklós József

Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet

Bóta Katalin, Budai Jánosné, Fazekasné Göndör Anita, Halász Zsoltné, Hériné Meleg Éva, Kasnyik Józsefné, Klemáné Árvai Erika, Ozsváthné Szabó Erika, Sike Tamásné, Varga Imréné

Fókusz Takarékszövetkezet

Holi Magdolna, Jánosi Sándor, Kapás Bettina, Király Anita, Takácsné Bartha B. Zsuzsanna

Forró és Vidéke Takarékszövetkezet

Berdárné Juhász Erzsébet, Góréné Hajdú Tünde, Koscsó Erika, Szűcs Istvánné

Füzes Takarék Szövetkezet

Novákné Kiss Renáta, Pelyhe Andrea, Petrik Erzsébet, Szabóné Medvecz Katalin, Szórád Istvánné

Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet

Bárányné Rakó Erzsébet, Bártfai Lászlóné, Dombiné Bocz Andrea, Katonka Sándorné, Nagy Attiláné, Palicz Istvánné


Takarék Akadémia

Takarékszövetkezet/Bank neve

Hallgató neve

Jász-Takarékszövetkezet

Györgyné Molnár Mónika, Katona Mónika, Kollárné Pál Zsuzsanna

Kaposmenti Takarékszövetkezet

Braun Andrea, Kovács Mária Eszter, Takács Rita

Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet

Gera Katalin, Hegedűsné Márkus Éva

Környe-Bokod Takarékszövetkezet

Bognárné Bese Tünde, Csicsáky Bence, Orlovits Beáta, Orlovitsné Hlotyák Nóra, Pallagné Szabó Szilvia, Udvardi Katalin

Lakiteleki Takarékszövetkezet

Halasi Bernadett, Hammer Ágnes, Kollárné Ádám Henriett, Szabó Márta

Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet

Ott Gergely

Mohácsi Takarék Bank Zrt.

Dr. Szomor Tímea, Horváth Valéria, Kraft Tamás

Monor és Vidéke Takarékszövetkezet

Bihari Anita, Borizs Titanilla, Dóka Judit, Fekete Anett, Molnárné Balog Edina, Seres Tímea, Szoboszlai Norbert, Szűcs Réka, Ujházi Zsanett

Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet

dr. Dégay Anett, Hornyák Lajosné, Horváth Zsuzsanna, Tarró Balázs

Polgári Takarékszövetkezet

Beke Béla

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet

Egresits Anita, Egresits Katalin, Forján Krisztina, Gyermán Zsófia, Kissné Kárpát Andrea, Kuzmics Anita, Lakatos Violetta, Oposits Magdolna, Szolyák Melinda, Várnagy Nikoletta, Zsigmond Gáborné

Rakamaz és Vidéke Takarékszövetkezet

Ling Miklósné, Losonczki Mária, Novák Csaba, Sztankovics Tiborné

Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet

Balla Istvánné, Riczó Mária, Szabó Károlyné, Varga Lászlóné

Sajóvölgye Takarékszövetkezet

Dányi Ágnes, Dorkóné Borisov Melitta, Hartman Anita, Kiss Bernadett, Kovácsné Nemes Edina, Nagy Szabina, Pálkövi Ádám, Tóth Bernadett

Solt és Vidéke Takarékszövetkezet

Bognár Balázsné, Gallai Zsuzsanna, Homóné Mészáros Ágnes, Nánainé Szabó Györgyi

Somogy Takarék Szövetkezet

Feketéné Balázs Klára Rózsa, Tóthné Simó Zsuzsánna, Magyar Zsuzsanna, Molnár Zsolt, Nagy Barbara, Recsek Renáta

Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Béczi Jánosné, Czigler Lászlóné, Keményné Kis Erika, Polánszki Sándor Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet

Ambrus Zsuzsanna, Kónya Tímea Mária, Pivarcsik Katalin

Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet

Bóta Jánosné, Drencsán Balázsné, Mihalik Gáborné, Oravecz Józsefné, Zsebik Andrásné

Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet

Bartha Klára, Dr. Bódiné Kecskés Angelika, Farkas Józsefné, Hutkai Emilné, Kamenyiczki Erika, Nagy Renáta, Szilvási Józsefné

Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet

Kiss Mónika, Lipcsei Attila, Párdi Attiláné

Tiszavasvári Takarékszövetkezet

Blazsán Bettina, Duljánszki Gábor, Gémesiné Putnoki Adrienn, Hengsperger Edina, Horváth Andrea, Nagyné Bódizs Andrea, Róka-Dancs Beáta, Szakács Ágnes, Tóthné Skolnyik Edina

Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet

Gál László Zoltánné, Gulyás Emese, Henyusz Péter Istvánné, Székely Gabriella, Tóth László

Újszász és Vidéke Takarékszövetkezet

Csényi László Péterné, Gál Mihályné, Szíjártóné Gál Szabina

Deák Kinga, Kerti Krisztina, Agócs Tímea, Antal Dánielné, Auerbach Lívia, Bajzák Rolandné, Baráthné Németh Andrea, Berkóné Kiss Ildikó, Bihercz Mónika, Borda Gáborné, Bosánszki Istvánné, Cselenyák Krisztina, Csonka Pálné, Demény Istvánné, Dudás Istvánné, Erdei Sándorné, Friczné Fleischer Kinga, Garainé Nagy Judit, Gast Sándorné, Gergely András, Guba Zoltánné, Hártó Izabella, Havselné Tódor Éva, Heinczinger Vilmosné, Hlinka Józsefné, Horváth Attiláné, Horváthné Lakatos Judit, Izracska Noémi, Kalácska Dénesné, Kamarás Józsefné , Kerti Krisztina, Kiss Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet Bernadett, Klacsánné Morvai Erika, Kökény Nyúka Ágnes, Králikné Szentkuti Munika, Kurucz Gézáné, Mamalik Jánosné, Marton Zsigmondné, Neubrandt Tünde, Oláh Béláné, Palotai Ernő Renéné, Parádi Nóra, Pfalczerné Parlagi Beatrix, Reiter Zsuzsanna Révai Ildikó, Rózsa Szilvia, Rubóczki Dóra, Rubóczki Dóra, Sárfány Sándorné, Sebők Ferencné, Szabadi Attiláné , Szalma Andrea, Szarvasné Király Ágnes, Szirákiné Kiss Ildikó, Szkala Márta, Szokoláné Zámbori Ildikó, Szórándi Judit, Szűcs Vincéné, Tarcza Dóra, Tóth Györgyné, Tóthné Homonnai Andrea, Tóthné Hoza Edit, Utli Istvánné, Ürmösiné Bognár Beáta, Varga Gyuláné, Varga Imréné, Varga Judit, Varga Károlyné, Viska Csilla Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet

Égetőné Szabó Nóra, Guzserné Kolozsi Anita, Heisler András, Hoffmann Zita, Kovács Szabina, Végné Lacz Erika, Bányai Petra, Boruzs Gábor, Csima Katalin, Frank Emőke, Gernerné Märcz Nóra, Nemesné Török Ágnes, Véghelyi Ildikó

Zirci Takarékszövetkezet

Bierbaumné Cserepes Anita, Czirákiné Márkus Edina, Cserhátné Wolf Csilla, Dóberné Németh Valéria, Fürts Angéla, Hepp Tímea, Kenéz Mihály Ferenc, Király Barbara, Kovács Eszter, Molnárné Fodor Judit, Neheli Noémi, Puskásné Hajczinger Erika, Ring Anett, Szabó Bernadett


51

Takarék Akadémia

„Speciális kihelyezett képzések, tanfolyamok az Akadémiától!” A közeljövőben a Takarék Akadémia megnyitja a lehetőséget arra, hogy kiszélesített, specifikus tanulmányutakon vegyenek részt azok a Takarékszövetkezetek, melyek jelentős mértékben használták fel az Akadémia képzési, szolgáltatási ajánlatait. A tanulmányutak magukban foglalják a szakmai továbbképzést, a tapasztalatcserét más takarékszövetkezetekkel, valamint egy kis rekreációt is nyújtanak. A résztvevők minden szintről, minden munkakörből érkezhetnek, a vezetőség döntése értelmében.

„Könnyedén tanulni” Sajátos jellemzők:  a csoport elvárásaihoz, szükségleteihez igazodó, rugalmas képzési modulok  tapasztalatcsere a képzési helyszínhez közeli takarékszövetkezetnél  egymást követő napokon, vagy pihenőnapokkal megszakított, akár változó helyszíneken megvalósuló képzések  egyedi igény szerinti időbeosztás (szabadidős programok beillesztése)  kulturális programok beillesztése  „családbarát” szervezés: hozzátartozók is csatlakozhatnak – számukra a képzések idejére külön programról gondoskodunk  maximális rugalmasság  költségkímélő technikák

„Kitágul a világ” Kiknek ajánljuk?  „Kettőt egy csapásra!” – jutalomképzés és,kapcsolatépítés  üzleti partnerek elismerése, egyben fejlesztése gyanánt  kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégák munkájának elismerésére  azok számára, akik úgy látják: lehet hasznos is, ami kellemes

„Miért csak Szókratész?” 52


Takarék Akadémia  Egy kultúra-kutatás tapasztalatai

Sok-sok színes papírsárkány… A SZERTEBURJÁNZÓ kultúra-vizsgálatokat és a vezetéskutatók

különféle divatos elméleteit felidézve a tisztelt Olvasó talán most arra gondol: jaj, megint egy… De hátha nincs igaza! Egy kis pszichológia – miért olyan fontos a szervezeti kultúra? A személyiségpszichológusok régóta egyetértenek abban, hogy viselkedésünket személyiség-jellemzőink és a helyzet együttesen határozzák meg (1). Az is bebizonyosodott, hogy az egyes ember aktívan keresi is a személyiségvonásainak megfelelő környezetet és tevékenységeket (2). A szervezetpszichológus, miközben a szervezetben részt vevő embert vizsgálja és a személyiség adott helyzetben (szervezeti környezetben) történő megnyilvánulásait elemzi, a hatékony működés mögött rejlő tényezőket keresve óhatatlanul eljut a szervezeti kultúra fogalmához. A kutatók ugyanis azt találták, hogy vonásaink nem közvetlenül hatnak, azok elsősorban az egyén és a szervezet közötti illeszkedési folyamatra gyakorolnak hatást (3). Ebben a folyamatban pedig egy közvetítő mechanizmus működik, ez pedig éppen a szervezeti kultúra, mely az alaphiedelmek és értékek szintjén illeszti a személyiséget Egyén és szervezet között a szervezeti a szervezethez és segíti kultúra közvetít az értékek szintjén elő az eredményességvonásaink, hajlamaink hez vezető viselkedést kultúra (4). Nagyon fontos tehát, értékek értékek hogy megértsük, milyen EGYÉN értékek mentén műköSZERVEZET Jó illeszkedés: sikerhez dik egy-egy szervezet, és szervezeti jólléthez vezető viselkedés és hogyan vezet a szervezetben dolgozó ember és a neki megfelelő helyzet (klíma, légkör, kultúra) összjátéka „jólléthez”, sikerhez a szervezeti életben is. A vizsgálat kérdései 2012 tavaszán az Akadémia közreműködésével kultúra és siker összefüggéseit vizsgáltuk a Takarék-csoportnál. Kutatásunk során 43 takarékszövetkezetet kerestünk meg. Alapfeltevésünk az volt, hogy a csoporthoz tartozó szervezetek többféle kultúratípust jelenítenek meg, de bizonyos speciális tényezők miatt a belső képességeket és belső egységet képviselő stílus és a rugalmas szervezeti struktúra értékei hangsúlyosan jelen lesznek e szervezetek életében. Vizsgálatunkban ezen túl további izgalmas kérdésekre is választ kerestünk. Vajon van-e „üdvözítő” kultúra-típus? Vagy épp

ellenkezőleg – a különféle kultúra-típusok egyaránt sikeresnek bizonyulhatnak? És egyáltalán – melyek a sikeresség kritériumai? Meghatározhatóak-e ezek egyértelműen? Vagy a siker – talán éppen a kultúra-típusok sokfélesége miatt – mindenki számára mást és mást jelent?

A módszer A résztvevők két kérdőívre válaszoltak on-line, anonim módon, egy kódot használva ( a kódhoz tartozó válaszok automatikusan excel táblázatba töltődtek, így a kérdező csak a válaszokat látta, a válaszoló személyt nem tudta azonosítani). Az egyik kérdőív a kultúra-típust, a másik a siker egyes tényezőit mérte (financiális siker és újítás objektív mérőszámok alapján illetve a vezető szubjektív sikeresség-érzése önbeszámoló alapján). A sikerességre vonatkozó kérdőívet a vezető, a kultúra-kérdőívet mindig több személy töltötte ki. A 4 kultúra-típusra vonatkozó kérdések között mindig 100 pontot kellett elosztani. Az eredmény egy színes „papírsárkány”ami megmutatja, hogy az egyes kultúratípus értékei milyen hangsúllyal vannak jelen a szervezet életében.

A kultúratípusok A szervezeti értékek elsődlegességét valló modellek közül vizsgálatunkhoz Quinn versengő értékek modelljét választottuk (5). A modell a fókusz és a struktúra mentén képez két dimenziót: a fókusz dimenzió a belső képességeket, integrációt, egységet hangsúlyozó stílustól különíti el a külső orientációra és differenciációra alapuló megoldást, a struktúra A modell • Hierarchia: befelé fókuszál dimenzió pedig a rugalszabályozott és szabályozott • Piac: kifelé fóku- masságra és egyedi mérhierar szál és szabályozott piac legelésre építő típust ha- BE chia • Klán: befelé orientál és rugalmas Ad hoc KI tárolja el a stabilitást és csapat újító (adhok• Adhokrácia: kifelé (klán) rácia) kontrollt előtérbe helye figyel és rugalmas ző rendszertől. Tehát a • A siker mindegyikük rugalmas számára mást két alapkérdés: kifelé és mást jelent! vagy befelé fókuszál-e a szervezet, és működésmódját tekintve alaposan, részletekbe menően szabályozott vagy viszonylag rugalmas-e. A modell szerint ezek az orientációk egyrészt mindig versengenek egymással, másrészt a hangsúlyozottan az egyik vagy másik irány felé tendáló szervezetek az eredmény – a siker – szempontjából más és más követelményeket támasztanak önmagukkal szemben. Persze nincsen egyetlen olyan szervezet sem, amely a 4 típus valamelyikét vegytisztán megjelenítené. A modell értelmében a négyféle típushoz tartozó értékek csak különféleképpen hangsúlyosak az egyes szervezetek kultúráiban Folytatás a 54. oldalon


53

Takarék Akadémia

Hierarchia A hierarchia egy befelé irányuló és pontos szabályokon alapuló kultúra, ahol a kontroll, a stabilitás, a kiszámíthatóság vezet eredményre. A mögöttes alaphiedelem szerint a munkavállaló akkor fog teljesíteni, ha szerepe pontosan meghatározott, így ebben a kultúrában a rutint, a formalizációt és az állandóságot célzó cselekvések jelennek meg és vezetnek a konformitáshoz és kiszámíthatósághoz, mint eredményhez. Piac A piac típusú kultúra kifelé irányul, és szabályozott struktúrájú, a mögöttes alapfeltevés szerint az eredményfókusz versenyképességhez és profitabilitáshoz vezet már rövidés középtávon. A piac alaphiedelme, hogy a világos célok és a teljesítmény-függő jutalmazás fogja a munkavállalót arra ösztönözni, hogy keményen teljesítsen az elvárások mentén. Kommunikáció, kompetencia, teljesítmény: ezek a piac kultúra alapértékei. Az eredményhez vezető eszközök a tervezés, a feladatfókusz és a központosított döntéshozatal, míg a nagyra tartott eredmények a konkurencia legyőzése, a piaci részesedés növelése és a profitabilitás. Klán Ezt a kultúratípust belső orientáció és rugalmas szervezeti struktúra jellemzi. A klán típus mögötti alapfeltevés szerint a humán kötődés a munkatársak pozitív érzelmi attitűdjét fogja eredményezni, ami a szervezet felé irányul. A mögöttes alaphiedelem szerint a szervezet munkavállalóba vetett bizalma, illetve az elköteleződés a munkavállaló iránt elősegíti a nyílt kommunikációt és a munkavállaló bevonódását. Az erre az alaphiedelemre épülő értékek a kötődés, a tagság és a támogatás. A klánon belüli viselkedések elsősorban a csapatmunka és a részvétel, míg az eredmények a morál, az elégedettség és az elköteleződés. Adhokrácia Ezt a típust a külső orientáció és rugalmas struktúra jellemzi, a mögöttes alapfeltevés szerint a változás vezet új források létrehozásához. Ez a kultúra arra az alaphiedelemre épül, hogy idealista és újszerű víziók ösztönzik az embereket arra, hogy kreatívak legyenek és kockázatot vállaljanak. Az adhokrácia ebből következő alapértékei a növekedés, az ösztönzés és az autonómia, míg ezen értékek viselkedéses megnyilvánulásai elsősorban a kockázatvállalás, a kreativitás és az alkalmazkodás. Ez a kultúra az innovációt és a mérföldkőnek számító új megoldásokat tartja igazi eredménynek.

ban operatív-financiális sikerként értelmezzük, akkor – modelltől függetlenül – várhatóan egy kifelé orientálódó szervezeti típus bizonyul majd sikeresnek. Ám ha a sikeresség fogalmába egyéb tényezőket is integrálunk (ilyen például a munkavállaló elégedettsége vagy elköteleződése), más kultúratípus is sikeresnek bizonyulhat. A sikerfaktorokat vizsgáló kutatók lényegében a siker 3 fő tényezőjéhez jutottak el (6): ezek a munkavállalói attitűd, az úgynevezett operációs siker és a pénzügyi-gazdasági sikeresség. Az első tényező mögött lényegében a munkával való elégedettség és a szervezet iránti elköteleződés húzódik meg, az operációs eredményesség az innovációt és a termékek illetve szolgáltatások magas minőségét jelenti, míg a gazdasági eredményesség a növekedés és profitabilitás követelményeinek való megfeleléssel érhető el. Eredményeink Sok más szervezetpszichológiai kutatáshoz hasonlóan a részvételi arány esetünkben is igen alacsony volt, így adataik statisztikai elemzés tárgyát sajnos nem képezhették. A válaszadók csoportja eléggé homogén, mind a vezetők jellemzői, mind pedig a szervezeti sikeresség szempontjából: a 40+ korosztályhoz tartozó vezetővel bíró (jellemzően nők által vezetett), financiális és operatív-innovációs értelemben is sikeres szervezetek vállalkoztak a részvételre. Ezen szervezetek esetében a vezető a működést szubjektíve is sikeresnek éli meg. Fontos eredmény, hogy már ez a kis elemszámú minta is többféle alapvető kultúratípust jelenít meg. A vizsgálat eredményei alapján sejthető ugyanakkor az is, hogy a klán típus értékei nagyon fontosak a csoporthoz tartozó szervezetek életében, és talán éppen ez (is) volt az oka az alacsony részvételnek – elképzelhető, hogy a vizsgálattól való távolmaradás oka alapvetően a távolmaradók belső orientációja. A résztvevő 5 szervezet közül négy esetében az eredményorientált piac-kultúra és a klán-kultúra domináns, de már az 5 között is van egy, amely határozottan eltér a többi négytől – egyértelműen és határozottan klánnak tekinthető! Lássunk néhány példát: Példa egy piac-klán típusú szervezetre

D

Klán Folytatás a 53. oldalról A szervezeti siker A kultúra és az eredményesség kapcsolatának megközelítésekor fontos kérdés a siker tényezőinek megragadása. Amennyiben a siker fő komponensének a méretet, a piaci pozíciót vagy a növekedést tekintjük, tehát a sikert elsősor-

54


D

40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

A

B

Hosszúkás sárkány, a C (Piac) és az A (Klán) kultúra-típusok értékei meghatározók ennél a Takaréknál

B

A klán (A) irányába elnyújtott rombusz: a másik 3 típushoz tartozó értékek kevésbé vannak jelen ennél a Takaréknál

C A

C

Takarék Akadémia Az egyes típusok jellemzése A. Piac-klán típusú szervezetek Az öt szervezetből négy piac-klán típusúnak tekinthető, ugyanakkor jelentős különbségek vannak a hangsúlyokat illetően. Míg például az egyik szervezet esetében közel tíz pont a távolság a Piac és a Klán-értékek pontszámai között, egy másiknál egyenesen a Klán faktor kerül az első helyre, ha csak tizedpontokkal is. Ettől függetlenül ezek a szervezetek elsősorban eredményorientáltak, kultúrájuk fontosnak tartja a győzelmet, a reputációt, a célok elérését. A versenytárs legyőzése és a piaci térnyerés a tevékenység fontos motorja. Ugyanakkor a Klán értékek (vagyis az elköteleződéshez és együttműködéshez fűződő tényezők) is igen magas pontszámokat kaptak, ami azt jelenti, hogy ezek a szervezetek flexibilisek és barátságosak, ahol a munkatársak sok közös vonást hordoznak. A hagyomány és a lojalitás igen fontos, ahogy gondoskodás, a csapatmunka és a részvétel is. A fenti képet a háttérből a másik két kultúra-típus, tehát az újítás és a szabályozottság (adhokrácia és a hierarchia) elemei színezik. Egyik szervezetünk esetében az újra törekvés igen nagy, szinte a klánnak megfelelő hangsúlyt kap, míg egy másik takarék a piac és klán értékek elsődlegessége mellett nagyon is kiegyensúlyozott, vagyis lényegében mind a négy típushoz tartozó értékek hatást gyakorolnak a működésre.

A pénzügyi szektor átlaga Hollandiában (7): piac-hierarchia

D

40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

A

B

C

A takarék-csoport – sokszínűség és humán értékek Már egy ilyen szondázó jellegű vizsgálat alapján is sejthetjük: A Takarék-csoport sokféle, egyenrangú értéket hordoz. A Takarékok világában ez a sokszínűség véleményünk szerint önmagában is érték, hiszen a helyi igényekhez történő hajlékony alkalmazkodást tesz lehetővé. Ez egy olyan világ, amelyben többféle típust megtestesítő szervezet is sikeres lehet mind saját követelményei, mind pedig objektív mutatók alapján is. Örömmel láttuk ugyanakkor, hogy a humán értékek naB. Klán típusú szervezet gyon hangsúlyosak a részt vevő szervezetek életében – a Az ötödik szervezet elsősorban a klán-értékeket (gondos- sikereket a csapat közösen éli meg, azokból mindenki egykodás és hűség, hasonlóság, hagyomány, csapatmunka, a aránt részesül. humán szempontok fontossága) hordozza. A „mi egy csapat A vizsgálatban való részvételt ezúton is köszönjük mindenvagyunk”, a konszenzusra való törekvés, az elkötelezettség kinek. a humán értékek iránt – mind-mind olyan tényezők, amelyek ezt a szervezetet is igen sikeressé teszik. Érdekes, hogy Irodalomjegyzék ez az egyetlen szervezet, melynek férfi a vezetője – a klán kultúrában pedig a vezetőre elsősorban mint mentorra és 1) Endler, NS.; Magnusson , D (1976): Toward an interactional apafigurára tekintenek. psychology of personality. Psychological Bulletin, Vol 83(5), Sep 1976, 956-974. Eltérések a szektorátlaghoz képest 2) Emmons , RA.; Diener, E (1986): Situation selection as a A pénzügyi szektor átlagára és tendenciáira vonatkozóan moderator of response consistency and stability. Journal of egy holland adatokon alapuló kutatás eredményeit találtam Personality and Social Psychology, Vol 51(5), Nov 1986, 1013-1019. meg (OCAI-online, 2009), úgy gondolom ugyanakkor, hogy 3) Kristof-Brown AL, Jansen KJ and Colbert AE (2002): A Policyérdemes az ott talált profilt az eredményeinkkel összevetni. Capturing Study of the Simultaneous Effects of Fit With Jobs, A piac dominanciája a holland adatokban is megjelenik, ám Groups, and Organizations. Journal of Applied Psychology, itt a hierarchia került a második helyre, mégpedig közel azo- 2002, Vol. 87, No. 5, 985–993 nos hangsúllyal. (A vizsgálatunk eredményeitől való eltérést 4) Anderson, C; Spataro, SE.; Flynn, FJ (2008): Personality and esetleg indokolhatja, hogy a holland vizsgálatban feltehető- organizational culture as determinants of influence. Journal of en nagyobb méretű, és ezért jobban strukturált egységek is Applied Psychology, Vol 93(3), May 2008, 702-710. szerepeltek.) A szektor Hollandiában ugyanakkor viszonylag 5) Cameron K and Quinn R: Diagnosing and Changing kiegyensúlyozott képet mutat, hiszen magas a klán típus pont- Organizational Culture. San Francisco: Yossey-Bass (2006). száma is. Az egyetlen, típus, amely kissé alacsonyabb pontszá- 6) Hartnell, CA, Yi Ou A and Kinicki A: Organizational Culture mot kapott, az adhokrácia. Az elfodulás a kísérletezéstől talán and Organizational Effectiveness: A Meta-Analytic Investigation nem meglepő annak fényében, hogy a szektor kreatív kísér- of the Competing Values Framework’s Theoretical Suppositions. letei közül jó néhány nem állta ki az idő próbáját, sőt, súlyos Journal of Applied Psychology, 2011, Vol. 96, No. 4, pp 677–694 veszteségekhez vezetett. A globális válság közvetlen kiváltó 7) http://www.ocai-online.com/blog/2010/05/Organizationaloka például éppen egy új, és sokáig nagyra értékelt innová- culture-in-Financial-organizations ció, a jelzáloghitelek értékpapírba „csomagolása” volt. http://www.ocai-online.com


55

Takarék Akadémia

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK kötelező éves továbbképzése

56

Tisztelt Kollégák, Pénzügyi Vezetők, Érdekeltek! A 16 órás továbbképzés részvételi díja bruttó 16.800 Ft, mely tartalmazza az oktatói díjat, a kávészünet árát valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium tematikája alapján készült kötelező tananyag árát is. A továbbképzést az alábbi helyszínekre és időpontokra szerveztük: Pécs. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fülöpszállás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Debrecen (Hajdúhadház) . . . . . . . Miskolc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szeged . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2012. szeptember 24–25. 2012. október 9–10. 2012. október 11–12. 2012. október 15–16. 2012. november 6–7. 2012. november 13–14. 2012. november 20–21.

(Kellő számú érdeklődő esetén régión belül további helyszínekre is megszervezzük a képzést. Teljes csoport szervezése esetén további kedvezményeket biztosítunk.) A továbbképzésre jelentkezni a korábbi gyakorlatnak megfelelően a Takarék Akadémia által megküldött jelentkezési lapon lehet. Takarék Akadémia Takarék

A LEGOLCSÓBBAN!


A LEGKÖZELEBB HOZZÁD!

KATIVAL, AZ INTEGRÁCIÓ EGYIK LEGKEDVELTEBB ELŐADÓJÁVAL!

(pénzintézeti szakon is) 2012. IV. negyedévben több helyszínen a Takarék Akadémia saját jogú szervezésében!!!

Személyi hírek

A 2012. augusztus 20-i ünnepség alkalmából átadott kitüntetésről értesülve a Takarékszövetkezeti Integráció és az OTSZ Elnöksége nevében gratulálunk!


57

Személyi hírek

Gratulálunk! Az Országos Szövetkezeti Tanács Elnöksége a szövetkezeti mozgalomban kifejtett munkássága elismeréséül Bocsi Imre, a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet elnöke részére Szövetkezeti Érdemrend kitüntetést adományozott „Kezdettől fogva nyomon követte a takarékszövetkezeti szektor fejlődési szakaszait, és következetesen küzdött azért, hogy a vidéken élő emberek valamennyi pénzügyi szolgáltatást magas színvonalon helyben vehessék igénybe.”

Az Országos Szövetkezeti Tanács Elnöksége a szövetkezeti mozgalomban kifejtett munkássága elismeréséül Kuzmi István, a BORSOD Takarék Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője részére Szövetkezeti Érdemrend kitüntetést adományozott „Egész életútja a takarékszövetkezeti szektorhoz kötődik, irányítása mellett a takarékszövetkezete a megye legnagyobb takarékszövetkezetévé fejlődött, és vezetői munkája mellett mindig jutott ideje a közjó gyarapítására is.”

Új tisztségviselők Nagy Ágnes 2012. május 23-tól a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője

Nagy Norbert 2012. május 5-től a Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője

58


Móczó István 2012. május 15-től a FONTANA Credit Takarékszövetkezet stratégiai ügyvezető igazgatója

Sport

„Takarék az Evezőnél 2012”

Kiss Károly ügyvezető, Lukácsné Ujj Zsuzsanna ügyvezető, Béke Lászlóné elnök-ügyvezető, és a focimezek

Népszerűek voltak a Thai Chi gyakorlatok

A POLGÁRI TAKARÉK ügyvezeté-

se, követve a tavalyi hagyományteremtést, 2012. június 2-án ismét Családi Napot szervezett munkatársai részére. A rendezvényt Béke Lászlóné Elnök Asszony nyitotta meg. Ezt követően a kollégák a Polgári Takarékszövetkezet 40. évfordulója alkalmából ötletes ajándékkal lepték meg a három ügyvezetőnket: Olyan focimez készült Béke Lászlónénak, Lukácsné Ujj Zsuzsannának és Kiss Károlynak, mely büszkén hirdeti a Takarék 40. évét és az elmúlt évtizedekben használt logóinkat. A mozgalmasnak ígérkező napot egy kellemes Thai Chi bemelegítéssel indítottuk, hogy minden izmunk mozgásba jöjjön, amire szükség is volt, hiszen nap mottója ezúttal: „Takarék az Evezőnél” A helyszín stílusosan a Polgári Strandfürdő volt. Az események gerincét egy izgalmas sárkányhajó verseny alkotta. A verseny kivitelezéséhez a Tiszaújvárosi Kajak–Kenu és Sárkányhajó Egyesület sietett a segítségünkre. A profi szakemberek tanácsokkal látták el a jelentkező csapatokat a szabadedzések alatt, így ennek köszönthetően felkészülten indultunk a versenyen. A győztes csapatok: I. helyezett: Beugró Sárkányok – a spontán verbuválódott csapat, II. helyezett: Champion – a Ta-

Egy ritmusban húztak a sárkányhajóban karék Központjában dolgozó kollégák egyik csapata, III. helyezett: Öreg Compók – a Takarék Központjában dolgozó kollégák másik csapata. Az evezéshez erő és energia is kellett, ezért az elmúlt évi családi napon begyakorolt mozdulatokkal ismét fakanalat ragadtunk. Így az idén is „azt ettük, amit megfőztünk”, csak most nem a versengés volt a cél, hanem a kellemes hangulatú közös főzés és finom falatok élménye. Készült birkapörkölt, slambuc, csülkös babgulyás, pincepörkölt, paprikás krumpli, vörösboros marhapörkölt – az ízek és az illatok magukért beszéltek… Amíg a felnőttek a versenyzéssel és főzéssel voltak elfoglalva, addig a gyerekek is vidáman töltötték az időt a görbeházi óvónők társaságában, kézműveskedéssel ,arcfestéssel, társasjátékokkal , origamizással,

Bográcsban főtt az ebéd

„Elnöki birkapörkölt” a Béke házaspártól

csocsózással és gipszfestéssel. Az arcfestésből természetesen a lelkes kollégák sem maradtak ki! A Családi Nap zárásaként elmondhatjuk, hogy az országos fiókhálózatunk minden kollégája kellemesen érezte magát a programokkal teli szombat délutánon, amelyet ezúton is köszönünk és várjuk az ismétlést jövőre is!!! Bánki Judit


59

Sport  Kétbodony, Horgásztó, 2012. 07. 27-29.

A 2012. évi Országos Takarékszövetkezeti Horgászkupa eredményei

Egy versenyen legfeljebb néhány versenyző reménykedhet komolyan abban, hogy első lehet. A többi versenyző valójában nem azért horgászik, hogy nyerjen. Hanem azért, mert verseny van. … Horgászunk a legjobb tudásunk szerint, mintha akár győzhetnék is, de valahol a lelkünk mélyén, ha nem vennénk igazán komolyan ezt az álmot, bele is rokkannánk. Minden versenyen valakinek utolsónak is kell lennie – de még a legutolsó is elmondhatja magáról, hogy ott volt a tónál. Továbbra is horgásznak tekintheti magát. A verseny igazi vesztesei azok, akik ki sem jutottak a tóra.1 A legnagyobb halat fogta: Győri Henrik (2.230 gr), a Cserhátvidéke Körzeti Tksz. dolgozója. A 10 csapat a két nap alatt összesen 88,6 kg halat fogott.

I. helyezett: Szabó Nóra

I. helyezett: Dobos Krisztián

Mérő László (1949-;), matematikus, pszichológus, publicista; az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára. Elsősorban ismeretterjesztő könyveiről ismert. „Maga itt a tánctanár?” A mezőny dicsérete c. fejezet alapján, Tericum Kiadó

1

60


Sport

II. helyezett: Drégelypalánk Tksz.

I. helyezett: Cserhátvidéke Férfi egyéni Csapat

III. helyezett: Endrőd Tksz. Szombat

Csapattag

Vasárnap

Összesített eredmény

Súly

Pont

Súly

Pont

Drégelypalánk Dobos Krisztián

3 340

1

3 710

1

7 050

2

1.

Takarékbank Orosz Péter

2 200

1

3 980

1

6 180

2

2.

Cserhátvidéke Holes Richárd

3 530

1

2 620

2

6 150

3

3.

Női egyéni Csapat

Szombat

Csapattag

Összsúly Összpont Helyezés

Vasárnap


Súly

Pont

Súly

Pont

Összsúly Összpont Helyezés

Hajdú

Szabó Nóra

180

6

140

7

320

13

1.

Kéthely

Meretei Józsefné

540

8

340

7

880

15

2.

Hajdú

Elekné Szabó Szilvia

250

9

460

6

710

15

3.

Csapat – nevek Csapat

Cserhátvidéke

Drégelyp.

Endrőd

Csapattag

Szombat

Vasárnap


Súly

Pontok

Súly

Pontok E. súly

E. pont

Sramó József

1 580

3

2 800

2

4 380

5

Holes Richárd

3 530

1

2 620

2

6 150

3

Szolik István

1 360

2

2 060

1,5

3 420

3,5

Győri Henrik

1 060

3

3 610

2

4 670

5

Dobos János

3 220

2,5

1 820

3

5 040

5,5

Dobos Krisztián

3 340

1

3 710

1

7 050

2

Lukács István I.

1 290

3

1 880

3

3 170

6

Lukács István II.

1 500

2

2 580

4

4 080

6

Koloh Béla

3 220

2,5

3 120

1

6 340

3,5

Pintér László

780

4

3 190

3

3 970

7

Tímár Imre

1 940

2

2 230

5

4 170

7

Kézi Zoltán

1 380

1

1 620

4

3 000

5

Ö. súly

Cs. pont Cs. hely

18 620

16,5

1.

19 340

19,5

2.

17 480

22,5

3.


61

Szóra érdemes…  TakarékPont Borregatta

„Hiszünk a magyar borok kiváló minőségében” Szerző: A tavalyi sikeres együttműködésünk és elégedettségünk folytán idén sem volt Keszthelyi kérdéses számunkra, hogy a rendezvény mögé kívánunk állni, nevünket adva a Mónika másodízben megrendezésre kerülő TakarékPont Borregatta – Borászregattához.

A TAKARÉKPONT Hálózat elkötele-

zett támogatója a magyar borkultúrának. A borászok és pincészetek egyik legjelentősebb finanszírozói országszerte a takarékok. A bortermelők piacra jutását olyan különleges akciókkal is igyekszünk támogatni, mint az évente megrendezésre kerülő Takarékszövetkezeti Borverseny, amelyet idén 14. alkalommal szerveztünk meg. „Hiszünk a magyar borok magas minőségében, kiváló színvonalában és nemzetközi versenyképességében. Mindemellett Hálózatunk szenvedéllyel felvértezett rajongója a vitorlázásnak, ezért örömmel vállalta a névadó szponzor szerepét az idei esztendőben is.” – nyilatkozta Brezina Szabolcs a TakarékBank ügyvezető igazgatója .

62


kötnek ki a hajósok idegen helyen. Ezzel szemben itt a verseny teljes időtartama alatt ingyenesen használhatják a vendégek a kikötő szolgáltatásait, a versenyek között rengeteg programot kínálunk a résztvevőknek, és ami sokkal fontosabb, bőven jut idő a személyes beszélgetésekre is." – mondta Ember Sándor, az egyik főszervező. A borregatta – borászregatta már nevében is sugallja, hogy nem hagyományos versenyre érkeztek az elszánt sportolók és a lelkes érdeklődők. A futamon résztvevő borászok és vitorlázók vízen és szárazföldön egyaránt összemérték a tudásukat, megosztva a közönséggel mindazt, amire büszkék, és amihez a legjobban értenek. Sportos borkultúra A hétvége abszolút nyertesei mégIdén második alkalommal került is a parton összegyűlt érdeklődők megrendezésre a TakarkPont Há- lettek, hiszen miközben a mólón a lózat nevét viselő borverseny 2012. legjobb borokat kóstolhatták sorra, június 29 – július 1-je között Bala- nyomon követhették az azokat altonkenesén. kotók elszánt küzdelmét a magyar A békebeli vitorlás versenyek han- tengeren zajló küzdelemben. gulatát és nívóját szerették volna a Szervezők felidézni a tavaly életre Verseny földön és vízen hívott Borregattával. Az elsődleges cél egy jó hangulatú, elegáns tár- Az idei mezőnyben is rajthoz állt sasági rendezvény szervezése volt, többek között a tavalyi győztes Kékahol a résztvevőkben a bor szere- madár Wossala György többszörös tete a közös. Európa- és Világbajnok vitorlázó „A legtöbb balatoni versenyen val és Malatinszky Csaba borásszal általában a starthoz összegyűlnek a fedélzetén. innen-onnan a hajók, és gyakor- A versenyen nemcsak régi, de latilag csak a vízen üdvözölhetjük különleges, egyedi tervezésű haegymást, a kikötőkben beszedett jók is indultak, mint például Sopokikötési díjak miatt pedig ritkán nyai Géza hajóépítő Nautic 370-es

Szóra érdemes…

Evolution-je. Az 1986-ban alapított cég tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy hajóik egyre nagyobb elismertségre tesznek szert Magyarországon, mára már önálló hajóosztály is indul. Ahogy tavaly, úgy idén is alkalma nyílt a takarékszövetkezetek képviselőinek, hogy hajóra lépjenek, így személyesen is átélték a megmérettetés izgalmait. A verseny két futamból állt, szombaton egy túraversenyt kellett teljesíteniük a résztvevőknek. A szervezők eredeti

szándékai szerint a kijelölt útvonal a Balatonkenese – Balatonakali – Balatonkenese – Balatonfűzfő – Balatonkenese szakaszok voltak, de a gyenge szél miatt a szervezőség Fűzfőn befutót hirdetett. A vasárnapi pályaversenyt követően, a két nap munkáját együttesen értékelve hirdetett eredményt a Rendezőség. A verseny a parton is zajlott, hiszen a regatta és a móló borát a Szervezőkből és a Névadó Szponzor képviselőiből álló zsűri választotta ki az első estén. Fehér borok közt

a Garamvári Szőlőbirtok 2007-es Délidőlő Chardonnay-ja, míg a vörösek közt a Bock Pincészet 2008as Cabernet Sauvignon-ja diadalmaskodott. Abszolút végeredmény a vízen: Pálya helyezés

Pont

1

1

2

85

4

2

6

YS I.

91

5

5

10

Szakolczai András

YS I.

82

3

8

11

ENIG

Bánkuti Gábor

YS I.

90

7

4

11

Kékmadár

Malatinszky Kúria

Wossala György

YS I

93

8

7

15

7.

Nemere II

Prestige Reserve

Láng Róbert

YS I.

80

2

14

16

8.

Nagymedve

Kádár Hungary

Ember Sándor

YS I.

90

13

3

16

9.

Freedom

Feind Borház

Feind Zoltán

YS I.

93

12

6

18

10.

Menta

Tuboly Pince

Varsányi Gábor

YS I.

91

6

13

19

Helyezés

Hajónév

Csapat név

Kormányos

Osztály

YS szám

1.

Raffica

Raffica Team

Király Zsolt

YS I.

66

2.

Evolution Garamvári

Szőlőbirtok 1.

Soponyai Géza

YS I.

3.

Classica

IpacsClassicaTeam

Mundt Carsten

4.

Remete

Vino sail

5.

Andersen

6.

Túra helyezés


63

Rólunk írták

Sajtófigyelő

Minősített háttéralapok A PSZÁF évente legalább egyszer minősíti a takarékszövetkezetek intézményvédelmi szervezeteit, és tőkeemelésre utasíthatja a hozzájuk tartozó vagy integráción kívüli szövetkezeti hitelintézeteket. Tőkeemelésre utasíthatja a takarékszövetkezeteket a felügyelet, vizsgáznak a takarékszövetkezetek Évente legalább egyszer minősíti a pénzügyi felügyelet a takarékszövetkezetek intézményvédelmi szervezeteit, és annak alapján tőkeemelésre utasíthatja a hozzájuk tartozó vagy integráción kívüli szövetkezeti hitelintézeteket – derült ki a pénzügyi hatóság honlapján közzétett tájékoztatóból. A szervezet szóvivője szerint akár törvénymódosítás is célszerű a takarékszövetkezetek biztonságosabb működéséhez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a honlapján tette közzé, hogy milyen szempontok szerint minősíti a szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmi szervezeteit. A gyenge szervezethez tartozó vagy szervezethez nem tartozó szövetkezeteknél a törvényi minimumhoz képest a felügyelet pótlólagos tőke bevonását írhatja elő. A szövetkezeti hitelintézetek ugyanis az általuk létrehozott intézményvédelmi szervezetek létrehozásával pótolják a tőkeerős, szükséghelyzetben forrásokat is nyújtani tudó anyabankok hiányát. Gyenge intézményvédelmi rendszer esetén viszont magának a takarékszövetkezetnek kell komolyabb tőkeerő. A pénzügyi felügyelet legalább évente egyszer négy szempontból megvizsgálja a szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmi szervezeteit. Szükségesnek tartja, hogy a szervezetnek legalább tíz tagja legyen, és a tagok átlagos mérlegfőösszege a tagok együttes mérlegfőösszegének legfeljebb 10 százaléka legyen. Elvárja azt is, hogy legalább a tagok kockázattal súlyozott mérlegfőösszege 2 százalékának megfelelő összegű, de minimum 3 milliárd forint biztonsági tartaléka legyen a szervezetnek. Vizsgálja azt is, hogy az intézményvédelmi szervezet elég gyorsan tud-e reagálni szükséghelyzetekben, van-e lehetősége pótbefizetésre kötelezni a tagokat, és vannak-e ellenőrzési, intézkedési és szankcionálási lehetőségei.

64


Végül figyelembe veszi azt is, hogy a szervezet hogyan észlelte, és milyen eredménnyel kezelte a korábbi válságokat. A vizsgálat eredményét a pénzügyi hatóság nem hozza nyilvánosságra, ám az alapján négy kategóriába sorolja az intézményvédelmi szervezeteket. Erős védelmi képességűnek minősül a szervezet, ha mind a négy elvárásnak megfelel, közepesnek, ha a négyből három követelménynek, és gyengének, ha háromnál kevesebb elvárásnak felel meg. A felügyelet a kategóriába sorolás alapján tőkekövetelményeket írhat elő a szövetkezeti hitelintézeteknek. Az erős védelmi képességűeknél 0-20 százalék közötti, a közepeseknél legalább 20 százalék, a gyengéknél legalább 33 százalék többlet tőkekövetelményt írhat elő. Ha pedig egy szövetkezeti hitelintézet egyáltalán nem tartozik intézményvédelmi alaphoz – öt ilyen szövetkezet is van az országban –, akár minimum 50 százalék is lehet a szükséges többlettőke. Az utóbbi időszak olyan tapasztalatai, mint tavaly a Jógazda Takarékszövetkezet és idén a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet fizetésképtelenné válása, valamint a gazdasági válság következményei ösztönözték a felügyeletet az intézményvédelmi szervezetek minősítésére és a Bázel III. bevezetendő szabályaival összhangban a szövetkezeti hitelintézeteknél esetlegesen szigorúbb tőkekövetelmények megfogalmazására az intézményvédelmi alapokkal összefüggésben – mondta lapunknak Binder István. A pénzügyi hatóság szóvivője azt elmondta, hogy a felügyelet törvények módosítását is megfontolandónak tartja a szövetkezeti hitelintézetek biztonságosabb működése érdekében. A hatóság irányítói szerint ugyanis kötelezővé kellene tenni a takarékszövetkezeteknek és a hitelszövetkezeteknek, hogy csatlakozzanak valamelyik intézményvédelmi szervezethez, valamint az intézményvédelmi szervezeteknek a mainál erősebb jogosítványuk legyen tagjaik ellenőrzésére. Széttagolt szövetkezeti intézményvédelem Július elején 132 szövetkezeti hitelintézet működött, melyek négy integrációba tömörültek. Közülük 104 takarékszövetkezet, valamint három részvénytársaság üzemelteti az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (OTIVA). A 12 tagot tömörítő Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségét azok a takarékszövetkezetek hozták létre, amelyek 1993-ban nem kívántak csatlakozni a szigorú előírásokat megkövetelő takarékszövetkezeti integrációhoz és annak intézményvédelmi alapjához. Ez a 12 takarék saját intézményvédelmi alapot hozott létre szintén 1993-ban Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) néven. Hét takarékszövetkezetet a Buda-Cash befektetői csoport működtet, ezeknek a hitelintézeteknek önálló intézményvédelmi alapjuk van, a REPIVA. Ehhez csatlakozott a DélDunántúli Regionális Bank is. Még négy hitelszövetkezet is működik, az intézményvédelmet ellátó szervezetük a HBA. Öt takarékszövetkezet pedig egyik integrációhoz sem tartozik, és intézményvédelmi alap nélkül működik.

Rólunk írták Mennyire stabilak a takarékok? A takarékok pénzügyi mutatói nem rosszabbak a kereskedelmi bankokéinál, a köztük lévő különbségek azonban nagyok lehetnek, és leginkább a tőkeerős tulajdonosok hiányoznak náluk. Tavaly 4,1 milliárd forint adózott eredményt ért el a szektor, miközben a kereskedelmi bankok veszteségesek voltak. A tőkemegfelelési mutató március végén 14,8 százalék volt, ám ez az adat elfedi az egyes szereplők közötti eltéréseket. A takarékok hitel/betét aránya idén március végén 53,4 százalék volt, ami jóval alacsonyabb a kereskedelmi bankok 136,8 százalékos mutatójával szemben. Az alacsony hitelezési aktivitás ellenére azonban a nem teljesítő hitelek aránya magasabb a takarékszövetkezeteknél, mint a kereskedelmi bankoknál. Március végén a bankoknál 12,4 százalék, a takarékoknál 18,3 százalék volt ez az arány. Ennél a mutatónál is erős szóródás tapasztalható. A takarékszövetkezetek leggyengébb pontja, hogy nincs olyan tőkeerős tulajdonosi hátterük, mint a kereskedelmi bankoknak. A tőkeerős tulajdonos a legtöbb takaréknál hiányzik. Vg.hu, Világgazdaság, 2012. 7. 11. (07:41), szerző: Giczi József http://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-szolgaltatok/ vizsgaznak-a-takarekszovetkezetek-379893

Tízmilliárd jut intézményvédelemre Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője szerint a szövetségi integrációt megerősítette, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank is belépett nemrég az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVA-ba. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője szerint a szövetségi integrációt megerősítette, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank is belépett nemrég az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVA-ba. Az országos takarékszövetkezeti integrációba tartozó 102 szövetkezeti hitelintézet és három kisbank mögött lévő in-

tézményvédelmi háló megfelel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által megfogalmazott elvárásoknak – mondta Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint. A vonatkozó előírások szerint akár 50 százalékos tőkeemelésre is kötelezheti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a takarékszövetkezeteket, ha nincs intézményvédelmi alapjuk, vagy a védőháló túlságosan gyenge. El szeretné érni a felügyelet azt is, hogy kötelező legyen az intézményvédelmi tagság. A felügyeleti elvárásoknak megfelel az OTSZ-be tömörült és országos integrációt alkotó takarékok és a három kisbank mögé kiépített védőháló, ezért az OTSZ nem számít jelentős mértékű többlettőke-követelmény előírására – mondta az ügyvezető. Az OTSZ közgyűlése már május végén döntött arról, hogy az üzleti együttműködés elmélyítése mellett megerősíti 20 éves intézményvédelmi rendszerét is. Részben ezt szolgálja az is, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank belépett az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVAba (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap), így a védőháló még szorosabbá vált. „Az intézményvédelmi rendszer megerősítésének az OTSZ szerint több oka is volt. Egyrészt, a válság a takarékszektorban is növelte a kockázatokat, másrészt az üzleti aktivitás növelése is ezt követeli, hiszen nagyobb hitelvolumen – a nagy számok törvénye alapján – több kockázatot termel ki” – hangsúlyozta Varga Antal. Hozzátette: a 105 hitelintézetet tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség már korábban is kiállt a kötelező integrációs és intézményvédelmi tagság mellett. A takarékok számára ugyanis ezek a szervezetek tölthetik be azt a szerepet, amelyet a kereskedelmi bankoknál a tőkeerős nagy nemzetközi vagy hazai bankcsoportok. A több mint 10 milliárd forintos vagyonnal rendelkező OTIVA intézményvédelmi funkciójából eredően folyamatosan vizsgálja a tagjait, és időben beavatkozik, ha szükség van rá. Ha pedig likviditási probléma keletkezik valamelyik takaréknál, akkor – az integráció révén – mintegy 700 milliárd forint összegű szabad likviditás áll rendelkezésre a feszültség feloldásához. Az elmúlt 20 évben nem volt nyilvános takarékszövetkezeti csőd az országos integráció tagjai között. Egyetlen egy esetben sem kellett az Országos Betétbiztosítási Alaphoz fordulni – emelte ki Varga Antal. Az idei első negyedévben mintegy 2,5 százalékkal nőtt a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó takarékok mérlegfőösszege a tavalyi év hasonló időszakához képest, az összesített mérlegfőösszeg így 2012. március végén 1423,6 milliárd forint volt, egy évvel korábban 1389,4 milliárd forintot tett ki. A takarékszövetkezetek összesített betétei 1191,7 milliárd forintra rúgtak idén március végén, a hitelek állománya 624,86 milliárd forintot tett ki. Tozsdeforum.hu, 2012. július 22. (19:55) Folytatás a 66. oldalon


65

Rólunk írták

Folytatás a 65. oldalról

Üdvözli az OTSZ Orbán Viktor bejelentését A szektor több százmilliárd forint szabad likviditással rendelkezik, kész a befektetések finanszírozására – mondta az elnök a 180 percben. Az országos takarékpénztári hálózat megerősítésével és fejlesztésével javítaná a magyar tulajdonosok arányát a hazai bankrendszerben az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség – mondta a szervezet elnöke a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Orbán Viktor miniszterelnök kedden úgy fogalmazott: a kormány új gazdasági modelljének része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen. Elemzők szerint a kormányfő a takarékok felé terelné a magyar vállalkozásokat, ezt a szektort erősítené. Varga Antal a 180 percben elmondta: üdvözlik a miniszterelnök bejelentését, Magyarország ugyanis ma negatív rekordernek számít, a bankrendszer tulajdonosi arányait figyelembe véve „ennyire külföldi kézben lévő ország nincs még egy". Egyébként a 47 tagú Bankszövetség 35 tagjáról mondható el, hogy teljesen külföldi tulajdonban van. A szakember hangsúlyozta azt is: a szektorban több százmilliárd forint szabad likviditás van, így, ha ez a fő cél, készek a befektetések finanszírozására is. A szövetkezeti integráció 1800 fiókkal, 7 ezer dolgozóval rendelkezik, ezzel a vidék Magyarországának igényeit biztosan ki tudnák elégíteni. Budapestet azonban, ahol 30 fiókkal vannak jelen, nem lennének képesek kiszolgálni, itt még nem elégséges az infrastruktúra – tette hozzá Varga. Arra is felhívta a figyelmet hogy 105 tagszervezetük – amelybe a közelmúltban bedőlt Soltvadkert és Vidéke nem tartozik bele – egytől-egyig erős tőkevédelemmel rendelkezik, ezért náluk egy ilyen típusú bedőlés elképzelhetetlen lenne. Varga azt mondta, egy szorosabb belső együttműködéssel, az informatikai rendszer egységesítésével már tudatosan készülnek is valamennyire az új szerepre, de nagyon sok részletet kell még tisztázni. Nem tudni például, mire vonat-

kozik pontosan az 50 százalék mert a fiókok számát tekintve például magyar a takarékszövetkezetek már most is több mint felét adják az összes magyar bankfióknak – hívta fel a figyelmet a Kossuth Rádió reggeli műsorában az az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke.

Tőkeemelésre utasíthatja a takarékszövetkezeteket a felügyelet Az intézményvédelmi szervezetek minősítése alapján a felügyelet a törvényi minimumhoz képest pótlólagos tőke bevonását írhatja elő a takarékszövetkezeteknek – ismerteti a Világgazdaság. Az erős védelmi képességűeknél 0-20 százalék közötti, a közepeseknél legalább 20 százalék, a gyengéknél legalább 33 százalék többlet tőkekövetelményt szabhat meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Ha pedig egy szövetkezeti hitelintézet egyáltalán nem tartozik intézményvédelmi alaphoz – öt ilyen szövetkezet van –, minimum 50 százalék lehet a szükséges többlettőke. Binder István, a PSZÁF szóvivője a lapnak elmondta, hogy a felügyeletet az utóbbi időszak tapasztalatai – a Jógazda Takarékszövetkezet tavalyi valamint a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet idei fizetésképtelenné válása –, valamint a gazdasági válság következményei ösztönözték az intézményvédelmi szervezetek minősítésére és a szigorúbb tőkekövetelmények megfogalmazására. A felügyelet törvények módosítását is megfontolandónak tartja a szövetkezeti hitelintézetek biztonságosabb működése érdekében – mondta a szóvivő. A hatóság szerint ugyanis kötelezővé kellene tenni a takarékszövetkezeteknek és a hitelszövetkezeteknek, hogy csatlakozzanak valamelyik intézményvédelmi szervezethez, valamint indokoltnak látná, hogy az utóbbiaknak a mostaninál erősebb jogosítványuk legyen tagjaik ellenőrzésére. Gazdasagiradio.hu, MTI, Napi.hu, Privatbankar.hu, galamus.hu 2012. július 11.

Rövid hírek A Békés Megyei Takarékszövetkezeti Szövetség új címe: 5600 Békéscsaba, Kinizsi u.5.

A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet új neve: KISKUN Takarékszövetkezet, röviden: KISKUN Takarék

66


A Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet új neve, és elérhetősége: Hungária Takarék kö[email protected] www.hungariatakarek.hu

A FŐNIX Takarékszövetkezet új címe 4025 Debrecen, Petőfi tér 6.

500 0

tés

i ze

á k üli biztons

go

eze

b

s nél

Töb

nté

sf

nélkül rás láí

Éri

Ft

ig PIN kód é k é t sa ér

l r elf o ga dóhe

y

ont P k e r a k a /T nt.hu o p k e r a k www.ta

A jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek és nem teljes körű. PayPass elfogadás esetén, Magyarországon jelenleg 5.000 Ft-ig nem kell PIN kódot megadni és bizonylatot aláírni. Bizonylatot csak a kártyabirtokos külön kérésére nyomtat a kereskedő. Külföldön ez a limit (PIN kód nélküli vásárláshoz kapcsolódó) eltérő lehet. Magasabb összeg kifizetése esetén PIN kódot kell megadni. A PayPass™ bankkártya fő és társkártaként, míg a a PayPass™ karóra és a PayPass™ TaPassz kizárólag társkártyaként igényelhető a TakarékPontos számlacsomagokhoz. A részleteket TakarékPont hálózatban résztvevő Hitelintézetek által közzétett mindenkor hatályos Hirdetmények, Üzletszabályzatok, Általános Szerződési Feltételek, valamint a TakarékPont hálózatban résztvevő Hitelintézetek weboldalán található további ismertetők tartalmazzák. Érdeklődj bármely TakarékPont fiókban, vagy tájékozódj a www.takarekpont.hu oldalon.

Építőipari Szolgáltató Zrt. 2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, mobil: 06-30/9327-807 e-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

Reklámok

előtetők monitoRáRnyékolók

Takarék. Szebb jövőt a takarékoknak. Túljutottunk-e a gödör aljáról? Tíz év, tíz érv a további sikeres működéshez. A Bükkalja Takarékszövetkezet

Recommend Documents