Takarék. Önkormányzati finanszírozás belülről. Növekvő bizonytalanságok. A magyar mikro-, kisés középvállalkozások finanszírozásáért

XX. évfolyam 5. szám 2011. szeptember–október

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• Önkormányzati finanszírozás belülről Az új, illetve módosítani kívánt önkormányzati törvény „előestéjén” gondoltunk arra, hogy kerekasztal beszélgetést hívjunk össze az önkormányzati üzletágról.

• Növekvő bizonytalanságok A nyár végétől fokozottan romlottak a nemzetközi és hazai gazdasági kilátások, a bizonytalanság jelentős mértékben nőtt. A nyár végétől már egyes esetekben a recesszió előszele is megjelent.

• A magyar mikro-, kisés középvállalkozások finanszírozásáért Az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) azzal a céllal alakult, hogy a magyarországi mikro-, kis-, és középvállalati szektor, finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki, és működtessen.

• „Megerősíteni az intézményvédelem alapstruktúráit…” Interjú Bodnár Ottóval, az OTIVA régi/új ügyvezető igazgatójával.

• Kitüntetések a 2011. évi Takarékossági Világnapon Október 26-án hetvenen vették át a szövetkezeti mozgalom végzett kimagasló munkáért az elismerést.

Dr. Herczegh András igazgató (AVHGA): „Az agrárhitelezés pedig már elképzelhetetlen az alapítvány garanciavállalása nélkül, s ezt a gazdálkodók is jó néven veszik.”

Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás

Kötelező, takarékosan!

KÉRJE T A K N U T A AJÁNL ITT!

• Kedvező díjak • Gyors helyi ügyintézés • Extra termékcsomag a KKV-knak S IG N A L Biztosító Zrt. [email protected] www.signal.hu Contact Center

06 40 405 405

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori Kezesség új ritmusban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4  Kerekasztal-beszélgetés Önkormányzati finanszírozás belülről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8  Beszámoló Új utakon a globális betétbiztosítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13  Gazdaság Növekvő bizonytalanságok…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Szabályozottság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Devizahitelek törlesztésével kapcsolatos illeték szabályok változása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Társasági adóval kapcsolatos kedvezmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Indul a GFB kampány. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Hozzuk ki a maximumot! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásáért. . . . . 22  TakarékBank hírei Új Széchenyi hiteltermékek a hálózatban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26  Integráció „Megerősíteni az intézményvédelem alapstruktúráit…”. . . . . . . . . . 27 Jövőre is mindenkit visszavárunk!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29  TKSZ Figyelő Kápolnásnyéken ragaszkodnak a szövetkezeti formához. . . . . . . . . . 30 Átlépték a Rubicont?!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Egy stabilan működő takarékszövetkezet a szerb határ mentén. . . . 36  Takarék Akadémia Hitelintézeti Ügyvezetők Képzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40  Kitekintés Szövetkezeti pénzintézetek Olaszországban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Tanulmányút a sziléziai Takarék Bankoknál. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Mezőgazdasági hitelszövetkezetek Törökországban. . . . . . . . . . . . . . 47 Sport A 2011. évi Országos Takarékszövetkezeti Focikupa eredményei. . . . 49 A 2011. évi Országos Takarékszövetkezeti Horgászkupa eredményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50  Személyi hírek Új elnök a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet élén. . . . . . . . . . . . 51 „A lelkünk összeért, amikor az indulót énekeltük ”. . . . . . . . . . . . . . . . 53 Kitüntetések 2011. évi Takarékossági Világnapon. . . . . . . . . . . . . . . . 56  Rólunk írták Végtörlesztők serege ostromolhatja a takarékokat?. . . . . . . . . . . . . . 65

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Győztesek lehetünk!

Csicsáky Péter, a TakarékBank vezérigazgatója az elmúlt hetekben olyan mértékű felfokozott médiaérdeklődés övezte szektorunkat, melyet az eddig itt töltött – örömteli, ám néha küzdelmes – 17 évem során még nem tapasztaltam. A devizahitel végtörlesztési láz során joggal merült fel a kérdés, hogy melyik bank kezdi majd el a forinthitel kamatversenyt. Ki lesz az, aki szembeszállva a többiekkel elvállalja az „áruló” szerepét, és kijön egy kedvező feltételű deviza-kiváltó hitel termékkel? Ki lesz az, aki felvállalja az ezzel járó szakmai ellenérzést és minden kritikát, ami a koncepció megszületésével jár? Sokan megdöbbenve olvasták, hogy elsőként egy kereskedelmi bankokhoz viszonyítva aprónak tűnő pénzintézet vette fel a kesztyűt, amelyhez sorban csatlakozott a többi takarék is. Az OTSZ, az OTIVA, és a Ta karékBank által közösen kiadott sajtó kommüniké végleg megerősítette a hírt, hogy a takarékszövetkezeti hitelintézetek készek arra, hogy forinthitelt nyújtsanak akkor, amikor a kereskedelmi bankok ennek ellenkezőjéről tettek tanúbizonyságot. Mindeközben lázasan készült az integrációs termék. Kollégáim talán még soha ilyen gyorsan nem írtak ügyrendeket, nem specifikáltak, nem egyeztettek az érintettekkel, nem fejlesztettek honlapot, mint ez alkalomból. „Történelmi lehetőség nyílt arra, hogy visszaszerezzük az elmúlt évek során elveszített piaci részesedésünket. Ebből csak győztesen jöhetünk ki!”

– hallom egyre több felől. Ez azonnal magyarázatot ad a fenti „áruló” magatartásra is. A szektor szándéka nem az, hogy hátrányos helyzetbe hozza a többi bankot, sőt az sem, hogy jó fényben tűnjön fel a politikai elit előtt, még csak az sem, hogy barátságos Teréz Anyaként megmentse a lakosságot a – mostanában sokat szidott, de egyértelműen nélkülözhetetlen és szükséges – külföldi tőke hatalmától. Szándékunk és kötelességünk a piacon keletkezett rés kihasználása által rendelkezésünkre álló tőke legbiztonságosabb és legjövedelmezőbb felhasználása. Egyszerűen fogalmazva – nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne próbáljuk meg visszaszerezni elveszített piacaink egy részét akkor, ha erre lehetőség nyílik. Győztesek vagyunk? Lehetünk. Őszintén hiszem, hogy a szektorban felhalmozott szellemi tőke bárhol a világon megállná a helyét. Ötven éve harcolunk a frontvonalon, vesztettünk csatákat, temettek minket megannyiszor, de itt vagyunk, és ötven év múlva is itt akarunk lenni. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy ez csak akkor lehetséges, ha sikerül összefognunk az üzleti érdekeink mentén. Az nem lehet hosszútávú üzleti érdek, hogy külön-külön próbáljuk bebizonyítani: a szolgáltatási színvonalunk kiváló, a termékeink kedvezőek. Amikor itt állunk, egy ilyen lehetőség küszöbén, akkor nem értem, hogy miért nem lehet most az egyszer egységesen fellépni, ugyanazzal a standard, egyszerű termékkel. Nem értem, miért nem akarjuk kihasználni az ebből adódó kommunikációs előnyöket? Egy lehetőség mindig hordoz magával veszélyeket is. Amennyiben az derül ki, hogy a kondícióink sok helyen nem is annyira kedvezőek, vagy esetleg az, hogy nem mindenhol érhető el a termék, akkor a jelenlegi pozitív média hátszél egy szempillantás alatt megfordulhat. Erőt, és egységet kell mutatnunk, ha ezt a csatát is meg akarjuk nyerni.

Takarék  2011. szeptember–október

Csicsáky Péter

3

Címlapsztori  Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány

Kezesség, új ritmusban Szerző: Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt (AVHGA) – a PHARE-program keHajtun retében – 1991-ben hozta létre a Földművelésügyi Minisztérium, valamint öt György pénzintézet. Ekkor jött létre Magyarország első hitelgarancia intézménye, megkönnyítve a magyar vidéki vállalkozók előtt a hitelfelvétel lehetőségét. Az alakulás óta eltelt két évtized során igen sok sikeres programhoz csatlakozott az intézmény, és közben egyre markánsabban nyit a vidéki, nem agrár KKV-k irányába. Az agrárhitelezés pedig már elképzelhetetlen az alapítvány garanciavállalása nélkül, s ezt a gazdálkodók is jó néven veszik. Idén június óta új ügyvezető igazgató áll a szervezet élén, mégpedig dr. Herczegh András személyében. A tartalmas beszélgetésből kiderül, hogy Herczegh András – fiatal kora ellenére – nem tapasztalat nélkül kapta a kinevezést. S arról is szót ejtettünk, hogy milyen terveket kíván megvalósítani az elkövetkezendő rövid- és középtávú időszakban. tesz a vállunkra. Ám a lehetőségeink a KKV szektor finanszírozásában és támogatásában széles skálán mutatkoznak. A vállalkozókat több pénzhez juttathatjuk, mivel a garancia a hitelezéshez kapcsolódik, de az uniós projektfinanszírozás miatt a vissza nem térítendő támogatások eredményes felhasználásához is hozzá tudunk járulni. Ami a kérdését illeti: az alapítvány vagyonából, tevékenységéből adódóan még aktívabb szerepvállalásra hivatott. Növelni kell az aktivitásunkat a vidékfejlesztésben, de az agrárhitelezésben is. Utóbbi terén kötöttebb a pálya, mivel az agrártámogatások mértékét meghatározzák az uniós szabályok. S az is igaz, hogy az alapítvány éves szinten mintegy 30-35 milliárd forint agrár célú hitelhez ad garanciát, ami a teljes agrárhitelezés kb. 12-13 százalékát teszi ki. Igaz, a KKV körben lényegesen magasabb az Alapítvány által garantált hitelek állománya. A nor mál vállalati hitelállomány 7 ezer Dr. Herczegh igazgató úr, öt éve dolgozik már – Ha nem haragszik, kicsit mes�- milliárd forint, és annak 10 százaAndrás az alapítványnál, így korántsem szebbről kezdem a válaszadást. Az léka biztosított garanciával, amelyismeretlen az Ön számára ez a alapítvány egy olyan szervezet, ben ugyan mi kisebb arányban vatevékenység. Amikor kinevezték, amely az állami és a banki szférához gyunk jelen, de a vidéki térséghez mi volt az első gondolata, amin egyaránt kötődve végzi a munkáját. kapcsolódó kezességi állományunk mindenképpen változtatni sze- Ez a kapcsolatrendszer – különösen hasonló méretű. Ez mutatja, hogy retne? mostanában – nagy felelősséget két lehetőségünk van a kezesség-

4


Címlapsztori

vállalásunk növelésére. Az egyik, hogy a meglévő hitelállományon belül növeljük a garantált részt, így a portfólió szemlélet erősödik, ami a kockázatok jobb megoszlása miatt valamennyi szereplőnek kedvező. Másik, hogy elősegítjük minél szélesebb vállalkozói kör hitelhez jutását, a KKV hitelállomány növelését. Ez utóbbi nyilván számos külső tényezőtől függő folyamat, amelyben a kormányzati intézkedéseknek kiemelt jelentősége van. De bízom abban, hogy mi is egyre többet tudunk hozzá tenni. – Hogyan tudják ezt elérni? – Az agrárfinanszírozás speciális terület, sokféle finanszírozási forma létezik, mint például az integrátori, a támogatás-előfinanszírozás, vagy a közraktári hitelezés. Ezeknél a finanszírozási formáknál különféle garanciális megoldásokat kellett kidolgoznunk. A beruházásoknál például kívánatosnak tartanám, hogy jó intézményi együttműködés jöjjön létre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal, amelynek az volna a lényege, hogy a beruházási hitelek, támogatások mögött is nagyobb arányban legyen ott a garancia. Az alanyi jogon járó támogatásoknál is van előfinanszírozási igény, hiszen a kormányzat is arra törekszik, hogy a termelőkhöz minél hamarabb eljussanak a támogatások. Ez a törekvés azonban gyakran uniós jogi akadályba ütközik, s ezért is fontos, hogy a bankok előfinanszírozzák a termelőket. A másik speciális termék az integrátorok finanszírozása, ahol szintén erősödik a banki szerepvállalás. Ez esetben külön megállapodás jön létre a bank, az integrátor és a vállalkozás, valamint a bank és az Alapítvány között. Említhetem a közraktári finanszírozást, amellyel sok probléma van, amíg biztonságos volt, nem is igényelték az alapítvány közreműködését. Most azonban már megfogalmazódott a bankok részéről, hogy dolgozzuk ki a kezességvállalás speciális feltét-

eleit. A termék megszületett és bár a bankok érdeklődése még csekély, de remélem, hogy ez a helyzet év végére változik. A vidékfejlesztéshez kötődően ugyanakkor gyakorlatilag bármely KKV hitelügylethez tudunk kezességet vállalni, és élelmesebb pénzügyi partnereink ki is használják ezt a lehetőséget. – Ha már ennyire belementünk a részletekbe, szóljunk külön is a Gazdakártya, és az Agrár Széchenyi Kártya programokról. Annál is inkább, mert e két terméknél a takarékszövetkezetek is meghatározó szerepet vállaltak. Azt szokták mondani, hogy a Gazdakártya program sikertörténet a takarékoknál… – És az alapítványnál is! A siker ugyanis közös, és úgy gondolom, hogy az Agrár Széchenyi Kártya program is az lesz. A Széchenyi Kártya program 2001-ben indult, mégpedig úgy, hogy ebből az agrárvállalkozások kimaradtak. Ezért az alapítvány 2007-ben – a TakarékBankkal és a takarékszövetkezetekkel közösen – kezdeményezte, hogy az agrárvállalkozások számára is nyíljon hasonló lehetőség. Ebből lett a Gazdakártya. Újabb három évnek kellett eltelnie, mire a Széchenyi Kártya program kiterjesztéséről döntött az új kormányzat. Az Agrár Széchenyi Kártya révén 25 millió forint forgóeszköz hitel vehető igénybe, 15 millió forintig kiegészítő fedezet nélkül. A kártya használata 15 millió forintig kizárólag készfizető kezességhez kapcsolódik, vagyis könnyített fedezetű hitelről van szó. Nyilvánvaló, hogy ennek sokkal nagyobb a kockázata a bankok és az alapítvány számára is, mert nem fizetés esetén a megtérülés is bizonytalanabb. Mi azonban bízunk az agráriumban, a vidékben. A vidékért kezeskedünk. A Gazdakártya sikere mögött az is húzódik, hogy az Alapítvány lényegesen a piaci díj alatt, s az üzletszabályzathoz képest is kedvezőbb díjon nyújtja a garanciát, így nem nőtt a hiteltör-

lesztés olyan mértékben, mint más szabad felhasználású hiteleknél a magas kamatok következtében. És könnyen juthattak hozzá a vállalkozások, amelyben a takarékszövet-

Az alapítvány egy olyan szervezet, amely az állami és a banki szférához egyaránt kötődve végzi a munkáját. Ez a kapcsolatrendszer – különösen mostanában – nagy felelősséget tesz a vállunkra. Ám a lehetőségeink a KKV szektor finanszírozásában és támogatásában széles skálán mutatkoznak. kezetek óriási szerepet vállaltak, és sikeres munkát végeztek. Megjegyzem, minden kártya mögött ott van az alapítvány garanciavállalása. és ez az Agrár Széchenyi Kártyánál is így lesz. Az Agrár Széchenyi Kártyánál Folytatás a 6. oldalon

Névjegy dr. herczegh andrás (37 éves) az ELTE jogi

karán 2000-ben summa cum laude szerzett diplomát, de két évet elvégzett a bölcsész karon is. Történelmet és kommunikációt tanult. Az egyetem elvégzése után azonban a gazdaságban helyezkedett el, pontosabban a Gazdasági Minisztériumban. Munkatársaival a Széchenyi Terv kialakításával és működtetésével, vállalkozásfinanszírozási kérdésekkel foglalkozott, majd a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főosztályt vezette. Ezen a területen négy évig elsősorban uniós szabályozás adaptálásával foglalkozott. Az alapítványhoz 2006-ban lépett be, így a gazdasági és a pénzügyi szféra állami és piaci oldalát egyaránt megismerhette. Az egyre kevesebb szabad idejében a sportolást (fiatalabb korában csatár poszton focizott, de kapusként is kipróbálták) helyezi előtérbe. A tenisz mellett jól megfér a horgászat is. Az utazás pedig már nem hobbi, hanem szenvedély: az országon belül és kívül egyaránt kíváncsi a látnivalókra.


5

Címlapsztori

rékszövetkezeteknél sokkal nagyobb Folytatás az 5. oldalról ugyanakkor állami kamat és kezes- arányú a mezőgazdasági hitelezés, ségi díj támogatás is megjelenik. mint a kereskedelmi bankoknál. Véleményem szerint ez abból adódik, – És milyen a beváltási arány ezen hogy a takarékszövetkezetek helytermék esetében? ben vannak, jól ismerik a szűkebb – Nagyon jó! A Gazdakártyánál környezetüket, a vállalkozókat, így a nem éri el az 1 százalékot, pedig bizalom is sokkal erősebb. De azt is évente 5-7 milliárd forint hitelt vettek tapasztaltuk, hogy az agrárvállalkozó igénybe a kártyával! S itt hadd mond- sokkal becsületesebben gondolkodik, jam el, hogy az elmúlt években a me- s a felvett hitelét mindenáron időben zőgazdasági hiteleknél is csökkent akarja törleszteni, visszafizetni. A bua beváltás, szemben az építőiparral, kások aránya ugyanakkor azért ös�kereskedelemmel, ahol viszont nőtt. szességében jelentősen növekedett Azt is meg kell említeni, hogy a taka- az elmúlt években. Az Alapítvány

sem nyújthatná ilyen feltételekkel a kezességet, ha nem volna mögöttünk az állami viszont-garanciavállalás. A viszont-garanciából adódóan az a feladatunk, hogy pénzügyi vállalkozásként ugyan, de támogatást nyújtsunk. A támogatás maga a garanciavállalás. – Itt egy kis ellentmondást vélek felfedezni: ha a vagyon és az állami viszont-garancia adja a fedezetet, akkor az elmúlt húsz évben hogyan gyűlt össze az alapítvány 22 milliárdos vagyona?

Az alapítványról a rendszerváltás számos új lehe-

tőséget hozott Magyarországon, ám a vidéken, és különösen az agráriumban tevékenykedő kis- és középvállalkozók finanszírozási lehetőségei korlátozottak maradtak. A kialakulóban lévő bankrendszer, és a vállalkozások kezdeti problémái, fedezeti nehézségei miatt a források nem jutottak el a megfelelő helyekre. Ezt a helyzetet ismerte fel az Európai Unió, és 1991ben a PHARE-program keretében jelentős tőkével kezdeményezte az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) létrehozását. Az alapításban részt vállalt a Földművelésügyi Minisztérium, valamint öt pénzintézet: • Agrobank Rt. • Budapest Bank Rt. • Magyar Hitelbank Rt. • Mezőbank Rt. • Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1993–tól napjainkig bankok, hitelintézetek, független takarékszövetkezetek, valamint a takarékszövetkezeti integrációkhoz (OTSZ, TÉSZ, REPIVA) tartozó takarékszövetkezetek jelentős része csatlakozott az Alapítványhoz. 2006-tól pénzügyi lízing és faktoring tevékenységet végző pénzügyi vállalkozások számára is lehetőség van az Alapítvánnyal

6


való együttműködésre. Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2008. január 1. óta pénzügyi vállalkozásként működik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete – engedélyezési eljárást követően – állapította meg az Alapítványról, mint pénzügyi vállalkozásról, hogy működése megfelel a hitelintézetekre vonatkozó feltételeknek, így 2011-től engedélyezte „hitelintézetekkel egyenértékű, prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás"ként való működésüket. A szervezet működésének első szakaszában jellemzőbb volt az agrártermeléshez kapcsolódó hitelekhez nyújtott kezességek aránya, a központi támogatáshoz kapcsolódó konstrukciók miatt. Az Európai Uniós csatlakozást követően, az Unió vidékfejlesztési fókuszú intézkedéseinek köszönhetően a portfóliójukban egyre nagyobb arányban jelentek meg a vidékfejlesztési ügyek is. 1998 óta a magyar állam teljes körű viszontgaranciát nyújt az Alapítvány által beváltott kezességek után. A piaci kihívásokra válaszolva, a vállalkozók részére teljes körű szolgáltatást kínálva 2007-től elindították a tanácsadási tevékenységüket, amelyet 2007. október 1-től az Alapítvány

egyszemélyes tulajdonát képező AVHA Kft végzi. A szervezet az Alapítvány tevékenységét kiegészítve a gazdálkodók, vállalkozások gazdasági, pénzügyi üzletmenetét, döntéseit segítő szakmai tevékenységét végez. Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány célja a vidéki és agrárágazatban működő kis-és középvállalkozások kötelezettségvállalásaihoz – úgymint hitelek, bankgaranciák, faktoring és pénzügyi lízing ügyletek – nem megfelelő biztosítéki háttér esetén készfizető kezességet nyújtása, ezáltal lehetővé téve a vállalkozás működőképességének javítását. Az Alapítvány nem csak agrárvállalkozások, hanem minden vidékfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozás számára nyújt kezességet. Az Alapítvány minden olyan tevékenységet is vidékfejlesztési tevékenységnek tekint, amely – szállítók, vevők, munkavállalók, tulajdonosok révén vagy egyéb módon – vidéki térséghez kapcsolódik. (Vidéki térség: Magyarország egész területe Budapest és a megyei jogú városok kivételével.) Az AVHGA készfizető kezességi szolgáltatásához csaknem 150 pénzintézeten keresztül juthatnak hozzá a vállalkozók.

Címlapsztori

PHARE program az európai közösségek Tanácsa

(Council of European Communi ties) 1989 decemberében döntött 300 millió ECU gazdasági segítség folyósításáról Magyarországnak és Lengyelországnak 1990. dec. 31ig. Ez jelentette a PHARE-program létrejöttét, jóllehet az azóta közismertté vált elnevezés csak később született. A találékony európai bürokrácia hamarosan olyan betűszót alkotott, amely röviden kifejezte a program lényegét, emellett önálló jelentése is volt. A P oland H ungary A ssistance for the R econstruction of the Economy (segély Lengyelország és Magyarország gazdaságának átalakításá-

– A 22 milliárd abból van, hogy – s ez az előző vezetés érdeme – megőrizte a szervezet a vagyonát. De nekünk az alaptevékenységre kell még nagyobb hangsúlyt helyeznünk, vagyis a garancia vállalására, mert az a cél, hogy a vállalkozások finanszírozása javuljon. A vagyon azért is fontos, mert ez biztosítja az alapítványi tőkemegfelelést. Partnereink tőkemegfelelésében viszont hangsúlyos szerepe van az állami viszont-garanciának, amelyet a költségvetés eddig is biztosított. Az állami viszont-garancia mértéke eddig 70 százalék volt, július vége óta viszont a költségvetési törvény módosításával 85 százalékra növelték. Így több hitelkihelyezésre lesz mód, ami a takarékszövetkezetek számára különösen fontos. A törvénymódosítás azért is volt elkerülhetetlen, mert más garanciaszervezetnél már korábban bevezették a magasabb viszont-garanciát, így végül az agrárvállalkozások is ugyanolyan feltételekkel jutnak hitelhez a piacon, mint mások. Itt tehát látunk lehetőséget a portfoliónk bővítésére, miként a vidékfejlesztési hitelekhez kapcsolódóan is. Ez utóbbi már sokkal szélesebb kört érint, mint az agrárvállalkozásoké. Arra nem vállalkozom, hogy a piaci részvételünk arányainak az alakulását

hoz) elnevezésű program kezdőbetűinek összeolvasásából adódik a görög eredetű, francia, angol, phare főnév, amelynek jelentése: világítótorony, fényszóró. Az 1990 szeptemberében elfogadott újabb szabályzat az Európai Közösségek segítségét a gazdasági és társadalmi reformfolyamat támogatásaként határozta meg, s ennek érvényességét kiterjesztette Bulgáriára, Csehszlovákiára, a Német Demokratikus Köztársaságra, Romániára és Jugoszláviára. Ettől kezdve az egyszeri juttatás helyett az EK éves költségvetése biztosít forrásokat a program végrehajtásához.

megjósoljam, de annyit mondhatok, hogy míg tavaly 54 milliárd forintra vállaltunk kezességet, addig idén az első három negyedévben már meghaladtuk a 45 milliárd forintot. Nos, ezt a növekedési tendenciát szeretnénk tartani. Remélem, hogy a külső körülmények is lehetővé teszik majd céljaink elérését. – Már egyszer belefogtunk e kérdés megválaszolásába, de ismét megkérdezem: mi szükséges ahhoz, hogy ez a növekedési tendencia ne álljon meg? – Teljesen más partner-politikát kell képviselnünk a hitelintézetekkel, a legfontosabb partnereinkkel. Közvetlen, rendszeres munkakapcsolat kívánunk kiépíteni, s az állandóan változó piaci igényeknek közösen kell megfelelnünk. Belső szabályozottságban, adminisztratív folyamatokban nagyobb kiszámíthatóságra törekszünk. Mondhatnám úgy is, hogy nyitni szeretnénk, s ennek keretében a takarékszövetkezeteknél is minőségi és intenzív kapcsolatok jönnének létre. A partnerkapcsolatok nem maradhatnak a protokoll szintjén. A munkatársaimat is erre ösztönzöm, mert ez lesz az egyik mérőfoka a munkavégzés

hatékonyságának. Ugyanakkor a dolgok elébe is kívánunk menni, vagyis a fejlesztési javaslatokat is elvárom a kollégáktól. – Értesültek-e a partnerek erről a szándékról? – Természetesen. A termékfejlesztési intézkedéseinket már említettem, de más gyakorlatias megoldásaink is lesznek. Most éppen egy olyan füzetet állítottunk össze, amellyel segítjük a banki dolgozókat a tevékenységünk jobb megismerésében. – Ahogy beszélgetünk, egyre inkább az a meggyőződésem, hogy nehéz a munkatársainak Önt követni. – Ne gondolja, hogy szeretek túl sokat beszélni, de tény, hogy sokszor másoktól is a maximumot várom el. Egy vezetőnek tisztában kell lennie a saját területével, dolgaival, és nem különben a külső körülményekkel. A vezetőnek ezt a kettőt össze kell tudni hoznia, és megszabnia a szervezetének az irányt, vagyis a stratégiát. Nem vitatom, szokniuk kell ezt a stílust a

De nekünk az alaptevékenységre kell még nagyobb hangsúlyt helyeznünk, vagyis a garancia vállalására, mert az a cél, hogy a vállalkozások finanszírozása javuljon. kollégáimnak is, de nem látok más utat a fejlődéshez, mint azt, hogy nyitunk a világ felé. Ehhez kommunikációra, kapcsolatépítésre van szükség. S ha már a belső ügyeinket boncolgatjuk, megjegyzem, hogy a felesleges belső bürokrácia leépítése ugyancsak központi feladat. Muszáj egyszerűsíteni a munkafolyamatokat, s ebben elvárom a munkatársak kreatív ötleteit is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szabályokat közben nem kell precízen betartani … 


7

Kerekasztal-beszélgetés  Kerekasztal-beszélgetés az önkormányzati üzletágról

Önkormányzati finanszírozás belülről Szerkesztő: Az új, illetve módosítani kívánt önkormányzati törvény „előestéjén” gondolCsépány tunk arra, hogy Ifju Péterrel (IP), a Magyar Takarékbank Zrt. Önkormányzati OszGyörgy tályának vezetőjével, Dr. Kiss Endrével (Dr.KE), a Szigetvári Takarékszövetkezet elnök–ügyvezetőjével és Kriston Nándorral (KN), a Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnök–ügyvezetőjével próbáljuk meg áttekinteni az önkormányzati finanszírozás általánosabb és az egyes takarékszövetkezet szempontjából említésre méltó kérdéseit. Távolról sem törekedhettünk a teljes átvilágításra, inkább egyfajta látleletet kívántunk készíteni. állapítsuk meg a kiinduló állapotot. Hol tart a Takarékszövetkezeti Integráció illetve hol tartanak a nevezett Takarékok az önkormányzati finanszírozás területén? Az OTP-nek folyamatos a térvesztése, a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek folyamatosan növekvő darabszámmal vezették az önkormányzati számlákat. 2011 év eleje az első olyan állapot, amikor már nem csak az OTP veszített a számlavezetett önkormányzataiból, hanem a kereskedelmi banki szektornál is térvesztés tapasztalható, bár ez még csak 3 db-ot jelent, de 2000 óta most fordult elő először csökkenés. A válság éveiben megjelent az MFB is, mint közvetlen finanszírozó. IP: Az önkormányzati adósságállomány hitel/kötvény (továbbiakban együtt: hitelek) jelentős részét

a nagybankok jegyzik, ez legfőképp abból ered, hogy a deviza kötvények kibocsátásában elsősorban ők voltak az aktívak. A takarékszövetkezeteknél növekedés volt tapasztalható. 2004-ben volt a legmagasabb 2,42 %, majd a közbeszerzések indulásával az állomány minimálisan csökkeni kezdett, mivel sok pályázaton nem tudtak elindulni a takarékszövetkezetek. A kötvények megjelenésével hirtelen csökkent és 1,29 %-ra esett vissza a piaci részarányuk, ez a válság óta folyamatos növekedést mutat. A jelenlegi részarány 1,48 %. Ez a részarány nagyobb részesedést mutatna, ha a deviza hitelekből eredő árfolyamváltozással korrigálnánk a teljes állományt, így akár a 2 %-ot meghaladná ismét a részesedés. Szektorra képzett céltartalék alacsonynak mondható arányait tekintve és más

A számlavezetés összetétel 2006-2011 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Forrás: MÁK

8

2 308

2 218

2 132

2 041

1 960

1 930

638

688

731

783

850

883

248

288

331

370

386

383

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Egyéb

Takarékszövetkezeti integráció


OTP

szektorokkal összehasonlítva szinte a nullával egyenlő, mivel kb. 7-10 ‰ a hitelek állományára vetítve. Dr.KE: A Szigetvári Takarékszövetkezet 11 fiókjában jelenleg 53 települési önkormányzat, 35 kisebbségi önkormányzat (fő- és alszámla), 11 körjegyzőség, 6 önálló intézmény és 6 önkormányzati társulás – ebből két többcélú társulás – számlavezetése folyik. A megnyitott számlák száma 732 db, 98 db a költségvetési pénzforgalmi számla és 634 db az elkülönített számla (beszedési, helyi adó, egyéb célra elkülönített). További 4 települési önkormányzat testülete már meghozta döntését. Az Ő számlanyitásuk december végéig megtörténik. Az önkormányzati hiteleink koncentrációja magas: a Takarékszövetkezet 2011 07. 31-én nyilvántartott önkormányzati hitelállománya 93 db hitelre nézve 1500 M Ft. (nem tartalmazza a vízi közmű beruházáshoz tartozó hiteleket). Ezen hitelállomány 75%- át, azaz 1,2 Mrd Ft -ot teszi ki azon 4 Önkormányzatnak nyújtott hitel, melyek nem a Takarékszövetkezetnél vezetik a pénzforgalmi számlájukat. Ezek közül a Szigetvári Önkormányzat hiteleire 5 %, míg a Harkány hiteleire 1 % értékvesztés került megképzésre (ös�szesen 27,7 M Ft). A többi hitelre nem képeztünk értékvesztést. Mindebből

Kerekasztal-beszélgetés

ótól, a négymilliárd forintig mozog. Bár számlatulajdonos településeink 1000 000 költségvetési főösszege zömében 900 000 60 és 300 millió forint között van. A 800 000 települési önkormányzatok évek óta 700 000 romló pénzügyi helyzete 2011. évben 600 000 500 000 is tovább súlyosbodott: a 2011. évi 400 000 költségvetési törvény normatívái a 300 000 legtöbb esetben abszolút, vagy rela200 000 tív (inflációt el nem érő) csökkenése 100 000 0% újabb terhet ró ezen szereplőkre. A 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 beruházások visszafogása, korlátoNagybankok Kis- és középbankok Szövetkezetek Spec. püi. int. zó kényszerintézkedések (feladatelhagyás) egyre általánosabbá válik. kitűnően az 53 kistelepülési önkor- IP: Jelenleg Magyarországon 3194 Ennek ellenére a kistelepüléseken mányzat finanszírozása kockázat- önkormányzat található, melyeken tipikusak az EMVA-forrásból támomentes. Az Önkormányzati hitelek a hazai GDP 12-13 %-a keresztülfo- gatott fejlesztések megvalósítása a teljes hitelállomány (27 959 M Ft) lyik. Az önkormányzatok majdnem (falubusz, IKSZT, templomfelújítás, 4,78 %- át teszik ki, mely az orszá- 90%-a község vagy nagyközség. A és egyéb falukép javítása). gos átlag (2,23 %) duplája. Mivel az települések több mint 50%-a 1000 önkormányzati és nonprofit szerep- fő lélekszám alatti település, amen�lőket mindeddig csak forint alapon nyiben 2000 fő lélekszám alattiakat hitelezzük, az árfolyamkockázattal nézzük, úgy ez a szám már több, mint nem kell számolnunk. Önkormány- 70%. Ez utóbbi kategóriában már nézati hitelportfóliónkban kizárólag hány város rangú település is találHUF-követelés szerepel. ható. Ez azért érdekes, mivel az Ötv. KN: A Sajóvölgye Takarékszövetke- koncepció tartalmazza, hogy a 3000 zet az elmúlt másfél évtizedben aktív fő lélekszámot meg nem haladó teönkormányzati szerepvállalást muta- lepüléseken az önálló polgármesteri tott, ennek következtében jelenleg hivatal megszűnne, helyette közös/ 52 önkormányzatnak – 1 városnak egyesített hivatal jönne létre. Ez tués 51 községnek – vezeti a számlá- lajdonképpen azt jelentené, hogy ját. Az üzleti kapcsolat, a termékeink körjegyzőségek alakulnának, és a igénybe vétele rendkívül sokrétű. A kisebb településeken nem mindenszámlavezetésen kívül a hitelezés – hol maradna meg a polgármesteri a pályázatok önrészének hitelezé- hivatal, de a település önállósága se, a pályázatok előfinanszírozása, nem szűnne meg. Az önkormánya működési hitelek, a bérhitelek, – zatok nagy többségének pár tízmilamelyek összesen kb. 1 milliárd Ft lió forinttól a 100-200 millió forintig – Mely pénzügyi szolgáltatások, állományt jelentenek – mellett gya- terjed a költségvetési főösszege. milyen termékek jellemzőek önkori részükről a betételhelyezés is. A Dr.KE: Települési önkormányza- kormányzati viszonylatban? hitel portfólió minősége jobb, mint taink zöme kistelepülés, leginkább IP: Tulajdonképpen a banki tera vállalkozói hitelek átlagminősége, ezer fő alatti, csökkenő lélekszámú, mékek teljes palettája megtalálható deviza hitelt nem adtunk az önkor- elöregedő korfájú település. Mind- az önkormányzati finanszírozásban mányzatainknak, és kötvényük sincs. össze három településünk lépi át az is. Mindig van slágertermék, hogy Az önkormányzatok számunkra azért 1000 fős lélekszámot. Jelenlegi szám- ez az adott pillanatban melyik, sok is fontosak, mert amely önkormány- latulajdonosaink közül Hosszúhetény mindentől függ. Most talán a nem zat nálunk vezeti a számláját, annak a legnagyobb lélekszámú, több mint teljesen önkormányzati, de önkora lakossága, a település vállalkozói háromezer fővel. Nem számlatulajdo- mányzati kockázatra jóváhagyott is nagyobb bizalommal fordulnak nos (csak finanszírozott) önkormány- vízi közmű hitelek a legnépszerűbhozzánk, és ezzel jelentősen tudjuk zataink közül Harkány közel három bek. Ennek az oka, hogy most kerülnövelni ügyfeleink számát. és félezer, Siklós közel tízezer, Sziget- nek jóváhagyásra a KEOP pályázatok, vár majdnem tizenegyezer állandó mely a települési szennyvízhálóza– Mekkora az önkormányzati lakosú vidéki kisváros. A költségve- tok kiépítésére, bővítésére kerültek piac? tés is ennek megfelelően a 30 milliFolytatás a 10. oldalon Az önkormányzati adósságállomány megoszlása a szektorok között millió Ft-ban




Ifju Péter

9


Folytatás a 9. oldalról kiírásra. 2006-tól a kötvények voltak, mivel e finanszírozási forma esetében nem volt szükség a közbeszerzés lebonyolítására. Még mindig megtalálható a piacon, azonban jelentősen visszaesett, ugyanis a legtöbb önkormányzat már túl van a kötvénykibocsátáson. Még korábban (2004-től) az MFB hitelek voltak, majd a kötvény kibocsátási korszak kezdetével e formája a forrásszerzésnek visszaesett, de a pénzpiaci válság hatására újra keresett lett. Nyilván a kedvező kondíciók tudják sikeressé tenni az adott terméket, illetve a rugalmasság, mind felhasználás, mind egyéb területen. 2004-ben kedvező volt a kamata az MFB hitelnek, majd a 2006-ban megjelent kötvény is kedvező kamattal bírt és önkormányzati oldalról rugalmasnak volt tekinthető. Jelenleg is így lehet egy termék sikeres, bár a kedvező kamatozás már nem jelent olyan alacsony kamatszintet, mint korábban.



Dr. Kiss Endre

10

Dr.KE: Az önkormányzati üzletágba tartozó ügyfélkört meglévő termékeinkkel teljes körűen ki tudjuk szolgálni. Továbbra is rendelkezésre állnak az önkormányzataink számára mind működési, mind pedig fejlesztési célú hiteltermékeink. A működési célú hiteleink között a munkabér-hitel, a folyószámla-hitel, a rulírozó és az eseti forgóeszközhitel, egyaránt megtalálható, és ezeket önkormányzataink rendszeresen igénybe is veszik. Fejlesztési célú hiteleink között a saját forrású hitelkonstrukció mellett az MFB Önkormányzati Infrastruktú-


ra Fejlesztési Hitelprogram termékei is megtalálhatók. Egyedül kötvénykibocsátásban nem vettünk részt, és azt nem is tervezzük a jövőben sem. A folyószámlahitel, a munkabér hitel, és a támogatás-megelőlegező hitel a legkeresettebb termékünk Eddig öt önkormányzati Vizi közmű beruházást finanszíroztunk, most indul további két új. Amíg s ahol lesz állami/EU-s/támogatás, addig a Fundamenta termékkel párosítva kis kockázattal jó üzlet. Vidékfejlesztéssel kapcsolatos szerepvállalásunk változatlanul jelentős, gondolok a helyi akciócsoportok/HACS-ok/, s LEADER közösségek vonatkozásában. KN: Az önkormányzatok többsége – főleg az utóbbi években – főleg hitelek felvételében érdekelt. Egyrészt az állam jelentősen alulfinanszírozta őket az elmúlt években, és a fennmaradásukhoz hitelre volt szükség, másrészt gyakorlatilag egy önkormányzat csak pályázat útján képes fejleszteni, amely fejlesztések még 100%-os támogatás esetén is utófinanszírozásúak, amelyeket csak hitelből tudnak megoldani. Egyre többször tapasztaljuk, hogy az önkormányzati vezetők „besegítenek” a marketing munkánkba is, mert a közös munka eredményeképpen jó hírünket keltik, sőt meggyőzik más községek polgármestereit, hogy jöjjenek hozzánk a számlájukkal. – Melyek az önkormányzati finan szírozás kockázatosabb termékei, melyek a veszélyei, főbb buktatói? IP: A leginkább kockázatos termék a nem árfolyamvédett deviza alapú hitel/kötvény. Mivel az önkormányzatok minden bevétele (egy-két vállalkozó önkormányzatot kivéve, de ezek száma elenyésző) forint alapon képződik. Konkrétan a hosszú lejáratú deviza alapú működési hitelt emelném ki. Főleg abban az esetben, ha egy reorganizációs terv keretében veszi fel az önkormányzat a folyószámla hitelének kiváltására. Amikor a tervezett intézkedései nem váltják be a hozzájuk fűzött re-

ményeket, vagy adott esetben meg sem hozza ezen intézkedéseket, így továbbra is szüksége lesz folyószámla hitelre, és a működési hiánya egyáltalán nem csökken. A másik veszély az, hogy a pénzügyi kultúra még mindig elmarad az elvárt szinttől. Bár a legtöbb magánszemélynél felkészültebb apparátus van az önkormányzatoknál, de az önkormányzati hitelügyletekhez ez sokszor nem elegendő. Ha egy önkormányzat tudta, hogy hitelt nem vehet fel, mert a számai alapján nem hitelképes (és nem eladósodottsága miatt), kötvénykibocsátással próbálkozott, mivel az nem hitel… A legnagyobb veszély azonban az, hogy önkormányzatok hosszú lejáratú adósságállományának közel 70%-a devizában van, sőt a teljes adósság állomány több mint 55%-a eurón kívüli devizában áll fenn. Ez utóbbi megoszlása nem ismert, de vélhetően szinte ezen rész közel 100%-a CHF-ben áll fenn, mert a korábbi kötvény kibocsátások szinte mindegyike CHF alapon történt. IP: A végére maradt az önkormányzati szektorban jelenleg legnagyobb figyelmet kapó, finanszírozást befolyásoló tényező, az Ötv. reformja, amely alapvető változásokat hozhat. Dr.KE: Számottevő kockázatot a nem számlatulajdonos önkormányzatok finanszírozásában tapasztaltunk meg, mivel a számlaforgalmat, bevételi források változását nem látjuk. A nem számlatulajdonos települési önkormányzatok működésének finanszírozását tekintjük legmagasabb szintűnek. A támogatás-megelőlegező hitelek egy részénél a teljesítési kockázatot is mi viseljük. KN: Az önkormányzati finanszírozásnak szerintem két komoly kockázata van: egyik a politika, nem igazán látható, hogy mi lesz az önkormányzatok sorsa – vadásznyelven szólva: az önkormányzatok finanszírozásakor sötétben célozgatunk -, másik pedig természetesen a működésük finanszírozása. A feladatuk túlméretezett a pénzügyi lehetőségeikhez képest – főleg oktatási, egészség-


ügyi és adminisztratív téren – emiatt folyamatosan növekszik az eladósodottságuk, ami egy határ fölött már kezelhetetlen lenne a számukra. Ezért nagy figyelmet igényel, hogy úgy finanszírozzuk az önkormányzatok működését, hogy érzékeljük, hol a határ, meddig lehet elmenni, és esetleg mikor kell köntörfalazás nélkül nemet mondani. – Milyen megoldások kínálkoznak az önkormányzati finanszírozás problémáira? A Takarékszövetkezeti Integráció vagy az adott takarék milyen megoldási javaslattal tud élni? IP: A problémák megoldását befolyásolhatja, hogy jelenleg is partner önkormányzatunknál, vagy jövőbeni partnernél merülnek-e fel. Az új, megszerezni kívánt önkormányzatok esetében talán egyszerűbb kiszűrni a problémákat. A pénzügyi felkészültségük akár egyetlen látogatás során kideríthető. Nem feltétlenül, vagy nem csak a polgármesterrel kell találkozni, hanem fontos, hogy az apparátust is megismerjük, mert nem a polgármester végzi a napi munkát. Az önkormányzat eladósodottsága és gazdálkodása egy minősítés során megállapítható, és eldönthető, hogy a kockázat, még elfogadható-e a számunkra. Egy ilyen vizsgálat során fontos megnézni az adósságállományának összetételét, lejáratát, a gazdálkodásának mikéntjét, helyi adóbevételeit stb. Ezek azért fontosak, mivel a jelenlegi Ötv. egy nagyon laza szabályozást tartalmaz a hitelfelvétellel kapcsolatban, így szinte nincs is olyan önkormányzat, amely ne lenne hitelképes a törvény alapján, de egy mélyebb vizsgálat azonban sok esetben mást mutat. Hogy az új Ötv. miként befolyásolja a hitelezést, nehéz megmondani. Egy ismert változás a körjegyzőségek. A másik, a megyei önkormányzatok tulajdonképpeni megszűnése, ami annyit jelent, hogy a területfejlesztési feladatokon túl nem marad jelen állapotban semmi a megyéknél, és kérdés még, hogy a felhalmozott adósságállománnyal

mi fog történi. Az iparűzési adó önkormányzati fennhatóság alatt maradhat, de várhatóan egy bizonyos mértéket meghaladó iparűzési adót realizáló önkormányzatnak kötelezően hozzá kell járulnia a megyén belüli területfejlesztési célok megvalósításához. Hasonlóan, mint az SZJA-nál számított adóerőképességet, azaz akinek több van, befizet, akinek kevesebb, ott meg a megye fejleszt ebből és az EU-s pénzekből. Minden bizonnyal szigorodni fog a hitelfelvételi korlát és a hitelfelvétel is – pl. az önkormányzat legfeljebb a saját bevételeinek 50 százalékig vehet fel új hitelt –, bár ennek konkrétumai még kevéssé ismertek. IP: Egy meglévő önkormányzat esetében más a helyzet. Itt is figyelembe kell vennünk az Ötv. módosítását. Amennyiben a gazdálkodással van probléma, úgy egy reorganizációs terv kidolgozására kell felkérni az önkormányzatot. A kidolgozásban az aktív részvételünk is fontos. Első körben gyűjtsük össze azon feladatokat, melyek nem kötelezőek és nézzük meg, hogy ezek megszüntetése, csökkentése milyen hatással lenne az önkormányzat életére. Mivel ezen feladatokhoz normatíva nem kapcsolódik, így ha nem termel jelentős jövedelmet, akkor szinte biztos, hogy megtakarítás érhető el. Kötelező feladatok esetében érdemes megnézni, hogy hol lehet racionalizálni, esetleg kistérségi együttműködés keretében gazdaságosan üzemeltetni. Végül pedig nézzük meg, hogy milyen bevételnövelő lehetőségei vannak adott önkormányzatnak. Korábban szóba került, hogy hosszúlejáratú működési hitelt ne adjunk az önkormányzatoknak, azonban egy reorganizáció keretében már ez is megfontolandó. De csak abban az esetben, ha rövid lejáratú hitelei nem lesznek a jövőben az önkormányzatnak és a megtakarításokkal ezen hitel kamat-, és tőketörlesztő részletei kitermelődnek. Ezt tényleg csak akkor alkalmazzuk, ha szorosan tudjuk fogni az önkormányzat gazdálkodását, egyébként a rövid hitelhez pró-

báljunk meg valamilyen törlesztési rendszert rendelni. Dr.KE: Az új önkormányzati törvénynek kell egyértelműen rendezni a kötelező feladat-ellátási körbe tartozó tevékenységeket, azok kötelező tartalmát, és ehhez kell rendelni a szükséges forrásokat, a méretgazdaságossági szempontok figyelembe vételével. A képviselő-testületi döntések érvényességéhez, végrehajtásához a pénzügyi forrás tényleges megléte legyen szükséges (nem elég „berajzolni” a bevételt). A hitelfelvételi korlát teljes újraszabályozása szükséges. KN: A kisebb önkormányzatok fi-



nanszírozását a takarékszövetkezetek jelentős része fel tudja elvileg vállalni limit és szakmai ismeretek oldaláról is. Ez utóbbi azért fontos, mert egész más humán felkészültséget, kommunikációs készséget igényel egy önkormányzat pénzügyi igényeinek kielégítése, egy kirendeltségi dolgozó részére, mint egy helyi vállalkozásé. A nagyobb önkormányzatok teljes pénzügyi kiszolgálásához – főleg nagy hitelek esetén – azonban ös�szefogásra van szükség vagy a Takarékbankkal, esetleg más takarékszövetkezettel konzorciumban. Az integrációban még nem alakult ki az önkormányzati finanszírozás banki kultúrája, sőt megosztottak a takarékszövetkezet az önkormányzati számlavezetés megítélésében is. Gondolom, Folytatás a 12. oldalon


Kriston Nándor

11


Folytatás a 11. oldalról hogy azok a takarékszövetkezetek, amelyek valamilyen ok miatt nem, vagy alig vezetnek önkormányzati számlát – magyarázva bizonyítványukat – ezt a tevékenységet túlságosan kockázatosnak hirdetik, míg mások – köztük mi is – látunk víziót az önkormányzati számlavezetésben, illetve az ahhoz valamilyen módon kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokban, számolva azok kockázatával. – A Hogyan hódíthatjuk meg az önkormányzatokat, hogyan vehetjük fel a versenyt a konkurens pénzintézetekkel? IP: A válság kialakulása (2008) óta, úgy gondolom, versenyelőnyünk van a piacon szereplőkkel szemben. A deviza hitelek korszaka leáldozott, a forint alapú hitelek kerültek előtérbe, és a külföldi tulajdonnal rendelkező kereskedelmi bankok jelentősen visszafogták hitelezésüket. Olyan önkormányzatok is elsődleges partnerként kezdenek gondolkodni a szektorban, akik korábban nem tekintettek partnerként a takarékokra. Ezen helyzeti előnyöket kihasználva tudjuk továbbnövelni a pozíciónkat a számlavezetés és a hitelezés területén is, ahol a növekvő árfolyam mellett is sikerült a piaci részesedésünket növelni. Nem szabad elfelejteni a problémákat, figyelni kell az Ötv. módosításaira, és egyáltalán kellő óvatossággal keressük az önkormányzati partnereket! Dr.KE: Számos banki szolgáltatást díjmentesen kínálunk 2011-ben is az önkormányzati kör számára (pl. díjmentes készpénz befizetési és felvételi lehetőség saját fiókhálózatunkban; nincs hitelbírálati díj, nem számolunk fel szerződésmódosítási / prolongációs díjat). A saját forrású forint hitelek kapcsán az irányadó kamatmarge-ot a vállalkozói hiteleknél alacsonyabb szinten tartjuk. KN: Az önkormányzatok akvi rálására, megszerzésére nincs univerzális módszer. Az a tapasztalatom, hogy ahány önkormányzat, annyi megoldás van. Az elmúlt 2-3 évben

12


megduplázódott a számlavezető önkormányzataink száma. Ez egyrészt köszönhető annak is, hogy a kereskedelmi bankok ezen a téren vagy nem akartak, vagy nem tudtak megújulni. Másrészt ma már a polgármesterek, jegyzők felkészültebbek, igényesebbek a banki szolgáltatások igénybevételénél. Szavatartást, hozzáértést, rugalmasságot és gyorsaságot várnak el a számlavezető banktól, és azt, hogy együtt gondolkodjunk velük. Szerintem az utóbbi években, ezekben a paraméterekben vertük a kereskedelmi bankokat. Harmadrészt a jelenlegi kormány azon sugallata, hogy a takarékszövetkezetek lehetnek a vidék bankjai, a magyar tulajdonosi mivoltunkkal együtt kívánatosabbá tette a takarékszövetkezeteket a piac számára. Negyedrészt, és nem utolsó sorban sok befektetett munka is van hatással az eredményekre – mert a nagy szám önkormányzati számlavezetést eredménynek tekintem – és ma már gyakori, hogy nem mi keressük meg az önkormányzatokat számlavezetési ajánlatunkkal, hanem ők jönnek azzal a kéréssel, hogy nálunk szeretnék vezetni a számlájukat. – Hogyan alakulhat a takarékok / Integráció önkormányzati finanszírozása a jövőben? Az önkormányzati önállóság alakulása hogyan érinthet bennünket? IP: Ha kihasználjuk jelenlegi helyzeti előnyünket, úgy jelentősen nőhet részesedésünk a piac minden területén. Dr.KE: Az iskolák államosítása, a járások újraszervezése vélhetően az ügyfélkör változását fogja eredményezni. KN: Tudjuk, hogy a politika döntéseitől függően akár jelentősen csökkenhetnek is számban a nálunk bankoló önkormányzatok, azonban a vidéket nem lehet törölni a térképről, nem is gondolom, hogy ez lenne a kormány szándéka, sőt a vidéket fejleszteni szükséges. A vidéki ember is igényli a kulturált környezetet, igényli az élhető településeket. Ezekhez pedig működésre, sőt fejlesztésre

van szükség. Ezek egyben pénzügyi feladatokat is jelentenek, és ezeknek a pénzügyi feladatoknak a megoldásában mi továbbra is szereplők kívánunk lenni. Mi tartani kívánjuk a kapcsolatainkat a települések vezetőivel, és együtt akarunk működni velük a vidék fejlesztésében. KN: Azt is tudjuk, hogy az önkormányzatokat, mint ügyfeleket nemcsak megszerezni nehéz, de megtartani is. Egyre több olyan önkormányzati számlavezetőnk van, akik már nem az OTP-től jöttek hozzánk, – akik ugye grátisz megkapták a kétszintű bankrendszer kialakításakor az önkormányzatokat – hanem más kereskedelmi bankoktól, akik vélhetően az OTP-től akvirálták az önkormányzatokat, és amelyek együttműködésével nem voltak megelégedve, akik szerintük nem azt nyújtották nekik, amit ígértek. Ez a jelenség arra mindenképpen figyelmeztet bennünket, hogy, ha mi is félrevezetjük őket, minket is elhagynak, mert meg van a joguk a szabad bankválasztáshoz. A felelősségünk a tárgyalások elkezdésétől az, hogy őszinték legyünk, ne vezessük őket félre, és érezzék bennünk azt, hogy, ha problémájuk van és megkeresnek, akkor először is nem oktatjuk ki őket, partnernek tekintjük őket, és nem azt magyarázzuk meg nekik, hogy valamit miért nem lehet megcsinálni, hanem igyekszünk közös megoldást találni. Azt mondhatom el, hogy az első önkormányzati számlavezetés megszerzése – 1997 – óta még egyetlen önkormányzat sem vitte el a Sajóvölgye Takarékszövetkezettől a számláját. – Mivel egészítenétek ki az eddigi mondandót? IP: A benyújtott 2012-es költségvetés alapján az látszik, hogy normatív támogatásként több marad az önkormányzatoknál, azonban SZJA bevételeik csökkeni fognak, mivel az önkormányzatokat mindig a két évvel korábbi településekre bevallott SZJA illeti meg, így a válság hatása most jelentkezik e bevételekben.

Beszámoló

Összességében azonban 102,6%-os finanszírozási aránnyal számolnak, tehát növekvő költségvetési támogatást kaphatnak az önkormányzatok. Azért van a feltételes mód, mivel jelenleg még a megyei önkormányzatok is benne vannak a költségvetésben, amelyek elvileg a jövő évtől már nem az önkormányzati szektort terhelik.

IP: Az Ötv. koncepció azt tartalmazza, hogy „a rendszer alulfinanszírozottsága különösen 2002 és 2010 között volt jelentős. Ez alatt az idő alatt közel 1000 Mrd forintot vettek ki az előző kormányok az önkormányzatok zsebéből.” Ha megnézzük a 2. ábrát, úgy látható, hogy az önkormányzati hitelek állománya ezen összeggel megegyezik. Ebből akár az is leve-

zethető, hogy a finanszírozók biztosították az önkormányzati szektor működését, és tartották életben. IP: Az önkormányzatok eladósodottsága európai viszonylatban a középmezőnyben található, és jelenleg az EU-s átlag alatt van. 2009-ről 2010re történő növekedést elsősorban a devizában történő eladósodottságból eredő árfolyamváltozás okozta. 

 A pénzügyi válság margójára

Új utakon a globális betétbiztosítás

Szerző: A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) egyik háttérintézményeként működő bázeli PénzVarga ügyi Stabilitási Intézet (FSI), valamint a Betétbiztosítók Nemzetközi Szövetsége (IADI) Antal szakmai szemináriumot rendezett a hatékony betétbiztosítási rendszerek számára kidolgozott szabványok ellenőrzési módszertanáról. A BIS székhelyén, 2011. szeptember 6-8 között, Bázelban megtartott rendezvényen az OBA képviseletében Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője, és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára vett részt.

a szervezők azzal a céllal rendezték meg a szemináriumot, hogy a jelenlévő – a betétbiztosítási szabványok implementálásáért, illetve azok betartásáért felelős – döntően bankfelügyeleti és betétbiztosítási tisztségviselőkkel megismertessék az új betétbiztosítási szabványok értékelésére kidolgozott módszertant. További célja volt a rendezvénynek, hogy a résztvevők képesek legyenek a saját jogi környezetük keretei között az önértékelés elvégzésére. Ennek keretében, sor került a 18 úgynevezett alapelvből álló betétbiztosítási szabványok, valamint azok ellenőrzésére kidolgozott módszertan hátterének bemutatására. Ezt követően a hatékony betétbiztosítási rendszerek működési kereteit adó szakkérdésekre, mint pl. az intézményi célok, jogkörök, tagsági ügyek, finanszírozási és a betétbiztosítók válságkezelésben való részvételére kidolgozott alap-

elvek ismertetésével folytatódott a tanácskozás. A 2008 óta tartó pénzügyi válság több jelentős tanulságot hordoz az egyes országok pénzügyi védőhálóját alkotó szervezetek, köztük a betétbiztosítás számára. A tanácskozás előadói, kivétel nélkül, azt hangsúlyozták, hogy a pénzügyi stabilitás megkerülhetetlen elemévé lépett elő a betétbiztosítás. Elsősorban régiós szinten, de a globális pénzügyi stabilitás – annak hosszú távon való fenntarthatósága érdekében – szükséges a szabályrendszerek mielőbbi harmonizációja, de legalábbis azok egymáshoz való közelítése. Ezt szolgálják az új betétbiztosítási szabványok, amelyek bekerültek a G20-ak keretében működő Pénzügyi Stabilitási Tanács által gondozott 20 legfontosabb globális pénzügyi szabványok közé. Lényeges tanulság továbbá, hogy a betétbiztosítás szerepvállalása az eddigi betétes

kártalanításra korlátozódó szerepén túllépve célszerűen ki kell, hogy bővüljön a bankválság megelőzését hivatott jogkörökkel és eszköztárral, ami az említett alapelvek között is hangsúlyosan szerepel. Erre részben a közpénzfelhasználás elkerülése, részben abból a célból is szükség van, hogy kártalanítás során a végső veszteségeket elviselő betétbiztosító – a felügyeleti szervekkel szorosan és kellő időben együttműködve – kisebb ráfordítással úszhassa meg a bankcsődöket. Ehhez főként Európában, azon belül Magyarországon is új válságkezelési mechanizmusra, eszköztárra van szükség. A rendezvényen való részvételünk egyik fő útravalója az volt, hogy a nemzetközi tapasztalatok tükrében a betétbiztosítást finanszírozó hitelintézetek is feltétlenül jobban járnak a kibővülő eszköztárral, hiszen a betétbiztosításnak a kisebb ráfordítás révén kisebb hozzájárulásra lenne szüksége a tagintézeteitől. 


13

Gazdaság  TakarékBanki előrejelzés

Növekvő bizonytalanságok A nyár végétől fokozottan romlottak a nemzetközi és hazai gazdasági kilátások, a bizonytalanság jelentős mértékben nőtt. Míg a konjunktúramutatók a nyár közepén csupán jelentős lassulást jeleztek előre, a nyár végétől már egyes esetekben a recesszió előszele is megjelent. A konjunktúramutatók többnyire az üzleti, a gazdasági, a befektetői, ill. a fogyasztói bizalmat tükrözik, amelyek az euró-övezeti adósságválság terjedésére, annak nem megfelelően határozott és egységes kezelésére, valamint az amerikai adósságplafon körüli vitákra adott reakcióknak is tekinthetők. a gazdasági élet szereplőinek bizalomvesztése nagyrészt a politikába, a gazdaságpolitikai irányításba vetett bizalmi válságnak köszönhető. A bizalmi válság pedig a reálgazdaságra is egyre erősebb fékező hatással lehet, mivel visszaesik a bankok közötti, ill. ügyfelek felé történő hitelezés, a vállalatok kevesebb megrendelést adnak fel, halogatják beruházásaikat, ill. a háztartások is óvatosabbá válnak fogyasztásukban. A recessziós előjelek ellenére az Egyesült Államokban és egyes európai országokban, így Németországban további növekedésre utalnak a reálgazdasági mutatók. Negyedéves alapon még a növekedés gyorsulása sem kizárt a harmadik negyedév során a kiábrándítóan gyenge második negyedév után. Azonban a válságot követő kilábalást jellemző viszonylag gyors növekedési pálya nem lesz tartható. A nemzetközi pénzpiaci hangulat drámai romlása miatt egyes országok a szükségesnél nagyobb költségvetési kiigazításokra kényszerültek, így a külső kereslet alakulása a legjobb esetben is visszafogott lehet. Az euró-övezeti adósságválság megoldására az európai vezetők egyre határozottabb lépések megtételére hajlandóak, azonban a válságnak még koránt sincs vége, és még az sem biztos, hogy a fertőzés az európai bankrendszer igen mély összefonódása miatt meg-

14


állítható. Így továbbra is kérdéses, hogy milyen növekedés várható a főbb gazdaságokban a közeljövőt illetően. Ami biztosnak tűnik, hogy a gazdasági kilátások jelentős mértékben bizonytalanabbá váltak. Igen erőteljesen romlottak a hazai gazdasági kilátások is, amelyre ugyancsak a bizonytalanság fokozódása jellemző. Ennek egy része külső eredetű. A korábbi várakozásokhoz képest lényegesen kedvezőtlenebb külső konjunktúrára lehet számítani. A külső kereslet megtorpanását az ipari kivitel már látványosan tükrözi. Mivel a válság kitörése óta a hazai gazdaság kizárólagos húzóereje az export (ehhez társult 2011-ben az időjárás), a növekedési kilátások érdemben behatárolódtak. A külső kereslet lassulását csupán a következő években tudják részben ellensúlyozni a nagy autóipari beruházások által teremtett hatalmas kapacitások. Részben külső eredetű okokra vezethető vissza a kockázati felárak meredek emelkedése, valamint a forint gyengülése, azonban ezek a meglevő hazai kockázatokat, ill. egyes kormányzati intézkedések nem igazán pozitív megítélését is tükrözik. A forint gyengülése pedig a háztartások kimagasló mértékű devizaadósságán keresztül a háztartások fogyasztását is hátráltatja. A vártnál lényegesen gyengébb növekedési kilátások miatt a hazai költségvetésben további kiigazítá-

sokat kell végrehajtani ahhoz, hogy a hiánycélok tarthatóak legyenek. A jövő évi költségvetést ezen kívül terheli, hogy egyes átmeneti intézkedéseket is fel kell váltani tartós kiigazító lépésekkel, így pl. jövőre az államháztartás már nem számíthat a magánnyugdíj pénztárakból származó vagyon átvételéből származó bevételekkel. A kiigazítási szükséglet eléri az 1000 milliárd forintos nagyságrendet, ami érdemben visszafoghatja az amúgy is évek óta folyamatosan visszaeső belső keresletet. Nem kedvez a fogyasztás, a foglalkoztatás és a beruházások bővülésének az szja rendszer átalakítása sem, mivel az alacsony jövedelmű, alacsony termelékenységű társadalmi csoportot érinti a leghátrányosabban, éppen azt a réteget, ahol az alacsony foglalkoztatás jelenti a legnagyobb problémát. A minimálbér jelentős növelése így éppen ellentétes a foglalkoztatás növelését célul kitűző kormányzati szándékokkal. Az szja átalakítása egyelőre nem eredményezte azon várakozásokat, hogy a magasabb jövedelműek növelnék fogyasztásukat, mivel ezen társadalmi csoport megtakarítási hajlandósága lényegesen magasabb, mint az alacsonyabb jövedelműeké. Azonban az elmaradt fogyasztásnövekedés legalább ilyen mértékben a svájci frank árfolyam alakulásának is köszönhető.

Gazdaság

Igen nagymértékben növeli a hazai gazdaság bizonytalanságait a kormány egyes esetekben váratlan, kiszámíthatatlan intézkedései is. Ezen intézkedések a leglátványosabban a beruházások visszafogásán keresztül érhetik negatívan a gazdaságot, annak ellenére, hogy a néhány autóipari óriásberuházás és az EU által finanszírozott beruházások felfutása miatt jövőre már a beruházások növekedését várjuk. A várakozásokat messze alulmúló második negyedéves GDP növekedési adat és a külső-belső feltételek meredek romlása miatt jelentősen mérsékeltük az idei és jövő évi növe-

kedési előrejelzésünket. Így idén 1,7, jövőre pedig 1,5%-os növekedésre számítunk. A fogyasztás enyhe mértékben tovább csökken, a beruházások azonban háromévi visszaesés után jövőre már szerény növekedést mutathatnak, ami azonban csak az egyedi nagyberuházásoknak köszönhető. A gazdaságot így továbbra is az export vezérli, igaz némileg mérsékeltebb ütemben. A folyó fizetési mérleg, valamint a hazai gazdaság külső finanszírozási képessége tovább növekszik, ami elengedhetetlenül szükséges a külső adósság és így a gazdasági sérülékenység csökkentéséhez. Az inflációt a jövedéki

adók, az áfa emelése, valamint más adóintézkedések átmenetileg újra 5% közelébe növelik 2012 első hónapjaiban, így az MNB-nek továbbra sem lesz mozgástere a monetáris politika enyhítésére, amit a pénzügyi stabilitási kockázatok meredek növekedése amúgy is behatárol. Ez utóbbi drámai fokozódása esetén kell csak kamatemelésre számítani, a stabilitási kockázatok enyhülése esetén pedig a jegybank arra figyelhet, hogy az infláció átmeneti megugrása után ne maradjanak magasak az inflációs várakozások, ami az ún. másodkörös inflációhoz vezethet. Suppan Gergely

 OTIVA ellenőrzés

Szabályozottság Az OTIVA, mint önkéntes intézményvédelmi alap, a közösség vagyonának védelme érdekében ellenőrzi tagjainak prudenciális működését, valamint jogszabályi megfelelősségüket. az otiva célja, hogy a helyszíni, il-

letve helyszínen kívüli ellenőrzéssel növelje az Integrációban résztvevő tagintézmények működésének biztonságát, és ezáltal hozzájáruljon a tagintézmények és az ügyfelek tagintézmények iránti bizalmának erősödéséhez, az eredményesebb működéshez. Ebből adódóan az ellenőrzés általános célja, hogy a tagintézmény működésében megelőző jelleggel előre feltárja azokat a veszélytényezőket, amelyek a gazdálkodási eredmények romlásához, vagy válsághelyzet kialakulásához vezethetnek és ezekre segítő jelleggel, felhívja az érintett tagintézmény figyelmét, elősegítve ezáltal, hogy a tagintézményi csoport egésze biztonságosabb, tőkehelyzetében, illetve szolgáltatási színvonalában pedig erősebb legyen. Az OTIVA ellenőrzési munkája két területen zajlik: Helyszínen kívül: Megelőzés szempontjából fontos szerepe van

a helyszínen kívüli ellenőrzésnek, hiszen kialakítva a figyelőrendszert (monitoring) és a különböző limiteket, kontrollálva azok betartását, a helyszínen kívüli revízió támogatja a válságmegelőzést, valamint a helyszíni ellenőrzést előkészítő elemzéseket készít. Helyszínen: Az effektív tényfeltárásra azonban a felülvizsgálatra kijelölt tagintézménynél van lehetőség. Az OTIVA a takarékszövetkezet monitoring minősítésétől függő gyakorisággal minden tagjánál végez ellenőrzést. Ide tartoznak az általános, a kockázatkezelési és forrásgyűjtési, valamint az ellenőrzés megállapításainak végrehajtására, az intézkedési tervekben foglaltak realizálásának vizsgálatára irányuló utóvizsgálatok és a célvizsgálatok is. A helyszíni ellenőrzés valamen�nyi vizsgálati formája foglalkozik a szabályozottság kérdésével. Ezzel összefüggésben a revizori munka

célja a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltérés megelőző feltárása, jelentése, továbbá szükség esetén javaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására, előírások betartásának, valamint elégségességének mérlegelesése. Ezen túlmenően a tagintézmények törvényes előírásának, valamint a belső integrációs szabályoknak való megfelelés biztosítása, elősegítése. A takarékszövetkezetek megalakulását, prudenciális működését kötelező érvényű törvények, kormányrendeletek szabályozzák, továbbá felügyeleti (PSZÁF) útmutatók, ajánlások, vezetői körlevelek alkalmazása is szükségszerű a hitelintézeteknél. Mindezeket beépítve és alkalmazva a tagintézmények szabályozottsága a belső szabályzatokon, ügyrendeken, eljárási rendeken, ügyviteli utasításokon keresztül valósul meg. Továbbá Folytatás a 16. oldalon


15

Gazdaság

Folytatás a 15. oldalról az OTIVA, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. által kidolgozott szabályzatok adaptálása és azok betartása/betartatása is hozzájárul a tagintézmények jogszerű működéséhez. Mintaszabályzatokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is készített elsősorban a panaszügyintézéssel kapcsolatosan, valamint a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására, de ezek nem jogi természetű dokumentumok, ezek csak iránymutatóul szolgálnak a pénzügyi intézményeknek. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. üzletági termékek forgalmazására vonatkozó minta ügyrendek kidolgozásával is hozzájárult a takarékszövetkezetek jogszerű működéséhez.



Denke Anita

16

Az elmúlt egy év vizsgálati jegyzőkönyveit feldolgozva általánosan megállapítható, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben előírt szabályzatok mindegyikével teljes körűen rendelkeznek a takarékszövetkezetek. Azok aktualizálása, valamint a szabályzatok összhangja, egységes szerkezetbe foglalása azonban már nem mindenesetben valósult meg.


A szabályozottsággal kapcsolatban a leggyakoribb megállapítások a következők: Általános helyszíni ellenőrzésre néhány esetben került sor, ahol a legfontosabb törvényi követelményeknek való megfelelés vizsgálata mellett az irányítási, döntési és az ellenőrzési mechanizmus felülvizsgálatát is lefolyatatta a revízió. Az Alapszabállyal kapcsolatban mindössze a Szervezeti és Működési Szabályzattal történő összhangi hiányosságot észrevételezett az ellenőrzés, továbbá az Alapszabály nem mindig rendelkezett az igazgatóság ülés nélküli határozathozatali lehetőségéről. Az SzMSz vizsgálata kapcsán javaslattételek a következők voltak: a középvezetői szintek kialakítását, illetve az igazgatósági ügyrend külön kezelését szorgalmazták az ellenőrök. Kockázatvállalási szabályzat: a feldolgozott ellenőrzési jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a takarékszövetkezetek döntően rendelkeznek kockázatkezelővel, bár a munkakör szabályozásának teljes körű kidolgozása néhány tagintézménynél még szükségszerű lenne. Sok esetben megállapításként szerepelt egy részletes kockázatkezelői standard bevezetése, amely mélységben taglalja és értékeli a pénzintézetnél előforduló összes lehetséges kockázati típust a hitel kockázat szerinti értékelésénél. Néhány esetben a jogszabályi változások nem voltak időben a szabályzatba átvezetve, aktualizálva. Hitelezés szabályozottságával kapcsolatos észrevételek: jogszabálykövetés hiányossága, összhangi probléma a kockázatvállalási szabályzattal, illetve nem egységes szerkezet. A szabályozás terén több tagintézménynél nincs kidolgozva az önkormányzati, az újrastrukturált és a belső hitelek kezelésének előírásai. Fedezetértékelési szabályzat: az opciós vételi joggal kapcsolatos jogszabályváltozás átvezetése néhány esetben hiányzott a szabályzatokból, továbbá nem szabályozták a

fedezetek értékelésével megbízott harmadik féllel szemben megfogalmazott minimális elvárásokat. Ügyfél és partnerminősítési, valamint ügyletminősítési és értékelési szabályzat: a minősítési gyakorlat újraszabályozása, valamint az egyedi minősítés átdolgozása vált indokolttá több tagintézménynél. Értékvesztési és céltartalék-képzési szabályzat: a várható veszteségszámítás újragondolása, átdolgozása és egyértelműsítése gyakori ténymegállítás. Eszközök és források értékelési szabályzata: több esetben nem tartalmazta a követkelések fejében átvett eszközök bekerülési értékének meghatározását. Betétüzletág szabályozottsága: A üzletszabályzatok pontosítása vált szükségessé a pénzmosással, és az OBA betétvédelemmel összefüggő jogszabályi változásokkal kapcsolatban. Belső ellenőri szabályzat: Néhány jegyzőkönyvben megállapítást nyert az a tény is, hogy a tagintézmény működése nem felelt meg a belső védelmi vonalakról szóló PSZÁF ajánlásnak, ezért indokolttá vált a szabályzat átdolgozása. A belső tőkeszámításhoz szükséges integrációs szabályzatok adaptálása megtörtént, azok teljes körű átdolgozása néhány tagintézménynél okozott csak problémát. Az ez évi PSZÁF ellenőrzések során a Felügyelet tervezési szabályzat, illetve árazási szabályzat meglétét is hiányolta, amelyek azonban az eddigieken nem voltak jellemzőek a takarékszövetkezetek szabályzati struktúrájában. A takarékszövetkezetek pruden ciális működését biztosító további szabályzatok vizsgálatakor rendszeresen visszatérő szabálytalanságokat a revízió nem állapított meg, így általánosságban elmondható, hogy a tagintézmények szabályozottsága, kisebb hiányosságoktól, hibáktól eltekintve teljes körű. Denke Anita Helyszínen kívüli ellenőr

Gazdaság  TAKINFO: törvényi módosítások

Devizahitelek törlesztésével kapcsolatos illeték szabályok változása az országgyűlés döntését követően kihirdetésre kerültek az deviza-alapú kölcsönökkel kapcsolatos jogszabályok; – a deviza-alapú kölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (Rögzített árfolyam tv.), valamint – az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény (Végtörlesztési tv.). A törvényi módosítások a hitelintézetek által nyújtott deviza követelések elengedésével, megszűnésével kapcsolatban három

ajándékozási illetékmentességet, és egy lakásvásárláshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet állapítottak meg. Alábbiakban az illeték-változással kapcsolatos NAV tájékoztatást adjuk közre, segítve a hitelezéssel foglalkozó kollégák munkáját, annak érdekében, hogy ügyfeleiket megfelelően tudják tájékoztatni a témában. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.) új illetékmentességekkel egészítette ki az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI.

Alexiné Sári Julianna, TAKINFO, Pénzügyi és számviteli Osztály, osztályvezető

A törvényi módosítások a hitelintézetek által nyújtott deviza követelések elengedésével, megszűnésével kapcsolatban három ajándékozási illetékmentességet, és egy lakásvásárláshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet állapítottak meg. törvény és az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény. A rendelkezések 2011. szeptember 29-én és 2011. október 3-án léptek hatályba. A módosítások a követelések elengedésével, megszűnésével kapcsolatban három ajándékozási illetékmentességet, továbbá egy lakásvásárláshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet állapított meg: Az Itv. 17. § (1) bekezdésének r) pontja értelmében mentes az ajándékozási illeték alól a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés. Az Itv. 17. § (1) bekezdésének s) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés, ha az Folytatás a 18. oldalon


17

Gazdaság

Folytatás a 17. oldalról a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszemél�lyel szemben végérvényesen megszűnik. Az Itv. 17. § (1) bekezdésének t) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés feltéve, hogy a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy b) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási

eljárás keretében árverést folytattak le. A visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény által rögzített vételi jog érvényesítésével történik [Itv. 26. § (1) bekezdésének u) pontja]. A módosítás érinti az Itv. 11. § (2) bekezdését is: az Itv. 17. § (1) bekezdésének r)-t) pontja szerinti ajándékozási illetékmentes vagyonszerzést ennek megfelelően nem kell külön bejelenteni az állami adóhatósághoz. A módosító törvény kiegészíti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 32/C. § (1) bekezdésének a) pontját is. Ennek megfelelően tárgyánál fogva mentes

az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja alól a Magyar Állam a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján történő lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáscélú hitelből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerinti vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. javára történő vagyonkezelői jog bejegyzésére irányuló eljárás. A Díjtv. 32/C. § (2) bekezdése szerint a mentesség fennállásáról a kérelmező az eljárás megindításakor köteles nyilatkozni. Alexiné Sári Julianna, TAKINFO, Pénzügyi és Számviteli Osztály, osztályvezető

 TAKINFO: adóváltozások

Társasági adóval kapcsolatos kedvezmények Az alábbi lehetőséget ajánljuk figyelmébe a hitelintézeteknek, és azoknak a hitelintézeti ügyfeleknek (vállalkozásoknak), amelyek nyereségesen gazdálkodnak, így lehetőségük nyílik a sport, és főleg az utánpótlás-nevelés támogatására. sport támogatása társasági adó kedvezményből. A látvány-csapatsportok támogatásának kedvező lehetősége nyílt meg a 2011. július 1. napján hatályba lépett törvénymódosítással. Adókedvezmény igénybevételével a vállalkozások a társasági adójuk terhére támogathatják a sport-fejlesztési célokat. A kedvezmény mértékének felső határa a társasági adó 70 %-a.

18


A kiemelt öt látvány-csapatsport: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, vízilabda, jégkorong. Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A látvány-csapatsportok pályázó és támogatással érintett kedvezményezettjei sportági szakszövetségek, sportági szakszövetség tagjaként működő sportszervezetek, vagy olyan közhasznú alapítványok lehetnek, amelyek célja látvány-csa-

patsport fejlesztése. A kedvezményezettek a támogatási igényükre vonatkozó pályázatokat az elbírálásért felelős országos szövetséghez nyújthatják be. A támogatás jogcímeinek részletes felsorolását a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény tartalmazza, ezek között kiemelt helyen szerepel az utánpótlás-nevelési feladatok ellátása.

Gazdaság

A gazdasági társaságok, társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozók által felajánlott és átadott pénzös�szegről a kedvezményezett állítja ki a támogatási igazolást, amely az adókedvezmény igénybevételére jogosít. A kapott támogatás felhasználásért, és elszámolásért az egyes sportszervezeteket terheli a felelősség. Az adományozó gazdasági társaságok, és vállalkozások – a törvényben meghatározott keretek között – a támogatást az általuk választott sportág, sportszervezet, sportiskola részére adhatják át. Az adomány összegének visszafizetésére a kedvezményezett nem köteles, és a támogatás ellenében a támogató vállalkozás a kedvezményezettől ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt. A támogatás marketing célokat is szolgálhat, amelyről az adományozónak egyedi megállapodást kell kötnie a kedvezményezettel. Törvényi hivatkozások: 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. Tv) 4. § 41-45. pont, 22/C. §, 29/M. §, 3. sz. melléklet B) fejezet 15. pont

A NAV tájékoztatása a TAO előlegről [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály] Tekintettel arra, hogy a Tao. tv. nem ír elő arányosítási kötelezettséget az évközi hatályba lépés miatt, az adókedvezmény a teljes adóévi kötelezettség csökkentésére igénybe vehető a fizetendő adó 70 %-áig. Lényeges azonban, hogy az újonnan beiktatott szabályok nem eredményeznek automatikusan változást a 2011. évben fizetendő társasági adóelőleg tekintetében, figyelemmel a Tao. tv. 26. § (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a fizetendő adóelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összegével egyezik meg, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt (illetve az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegével minden más esetben). Természetesen az adózónak lehetősége nyílik arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 42. § (2) bekezdése értel-

A látvány-csapatsportok támogatásának kedvező lehetősége nyílt meg a 2011. július 1. napján hatályba lépett törvénymódosítással. Adókedvezmény igénybevételével a vállalkozások a társasági adójuk terhére támogathatják a sport-fejlesztési célokat. A kedvezmény mértékének felső határa a társasági adó 70 %-a. A kiemelt öt látvány-csapatsport: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, vízilabda, jégkorong. mében az adóelőleg módosítását kérje az adóhatóságtól, ha számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. A kérelem az esedékesség időpontjáig nyújtható be. Alexiné Sári Julianna, TAKINFO, Pénzügyi és Számviteli Osztály, osztályvezető

 A SIGNAL a kötelezőben is versenyképes

Indul a GFB kampány A legtöbb autós számára eljött a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás újrakötésének időszaka. A biztosítóknak pedig éves kampányuk egyik legfontosabb csúcspontja. A SIGNAL Biztosító ajánlata kötelezőben sem megkerülhető. A kis-, és középvállalkozóknak készült SIGNAL csomagajánlatunk, illetve a lakossági díjaink a piacon idén minden bizonnyal a legkedvezőbbek közé tartoznak majd. A SIGNAL és a Takarékszövetkezetek együttműködése igazán sikeres novembert hozhat mindkét fél részére. bár 2010. óta nem az év vége, hanem az autó vásárlásának időpontja a kötelező biztosítás megkötésének ideje, ill. fordulónapja, még évekig a november lesz a GFB csúcsidőszaka. Kevesen vásárolnak ugyanis autót, ezért lassan fordul át az állomány az évközi váltásra.

Vagyis idén is várhatóan több mint egymillió biztosítás újrakötése történik meg novemberben. Mit jelent ez a Takarékszövetkezetek és a SIGNAL Biztosító számára? Új lehetőségek, piacszerzés és a jövő évi bevételek megalapozása várhat az együttműködőkre.

Friss felmérések szerint az autó tulajdonosok 47 százaléka 2-5 ezer forint közötti megtakarításért már váltana biztosítót. Az MTI tudósítása szerint évi kétezer forint alatti megtakarításért pedig már az autósok 27 százaléka tenné ugyanezt. Folytatás a 20. oldalon


19

Gazdaság

Folytatás a 19. oldalról Minden kutatás kimutatja azt is, hogy a meglévő ügyfelek elvárják: biztosítójuk honorálja hűségüket. Egyszerre kell tehát koncentrálni a biztosítót váltani kívánó ügyfelekre és a maradókra. A kampány időszakában a sajtó figyelme a kötelező biztosításra, a biztosítókra, alkuszokra és fókuszál. Így az ügyfelek érdeklődését könnyű felkelteni, könnyű megszólítani őket. Az autósokat minden létező marketing-

Sokan azonban a biztosításukat is a takarékszövetkezetben, a megbízható pénzügyi partnerüknél szeretnék megkötni. Főleg így vannak ezzel a kisvállalkozók, és a közepes méretű vállalatok. Egy – a SIGNAL Biztosító számára készült – felmérés szerint például a kkv-k vezetőinek harmada feltétlenül igényelne személyes tanácsadást, de összességében háromnegyedük inkább konzultálna bankjával (takarékszövetkezetével) ill. pénzügyi tanácsadójával a vállalati biztosítás megkötése előtt. Azon kisebb cégek például, amelyek több gépkocsival rendelkeznek, lényegesen körültekintőbben járnak el szerződéskötéskor. A SIGNAL Biztosító jelenleg mintegy 120 ezer gépjármű-biztosítással rendelkezik. Az állomány az elmúlt 4 év alatt dinamikusan nőtt. A 2010-es kampányban több mint 40 ezer darab új szerződést sikerült kötnünk, és ennek 20-25 százalékát a takarékszövetkezetek hozták. Autós ügyfeleink 85 százaléka vidéki városokban, illetve településen él, jellemzően középkorú, családos és középkategóriás gépkocsival rendelkezik. Az előbbiekből következően, felmérésekre, piackutatásra alapozva, a SIGNAL 2012-es kgfb kampánya két ügyfélcsoportra fókuszál: – a lakosságra és – a kis-, és középvállalkozói szektorra. Az idén a kkv-knak a SIGNAL speciális csomagajánlatot kínál, amelyben olyan újdonság is szerepel, mint a flottabiztosítás, amely 5-25 gépjármű – akár traktor vagy egyéb haszonjármű – együttes kötelező és/vagy casco biztosítását jelenti. A kkv-kat a Takarékszövetkezetek és a SIGNAL együttesen szólíthatja meg, amelyhez a biztosító további kedvezményeket ad takarékszövetkezeti ügyfeleknek.

Az ügyfelek személyes megszólítása, a kapcsolat kialakítása feltétlenül fontos. Ha mi nem szólítjuk meg őket, megszólítja más. A verseny nagy, de nem megnyerhetetlen. Valójában a célunk nem az önálló flottabiztosítás megkötése, hanem optimális esetben egy hosszabb távú együttműködés kialakítása. A flottán keresztül a vállalkozói vagyon, Casco, csoportos élet- és balesetbiztosítások együttes kötése a legfontosabb cél. Tarifánkat erre optimalizáltuk, és olyan díjjal lépünk piacra, amely reményeink szerint a legjobb a piacon, azonban ez csak így, csomagban érhető el. A lakossági ügyfélkör tekintetében is rendkívül kedvező a SIGNAL ajánlata. Eddig a 35 év felettieket és a kisebb teljesítményű járműveket céloztuk meg díjainkkal, de 2012ben úgy alakítottuk a tarifánkat, hogy a 30-34 éves korosztálynak, illetve a nagyobb teljesítményű járműveknél is kedvező díjú GFB-t tudjunk nyújtani. Októberben új kényelmi szolgáltatást indítottunk ügyfeleink számára, a SIGNAL Ügyfélportált, amelyen ügyfeleink nyomon követhetik szerződésük alakulását. A portált folyamatosan bővítjük, decembertől az ügyfeleink számára már a legtöbb új GFB dokumentum is elérhető lesz a portálon. A SIGNAL nyitott minden fajta marketing támogatásra és együttműködésre a Takarék-szövetkezetekkel az elérendő cél teljesítése érdekében. Növekedést várunk az idei szezontól. Az Önök aktív közreműködésével, közös erőfeszítéssel mindez még válságidőszakban is sikerülhet. Köszönjük támogatásukat.

alkozói vagyonbiztosítások

Bár 2010. óta nem az év vége, hanem az autó vásárlásának időpontja a kötelező biztosítás megkötésének ideje, ill. fordulónapja, még évekig a november lesz a GFB csúcsidőszaka. Kevesen vásárolnak ugyanis autót, ezért lassan fordul át az állomány az atás, versenyképes díjakidén is várévközi váltásra. Vagyis hatóan több mint egymillió biztosísomagok kifejezetten a kis- és közepes tás újrakötése történik meg novemrint berben. Új lehetőségek, piacszerzés a jövő évi bevételek megalapo-termékek lfedezetiés igényeihez igazított zása várhat az együttműködőkre.

sok s középvállalkozások számára

plett ajánlatkészítő programok

eszközzel – tv, rádió, internet, DM levél, online hírlevél, szórólap, SMS stb. – intenzíven bombázni fogják a biztosítók, a bankok, a biztosításközvetítők és az alkuszok. Így ebben az időszakban nem kell külön foglalkozni a termék általános ismertetésével, könnyen megszólíthatóak az ügyfelek Tény, hogy a járatosabbak az online kalkulátorok segítségével összehasonlítják a díjakat és a számukra legkedvezőbbet kötik meg.

vállalkozások

tási szakembernek sem mindegy kit választ!

olattartás – ajánlat-kidolgozás alkuszpartnerek számára

u 20


Flamich Gábor Gépjármű-biztosítási főosztályvezető

Gazdaság  KÖT Biztosító Egyesület

Hozzuk ki a maximumot! Jogszabályi előírásoknak megfelelően devizahitelesek százezrei érdeklődnek tőketartozásuk megváltásáról. Közülük azonban csak keveseknek van lehetőségük önerőből fizetni. A többség árfolyamkockázatoktól mentes, jobban kiszámítható és kedvezőbb törlesztő részletű forinthitelt keres.

más bankokkal, hitelintézetekkel ellentétben a takarékszövetkezeti szektor nem emelte forinthitelei kamatát, melyről több médium is beszámolt. Bizonyára ez az információ sokakhoz eljutott, így a forinthitelek által lehetőség nyílik az ügyfélkör bővítésére. Ebben rendkívül sok lehetőség rejlik a jövőt tekintve! Ha a hitelek kapcsán az ügyfél elégedett, akkor egyéb banki termékek esetében is a takarékot fogja választani, amivel ellensúlyozhatók a devizahitelek visszaváltásából fakadó veszteségek, hosszútávon pedig növekedhet a piaci részesedés. Elsőként azonban a biztonságos hitelezésre szükséges koncentrálni, ahol cél a takarékok kockázatainak minimalizálása. A kockázatkezelés egyik legfontosabb törlesztésvédelemi eszköze a biztosítási védelem, azon belül is a nem várt halálesetek miatti kintlévőségek behajthatóságának kiváltása kölcsönfedezeti életbiztosításon keresztül. Azon ügyfelek, akik kora és egészségi állapota megengedi, alacsony díjjal köthetik meg a KÖT Biztosító

A kis csapat Andalúziában

Egyesület KÉKSZED vagy KÉKSZED Ultra egy és két személyre szóló kockázati életbiztosítását. A két termék között a hitel futamideje, illetve a hitel összege dönt. Az alacsonyabb összegű, és maximum 5 éves tartamú hitelekre az egyszeri díjfizetésű KÉKSZED, míg a magasabb összegű, de maximum 10 éves futamidejű hitelekre az éves díjfizetésű KÉKSZED ULTRA életbiztosításunk nyújt védelmet. Mindkét biztosítás a váratlan halálesetek időpontjában fennálló tőketartozást és kamatait téríti, bele nem értve a hátralékokat, illetve a késedelmi kamatokat. A kölcsönfedezeti életbiztosítások nemcsak a Takarékok kockázatait csökkentik, hanem a hitelfelvevő adóstársát, kezesét és bővebb értelembe véve családját is, mivel egy haláleset rendkívüli módon érinti a háztartások jövedelmi helyzetét, főként akkor, ha még egy adóssággal is párosul. Azon devizakiváltó hitelek esetében, melyek tartama nem több 10 évnél, illetve összege nem magasabb 10 millió forintnál, gondoljanak a KÖT

Biztosító Egyesület kölcsönfedezeti életbiztosításaira, és a KÖT-VÉNY programunk segítségével kössék meg azt. Az idő rövidsége miatt várhatóan a biztosításaink nem lesznek a Takarékpontos Takarékok számára a TIER-en keresztül elérhetők, azonban a KÖT-VÉNY program segítségével a szerződések könnyen elkészíthetők. Legyen ez az első lépés az ügyfelek elégedettsége érdekében tett lépések közül, melyre garanciát nyújt a biztosítások alacsony díja. Előző cikkünkben ígéretet tettünk a Király Hitel mellé köthető biztosításunk részletes bemutatására. Az élet azonban átírta szándékunkat. Aktualitása miatt fontosabbnak véltük a devizakiváltó forinthitelek mellé ajánlott termékeink ismertetését, így a Király Hitelhez való kapcsolódásunkat egy későbbi cikkünkben mutatjuk be. Végezetül, de nem utolsó sorban büszkeséggel számolunk be a 2010. évi díjbevételi versenyünk győzteseinek szakmai útjáról. Kis csapatunk szeptemberben Andalúziát hódította meg, ahol a szakmai programok mellett jutott idő a nevezetességek megtekintésére, valamint pihenésre és szórakozásra is. Fotónk Gibraltár sziklájának mélyén, egy rendkívül jó akusztikájú barlangjában készült. Kár, hogy a fotó hangot nem tud közvetíteni, mert úgy az olvasó számára is hallható lenne vidám énekünk! Az Egyesület nevében ezúton szeretném megköszönni tagjaink előző évi munkáját! Bízom benne, hogy az idei év utolsó negyedévében sikerül kiaknázni minden adódó lehetőséget! Üdvözlettel Márkus Judit, ügyvezető


21

Gazdaság  MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásáért Szerző: Az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) az elnevezésében horHajtun dozza a tevékenységi körét. A 2007. második felében alapított cég azzal a céllal György alakult, hogy a magyarországi mikro-, kis-, és középvállalati szektor, finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki, és működtessen. A pénzügyi programok forrásainak 85 százalékát az Európai Unió biztosítja, 15 százalék pedig hazai hozzájárulással valósul meg a JEREMIE Program keretében. Vingelman József (V. J.) vezérigazgató az interjú készítésekor a cég egész vezérkarát felvonultatta, mivel a beszélgetésben Kun Ildikó (K. I.) pénzügyi vezérigazgató-helyettes, és Garamvölgyi Balázs (G. B.) üzleti vezérigazgató-helyettes is aktívan részt vett. az mv-magyar Vállalkozásfinanszí-

delkezésre. Ennek 85 százalékát az el, hogy az adott pályázat finanszírozási Zrt-t az Európai Unió pénz- uniótól kapjuk, míg 15 százalékát rozható-e vagy sem. ügyi forrásainak, ezen belül a vis�- hazai forrásból biztosítjuk. Nos, ezt szatérítendő forrásainak a kezelésére az összeget kell támogatott hitelek, T. M.: Magyarán, Önök nem állnak hozták létre, kezdte mondandóját a garanciák és kockázatok formájában közvetlen kapcsolatban az ügyfevezérigazgató. A társaság pénzügyi kihelyeznünk. lekkel, hanem a szolgáltatókon vállalkozásként működik, amelynek keresztül jutnak el a „felhasznáhatósági felügyeletét a Pénzügyi Szer- T. M.: Ha lehet, akkor menjünk bele lókhoz”. vezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a részletekbe. Gondolom, külön- G. B.: Így igaz, mivel nekünk nincs és az Európai Unió Számvevőszéke böző pályázatok kiírásához kap- olyan hálózatunk, mint az említett látja el, feladatait és kötelezettségeit csolódnak… partnereinknek. Mi nem kívánjuk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ha- G. B.: Valójában három programot eldönteni kockázati alapon, hogy tározza meg. A társaságot a Magyar működtetünk: a hitel-, a garancia-, és egy vidéki vállalkozás alkalmas-e a Fejlesztési Bank Zrt., 2 milliárd Ft-os a kockázati tőkeprogramok. Egy gon- támogatásra. jegyzett tőke biztosításával alapítot- dolat erejéig elmondanám, hogyan ta. Az MV Zrt. fő tevékenysége kezes- is működik ez a rendszer. Ebben az a T. M.: Három programot említett. ségvállalás, egyéb tevékenységként csodálatos, hogy nem mi döntjük el, Kezdjük a hitelprogramjuk ismerhogy az egyes pályázatok, ügyletek tetésével. támogatásközvetítést végez. alkalmasak-e a támogatásra, hanem G. B.: A hitel esetében mi refinan T. M.: Hogyan kapcsolódnak az uni- a piac. Cégünk kizárólag a pénzügyi szírozást nyújtunk. A Jeremie progós forrásokhoz? szolgáltatókkal áll kapcsolatban, te- ram jellemzően beruházási hiteleket G. B.: Társaságunk, a Gazdaságfej- hát a kereskedelmi bankokkal, a ta- finanszíroz, pontosabban a tevékenylesztési Operatív Programon (GOP) karékszövetkezetekkel, vállalkozás- ség bővítését célzó beruházásokat. és a Közép-magyarországi Operatív fejlesztési alapítványokkal, pénzügyi Itt a refinanszírozás keretén belül az Programon (KMOP) belül, a visszaté- vállalkozásokkal, akik számára pénz- Új Széchenyi Hitelprogramhoz kaprítendő támogatásokat, a Jeremie ügyi kereteket biztosítunk. Ezek a csolódtunk, s egy-egy projekt esetéProgramot kezeli Magyarországon, szolgáltatók a saját pénzügyi sza- ben maximum 50 millió forintig beamelynek megvalósításához 230 bályzatuknak megfelelően, a saját ruházási hiteleket refinanszírozunk. milliárd forint keretösszeg áll ren- kockázati elemzésük alapján bírálják A refinanszírozás azt jelenti, hogy

22


Gazdaság

rendkívül olcsó forrást nyújtunk a közvetítőknek, vagyis jelenleg 0,4 százalékos kamatot kérünk csupán. Cserében azt várjuk el, hogy maximum 9 százalékos kamattal helyezhetik ki a cégeknek a hitelt, ami – ha ismerjük a piacot, jól tudjuk, hogy – igen kedvező. A pénzügyi szolgáltatókat 100 százalékban refinanszírozzuk, tehát nekik nem szükséges önerőt biztosítaniuk a hitelhez. Magyarán, egy 40 millió forintos hitelhez mi 40 millió forintot adunk. T. M.: Itt nem érvényesül a 85-15 százalékos arány? G. B.: Az a teljes programra vonatkozik, ebben az esetben viszont már a refinanszírozásról beszélünk. A második programunk a portfolió garancia termék – ez a kedvencem –, amely hitelgaranciát jelent. Egyedi ügyletek érkeznek be hozzánk, s ezeknél vállalunk garanciát. Mi ennek az előnye? Egy nap alatt döntünk, s minden esetben 80 százalékos garanciát vállalunk, melynek díja évi 1 százalék (ez a kihelyezett összegre vonatkozik), s amelyet utólag, negyedévenként számolunk el. Ami még fontos, hogy mögöttünk 100 százalékos állami garancia áll, tehát a pénzügyi közvetítőnek nem kell tőkét képeznie. T. M.: S a harmadik programjuk? G. B.: A kockázati tőkeprogram keretében magánbefektetőkkel közösen hoztunk létre alapokat, amelyben 70 százalék az uniós pénz, 30 százalék magántőke. Az alapkezelők klasszikus kockázati tőkeként helyezik ki a forrásokat egyes vállalkozásokhoz. A program a hazai KKV szektor korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő vállalatai tőkehelyzetének javítását tűzte ki célul. A magyarországi tőkepiac igen alacsonyan fejlett, és ezen belül is leginkább a nagyméretű tranzakciók dominálnak – a KKV-k magvető és korai életszakaszának tőkefinanszírozásával mindössze néhány piaci szereplő foglalkozik. A program keretében az MV Zrt. forrásokat közvetít



kockázati tőke alapok részére, ezzel bővítve a KKV-k tőkebevonási lehetőségeit. A programra allokált, jellemzően uniós forrás nagyságrendileg 40 milliárd forint. Az MV Zrt. közvetlen partnerei kockázati tőke alapkezelő társaságok, a források ezen alapkezelők közreműködésével jutnak el a vállalkozásokhoz. A befektetések végrehajtása mellett az alapkezelők feladata, hogy az MV Zrt. által közvetített források mellé a 30 százalék magánforrás bevonását is biztosítsa. A potenciális alapkezelőknek szóló pályázatok 2009. július 15-én kerültek kiírásra, a nyertes közvetítők kiválasztása 2009 októberében megtörtént. V. J.: Annyit tennék még hozzá, hogy a Magyarországon bejegyzett, működő KKV-kat juttatjuk forrásokhoz. Miután mi nem a végső kedvezményezettekkel dolgozunk, ezért fontos, hogy a pénzügyi közvetítők személyes kapcsolatban álljanak az ügyfelekkel. Nos, ezért van szükség olyan közvetítőkre, amelyek országos hálózattal rendelkeznek, és az üzleti tevékenységük is kiterjed erre a szektorra. A takarékszövetkezetekkel, a Takarékbankkal – többek között – azért olyan szoros az együttműködésünk, mert ők megfelelnek ezeknek a kritériumoknak.

T. M.: Mi a feladata ebben a rendszerben a pénzügyi vezérigazgatóhelyettesnek? K. I.: Elhangzott már, hogy uniós forrásokat közvetítünk, ezért eléggé szigorú ellenőrzés alatt állunk, mivel az uniós szabályok ránk is vonatkoznak. A szabályok előírják, hogy milyen KKV-k finanszírozhatóak, s ezt nekünk figyelni, ellenőrizni kell. Ezen felül természetesen az Európai Uniós és a magyar ellenőrző szervezeteknek készítendő adatszolgáltatás és a hitelintézetekre vonatkozó havi, negyedéves PSZÁF adatszolgáltatás határidőre történő biztosítása is.

Vezetői értekezlet: (balról) Garam völgyi Balázs, Vingelman József és Kun Ildikó

T. M.: A magyar gazdaság szerkezete azonban nem éppen konform az uniós szabályozással. K. I.: Ez igaz, mert ami az EU-ban középvállalkozásnak számít – 250 főt foglalkoztató cég – az nálunk már szinte nagyvállalkozás, nekünk mégis ezt a szabályozást kell alkalmaznunk. Itt van az új termék, a kombinált mikrohitel, amelyben ötvöződik a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatás, s itt meghatározták az árbevételt is, amely szűkíti a kört. Visszatérve a feladatokhoz: hozzám tartozik a kockázatkezelés, a monitoring, illetve a pénzügyek kezelése. Mi Folytatás a 24. oldalon


23

Gazdaság V. J.: Az biztos, hogy a 2008-as válság óta tovább romlott a KKV-k helyzete. A tőkehiány még nagyobb lett, a piac szűkült a számukra, s ennek megfelelően a szereplők száma is folyamatosan csökken. A hazai válT. M.: Mi a tapasztalatuk? Ez a szek- lalati struktúra nem kedvező, hiszen tor nincs túl jó kondícióban Ma- a nagy multi-cégek határoznak meg gyarországon. mindent, miközben az egymillió kisFolytatás a 23. oldalról utaljuk át a Magyar Államkincstárnál vezetett programszámlákról az igényelt forrásokat a pénzügyi közvetítőknek.

vállalkozás fölött nincs egy erős középvállalkozói réteg, amely híd lehetne a multik és a kicsik között. A Jeremie program éppen azt a célt szolgálja, hogy a kisvállalkozások megerősödjenek, tőkeerőssé váljanak, s ezt tartalmazza a kormány programja is. Sajnos, az elmúlt évek nem hoztak sikertörténetet sem ide-

JEREMIE Program: Segítség a KKV szektor finanszírozásához az európai bizottság felismerve a

mikro-, kis- és középvállalkozások létfontosságú gazdasági és társadalmi szerepét és azok finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának nehézségeit 2007-től „Közös európai források a kis- és középvállalkozásoknak” (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, JEREMIE) címmel programot indít a kis- és középvállalkozók pénzügyi forráshoz való jobb hozzáférésének megteremtése érdekében. A konstrukció keretében Magyarország megközelítőleg 230 milliárd Ft forráshoz juthat, ami az egyes konstrukciók áttételes hatásain keresztül akár 2000 milliárd Ft plusz forrást is jelenthet a gazdaságnak. A JEREMIE kifejezetten a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára tervezett pénzügyi konstrukciók segítségével mozdítja elő azok pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzáférését. Célja a mikro- és kisvállalatok fejlődését gátló piaci elégtelenségek közül az egyik legfontosabb, a piaci hitel-, tőke- és garanciaforrásokhoz való korlátozott hozzáférés orvoslása, mivel a kisebb, megfelelő gazdálkodási múlttal nem rendelkező vállalkozásoknak fejlett üzleti és pénzügyi környezet mellett is finanszírozási problémái lehetnek a fajlagos tranzakciós költségek nagysága, illetve a szükségszerűen fellépő információs aszimmetria következtében. A vállalkozások finanszírozáshoz jutásának segítése a létrejövő fejlesztések eredmé-

24


nyeként hozzájárul a foglalkoztatás és a beruházások növekedéséhez, valamint fizikai tőke minőségének javulásához egyaránt. A tőkeprogramra és mikrohitel programra rendelkezésre álló keretösszeg a magánbefektetői forrásokkal kiegészülve összességében 100 milliárd forint forrásbevonást tesz lehetővé a vállalkozások finanszírozásánál, amelyekkel együttesen is kisebbségi részesedés szerezhető majd a célvállalatokban.

Milyen segítséget nyújt a JEREMIE? Az EU-tagállamok az európai strukturális alapok keretében számukra kijelölt keretek egy részét felhasználhatják arra, hogy megújuló eszközökbe – például kockázati tőkébe, kölcsönökbe vagy garanciaalapokba – ruházzanak be. Ezek az alapok a következőket támogathatják: • új vállalkozások létrehozása vagy már létező vállalkozások kibővítése; • befektetési tőkéhez való hozzáférés vállalkozások (különösen kkv-k) számára annak érdekében, hogy korszerűsítsék és kiszélesítsék tevékenységeiket, új termékeket kifejlesszenek ki, biztosítsák a piachoz történő hozzáférésüket, illetve kibővítsék azt; • üzletorientált kutatás és fejlesztés, technológiaátadás, innováció és vállalkozói tevékenység; • a termelő létesítmények műszaki korszerűsítése oly módon,

hogy az hozzájáruljon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozó célok teljesítéséhez; • olyan termelékeny beruházások, amelyek fenntartható állások teremtését és megőrzését eredményezik.

Hogyan működik a JEREMIE? Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által nyújtott hozzájárulásokat olyan kölcsön-, garancia- és kockázatitőke alapok között osztják el, amelyeket aztán vállalkozásokba történő beruházásokhoz használnak fel. Ezek a beruházások tőke, kölcsön és/vagy garanciák formájában valósulhatnak meg. A beruházásokból származó hozamot ismét befektetik vállalkozásokba. Ily módon egy adott forrásállomány több alkalommal újra felhasználható, ezáltal újrahasznosíthatók az állami források, javul a tőke felhasználásának hatékonysága, nő a kkv-k rendelkezésére bocsátott állami erőforrások fenntarthatósága és hatása. Ehelyett az irányító hatóságok úgy is dönthetnek, hogy a programból származó forrásokat holdingalapokon keresztül osztják el, amelyeket azzal a feladattal hoznak létre, hogy több befektetési alapba ruházzanak be. Ez nem kötelező, de azzal az előnnyel jár, hogy így az irányító hatóságok a JEREMIE végrehajtásához szükséges feladatok egy részének elvégzését hozzáértő szakemberekre bízhatják rá.

Gazdaság

haza, sem Európában, azonban hozzá kell tennem, hogy a magyar vállalkozások jó arányban használják ki a rendelkezésre álló Európai Uniós forrásokat. Az elmúlt 12 hónapban a három program keretében 40 milliárd forint kihelyezést értünk el, ami ebben a gazdasági környezetben nem mondható rossznak. Egyébként, ha sikerül a rendelkezésre álló 230 milliárd forint keretet egyszer megfordítanunk, vagyis a vállalkozások visszafizetik a támogatást, akkor ez a pénz már itt marad Magyarországon és újból felhasználható. A 2015 végéig fel nem használt pénz visszakerül az unióhoz. A magyar forrás – a 15 százalék – rendelkezésre áll a költségvetés szerint. T. M.: Egy év alatt 40 milliárd forint kihelyezése dicséretes teljesítmény, ugyanakkor az összes keretösszeghez képest nem tűnik soknak. V. J.: Ez a tevékenység 2007-ben kezdődött, s a teljes kihelyezés 2009 végéig 25 milliárd forintot tett ki. Mi 12 hónap alatt tettünk hozzá 40 milliárdot, így összességében 2011 év végére 75 milliárd forint a várható teljes kihelyezés. T. M.: Van-e arra lehetőség, hogy felgyorsítsák a kihelyezéseket? V. J.: Már szó volt róla, hogy olyan közvetítő hálózattal vagyunk kapcsolatban, amelyik hatékonyan és jól dolgozik. Rajtuk keresztül vagyunk ott a végső kedvezményezetteknél, az ügyfeleknél. Persze, lehet még fokozni a teljesítményt, s ebben elsődleges partnereink a takarékok. T. M.: Annál is inkább, mert a takarék magyar tulajdonban van, országos a hálózati lefedettségük, s itt nem sorszámmal, hanem néven szólítják az ügyfeleket. V. J.: És saját forrással is rendelkeznek. T. M.: S ki tartja a kapcsolatot a bankokkal, a közvetítőkkel? G. B.: Természetesen az üzleti vezérigazgató-helyettes és csapata. Azt

mondhatom, hogy egyre szorosabb a kapcsolatunk a közvetítőkkel, de tovább bővítjük ezt a hálózatot. A munka során napi együttműködés jött létre, mivel a termékekkel kapcsolatban naponta adunk újabb és újabb információt. V. J.: A Takarékbankkal és az integrációval, azaz az OTSZ-szel vagyunk szoros kapcsolatban, így könnyebben, gyorsabban eljutunk az egyes takarékszövetkezetekig. G. B.: A kapcsolattartás azért is könnyebb a számunkra, mert mindannyian bankból érkeztünk a társasághoz. Igazából az asztal túloldalán is ültünk, dolgoztunk, így tudjuk, hogy mit várnak el tőlünk.

Kombinált Mikrohitel; Új Széchenyi Beruházási Hitel; Új Magyarország Kis-, és Középvállalkozói Hitel (MFBvel közös program); Portfoliógarancia; Viszontgarancia és Új Magyarország Kockázati Tőke programok. A programokat nyílt pályázati felhívással hirdetjük meg, amely alapján kiválasztjuk azokat a pénzügyi közvetítőket, amelyek segítségével a program forrásai eljutnak majd a végső kedvezményezett mikro-, kisés középvállalatokhoz. A programok alapszerűen működnek, a visszatérített pénzügyi eszközök ismételten felhasználhatók a futamidő alatt.

T. M.: Tudják-e a bürokráciát csökkenteni? T. M.: Kérdezhetem, hogy ki melyik G. B.: Ez az egyik fő munkánk, és banknál dolgozott? folyamatosan ezt tesszük. Próbá V. J.: Mindhárman a Takarékbank- lunk összeállítani minél rövidebb, tól érkeztünk, ahol viszont jó iskolát egyértelműbb listákat, amelyeket kaptunk a banki tevékenység végzé- az ügyfélkapcsolati menedzserek séből. A kapcsolatrendszer is tovább jól használhatnak. A másik fontos működik. kérdés az adatszolgáltatásé, vagyis a pénzügyi közvetítő és a társaság köT. M.: S mi a helyzet a kereskedelmi zötti információáramlás. Ez ma még bankokkal, alapítványokkal? kicsit nehézkes, ezért is készítettünk G. B.: A piac rányomja a bélyegét egy excel táblázatot, amelynek a kia kapcsolat minőségére is. Ez azt je- töltése megkönnyíti a folyamatot. lenti, hogy egy új termék piacra történő bevezetése egy országos háló- T. M.: Mit hoz a jövő? zattal rendelkező banknál sok időbe V. J.: Válasszuk ketté a dolgot. A és pénzbe kerül. Alaposan elemzik, mostani tervezési periódusban, amely hogy milyen termékkel foglalkozza- 2013-ban zárul, a futó programokat nak, hiszen az új termékhez oktatási kívánjuk befejezni, s újakat indítani. hátteret kell biztosítani, marketing ak- A rendelkezésre álló forrásokat teljes ciókat kell szervezni. Ezek a bankok mértékben fel kívánjuk használni. A pedig igen költségérzékeny módon 2013 utáni, új időszak tervezése megműködnek, s ha nincs egy adott ter- kezdődött. A 2020-ig szóló időszakmékből elegendő profitjuk, akkor az- ban jobban előtérbe kerülnek a vis�zal a termékkel nem foglalkoznak. szatérítendő támogatási formák, mert V. J.: A KKV szektor a bankok szá- nem halat kívánnak adni, hanem hamára kockázatosabb, mint a nagy- lászni akarják megtanítani a vállalkovállalkozói szektor. Ez nem magyar zókat. A most induló kombinált– vis�specialitás, a világon mindenütt így szatérítendő és vissza nem térítendő van ez. Éppen a takarékszövetkeze- részt tartalmazó – termékünk jelenti tek azok, ahol a kisebb vállalkozások az átmenetet. S amit végül hangsúügyeit szívesebben intézik. lyozni szeretnék: alapvető érdekünk, hogy megbízható, jól működő pénzT. M.: Milyen programok futnak ügyi közvetítőink legyenek, hiszen a jelenleg? programokat valójában ők valósítják G. B.: Az elmúlt években az alábbi meg. A takarékszövetkezetekre tehát programokat indítottuk: Új Széchenyi nagy szükségünk van. 


25

TakarékBank hírei

Új Széchenyi hiteltermékek a hálózatban további hitelfajtákkal bővül a kis- és középvállalkozások fi-

nanszírozását segítő Széchenyi Kártya Program, amelyet a kormány 1145/2010. (VII.7.) számú határozatával hozott létre a korábbi Széchenyi termékekre alapozva. Az újdonságok bevezetéséről a 1047/2011. (III. 16.) számú kormányhatározat döntött. A Széchenyi Program keretében 2010. szeptemberében bevezetett Széchenyi Forgóeszközhitel, valamint a 2011. januárjában bevezetett Széchenyi Beruházási hitel mellett a következő új hitelkonstrukciók vehetők igénybe a jövőben a takarékszövetkezeteknél és az integrációhoz tartozó bankoknál: – a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel (SZÖK) – a Széchenyi Támogatást Megelőző Hitel (SZTM), továbbá – az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámla hitel (ASZK). A Takarékbank, mint a Széchenyi Kártya Program keretében a takarékszövetkezetek, illetve bankok nevében eljáró intézmény koordinálja az új konstrukciók értékesítését, biztosítja az ahhoz elengedhetetlen eljárásrendeket, nyomtatványokat és informatikai fejlesztéseket, továbbá az adósminősítő eljárásokat és kártya szolgáltatásokat.

26


Az új hitelkonstrukciók segítséget nyújtanak a kis- és középvállalkozások számára – az önerő előteremtéséhez a gazdasági kormányzat, a KA-VOSZ Zrt., valamint a forgalmazásban érintett hitelintézetek által meghatározott beruházási célú fejlesztéseikhez igényelt hitelekhez (SZÖK), – a beruházáshoz kapcsolódó támogatások megelőlegezéséhez (SZTM), továbbá – kamat- és garanciadíj-támogatással járó folyószámla-hitel igénybevételéhez mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások, és természetes személyek számára (ASZK). A Takarékbank Zrt., a KA-VOSZ Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., illetve az ASZK esetében az Agrár-Vállalkozási és Hitelgarancia Alapítvány és a konstrukciók forgalmazásában részt vevő hitelintézetek egyeztetései lezárultak, a számlavezető rendszerek elengedhetetlen informatikai fejlesztései a napokban befejeződnek. Az utolsó simításokat követően az új Széchenyi hiteltermékek teljes palettájával 2011. novemberében jelennek meg a szektor hitelintézetei.

Integráció  Interjú Bodnár Ottóval, az OTIVA régi/új ügyvezető igazgatójával

„Megerősíteni az intézmény- védelem alapstruktúráit…” Szerző: Mint ahogyan arról a korábbi lapszámban beszámoltunk, Bodnár Ottót Dr. Pusztai az OTIVA igazgatósága egyhangú szavazással újraválasztotta a szerveZsuzsanna zet ügyvezető igazgatói posztjára 2011. július 1-jei hatállyal. Az újbóli kinevezés jó apropóul szolgált, hogy beszélgessünk az OTIVA jelenéről, az aktualitásokról és a mindig visszatérő szabályozási kérdésekről… 3. ciklust kezded meg az OTIVA ügyvezető igazgatójaként, de most először 4 éves időtartamra. Mennyiben tervezel máshogy most, mint a korábbi időszakokban? – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy folytathatom a munkát, amit 2005-ben elkezdtem. Ezzel együtt azt gondolom, egy szervezet tekintetében a stratégiát, a rövid és hosszú távú cselekvési akciótervet úgy kell kialakítani, hogy ne az egyes emberektől függjön a munka minősége. Nyilván a hosszú távú stratégia kialakításánál előny a jelenlegi 4 éves időtartam, de ez a munkámat érdemben nem szabad, hogy befolyásolja. A gazdasági környezet, a takarékszövetkezeti szektor portfolióminőségének helyzete, amelyek az OTIVA tekintetében aktuálisan meghatározzák a soron lévő feladatokat. A szabályozás tekintetében is igyekszünk bekapcsolódni a döntéshozatali mechanizmusba, ha megkérdeznek minket, megmondjuk a véleményünket és bizony a szabályozás is adós egy sor dologgal. a

– Van-e olyan, amit már biztosan másképp fogsz csinálni, mint a korábbi években? A pénzügyi szektorban nagyrészt a gazdasági környezet okozta kihívásokkal kell szembesülni, ennyiben kívülről vezérelt a rendszer, egyéb tekintetben viszont határozott stratégiánk van, amely arról szól, hogy az intézményvédelmi rendszerben a kölcsönös felelősségvállalást kell meg-

erősíteni, csak a takarékszövetkezeti természetesen az intézményvédelem közösség egésze képes megoldani is egy kulcsfontosságú sikertényező az azokat a problémákat, amelyeket a integráció jelene és jövője szempontgazdasági válság generál folyama- jából. Komoly részünk van abban, ha tosan. jól működik, de ha nem jól végezzük – Miben mérhető az OTIVA sikeressége, a beavatkozás eredményessége? – Hat éve vagyok itt, de a pénzügyi szektorban már több mint 20 éve dogozom. Voltam olyan helyen, ahol jól lehetett mérni az ember munkájának a sikerességét, az eredményességet, akár havi szinten, ez itt kevésbé lehetséges. Nagy kérdés, hogy milyen mutató éppen mit mér, és az mennyiben méri a mi munkánknak a sikerességét. Egy olyan rendszernek vagyunk a részei, ahol a komplex sikeresség egyik kulcskérdése az OTIVA munkája, de amelyekkel az egész rendszer sikerességét meg lehet mérni az nem kizárólag az OTIVA-n múlik. A takarékszövetkezeti integráció hos�szú távú sikerének záloga, az integráció Takarékbank által vezérelt üzleti együttműködésének minősége. Minél integráltabban, szervezettebben működik az értékesítés, közös termékfejlesztés, marketing, kockázatkezelés, annál alacsonyabbak a rendszer egészét érintő kockázatok. Minél szétesőbben, magára hagyottan működik az üzleti integráció, annál több dolga keletkezik az OTIVÁ-nak. Én önmagában válságtünetnek kezelem, ha az intézményvédelem válik a legfontosabb kérdéssé. Ezzel együtt

Csak akkor tudunk igazán szembenézni az előttünk álló kihívásokkal, ha sikerül az elkövetkezendő évekre az intézményvédelem alapstruktúráit is megerősíteni, olyan irányba elmozdulni, ami a rendszer egészének ellenálló képességét fokozza. a dolgunkat, akkor az is meglátszik az integráción. Az elmúlt években rendre sikerült a keletkező intézményi szintű prudenciális feszültségeket oldani, a lemaradókat felzárkóztatni. Ennyiben lehet azt mondani, hogy eredményes volt a munkánk, de a jelenről szólva az emberben óhatatlanul felmerül, hogy milyen kihívásokkal fogunk szembesülni, ami az elmúlt évekhez képest lényegesen nagyobb feladat elé fogja állítani az intézményvédelmi rendszer egészét és ezt hangsúlyoznám, hogy az egészét, nemcsak az OTIVA-t. Nem tagadom, hogy – optimistán – de nem kis aggodalommal tekintünk a jövő felé. Csak akkor tudunk igazán szembenézni az előttünk álló kihívásokkal, ha sikerül az elkövetkezendő évekre Folytatás a 28. oldalon


27

Integráció

mi rendszerek számára meg kell hatáFolytatás a 27. oldalról az intézményvédelem alapstruktú- rozni a szükséges források szintjét, a ráit is megerősíteni, olyan irányba el- kockázatkezelési módszereket – ismémozdulni, ami a rendszer egészének telten a betétesek védelmében – kedellenálló képességét fokozza. vezményes tőkeszabályozási kritériumok mentén. Teljesen logikus módon – Látsz-e esélyt arra, hogy a kötelező belátható, hogy egy kis intézmény integrációs/intézményvédelmi tag- esetében, alacsony tőkeellátottság ság megvalósul-e, és ez egyenlő lesz mellett, intézményvédelmi rendszer-e az OTIVA tagságának bővülésével? beli támogatás nélkül nem biztosíthaMi az, amiben az OTIVA többet tud tó az ügyfelek ugyanolyan biztonsági nyújtani, mint egy másik önkéntes szintje, arról nem is beszélve, hogy a intézményvédelmi alap? jelenlegi jogszabályi környezet lehe – Az OTIVA a legnagyobb intéz- tővé teszi, hogy a takarékszövetkezeményvédelmi rendszer a takarékszö- tek kedvük szerint ki/beléphessenek, vetkezeti rendszerben, a legnagyobb felelőtlen módon veszélyeztetve ezpénzügyi erő áll mögötte, ezáltal a zel a betétesek biztonságát. Most úgy legstabilabb, de nem győzöm hang- tűnik, hogy a szabályozásért felelős súlyozni, hogy nem pusztán a kas�- hatóságok komolyan foglalkoznak a kötelező tagság bevezetésével…



Bodnár Ottó

28

szájában lévő milliárdok száma dönti ezt el, hanem a takarékszövetkezeti rendszer egészének a kohéziója, a kölcsönös felelősségvállalás. Nem az intézményvédelmi rendszerek száma az elsődleges, hanem az, hogy objektív kritériumok mentén tudják ellátni a feladataikat. Ezért is nagyon fontos a szabályozás kapcsán, hogy az intézményvédelmi rendszerek erejét, – személyi és tárgyi feltételekkel – tudják úgy szabályozni, ami a betétesek biztonságát fokozottan garantálja, ez pedig objektív körülményeken múlik. A lényeg, hogy mindig megtörténjen a segítségnyújtás és akkor, amikor arra tényleg szükség van, és erre mindig álljon rendelkezésre kellő pénzügyi erő. Ha a kötelező intézményvédelmi tagságról, mint várható szabályozásról beszélünk, akkor az intézményvédel-


hozzá kapcsolódik a takarékszövetkezetek kockázatvállalásához, ezért elegendő hosszú időszakot tekintve, az OTIVA válságkezelésre rendelkezésre álló eszközei arányosak az integráció kockázatvállalásával. De amikor egy adott helyzetben a portfólióromlással arányosan több tőkepótlásra van igény, akkor – átmenetileg – lehet szükség, forrás bevonásra. Most egy ilyen helyzet van, keressük a külső forrás bevonás lehetőségét. Amikor azonban tőkebevonásról beszélünk, meg kell különböztetni az OTIVA prudenciális szempontú alaptevékenységéhez tartozó tőkepótlást és a hitelezési felfutását segítő külső tőke bevonást. Az előbbi az OTIVA dolga, az utóbbi inkább az OTSZ által koordinált közös ügyünk. Több szó mindig az utóbbiról, kevesebb – Nem kerülhetjük meg napjaink az OTIVA saját célú forrásbevonásáegyik legaktuálisabb témáját, a de- ról esik. A mi felelősségkörünkbe az vizahitelek rögzített árfolyamon tör- tartozik, hogy a válságkezelő eszköténő végtörlesztését! Az erről szóló zeinket növeljük, ebben az összefügtörvény milyen belátható, és milyen gésben, ez egy aktuális ügy. beláthatatlan következményeket hordoz magában? – Milyen optimális célokat tűztél ki – A takarékszövetkezetek az elmúlt magad, és az OTIVA apparátusa elé, 10 évben a devizahitelezés megjele- aminek a megvalósítása belátható, nése miatt fokozott mértékben veszí- és szerinted végre is hajtható? tették el azokat az ügyfeleiket, akik – A kölcsönös segítségnyújtási hagyományosan takarékszövetkezet- rendszer megerősítését automatikusnél vezettek számlát, onnan vettek fel sá kel tenni, erősíteni kell azokat a gahiteleket. Úgy tűnik, ezt az ügyfélkört ranciális elemeket, amelyek elősegítik, a devizahitel kiváltás kapcsán vissza- hogy az egymás segítségére fordított szerezhetjük, s számunkra ez lehet a pénzek „ne vesszenek el”, hanem oplegfőbb üzenet. Az OTIVA-nak egé- timálisan hasznosuljanak, s valóban az szen biztosan nem azokkal lesz dol- illető takarék reorganizációját szolgálga, akik ebbe a törvény által generált ják. Ennek a garanciarendszere gyakorforinthitelezési versenybe bekapcso- latilag az OTIVA beavatkozási lehetősélódnak, hanem azokkal, akiknél az geinek a megerősítését jelenti. Amikor előtörlesztés veszteséget okozhat. Az beavatkozási lehetőségről beszélünk, év végére kiderül, hogy szükség lesz- mindig a prudenciális problémákkal e – és ha, igen, milyen mértékben és küzdő takarékszövetkezetekről beszémilyen instrumentumok igénybevé- lünk objektív kritériumok mentén, ahol telével – az OTIVA segítségére ebben ilyen probléma nincs, ott az OTIVA-nak a tekintetben. nincsen dolga. Az integráció különböző szervezeteinek megvan a maga fe– Van-e lehetőség az OTIVA forrá- lelőssége, a mi felelősségünk ott van, sainak bővítésére? és ott keletkezik, ahol gond van, ahol – Mindenképpen szükség van rá. A tőkefeltöltést kell elvégezni, illetve ahol válságkezelésre fordítható likvid esz- preventív módon meg kell előzni az közök képződése a kockázatarányos ilyen helyzeteket. Ebben a pillanatban tagdíjon keresztül közvetlen módon nagyon szűkre szabottak és elégtele-

Integráció

nek azok az eszközök, ahogy részben megelőző módon, részben a támogatás nyújtása után be tudunk avatkozni. Ezt mindenképpen meg kell erősíteni. Az egyik legfontosabb, illetve „a” legfontosabb cél az elkövetkezendő időben az, hogy ebben a tekintetben előre tudjunk lépni.

A portfólió minőségének folyama- kell erősíteni. Ebben a tekintetben a tos romlásából következik, hogy több mi részünkről az elszántság megvan dolga van az OTIVA-nak, több helyen és a javaslatokkal elő is fogunk állni. kell a prudenciális szempontú meg- Őszintén remélem, hogy a takarékerősítés, ami több pénzbe kerül. Na- szövetkezetek részéről meglesz a kelgyobb a felelősségünk, hogy valóban lő bizalom és elszántság az integráció jó irányba menjenek a dolgok és eh- erősítését szolgáló elképzelések véghez bizony az eszközrendszert meg hezviteléhez. 

 Nyugdíjasok találkozója

Jövőre is mindenkit visszavárunk! Szerző: Az idei országos nyugdíjas takarékszövetkezeti vezetők találkozójára BalatonfüGábor reden, szeptember 23-24-én került sor. A házigazda szerepét Lakatos Antal, a KiJudit nizsi Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója látta el. A Hotel Silver Resort szállodája péntek délutánra megtelt, így a programok is telt házzal követték egymást. jó érzés ennyi aktív, életvidám nyug-

díjassal találkozni, és beszélgetni. S még jobb érzés, ismét együtt látni őket. Évtizedes barátságok, kapcsolatok elevenedtek meg, a szem felragyog a „de rég találkoztunk” üdvözlésre. És persze, azokat is keresik, akiket nem látnak az első programon, a Tagore sétányon. „Ugye, nincs semmi baj”, hangzik el az aggódó kérdés, s aki tudja a választ, igyekszik pontos, kimerítő mondatokkal fogalmazni. A vacsora előtt, a Balaton-parti város nevezetességeinek megtekintése után, mindenkinek jólesett a Figula pincészetnél „elrepülni” a borok világába. A pincészetről érdemes annyit tudni, hogy Figula Mihály – aki sajnos fiatalon ment el közülünk, így a családra, fiára maradt a borászati üzem további működtetése – az „Év borásza” címet is elnyerte, éppen az ezredforduló évében, 2000-ben. Hirtelen halála megrendítette a borász társadalmat: egy olyan jó humorú, kiváló szakemberrel lettünk szegényebbek, akit kísérletező borászként ismert meg a világ. Fehér borai (olaszrizling, zenit, szürkebarát, chardonnay, sauvignon blanc, semillon, muscat lunel) a csú-

csokra repítették hírnevét. Méltó hely e pincészet egy olyan nyugdíjas találkozónak, mint amilyen a takarékszövetkezeti vezetőké. Egy nyugdíjas találkozó az emlékezésé is. A múlt megelevenedik, s a fiatalabbak gyorsan rádöbbenhetnek, hogy ők is ebből a – ez úttal nem Gogol – köpenyegből bújtak ki. Ezek a volt vezetők azok, akik biztosították a fiataloknak a fejlődést, vagyis építették a jövőt. Miközben a napi robottal is meg kellett küzdeniük. Ők tudják igazán, hogy mennyit, és miért kellett harcolniuk. Gyakran a létért, de az elismerésért mindenképpen. Nem volt egyszerű, mert a politika mindig is sandán figyelte ezt a szektort. Csak ritkán támogatta, és állt a takarékszövetkezetek mögé. De akkor sem teljes mellszélességgel, hanem csak úgy, mellékesen. Ja, hogy vannak még a takarékok is? Igen, voltunk, vagyunk, leszünk, és erősödünk. Az alapok ugyanis stabilak, képesek vagyunk ma már felvenni a versenyt a kereskedelmi bankokkal telített pénzpiacon. Mindezt az elődeinknek, a még köztünk lévő nyugdíjasainknak is kö-

szönhetjük. Köszönjünk is! A hála kis morzsája a nyugdíjas találkozók szervezése, rendezése. Soha nem szabad erről lemondanunk, mert ha ezt tennénk, akkor a múltunkkal szakítanánk. És sok esetben a közelmúltunkkal, mert hiszen ahogy az esti programot elnéztük, itt bizony nyoma sem volt a nyugdíjas stílusnak. A beszélgetésektől zsongott a terem, de a táncparkett sem volt üres egyetlen pillanatra sem. A hangulat – pestiesen szólva Balatonfüreden is – igen hamar a „tetőfokára hágott”. A boldogság, az öröm érzése uralkodott. Újra élték az ifjú korukat, s ki-ki hozzátette a magáét. Az embernek az az érzése támadt, hogy itt nem öregedett meg senki. A fiatalabbak nem érezhették a korosztálybeli különbséget, mert nyitott szívvel közeledett mindenki a másikhoz. Ez a hangulat aztán másnap is kitartott. Aki a hotel wellnes részlegében kapcsolódott ki, felfrissülve távozott. S azok sem bánták meg a választásukat, akik hajókirándulásra mentek. A búcsú mindig nehéz, különösen egy ilyen tartalmas, de sokak számára rövid együttlét után. Jövőre is visszavárunk mindenkit! 


29

TKSZ Figyelő  Beszélgetés Tulokné Plasek Margit elnök-ügyvezetővel

Kápolnásnyéken ragaszkodnak a szövetkezeti formához Szerző: A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet esetében igaz a megállapítás: réHajtun gen jártunk arra. Pedig a nyéki takarék az elsők között volt a megalakult takarékGyörgy szövetkezetek között, hiszen 2007-ben ünnepelték az 50 éves évfordulót. Tegyük gyorsan hozzá, volt mit ünnepelni, bár Tulokné Plasek Margit, a takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője csak szerényen fogalmaz: „csendben tesszük a dolgunkat”. Pedig dologból van elegendő, ahogy ez a beszélgetés során kiderül. – Mennyi idő alatt építették ki ezt a hálózatot? – 1957. szept.21-én megalakult a Kápolnásnyéki Takarékszövetkezet, egy helyi fiókkal, majd a ’60-as évek elején közeli településeken került sor fiókok nyitására. A ’70-es években beolvadt a martonvásári, a seregélyesi, és a lovasberényi takarékszövetkezet, 2003-ban pedig a Sárrétvidéke takarékszövetkezet. Így alakult ki a mai körzetünk.



Tulokné Plasek Margit

elnök asszony, úgy gondolom,

hogy az Önök takarékszövetkezete kicsi, de megbízható, stabil pénzintézet. – Jól gondolja. Fejér megyében a négy székhellyel rendelkező takarékszövetkezet közül vagyunk az egyik, jelen vagyunk a Velencei-tó északi, és a déli partján is egészen a Balatonig. Ha Budapestről jőve nézzük a körzetünket, akkor az M7-es autópálya adja az útirányt: Székesfehérvártól Enyingig vannak ügyfeleink.

– Milyen az ügyfélkörük? – Önkormányzat számláját még nem vezetjük. Próbálkoztunk ugyan, de nem jártunk sikerrel. A lakossági szolgáltatások nyújtásával érjük el a legszélesebb ügyfélkört. A vállalkozói szférából, elsősorban egyéni vállalkozók, és a kisvállalkozások vannak többségben. Azonban folyamatosan bővül a középvállalkozások köre. A Széchenyi Kártya egy új és jó lehetőség volt, a már meglevő és megbízható ügyfélkör kiszélesítésére, akárcsak a Gazdakártya

– Egyébként a Gazdakártya vonz– Hány településsel van kapcso- za az agrárvállalkozókat, és mit latuk? remél az új Széchenyi Kártya prog – Jelenleg 24 kirendeltségünk mű- ramtól? ködik, de ezzel mintegy 30 települé- – Azoknak a gazdáknak, akikkel sen vagyunk jelen. üzleti kapcsolatban voltunk ajánlot-

30


tuk a Gazda kártyát. Sokan igényelték, azonban sem a kártya darabszám, sem a rendelkezésre tartott hitelkeret összege egy-két éven belül nem fog jelentősen megnőni, mert a potenciális hiteligénylők a feltétel-rendszernek nem felelnek meg. Azt tapasztaljuk egyébként, hogy a mezőgazdaságban – legalábbis a körzetünkben – megkezdődött egyfajta koncentrálódás, s

Névjegy tulokné plasek margit negy-

ven éve dolgozik a nyéki takarékban. Pénztárosként kezdte, így végigjárta a ranglétrát, amíg kinevezték elnök-ügyvezetőnek. Azt talán mondani sem kell, hogy elhivatottság, szeretet nélkül nem tudta volna egy helyen végigélni az elmúlt évtizedeket. Volt ebben minden, akár a hullámvasútnál. De a család, a férj, a ma már két felnőtt lánygyermek mindig támogatta az édesanyát, így a nehezebb periódusokon is könnyebben túljutott. S ma már egy unoka zajossá teszi a családi fészket. De a gyerekek jelentik a kikapcsolódást, ők színesítik az életet.

TKSZ Figyelő Kápolnásnyék történelme kápolnásnyék, a Velencei-tó vé-

génél, a Velencei-hegység lábánál helyezkedik el, mondhatjuk, hogy Budapest felől a Velencei-tó kapuja. A mai területén már a késő bronzkortól kezdve laktak emberek. A későbbi századok során a Magyarországra jellemző népcsoportok itt is éltek, többek között a kelták, rómaiak, longobárdok, avarok, majd a magyarok telepedtek le a 900- as évek eleje körüli időkben. A Nyék törzsbeliek szórványa telepedett le a község területén, valószínű, hogy leszármazottaik is itt éltek a török korig. III. Béla királyunk 1193-as oklevélben, a fehérvári kereszteseknek adományoz egy ekényi szántóföldet Gnec (Nyék) területén, s itt említik első ízben a község nevét. A törökdúlás idején elpusztultak és elmenekültek a falu lakói, majd az 1720-as évektől kezdtek ismét betelepülni, visszatelepülni. A község lakói főleg a köznemesek és az őket kiszolgáló cselédek, mezőgazdasági

ebből a folyamatból talán remélhetünk új partnereket is. Az új Széchenyi Kártya programról eddig csak érdeklődtek az ügyfelek. Valószínűleg, ha elkezd élénkülni a gazdaság, akkor hiteligénylők is lesznek. – Ha már szóba hozta a gazdaságot, hogyan látja a mostani helyzetet? – A gazdaságunk teljesítményét nem lehet függetleníteni a külső gazdasági környezettől. Ez a működési területünkön található Székesfehérváron is megfigyelhető, és nyomon követhető: bővül az ipari parkok köre, ezek a parkok logisztikai szempontból jó helyre települtek. De az is látható, hogy egyik napról a másikra szűnnek meg üzemek, majd pár hónap múlva jön egy új tulajdonos, és az üzemben új alkatrészt-, részegységet-, vagy terméket kezdenek előállítani. Ez a munkanélküliek számát is ugrásszerűen változtatja.

munkások voltak. 1800. december 1- én itt született (Pusztanyéken) a Szózat halhatatlan költője Vörösmarty Mihály, s 11 éves koráig itt, Nyéken élt és tanult. A község mai arculatát az 1900-as évek elején alakították ki. A század harmincas éveiben Kápolnásnyék, a fehérvári járás harmadik leggazdagabb községévé lépett elő, amely a Velencei-tavi idegenforgalom fellendülése miatt, mint kereskedelmi, szolgáltató háttérbázis alakult ki. Az 1989- es rendszerváltást követően Kápolnásnyék ismét önálló község lett. A község nagy szülöttjének, Vörösmarty Mihálynak emlékét méltón ápolja a falu közössége. 2000-ben, a költő 200. születési évfordulóján is méltóan megünnepelte a falu. Vörösmarty Mihálynak szobrot szobrot állítottak 2000. szeptember 29-én, a község róla elnevezett központi terén. A Vörösmarty Emlékmúzeum felújítását szorgalmazta Kápolnásnyék önkormányzata is.

– Csak azért kérdeztem a gazdaság állapotára, mert ez az Önök munkájára is hatással van. – Ez így igaz. Egyrészt a munkanélküliség miatt szűkült a kölcsönigénylők köre, másrészt olyan ügyfeleink kerültek nehéz helyzetbe, akik korábban soha nem késtek a törlesztőrészlet megfizetésével. A statisztikák alapján, az értékvesztésünk mértékének növekedése, egyenlőre elfogadható. Azonban van tennivaló, hogy további növekedés ne következzen be. Az átmenetileg munkanélkülivé vált ügyfeleink közül sokan úgy vészelték át ezt az időszakot és tettek eleget a fizetési kötelezettségüknek, hogy hozzá nyúltak a megtakarításaikhoz. Ezt már sajnos mindennapossá válik, és az nem jó jel.

A költő gyermekkori lakóházában, a volt ispánlakban, egy új kiállítás mutatja be a Szózat költőjének életútját, s munkásságát. A községben a kupi család Helytörténeti Kiállítása bemutatja a falu történetét, s ugyancsak itt látható a Velencei-tóval kapcsolatos kiállítási rész, amely betekintést nyújt a tó élővilágába, halászhagyományaiba. Az udvaron egy épületben látható a kovácsmúzeum, amelyben nyaranta alkalmanként kovácsbemutatót is tartanak. Egy másik épületben lehet megtekinteni az ásványvilág csodálatos példányait, darabjait, s itt láthatók a Velencei-hegység bányászati múltjának, eszközei, dokumentumai, valamint őskövületek, ősmaradványok. Újabb érdekesség a kiállításnak a Velencei-tó környékének szőlőművelését és borászatát bemutató szabadtéri kiállítás, valamint az udvaron álló Vörösmarty Borkút, amelyből a tájegység borait lehet megkóstolni.

vagyis a válság előtt. Az önkormányzatok azonban szívesebben mentek a nagy kereskedelmi bankokhoz, mert ott olyan kondíciókat kínáltak, amivel mi nem tudtunk versenyezni. Esélyünk sem volt a számlavezetést megszerezni. Ennek ellenére, az önkormányzatokkal jó a kapcsolatunk. Sok önkormányzati dolgozóval, mint magánszeméllyel üzleti kapcsolatban állunk. A jövőre nézve, szeretnénk elérni azt, hogy legyen önkormányzat az ügyfeleink között.

– Milyen konstrukciókat kínálnak az ügyfeleiknek? – A meglevő hitel, vagy a betét konstrukciókat folyamatosan alakítjuk. A hitelezésen belül, úgy gondoltuk, hogy a meghirdetett beruházási célú uniós pályázatokra a vállalkozó– Miért nincs önkormányzati szám- ink közül többen jelentkeznek majd. lavezetésük? Egy elnyert pályázat, újabb fejlesz – Ahogy említettem próbálkoz- tési igényeket generálna, és itt kaptunk, amikor még jobb helyzet volt, Folytatás a 32. oldalon


31

TKSZ Figyelő

Folytatás a 31. oldalról csolódhatna be a takarékszövetkezet hitelkihelyezéssel. Azonban a beruházási célú hitelek kereslete stagnál. Akinek hitelre van szüksége, az likviditási problémák kezelésére, vagy forgóeszköz finanszírozásra fordítja az igényelt hitelt, tehát ezen a területen kell több lehetőséget felkínálni az ügyfélnek. A megtakarításokhoz kapcsolódóan annyit szeretnék elmondani, hogy a „hagyományos” megtakarítási formák mellett, decemberben indítunk új számlacsomagot. – Mit mutat a mérleg-főösszegük? – Kilenc milliárd hétszázhetvennégy millió forint volt 2010 évvégén a mérleg-főösszegünk. A hitel-betét arányunk 41 – 50 százalékos sávon belül mozog. A saját tőkét kell növelni folyamatosan, hozzátéve azt, hogy takarékszövetkezet vezetése elzárkózik a befektetői tőkétől.

– Elsősorban azért, mert ez feltehetően, más irányba viszi el a szövetkezetet. Nekünk 206 tagunk van, akikre odafigyelünk, és igyekszünk az ő elvárásaiknak megfelelni. Mondhatnám úgy is, hogy ragaszkodunk a szövetkezeti formához. – S milyen a kapcsolatuk az integrációval? – Véleményem szerint korrekt. Sok jól használható szakmai anyagot, illetve tájékoztató anyagot kapunk. – Önöknek milyen kapcsolatuk van a fiatalokkal? – Nyári gyakorlaton rendszeresen foglalkozunk tanulókat, ők OKJ-s szakképzésben részt vevő fiatalok, és a gyakorlati idejüket töltik a kirendeltségeinken.

– Mi a jövő? Merre tovább nyéki takarék? – Miért ódzkodnak a befektetői tő- – Röviden egy-egy mondatban kétől? összefoglalva. Ahogy már említet-

tem, a saját tőkét gyarapítanunk kell. A fejlődés érdekében, azért hogy a szolgáltatások körét bővíthesse a takarékszövetkezet, a múlt év decemberétől új informatikai rendszert vezetett be. Az új arculatot tükröző weblapunk pedig hamarosan látogatható lesz. A hitelezés területén, a takarékszövetkezet is ajánlani fog hitelkonstrukciót a deviza alapú hitel kiváltására, mert a forrás adott hozzá. Ügyfélkör fiatalítás: bízunk abban, hogy – többek között – a fiatalok felé nyitást is segítik az új rendszerben rejlő lehetőségek, ami azért fontos, mert az ügyfélkörünk átlagéletkora jelenleg még magas. Ezért is törekszünk arra, hogy az iskolákkal jó kapcsolatokat ápoljunk. A nyugdíjba vonult kolléganők helyére – csak az idei évben tízen mentek nyugdíjba –, elsősorban fiatalokat alkalmazunk, akik szakirányú végzettséggel rendelkeznek, vagy ha még nem, akkor segítjük őket a szakképesítés megszerzésében. 

 Interjú Fodorné Szabó Judittal, a jogutód takarék elnök-ügyvezetőjével

Átlépték a Rubicont?!1 Szerző: Nemrég három hajdú megyei takarékszövetkezet fúziós előkészületeiről számolCsépány tunk be, most egy másik hajdú megyei, már lezajlott egyesülésre térünk vissza. György Ezúttal Fodorné Szabó Judit, a FŐNIX Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, mint a jogutód képviselője nyilatkozik a Vámospércs és Vidéke valamint a Kaba és Vidéke Takarékszövetkezetek összeolvadásának főbb aspektusairól. a hajdú megyei változásokról már

a saját tőkéjét fejleszteni tudta. Ezért korábban is beszámoltunk. Ebben konzorciális hiteleket kellett szervezni, a dinamikusan változó közegben amelynek megoldása egyre körülményesebbé vált. Már csak azért is, mert Ti hogyan gondolkodtatok? – Már évek óta foglalkozunk az- sem a termékeink, sem a hirdetmézal, hogy szűkebb környezetünkben nyeink, sem a kamatkondícióink nem milyen stratégiai lépéseket kellene voltak egyformák. A kockázatokat megtennünk. A változásnak az egyik sem egyformán ítéltük meg, így az fontos indok az volt, hogy a vállalati, egyezség létrejötte is bizonytalanintézményi körben, akik bennünket ná vált. Hasonló helyzetben volt a választottak számlavezető hitelinté- Kaba és Vidéke Takarékszövetkezet zetként, többen gyorsabban fejlődtek, a saját agrárvállalkozóival. Az utóbbi mint ahogy a takarékszövetkezetünk időben több esetben folyamodtunk

a közös finanszírozáshoz. Szorosabb üzleti kapcsolat alakult ki közöttük, így viszonylag jól ismertük egymás hitelezési gyakorlatát, és talán a gondolkodásmódunk, felfogásunk sem állt távol egymástól. Ugyancsak fontos momentum volt, amikor a Létavértes és Pocsaj a Buda-Cash felé fordult. Nem akartunk kicsi, védtelen takaréknak maradni. A fúzióval gyakorlatilag előre „menekültünk”. Tárgyalásokat folyattunk, több takarékszövetkezettel, a célokban, elvekben mindannyi-

A Rubicon egy kis észak-itáliai folyó ókori latin neve volt. A folyó egy római provincia és Itália határa volt. A törvény egy időben megtiltotta minden római hadvezérnek, hogy seregével együtt átlépje a folyót. Caesar, csak a folyónál döntött a történelmi fordulópontot jelentő átkelés mellett. Ez a döntés végül a Római Köztársaság bukásához és a Római Császárság kialakulásához vezetett. „Átlépni a Rubikont” fontos és visszafordíthatatlan döntést, fordulópontot jelent.

1

32


TKSZ Figyelő

an egyetértettünk, a gyakorlati oldalt tekintve eltérő megoldásokat képviseltünk. Így végül ketten maradtunk, akik végigvittük a közös szándékot. Kaba és Vámospércs optimistán, bizalmat szavazott egymásnak. Ez nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértettünk, de mindketten hittünk, hiszünk abban, hogy az összeolvadásnak több hozadéka van, mint áldozata. További érv volt a fúzió mellett, hogy a válságot akár a javunkra is lehetne fordítani. Látszott, illetve látszik, hogy a kereskedelmi bankok nem foglalkoznak a kis- és középvállalkozásokkal úgy, ahogy erre a takarékok képesek. A nagyobb tőke, nagyobb finanszírozási lehetőséget teremt, amit szeretnék kiaknázni! Ugyancsak indok volt az adminisztrációs munkák növekedése. A központi irányításban dolgozó személyek, a főkönyvelővel együtt szinte egész hónapon át különböző jelentéseket készítenek, amelynek nyilván megvan a maga értelme. Azonban nem csak számvitelből, adózásból áll a hitelintézeti élet. Az üzleti élet, a kontrolling vagy szabályozottság területén könnyen kialakulhat létszám vagy kapacitás hiány ilyen tempójú jogszabályi változások mellett. Egy kisebb szervezeten belül óhatatlanul szükség van a nagyobb létszámra, hogy a feladatok megosztásának ne legyen akadálya. Az ügyfelek is egyre tájékozottabbak, egyre többet kérdeznek, egyre magasabb igényt támasztanak velünk szemben, és ezekre is fel kell készülni mind a beosztott kollégák mind a vezetők szintjén. – Nem hangosan és nem látványosan cselekedtetek, hanem viszonylag csendben elindultatok, bejelentettétek, és rövidre rá bejegyeztek benneteket. – Tavaly októberben az igazgatóság döntött, fúzióra lépünk, novemberben az első közgyűlést megtartottuk, idén márciusban a közgyűlés kimondta az egyesülést, két napra rá a PSZÁF-nak beadtuk az engedélyezéshez szükséges papírokat, hiánypótlás alig volt, másfél hónapra

megkaptuk az engedélyt, a cégbíróság április végével bejegyezte az új céget. Az informatikai átállás a jogutód takarék részéről egy hónappal korábban, március végén, a két, immár azonos típusú informatikai rendszer egyesítése április végén jött létre. Bossról Euróbankra történő átállásban alig volt ismert tapasztalat. Az átálláshoz bankszünnapot kértünk, így a hétvégével együtt három nap alatt végeztünk. Április végén, pedig egy hétvége elég volt az egyesítéshez. Kaba szempontjából persze ez sem volt egyszerű, hiszen ők voltak a beolvadók. Az ő számlaszámaik változtak meg és ezt az ügyfelekkel is el kellett fogadtatni, ami meglepően könnyen ment. Mindkét takarékszövetkezet dolgozói lendületesen mindent megtett azért, hogy szűk keresztmetszet ne képződjön, és ha már döntöttek, akkor azon voltak, hogy mielőbb végrehajtsák az egyesüléssel járó feladatokat. Nemcsak a két első számú vezető ambíciójáról van szó, hanem a mögöttük lévő kollégák, a tisztségviselők, a tagság aktív közreműködéséről is. Azt hiszem, ez a hozzáállás példaértékű volt. Továbbra is az egyesülést hangsúlyozzuk, és nem a beolvadás tényét. Partnernek tekintjük egymást, hiszen új néven, új felállással, új szervezeti struktúrával, debreceni központtal kívánunk a kihívásoknak megfelelni. – A jogutód takarékszövetkezet számai induláskor és az eltelt néhány hónapban hogyan alakultak? – Mind a tőke állomány, mind az ügyfél állomány szépen gyarapodott. Tekintettel a számokra, nem lehet kérdéses a fúzió sikere. Az adatokból szeretném kiemelni, hogy majdnem 100 milliós adózás előtti eredményt értünk el, amelyből a kabai Tksz 1-4. havi eredménye az eredménytartalékban jelenik meg. Az elmúlt évben a két takarékszövetkezetnek 130 M Ft-os eredménye volt. A 8 havi számok azt valószínűsítik, hogy egyesülve, nagyobb eredményt fogunk tudni elérni. Az egyesülés tehát az eredmény ágon is sikeres volt. A devi-



zahitelek aránya kevesebb, mint egy százalék, késedelmes adós nincs közöttük. Hét önkormányzat számláját vezetjük, ebből 6 db volt Vámospércs kezében és egyet hozott Kaba. Már újabb tárgyalásokat is folytattunk, de várhatólag módosítják az önkormányzati törvényt, így mi sem kapkodjuk el, az adott település hitelállományát átvenni az OTP-től. Most már nagyobb az érdeklődés az önkormányzatok részéről a számlavezetés iránt így ezen a területen is továbblépési lehetőség van.

Fodorné Szabó Judit

– Az induló létszám és mai létszám között van-e különbség? – A dolgozók létszám 67 fő. A vezetők-középvezetők felsőfokú iskolai végzettséggel, a kirendeltségvezetők Bankárképzővel vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkeznek. Szakmailag jó az összetétel. A fiúk aránya kevesebb, mint 10%. Két vezető ment el, Hegedűs Imre, a Kabai Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, akinek a munkájára továbbra is szeretnénk számítani, nyugdíjba vonult. Elsősorban igazgatósági és CB tagként dolgozik, de más operatív területen is számítunk a közreműködésére. A másik kolléga, a Vámospércsi Takarékszövetkezetnél volt a helyettesem, Kósa Domonkosné, már eddig is nyugdíj mellett dolgozott, az egyesülés után azonban végleg visszavonult. Folytatás a 34. oldalon


33

TKSZ Figyelő

Folytatás a 33. oldalról Létszámleépítés nem volt, inkább fejlesztésre lenne szükség, de a kieső kollégákat újakkal egyelőre nem pótoltuk. – A részjegyek hogyan alakultak? – 10 ezer forint az alaprészjegyünk. Az egy tag által megszerezhető tulajdoni mérték az alapszabályunk értelmében 1 M Ft, csak néhány fő rendelkezik ekkora összeggel. Ös�szesen 36,7 M Ft a részjegytőkénk. Kabán 20 ezer Ft volt az alaprészjegy, így az elmúlt évben Vámospércsen is felemeltük erre az értékre, hogy az egymás közötti tőkearány megmaradjon. Az átalakulás után a 20 ezer Ft korábbi névértéket 2 darab 10 ezer forintos névértékre cseréltük. A szavazati joghoz elegendő egy darab 10 ezer forintos névértékű részjegy. Kabán kb. 350, Vámospércsen 1.100 tag volt, a fúzió után 274 és 283 tag, összesen 557 tag maradt. 2011. 04. 30 2011. 08. 31 Index Részarány Megnevezés millió forint millió forint % % Mérlegfőösszeg 11 087,408 11 480,107 103,54% Br.hitelállomány 6 020,810 6 589,859 109,45% Lakossági hitel 2 490,290 37,79% Vállalkozói hitel 4 099,569 62,21% Devizahitel állomány 51,167 0,78% Értékvesztés 521,349 513,421 98,48% Betétállomány 9 279,248 9 486,336 102,23% Lakossági betét 7 970,801 84,02% Vállalkozói betét 1 515,535 15,98% Látraszóló, folyószla.betét 1 711,515 18,04% Hitel-betéti arány 64,05% Saját tőke 1 277,571 Részjegyállomány 36,700 Adózás előtti eredmény 98,557

– Honnan, hogyan működtetitek az egyesült takarékot? – A kirendeltségeink, az egyesülés előtti központi egységek korszerűek, tágasak, nem akartuk elhagyni azokat, nem akarjuk, hogy a központban dolgozó kollégák utazzanak. A modern informatika világában erre véleményem szerint nincs szükség. A könyvelés Kabára összpontosult, hiszen az Eurobank programot évek óta használják Az Eurobank rendszer a mai szabályozói és felhasználói elvárásoknak teljes mértékben megfelel, felhasználói barát. Kétségtelen, sokkal

34


szabadabban, a saját igényeinknek megfelelően lehet bár több munkával új termékeket kidolgozni, a saját kapacitásunknak megfelelő gyorsasággal. A TAK-INVEST programoz, a változásokra, kérésre gyorsabban reagál, mint azt az On-Line-nál tapasztaltuk. Az ad hoc jelentések kapcsán is készséggel és gyorsan álltak eddig a rendelkezésünkre. A szabályozási feladatokat, tárgyi eszköz kezelést, bérszámfejtést, kafetéria elszámolást, a kontrolling tevékenységet stb. Vámospércsen végezzük. Gyakorlatilag a párhuzamos munkákat felszámoltuk illetve szétosztottuk, így a dolgozók közvetlenül érzik az egyesülés előnyeit. A központ úgy áll fel, hogy a titkárságvezető, illetve a helyettesem Pinczésiné Ludman Viktória Kabáról, én pedig Vámospércsről járunk Debrecenbe, a Piac utcai fiókba, amely átmenetileg a központi egységünk is. Minden posta, adat, információ ide kerül, döntünk benne és továbbítjuk a feladat megoldására kijelölt kollégának. Persze további informatikai fejlesztésre van szükség, hogy minden adat, információ digitális formában, gyorsan, papírtakarékosan juthasson el a címzetthez. Meghatározott feladatkörben a kirendeltségek döntenek, felette egy cenzúra bizottság működik, amely azonban ott ülésezik, ahol szükséges. 9,5%-al nőtt rövid idő alatt a hitelállományunk, amely meglehetősen aktív tevékenységet takar, így nem véletlen, hogy Hegedűs úr segítségére is szükségünk van. Két területi igazgatót állítottunk be, akik az ügyvezetők alárendeltjei, ők fogják össze mind a passzív, mind az aktív üzletágakat. Úgy tűnik, az elmúlt időszakban elég gördülékenyen bonyolódott a feladatok végrehajtása. Sajnálatos tény, hogy az új központ az egyesülésre nem készült el. Vásároltunk egy ingatlant a MÁV-tól Debrecenben a Petőfi téren, sajnos a vételi szándék bejelentésétől a tulajdonjog bejegyzésig majdnem 8 hónap telt el, amire nem számítottunk, jóllehet ennek nem volt semmilyen anyagi, jogi akadálya. Nemrég birtokba vehettük az ingatlanlant, most már felgyor-

sulnak az események, a terveket a minap egyeztettük, a kivitelezés hamarosan elindulhat. Jól megközelíthető és parkolni is lehet. A Piac utcai fiók áthelyezése és az ügyvezetés új székhelye kerül majd itt kialakításra, tavaszra el is készülhet. A jelenlegi megoldás átmeneti, a Piac utcai fiók sajnos nagyon pici és nagyon drága, nehezen megközelíthető, ezt fel fogjuk számolni. Ugyanakkor, a szűk helyből adódó kényelmetlenség azzal az előnnyel is járt, hogy sikerült az ügyvezetőknek jól megismerni egymást, lassan fél szavakból is értjük milyen feladatokat kell megoldani. Az új központba kerülnek még a belső ellenőrök, és a kockázatkezelő is. A Főnixnek 16 kirendeltsége lett, ebből Debrecenben van 3. Vámospércsnek 6, Kabának 10 kirendeltsége volt, ebből 4 zálogház – Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Püspökladányban és Nagyrábén. – Azok az elvek, amit az induláskor megfogalmaztatok, maradéktalanul érvényesültek-e? – A megfogalmazott elvek végig kísérték a tevékenységünket. A dolgozók többsége a korábbi munkahelyén maradva dolgozhat, nem kell a debreceni székhelyű központba utaznia. A feladatokat sikerült szétosztani. Az informatika révén megoldható, egymás segítése a fizikai távolság ellenére is. A fő cél, a gazdaságosabb üzemméret az egyesüléssel, létrejött. Az egyesített anyagi, szellemi potenciálok a rendelkezésünkre állnak, szinte minden érintett – ügyfelek, dolgozók – csak az előnyét tapasztalhatja. A hatékonyságunk javulása máris dinamikus változást hozott, a piaci részesedésünk javult. Nincs semmi speciális törekvésünk, a tőkepozíciónkat kívántuk erősíteni, a jövedelmezőséget fokozni, és a piaci részesedésünket növelni. Színvonalasabb szolgáltatást kívánunk nyújtani. Az ügyfél-elégedettséget egyelőre fenntartani, hosszabb távon azonban növelni szeretnénk. Debrecen az ország második legnagyobb városa, eddig mindenki megtalálta a maga piaci

TKSZ Figyelő

szegmensét, ezért nagyobb együttműködés az itteni takarékok között az eddigiek során nem alakult ki, de nem kényszerít erre semmi. Sajnos az Integrációban is ez érződik, csekély az együttműködési hajlandóság, sokszor inkább egymással vetélkedünk és nem a kereskedelmi bankokkal. Kár! Nem vagyunk a TakarékPont hálózat tagja, korábban beszéltünk ugyan erről Csicsáky úrral, de a tényleges megkeresés, az együttműködés eddig valamilyen oknál fogva elmaradt. Valamelyest persze egyetértek a célokkal, egyelőre azonban nem látom azt a meggyőző előnyt, amely sürgetne bennünket a hálózati tagság felé. – A kedvező számok láthatóak, de ez nem csak egy egyszerű mennyiségi gyarapodás? – A távolabbi kollégák nem nagyon hittek abban a munkamegosztásban, amit az induláshoz felvázoltunk, talán ezért sem csatlakoztak hozzánk. Két vezető kolléga a nyugdíjba vonulás miatt esett ki, persze a bérköltségük is megtakarításként jelentkezik. Ráadásul egyik takarék sem volt a létszám tekintetében túldimenzionálva. Azt hiszem, a feladatok ésszerű elosztásával, tisztább, áttekinthetőbb hierarchiát sikerült kialakítani, a szűk keresztmetszeteket sikerült átjárhatóvá tenni, ezért javulhatott az áteresztő képességünk illetve a kibocsátásunk, felgyorsulhatott a tevékenységünk. Nem kell konzorciális partnerek keresésével tölteni az időnket, a nagyobb tőke új üzleti lehetőségeket nyitott, nyit meg. A központban dolgozó vezetőkre hárult feladatokat is sikerült jobban szétosztani, így több idő juthat az ügyfelekre, a piacszerzésre, az új termékek bevezetésére, az üzleti tevékenység érdemi részére. Külső közvetítők, ügynökök eddig sem voltak, és a továbbiakban sem tervezzük igénybevételüket.

nagynak vagy kicsinek. A 250 M Ft-os tőke minden bizonnyal kicsi. Nekünk ettől valamivel több, kb. 750 illetve 450 milliónk volt. Azt hiszem, nem is a méretben rejlik a dolog lényege. Úgy gondolom, képesek vagyunk felnőni a feladathoz, képesek vagyunk alkalmazkodni a nagyobb üzemméretből adódó kihívásoknak. Igen, az is előfordulhat, hogy valakinek hiába nagyobb az üzemmérete, ha felfogása megmarad a kisebb, vidéki takarék tradicionális gondolkodási szintjén. Fejlesztésekre, új technológiára, új termékekre, proaktív lépésekre szükség van. A két takarék eltérő üzleti – Kaba inkább agrár-, Vámospércs ipari-kereskedelmi, lakossági jellegű – ügyfélkörrel rendelkezett, amelyek kiegészítik egymást. A szolgáltatási struktúrát igyekszünk minél inkább közös nevezőre hozni. A befektetési termékeket is minél szélesebb körben kívánjuk elérhetővé tenni. Úgy érzem, jó közösség jött létre, a vidéki ember összetartása, összefogása számomra is kellemes meglepetés volt. Az élet fogja igazolni, sikerült-e átlépni a Rubicon-t, sikerült-e új minőségben megjelenni. Én úgy gondolom, igen.

– Milyen hatása lehet ennek a többi integrációs tagra? Hogyan tovább? Szövetkezet vagy részvénytársaság? – Nyilván vannak olyanok, akik ameddig csak bírják, meg fogják őrizni az önállóságukat. Fúziós vagy tőkekoncentrációs kényszer általában nincs. Persze előfordulhat, hogy valaki kinőtte önmagát, a kereteket feszegeti, annak érdemes ehhez partner keresni. Mi, inkább ez utóbbi kategóriába tartozunk. Az üzleti érdek felismerése, az önállóságról való lemondás azonban nem jellemző. Az egyesülés során az egyéni érdekek kisebb-nagyobb mértékben sérülhetnek. Az üzleti siker, a piac húzó hatása hamar bekövetkezhet, a humán oldali siker azonban – Két kis takarék összeolvadásából csak jóval később derül ki. Ennek az lesz-e nagy takarék? időtartama attól függ, mennyire va – Nem voltunk nagy takarékok, gyunk körültekintőek, vagy mennyi de kicsinek sem tartottuk magunkat. empátiával rendelkezünk a másik iránt. Igaz, minden viszonylagos, mi számít Semmi nem marad titokban, ha ros�-

szul nyúlunk hozzá, akkor az inkább visszatartó erő lesz, ha nem élünk vis�sza a helyzettel, akkor az ráerősíthet a tőkekoncentrációs folyamatokra. Én nem akartam mindenáron elnökvezérigazgató lenni, amikor még lett volna esély egy nagyobb körű fúzióra, de miután ketten maradtunk a kabai Takarékszövetkezettel, az életkorból adódóan ez kézenfekvőnek tűnt. Én nyitottnak érzem magam minden ésszerű kezdeményezésre. Úgy gondolom, a részvénytársaságok is megférnek ebben az Integrációban, nem látok nagyobb problémát az átalakulásban. Mindkét gazdálkodási formának van előnye, hátránya. Mi, persze továbbra is szövetkezet maradunk, a saját tőkénk 1,2 Mrd Ft, év végére közel 1,3 Mrd lesz. Az átalakulás nem realitás. – Az egyik integrációs tagszervezet úgy tűnik, az egyoldalú szerződésmódosítás csapdájába keveredett. Milyen hatása lehet ennek a Takarékszövetkezeti Integrációra? – Én és a vezető társaim is Integráció pártiak vagyunk. De azért itt volna mit újítani, erősíteni. Az országos sajtóból fél információkhoz lehet jutni. A szegedi ügy kapcsán nálunk is érdeklődnek az ügyfelek: Velünk ez nem történhet meg? Semmi hivatalos, központi információ nem érkezett, mi történt valójában Szegeden. Mit mondjunk az ügyfeleknek a szegedi egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán? A szegediek ügyintézése különbözött-e a szokásos eljárástól, vagy egyedinek tekinthető? Ez nem érinti a többi integrációs tagszervezetet? A Takarékbank mintaszabályzata alapján dolgoztunk / dolgozunk mi is, de vajon nem került-e valami porszem a gépezetbe? A „Jógazda”- történések idején viszonylag gyorsan az OTSZ adott ki olyan közleményt, információt – valljuk be, helyesen –, amelyre szükség volt, amelyhez tudtuk tartani magunkat, amelyet mi is tovább tudtunk adni. Most ez hiányzik. Egyébként, 2008-tól, nem emeltünk hitelkamatot, a betéti kamatot változtattuk a Folytatás a 36. oldalon


35

TKSZ Figyelő

ilyen megkeresést mindig visszautaFolytatás a 35. oldalról jegybanki alapkamat függvényében. sítottam, jól lehet, azért a számokEz abból is fakad, hogy az elsők kö- ról sem feledkezhetünk meg… Ezzel zött írtuk alá a Magatartási Kódexet, együtt, azt hiszem, nem szabad a külső amelyhez tartjuk magunkat. konkurenciát erősíteni, a szabad forrásokat inkább a Takarékbankban kell – Milyen reményeket fűztök a vég- elhelyezni vagy állampapírba kell fektörlesztéshez? tetni. Nem gondolom, hogy a keres – Én azt hiszem, a kereskedelmi kedelmi bankok jelentős mértékben bankoknak nincs elegendő forrásuk, finanszíroznák a végtörlesztéseket. A gyakran keresnek meg bennünket takarékokkal szemben viszont van egy bankközi hitelezés tárgyában is. Az felfokozott várakozás. De azt is látni,

láttatni kell, hogy ez nem mindenki számára elérhető. Adódhatnak olyan esetek – a futamidő hosszából, az ös�szeg nagyságából, a kamatláb mértékéből kifolyólag -, ahol pótlólagos forrás bevonása nélkül nem lehet sokkal jobb pozíciót elérni. Az árnyékunkat nem tudjuk átlépni, de azon ügyfelek egy részét, akik a devizahitelezés hiánya miatt elhagytak bennünket, most visszaszerezhetjük, és akár a portfólió minőségét is javíthatjuk. 

 Bemutatjuk a Bácska Takarékszövetkezetet

Egy stabilan működő takarékszövetkezet a szerb határ mentén Szerző: A fenti címben szereplő Bácska Takarékszövetkezet székhelye Bácsalmáson, BácsVáradi Kiskun megyében, a szerb határtól mindössze nyolc kilométerre található. Ennek Lajos meg voltak, meg vannak az előnyei, no meg a hátrányai is. Az előnyök főleg még a hatvanas-hetvenes, a korai nyolcvanas években jelentkeztek, amikor a szomszédos „jugó” piacon sok minden olyan árut be lehetett szerezni, amit itthon nem. A jugoszláv háború idején viszont „élvezhették” annak bizonyos következményeit, hallgathatták a bombák robbanását, nem beszélve ennek emberi vonatkozásairól. De ez ma már, hála Istennek, a múlt, ami remélhetőleg soha sem fog visszatérni.



Dudás Katalin

36

is három takarékszövetkezet – a Bácsbokod-Bácsborsói, a Kunbajai és a Madarasi – egyesült. Természetesen, mindenki a saját nevét szerette volna viszontlátni az egyesült takarékszövetkezet nevében, hiszen az emberek általában büszkék, és érzékenyek a nevükre, s ez különösen igaz e térség lakóira, így kompromisszumként alakult ki, a mindenki számára elfogadható „Bácska” név. Ezt az egyesülést még további egy követte: 1997 júliusában az „egyesült” Nagybaracskai Takarékszövetkezetet fogadták a takarékszövetkezet mai for- be, amelyhez 2006-ban a megye májában, Bácska név alatt, elő- legdélibb részén található Hercegször 1977-ben jelent meg, amikor szántói Takarékszövetkezet is kér-


te csatlakozását. Ezzel alakult ki a 17 kirendeltséget – beleértve a bácsalmási központot is – számláló mai takarékszövetkezet. A működési területükön 20 település található, ebből kettő város (Baja és Bácsalmás).

Beszédes számok Mindezeket Dudás Katalin, a takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója mondja el a Takarék Magazin számára. Kati jól ismert, és megbecsült takarékszövetkezeti vezető, aki csaknem 45 éve dolgozik a szövetkezeti mozgalomban, ebből 35 évet a takarékszövetkezetnél, tízet pedig ezt megelőzően a Bács-Kiskun Me-

TKSZ Figyelő

gyei Szövetkezetek Szövetségénél, a Takarékszövetkezeti Titkárságon töltött el. Aktívan kivette részét az egyesülési folyamatokból, s ismeri a takarék minden ügyét, s e „hos�szú emlékezet” segít neki abban is, hogy megtalálja a megoldásokat a mai problémákra is. Hiszen tudjuk: a problémák csak azok számára újak, akik nem ismerik a korábbiakat, úgy, mint a történelemben. Ezért is voltak a korábbi társadalmakban ún. „Öregek Tanácsa”, az ő ismereteik, tapasztalataik hasznosak lehettek a jelen kihívásaira. Nincs ez ma sem másként. Ha visszatekintünk az 1997-es évre, összehasonlításként, a takarék mérlegfőösszege (2,7 milliárd Ft (ma 10,8 milliárd), a betétállomány 2,45 milliárd Ft (ma 9,7 milliárd), a hitelállomány 615 millió Ft (ma 3,2 milliárd Ft), a saját tőke 54 millió Ft (ma 837 millió Ft), az adózás előtti eredmény 1,8 millió (ma 105 millió Ft) volt. Fenti számok is tanúságot tesznek az elmúlt évek fejlődéséről, változásairól. A takarékszövetkezet azon takarékok közé tartozik, amely megtartotta tagjait, igyekszik szinten tartani a tagi létszámot. Ennek köszönhetően tagjaik száma 2.768 fő, valamennyi természetes személy. Egy részjegy értéke tízezer Ft, senki sem rendelkezik befolyásoló részesedéssel, a legnagyobb részjegy összeget jegyző tagjuk kétszázezer forint értékű részjeggyel rendelkezik. De nem is lenne értelme: a takarékszövetkezet az elmúlt tíz év alatt nem fizetett osztalékot, vagyis a tagság nem ebben, hanem a takarék által nyújtott termékekben, szolgáltatásokban érdekelt. Viszont az évente megrendezésre kerülő részközgyűléseken, küldöttgyűléseken mindig megajándékozzák, megvendégelik az ott megjelenő tagokat, így a tagok részvétele egyes községekben a gyűléseken eléri 70-80%-os arányt. Ezek a legnagyobb taglétszámú egységek nem kis létszámú községekben találhatók, így például Ma-



darason 254 tag van (teljes lakos- 1-2%-kal meghaladó forrásgyűjtési ság: 3.500 fő), vagy Vaskúton 380 versenyben. Ennek ellenére, ügyfetag található (lakosság: 4.000). leik nagy része így is ragaszkodik a takarékszövetkezethez, hű marad a régi betétformákhoz, hiszen naTúl a bűvös gyon sokan veszítettek, volt, aki tízmilliárdon még a befektetett tőkéje egy ré2010-ben a mérleg-főösszeg túl- szét is, a kirobbanó válságkor. A lépte a bűvös 10 milliárdos határt, forrásállomány 85%-a származik a takarék életében először. A be- a lakossági körből, amely sajnos tétállományban csak megközelíte- a falusi lakosság elöregedése és a ni sikerült ezt a határvonalat, 9,74 térségre jellemző magas munkanélmilliárd Ft-ot tett ki. Viszont hoz- küliség aránya miatt folyamatosan zá kell tenni, hogy az előző, 2009- csökkenő tendenciát mutat (2009es évhez képest 1,3 milliárd Ft-os ben még 88,5% volt). (14,5%-os) növekedést mutatott fel. Az elmúlt évben vezette be a Vagyis: meg van minden esély arra, takarékszövetkezet a saját jogú hogy a betétállomány volumene is deviza számlavezetést, illetve átlépje az idén a 10 milliárdos ha- a középtávú betételhelyezések, tárvonalat. Mivel a takarék működé- csökkenő kamatadó, illetve kasi területe mezőgazdasági jellegű, matadó mentes betételhelyezés ezért az év utolsó két hónapjában ösztönzését szolgáló betétformát, van növekedés a betétállományban, a Tartós Befektetési számlát. A Tamiután értékesítették a terménye- karékbankkal jó együttműködést ket, megkapták az Uniós támoga- alakítottak ki, annak megbízásos tásokat. Év közben, 6-8 hónapon át betéteinek, befektetéseinek terazonban az állomány csökken, s az mékpalettáját is szívesen ajánlják év végi növekedés pedig nagyban az ügyfeleik részére, mint például függ attól, hogy milyen évet zártak a nyugdíj-előtakarékossági betéa mezőgazdasági üzemek, vállal- tet, a bank által kibocsátott kükozók, őstermelők. A Bácska nem lönféle befektetési jegyeket és vett és nem vesz részt a likviditási kötvényeket. Az ügyvezető hozgondokkal küszködő, nagybankok záteszi: a takarékszövetkezetnél által ígért, a jegybanki alapkamatot Folytatás a 38. oldalon


Bácska Takarékszövetkezet

37

TKSZ Figyelő

Folytatás a 37. oldalról minden olyan termék és szolgáltatás megtalálható, melyet más pénzintézetek kínálnak az ügyfeleik számára. A takarékszövetkezet hitelállománya 2010. év végén 3,2 milliárd forint volt, az állomány közel felefele arányban oszlott meg a vállalkozói és a lakossági kör között. A bevezetett jogszabályi változások, – a kedvezményes lakáshitel, a gyermekek után járó szocpol kedvezmény megszűnése, az adósok háztartásának, jövedelmének teherbíró képességének vizsgálata – a lakosság nagyarányú eladósodása miatt, a lakossági állomány aránya folyamatosan csökken a vállalkozói szféra javára. A Bácska működési területének gazdaságában lényeges szerepet tölt be a mezőgazdaság, súlya jelentős, szinte meghatározó, ezért egyben komoly finanszírozási igényt is támaszt a takarékszövetkezet részére. Hitelfolyósításuk 40-45%-a ebbe az ágazatba áramlott, természetesen a kockázatok felmérése és megfelelő, biztos fedezet bevonása mellett (a felajánlott fedezet java része jó minőségű, magas aranykorona értékkel rendelkező „bácskai” termőföld). Már több éve folyamatosan a kirendeltségeken veszik igénybe az ügyfelek a földhasználathoz, állattartáshoz, és az agrár-környezetvédelemhez kapcsolódó Európai Uniós előfinanszírozási hiteleket. Hála Istennek – mondja Kati – eddig egyetlen hitelünk sem ragadt bent, a folyósított hitelek zöme decemberben, a támogatások kiutalásakor kiegyenlítésre került.

Körültekintően járnak el A takarékszövetkezet – annak ellenére, hogy a szükséges engedél�lyel rendelkezik – nem folyósított deviza alapú hitelt, nincs ilyen állománya, s nem vett részt a sok takarékot megrendítő, nem kevés tőkevesztéssel járó, összeolvadást,

38


befektetői csoportba való menekülést előidéző faktorálási tevékenységben sem. A pénzügyi és gazdasági válság közvetett hatásai, időben és térben elcsúszva, az elmúlt évben jelent meg a takarékszövetkezetnél. A beruházások visszaesése, a csökkenő kereslet, a térségre jellemző magas munkanélküliség, a vállalkozók körbetartozása, a beindított felszámolások miatt a takarék az elmúlt évben közel 80 millió Ft plusz értékvesztést képzett meg a hitelállományra. Az ügyvezető igazgató mégis bizakodó és derűlátó, hogy munkatársaival együtt megbirkóznak a válságos időszak okozta nehézségeken, hiszen a Bácskának eddig sem voltak olyan kockázatos pénzügyi tevékenységei, műveletei, melyek veszélyeztették volna a betétesek biztonságát, és a takarékszövetkezet stabilitását. A rendelkezésre álló – 900 milliós – szavatoló tőkenagyságukkal ki tudják elégíteni a nagyobb ügyfeleik hiteligényeit, s ha ez az igény nagyobb lenne, akkor konzorciális hitel szervezésével segítenek ügyfeleik számára. A deviza alapú hitelek kiváltásában is részt kívánnak venni. Ennek előkészületei megtörténtek. Számításaik szerint a forint hitelt a háromhavi BUBOR + 3-5%-on fogják kínálni. Hogy ez a plusz a 3 és 5% között hol fog elhelyezkedni, az ügyfeleik minősítésétől, pénzintézeti kapcsolataitól, az összeg nagyságától függően fog alakulni. Az biztos, hogy ezeknél a hiteleknél is körültekintően kell eljárni, megfelelő fedezet bevonása, és kockázati értékelés mellett. A Bácska adózás előtti eredménye már több éve meghaladja a százmillió Ft-ot, 2010. év végén 104,7 millió Ft-ot tett ki. Ennek köszönhetően évről-évre folytatják a kirendeltségeik szépítését, korszerűsítését, felújítását. Új ATM-eket is beállítanak, jelenleg már nyolc áll a tagok, ügyfelek szolgálatára. Ebben az évben tízmillió forintot költenek a fűtés korszerűsítésére

Nagybaracskán és Baján, ezen túl külső és belső tatarozást, a világítás modernizálását is elvégzik. Informatikai rendszerük üzemeltetésére az EuroBank szoftverét használják, erre éves szinten több millió forintot költenek. Az ElektroBanking – InternetBank, SMS és HomeBank – szolgáltatásokat több mint ezer ügyfél (összesen kb. 10.000 ügyféllel rendelkeznek) veszi igénybe. Talán egyedüli az EuroBankot használó takarékok között, hogy a bajai kirendeltségen található központi szervereken túl, van még egy másik „pót” szerverközpontjuk, 20 kilométerrel arrébb, amely arra hivatott, hogy a központ meghibásodása esetén vegye át, és biztosítsa a zavartalan működést. A szerverpark is felújításra szorul a kapacitás és a biztonság növelése érdekében, ezt a feladatot is elvégzik még ebben az évben pályázati pénz bevonásával.

Stabil a helyzetük Ami a jövőt illeti, úgy érzi az ügyvezető igazgató asszony, hogy továbbra is megbízható helyi bank lesz a takarék a tízezres ügyfélkör, benne a háromezres tagság, a vállalkozások és önkormányzatok számára, mivel speciális helyi és ügyfélismeretekkel rendelkeznek. A munkatársi gárda – amely nélkül az eddigi eredményeket nem érhette volna el a takarékszövetkezet – jól képzett, tapasztalt, a helyi embereket, körülményeket jól ismerő kollégákból áll, akikre változatlanul számíthat. A veszélyek és a lehetőségek folyamatosan és párhuzamosan jellemzik a takarékok hétköznapjait, melyekkel élhetnek, ill. kivédhetnek, ha erősítik együttműködésüket, összetartozásukat és összefogásukat. A jelenleginél nagyobb szervezettség, a központi koordináció, segítségnyújtás, ezek elfogadása a takarékszövetkezetek részéről adja meg a lehetőséget arra, hogy a takarékok továbbra is folyamatosan fejlődjenek, s megmaradjanak – ös�szegzi hitvallását Dudás Katalin. 

Hirdetés

Minőség – megbízhatóság – biztonság a strauss-metál Biztonságtechnika csaknem 20 éve van jelen a magyar piacon Magyarország vezető páncélszekrénygyártója a pénzkezelőktől az értéktárolókig széles termékkínálattal várja vásárlóit. A Strauss-Metál Kft jelenlegi fő célpiaca a takarékszövetkezetek, bankok, pénzváltók, és egyéb a pénz világához kapcsolódó piaci szereplők. Éppen ezért nagy gondot fordítanak arra, hogy e pénzpiaci szereplők részére olyan mechanikai biztonságtechnikai eszközöket gyártsanak, melyek hosszú ideig részei a napi pénzkezelési munkának, megkönnyítik azt és melyek hozzájárulnak a bennük elhelyezett pénz, iratok, értékpapírok megőrzéséhez, közvetve azok kezelőinek védelméhez. Ezen termékek közül két terméket emelnénk ki, melyeket több magyarországi takarékszövetkezet és bank évek óta megelégedettséggel használ. Ilyen pl. a Szuperkassza, melynek felső fiókja tökéletes a pénztári funkciók elvégzésére. A fiókban található érmetálcában és papírpénztartóban a pénz szortírozható. A termék rendelhető egy vagy kétfiókos változatban is. Amennyiben nagyobb pénzösszeg gyűlik össze a fiókban, a pénztárosnak lehetősége van a pénzt egy bedobó nyílás segítségével az alsó páncélszekrénybe helyezni. Ez a páncélszekrény időzárral védett, és rablótámadás esetén csendes riasztási jel leadására alkalmas. A termék két fiókos változata esetén a fiókokba bedobott pénz két külön gyűjtőrekeszbe kerül, így segítve

a különböző fiókokat használó pénztárosok közötti elszámolást. A kassza páncélszekrény része különböző MABISZ minősítésű lehet: S1, D, E, vagy G kategóriában rendelhető, számszerűsítve tehát akár 1,5 millió forinttól 40 millió forint biztosítási értékhatárig kínál terméket a cég. A másik említésre méltó termék szintén a pénzkezelést hivatott megkönnyíteni, azonban egy lényegesen összetettebb, nagyobb tudású termékről van szó. A Multiszéf, (Timebox), vagy más néven időzáras kassza, egy nappali pénzkezelő eszköz, melynek komoly elektronikai és szoftveres háttere teszi lehetővé, hogy nagyon pontosan követni lehessen a különböző műveleteket. A fiókműveletek naplózhatóak, az egyes fiókokra különböző időkésleltetések programozhatók be. A széf különböző jogosultságokat különböztet meg. Más beállítási lehetősége van a felhasználóknak, a menedzsernek, a programozónak. A széf különböző riasztási funkciókkal rendelkezik. A Multiszéf lehet 3 vagy 4 fiókos, kérhető depozitos formában. A fiókokba különböző fiókbetéteket kínálnak, melyek jelentősen megkönnyítik a napi pénzkezelést. A széf működtethető az asztali PC-ről is. Ezen a két terméken kívül meg kell említenünk az egyéb pénzintézetek számára gyártott eszközöket is: páncélszekrények akár 300 millió Ft. biztosítási értékhatárig rendelhetők, golyóálló átadó berendezések, ügyfélhívó rendszerek, információ pult, mobil bankfiókok, pénztárak kül. vagy beltéri alkalmazásra stb. A cég ugyanilyen gondossággal készít irattárolókat, kulcstárolókat, postázó szekrényeket, de akár moduláris szerkezetű páncéltermet, és bérszéf rendszereket is. Látogasson el a Stra uss-Metál honlapjára, ahol megközelítően 500 féle termék közül választhatja ki az Önnek leginkább megfelelőt! 7630 Pécs, Mohácsi út 107/1 Tel/Fax: 72/313-316 e-mail: [email protected] web: www.straussmetal.hu


39

Takarék Akadémia

Hitelintézeti ügyvezetők képzése Kinek ajánljuk?

Elsősorban olyan ügyvezető beosztásban lévő vagy ügyvezetői kinevezés előtt álló kollégáknak, akik szeretnék a hatékony vezetési munkához elengedhetetlen szakmai tudásukat bővíteni, valamint vezetői készségeiket a hitelintézeti kisintézmények nemzetközi színvonalára fejleszteni.

Miről szól?

A képzés során a résztvevők elsajátítják a stratégiai tervezés gyakorlati technikáját és szakmai alapvetéseit, fejlesztik vezetői készségeiket, és képesek lesznek munkatársaik hatékony irányítására, az eredményes kommunikációra. Megismerkednek a hitelintézeti szektor, azon belül a szövetkezeti formában működő hitelintézetek helyével, szerepével a pénzügyi intézményi rendszerben – Magyarországon és európai kitekintésben. A képzés során a résztvevők elsajátítják a vezető munkájához szükséges alapvető jogi ismeretet. Megismerik a kockázatkezelés és ellenőrzés elméletét és gyakorlati alkalmazását, valamint elmélyítik a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számviteli sajátosságairól meglévő ismereteiket. I. Modul: Szövetkezeti hitelintézeti modellek nemzetközi összehasonlítása; Jogszabályi alapok; Kockázatmenedzsment és ellenőrzés (2011. november 25-26.) Előadók: az Integráció csúcsszervezeteinek első számú vezetői és szakemberei II. Modul: Hitelintézeti stratégiai tervezés (2012. január.23-24-25); Előadók: Bierend Werner, Kramer Nils (ADG / bzp) III. Modul: Hitelintézeti alkalmazott számvitel (2012. április 26-27-28.) Előadók a Corvinus Egyetem szakoktatói, gyakorló banki szakemberek IV. modul: Vezetés és Irányítás (2012. május 22-23-24.); Előadó: Gabriele Peters-Kühlinger (ADG / Crossroads) A képzéssorozat vizsgával zárul, melynek sikeres abszolválása esetében a résztvevők a képzések elvégzéséről tanúsítványt kapnak. Befektetés: A teljes képzés ára: 590 000 Ft+ÁFA/ fő, amely tartalmazza a magas színvonalú előadásokon, programokon történő részvétel lehetőségét, a prezentációkat nyomtatott formában, a kifejezetten e képzésre készített tananyagokat, a vizsgadíjat, valamint a tanórák időszakában a teljes ellátást (kávészünetek és ebéd). Jelentkezés: Kérjük, a részvételi szándékot a résztvevő nevének, beosztásának és elérhetőségének megjelölésével a [email protected], vagy a [email protected] címen jelezzék! Döntését elősegítendő az előző kurzus befejeztével ez év februárjában megtartott záróvizsgáról szóló képes beszámolót a www.takarekakademia.hu internetes oldalunkon tekinthetik meg. (A honlap teljes tartalmának eléréséhez az OTSZ intranetes jelszóval be kell jelentkezni a jobb felső sarok „belépés az intranetre” funkcióra kattintva.)

40


Kitekintés  Elterjedtek a Népi Bankok

Szövetkezeti pénzintézetek Olaszországban1 Szerző: A szövetkezeti pénzintézetek létrehozása Olaszországban jórészt Luigi Luzzattinak Váradi köszönhető, aki több posztot is betöltött az olasz kormányokban, s rövid ideig Lajos Olaszország miniszterelnöke is volt. Nagyban befolyásolta Schulze-Delitzsch tanítása, mellyel németországi tartózkodása során ismerkedett meg. A Banco Popolare di Milano pénzintézetet az 1860-as évek közepén alapította meg, kezdő tőkeként saját megtakarításait használta fel. (Annak ellenére, hogy ugyanazon szövetkezeti elveket alkalmazta, mint Németországban, Luzzatti pénzintézetét kezdettől fogva részvénytársaságként alapította. Ez lehetővé tette számukra, hogy jóval szélesebb ügyfélkörre tegyenek szert, mint német partnereik. Másik nagy különbség a német Volksbank modellel szemben az, hogy fenntartották a tagok jogosultságát a tőketartalékok vonatkozásában. Ez a megkülönböztető aspektus nem változott az idők során, s megteremtette annak alapját, hogy több évtized múlva bevezessék a BP részvényeit a tőzsdén.) A Népi Bankok (Banche Popolari=BP) gyorsan elterjedtek az egész országban, s jelentőségük is nőtt, s a milánói bank ma is Olaszország 10 legnagyobb bankja közé tartozik. az első Raiffeisen-típusú vidéki hiteltársaságot a század vége felé, 1883ban hozta létre Leone Wollemborg Padovában, aki maga is Luzzatti tanítványa volt. Mint a többi Raiffeisen intézmény, a Banche di Credito Cooperativo (BCC) méretben jóval kisebb szövetkezeti pénzintézetek, s főleg vidéken működnek. (A BCC intézeteket kezdetben korlátlan felelősségű intézetként hozták létre, s ezért nélkülözte azt a szélesebb ügyfélkört, mint amit a BP már e korai időszakban is élvezett.) A BCC-k jóval megkülönböztető jegye az a szigorú követelmény volt, hogy minden nyereséget tartalékalapba kellett helyezni, s a tagok részére semmiféle osztalékot nem fizettek. Az alap teljes mértékben magának a szövetkezetnek a tulajdonában volt, s generációk közötti elkötelezettségként szolgált. Bedőlés esetén a tartalékot egy alapkezelőbe kellett elhelyezni, s bármely, a térségben közeli bank rendelkezésére állt, hogy BCC-ként újjá szerveződjenek. 1

Mint a többi országban, a szövetkezeti banki modell nagyon gyorsan sikeressé vált, lehetővé téve ezen intézetek számára, hogy fokozatosan növeljék piaci részesedésüket a 19. század végén, a 20. század elején. Az első világháború kezdetén e két rendszernek több mint 700,000 tagja volt. A háború utáni időszak rövid ideig zsugorodáshoz vezetett, ami a háború végén egy akut pénzügyi válsággal, és a nagy gazdasági világválsággal esett egybe. A kormány válasza az 1936. évi Banktörvény volt, amely világos működési és földrajzi korlátokat szabott a banki tevékenységekre, megtiltva a hos�szú távú kölcsönöket (kivéve az állami tulajdonban lévő hitelintézeteket) és a földrajzi terjeszkedést. A második világháború után a hatóságok visszavontak ezen megszorítások közül néhányat, lehetővé téve a szövetkezeti bankoknak és takarékpénztáraknak tevékenységeik kiterjesztését azzal, hogy

hosszú távú hiteleket folyósíthattak kezdővállalkozásoknak és kis- és középvállalatoknak (kkv). Szembesülve a lepusztult gazdasággal, ami különösen reménytelen volt a hitel lehetőségétől megfosztott vidéken, a politikusok úgy gondolták, hogy csakis a helyi kötődésű bankok tudják hatékonyan megakadályozni az úgynevezett „tőke elszívást” a vidéki, és szegényebb régiókból a gazdagabb területek felé. Az 1950-es években a szövetkezeti banki szektor ismét magára talált, s az olasz szövetkezeti bankok piaci részesedése viszonylag stabil maradt a 20. század második felében is. 1990-ig a BP-k és BCC-k piaci részesedése 10-15%, illetve 5% között mozgott a teljes banki mérleg-főösszegre vetítve. Az 1990-es évek a dereguláció és privatizáció új korszakát vezették be Olaszországban. Az összes takarékpénztár, azaz a „Cassa di Risparmio” átalakult részvénytársasági formáFolytatás a 42. oldalon

A Center for European Policy Studies (CEPS, Brussels, 2010.) tanulmánya alapján az anyagot készítette és fordította: Váradi Lajos


41

Kitekintés

Folytatás a 41. oldalról vá. Az 1993. évi Bankkonszolidációs Törvény azt a célt szolgálta, hogy átültessék a gyakorlatba az EU Második Banki Direktíváját (89/646/EEC). Ezek a változtatások konszolidációs hullámot váltottak ki, mely az 1990es évek második felében csúcsoso-

harmadát és a teljes mérleg-főös�szegnek közel negyedét (lásd a 1. táblázat). A BP-k sokkal nagyobbak, nem csupán összetett piacrészesedésüket tekintve, de egy átlagbank tevékenységeit illetően is. Az UBI (Unione di Banche Italiane S.c.p.A.), amely a legnagyobb a BP banki

Az olasz szövetkezeti bankszektor konszolidációja (1. grafikon) 700

30

600

25 20

400

15

300

M&As

No. of banks

500

10

200

5

100

0

0 1996 97

98

99

00

01

02

03

04

05

06

07

Banks: BBC Banks: BP M&As: BBC (rhs) M&As: BP (rhs) Bankok: BBC Bankok: BP Beolvadások és felvásárl.: BBC Beo. és felv.: BP

dott ki. A szövetkezeti bankok jelentős száma beolvadt egy másik szövetkezeti bankba, ami számuk csökkenéséhez vezetett, különösen az 1990-es évek végén, s a 2000-es évek elején (lásd az 1. grafikont). A konszolidációs tevékenység különösen a BCC csoporthoz tartozó bankok számának látványos csökkenéséhez vezetett el. Ezen strukturális fejlemények ellenére az olasz bankszektor koncentrációja az EU15 országaihoz képest változatlan maradt.

2007. 2002. 1997.

BCC 5,1% 4,9% 4,5%

csoporton belül, a negyedik legnagyobb bank Olaszországban, melynek mérleg-főösszege meghaladta a 120 milliárd eurót 2008 végén. Ezzel szemben, a BCC csoporthoz tartozók közül a legnagyobb a BCC di Roma, az olasz bankok sorában a 65. helyet foglalja el, 6 milliárd € feletti mérleg-főösszeggel. Ugyanezen időszakban egy átlagos BP mérleg-főösszege 4 milliárd € feletti, nagyjából tízszerese egy átlag BCC-nek (ez utóbbi megközelítőleg €350 millió).

Olasz szövetkezeti bankok piaci részesedése (1. táblázat) Eszközök Lakossági kölcsön Lakossági betét BP Összesen BCC BP Összesen BCC BP Összesen 17,8% 22,9% 8,6% 22,5% 31,1% 6,8% 24,6% 31,4% 17,4% 22,3% 7,5% 20,9% 28,5% 5,4% 16,5% 21,8% 14,7% 19,2% 6,4% 17,5% 23,9% 3,9% 13,2% 17,1%

Forrás: BCC Olasz Szövetség és BP Országos Szövetség

Bankjaik számának csökkenése ellenére, a BP és a BCC folyamatosan növelték piaci részesedésüket helyi szinten. 2007 végére az olasz szövetkezeti banki szektor adta lakossági kölcsönök és betétek egy-

42


A méretnagyságbeli különbségeket a földrajzi elhelyezkedéssel lehet magyarázni e két bankcsoport között. A BCC, ragaszkodva a gyökereihez, sokkal aktívabb a vidéki területeken, míg a BP sokkal inkább

a városokban van jelen. A 2. számú táblázat megerősíti, hogy a BCC a kevésbé népes településeken van szignifikáns mértékben jelen. Az összes BCC bankfiókok egyharmada nagyon kis településen található, melyeknek kevesebb, mint 5000 lakosa van. A BP viszont a sűrűbben lakott településeken jelenik meg. A kategórián belül ezen eltérések ellenére a számok azt mutatják, hogy a szövetkezeti bankok – és bizonyos mértékben azok a takarékpénztárak, melyek megőrizték identitásukat – erősebb pozícióra tettek szert a kevésbé sűrűn lakott településeken, mely lehetővé teszi számukra a fokozott ügyfélközelséget és a jobb elérhetőséget a területen belül. A két szövetkezeti bank kölcsönzési tevékenységében is különbözik. Amint azt a 3. számú táblázaton láthatjuk, a szövetkezeti bankok általában növelik a kis- és középvállalkozások hozzáférését a finanszírozáshoz. Való igaz, hogy a kisebb kölcsönök, azaz az ötmillió eurónál kisebbek állnak a BCC-k, és a tőzsdén nem jegyzett BP-k kölcsönzési tevékenységének középpontjában. A BCC-k esetében a cégeknek nyújtott kölcsönöknek több mint kétharmada (70%) jut erre a szegmensre. A BP-k esetében a kisebb kölcsönök súlya hitel portfóliójuk fele – egyharmada közé esik, attól függően, hogy a bank kibocsájt-e nyilvánosan jegyezhető részvényeket. Még akkor is, ha figyelembe vesszük a tőzsdén jegyzett BP-k adatait, világos, hogy a szövetkezeti bankok inkább a kisebb összegű kölcsönökre fókuszálnak. A hálózati szerkezetet viszonylatában a helyi BP-k erősen független módon működnek. Csúcsszervük, az Associazione Nazionale fra le Banche Popolari, Assosopolari (Népi Bankok Országos Szövetsége) kutatást, analízist és tanácsadást végez a helyi bankok részére. Rendelkeznek néhány hálózati intézménnyel, melyeknek az a feladatuk, hogy bizonyos közös feladatokat lássanak el, mint például a fizetési rendszert,

Kitekintés

ezt a munkát az Instituto Centrale delle Banche Popolari, ICBP (Népi Bankok Központi Intézménye) látja el. Az integráció más kulcs elemei, mint például a termékek keresztértékesítése, a hitelek jóváhagyásának centralizációja, a kockázatkezelés és likviditáskezelés, hiányoznak a palettáról. Az autonómiának ez a magas foka tükröződése annak az igénynek, hogy jobban megfeleljenek tagjaik kívánságainak és szükségleteinek. De az is lehet, hogy csupán a hatalmi játszma politikai eredménye, mivel a helyi bankok nem kívánják feladni függetlenségüket. A BCC-k decentralizált módon működnek. A centralizált funkciókat önkéntes alapon lehet igénybe venni, ami nagyobb autonómiát biztosít a helyi bankoknak. A tagbankok külön regionális szövetségbe tömörülnek, mely technikai segítségnyújtást ad, s elvégzi tagjai belső auditját. Ezen regionális testületek munkájának felügyeletét az országos szövetség, a Federcasse látja el, melynek feladatai közé tartozik a BCC-k stratégiai tervezői funkciója is. Egyéb hálózati funkciói is vannak, mint a kockázat és likviditás kezelés, a csoportot átfogó betétbiztosítási alap kezelése és egy tartalékalap a bajba jutott bankok számára. (A fontos hálózati intézmények közé tartozik a Gestioni Crediti, amely a nem-teljesítő kölcsönökkel foglalkozik; az Iccrea, melynek központi banki funkciói vannak, mint pl. a fölös likviditás kezelése, értékpapír tranzakciók és a betétbiztosítási alap kezelése; a Banca Sviluppo, melynek az a feladata, hogy vegyen át és kezelje a bajba jutott helyi szövetkezeteket, kezelje az átalakulás, vagy feloszlatás alatt a bajba jutott egységek tartalékait.) Egy további lépést téve a nagyobb integrált struktúra felé, a BCC egy kölcsönös támogatási rendszert vezetett be nemrégiben, hogy fokozni tudja a hálózaton belüli források felhasználását. Ezt 2008-ban

Fiókmegoszlás a települések lakossága szerint Olaszországban, 2008-ban (2. táblázat) < 5.000 lakos

5.000-25.000 lakos

> 25.000 lakos

Összesen

A csoport kirendeltségi hálózatának százalékában BCC-k

32%

42%

26%

100%

BP-k

17%

36%

47%

100%

Takarékpénztárak

18%

34%

48%

100%

Más bankok

13%

30%

57%

100%

Forrás: Olasz Nemzeti Bank Megjegyzés: Takarékpénztárak néven feltüntetett bankok azok, melyek megtartották régi nevüket („Cassa di Risparmio”), miután átalakultak részvénytársasági formává.

vezették be, s az Intézményes Garancia Alap nevet viseli (Fondo di Garanzia Instituzionale – FGI), s feladata az, hogy a benne résztvevők számára kiegészítő garanciát nyújtson, a meglévő kötelező betétbiztosításon túl. Az Alap célja az, hogy felhasználja a hálózati forrásokat, hogy ezzel megőrizze a tagbankok likviditását és fizetőképességét. A részvétel önkéntes alapon történik, a támogatás elnyeréséhez az Alap jóváhagyására van szükség. (2010. március 10-i állapot szerint az alap vár az Olasz Nemzeti Bank jóváhagyására, hogy „intézményvédelmi alapként” ismerjék el, ami a 2006/48/EC Tőkekövetelményi Direktíva szerint feljogosít arra, hogy a helyi intézmények a hálózatin belüli kitettségüket zéró súllyal kezelhessék.)

a BCC-ket olyan szorosan tartani az eredeti hitelszövetkezeti modellhez, amennyire csak lehet, vagyis maradjanak kis helyi bankok vidéki környezetben, melyeknek elsődleges célja a tagok érdekeinek szolgálata. Ennek az elvárásnak megfelelően, a BCC-k mentesülnek az adófizetés alól a tartalékba helyezett nyereségük után. (Részletesebben: a BCC-k a következő adókedvezményekben részesülnek: (i) a tartalékalapba helyezett nyereség után nem adóznak; és (ii) a tagoknak visszajuttatott ös�szegek levonhatók az adózandó jövedelemből. Ezeket az előnyöknek a kérdését az Olasz Legfelsőbb Bíróság elsőször az Európai Bizottsághoz juttatta el 2006 januárjában. Miután innen nem kapott választ, a Legfelsőbb Bíróság az ügyet az Európai Igazságügyi Bíróságnak küldte meg

Hitelezés olasz vállalatoknak, a kölcsönök nagysága szerint, 2008 (3. táblázat) < € 5 millió

€ 5 – 25 millió

> € 25 millió

Összesen

A csoport cégeknek nyújtott összes kölcsönének százalékában BCC-k

70%

23%

7%

100%

BP-k (nem tőzsdei)

48%

27%

25%

100%

BP-k (tőzsdei)

38%

26%

36%

100%

Más bankok

30%

23%

48%

100%

Forrás: Olasz Nemzeti Bank Megjegyzések: A számok kerekítettek; A 75,000 € alatti összegeket nem vették figyelembe, mert azokat az Olasz Nemzeti Bank nem vizsgálja; A számok tartalmazzák a BP csoporthoz tartozó részvénytársaságok adatait is; Más bankok adatai az összes részvénytársaságra vonatkoznak, vagyis a kereskedelmi bankokra és a korábbi takarékpénztárakra, beleértve külföldi fiókjaikat is.

Az olasz szövetkezeti modell jogi kezelését az 1993. évi Bankkonszolidációs Törvény határozza meg. A törvény szövege világosan megkülönbözteti a két intézmény működtetési és irányítási aspektusait. A törvény valójában megpróbálja

2008 februárjában, az ügy még függőben van.) Viszont, tilos számukra kereskedési céllal részvényeket kibocsátani, s nyereségüknek legalább 70%-át a tartalékalapba kell helyezniük. Az egyéni részvételre Folytatás a 44. oldalon


43

Kitekintés

Folytatás a 43. oldalról felső plafont állapítottak meg, ami tagonként €50,000. Ezen túl vannak világos korlátozások a banki műveletek terén. Azon eszközöknek, melyek a Tőkekövetelményi Direktíva (2006/48/EC) értelmében nulla kockázati súlyozásúak, az összes kockázati súlyozású eszközöknek legalább a felét kell, hogy kitegyék. Ráadásul, a kölcsönöket elsősorban tagjaik számára kell nyújtaniuk. A nem-székhely szerinti régiókba való terjeszkedés csak akkor lehetséges, ha a térségben a szövetkezet rendelkezik elégséges számú taggal. Ugyanezen törvény sokkal rugalmasabban kezeli a BP-ket, s közelebb viszi őket a kereskedelmi modellhez, lehetővé téve számukra a

Az 1993. évi törvény szerint e két típusú intézmény folytathatja működését, mint korlátolt felelősségű szövetkezeti társaság (società cooperativa per azioni a responsibilità limitata), vagy átalakulhat részvénytársasággá (società per azioni). növekedést, s működésük földrajzi kiterjedtségének bővítését. A BP-k kibocsáthatnak részvényeket, jóllehet egy részvényesnek nem lehet több részesedése, mint a részjegy tőke 0,5%-a. (A BP által vezetett szövetkezeti bankcsoportból hetet jegyeznek a tőzsdén. Az UBI, a legnagyobb a BP csoporton belül, nemzetközileg is jegyzett.) A részvényesek, akik nem tagok, kaphatnak osztalékot, de nem vehetnek részt a közgyűlésen, s így nincs szavazati joguk. A bankoknak ebben az esetben nyereségüknek csupán 10%-át kell minimum kötelezően a tartalékba helyezni, s nincsen semmilyen adókedvezményük. Végül, nincsen semmilyen korlátozottságuk a regionális terjeszkedés, eszköz allokáció vagy hitel kibocsátás terén.

44


Az 1993. évi törvény szerint e két típusú intézmény folytathatja működését, mint korlátolt felelősségű szövetkezeti társaság (società cooperativa per azioni a responsibilità limitata), vagy átalakulhat részvénytársasággá (società per azioni). Az átalakuláshoz, illetve beolvadáshoz szükség van a tagok előzetes jóváhagyására, illetve az Olasz Nemzeti Bank engedélyére, melynek abban a szellemben kell cselekedni, hogy a „hitelezők érdekeit” védje, megerősítve a stabilitást, a bank tőkehelyzetét és „racionalizálja a rendszert”. (A gyakorlatban a konszolidációs műveletek a szövetkezetek esetében vagy lehetetlenek (mint például egy ellenséges átvétel esetén), vagy lényeges akadályokba ütköznek, ami valószínűtlenné teszi, hogy az összes résztvevő fél jól járjon. Például, két szövetkezet közötti konszolidációs eljárás igen gyakran kihívó feladat, a szövetkezet jogi kezelése, s alapszabályaikban található különbözőségek miatt. Egy másik példa egy szövetkezeti és egy kereskedelmi bank közötti egyesülés, ahol olyan átalakulásra van szükség, ahol a szövetkezeti jellegből adódó korlátozott tulajdon és szavazati jog nem alkalmazható a kereskedelmi partnerre.) Különbség van abban is, amint az ügyleteket kezelni lehet. A BBC-k esetében az átalakulások súlyosabb kérdést jelentenek, mivel létezik „a generációk közötti kötelezettségvállalás”, azaz az évek során a vis�szatartott nyereségből felhalmozott tartalékhoz a jelen tagságnak nincs hozzáférési joga. Az átalakulásra csak akkor kerülhet sor, ha ezeket a tartalékokat egy alapba utalják át („Fondo Sviluppo” = Fejlesztési Alap), mely a szövetkezeti intézményeket támogatja úgy, mint a BP-k esetében. Sőt mi több, a BCC-k más természetű bankokkal is egyesülhetnek, de csak akkor, ha az egy BP vagy egy Rt. formájú bank alakulásához vezet. Ezeket a különbségeket még egyszer azért tartják fenn, hogy a két szövetkezeti modell közötti különbségtételt megőrizzék.

Az 1990-es évek végén, s a korai 2000-es években Olaszországban végbement átalakulások zömében a betegeskedő szövetkezeti bankokra – legtöbb esetben BCC-kre – vonatkoztak, s vagy egy nagyobb BP, vagy egy BP által vezetett csoport szerezte meg. Az utóbbi időben azonban sor került olyan átalakulásokra is, melyeket növekedés- és racionalitás-orientált stratégia alapozott meg, ennek keretében több szövetkezeti és Rt. formájú bank egyesült, s vezetett el egy BP-k által vezetett nagyobb csoportokhoz. Ezen változások eredményeként az így létrejött BP csoportok piaci részesedése lényegesen megnőtt. 2007 végén 16 BP által vezetett szövetkezeti csoport létezett, s az összes BP-k mérleg-főösszegének közel egyharmadát adták. (Olaszországban a hagyományos szövetkezeti modelltől való eltérés számos szakértőben aggodalmat váltott ki, mivel a tőzsdén jegyzett BP-k irányítási modellje megkérdőjelezheti a tagok azon képességét, hogy ellenőrizzenek. Ezeket a kérdéseket részleteiben és hosszasan vitatták politikai viták során és több törvényhozási kezdeményezés is született. 2002-ben panasszal fordultak az Európai Bizottsághoz (No. 2002/4715) a Szövetkezeti Banki Részvényesek Országos Szövetsége (ASNAPOP) részéről, megkérdőjelezve azt, hogy a tőzsdén jegyzett BP-k különböző elvei összhangban állnak-e az EU Szerződéssel. A vitatott rendelkezések magukban foglalták a tagok felvételi rendjét, az „egy tag egy szavazat” rendszerét, az egy tag által lejegyezhető részvények limitjét, stb. A panaszosok azt állították, hogy ezek az elvek ütköznek a Szerződésnek a letelepedési jog és a tőke szabad mozgása szabadságára vonatkozó szabályaival. Mélyreható vizsgálat után a Bizottság úgy döntött 2006ban, hogy véget vet az eljárásnak, s arra a következtetésre jutott, hogy a tőzsdén jegyzett BP-k de jure és de facto is szövetkezeti társaságok

Kitekintés

és hogy a ”petíció tartalma nem mutat fel semmilyen ütközést a Közösségi joggal” (Európai Parlament, Tájékoztatás a Tagok részére, PE329.239/rev. VI, 2008. november 25.) A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az Európai Szövetkezeti Vállalat (SCE) magában foglalta annak lehetőségét, hogy a szövetkezetek a piacról szerezzenek tőkét, anélkül, hogy természetüket megváltoztatnák, s ez teljesen összhangban volt az olasz törvénnyel.) A BCC-k és BP-k különböző kezelése különböző tőkeszintek kialakulásához is vezettek. Amint azt a 4. számú táblázat mutatja, a BCC-knek lényegesen nagyobb tőke megfelelési mutatóik vannak, mint minden más banknak. A BCC-k által felhalmozott nagyobb tőke mennyiség annak tudható be, hogy a nyereség nagyobb részét helyezik tartalékba, adókedvezményekben részesülnek, s prudensebb üzletpolitikájuk van, s e három kombinációjának. Azon BP-k, melyek nem jegyzettek a tőzsdén, szintén nagyobb tőke szinttel rendelkeznek. Ez is annak köszönhető, hogy nyereségük nagyobb részét helyezték tartalékba (habár kisebb mértékben, mint a BCC-k). A nem jegyzett BP-k méretben kisebbek, ami ugyancsak hozzájárul a nagyobb tőke szinthez. A jegyzett BP-ket másrészről nem lehet megkülönböztetni kereskedelmi partnereiktől a tőkemegfelelési mutató tekintetében. A számok arra is rávilágítanak, hogy a teljes tőkemegfelelési mutatók kevésbé eltérőek, mivel azok az instrumentumok, melyek, mint alapvető (Tier)

1 és alapvető 3 tőkeként minősülnek, azaz hibrid kötelezettségi (debt) tőkeként és alárendelt kötelezettségként szerepelnek, ezeket rendszeresebben alkalmazzák a kereskedelmi bankoknál és a jegyzett BP-knél. A 2007-2008. évi pénzügyi válság kezdetileg szerény mértékben érintette az ország bank szektorát, s ez különösen igaz a szövetkezeti bankokra. Ez főleg a bankoknak a mérgező eszközöknek való alacsony kitettségüknek, s saját forrásaikra való nagyobb támaszkodásuknak köszönhető. Jóllehet a szektor működési feltételei rosszabbodtak 2009 során, ennek hatása viszonylag szerény volt. A Moody’s olaszországi kitekintése szerint (2009) a kulcs probléma a közvetlen jövőt illetően a romló hitelezési feltételek lesznek, s várhatóan növekedni fognak a nem-teljesítő kölcsönök. Ez különösen a szövetkezeti bankok esetében lehet problematikus, s specifikusan a kisebb szövetkezetek esetében, melyeknek hagyományosan kockázatosabb kölcsön portfoliójuk van. Összegezve, a szövetkezeti banki szektor az olasz bank szektorban növekvő szerepet vállalt, s ez a trend valószínűleg az elkövetkező évek során is folytatódni fog. A két szövetkezeti hálózatnak lényeges szerepe volt abban, hogy az ország félreeső helyein is növelni tudta a pénzügyi termékekhez való hozzáférést, különösen a háztartások és a kkv-k részére, annak ellenére, hogy figyelemreméltó különbségek vannak a különböző irányítási modellek között. A hagyományos

Olasz bankok főbb tőke mutatói, 2008. júniusi állapot szerint (4. táblázat) Alapvető tőke (Tier1) mutató

Teljes tőke mutató

14,1%

14,8%

BP-k (jegyzettek)

7,1%

10,1%

BP-k (nem jegyzettek)

9,6%

12,5%

Más bankok

6,9%

10,1%

BCC-k

Megjegyzések: – a BP-k adatai tükrözik a BP-k által vezetett csoportok adatait is; – a más bankok adatai magukban foglalják az összes rt. formában működő bankot, vagyis a kereskedelmi bankokat, a korábbi takarékpénztárakat, beleértve a külföldi fiókokat is.

modelltől való eltérés néhány szövetkezetnél, különösen a BP-knél, aggodalmat váltott ki az irányítást illetően. Azonban a radikálisabb reformnak útját állták. (A 2000-es évek közepén napirendre került több javaslat, beleértve a bankok törvény előtti kezelésének harmonizációját, irányítási reformjukat, így például a részvényesek részvételét, stb. Különösen megosztó téma volt, hogy kötelező lenne-e a szövetkezeti bankoknak részvénytársasági formába történő átalakulása, hasonlóan a takarékpénztárakhoz egy évtizeddel korábban. Azonban a takarékpénztárak kötelező átalakulásának olasz tapasztalata azt mutatja, hogy a kényszerű átalakulások nem mindig érik el az elvárt hatást. A szövetkezeti bankok radikális reformját sürgető felhívás hangja az elmúlt évek során elhalkult.) Az olasz szövetkezeti bankok egyik fő kihívása a jövőben az lesz, hogy a szektor meg tudja-e tartani identitását, miközben alkalmazkodik a változó környezethez. Mind a BP-k, mind a BCC-k laza integrált rendszerrel bírnak, korlátozott hálózaton belüli likviditással, és kockázat kezelési képességgel. A BP-k közül néhányan ezt a problémát úgy oldották meg, hogy csoportokat alkottak, melyek választ találtak a likviditási és tőke szükségletek némelyikére, s a hatékonyságot is növelni tudták. Habár a 2007-8 évi pénzügyi válságnak csupán viszonylag korlátozott hatása volt a szektorra, mint egészre, a romló gazdasági feltételekből adódó nyomások romló környezetet eredményezhetnek. Így, figyelembe véve az egyéni kockázatokat, és a növekvő külső tőkeellátási kapacitásokat, miközben fenn kell tartani a szövetkezeti identitást, mindez kihívásokat fog jelenteni a szektor számára. Megerősítve a hálózaton belüli kölcsönös támogató rendszereket, választ találhatnak e problémák közül néhányra, de ezt úgy kell elérni, hogy ezen bankok hagyományos funkcióit ne veszélyeztessék. 


45

Kitekintés  Szakmai eszmecserékkel

Tanulmányút a sziléziai takarékbankoknál Szerző: Szeptember elején került sor egy szakmai útra a Borsod megyei takarékszövetkezePapp ti szövetség szervezésében, amelyen én is jelen voltam. Nyolc megyei elnök-ügyDániel vezető utazott Lengyelország délnyugati felébe, Felső-Szilézia vajdaságába, hogy újra találkozzon a már korábbról szoros kapcsolatot megőrző lengyel kollégákkal, valamint hogy tanulmányozzák a sziléziai takarékbankok működését, struktúráját. amikor Kuzmi István, a Borsod me-

li látnivalók megtekintése is. Ami leginkább szemet szúrt az elején, hogy minden napra volt egy találkozás vagy napszaktól függő étkezés „az ügyféllel” vagy „az ügyfélnél”. Először nem értettem mire gondolnak a szó kapcsán, de aztán kiderült, hogy szó sincs magánszemélyről! Az ügyfelek intézmények, cégek, vállalkozások voltak, így minden nap nyílt lehetőség az ő megismerésükre is. Az első találkozónk Jozef Myrczek kel, a Silesia Bank elnökével és a mi házigazdánkkal, valamint a stábjával, a bank igazgatótanácsának és felügyelő bizottságának tagjaival történt. Prof. dr. Myrczek – egy akaA Beszkid-hegységben eldémikus nyugalmát sugárzó modorával – hangsúlyozta a bankok terülő kisváros főként tutársadalmi szerepvállalását, amely talán a legfontosabb azon ismereristaközpontként ismert, ehhez tek közül, amelyeket a Silesia Bankalkalmazkodott a helyi takaréknál hallhattunk. Elmondta, hogy a bankjuk számos jótékonysági és bank is. Talán itt ért bennünket egészségügyi rendezvény, sporta legnagyobb szakmai meglepeesemény, bál szervezője és résztvevője. A bank kiemelt szervezője tés, amikor megtudtuk, hogy a bank egy korán elhunyt, közismert lenmérlegfő-összege egyharmadágyel röplabdázó emléktornájának, amely országos hírnevű, valamint val nőtt az utóbbi két évben. véradásoknak, illetve csontvelőátültetéshez szükséges adomány A program szerint minden nap- gyűjtésekhez. ra jutott szakmai eszmecsere, egy- Ehhez kapcsolódik az első ügyfél más rendszerének megismerése, az is, aki maga a felső-sziléziai vajdasáéppen aktuális gazdasági helyzet gi hivatal, és annak vezetője, vagyis megvitatása, valamint a helybé- maga a vajda. (Lengyelországban 16 gyei szövetség elnöke felkért a szervezés segítésében, nagyon meglepődtem, hiszen akkor derült ki, hogy egy sok évre visszanyúló, közeli szakmai és baráti együttműködésről van szó. „Szeretjük őket meglátogatni, és ők is minket, hiszen sok mindent tanulunk, a szakmai tapasztalatcsere mindig jól jön és emellett emberileg is közel állunk egymáshoz” – mondta Kuzmi István. Így felvettem a kapcsolatot a Katowicében, a vajdaság székhelyében működő Silesia Bankkal, akik a szervezők és fő vendéglátóink is lettek.

46


vajdaság, mint régió létezik, melyet a mindenkori miniszterelnök nevez ki.) A vajda elmesélte, miként kereste meg személyesen Myrczek úr, hogy az általa vezetett intézmény vegyen részt abban a jótékonysági bálban, amelyet a bank szervez. Most már több éve annak, hogy a kormányhivatal társrendezője a bálnak, amelynek köszönhetően, a drága belépőkből befolyó összeg jótékonysági alapítványokhoz kerül, a bank pedig számos új ügyfelet szerez. Egy másik ügyfél egy tőzsdeügynökség volt, amelynek elindításában kulcsszereplő volt a bank, mára pedig támogatóként van jelen az országosra nőtt ügynökségnél. Végül, de nem utolsósorban ellátogattunk a helyi állatkertbe, amely szintén ügyfele a banknak, támogatója és hitelezője is egyben. Az állatkert igazgatónője a bank közvetlenségét nevezte meg az egyik legfontosabb szempontnak, valamint azt a nyitottságot, amelyet irányába mutattak, amikor a mára megvalósult elképzeléseit felvázolta. Kedden egy másik városba, Gli wicébe látogattunk, amely földrajzi elhelyezkedése okán gyakran állt kisebb-nagyobb birodalmak, királyságok határán. Gliwice érdekessége, hogy az utóbbi évtizedekben több tucat vállalatóriás települt a város ipari parkjába. Számítástechnikai, gépipari, finommechanikai válla-

Kitekintés

latok, autógyár, valamint számos egyéb vállalkozás, amelynek pénzügyeit a Gliwicei Takarékbank intézi és finanszírozza. A vállalatokkal való szoros együttműködés jelenti a gliwicei bank főprofilját. Itt egy panzió volt a kliens, ahol a vendéglátók a vidékre jellemző ételekkel is megkínáltak minket. A harmadik napon a Lengyelország déli részén fekvő Andrychowba utaztunk. A Beszkid-hegységben elterülő kisváros főként turistaközpontként ismert, ehhez alkalmazkodott a helyi takarékbank is.

Talán itt ért bennünket a legnagyobb szakmai meglepetés, amikor megtudtuk, hogy a bank mérlegfő-összege egyharmadával nőtt az utóbbi két évben. Ez elsősorban a megnövekedett turisztikai beruházásoknak köszönhető, hiszen nagyon sok a lengyel belföldi turista télen-nyáron, mely ösztönzőleg hat az ebből élőkre, többek között a Beszkidekben is. A bankban tett látogatást követően egy, a vidékre jellemző wellness-szállodába látogattunk el, amely a pénzintézet kölcsönéből épült fel, úgy, mint a

világ számos híres műemlékét makettként bemutató mini-világ is. A szakmai utat egy búcsúvacsora zárta, amelyen részt vett nemcsak a Silesia Bank vezetősége, de a KZBS lengyel takarékbank és szövetség elnöke, Jerzy Rozynski Varsóból, Rainer Fuhrmann, a DZ Polska bank elnöke, valamint a BPS lengyel takarékbank alelnöke is. Az egy hetes út igen kellemesen telt, szakmailag sokat tanulhattunk, jómagam pedig nemcsak a lengyel, de a borsod megyei utastársaimmal is remekül éreztem magam! 

 2023-ban lesz a centenárium

Mezőgazdasági hitelszövetkezetek Törökországban Szerző: Ez év szeptemberének végén Törökországban járt egy kisebb takarékszövetkeVáradi zetes csapat (Bak, Cserhát-vidéke, Gyöngyös-Mátra és Drégelypalánk TakarékszöLajos vetkezet). E látogatás során alkalma volt megismerkedni a török mezőgazdasági hitelszövetkezetek munkájával, bepillantást kaptak azok mindennapjaiba. A csapatot Izmirben dr. Abdullah Kutlu vezérigazgató fogadta, aki külön a magyarok kedvéért ruccant át Ankarából. Az alábbiakban ismertetjük előadásának anyagát. a török szövetkezeti mozgalom 1863-ban született meg, európai befolyásra, alapítójuk Mithat Pasa volt. A mai értelemben vett mezőgazdasági hitelszövetkezetek Kemal Atatürk államfőnek köszönhetik létüket, aki maga is tagja volt egy helyi szövetkezetnek, s 1923-ban hozták létre a ma is létező szövetség alapjait. Több törvény született szabályozásukra, a legutóbbit 1995ben fogadta el a Török Parlament. Ez a törvény többek között súlyt helyez a szövetkezetek közötti szolidaritásra; a hitelhez való hozzájutásra a tagok számára; a mezőgazdasági biztosítási tevékenységre. A Török Mezőgazdasági Hitelszövetkezetek Országos Szövetségének 1750 elsődleges szövetkezet a

tagja, 16 regionális szervezettel, és 117 szolgáltató központtal, valamint mintegy 1,1 millió taggal. Az ország területének 80%-án vannak jelen. A szövetkezetek gondoskodnak a tagok mezőgazdasági beszerzéseiről, kezdve a műtrágyától, az üzemanyagon át egészen a takarmányig és vetőmagig. A mezőgazdasági hitelszövetkezetek feladatait az alábbiakban lehet összegezni: a) a tagok részére – rövid és középtávú hiteligényeik kielégítése, – segítség a termés értékesítésében, – közös géppark használata, – a szükséges felszerelések és berendezések beszerzése.



b) a tagok és más termelők részére, igény esetén – termelési és egyéb fogyasztási javak nagykereskedelmi beszerzése, Folytatás a 48. oldalon


Dr. Abdullah Kutlu köszöntője

47

Kitekintés

– Halászati, vízkultúra hitelek, – Fogyasztási hitelek, – Biztosítási hitelek.

Biztosítási szolgáltatások:



Kölcsönös volt az érdeklődés

kölcsönnyújtók a mezőgazdasági szektor részére, az ő részesedésük 10% körül mozog. Forrásaikat a tagi részjegyekből, a termelő szektor nyereségéből, és a bankközi piacon szerzik meg. 2010-ben mintegy 2 milliárd dollár összegben nyújtottak hitelt, egy hitel maximális összege 170.000,- dollár lehet. A tagi részjegyről tudni kell, hogy a felveendő hitel összegének 1%-át kell befizetni, vagy ha valaki nem folyamodik hitelért, de tag akar lenni, akkor 100 török líra (kb. 11 000 Ft) befizetése ellenében taggá válhat. Különböző hitel típusok: a) Rövid lejáratú működési hitel, max. egy év futamidőre (vetőmagDe a legfontosabb, amit vak, műtrágyák, tápok, üzemanyag, stb. beszerzésére, de beruházás célú dr. Abdullah Kutlu alákészpénz igény kielégítésére is). – Vetőmag hitel, gabona és burhúzott: a 2011-2023-as stratégigonya vetőmagok beszerzésére. ai tervük előirányozza az európai – Műtrágya hitel (ezt nem pénzben, hanem saját termelésből szárszövetkezeti modell megteremtémazó áruval nyújtják). sét Törökországban. Hogy miért – Állattenyésztési hitel (elsősorban szarvasmarha és baromfitartók éppen 2023-ra? Egyrészt a megrészesülnek ebben a hitelben). valósításhoz időre van szükség, más- – Növényvédő szerek hitelezése. – Üzemanyag hitel (diesel üzemrészt 2023-ban lesznek 100 évesek. anyag és kenőanyagok vételére). b) Középtávú befektetési hitelek: Hitelforrások: – Mezőgazdasági gépek és beA Ziraat Bank után, mely 15%-os pia- rendezések, ci részesedéssel bír, a mezőgazdasá- – Állattenyésztési és élelmiszergi hitelszövetkezetek a legnagyobb ipari hitelek,

48

Folytatás a 47. oldalról – részvétel olyan szervezetek munkájában, melyek hasznosak a tagok számára, – kézműipar fejlesztése, e termékek nyereségessé tétele, – a tagok szakmai és műszaki ismereteinek növelése, szociális és kulturális tevékenységek támogatása, szaktanfolyamok és műhelymunka szervezése. c) Banki szolgáltatások nyújtása, biztosítási ügynöki tevékenység. d) Egyéb olyan feladat ellátása, melyeket a helyi szövetkezetek és a regionális szövetségek a törvény alapján reá bíznak.


A török mezőgazdasági hitelszövetkezetek 10 éves megállapodást kötöttek a Groupama Biztosítóval, s ennek keretében biztosítási ügynöki feladatokat látnak el. Olyan kockázatokra kötnek biztosítást, mint a jégverés, tűz, földcsuszamlás, viharok, fagykárok, stb. A mezőgazdasági hitelszövetkezetek legalább 50%-os részesedéssel bírnak 24 termelő üzemben. Kilenc tápkeverő, négy élelmiszer feldolgozó, öt értékesítő és szolgáltató egységgel rendelkeznek. Ugyan a műtrágyagyártásban csupán egy üzemük van, de az Törökország igényeinek 25%-át fedi le! Ez az üzem saját szállítmányozó céggel is rendelkezik, sőt, felvásárolt egy gyárat Iránban, így a térség meghatározó tényezőjévé vált a műtrágya előállításában és értékesítésében. Még számos ipari üzemet lehetnek felsorolni, melyek nagy jelentőséggel bírnak a török mezőgazdák számára. De a legfontosabb, amit dr. Abdullah Kutlu aláhúzott: a 2011-2023-as stratégiai tervük előirányozza az európai szövetkezeti modell megteremtését Törökországban. Hogy miért éppen 2023-ra? Egyrészt a megvalósításhoz időre van szükség, másrészt 2023ban lesznek 100 évesek, s ekkorra szeretnének minden tekintetben egy nagyon korszerű, hatékony szövetkezeti bankhálózatot létrehozni. Sohajda Jánosné, a GyöngyösMátra Takarékszövetkezet elnöke, megköszönve a részletes ismertetőt, felajánlotta a magyar takarékszövetkezetek tapasztalatainak megismertetését és átadását. Török szövetkezeti barátaink örömmel élnének ezzel a lehetőséggel, melyre rövidesen visszatérünk. Hiszen a szövetkezetek közötti szolidaritás, és együttműködés is erre kell, hogy sarkaljon minket, túl a magyar-török barátságon! 

Sport  Tiszaújváros, 2011. 09. 09-11.

A 2011. évi Országos Takarékszövetkezeti Focikupa eredményei „A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. (...) A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a »fair play«, a nemes küzdelem szabályaira.”1

Férfiak 1.Polgári Takarék, 2.Hajdú Takarék, 3. Soltvadkert Tksz., 4.Fontana Credit Tksz., 5–8. hely: Tiszafüred Tksz., SIGNAL Biztosító, TAKINFO Kft., Szabolcs Takarék; 9–13. hely: Takarékbank, Pannon Takarék, Abaúj Takarék, Duna Takarék, TAK-INVEST Kft. Gólkirály: Nagy Ádám, legsportszerűbb csapat: TAK-INVEST Kft.

Nem az számít, hogy nyerünk vagy éppen vesztünk, még az se fontos, hogy jók vagyunk-e. Egyedül az számít, hogy játszunk-e.2

Nők 1.Duna Takarék, 2.Lakitelek Tksz, 3.TAKINFO Kft. 4.Takarékbank, 5.Pan non Takarék Bank, SIGNAL Biztosító, Tiszavasvári Tksz., 8.Tiszafüred Tksz. Gólkirálynő: Doba Nikolett, legsportszerűbb csapat: Tiszafüred Tksz. Csépány György

I. helyezett: Polgári Takarék

II. helyezett: Hajdú Takarék

III. helyezett: Soltvadkert Tksz.

I. helyezett: Duna Takarék

II. helyezett: Lakitelek Tksz

III. helyezett: TAKINFO Kft.

1 2

Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar biokémikus, 1893-1986. Több mint sport c. film amerikai filmdráma (2006)


49

Sport  Körösladány, Makra-tó, 2011. augusztus 26-28.

A 2011. évi Országos Takarékszövetkezeti Horgászkupa eredményei Ha elhiszed, hogy legyőztek – legyőztek. Ha elhiszed, hogy nem mered – nem mered. Ha győzni akarsz, de azt hiszed, nem győzhetsz, Csaknem biztos, hogy nem te leszel a győztes. (...) Az élet csatáit nem mindig az erősebb, gyorsabb nyeri, és előbb-utóbb az győz, aki, hogy győzhet, elhiszi.1 Férfi egyéni Csapat

Szombat

Csapattag

Vasárnap

Súly

Helyezés

Súly

Összesített eredmény

Helyezés E. hely

E. súly Helyezés

Endrőd

Koloh Béla

11 280

1

9 280

3

4

20 560

1.

MTB

Orosz Péter

6 720

3

12 880

1

4

19 600

2.

MTB

Fekete Viktor

6 950

3

10 480

1

4

17 430

3.

Női egyéni Csapat

Szombat

Csapattag

Súly

Vasárnap

Helyezés

Súly


Helyezés E. hely

E. súly Helyezés

Hajdú I.

Szabó Nóra

320

11

10 480

2

13

10 800

1.

Kéthely

Varga Andrea

100

10

3 310

3

13

3 410

2.

0

11

2 830

5

16

2 830

3.

Kápolnásnyék Menczel Ferencné

Csapat – nevek Csapat

Csapattag

Szombat

Vasárnap

Súly

Helyezés

Súly

50

I. helyezett: Szabó Nóra


Helyezés E. hely

E. súly

Endrőd

Tímár Imre

7 760

1

1 580

8

9 340

9

Endrőd

Pintér Lászó

8 090

2

2 000

5

10 090

7

Endrőd

Koloh Béla

11 280

1

9 280

3

20 560

4

Endrőd

Kézi Zoltán

720

6

3 830

2

4 550

8

Drégelyp.

Lukács István

2 280

3

4 900

1

7 180

4

Drégelyp.

Ivanics Péter

6 840

2

6 060

2

12 900

4

Drégelyp.

Dobos Krisztián

4 810

4

6 160

2

10 970

6

Drégelyp.

Dobos János

1 480

7

1 960

8

3 440

15

MTB

Rabatin József

3 920

1

1 330

9

5 250

10

MTB

Orosz Péter

6 720

3

12 880

1

19 600

4

MTB

Kálóczi Zsolt

740

8

1 280

9

2 020

17

MTB

Fekete Viktor

6 950

3

10 480

1

17 430

4

Ö. súly

Ö. hely

Cs. hely

I. helyezett: Endrőd Tksz. 44 540

28

1.

34 490

29

2.

II. helyezett: Drégelypalánk Tksz.

44 300

35

3.

A legnagyobb halat fogta: Koloh Béla (5760 gr), az Endrőd és Vidéke Tksz. dolgozója. 1

I. helyezett: Koloh Béla

Walter D. Wintle, a 20. századforduló idejében élt amerikai költő, Thinking (Gondolkodás / Elmélkedés) c. vers 1905.


III. helyezett: MTB

Személyi hírek  Marad a megfontolt üzletpolitika

Új elnök a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet élén Szerző: A Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet 2011. május 26-án rendezett éves renVáradi des közgyűlése Vida Józsefet, a takarék eddigi ügyvezetőjét választotta meg elLajos nök-ügyvezetővé. Az eddigi elnök, Pergel Ernőné Eszter, nyugállományba vonulását követően tanácsadóként fogja szolgálni takarékszövetkezetét, s emellett több időt tud szánni 14 esztendős unokájára is, ami ugye igencsak kellemes időtöltés egy családját szerető személynek, amilyen Eszter. Tanácsaira természetesen még hosszú ideig igényt tart úgy az új elnök, mint a takarékszövetkezet munkatársai, hiszen a hosszú évek tapasztalatai mindég jól jönnek! ismerkedjünk meg közelebbről a takarékszövetkezet új elnökével, aki persze nem teljesen új ember a takarék számára, hiszen Vida József 2003. november 17. óta a takarék ügyvezetője. Korábban, 2001-től a Takarékbanknál állt alkalmazásban, azt megelőzően pedig az amerikai City Bank főosztályvezető-helyettese volt. Amint mondja, a City Bank ügyvezetője egy másik bank élére távozott, s amint az ilyenkor szokásos, az ő korábbi csapatát „egy az egyben lecserélték”. Így váltott ő is, s került akkor a TakarékBankhoz. Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett diplomát, majd elvégezte a Bankárképzőt is, s ezt követően post-graduális képzés keretében a párizsi Nanterre Egyetem Ipari Kis-és Középvállalkozói tagozatán szerzett oklevelet. Német és angol nyelven beszél, ezen túl franciául is elboldogul, ha nagyon szükséges. Vida József a Pest megyei Etyeken született, jelenleg pedig a szomszédos Bicskén él. E két településhez kötődik, hiszen szülei is innen származnak. Etyekhez a szőlőművelés is kötötte, korábban több hektáron műveltek szőlőt, s amint mondja, aktívan kivette részét 10 évesen az „Irsai Olivér” telepítésében. Mára azonban már túladott a területen, mert ugyan még fiatal, de azért neki



is meg vannak a korlátai, időbeli elfoglaltságai. Jelenleg még nőtlen, de amint mosolyogva mondja, úgy tűnik, hogy mostanra, 38 éves korára (nemrég, október 7-én töltötte be), ő is megérett, s komoly esélye van arra, hogy a jelenlegi élettársa hamarosan törvényes felesége legyen! Ennek komoly jele, hogy már megvették első közös színes televíziójukat. Hát valóban, a családi élethez, úgy tűnik elengedhetetlen a televízió megléte, ez egy olyan termék, amely nélkül ma egy családban nem lehet meglenni! (Legfeljebb később kell még

egy TV, hogy a férj a sportcsatornát, a feleség pedig valamilyen romantikus sorozatot tudjon nézni, de ez utóbbi csak a szerző élettapasztalata alapján nyugvó megjegyzés!) De a személyes részen túl, szóljunk néhány szót a takarékszövetkezetről is. 2010. végén 8,3 milliárd Ft-ot tett ki a mérleg-főösszegük, s ezzel az OTIVA listáján a 76. helyet érték el. Viszont, tájékoztat az elnök, 2011.augusztusának végére a 9,5 milliárdos értékkel már a 61-ik helyen voltak, vagyis röpke nyolc Folytatás az 52. oldalon


Vida József

51

Személyi hírek

Folytatás az 51. oldalról hónap alatt 15 helyet javítottak. Ezzel most már a középmezőnyben foglalnak helyet, s ha ez a dinamika folytatódik, hamarosan be lehet kerülni a felező vonal felé. Ma a takarék kéttengelyű. Az első, a meghatározó, a Veszprém megyei, Szentgáltól, Devecserig, északra Pápáig, és keletre Veszprémig. A másik, a budapesti kirendeltség egyre növekvő súlya. Mind a betét-, mind a hitelágazatban e két szereplőnek nagyjából fele-fele súlya van. Mindkettőnél a kis- és középvállalkozói szegmens a meghatározó, vagyis a betéteknél is, ami eltér a takarékok nagy többségétől, hiszen náluk elsősorban a lakossági megtakarítások a meghatározóak. Itt, a szentgáliak esetében azonban a betétállománynál is a vállalkozói szektor a meghatározó. A kölcsönöknél az ipari termelés, szolgáltatás, nagyjából ugyanolyan szerepet játszik, mint a mezőgazdaság. A mezőgazdaság szereplőinek mindig adtunk hitelt –

Névjegy korábban már megírta a Taka-

rék Magazin, hogy Vida József hobbija a kutyatenyésztés. Jelenleg is tizenegy kutyája van a bicskei otthonában. De, ezen túlmenően, a lovak, a papagájok és a dísztyúkok is a kedvencei közé tartoznak. Bicskén egy szoba van tele a papagájokkal! Az országos fogathajtó bajnokságon, Izsákon a Scheik-team négyes fogattal, amihez Vida József is tartozik, a harmadik helyet érték el, a címvédő Lá zár Zoltán, és Kecskeméti László fogata mögött! Komoly sportteljesítmény! Emellett reklám lehetőség is, hiszen a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet pólóját viselve országos publicitást biztosítottak a takarékszövetkezet részére, így a Nemzeti Vágtán is feltűnt a takarékszövetkezet logója.

52


mondja az elnök – hiszen Magyarország életében mindig is meghatározó volt a mezőgazdaság, s az is fog maradni! Mára már nagyjából letisztultak a viszonyok a mezőgazdaságban, kirostálódtak a szélhámosok, az ügyeskedők. A takaréknak olyan ügyfeleik vannak, akik valós termelői tevékenységet folytatnak. Ilyen például a taljándörögdi több ezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági Kft., melynek tagjai egyénileg gazdálkodnak. Olyan hús marha mintagazdaság működik, amely bárhol megállná a helyét Európában. Somló környékén a szőlő- és borágazat művelői tartoznak a takarék ügyfeleihez. De a Veszprém környékén tevékenykedő kis- és középvállalkozások is az ügyfelek közé tartoznak, melyek beszállítói a nagyvállalatoknak. Ezek a gazdaságok emberek ezreit foglalkoztatják, s a takaréknak is komoly szerepe van abban, hogy mint pénzügyi szolgáltató gondoskodjék a gazdálkodás folyamatosságáról, s ezzel az emberek, családok megélhetéséről. Sajnos, az utóbbi évek sláger témája a deviza alapú hitelezés. Korábban a takarék negatív pontokat kapott azért, mert nem volt deviza hitelezése, sok-sok vitába keveredve akár az ügyfelekkel is, s mire odaért, hogy tudott volna ajánlani, addigra beütött a krach! Így, ebből a dologból a takarék zöme, köztük a Szentgál is, szerencsésen került ki. A nagybankok hibáztak abban, – húzza alá az elnök – hogy mindenfajta jövedelemvizsgálat nélkül, az ingatlan értékének száz százalékára adott deviza alapú hitelt, köztük sok olyannak is, akiknek a rossz adós besorolásuk miatt már eleve nem is lehetett volna adni! Most nagyon sok ember ki akarja váltani a hitelét, s várja, hogy forint hitelhez jusson. A takarékok előtt valóban óriási lehetőség áll, hiszen a takarékoknak van szabad forrásuk, de óvatosan kell eljárni. Nyilván figyelembe kell venni jövedelmi viszonyaikat, meg kell nézni a valós fedezeti hátteret, nem szerepelnek-e a Khr.-ben. Sokan csa-

lódni fognak, hiszen ahol nincsen jövedelem, nyilván nem hitelképes. Ha az állam viszont valóban meg akarja oldani ezt a problémát, akkor vagy egy fedezeti alapot kell létrehoznia, vagy lehetővé kell tenni az adó módján való behajtást. Máskülönben, ha ez nem következik be, akkor a deviza alapú tartozást csupán egy forint alapú tartozássá konvertáljuk, aminek bedőlés esetén ugyanolyan következményei lesznek, nehezíti a helyzetet a jegybanki alapkamat emelésére vonatkozó várakozás is! S mi az új elnök stratégiája? Meg kell tartani a piacot, ami a meglévő 14 fiókon alapul, lefedve a Bakonyt, az egész Veszprém megyét, s a budapesti pénzpiac egy bizonyos szegmensét. Fiatalítani kell az ügyfélkört, erre a legjobb garancia a Közgazdasági Egyetemen lévő fiókunk, ATM-ünk, mely előtt elsétálva, az automatát használva, a jövő közgazdászainak gondolatvilágába beivódik a takarékszövetkezet képe. A Sziget Fesztiválon is a takarék biztosította a TakarékBank segítségével a kártyás fizetés banki készpénz kiszolgálási tevékenységét, amelyben a takarék és a bank jól vizsgázott. Ily módon is bekerültünk a fiatalok látókörébe. A stratégiánk a harmonikus és dinamikus fejlődés! S egy szó az integrációról: Vida József véleménye szerint az integráció nagyon fontos a takarékszövetkezetek életében, e nélkül nehezen lehetne működni. A Takarékpont hálózatnak még nem tagjai, nem mintha nem értenének egyet annak szellemiségével, de az eredetileg megfogalmazott kötöttségeket még nem tudták vállalni. Számos, eddig ki nem használt lehetőség áll még előttük, melyekkel élni kívánnak. S az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy sajnos, Magyarországon ma még nem lehet hosszú távú terveket készíteni, mert azok bármikor borulhatnak. Ezért marad az óvatos, fontolva haladó üzletpolitika, nem kockára téve a takarékszövetkezet, s annak tagjainak, ügyfeleinek érdekeit! 

Személyi hírek  Beszélgetés Illés Tibornéval, a leköszönt TÉSZ főtitkárral

„A lelkünk összeért, amikor az indulót énekeltük” Szerző: Régóta adósak vagyunk ezzel a beszélgetéssel. Illés Tiborné, Marika idén májusban Hajtun köszönt el a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (TÉSZ) főGyörgy titkári posztjáról, és egy nagy váltással a Soltvadkerti Takarékszövetkezet ügyvezetői székébe ült. A beszélgetés során azonban csak a múltat idéztük, vagyis a TÉSZ-ben eltöltött öt év eseményeit vettük górcső alá. Minden bizonnyal köztudott a Takarék Magazin olvasói számára is, hogy a szektorban kis integrációként emlegetett TÉSZ, miért is jött létre, de azért erről is szót váltunk Marikával, akit – a régi munkakapcsolat okán – ez úttal csak a keresztnevén tisztelünk meg az interjúban.

marika, mennyi időt töltött a főtitkári székben? – Egész pontosan 2006 augusztusától 2011 májusáig végeztem a főtitkári munkát. Ha szabad annyit elmondanom még magamról: talán én vagyok az egyetlen olyan személy, aki mindkét integrációt (OTSZ, TÉSZ) belülről is jól ismerem. A nagy integráció megyei szövetségében húsz évig dolgoztam, a kis integrációban érdekképviselőként öt évet. Jelenleg is a szakmán belül vagyok, hiszen a soltvadkerti takarékszövetkezetnél végzem a munkám. Egyébként a szövetségi munkatársak – egy idő után – vágyakoznak kimenni az „életbe”. Bennem is megfogalmazódott egy kérdés: vajon elegendő-e a gyakorlati életben az a tudás, amit az érdekképviseletnél gyűjtöttem? Kicsit irigykedve néztük a takarékszövetkezeti vezetőket, hogy nekik mindent szabad, bezzeg nekünk, akik eltartottak vagyunk, csak korlátozottak a lehetőségeink, de a számonkérés az igen erős. Ma már tudom, hogy nem olyan egyszerű a takarékszövetkezeti vezetőnek sem, mint ahogy az olyan szépnek látszik a TÉSZ-ből, az OTSZ-ből.

– Mi ennek az oka? – Hát, a felelősség. Másféle a felelősség egy érdekképviseletnél, és más a takaréknál. Ha érdekképviselőként el tudok intézni egy fontos ügyet, az

jó, mert a takarékok hasznára válik. Ha nem tudom elintézni, akkor dorgálást kapok érte, nem lesz fizetésemelés, elmarasztalnak. Az életben azonban a felelősség sokkal nagyobb, ha szabad így fogalmaznom, sokkal félelmetesebb. – Kétségtelen, hogy nagyobb a teher, az idegi, stressz terhelés a gazdaságban. – Így igaz, hiszen a betétesekért, a munkatársakért – a jelenlegi munkahelyemen 80 emberrel dolgozom, ami nyolcvan család megélhetését jelenti – , az ügyfelekért, a takarék jelenéért, jövőjéért felelek. 

– Való igaz, a gazdaságnak több olyan szektora van, ami fontosabb társadalmi szerepet tölt be, mint amennyi a GDP-hez való hozzájárulása. – A dolgok leegyszerűsítése a statisztikában való kifejezés. A takarékszövetkezetek a saját területükön többek, mint egy pénzintézet. Pénzügyi kultúrát közvetítenek, fejlesztenek azokon a településeken, ahol éppen működnek. Szoros kapcsolatban állnak az ügyfelekkel, bekapcsolódnak a helyi társadalmi mozgalmak szervezésébe, támogatnak közösségeket, sportot, kultúrát, behozzák a világ újdonságait, és még sorolhatnám. Azt gondolom, hogy sokkal jelentősebb

a szerepük, mint ahogy azt a politika elismeri. És figyelembe kellene venni a kicsiségünket is. Az európai jogalkotás rendre használja azt a fogalmat, hogy arányosság. Az érdekképviseleti munkám során azt tapasztaltam, hogy az arányosság fogalmát nem határozzák meg precízen. A magyar szabályozó hatóságok pedig az arányosság okán csak kicsit térnek el az általános , mindenkire érvényes szabályoktól. Nos, ettől szenvedtünk is eleget az érdekképviseleti munkavégzés során, és a siker sem jött olyan mértékben, ahogy szerettük volna. Ma már gyakorló takarékszövetkezeti vezetőként is azt látom, hogy olyan Folytatás az 54. oldalon


Illés Tiborné

53

Személyi hírek

ugyanabban a környezetben szociFolytatás az 53. oldalról feladatokat kell elvégezni, amelyek- alizálódtak, és ugyanúgy működnek, nek nincsen haszna, nem szolgálja mint amit említettem, így nem látok a takarékszövetkezet boldogulását különbséget a két integráció között. (lásd: javadalmazáspolitika). – A méretbeli különbség miatt – Azzal „dicsekedett”, hogy mindkét sem? integrációt jól ismeri belülről. Milyen – Egy érdekes dolgot tapasztaltam. különbséget lát a kettő között? A szakmai egyeztetéseken nem ért – Ezen a kérdésen nagyon sokszor engem soha hátrányos megkülöngondolkodtam, de mindig azt a vá- böztetés, mert egy kicsi szervezetet laszt adtam, hogy semmilyet. Mind- képviseltem. Ilyen szempontból tekét integrációt takarékszövetkezetek hát nem szenvedtünk hátrányt. Az alkotják, s azt hiszem, egy takarékszö- viszont, hogy az OTSZ-szel és a Takavetkezet milyensége azon múlik, hogy rék Bankkal jól együtt tudtunk dolmilyen a vezetője. Mint ahogy minden gozni – itt jegyzem meg, hogy a Tavállalkozás esetében jellemzően így karék Banknál Szőke Magdinak, aki a van. A takarékszövetkezeti vezetők Bankszövetség szakértője is, nagyon

sokat köszönhet a szektor – egyfajta hátországot is teremtett a számunkra. A kisintegrációhoz tartozó takarékok is tulajdonosai a Takarék Banknak. A bank feltőkésítésében nem vettek részt, de most visszatértek a bankhoz a kártya-menedzsment szolgáltatás révén, amely mindenütt komoly szolgáltatás. – Hogyan kezeli a nagy testvér a kis testvért? – A nagy testvér volt a kezdeményező, minden témában. Az OTSZ ajánlotta fel, hogy vegyünk részt a Takarék Magazin szerkesztésében, az ötven éves évforduló közös ünneplésében, vagy járuljunk hozzá a

Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége a szövetség angol neve: National

Interest-Representation Association Of Savings Cooperatives. A szövetség megalakulásának éve: 1993. Cím: 1144 Budapest Zalán u. 23. Tel.: 06/1-362-62-70 Fax: 06/1-362-62-71 Elnök: Kiss Menyhértné Tel.: 06/29-537-011 Felügyelő- bizottság elnöke: Moizs Attila Tel: 06/72-563-190 Főtitkár: Terts András Tel: 06/1-362-62-70 A szövetség megalakításának története: A szövetségnek az 1993-ban a takarékszövetkezeti integrációhoz nem csatlakozott takarékszövetkezetek a tagjai. Ezek a takarékszövetkezetek jelentős állományokkal, tőkével és évenkénti eredményekkel rendelkeznek. E takarékszövetkezetek egymással kötöttek integrációs szerződést, s egymást segítve gazdálkodnak. Megalakított szövetségük a TÉSZ. A szövetségnek 12 tagja van: Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet, Mecsek-vidéke Takarékszövetkezet, Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet, Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, Hajdúdorog és Vidéke Takarékszö-

54


vetkezet, Füzes Takarékszövetkezeti Hitelintézet, Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet, Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, Örkényi Takarékszövetkezet, Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet, Turai Takarékszövetkezet, Tisza Takarékszövetkezet, Takarékszövetkezeti Intémény-védelmi Alap (TAKIVA). A szövetség tevékenysége: A szövetség tagjai érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezet. Védi és képviseli a tagszövetkezetek és ezen keresztül a takarékszövetkezeti tagok érdekeit, segíti a tagok biztonságos, gazdaságos működését, szövetkezeti jogállásának és önállóságának megőrzését. Szakmai fórumot teremt a szakmai kérdések megvitatására, rendezvényeket, konferenciákat, tanfolyamokat szervez, tagjai érdekében kapcsolatokat létesít a hasonló tevékenységet folytató szövetségekkel. A szövetség figyelemmel kíséri, tagjai érdekében és képviseletében befolyásolja a tagszervezetek tevékenységére ható gazdasági és jogalkotási folyamatokat, részt vesz az érdekegyeztetésben. A szövetség a Magyar Köztársaság területére kiterjedően működő társadalmi szervezet, önálló jogi sze-

mély, amely az 1993. december 13-án megtartott alakuló közgyűlés döntésével jött létre, és a Fővárosi Bíróság jegyezte be. A szövetség munkáját a közgyűlés irányítja, operatív vezető testülete az elnökség. A szövetség stratégiája: A szövetség legfontosabb feladata az érdekképviseleti körébe tartozó takarékszövetkezetek hatékony működésének elősegítése, tevékenységük továbbfejlesztésének támogatása, a csoport egységes arculatának kialakítása és az együttműködés intenzitásának növelése. Feladata továbbá, hogy elősegítse tagszövetkezetei pénzintézeti tevékenységének modernizálását, – devizaszámlák, bankkártyák, konzorcionális hitelek stb. – a tevékenység bővítését, a biztonságos működés feltételeinek megteremtését. A szövetség hatékony közreműködésével a csoport létrehozta intézményvédelmi alapját, a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (TAKIVA). A szövetség nemzetközi kapcsolatai: A szövetség, levelező tagja az Osztrák Takarékszövetkezeti Szövetségnek. Információs kapcsolata van az Osztrák Volksbank Zrt.-vel.

Személyi hírek

reklámköltségekhez. De a kistestvér hogy ez egy valóban elszegényedő örömmel fogadta a megkeresést , szí- ország, ahol élünk, és ennek megfevesen teljesítette a kéréseket . Kere- lelően kellene gondolkodnunk, és kedik tehát a történet. rövid távon stratégiai szempontból is erre kellene berendezkednünk. Nem – És az érdekképviseleti munkában nagy piaci felfutásról kellene álmokapnak-e segítséget? doznunk, hanem egyszerűen a piaci – A jogalkotási folyamatokban is pozícióink megtartását kellene célul van együttműködés. A Bankszövet- tűznünk. Ez is komoly erőfeszítésbe ség – amelynek a TÉSZ ugyan nem kerül. tagja – sok segítséget adott nekünk a jogszabályok véleményezésében, – Hogyan látja a takarékszövetkevelük is nagyon jó a kapcsolatunk. zet létét? Olyan nem fordult elő, hogy az OTSZ- – Úgy látom, hogy a vidék életének más lett volna a véleménye egy ben a takarékok nagyon is jelentős adott kérdésben, mint a miénk. szerepet töltenek be. Itt látom a nélkülözhetetlen voltukat. Kiss Györg�– Nyersen kérdezem: mit tart a leg- gyel többször beszélgettünk arról, nagyobb kudarcának a TÉSZ-nél hogy a takarékszövetkezetet a városi eltöltött évekből? Mi az, amit nem fejlődés viszi előbbre. Ez persze, nasikerült megvalósítania? gyobb kockázatot is hordoz, de nem – Nem úgy fogalmaznék, hogy mi vagyok meggyőződve arról, hogy baj, volt a legnagyobb kudarcom, hanem ha egy takaréknak csak vidéki kireninkább úgy, hogy mi volt az az elvárás, deltsége van, nincs nagy mérleg-főaminek nem tudtam megfelelni. Ez összege, nincs nagy tőkeigénye. De pedig az, hogy dolgozzak ki egy stra- teszi a dolgát, amiért létrehozták, és tégiát a TÉSZ csoport számára. Nem kiszolgálja a vidéki lakosság pénzügyi vagyok egy stratéga alkat, sokkal ked- igényeit. Nyilván, itt szűkké válhat bivesebb számomra a jogszabályoknak zonyos keresztmetszet: egyfelől az való megfelelés vizsgálata. Hiszem, informatika, másfelől a szakértelem hogy egy ponttal, vesszővel, kérdő- hiánya. Ugyanis annyi féle szabályojellel nagy dolgokat dönthetünk el. zásnak kell megfelelni, amit egy kis taEzt a munkát szeretem. De ez nem karék nem feltétlenül tud HR oldalról jelenti azt, hogy nem gondolkodom teljesíteni. Ezért összetett a kérdés. Én azon, hogy milyen jövője legyen a annak a híve volnék, hogy megmatakarékoknak, de még egyszer mon- radnának a kis takarékszövetkezetek, dom, hogy nem vagyok stratéga, s és egy erős érdekképviselettel, adott nem tudom a jövőt vizionálni. Látja, esetben a Takarék Bankkal közösen egészen Soltvadkertig szaladtam a egy erős szakmai segítségnyújtással feladat elől… működtetni őket. Nekem a francia modell az elfogadható, ahol a taka– De nem volt ebben segítsége? rékoknak igen magas a piaci részese – Egy stratégia akkor jó, ha meg is désük, s a kicsinek és a nagynak egyvalósítható. Ha, mondjuk, azt mon- aránt helye, szerepe van a piacon. danám, hogy legyen egy integráció Magyarországon – nem gondolom – És mit tart a legnagyobb sikeígy – akkor a TÉSZ tagjai bizonyára rének? nem bólintanának rá. Ha pedig azt – Azt, hogy a két szövetség kemondom, hogy minden jól van így, zet fogott egymással. Ez persze, tőahogy jelenleg, akkor meg a válto- lem független történet is, de mégis zási igénynek nem felelek meg. Az, csak az én időszakomban jött létre. hogy a TÉSZ piaci részesedése legyen A legnagyobb szakmai sikert a htp 3 százalék, az pedig elérhetetlen cél. módosításoknál értünk el, és nyilSzóval, a stratégiával nem tudok mit ván az is, hogy a Bázel II.-t önállóan kezdeni. Egyébként azt gondolom, levezényeltük a TÉSZ-en belül. A Bá-

zel II. kapcsán elmondhatom, hogy egy kicsit megváltozott a vezetők gondolkodása, bár a pénzügyi válság éppen arra világított rá, hogy a kisebb tőkemegfelelés nem kedvez a bankoknak. – Milyen állapotban adta át a TÉSZ-t? – A TÉSZ egy összetartó, hosszú idők óta együtt dolgozó csoport. Amikor új vezetők jönnek, azok beállnak a sorba, és nagy tisztelettel viseltetnek az elődökkel szemben. Ezt a nagy tiszteletet például nem tapasztaltam a nagy integrációban, bár ott is becsben tartják a „nagy öregeket”. De a TÉSZ-ben talán jobban. Jó állapotban vettem át a TÉSZ-t, és úgy gondolom, jó állapotban adtam át, mert túl sokat nem változtattam rajta. – Mit gondol arról, hogy van-e vis�szaútja a TÉSZ-hez? – Nem, nincs. Elsősorban azért, mert az megfutamodás lenne az új feladatom elől. Márpedig egy érdekképviselőnek az élen kell járnia, akit a többiek követnek. Ha megfutamodok, nincs kit követni. Jó volt az az időszakom, de lezártam ezt az életszakaszomat. Most kinn, az életben kell bizonyítanom. Az öt év igen hasznos volt, mert megtanultam, hogy az érdekképviseleti tevékenység is komoly szakma. Rájöttem, hogy men�nyire nem mindegy, hogy ki képvisel minket. Persze, mindig csak az látszik, amit nem oldasz meg. Amit megoldasz, az természetes. A siker hamar elfelejtődik, a kudarc viszont sokáig él. Végül hadd mondjak egy zárógondolatot. A Bács megyei OTSZ-es időszakomban egyszer választottunk egy indulót a megyei csapatnak: Seres Rezső: Szeressük egymást gyerekek című klasszikus slágert. Később, amikor összejöttünk, akkor úgy énekeltük el az indulónkat, hogy megfogtuk egymás kezét. S amikor énekeltük ezt a dalt, akkor a lelkünk összeért. S ez azért nagyon jó, mert ha megfogjuk egymás kezét, és összeér a lelkünk, akkor nagy baj nem érhet minket. 


55

Személyi hírek  Hetvenen vették át

Kitüntetések a 2011. évi Takarékossági Világnapon Szerkesztő: Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség hatályos Kitüntetési SzabályzaCsépány ta alapján „Takarékszövetkezeti Érdemérem” kitüntetés adományozható a taGyörgy karékszövetkezeti mozgalomban végzett eredményes munka, illetve a takarékszövetkezeti mozgalom támogatása elismeréseként. A szabályzat alapján 64 tagszervezeti munkatárs, kettő csúcsszervezeti kolléga, három, eredményei alapján kiválasztott tagszervezet, valamint a Takarék Akadémia által jelölt egy oktató részesül kitüntetésben. Az OTSZ Elnöksége az előterjesztést az alábbiak szerint hagyta jóvá.

Dél-alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye) Bács-Kiskun megye Ábrahám Ágnes (Fókusz) A FÓKUSZ Takarékszövetkezet gazdasági igazgatója, 1984 óta dolgozik takarékban. A mélykúti takarékszövetkezetben végigjárta a ranglétra különböző fokait, majd az 1999ben bekövetkező egyesülés után Jászszentlászlón folytatta munkáját számviteli területen. Precíz, pontos, nagy tudású ember, aki folyamatosan képezi magát. 2008-tól a Fókusz Takarék számviteli, gazdasági vezetője. Munkáját nagy szorgalommal, odaadással végzi. 27 éve tartó kimagasló munkavégzése, Takarék iránti maximális elkötelezettsége elismeréseként javasoljuk a kitüntetésre. Csipesné Dobler Éva (Hajós) Csipesné Dobler Éva 1972. 08. 01től takarékszövetkezetünk alkalmazottja. Munkaviszonyát pénztárosként kezdte, 1977. október 01-től belső ellenőr, 1988. november 29-től az ügyvezető igazgató első számú helyettese, majd 1996. december 19-tól napjainkig ügyvezető igazgató. Korábbi munkáit,

56


illetve ügyvezető igazgatói munkáját is nagy szorgalommal, gondossággal végezte, és végzi a mai napig. Megfontolt döntéseinek köszönhetően, a takarékszövetkezet gazdasági stabilitása és tőkehelyzete kiemelkedően jónak mondható. Jó üzleti érzékkel rendelkező, felelősségteljes vezető, aki mindezek mellett szívén viseli munkatársai problémáit is. Megbízható és szakszerű munkájáért, több esetben is részesült kitüntetésben. Folyamatosan részt vett szakmai továbbképzéseken (mérlegképes könyvelői, felsőfokú bankügyintézői, majd felsőfokú banktanácsadói végzettséget szerzett), továbbá közelgő nyugdíjba vonulására való tekintettel, jelentős részt vállalt és vállal jelenleg is az utánpótlás „kinevelésében”, szakmai ismereteik bővítésében. A Takarékszövetkezetnél majd négy évtizedig, odaadóan végezte munkáját. Horváth Béláné (Solt) Az iskola befejezése után 1982-ben kezdett dolgozni. A Solt és Vidéke Takarékszövetkezet munkatársa 1986-ban lett. Munkáját előadóként kezdte a Solti kirendeltségen. Folyamatosan képezte magát: banki ügyintéző, számítástechnikai szoftverüzemeltető, mérlegképes köny-

velő pénzintézeti szakon valamint a Tomori Pál Főiskolán közgazdász diplomát szerzett. A megszerzett képesítések alapján változott a beosztása: 1998-ban girokezelő és rendszergazda, 2003-ban főkönyvelő helyettes, 2008-ban ügyvezető, 2009-ben ügyvezető-főkönyvelő és igazgatósági tag, 2010-ben a Takarékszövetkezet ügyvezető-igazgatója, 2010 végén a MESZÖV-nél FB tag lett. Munkáját mindig pontosan végezte. Munkatársai szeretik, mindig bizalommal fordulhatnak hozzá. Vezetőként arra törekszik, hogy a takarékszövetkezet érdekeit képviselve a dolgozókkal együttműködve, az ügyfelek a legmagasabb színvonalú kiszolgálást kaphassák. Losonczy Gáborné (Rónasági) 1967 óta, 44 éve áll a Rónasági Takarékszövetkezetnél alkalmazásban. 1984 óta, 27 éve a takarékszövetkezet első számú vezetője. Vezetése alatt a takarékszövetkezet óriási fejlődésen ment át. Meghatározó egyéniség, rendkívüli teherbírással. Felkészült, kitartó, precíz, naprakész ismeretekkel rendelkező szakember. Két cikluson keresztül az Országos Elnökség tagjai között képviselte a Bács-Kiskun megyei takarékszövetkezeteket. 4 éven át az Országos Takarékszövetkezeti Integráci-

Személyi hírek

ós Védelmi Alap Igazgatóságának a tagja volt. Az Igazgatósági tagságot megelőző 4 éven keresztül és jelenleg ugyanezen szervezet Felügyelő Bizottságában munkálkodott és munkálkodik. Tarjányi Tibor (Kiskunfélegyháza) Tarjányi Tibor 1995. augusztus 1-től dolgozik a Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezetnél, kezdetben, mint számítástechnikai felelős, majd, mint bankkártya üzletágvezető, jelenleg pedig – immár hosszú ideje – rendszergazda. Munkáját mély szakmai elhivatottság, folyamatos önképzés, megoldás orientált feladat megközelítés, precizitás és pontosság jellemzi. Vezetésével, aktív és hatékony közreműködésével a Kiskunfélegyházi Takarék-szövetkezet olyan informatikai rendszert alakított ki és működtet, mely megfelel az egyre fontosabb és szigorúbb pénzintézeti informatikai biztonsági követelményeknek éppúgy, mint az ügyfelek és a Takarékszövetkezet növekvő igényeinek. Időt és fáradságot nem kímélő, magas színvonalú munkájával, szorgalmával és megbízhatóságával méltán érdemelte ki munkatársai és munkahelyi vezetői megbecsülését. A Takarékszövetkezet Igazgatósága Tarjányi Tibort hosszú idő óta végzett, kiemelkedően magas színvonalú munkája elismeréseként tünteti ki.

Békés megye Farkasné Szurovecz Edit (Endrőd) 1989. évben került az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezethez hitelezési adminisztrátornak, majd 1995ben a titkárságra került áthelyezésre. Munka mellett szerzett diplomát, majd ezt követően titkárság vezetőnek lett kinevezve. Munkájában meghatározó a testületi szervek ülésének előkészítése és dokumentálása, továbbá a belső szabályozással kapcsolatos feladatok, amelyeket

külső vizsgálatok tanúsága alapján is kiemelkedő színvonalon lát el. Ez évtől fogyasztóvédelmi kapcsolattartó feladatokat is ellát. A takarékszövetkezet hivatali és nem hivatali rendezvényeinek szervezésében kiemelkedő agilitást tanúsít és a csapat kedvéért még tekézni is megtanult. Merlák Andrásné (Kevermes) 1979. február 08. óta dolgozik a takarékszövetkezeti mozgalomban. Betöltött munkakörei – hitelügyi előadó – helyettes, kirendeltség-vezető, belső ellenőr a Magyarbánhegyes és Vidéke Takarékszövetkezetnél, amely a központ áthelyezése miatt a Mezőkovácsháza és Vidéke Takarékszövetkezet nevet vette fel. A Mezőkovácsháza és Vidéke Takarékszövetkezet 1997. december 31-el beolvadt a Kevermes és Vidéke Takarék-szövetkezetbe. A Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet a beolvadás után Merlák Andrásnét a mezőkovácsházi kirendeltség vezetésével bízta meg. Munkáját precízen és pontosan végzi, az ügyfelekkel szemben mindig segítőkész magatartást tanúsít, így azok szívesen választják ügyintézéseikhez a takarékszövetkezetet. A kirendeltség irányítását, a kitűzött célfeladatokat időben és pontosan hajtja végre. Munkatársaival és a vezetőséggel jó kapcsolatot tart fenn. Uhljár Károlyné (Kondoros) 28 éve a Kondorosi Takarékszövetkezet dolgozója. Előbb ügyintézőként, majd számviteli csoportvezetőként dolgozott. Húsz éve a takarékszövetkezet főkönyvelője. Rendszeres önképzése mellett, megszerezte a mérlegképes könyvelői végzettséget és sikeresen elvégezte a Bankárképzőt. Jogszabályi és szakmai ismeretei állandó fejlesztésével, munkáját magas színvonalon, nagy odaadással végzi, melyet a különböző külső és belső ellenőrzések megállapításai is igazolnak.

Csongrád megye Putyora Lászlóné (Kiszombor) 1985. március 18. óta dolgozik a Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezetnél. A takarék-szövetkezetnél több beosztásban dolgozott, jelenleg hitelügyi előadó. Munkáját magas színvonalon, kiemelkedő szakmai hozzáértéssel látja el. A naponta felmerülő problémákat azonnal, a legjobb tudása szerint igyekszik megoldani. Kötelességtudó, szorgalmas dolgozó. Munkatársaik és az ügyfelek szeretik, kedves és segítőkész. A takarékszövetkezet kollektívájának megbecsült tagja. A mindennapokban odaadó, lelkiismeretes, nyüzsgő. Terhes Józsefné (Kiszombor) 1984. augusztus 1. óta dolgozik a Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezetnél. A takarék-szövetkezetnél több beosztásban dolgozott. Volt pénztáros, forgalmazó könyvelő, előadó, jelenleg a központi kirendeltség vezetője. Munkáját magas szintű elméleti és gyakorlati tudás jellemzi. Feladatát kiemelkedő szakmai hozzáértéssel látja el. A felmerülő problémák tekintetében az azonnali megoldásokat keresi. Véleményét reálisan fogalmazza meg. Munkatársaival előzékeny, kedves, segítőkész. Jó közösségi ember, a kollégáival kölcsönösen jó kapcsolatot alakított ki. A mindennapokban odaadó, lelkiismeretes, szorgalmas. Törökné Kaszás Gyöngyi (Fontana) A Kolleganő 25 év alatt végzett munkája méltán példa értékkel szolgál a FONTANA Credit Takarékszövetkezet összes dolgozója előtt. Kvalitása, lojalitása teljes mértékben igazodik azon elvárásokkal, melyet az Takarékszövetkezet vezetése támaszt dolgozói elé. Ügyfelekkel szemben tanúsított magatartása korrektségen alapul, kollegáival, munkatársaival szemFolytatás az 58. oldalon


57

Személyi hírek

Folytatás az 57. oldalról ben szolgálatkész, fontos számára az emberi értékek tiszteletben tartása. Szakmai tudásának fejlesztése folyamatos kihívást jelent számára. Takarékszövetkezetünk megbecsült dolgozójaként javasoljuk a kitüntetésre a Takarékossági Világnap alkalmából.

Dél-dunántúli Régió (Baranya, Somogy és Tolna megye) Baranya megye Huppert László György (Mohács) A Mohácsi Takarék Bank Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke. FB elnöki pályafutása a Bank jogelődjénél-közel 20 éve- kezdődött. Tartósan magas színvonalú munkát végez, nagy figyelmet fordít a tulajdonosi érdekek képviseletére, ennek keretében kiemelkedő szakmai tudással és gyakorlati tapasztalattal irányítja a belső ellenőrzési szervezetet.

idő alatt a szövetkezet legforgalmasabb egységében, a nagyatádi kirendeltségen volt ügyintéző. Kellemes, vidám, baráti modorával az ügyfelek kedvence lehetett, személyisége jól reprezentálja a közvetlen, udvarias, szövetkezeti ügyintézői típust. Pontos, megbízható munkájával elérte, hogy jelenleg kirendeltség-vezetői beosztást tölt be, önálló egységet vezet. Feladatait jelenleg is megbízhatóan, jó színvonalúan végzi. Tüske Sándor (Kéthely) 1988 óta dolgozik a Takarékszövetkezeti mozgalomban, első munkahelye, friss diplomásként került a szövetkezethez. Informatikai tudását kamatoztatta, először úgy, hogy ő írta a takarékszövetkezetnél használt programot és fejlesztette hosszú éveken keresztül. 2004 óta az Euró Bank programját használjuk, melynek Ő a rendszergazdája. Pár éve a Balaton-földvári Tksz-nél is tevékenykedik. Részt vesz a TAKINVEST Zrt. munkájában is külsősként Több új modul bevezetésénél segédkezett. A kollegák munkáját segíti, telefonja soha nincs kikapcsolva, bármikor számíthatnak rá.

Liber Lászlóné (Szentlőrinc) A Takarékszövetkezetnél 14 éves munkaviszonnyal rendelkezi. Munkáját a szakmai hozzáértés, fegyelmezettségét és pontosság jellemezi. Tolna megye Ügyfélkapcsolati munkája kiemelkedő. A kollégái következetes, se- Dávid Edit (Dunaföldvár) gítőkész. A Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet központjában 1998. Stahl Lászlóné (Bóly) július 15-óta dolgozik főkönyveA Takarékszövetkezetnél 28 éves lő helyettesi beosztásban. Munmunkaviszonnyal rendelkezi. Mun- káját szorgalmasan, lelkiismerekáját a szakmai hozzáértés, fegyel- tesen, precízen végzi, elősegítve mezettségét és pontosság jellemezi. ezzel a gazdasági vezető munkáÜgyfélkapcsolati munkája kiemel- ját. Aktívan részt vett a közelmúlt kedő. A kollégái következetes, se- takarék-szövetkezeti beolvadásaigítőkész. val kapcsolatos munkálatokban. A kirendeltségek dolgozóival jó munkakapcsolatot alakított ki. TakarékSomogy megye szövetkezetünk igazgatósága hos�Fodorné Basa Angéla (Somogy) szú távon számít munkájára. 1984. április 1-től dolgozik a Somogy Takarék Szövetkezetnél, és Fazekas Gáspárné (Völgység) azok jogelődjeinél. Közel 30 éves A Völgység- Hegyhát Takarékszömegbízható szövetkezeti munka- vetkezet Teveli Kirendeltségének viszony áll mögötte. Ezen hosszú a vezetője. 1986. február 28. óta a

58


Takarékszövetkezet munkatársa. A pénzintézeti tevékenység és az ügyfelek igényeinek kiszolgálása iránt tanúsított elhivatottsága példaértékű. Vezetése alatt a kirendeltség folyamatosan teljesíti az elvárt üzleti eredményeket. Negyedszázada áll Tevel község lakosságának rendelkezésére pénzügyeik intézésében. Munkáját hosszú ideje precízen, lelkiismeretesen, ügyfélközpontúan végzi. Vargáné Szentes Dóra (Bátaszék) 1996. április 22. napjától áll a Takarékszövetkezet alkalmazásában. A Takarékszövetkezet üzemméretéből adódóan, mint központi alkalmazott, munkáját a sokrétűség jellemzi. Feladatait pontosan, felelősségteljesen, a legjobb tudásával végzi, a Takarékszövetkezet munkatársai és vezetői számíthatnak munkájára.

Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár megye) Hajdú-Bihar megye Csiha András (Polgár) 1993. június 1. napján, mint a Hajdúböszörményi kirendeltség vezetője került a Polgári Takarékszövetkezet állományába, mérnök-közgazdász végzettséggel. A kirendeltség vezetését színvonalasan végezte. Az ügyfélkapcsolatot takarékszövetkezethez méltóan ápolta. 1994 tavaszától országgyűlési képviselővé választották, itt sem feledkezett meg a takarékszövetkezetről, a szövetkezeti törvény módosításánál sokat munkálkodott, a takarékszövetkezet egészére vonatkozóan is számos javaslattal élt, melynek jelentős része beépült a törvénybe. 2000. év tavaszától titkárságvezető munkakörben dolgozik a központban, Széleskörű érdeklődési

Személyi hírek

köre, tudása nagyban segíti sok- precíz, pontos, nagy munkabírású. színű munkájában. A közéletben Folyamatosan képezi magát, frisis jelentős szerepel vállalt. síti ismereteit. Kapcsolatteremtő képességének köszönhetően az Hegedűs Imre (Főnix) ügyfelekkel és munkatársaival jó 1979-től a Kaba és Vidéke Takarék- munkakapcsolatot sikerült kialakíszövetkezet Igazgatóságának tag- tania. Ismereteit megosztja közvetja, 1996-tól, a Központi Cenzúra len munkatársaival és az ellenőrzött Bizottság elnöke, 2000-től elnök- hálózati egységek dolgozóival is. ügyvezetője. Minden tisztségében Olyan fontos szakterületen, mint a lelkiismeretesen végezte munkáját, belső ellenőrzés, igyekszik a megirányítása alatt a takarékszövetkezet felelő egyensúlyt megteremteni az jelentős fejlődést ért el. A növeke- irányító testületek, a vezetés elvádés érdekében sokat tett azért, hogy rásai és az ellenőrzött egységek és ebben az évben létrejöhetett a deb- dolgozók lehetőségei között. Az új receni székhelyű Főnix Takarékszö- kihívások iránt fogékony, szervező vetkezet, mely méretét, hatékony- készségével, szorgalmával, kitartáságát tekintve a mai kihívásoknak is sával kivívta munkatársai, vezetői eleget tud tenni. Ma nyugdíjasként elismerését és kiváló eredményeket segíti a vezetés munkáját. A Főnix ér el a Tiszafüred és Vidéke TakarékTakarékszövetkezet igazgatóságá- szövetkezetnél. Munkájával, életénak és Cenzúra Bizottságának tagja. vel jó példát mutat fiatalabb munkaA térségben élőkkel, önkormányzat- társainak. Katika egy meghatározó okkal, vállalkozókkal, munkatársa- személyiség a takarékszövetkezetival több éve jó kapcsolatot ápol. nél és személyes példamutatásával 2010 áprilisától a Takarékszövetke- hozzájárul a szövetkezeti mozgalom zetek Hajdú-Bihar Megyei Szövet- hírnevének öregbítéséhez is. ségének társadalmi elnöke. Dömők Istvánné (Jász) Ölveti Zsolt (Hajdú) 1985-ben az Alsójászsági Takarék14 éve dolgozik a takarékszövet- szövetkezetnél ügyintézőként kezkezetnél, ötödik éve ügyvezető dett dolgozni. Rövid időn belül hiigazgató beosztásban. A számí- telügyi előadó lett. 2000-től pedig tástechnika, informatika szakte- a jászalsószentgyörgyi kirendeltség rületén kezdettől fogva hozzáértő vezetője. Munkája mellett elvégezte módon szervezi, irányítja a zavar- a Felsőfokú Bankárképzőt is, banki talan ügyfélkiszolgálást. Gazdasági tanácsadó képzettséget szerzett. ügyekben végzett tevékenységével Az ügyfelek kiszolgálására mindig jelentősen hozzájárul a takarék- nagy figyelmet fordított és szereszövetkezet eredményes gazdál- tettel, türelemmel végzi a kiszolkodásához. gálásukat. 2003. és 2006. között a kirendeltség vezetése mellett ügyvezetőként is dolgozott. Jász-Nagykun-

Szolnok megye

Ádám Ferencné (Tiszafüred) A Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezetnél 2001. október 4-től dolgozik vezető belső ellenőrként. Munkáját mindig teljes odaadással, nagy figyelemmel, szorgalommal végzi. Vezető belső ellenőrként a Takarékszövetkezetnél minden szakterületet, minden munkafolyamatot ismer. Kiválóan felkészült,

Kovácsné Hajdú Anna (Kunszentmárton) Kovácsné Hajdú Anna 16 éve vezeti a volt Szolnok Környéki Takarékszövetkezet, majd 2006. szeptember 29-től a Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet Besenyszögi kirendeltségét. Szorgalmas munkájával, odafigyelésével elnyerte a lakosság bizalmát. Munkatársaival kapcsolatát a segíteni aka-

rás, a megfontoltság mellett a következetesség és a határozottság jellemzi. Mindezek összhatásaként a besenyszögi kirendeltség a Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet egyik legeredményesebb egysége, a helyi kollektívára mindig számíthat a szövetkezet vezetősége. Vitárizsné Őzse Anna (Fegyvernek) A Takarékszövetkezet Kisújszállási kirendeltségének betét- és számlakezelője. Ügyintézői munkájának köszönhetően a kirendeltség betétállománya folyamatosan növekszik a konkurencia ellenére is. Ügyfelekkel nagyon türelmes, megbízható magatartása révén az ügyfelek bizalmát élvezi. 2012. évben tervezi nyugdíjba vonulását a Takarékszövetkezetnél eltöltött 26 évnyi eredményes munka befejezéseként.

Szabolcs-Szatmár megye Bodnár Mária (Rakamaz) Vezető belső ellenőr 1983. január 01-től dolgozik a Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezetben. Kezdetben lakossági számlavezetőként, majd 1995 évtől belső ellenőrként és 2005 októberétől vezető belső ellenőrként. Munkáját szorgalmasan, hivatásszerűen, szakmai hozzáértéssel és lelkesedéssel végzi. Önmagával és munkatársaival szemben is igényes. Kerepesi Zsuzsanna (Tiszavasvári) Munkája során a takarékszövetkezetünknél különböző munkakörben dolgozott, kezdte, mint lakossági folyószámla-vezető, majd kirendeltség-vezető lett, későbbiekben vezető belső ellenőr, ezt követően, mint passzív üzletágvezető dolgozik. Az előrelépéseket a becsületes, lelkiismeretes, precíz munkájának köszönheti. Nagy Folytatás a 60. oldalon


59

Személyi hírek

Folytatás az 59. oldalról szerepet vállalt a takarékszövetkezet TakarékPont hálózathoz való sikeres csatlakozásban, azóta is felügyeli ezt a területet. Emellett a különböző kiegészítő pénzügyi szolgáltatásoknak is Ő a felelőse. A munkához való hozzáállása, munkatársakhoz való kapcsolata kiemelkedő. Mészáros Lászlóné (Nagyecsed) 1987. február 11 óta főkönyvi könyvelőként dolgozik Takarékszövetkezetünknél (2000-ig a főkönyvelő helyettesi tisztet is ellátta.). A Takarékszövetkezet teljes pénzügyi gazdálkodását átlátja, a felügyeleti szervek felé a jelentések elkészítésében mindig részt vesz. Az évek során folyamatosan képzésekben vett részt, hogy szakmailag a kor követelményeinek megfeleljen. Munkáját pontosan ellátja már 24 éve, tervei szerint 2 belül nyugdíjba megy. Ezzel a kitüntetéssel szeretnénk megköszönni a Takarékszövetkezeti mozgalomban végzett munkáját. Szabó Jánosné (Szatmár-Bereg) A Tiszakerecseny és Vidéke Takarékszövetkezettel 1971-ben kötött munkaszerződést. Néhány hónap elteltével Tiszakerecsenyben kirendeltségvezetőnek nevezték ki. Munkáját az eltelt 40 évben, mint kirendeltségvezető ugyanebben a kirendeltségben végezte, nagy odaadással, lelkiismerettel az ügyfelek, és megkérdőjelezhetetlen elhivatottsággal a takarékszövetkezet iránt. 2011-ben nyugdíjba vonult, a munkáját azonban most is elismerik.

Észak-magyarországi Régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye) Borsod-AbaújZemplén megye Bódi Sándorné (Borsod)

60


1977-től áll a szövetkezetnél munkaviszonyban gépkönyvelő hitelügyintéző munkakörben. Jelenleg kirendeltség vezető helyettes. Több mint 3 évtizedes pontos, szorgalmas munkája, kiváló közösségi magatartásával érdemesült a kitüntetésre. Petőházi Mihályné (Borsod) 1966-tól van a szövetkezetnél alkalmazásban. Vezető könyvelő, majd főkönyvelő, jelenleg ügyvezető beosztásban. Több mint negyven évtizedes kiváló munkája és a szövetkezet elkötelezettsége alapján munkája elismeréseként javasoljuk a kitüntetésre. Posgai Imréné (Szerencs) Dóra közel 30 évvel ezelőtt kezdett dolgozni a takarékszövetkezetben, szinte az iskolapadból került a pult mögé. Először ügyintézőként, és ahogy az lenni szokott végigjárta annak a bizonyos létrának minden fokát. Volt rendszergazda, belső ellenőr, kontroller és az utóbbi három évben, mint főkönyvelő navigálja a takarékszövetkezet gazdasági életét. Munkáját mindig nagy szorgalommal, igényesen és magas színvonalon látja el. Minden feladatot rá lehet bízni. Tehetségével és probléma megoldó képességével fontos kulcsembere a takarékszövetkezetnek. Fáradságot nem ismerve mindig készen áll munkatársai segítségére lenni. A jövőben is sokat számít munkájára a takarékszövetkezet, ezért jó egészséget és sok erőt kívánunk mindenhez. Sóskúti János (Sajóvölgye) 1988-tól 1993-ig főelőadóként, 19931996 között főkönyvelőként dolgozott a jogelőd Hangony és Vidéke Takarékszövetkezetnél. 1996-2001ig a takarékszövetkezet elnökhelyettes ügyvezetője, 2001-től elnökügyvezetője volt. 2003-ban létrejött a Sajókaza és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Hangony és Vidéke Takarékszövetkezet egyesülésével a Sajóvölgye Takarékszövetkezet,

ahol ettől az időponttól ügyvezető igazgató tisztséget tölt be. Ügyvezető igazgatóként aktívan részt vett a 2007-es Háromkő Takarékszövetkezettel történő egyesülés előkészítésében és végrehajtásában is. Fontos szerepet vállal a Sajóvölgye Takarékszövetkezet stratégiai tervének és üzletpolitikájának megvalósításában. Munkáját mindig lelkiismeretesen, nagy szakértelemmel és pontossággal végzi. Szemán Jánosné (Abaúj) Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Igazgatósága javasolja a kitüntetésre több mint negyedszázados munkájának elismeréseként. A pályája elején betétgyűjtő pénztáros volt, majd belső ellenőr, most ügyvezető. Munkáját hivatásnak tekinti, minden területen tisztességgel, és nagy szorgalommal helyt áll. Vezetői feladatokat 2003-tól lát el. Komoly részt vállalt a Takarékszövetkezet stratégiájának a megalkotásában, aminek következtében tudatos építkezés történt a hálózatot, és a szervezetet illetően is. Az önkormányzati területen kiemelkedő sikereket ért el, akvizíciós munkájának köszönhetően 50 település költségvetési számláját vezeti ma az Abaúj Takarék Vezetőként fontosnak tartja a folyamatos, élethosszig való tanulást, a képzés, önképzés a mindennapjainak része. Tanult a Bankárképzőben, szerzett mérlegképes könyvelői végzettséget, közgazdász diplomát, és jelenleg a Miskolci Egyetem Vezetés-Szervezés szakirányán szervezetfejlesztést, vállaltvezetést tanul. Ez a kitüntetés neki nemcsak jelképes dolog, hanem a valódi munka elismeréseként szolgál.

Nógrád megye Szlobodnyik Gábor (Cserhátvidéke) A Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet informatikus munkatársa. 12 éve dolgozik a takarékszövetkezetnél az említett munkakörben.

Személyi hírek

A 14 kirendeltség és a központ ezirányú feladatait hozzáértéssel és felelősséggel látja el. Munkáját megfelelő szaktudással és nagy szorgalommal végzi, tiszteli munkatársait, segítőkészsége minden területen megnyilvánul. Hatékonyan kivette részét az informatikai átállás munkálataiból, továbbá a központi üzletház és a kommunikációs központ átköltözésében is rendkívül nagy feladat hárult rá, amely kiváló szervezőkészségének köszönhetően zökkenőmentesen lezajlott. Munkája elismerésenként két alkalommal megyei kitüntetésben is részesült. Vass Józsefné (Drégelypalánk) 1992. évben került megválasztásra a Drégelypalánk és Vidéke Takarékszövetkezetnél, mint igazgatósági tag. 1997-től a Felügyelő Bizottság elnöke tisztséget tölti be. Polgári foglalkozása: Szátok község jegyzője. Irányítása alatt a belső ellenőrzés és a Felügyelő Bizottság megfelelő színvonalon végzi munkáját, a tulajdoni érdekek kellő súllyal érvényesülnek a szövetkezeti demokrácia terén.

Heves megye Mészáros Mihályné (Vámosgyörk) 1971. április 16-tól dolgozik a Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Karácsondi kirendeltségénél. Először, mint ügyintéző, majd 1976. július 1-től könyvelő, és 1976. december 01-től – jelenleg is – a kirendeltség vezetője. Munkáját mindig lelkiismeretesen, az elvárásoknak megfelelően, precízen, pontosan végzi. A kirendeltségre háruló feladatokat jól megszervezte, a szakmai kihívásoknak mindig megfelelt. Szakmailag folyamatosan képezte magát. Megbízható, jó munkatárs. A több mint 40 éves szövetkezeti munkájával, az ügyfelek körében is elismerést váltott ki, ezzel is öregbítette a takarékszövetkezet hírnevét.

Pálkovács Gézáné (Eger) Munkáját a takarékszövetkezeti gyakorlatnak megfelelő szakmai és emberi hozzáállással, közvetlenséggel és az ügyfelekkel szembeni tisztelettel végzi. Kollegáit segítve, sokszor helyettük is dolgozva irányítja a Központi kirendeltséget, amely a legfontosabb értékesítési pont a Takarékszövetkezetünknél. Sajnos, bejelentette nyugdíjba vonulási szándékát, ezért fontosnak tartja a Takarékszövetkezet vezetése, hogy ebben a formában is elismerésre kerüljön kimagasló munkája.

Mészárosné Farsang Erzsébet (Kápolnásnyék) 1989. július 1-től pénztárosként kezdett dolgozni a Takarékszövetkezetnél későbbiekben ügyintéző, majd egységvezető volt. Jelenleg a takarékszövetkezet központjában, hitelezési előadóként dolgozik. Munkája egyenletes és folyamatosan jó minőségű.

Pavlicsek Bertalanné (Ercsi) 1961-től van a szövetkezeti mozgalomban, 1968-tól az Ercsi és Vidéke körzeti Takarék-szövetkezet ügyvezetője, majd elnöke volt. Több alkalommal részesült kiváló szövetkezeti Szabó Ferencné (Hatvan) munkáért kitüntetésben. A Takarék1986-tól dolgozik a Hatvan és Vidéke szövetkezettől vonult nyugdíjba, Takarékszövetkezetnél, kezdetben 1992. februárban, azóta társadalmi könyvelőként, majd 1998 júliusától elnöki funkciót töltött be. Az év végi számviteli csoportvezetőként vé- tisztújítás során már nem kívánja magezte lelkiismeretes munkáját. 2005 gát jelöltetni, végleg visszavonul. januárjától, mint számviteli előadó dolgozik takarékszövetkezetünknél. Komárom megye Rendszeresen vett részt szakmai továbbképzésen, mely a számvitel Béger Károlyné (Pannon) mellett az informatika területére is Bégerné, Zsuzsi a szolid, csendes, kiterjedt. Munkáját nagy szorgalom- de nagy munkabírású természemal és a takarékszövetkezet iránti tével kivívta kollegái, és vezetői segítőkészség. Bejelentette, hogy tiszteletét. Munkáját becsülettel jövő év elején nyugdíjba kíván vo- és odaadóan végzi. A honos kirennulni, ezért a takarékszövetkezetnél deltségi kollegák támogatása melvégzett 25 éves munkája alapján ki- lett a régió-vezetőnek és a régióba tüntetésre javasoljuk. tartozó munkatársainak is sok segítséget nyújt

Közép-magyarországi Régió (Fejér, KomáromEsztergom, Pest és Veszprém megye Fejér megye

Linczmayer Gyula (Környe) 1990-től igazgatóságunk tagja, majd 1996-től az igazgatóságunk elnöke. Egyetemi végzettséggel, több éves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik. Jelenleg nyugdíj mellett is a gazdasági szférában szorgoskodik Munkáját mindig pontosan, lelkiismeretesen ellátta és ellátja jelenleg is. Igazgatósági elnökként eredményesen irányítja az igazgatóság és ezáltal az egész takarékszövetkezet munkáját.

Máté Marianna (Sárbogárd) 24 éve dolgozik a Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezetnél. Központi asszisztens, adatvédelmi fellelős. Munkáját vezetői megelégedésére mindig szorgalmasan, lelkiismeretesen végezte. Munkájában gyors, precíz, megbízható. A kollégák el- Simon Gyuláné (Pannon) ismerően nyilatkoznak szakmai Kedves, barátságos természetű. hozzáértéséről, emberi hozzáál- Nagyon szereti az ügyfeleket, és lásáról. Folytatás a 62. oldalon


61

Személyi hírek

Folytatás a 61. oldalról az ügyfelek is nagyon szeretik őt. Az értékesítésben nagyon lelkes. Ha kell, akkor akár munkaidő után is megy, és akvirálja az ügyfeleket. A lehetőségekhez képest jól is értékesít a kirendeltség termékeit.

Pest megye Kiss Jánosné (Dél-Pest) A Tápiószentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatóságának 1996. és 2001. között volt tagja. 2001-től, az egyesülés után, a DélPest Megyei Takarékszövetkezet Felügyelő Bizottságának elnöke. Évtizedes munkája jelentősen hozzájárult, hogy a takarékszövetkezet stabil pénzintézetté fejlődött. Kövesdiné Tolnai Ildikó (Pécel) 12 éve dolgozik a Pécel és Vidéke Takarékszövetkezetnél. Az Isasze gi Kirendeltség ügyintézőjeként kezdte munkáját, majd felfigyelve hozzáállására, tehetségére, a vezetőség belső ellenőrnek nevezte ki. Szakmai tudása, agilitása révén 2008. év elejétől a takarékszövetkezet aktív üzletágának vezetője. Irányítása alatt a hitelezés területén jelentős eredményeket ért el szövetkezetünk, jelentős portfólióromlás nem következett be. Az ügyfelekkel való kapcsolattartása példaértékű, tárgyalási és kompromisszumkészsége kiváló. Az általa irányított kirendeltségek bármikor, bármilyen kérdéssel, bizalommal fordulhatnak hozzá, mindig pontos, kielégítő választ kapnak. Közgazdászként került az Takarékszövetkezetünkhöz, majd munka mellett elvégezte a valutapénztárosi és ügyintézői, valamint az ékszerbecsüsi tanfolyamokat. Jelenleg okleveles könyvvizsgálónak tanul. Kiemelkedő képességei alkalmassá teszik a naponta jelentkező, egyre bonyolultabb feladatok gyors és logikus megoldására. Ésszerű, takarékos szemléletével, „jó gazda

62


módjára” felügyeli a takarékszö- deltség vezetői teendőit látta el. vetkezet kihelyezéseit és gazdál- Jelenleg a Szentgáli Fiók vezetője. kodását. Folyamatosan képezte magát, elvégezte a Bankárképző Felsőfokú Nyilas Zoltánné (Veresegyház) Bankszakmai Programját. Az így 1979 óta tagja a Takarékszövetke- megszerzett ismeretek is hozzázetnek, és 1991 óta, jelenleg 20 éve járultak precíz munkájához. Muntölti be a Felügyelő Bizottság elnöki katársaival, ügyfelekkel való kaptisztségét. Már nyugdíjas. Aktív éve- csolattartása, munkához történő it egy ipari szövetkezetnél töltötte, hozzáállása példaértékű. ahol szintén a Felügyelő Bizottság elnökeként vett részt a testületek Sipos Tihamérné munkájában. Takarék-szövetkezeti (Balatonfelvidék) tisztségviselői munkája során a tu- 1983-tól dolgozik a Takarékszövetkelajdonosi érdekeket szem előtt tart- zetnél, mint számlavezető ügyintéva hatékonyan és körültekintően ző. Részt vett a lakossági folyószámirányítja a Felügyelő Bizottság és a la-vezetés elindításában. Munkáját belső ellenőrzés munkáját. Az Igaz- az előírásoknak megfelelően véggatóság ülésein aktívan részt vesz, zi. Ügyfélközpontú, kommunikatív tanácsaival segíti az igazgatóság és egyéniség. Könnyen kapcsolatot az ügyvezetés munkáját. teremt az ügyfelekkel. Közvetlensége jelentős mértékben hozzájáUrbán Antalné (Dél-Pest) rult a takarékszövetkezet ügyfél1980-tól a jogelőd takarékszövetke- körének bővüléséhez. zetnél az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaként dolgozott. Nyugat-magyarországi 2001-től, az egyesülés után, a DélRégió (Győr-MosonPest Megyei Takarékszövetkezet Igazgatóságának tagja. Munkájá- Sopron, Vas és val jelentősen hozzájárult a taka- Zala megye) rékszövetkezet által elért eredményekhez. Győr-Moson-Sopron

Veszprém megye Bokros Erzsébet (Zirc) A Zirci takarékszövetkezet Központi Hitelosztályának hitelügyi előadója. Az ügyfelekkel, kollegáival, sőt az Integrációhoz kapcsolódó más takarékszövetkezetek dolgozóival is jó kapcsolatot tart fenn. Munkája során a Takarékszövetkezet érdekeit tartja szem előtt, az ügyféligények maximális kiszolgálása mellett. Munkáját körültekintően, gyorsan ellátja mind az ügyfelek, mind a vezetés teljes megelégedésére.

megye

Bencsics Krisztina (Duna) 1995 júliusától dolgozik a Halászi, majd a Duna Takarékszövetkezetnél. Végigjárta a klasszikus takarékszövetkezeti ranglétrát. Ügyintézőből vált a Jánossomorjai Fiók vezetőjévé, majd a Mosonmagyaróvári Régió területi igazgatójává. E munkakörében 10 fiók, több mint 20 milliárd mérlegfőösszeggel tartozik hozzá, irányítja ennek a területnek az értékesítési munkáját. Jó szervező, igazi csapat ember, akire a Takarékszövetkezet vezetése és a beosztott dolgozók is mindenben számíthatnák

Pichler Józsefné (Szentgál) 1988. szeptember óta dolgozik a Fehér Károlyné (Rajka) Takarékszövetkezeti mozgalom- A Rajka és Vidéke Takarékszövetban. Munkaviszonya kezdetén az kezet győri kirendeltségének a úrkúti fiók pénztárosi majd kiren- vezetője 31 éve dolgozik a taka-

Szóra érdemes

rékszövetkezeti szektorban. 5 év alatt több milliárdos kirendeltséggé fejlesztette 4 munkatársával együtt a megyeszékhely kirendeltségét. Pozitív beállítottságú, precíz, szorgalmas, segítőkész, vidám munkatárs. Két felnőtt fiú édesanyja és 4 unokájának szerető nagymamája. Karácsony Katalin (Duna) 1993. 07. 01-jén belső ellenőrként kezdte munkáját a Halászi Takarékszövetkezetnél. Dolgozott, mint passzív üzletágvezető és a BOSS bevezetését és használatát legjobban alkalmazó rendszergazda. 2005.10. 01-től a Halászi, majd a Duna Takarékszövetkezet főkönyvelője. Kiemelt szerepe van abban, hogy a Takarékszövetkezet számviteli rendje, elszámolásai mindig és mindenben a legprecízebbek, legteljesebbek. A TAKINFO Kft. Számviteli Bizottságának tagja. Kopócsi Piroska (Duna) 1997.07.01-től a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál kezdett dolgozni, majd a Győri Fiók 1998. novemberi átvétele után került a Halászi Takarékszövetkezethez. Hosszú éveken keresztül vállalati finanszírozóként dolgozott. 2008. július 01-jén vállalati hitelezési osztály-vezetővé került kinevezésre. Munkáját rendkívüli precizitás és szakmai odaadás jellemzi. Kiemelkedő, stabil dolgozója a Duna Takarékszövetkezetnek. Jelenleg a Back-Office igazgatója, amelyet közel két év alatt komoly szakmai csapattá alakított. A TAKINFO Kft. Aktív Bizottságának tagja. Pánácz Lászlóné (KisRába menti) 1985. november 18. óta a Kis-Rába menti Takarékszövetkezet dolgozója. A Kapuvár Kirendeltség munkatársa, Vezető Ügyfélgazdaként látja el feladatait. Megbízható, pontos, precíz, lelkiismeretes munkatárs. Munkája során kivívta mind a munkatársai, mind az ügyfelek bizalmát, elismerését.

Sasné Rozgonyi Zsuzsanna (Duna) 1994. és 2002. között a Takarékbróker Rt. gazdasági igazgatójaként tevékenykedett komoly szerepet vállalva a Takarékszövetkezetek és a Bróker sikeres gazdasági együttműködésében. 2001. óta a Halászi Takarékszövetkezet Felügyelő Bizottságának elnöke, valamint az Esztergomi Takarékszövetkezet Felügyelő Bizottságának tagja, majd a két Takarék-szövetkezet egyesülését követően a Duna Takarékszövetkezet Felügyelő Bizottságának tagjaként elkötelezetten segítette a Takarékszövetkezet munkáját. A Takarékszövetkezet vezetésébe 2009. június 01-jével ügyvezetőként kapcsolódott be. Jelenleg a Duna Takarékszövetkezet gazdasági ügyvezetője. Komoly munkát végzett a számvitel és a beruházások területén, múlhatatlan érdemei vannak a Back Office és hitelellenőrzési terület kialakításában. 2009. óta a TAKINFO Kft. Felügyelő Bizottságának tagja.

Németh Antalné (SAVARIA) 1979. január 18-tól dolgozik a takarékszövetkezeti mozgalomban. Az Őrségi Takarék-szövetkezetnél pénztárosként kezdte, majd több beosztás betöltését követően 1980tól főkönyvelő lett. Főkönyvelőként több feladatot vezényelt le szakszerűen. Hatalmas érdemei voltak a sikeres egyesülési folyamatok lebonyolításában. A főkönyvelői feladatok ellátásával a jogutód takarékszövetkezeteknél is megbízták és jelenleg is a Savaria Takarékszövetkezet ügyvezető főkönyvelője. Munkáját a szorgalom, állhatatosság, megbízhatóság, hozzáértés jellemzi. Mindezen munkáját jellemző tulajdonságokkal, hatalmas tapasztalatával hasznos tagja a Savaria Takarékszövetkezet ügyvezetésének.

Vas megye

Zala megye

Hozbor Imréné (Répcelak) A Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet meghatározó személyisége, a szakmai munka /beleértve a szabályzatok karbantartását is/ irányítója, koordinálója mind a központ, mind a kirendeltségek tekintetében. A 3 évtizedes vezetői tevékenységét előbb főkönyvelőként, majd 1997-től ügyvezető igazgatóként fejtette ki. Magas szakmai mércét, igényes követelményt állított mind maga, mind a munkatársai elé. Elévülhetetlenek az érdemei a takarékszövetkezet informatikai rendszerének megújításában, az új rendszerre történt átállásban. Hallatlan munkabírásával, szorgalmával, precizitásával méltán vívott ki elismerést munkatársai, a régiós takarékok, illetve a Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet üzleti partnerei és ügyfelei körében, példát mutatva a fiatalabb gene-

Balazsin Aranka (Dél-Zala) 1977-től dolgozik a Dél-Zalai Takarékszövetkezetnél, illetve annak jogelődjénél. Több munkakört is betöltött az elmúlt, több mint harminc év során, jelenleg a takarékszövetkezet letenyei kirendeltségének vezetője. Vezetése alatt a kirendeltség tevékenysége jelentősen fejlődött, főként az utóbbi években. Munkáját mindig felelősségteljesen, nagy odaadással végezte, elhivatottságára mindig számíthatnak munkatársai és a szövetkezet vezetése. Odaadóan képviseli ügyfelei és a takarékszövetkezet érdekeit, ezek miatt vállalja a konfrontálódást is. Az évek során sok tapasztalatra tett szert, széleskörű ismereteket szerzett. Munka mellett képezte magát, több tanfolyamon vett részt, nemrégiben felsőfokú banki szak-ügyintézői képesítést szerzett. Emberi Folytatás a 64. oldalon

ráció számára is. Répcelak egyik elismert, megbecsült, személyisége / pl. a helyi tv felügyelő bizottságának a tagja, a Répcelakért Egyesület tagja stb./.


63

Személyi hírek

Folytatás a 63. oldalról magatartására mindig a kitartás, a maximumra törekvés és ennek elvárása és a megbízhatóság volt a jellemző. A takarékszövetkezet vezetése erre alapozva ismeri el munkáját, és számít rá a jövőben is. Györe József (Zalavölgye) 1964. július 1-én könyvelői munkakörben kezdett a Zalavölgye Takarékszövetkezet jogelődjénél, a Zalaszentgyörgy és Vidéke Takarékszövetkezetnél. 1974-1980. között főkönyvelői feladatokkal látott el. 1980. és 1999. között a Zalavölgye Takarékszövetkezet Igazgatóságának elnöki pozícióját töltötte be. Ezen időszak alatt a Takarékszövetkezet jelentősen fejlődött. Több településen, így Zalaegerszegen is egységet nyitott, és további takarékszövetkezeteket olvasztott magába. 1999-ben mondott le elnöki tisztségéről, majd 2004-ben történt nyugdíjba vonulásáig hálózati igazgatói munkakörben dolgozott. Nyugdíjba vonulásától igazgatósági tagjaként segíti a takarékszövetkezet munkáját. Munkájával az elmúlt 37 évben jelentősen hozzájárult a Takarékszövetkezet illetve jogelődjei fejlődéséhez, működési területének-, infrastruktúrájának, valamint üzleti tevékenységének bővüléséhez. Neki is köszönhető, hogy a Takarékszövetkezet jelenleg is önálló, eredményes és biztonságos működésével meghatározó pénzügyi szolgáltatója üzleti környezetének.

társaitól igényes munkát vár el a takarékszövetkezet érdekeit szem előtt tartva.

Integrációs intézmények kitüntetettjei: OTSZ Kükedi Lajosné 1994-ben az OTIVA működése kezdetén került a Takarékszövetkezeti Integrációba. Feladata a számviteli rend kialakítása, és annak további működtetése volt. 2004-től, döntése alapján az OTSZ-ben folytatta tovább a számviteli munkát. Lelkiismeretes, kitartó, megbízható munkatárs, akire mindig lehet számítani. Hozzáértését, segítőkészségét mind az ügyvezető, mind a kollégák, mind a Felügyelő Bizottság elismerik.

Takarék Akadémia

Krizsán Gábor Jelenleg a Takarékbank Takarékszövetkezeti Hitelprogramok osztályának vezetője, tizenhárom éve, 1998 óta dolgozik az Integrációban. A Takarék Akadémia oktatói csapatához 2009-ben csatlakozott, és ettől kezdve folyamatosan részt vesz az Orientációs képzés, a Kirendeltségvezetők képzése, és más, speciális tanfolyamok előkészítésében, megvalósításában. Szakmai elhivatottsága, oktatóként a tananyagok megírásában, előadásában vállalt meghatározó szerepe alapján az Akadémia Szakmai Tancsics Judit (Hévíz) Tanácsadó Testülete és Elnöksége 2000-től dolgozik a takarékszövet- 2011-ben a „Takarék Akadémia Tanákezeti integrációban. Munkájára a ra” kitüntető cím adományozásával precizitás, lelki-ismeretesség jel- ismerte el teljesítményét. lemző. Pozitív beállítottságú, segítőkész, szorgalmas munkatárs. Takarékbank Folyamatosan képezte magát, mun- katársait és a takarékszövetkezeti Dr. Szőke Magdolna szektorban kifejtett oktatási tevé- Tanulmányait a Budapesti Közgazdakenysége elismerésre méltó. A kü- ságtudományi Egyetemen végezte, lönböző szakmai fórumokon tett majd ugyanitt szerzett egyetemi előremutató észrevételei és kritikái doktori fokozatot summa cum laude építő jellegűek. Magától és munka- minősítéssel. Tudását és ismereteit

64


folyamatosan bővíti, számos hazai és külföldi szeminárium és kurzus aktív résztvevője. Az egyetem elvégzését követően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Világgazdaságtan Tanszékén helyezkedett el. Doktori címének megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági Főosztályán dolgozott, majd a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetben, illetve a Gazdaságkutató Intézetben eltöltött évek után 1991-ben kerüli a Kereskedelmi és Hitelbankhoz, ahol több területen is kamatoztatta kimagasló tudását, kezdetben főosztályvezető-helyettesként, később pedig főosztályvezetőként. 1999-től a PSZÁF Stratégiai és Módszertani Igazgatósága Monitoring Főosztályának főosztályvezető-helyetteseként részt vett a Bázel II. egyezménytervezettel kapcsolatos magyar mennyiségi hatásvizsgálatban és az új bázeli tőkeegyezmén�nyel kapcsolatos dokumentumokra adott magyar vélemény kialakításában. 2003-tól tanácsadóként erősíti a Takarékbank szervezetét. Elképesztő munkabírását bizonyítja számos előadás megtartása, szakmai lapok szerkesztő bizottsági feladatainak ellátása, kiadványokban való publikációk megjelentetése, valamint részvétel több nemzetközi kerékasztal találkozón és konferencián. A bázeli elvek legrangosabb hazai ismerője, szakmai tudását nemzetközi viszonylatban is elismerik, brüsszeli bizottságokban képviseli hazánkat. Felsőfokon beszél angolul, olaszul és oroszul, társalgási szinten franciául. A CRD-implementációban végzett kiemelkedő munkájáért 2008-ban Bankszövetségi Emléklap kitüntetésben részesült. Gazdasági mutatók alapján kitüntetett Tagszervezetek: 1. Mohácsi Takarék Bank Zrt., 2. Szigetvári Takarékszövetkezet, 3. Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet.

Rólunk írták  Kiadvány: Pénzcentrum – Dátum: 2011. október 10. (13:07)

Végtörlesztők serege ostromolhatja a takarékokat? A Pannon Takarék Bank volt az első, mely kifejezetten a végtörlesztő devizahiteleseknek szánt forinthitellel, a Somogy Takarék pedig, amelyik rendkívül kedvező, 8 százalékot közelítő hiteldíjjal állt elő az elmúlt hetekben. Miközben mások kamatot emelnek, a széles fiókhálózattal rendelkező takarékszövetkezeti szektor tárt ajtókkal várja a devizahiteleseket. A hitelezési szándék megvan, jó a szektor likviditási helyzete, a legtöbb helyen a tőkével sincs gond. Méretük és kapacitásuk azonban nem végtelen, így aligha fognak tudni 30 milliárd forintnál több lakáshitelt kihelyezni a rendelkezésre álló kevesebb, mint öt hónapban. Ez nem éri el a kiváltásra váró deviza alapú jelzáloghitel-állomány egy százalékát, emellett úgy tudjuk, nem nagyon lesz a közeljövőben 10 százalékos THM-nél kedvezőbb hitelajánlat a takarékszövetkezetek palettáján sem. az érdeklődés nagyon nagy a takarékoknál: a Portfolio. Részvénytársasági bankok (milliárd Ft) Teljes Deviza Arány hu több helyről származó értesülései szerint égnek a te- Eszközállomány 27 970 14 883 53% 17 521 12 114 69% lefonvonalak a teljesen magyar kézben lévő takarékszö- Hitelállomány 7 178 5 023 70% vetkezeti szektor fiókjaiban, és budapesti devizahitele- Háztartási hitelállomány Takarékszövetkezetek (milliárd Ft) Teljes Deviza Arány sek százai keresik annak lehetőségét, miként tudnának 1 678 110 7% kedvező kondíciójú hitelhez jutni valamelyik vidéki taka- Eszközállomány Hitelállomány 729 89 12% rékszövetkezetnél. A szektor közel 80 százalékát lefedő 373 54 14% Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (érvelése sze- Háztartási hitelállomány rint mivel nem hitelintézet) nem csatlakozott a Bankszö- Forrás: PSZÁF, Portfolio.hu vetség alkotmánybírósági beadványához (igaz, ez tagjai számára lehetséges), és a szektor kommunikációja is arra Magas likviditás utal, szeretnének minél több devizahitelest elhódítani a nagyoktól. Erre minden esélyük meg is van, hiszen több Gyakran hivatkoznak a szektor vezetői a takarékszövetkezetek mutató alapján is sokkal jobbak a takarékok hitelezési le- 500-600 milliárd forintos „szabad forintforrására”. A PSZÁF stahetőségei, mint a bankokéi. tisztikái szerint július végén a forgatási célú értékpapírok 20 százalékos, a jegybanki és bankközi betétek pedig 18 százalékos arányt képviseltek a takarékszövetkezetek mérlegében, míg a Alacsony devizahitel-arány bankoknál ez az arány 10 százalék, illetve 5 százalék volt. A banMinél nagyobb ma egy hitelintézet deviza alapú jelzáloghi- kok 152 százalékos hitel-betét mutatójával szemben ráadásul tel-állománya, annál nagyobb a várható vesztesége, hisz a a takarékszövetkezetek csak 52,6 százalékos hasonló aránnyal frankhitelek esetében (jelenlegi árfolyamon) az állomány 25 rendelkeztek. Amennyiben tehát elindul a takarékszövetkezeszázalékát, az euróhitelek esetében 16 százalékát kell leírni- tek hitelexpanziója, az megoldható a portfóliójukban lévő likvid uk veszteségként a végtörlesztést választó devizahitelesek eszközök hitelre történő „cseréjével”, új forrás bevonása nélkül is. esetében. A bankokkal összevetve a takarékszövetkezetek Amennyiben azonban a hitelezés „túlnőné” mérlegfőösszegüket, kellemes helyzetben vannak: míg előbbieknél 70 százalék, központi bankjuk és elsődleges bankközi piaci partnerük, a Tautóbbiaknál 14 százalék a deviza alapú háztartási hitelek karékbank nyújthatna számukra plusz finanszírozást is. Mivel aránya. A szektor maximális vesztesége legfeljebb közel tíz- azonban a hitelállomány nem növelhető a végtelenségig töbmilliárd forint a bankok közel ezermilliárdjával szemben. A bek között a tőkekövetelmények miatt sem, erre aligha fog sor végső veszteség a végtörlesztők arányától függ, de semmi kerülni. A hitelkihelyezéseket tehát meglévő forrásaikból képesem indokolja, hogy náluk nagyobb legyen a veszteségek sek lesznek finanszírozni a takarékszövetkezetek. aránya, mint a bankoknál. Folytatás a 66. oldalon


65

Rólunk írták

Folytatás a 65. oldalról A részvénytársasági hitelintézetek és a takarékszövetkezetek hitel-betét aránya 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%

370 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

A takarékszövetkezetek termékfejlesztésében jelentős szerep hárul a Takarékbankra, különösen ami a TakarékPonthoz tartozó 25 takarékszövetkezet illeti. A bank 10,5-11 százalékos THM-mel rendelkező, hamarosan megjelenő forinthitele értesüléseink szerint hamarosan megjelenik a piacon, a takarékoknak ugyanakkor nem kötelességük követni ezt az árazást. Így könnyen előfordulhat, hogy egyes takarékok – agresszív hitelezésben bízva – alacsonyabb hiteldíjat állapítanak meg, ez azonban várhatóan egyáltalán nem lesz tömeges jelenség.

2011 júl.

Forrás: PSZÁF, Portfolio.hu

Nagy fiókszám

25%

A szövetkezeti hitelintézetek állományainak aránya a részvénytársasági hitelintézetekéhez képest

20%

15% Az Országos Takarékszövetkezeti Integrációhoz tartozó ta10% karékszövetkezetek a szervezet közlése szerint csaknem 1500 fiókkal rendelkeznek. Ez a szám csaknem négyszerese 5% a legnagyobb hazai bank, az OTP fiókszámának, és nagyobb, 0% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 júl. mint az összes hazai nagybank fiókszáma. Ez nagy fegyver370 Vállalkozói betétállomány Betétállomány tény abban az időszakban, amikor a fiókon kívül értékesítő Hitelállomány Lakossági betétállomány Lakossági hitelállomány Vállalkozói hitelállomány hitelközvetítők jóval mérsékeltebb szerepet játszhatnak az Forrás: PSZÁF, Portfolio.hu új hitelkihelyezésekben, mint 2008-at megelőzően. Utóbbinak nem elsősorban a hitelközvetítők díjazásának törvényi tiltása az oka, hanem a puszta tény, hogy a hitelközve- Kis „felségterület” títők száma mára a korábbi több tízezerről mintegy 2500 Egy takarékszövetkezet elvileg az ország bármely területén főre csökkent. lakó ügyfélnek nyújthat hitelt, a megnövekedett érdeklőMagyar nagybankok és a takarékszövetkezetek fiókszáma désre és saját kapacitásaira hivatkozva azonban könnyen arra kényszerülhetnek a szereplők, hogy jelentősen korláTakarékok tozzák a potenciális ügyfelek körét. Jó példa erre a már emOTP K&H lítette takarék, amely az alacsony hiteldíjú terméke megjeErste lenését követően kénytelen lett az alábbi tájékoztatással Raiffeisen élni honlapján: CIB „Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a Somogy TakaUniCredit rék Szövetkezet a korlátozott lehetőségei miatt elsősorban Budapest Bank a saját és a működési körzetébe tartozó (Somogy megye és MKB Nagykanizsa) ügyfelei devizahitel kiváltását tudja biztosíta0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 ni. Javasoljuk, hogy a lakóhelyük körzetében lévő TakarékForrás: Portfolio.hu-gyüjtés szövetkezeteket keressék fel konkrét igényeikkel.” Úgy tudjuk, a takarékszövetkezeti integráció vezetői sem számítanak arra, hogy országosan 30 milliárd forintnál naTermékfejlesztés, THM gyobb hitelösszeget helyeznének ki a következő hónapok A takarékszövetkezetek jó része a végtörlesztésről szóló tör- devizahitel-kiváltási hullámában, és a legnagyobb takarévény kihirdetésére már felkészült arra, hogy kifejezetten a koknál is legfeljebb 1-2 milliárdos állománynövekedésre szávégtörlesztő devizahitelesek számára kínált konstrukcióval mítanak. A teljes (augusztus végi adatok szerinti) 5088 millihívja fel magára a figyelmet. Így került a képbe először az árd forintos deviza alapú jelzáloghitel-állományhoz képest idén év elején bankká átalakult Pannon Takarék Bank, mely ez kevesebb, mint 1 százaléknyi hitel kiváltását jelentheti. 10,7 százalékos (mára vélhetően a megnövekedett érdek- Ez a magyar hitelpiac felforgatására nem lesz elegendő, de lődés miatt 11,4 százalékosra növelt) hitelajánlattal. A So- arra igen, hogy a takarékszövetkezetek jelenlegi 4% körümogy Takarék pedig a közelmúltban akár 8,37 százalékos li hitelállomány szerinti részesedését 5 százalék környékéTHM mellett hitelkiváltást szolgáló konstrukcióval állt elő, re növelje, és több ezer új ügyféllel gazdagodjon a szektor. úgy tudni azonban, a szövetkezet „alulárazta” magát, és a Hitelállományuknak pedig közel 10 százalékos növekedését közeljövőben – szintén a nagy érdeklődésre, illetve saját jelentené, ami nagy szó a teljes magyarországi hitelpiac fohosszú távú nyereségességére való tekintettel magasabb lyamatos visszaesése idején. Gábor Judit szerkesztésében hiteldíjra áll vissza.

66


2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, mobil: 06-30/9327-807 e-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

Reklámok

előtetők monitoRáRnyékolók

Takarék. Önkormányzati finanszírozás belülről. Növekvő bizonytalanságok. A magyar mikro-, kisés középvállalkozások finanszírozásáért

Recommend Documents