Takarék. Házasság előtt. Egy felügyeleti konzultáció margójára. Új korszak kezdődik a takarék világban? Segíts magadon

XXI. évfolyam 3. szám 2012. május–június

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• „Házasság előtt” Az MFB várhatóan a Takarékbankban lévő német tulajdoni hányadot és a kapcsolódó jogosítványokat veszi át.

• Egy felügyeleti konzultáció margójára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2012. májusában hirdette meg a „Konzultáció a szövetkezeti hitelintézetek vizsgálati tapasztalatairól és a kapcsolódó felügyeleti elvárásokról” című programját.

•Ú j korszak kezdődik a takarék világban? Lassan fél évtizede, hogy a Lehman Brothers csődje elindította a máig is tartó világválságot. A közös vonások mellett lényegesek a különbözőségek a globális világ vagy az európai térség, és ezen belül a magyar problémakör, s tovább, a szűkebb takarékvilág problematikájában.

• „ Segíts magadon…” „A cselekvés magában hordja a jutalmát Cselekedni, teremteni, harcolni a körülményekkel, legyőzni őket (…), ebben van az ember minden öröme és egészsége.”

• T akarék liget Filvig István, felcsúti birtokán nemrég egy majálisra invitálta azon szövetkezeti hitelintézetek, tagszervezetek vezetőit, akik tavaly egy-egy facsemetét ajándékoztak a SIGNAL Biztosító nyugdíjba vonult vezérigazgatójának.

„A vidék egyfajta gazdasági és termelési tér, ugyanakkor maga a teremtett világ a vizeivel, a földjeivel, az élővilágá val, a környezetével, a levegőjével. Egy harmadik dimen ziója is van, a társadalmi, kulturális tér. Ezt a három dimen ziót egyszerre, összhangban kell fejlesztenünk.” – mondta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Megnyugtató gondoskodás

VÉDÔSZÁRNY Kockázati életbiztosítás

Vagyonbiztosítások

Életbiztosítások

Balesetbiztosítások

Gépjármû-biztosítások

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori Többmilliárdos pályázatok indulnak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4  Beszámoló A takarékok stratégiai partnerek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 „Házasság előtt”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12  Gazdaság Vártnál nagyobbat esett a gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Egy felügyeleti konzultáció margójára. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 OTSZ az iskolában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 A SIGNAL agrárvállalkozói termékcsomaggal bővítette szolgáltatásait a takarékszövetkezetek számára. . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Lendületben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Új korszak kezdődik a takarék világban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23  Integráció Tájékoztató a Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2012 első negyedéves teljesítményéről . . . . . . . 28 A TÉSz Takarékszövetkezetek 2012 I. negyedévi gazdálkodása . . . . . . . 31 Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 2012. május hó 30. napján megtartott Közgyűlése határozatainak kivonata. . . . . . . . . . . 34 Az OTIVA 2012. május 31-én megtartott közgyűlésének határozatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A Takarékszövetkezetek Oktatási Alapítványa 2012. május hó 24. napján megtartott kuratóriumi ülésének határozat kivonatai . . . . . . . 35 A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2012. évi rendes közgyűlésének határozatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 A Takarékszövetkezeti Akadémia Oktatási Egyesület 2012. május hó 31. napján megtartott közgyűlése határozatainak kivonata . . . . . . 36 Tulajdonviszonyok és részjegy a takarékszövetkezetben . . . . . . . . . . . . 37 Ünnepélyes díjkiosztó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41  TKSZ Figyelő A méret fogságában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Messze a várostól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 A nehéz körülmények ellenére. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 „Segíts magadon…” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52  Takarék Akadémia Tanulmányút a TAKARÉK AKADÉMIA szervezésében a KÖT Biztosító termékeinek legsikeresebb értékesítői számára. . . . 57  Kitekintés Elnökségi ülés Dél-Hollandiában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .58 Egy sikeres születésnap. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60  Szóra érdemes… Takarék liget. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62  Rólunk írták Sajtófigyelő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Iskola a határon…

AZ ELMÚLT hetekben a megszokott-

nál több figyelem irányult az „iskolára”: érettségik, pedagógusnap, új jogszabályok a közoktatásban (is). Használjuk ki az alkalmat, és lépjünk ki egy pillanatra a „képzési kínálat”, az „oktatási naptár” keretei közül! Képzés? Tudás-menedzsment? A tacit (rejtőzködő) tudás felszínre hozása? Kommunikációs ismertek, viselkedés-minták, konfliktuskezelési technikák megtanítása? Igen, ez mind a Mi iskolánk, az Akadémia, mint felnőttképző intézmény (de rideg kifejezés!) feladata. De ennél többről kell, hogy szóljon egy iskola! Akár céltudatos munka eredményeként, akár nem, minden iskolának, képző intézménynek, cégnek van saját karaktere. Többünknek ismerősen csenghet a fenti cím: „Iskola a határon”. A száz éve született Ottlik Géza regénye. Hiba, mi több, megbocsáthatatlan egy irodalmi alkotás összefoglalása. Mégis megkísérlem: a kőszegi katonai reáliskolában a századelőn játszódó regény azokról a 10-14-éves fiúkról szól, akik és ahogyan megélik egy, a hierarchia rendjétől jottányi eltérést sem engedő, rendkívül szigorú, nem ritkán kegyetlen belső világú katonaiskola mindennapjait. Meg még sok másról. Többek között arról is, hogy a tizenéves fiúkat egy életre összekovácsolta ez a valóban embert próbáló világ. Fontosak a kezdetek, az „indítás” – ez nem lehet vitás. Ugorjunk egyet, 2009. június elejére, az „Új belépők” képzés kurzusára.

Este, a nyár eleji jó levegőn megindul a szó: könnyed történetek, hobbik, a munkahely, a munkakör-váltás nehézségei. Valaki kiböki, tulajdonképpen nem találja a helyét, feladatát. Hamarosan kiderül, még ketten vannak ott, hasonló munkakörből. Beszélgetnek. Azután szürkének induló hétfő, majd az egyik résztvevői Visszajelző lapon ez áll: „Egy hónapja dolgozom a Takarékszövetkezetben és azt kell mondjam, hogy ha nem vettem volna részt az orientációs képzésen, akkor talán már fel is adtam volna, mert… Évi” Lépjünk tovább! Elismert irodalomtörténész egy irodalmi esten összegez: „Ottlik a Világot akarta megírni! Nem azt, amilyen, hanem amilyennek lennie kellene!” Elgondolkodtató. Közben tanulmányi utak több alkalommal is Montabaurba, a Német Szövetkezeti Akadémia központjába, Volksbankok meglátogatása. Nincs más út: ki kell szedni a lényeget, nekik hogyan sikerült? És „adaptálni”: közös célok, azok becsülete, kőkemény közös stratégia, több évre előre ütemezett, személyre lebontott HR program, és képzés, „ahogy a csövön kifér!”. Igen, valami ilyen világot szeretnénk. Rengeteget veszítenek a vezetői képzéseink, ha ezeket nem tudjuk átadni. Vannak más dimenziójú célok is: tanfolyami költségek csökkentése, saját lábra állni, de úgy, hogy közben „Évi” kezét nem engedhetjük el! Mert az bűn lenne! Ez évtől alapjaiban rendült meg a képzések finanszírozási lehetősége: nincs szakképzési forrás – irány a pályázati piac! Együtt menni fog, tudom. Meg kell tanulnunk mindnyájunknak meglátni és megragadni a lehetőséget a változásban. Hogy a közösen teremtendő Világunk olyan legyen, amilyennek lennie kellene. Megint változás, határkő. Az Akadémia is, mint iskola, ismét ott van egy új távlatokat nyitó „határon”. Dombóvári László Takarék Akadémia – Ügyvezető igazgató

Takarék  2012. május–június

3

Címlapsztori  Interjú V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárral

Többmilliárdos pályázatok indulnak Szerző: Az utóbbi hónapokban nagy lendületet vett a vidékfejlesztés. E sommás megállaHajtun pítást azért merjük leírni, mert nincs olyan hét, amikor a Vidékfejlesztési MinisztéGyörgy rium illetékes államtitkára, V. Németh Zsolt ne jelentené be valamilyen új program indítását, valamilyen változást. A beszélgetésből kiderül, hogy az ok – mondhatni – igen egyszerű: májusban a kormány is elfogadta a tárca vidékfejlesztési stratégiáját, így a területért felelős államtitkárság „csupán” teszi a dolgát.



V. Németh Zsolt

4

– Már a minisztérium névváltoztatása is jelezte, hogy paradigmaváltásra készülünk. Ez annyit jelent, hogy a hagyományokkal szakítva, átlépve a mezőgazdaság mindenhatóságán, Vidékfejlesztési Minisztériumot hoztunk létre. Az eddigi agrárpolitika helyébe egy integrált vidékpolitika lépett, amely messze túlmutat a szűkebb értelemben vett agrárvilágon. Úgy gondoljuk, hogy a vidék ma már nem egyenlő az agráriummal, vagyis a mezőgazdasági termelés színhelyével: több annál. E gondolat jegyében fogant a vidékfejlesztési stratégiánk is, amely nem szorítja háttérbe az agrárágazatot, hanem a helyére teszi, azaz a mezőgazdaságnak a vidék érdekeit is szolgálnia kell. Az agráriumnak nemcsak az a feladata, hogy egészséges és jó minőségű élelmiszerrel lássa el az országot, hanem ezzel teljesen egyenrangú feladata az is, hogy a termelés révén – amely nem öncélú – megőrizzük a termőföldjeink minőségét, a felszín alatti és feletti vízkészleteinket, a jó környezeti állapotot, a kultúrtájat, benne a közösségekkel, az emberrel. ÁLLAMTITKÁR ÚR, mindenekelőtt minisztérium által összeállított Hiszen az is cél, hogy a vidék ne köszönjük, hogy a Takarék ma- – megelőzően társadalmi vitát is népteledjen el, s az ország az egyik gazin rendelkezésére állt. Kezd- megjárt – vidékfejlesztési stra- sarkától a másikig belakott legyen. jük azzal az interjút, hogy két tégiát. Mennyiben új, más ez a Ehhez társítják Európa-szerte, így hónapja a kormány elfogadta a stratégia? idehaza is a támogatásokat.


Címlapsztori – Mi volna hát a vidékfejlesztési stratégia legfőbb célja? – Célunk, hogy az agrárium megújításán keresztül a vidéki környezet is megújuljon. A jelenlegi iparszerű, tömegtermelő mezőgazdaság helyébe egy kiegyensúlyozott üzemszerkezetű, változatos termékeket előállító agráriumot képzelünk el, és mindent megteszünk azért, hogy a mezőgazdasági termékek értéknövelése megtörténjen, minél jobban feldolgozott terméket állítsunk elő. Bár a vidékstratégia hangsúlyozot-

Névjegy V. NÉMETH ZSOLT 1963. július 12én született Szombathelyen. Nős, felesége a Vas megyei mentőszervezet kirendeltség-vezetője. Három gyermekük született. Dániel: 23, Bence: 20, Márton: 16 éves. 1984-ben földmérő üzemmérnökként szerzett diplomát az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán. 1994-ben Pécsett, a JATE BTK humánszervező szakán diplomázott. 1984-ben a zalaegerszegi KÉV művezetője, később kitűző mérnöke, 1995-1996-ban a Stuag Építéskivitelező Kft., 1997-től 1998ig a Strabag Hungária Építő Rt. építésvezetője volt Szombathelyen. 1989-ben a vasvári MDF egyik alapítója, 1990-94-ig polgármester Vasváron. Ezen időszakban szervezője, majd alelnöke volt a Vas megyei elmaradott térségű településeket tömörítő önkormányzati szövetségnek, majd a Vas Megyei Közgyűlésben a Területfejlesztési Bizottság alelnökeként is tevékenykedett. A kistérségi önerős területfejlesztésről publikációi jelentek meg országos közigazgatási és területfejlesztési szaklapokban. 1994-ben Belügyminiszteri Aranygyűrűvel tüntették ki. 1998. október 18-tól 2010. június 17-ig ismét Vasvár polgármestere volt. 1998-tól 2002-ig, majd 2002től 2006-ig a FIDESZ–MDF közös

tan a családi gazdálkodást részesíti előnyben, de hangsúlyozzuk, hogy ez csak akkor lehet eredményes, ha ehhez szövetkezés is társul.

nem képzelhető el például a gazdaság fejlesztése a teremtett világ kárára. Azt is látnunk kell, hogy az élővilágot nem önmagáért őrizzük meg, hanem az emberiségért, – Hány „lába” van a stratégiának? hiszen az ember hasznára vannak. – A vidék egyfajta gazdasági és A harmadik elemben, vagyis a kultermelési tér, ugyanakkor maga a turális-társadalmi térben lepleződik teremtett világ a vizeivel, a földjei- le a másik két „láb” értelme, hogy vel, az élővilágával, a környezetével, miért kell megőriznünk a környea levegőjével. Egy harmadik dimen- zeti állapotunkat, és miért érdeziója is van, a társadalmi, kulturális mes dolgozni. A fejlesztések és a tér. Ezt a három dimenziót egyszer- programok is erre a három területre, összhangban kell fejlesztenünk, re koncentrálódnak, hiszen ezeken keresztül egyrészt a természeti erőforrásokkal foglalkozunk, másrészt az agrárvilág fejlesztése jelenik meg az alprogramok rendszerében. jelöltjeként, 2006-tól a FIDESZ– A természeti erőforrások fejlesztéKDNP közös jelöltjeként országsét célozzák az olyan programok, gyűlési képviselő. Mindhárom cikmint az ivóvíz, a szennyvíz-elvelusban az Országgyűlés jegyzője. zetési és a zajvédelmi programok. 2004. végén az MDF frakcióból Az agrárvilágot érintő alprogramok történő kilépésekor ezt a pozíciközül említhetem a sertés- és a loót a ciklus végéig elveszítette. A vas programot, amelyek már el is Nemzeti Fórum egyik alapítója. készültek. A harmadik mezőben 2006-ig független képviselőként folytatta törvényhozói munkáját. Az agráriumnak nemcsak 2004-ben megkapta az Országgyűlés jegyzői kara által alapított az a feladata, hogy egészSzacsvay Imre-díj elismerést. Polgármesterként az általa vezetett séges és jó minőségű élelmiszerrel lásVasvár Hild-díjat, majd a Kultúra sa el az országot, hanem ezzel teljeMagyar Városa címet is elnyerte. 2010 április 11-én (70,77 százalésen egyenrangú feladata az is, hogy kos szavazati aránnyal) ismét képa termelés révén megőrizzük a terviselővé választották a körmendi választókerületben. 2010. június mőföldjeink minőségét, a felszín 1-jétől, a miniszterelnök javasalatti és feletti vízkészleteinket, a jó latára, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős környezeti állapotot, a kultúrtájat, államtitkárává nevezték ki. benne a közösségekkel, az emberrel. Több évtizede népi hangszerek gyűjtője, több hangszeren is játszik, a vasvári Kármentő néppedig nagy hangsúlyt kap a helyi zenei együttes nagybőgőse. Szatársadalom és gazdaság fejlesztése. badidejében szeret úszni, olvasni. Itt a népfőiskolai programot, vagy a Tagja a Vas-Vár Örökség Népfőis– most összeálló – kézműves progkola Egyesületnek, az önkéntes ramot említeném. E mellett termétűzoltóságnak, valamint a római szetesen vannak egy-egy területkatolikus egyházközség képvisere fókuszáló programjaink is, mint lőtestületének is. Amire méltán a például az „Ős-Dráva Program”, a legbüszkébb: a családjára, a képTanyaprogram, vagy az aprófalvas viselői választási eredményeire, és térségek fejlesztési programja. a Szacsvay Imre-díjra. Folytatás a 6. oldalon


5

Címlapsztori

Folytatás a 5. oldalról – Két hónapja él a stratégia, de már megvalósult programokról is beszélhetünk… – Így van, hiszen a nemzeti vidékstratégiát a vidék alkotmányának is tekinthetjük, amelyhez igazítani kell a fejlesztési programjainkat. Erre épül rá a Darányi Ignác Terv, amely eszközöket társít a programokhoz, de ez a dokumentum nem csupán egyfajta pályázat-gyűjtemény, hiszen nagyon fontos eleme a tervnek a jogi kör-

Egy gazda- és vállalkozóbarát intézménykultúra kialakítása a cél, e mellett a szemléletformálásnak is nagy szerepet szánunk. Hiszek abban, hogy ez is segíti a magyar termékek piacra jutását, hiszen első körben a magyar vásárlókat kell visszaszereznünk. nyezet megújítása is. Hangsúlyoznám az egyszerűsítési programot, amely az egész kormányzati munkában kiemelt program. Ne legyünk pápábbak a pápánál. Sorra ves�szük például a jelenlegi szabályozásainkat az élelmiszer-előállítás és -kereskedelem területén. Minden olyan esetben, ahol a magyar jog túlterjeszkedett az uniós elvárásokon, azokat lenyesegetjük. Egy gazda- és vállalkozóbarát intézménykultúra kialakítása a cél, e mellett a szemléletformálásnak is nagy szerepet szánunk. Hiszek abban, hogy ez is segíti a magyar termékek piacra jutását, hiszen első körben a magyar vásárlókat kell visszaszereznünk. – Ezért támogatják a helyi piacok fejlesztését is… – Pontosan. Minden mindennel összefügg. Nem véletlen, hogy az első intézkedéseink közé tartozott a kistermelői rendelet, amely 40 ki-

6


lométeres körzetben az alapvető élelmiszerek, feldolgozott termékek értékesítését könnyíti meg. De említhetem a közbeszerzési törvény módosítását, amelynek köszönhetően a közétkeztetésbe közbeszerzési procedúra nélkül, szabadon bevihető a helyi termék. A falusi turizmus fejlesztése érdekében módosítottuk a vendégasztal feltételeit. Az Ön által is említett helyi piacok szervezésekor a termelői piacot csupán be kell jelenteni. A hungarikumokról törvényt hoztunk. Ezek az üzenetek nemcsak a helyi gazdaságoknak, hanem a népléleknek is szóltak. Ahogy azok a programjaink is, amelyek az öngondoskodást segítik: a „Nyúl-unk a munkáért”, vagy a Hungarikum Baromfiprogram, amelynek célja, hogy az őshonos baromfifajták – legyen az a kendermagos, vagy a fogolyszínű – visszakerüljenek a természetes élőhelyeikre, a falusi udvarokba. A Darányi Ignác Tervnek nagyon fontos elemei a hazai, illetve az európai uniós társfinanszírozású programok.

segítségével valósítható meg. A helyi kihívásokra alulról építkező megoldásokkal kell válaszolni. A helyi közösségeket, szervezeteket mozgósítani kell, és be kell vonni a fejlesztésekbe. Ösztönözni kell a vállalkozó kedvet, az együttműködést, és a változtatásra való képességet. Mindezt integráltan, átfogóan, a Közös Stratégiai Keret minden alapját kihasználva kell megtenni. Természetesen már készülünk az új periódusra, hiszen június elején alakult meg az a szervezeti egység, operatív bizottság, amely gazdája lesz az EU új időszakra szóló programozásnak.

– Milyen újdonságokkal találkozhatunk majd a 2014-2020-as időszakban? – Két újdonságot említenék: az egyik a többalapú tervezés, ami azt jelenti, hogy a jelenleg külön életet élő pénzügyi alapok (regionális fejlesztési, kohéziós, szociális, mezőgazdasági alapok) közös stratégiai keretbe kerülnek egy-egy nemzetállamnál. Az ezek közötti kapcsolatokat az Európai Unió kifejezetten – Elhallgatva Önt, tulajdonkép- ösztönözni fogja, vagyis azt, hogy pen az élet minden színterére ki- egy-egy projekt megvalósítására terjed a stratégia, habár vannak több pénzügyi alapból is lehessen korlátok. forrást biztosítani. – A Vidékfejlesztési Minisztérium bonyolítja le az utóbbi évtize- – Nem jelenti-e ez azt, hogy ebdek legnagyobb közművelődési ből nagy veszekedések lesznek? intézményrendszer fejlesztési prog- Ki lesz a nyerő: akinek konkrét ramját. 635 helyen épül, újul meg stratégiája van, vagy akinek joba települések kulturális központ- bak a kapcsolatai? ja, Integrált Közösségi és Szolgál- – Fontos megemlíteni, hogy tató Tér néven. Ennek révén kap- egy országban egy stratégia kécsolatba léptük a Postával, amely szül, amelynek részei a különböző a közösségi házba költöztetheti a területek, mint az oktatás, a közlehelyi fiókját, és szorosan együtt- kedés, és így tovább. Ha egy vidéműködünk az Emberi Erőforrások ki vállalkozásfejlesztési programot Minisztériumával is. A kapcsolataink indítunk, akkor annak része lehet tehát bővülnek, szélesednek, s úgy egy gazdaságfejlesztési, turisztikai, látjuk, hogy ez a helyes irány, hiszen agrárfejlesztési elem is. De lehet a 2014-2020 közötti időszakra szóló képzési, beruházási része is a progfejlesztési politika tervezésekor az ramnak. A szociális szövetkezetek európai vezetők is arra a következ- rendszerének például van egy martetésre jutottak, mint Magyarország: káns agrár-, és egy markáns szociáa megújulás a vidéki gyökerekre lis vonatkozása is. Az új időszakban támaszkodva, a helyi közösségek ezeket a programokat könnyebben

Címlapsztori

megvalósíthatjuk, mint most, mert a szociális természetű problémák kezelése most agrárforrásból tilos. A jelenlegi rendszerben vergődik az egész terület- és vidékfejlesztési világ. A kedvenc példám, hogy a KEOP-ból (Környezet és Energia Operatív Program) finanszírozott biogáz-üzem hulladék hőjét nem lehetett felhasználni egy kertészetben, mert az tiltott agrártámogatásnak számít. – Megmaradnak-e az agrártámogatások, pontosabban a földalapú támogatások? – A földalapú támogatás külön jelenik meg, vagyis a két pillér megmarad. A vidékfejlesztési pillérben újszerű megközelítés a közösségalapú fejlesztés, amelyre Európaszerte a LEADER program szolgáltat példát, amely unió-szerte sikertörténet. Nálunk a LEADER egy hos�szú megtisztulási folyamaton ment át. Meggyőződésem, hogy a helyi LEADER-csoportok túlnyomó többsége alkalmas a következő programozási időszakban a jelenleginél is nagyobb szerepvállalásra. Az ő kompetenciájuk megkérdőjelezhetetlen lesz a döntések meghozatalában, s ebben jelen lesz a közszféra, praktikusan az önkormányzatok, a civil, és a vállalkozói szféra is. Alapelv, hogy a közszféra nem lehet többségben. Ez a közösségi alapú megközelítés azért fontos, mert a helyi célok megfogalmazásában, végrehajtásában lehetővé válik a többalapú finanszírozás. Persze ez a nemzetállam döntése, erre felkészültnek kell lennie az állami apparátusnak is. – Térjünk még vissza a stratégiához: mi valósult már meg belőle? – A Darányi Ignác Tervben már néhány pályázat megjelent, így például június 1-től 7 milliárd forintra pályázhatnak az 5000 fő alatti lakosságszámú, és a legfeljebb 100 fő/ km2 népsűrűségű (viszonylag gyéren lakott) településeken működő vagy induló mikro-vállalkozások.

A kérelmeket a LEADER Helyi Akciócsoportokhoz (HACS) kell eljuttatni június 30-ig. A Vidékfejlesztési Minisztérium így erősíti meg, hogy a forrás biztosan azokhoz a pályázókhoz kerüljön, akik a legtöbbet tehetik a helyi gazdaság fellendítéséért. A vállalkozások legalább 1 millió, legfeljebb 35 millió forintot igényelhetnek, de az összeg felső határát a HACS-ok saját illetékességi területükön csökkenthetik. A hozzájárulás mértéke hátrányos helyzetű településeken 65, egyébként 60 százalék. A napokban jelent meg az ÉLIP-nek (élelmiszeripari) nevezett, nagyon várt pályázat, amelyben például vágópontok kialakítására is lesz lehetőség. Kifejezetten a kisebb élelmiszer-feldolgozó üzemeknek írtuk ki a pályázatot, és 100 millió forintban maximáltuk a felvehető összeg felső határát. Tervünk, hogy a program lezárásával az Új Széchenyi Terv még jelentősebb forrásait is megnyissuk az élelmiszeripari vállalkozásoknak. Erre a megállapodások már megszülettek, az Európai Unió jóváhagyására várunk. Reményeink szerint hamarosan megjelenik a fiatal gazdálkodóknak szóló pályázat, s készülünk arra, hogy még a nyáron az állattartó telepek korszerűsítésére is kiírjuk a pályázatot. Felhívnám a figyelmet egy eddig még soha meg nem jelent programra: a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás nevet viseli, amelyben olyan agrárvállalkozások igényelhetnek támogatást, amelyek nem mezőgazdasági tevékenységbe (hanem mondjuk valamilyen szolgáltatásba) kezdenének. Ősszel jelennek meg a falumegújítási pályázatok, a vidéki örökség pályázatai, s a LEADER egy újabb köre is megnyílik az év végén. Az idei év pályázat-özönt is hozhat.

VKSZI (Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet) végezte, amelynek új neve NAKVI (Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet). Két hónap alatt elbírálták a pályázatokat hiánypótlással együtt, ezért a nyáron megjelenő Gazdanet pályázatot, amely 35 ezer gazdálkodót érint, ők kezelik majd. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szintén felkészül a nagy rohamra. – Államtitkár úr, bár tudom, hogy ez nem az Ön területe, hatásköre, de végül hadd kérdezzem a pénzről, illetve arról, hogy a kormány egy saját agrárbank kialakításában gondolkodik. Előrehaladott tárgyalások folynak a TakarékBank tulajdonosi hányadának megvételéről. A tulajdonváltás érinti a takarékszövetkezeteket is. Számítanak-e a takarékok szerepvállalására?

A beruházások jelentős részénél finanszírozási nehézségeket tapasztalunk. Ezért fontos, hogy az agráriumra bizalommal tekintő, és a helyi, vidéki szereplőkhöz még közelebb álló bank jöjjön létre. Bízom abban, hogy ebben a takarékszövetkezetek is szerepet kapnak.

– Valóban nem az én területem, de annyit mondhatok: fontos, hogy az agrárfinanszírozásban megjelenjen egy új banki szereplő, hiszen azt látjuk, hogy a források lekötése ugyan 85 százalékon áll, de a kifizetés mindössze 45 százalékos. A beruházások jelentős részénél finanszírozási nehézségeket tapasztalunk. Ezért fontos, hogy az agrári– De tudják-e kezelni a pályáza- umra bizalommal tekintő, és a helyi, tokat? vidéki szereplőkhöz még közelebb – Igen, sőt új szereplők is van- álló bank jöjjön létre. Bízom abban, nak a pályázatok kezelésében. hogy ebben a takarékszövetkezeA Tanyaprogram lebonyolítását a tek is szerepet kapnak. 


7

Beszámoló  Pénzforrás nélkül nincs gazdasági siker

A takarékok stratégiai partnerek Szerző: Az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) tevékenységét tavaly októH. Gy. berben mutattuk be. A beszélgetésből egy bemutatkozó interjú készült, amelyből kiderült, hogy miként segíti a cég a hazai mikro-, kis-, és középvállalati szektor finanszírozását. Akkor is, és most is négyen ültük körül az asztalt, ugyanis Vingelman József (VJ) vezérigazgató mellett Kun Ildikó (KI) pénzügyi vezérigazgató-helyettes és Garamvölgyi Balázs (GB) üzleti vezérigazgató-helyettes is szolgált új információkkal. (VJ): A magyar gazdaság az uniós csatlakozás óta folyamatosan új, eddig nem ismert kihívásokkal találja szemben magát. Ezek közül talán a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miként lehet csökkenteni a vezető tagállamok és hazánk fejlettsége, versenyképessége közötti különbséget. Az út természetesen a gazdaság alapegységein, a vállal-



Vingelman József

8

kozásokon keresztül vezet, az egyéni vállalkozásoktól kezdve a családi és kisvállalkozásokon át, egészen a nagyvállalatokig. A gazdaságpolitikát irányító szereplők felelőssége az, hogy a gazdaság résztvevői számára olyan körülményeket biztosítsanak, amelyek elősegítik a bennük rejlő potenciák érvényre jutását a


hatékony, sikeres és eredményes működés képében. Az elmúlt 15 évben bebizonyosodott az is, hogy a siker és eredmény a gazdaságban elképzelhetetlen megfelelő men�nyiségű és jól fókuszált pénzforrás nélkül. A pénzforrások egyszerű, könnyű elérhetősége ily módon az egyik legfontosabb gazdálkodási körülmény. A pénzügyi eszközök hatékonyabban képesek a vállalkozások fejlődését szolgálni, mint az egyszerű, vissza nem térítendő támogatások. Mondhatjuk ezt azért, mert a hitelek, a kezesség, és a tőkebefektetések magukban hordoznak egy, a sikerhez elengedhetetlen tulajdonságot is: ez pedig a motiváció. Céljaink elérése érdekében széleskörű partnerséget hirdettünk: együttműködésre hívtuk a pénzügyi közvetítőket, hogy mindenki, aki élni kíván az Új Széchenyi Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv kínálta lehetőségekkel, hozzájuthasson a számára oly fontos forrásokhoz. (VJ): Csak emlékeztetőül: a tavalyi interjúban elmondtuk, hogy társaságunk a Gazdaságfejlesztési Operatív programon (GOP), és a Középmagyarországi Operatív Programon (KMOP) belül a visszatérítendő támogatásokat, a Jeremie Programot kezeli, amelynek megvalósításához 230 milliárd forint keretösszeg áll

rendelkezésre. A pénzügyi programok forrásainak 85 százalékát az Európai Unió biztosítja, 15 százalék pedig, hazai hozzájárulással valósul meg. Ezt az összeget támogatott hitelek, garanciavállalás, és kockázati tőkeprogramok formájában helyezzük ki az érintett vállalkozói körhöz. A jelenleg futó programjaink alapján azt mondhatom, hogy több mint 90 milliárd forintra nőtt a három portfolióban kihelyezett összeg nagysága. (GB): Örömmel újságolhatom, hogy a Jeremie Programban a kihelyezések meredek növekedést mutatnak. Az eredményt nem érhettük volna el a takarékszövetkezetek nélkül, akiknek a segítségét ez úton is köszönjük. A mai nappal több, mint 92 milliárd forint támogatást juttattunk el a kkv szektorhoz. Ha a számadat mögé nézünk, akkor a legnagyobb arányt a refinanszírozott hitelek teszik ki, amelynek nagyságrendje 65 milliárd forint. A másik meghatározó águnk a garancia és kezességvállalás, amely 12 milliárd forintot tesz ki. A kockázati tőkeprogram keretében csaknem 14 milliárd forint a kihelyezés mértéke. Az elmúlt időszakban a takarékszövetkezetek évente 2 milliárd forint kihelyezésében közreműködtek, de úgy látjuk, hogy az idén ezt jelentősen túllépik, mivel már az

Beszámoló

idei év első negyedében több mint egymilliárd forintot helyeztek ki a vállalkozóknak. Már csak azért is, mert egyre több takarékszövetkezet kapcsolódik a programok végrehajtásához. (GB): Társaságunk tulajdonképpen forráskezelő szervezet, s közvetítői megállapodásokat kötünk azokkal a hazai bankokkal, amelyek részt kívánnak venni a programjainkban. A Jeremie esetében fontos megjegyezni, hogy a kedvezményezettek, a KKV szektor szereplőinek a száma is folyamatosan bővült az elmúlt hónapokban, s ma már elértük a 7500-as számot. Ez azt jelenti, hogy ennyi vállalkozás jutott hozzá a Jeremie Programhoz, s ez már nem elhanyagolandó tétel. Különös tekintettel arra, hogy a Jeremie elsősorban a beruházási, tevékenység-bővítési projektek megvalósítását segíti, támogatja. Manapság pedig, ez a beruházási, fejlesztési hitelezés esett vissza. A közvetítő partnereink száma is – ahogy már említettem – folyamatosan nő, ma már több mint száz szerződött partnerrel állunk kapcsolatban. S mint már említettem, a takarékszövetkezetek aktivitása is megnőtt, újabb és újabb takarékszövetkezetek pályázatait bíráljuk el. Bízunk benne, hogy év végére a partneri állomány (kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, pénzügyi szolgáltatók, kockázati tőkealapok) létszáma eléri a 120-at. Ezzel párhuzamosan mérjük azt is, hogy a programjainkhoz hány szerződéskötés valósul meg. Tekintettel arra, hogy egy közvetítő több programban is részt vehet, ezért a szerződések száma jóval magasabb, mint a közvetítőké: itt elértük már a háromszázas határt. Ez azért jó, mert egy közvetítő szélesebb termékskálát képes az ügyfelének biztosítani. (VJ): Az elhangzottakhoz an�nyit hozzátennék, hogy a pénzügyi közvetítők fele takarékszövetkezet, ezért külön is szólnék arról, hogy mely termékeket kezelik a takarékok. A három kategóriából a refi-

nanszírozott hitelt, és a garancia kezességvállalást említhetem elsőként, hiszen a refinanszírozott hitelprogramból az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Program az a termék, amely leginkább kedvező a KKV szektor szereplőinek, ugyanis 10 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz maximálisan 20 millió forint hitel párosul. Ennek következtében 30 millió forint körüli beruházásokat valósíthatnak meg a vállalkozók. Az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel célja a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható magyarországi székhelyű mikro-, és kisvállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával. Jelenleg, a magyar vállalkozások mintegy 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány 15-20 százalék. Számos jól fejlődő mikro-, és kisvállalkozás működik, amelyek hitelképesek lennének, azonban mégsem tudnak bekerülni a banki finanszírozás körébe. Ennek fő oka, hogy a bankrendszer számára a mikro-, és kisvállalkozások kis összegű hiteligényei nehezen kezelhetők, méretgazdaságossági problémák miatt túl magasak a relatív tranzakciós költségek, illetve a vállalkozások nehezen tudják teljesíteni a bankok biztosítéki elvárásait. A pénzügyi közvetítőknek nyújtott refinanszírozási forrás kamata évi 0,4 százalék, a refinanszírozási arány pedig, 100 százalék. A pénzügyi közvetítők – köztük a takarékok – állnak kapcsolatban a végső kedvezményezett mikro-, és kisvállalkozásokkal, ők végzik a hitelkérelmek befogadását, elbírálását, a szerződéskötést, a folyósítást, illetve a hitelszámlák kezelését. A pénzügyi közvetítők viselik az általuk folyósított hitelek kockázatát. (G.B.): Nagyon szeretnénk, ha tovább nőne a takarékszövetkezetek aktivitása a többi termékünkben is. Így az Új Széchenyi Hitel Programban is, amely egyszerűbb az előbb említett konstrukciónál. Ez

tulajdonképpen egy refinanszírozású beruházási hitel, maximum 50 millió forint erejéig vehető igénybe. A futamidő maximum 10 év, s ami kedvező, hogy a hitel kamata sem haladhatja meg a 9 százalékot. A partnereink, egyszeri közvetítői díja maximum 50 ezer forint, vagyis nincs egyéb kezelési költség és illeték.



(V.J.): A garanciavállalási tevékenységünk is egyre szélesebb körű, s ennek következtében ezt a termékkört is szeretnénk népszerűsíteni. Az Új Magyarország Hitelgarancia program keretében olyan garanciaeszközök kerülnek bevezetésre, amelyek növelik a mikro-, kis-, és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit. Az erre a célra allokált forrás összesen 28 milliárd forint. (G.J.): A hitelgarancia program célja a magyarországi székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával. Nemzetközi tapasztalatok alapján a KKV-hitelezés előmozdításának egyik leghatékonyabb eszköze a hitelgarancia, ennek ellenére Magyarországon a KKV hitelállomány hitelgaranciával fedezett nagysága nem éri el a 10 százalékot. A program keretében egy olyan kezességvállalási sémát Folytatás a 10. oldalon


Garam völgyi Balázs

9

Beszámoló

Folytatás a 10. oldalról hoztunk létre, amely teljes egészében a közreműködő pénzügyi közvetítők (kereskedelmi bankok

A takarékokra egyfajta stratégiai szövetségesként is tekintünk, mert ők ott vannak a helyszínen, értenek is hozzá. Hiszem, hogy tehetséges, szakértő kollégáimmal meg tudunk felelni a kihívásnak és a program segítségével az elkövetkező évek során vállalkozások ezreit sikerül elindítanunk vagy továbblendítenünk eredményes pályájukon. és takarékszövetkezetek) kockázat-kezelésére épül, ezáltal a jelenleg elérhető garanciatermékeknél gyorsabb, minimális adminisztrációt igénylő, és olcsóbb működést tesz lehetővé. A program keretében az MV Zrt. előre rögzített kockázatmegosztás mellett közvetlen



Kun Ildikó

10

kezességet vállal a pénzügyi közvetítők (kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek) pénzügyi követeléseire (KKV-hitelek mögé), ily módon bővítve a KKV-k banki finanszírozási lehetőségeit. Egy adott hitel esetében az MV Zrt. ke-


zességvállalásának mértéke maximum a banki követelés 80 százaléka – a fennmaradó rész jelenti a közvetítők saját kockázatvállalását. A program keretében – MV Zrt. kezességével biztosított hitelportfolióban – folyósítható hitelek főbb feltételei között az szerepel, hogy a hitelösszeg: maximum 200 millió forint, a futamidő maximum 10 év. A hitel célja gépek, berendezések, tárgyi-eszköz, és egyéb beruházások finanszírozása, meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, vagy beruházáshoz kapcsolódó finanszírozás. A hitelgarancia mértéke a garantált követelés maximum 80 százalékának erejéig, a kezesség automatikus portfoliógarancia – a garantált hiteleket a közvetítő bírálja el. (G.B.): S hadd szóljak még egy termékünkről, ez pedig a viszont garancia. Ez a program is – természetesen – a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit kívánja növelni. Az erre a célra allokált forrás összesen mintegy 30 milliárd forint. Az Új Széchenyi Viszont-garancia program keretében a magyarországi hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások által a KKV-k részére nyújtott hitelt az adott hitelintézettel, pénzügyi vállalkozással kapcsolatban álló garanciaszervezet garantálja (a garancia mértéke maximum 80 százalék), ezt a garanciát pedig, az MV Zrt. a vele Új Széchenyi Viszont-garancia Programra közvetítői szerződést kötött garanciaszervezetek részére 85 százalékban viszontgarantálja. Jelenleg két szerződött partnerünk van, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., illetve a Start Tőkegarancia Zrt. Úgy gondoljuk, hogy a viszont-garancia jelentős biztosítékot nyújt mind a hitelezőnek, mind pedig a vállalkozónak egyaránt, hiszen a kockázat nagy mértékben csökken. Cserében viszont az várjuk, hogy a finanszírozónál a kamatfelár maximum 3 havi Bubor, plusz 2,5 százalék lehet.

(V.J.): A szerződött partnereinknek, így a takarékoknak is van döntési lehetőségük arra, hogy forrás kérnek-e az adott hitelkonstrukcióhoz, avagy garanciavállalást. A kettőt egyébként még kombináljuk is, így bővült a választási lehetőség. (K.I.): Azt remélem, hogy a kommunikációs kampányunk is segíti az ügyletszám növelését. Egyébként a kezességvállalással nagyobb ütemű fejlődés generálható, mint a kombinált mikrohitelezéssel, mert ez utóbbinál 4-5 millió forintos hitelekről van szó, míg az előzőnél 200 millió forint a felső határ. A kommunikációs kampányunkról an�nyit még elmondanék, hogy az első része március 31-ével zárult, míg a következő periódusa nyár végén kezdődik. Az első ütemben ismertté tettük a Jeremie Programot. A folytatásban igyekszünk nem csak a közvetítőkhöz, hanem a végső kedvezményezettekhez is eljuttatni az üzenetünket. Ebben fontos szerep jut a takarékszövetkezeteknek, mert nekik széles körű kapcsolatrendszerük van a vállalkozói körrel. (V.J.): Külön öröm számomra, hogy részese lehetek a cég munkájának, mivel hazánkban teljesen új kezdeményezésként alakultunk. A fejlődés a számokban is nyomon követhető. Tavaly 22 takarékkal álltunk partneri kapcsolatban, ma több mint félszázan vannak. Ez jelzi, hogy lassan élénkül a beruházási piac, bár nagy a visszaesés, hiszen éves szinten 2800 milliárd forint beruházás történik a KKV szektorban, ami a korábbi, normális év egyharmada. Mi uniós pénzek felhasználásánál is őrködünk, s köztudott, hogy ezeket a forrásokat maximálisan szeretné a kormányzat is kihasználni. A takarékokra egyfajta stratégiai szövetségesként is tekintünk, mert ők ott vannak a helyszínen, értenek is hozzá. Hiszem, hogy tehetséges, szakértő kollégáimmal meg tudunk felelni a kihívásnak és a program segítségével az elkövetkező évek során vállalkozások ezreit sikerül elindítanunk vagy továbblendítenünk eredményes pályájukon.

Beszámoló Az MV Zrt. tevékenységéről AZ MV-MAGYAR Vállalkozásfinanszírozási Zrt. 2007. má-

sodik felében alakult, azzal a céllal, hogy a magyarországi mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtessen. A társaság pénzügyi vállalkozásként működik, amelynek hatósági felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el, feladatait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség határozza meg. A társaságot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2 milliárd forintos saját tőké biztosításával alapította. Az MV Zrt. fő tevékenysége kezességvállalás, egyéb tevékenységként támogatásközvetítést végez. A társaság az elmúlt időszakban a következő visszatérítendő pénzügyi programokat hirdette meg: 1. Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Program; 2. Új Széchenyi Hitel Program; 3. Új Magyarország Kockázati Tőke Program; 4. Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitel (MFBvel közös program); 5. Új Magyarország Forgóeszköz Hitel (MFB-vel közös program), mely 2010. december 31-ével lezárásra került. A programokat nyílt pályázati felhívással hirdetnek meg, amely alapján kiválasztják azokat a pénzügyi közvetítőket, amelyek segítségével a program forrásai eljutnak majd a végső kedvezményezett mikro-, kis- és középvállalatokhoz. A programok alapszerűen működnek, a visszatérített pénzügyi eszközök ismételten felhasználhatók a programok futamideje alatt. 1. Eredmények a JEREMIE Programban Kihelyezések, ügyletek: Kihelyezések: a program keretén belül a kis- és középvállalkozásokhoz eljutott támogatott források (hitel, garancia, kockázati tőke) teljes állománya kerül feltüntetésre. 2010. június 30-tól az elmúlt közel két évben 330%-kal nőtt az állomány. JEREMIE program 100 000 000 000

91 686 700 280

90 000 000 000 80 000 000 000

Az ügyletek száma – a kihelyezett állományhoz hasonlóan – ugrásszerűen növekedett, a 2010. június 30-i adatokhoz képest két és félszeresére nőtt. Támogatott ügyletek (hitel, garancia, kockázati tőke) száma 8000 6000 4000 2000 0

30 000 000 000 20 000 000 000 10 000 000 000 -

27 420 183 417 19 887 892 308

2905

3633 ügyletek száma (db)

0

2007. 2008. 2009. 2010. 2010. 2011. 2012. dec. 31. dec. 31. dec. 31. jun. 30. dec. 31. dec. 31. máj. 30.

94

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

71

73

98

73 pénzügyi közvetítők száma

22 1 2007. 2008. 2009. 2010. 2010. 2011. 2012. dec. 31. dec. 31. dec. 31. jun. 30. dec. 31. dec. 31. máj. 30.

Az élő szerződések száma intenzívebben növekedett, mint a közvetítők száma, tekintettel arra, hogy az egyes közvetítőket ösztönöztük a programban való tágabb részvételre, így terméklistájukat is tudták bővíteni (cross-selling). Programhoz tartozó szerződések 300 250 200 150 100 50 0

273 178

184

297

194 szerződések száma (db)

40 2

2007. 2008. 2009. 2010. 2010. 2011. 2012. dec. 31. dec. 31. dec. 31. jun. 30. dec. 31. dec. 31. máj. 30.

Takarékszövetkezetek által kihelyezett kumulált összeg (millió Ft)

39 516 607 186

40 000 000 000

2225

MV Zrt. szerződött partnerei

60 000 000 000 50 000 000 000

856

7404

A közvetítők száma a 2010-es adatokhoz képest mérsékeltebben növekedett (34%), de fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy jelenleg a partnerek 85%-a aktív (rendszeres lehívással bír a programból), szemben a korábbi, 15%-os aktivitással. Jelenleg 34 takarékszövetkezettel/hitelszövetkezettel állunk kapcsolatban.

75 726 987 800

70 000 000 000

5934

6000 5000 4000

4 499 881 690

Takarékszövetkezetek által kihelyezett kumulált összeg (millió Ft)

3000

2007. 2008. 2009. 2010. 2010. 2011. 2012. dec. dec. dec. jun. dec. dec. máj. 31. 31. 31. 30. 31. 31. 30. összes kihelyezés (Ft)

2000 1000 0

2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.


11

Beszámoló  Elnöki Fórum, 2012. 05. 14.

„Házasság előtt” Szerző: Az Elnöki Fórum nem közgyűlés, de a Takarékszövetkezeti Integráció olyan taCsépány nácskozási fóruma, ahol nem a szokásos kérdések kerülnek megvitatásra. A naGyörgy pirendre kerülő kérdések fontossága okán, nem csak az integrációs vezetők, hanem a takarékszövetkezeti vezetők is majdnem teljes létszámban jelennek meg. A május közepén megtartott Elnöki Fórum egyik fő témája volt, hogy várhatólag, a Magyar Fejlesztési Bank, a magyar államot képviselve, a Takarékbankban lévő, német szövetkezeti bankok központi bankjának tulajdoni hányadát és a kapcsolódó jogosítványokat át kívánja venni. Demján Sándor, OTSZ elnöke, Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója és dr. Turi Dénes az OTSZ alelnöke hozzászólásából merítettünk az alábbiak szerint. Demján Sándornak, az OTSZ elnökének a bevezetőjéből: Az OTSZ elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a takarékszövetkezetek jövője azon múlik, hogy milyen erős integrációt tudnak alkotni, meg tudják-e tartani az önállóságot, meg tudják-e tartani azt az előnyt, amit eddig elértek. Hozzátette, hogy



Demján Sándor

12

is csatlakozott, amely 38% tulajdoni hányadot szerzett. Az utóbbi időszak fejleményei alapján várható, hogy a nyugat-európai bankok egy része kivonul Magyarországról. Ide sorolható a takarékbanki részesedéssel rendelkező DZ Bank is. Az állam programjában benne van az elmenő külföldi bankok helyére lépő magyar tulajdonú bankrendszer megerősítése és a feltőkésítése. A miniszterelnök tett javaslatot és ígéretet arra, hogy a takarékszövetkezeteket tőkéhez juttatja, erősíti a pozícióikat, és az állami feladatok helyi végrehajtásában is jobban számít a közreműködésükre. A tőkejuttatás formája azonban még nem dőlt el. Demján Sándor kitért arra is, hogy sokan pályáznak a takarékszövetkezetekre, a takarékszövetkezeti betétekre, a németek által eladásra kínált csomagra – a pénzügyi spekulánsoktól kezdve maguk a takarékszövetkezetekig, sokan szóba jöhetnek. Az utóbbiak pedig elővásárlási jogukkal is élhetnének, és talán még a tőke sem jelente szűk keresztmetszetet. a sok elaprózott, de önálló szövetke- Az OTSZ elnöke úgy gondolzet mellett a versenyben is nagyon ja, hogy a takarékok számára az az nagy szükség van a központi banki előnyös, ha a kisebbségi csomag feladatokat is ellátó Takarékbankra, tulajdonosa, az állam tulajdonában ezért is hozták létre anno a szövet- lévő bankhoz, nevezetesen az MFBkezetek. Az elmúlt évek során, segí- hez, egy tisztán magyar bankhoz tendő a hatékonyabb működést, egy kerül. Ezzel a takarékszövetkezenémet takarékszövetkezeti partner tek tevékenysége kibővülhet, jöve-


delmezősége javulhat, a pozíciójuk stabilizálódhat, illetve fejlődésük felgyorsulhat. Véleménye szerint, ez egy házasság, mondhatni, érdekházasság, de lehet azt is mondani, hogy ez érzelmi házasság, hiszen tisztán magyar bank, bankrendszer jöhet létre. Még az ismerkedésnél, vagy udvarlásnál tartanak, de jellemző, hogy nem egy vevő pozícióból, és nem diktátumként érkezik az MFB, hanem tárgyaló partnerként. Demján Sándor zárásként úgy fogalmazott, hogy a takarékok számára stratégiailag fontos pozíciót, a takarékszövetkezetek által többségben birtokolt Takarékbank jövőbeni fejlesztését kell megalapozni. Ezt a többséget a takarékok meg kívánják tartani, ezt a többséget a MFB nem akarja veszélyeztetni, hiszen üzleti együttműködést kínált. Baranyay Lászlónak, az MFB elnök-vezérigazgatójának a tájékoztatójából: Elmondta, hogy az MFB felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyalásokat folytasson kereskedelmi banki akvizícióról olyan társasággal, amely magyarországi tevékenységét megszüntetni, és kisebbségi részesedést értékesíteni kívánja. Nem csak a takarékokkal tárgyaltak, de most úgy tűnik, hogy személyükben talán megtalálták a lehetséges partnert.

Beszámoló

A továbbiakban arról volt szó, hogy a Magyar Fejlesztési Bank, közvetett módon az állam, a jövőben milyen elvek és gyakorlat mentén kíván együttműködni az akvizíció során. Előbb a tényekről számolt be, az MFB-re az általános banki szabályozás és az európai uniós rend szerinti banki szabályozás teljeskörűen nem vonatkozik. Egy kivételi listán van 2001 óta, amit az uniós csatlakozásunk után is megerősítettek. A tevékenysége korlátozott, nem vezet pénzforgalmi számlát, nem végez határon átnyúló műveleteket, nem versenyez, hanem partnerként működik együtt a kereskedelmi bankrendszerrel és a takarékszövetkezetekkel egyaránt. A tevékenységének egyik ilyen jellemzője az, hogy hosszú távú, viszonylag kedvező feltételű hiteleket nyújt. Nem csak közvetlenül, hanem közreműködő partnerek segítségével is. Különböző hitelkonstrukciókat hoz létre, amelyeknek általában támogatás tartalma is van. 2004 után a támogatott konstrukciókat az EU Brüs�szelben hagyja jóvá. Nyilván vannak bizonyos ágazati prioritásai, de a fejlesztési tevékenysége a nemzetgazdaság egészét átfogja. Az MFB saját tőkéje a magyar bankrendszerben a 2. legnagyobb, meghaladja a 210; a MFÖ-e az elmúlt esztendő végén megközelítette a 1400 milliárd forintot, amit 2012-ben minimum megtartani, de inkább növelni szeretnének, azaz az aktivitásukat szeretnénk bővíteni. Az aktivitás bővítéséhez több forrás kell, amit elsősorban az európai vagy Európán kívüli nemzetközi tőkepiacokról próbálnak beszerezni hosszú lejáratra, viszonylag kedvező feltételek mellett, bár ez egyre nehezebben a nemzetközi hitelminősítők ténykedése miatt is. Megtudhattuk, hogy az MFB egy jelentős intézményi rendszer tulajdonosa, fenntartója, üzemeltetője és irányítója. A hozzátartozó társaságok közül jó néhány különböző pénzügyi szolgáltató tevékenységet végez a követeléskezelésétől kezd-

ve a garanciavállaláson át az európai uniós források közvetítéséig és az ezekkel kapcsolatos különböző szakmai, szakértői tevékenységekig. Rendelkezik befektetési tevékenységet végző társaságokkal, amelyek a KKV-vékat, de a nagyobb összegű projekteket is közvetlenül érik el. Az MFB tevékenysége kiterjed az állami erdőgazdaságoktól kezdve a közútfejlesztő, közútfenntartó, autópálya-fejlesztő, infrastruktúra-fejlesztő vagy más tevékenységű társaságok felügyeletére is. A szándék tisztázott, mind a két fél a maga javaslatait, ajánlatait megtette, több menetben ezeket egyeztették egymással, és intenzív, szoros, jó légkörű tárgyalásokat folytattak. Mind a két félnek fontos, hogy milyen árat sikerül kialakítani, de ezen túlmenően számos egyéb szempont is van. Az eladó fél számára fontos, hogy rendezett, használható és jövőbemutató hátteret hagyjon maga után, aki meggyőződhetett arról, hogy a vevő megfelelően kívánja hasznosítani a jövőben a részesedését. A vásárló fél pedig ugyancsak rendezett, tisztázott, világos és jövőbeli vitákkal nem terhelt, sőt a tulajdonától most megváló társasággal az együttműködést lehetőségét hordozó módon szeretne megállapodni az adott részesedés megszerzéséről. A tárgyalások még nem záródtak le, a megállapodás még nem született meg. Az MFB önállóan folytatja gazdálkodási tevékenységét, tulajdonosa a magyar állam, de azokhoz a tranzakcióihoz, és ez a vagyontörvényből következik, amelyek valamilyen értékesítéssel kapcsolatosok, de ilyet nem végeznek, vagy valamilyen vagyonszerzéssel kapcsolatosok, de ilyent szeretnének végezni, akkor azokhoz a kormány illetve az illetékes miniszternek a hozzájárulása, ill. jóváhagyása szükséges. Megállapodás esetén ennek a tényét, a körülményeit, és azokat a javaslatokat, amelyek ezekhez kapcsolódnak, elő kell terjesztenünk a kormány illetékes tagja számára, aki nyilván a kormányt tájékozatni fogja erről,

majd az ő hozzájárulása, mint alapító döntése alapján kerülhet sor a tranzakció érvényes megkötésére. Ezt követően a tervekről, elképzelésekről, lehetőségekről volt szó. Elemi feltétel az, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő finanszírozás mind mennyiségében, mind minőségében, összetételében, feltételrend-



szerében, és ez el is jusson azokhoz, akik ezt szeretnék igénybe venni. Ehhez nyilván megfelelő pénzügyi közvetítőkre van szükség. Az MFB a pénzügyi közvetítőrendszer működését próbálja stabilizálni, aktiválni. A cél az, hogy azt a fajta aktivitást, amelyet egy kereskedelmi bank segítségével az MFB nyújthat, bővüljön. Az egyik terület a viszonylag alacsony kockázatot hordozó számlavezetési tevékenység. A bank érdekeltségi körébe több mint 60 társaság tartozik, és amelyek közül van olyan, amelynek a pénzforgalma több tízmilliárdos nagyságú. Ha a pénzforgalmat képes egy kereskedelmi bank közreműködésével lebonyolítani, ez már önmagában jelentős hasznot hozhat a közreműködő bank számára is, és a tulajdonos, vagy részben tulajdonos számára pedig egy biztonságot, áttekintési lehetőséget, és további, más üzleti lehetőséget is magába foglal. Folytatás a 14. oldalon


Baranyay László

13

Beszámoló

Folytatás a 14. oldalról Amikor a kereskedelmi bankrendszer visszahúzódóban van, az államnak, és az MFB-nek is nagyobb szerepet kell vállalnia ideiglenes jelleggel. Ez nem taktikai adásvétel. Ha sor kerül egy akvizícióra, akkor az MFB tartósan, a kölcsönös előnyöket megkeresve és kiaknázva szeretne ebben az akvizícióban közreműködni. Az átalakítás, az építkezés, egymás megismerésén túlmenően közös munkát igényel, ez ideiglenesen és rövidtávon, rövidtáv alatt néhány hónapot, esetleg esztendőt értve, nem bonyolítható le.



Dr. Turi Dénes

14

Az az elképzelésük, hogy a tevékenységünk iránti igénynek azt a részét, amelyet közvetlenül nem tudnak kielégíteni, azt kereskedelmi banki közreműködéssel szeretnék bővíteni. Ehhez megfelelő partnerre, és megfelelő háttérre van szükség, a háttér megfelelő intézményekkel rendelkezzen. Baranyay László kiemelte, hogy a Takarékbank és a Takarékszövetkezetek közötti kapcsolat már intézményesült, részben integrálódott, bár ezt tovább lehet erősíteni, fejleszteni. Az esetleges módosítások a szabályok és a megszokások alap-


ján, kölcsönös érdekek figyelembevételével és konszenzuális módon képzelhetőek el. Hozzátette, hogy az az intézményrendszer, az a hálózat, amivel a jelenlévők együttesen rendelkeznek, nagyon jelentős értéket képez. A hazai megtakarításoknak számottevő része áramlik ebben a rendszerben, így célszerű, hogy ezek a hazai megtakarítások ott hasznosuljanak, ahol keletkeztek. De az is célszerű, hogy ha van együttműködés, van integráció, akkor a megtakarítások áramolhassanak, ha helyben megfelelő célokkal, megfelelő eredményességgel nem tudják felhasználni. A transzferálás, többlet lehetőséget jelent. A tőkekövetelmények és a likviditási követelmények egy szigorodó mértéke komoly kihívást jelent mindenki számára. Mégis, egy integráltabb intézményrendszerben, amelyben erős tulajdonos, vagy tulajdonosok játszanak szerepet, inkább válik lehetővé a megfelelő feltételek biztosítása, beleértve a szabályozási, kockázatkezelési vagy más hasonló elemeket. Több mint kívánatos, hogy a partnereik, akikkel eddig is együttműködtek, de egy szorosabb együttműködés révén azok a partnerek, akikkel a jövőben szeretnének még inkább együttműködni, nagyobb szerepet vállaljanak, hiszen ma hozzávetőlegesen 400 milliárd forint kihasználatlan kerettel rendelkeznek. Ez komoly lehetőség. Az együttműködő partnerek száma, közreműködése, közreműködésük hatékonysága és aktivitása lényeges elem. A működés stabilitása, kiszámíthatósága és megbízhatósága ezzel növekszik, a nyújtott szolgáltatások minősége javul, az előállíthatott jövedelem pedig gyarapodik. Már említette, hogy az MFB nem csak, mint banki intézmény, hanem egy hozzá kapcsolódó intézményrendszer működtetője, és ezek együttesen számos lehetőséget hordoznak a velük együttműködő partnerek számára. Nekik azonban különböző differenciált pénzügyi

szolgáltatásokat lehet nyújtani. Az együttműködési lehetőségeket az MFB preferálhatja az intézményi körükben. A vagyonérték oldaláról ez akár több ezer milliárdot jelenthet. Ha pénzforgalom, aktivitás oldaláról nézzük, akkor is óriási számot lehet mondani, és területileg az egész országot lefedik, a jelenlévő intézmények mindegyike találhat, vagy megtalálhatja azokat a lehetőségeket, amelyeket igénybe vehet, és amelyeket kihasználhat. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy az elkövetkezendő időszak fel fogja értékelni azokat az intézményeket, amelyek jelentős külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek beleértve ebbe az EU intézményrendszerét is, meg az azon kívülieket is. Ők közreműködői ennek a kapcsolatrendszernek, amely szintén előnyökkel járhat. Elég nehéz ezt specifikálni, de a tudás, tapasztalat, informatikai integrációs lehetőségek, ezekkel kapcsolatos ismeretek, technikák, technológiák stb. átvétele önmagukban is jelentős értéket hordoznak. Kitért arra is, hogy a jelenlévő intézményekkel, és azok vezetőivel, az elmúlt időszak viharait megfelelően menedzselni képes munkatársakkal a jövőben is szeretnének együttműködni. A felhalmozott tapasztalatok, ismeretek kölcsönönös cseréje mindkét fél érdeke. Nem az a céljuk, hogy egy teljesen új pálya, új emberek, új muzsika legyen. Azt szeretnék, hogyha a muzsika frissülne, pontosabbá válna, a harmónia erősödne, a muzsika minél messzebbre, minél meggyőzőbben hangzana el. Ez nem zárja ki azt, hogy az MFB mindazokat a feltételeket, körülményeket, amelyek a működést meghatározzák, az együttműködő partnereivel áttekintse. Megnézik majd a problematikus pontokat, igyekeznek megtalálni azokat a megoldási lehetőségeket, amelyekkel fejlődni, előre menni lehet. Ez egy aktív, és hosszabb építkezési folyamatot fog igényelni, amihez az összes résztvevő

Beszámoló

fél megfelelően kooperatív, együttműködő magatartására szükség van. Amennyiben a másikban az együttműködő partnert vélik felfedezni, és így is állnak hozzá, akkor mindig van esély, hogy megfelelő megoldást szülessen. Az MFB akkor volt sikeres, és ez fontos számukra, amikor mindkét fél megtalálta a számítását. Hozzátette még, ha sor kerül a megállapodásra, az akvizícióra, akkor egy részletes, és nemcsak verbálisan, hanem számokban és egyéb megközelítésben bemutatható elképzelésrendszert fognak kidolgozni, bemutatni illetve jóváhagyatni. Megerősítette, hogy nem diktálni szeretnének, hanem kooperálni, együttműködni. Az idő azonban szorít, amely azt jeleni, hogy az együttműködés sikere minden félnek a jó szándékán, képességén, készségén, aktivitásán, innovációs készségén is múlik. Dr. Turi Dénesnek, az OTSZ alelnökének az összefoglalójából Dr. Turi Dénes végül beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyeken, mint az Integráció delegációjának vezetőjeként vett részt. Elmondta, hogy négy alkalommal találkoztak az MFB képviselőivel, hozzátéve, hogy nem kellett félni, mindig barátságos, udvarias légkörben, tárgyilagosan zajlottak a tárgyalások. Azokat a félelmeket, amelyeket az Integráció képviselői felvetettek, minden alkalommal megfogalmazták. Az is kiderült, garancia nincs. „Üzletelünk, vagy nem, ebben kell dönteni!”- mondta. Elmondta, hogy már az első tárgyaláson pontokba foglalták az általuk fontosnak tartott, az Integrációra jellemző sajátosságot, amit szeretnének a későbbiekben is fenntartani. A véleményünk kialakításakor mindig jelen volt az Integráció vezetőinek a véleménye, nem saját kútfő után mentek. Kiemelte, hogy az Integráció pozitív hozzáállását mutatja, hogy nem mondta senki, hogy ezt nem támogatja. Már az elején rögzítésre került, hogy az Integráció hosszútávon ra-

gaszkodik a többségi tulajdonosi, irányítási, ellenőrzési, döntési pozíciók, vagy az adott status quo megtartásához, még akkor is, amikor tőkeemelésre kerül sor. Ha alárendelt kölcsöntőkére vagy bármilyen tőkejuttatásra van szüksége a szektornak, akkor a takarékszövetkezetek arányosan kapják meg azt a részt, valamilyen formában, amivel a pozícióikat tartani tudják. Amennyiben egyezség után mégis egy jövőbeni értékesítésre kerülne sor, csak olyan új tulajdonos jöhet ebbe az Integrációba, aki továbbra is fenn kívánja tartania szövetkezeti érdekeket, a megszerzett jogosítványokat. A DZ Bank képviselői egyébként támogatják a jelenlegi akvizíciót, de csak akkor értékesítnek, ha biztosítva látják a szövetkezeti elkötelezettséget, és az Integrációnak ez előnyös lesz. Az MFB vezetői nem mondtak ellent, és nem fogalmaztak meg mást. A forma nem ismert, keresik a megoldást, ez uniós engedélyezés alá tartozik, illetve ennek bele kell illeszkednie az uniós jogszabályokba. Véleménye szerint a Takarékbank és Takarékszövetkezetek közötti jelenleg érvényben lévő szerződési-, árazási stb. rendszer beleillik a jogosítványokba, vagy azok a status quo részei, egyelőre maradjanak úgy, ahogy vannak. Elismerte ugyanakkor, hogy az Integráció a központi banki funkció megtartásában érdekelt, elfogadva azt, hogy az MFB-nek a kereskedelmi banki funkciók fejlesztése az érdeke. A kettőt együtt, szinkronban kell fejleszteni. Mivel készül a Takarékbanknak és az Integrációnak a stratégiája, ehhez jó lenne, ha az MFB elképzelései is kapcsolódnának. Egyetértettek abban, hogy a két stratégiát úgy kell párhuzamba állítani, hogy valahol a végén találkozzanak egy eredményes üzleti működés feltételrendszerében, kielégítve mindkét fél igényét. Dr. Turi Dénes kitért arra, hogy a szindikátusi szerződés, az alapszabály és a struktúra megváltozásához kapcsolódó MFB kérésből, és

előrejelzésből azt vállalják, hogy felkészülnek egy ilyen váltásra, elfogadják, hogy lehetnek itt nagyobb kockázatok, és lehet, hogy ez tényleg többéves feladatot jelent a számukra.

A szövetkezeti integráció elmúlt 55 éves tevékenysége is azt példázta, hogy a szövetkezeti vezetők felelősséggel gondolkodnak a környezetükről, az aktív szerepvállalásuk pedig beleillik a nemzetgazdaság fejlesztési programjába. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a tulajdonosváltás létrejön, akkor erre a takarék-szövetkezeteknek is meg kell adni a megfelelő választ, de a jelenlegi struktúrájukat, a jelenlegi státuszaikat nem szeretnék megváltoztatni 2014-ig, illetve amíg tisztségviselői választások nem lesznek a Takarékbankban. Az elmúlt évek során kialakult irányítási rendszer jól működik, operatívan tud dolgozni az igazgatóság, gyakorolni tudja ellenőrzési jogát a felügyelő bizottság. 2014-ben, a tisztségviselői választások után, kiértékelve az addigi együttműködést, térnének ki a szükségesnek vélt változtatásokra. Addig is, azok az üzleti előnyök, amelyek benne rejlenek ebben az együttműködésben, teljesen konkrétan és egyértelműen meg kell jelenjenek a takarékoknál. Kiderült, hogy le is írták az MFBnek, milyen konkrét üzleti előnyökre gondolt az Integráció. Az MFB pedig azt ígérte, hogy ha létrejön az adásvétel, akkor ezt írásban és számokban is megjelenítik. Dr. Turi Dénes azzal zárta beszámolóját, hogy a szövetkezeti integráció elmúlt 55 éves tevékenysége is azt példázta, hogy a szövetkezeti vezetők felelősséggel gondolkodnak a környezetükről, az aktív szerepvállalásuk pedig beleillik a nemzetgazdaság fejlesztési programjába. 


15

Gazdaság  Gazdasági elemzés a Takarékbankból

Vártnál nagyobbat esett a gazdaság Szerző: A magyar gazdaság az első negyedévben a várakozásoknál nagyobb mértékSuppan ben esett vissza, ez azonban egyszeri tételeknek és bázishatásnak is tudható. Sok Gergely kockázat mellett az év hátralevő részében lassan magához térhet a gazdaság. A VÁRAKOZÁSOKNÁL lényegesen

nagyobb mértékben, 0,7%-kal csökkent a GDP az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, míg 1,3%-kal zsugorodott a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,5%-kal esett vissza a GDP a tavalyi első negyedévhez képest. A negatív meglepetést elsősorban a február-márciusban hatalmasat zuhanó építőipar okozta, mivel a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye (feltehetően a szélessávú mobilhálózatok fejlesztésének köszönhetően) növekedett. A fogyasztás feltehetően újra visszaesett, azonban a kiskereskedelmi adatok stagnálásra utalnak. A beruházások visszaesése újra gyorsult, a nettó export növekedési hozzájárulása pedig jelentősen szűkülhetett. A vártnál gyengébb GDP adat jórészt az újra meredeken visszaeső beruházásoknak köszönhető, amiben feltehetően egyszeri hatások, ill. bázishatások is szerepet játszottak. A második negyedévben a Mercedes gyár indulásának köszönhetően továbbra is növekedést várunk negyedéves összehasonlításban, így a magyar gazdaság elkerülheti a technikai recessziót, azonban ez feltehetően nem lesz elég arra, hogy az éves alapú GDP növekedést legyen képes mutatni Némi reményt adhat, hogy márciusban megugrott az ipar külföldi új rendelései és rendelésállománya, amit részben a Mercedes üzem

16


indulása okozhatott. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom márciusi megugrása jórészt a korábbi húsvétnak köszönhető, így áprilisban nagyobb visszaesésre lehet számítani, ezért a fogyasztás visszaesése a második negyedévben markánsabb lehet. A beruházások első negyedévi visszaesését részben bázishatások, részben egyedi tényezők okozhatták, miközben a második negyedévben számos nagyberuházás került átadásra, aktiválásra, aminek köszönhetően a beruházási dinamika jelentős mértékben javulhat.

által finanszírozott beruházások ellensúlyozhatnak. A hitelezés fordulatára még nem lehet számítani, azonban a lakásépítések idén elérhetik mélypontjukat, de érdemi fellendülés a következő években sem várható. A lassuló külső keresletet nagyrészt ellensúlyozzák a Mercedes és az Opel üzemeinek termelésbe helyezése, így a nettó export hozzájárulása a növekedéshez továbbra is pozitív lehet. A külső kereslettel kapcsolatos kockázatokat mindazonáltal fokozzák a legfrissebb európai és német konjunktúra mutatók, mint ahogy az európai

A GDP felhasználási tételeinek növekedési hozzájárulása (%) 9

9

Forrás: KSH, Takarékbank

6

6

3

3

0

0

-3

-3 Nettó export

-6

-6

Készletváltozás, egyéb

-9

-9

Bruttó állóeszköz-felhalmozás Közösségi fogyasztás

-12

-12

Lakossági fogyasztás GDP

-15 2006

2007

-15 2008

2009

Idén összességében a háztartások fogyasztása tovább mérséklődhet a kormány – alacsony keresetűeket hátrányosan érintő – adóváltoztatásai és egyes szociális transzferek szűkítése miatt. A beruházások vis�szaesése folytatódik, amit részben a nagy autóipari beruházások és az EU

2010

2011

2012

2013

adósságválság fokozódása is. A mezőgazdaság kibocsátása nem ismétli meg a tavalyi év átlagos termését, azonban az aszály miatt kockázatokat az elmúlt hetek csapadékosabb időjárása számottevően mérsékelhette. Előrejelzésünk szerint idén 0,3%-kal csökkenhet a GDP növekedési üte-

Gazdaság

A GDP termelési oldali tételeinek növekedési hozzájárulása (%) Forrás: KSH, Takarékbank

6

6

3

3

0

0

-3

-3 Szolgáltatások Építőipar Ipar Mezőgazdaság GDP

-6

-9 2006

2007

2008

-6

-9 2009

me a tavalyi 1,7%-os növekedés után, majd 2013-ban 1,5%-kal visszatérhet a növekedés. Az idei előrejelzésünkre azonban számos kockázati tényező negatív hatással van, így a külső környezet alakulása, a hitelezés további visszaesése, az új kormányzati intézkedések kereslet visszafogó hatása. Véleményünk szerint az új intézkedések (telefonadó, tranzakciós adó) nem rontják számottevően a háztartások elkölthető jövedelmét, azonban a vállalati költségek növekedése a beruházások további visszafogását eredményezheti. Az eurózóna egy részének súlyos fizetési nehézségei tovább növelték a globális piaci bizonytalanságokat. A fokozódó fiskális szigor a következő években jelentős mértében korlátozza majd a költségvetési kereslet alakulását. Magyarország esetében a rendkívüli mértékben megerősödött svájci frank visszavetette a lakossági fogyasztást, egyes kormányintézkedések pedig markánsan szűkítették a bankok hitelezési képességeit. Az elégtelen megtakarítások miatt a külső forrásokra szoruló hazai bankrendszer hitelezési lehetőségeit az euróövezeti adósságválság is visszaveti, mivel az európai bankszektornak nemcsak veszteségeket kell elkönyvelnie a szuverén kitettségükön, hanem a szigorúbb tőke-megfelelési szabályozásnak is meg kell felelniük. Az európai bankrendszer forrásszerzésének nehézségeit a likviditás elapadása, a bankközi kamatok és a

2010

2011

2012

2013

bankok kockázati felárainak meredek emelkedése, valamint a gyorsan növekvő EKB betéti és hitelállomány is tükrözi. Mindez számottevő negatív kockázatokat jelent az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre nézve. Az európai bankrendszer likviditási feszültségeit az EKB hároméves likviditásfokozó tenderei szignifikánsan enyhítették, azonban ez a hatás átmenetinek bizonyult. Egyes kormányzati intézkedések igen meredeken növelték a hazai kockázati felárakat, szűkítették az állam és a hazai szereplők forrásszerzési lehetőségeit, ill. elkerülhetetlenné tették, hogy hazánk újabb megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal, ami növelte a bizonytalanságokat, rontotta a befektetői és üzleti hangulatot, valamint a növekedési kilátásokat. Ezen kockázatok nagymértékben mérsékelhetők, amennyiben sikerül megállapodást kötni a tervezett hitelkeretről. Mind az EU, mind az euró-övezet gazdasága stagnált az első negyedévben az előző negyedévhez képest, az éves növekedés pedig 0%-ra, ill. 0,1%-ra lassult. Az európai gazdaságot Németország vártnál jobb teljesítménye mentette meg a recessziótól, mivel az elemzői várakozások a visszaesés folytatódására számítottak. Az eddig adatok alapján – még nem minden tagállam közölte az első negyedéves adatot – a legdinamikusabban, 5,5%-kal Lettország bővült, azonban a másik két balti tagállam növekedése is kiemel-

kedő volt. Görögország visszaesése 6,2%-ra mérséklődött az előző negyedévi 7,5%-ról. A térségben a cseh és a román gazdaság hivatalosan is technikai recesszióba került. A cseh GDP a negyedik negyedéves 0,1%os visszaesés után az első negyedévben 1%-kal szűkült az előző negyedévhez képest, míg éves szinten 1%-kal csökkent az előző negyedévi 0,6%-os növekedés után. A román gazdaság 0,1%-kal csökkent negyedéves alapon, míg az éves növekedés a várakozásoktól elmaradva 0,8%-ra lassult a negyedik negyedévi 2,2%ról. A szlovák gazdaság azonban továbbra is egészségesen, 0,8%-kal nőtt az előző negyedévihez képest, míg az éves növekedés 3,2%-ra lassult az azt megelőző 3,3%-ról, a lengyel gazdaság pedig 0,8%-kal nőtt az előző negyedévhez, 3,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A várakozásoknál messze jobban teljesített a német gazdaság, az idei első negyedévben a várt 0,1% helyett 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, így a szezonálisan kiigazított éves növekedés 1,2%-ra, a kiigazítatlan 1,8%-ra lassult. A gazdaságot a fogyasztás és kismértékben a külkereskedelem húzta, míg a beruházások negatívan járultak hozzá a növekedéshez. A konjunktúramutatók ugyan a gazdaság lassulására utalnak, a belső keresletnek támaszt adhat a továbbra is dinamikus munkahelyteremtés, a két évtizede nem látott béremelések, az exportnak pedig a távol-keleti, Egyesült Államokbeli és latin-amerikai piacok növekedése. Az adósságválsággal küzdő dél-európai államokban ugyanakkor folytatódott, ill. elmélyült a recesszió. Az euró-övezet növekedése tavaly 1,4% volt, amit 0,2%-os visszaesés követhet, jövőre pedig igen jelentős bizonytalanság mellett 0,6%-os növekedés lehetséges. A 3%-os előző évi német növekedés után idén 1,4%os növekedésre számítunk, azonban egyes előrejelzések szerint a dinamika ennél lassabb lehet. A német növekedésen belül az export húzóerejét a belső kereslet veheti át. 


17

Gazdaság  A szövetkezeti hitelintézetek felügyeleti vizsgálatának tapasztalatai

Egy felügyeleti konzultáció margójára Szerző: Varga Lajos, OTIVA

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2012. májusában hirdette meg a „Konzultáció a szövetkezeti hitelintézetek vizsgálati tapasztalatairól és a kapcsolódó felügyeleti elvárásokról” című programját. A konzultációkat a várható érdeklődés miatt egymás után két napon, ugyanazon programmal tartották meg.

MIÓTA a felügyelet újra elkezdte a takarékszövetkezetek részletes helyszíni vizsgálatát, mindannyian érdeklődéssel vártuk, hogy milyen metódussal, milyen fontosabb elvárásokkal fogja lebonyolítani az ellenőrzéseket. Az elmúlt másfél évben volt, aki már saját bőrén tapasztalhatta meg a felügyeleti ellenőrzések új gyakorlatát, volt, aki csak hallomásból ismerhette meg azokat. Mindenesetre középtávon mindenki részese lesz az eljárásnak. A konzultáció jó lehetőség volt a PSZÁF vezető munkatársaival való találkozásra, a felügyeleti elvek, prudenciális elvárások, szakmai értelmezések megismerésére. A regisztráció után dr. Gázmár Zoárd ügyvezető igazgató tartott bevezetőt, amelyben kihangsúlyozta, hogy az elmúlt évek során sokat javult a szövetkezeti hitelintézeti szektor működése. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a konzultáció során a továbbiakban nem ezt fogják hangsúlyozni, hiszen a program célja az, hogy megismerhessük a felügyelet szempontjából a szektor működésében tapasztalt hiányosságokat abból a célból, hogy ezzel javítani tudjuk a tevékenységünket, illetve fel tudjunk készülni a következő felügyeletei ellenőrzésekre. Major Antal főosztályvezetőtől a szektor vizsgálatának statisztikai adatait ismerhettük meg (2011-ben 28 takarékszövetkezet vizsgálatára került sor, 2012-ben 34, 2013-ban

18


38 vizsgálatot terveznek a szektorban). Részletes képet kaptunk a felügyeleti vizsgálati módszerekről, a vizsgálat menetéről és tartalmáról. A vállaltirányítás vizsgálata során legfontosabbnak hiányosságként emelte ki, hogy a belső kontrollrendszer gyakran csak formálisan van meg, a kockázatkezelés és a rendszerbe épített ellenőrzés személyi és technikai feltételei hiányosak. A takarékszövetkezeti működés szervezeti és operatív keretei számos esetben nem érik el a jogszabályok által előírt, a pénzintézettől elvárható értékeket. A hitelkockázatok ellenőrzéséről Magyari Gábor főosztályvezető-helyettestől hallottunk összefoglalást. Előadásában összehasonlította a gyakorlati tapasztalatokat az elvárt eljárási feltételekkel. A leggyakoribb problémák a fedezetek értékelésével és a várható veszteség számításával, az ügyfélcsoportok kezelésével, illetve az átsrukturált hitelek értelmezésével és kezelésével kapcsolatban merültek fel. Felhívta a figyelmet a felügyeleti jelentések útmutató szerinti, hiteles takarékszövetkezeti nyilvántartásokon alapuló kitöltésére is. Fekete Jánosné vezető felügyelő a tőkeszámítások rejtelmeibe avatott be bennünket, míg az informatikai biztonság vizsgálatáról dr. Dvornicsenkó János vezető informatikai felügyelő adott tájékoztatást. A felügyelő asszony felhívta a figyel-

met arra, hogy a tavalyi előadásának jelentős részét megismételheti az idén is, vagyis sok tekintetben fennmaradt helytelen gyakorlat a szektorban. Az informatikai felügyelő felhívta a figyelmünket arra, hogy bár az informatikai rendszerek üzemeltetése gyakran kiszervezve működik, attól még az adattartalomért és a főkönyvi egyezőségért a hitelintézet vezetése a felelős. Rófusz Attiláné felügyelőtől a likviditás és a piaci kockázatkezelés témakörében kaptunk tájékoztatást. Legfontosabb hiányosságnak a likviditási és piaci kockázatokkal (is) foglalkozó kockázatkezelő gyakori hiányát, az ügyvezetés és a vezető testületek nem megfelelő tájékozottságát emelte ki a felügyelő as�szony. De nem volt ritka a szabályok testre szabásával, a pénzáramlások becslésével és a kamatkockázatok elemzésével kapcsolatos felügyeleti megjegyzés sem. Van javítani valónk a kamatozó értékpapír portfolió kezelésével és a kereskedési könyv vezetésével kapcsolatban is. Vincze Endre főosztályvezetőhelyettes a SREP kitöltésével, kezelésével kapcsolatosan adott tájékoztatást. Hallottunk a várható jogszabályi változások bevezetéséről (CRR, CRD-IV), illetve azok hatásáról a szövetkezeti szektorra. A felügyeleti helyszíni ellenőrzések előtérbe kerülésével a SREP szerepe relatíve visszább szorult, ezért sor kerül annak egyszerűsítésére. Meg-

Gazdaság

ismerhettük a hitelintézetek különböző szektorainak összehasonlító számait a tőkemegfelelés és a szavatoló tőke alakulása tekintetében. Megtudtuk, hogy az „ideális” szövetkezeti hitelintézet magának és nem a felügyelet számára számítja a tőkeszükségletet, a várható veszteségszámítását reálisan végzi, használja a stressz teszteket a stratégiája és üzletpolitikája kialakítása során, illetve árazásában is érvényesíti a tőkeszámítás eredményeit! Megtudtuk azt is, hogy megszűntek a negyedéves szöveges jelentések xls mellékletei. Kérdő Gyula vezető felügyelő a pénzügyi visszaélések megelőzésének vizsgálatáról számolt be. Megjegyezte, hogy javuló gyakorlattal találkoztak az elmúl év során a szektorban. Kiemelte azonban az ügyvezetés, a vezető testületek és a belső ellenőrzés felelősségét a szükséges szabályzatok elkészítésében, betartatásában. A bekövetkezett események (visszaélések) esetén a takarékszövetkezet vezetése különösen érdekelt azok gyors és teljes

körű kivizsgálásban, a megbízható működés azonnali visszaállításában, megteremtésében. Második előadásában Major Antal főosztályvezető a számvitel és az adatszolgáltatás vizsgálatának eredményeibe engedett bepillantást. Visszatérő problémaként jelezte különböző szabályzatok hiányát (átstruktúrált követelések, költségszámítás, a folyamatba épített ellenőrzés, a jelentéskészítés folyamata stb.), az adatszolgáltatás hiányosságait vagy a folyamatba épített ellenőrzés teljes vagy részleges elmaradását. Taksás Katalin felügyelő a betétbiztosítással kapcsolatos ellenőrzésekről adott összefoglalót. Részletes, gyakorlatias problémafeltárás után a felügyelő asszony hangsúlyozta a rendszeres önellenőrzés fontosságát, illetve az adatminőség figyelemmel kísérésének és a betétbiztosítási témakörök ellenőrzési tervbe illesztésének követelményét a belső ellenőrzés folyamatában. Dr. Gázmár Zoárd ügyvezető igazgató záró szavaiban újra előkerültek

OTSZ az iskolában A TAKARÉKSZÖVETKEZETI Szö-

vetség kiemelten fontosnak tartja az iskolákkal történő kapcsolatfelvételt, ennek során részt vett egy idegen nyelvi versenyen. 2012. május végén került sor a várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskola idegen nyelvi versenyére, amelynek az OTSZ kiemelt szponzora volt. Az utóbbi években a pénzügyi intézmények fontosnak tartották megismertetni magukat a diáksággal, akik jövőbeli, potenciális ügyfeleik lehetnek. Megtisztelő volt, hogy az iskola vezetése személyesen keresett meg, hogy legyek zsűritag, illetve az OTSZ adja a nevét a versenyhez. Kiváló alkalom volt magunkat bemutatni, illetve a nyelvtanulás fontosságát hangsúlyozni ezen a rendezvé-

nyen. Ezen szempontok mellett vállalta el az OTSZ ennek a kistérséginek mondható (Várpalota, Pétfürdő, Ősi, Öskü, Hajmáskér települések iskoláinak részvételével megtartott), nyolcadikos és kilencedikes diákok részvételével lebonyolított egész éves verseny döntőjének támogatását. Tóth Kálmán, az intézmény igazgatója megköszönte a szövetség részvételét és segítségét a versenyen és hangsúlyozta, hogy napjainkban az iskolák és a takarékszövetkezetek sokat tehetnek, tehetnének egymásért. A pénzügyi alapismeretek megismerése nélkülözhetetlenné vált manapság, így minél több figyelmet és időt kell ezen ismeretek megszerzésére irányítani. Nyitrainé Lőrincz Marianna mun-

a dicsérő szavak is a szektorral kapcsolatban, de ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetkezeti hitelintézetek prudens és transzparens működését gyorsabban kell felzárkóztatni az európai uniós követelményeknek megfelelően. A pénzügyi gazdasági krízis szükségessé teszi, az uniós szabályozás (Basel III, CRD-IV, CRR) megköveteli a takarékszövetkezetek megerősítését, ami a jelenleginél nagyobb átlagos üzemméret, az intézményvédelem megerősödése és az integrációk szorosabbá tétele mellett képzelhető el a közeljövőben. Az ügyvezető igazgató szavai határozottak voltak és néha túl keménynek is tűnhettek abban az időpontban, de az azóta történt események már jóval érthetőbbé teszik a rigorózus felügyeleti összefoglalót. Aki részletesebben meg szeretné ismerni az előadások tartalmát, az a PSZÁF honlapjára a következő linken keresztül kapcsolódjon: http://www.pszaf.hu/bal_menu/ szakkonz/hazai_konzultaciok/2012/ szovhit_120504.html 

kaközösség-vezető, angol szakos tanárnő, a verseny főszervezője pedig a pénzügyi szaknyelv megismerésének fontosságát emelte ki. Több diák ismerkedik iskolájukban pénzügyi, kereskedelmi és marketing alapismeretekkel, az idegen nyelv ismerete ezek mellett létfontosságú. A versenyen a diákok egyéni, a helyszínen teljesített és korábban elkészített, az iskola aulájában projektként bemutatott munkákat kellett, hogy bemutassanak angol és német nyelveken. A projektmunkák Várpalota várossá avatásának évfordulója volt, a helyszíni feladatok pedig elsősorban nyelvi tudásra helyezték a hangsúlyt. Reményeink szerint sok másik iskolába is el tudunk látogatni, így közelebb hozva magunkat az ifjúsághoz. Papp Dániel


19

Gazdaság

A SIGNAL agrárvállalkozói termékcsomaggal bôvítette szolgáltatásait a takarékszövetkezetek számára A takarékszövetkezetek fontos partnereinek, a mezôgazdasági vállalkozóknak üzletileg nélkülözhetetlen a növényés állatbiztosítások kötése. Kézenfekvô volt, hogy ezt a jogos ügyféligényt kielégítsük, ezért a Generali Biztosítóval karöltve létrehoztunk egy komplex termékcsomagot, mely az e körben felmerülô kockázatokat fedi le. A MEZÔGAZDASÁGI- ÉS VAGYONBIZTOSÍTÁS termékcsomag magas minôségû, komplex szolgáltatásai növény-, állat-, valamint vagyonbiztosítási termékeket is tartalmaznak, melyek köthetôk csomagban, valamint egyénileg is. A termékcsomag bevezetését – pilot rendszerben - májusra idôzítettük, hiszen a mezôgazdaságban a két csúcsszezon a tavaszi és az ôszi idôszak, a biztosítás azonban természetesen egész évben köthetô. Mezôgazdasági csomag: hagyományos növény- és állatbiztosítást tartalmaz 1. Jégkárbiztosítás (alapbiztosítás) • Tûz, villámcsapás és földcsuszamlás kockázatot is tartalmaz • Biztosítható növények: szántóföldi kultúrák, gyümölcs, szôlô 2. Viharkár biztosítás (kiegészítô biztosítás) • Kiegészítô biztosítás, az alap a JKB-I. • Legalább 15 m/sec szélsebességû vihar által elôidézett termésveszteséget térít (a megdôlés nem viharkár) 3. Téli fagykárbiztosítás • Kifagyás, felfagyás és kipállás károkat térít, ha ezek újrahasznosítást igénylô mértékben jelentkeztek Állatbiztosítások 1. Állatállományok természeti csapás elleni biztosítása 2. Egyedi állatbiztosítás 3. Állatállományok katasztrófa-biztosítása 4. Haszonállatok katasztrófa-biztosítása A csomag másik fontos részét képezik a vállalkozói vagyonbiztosítások, az EUROMESTER, az ALL RISKS és a GÉPTÖRÉS biztosítás. Ezek közül választható a vállalkozás profiljának, méretének leginkább megfelelô biztosítás a vállalkozásra szabott fedezetekkel. Fontos! A Mezôgazdasági és vagyonbiztosítási csomagot július 1-jétôl elérhetôvé tesszük valamennyi takarékszövetkezeti partner számára!

Értékesítési akciók a takarékszövetkezeti partnereinknél A SIGNAL a korábbi években alapvetôen központi szervezésû, de kirendeltségi munkatársakat érintô értékesítési versenyeket szervezett. A megváltozott piaci igények következtében azonban tavalytól egyre több takaréknál indítottunk helyi értékesítési versenyt. Partnereinkkel egyetértettünk abban, hogy a helyi sajátosságokhoz igazított verseny esetén konkrétabb cél és célpiac jelölhetô ki, hatékonyabban valósíthatóak meg a teljesítményelvárások és mérések, összességében jobb eredményeket lehet elérni. A korábbi pozitív fogadtatás és kedvezô eredmények alapján az idén is széles körben indítottunk értékesítési akciókat, a több mint 100 partnerünk közül, jelenleg közel 60 takaréknál már zajlik ilyen akció. Az akciók részleteit alapvetôen az adott üzleti lehetôségek és a kölcsönös érdekek szem elôtt tartásával alakítjuk ki. Termékoldalról „legnépszerûbb” a lakossági vagyonbiztosítás, illetve a kockázati biztosítási termékek - a TESTAMENTUM és a VÉDÔSZÁRNY -, továbbá szerepel a tervekben a baleset- és a vállalkozói vagyonbiztosítás is. A II. félévben a CASCO-val szeretnénk bôvíteni a kört.

20


Márton Ferenc banki üzletág igazgató

Az értékesítési akciók eddig jó eredményeket hoztak, ezt szemléltetjük két példán az alábbi diagramokkal.

Lakossági vagyonbiztosítás díjbevétel alakulása 3 500 000 3 000 000

I. Példa ( 2011. október – december) Az akció kiírásában a Takarékszövetkezet 3 hónapos idôszakra 100 db lakossági vagyonbiztosítás kötését vállalta. Az akció végére 161 db szerzôdést kötöttek 4,7 M Ft értékben, ami azt jelentette, hogy az éves teljesítmény kétharmadát az akció idôszakában termelték, a korábbi havi átlagteljesítmény pedig a 3 hónap alatt háromszorosára emelkedett.

2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2011/Ápr.

2011/Jún.

2011/Aug.

2011/Okt.

2011/Dec.

2012/Febr.

II. Példa (2011. szeptember – december) A Takarékszövetkezet TESTAMENTUM akcióban vett részt, ahol a cél elsôdlegesen a jutaléknövelés volt. Az akció során az októberi számlalevélhez 20 000 db szórólap behúzása történt meg, valamint ismétlô termékoktatást és eladástechnikai gyakorlatokat tartottunk. TESTAMENTUM díjbevétel alakulása banki ágazati szinten és az akcióban részt vevô takarékszövetkezet vonatkozásában 1 400 000 1 200 000

Új szerzés TKSZ

1 000 000

Új szerzés ágazat

800 000 600 000 400 000 200 000 0

12 20

.f 12 20

.m

eb

ru

ár ciu

ár

r uá an .j 12

20

s

r be

r

em

be .d 11 20

20

11

.n

kt

ov

ec

em

er

pt

.o 11 20

.s 11 20

.a 11

ze

ug

iu úl 20

.j

ób

zt us

s

s iu ún

11 20

.j 11 20

20

11

.m

pr

áju

ilis

s

s .á 11 20

11 20

.f

.m

eb

ru

ár ciu

ár

r uá

11

.j

an 20

11 20

em

us

be

r

Az akció eredményeként több mint 80 db szerzôdés született, 3 M Ft-ot meghaladó díjbevétellel. Az akció idôszakában a Takarékszövetkezet olyan mértékben tudta növelni teljesítményét, mely látványos növekedést hozott a saját- és a SIGNAL ágazati bevételeinél is.

Kirendeltségek közötti értékesítési verseny jutalma A 2011. május 1. – december 31. között zajlott verseny sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 45 fô díjazottunk volt 16 takarékszövetkezettôl. Különösen kiemelendô az Abaúj, a Bükkalja, a Szabolcs, a Hajdú, a Lakiteleki, a Rónasági,a Bácska, a Szeghalom, az Endrôd, a Fókusz, a Duna, a Hévíz, a Somogy, a Nyúl és Vidéke, a Duna, a Szabolcs, a Fônix és a Völgység Hegyhát takarékszövetkezetek eredménye. A jutalom sem maradt el, egy wellness hétvégét töltöttünk együtt a Hotel Galyában. Szombaton megtekintettük Eger nevezetességeit, majd egy felejthetetlen borkóstoló következett a Szépasszony-völgyben. Vasárnapra jutott az egri vár „bevétele”, majd a hazautazás.

www.signal.hu • [email protected]


21

Gazdaság

Lendületben Az előző számban megjelent cikkünk végén invitáltuk a kedves olvasót küldöttgyűlésünkre, amely Budapest egyik festői szépségű és békés környezetű szállodájában azóta már megrendezésre került. Nagy öröm volt számunkra, hogy a küldöttgyűlésen szép számban részt vettek tagjaink. Megjelentek körünkben korábbi tisztségviselőink, és vendégeink között köszönthettük Csicsáky Péter vezérigazgató urat a Takarékbank részéről és Csépány Györgyöt, az OTSZ képviseletében, ezzel is azt erősítve, hogy ez egy összetartó és egymást segítő közösség. Februári cikkünkben már beszámoltunk a 2011-es év eredményéről, valamint a díjbevételi rangsorról, és ígértük, hogy a küldöttgyűlést követően tájékoztatást nyújtunk a díjbevételi verseny hivatalos eredményéről.



A KÖT küldött gyűlése

22

Örömmel tudatjuk, hogy a kirendeltségi dolgozók díjbevételi versenykiírása szerint 26 fő jutalmazott vehet részt szakmai programunkon a cser szegtomaji Club Dobogómajorban. További 12 takarékszövetkezet nyerte el az őszi utunkon való részvételt. Az idei küldöttgyűlés rendhagyónak számított, hiszen tisztségviselő választásra is sor került. A küldöttek döntése szerint két vezető személye változott. Új igazgatósági tagként köszönthetjük Rétiné Varga Évát (Baki Takarék) és felügyelő bizottsági tagként Lesták Jánosnét (Jász Takarék). Ezúton is szeretnénk megköszönni a leköszönő tagok eddigi munkáját és az egyesületünkért tett erőfeszítéseiket. Az új tagoknak pedig jó munkát kívánunk!


A küldöttgyűlésen nem csak a tisztségviselőink között volt távozó. Rácz Miklósné, az Agria-Bélapátfalva Takarékszövetkezet vezetője is bejelentette nyugállományba vonulását, és egy megható verssel búcsúzott az egyesület tagságától. Ezúton szeretnénk megköszönni az ő munkásságát is, és kívánunk neki vidám és békés nyugdíjas éveket. A küldöttgyűlés nemcsak azért volt fontos, mert beszámoltunk az 2011. év legfontosabb történéseiről és eredményeiről, hanem azért is, mert ismét bebizonyosodott, hogy a takarékszövetkezetek összetartanak és kiállnak a saját egyesületük mellett. Egyre többen veszik észre azt, hogy ha a KÖT Biztosító Egyesület termékeit terjesztik, akkor a szektor vagyonát növelik, hiszen az egyesületünk, mint azt már többször írtuk, díjbevételeinek közel 80%-át visszajuttatja tagjai részére. A 2011-es évet lezárva már a jövőbe tekintünk. Februári cikkünkben ígértük, hogy 2012-es év a kampányok éve lesz. Nagy örömmel számolunk be arról, hogy az első, a dolgozói biztosításhoz kapcsolódó akciónk felülmúlta várakozásainkat. Újabb takarékszövetkezetek éltek a dolgozói biztosítás adta lehetőséggel, és a Takarékbank dolgozóit is biztosítottjaink között köszönthetjük. Továbbra is várjuk érdeklődésüket, hiszen a nagy sikerre való tekintettel az akciónk időtartamát június 30-ig meghosszabbítjuk. Következő akciónkkal szeptemberben jelentkezünk. Kérjük, azt is kísérje majd figyelemmel! A 2012. évi díjbevételi versenykiírás értelmében éves szinten 102 pont elérése szükséges a minimumkövetelmény teljesítéséhez. Álljon itt az első negyedéves rangsor legjobb 10 helyezettje! A verseny alakulásáról negyedévente beszámolunk majd. Újabb fontos mérföldkő az életünkben, hogy elkészült a legújabb tájékoztató nyomtatványunk, amely

H.

TKSZ

Pont

1 Fókusz Takarék

245

2 Szigetvári Takarék

179

3 Pátria Takarék

133

4 Rajkai Takarék

84

5 Rakamaz Takarék

71

6 Völgység-Hegyhát Takarék

71

7 Borsod Takarék

58

8 Hajdú Takarék

58

9 Fontana-Credit

43

10 Polgári Takarék

36

már most hatalmas népszerűségnek örvend a takarékszövetkezetek körében. A brosúra elérhető kollégáinknál, illetve a honlapunkon elektronikus formában. Amennyiben szeretné megismerni egyesületünket és az egyesület termékeit, kérjük, jelezze munkatársaink felé és postai úton továbbítjuk tájékoztatófüzetünket. Még mindig szeretnénk felhívni aktív tagjaink figyelmét arra, hogy a taglétszám gyarapítása közös érdekünk, ezért arra kérünk mindenkit, hogy ossza meg másokkal, hogy milyen jó ehhez a mindenki által béke szigeteként emlegetett közösséghez tartozni, és mondja el bátran, hogy milyen előnyökkel is jár az, ha valaki aktív tagja ennek a kis közösségnek. Üdvözlettel: Márkus Judit ügyvezető

Gazdaság  Újra pozícionálandók a takarékok

Új korszak kezdődik a takarék világban? Szerző: Lassan fél évtizede, hogy a Lehman Brothers csődje elindította a máig is tartó viKiss Gy. lágválságot. A közös vonások mellett lényegesek a különbözőségek a világ-gloKálmán balitás vagy az európai térség, és ezen belül a magyar problémakör, s tovább, a szűkebb takarékvilág problematikájában. KÖZÖS vonás a szabályozási deficit, azaz a reálszféra, valamint a pénzpiac fejlődésével lépést nem tartó jogi szabályozás jelensége, mely diszfunkcionális zavarokat, s végül kumulált kifejlettségében a válságot eredményezte. Kontinensközi szinten a nemzetköziesedő piac, kontra nemzeti szabályozás és kontroll, az alapvető diszkrepancia. Az Európai Unióban a monetáris integrációtól elmaradó fiskális együttműködés színezi az alapproblémákat, különösképp akként, hogy a bankcsődöket államcsődveszélyek követik.

1. Válságévek = útkeresés A válság jelenségek fontos (témánkat alapjaiban érintő) tanulsága a szövetkezeti hitelintézetek viszonylagos intaktsága a problémákat illetően. Előtérbe kerül azon nézet, hogy a Bank, mint a társadalom és a gazdaság pénzének a kezelője, nem egy egyszerű, profitorientált piaci kategória, hanem bizonyos értelemben közintézmény, tehát prudenciálisan megfontolt működése alapvető közérdek. S bár a jogi szabályozás rengetege hivatott ezen érdeket érvényre juttatni, mégis a szövetkezeti tulajdonforma jellegzetességei hatványozottan járultak hozzá ahhoz, hogy elkerüljék a bankokat az elmúlt években sújtó veszélyeket. A szövetkezet lokálisan érdekkötött intézmény, azaz földrajzilag

meghatározott térségek működésifejlődési érdekei élveznek prioritást évszázados működési filozófiájukban. Az ügyfelek a tulajdonosok és az ügyfelek érdekeinek egyenlősége az egy tag, egy szavazat elvében manifesztálódik. Ekként e kör kevéssé vett részt az „innovatív” pénzpiaci termékek nemzetközileg túlburjánzó, prudenciát negligáló, kontrollálatlan létrehozásában és terjesztésében. A világpiaci trendek talaján magyar viszonylatban az ágazati-banki különadók, valamint a devizahitelek törlesztési gondjainak aránytalan és egyeztetetlen ráterhelése az ügyfélkörre jelenti a probléma-unikumot. A takarékszövetkezetek esetén ezen gond a fentiek szerint kevéssé jelentkezett. Körükben viszont egy másfél évtizede lefolyt privatizációs vitatéma felélesztése jelenti a kuriózumot. A ’80-’90-es évek fordulóján a kétszintű bankrendszer újraszervezése során a hazai tulajdonú bankok alapítása jelentette a könnyen járható utat. Azonban a reálszféra megrázkódtatásai, a külkereskedelmi reláció-váltás, a világpiaci nyitás, az elavult termékstruktúra és technikai szint miatti cégcsődök és a hitelválság, megrendítette a tőkeszegény és kezdetleges fejlettségű bankrendszert. A magyar bankok sora állami tőkeinjekcióra szorult. Azaz a gazdasági problémák hamar, és viszonylag közvetlenül követeltek

költségvetési segítséget, helytállást. Holott épp az ellenkezője volt a célja a kereskedelmi bankok újra életre hívásának. Ne a „puha teljesítmény korlátú” állami költségvetés, hanem a profitkötött, s a létérdekként a megtérülésben érdekelt bankok finanszírozzák a gazdaságot. Bár nemzetközi szokvány, hogy meghatározóan nemzeti a bankrendszer, hisz a nemzeti gazdaságpolitika érvényre juttatásának attri-

A szövetkezet lokálisan érdekkötött intézmény, azaz földrajzilag meghatározott térségek működési-fejlődési érdekei élveznek prioritást évszázados működési filozófiájukban. Az ügyfelek a tulajdonosok és az ügyfelek érdekeinek egyenlősége az egy tag, egy szavazat elvében manifesztálódik. bútuma az Állam, a Bankszövetség és az érdekképviseletek együttműködése. Azonban különös körülmény lett ekkorra az, hogy a magyar piaci produkció és a cégek is mintegy felerészben már külföldi tulajdonhoz kötődtek. Másfelől az Állam a kényszerű csődinvesztíciójából minél többet és minél haFolytatás a 24. oldalon


23

Gazdaság

Folytatás a 23. oldalról marabb szeretett volna visszakapni. Végül is a ’90-es évek közepén (a bankkonszolidáció révén szerzett) teljes állami-banki tulajdon, diverzifikált relációjú értékesítése lett a döntés. A politika e folyamatban csak arra tudott ügyelni, hogy ne szűk körű, más nemzeti tulajdon uralja a magyar bankszektort, s ekként idegen gazdaságpolitikai érdekek uralgó kiszolgálása veszélyét elhárítsa. Ezért gazdag kül-relációjú értékesítésre törekedtek, így osztrák, német, olasz, belga, holland és francia tulajdonosok szabadpiaci versenye lett a garancia a helyzet felvállalhatóságára. A nemzeti gazdaságpolitikához harmonikusan viszonyuló banki konformitás esélyei azonban szerények lettek. A 20 éven át domináns liberális, szabadpiaci közgondolkodás közegében mégsem látszott gondnak az akkori döntés.

trendek mentén előbb túlhitelezték az országot, a kétséges korrektségű „külföldi valuta alapú” hiteltermékekkel. Majd az árfolyamváltozás kockázatát egyoldalúan, az egzisztenciájukban egyre inkább ellehetetlenülő adósokra hárították. Másfelől a piacgazdaság 20 évének értékelése egyre inkább azt a lényegi mulasztást és teendőt sugallja, hogy erőteljesebb nemzeti gazdaságpolitika lett volna szükséges. A piacok megnyitása, a külföldi tulajdon beengedés és a privatizációk túlzottan a külföldnek, s ezen belül is elsősorban a „multiknak” kedvezett. A hazai gazdaság alulfejlett, vis�szaszorult, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése a legsürgetőbb teendő. A nemzeti gazdaságpolitika viszont nemzeti tulajdonú, konformis banki partnert keres. S minthogy az állam épp a KKV és az agrárium fejlesztésére fókuszál, magától adódik, hogy az e körben leginkább érintett takarékszövetkezeti szektor felerősítése a feladat. Az állam és a takarékok stratégiai partnersége, a 20 éven át elhanyagolt „mostohagyerek” szövetkezeti hitelintézetek szabályozási, szervezeti, funkcionalitási újragondolását követeli.

A hazai gazdaság alulfejlett, visszaszorult, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése a legsürgetőbb teendő. A nemzeti gazdaságpolitika viszont nemzeti tulajdonú, konformis banki partnert 2. Takarékszabályozás: keres. S minthogy az állam épp a mulasztások KKV és az agrárium fejlesztésére fó- A ’90-es évek szabályozása kevés specifikumról rendelkezett a takakuszál, magától adódik, hogy az e rékok tekintetében. Kevéssé fogkörben leginkább érintett takarékszö- lalkoztak azzal, hogy: mint bank, vetkezeti szektor felerősítése a feladat. milyen szövetkezeti különlegessé Napjaink magyar válságjelenségei új megvilágításba helyezték a másfél évtizeddel ezelőtti meggondolásokat. Külföldi tulajdonú bankjaink, amelyek tucatnyi országban levő holdingok magyarországi megjelenései, a globálprofit jegyében (Vö. Helmuth Schmidt: Karvalykapitalizmusa filozófiája alapján) jártak el. A nemzetközi

24


get kell definiálni, s fordítva, mint szövetkezet, milyen banki különlegességeket kell meghatározni? Mindössze két szabály (mindkét oldalról egy-egy rendelkezés) jelentett specialitást. Egyfelől a szövetkezeti törvény előírta a vagyonnevesítés tilalmát. Amúgy általános elv és szabály a szövetkezeteknél az, hogy a tagsági viszony megszűnésekor nemcsak a részjegy-tulajdona névérték-

összegét, hanem a tagság ideje alatt elért vagyongyarapodást is, tehát az üzletrész-értéket kiadják a tulajdonosnak/örökösének. A banki szabályozás számára viszont a tőke biztonságos megőrzése úgy a prudenciális, mint az üzleti lét szempontjából megkerülhetetlen fundamentum. Azaz a szövetkezeti üzletrész mobilitásának megengedése a meglevő ügyfélkör kiszolgálásának tőkealapú ellehetetlenülését eredményezné. A banki szabályozás számára másfelől a lokális kistőkék, az alapvetően szolgáltatásorientált, tőkepótlásra érzéketlen tulajdonosi kör jelent problémát. Ekként az üzleti kockázatok viselése tekintetében különösképp sérülékeny tulajdonformát kockázat- közösség egységébe ajánlatos szervezni. Így került előírásra a kötelező intézményvédelmi alap létrehozása (Hpt. 1996.), melyben az Állam is részt vállalt, s azt perspektívában is segíti. Egyebekben a szövetkezeti hitelintézetek fejlődését az egymást követő kormányzatok a piacra bízták. A takarékok másfél évtizedes fejlődését: egyfelől helytállás a nagybankokkal folytatott versenyben, a piaci részesedés 4-6%-os megtartása jellemezte; másfelől az egyenlőtlen fejlődés, a diffúz, szabályozatlan szerkezet, a szövetkezeti forma tartalmi kiürülése, s a bankpiaci lehetőségek kiszolgálásához szükséges szervezet kialakításának a hiánya jellemezte. Az eredendően 260 takarékszövetkezet száma két évtized alatt a felére csökkent. Jórészt prudenciális ellehetetlenülések, kisebb részt üzleti előrelátás, azaz az üzemméret és szolgáltató-képesség növelése említhető az okok listáján. A takarékok egyharmada adja a szektor-mérlegfőösszeg több, mint felét. A legkisebb és a legnagyobb takarékok üzemmérete között 8-10-szeres a különbség, amely jelzi a különböző térségek kiszolgálása közti intenzitás különbségeket. A tagság „eltűnt”. Az

Gazdaság

eredendően 2 milliós taglétszám alig 100 ezerre csökkent. A menedzsment informális magántulajdonlása alakult ki. E vezetői kör magánérdeke szinte egyenrangúan dominál az eredendő alapértékek mellett. A szövetkezeti banki trend erodálási folyamata felerősödött az időszak végére, a kötelező intézményvédelmi alaphoz tartozás előírásának megszüntetése folytán (2003-tól). Ma már öt csoport különböztethető meg, közöttük az egyetlen közös elem a Takarékbank háttérszolgáltatásainak az igénybevétele: 1. Az 1993-ban alakult takarékszövetkezeti integráció (OTSZ -csoport) maga is, amelynek fejlődése leginkább konveniál a nemzetközi trendekhez „többsebességes”, ugyanis 3 alcsoportja különböztethető meg: – legígéretesebb a 2008 óta működő „Takarékpont” alcsoport (mindössze másféltucatnyi takarék), amely az egységes banki megjelenést és szolgáltatást kombinálja a lokális rugalmassággal; – a legszélesebb kör esetleges üzleti együttműködést vállal; – egy még kisebb kör csak az intézményvédelmi kötődést fogadja el. 2. Az un. TÉSZ-csoport ugyancsak 1993-ban alakult a nagy integrációból kimaradókból. Eredendően kéttucatnyian voltak, mára számuk a felére mérséklődött. Önálló szövetséget alkotnak, intézményvédelmi alapot is létrehoztak, amelynek mértéke azonban nem mérhető a valósan kezelendő kockázatokhoz. E vészhelyzet legfrissebben tényként is manifesztálódott. 3. Újabb fejlemény az un. „Buda Cash” csoport, féltucatnyi takarék szórványszerű magánkiszervezése, kétséges és homályos üzleti lehetőségű jövőképpel, az ország legkülönbözőbb területeiről. 4. Sajátos képződmény a részvénytársasággá alakultak „csoportja”, ez ideig hárman léptek e társaságba. A banktörvény 2 milliárdos jegyzett tőke minimumot ír elő.

A jelenleg érvényes szabályok szerint a takarékszövetkezet elérve a 2 milliárdos saját tőkét, átalakulhat részvénytársasággá. A jogi szabályozás fintora, hogy a vagyonnevesítés tilalma a szövetkezeti vagyon összetartását, ekként a hitelintézetként való működést hivatott szolgálni. Az átalakulás során azonban a részvényre ránevesítik a teljes, felhalmozott saját tőkét. Azaz több évtizedes cégtőke-gyarapodást 2-300-szoros szorzóval (részjegyből részvény) magánosíthatják a „szerencsés” tulajdonosok. E forma és lehetőség igen-igen vonzó, különösképp a menedzsment személyes pozícióinak végleges vagyoni megjeleníthetősége tekintetében. A 2 milliárdos tőkekorlát jelenleg nem tesz lehetővé tömeges átalakulást. De egyfelől épp a legerősebb és legsikeresebb takarékok perspektivikus státusza, jövőbeni csoporthoz tartozása kérdőjeleződik meg. A lehetőség viszont épp az alapszemléletet, az ügyfél-tulajdonos és a bank közintézmény jellege képletet sérti. Évekig, a „sui generis” értékek fel nem ismerése folytán, a valóságos, profitérdekelt magántulajdonos volt az erősödő jövőképp a szektorképletben. Napjainkban viszont a válságjelenségek felerősítették a hagyományos értékek jelentőségét. Az átalakulással a legfőbb gond és veszély abból fakad, hogy a szövetkezeti formában forgalomképtelen banki vagyon forgalomképessé válik. Bár eleddig a menedzsmentvezérelte átalakulások zártkörű részvénytársaságot eredményeztek, a tulajdonosi kör feletti kontroll megtartása végett. Továbbá ragaszkodtak az integráció-csoporthoz való tartozáshoz is. A jogi lehetőség azonban jelentős – esetleges – érdekváltozás, akár személyi változások, pl. a „menedzsment-tulajdon” öröklése esetén a rendszerből történő távozás lehetőségét nyithatja meg. 5. Legveszélyeztetettebb „csoport” (fél tucatnyian), akik „szólóban” működnek, prudenciális,

csoport-garancia nélkül, amely az összes többi takaréknál eleddig megmaradt. Egyedül a Takarékbank háttérszolgáltatásának igénybevétele jelent számukra már csak csoport-kötődést. Fokozott veszélyeztetettségüket jelzi, hogy e körben valóságos csődeljárásra, felszámolásra is sor került. Jellemző, hogy a korábbi hasonló veszélyhelyzeteket az egyes csoportok kezelni tudták.

A pénzügyi kormányzat az elmúlt években, fokozottan (és erősödően) érzékelte a takarékszektor széthullásának, erodálódásának, a „falls” és diszfunkcionális menedzsment-érdekeltség kialakulásának a veszélyeit. Három ízben: 2003-ban, 2007-ben és 2011-ben történt módosítás a szektor-szabályokban, de további változtatásokra is szükség van: 3. Takarékszabályozás: pótlások A pénzügyi kormányzat az elmúlt években, fokozottan (és erősödően) érzékelte a takarékszektor széthullásának, erodálódásának, a „falls” és diszfunkcionális menedzsmentérdekeltség kialakulásának a veszélyeit. Három ízben: 2003-ban, 2007ben és 2011-ben történt módosítás a szektor-szabályokban, de további változtatásokra is szükség van: 1. Előbb a minimális tőkét emelték 100-ról 250 millióra, s a taglétszám minimumot 15-ről 200 főre. Előbbi úgy a kockázatviselő-, mint a szolgáltató-képesség szempontjából volt fontos. Minthogy bank esetén egyfelől a tőkéhez arányítják a szolgáltatási limiteket, másfelől végső soron a tőke kell, hogy helytálljon a betétesek felé. Az üzemi méret növekedése kiköveFolytatás a 26. oldalon


25

Gazdaság

Folytatás a 25. oldalról telte a tőke-minimum emelését. A taglétszám minimum növelését a „tagirtási” folyamat megállítása követelte. Az egyes takarékok a rendszerváltáskor jellemzően 10 ezres taglétszámmal rendelkeztek és összességében 2 millió tag, valamint 3 millió ügyfél jelezte a szektor jelentőségét A nagyban-

nagybankokkal vívott versenyben viszont elveszítettek 2 millió ügyfelet, a taglétszám ugyanakkor nem kevés helyen mindös�sze néhány tucatnyira apadt. Ezáltal fiktívvé vált maga a tulajdonforma. Minthogy a takarékszövetkezet esetén az ügyfél a tulajdonos, ennek formai megjelenése gyakorlatilag megszűnt, a tulajdonforma személyileg kiürült. kokkal vívott versenyben viszont elveszítettek 2 millió ügyfelet, a taglétszám ugyanakkor nem kevés helyen mindössze néhány tucatnyira apadt. Ezáltal fiktívvé vált maga a tulajdonforma. Minthogy a takarékszövetkezet esetén az ügyfél a tulajdonos, ennek formai megjelenése gyakorlatilag megszűnt, a tulajdonforma személyileg kiürült. Mindez azonban mégsem kérdőjelezte meg a lokális érdekű bank mivoltát, de a menedzsment informális magántulajdona egyenrangúvá nemesedett. Ez utóbbi jelleg tartalma sem alapvetően a magánprofit volt, legalább ilyen jelentőségű a helyi, személyes hatalom és jelentőség varázsa. A tagnélküliség egyben a menedzsment pozíció biztonságát is segítette, de előkészületet jelentett a takarékvagyonnal való esetleges rendelkezésre. Ez akár a részvénytársasággá alakulást jelentheti, akár a törvények megkerülésével a vagyon külső befektető részére történő átjátszását.

26


2. Ugyancsak e folyamat megállítását szolgálta a részjegy névértékének 10 ezer forintban történő maximálása. Ugyanis a tagok kiszorításának eszköze a 100 ezer, vagy akár 1 millió forint-összegre történő névérték-növelés. 3. Eljárási korlátként jelent meg e folyamatban az, hogy nem elég hirdetmény útján összehívni a közgyűlést, s nem lehet a határozatképesség hiánya esetén megtartott újabb közgyűlésen a részjegy-névérték emeléséről, az alapszabályról és státuskérdésekről határozatot hozni. Ugyanis a hirdetményi meghívás lehetősége sok tag esetén természetes (részvénytársaság esetén is), azonban a szövetkezetben már nemigen volt sok tag, a hirdetmény helye viszont a tudomás-szerzést akadályozhatta. A kevés megjelenő (bennfentes) tag viszont a „második” közgyűlésen már könnyen megszavazta a neki előnyös határozatot. 4. Korlátozni kellett a meghatalmazással szavazás lehetőségét. Előfordult ugyanis, hogy egy-egy megjelent tag, vagy akár ügyvéd, 100 vagy több távollevő tag nevében szavazott. Bizony ez a „csikicsuki” folyamat egy szomorú-játék és a „rabló-pandúr” esetére emlékeztet, a szektor jelentőségéhez mérve igencsak méltatlan jelenség. 5. Különös szabály az, hogy egy tag legfeljebb 15% tulajdont szerezhet, amely a menedzsment érdekeltséget hivatott kordában tartani. Sokáig a menedzsment tulajdon erősödése alapvetően az osztalék olcsóbb adójú, mint a prémium okból adódott. Majd a magánrendelkezés lehetősége került sok helyen előtérbe. A szövetkezet védelme viszont azon régi szabályt követelné, amely az egy tag által jegyezhető részjegyek számát korlátozná. A 15%-os tulajdon esetén ugyanis féltucatnyi tulajdonos dominálhat a szövetkezetben. A fejlett piacgazdaságokban 2-3%-ban maximálják szövetkezeti pénzintézetben a menedzsment

tulajdonszerzési korlátját. Bank esetén eleve az évtizedek alatt felhalmozott eredménytartalék adja a saját tőkét, mely a prudenciális és az üzleti működés alapja. A részvénytulajdon kisebb jelentőségű, a menedzsment-tulajdon viszont e körben csak korlátozottan értelmezhető jelentőségű, szerény arányú mértéke folytán. A menedzsment egyfelől a nyereségrészesedéssel, másfelől a vállalati (szövetkezeti) nyugdíjjal, akár a központi szervek finanszírozásában, az érdemek arányában jelenthetne pozitív diszkriminációt. 6. Ugyancsak a szövetkezeti vagyon védelmét szolgálja azon szabály, amely korlátozza a részjegy-névérték kifizetését is a tagsági viszony megszűnése esetén. Amennyiben ugyanis a kifizetés veszélyeztetné a szövetkezettel szembeni jogszabályi tőkekövetelménynek a megfelelést, akkor legfeljebb két évre a kifizetés vis�szatartható.

4. Kormányprogram és kihívások A vezető kormánypárt képviselői immár két esztendeje felvették a kapcsolatot a takarékvezetőkkel, s a tárgyalások intenzitása az utóbbi időben felerősödött. Számos ország példájára építve került erre sor, ahol sikeres volt a Kormány és a szövetkezeti bankok együttműködése, gazdaságfejlesztési programok finanszírozásában, támogatások kiközvetítésében. Különösképp igaz ez a szövetkezetek hagyományos életterülete, az agrárium, valamint kisvállalkozási (KKV) szektor körében. Az állam, illetve a takarékszövetkezetek együttműködésének raci onalitása az alábbiakban foglalható össze. 1. A takarékszövetkezeti szektor sajátos üzletfilozófiájú cégcsoport, amely nem profit és osztalék, hanem szolgáltatásorientált, ekként a vállalkozói szféra természetes és ideális partnere.

Gazdaság 2. A lokális beágyazódottságú, a működési térsége feladatai iránt elkötelezett pénzintézet megbízható üzleti partner, egyben a bankrendszer stabilizáló tényezője. 3. Az Állam működési filozófiája (a szolgáltatás-orientált prioritás tekintetében) hasonlatos a takarék-szektorhoz, így az Állam és a takarékok összefogása természetes lehetőség. 4. Takarék-integráció (bizonyos fejlesztésekkel) képes az állami vidékfejlesztési és a kis és közepes (KKV) programok meghatározó banki tényezője szerep ellátására. Mely változtatások szükségesek a takarék-helytálláshoz? a) Tőketámogatás, mely a szolgáltató-, és kockázatviselő képességet növeli. A támogatás mintegy megelőzi a program során várható növekedés tőkeképzését; b) Jogi szabályozás a modern szövetkezeti banki struktúra kialakíthatóságához: piaci szolgáltató hálózatként megjelenés egységes szervezeti és tőke-összeszámíthatósági szabályainak kialakítása a szövetkezeti holding-forma törvényi definiálása a kiterjedt hálózat költségigényességének elismerése, s ennek kompenzálására térségi szolgáltatások engedélyezése pl. kisposták átvétele stb. c) A hagyományos ügyfélközpontú szövetkezeti jelleg erősítése. A szétforgácsoló hatású befektetői megjelenések lehetőségének kizárása. d) A ledegradált tagsági kapcsolatok jelentőségének újbóli felismerése. A szolgáltatásbiztonság mellett kedvezményekkel a részjegy-jegyzés elősegítése, s előnyös üzleti kondíciókkal a tag-ügyfélkapcsolatok erősítése. Húsz év eredményeként elmondhatjuk, hogy elértük „se bank, se szövetkezet” állapotot. A vázolt feladatok és tényezők két évtizedes adósság pótlását jelenthetik. A fejlett piacgazdaságokban fel-

ismerték a szövetkezeti szektor egyedi jelentőségét és támogatással, szabályozással segítették a modern piacgazdaságban, illetve a globálpiaci versenyben a helytállásukat. Jellemzően a szövetkezeti bankok ezen országokban megőrizve helyi autonómiájukat és rugalmasságukat, országos- nemzeti hálózatba tömörültek. Csúcsbankjuk vezetésével és koordinálásával, hazájuk meghatározó pénzintézetévé nőtték ki magukat: 25-30-40%-os piaci részesedésre tettek szert. Számosan sikeres nemzetközi megjelenésre is vállalkoztak. Nálunk az átalakulás kezdetén, a túlzott liberalizmus jegyében, a „szerves” fejlődés útját kívánták járni. Holott a „nagypiac” kialakítása is „importból,” szervetlen módon építkezett. A védtelen és felkészületlen takarékok tekintetében már 1993-ban szembesült a kormányzat a magárahagyottság problémájával. A prudenciális ellehetetlenülésekre az OTIVA (intézményvédelmi alap) létrehozása volt a válasz. Kisebb részben a takarék-befizetés, nagyobb részben PHARE-programból forrás és döntően 20 éves lejáratú államkötvény képezték az Alap forrásait. Már akkor felmerült, hogy üzleti integráció is szükséges, amelyet alapvetően az erre hivatott csúcsbank, a Takarékbank helyzete késleltetett. Ugyanis maga is állami tőkesegítségre szorult. Majd 1996-ban, a privatizációs hangulat jegyében, a többségi tulajdonossá vált Állam eladta részesedését és a német Raiffeisen- Volksbank csoport csúcsbankja lett a főtulajdonos (előbb DG-, majd DZ-Bank). Az eltelt másfél évtizedben a német főtulajdonos kezdeményezésére, az integráció szoros üzleti együttműködése kialakítására, több kísérleti terv készült. E szándékok csak részleges eredményt hoztak. A szükséges autonómiakorlátozásokkal szemben, egyfelől a takarékok érdektelensége, ezen

túl a takarékmenedzsment egzisztenciális aggálya volt a nyomós akadály. De leginkább az volt a gond, hogy önálló jogi személyek tartós és szoros üzleti együttműködése megfelelő, jogszabályba foglalt jogi konstrukció nélkül nem lehetséges. Az Állam, mint stratégiai partner megjelenése viszont garancia a jogi konstrukció létrehozására, amellyel kapcsolatos szándékok ismételten napvilágot láttak. A takarék-aggály az előrelépést illetően azonban máris kulminálni látszik. Hisz az eddigi tárgyalások kapcsán partnerségről volt szó, s nem arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) képviseletében az Állam lesz a csúcsbank legnagyobb tulajdonosa. A tárgyalások e tekintetben a DZ-Bankkal megkezdődtek. A szövetkezeti bankok csúcsbankja minden országban kizárólagosan a szövetkezetek tulajdonában van. Ez a jogi konstrukció az alapja az együttműködésnek. Az állam legfeljebb átmenetileg töltött be ilyen szerepet (ld. Credit Agricole Franciaországban). Nyilvánvaló, hogy az

Jellemzően a szövetkezeti bankok ezen országokban megőrizve helyi autonómiájukat és rugalmasságukat, országos- nemzeti hálózatba tömörültek. Csúcsbankjuk vezetésével és koordinálásával, hazájuk meghatározó pénzintézetévé nőtték ki magukat: 25-30-40%-os piaci részesedésre tettek szert. Számosan sikeres nemzetközi megjelenésre is vállalkoztak. együttműködés a takarékok nélkül nem lehetséges, a nemzeti gazdaság fejlesztési szándékok és programok kialakításához szükséges jogi és üzleti konstrukciók csak együttesen alakíthatók ki. 


27

Integráció

Tájékoztató a Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2012 első negyedéves teljesítményéről Főbb adatok és mutatószámok Az Integráció összesített mérlegfőösszege 2012 első negyedévének végére elérte az 1.423,6 milliárd Ft-ot, a kockázattal súlyozott kitettség érték az 574,8 milliárd Ft-ot. Ez utóbbi értéknek az éves növekedési üteme több mint a duplája volt a mérlegfőösszeg relatív növekményének. A saját tőke értéke a tavalyi év hasonló időszakában 109,2 milliárd Ft-ot tett ki, az idei év első negyedévének végén már meghaladta a 115,1 milliárd Ft-ot, ami 5,4%-os relatív bővülésnek felelt meg. A betétállomány is növekedni tudott, könyv szerinti értéke meghaladta az 1.191,7 milliárd Ft-ot, ami 2,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintjét. A betétállomány volumenének folyamatos emelkedése mellett továbbra is megfigyelhető a bővülés mértékének egyre csökkenő üteme. A bruttó hitelállomány 10,9%-kal 686,4 milliárd Ft-ra duzzadt egy év leforgása alatt, melynek legfőbb motorja a végtörlesztéskor folyósított forint alapú kiváltó hitelek 77 milliárd forintos állománya volt. A hitelekre elszámolt értékvesztés értéke 15,7%-kal 61,6 milliárd Ft-ra emelkedett. Az adózás előtti eredmény 2,625 milliárd Ft-ról 24,4%-kal 3,265 milliárd Ft-ra nőtt 2012 első negyedévének végén. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke volumene 5,4%-kal 115,1 milliárd Ft-ra emelkedett. Az át-

Főbb adatok (milliárd Ft)

2010. 03.

2011. 03.

2012. 03.

1 327,5

1 389,4

1 423,6

102,5

109,2

115,9

1 102,9

1 166,7

1 191,7

629,9

619,1

686,4

46,9

53,2

61,6

Adózás előtti eredmény

2,570

2,625

3,265

Szavatoló tőke

101,8

109,2

115,1

Szabályozói TMM (%)

17,73

18,94

19,10

SREP TMM (%)

14,44

15,42

15,05

ICAAP TMM (%)

14,30

15,10

15,02

Kockázattal súlyozott kitettség érték

538,9

544,2

574,8

Létszám (fő)

7 044

7052

6 874

Hálózati egységek száma (db)

1 528

1506

1 479

Mérlegfőösszeg Saját tőke Betétállomány Bruttó hitelállomány Hitelekre elszámolt értékvesztés

lagos szabályozói TMM 19,10%-ra erősödött, ugyanakkor a SREP TMM 15,05%-ra, az ICAAP TMM 15,02%-ra csökkent. Az Integrációt alkotó tagintézmények száma 105 volt a negyedév végén összesen 1479 hálózati egységgel és 6874 fő átlagos állományi létszámmal.

A főbb mutatószámok közül a mérlegfőösszegre vetített saMUTATÓK (nem évesítettek; %) 2010. 03. 2011. 03. 2012. 03. ját tőke aránya 8,14%-ra, a mérlegfőösszegre vetített bruttó Saját tőke/mérlegfőösszeg 7,72 7,85 8,14 hitel aránya 48,22%-ra, a bruttó hitelek és a betétek aránya 57,60%-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan a hitelekre megképzett Bruttó hitel/mérlegfőösszeg 47,45 44,56 48,22 értékvesztés aránya is nőtt, de mintegy fele akkora mértékBruttó hitel/betétállomány 57,12 53,06 57,60 ben, mint az utóbbi két mutató esetében, értéke 8,97%-ra változott. A kamatbevétel és a mérlegfőösszeg aránya (nem Hitelek értékvesztése/Bruttó hitel 7,44 8,59 8,97 évesítve) 2,13%-ra emelkedett, ami jelentősnek mondható Kamatbevétel/mérlegfőösszeg 2,11 1,91 2,13 11,6%-os erősödésnek felel meg, amivel egyúttal egy visszaKamatkülönbözet/mérlegfőösszeg 0,96 0,98 1,12 menőleg relatíve hosszú időszakra megfigyelhető csökkenő trendet tört meg. A kamatkülönbözet és a mérlegfőösszeg Jutalék és díjeredmény/mérlegfőösszeg 0,3 0,29 0,31 aránya (nem évesítve) 1,12%-ra nőtt, amelyre szintén az előbÁltalános igazgatási költségek/mérlegfőösszeg 0,84 0,84 0,90 bi megállapítás tehető. A jutalék- és díjeredmény arányos mérlegfőösszeg egy évvel korábbi 0,29%-os (nem évesített) Személyi jellegű költségek/mérlegfőösszeg 0,53 0,54 0,58 értéke 0,31%-ra javult. Az általános igazgatási költségek a ROA (Adózás előtti eredmény/mérlegfőösszeg) 0,19 0,19 0,23 mérlegfőösszeghez viszonyítva 0,90%-ot tettek ki, ami szinROE (Adózás előtti eredmény/saját tőke) 2,51 2,41 2,82 tén növekedést jelez, de kissé negatívan árnyalja az előbbiekben körülírt pozitív irányú változásokat. A kamatkülönKamatkülönbözet/Általános igazgatási költségek 114,43 116,56 124,07 bözetnek az általános igazgatási költségekhez arányosított Mérlegfőösszeg/hálózati egység (millió Ft) 869 923 963 mutatója ugyanakkor 124,07%-ra nőtt, ami 6,4%-kal múlta felül az előző év ugyanezen időszakának hasonló mutatóMérlegfőösszeg/létszám (millió Ft) 189 197 207 értékét. Az adózás előtti eredményből kalkulált eszköz- és saját tőke arányos mutatók értékei is növekedést mutattak: eszköz értéke tovább emelkedett: az egy hálózati egységre a ROA (évesítve) 0,92%-ra, a ROE (évesítve) 11,28%-ra erő- jutó eszközérték 923 millió Ft-ra, az egy főre jutó eszközérsödött. A hálózati egységre és a létszámra vetített összes ték 207 millió Ft-ra nőtt.

28


Integráció Eszközszerkezet Eszköz oldalon a főbb sorok közül az értékpapírok nettó állománya 6,8%-kal visszaesett, 399,2 milliárd Ft-ot tett ki a könyv szerinti értéke a vizsgált negyedév végén. A jegybanki és bankközi betétek értéke 3,5%-kal csökkenve 261,0 milliárd Ft-ra változott. A nettó hitelállomány 10,4%-kal növekedett, volumene 624,9 milliárd Ft volt. A vagyoni érdekeltségek nettó értéke 4,9%-kal gyarapodva 9,0 milliárd Ft-ra nőtt. Az aktív kamatelhatárolások, egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök együttes értéke a tavalyi erőteljes csökkenés után kismértékben emelkedett, értéke meghaladta a 24,7 milliárd Ft-ot. A saját eszközök értéke 10,9%-kal 52,8 milliárd Ft-ra bővült egy év alatt. 2012 első negyedévének végén az Integráció 1.423,6 milliárd Ft-os összes eszközértékének 94,7%-a forintban, 5,3%-a devizában volt denominálva. Az egy év alatt bekövetkező legnagyobb mérlegfőösszeg csökkenés 8,7%-os volt, a legnagyobb emelkedés ugyanakkor 16,7%

Eszközminőség és hitelszerkezet

Mérlegszerkezet (milliárd Ft)

2010. 03.

2011. 03.

2012. 03.

Eszközök összesen (főbb sorok)

1 327,5

1 389,4

1 423,6

Értékpapírok

337,2

428,1

399,2

Jegybanki és bankközi betétek

290,8

270,4

261,0

Hitelek

583

565,9

624,9

Vagyoni érdekeltségek

7,9

8,6

9,0

Aktív kamatelhatárolások, Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

27,8

24,5

24,7

Saját eszközök

45,8

47,6

52,8

volt. A negyven milliárd forint feletti összes eszközértékkel rendelkező tagintézmények száma 5, a legalább húsz milliárddal bíró tagintézmények száma 17, a minimum 10 milliárddal rendelkezők száma 53 volt. Öt milliárd forintnál kisebb eszközértékű tagintézmény 18 darab volt ugyanekkor.

Eszközminőség (%)

2010. 03.

2011. 03.

2012. 03.

A problémás (átlag alatti, kétes, rossz) hitelek bruttó álloProblémás hitelek fedezeti aránya 54,7 54,5 54,5 mánya egy év alatt 89,6 milliárd Ft-ról 17,9%-kal 105,6 milProblémás hitelek 12,2 14,5 15,4 liárd Ft-ra nőtt, fedezeti arányuk változatlanul 54,5% volt, és összes hitelek aránya az összes bruttó hitelállományhoz mért arányuk 14,5%-ról 90 napon túl lejárt 48,3 43,1 46,3 15,4%-ra emelkedett. 2012 március végi adatok szerint az áthitelek fedezeti aránya lag alatti, kétes és rossz állományok együttes aránya a bruttó 90 napon túl lejárt hitelek 11,2 16,9 17,0 hitelállományhoz mérten a nagybankoknál 13,3%, a kis- és és az összes hitelek aránya (bruttó) középbankoknál 13,4%, a bankszektor egészénél 12,4%, a szövetkezeti hitelintézeti szektorban 11,9%, az egész hitel- a 90 napon túl lejárt állományok aránya az összes hitelhez intézeti szektorban pedig 12,5% volt. Ezzel párhuzamosan mérten 16,9%-ról 17,0%-ra nőtt, gyakorlatilag szinten maradt. A hitelportfólió főbb szegmenseit vizsgálva jól látható, hogy a lakossági hitelek ismét túlsúlyba kerültek a vállalati hitelekHitelszerkezet (bruttó, milliárd Ft) kel szemben, amelynek legfőbb oka a végtörlesztés során folyósított forint kiváltó hitelállomány volt. A növekmény 350,0 22,5% volt a lakossági, 1,8% a vállalati és 7,9% az önkormány300,0 zati szegmensben. A lakossági hitelek után megképzett ér250,0 tékvesztések összértéke 24,7 milliárd Ft-ról 27,0 milliárd Ft-ra emelkedett, ami az előző évi 12,7%-os növekménnyel szem200,0 ben 9,2%-os növekménynek felel meg. A vállalati portfóli150,0 óra képzett értékvesztés 23,4 milliárd Ft-ról 22,9%-kal 28,8 100,0 milliárd Ft-ra ugrott meg egy év alatt, ami megerősíti azt a 50,0 trendet, amelyet a negyedéves adatsorok már előrevetíttek 0,0 Önkormányzatok 2011 folyamán. A folyószámla hitelek állománycsökkenéVállalati hitelek Lakossági hitelek hitelei se az egy évvel ezelőtti csökkenés után ismét emelkedett, 2010. 03. 279,9 264,8 10,6 sőt, a növekedés jelentős mértékűnek mondható 20,8% 2011. 03. 262,6 272,1 13,1 volt, amivel az állomány 89,1 milliárd Ft-ra gyarapodott. A 2012. 03. 321,7 277,0 14,1 folyószámla és látra szóló állomány együttes aránya az ös�szes betéthez mérten 12,6%-kal 21,6%-ra nőtt. A devizahitelek állománycsökkenése tovább folytatódott, melynek elsődleges oka a végtörlesztés volt. A csökkenés mértéke a 6,5 milliárd Ft-ra nőtt a megképzett értékvesztés mértéke. 13,5%-ot is meghaladta, így az állomány bruttó értéke 60,5 Mindezeket és a kiváltó forint hitelek miatti állománynövemilliárd forintra zsugorodott. Ahogy az előrevetíthető volt, kedést figyelembe véve a devizahitelek aránya a portfólión a megmaradt állományra ugyanakkor jelentősen, 64,2%-kal belül 11,3%-ról 8,8%-ra apadt.


29

Integráció

Forrásszerkezet

MÉRLEGSZERKEZET (milliárd Ft)

A források tekintetében megfigyelhető, hogy a betétállomány abszolút értékben nő, azonban az éves növekménye rendre csökken. A tavalyi első negyedéves állományértéke 1.166,7 milliárd Ft volt, amely 2,1%-kal 1.191,7 milliárd Ft-ra növekedett az idei első negyedév végére. A hitelintézeti betétek állománya a tavaly bekövetkezett visszaesés után ismét dinamikusan nőtt, 4,2 milliárd Ft-ra erősödött az egy évvel ezelőtti 1,6 milliárd Ft-os értékéről. A felvett hitelek 83,8 milliárd Ft-os állománya 2,4%-kal volt alacsonyabb az előző összehasonlító értékétől. A passzív kamatelhatárolás és az egyéb passzív elszámolások együttes értéke azonban 22,2 milliárd Ft-ra nőtt. A céltartalék szintje 9,6%-kal 5,2 milliárd Ft-ról 5,7 milliárd Ft-ra bővült. A saját tőke értéke 6,4%-os növekménnyel 115,9 milliárd Ft-ra gyarapodott. A legnagyobb betétnövekmény 17,5%-os volt, a legnagyobb

2010. 03.

2011. 03.

2012. 03.

Források összesen (főbb sorok)

1 327,5

1 389,4

1 423,6

Betétek

1 102,8

1 166,7

1 191,7

5,1

1,6

4,2

Felvett hitelek

89,4

85,9

83,8

Passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások

22,3

20,9

22,2

5,3

5,2

5,7

102,5

109,0

115,9

Monetáris pénzügyi intézményektől származó betétek

Céltartalék Saját tőke

csökkenés 9,9%-os volt egy év leforgása alatt. 20 milliárd forint feletti betétállománnyal 16, 40 milliárd felettivel 4, 50 milliárd forint felettivel 2 tagintézmény rendelkezett 2012 márciusának végén.

Forrás- és betétszerkezet A forrásszerkezetet vizsgálva a legszembetűnőbb, egyúttal legpozitívabb megállapítás az, hogy a jelentős, sokszor váratlan folyamatok ellenére a betétállomány növekedése nem állt meg, csak kevésbé látványosan ment végbe, mérlegsúlyuk 84,0%-ról 83,7%-ra változott. A betétállományon belül a lakossági betétek csupán 0,3%-kal gyarapodtak. Ugyanez az érték tavaly még 4,4% volt. A vállalati betétek nagyobb mértékben nőttek, a növekedés mértéke itt 7,6% volt, azonban ez is elmarad az egy évvel ezelőtt mért 17,2%os bővüléstől. Abszolút és relatív változását tekintve is az önkormányzati betétek megelőzték a lakossági betéteket, az állomány a tavalyi 11,2%-os szűkülés után idén éves ös�szevetésben 27,9%-kal 23 milliárd Ft-ra bővültek. A felvett hitelek mérlegsúlya 6,2%-ról 5,9%-ra apadt, a passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások összegének mérlegsúlya 1,50%-ról 1,56%-ra nőtt. A céltartalék és a saját tőke mérlegsúlya is emelkedett, előbbi 0,38%-ról 0,40%-ra, utóbbi 7,85%-ról 8,14%-ra.

Eredményszerkezet Az Integráció kamatjövedelme a vizsgált időszak végén 17%-kal 15,968 milliárd Ft-ra, a jutalék és díjeredmény értéke 10,6%-kal 4,435 milliárd Ft-ra nőtt. A pénzügyi műveletek nettó eredménye 56,3%-kal 0,311 milliárd Ft-ra csökkent, az egyéb eredmény -1,489 milliárd Ft-ról -2,511 milliárd Ft-ra változott. A működési költségek 9,9%-kal 12,870 milliárd Ft-ra emelkedtek. Az értékvesztés és kockázati céltartalék változása soron az egy évvel korábbi 1,895 milliárd Ft után idén márciusban 0,809 milliárd Ft szerepelt az eredménykimutatásban. A szokásos üzleti tevékenység eredménye 48,4%-kal 3,826 milliárd Ft-ra, az adózott eredmény 25,2%-kal 2,950 milliárd Ft-ra nőtt 2012 márciusának végére egy éves összevetésben. Fábián Zsolt, OTIVA

30


Betétszerkezet (milliárd Ft)

1200,0 1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0

2010. 03. Lakossági betétek 920,4 Vállalati betétek 103,1 Önkormányzati betétek 20,3

2011. 03. 961,4 120,9 18,0

2012. 03. 964,1 130,1 23,0

EREDMÉNYSZERKEZET (millió Ft)

2010. 03. 2011. 03. 2012. 03.

Kamatkülönbözet

12 731,5 13 651,4 15 967,8

Jutalék és díjeredmény

3 977,5

4 011,2

4 434,8

Egyéb eredmény

-1 416,6 -1 489,0 -2 511,5

Általános igazgatási költségek

11 125,7 11 711,6 12 869,7

Értékvesztés és kockázati CT változása

1 517,6

1 895,1

809,4

Szokásos üzleti tevékenység eredménye

2 589,6

2 578,6

3 826,3


2 569,9

2 625,2

3 265,2

Adózott eredmény

2 230,5

2 355,9

2 950,2

Integráció

A TÉSz Takarékszövetkezetek 2012 I. negyedévi gazdálkodása A TÉSz Takarékszövetkezetek 2012 I. negyedévi gazdálkodása

200 000,00

A TÉSZ csoport összesített mérlegfőösszege a 2012. első ne-

150 000,00

250 000,00

gyedévi adatok alapján, 1%-os bázisévi visszaesés után, 217 milliárd forint. A saját tőke 2%-os csökkenés mellett a 13,7 milliárd forintra esett vissza. A csoport adózás előtti eredménye a tavalyi szintet meghaladva 264,9 millió Ft. 2012. első negyedévének végén a Szövetséget alkotó tagintézmények száma 12 volt, összesen 152 hálózati egységgel. Az átlagos állományi létszám 873 főre növekedett.

100 000,00 50 000,00 0,00 Mérlegfőösszeg

2009.

2010. Saját tőke

2011. Betétállomány

2012. Bruttó hitelállomány

millió Ft

Alapadatok

2009. 03. 31.

2010. 03. 31.

2011. 03. 31.

2012. 03. 31.

189 365,68

204 696,92

219 440,91

216 901,46

98,84

114,54

11 624,27

12 810,58

13 978,09

13 691,97

97,95

117,79

150 347,55

165 506,67

178 585,08

178 539,23

99,97

118,75

Bruttó hitelállomány

92 139,58

100 902,68

107 519,97

115 601,23

107,52

125,46

Nettó hitelállomány

86 243,86

94 088,29

99 488,79

105 103,79

105,64

121,87


252,24

204,54

230,80

264,92

114,78

105,02

Állományi létszám (db)

851

864

867

873

100,69

102,59

Hálózati egység szám (db)

147

148

148

152

102,70

103,40

Mérlegfőösszeg Saját tőke Betétállomány

Eszköz oldal A takarékszövetkezetek eszközeiben változások figyelhetők meg. A pénztár és elszámolási számlák állománya 7,45 milliárd forint, ami megegyezik a tavalyi év hasonló időszakának értékével.. Az értékpapírok állománya 2%-ot meghaladó növekedést mutat, 56 milliárdos értéke az eszköz oldal 26%-át adja. A jegybanki és bankközi betétek elmúlt három évi töretlen növekedése je-

index 2012/2011. index 2012/2009.

lentős, 33%-os visszaesésbe ment át. A vagyoni érdekeltségek 12%-kal csökkentek a tavalyi év során, a visszaesés azonban az elmúlt három évet tekintve nem jelentős, mérlegfőösszeghez viszonyított arányuk továbbra sem számottevő. A nettó hitelkihelyezések 2012 első negyedévének végére – 5,6% feletti növekedést követően – meghaladták a 105 milliárd forintot. Az 5,6 milliárdos növekmény nagy részét a vállalkozói hitelek fejlődése adja. millió Ft

Eszközök

2009. 03. 31.

2010. 03. 31.

2011. 03. 31.

2012. 03. 31.

5 622,66

6 333,73

7 452,16

7 384,13

99,09

131,33

Értékpapírok összesen

58 956,00

51 853,30

54 831,49

55 982,90

102,10

94,96

Jbanki és bközi betétek

22 895,01

35 621,16

39 636,91

26 712,44

67,39

116,67

Hitelek

86 243,86

94 088,29

99 488,79

105 103,79

105,64

121,87

16 059,36

16 496,26

16 492,66

14 619,67

88,64

91,04

Hitelekre elsz. ÉV

-5 895,72

-6 814,39

-8 031,18

-10 497,44

130,71

178,05

Vagyoni érdekeltségek

1 968,96

2 093,04

2 599,91

2 282,58

87,79

115,93

Aktív kamatelhatárolások

4 009,78

3 375,99

3 183,44

4 232,98

132,97

105,57

Egyéb aktív elsz.

2 453,91

2 704,37

3 779,53

7 221,50

191,07

294,29

Saját eszközök

7 215,50

8 397,35

8 316,65

8 303,86

99,85

115,08

189 365,68

204 696,92

219 440,91

216 901,46

98,84

114,54

Pénztár és elsz. számlák

ebből: deviza hitelek

Eszközök összesen:

index 2012/2011. index 2012/2009.


31

Integráció

Az elmúlt évek hiteloldali növekményének legfontosabb ös�szetevője a devizahitelek gyors terjedése volt, amelyeknek az összes eszközön belüli részesedése 2010 I. negyedév végére 8 százalék fölé nőtt, a teljes hitelállományon belüli részesedése pedig 17,5 százalék fölé. Az elmúlt két évben azonban a deviza alapú hitelek kihelyezése leállt, majd a végtörlesztések és a devizakiváltó hitelek hatására az állományok jelentősen csökkenni

kezdtek. A gazdasági és pénzügyi világválság által megtépázott svájci frank alapú hitelek helyett az euró alapú hitelek terjedése volt korábban megfigyelhető, azonban ezen állományok is enyhe visszaesést mutatnak. Míg 2011 első negyedévének végén a 6,2 milliárd forintnyi euró alapú hitel mellett 10,3 milliárd egyéb (svájci frank) deviza hitelt folyósítottak a takarékszövetkezetek, addig ez a szám 2012-re 5,8 milliárd -8,8 milliárdra változott. millió Ft

Portfolió

2009. 03. 31.

2010. 03. 31.

2011. 03. 31.

2012. 03. 31.

121 808,36

149 101,54

162 372,19

161 954,91

99,74

132,96

Probléma mentes bruttó

80 846,30

109 921,96

111 735,87

103 331,85

92,48

127,81

Külön figyelendő bruttó

29 350,14

26 771,33

34 018,51

34 889,25

102,56

118,87

Átlag alatti bruttó

4 001,83

3 720,87

7 587,29

11 107,68

146,40

277,57

Kétes bruttó

2 453,52

2 946,13

2 728,49

4 856,61

178,00

197,94

Rossz bruttó

5 156,58

5 741,25

6 302,05

7 769,52

123,29

150,67

40 962,06

39 179,58

50 636,33

58 623,06

115,77

143,12

6 494,26

7 573,86

8 700,83

11 620,61

133,56

178,94

5,33

5,08

5,36

7,18

133,90

134,58

66,37

73,72

68,81

63,80

92,72

96,13

4,23

3,85

3,88

4,80

123,60

113,32

Összesen bruttó

Minősített állomány Értékvesztés ÉV/Össz bruttó% Probl mentes/Össz. Br. Rossz/Össz. bruttó%

Nem lehet azonban szó nélkül elmenni a hitelekre elszámolt értékvesztések nagyfokú növekedése mellett sem. Az elmúlt évben 33%-kal több értékvesztést képeztek a hitelek után a takarékszövetkezetek, így a vizsgált időszak végéig megképzett állomány már közel kétszerese a három évvel ezelőtti bázis értékeknek. A hitelállományok gyarapodásával párhuzamosan tehát – az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően – a hitelportfolió minőség is jelentősen romlott. A hitelekre elszámolt ér-

index 2012/2011. index 2012/2009.

tékvesztések bruttó hitelekhez viszonyított aránya 7,18%-ra nőtt. A takarékszövetkezetek portfoliója 162 milliárd Ft, nem változott tavaly óta. A problémamentes állományok teljes portfolióhoz viszonyított aránya 68,8%-ról 63,8%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a minősített állományok aránya jelentősen (15%) nőtt, köszönhetően jellemzően az átlag alatti és kétes késedelmes tételek gyarapodásának. A rossz hitelek teljes állományhoz viszonyított aránya 4,8%-ra nőtt.

A betétállomány stagnálásával párhuzamosan a felvett hitelek állománya sem változott jelentősen 15,9 milliárd forintot megA forrásoldal legmeghatározóbb eleme, a betétek állománya, haladó értéke az elmúlt két bázisévben állandónak tekinthető. ami a tavalyi év hasonló időszakának értékével megegyező A TÉSZ-csoport saját tőkéje 2%-os csökkenés után 13,7 178,5 milliárd forint feletti értéket mutat. Hét takarékszö- milliárd forint. Valamennyi TÉSZ-csoporthoz tartozó takavetkezet rendelkezik devizabetétekkel, összes állományuk rékszövetkezet saját tőkéje meghaladja a 400 millió forintot, megközelíti a 6,5 milliárd forintot, ami 18%-os visszaesését így természetesen a törvény által előírt minimum tőkekövejelent az elmúlt 12 hónapban. A deviza betétek 98%-a euró. telménynek is magasan megfelelnek.

Forrás oldal

millió Ft

Források Betétek ebből: deviza betét

2010. 03. 31.

2011. 03. 31.

2012. 03. 31.

165 506,67

178 585,08

178 539,23

index 2012/2011. index 2012/2009. 99,97

118,75

2 504,16

7 102,24

7 899,12

6 477,91

82,01

258,69

17 684,56

15 680,37

15 594,33

15 946,19

102,26

90,17

Passzív kamatelhatárolások

2 419,35

1 899,40

1 650,08

1 788,00

108,36

73,90

Egyéb passz. Elszámolás

2 139,82

2 630,03

2 495,49

2 348,15

94,10

109,74

197,90

193,19

224,76

338,51

150,61

171,05

Felvett hitelek

Céltartalék Saját tőke Források összesen:

32

2009. 03. 31. 150 347,55

11 624,27

12 810,58

13 978,09

13 691,97

97,95

117,79

189 365,68

204 696,92

219 440,91

216 901,46

98,84

114,54


Integráció

Eredmény oldal A TÉSZ csoport összesített kamatbevétele meghaladta a 4,4 milliárd forintot, ami 12%-os relatív növekedést jelent a tavalyi értékhez viszonyítva. A kamatráfordítások – a kamatbevételekkel megegyező mértékben – 2,6 milliárd Ft-ra nőttek. A csoport kamatjövedelme mindezek eredményeként 1,9 milliárd Ft, ami a három éves bázis időszak legmagasabb értéke. A jutalék-és díjeredmény mértéke 10%-kal nőtt, értéke a vizsgált időszak végére 645 millió forint volt. A költséghatékonyság terén fejlődés mutatkozik. Kis mértékben ugyan, de csökkentek az általános igazgatási költségek és mérlegfőösszegre vetített aránya (0,69%) is minden korábbi bázisév értékeinél alacsonyabb. A 2008-2010 évekkel ellentétben a kamateredmény meghaladja a működési költségeket. Arányuk a tavalyi értéket is felülmúló 128%-ot mutat. millió Ft

Eredmény

2009. 03. 31.

2010. 03. 31.

2011. 03. 31.

2012. 03. 31.

Kamatbevételek

4 566,91

3 974,75

4 010,86

4 490,83

111,97

98,33

Kamatráfordítások

3 220,00

2 639,05

2 299,60

2 581,25

112,25

80,16

Kamatkülönbözet

1 346,91

1 335,70

1 711,26

1 909,58

111,59

141,77

Jutalék- és díjeredmény

621,56

640,51

587,33

645,79

109,95

103,90

Egyéb üzl. Tev. Eredménye

-87,97

-59,90

-136,65

-208,52

152,59

237,05

1 472,56

1 463,78

1 546,89

1 489,74

96,31

101,17

– Személyi jellegű költségek

868,88

933,21

976,22

937,36

96,02

107,88

– Egyéb költségek

603,68

530,57

570,67

552,38

96,80

91,50

Értékvesztés és Ct Vált.

-283,46

-353,52

-379,15

446,11

-117,66

-157,38


252,24

204,54

230,80

264,92

114,78

105,02

Adózott eredmény

233,86

190,42

211,09

224,24

106,23

95,89

Általános ig. költségek

index 2012/2011. index 2012/2009.

millió Ft

Hatékonysági mutatók

2009. 03. 31.

2010. 03. 31.

2011. 03. 31.

2012. 03. 31.

Saját tőke/Mfő

6,14

6,26

6,37

6,31

Saját eszköz/Mfö

3,81

4,10

3,79

3,83

Bruttó hitel/Mfö

48,66

49,29

49,00

53,30

Bruttó hitel/Betét

61,28

60,97

60,21

64,75

Értékvesztés/Bruttó hitel

6,40

6,75

7,47

9,08

Kamatbevétel/Mfö

2,41

1,94

1,83

2,07

Kamatráfordítás/Mfö

1,70

1,29

1,05

1,19

Kamatkülönbözet/Mfö

0,71

0,65

0,78

0,88

Jutalékos eredmény/Mfö

0,33

0,31

0,27

0,30

Általános ig. ktg/Mfö

0,78

0,72

0,70

0,69

Személyi költség/Mfö

0,46

0,46

0,44

0,43

91,47

91,25

110,63

128,18

ROA (AEE/Mfö)

0,13

0,10

0,11

0,12

ROE (AEE/Saját tőke)

2,17

1,60

1,65

1,93

Kamateredm./Ált. ig. ktg


33

Integráció millió Ft

Hatékonysági mutatók 2 1 dolgozóra jutó mfő. 1 dolgozóra jutó műk. ktg.

2009. 03. 31.

2010. 03. 31.

2011. 03. 31.

2012. 03. 31.

220,45

236,92

253,10

248,46

index 2012/2011. index 2012/2009. 98,16

112,70

1,71

1,69

1,78

1,71

95,64

99,54

1 dolgozóra jutó betét

175,03

191,56

205,98

204,51

99,29

116,85

1 dolgra jutó nettó hitel

100,40

108,90

114,75

120,39

104,92

119,91

1 hál. egységre jutó MFŐ

1 288,20

1 383,09

1 482,71

1 426,98

96,24

110,77

1 hál. egységre jutó betét

1 022,77

1 118,29

1 206,66

1 174,60

97,34

114,84

1 hál. egységre jutó hitel

586,69

635,73

672,22

691,47

102,86

117,86

Hatékonyság

lásában a korábbi évek visszaesése után ismét fejlődés látható. Az 1 dolgozóra eső állományok vegyes képet mutatnak. Nem A kamatmarge szűkülése a kamateredmény és a mérlegfőös�- jelentős mértékben csökkent az 1 alkalmazottra, illetve hálózati szeg arányának jelentős, tendenciózus csökkenésében is meg- egységre jutó mérlegfőösszeg és betétállomány, de csökkent mutatkozott, de ez a folyamat – köszönhetően a kamatered- a dolgozókra vetített működési költségek aránya is. A hitelek mény növekedésének – az elmúlt két bázis évben megfordulni aránya viszont a korábbi éveknek megfelelően tovább nőtt. látszik. Az eszköz-, valamint a vagyonarányos nyereség alakuTerts András

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 2012. május hó 30. napján megtartott közgyűlése határozatainak kivonata 1/2012.05.30. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés elfogadta az elnökség beszámolóját az OTSZ 2011. évi munkájáról. 2/2012.05.30. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés elfogadta az OTSZ 2011. évi gazdálkodásáról és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót. 3/2012.05.30. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés elfogadta az OTSZ 2011. évi éves beszámolójának felülvizsgálatáról és a könyvvizsgálói hitelesítéséről szóló könyvvizsgálói jelentést. 4/2012.05.30. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés elfogadta a felügyelő bizottság jelentését a 2011. évi munkájáról. 5/2012.05.30. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés megismerte és elfogadta az Integráció 10 éves üzleti stratégiája kialakításának új működési elveire vonatkozó javaslatot, s támogatja az arra épülő részletszabályok, illetve a kapcsolódó integrációs alapdokumentumok szükség szerinti módosításainak kidolgozását. 6/a/2012.05.30. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés megfogalmazta a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2012. május 30-án tartandó közgyűlésén követendő részvényesi magatartásra vonatkozó integráció-szintű közös álláspont elemeit. 6/b/2012.05.30. sz. közgyűlési határozat Az OTSZ támogatta az OTSZ által jegyzett 5.686 db kötvény takarékbanki törzsrészvénnyé történő átalakítását és egyben felhatalmazta az OTSZ Elnökségét, hogy nyújtsa be az OTSZ

34


tulajdonában lévő kötvények takarékbanki törzsrészvényre történő átváltására irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozatot a Takarékbank Zrt. Igazgatóságához, az OTSZ Közgyűlésének utólagos tájékoztatás mellett. 7/2012.05.30. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés jóváhagyta az OTSZ Alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot. Az alapszabály módosítása hatályba lépésének időpontja: 2012. május hó 30. napja. 8/2012.05.30. sz. közgyűlési határozat Az OTSZ Közgyűlése – a szövetség alapszabályának rendelkezései alapján – az OTSZ rendes tagjának felvette a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-t. A közgyűlés rögzítette, hogy a hatályos Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződés 1.1.2. és 1.1.3. pontja alapján a Takarékbank Zrt. az Integráció központi bankjaként eleme, központi szerve a Takarékszövetkezeti Integrációnak, esetében az integrációs szerződés rendelkezéseit az eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni. A tagfelvételről szóló határozat – figyelemmel az OTSZ Alapszabályának 3.1.3. pontjára – az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap Közgyűlésének a Takarékbank Zrt. OTIVA-ba történő tagfelvételével, az OTIVA Közgyűlésének határozatában megjelölt határnappal lépett hatályba. 9/2012.05.30. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés a 2011. év gazdálkodásának folyamatos könyvvizsgálatával, illetve a 2012. évi beszámoló auditálásával, a KLIRING Kft.-t bízta meg az OTSZ könyvvizsgálójaként és megállapította a könyvvizsgáló megbízási díját. Dr. Petrovai György – Dr. Lukács Gábor

Integráció

Az OTIVA 2012. május 31-én megtartott közgyűlésének határozatai 1/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat Az OTIVA Közgyűlése – a régióértekezleteken elhangzott javaslat alapján – a 2011. december 15-én hozott 5/2011.12.15. sz. határozatát visszavonja, egyben utasítja az OTIVA ügyvezető igazgatóját, hogy jelezze az OBA felé, hogy az OTIVA tagintézmények 2012. július 1-től nem kívánnak élni az OBA díjkedvezménnyel. 2/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat Az OTIVA Közgyűlése szükségesnek ítéli külső forrás bevonását az OTIVA tagintézmények prudenciális helyzetének javítására, illetve a kis és középvállalkozások hitelezésének élénkítése érdekében a tőkemegfelelés erősítésére. A közgyűlés elfogadja az alárendelt kölcsöntőke program szervezéséről szóló előterjesztést. A közgyűlés felhatalmazza az Igazgatóságot a készfizető kezesség vállalására. 3/a/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA Alapszabályának módosításáról készült előterjesztést, továbbá az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt, mely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóváhagyása után lép hatályba. 3/b/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA Ellenőrzési Szabályzatának módosításáról készült előterjesztést, továbbá az egységes szerkezetbe foglalt Ellenőrzési Szabályzatot, mely a Közgyűlés általi elfogadás időpontjától – 2012. május 31. – lép hatályba. 4/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés megismerte és elfogadta a Takarékbank Zrt. tagfelvételi kérelmét. Az OTIVA Alapszabályának „Csatlakozásról” szóló 5.8. pontjában foglaltak szerint a Takarékbank Zrt.-nél elvégzett átfogó helyszíni vizsgálatról és a kockázat minősítési besorolásról készült jelentést a közgyűlés meg-

ismerte és elfogadta, támogatja a Takarékbank Zrt felvételét az alapba. 5/a/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés az OTIVA Alapszabályának 7.2.2. pontja értelmében – elektronikus titkos szavazással – a hatályos mandátumukat töltő Igazgatósági tagok mandátumával megegyező időre az OTIVA Igazgatóságának tagjává választja a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elnök-vezérigazgatóját Csicsáky Pétert. 5/b/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés az OTIVA Alapszabályának 7.2.2. pontja értelmében – elektronikus titkos szavazással – a hatályos mandátumukat töltő Igazgatósági tagok mandátumával megegyező időre az OTIVA Igazgatóságának tagjává választja az OTIVA ügyvezető igazgatóját Bodnár Ottót. 6/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat Az OTIVA Közgyűlése elfogadta az igazgatóság jelentését az OTIVA 2011. évi munkájáról, az alap pénzeszközeinek és vagyonának helyzetéről és a 2011. évi ellenőrzési tapasztalatokról. 7/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA 2011. évi beszámolóját, a beszámoló mellékleteit és a 2011. évi költségvetés teljesítéséről készült jelentést. 8/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA 2011. évi beszámolójának könyvvizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentést. 9/2012.05.31. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés elfogadta – a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli anyaggal egyezően – az OTIVA Felügyelő Bizottságának jelentését a 2011. évi munkáról. Dr. Pusztai Zsuzsanna – OTIVA

A Takarékszövetkezetek Oktatási Alapítványa 2012. május hó 24. napján megtartott kuratóriumi ülésének határozat kivonatai 1/2012. (05.24.) számú kuratóriumi határozat A kuratórium megismerte a Takarékszövetkezetek Oktatási Alapítványának 2011. évi beszámolóját valamint közhasznúsági jelentését, és az abban foglaltakat jóváhagyta. 2/2011. (05.25.) számú kuratóriumi határozat A kuratórium megismerte a könyvvizsgáló jelentéséről szóló előterjesztést, és jóváhagyólag elfogadta azt.

3/2010. (05.05.) számú kuratóriumi határozat A kuratórium a könyvvizsgáló megválasztására és díjazására vonatkozó javaslat kapcsán úgy határozott, hogy az Oktatási Alapítvány könyvvizsgálati feladatainak ellátására – 2013. május 31-ig terjedő időtartamra – Kockás Ilona önálló könyvvizsgálót bízza meg, egyben megállapította a könyvvizsgáló megbízási díját. Dr. Lukács Gábor


35

Integráció

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2012. évi rendes közgyűlésének határozatai A KÖZGYŰLÉS ügyrendi határozatokat hozott: megválasztotta a levezető elnököt, a közgyűlés szavazatszámlálóját, a jegyzőkönyv-hitelesítőket, valamint elfogadta a közgyűlés napirendjét. (1-5/2012. számú határozat) A közgyűlés az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentését, valamint a társaság 2011. évi gazdálkodásáról szóló éves beszámolót, illetve a könyvvizsgálói jelentést jóváhagyta. A társaság mérlegfőösszegét 369 milliárd 522 millió Ft-ban, adózás előtti eredményét 1 milliárd 60 millió Ft-ban, adózott eredményét 462 millió Ft-ban állapította meg. Az adózott eredmény 10%-a, azaz 46 millió forint általános tartalékba, továbbá 185 millió forint eredménytartalékba kerül átvezetésre. A fenn-maradó összesen 231 millió forint a társaság részvényeseinek – részvényeik arányában – osztalék-ként kerül kifizetésre. Az egy részvényre jutó osztalék összege 180 Ft, azaz a részvény névértékének 9%-a. A társaság az osztalékot azt követően fizeti ki, hogy a részvényesek az osztalék átutalására a társaságnak megbízást adtak, megjelölve azt a számlaszámot, amelyre az osztalék átutalását kérik. A közgyűlés a társaság konszolidált beszámolóját jóváhagyta, konszolidált mérlegfőösszeget 371 milliárd 78 millió forintban, a konszolidációs kör számított mérleg szerint eredményét 240 millió forintban állapította meg. A közgyűlés az Igazgatóság tagjai részére a 2011. üzleti évre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 30. § (5) bekezdésében rögzített felmentvényt megadta. A közgyűlés a felmentvény megadásával igazolja, hogy az Igazgatóság tagjai az értékelt időszakban munkájukat a társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. A felmentvény hatálytalanná válik, ha utólag a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak. (6/1-7/2012. számú határozat) A közgyűlés a Takarékbank Zrt. a Takarékbank Zrt. 2012. évi üzletpolitikáját és üzleti tervét elfogadta. A közgyűlés egyben felhatalmazta az Igazgatóságot, hogy az üzletpolitikát

és az üzleti tervet az év közben bekövetkezett változásoknak megfelelően – a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával –szükség szerint módosítsa (7/2012. számú határozat) A közgyűlés, illetve a közgyűlésen jelen lévő elsőbbségi részvényesek, két külön szavazással a Takarékbank Zrt. 4 éves stratégiai tervét, valamint a Stratégiai Projekt keretében megfogalmazott üzleti stratégiai irányokat elfogadták, egyben felkérték az Igazgatóságot, hogy a 10 éves integrációs üzleti stratégiában kidolgozott 16 integrációs alapelv 2012. májusi OTSZ Közgyűlés általi elfogadásának függvényében illetve a tulajdonosi szerkezetben bekövetkező lényeges változás esetén a banki stratégiai tervet vizsgálja felül, és azt a Közgyűlésnek nyújtsa be elfogadásra. (8/1-2/2012. számú határozat) A közgyűlés megadta a hozzájárulást a Takarékbank Zrt.nek az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alaphoz és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez tagként történő csat-lakozásához és támogatja, hogy az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap 2014. január 1-jével alakuljon át Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Rendszerré. (9/2012. számú határozat) A közgyűlés, illetve a közgyűlésen jelen lévő elsőbbségi részvényesek, két külön szavazással a társaság alapszabályát az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően elfogadták. (10/1-2/2012. számú határozat) A közgyűlés a társaság igazgatósága ügyrendjét az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően elfogadta. (11/2012. számú határozat) A közgyűlés a társaság felügyelőbizottsága ügyrendjét az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően elfogadta. (12/2012. számú határozat) A közgyűlés elfogadva a könyvvizsgáló díjazását, a társaság könyvvizsgáló cégének a 2012. esztendőre az Ernst & Young könyvszakértő céget, vezető könyvvizsgálónak Szilágyi Juditot (audit partner) választotta meg. (13/2012. számú határozat)

A Takarékszövetkezeti Akadémia Oktatási Egyesület 2012. május hó 31. napján megtartott Közgyűlése határozatainak kivonata 1/2012.05.31. sz. Közgyűlési határozat A közgyűlés megismerte, megtárgyalta és elfogadta a Takarék Akadémia 2011. évi munkájáról, gazdálkodásáról és a költségvetése teljesítéséről szóló beszámolót, valamint a Takarék Akadémia közhasznúsági jelentését.

36


2/2012.05.31. sz. Közgyűlési határozat A közgyűlés megismerte és elfogadta a Takarék Akadémia Felügyelő Bizottságának 2011. évi munkájáról szóló jelentést. Dr. Lukács Gábor

Integráció  Jogelméleti, jogértelmezési kérdések

Tulajdonviszonyok és részjegy a takarékszövetkezetben Szerző: Ahogy a takarékszövetkezetek a szövetkezés, a szövetkezeti társulások sajátos Moizs megtestesülései, úgy belső tulajdonviszonyaiban is némiképp eltérnek az áltaAttila lános szövetkezeti jellegtől. Az alábbi írás ezeket az eltéréseket veszi számba különböző megközelítésekből.

A tulajdonos Talán a legszembetűnőbb különbség, hogy az általános – szövetkezeti törvényben foglalt – szabályokon túlmenően, illetve attól eltérően a legkisebb taglétszám a takarékszövetkezetben kétszáz fő. Ez a 2003. január 1-jétől hatályos előírás volt hivatott erősíteni a hitelszövetkezeti jelleget, ami a nagy tulajdonosi létszámban, tömegbázisban rejlő biztonságot, elsősorban tőkevisszapótló képességet (is) jelent. A tőkevisszapótló, vagy másképpen veszteségviselő képesség, illetve annak mértéke az egyik legfontosabb mércéje egy pénzügyi intézmény stabilitásának. Különös jelentőséggel bír ez tartós recesszióban, amikor megnövekednek a megtérülési kockázatok, vagy amikor rendkívüli jövedelem elvonással kell szembenézni (pl. bankadó), ami korlátozza a tőke természetes felhalmozását. Recessziós időszakban felértékelődnek a források, ezért a külső tőkebevonás csak drágábban lehetséges, a magasabb nominál kamatszinteken növekszik a tagság osztalék elvárása is. A válságidőszakban ráadásul a kitettségek magasabb kockázata miatt megnő a belső tőkeszükséglet is. Belátható tehát, hogy – mivel a nagyobb tagi bázis általában nagyobb tőkepótló képességet jelent, ugyanakkor a szervezet egy tagtól való függősége alacsonyabb – indokolt a takarékszövetkezetek esetében az általános szövetkezeti előírásnak megfelelő magasabb taglétszám kikötése. A tulajdonviszonyok másik sajátossága a tulajdonosi ös�szetételben rejlik. Míg hagyományosan egy szövetkezetben szakmai együttműködés van a tagok között és maga a szövetkezet is szakmai alapon, közös szakmai célokért szerveződik azonos ágazatban tevékenykedő tagokból (pl. mezőgazdasági termelők szövetkeznek közös gépvásárlás, beszerzés, értékesítés és egyéb kölcsönös előnyök érdekében) addig a takarékszövetkezetek tagsága foglalkozását tekintve heterogén csoport, érdekeltségük, viszonyuk a szövetkezethez így más jelleget ölt. A szövetkezettől igénybevett szolgáltatás nem a tag alaptevékenységéhez kapcsolódik, a összes tagnak egyféle speciális szolgáltatást, bank szolgáltatást nyújt. Ily módon

a tagságnak a speciális ismereteket, képzettséget és jogosítványokat igénylő bankszakmai munkára rálátása ténylegesen nincs. További eltérést jelent, hogy noha a nyitott tagság es változó tőke elvei – mint szövetkezeti alapelvek – a takarékszövetkezeteknél is jelen vannak, azonban jogszabályi és gyakorlati korlátozásokkal érvényesülnek. Amíg a szövetkezeteknél általános szabály, hogy a tagsági viszony megszűnésekor a tag az általa rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájáruláson túlmenően igényt tarthat a szövetkezeti vagyon felosztható részének rá eső arányos hányadára, addig a hitelintézeti törvény – éppen az eredmény ágon felhalmozott tőke védelme érdekében – ezt a részesedést tételesen kizárja. Könnyen belátható, hogy amennyiben nem ezt tenné, a tag abban lenne érdekelt, hogy bizonyos idő elteltével mindenképpen megszüntesse tagsági viszonyát és kivegye részjegyét, illetve a rá eső részesedést, hiszen az egy-egy eredményes takarékszövetkezetben, az eredetileg jegyzett részjegy akar 20-szorosa, 30-szorosa is lehet. Ez a fajta tőkekivonás meggátolhatja a növekedést, sőt a szövetkezet akár teljes felosztható tőkéjét elveszítheti. Ennek lehetősége pedig a pénzügyi szektorban, ahol az ügyfélpénzek jelentősen meghaladják a pénzügyi intézmény saját tőkéjét nem megengedhető mértékű kockázatot hordoz. A takarékszövetkezetek eredeti, alapító tagsága mára kikopott, a jelenlegi tulajdonosi kör javarészt a szövetkezetek ügyfeleiből, illetve dolgozóiból, vagy volt dolgozóiból áll, akik a szövetkezet bővülő, eredményes és magasabb szolgáltatási szinten történő működtetésében érdekeltek. A takarékszövetkezetek a nyitott tagságot a spekulációs tőke kizárása érdekében a gyakorlatban is igyekeznek korlátozni. Erre elsősorban az alapszabályban van mód a szövetkezeti eszmeiséggel nem ütköző eszközökkel. Egy ilyen eszköz – a hazai es nemzetközi szövetkezeti kultúrában egyaránt mélyen gyökerező – személyes közreműködés kikötése az új belépők számára, mint felvételi kritérium. Nyilvánvalóan a szövetkezetnek, illetve a munkáltatói jogkört gyakorlójának ilyen módon nagyobb kontrollja van a „rosszhiszemű” befektetők felett. Folytatás a 38. oldalon


37

Integráció

Folytatás a 37. oldalról

A befektető tag Érdemes néhány gondolatot szentelni annak a jellegzetességnek, ami a „rendes” tag és a befektető tag státuszát érinti. Amennyiben az alapszabályban a takarékszövetkezet ezt kifejezetten kiköti lehetőség van befektető tag bevonására. A befektető tag célja a haszonszerzés eltérően a rendes tagétól, aki pl. a pénzintézeti szolgáltatás fenntartásában érdekelt. A befektető tag létjogosultsága éppen ezért ismétlődően felvetődő kérdés az éppen hatályos szövetkezeti törvények felülvizsgálatakor, hiszen a biztonságot (értsd alatta: felhalmozó szemlélet, alacsony kockázati éhség) erősítő „tiszta” szövetkezeti szervezetben megjelenik egy idegen elem, amely a szolgáltatás, mint elsőrendű cél mellett, vagy éppen azzal szemben az eredményességben, profitban érdekelt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy megjelenik a szervezeten belül a (részvénytársasági formára jellemző) tőkeegyesítő jelleg. A szektoron belül pedig éppen annak lehetünk tanúi, hogy azon szövetkezeti hitelintézetek, amelyeknél a külső tőkebevonás kezdett dominálni a saját tőkén belül sokkal magasabb kockázat mellett működnek, mint a pusztán eredmény felhalmozásból tőkésített takarékszövetkezetek. Természetesen előbbiek esetében jellemzően nem intézményesített befektetői tagokról beszélünk, de a betétek mögé bújtatott, betétként viselkedő és garantált, legalább betéti hozamot fizető (elváró) részjegyek tulajdonképpen a befektetői tagság nem intézményesített reprezentánsai. Döntő különbség azonban, hogy míg a befektető tag ismeretében van a vállalt kockázatnak, befektetése veszteségfedező mivoltával és teljesítményarányos hozamával, addig a betétesek köréből gyűjtött részjegyesek esetében nem feltétlenül van így: a betétesek a nem megfelelő, vagy éppen aszimmetrikus tájékoztatás miatt betétbiztosítást és gyakorlatilag kockázatmentesen elérhető garantált hozamot várnak el. Ez azért hordoz nagy veszélyeket a takarékszövetkezet

A szektoron belül pedig éppen annak lehetünk tanúi, hogy azon szövetkezeti hitelintézetek, amelyeknél a külső tőkebevonás kezdett dominálni a saját tőkén belül sokkal magasabb kockázat mellett működnek, mint a pusztán eredmény felhalmozásból tőkésített takarékszövetkezetek. számára, mivel ha a tőkeszerkezeten belül megnövekszik a teljesítménytől független hozamot (és itt mindegy, hogy osztalékról, vagy extra betétkamatról beszélünk) követelő tőke elemek aránya, a szövetkezet tagok felé fizetendő kötelezettsége meghaladhatja a felosztható jövedelmet, így tőkevesztés léphet fel. Amennyiben ezek a nem valós be-

38


fektetők mégsem jutnának az elvárt hozamhoz részjegyüket (mely általában jelentős része a takarékszövetkezet saját tőkéjének) kivonják, így megint csak tőkevesztés áll elő. Ezt a tőke csapdát a menedzsment szabályok megkerülésére irányuló magatartásával saját maga állítja a szövetkezetnek. Az egyensúlyi növekedés súlypontjait, szabályait figyelmen kívül hagyó, megerőszakoló vezetői attitűdök azt eredményezik, hogy a takarékszövetkezet olyan mértékű kockázatvállalásra lesz alkalmas, melyre piaci teljesítménye alapján nem szolgált rá. Mivel a teljesítmény hiányában a megfelelő befektetői hajlandóság sincs meg, azt kénytelen a menedzsment egyedi (kondicionális es garanciális) ígéretekkel szítani. Az intézményesített befektetői tagoknak ugyanakkor lehet szerepe olyan takarékszövetkezeteknél, ahol a nagyobb kockázati étvágy megfelelő kockázatvállalási eljárásokkal, kockázatkezelési gyakorlattal párosul és a bevont tőke és hozama biztonságos és gazdaságos megtérülése mellett pótlólagos eredményeket lehet elérni. Kérdéses ugyanakkor, hogy a közeljövőben várható új tőke szabályozás meghagyja-e ezt a lehetőséget a külső tőke bevonására. Természetesen a tulajdonviszonyok taglalásakor az írás elejére kívánkozott volna a szavazati jogok tulajdoni aránytól független gyakorlásának klasszikus elve, mint a belső demokrácia garanciája, azonban ezzel a széleskörű irodalommal rendelkező témával itt elegendő az említés szintjén foglalkozni kiemelve, hogy a képviseleti jogosultság jogszabály általi szigorítása (egy tag legfeljebb egy másik tagot képviselhet a közgyűlésen) tovább erősítette ezt a biztonsági elemet.

A tag, mint tulajdonos felelőssége Ha más szövetkezetekkel vetjük össze a takarékszövetkezetek működését, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a takarékszövetkezetek tagjai sokkal kevésbé viselkednek tulajdonosként, mint más szövetkezetekben. Ennek oka több előzménye vezethető vissza. Egyik – talán legrégebbi – ezek közül a szövetkezetek alapítására vezethető vissza. Ez egyrészt jellemzően több mint 5 évtizede történt, így nagyon kevés már az alapító tag, aki igazi tulajdonosként tekinthet magára. A tagság cserélődik, az új tagok általában úgy tekintenek tagságukra, mint a pénzintézeti szolgáltatás igénybevételének feltételére. Másrészt ez idő alatt számos egyesülés, beolvadás ment végbe, ami szintén tompította a tagok identitását. Másik, a tagi identitás ellen ható tényező a magas taglétszám, mely miatt a tagi érdekérvényesítő képesség általában alacsony. Ezt csak erősíti az egy tag-egy szavazat elve. A tagok egyenkénti vagyoni hozzájárulása általában jelentéktelen a teljes tőkéhez képest, ami szintén a tag pótolhatóság érzetét erősíti. Tovább fokozza a fenti hatásokat, hogy a tag nem szakmai belépő, így érdemben nem tud beleszólni a speciális ismereteket igénylő alaptevékenységbe, nem tudja megítélni az üzleti tervek realitását, a teljesítmények tényleges értékét. Az egyetlen konkrét értékmérő, hogy osztalékot kap-e, de ha az osztalékfizetés-

Integráció

hez nem képződik megfelelő eredmény, akkor sincs abban a helyzetben, hogy megítélje, az eredmény elmaradásáért külső körülmények, vagy a menedzsment a felelős. Pedig a leírtak ellenére a tagnak nincs kevesebb felelőssége, mint egy gazdasági társaság tagjának, legfeljebb látszólag – esetenként – kevesebb pénzt kockáztat. A tag tulajdonosként való – tervező, ellenőrző, számon kérő, kockázat- és felelősség vállaló – viselkedése feltétele a takarékszövetkezet biztonságos működésének, ezért nagyon fontos szempont a tulajdonosi kor aktiválása, a működésbe való bevonása. Mint feljebb írtam erre akkor van lehetőség, ha a tag tényleges vagyont kockáztat. Az, hogy kinek mi a tényleges vagyon, azt már egyéni attitűdök is befolyásolják. Azt lehet mondani, hogy részjegy akkor tölti be szerepét, ha annak az egy tag által kötelezően jegyzendő legkisebb mértéke az adott tag számára valós visszatartó erőt jelent tulajdonosi jogosítványai gyakorlása során.

A részjegy A tulajdonviszonyok számbavételekor kiemelten kell foglalkozni a részjeggyel, mint a tulajdoni hányad megtestesülésével. A részjegyet vizsgálhatjuk a részvénnyel való összevetésben és saját jellemzőnek felsorolásával is. A részvénnyel való összehasonlításkor elsősorban kell megemlíteni, hogy amíg a részjegyre elsősorban, mint a tagsági viszony bizonyítványára kell tekintenünk, a szövetkezetek személyegyesítő jellegének megfelelően, addig a részvény a befizetett vagyoni hozzájárulást, annak mértéket, illetve a tőkeegyesítő jelleget reprezentálja. A zárt részvénytársaság részvénye abban mutat a részjeggyel hasonlóságot, hogy mindkét papír korlátozottan, leginkább a tagság körében forgalom képes. A tőzsdére bevezetett részvénytársaság viszont a nyílt tagság elvében hasonló, hiszen a tőzsdei részvényvásárlás során sincsenek elvi korlátai a tulajdon viszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésének. Közös tulajdonság tehát, hogy a részjegy és a részvény egyaránt tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, mely után a tulajdonos osztalékra jogosult. A részjegy formailag, alakilag, illetve tartalmilag nem kötött, emiatt a gyakorlatban különféle megjelenési formákkal bír. A kötelezőnek tekinthető tartalmi elemek a kibocsátó és a tag megnevezése az egyértelmű azonosításra szolgáló egyéb adatokkal, a részjegy névértéke, amennyiben egy okiraton az alaprészjegy (legkisebb névértékű részjegy, amelyet a szövetkezet alapszabálya a tagsági jogviszony létesítésének, fenntartásához megkövetel) egész számú többszöröse szerepel a darabszám, a részjegy váltásának dátuma, a szövetkezet cégszerű aláírása. Mivel általában a további vagyoni hozzájárulás mar nem kötött újabb határozathoz, ezért terjedtek el a könyves takarékbetéttel azonos formájú részjegyek is, ahol a részjegy be- és kifizetéseket dátummal rögzítve lehet nyilvántartani. Ennél szerencsésebb megoldás, a névre szóló, formalizált, sorszámozott, az alaprészjegy összegével megegyező névértékű értékpapír,

mely szükség szerint sorozatokban kerülhet kibocsátása. Fontos, hogy a részjegylista (tagnyilvántartás) tartalmazza a tagsági viszony létesítésére vonatkozó fontosabb adatokat (illetékes testület határozatának száma, időpontja, tagsági jogviszony kezdete, és a tag tulajdonában levő részjegyek, együttes összege, sorszáma stb.). A részjegyekkel kapcsolatban aktuális probléma a névérték maximális értékre vonatkozó leszállítása, illetve ennek gyakorlati végrehajtása. A takarékszövetkezetek jelentős része rendelkezett az 1996. évi CXII. tv. ezirányú módosítá-

A szövetkezeti tulajdon nem sorolható be a jelenlegi szabályozás szerinti tulajdonformákba, a szövetkezeti tulajdont a meglévő kategóriák mellett önálló kategóriaként kell a magyar jogban elismerni, ami egyúttal megfelelő rangot is adna az ilyen kollektív együttműködésre épülő társulásoknak. sának időpontjában az új szabályozás szerint maximális 10 ezer forint feletti alaprészjeggyel. Mivel a fentiek szerint a részjegy formája nem kötött, a névérték leszállítása során legalább az alábbi feltételeket kell teljesíteni: A tagságot megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy tagi jogviszonya fenntartásához az új névértékű részjegyből 1 db-ot kell jegyeznie. A szükséges alapszabály módosítást végre kell hajtani. (Megítélésem szerint az eredeti részjegyérték megtartásának nem szabályos módja a 10 e Ft, vagy az alatti névértékű alaprészjegy többszörösének kötelező lejegyeztetése tekintettel arra, hogy az ellentétes a jogszabály azon szándékával, hogy a tagok ne legyenek vagyoni oldalról kiszoríthatóak a tagságból. Ugyanakkor meggyőződésem az is, hogy a jogszabályi maximum összege túlságosan alacsony mértékben lett meghatározva ahhoz, hogy a tagokra, mint tényleges érdekeltségű tulajdonosokra lehessen tekinteni. Ehhez legalacsonyabb 100 e Ft-ot kellett volna meghatározni, ami minimálisan elégséges ahhoz, hogy a tag döntéseinek kockázatát érezze.) A régi részjegyeket be kell vonni, a bevonás tényét, a bevont részjegy névértékét, sorszámát a részjegy nyilvántartásból dokumentáltan ki kell vezetni. Egyúttal az átadott új részjegyeket az eredeti névértéknek megfelelő összegben ki kell adni, amennyiben az az alaprészjegy összegével nem osztható, úgy vagy a különbözetet ki kell egészíteni, vagy a maradékot visszafizetni. A bevont részjegy váltásának dátumát a részjegynyilvántartás mellett az új részjegyen is célszerű feltüntetni. A részjeggyel összefüggésben elmondható, hogy egyéb szabály hiányában a tulajdoni arányokat az egyes tagok Folytatás a 40. oldalon


39

Integráció

Folytatás a 39. oldalról részjegyeinek a teljes részjegy tőkéhez viszonyított aránya határozza meg. Az 1992. évi I. (szövetkezeti) törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényt módosító 1992. évi VI. törvény mutatott irányt a szövetkezetek vagyonnevesítéséhez. Ez alapján a vagyonnevesítés alapja nem kizárólag a részjegyek névértéke lehet, hanem elsősorban a felhalmozott vagyonhoz (, amely jellemzően lényegesen meghaladja a részjegy tőkét) való tagi hozzájárulás mértéke, ami függ a személyes közreműködés és a pénzbeli vagyoni hozzájárulás mértékétől és ezek időtartamától. Ez annyit jelent, hogy a takarékszövetkezet maga dönthet arról, hogy milyen szempontrendszert kíván érvényesíteni a vagyon nevesítése során, mik azok az ismérvek, melyeket előnyben részesít, és milyen arányban ismeri el más teljesítményekkel szemben. Így biztosított a lehetőség a közgyűlés által előre elfogadott arányban figyelembe venni a fenti ismérveket a vagyonnevesítés során. Az egyes ismérvek minősítése alkalmával a következő szempontok mérlegelhetők: A tagsági viszony fennállásánál, hogy annak ideje alatt, hogyan változott az eredménytartalék. A személyes közreműködés esetében, hogy a személyesen közreműködő tagnak, milyen minőségben és milyen mértékű ráhatása van a saját tőke képződésére. Természetesen figyelembe kell venni a rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás értéket is.

A fel nem osztható vagyon A szövetkezeti vagyon alapvetően kollektív, közösségi vagyon. Bár jelenleg a magyar jog – a korábbi szabályozástól eltérően – nem ismeri el a tulajdonjog önálló megtestesüléseként és erre vonatkozó szándék sincsen, azonban mégis van néhány olyan jellemzője, ami miatt érdemes lenne kiemelni a magántulajdon kategóriájából és nem annak egy megjelenési formájaként tekinteni rá. A polgárjog meglevő kategóriában belül a közös tulajdon, a magántulajdon olyan változata, amely a főbb tulajdonosi jogosítványok, mint a birtoklás és a rendelkezés, tulajdonostársak általi együttes gyakorlását feltételezi. A szövetkezeti tulajdon nem homogén, egységes szerkezet, többféle tulajdonra tagolódhat, elsődleges megközelítésben felosztható es fel nem osztható vagyonra. A felosztható vagyon részei a tulajdonosokra nevesített tulajdonrészek és a nem nevesített vagyon. Klas�szikus megjelenési formája a szövetkezeti tulajdonnak a fel nem osztható vagyon, ami később – pl. a szövetkezet átalakulásakor – nem nevesíthető az egyes tagokra. Ugyan a nevesített vagyon felett a teljes vagyon részeként a szövetkezet rendelkezik, azonban ez a rendelkezés a nyitott tagság és a változó tőke elve miatt feltételes, ugyanis a tag bármikor visszakövetelheti a vagyoni hozzájárulását és ez a rendelkezési joga feltétlen (természetesen, ha a tulajdon megvan, azaz a szövetkezet nem vesztette el a tőkéjét. A részjegy, tehát a tulajdonostársak akaratától függetlenül

40


barmikor kikerülhet a vagyonból, így a vagyonelem tekintetében a tag rendelkezési joga elsődleges a közösség jogával szemben és független attól. Például, ha a szövetkezet úgy dönt (a tagság közösen úgy gyakorolja jogait), hogy a tag befizetéséből pl. ingatlant vásárol, akkor ez a döntés nincs hatással a tag vagyonára, hiszen ő azt pénzben követelheti vissza, szemben egy gazdasági társasággal, ahol ugyan szintén jogot formálhat arra, hogy kilépéskor pénzben fizessék ki, azonban ez közösségi döntést (pl. taggyűlés) igényel, azaz nem feltétlen. A felosztható vagyon nem nevesített része, teljes egészében – a birtoklás és a rendelkezés tekintetében is – a közös tulajdon jegyeit viseli. A fel nem osztható vagyon felett a szövetkezet csak korlátozottan rendelkezik. Ugyan gazdálkodása során tetszőlegesen használhatja fel, azonban jogutód nélküli megszűnése esetén a tagok erre a vagyonrészre nem tarthatnak igényt, azt át kell adni pl. azonos tevékenységet végző szövetkezet számára, azaz kikerül a közösség rendelkezése alól (sőt a szövetkezet tulajdonosainak közös birtokjoga is megszűnik), ellenben egy gazdasági társaság, vagy egy osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan esetében a taggyűlés szabadon rendelkezhet pl. értékesítéséről és a vagyon elosztásáról. A szövetkezeti tulajdon tehát strukturált megjelenési formái és elemei miatt sem kezelhető a magántulajdon egy fajtájaként, mert részjogosítványai nem egyeznek meg a magántulajdon részjogosítványaival. A szövetkezeti tulajdon a jelenlegi szabályozás kategóriáiba (állami és magántulajdon) nem sorolható be, ezért, mint létező tulajdon formának jogszabályi besorolása szükséges.

Összefoglalás A takarékszövetkezetek belső tulajdonviszonyait a szövetkezeti törvény és a hitelintézeti törvény szorítja keretek közé. A szövetkezet tulajdonosi köre számos olyan sajátosságot mutat, ami nem jellemzője a pusztán gazdasági célra létrehozott társaságoknak. Ezek a sajátosságok csak akkor szolgálják a takarékszövetkezet gazdálkodását, ha a tagság szerepe a takarékszövetkezet működésében nem formális. Meg kell valósítani, hogy a tagság tényleges tulajdonosként viselkedjen a szövetkezettel szemben, ennek egyik eszköze és feltétele olyan mértékű vagyoni hozzájárulás előírása, amely a tag számára valós kockázatvállalást jelent. Teljesen téves, átgondolatlan es rendkívül káros az a szabályozás, ami a tagság spekulatív módon történő kizárása érdekében alacsony, formális mértékű kockázatvállalás megkövetelésére kötelezi a takarékszövetkezetet a taggal szemben, ezáltal kizárja a tényleges tulajdonosi felelősségvállalás kialakulását. A szövetkezeti tulajdon nem sorolható be a jelenlegi szabályozás szerinti tulajdonformákba, a szövetkezeti tulajdont a meglévő kategóriák mellett önálló kategóriaként kell a magyar jogban elismerni, ami egyúttal megfelelő rangot is adna az ilyen kollektív együttműködésre épülő társulásoknak. 

Integráció  XIV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny

Ünnepélyes díjkiosztó szer- A borászok és pincészetek egyik legjelentősebb finanszírozói országszerte a takarékok. A kesztői bortermelők piacra jutását olyan különleges akciók is támogatják, mint az évente megössze- rendezésre kerülő Országos Takarékszövetkezeti Borverseny, amelyet idén 14. alkalommal állítás tartottak meg.

A BORTERMELŐI szektort ugyan részben a támogatások és a pályázatokra is alapozott fejlesztések futtatták fel, ám a takarékok tapasztalata szerint a termelő kapacitások növekedésével együtt nő az igény a piaci finanszírozás iránt is, így a borászok is nagyra értékelik ezt a stabil finanszírozói kapcsolatot. A takarékok által finanszírozott borászatok fejlődése lemérhető a Takarékbank és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és által évente – idén a 14. alkalommal – szervezett országos borversenyre beérkező tételeken is. Idén a tavalyinál közel negyedével több bor indult, összesen 125 borász nevezett 232 tétellel. A bírálat szakmai színvonalának záloga a takarék szektor által felkért rendező, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft., amely a nemzetközi sztenderdek alapján minősíti a benevezett tételeket. A verseny egyúttal a minőségfejlesztés eszköze is, a borok bírálatakor az esetleges hibákra is felhívják a borászok figyelmét.

Az idei verseny díjkiosztó gáláján, május 30-án a különdíjnak minősülő „Takarékszövetkezetek Bora – 2012” cím a fehér borok között a Gál Pincészetnek jutott, a 2011-es évjáratú Balaton-felvidéki Chardonnay bora után, a vörös bor kategóriában pedig a rangos címet a Posta Borház 2009-es évjáratú Cabernet Franc-ja érdemelte ki, míg a verseny nagy aranyérmét a Halmosi Pincészet 2008-as évjáratú Szekszárdi Négykezes Merlot válogatása nyerte. A versenyen az arany és ezüst érmék aránya nemzetközi szintűnek mondható, a benevezett tételek mintegy 34% százaléka érdemelte ki, összességében az érmes borok aránya a benevezett tételeken belül 66% százalék körüli volt. A bírálók véleménye szerint az érmes borok igen komoly színvonalat képviseltek, a kóstolt tételekről pedig általánosságban is elmondható, hogy az idén nagyon jó évjáratú, aromás, gyümölcsös, tartalmas borokkal neveztek a versenyzők, mindhárom – fehér, vörös és rozé – kategóriában. (Az aranyérmes lista a következő oldalon tekinthető meg.) 


41

Integráció XIV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny 2012 – Aranyérmes lista

Borász(at) Neve

42

Megnevezés

Évjárat

Érem

Gál Szőlőbirtok és Pincészet

Balatonfelvidéki Chardonnay

2011.

ARANY, Takarékszövetkezetek Bora 2012.

Posta Gergely

Szekszárdi Cabernet franc

2009.

ARANY, Takarékszövetkezetek Bora 2012.

Halmosi Pincészet

Szekszárdi Négykezes Merlot válogatás

2008.

NAGY ARANY

Balatonboglári Borgazdaság Zrt.

Balatonboglári Chapel Hill Sparkling Chardonnay brut

Borbély Családi Pince

Badacsonyi Olasz rizling jégbor

2009.

ARANY

Danubiana Kft.

Chardonnay

2011.

ARANY

Dúzsi Tamás és Családja Kft.

Kékfrankos rosé

2011.

ARANY

Dúzsi Tamás és Családja Kft.

Kékfrankos válogatás

2007.

ARANY

Edegger Kft.

Badacsonyi Pinot noir

2009.

ARANY

Egri Borvár Tóth Ferenc Pincészete

Egri Merlot válogatás

2009.

ARANY

Eszes Befektető Kft.

Tokaji Aszú Esszencia

2001.

ARANY

Eszterbauer Kft.

Szekszárdi „Mesterünk” Cabernet franc – Merlot

2009.

ARANY

Eszterbauer Kft.

Szekszárdi „Tivald” Cabernet sauvignon

2009.

ARANY

Eszterbauer Kft.

Szekszárdi „Tüke” Szekszárdi Bikavér

2009.

ARANY

Ferger-Módos Borászati és Kereskedelmi Kft. Szekszárdi Cabernet franc

2009.

ARANY

Fitomark-94 Kft.

Tokaji Aszú 5 puttonyos

2004.

ARANY

Fitomark-94 Kft.


2000.

ARANY

Fitomark-94 Kft.

Tokaji Hárslevelű Aszú 6 puttonyos

2008.

ARANY

Gál Szőlőbirtok és Pincészet

Kunsági Gál Pinot noir rosé

2011.

ARANY

Günzer Tamás Pincészete Kft.

Villányi Mont blanc

2011.

ARANY

György Villa Pincészet Kft.

Francois President rosé brut

2009.

ARANY

Haraszthy Valleyo Pincészet Kft.

Etyeki Virtuoso Terroir cuvée

2010.

ARANY

Haraszthy Valleyo Pincészet Kft.

Tolnai Fantástico Pinot noir

2009.

ARANY

Hébér Vendéglátóipari és Ker. Kft.

Szekszárdi Cabernet franc

2008.

ARANY

Hungaria Pezsgopinceszet Kft.

Hungaria Irsai Oliver doux

Koch-Vin Kft.

Hajós-Bajai Prémium Cserszegi fűszeres

2011.

ARANY

Matias Borászat

Szekszárdi Merlot

2008.

ARANY

Mészáros Borház Kft.

Szekszárdi Merlot válogatás

2007.

ARANY

Molnár és Fiai Pincészet Bt.

Mátrai Abasári Olasz rizling

2011.

ARANY

Molnár és Fiai Pincészet Bt.

Mátrai Abasári Rizlingszilváni

2011.

ARANY

Nagyrédei Szőlők Kft.

Mátrai Chardonnay

2006.

ARANY

Nyakas Pince Zrt.

Etyeki Budai Sauvignon blanc

2011.

ARANY

Prantner Ferenc

Szekszárdi Cabernet selection

2009.

ARANY

Szeleshát „1888” Kft.

Szekszárdi Cabernet sauvignon

2007.

ARANY

Tolcsva Bor Kft. – Sajgó Pince


2005.

ARANY

Vincellér MPS Kft.

Soproni Zenit késői szüret

2010.

ARANY

WCSP Borkereskedés Kft.

Szekszárdi Merlot premium selection

2008.

ARANY


ARANY

ARANY

TKSZ Integráció Figyelő  Riport Veszprémi Józsefnével, Sárikával, az Ercsi és Vidéke Körzeti

Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatójával

A méret fogságában Szerző: Mi, a kicsik, kapcsolatban vagyunk egymással, meg szoktuk beszélni az aktuális Csépány ügyeket. Az egyik alkalommal valamelyikünk úgy vélekedett, hogy a kicsiknek György nincs mit megmutatni, van aki el sem jön a közös programokra, közgyűlésekre. Én szerintem igenis büszkék lehettünk az eredményeinkre, és rendszeresen részt veszek a közös rendezvényeken. Az egy tag – egy szavazat elve alapján egyenrangú résztvevője vagyunk a közgyűléseknek, és a mi szavazatunk is számit, függetlenül a nagyságunktól. Az Elnöki Fórumon pedig igazan izgalmas, a jövőnket meghatározó hírekről hallhattunk. Mindannyiunk érdeke, hogy első kézből, személyesen értesüljünk a velünk foglalkozó tervekről, annak csak örülhetünk, ha bennünket is belevonnak ebbe, és elmondhatjuk a véleményünket. ÉN ARRA is büszke vagyok, hogy igenis voltak nehéz időszakok a Takarék életében – és a mostani sem könnyű –, amit sikerült leküzdeni, átvészelni, túlélni, továbblépni. A szövetkezet 55 évvel ezelőtt alakult. Több kisebb egyesülés eredményeként jött létre a mai üzemméret. Ismert, hogy akkortájt egy-egy településnek önálló takarékja volt. Előzőleg is csak egy küldöttgyűlésen, szerény körülmények között emlékeztünk meg, nem volt különösebb ünnepség. 7 településen van kirendeltségünk. A régió lélekszáma 28-30 ezer fő között van, mintegy 25 kilométer átmérőjű körzetben. A legkisebb településen 1200 (Beloiannisz), a legnagyobb településen kevesebb, mint 9 ezer fő él. Városi fiókhoz is csak úgy jutottunk, hogy a település, ahol működtünk, menet közben városi rangot kapott (Ercsi, Pusztaszabolcs, Adony). 21 fő az adminisztratív létszám, ebben benne van a központ és a kirendeltségek is. Ezen kívül 6 főt részmunkaidőben foglalkoztatunk. Az üzletmenetet úgy oldjuk meg, hogy a 2 személyes kirendeltségekhez a 3 személyesektől megy egy helyettesíteni, és vannak „háztartásbeli kolléganők”, akik alkalmi

jelleggel pénztárosi munkakört tudnak betölteni. 5 helyen van ATM, úgy érezzük, ezzel le van fedve a működési körzetünk. Úgy érezzük, ez jó döntés volt, általa ügyfeleket tudtunk elnyerni. A szövetkezeti tagság létszáma jelenleg 216 fő, a részjegy értéke 5 ezer forint. Nagyon sok éven keresztül 11 ezer fő volt a taglétszám, mára ennyire csökkent. 2007-ben, amikor 250 millió forintra emelték a minimum tőke nagyságát, akkor több tag jegyzett magasabb ös�szeget. A részjegyalap nem egészen 25 millió forint. A saját tőke 305 millió forint, a mérlegfőösszeg 3.000 millió forint. 2007-től fizetünk osztalékot (a nagyobb jegyzések miatt elvárás!) mindig arra törekedünk, hogy egy bruttó betéti kamat mindenképp „kijöjjön”, amit a részvénytulajdonos tisztán megkap. idén például 10% osztalékot számoltunk, így kb. 7% nettóban kijön. Egy tag legfeljebb 400 darab jegyet válthat, összesen 2 millió forint értékben. Egy 6 fős családnak, PSZÁF engedély alapján van 10%ot meghaladó részesedése. Ők nem dolgoznak a takaréknál, helybéliek, más szolgáltatást nem igényeltek a takaréktól. Az alapszabály tartalmaz

arra vonatkozó kitételeket, hogy ki lehet tag. A működési területen nincs más takarékszövetkezet! Ercsi Fejér megye észak-keleti sarkában van, alig



néhány kilométerre Pest megye határától. Szomszédaink az Alba, Érd, és Sárbogárd Kápolnásnyék. A településeken konkurenciát csak a Posta képez, illetve Adonyban van OTP. Korábban nagy létszámú fiókot működtettek, mára jelentősen lecsökkentették a létszámot, illetve a fiók egy részét hasznosították. FelFolytatás a 44. oldalon


Veszprémi Józsefné

43

TKSZ Figyelő

Folytatás a 43. oldalról vetődött, hogy máshol is kéne nyitni fiókot, de alacsony a jövedelmezőségünk, és nagy terhet jelentene egy újabb fiók beindítása, illetve ha nem tudunk valami ütőképes ajánlattal előállni, akkor csak a költség marad, és bevétel nem nagyon lesz hozzá. Azzal persze tisztában vagyunk, hogy ez egyfajta „róka fogta csuka”. Nekünk az egymilliós veszteség vagy bevétel kiesés komoly terhet jelentene. Még a nyolcvanas évek elején volt egy Budapest, XXII. (Nagytétényben) kerületi Fiók is, és nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, betétet nem gyűjtöttek, ráadásul akkor még nehezebb volt megközelíteni is, üzleti év közben lemondtunk róla. AMESZÖV megőrizendő az érdekeltséget, az Albának (korábban Mór és Vidéke) ajánlotta fel a lehetőséget, így ők ezt átvették. Ez is azt bizonyítja, hogy nagyon pici kárt is nehezen viselünk el. Emiatt pedig talán túlzottan is óvatosak vagyunk a kihelyezéseknél, nem nagyságrend okán. Én 1991-ben lettem ügyvezető, amikor olyan hitelállományunk volt, amelynek 90%-a biohumusz hitel volt. Több, mint 100 millió forint lett ilyen célra kihelyezve, egész pontosan biogiliszta tenyésztésre lett kihitelezve. Giliszta nem nagyon volt a földben, ezért óriási botrányok voltak – tüntetés, perek, öngyilkosság stb. Sajnos, nagyon rossz tapasztalattal kezdtem. Az ennek köszönhetően az eredménytartalék -61 millió forint lett. 61 millió kölcsönt, és 3 millió alárendelt kölcsöntőkét kaptunk 1993-ban. 2007-re ezt ledolgoztuk, illetve visszaadtuk a konszolidációs kötvényt az OTIVA-nak. Persze, ha ez akkor nem következett volna be, akkor a tőkénk nem itt tartana. Nagyon komoly tanulópénz volt ez a számomra. Sokkal óvatosabbá tett, mindent sokkal alaposabban megvizsgálunk. Ennek köszönhetően „kimaradtunk” a faktoring ügyletekből, a záloghitelezésből, devizahitelezésből. A

44


Mérlegfőösszeg, betétek és hitelek alakulása

3500,0 3000,0 2500,0 2000,0 1500,0 1000,0 500,0 0,0 MFŐ M HUF Betét M HUF Hitelek M HUF

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2582,2 2255,6 1122,0

2637,8 2308,8 1136,5

2668,1 2325,7 1243,4

2878,2 2533,9 1142,1

3007,3 2651,4 1133,3

devizahitelezésre rákészültünk, de aztán talán az utolsó pillanatban, lefújtuk. A Sárbogárddal és az Érddel van szorosabb kapcsolatunk, Mi az Eurobank programot használjuk, éppen most volt 4 éve, hogy átálltunk, ebben mi is tudtunk segíteni. Tisztában vagyunk a helyzetünkkel, a méreteinkkel, a lehetőségeinkkel, valószínűleg egy beolvadás előbb-utóbb be fog következni, nem tudjuk kikerülni. Bár ez kb. 20 éve téma, először, amikor 1993-ban konszolidációra szorultunk, majd, amikor 100 M forint volt a tőkekövetelmény, majd amikor 250 millió forintra emelték azt, majd a Bázel III… A biohumusz-hitelezés egyik problémája a területenkívüliség volt (az ország szinte minden ré-

szére lett hitelezve) illetve a hitelezési ág intenzitása, hiszen a hitelállomány 90%-a ebből állt. Jelenleg elsősorban a működési területünket hitelezzük, nem zárkózunk el a kívülállók hitelezésétől sem, megfelelő referenciák, és fedezet mellett. A végtörlesztésben részt vettünk, ez egy jó lehetőség volt, hiszen az egész tavalyi év hitelezés szempontjából a mélyponton volt. Októbertől szerencsére beindult a végtörlesztési hullám. December 15-én csináltunk egy „tabula raza”-t, akkor 360 M forint igényt összesítettünk. És akkor úgy döntöttünk, hogy a további megkereséseket nem fogadunk. Kétségtelenül, viszonylag korán lezártuk ezt a sorozatot, tekintve, hogy időben nagyon is a végére koncentrálódott a tömeg, de bármilyen kedvezőnek is látszik az

Névjegy – Veszprémi Józsefné, Sárika SZÜLETETT: 1957. 1975. Hungária Műanyag feldolgozó Vállalat, Budatétény; 1979. Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet, pénztáros, könyvelő, kirendeltség-vezető, belső ellenőr, hálózati vezető; 1991. Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet, ügyvezetőigazgató;

1999. PSZF, banki tanácsadói oklevél; 2000. BGF, közgazdász diploma; 2011. december, Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet, elnök-ügyvezető Egyéb: férjezett, két felnőtt lánya, 5 unokája van; hobbija a gobelinvarrás, olajképek, elsősorban tájképek festése.

TKSZ Figyelő

eredmény, az intenzitása (hitelállományon beüli részaránya) meghaladta a 30%-ot, ezért nem mertük folytatni a hitelezést. Nálunk elég nagy volt a szórás, ugyanis 1,5 milliótól a 18 millióig adtuk. A nagyobb hiteleket már 20 évre kellett adni. Húsz év azonban már nagy idő… A hitel-betéti mutató év végén 47,1% volt… Persze az igaz, hogy a befogadott 360 m Ft hitelkérelem 2/3-a idén realizálódott. Az első negyedévben már 50-51% körül alakult a hitel-betéti mutatónk. Jegybanki alapkamat plusz 4%-ért adtuk, talán három esetben volt területen kívüli hitelezés. Szerencsére tudtunk válogatni a hiteligénylők között. Amikor az induláskor látszott, hogy az ügyfelek nem tudják a feltételeket teljesíteni – jövedelmi viszonyok, kezes, adóstárs, hiánya, értékarányok stb. miatt –, akkor erről tájékoztattuk őket, így még az igénylés sem került beadásra. Ilyen értelemben a beadott kérelmek elutasítása nem volt jelentős. Nem hitegettünk senkit. A pozitív adóslista a bevezetése után azonnal működött, és sokszor nagyon meglepő dolgok derültek ki, így a hitelezési kockázat szinte kézzelfoghatóan csökkent. A minap egy kisebb összeg (200 e Ft) hitelezése előtt lekértük egy házaspár listáját, és kiderült, hogy külön-külön a férj és feleségnek 4-4, összesen 8 hitelügylete volt… Szomorú! Természe-

tesen visszautasítottuk a kérelmet. Most már az sem segít, ha valaki nem mondja meg… Jelentősebb részben lakossági ügyfeleink vannak. A gazdasági környezetet nehéz meghatározni, Százhalombatta itt van a közelben, működik, sokan járnak oda dolgozni, akik meg tudnak élni. Ezen kívül szinte nincs komolyabb vállalkozás a térségben. A termelőszövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek sorra megszűntek. Az agárdi állami gazdaság működött, inkább az állattenyésztés, húsfeldolgozás volt jellemző erre a térségre, de ezek megszűntek, nincs cukorgyár (még a gépeket is leszerelték), nincs honvédség (az épületek ma is üresen állnak, az önkormányzat átvenné, de tisztázatlan körülmények miatt megállapodás nem született. Beloiannisz (1200 fő) és Besnyő (1500 fő) 6 kilométerre egymástól a kirendeltségek úgy üzemelnek, hogy a lecsökkentett létszámú kollégák( 4 főből 2 főre) délelőtt Besnyőn, délután Beloianniszban dolgoznak. Másnap cserélnek. Gyakorlatilag mindkét településen minden nap van pénzügyi szolgáltatás, igaz, csak félnapig. Pénteken helyettesítéssel oldjuk meg, hogy mindkét kirendeltség délig nyitva legyen.. Úgy tűnik, megszokták az emberek. Beloiannisz nem nagy település, de tavaly 10 millió forinttal nőtt a betétállomány.

ST, ÉV, CT, AEE alakulása M HUF

350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 ST ÉV CT AEE

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

256,8 25,1 3,3 12,4

271,2 47,4 3,5 19,8

284,0 57,2 3,4 16,5

294,4 78,0 3,3 13,2

305,9 107,7 3,3 15,8

A kirendeltségek 1 millió forintig dönthetnek helyben, 5 millió forintig a két ügyvezető és a kirendeltség-vezető együtt, 5 millió forint hiteligény felett az igazgatóság dönt. Ez a döntési mechanizmus soha nem jelentett problémát. Nincsenek ágazatvezetők. A központban 6 fő dolgozik, a két ügyvezető, belső ellenőr, főkönyvelő, GIRO-s – informatikus, bérügyes. A kockázatkezelő egy „hivatásos anya” (három gyermek édesanyja, aki ko-

A főváros közelsége nem feltétlenül jelent előnyt. Sajnos mi is ezt tudjuk megerősíteni, illetve az a tapasztalat, hogy azok a vidékiek, akik más városba járnak dolgozni, javarészt ott bankolnak, ahol dolgoznak. Amikor itthonról elmennek, mi még nem vagyunk nyitva, amikor hazajönnek, már nem vagyunk nyitva… rábban kereskedelmi bankban dolgozott) heti egy alkalommal megbízás alapján dolgozik nekünk. A lakossági ügyfelek kb. 80%os részarányt képeznek, önkormányzati számlavezetésünk nincs. Az önkormányzatokat végiglátogattuk, általában nem volt fogékonyság, akik pedig érdeklődtek nálunk, azok eléggé el voltak adósodva, az egyik esetben gondoltunk a Takarékbanki közreműködésére is, végül mindkettőt elvetettük. A minap is arról lehetett olvasni, hogy a főváros közelsége nem feltétlenül jelent előnyt. Sajnos mi is ezt tudjuk megerősíteni, illetve az a tapasztalat, hogy azok a vidékiek, akik más városba járnak dolgozni, javarészt ott bankolnak, ahol dolgoznak. Amikor itthonról elmennek, mi még nem vagyunk nyitva, amikor hazajönnek, már nem vagyunk nyitva… 


45

TKSZ Figyelő  A Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet a határ közelében

Messze a várostól Szerző: Kevermes nagyközség és a Takarékszövetkezet működési területébe bevont teCsépány lepülések Magyarország délkeleti részén, Békés megyében, Battonyától LökösGyörgy házáig, a román országhatár mentén helyezkednek el. A régióban az emberek jórészt a mezőgazdaságból, vagy az ahhoz kapcsolódó vállalkozásokból élnek. A munkaképes lakosság fennmaradó hányada munkanélküliséggel küzd, segélyből és közmunkából próbál megélni. Lakatos Lajossal, a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével beszélgettünk a térség problémáiról, finanszírozási lehetőségeiről.

„Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.” 1 MINDENEKELŐTT mit lehet Rólad

tudni? – 53 éves vagyok, 33 éve dolgozom a takaréknál, végigjártam a ranglétrát, könyvelőtől kirendeltség-vezetéstől, a belső ellenőrzésen át, az ügyvezetésig, végül Nagy Pál (aki 35 évig elnökként irányította a szövetkezetet) utódaként elnökügyvezető lettem 2011. január 1-től. – Melyek a takarékszövetkezet legfontosabb paraméterei? – A takarék 54 évvel ezelőtt alakult 127 tag részvételével, és mintegy 13 ezer forint részjegytőkével. Jelenleg a központtal együtt 13 kirendeltségünk van, a mérlegfőös�szeg több mint 6.000, a betétállomány 5.500, a hitelállomány 2.600, a saját tőkéje 550 millió forint. Kb. 5 ezer lakossági és nem egészen 900 vállalkozói számlát, és 4 önkormányzat számláit vezetjük. Az élő bankkártyák száma kevesebb, mint 300 db, az SMS szolgáltatással 550 ügyfél rendelkezik, Netbanki szol1

46

Henry Ford (1863–1947.) amerikai üzletember


gáltatást 58 ügyfél vesz igénybe. ATM-ünk nincs. A dolgozók létszáma 53 fő, ebből 5 férfi, a felsőfokú végzettségűek száma 6 fő. 1997-ben az országban másodikként egyesültünk Mezőkovácsháza és Vidéke Takarékszövetkezettel, 8 kirendeltségünk volt előzőleg, az egyesüléssel további 5 kirendeltséggel bővültünk. – Hogyan alakult a tagság, men�nyi a részjegytőke és milyen aránya van? – Az előzőekben említett egyesülés előtt a tagság létszáma közel 13 ezer, utána több mint 20 ezer fő lett. Az alaprészjegy összege 1997től 10 ezer forint lett így jelenleg is megfelelünk a törvényi szabályozásnak. A takarékszövetkezeti tagok száma 872 fő volt tavaly év végén. A részjegytőke több mint 50 millió forint volt, de így sem érte el a saját tőke 10%-át. Az egy tag által megszerezhető részjegyek száma 200 db, az egy tag által megszerezhető tulajdon legfeljebb 2 millió forint lehet. – Milyen a takarék gazdasági környezete? – A kirendeltségeink többsége a mezőkovácsházi járás területén fekszik. Mezőkovácsházán, Medgyesegyházán, és Battonyán van konkurencia az OTP és a K&H révén. Mezőkovácsháza (6200 fő), Medgyesegyháza (3800 fő) és Battonya

(5800 fő) város, Kevermes (2100 fő) pedig egy nagyközség. (Az utóbbi lakosainak száma fénykorában meghaladta az 5 ezret is.) Ügyfeleink többsége néhány kivétellel a működési területünkön él. A működési körzethez tartozó települések lélekszáma 36 ezer fő, de ez folyamatosan csökken. 1997-ben még több mint 42 ezer fő volt az érintett terület lakosainak száma. A rendszerváltás után, a piacok elvesztésének, az infrastruktúra elmaradottságának, és a romló gazdasági helyzetnek köszönhetően a korábban működő vállalkozások döntő része a Viharsarokban, pontosabban Békés megye déli, dél-keleti részén is felszámolás alá került, a munkahelyek ezres nagyságrendben szűntek meg. A munkanélküliek száma jelentősen meghaladta és jelenleg is meghaladja az országos átlagot és ez a legfőbb problémák egyike. A Kevermesi Takarék az ÁFÉSZ-ek, cirokfeldolgozó, valamint a húsüzemek bedőlése miatt konszolidálásra szorult, amelynek keretében 162 millió forint vagyoni juttatásban részesült. A kölcsönt 2007 végére hiánytalanul visszafizettük. A térségben jellemzően ma is a mezőgazdaságból élünk, azzal a különbséggel, hogy korábban a nyersanyagokat feldolgozva – konzervgyár, húskombinát, hűtőház stb. révén – tudtunk exportálni, ma inkább a szemes terményeket

TKSZ Figyelő

nagyban értékesítve feldolgozatlanul, vagy a zöldségtermékeket, gyümölcsöket frissen adjuk el, így jelentős hozzáadott értéket veszítünk el. Főbb gazdasági növények: a kukorica, búza, napraforgó, repce; a gyümölcsök közül a dinnye, a zöldségek közül a paprika, paradicsom. A környezetünkben egyébként jó minőségű, sok esetben 3040 aranykoronás földek vannak. Mezőhegyesen, Sarkadon például cukorgyár volt, amelyeket úgy privatizáltak, hogy röviddel a megvásárlás után be is csuktak, a dolgozók pedig rövid úton az utcára kerültek, nem is beszélve a cukorrépa termelőkről. Az állattenyésztés korábban a mi térségünkre is jellemző volt, amíg a felvásárlás tisztességgel működött, mára mindez elhalt, tönkre ment. A termelőszövetkezetek a törvényi lehetőség után gyorsan átalakultak részvénytársasággá, a tagság szűk köre maradt csak részvényes, a kistulajdonosok pedig eladtak szinte mindent fillérekért. A nagyokat pedig kizárólag a profit vezérelte. Nagyobb gépekkel, leszűkült termékkörrel, kézi munkaerőre – egyáltalán munkaerőre – nem volt szükség. A kárpótlással a fölterületek elaprózódtak. Sok tulajdonos

Lakatos Lajos Született: 1959. 01. 01. 1978. Közgazdasági szakközépiskolai érettségi, 1979. Kevermes és Vidéke Tksz. január 1-től könyvelő, 1987. július 1-től kirendeltség vezető, 1994. január 1-től belső ellenőr, 1997. Mérlegképes könyvelő, 1998. Bankárképző, banki tanácsadó, 1999. július 1-től üzletági osztályvezető, 2002. január 1-től ügyvezető igazgató, 2011. január 1-től elnök ügyvezető.



az évek folyamán el- vagy bérbe adni kényszerült területeit, mivel a gépesítettség hiánya és a magas bérmunka költsége miatt nem volt gazdaságos számukra a termelés. Az így kialakult családi gazdaságok mára már optimális üzemmérettel rendelkeznek, problémát jelent, hogy ezek a földterületek több helyrajzi számon és több helyen találhatóak. A támogatások előfinanszírozása az egyik működő hitelezési tevékenységünk. A határon átnyúló kereskedelmi forgalom nem jelentős, az utóbbi időben inkább mi járunk át a túloldalra. Az itteni mezőgazdasági vállalkozók – mint ahogy az osztrákok járnak át Magyarországra –, járnak át gépekkel Romániába, hogy megműveljék a bérelt(?) földjeiket.

magántulajdonba, vált hangsúlyossá a mezőgazdasági hitelezés. Úgy néz ki, ez működik! Bankautomatánk nincs, eddig nem volt rá igény. A bankkártyák száma is alacsony, hitelkártyánk nincs, NetBank ugyan van, de ezt is kevesen veszik igénybe. A nyugdíjasok, segélyesek egy összegben veszik fel a pénzt. Devizaszámla-vezetés, devizahitelezés nincs, lakáshitelből is kevés van. Új lakásépítés nem igen volt. A szolgáltatásunk és az ügyfelek igényei szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Úgy tűnik, hogy a leszűkült termékkör és a város elszívó hatása egymást erősíti. Amennyiben az igények szükségessé teszik, akkor természetesen készek vagyunk a szolgáltatások bővítésére is.

– Az adott gazdasági térségben milyen üzleti lehetőség kínálkozik? – Miután a megélhetést legnagyobb részben a mezőgazdaság biztosítja, így ennek finanszírozása igen meghatározó, de természetesen más ágazatok vállalkozásainak igényeit is próbáljuk kielégíteni. A takarékszövetkezet nagy figyelmet fordít a működési területén gazdálkodó KKV szektor hiteligényeinek kiszolgálására. A rendszerváltás után, amikor a földek visszakerültek

– Milyen betéti és hitelpolitikát folytattok? – A megtakarítással rendelkező idősebb ügyfeleink tradicionálisan a könyves betéthez ragaszkodnak leginkább, a vállalkozó és fiatalabb ügyfeleink a számla melletti lekötést részesítik előnyben. Jelenlegi betéti kamataink 4,5 és 6% között mozognak betét típustól és lekötéstől függően. A hitelkamat éven belül: a jegybanki alapkamat plusz 3%, éven túl: jegyFolytatás a 48. oldalon


Lakatos Lajos

47

TKSZ Figyelő

Folytatás a 47. oldalról banki alapkamat plusz 4-5%, amihez hozzájönnek még a díjak, költségek. A földvásárlási hitelnél a BUBOR-hoz igazítjuk a kamatlábat. Jelenleg a gépvásárlási hitel a beszűkült pályázati lehetőségek miatt, általában a használt gépek finanszírozásához kötődik, számuk nem jelentős. A hitel-betét arány év végi állapota nem tükrözi a valódi arányokat, hisz a mezőgazdasági tevékenység bevételei általában év végéig jelentkeznek, ekkor növekszik a betétállomány és csökken a hitel, év közben ez az arány jóval magasabb. Az életmódból, a szokásokból adódóan az ügyfelek igénylik a személyes kapcsolatot, szívesen elbeszélgetnek a Takarékszövetkezetben gondjaikról, problémáikról, mondhatjuk, hogy a személyes kapcsolat tartja életben a működésünket.

megszerezniük a megélhetéshez, azokkal nincs gond.

szer megismerése után a takarékszövetkezet által kínált konstrukciókat választották. Nagyon sok olyan – A végtörlesztés milyen ered- központi termék van, amit mi helyménnyel zárult? ben kicsit másként, a helyi lehetősé – A végtörlesztés hitelezésében gekhez igazítva használunk. Ilyenek nem nagyon vettünk részt, alig 130 a területalapú támogatáshoz, föld-, millió forint hitelt folyósítottunk vagy gépvásárlásához nyújtott éven ki, elsősorban a takarékszövetke- belüli, éven túli mezőgazdasági kölzettel már régebben kapcsolatban csönök. Több esetben az MFB kedálló ügyfeleink részére. Valójában vezményes konstrukciójával az ügynem volt több hitelképes kereslet. felek nem jutottak egyről a kettőre. A jövedelmi korlát olyan erős volt, hogy az emberek többsége eb- – Önkormányzati finanszírozáben a konstrukcióban nem tudott sotok van-e? labdába rúgni, hiába volt ingatlan – 4 önkormányzat (Kevermes, fedezet mögötte. Működési terüle- Végegyháza, Nagybánhegyes, Katünkön a régió hátrányos helyzete szaper) számláját vezetjük, az önmiatt (úthálózat, munkahely, infra- kormányzatok részére kiadott hitelstruktúra) a lakóházak piaci értéke állomány mintegy 130 millió forint messze elmarad a valódi értékétől, volt 2011 végén. Ezen kívül volt még emiatt a devizahitel értéke sok eset- egy önkormányzatunk, amelynek ben meghaladta a lakóingatlan ér- viszont nagyobb hitelre volt szüksége, amit már nem vállalhattunk be, így le kellett mondanunk a számlavezetésről is. – Hogyan oldjátok meg a kockázatkezelést? – Az előírásoknak megfelelően alkalmazunk kockázatkezelőt. A takarékszövetkezetünk működésére ható kockázatokat (elsősorban hitelezési) figyeli és elemzi. A működési, piaci, koncentrációs, likviditási kockázatok vizsgálatakor a mezőgazdasági ágazat sajátosságai dominálnak.



A felújí tott köz ponti ki rendeltség

48

A mezőgazdasági vállalkozókat már ismerjük, ezért vállaljuk a finanszírozásukat. Tudjuk, mekkora földterületen gazdálkodnak, nyomon követhettük fejlődésüket. Nyilván a törvény adta lehetőségeket kihasználva az adó optimalizálása miatt a bevételt osztják, de ettől még finanszírozhatóak, csak egy kicsit úgymond „macerásabbak”. Akik nem vesztették el a munkahelyüket és sikerült valamennyi földet


tékét. A takarék, jellemzően, csak kis mértékben, illetve csekély hányadban finanszíroz lakóingatlan építéseket és vásárlásokat, kizárólag forintban, így a végtörlesztésből eredően veszteségünk nem keletkezett. – Széchenyi Kártya, Gazdakártya programban részt vesztek-e? – Volt néhány érdeklő ügyfelünk a program iránt, de a feltételrend-

– Milyen ügyfélkörrel rendelkeztek? – A működési terület szinte minden településén rendelkezünk kirendeltséggel, így a települések lakosságának helyben kínáljuk szolgáltatásainkat a nyugdíjas számlavezetéstől a többszáz milliós forgalmat bonyolító vállalkozói számlákig. Az egyre idősödő lakosság, a közmunka programban résztvevő, valamint segélyben részesülő ügyfeleink igényeit is ki kell elégíteni, nekik viszont megélhetési és nem betételhelyézesi gondjaik vannak. Nem panaszkodni akarok, hisz az elért ered-

TKSZ Figyelő

– A legtöbb konzultációt a fővárosban tartják, de Budapest kétségtelenül messze van, a kollégák fel7000,0 utaztatása jelentős anyagi és időbeli ráfordítást jelentene a számunkra. 6000,0 Ezért a szükséges oktatást a régió5000,0 ban, a többi takarékkal összefogva 4000,0 próbáljuk megoldani, megszervezni. Békéscsabán a KÖZGÉ-vel, azaz 3000,0 a Széchenyi István Szakközépis2000,0 kolával illetve Mezőkovácsházán 1000,0 a Hunyadi János Gimnáziummal alakítottunk ki együttműködést. 0,0 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 04. Évek óta ugyanazon oktatási közMFŐ M HUF 5677,0 5846,2 5723,8 6337,5 6223,8 6071,4 pontokkal vagyunk kapcsolatban, Betét M HUF 5173,2 5312,8 5144,0 5722,0 5559,1 5353,7 így már tudják, hogy bennünket a Hitelek M HUF 2186,3 2414,0 2649,4 2487,9 2601,0 2814,6 speciális pénzügyi, számviteli, adózási témák érdekelnek. Pályázatot ményeink ezt nem indokolnák. A készek. Az informatikai kockázatok nem nyújtottunk be, a szakképzési megélhetési nehézségek miatt a csökkentésére létrehoztunk egy tar- hozzájárulás lehetőségeit kihasználfiatalok többsége elvándorol, a talék szerver központot is egy másik va a képzettséggel nem rendelkező települések lakossága csökken. A településen, leállás, meghibásodás dolgozók jelentős része beiskoláközép- vagy főiskolát végzett fi- esetén át tudunk állni az ügyfélfor- zásra került pénzügyi és számviteli atalok – akik leginkább igénybe galom jelentős fennakadása nélkül. ismereteinek bővítése érdekében. vennénk a számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat (bankkár- – Mit gondoltok a bázeli tőkekö- – Milyen a kapcsolat a megyei tatya, netbank) -, a jobb megélhetés vetelményekről karékokkal? reményében nem valószínű, hogy – Ha valaki megmarad a saját – A megyében hét takarékszöveta falusi életet választják. Ez sajnos régiójában, és nem finanszíroz túl- kezet működik, nevezetesen Endrőd, valóban nagy gond és behatárolja zottan kockázatos ügyleteket, akkor Gádoros, Gyula, Kevermes, Kondoros, a lehetőségeinket. a hozzánk hasonló tőkeszerkezet Szarvas, és Szeghalom, mi vagyunk stabil pozíciót jelenthet. Tavaly is a második legkisebbek, de ezt nem – A „paraszt” erkölcsi kategória?! eredményesen gazdálkodtunk, 56 szégyelljük. Több megyében már – A mezőgazdaság finanszírozás millió forint volt az adózás előtti nincs ennyi takarék! Mi nem különkapcsán meg kell jegyezni, hogy a eredményünk. Ez nem olyan rossz böztetjük meg egymást. Persze, azmezőgazdaságból élők túlnyomó ebben a régióban. Valóban kicsik zal azért egyet értenénk, innen néztöbbsége, akikre csak jó értelem- vagyunk, de ezt az ügyfélkört mi ve, hogy mindenki egy integrációnak, ben lehet használni, hogy „paraszt”, szolgáljuk ki és nem nagyon kap- egy kellő biztonságot garantáló inkomolyan veszi a gazdálkodást, iga- kodnak a pozícióinkért. Várhatólag tézményvédelemnek legyen a tagzodik a természet törvényeihez, és a tőkénk elegendő lesz az új szabá- ja, és ne egy vagy több kis létszámú, próbál igazodni az állam törvényes lyozáshoz. Fúzióról nem tárgyaltunk erőtlen közösségnek. Ha szabad forrendjéhez. Ha egy fillérje sem marad, más takarékszövetkezettel, ha a gaz- rásainkat szeretnénk elhelyezni, bede akkor is visszafizeti az adósságát. dasági és jogszabályi kényszer ezt fektetni, az állampapír, MNB kötvény Keresi a megoldást, és nem panasz- követeli, természetesen lépnünk kell vagy bankközi betételhelyezés jöhet kodik. A föld a fedezet, és azt semmi ebben az irányban, és keresnünk kell szóba. A biztosnak tűnő, és nagy hopénzért el nem kótyavetyéli, hiszen a megfelelő megoldást. Az önálló- zamot ígérő lehetőségeket fenntara föld jelenti a megélhetést, az életet. ságot persze szeretnénk megőrizni, tással fogadjuk. A konzorciális hiteamíg lehet. Befektetőkre pedig, nem leknek is komoly buktatói lehetnek. – Milyen programot használtok? is gondolunk, igaz nem is kerestek A nagyobb, kockázatosabb kihelye – A TAK-INVEST Zrt. Eurobank bennünket, de nem is lett volna mi- zésekhez megfelelő garanciára lenprogramját használjuk. Ezzel jelen- ért, hisz 1958-ban nem ezzel a céllal ne szükség, mert ha valami nem a leg elégedettek vagyunk, a takarék- alakult meg a helyi szövetkezet. várt eredményt hozza, a betétesek szövetkezeti tulajdonlásból kifolyópénze még akkor is biztonságban lag valamelyest van ráhatásunk az – Hogyan oldjátok meg az okta- van. Különben vége lehet mindenárakra, és ők maguk is elég segítő- tási feladatokat? nek, hiszen mi nem veszíthetünk! Mérlegfőösszeg, betétek és hitelek alakulása


49

TKSZ Figyelő  Eredményesen működik a Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet

A nehéz körülmények ellenére Szerző: A takarékszövetkezet 1958. május 26-án alakult, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti szegVáradi letében, közel az ukrán és román határhoz. Ma tizenegy kirendeltséggel és három betétLajos gyűjtő pénztárral rendelkezik. Tagjaik száma 209, egy tagi részjegy értéke 10 000 Ft, de mindenkinek három részjegyet kell lejegyeznie, ám ennél többet nem is lehet az alapszabályuk szerint. Harminchárom fő működteti a takarékszövetkezetet, s szolgálja ki a húszezer fős ügyfélkört. Működési körzetük 16 településre terjed ki, ebből a legnépesebb Nyírbátor városa, a működési területeken kb. 48 000 lakos él. Versenytársaik a városokban találhatók, a legfontosabbak az Erste, a K&H, az OTP és a Raiffeisen, a kisebbekben pedig a posta.



Szmutkó Illés

50

SZMUTKÓ ILLÉS, a Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője aláhúzza, hogy működési körzetük fokozottan hátrányos helyzetű, ami a takarékszövetkezetet is súlyosan érinti. A munkanélküliség ebben a körzetben az országos átlag kétszerese – háromszorosa. A keleti piacok elvesztése máig ki nem hevert csapást jelent, főleg az itt megtermelt jelentős mennyiségű alma piaca veszett el, s a feldolgozó üzemek is sorra becsukták kapuikat. Következmény: a lakosság elöregszik, nyugdíjból és segélyekből él, a fiatalok pedig elvándorolnak. Mindezek ellenére a takarékszövetkezet eredményesen működik, s már évek óta a legjobbak közé számít, ami az eszközarányos nyereségességet illeti, az integráció-


ba tömörült 109 takarékszövetkezet között tavaly a 31. helyet foglalta el. Ennek persze a szívós, körültekintő, prudens üzletpolitika az oka, no meg az, hogy a lakosság sajátjának tekinti a takarékot, s bizalommal fordul hozzájuk, s választja őket pénzügyi szolgáltatóként. A nyírbéltekiek 2011. év végi mérleg-főösszege 6,5 milliárd Ft-ot tett ki. Betétállományuk 5,3 milliárd Ft volt, ennek 93,1%-a lakosságtól származik, 6,9% pedig egyéb, elsősorban kisvállalkozói szektorból ered (1%-ot képviselnek a non-profit szervezetek, mint a különböző alapítványok, közhasznú szervezetek). A betétek elsősorban a negyedik negyedévben növekednek, mivel ekkor futnak be a földalapú támogatások. Ez meghatározó, mivel a térségben a mezőgazdasági termelés a meghatározó, s ebben a körzetben pedig a dohánytermesztés, melynek a központja Pócspetri. Ugyan a betétállomány növekedése 2011-ben elmaradt a tervezettől, de így is 2,95%-os növekedést mutatott fel, ami meghaladta az integrációs átlagot (2,3%). A betétformák közül a legnépszerűbb a takarékszelvény, ez adja a teljes betétállomány 52,2%-át. Ugyancsak meghatározó a takaréklevél, ez a teljes betétállomány 22,8%-át teszi ki. Egyre népsze-

rűbb a lakossági folyószámla, úgy a lakosság, mint a vállalkozók között. A lakosságnak közel négyezer folyószámlája van, ahonnan a közüzemi számláikat fizetik, átutalásokat indítanak, illetve fogadnak, így egyre több nyugdíjas is folyószámlájára kéri nyugdíja átutalását. A vállalkozók 1200 folyószámlával rendelkeznek, ez a meghatározó a vállalkozói betétek terén. A bruttó hitelállomány 1,7 milliárd Ft-ot tett ki az elmúlt év végén. Ez 91 millió Ft-os növekedést jelent az előző év időszakához viszonyítva, ami 50 millió Ft-tal haladta meg a tervezettet. A takarék ugyan jelentős forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy több hitelt nyújtson, de éppen az előzőekben vázolt nehéz gazdasági helyzet miatt a potenciális ügyfelek egyre kevésbé felelnek meg a hiteligénylés feltételeinek, ez pedig lekorlátozza a takarékszövetkezet hitelezési lehetőségeit is. A hitel/betét arány ezért alacsony is volt, 32%-ot tett ki. A hitelezés területén is a lakossági üzletág a meghatározó, a háztartások 1,5 milliárd Ft összegben vettek fel hitelt. A végtörlesztéses hitelek ebben szerepet játszottak, erre a célra 129 millió Ft értékben folyósítottak hitelt 43 ügyfél részére, akik egyúttal új ügyfelek is, hiszen a takarék nem foglalkozott devizaalapú hitelezés-

TKSZ Figyelő

sel. A végtörlesztés során fontos volt „az ismertségi fok”, vagyis a működési körzetükből szolgálták ki az új ügyfeleket, illetve azok kerülhettek be a körbe, akik valamilyen módon kapcsolódtak meglévő ügyfelekhez, szolgáltatókhoz. Ez az ügyfélszerzés pozitív visszhangot váltott ki, s várható, hogy a takarék jó hírnevének köszönhetően további ügyfélkör megszerzésére is sor kerülhet. A szabad likviditást a Takarékbankon keresztül helyezték ki, s főleg állampapírok vásárlására fordították, ennek összege 4,5 milliárd Ftot tett ki. Ami a jövedelmezőséget illeti, ezen a téren van mivel büszkélkednie a takaréknak. Adózás előtti eredményük elérte a 92 millió Ft-ot. Bevételeinek túlnyomó többsége a hitelezési és az állampapír üzletágakból származik, emellett szerepet játszik még a jutalékos bevételek üzletág is. Az egyéb bevételek 14 millió Ft-tal növeked-

Névjegy SZMUTKÓ ILLÉS, a Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője régi új ember a takaréknál. Új, mert 2011. május 26-án választották meg erre a tisztségre, miután elődje, Németh Ferencné, nyugállományba vonult. Ugyanakkor régi is, mert 1972. március 16-a óta dolgozik a takarékszövetkezetnél. Végigjárta a szakmai létra szinten minden lépcsőfokát, volt pénztáros, könyvelő, belső ellenőr, majd huzamosabb ideig főkönyvelő. Különböző közgazdasági tanulmányokat folytatott, így mérlegképes könyvelői, adótanácsadói tanfolyamokat látogatott, s elvégezte a Felsőfokú Bankárképző kétéves tanfolyamát is. Helybeli, Nyírbélteken született, s ma is itt lakik, feleségével. Két felnőtt gyermeke (egy fiú, egy lány) apja, s öt unoka nagyapja. Szabad idejében elsősorban kertészkedéssel foglalkozik.



tek, ami végül a végrehajtási költségek megtérülésének eredménye. Ez jól mutatja, hogy milyen súlyos összegek kerülnek kifizetésre végrehajtási díjként, ami még tovább növeli a nem fizető ügyfelek terheit. A kamatmarzs 4,55%-ot tesz ki, ami 0,33%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A kamatbevételeknél a hitelek utáni bevételek az előző évhez viszonyítva 4%-kal csökkentek, az állampapíroké viszont 1%-kal nőttek. A jövedelmezőség terén fontos tényező volt az is, hogy sikerült csökkenteni a költségeket, 3,56%-os mértékben. A takarék saját tőkéje 1,053 milliárd Ft, a szavatoló tőkéje pedig 1,067 milliárd Ft. Értékvesztésként a kétes és rossznak minősített hitelek után 197 millió Ft-ot képeztek meg. A fizetőképességi mutatójuk 53,11%. A Felügyeleti előírás alapján számított fizetőképességi mutató érték 44,26%. E mutató értéke jelentősen meghaladja a jogszabályban előírt 8%-os értéket. A pénzügyi kockázatok alapvető tőkeszükséglete 192,8 millió Ft, s ezen felül marad a szavatoló tőke többlet, 874,1 millió Ft. Vagyis: határozott, fix lábakon áll a takarékszövetkezet működése! A működéshez az informatikai hátteret a Takinvest biztosítja. Ez éves szinten több milliós kiadást jelent, de folyamatos a fejlesztés, két éve szerver cserére is sor került, 2011-ben pedig fejlesztették az átviteli vonala-

kat. A kecskeméti székhelyű ProCons biztosítja a rendszerek ellenőrzését, s kockázat kezelést is végeznek, szerződéses keretek között. Mint minden takarék, a nyírbélteki is támogatja a működési körzetükben lévő alapítványokat, egyesületeket. Évente kb. félmillió Ft összeget fordítanak ilyen célokra, persze az igény ennél jóval többre is lenne. S melyek a jövőre vonatkozó tervei a takaréknak? Szmutkó Illés erre egy kívánsággal válaszol. Először is, az kellene a fejlődéshez, hogy térségben, Nyírbátorban, olyan beruházások valósulnának meg, melyek fokoznák a munkaerő iránti keresletet. A munkalehetőség híján ugyanis a fiatalok elvándorolnak, s ha fiatalok nincsenek, akkor jövő sincs. Konkrétabban: a takaréknak bővíteni kell szolgáltatásait, ennek jegyében már az idén beindítják a kártya forgalmazását, s ezzel együtt fog járni az ATM hálózat kiépítése is. Egyértelmű az is, hogy kellő óvatossággal, de bővíteni kell a hitelállományt is, s emellett növelni kell a forrásul szolgáló betétállományt is. Fel kell újítani a kirendeltségeket is, hogy méltó körülmények között fogadhassák ügyfeleiket. Érdeklődéssel várja azt is, hogy a Takarékbank milyen új üzleti lehetőségeket fog kínálni. Mi készen állunk minden olyan megbízás teljesítésére, ami nyereséget hoz a takaréknak, s fejlődést a térségnek – zárta mondandóját az elnök. 


A Nyír- bélteki Körzeti Takarék szövetk

51

TKSZ Figyelő  Bemutatjuk a Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezetet

„Segíts magadon…” Szerző: Az elmúlt években arra törekedtünk, hogy próbáljunk átfogó képet kialakítani az érdekköCsépány rünkbe tartozó hitelintézetekről. Igyekeztünk minél több tagszervezetet, minél szélesebb György körben bemutatni. Ezúttal Unger Györggyel, a Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.



Unger György

– Mit lehet rólatok tudni úgy első megközelítésben? – A takarékszövetkezet 55 évvel ezelőtt alakult, 15 kirendeltségünk és két betétgyűjtő pénztárunk van.

„A cselekvés magában hordja a jutalmát. Cselekedni, teremteni, harcolni a körülményekkel, legyőzni őket (…), ebben van az ember minden öröme és egészsége.” 1 Részmunkaidőben további betétgyűjtő pénztárakat is üzemeltetünk, amely egyfajta „jószolgálatnak” tekinthető. 75 fő az alkalmazotti létszámunk. A mérlegfőösszegünk 1

52

Emile Zola, francia regényíró, (1840–1902.)


meghaladja a 13.000, a saját tőkénk az 1.100 millió forintot. Közel. 7 ezer lakossági és 3 ezer vállalkozói számlát vezetünk. Én több mint 15 éve dolgozom a Takarékszövetkezetnél, ebből 10 éve vagyok elnök-ügyvezetőigazgató, az idén volt választás, a harmadik ciklusnak nézek elébe. – Milyen üzleti megfontolások vezérelnek benneteket? – Mindig érdeklődéssel figyelem a takarékszövetkezetekről szóló híreket, mert viszonyítási alapot, nem utolsó sorban konkurenciát jelentenek számunkra, különösen a városban. Győrben több mint 20 takarékszövetkezeti fiók van, a kereskedelmi banki fiókokkal a számuk akár a duplája is lehet. Az in-

gatlanok majdnem teljes egészében saját ingatlanok, csak mutatóban van bérlemény. Nemrég nyitottunk fiókot Székesfehérváron illetve Budapestre tervezünk egy fióknyitást. Hozzáértő embereket nyertünk meg az ügyünknek, akik bankból jönnek, és hozzák a kapcsolatukat. Ez csak így működhet! Nem tölthetünk el egyetlen percet sem úgy, hogy várjuk a betérő vállalkozót. Záros határidőn belül pedig meg kell szerezni a hozzátartozó lakossági ügyfeleket is. Az üzletpolitikánkban négy főbb súlypont van: a vállalkozási-, és önkormányzati üzletág megerősítése, a záloghitelezés felfuttatása valamint a díjbevételek növelése. Az elkövetkezendőkben elsősorban a vállalkozási üzletágunkat szeretnénk megerősíteni. Messziről indultunk, és nem helyeztünk elegendő figyelmet pl. a vállalkozó számlavezetésre. Ma már csak sziszifuszi munkával lehet elhódítani a vállalkozásokat. Továbbra is jelentős potenciált látunk bennük, forrás ugyanis nincs a kereskedelmi bankoknál, a betéteteket drágán gyűjtik, a hitel-betéti arányukat pedig jelentősen kell csökkenteniük. Főleg az ipari, termelő, szolgáltató vállalkozásokra gondolunk, a számításba jöhető agrárvállalkozók többségét ugyanis már elértük. A Széchenyi Kártya állományunk kb. 240 millió forint, a renitens ügyfelek száma nem kimagasló, talán 5%-körül alakult. Az odaítélés során bizonyos preferenciákat követtünk, ezért a válsággal sújtott üzletágak-

TKSZ Figyelő

ba pl. építőiparba, autóiparba egyáltalán nem, vagy csak kevés hitelt helyeztünk ki. A munkanélküliség a Győrtől való távolsággal egyenes arányban nő. A legtávolabbi kirendeltségen már nemcsak érezhető, hanem szemmel látható a különbség. Ezzel együtt az elmúlt két évben két új fiókot adtunk át, mert kinőtték a régit, és ez reménykeltő. Az új Pannonhalmi Fiók, az irattárral együtt, 400 négyzetméter alapterületű, a székháztól néhány száz méterre van. A központban legfeljebb a nagyobb vállalkozói igényekkel, vagy a problémás ügyfelekkel foglalkozunk. Ez utóbbira külön, két főt foglalkoztatunk. Korábban követeléskezelő céget is akartunk alapítani, de letettünk erről a tervről. A tudás azonban nem nélkülözhető, ezt megpróbáljuk megszerezni. A követeléskezelésünk így is jobb, mintha eladnánk. Jelenleg 700 millió felett van az értékvesztésünk, ami nem kevés, de legalább képesek voltunk a fedezetét megteremteni. A záloghitelezésre plusz 10% értékvesztést képzünk, mert ezt kockázatosabb üzletágnak ítéljük. Sőt, már az árfolyamgátas ügyletekre is képeztünk értékvesztést. Értékvesztés nélkül egyébként minden fiókunk

rentábilis lenne. Alapesetben így működünk, itt, ebben kell élnünk, próbáljuk keresni a megoldásokat, a kiutat, és nem szoktunk panaszkodni. Sok munka fekszik benne. – Hogyan alakult a hitel-betéti arány? – Jelenleg 50%-os szinten állunk, ami magasabb volt, de tavalyi, a IV. negyedévben meghirdetett betétgyűjtési akcióban összegyűjtött 1,5 milliárd pluszforrás rontotta az arányt. Most 11 milliárd felett van a betétállományunk. – A végtörlesztés vagy a devizaügyletek mennyiben érintenek benneteket? – A végtörlesztés keretében 136 ügyfélnek 770 millió forintot tudtunk kiadni. A devizahitelezésből származó veszteségünk nem éri el a 24 millió forintot. Igaz, hogy van egy 600 milliós állományunk, de úgy ítéljük meg, hogy ez kezelhető. A devizaszámla-vezetés pedig ma már minden fiókunkban elérhető szolgáltatás, jóllehet csak 5 helyen van pénztár, de egymás között megoldják ezt a kirendeltségek. A lakossági, fogyasztási hitelben korábban is nagyon erősek voltunk a milliárd feletti állományunkkal, amely a jö-

Névjegy: Unger György SZÜLETETT: Győr, 1966. november 14. 1981–1985. Szamuely Tibor Közgazdasági Szakközépiskola, Győr, közgazdasági érettségi; 1985–1988. Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Salgótarján, okleveles üzemgazdász; 1988–1989. Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, Eger; elemző; 1989–1990. Vállalkozói és marketing szaküzemgazdász; 1989–1990. Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet, belső ellenőr, 1990. Értékbecslő és ingatlan-

forgalmazói szakvizsga; 1990–1992. Konzumbank Rt. Győri Fiók, fiókvezető; 1992–1995. Prompt Papírkereskedelmi Kft., ügyvezető; 1996–1998. Felsőfokú bankszakmai program (FEBI), 1995–2001. Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet, elnök-helyettes, ügyvezető; 2002. Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet, elnök-ügyvezető igazgató; 2007–2010. OTIVA – igazgatósági tag; 2010. Takarékbank Zrt.– felügyelő bizottsági tag.

vedelmezőségünket nagyban segítette. Mára érezhetően csökkent ez az állomány. – Milyen önkormányzati kapcsolatokkal rendelkeztek? – A változások ellenére az önkormányzatokat továbbra is stratégiai partnernek tekintjük, rajtuk keresztül a lakosság és a vállalkozások megnyerése is elérhetőbb. 16 önkormányzatnak, 6 körjegyzőségnek, valamint a többcélú kistérségi társulásnak is a Takarékszövetkezet vezeti a számláját. Tíz éve indultunk el ebben az üzletágban, eddig jutottunk. Az önkormányzati hitelezésben pedig igyekszünk óvatosak lenni. Az önkormányzati kapcsolatunkat jellemzi, hogy a Pannonhalmán felszabadult ATM-et Győrságon úgy sikerült elhelyezni, hogy az önkormányzat a fiókhoz épített egy helyiséget, ahová mi adtuk az anyagot, ők pedig a munkát. Megemlíteném még Tápszentmiklóst, amely a médiában óvoda-iskolamentő akciójáról vált ismertté. Az önkormányzat 2008-ban pályázatott hirdetett speciális betelepülésre. Az általa kijelölt területen egy nyolclakásos társasházat építettünk, amelyre 130 jelentkező volt. A gondos választás, szűrés után több mint 40 gyerekkel bővült a nem egészen 1000 fős település. A családokat meghiteleztük, a választás mondhatni jól sikerült, mind emberileg, mind a hitelképesség szempontjából. A hitelezett ügyfelek problémamentesen törlesztenek. A goodwill-t nem csak a klasszikus marketing eszközökkel, hanem szerencsés üzleti megoldásokkal is szolgálhatjuk. – A záloghitelezés mennyiben újdonság a számotokra? – Tavaly újabb lendületet adtunk a záloghitelezésnek, pontosabban nagyobb súlyt helyeztünk az egyébként 1992 óta létező tevékenységünkre. Megfelelő infraFolytatás a 54. oldalon


53

TKSZ Figyelő

bert, igaz, az ország másik végében, Folytatás a 53. oldalról struktúrát, saját szervezetet hoz- de sikerült idecsábítani. tunk létre, megfelelő személyeket vontunk be, akik tudják kezelni az – Mi a helyzet a díjbevételekkel, ebben rejlő kockázatokat. Nyilván vagy a nem kamatjellegű bevételekkel? Az átlagéletkor 39,5 év, – A növekedés egyik lehetséges forrása a jutalék vagy nem kamatjelami nem túl sok ahhoz, legű bevételek növelése lehet, ilyen hogy ne legyenek ambícióik, de talán például a biztosítási jutalék. Meglepőnek tűnhet, de szakítottunk a szükséges ahhoz, hogy kellően felkéSIGNAL Biztosítóval. Korábban már szültek, tapasztaltak legyenek. Nem egy saját alkusz cégben gondolkodtunk, amihez egyedül kicsik voltunk, modellekre van szükség! Már nem partnert meg nem találtunk hozzá, elég mosolyogni, tudni kell válaszol- ezért – nem feladva elképzelésünket – szerződést kötöttünk egy alni a kérdésekre gyorsan, értelmesen! kusz céggel úgy, hogy az állomány adott esetben átvehető. A SIGNAL Biztosítónak is vannak jó termékei, ez sem megy egyik pillanatról a má- de nem mind az. Ráadásul vidéken sikra, de úgy érezzük, megtettünk is vannak pénzügyi tanácsadók. mindent annak érdekében, hogy Ezért praktikusabbnak látszik, hogy ez az üzletág is beérjen. Milliárdos egy alkusz cégen keresztül több



Pannon halma és Vidéke Takarék szövet kezet központja

54

tervet tűztünk ki célul, itt elég magas a „marge”, de nagy a kockázat is. Többek közt olyan kollégát kerestünk, aki becsüs, ért a záloghoz, ért a közgazdaságtanhoz és dolgozott már takarékszövetkezetben. Bármilyen hihetetlen, találtunk ilyen em-


biztosító terméke legyen elérhető az ügyfelek különböző igényéhez igazodva. Így valós alternatívát tudnunk kínálni az ügyfeleknek. Reményeink szerint már induláskor sem fogunk rosszabbul járni az alkusszal, mint a kizárólagos biztosítóval. Per-

sze más díjbevételekre is számítunk. A FUNDAMENTA Lakáskasszával is igyekszünk jó kapcsolatot ápolni. – A szövetkezeti tagság és az érdekeltség hogyan alakult? – A tagság létszáma szinte folyamatosan csökken, így nem csak a növelése, hanem a megőrzése sem egyszerű feladat. Amikor a részjegytőkét 100 ezer forintra emeltük, a részközgyűlésen 70%, a küldöttgyűlésen 90% feletti volt a részvételi arány. Elismerem, a beágyazottsághoz nagyobb tagsági létszám tartozna. Azt hiszem, mint sok minden másban, kompromis�szumot kell találni az elvárt és a lehetséges létszám között. Nem teszünk különbséget a pénzügyi szolgáltatást igénybevevő tagok között, akik az eredménytől függően, de a részjegyük arányában kapnak osztalékot. Egységesen, most 20% osztalékot számoltunk, öt év alatt bruttó 85%-ot fizettünk ki! Nem volt elégedetlenség, panasz! Hozzá kell tenni, hogy a részjegytőke állományt nem akarjuk korlátlanul növelni. A saját tőke állományunk már jelentősnek mondható, ezen belül a részjegytőke 6% körüli, így a szóban forgó osztalék nem elviselhetetlen. Fontos, hogy a tulajdonos és a menedzsment közös nevezőre jusson, és mi úgy érezzük, hogy megtaláltuk ezt az összhangot. Miközben menedzserként nehéz szívvel fizetjük ki az osztalékot, hiszen a saját tőkét szeretnénk növelni, tulajdonosként természetesen mi is örülünk a betéti kamatot jóval meghaladó bevételnek. – Hogyan motiválhatóak a kollégák, milyen a korösszetétel? – Az irányításom alatt mindig volt 13. havi fizetés és béremelés, kivéve az idei évet. Az idei évre tervezett adók, végtörlesztés, árfolyamgát stb. miatt döntöttünk így. Az alapbéren kívül bónuszrendszert alkalmazunk, a negyedéves eredményeknek megfelelően jutalékot

TKSZ Figyelő

fizetünk, amit a fiókban a fiókvezető oszthat el. A kirendeltségek alkalmazzák a keresztértékesítést, a bónuszt csak így kaphatják meg. Mi lefedettséget mérünk, a szervezeti felépítésünk két régióra van osztva, negyedévente mérjük, hogyan változott a piaci részarányunk, mind a vállalati, mind a lakossági oldalnál. 90% feletti piaci részesedésnél nem terheljük a fiókokat, így ez felér egy „nyugdíjas állással”. A nem városi fiókok jó része elérte ezt a szintet – vállalkozói oldalról mindenképpen, lakossági oldalon mindenki 50% felett van, de inkább a 70%-hoz közeledik. Az átlagéletkor 39,5 év, ami nem túl sok ahhoz, hogy ne legyenek ambícióik, de talán szükséges ahhoz, hogy kellően felkészültek, tapasztaltak legyenek. Nem modellekre van szükség! Már nem elég mosolyogni, tudni kell válaszolni a kérdésekre gyorsan, értelmesen! A vidéki ügyfeleink nagy része az idősebb korosztályhoz tartozik, így olyan kollégákra is szükség van, akikkel a vidéki emberek könnyebben meg tudják magukat értetni. Egy vidéki idősebb és egy fiatalabb városi emberrel nehéz szót érteni, és még nehezebb a bizalmat elnyerni. A bizalom elemi szintje nélkül pedig nincs üzlet.



nedzsmenttel rendelkezik, mégis szeretnénk egy olyan programot – tekintettel arra, hogy az Elementa és a Boss mégis két, külön rendszer -, amely egyben képes a kettős feladatot ellátni. Tavaly felvettük a kapcsolatot az Online-nal, tervezzük a számlavezető rendszer cseréjét.

számával. Az idegen kártyák után ugyan jön a díjbevétel, de a másik oldalon sajnálom, hogy azok a kártyák nem tőlünk származnak. Ezért is érdemes inkább a lefedettségben gondolkodni és számolni. Az üzemméret soron kívüli növelésére milyen lehetőség kínálkozik? Nyitottak vagyunk minden megol-

Győri Ki rendelt ség II.

– Hogyan álltok a bankautoma tákkal? – Jelenleg 12 automatát üzemeltetünk. Forgalom tekintetében jól állunk, azonban az idegen kártyák száma közel azonos a saját kártyák

dásra, de egyelőre nincs napirenden a kérdés. Szívesen egyesülnénk, hiszen több képzett szakemberrel dolgozhatnánk, és éppen ezért hatékonyabbak lehetnénk. Folytatás a 56. oldalon

Tápi Kiren deltség

– A kollégák hogyan tolerálják az ellenőrzést? – Hitelintézetnél a kollégáknak tisztában kell lenni azzal, hogy a vezetés rendszeres ellenőrzésekre jogosult. Ez nem bizalmi kérdés, és nem tekintendő vegzálásnak. A négy szem elv és a megfelelő program nagyban segítheti az ellenőrzés munkáját. Ha tudják egymás jelszavát, akkor osztják a felelősséget, ami nem megengedhető. 

– Milyen informatikai programot használtok? – 2010 -ben bevezettük az Elementat, az előtét- vagy folyamatvezérelt rendszert, a lakossági üzletág teljes dokumentum-me-


55

TKSZ Figyelő

Történeti áttekintés A PANNONHALMA és Vidéke Ta-

karékszövetkezet 1957-ben alakult. Az alapító tagok Pannonhalma, Écs, Győrság illetve Táp térségéből kerültek ki. A megalakult szövetkezet központja Pannonhalmára került, a tagok által jegyezhető részjegyek névértéke a szabályozás szerinti egyszáz forint volt. A kezdet nem volt könnyű, komoly problémát jelentett a kialakult ellenérzések legyőzése, a lakosság bizalmának elnyerése, a tagsági viszony előnyeinek megismertetése. Segítségükre voltak azonban olyan emberek, akikre a hitük, meggyőző, fáradságot nem kímélő munkájuk miatt a lakosság hallgatott. Hálával gondolunk az alapítókra. A takarékszövetkezet a megalakulása után gyors növekedésnek indult, rohamosan nőtt a taglétszáma. Az 1970es évekre minden harmadik ember takarékszövetkezeti tag lett, amely a hitel és betétállomány dinamikus növekedését is jelentette. A takarékszövetkezethez 1976-ban csatlakozott Pér és környéke, növelve ezzel

Folytatás a 55. oldalról – Mit gondolsz az integrációs stratégiai elvekről? – Elvben egyet lehet velük érteni, vannak feltételek és vannak szankciók, el tudom fogadni. A szorosabb integráció, szélesebb szolgáltatási paletta nem kifogásolható. Nyilván a részletek fontosak és érdekesek lesznek. A régi beidegződések azonban már nem tarthatóak. – Hogyan oldjátok meg az oktatási feladatokat? – Nem kedvelem a pályázatokat, túl bürokratikussá vált a rendszer. Szerencsére volt elegendő forrásunk, és külsős cégekkel meg tudtuk oldani az oktatási feladatok egy részét. E mellett saját oktatói bázisunk van. Néhány felkészült kolléga – üzletágvezető, régióvezető – képes oktatni a többieket. Bizonyos területeken, pl.

56


a működési, szolgáltatási területet. Az 1990-es évek végére a tagi érdektelenség nagyon megnehezítette a részközgyűlések munkáját, ami veszélyeztette a döntéshozatalt. A 2001. májusi küldöttgyűlés átformálta a tagi szerkezetet, tízszeresére emelte a részjegyek összegét, maximálta az egy tag által jegyezhető részjegyek összegét, megteremtette az új belépések igazgatósági ellenőrzését – elkerülendő a takarékszövetkezet magánkézbe kerülésének lehetőségét. A döntés következtében megszűntek a kényszertagságok, a tagok száma 262 főre csökkent. A takarékszövetkezet küldöttgyűlése 2006-ban a 30 ezer forintos alaprészjegyet 100 ezer forintra emelte. Az egy tag által jegyezhető maximális darabszám nem változott, az értéke azonban 1 millió forintra emelkedett. A részjegy emelés hatására a részjegytőke több mint 35 millió forinttal nőtt, és meghaladta a 45 millió forintot. A lejegyzett részjegyösszegtől függetlenül

a belső ellenőri vagy a kockázatkezelői képzésben a Takarék Akadémia szolgáltatásait vettük igénybe. Természetesen nem csak a felső vezetésnek, hanem a középvezető rétegnek vagy a beosztott kollégáknak is hozzáértőnek, naprakésznek kell lenni. Egyébként minden reggel, a munkaállomás bekapcsolás után egy 10 kérdésből álló tesztsort kell kitölteniük a munkatársaknak, amit értékelünk. A kérdéssorokat folyamatosan frissítjük. Rendszeresen küldök próbavásárlókat a kirendeltségeinkre. A városi fiókjaink vezetői pedig kötelesek negyedévente kiküldeni a munkatársakat az idegen hitelintézetek fiókjaiba, hogy személyesen győződjenek meg arról, hogy a konkurencia hol tart, milyen szolgáltatást nyújt. Az egyéni tanulás és a közvetlen tapasztalatszerzés nem mellőzhető.

az egy tag, egy szavazat elve érvényesült továbbra is. 2008-ban a Veszprémvarsány és Vidéke Takarékszövetkezet olvadt be. Az egyesülést követően 388 tagja lett a takarékszövetkezetnek, amely a döntéshozó fórumokon ismét túlzottnak bizonyult. Az egyesüléskor lecsökkentett alaprészjegy névértékének 100 ezer forintra történő felemelésével – az érdekeltség, érdeklődés növelésével – a határozatképesség könnyebben elérhetővé vált. Most már két megyét érint a működési terület, ráadásul nyitottak egy székesfehérvári fiókot is. A legutóbbi törvényi szabályozás miatt a részjegy névértékét 10 ezer forintra kellett csökkenteni – 500 darabban maximálva az egy tag által jegyezhető részjegyek számát –, így azok a tagok is vissza tudtak lépni, akiknek az emelés miatt fel kellett adni tulajdonosi pozíciójukat. A változások eredőjeként alakult ki a jelenlegi 250 fős tagi létszám, illetve a mintegy 66 milliós részjegytőke állomány.

– Valami egyedi vagy nem szokásos ötlet, gyakorlat? – Nálunk minden fiókban van gyereksarok, színes ceruzával, saját logós kifestővel, játékokkal stb. A Pannonhalmi Fiókban pl. 10 négyzetméteres területen mesefigurák vannak felfestve. Ez nyilván leköti a gyerekeket és nem utolsó sorban nem zavarja a kollégákat. Külföldön már régóta alkalmazzák ezt, mi megpróbáljuk követni őket. Nemrég előszedtük gyerekkorunk takarékbélyeges betétgyűjtését egy kicsit modernizált változatban: meghatározott minimum betét után egy állatfigurás matricát (természettudományos ismeretekkel!) adunk, amit egy gyűjtő füzetbe lehet beragasztani. Meghatározott matricaszám után ajándékok közül választhatnak a gyerekek (pendrive, könyv stb.) 

Takarék Akadémia

Tanulmányút a TAKARÉK AKADÉMIA szervezésében a KÖT Biztosító termékeinek legsikeresebb értékesítői számára

A 2012-es KÖT Tanulmányút résztvevői A KÖT Biztosító Egyesület 2012-ben

ismét megjutalmazta egy tanulmányúttal a legsikeresebb értékesítőit, melyet idén először a Takarék Akadémia szervezhetett meg a résztvevők számára. A tanulmányúton összesen 26 fő vett részt 19 különböző takarékszövetkezetből, akik az ország különböző pontjairól érkeztek. A négy napos rendezvény főhadiszállása egy Hévíz-közeli, zöldövezeti szállóban volt, innen indult el a csapat a különböző programokra. A program résztvevőit a megnyitó alkalmával Wéber Ferencné (a KÖT Biztosító Egyesület Felügyelő Bizottságának elnöke) köszöntötte. Gratulált az értékesítésben elért sikerekért minden egyes dolgozónak. Ezután a résztvevők a különböző feladatok elvégzése közben alaposabban is megismerhették egymást. Az ügyféltípusokat egy modell segítségével érthették meg; azaz megízlelhették, hogy milyen ügyféltípusokat különböztetünk meg, illetve melyiket hogyan ismerhetjük meg külső és belső jegyek alapján. Orosz Zsuzsa (Takarék Akadémia, tréner) az értékesítés fortélyait vette a résztvevőkkel górcső alá, majd arra irányította a figyelmet, hogy

mi is befolyásolja igazán a sikeres értékesítést (önismeret, megfelelő kommunikáció és problémamegoldás). Másnap a Bak és Vidéke Takarékszövetkezetnél tett látogatás során Rétiné Varga Éva ügyvezető köszöntője után Szép Fanni – az egyik munkatárs épp érettségiző leánya – bemutatta Bak és környéke történelmét, majd az ügyvezető asszony ismertette a takarékszövetkezet múltját és jelenét. Az előadássorozatot a betét üzletág vezető zárta szakmai előadásával. A bakiak vendégszeretete a kirendeltség dolgozói részéről is érezhető volt, ahogyan az érdeklődő kérdésekre kimerítő válaszokat adtak a kirendeltség megtekintésekor. Az Akadémia által összeállított négy napos program igazán színes, változatos volt: a szakmai jellegű, együtt gondolkodást, tapasztalat szerzést célzó témákat a környéket, helyi látványosságokat is bemutató programok váltották. A kedves, jókedvű és nyitott csapat balatoni hajókázáson, keszthelyi városnézésen és borkóstolón szerezhetett további élményeket. A Takarék Akadémia nevében ezúton is gratulálunk a dolgozóknak és a takarékszövetkezeteknek! Reméljük, hogy a tanulmányút a

Agria Takarékszövetkezet Környe-Bokod Takarékszövetkezet Fontana Credit Takarékszövetkezet Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Bak és Vidéke Takarékszövetkezet Jász Takarékszövetkezet Fókusz Takarékszövetkezet Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet Hajdú Takarék Takarékszövetkezet Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet Polgári Takarékszövetkezet Somogy Takarék Szövetkezet Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet Völgység -Hegyhát Takarékszövetkezet Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Pátria Takarék Szigetvári Takarékszövetkezet Téti Takarékszövetkezet Zemplén Takarékszövetkezet

Tapasztalatszerzés a Bak és Vidéke Tksz-ben

Rétiné Varga Éva Bak és Vidéke Takarékszövetkezet,ügyvezető

Keszthelyi városnézés résztvevők számára tartalmas és maradandó élményt nyújtott! Szilvágyi Beatrix (Takarék Akadémia, tréner, coach)


57

Kitekintés  Új elnökség az Európai Szövetkezeti Bankok Szövetségében

Elnökségi ülés Dél-Hollandiában Szerző: A tavalyi, Budapesten megrendezett elnökségi ülés után a holland szövetkezeti Papp bank kapta meg azt a feladatot, hogy vendégül lássa európai társainak képviselőit Dániel hazájában. A házigazda Limburg tartományt szemelte ki az értekezlet helyszínére.



Maastricht városháza

58

Európa szívét, ezért lett a 120 ezres város az aláírási helyszín. Nem szokványos helyszín ez értekezletre, nincsen közvetlen járat, minden résztvevő átszállással érkezett, de utólag mindenki azt mondta, megérte. A Meuse folyó által kettészelt város ódon, macskaköves utcáival, sok (két esetben már nem misékre használt) templomával, apró boltjaival és éttermeivel egyfajta paradicsomként mutatkozik be az erre járó turistatömegnek, így nekünk is. De amellett, hogy a szervező, a holland Rabobank nagyon büszkén mutogatja ezt a várost, az értekezletet mégis egy másik helyszín biztosította. JÚNIUS 8-ÁN került sor az Európai Az okok: Tízévente kerül megSzövetkezeti Bankok Szövetségé- rendezésre Hollandiában a Floriade, nek (EACB) kihelyezett elnökségi azaz a kertészeti világkiállítás. Tíz ülésére a hollandiai Maastrichtban. évvel ezelőtt is a Rabobank szervezKíváncsisággal vártam, hogy mi lete a kihelyezett elnökségi ülést és het ebben a városban, hogy 1992ben ezt a helyszínt választották a Szerződés az Európai Unióról, azaz a maastrichti szerződés aláírására. A választ rövidesen megkaptam. Maastricht Hollandia legdélebbi, Limburg nevű tartományában fekszik. A dimbes-dombos táj már nem jellemző annyira Hollandia egészére, a limburginak nevezett tájszólás pedig inkább keveréke a hollandnak, a németnek és a vallonnak, mintsem egyedül a hollandnak. Maastrichtból biciklivel el lehet jutni Németországba, gyalog pedig átsétálni Belgiumba. A nyelvi és kulturális sokszínűség uralja ezt a vidéket, Venlo, a Kertészeti Expo főépülete


akkor is leköszönt a holland elnök, ahogy most is történt. Így a „történelem ismétli önmagát” frázisból kiindulva úgy döntöttek legyen a tanácskozás helyszíne megint egy Floriade, ezúttal Venlo városa mellett, Maastrichttól északra. A 65 hektáros területen felépített világkiállítás nagy részét a Rabobank támogatta. A különböző országok pavilonjaival, libegővel, kertészeti újításokkal, filmvetítéssel, koncertszínpaddal és erdővel-mezővel tarkított terület már most a jövőt szolgálja: a járdák és utak alatt közművesítettek, a kiállítás után elbontott pavilonok helyére kisebb-nagyobb cégeket, üzemeket várnak, akiknek szél-, és napenergiával kell megoldaniuk energiaellátásukat. De ez a jövő, így az elnökségi ülés résztvevőinek energiaellátását csak a kávé biztosította.

Kitekintés

Kertészeti Expo pavilonnal Mint már korábban utaltam rá, az EACB új elnököt választott a leköszönő Piet Moerland helyett, Christian Talgorn személyében. Talgorn a Credit Agricole francia szövetkezeti bank elnökségének tagja, valamint a Grameen Alapítványé is. A Grameen Alapítvány egy 1977ben létrehozott szervezet, amely a Grameen Bankkal közösen harmadik világbeli országokban nyújt mikrohiteleket kis-, és középvállalkozásoknak. 2006-ban, az egyik alapító, a bangladesi Muhammad Yunus és a bank megosztva kapták meg a Nobel-békedíjat. Talgorn emellett a bretagne-i Morbihan szövetkezeti bank elnöke, a Bretagne-i Egyetem tanára, és a gödöllői Szent István Egyetem vendégprofesszora is volt. Az értekezleten Gerhard Hofmannt a német BVR bankszövetségtől újabb két évre megválasztották alelnöknek, új alelnökként pedig a Rabobanktól Gerlinde Silvis asszonyt. Az elnökségi ülésen napirendi pont volt az európai tranzakciós adó bevezetésének különböző módjai, az EACB képviselőinek tárgyalása az IMF delegációjával Washingtonban július elején, a szövetkezetiség reklámozása az Európai Parlamentben, illetve a parlamenti képviselőkkel

Kertészeti Expo libegője és az Európai Bankfelügyelet képviselőivel folytatott rendszeres találkozók eredményei. Ugyancsak napirendi pont volt a bankszámlák

Liikanennel, a vizsgálat vezetőjével is, akivel a szövetkezeti bankok különleges helyzetéről tárgyalnak majd.

jövőjéről folytatott diskurzus. Egyre inkább szükség van a bankszámlák átláthatóságára és összehasonlíthatóságára. Sokan nagy problémát látnak abban, hogy az ügyfelek nem tudnak más takarékoknál ügyeket intézni, így mihamarabbi egységesítést várnak. Téma volt a Liikanen-csoport munkája is, amely az európai bankhelyzetről készít körképet. Az EACB delegációja találkozik Erkki

A vendégelőadó a Luxemburgi Kihelyezett ülés Központi Bank elnökének személyi tanácsadója, Dr. Jürgen Schaaf volt, aki a pénzügyi stabilitásról tartott előadást. Az értekezlet azzal a konklúzióval zárult, hogy idén, a Szövetkezetek Évében mindenki nagyon sokat tehet annak érdekében, hogy minél több emberrel ismertesse meg a szövetkezeti mozgalmat, így később számos új ügyfelet szerezhetnek. 




59

Kitekintés  Lengyelországban jártunk

Egy sikeres születésnap Váradi Lajos – Papp Dániel

1862 jeles év volt: megszületett Debussy és meghalt Windisch-Grätz, Amerikában háború dúlt, Poroszországban Bismarck lett az elnök, kiadták Az ember tragédiáját, egy lengyel kisvárosban pedig létrejött egy takarékszövetkezet.

volt a város. De ez a múlt, a 150 éves folytonosság pedig a jelen és a jövő. Ahogy Kuzmi István mondja, már régóta készültek erre az alkalomra lengyel barátaink. 150 éve, folyamatosan működik, látja el pénzügyi termékekkel és szolgáltatásokkal tagjait és ügyfeleit! Biztos, hogy Európa egyik legrégebben működő szövetkezeti pénzintézetéről van szó! S ilyenkor csak irigykedni lehet, hiszen ha jól belegondolunk történelmünkbe, Magyarországon is volt olyan hitelszövetkezet, mely az 1850-es években alakult. De nálunk túlbuzgó volt a politika, s megszüntette a II. világháború után az egész országot behálózó  Kuzmi FEBRUÁRBAN kapott meghívást Egy pénteki napon kezdődtek a hitelszövetkezeti rendszert, megIstván Lengyelországból Varga Antal, az programok. Büszkék ők a keresz- szakítva ezzel a folyamatosságot, átveszi dí Országos Takarékszövetkezeti Szö tes lovagok középkori vártornyá- s megtörve a valódi szövetkezeti ját Elżbieta vetség ügyvezető igazgatója és ra, és arra, hogy az egykori svéd demokratikus irányítási rendszert. Górzyńskától, Kuzmi István a Borsod Takarék elnök- hercegnő Anna személyes birtoka Igaz, már 1956-ban rájött az akkori a Brodnicai ügyvezetője, valamint jómagam, Szövetkeze hogy részt vegyünk egy kisváros, ti Bank Brodnica szövetkezeti bankjának felügyelő jubileumi ünnepségén. Korábban bizottnem hallottam erről a településről, ságának rengeteg 30 ezer fős vidéki város elnökétől. van Európában, amelyek eltörpülnek a nagyok mögött, így kénytelen voltam rákeresni erre az interneten. Brodnica. Varsótól 160 kilométerre északra, egy lankás vidék közepén helyezkedik ez a városka, amely méltán lehet európai hírű. 150 éves ugyanis a szövetkezeti bankjuk, a legrégebbi, folyamatosan működő szövetkezeti pénzintézet Európában. Igen, erre érdemes büszkének lenniük, meg is adták a módját az Zeisky Dávid tolmács, Elżbieta Górzyńska, a Brodnicai Szövetkezeti Bank felügyelőbi zottságának elnöke, Kuzmi István, Józef Mitura a Brodnicai Szövetkezeti Bank elnöke ünneplésre.

60


Kitekintés

A Brodnicai Szövetkezeti Bank központi épülete politikai rendszer, hogy szükség van a magyar vidéken olyan szövetkezeti pénzintézetekre, melyek összegyűjtik a lakosság megtakarításait, s korlátokkal ugyan, de a megtakarításokon túl egyéb szolgáltatásokat, kölcsönöket is nyújthat. Így jöttek létre a takarékszövetkezetek! De térjünk vissza a lengyelekhez. A több száz szövetkezeti pénzintézetet magába foglaló KZBS lengyel szövetség harmadik legnagyobb pénzintézete a brodnicai. Főként mezőgazdasági hitelezést folytatnak, de az utóbbi években több kisebb üzem is települt a kistérségükbe így pénzügyi termékeiket is átalakították. A 350 meghívott előtt zajló előadássorozat több előadója is hangsúlyozta, hogy az eredmények bár a brodnicaiaké, de rendkívül fontos az összetartozás, amelyet évtizedek óta látványosan meg is mutatnak. A szövetkezeti mozgalomnak Lengyelországban saját himnusza van, de saját káplánja is. A bank központi épületének falán emléktáblát avattak, amit a helyi püspök megáldott a miniszterelnök-helyettes és a polgármester kíséretében. Büszkeséggel töltötte el a sok kiemelt vendég – lengyel kormányzati és helybéli politikusok, valamint az egyház tagjai – részvétele Józef Miturát, a brodnicai bank elnökét, de nagyon örültek az Európai Szövetkezeti Bankok Szövet-

Kuzmi István beszédet mondd

ségétől Volker Heegemann-nak, valamint Kuzmi Istvánnak. Eljött hát a díjkiosztó ünnepség. Mintha egy kora nyári Takarékossági Világnapon lettünk volna, régiónként szólították fel a díjazottakat a színpadra, ahol a szövetkezeti díjak mellett a legmagasabb lengyel érdemrendeket is átadták. Az ünnepség végénél tartottunk, amikor szóltak, hogy Kuzmi István készüljön, mert a lengyel-magyar szövetkezeti barátság jegyében kitüntetést kap. Eugeniusz Laszkiewicz, a lengyel szövetség tiszteletbeli elnöke, a brodnicai bank elnökségének tagja külön kiemelte, külföldi személy ezt a kitüntetést még nem kapta meg és megtisztelő, hogy „úr Kuzmi” évtizedeken keresztül ápolta a lengyel-magyar kapcsolatokat. A kapcsolatok ápolása az ünnepi asztalnál is folytatódott. Logisztikailag megszervezni ennyi vendég elszállásolását, etetését és itatását, szállítását komoly feladat. Az ünnepség sorozat végül egy városi koncertsorozattal és tűzijátékkal ért véget. Nagyon figyelmes házigazdák voltak a brodnicaiak és ennél szebb alkalom nem is kellett ahhoz, hogy ez kiderüljön. A folyamatos sikerek, a megtérülő városi beruházások, az ügyfélközpontúság mind a 150 év hozadéka. És ne feledjük, boldog az, ki ünnepelni tud! 

A Brodnicai Szövetkezeti Bank első fióképülete

A 150. évfordulóra készített emléktábla


61

Szóra érdemes…  Egy nyugdíjas vezérigazgató ünnepnapjáról

Takarék liget Szerző: Filvig István, felcsúti birtokán nemrég egy majálisra invitálta azon szövetkezeti Csépány hitelintézetek, tagszervezetek vezetőit, akik tavaly egy-egy facsemetét ajándéGyörgy koztak a SIGNAL Biztosító nyugdíjba vonult vezérigazgatójának. A kisfákat elültették, amelyek mindössze egyetlen fa kivételével mind befakadtak. A közel 40 takarékos vezető, aki elfogadta a meghívást, abban a szerencsés helyzetben lehetett, hogy egy páratlan szépségű birtokon, az Alcsút(doboz) és Felcsút határában, a Levenduladomb 1. alatt részt vehetett az „Üde Liget” felavatásán. A kisfák gyökeret vertek, és fejlődésnek indultak. Maholnap virágoznak, kis idő múlva árnyékot adnak, majd nyugalmat árasztanak mindazoknak, akik nemcsak üzletfélként, hanem szinte barátként viszonyulnak Filvig Istvánhoz. Óhatatlanul kínálkozott az alkalom, hogy megkérdezzük, hogy érzi most magát.



Filvig István

az ajándék meglepetés volt, tartalmában azonban egyeztettünk. Nagyon jó ötletnek tartottam az OTSZ igazgatójának a javaslatát, hogy mindenki, aki ebben részt kíván venni, egy fix összeget fizessen. Az így összejött „közös alapból” lett az 55 fa megvásárolva. A liget elnevezése a magyar takarékszövetkezetek egyik vezető személyiségének, nem mellékesen az egyik legjobb énekesének (Dr. T.D.) az ötlete volt. Az üde ligeti fákkal olyan ajándékot kaptam, amely mindig a takarékszövetkezetekre, azok vezetőire emlékeztet, hiszen minden nap, amikor kinézek az ablakon, ha kimegyek a kertbe, ha elmegyek vagy hazajövök, mindig látom a ligetet. Ezen kívül, a súlyosan károsult gyerekek, a – Amikor először hallottam, hogy római katolikus Szent Erzsébet Ottfacsemetéket ajándékoztak Ön- honban, Ipolytölgyesen is – ahol nek és még egy réztáblát és készíttettek hozzá, „Üde Liget” címmel, kissé elcsodálkoztam. Mennyire volt ez meglepetés, és egyáltalán honnan az ötlet? – Az alapgondolat az volt, hogy ha már a takarékszövetkezetek vezetői a hosszú együttműködésünk és a baráti kapcsolatunkból eredően ajándékot szeretnének adni, akkor az maradandó, hasznos, egységes, és mindig szem előtt legyen. Így esett a választásom a fákra. Maga 1

62

Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832.) német író és költő.


„Ha fiatalok akarunk maradni, mindennap olvassunk el egy költeményt, hallgassunk egy kis zenét, nézzünk meg egy szép festményt, és, amennyiben lehetséges, tegyünk valami jót. Az ember legfőbb érdeme éppen az, hogy amennyiben teheti, felülkerekedik a külső körülményeken, és minél kisebb befolyást enged azoknak."1

Szóra érdemes…

de csak azért, mert nálam sok az örökzöld. A fűnyíráshoz és a földmunkákhoz van egy férfi, a lakáshoz pedig egy női segítségem, minden más munkát én magam végzek!

nagy a szükség – nagyon örültek az ajándéknak. Megfogadtam ugyanis, hogy minden fa után 100 euró támogatást ajánlok fel az otthonnak. Így összesen 5.500 euro jött össze, amelyből egy ipari mosógépet vásároltak. Öröm volt kapni, de jól eső érzéssel töltött el, hogy a rászoruló gyerekeken segíthettem. – A faültetés komoly szimbólummal bír. „Aki fát ültet, életet ad, ki életet ad, jövőt teremt!” – szól a mondás. A fa gyökerei a földbe kapaszkodnak, az ágai az ég felé nyúlnak. Mi is kapaszkodunk az otthonunkba, az álmaink, talán a közös jövőnkről, az égig érnek… Mi motiválta / motiválja Önt? – Számomra a fa a megújulás és a növekedés szimbóluma, amely dacol az elemekkel, az évszakokkal vagy korszakokkal. A facsemete több szempontból zseniális ajándék, kaptam ugyan, de benne lehetek én is. A jövőt, a folytonosságot képviseli, hosszú ideig szolgálhatja a környezetem nyugalmát, szépségét, és talán olyan helyre ültettem, ahol sokáig fennmaradhat, ahogy a kő is ott marad! A fa, vagy a természet szépsége, az emberi alkotások szépsége mindig is jelen volt az életemben, de aktív koromban nyilván az üzlet, az üzleti kapcsolatok, a vállalkozás dominált, ma megfordult az elfoglaltságom súlypontja. Habár ma is arra törekszem, hogy értéket állítsak elő, hogy alkotó munkát végezzek, csak ez más dimenzióban jelenik meg, közelebb a természethez, de az üzleti élettel sem veszítettem el a kapcsolatom.

– A birtok, várhatólag Angol Park helyett „csak” Üde Liget vagy „legfeljebb” Takarék Liget lesz. A legegyszerűbb esetben is ez komoly anyagi és fizikai áldozatot követel. Hogyan és kivel osztja meg ezt a felelősséget, és nem utolsó sorban az „alkotó tevékenységet”? – A birtokot 11 éve telekként vásároltam, azután kezdtem építeni, most már 10 éve lakom itt. Az építkezés még az alapozásnál tartott, amikor elkezdtem a kertet kialakítani. A kert személyes dolog, hasonló, mint az öltözködés. A kertben azt szeretem látni, ami én vagyok, amihez közöm van. Millió szebb kert van a világon, megcsodálom, de az nem én vagyok. Persze a kertnek az éghajlathoz és a környezethez is igazodnia kell. Aktív életemben megpróbáltam mindig a legjobbat tenni, és egyfajta harmóniát teremteni, most arra koncentrálok, hogy a kert egy szimmetriára épüljön és harmóniát sugározzon. Példának okáért, mindkét oldalon van egy-egy angol kert. A fák, a bokrok, a növények elhelyezésénél is a szimmetriára törekedtem, amelynek megtervezése, kialakítása komoly kihívást jelentett. Az erkély központjából lézerrel megjelölt vonal képezte a szimmetria tengelyét, és onnan mértem ki mindent. A kert, önmagában már most sem néz ki rosszul, de akarva, akaratlanul úgy alakult, hogy nem lehet észrevenni, hogy hol van a kert eleje vagy a széle, mert integrálódik a környezetbe, a látókörbe. Szinte folytonosságot képez a völggyel, és az azt körülölelő domboldallal. Télen szembetűnőbb a határvonal,

– Ön az élete során két nemzethez, két fővároshoz, eltérő mentalitáshoz tartozott, mindig magán viselve e sajátosságokat. Visszavonulva a nyüzsgő hétköznapoktól, letelepedve Bécs és Budapest között, persze egy kicsit közelebb az utóbbihoz, hiszen a szíve idehúzza, hogy birkózik meg a csendes, bár festői környezettel és a talán nem ritka egyedülléttel?

– Ezt sokan kérdezik, de a válaszom mindig ugyanaz. Nem vagyok egyedül, mert a gondolataim folyamatosan velem vannak. Ha a kertben vagyok, akkor ott vannak a növényeim, ha a házban, akkor ott vannak a tárgyak, amelyeket okos, ügyes emberek alkottak. Ha pedig emberekre, társaságra, szeretetre vágyom, akkor ott a család és a barátok. Itt él a család is, amikor itt vannak. Persze, miután mindenki dolgozik, erre inkább csak hétvégén kerül sor, nyáron nyilván többször. Szeretnek ide járni, jól érzik Folytatás a 64. oldalon


63

Szóra érdemes…

Folytatás a 63. oldalról itt magukat! „Mit fogok én kezdeni Felcsúttal, hiszen nem tudnék tőle megválni, miután Ti már nem lesztek.” – mondta egyszer a lányom. Büszke vagyok rá, hiszen ő az abszolút folytonosság megtestesítője. Az ő lakásuk is hasonlóan néz ki, nem egyszer cseréltük már képeket. Benne is él a művészet iránti rajongás és érdeklődés – a házon belül, a kert még nem egészen! Otthon is van egy kis kert, gondozza is, de nem alakult még ki benne az a fanatizmus, ami bennem megvan. Elismerem, hogy ez nekem sem volt meg mindig, talán 10-15 éve kezdődött. – A birtok emlegetésekor elsősorban a „Ligetre”, a kertre gondolunk. A telken azonban egy nagyon komoly építmény is van, még komolyabb berendezéssel. Manapság nem nagyon engedik be az embereket a privát szférába, és Ön tárt karokkal, nyitott ajtóval, kedves ajándékkal, érző szívvel várta a vendégeket, pedig azt hiszem, van miért aggódni, hogy jön ez össze? – Nekem ezzel nincs gondom, mert csak az jön hozzám, akit szeretnék, hogy jöjjön. Aki pedig itt van, az érezze magát úgy, mint otthon, mint egy családtag. Aggódni pedig a SIGNAL Biztosítónak kell, ugyanis ott vagyok biztosítva. Különben is, „arra az útra” más nem kell, csak egy öltöny, egy nyakkendő és egy díszzsebkendő… Addig is, a lakásban mindent lehet használni, nincs védőhuzat sehol, ez nem egy múzeum. A szobákban vagy a szalonban megosztva, az egymáshoz színében, hangulatában

2 3

64

illeszkedő, hasonló harmóniát és nyugalmat árasztó, egyensúlyt teremtő dolgokat próbáltam csoportba foglalni. A képeket is igyekeztem aszerint elhelyezni, hogy az adott környezetben mi dominál. Ha van még hasonló zsánerű kép, akkor azt nem lehet akárhová tenni, ezért egy-egy kép a földön, a falhoz támasztva várja a sorsát. A lányom szobájában például az összes kép a vízhez, a Balatonhoz vagy a tengerhez kötődik. Az én hálószobámban csak akvarellek vannak. Lágy, nyugodt, kiegyensúlyozott, finom képek. A felső szalonban az egyik oldalon női, a másik oldalon férfi dolgok vannak, színeikben a rózsaszín illetve a kék dominálnak. Az előszobában az egyik oldalon a tájak, a másik oldalon a virágok képei láthatóak. A berendezési tárgyaknak 70-80%-a a bizományiból származik, és jórészt Magyarországról. De nem csekély hányaduk sok gondossággal, szeretettel lett restaurálva. A képeknél, ha szükség volt rá, a keretet is cseréltettem. Az állati figuráknak a mozgása, a tartása, a tekintete tetszett, köszönve ezt olyanoknak, akik ezeket nagyon természetesen tudták megalkotni. Határozottságot sugallnak, figyelnek ránk, vagy egy ugrásra kész pillanatban vannak. Azt hiszem, a dinamikus ábrázolás sokkal nehezebb, mint egy statikus. Az egyik asztalon például négy kutyapár van, más-más glazúrral2. (Az égetés során nem mindegy, hogy a kemence melyik pontjára teszik az égetendő tárgyat, az árnyalata attól függően változhat). A figurák, a tartásuk ugyanaz, mégis különböző hangulatot árasztanak.

glazúr (német) a./ Cukormáz pl. a Dobos-tortán; b./ Üvegmáz, zománc, bevonat (kerámiai, üvegipari). Erich Fromm, (1900–1980.) német filozófus, pszichológus; A szeretet művészete


Amikor elkezdünk vele foglalkozni, felismerjük a különbségeket, akkor kezdjük értékelni magát azt alkotást, és az alkotót, aki a dolog mögött van. Az, hogy az emberek jól érezték itt magukat, visszavezethető az egyensúlyra. Amikor nyugalom veszi őket körül, nincs zavaró vagy az egyensúlyt megbontó körülmény, akkor a belső egyensúly szinkronba kerül a környezet egyensúlyával, amely egymást erősíti. Ezért érezzük azt, hogy a harmónia sokkal többet ér, mint maga az egyedi érték. A levendula is egy hobbi, akárcsak az olaj, amit én állítok elő, van egy lepárló berendezésem. Szeretek vele foglalkozni, kellemes illata van, talán ajándéknak sem utolsó, és esetleg mások is megkedvelik. Én már döntöttem, szívesen foglalatoskodom itt, ha pedig csinálom, akkor szívvel-lélekkel csinálom. Ehhez pedig nem lehet „félgőzzel” hozzáállni! – „Tisztába kell vele jönnünk, hogy szeretni művészet, éppen úgy, ahogy élni is művészet; ha meg akarjuk tanulni, hogyan kell szeretni, ugyanúgy kell eljárnunk, mint amikor bármely más művészetet vagy mesterséget akarunk elsajátítani.”3 A szeretet művészete – a művészet szeretete, mintha mindkettő illene Önhöz?! – Ez az idézet olyan szép, hogy ha nem tűnik beképzeltségnek, akkor igent mondok, de egy kiegészítéssel. Nem nehéz azokat, azt szeretni, akit, amit kedvelek. Ezért érzem jól magam, ha Önökkel vagyok együtt. Az egyensúly mindig is fontos szempont volt a számomra. Nyilván nem csak a tárgyak egyensúlya, harmóniája a fontos, hanem a kapcsolatok egyensúlya is. Ha a párkapcsolatra gondolunk, akkor is az egyensúly képezi az alapot. Ha ez megbillen, akkor a párkapcsolat előbb-utóbb felbomlik. Erre az egyensúlyra próbálok figyelni a kert kialakításánál, a lakás berendezésénél, de az emberi kapcsolatok során is erre a harmóniára törekszem. 

Rólunk írták

Sajtófigyelő Biztonsággyengítő széttagoltság Egységes és erős intézményvédelmi alapra lenne szükség A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK összesített pénzügyi mutatói nem

rosszabbak a bankokéinál. A soltvadkerti takarék végelszámolása azonban rávilágít arra, hogy egységes és erős, tőkepótlásra alkalmas intézményvédelmi alapra lenne szükség a betétek olcsóbb védelme érdekében A soltvadkerti takarék bezárásának hatására takarékszövetkezeti ügyfelek százezreiben merülhetett fel a kérdés, hogy men�nyire erős a szektor, és előfordulhat-e hasonló eset más takarékokkal is. Számos ügyfélnek a mindennapi megélhetéséhez lenne szüksége a pénzére. Június 1-jén a rendőrség is kivonult attól tartva, hogy a felbőszült betétesek megrohanják a takarékot. Mint arról korábban beszámoltunk, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete június 1-jével visszavonta a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és elrendelte végelszámolását. A takarékszövetkezet bezárása miatt 17 ezer ügyfél nem tud betétjéhez vagy számlájához hozzáférni. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az érvényes szabályok szerint csak a felszámolás elrendelésekor kezdhetné meg a kártalalanítást. A folyamat felgyorsítása érdekében a pénzügyi felügyelet olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely szerint az OBA már a végelszámolás elindításakor léphetne. Így a törvényalkotókon múlik, mikor indul kártalanítás. A takarékok pénzügyi mutatói nem rosszabbak a kereskedelmi bankokéinál, a köztük lévő különbségek azonban nagyok lehetnek, és leginkább a tőkeerős tulajdonosok hiányoznak náluk. A nyereségességgel nincs gond a takarékoknál. Tavaly 4,1 milliárd forint adózott eredményt ért el a szektor, miközben a kereskedelmi bankok veszteségesek voltak. Tavalyelőtt csak négy takarék volt veszteséges – közöttük a tavaly bezárt Jógazda. A tőkemegfelelési mutató szintén rendben van a szektorban. Március végén 14,8 százalék volt, ám ez az adat elfedi az egyes szereplők közötti eltéréseket. A takarékszövetkezetek hitel/betét aránya idén március végén 53,4 százalék volt, ami jóval alacsonyabb, mint a kereskedelmi bankok 136,8 százalékos mutatója. A magas likviditás megnyugtató a betétesek szempontjából. Ám a hitel/betét arány is erősen szóródik a szektorban. Tavalyelőtt éppen a soltvadkerti takarékszövetkezetnek volt a legmagasabb hitel/betét aránya. Ez azonban önmagában nem jelent veszélyt, ha a tulajdonos képes és hajlandó az esetleges veszteségeket elviselni. Az alacsony hitelezési aktivitás ellenére azonban a nem teljesítő hitelek aránya magasabb a takarékszövetkezeteknél, mint a kereskedelmi bankoknál. Március végén a bankoknál 12,4 százalék, a takarékoknál 18,3 százalék volt ez az arány. Ennél a mutatónál is erős szóródás tapasztalható. A takarékszövetkezetek leggyengébb pontja, hogy nincs olyan tőkeerős tulajdonosi hátterük, mint a kereskedelmi bankokénak. A tőkeerős tulajdonos nemcsak a Soltvadkert és Vidékénél, hanem a legtöbb takaréknál hiányzik, ezért felértékelődik az egyes

takarékszövetkezetek mögött álló intézményvédelmi alapok jelentősége. Ezen alapok célja, hogy ha a tőkehelyzet romlása a takarékszövetkezet prudens működését veszélyezteti, a tagoktól összegyűjtött forrásból kisegítse a megszorult tagot. Jelenleg a szektorban három intézményvédelmi alap (Otiva, Repiva, Takiva) működik, melyek közül a Soltvadkert és Vidéke a szektor tagjainak kevesebb mint tizedét, 12 tagot tömörítő Takiva tagja volt. A Takiva a jelek szerint nem tudta ellátni ezt a feladatát, így a Soltvadkert és Vidéke felszámolásakor az OBA beavatkozására lehet szükség. Öt takarék pedig egyik integrációhoz sem tartozik, és intézményvédelmi alap nélkül működik. Magyarországon még négy hitelszövetkezet is működik, az intézményvédelmet ellátó szervezetük a HBA. Világgazdaság, 2012. június 11., szerző: Giczi József

Takarékok pénzügyi helyzete Soltvadkert egyedi eset SOLTVADKERT és Vidéke Takarékpénztár bezárása felkavarta a takarékok ügyfeleit, sokan emlékeznek még a gönci Jógazda Takarékszövetkezet csődjére is és megijedtek. A bezárt és fizetésképtelen takarékok esete azonban egyedi, hangsúlyozza Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője, akit az eset kapcsán a takarékok biztonságáról kérdeztünk. – Mennyire van biztos helyen az ügyfelek pénze a takarékokban? – Megállapíthatjuk, hogy az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségbe tömörült 105 hitelintézet stabil, tőkehelyzetük megfelelő, az ügyfelek pénze teljes biztonságban van. Hitelintézeteink saját védőhálója, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA), amelyben az állam is tulajdonos, több mint 10 milliárd forint tartalékkal rendelkezik, s ha tőkepótlásra van szükség, akkor csakúgy, mint a külföldi tulajdonban levő bankok anyabankja besegít. A bezárt Soltvadkert és Vidéke Takarékpénztár nem tagja a mi integrációnknak, így az OTSZ-nek és az OTIVA-nak sem, ezért egyébként a konkrét ügyről nem tudok nyilatkozni. Ugyanakkor a soltvadkerti takarékpénztáron kívül az összes többi BácsKiskun Megyében működő takarék a mi integrációnk tagja. – A megijedt ügyfelek azonban, most itt is sorban állnak. – Sajnos, sokan nem értik, hogyha egy takarékkal baj van, attól a többi nem rendül meg. Pedig különbséget kellene tenniük. Az OTSZ-tag takarékok, amelyek a Takarékszövetkezeti Integrációt alkotják, a prudenciális előírások szerint, biztonságosan működnek. Tevékenységüket a PSZÁF és az OTIVA folyamatosan ellenőrzi, míg likviditásuk, tőkeellátottságuk stabil, melyhez kapcsolódik az OTIVA már említett biztonsági tartaléka is. – Hogyan előzhető meg véleménye szerint a jelenlegihez hasonló pánik, amely ráadásul jelentős kiadásokat is okozhat az ügyfeleknek, hiszen jelentős költséggel, kamatveszteséggel jár, ha kiveszik pénzüket onnan is, ahol egyébként biztonságban van. – A jövőbeni hasonló események, és az ebből adódó, a saját integrációnkhoz tartozó takarékokat is érintő negatív ügyfélmegFolytatás a 66. oldalon


65

Rólunk írták

Folytatás a 65. oldalról ítélés elkerülésére már korábban is javasoltuk a kötelező intézményvédelmi tagságot, és szorgalmazzuk az intézményvédelmi alapok a minden takarékszövetkezet részére tőkeellátottságának megfelelő szabályozását. Petőfi Népe. 2012. június 7.

Stabilan finanszírozhatók a borászatok (MTI) – A borászok és pincészetek jelentős finanszírozói országszerte az integrált takarékszövetkezetek – állapította meg Turi Dénes, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) alelnöke szerdán a fővárosban. A takarékok agrárkihelyezéseinél továbbra is nagyobb súllyal szerepel ugyan a szántóföldi növénytermesztés és annak támogatása, előfinanszírozása, ám egyre jelentősebb a szőlészet és bortermelés részesedése is. Az integrációban a bortermelést a feltörekvő piacok közé sorolják. Ezek a gazdálkodók olyan ügyfelek, akiknek a finanszírozása egyelőre nem annyira a volumen, hanem inkább a konstrukciók összetett jellege miatt jelent kihívást egy pénzintézetnek. A takarékok az ország összes régiójában jelen vannak, a déldunántúli borvidéken pedig az egyik legjelentősebb finanszírozó partnernek számítanak. „A fejlődő borászatok az ingatlanfejlesztéstől kezdve a forgóeszköz-finanszírozáson és a támogatások előfinanszírozásán át a gépberuházásokig szinte minden konstrukciót igénybe vesznek – jellemezte a szekszárdi borvidék termelőivel, köztük több jó nevű borásszal kialakított finanszírozói kapcsolatot Gáspár Csaba, a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója. Turizmusonline.hu, 2012. június 6. (10:51)

Szövetkeznek? –Állami beszállás a Takarékbankba ÁTFOGÓ kormányzati hadművelet első állomása az állam tulaj-

donszerzése a Takarékbankban. A takarékszövetkezetek mesterséges felpörgetése azonban kockázatos. Kapóra jöhet egyes kormányzati köröknek, hogy június elsejére virradó éjszaka a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bezárta az ország egyik legnagyobb takarékszövetkezetét, a Soltvadkert és Vidékét. A rossz hírek hallatán rögtön fel is erősödtek azok a hangok, amelyek szerint kötelezővé kellene tenni, hogy minden takarékszövetkezet egy és ugyanazon, törvényben szabályozott intézményvédelmi alaphoz, az állami többségi tulajdonú OTIVA-hoz tartozzon. Ilyen körülmények között az sem véletlen, hogy a Takarékbank is belépett az OTIVA-ba, közvetlenül az után, hogy Orbán Viktor múlt kedden az InfoRádióban bejelentette: az állam „egy átfogó hadművelet részeként” megvásárolja a Takarékbank 38,5 százalékos részvénypakettjét a német DZ Banktól. Az állam kinyújtott karjaként megjelenő vevő a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) lesz, amely a HVG értesülései szerint 5-6 milliárd forintot, a tavaly 462 millió forintos profitra szert tevő bank 14,5 milliárd forintos saját

66


tőkéje alapján számítottnál valamivel kevesebbet fizet a részesedésért. A Takarékbank többségi tulajdonosai egyelőre a pénzintézetet 1989-ben alapító takarékszövetkezetek maradnak, ám ez az állapot egy esetleges tőkeemeléssel meg is változtatható. „Nincs közvetlen összefüggés az állam takarékbanki tranzakciója és a között, hogy egységesebbé és erősebbé kellene tenni a takarékszövetkezetek védelmi rendszerét. Ez utóbbiról két éve tárgyalunk a kormánnyal” – szögezte le a HVG-nek Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője. Ám a kormányfő roppant elégedetlen a takarékok által nyújtott szolgáltatásokkal, szerinte ugyanis hiányoznak a lakosság széles rétegeit elérő egyentermékek, amelyek kialakítása egyébiránt a Takarékbank egyik fő feladata. Csakhogy a legkisebb településeken nincs szükség valutaváltásra, devizahitelezésre vagy befektetési ajánlatokra – mondta a HVG-nek az egyik hátrányos helyzetű faluban működő takarékszövetkezet elnöke. Kérdés, mi a célja valójában az államnak a takarékszövetkezeti szektorral. Mindenféle központi befolyás önmagában ellentmond a hagyományos takarékszövetkezeti demokráciának, az egy tag egy szavazat elvnek. „Ha valamelyikükkel baj van, összefognak, ha nincs, az OTSZ nem tudja rákényszeríteni az akaratát egy-egy, a maga helyén kiskirály takarékra” – világította meg a HVG-nek az integráció dialektikáját egy elemző. A kormány most az MFB és a Takarékbank közreműködésével összekapcsolná a takarékok szabad forrásait az állam által támogatott, illetve az uniós hitelkonstrukciókkal. A legtöbb takarékszövetkezetnél betétben gyűlik a pénz, aminek a felét állampapírokba és bankközi betétekbe teszik. Az ugyanis, hogy vállalatokhoz helyezze ki, számos takarékszövetkezetnél tőkekorlátokba ütközik. De ahol nem szűkös a tőke, ott sem biztos, hogy van hitelképes vállalkozói ügyfélkör. Az állami MFB mindkét hiányosságot pótolhatja. Az eddigi tárgyalásokon felmerült, hogy ha kell, alárendelt kölcsöntőkét biztosít egyes takarékszövetkezeteknek, továbbá vállalati ügyfélköréből is enged át nekik számlavezetésre, hitelezésre – sorolta a várható fejleményeket Varga. Máris számlát nyitott például a Takarékbankban a korábban Giró-Szász András kormányszóvivő érdekeltségében állt Századvég Gazdaságkutató Zrt. „A koncepció nem rossz, ebből kisebbfajta csoda is lehet, de meg is bukhat, ha az állam a saját bankja uniformizált fiókhálózatává akarja lefokozni a helyi sajátosságokra sokat adó takarékszövetkezeteket” – vetette fel az egyik régi elnök. A túlzott állami befolyás alól az elmúlt években bankká alakult takarékszövetkezetek szabadulhatnának csak ki (így a Kinizsi, a Mohács vagy a Pannon), amelyek tagjai maradtak az OTSZ-nek, és az OTIVA-nak, de erre semmi sem kötelezi őket. Valószínűleg ez az oka annak, hogy – a HVG értesülései szerint – a PSZÁF most már igyekszik gátat vetni a nagyobb takarékok bankká válásának. Indokolt lenne ugyanakkor, ha a szektor kilökné a soraiból azokat a látszatszövetkezeteket, amelyeket a háttérből egy azonosíthatatlan vállalkozói kör irányít – javasolják a szakértők. Az állam rátelepedése a takarékszövetkezeti szektorra igen komoly kockázatokat is rejt – hívták fel a figyelmet a HVG által megkérdezett banki szakértők. A mesterségesen felfokozott hitelezési aktivitás ugyanis az ügyfelek felelőtlen, könnyű pénzeléséhez vezethet, aminek – jól mutatja ezt a soltvadkerti példa is – később meglehet a böjtje. HVG, 2012. június 7., szerző: Gyenis Ágnes

Építőipari Szolgáltató Zrt. 2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, mobil: 06-30/9327-807 e-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

Reklámok

előtetők monitoRáRnyékolók

Takarék. Házasság előtt. Egy felügyeleti konzultáció margójára. Új korszak kezdődik a takarék világban? Segíts magadon

Recommend Documents