Takarék. Bemutatkozás. Indítókulcs vagy katalizátor? Magyar szövetkezeti hitelintézetek szerepe az agrárfinanszírozásban

XXII. évfolyam 2. szám 2013. március–április

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• B emutatkozás Februári lapszámunkban megkezdtük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bemutatását, amit azért folytatunk, hogy a TakarékBank Zrt. új tulajdonosának a tevékenységét a takarékszövetkezetek is jobban megismerjék.

• Indítókulcs vagy katalizátor? Az MNB kedvezményes hitelprogramot hirdetett meg a kis- és középvállalkozási szektort megcélozva. A hitelprogram három pillérre épül…

• Magyar szövetkezeti hitelintézetek szerepe az agrárfinanszírozásban A szövetkezeti hitelintézetek 160 éve vannak jelen Magyarországon, az 1950-es évek elején végrehajtott állami felszámolásukat követően újraélesztett takarékszövetkezetek is már közel 60 éve bizonyítják életképességüket, de a hazai gazdaságot a válság kirobbanása óta jellemző alulfinanszírozottság új feladatok elé állítja őket.

• Faktoring 1x1 A faktoringgal viszonylag gyorsan pénzhez lehet juttatni egy arra alkalmas vállalkozást. Korábban számos, magántulajdonban lévő pénzügyi vállalkozás foglalkozott ezzel a pénzügyi szolgáltatással.

• A múltból is kell építkezni A 2000-ben városi rangra emelt Rakamazon jártunk, s Krausz Róberttel, a tavaly megválasztott és kinevezett elnök-ügyvezetővel beszélgettünk. A bemutatkozáskor derült ki, hogy az integráció legfiatalabb elnök-ügyvezetőjével ülünk szemben.

Demján Sándor 2013. március 8-án, a több évtizedes, a kereskedelemben- és gazdaságfejlesztést, és új munkahelyek teremtését szolgáló munkája, egyedülálló, a magyar kultúrát, oktatást és sportot támogató tevékenysége elismeréseként a MAGYAR ÉRDEMREND NAGYKERESZTJE kitüntetést vehette át.

SIGNAL vállalkozói vagyonbiztosítások ALL RISKS • szinte minden kockázatra fedezetet nyújt

EUROMESTER • tûz- és elemi kár biztosítás versenyképes díjon

GÉPTÖRÉS • biztosítás kedvezmény az Új Széchenyi Terv kártyával rendelkezôk részére

• 20 év piaci tapasztalat • Széles termékpaletta kis- és középvállalkozások számára • Kedvezô díj és ár- érték arány • Egyszerû tarifálás offline program segítségével • Magas szintû szakmai háttértámogatás

Legyünk partnerek a kis- és középvállalkozások kiszolgálásában is!

SIGNAL - Együtt a Takarékszövetkezetekkel

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori „Az összefogás olyan, mint egy kötél”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4  Beszámoló Bemutatkozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9  Hazai Bank Célegyenesben a Hazai Bank. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13  Gazdaság Indítókulcs vagy katalizátor?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Folyamatos növekedésben a SIGNAL. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A 20. tavasz…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Szorosabb kapcsolat a takarékszövetkezeti szektorral . . . . . . . . . 19  TAKINFO–TAK-INVEST hírei Bővülő szolgáltatási portfólió, növekvő ügyfélkör . . . . . . . . . . . . 21  Integráció Magyar szövetkezeti hitelintézetek szerepe az agrárfinanszírozásban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Faktoring 1x1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 „Újra egymás tenyerébe kell csapni”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Helyzetjelentés a stratégiai munkacsoportok munkájáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Egy kitüntetés margójára. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Megvan a takarékok kedvenc bora. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42  TKSZ Figyelő A múltból is kell építkezni. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Mi vagyunk az Agrárbank! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 „Célunk, hogy az ügyfél és mi is jól járjunk”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53  Takarék Akadémia A népitánctól a projektorig. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Minek mérjem, úgyis tudom…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Montabaur Téged is vár!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60  Kitekintés Szövetkezeti bankok a vállalkozásokért. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61  Szóra érdemes Színházi tükör. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62  Személyi hírek Gratulálunk! – Dr. Kiss Endre kitüntetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63  Rólunk írták Sajtófigyelő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64  Köszöntő Anyák napi köszöntő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB Zrt., Terts András főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Egyedül nem megy!

AZ ELMÚLT közel másfél évben szinte

napi szóhasználatunkká vált a STRATÉGIA. Nincs olyan integrációs rendezvény, ahol ne kerülnének szóba a Stratégia Projekt keretében megtett eddigi lépések, vagy a jövőben kidolgozandó irányok. A stratégia definíció szerinti meghatározása a cselekvések egy hos�szabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében, ami gyakran az úgymond „győzelem” vagy probléma megoldás. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól, mivel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg. A szót eredetileg a hadászatban használták, a háború megnyerésének művészetét, a seregek mozgatását és ellátását jelentette. Napjainkban ez a terminus már sokkal szerteágazóbb jelentéstartalommal rendelkezik. Nekünk is megvan a saját „háborúnk”, amit minden nap, minden órában meg kell vívnunk az ügyfelek, vagy a tulajdonosok bizalmáért. A Stratégia Projektben kitűzött célok és mérföldkövek mind megfelelnek a definícióban foglaltaknak, már „csak” azok végrehajtása szükséges. Szükséges, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyedül vívjuk meg harcainkat. Összefogással, közös célok kitűzésével, majd ezen célok következetes és fegyelmezett betartásával tudunk csak egy magasabb szintre lépni úgy, hogy saját magunk határozzuk meg a ránk vonatkozó keretrendszereket! Közös érdekünk, hogy

proaktív cselekedeteinkkel megelőzzük azt, hogy mások alkossák meg a ránk vonatkozó szabályokat úgy, hogy mi annak csak elszenvedői lehetünk. Tudom, hogy sokszor nehéz eligazodni a különböző érdekek rengetegében, de hiszem, hogy a közös célok megvalósítása esetén idővel az egyéni prioritások is teljesülnek. Azt is tudom, hogy nem lehet egyik napról a másikra esetlegesen drasztikus változtatásokat bevezetni, és egyes döntések nem mindenki számára egyformán hasznosak, de globálisan, integrációs szinten kell gondolkodnunk annak érdekében, hogy ez a közösség a lehető legnagyobb „haszonra” tehessen szert. Minden vezető elemi érdeke, hogy ne csak a saját intézménye, hanem az összes, Integrációhoz tartozó szervezet tevékenysége sikeres legyen, mert így nem a bajba jutott társintézmények megsegítésére, hanem új, előre mutató fejlesztések megvalósítására lehet fordítani az erőforrásainkat. Nem kis feladatra vállalkoztunk, de úgy gondolom, csak ez az egy irány létezik, csak így tarthatja meg és fényesítheti tovább a takarékszövetkezeti szektor méltán elismert hírnevét. Albert Einstein mondta egyszer: „Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.” Bízom benne, hogy most az egyszer mindannyian tudatlanok leszünk és sikerül megvalósítanunk a mostanában oly sokat emlegetett egységességet, a közös célok elérése érdekében történő összefogást, mert hiszem, hogy ezzel és csak ezzel válhatunk a piac domináns szereplőivé. Reményeim szerint, az integrációs csúcsszervek hamarosan sorra kerülő közgyűlésein ismét nagy lépést teszünk a STRATÉGIA megvalósítása érdekében, hogy közösen nyerjük meg a „háborúnkat”. Közösen, hiszen már Garas Dezső és Kern András is megénekelte: EGYEDÜL NEM MEGY! Csicsáky Péter, a TakarékBank vezérigazgatója

Takarék  2013. március–április

3

Címlapsztori  Interjú Demján Sándorral, az OTSZ elnökével

„Az összefogás olyan, mint egy kötél” Szerző: Demján Sándor, az OTSZ elnöke idén májusban tölti be a 70. életévét. Gazdag Hajtun életútját nehéz, mondhatni lehetetlen egy interjúban összefoglalni, annál is inGyörgy kább, mert sokak számára szinte hihetetlennek tűnik, mi minden fért bele a hét évtizedbe. A tehetség, a szorgalom, a vasakarat azonban utat tört magának, olyannyira, hogy az életművet még korántsem szabad lezártnak tekinteni. Ritka, hogy valaki olyan nagy ívű pályát fusson be, olyan maradandót alkosson, mint Demján Sándor, s az is ritka, hogy valaki ebben a korban még hosszú távú, ország-építő terveket szőjön. Az interjú során arra is törekedtünk, hogy közelebbről is megismerjük az elnök, mint magánember életét. eddigi életművemnek szól. Börvelyről kevés emlékem maradt, mert kisgyerek voltam, amikor kitelepítettek minket, de Etyek annál inkább az életem része maradt. A mai napig mindkét falut támogatom, és még mindig megvannak a gyerekkori barátaim, akikkel tartom a kapcsolatot. 

Demján Sándor

4

MINDENEKELŐTT hadd köszöntsük abból az alkalomból, hogy idén betölti a 70. életévét. További sok sikert, hosszú, egészséges, boldog életet kívánunk. És köszöntjük abból az alkalomból is, hogy március 15.-e alkalmából átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. Ezek után indítsuk a beszélgetést a gyökerektől. Milyen ma a kapcsolata szülőhelyével, Börvely községgel? És milyen Et yekkel, ahol a gyermekkorát élte? – Köszönöm szépen. Büszke vagyok arra, hogy a gazdasági életből elsőként én vehettem át ezt a kitüntetést, és megtisztel az ezzel járó erkölcsi elismerés, amely az


ösztöndíjamat, ezért sokat köszönhetek nekik. A szövetkezés eszmei és gazdaságformáló ereje pedig, a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál eltöltött évek alatt tudatosult bennem. – Ön miben látja a szövetkezés lényegét? – Az összefogás olyan, mint egy kötél, amelyből egy-egy szálat el lehet ugyan tépni, de ettől maga a kötél még nem fog elszakadni. – Hogyan értékeli a takarékok, az integráció jelenét, jövőjét? – A takarékoknak óriási előnye, hogy személyesen ismerik az ügyfeleket, s ez a közvetlen kontaktus a bizalom alapköve. Üzemi méretük miatt azonban külön-külön versenyképtelenek a bankrendszerben, ám az integráció erősítésével, egységes arculattal gyorsan a legmeghatározóbb piaci szereplők között tudhatják magukat. Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, vannak nyugati példák olyan jól működő takarékszövetkezeti rendszerekre, amelyek a bankszektor csaknem egyharmadát uralják.

– Az életrajzából kiderül, hogy nem volt könnyű gyerekkora. De bizonyára voltak álmai. Mikor tudatosult Önben, hogy a szövetkezés az egyik legnagyobb gazdaságformáló erő? – Édesanyám szülésznőként dolgozott a faluban, és egyedül nevelt három gyereket. Sokszor voltam egyedül, akár éjszaka is, mert a szüléseket nem lehetett időre rendelni. Időmet ilyenkor olvasással töltöttem, így több száz könyvet olvashattam el egy petróleumlámpa társaságában. A könyvek által megélhettem az álmaimat, és olyan képzelőerővel ajándékoztak meg, amelynek ingatlanfejlesztőként ma is gyakran hasznát – Milyen kitörési pontokat fogalveszem. Már a főiskolás éveim alatt a mazna meg a szektor számára? Folytatás a 6. oldalon takarékszövetkezetektől kaptam az

Címlapsztori

Gratulálunk!


5

Címlapsztori kell nála erőltetni. Ki kell alakítani a rendszerváltás utáni magyar egy egészséges arányt a rakkoló „tőkésosztály” oszlopos tagjává középpályások és a zseniális csatá- avanzsált Demjánon az idő épprok között. Egy cégben ez az analó- úgy nem fog, mint a rendszer- és gia azt jelenti, hogy meg kell találni a kormányváltások. A sokmilliáraz okosok és szorgalmasok optimá- dos, a gazdasági élet szinte minlis elegyét. Az én sikereim mögött den területére kiterjedő érdekeltcsapatok állnak, ezért az elismerés ségeket, második szülőfalujában, – Önt mindig úgy jellemezték, mindig nekik is szól. Etyeken pedig tekintélyes birtokot hogy merőben új filozófiát alamagáénak tudó menedzser egyetkított ki a vezetési stílusában. Mi – Ugyancsak Önről írták: „Az idő- len dologba nem ártotta még bele a titok? sebbeknek a Skála, a fiatalabbak- magát: a politikába. Csak annyi – A titok a csapatépítés. A sike- nak a West End City Center ugrik ra, amennyire muszáj volt. Sokan res vállalkozónak meg kell találnia be Demján Sándor nevének halla- gondolnák, hogy az Ön élete olyan, a megfelelő embert a megfelelő tán, aki egy gazdasági napilap ol- mint egy tipikus amerikai sikerposztra ugyanúgy, mint egy fut- vasói szerint az elmúlt évtized leg- történet, hiszen szegénygyermek ballcsapat trénerének. Ha valaki ka- befolyásosabb üzletembere. Tény, sorból az ország leggazdagabb pusnak született, nem a góllövést hogy a szocialista vállalkozóból emberévé küzdötte fel magát. Hogyan vélekedik a pénzről, s erről az idézetről? Névjegy – A politikához való viszonyom DEMJÁN SÁNDOR szülei – több tési Zrt. elnöke. 1999-ben megnyitöbbrétű. Egyrészt a VOSZ elnöszékely családdal együtt – 1940- totta a Nyugati Városközpontot, keként vállalkozók ezreit képviseben költöztek a Szatmár megyei ismertebb nevén a WestEnd City lem, ami komoly felelősség. EnBörvelybe. Édesapját nem ismer- Centert, ezt követte 2000-ben a nek révén állandó kapcsolatban te, mert a második világháború- Pólus City Center (Pozsony) megvagyunk a politikával, gazdaságban életét vesztette. 1944-ben nyitása, majd 2005-ben a Silesia politikai kérdésekben pedig folyaédesanyja három gyermekével City Center nyitása Katowice vámatosan konzultálunk, javaslatokat Magyarországra, Etyekre, a há- rosában, Lengyelországban A teszünk, sőt nem ritkán ütközünk a ború után kitelepített svábok la- 2000 márciusában megalakított mindenkori kormánnyal. Másrészt kóhelyére költözött. A Fogyasztói Hivatásos Labdarúgó Alszövetség patriótaként nem is tehetek mást, Szövetkezetek Országos Szövet- vezetője lett. Két év előkészítési mint szurkolok az ország vezetéségének (Szövosz) ösztöndíjasa- fázis után 2008-ban bevásárolta sének, hogy sikeres legyen, mert ként 1965-ben szerzett diplomát magát az orosz állami lottóba. Magyarország boldogulását tara budapesti Kereskedelmi és Ven- Demján Sándor ügyvezető eltom szemem előtt. Fiatalabb kodéglátó-ipari Főiskolán. Az iskolai nöke az egyik legnagyobb magyar romban a pénz elsősorban a fügévek után a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál munkáltatói szervezetnek, a Válgetlenséget jelentette számomra, helyezkedett el, egyre magasabb lalkozók és Munkáltatók Országos mára egyre inkább az ezzel járó fepozíciókban (1965–1966), majd Szövetségének (VOSZ), valamint lelősség szerepe kerül előtérbe. a Bicskei ÁFÉSZ elnökhelyettese elnöke a takarékszövetkezetek ér(1966–1968), később a Gorsium dekvédelmi szervezetének, az Or– Életútjának kezdeti sarokkövei: ÁFÉSZ elnöke lett (1968–1973). szágos Takarékszövetkezeti SzöÁFÉSZ, Skála, Magyar Hitel Bank. 1973 és 1986 között a Skála szö- vetségnek (OTSZ). A szerencse kegyeltjének tartotta vetkezeti közös vállalatnak volt a Nevéhez fűződik a 2003-ban magát akkoriban? Voltak támovezérigazgatója. 1986-90 között a alapított Prima Primissima díj is. gatói, akik látták Önben a tehetMagyar Hitelbank elnöke volt, to- 2003-ban Demján Sándor a Válséget, az elszántságot? vábbá az alapítók egyike. 1990-től lalkozók Országos Szövetségé – Szerencsésnek érzem maa Közép-európai Fejlesztési Tár- nek (VOSZ) támogatásával Prima gam, hogy ennyi mindenben kisaság, 1991-től a Közép-európai Primissima díj elnevezéssel díjat próbálhattam magam. MeggyőzőBeruházási Társaság vezérigazga- alapított, melynek célja a magyar désem, hogy az embernek, miután tója volt. 1996-ban megnyitotta a értelmiség eredményeink megegy adott szakmában eltöltött egy Bank Centert, a Gránit Pólus Rt.-t őrzése, a hazai tudomány, műévtizedet, ki kell próbálnia magát és a Pólus Centert. 1996–tól az ál- vészet és kultúra fejlesztésének másban is, és nekem ez a lehetőtala létrehozott TriGránit Fejlesz- erősítése. ség megadatott. A lelkem mélyén azonban mindig is kereskedő maFolytatás a 4. oldalról – Az előbb említett integráció mellett az önkormányzatokkal és a Magyar Fejlesztési Bankkal való szorosabb együttműködés lehet egy sikeres jövőbeli együttműködés alapja.

6


Címlapsztori

radtam, és ezt a tudást még a SKÁLA- időszakban szívtam magamba. A siker és az ismertség pedig megosztja az embereket, ezért mindig akadtak támogatóim, de rosszakarók és irigyek is bőven. Az a fontos, hogy az ember időben észrevegye, ki hova tartozik. – A rendszerváltás idején külföldre ment, s csak 1995-ben tért haza. Mi történt ebben az öt-hat évben? – Miután 1986-ban a Time magazin velem készítette az első nagyinterjút a vasfüggönyön innen, számos felkérést kaptam külföldi befektetőktől. 1990-ben jött el az ideje, hogy megmérettessem magam a nemzetközi mezőnyben is. Amerikai társtőkével, az egykori szovjet tagköztársaságokban fektettünk be, és sikeresen lebonyolítottuk a volt Szovjetunió legelső privatizációját: a Kamaz gyár magánosítását. Ezzel a tranzakcióval teremtettük meg azt a tőkét, ami a későbbi vállalkozásaim alapjául szolgált. Bár a társbefektetők meghökkentek, amikor a profit jelentős részét visszaforgatva mecsetet és munkáslakásokat építettünk a helyi muszlim közösségnek. Ezt a

Jelentősebb projektjei • Korda Sándor Filmstúdió • Esplanada (Bukarest) • Duna-Pest Rezidenciák (Budapest) • Nemzeti Színház (Budapest) • Hilton Budapest WestEnd (Budapest) • Ferihegy Expressz (Budapest) • Polus City Center (Pozsony) • Polus Center (Kolozsvár) • Szilézia City Center (Katowice) • WestEnd City Center (Budapest) • Stratégiai Fejlesztő Központ Alapítvány • Demján Sándor Alapítvány • K&H irodaház

szokásunkat a TriGránitnál is meg- hálózat nélkül, abszolút friss szemtartottuk, igaz, Katowicében nem léletet hoz a magyar bankrendszermecsetet, hanem katolikus temp- be, amelynek egyik legnagyobb lomot építettünk. gyengesége az, hogy hiányoznak belőle a hazai tulajdonú bankok. – Hazatérte után új vizekre eve- Ezt egyébként maga az IMF is leírzett: TriGránit Rt., Arcadom, ta egyik ország jelentésében – közEuroinvest. Jönnek a nagy fel- vetlenül a krízis után. adatok, hosszan sorolhatnánk az olyan jelentősebb beruházásokat, – Az Ön gondolkodásában mindig mint a Pólus Center, a WestEnd központi helyen állt a szegénység City Center, vagy a Korda Stúdió. elleni küzdelem. A Demján AlaKülföldön is hatalmas projekteket pítványon keresztül már eddig is nyert. Pusztán üzleti megfonto- sok figyelmet (és még több pénzt) lásból vágott bele az építőiparba, fordított szegény sorsú gyermevagy itt is egyedi filozófia vezérel- kekre. Visszaköszön a gyerekkor? te? Melyik projektre a legbüsz- Milyen eredményeket értek el az kébb, s melyiket felejtené? Alapítvány megalakítása, azaz – A WestEnd áll a legközelebb 1994 óta? a szívemhez, egyrészt mert Buda- – Amikor az édesanyám tanult, pesten építettük fel rekordidő alatt, akkor kénytelen volt minket árvamásrészt pedig mert ezzel egy olyan házba adni, mert nem tudott elúj prototípust teremtettünk, amelyet tartani bennünket. Ezért jobban át szerte Európában másoltak. Ugyan tudom érezni ezeknek a gyerekeka WestEnd már elmúlt 10 éves, és az- nek a helyzetét. Büszke vagyok arra, óta a TriGránit befektetési súlypontja hogy nem csak az árvaházakat tuda régió más országaira helyeződött tam támogatni, de több ezer egyeát, azért mégiscsak itthon építettük temista és főiskolás kapott Demjánés mégiscsak ez volt az első új város- ösztöndíjat. központ. Az elsőt pedig nem felejti el az ember. Számos olyan projek- – Miért hozta létre a Prima Pri tet tudnék felsorolni, ami kudarccal missima Díjat? Beváltak-e a hozvégződött, de egyrészt ebből volt a zá fűzött reményei? kevesebb, másrészt nálam alapkö- – Szerettem volna egy politikavetelmény, hogy a vezetőim, akár- mentes díjat létrehozni. Egy olyan csak jómagam, tanuljanak a hibáik- díjat, ahol a szavazóközönség ból, hiszen aki dönt, az óhatatlanul nem oszlik fel hungarosiítákra és hibázik is. Egyet viszont nem fogad- hungaroszunnitákra, hanem egytam el soha: kétszer ugyanazt a hi- szerű magyar emberek, akik politibát senki nem követheti el, ez ná- kai nézeteiket félretéve azért szurlam mindig egy felmondó levéllel kolnak, hogy a legjobbak között a volt egyenértékű. legeslegjobb kapja meg az elismerést. Ugyanakkor példát szerettem – Hobbi, vagy nosztalgia a Bada- volna mutatni a fiatal vállalkozókcsonyi Pincegazdaság Rt. meg- nak, hogy támogassák a magyar vétele? S a Gránit Bank Zrt. meg- művészeket és a tehetséget, mert alakítása? ez a nemzeti tudatunk legfonto – Zwack Péternek volt egy na- sabb alappillére. Ezen alapértékek gyon bölcs mondása: „Borból ak- beépültek a Prima Primissima szelkor lehet valaki milliomos, ha előtte lemiségébe, ezért beváltotta a hozmilliárdos volt.” Ez teljes mérték- zá fűzött reményeket. ben igaz, ezért a bor, egyelőre, csak hobbi. A Gránit Bank viszont egy új – Kitüntetéseinek, elismeréseiszegmensébe tört be bankolásnak: nek szinte se szeri, se száma. Igaz, az internetre alapozva, komoly fiókFolytatás a 8. oldalon


7

Címlapsztori

Folytatás a 7. oldalról mintha a pártállami időben kevesebb elismerésben részesült volna. Melyik kitüntetésére a legbüszkébb? – Mindegyikre másért vagyok büszke. Az elsőre azért vagyok büszke, mert azt még a Skála-Coop létrehozásáért kaptam a pályám elején. Az akkori rendszerben nem volt szokás államilag jutalmazni a kereskedelmet, mivel az osztályidegennek számított. A mostani már az eddigi életművem elismerésének szól. – Hetven évet betöltve, gondolt-e már arra, hogy nyugdíjba vonul? Kérdezhetném úgy is, hogy meddig kíván ennyi félét – cégek, bank irányítása, OTSZ, VOSZ elnök… stb. – dolgozni? Fenn marad-e a Demján-birodalom? – Nem vagyok az a nyugdíjba vonulós fajta, engem a mindennapi munka és a kihívás éltet, és nem tudom magam elképzelni, amint napokig horgászgatok egy tó partján. Ugyanakkor alapelvem, hogy egy cégben senki sem lehet pótolhatatlan, ez alól tehát én sem lehetek kivétel, így az évek során kineveltem azokat a vezetőket, akik az egyes szakterületeket megfelelő felkészültséggel tovább tudják majd vinni. Velük szemben azonban a cégcsoport fenntartásánál magasabb az elvárás: nekik a növekedést is meg kell őrizniük. – A családjáról keveset hallani. Beavatna minket az intimebb szférájába? Jut-e idő valamilyen hobbijára? – Azt szokták mondani, hogy minden sikeres vállalkozó mögött, van egy feleség. Mellettem is van, és mindig az ő gratulációi esnek a legjobban, mert tudom, hogy ezek a legőszintébbek. A lányom három gyönyörű unokával ajándékozott meg minket, akik lassan kiröpülnek a fészekből és próbálgatják a szárnyaikat. Büszke vagyok arra, hogy önállóan akarják megalapozni a jövőjüket.

8


Kitüntetései, elismerései • Állami Díj – A szövetkezeti kereskedelem fejlesztése, korszerű kereskedelemhálózat kiépítése terén végzett munkájáért (1980) • Az Év Embere Magyarországon (1986) • Szövosz-díj • Év Menedzsere Magyarországon (1988) • Év Vállalkozója Magyarországon (1996) • Planetáris Tudat – Magyar Üzleti Díj (1996) • Aschner Lipót-díj (1997) • Etyek község díszpolgára (1997) • Évtized Legbefolyásosabb Üzletembere (2000) • Budapest XV. kerületének díszpolgára (2001) • Az Év Legsikeresebb Ingatlanos Személyisége (2002) • A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Díszpolgára (2003) • Budapest VI. kerületének díszpolgára (2003) • Budapest díszpolgára (2003) • Kiemelkedő Vállalkozói Tettért – pozsonyi főpolgármesteri kitüntetés (2004)

– Ön tavaly bejelentette, hogy vagyona jelentős részét halála után jótékony célra ajánlja fel. Ma is így gondolja? Miként valósítható ez meg? – Jelenleg egy olyan konstrukción dolgozom, ami a jótékonyság mellett hatékonyan és hosszú távon tud segíteni az olyan fiatal vállalkozóknak, amilyen én is voltam annak idején. Ennek a programnak a részletei még formálódnak bennem. – Egy életút interjúban szokás megkérdezni, hogy mire a legbüszkébb, s mit csinálna másként? – Arra, hogy életem során sok tízezer embernek biztosíthattam megélhetést. De büszke vagyok arra is, hogy 1986-ban a Time magazin a vasfüggöny mögötti országokban

• Wahrmann Mór-érem – MTA kitüntetése (2005) • Szövetkezetért Életút – ÁFEOSZ kitüntetése (2005) • Arany Medál Díj – a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara kitüntetése (2005) • Az Év Üzletembere 2005 – az Ernst and Young nemzetközi tanácsadó cég díja (2006) • KKE Életmű Fő díj – Wall Street Journal által szponzorált KKE-i Ingatlan Minőségi Díjátadó Gála kitüntetése (2006) • Kármán Tódor-díj a magyar oktatás kiemelkedő támogatásáért (2007) • Alekszander Nyevszkij Szent Fejedelem Érdemrend (első fokozat) (2008) • Műegyetem díszpolgára (2010) • Miskolci Egyetem díszpolgára (2011) • Corvinus Egyetem Maecenas Universitatis Corvinianae díj (2011) • Encs díszpolgára (2012) • Resource Property Awards életműdíja (2012) • A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2013)

élő üzletemberek közül velem készítette az első nagyinterjút. Ez hozta meg a nemzetközi üzleti világban fontos ismertséget. Egy kiváló csapattal pedig a semmiből hoztuk létre a TriGránitot, amely minden szakmai elismerést kivívott – többek között a Művészetek Palotája felépítéséért. Mégis arra vagyok a legbüszkébb, hogy megmaradtak a gyerekkori barátaim. – Végezetül: Ön szerint, hogyan fognak emlékezni Demján Sándorra ötven-száz év múlva? – Ha a művészet vagy a tudomány területén értem volna el ezeket az eredményeket, akkor talán ismernék a nevemet, de mivel a gazdaságban dolgozom, biztos, hogy elfelejtenek. 

Beszámoló

Bemutatkozás Februári lapszámunkban megkezdtük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bemutatását, amit azért folytatunk, hogy a TakarékBank Zrt. új tulajdonosának a tevékenységét a takarékszövetkezetek is jobban megismerjék. Ez úttal az Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság társasági portfólióját valamint a Pénzügyi Intézményi Befektetések területét ismertetjük.

Az MFB Agrár és Turisztikai vagyonkezelési területének bemutatása Alapító (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Igazgatóság Elnök-vezérigazgató

Üzleti Vezérigazgatóság

Kockázatkezelési Főigazgatóság

Befektetési és Tulajdonosi Irányítási Főigazgatóság

Banküzemi Vezérigazgatóság

Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság

Befektetési Vezérigazgatóság

Pénzügyi Intézményi Befektetések Főigazgatóság

Turisztikai Vagyonkezelési és Befektetési Igazgató

Agrár Vagyonkezelési Igazgatóság


9

Beszámoló

Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság társasági portfóliója Agrár Vagyonkezelési Igazgatóság

Turisztikai Vagyonkezelési és Befektetési Igazgatóság

22 állami erdészeti társaság

Magyar Turizmus Zrt.

Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.

Hungarofest Nonprofit Kft.

Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.

Agrár Befektetési portfólió

Kincsem Nemzeti Kft.

AGROPRODUKT Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt. DPMG Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt.

Magyar Lóversenyfogadástszervező Kft.

Gödöllői Tangazdaság Zrt. Lajta-Hanság Mezőgazdasági-, Termelő-, Kereskedő és Szolgáltató Zrt. Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.

10

Magyarázat:

Sárvári Mezőgazdasági Zrt.

MFB tulajdon

Szarvasi Agrár Zrt.

MFB tulajdonosi joggyakorlás

Szombathelyi Tangazdaság Zrt.

Szavazatelsőbbségi részvény

Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.


Beszámoló

Az MFB Pénzügyi Intézményi Befektetések területének bemutatása Alapító (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Igazgatóság

Elnök-vezérigazgató

Üzleti Vezérigazgatóság

Kockázatkezelési Főigazgatóság

Befektetési és Tulajdonosi Irányítási Főigazgatóság

Banküzemi Vezérigazgatóság

Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság

Befektetési Vezérigazgatóság

Pénzügyi Intézményi Befektetések Főigazgatóság


11

Beszámoló

Pénzügyi Intézményi Befektetési Főigazgatóság társasági portfóliója Pénzügyi Intézményi Befektetések Főigazgatósága

Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (13,97%)

Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (50,01%)

MAG Zrt. (100% MFB)

Diákhitel Központ Zrt. (100% állami tulajdon)

MV Zrt. (100% MAG)

VÁTI Kft. (100% MAG)

Takarékbank Zrt. (38,46% MFB)

Magyarázat: MFB tulajdon MFB tulajdonosi joggyakorlás A tranzakció folyamatban

12


Hazai Bank  Az Integráció magazinja

A Hazai Bank a takarékszövetkezetek számára nem egy magazint, hanem egy eszközt jelent. Marketingkommunikációs lehetőséget, amivel a takarékszövetkezetek tovább erősíthetik pozíciójukat, megtarthatják ügyfeleiket és újakat csábíthatnak el a kereskedelmi bankoktól. Ehhez semmi Szerző: Lapzártához közeledik a Hazai Bank magazin első egyebet nem kell tenni, mint válaPapp száma. Hamarosan minden cikk elkészül, helyükre szolni a szerkesztőség felől érkező János kerülnek a képek, befejeződik a tördelés, zakatol- kérdésekre, megosztani velük a sani kezdenek a nyomdagépek. Az integráció taka- ját ötleteket és megfelelő példányszámot átadni az ügyfeleknek az újrékszövetkezeteinek első ügyfélkapcsolati maga- ságból, figyelve a visszajelzéseiket, zinját májusban már a szövetkezetek partnerei is reakcióikat. a kezükbe vehetik. Új eszköz, új lehetőségek. A kezdeti lépések biztatóak, a közös munka jól indult. „Az elmúlt heA HAZAI BANK közelgő megjelené- Mit jelent ez? Az ügyfél, akivel tekben minden takarékszövetkese miatt a Régió Lapkiadó munka- a bankja „törődik”, aki az elvárha- zettel legalább kétszer beszéltünk társai minden takarékkal felvették tó kiszolgáláson túl egyebet is kap, telefonon, és számos e-mail is éra kapcsolatot. „A takarékszövetke- az hűségesebb lesz, nehezebben kezett.” – teszi hozzá Szegediné. – zetek vezetőinek túlnyomó többsé- dönt a konkurencia mellett. Még ge érdeklődéssel várja az első lap- olyan esetekben is, ha pusztán raszámot, ez a felmerült kérdésekből cionális megfontolásból esetleg inés a megrendelt darabszámokból dokolt lenne a váltás. Ez a lélektais jól látszik.” – mondta Szegediné ni jelenség segíti a sarki kisboltot Holló Melinda, a Hazai Bank média a nagyáruházzal szemben, a drámenedzsere – „A Takarék újságban gább mobilszolgáltatót és a számés a magazin bemutató számában talan pénzintézetet is. Nem véletlen, megjelent információk, illetve a sze- hogy a szolgáltatók minél több kapmélyes beszélgetések során számos csolódási pontot igyekeznek találni vélemény fogalmazódott meg, ami- az ügyféllel. Próbálnak „baráti kapnek nagyon örültünk. A szerkesz- csolatot” kialakítani. Ezért vannak a tőségnek nagy segítséget jelent a hűségkedvezmények, a hírlevelek, a folyamatos visszajelzés, hiszen a ké- rendezvények és ez a szándék hívja szülő magazin nem csupán sajtó- életre az összes márkamagazint is. termék, hanem egy fontos eszköz, A Hazai Bank esetében komoly amivel hosszú távon minden taka- előny, hogy a több mint száz önálló takarékszövetkezet közös márkaérrék üzleti előnyhöz juthat.” Felelős vezetőként minden ta- tékekkel találkozik. „Egyes takarékkarékszövetkezeti vezető és mun- szövetkezetek mérete és műkökatárs azon dolgozik, hogy az új dése rokonszenves az ügyfélnek, ügyfelek megszerzése mellett a ré- mert emberi léptékű, nem pedig „A hasznos témák felvetése mellett, gieket is megtartsa. A kereskedel- arctalan mamutvállalat képét mu- a takarékszövetkezetek 95 százalémi bankok intenzív reklámhadjára- tatja. Ugyanakkor az emberek sze- ka már rendelt is az újságból. Bízom tai, illetve a gazdasági válság nem retik látni azt az erőt és biztonsá- benne, hogy az első szám megjekönnyítik meg a dolgukat, ezért got, ami egy országos hálózatban lenése után az ügyfelektől is poziminden egyes kommunikációs lé- rejlik” – magyarázza a média me- tív visszajelzéseket kapunk, hiszen pésnek megfontoltnak és profinak nedzser. – „A takarékszövetkeze- ezért dolgozunk. Az érdek közös, kell lennie. Ráadásul ezen a terü- teknél a legerősebb érvek egyike, hiszen a takarékszövetkezetek sileten is alapvető igazságként kell hogy integrációba tömörült önál- kere a szerkesztőség sikere is egykezelni a tényt, hogy az ügyfelek ló, hazai bankokról van szó. A szer- úttal. Nagyon izgalmas dolog ebegyes döntéseiket a márkához fű- kesztés során a magazinban is erre ben részt venni.” Folytatás a 14. oldalon ződő érzéseik alapján hozzák meg. kell helyeznünk a hangsúlyt.”

Célegyenesben a Hazai Bank




Szegediné Holló Melinda

13

Hazai Bank

Fontos kérdések

Koncz Csaba A HAZAI BANK magazin kapcsán fontos kérdések, észrevételek érkeztek a szerkesztőségbe a takarékszövetkezetek vezetőitől. Az egyes kérdéscsoportokra, Koncz Csaba, a magazin főszerkesztője válaszolt.

Miért éri meg márkamagazinba fektetni a pénzem? A reklámra valamennyi gazdálkodó szervezetnek, így a bankoknak is szükségük van eredményes működésükhöz. Rengeteg eszköz létezik arra, hogy üzenetünket, ajánlatainkat eljuttassuk ügyfeleinkhez, kezdve a helyi hirdetési újságban elhelyezett 30-40 ezer forintos hirdetéstől a sokmilliós tévékampányig. A választásnál azt kell mérlegelni, hogy milyen formában növelheti a szervezet bevételeit a reklámmegjelenés. Kizárólag a direkt marketing eszközre alapozva azonban hosszú távon nem lehet az ügyfeleket megtartani. A reklámköltés nagy részét a márkaépítésre kell szánni, amire kiváló eszköz a márkamagazin, amiben a takarékszövetekhez köthető történeteket olvashatnak az ügyfelek. A márka tulajdonképpen nem más, mint a vásárló fejében a takarészkövetkezetről bevillanó történetek összessége. Természetesen ez is csupán egy eszköz a marketing mixben, alkalmazása nem jelentheti más, bevált marketing tevékenység elhanyagolását. Ha ajándékba adom a magazint, hogyan tegyem? Minden takarékszövetkezet a saját lehetőségei alapján határozhatja meg, hogy

14


postán küldi ki, vagy személyesen adja át ügyfeleinek a Hazai Bank márkamagazint. Fontos szempont az átadásnál, hogy mindkét fél ajándéknak tekintse az újságot. Éppen úgy, mintha valamelyik családtagunkat ajándékoznánk meg a születésnapján. Ilyenkor elmondjuk a megajándékozottnak, hogy miért éppen ezzel kedveskedtünk neki, majd megkérdezzük, hogy tetszett az ajándék. Ezt a kérdést érdemes az ügyfeleknek is feltenni, ahogy azt is, hogy miről olvasna szívesen a magazinban. Elég ilyen egyszerű kérdéseket feltennünk ahhoz, hogy az ügyfél úgy érezze, kitüntettük a figyelmünkkel, bevontuk őt is a takarékszövetkezetünk életébe. Mivel így is, úgy is történik kommunikáció a legfontosabb partnerekkel, a magazin átadása nem okoz jelentős pluszmunkát. Hány ügyfélnek érdemes adni a Hazai Bankból? Több ezres, tízezres ügyfélbázis esetén 40-50 darab kiosztott magazinnal nyilvánvalóan nem lehet átütő eredményt elérni. A magazint tudatosan érdemes használni, ehhez el kell juttatni a legfontosabb partnerekhez, akik jellemzően az ügyfelek 5-10 százalékát teszik ki. Így kaphat a takarékszövetkezet annyi visszajelzést is, amely alapján reálisan értékelheti a magazin, mint marketingkommunikációs eszköz hatékonyságát. A példányszám meghatározásánál érdemes gondolni az új ügyfelekre is. A rájuk jellemző bizalmatlanságot kön�nyen eloszlathatja a takarékszövetkezet, ha először ő ad egy apró, mindkét fél számára hasznos ajándékot. Miért kellene újságot írnia egy pénzintézet vezetőjének? Nem kell. A magazin összeállítása, a cikkek megírása, szerkesztése során nagyban számítunk a takarékszövetkezetek vezetőinek segítségére. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy a cikkeket is nekik kellene megírni. A Hazai Bank szerkesztőinek, újságíróinak feladata, hogy a takarékszövetkezetekről és az integrációtól kapott információk alapján az olvasók érdeklődését felkeltő, ugyanakkor

hiteles cikkeket írjanak. Mindezt úgy, hogy az írásokban – akár ötletadóként, akár érintettként – az egyes takarékok megjelenjenek. Miért lenne ez a magazin érdekes az ügyfeleknek? A Hazai Bank azért érdekes, mert a benne lévő témák azok. Az első számban például többek között interjú olvasható Presser Gáborral, a tudatos pénzügyi gondolkodásról pedig Bod Péter Ákossal beszélgetünk. Riportot készítünk a Takarékszövetkezetek Bora 2013-címet elnyert pincészetekkel, de a magyar humorpartizán, Hadházi László is a lap vendége lesz. A neves gyermekpszichológus, dr. Vekerdy Tamás pedig a gyerekek takarékosságra neveléséről beszél. A szektor bemutatása, az alapvető pénzügyi fogalmak és más szakmai tartalmak közelebb viszik az ügyfélhez a pénzintézetek belső világát. A cél, hogy az olvasó érdeklődését végig fenntartsuk. Ez a következő számokban sem lesz másképp. Minél tovább olvas az ügyfél, annál többet foglalkozik a saját takarékszövetkezetével. Miért a takarékszövetkezetnek kell fizetni a Hazai Bank magazinért? Nem lenne szerencsés az ügyfelekkel kifizettetni az ajándék árát. A bevételi oldalon szóba jöhetne a hirdetési helyek értékesítése, ez esetben viszont a magazint tele kellene tömni reklámokkal, ami nyilván csökkentené az újság presztízsét és a várható érdeklődés is hamar lanyhulna. A Hazai Bankban nincs, vagy alig lesz hirdetés, így az olvasónak a legkisebb mértékben sem kell azt éreznie, hogy itt „el akarnak adni valamit”. A kiadónak is az az érdeke, hogy szívesen olvassák a magazint a takarékszövetkezetek ügyfelei, ezáltal eredményesebbek legyenek a takarékok. A pénzvisszafizetési-garancia pedig azt a célt szolgálja, hogy a takarékszövetkezeteknek semmilyen kockázatot ne kelljen vállalniuk az újság megrendelésével, hiszen a megmaradt példányokat a következő szám előtt teljes áron visszavásárolja kiadónk.

Gazdaság  Kedvezményes hitelprogram a kkv szektornak

Indítókulcs vagy katalizátor? Szerző: Az MNB kedvezményes hitelprogramot hirdetett meg a kis- és középvállalkozáSuppan si szektort megcélozva. A hitelprogram három pillérre épül, az első két pillér a Gergely kkv-k finanszírozási helyzetének támogatását, a harmadik az ország külső adósságának és így sérülékenységének csökkentésével párhuzamosan a jegybank kéthetes kötvényállományának mintegy 1000 milliárd forintos csökkentését irányozza elő. A program korlátozott mérete miatt nem fokozza jelentős mértékben a stabilitási kockázatokat, ugyanakkor rövidtávon nem okoz érdemi gazdasági növekedést sem, mivel a program hatására önmagában nem várható markáns fordulat a beruházások területén. EGYES vállalkozásokat ugyan ösztönözhet beruházásra, valamint az alacsonyabb tőkeköltség miatt növekedhet a pozitív megtérülésű projektek száma, a beruházások érdemi fordulatához azonban a keresleti oldal javulása is szükséges. A külső, ill. belső kereslet élénkülése esetén a program valóban hozzájárulhat a beruházások élénküléséhez, így tulajdonképpen inkább katalizátor szerepe lehet. A program ugyanakkor mégis hozzájárulhat ahhoz, hogy eddig elhalasztott beruházások megvalósuljanak, valamint olyan beruházások, amelyek a kapacitások növelése helyett a termelékenység, hatékonyság növelését célozzák, hozzájárulva a versenykésesség és vállalati hozzáadott érték növeléséhez. Ez közvetve – pl. az importigény csökkenésén, és így a nettó export javulásán keresztül – szintén kissé javíthat a növekedési kilátásokon. Kérdés, hogy a kedvezményes hitellehetőség valóban új hitelkihelyezésekhez, vagy meglevő, de drágább hitelek kiváltásához járul-e hozzá? Valószínűleg mindkettőre akadni fog példa. Mindenesetre a kkv-k alacsonyabb adósságszolgálati terhei miatt javulhat a bankok hitelportfoliójának minősége, a

programban részt vevő Az infláció alakulása (forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés): kkv-k fizetési képes9 sége, a csökkenő ka8 matterhek pedig kö7 zéptávon javíthatják az érintett kkv-k verseny6 képességét illetve a fel5 szabaduló cash-flow 4 hatására elősegíthetik 3 a későbbi beruházási 2 12 havi fogysztói árindex szándékokat. A javu1 Maginfláció ló hitelportfoliók csök0 kenthetik a hazai ban2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 kok kockázati felárát, bár ennek mértékét még korai megbecsülni. Kérdéses lyek megvalósítható üzleti modelugyanakkor, hogy a jelenlegi gyen- lel rendelkeznek. A kockázati felge forintárfolyam mellett megéri-e ár behatároltsága miatt a bankok forintra váltani a devizahiteleket? – ismerve az alacsony kockázatvál A bankok maximálisan 2%-os lalási hajlandóságot – feltehetően kamatmarzsot realizálhatnak a a legjobb minősítésű ügyfeleknek program során, ezért felmerülhet ajánlhatják fel a programban való a kérdés, hogy a bankoknak meg- részvételt. éri-e a programban való részvétel, Az ország rövid lejáratú külső mivel a vállalati kockázati felárak jel- adósságának csökkenése, valamint lemzően ennél magasabbak, ennél a devizatartalékok mérsékelt leépíalacsonyabb felárat csak a legjobb tésével párhuzamosan csökkenő minősítésű ügyfelek tudnak elérni. kéthetes betétállomány hatására Éppen ezért a bankok érdekeltek közel 50 milliárd forinttal csökkentlesznek abban – ami egyébként a hetnek az MNB kamatkiadásai, míg program célja is –, hogy a kedvez- 10-20 milliárddal a bevételei. Így ös�ményes hitelek megfelelően cél- szességében 30-40 milliárd forinttal zottak legyenek, azon ágazatok mérséklődhet az MNB vesztesége, Folytatás a 16. oldalon és kkv adósok felé irányulva, ame-


15

Gazdaság

Folytatás a 15. oldalról végső soron az államháztartás hiánya. Mindez hozzájárulhat a költségvetési és államadósság pálya fenntarthatóságához, kismértékben csökkentve az ország kockázati felárát is. Lényeges, hogy nem kerül sor a kéthetes kötvényállomány Az állampapírhozamok alakulása (forrás: ÁKK): 10 9 8 7 6 5 4

3 hónapos 1 éves 3 éves 10 éves

2012. jan 2012. ápr. 2012. júl. 2012. okt. 2013. jan.

adminisztrációs korlátozására, mivel ez a devizatartalékokkal együtt automatikusan csökken. Emellett a devizatartalékok leépítése során a

16


jelenlegi 300 forint körüli euró árfolyam mellett az MNB mintegy 75100 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget is realizálhat, mivel az MNB az euró bekerülési árát 270-275 forinton tartja nyilván. A devizatartalékok alakulására ugyanakkor az EU transzferek MNB-nél történő átváltása továbbra is pozitív hatással van, ami növeli az MNB mozgásterét a devizatartalékok csökkentése során. A jegybanki közlemény ugyan hangsúl yoz z a , ho g y a hitelprogram nem befolyásolja a kamatpolitikát, a kamatcsökkentési sorozat mindemellett folytatódhat. Az inflá2013. ápr. ció a várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra, 38 éve nem látott szintre, 2,2%-ra süllyedt márciusban, ami feltehetően a következő hónapokban akár 2% alá, azaz bőven a jegybanki 3%-os infláci-

ós cél alá eshet. A reálgazdaság helyzete, a gyenge fogyasztói-, beruházási-, és hitelkereslet szintén indokolttá teszi a további kamatcsökkentéseket. A piac a következő hat hónapra összesen 125 bázispontnyi kamatcsökkentést áraz, azaz akár 3,75%ig süllyedhet az alapkamat. A forint sérülékenysége miatt azonban indokolt az óvatosság, ezért arra számítunk, hogy a második félévre 4,25%ig csökkenhet az alapkamat. A kamatcsökkentésekkel párhuzamosan meredeken csökkenő állampapírhozamok közel 100 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetnek az államháztartásban, valamint közel 50 milliárd forintot az MNB-nél. Mivel a tavalyi 2%-os hiány lényegesen kedvezőbb lett a tervekhez, valamint az előrejelzésekhez képest, az alacsonyabb bázis és a várhatóan alacsonyabb kamatkiadások lehetővé teszik az idei hiánycél elérését, egyúttal remélhetőleg a Túlzott Deficit Eljárás alól való kikerülést. 

Gazdaság

Folyamatos növekedésben a SIGNAL „Hiszek a szerencsében és úgy tûnik, minél keményebben dolgozom, annál nagyobb szerencsém van!” Thomas Jefferson fenti idézetével nyitotta meg dr. Kálózdi Tamás, a SIGNAL Biztosító elnök-vezérigazgatója a Takarékszövetkezeti Konferenciát február 27-én, Budapesten. A már hagyományosnak nevezhetô rendezvényen meghívott elôadónk, Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora olyan súlyos kérdésekkel foglalkozott elôadásában, mint a magyar gazdaság recessziós szakaszai, a hazai GDP fô összetevôinek alakulása, a bankszektor nyereségpozíció-romlása, valamint a vállalati hitelezés nemzetközi tendenciái. A szakember elôadásában rávilágított, hogy a takarékszövetkezetek számára versenyelônyt jelenthet a jelenlegi gazdasági környezet, különös tekintettel a banki hitelkínálat-visszafogás által nyílt piaci résre. Ezt támasztja alá, hogy a szövetkezeti hitelintézetek likviditási helyzete továbbra is stabil és a részükrôl indított ügyfélszerzési próbálkozások sikeresnek bizonyultak. Addig, amíg a hitelintézetek 2012-ben összesen -151,2 milliárd Ft nettó eredményt értek el, a szövetkezeti hitelintézetek +8,9 milliárd Ft nettó eredménnyel zárták az évet. Hasonló pozitív hírekkel szolgált dr. Kálózdi Tamás is, hiszen a SIGNAL eredményei a stratégiaváltás és szervezeti átalakítás sikerét támasztják alá. A biztosítási piac 6,5%-os csökkenése ellenére a SIGNAL +6,3%-os növekedést ért el tavaly, melyhez jelentôsen hozzájárult a banki ágazat is, ahol volt olyan terület, ahol az új szerzések esetében kétszámjegyû növekedést realizáltunk. Több sikeres értékesítési akciót is szerveztünk partnereinkkel. Egy ilyen akció gyakorlati hátterérôl Kakukk Katalin számolt be, a Szabolcs Takarék képviseletében. A Konferencia elôadói éppen ezért azt hangsúlyozták, hogy a lehetôségeket akkor tudjuk a leginkább erôsségekké formálni és megragadni, ha egyfajta cégcsoport szintû gondolkodást alakítunk ki és egymás erôsségeit kölcsönösen felhasználva nyújtunk egyre magasabb értéket, komplex pénzügyi megoldásokat az ügyfeleknek. Ebben a szellemben kívánjuk 2013-ban az együttmûködést bôvíteni a takarékszövetkezetekkel, Takarékbankkal és a KÖT Biztosítóval, melynek elnöke Brauer János úr éppen a közös együttmûködési területek bôvítési lehetôségeirôl szólt a Konferencián. Bízunk benne, hogy a közös stratégia a tavalyi évhez hasonló sikereket hoz majd 2013-ban is!

Új alapokon a takarékszövetkezeti éves verseny Ebben az évben új alapokon indítottuk el a SIGNAL Takarékszövetkezeti Kirendeltségi Versenyt, melynek lényege, hogy az egyes takarékszövetkezetek saját, tavalyi éves eredményéhez képest elért növekedését díjazzuk majd. Kihez fordulhat?

Bízunk benne, hogy felkeltettük érdeklôdését, további tájékoztatással szolgálnak a szerzôdött takarékszövetkezetek kirendeltségei. Részletes feltételeinkrôl a www.signal.hu oldalon olvashat. Kárbejelentés

A káreseményét leggyorsabban számlavezetô takarékszövetkezeti kirendeltségén vagy honlapunk online kárbejelentô rendszerén keresztül (www.signal.hu) jelentheti be, valamint ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére a helyi tarifával hívható 06 40 405 405 telefonszámon.

A versenyben a nem KÉR életbiztosítások és a baleset-biztosítások is részt vesznek, de a hangsúly 2013-ban a KKV-nak szóló vagyon termékek értékesítésén lesz, melyhez támogató marketing anyagok is készültek. A pontos részletek a hivatalos versenykiírásban találhatók, kérdés esetén pedig banki szakreferenseink készséggel állnak partnereink rendelkezésére. Az Ön biztosítási tanácsadója

Termékismertetônk tájékoztató jellegû, biztosítási szerzôdésének megkötése esetén az érvényes, átadott feltételeink a mérvadóak.

Top 10 Call Center Díj

2012

KKV és mikrovállalkozói biztosítási termékcsomag

Társaságunk 2009 óta több alkalommal is dobogós helyen végzett a minôségi ügyfélkiszolgálásért folyó versenyben.

Takarékbank, takarékszövetkezeti – állami támogatású és saját konstrukciós – hitelekhez

Büszkék vagyunk az elért eredményekre, az objektív értékelés megerôsít minket abban, hogy helyes úton járunk a minôségi ügyfélkiszolgálásban.

SIGNAL Biztosító Zrt. Ügyfélszolgálat: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Contact Center: 06 40 405 405 [email protected] www.signal.hu

SIG 2630

Eredményes értékesítést kívánunk!


17

Gazdaság

A 20. tavasz…

MEGJÖTT a jó idő, és ezzel együtt

mi is kivirágoztunk. Aktuális cikkünkben több, számunkra kedves dologról szeretnénk beszámolni olvasóinknak. Örömteli időszak számunkra a tavasz, hiszen minden évben ez idő tájt, megvendégelhetjük tagjainkat egy patinás szépségű szállodában, ahol beszámolunk az előző évi gazdálkodásunkról, illetve a jövő évi terveinkről egy küldöttgyűlés keretén belül. A küldöttgyűlésen idén is szép számmal képviseltették magukat a takarékszövetkezetek. Tagjaink a mostani alkalommal

is mindent rendben találtak a működésünkkel kapcsolatban, biztosították az egyesületet támogatásukról, és bizalmat szavaztak a jövőbeli elképzeléseinknek. Nagy örömünkre szolgált, hogy a küldöttgyűlés egyhangúlag támogatta az irányú törekvésünket, hogy egy új termékkel álljunk a takarékszövetkezetek szolgálatába. Ez a biztosítás az eddigi termékeinktől eltérően nem a hitelek fedezetéül szolgálna, hanem számlacsomagokhoz kapcsolódó önálló termék lenne, amely bármely takarékszövetkezet számára könnyedén értékesíthető. A termék szolgáltatása és díja vonzó lehet a magukról gondoskodni kívánó, tudatos ügyfelek számára. Bevezetését 2013. második félévtől tervezzük, erősítve ezzel tagjaink és az egyesület pici pozícióját Reméljük, hamarosan már az összes tagunk termékpalettáján viszont láthatjuk ezt a termékünket. A küldöttgyűlésünk résztvevői már megszokhatták, hogy a KÖT Biztosító Egyesület rendezvényei nem csak a beszámolókról, és az üzleti életről szól. Idén nagy örömünkre szolgált, hogy alapító tagunkat, Németh Istvánt köszönthettük 70. szü-

letésnapja alkalmából. Gratulálunk még egyszer ehhez a kerek évszámhoz. Ezúton is jó egészséget, és a vitorlába jó szelet kívánunk neki! És ha már a jubileumokat említettük, ezúton szeretnénk ismételten emlékeztetni mindenkit, hogy egyesületünk az idei évben tölti be 20. évfordulóját. Úgy véljük, hogy ezt méltóképpen meg kell ünnepelnünk. A folyamatosan változó gazdasági környezetben igazán büszkék vagyunk, hogy az idő igazolta az alapítók elképzelését, valamint a társadalmi és szakmai vezetés felkészültségét és alkalmazkodóképességét. Ennek örömére szeretettel meghívjuk kedves tagjainkat az októberben megrendezésre kerülő ünnepségünkre, amelynek keretén belül megemlékezünk erről a röpke 20 évről, amelyet a takarékszövetkezetekkel együtt töltöttünk, és reméljük, hogy az együttműködésünk még sok-sok éven át töretlen marad. Az ünnepség pontos időpontjáról, és a helyszínről tagjainkat értesítjük. Reméljük, szép számmal összegyűlünk majd ezen az örömteli eseményen. Az örömhírekből még ezek után sem fogytunk ki, hiszen a küldöttgyűlés megszavazta az idei évi kirendeltségi dolgozói szakmai program helyszínét. Ebben az évben a fürdőjéről, és a festői szépségű váráról, illetve méltán híres főteréről ismert Gyula fog otthont adni a jutalom útnak. Reméljük, minden kedves jutalmazott élvezni fogja a szakmai, pihentető programokat. Ezúton szeretnénk megköszönni a dicsérő szavakat és az építő jellegű javaslatokat. Biztosítjuk tagjainkat, hogy a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy a legmagasabb színvonalon tudjuk teljesíteni az elvárásaikat és megfeleljünk minden általuk támasztott igénynek. Márkus Judit Ügyvezető

18


Gazdaság  iSAFE Zrt.

Szorosabb kapcsolat a takarékszövetkezeti szektorral Tovább erősödő fejlesztői munka, a hitelintézeti elvárások a korábbinál is hatékonyabb kiszolgálása, az eddigi elkötelezettséget bizonyító és hivatalosan is megerősítő üzletpolitika. Ezek alapján döntött fontos stratégiai kérdésekben az iSAFE Informatikai Zrt. tulajdonosi köre.

JANUÁR 31-ÉN tartott közgyűlésén

összesen 20 millió forint értékű tőkeemelés keretében biztosított tulajdonrészt takarékszövetkezetek számára a jelenleg közel 100 hitelintézet informatikai szolgáltatójaként idén 10. születésnapját ünneplő iSAFE Informatikai Zrt. – Indulásunk óta bebizonyítottuk, hogy a szektor megbízható, eredményes szolgáltatói vagyunk. A piaci változásokra, szabályozói

elvárásokra gyorsan, hatékonyan reagálunk. Működésünk alapjaiban változtatta meg a szektor informatikai fejlesztési, szolgáltatási szokásait, lehetőségeit. Ezt a magatartást követve készítettük el új stratégiánkat, melynek fontos elemeként partnereinkkel szorosabbá, még közvetlenebbé kívánjuk fűzni kapcsolatunkat. Célunk, hogy stratégiai partnereink legfontosabb működési nehézségeire válaszo-

kat találjunk. – mondta Danyi József vezérigazgató, majd hozzátette: – Fontos célunk, hogy az informatika ne egy megoldandó probléma legyen a takarékszövetkezet vezetésének, hanem eszköz, amivel növelni tudják piaci befolyásukat és üzleti sikereiket. Az iSAFE Zrt. az új tulajdonosi struktúrával célul tűzte ki, hogy szerves részévé váljon a takarékszövetkezeti integrációnak, ugyanakkor a rugalmasság és a folyamatos innováció révén partnerei számára továbbra is a legkedvezőbb megoldásokat tudja biztosítani. „A közös munka lehetőséget ad az igények és problémák még pontosabb megismerésére, így professzionális alternatívákkal segíthetjük a takarékszövetkezetek munkáját, és hatékonyabban tudjuk képviselni érdekeiket, a független, önálló értékekre épülő fejlődést.” – nyilatkozta Danyi József. Az új tulajdonosok jól szimbolizálják a vállalkozás célkitűzéseit: nem egyes rendszereket, nem egyes csoportokat, hanem a teljes szektort kívánják szolgálni: Moonsol és EuroBank felhasználó, kisebb és nagyobb takarékszövetkezet, TÉSZ tag és integrációs takarékszövetkezet, helyi és központi üzemeltetésű Folytatás a 20. oldalon


19

Gazdaság

Folytatás a 19. oldalról rendszert használó partner egyaránt megtalálható az új tulajdonosok között. Az új tulajdonosok bevonása a többi partner számára nem jelent korlátot: az iSAFE-fel való tulajdonosi együttműködésben lehetőséget látó partnerek csatlakozhatnak a jövőbe tekintő csapathoz. Szolgáltatói együttműködés a takarékszövetkezeti szektor fejlődéséért Az iSAFE Zrt. és a HW Stúdió Kft. 2012. 11. 29-én közösen rendezett szakmai partnernapján az eddigi évek tapasztalatairól, fejlesztéseiről, valamint a cégcsoport együttmű-

Az új tulajdonosok jól szimbolizálják a vállalkozás célkitűzéseit: nem egyes rendszereket, nem egyes csoportokat, hanem a teljes szektort kívánják szolgálni: Moonsol és EuroBank felhasználó, kisebb és nagyobb takarékszövetkezet, TÉSZ tag és integrációs takarékszövetkezet… ködésével szaporodó szolgáltatási lehetőségekről tartott előadásokat. Csaknem félszáz pénzintézet vett részt a rendezvényen, amelyen a már jól bejáratott szolgáltatások mellett számos új fejlesztés is bemutatásra került. Az iSAFE Zrt. vezérigazgatója, Danyi József, a szektor szereplőinek egyediségéről és önállóságuk megőrzésének fontosságáról beszélt. Az iSAFE Zrt. a professzionálisan felépített hardver és szoftver infrastruktúrára alapozott, rugalmas szolgáltatási portfolióval járul hozzá a pénzügyi vállalkozások egyedi fejlődéséhez. A vezérigazgató elmondta, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek, és az üzemeltetési tapasztalatoknak köszönhetően az iSAFE Zrt. valamen�nyi a takarékszövetkezeti szektorban

20


használt számlavezető rendszer üzemeltetéséhez megfelelő központi infrastruktúrát tud biztosítani. Danyi József felhívta a figyelmet arra, hogy az iSAFE a közösségi igények és az egyéni értékek közötti egyensúly megteremtésére törekszik, mert az alternatívák korlátozása ma egyértelműen hátrányt jelent. Tihanyi Zoltán, ügyfélkapcsolati vezető részletesen bemutatta a hitelintézet számára szükséges helyi és központi számlavezető rendszerek éles és tartalék-üzemeltetési lehetőségeit. Előadásában az egyedi és multibankos internet banking megoldások mellett kitért a jól kontrollálható, felügyeleti adatvédelmi elvárásoknak is megfelelő, irodai munkavégzés elősegítését szolgáló rendszerekre is, például a vékonykliens technológia bemutatásával. A PSZÁF követelményeiről beszélve bemutatta, hogy az iSAFE segítségével hogyan tud megfelelni a pénzintézet a szigorú elvárásoknak. Perger Zoltán, üzemeltetési vezető elmondta, hogy az iSAFE már mobil eszközökön is képes megvalósítani a biztonságos hozzáférést. Fürj János bemutatta a HW Stúdió által fejlesztett, Android és Apple telefonokra letölthető mobilalkalmazásokat, amelyek remekül kiszolgálják mind a távoli munkavégzés, mind pedig az elektronikus bankolás igényeit. A HW Stúdió Kft. előadásaiban a Border rendszer legújabb moduljait ismertette, amelyek a hitelintézet egyedi igényeinek megfelelően kerültek kialakításra. A végrehajtói megkeresések kezelése, cégfigyelés, KHR funkciók minden hitelintézet számára szükséges megoldások, de a Border használatával lehetőség nyílik a takarékszövetkezeti e-mailek központi adminisztrációjára, naplózási, riasztási funkciók bevezetésére is. A HW Stúdió által üzemeltetett Telefonos Ügyfélszolgálati Rendszer pedig 7/24 órás elérhetőségével kiemelkedik a pénzintézeti piacon általában megszokott ügyfélkezelési szokásoktól.

A szolgáltatók takarékszövetkezeti támogatottságát igazolja a partnernap kiemelt előadója: Vida József, a Szentgál Takarék elnöke a cégcsoporttal közösen kialakított fejlesztésről számolt be. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Border vállalatirányítási rendszer megkönnyíti az üzletviteli adatok megjelenítését, elemzését. A kinyerhető napi, heti, havi statisztikák nem csak a naplózási elvárásoknak felelnek meg, de kiszolgálják a működés tervezéséhez és kontrolljához szükséges tevékenységeket. Az általa kezdeményezett fejlesztések igazodnak az iSAFE üzletpolitikájához: a teljes szektor igényeit képviselik számlavezető rendszertől függetlenül. Az új szolgáltatások és a partnerkör, valamint a tulajdonosi kör bővülése jelzi az iSAFE és a HW Stúdió sikerességét, stabilitását. A fejlesztések tervezése a cégcsoport munkájának összehangolásával és ügyfeleik igényeinek, lehetőségeinek figyelembevételével történik. A beruházások költségeinek nagy részét pályázati forrásokból fedezik, továbbá jelentős tőkeemelés biztosítja az iSAFE hosszú távon is stabil működését. A bemutató rávilágított, hogy az iSAFE Zrt. és a HW Stúdió Kft. által alkotott cégcsoport szolgáltatásai lefedik a piaci igényeket, és sebes tempót diktálnak a versenyben. A rendezvényt jellemző érdeklődő és barátságos hangulat, a közvetlen, nyüzsgő közeg számos együttműködési lehetőség táptalaja lehet a jövőben. A mai magyar gazdasági viszonyok között is lehetőségekkel rendelkező takarékszövetkezeti szektor jövője nagymértékben függ a szolgáltatók és ügyfeleik egymást is erősítő működésétől. Az új tulajdonosokkal is megerősített együttműködés, a megújult lendületet mutató fejlesztések azt bizonyítják, hogy az iSAFE Zrt. a szektor fejlődésének és erősödésének egyértelműen felelős katalizátora, meghatározó résztvevője. 

Takinfo Gazdaság hírei  Minden egy helyen! Szolgáltató, ahogy Ön szeretné!

Bővülő szolgáltatási portfólió, növekvő ügyfélkör Szerző: Forgácsné Takács Szilvia, a Takinfo Kft. értékesítési terület vezetője

Platformfüggetlen szolgáltatások központi üzemeltetésben – korszerű, biztonságos IT technológia kiajánlása a Takarékszövetkezeti Integráció tagjai számára. A Kisbanki BOSS számlavezető rendszert, valamint a kapcsolódó elektronikus és egyéb szolgáltatásokat központi üzemben használó hitelintézetek mellett – egyre többen térnek át a saját telephelyen üzemelő egyedi megoldások helyett a Takinfo Kft. központi rendszereinek alkalmazására.

AZ INFORMATIKA és az üzleti igé-

nyek gyors fejlődése, valamint a PSZÁF szigorodó követelményei egyre nagyobb nyomást jelentenek a takarékszövetkezetek, hitelintézetek informatikai rendszereire nézve. A helyi üzemeltetésnél a központi, integrált megoldás üzembiztonsága és a rendelkezésre állás szintje lényegesen magasabb. Utóbbi irányába mutat a Takarékszövetkezeti Integráció erősítésének stratégiája is. Arohamos tempóban fejlődő banki üzletágban a folyamatos korszerűsítés, az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése elengedhetetlen. A színvonalas, ügyfélközpontú banki szolgáltatás pedig elképzelhetetlen olyan integrált informatikai rendszer nélkül, amely támogatja és kiszolgálja a kereskedelmi banki tevékenységet Az Integráció közös intézményvédelmi alapja, az OTIVA, valamint központi bankja, a TakarékBank Zrt. tulajdonában lévő Takinfo Kft. 1994es alapítása óta a Takarékszövetkezeti Integráció, vezetőinformatikai szolgáltatójává vált. A Társaság alapításának akkori és jelenlegi célja, hogy a Takarékszövetkezeti Integráció tagjai számára korszerű és egységes informatikai hátteret biztosítson. Szakembereink az elmúlt 18 év során szerzett tapasztalatai banki rendszerek üzemeltetése terén lehetővé teszik a cég számára az új

szolgáltatások kialakítását és megvalósítását. Szolgáltatásaink immár az Integráció egésze számára elérhetőek. Munkatársaink tudásának és felkészültségének, valamint a kimagasló műszaki színvonalú infrastrukturális háttérnek köszönhetően cégünk nemcsak az ügyfélkiszolgálásra fordít kitüntetett figyelmet, hanem a folyamatos fejlesztésre is. Ha az ügyfeleink – hitelintézetek /takarékszövetkezetek – számosságát nézzük, a jelenlegi 105 tag több mint a felénél a Takinfo végzi a számlavezető rendszerek IT-üzemeltetési feladatait, ha viszont a mérlegfőösszeg alapján vizsgáljuk, akkor a Társaságunk az üzemeltetés tekintetében 70%-os piaci részesedéssel bír. A Takinfo Kft. továbbra is elsődleges küldetésének tekinti a hitelintézetek számára kifejlesztett szolgáltatások, illetve rendszerek biztonságos, költséghatékony és technológiai szempontból is naprakész működtetését. Szolgáltatásaink kialakításakor fontos szempont a számlavezető rendszer típusától független működés lehetősége, aminek létjogosultságát az igénybevevő hitelintézetek számának folyamatos bővülése igazolja vis�sza. A Takinfo Kft. szolgáltatási portfóliója évről évre bővül, figyelembe véve az ügyfelek igényeit a törvényi előírásokat és a piaci trendek alakulását. A Takarékszövetkezeti Integrá-



ció tagjainak vállalatunkkal kialakult kapcsolata több mint 18 éves múltra tekint vissza. Együttműködésünk során számos szolgáltatás a kezdetektől fogva kizárólag a Takinfo Kft. közreműködésével volt elérhető. Ilyen terület a mai napig pl. a GIRO kapcsolat és a Bankkártya rendszer üzemeltetése, valamint számos hitelintézetnél a KHR alkalmazás A Takinfo Kft. legfőbb profilja a hitelintézeti számlavezető rendszerek és a kapcsolódó elektronikus csatorFolytatás a 22. oldalon

Takarék  2013. március–április január–február

Forgácsné Takács Szilvia

21

nák központi üzemeltetése. Ebben az üzleti szegmensben – ahogyan már a bevezető részben is említettük – kiemelkedő piaci részesedéssel rendelkezünk, és az előző évi adatokhoz képest is folyamatos növekedés látható. Legfőbb célunk, hogy az eddig saját telephelyen üzemeltető hitelintézetek minél szélesebb körben válasszák a Takinfo Kft. központi szolgáltatásait, függetlenül attól, hogy éppen EuroBank vagy MoonSol rendszert használnak. Az Integráció piacán a központi üzemeltetési szolgáltatás vonatko-

zásában az előző években belépő konkurens piaci szolgáltatók megjelenése ellenére a Takinfo irányába mozdultak el az eddig saját telephelyen üzemelő EuroBank rendszert használó hitelintézetek. Erre jó példa a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet, a Borotai Takarékszövetkezet vagy a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet, akik a Takinfo komplex ajánlatát elfogadva tértek át a központi üzemeltetésre. (Lásd külön cikk Alakszainé dr. Oláh Annamária elnök-ügyvezető hozzászólása). Megállapítható, hogy azok a hitelintézetek, akik jelenleg még nem a Takinfo Kft.-nél üzemeltettek, azok jellemzően még mindig saját telephelyen oldják meg a számlavezető rendszer (PDC) üzemeltetését. Személyes tapasztalataink alapján elmondható, hogy a helyi üzemeltetést többnyire egy rendszergazda végzi, így a napi 24 órában

22


való rendelkezésre állás többnyire nem megoldható, illetve kockázatos. A kritikus rendszerek tartalékolására vonatkozó törvényi előírások betartása is nehezebb a helyi megoldásoknál. Pontosan ennek a kockázatnak csökkentésére is ajánljuk a központi üzem bevezetését. Mint korábban már több fórumon is beszámoltunk róla, a Takinfonál két katasztrófatűrő, földrajzilag elkülönült telephelyeken levő, korszerű technológiai megoldásokkal felépített adatközpont, és heti 7x24 órás rendszermérnöki felügyelet gondoskodik a magas szintű üzem és adatbiztonságról. A telephelyek közötti, hardverszintű adattükrözés minden helyzetben biztosítja az adatok gyors elérhetőségét. Vészhelyzetben csak a legutolsó tranzakciót kell pótolni, szemben a helyi megoldásoknál ahol általában napi egy mentés történik, így az egész napot újra fel kell dolgozni. A számlavezető rendszerek központi üzemeltetésén kívül a Takinfo szolgáltatási portfoliójának egyik „törzstagja” a Központi kivonat nyomtatás, melyet jelenleg 61 hitelintézet vesz igénybe, napról-napra, hónapról-hónapra, immár 10 éve. Ezen szolgáltatásunkat most egy kicsit részletesebben bemutatjuk, hogy azon hitelintézetek, akik még jelenleg nem csatlakoztak e megoldáshoz, megismerjék a szolgáltatásban rejlő kedvezményeket, megtakarítási lehetőségeket. Amikor központi kivonat nyomtatásról beszélünk, sokkal többről van szó, mint egyszerű, tömeges levélgyártásról. Legutóbbi statisztikánk szerint, egy átlagos hónapban 760.000, éves szinten 9.120.000 darab küldemény előállítását végezzük el. Ez a megoldás a bizalomról szól, és egy biztonságot nyújtó, komplex

szolgáltatást jelent a hitelintézetek számára. A Takinfo Kft. a Takarékszövetkezeti Integráció vezető informatikai szolgáltatójaként szigorú adatbiztonsági feltételek mentén kidolgozta az ügyfélkivonatok – havi, napi, vállalkozói, értékpapírszámla – kivonatok – és egyéb küldemények – év végi hitel egyenlegközlők, KHR, stb. – központi nyomtatásához szükséges adatfeldolgozási és optimalizált nyomtatási folyamatait. Megoldásunk, a tömeges előállításból adódó – és a hitelintézetek számára maradéktalanul átadott – árelőny mellett, amelynek pozitív eredménye az első hónaptól realizálható, az adatbiztonsági oldalról felmerülő, összes megfelelési kérdésre biztonságos választ ad, egyúttal a magasabb biztonsági szint garanciája. A központi nyomtatás, borítékolás által a kirendeltségi dolgozók tehermentesítése, mint „járulékos” előny jelenik meg, kiegészítve a helyi nyomtatóknál szebb nyomatképpel, aminek végeredménye a nyomdai minőségű számlakép. Összegezve, a rendszer független Központi kivonat nyomtatás megoldás – BOSS, EuroBank, MoonSol – a rendszereket akár helyi üzemeltetésben is használó hitelintézetek számára is elérhető szolgáltatás. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy 2012-ben a Takinfonál két fontos informatikai projekt fejeződött be: az egyik új KHR9-es szabvány bevezetése, a másik a napi többszöri GIRO küldés-fogadás rendszerének (IG2) implementálása és üzemeltetése. Mindkét esemény a teljes Integrációs hitelintézeti kört érintette, a fejlesztésben és az üzemeltetésben a Takinfo Kft. kiemelkedő piaci részesedéssel rendelkezik A 2011. év végén elindított kereskedelmi, értékesítési tevékenység 2012-ben meghozta a kitűzött eredményeket. A megrendelések visszaigazolásaiból jól látható, hogy sikeresek voltak a beszállítókkal történt stratégiai megbeszélések, és jelentős árelőnyt tudtunk biztosítani ügyfeleinknek.

Takinfo hírei

2012-ben sikerült a Takinfo Kft.nek elérni azt, hogy a partner hitelintézetek bármilyen informatikai eszköz beszerzése előtt ajánlatot kérjenek tőlünk. Ennek köszönhetően az integrációs hitelintézetek részére közel 100 M Ft értékben értékesítettünk informatikai eszközöket. Bízunk benne, hogy a jövőben minél több hitelintézet ismeri meg a Takinfo Kft. által nyújtott kedvező beszerzési lehetőségeket, és további megtakarításokkal járulhatunk hozzá ügyfeleink eredményességéhez. 2012. évről összességében elmondható, hogy a szektor más szolgáltatóival folytatott piaci verseny tovább erősödött. Ezen körülmények ismeretében nagyon fontos, hogy sikerült új, a hitelin-

tézeti ügyfeleink pozícióit erősítő megoldásokkal bővítenünk szolgáltatási portfóliónkat. Az elmúlt évek sikeres Szakmai napjain tartott bemutatóinkon ezekkel az újításokkal is megismerkedhettek ügyfeleink. Ilyen új szolgáltatás pl. a Desktop virtualizáció, az Értéknövelt bankszámlakivonat központi előállítása,Hatósági megkeresések (HAME), Logelemzés. Ezek a termékek már a bevezetést követő időszakban is hozzájárultak az üzleti, partneri kapcsolataink bővüléséhez. A Takinfo Kft. biztos pénzügyi háttérrel rendelkező, zárt piacon működő társaság. A konkurens IT szolgáltatókkal ellentétben, gazdálkodása transzparens, az ügyfelek

számára átlátható. Költségcentrum működési modelljéből adódóan pedig nem a nyereségesség, hanem a minél hatékonyabb működés a tulajdonosi elvárás. A központi üzemeltetést ösztönzi az Integráció stratégiája is, amely szerint a hatékony és versenyképes működéshez hosszú távon egységesített informatikai rendszerekre van szüksége a szektornak. Természetesen ezek még a jövő tervei, de a Takinfo Kft. már a jelenben is törekszik az integrációs célok támogatására. Társaságunk megkezdte a felkészülést arra vonatkozóan, hogy a Takarékszövetkezeti Integráció teljes informatikai portfólióját lefedve, képes legyen kiszolgálni a hitelintézeti igényeket. 

EUROBANK központi üzemeltetés – a TAKINFO szolgáltatásával TAKARÉKSZÖVETKEZETÜNK 2003

óta – a rendszer elindulásától – az EuroBank banküzemi szoftvercsalád alkalmazója. Ez év elejéig saját, a Központunkban, Felsőzsolcán elhelyezett szerverek működtetésével láttuk el a szoftver üzemeltetését. Szervereink működését volt alkalmunk nem csupán „békeidőben”, hanem katasztrófa helyzetben is kipróbálni: a 2010. évi nagy árvíz idején – mint arra kedves kollégáim bizonyára emlékeznek – a banküzemi adatokat és szoftvert tároló szervert saját kezűleg kellett kimentenem a derékig vízben álló épületből. Azon túl, hogy nagy élményekben volt részem ennek sikere miatt, megfogadtam, hogy az első adandó alkalommal egy ettől biztonságosabb működési módot választunk. A döntés ideje tavaly évvége volt, amikor a szerverpark fizikai elhasználódása miatt a további beruházásról kellett döntést hoznunk. Alaposan elemeztük a beruházás megtérülését és arra jutottunk, hogy mind gazdaságossági, mind biztonsági szem-

pontból kedvezőbb, ha a Takinfo komplex ajánlatát – teljes kommunikációs hálózat, EuroBank számlavezető rendszer központi üzemeltetése, VPN, hozzáférés kontroll – a budapesti szerverközpontban történő üzemeltetésre elfogadjuk. A megmaradó szervereink a levelezési, jogosultság kezelési és dokumentumkezelési feladatokra éppen elegendőek. A döntést követően 2 hónapon belül megvalósult a teljes átállás, mind a kommunikációs, mind a számlavezető rendszer tekintetében, melynek előkészítése ugyan odafigyelést igényelt mindhárom részről (takarékszövetkezet, Takinfo, TAK-INVEST), ám informatikus munkatársaim megkönnyebbült arcát látva biztos vagyok abban, hogy az eredmény egyértelműen pozitív lett. Az önálló üzemeltetés után ugyan nehéz volt megszokni az alkalmazkodást a „közös” szabályokhoz, ám a biztonsági, minőségi különbségek, valamint a felszabaduló élőmunka erőforrásaink kárpótolnak ezért bennünket.



A Sajó vízszintje most is igen magas, hasonlóan a 2010. évihez – az itt élők félnek, ismét jön az árvíz. Én – bár az árvíznek még a gondolatától is irtózom – abban biztos vagyok, hogy e tekintetben nyugodtabban várhatom a tavaszt.

Alakszainé dr. Oláh Annamária

Alakszainé dr. Oláh Annamária elnök-ügyvezető Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet


23

Integráció  Takarékszövetkezet, mezőgazdaság, szövetkezeti hálózat, agrárhitel

Magyar szövetkezeti hitelintézetek szerepe az agrárfinanszírozásban

Szerző: A szövetkezeti hitelintézetek 160 éve vannak jelen Magyarországon, az 1950-es Moizs évek elején végrehajtott állami felszámolásukat követően újraélesztett takarékAttila szövetkezetek is már közel 60 éve bizonyítják életképességüket, de a hazai gazdaságot a válság kirobbanása óta jellemző alulfinanszírozottság új feladatok elé állítja őket. Az írás a szövetkezeti hitelintézetek agrárfinanszírozással összefüggő kérdéseit vizsgálja és arra igyekszik rámutatni, hogy egyrészről hagyományaiknál, lehetőségeiknél és sajátosságaiknál fogva kifejezetten alkalmasak a magyar agrárium finanszírozására, másrészről ennek érdekében meg kell szüntetni az akadályokat, amik gátolják szerepvállalásukat e területen. EZEK közül a két legjelentősebb a hálózatszerű működés kialakítása, másrészről a szolgáltatási színvonal egységesítése, melyek nélkül a szövetkezeti szektor nem lesz képes jelentős mértékben növelni piaci részesedését. Emellett a leírtak alapján a hazai szövetkezeti hitelintézetek esetében is igazolva látjuk a RABOBANK kutatóinak a szektor és szereplőinek gazdasági kiegyenlítő erejét bemutató elemzését1, ami a takarékszövetkezetek szerepének újragondolását, aktivitásuk, részesedésük növelésének igényét fogalmazza meg.

1. Tények (A szövetkezés jelentősége ma) Napjainkban a szövetkezeti mozgalomban világszerte 1 milliárd tagot tartanak nyilván2, becslések szerint a szövetkezetek közel 3 milliárd ember megélhetését biztosítják és meghatározó szerepet töltenek be a helyi közösségek gazdasági és társadalmi életében. A szövetkezetek világszerte 100 millió munkahelyet teremtettek, 20 százalékkal többet, mint a multinacionális társaságok. A közelmúltban végzett felmérések alapján az Egyesült Királyságban megközelítő-

leg 10, Argentínában 9, Kínában 180, Indiában 236 millió szövetkezeti tagot tartanak nyilván, Kenyában minden ötödik, az Egyesült Államokban és Németországban minden negyedik, Kanadában és Norvégiában minden harmadik lakos valamely szövetkezet tagja, Finnországban a háztartások 62%-a kötődik a szövetkezethez. A szövetkezés klasszikus formái mellett az eltérő kultúrájú és tradíciójú társadalmakban a mindennapi tevékenységekben is igen változatos formákban jelenik meg, működnek szövetkezetei formában egészségügyi és szociális intézmények, temetkezési vállalkozások, iskolák, közszolgáltatók, autókölcsönzők, szállítmányozók, sportolók és zenekarok. A szövetkezetek agrárgazdasági súlyát jól tükrözi, hogy például Brazíliában e szervezetek adják a mezőgazdasági GDP 40 százalékát, a finn szövetkezeti csoportok a Pellervo-n belül a hústermelés 74, a tejtermékek 96, a tojástermelés 50, az erdőgazdálkodás 34 százalékát, a kanadai juhar cukor szövetkezetek állították elő a világ termelésének 35 százalékát. Kenyában a kávé piac 70, a tejtermékek

76, a pyrethrum (aranyvirág) 90 és a gyapot 95 százaléka az övék, Koreában a mezőgazdasági szövetkezeteknek több mint 2 millió farmer tagja (a farmerek 90%-a), 11 milliárd USD összkibocsátással, a koreai halászati szövetkezetek 71% piaci részesedéssel bírnak. Új-Zélandon a tejtermékek piacából és exportjából 95 százalékkal részesednek, a húspiac és a műtrágya piac egyaránt 70%át, a fűszerpiac 62%-át adják. Norvégiában a tejszövetkezetek a tejtermékek 99%-át adják; a halászati szövetkezetek a teljes norvég export 8,7%-át képviselik, az erdészeti szövetkezetek a fűrészáru 76%-át állítják elő. Lengyelországban a tejszövetkezetek a tejtermékek 75%-át állítják elő, Franciaországban tíz farmerből 9 tagja mezőgazdasági szövetkezetnek, Japánban a farmerek több mint 90 százaléka szövetkezeti tag. Néhány hitelintézeti példa: Bolíviában 2002-ben a Cooperativa de Ahorro y Crédito „Jesús Nazareno” Ltda. kezelte a megtakarítások 25%-át, Finnországban a pénzintézeti megtakarítások egyharmadát kezelik, Cipruson a szövetkezeti mozgalom a banki

Rabobank Nederland Economic Research Department (2008): Countervailing power of cooperative banks Nem közzétett dokumentum A fejezetben szereplő adatok különböző forrásokból kerültek összegyűjtésre 2007-től, beleértve a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség statisztikai adatlapjait, a szövetkezeti szervezetek közzétett adatait, a szövetkezetek és kormányzati statisztikai hivatalok által készített kimutatásokat, illetve az ICA http://ica.coop/en/whats-co-op/co-operative-facts-figures oldalát. 1 2

24


Integráció

szolgáltatások piacának 30%-át uralja, Franciaországban a szövetkezeti bankok kezelik az összes megtakarítás 60%-át, Kenyában a hazai megtakarítások és betétek 31%-át adják. A szövetkezeti bankok jelentős erőt képviselnek az európai bankrendszerben. Mintegy 140 millió ügyfelükkel a szövetkezeti bankok minden ötödik európai polgárral kapcsolatban állnak. Európa szerte 4.500 szövetkezeti bank működik, 60.000 szövetkezettel és együttesen 20% piaci részesedéssel. A szövetkezeti hitelintézeti szektor egyben nagy foglalkoztató, több mint 720 000 alkalmazottal3. 2. A szövetkezeti hitelintézetek és az agrárium fejlődésének kapcsolatai A XIX. században Európa szerte azzal a céllal jöttek létre szövetkezeti hitelintézetek, hogy önsegélyező módon betöltsék a rurális területeken mutatkozó finanszírozási űrt. A bankok elsősorban a városokban tevékenykedtek, ahol dinamikusan fejlődött az ipar, koncentráltan nagy összegű tőke kihelyezésére volt lehetőség, ráadásul ezeken a területeken jóval több információ állt rendelkezésre, ami csökkentette a kihelyezések kockázatát. Ahhoz, hogy a vidék, ezen belül főként a mezőgazdasági termelők a fejlődéshez szükséges tőkéhez jussanak szövetkeztek, mely szövetkezetek pénzintézetekké fejlődtek. A Schulze-Delitzsch féle szövetkezetek – amelyek a német városi kisiparosokat tömörítették – létrejöttével párhuzamosan Friedrich Wilhelm Raiffeisen a német falvak lakosságának szövetkezését kezdte megszervezni4. Az agráriumban uralkodó válság-állapotot látva egyesületet (1947) és segélyegyletet (Flammersfeld, 1849) alapított, amelyek jótékonysági célzattal, az uzsora kiküszöbölésére biztosítottak mezőgazdasági alapanyagokat a gazdáknak. Raiffeisen az első önsegély elvén alapuló hitelszövetkezetet 1862-ben Annhausenben alapította. Ez a szervezet elsősorban olyan kis falusi közösségekre épült,

amelyek tagjai egymás bizalmát élvezték, azaz a személyegyesítő jelleg volt domináns. Raiffeisen is megszervezte szövetkezetei szövetségét (1877) felismerve az együttműködés előnyeit. Olaszországban a XIX. század végén a Raiffeisen-féle szervezetekhez hasonló takarékpénztárak alakultak ki, ezek a vidéki embereket és a kézműveseket tömörítették, majd ezzel egy időben (1896) – szintén Raiffeisen elveit alapul véve – jött létre az első holland szövetkezeti bank, majd két évvel később a szövetkezeti hitelintézetek központi intézményeként került megalapításra a holland Raiffeisen Bank és a Gazdaságok Hitelbankja. Quebec mellett 1901-ben hozta létre Alphonse Desjardins az első kanadai hitelszövetkezetet, a gazdasági válság okozta általános elszegényedés alternatívájaként, az uzsora kiváltására. Desjardins olyan mozgalmat szervezett, amely minden falusi számára helyben kívánta elérhetővé tenni a termeléshez szükséges forrásokat, ennek eredménye volt a népi pénztárak (Caisses Populaires) hálózatának kialakulása. A hitelszövetkezetek szervezésében a XIX. század közepétől végzett úttörő munkának köszönhetően a fejlett demokráciákban általánosan elterjedt és a pénzügyi szektoron belül jelentős arányt képviselt ez a hitelintézeti forma. Bár történelmük során a diktatúrák folyamatosan korlátozták működésüket, a „szociális gazdaság” gondolatának terjedése új perspektívát nyitott a szövetkezeti hitelintézetek számára is. A magyar mezőgazdasági szövetkezetek kibontakozása évtizedekkel a szövetkezeti hitelintézetek létrejöttét követően kezdődött meg. A mozgalom – amely a nemzetközi agrárválság elmélyülése nyomán 1880-tól szélesedett ki – vezéralakja, Károlyi Sándor volt, aki a nagybirtokosok és a parasztság érekeit egységes agrárkoncepcióba tudta tömöríteni. Kibontakozásának lökést adott a Budapesten 1885-ben rendezett

nemzetközi kongresszus, ahol Károlyi kifejtette a szövetkezésről alkotott nézeteit és sürgette a mezőgazdaságban uralkodó általános tőkehiány megoldását. Érvelése eredményeképpen sikerült felsorakoztatnia maga mögé mezőgazdasági, illetve pénzügyi szakembereket és 1896-ban elnökletével megalakult a Magyar Gazdaszövetség, amely programjában a hitelek biztosítását, közteherviselés megreformálását és az oktatás szükségességét hirdette. A mezőgazdasági hitelek széles körű biztosítása érdekében a már működő hitelszövetkezetek mintájára 1886-ban megalakult az országos hatáskörűvé vált Pestmegyei Hitelszövetkezet, 1894re Pest megyében 80, országszerte 752 hitelszövetkezet működött mintegy háromszázezer taggal. A második világháború több szempontból is kedvezőtlen fordulópontot jelentett a hitelszövetkezetek fejlődésében. A személyi állomány és az infrastruktúra jelentős részét elpusztította, a határrendezés nyomán a szövetkezetek száma 4087-re, a taglétszám 1.591.613 főre, ezen belül a hitelszövetkezetek száma 943-ra, létszáma 548.832 főre csökkent. Noha 1948-ig 3860 új szövetkezet (ebből 26 hitelszövetkezet) is alakult, ezek az elszenvedett hiperinfláció miatt működésképtelenné váltak. A gazdasági gondoknál azonban hosszú távon jóval nagyobb kárt szenvedett el a szövetkezeti mozgalom. Az új diktatúra ideológiájával nem fért össze a magán-tulajdonon alapuló szövetkezeti autonómia és a szövetkezeti önkormányzás, a hitelszövetkezetek, főként taglétszámuk által túlzottan nagy súlyt képviseltek ahhoz, hogy az állam a gazdasági és társadalmi szerkezet direkt állami eszközökkel történő átalakításánál figyelmen kívül hagyja, a hitelszövetkezetek feletti teljes kontroll hiánya rontotta volna a gazdasági átszervezés hatásfokát. Időközben megszületett Alkotmányunk elismerte ugyan a szövetkezeti tulajdont, de egyértelművé tette azt is, hogy a végrehajtó hatalom Folytatás a 26. oldalon

Oliver Wyman (2008): Co-opoerative Bank: Customer Champion http://www.oliverwyman.com/4147.htm A fejezetben lévő történeti feldolgozás Dr. Majoros Anna (1985): A takarékszövetkezetek története SZÖVOSZ Oktatási – és Továbbképzési központja, Budapest munkája felhasználásával történt 3

4


25

Integráció

Folytatás a 25. oldalról kezében céljai elérésének egyik leghatásosabb eszköze az állami bankrendszer lesz. A szövetkezeti hitelintézetek felszámolásának folyamata 1952-ben ért véget, mikor az Országos Takarékpénztár (OTP) kizárólagos jogosítványt kapott a magánszemélyek bank-ügyleteinek végzésére, ezért a hitelszövetkezeteknek az OTP részére át kellett adni a természetes személyek ügyleteit, a vállalati ügyleteket a Mezőgazdasági Szövetkezeti Bank vette át. A felszámolt hitelszövetkezetek vagyona a Pénzintézeti Központhoz került, az OSZH székházát az OTP kapta meg. A hitelszövetkezetek tervszerű felszámolása 1953ra befejeződött. Hamar világossá vált azonban, hogy az OTP nem képes a betölteni a vidék éltében a hitelszövetkezetek szerepét, a mezőgazdasági termelés kibontakozásához szükség van a helyi igényeket kielégítő hitelintézetekre. A takarékszövetkezetek szervezésének lehetőségét és szükségességét elsőként a Minisztertanács a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló 1956. évi 1091. számú határozata fogalmazta meg: „A Minisztertanács annak érdekében, hogy a falusi lakosság, elsősorban a dolgozó parasztság pénzbeli megtakarításait saját szövetkezeti szervezete útján összegyűjthesse és átmenetileg jelentkező hitelszükségleteit a kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül is kielégíthesse, helyesnek tartja a falusi takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kezdeményezéseket.” A határozat kihirdetését követő néhány napon belül megjelent a pénzügyminiszter 11/1956. számú rendelete a falusi takarékszövetkezetekről és nem kellet sokat várni az első takarékszövetkezet megalapítására sem (Dunaföldvár, 1956). A takarékszövetkezetek a fölműves-szövetkezetek járási központja (FJK) tagjaként, illetve ellenőrzése alatt működhettek és szigorúan a falvakhoz (ld. 23/1959. PM rendelet) kötődtek. A dunaföldvári takarékszövetkezet példáját követ5 6

26

ve 1957. végéig további 69 szövetkezeti hitelintézet alakult meg, 1958ban már 212, egy évvel később 264 településen alakult önálló takarékszövetkezet. Miután 1959-ben a jogszabályi korlátozás megszűnt a takarékszövetkezetek kirendeltségeket nyitottak, így folyamatosan növekedve 1971-ben 388 takarékszövetkezet már 1143 kirendeltséget működtetett, a taglétszám pedig ismét elérte az 1942. évi 800 ezer főt (881 ezer fő, a teljes lakosság 20,6 százaléka). A rendszerváltozás, a kétszintű bankrendszer újraszervezése (1987) és „a Pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény hatályba-lépése alapvetően új kihívások elé állította a takarékszövetkezeteket. A gazdasági környezet, a piaci feltételek és a szabályozás gyökeres változása gyors döntéseket és erőteljesebb érdekérvényesítést kívánt. Az 1992. évi I. törvény hatályba lépésekor (1992. január 20.) az összesen 5%-os piaci részesedéssel rendelkező 260 takarékszövetkezet 1752 fiókban nyújtott egyre szélesebb körű szolgáltatásokat, tagjainak száma elérte az 1.780.000 főt. Bár a takarékszövetkezetek által kezelt betét- és hitelállományok intenzíven növekedtek, a piacgazdaság által teremtett új feltételek és a társadalomban a régi erkölcsi normák helyén támadt űr hatását a formálódó fiatal kereskedelmi bankrendszer és ennek részeként a takarékszövetkezetek nem tudták maradéktalanul lekezelni. Nyilvánvalóvá vált, hogy külön-külön egyre kevésbé képesek a versenyhelyzetnek megfelelni, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően szükséges a feladatok egy részének központosítása. Felismerték, hogy a közös termékfejlesztés, az egységes arculat kialakítása, az informatikai beruházások, a tőkeallokáció, a nemzetközi és hazai elszámolási és pénzforgalmi feladatok bonyolítása, az intézményvédelem, az érdekérvényesítés olyan tevékenységek, amelyek összefogással kisebb költségek mellett és hatéko-

nyabban valósíthatók meg, ezért felerősödtek azok az integratív törekvések, amelynek első eredménye az 1989-ben a takarékszövetkezetek által létrehozott csúcsbank, a Takarékbank volt. Az összefogás másik jelentős eredménye 1993-ban a 256-ból 246 takarékszövetkezet által aláírt integrációs szerződés megszületése, továbbá az 1991-ben létrehozott biztonsági alap (OTBA), majd az integrációs szerződés aláírását követően az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) létrehozása volt. A közös szervezetek létrehozása és célok kitűzése ellenére azonban a folyamatosan változó külső hatásokra eltérően reagáltak a szövetkezetek, a jelenleg is zajló szelekció és polarizálódás eredményeképpen a takarékszövetkezetek száma 121-re csökkent (hitelszövetkezet 4 db)5. 3. A hazai szövetkezeti hitelintézetek rendszere6 Magyarországon a szövetkezeti hitelintézeti rendszer intézményei a következők: lokális szint: 1. Takarékszövetkezetek 2. Hitelszövetkezetek (2 átalakult, de az integrációhoz tartozó kereskedelmi bank) regionális szint: 3. Regionális takarékszövetkezeti szövetségek nemzeti szint: 4. Országos szövetségek OTSZ, TÉSZ és kívülállók (szakmai befektetők szövetkezetei és függetlenek) 5. Intézményvédelmi alapok OTIVA, TAKIVA, REPIVA, HBA 6. TAKARÉKBANK Zrt. (Központi, kereskedelmi banki és szolgáltató funkciók – főként az OTSZ tagjainak) Takarékszövetkezetek A takarékszövetkezet a magyar szövetkezeti hitelintézeti rendszer domináns megjelenési formája. Jogilag független, önálló gazdálkodást és üzletpolitikát folytató hitelinté-

Forrás: PSZÁF (2013): https://www.pszaf.hu Moizs Attila-Szabó G. Gábor: (2012): A szövetkezeti hitelintézetek Magyarországon. Hitelintézeti Szemle, XI./1. 67-85. pp.


Integráció

zetek, a kereskedelmi bankokéval közel azonos jogosítványokkal. Elméletben alapelvei megegyeznek a Szövetkezeti Bankok Nemzetközi Szövetsége által 2008. október 20án közzétett elvekkel, (nyitott tagság és önkéntesség, belső demokrácián alapuló tagi ellenőrzés, tagi részvétel a gazdálkodásban, önállóság és függetlenség, folyamatos oktatás-képzés, szövetkezetek szövetkezése, törődés a közösséggel), azonban ezek gyakorlati megvalósulása igen változatos és gyakran ellentmondásos képet mutat. Eredetileg lokális alapon – egy-egy faluhoz kötődően – alakultak 1956-tól. A takarékszövetkezetek földrajzi elkülönülésüket, kizárólagos működési területük sérthetetlenségét az integrációs szerződésben rögzítették. Főbb jellemzői: minimum 200 tag (ebből legalább 67% természetes személy), 1 részjegy értéke legfeljebb 10 ezer forint, egy tag-egy szavazat. Egy tag legfeljebb egy másik tagot képviselhet a közgyűlésen. A részjegy értékének alacsony összegben történő limitálása nemrég került a Hpt. szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó fejezetébe megelőzendő, hogy a hagyományos tagság kirekeszthető legyen a részjegy névértékének növelésével. Hitelszövetkezetek Politikai felszámolásukig, 1953-ig nagy múltra visszatekintő, nagy tömegbázissal rendelkező, Magyarországon széles körben elterjedt hagyományos értékrendű, klasszikus szövetkezeti hitelintézetek. Jelenleg szektoron belüli súlyuk csekély, mérlegfőösszegük a szektor együttes mérlegfőösszegének csupán 1-2 százaléka. Leglényegesebb eltérés a takarékszövetkezettől, hogy (a pénzváltást kivéve) csak saját tagjai számára végezhet szolgáltatást. Regionális takarékszövetkezeti szövetségek Több megyére kiterjedő az országos és helyi szint közötti szerveződések, önálló költségvetéssel és feladatokkal. 7

Intézményvédelmi alapok A kötelező intézményvédelmi tagság 2003-ban – a hitelintézeti törvény módosításával – megszűnt, azonban szövetkezetek közül is többen szorgalmazzák a kötelezés visszaállítását, tekintettel arra, hogy a kívülállók nagy reputációs kockázatot hordoznak a szektor egészére nézve. A kötelezés megszűnésétől függetlenül a szövetkezeti hitelintézetek döntő többsége tagja valamely intézményvédelmi alapnak. Az egyes alapok az érdekképviseletek mellé szerveződtek (OTSZ – OTIVA, TÉSZ – TAKIVA, hitelszövetkezetek – HBA), vagy éppen a közös intézményvédelmi szervezetben jut kifejezésre az együttműködésük (REPIVA). Központi Bank A Takarékbank Zrt. legnagyobb tulajdonosi és üzleti bázisát az OTSZ integráció tagjai adják, de a többi takarékszövetkezet nagy része is tulajdonos, illetve üzleti alapon igénybe veszi szolgáltatásait. Például a TÉSZ csoport tagjai 2011-ben kötöttek együttműködést a közös bankkártya és ATM (POS) tevékenységre. A közelmúlt lényeges eseménye az állam közvetett – Magyar Fejlesztési Bankon részvételével történő – tulajdonszerzése, mely új távlatokat nyithat a szövetkezeti hitelintézetek stratégiájában, szerepvállalásában, többek között az agrárium finanszírozásában is. Az elmúlt évben kormánybiztos került kinevezésre azzal a céllal, hogy stratégiát dolgozzon ki a szövetkezeti hitelintézetek közvetlen szerepvállalására a nemzetgazdasági feladatok pénzügyi lebonyolításában. A Takarékbank a legtöbb takarékszövetkezet fő számlavezetője és minden üzleti területen szoros együttműködést folytatnak. Közös termékfejlesztés, forrás allokáció a megtakarításokon, konzorciális hiteleken és devizaügyleteken keresztül, teljes együttműködés a bankkártya üzletágban, informatikai területeken, hazai és nemzetközi utalásokban, készpénzellátási területen, stb.

Ezen túlmenően 2008-ban elindított gazdasági együttműködésben (Takarékpont hálózat) az ország különböző területeiről (jelenleg) 23 takarékszövetkezet, ebből 2 bankká alakult takarékszövetkezet és a Takarékbank Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vesz részt, jogi önállóságuk megtartása mellett szorososabb, hatékonyabb együttműködési formát – közös termékek, arculat, marketing – alakítottak ki. Ez együttműködés az OTSZ körébe tartozó pénzintézetek kb. 20 százalékának részvétele mellett zajlik és további csatlakozókkal megteremtheti egy szektorszinten eredményesebb tevékenység alapjait. 4. A hazai szövetkezeti hitelintézetek súlya A szövetkezetek a hazai bankrendszer 2012. évi 31 500 milliárd forint mérleg-főösszegéből 1724 Mrd Ft (5,5%) eszköz-állománnyal részesedtek, az összes bankbetét (14 649 Mrd Ft) 10%-át (1471 Mrd Ft) birtokolták. A szövetkezetek által kihelyezett 703 Mrd Ft hitel a bankszektor (17 110 Mrd Ft) 4,1%-a volt. A szövetkezeti szektor 10,5 Mrd Ft adózás előtti eredményt ért el a teljes hitelintézeti szektor 105,5 Mrd Ft veszteségével szemben, azonban a bankokat sújtó eltérő mértékű bankadó nagyarányban torzítja a képet, pl. 2009-ben a szövetkezeti szektor részesedése mindössze 3,9% volt. A takarékszövetkezetek mintegy 1.800 fiókot tartanak fenn, (ami azt jelenti, hogy átlagosan minden második településen jelen vannak,) közel 11.400 főt foglalkoztatnak, ez a bankszektorban dolgozó összes munkavállaló 27%-ának felel meg. Átlagosan együttesen 2012-ben 130 Mrd Ft saját tőkével rendelkeztek a takarékszövetkezetek (a szektor 4,2%-a), átlagos éves tőkemegfelelési mutatójuk 16,1% volt7. A 80-as évek végén a szövetkezeti hitelintézetek tagjainak száma elérte a 2 millió főt, azonban ez a taglétszám napjainkra alig 100 ezer főre csökkent. A szövetkeFolytatás a 28. oldalon

Forrás: PSZÁF (2013): https://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/hiteladat_bev.html


27

Integráció

lönböző településeken működtetett Folytatás a 27. oldalról zeti hitelintézetek 99,94%-ban vol- telephelyein nem kapnak a keresketak magyar tulajdonosok kezében delmi bankok hálózataihoz hasonló 2012. december 31-én. kiszolgálást, pl. más takarékszövetkezet fiókjában nem vehet fel kész5. A hazai szövetkezeti hitelinté- pénzt, nem találja meg ugyanazokat zetek agrárfinanszírozást érintő a termékeket, vagy eltérő kondíciósajátosságai kat talál. A szövetkezeti hitelintézetek egyik A felsorolt tényezők mellett – a jellemzője, hogy működési terüle- hálózati működés és kompenzációs tük földrajzilag viszonylag szűk, jól mechanizmusok hiányában – kivekörülhatárolható. Ez egyrészről kiala- títődnek, illetve rögzülnek az egyes kításuk körülményeire, nevezetesen, szövetkezetekre jellemző, lokális háthogy egy-egy jelentősebb falu lakos- rányok. Mivel a szövetkezetek proságából szerveződtek, másrészt az in- duktumai nem aggregálhatók, a hetegrációs szerződésben foglalt terüle- lyi problémák kivetítődnek az adott ti sérthetetlenségre vezethető vissza. ügyfélkörre. Például egy forrásszeEnnek eredményeképpen koncent- gény környezetben működő takarékrált ismerettel bírnak működési terü- szövetkezet az ügyfeleinek kevesebb letükről, ugyanakkor kevésbé állnak hitelt tud nyújtani, vagy drágábban rendelkezésükre a területükön kívüli, tudja a felmerült és teljesíthető hitelnemzeti, vagy szupranacionális szin- igényt kielégíteni. tű információk. Az alacsony létszámból adódóan Átlagosan 1 milliárd forintot alig nincs, vagy kevés az adott szakterümeghaladó saját tőkéjük és 13-14 letre – pl. mezőgazdaság – specialimilliárd forintos átlagos mérlegfő- zálódott szakember. összegük jelentékenyen befolyásol- Némiképp szűkebb tevékenységi ja a kockázatvállalási lehetőségeket, körrel bírnak, mint az univerzális keméretében és számosságában korlá- reskedelmi bankok. Nem jellemző tozza a kiszolgálható ügyfelek körét. az agrárfinanszírozásban is jelenlé Bár szektorszinten jelentős háló- vő faktoring és a lízing tevékenység. zattal rendelkeznek, azonban nem Mindezek a hátrányok azonban az működnek üzleti hálózatként8, így integráció elmélyítésével és kiszélesíaz egyedi adatok összegzése hamis tésével tompíthatók, illetve részben képet mutatna. Az egyedi szövetke- teljesen eltüntethetők. Az együttzetek más-más üzletpolitikával, koc- működés szintjeire, illetve alternatív kázati étvággyal, szakmai felkészült- megoldásaira vonatkozó javaslatokséggel rendelkeznek, informatikai kal több írásban foglalkoztam9, kifejrendszereik nem hálózatba kötöttek tését itt mellőzöm. és erre nem is feltétlenül alkalmasak. A takarékszövetkezetek életké Az egyes takarékszövetkezetek pessége, puszta létük azt bizonyítja, egymás konkurenciáiként is viselked- hogy a hálózati együttműködés jenek, mivel közel azonos méretükből, lenlegi szintjén is bírnak olyan egyefelkészültségükből és termékkörük- dülálló értékekkel, mely a bankrendből adódóan azonos ügyfélkört képe- szerben egyedülálló. sek megcélozni, korlátozottan tartják Egyik fontos tényező a rendszer tiszteletben a területi elveket, illet- viszonylagos zártsága. A helyi megve részben átfedések vannak a mű- takarításokból helyi ügyfélkör száködési területekben (pl. nagyvárosi mára történik a finanszírozás: helyfiókok). Ez korlátozza az együttmű- ben képződik meg a forrás, amely ködést, az információk visszatartása megteremti a helyi vállalkozások, csökkenti a hálózatszerű működést, önkormányzatok hitelezésének (, illetve az ez által elérhető előnyöket. ezzel a fejlesztésnek ) a lehetőségét, A nem hálózatszerű működés a lakossági hiteligények kielégítéeredményeképpen az ügyfelek kü- se a helyi fogyasztás generálásával 8 9

28

a helyi vállalkozásokat támogatja, a kamatjövedelem és a haszon helyben marad, felhalmozódik a betéteseknél és a tagságnál, tehát a lokális közösséget gyarapítja. Mivel a rendszer zárt és az ös�szes gazdasági részvevő egymásra van utalva (a szövetkezeti tag, az alkalmazott, a megtakarító és a felhasználó ügyfél, a helyi intézmények és helyi közigazgatás, a család, stb.) miatt kisebb a külső kiszolgáltatottság, nagyobb az ellenálló képesség a válsághatásokkal szemben (antiglobalizációs hatások). Ugyanebből következik a hatékony lokális kontroll (közvetlen és azonnali információk, gyors közvetett információk pl. egymással kapcsolatban álló ügyfelektől, helyi sajátosságok ismerete, figyelembe vétele). A forráshoz jutás az igénylők számára nem kizárólag fiskális megítélés alapján lehetséges, a szövetkezetek sokkal több és mélyebb közvetlen információval rendelkeznek ügyfeleikről, mint bármely más pénzügyi szervezet, illetve az együttélésből fakadó mikrotársadalmi körülmények miatt átlagot meghaladó az adósságszolgálati hajlandóság (kényszer). Ez fordítva is igaz, a szövetkezet tudja, hogy felelősséggel tartozik az ügyfeléért, hiszen ő is a közösség része. Ez a szövetkezeteknél jelenlévő bizalmi tőke. 6. A mezőgazdaság finanszírozási sajátosságai A mezőgazdaság finanszírozását számos olyan sajátosság teszi összetetté, esetenként bonyolulttá, melyek jelentős szakismeretet igényelnek. Az első ilyen tényező a gazdálkodók személyének változatossága. A háztáji gazdálkodó, az őstermelő, az egyéni vállalkozó, a családi gazdaságok, a gazdasági társaságok, szövetkezetek, TÉSZ-ek, BÉSZ-ek, egyéb társulások különféle szervezeti formát és lényegesen elérő üzemméretet testesítenek meg, nyilvánvalóan eltérő inputigénnyel és különböző kibocsátási volumennel, alkalmazotti létszámmal, megművelt termőterü-

A különböző hálózati szintekről ld Moizs Attila (2009): A takarékszövetkezetek fejlődési irányai. PhD Tanulmányok 8. PTE Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs Pl.: Moizs Attila (2010): Heterogenesis. PhD Tanulmányok 9. PTE Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs


Integráció

let nagysággal, állatállománnyal, eszközparkkal, bérmunkaigénnyel stb. Ugyanilyen változatos az agráriumhoz sorolható, illetve azt kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységek sokszínűsége. Alapvetően más inputigények, piaci kockázatok jelentkeznek a kiskerti és szántóföldi növénytermesztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés, a szőlészetborászat, az erdőgazdálkodás, a halászat, méhészet, az állattenyésztés, a tejtermelés, a tojástermelés, a mezőgazdasághoz kötődő feldolgozási tevékenység, mezőgazdasági szolgáltatások (bérművelés, takarmánykeverés, szárítás, malomipar, stb.) széles köre esetében, hogy csak a fontosabbakat említsük. A különböző földrajzi területen működő agrárvállalkozások eltérő adottságokkal és külső körülményeknek való kitettséggel bírnak, melyek nem hagyhatók a finanszírozás során figyelmen kívül. Legkézenfekvőbbek ezek közül a talajminőség, mikroklíma, a domborzati és vízrajzi viszonyok, vadkár, fertőzésveszély, logisztikai adottságok (helyi beszerzési, feldolgozási, műveltetési, értékesítési, szállítmányozási lehetőségek), konkurencia és piaci lehetőségek, munkaerő kínálat, térség besorolása (pl. hátrányos helyzetű), stb. A vállalkozási formától és a tevékenység jellegétől függően a gazdálkodók sokféle nyilvántartással (pl. földhasználatra, állatállományra vonatkozó nyilvántartások, mezei leltárak, pincekönyv, vegyszerek, erdőgazdálkodási terv, MVH regisztráció, tárgyi eszköz leltár, üzemanyag elszámolás, stb.) rendelkeznek, illetve eltérő számviteli kötelezettséggel ös�szefüggő beszámolókat készítenek, melyeknek a részletessége, pontossága is különböző, A mezőgazdasági tevékenységre jelentős hatással van a mindenkori nemzetközi és hazai agrárpolitika. A hazai agrárpolitika részben illeszkedik a nemzetközi, így az Európai Unió agrárpolitikájához (pl. kvótarendszer), részben a helyi adottságokra, nem-

zetgazdasági tervre épít. Ezek változása függvényében időről-időre új irányvonalak jelennek meg, illetve eltolódnak a preferenciák a belföldi- és export piaci lehetőségek, a foglalkoztatáspolitika, területi kompenzációs törekvések, piacvédelem és egyéb nemzetgazdasági szempontok szerint, az egyes agrártevékenységek között folyamatosan változik a hangsúly. Ennek a változásnak mozgatója a támogatási, pályázati rendszerek periódusonkénti változása és magyarországi integrálása is, hiszen ezek alapvetően befolyásolják a beruházási irányokat (pl. különböző intenzitású fejlesztési támogatások), a termelési költségeket (pl. terület alapú támogatás, üzemanyag támogatás), vagy a piaci viszonyokat (tej ár kiegészítés). A szektor nagyon jellemző sajátossága a volumenek és árak változékonysága. A szántóföldi növénytermesztés, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztés számos tényezőnek való kitettsége nagymértékben eltérő termésátlagokat eredményez, melyek a határidős tőzsdéken már a termesztési ciklusok alatt átárazódást eredményeznek. Ezeknek a kultúráknak a termésátlagai ezután szinte az agrárium teljes spektrumának áraiban megjelennek, hiszen ez adja az inputanyagok jelentős részét a malomiparnak, állattenyésztésnek, konzerviparnak, de a volumen nagymértékben befolyásolja a mezőgazdasági szolgáltatók (pl. szárítás, nem művi közraktározás) bevételeit is. Az árak szintjét azonban a volumen mellett egyéb tényezők is befolyásolják, ilyenek például a kompenzációk, a betakarítás eredményétől független támogatások, az üzemméretből adódó eltérő fajlagos költségek, az inputok (pl. üzemanyag, vegyszer) árváltozásai, az importárak (pl. szlovákiai tej, lengyel baromfi), az egyes termékekre hirtelen megnövekvő kereslet (pl. bioetanol előállítás), a devizaárfolyamok, a korábban megkötött termeltetési szerződések, adott pro-

duktumból az eltérő minőségű áruk aránya (pl. összességében hiába terem elégséges mennyiségű búza, ha ebből kevés az étkezési minőség) stb. A külső körülményektől való kitettségeken kívül az agráriumon belül többféle és jelentős egyéb függőségi viszony is érezteti hatását. Ilyenek a támogatási rendszer változásai, a szerződéses viszonyok (különböző termeltetői, bérhízlalási szerződések), nemzetközi piacok hatásai, kvótáktól, minőségi sztenderdektől való függés stb. A tevékenységek széles köre, ös�szetettsége eltérő és változatos finanszírozási igényeket támaszt. Megjelennek ezen belül a klasszikus pénzintézeti hiteltermékek, mint a kölcsönök, beruházási, fejlesztési, projekt és forgóeszköz célú hitelkeretek, kölcsönök, napi likviditást segítő overdraftok, emellett okmányos meghitelezés, egyéb exportfinanszírozó ügyletek, a számla faktorálás, forfetírozás, lízing, MVH regisztrációhoz kötött támogatások előfinanszírozása, közraktári hitelek, záloghitelek, bankgarancia ügyletek, stb. A pénzintézeti finanszírozás mellett a mezőgazdaságban szerepet játszanak más finanszírozó szervezetek is. Az idegen tőke részeként megjelennek a szállítói hitelek, termeltetői és nem banki finanszírozások, faktorok, különböző kompenzációs megoldások, halasztott vagy részletfizetések, illetve olyan összetett megoldások, ahol a bank nem közvetlenül a termelőt, hanem valamely beszállítóját, vagy az integrátort finanszírozza és a szállító adja tovább. A különböző hitelezési módok alkalmazásakor mind a vállalkozónak, mind a hitelezőnek ismernie kell a forrásszerkezetet, a saját tőke és idegen tőke arányát, utóbbin belül a hitelezők összetételét és hitelezői minőségét, a biztosítéki kör elemeit és átfedéseit, a bevételi és hitellejárati összhangot, a kielégítési sorrendet, a megtérülési források felosztási tervét az egyes hitelek tekintetében (adósFolytatás a 30. oldalon


29

Integráció

Folytatás a 29. oldalról ságszolgálat). Ezek hiányában a hitelező nem képes a kockázatvállalására vonatkozóan megalapozott döntést hozni, illetve előfordulhat a vállalkozás túlfinanszírozása, mely az idegen tőke túlzott bevonása miatt (például az üzemi eredményhez képest túlságosan nagy pénzügyi ráfordítások, kamatterhek felhalmozódása) a vállalkozás fizetésképtelenné válik. Szükséges a törlesztési periódusok összehangolása annak érdekében, hogy az egyes fizetési kötelezettségek olyan mértékben és ütemben jelentkezzenek, ahogy a törlesztésre fordítható bevételek megképződnek, ami teljesen eltér egy tojástermelőnél, egy állattenyésztőnél és egy szántóföldi növénytermesztőnél. A tervezésnél tekintettel kell lenni arra is, hogy a különféle hitelezők felé esedékes rövid határidős, periodikus (pl. havi, negyedéves, éves), illetve éven túli kötelezettségek összeadódnak és ezeket együttesen is kell tudni teljesíteni. A különféle kitettségekre (pl. aszály a növénytermesztésben, aflatoxin koncentrálódása a tejben) a vállalkozás által vállalható adósságszolgálat megállapításánál tekintettel kell lenni, ezekre a nem tervezhető, de lehetséges esetekre a bevételekből tartalékokat kell képezni. 7. Szövetkezeti lehetőségek az agrárfinanszírozásban A magyar szövetkezeti hitelintézetek akkor lehetnek sikeresek a hazai agrárfinanszírozásban, ha az előző fejezetekben írt hátrányaikat eredményesen kezelik, előnyeikkel élnek úgy, hogy közben figyelembe veszik a mezőgazdaság finanszírozásának fentiekben írt sajátosságait és igényeit. Be kell teljesíteniük azt az örökséget, amely másfél évszázada éppen a magyar agrárium finanszírozásának megoldására született. Ebben kétféle szerepvállalás lehetséges: egyrészről az a természetes szerep, ami a helyi közösségi együttélésből fakad és melyet a szövetkezetek jelenleg is betöltenek, másrészről az állami feladatok meg-

30


oldásából való (delegált) szerepvállalás, melynek módja, mértéke, minősége a kormányzat szándékaitól függ. Jelenleg a természetes szerepvállalás, a hagyományos helyi pénzintézet-ügyfél kapcsolaton alapuló finanszírozás is lényegesen elmarad a lehetőségektől. A hozzávetőleg 300 és 350 milliárd forint között változó banki mezőgazdasági finanszírozás nem egészen egyötödét adják a szövetkezeti hitelintézetek, azonban ez sokszorosan meghaladja a szövetkezeti szektor teljes hazai banki hitelállományban elért 4 százalékos részesedését. Ezzel együtt azonban – bár növekvő tendenciát mutat – a szövetkezetek saját hitelportfoliójában még mindig 10 százalék alatti az agárfinanszírozás aránya, ami azt mutatja, hogy a takarékszövetkezetek messze elmaradnak a lehetőségeiktől. Ennek okait az 5. pont alatt kifejtettem, ezek közül több korlátozza a piaci részesedés növelését, hiszen a korlátozott kockázatvállalási lehetőségek eleve kizárják a nagyobb ügyfelek finanszírozásának lehetőségét, a szakemberek és szakismeret hiánya a finanszírozható ügyletek körét korlátozza (pl. exportfinanszírozás, akkreditív), csakúgy, mint a viszonylag szűkebb tevékenységi kör (lízing, faktor hiánya). A takarékszövetkezetek a nagy ügyfelek (pl. integrátorok) akvirálása hiányában nem tudnak a nagy kereskedelmi bankokéhoz hasonló kedvezményeket érvényesíteni az egymással partner ügyfelek bankon belüli átutalásai esetében, így a finanszírozásnál versenyhátrányból indulnak. Amennyiben az állam szerepet szán a szövetkezeti szektornak az agárfinanszírozásban értelemszerűen fentieken túlmenően a szektorral szemben megfogalmazódnak egyéb követelmények. A szövetkezeteknek valóban hálózatként kell működnie, melyek lényegesebb elemei: egységes agrárfinanszírozási termékek kialakítása, karbantartása és kötelezettségvállalás a forgalmazásukra, egymás ügyfeleinek kölcsönös kiszolgálása, melynek előfeltétele egységes informatikai rend-

szer kialakítása. Olyan tőke és forrás allokáció, amely biztosítja a nagyobb ügyfelekkel szembeni kötelezettségvállalások lehetőségét, emellett olyan központi agrár-szakmai (képző és tanácsadó) szervezet működtetése, amely részt vesz a termékek fejlesztésében, elősegíti az értékesítést és kockázati sztenderdeket állít fel a kockázati döntések támogatására. Ezek a megoldások egyúttal javítják növelik a szövetkezeti hitelintézetek természetes szerepvállalásának feltételeit is, így összességében megnyílik a lehetőség, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektor néhány éven belül döntő szerepet vállaljon a magyar agrárium finanszírozásában. Forrásmunkák: (1) Rabobank Nederland Economic Research Department (2008): Countervailing power of cooperative banks Nem közzétett dokumentum – (2) A fejezetben szereplő adatok különböző forrásokból kerültek összegyűjtésre 2007-től, beleértve a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség statisztikai adatlapjait, a szövetkezeti szervezetek közzétett adatait, a szövetkezetek és kormányzati statisztikai hivatalok által készített kimutatásokat, illetve az ICA http://ica.coop/en/ whats-co-op/co-operative-facts-figures oldalát – (3) Oliver Wyman (2008): Coopoerative Bank: Customer Champion http://www.oliverwyman.com/4147. htm – (4) A fejezetben lévő történeti feldolgozás Dr. Majoros Anna (1985): A takarékszövetkezetek története. SZÖVOSZ Oktatási – és Továbbképzési központja, Budapest – (5) Forrás: PSZÁF (2013): https://www.pszaf.hu – (6) Moizs AttilaSzabó G. Gábor: (2012): A szövetkezeti hitelintézetek Magyarországon. Hitelintézeti Szemle, XI./1. 67-85. pp. – (7) Forrás: PSZÁF (2013): https://www.pszaf. hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/ statisztikak/hiteladat_bev.html – (8) A különböző hálózati szintekről ld Moizs Attila (2009): A takarékszövetkezetek fejlődési irányai.PhD Tanulmányok 8. PTE Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs – (9) Moizs Attila (2010): Heterogenesis. PhD Tanulmányok 9. PTE Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs 

Integráció  Bemutatjuk a Takarék Faktorház Zrt.-t – Interjú Rédei Gabriellával,

a Takarék Faktorház vezérigazgatójával

Faktoring 1x1 Szerző: A faktoringgal viszonylag gyorsan pénzhez lehet juttatni egy arra alkalmas válCsépány lalkozást. Korábban számos, magántulajdonban lévő pénzügyi vállalkozás fogGyörgy lalkozott ezzel a pénzügyi szolgáltatással. Mára, a piac átrendeződésének következtében a szolgáltatást ajánló vállalkozások száma csökkent, ugyanakkor gazdaságilag stabilabbá váltak egy-egy bank védőszárnya alatt. A bankok fontosnak tartják, hogy a hagyományos rövidlejáratú finanszírozás mellett vagy bizonyos esetekben ahelyett ajánlják partnereiknek ezt a típusú finanszírozási szolgáltatást is. 2009 augusztusában már volt egy rövid tudósításunk a Next-Faktor Zrt.-ről, most egy átfogó képet próbáltunk kialakítani a jogutód Takarék Faktorház Zrt.-ről és fő tevékenységéről. – Mikor és hogyan kezdődött a tevékenység? – 2000-ben magántulajdonban lévő vállalkozásként alakult meg a faktoring tevékenységre szakosodott Next-Faktor Zártkörű Részvénytársaság. 2007 decemberében a TakarékBank megvásárolta a NextFaktor 24%-át. A 76% tulajdoni hányadot pedig egy német pénzügyi vállalkozás, a VR Factorem szerezte meg. A VR Factorem egy nagyon jelentős szereplő a német piacon, közvetve a DZ Bank tulajdonában áll. 2008-ban kötöttünk együttműködési megállapodást a takarékokkal. Ilyen felállással működtünk egészen 2012-ig, majd 2012 februárjában döntött úgy a TakarékBank, hogy 100%-os tulajdont kíván szerezni a Next-Faktor Zrt.-ben. A kivásárlással egyidejűleg a társaság nevét is megváltoztattuk Takarék Faktorház Zrt.-re, mert ezzel is jelezni kívántuk immáron 100%-os kötődésünket az integrációhoz. Pénzügyi szolgáltatóként pénzügyi vállalkozás vagyunk, a PSZÁF felügyelete alá tartozunk az alakulás óta. A Takarék Faktorház a Faktoring Szövetség tagja, már a jogelőd idején dolgoztunk benne. Figyelemmel kísérjük azokat a jogszabályokat, amelyek befolyásolhatják a

működésünket. Igyekszünk annak a kialakításában tevőlegesen is részt venni, ezáltal naprakész és megbízható piaci ismeretünk van az egész faktoring üzletágról.

– A 100% tulajdoni arány megszerzésének alapvetően két oka volt. Az egyik oka az volt, hogy Next-Faktor vezetésében 2007 decembere óta intenzíven részvett a TakarékBank vezetéséből Szabó Le– Mi indokolta a 100%-os tulaj- vente vezérigazgató-helyettes. Vele donszerzést, illetve miért volt és az általa felügyelt szakterülethez szükség egy ilyen pénzügyi vál- tartozó kollégákkal jó munkakaplalkozásnak az Integrációba való csolat alakult ki. Folytatás a 32. oldalon bevonására?




Rédei Gabriella

31

Integráció

Folytatás a 31. oldalról Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy az általunk nyújtott szolgáltatás komplementer termék lehet a vállalkozásoknak nyújtott banki funkciókhoz. A bankok által nyújtott rövidlejáratú hitelezési lehetőségeket egészíti ki olyan esetekben, amikor a banki finanszírozás már kockázati megfontolások miatt nem működik. A tulajdonrész szerzésben szerepet játszott az is, hogy maga a TakarékBank is tulajdonosi cserére készült, így kézenfekvőnek tűnt, hogy a jórészt magyar működési körhöz igazodóan a tulajdon is magyar kézbe kerüljön. A 2012 márciusában megtörtént adásvétel óta tartozunk 100%-ban a TakarékBankon keresztül az Integrációhoz.

A faktorálás lényegében tranzakció finanszírozást jelent. A szolgáltatást nyújtó, áruszállítást teljesítő vállalkozások számára bizonyára az egyik leggyorsabban hozzáférhető finanszírozási forma. Tekintettel arra, hogy a faktorszolgáltatás eszközalapú biztosítékok nélkül is elérhető, ezért mi az ügylet kockázatát is más mércével mérjük. A TakarékBankot az együttműködésünk kezdetétől az inspirálta, hogy az Integrációba tartozó takarékok szélesebb spektrumú kínálattal jelenhessenek meg a vállalkozások előtt. A választék esetünkben éppen egy faktorálási tevékenységgel bővült. Ma is kiemelkedően fontos feladatunknak tartjuk, hogy szakszerű, magas színvonalú szolgáltatást nyújtsuk a takarékok ügyfeleinek. Többször szembesültünk a takarékok korábbi, faktoringhoz köthető, negatív tapasztalatai miatt ki-

32


sebb „ellenállással”. Bízom benne, hogy felkészültségünkkel, az ügyfelek ebből következő elégedettségével és a megfelelően kialakított adminisztrációs rendszerük felmutatásával ezeket a rossz érzéseket el tudjuk oszlatni. – Mi a faktoring, faktorálás lényege? – A faktorálás lényegében tranzakció finanszírozást jelent. A szolgáltatást nyújtó, áruszállítást teljesítő vállalkozások számára bizonyára az egyik leggyorsabban hozzáférhető finanszírozási forma. Tekintettel arra, hogy a faktorszolgáltatás eszközalapú biztosítékok nélkül is elérhető, ezért mi az ügylet kockázatát is más mércével mérjük. Nálunk elsősorban a kötelezett, azaz a vevő pénzügyi, gazdasági stabilitása játszik döntő szerepet az ügylet értelmezése mellett. A mi kockázatelemzésünk magának a faktorálásra felajánlott ügyletnek az alapos átnézésével kezdődik. Minden tranzakció más, minden tranzakciónak más a kockázata. Nem lényegtelen, például, hogy az árut honnan szerzi be az ügyfelünk, azaz a szállító mekkora kereskedelmi tapasztalattal rendelkezik az adott területen, milyen mélységű a kapcsolata a kötelezettel stb. Egy másik, nem elhanyagolható különbség az, hogy amíg a rövid lejáratú finanszírozás két szereplős (bank és ügyfél), addig a faktoring három szereplős. Ott van az ügyfelünk, akinek gyorsan pénzre van szüksége, és a pénz gyors megszerzése érdekében bizonyos követeléseit a Faktorházra engedményezi. Ott van egy kötelezett, aki tudomásul veszi ezt az engedményezést, és vállalja, hogy attól kezdve, hogy mi erről őt értesítettük, minden esetben a Takarék Faktorház által megadott számlára fog teljesíteni. Természetesen ott van a Faktorház is, amely mindezeket az eseményeket napirenden tartja és folyamatosan kezeli. A faktorálás a piacon kialakult szokás alapján működik. A teljesíté-

si igazolás és a számla alapján megkötött szerződés és az előzetes kutató munka és a biztosítéki háttér kialakítását követően a számunkra felajánlott számlát megvásároljuk, annak 80%-át előlegként odaadjuk az ügyfélnek, a 20 százalékkal pedig akkor számolunk el, amikor a pénz beérkezik a kötelezettől. Minden alkalommal minősítjük az ügyfelünket (a szállítót), magát a szóban forgó ügyletet és természetesen a kötelezettet (a vevőt) is. Ennek alapján alakulnak ki a faktor limitek. A faktor limitiek úgy viselkednek mint a folyószámlahitelek. Amikor egy tétel kiegyenlítése megtörténik, automatikusan revolvál, azaz feltöltődik, és az eredetileg jóváhagyott limitet a későbbiekben is fel lehet használni. – Melyek a konkrét termékek? – A palettánk teljes faktorspektrumot felölelő termékpaletta. A mikro- és kisvállalkozói réteget hívatott megcélozni a „easy faktor” programunk. Ez attól „easy”, hogy könnyű a hozzájutás, kis összegekről szól, és a biztosíték mögött egy, a COFACE-szal kialakított biztosítási rendszer áll. A termékleírást a következő napokban juttatjuk el az érdeklődést mutató takarékok hitelezési vezetőihez. A termék bevezetését megelőző Road-show bíztató eredménye alapján arra számítunk, hogy ez a dobozos termék az egyes ügyletek mérete ellenére jelentős forgalmat generálhat a következő hónapokban. Rendelkezünk az ún. standard faktoring termékkel. Ez kétféleképpen működhet, visszkeresetes vagy visszkereset nélküli faktoring formában. A visszkeresetes faktoring formának az a lényege, hogy ha valamilyen oknál fogva, általában minőségi reklamáció vagy bónusz levonás miatt a kötelezett még sem egyenlítené ki a számla teljes ös�szegét, akkor a visszkereseti jogunk alapján az ügyfélhez fordulunk, és visszakérjük tőle a számlára odaadott előleget, illetve amennyivel

Integráció

tartozik nekünk. Ha a kötelezett az általunk az ügyfél részére előlegként folyósított összeget kiegyenlítette (általában a számla értékének 80%), akkor már csak a jutalékok és az egyéb kamatok tekintetében fordulunk az ügyfélhez. Ezzel egyidejűleg visszaengedményezzük az ügyfélre a követelésünket, hogy ő közvetlenül fordulhasson a kötelezetthez a követelése vagy a reklamáció rendezése végett. Gyakran előfordul, hogy az ügyfelünk kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy annak ellenére vegyünk részt a követelés kezelésében, hogy a vevő a számla ellenérték fent leírt összegét már kifizette. A követelés behajtásban való részvétel a szolgáltatásunk része, így természetesen a kialakított ügyrendünk szerint aktívan segítjük az ügyfeleket e tekintetben is. A biztosítással fedezett faktortermék esetén visszkereseti jogunk kikötése nélkül vásároljuk meg a teljesítést igazoló, le nem járt számlákat. Ettől a folyamattól kizárólag, a COFACE-szal kötött megállapodásunk szerint, a biztosítással nem fedezett események beálltakor kell eltekintenünk, pl. minőségi, mennyiségi reklamáció, vagy egyéb kereskedelmi vitával összhangban lévő fizetési késedelem esetén, mert a biztosítási kötvény nem fedi le ezeket a cselekményeket illetve eseményeket.

Támogatás finanszírozással illetve előfinanszírozással is foglalkozunk. Ez nagyon hasznos lehet abban az esetben, ha a takarék a beruházáshoz szükséges forrást is biztosítani kívánja az ügyfélnek, de bizonyos limitkorlátok, vagy csökkenő kockázati éhség miatt nem akar tovább menni, illetve szeretné ezt a kockázatot megosztani egy másik pénzügyi vállalkozással. Ebben az esetben szívesen állunk a takarék rendelkezésére és a támogatáshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket magunkra vállaljuk. Tudjuk, hogy a takarékok nagy összegben, és jó minőségben finanszíroznak támogatásokat. A támogatás finanszírozás kétségtelenül konkurens szolgáltatásnak tűnik, mégis a fenti esetben inkább kiegészíti a takarék szolgáltatását. Hagyományos üzletágunk az exportfinanszírozás. Több évre visszanyúló tapasztalatokkal rendelkezünk, kifejezett előnyünknek tartjuk, hogy néhány, export finanszírozásban igazán jártas kollégánk is van. Ez esetben is elsősorban a tranzakciót finanszírozunk. Pontosan látnunk kell, hogy a tranzakció lépésről lépésre hogy áll fel, mikor adják át az árut, mikor és hol áll be a vevő fizetési kötelezettsége, ehhez milyen dokumentumot csatolnak, mit tudunk bekérni. Ha mondjuk a „hajórarakás” pillanatában (On Board Bill of Lading) áll be a fize-

tési kötelezettség, akkor nyilván látnunk kell az erről kiállított okmányt (B/L-t), amely hitelesen igazolja, hogy az esemény valóban megtörtént. A teljesítést igazoló dokumentumokat minden esetben alapos vizsgálatnak vetjük alá az exportnál is. Még egy termék van, amelyen belül van egy kereskedelem-finanszírozó lába a faktoringnak. Adott esetben kereskedelmi hitelügyletet kapcsolunk a jövőbeli szállításokat lefedő faktorügylethez. Megelőlegezzük a szállító nyersanyag vásárlását, melynek felhasználásával elő tudja állítani a megrendelője (nagyvállalat) igényei szerinti árukat. Itt is górcső alá vesszük a teljes üzleti folyamatot, az eddigi tapasztalatait, a szállító és a potenciális vevő minőségét, megbízhatóságát. Az ilyen kereskedelem-finanszírozások legfeljebb a beszerzések 50 százalékáig terjedhetnek. A szállító kötelezettséget vállal arra, hogy amikor a szolgáltatást teljesítette, vagy az árut leszállította, a vevőszámlát nálunk fogja faktoráltatni. Mi faktoráljuk a számlát, a faktorált előlegből kiegyenlítjük a kereskedelem-finanszírozásra adott összeget, ennél fogva ez átalakul faktoring ügyletté. Lényegében egy kereskedelem-finanszírozó hitelügyletet konvertálunk faktoring ügyletté. Amikor a hitelt adjuk, már tudjuk, ki lesz majd a végtermék kötelezettje, miután a szállítónak és a kötelezettnek hosszú távú megállapodása van, és a teljesítés folyamatos és kielégítő. – Milyen kapcsolat van a Takarék Bankkal? – A TakarékBankkal szabályozott, jó együttműködési folyamatot alakítottunk ki, vezeti a számlákat, és ő az egyetlen finanszírozónk. Mindaddig, amíg a limitek és az együttműködésünk ezt lehetővé teszi, ezen nem is nagyon szeretnénk változtatni. A TakarékBankban dolgozó ügyfélkapcsolati kollégák az ügyFolytatás a 34. oldalon


33

Integráció

Folytatás a 33. oldalról feleket hozzánk delegálják, de az üzlet lebonyolításába is bevonjuk Őket. Az adminisztrációt és a kockázatot ezúttal is a Takarék Faktorház vállalja magára. – Milyen együttműködést ajánlanak a takarékoknak? – A faktoráltatással megoldhatja a takarék azt, amit hitelezéssel nem tudna megoldani. 2008-tól van együttműködési szerződésünk a takarékokkal, amelyek az ügyfelek egyes üzleteit delegálják hozzánk. Az együttműködésünk alappillére az, hogy az ügyfélgazda mindig az adott takarék marad. Az ügyletet közösen strukturáljuk, a biztosítékokat is együtt alakítjuk ki. Ugyanakkor a lebonyolítás adminisztratív „terhe” és a kockázat egyértelműen a Faktorháznál marad. A delegált üzletekért és az együttműködésért a takarék jutalékban is részesül. Életszerű és természetes, hogy a takarékok csak abban az esetben fordulnak hozzánk, és ajánlják ügyfeleiknek a szolgáltatásunkat, ha valamilyen oknál fogva Ők maguk nem tudnak az ügyfél teljes körű finanszírozási igényének eleget tenni. Viszont azoknak a takarékoknak, amelyeknek adott esetben problémát jelenthet a tőkemegfelelési mutató vagy tőkeellátottság megfelelő szinten tartása, vagy a kockázati éhsége valamilyen ok miatt limitált, kifejezetten ajánlatos a faktor igénybevétele. A mi esetünkben nem kell azzal számolnia, hogy az ügyfele „átpártol” egy másik finanszírozó intézményhez, mi ugyanis a faktoráláson kívül egyéb szolgáltatást nem tudunk neki kínálni, így a takarék nem veszíti el véglegesen az ügyfelét, és a kockázati kitettsége sem romlik. Fontosnak tartjuk és ezért energiát áldozunk arra, hogy a takarékok megismerjék illetve elsajátítsák az egyes faktoring konstrukciókat. Tudniuk kell, hogy mi nem az ő versenytársaik vagyunk. Ha kölcsönösen megtaláljuk az előnyöket, akkor

34


a jelenlegi forgalom dinamikus bővülésére lehet számítani. Az „első” ügyletek lebonyolítása néha egy kicsit időigényesebb, de hát egymás megismerésének, a tanulási folyamatnak általában ára van. Az is nyilvánvaló, hogy nekünk, a Takarék Faktorháznak kell a kezdeményező szerepet felvállalnunk, és bizonyítanunk, hogy ebben mi szakértőként vagyunk a hitelintézet partnerei. Ahol a takarék vezetői fogékonyak vagy érzékenyek az újdonságra, ott könnyebben megy a dolog. Jelenleg 10-15 takarékkal, most már mondhatni folyamatos kapcsolatban állunk. Tapasztalataik alapján belátták, ha egy ügyfélnek a folyamatos szállításból adódóan gyakran van ilyen finanszírozási igénye, akkor helyesebb, ha ezeket a tranzakciókat szakemberek finanszírozzák. – Van-e a faktoringnak valami életpályája, hiszen már több évtizede is lehetett találkozni vele? – Nem feltétlenül esik egybe a faktoring felfutása azzal, amikor a gazdaság elnehezül, és a fizetések akadoznak. Kb. tíz évre visszamenőleg vannak megbízható számadataink a faktoring alakulásáról, amely egybeesik a Faktoring Szövetség fennállásával. Az elmúlt 10 évből 2009-ig volt intenzív növekedési szakasz, majd az egy kicsit megtorpant. A válság nem tesz jót a faktornak sem, így nem igaz, hogy a válság szülte a faktoringot, vagy akkor alakulnak ki azok a pénzügyi „gapek” (rések), amely a faktoringnak kedveznek. A faktornak nagyon fontos a biztonságos üzletmenet. A tranzakciónak végig kell mennie; az a jó, ha a piac viszonylag konszolidált. Most azt érzékeljük, mintha egy kis lendületet kapott volna, noha nem nagyon látni a termelés fellendülését. Az elmúlt két évben egyébként jelentős átrendeződés ment végbe a faktor piacon. Korábban sok kisebb, magán kézben lévő faktor cég uralta a piacot, jóllehet a bankok refinanszírozásá-

ra szorultak. Mára jelentősen eltolódott a faktoring forgalom a banki szféra, vagy banki tulajdonban lévő intézmények javára, és ez folyamatosan nő. A növekedés egyik oka az, hogy minden nagyobb kereskedelmi banknak saját faktorháza van. Ezért is nagyon fontos, hogy az Integráció tagjainak is rendelkezésére álljon egy olyan vállalkozás, amely alkalmas arra, hogy a piacon folyamatosan generálódó igényt ki tudja elégíteni. Hiba lenne eldobni magunktól egy ilyen lehetőséget. – Melyek azok a biztosítékok, amelyek Önöket igazolják? – Nyilván nekünk sincs mindenre válaszunk, a rosszhiszeműség ellen nehéz vagy lehetetlen védekezni, de a sokéves tapasztalatot, a nagyobb számú üzleti előfordulást, a megszokott gyakorlatot ne becsüljük le, van összehasonlítási alapunk. Egy olyan kollégának, aki egy vagy néhány ilyen ügyletet kötött, annak nem fog feltűnni egy apró eltérés. A csalás ellen mi sem vagyunk beoltva, viszont felkészültséggel, elég jó piaci ismerettel, rutinnal, „ráérzéssel” tudjuk kezelni az ügyleteket és a kockázatokat. Egyetlen esettől eltekintve nincsenek „csúnya” eseteink. A faktoring tevékenység merőben más, mint egy rövidlejáratú forgóeszköz finanszírozás. Megfelelő back-office rendszerre, speciális, szofisztikált programra van szükség, amely nem is hasonlít a szokásos számlavezetési programokra, és tudjuk, hogy a banki számlavezető rendszerek sem erre specializálódtak. Mi már 13 éve használjunk az erre hivatott programot, így ez csökkenti az ügyletben rejlő kockázatot. Az üzlet „mássága” miatt jobbnak és talán biztonságosabbnak is ítéljük a jogilag elkülönült Faktorok tevékenységet. – A minősítés, elemzés alatt mit kell érteni? – Nem elég letenni egy számlát az asztalra, hogy ezt kérik faktorálni. Komoly elemző munkát végzünk.

Integráció

Meg kell ismernünk az ügyfelet. Elmegyünk hozzá, ellenőrizzük, milyen üzletszerű tevékenységet, milyen termelést, termék-előállítást folytat, vagy milyen szolgáltatást végez. Az, hogy szemtől szemben a telephelyén nem találkoznánk, nem fordulhat elő. Ugyanakkor minden alkalommal felvesszük a kapcsolatot a kötelezettel is. A kötelezettet tájékoztatjuk az ügyletről, felvilágosítjuk arról, hogy mi a faktoring. Elmondjuk, hogy a faktoring nem jelent extra kötelezettséget, csak az eredeti ügyletből fakadó kötelezettséget várjuk el tőle annyi különbséggel, hogy esedékességkor nem a szállítónak, hanem a Faktorháznak kell fizetnie. Az új kötelezettvevő viszonylatban az első számla lejáratát megelőzően x nappal felhívjuk a kötelezettet, tudakolva, hogy minden rendben van-e, és emlékeztetjük arra, hogy a faktorház felé kell az ellenszolgáltatást teljesítenie. A tapasztalat azt mutatja, hogy az esedékesség előtti ellenőrzések nagyon sokat segítenek. Ha történetesen az derülne ki, hogy a számlát nem teljes egészében fizetik ki, mert reklamáció van, akkor az ügyféllel való megállapodás alapján az egyéb számlából is kompenzálhatjuk magunkat, akkor az ügyletet gyorsan le tudjuk zárni. Sok olyan plusz, beépített ellenőrzésünk van, amely alapján kellő áttekintéssel rendelkezünk. Az ügyféllel is napi kapcsolatban állunk, tudjuk, mikor, hány számla érkezik, mekkora értékben, milyen lejárattal, milyen teljesítésigazolással rendelkezik. Egy hitelintézet képviselője, bármennyire is jó kapcsolatot ápol az ügyféllel, nem képes figyelemmel kísérni ügyfele teljesítését. A kockázat minősítése tranzakciós alapú minősítés. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem nézzük meg az adott partnerek pénzügyi, gazdálkodási adatait, de legalább akkora fontossága van annak, hogy az adott tranzakció milyen módon működik. Mi könnyen el tudunk képzelni egy olyan vállalkozást, amelynek

még nincs két éve, aki finanszírozót keres, de van neki egy vagy két stabil vevője, látszik, hogy nehézségei vannak, de a vevők precízen fizetnek, illetve a szállító olyan szolgáltatást tud nyújtani, ami a fizetésre kötelezettnek fontos. Ebben az esetben mi azt minősítjük, hogy a szállító mennyire jó szolgáltatást tud nyújtani, illetve a mögötte álló kötelezett mennyire jó fizető. – Mi nyújt védelmet az ismételt vagy párhuzamos felhasználástól? – Van egy speciális lebonyolítási struktúra, ahogy az ügyfél ránk engedményezi a követelést. Az engedményezésnek két fajtája van, a faktoráláshoz kapcsolódó engedményezés, nyílt engedményezés. Írásban tájékoztatjuk a kötelezettet. Az engedményezett összeg a miénk, azt teljesített szolgáltatás ellenében megvásároltuk. Vagyis az engedményezés ez esetben nem úgynevezett biztosítéki engedményezés. A teljesített szolgáltatásra bizonyító erejű dokumentum van a kezünkben. Ha időközben csődbe menne a szállító, akkor a befolyó pénz nem a csődtömeg része, hanem a Faktorház befolyó pénze. A finanszírozáshoz kapcsolt árbevétel engedményezéssel szemben ez plusz biztosíték. A magyar Ptk. szerint ennek így kell működnie. A másik biztosíték, hogy ez nem csak úgy átfolyik egy számlán, hanem konkrétan kiegyenlíti a nálunk tételesen nyilvántartott számlát. Limitjóváhagyást követően a vevő felé faktorálási értesítőt – ez a vevővel kötött háromoldalú szerződés – küldünk, amelyet aláír a szállító, és amelyben tájékoztatja a vevőt, hogy a követelés mostantól nem az övé, hanem a Faktorházé. A kötelezett az aláírásával tudomásul veszi, hogy a Faktorháznak tartozik fizetni.

tet a rosszhiszeműség lengte körül, nem volt háttérinformáció, nem tudták, hogyan áll az ügylet, hogyan áll az elszámolás. A takarékok egy olyan társaságot finanszí-

A tapasztalat azt mutatja, hogy az esedékesség előtti ellenőrzések nagyon sokat segítenek. Ha történetesen az derülne ki, hogy a számlát nem teljes egészében fizetik ki, mert reklamáció van, akkor az ügyféllel való megállapodás alapján az egyéb számlából is kompenzálhatjuk magunkat, akkor az ügyletet gyorsan le tudjuk zárni. Sok olyan plusz, beépített ellenőrzésünk van, amely alapján kellő áttekintéssel rendelkezünk. roztak, amely nem lehetett faktor cég. Minimum részvénytársasági forma és PSZÁF-engedély kellett volna, még sok egyéb mellett. Az előírások, mondhatni majdnem olyan szigorúak, mintha mi egy bank lennénk. Nem sok olyan megkötés van, ami ránk nem vonatkozik. Miután mi nem gyűjthetünk betétet, ránk nem vonatkoznak az ezzel összefüggő előírások. Velünk szemben nincs tőkemegfelelési elvárás. Az összes többi követelménynek viszont meg kell tudni felelni. A takarékok gyakorlatilag elhitték, hogy egy kft. („Patchwork” néven) faktorálni tud. Persze, amíg a takarékok egy-egy ügyletet, a nagyon jó ügyfélnek, kézzel-lábbal megoldanak, többnyire nincs is baj. Megértem, hogy próbálkoznak, de ne higgyék azt, hogy folyamatosan, mondhatni „üzletszerűen” is érdemes a faktorálásba belemenni a megfelelő szakmai és technikai háttér nélkül.

– Amikor a takarékok korábban ilyen ügyleteket kötöttek, akkor nem ugyanezen szabályok érvényesültek? – Kik lehetnek potenciális part – A szabályok gyakorlatilag nem nerek? változtak, de akkor az egész ügyleFolytatás a 36. oldalon


35

Integráció

Folytatás a 35. oldalról – Azt szoktuk mondani, hogy a KKV-szektor a lakosság mellett a takarékok hagyományos partnere. Készítettünk egy felmérést a takarékszövetkezetek között, amely szerint valamivel több mint 50 takaréknak nagyjából 37 ezer vállalkozói partnere van. A takarékok vezetik a számlájukat, esetleg finanszírozzák is azokat stb. A 37 ezer vállalkozóból 33 ezer a mikro-, kisvállalkozáshoz tartozik. KKV-n belül inkább a mikrovállalkozások adják a partnerek többségét. Sok esetben tapasztaltuk, hogy a mikrovállalkozások nem alkalmasak faktoringra. Nem áll meg a „business to business” elvárás, ugyanis az ügylet nem minden résztvevője vállalkozó. Pl. a fodrász, akinek az ügyfele lakossági ügyfél, nem lehet alanya a

Nincs olyan vállalkozás, amelyik úgy tud gazdálkodni, hogy kisebb nagyobb pénzügyi segítségre ne lenne szüksége. Partneri körünkből senkit nem zárunk ki, iparági korlátozásaink nincsenek, de törekszünk arra, hogy a megoszlás az iparágak között minél kiegyensúlyozottabb legyen. faktoringnak. Nekünk olyan partner az ideális, amely pl. termeléssel, termék-előállítással foglalkozik, egy tőle gazdaságilag stabilabb, pénzügyileg tőkeerősebb cégnek szállít be. Fontos, hogy a kötelezett írásban igazolja vissza: a faktorálást, engedményezést tudomásul vette, és esedékességkor annak megfelelően teljesíti fizetési kötelezettségét. A Ptk. ma még nem zárja ki az engedményezés tiltásának tilalmát. Tapasztaltunk szerint azonban a nagyvállalatok többsége e tekintetben is együttműködő. Talán kettő vagy három esetünk volt, amikor a kötelezett megtagadta az enged-

36


ményezést. A nagyobb vállalkozások többsége azonban tudomásul veszi, hogy a piacon szinte mindenki hitelből (is!) él. Nincs olyan vállalkozás, amelyik úgy tud gazdálkodni, hogy kisebb nagyobb pénzügyi segítségre ne lenne szüksége. Partneri körünkből senkit nem zárunk ki, iparági korlátozásaink nincsenek, de törekszünk arra, hogy a megoszlás az iparágak között minél kiegyensúlyozottabb legyen. Most, hogy az építőipar visszaesett, kockázatosabb területnek számít, mi is óvatosabban finanszírozzuk. A kereskedelem a maga 20%-os részesedésével viszonylag kiemelt területnek tekinthető. –Milyen költsége van a faktorá lásnak? – Ha a rövid lejáratú forgóeszköz hitelezés költségéből indulnánk ki, akkor nehéz megmondani, hogy hozzá képest éves szinten ennyi és ennyi a faktoring költsége. Ez olyan, mintha az almát hasonlítanám a körtével. Persze mindkettő gyümölcs, mindkettőt szerethetjük, de még sem mindegy, hogy melyiket fogyasztjuk. Amíg a rövidlejáratú forgóeszköz finanszírozás hosszabb időszakra, 1-3 évre szóló szerződéssel bonyolódhat le, addig a mi esetünkben átmeneti jellegű, rövid futamidejű tranzakció finanszírozásról van szó. Az ügyfeleket leginkább az érdekli, hogy az adott üzleten elérhető árrésébe a finanszírozás hogy fér bele. Jó megközelítés, ha a faktorálás teljes költségét havi szinten 1,2%-on veszi figyelembe. A költség 3-4 elemből áll, a kamat BUBOR alapú, ehhez járul a kockázati megítélésünk szerinti marge és a faktor díj. Van egy 38 ezer forintos ügyfél minősítési, egyszeri, fix díjunk is. Az export ügyleteket euróban vagy dollárban finanszírozzuk. A fenti költségeken felül itt rendelkezésre tartási jutalékkal is számolnunk kell, mert a deviza refinanszírozásunk is ilyen módon szabályozott.

– A Faktorház milyen eredményekkel rendelkezik? – Tavaly 16 milliárdnyi forgalmat bonyolítottunk le, és 60 millió üzemi eredményt értünk el. A kitettségünk 3,5 milliárd forint. A forgási sebességünk kb. 50 nap, ez sem irreálisan hosszú, persze ez úgy jön ki, hogy vannak 15 napos és vannak 180 napos számlák is. Az idén 20 milliárd forgalmat tervezünk, 90 milliós üzemi eredménnyel. Azt reméljük, hogy elismert taggá válhatunk az Integrációban, és 3-4 éven belül akár 50 milliárdos forgalommal tudunk a közösség szolgálatára állni. A piaci részesedésünk jelenleg kb. 2-3% körüli, megközelíti a takarékszövetkezeti hitelezési piaci részesedését. – Mit hoz a jövő? – A TakarékBankkal való együttműködéstől nagyon sokat várok, a bankban 18 értékesítésre szakosodott ügyfélkapcsolati menedzser dolgozik, akikkel reményeim szerint komolyabb eredményt tudunk elérni. Jogilag ugyan önállóak vagyunk, de a bankos háttér – egyebek mellett – e miatt is nagyon fontos számunkra. Az értékesítési hálózat sokban segít bennünket, hogy eljussunk a végfelhasználókhoz. Reményeink szerint a bankkal kötött, és jól menedzselt értékesítési együttműködést mielőbb át tudjuk ültetni a takarékokkal kialakított együttműködésünkbe is. Meggyőződésem, hogy az integrációban fellelhető ügyfelek közül soknak ajánlható lenne a faktoring, mint a pénzhez jutás „utolsó mentsvára. – Az MNB tervezett gazdaságpolitikája mennyiben érintheti Önöket? – Az MNB-nek a gazdaságpolitikát támogatni szándékozó hozzáállása jó, a tervezett program elindíthat egyfajta mozgást a gazdaságban, az összeg azonban nem jelentős, a tovagyűrűzés kétséges, a közvetlen hatásában nekünk ugyan konkurenciát is jelenthet, ugyanakkor a 2% fejében vállalandó kockázat, alábecsültnek tűnik, meglátjuk. 

Integráció  Moizs Attila, a TÉSZ új elnöke

„Újra egymás tenyerébe kell csapni” Szerző: A Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége 2013. márciTerts us 19.-i közgyűlése Moizs Attilát választotta a TÉSZ elnökének. Vele beszélAndrás gettünk. MIÉRT váltak szét a TÉSZ integrá-

ségek, ez pedig megció irányító testületei? követelte a testületek – A közösség az elmúlt évek ese- szétválasztását. ményei alapján úgy gondolta, hogy megérett az idő a változásra, a teljes – Ez a szétválás a gyamegújulásra. Hisszük, hogy a koráb- korlatban milyen habitól eltérő szorosabb együttműkö- tással lesz a két szerdésre és ezzel együtt egy más típu- vezet munkájára? sú szövetségre van szükségünk. És – Azt várjuk, hogy itt szövetség alatt nem csak érdek- koncentráltabb, hatéképviseletet értek, ennél sokkal töb- konyabb munka fog bet, a szó eredeti értelmében vett folyni, a TÉSZ-ben és klasszikus szövetséget a tagok kö- a TAKIVA-ban egyzött. Mielőtt kifelé bármit szeret- aránt. Fontos, hogy a nénk közvetíteni, legyenek azok két szervezet egymást üzleti, vagy érdekképviseleti cé- segítve folyamatosan lok, először a saját működésünket, együtt tudjon műcéljainkat, és az eléréséhez vezető ködni, erre számomutat kell kijelölnünk. Ha úgy tetszik ra garancia a TAKIVA újra egymás tenyerébe kell csapni. új elnökének személye, Ha a belső egységet megteremtet- akivel szakmailag és tük – amire szektorban es azon kí- emberileg is jól megvül is sokan gondolnak úgy, hogy értjük egymást. Termélehetetlen – akkor lehet tényleges szetesen eddigi eredhálózatként fellépni és érdekein- ményeinkre építkezve ket megvédeni. Ha ezt eddig so- szeretnénk előre lepkan utópiának, lelkes ábrándozás- ni, megköszönve azt nak gondoltak, akkor időszerű egy a sokszor igen nehéz kicsit körül néznünk a házunk táján munkát, amit a TÉSZ korábbi veés eldönteni, hogy sodródni sze- zetése végzett. retnénk egy olyan irányba, aminek nem látjuk a végét, vagy meghoz- – Milyen lesz az együttműködés a zuk azokat a döntéseket, amit már Szövetség és az Alap között? régen meg kellett volna, és saját – A TÉSZ legfontosabb feladakezünkbe vesszük a sorsunkat. Én tának a tagok egyéni boldoguláaz utóbbira kaptam felhatalmazást, sának a biztosítását tartom. Ennek és ha kollégáim ebben támogatnak, alapja az üzleti integráció. Sokszor, meg is valósítjuk. Ennek a munká- sok helyen adtam hangot annak a nak fontos része, hogy világosan és meggyőződésemnek, hogy ez csak személyre szabottan legyenek el- valós, kölcsönös üzleti előnyökre határolhatók a feladatok és felelős- épülő hálózati működéssel érhető



el. Egyenesen butaságnak tartom, hogy megengedjük magunknak azt a luxust, hogy még mindig nem teremtettük meg az egységes informatikai és kommunikációs hátteret, nem szolgáljuk ki üzleti alapon egymás ügyfeleit, nem egységesek a termékek, a szabályozás, nem egységes a kockázatvállalási politika és stratégia, nincs hatékony és ésszerű tőke és forrásallokáció. S ahelyett, hogy az ebből elérhető megtakaFolytatás a 38. oldalon


Moizs Attila

37

Integráció

Folytatás a 37. oldalról rításokat mi tudnánk tőke növelésre, vagy közösségi célokra fordítani, esetleg árazásunkban érvényesíteni, kiváló megélhetést biztosítunk a minket körülzsongó „szakembereknek”, „támogató” szervezeteknek. Szeretném, ha a feleslegesen kidobott pénz a takarékoknál maradna, azoknál, akik sok munkával megtermelték azt. Ehhez kell az üzleti integráció, aminek alapja a kockázati közösség, ennek kialakítása, működtetése pedig, az alap feladata. Ha az alap hatékonyan feltárja, és kezeli az egyes tagintézmények pénzügyi kockázatait, akkor teret nyit a tőke és forrásallokációnak, azaz biztosítja a szövetség által kijelölt üzleti együttműködés feltételeit. Ezen kell a TAKIVA-val együtt dolgoznunk és ez bizony csak intenzív kooperációval érhető el.

Az a véleményem, hogy a TÉSZ-nek nem csak a tagjai, hanem az összes takarék érdeket kell szolgálnia, hiszen ugyanazokkal a problémákkal küzdünk. Számomra nem kérdés, hogy a két szövetségnek nagyon szorosan együtt kell működnie a jövőben, hiszen csak ennek lehet ereje. Meg kell becsülnünk, és közös épülésünkre ki kell használnunk azt a társadalmi és üzleti potenciált, ami a szektorban van, és ki kell rekesztenünk azokat a külső szereplőket, akik meg akarják bontani ezt az egységet. – Meglepődött azon, hogy a TÉSZ tagok elnöknek jelölték? Felmerült Önben, hogy nem vállalja? – Meg nem lepődtem, de érdekes, hogy többen megkérdezték miért vállaltam el. Ha úgy gondolnám, hogy nincs értelme ennek a

38


Névjegy MOIZS ATTILA Pécsett született

1969-ben, ott is érettségizett 1987-ben, majd a JPTE-n szerzett közgazdász diplomát 1993-ban. A JPTE Továbbképző Központja Jogi Szak-irányán 1995-ben jogi szakoklevelet kapott. A PTE Közgazdaságtudományi Kara Gazdálkodási szakának „monetáris szabályozás és intézmények” szakirányán 1996-ban államvizsgázott, okleveles közgazda (MSc) diplomáját a PTE Idegen Nyelvi Titkárságán 2005. decemberében szerzett angol „C” típusú, középfokú nyelvvizsga benyújtását követően vehette át. A PTE Állam- és Jogtudományi Karán 2007. óta doktori tanulmányokat folytat, 2009-ben szerezett abszolutóriumot. Kutatási területei: a szövetkezeti hitelintézetek, mely tárgyban számos magyar és angol

munkának, ha nem hinnénk abban, hogy megvalósítható, az általam vezetett takarék sem lenne a szövetségben. A kollégák bizalmat szavaztak nekem, és ezt meg kell szolgálni. Elég energikusnak, és elszántnak érzem magam, hogy a célokat keresztül vigyem, ehhez persze arra is szükség van, hogy „otthon” is mindenki helytálljon. – Hogyan látja a TÉSZ integráció szerepét a takarékszövetkezeti szektorban? – A TÉSZ-es takarékok kedvezőbb helyzetben vannak bizonyos szempontból, mint a többi takarék, hiszen ötvözhetik az üzleti függetlenség előnyeit a hálózati működéssel elérhető előnyökkel, ráadásul mindezt egy könnyebben kezelhető létszámú tagsággal tehetjük. Ezeknek az előnyöknek a kihasználása jelenleg csak csíráiban van jelen. Az a felelősségünk, hogy modell szinten bizonyítsuk, hogy a korszerű bankhálózati működés a hazai körülmények között is, minden

nyelvű publikációja megjelent. A pénzintézeti szektorban 1994. óta tevékenykedik, 1996-ig a Magyar Hitel-bank Rt.-nél (ügyfél-kapcsolattartó, majd válságkezelő), 1996-1997-ig az OTP Bank Rt-nél hitelügyi-főelőadóként dolgozott, a szövetkezeti hitelintézeti szektorba (Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet) a hitel-ágazat vezetőjeként ezt követően került. Az irányítása alatt álló Mecsek Takarék Szövetkezetnél 1998. óta dolgozik, mint vezető, 2001. óta ügyvezető, majd 2006-tól a hitelintézet elnöke is egyben. A Takarékszövetkezetek Országos Intézményvédelmi Alapja, illetve a Takarék-szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége Felügyelő Bizottságainak egyaránt elnöke volt. 2013. márciusa óta a TÉSZ elnöke.

külső körülménytől, beavatkozástól függetlenül, csak a szektor szereplőire támaszkodva is megvalósítható. Az a véleményem, hogy a TÉSZ-nek nem csak a tagjai, hanem az összes takarék érdeket kell szolgálnia, hiszen ugyanazokkal a problémákkal küzdünk. Számomra nem kérdés, hogy a két szövetségnek nagyon szorosan együtt kell működnie a jövőben, hiszen csak ennek lehet ereje. Meg kell becsülnünk, és közös épülésünkre ki kell használnunk azt a társadalmi és üzleti potenciált, ami a szektorban van, és ki kell rekesztenünk azokat a külső szereplőket, akik meg akarják bontani ezt az egységet. De senkinek nincs joga a szektoron belül sem mindenkit érintő információkat visszatartani, és a „jól értesült”szerepet játszva a takarékokéval nem összeegyeztethető érdekeket szolgálni. A TÉSZ ennek megfelelően minden magyar takarék felé nyitott, és minden szakmai szervezettel szoros együttműködésre törekszik. 

Integráció

Helyzetjelentés a stratégiai munkacsoportok munkájáról Összefoglaló A Takarékszövetkezeti Integráció 10 éves Üzleti Stratégiájának megalkotására alakult projekt 2013 szeptemberétől egy újabb fázisba lépett. Öt stratégiai munkacsoport, közel 50 hitelintézet valamint az összes központi integrációs intézmény vezetőinek és kiemelt szakértőinek részvételével, a 2012-es OTSZ Közgyűlés felhatalmazása alapján, elkezdte részleteiben kidolgozni azt a 16 integrációs alapelvet, melyekre a Közgyűlés felhatalmazást adott. Ennek a munkának az eredménye az új Integrációs Szerződés struktúrájára és szövegezésére vonatkozó előzetes tervezet, valamint a hozzá kapcsolódó Integrációs Kompetenciarend tervezet illetve azok a Politikák és mellékleteik, melyeket a stratégiai munkacsoportok és a 2013. tavaszi közgyűléseket megelőző véleményező és döntéshozó fórumok (beleértve a Régióértekezleteket is) mind megvitattak. A 2013. májusi közgyűléseken az eddig kidolgozott dokumentumokról ún. „támogató szavazás” –t tervez az OTSZ, megerősítve az Integrációs Stratégia kidolgozott koncepcióját, irányát, eddig kidolgozott dokumentumainak tartalmát, egyúttal lehetőséget adva a stratégiai munkacsoportoknak arra, hogy elkezdjék az eddig nem tárgyalt Politikák kidolgozását és folytassák az ezekhez tartozó részletszabályok megalkotását.

– 18 db Melléklet (ebből 13 Politika, 3 integrációs bizottsági ügyrend, 1 Kompetenciarend + az Integrációval együttműködő szervezetek, partnerek felsorolása) – Mellékletekhez kapcsolódó dokumentumok (szabályzatok, katalógusok, eljárásrendek, ügyrendek), melyek a Politikákhoz kapcsolódó tényleges részletszabályokat tartalmazzák kötelező vagy irányelv/ajánlás jelleggel, az adott Politikát meghatározó integrációs alapelv(ek)től függően.

Elkészült stratégiai dokumentumok A 2013-as tavaszi OTSZ Közgyűlésig az alábbi dokumentumok készültek el: – Integrációs Szerződés tervezete (struktúrára és szövegezésre vonatkozó előzetes javaslat) – Integrációs Kompetenciarend – 7 Integrációs Politika (a 13-ból): Integrációs Szervezeti Politika Integrációs Hitelintézeti Tagsági Politika Integrációs Marketing Politika Integrációs Termék- és Árazási Politika Integrációs Tervezési és Mérési Politika Integrációs Kockázati és Likviditási Politika Integrációs Informatikai és Üzemeltetési Politika – 3 Integrációs Bizottsági Ügyrend Integrációs Üzletpolitikai Bizottság Ügyrend Integrációs Kockázati és Likviditási Bizottság Ügyrend Új integrációs szerződés Integrációs Informatikai és Üzetervezete Az új Integrációs Szerződés felépí- meltetési Bizottság Ügyrend tése hármas tagolású: – Integrációs Szerződés törzsszö- Az egyes Politikákhoz tartozó melvege, mely a legfontosabb alapel- lékletek részben vagy egészben kiveket, megállapításokat, valamint dolgozásra kerültek. A még ki nem az Integráció struktúráját és az ah- dolgozott mellékleteket a munkahoz kapcsolódó alapvető feltétel- csoportok 2013. II félévében kezdik elkészíteni. rendszert tartalmazza

Stratégia alkotási menetrend 2013 végéig A tavaszi közgyűlések után az öt stratégiai munkacsoport az alábbi Politikák (és mellékletei) kidolgozását kezdi el: – Integrációs Verseny- és Hálózati Politika – Integrációs Számviteli Politika – Integrációs Nyilvánosságraho zatali Politika – Integrációs Beruházási és Beszerzési Politika – Integrációs Oktatási Politika – Integrációs Szankció Politika Ugyancsak folytatódik a 2013. tavaszi közgyűlésekig kidolgozott Politikákhoz tartozó mellékletek finomítása, kiegészítése. Amennyiben mind a 13 Integrációs Politika, mind a Politikák összes melléklete 2013. utolsó negyedévére időben elkészül úgy, hogy az Integráció összes véleményező/ döntéshozó fóruma még a téli közgyűlések előtt meg is tudja vitatni (az Integrációs Szerződés csomaghoz elválaszthatatlanul kapcsolódó, ahhoz illeszkedő OTSZ és az OTIVA Alapszabályokkal együtt), akkor a 2013. téli közgyűlések tervezett programja az Integrációs Stratégia közgyűlés szintű elfogadása, majd az új Integrációs Szerződés aláírása lesz, mely 2014. január 1-jétől lépne hatályba. Ebben az esetben az Integráció számszaki pénzügyi terve – mely az elfogadott tervezési mechanizmus szerint 3 évet ölelne fel – a 2014. tavaszi közgyűlésekre lenne beterjesztve elfogadásra. Amennyiben bármilyen külső körülmény a tervezett menetrendet nem tenné lehetővé, akkor az Integrációs Szerződés elfogadása a 2014. tavaszi közgyűlések napirendjére lesz felvéve, míg az Integráció számszaki pénzügyi tervének elfogadása a 2014. őszi közgyűléseken fog megtörténni.


39

Integráció  Zilai Zoltán, a takarékszövetkezeti borversenyről

Egy kitüntetés margójára Szerző: Két alkalom is kínálkozott arra, hogy Zilai Zoltánt, a Magyar Szőlő- és Borkultúra NonHajtun profit Kht. ügyvezető igazgatóját, a Magyar Bor Akadémia főtitkárát mikrofonvégGyörgy re kapjuk. Az egyik, és elsőbbséget élvező alkalom az, hogy Zilai Zoltánt március 15.-e alkalmából kitüntették, és Fazekas Sándor minisztertől vehette át az Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. A másik ok szakmai: 15. alkalommal szervezte és rendezte meg a kht. az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, és a TakarékBank által kiírt borversenyt.



Zilai Zoltán

40

vál rendezvénye, akkor még a Vörösmarty téren mutatták be a feltörekvő borászatok, borászok a maguk termékeit. Zoli ekkor még a Hungarovinnél, Budafokon dolgozott gyártásvezetőként. Ide az egyetemi diploma megszerzése után lépett be 1983-ban, s tíz évet töltött a budafoki pincészetnél, ahol – végzett borász mérnökként – alaposan megtanulta a borkészítés, pezsgőgyártás menetét. Az első borfesztivált tehát még Budafokról szervezte, de a rendszerváltás szele őt is magával ragadta, hiszen a vállalkozói kedvét az általa alapított cégnél, a ZILAI ZOLTÁNT több mint két év- Corvinum Kft.-nél kamatoztatta. Ez tizede ismerem, szakmai barátság a cég elsősorban a bor kereskedeszövődött köztünk, így a közvetle- lemben jeleskedett, de a kereskedés nebb hangnem is megengedett, s mellett elindult egy másik tevékenymegalapozottan mondhatom, hogy ségi vonal is, ez pedig, a borkultújó helyre került a lovagkereszt. Ha ra fejlesztésére irányult. S minden tréfálkozni akarnék, azt is mond- bizonnyal ez utóbbit, az évtizedek hatnám, hogy Zolinak nem újdonság a lovagi kitüntetés, hiszen több Névjegy borlovag rendnek is tagja. De ez a kitüntetés már más kategória, nem ZOLI életpályája családi indíttatású: véletlen, hogy a kitüntetett érzékeédesapja, id. Zilai János a Kertészeti nyebben, alkalomhoz illően fogalés Szőlészeti Főiskola tanáraként – maz, és azt hangsúlyozza, hogy igen több könyv szerzője – szelíden iránagy megtiszteltetés érte. Az indoknyította a két fia (János és Zoltán) lás lényegre törően tartalmazza és pályaválasztását, s ha nem is az apa értékeli Zoli munkásságát: a hazai nyomdokaiba lépett a két fiú (János borászat és borkultúra fejlesztése ügyvédként dolgozik a szakmában), és nemzetközi elismertetése érdede a borász szakma elkötelezett híkében, több évtizede végzett eredveként kezdték a nagybetűs életet. ményes tevékenysége elismeréseZolinak a budafoki borászati szakként adományozták a kitüntetést. iskola kiváló Alma Maternek bizo A kezdet, a hőskor 1993. Ebben nyult, hiszen sok-sok nagy előd, az évben indult útjára a Borfeszti-


alatt kiteljesedett munkát ismerték el a kitüntetéssel. A borkultúra fejlesztését mindig is nonprofit alapon, alapítványban, közhasznú társaságban végezték. Zoli szerint kellett egy jó csapat, mert ha ez nem lett volna, akkor egyedül nem sok babér termett volna a számára. A kollégák, a cégtársak, az alapítványi kuratóriumi tagok nélkül aligha tudta volna a magyar borágazat fejlődését ilyen szinten segíteni. A kitüntetést egy másik tevékenység is alátámasztja: a Magyar Bor Akadémia főtitkári posztja. Zoli hat éve tölti be ezt a tisztséget (az akadémiának 1996 óta tagja), ami olyan ágazati szerepvállalás, amely szintén közösségi és társadalmi munkában testesül meg. Ahogy már jeleztük, a rendszerváltás után Zoli is többed magával megalapította a Corvinum Kft.-t,

neves borszakember ült előtte az iskolapadban, így a hely szelleme is magával ragadta. Aztán a Kertészeti Egyetem borászati tanszékén ugyancsak kellő mértékben pallérozta a tudását, amit aztán a budafoki nagyvállalatnál tovább bővíthetett gyakorlati oldalról is. Ez az időszak a borkésztés, a pezsgőgyártás technológiai fejlődését is jelentette, így Zoli – úgymond – testközelből élte meg a borászat új korszakának kezdetét.

Integráció A takarékok borversenye A 15. ORSZÁGOS Szövetkezeti

Borversenynek az idén – kellemes, kultúrált környezetben – a Ramadan Hotel Aquapark adott otthont április 9-10. között. A jubileumi rendezvényen – köszönet a zsűriben való részvételi meghívásért – öt bíráló bizottság kóstolta a 280 tételt, így a saját tapasztalatom alapján is mondhatom, hogy átlagosan kellemes, korrekt, jól fogyasztható borokkal találkozhattunk. A verseny gazdája az OTSZ és a TakarékBank, míg a szakmai oldalt a Magyar Szőlő-, és Borkultúra Nonprofit Kht. képviselte. Az elmúlt másfél évtized alatt a szereplők között kellő összhang alakult ki, így jó színvonalú, korrekt az együttműködés a kht. megbízóival. A verseny ma már kiforrott, nemzetközi szinten is jegyzett eseménye a hazai borágazatnak. A jubileumra való tekintettel a takarékszövetkezeti pénzintézetek nagyobb aktivitással vettek részt a szervezésben, nagyobb kampányt

amely borkereskedelemmel foglalkozott. S miért indult el a vállalkozással párhuzamosan a közhasznú tevékenység? Azért, mert Zoli számára világossá vált, hogy nem lehet megkerülni a borkultúra felélesztését, bármennyire is jönnek a sikerek a kereskedelemben. Új szemléletre, új szervezetekre volt szükség ahhoz, hogy a megváltozott, új rendszer igényeit kielégítsék. Ezért hozták létre a Magyar Szőlő-, és Borkultúra Alapítványt, amely fórumot biztosított az ágazat szereplőinek a közösségi tevékenység kibontakoztatásához, felfuttatásához. Az elmúlt tíz évben Zoli már csak a közhasznú tevékenységekkel foglalkozik. A közösségi munka vonzza ma is, így a nonprofit kht.-n belül tudja megvalósítani elképzeléseit. Segítségére vannak ebben az iroda munkatársai (nyolcan alkotják a kht. csapatát), s mondhatni, kreatív légkörben szolgálják az ágazat

folytattak, s ennek is köszönhető, hogy 281 minta, tétel érkezett be, a tavalyi 240-hez képest. Ugyanakkor a nevező borászok száma alig nőtt, ami jelzi, hogy egy-egy borász több tétellel nevezett, mint tavaly. Újdonságként kell megjegyezni, hogy együttműködés bontakozik ki a takarékok és a Coop áruházlánc között, így lehetséges, hogy a fogyasztók is nagyobb mértékben találkozhatnak majd a díjnyertes, nyertes borokkal. Összességében az mondható, hogy az idei verseny méltó volt a jubileumhoz, hiszen a tavalyi egy nagy aranyéremhez képest az idén hat nagy aranyat ítéltek oda a bíráló bizottságok. A nyertes borok között természetesen a Tokaji Aszúk viszik a prímet, de akad köztük fehér, vörös és rozé bor is. Zoli úgy gondolja, hogy a szervezők is ráéreztek arra, hogy ennek a versenynek az értéke az, hogy egy közösséget szolgálnak vele. S ha ezt a gondolatot a közös-

ügyét. Egy-egy jól sikerült rendezvény után jóleső érzéssel kacsinthatnak össze, s ad újabb lendületet a következő feladat elvégzéséhez. Az elmúlt két évtizedben – s ezt a lovagkereszt kitüntetés is igazolta – jelentősen fejlődött a hazai bor, borfogyasztási kultúra. Az ágazat szereplői persze, meghatározó szerepet töltöttek be ebben a marketing tevékenységben, hiszen ha nem készülnének csúcsborok, akkor nem volna sikertörténet sem. A nehézségek leginkább a középmezőnyben jelentkeznek, ugyanakkor a közhasznúságba az is beletartozik, hogy éppen ezt a problémákkal terhelt területet sem hagyhatják magukra. Zoli vallja, hogy itt hosszú távon szabad csak gondolkodni, mert a siker csak lassan érik be, és az sem mindig hoz egységet. A legnagyobb közhasznú esemény a borfesztivál elindítása volt. A borfesztivál helyet ad ma is a hazai bo-

ségben is tudatosítjuk, akkor a takarékszövetkezeti szektor egésze is profitál belőle. Mert egy országos hálózattal rendelkező pénzintézeti hálózat nem mondhat le arról az előnyeiről, amelyeket ma is képvisel, így az ügyfelekkel való személyes kapcsolatról, a bizalmon alapuló üzleti ügyletekről, a helyi ismertség, helyi beágyazódottságról. Mindez a közösség, a szektor érdekeit is megjeleníti, de az is fontos, hogy a közösségen belül legyen még ismertebb ez a verseny. A lokális hírnév egyre fontosabb, mert így nőhet a kicsi is naggyá. Nos, ennek a közösségi gondolatnak ad helyet a rendezvény. Ha az összefogás megvalósul, akkor a gazdaság is erősödik, s ha erősödnek a gazdaság szereplői, akkor a takarékok is jobban gyarapodhatnak. Az összetartozás érzésének az erősítése szintén új eleme a takarékszövetkezeti borversenynek. S ez is a borkultúra szerves része…

rászati értékeknek, s a Budai Vár méltó helyszínt nyújt, kellő rangot ad az eseménynek évről évre. Idén, szeptemberben már a 22. fesztivál nyitja meg a kapuit. A borfesztivált ma már több mint tízezren látogatják, igazolva azt, hogy a bor fogyasztása egyben kulturális tevékenység is. A közhasznú tevékenységeknek sem kedvez a mai gazdasági környezet. Nehéz világot élünk, mondja Zoli, hiszen ide is begyűrűzik a gazdasági-pénzügyi válság. A gondok elvonják az emberek figyelmét attól, hogy önfeledten borozgassanak, élvezzék a természet kincsét, a hegy levét, az igazi jó magyar bort. Zoli ma is sajnálja, hogy a közösségi bormarketing nem bontakozhatott ki igazán, pedig a közhasznú tevékenység a bormarketing révén teljesedhetne ki leginkább. Egy természetes módon érdekektől szabdalt szakmában igen nehéz elkötelezni egy irányba az ágazat szereplőit. 


41

Integráció

Megvan a takarékok kedvenc bora

MEGSZÜLETTEK az ország harma-

dik legrangosabb bormustrájának, a XV. Országos Takarékszövetkezeti Borversenynek az eredményei. Az idén a tavalyinál is számosabb volt a mezőny, 126 borász összesen 281 tételt nevezett be a megmérettetésre. Minden idők legtöbb nevezése érkezett a XV. Országos Takarékszövetkezeti Borversenye, amely az ország harmadik legrangosabb borversenyének számít. A benevezett 126 takarékszövetkezeti kap-

42


csolatokkal rendelkező – közöttük több, országosan is ismert – bortermelő és borászat összesen 281 tételt nevezett be, ennek 69 százalékát díjazták valamilyen elismeréssel. Egyenlő arányban neveztek fehér- és vörösborokat (43-43 százalékban), 11 százalékot tettek ki a rozék, valamint 3 százalékban érkeztek pezsgők a megmérettetésre. A legrangosabb elismerést, a „Takarékszövetkezetek Bora – 2013” díjat a Szöllősi Pincészet Kft. (Neszmélyi Magnus Cuvée, 2011-es évjárat), valamint a Bodri Pincészet (Szekszárdi Optimus Gold, 2009-es évjárat) érdemelte ki, míg az úgynevezett nagyaranyérmet a Matias Borászati Kft. (Matias Villányi Cabernet franc, 2009-es évjárat) nyerte. Az 54 aranyéremben részesült bor jelentős része a szekszárdi, villányi borvidékről származik, de magas volt a tokaji, mátrai, a balatonfelvidéki borok aránya is. Jellemző, hogy hosszú évek óta ezek a borvidékek a leginkább reprezentált régiók a takarékszövetkezeti borversenyen. A borversenyt a Magyar Szőlőés Borkultúra Nonprofit Kft., a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és Országos Takarékszövetkeze-

ti Szövetség rendezték közösen. A borverseny ünnepélyes eredményhirdetése május 8-án, este 18 órakor a Mercure Buda Budapest Hotelben lesz. A XV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny részletes eredményeit megtalálják itt: http://www.takarekbank.hu/ takarekbank/hu/kozpontibank/ magunkrol/borverseny.html vagy itt: http://www.borkulturakft.hu/ letoltes/takszov/eredmenyek/ takszov_eredmeny_2013.pdf

TKSZ Figyelő  Az integráció legfiatalabb elnök-ügyvezetője

A múltból is kell építkezni Szerző: A 2000-ben városi rangra emelt Rakamazon – magam is meggyőződhettem róla Hajtun – jól ismerik a Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezetet. A GPS ugyanis György kissé elterelt, s nem a Szent István útra, hanem a Szent István utcába navigált, de egy takaros ház előtt a segítségemre voltak a háziak. (Csak később derült ki, hogy a takarék tavaly nyugdíjba vonult ügyvezető-főkönyvelő asszony, Volfné Bálint Katalin férjét kérdeztem, de ez mit sem von le az első benyomásokból.) Belépve a takarék épületébe – ha nem is volt zsúfoltság, de – jó néhányan intézték a pénzügyeiket a különböző ablakoknál. A kedves fogadtatás, a barátságos hangnem az otthon melegét sugározta. Jó helyen járok, nyugtáztam, amikor az emeletre felvezettek Krausz Róberthez, a tavaly megválasztott és kinevezett elnök-ügyvezetőhöz. A bemutatkozáskor derült ki, hogy az integráció legfiatalabb elnök-ügyvezetőjével beszélgetek. ELNÖK úr, mikor kapta ezt a meg- – A személyeskedő bevezető után

tisztelő megbízatást? – Három éve neveztek ki ügyvezetőnek, s tavaly május 18-án – amikor is az elődöm, Megyeri Tiborné Anna nyugdíjba ment – ülhettem be az elnök-ügyvezetői székbe. – Az az érzésem, hogy fiatal kora ellenére régóta dolgozik itt a takaréknál… – Jól érzékeli, mert másfél évtizeddel ezelőtt, a diplomám megszerzése után léptem be a takarékszövetkezethez – közgazdász végzettséget szereztem –, s az óta lépésről-lépésre haladtam a ranglétrán. Hitelügyi előadóként kezdtem a pályámat, aztán a hitelágazat, majd a teljes aktív ágazat vezetésével bíztak meg. Három éve kerültem a takarék szűkebb vezetői körébe. Az elmúlt években az iskolapadba is visszaültem, a debreceni egyetemen jogi szakokleveles gazdasági diplomát is szereztem. – Miért volt szükség erre? – Azért, mert úgy gondoltam, hogy a mindennapi munkám során szükség van a jogi terület mélyebb ismeretére is. Végül is jó döntésnek bizonyult.

beszéljünk a takarékszövetkezetről. Miért körzeti? – A kezdetektől, 1957-től ez a neve a takaréknak, miután az alapítók így döntöttek. A nevünk nem változott, pedig szépen nőtt a takarék, hiszen 19 kirendeltséggel rendelkezünk úgy, hogy nem volt beolvadás, vagy fúzió sem. Bár hagyománytisztelő vagyok, de szeretném, ha rövidebb lenne a takarék neve, elegendő volna a Rakamaz Takarék, annál is inkább, mert tagja vagyunk a Takarékpont hálózatnak és ott már ez a nevünk. – Hány településen vannak jelen? – A 19 kirendeltség 16 településen található, kizárólag SzabolcsSzatmár-Bereg megyében. Négy kirendeltségünk a megyeszékhelyen, Nyíregyházán működik, de nem a városközpontban, hanem lakótelepeken és alvó városrészekben, mivel az az üzletpolitikánk, hogy a kevésbé frekventált, de mégis sokan lakott környezetben is szükség van a banki szolgáltatásokra. Ezzel kapcsolatban előnyöket és hátrányokat egyaránt megfogalmazhatok, de szerintem több az előny, mint a negatívum.



– A név rövidítéséhez küldöttgyűlési határozat szükséges. Nehéz összehívni a testületi ülést? – Nem nehéz, szerencsére eddig mindig határozatképes volt. Remélem majd sikerül meggyőzni a küldötteket arról, hogy a rövidebb névvel könnyebb a piacon is megjelenni, helytállni. S ha már erről beszélünk, hadd mondjam el, hogy a 19 kirendeltségben összességében közel 100 fő dolgozik. Jelenleg 281 tagunk van, a mérlegfőösszegünk Folytatás a 44. oldalon

Takarék  2013. március–április január–február

Krausz Róbert

43

TKSZ Figyelő

Folytatás a 43. oldalról 12,5 milliárd forint. A hitelállományunk 5 milliárd forintot tesz ki, a betétállományunk 10,5 milliárd forint, míg a szavatoló tőkénk 1,5 milliárd forintra rúg. Amit még érdemes tudni rólunk, hogy 1800 vállalkozói, több mint tízezer lakossági folyószámlát vezetünk, és 11 önkormányzatnál vagyunk számlavezetők. Az elmúlt öt évben az eredményünk folyamatosan meghaladta a 150 millió forintot, de ez évben a tranzakciós illeték jelentősen megnöveli a kiadásainkat, havi közel 10 millió forinttal nőttek a terheink. Ennek következtében az idei eredményterveink jóval szerényebbek.



Gávaven csellői ki rendeltség

44

– A bevezető mondatok után ugyan már azt gondoltam, hogy nem kérdezek rá, de az elmondottak alapján hadd kérdezzem meg: volt-e, s ha volt, akkor ki volt a mentora? Ki gondolta úgy, hogy ebből a fiatalemberből jó elnökügyvezető lesz? – Talán nem hiszi, de az az igazság, hogy nem volt mentorom. Manapság nekem is néha hihetetlennek tűnik, hogy ebben a székben ülhetek. Tudom, sok szerencse is kellett ehhez, jókor voltam, jó helyen. Szerencsés embernek tartom magam, hiszen kevesen mondhatják el magukról, hogy 14-15 év alatt elérik azt, hogy egy 12 milliárdos, száz embert irányító céget vezethetnek.


– Gondolom az előd, Megyeri Tiborné sokat segített… – Igen, nagyon sokat köszönhetek neki! Amikor ide kerültem, akkor Anna még az aktív üzletágnak volt a vezetője, s az elnök-ügyvezető Dr. Pózer József volt, aki a megválasztásom előtt két és félévvel ment el nyugdíjba. Az ő helyébe lépett Anna, én pedig ekkor kaptam meg azt a bizalmat, hogy előléptem aktív üzletágvezetőnek, s egyben elnök-helyettesnek is kineveztek. – Tudom, hogy nehéz a magunk lovát dicsérni, de azt is gondolom, hogy a munkája, a szorgalma, a hozzáállása sokat nyomott a latban. – Nem könnyű kimondani, de valószínű, hogy ezek is közrejátszottak, mert – még egyszer mondom – senkinek nem vagyok a „keresztfia”. – Akkor ezt büszkén felvállalhatja, mert ha valaki a saját erejéből, tehetsége révén küzdi fel magát a ranglétrán, az dicséretre, elismerésre méltó… – Mindent az előző vezetésnek köszönhetek, tőlük tanultam mindent, amit a takarékról tudok. Ők voltak, akik felvettek ide dolgozni, és segítettek beilleszkedni. Pózer József bevezetett az integrációs életbe is, így idővel mindenkit megismerhettem és engem is megismertek. A rendezvényeken régóta aktívan veszek részt, és jó érzés, hogy én vagyok az integráció legfiatalabb elnöke. Ugyanakkor egy Varga Tónival történt beszélgetésből tudtam meg, hogy régebb óta vagyok a szektorban, mint például ő. Én is öregszem… – Milyen útravalót kapott az elődöktől? Olyanra gondolok, amit az elkövetkező évtizedekben is hasznosíthat… – A takarékok lehetőségei mások, mint a kereskedelmi bankoké. Itt kevesebb a tőke, de a piaci versenyben talpon kell maradni, így olyan stratégiát kell kialakíta-

ni, amellyel a növekedés elérhető, hosszú távon biztosított. Azt láttam az elmúlt másfél évtizedben, hogy a nyereséget mindig meghagytuk az eredménytartalékba, ennek következtében értük el azt, hogy másfél milliárdra nőtt a szavatoló tőkénk, így még nem volt olyan ügyféligény, amelyet nem tudtunk volna teljesíteni. Ezen a stratégián pedig nem indokolt változtatni, szerencsére nincs tulajdonosi kényszer sem az alacsony részjegy-tulajdonlások miatt. A fejlődés igénye hozza az eredménykényszert, mert a növekedésről nem szabad lemondanunk. Ezt képviselték az elődeim is, és ezt vallom én is. De semmiképpen sem szabad hátradőlnünk, elkényelmesednünk, mert most kell kidolgoznunk azt a stratégiát, ami az előre menekülésről szól. Az, hogy beléptünk a Takarékpont hálózatba, már e stratégia része. Tartoznunk kell egy közösséghez, mert ettől többek le-

Névjegy KRAUSZ RÓBERT 1977. január 18-án Nyíregyházán születetett, de tősgyökeres rakamazi, mivel a szülők is itt dolgoztak kétkezi munkásként. Az édesapa a helyi téeszben géplakatosként dolgozott, innen ment nyugdíjba, s az édesanya is kétkezi munkásként állt helyt. Igazi lokálpatrióta, nem vágyott el soha erről a vidékről. Ide köti minden, a szülők, az iskola, a barátok, Tokaj közelsége, és a két kislánya (Réka 10, Petra 7 éves) is. Kitérőt egyedül a főiskola jelentette, hiszen Székesfehérváron szerzett közgazdász diplomát. A sportot számára a foci jelentette, a helyi csapatban mindaddig meghatározó csapattag volt, amíg egy sérülés közbe nem szólt. Nyolc évig edzősködött is az utánpótlásnál. Manapság a fallabdázással kompenzálja a munkában eltöltött, nem éppen sportos elfoglaltsággal járó időszakot.

TKSZ Figyelő

Egy kis történelem A RAKAMAZ Takarék 1957. ápri-

lis 07.-én alakult. Három község – Rakamaz, Tiszanagyfalu, Timár – 130 lakosa döntött úgy, hogy takarékszövetkezetet alapít. Az alapító tagok 13 000 forint részjegyet jegyeztek, és ezzel az ös�szeggel kezdte meg működését a takarékszövetkezet. A szövetkezet intenzív betétállomány növelési tevékenységbe fogott, ezen túlmenően nagy erőfeszítéseket tett a tagi létszám és a részjegy-alap növelésére is. A fejlődést érzékelteti az is, hogy a megalakulást követő évben a betétállomány már elérte az 1 millió forintot, 1961.ben pedig bejegyezték az ezredik szövetkezeti tagot. 1963-ban 5 millió, 1968.-ban pedig 20 millió forint betétállománnyal rendelkezett a szövetkezet, a tagjainak száma pedig, elérte az 5 000 főt. A szövetkezet igazgatósága ekkor úgy döntött, hogy újabb területet

szünk. Az önkormányzati ügyfeleink számát is növelni szeretnénk, és elindultunk abba az irányba is, hogy azokon a településeken, ahol jelen vagyunk, kialakítsunk egy saját márkanevet, tudja mindenki, hogy mi az, hogy Rakamaz Takarék. Ennek tükrében támogatjuk Szabolcs megye olimpikonját, Helebrand Máté gyaloglót, aki Londonban a magyar atléták közül a második legeredményesebb sportoló volt. Mára már azt is mondhatjuk, hogy Ő a takarékunk „arca”, akivel három nagysikerű rendezvényt is szerveztünk a múlt évben, „Gyalogolj az olimpikonnal” szlogennel.

kapcsol be. Ezután sorra nyíltak a szövetkezet kirendeltségei. Kezdetben az OTP felügyelete alatt, annak irányításával és megbízásából végezték a szolgáltatásokat. 1985-ben jogszabályi változás következtében a takarékszövetkezetek kikerültek az OTP fennhatósága alól és önállóan, saját jogon is nyújthattak különféle pénzügyi szolgáltatásokat. Ez időponttól kezdve feloldották azt a tilalmat is, hogy a takarékszövetkezetek nem működhetnek városokban. Ez újabb lendületet adott a szövetkezetnek, a megyében elsőként lépett be Nyíregyházára, ahol jelenleg is négy kirendeltsége működik. Az évek során a működési terület 32 önálló településre terjedt ki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A pénzintézet 19 takarékszövetkezeti kirendeltséggel rendelkezik. Jelenleg a dolgozók száma 96 fő.

– Hogyne, persze! Még tavaly megalakítottam egy tanácsadó testületet, amelyben az előd elnökök, ügyvezetők kaptak helyet. Minden olyan kérdésben, amelyben nehéz dönteni, kikérem a tanácsaikat, és örömmel mondják el a véleményüket. Így aktív részesei ma is a takarék életének. S ugyancsak tavaly év végén szerveztük meg az első nyugdíjas találkozót. Jó volt látni a kollégákat, s mindenki hangoztatta, hogy ebből a rendezvényből hagyományt kell teremteni. A sikert igazolja, hogy a 36 nyugdíjasunkból 29-en jelen is voltak. Megható volt, ahogy az idősebbek visszaemlékeztek, ahogy egymást üdvözölték.

– S most hogyan áll fel a vezetés? – Két ügyvezető társammal – Manapság jó ilyen eseményről együtt dinamikus a csapat, egy- hallani, mert azt jelzi, hogy nem aránt képviselve van a rutin és a fi- olyan fiatalember ült az elnökatalos lendület is. ügyvezetői székbe, aki elfelejti a múltat. – Tartják-e a kapcsolatot a nyug- – A múltból kell építkeznünk. díjasokkal? Nem véletlen, hogy őrzöm azt a ku-

pát, amikor a Rakamazi Takarékszövetkezet az országos versenyben – 1972-ben, 1973-ban, és 1974-ben is – „Az év takarékszövetkezete” címet nyerte el az eredményei alapján. – Most milyen a konkurencia? Nagy a verseny? – Olyan, mint az országban mindenütt. Kemény a harc a piacon az ügyfelekért, hiszen a nagyobb városokban mindenütt ott vannak a kereskedelmi bankok. De hadd mondjam el, hogy itt, Rakamazon 2007-ben nyitott fiókot a K&H Bank, amit aztán tavaly áprilisban be is zárt. Ez mindenképpen dicséri a takarék munkatársait, s azt is, hogy mi megbízható szolgáltatást nyújtunk. Nálunk nincs apró betűs, alig olvasható szerződési rész, a veszélyekre is felhívjuk a figyelmet, s itt azt kapja az ügyfél, amiben megállapodunk. – Nekem ügy tűnik, hogy a ra kamazi takarék jól beágyazódott a környezetébe… Megmutatkozik ez a társadalmi szerepvállalásban is? – Ha a 35 ezer ügyfél ezt jelenti, akkor igen. A kérdés második felére válaszolva, ahol lehet, jelen va-



gyunk akár a sport, akár a kulturális eseményeket figyelembe véve. Már beszéltem a szponzor-tevékenységünkről, ennek kapcsán támogatunk további helyi tehetségeket Folytatás a 46. oldalon


Rakamazi központ

45

TKSZ Figyelő

Rakamaz, a város A TISZA mellett fekvő város a me-

gye legrégebbi települései közé tartozik. 1067-ben említik első ízben írott források. Rakamaz nevét a magyar művészettörténetben és régészetben a honfoglalás-kori korongpár teszi ismertté, amelyet 1956-ban találtak a határában. 1310-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozók birtokolták a falut és Szent Kereszt tiszteletére emelt templomát. A birtoklevelek tanúsítják, hogy falu egyutcás volt. A tiszai révtől a templomig tartott az egyik tulajdonrész, a másik a templomtól nyugatra, egyenlő arányban. A falu Alsó-Rakamaznak nevezett részét a Gutkeledek vásárolták meg. A nemzetség egyik ága itt telepedett meg, és e helyről nevezte el magát. A Rakamazi család a templom környékét népesítette be, míg

Folytatás a 45. oldalról is. Új lehetőségeket adott a társasági adó felhasználása, melynek a 70 százalékával szabadon rendelkezhetünk. Így támogathatjuk jó néhány helyi focicsapat utánpótlását is. Rengeteg civil szervezettel állunk kapcsolatban, több polgárőrséggel van együttműködési megállapodásunk, így a fiókok, a környezetünk, s a lakosság biztonságát is erősítjük.

a falu másik részét a Báthory család egyik őse szerezte meg 1355-ben. A 14. század során a Rakamazi családbeliek és a velük egy nemzetségből való Szakolyi család tagjai pereskedtek a határ egy-egy részének birtoklásáért. A 15. században a perekbe belekeveredett a Báthory család is; végül a Báthory és a Szakolyi család osztozott a falu tulajdonjogán. 1445-ben cseh husziták elpusztították a települést, de 1556-os adatok szerint már Szabolcs megye egyik legnépesebb települése volt kb. 450 lakójával. A török pusztítás is elérte a falut, így a 16. századra csupán 25 jobbágytelke maradt. 1604-ben itt táborozott Barbian Belgiojoso császári generális serege, mielőtt Bocskai István az álmosdi csatában megsemmisítette volna.

A 17. század közepén a Rákóczi fejedelmi családé lett, a szatmári béke után kobozták el a többi Rákóczi-birtokhoz hasonlóan. A királyi kincs¬tár megpróbálta az elnéptelenedett települést benépesíteni, sikertelenül. Majd az 1730-as években, III. Károly király uralkodása idején a kamara „sváb” telepeseket költöztetett ide. A század végére ismét megszaporodott a lakosság száma, és a jobbágyfelszabadítás idején már 2148 lelket számlált. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején is sok kárt szenvedett a falu. Ennek ellenére az 1930-as évekre már 5308 lakosú nagyközséggé fejlődött. A városi rangot 2000-ben kapta meg. 2001-ben a város lakosságának 95 százaléka magyar, 5 százaléka cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

különbözőek vagyunk, ezért nehéz közös nevezőre jutni, de szerintem, túl kellene lépni akár az egyéni sérelmeken is. Nincs más út, mint az integráció erősítése, a közösségi gondolkodás megvalósítása, még olyan áron is, hogy lemondunk néhány saját jog-, és hatáskörről.

– Nálunk egyértelműen a mezőgazdasági vállalkozók jelentik a többséget, aminek én nagyon örülök. Mi első perctől finanszírozzuk az agrártörekvéseket, hiszen ez az a szektor, amelyik a válságban, a válság után is mer beruházni, hitelt felvenni. Persze, ehhez az uniós támogatási rendszer megléte is hozzájárul, így nagyobb a biztonság is a hitel visszafizetése szempontjából. Ami az ipart, kereskedelmet, szolgáltatást illeti, itt nem beszélhetünk sikertörténetről. Ezek azok az ágazatok, amelyek jelentősen megérezték a válságot.

– Az állam megjelenése a Taka rékBankban pozitív, avagy negatív hatásokat vált-e ki a másik tulajdonosi körből? – Bizonyos fokú félelem mindenkiben van, de szerintem a dolog jó oldalát kell látni. Az állami szerepvállalással új piaci szegmensek is megnyílhatnak előttünk, új ügyfélkörrel kerülhetünk kapcsolatba. De azt hozzáteszem, hogy ha hatáskörben csorbulunk, akkor az integráción belül legyen, és ne az állam kényszerítse ránk. A függetlenségünket szeretném továbbra is megőrizni.

– Fontosnak tartja-e az integrációt? – Mint Takarékpontos pénzintézet, ez nem lehet kérdés. A mostani, alakuló stratégiával kapcsolatban is elmondtam már, hogy nem itt tartanánk, ha tíz évvel ezelőtt kezdtünk volna az egységes arculat kialakításába és a többi, szorosabb integrációs törekvés kivitelezésébe. Erre tehát mindenképpen szükség van, hiszen ez a (közel) jövő is. Az persze nagy kérdés, hogy ki mennyire képes a maga érdekeit – Ha már említette az új ügyfélkört, is háttérbe szorítani a közös érdek az Önök ügyfélkörében van-e fejmegvalósítása érdekében. Sokfélék, lesztési lehetőség?

46


– Végezetül: ha egy év múlva jövök Önhöz, akkor milyen eredményeket sorolna szívesen? – Szívesen látom akár hamarabb is! De ha egy év múlva találkoznánk, akkor már szeretnék arról beszélni, hogy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életet élő ember vagyok, aki aláírta az új integrációs szerződést, és aki aláírta a PSZÁF által készített vizsgálati jegyzőkönyvet minimális hiányosságok feltárásáról... 

TKSZ Figyelő  Balassagyarmaton, a Cserhátvidéke Takarékszövetkezetnél

jártunk – Interjú Holes Imrével, a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető igazgatójával

Mi vagyunk az Agrárbank! Szerző: Az elmúlt hetekben rendre felvetődött az agrárbank alapításának ötlete. Számos Csépány érv szól ellene, mégis a legváratlanobb helyen és időben, újra és újra felbukGyörgy kan. Ezúttal Nógrád megyében, a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjénél, Holes Imrénél jártunk, és azt tudakoltuk, hogy az Ő szemszögéből hogyan érzékelhető a helyi gazdaság, hogyan érvényesülnek az országos események, és a kettő vagy több, gyakran ellentétes dimenziót hogyan lehet ös�szeegyeztetni az egyén és a takarékszövetkezet szintjén.

Akkor van a legnagyobb esélyed a jólétre, ha azt csinálod, amit igazán szeretsz. A szeretet energia. Minden, amit szeretettel csinálsz, át van itatva nagyfokú energiával, és ezt az energiát könnyen át lehet váltani csilingelő érmekké.1 – Az interjú készítésének idején Ipolyszögnél már jelentős területet öntött el az Ipoly, a közút szintje alig 1 méterre emelkedik ki a vízből, mindent elborít a víz, nem aggasztó a helyzet? – Az Ipoly Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, az Ipolyságig közös határt képez Szlovákiával, majd Ipolyszakállosig 31 km hosszan Szlovákia területén folyik. Tésa községtől ismét közös határszakaszt képez, és Szobnál torkollik a Dunába. A szlovákiai Vepor hegységben ered, vízgyűjtő területe 5 ezer km², ebből 1,5 ezer km² esik hazánk területére. Teljes hossza kb. 250 km, ebből 143 km képez határt. A viszonylag kicsi 1

és csapadékban szegény vízgyűjtő területe miatt vízhozama általában csekély. Balassagyarmat relatíve biztonságban van, nem tudja körbezárni a víz, de ide is betörhet. A szakaszosan elvégzett folyamszabályozásnak és mederkotrásnak köszönhetően a víz gyorsabban folyik, az ár is hamarabb levonul. A tavaszi hóolvadáskor viszont gyorsan megjelenik a víz. A régi térképeken szereplő „hajózható” megjelölés azonban enyhén szólva is túlzás, az esetek többségében alig van benne víz. A kibővülő szakaszok, öblök leginkább a táj szépségében gyönyörködni kívánó turistáknak, illetve a horgászoknak kedvez. Valamikor, még gyerekként fürdöttünk is benne, de az egyenetlen altalaj, és a vízben álló növényzet miatt veszélyes volt, gyakran tragikusan végződött a fürdőzés. Az újonnan épített hidak (Pösténypuszta, Nógrádszakál) a természetes akadályokat is „áthidalják” és a kapcsolatot erősítik Szlovákiával. Az áruforgalom, nem utolsó sorban a bevásárló turizmus erősödött.

tástól részt veszek ebben. Korábban, négy évig gyógypedagógus voltam, majd a takarékszövetkezet alapításakor felkértek a takarékszövetkezet ügyvezetésre. A megyében utolsó-



ként (9.) alakultunk meg. Az elnöki pozíciót egy társadalmi elnök látta el, aki népszerű volt a településen, és a kapcsolatai révén sok ügyfelet tudott megnyerni a takaréknak. Igaz, – Mikor és hogyan lettél takarék- hogy alapító tag vagyok, de bevallom, nem én kezdeményeztem az szövetkezeti vezető? – Jól ismerem a hitelintézeti tevé- alapítást. Érsekvadkerten hamarabb Folytatás a 48. oldalon kenységet, hiszen az 1969-es alapí-

Holes Imre

Andrew Matthews, amerikai író, Hallgass a szívedre! Varázsládika Kiadó, 2002.


47

TKSZ Figyelő

Folytatás a 47. oldalról alakult meg a takarékszövetkezet, és amikor szóba került a nevem, akkor egy pár napot eltöltöttem náluk, jól ismertem azokat a fiúkat, hiszen iskolatársak voltunk, és nagyon megtetszett, ahogyan dolgoztak, éltek. Akkoriban, egy brossurában, egy gazdag bankárcsaládról olvastam, amely nagyon felkeltette a kíváncsiságomat, így ennek is köszönhető, hogy elfogadtam a felkérést. Nagy megtiszteltetésnek tekintem, hogy azóta is sikerült megtartanom ezt a pozíciót. Úgy érzem, megtanultam az emberekkel bánni, és ma is nagyrészt ennek köszönhetem a boldogulásomat. – Nemrég új székhelyre költöztetek, mi indokolta a váltást? – 2011. szeptember közepén Balassagyarmat közepére, a piac melletti új székhelyre költöztünk, szerettünk volna közelebb kerülni a városi ügyfeleinkhez. Praktikus az új épület elrendezése, belső tagozódása, és az ára sem volt irreálisan magas, és nem utolsó sorban az ügyfeleinknek is tetszik. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Az Allianzé volt az épület, kevesen dolgoztak benne, szerencsénkre az ő takarékossági, és a mi vásárlási szándékunkat sikerült közös nevezőre hoznunk. Kisebb átalakításra, ajtók áthelyezésére, festésre, esetenként parkettázásra volt szükség. A pincétől a padlásig, a négy szinten összesen több mint 550 m² áll a rendelkezésünkre, de némi túlzással már majdnem kinőttük. Egy esetleges fúzió esetén már nem biztos, hogy elegendő lenne. Úgy érzem, a szervezetünk eléggé tagozódott, az egyes szakterületeknek önálló részlegük van. Kétségtelenül, most kényelemesen elférünk, egy esetleges bővülés esetén már a szomszéd ingatlan egyes helyiségeit is igénybe kellene vennünk. Az elvi lehetőség adott, a bővítés azonban valószínűleg többe kerülhet, mint az első, ad hoc vásárlás. Jelenleg 12 kirendeltségünk

48


van, mindegyik saját tulajdonban és mindegyik felújítva. Két kirendeltséget korábban bezártunk. Az egyiket itt helyben, mert kettő volt, a hitelezés itt is visszaesett, az ingatlan fenntartása már nem volt célszerű, az új székház-vásárlással egy helyre költöztettünk mindenkit. A másik településen pedig, a hitelbedőlések aránytalan magas száma és a biztonság végett, a kirendeltséget felszámoltuk. A szomszéd településre tereltük át a még életképes forgalmunkat. Az itteni fiók jól működik, most is úgy tűnik, hogy „telt ház” van. Itt Balassagyarmaton, Magyarnándoron, Bercelen, Vácott, és meg egy helyen, összesen 5 ATM-ünk üzemel. Salgótarjánban a Sajóvölgyének van még rajtunk kívül takarékszövetkezeti fiókja és automatája, mi az utóbbit nem telepítettünk. A határon túlról csak bevásárolni jönnek az emberek, a nagy bevásárló központok komoly forgalmat bonyolítanak, nekünk ebből közvetlen hasznunk nincs. Még pénzváltás miatt sem jönnek be hozzánk.

önálló kockázatkezelésünk, és aktív üzletágvezetőnk. Úgy érzem, a helyben szükséges szervezet a rendelkezésünkre áll.

– Hogyan alakultak az eredmények? – A 2012-ben elért csaknem 60 millió adózás előtti eredmény nem olyan rossz, hiszen eléggé szakosodtunk, amelynek azért bérvonzata is van, fejleszteni is tudtunk, és a 2,5 milliárd forint hitelállomány 10-12 százalékát is meg tudtuk képezni az értékvesztésre. A 90 napon túli hitelek aránya sajnos nálunk is nő, próbálunk segíteni, de ez már nagyon nehéz. A legnagyobb gond ott van, hogy ezek a hitelek a folyósításkor teljesen rendben voltak, csak időközben romlottak el. Ma nem lehet megmondani, ki a biztos ügyfél. Nemcsak üzleti nehézségek vannak, hanem emberi gyarlóságok, lecsúszások is. Devizaforgalom, pénzváltás nincs, de nálunk is folyamatosan zajlik az élet, mondhatni állandó hajtás van, mindig akciózunk, minden lehetséges programban részt veszünk, a napi – Mennyire áramvonalas a taka- sajtóban ott vagyunk. Foci, lovasrék szervezete? sport, erőemelés stb. – Az igazgatóságban a takarék két vezetője, egy ügyvéd, egy nagy- – A végtörlesztés hogyan alakult? vállalkozó agrármérnök, egy lapki- – Kb. 700 M forintot folyósítotadó tulajdonos-újságíró, egy építő- tunk úgy, hogy fizikailag nem tudipari vállalkozó van. Volt még egy tunk többet vállalni, de nagyjából a másik mezőgazdasági vállalkozó is, „középhadból” sikerült merítenünk. aki idén hunyt el. A felügyelő bizott- Dolgoztunk a hétvégeken is. Utolság három főből áll: az elnök agrár- jára már persze egyre inkább olyavégzettségű, és van még egy-egy nok érdeklődtek, akiket már máskönyvelői irodai képviselő. Egy sa- hol elutasítottak. Ők már nemcsak ját nevelésű, mérlegképes hölgy lát- az időbe, de a hitelképességbe sem ja el a belső ellenőrzési feladatot a fértek bele. Tőkekorlátba így sem futakarékszövetkezetben. Ugyan én tottunk bele. Az jó, hogy a devizahiis jó kapcsolatban vagyok a dol- telezést kiváltó hitel kamata magagozókkal, de olyan rendszert kell sabb, mint az állampapír hozama, de kialakítani, hogy a dolgozók tart- a betétek viszonylag magas kamasanak a belső ellenőrtől, belső el- tát nehéz kigazdálkodni a csökkelenőrzéstől. Nyilván nem fizikai ér- nő hitelállomány csökkenő kamattelemben, de a meglepetés folytán tömegéből vagy az állampapírok mindenképp. A pénz sokak számá- csökkenő hozamából. Úgy gondora csábító, de mindenkinek tudnia lom, hogy a takarékok nagyobb hákell, hogy ha valaki hozzányúl, ak- nyada idén komoly nehézségekkel kor számára vége mindennek. Van nézhet szembe.

TKSZ Figyelő – A januári eredmény negatív lett, mi történt? – A tranzakciós illeték lépcsőzetes bevezetése miatt jelentkezett a negatív eredmény. Nem tudom ki, hogyan számolt, december elején jött ki a jogszabály, és a 60 nap február elején járt le, nekünk így jött ki. Ha az országban nem megy a hitelezés, akkor ez a mi régiónkban fokozottan érvényes, messze átlag alatti lehetőségek kínálkoznak. Pedig nem is feltétlenül kedvezőtlenek a körülmények, Nógrád megye nyugati felében nem lehet arra panaszkodni, hogy ipar nincs. Elég szépen vannak itt multinacionális cégek is, Budapest közel van, a munkabér és a telek viszont lényegesen olcsóbb. Valamikor hátrányos helyzetűnek minősítették ezt a régiót, amihez a multik adókedvezményeket kaptak. Persze, amikor lejár az adókedvezmény, tisztelet a kivételnek, elköltöznek. A munkanélküliség sem olyan rossz. Vác, Dunakeszi és persze Budapest könnyen felszívhatja a szabad munkaerőt, akinek nem jut helyben munka. A nagyobb probléma inkább abból adódik, hogy aki a térségben munkát tud adni, keveset fizet. Ha összehasonlítanánk az itt fizetett béreket, pl. Pest megyével, akkor kiderülne, hogy itt jelentős hátrányban vagyunk. A jövedelem sokaknak csak arra elég, hogy megéljenek, semmi extra nem fér bele, nincs hitelképesség. És persze erre jöttek a devizahitelek. Az ingatlan piac szinte megállt, alig van mozgás. A lakásoknál, ha a szomszédos lakás eladó, akkor a hozzátartozók odaköltöztetése a mozgató rugó. A különböző korosztályok így jobban tudják egymásnak segíteni. Családi házat szinte lehetetlen eladni, pedig a 90-es években Budapestről nagyon sokan kerestek itt ingatlanokat, nagyon sokan kiköltöztek.

gármester társadalmi munkában. És még ez sem tetszett mindenkinek. Szeretek egyenes úton járni, és nyugodtan aludni. Nem megyek bele olyan ügyletekbe, amelyből nem tudom, hogyan jutok ki. A településen bevezettük a gázt, helyrehoztuk az utat. Ma már nyilván más célok vannak, sok esetben kevésbé áttekinthető a rendszer. Szinte azt sem lehet tudni, men�nyi a polgármester jövedelme. A

– Salgótarján, a megyeszékhely közelsége milyen üzleti lehetőséget jelent a számotokra? – Salgótarján megyei jogú város, nagyon komoly problémákkal küzd, a szocialista nagyipari múlt ma is árnyékként vetődik a városra, nehezen képes megbirkózni az új kihívásokkal. Már a „Háromkő” előtt is ott voltunk a városközpontban, de a Karancskeszi Takarékszövetkezet volt az első. Nagyon gyengén hiteleztek,

családi vállalkozás sikerei, és a takarékszövetkezet vezetése szép jövedelmet hoz, mondhatni, van mit a tejbe aprítani, és talán ennek is köze volt ahhoz, hogy nem választottak újra. A polgármester kollégák annyira szeretnék titokban tartani a jövedelmüket, hogy nem hozzák ide a számlavezetésüket. Nógrád megye ezen része pl. közművekkel elég jól ellátott, túl sok feladat a polgármesterségben nincs, a fizetés pedig nem rossz. Bevallom, egy időben jó lett volna a több önkormányzati számlavezetés, de ma már nem ragaszkodom – Sokan számos önkormányzat annyira hozzá, mert az eladósoszámláját vezetik, hogy álltok ezzel? dottság megkezdődött. A sok új – Csak egy önkormányzat – Két- pályázathoz nem volt elegendő bodony – számláját vezetjük. Igaz, önerő, és elkezdtek hiteleket felKétbodonyban 17 évig voltam pol- venni.

ezért sokan kerestek meg bennünket. Innen lett az ötlet, hogy nyissunk fiókot Salgótarjánban, amit 2011. áprilisában teljesen felújítottunk. Talán ez a legszebb, legnagyobb kirendeltségünk, de jelenleg mérsékelt aktivitást folytatunk, ugyanis a város gondja megjelenik a lakosság és a vállalkozások mindennapjaiban. Nagyon magas a munkanélküliség, rosszak a kilátások. Pedig nagyon szép a környék, a korábbi, akkor prosperáló ipari megélhetés meglátszik a környező falvak rendezettségén, kinézetén. A volt bányászok most is számottevő nyugdíjakkal rendelkeznek. Sok helyen a hozzátartozók is dolgoztak, és most oda jutottak, hogy ők a mai fiatalok eltartói. A magas munkanélküliség Folytatás a 50. oldalon




Balassa gyarmati központ

49

TKSZ Figyelő

Folytatás a 49. oldalról viszont szinte minden családot érint, így a hitelezhető lakossági létszámot viszont erősen behatárolja. Balassagyarmatnak kb. 16 ezer lakosa van ( a rendszerváltáskor 19 ezer volt) és kb. 400 eladó ingatlana. Azt hiszem, ez nagyon magas arány. Salgótarjánban nem egészen 40 ezer lakos van, de legalább 2 ezer lakás eladó. Vállalkozás keretében ingatlanokkal is foglalkozom, ismerem a helyi körülményeket. Balassagyarmat még most is iskolavárosnak tekinthető, Sárospatak után a második az országban, nagyon sokan járnak ide középiskolába, de nem maradnak itt a gyerekek. A helyi értelmiség zömmel pedagógusokból áll. Ha a salgótarjáni pénzügyi-számviteli főiskola megszűnik – amely egyre valószínűbb –, akkor a megyében nem lesz felsőfokú oktatási intézmény.

gépi munkához pedig nem kell sok munkaerő. Igaz, a gépek sem olcsók! Boldogulni vágyók persze mindig vannak, szerencséje persze kevesebbnek adatik. A vidék sem egyszerű, nem sík terület, a megye területének 30 százalékát erdő borítja. Feldolgozóipar nincs. Itt, helyben talán egy olyan felvásárlóra – hűtőházra – lenne szükség, aki ki is fizeti az árut, illetve elfogadható árat kínál. Sajnos a nyomott árból és a ki nem fizetett felvásárlásokból van bőven tapasztalat… Talán egy faluszövetkezet tudná ezt megfelelően ellátni. A takarékokon kívül nem maradt más szövetkezet a térségben. A 70-es, 80-as években a bogyós gyümölcsök termesztéséből kiválóan meg lehetett élni. Sok családnál több személyautó is a rendelkezésre állt. Nekünk is volt otthon málna, ribizli illetve virágot termesztettünk fólia alatt, vagy nyulakat tenyész-

Mérlegfőösszeg, betétek, nt. hitelek és a saját tőke alakulása M HUF

7000,0 6000,0 5000,0 4000,0 3000,0 2000,0 1000,0 0,0 MFŐ Betétek Hitelek Saját tőke

2008.

5213,9 4492,3 2249,5 563,7

2009.

5312,9 4586,6 2051,6 604,6

– A mezőgazdaság mindig is jelen volt a gazdasági életben, mi ezzel a helyzet most? – A térségre jellemző bogyós gyümölcs üzlet szinte a padlón van, és az állattartás is visszaesett. Az a réteg, amely a mezőgazdaságban dolgozna, eltűnt. Pontosabban, aki hajlandó lenne kézi munkát végezni, kiöregedett, a fiatalok ugyan képesek lennének, de ők nem akarnak. A gabonatermelés azért népszerű, mert nem kell kézzel dolgozni, a

50


2010.

5620,6 4843,0 1776,3 646,7

2011.

5735,3 4944,6 1916,1 671,0

2012

6154,8 5349,8 2008,7 717,2

tettünk. A mezőgazdálkodás, állattenyésztés rendszeres elfoglaltságot jelent, nem lehet azt mondani, hogy rossz az idő, vagy nincs kedvem, vagy most ünnep van. Számunka ez volt az első üzlet, amiből elindult a vállalkozás. Azóta szétverték a téeszeket, megszűnt a felvásárlás, megjelent az átverés, az embereknek nincs munkájuk, vagy ha dolgoztak, nem fizették ki őket. Sokan csak a segélyből tengetik az életüket. A legnagyobb probléma,

hogy a csalódott, átvert emberek nem „csak” a vagyonukat veszítették el, hanem a bizalmukat is. Velük nem sokra megy a hitelintézet. Pedig itt a mezőgazdaságból éltek az emberek a Horty-rendszerben, és a II. Világháború után is. '56 után a téeszt is nehezen tudták megszervezni, az emberek nem akartak belépni, inkább a saját földjükön gazdálkodtak, és meg tudtak élni. Most, amikor már szabadon lehetne gazdálkodni, nem maradt vállalkozó. A helyi embereket nem igazán izgatja a föld, spekulánsok persze mindig, mindenütt vannak. – Ilyen körülmények között mire lehet számítani a jövőben? – Nagyon pesszimistán látom a helyzetünket, ha nem változik a gazdaság, akkor nem sok babér terem nekünk. Ha az emberek szélesebb rétege munkanélküli, közfoglalkoztatott vagy minimálbéres, akkor abból nem lesz fejlődés, az emberek elvándorolnak, így visszaesésre lehet számítani. A jellemző bér 70-80 ezer forint között van, akinek a 100 ezer forintot meghaladja a bére, az már vezető embernek számít. Nógrád megyére is jellemző, hogy kis lélekszámú települések vannak. Hasonlóan Vas vagy Borsod megyéhez. Ez óriási hátrány a számunkra, nem lehet újabb ügyfeleket megnyerni, mert azok már mind nálunk vannak. Az ilyen kis lélekszámú településeken valamilyen központi, állami, önkormányzati segítségre lenne szükség, hogy a megélhetést pl. a mezőgazdaságból, nem közfoglalkoztatásban, hanem vállalkozásban, megszervezzék. Valamikor ez működött, meg kellene találni ennek a mai formáját. Szakmai, erkölcsi tisztességre is szükség van, ami ma a magánszférában, de a közszférában is egyre kevesebb. A térség mai is alkalmas pl. a bogyós gyümölcstermelésre, és a gyümölcsre lehet piacot találni keleten és nyugaton is, csak hiteles emberekre van szükség. Az ipari fejlesztés korlátozott, hiszen helyben nincs elegendő, megfelelően szakképzett munkaerő.

TKSZ Figyelő – Régóta hallani arról, hogy a Nógrád megyei takarékok is tárgyalnak a fúzióról, hol tart a dolog? – Továbbra sem vonom kétségbe a fúzió által elnyerhető racionális költségcsökkenés létjogosultságát, de a hajlandóság hiánya esetén nincs mit tennünk, hiába vagyunk fogadó készek. Négyen vagyunk a megyében, külön-külön valóban nem vagyunk olyan nagyok, de én nem feltétlen vagyok annak a híve, hogy minél nagyobb, annál jobb. A Nógrád megyei egyetlen takarék ötletével egyetértenék, de én, mint a legnagyobb takarék képviselője szeretném megtartani a nevünket, ami számunkra nagyon fontos. 1969ben az elsők között választottuk a 'vidéke'-nevet úgy, hogy nem a településhez illesztettük hozzá. Nap, mint nap megjelenünk az újságban, nagyon sok energiát és pénzt áldoztunk ennek a népszerűsítésére, nem szeretném, ha ez hiábavaló lett volna. Egyébként a Cserháton fekszik az összes takarék. A mérlegfőösszeg, tőke, és az eredmény alapján szeretném, ha én vezethetném az összevont takarékot. A többiek sem maradnának megfelelő beosztás nélkül, hiszen alelnöki, területi igazgatói funkciót lehetne kialakítani. Szervezetileg is a legtagoltabbak vagyunk. Az sem egyszerű feladat, hogy a különböző fejlettséget hogyan lehet közös nevezőre hozni, egységes hierarchiába szervezni, közel azonos léptékkel díjazni illetve milyen szoros időtávban lehet ezt elérni. Még a megyén belül is eltérő fejlettségű kistérségek vannak, nem lehet azonos üzletpolitikát folytatni. Mindenesetre én úgy látom, hogy akarat csak-csak lenne, de az elszántságot, az eltökéltséget nem érzékelem. A kisebb takarékok üzemmérete átlag alatti, de a fajlagos eredményük sokszor átlag feletti; a nagyobb takarékok a nagyobb városokban szerintem jobban aggódhatnak. A kis takarék, ha normálisan gondolkodik, nem csinál semmi rendkívülit, akkor biztosabb lábakon áll,

mint egy nagy takarék, ahol nehezebben lehet követni az eseményeket. Ebben a térségben nincs olyan ügyfél, akit ne tudnék kiszolgálni, nem ütközünk tőkekorlátba, nincs egyesülésre kényszerítő körülményünk. Ha nagyobb hiteligény len-

mértékű volt a felvásárlás, hogy az ÁFÉSZ árakba is bele tudtunk szólni. A kereskedelmi, ipari vállalkozások szerte az országban megjelentek. Akkor létesült nálunk a nyomda vagy az építőipari részleg. A reklámtevékenységet már külön vállalko-

Értékvesztés, AEE, CT és osztalék alakulása M HUF

250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 ÉV AAE CT Osztalék

2008.

2009.

2010.

2011.

2012

183,5 56,1 16,0 20,2

217,3 69,7 16,0 21,1

180,5 60,3 16,0 13,8

206,9 44,3 16,0 13,8

232,5 56,1 16,0

ne, akkor konzorciális alapon azt is meg tudnánk oldani. A nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kábelgyár helyi üzeme nem valószínű, hogy bennünket választana számlavezetőként. Minden bizonnyal az anyavállalat számlavezetőjét, vagy annak bankkapcsolatát választják a nagyobb vállalatok. Úgy gondolom, hogy náluk nincs esélyünk. Sajnos nincs olyan középvállalat sem, aki után érdemes lenne nyújtózkodnunk. – Az elmúlt hetekben felvetődött egy közösségi (öko-, agrár-, zöldstb.) takarékszövetkezet alapításának ötlete. – Az elképzelés tiszteletre méltó, de a takarékszövetkezet nem áll messze ettől. Még a rendszerváltozás előtt pl. 40-50 ember részére telepítettünk málnát teljesen ingyen. A műveléséhez gépeket is vettünk, ha jól emlékszem 3 embernek járt egy kapálógép és egy permetező. A málnát mi vásároltuk fel, és adtuk el a hűtőházaknak. Volt hozzá eszközünk, teherautó, raktár stb., minden, ami kellett. Olyan

zásban kezdtük. Volt idő, amikor a takarékszövetkezet égisze alatt ingatlanokat vásároltunk, felújítottuk, majd eladtuk. A pénzintézeti tevékenységen elért nyereség többszörösét lehetett megkeresni az egyéb tevékenységgel. Az ÁFÉSZ-eknek ugyan konkurenciát jelentettünk, az embereknek azonban szélesebb körű szolgáltatást tudtunk nyújtani, mindenki megelégedésére. Amikor megjelent a Pit, akkor már csak a profiltiszta tevékenység maradhatott. Leányvállalatban, többségi tulajdonnal ma is működhet a dolog. Az ÁFÉSZ-ek nagy része eltűnt, ezért lehet, hogy erősíteni kellene a háztáji gazdaságokkal való együttműködést, az embereknek munkát, megélhetést, önellátást lehetne biztosítani. – Az agrárbank ötletéről mit gondolsz? – Pár hete Fazekas Sándor miniszter volt a Gazdakörök vendége Karancslapujtőn, és előtte látott napvilágot újra az agrárbank alapításának ötlete. Ismert, hogy a Folytatás a 52. oldalon


51

TKSZ Figyelő

Folytatás a 51. oldalról takarékok komoly szerepet játszanak a mezőgazdaság finanszírozásában, nem utolsó sorban a támogatások előfinanszírozásában. A takarékok számára, tekintettel a korábban tett ígéretekre, nem világos az agrárbank ötlete. A terméksajátosságok, nem utolsó sorban a korábbi tapasztalatok miatt sem érthető az ágazati finanszírozás forszírozása. Európában sem jellemző a szezonális termékekre épülő kizárólagos finanszírozás, ezért is alakultak ki az univerzális bankok. A takarékok rendelkeznek a legnagyobb helyi ismerettel, ha valaki nem finanszírozható, azt a takarékok tudják. A miniszter úr elismerte az észrevételeimet, megerősítette, hogy ő is, és Orbán Viktor miniszterelnök is hasonlóan vélekedik, de vannak olyan lobbierők, akik ennek ellenében dolgoznak. Meglátjuk, mi fog ebből kikristályosodni! – MFB-vel való együttműködésből mit tapasztaltatok? – Az Ipoly Erdőgazdaság van a vidékünkön, de üzleti kapcsolat nincs közöttünk. A takaréknak van egy alapítványa, amelynek keretében az „Év szakemberei” kitüntetést átadjuk. Ez nagy ünnep a megyében, több száz ember vesz részt rajta, műsorral, programokkal, riportokkal stb. Az elmúlt évben már a 14. alkalommal adtuk át az elismeréseket. 2011-ben az erdőgazdaság vezérigazgatója kapta az „Év vállalkozója” kitüntetést, és ebben nagyjából ki is merül a kapcsolatunk. Az MFB azt ígérte, majd keresnek bennünket, takarékokat, hogy mit tudunk közösen finanszírozni. Nem tudjuk, hogy a mi forrásaink hogyan juthatnak el hozzájuk, illetve az általuk kínált 4-5 százalékos kamatozású hitelek nem jelentenek-e konkurenciát nekünk abban a szűk körben, amely véletlenül feltűnik. Az MFB-vel, csak a TakarékBankon keresztül van kapcsolatunk. Az adminisztráció eltúlzott, még a szakaembereknek is gondot okoz az értel-

52


mezésük. Ha a hitel befullad, akkor általában a sok papír sem nyújt túl sok védelmet. A kereskedelmi bankok sem kapkodnak az MFB forrásokért. Ha az ügyfél hitelképes, akkor a kereskedelmi bank a saját forrása terhére is ki tudná szolgálni. A kéthetes MNB-kötvény 4500 milliárdos szintje, amit mesterségesen fognak vissza 3600 milliárd forintra, is jelzi az elfekvő pénzeket.

többen, akik megszavazzák az előterjesztéseket, nem igazán tartják be azokat. Ez egy nagyon sajátos, kettős játék. Ezek nem maradnak titokban, minden előbb-utóbb kiderül, és komoly romboló erővel bír. A térségből, a helyzetünkből adódó feladatokat maradéktalanul el tudjuk látni. Nem azért veszítünk, mert rossz a stratégiánk. Persze azt is látni kell, hogy a devizahitelezés hiánya elvitte az ügyfelek je– A napokban zajlottak a régió- lentős részét. Az is igaz, hogy a kiértekezletek, mit gondolsz az In- sebb, de biztosabb ügyfélkörnek tegrációról? meg örülnünk kell. – Ma az Integrációnak 101 takarékszövetkezet és 4 részvénytársa- – És végül hogy érzed magad? ság tagja van. Ha nem volnának ré- – Köszönöm, szerencsére fizikagióértekezletek, akkor nagyon sok ilag jól érzem magam. Jelenleg is kollégát a hangjáról nem ismer- házépítésen dolgozom, a horgásztónénk fel, ugyanis a közgyűléseken, hoz szeretnék építeni egy többszoelnöki fórumokon nem szólalnak bás, nagy nappalis gerendaházat. Én meg. És nem lehet nem észreven- tervezem meg, azután a hozzáértők ni, hogy megjelentek a fiatalok, fia- megrajzolják. A turisztikai vállalkotalabbak. Lassan ott tartunk, hogy zást a feleségem viszi, én a szabad nem ismerjük egymást. A nagyobb időmben, mint a fenti példa is mubaj, hogy bizalmunk sincs egymás tatja, elsősorban az építőipari tevéirányába. Azt érzem, hiába szólalok kenységgel foglalkozom, de a horfel, most már persze egyre keveseb- gásztavat is én hoztam-hozattam bet, hogy falra hányt borsó, amit létre. Nem a családtagokat, hanem mondok. Úgy tűnik, hogy egy OTP- idegeneket foglalkoztatok, fizetés hez hasonló szervezetet kívánnak ellenében. A fiamé lett a reklámtelétrehozni. Azt értem, hogy egyre vékenység és a nyomda, a menyem nagyobb áldozatvállalásra szoru- a könyvelő. Minden évben a faluból, lunk, de közben meg az önállósá- egy-egy rászoruló családot, 100-100 gunk egyre inkább háttérbe szo- ezer forinttal privátként segítek. A rul. Diszkriminatív intézkedéseket, Kétbodonyért Alapítványon kereszszankciókat szavazunk meg, az ön- tül támogatjuk a rendezvényeket, a állóságunk – az eddigi legnagyobb Takarék Alapítványán keresztül pl. a előnyünk – lassan odalesz, a bün- fogathajtó versenyeket, 7 forduló is tetések meg ott maradnak. Ebből volt a megyében, de számos olyan nem tudom, hogy hogyan lesz po- rendezvény szervezésében, támozitív eredmény. Lehet, hogy a kö- gatásában is részt vettünk, amelyek zös külső mögött egyszerre veszünk országos hírűek. Nekem is van egy levegőt, de ha üzlet nem lesz mö- újságom, évente kétszer-háromszor götte, nem fogunk messzire jutni. jelenik meg, Forint a neve, a gazdaTalán a kölcsönösséget vagy viszo- sági élettettel, és a pénzügyi szolnosságot jobban szem előtt kelle- gáltatásokkal foglalkozik. Az idei ne tartani. Én azt látom, hogy szin- számban pl. a végrehajtásról van te minden előterjesztés átmegy, és benne egy cikk. 2004-ben pedig alig lehet valamit leszavazni. Úgy ér- hirdetésben hívtam fel a figyelmet zem, egy darálóban vagyunk. Nem a devizahitelek lehetséges árnyolírtuk alá sem az együttműködési dalára. Az idén töltöm be a 67. életmegállapodást, sem a nyilatkozatot. évemet, de tele vagyok energiával, De azt is érdekesnek tartom, hogy vállalkozó szellemmel. 

TKSZ Figyelő  Téten jártunk

„Célunk, hogy az ügyfél és mi is jól járjunk” Szerző: Kisfaludy Károly szülővárosában, Téten jártunk, a Sokoró lankái és a Marcal-mePapp dence sík vidéke határánál, Győr-Moson-Sopron megyében. A kistérségben Dániel sokáig nem volt városi rangra emelt település, így nagy előrelépést jelentett 2001-ben Tét várossá való kinevezése, 2013-tól pedig hat másik várossal együtt járásközpont lett a megyében. Hat éve járt a Takarék újság újságírója a Téti Takaréknál, és most újra visszatértünk, hogy megkérdezzük mi változott az elmúlt évek alatt. Az ügyes gazdálkodásnak és a hatásos üzletpolitikának köszönhetően egy virágzó takarékszövetkezethez érkeztünk. A Téti Takarék elnök-ügyvezetőjével, Hujber Zoltánné Magdival (H.Z.) beszélgetünk a frissen felújított, rendkívül modern központban, a pénzintézet jelenéről, jövőjéről. MI VÁLTOZOTT azóta, hogy Tét já- – Milyen módon szerez a Téti Ta-

rásközpont lett? – A jelentősebb változások már a járási székhellyé történt kinevezés előtt megtörténtek, például okmányiroda és a földhivatal nyílt, ami számunkra is kedvező, hiszen tőlük hozzánk jönnek ügyeket intézni az ügyfelek. Például az okmányirodából rengetegen jöttek át hozzánk többek között kötelező biztosítást kötni, de tudjuk ajánlani a Signal, mint vagyonbiztosító termékeit is. Több Európai Uniós pályázat is elindult, de egyrésze már a változást megelőzően. Ilyen például, a „Gyógyítóház”, ami finanszírozás hiányában sajnos még nem működik. Az iskola bővítése is elkezdődött, de határon átnyúló energiatakarékossági pályázattal is nyert az önkormányzat napkollektorokra uniós forrást. – Hány fiókja van a takaréknak? – 12 fiókunk, és 2 betétgyűjtő pénztárunk van, de az utóbbi kettő csak heti egy nap van nyitva. A fiókok mellett, öt ATM pénzkiadó automata is kiszolgálja nyitvatartási időn túl az ügyfeleket, ebből kettő Győrben, egy Győrszentivánon, egy Győrszemerén és Téten.

karék új ügyfeleket? – A személyes megszólítás, ismeretség és az ajánlások nagyon fontosak. A hirdetéseket nagyon sokan látják, de nem feltétlenül tudják, mit akarnak. Viszont ha személyesen szólítjuk meg őket, akkor sokkal pontosabban lehet tudni, mit is szeretnének, és célzottabban, sőt személyre szabottan lehet kiválasztani a nekik megfelelő banki terméket. Sajnos nem jönnek ki Győrből és környékéről a nagyobb vállalkozások, mert nincs vasutunk, így a logisztika nem megoldott, csak a közútra tudna terelődni. – Hogyan oszlik meg az ügyfelek száma Győr és a többi fiók között? – A győri és a téti fiókokhoz koncentrálódnak az ügyfelekhez, de állományban a téti a legnagyobb. Vannak kisebb fiókjaink Győrszemerén, Kajárpécen és Gyömörén Szilben, Malomsokon, Gyarmaton, de itt a lakosság száma miatt is jóval kisebbek a lehetőségek mint Győrben. Pápán tavaly vásároltunk ingatlant, és abban alakítottunk ki a meglévő bérlemény helyett egy új fiókot, szemben a vidéki autóbusz pályaudvarral. Reméljük az új hely, új ügyfeleket is hoz!



– Milyen a nyitvatartási idő? – A nyitvatartási időnket az ügyfeleink igényeinek figyelembe vételével alakítottuk ki. Kiderült, hogy nagyon sokan a munkába menet, a munkaidő megkezdése előtt akarnak ügyet intézni. Így mi is az ő igényeiket vettük figyelembe, azaz negyednyolckor nyitunk, és fél négykor zárunk. Próbálkoztunk a meghosszabbított nyitvatartással is, de mivel ügyfél nem volt, nem volt érdemes plusz költségeket felvállalni, ami biztonság, és a munkaerő biztosítása miatt is növekedett. Folytatás a 54. oldalon


Hujber Zoltánné Magdi

53

TKSZ Figyelő



Téti központ

Folytatás a 53. oldalról – Hányan használnak netbankot, van-e sms szolgáltatás? – Egyelőre 1304-en használják a netbankot, de ezzel nem vagyunk elégedettek, ezért a tételes tervekben is meghatároztuk a kívánt növekedést. A nyitvatartási időn túli forgalmazás miatt, rengeteg lehetőség rejlik benne, remélem az ügyfeleink, és a dolgozóink is érzik ezt, és hamarosan sokkal több netbank

Nagyon fontosnak tartom a folyamatos képzést. Fontos, hogy a munkatársak mindig felkészültek, naprakészek legyenek. Nem mindegy, hogy értékesítünk vagy kiszolgálunk, mert míg a második esetben csak az ügyfél profitál, az első esetben mindkettő. Fontos a szolgáltatás személete, és ehhez kellenek szakemberek is, akik átadják a kollégáinknak a tudást. használó lesz. Az sms szolgáltatásunk is működik, jelenleg 1746-an használják, de ennél a szolgáltatásnál is ugyanaz a helyzet, mint a netbanknál. Remélem az ügyfelek

54


is rájönnek, hogy a számlamozgás- liárd, és ez mind az évek során elért ról küldött értesítő az ő biztonsá- eredményből jött össze. Próbálunk takarékosan gazdálkodni úgy, hogy gukat is szolgálja. a kamatkülönbözet fedezze a mű– Mennyi bankkártyát adtak ki, ködési költségeket, eddig mindig mekkora az ügyfélszám, van-e teljesült. A nettó kamat bevételünk 541 millió forint volt, a nettó jutaönkormányzati számlavezető? – 2524 kártyatulajdonos van, az lék bevétel 112 millió forint. ügyfélszám pedig felbontva: 32 389 lakossági, 1131 vállalkozó és 997 egyé- – Hányan dolgoznak a Téti Takani vállalkozó ügyfelünk van. A tagok réknál, hány főnek van felsőfokú száma 210. Jelenleg nincsen tagto- végzettsége, és mi a véleménye a borzás, de ha lesz, akkor csakis kizáró- képzésről? lag a saját ügyfeleink közül toborzunk. – Ötvenen dolgoznak nálunk, a Nálunk 5 évig ügyfélkapcsolatban, és nemek aránya a szektorra jellemző helyi lakosnak kell lenni, hogy tag le- női többség, csupán 2 fiúnk van. Felhessen valaki. Ezt tartalmazza az alap- sőfokú iskolai végzettsége 20 főnek, szabályunk. Hét önkormányzat veze- mérlegképes végzettsége 7 főnek van. Nagyon fontosnak tartom a ti nálunk a számláját. folyamatos képzést. Fontos, hogy – Szóljunk a pénzügyi adatokról! a munkatársak mindig felkészültek, – 15,44 millió forint a részjegy-tő- naprakészek legyenek. Nem mindkénk, ami nem sok, ezért osztalék- egy, hogy értékesítünk vagy kiszolnyomás nincs rajtunk. Eddig min- gálunk, mert míg a második esetden évben tisztességes osztalékot ben csak az ügyfél profitál, az első adtunk a tagjainknak, a tavalyi év esetben mindkettő. Fontos a szoleredményéből bruttó 17 százalék gáltatás személete, és ehhez kelleosztalékot javasolt az igazgatóság, nek szakemberek is, akik átadják a de a küldöttgyűlés hatásköre ennek kollégáinknak a tudást. Együtt dolelfogadása. Az alaprészjegy össze- gozunk a Takarék Akadémiával, náge mér régóta 10 ezer forint. A sa- luk az orientációs képzések nagyon ját tőkénk, és a szavatoló tőként is fontosak, de a VOSZ-szal is van munkicsivel több 1 milliárd egyszáz- kakapcsolatunk. ezer forint. Tíz éve a saját tőkénk alig volt több, mint 400 millió fo- – Vannak-e külföldi ügyfelek, derint, most pedig több mint egymil- vizaszámla, fiataloknak számla?

TKSZ Figyelő

– Igen vannak, de nem számottevőek. Saját jogon végezzük a devizaszámla vezetését, ami főként a vállalkozóknál jelentkezik igényként, lakosságnál inkább a devizabetét a jellemző. A devizakiváltás nekünk nem okozott gondot, mert nem volt belőle nagy állományunk, viszont sok új ügyfél került hozzánk a devizakiváltó hitelnek köszönhetően, 800 millió forint „Megoldás” hitelt folyósítottunk. Különböző korcsoportú fiataloknak is kínáljuk a termékeinket. Sajnos, a környezetünkben működő iskolákkal nem sikerült létrehozni szorosabb együttműködést, pedig kedvező ajánlattal kerestük meg őket. Nem akadt olyan pedagógus, aki a koordinációt felvállalta volna, s még visszajelzést sem kaptunk tőlük. De nem adjuk fel… – Milyen informatikai rendszert használ a takarék? – A MoonSolt használjuk, 2011 nyara óta. Korábban a BOSS volt, és bár az átállás okozott nehézségeket, mi elégedettek vagyunk a MoonSol által kínált informatikai lehetőségekkel. Az értékesítéstől a workout-ig kezeli a folyamatokat, emellett rengeteg listázási lehetőség van benne, így a belső ellenőrünk azonnal látja, hogy hiányos az adatfelvitel, vagy nem történt meg a hitelmonitoring. Ebben is vannak hibák, de melyik rendszerben nincsen? Viszont ezek javítható problémák, talán a leglényegesebb változás, hogy könnyen tudjuk az ügyfelek teljes pozíciós listáját lekérdezni, eltérő kondíció csak központilag kijelölt jogosultsággal adható, és maga a munka folyamata átláthatóbb a folyamatvezérelt programnak köszönhetően.

mati gyöngyfűzőket, Pápán társas- – A hitelezés terén nagy kihívátánc-versenyt, illetve kisebb nyug- sok előtt állunk, hiszen a környedíjas és iskolai rendezvényeket. zetünkben működő vállalkozókat nagyrészt, mind mi finanszírozzunk. – Mennyire zöld, környezettuda Reméljük, hogy az MFB-vel való tos a Téti Takarék, és milyen együttműködés élénkíti majd a hiagrofinanszírozása van a taka- telkeresletünket, mivel a területünk réknak? nagy része betét aktív. 2003-ban – Évek óta ügyelünk rá, hogy majdnem 5 milliárd volt a betétálminél kevesebb műanyagot dob- lományunk, most pedig meghaladjunk szemétbe, ezért préselve ja a 10 milliárdot. Van egy küldetési viszik el tőlünk a műanyag pa- nyilatkozatunk, amelyet a kollégák lackokat, sőt a Szili iskolának is állítottak össze. Eszerint „küldetévásároltunk ilyen műanyag pa- sünknek tekintjük, hogy minden lacktömörítőt. Ivóvíz-automatát ügyfelünknek, – beleértve a lakospedig mindegyik kirendeltség- sági, vállalkozói és önkormányzaben elhelyeztünk, ezzel is sokat ti ügyfeleket is – teljes körű banki lehet tenni a környezet szennye- szolgáltatást nyújtsunk.” Nagyon zés ellen. Fénymásolóinkhoz újra fontos kiemelnem a fiókok közti szo-



hasznosított papírt vásárolunk. Olyan mezőgazdasági vállalkozásaink is vannak, akik pályázataikkal környezetvédelmi beruházásokat finanszíroztatnak (például sertéstelepek korszerűsítése), ezek pályázati előfinanszírozását, és a saját erőhöz szükséges kiegészítő hitelt tőlünk veszik fel.

ros együttműködést, amit mindig is támogattunk. Szeretnénk megőrizni a hatékony, személyre szabott, és gyors ügyintézést. A legfontosabb, hogy elégedett ügyfeleink legyenek, akik jó hírünket továbbadják másoknak, akikből remélhetőleg új ügyfelek lesznek. Ehhez rendszeresen tartunk dolgozói, fiókvezetői megbeszéléseket, meghallgatjuk – Volt-e fogyasztóvédelmi panasz egymás javaslatát, így lett például vagy került-e ügy a békéltető tes- több kirendeltségben gyereksarok, tület elé? így kisgyerekes szülő nyugodtabban – Nem, soha nem volt ilyen, és intézheti ügyeit. A sok apró figyelreméljük a jövőben sem lesz. mességen rengeteg minden múlik!

– Milyen kulturális és sportrendezvényeket támogat a takarékszövetkezet? – Többfélét. Rendszeresen támogatjuk a Téti kézilabdát, a Csillagfény Mazsorett egyesületet, a Szili és a Kajárpéci Hagyományőrzőket, a – Milyen célok és kihívások előtt csikvándi Forralt bor Fesztivált, Gyar- áll a takarék?

Minden ügyfél fontos

– Köszönöm a beszélgetést, sok új ügyfelet kívánok! 


55

Takarék Akadémia  Interjú

Bárdiné Balogh Krisztinával, a Turai Takarékszövetkezet vezető belső ellenőrével, az Akadémia segédoktatójával

A népitánctól a projektorig Bárdiné Krisztina ez év márciusától rendszeres vendég-előadója a Takarék Akadémia belső ellenőri képzéseinek, konzultációinak. Régi törekvésünk, hogy a szakmai fórumokon legyenek minél többen olyanok, akik vállalják, hogy a téma szakelőadója mellett – kezdetben rövid, korreferátum szerű kiselőadással, később nagyobb lélegzetű témakörök kifejtésével – vállalják, hogy a szakelőadásokkal szemben támasztott követelményeknek megfelelve osszák meg tapasztalataikat kollégáikkal. Ez az interjú nem titkoltan azzal a szándékkal készült, hogy példát adjon, minél több követőre találjon. lítésben zajlanak ezek a programok.



Bárdiné Balogh Krisztina

56

– Kedves Krisztina! Néhány perccel ezelőtt még az előadóterem vetítővászna előtt adtál elő húszegynéhány kollégád előtt. Nem ez volt az első alkalom. – Valóban, ez már a harmadik kiselőadás, amit Ferencziné Kristyán Krisztina, a belső ellenőri képzések évek óta kedvelt és elismert szakelőadójának oldalán tartok. Én két éve rendszeresen járok a Takarék Akadémia belső ellenőri konzultációira, előadásaira. Elméleti bázison, de nagyon gyakorlatias megköze-


mondtam, és így, a harmadik előadásom után nagyon örülök, hogy belevágtam. A szakelőadóval hamar – Kétségtelen, hogy „egymásra találtunk”, jó együtt dolsikeresek ezek a belső gozni. ellenőri konzultációk, a takarékszövetkeze- – Azt mondják, a belső ellenőrök tek többségéből rend- nagyon zárkózottak, amolyan szeresen részt vesz- magányos farkasok. nek a belső ellenőr – A belső ellenőri munka a bikollégák. De nem zalmon alapul. És ehhez még hozmindenkiből lesz se- zá kell tenni, hogy úgymond mingédoktató (co-tréner), denhez érteni kell. De én csak úgy egészen pontosan Te tudom jól végezni a munkámat, ha vagy az első. a Takarékszövetkezetnél a vezetők – Azon túl, hogy és a munkatársak is támogatnak. Teén igyekeztem kihasz- hát „jó” vezetők és „jó” kollégák is nálni a konzultációkon kellenek. Az információ, mint tuda kérdezési lehetősé- juk, hatalom. Ezért az információkgeket, azt is észrevet- kal nagyon körültekintően kell bántem, hogy egyre több ni. Egy belső ellenőrnek tudnia kell belső ellenőr kolléga hol, kinél lelhetők fel a feladata elkeres meg – eleinte csak az előadá- végzéséhez szükséges informácisok szünetében, később telefonon ók, és el kell érnie, hogy a kollégái is – valamilyen szakmai kérdéssel, megosszák vele. Ez bizalom nélkül szabályzatkészítés, vagy a vizsgá- nem megy. lati programok összeállítása során felmerülő problémájával. És nem- – De hogyan lehetséges megőrizni régiben Kristyán Krisztina megszólí- a „titkokat”, és egyúttal hasznos tott: volna-e kedvem valamilyen el- eszmecserét folytatni húsz-harlenőrzési részterületi témában egy minc, vagy akár több különböző ½-1 órás szakmai prezentációt tar- takarékszövetkezetből érkezett tani, mert úgy látja, erre predeszti- belső ellenőr kollégával? nál a szakmai felkészültségem, és a – Ez kétségtelenül érzékeny kérkollégák is figyelnek a felvetéseim- dés. Idő kell hozzá, meg megfelere, megoldási javaslataimra. Igent lő tréner, előadó, hogy kialakulja-

Takarék Akadémia

Fogalomtár TRÉNINGNEK csak azt a komp-

lex képzési eljárást nevezhetjük, amely négy elemet foglal magában: az elméleti ismeretek elsajátítását, feldolgozását, ezek gyakorlatban való alkalmazásának képességét, a visszacsatolást és a személyiség feladatra való alkalmasságának mérését, alkalmassá tételét, vagyis a kimenete az elvárt kompetencia. A TRÉNINGVEZETŐT magas szintű elméleti felkészültség, ismereteinek alkotó alkalmazására való képesség jellemzi. A legkorszerűbb módszerek birtokában van és a tartalom, a helyzet megkívánta legmegfelelőbb eljárások felhasználására, azok megújítására képes.

kialakult egy teljesen nyitott közösség, és már az oktatásokon kívül is tartjuk a kollégákkal a kapcsolatot. Ehhez persze idő kellett, 2-3 év. A jó hír hamar szárnyra kap, így mindig látunk egy-két új arcot a konzultációkon, ami nagyon jó. Emellett az is nagyon tetszik az Akadémia képzésein, hogy előzetesen megkérdezik, milyen témákat szeretnénk megvitatni.

– A Te életpályád hogyan alakult? Mióta vagy belső ellenőr? – Én a mostani feladataimtól egy kicsit távolabb eső szakmában kezdtem: egészségügyi alapképzettségem van, és egy gyógyszergyárban kezdtem dolgozni. Igaz, ott már belső ellenőri, minőségbiztosítási feladataim is voltak. Egy pályázaton nyertem el a Turai Takarék(Dr. Poór Ferenc) szövetkezet belső ellenőri pozícióját, 2004-ben. Ki kell emelnem, hogy a takarékunk vezetői nagy hangsúlyt nak azok a minden résztvevő által fektetnek a munkatársak – és nincs elfogadott és tiszteletben tartott ebben semmi kivetnivaló, sőt! – sanormák, amelyek mentén felold- ját maguk képzésére. ható a kérdés mögött felsejlő ellentmondás. A mi csoportunkban – Amint hallgattam a prezentákörülbelül egy éve jutottunk el oda, ciódat, feltűnt, hogy a projektor hogy nyíltan tudunk beszélni egy- mellett mintha otthonosan érezmás közt a felmerült szakmai prob- néd magad. Nincs valami középislémákról. De konkrét ügyletekről kolai irodalmi köri, vagy hasonló soha! Most már elmondható, hogy élmény e mögött? kialakult egy belső összetartás. – Majdnem talált! Édesanyám bíztatására gyermekkoromban so– Túlzás azt állítani, hogy az „ott- kat népitáncoltam, később a latin honi” munkatársak és vezetők táncok felé fordult az érdeklődéiránti felelősségvállalás mellé sem. Ma is szívesen táncolok, nalétrejött a harmadik dimenzió, a gyon jól levezeti a feszültséget. takarék-közösségért vállalt felelősség? – Található valami közös pont – Ez így még nem fogalmazó- a tánc és a belső ellenőri munka dott meg bennem. Azonban az ki- között? jelenthető, hogy az Akadémia ez- – Ezen még nem gondolkodzel a képzési formával létrehozott tam, de a szabályok betartása, a egy olyan „tudásbankot”, ami a mi, rend tisztelete, a fegyelmezettség a belső ellenőrök tudására és szak- bizonyosan ilyen. mai ismereteire alapozódik. Én is nagyon megszerettem ezeket a – Mi kell ahhoz, hogy valaki cokonzultációkat: megismerjük a jó tréner legyen? Hogyan érzed magyakorlatot, és sokat tanulunk egy- gad a vetítővászon előtt? más hibáiból, amelyeket alaposan – Az első, és talán a legfontokivesézünk. Az az igazán jó, hogy sabb – a vezetői támogatás. Én ezt

feltétel nélkül megkapom, és azt is érzem, hogy büszkék rám. Amikor egy-egy témából felkészülök, mindig átbeszéljük. És még valami: szeretem az embereket, szeretném átadni a többieknek azt az ismeretet, tapasztalatot, ami bennem van! Az előadáshoz szükséges prezentáció-technikai dolgok megoldhatóak némi segítséggel, de azt is érzem, hogy nagyobb lélegzetű előadás megtartásához ilyen irányú továbbképzésre szükségem

Azonban az kijelenthető, hogy az Akadémia ezzel a képzési formával létrehozott egy olyan „tudásbankot”, ami a mi, a belső ellenőrök tudására és szakmai ismereteire alapozódik. Én is nagyon megszerettem ezeket a konzultációkat: megismerjük a jó gyakorlatot, és sokat tanulunk egymás hibáiból, amelyeket alaposan kivesézünk. Az az igazán jó, hogy kialakult egy teljesen nyitott közösség, és már az oktatásokon kívül is tartjuk a kollégákkal a kapcsolatot. lesz. Előadóként azért más beszélni, megnyilvánulni: a vetítővászon előtt jobban érzi az ember a felelősséget azért, amit kimond. – Mit üzensz a jövőbeni oktató pályatársaknak? – Nagyon sok bíztatást, szeretetet kapok a kollégáktól, valamint sok-sok tudást is kapok cserébe: megosztják velem tapasztalataikat, és ettől én is több leszek. Bevallom, én ebbe a szerepbe beleszerettem! – Köszönöm a beszélgetést, és további eredményes szakmai, valamint oktatói munkát kívánok! Dombóvári László ügyvezető igazgató Takarék Akadémia


57

Takarék Akadémia  Kísérlet néhány szakmai sztereotípia oldására

Minek mérjem, úgyis tudom… Nincs időm erre… Nehezen tudom rávenni a kollégákat az értékesítésre. Nálunk ez nem fog tudni működni Ebben a kirendeltségben szárnyalnak, abban a kirendeltségben nem mozdulnak Nálunk családias a légkör, mindent tudunk egymásról Ha jól ment így az előző 10 évben, minek bolygassuk… Nem kapok visszajelzést a munkámról…észre sem vesznek Nálunk mindenki egyforma Minek törjem magam, mindenki ugyanazt kapja Hiába törtem magam, semmivel sem jártam jobban Ha jó volt így az elmúlt 10 évben, miért kellene most másképpen… VÉLHETŐEN nem szükséges meg-

címkézni a fenti töredékeket, nyilvánvaló a vezetői, munkatársi eredetük. Írásunkat elsősorban azoknak a kollégáknak szántuk, akik úgy érzik, többre lennének képesek, akik megbízható szaktudással, egyben fejlődési igénnyel rendelkező közegben élnek, akik hosszabb távon is elégedettek szeretnének lenni, örömüket szeretnék találni a munkájukban, és legfőképp azoknak, akik megőrizve az eddigi munkahelyi értékeket, változtatni szeretnének csapatuk hatékonyságán, dinamikáján, eredményességén. Miért ez a hosszú bevezetés? Olvasóink biztosan ismerik a mondást, ha kedd, akkor Belgium, vagy ha ügynökök, akkor kíméljenek, vagy ha idősebb, akkor már nem tanulékony és nem alkalmazkodó, ha vörös, akkor szenvedélyes.

58


Ezek a sztereotípiák segíthetik a gyors információ feldolgozást, de időnként megakadályozzák, hogy nyitottak maradjunk a körülöttünk lévő világra. Mi nem szeretnénk kockáztatni. Ezért csak költői kérdést fogalmazunk meg: Milyen gondolattal lapozna tovább a kedves olvasó, ha „A teljesítményértékelés szerepe a munkahelyi hatékonyság fokozásában” címmel jelenne meg ez a kis írás? 

és őszinte kommunikáció van a vezetők és a munkatársak között, akiket bevonnak mind az értékelésbe, mind a munkakörükhöz kapcsolódó célok meghatározásába. Rombol, ha személyeket – és nem a tetteiket – értékeljük, ha nincs elköteleződés a vezetők részéről, ha csupán a hiányosságokat akarjuk tetten érni, ha a vezetők közlik, mit gondolnak a kollégáik munkavégzéséről, és ha csupán megnevezik a jövőre vonatkozó elvárásaikat. Ha Erősít vagy rombol? minden munkavállalót egyformán Erősít, ha hozzáigazítjuk az elért kezelnek, ha a célok meghatározáeredményekhez, a bevett szoká- sakor mérni akarják a nem mérhesokhoz, a közös értékekhez – az tőt, vagy azt gondolják, hogy minelérendő célokhoz, és kellő időt dent mérni kell, ha a nyilvántartások szánunk a bevezetésére, valamint nyilvántartásából készítenek egy rugalmasak és mégis következete- újabb dokumentációt. sek vagyunk az alkalmazás során, ha a cél nem csupán a múlt értékelé- Pénz nélkül nem megy? se, hanem a fejlődés, előrelépés le- Az egyenes válasz erre a kérdéshetőségeinek megtalálása. Ha nyílt re az, hogy pénzzel jobban mehet.

Takarék Akadémia

De anélkül is el lehet kezdeni, hiszen a cél az, hogy teljesítménynövekedés, költségcsökkentés, minőségi javulás, ügyfél akviráció, keresztértékesítés, szolgáltatás minőség javulás, ügyfél elégedettség növekedés stb. következzen be, amire ösztönözni szeretnénk a munkatársainkat. A gyakorlatban jó néhány helyen fellelhető képzési lehetőségek biztosítása, a béremelés, a bónusz vagy jutalom (többféle néven is fut a teljesítménytől függő jövedelem) ös�szege elegendő lehet. Önmagában az a tény, hogy a bevezetés szakaszosan is történhet, jó lehetőséget ad a kezdésre. Elsőként azokat a munkaköröket érdemes bevonni, amelyekben tetten érhető az üzleti teljesítmény. Különösen akkor célszerű ezen a területen kezdeni, ha ez az üzleti teljesítmény fokozható még. A fokozatos bevezetés nem jelent vállalhatatlanul nagy anyagi terhet sem a szervezet számára, mivel az elvárt többlet teljesítmény fedezetet jelenthet a többlet kiadásokra. Az eddigi tapasztalatok szerint, ha nem lesz minden munkatárs már a kezdetektől a teljesítményértékelési rendszer résztvevője, az olyan motivációt jelent a többlet jövedelem, az elismerés megszerzésére, hogy a „kimaradt” kollégák is csatlakozni szeretnének. A szakaszos bevezetés révén tervezhetővé és a teljesítménynövekedéssel párhuzamosan finanszírozhatóvá válik a többlet kifizetés. Mutatószámok? Mérőszámok? Skálák? Attól függ. Az új szerződések száma, a keresztértékesítés, a lejáró szerződések megújítása, a jutalékos termékek értékesítése, az értékesítés mennyiségi és minőségi mutatói adják magukat, hogy a kiindulási helyzethez viszonyítva mely területeken várható és érhető el előrelépés. Vannak olyan feladatkörök is, amelyekre nem a mérőszámok a

legjellemzőbbek. Öncélúan, csak a mérés kedvéért nem érdemes kitalálni ilyeneket. A határidők betartása, a hibátlan munkavégzés, a külső vizsgálatoknak megfelelés, a költségcsökkentő javaslatok, a korszerűbb módszerek alkalmazása sokszor jobban jellemzi az adott munkakört, mint ha azt állítanánk értékelési szempontként, hogy az eddiginél több feladatot kellene rövidebb idő alatt elvégezni. A lényeg, hogy az értékelés szempontja az adott tevékenységhez igazodó, előrelépést jelentő változás megvalósítása legyen. Egy gondolat erejéig térjünk vis�sza írásunk címére „Minek mérjem, úgyis tudom…” Igen, így van. A vezetők pontosan ismerik munkatársaik teljesítményét. Azt is tudják, melyik területen jók, és mely területeken lehetnének még jobbak. A nagy kérdés csak az, mit kezdenek ezzel a tudással. Többen azt mondják, hogy jelzik észrevételeiket, kéréseiket a kollégáiknak, akik megértik, elfogadják azokat, aztán valahogy mégis minden marad a régiben. A második, harmadik vezetői próbálkozást újabbak már nem követik. Értem és megértem. Mi több, a munkatársak is pontosan tudják miben jók és kiválóak, és mely területen lehetnének még jobbak. Csak sajnos, sokszor nem kérdezik meg őket, s nem is ösztönzik őket az előrelépésre. Így minden marad a régiben. Ahhoz viszont, hogy egy szervezet évről-évre fejlődhessen, nem maradhat minden a régiben. A változások irányát a mindenkori vezetés szabja meg. A változtatás egyik hathatós eszköze a rendszeres teljesítményértékelés, a folyamatos teljesítménymenedzsment lehet. Az eredményes változáshoz a szervezet környezetéhez, elképzeléseihez, kiinduló helyzetéhez igazított teljesítményértékelési rendszer kialakítása szükséges.

Beszélgessünk! A rendszeres teljesítményértékelés rendszeres munkatársi beszélgetések keretében valósulhat meg. Talán szokatlan, de ezeken a beszélgetéseken nem a vezető értékeli, mit végzett jól és mit kevésbé jól a munkatársa! S éppen ezért nem kell erőt gyűjteni egyik félnek sem a kellemetlen szituáció megélésére! A felkészülés persze elengedhetetlen. Mindkét fél részéről. Csak a módszer más. Olyan, amivel megőrizhetők a kialakult emberi kapcsolatok, amivel következetesen

Az eddigi tapasztalatok szerint, ha nem lesz minden munkatárs már a kezdetektől a teljesítményértékelési rendszer résztvevője, az olyan motivációt jelent a többlet jövedelem, az elismerés megszerzésére, hogy a „kimaradt” kollégák is csatlakozni szeretnének. képviselhetők az elvárt változások, és amivel egyértelműen kifejezhetők és honorálhatók az elért vagy el nem ért eredmények. Lehet úgy is változtatni, hogy az emberi, szakmai értékeket megőrizzük. Az ilyen fejlődés garanciája a vezetők elkötelezettsége, a munkatársak szakmai felkészültsége, emberi érettsége, a szervezet nyitottsága a tanulásra. A módszerek, az értékelési rendszerek önmagukban nem lehetnek a siker garanciái. Ha viszont ezeket a módszereket „testre szabjuk”, tisztázzuk, mit lehet elérni az alkalmazásukkal és támaszkodunk a meglévő szakmai, emberi értékekre, valamint kellő időt szánunk a bevezetésre és megválaszoljuk a működés közben felmerülő kérdéseket, perspektívát állíthatunk magunk és munkatársaink elé. Orosz Zsuzsa HR-szakértő a Takarékbank osztályvezető-helyettese


59

Takarék Akadémia

Élmény és tanulás

Montabaur Téged is vár!

2009. június 4-6.

2009. november 26-28.

2010. október 18-21.

2010. október 21-24.

2011. november 2-5.

2012. október 7-10.

2013. október 6-9.

Érdeklődés és jelentkezés: [email protected]; vagy honlapunkon a www.takarekakademia.hu oldalon a „Képzési naptárra” kattintva

60


Kitekintés  Brüsszelből jelentjük

Szövetkezeti bankok a vállalkozásokért Szerző: Ötödik alkalommal rendezték meg azt a fórumot, amelyen a pénzintézetek és Papp a vállalkozói érdekképviseletek képviselői beszélgettek arról, hogy milyen kapDániel csolat létezik közöttük, és milyen kapcsolatnak kell kialakulni ahhoz, hogy mind a két fél profitáljon ebből az együttműködésből. BRÜSSZELBEN a hideg tavasz a szövetkezeti bankok és kis- és középvállalkozások 5. fórumával indult. A március nyolcadikai eseményt az Európai Szövetkezeti Bankok Szövetsége (EACB) szervezte az Európai Kisés Középvállalkozások Szövetségével (UEAPME) és a Népi Bankok Nemzetközi Szövetségével (CIBP) az Európai Unió Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) épületében. A konferencia az érdekképviseletek és szervezők köszöntőivel kezdődött, ahol mindenki a kis- és középvállalkozások jelentőségére hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy amilyen jelentős szerepet játszanak Európa gazdaságában, annyi akadály is hárul eléjük. Steffan Nilsson, az EGSZB elnöke hozzátette, hogy leginkább a bankok és vállalkozások közti kommunikáció javítására van szükség, amelynek eléréséhez szükség van az EU szervezeteire is. Olivier Guersent, Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos kabinetfőnöke kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások az európai munkaerő 85 százalékának munkaadói, így rendkívül fontos pénzügyi és társadalmi szerepük van. Ezt erősítette Gunilla Almgren, az UEAPME elnök-as�szonya is, aki az európai gazdaság gerincének tartotta a kkv szektort. Előadásában kitért arra, hogy azokban az országokban, ahol decentralizáltabb a bankhálózat, kevésbé hatott a vállalkozásokra a pénzügyi válság. A fórumon nem csak a pozitívumokra

tértek ki, így Jean Naslin, aki az EACB és a BPCE francia bankcsoport képviseletében elmondta, hogy a Basel 3 szabályozásának negatív hatásai is lehetnek a kkv-k finanszírozásában, mivel a szabályozás nem tesz elég különbséget a szövetkezeti és más bankok között. Véleménye szerint, a szövetkezeti bankok tulajdonosi struktúrájához kell kialakítani a saját szabályozást, hogy továbbra is megfelelő módon történhessen a vállalkozások pénzügyi támogatása. Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipar Főigazgatóságától viszont rendkívül fontosnak ítélték meg a szövetkezeti bankok szabályozását, még akkor is, ha más jellegűek a kockázatok ezeknél a pénzintézeteknél, mint a kereskedelmi bankoknál. Az Unió illetékes szervei jelenleg is vizsgálják azokat a lehetőségeket, hogy miként lehetne megvédeni a kis- és középvállalkozásokat a CRD IV szabályozás negatív hatásaitól. Mark Pevsner, az Európai Befektetési Bank (EIB) kis- és középvállalkozási politika vezetője rendkívül jelentősnek minősített azt a 2008-2011 között, az EIB által kiadott 14 millió Eurós hitelt, amit csak a kkv-k finanszírozására adtak. Ennek az összegnek a nagy részét végül 25 ezer eurós mikró-hitelekként osztották ki. Kiemelték azt is, hogy a szövetkezeti bankok, helyi ismeretségüknek köszönhetően sokkal jobban meg tudják ítélni egy-egy hitelkérelem

kockázatát, így biztosabban tudnak hitelezni, mint a kereskedelmi bankok. Emellett az EIB egyre jobban támogatná a nemzetközi hitelezést, amit a szövetkezeti bankoknál nehezebb megoldani, lévén, hogy kisebb pénzintézetek, és a pozitív lokális beágyazás mellett kulturális (nyelvi) ellentétek is adódhatnak. A veszélyekre is figyelmeztettek, hiszen a helyi adottságok könnyebbé teszik a hitelbírálatot és a kockázat felismerését, míg egy nemzetközi hitelezés esetében erre nem biztos, hogy van lehetőség. Több ország szövetkezeti bankjának képviselője azokat a ta-

Fontos, hogy a szövetkezeti bankok pontosan tudják, hogy a vállalkozóknak milyen igényeik vannak. nácsokat osztotta meg, amelyekkel a vállalkozókat segítik, hogy azok a lehető legjobb feltételekhez és termékekhez jussanak a kölcsön felvételekor. A résztvevő előadók egyetértettek abban, hogy minél több, ehhez hasonló rendezvény kell ahhoz, hogy a leendő, és a már évek óta vállalkozók számos új ötlethez jussanak. Fontos, hogy a szövetkezeti bankok pontosan tudják, hogy a vállalkozóknak milyen igényeik vannak, mert csak így tudják az igényeket minél jobb termékekkel kielégíteni. 


61

Szóra érdemes  Drámapedagógia

Színházi tükör Szerző: A diákok beülnek a minimális díszletek közé és várják, hogy mi fog történni. AzPapp tán megjelenik három színész, akik bármelyikünket játszhatnák, hiszen mindenDániel napos dolgainkat mutatják be úgy, hogy tükröt tartanak felénk: Megérte-e felvenni azt a hitelt, vagy jobb lett volna többet spórolni? Többek között erről szól a Káva Színház előadása. A NEM frontális tanítás egyik leglátványosabb formája a drámapedagógia, amely évek óta népszerű Magyarországon. Ennek a lényege az, hogy egy előadás keretében, interaktív módon, pedagógiai elemekkel átszőve kerül bemutatásra egy vagy több konkrét téma. A cél, hogy a néző, iskolai előadásoknál a diák, a megszokott ismeretszerzési formától (tanári előadás, tankönyv) eltérően, azaz színházi módszerekkel ismerjen meg egy történetbe ágyazott, példákkal illusztrált tanmesét. Számomra meglepő helyszínt választott a Káva Színház drámapedagógiai előadásuk helyszínéül. Már a dráma módszer is érdekességeket rejt, de hogy a budapesti Mozgásjavító Általános- és Szakközépiskola, EGYMI és Diákotthon legyen a játék színte-

re, még izgalmasabbá tette a dolgot. A Káva Színház „A fiatalok pénzügyi kultúrájának kialakítására és fejlesztésére” című programjának keretében mutatták be a darabot: három fiatal, mindegyik más anyagi háttérrel próbál egyedül és együtt élni és megélni, tele személyes, pénzügyi dilemmákkal, komoly döntésekkel. Az eltérő anyagi körülmények eltérő életutakat eredményeznek, a pénzhez való viszonyulás és gondolkodásmód pedig, változhat, amint más értékrendeket ismernek meg. A jelenetek között időnként megszakították az előadást a színészek, és interaktív módon vonták be a diákokat a játékba. Kérdéseket tettek fel, vitaindító állítások hangzottak el, a diákok pedig élvezettel, érdeklődve válaszoltak, széles látókörrel véleményeztek.

Káva kulturális műhely – önmagukról „A MI színházunk ebben az évad-

ban lesz 16 éves. A mi színházunk egy olyan fórum, ahol a munkában, játékban résztvevők (színészek, nézők, kutatók, drámatanárok, rendezők) azt kutatják, hogy mit jelent embernek lenni a jelen társadalmában. A Káva magas szakmai színvonalon, elismerten működő, hazai és nemzetközi programokat bonyolító színházi és drámapedagógiai műhely. Fő tevékenységünk színházi nevelési (Theatre in Education – TIE) programok készítése és rendszeres megvalósítása általános és közép-

62


iskolai csoportoknak, ugyanakkor elkötelezettek vagyunk drámaprogramok és hosszabb távú drámaprojektek megvalósításában is. Az ország különböző pontjain főként 9-16 éves, sok esetben hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok csoportjaival dolgozunk. (Kísérleti előadásokat felnőttek számára is létrehozunk.) Társulatunk 1994-ben kezdte munkáját, 1997 őszétől vált teljesen önállóvá. Munkatársaink Magyarország legtapasztaltabb szakemberei közé tartoznak a dráma, a színházi nevelés és a civil menedzsment területén.”

A 2012-ben induló programnak három fő témaköre volt: a) Mi is a hitel? Mit jelent hitelt felvenni, és mit jelent kockázatot vállalni?, b) Pályaválasztáskor milyen szerepet játszanak a gazdasági szempontok?, c) Aktuális élethelyzetünket hogyan befolyásolhatják pénzügyi döntéseink? A pénz, élethelyzetek, karrier, hitel, mindegyik mindennapos szavak, amelyekkel szembe kell néznünk, ezért is nagyon fontos, hogy a diákok is minél korábban szembesüljenek ezekkel a kulcskérdésekkel. Nagyon fontos, hogy a közös játék, amelybe a diákokat is bevonják, átélést és gondolkodást indukál, és így jön létre egy rendkívül összetett tanulás-módszertani mechanizmus. Ilyen például egy adott probléma több szemszögből történő vizsgálata, megértése, a nézők aktív cselekvőkké válnak azzal, hogy tanácsot adnak a színészeknek, úgy, hogy a színész moderátorként irányíthat vitaindító kérdéseket. A színészek az idén tizenöt éves Káva Kulturális Műhely munkatársai, akik szakmailag jól felkészültek, hiszen Magyarország egyik legismertebb színházi nevelési társulata. Céljuk, hogy a diákközönségnek (a társulat legfontosabb nézőköre) legyen véleménye, addig nem ismert szemszögből lássanak bizonyos helyzeteket, hosszú távon gondolkodjanak olyan problémákról, amelyekkel vagy nem szembesültek, vagy nem is tudtak róla. A téma ebben az esetben a pénzügyi kultúra fejlesztése volt, amely a diákok számára az egyik legfontosabb, a jövőjüket is meghatározó kérdés. Az előadásoknak – nincs mese – folytatódniuk kell… 

Személyi hírek

Gratulálunk!


63

Rólunk írták

Sajtófigyelő Erősítenék a takarékokat Többlettőkét írhatnak elő a szereplők számára A szövetkezeti integrációk erősítésével és a bizonyos kockázatos portfólióelemek esetén többlettőke előírásával erősíti meg a pénzügyi felügyelet a hitelintézeteket. A bankok általában alacsonyabbnak érzik saját minimális tőkeszükségletüket, mint a PSZÁF „Sarkalatos kérdés, hogy a bankszektor tőkehelyzete milyen, mennyire veszélyezteti a pénzügyi piacok, sőt egy ország gazdaságát” – magyarázta Gázmár Zoárd, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) felügyeleti igazgatóságának ügyvezető igazgatója tegnap egy háttérbeszélgetésen. A hitelintézetek maguk is rendszeresen megállapítják a saját működésük alapján szükséges – a jogszabályi minimum előírás feletti – alapvető tőkekövetelményeket (ICAAP), ezt a felügyelet azonban felülvizsgálja az európai módszertan szerint (SREP). A tíz hazai nagybank esetében komplex SREP vizsgálatot végez a PSZÁF, a kis és középbankoknál, valamint a szövetkezeti hitelintézeteknél viszont csak egy egyszerűsített eljárást folytat le, alapesetben helyszíni vizsgálatot a kis és közepes bankoknál három-, a szövetkezeteknél ötévente végeznek. A bankok és más hitelintézetek általában alacsonyabb tőkeminimumot látnak a maguk számára szükségesnek, mint a felügyelet. Tavaly a különbség 667,3 milliárd forint volt, ennyivel írt elő tehát több tőkeszükségletet a PSZÁF annál, amit a hitelintézetek számoltak. Különösen a nagybankoknál volt komoly az eltérés az ICAAP és a SREP alapján kalkulált értékek között, aminek Gázmár Zoárd szerint az is az oka, hogy a nagyobb hitelintézetek számítási módszerei nagyon kifinomultak. A kis- és középbankoknál szektor szinten viszonylag kicsi volt az eltérés a saját és a felügyeleti kalkulációk között, ez azonban annak is köszönhető volt, hogy három, e körbe tartozó hitelintézet nagyon magas tőkekövetelményt írt elő saját maga számára. A takarékoknál is minimális volt az eltérés, ami mögött az áll, hogy az integrációkban lévő intézmények maguk is a SREP-et figyelembe véve számolják ki saját tőkeszükségletüket. A hitelintézetek vitathatják a felügyelet által előírt tőkekövetelményt, de olyan eset még nem fordult elő, hogy megtámadták volna a PSZÁF határozatait. A külföldi tulajdonú bankok tulajdonosai is mindig a leánycégek rendelkezésére bocsátották a szükséges forrásokat. Gázmár azt is hangsúlyozta: az ICAAP és a SREP által megállapított értékek csak a minimális tőkeszükségletet állapítják meg, a hitelintézetek tényleges szavatolótőkéje ennél magasabb is lehet.

64


A nagybankoknál egyébként a többlettőke előírásának legjellemzőbb okai között említették a romló jelzálog- és projekthitel-portfóliókat, és a kisebb hitelintézeteknél is a 90 napon túl lejárt hitelek magas aránya, valamint a szektorátlagnál alacsonyabb fedezettség indokolhatja a nagyobb tőkeszükségletet. A kockázatos portfóliók esetében magasabb és alacsonyabb többlettőke-követelményű elemeket különbözetnek meg, előbbieknél 50-100, utóbbiaknál pedig 0-100 százalék közötti a pótlólagos tőke mennyisége. Erősebb integrációk A szövetkezeti szektor védelmét az intézményvédelmi rendszerek erősítésével fokozná a PSZÁF. A tapasztalatok szerint ugyanis a csődbe ment szövetkezetek vagy nem voltak tagjai egyik integrációnak sem, vagy pedig egy gyenge integrációban voltak bent. Az egyik hazai szövetkezeti integráció még várhatóan idén elérheti az „elismert kategóriájú” szintet, tagjaira így nem írnának elő plusz tőkekövetelményt. Az erős besorolású integrációk tagjaira viszont 20, a közepesekére 30, a gyenge integrációkéra pedig 40 százalékos többlettőkét írnak elő, azoknál az intézményeknél, amelyek nem tagjai ilyen szövetségeknek, 60 százalék a többlettőke követelmény. Világgazdaság, 2013. április 18. Herman Bernadett

Pluszban zártak a takarékok Növekvő részesedés a lakossági hitelezésben A takarékszövetkezeti integrációba tartozó hitelintézetek – a TakarékBankkal együtt számítva – mintegy 10,8 milliárd forint összegű adó előtti profitot értek el 2012-ben – közölte lapunkkal az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ). A tőkearányos nyereség az előzetes adatok szerint az integrációban – a TakarékBank adata nélkül – 8,37 százalékra nőtt tavaly, míg az eszközarányos megtérülés megközelítette a 0,7 százalékot. Az OTSZ-tagok összesített saját tőkéje december végén 121,6 milliárd forint volt, 7,5 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi adat. Az integrációba tömörült hitelintézetek mérlegfőösszege a TakarékBankot nem számítva is nőtt, mintegy 1,5 százalékkal, a bankkal együtt pedig 1860 milliárd forintot ért el. A végtörlesztés keretében mintegy 70 milliárd forintnyi új devizahitel-kiváltó forintkölcsönt helyeztek ki a takarékok. Az új kihelyezések részben ellensúlyozták az év közben lejáró egyéb hiteleket és hozzájárultak ahhoz, hogy az év végén fennálló lakossági forinthitel-állomány 306 milliárdos összege csaknem 30 milliárddal múlja felül a bázist. Az ös�szesen 1245,7 milliárd forintot elérő betéteken belül a lakossági forintbetétek 1,5 százalékkal, míg a vállalatiak 6 százalékkal bővültek Világgazdaság, 2013. március 14.

Rólunk írták

FINANSZÍROZÁS – Hová kerüljön az olcsó hitel? Az MNB a bankok után tizenegy takarékszövetkezet vezetőjével tárgyalt a napokban a Növekedési Hitel Programról. A kereslet várhatóan nagy lesz az új finanszírozási lehetőség iránt, de az is fontos, hogy a valóban növekedni képes helyi vállalkozások részesüljenek belőle – mondja az egyeztetésen részt vevő Brauer János, a Hungária Takarék elnök-ügyvezető igazgatója. A tárgyalásra meghívott takarékszövetkezetek április végéig tehetnek javaslatokat a hitelprogram részleteivel kapcsolatban. „Részünkről egyértelműen pozitív a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Programjának fogadtatása, ugyanis ezzel az eszközzel a hagyományos partnereinknek számító helyi kisvállalkozásokat segíthetjük vállalkozásaik bővítésében” – áll a Brauer János, a Hungária Takarék elnök-ügyvezető igazgatója által írt blogbejegyzésben, ami azzal kapcsolatban írt, hogy a Magyar Nemzeti Bank tizenegy takarékszövetkezet vezetőjével tárgyalt az április elején bejelentett Növekedési Hitel Program részleteiről. Iszonyú olcsó hitellehetőség kisvállalkozásoknak! Célzottan mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kíván segíteni az MNB Növekedési Hitel Programja. A jegybank által a kereskedelmi bankok számára nulla százalék kamattal átadott 500 milliárd forintos forrást maximum 2 százalékos kamattal adhatják tovább a bankok a kkv-knak, 250 milliárdot új hitelként, 250 milliárdot pedig vállalati devizahitelek forintra váltására. Azért van némi bökkenő: a program mindös�sze 3 hónapig, június elejétől augusztus végéig tart,és az is kérdéses, mennyire lesz elfogadható a bankok számára a 2 százalékos marzs. A témáról bővebben innen tájékozódhat! A jövőépítés időszakét éljük A Hungária Takaréknál több évtizede nagy hangsúlyt helyeznek a helyi kisvállalatok finanszírozására. Hitelezési tevékenységük igen aktív, a különböző pénzügyi termékek sikeresek, például a Széchenyi Kártya keretében eddig már 1,5 milliárd forintos kihelyezést értek el. A Hungária Takarék

elnök-ügyvezető igazgatója szerint azért is fontos lépés ez az új hitelkonstrukció, mert most helyi szinten is inkább a jövőépítés időszakát éljük, az aratás majd csak később következhet el. A takarékszövetkezetek, így a Hungária Takarék számára ez az új konstrukció felelősség és lehetőség is egyben – véli Brauer János. A meglévő ügyfelek számára fontos, a növekedést valóban elősegítő eszköz lehet az új hitelkonstrukció, így a Hungária Takarék számára is elemi érdek annak bevezetése. A lehetőséget a szakember abban látja, hogy az előzetes információk szerint a külföldi háttérrel rendelkező bankok számára nem biztos, hogy annyira vonzó lesz a hitel bevezetése. Ebből a takarékszövetkezetek, köztük a Hungária is profitálhat, ugyanis új ügyfelek megszerzésére nyílik így lehetőség. Nőtt a takarékoknál a hitelállomány A Takarékszövetkezeti Integrációban 280 milliárd forint körüli a zömmel kkv-kihelyezésekből álló vállalati hitelállomány, a kis és középvállalkozói ügyfélkör pedig eléri a 300 ezret. A hitelek változó összetételét, az éven belüli hitelek súlyának növekedését jelzi, hogy a szövetkezeti hitelintézetek együttesen 7 százalékkal több kkv-hitelt nyújtottak 2012 első háromnegyedévében, mint egy évvel korábban, a fennálló hitelállomány mégis 8 százalékkal zsugorodott. Ugyanakkor a takarékszektornak a vállalkozói finanszírozás fenntartására való törekvését jelzi, hogy a kihelyezett hitelek összege 6 százalékkal meghaladja a 2009 végi mértéket, szemben a bankrendszerrel, ahol ugyanezen időszak alatt 25 százalékkal csökkent a hitelállomány. Izgalmas lehetőség „A konkrét feltételek ismerete nélkül azt mondhatom, hogy számunkra a csomag igazán izgalmas eleme a devizahitelek kiváltásának lehetősége hosszabb futamidejű forinthitelekre” – véli Brauer János. A szakember szerint természetesen a gazdaság számára a hitelezés felpörgetése igazán fontos elem, azonban a piacokat kellene stabilizálni ahhoz, hogy fizetőképes kereslet alakulhasson ki a helyi szintű kisvállalkozók számára. A Növekedési Hitel Program további menetrendjéről szólva Brauer János elmondta, hogy a tárgyalásra meghívott takarékszövetkezetek április végéig tehetnek javaslatokat a majdani rendszer felállításáról, de Hungária Takarék elnök-ügyvezető igazgatója szerint még több, legalább 40-50 takarékot kell bevonni a körbe. Ezek után a hitelprogram üzemeltetéséről munkacsoportot alakítanak ki. A szakember szerint az egy hónapos felkészítés után június 1-től indulhat az új hitelezési konstrukció, amelyet a jelenlegi információk szerint augusztus végéig lehet igényelni. Piacesprofit.hu, 2013. április 22. http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/ penz/hova-keruljon-az-olcso-hitel/?hk=1


65

Köszöntő

Anyák napi köszöntő A királyfi három bánata 1 Amikor születtem, nem jeleztek nagyot messiás-mutató különös csillagok, csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok. A többiek láttak egy síró porontyot, de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot, mintha babusgatná a szép napkorongot. Maga adta nékem édessége teljét, úgy ajándékozta anyasága tejét, hogy egyszer földnek bennem kedve teljék. Isten tudja, honnan, palástot kerített, aranyos palástot vállamra terített, fejem fölé égszín mosolygást derített. Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat, ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat, mint királyi ember királyi urának. Amerre én jártam, kövek énekeltek, mert az édesanyám izent a köveknek, szíve ment előttem előre követnek.

1

66

Amíg ő van, vígan élném a világom, nem hiányzik nekem semmi a világon, három bánat teszi boldogtalanságom. Az egyik bánatom: mért nem tudja látni egymást a sok ember, a sok-sok királyfi, úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni? másik bánatom: hogyha ő majd holtan fekszik a föld alatt virággá foszoltan, senki se tudja majd, hogy királyfi voltam. Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna, minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna: kamatnak is kevés, nagyon kevés volna. Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna, az én köszönetem így is kevés volna. Hogyha a föld minden színmézét átadom, az ő édességét meg nem hálálhatom, ez az én bánatom, harmadik bánatom.

Mécs László (eredeti neve: Martoncsik József), (1895-1978), magyar premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő.


l é t k o k

g A m o s c számlA

AlAkítsA számláját személyiségéhez, A négy díjmentes AlApszolgáltAtás* mellé válAsszon most két 0 Ft-os** extrA szolgáltAtást Az AlábbiAk közül! Díjmentes értékpapírszámla nyitás

Havi díjmentes internetbanki szolgáltatás

Díjmentes társkártya

Havi díjmentes SMS szolgáltatás

Díjmentes TaPassz mini bankkártya

A Kotél számlacsomagot új ügyfelek igényelhetik.***

A Koktél számlacsomag havi díja 330 Ft, amennyiben a tárgyhónapban minimum 90.000 Ft összegű jóváírás érkezik a fizetési számlára, maximum két összegben, amelybe a Hitelintézeten belüli saját számlák közötti átvezetés nem számít bele. A feltételek teljesülését a tárgyhóra vonatkoztatva előző hó 20-a és tárgyhó 20-a közötti időszakban vizsgálja automatikusan a rendszer. Ennek nem teljesítése esetén 990 Ft/hó a számlacsomag havi díja. A tájékoztatás nem teljes körű. A számlacsomaghoz és bankkártyához kapcsolódó díjtételek, a kamatok mértéke és további információk megtalálhatók az igénylés helyén a szolgáltatást nyújtó Hitelintézet vonatkozó mindenkor hatályos Hirdetményében, az Általános Szerződési Feltételekben és Üzletszabályzatában, valamint a www.takarekpont. hu oldalon.

www.tAkArekpont.hu

FAcebook.com/tAkArekpont

KSZ1317

*** A Koktél számlacsomag havi díja tartalmazza a számlavezetési díjat, a MasterCard® PayPass™ bankkártya éves díját, a havi első saját vagy integrációs ATM készpénzfelvét díját és a csoportos beszedési megbízások teljesítésének a díját. *** Az alábbi kedvezmények közül kettő választandó: havi díjmentes sms szolgáltatás, havi díjmentes internetbanki szolgáltatás, díjmentes értékpapírszámla nyitás, 1 db TaPassz kibocsátási díj nélkül, 1 db a főkártyával megegyező típusú díjmentes társkártya vagy díjmentes bármely típusú 2. főkártya (kivéve MasterCard® Gold). *** Új ügyfél: az a természetes személy, aki még nem rendelkezik a TakarékPont hálózatban résztvevő Hitelintézeteknél lakossági bankszámlával.

Építőipari Szolgáltató Zrt. 2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, mobil: 06-30/9327-807 e-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

Reklámok

előtetők monitoRáRnyékolók

Takarék. Bemutatkozás. Indítókulcs vagy katalizátor? Magyar szövetkezeti hitelintézetek szerepe az agrárfinanszírozásban

Recommend Documents