NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
URBÁN LAJOS
AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOSOK SZEREPE A JÖVŐBENI MAGYAR HADERŐBEN Azáltal, hogy békeidőben Magyarország áttért az önkéntes haderőre, számos kihívással, de ugyanakkor olyan lehetőségekkel néz szembe, amelyek egy racionális fejlesztési folyamat alapján, rövid időn belül egy költségkímélő, kis létszámú, hivatásos illetve tartalékos katonákból álló, korszerűen kiképzett és felszerelt hadsereg felállításához vezethet. A folyamatban lévő haderőfejlesztés sikere érdekében részletesen elemezni és tervezni szükséges a kialakuló új önkéntes honvédség struktúráját valamint szervezetét: konkrétan a hivatásos és tartalékos állomány közötti egyensúlyt illetve feladatokat. Békeidőben, a teljes képességű — a teljes harci, harctámogató és harcellátó képességekkel rendelkező — haderő fenntartása nem csak nagyon költséges, hanem, — mivel a nemzeti költségvetés jelentős részét felemészti, — negatív hatást gyakorol a gazdaság és a társadalom továbbfejlődésének támogatására fordítható erőforrások mértékére. A dilemma abban realizálódik, hogy a nemzet védelmét nélkülözni nem lehet, és ahhoz békeidőben is jól felszerelt, alaposan kiképzett haderőre van szükség, de ezt csak a rendelkezésre álló, korlátozott erőforrások leghatékonyabb felhasználásával lehet elérni. A szükséges haderő méreteit a nemzet fenyegetettsége, a NATO által szolgáltatott kollektív védelem, továbbá az ország anyagi helyzete határozza meg. A harcra kész, de békében csak részben kihasznált és általában nem harci feladatokat végrehajtó — a társadalom támogatása, pl. árvíz, hófúvás, földrengés és más válságok esetében, — magyar haderő fenntartása valamint a gazdasági és társadalmi igények kielégítése között szükséges egyensúly létrehozása, hivatásos és tartalékos csapatokból összetett, de egymást szorosan támogató haderő struktúra kialakítását igényli. A hivatásos és tartalékos állomány küldetése, szerepe továbbá összeköttetése egyeztetett és egységes haderő fejlesztési stratégiát igényel. Az egyik hatással van a másikra, a kettő összegezve lehetővé teszi a hatékony, hathatós és finanszírozható haderő megteremtését. Háború esetére a szükséges hadkiegészítési feladatokat Magyarország hagyományosan a több változatú tartalékos rendszer működtetésével, fenntartott alakulatok kiegészítésével illetve különálló tartalékos egységek mozgósításával kezelte. Ez a rendszer a kötelező sorozás alkalmazásával, a kötelező katonai szolgálatot már teljesítő egyének bevonásával, gyakorlatilag majdnem a teljes lakosság mozgósításával működött. Azzal, hogy Magyarország tagja lett 236
ÁLTALÁNOS
az euro-atlanti szövetségnek, erre a rendszerre a jövőben ilyen módon nem lesz szükség. Ugyanakkor, a hagyományos tartalékos rendszer hosszabb időt — akár egy évet — igényelt a tartalékos csapatok felkészítésére, felszerelésére. Ehhez — a nem nagyon valószínű világméretű konfliktus kitörése kivételével — a XXI. század elején, a dinamikus, mozgékony, technológiailag fejlett harctéri körülmények között elegendő idő a jövőben nem marad. Emiatt, a tartalékos katonák és csapatok szerepe, szervezete, azok felkészítésének valamint felszerelésének rendje, vezetése továbbá irányítása, illetve válsághelyzet esetén a hadrendbe történő gyors és hatékony bevonása összetett, a teljes haderő szervezeti stratégiáját átfogó innovatív elgondolásra, a szükséges tervek koordinált kidolgozására van szükség.
A HADERŐSZERVEZÉS ALAPJAI Egyértelmű, hogy a NATO-tagság, a kollektív védelem, és az EU-tagság az ország részéről jelentős felelősségvállalást is igényel, hiszen a kollektív védelem, az EU gyorsreagáló haderő felállítása, a magyarok által biztosított katonai támogatást, és ezzel a magyar haderőt is igénybe veszi. Egyszóval, a magyar haderőt beszámítják az európai biztonsági tervezésbe, ezért meg kell, hogy feleljen a nemzetvédelmi illetve a szövetséges elvárásoknak, igényeknek egyaránt. A magyar haderő csak akkor képes eleget tenni új feladatainak és kötelességeinek, ha felkészítése, felszerelése kompatíbilis a szövetséges csapatokkal, illetve, ha szervezetei hatékonyan, hathatósan és gyorsan be tudnak illeszkedni a szövetséges hadrendbe. Ehhez egy több éves, átfogó továbbá fegyelmezett módon végrehajtott haderő fejlesztési folyamatra van szükség. Ugyanakkor, a sikeres haderőreform végrehajtásához nélkülözhetetlen, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban, a haderő logikus és célszerű fejlesztésére fordítsuk. A NATO által nyújtott kollektív védelem lehetővé tette a magyar haderő létszámának csökkentését, de a nemzet valamint a kollektív védelem fenntartásához szükséges katonai képességek folyamatos továbbfejlesztése nemzeti feladat maradt. E tényt az is jelentősen bonyolítja, hogy a Magyar Honvédség eszközei, felszerelései nagymértékben elavultak, azokat majdnem teljes mértékben fel kell újítani, annak érdekében, hogy megfeleljenek a XXI. század kihívásainak, továbbá, hogy a kijelölt alakulatok problémamentesen be tudjanak illeszkedni a szövetséges műveletek támogatásába. A haderőreformot illetve a haderő fejlesztését az is megnehezíti, hogy a magyar hadviselés kultúrája — ami meghatározza a haderő szellemét, jellegét, doktrínáját, eljárásait, szokásait, hagyományait stb. — alapvetően megválto237
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
zott, hiszen a NATO-tagság a Magyar Honvédséget a régi elvek felülbírálatára, illetve a nyugati hadviselési eljárások, szabványok és szabályzók befogadására, azok adaptálására késztette illetve készteti. A kulturális és szemléleti változás teljes mértékben hatott a haderő minden részére, és a szükséges új katonai szemlélet bevezetése rendkívül összetett valamint bonyolult feladatnak bizonyult. Az új fogalmak lépésről-lépésre végrehajtott bevezetése továbbá azok elfogadása még évtizedeket vesz igénybe. A haderőreform végrehajtását az is bonyolultabbá tette, hogy az Országgyűlés elrendelte az önkéntes haderő bevezetését, és ezzel párhuzamosan — a nemzet gazdasági helyzete miatt — jelentősen csökkentette a honvédelmi tárca finanszírozását. Ez egy újabb létszámcsökkentésre késztette a honvédelmi tárca vezetőit, továbbá arra, hogy egy kisebb létszámú, alacsonyabb képességű, de mindenek előtt költségkímélő haderőt hozzon létre. Azonban ezt a haderőt is megfelelő módon fel kell készíteni, felszerelni és kiképezni a nemzeti illetve nemzetközi katonai feladatok végrehajtására. A 2000. évi Stratégiai Felülvizsgálat valamint a 2002–2003-ban végrehajtott Védelmi Felülvizsgálat eredményeként meghatározták a perspektivikus új magyar katonai struktúrát, ami többek között eltörölte a területvédelmi alakulatokat illetve a korábban „M” alakulatoknak nevezett tartalékos alakulatokat. Igaz, az utóbbi években ezek az alakulatok általában már csak a tervekben léteztek.
A MAGYAR HONVÉDSÉG ÚJ SZEREPE Magyarország stratégiai, biztonsági és gazdasági helyzete a jövőben csak egy kis létszámú, hivatásos haderő létrehozását illetve fenntartását indokolja. Ugyanakkor a NATO-tagság valamint a kollektív védelem növeli Magyarország biztonságát. A 2002–2003. évi Védelmi Felülvizsgálat meghatározta a Magyar Haderő „ambíció szintjeit”, és ezzel a Magyar Honvédség jövőbeni szervezetét és szükséges fejlesztési irányait is, de ezt csak a hivatásos állomány tekintetében tette meg. A fent említett költségkímélő lépésekből fakadó szervezési alapelv, hogy a Magyar Honvédség csak a hivatásos és tartalékos katonák szolgálatának összehangolásával lesz képes eleget tenni nemzetvédelmi és külföldi (szövetségi) feladatainak. A hivatásos katona a „hadviselést” választotta pályafutásának, és a katonai szolgálat lett életének meghatározó eleme. Békeidőben feladata, hogy mindenkor törekedjen a mélyebb szellemi és szakmai ismeretek elsajátítására, illetve a kezdeményező, magasabb szintű felelősség vállalására, beleértve a katonai doktrínák részletes ismeretét, a szolgálati eljárások betartását, a fegyverkezelési metodikák betanulását, a vezetés-irányítás módszerei gyakorlását, továbbá a 238
ÁLTALÁNOS
hadrafoghatóság és felkészültség magas szinten tartását. Ugyancsak feladata a szükséges szakmai ismeretek elsajátítása valamint a folyamatos szellemi és szakmai továbbtanulás, továbbképzés. Szervezési alapelvnek kell tekinteni azt, — ami egyben a harci és szakmai hatékonyságot is növeli, — hogy békeidőben az alakulat feltöltöttségi szintje — tisztekkel, tiszthelyettesekkel, és szerződéses katonákkal — legyen elegendő az adott katonai szervezet küldetése, továbbá fő feladatai sikeres végrehajtásához utánpótlás vagy kiegészítés nélkül is. Másképp fogalmazva az alakulat feltöltöttsége tegye lehetővé a rendszeresített fegyverzet vagy eszköz kezelését még akkor is, ha az állomány nincs száz százalékosan feltöltve, továbbá azonnali kiegészítést sem kap. További szervezési alapelv az is, hogy a hivatásos-tartalékos haderőben a magasabb szakmai képességeket igénylő beosztásokat az állandóan szolgáló hivatásos katonák töltik be. Ugyanakkor a tartalékos katonák kiképzése és felkészítése alapjában legyen egységes. Az alakulat harctéri hatékonysága azt igényli, hogy hadkiegészítés esetében a tartalékos katona képes legyen szakmailag szinte azonnal „beolvadni” az alakulat szervezetébe. Emiatt a tartalékost olyan módszerekkel, közel azonos szinten szükséges felkészíteni, mint a hivatásos állományt. Újabb szervezési alapelv, hogy a folyamatos szakmai gyakorlás alapozza meg a hadrafoghatóságot, a harci felkészültséget, és annak szinten tartását. Emiatt békeidőben a hivatásos állomány legfontosabb feladata továbbá kötelessége a szakmai ismeretek folyamatos elsajátítása, valamint a szakmai ismeretek szintjének emelése. Ehhez hozzátartozik a rendszeresített fegyverek és eszközök bevethető állapotban való tartása, fenntartása is. Ugyancsak fontos követelmény, hogy az alakulat képességei kiegészítését szolgáló tartalékos állomány tagjait is rendszeresen gyakoroltatni, felkészíteni szükséges a harctéri feladatok végrehajtására.
A MAGYAR HONVÉDSÉG SZERVEZETE Aktív haderő Harci alakulatok (80% feltöltöttség) Harctámogató alakulatok (65-75% feltöltöttség) Harcellátó alakulatok (60-70% feltöltöttség)
Önkéntes tartalékosok 20% 30%
35%
239
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
A TARTALÉKOS ÁLLOMÁNY SZEREPE A tartalékos katonák feladata — szakmai beosztásuknak megfelelően — részletesen megismerni a kijelölt harci feladatok leghatékonyabb és legszakszerűbb végrehajtásának módszereit, azokat elsajátítani, továbbá szükség esetén a hivatásos állományba beolvadva, támogatni alakulatuk küldetése valamint feladatai végrehajtását. A tartalékos katona nem a hadviselést választotta életcéljául, a katonai szolgálat életének csak egyik színtere, Ő hazaszeretetből, (és persze kompenzáció fejében) vállalja az ideiglenes katonai szolgálatot. Mivel csak alkalmanként veszi magára a katonai egyenruhát, a tartalékos katona ismeretszintje a részére előírt katonai, szakmai feladatok végrehajtására összpontosul. Emiatt, a tartalékosoknak alapvetően nem vezető, hanem kiegészítő szerepe van. Természetesen megfontolandó, hogy mozgósításuk esetében az önkéntesen tartalékos szolgálatot vállaló egyének milyen jogi, munkaköri, anyagi stb. feltételek alapján lépnek be, illetve szolgálnak a haderőben.
A TARTALÉKOS KATONÁK ÉS CSAPATOK JELLEMZŐI Mivel a XXI. század eleji hadviselés egy technikailag fejlett, mozgékony, hathatós fegyverekkel, elegendő lőszerrel és egyéb logisztikai készlettel ellátott haderő fenntartását igényli, a magyar haderő képességigényei meghatározása a vezetés részére jelentős kihívást eredményez. A haditechnikai eszközök bonyolultsága folyamatosan komolyabb problémát jelent a kiképzés és szakmai szakértelem szinten tartása szempontjaiból, és a katonától növekvő technikai alapismereteket igényel. Ez egy olyan hivatásos-tartalékos katonai struktúra kidolgozását teszi szükségessé, amelyben a tartalékosok változó módon hozzájárulnak a haderő háborús felkészültségéhez. Ahhoz, hogy a hadkiegészítő rendszer hatékonyan támogassa a haderő gyors, hatékony és rendszeres feltöltését, a hadkiegészítés teljes, részletes elemzésére valamint esetleges átalakítására van szükség. Békeidőben, a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottsága miatt az MH átlagos feltöltöttsége még a NATO-nak felajánlott csapatok esetében sem fogja meghaladni a szövetség által igényelt 80%-t, sőt sok esetben még annál is alacsonyabb lesz. Emiatt, háború, vagy más komoly válsághelyzet kialakulása esetén egy olyan hatékony hadkiegészítő rendszerre van szükség, amely szinte „rutin alapon” lehetővé teszi az alakulatok feltöltését előre kiképzett illetve felkészített tartalékos katonákkal. Ennek gyakorlatilag a következő módszerei lehetnek: 240
ÁLTALÁNOS ¾ ¾ ¾
a hivatásos, de más alakulatoknál szolgáló katonák szükségszerű áthelyezése; a hadkiegészítésre felkészített és gyorsan aktív szolgálatba rendelt tartalékos katonák mozgósítása; a békében felkészített önálló tartalékos csapatok mozgósítása.
A TARTALÉKOS KATONAI KULTÚRA A tartalékos katona, — mozgósítás esetén — kiegészítő beosztásban, esetleg tartalékos alakulatok kötelékében szolgálhat. A haderő technikai bonyolultsága és emiatt folyamatosan emelkedő költsége miatt, a korábbi háborús készleteket illetve hadianyagokat felhalmozó logisztikai rendszer alkalmazása nem lesz célszerű. Ehhez hozzájárul az is, hogy a tartalékos szolgálat eszméje és jellege megváltozik. Nem valószínű például, hogy a jövőben szükség lesz a teljesen tartalékosokból álló harcoló alakulatokra, azonban a logisztikai ellátó csapatok állományában, ahol békeidőben a teljes képességet nem szükséges üzemeltetni, nagy szerepük lehet. Az eddigi hadkiegészítő rendszer, amelyben a tartalékos katonák és alakulatok felkészítése több hónapos kemény erőfeszítést igényelt, a jövőben nem lesz képes kellő módon támogatni a Magyar Honvédség igényeit. Ahhoz, hogy a NATO-nak felajánlott alakulatok felkészült állapotban, gyorsan reagálni tudjanak a kialakuló helyzetekre, olyan haderő-struktúrára van szükség, amelyben: ¾ minden katona, — hivatásos és tartalékos egyaránt — alapvetően egyforma kiképzésben részesül, még békeidőben is; ¾ békeidőben, minden alakulat állományában rendszeresen beosztott tartalékosok szolgálnak, akik alkalmilag együtt gyakorolnak hivatásos társaikkal; ¾ az előre beosztott, szakmailag jól kiképzett és felkészített tartalékos katonák felkészülve, gyorsan továbbá zökkenőmentesen be tudnak olvadni az alakulat állományába; ¾ mozgósítás esetén a tartalékos katona már előre ismeri a bevonulás rendjét illetve feladatait, beleértve azt is, hogy mi lesz a beosztása, ki lesz az elöljárója stb. ¾ a karbantartáshoz, javításhoz szükséges részletes technikai szakismeret a hivatásos állomány birtokában van, a tartalékos katona azonban ismeri a haditechnikai eszközök, fegyverek kezelésének módszereit, szabályait és eljárásait, mert ezt folyamatosan gyakorolja; ¾ a technikai eszközök kezelése, javítása és karbantartása nem a tisztek feladata, — akiknek vezető, tervező illetve felügyeleti feladataik vannak —, hanem a tiszthelyetteseké; ¾ olyan szolgálati kultúra alakul ki, amelyben a mozgósított tartalékost az alakulat megbecsült, szerves tagjaként kezelik. 241
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
TARTALÉKOSOK KIKÉPZÉSE, FELKÉSZÍTÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE ÉS ELLÁTÁSA Minden hivatásos és tartalékos katona illetve katonai szervezet felkészültségi és hadrafoghatósági szintjének megítélése részletesen kidolgozott valamint meghatározott katonai célkitűzések, szakmai követelmények, feladatok, feltételek illetve végrehajtási szabványok alapján történik. A szakmai követelmények határozzák meg a katonák általános pályafutásának rendjét, beleértve az előmenetelt, a képzés és továbbképzés szükségességét, illetve a szakmai ismeret szintjét. Haderőszervezési alapelv tehát, hogy minden katona, legyen hivatásos, vagy tartalékos, meg kell, hogy feleljen az előírt szolgálati és szakmai szabványoknak. Ahhoz azonban, hogy a hivatásos és tartalékos katonák zökkenőmentesen és hatékonyan együtt tudjanak működni, biztosítani kell, hogy kiképzésük, felkészítésük egységes módon történjen. Emiatt szükséges kidolgozni és meghatározni a tartalékos katonákkal szembeni részletes szakmai követelményeket, feladatokat, feltételeket, végrehajtási szabványokat, a munkaköri feltételek részleteit valamint a tartalékos katona pályafutásának elemeit. Ahhoz hogy a tartalékos rendszer valóban arra szolgáljon, hogy képes legyen kiegészíteni a hivatásos állományt, a tartalékosnak olyan pályafutást szükséges biztosítani, amelyben esélye van az előmenetelre, a magasabb beosztások betöltésére, illetve a magasabb felelősségi szintek elérésére.
A TARTALÉKOS SZOLGÁLAT JOGI FELTÉTELEI Az önkéntes haderő struktúrájában a tartalékos katonákat meghatározott időtartamú szolgálati szerződés alapján szükséges alkalmazni. Egyértelmű, hogy az „önkéntes” haderő csak akkor lehet teljes érvényű és hatékony, ha a katonai szolgálatot vállaló egyén elfogadja, hogy a szerződéskötés egyben azzal a felelőséggel is jár, hogy adott, a polgári életben érvényes munkavállalói szabályzókon és eljárásokon túl a haderőben speciális szabályok is élnek. Specifikusan, a szerződést kötő katonának engedelmeskednie kell a parancsoknak békében és háborúban egyaránt. Emiatt a katonai szolgálati szerződést oly módon szükséges megfogalmazni — minden katona esetében —, hogy az csak a katonai szolgálatra kötelezze el a bevonuló katonát, illetve, hogy lehetőség legyen beosztása szükségszerű megváltoztatására, az egyén átalárendelésére, a polgári világban szokásos személyi beszélgetések lebonyolítása nélkül. Ugyanakkor, a szerződési feltételek megszegése esetében komoly jogi szankciók alkalmazása szükséges, hogy válság esetén a békében kiképzett és fizetett tartalékos ne tudjon kibújni szolgálati kötelességei alul. 242
ÁLTALÁNOS
Ahhoz, hogy a tartalékos katona megfelelő módon fel tudjon készülni a szolgálatra, a szerződésben célszerű lenne rögzíteni azt, hogy a tartalékos: ¾ katonai szolgálata adott időtartamra érvényes, érdeme, képességei illetve teljesítményei alapján a szerződés felújítható; ¾ felelős a szabályokban meghatározottak szerint (pl. havonta egy hétvégét, nyáron két hetet) katonai szolgálatot teljesíteni illetve gyakorlaton részt venni. Mozgósítás esetén, (és a rendszeres kiképzési gyakorlatok is „mozgósításnak” számít) jogi státusza megfelel az állandó, hivatásos katonák jogállásával; ¾ illetménye, pótlékai stb. azonosak az aktív szolgálatban lévő azonos rendfokozatú katonák illetményeivel, pótlékaival, de arányban illeszkedik a valós leszolgált időtartamokhoz. Azonban, a katonai szolgálat vállalásának ösztönzésére, a hétvégi két napos szolgálatért négy napos kompenzáció, a nyáron végrehajtott két hetes gyakorlatért pedig egy havi fizetés jár; ¾ meghatározott jogállása rögzíti a tartalékos egészségügyi ellátása, katonai nyugdíjrendszere és más juttatások részleteit. Ahhoz, hogy elegendő számú és minőségű egyének vállalják az önkéntes tartalékos szolgálatot, fontos biztosítani, hogy ezzel előnyben részesülnek, illetve, hogy nem szenvednek hátrányt polgári életükben valamint munkahelyükön. Ennek érdekében, a katonai szolgálati törvényeket olyan módon kellene módosítani (esetleg új törvényeket alkotni), amely: ¾ előírja a tartalékos szolgálat feltételeit, beleértve a mozgósítási időtartamot stb.; ¾ elismeri a tartalékos szolgálat fontosságát; ¾ mozgósítás esetén biztosítja az egyén munkahelyét; ¾ a tartalékos katonai szolgálat lelkes támogatását ösztönző kezdeményekben, esetleges adókedvezményekben, részesíti azt a munkaadót, aki hozzájárul beosztottjai tartalékos szerepvállalásához; ¾ jogi védettséget biztosít a mozgósított tartalékosok részére. A fentiekben vázolt elgondolások talán hozzájárulhatnak egy hatékony mozgósítási rendszer működéséhez. FELHASZNÁLT IRODALOM 2000. évi Stratégiai Felülvizsgálat. 2002–2003. évi Védelmi Felülvizsgálat.
243
