Takarék. Bemutatjuk a Takarék Alapkezelő Zrt.-t. Az agrárágazat több alapanyag termelésnél. Cél a kockázatok minimalizálása

XX. évfolyam 6. szám 2011. november–december

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• Bemutatjuk a Takarék Alapkezelő Zrt.-t A Takarék Alapkezelő a Takarékbank központi banki és hagyományos kereskedelmi banki funkcióját egészíti ki befektetési tevékenységével.

• Az agrárágazat több alapanyag termelésnél Czerván György, az agrárágazatért felelős államtitkár (VM) sem tudott elvonatkoztatni a mondandójában attól, hogy az ágazati szereplők gazdálkodása az egész ország jövőjét befolyásolja.

• Cél a kockázatok minimalizálása Már több, mint egy éve irányítja az OTIVA ellenőrzési munkáját, és az ezen dolgozó apparátust Varga Lajos, akivel arról a feladatról beszélgettünk, amit lehet szeretni vagy nem szeretni, de tény, hogy a revizori tevékenység az OTIVA eredményességének egyik alapköve…

• Takarékossági Világnap 2011 Az idei Takarékossági Világnap ünnepségnek a MOM Kulturális Központ október 26-án adott otthont, ahol többek között Dr. Szász Károly, a PSZÁF elnöke, és Csicsáky Péter, a TakarékBank vezérigazgatója mondott beszédet. Ezekből idézünk.

• A TÉSZ 2011. évi kitüntetettjei a Takarékossági Világnapon Hetvenen vették át a különböző takarékszövetkezeti kitüntetéseket.

Visszatekintve a 2011-es évre, elmondhatjuk, hogy ez sem volt könnyű év, és tudjuk, még nem lélegezhetünk fel igazán, a hitelintézeti szektor továbbra is komoly szakmai kihívások közepette „éli” mindenapjait.

Minden kedves Takarékszövetkezeti Partnerünknek kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk!

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori Bemutatjuk a Takarék Alapkezelő Zrt.-t. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4  Beszámoló Az agrárágazat több alapanyag termelésnél. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Helyzetkép az agrárfinanszírozásról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Útjára indult az Agrár Széchenyi Kártya Program . . . . . . . . . . . . . . . . 16  Gazdaság Fiskális integráció vezethet ki a válságból?…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Cél a kockázatok minimalizálása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Projekthitelezés és ellenőrzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A társadalmi felelősségvállalás szép példája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A „Béke szigete” ünnepel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28  Integráció A Takarékszövetkezeti Integráció 2011. első háromnegyed évi teljesítménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 A TÉSZ Takarékszövetkezetek 2011 III. negyedévi gazdálkodása. . . . 32 Takarékossági Világnap 2011. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A TÉSZ Turán ünnepelt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40  TKSZ Figyelő A Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 A Szigetvári Takarékszövetkezet titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43  Takarék Akadémia Valóban az utolsó volt?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Együttműködési megállapodás a Szent István Egyetemmel. . . . . . . 48 Dolgozói elégedettségvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Rébuszok nélkül. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Coaching a gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50  Szóra érdemes… „…nem középiskolás fokon…”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51  Személyi hírek A TÉSZ 2011. évi kitüntetettjei a Takarékossági Világnapon. . . . . . . . 52 Sport A 2011. évi Országos Takarékszövetkezeti Teke Kupa eredményei. . . 56  Rólunk írták Áll a végtörlesztés: hetek óta ezrek várnak a forinthitelre. . . . . . . . . 58 Növésben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 „Szembemegyünk a bankrendszerrel” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60  Nálunk történt Átadták a Takarék Palotát. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65  Köszöntő Karácsony táján… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Karácsonyi üzenet

Bodnár Ottó, ügyvezető igazgató OTIVA amikor ezeket a sorokat írom, már javában benne vagyunk az adventi időszakban, az Úr eljövetelére való készülődés időszakában. Engedjék meg, hogy az ünnep közeledtére való tekintettel mellőzzem a komoly szakmai elemzéseket, s kicsit rendhagyó módon, inkább az ünnepi ráhangolódás jegyében gondoljuk végig közös dolgainkat. Ez a néhány hét Karácsonyig a lelki megtisztulás ideje is, és ha elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy magunkba nézzünk, a saját erőnkből képesek lehetünk megújulni, erőt meríteni. Visszatekintve a 2011-es évre, elmondhatjuk, hogy ez sem volt kön�nyű év, és tudjuk, még nem lélegezhetünk fel igazán, a hitelintézeti szektor továbbra is komoly szakmai kihívások közepette „éli” mindenapjait. Jó tudni azonban, hogy a takarékszövetkezeti integráció továbbra is erős, és még erősebb lehet, ha megfelelően kiaknázzuk a közös erőben rejlő lehetőségeket. „József viszont sokáig ült a pásztorokkal a tűznél. Elmesélte a sok

viszontagságot, amiben részük volt eddig az úton…” A bizalom megszerzése nehéz dolog, de akárcsak a barátságot, ezt is megtartani nehéz. Vállaljuk fel, hogy Rajtunk is múlik a másik ember elégedettsége, és ehhez csak annyi kell, hogy tegyük a dolgunkat képességünk legjava szerint. A társadalmi felelősségvállalás a gazdasági, pénzügyi életben az önkéntesség elvén alapul, és szereplőinek társadalmi, gazdasági előnyt tesz lehetővé. A törvényi előírásokon túl, de azokat nem áthágva próbáljunk létrehozni egy jobb társadalmi és gazdasági környezetet. Ne sajnáljuk az időt a munkára, az új dolgok kipróbálására, hiszen a jó befektetés – ha hosszú távon is – de meghozza gyümölcsét. Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy a szövetkezeti alapokon nyugvó pénzügyi szektor milyen feladatok elvégzésére hivatott, ne akarjunk másak lenni, mint amit a szerepünk ránk osztott, de azt tegyük becsülettel és odafigyeléssel. „A pásztorok figyelmesen hallgatták, s amikor elmondta, hogyan vezette őket az angyal a helyes útra, ünnepélyesen bólogattak…” Várjuk az év legszebb ünnepét, a Karácsonyt, és tekintsünk bizakodva az új esztendő elé! „Az éjszaka rendkívül világos volt, és különösen nagy fényt árasztott egy csillag, amelyet sosem láttunk azelőtt az égen…” Kívánom, hogy mindenkinek jusson a fenyőfa alá szeretetből, megértésből, jókedvből, és maradjon belőle a 2012-es esztendőre is. Békés, meghitt karácsonyi ünnepeket kívánok az integráció valamennyi munkatársának és családjának. Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA

(az idézetek Gunhild Sehlin karácsonyi legendájából valók)

Takarék  2011. november–december

3

Címlapsztori  Befektetésről, takarékosan – Interjú Dézsi Tamással,

a Zrt. vezérigazgatójával

Bemutatjuk a Takarék Alapkezelő Zrt.-t Szerző: A befektetési alapok már a 90-es évek közepén megjelentek a hazai megtakaríCsépány tási piacon, de csak a 2000-es évek első felében futottak fel. 2007-re az összesíGyörgy tett eszközértékük már meghaladta a 3 ezer milliárd forintot. Korábban a Takarék Bróker nyújtott portfoliókezelési szolgáltatást, de alapkezelési tevékenységgel nem rendelkezett. A Takarék Alapkezelő a Takarékbank központi banki és hagyományos kereskedelmi banki funkcióját egészíti ki befektetési tevékenységével. Az Alapkezelő a befektetési alapok segítségével és egyedi portfoliókezelési szolgáltatással biztosítja a hazai és nemzetközi értékpapír-piacokhoz való hozzáférést a takarékszövetkezeti közösség ügyfelei számára. Dézsi Tamást, a zrt. vezérigazgatóját kértük meg, mutassa be az Alapkezelőt.



Dézsi Tamás

sem. A Takarékbank tulajdonosai felismerve a hazai és nemzetközi befektetési alap-, és portfoliókezelési piacon zajló hatalmas változásokat 2006-ban úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy önálló alapkezelő társaságot. Így alakult meg a Takarékbank 100%-os tulajdonában álló Takarék Alapkezelő Zrt. Az alapító célja kettős volt: a mindinkább tetten érhető és egyre növekvő befektetői igény kielégítése, illetve a klasszikus megtakarítási formának számító betéteket kiegészítő befektetési lehetőségek kiaknázása a meglévő ügyfelek megtartásával – ne vándoroljon el pénz azért, mert nem tudjuk az ilyen irányú kérést kielégíteni –, másrészt új ügyfelek, új célcsoportok megszólításával, megszerzésével. A szinergia1 kihasználása, a cégcsoporton belüli átfedések megszüntetése, a működési költségek racionalizálása valamint a termékfejlesztés hatékonyságának növelése érdekében a Takamikor, és hogyan kezdődött a be- ságával a hazai piac egyik fontos rékbankban lévő portfoliókezelés fektetési tevékenység? szereplőjévé vált. A tradíció nem 2007 végével az Alapkezelőhöz ke – 1997-ben a Takarék Bróker Rt., szakadt meg a Brókercégnek 2002- rült. Az Alapkezelő feladata az, hogy az általa nyújtott portfoliókezelési ben, a Magyar Takarékszövetkeze- a termékeket/szolgáltatásokat létszolgáltatás minőségével és nagy- ti Bankba történő beolvadása után rehozza, azokat a lehető legjobban 1

4

Pozitív együtthatások


Címlapsztori

„üzemeltesse”, és közben önmaga működése is nyereséges legyen.

vállalati és intézményi befektető vagyonközössége, az intézményi vagyonkezelés viszont a megbízói bontás szerint diszkrecionális2. A különböző szabad forrással rendelkező személy, aki befektetési szolgáltatóhoz, jelen esetben az Alapkezelőhöz fordul, általában nem rendelkezik elegendő idővel, infrastruktúrával vagy megfelelő szaktudással ahhoz, hogy befektetéseit maga kezelje. Minden piacon az alkupozíció a mérettel jelentősen javul. Az értékpapír-piacokon való direkt megjelenés pedig jelentős infrastruktúrát követel, melyeket a megtakarítók többsége gazdaságosan jellemzően nem tart fenn. Életünk során folyamatosan kihívásokkal szembesülünk, amelyeket előbb-utóbb meg kell oldanunk. Így befektetéseinket is jellemzően adekvát célokhoz igazítjuk. Ebben az „investment banking” szolgáltatással, egy jelentősen specializálódott mesterség birtokában állunk az ügyfelek rendelkezésére.

– Mi a különbség a portfoliókezelés, és a befektetési alapkezelés között? – A két üzleti tevékenységnek közös a bölcsője, azonosak a céljai, de lényeges jogi és adminisztrációs különbségekkel rendelkeznek. Mindkét esetben a vagyongyűjtésen keresztül a méretgazdaságossági előnyök biztosításával a lehető legjobb hozam-kockázati arány elérése a cél. A portfoliókezelés két fél bilaterális megállapodása: az intézményi ügyfél és az Alapkezelő szerződésben rögzíti az egyedi, egyénre szabott elvárásokat és a befektetési politika határait. A befektetési alapok mindenki számára homogén termékprofilt és termékkondíciókat kínálnak. A változatosságot az egyes alapok jelentik, azaz a befektetői elvárás egy vagy több befektetési alapból összeállított portfolióval érhető el, a vagyonkezelés során viszont mindez egyetlen egy portfolióba sűrűsödik. A – A gyakorlatban hogyan műköbefektetési alap a sok-sok magán, dik mindez?

Névjegy – Dézsi Tamás 1997-ben szerzett diplomát a Angol szakmai nyelvtudással, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1997-ben Jogi szakokleveles közgazda (ELTE). Az Államadósság Kezelő Központban, majd az Erste Befektetési Rt.-ben makrogazdasági és kötvénypiaci elemző. 1999-től 2002-ig a Takarék Bróker Rt.-nél vagyon-, és portfoliókezelő. 2002-től 2005-ig a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-ben vagyon-, és portfoliókezelési igazgató. 2005-ben az Union Biztosító Rt.-nél befektetési igazgató. 2006-ban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nél kötvénykereskedő, és az önálló Alapkezelő létrehozásán dolgozik. 2

tőzsdei szakvizsgával, valamint VAP vizsgával rendelkezik. 2007. január 1-jétől a Takarék Alapkezelő vezérigazgatója. „Mindig is a makrogazdasági folyamatok pénz-, és tőkepiacokkal történő összefüggései érdekelték, vagy a két rendszerelem egymást alakító viszonyainak portfoliókezelésben való leképezése a befektetési döntéseken keresztül soha meg nem szűnő változatosságot, kihívást jelent a számára, amely adaptív viselkedést követel.” Szabadidejében kertészkedéssel, úszással töltődik fel, vagy éppen a „Gazdálkodj okosan!” játékban próbál több takarékbetét-könyvet gyűjteni, mint két kisgyermeke.

– Az Alapkezelő elkészíti a terméket, létrehozza a befektetési alapot, és működteti azt (az összegyűjtött kollektív vagyont befekteti, a befektetéseket adminisztrálja… stb.).

A változatosságot az egyes alapok jelentik, azaz a befektetői elvárás egy vagy több befektetési alapból összeállított portfolióval érhető el, a vagyonkezelés során viszont mindez egyetlen egy portfolióba sűrűsödik. A befektetési alap a soksok magán, vállalati és intézményi befektető vagyonközössége, az intézményi vagyonkezelés viszont a megbízói bontás szerint diszkrecionális. Ezzel az „autónak” még csak a karosszériája van meg, a motort az értékesítés jelenti. A Takarékbank, a Takarék Invest alapok vezető forgalmazója, illetve az általa szervezett további forgalmazók értékesítenek. Találkoznak az ügyféllel, tárgyalnak, és megállapodnak. Minden forgalmazási nap végén van egy „kasszazárás”, ami megmutatja, hogy a forgalmazói gyűjtőszámla egyenlege plusz vagy mínusz. Ha plusz, akkor több befektetési jegyet értékesített a hálózat, mint amennyit visszaváltott. A pozitív egyenleget az Alapkezelő az adott alapon belül az ügyfelek javára befekteti. Ha a számla negatív, akkor mindez fordítva történik, azaz az Alapkezelő a portfolióból értékpapír eladással fedezetet képez a visszaváltás összegére. – A befektetési jegy mennyivel több vagy kevesebb, mint más megtakarítási forma? – Elfogultság nélkül állíthatom, hogy egy befektetési alap a legnagyszerűbb befektetési forma, amit valaha kitaláltak. Már 1 Ft-tal is komplett, akár több tucat eszFolytatás a 6. oldalon

Elkülönült és egyedi, szuverén döntés szerinti


5

Címlapsztori

tetés értékváltozásának egyszerű nél az aznapi piaci záró hozammal nyomon követését. A befekteté- diszkontált nettó ár, részvénynél si alapok transzparensen működő pedig a BÉT tőzsdei záróár –, neképződmények, mert kötelező a hezen képzelhető el, hogy a befektetők papíron vagy Excel-táblában A TakarékInvest befektetési alapok és a piac (BAMOSZ) állományának alakulása számolgatnának, a kapott összeM Ft 2007. 09 redményből pedig teljes-portfolió30 000 hozamot képeznének. Ha a három eszköz ugyanazon befektetési alap25 000 ban van, úgy naponta csak egy árat kell figyelni. Az Alapkezelő ugyanis 20 000 (a letétkezelő mellett párhuzamo15 000 san, aki egyébként őrködik az értékpapírok felett, ezzel is magas szintű 10 000 prudenciát biztosítva) minden nap beértékeli a teljes portfoliót: a pi5 000 aci záróárak szerint meghatározza, hogy mennyit ér az alap. Ezt korri0a gálja az időarányos költségekkel (alapkezelési díj, letétkezelési díj, számladíjak… stb.) és megkapja az alap nettó eszközértékét. Ezt a TakarékInvest Bef. Alapok (Jo.-i tengely) BAMOSZ (Bo.-i tengely) számot elosztva a befektetési jegyek aktuális darabszámával, jutunk mentumát3 birtokolhatja a befek- napi beértékelés és annak befek- el az alap árfolyamához – azaz az tető. Ha nem csak egy, hanem több tetők részére történő közzététele. egy jegyre jutó nettó eszközértébefektetési alapot is beletesz valaki Ha adott egy portfolió, amely- kéhez –, amelyet közzéteszünk pl. a saját befektetési kosarába, akkor be egymástól elkülönítve veszünk az interneten, a saját honlapunkon. ez a szám tovább hatványozódik. például betétet, kincstárjegyet és Ma már minden valamire való alapMindehhez egy árfolyam és egy részvényt, akkor azok értékalaku- kezelési szolgáltató kínál internetes darabszám tartozik (a kettő szor- lásának követése meglehetősen felületén számszaki és grafikus hozamszámolót, amelynek segítségével a befektetők naprakészek lehetBAMOSZ vs Takarék Alapkezelő; Befektetési Alapok állományának kumulált változása (2011) nek. Az előzőek ismeretében nem lehet meglepő a befektetési alapok és az egyedi befektetési formák összehasonlításában, hogy a megbízások (akár vételi, akár eladási) megadása és azok elszámolás-technikai lebonyolítása melyik esetben egyszerűbb. Fontos a likviditás kérdése is (pl. az előre tervezett időtávnál korábban szeretnénk pénzhez jutni). A befektetési alapok nagy része ugyanolyan, vagy adott esetben még jobb likviditást biztosít, mint ha a portfolió-elemeket külön-kü02 03 04 05 06 07 08 09 10 lön tekinteném. Bár az utóbbi időBAMOSZ Takarék Alapkezelő ben számos, felmondhatóságában nem korlátozott betéti konstrukcizata adja a befektetett tőke indu- időigényes és bonyolult. Bár mind- ót is látni a piacon, a hagyományos láskori értékét), amely megkönnyíti három eszközre ismerhető az azna- betét legnagyobb hátránya épp a befektető vásárlását, majd az ezt pi ún. beértékelési ár – betétnél a abban rejlik, hogy ha a lejárat előtt követő monitoringját, azaz a befek- felhalmozott kamat, kincstárjegy- feltörni vagyok kénytelen – bár pénFolytatás az 5. oldalról közosztály – pl. készpénz, betét, kötvény, részvény, határidős opciók – végtelen mennyiségű instru-

M Ft 4 500 000 4 000 000 3 500 00 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000

30%

29%

28%

01

3

6

Befektetési termék/eszköz


-8%

-7%

-15%

-6%

1%

2%

2%

-2%

0%

2%

3%

15%

3%

11%

16%

17%

23%

30%

26%

31%

45%

31%

2007. 09 2007. 11 2008. 01 2008. 03 2008. 05 2008. 07 2008. 09 2008. 11 2009. 01 2009. 03 2009. 05 2009. 07 2009. 09 2009. 11 2010. 01 2010. 03 2010. 05 2010. 07 2010. 09 2010. 11 2011. 01 2011. 03 2011. 05 2011. 07 2011. 09

1 000 000

Címlapsztori

A Takarék Alapkezelő az alapkezelő a magyar taka-

rékszövetkezeti szektor szereplőinek, nyugdíjpénztáraknak, vállalatoknak valamint más intézményi befektetőknek kínál portfoliókezelési szolgáltatást. A portfoliókezelés általános előnyeit az Alapkezelő mindenkor biztosítja ügyfelei számára: Meghatározott kockázat: a portfoliókezelésbe vont tőkét szakképzett, tapasztalt munkatársaink, a választott befektetési politikával összhangban, előre meghatározott keretek között fektetik be. Az általunk kezelt portfólió értékét folyamatosan nyomon követhetik, tájékoztatjuk a portfoliót érintő pénz- és értékpapírmozgásokról, vagyona értékének és összetételének aktuális állásáról. Ezen felül ügyfeleink minden – a portfoliókezelő által megkötött ügyletről – T-napon visszaigazolást kapnak. Magas likviditás: bármikor kivonhatnak tőkét a portfólióból, illetve sza4

Befektetési Alapok CF hatás + Árfolyam hatás kumulált változása (2011) milliárd

zemhez jutok –, le kell mondanom a várt hozam akár egy jelentősebb részéről. Egy likviditási alap (pl. a Takarék Invest Likviditási Alap) esetében ez a probléma nem merül fel. Itt jutottunk el a befektetési alapokkal szemben sokszor és leginkább megfogalmazott kritikához, hogy a befektetés kezdetekor nem tudom, hogy mennyi lesz a hozam. Ez, a határozott futamidejű alapok kivételével, valóban így van. Az elmúlt évtizedek alatt a betét vagy betét-típusú megtakarításokon szocializálódott befektetők ezt csak lassan és fokozatosan fogadják el. Összességében, az Alapkezelő befektetési alapjait nem a szövetkezeti szektor betéteinek konkurenciájaként kell kezelni, hanem a betétek egyfajta kiegészítéseként. Az alapok komparatív4 előnyeit luxus lenne nem kihasználni. Itt köszön vissza az alapításkori cél, 1 betét meg 1 befektetési alap az adott

7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 jan

febr

márc

ápr

máj

CF-hatás (kumulált)

jún

júl

aug

szept

okt

nov

dec

Nettó árfolyam-hatás (kumulált)

értékesítési pultnál kínálva többet jelent a pénzintézet számára, mint kizárólag az egyik vagy a másik.

megközelíti a 70 Mrd forintot. Ebből 28 Mrd a befektetési alapok értéke, a többi intézményi vagyonkezelés. Teljes piaci részesedésünk valami– Az Alapkezelő milyen eredmé- vel több, mint 1%, ezen belül a benyeket tud felmutatni? fektetési alapok piacán 1% körüli, – Jelenleg a kezelt vagyonunk míg a portfoliókezelési szegmensben 11%. 2011-ben ugyan a teljes alapkezelői piac zsugorodott, de portfoliókezelése mi 30%-ot növekedtünk. Egyrészt badon hozzátehetnek újabb ös�szegeket. A szükséges változások Ha adott egy portfolió, lebonyolítása, a kamatok, osztaamelybe egymástól elkülölékok újrabefektetése portfoliókezelőink feladata. Rendszeres nítve veszünk például betétet, kincskimutatásainkban rendelkezétárjegyet és részvényt, akkor azok sére bocsátjuk a portfólió értékeléséhez szükséges informáciértékalakulásának követése megókat. Rugalmas díjkonstrukciók: lehetősen időigényes és bonyolult. választható fix díjas, vagy vegyes (fix-, illetve sikerdíj) rendszer. Közvetlen piaci jelenlét: A portfonem volt magán-nyugdíjpénztári liókezelő közvetlenül a piacról kitettségünk (ahol a szabályozás jeszerzi be az értékpapírokat és a lentős átrendeződést okozott), máspiaci közvetítők bevonása nélkül részt a szövetkezeti értékesítés naértékesít. Ez azt jelenti, hogy az gyon kiegyensúlyozott teljesítményt ügyfél részére alacsonyabb benyújtott. Mindössze 3 olyan hét volt, szerzési áron tud értékpapírokat amikor a teljes heti összesített netvásárolni (és magasabb áron tud tó értékesítés a kerekítés szabályait értékesíteni), mintha az ügyfél a meghaladó mínuszt hozott, míg a „szokásos” értékesítési csatornán többiben az értékesítés pozitív többkeresztül jutna a befektetésekhez. letet mutatott! Többféle modell-portfolió közül Szinte a nulláról kezdtük pár éve, választhat, lehetősége van a momégis a középtávú, 3-5 éves terdellek között váltani, akár egyszervünk az, hogy a befektetési alapok re több portfoliót. általunk kezelt értékét megdupFolytatás a 8. oldalon

Összehasonlító, valamihez mért


7

Címlapsztori

melje ki alapítási költségeit, vala- légüres térben él, a Takarékbankkal mint kiadásait folyó bevételei sta- és a takarékszövetkezeti szektorral bilan fedezzék. Ezt a stratégiai célt közös csoportot alkot. A szövetmintegy 1,5 éves lemaradással, de kezeti hálózat befektetési alapok sikerült elérni. A 2008/2009-es álta- értékesítésében résztvevő tagjai a piaci szokvánnyal összhangban forgalmazási díjban részesülnek, A Takarékszövetkezeti szektor nettó értékesítése a Takarékinvest illetve a forgalmazás során jutabefektetési alapok vonatkozásában (halmozott, 2011. 1-46. hét) 7 000 lékra jogosultak. Az idei év elején a Takarékbank átvette az összes 6 000 Takarék Invest-es alapunk letétkezelését is, aminek szintén van fi5 000 zetendő díja. A felsoroltak alapján, ami az Alapkezelőnél költség, az a 4 000 Banknál, és/vagy az adott takarék3 000 szövetkezetnél bevétel. Ha tehát konszolidáltan nézzük a csoport 2 000 jövedelmét, akkor az Alapkezelőbe történt befektetés megtérülése 1 000 már bekövetkezett. 0 Hogy mennyi addicionális ügyfélpénz maradt meg vagy éppen került be a rendszerbe a saját kibocsátású befektetési alapok forgalmazása miatt, illetve azt, hogy egyéb banki termékek befektetégiben felülvizsgált üzleti modellünk lános és világméretű pénzügyi ka- si alapokkal történő kiegészítésészerint ezek a célok konzervatív nö- taklizma szinte minden befektetési nek keresztértékesítő pozitív hatávekedési rátákkal elérhetők és nem osztály állomány-növekedését lefé- sa mekkora, nehéz számszerűsíteni, hóbortos ábrándok. (Egyébként a kezte, így a hazai befektetési alapok de a forgalmazásban aktívan résztfokozatosan és stabilan fejlődő csa- piacát is. 2010 óta pedig nekünk is vevő takarékoknál mindenképpen pat teljesítményt mindig is többre fizetni kell a bankadót, amely nélkül hozzáadott értéket képvisel. értékeltem, mint a sztárjátékosra már a 2010-es év is nyereséges lett épülő dupla vagy semmit.) volna. Most úgy tűnik, hogy 2011- – Jellemzően milyen termékei van Az induláskor elvárás volt, hogy et pozitívan zárhatjuk. nak az Alapkezelőnek? az Alapkezelő három év alatt ter- Az Alapkezelő ugyanakkor nem – A Takarék Invest alapok mostani szortimentje egy egyszerű, de tiszta struktúrát mutat 5 db alappal. 100 Millió HUF Mi eredendően a magyar állampa80 pír és pénzpiaci fronton voltunk és 60 vagyunk erősek, ugyanakkor tekin40 tettel kell lennünk egyéb ügyfél20 igényekre, ezért vannak a pénz-, és kötvényportfoliók mellett részvény, 0 tőkevédett és abszolút hozamú -20 konstrukcióink is. A vagyonkezelé-40 sünkre mindez szintén „áll”. Ami a -60 hozameredményeinket illeti, semmi -80 okunk a szégyenkezésre, hiszen az -100 elmúlt időszakban nem tudok olyan évről, amikor például a Likviditási alapunk ne az első háromban lett volna a versenytársakból képzett Adózás előtti eredmény (bankadóval) Adózás előtti eredmény (bankadó nélkül) rangsorban. Bár voltak kísérleteink más, sokkal összetettebb profilú

8

2011. 46. hét

2015 Terv

2011. 41. hét

2011. 36. hét

2014 Terv

2013 Terv

2011. 31. hét

2011. 26. hét


2012 Terv

2011 várható

2011. 21. hét

2011. 16. hét

2010

2011. 11. hét

2009

2011. 6. hét

2008

2007

2011. 1. hét

millió

Folytatás a 7. oldalról lázzuk, 5-10 éves távlatban pedig elérjük a 80-100 milliárdot, mellyel a hazai alapkezelési piac középmenyőzébe kerülhetünk. A nemré-

Címlapsztori

befektetési alapokkal, a tapasztalatainkból levont következtetéseket tükrözi a jelenlegi termékkínálatunk, melyből minden befektető megtalálhatja a neki tetsző hozamkockázatú alapot (és/vagy vagyonkezelési portfoliót), vagy azokból bármilyen kombinációt is kikeverhet. Nekünk és a forgalmazóinknak ez a fajta konformizmus nem egyszerűen tudatos vállalás, hanem a szerzett ügyféligények leképezése. Hiszen aki nem tud, vagy nem akar 5 darabos retrospektív5 alapkínálatunkból választani, az 100-ból sem fog. Nem utolsó sorban ez a

termékpolitika nagymértékben javítja a forgalmazás hatékonyságát, nem beszélve a nagyságrendekkel kisebb fenntartási és adminisztrációs terhekről.

Összességében, az Alapkezelő befektetési alapjait nem a szövetkezeti szektor betéteinek konkurenciájaként kell kezelni, hanem a betétek egyfajta kiegészítéseként. Az alapok komparatív előnyeit luxus lenne nem kihasználni.

– Milyen problémákkal kell szembesülni a befektetési piacon? – Amikor az operatív teendőimet rendezgetem, legfeljebb az okozhat gondot, hogy milyen prioritásokat állítsak fel, vagy éppen melyik tételnek lehet „határidős” kockázata. De ezek a kezelhető, okoz a világgazdaság mostani röpnormál ügymenet részei. Összeha- pályája. Ami a fő probléma, hogy sonlíthatatlanul nagyobb fejtörést Folytatás a 10. oldalon

CÉGINFORMÁCIÓ Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a befektetési vállalkozásokról és

az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) szerinti Üzletszabályzatában szereplő befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi: alapkezelés (főtevékenység); befektetési alapok és hasonlók; máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés; egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység. Egyéb tevékenységek: a Bszt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott portfóliókezelés; a Bszt. 182. § (10) bekezdése alapján, a portfóliókezelés keretében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magán-nyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelés. Az Alapkezelő 100%-ban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. tulajdonában levő (egyszemélyes, zártkörű) társaság, igazgatósága, közgyűlése nincs. Az igazgatóság jogait és hatásköreit a vezérigazgató, a közgyűlés jogait az alapító gyakorolja. A Társaságra különösen a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) egyszemélyes társaságokra vonatkozó, illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) befektetési 5

alapokra vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. A Takarék Alapkezelő Zrt. összevont alapú felügyelet alá tartozik a TakarékBankkal. Az Alapkezelő határozatlan időre alakult, üzleti éve a naptári évvel egyezik meg. Alaptőkéje 100.000.000 Ft forint. A Társaság alaptőkéje 100.000 darab, 1.000 forint névértékű, névre szóló dematerializált törzsrészvény. Forgalomba hozataluk a névérték 200%-án történik. A Társaság részvényei nem alakíthatók át más részvénytípusba tartozó részvényekké. Az Alapító választja meg és hívja vissza a Társaság Felügyelő Bizottsága tagjait és a Társaság Könyvvizsgálóját, illetve állapítja meg díjazásuk szabályait. A Társaság vezérigazgatója Dézsi Tamás. Alkalmazottak száma 2011. december 7-én hat főállású munkavállaló és kettő fő részmunkaidős foglalkoztatott volt. Valamennyien rendelkeznek szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, a megszerzett munkatapasztalatuk átlaga 11 év. A Felügyelő Bizottság az Alapító részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Hat tagja van, a tagokat az Alapító Részvényes választja meg

3 éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság által meghatározott időpontokban ülésezik, de legalább évente négy alkalommal, amelyre a Társaság székhelyén kerül sor. A Könyvvizsgálót a Társaság Alapítója választja meg alkalmanként egy üzleti évre, jelenleg az Ernst & Young Kft. A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok forgalmazását a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., mint Vezető Forgalmazó és megbízottai, közvetítői (Takarékok) végzik. A Vezető Forgalmazó az értékpapírok forgalmazására a PSZÁF 2002. december 13-i határozata alapján jogosult. Az Alapkezelő 2009. szeptember 1-től a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagja. Elérhetőség: H-1027 Budapest, Tölgyfa utca 1-3. (Margit Ház); Központi telefon: +36 1 555 0 55 Fax: +36 1 555 0 550 Honlap: www.takarekalapkezelo.hu Üzleti órák: munkanapokon 9-12 és 13-16.30 óra között.

A befektetési lehetőségeket teljesen lefedő


9

Címlapsztori

Folytatás a 9. oldalról jelenleg nincs a világban alapvető makrogazdasági stabilitást mutató régió, amely mozgásba hozná a piacot. A globalizáció miatt ráadásul a pénzügyi fertőzések terjedése sebessége már szinte órákban mérhető. Egy portfoliókezelőnek

hivatalból is inkább optimistának kell lenni. Úgy gondolom, hogy az eurózónának most már „one way ticket”-je6 van, vagyis bármi áron el kell érni egy konszolidációs állapotot, és ezzel együtt el kell kezdeni a teljes rendszer racionalizálását. Szándékosan nem gondolok arra

a filmbéli western jelenetre, amikor az egyik szereplő azt kérdezi a másiktól, hogy ’Miért ugrottál bele a kaktuszba?’, mire az: ’Pillanatnyilag jó ötletnek tűnt!’, mert a statisztikai eloszlások szerint nem ez a jellemző. A világban gyorsuló ütemű hi-

Takarék Alapkezelő befektetési alapjai 1. Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap (likviditási alap) A Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap révén a magán- vagy intézményi ügyfelek nagyon alacsony kockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot érhetnek el, hiszen az Alap mindenkori saját tőkéjének minimum 70, maximum 90 százalékát rövid futamidejű betétekbe, illetve három hónapnál nem hos�szabb hátralévő futamidejű hazai állampapírokba (diszkont-kincstárjegyekbe, illetve MNB-kötvényekbe) fekteti. Az Alap versenyképességének elősegítése érdekében a betétek elhelyezése a takarékszövetkezeti szektor meghatározott tagjai, valamint az Alapkezelő által meghívott kereskedelmi banki szereplők között tenderezési eljárás keretében valósul meg. 2. Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap (tőkevédett alap) A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap azoknak a magán-, vagy intézményi ügyfeleknek jelenthet megoldást, amelyek évről-évre megújuló tőkevédelemmel rendelkező befektetési alapot keresnek és fontosnak tartják, hogy az alap határozatlan futamidővel rendelkezzen, azaz a befektetési jegyek vétele és eladása ne legyen korlátozva. Az Alap a hazai állampapírpiaci befektetések mellett pozíciót vállalhat a globális kötvény- és részvénypiacon, illetve a devizapiacon, valamint az árupiacon egyaránt. 6

10

Vonaljegy, csak oda (egy irányba)


Az Alap származtatott ügyletekbe is befektető befektetési alap, és mint ilyen, a szokásostól eltérő kockázati szintű. Az Alapkezelő az Alap kezelése során eladási és vételi pozíciókat is kereshet. A származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 1. 3. Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap (árupiaci abszolút hozamú alap) Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap azoknak a magán-, vagy intézményi ügyfeleknek jelenthet megoldást, akik az állampapír-piaci hozamoknál magasabb eredményt szeretnének elérni minimum 1 éves időtávon és vállalni tudják az árupiac jelentős árfolyam-ingadozásából eredő kockázatot, mely azonban hosszabb távon lényegesen magasabb potenciális megtérüléssel rendelkezik, mint a kötvénypiac. Az Alap során az Alapkezelő valamennyi meghatározó árupiaci termékcsoportban – így a mezőgazdasági termékek, az ún. „softcommodity” termékek, valamint a nemesfémek és az ipari fémek körében – vállalhat pozíciót. Az Alap hosszú és rövid pozíciókat is felvehet, de a teljes pozíció által képviselt érték nem haladhatja meg a teljes befektetési állomány kétszeresét. Ebből kifolyólag a tőkeáttétel mértéke nem lehet magasabb, mint 2.

4. Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap (hosszú kötvényalap) Az Alap neve 2009. október 26-a előtt Takarék Állampapír Befektetési Alap volt. Az Alap célja, hogy egy hazai kötvényportfolióból versenyképes hozamot biztosítson az alap tulajdonosai részére. A befektetési állomány túlnyomó többségét a Magyar Állam által kibocsátott fix kamatozású állampapírok alkotják. Az Alap likviditásának megőrzése céljából az egy éven belüli kis volatilitással (árfolyam-ingadozással) rendelkező instrumentumok is megjelennek a portfolióban. Az Alap célja továbbá, hogy a kockázatmentes hazai kamatláb és az Alap referenciaindexe felett teljesítsen a hazai kötvénybefektetéseken keresztül. 5. Takarék Invest Közép-KeletEurópai Részvény Befektetési Alap (részvényalap) Az Alap neve 2009. október 26-a előtt Takarék Invest Magyar Vegyes Befektetési Alap volt. A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap segítségével az Alapkezelő egy alapvetően közép-kelet-európai részvényeket preferáló befektetési stratégiát folytató értékpapír-portfólió teljesítményéből való részesedést kívánja elérhetővé tenni a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alapkezelő a közép-kelet-európai részvénypiac mozgásait kihasználva, az Alap referencia-indexét meghaladó hozam elérését tűzi ki célul a részvényportfolióval együtt járó magasabb kockázatvállalási szint mellett.

Címlapsztori

TI Befektetési Alapok piaci versenyképessége (2011. 01-10.) TI Likviditási Alap: 1. helyezés TI Származtatott Árupiaci Alap: 2. helyezés TI KKE Részvény Alap: 2. helyezés TI Tőkevédett Alap: 6. helyezés TI Hazai Kötvény Alap: 12. helyezés RMAX vagyonkezelés:

1. helyezés Forrás: www.bamosz.hu

E lvárható h ozam

tel kontrakció7 van. Az elmúlt 200 év fundamentális felfogása teljes egészében a nominális növekedés primátusára8 épül. Minthogy a hitel, a növekedés, a munkahely, és a fogyasztás kéz a kézben járnak, a pénz-, és tőkepiacok ezen mechanizmusra épülő gondolkodása az eszközárak mostanában tapasztalható szélsőséges ingadozásában csapódik le mindenhol a világban. Nem zárom ki, hogy mindez megérett egy – a világgazdasági szereplők széles többsége által támogatott – finomhangolásra. Sohasem voltam a momentumkereskedés9 híve, bár a kísértés mindig nagyon erős. Sokkal inkább hiszek a trendeken alapuló portfolióépítésben. A trendfordulókat felismerni korántsem egyszerű, emellett a trendek elmaradhatatlan kísérői a „piaci zajok”. A jelenlegi probléma éppen az, hogy ezek a zajok erősebbek a szokásosnál és nagyon sűrűn követik egymást. Meggyőződésem, hogy a zajok mostani formájukban inkább a felfokozott idegállapotban lévő piac hisztériájának a számlájára írhatók, semmint a medve és bika piac egymást követő természetes váltógazdaságára. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy az egyes gazdálkodó egységek vagy épp nemzetállamok stabilitási és jövedelmezőségi kilátásai, ilyen gyorsan, – akár egy napon belül többször is! – is változnának. Az, hogy valami jól vagy rosszul működik csak hosszabb periódusokban mérhető és értékelhető. Lehetnek jobb és rosszabb időszakok, a lényeg itt is a prosperitás (vagy annak hiányának) tendenciája. Három, öt, vagy tíz éves horizonton viszont már nincsenek, és nem is lehetnek meglepetések. Mindez természetesen visszaköszön a mi munkánkban is. A befektetők jellemzően egy üzleti évben mérik és értékelik a portfoliók teljesítményét. Ez részükről jogos igény, de a fentiek tükrében nem feltétlenül szerencsés. Egy legalább három-öt éves átlagolás mindenképpen indokolt,

Vállalt ko ckázat

és nem csak a befektetési szolgáltató megítélésében, hanem azért is, hogy az általuk korábban választott befektetési politika és befektetési termék tényleg azt nyújtja-e, amit induláskor elvártak tőle. Ügyfeleink eddigi visszajelzései megnyugtatók, és mint az előbb láttuk, befektetési termékeink is állják a piaci versenytársakkal történő összehasonlító megmérettetést.

túrájának a kiépítése, a termékek megalkotása és életfunkcióinak beindítása, a napi protokoll rutinjának megszerzése volt-e, vagy az eddig elért eredmények megtartása, esetleg növelése lesz-e a nehezebb. Az viszont biztos, hogy a hajót vízre bocsátottuk, a kikötőből kihajóztunk, a navigációt utólag elemezve tettünk néhány vargabetűt – amely részben elkerülhető lett volna –, de most szelet fogtunk, – Mit hozhat a jövő? és elértük az utazósebességet. Az, – Nem tudni, hogy a nehezén hogy milyen lesz a következőkben túl vagyunk-e vagy sem. Nem tud- a széljárás, nem tudhatjuk, annak ni, hogy az alapítási előkészületek azonban tudatában vagyunk, hogy konkrét projektbe öntése, maga a céltalan hajósnak semmilyen szélműködési környezet teljes architek- irány sem kedvez. 

Összehúzódás, csökkentés Elsőbbség, fölény 9 Jellemzően nagyon rövidtávú kereskedés-technika, amikor pl. egy-egy publikált gazdasági adat piaci várakozásoktól eltérő (+ vagy - irányban) vagy azzal megegyező értékéből következtetünk az árfolyamok mozgására

7

8


11

Beszámoló  Interjú Czerván György államtitkárral

Az agrárágazat több alapanyag termelésnél Szerző: Ha az agrárágazat finanszírozásáról akarunk teljesebb képet alkotni, akkor – miHajtun ként más ágazatoknál sem – nem lehet csak a puszta számadatokra támaszkodGyörgy ni. Az agrárágazat több, mint egyszerű alapanyag termelés, nem véletlen, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az egyik legfontosabb feladatának tekinti a 2020-ig tartó, középtávú stratégia megfogalmazását. Czerván György, az agrárágazatért felelős államtitkár (VM) sem tudott elvonatkoztatni a mondandójában attól, hogy az ágazati szereplők gazdálkodása az egész ország jövőjét befolyásolja. A vidék élni akar, s ezen akarat érvényre jutása érdekében a tárca minden eszközt ki-, és felhasznál, ami a rendelkezésére áll, derült ki a beszélgetés során.



Czerván György államtitkár

12

államtitkár úr, a készülő agrár-

stratégia is tartalmazza, hogy a tárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. Ennek érdekében négy átfogó területről; az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszergazdaságról, valamint a környezet védelméről határoz meg tennivalókat. – A harmadik évezredben egy nemzet csak akkor érezheti magát biztonságban, ha tudatosan védi tájainak épségét, lakosait jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel látja el, és természeti erőforrásaival


alakítása,. amely munkát és megélhetést biztosít a lehető legtöbb állampolgár számára. A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása, az ott élők megélhetésének biztosítása kiemelt feladatunk. Ehhez járul hozzá az élelmezési, és az élelmiszerbiztonság szavatolása, az agrár-, és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének javítása, az állattenyésztés elmúlt évtizedekben sokat romló pozíciójának javítása. Az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok, továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbizfenntartható módon gazdálkodik. Az tonság növelése, helyi erőforrásivóvízbázisok, a talajok, az élővilág okra és rendszerekre támaszkodó és a környezet védelme stratégiai energiaellátás, energiabiztonság, feladat. Magyarország történelme a kiszolgáltatottság csökkentése során mindig a vidéki gyökerekből is a vidék fejlődését szolgálja. Eztáplálkozva tudott megújulni. A vidék zel együtt célunk a vidéki életmisikereinek és kudarcainak a társada- nőség javítása, a vidéki gazdaság lom minden tagja részese. A vidéki több lábra állítása, a város és vidéke életfeltételek javítása érdekében tu- szoros kapcsolatának helyreállítása. datos stratégia, hatékony szervező-, Helyre kívánjuk állítani a vidéki élet becsületét, és vonzerejét, hogy újra és fejlesztő munkára van szükség. büszkeség és öröm legyen vidéki– Melyek a stratégia központi, át- nek lenni, vidéken élni. fogó céljai? – Legfontosabb célja egy sok- – Mindezek után térjünk rá a meszínű, minőségi mezőgazdaság ki- zőgazdaság jelenlegi helyzeté-

Beszámoló re. A kormány Országgyűlés által is elfogadott jelentése szerint tavaly nehéz évet zárt az agrárágazat… – Való igaz, vegyes kép rajzolódott ki a 2010. évről szóló agrárjelentésben az elmúlt év gazdálkodásáról. Közismert, hogy év közben vettük át a „stafétabotot”, az irányítást. A mezőgazdaság az időjárási anomáliák miatt nehéz évet tudhat maga mögött, hiszen mindenfajta természeti csapást meg kellett élni: árvizet, belvizet, sőt ipari katasztrófát, a vörös iszap csapásait. Azzal is szembesültünk a tavalyi költségvetés átvizsgálásakor, hogy – főként az állattenyésztést érintő jogcímeknél – a támogatási összegeket alultervezték. Miután az állattenyésztést kiemelt területként kezeljük, a 2011es költségvetést úgy alakítottuk ki, hogy az előző évi elmaradt támogatásokat is ki tudjuk fizetni. – Határozzuk meg mi is az agrárágazat szerepét a nemzetgazdaság egészében. – A magyar mezőgazdaság hagyományosan a nemzetgazdasági GDP 3 százalékát állítja elő – ez az uniós átlag kétszerese. Ki kell emelni azt a tényt is, hogy az uniós csatlakozás óta tavaly volt a legnagyobb az agrárexportunk, 5,8 milliárd eurós kivitelt sikerült elérni az ágazatban. Agrár-külkereskedelmi mérlegünk 2,1 milliárd euró volt, amellyel a mezőgazdaság a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlegtöbbletének 38 százalékát adta. A kedvező tendencia az idén tovább folytatódik, hiszen az agrárkivitel 2011. januárjúliusa között az országos átlagot lényegesen meghaladva 21,7 százalékkal bővült, a hét hónap alatt elérte a 3,8 milliárd eurót, amely mintegy 674 millió euróval nagyobb teljesítmény a tavalyi év, azonos időszakához képest. A gazdasági teljesítményen túl a mezőgazdaság komoly szerepet tölt be a foglalkoztatásban is. Az idén augusztus 1-jén életbe lépett új egyszerűsített foglalkoztatási szabályoknak köszönhetően,

2011 augusztusában, az előző éves, 143 ezer főhöz képest 66 százalékkal, 230 ezerre növekedett a mezőgazdaságban idénymunkásként foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatás fehéredése mindenki számára kézzelfogható előnyöket jelent. A magyar mezőgazdaság kiemelkedő teljesítményével a nemzetgazdaság egyik húzóágazata. Annál is inkább, mert Magyarország valóban agrárország.

De ha abba belegondolunk, hogy a mezőgazdasági GDP már tavaly is 9,8 százalékkal nőtt, egyértelműnek tűnik, hogy az idei jó mezőgazdasági terméseredmények miatt ennél lényegesen nagyobb növekedés várható. Mi bíztunk is a mezőgazdaság teljesítményének húzóerejében. Sokat számít az eredményekben, hogyan alakul a forint-euró árfolyam. A gyenge forint erősíti az exportot, a másik oldalon viszontnöveli az importból szárma– Örömmel hallom, hogy a ked- zó inputanyagok költségeit. vező tendencia az idén folytatódik a külkereskedelemben. Ez jel- – Hét éve vagyunk az Európai Unió zi, hogy jobb évet zárunk, és van tagja, s ez idő alatt tapasztalhatelegendő alapanyagunk. tuk, hogy az agrárágazat támoga – Öröm is, és gond is egyben. tottsági szintjét a Közös AgrárpoliÖröm, mert az ágazati eredmények tika határozta meg. Hogyan ítéli javultak, az idén nem voltak szélső- meg ezt az uniós hatást? séges időjárási körülmények, csak – Az uniós támogatási rendszer ősszel tapasztaltunk némi csapa- alapvetően a növénytermesztésdékhiányt, de ez majd a jövő évi ternek kedvez, az állattenyésztésnek méseredményekben fog megmu- kevésbé. Lehet szeretni vagy nem tatkozni. Az agrár külkereskedelmi szeretni az uniót, azt látni kell, hogy mérleg az európai uniós csatlakozá- a magyar mezőgazdaság az unió sunk óta a legnagyobb, 2,1 milliárd mezőgazdaságának a két százaléeuró pozitívummal zárt, s reménye- ka, ezzel szemben agrár- és vidékink szerint az idén ez még több lesz. fejlesztési támogatásokból 3-3,5 Köszönhető ez annak, hogy a piaci százalék körüli összeget kapunk. árak is kedvezően alakultak a növé- Vagyis haszonélvezői vagyunk a nyeknél, s az állattenyésztésnél is támogatási politikának, s ez több igyekeztünk – például a tej szerke- százmilliárd forint pluszforrást jezetátalakítási támogatási program- lent. A nemzeti költségvetésből mal – javítani a helyzeten. S hogy a ezeket az összegeket lehetetlen jövőről is szóljak: a 2013-ban kifutó volt és lesz előteremteni. top-up támogatások kiváltására egy kérődző szerkezetátalakítási prog- – De mégis sok kritika hangzik ramot indítunk a húsmarha, és juh el az EU működésével kapcsolatágazatok megsegítésére. Összes- ban… ségében úgy gondolom, hogy a – Amikor szidjuk a vízfejet, a bü2011-es esztendő eredményes év- rokráciát, a nehézkes döntéshozaként íródik az évkönyvünkbe, per- talt, akkor azt is tartsuk szem előtt, sze, a végső számadatok még nem hogy az agrártámogatások 80 száismertek. zaléka uniós forrásból származik. Ha nem lennének ezek a támogatások, – Ez azért is pozitív hír, mert a GDP bizony nagy bajban lennénk, illetve növekedésben az agrárágazat tel- nyilvánvalóan az élelmiszerárakban jesítménye még nagyobb súllyal is lecsapódna a támogatás hiánya. van jelen. Politikailag érzékeny terület ez az – Sokaknak okozott meglepetést EU valamennyi tagállamában, hia GDP idei, III. negyedévi, 1,4 szá- szen az élelmiszerek árai jóval mazalékos növekedési mutatója, mivel gasabbak lennének, ha nem volsokkal gyengébb eredményt vártak. Folytatás a 14. oldalon


13

Beszámoló

Folytatás a 13. oldalról na a Közös Agrárpolitika. Az egy másik dolog, hogy ezekre az uniós bürokratikus szabályokra – akarvaakaratlanul, de inkább akaratlanul – mi még reteszünk egy-két lapáttal. Úgy szoktam mondani, hogy parasztbosszantó intézkedéseket hozunk, pedig ez a kormány is a zászlajára tűzte a bürokrácia csökkentését. Az egyszerűsítés elsődleges célunk, de elismerem, hogy vannak olyan eljárások, amelyek nehezen megoldhatók. De ezért vannak – többek között – a falugazdászok, hogy ilyen esetekben segítsenek. Ha vidéki fórumon veszek részt, a kérdések 90 százaléka a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) eljárási rendjével, s a földkérdésekkel kapcsolatosak. Ebből is látszik, hogy itt bizony van még tennivalónk, de összességében megint csak azt mondhatom, hogy az uniós tagságnak a magyar mezőgazdaság, ezen keresztül a magyar fogyasztók is, a haszonélvezői. – Mi a tapasztalatuk arról, hogy a gazdálkodók alkalmazkodtak-e már ehhez a támogatási rendszerhez? – A gazdálkodó, a paraszt ember mindig is ódzkodott a papírmunkától. A gazda a földeken végzi a dolgát, de ha támogatást akar igénybe venni, akkor meg kell küzdenie a bürokráciával is. De félreértés ne essék, az unió bürokráciája is annak szól, hogy a befizető országok polgárai is tudni szeretnék, mire költik az adójuk egy részét, amit természetesen adminisztratív úton is le kell kezelni. Készül az új Közös Agrárpolitika, s rossz hírem van, mert az látszik, hogy a bürokrácia nem fog csökkenni. A jó hír viszont az, hogy a KAP megmaradt, nagyságrendileg közel azonos forrásokkal. A dolgokra tehát jól oda kell figyelnie mindenkinek, aki a támogatásból részesülni szeretne.

– A magyar mezőgazdaságra mindig is jellemző volt az alulfinanszírozottság, a tőkehiány, a likviditási gondok. A pénzügyi válság az ágazat finanszírozásában is érződik, hiszen az ágazat társas vállalkozásainak hitelállománya 2010-ben mintegy 7,4 százalékkal csökkent. Jó hír ugyanakkor, hogy a mezőgazdaság hiteleinek csupán 22 százaléka devizahitel, szemben az 57,7 százalékos nemzetgazdasági átlaggal. Amióta az Orbán-kormány irányítja az országot, egyik legfontosabb feladatként éppen a finanszírozási problémák enyhítését tűztük napirendre. Több pénzügyi, finanszírozási konstrukciót dolgoztunk ki a különböző helyzetek megoldására. Első dolgunk volt például egy 11 milliárd forint keretösszegű, kedvező kamatozású „vis maior” agrár forgóeszközhitel program beindítása, melyből közel 9,5 milliárd forintot már le is hívták a gazdálkodók. – Mintha csökkent volna a hitelállomány… – Így igaz. Egyrészt a bankok egy része csökkentette ágazati kitettségét az elmúlt időszakban, de a beruházások csökkenő mértéke szintén közrejátszott ebben. Úgy gondolom, hogy egyre többen felismerik a mezőgazdaság növekvő szerepét, emiatt újra nő a bankok érdeklődése a szektor iránt.. A problémát inkább abban látom, hogy leginkább a kistermelők szorulnak hitelre, viszont az ő fedezeti megfelelésük a bankoknál nehézségekbe ütközik. De itt is próbálunk segíteni az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány mind szélesebb körben történő bevonásával.

– Egy agrárbank létrehozásával az állam ismét szerepet vállal a hitelezésben? – Az állam most is komoly szerepet vállal az agrárfinanszírozásban. A Magyar Fejlesztési Bankon keresztül most is több nagy hitelprogram keretében helyezünk ki forrásokat – Külön fejezet a hitelezés. Hogy az ágazatba, élelmiszeripari bankállunk ezen a téren? garancia programot működtetünk,

14


komoly kamattámogatásokat fizetünk ki korábban felvett hitelek után, és most indítottuk el útjára az Agrár Széchenyi Kártyát. A kormányzat most azt vizsgálja, hogy milyen formában, milyen eszközökkel lehetséges a szerepvállalásának a további növelése. Számolni kell azzal, hogy egy új bank hálózatának kiépítése nagyon sok pénzbe kerül, és sok időt vesz igénybe. Tény, hogy a munka elején tartunk, a politikai szándék viszont egyértelmű. – Orbán Viktor miniszterelnök úr az első Agrár Széchenyi Kártya átadási ünnepen is hangsúlyozta, hogy a takarékszövetkezeti szektornak nagyobb szerepet kell kapnia, vállalnia a mezőgazdaság finanszírozásában. – A finanszírozásban felértékelődött a bizalom, a hitelkihelyezés kockázatának helyi ismeretségből származó könnyebb megítélése. Nem véletlen, hogy a takarékszövetkezetek által nyújtott hitelek aránya a 2007. év végi 9,5 százalékról 15,3 százalékra nőtt 2010 végére. Fontos hangsúlyozni, hogy számunkra mindegyik bank kedves, amelyik az agrárium finanszírozásában részt vesz. Nem véletlen tehát, hogy a bankokkal kimondottan jó kapcsolatokat igyekszünk ápolni. – Végezetül: milyen költségvetése lesz az ágazatnak 2012-ben? – Jövőre az összes támogatás összege 628 milliárd forintra rúg, ez 36 milliárd forinttal, azaz 17 százalékkal több az idei forrásoknál. A nemzeti támogatások összege mintegy 60 milliárd forint lesz, ami lényegében megegyezik az idei keretekkel. A nemzeti költségvetési források 90 százaléka a különböző állattenyésztési ágazatokhoz kerül 2012-ben is. Az állattenyésztési források növelése érdekében indítjuk el jövőre a kérődző szerkezetátalakítási programot. Összességében azt mondhatom, hogy jövőre, támogatási szempontból, stabil évre számítok a mezőgazdaságban. 

Beszámoló  Pénzvilág

Helyzetkép az agrárfinanszírozásról Szerző: Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) a TakarékBankkal közösen hívHajtun ta össze a Projekt Irányító Bizottság (PIB) soros ülését a Takarékszövetkezeti ProGyörgy jekt aktuális szakaszának a megvitatására. A Novotel Hotelben, október 24-én a takarékszövetkezeti vezetőknek tartott előadást – „A magyarországi agrárium, agrárfinanszírozás és támogatás helyzete” címmel – Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. az államtitkár az előadása elején

az Agrárgazdasági Tanács 2010. évi jelentésére hivatkozva elemezte az agrárágazat 2010-es évi teljesítményét. E szerint 2010-ben a szélsőséges időjárás nem kedvezett az agrártermelésnek, s tavaly, az előző évhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés volumene 5,7 százalékkal csökkent, míg a mezőgazdasági termékek termelői árszínvonala 16,8 százalékkal, a mezőgazdaság teljes kibocsátása 10,1 százalékkal, 1 807 milliárd forintra nőtt. Így a mezőgazdasági GDP aránya a nemzetgazdaságon belül 2,5-ről 2,9 százalékra nőtt. Az élelmiszeripar teljesítménye további 1,9 százalékkal járult hozzá a GDP-hez. A teljes élelmiszerlánc mintegy 10 százalékot képvisel a nemzetgazdaság teljesítményében. A mezőgazdaság GDP termelése az időjárás és a gyakran változó piaci viszonyok függvényében évről évre ingadozik, hosszabb távon az ágazat nemzetgazdasági GDP-hez való hozzájárulását indokolt legalább 3,5-4 százalék között stabilizálni. Az agrártermékek termelőiár-szintje 2010-ben 16,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a növényi termékek termelői árszínvonala 27,6 százalékkal, az élő állatok és állati termékeké 1,8 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje 2010-ben 4,4 százalékkal nőtt. Így

tehát a lényegesen növekvő mezőgazdasági termelői árszint, és a kisebb mértékben emelkedő ráfordítási árszint hányadosa, azaz az agrárolló, hosszú évek után 2010-ben jelentősen javult. A gabonafélék termelői ára 2010ben 32,5 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. A búza felvásárlási ára április óta folyamatosan növekedett, decemberben 54600 Ft/t volt. Az ipari növények termelői ára 11,1 százalékkal, ezen belül az olajnövényeké 22,1 százalékkal nőtt a 2009. évihez képest. A burgonya termelői ára 34,2 százalékkal, a zöldségféléké 21,9 százalékkal emelkedett. A gyümölcsök termelői ára 51,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, elsősorban az alma erős áremelkedése miatt. A vágóállatok termelői ára 2010ben 1,8 százalékkal volt magasabb a 2009. évinél. A vágómarha ára 8,8 százalékkal nőtt, ennél jóval kisebb mértékben emelkedett a vágóbaromfié (1,0 százalék), a vágósertésé ellenben 6,0%-kal zuhant. A vágómarha ára január óta folyamatosan emelkedett, elsősorban a külföldi kereslet hatására. Az állati termékek árai 10,1 százalékkal magasabbak voltak az előző évinél, ezen belül a tej ára 13,6 százalékkal nőtt, a tojásé viszont 0,2 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje 2010-ben 4,4

százalékkal nőtt 2009-hez mérten, amely a folyó termelő-felhasználás árszínvonalának 4,6 százalékos, valamint a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 3,2 százalékos emelkedéséből adódott. A 2011-es esztendő már kedvezőbb időjárást hozott, így az agrárágazat külkereskedelmi mérlege kedvezőbben alakult a tavalyinál. Az agrártámogatásokról szólva az

Az előadás végén az államtitkár a vidéki takarékbank-hálózat fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint, jelenlétük előnyt jelent a kereskedelmi bankokkal szemben, amelyek csak a nagyobb városokban vannak ott, és a gazdák számára nehezebben elérhetőek. államtitkár elmondta, kormány számít a szövetkezeti hitelintézetekre az agrárfinanszírozásban. Hamarosan a TakarékBankban is lehet Agrár Széchenyi Kártyát igényelni. (Az első Agrár Széchenyi Kártyát október 27-én, a Parlamentben vehette át az első igénylő Orbán Viktor miniszterelnöktől.) Az államtitkár előadásában elemezte a magyar agrárfinanszírozás és támogatás helyzetét, majd kiFolytatás a 16. oldalon


15

Beszámoló

Folytatás a 15. oldalról tért a mezőgazdasági vállalkozások hitelgazdálkodására. 2009-ről 2010 végére az agrárágazat társas vállalkozásainak hitelállománya 7,4 százalékos csökkenést követően 313,7 milliárd forint volt. Az ágazat hiteleinek csupán 22 százaléka volt devizahitel 2010-ben, míg ez az arány nemzetgazdasági szinten átlagosan 55,7 százalékot ért el. Az államtitkár ismertette a szeptember 1-jén indult Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót, amelyet az őstermelők, a családi gazdaságok, az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással foglalkozó kis-, és középvállalkozások igényelhetnek. Az egy, kettő vagy három éves lejáratú folyószámlahitel összege minimum 500.000 Ft, felső határa 25 millió Ft. A konstrukcióhoz a magyar állam 2 százalék kamattámogatást és kezességvállalási díjtámogatást biztosít. A kormány 400 millió forinttal megemelte a költségvetésből a kamat- és kezességi díjtámogatásra fordítható keretet, így már egymilliárd forint fordítható erre

a célra. Az Agrár Széchenyi Kártya Program nem jöhetett volna létre, ha nincs állami kamat- és garanciatámogatás, amelynek segítségével a magyar bankszektor képviselői könnyebben nyújtanak hitelt a vállalkozásoknak. Mostanáig az OTP és a Volksbank kapcsolódott be az Agrár Széchenyi Kártya hitelfolyósításba. Megerősítette, a kormány számít arra, hogy a későbbiekben a hitelprogramokhoz több pénzintézet, így a takarékszövetkezeti szektor is csatlakozik. Czerván György tájékoztatást adott a 2012. január elsejétől induló Fagykár Forgóeszköz Hitelprogramról, valamint a már elérhető MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram részleteiről. A Fagykár Forgóeszköz Hitelprogramban a gazdálkodók minimum 500 ezer és maximum 5 millió forint 100 százalékban banki kamatés költségmentes hitelt kaphatnak, amelynek futamideje maximum 20 év, három év türelmi idővel. A hitel összegét a károsodás mértékével arányosan állapítják meg: száz százalékos károsodás esetén 800 ezer forint hektáronkénti hitel igényelhe-

tő. A kedvezményes hitelt az a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő és családi gazdálkodó veheti fel, akinek ültetvényeiben kárt okoztak a 2011 tavaszi fagyok, és ezt a jogszabályokban foglaltak szerint igazolja is. Az előadás végén az államtitkár a vidéki takarékbank-hálózat fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint, jelenlétük előnyt jelent a kereskedelmi bankokkal szemben, amelyek csak a nagyobb városokban vannak ott, és a gazdák számára nehezebben elérhetőek. A takarékszövetkezetek megalakulásuk óta a vidék bankjai. Ez nem is lehetett másképp, hiszen a takarékszövetkezeti hálózatot jelentő közel 1700 fiók 90 százaléka olyan falvakban, illetőleg községekben található, ahol pénzügyi szolgáltatást szinte kizárólag a takarékszövetkezetek nyújtanak, így az ott élő vidéki emberek számára akár megtakarításaik elhelyezéséről, akár hitelügyeik intézéséről volt, és van szó, mindig a takarékszövetkezetek jelentették és jelentik a megoldást. 

 Parlamenti ünnepség keretében

Útjára indult az Agrár Széchenyi Kártya Program Szerző: A Parlament Vadásztermében, október 27-én vehették át a tulajdonosok a 150 ezHajtun redik Széchenyi Kártyát, és az első Agrár Széchenyi Kártyát. A Vállalkozók és MunGyörgy káltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a KA-VOSZ Zrt. által szervezett ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök – aki az ünnepség díszvendégeként volt jelen – is felszólalt, és azt hangsúlyozta, hogy új gazdasági modell kiépítésén dolgozik a kormány. A miniszterelnök előtt beszédet mondott Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója, Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke, az OTSZ elnöke, és Parragh László, az MKIK elnöke. szijjártó péter, a kormány szóvi- Zrt. vezérigazgatóját kérte fel, hogy Kártya születésének körülményeit. vője celebrálta az ünnepséget. El- köszöntse a megjelenteket. A ve- Kilenc éve – egy Kanadában megissőként Krisán Lászlót, a KA-VOSZ zérigazgató felidézte a Széchenyi mert kisvállalkozói klub ötlete alap-

16


Beszámoló

ján – Demján Sándor egy kifejezetten a bizalmon alapuló, állami támogatással és banki hitelforrással megvalósítandó álmot fogalmazott meg, melynek bevezetéséről Orbán Viktor, akkori (és jelenlegi) miniszterelnökkel állapodott meg. Szövetségesnek hívta az MKIK-t is, s a hitelkonstrukció szakmai irányítására és a koordinációs feladatok ellátására a Kamara és a VOSZ létrehozta a KA-VOSZ Zrt.-t. Így született meg a Széchenyi Kártya Program, amely a kkv-k számára forgóeszköz-finanszírozást, átmeneti likviditási nehézségek áthidalását tette lehetővé. A kilenc év bebizonyította, hogy a program elindítása jó ötletnek bizonyult, hiszen a kereskedelmi bankok forrásait azért sikerült bevonni, mert az állam kamattámogatást, garancia díjtámogatást és garanciát biztosított. Kilenc évvel ezelőtt, induláskor még csupán 9-12 igénylés futott be a bankokhoz, ma viszont több mint száz vállalkozás igényli a Széchenyi Kártya Program valamelyik elemét. Induláskor negyvenhat kamarai és VOSZ iroda állt rendelkezésre, ma az országon belül minden tíz kilométeren belül van olyan központi hely, ahol a vállalkozók a hiteleiket intézhetik. Kilenc éve még több mint két hónapba került egy kártya elindítása, ma 15 napon belül átvehetik az igénylők a kártyájukat. A program egy termékkel indult, mostanra hat termék áll rendelkezésre. Akkor egymillió forint volt az igényelhető hitel felső határa, ma 25 millió forint, de beruházás esetén 50 millió forint. A program ma már szinte minden vállalkozói igényt ki tud elégíteni, hiszen van szabad felhasználású, beruházási, gépre, berendezésre, ingatlanra vonatkozó fejlesztési hitelkonstrukció, van forgóeszközhitel, s a múlt év végén jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az agrárvállalkozások számára is megnyílik a program. Az Agrár Széchenyi Kártya programja idén szeptember elsejével elkezdődött.

A vezérigazgató bejelentette, hogy – miután a magyar vállalkozók többsége tőkeerő hiánnyal küzd, s ez által az uniós programból kimaradnak – hamarosan elindítják a Széchenyi Önerő Hitelkonstrukciót. S miután az uniós pályázatok utófinanszírozottak, ezért a KA-VOSZ kidolgozta a Támogatást Megelőlegező Hitelt. Minden hitel legalább 1+1 éves, de van 10 éves hitel is (lásd a beruházási). A kamatok, az állami 2 százalékos kamattámogatás révén a legolcsóbbá teszi a program minden elemét. Három minisztérium – Gazdasági Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – felügyeli a KA-VOSZ munkáját. Garancia intézményrendszer nélkül aligha működhetne ez a program: az állam 80 százalékos garanciavállalással áll a vállalkozók mögé, így a bankok is könnyebben hiteleznek. A garanciákat a Hitelgarancia Zrt., és az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány biztosítja. A kilenc év alatt 208 ezer igénylés futott be a program keretében, ebből 150 ezer kártyát át is adtak. Az ünnepség napjáig 954 milliárd forint hitelt helyeztek ki, ami azt jelenti, minden munkanapon 500 millió forint áramlik a gazdaságba. A vezérigazgató végül megköszönte a vállalkozók bizalmát, a kormányzati támogatást, a bankok, és minden közreműködő szervezet segítségét. Szijjártó Péter Demján Sándort szólította mikrofonhoz, aki azzal kezdte mondandóját, hogy az elmúlt évtizedben nem sok sikerről számolhattunk be, de a Széchenyi Kártya gazdaságtörténeti sikerként említhető, hiszen több szereplő (állam, VOSZ, MKIK, bankok, garanciaszervezetek) kiváló együttműködése nyomán bontakozott ki a program. S a hitelfelvevőkön sem múlik semmi, mert ők is több felelősséget vállalnak, mivel annak tudatában veszik fel a hitelt, hogy azt vissza is tudják fizetni. Amikor a 150 ezredik kártyáról, és az ezermilliárd forintról beszélünk, akkor kizárólag

a hazai kkv-szektorról beszélhetünk, hiszen ez a pénz hozzájuk került. S külön öröm, hogy ma már az agrárvállalkozások is beléphettek ebbe a körbe, mert őket eddig kizártuk ebből a programból, pedig a magyar mezőgazdaság, gazdaságstratégiai szempontból meghatározó jövője Magyarországnak. Az elnök személyes véleményét fogalmazta meg akkor, amikor azt hangsúlyozta, hogy Európában, két évtizeden belül lesz olyan hely, ahol éhezni fognak. Az élelmiszernek, az élelmiszeriparnak fontos szerepe van tehát, s ha semmi más nem törté-



nik, mint hogy az Agrár Széchenyi Kártyával fenntartjuk azt a tudást, azt a kultúrát, amit egy paraszt – ez úttal arra gondolt Demján Sándor, akinek 10-12 szakmát is tudnia kell a földműveléshez, állattartáshoz, egy gazdaság működtetéséhez – ma még képvisel. Nos, ez a paraszt már nem létezik Nyugat-Európában, így a magyar adottságok nagy kincset rejtenek. Ha egy kártya e kincsek kiaknázásához kedvet és tőkét is ad, akkor ennek a programnak is nagy jövőt jósolhatunk. Az agrárágazat lehet a leghatékonyabb üzletága a Széchényi Kártya programnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vidék, a falu népességmegtartó képessége erősödik. Folytatás a 18. oldalon


Demján Sándor

17

Beszámoló

magánszférában tenné ezt. A KAVOSZ valóban alkalmas arra, hogy más programokat is eljuttasson a vállalkozókhoz. Az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2008-ban 8 ezermilliárd forint volt a hitelállománya a hazai vállalkozásoknak, addig ez az ös�szeg 15 százalékkal csökkent két év alatt, amit ha reálértékben nézzük, 25-30 százalékot tesz ki. Ha egy – egyébként is tőkehiányos – gazdaságból kivonjuk a hitelezés csaknem egyharmadát, akkor azzal igen súlyos problémákat okozunk. Ráadásul ez a kivonás nem is egyformán hat a gazdaság szereplőire, hiszen a nagy, erős, nemzetközi cégek másként oldják meg a finanszírozásukat. A svájci frank hitelek kisebb mértékűek az országos átlagénál. A devizahitelek aránya a hitelportfólión belül 60 százalék (mintegy 5000 milliárd forint), s ezen belül ezermilliárd forint a svájci alapú hitel. Csakhogy az a probléma, hogy olyan kisvállalkozásoknál van ez a hitel többsége, ahol a magánvagyon és a céges vagyon összemosódik. Ez a kisvállalkozói kör ma a legkiszolgáltatottabb, és komoly veszélyben van. A kormánynak oda dés: a legnagyobb volument a ta- kell figyelnie erre a rétegre. karékszövetkezetek bonyolítják, de Harmadik problémaként emlíszinte mindegyik idehaza működő tette az elnök, hogy az uniós támobank csatlakozott a programhoz. gatások gazdaságélénkítő hatása Az irány tehát jó, de a gazdaság és csaknem marginális. Nem jönnek a foglalkoztatás fejlesztését együtt az uniós pénzek, s nem tudtuk a kell kezelni a kkv-szektor hitelfelvé- gazdaságot élénkíteni, ami pedig telének a javításával. S ha van hitel jött, az kevés volt ehhez. „Tudjuk jól, – Széchenyi gondolatával élve – ak- hogy a költségvetés nehéz helyzetkor a gazdaság is fejlődik. Parragh László, az MKIK elnöke 150 ezredik Széchenyi elöljáróban arról beszélt, hogy milyen nagyszerű dolog egy álom Bálint István, Milkboys Kft., megvalósulásáról beszélni. A SzéKatona Zoltán, Universalbau 96 chenyi Kártya egy álom volt, hiszen Kereskedelmi Kft., nem gondolták volna, hogy százezBeginya Emil, Beginya Joker Kft., rek vehetik igénybe ezt a lehetőVeszprémi Balázs, séget. A siker titka a hálózatszerű Hidropour Hungaria Kft., működés és a professzionalizmus. Dukai Zoltán, Duxiker Kft., Egy köztestület és egy munkaadó Füri János, Füri Tésztaipari szervezet működtet egy céget vállaés Élelmiszeripari Kft., latszerűen, amely ugyanazon elváBalázsi Zsolt, Tónerház Bt., rásoknak kell megfelelnie, mintha Folytatás a 17. oldalról Amikor ünnepelünk, akkor nem illik problémákról beszélni, de az elnök mégis szóba hozta azokat az anomáliákat, amelyeket a minisztériumok együttműködéséből adódnak. Példaként említhető, hogy a magyarországi 3200 települése közül 2200-t kizártak, mert ötezer lakosnál kevesebb a lélekszámuk, s egy mikrovállalkozás nem pályázhat. Az igénylők bázisa tehát szélesíthető. A Széchenyi Kártya iránt rendkívüli módon megnőtt az érdeklő-



Orbán Viktor miniszter elnök

18


ben van, nehéz tartani a hiánycélt, ennek ellenére biztatni tudom a miniszterelnök és a miniszter urakat, hogy keressék azokat a technikákat, amelyek alkalmasak a gazdaság megmozdítására” – mondta Parragh László. A Széchenyi Kártya példája azt mutatja, hogy egy jól fölépített, kamattámogatással, hitelgaranciával összekötött konstrukció a legkevesebb költség mellett tudja a legmagasabb hasznot produkálni. Orbán Viktor miniszterelnök egy angol parlamenti viccel kezdte mondandóját: „mielőtt elmondanám a beszédemet, szeretnék mondani valamit.” Ezzel jelezve, hogy az előtte felszólalók mondandójára is reagálva kívánja a leírt beszédet ismertetni. A miniszterelnök mindenekelőtt háláját fejezte ki azért, hogy Demján Sándor és Parragh László vállalta vele a közös megjelenést, mivel az aktuálpolitika szempontjából nem a legkedvezőbb az időpont. Elsősorban azért, mert a legidegesebb politikai hangulat mindig a költségvetési vita időpontjára tehető. A költségvetésnek az a természete, hogy a kormány benyújt egy gazdaságpolitikai elképzelést, de a nép választott képviselői azért ülnek ott a Parlamentben, hogy ne csak megvitassák azt, hanem hogy javaslatokat is tegyenek hozzá. Márpedig a javaslatok igen széles skálán mozognak. A két elnök gondolataira reagálva hangsúlyozta Orbán Viktor, hogy a kilenc évvel ezelőtt indított Széchenyi Kártya ma is él, amiért gratulált

Kártyát átvették: Vincze Vanda, László és Vas Kft., Orbán Viktor miniszterelnök Fa zekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel együtt átadta az első Agrár Széchenyi Kártyát: Major Józsefnek, a Határ-menti Korona Kft. ügyvezetőjének, Darvalics Bélának, a DA-BI Kft. képviselőjének.

Beszámoló

a szereplőknek. Véleménye szerint, ugyanis az elmúlt nyolc évben nem volt elegendő indok az életben maradáshoz az, ha valami jól működött, hiszen az elmúlt nyolc évben megszűnt a Széchenyi Terv, amit most kellett újra indítani. Megszűnt a forint alapú lakáshitelezés, ami helyett „nyakunkba kaptuk” a deviza alapú lakáshitelezést. De megszűnt a gyermekek után járó adókedvezmény, hogy csak néhány veszteséget soroljon fel az elmúlt nyolc év történetéből. Nyilván nem volt egyszerű elérni a kamarának, illetve a munkaadók szövetségének, hogy életben tartsák a Széchenyi Kártyát. S az különösen nem lehetett egyszerű, hogy a nevét is megtarthatta a program. A miniszterelnök fontosnak tartja azt a gondolatot is hangsúlyozni, hogy márpedig a bankokkal is lehet együttműködni. Szemben azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy a bankokkal csak bokszolni, huzakodni, birkózni, szkanderezni lehet. Ha van értelmes javaslat, és van közös felelősségvállalás az ország jövőjéért, akkor együtt is lehet működni, s a kártya története erre bizonyíték. A miniszterelnök előtti felszólalók megerősítették azt a gondolatot is, hogy óvatosan, de határozottan különbséget kell tenni gazdaságpolitikus és közgazdász között. „Közgazdászunk annyi van, hogy Dunát rekeszthetnénk velük. Ráadásul jó közgazdászaink vannak, tehát kár lenne őket a Dunába kergetni. Ha elméleti közgazdaságtanba akar valaki elmélyedni, akkor a magyar szerzőktől érdemes olvasni, mert ez a legjobb iskola. Amiből azonban nem következik, hogy a magyar közgazdászok jó gazdaságpolitikusok lennének. Ilyet alig találunk. A gazdaságpolitikus és a közgazdász között az a különbség, hogy a gazdaságpolitikus nem elméletekkel dolgozik, hanem egy adott ország gazdasági lehetőségeivel. S nem az a célja, hogy elemezzen valamit, hanem hogy az elemzésből következtetést vonjon le, és megmondja a mai „A” pontban levő állapotunkból



a kívánatos „B” pontba. Ehhez pedig gyakorlati lépésekre van szükség, még ha ezek a lépések nem is esnek egybe a tankönyvekben leírtakkal” – mondta a miniszterelnök. A gazdaság finanszírozásában valóban gondot okoznak azok az anomáliák, amelyeket Parragh László is említett. Nem anomáliák vannak, hanem komoly veszéllyel kell szembenézni, amit úgy hívnak, hogy recesszió. A következő évben, a magyar gazdaságnak azzal a veszéllyel kell szembe néznie, hogy ha nem találjuk meg a megfelelő gazdaságpolitikai döntéssorozatot, abban az esetben a magyar gazdaság reces�szióba eshet. „Ezért, a gazdasági növekedés érdekében – mindenfajta, a bankokkal való megegyezésen túl, ami vagy sikerül, vagy nem – másfajta gazdaságfinanszírozási csatornákat kell elindítani, amire az egyik legjobb példa a Széchenyi Kártya. Ha nem találunk ilyen csatornákat, és nem tud a kormány ezeken a csatornákon keresztül gazdaságélénkítést, tehát kis- és középvállalkozásokat segítő forrásokat eljuttatni a gazdaságba, akkor bizony kutya nehéz éve lehet a 2012-es év nem csak a magyar vállalkozóknak, hanem egész Magyarországnak. Ezért fontos, hogy az EU-tól lehívható forrásokat minél gyorsabban kihelyezzük a gazdaságba” – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy nem szereti az uniós forrás kifejezést. Ez a pénz ugyanis nem jótékonysági adomány, ez a MI pénzünk. Ezt a pénzt azért kapjuk, mert Magyarország, a közös piachoz csatlakozva lemondott saját bevételekről. Ezt pótolja az EU ezzel a támogatással. „Illetve beengedtünk a piacunkra – a magyar piac éretlenségére való tekintet nélkül – olyan nyugati szereplőket is, akik olyan profitot gyűjtenek össze és visznek ki az országból, amelyeket korábban maga az ország termelt. Ezért is szeretném, ha az „EU-s pénz” kikopna a magyar szóhasználatból, mert az nem ajándék, nem az Európai Uniótól érkező jótétemény, hanem a mi pénzünk, amiért előre megdolgoztunk, illetve amiért cserében előre lemondtunk gazdasági lehetőségekről, költségvetési bevételekből” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Jövőre 1400 milliárd forintnak kell megérkeznie a magyar gazdaságba az uniótól. Mire a 2013as ciklus végére érkezünk, addigra az elérhető források 95 százalékát kell a magyar gazdaság szereplőihez eljuttatni. Ha ez sikerülne, európai csúcsot jelentene, mondta a miniszterelnök. A Széchenyi Kártya Program érdeme, hogy ez valóban támogatja a kkv-szektort. A 150 ezredik kártya átadása a legjobb alakalom arra, Folytatás a 20. oldalon


Az első Agrár Széchenyi Kártya átadása

19

Beszámoló

Folytatás a 19. oldalról hogy a magyar gazdaság helyzetét is elemezzük. „A gödörből mászunk kifele, ráadásul egy európai válság közepette, de amit nyolc éven keresztül rongáltak, azt nem lehet egyetlen év alatt kijavítani. Minden centiméterért meg kell küzdeni, s ebben a küzdelemben minden egyes Széchenyi Kártya kis kapaszkodó felfelé” – hangsúlyozta a miniszterelnök. „Másfél évvel ezelőtt, a kormányalakítás folyamán a legáltalánosabb gazdaságpolitikai célkitűzés az volt, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság hanyatlását megállítsuk, a Kárpát-medencében történő, hos�szú távú megmaradás feltételeit az új kormány megteremti, majd a magyarságot megindítsák a megerősödés útján. Ez a legáltalánosabb történelmi cél, amit a kormány a maga döntéseivel szolgál. A cél tehát az, hogy a magyar polgárok életlehetőségei bővüljenek, és életfeltételei javuljanak. Ebből világos tennivalók rajzolódnak ki a gazdaságpolitikára nézve is: Magyarországon egy új gazdaságmodell van kialakulóban. Nem kell ettől megijedni”, fogalmazott a miniszterelnök. Amit a kormány csinál, az nem található a tankönyvekben, mert abban csak a letűnt, bukott gazdaságpolitika olvasható. Ezért van az, hogy a gazdasági élet, és annak megoldásai mindig legalább egy lépéssel az egyetemi előadások előtt járnak. Új kihívásokra új szemlélettel lehet jó választ adni. Az új gazdasági modell alapja a munka, vagyis az emberi erőfeszítés révén történő értékteremtés. A korábban létező, húsz éves, kétség kívül kissé zavaros magyar gazdasági modell egyik jellemzője éppen az a fajta spekuláció volt, amelynek tartalékai 2010-re kimerültek, nem csak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is. Egy új modell felépítése időigényes feladat, ezért idő előttinek tűnik az ellene való fellépés, tiltakozás. Kiteljesedésről még korántsem beszélhetünk, hosszabb idő kell hozzá, de furcsa módon a

20


A TakarékBanknál is indult az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel – Szabad felhasználású folyószámlahitel. – Futamidő: 1,2 vagy 3 év. – 500 E–25 M Ft, 500 E Ft-onként emelkedő keretösszegek (előző évi bevétel meghatározott %-a lehet). – Igénybe vevői kör – gazdálkodási forma szerint: MVH regisztrációs számmal rendelkező fő vagy melléktevékenység szerint meghatározott agrár. – „Általános de minimis” 200 000, ill. 100 000 euró/ 3 év. – „Halászati de minimis” 30 000 euró/év. – „Agrár de minimis” 7 500 euró/év. – Speciális feltételek: egy vállalkozás nem rendelkezhet egy időben ASZK folyószámlahitellel és Széchenyi Kártya Folyószámlahitellel; egy vállalkozás egy időben csak egy Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitellel rendelkezhet – Biztosíték: 15 M Ft hitelösszegig tárgyi biztosíték nélkül – AVHGA 80%-os kezességvállalása a hitelszerződés szerinti tőke

világgazdaság folyamatai katalizálhatja a magyar gazdaság gyorsulását, átszervezését, kitörését. „Ha ebből a szemszögből nézzük az idei költségvetést, akkor olyan dolgokat találnak benne, amilyenek korábban még soha nem voltak. Arra még költségvetés nem vállalkozott, hogy egyszerre megpróbálja a nyugdíjkasszát a saját lábára állítani, a nyugdíjfizetéssel együtt. Megpróbáljuk az egészségügyet is átszervezni, s egyben az oktatás tulajdonrendszerét is átalakítani. Ilyen nagy ívű, strukturális reformok végrehajtására egy költségvetési törvényben, egyetlen év alatt soha senki nem vállalkozott. Ez még nem érdem, csak bátorság” – mondta Orbán Viktor.

összegére. – Magánszemély készfizető kezessége. – Felhatalmazó levél más banknál vezetett bankszámlára. 15 M Ft hitelösszeg felett fentieken túl: – 15 M Ft felett egyéb, a hitelnyújtó és az AVHGA által elfogadott fedezet bevonása kötelező a 15 m Ft feletti összegre (az Alapítvány által elfogadható fedezetek: ingatlan, tehermentes ingóság/ vagyon. – Kondíciók: ügyleti kamat: 1 havi BUBOR + 4 %/év, kamattámogatás: 2 %/év, kezelési költség: 0,8 %/év, kezességi díj állami kezességi díjtámogatással: 0,76%/év a garantált hitelre. Kártyadíj hitelkeret összegétől függően: 500 E Ft – 7,5 E Ft 1–2,5 M Ft – 15 E Ft 3–25 M Ft – 30–160 E Ft. Regisztrációs díj: VOSZ, VOSZ tagszervezet, MKIK tag: nincs díj, társult szervezet tagja: 8 500 Ft, nem szervezeti tag: 17 000 Ft.

Magyarország átszervezését és megerősítését szolgálja a Széchenyi Kártya is. A miniszterelnök reméli, hogy létrejön az a térkép is, amelyből kiolvasható, hogy milyen fejlesztések valósultak meg az országban. Nagy jelentőségű az Agrár Széchenyi Kártya megindítása, mert egyre jobban látszik a világgazdaság átrendeződése, és Európa súlyos válságai közepette a mezőgazdaság – szemben a korábbi elhamarkodott jóslatokkal – felértékelődött. A mi hagyományainkkal, és adottságainkkal úgy kell tekinteni a magyar mezőgazdaságra, mint a gazdasági kitörés egyik lehetőségére, mondta végezetül a miniszterelnök. 

Gazdaság  Elemzés

Fiskális integráció vezethet ki a válságból? Szerző: Az elmúlt hónapokban fokozódott az euró-övezeti adósságválság, aminek hulláSuppan mai már a magállamokat is elérte. A bizalmi válság átterjedt Spanyolországra, s ami Gergely még aggasztóbb, Olaszországra is. Az olasz államadósság ugyan eléri a GDP 120 százalékát, azonban a kamatfizetés nélküli elsődleges költségvetési egyenleg többletet mutat, ami elvileg fenntartható szinten tudná tartani az államadósság pályáját. Azonban ezt az olasz kötvényhozamok 7 százalék fölé emelkedése hosszabb távon adósságspirálba, azaz fenntarthatatlan pályára helyezheti, az 1900 milliárdos adósságállománnyal rendelkező dél-európai állam megmentéséhez pedig se az IMF-nek, se az európai válságalapnak, az EFSF-nek nincsenek elégséges eszközei. az emelkedő olasz hozamok az olasz állampapírokat tartó bankok mérlegét is igen érzékenyen érinti, ezért a bizalmi válság az ezeket nagyszámban tartó francia bankokat is elérte. Olyannyira, hogy a bankközi hitelezésben már nem, vagy csak igen költségesen tudtak forráshoz jutni. A bizalmi válság végül a német állampapírpiacot is elérte, miután egy 10 éves aukción a meghirdetettnél kevesebb ajánlat érkezett. Ezzel megdőlt a legbiztonságosabb menedék mítosza is, ugyanis a befektetők a miatt kezdtek el aggódni, hogy végül a német államháztartásnak kell helytállnia más országok adósságáért. A dollárlikviditás kiszáradása pedig a 2008-as válság megismétlődésével fenyegetett, ezért a hat legnagyobb jegybank összehangolt intézkedéssel csökkentette a dolláralapú csereügyletek költségét, ill. fokozta a likviditást a bankközi piacokon. Az európai állampapírpiaci válság hátterében azonban egy más jellegű nehézség is felmerült. Az európai bankoknak egy EU megállapodás szerint gyorsítani kell a tőkemegfelelési mutatóik javításán. Mivel a forrásszerzés kifejezetten drága, a részvénykibocsátás az alacsony árfolyamok miatt nem éri meg, a bankok ugyanakkor nem kívánják

tőkéstársnak bevonni az államot, a megfelelési mutatók javulás az eszközök leépítésével oldható meg. A leglikvidebb eszközök pedig az állampapírok, így a bankok tömegesen adták el állampapírjaikat, ill. maradtak távol a kibocsátásokon, ami több európai országban is az aukciók meghiúsulásához vezetett. Szélsőséges esetben így egyes államok is likviditási válságba kerülhetnek, köztük olyanok is, amelyek egyébként megfelelően gazdálkodnak. Egy ilyen helyzetben lenne különösen szükséges, ha az Európai Központi Bank a Fed-hez, az angol, vagy a japán jegybankhoz hasonlóan felvállalná a végső hitelezői szerepet. Ennek egyik akadálya, hogy az EKB jelenlegi szabálya tiltja az egyes államok finanszírozását, így azt meg kell változtatni. A legfőbb akadály azonban Németország ellenállása. A német döntéshozók ugyanis a miatt aggódnak, hogy egy ilyen szerepkör felpörgetné az inflációt, ill. egyes euró-övezeti tagállamok a piaci fegyelmezés hiányában újra a fegyelmezetlen költségvetési pálya irányába sodródnának. Ez utóbbi kockázat megakadályozása érdekében Berlin jelentős mértékben szigorítaná a költségvetési fegyelmet, a számonkérhetőséget, ill. a szank-

ciókat. Az euró-övezet fenntartása a monetáris közösség mellett megköveteli a fiskális politikák az eddiginél jóval mélyebb integrációját, ami végül a fiskális szuverenitás egy részéről való lemondást is jelentheti. Amennyiben ez megtörténik, az EKB szerepköre, ill. eszköztára is jelentős mértékben megnőhet, ami a teljes szétesést, divergenciát mutató euróövezeti állampapír piaci folyamatokat is megfordíthatja, elvezetve a befektetői bizalom határozott javulásához. Mivel a piacok részben már beárazták az euró-övezet szétesését, az előbbi folyamatok megállítása óriási emelkedést okozna a piacokon, ami a növekedési kilátások javulásának is előfeltétele. Mindezek előfeltétele azonban az, hogy az egyes tagországok elköteleződést mutassanak az elengedhetetlen, és sok esetben fájdalmas reformok irányába. Az euró-övezeti adósságválság egyre nagyobb hullámai természetesen a magyar gazdaságot is elérte. Túl azon, hogy a magas külső adósság miatt a forint amúgy is kifejezetten sérülékeny, a kormány egyes intézkedései is hozzájárultak a forint zuhanásához, a kockázati felárak és a hazai hozamok meredek emelkedéséhez. A devizaalapú jelzáloghiFolytatás a 22. oldalon


21

Gazdaság

Folytatás a 21. oldalról telek kedvezményes végtörlesztése ebben a helyzetben különösen érzékennyé tette a befektetőket, a befektetői bizalom igen jelentős méretű károkat szenvedett. Feltételezhetően ez a lépés vezetett ahhoz, hogy a Moody’s végül megvonta Magyarországtól a befektetésre ajánlott kategóriát, és a spekulatív, másnéven bóvli kategóriába sorolta az ország adósságkockázatát. A leminősítést követően az MNB 50bptal emelte az alapkamatot, azonban maga a leminősítés feltehetően már be volt árazva, mivel a piacok határozott javulást mutattak, természetesen a nemzetközi hangulat javulásának köszönhetően.

A várakozásokat felülmúló harmadik negyedéves GDP növekedési adat ellenére a külső-belső feltételek meredek romlása miatt tovább mérsékeltük az idei és jövő évi növekedési előrejelzésünket. Így idén 1,6, jövőre pedig 0,5%-os növekedésre számítunk. A fogyasztás kismértékben tovább csökken, a beruházások háromévi visszaesés után jövőre már alig érezhető növekedést mutathatnak, ami azonban csak az egyedi nagyberuházásoknak köszönhető. A gazdaságot így továbbra is az export vezérli, igaz jóval mérsékeltebb ütemben. A folyó fizetési mérleg, valamint a hazai gazdaság külső finanszírozási képessége tovább növekszik, ami elengedhetet-

lenül szükséges a külső adósság és így a gazdasági sérülékenység csökkentéséhez. Az inflációt a jövedéki adók, az áfa emelése, valamint más adóintézkedések átmenetileg újra 5% közelébe növelik 2012 első hónapjaiban. A pénzügyi stabilitási kockázatok meredek növekedése miatt az MNB kamatemelésre kényszerült. A stabilitási kockázatok fokozódása esetén kell csak további kamatemelésre számítani, a stabilitási kockázatok enyhülése esetén pedig a jegybank figyelme visszatérhet az árstabilitás irányába, így arra, hogy az infláció átmeneti megugrása után ne maradjanak magasak az inflációs várakozások, ami az ún. másodkörös inflációhoz vezethet. 

 Interjú Varga Lajossal, az OTIVA ellenőrzési igazgatójával

Cél a kockázatok minimalizálása Szerző: Már több, mint egy éve irányítja az OTIVA ellenőrzési munkáját, és az ezen dolDr. Pusztai gozó apparátust Varga Lajos, akivel arról a feladatról beszélgettünk, amit lehet Zsuzsanna szeretni vagy nem szeretni, de tény, hogy a revizori tevékenység az OTIVA eredményességének egyik alapköve… az eddig eltelt időszak tapasztala-

Varga Lajos, az OTIVA ellenőrzési igazgatójával

22


tai, és az ellenőrzési munka eredményei alapján, milyen általános benyomásod van az integráció tagintézményeinek jelenlegi állapotáról? – Az OTIVA ellenőrzési területének vezetését 2010 júliusában vettem át, azóta túl vagyunk több mint 60 helyszíni ellenőrzésen. Lassan, de biztosan kezdem megismerni az Integráció tagintézményeinek többségét. Igyekszem minél több takarékszövetkezetet meglátogatni, mert a személyes találkozót nem helyettesíti semmi. A monitoring elemzés, a PSZÁF jelentés sok számszaki információt és összehasonlí-

tásra alkalmas adatot nyújt a konkrét intézmény pénzügyi helyzetéről, de az ügyvezetőkkel való személyes találkozó is pótolhatatlan a valós kép kialakításához. A gazdasági krízis negatív hatását nem kerülhették el az integráció intézményei sem, mindnyájan tapasztaljuk a 90 napon túl lejárt követelések növekedését. Bizony nem mindegy, hogy kit milyen aktuális gazdasági állapotban ért el a válság. Most derül ki igazán, hogy mennyire kockázatos portfoliót építettünk fel a közelmúltban, illetve elég kockázattűrő-e a takarékszövetkezet működése. A jelenlegi környezet fokozott mértékben mutatja meg számunkra

Gazdaság

azt, hogy az előző időszakban mit rontottunk el, esetleg hol vállaltuk túl magunkat. Összességében még mindig igaz, hogy az Integráció tagintézményeit kevésbé sújtotta a pénzügyi válság eddig, mint a piac kereskedelmi banki résztvevőit. De tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyes tagintézmények külön-külön sokkal sebezhetőbbek, mint egy nemzetközi háttérrel rendelkező nagybank, ezért jól ki kell használnunk az integráció „erejéből” származó előnyöket. – Alaphelyzet, hogy senki sem szereti, ha ellenőrzik, és ezzel nyilván a takarékszövetkezetek sincsenek másként. Mennyire együttműködőek a tagintézmények az ellenőrzési eljárások során? – Szerintem az ellenőrzés nem szeretet kérdése, valamilyen ellenőrzést, viszonyítást, összehasonlítást mindenki végez a saját mikrokörnyezetében is. A gyerek házi feladatát, a kedvesünk viselkedését, de a háztartásunk víz, gáz fogyasztását is folyamatosan „vis�szamérjük”. Az embernek kialakul valamilyen képe önmagáról, a saját munkájáról, a takarékszövetkezetéről. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindent mindig megfelelően végzünk, s természetesen nem kellemes érzés, ha a fénykép, a kolléga véleménye vagy a helyszíni ellenőr eltérő ítéletet ad rólunk a bennünk kialakult képhez képest. A tagintézményeink jellemzően teljes mértékben együttműködőek az OTIVA munkatársaival. Abban a néhány esetben, amikor egyáltalán felmerült ilyen jellegű probléma, mindig sikerült olyan kompromisszumot találni, amely nem veszélyeztette az integráció által tőlünk elvárt feladataink megfelelő színvonalú ellátását. Tudjuk, hogy az együttműködési készség csak akkor szokott csorbát szenvedni, amikor a takarékszövetkezet adott nehézségei miatt a tolerancia szintje érthető módon kicsit

alacsonyabb. Ilyen esetekben csak a „résztvevők” személyiségén és a „baj” nagyságán múlik, hogy valaki együttműködőbb lesz, vagy inkább „ellenállóvá” válik. A mi célunk természetesen az, hogy a problémás időszakban is hasznos módon segítsük a tagságunkat. – Az OTIVA eredményességének egyik alappillére az ellenőrzési tevékenység hatékony működése, van-e bármilyen újdonság, amit az ellenőrzési tevékenység során alkalmaznátok? – Ellenőrzési tevékenységünket az OTIVA Közgyűlése által jóváhagyott Ellenőrzési szabályzat szerint végezzük. A szabályzat által meghatározott ellenőrzési módszereket, előírásokat, feltételeket folyamatosan hozzá kell rendelnünk a jogszabályi változásokhoz, a hatóságok működésének elvi és gyakorlati változásaihoz, illetve a takarékszövetkezetek működési pozíciójához. A szabályzat kockázatorientáltságú ellenőrzést határoz meg számunkra. Ellenőrzésünk a PSZÁF-hoz képest célorientáltabb, mélyebben vizsgáljuk a tőke, a jövedelmezőség, az aktív üzletágak és a likviditás kockázati hátterét. Manapság egyre fontosabbnak tartjuk az eddig kevésbé ellenőrzött működési kockázatok folyamatos figyelését, amivel a jövőben részletesebben kívánunk foglalkozni. Ebbe a kockázati kategóriába tartozhat az ügyvezetés vezetési készségének, szakmai tudásának felmérése, a munkaszervezettség elemzése, a testületek alkalmasságának vizsgálata. Ezek a kockázatok sokkal nehezebben mérhetőek, mint a beszámolókból kinyerhető mutatókkal, a monitoring rendszerrel elemezhető tények. Úgy látjuk, az utóbbi években számos olyan takarékszövetkezeti válsághelyzet alakult ki, amelyet nem az adott gazdasági krízis, hanem sokkal inkább a takarékszövetkezet irányításában rejlő hiányosságok, a vezetői ellenőrzés elmaradása okozott.

Névjegy – Varga Lajos 1961-ben, Makón született. Nős, 2 felnőtt leánygyermeke van. Középiskola: Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged, matematika-fizika szak Végzettség: 1984. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, kereskedelmi szak 1997. ELTE Jogi szakokleveles közgazdász szak Munkahelyek: 1984. Magyar Nemzeti Bank Rt, Élelmiszeripari Főosztály, Hitelügyi főelőadó 1987. OKHB Rt., Közgazdasági Főosztály, Csoportvezető 1989. Magyar Hitel Bank Rt., Hitelgazdálkodási Igazgatóság, Igazgató 1996. ABN AMRO Bank Rt., Marketing és Termékmenedzsment, Vezető 2000. Pannon Lízing Csoport, Üzletfejlesztés és Kockázatkezelés, Menedzsment tag 2001. CIB Lízing Csoport, Szabályozás és Termékfejlesztés, Menedzsment tag 2003. Magyar Záloghitel Zrt., Ellenőrzés és Projekt menedzsment 2006. Credit Service Zrt., Üzletfejlesztési Igazgató, Menedzsment tag Credit Service I.F.N.S.A., Brassó, Igazgatóság elnöke 2009. OTIVA

– PSZÁF-val való együttműködésnek van-e lenyomata az ellenőrzések koordinálásában és végrehajtásában? – A PSZÁF és az OTIVA eredetileg 2005-ben kötött Együttműködési Megállapodást, amit az idén megújítottunk. A megállapodás a kölcsönös tájékoztatáson, az integrált takarékszövetkezetek érdekeinek védelmén, és a válsághelyzetek együttes megelőzésén alapul. A Felügyelet munkatársai jelen vannak az OTIVA Igazgatóságának minden ülésén, tájékozottak az integráció ügyeiben, s ez a tény meghatározza az együttműködés minőségét. A Felügyelet is rendszeresen tájékoztat bennünket az általa végzett ellenőrzések eredményeiről. Természetesen a PSZÁF ugyanakkor hatóságként áll szemben az OTIVAval is, ami érthető, hiszen mi alapveFolytatás a 24. oldalon


23

Gazdaság

Folytatás a 23. oldalról tően a takarékszövetkezetek, illetve az integráció érdekeit képviseljük. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt év során kialakult hatékony együttműködés eredményeként az OTIVA által nyújtott támogatások sok esetben tették szükségtelenné a Felügyelet hatósági beavatkozását az integrációnkban működő tagintézmények életébe, s ezt sikerként kell elkönyvelni. – Az aktuális tapasztalatok alapján az ellenőrzés preventív funkciója az eredményesebb vagy inkább a problémafeltáró ellenőrzési megállapítások a jellemzőbbek? Elkülöníthető-e egyáltalán élesen az adott ellenőrzési munka a céljait illetően?

– Úgy gondolom, hogy a helyszínen kívüli ellenőrzések, a felügyeleti jelentések elemzése, a monitoring rendszer működése megfelelően betölti az ellenőrzési tevékenység preventív funkcióját. Mint tudjuk, erre alapoznak a helyszíni ellenőrzések is, a monitoring rendszer eredménye alapján kell kialakítanunk az éves helyszíni ellenőrzési tervet. Az OTIVA Igazgatósága már jóváhagyta a 2012-es tervet, az intraneten rövidesen megtekinthető lesz. Egyrészt biztos vagyok benne, hogy a kétfajta ellenőrzési módszer egymással nem helyettesíthető, másrészt természetes számomra, hogy a teljes ellenőrzési tevékenység célja ugyanaz, egy egészet ad

ki a kettő. Az ellenőrzés egy olyan érdekvédelmi tevékenység, amely során a tagintézmények egyéni érdekeit és az integráció közösségi érdekeit akarjuk összehangolni. A cél, az egyes tagintézmény működésében fellelhető kockázatok minimalizálása, a pénzintézeti tevékenység színvonalának növelése és egységesítése az integrációban, illetve a kialakuló esetleges válsághelyzetek megelőzése. Amennyiben mindezek ellenére mégis válsághelyzet jönne létre egy takarékszövetkezetnél, akkor az integrációban rejlő emberi és pénzügyi erőforrások hatékony felhasználásával törekszünk a válsághelyzet mielőbbi megszüntetésére, a pénzintézeti működés stabilitásának visszaállítására. 

 Hosszabb lejáratú ügylet

Projekthitelezés és ellenőrzés Szerző: A projektfinanszírozás, egy elterjedt definíció szerint nem más, mint „egy adott Bátka gazdasági társaság finanszírozása, melyre a hitelező úgy tekint, hogy elsősorImre ban annak pénzáramlása és jövedelme szolgál a kölcsön visszafizetésének forrásául, vagyontárgyai pedig a kölcsön biztosítékául”.



Bátka Imre

24

vizsgálják, hanem a megvalósítani tervezett beruházást. A hitel vis�szafizetésének elsődleges forrása a finanszírozott project cash flowja, jövőbeni jövedelme. A futamidő jellemzően hosszú távú, de a projekt értékesítésével is lezárulhat. Általában a hitelfelvevő céget a projek(tek) végrehajtására alapítják. Vagyona jellemzően kevés, a költségek és a bevételek jól elkülönülnek. A beruházásokhoz műszaki szakértők, bevonására van szükség. Az ilyen finanszírozás előnye, hogy olyan hosszú futamidejű hitelezés is megvalósulA projektfinanszírozás hat, amely kis múltú vagy induló vállalatoknál egyébként elképzellényege hetetlen. A tőkeáttétel igen magas, A projektfinanszírozás olyan hos�- a hitel részarány magasabb a saját szabb lejáratú ügyletet jelent, ahol tőkénél. A „normál” hitelezésnél naelsősorban nem az adós vállalkozást gyobb kockázatú, korlátozottabbak


a garanciák, hosszabb a megtérülésiés futamidő. A tulajdonosi garanciák csak átmenetiek, viszont a magasabb kamatok ellentételezik a hitelező oldalán a nagyobb kockázatot. A hitelintézet részéről munkaigényesebb ügylet, mind az előkészítés, mind pedig a monitoring esetében.

A projekthitelez és biztosítékai, fajtái, kockázatok A projekthitelezés általános biztosítékai a következők: – A projektből származó bevételek és szerződéses jogok engedményezése, ahol az engedményezés nem teljesítési, hanem biztosítéki célú, az engedményező tartozása mellé és nem helyébe lép az engedményes.

Gazdaság

– Zálogjog a projekt eszközeire és az ingatlanokra. – Zálogjog a társaság egyéb vagyonelemeire. – A befolyó bevételeket külön számlára irányítják. Az engedményezésnek a projektfinanszírozásban kiemelt jelentősége van, mert a projekt, mint elsődleges biztosíték csak úgy töltheti be szerepét, ha az adós szerződésszegése esetén a hitelező hozzájuthat az adós valamennyi, harmadik személytől járó, a projekttel kapcsolatos bevételéhez, illetve végső esetben az engedményezett szerződésekbe lép be a hitelező. A projektfinanszírozás a takarékszövetkezetek korlátozott nagysága miatt konzorciális hitelezés keretében is történhet. Takarékszövetkezeti viszonylatban általában az alábbi finanszírozási igények merülnek fel: – Lakóingatlanok finanszírozása. (társasházak, lakóparkok) – Ingatlanfinanszírozás. (kereskedelmi központok, irodaházak, raktárak) – Pályázatokhoz kapcsolódó finanszírozások. – Infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó (csatorna, úthálózat) projektek finanszírozása. – Termelő beruházás finanszírozása. A kockázatok felmérése kiterjed a műszaki kockázatokra (anyagellátás, beruházás tervezett idő alatti megvalósítása, technológia) valamint a gazdasági, kereskedelmi kockázatokra (piac, infláció, jogszabályi változások). A megtérülés kockázatainak felmérése során alapvetően a projekt, tervezett idő alatti megtérülését méri fel a takarékszövetkezet. A hitelezés időtartama nem haladhatja meg a megtérülés időtartamát.

jekt kulcsrakész átadását biztosító építési szerződés, amely a Ptk. 401. §-nak megfelelően jön létre. Az építési szerződésnek három kockázatot kell biztonságosan szabályoznia: a költségeket, a projekt megvalósulásának idejét és a minőséget. A költségnövekedés viselése részletesen szabályozandó. A szerződésben a teljesítést garanciák (előleg-visszafizetési, befejezési, szavatossági), valamint kötbér szavatolja. Az építés alakulásáról a projekttársaságnak nyilatkoznia és azt a független mérnöknek igazolnia kell. A független szakértő által a korábbi előfeltételek teljesülése esetén kiadott igazolás dátuma a szerződés szerinti befejezés napja. A jóváhagyott teljesítési igazolásokat a finanszírozó takarékszövetkezet által (külön szerződés keretében) megbízott, független mérnök ellenőrzi és hagyja jóvá, csak az ő jóváhagyása után lehet kifizetéseket teljesíteni a fővállalkozó részére.

Fontos a hitelszerződésbe foglalni, hogy adós minden olyan tényállásról azonnal értesítse a takarékszövetkezetet, ami alapot adhat bármilyen jelen és jövőbeni eddig nem ismert, kötelezettség és költségnövekedésre, ide értve az esetleg felmerülő hatósági intézkedéseket is. A hitelező kockázatát csökkenti, ha a szerződésben kitér arra, hogy a vis major kockázatot a hitelfelvevő társaság tulajdonosaival vállaltatja fel. A fedezeti mutatók csökkenésének esetére különböző szankciók előírása javasolt. Független szakértői nyilatkozat előírása szükséges az építés ütemtervéről, idő és költségszempontból.

4. Számlaszerződések Kiemelt jelentőségük a projektfinanszírozás során az, hogy a projekt bevételei képezik a hitelező legfontosabb biztosítékát a hitelösszeg visszafizetésére. A projekttel kapcsolatos bevételeket az ügyfél köteles meghatározott számlára utalni, illetve eleve ide folynak be a befizetések. Az ide érkező összegeket 2. Megvalósíthatósági kizárólag a projektköltségek megtanulmány fizetésére, illetve a hiteltartozások A takarékszövetkezeti projekt finan- kiegyenlítésére lehet fordítani. szírozások esetében nem mindig lelhető fel ez a dokumentum. A do- A projektfinanszírozás kumentum elsősorban azt a kérdést jelene, avagy válságban vizsgálja, hogy a projekt cashflow- az építőipar jának fedeznie kell a finanszírozás törlesztő-részletein és kamatain túl Az építőipar jelentős felfutás után a projekt cash-szükségletét, műkö- 2008-tól lineáris visszaesést mutat. dési költségeit és a vésztartalékokat A gyengülés jelei egyértelműen a lais. A jövőbeni várható pénzáramlás kás szektorban jelentkeztek először elemzése tehát igen fontos lenne. és a visszaesés a mai napig is tart, elérve a kereskedelmi ágazatot és 3. Hitelszerződés az iroda piacot is. A válság hatásáA projektre vonatkozó hitelszerző- ra a lakosság újlakás iránti keresledés több pontban eltérhet egy „nor- te drasztikusan csökkent. Tetézte a mál” hitelszerződéstől. Ebből csak a bajokat, hogy a hitelképességi bírálényegesebbeket emelem ki. latok megszigorodtak, csökkentve Először is, a hitel lejáratára vonat- a lehetőséget újabb hitelek felvékozóan többféle lehetőség adódik. telére. A takarékszövetkezetek vis�Projektszerződések A konkrét időpont feltüntetése mel- szafogták ebbe a szektorba történő 1. Építési szerződés lett lehetőség van a projekt befeje- kihelyezést és a meglévő portfolió A projekt megvalósításával össze- zéséhez, illetve a projekt értékesíté- kezelését helyezték előtérbe, a tofüggő legfontosabb szerződés. Ál- séhez kapcsolódó lejárati időpont vábbi romlást megelőzendő. talában fővállalkozói típusú, a pro- alkalmazására. Folytatás a 26. oldalon


25

Gazdaság

Folytatás a 25. oldalról A takarékszövetkezeti lakásépítési projektek kezdetekor egyértelműen az építési telek jelentette a fő fedezetet. Ez addig működőképes is volt, amíg az olcsón megvett telek értéke a ráépítés miatt megnőtt és így fedezeti értéke is jelentős volt. A válság kiterjedésekor azonban a telkek hitelbiztosítéki értéke is csökkent és a takarékszövetkezetek is lejjebb szállították a figyelembe vehető fedezeti rátát. A takarékszövetkezeti szektor egyes szereplői, néhány esetben nagy százalékát finanszírozták a projekt költségeinek. Extrém esetben ez elérhette a 100%-ot is. Jellemzőbb volt azonban a 10-20%-os önerő megkövetelése. Az értékesítés visszaesésével, a magas finanszírozási ráta miatt a kamat költségek gyorsan növekedtek. Mindezen okok miatt egyre több építési vállalkozás esetében indult el felszámolás, vagy végelszámolás. Nehezíti az ágazat helyzetét az, hogy a megszűnő cégek több mint kétharmada adósságokat hagy maga után, tovább súlyosbítva a még működő cégek helyzetét. A hitelintézetek ugyanis, a szokásosnál jóval szigorúbb feltételekkel adnak kölcsönt a még működőképes vállalkozásoknak. Az integrációba tartozó takarékszövetkezetek belföldre folyósított projekt finanszírozási hiteleinek állománya a 2010. év végi 22.143.596 E Ft-ról 2011. év félévére 1.870.193 E Ft-al csökkent. A 2011. félévkor fennálló 20.273.403 E Ft projekt hitelből 75%-ot képviselnek az ingatlan fejlesztési hitelek, 11%-ot az ingatlanvásárlási hitelek, 9%-ot a közműfejlesztési hitelek, a maradék 5%-ba tartoznak az egyéb projekt hitelek. A kimutatásból is látszik, hogy az integrációs takarékszövetkezeti szektor ¾-részben projekt hitelként lakásépítéseket finanszírozott, ami a vásárlóerő csökkenése miatt megnövelte ennek a típusú hitelnek a kockázatát.

26


A projekt hitelek igényléséhez általában külön nyomtatványt nem használnak és a szokásos céges okmányokat kérik be. Eltérés az egyéb hitelektől, hogy csatolni kell az építkezésekre vonatkozó terveket, kalkulációkat, meg kell tervezni és bemutatni a várható eladási árakat stb.

Vizsgálati tapasztalatok Néhány esetben sajnos az elvárható dokumentációk nem álltak teljes mértékben rendelkezésre. Többek között nem volt teljes a tervdokumentáció, továbbá hiányosságokat tapasztaltunk az építési engedélyek kapcsán. A megfelelő pénzügyi kimutatások és tervek hiánya jelentős részarányban fordult elő. A projekt hiteleknél a fedezetszámítás során a költségvetésből, illetve az ahhoz kapcsolódó telek értékből indulnak ki a Takarékszövetkezetek. Projekthiteleknél részben az építési telek igazolt vételára, valamint az épülő lakások költségvetés szerinti értéke, vagy azok eladásából várt bevétel képezte a projekt forgalmi értékét, melynek 70-80 %-át vették figyelembe biztosítékként. Törekedtek a finanszírozott társaságok ügyvezetőit készfizető kezesként bevonni az ügyletek mögé. A lakás projektekre folyósított hitelek kezdő futamideje általában 2-3 év, de értékesítési nehézségek miatt a futamidőket általában újra tárgyalták. Mivel új vállalkozások finanszírozásáról van szó az adósminősítések általában „C” vagy „D” kategóriásak. Ebben az esetben sokszor a CB, vagy az Igazgatóság felmentést ad az ezekre a kategóriákra vonatkozó fedezettségi előírástól. A közel múltban kellően megnyugtató volt, hogy sok esetben még a projekt elindulása előtt már voltak vevők az építendő ingatlanra. Ez a hitel elbírálásakor megkön�nyítette a döntés meghozatalát. A későbbi projekteknél az előzetes eladások megszűntek.

Pozitív hiteldöntések után a folyósítások lehettek megelőlegező jellegűek, vagy utólagos finanszírozásúak. Általában a takarékszövetkezeti körben vegyesen oldották meg a folyósításokat. Az előlegfolyósítást korlátozták és a hitel teljes összegének a 10-20%-ban határozták meg. A vevők a lakások vételárát elkülönített számlára fizették be, amelyről a kölcsön törlesztése megvalósulhatott. Az ingatlan projektek készültségének előrehaladását minden esetben műszaki szakértővel javasolt leigazolni. Nem helyes, előforduló gyakorlat az, mikor a takarékszövetkezet részéről történik helyszíni bejárás, mivel ez nem pótolja a szakmai specialitásból eredő műszaki ellenőrzési és felügyeleti igényt. A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 7/2006. (IX. 28.) számú ajánlása kitér a műszaki ellenőrzés fontosságára, miszerint: „A projekthitelek esetében gondoskodni szükséges a rendszeres és megfelelő műszaki ellenőrzésről, a teljesítés nyomon követéséről a kivitelezés helyszínétől függetlenül”. A fedezeti oldal „megerősítését” próbálta szolgálni az a helytelen gyakorlat hogy, az ingatlanok áraiban túlértékelés volt tapasztalható és az értékbecslések nem tükrözték az ágazati-válság negatív hatásait. A későbbi eladási összegek alátámasztották a túlértékelések vélelmezését. Több esetben a további veszteségek elkerülése végett a takarékszövetkezetek kénytelenek felvállalni a projektek további finanszírozását és az eladás fokozására különböző konstrukciókat igyekeznek, alkalmazni. Ezek lehetnek hosszú távú finanszírozási lehetőségek a potenciális vevők számára, vagy egyedi bérleti konstrukció kialakítása. Amennyiben a vállalkozás megszűnik, a takarékszövetkezet megpróbálhatja értékesíteni az ingatlant. Ekkor azonban már veszteségek keletkezhetnek, melynek fedezetére az időben megképzett értékvesztés hivatott megfelelni. 

Gazdaság

A társadalmi felelősségvállalás szép példája A SIGNAL Biztosító nyugalmazott vezérigazgatója, Filvig István – ígéretének megfelelően – a takarékszövetkezetektől minden egyes ajándékba kapott facsemete után 100 eurót ajánlott fel az Ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthon javára. 1986 óta ápolnak és gondoznak szellemi és testi fogyatékossággal élőket, jelenleg 150 gyermek és fiatal lakó él itt. A támogatás – összesen 5500 euró – átadására december 9-én került sor, amelyet az intézet vezetője Tresóné Szalai Zsuzsanna nagy örömmel vett át és újságolta, hogy ebből a pénzből végre megvehetik azt a speciális mosógépet, melyre régóta vártak. Az igazgatónő köszönetet mondott a takarékszövetkezeteknek is, hogy ennyi fát ajándékoztak Filvig úrnak, hiszen ezáltal az Otthon lakói is jelentős segítséget kaptak.

alkozói vagyonbiztosítások Versenyben vagyunk!

cember 31-ig tart. 2011-ben 101 takarékszövetkezeti partnerünk szerepel a versenyben, akik a III. negyedév végéig 624 773 915 Ft Üzleti együttműködésünkre áttérve, az idén is meghirdettük díjbevételű vagy éves állománydíjú szerződést kötöttek, ezzel hagyományos éves takarékszövetkezeti versenyünket, mely de- takarékszövetkezetekre összesítve 29 213 pontot értek el.

sok és középvállalkozások számára A 2011. évi takarékszövetkezeti verseny III. negyedévi eredményei Sorszám

Takarékszövetkezet

tatás, versenyképes díjak 1 Hajdú Takarék Takarékszövetkezet

Mérleg-főösszeg szerinti kategória

Pontszám

I. kategória

1914

Duna Takarékszövetkezet I. kategória csomagok2 kifejezetten a kis- és közepes vállalkozások 3 Völgység–Hegyhát Takarékszövetkezet I. kategória erint 1 Somogy Takarék Takarékszövetkezet II. kategória

1386

Zirci Szövetkezet elfedezeti 2igényeihez igazított termékek 3

Főnix Takarékszövetkezet

mplett ajánlatkészítő programok 1 PILLÉR Takarékszövetkezet

1207 878

II. kategória

875

II. kategória

837

III. kategória

568

2

Turai Takarékszövetkezet

III. kategória

331

3

Kis-Rába menti Takarékszövetkezet

III. kategória

251

1 Bükkalja és Vidéke Takarékszövetkezet kategória tási szakembernek sem mindegyIV. kit választ! 2

Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet

480

IV. kategória

374

solattartás3 – ajánlat-kidolgozás alkuszpartnerekIV.számára Lébény–Kunsziget Takarékszövetkezet kategória

340

1

Abaúj Takarék Takarékszövetkezet

V. kategória

699

2

Hodász–Porcsalma Takarékszövetkezet

V. kategória

339

3

Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet

V. kategória

147

Kíváncsian várjuk, hogy az utolsó negyedév termelése megváltoztatja-e ezt a sorrendet!

hu

Takarék  2011. november–december 8/18/11 4:40:32 PM

27

Gazdaság  KÖT Biztosító Egyesület

A „Béke szigete” ünnepel Eltelt egy újabb év, elérkezett a Karácsony és az ünnepek ideje. Ilyenkor mi is vis�szatekintünk egy picit az elmúlt évre. A Takarékszövetkezetekkel együtt mi is mozgalmas évet zártunk. Idén is bővült új taggal az egyesület, és az alvó tagságunkból is volt, aki úgy érezte érdemes megkezdeni a munkásságát a „KÖT színeiben”. Megrendezésre került két szakmai programunk, és a rendes évi közgyűlésünk.

A kirendeltségi dolgozók a sárvári vár előtt

Áprilisi küldöttgyűlés ezúton is szeretnénk megköszönni

a Takarékszövetkezeteknek a kitartó és szorgos munkásságát, és hogy immár 18. éve töretlen lelkesedéssel terjesztik a termékeinket. Köszönjük, hogy partnerként tekintenek ránk, és szem előtt tartva a takarékszövetkezetek és az ügyfelek érdekeit a mi biztosításainkat választják. Reméljük, jövőre is tovább folytathatjuk a megkezdett közös munkát és építeni tudjuk a közösséget. Külön szeretnénk megköszönni a Rakamazi Takaréknak a teljesítményét, akik – bár csak tavaly kezdték el terjeszteni a biztosításainkat – idén már is előkelő helyen végeztek a díjbevételi versenyünkben, ezáltal növelve a saját, és az egyesület vagyonát is. Bízunk benne, hogy az újonnan belépők követik majd a példájukat. Szeretnénk

28


még kiemelni a Fókusz Takarék teljesítményét is, akik az előző díjbevételi versenyünket kimagasló teljesítmén�nyel nyerték, és idén is rendkívül jól állnak a versenyben. Köszönjük! A KÖT a mindenki által csak „Béke szigeteként” emlegetett üde jelenség a komor pénzügyi helyzetekben, ezentúl is vállvetve áll a takarékszövetkezetek mellett, hogy együtt legyünk részesei a közös sikereknek. Továbbra is kedvező áron, kimagasló költségtérítéssel kínáljuk a termékeit, hogy Önök és Ügyfeleik elégedettek legyenek. Jövőre ismételten meghirdetjük a nagysikernek örvendő, takarékszövetkezetek közötti díjbevételi versenyünket, és reméljük az Önök takarékszövetkezetét is köszönthetjük a jutalmazottak között. Ha még sem, akkor sem kell csüggedni, hiszen egy ilyen közösséghez érdemes tartozni.

Devizahitel kiváltás! Ismételten szeretnénk felhívni a takarékszövetkezetek figyelmét, hogy a devizahitelek kiváltásakor tartsák szem előtt a KÖT Biztosító Egyesület termékeit, hiszen a termékpalettánkon megtalálható biztosítások rendkívül jól párosíthatóak a takarékszövetkezetek ezen szolgáltatásaihoz.

Fontos, hogy a biztosításaink az Ügyfelek által megfizethetőek, a takarékszövetkezet számára pedig pluszbevételt jelentenek. A termékeink terjesztésével növelni tudjuk a közösség vagyonát, illetve a takarékszövetkezetek egyéb bevételét, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy ami nekünk bevétel az Önöknek haszon. Jelenlegi tagjainkat arra kérjük, os�szák meg másokkal is, hogy érdemes eme kis közösséghez csatlakozni, azokat a takarékszövetkezeteket pedig, akik még nem tagjaink, azokat pedig arra ösztönöznénk, vegyék fel velünk a kapcsolatot és hallgassák meg, hogy mit tud Önöknek kínálni a KÖT Biztosító Egyesület és tagsága. Munkatársaink munkanapokon 8-16 óráig várják a jelentkezésüket. Engedjék meg, hogy munkatársaim és az Egyesület nevében mindenkinek Sikerekben és Egészségben Gazdag, Békés, Boldog Új Évet Kívánjak! Üdvözlettel: Márkus Judit Ügyvezető

És végezetül, íme egy kép az idei jutalmazottakról a szakmai programunkon. Reméljük, az Ő vidámságuk hűen tükrözi a KÖT Biztosító Egyesület szellemiségét.

A KÖT szakmai program résztvevői Andalúziában

Integráció

A Takarékszövetkezeti Integráció 2011. első háromnegyed évi teljesítménye egy évvel ezelőtt azzal kezdtem a háromnegyed éves érté- oldás az lenne, ha el is tekintenék a jelzőktől és határozókkelést, hogy az adott időszak bővelkedett piaci és egyéb ese- tól. Az élet, úgy látszik, minden ilyen típusú megállapítást ményekben egyaránt. Nos, akkor most mivel is kezdhetném felülír. Tehát maradnak a számok. Azok sokszor önmagukaz ez évi időszaki értékelést? Talán a leghasznosabb meg- ban is beszédesebbek.

Eszköz oldal A mérleg eszköz oldalán a főbb sorok mindegyike – a hiEszközök (milliárd Ft), főbb sorok 2009. 09. 2010. 09. 2011. 09. telállomány kivételével – nőtt az elmúlt egy évben. Az InEszközök összesen 1320,9 1355,5 1419,5 tegráció összesített mérlegfőösszege 1355,5 milliárd Ft-ról Értékpapírok 354,5 356,7 399,0 4,7 %-kal 1.419,5 milliárd Ft-ra, az értékpapírok volumene 356,7 milliárd Ft-ról 11,8 %-kal 399,0 milliárd Ft-ra, a jegyJegybanki és bankközi betétek 241,7 287,2 301,2 banki és bankközi betétek állománya 287,2 milliárd Ft-ról Hitelek (nettó) 602,9 593,6 585,6 4,9 %-kal 301,2 milliárd Ft-ra bővült. A hitelállomány netVagyoni érdekeltségek 8,4 8,0 8,7 tó értéke 593,6 milliárd Ft-ról 1,4 %-kal 585,6 milliárd Ft-ra, Aktív kamtelh., egyéb akt. elsz., egyéb eszk. 29,9 25,8 27,0 bruttó értéke 644,9 milliárd Ft-ról 0,3 %-kal 642,8 milliárd Ft-ra szűkült. A vagyoni érdekeltségek összértéke 8,0 milSaját eszközök 46,1 46,5 49,8 liárd Ft-ról 9,8 %-kal 8,7 milliárd Ft-ra, az aktív kamatelhatárolások, egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök ér- eszközök értéke 46,5 milliárd Ft-ról 7,1 %-kal 49,8 milliárd téke 25,8 milliárd Ft-ról 4,7 %-kal 27,0 milliárd Ft-ra, a saját Ft-ra növekedett a mérlegben.

Hitelportfólió A hitelállományon belül a lakossági hitelek bruttó értéke 276,8 milliárd Ft-ról 6,2 %-kal 259,5 milliárd Ft-ra csökkent. Az egyéni vállalkozók részére nyújtott hitelek 73,7 milliárd Ft-ról 3,1 %-kal 76,0 milliárd Ft-ra, a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek 275,4 milliárd Ft-ról 3,8 %-kal 285,8 milliárd Ft-ra, a helyi önkormányzatok hitelei 12,3 milliárd Ft-ról 18,3 %-kal 14,5 milliárd Ft-ra bővültek. Az elszámolt értékvesztés az lakossági szegmensben 8,3 %-kal, az egyéni vállalkozói szegmensben 3,1 %-kal, a nem pénzügyi vállalatok esetében 14,0 %-kal nőtt. A hitel-betét arányt kifejező mutatók tovább csökkentek, melynek egyik fő oka a hitelállomány szűkülése, amelyet felerősít a betétállomány növekedése, azaz a mérleg mindkét oldalán megfigyelhető trendjellegű mozgások egy irányba hatnak. A folyószámla és látraszóló állomány a betétekhez viszonyítva tovább emelkedett mindeközben a lakossági hitelek súlyának csökkenése mellett. Az egyéni vállalkozói és a vállalkozói (egyéni, illetve a vállalati) hitelek súlya – külön-külön és együttesen is – töretlenül emelkedik tovább, összesítve 56,3 %-os arányt értek el legutóbb. A hitelportfólió összetétele romlott, az átlag alatti, kétes és rossz minősítési kategóriák együttes aránya folyamatosan nő, legutóbbi részarányuk az egy évvel ezelőtti 13,2 %-ról 15,7 %-ra növekedett az egész hitelportfólión belül. A problémás hitelek bruttó értéke 85,1 milliárd Ft-ról 101,1 milliárd Ft-ra nőtt, az ezekre elszámolt értékvesztés értéke 47,0 milliárd Ft-ról 52,9 milliárd Ft-ra emelkedett. A 90 na-

Hitel-betét mutatók (%)

2009. 09. 2010. 09. 2011. 09.

Hitelek (br.) aránya a betétekhez

59,9

57,4

54,8

Hitelek (br.) a betétekhez és felvett hitelekhez

55,2

53,0

50,7

Folyószámla és látra betétek az összes betéthez

18,1

19,0

20,5

Lakossági betétek és összes betét aránya

82,9

82,4

82,2

Lakossági hitelek és összes hitel (br.) aránya

45,8

42,9

40,4

Egyéni vállalkozói hitelek az összes hitelhez (br.)

11,1

11,4

11,8

Nem pénzügyi vállalkozások hiteleinek

46,1

46,5

49,8

(jár.vál.együtt) és az összes hitel (bruttó) aránya

40,7

42,7

44,5

pon túl lejárt követelések aránya ennél is erőteljesebben romlott, 14,4 %-ról 19,1 %-ra emelkedett, volumenük 92,7 milliárd Ft-ról 123,0 milliárd Ft-ra nőtt. A forint-deviza ös�szetétel 2011 szeptemberének végére a következőképpen alakultak: 87,0 %-a forint, 2,1 %-a Euró, 10,9 %-a egyéb deviza (gyakorlatilag svájci frank). A deviza hitelek bruttó értéke ugyanennek az időszaknak a végén 76,6 milliárd Ft-ról 75,8 milliárd Ft-ra csökkent, melyből 12,2 milliárd Ft értékű Euró, 63,6 milliárd Ft értékű svájci frank alapú hitel, az ezekre elszámolt értékvesztés rendre 11,9 milliárd Ft, illetve 59,0 milliárd Ft. 2011 szeptemberének végén 84 helyett 78 tagintézmény folytatott devizahitelezést, a legnagyobb deviza hitel arány az Integrációban 42,8 %-os volt 10,9 %-os átlagérték mellett.


29

Integráció

Forrás oldal A mérleg forrás oldalán minden fő soron növekedés volt taForrások (milliárd Ft), főbb sorok 2009. 09. 2010. 09. 2011. 09. pasztalható. A betétek állománya 4,4 %-kal bővülve 1.172,1 Források összesen 1320,9 1355,5 1419,5 milliárd Ft-ra nőtt. Ezen belül a lakossági betétek állománya Betétek 1083,7 1123,2 1172,1 963,4 milliárd Ft-ra, az egyéni vállalkozók betétei 34,6 milliárd Ft-ra, a vállalati betétek állománya 124,5 milliárd Ft-ra Felvett hitelek 91,7 93,4 95,7 nőtt. Az önkormányzati betétek értéke 18,2 milliárd Ft-ra Passzív kamatelh. és egyéb p. elsz.-ok 30,7 24,3 25,8 apadt. A betétekből a folyószámla és látraszóló betétek álCéltartalék 4,9 5,2 6,3 lománya 240,4 milliárd Ft volt 2011 szeptemberének végén, ami az összes betét 20,5 %-a. A felvett hitelek könyv szerinSaját tőke 104,2 107,0 113,3 ti értéke (továbbá a hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek 2009-ig) ugyanekkor 95,7 milliárd Ft-ra, a passzív kamat- A saját tőke értéke 107 milliárd Ft-ról 113,3 milliárd Ft-ra, az elhatárolások és egyéb passzív elszámolások értéke 24,3 egy tagintézményre jutó saját tőke értéke 955,4 millió Ft-ról milliárd Ft-ra, a céltartalék értéke 6,3 milliárd Ft-ra bővült. 1,049 milliárd Ft-ra nőtt.

Eredmény oldal Az eredmény oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az InEredmény (milliárd Ft); főbb sorok 2009. 09. 2010. 09. 2011. 09. tegráció összesített kamatbevétele 1,2 %-kal meghaladta Kamatkülönbözet 43,647 42,351 44,467 az előző év hasonló időszakának értékét, amely meghaladta a 83,944 milliárd Ft-ot. A kamatráfordítások összértéke Jutalék és díjeredmény 13,481 12,738 12,899 ezzel szemben 2,8 %-kal 39,476 milliárd Ft-ra csökkent. Az Pénzügyi műveletek nettó eredménye 2,263 2,382 1,512 Integráció kamatjövedelme mindezek eredőjeként 5 %-kal haladta meg a tavaly ilyenkor mért értéket, meghaladva a Egyéb eredmény -3,494 -4,706 -5,674 44,467 milliárd Ft-ot. A jutalék és díjeredmény összértéke Általános igazgatási költségek 37,232 35,810 37,215 1,3 %-kal erősödve 12,9 milliárd Ft-ot, a működési költséÉV és kockázati CT változás 6,903 6,564 6,675 gek aggregát értéke 3,9 %-kal növekedve 37,215 milliárd Ftot tett ki 2011 szeptemberének végén. Az értékvesztés és Szokásos üzleti tev. eredménye 9,465 8,799 7,367 kockázati céltartalék változása sor értéke 1,7 %-kal meghaAdózás előtti eredmény 9,308 8,717 7,352 ladva az egy évvel ezelőtt szintjét 6,675 milliárd Ft-ra emelkedett. A szokásos üzleti tevékenység eredménye az előző Adózott eredmény 7,944 7,750 6,479 évi 7,0 %-os csökkenés után legutóbb 16,3 %-kal maradt el a bázisidőszaki értékétől, így 7,367 milliárd Ft-ra szűkült az 7,352 milliárd Ft, az adózott eredmény 6,479 milliárd Ft volt e soron kimutatott eredmény. Az adózás előtti eredmény a vizsgált időszak végén.

Tőkehelyzet – Saját tőke, szavatoló tőke, TMM és kitettségi érték A saját tőke 5,9 %-kal 113,333 milliárd Ft-ra nőtt. Összetételében az eredménytartalék soron volt tapasztalható a legnagyobb, 8,2 %-os növekmény. A jegyzett tőke 6,5 %-kal 19,970 milliárd Ft-ra, a tőketartalék 3,5 %-kal 1,825 milliárd Ft-ra gyarapodott. A lekötött tartalék értéke 1,2 %-kal 2,462 milliárd Ft-ra apadt, az általános tartalék értéke 6,8 %-kal 11,690 milliárd Ft-ra nőtt. Az értékelési tartalék és a mérleg szerinti eredmény csökkent a bázisul szolgáló éves időhorizonton, előbbi 0,7 %-kal 7,046 milliárd Ft-ra apadt, utóbbi 16,4 %-kal 6,479 milliárd Ft-ra esett vissza. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke értéke 7,8 %-os bővüléssel 114,228 milliárd Ft-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan az összesített kockázatokkal súlyozott kitettségi érték 575,893 milliárd Ft-os adata 3,2 %-kal haladta meg a tavalyi év ugyanezen időszaki értékét. A tőkekövetelmény minimális szintje 3,3 %-kal emelkedve 58,384 milliárd Ft-ra változott az eltelt egy év alatt. A szabályozói tőkemegfelelési

30


Saját tőke elemei (milliárd Ft)

2009. 09. 2010. 09. 2011. 09.

Saját tőke

104,191

106,982

113,333

19,964

18,747

19,970

Tőketartalék

1,862

1,763

1,825

Lekötött tartalék

2,164

2,492

2,462

Általános tartalék

10,455

10,943

11,690

Eredménytartalék

54,723

58,691

63,520

Értékelési tartalék

6,903

7,094

7,046

Mérleg szerinti eredmény

7,944

7,750

6,479

Befizetett jegyzett tőke

mutató átlagos értéke 19,19 %, a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) utáni átlagos TMM 15,41 %, a belső gazdasági tőkeszámítás (ICAAP) utáni TMM 15,25 % volt 2011 harmadik negyedévének végén.

Integráció

Főbb mutatószámok A mérlegfő-összegre vetített saját tőke aránya (7,98 %) nőtt, a bruttó hitel-betét arány (54,84 %) és a mérlegfő-összeg arányos bruttó hitel mutató (45,28 %) csökkent. A hitelekre megképzett értékvesztés aránya a bruttó hitelekre vetítve (8,90 %) ugyanakkor tovább emelkedett. A kamatkülönbözet és a mérlegfő-összeg nem évesített aránya (3,13 %) legutóbb növekedni tudott, ha kis mértékben is. Ugyanez a megállapítás tehető a kamatkülönbözet és az általános igazgatási költségek nem évesített arányára (119,49 %). A mérlegfő-összeg arányos jutalék és díjeredmény nem évesített értéke (0,91 %) azonban csökkent. Az adózás előtti eredményből kalkulált ROA (0,52 %) és ROE (6,49 %) mutatók nem évesített értéke mintegy 20 %-kal csökkent egy év leforgása alatt.

MUTATÓK (nem évesített adatok; %)

2009. 09. 2010. 09. 2011. 09.

Saját tőke / mérlegfőösszeg

7,89

7,89

7,98

Bruttó hitel / betétállomány

59,87

57,42

54,84

Hitelek értékvesztése / Bruttó hitel

7,08

7,96

8,90

Kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg

3,30

3,12

3,13

Kamatkülönbözet / Általános ig.-i ktg-ek

117,23

118,27

119,49

Jutalék és díjeredmény / mérlegfőösszeg

1,02

0,94

0,91

Általános igazgatási költségek / mérlegfőö.

2,82

2,64

2,62

ROA (Adózás előtti eredmény / mérlegfőö.)

0,71

0,64

0,52

ROE (Adózás előtti eredmény / saját tőke)

8,93

8,15

6,49

Banki körkép A PSZÁF közzétett adatsorai szerint a hitelintézeti szektor hitel- ezek között is az erre az egyik legerőteljesebben ható várható aktivitása tekintetében 2011 szeptemberében lényeges változás veszteségekre való tartalékképzési irányultságuk, illetve kénynem történt. Tovább erősödött az a már korábban megfigyel- szerük, ami lényegesen eltér egymástól. A portfólió minőséhető sajátosság, hogy az egyes hitelintézeti alszektorok között ge tovább romlott. A szövetkezeti hitelintézetek eredménye a – az eltérő módon ható szabályozási környezet, különadó, vég- növekvő nettó értékvesztés és céltartalék képzés ellenére sem törlesztés, egyéb tényezők miatt – más-más módon manifesz- tudott lépést tartani a portfólió romlásával. tálódott az intézkedések és piaci folyamatok eredmény hatása, Fábián Zsolt – OTIVA 2010 szeptemberéhez viszonyítva a részvénytársasági formában működő hitelintézetek főbb adatait kiemelve az alábbi megállapítások tehetők: Eszközök

Források

• a mérlegfőösszeg 1,8 %-kal nőtt

• a betétek 3,5 %-kal bővültek

• az értékpapírok állománya 4,8 %-kal nőtt

• ezen belül a lakossági betét 6,7 %-kal nőtt

• a nettó hitelállomány 1,2 %-kal csökkent

• a bankközi betétek 6,7 %-kal nőttek

• a jegybanki és bankközi betétek állománya 26,8 %-kal nőtt

• a felvett hitelek értéke 1,5 %-kal emelkedett

• a vagyoni érdekeltségek értéke 6,4 %-kal emelkedett

• a céltartalékok 2,7 %-kal nőttek

• a saját eszközök értéke 7,5 %-kal bővült

• a saját tőke 1,1 %-kal bővült

Eredmény

Hitelek összetétele

• a kamateredmény 2,5 %-kal csökkent

• a nem pü-i vállalatok hitelei 0,6 %-kal nőttek

• a nem kamateredmény 28,2 %-kal esett vissza • a működési költségek 2,7 %-kal csökkentek • az ÉV és kockázati CT változása 8,9 %-kal csökkent • a szokásos üzleti eredmény 25,1 %-kal esett vissza

• a járulékos vállalkozások hitelei 22,3 %-kal bővültek • a háztartások hitelei 4,1 %-kal gyarapodtak • az állami és önkormányzati hitelek 7,9 %-kal növekedtek

• az adózás előtti eredmény 13,4 %-kal szűkült

• a hitelintézetek hitelei 40,8 %-kal bővültek

az adózott eredmény 28,4 %-kal csökkent

• a külföldi kihelyezések 13,6 %-kal estek vissza

Hitel hátralékosság

Tőkemegfelelés

• a 90 napon túl lejárt állomány összességében 30,2 %-kal nőtt • ezen belül a devizahitelek hátralékossága 40,6 %-kal ugrott meg • a pü-i vállalatok hátralékossága 51,7 %-kal nőtt • a nem pü-i vállalatok hátralékossága 23,4 %-kal emelkedett • a lakosság hátralékossága 32,6 %-kal nőtt • az egyéni vállalkozók hátralékossága 13,4 %-kal emelkedett

• a kockázattal súlyozott kitettség érték a hitelezési kockázatokra 1,5 %-kal csökkent • a tőkekövetelmény minimális szintje 0,25 %-kal nőtt • a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke értéke 3,5 %-kal csökkent • a tőkemegfelelési mutató értéke relatíve 3,7 %-kal csökkent • a szabályozói tőkemegfelelési mutató értéke 12,71 %


31

Integráció

A TÉSZ Takarékszövetkezetek 2011 III. negyedévi gazdálkodása a tész csoport összesített mérlegfőösszege a 2011. har- 13,5 milliárd forint. A Szövetség 12 tag takarékszövetkemadik negyedévi adatok alapján 6,2 %-os bázisévi növe- zetéhez tartozó immáron 152 kirendeltségben összesen kedéssel meghaladta a 223 milliárd forintot, saját tőkéje 874 fő dolgozik.

millió Ft

Alapadatok

2008. 09. 30

2009. 09. 30

2010. 09. 30

2011. 09. 30

Mérlegfőösszeg Saját tőke Betétállomány Hitelállomány Állományi létszám (db) Hálózati egységszám (db)

177 030,43 11 196,63 144 279,67 80 627,28 854 147

191 931,01 12 158,00 152 349,33 90 369,58 857 148

210 244,76 13 571,79 169 415,91 100 349,31 857 148

223 409,41 13 525,81 181 791,61 101 000,59 874 152

index 2011/2008 index 2011/2010 126,20 120,80 126,00 125,27 102,34 103,40

106,26 99,66 107,30 100,65 101,98 102,70

index 10/06 149,91 136,14 143,12 155,66 152,41 214,98

Eszköz oldal A takarékszövetkezetek mérlegadatainak eszköz oldalán jelentős változások nem figyelhetőek meg a bázis időszakot figyelembe véve. Jelentősen, 3,3 milliárd forinttal nőtt az értékpapírok állománya (6 %-os növekedés), azon belül is kiemelkedően a forgatási célú papíroké, a befektetési célú papírok állománya csökkent. A pénztár és elszámolási számla állományok a 2009. évi 5,5 milliárdos csökkenés után az elmúlt két évben nagyságrendileg nem változtak. Mint ahogyan a jegybanki és bankközi betétek volumene sem tér el nagymértékben a tavalyi adatoktól. A 36 milliárdos állomány a mérlegfőösszeg 16 %-át adja. A saját eszközök állománya 4 %-os visszaesés után 8,2 milliárd forint. A kihelyezéseken belül a vállalkozói hitelek 2,5 %-kal növekedtek egy év alatt, meghaladva az 58 milliárd Ft-ot. A lakossági hitelek azonban 5%-kal csökkentek, 38 milliárd forintnyi volumene 2 milliárd forinttal elmarad a tavalyi év hasonló időszakának

állományától. Az egyéni vállalkozók hitelei 1,7 milliárd forinttal bővültek, ami 18 %-os növekedést jelez. Az önkormányzati hitelállomány 61 %-os növekedést követően 1,6 milliárd forint. A csoport összesített portfóliója kedvezőtlen képet mutat. A problémamentes állományok teljes portfolióhoz viszonyított aránya egy év alatt 69,4 %-ról 65 % alá csökkent. A minősített állományok 58,7 milliárdos állománya 24 %-kal több a tavalyi év hasonló időszakának volumenénél. A minősített állományokon belül valamennyi minősítési kategóriánál növekedés látszódik. Legnagyobb mértékben (123%) az átlag alatti állományok nőttek, de jelentősen (42%) gyarapodtak a kétes állományok is A megképzett értékvesztés aránya 33 %-kal nőtt a bázis év tekintetében, és a teljes portfolióz viszonyított részaránya is 6,4 % fölé nőtt A rossz kategóriába sorolandó követelések 23 %-kal nőttek, és a teljes portfolióhoz viszonyított részarányuk is jelentősen nőtt. millió Ft

Eszközök

2009. 09. 30

2010. 09. 30

2011. 09. 30

index 2011/2008 index 2011/2010

index 10/06

Pénztár és elsz. számlák

11 705,06

6 140,45

6 097,02

6 400,96

54,69

104,99

149,91

Forgatási c. értékpapírok

42 539,57

31 219,87

27 531,62

34 110,11

80,18

123,89

136,14

Befektetési c. értékpapírok

15 069,98

13 724,86

26 978,55

23 631,13

156,81

87,59

143,12

Értékpapírok összesen

57 609,55

44 944,72

54 510,17

57 800,56

100,33

106,04

155,66

Jbanki és bankközi betét

12 794,92

34 553,16

34 578,35

35 975,70

281,17

104,04

152,41

Hitelek

80 627,28

90 369,58

100 349,31

101 000,59

125,27

100,65

214,98

784,05

764,98

1 017,14

1 645,74

209,90

161,80

149,91

Vállalkozói hitelek

39 571,87

47 916,50

56 823,97

58 290,03

147,30

102,58

136,14

Lakossági hitelek

39 206,78

40 467,26

40 417,09

38 423,42

98,00

95,07

143,12 155,66

Önkormányzati hitel

Egyéb hitel

766,81

801,03

392,77

1 366,61

178,22

347,94

6 233,01

6 705,97

9 258,28

10 958,90

175,82

118,37

152,41

Hitelekre elsz. ÉV (-)

5 935,23

6 286,19

7 559,93

9 684,12

163,16

128,10

214,98

Vagyoni érdekeltségek

1 992,70

2 126,67

2 674,87

2 341,74

117,52

87,55

149,91

Aktív kamatelhatárolások

2 454,87

3 401,88

3 375,11

3 954,57

161,09

117,17

136,14

Egyéni váll. hitelei

Egyéb akt. elsz.

2 996,12

2 392,41

2 772,27

7 547,27

251,90

272,24

143,12

Saját eszközök

6 849,94

8 002,13

8 562,53

8 244,01

120,35

96,28

155,66

177 030,43

191 931,01

210 244,76

223 409,41

126,20

106,26

143,12

Eszközök összesen:

32

2008. 09. 30


Integráció

millió Ft

Portfolió

2008. 09. 30

2009. 09. 30

2010. 09. 30

2011. 09. 30

Összesen bruttó Probléma mentes bruttó Külön figyelendő bruttó Átlag alatti bruttó Kétes bruttó Rossz bruttó Minősített állomány Értékvesztés ÉV / Össz. bruttó % Probl. mentes / Össz. br. Rossz / Össz. bruttó %

107 781,47 66 794,36 29 579,84 3 681,45 2 639,22 5 086,59 40 987,10 6 352,32 5,89 61,97 4,72

148 140,50 109 000,47 26 630,50 4 168,53 2 766,84 5 574,17 39 140,04 7 084,18 4,78 73,58 3,76

154 235,40 107 017,73 33 898,02 4 582,70 2 996,37 5 740,59 47 217,68 7 942,80 5,15 69,39 3,72

165 225,91 106 500,43 37 147,20 10 253,51 4 250,09 7 074,68 58 725,48 10 597,82 6,41 64,46 4,28

index 2011/2008 index 2011/2010 153,30 159,45 125,58 278,52 161,04 139,08 143,28 166,83 108,83 104,01 90,73

107,13 99,52 109,59 223,74 141,84 123,24 124,37 133,43 124,55 92,90 115,04

index 10/06 149,91 136,14 143,12 155,66 152,41 214,98 149,91 136,14 143,12 155,66 152,41

Forrás oldal Forrás oldalon a növekedés meghatározó tényezője volumenét tekintve az elmúlt bázis évben is a betétállomány bővülése volt: 12 milliárd forinttal nőtt az állomány, átlépve a 181 milliárd forintot. A növekmény szinte teljes egészét a lakossági források gyarapodása adja, emellett valamelyest nőtt (8,5 %) az önkormányzatok betétállománya, az egyéni vállalkozók állománya azonban változatlan.. A vállalkozói betétek 11,2 milliárd forintnyi állományukkal a teljes betétállomány 6 %-át adják.

Volumeneit és arányait tekintve a bankközi betétek és felvett hitelek állománya az elmúlt három évet tekintve jelentősen megugrott. Előbbi majdnem kétszerese a három évvel ezelőtti adatoknak, míg a felvett hitelek állománya is közel 35 %-os fejlődést mutat. A TÉSZ csoport takarékszövetkezetinek összesített saját tőkéje 13,5 milliárd Ft, az egy takarékszövetkezetre jutó saját tőke értéke 1,13 milliárd Ft. Valamennyi takarékszövetkezet saját tőkéje meghaladja a 400 millió forintot. millió Ft

2008. 09. 30

2009. 09. 30

2010. 09. 30

2011. 09. 30

Betétek 144 279,67 önkormányzati betétek 1 491,08 vállalkozói betétek 8 730,83 lakossági betétek 128 805,45 egyéni váll. betéte 3 543,13 egyéb betét 1 709,19 Bankközi betétek 3 315,53 Felvett hitelek 12 321,13 Passzív kamatelhat. 3 395,55 Egyéb passzív elszámolás 2 092,09 Céltartalék 219,73 Saját tőke 11 196,63 Források összesen: 177 030,43

Források

152 349,33 2 001,09 9 153,71 135 835,73 3 121,06 2 237,75 6 714,88 15 194,27 2 864,82 2 235,33 202,44 12 158,00 191 931,01

169 415,91 1 255,76 10 145,18 152 312,85 3 300,05 2 402,07 6 331,74 16 117,51 2 267,48 2 312,26 227,43 13 571,79 210 244,76

181 791,61 1 363,36 11 275,74 163 708,80 3 323,44 2 120,27 6 016,41 16 606,99 2 300,22 5 174,12 433,17 13 525,81 223 409,41

index 2011/2008 index 2011/2010 126,00 91,43 129,15 127,10 93,80 124,05 181,46 134,78 67,74 247,32 197,13 120,80 126,20

107,30 108,57 111,14 107,48 100,71 88,27 95,02 103,04 101,44 223,77 190,46 99,66 106,26

index 10/06 149,91 136,14 143,12 155,66 152,41 214,98 149,91 136,14 143,12 155,66 152,41 214,98 149,91

Eredmény oldal Eredmény oldalon a TÉSZ csoport összesített kamatbevétele 2011 harmadik negyedévében 12,5 milliárd forintot tett ki, 3 %-os növekedés mellett. A kamatráfordítások változatlanok az egy évvel ezelőtti mutatókhoz képest, így a kamatered-

mény említésre méltóan (6,8 %) változott pozitív irányban. A jutalék- és díjeredmény évről évre visszaesést mutat, és ez a a bázisévben sem változott, 1,8 milliárdos értéke elmarad a tavalyi év hasonló időszakának értékétől. millió Ft

Eredmény

2008. 09. 30

2009. 09. 30

2010. 09. 30

2011. 09. 30

Kamatbevételek Kamatráfordítások Kamatkülönbözet Jutalék- és díjeredmény Egyéb eredmény Általános igazgatási ktg. Értékvesztés és célt. vált.

11 541,57 7 198,11 4 343,46 1 988,99 -742,37 4 424,43 -755,31

14 098,85 9 662,30 4 436,55 1 950,89 -724,43 4 659,17 -827,75

12 105,43 7 221,18 4 884,25 1 906,88 -831,06 4 513,87 -988,39

12 483,53 7 265,74 5 217,79 1 782,12 -501,16 4 722,31 2 375,70

index 2011/2008 index 2011/2010 108,16 100,94 120,13 89,60 67,51 106,73 -314,53

103,12 100,62 106,83 93,46 60,30 104,62 -240,36


index 10/06 149,91 136,14 143,12 155,66 152,41 214,98 149,91

33

Integráció

Az általános igazgatási költségek a korábbi évek hullámzá- A személyi jellegű ráfordítások 8 %-os bázisévi növekmény sa után az elmúlt bázisévben enyhe csökkenésbe ment át. mellett az összes működési költségek 65 %-át adják. millió Ft

Működési költség Személyi jellegű ráford. Fizetett bérleti díj Számítástechnikai ktg. Szakértői díjak Marketing költségek Egyéb igazgatási ktg. Értékcsökkenési leírások Általános igazgatási ktg.

2008. 09. 30

2009. 09. 30

2010. 09. 30

2011. 09. 30

2 668,07 194,45 187,00 65,96 39,54 926,90 342,52 4 424,43

2 700,63 213,19 173,98 60,18 33,35 1 136,88 340,96 4 659,17

2 916,56 206,32 198,46 65,60 28,82 1 098,10 305,74 4 513,87

3 064,76 207,82 215,31 63,69 35,45 1 135,28 294,71 4722,31

index 2011/2008 index 2011/2010 114,87 106,88 115,14 96,56 89,65 122,48 86,04 113,39

105,08 100,73 108,49 97,08 122,99 103,39 96,39 111,15

index 10/06 149,91 136,14 143,12 155,66 152,41 214,98 149,91 136,14

Hatékonyság A legfontosabb hatékonysági mutatók tekintetében pozitív változások figyelhetőek meg. Az egy dolgozóra, valamint egy hálózati egységre vonatkozó mutatók mindegyike növekedést mutat és örvendetes a működési költségek egy dolgozóra jutó értékének csökkenése is.

A legfontosabb hatékonysági mutatók tekintetében pozitív változások figyelhetőek meg. Az egy dolgozóra, valamint egy hálózati egységre vonatkozó mutatók mindegyike növekedést mutat és örvendetes a működési költségek egy dolgozóra jutó értékének csökkenése is. millió Ft

Hatékonysági mutatók 1 dol.-ra jutó mfő 1 dolg.-ra jutó működési ktg.

2008. 09. 30

2009. 09. 30

2010. 09. 30

2011. 09. 30

index 2011/2008 index 2011/2010

index 10/06

207,30

223,96

245,33

255,62

123,31

104,19

149,91

5,18

5,44

5,27

5,40

104,29

102,58

136,14

1 dolg.-ra jutó betét

168,95

177,77

197,68

208,00

123,12

105,22

143,12

1 dolg.-ra jutó hitel

94,41

105,45

117,09

115,56

122,40

98,69

155,66

1 dolg.-ra j. szem. jell. ráf.

3,12

3,15

3,40

3,51

112,24

103,04

152,41

1 204,29

1 296,83

1 420,57

1 509,52

125,35

106,26

214,98

1 hál. egységre jutó betét

981,49

1 029,39

1 144,70

1 228,32

125,15

107,30

149,91

1 hál. egységre jutó hitel

548,48

610,61

678,04

682,44

124,42

100,65

136,14

1 hál. egységre jutó mfő

millió Ft

Hatékonysági mutatók 2 Saját tőke/ Mfö Saját eszköz / Mfö Bruttó hitel / Mfö Bruttó hitel / Betét Értékvesztés / Bruttó hitel Kamatkülönbözet / Mfö Jutalék és díjer. / Mfö Általános ig. krt / Mfö Szem. Jell ráford / Mfö

2008. 09. 30

2009. 09. 30

2010. 09. 30

2011. 09. 30

6,32 3,87 48,90 60,00 6,86 2,45 1,12 2,50 1,51

6,33 4,17 50,36 63,44 7,21 2,31 1,02 2,43 1,41

6,46 4,07 51,33 63,69 7,36 2,32 0,91 2,15 1,39

6,05 3,69 49,54 60,89 9,57 2,34 0,80 2,11 1,37

A főbb mutatószámok legtöbbjénél negatív irányú változások figyelhetőek meg a tavalyi év hasonló időszakának értékeihez képest. Csökkent a bruttó hitel, a saját tőke és a jutalékos eredmény mérlegfőösszeghez viszonyított aránya is. A bruttó hitel-betét arány 60,9 %, a mérlegfőösszegre vetített saját tőke aránya pedig 6,05. Ugyanakkor pozitív, hogy a kamatkülönbözet mérlegfőösszeghez viszonyított aránya nőtt, a működési költségek aránya pedig csökkent. Terts András

34


Integráció  „Szükségünk van egymásra”

Takarékossági Világnap 2011 Szerző: A világ takarékpénztárainak 1924 októberében Milánóban rendezett nemzetköHajtun zi konferenciáján Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országa takarékpénztárainak küldötGyörgy tei fordultak a világ takarékpénztáraihoz, hogy ünnepeljék a jövőben október utolsó munkanapján a Takarékosság Világnapját. A Takarékbankok Világszervezetének (World Savings Banks Institute, WSBI) legfőbb célja a tagok képviselete a nemzetközi szervezeteknél, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Unió. A nemzetközi szervezetnek jelenleg több mint 80 országban vannak tagszervezetei.



az idei Takarékossági Világnap ün-

nepségnek a MOM Kulturális Központ október 26-án adott otthont, ahol többek között Dr. Szász Károly, a PSZÁF elnöke, és Csicsáky Péter, a TakarékBank vezérigazgatója mondott beszédet. Ezekből idézünk. Szász Károly megköszönte, hogy a Takarékossági Világnap alkalmából meghívták a rendezvényre. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti hitelintézeti rendszer egy óriási érték, és egy nagyon fontos eleme a teljes pénzügyi közvetítő rendszernek. Ez az érték, ez valamennyiünk közös kincse, valamennyien felelősek vagyunk ezért az értékért. „Emlékszem arra, hogy tavaly, amikor először találkoztam Önökkel a Parlament-

ben, egy hasonló rendezvényen, ott különböző számok hangzottak el a szektor teljesítményével kapcsolatban. Nagyon örültünk annak, hogy milyen szép a betét-, a hitelállomány, a mérlegfőösszeg alakulása. A mérlegfőösszeg alapján való piaci részesedése a teljes szektornak kb. a 7-8. helyet jelenti a magyar pénzügyi közvetítő rendszerben, mintegy 5%kal. Ha a fiókhálózat teljes állományát vesszük figyelembe, több, mint 1800 fiók, a teljes magyar fiókhálózat több mint 50%-a ebből a szektorból származik, akkor ez önmagában egy sokkal jelentősebb piaci részesedést indokolna. Ha a betétállományt nézzük, ha jól emlékszem, 13% körül van a szektor részesedése, ez gyakorla-

tilag a második helyet jelentené az OTP mögött. Egy magasabb betéti állományt képvisel a szövetkezeti hitelintézeti rendszer, mint mondjuk az Erste Bank, amelyik ma a második helyen áll.” „Ugyanakkor, azt is tudom, hogy a kkv-ék finanszírozásában, a mezőgazdaság finanszírozásában, esetleg a vidéki, elmaradott térségekben való jelenlétükkel Önök nagyon fontos pénzügyi szolgáltatásokat közvetítenek. Ha ezekben a szegmensekben, ezekben a különböző termékekben keressük az Önök tevékenységének az eredményét, akkor itt relatíve persze jó képet kapunk. De látnunk kell, hogy még ez az álFolytatás a 36. 34. oldalon


Dél-alföldi Régió kitünte tettjei

35

Integráció

Folytatás a 35. oldalról lapot is, ha nemzetközi összehasonlításban nézzük, akkor ez sajnos egy olyan szint, amelyben nagyon-nagyon sokat lehetne fejlődni. Külön pozitívumként szeretném megemlíteni a devizafinanszírozással kapcsolatban, hogy ez a terület sokkal kevésbé érintett, mint a bankrendszer többi szereplője, persze ennek is megvannak az okai, de ez most egy nagyon kedvező hír. Kétségkívül, az a teljes probléma, amit a devizafinanszírozás jelez, az ennek a szektornak kisebb problémát okoz. Éppen azért, mert egy részt kevésbé van érintve, másrészt pedig, ami

Dél-dunántúli Régió kitüntettjei

Észak-alföldi Régió kitüntetettjei

36


a likviditást illeti, a forint finanszírozási oldalon talán jobbak, könnyebbek itt a lehetőségek. Kollégáim kiszámolták, hogy figyelembe véve a rendszer tőkehelyzetét, likviditási helyzetét, a lakóingatlannal fedezett devizahitelek kiváltásához ez az egész közvetítő rendszer itt több mint 500 Mrd forintnyi hitelkiváltási potenciált tartalmaz. Látható, tehát, hogy van üzleti lehetősége ennek a szektornak.” „A beszédem végén annyit tudok Önökkel megosztani, hogy szerintem két irányba lehet menni. Az egyik: azt folytatják, azt folytatjuk, amit eddig is csináltunk. De akkor le-

het, hogy az érték, amiről előbb beszéltem, az szépen erodálódik, rozsdásodik, és tulajdonképpen olyan nagy baj nem lesz, mert ezzel el lehet így évekig játszani, ám valószínűleg ez hosszabb távon nem tartható. A másik: mi, a Felügyeletnél egy teljes váltást szeretnénk látni a jövőre vonatkozóan, amelynek az egyik eleme, hogy ki kell mondanunk azt, hogy meg kell erősíteni a szövetkezeti tulajdont. Magában a szövetkezeti tulajdonban, a szövetkezeti formában működő hitelintézetnek igenis van jövője. És azt Önök jobban tudják, mint én, hiszen a válság hatásai egész Európában ezt

Integráció

a szektort sokkal kevésbé érintette, mint a más elvek szerint működő bankrendszert. Ezt meg kell tudni tartani, ennek van egy szakmai racionalitása. Ebben igenis van érték, a szövetkezeti tulajdont tehát meg kell erősíteni, meg kell tartani.” Csicsáky Péter 1994 óta vesz részt Takarékosság Világnapi rendezvényeken. Jó néhány ünnepi beszédet meghallgatott, néhányat már el is mondott. Ezek 90 százaléka azzal kezdődött, hogy 1924. Milánó, takarékpénztár, konferencia, október. Nos, a vezérigazgató beszéde nem ezzel kezdődött. Nem, mert sajnos vagy hál’ Istennek a jelenlévők többsége elég tapasztalt ahhoz, hogy ismerjék a mai ünnepség történelmi hátterét. „Ezért a lényegre térve azzal meggyőződésemmel szeretném kezdeni, hogy Magyarországon a takarékosság ünnepe a takarékszövetkezetek – na jó – illetve a takarékszövetkezeti gyökerű hitelintézetek ünnepe. Igen, mivel most már historikusan igaz tény, hogy a Magyarországon működő pénzintézetek közül kizárólag mi rendelkezünk olyan ügyfélkörrel, amely inkább félre teszi jövedelme egy részét mintsem, hogy ahhoz kölcsönvéve többet költsön annál. Sokan vannak, sokat köszönhetünk nekik és talán néha ők is úgy érzik, sokat köszönhetnek nekünk. Szükségünk van egymásra! Ez a kapcsolat a lételeme annak, hogy

már újkori történelmünkben is több mint 50 éve sikeresen tudjuk működtetni Magyarország legkiterjedtebb pénzintézeti infrastruktúráját. Hogy az ország szinte minden második településén ott léve, hozzuk az emberek számára kézzelfogható közelségbe a banki szolgáltatások igénybevételének lehetőségét. Banki szolgáltatásokat, amelyek messze nem egyszerűsíthetők le a betétgyűjtés és hitelnyújtás – kockázatok miatti bonyodalmakat nem számítva – meglehetősen szimpla tevékenységére. Éves szinten közel 30 millió darab pénzforgalmi, 14 millió darab kártya tranzakciónak kell pontosan lebonyolódnia, 120 ezer készpénzt szállító járatnak kell azt a közel 900 milliárd forint értékű pénzt hajnalonként, pontosan kiszállítania, hogy ügyfeleink megkapják a pénzt, amit valaki nekik szánt, és útjára tudják indítani azt, amit ők szánnak másnak, akár egy olyan településen is, ahol nem laknak többen, mint 300-an. Takarékos ügyfeleink nélkül sok vidéki család, vállalkozás, önkormányzat számára lenne lehetetlen vagy nehezebb a forráshoz jutás, sok álom, fejlesztés, üzleti ötlet megvalósulása elé állítana átugorhatatlan akadályt a pénzhiány. Ezért fontos számunkra a takarékosság, ezért fontosak a takarékos ügyfelek. Ezért igyekszünk megtenni mindent, hogy elégedettek legyenek velünk. És e tekintetben, úgy érzem, nem kell szégyenkeznünk.

Petőfi Sándor: Takarékosság Akármiképp csűrjük, csavarjuk, Szép, aki gazdálkodni tud; Ilyennek aztán az adósság Nem köt nyakába háborút; Nem szurkol, ha bizonyos utcán Világos nappal menni kell, Hetykén tekinthet jobbra-balra, Találkozzék akárkivel; Nem mondja, amidőn javában Cseng a kocsmában a pohár: „Barátim, megbocsássatok, de Mennem kell, otthon munka vár”… S a többi! – szóval, mátul fogva Takarékos fiú leszek, Minden garast úgy megbecsülök, Miként apám, a jó öreg. Hej, csakhogy én az efféléket Mindig pénz fogytán fogadom; S amint pénzem jön: akkor ismét Hegyen-völgyön lakodalom. Pest, 1844. szeptember

A 2008-as válság kitörése óta egyre többször, és egyre hangosabban fogalmazódnak meg pozitív gondolatok a takarékszövetkezetek tevékenységéről. A szakmai közvélemény, de ami talán még fontosabb ügyfeleink is egyre világosabban látják, mi a különbség egy kereskedelFolytatás a 38. oldalon

Észak-magyarországi Régió kitüntetettjei


37

Integráció

Folytatás a 37. oldalról mi bank, és egy takarékszövetkezet működése, értékrendje között. Tudom, mindannyian tudjátok ezeket a különbségeket, mégis engedjétek meg nekem, hogy a számomra legfontosabb hármat megemlítsem. Első különbségként talán azt mondanám, mi nem csak azért szolgál-



Az Integráció központi szerveinek kitüntetettjei

tatunk, hogy profitunk legyen, hanem főként azért van szükségünk a profitra, hogy képesek maradjunk szolgáltatásaink földrajzi kiterjedtségét fenntartani, hogy fiókjaink számát ne kelljen csökkenteni, valamint hogy tartani tudjuk a lépést a pénzügyi szolgáltatások folyamatos fejlődésével, és legyen ami finanszírozza kockázatvállalási tevékenységünk bővülésének tőkeszükségletét. A második különbség az ügyfélhez való viszonyunk. Persze valószínűleg velünk sem elégedett minden ügyfelünk, mi is naponta kerülünk úgy konfliktusba ügyfeleinkkel, hogy

Közép-magyarországi Régió kitüntetettjei

38


Mit jelent ma a takarékosság? a takarékossági világnap a gene-

rációk között más és más érzelmeket, emlékeket ébresztenek. Van, aki jó érzéssel emlékszik vissza, hiszen az általános iskolás években a tanárok próbálták a kisdiákokat ösztönözni a takarékosságra, több-kevesebb sikerrel. A tanárok mellett még a szülői, nagyszülői háttér is befolyásolta, kinek men�nyire sikerült a takarékosságot elsajátítani, aztán a „felnőtt” önálló éveiben megvalósítani. Napjainkban, a nyugati mintát követve szinte mindent hitelekre vásárolunk (tv-t, hűtőt, karácsonyi ajándékot, stb.) és így késztetve, mondhatnánk úgy is kényszerítve vagyunk a takarékosságra, de már a kamatokkal és kezelési költségekkel megnövelve. Ha még él a családunkban 70-80 éves nagyszülő, nagynéni, nagybácsi, ők igazán tudták milyen az amikor, „addig szabad csak nyújtózkodni, amíg a takaró ér”. Érdemes körülnézni a saját „spájzunkban” hogyan is tudjuk

hol nekik, hol nekünk van igazunk. És természetesen azt sem állíthatjuk, hogy a takarékszövetkezetek fiókjában empatikusabb emberek ülnek. Gazdasági és emberi kényszerek teszik mássá ügyfél kapcsolatainkat. Nekünk a nagyot, aki máshol talán kicsi lenne, jobban meg kell becsül-

megfogni a guruló Forintjainkat egy kis kreativitással, odafigyeléssel. Íme, néhány pénz nélkül megvalósítható tipp: – Ne vásároljunk hirtelen ötlettől vezérelve, hanem jól tervezzük meg előre, hogy mit, mikor, mennyiért és főleg miért vásárolunk. – Ne dobjunk ki olyan dolgot, ami még használható vagy átalakítható csak azért, mert már régóta megvan. – Ne dobjuk ki az elkészített ételeket. Igyekezzünk előre megtervezni azt a mennyiséget, amit egyszerre elfogyaszt a család. Ha megmarad az étel, akkor egy kis rafinériával más étel kiegészítéséhez felhasználhatjuk. – Talán a legfontosabb tanács azonban mégis az, hogy az igényeink összhangban legyenek a lehetőségeinkkel. Ha ez megvan, akkor a belső harmóniánk is jól működik, s akkor könnyebben átvészeljük a nehezebb, spórolósabb időszakokat is.

nünk, a kicsi pedig a szomszédunk, akivel fontos, hogy jól bánjunk, hiszen akár saját hitelintézeteink példái is bizonyítják, néha legtöbbet a szomszéd tud ártani. A harmadik különbség, hogy magyarok vagyunk. E jellemzőnknek persze van egy nagyon erős emo-

Integráció



cionális tartalma, és ha semmi egyebet nem tennék hozzá, akkor sem kívánna magyarázatot. De ez a különbség sem kizárólag érzelmi töltetű, szikár gazdasági szempontok húzódnak meg mögötte. Egy magyar pénzintézet, egy magyar takarékszövetkezet jövedelme legnagyobb részt saját fejlesztésére fordítódik, de ha tulajdonosai részesülnek is belőle, az is valószínűleg annak közvetlen környezetében támaszt keresletet valami iránt. És az sem elhanyagolható tény, hogy egy lokális magyar hitelintézet kockázati, fejlesztési döntései ott születnek, ahol az működik, nem Budapesten, hogy ne mondjam, nem az országhatárokon kívül. Hát talán ezért vagyunk mások, és esik jól mindnyájunknak, hogy ezt egyre többen értik meg, és egyre többen ismerik el. Jól esik hallani az elismerést, mintha az elmúlt kéthárom évben újra kihúzhattuk volna magunkat, mintha a közvélemény, és versenytársaink is, több respekttel néznének ránk. Sokáig vártunk erre. Örömünk mégsem felhőtlen. Nem, az mert belül tudjuk messzebb is juthattunk volna. Tudjuk, üzletileg nem váltunk egy közösséggé. Sikereink egyéniek. A közösen megfogalmazott üzleti célok eléréséért tenni nem kötelező, arról egyéni intézményi megfontolás alapján mindenki maga dönt. Így aki, saját belátása

alapján egy-egy kínálkozó üzleti lehetőség kihasználása mellett dönt, annak is csak saját erőforrásai állnak rendelkezésre, a közösség egészétől nem kaphat támogatást. A takarékszövetkezetek szabályozása az integrációt inkább lehetőségként, mint kötelezettségként tartalmazta, tartalmazza. Ilyen szabályozás pedig csak akkor működik jól, ha a szabályozottak erős önszabályozási képességgel rendelkeznek. Már pedig ez sajnos soha nem volt nagy erősségünk. Ezért a saját magunk kialakított belső szabályaink nem tudnak megvédeni bennünket sem saját magunktól, sem a velünk szemben ellenséges külső érdekektől. És végül azt hiszem, az sem jó, hogy az 1990-es évek eleje óta a takarékszövetkezetek társadalmi bázisa, tagi háttere folyamatosan csökken, és az ma már az akkori szintnek csupán a töredéke. Más országokban nem ezt látjuk. Más országokban a takarékszövetkezetek folyamatosan építik, gondozzák tagi bázisukat, mert tudják ez jövőjük alapja. Ezzel a kérdéssel nekünk is foglalkoznunk kell. Hogy van-e a mai Magyarországon realitása a takarékszövetkezetek újra takarékszövetkezetesítésének, nem tudom, de abban biztos vagyok, sok kis tulajdonos nagyobb garancia arra, hogy ez a hitelintézeti közösség hosszú

távon is magyar maradjon, mint kevés nagy tulajdonos. Szóval, ha hosszútávra akarunk tervezni, a jelenleginél nagyobb, elkötelezett társadalmi bázisra és sokkal erősebb intézményi rendszerre van szükségünk. Ezért kell dolgoznunk, ehhez kell segítséget

Nyugatdunántúli Régió kitüntetettjei

kérnünk mindenkitől, aki nekünk ebben segíteni tud. A takarékosságot pedig sok egyéb vonatkozása mellett nekünk talán azért is érdemes ünnepelni, mert hozzánk hűséges, kitartó, takarékos ügyfeleink biztosítják nekünk az időt, hogy a bővülés, a fejlődés lehetőségeit keressük, megtaláljuk azt az utat, ami fennmaradásunk garanciája lesz. Biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk találni! Köszönöm, hogy meghallgattatok.” 

Kitün tetett takarékok: Mohács, Szigetvár és Zomba




39

Integráció

A TÉSZ Turán ünnepelt A Takarékossági Világnapot a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (TÉSZ) tagjai Turán ünnepelték. A házigazda szerepét ebben az évben a Turai Takarékszövetkezet vállalta magára.

A kitüntetettek köre.

Az ünnepi elnökséget és a vendégeket Nagyné Seres Terézia a Turai Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, mint vendéglátó üdvözölte.

Balogh Józsefné a TÉSZ-es elnökök körében)

Kiss Menyhértné elnök asszony köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az ország sok településén csak a takarékszövetkezetek jelentik az egyetlen kapcsolatot a pénzügyi szektorral, és ez az új modern üzleti központ és kirendeltség minden téren segít a lakosság és a vállalkozói réteg pénzügyi igényeinek maradéktalan kiszolgálásában és a pénzügyi kultúra fejlesztésében.

40


Ünnepélyes keretek között 2011. október 5-én adták át az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet átépített, fejújított központját és egyben a megújult kirendeltséget is.

TKSZ Figyelő  Zala aprófalvas településeinek pénzügyi szolgáltatója:

A Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet Szerző: Nagykanizsa építkezésektől feldúlt főterén, az Erzsébet téren járunk, ahol a DélVáradi Zalai Egyesült Takarékszövetkezet központja található. Bogár János elnök-ügyveLajos zető fogad, aki 1999. októbere óta tölti be ezt a funkciót. Ekkor egyesült ugyanis négy térségbeli takarék, jómaga korábban a zalakomáromit vezette 1986-tól, ami a koordináló, befogadó takarékszövetkezet lett. ma (2011 októbere végén), a takarékszövetkezet mérleg-főösszege elérte a kilenc milliárd Forintot, s ezzel az országos átlagot képviseli. Igen, szinte mindenben az átlagnak felelnek meg, hiszen időközben sok takarék fuzionált, s ezzel jóval nagyobb egységek alakultak ki. Az egyesüléskor 21 kirendeltségük volt, ezek száma 2004-re 15-re csökkent, s ma is ennyi a számuk. Akkoriban álltak át az Eurobank rendszerre, melyet azóta is használnak és a központosított adatkezelés költségei is indokolták a megtakarítások keresését. De ehhez hozzá kell tenni, hogy minőségükben is óriási változások következtek be a 2002-ben beindított felújítási programnak köszönhetően. Egy híján az összes megújult, ami két teljesen újonnan épített és két teljesen átépített kirendeltséget is jelent. Egyedül a 2009-es évben nem volt felújítás, mert a pénzügyi válság hatására inkább kivártak, tartalékoltak, ha netán nehezebb körülmények jönnének. Egyébként a 15 kirendeltségből 14 saját tulajdonukban van. Bogár János elmondta, hogy működési területükön 94 település található, s ha Nagykanizsát nem számítjuk, akkor az egyetlen népesebb település Lenti, a maga kilencezer fős lakosságával. Kilencven település lakosainak száma kétezer fő alatt van, s számosan közülük csupán néhány száz lelket számolnak. Ilyen feltételek között kell dolgozniuk, s ezért nem csoda, hogy kisebb mértékben, de csökkentették

a kirendeltségek számát. Ha csak a hatékonyság alapján döntenénk – mondja az elnök – akkor további bezárásokról kellene döntést hozni. De mivel mi szövetkezet vagyunk, ezért missziónknak megfelelően tagjaink, ügyfeleink gazdasági, társadalmi érdekeit kell előmozdítanunk, így jelen vagyunk olyan falvakban is, ahol egy, csupán az eredményt szem előtt tartó profitérdekelt vállalkozás meg se próbálkozna a jelenléttel. Tagjaik száma 354, egy részjegy értéke 10 000 Ft, s maximálisan egymillió Ft-ot jegyezhet le egy tag. Korábban a tagok száma jóval nagyobb volt, több ezer. Az nem volt valós tagság, de az elnök úgy érzi, hogy sok takarékszövetkezet, köztük a Dél-Zalai is, túllőtt a célon, amikor ilyen alacsony szintre „lőtték be” a tagság létszámát. Úgy érzi, hogy a tag jóval elkötelezettebb takarékszövetkezete iránt, mint egy „szimpla” ügyfél, ezért kívánatos lenne a tagok számának növelése. Ma ott tartanak, hogy mindenképpen pótolni kívánják a bármely oknál fogva kiesett tagot, de valószínű, hogy később tagtoborzásba is kezdenek, hogy nagyobb, a takarék mellett elkötelezett tagsággal rendelkezzenek. Tagjaik éves szinten 15-20%-os osztalékfizetésben részesülnek. Ügyfeleik száma megközelítően nyolcezer. Hatvanegy fős munkatársi gárda látja el a takarék munkáját a 15 kirendeltségen, ez a legtöbb helyen 2-3 fős csapatot jelent. A dolgozóik rendszerint azon a

településen élnek, ahol dolgoznak is. Ez erősíti a lakosság bizalmát, hiszen ismerősük, netán rokonuk a takarékban őket kiszolgáló emberek. Ez egy olyan előny, aminek köszönhetően a takarék bizalmi indexe nagy, s ezért inkább őket választják, még akkor is, ha netán a betéti kondícióik netán



gyengébbek, mint a kereskedelmi bankok által kínáltak. Probléma viszont az, hogy csak lassan lehet felkészíteni a meglévő munkatársi gárdát a korszerű értékesítési technikákra. Oktatni kell őket, de lehetőleg helyben, vagy legalább a közelben, hiszen általában anyákról, feleségekről van szó, akiknél nehezen viseli a család, ha több napra eltávoznak. A Takarék Akadémia melletti elkötelezettség egyértelmű, hiszen rendelkezésre áll egy szellemi kapacitás, mellyel színvonalas oktatást lehet megvalósítani. Az Folytatás a 42. oldalon


Bogár János

41

TKSZ Figyelő

Folytatás a 41. oldalról egyetlen kérdőjel most a szakképzési hozzájárulás kérdése, hiszen a takarék ezt használta fel az oktatásra, ha ez megszűnik, vagy lényeges korlátozások alá kerül, az megkérdőjelezheti az eddigi oktatási volument. Hitelállományuk 2,35 milliárd Ft, azaz a hitel/betét arány 30%-os. Hiteleik zömét mezőgazdasági vállalkozók (családi vállalkozások, Bt.-k, Kft.-k) veszik igénybe. A működési területükön jellemzően mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, azon belül is a szántóföldi kultúra a mérvadó (kukorica, árpa, repce, napraforgó). Az állattenyésztés, a szőlő- és bortermelés korábban jelentősebb volt, mára ez jelentősen visszaesett, pedig szükség lenne rá, s a foglalkoztatottságot is növelné. A térség gazdái közül jónéhányan megerősödtek, helyzetük stabilabbá vált.

A takarék betétállománya 2011 október végén elérte a 8 milliárd Ft-ot. Döntő többségében lakossági megtakarításaik vannak, s általában rövid lejáratúak. De ez tartalmilag mégis hosszú lejáratú betétnek is számít, hiszen rendszerint meghosszabbítják újabb és újabb három hónapokra, maximum a kamatot veszik le róla az emberek. Míg korábban sokan igényelték a földalapú támogatások megelőlegezését, ma egyre kevésbé kérik a támogatás előfinanszírozását. A Dél-Zalai Takarék számára az önkormányzatok is komoly gazdasági partnerek. Huszonöt önkormányzat számláját vezetik, s ezen belül számos további alszámlát. Nem beszélve arról, hogy általában az önkormányzatok a legnagyobb munkáltatók a községekben, s alkalmazottaik is jórészt a takarékot választják pénzügyeik intézésére. Az önkormányzatoknak 215 millió Ftos betét-, s majdnem ugyanilyen, 225

42


millió Ft-os hitelállományuk van a takaréknál. Az önkormányzatok rendre pályáznak különböző fejlesztési kiírásokra, de általában nem rendelkeznek saját erőforrással. Itt lép be a takarék, s lehetővé teszi azt, hogy pályázhasson az önkormányzat. S mivel ezek a pályázatok rendszerint utófinanszírozottak, ezért a megvalósítás finanszírozásához is szükségük van a pénzintézetre. S mivel mi is itt élünk ebben a térségben – mondja az elnök – nekünk is érdekünk, hogy ezekre a fejlesztésekre sor kerüljön. Ismert, hogy a Kormány átalakítja az önkormányzatok finanszírozását, s egyáltalán az önkormányzatok által ellátandó feladatokat, vagyis strukturális átalakításokra kerül sor, ezért meg kell várni, hogy mi lesz az új, az Országgyűlés által elfogatandó Önkormányzati Törvényben. Az azonban biztos, hogy a jövőben is fontosak lesznek az önkormányzatok a takarékszövetkezet számára. Miként érintette a pénzügyi válság a takarékot? – kérdezem az elnököt. A pénzügyi válság közvetlenül kevésbé érintette a takarékot – hangzik a válasz. A működési terület lakosságának jelentős része már korábban is bajban volt, kevés a munkaalkalom, s ami van, az is bizonytalan. Ehhez járul a népesség elöregedése. Ahol a válság valóban éreztette hatását, az a kis- és középvállalkozások köre. Visszaesés következett be rendelési állományukban, ezért hiteltörlesztési problémákkal találkoztak. Ez különösen igaz az építőiparra, a fuvarozókra és a kereskedelemre. A turizmus üzletág is változóban van. Korábban rengeteg volt NDK-s német vendég érkezett Zalakarosra, ami még a kilencvenes években is folytatódott. Mára azonban ez a korosztály kiöregedett, a fiatalabbak pedig más égtájak felé indulnak. Viszont megjelentek a csehek, lengyelek, és az oroszok, de nem pótolják a korábbi nagyszámú német turistát. Mindenesetre, a takarék mindig prudens üzletpolitikát folytatott és folytat. Ennek egyik megjelenése a megfelelő mértékű értékvesztés képzése. A kockázatok mérséklésére a takarék ebben

az évben is jelentős értékvesztést képzett. A szövetkezetnek devizahitelezése nem volt, éppen akkor készültek a bevezetésre, amikor beütött a krach. Viszont, az elmaradt devizahitelezés miatt 100 millió Ft feletti értékben veszítettek ügyfeleket, illetve ügyleteket, plusz azokat, akik ennek hiányában már be sem jöttek a takarékba. Persze, ezt most nehéz lenne pontosan felmérni. Most a végtörlesztés a sláger. Alapvetően csak a működési területünkről fogadunk be hitelkérelmet – tájékoztat Bogár János, de valószínűleg ez sem fogja elérni a 200 millió Ft-ot. Az, aki tartozásának legalább a harmadát-felét ki tudja fizetni saját megtakarításból, az lényegesen csökkentheti a törlesztő részletét és a kockázatát, de akinek magas a fennálló tartozása és saját forrással nem rendelkezik, annak a terhelése nagyjából ugyanannyi lesz Ft-ban, mint svájci frank alapon, legfeljebb a követlen árfolyamkockázatot kerüli el. A takarék sem tud a jelenlegi feltételek mellett 10% alatti kölcsönt nyújtani. Az persze más kérdés lenne, ha valamilyen állami kamattámogatás lépne be! Miután a hitel/betét aránya – amint azt fentebb láttuk – 30% körül mozog, likvid eszközeit a takarék a Takarékbankon keresztül helyezi ki, döntően állampapírokba fekteti, illetve a bankközi piacon helyezi el. Nem vagyonkezelési, hanem saját kezelési formában. Adózás előtti eredményük az elmúlt év végén 69 millió Ft-ot tett ki, ez 0,8%-os adózás előtti eredmény/mérleg-főösszeg mutatót eredményez, ami jónak tekinthető ebben az aprófalvas körzetben. Saját tőkéjük jelenleg746 millió Ft, ez döntően eredményágon jött létre. S hogyan látja az elnök a jövőt? – Bízunk abban – húzza alá Bogár János – hogy a takarékoknak továbbra is van jövőjük szövetkezeti formában végezni munkájukat. Ahhoz azonban, hogy boldogulásunkat megtaláljuk, meggyőződésem, hogy szorosabb együttműködésre, fegyelmezettebb integrációra és a bizalom erősítésére van szükségünk! 

TKSZ Figyelő  Négyből három!

A Szigetvári Takarékszövetkezet titka Szerző: A 2011. évi Takarékossági Világnapon megrendezett ünnepség keretében, a buVáradi dapesti MOM Kultúrpalotában dr. Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet elnökLajos ügyvezetője vehette át az OTIVA által kidolgozott mutatók alapján az elmúlt év legjobb három takarékszövetkezetének járó kitüntetés egyikét. Immáron harmadszor! De ehhez hozzá kell tenni, hogy négy éve került bevezetésre ez az elismerés, vagyis négyből három! Erre mondanánk pestiesen, hogy nem semmi! amikor a megbeszélt időpontra ér-

kezem, az elnök akkor is serényen dolgozik laptopján. Megjegyzem, hogy nagyon elfoglaltnak tűnik, ami megerősítést nyer: most van a Fiatal Vállalkozók Hete, oda kell hamarosan mennem – mondja az elnök – mert felkértek egy pénzügyi előadásra. Ennek pedig eleget kell tenni, hiszen a vállalkozók a legfontosabb partnerei a takarékszövetkezetnek, itt pedig a fiatalokról van szó, akik hamarosan átvehetik a stafétabotot idősebb kollégáiktól. Gratulálok a kitüntetés ismételt elnyeréséhez, s érdeklődöm, milyen érzések kavarogtak benne, amikor az elismerést kifejező oklevelet átvette. A díjat négy együttes mutatószámrendszer értékelése alapján ítélik oda: jövedelmezőség, hatékonyság, értékesítési eredmények, illetve az OTIVA mutatószámrendszerében elért eredmények együttes értékelése alapján. Egyrészt mindig jólesik, ha a takarékszövetkezet munkájának eredményeit elismerik, de jómagam tele vagyok elégedetlenséggel – hangzik a meglepő válasz. Hogy miért is elégedetlen az elnök? Nos azért, amint mondja, mert mindig jobb, erősebb piaci szerepre vágyok úgy a saját, mint az Integráció esetében. A válság

megtépázta a kereskedelmi bankok ügyfélkörét, de mi nem tudtuk kihasználni kellően a piacszerzési lehetőségeket.1991-ben, amikor az OTSz megalakult, még 268-an voltunk, mára az integrációhoz tartozó takarékok száma alig haladja meg a 100-at. 1993-ban létrejött az integráció, a Takarékbank és az OTSz mellé felsorakozott az OTIVA is. Az integráció nélkül nehezebb lenne, a hálózat megléte nagyon fontos, de sajnos itt megálltunk. Pedig még szorosabb együttműködésre lenne szükségünk, éppen az előbb említett stagnálásból való kikecmergéshez. Hogy mennyire fontos az OTIVA, azt mutatja az is, hogy az időközben Zrt.-vé átalakult takarékok is belül kívánnak maradni, hiszen a biztonsági háló, a hálózat, számukra is fontos. Még egy adalék az előzőekhez: 4-5 éve volt a takarékoknak egy ún. „Vízió Programjuk”, amit sajnos a többség elbuktatott. Pedig, ha következetesen végig visszük az abban foglaltakat, akkor nagy valószínűséggel ma nagyobb piaci részesedéssel bírna a szektor, húzza alá az elnök. Amikor a Takarékbank privatizációjára 1996-ban sor került, az volt a célkitűzés, hogy 5%-ról 10%-ra növeljük a takarékszövetkezetek piaci részesedését. Az a meggyőződésem, húzza alá az elnök, hogy ezt meg is



tudtuk volna valósítani. De ehhez nem irigykedve kell nézni az egyes takarékszövetkezeteket, hanem át kell venni azokat a tapasztalatokat, melyek elvezettek az ő sikereikhez! Etalonként ott volt a magyar kereskedelmi bankok fejlődése, sok mindent lehetett volna tőlük is tanulni, tapasztalataikat hasznosítani. Soha nincs késő, a munkához még most is hozzá lehet látni! Ehhez konkrét segítséget nyújt az OTIVA monitoring rendszere. FoFolytatás a 44. oldalon


dr. Kiss Endre

43

TKSZ Figyelő

Folytatás a 43. oldalról lyamatos havi jelentések, összehasonlító táblák segítik a munkát. Tulajdonképpen ezért jött létre az OTIVA, amely most kiválóan betölti szerepét. Térjünk vissza kitüntetéshez, és az értékelt mutatókhoz. Ma a takarék mérleg-főösszege 57 milliárd Ft, a saját tőke 4 milliárd Ft (az elnök megjegyzi, hogy húsz évvel ezelőtt hat millió Ft-tal vette át!). A tagok száma 650, egy részjegy értéke 10 000 Ft, ami után átlagban 12-15%-os osztalékot fizetnek. Alkalmazottaik száma 170, köztük sok a fiatal, a nők aránya 98%, így a gyes-re, gyed-re menők száma befolyásolja a létszámot.

Bármennyire is meglepő, fejlődést hozott a takarékszövetkezetnek a pénzügyi válság. Jövedelmezőségük rekord mértékben nőtt. Ez az év azonban nem lesz olyan sikeres, mint amit a korábbi években megszoktak, mivel Szigetvár is azon takarékok közé tartozik, amely 2007-2009 közt deviza alapú (svájci frank) kölcsönt nyújtott. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés kb. 150-200 millió Ftos veszteséget fog okozni az év végére. A takarék fejlődése során fokozatosan törekedett a megfelelő banki folyamatok kialakítására, a hatékonyság, jövedelmezőség és a prudens működés összhangjára. Többször változtattuk a – elsősorban a hitelezés során – a belső folyamatainkat. Úgy gondoljuk, hogy ma már közelítjük a kereskedelmi banki folyamatokat, működik a front-office-back-office szétválasztása, most szeretnénk a teljes körű hitelellenőrzést bevezetni. Figyeljük és mérjük a folyamatok

44


hatékonyságát. Szigorú létszámgazdálkodás mellett működünk. Természetesen üzletpolitikánk, stratégiánk alakítása hozzájárul a növekedési eredményekhez: Húsz évvel ezelőtt a takarék 100%-ban lakossági pénzintézet volt, amely begyűjtötte a lakossági megtakarításokat, s ugyancsak a lakosság részére kisebb fogyasztási kölcsönöket nyújtott. Ma a lakosság részesedése a hitel üzletágból 30-35%, a vállalkozók (agrár + kkv) 65-70%. Elhittem – mondja az elnök – hogy sikerülhet a kis- és középvállalkozások megszólítása, hitelezése. Ez olyannyira sikerült, hogy 1995-ben pl. a kkv-k részesedése elérte a 90%-ot! Alapító tagként a takarék részt vett a megyei Vállalkozói Alapítvány munkájában, majd a megyei ipar- és kereskedelmi kamarában, s 2006 óta a VOSZ szervezetében is jelen van a takarék. Jelen kell lenni, ismeretségeket kell kötni, s ezzel el lehet nyerni a partnerek rokonszenvét, támogatását. A mezőgazdaság finanszírozása körül nagy belső vitáink voltak. Sokan féltek tőle, kockázatosnak tartották. Ez a kérdés már rég eldőlt, az agrárium a takarék hitel portfoliójából 20-25%-kal bír. Kialakultak a megfelelő birtokméretek, a megfelelő szakmai tudás is rendelkezésre áll. Nem meglepő tehát az a nemrégiben elhangzott megállapítás, hogy az idén az exportban a mezőgazdaság volt a húzó ágazat, a GDP-ből való 10% feletti részesedéssel. A kormány is támogatja a mezőgazdaság fejlesztését, azon belül a sajnálatosan leromlott állattenyésztést, s az EU támogatási alapok is megfelelő pénzügyi hátteret biztosítanak ehhez a fejlődéshez. Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy egyetlen centet sem szabad bent hagyni az uniós pályázati pénzekben – mondja dr. Kiss Endre. Nekünk tehát az a feladatunk, hogy segítsük hozzá az agráriumot, a kkv-kat, a helyi önkormányzatokat ahhoz, hogy pályázhassanak, s nyerjék el a lehető

Névjegy dr. kiss endre a Pécsi Janus

Pannonius Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. 1971 óta dolgozik a szövetkezeti mozgalomban. Először a PécsReménypusztai Mezőgazdasági TSz-nél jogtanácsos, majd ugyanitt kereskedelmi főágazat-vezető. 1984-től a Baranya Megyei Meszöv általános titkárságát vezette. Az MGTSz fontos állomása volt életének, abból a szempontból, hogy megtanulta értékelni a paraszti munkát, annak értékteremtő jellegét. A Meszövnél végzett munkája révén került közelebbi kapcsolatba a takarékszövetkezetekkel, s éppen húsz éve, hogy átvette a Szigetvári Takarékszövetkezet vezetését. Két felnőtt, s egy nevelt gyermeke van. Sokat sportolt, és sportol ma is, korábban országos I. osztályú szinten atlétaként, ma tájfutásban versenyez. Az utóbbi 10 évben új szerelem a síelés, és a kerékpározás.

legtöbb támogatást. S mivel a pályázatok nagyobb része a vidékre irányul, ezért a takarékszövetkezetek előtt újra nagy lehetőségek tárulnak fel. A siker másik záloga a takaréknál az önkormányzatok számlavezetése. Jelenleg 56 önkormányzat számláját vezetik (erre vonatkozóan előző, 2011. szeptember-októberi számunkban megjelent egy beszélgetés, ahol dr. Kiss Endre is részletesen kifejtette véleményét). A kisebb önkormányzatok gyakorlatilag kockázatmentesek, de már egy kisebb várost is nehezebb kiszolgálni. Az önkormányzatokhoz számos kiegészítő projektek párosulnak, mint pl. a kistérségi/körzeti iskolák, Leader közösségek, stb. Bármennyire is meglepő, fejlődést hozott a takarékszövetkezetnek a pénzügyi válság. Jövedelme-

TKSZ Figyelő

zőségük rekord mértékben nőtt. Ez az év azonban nem lesz olyan sikeres, mint amit a korábbi években megszoktak, mivel Szigetvár is azon takarékok közé tartozik, amely 2007-2009 közt deviza alapú (svájci frank) kölcsönt nyújtott. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés kb. 150-200 millió Ft-os veszteséget fog okozni az év végére. Most , a III. negyedévkor 470 millió Ft a takarék eredménye, ez fog jelentősen évvégére leromlani . – Nagyon sok energiát fordítunk arra, hogy folyamatosan fejlesszük informatikai rendszerünket. Valljuk, hogy az informatika eszköz a kollégák munkájának segítésére, az ügyfelek elégedettségének növelésében. Az informatikában is jelentős változás következett be. 13 éven át (1998 óta, azt megelőzően a Progadat működött.) a Boss rendszert alkalmazta a takarék. Ez év májusában az Online MoonSol rendszert telepítették, ami fokozottan támogatja az értékesítést, a kockázatok mérését s segíti a monitoring munkát is. Szükséges volt a váltás, a régi rendszerrel már nem tudták követni a megnövekedett forgalmat. Az értékesítési mutatószámokra már nagyon régóta kiemelt hangsúlyt fektetünk. Az értékesítés sikeressége többek között a jó termékeken és megfelelően motivált kollégákon A jó termékkör kialakításában nagyban támaszkodunk a TakarékPont hálózat működésére. A Szigetvári Takarékszövetkezet alapító tagja a TakarékPont hálózatnak. Az elnök sajnálja, hogy igen lassú a bővülés, az alapítás óta 13-ról csupán 25-re nőtt az abban résztvevő takarékszövetkezetek száma. Egysé-

Rövid hír

ges megjelenést, s ezzel piaci előnyt jelent a TakarékPont. Nem sérti az önállóságot, viszont az önállósághoz való túlzott ragaszkodás akár hátrányt okozhat. Itt fontos megjegyezni azt is, hogy igyekezni kell az ügyfelet minél több termékkel a takarékhoz kötni. Minél több terméket, szolgáltatást vesz igénybe, annál nagyobb ragaszkodása a takarékhoz. Ebben segít a Takarékpont egységes termék szerkezete, közös árazása s reklámja. A kollégák motivációjának szinten tartására, növelésére évrőlévre finomítjuk, csiszoljuk a motivációs rendszerünket. Mérjük a csoportszintű (fiókok) és a személyes teljesítményeket is és ezeket értékeljük. Kiemeljük a jól teljesítő kollégákat. Az oktatás, továbbképzés a másik kulcsterület a takarék számára. A Takarék Akadémia azért jött létre, hogy lefedje a takarékok oktatási igényeit. Miután a takarékszövetkezeti szektorban (a TÉSZ-szel együtt) 7-8 ezer dolgozó van, ennek a tömegnek elégségesnek kell lenni az Akadémia fenntartására. Részt veszünk az integrációs szervezésű oktatásokban, de saját magunk is szervezünk mind szakmai mind készségfejlesztő oktatásokat. Az oktatás mindig kiemelt szerepet kap a következő év programjainak, terveinek kialakításakor. A Takarék Akadémia programjaival kapcsolatban szeretnénk megjegyezni, hogy a régiós szervezésekre is van igény, mert az alkalmazottak 80-90 százaléka nő, akiknek családi kötelezettségeik jelentős.. Ez ugyan jelenthet nehézséget, de ehhez kell alkalmazkodni az értékesítési tré-

ningek, tanfolyamok szervezése során. A Szigetvári Takarékszövetkezet az egyik legnagyobb szponzora Pécs-Baranyának. Ez évben például 50 millió Ft-tal támogatták a kultúrát, a sportot, az oktatási intézményeket, civil szervezeteket.. Általában az adózás előtti eredmény 10%-át fordítják ilyen célra. A takarék eredményeiben fellelhető ez a „kapcsolati tőke” is, mivel növeli ismertségüket, presztízsüket. S hogy mit hoz az elkövetkező 2-3 év? Ez az a kérdés, melyre – sajnos – ma, nagyon nehéz válaszolni, mondja az elnök. Mindennapos kontrollra van szükség, s azonnal reagálni kell a felismert problémákra. Ma Baranyában például probléma az, hogy két legnagyobb munkaadó, a Pécs városi önkormányzat, és az Egyetem együttesen 50 ezer embert foglalkoztat. Bármelyiküknél valami „helyzet” alakulna ki, az súlyosan érintené az egész térséget, közte minket is. Mint ahogy most a finn Elcoteq 7000 munkavállalónak a felmondása.. Az autópálya megépítése fontos volt, de még a gazdasági élénkülés jeleit nem látjuk. Utólag azt mondhatjuk, hogy jobb lett volna Mohácsnál az autóutat-akárcsak 2 sávban – így jutott volna forrás a Pécs elkerülő úthoz egészen Szentlőrincig – tovább vinni a horvát határhoz, ami elősegítené a két ország közötti jobb gazdasági együttműködést. S ugyanitt fejleszteni kellene a folyami hajózást, hiszen az jóval olcsóbb és környezet barátiabb. Az embernek mindig fel kell mérni az elkövetkező évek fejleményeit, hogy időben tudjon azokra reagálni. Ez lehet a további sikeres működés záloga! 

A Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet központi ügyintézése, levelezési címe és az új székhelye:

2660 Balassagyarmat, Thököly utca 1. Telefon/fax számaik változatlanok maradtak: 35/572-011 és 35/572-012. E-mail címük sem módosult: [email protected], [email protected]


45

Hirdetés

Egy külföldi kiállítás margójára egy külföldi kiállítás és üzletember találkozó mindig kitűnő lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hogy közelebbről is megismerjék egymást és felismerjék a kölcsönös együttműködési lehetőségeket. Így volt ez a STRAUSS METAL Kft. esetében is, melynek képviselői három európai nagyvárosban is bemutatták a vállalat biztonságtechnikai termékkínálatát a nemzetközi szakmai közönség előtt.

A jönköpingi ELMIA és a párizsi MIDEST után Svájc felé vették az útirányt és meg sem álltak egészen Zürichig. Az európai biztonságtechnika minden jeles szereplője már jó előre beírta naptárjába a november 15 és 18 közötti dátumot, ugyanis ekkor rendezték meg idén a zürichi SICHERHEITSTECHNIK biztonságtechnikai és üzletember találkozót.

lonnál már felkészülten várták a STRAUSS METAL termékei iránt érdeklődőket. A folyamatosan érkező és kapcsolatot kialakítani szándékozó szakmai partnerek csak néha hagytak egy kis pihenőt a hazai csapat számára. Ezekben a percekben lehetőség volt egy kicsit felfrissülni, hogy azután újult erővel folytatódjon a munka. A legnagyobb sikert a MULTISZÉF aratta, melyről a legutóbbi számban (Minőség – megbízhatóság – biztonság, Takarék 2011. szeptember-október) részletesen is írtunk. „Külön öröm volt számunkra, hogy a magyar piac mellett – a 2006-ban Detektor Plusz Év Biztonságtechnikai Terméke és a 2007 Magyar Formatervezési díj kitüntetettje –, külföldön is kedvező fogadtatásra talált.” Strausz úr továbbá elmondta, hogy „a vállalat termékei iránt igen nagy volt az érdeklődés és a tárgyalások során több együttműködési lehetőség is felvetődött”.

STRAUSS METAL Pavilon

Új feladatok

A STRAUSS METAL Kft. képviselői Strausz János ügyvezető igazgató vezetésével érkeztek meg Svájcba, ahol az első között tudták berendezni pavilonjukat. Mire a kiállításra érkező szakmai látogatók megérkeztek, az egyetlen magyar pavi-

A következő hetek feladata, hogy a Zürichben megszerzett tapasztalatok, benyomások konkrét formát öltsenek, hogy minden kedves partnerünk a 2012-es éveb is a legjobbat kapja tőlünk. Ezúton kívánunk min den kedves olvasónak Kellemes Ünnepeket és Nagyon Boldog, Sikerek ben Gazdag Új Évet!

Nemzetközi biztonságtechnikai kiállítások

STRAUSS METAL Kft. Tel/Fax: 72/313-316 email: [email protected] www.straussmetal.hu

46


Takarék Akadémia

Valóban az utolsó volt? az idén november 2-5. között – immáron ötödik alkalommal – megrendezett montabauri „Mesterkurzus”-t úgy hirdettük meg, hogy ebben a formában és tartalommal az utolsó lehetőség azok számára, akik német kollégáik, a német szövetkezeti hitelintézetek vezetői és oktatói előadásában szeretnék megismerni a sikeres szövetkezeti bankolás műhelytitkait. Úton hazafelé, a résztvevőkkel beszélgetve igencsak elbizonytalanodtam: valóban ez volt az utolsó montabauri csoport?

Módosítottunk a szakmai programok szerkezetén: ez alkalommal több lehetőség nyílt a helyi takarékok vezetőivel tapasztalatot cserélni – a „Konszern-stratégiai” kérdések kicsit háttérbe szorultak

Azon olvasóinknak, akik már jártak Montabaurban, ismerős a helyszín: az ADG tantermében a takarékszövetkezeti Brauer János elnök (Takarék Akadémia) vezetők. Közülük egyre többen olyanok, akik középszintű és Rüdiger Meister divízió vezető (ADG) irányítási feladatokat látnak el, és az elnök-ügyvezetőjük korábban már részt vett a TA-ADG Mesterkurzuson. Koccintsunk a Takarék Akadémia – ADG által közösen szer Ők hazatérve már „egy nyelven” fognak beszélni az első vezett „Mesterkurzus” számú vezetőjükkel! 150. résztvevője egészségére!

A résztvevők a Raiffeisenbank Much-Ruppichteroth eG székháza előtt. Balról helyi vendéglátóink, előadóink: David Honsberg Controlling és számviteli vezető, és Andre Schmeis ügyvezető


47

Takarék Akadémia

Együttműködési megállapodás a Szent István Egyetemmel

A Szent István Egyetem és a Takarék Akadémia együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírása Balról jobbra: Dombóvári László ügyvezető igazgató és Brauer János elnök (Takarék Akadémia); Prof. Dr. Villányi László dékán és Prof. Dr. Illés B. Csaba intézetigazgató (Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) az akadémia képzési kínálata tovább bővül a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával 2011. november 16-án Gödöllőn ünnepélyes keretek között aláírt Együttműködési Megállapodás alapján indítandó kurzusokkal. Nagy lépés ez a Takarék Akadémia és az Integráció életében: megnyílt a lehetőség, hogy olyan államilag elismert diplomát szerezhessenek a tagintézményeink vezetői, munkatársai, amelyek képzési programja, tananyaga a takarékszövetkezeti igényekhez igazodik, figyelembe veszi az kisintézményi sajátosságokat úgy, hogy a képzések teljesítik az érintett szakirányokkal szemben támasztott általános szakmai követelményeket. A megállapodás további előnyöket is kínál az aláíró intézmények – az Akadémia révén az Integráció egésze – számára, hiszen az együttműködés az alábbi területekre is kiterjed: – Az oktatásszervezésben szerzett tapasztalatok, az oktatási tartalmak és anyagok összehangolása, szakirányú

48


képesítést nyújtó képzési programok közös kidolgozása és megvalósítása. – Együttműködés az oktatási módszerek és a minőségbiztosítás továbbfejlesztésében. – Szükség esetén szakértők/előadók rendelkezésre bocsátása speciális képzési programok kidolgozására és képzési programjaikban történő közreműködésre, – Nemzetközi oktatási, képzési tapasztalatok átadása. – Konferenciák szervezése az oktatási intézmények saját szakemberei, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevő szövetkezeti hitelintézetek vezetői, szakértői fejlődésének előmozdítására. – A Takarék Akadémia vállalta, hogy szervezési közreműködői támogatást nyújt – a SzIE vállalati gyakorlati programjának keretében – a hallgatókat szakmai gyakorlatra fogadó helyek felkutatásában.

Takarék Akadémia

Dolgozói elégedettségvizsgálat egyre több Takarékszövetkezet érdeklődik és van, aki már Példa a konkrét eredményre, diagramra (az itt felvázolt éralkalmazta a dolgozói elégedettségi felmérést a Takarék tékeket szándékosan eltérítettük a valós értékektől): Akadémia szolgáltatásai közül. Ízelítőül álljon alább – a felmérés általános bemutatását követően – egy konkrét Légkör / munkatársi kapcsolat: példa az eredmények feldolgozásának lehetőségére (az 6 érintett Takarékszövetkezet neve a szerkesztőségben ér5,3 5,1 hető el). 5,0 4,9 4,9 5

A felmérés elsődleges céljai lehetnek: • A teljes takarékszövetkezetet/bankot átfogó dolgozói elégedettség vizsgálata (kirendeltségek és a központ dolgozói) • Egyes (a vezetők által problémásnak nevezett) kirendeltségek légkörének, együttműködésének kiemelt vizsgálata • Vezetők számára visszajelzés a vezetői munkavégzésükről • Az eredmények tükrében egyéni (vezetői) és szervezeti szintű fejlesztési lépések meghatározása

4,4

3,8

4 3

4,5

4,4

4,3

4,6

3,9 4,0 3

2,7

2 1

t 1 7 11 5 2 6 12 4 8 13 14 n 3 9 10 ég ég ség ség ség ség ség ség ség ség ség ség ség ség zpo t s lt s t t t t t t t t e lt t t t ö l l l l l l l l l l l l e K e e e e e e e e e e e e nd nd nd nd nd nd end end end end end end end end r re re ire ire ire ire r r r r r r r Ki Ki Ki Ki Ki Ki K K Ki K Ki K Ki Ki

Az eredmények feldolgozásakor lényeges volt tisztázni, hogy A megvalósult felmérés a Takarékszövetkezet működé- az Ügyvezetés mit tart minimálisan elfogadható eredménysének öt területére terjedt ki: nek, mely értéket tekinti kritikusnak. A kritikus határ alatti értékeket mutató kirendeltségekben adódik a kérdés: mi lehet 1) MUNKAHELY / HÁTTÉR a konkrét oka az elégedetlenségnek? Ilyenkor megnézzük, 2) FELADATOK hogy az egyes rész-kérdésekre milyen eredmények adódtak, 3) LÉGKÖR / MUNKATÁRSI KAPCSOLAT melyek okozzák a nagyfokú elégedetlenséget. Ennél a kate4) KÖZVETLEN FELETTES góriánál összesen 16 kérdést tettünk fel a dolgozóknak, így 5) ÖSSZEGZÉS egyértelműen kitűnt a baj forrása. A kirendeltség vezetővel létrejövő probléma feltáró konzultáción is sokat segíthet a Utóbbi a dolgozók motivációs szintjét vizsgálja oly kérdé- válaszok részletesebb elemzése. sek segítségével, mint pl. „Barátaimnak, ismerőseimnek javasolnám, hogy dolgozzanak az XY Takarékszövetkezetnél”, A kérdőív eredményei minden kategóriára vonatkozóan na„Személyes jövőmet az XY Takarékszövetkezetnél pozitívan gyon egyértelmű és könnyen értelmezhető válaszokat adlátom”, „Büszke vagyok arra, hogy az XY Takarékszövetke- nak a jelenlegi munkahelyi állapotról, melyből kiindulva az zetnél dolgozom”, stb. ügyvezetés – a Takarék Akadémia szakembereinek közreműködésével – kidolgozza a következő időszakra a fejlesztési A kérdőív online módon került kitöltésre, mely biztosította célú stratégiai és az operatív lépéseket. a kollégák számára a teljes anonimitást, hiszen az eredmények a Takarék Akadémiához érkeztek be közvetlenül, itt Amennyiben az Önök számára is fontos egy átfogó elégekerültek feldolgozásra. Az ügyvezetéssel egy vezetői kon- dettségi kép megalkotása a teljes takarékszövetkezetükről zultáció keretében ismertettük az eredményeket, és egyút- /bankjukról, keressenek minket az alábbi elérhetőségek tal átnyújtottuk az összefoglaló anyagot. Ez a megbeszélés egyikén: jelentette az úgynevezett első körös visszajelzést, melyet az e-mail: [email protected]; elkövetkező hetekben további két kör követ: a Takarék Aka- mobil: 06-30/393 4830. démia prezentálja az eredményeket a kirendeltség vezetők vagy: [email protected]; számára, majd a kirendeltség vezetők feladata ezt továbbí- mobil: 06-20/970-9559 tani a közvetlen kollégáknak. Szilvágyi Beatrix (Takarék Akadémia; tréner, coach, hr-tanácsadó)


49

Takarék Akadémia  Interjú Krizsán Gábor, a Takarék

Akadémia frissen kitüntetett oktatójával

Rébuszok nélkül



Krizsán Gábor

milyen érzés az „Akadémia tanárának” lenni? Meglepődtél? – A tucatnyi akadémiai oktató közül másodikként megkapni az „Akadémia tanára” címet nagyon megtisztelő számomra. Mikor tavaly Kovács Mária kolléganőm kapta meg elsőként, őszintén szólva kicsit irigykedtem is, de persze nagyon büszke voltam rá. Amikor megkaptam a meghívót a 2011-es Takarékossági Világnap integrációs rendezvényére, volt egy sejtésem, hogy valami készülődik. Ami meglepett, hogy az akadémia kitüntetése mellett az OTSZ Érdemrendjét is átvehettem. Két kitüntetés egy napra... nos, megremegett a lábam kicsit. A díjátadók illusztris társaságának gratulációja után különösen meghatódtam, mikor a színpadról lejövet a lépcső alján Brauer János, az Akadémia egyik életre hívója, és azóta is elszánt híve fogadott baráti kézfogással.

Coaching a gyakorlatban A 2011-es év nagy meglepetése számomra a Takarék Akadémia egyik kiemelt fejlesztési módszere iránti fokozott igény; a coaching megrendelések számának megugrása volt. A coaching során feldolgozott témák az alábbiak voltak: vezetői készségek fejlesztése, változásmenedzsment, kommunikáció, prezentáció, konfliktuskezelés, értékesítés támogatása. A coaching alapvető célkitűzése minden esetben valamilyen változás, javulás, fejlődés elérése volt, melyet egyénileg fogalmaztak meg a megbízók és a kliensek. Mivel nagyon konkrét célok kerültek meghatározásra, egyértelműen lehetett megoldás- és célorientáltan dolgozni. E módszer egyik nagy előnye az egyénre szabottság, azaz hogy lehetőség van a kliens helyzetének, tudásának, készségeinek, sze-

– Hogyan kerültél kapcsolatba, mint oktató, az Akadémiával? – Az alakuláskor mindenképpen szándék volt, hogy a bankszakmai részt olyanok adják át, akik egyrészt érintettek (lásd például: termékfejlesztés), másrészt ismerik már valamennyire a szektort belülről, tudnak a takarékos kollégák nyelvén beszélni. A TakarékBankból így hármunkat választották ki, Kovács Marit, Reök And rist, és jómagamat.

– Milyennek ítéled meg az Integrációban az oktatás helyzetét? – Nos, rengeteg a munka még, de szerencsére már van egy akadémiánk, aki remekül összefogja ezt... Nem csak az új belépők, illetve a kö– Mit tapasztalsz, milyenek a „ta- zépvezetők képzése a feladat, hanem karékos” hallgatók? az, hogy aki már túl van egy oktatá – Nagyon változóak... Vannak na- son, vizsgán, ne álljon meg, szintről gyon csendes „csapatok”, vannak ak- szintre kell emelni a szakmai tudást. tívabbak. Általánosságban azt kell mondanom, hogy a felnőttképzésben – Mit üzensz a leendő tanárokjobban meg vannak illetődve a hall- nak? gatók, mint az indokolt lenne. Innen – A tanári címért meg kell dolgozüzenem minden leendő hallgatónak, ni. Minket mind a hallgatók, mind az hogy: csak bátran!!! akadémia oktatásról oktatásra mér (szakmai tudás, érthetőség, időtar– Mi jelentette/jelenti számodra a tás, megjelenés, stb.), és nyílván egy legnagyobb kihívást, amikor kiállsz szint fölött lehet csak megkapni ezt a hallgatóság elé? a címet. Azt üzenem az oktató kollé – Eleinte persze nem így volt, de gáknak, hogy hihetetlen megtisztelő az elmúlt akadémiás években telje- érzés bírni ezzel a címmel, érdemes sen „hallgató-konform” lettem, nem mindent beleadni. Dombóvári László mélyiségének figyelembevételére a megoldáskeresés és a megvalósítás során. A „Mit lehet tenni abban az esetben, ha…” kezdetű kérdéseknél megvizsgáltuk, hogy általában milyen lehetőségek, válaszok adhatók a kérdésre. Amikor összeszedtük, hogy mik jöhetnek szóba, megnéztük, hogy a kliens számára ezek közül mely elfogadható, kivitelezhető, melyik állt közel hozzá. Ilyenkor a maradékra azt mondtam a kliensnek, hogy: „dobd ki a kukába a többi alternatívát, hisz azokat nem érzed magadénak; felejtsd el.” A következő lépésben a kliens megkapta a feladatot, hogy az életben is kipróbálja az általa felvázolt alternatívát. Természetesen ennek eredményét közösen dolgoztuk fel, leszűrve a gyakorlati tapasztalás tanulságait és a jövőre vonatkoztatható célokat. A coaching által lehetőség volt arra, hogy a fejlődést folyamatosan figyelemmel kísérjem, támogassam több hónapon keresztül.

Szilvágyi Beatrix (Takarék Akadémia; tréner, coach, hr-tanácsadó), (az Etalon Coaching Társaság elnöke)

50


igazán vagyok megilletődve, mikor a tekintetek rám szegeződnek. Megpróbálom bevonni a kollégákat a témába, egyedül azt kezelem nehezen, ha minden igyekezetem ellenére nem mernek kérdezni a hallgatók.

A coaching (ejtsd kócsing) a sportpszichológiából származtatott fejlesztési módszer, mely immár pár tíz éve hazánkban is teret hódított. A magyar szak-irodalomban Elbert és Farkas (2000) teljesítményt növelő tréningként definiálja a coachingot, ami nem más, mint egy „kommunikációs folyamat, amely biztosítja a be-osztottak fejlődését és az elvárt teljesítmény meg-valósulását.” Számomra a coaching egy olyan támogató folyamat egyének és kis csoportok számára, amely a pillanatnyi problémákban, nehézségekben segít a megoldás megtalálásában és kivitelezésében.

Szóra érdemes…  Speciális tanórák

„…nem középiskolás fokon…” Szerző: Pénzügyekről középiskolásoknak céllal az OTSZ és a TAS-11 Kft. együttműkö-koma- désben internet-televíziós sorozatot indított középiskolásoknak 2011. októberében a magyarországi pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében. A kezdeményezés önmagában is egyedülálló, hiszen a programba országszerte 45 középiskola mintegy 1200 diákja kapcsolódott be szervezett formában, vagyis az élő előadásokat az interneten keresztül egyidőben diákok és tanáraik ennyien kísérhették figyelemmel. a négyrészes előadás sorozathoz Varga Antal (OTSZ ügyvezető) tartott felvezető előadást az interaktív tanórákon résztvevő iskolák tanárai számára. „A jelenlegi válság különösen rávilágított arra, milyen fontos, hogy saját kezünkbe vegyük pénzügyeink irányítását” – mondta „Az alapvető pénzügyi ismeretek oktatását érdemes minél fiatalabb korban, de legkésőbb a középiskolás években elkezdeni, hiszen csak így válhatnak a gyerekekből olyan fiatal felnőttek, akik tudatosan és megalapozottan képesek dönteni pénzügyeikről. A 100 százalékban magyar tulajdonú, országszerte 1800 fiókkal rendelkező takarékszövetkezeti csoport elkötelezett amellett, hogy a jövőben még aktívabb szerepet vállaljon a lakosság pénzügyeiben, és ezzel párhuzamosan az általános pénzügyi kultúra fejlesztésében is.” Együttműködve a Tas-11 Kft. munkatársaival, a négy előadásban törekedtünk arra, hogy a fiatalok nyelvén, szemléletes példákkal és képanyaggal illusztrálva, interaktív módon ismertetessük meg a diákokat a takarékszövetkezetek működésével, a betéti és hiteltermékekkel, a speciális pénzügyi műveletekkel és nemzetközi trendekkel. Az egyes szakmai

előadásokat takarékszövetkezeti (Alakszainé dr. Oláh Annamária elnök-ügyvezető, Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet) és takarékbanki szakemberek (Kovács Mária, Egerszegi Ádám és Brezina Szabolcs) közreműködésével tartottuk meg konkrét témákban. Elnök asszony a takarékszövetkezetek kialakulásának és fejlődésének történetéről, valamint a mai pénz-, illetve bankvilágban betöltött helyéről és szerepéről tartott előadást. Mi, bankosok egy-egy speciális témáról – számlavezetés, a pénzforgalom, a bankkártyák használata, internetes bankolás, különböző megtakarítási formák, különböző hiteltípusok, az ezzel összefüggő kockázatok, váratlan helyzetek elkerülése, fogyasztó védelem, illetve panaszkezelés, valamint napjaink aktualitásáról, a pénzügyi válságok kialakulásának okairól és a velük szembeni védekezés lehetőségeiről beszéltünk a fiataloknak. E speciális tanórák további érdekessége volt, hogy az online előadásokat követően a diákok ugyancsak online módon, az interneten keresztül tették fel a témához kapcsolódó kérdéseiket, melyek többségére az elő közvetítés keretében válaszoltunk. Előadásainkat az egyes témákhoz kapcsolódó jegyzetekkel, ábrákkal, fogalommagyarázatokkal,

tesztekkel és ajánlott irodalommal is kiegészítettük. Ezeket az érdeklődők a www.penzportal.hu és a www.szabadsuli.hu honlapokon nézhetik meg, ahogy az előadásokat is.

Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy az interaktív tanórák sikeresek voltak, hiszen az egyes témákat illetően rengeteg kérdés foglalkoztatja a diákokat – és tanáraikat is. „…nem középiskolás fokon…” – így kezdtem ezt az írást. A feltett kérdések alapján elmondható, hogy a középiskolás korosztály már most is tudatos fogyasztó, pénzügyi kérdésekben sokrétű ismeretanyaggal rendelkezik, bankválasztását már nem a tradíció fogja befolyásolni.


51

Személyi hírek  Hetvenen vették át

A TÉSZ 2011. évi kitüntetettjei a Takarékossági Világnapon Takarékszövetkezeti Életút Aranygyűrű kitüntetést kapták: 1.) Devecseri Jánosné (kirendeltség vezető, Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet) Devecseri Jánosné (Ani) 1971. szeptember 6-a óta dolgozik a Takarékszövetkezetnél. A takarék-szövetkezet az első munkahelye. Az elmúlt 40 évben nagy hozzáértéssel és töretlen lelkesedéssel dolgozott, folyamatosan képezte magát. Az általa vezetett kirendeltség két alkalommal lett a Takarékszövetkezet kiváló kirendeltsége (2004, 2009-ben). 2.) Méder Istvánné (központi könyvelő, Mecsekvidéke Takarékszövetkezet) Méder Istvánné (Zsóka) 1971. október 15-e óta dolgozik a Mecsekvidéke Takarékszövetkezetnél. Szinte az iskolapadból került a mecseknádasdi kirendeltséghez, először pénztárosként, majd könyvelőként dolgozott. A takarékszövetkezet az első és egyben az utolsó munkahelye is volt, ahol 40 éven át nagy hozzáértéssel és töretlen lelkesedéssel dolgozott.

Takarékszövetkezeti Érdemérem arany fokozatát kapták: 1.) Diós Lászlóné (hitelosztály vezető, Turai Takarékszövetkezet) Márti 1980. augusztus 29-én jött dolgozni a Turai Takarékszövetkezethez, mint központi könyvelő. 1984-től az Igazgatóság a belső ellenőri munkakörrel bízta meg, melyet 18 éven keresztül lelkiismeretesen látott el. 2002-től a hitelágazat

52


vezetője. Márti keze alatt nagyon sok fiatal kolléga kinevelődött, többek között Takarékszövetkezet jelenlegi 2 ügyvezetője is. 2.) Dr. Kófiás Mihály (igazgatósági tag, Mecsekvidéke Takarékszövetkezet) 1996-tól 3 ciklusban is tagja a takarékszövetkezet igazgatóságának. Munkájával jelentős mértékben hozzájárult a takarékszövetkezet fejlődéséhez. Pécsváradért végzett szerteágazó és elismert tevékenysége mellett, folyamatosan a takarékszövetkezet rendelkezésére állt, tapasztalatával, javaslataival és meglátásaival hatékonyan segítette az igazgatóság és az ügyvezetés munkáját. 3.) Gyuga Ibolya (nyugalmazott aktív üzletági igazgató, Szegvár és Vidéke Takarék-szövetkezet) 1985-től 2011-ig, azaz 26 éven keresztül erősítette a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet dolgozói állományát. Kiválóan helytállt, mint kirendeltség vezető, majd, mint belső ellenőr. Négy évvel ezelőtt is komoly döntést hozott, amikor átvette a gyengélkedő aktív üzletág irányítását. Az őt körülvevő nehézségek ellenére kiváló munkát végzett, hiszen vezetése alatt egy komoly, megbízható és szakmailag elismert csapat alakult ki, melyre a mai napig biztosan számíthat a takarékszövetkezet ügyvezetése. 4.) Herczogné Koch Anna (bér és munkaügyi előadó, Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet) 1982. augusztus 4-től dolgozik Takarékszövetkezetünknél. Eddigi szakmai életútja bizonyítja megbízhatóságát és sokoldalúságát. Szakmájában a bér-, munkaügy,

személyzeti feladatok terén minden újdonságra nyitott. Gyorsan és pontosan alkalmazkodik a folyton változó jogszabályi környezethez. Sokrétű munkája mellett jelenleg a Takarékszövetkezet Alapítványának ügyeivel is aktívan foglalkozik. 5.) Matos Károlyné (betét-számlaosztályvezető, Turai Takarékszövetkezet) Erzsike 1998. szeptember 01.-től takarékszövetkezetünk dolgozója. Először a hitelágazatban dolgozott, majd belső átszervezés után a betétágazat vezetője lett, később a GIRO-hoz történő csatlakozás és a bankkártya bevezetés volt a feladata, melyeket eredményesen megoldott. Ezek után betét-számlaosztályvezetői kinevezést kapott, melyet a Takarékszövetkezetnél nyugdíjba vonulása után jelenleg is betölt. 6.) Mesterné Pál Zsuzsanna (főkönyvelő, Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet) 1974-óta – több mint 37 éve – dolgozik a takaréknál. Betöltött munkakörei: forgalmi előadó, belső ellenőr és 2007-től főkönyvelő. Folyamatosan képezte magát, így mindenben lehetett rá számítani. Lelkiismeretes, becsületes munkatárs. Pontos, kitartó munkavégzésével nagyban hozzájárul a pénzintézet eddigi eredményeihez. Lojális, következetes dolgozó. Az ügyvezetés teljes biztonsággal alapozhat munkájára. 7.) Pap Ignácné (kirendeltség-vezető, Turai Takarékszövetkezet) Margitka 1973. december 01-én jött Takarékszövetkezetünk Hé vízgyörki kirendeltségébe, majd amikor 1986-ban a Budapest XIV. kerületében kirendeltséget nyitott, annak vezetésére és az új dolgozók

Személyi hírek

betanítására Margitkát kérte fel az Igazgatóság, melyet Ő örömmel elfogadott. 2002-ben a Takarékszövetkezet elkezdte a záloghitelezési tevékenységet, melynek kialakításában és végzésében Margitkának kiemelkedő szerepe volt. A Budapesti kirendeltség kezeli a mai napig a záloghitel állományt, tartja a napi kapcsolatot a partnerekkel. A Budapesti kirendeltség magas vállalkozói állományokkal rendelkezik. Mérlegképes végzettsége miatt elmélyült a vállalkozói területtel és nagyon sokat segített a Takarékszövetkezet dolgozóinak e terület sajátosságainak megtanulásában.

Takarékszövetkezeti Érdemérem ezüst fokozatát kapták: 1.) Fűrészné Gelencsér Margit (fiókve zető, Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet) 2000-ben a nyugdíjba vonuló fiókvezető javaslatára került alkalmazásra, s belépésével egyidejűleg egyéves fiókvezető megbízatást is kapott. A takarékszövetkezet legagilisabb fiókvezetője. Munkáját magas színvonalon, maradéktalanul látja el. Munkafegyelme, irányító készsége, ügyfelekkel való kapcsolata példaértékű. Vezetői, közvetlen kollégái és a központi kollektíva megítélése alapján is meghatározó egyéniséges a nagykovácsi fióknak. 2.) Kollár Ágnes (informatikai munkatárs, Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet) Ági több éves takarékszövetkezeti tapasztalattal 1998-ban a pilisszántói fiókban került alkalmazásra fiók pénztárosi munkakörben. 2002 év novemberében a programváltást követően az ügyvezetés informatikai munkatársként a központi állományba sorolta. A takarékszövetkezeti hálózat informatikai rendszerének mind elméleti, mind gyakorlati szakértője. Alkalmazás gazdaként valamennyi kolléga számára biztonságos munkafeltétele-

ket biztosít. Számára nincs lehetetlen, csak kihívás, nincs probléma csak megoldás. Végtelen türelme, kiegyensúlyozott személyisége és nem utolsó sorban humora üdítően hat valamennyi kollégájára. 3.) Mag Attiláné (hitelügyi előadó, Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet) Közel 25 éve dolgozik a takaréknál. A legnagyobb, központi fiók munkatársa. Mindig a hitelügy területén dolgozott, amit jól felkészülten, szakmai hozzáértéssel végez. Személyisége mindig meghatározó eleme volt úgy a közvetlen, mint a közvetett közösségnek. Lelkiismeretes, felelősségteljes munkatárs. 4.) Pintér Attiláné (kirendeltség vezető, Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet) Pintér Attiláné 1985-ben ügyintézőként kezdte meg munkáját, jelenleg a Takarékszövetkezet Szentesi Kirendeltségét vezeti. Az eltelt 26 év alatt több területen kipróbálhatta magát, volt főkönyvi könyvelő, hitelügyintéző, megbízott kirendeltség vezető és kirendeltségvezető-helyettes is. Lelkiismeretes és pontos munkája mindig nagy segítséget jelentett munkatársai számára. 5.) Simon Gábor (igazgatósági tag, Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet) Választott tisztségviselőként 1992-től a szövetkezeti mozgalom elkötelezett híve. Korábban helyi Intéző Bizottsági tag, majd 1996-tól az igazgatóság aktív tagja. A testületi üléseken aktív, kérdéseivel, hozzászólásaival cselekvő részese a döntések előkészítésének és meghozatalának. Mint külső igazgatósági tag az állandóan változó gazdasági helyzetben is reálisan méri fel a szövetkezet érdekeit, és közreműködik az éves és középtávú tervek eredményes megvalósulásában. 6.) Szauter Richárd (informatikai vezető, Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet) Richárdot 1999. május 17-én alkalmazta a takarékszövetkezet rendszergazdai munkakörben. Szemé-

lyéhez több programváltás, teljes körű informatikai átállás köthető, melyek minden esetben a Tőle elvárható magas színvonalon valósultak meg. Bármilyen területen képes helyzet felmérésre, javaslat tételre, megoldásra. Ezt a képességét az informatikai területen kívül is igénybe veszik vezetői és kollégái. Vezetőként, két rendszergazda segítségével a takarékszövetkezet informatikai rendszerét, hálózatát teljes biztonsággal irányítja, működteti.

Takarékszövetkezeti Érdemérem bronz fokozatát kapták: 1.) Balázs Gábor (kockázatkezelő, Örkényi Takarékszövetkezet) Gábor 2004 óta dolgozik a takarék központjában. Kezdetben a hitelezéssel foglalkozott, később pedig a kockázatkezelői munkakörbe került. Ő építette ki a takarékszövetkezetben a kockázatkezelést, mint új munkaterületet. A témának an�nyira ismerője, hogy közgazdasági másoddiplomáját pénzügyi szakirányon is e témából írta. Szakismeretével, új ötleteivel nagy segítségére van a szövetkezet vezetésének. 2.) Béres Istvánné (kockázatkezelő, Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet) 1981. augusztus 10-től dolgozója takarékszövetkezetünknek. A Szent mártonkátai bankfiók pénztárosaként kezdte majd a fiók vezetője volt. Több mint 10 évig belső ellenőrként dolgozott, 2009-től pedig a kockázatkezeléssel és a behajtással foglalkozik. Pontos munkája a nehézségekben is kitartó jelleme jelentősen hozzájárult a kockázatok csökkenéséhez. Munkáját a higgadt, alapos munkavégzés jellemzi. 2002ben mérlegképes végzettséget szerzett, ezzel is növelve szakmai tudását. Munkája elismeréseként és a közelgő nyugdíjas évek megkezdése alkalmából az igazgatóság és az ügyvezetés kitüntetésre javasolja. Folytatás az 54. oldalon


53

Személyi hírek

Folytatás az 53. oldalról 3.) Kovács Edit (belső ellenőr, Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet) 1990. január 1-én a szentesi kirendeltség ügyintézőjeként kezdte pályafutását. Szakmai munkájára már ekkor jellemző volt a pontosság és a precizitás, amit kiegészített jó kommunikációs képessége. Férjhez menetele, majd gyermekvállalása után a csongrádi kirendeltségen is megtalálta helyét, ahol új kollégái is elismerték munkáját, és fontosnak tartották közösségépítő szerepét. A kirendeltségeken töltött évek és az ott szerzett szakmai tapasztalatok alkalmassá tették őt arra, hogy az egyre nagyobbá váló takarékszövetkezetnél a belső ellenőrzési szervezet tagja lehessen. Az új feladatkör természetesen merőben más hozzáállást követelt tőle, azonban soha nem felejtette el, hogy milyen problémákkal kell megküzdeni az ellenőrzött oldalon, ezért vizsgálati munkáiban mindig humánusan, de objektíven fogalmazza meg véleményét. Jelenleg belső ellenőrként is kiváló munkát végez, és külön köszönet jár neki azért, hogy a belső ellenőrzési szervezet jelenlegi vezetőjét takarékszövetkezetünkhöz érkezésekor úgy segítette, hogy belőle is kitűnő szakember válhasson.

Felsorolt erényei arra jogosítják fel, hogy a jövőben bármikor vezetői feladatokat láthasson el. 4.) Palicz Istvánné (kirend elt ségvezető, Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet) A 25 éve a hajdúvidi kirendeltségvezetője. A településen jó kapcsolatot alakított ki az ott élő emberekkel. Munkáját magas színvonalon, nagy odaadással, lelkiismeretesen végzi. Szívén viseli a takarékszövetkezet sorsát. Közvetlen, segítőkész, mindenben lehet rá számítani. Törekszik ismereteinek a folyamatos bővítésére. 25 év munkájának elismeréseként javasoljuk a kitüntetésre. 5.) Szabó Erzsébet (központi könyvelő és pénztáros, Nagykáta és Vidéke Takarék-szövetkezet) 1977. július 1-től dolgozik a takarékszövetkezetnél, könyvelőként kezdte a Tápiószelei bankfiókban, majd a központban központi könyvelő és pénztáros lett, valamint a behajtásban is végez pontos, kiemelkedő munkát végez. Hosszú éveken keresztül töltött be szakszervezeti elnöki tisztséget. 2002-ben mérlegképes végzettséget szerzett, ezzel is növelve szakmai tudását. Több évtizedes takarékszövetkezeti munkában szerzett tapasztalatait készséggel osztja meg kollégáival,

főként a pénztárosi és könyvelési feladatok területén nagy hozzáértéssel segít. 6.) Vörös Gábor (rendszergazda, Észak-Tolna Megyei Takarékszövetkezet) Az informatikai munkájával már akkor megismerkedett, mikor nyári szakmai gyakorlatát takarékszövetkezetünknél töltötte. Egy barátságos, jó humorú, mindenre nyitott fiatalt ismertünk meg benne. Azóta részben megkomolyodott, két gyermekes apuka lett. Öt éve dolgozik rendszergazdaként a takarékszövetkezetnél a munkatársak és az ügyvezetés megelégedésére. Munkájában igyekvő, minden új iránt érdeklődő. A rábízott feladatoknak utána jár, „magyarra fordítva” tájékoztatja az ügyvezetést a lehetséges megoldásokról, ha valami új felvetődik. Soha nem hallottuk tőle, ha tovább kellett bent maradni, hogy más dolga van, nem ér rá, mindig a takarékszövetkezet feladatait helyezi előtérbe az egyéb elfoglaltságaival szemben. Munkája fontos szerepet tölt be az életében, szereti, amit csinál, és ez érződik a munkáján. További sok sikert kívánunk neki a takarékszövetkezetnél és a magánéletében egyaránt. Terts András

Új kirendeltség átadása a Sajóvölgye Takarékszövetkezetnél A Sajóvölgye Takarékszövetkezet 2011. november 9-én új kirendeltséget adott át Hangonyban. Kriston Nándor elnökügyvezető köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepélyes átadást megtisztelte jelenlétével Csicsáky Péter, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója és Hangonyi László, Hangony

polgármestere. A falu lakossága és a dolgozók nagy örömmel vették birtokba az új épületet. Az új kirendeltség a Takarékpont hálózat tagja, széles termékkínálattal áll a lakosság szolgálatára.

54


Személyi hírek

Gratulálunk!


55

Sport  Tata, 2011. október 7–9.

A 2011. évi Országos Takarék szövetkezeti Teke Kupa eredményei „Vannak, akik inkább a szívükre hallgatnak, és nem arra, amit mások diktálnak. Ritkán találkozni ilyen emberekkel, de ők azok, akik emlékeztetnek arra, hogy ha elindultál az utadon, ne tántorítsanak el a kétségek és gyötrelmek, hogy jó abban hinni, hogy nincs »nem tudom«, hogy nincs »úgyse sikerül« vagy »lehetetlen«. Ők emlékeztetnek minket arra, hogy jó elhinni, a lehetetlen nem létezik.” 1

56

A házigazdák egy csoportja

Hely.

Ffi.egyéni

1.

Ffi.egyéni

Hajdú Takarék Fiú

Fedor Imre

2.

Ffi.egyéni


Szabó Attila

201

3.

Ffi.egyéni

Duna Takarék

Máté János

193

4.

Ffi.egyéni

Fókusz Takarék II.

Papp József

192

369

7

561

5.

Ffi.egyéni


Hercz Sándor

210

349

5

559

6.

Ffi.egyéni

Duna Takarék

Deli József

215

343

3

558

7.

Ffi.egyéni

Pannon Takarék Bank A

Botás Krisztián

203

321

8

524

8.

Ffi.egyéni

Polgári Takarék I.

Molnár Tamás

193

331

6

524

Játékos neve

Tarolás

Telizés

Üres ütések

Összesen

222

350

3

572

367

5

568

373

4

566

Havasi József

9.

Ffi.egyéni

Duna Takarék

191

325

6

516

10.

Ffi.egyéni

Solvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet Mayer Nándor

175

335

8

510

11.

Ffi.egyéni

Újszász II.

Dr.Kókai Mihály

184

322

9

506

12.

Ffi.egyéni

Pannon Takarék Bank A

Hartmann Imre

203

302

8

505

Összesen

Hely.

1

Takarék/Csapat neve

Díjak

Tarolás

Telizés

Üres ütések

1.

Női egyéni Hajdú Takarék Vegyes

Női egyéni

Takarék / Csapat neve

Szabóné Nagy Andrea

Játékos neve

188

365

5

553

2.

Női egyéni Hajdú Takarék Vegyes

Herczné Tokai Andrea

194

350

5

544

3.

Női egyéni Szigetvári Takarékszövetkezet I.

Máthé Elekné

188

327

4

515

4.

Női egyéni Pannon Takarék Bank A

Kovács Józsefné

192

321

11

513

5.

Női egyéni Fókusz Takarék II.

Oltay Zsuzsanna

186

321

7

507

6.

Női egyéni Újszász I.

Pintér Andrea

181

325

12

506

7.


Antaliné Benedek Anikó

161

340

8

501

8.


Trenkáné Balaska Erzsébet

170

319

10

489

9.

Női egyéni Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet

Megyeri Istvánné

195

284

9

479

10.

Női egyéni Újszász II.

Agárdi Marietta

181

297

16

478

11.

Női egyéni Felsőzsolca Takarék I.

Gergely Józsefné

190

282

11

472

12.

Női egyéni Fókusz Takarék II.

Papp Józsefné

149

307

17

456

Sean Thompson holland reklámszakember: Adidas reklámszöveg


Sport

Győztes női csapat

Győztes férfi csapat

Hely. Csapat Takarék / Csapat neve 1.

2.

3.

Játékos neve

Bárkányi Zsolt Deli József Duna Férfi Takarékszövetkezet Havasi József Máté János Fedor Imre Hercz Sándor Férfi Hajdú Takarék Fiú Szabó Attila Takács Ádám Kis Molnár Gábor Mayer Nándor Solvadkerti Férfi Takarékszövetkezet O. Kovács Gábor Weiszfeld Nándor

Hely. Csapat Takarék / Csapat neve 1.

Női

2.

Női

3.

Női

Játékos neve

Antaliné Benedek Anikó Lázár Imréné Újszász I. Pintér Andrea Trenkáné Balaska Erzsébet Csíkné Lombos Edit Szigetvári Takarék Kaszáné Kenyeres Lídia szövetkezet I. Máthé Elekné Szenté Varga Sándorné Gergely Józsefné Jónás Attiláné Felsőzsolca Takarék I. Kisgergelyné Leskó Annamária Kiss Tiborné

Hely. Csapat Takarék / Csapat neve Takarék 1. Vegyes Pannon Bank A

Hajdú Takarék 2. Vegyes Vegyes

3. Vegyes Fókusz Takarék II.

2

Játékos neve Botás Krisztián Harmath Ilona Hartmann Imre Kovács Józsefné Bakk Zoltán Herczné Tokai Andrea Kurcsics Zoltán Szabóné Nagy Andrea Oltay Zsuzsanna Palkó Ervin Papp Józsefné Papp József

Győztesvegyes csapat Tarolás Telizés Üres ütések 101 116 95 108 106 106 109 69 88 100 77 83

154 180 174 179 176 168 178 178 153 169 170 159

3 1 2 1 2 2 3 7 5 3 8 4

Tarolás Telizés Üres ütések 79 82 85 93 88 71 95 73 95 82 85 74

174 156 164 158 142 140 174 115 147 122 130 130

3 6 7 8 6 7 2 10 5 6 8 6

Tarolás Telizés Üres ütések 110 79 112 94 84 94 94 106 96 87 76 107

167 163 175 150 147 177 160 186 159 162 168 183

3 4 5 8 11 2 5 3 3 5 10 3

Összesen 255 296 269 287 282 274 287 247 241 269 247 242

1107

1090

999

„Bizonyosan testére és így egész személyére nézve tökéletesebb ember az, ki több gimnasztikai ügyességgel bír.”2

Összesen 253 238 249 251 230 211 269 188 242 204 215 204

991

898

865

Győztes férfi egyéni

Összesen 277 242 287 244 231 271 254 292 255 249 244 290

1050

1048

1038

Győztes női egyéni

Széchenyi István magyar politikus, író, (1791-1860) Hitel c. műve


57

Rólunk írták  Nincs törvényi határidő

Áll a végtörlesztés: hetek óta ezrek várnak a forinthitelre

A PSZÁF szerint az elbírálásnak nincs törvényi határideje, a végtörlesztőket viszont szorítja az idő, hiszen legfeljebb az év végéig jelenthetik be igényüket.

az m1 Híradó információi szerint hetekig kell várniuk azoknak, akik forinthitelből szeretnének végtörleszteni. Úgy tudjuk, több ezren várnak a döntésre. A PSZÁF-hez még nem érkezett panasz ilyen ügyben, de azt mondják, kivizsgálják, ha felmerül a gyanú, hogy a bankok nem tartják be a szabályokat. A felügyelet szerint az elbírálásnak nincs törvényi határideje. A végtörlesztőket viszont szorítja az idő, hiszen legfeljebb az év végéig jelenthetik be igényüket. Az elmúlt egy hónapban egyébként megduplázódott a végtörlesztők száma, már csaknem 55 ezren vannak, többségük saját forrásból fizetett. A híradónak nyilatkozó Kollárné Bálint Edit egy hónapig várt arra, hogy a bank elbírálja forinthitel kérelmét. Mint mondta: „különben nem tudtuk volna, hogy mi lesz. Mert nem tudtuk volna fizetni tovább”. Az egy hónapos várakozási idő nem ritka, sőt, sok kérelmező 5-6 hete is vár arra, hogy megtudja, kap-

hat-e forintkölcsönt. A PSZÁF-nél azt mondták, eddig nem érkezett panasz hozzájuk, de ha valaki bejelentést tesz, és valóban szabálytalanságot találnak, megteszik a szükséges lépéseket. „Akkor a pénzügyi felügyelet a fogyasztóvédelmi jogkörében eljár és határozatot hoz, vagy intézkedik a hitelintézettel szemben. Tehát ide is érdemes fordulni, de hangsúlyozom, a hitelbírálatra magára nincs olyan határidő, hogy ennek tíz vagy tizenöt nap alatt meg kell, hogy történjen” – mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője. Éppen a hitelbírálat elhúzódása miatt, a legtöbben saját tartalékból vagy baráti, rokoni kölcsönből fizetik vissza adósságukat. Bár októberhez képest nőtt a forinthitelből végtörlesztők száma, még mindig csak 13 százalékuk fizetett így. Negyedük a Takarékszövetkezeteknél vette fel a kölcsönt, ahol a nagy érdeklődés miatt hétvégi ügyeletet is tartanak. „A takarékszövetkezetek itt nagyon szorosan kooperálnak egymással.

Tehát ha az egyik helyen nagyon sok igény keletkezik és nem tudnánk záros határidőn belül kiszolgálni, akkor átirányítjuk őket egy másik központhoz” – nyilatkozta Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatója. A nem csökkenő végtörlesztési kedv már 90 milliárd forintos veszteséget okozott a bankoknak. A devizahitelesek ugyanis a végtörlesztési árfolyamon 248 milliárd forintot fizettek vissza a bankoknak, míg napi árfolyamon ez csaknem 334 milliárd forint lenne. Az áthidaló forintkölcsön mellett egy másik lehetőség a munkáltatói támogatás is. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató maximum hét és fél millió forintig adómentesen adhat támogatást azoknak a dolgozóknak, akik végtörleszteni akarnak. Azt azonban senki nem tudja, hogy ezzel mennyien éltek eddig. Kiadvány: HVG 2011. december 8. Szerző: Gyenis Ágnes

 Takarékok a válságban

Növésben

Felértékelődnek a kihelyezhető forrásokkal bíró takarékszövetkezetek a hitelcsapokat elzáró bankokkal szemben.

„nem lesz rossz év a 2011-es, nincs

másfél milliárd forintos mérlegfő-ös- tünk van elég, a kihelyezések a bajokülönösebb gondunk” – tett a mai szegű bank négy olyan Borsod-Aba- sak, hiszen ez halmozottan hátrányos bankvilágban szinte hihetetlen kije- új-Zemplén megyei településen dol- régió, alig akad életképes vállalkozás.” lentést Sipos Ferenc, az ország legki- gozik, ahol rajta kívül másnak nem A takarékszövetkezet 1,2 milliárd fosebb takarékszövetkezetének, a Ricse éri meg bankolni: Ricsén, Karcsán, rintos betétállományával szemben és Vidékének elnöke. A mindössze Zemplénagárdon és Cigándon. „Beté- mindössze 355 milliós hitelállomány

58


Rólunk írták

áll, ami jövőre bővülhet, ha visszakapják tavaly elveszített záloghitelezési licencüket, hiszen errefelé az emberek gyakran keresik fel a zacit. Néha persze kockáztatni is kell. Ricse – a Borsodi Takarékszövetkezet által szervezett konzorcium tagjaként – 30 millió forinttal szállt be a miskolci Platán Ház lakópark finanszírozásába, amiből hatmilliárd forint törlesztése van még hátra. A forrásbőség a takarékszövetkezeti szektor egészére jellemző. Varga Antal, a 106 tagot számláló Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője szerint likviditási helyzetük alapján bő 500 milliárd forintot is kihelyezhetnének, feljebb tornászva csekélyke, 3,5 százalékos hitelpiaci részesedésüket (a betétek frontján tízszázalékos ez az arány). Ez jócskán felértékeli a takarékszövetkezeteket akkor, amikor a nagy kereskedelmi bankok forrásai megdrágultak, hitelezni pedig egyre kevésbé képesek. Az ország 130 takarékszövetkezete ráadásul ezer olyan településen működik, ahol más pénzintézet nincs. Csakhogy a válságban kockázatos növekedni, hamar elfogyhat a tőke – jegyezte meg az óvatos szemléletet képviselő Palcsó László, a kazincbarcikai Takarék Szövetkezeti Hitelintézet elnöke. Igaz, a takarékszövetkezetek tőkeellátottsága egyelőre jó – tőkemegfelelési mutatójuk majdnem 15 százalékos, miközben a bankrendszer egészét 12-13 százalék jellemzi. Varga tájékoztatása szerint most ajtót nyitnak a végtörlesztőknek: eddig 30 milliárd forintnyi ilyen típusú hitelkérelem futott be hozzájuk. „Négy-öt éve még komoly üzleti hátrányt jelentett, hogy nincs olyan külföldi anyánk, amely olcsó devizaforrással látna el bennünket, ma pedig épp ez válik a hasznunkra, hiszen arányaiban sokkal kevesebbet veszítettünk a devizaügyleteken” – mutatott rá Lakatos Antal, az egykori Nagyvázsony-Kinizsi Takarékszövetkezetből alakult Kinizsi Bank elnöke arra, hogy a szerencse még a bankoknál is forgandó.

Rizikót azonban a takarékszövetkezetek is vállaltak, nem is keveset – derül ki a Magyar Nemzeti Bank novemberi stabilitási jelentéséből. E szerint összességében kockázatosabbak, mint a bankrendszer egésze, mert hiteleik között nagyobb a legalább 90 napja nem fizetettek aránya. Míg 2011 első félévének végén a bankok lakossági hitelei közt 13 százalékos, a vállalatiaknál pedig 16 százalékos volt ez a mérték, a takarékoknál 17, illetve 25 százalékra rúgott. Ez az ügyfélkör összetételéből, a tőkeszegény kis- és közepes vállalkozások fokozottabb hitelezéséből adódik – tette hozzá Palcsó. Varga szerint a kockázatos állomány kimutatása sokszor az üzletpolitikától függ, a mögéje képzendő céltartalékkal ugyanis csökkenthető az eredmény, ami 2011. szeptember végén az egy évvel korábbinál majdnem másfél milliárd forinttal kevesebb, 7,3 milliárd lett az OTSZ tagjainál. Egyik-másik takarékszövetkezetnél vitatható, hogy a kellő gondossággal és a törvényeket betartva mutatja-e ki a kockázatait. A legnagyobb takarékszövetkezet, a közel 71 milliárd forintos mérlegfőösszegű Orgovány és Vidéke is intést kapott az idén: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiszúrt rizikós hitelekre több mint 300 millió forintnyi céltartalékot kellett képeznie. Gellért Imre elnök szerint ez nem jelentős ös�szeg az összesen négymilliárdos céltartalékaik közt, és szeptember végéig még így is elkönyvelhettek 200 milliós eredményt. A nagyra nőtt kisbank mégis visszavonulót fújt: nem folytat agresszív terjeszkedési politikát, hanem – mint az elnök leszögezte – „jobb most államkötvénybe tenni a pénzt”. Egyegy nagy takarékszövetkezet vagy több kicsi esetleges tőkehiányát ki tudná pótolni az OTSZ tagjainak közös védelmi alapja, a 10-11 milliárd forintnyi tőkével bíró OTIVA, tömeges tőkerendezésre azonban ebből nem futná. Pillanatnyilag féltucatnyi

takarékszövetkezetnek van szüksége tőkére, amelyek között csak egy a megközelítőleg félmilliárdos, a többi egyenként 50–200 milliós tétel. Körülbelül százmilliós támaszt kapott az idén a Hajdú Takarékba olvasztott, összesen 300 millió forintot vesztő Biharnagybajom és Vidéke, ám ezt a pénzt a júliusi fúzió után vissza is adták. Miközben 2012 a szövetkezetek nemzetközi éve lesz, a januártól hatályos alaptörvényből kimaradtak – a mostani alkotmány még leszögezi, hogy az állam elismeri és támogatja a szövetkezeti önállóságot. A nagyobb takarékszövetkezetek egy része bankká lett, így a Kinizsin kívül a Mohács, a Pannon, illetve – DRB Bank néven – az egykori siklósi. Ám a bankká alakultak valamennyien résztvevői valamelyik takarékszövetkezeti integrációnak: a DRB a tavaly alakult Repivának, a többiek pedig az 1993-ban, az akkori monstre állami bankmentés keretében létrehozott OTIVA-nak. Még egy véderő működik, az OTIVA-val szembeni függetlenségét 1994-től őrző TÉSZ nevű szövetség által gründolt Takiva. Mindössze öt takarékszövetkezet – Dunakanyar, Körmend, Szeghalom, Szatymaz, Szarvas – nem szövetkezett senkivel, de a PSZÁF őket is kötelezné erre. A felügyelet roppant „érzékeny” azokra a takarékokra, amelyek távol tartják magukat az OTIVA-tól – meglehet, nem is indokolatlanul. A repivás Takarék Szövetkezeti Hitelintézetet például arra kötelezte, tárja fel, pontosan kik állnak jogi személyiségű tulajdonosai hátterében, a független Körmendet rendkívüli adatközlésre szólította fel valós tőkehelyzetéről, a takivás Észak Tolnával szemben pedig fogyasztói panaszra vizsgálódott és bírságolt: egyik ügyfelének a számlájáról ugyanis 17 alkalommal tudott meghatalmazás nélkül pénzt felvenni a kuncsaft felesége. Kiadvány: Magyar Narancs 2011. december 8. Szerző: Mészáros Bálint


59

Rólunk írták  Interjú Csicsáky Péterrel, a TakarékBank elnökével

„Szembemegyünk a bankrendszerrel”

Jórészt kimaradtak a lakossági devizahitelezésből, ezért nincsenek kilakoltatási és árverezési botrányaik a takarékszövetkezeteknek és az ezek központi bankjaként működő TakarékBanknak – mondta el az [origo]-nak adott interjújában Csicsáky Péter, akit meglepett a végtörlesztés ötlete. A TakarékBank elnök-vezérigazgatója szerint a számok igazolják, hogy a vidéki kisbankok piacot nyernek a végtörlesztéshez nyújtott forinthitelezéssel, és a magyar vállalkozások finanszírozásában is jóval aktívabbak, mint a multibankok. Szerinte nincs alapja a kartellgyanúnak a versenyhivatali vizsgálat alá vont bankoknál.



Csicsáky Péter, a Takarékbank elnökvezér igazgatója

60

nem sikerült elkerülni az ország bóvlivá minősítését azzal, hogy a magyar kormány bejelentette, tárgyalásokat kezdeményez a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Váratlanul érte a Moody's lépése? – Lassan egy hónapja lebegtették már a leminősítés lehetőségét, ezért nem mondhatni, hogy derült égből villámcsapásként ért. Ennek ellenére az időzítés meglepett, különösen azért, mert a Standard and Poor's két nappal azelőtt jelentette be, hogy megvárja az IMF-tárgyalások eredményét.


kategóriába kell sorolnia minket. A legnagyobb fenyegetettségnek azt tartja a piac, hogy egyes befektetési alapok a magyar eszközök eladására kényszerülnek, mert befektetési politikájuk nem engedi az ilyen minősítésű eszközök tartását. Ez erős nyomást gyakorolhat a hazai pénzés tőkepiacokra. Ezzel együtt úgy vélem, hogy a befektetők már régóta tudatában vannak ennek a kockázatnak, és vagy átalakították befektetési politikájukat, vagy már megszabadultak az eszközöktől. Természetesen szűkülni fog azok köre, akik hajlandóak finanszírozni a magyar államadósságot, illetve a magyar bankokat, és ez nehézségeket okozhat az állam és a bankrendszer számára is. Ronthatja a bankok hitelezési haj– Azóta a Moody's egész Euró- landóságát, aminek a következmépa, továbbá Budapest, a Magyar nyeit már ismerjük. Fejlesztési Bank és hét magyar kereskedelmi bank besorolását – A TakarékBank biztonságban is rontotta. Mit jelent ez a lépés érezheti magát? az érintett bankoknak és ügyfe- – Igen, már amennyire egy nagy leiknek? európai adósságválságban bárki – A magyar bankok leminősítése biztonságban érezheti magát. A automatikus lépés az ország minő- TakarékBank szerencsés helyzetsítésének módosítása után. Ez egyben van, mert a likviditása robuszelőre nem jelent problémát, ugyanis tus a takarékszövetkezeti háttér ahhoz, hogy a partnerek, befekte- miatt. A takarékszövetkezeti fortők esetleges lépéskényszerbe ke- rásokat hazai, lakossági betétek rüljenek, legalább két hitelminősí- adják. Ez sokkal stabilabb finantőnek befektetésre ajánlott alatti szírozási háttér, mint ha a külföldi

Rólunk írták

tőkepiacról kényszerülnénk forrás- már látszott a bejelentés azonnali bevonásra. piaci reakcióin is. – Most, hogy háromból egy hitelminősítőnél a bóvli kategóriában van Magyarország, és szaporodnak az európai katasztrófa-forgatókönyvek, ön szerint mi lehet az ára egy, az IMF-fel és az Európai Unióval kötendő megállapodásnak? – Semmit nem adnak ingyen, de ma még azt sem tudjuk, hogy mit kérünk. Hogy mit adunk cserébe, azt az után kell tisztázni. Nem tudom megmondani, hogy a banki különadó vagy a végtörlesztés az alku része lesz-e, de az biztos, a védőháló javítja az ország finanszírozhatóságát, és jól jön azokra az esetekre, amikor a piacról történő forrásbevonás megnehezedik vagy ellehetetlenedik. Hasznos lehet abból a szempontból is, hogy csökkenhet a forinton és a magyarországi eszközökön lévő nyomás. Ez

Csicsáky Péter csicsáky péter közgazdász,

a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1981-ben. Első munkahelye az Országos Piackutató Intézet volt, később dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, bankári karrierjét 1990-ben kezdte a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-ben. 1994-től dolgozik a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-ben, amelynek 1995-ben vezérigazgató-helyettese lett, 2011-ben vezérigazgatója, 2010-től pedig ugyanitt elnök-vezérigazgató. 2006-ban a Magyar Bankszövetség és a VOSZ elnökségi tagjává választották, emellett a Fehérvár FC Felügyelő Bizottságának elnöke. 2010-től a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetségének soros elnöki posztját is betölti. Nős, öt gyermek apja.

– Kartellgyanú ügyében vizsgálódik a Versenyhivatal. A TakarékBank nincs a célkeresztben, de mit gondol, van alapja a vizsgálatnak? – Szerintem nincs. – Ezek szerint azt tartja hihetőbbnek, hogy egy adott piaci környezetben és hirtelen jogszabályi változás után, mint amilyen a végtörlesztés volt, a bankok saját érdeküktől vezérelve külön-külön ugyanarra a következtetésre jutottak, és kvázi egyszerre, egy irányba léptek, ahelyett, hogy – felismerve a tipikus fogolydilemmát – összebeszéltek volna, hogy kevesebbet bukjanak. – Most folyik a vizsgálat, abból ki fog derülni, hogy nem kartelleztek a bankok. Épp ezért nem gondolom, hogy a médiában védekezniük kellene. – A TakarékBank kvázi külső szemlélőként vizsgálja a devizahiteles problémát, miután a devizahitelezési boom idején nem volt aktív ezen a fronton. Mégis, mi volt az első gondolata, amikor meghallotta a végtörlesztést? – Meglepett. Azt nem mondanám, hogy külső szemlélőként nézzük csak a problémát, mert annak ellenére, hogy nincs lakossági üzletágunk és így a közvetlen hatás rajtunk nem csapódik le, a velünk együttműködő takarékszövetkezeteken keresztül mégis érintettek vagyunk. Még ha arányaiban kisebb is a szövetkezetek devizaállománya, mint a nagyobb bankoké, azért látható volumen. Ha mindenki élne a végtörlesztéssel, akkor komoly veszteség képződne.

vetkezni, de azért egy-két nagyobb takarékszövetkezetet fájdalmasan érint, és veszteségessé tehet. – Mi volt az oka annak, hogy a takarékszövetkezetek többsége távol tartotta magát a devizahitelezéstől? – Mondhatnám erre azt, hogy előre látták, mi fog történni, de ez nem igaz. A takarékszövetkezetek lassabban veszik át az újításokat, és ez nem egyszerű üzletág, főleg annak, aki csak forintban történő hitelezéshez szokott. A takarékok féltek a devizahitelezéstől. De nemcsak a takarékok, mint vidéki kis bankok, hanem az ügyfeleik is. Úgy tűnik, joggal. Most ennek örülhetünk, hiszen a takarékszövetkezeteknél lévő 38-39 milliárd forint az egész lakossági devizaalapú jelzáloghitel-állománynak kevesebb mint az egy százaléka.

Semmit nem adnak ingyen, de ma még azt sem tudjuk, hogy mit kérünk. Hogy mit adunk cserébe, azt az után kell tisztázni. Nem tudom megmondani, hogy a banki különadó vagy a végtörlesztés az alku része lesz-e, de az biztos, a védőháló javítja az ország finanszírozhatóságát, és jól jön azokra az esetekre, amikor a piacról történő forrásbevonás megnehezedik vagy ellehetetlenedik. Hasznos lehet abból a szempontból is, hogy csökkenhet a forinton és a magyarországi eszközökön lévő nyomás.

– Nagyjából mekkora? – Sokan azt várták, hogy a taka – Szövetkezeti szektorszinten 6-7 rékszövetkezetek majd ráugramilliárd forint, ez a szektor egyéves nak a végtörlesztőkre, és olcsó teljes nyereségével egyenlő. Most forinthitelekkel piacot akarnak úgy tűnik, hogy ez nem fog beköFolytatás a 62. oldalon


61

Rólunk írták

Folytatás a 61. oldalról szerezni. Mennyire volt reális ez a feltételezés? – Volt alapja ennek a feltételezésnek, és a számok is azt mutatják, hogy élnek a lehetőséggel. 88-90 milliárd forintnyi hitelkérelem érkezett előtörlesztési céllal a magyarországi bankokhoz, a takarékszövetkezetekhez pedig 20 milliárd. Ez messze nagyobb arány ahhoz képest, hogy a teljes devizaállományon belül mekkora portfólióval rendelkeznek a szövetkezetek. Azt is tudjuk, hogy a közel 90 milliárd forintnyi hiteligény úgy oszlik meg a bankrendszer egészében, hogy fele-fele arányban vannak a saját és a külső ügyfelek. Tehát csaknem 50 milliárd forintnyi hitelt kértek az adósok a saját bankjuktól, még egyszer ugyanennyi kiváltó kölcsönért pedig más bankhoz mentek. Ehhez

A kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) már most is intenzívebben finanszírozzák a takarékszövetkezetek, mint a nagybankok. A vállalkozói hitelek a bankszektorban nominálisan is vis�szaestek, pedig ott van egy tetemes devizaállomány, amelynek a forintban számított értékének a gyengülő forint mellett növekednie kellett volna. A takarékszövetkezeteknél viszont jellemzően forinthitelek vannak, és ez az állomány tavaly is 5 százalékkal bővült, mint ahogy 2007 óta minden egyes évben. képest a takarékszövetkezetek 75 százalékban olyan ügyfeleknek adtak a végtörlesztéshez hitelt, akik eddig nem voltak az adósaik. A végtörlesztett hitelek aránya a bankrendszerben eddig 4,5 százalékos, a takarékszövetkezeteknél már 6,5.

62


Szintén érdekes, hogy eddig 2,5 milliárd forintnyi devizahitelt zártak le a takarékszövetkezeteknél, de ehhez mindössze 400 milliónyi forintkölcsönt vettek fel. A döntő többség tehát saját megtakarításból tudott előtörleszteni, amiben szerintem benne van a vidéki és a pesti ember mentalitása közötti különbség. Vidéken jobban spórolnak, többet tesznek félre az emberek.

jelentkezők száma, akkor ez nehézséget okoz. Vannak periódusok, amikor átmenetileg szüneteltetni kell a procedúrát, mert fel kell dolgozni a beérkezett igényeket. Másrészről mindenki csak addig terjeszkedhet, ameddig a tőkéje és a likviditása engedi. Ebben nagy különbségek vannak az egyes takarékszövetkezetek között. Mindenesetre takarékszövetkezeti vezetőkkel beszélgetve úgy látom, túlnyomó – A nagyobb aktivitásnak nem többségük érzi, hogy kivételes üzlesz meg a böjtje? Nem tart attól, leti körülmények közé kerültek, és hogy a takarékok pont a rossz mindent elkövetnek, hogy ezt ki is ügyfeleket hozzák el más ban- használják. Március elején megtudkoktól? juk, ez mennyire volt sikeres. – Ez létező kockázat, de azért igyekszünk segíteni a szövetkeze- – Az azért kiderült az elmúlt heteket abban, hogy milyen keretek tekben, hogy olyan nagy volumeközött menjen az ügyfélszerzés. nű ügyfélszerzésre nem képesek Sokszor egyébként csak az törté- a takarékok, mint egy multibank. nik, hogy régi ügyfeleket szerez- Elvárható tőlük az, hogy a hazai nek vissza a takarékok, akiket ép- kisvállalkozásokat erősebben fipen a devizahitelezés, illetve annak nanszírozzák? Orbán Viktor több hiánya miatt veszítettek el. Más ízben megfogalmazta már, hogy banknál vettek fel devizakölcsönt, jó lenne, ha a helyi bankok pörés most visszatérnek a takarékba. getnék a gazdaságot. De vannak új ügyfelek is, akik kö- – A kis- és közepes vállalkozásozül nem mindenki jelent vállalha- kat (kkv) már most is intenzívebben tatlan kockázatot. Akik régebben finanszírozzák a takarékszövetkevettek fel hitelt, és azt 4-5 éve ren- zetek, mint a nagybankok. A váldesen törlesztik, azok viselkedése lalkozói hitelek a bankszektorban minden bizonnyal a jövőben sem nominálisan is visszaestek, pedig változik majd. A takarékszövetke- ott van egy tetemes devizaállomány, zetekre egyébként nem jellemző, amelynek a forintban számított érhogy számukra távoli, budapesti in- tékének a gyengülő forint mellett gatlantulajdonosokat hitelezzenek növekednie kellett volna. A takatömegesen. A tagjaik, aki egyben rékszövetkezeteknél viszont jellemtulajdonosaik is, azt várják tőlük, zően forinthitelek vannak, és ez az hogy a saját környezetükben fel- állomány tavaly is 5 százalékkal bőmerülő igényeket próbálják meg vült, mint ahogy 2007 óta minden kielégíteni a tőke- és likviditáska- egyes évben. A válság tehát láthapacitásaiknak megfelelően. tóan nem gátolta a szövetkezeteket abban, hogy a környezetükben lévő – Volt arra példa, hogy egy-egy kkv-kat hitelhez juttassák. Ebben takarékszövetkezet a végtör- is vannak persze különbségek, az lesztés elején olcsó forinthitellel ország azon részein, ahol a vállalkampányolt, később pedig vis�- kozási lehetőségek jobbak, a takaszavonulót fújt. Mi lehetett en- rékszövetkezetek is aktívabbak. nek az oka? – Elsősorban az, hogy ha lénye – Néhány szövetkezet viszont alulgében egyik napról a másikra a tőkésített, és időről időre felmenormál üzletmenethez képest rül a tőkepótlás gondolata. Volna többszörösére nő a hiteligénnyel értelme állami tőkét pumpálni a

Rólunk írták szektorba ahelyett, hogy a stabilan tőkeerős nagybankokat ösztönöznék hitelezésre? – Azoknál a takarékszövetkezeteknél, amelyek aktívabban hiteleznek, előfordulhatnak tőkeproblémák, de nem mondanám ezekre sem, hogy alultőkésítettek. Inkább úgy merül fel a kérdés, hogy ahhoz képest kevés a tőkéjük, hogy potenciálisan milyen lehetőségeik lennének a saját térségükben. A kormány tehát két irányban is gondolkozhat. Nemcsak abban, hogy egyenként minden takarékszövetkezet jobban el legyen látva tőkével, hanem hogy rugalmasabbá tegye a jogszabályokat, és felszabaduljanak a szektorban lévő tőketartalékok. A kevésbé aktív takarékszövetkezetek tőkemegfelelési mutatója ugyanis kifejezetten magas, és a szektor – A banki különadó mértékét, a egésze is nagyjából 15 százalékos végtörlesztés módját és úgy áltamutatóval rendelkezik. lában a bankellenes hangulatot viszont belülről lehetne befolyá– A gazdasági növekedés szem- solni. Ön érzett, érez bankellenes pontjából viszont annak lenne hangulatot? érezhető hatása, ha a nagybank- – A TakarékBankkal szemben ok is aktívan hiteleznék a hazai nem éreztem bankellenes hangulavállalkozásokat, márpedig a jegy- tot, az ügyfeleink körében semmibank legutóbbi hitelezési felméré- képpen sem. Tény, hogy sok bankse szerint folyamatosan csökken hoz képest könnyebb helyzetben a hajlandóságuk és a képességük vagyunk, mert nekünk nincsenek is. Mi ennek az oka, és mi hozhat lakossági ügyfeleink, ezért nincsejavulást? nek kilakoltatási, árverezési botrá – Meg kell nézni a bankszektor nyaink. Közvetve persze minket is frissen publikált kilenchavi adatait. érint a devizahiteles probléma, és Ha a szektor eredményéből levon- érezzük a társadalmi feszültségejuk az OTP-ét, akkor veszteséget lá- ket. Ebben a környezetben mintunk. Ez emészti a tőkét, márpedig denkinek tudomásul kell vennie, ha csökken a tőke, az visszafogja a hogy a médián keresztül, a nagy hitelezést. Közben külföldről folya- nyilvánosság előtt a banknak somatosan érkeznek a jelzések arra, sem lehet igaza egy-egy konfliktushogy Kelet-Közép-Európában mely helyzetben. Amikor a társadalom bankcsoportnak milyen szándékai olyan nagy részét érinti negatívan vannak, és ezek jellemzően nem a gazdasági helyzet, mint most, és arról szólnak, hogy hol mennyire ennek egy jelentős szelete éppen bővítenének. Azért fogják vissza a bankokhoz kapcsolódik, akkor a a tevékenységüket ebben a régió- bankok esélytelenek. Nem tudják ban, mert az anyabankok helyzetét meggyőzni az embereket az igakell stabilizálni, és ezt az ottani fel- zukról. A legjobb, amit tehetnek, ügyeletek is támogatják. Ezek kívül- hogy végzik a dolgukat, és a konfről ránk ható tényezők, amelyeket liktusokat úgy kezelik, hogy a saját érdemben nem tud Magyarország érdekeik védelme mellett az empábefolyásolni. tiájuk is felszínre kerüljön.

– A TakarékBank volt az egyetlen, amely nem csatlakozott a Bankszövetség alkotmánybírósági beadványához a végtörlesztéssel szemben. Ennek mi volt az oka?

A kormány tehát két irányban is gondolkozhat. Nemcsak abban, hogy egyenként minden takarékszövetkezet jobban el legyen látva tőkével, hanem hogy rugalmasabbá tegye a jogszabályokat, és felszabaduljanak a szektorban lévő tőketartalékok. A kevésbé aktív takarékszövetkezetek tőkemegfelelési mutatója ugyanis kifejezetten magas, és a szektor egésze is nagyjából 15 százalékos mutatóval rendelkezik. – Nem voltunk a dologban érintettek. Ez nem jelenti azt, hogy örültünk annak, hogy az állam egy hos�szú távú szerződéses viszonyba beleavatkozott. Ezzel ugyanis a jogi környezetet, más szerződéses viszonyok stabilitását is megkérdőjelezte, Folytatás a 64. oldalon


63

Rólunk írták

Folytatás a 63. oldalról és megnehezítette a jövőbeli üzletek tervezését. A döntéshozatalhoz kiszámítható klíma kell. – Az újabb adósmentő csomag előkészítésében nem vett részt a TakarékBank, de szakmailag nyilván van véleménye a csomag kiszivárgott elemeiről. Amennyiben az árfolyamgát lehetőségét meghosszabbítják és átdolgozzák, a felhalmozódó plusz adósság egy részét pedig a bankok lenyelik, az jó megoldás lesz?

– Nem tudok részleteket a csomagról, de az eddigi megoldásoknál minden, ami három lábon áll, jobb, mert egyezségen alapul a kormány és a bankszektor között, és valóban segít annak, akin segítenie kell. Ha az ön által említett verzió fut be, az azt jelentené, hogy nem az idén év végén kellene egy nagy veszteséggel szembenézniük a bankoknak, hanem a védett periódus után derülne ki, hogy az árfolyam addigi mozgása alapján kinek mekkora vesztesége keletkezne. Érzek ebben bizonytalanságot, hiszen a végtörlesztés minden problémája ellenére azt jelenti, hogy legkésőbb jövő márciusig a bankok tisztán látnak. Amikor nem fix a veszteség megosztásának a mérete és a mértéke, akkor egy több évre elnyúló mentő-

64


csomag szintén okozhat problémát. Ezt nehéz a mérlegekben leképezni. Persze ez kívülről nézve marginális, bankszakmai nehézség.

bankrendszerrel, és mivel a takarékszövetkezeti háttér miatt mindig erős volt a likviditásunk, és az is marad, a jövőben is növelni fogjuk az aktivitásunkat. A piac most újrarendeződik, – Mire számít, elkerülhetjük jövő- hiszen a nemzetközi hátterű nagyre a recessziót? bankoknál az aktivitás visszafogá – Elég közel csúsztak a nullához sáról döntenek. Nekünk megvan a a prognózisok, és innentől már hi- lehetőségünk arra, hogy felszívjuk bahatáron belül van a recesszió. A az ügyfeleket, és ezt szeretnénk is saját előrejelzéseinkben még nem kihasználni. számolunk ezzel, de a valószínűsége sokkal nagyobb, mint a nyár ele- – Hol lát kitörési pontokat? jén volt. Ez önmagában is baj, mert – A hazai vállalkozások finanszírecesszióban nem megy a vállalko- rozásáról és a végtörlesztéshez nyújtott forinthitelekről már beszéltünk, ez utóbbi eredményeként a takarékszövetkezetek lakossági hitelállománya akár 10 százalékkal is bővülhet. Mindeközben a TakarékBank folytatja a korábbi fejlesztéseit, a bankkártyák chipesítését, az érintés nélküli (paypass) kártyák kibocsátását, az elfogadásukra alkalmas eszközök terjesztését, amelyekkel sokat javítottunk a takarékok kártyaszolgáltatásának színvonalán. Hamarosan elindulunk egy újabb paypass termékkel, egy kisméretű, matrica formájú „bankkártyával” is, amit akár a mobiltelefon hátára lehet felragasztani. Ezzel az elsők között léphetünk a hazai piacra. Ezeknek a fejlesztéseknek azért van jelentőségük, mert zásoknak. Ha nem megy nekik, ak- meg tudjuk mutatni, hogy az egyébkor több a csőd és a felszámolás. Ha ként lassabban reagáló takarékszötöbb a csőd, akkor többen veszítik vetkezeti kör is képes megújulni. el a munkájukat. Ha nő a munka- Ilyenekről is jó néha beszélni, nem nélküliség, akkor az emberek még csak a rossz hírekről. Nem csak abnehezebben tudják visszafizetni a ból áll a bankvilág, hogy gyengül az fennálló hiteleiket, és mindez be- árfolyam, emelkednek a forrásköltgyűrűzik a bankszektorba. ségek, és romlik a portfólió. Mindeközben mégiscsak lebonyolítunk – A TakarékBank nyereséges 6 millió átutalási tranzakciót egy marad? évben, ellátunk több száz fiókot – A terveknek megfelelő, 600 mil- készpénzzel, hogy a vidéken élő lió forintos adózás utáni nyereségre emberek is megkapják időben a fiszámítunk, miután kilenc hónap alatt zetésüket, nyugdíjukat. Megértem 460 millió forint volt a profitunk. Ezzel persze, hogy ma nem ez a legfontoa nyereséges bankok egyre szűkülő sabb a lakosság és a bankok kapcsotáborába tartozunk, és bár nem va- latában, de jó tudni, hogy van, ami gyunk gigászi játékosai a vállalati hi- jól és biztonságosan működik. telpiacnak, a forintban nyilvántartott ORIGO hitelportfóliónk is bővült, 15 százalék2011. december 1. kal. Ilyenformán szembemegyünk a Szerző: Fekete Emese

Nálunk történt  Magyarnándorról Balassagyarmatra

Átadták a Takarék Palotát Szerző: Az előzetes hírek már szóltak arról, hogy a Cserhát Takarék központja Magyarnándorról Váradi Balassagyarmatra költözött. Csaknem 5 éves várakozás, ingatlan keresés után siLajos került megfelelő épületet találni a városban. Végül az Allianz Hungária Zrt. épületét vásárolta meg a pénzintézet, amely alig másfél hónapos felújítás, átalakítás és berendezés után szeptember 19-től már az ügyfeleket is fogadta.

az ünnepélyes átadásra viszont a Takarékossági Világnap alkalmából október 28-án került sor. A szalagot Medvácz Lajos polgármester vágta át – Csicsáky Péternek, a Magyar Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatójának és Holes Imrének, a takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjének közreműködésével. Az ünnepségen szép számban megjelent vendégsereg jelenlétében Holes Imre elnök-ügyvezető szólt a Cserhát Takarék 42 éves működésének főbb, sarkalatos eredményeiről, egyebek között arról, hogy az 1969. szeptemberi megalakulást követően már 1971-ben új üzletház, ezt követő 2-3 évben pedig négy kirendeltség építésére került sor. Későbbiekben sem állt le a terjeszkedés, kirendeltséget nyitottak Vác, Rétság, Salgótarján, Balassagyarmat, illetve Palotás településeken. Ez utóbbi kivételével mind saját épületben működik. Idén a gyarmati épületen kívül Salgótarjánban is új, korszerű körülmények közé költözött a kirendeltség. Jelenleg a megyében 13, illetve Pest megyében, Vácott 1

Az ünnepi köszöntők után Holes Imre a dolgozók közül Koplányi Já nosné központi titkárságvezetőnek, Oraveczné Gyurovics Bernadett hugyagi kirendeltség-vezetőnek, Zi bura Rita központi könyvelőnek, Szolik Istvánnak, Balassagyarmat 1. számú kirendeltsége ügy-intézőjének munkájuk elismeréseként oklevelet és pénzjutalmat adott át. Külön köszöntötte Szlobodnyik Gábort, a takarékszövetkezet számítástechnikai előadóját, aki előző nap Budapesten az országos központi ünnepségen Takarékszövetkezeti Érdemérem kitüntetést kirendeltségük működik. Kiemelte vett át. az elnök, hogy 1982-ig a városokban Nem feledkezett meg a takarék nem működhetett takarékszövetkezet, vezetése az építőipari cég azon munviszont személyes kezdeményezésre, katársairól sem, akik a munkálatokat a Pénzügyminisztérium kemény fel- végezték, köztük a nem éppen mintételeit teljesítve, Balassagyarmaton megnyílt az ország első városi takarékszövetkezeti kirendeltsége. Napjaink pénzügyi szolgáltatását tekintve a Cserhát Takarék szinte minden banki szolgáltatással fogadja ügyfeleit. A devizahitelezésből azonban egy jól átgondolt döntéssel kimaradt. Jelenleg viszont forint hitellel segíti a bajba jutott devizahiteleseket a takarékszövetkezet. Az új üzletház átadási ünnepségéhez és a Takarékossági Világnaphoz kapcsolódóan Csicsáky Péter, dennapi feladatot jelentő költöztetést. Medvácz Lajos, Gazsi Ferenc (VOSZ), Pénzjutalmat vehetett át: Miklián Péter, Sándor István Magyarnándori polgár- Kozma István, Manda Gábor, Hanula mester szóltak a takarékok – köztük Pál és a bankbiztonsági rendszert kia Cserhát Takarék – által betöltött építő Sramó József. szerepről, a fejlődésről, az eddigi Az ünnepség a Sztár Motelben tareredményekről s a jövőben várható tott fogadással zárult. A vendégek piaci részesedés növelésének lehe- további sok sikert kívántak a Cserhát tőségeiről. Takarék dolgozóinak és vezetőinek.




Átvágták a szalagot

65

Köszöntő

Karácsony táján… Csitáry-Hock Tamás: Mosolyhíd – idézetek

Van az ajándék...

Mindegy, hogy mi. Nem számít, hogy nagy vagy kicsi, drága vagy olcsó. Az ajándék valódi értékét nem ez határozza meg. Bármi válhat ajándékká. Egy mosoly, egy simogatás, egy ölelés is. De lehet az egy könyv, amiről tudod, hogy a másiknak fontos, és egy könyvjelző, amiről ő is tudja, hogy számodra ő mennyit jelent. A lényeg, hogy szíved minden melegével adod neki. Így a könyv minden oldala rólad fog szólni, a könyvjelző pedig nem csupán a lapok múlását jelzi, hanem téged idéz. Hiszen valójában nem könyvet, nem könyvjelzőt adsz, hanem a szívedet. És ennél többet nem adhatsz. Mert a szíved te magad vagy. Létezik ilyen ajándék.

Van egy különös játék...

Nő és férfi játssza. Írott szabályai nincsenek. Szabályait egyedül a szívükben lévő érzés, az egymás iránti őszinteség, a tisztelet, a bizalom határozza meg. (...) Nem legyőzni kell a másikat, hanem vele együtt győzni. Győzni, és elnyerni a másikat. És ez nem játék.

Van a tél...

A mozdulatlanság állapota. Az alvás, a várakozás állapota. A szomorú szépség állapota. A csend, a hideg, a fagy, a jég, a hó. A hó gyönyörű. Szomorúan gyönyörű. De nem csak szomorúság, nem csak fagy van a télben. Hanem jó is. Az, hogy véget ér. Ezt mindig, minden évben biztosan tudhatjuk. Véget ér. Hogy mikor, nem tudjuk. Lehet, hogy hamarosan, lehet, hogy sokára. De biztosan vége lesz. És ezt várjuk. Ez tartja bennünk a lelket, tudjuk, hogy érdemes élni, várni, mert lesznek szebb napok. Amikor minden megmozdul, minden felébred, és minden szép lesz megint. Csak várni kell és hinni. Nem is hinni – tudni. És türelmesnek lenni. Ez a legfontosabb. És ha megérkezik a tavasz, elfelejtünk minden mást. A hideget, a szomorúságot, a fagyot, a mozdulatlanságot. Igen, most tél van. De lesz tavasz.

Van az út…

És van, hogy az úton egyedül kell menned. Mert a te utad, a te feladatod. Csak te járhatod be, senki más, mert neked kell a rád váró akadályokat leküzdened, mert a cél a te célod. Az útnak többféleképpen vághatsz neki. Lehetsz magabiztos, lehetsz bizonytalan, félhetsz az akadályoktól, tarthatsz az ismeretlentől. Nem tudod, milyen lesz, csak a célt, a feladatot ismered. Nem tudod, lesz-e elég erőd, nem tudod, a képességeidből mire futja. De az út mentén lehet segítőd. Ahogy minden versenyző erőt nyer a bíztatásból, úgy te is erőt kapsz, ha valaki bízik benned, drukkol neked. Bízik benned helyetted is, ha néha kételkedsz magadban. Mert fontos ez. Nem elég az önbizalom, másé is kell. Így valójában nem egyedül járod az utat. És így végül nem az út győz, hanem te. Van ilyen út.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként a Takarék c. újság valamennyi Kedves Olvasójának jó egészséget, békés, boldog karácsonyt és sikeres új esztendőt kívánok a magam és kollégáim nevében! Demján Sándor 66


2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. Telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, Mobil: 06-30/9327-807 E-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

REKLÁMOK

ELŐTETŐK MONITORÁRNYÉKOLÓK

Takarék. Bemutatjuk a Takarék Alapkezelő Zrt.-t. Az agrárágazat több alapanyag termelésnél. Cél a kockázatok minimalizálása

Recommend Documents