Takács Tibor Igazságügyi szakértő
A vadkárok kezelésének a folyamata: • Mező- és erdőgazdaságban keletkezett károk esetében az • 1996. évi LV. Tv. (Vtv) 75-81/A §-ai és a 79/2004 (V.4.) FVM rendelet (Vhr) 82-84 §-ban
foglaltak, • Egyéb eseteknél a Ptk. 345. § -a az irányadó a keletkezett károk rendezésére.
A vadkárok kezelésének a folyamata:
Konszenzus esetén: Ha a termelő és a vadászatra jogosult a kárigényben
kölcsönösen megegyeznek, sikerül megállapodniuk a kártérítés módjában, összegében, lezárul az ügy. A megállapodás alapján kifizethető a keletkezett kár. Itt általában szakértőre nincs szükség.
A vadkárok kezelésének a folyamata
Megállapodás konszenzus esetén
A vadkárok kezelésének a folyamata:
Konszenzus hiány esetén: Hivatalos eljárás megindítása 1996. évi LV. Törvény
81. § (2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
A vadkárok kezelésének a folyamata: A jegyzői hatóság a 2004. évi CXL. Törvény (KET.) alapján vadkárbecslési eljárás során szakértőt rendel ki, akinek feladata a keletkezett kár mértékének és értékének, valamint a vadkár tényének megállapítása. • 58.§(1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és • a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy • b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.
A vadkárok kezelésének a folyamata: 19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A szakértői vélemény A szakértő a szakvéleményt - a kirendelő hatóság
intézkedésének megfelelően – írásban, szóban vagy elektronikus kézbesítés útján terjeszti elő. A leggyakoribb eset az írásban adott szakvélemény. A szakvélemény kiterjed a kirendelő hatóság - és a kirendelő hatóság útján a felek - által feltett kérdések megválaszolására, továbbá az egyéb szükséges megállapításokra. A szakértő a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható, azt saját nevében adja.
A szakértői vélemény A szakvélemény magában foglalja: a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat (lelet) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai ténymegállapítás) a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat (vélemény).
A szakértői vélemény
A vadkárbecslés során készített szakvélemény tartalmi
és formai követelményeit • az Igazságügyi Szakértői Tevékenységről (Szaktv) 2005. évi XLVII. tv. 16.§-a • a Polgári Perrendtartás 1952 évi III.tv. 182. § (1-3). bekezdései • A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.tv 108-109 §-a írja elő.
A szakértői vélemény A Vadászati Hatóságnál bejegyzett megyei szakértőkre
a Vtv. 75-81/A §-ai és a Vhr. 82 -84§-ai vonatkoznak. Az ágazati szakértők működését (NAKVI) is a Vtv. és a Vhr. szabályozza. A szakértői névjegyzékbe kerülésük feltételeit a 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet tartalmazza. Az igazságügyi szakértők működését a 2005. évi XLVII. törvény és a 2005. évi XLVIII. törvény, a 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet és az Igazságügyi Szakértők Etikai Kódexe szabályozza.
A szakértői vélemény
A szakértői vélemény szerkezeti felépítése, formai és tartalmi követelmények, a szakvélemény nyelvezete
Általános szerkezeti felépítés
Borító I. Kirendelés / megbízás II. Előzmények III. Feladat IV. Módszerek-jogszabályi háttér V. Megállapítások VI. Összefoglalás
Általános szerkezeti felépítés, borító
Megbízás; Előzmények; Feladat;
Jogszabályi háttér
A megállapítások fejezet a szakvélemény érdemi része Általános elvek Az adott alpontban felhasznált adatok az előző alpontokból származzanak. • Logikai sorrend. (Honnan veszi?) • Bizonytalansági mutatók. • Minden megállapítás indokolandó, fotókkal dokumentálandó, gps koordinátákkal rögzítendő • Kisebb számítások magyarázandók. •
Megállapítások; Vadkár elleni védekezés
Megállapítások; Keletkezett kár értéke, megosztása
Összegzés; feltett kérdésekre válaszok;
Mellékletek
Mellékletek
A szakvélemény nyelvezete Szakszerű és tudományos
Érthetőség és szakzsargon Idegen szavak használata
Magyar nyelv és helyesírás Betűtípus, betűméret, sorköz
Tagolás és oldalkép Áttekinthetőség, kereshetőség
A szakértő munkája A vadkárfelmérés mérnöki tevékenység, mely mérhető és számítható!
A szakértő munkája Követni kell a szakirodalmat Ismerni kell az új tudományos eredményeket Alkalmazni kell a legújabb szakmai módszereket
Alkalmazni kell a legújabb technikai eszközöket
