Tájvizsgálat A Nagyberek gazdasági és társadalmi adottságai
Aratás Csisztapusztán (Fotó: Járfás Zsuzsanna)
Készítette: Szabó Áron, Pusker Gabriella Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 2011. Budapest
1
Tartalomjegyzék 1. Gazdasági adottságok................................................................................... 6 1.1. Ipar........................................................................................................................................................ 8 1.2. Bányászati tevékenység ....................................................................................................................... 10 1.3. Területhasználatok ............................................................................................................................... 11 1.4. Mezőgazdaság ..................................................................................................................................... 14 1.4.1. A mezőgazdaság szerkezete .......................................................................................................... 15 1.4.2. Szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás ........................................................................... 16 1.4.3. Szőlő-, és gyümölcstermesztés...................................................................................................... 18 1.4.4. Kertészeti növénytermesztés ......................................................................................................... 23 1.4.4.2. Nádgazdálkodás ........................................................................................................................ 23 1.4.5. Állattenyésztés ............................................................................................................................. 23 1.5. Szolgáltatások, kereskedelem ............................................................................................................... 25 1.5.1. Kereskedelmi, pénzügyi, kommunális szolgáltatások .................................................................... 25 1.5.2. Kulturális szolgáltatások ............................................................................................................... 26 1.5.3. Közigazgatás ................................................................................................................................ 27 1.6. Erdőgazdálkodás.................................................................................................................................. 27 1.7. Vad-, halgazdálkodás ........................................................................................................................... 29 1.8. Idegenforgalom ................................................................................................................................... 30 1.8.1. Szálláshelyek .............................................................................................................................. 30 1.8.2. Vendégek száma .......................................................................................................................... 32 1.8.3. Kínálat elemei .............................................................................................................................. 37 1.8.3.1. Természeti környezet ............................................................................................................ 37 1.8.3.2. Gazdálkodás ......................................................................................................................... 37 1.8.3.3. Építészeti, kulturális értékek .................................................................................................. 38 1.8.3.4. Programok, rendezvények ..................................................................................................... 39 1.8.4. Turizmusfajták ............................................................................................................................. 39 1.8.4.1. Termál-, és gyógyturizmus .................................................................................................... 39 1.8.4.2. Borturizmus .......................................................................................................................... 40 1.8.4.3. Üdülő-, és kempingturizmus.................................................................................................. 40 1.8.4.4. Kirándulóturizmus ................................................................................................................ 40 1.8.4.5. Falusi turizmus ..................................................................................................................... 41 1.8.4.6. Lovas turizmus ..................................................................................................................... 41 1.8.4.7. Horgászturizmus ................................................................................................................... 41 1.8.4.8. Vadászturizmus .................................................................................................................... 42 1.8.4.9. Kerékpáros turizmus ............................................................................................................. 42 1.8.4.10. Üzleti turizmus.................................................................................................................... 42 1.8.4.11. Gasztronómiai turizmus ...................................................................................................... 42 1.8.4.12. Rendezvényturizmus ........................................................................................................... 42 1.9. Kommunális infrastruktúra................................................................................................................... 43 1.9.1. Csapadékvízelvezetés ................................................................................................................... 43 1.9.2. Ivóvíz........................................................................................................................................... 43 1.9.3. Szennyvíz .................................................................................................................................... 46 1.9.4. Gázellátás .................................................................................................................................... 48 1.9.5. Telekommunikáció ....................................................................................................................... 49 1.9.6. Energiagazdálkodás (alternatív energiaforrások) ........................................................................... 49 1.9.7. Hulladékgazdálkodás.................................................................................................................... 50 1.10. Településhálózat és településszerkezet ............................................................................................... 53 1.11. Közlekedés ........................................................................................................................................ 55 1.11.1. Közút ......................................................................................................................................... 55
2
1.11.2. Vasút.......................................................................................................................................... 57 1.11.3. Kerékpár .................................................................................................................................... 58 1.11.4. Hajózás ...................................................................................................................................... 58 1.12. Vízgazdálkodás.................................................................................................................................. 59 1.12.1. Felszíni vizek ......................................................................................................................... 61 1.12.2. Felszín alatti vizek ................................................................................................................. 62 1.12.2.1. Talajvíz, rétegvíz ................................................................................................................ 63 1.12.2.2. Termálvíz ........................................................................................................................... 63 1.10.2.3. Ásványvíz ........................................................................................................................... 64 1.12.2.4. Felszín alatti vizek kitermelése ............................................................................................ 64 1.13. Környezetvédelem ............................................................................................................................. 66 1.13.1. Felszíni folyóvizek ..................................................................................................................... 66 1.13.1.1. Állóvizek, halastavak .......................................................................................................... 68 1.13.2. Felszín alatti vizek ...................................................................................................................... 68 1.13.3. Talaj........................................................................................................................................... 70 1.13.4. Levegő ....................................................................................................................................... 71
2. Társadalmi adottságok............................................................................... 73 2.1. Demográfiai folyamatok ...................................................................................................................... 73 2.2. Munkanélküliség ................................................................................................................................. 77 2.3. Foglalkoztatás, jóléti viszonyok ........................................................................................................... 81 2.4. Oktatás ................................................................................................................................................ 82 2.5. Egészségügy, közbiztonság .................................................................................................................. 83 2.6 Szociális ellátás .................................................................................................................................... 84
Irodalomjegyzék ............................................................................................. 86
Ábra-, és táblázatjegyzék 1. ábra Gazdasági kistérségtípusok (Váti Kht. 2004)........................................................................................... 6 2. táblázat A gazdasági szervezeti formák száma a Nagyberekben (KSH) ........................................................... 7 3. táblázat A vállalkozások méret szerinti megoszlása 2009-ben a Nagyberekben (KSH) .................................... 8 2. ábra Ipari vállalkozások száma a Nagyberekhez tartozó településeken (KSH) ................................................. 9 4. táblázat Nem üzemelő anyagnyerőhelyek a Nagyberek területén (Balatoni Integrációs Kht., 2006, 12-13.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 47-48.) .......................................................................................................... 11 3. ábra Területhasználatok %-os aránya a Nagyberekben (KSH, 2000) ............................................................. 11 4. ábra Mezőgazdasági területek kiterjedésének alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH) ............................... 12 5. ábra Területhasználatok alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH) ............................................................... 13 5. táblázat A termőföld minősége az agráralkalmassági értékszámok alapján a Nagybereket érintő kistérségekben (Pogányvölgyi kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja, 2004, 13.) .......................................... 15 6. ábra Mező-, erdőgazdasági vállalkozások 2009-ben a Nagyberekhez tartozó településeken települési bontásban (KSH) ............................................................................................................................................................. 16 7. ábra Szántó és legelőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein ............................................ 18 (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.).............................................................................. 18 8. ábra Szőlőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.) ......................................................................................................................................... 19 6. táblázat A Dél-Balatoni Borút állomásai a Nagyberekben (www.dbb.hu) ...................................................... 20 7. táblázat Jelentősebb pincészetek a nagyberekben (www.dbb.hu) ................................................................... 22 9. ábra Gyümölcsterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.)............................................................................................................... 22 10. ábra Állatállomány számának alakulása a Nagyberekben 1895-2000 között (KSH) ..................................... 24 11. ábra Erdőgazdálkodási tájak Smogy megyében (www.sefag.hu) ................................................................. 27 8. táblázat Horgászvizek a Nagyberekben és a bennük fogható halfajok (www.haki.hu) .................................... 30
3
12. ábra Magánszállásadás szállásférőhelyek számának alakulása a Nagyberekben 1999-2008 között (KSH településsoros adatok)..................................................................................................................................... 30 13. ábra Kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma a Nagyberekben (KSH) ................................. 31 14. ábra Vendégek száma a fizetővendéglátásban a Nagyberekben ................................................................... 32 15. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a fizetővendéglátásban 1998-2008 között a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)..................................................................................................................................... 33 16. ábra Vendégek száma a falusi szállásadásban a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ....................................................................................................................................................................... 33 17. ábra Külföldi vendégek és vendégéjszakák arányának alakulása 1998-2008 között a falusi szállásadásban és a fizetővendéglátásban (KSH) ............................................................................................................................ 34 18. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a falusi szállásadásban 1998-2008 között a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)..................................................................................................................................... 34 19. ábra Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Nagyberekben (KSH) ........................................... 35 20. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (KSH) ....................................... 36 21. ábra Külföldi vendégek, vendégéjszakák arányának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken a Nagyberekben (KSH) ...................................................................................................................................... 36 9. táblázat A Nagyberek vízbázisai (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 3/2 melléklet, 2010) .............................................................................................................................................................. 44 22. ábra A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányának változása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)..................................................................................................................................... 45 23. ábra A köz-csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának változása a Nagyberek területén (KSH) .......... 47 24. ábra A szolgáltatott víz és az elvezetett szennyvíz mennyiségének alakulása a Nagyberek területén (KSH településsoros adatok)..................................................................................................................................... 47 25. ábra A gázfogyasztók számának alakulása és a felhasznált gáz mennyiségének alakulása a Nagyberek területén (KSH településsoros adatok) ............................................................................................................. 48 26. ábra A felhasznált villamosenergia mennyiségének és a fogyasztók számának változása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ........................................................................................................................... 50 27. ábra A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások számának alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)..................................................................................................................................... 51 28. ábra Az összes és a lakosságtól elszállított hulladék mennyiségének alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)..................................................................................................................................... 52 10. táblázat A Nagyberek települései, területük, népességük (KSH, 2009) ........................................................ 53 29. ábra A Nagyberek településeinek megoszlása népesség alapján .................................................................. 54 30. ábra A Nagyberek településeinek megoszlása területi kiterjedés alapján (KSH településsoros adatok)......... 54 31. ábra A Balaton közvetlen vízgyűjtő tervezési alegység lehatárolása (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 10.)...................................................................................................................... 59 11. táblázat A Keleti-Bozót vízhozamértékei (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 23-24.) .............................................................................. 61 12. táblázat A Jamai patak vízhozamértékei (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 24.) ................................................................................... 61 13. táblázat Felszín alatti víztestek és típusaik.................................................................................................. 63 (Balaton közvetlen vízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 10.)............................................................. 63 14. táblázat A Nagyberek felszín alatti víztestei mennyiségi állapotának összegzése (Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 5/2 függelék.).......................................................................................... 66 15. táblázat A Fonyódi Kistérség vízfolyásainak vízkészlete (Fonyód Kistérség Többcélú Társulása Környezetvédelmi Programja 2010-2015. Közötti Időszakra, 2010, 26.) ........................................................... 67 16. táblázat A települések besorolása a szennyezés érzékenység kategóriákba .................................................. 69 (27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete) ......................................................................................... 69 17. táblázat A felszín alatti víztestek állapota ................................................................................................... 69 (Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 5/2 függelék.)....................................................... 69 32. ábra A Nagyberekhez tartozó települések össznépességének alakulása (KSH településsoros adatok) ........... 73 33. ábra Természetes szaporodás alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ................................ 74 34. ábra Vándorlási egyenleg alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ..................................... 74 18. táblázat Koreloszlás változása 2001-2008-ig a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ........................ 75 35. ábra A Nagyberek lakosságának koreloszlása (KSH településsoros adatok, 2008)....................................... 75 19. táblázat A nagybereki öregedési index alakulásának összevetése a megye, a régió, az országos értékekkel (KSH) ............................................................................................................................................................. 76
4
36. ábra A Nagyberek népsűrűségének alakulása, összevetése az országos, régiós, megyei átlaggal (KSH) ....... 76 37. ábra Munkanélküliség alakulása 2000-2008-ig (KSH) ................................................................................ 77 38. ábra Szellemi és fizikai foglalkozású munkanélküliek arányának alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)..................................................................................................................................... 78 20. táblázat Szellemi és fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya számokban (KSH) ................................... 79 21. táblázat Munkanélküliség alakulása a Nagyberekben a képzettség szerint 2000-2008-ig (KSH)................... 79 39. ábra Regisztrált munkanélkülieken belül a férfi-nő arány a Nagyberekben (KSH) ....................................... 80 22. táblázat Munkanélküliek eloszlása kor alapján (KSH) ................................................................................ 80 40. ábra Egy laksora jutó jövedelem alakulása 2004-2008-ig (KSH) ................................................................. 81 41. ábra A lakosság képzettségi szint szerinti aránya 2001-ben ........................................................................ 82
5
1. Gazdasági adottságok A Nagyberek Somogy megye a Kaposvár–Marcali–Siófok háromszög által lefedett fejlettebb részének „belsejében‖ helyezkedik el, ennek ellenére megyei összevetésben a terület nagy része a gazdaságilag gyenge kondíciójú területek sorába tartozik. A gyenge gazdasági pozíciót mutatja, hogy a berek területét érintő három kistérségből kettő, a háttértelepüléseket adó Lengyeltóti és Marcali kistérség a VÁTI KHT. által készített kistérségi fejlettségi rangsorban a leszakadók közé, míg a Balaton-parti Fonyódi kistérség a fejlett, stagnáló kistérségek csoportjába tartozik. (1. ábra) Ez jól mutatja, hogy a terület gazdaságát egyfajta kettőség jellemzi: a Balaton-parti részeken a turizmus dominál, mely erősebb gazdasági pozíciót biztosít, ezzel szemben a háttértelepüléseken a szántóföldi
növénytermesztés,
a
gyümölcs-, és szőlőtermesztés, az erdő- és vadgazdálkodás, halászat jellemző, mely kisebb gazdasági potenciált
jelent.
(1.
táblázat)
(Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézete,
1. ábra Gazdasági kistérségtípusok (Váti Kht. 2004)
2005; KSH) A berek területén a vállalkozások száma az elmúlt években lényegesen megugrott, míg 2005ben 6431 vállalkozás működött, addig a 2009-ben már 8211, melynek 7,4%-a az ipar, 28,6%a a mezőgazdaság, erdőgazdaság, 64%-a a szolgáltatások szektorba tartozik. A vállalkozások szektoriális megoszlását vizsgálva szembetűnő a mezőgazdasági, erdőgazdasági vállalkozások számának nagyarányú 318-ról 2346-ra történő emelkedése, míg ezzel eszemben a másik két szektorban lényeges változás nem történt. (1. táblázat) A legtöbb vállalkozás Marcaliban, Balatonbogláron és Fonyódon található, itt a vállalkozások száma jóval meghaladja az 1000 db-t. Őket a sorban a többi Balaton-parti település (Balatonfenyves, Balatonkeresztúr) és Lengyeltóti követi, ahol a vállalkozások száma 500 körül mozog. A többi településen 500
6
alatt, Táska, Kisberény, Somogyszentpál, Nikla, Csömend, Balatonújlak községekben pedig 100 alatt van ez a szám. (1-3. melléklet) (KSH) Ágazat
Regisztrált vállalkozások száma
Ipar Mező-, erdőgazdaság Szolgáltatás Összesen
Regisztrált vállalkozások aránya (%)
2009
2005
2009
2005
608
644
7,4
10
2346
318
28,6
5
5257
5469
64
85
8211 6431 100 100 1. táblázat Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Nagyberekben (KSH)
Ha a gazdasági formák számának alakulását tekintjük, láthatjuk, hogy jelentős növekedés figyelhető meg a gazdasági szervezetek, az egyéni vállalkozók és a jogi személyiség nélküli vállalkozások számában, ugyanakkor a részvénytársaságok száma alig változott, a szövetkezetek száma pedig felére csökkent. (2. táblázat) Települési bontásban vizsgálva kiemelkedik három város: Marcali, Balatonboglár, Fonyód, mely településeken található a legnagyobb számban vállalkozás, s melyeken a legtöbb gazdasági formát tekintve is a legtöbb található. (1-3. melléklet) (KSH) Gazdasági szervezetek formái (db) Regisztrált betéti társaságok száma (év végén) Regisztrált egyéni vállalkozások száma (év végén) Regisztrált gazdasági szervezetek száma Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma (év végén) Regisztrált költségvetési szerv és intézménye Regisztrált közkereseti társaságok száma (év végén) Regisztrált mezőgazdasági szövetkezetek száma (év végén) Regisztrált részvénytársaságok száma (év végén) Regisztrált szövetkezetek száma (év végén) Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén)
Évszám 2009 449 6865 8639 727 84 29 5 13 17
2005 545 5222 6847 504 98 31 7 12 25
7441
5871
770
560
2. táblázat A gazdasági szervezeti formák száma a Nagyberekben (KSH)
7
A vállalkozások nagyságát tekintve a térségre a kisméretű vállalkozások jellemzőek, a vállalkozások csaknem egésze, 98,6%-a 9 fő alatt van. A maradék 1,4%-on osztoznak az ennél nagyobb vállalkozások (10-19 fős 67 db, 20-49 fős 33 db, 50-249 fős 14 db, 250-499 fős 1 db, 500 és több fős 1 db).
A 250 fő fölötti nagyvállalkozások csaknem teljesen
hiányoznak. (3. táblázat) Ez az arány az elmúlt évek tendenciáit követve, nem változott lényegesen semmit. (4-5. melléklet)(KSH)
Vállalkozáskategóriák típus szerint
Vállalkozások száma (db)
Vállalkozások aránya (%)
0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db)
2230,
27,2
1-9 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db)
5865,
71,4
10-19 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db)
67,
0,8
20-49 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db)
33,
0,41
50-249 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db)
14
0,17
250-499 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db)
1
0,01
500 és több fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db)
1
0,01
8211,
100
Összesen
3. táblázat A vállalkozások méret szerinti megoszlása 2009-ben a Nagyberekben (KSH)
1.1. Ipar Az ipar nem jelentős a Nagyberek területén, a nagy-, és középvállalatok alacsony számban vannak jelen, többségében a kisméretű helyi vállalkozások fordulnak elő. 2009-es adatok alapján a térségben 608 ipari vállalkozás működött, mely az összes vállalkozás 7,4%-t teszi ki. (1. melléklet) A legtöbb ipari cég a gépiparban, a fafeldolgozó iparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban és a konfekció iparban tevékenykedik. A térség ipari központja Marcali, ahol mind a három kistérség, mind a vizsgálati terület viszonylatában a legmagasabb a vállalkozások száma és a külföldi tőke nagysága. Jelentősebb ipari vállalkozások Marcaliban: Mustang Rt. (textilipar), Industrie Elektrik Kft (elektronikai ipar), Ziehl Abegg Marcali Kft. 8
(gépipar). Marcalit a sorban Balatonboglár és Fonyód követi, mintegy feleannyi ipari vállalkozással, a többi településen ez a szám 40-nél kevesebb, sőt a legtöbb községben 10 vagy annál kevesebb. (2. ábra) A területen egy ipari park helyezkedik el Marcaliban, melynek kihasználtsága jelenleg alacsony szintű.
2. ábra Ipari vállalkozások száma a Nagyberekhez tartozó településeken (KSH)
A faipar kettőséget mutat: míg a berek Lengyeltói, Fonyódi kistérséghez tartozó területein a faállomány feldolgozására nem épült ki megfelelő kapacitású ipar — jelenleg két fűrészüzem működik Somogyváron (Frank Bt.) és Öreglakon (Öreglak Vasad-hegyi Fűrésztelep), mely az egyéni gazdák szükségleteit elégíti ki —, addig a Marcali kistérségre eső részen több faipari vállalkozás is létesült. A Marcali Fűrész Üzem Kft. termékeit —épületfa, lombos fűrészárú, parketta, rönkfa, stb. — a hazai piacokon kívül Németországba, Svédországba, Olaszországba szállítják. Kéthelyen a Bélafa Kft. működik, amely Canadai licence alapján gyárt beépített szekrényeket, konyhabútorokat, stb., Balatonújlakon pediga kermi által bevizsgált gyerek kültéri játszótéri játékokat gyártanak nagy sikerrel. A térség jellemzően agrárvidék, ennek ellenére a mezőgazdasági termékek feldolgozása alacsony szintű, nem települt rá megfelelő ipar, így a gabona feldolgozás, sütőipar, szőlőfeldolgozás,
gyümölcsfeldolgozás
a
szomszédos
térségekben
valósul
meg,
a
megtermesztett növények 80%-a feldolgozás nélkül hagyja el a térséget. Egyedül Marcaliban működik közraktár, malom és kenyérgyár (Balaton Kenyér Kft). Itt található a térség egyetlen 9
tejfeldolgozója, a Danone Kft. marcali üzeme, ahol túrórúdi előállításával foglalkoznak. A cég a környék gazdáitól vásárolja fel a tejet. Az öreglaki napraforgó hidegolaj sajtoló és az illóolaj sajtoló kihasználtsága alacsony, a gyümölcstermesztés volumenéhez képest a térségből teljes mértékben hiányzik a hűtőház kapacitás. Egyedüli hűtőház a területen kívül a Marcali kistérségben, Vésén található, amely a felvásárolt gyümölcsöket külföldre szállítja. Ugyanitt gyümölcsaszaló működik, mely egyre szélesebb körben terjeszkedik. Kiemelkedő a közép-európai szinten is jelentős dió feldolgozó és csomagoló Lengyeltótiban. Öreglakon található egy gyógynövény feldolgozó is, mely kapacitása még nincs kellően kihasználva. A térségben és a megyében meghatározó volt Balatonbogláron a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. (egykori BB Kombinát) termelése, amely mára azonban meggyengült, termelése elbizonytalanodott, de még mindig jelentősnek mondható. A cég szőlőfeldolgozást, bor-, és pezsgőtermelést, gyümölcslé-gyártást folytat.
A szőlőültetvények termését részben a
kistermelők dolgozzák fel, kisebb része a térségben működő feldolgozókba kerül, míg a termés többi részét szőlő formájában a Balaton melléki illetve a Balaton felvidéki borfeldolgozókba szállítják feldolgozásra. A helyi feldolgozás erősítése érdekében a területtel szomszédos, a Lengyeltóti kistérséghez tartozó Szőlősgyörökben pinceszövetkezetet hoztak létre, amely a helyi termelési hagyományokra építve szövetkezéssel kívánja megoldani EU mintára a szőlőfeldolgozást. Hiányzik a húsfeldolgozás a térségből, vágóhíd egyedül Marcaliban működik. A térségben kiemelkedő, regionális szintű az Öreglaki vadfeldolgozó. A jelentősebb ipari vállalkozásokat a 6. mellékelt mutatja. (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 54.; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 20-21, 43,46.; KSH, www.bb.hu, KSH) 1.2. Bányászati tevékenység A terület nagy része a Balaton Kiemelt üdülőkörzet Területrendezési Terve által kijeölt „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási területbe‖ sorolható. (7. melléklet) A berekben több megkutatott, bezárt anyagnyerőhely található. Korábban a kitermelt fő ásványi nyersanyagok a lápi mész, lápföld, vegyes tőzeg, építési- és falazó homok voltak, ezen bányák többsége már nem üzemel. (4. táblázat)
10
A „Buzsák II. (Nagydomb-dűlői homokbánya) – homok‖ védnevű bányateleken ma is folyik bányászati tevékenység, a G fivérek Kft. végez homok kitermelést. A „Buzsák III. (Magyaridűlői homokbánya) –homok‖ védnevű bányatelken ma is folyik bányászati tevékenyég, a Honor kft. végez kitermelést. Bányaterület kód
15-03-041-05
Előfordulás megnevezése Nagyberek K-i és középső része Ordacsehi, Üszögi berek Nagyberek K-i területe Zardavári teleltető halastavak Fonyód I. (Feketebezsény) - homok Boglári berek I.
15-03-041-06
Berek
15-03-040-02 15-03-040-03 15-03-040-04 15-03-040-05 15-03-040-06
15-03-050-02 15-06-031-02 15-06-037-02
Nagyberek Ny Boronkai völgy A K-i bozótvölgy Nagyberek Közép
és és
Nagyberek Középső V. „Buzsák I. (Kéka homokbánya) – homok‖ „Buzsák IV. (homokbánya É)homok‖ „Buzsák V. (homokbánya D)homok‖
Nyersanyag
Lelőhely közigazgatási helye
Bánya státusz
lápi mész, lápföld
Fonyód, Ordacsehi
megkutatott
lápföld, vegyes tőzeg lápföld, vegyes tőzeg lápföld szerű javítóanyag közlekedés - építési homok vegyestőzeg, lápföld vegyestőzeg, lápföld, lápi mész
Fonyód Fonyód, Ordacsehi
megkutatott megkutatott
Fonyód
bezárt
Fonyód
bezárt
Balatonboglár Balatonboglár, Ordacsehi, Fonyód
megkutatott
vegyes tőzeg, lápföld
Balatonfenyves
megkutatott
lápi mész
Balatonfenyves, Fonyód Balatonfenyves, Fonyód
vegyes tőzeg, lápföld homok közlekedés homok
-
építési
közlekedés homok
-
építési
megkutatott
megkutatott megkutatott
Buzsák
bezárt
Buzsák
bezárt
Buzsák
bezárt
közlekedés - építési Buzsák megkutatott homok 4. táblázat Nem üzemelő anyagnyerőhelyek a Nagyberek területén (Balatoni Integrációs Kht., 2006, 12-13.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 47-48.) „Buzsák VI.- homok‖
(Balatoni Integrációs Kht., 2006, 12-13.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 47-48.) 1.3. Területhasználatok A területhasználatokra a mezőgazdasági területek, ezen belül is a szántóterületek dominanciája a
jellemző,
ezek összesen a
Nagyberek
69%-át 11
3. ábra Területhasználatok %-os aránya a Nagyberekben (KSH, 2000)
borítják. 2000. évi adatok alapján a használt területek 50,7 %-át a szántóterületek adják, a rét és legelőterületek 14,1%-t, a szőlők 2,9%-t, a gyümölcsösök 0,97%-t, a konyhakertek 0,59%-t tesznek ki. Az erdőterületek aránya 22,97%, a nádasoké 4,4%, a halastavak a terület 0,2%-t borítják, a művelés alól kivett területek 3,2%-ot tesznek ki. (3. ábra) A mezőgazdasági területek a XX. század elejétől a II. Világháborúig növekvő tendenciát mutatattak, ezt követően azonban területük nagyarányban lecsökkent, s csökkenő tendenciát mutat a mai napig. Míg 1935-ben területi kiterjedésük 48 603 hektár volt, addig 2000-re már csak 32 494,56 hektár. A mezőgazdasági területeket művelés ágankénti bontásban vizsgálva hasonló tendenciák figyelhetők meg. A szántók, rét-legelők területe a II. Világháborúig emelkedő tendenciát mutatott, ezt követően csökkenésnek indult, s fogy a mai napig. 1935ben a szántók még 18 734 hektárt, a rét-legelők 17 130 hektárt borítottak, a 2000. évben a szántók már csak 23 860 hektárt, a rét-legelők csak 6657,98 hektárt. A szőlők és a gyümölcsösök területi kiterjedésének alakulása ettől eltérő, más irányt mutat. A szőlők kiterjedése a filoxéra-vész után fogyásnak indult, s ez a csökkenés folyamatos volt az egész XX. század folyamán: 1895-ben 1724 hektárt tettek ki, 2000-ben már csak 1375,29 hektárt. A gyümölcsösök a XX. sz. során folyamatos emelkedést mutattak, mely a rendszerváltásig tartott. Ezt követően a kereslet csökkenésének köszönhetően kiterjedésük nagyarányban visszaesett: míg 1984-ben 3745 hektárt, 2000-ben már csak 783,73 hektárt borítottak. (4. ábra) (KSH)
4. ábra Mezőgazdasági területek kiterjedésének alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH)
12
Az erdőterületek kiterjedése a XX. század elején a II. Világháborúig csökkenő tendenciát mutatott, mely a mezőgazdasági területek terjedésének köszönhető. A háború után a mezőgazdasági területek és az erdőterületek alakulásának tendenciái megfordultak: a szántók, a rét-, és legelőterületek csökkenésnek indultak, ezzel szemben az erők területe emelkedni kezdett, mely növekedés folytatódik a mai napig, 2000-ben területük 10 761,55 hektárt tett ki. A nádasok a XX. század elején nagymértékű fogyásnak indultak (1895-ben 2242 hektár, 1913 859 hektár), melynek oka a lecsapolások, a művelésbe vont területek emelkedése volt. Ez a csökkenő tendencia a 60-as évekig folytatódott (1962-ben 251 hektár), melyet követően területük nagysága — a művelt területek kiterjedésének csökkenésével, a természetvédelmi szempontok erősödésével — lassan emelkedni kezdett, melynek eredményeképp 2000-ben 2101,13 hektárt borítanak. A művelés alól kivett területek a XX. sz. elején kismértékű emelkedést mutattak, melyet a 30-as években csökkenés követett, melyet az 50-es évek végén újabb növekedés követett a rendszerváltásig, melyet nagyarányú visszaesés követett. 1984-ben a művelés alól kivett területek 16 979 hektárt tettek ki, 2000-ben már csak 1477,33 hektárt. (5. ábra) Települési bontásban az egyes területhasználatok alakulását az 8-10. melléklet mutatja. (KSH)
5. ábra Területhasználatok alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH)
A területhasználók számáról nem állnak rendelkezésünkre aktuális adatok, a 2000. évből származnak a legújabbak. Szántóterületet 4985 fő, rétet 1032 fő, legelőt 84 fő, kertet 5272 fő, 13
szőlőt 2500 fő, gyümölcsöst 719 fő, üvegházat 354 fő, erdőt 665 fő, nádast 42 fő, halastavat 7 fő, művelés alól kivett területet 6582 fő használ. A legtöbb mezőgazdasági területet használó Marcaliban (1206 fő), Balatonbogláron (713 fő), Lengyeltótiban (620 fő), Buzsákon (597 fő), Kéthelyen (583 fő), Öreglakon (511 fő), Somogyváron (505 fő) van. A legtöbb művelés alól kivett területet használók Marcaliban (1214 fő), Balatonbogláron (717 fő), Lengyeltótiban (623 fő), Buzsákon (599 fő), Kéthelyen (581 fő), Öreglakon (521 fő), Somogyváron (508 fő) van. Települési bontásban az értékeket az 8-10. melléklet mutatja. 1.4. Mezőgazdaság A mezőgazdaság változatos képet mutat. A laposabb, természetföldrajzilag is ténylegesen a berekhez tartozó területeken a szántóföldi növénytermesztés, a gyepgazdálkodás a jellemző, míg a magasabb térszinteken, a domboldalakon a szőlő-, és gyümölcstermesztés is megjelenik. Agráralkalmasság szempontjából a területek változatos képet mutatnak. (5. táblázat) Lengyeltóti kistérségben a területek 0,1 % tekinthető kedvezőtlen termőhelyi adottságúnak, 36 % pedig megfelel az országos átlagnak és 37.7 % annál jobb minőségű. A Marcali kistérségben ugyanakkor a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek aránya 9,9 %, az országos átlagnak megfelelő 49,7%, 7,1 % pedig annál jobb minőségű. A Fonyódi kistérségben a legrosszabb a helyzet, ott a kedvezőtlen kategóriába a területek 28,3 % tartozik, 26, 7% az országos átlagba, és 21,9% az átlagnál rosszabb minőségű. A fenti adatok nem vonatkoztathatók teljes mértékben a Nagyberek területét érintő településekre, mivel a számadatok az egész kistérségre értelmezendőek, melyek határai túlnyúlnak a berek területén. Ennek ellenére így is jól látszik, hogy abban a kistérségben a legnagyobb a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek aránya, melynek területéből a berek a legnagyobb részt teszi ki. A szántóföldek minőségét mutatja, hogy a Balaton Kiemelt üdülőkörzet Területrendezési terve egyedül Kéthely és Balatonújlak térségében jelölt ki kis területen kiváló termőhelyi adottságú területeket. (12-13. melléklet) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 12-13, 42.; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004)
14
kivett
3. kat.
2. kat.
1. kat.
összes
kivett: erdő és mesterséges felszín
1. kat.: Az agráralkalmassági értékszám nem éri el az országos átlag 80%- át
3. kat.: Az agráralkalmassági értékszám nagyobb, vagy egyenlő, mint az országos átlag 2. kat.: Az agráralkalmasági értékszám az országos átlag és az átlag 80%-a közé esik
Kistérség
hektár százalék Barcsi 11637 13939 15539 28750 69865 16,7 20,0 22,2 41,2 Csurgói 14513 10959 1737 22423 49632 29,2 22,1 3,5 45,2 12143 11435 9391 9926 42895 28,3 26,7 21,9 23,1 Fonyódi Kaposvári 683 26150 83613 47126 157572 0,4 16,6 53,1 29,9 32 9754 10261 7144 27191 0,1 35,9 37,7 26,3 Lengyeltóti 8075 40479 5790 27040 81384 9,9 49,7 7,1 33,2 Marcali Nagyatádi 15632 18141 3354 27694 64821 24,1 28,0 5,2 42,7 Siófoki 13381 3046 31609 15275 63311 21,1 4,8 49,9 24,1 Tabi 331 2333 33058 12078 47800 0,7 4,9 69,2 25,3 megye 76427 136236 194352 197455 604470 12,6 22,5 32,2 32,7 összesen régió összesen 85919 210382 709951 410983 1417235 6,1 14,8 50,1 29,0 ország 1441230 2367183 3107706 2385542 9301661 15,5 25,4 33,4 25,6 összesen 5. táblázat A termőföld minősége az agráralkalmassági értékszámok alapján a Nagybereket érintő kistérségekben (Pogányvölgyi kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja, 2004, 13.)
1.4.1. A mezőgazdaság szerkezete A rendszerváltás következményeként a tulajdonosi struktúra átalakult. A térség korábbi meghatározó mezőgazdasági termelőszövetkezetei megszűntek, vagy önálló tevékenységet végző gazdasági társasággá alakultak át, s megváltozott a földhasználat gazdálkodási formánkénti megoszlása. Az egyéni gazdálkodók száma folyamatosan növekedett, melynek eredményeképp ma a földterület mintegy harmadát egyéni gazdálkodók művelik. A kertek, gyümölcsösök, szőlőterületek nagy része és a gyepterületek fele az egyéni gazdálkodók kezelésében van. A rendszerváltás földosztásait, kárpótlásait, s a privatizációt követően a mezőgazdasági területek struktúrája átalakult: kis területű szántók alakultak ki, melyek sok tulajdonos között oszlanak meg, akik sok esetben a birtokuk egy részét bérbe adják, más részét nem hasznosítják, parlagon hagyják, mely következtében a szántóterületek 10,9%-a — a megyei átlag több mint kétszerese — vetetlen térségben. A parlagon hagyott szántók spontán cserjésedése, invazív fafajokkal való betelepülése későbbi hasznosításukat nehezítheti és emellett elősegíti a gyomnövények terjedését (parlagfű, vadkender, stb.) .
15
A térségben jelenleg öt szövetkezet működik Fonyódon, Marcaliban, Buzsákon egy-egy és Kéthelyen kettő. A mezőgazdasági vállalkozások száma az elmúlt években lényegesen megemelkedett, 2009-es adatok alapján 2346 mező-, és erdőgazdálkodási vállalkozás található a térségben. A legtöbb Marcaliban (483) található, ezt követi Balatonboglár (440), majd Lengyeltóti (346). Somogyvár, Öreglak, Ordacsehi, Fonyód, Kéthely településeken e szám 100-160 között van, a többi községben viszont 100 alatt. (6. ábra)
6. ábra Mező-, erdőgazdasági vállalkozások 2009-ben a Nagyberekhez tartozó településeken települési bontásban (KSH)
(Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 42.; Kör Kft., 2000; Fonyódi Kistérség Komplex Fejlesztési Programja 2007-2013, 2006; KSH) 1.4.2. Szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás A szántóföldi növénytermesztés a mélyebben fekvő, laposabb felszínű területeken folyik. A területen alapvetően a gyengébb talajadottságok jellemzőek, a szántóterületek alacsony, illetve közepes termőképességűek, melynek köszönhetően elsősorban a búza-, és kukoricatermesztés 16
a jellemző. Az ökológiai adottságok elsősorban speciális növénykultúrák termesztésére, valamint organikus és biogazdálkodás megvalósítására alkalmasak. Nagyberek területének 50,7 %-a (23 860 hektár) szántó művelési ágba tartozik, a rét-, és legelők a terület 14,1 %-t (6657 hektár) teszik ki (2000. évi adat). A szántó-, és legelőterületek alacsony termőképességét az átlagos aranykoronaértékek jól mutatják, az átlag a Nagyberekben 17,68 AK. (7. ábra) A legmagasabb átlagos AK értékek Ordacsehiben (27,62 AK), Balatonkeresztúron (27,15 AK), Balatonújlakon (25,56 AK), Lengyeltótiban (25,49 AK) vannak, a legalacsonyabbak Táskán (9,51 AK), Niklán (10,23 AK), Csömenden (10,35 AK). Települési bontásban az átlagos aranykorona értékeket az 12-13. melléklet tartalmazza. A termesztett növények köre egykor széles spektrumon mozgott, jól alkalmazkodott a természeti adottságokhoz, ám a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhetően ez a kör leszűkült, az országosan termesztett növényekre tértek át. A térségben az éghajlati adottságok kedvezőek a szántóföldi növénytermesztés számára, főbb növények a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó. A takarmánynövények termesztése háttérbe szorult az árunövényekkel szemben, melynek oka az állattartás visszaszorulása. A gyep-, és legelőgazdálkodás nem kielégítő, a települések külterületi részein sok a parlagon hagyott, bozótos, illegális hulladékkal terhelt terület. A legelőterületek alacsony kihasználtságának oka az állatállomány visszaesése. A Nagyberekben legnagyobb mértékben legelőgazdálkodást a Hubertus Agráripari Bt. folytat, aki intenzív és extenzív módszereket is alkalmaz. Intenzíven mintegy 400-450 hektárt művel, amelyet évente háromszor kaszál, az extenzív területeket a Red Angus hústípusú tenyészmarhák legeltetésére használják.
17
(Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004; 44,47-48.; Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 20-21.; KSH; www.hubertus.hu)
7. ábra Szántó és legelőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.)
1.4.3. Szőlő-, és gyümölcstermesztés
18
A Balaton déli partján már több ezer éve folyik
szőlőtermesztés:
Probus
császár
rendeletére a Balaton körüli mocsaras területeket
lecsapolták
és
a
helyére
szőlőültetvényeket telepítettek. A Balaton nagy vízfelülete, a pára jótékony hatása, a meleg
és
a
hosszan
tartó
napsütés
különleges mikroklímát jelent a Balatontól délre elterülő dombok délnyugati lankáin telepített szőlőültetvények számára. A berek lankásabb
területei
dél-balatoni
a
(balatonboglári) történelmi borvidékhez tartoznak, s jó adottságokat biztosítnak a szőlőtermesztés
számára,
magas
aranykorona értékűek (8. ábra), s a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzet
Területrendezési
tervében szőlőtermőhelyi kataszteri területek övezetébe sorolták őket. (14. melléklet) Bár
8. ábra Szőlőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.)
a Nagyberekben vannak a szőlőtermesztésre kiváló adottságú területek, összességében a szőlőterületek AK értéke alacsony, a nagybereki átlag 19,48 AK. A legmagasabb átlagos AK érték Balatonújlak (38,2 AK), Buzsák (34,8 AK), Lengyeltóti (34,22 AK), Öreglak (30,16 AK) településeken jelentkeznek. Települési bontásban az átlagos AK értékeket az 12. melléklet mutatja. A borvidék és Balatonboglár nemzetközi elismerését jelzi, hogy 1987-ben Balatonboglár a „Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa‖ címet nyerte el. Ma
a
Nagyberek
2,9
%-án,
1375,29
hektáron
folytatnak
szőlőtermesztést,
gyümölcstermesztés a terület 0,97%-án folyik 546,22 hektáron (2000. évi adat). Legnagyobb szőlőterületek Lengyeltóti és Öreglak déli és nyugat oldalán, Balatonbogláron, a Marcali-háton, Kéthelyen találhatók, kisebb foltokban Somogyszentpál, Táska, Nikla és Pusztakovácsi határában is előfordulnak. A szőlőművelés ma már nagyrészt az egyéni gazdálkodói, illetve vállalkozói körben folyik. A szőlőtermesztés és bortermelés turisztikai potenciálját kihasználandó, két borutat is létrehoztak a térségben. A Dél-balatoni borút a 19
nagyobb, összesen 15 település tagja, mely közül öt (Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Ordacsehi, Kéthely) a berek területén található. (6. táblázat) A XX. század első felében még Kőröshegy, Látrány, Kéthely voltak a legjelentősebb szőlőtermelő községek, ám az utóbbi 50 évben a borvidéken kiegyenlített és megbízható minőséget adó szőlőtermelés és borászat alakult ki, melynek megalapozója a Balatonboglári Állami Gazdaság, mai nevén a Balatonboglári Borgazdasági Zrt volt. A Marcali-hát Borút kisebb, mindössze négy települést számlál, mely közül Marcali és Kéthely a vizsgálati terület része. Település
Borút állomások Légli szőlő-, és bortermelő gazdaság Hujber pince Ignáczy borpince Balatonboglár Miklós pince Villa Boglárka Vinotéka-Borpatika Balatonkeresztúr Balla pince Balatonmáriafürdő Viktor Bor-, és Vendégház Kéthely Öregbaglas szőlőbirtok Ordacsehi Csehivölgyi pincevendéglő 6. táblázat A Dél-Balatoni Borút állomásai a Nagyberekben (www.dbb.hu)
A balatonboglári borvidéken számos faját termesztenek, megtalálhatók a fehér és a vörösborok alapanyagai egyaránt. Jellemző szőlőfajták:
Olaszrizling (fehér) Irsai Olivér (fehér) Muscat Ottonel (fehér) Muscat Lunel (sárgamuskotály) (fehér) Királyleányka (fehér) Rajnai Rizling (fehér) Chardonnay (fehér) Sauvignon Blanc (fehér) Merlot (vörös) Kékfrankos (vörös) Pinot noire (vörös) Cabernet Sauvignon (vörös)
A szőlőtermesztés nagyüzemben és családi gazdaságokban egyaránt folyik. A legnagyobb bortermelő, a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. ma is nagyüzemi módszerekkel termeszt szőlőt és állít elő bort és pezsgőt. A Balatonboglári Borgazdasági Zrt. elődje, a Balatonboglári Állami Gazdaság 1956-ban alakult több gazdaság összevonásával, ugyani 20
ebben az évtizedben kezdtek a virágzó balatoni turizmus ellátására a Balatontól délre eső, ideális természeti adottságú területeken gyümölcs és csemegeszőlő telepítésébe. Az országban legnagyobb felületen itt termeltek szőlő szaporítóanyagot és végeztek termesztési kísérleteket (pl. a Lenz-Moser féle széles soros művelési rendszert itt próbálták ki, ezután terjedt el az egész országban), az Állami Gazdaság nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő volt. A 70-es években az állami gazdaság tudatos és szakszerű üzletpolitikájával kialakította a DélBalatoni borvidéket, ahol a termékeik előállításához szükséges szőlőt és gyümölcsöt a szakcsoportok termelték. Megjelent a saját tulajdonú szőlőterület, amelyet a lakosság összefogással művelt úgy, hogy a szervezett termeltetéshez biztosították a kézi munkaerőt. Ezzel a szervezettséggel, ezzel a jövedelemmel nem voltak képesek versenyezni a környék termelőszövetkezetei, melynek következtében megszűntek, elsők között a Lengyeltóti Szövetkezet. A gazdaság nagyüzemben állított elő borokat, melyeket nagymennyiségben exportált, borai nagy részét elsősorban az akkori Szovjetúnió, NDK és NSZK területén adta el, de 80-as évek végére a BB lett az USA legnagyobb magyar-borexportőre. A BB pezsgők készítése 1982-ben kezdődik meg az üzemben és rövidesen hazánk második legismertebb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott pezsgőmárkájává válik. 1993-ban a vállalat részvénytársasággá alakult, s egy nemzetközi szakmai cégcsoport tagjává lett. A nagyüzemi termelés mellett számos jentős pincészet is alakult, melyek minőségi borral látják el a piacot. (7. táblázat) Település
Pincészet
Légli szőlő-, és bortermelő gazdaság
Balatonboglár Hujber pince Ignáczy borpince Miklós pince
Leírás Birtok: 33 hektár Fajtaösszetétel: Chardonnay 7,7 ha, Olaszrizling 5 ha, Rajnai Rizling 4,8 ha, Sauvignon Blanc 3,6 ha, Pinot Noir 4 ha, Merlot 2 ha, Kékfrankos 1 ha, Pinot Blanc 0,5 ha, Rizlingszilváni 0,4 ha, Muscat Ottonel 0,3 ha, Irsai Olivér 0,3 ha, Zenit 0,3 ha, Zöldveltelini 0,2 ha, rekonstrukció alatt 2,9 ha Légli Ottó 2010-ben megkapta az év bortermelője díjat Birtok: 7 hektár Fajtaösszetétel: Zöldveltelíni, Chardonay, Királyleányka, Rajnairizling, Sárgamuskotály, Oportó, Merlot. Birtok: néhány hektár Birtok: 6 hektár Fajtaösszetétel : Szürkebarát, Rajnai Rizling, Tramini, Királyleányka, Muscat Ottonel A család 1974 óta foglalkozik szőlészettel és borkészítéssel.
21
200 éve foglalkozik szőlőtermesztéssel és borászattal Tengerdi család tulajdona A pincészetben Chardonnay, Irsai Olivér, Merlot rose, Viktor Bor-, és Merlot, Pinot noire, Cabernet suavignon borokat állítanak elő Balatonmáriafürdő Vendégház Chardonnay boruk 2007-ben elnyerte a "Balatonmáriafürdő Bora" és a "Magyar Vadászlap Bora" címet, valamint 2003ban a Balatoni Borok Versenyén aranyérmet nyert. Hunyadi gróf 1773-ban alapította ÖregBaglas Kéthely szőlőbirtok A birtok 200 ha nagyságú, amelybõl 100 ha a szõlõterület 7. táblázat Jelentősebb pincészetek a nagyberekben (www.dbb.hu) Balatonkeresztúr
Balla pince
A szőlőterületek szerkezetéről nem állnak rendelkezésünkre aktuális adatok, 2001-ből származnak a legújabbak. 2001-es adatok alapján a szőlőterületek szerkezetére jellemző, hogy a legelterjedtebb a 10 hektár feletti birtokméret, mely a szőlőterületek 37,7%-t teszi ki. A 0,1-0,99 hektár, 1-4,99 hektár és az 5-9,99 hektár közötti birtokok közel azonos, 18-20 %os arányban vannak, míg a 0,1 hektár alattiak aránya a legkisebb (5,4%). Települési bontásban a szőlőterületek birtokméret szerinti eloszlását az 15. melléklet mutatja. Az ültetvény jellege szerinti csoportosításban az áruszőlő teszi ki a legnagyobb arányt 98,1%-os részesedéssel, ezt követi a nem művelt nem kezelt 1,1%-kal, az újratelepítésre engedélyezett 07%-kal és a még nem termő 0,1%-kal. Életkor szerinti csoportosításban
a
10-19
éves
közötti
állomány képviseli a legnagyobb arányt 67,3%-kal, ezt követik a 20-29 évesek 21,2 %os és a 30 év felettiek 8,4%-os aránnyal. A 3-5 év közöttiek 1,9%, a 3 év alattiak és az 5-9 év közöttiek
0,6%-ot
tesznek
ki.
A
fajtaszerkezetet tekintve a fehérszőlők a jellemzőek, 68,2%-ot tesznek ki. A vörös szőlő 23,1%-ot, a csemege szőlő 4%-t és az
9. ábra Gyümölcsterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.)
egyéb fajták 4,7%-ot tesznek ki. Települési bontásban az értékeket az 16. melléklet mutatja. (KSH)
22
A szőlőhöz hasonlóan a gyümölcstermesztés is hagyományos gazdálkodási forma, sok település igen jó adottságokkal rendelkezik a termesztéshez, ám általánosságban a Nagyberek nem a legideálisabb terület e gazdálkodási formához, az átlagos AK érték alacsony, 25,03 AK. (9. ábra) Legmagasabb AK értékek Balatonkeresztúr (47,45 AK), Kéthely (45,81 AK), Marcali (42,93 AK), Lengyeltóti (41,53 AK) településeken vannak. Települési bontásban az átlagos AK értékeket az 12. melléklet mutatja. Jelentősebb gyümölcsfajok a kistérségben: őszibarack, kajszi barack, dió, szilva, alma, meggy, Táskán és Niklán dinnyetermesztés is folyik. A gyümölcstermés felvásárlása és értékesítése részben a térségben, nagy részben viszont annak területén kívül történik, melynek oka a feldolgozóipar, a tárolókapacitás hiánya. Jellegzetes gyümölcs a dió, a háztáji gazdaságokban nem ritka az ötven diófa sem. (Kör Kft., 2000; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 43.; Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 49.; Szamaterv Kft., 2005, 19-20.; marcali.celodin.hu;
www.dbb.hu;
www.bb.hu;
www.legliotto.hu;
www.tengerdi.hu;
http://www.hujberpince.fw.hu; VÁTI, 2008; KSH) 1.4.4. Kertészeti növénytermesztés A kertek területe 278,06 hektár, mely a terület 0,59%-t teszi ki. (2000. évi adat) A zöldségtermesztés nem jellemző a kistérségben, főleg őstermelők csak saját fogyasztásra, illetve kis mértékben közvetlen eladásra termelnek. A rendszerváltás előtt Öreglakon és Buzsákban jelentős kertészeti tevékenység folyt, de ezek a hagyományok abbamaradtak. Külön említést érdemelnek a gyógynövények, melyek termelésére kiválóan alkalmasak a terület adottságai. A vadon termő gyógynövények gyűjtése régi hagyomány, egykor termesztették is őket, azonban termesztésük mára megszűnt. A gyógynövények egykori jelentőségét mutatja az öreglaki gyógynövény feldolgozó. (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 48.; Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás, 2004, 11.; Szamaterv Kft., 2005, 20.; KSH) 1.4.4.2. Nádgazdálkodás 1.4.5. Állattenyésztés Az állattartás az országos tendenciákhoz hasonlóan jelentős mértékben visszaszorult. Állattartó telepek üzemelnek Somogyváron, Kisberényben, Hácson, Pusztaberényben 23
(Lengyeltóti), Buzsákon, Öreglakon, Marcaliban, Kéthelyen. A Nagyberekben 2000-ben 4660 db állattartó gazdaság működött, a legtöbb (876 db) Marcaliban, a legkevesebb Balatonmáriafürdőn (4 db) Buzsákon és Lengyeltótiban hagyománya van a szarvasmarha tenyésztésének, ám az állattartás évről évre csökken, ezen kívül tehenészet Marcaliban és Kéthelyen található. A legnagyobb
állatállománnyal
a
Hubertus
Agráripari
Bt.
rendelkezik.
A
cég
szarvasmarhatenyésztéssel, hízlalással foglalkozik, fő tenyészmarhája a Red Angus fajta, évente mintegy 3000 db állatot tartanak. Kiemelkedő a pusztaberényi ménes, ahol XVI. századi lótenyésztés örököseként ma a genetikailag értékes Furioso és a kisbéri félvér tenyésztése folyik a Hubertus Agráripari Bt. kezelésében. Ugyanitt található a Hubertus Agráripari Bt. mintegy 20 hektáros fácántelepe, ahol fácántenyésztéssel, keltetéssel, neveléssel foglalkoznak. Saját fácánhús feldolgozással nem foglalkozik a telep, a leselejtezett törzsállományt és a levadászott fácánokat az Öreglaki Vadfeldolgozó felé értékesítik. marcali környékén jellemző méhészet, mely részben a természeti adottságoknak, részben a tradícióknak, részben a turizmus piacának köszönhető. A méz értékesítése megoldott.
10. ábra Állatállomány számának alakulása a Nagyberekben 1895-2000 között (KSH)
24
Számszerű adatok 2000-ig állnak rendelkezésünkre az állatállományról. Az állatállomány legnagyobb részét a baromfi teszi ki, 2000-ben 149 003 db-t tettek ki. Ezt követte a sertés(13 407 db), a szarvasmarha- (4186 db), a juh- (2252 db), a ló-állomány (644 db). Az állatállományra a nagymértékű visszaesés jellemző, különösen a 70-es évektől kezdődően: 1966-ról 1980-ra a baromfiállomány 331 171db-ról 184 072 db-ra, a sertésállomány 35 927 db-ról 21 063 db-ra a szarvasmarha-állomány 12221 db-ról 1788 db-ra, a juh-állomány 18 111 db-ról 1316 db-ra, a lóállomány 1577 db-ról 370 db-ra csökkent. Ezután 2000-ig a sertés és baromfiállományt kivéve kismértékű emelkedés következett. (10. ábra) Települési bontásban az adatokat a 17-22. melléklet mutatja. (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 45.; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 44.; Szamaterv Kft., 2005, 20.; www.hubertus.hu; KSH) 1.5. Szolgáltatások, kereskedelem 1.5.1. Kereskedelmi, pénzügyi, kommunális szolgáltatások A városokban, a nagyobb településeken koncentrálódnak az alapvető lakossági igényeket kielégítő szolgáltatások (fodrász, kozmetikus, fuvarozás, háztartási gépjavítás, cipész, fotós, sírköves, autószerelés, villanyszerelés, gáz-központi fűtés, víz szerelés, asztalos ipari munkák, vendéglátás, stb.). A mindennapi élelmiszerszükségleteket minden településen legalább egy élelmiszerüzlet biztosítja. Vendéglátóhelyek a kisebb településeken vagy nincsenek vagy nagyon alacsony színvonalúak. Szálláshelyek szintén a nagyobb városokban, turisztikai szempontból frekventált településeken vannak, a magas színvonalú szálláshelyek száma alacsony. Települési bontásban az egyes kereskedelmi szolgáltatástípusokat a 23-27. melléklet mutatja. A pénzügyi szolgáltatások minden nagyobb településen elérhetők, 6 különböző pénzügyi intézmény működik a Nagyberek területén. A legtöbb bank (5db) Marcaliban és Balatonbogláron (3db) működik, de Lengyeltóti, Fonyód településeken is vagy egy-egy. Takarékpénztárak is jelen vannak több településen: Marcaliban, Balatonbogláron, Fonyódon, Kéthelyem, Balatonfenyvesen, Balatonmáriafürdőn. A pénzintézetek települési bontásban a 28. mellékletben találhatók. 25
Postaszolgálat Balatonkeresztúr, Csömend, Kisberény, Táska községek kivételével minden településen működik. Kábeltelevízió Fonyód, Kéthely, Marcali településeken található, s összesen mintegy 4400 lakásba van bevezetve. Előfizetőinek száma Marcaliban a legtöbb (3250db), ezt követi Fonyód (799db), majd Kéthely (390db). Internet minden településen elérhető, négy településen található E-Magyarország infopont. A településeken a vízszolgáltató — Táska települést kivéve, ahol a Somogy Víz Kft. és Balatonfenyvest, ahol a Hubertus Zrt. — a Dunántúli Regionális vízmű Zrt. A szennyvíztisztító telepek üzemeltetője a DRV Zrt. Dél-Balatoni Igazgatósága A villamosenergia minden háztartásban elérhető, szolgáltatója az E-ON Zrt. A területet két gázszolgáltató működik. Az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózat Zrt. szolgáltat minden településen, kivéve Kisberényt, ahol a gázszolgáltatást a Magyar gázszolgáltató Kft. végzi. A hulladékgazdálkodást két cég végzi. Somogyvár, Buzsák, Kisberény, Lengyeltóti, Öreglak, Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr településeken a AVE Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. látja el a kommunális hulladékgyűjtésselhulladékgazdálkodással
kapcsolatos
feladatokat,
Balatonkeresztúr,
Balatonmáriafürdő,
Balatonújlak, Csömend, Kéthely, Marcali, Nikla, Pusztakovácsi, Somogyszentpál, Táska településen a Saubermacher Kft. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 47-50; Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 34.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 74-.; KSH; posta.hu/ugyfelszolgalat/postakereso; www.fiokkereso.hu) 1.5.2. Kulturális szolgáltatások A kulturális szolgáltatások a nagyobb településeken koncentrálódnak, melyek közül is méreteinél fogva kiemelkedik Marcali, ahol a legtöbb ilyen jellegű szolgáltatás érhető el. A berek településeinek mindegyikén található könyvtár, melyek ellátottsága, könyvállománya igen különböző. A legkisebb Kisberény állománya, melyek állománya 1230 db, a legnagyobb
26
Marcalié, ahol mintegy 144 000 könyvet őriznek. A települések könyvtárainak állománya összesen mintegy 383 000 db. A térségben összesen 4 múzeum működik Buzsák, Marcali, Nikla és Somogyvár településeken, amelyek többségében állandó jellegű, helyi kiállításoknak adnak helyet. Mozi már nem üzemel egy településen sem, az utolsót 2006-ban zárták be Fonyódon. Közművelődési intézmény 11 településen található, összesen 15 db. A kulturális szolgáltatások különleges csoportját képezik az alkotó művelődési csoportok, közösségek, akikből 48 tevékenykedik a településeken. A legtöbb Marcaliban (13db) , Kéthelyen (13db) és Balatonkeresztúron (10db) működik. A térség gazdag kulturális rendezvény kínálattal rendelkezik, évente közel 500 rendezvény várja az idelátogatókat, a legtöbb Marcaliban, Fonyódon és Balatonkeresztúron. Települési bontásban a 29-32. melléklet mutatja az értékeket. (KSH, 2008) 1.5.3. Közigazgatás A térségben két körjegyzőség működik: Somogyvár székhellyel - Somogyvár és Pamuk -, Lengyeltóti székhellyel – Lengyeltóti, Hács, Kisberény, Gyugy. A többi településnek saját jegyzője van. Munkaügyi központ két településen, Marcaliban és Balatonbogláron található. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat térségre kiterjedő közegészségügyi felügyeletét I. fokon az ÁNTSZ Marcali, Csurgói, Fonyódi, Lengyeltóti, Nagyatádi, Kistérségi Intézete látja el, melynek székhelye Marcaliban található. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 47-50; Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 34.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 74; KSH, 2008) 1.6. Erdőgazdálkodás A területen az állami erdővagyon kezeléséről a
SEFAG
Erdészeti
és
Faipari
Zrt.
(jogelődje: Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság)
gondoskodik,
mely
Somogy
megyében összesen 80 753 hektár állami erdő- és egyéb területen gazdálkodik. A 27
11. ábra Erdőgazdálkodási tájak Smogy megyében (www.sefag.hu)
Nagyberek a társaság 11 0060 hektárt művelő Marcali erdészetéhez tartozik (11. ábra), mely négy, jellegében jól elkülönülő erdőgazdasági tájra tagolódik:
Somogyi homokvidék, mely az erdészet területének 38 %-t, Nagyberek, Kis-Balaton és Tapolcai láp, mely az erdészet területének 2 %-t, a Déli Pannonhát, mely az erdészet területének 43%-t, valamint Baranya-Somogy-Tolnai Hegyhát, mely az erdészet területének 17%-t teszi ki. Közigazgatási szempontból a (238/2007. (IX. 12.) Korm. rendelet alapján a terület a kaposvári központtal működő Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal fennhatósága alá esik, s a Marcali erdészeti tervezési körzethez tartozik. Az erdők részben a mezőgazdasági területek közé ékelődve, szabálytalan alakú erdőfoltok formájában helyezkednek el, kisebb részben alkot nagykiterjedésű, összefüggő erdőtömböket alkotnak a meredekebb domboldalakon, hegyeken. Az erdők használati célja változó, beszélhetünk a területen kitermelési talaj-, vad-, település-, természetvédelmi, mezővédő vagy parkerdőről. Természetes társulásaira a magasabb fekvésű területeken a keményfás ligeterdők, gyertyános - kocsányos tölgyesek, mélyebb térszinteken a puhafás ligeterdők, a pangóvizes láperdők találhatók. A természetes társulások mellett nagy arányban vannak jelen telepített nemesnyarasok, melyek a berek arculatát jelentősen megváltoztatták. Fontosabb őshonos fafajai a kocsányos tölgy, a cser, a gyertyán, a mezei juhar, a vénic- és a mezei szil, a magasés a magyar kőris, a mézgás éger, a fehér- és a szürkenyár, valamint a fa és a bokor füzek. Külön említést érdemel — funkciójából adódóan — az 1975-ben létesített, 17,7 hektáros fonyódi parkerdő, mely a Várhegy, a Sípos-hegy és a Kossuth-erdőt foglalja magában. A parkerdőt legnagyobbrészt cserestölgyes borítja, mely helyenként cserejeszinttel egészül ki, a hegycsúcsokon bokorerdő található. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve a meredekebb hegy-, és domboldalakon jelölt ki kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket. (13. melléklet) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004; www-sefag.hu; Váti, 2008)
28
1.7. Vad-, halgazdálkodás A térség a Dél-nyugat dunántúli nagyvadas vadgazdálkodási táj, Somogyi nagyvadas körzetébe tartozik. A területen a vadgazdálkodási feladatokat a Hubertus Agráripari Bt. látja el, aki a berek nagy részét bérli az államtól. A Nagyberek nagyrészt érintetlen élőhely, kitűnő élettér, jó táplálékforrásul szolgál a vadak számára, melynek köszönhetően gazdag vadállománnyal rendelkezik, megtalálható a hazai nagyvadak többsége. A gímszarvas állománya az ország legjobbjainak egyike, az éves teríték kb. 300 db., melyből mintegy 50 db bika. Az állomány magas minőségét mutatja az átlagos 7 kg-os agancssúly és a 70%-os érmességi arány. A gímszarvas mellett a vaddisznó a másik meghatározó nagyvad, melynek éves terítéke 330-350 db, melyből 50 db bika. Az őz is nagyszámmal tenyészik a területen — éves terítés kb. 100 db, melyből mintegy 25 db bak —, ám trófeaminősége közepes, átlagosan 300 gramm körüli. Kis állományszámmal a dámvad is megtalálható a területen, melyből évente egy-egy kerül csak puskavégre. A nagyvad mellett kiemelkedő a terület fácánállománya, mely a harmadik legfontosabb vadfaj a területen. A jelentős természetes szaporulat mellett a Hubertus Agráripari Bt. intenzív fácántenyésztést folytat. Évente 6-8 alkalommal rendeznek nagyterítékű fácánvadászatot, ahol akár napi 2000 db is lehet a teríték. (www.hubertus.hu, www.agrarkamara.hu) A berek a halászat szempontjából igen értékes, a számos kisvízfolyás, az ezek felduzzasztásával létrehozott halastavak és a Balaton kiváló lehetőséget teremtenek a halgazdálkodás számára, bennük a legtöbb jelentős hazai halfaj megtalálható. (8. táblázat) Kiemelkedő a buzsáki és a fonyódi halastórendszer, mely a Balatoni Halászati Részvénytársaság tulajdonában van. A halastavak többségében magántulajdonban vannak. (www.haki.hu) Horgászvíz neve Pogányvölgyi víztározó Nagybereki Csatornarendszer Keleti-Bozót vízfolyás Kéthelyi bányató
Halfajok amúr, balin, csuka, harcsa, ponty, süllő amúr, angolna, balin, csuka, harcsa, kősüllő, ponty, süllő nincs adat
Boronka patak
amúr, angolna, balin, csuka, harcsa, ponty, süllő csuka, harcsa, ponty
Cigány csatorna
ponty
Balaton
amúr, angolna, balin, busa, compó, csuka,
29
Kezelő Vikár Béla HE, Hetes Balatonfenyvesi Sporthorgász Egyesület Balatoni Halászati Részvénytársaság Balatonújlak éa Környéke Horgász Egyesület Marcali és Vidéke Horgász Egyesület Balatoni Halászati Részvénytársaság Balatoni Halászati
Horgászvíz neve
Halfajok Kezelő garda harcsa, kárász, kecsege, keszeg, Részvénytársaság kősüllő, márna, ponty, süllő 8. táblázat Horgászvizek a Nagyberekben és a bennük fogható halfajok (www.haki.hu)
1.8. Idegenforgalom Az idegenforgalom kétarcúságot mutat a területen, nagy a különbség a Balaton-parti és a háttértelepülések között. A Balaton partján fekvő települések minél jobban próbálják kihasználni a rövid balatoni idényt, s erre a pár hónapos, intenzív tömegturizmusra rendezkedtek be. Ezzel szemben nem a parton fekvő háttértelepülések inkább agrárjellegűek, idegenforgalmuk elhanyagolható, jóval elmarad a parti településekétől, s a parton fekvő településeket szolgálják ki. A terület egésze a Balaton kiemelt üdülőkörzet részét képezi. A területen két tourinform iroda működik Buzsákon, Balatonbogláron. A marketing terén nagy hiányosságok tapasztalhatók, fejlesztések szükségesek: például hiányoznak a meglévő attrakciókat bemutató, a forgalmat azok felé terelő egységes táblák, hiányzik a térségi, egységes arculat. 1.8.1. Szálláshelyek A magánszálláshelyek férőhelyeinek száma 2003-ig növekedő tendenciát mutatott, 1999-től 2003-ig 23176 db-ról 33196 db-ra emelkedett számuk, majd ezt követően folyamatos csökkenésük figyelhető meg, így 2008-ra már csak 26 563 db-ot számláltak. A legtöbb férőhely a Balaton-parti településeken található: Fonyód (7674 db), Balatonfenyves (6741 db),
30 12. ábra Magánszállásadás szállásférőhelyek számának alakulása a Nagyberekben 1999-2008 között (KSH településsoros adatok)
Balatonboglár (6205 db), Balatonkeresztúr (4891 db). A magánszálláshelyek férőhelyinek száma 2008-ban 26 563 db volt, melyből a fizetővendéglátás szállásférőhelyeinek száma 25 619 db, a falusi szállásadás szállásférőhelyeinek száma 962 db. A falusi szálláshelyek és a fizetővendéglátás szállásférőhelyei számának tendenciája követi a magánszálláshelyek férőhelyeinek tendenciáit, vagyis 2003-ig emelkedő, ezt követően csökkenő irányt mutat, egyedül a falusi szálláshelyek esetében tapasztalható némi emelkedés, 2007-ről 2008-ra, ekkor 885-ről 962-re növekedtek. Falusi szálláshelyek a háttértelepüléseken (összesen 9 településen) találhatók, legnagyobb számban Buzsákon (442 db), Ordacsehiben (178 db) és Balatonújlakon (156 db). Magánszálláshely nem található nem található Kisberényben és Pusztakovácsiban. (12. ábra) (33. melléklet) Az összes kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 2008-ban 6794 volt, mely 31 %a az 1989-es értéknek (21 669). A rendszerváltás után a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma csökkenésnek indult egészen 1998-ig, ekkor 4836-ra csökkent, ezután növekedés indult meg és a 2000-es években 7-8000 között mozgott, majd 2005-től ismét csökkenésnek indult, így 2008-ra 6794-re fogyott. (13. ábra) Ebből legnagyobb arányt a kempingek (2825 férőhely) az ifjúsági szállók (1610 férőhely) képviselnek, de találhatók a területen panziók (329 férőhely), turistaszállások (24 férőhely), szállodák (880 férőhely) is. A Nagyberekben 2008-as adatok alapján összesen 41 kereskedelmi szálláshely található, melyből 4 db kemping, 13 db üdülőház, 3 db ifjúsági szálló, 1 db turistaszállás, 13 db panzió és 7 db szálloda található. E szálláshelyek 7 településen oszlanak meg, s a Balaton-parti településeken koncentrálódnak. A legtöbb Balatonbogláron (17 db), Fonyódon (11 db) található, Balatonfenyvesen 6 db, Balatonkeresztúron, Marcaliban és Lengyeltótiban 2-2 db van, Buzsákon pedig 2 db. (34-36. melléklet)
31
13. ábra Kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma a Nagyberekben (KSH)
1.8.2. Vendégek száma A vendégek száma a fizetővendéglátásban növekvő tendenciát mutat, egyedül 2004-2005 között volt némi csökkenés (116 341 főről 105 393 főre), egyébként növekszik a vendégek száma: 1998-ban még 74 780 fő volt, 2008-ban már ennek több, mint duplája (164 144 fő). A külföldi vendégek számát tekintve nem ilyen kedvező a kép: 2008-ban kevesebb vendég volt, mint 1998-ban. 1998-tól 2003-ig emelkedő tendenciát mutatott a külföldi vendégek száma (1998: 59 834 fő; 2003: 77 625), ezt követően azonban csökkenésnek indult 2007-ig (36 428 fő), majd 2008-ra (53 031 fő) ismét emelkedés figyelhető meg (14. ábra). A külföldiek aránya 1998-tól folyamatosan csökken: míg 1998-ba a vendégek 80%-a külföldi volt, 2005-ben már csak 65%, ám drasztikusan 2006-ban, majdnem felére, 35 %-ra fogyott arányuk, s 2007-ben is csökkent tovább (24%-ra), melyet követően 2008-ban ismét kismértékű emelkedést jelentkezett, s felkúszott 32%-ra. (14. ábra) (39. melléklet)
14. ábra Vendégek száma a fizetővendéglátásban a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
32
A vendégéjszakák számának alakulása nem követi a vendégek számának alakulását: míg a vendégek száma összességében folyamatosan növekszik, addig az eltöltött éjszakák száma csökkenő tendenciát mutat. 1998-tól 2001-ig nagymértékű emelkedés figyelhető meg (457 576-ról 625 346-ra), ezután 2006-ig jelentős visszaesés tapasztalható — 5 év alatt majdnem felére, 315 730-re csökkent —, majd ezt követően emelkedés következett, így 2008ra 467 206-ra növekedett a vendégéjszakák száma. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása követi az összéjszakáknál tapasztalható tendenciákat, azonban arányaiban tekintve nagyobb mértékben csökken számuk: míg 1998-ban a vendégéjszakák 76%-át, 2005ben a 71 %-át a külföldiek adták, addig 2008-ban már csak 35%-t. (15. ábra) (43. melléklet)
15. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a fizetővendéglátásban 1998-2008 között a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
A falusi vendéglátásban a vendégek száma 2000-től (738 fő) 2003-ig (1235 fő) emelkedett, majd
2004-ben
nagymértékben visszaesett
(1235
főről 670 főre), s 2006-ig (573 fő) folytatódott
a
csökkenés, ezután 33
16. ábra Vendégek száma a falusi szállásadásban a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
pedig 2008-ig (1147 fő) ismét emelkedő tendenciát mutatott. A külföldi vendégek tekintetében a tendenciák az összes vendégek számához hasonlóan alakulnak, azonban csökkenésük nagyobb mértékű, s még 1998-ban számuk 834 fő volt, addig 2008-ban már csak ennek 80%-a, 671 fő. (16. ábra) A külföldi vendégek aránya jellemzően magas e szállásforma esetében, azonban itt is nagymértékű visszaesés tapasztalható arányukban: 1998-ban a vendégek 95%-a külföldi volt, mely arány a 2000-es évek első felében 70-80% körül mozgott, majd 2008-ban leesett 59%-ra. (15. ábra) (40. melléklet) A vendégéjszak ák
száma
2000-ben nagy arányban, 60%-kal visszaesett (9826-ról 5767-re). Ezt követően 2002-ig
18. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a falusi szállásadásban 1998-2008 között a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
kismértékű emelkedés jelentkezett, majd ismét csökkenésnek indult, 2004-ben 5640-ről 2559re esett vissza, majd 2006-ra 2185 éjszakára csökkent. Ezt követően ismét emelkedés tapasztalható, melynek köszönhetően 2008-ban a vendégéjszakák száma elérte a 4086 db-t. (18. ábra) A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma követi az összes vendégéjszaka alakulását, ám csökkenésük nagyobb arányú. 1998-ban még a vendégéjszakák 96%át ők tették ki, ezt követően azonban ez a szám fogyásnak indult, s a 2000-es évek közepén
70-80%
körül 34 17. ábra Külföldi vendégek és vendégéjszakák arányának alakulása 1998-2008 között a falusi szállásadásban és a fizetővendéglátásban (KSH)
mozgott. 2008-ban a vendégszám csökkenését a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya is követte, így 78%-ról 60%-ra csökkent. (17. ábra) (44. melléklet) A vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken a rendszerváltás után nagymértékű csökkenésnek indult meg, melynek eredményeképp 1998-ra 109 940 főről (1989. év) 24 411 főre fogyott. Ezután növekedés indult meg, 2002. évre 53 212 főre emelkedett számuk, mely az ez utáni években kisebb mértékű fogyások, növekedések után 2008-ban 51 920 fő, mely 47%-a az 1989-es értéknek. A külföldi vendégek száma e szálláshelytípuson belül 1989-ben még 80 316 fő volt, 2008-ban már csak 9774 fő. (19. ábra) A külföldi vendégek számának alakulása követi az összes vendég számának tendenciáját, azonban arányuk folyamatosan csökken: míg 1989-ban a vendégek 73%-át tették ki, 2008-ban már csak 19%-át. (19. ábra)(41-42. melléklet)
19. ábra Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Nagyberekben (KSH)
A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégszám fogyását követve a rendszerváltás után erősen visszaesett, az 1989-es évi 1 319 167 vendégéjszakáról 1998-ra ennek 9,7%-ra, 127 993 vendégéjszakára csökkent. Ugyan 1999-ben emelkedés következett, ekkor 250 245 éjszakát számláltak, de ez nem tartott sokáig, így újra fogyni kezdett ez a szám, melynek következtében 2008-ban már csak 186 062 vendégéjszakát regisztráltak. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma követi ugyanezt a tendenciát: míg 1989 35
981 227 db volt számuk, addig 2008-ban már csak 34 291 db. (20. ábra) A külföldi vendégéjszakák számával folyamatosan arányuk is csökkent: 1989-ben a vendégéjszakák 74%-át adták, 2008-ban már csak 18%-át. (21. ábra) (45-50. melléklet)
20. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (KSH)
21. ábra Külföldi vendégek, vendégéjszakák arányának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken a Nagyberekben (KSH)
36
1.8.3. Kínálat elemei 1.8.3.1. Természeti környezet Nagy vonzerőt jelent a természeti környezet és a védett területek, melyek egyelőre még nem kellőképpen hasznosítottak. Kiemelkedő a Nagybereki Fehérvíz-láp Természetvédelmi Terület, mely gazdag állatvilágával nagy élményt nyújthat az érdeklődők számára. Külön említést érdemel Kisberény, ahol tavasszal a települést övező erdők talaját összefüggő hóvirágszőnyeg borítja. Nagy értéket képvisel, s egyelőre nem megfelelően kihasznált természeti erőforrás a termálvíz, melyet egyelőre még csak a Csisztapusztán és Marcaliban hasznosítanak. A Balaton — ugyan már nem olyan jelentős, mint régen — még mindig nagy vonzerőt képvisel. Kitűnő lehetőséget biztosít a vízi sportok szerelmeseinek, az elmúlt években folyamatosan javuló vízminőségével kiváló hely a strandolás, fürdőzés számára. A
kastélyok,
kúriák
parkjai,
a
helyi
jelentőségű
természetvédelmi
értékek
megjelenésükkel, esztétikai értékükkel alkalmasak az idelátogató, az átutazó, a kiránduló rövid megállítására, látnivalót jelentenek, programot kínálnak. Említést érdemel a Marcali Béke-park, a niklai Berzsenyi-kúria parkja, a pusztakovácsi Bogyai-kúria parkja, a Lengyeltóti Zichy-kastély 12 ha-os parkja, az öreglaki Jankovich-kastély 32 ha-os parkja, valamint a somogyvári Széchenyi-kastély 29 ha-os parkja, melyben szép lucfenyő csoportok, mamutfenyő, páfrányfenyő, tiszafa, hamis ciprus, mezei juharok, kislevelű hársak, platánok, szil, gyertyán és fűzfák találhatók a 200 fajt számláló fásszárú állományban. A patakok, tározók, halastavak egyrészt mozgalmasabbá, változatosabbá teszik a tájat, növelik annak tájképi értékét másrészt a horgászok számára ideális vonzerőt képviselnek. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 62-63.; Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 61-64.) 1.8.3.2. Gazdálkodás A szőlőterületek, a Dél-balatoni történelmi borvidék szőlőhegyei, az ott előállított borok jelentős turisztikai potenciált jelentenek, s a borturizmus kiváló táptalajául szolgálnak, melyet a dél-dunántúli regionális hálózat részeként létrehozott két borút — Dél-balatoni borút és a 37
Marcali-hát borút — hivatott erősíteni. A bortermelés ugyan csak a berek határát alkotó keleti, nyugati területekre jellemző, ennek ellenére meghatározó vonzerővel bír e területen is. A szőlő-, és borkultúra mellett a gyümölcs-, különösen a diótermesztésnek és feldolgozásnak is nagy hagyománya van, mely egyedi kínálati elem felépítését teszi lehetővé. (http://www.delbalatoniborut.hu) 1.8.3.3. Építészeti, kulturális értékek A terület bővelkedik építészeti és kulturális értékekben. Figyelemre méltók a kastélyok, kúriák, például a Lengyeltóti Zichy-kastély, az öreglaki Jankovich-kastély, a somogyvári Széchenyi-kastély, a niklai Berzsenyi-kúria, a pusztakovácsi Bogyai-kúria. A népi építészeti emlékek közül értéket képviselnek a népi jellegű lakóházak Balatonújlakon, Buzsákon. A buzsáki Tájház kiemelkedő látnivaló, amely állandó kiállításon mutatja be az egyedi hímzést, fafaragást, folklór rendezvényeket szervez, éttermével a hagyományos ízekkel ismerteti meg a látogatókat. A népi építészeti értékek fontos képviselői a szőlőhegyek pincéi, pincesorai például Buzsákon, Kéthelyen, Marcaliban, Somogyszentpálon, Táskán. Kiemelkedő Öreglakon az egykor a Jankovich-kastélyhoz tartozó mintegy 70 m hosszú borospince, mely ma is a borkészítés és újabban a borturizmus fontos helyszíne. Különleges kínálati elemnek tekinthetők a keskeny nyomtávú vasútvonalak Balatonfenyves – Somogyszentpál, illetve Balatonfenyves – Táska között, melyek kihasználtsága jelenleg még igen alacsony. A még élő, vagy feléleszthető néphagyományok, kézműves mesterségek potenciális erőforrást jelentenek a turizmus fejlesztésében. A berek településein számos kézműves és népművész dolgozik, akik további vonzerőt jelentenek: például Somogyváron fazekasmester, Öreglakon kosárfonó és fafaragó, Marcaliban fazekas – keramikus, Niklán fafaragó, Táskán és Niklán kosárfonó tevékenykedik, Buzsákon fafaragó, s Buzsákon a híres buzsáki hímzést készítő hímzőnők dolgoznak. (52-53. melléklet) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 61-64.; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 61-68.; www-sefag.hu)
38
1.8.3.4. Programok, rendezvények A térség sokféle, különböző típusú programmal várja az idelátogat: kulturális rendezvények, gasztronómiai programok, sportesemények, kézműves vásárok, zenei fesztiválok, stb. (51. melléklet) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 62-64.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 72-73.; http://marcali.celodin.hu) 1.8.3.5. Sportolási lehetőségek A terület többféle sportág számára kínál ideális feltételeket. Több helyen biztosított a lovaglás, például Somogyszentpálon, Balatonújlakon, Marcaliban, Pusztaberényben, a térséget lovastúraútvonal is érinti. Sportlövészetre van lehetőség Somogyszentpálon a lövészpályán. Marcaliban úszásra alkalmas uszoda várja az sportolni vágyókat, a Balaton ideális a vitorlázás, és szörfözés szerelmeseinek. A természeti környezet számos sportfajta számára biztosít ideális feltételeket: futás, túrázás, tájfutás, kerékpározás, stb. A Balaton mentén végig kiépült a kerékpárút, azonban a Nagyberekben a települések között hiányoznak. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 64.) 1.8.4. Turizmusfajták 1.8.4.1. Termál-, és gyógyturizmus A térség kiváló adottságokkal rendelkezik, gazdag termálvízkészlettel ellátott. E természeti kincs által nyújtott lehetőségek jelenleg kihasználatlanok, bár több kutat is fúrtak, jelenleg két fürdő üzemel a területen: Buzsák-Csisztapusztán és Marcaliban. A
Marcali
Városi
Fürdő
és
Szabadidőközpontban
szabad
téren
50
m-es
versenysportmedence, tanmedence, gyermekpancsoló, termál - és gyógymedence, a fedett részben 25m -es 4 pályás medence, tanmedence és thermál vizes medence található. Az alkálihidrogénkarbonátos gyógyvízzel eredményesen kezelhetők a reumatikus, az idegrendszeri és a nőgyógyászati panaszok. A sportolást és szabadidő eltöltést 4 db teniszpálya, 2 db strandkézilabda
és
strandröplabda-pálya,
valamint
kosárlabda
pálya
szolgálja.
A
gyermekjátszótér a nagyméretű homokozókon kívül 18 féle épített játékelemmel van felszerelve, a sportközponthoz 50.000 m2-es park kapcsolódik. Buzsák Csisztafürdőn 42 °C-os ásványi anyagokban gazdag hidrokarbonátos kénes gyógyhatású melegvíz található. Az ásványi anyagokban gazdag csisztai víz hidrokarbonátos, 39
kénes gyógyvíz és nagymennyiségű szénsavat is tartalmaz. Kedvező összetétele alkalmassá teszi mozgásszervi és reumatikus betegségek, nőgyógyászati, bél és gyomorpanaszok kezelésére. Jelenleg 3 kültéri, egy beltéri medence várja a vendégeket. A fürdő adottságait azonban nem használják ki, ám az európai mércével nem minősíthető körülmények ellenére – a gyógyhatásának köszönhetően – jelentős nemzetközi vendégforgalmat bonyolít le. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 61-63., www.termalportal.hu; http://marcalithermal.uw.hu;) 1.8.4.2. Borturizmus A
turizmus
felélénkítésére,
a
területen
hagyományos
bortermelés
idegenforgalmi
vonzerejének kihasználásra két borutat (Dél-balatoni, Marcali-hét borút) hoztak létre. A Nagyberek borúthoz tartozó települései: Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Ordacsehi, Marcali, Kéthely. A Dél Balatoni borút állomásai között számos pincészet, vendéglátó ipari egység helyet kapott, ahol a helyi borok megkóstolása mellett, az idelátogató ételt, s szálláshelyet is kaphat. (72. melléklet) A borturizmus bár erősödik, ma azonban még csak a balatoni vendégek számára jelent programlehetőséget és nem jelent önálló motivációs tényezőt. (www.dbb.hu) 1.8.4.3. Üdülő-, és kempingturizmus Az üdülő turizmus a Balaton parti településekre jellemző, ezeken kívül a lengyeltóti Kék-tó üdülőkomplexum kínál pihenési lehetőséget különböző komfortfokozatú szálláshelyeken. A Nagyberekben 2008-ban összesen 13 üdülőház biztosított szálláslehetőséget. 2008-ban összesen 4 db kemping működött: Balatonbogláron (2 db), Fonyódon, Lengyeltótiban, ahol 33 450 vendégéjszakát töltöttek el. (KSH) 1.8.4.4. Kirándulóturizmus A kiránduló turizmus számára az adottságok kiválóak, azonban jelenleg nem beszélhetünk a turistautak hálózatáról, mindössze a Dél-dunántúli Kék-túra útvonala szeli keresztbe a kistérséget, illetve a Balatontól a háttértelepülések irányába futó néhány út említhető. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 64.)
40
1.8.4.5. Falusi turizmus A falusi turizmus által kínált lehetőségek még kihasználatlanok a térségben, e turizmuság jelenleg a falusi szálláshelyeken megszállt vendégekben ki is merül. Hiányzik a turisztikai falusi turisztikai programkínálat, egyedül néhány településen találhatók kézművesek: például Somogyváron fazekasmester, Öreglakon kosárfonó és fafaragó, Niklán fafaragó és kosárfonó, Táskán kosárfonó, Buzsákon fafaragó, Buzsákon hímzést készítő hímzőnők. 2008-ban 962 szállásférőhely volt a falusi szálláshelyeken, ahol 1147 vendég volt. (KSH) 1.8.4.6. Lovas turizmus A térségnek kiváló adottságai vannak a lovasturizmushoz: változatos terep, földutakkal gazdagon átszőtt. Pusztaberényben, Somogyszentpálon, Balatonújlakon, Marcaliban ugyan tevékenykednek lovagoltatással és kocsiztatással foglalkozó vállalkozók, azonban nincsenek meg e turizmusfajta erősödéséhez szükséges infrastruktúrális feltételek, jelenleg leginkább sétalovaglás formájában van jelen a turizmus ezen ága. A terep-, és túralovaglás egyre nepszerűbb, így a meglévők — Balatonfenyvesről és Pusztaberényből induló lovastúra útvonalak — mellett további utak kijelölése szükséges. Hiányoznak a komplex szolgáltatást nyújtó — Nyugat-európában népszerű — lovasközpontok, melyek a lovaglás feltételeinek biztosítása mellett szállást, étkezést és egyéb szolgáltatásokat is biztosítanak. (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 2004, 61-62.; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 64.) 1.8.4.7. Horgászturizmus A Balaton, kisvízfolyásokban, tározókban, mesterséges halastavakban gazdag terület kiváló adottságokkal rendelkezik a horgászturizmus számára, ennek ellenére nem beszélhetünk jelentős önálló horgászturizmusról, a horgászat csak kiegészítő elemként jelenik meg, aminek oka
az
infrastruktúra
elmaradottságában,
s
a
nem
megfelelően
összeállított
programcsomagokban keresendő. Fejlesztések szükségesek, ám megfelelő minőségű kiszolgáló létesítmények megteremtésével, marketinggel, a fogadási feltételek javításával, a családtagok számára tartalmas szabadidő eltöltési lehetőségekről való gondoskodással e turizmusfajta erősödése érhető el. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 64.) 41
1.8.4.8. Vadászturizmus A Nagyberek területe gazdag vadban, a vadászat számára ideális feltételeket teremt, a terület kedvelt célállomása a vadászoknak hazai és nemzetközi viszonylatban is. A vadásztatás szervezése, a vadászok ellátásának biztosítása a SEFAG Zrt., a Hubertus, illetve más vadásztársaságok kezében van. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 64.) 1.8.4.9. Kerékpáros turizmus A kerékpáros turizmus egyre népszerűbb kikapcsolódási forma, növekvő keresletet jelent. Bár megépült a Balaton körül a kerékpárút, mely megnövelte a kerékpáros turisták számát, a háttértelepülésekre vezető kerékpárutak hiánya, az elmaradott fogadási feltételek — nincsenek a kerékpáros turisták fogadására alkalmas éttermek, szálláshelyek, stb. — nem teszik lehetővé e szegmens fejlődését. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 64.) 1.8.4.10. Üzleti turizmus A természeti környezet, a kulturális adottságok, az elhelyezkedés, a jó megközelíthetőség ideális feltételeket termet e turizmusfajtához, azonban hiányzik a konferenciák, tárgyalások lebonyolítását lehetővé tevő infrastruktúra. 1.8.4.11. Gasztronómiai turizmus A gasztronómiai turizmus különböző gasztronómai rendezvények formájában jelenik meg a térség kínálatában. Ilyenek Balatonbogláron a halászléfőző verseny, a szüreti fesztivál, a tökéletek sütő- főző versenye, Fonyódon a Vizek és Ízek Fesztiválja, Lengyeltótiban a Szüreti felvonulás, Buzsákon a Szüreti napok. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 64.; Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 62-65.) 1.8.4.12. Rendezvényturizmus A térség gazdag programkínálattal rendelkezik: szüreti fesztiválok, kulturális programok, sportrendezvények, zenei fesztiválok, stb.
42
1.9. Kommunális infrastruktúra 1.9.1. Csapadékvízelvezetés A csapadékvízelvezető rendszerek az összes településen kiépítésre kerültek több különböző csatornatípus alkalmazásával: többségében nyílt árkok találhatók, de a zárt árkokkal, burkolt árkokkal is találkozhatunk, amelyek karbantartásáról, tisztításáról az önkormányzatok gondoskodnak. A kiépítettség ellenére a felszíni vízelvezető-hálózat hiányosságokkal küzdködik: nem elegendő a jelenlegi rendszer, további bővítést igényel, az összegyűjtött csapadékvizek a kisvízfolyásokat terhelik, mely következtében a csapadékvízzel elszállított szennyezőanyag-mennyiség a felszíni vízfolyások közvetítésével eljut a Balatonba, valamint problémát jelent, hogy némely helyen a csatorna nem képes ellátni megfelelő mértékben feladatát. Nagyobb esőzések alkalmával a magasabban fekvő területekről lefolyó víz vízmosásokat és feliszapolódásokat okoz, amelyek megelőzése, kezelése jelentős feladat. A vízgyűjtőterületről lefolyó csapadékvizek a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszeren keresztül a Balatonba kerülnek. (Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 61-63., 2004, 18, 20.; Szamaterv Kft., 2005, 27-28, 43.) 1.9.2. Ivóvíz A településeken a vízszolgáltató — Táska települést kivéve, ahol a Somogy Víz Kft. és Balatonfenyvest, ahol a Hubertus Zrt. — a Dunántúli Regionális vízmű Zrt. Az ivóvízellátást több rendszer biztosítja, főleg a regionális vízműrendszer, valamint sok egy vagy több települést kiszolgáló, fúrt kutakra épülő helyi és társulati vízművek. Az ivóvizet — mely sok esetben a határértéket meghaladó vas- és mangántartalma miatt vízkezelésre szorul — többségében rétegvízből mélyfúrású kutakon keresztül, több forrásból nyerik. A rétegvízen kívül egy helyen a Balatonból is történik vízkivétel. (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010) (9. táblázat)
vízbázis kódja
település
vízbázis neve
a vízbázis üzemeltetője
13022-40 Balatonboglár Balatonboglár DRV Zrt. 13255-20 Balatonfenyves Balatonfenyves HUBERTUS Rt. Buzsák DRV Zrt. 13063-50 Buzsák
43
felszín alatti (FAV) vagy a védendő sérül felszíni státusza termelés é(FEV) ( m3/nap ) keny vízbázis FAV FAV FAV
üzemelő üzemelő üzemelő
100 60 350
Fonyód 13030-31 Kéthely 13061-50 Lengyeltóti 13053-50 13079-50 Marcali Nikla 13089-10 Öreglak
Fonyódi vm. DRV Ny-balatoni sándortelepi vb. Reg. Vízmű Kéthely vb. DRV ZRT. Sm.-i Üzemigazgatóság Lengyeltóti vb. DRV ZRT. Sm.-i Üzemigazgatóság Marcali DRV Zrt. Nikla, Nikla DRV ZRT. vb. Keszthelyi Üzemigazgatóság Öreglak vb. DRV ZRT. Keszthelyi Üzemigazgatóság Pusztakovácsi DRV Zrt. SomogyvárDRV ZRt. Sm.-i Somogyvámos Üzemigazgatóság vb. Táska SOMOGYVÍZ Kft. Balaton DRV Zrt.
FAV
üzemelő
1650 igen
FAV
üzemelő
25 igen
FAV FAV
üzemelő üzemelő
500 igen 40
FAV
üzemelő
100 igen
13070-10 FAV üzemelő 200 igen Pusztakovácsi 13096-20 FAV üzemelő 150 SomogyvárSomogyvámos 13081-20 FAV üzemelő 360 igen Táska 13069-20 FAV üzemelő 35 DRS_AI Fonyód D180 FEV üzemelő 15000 9. táblázat A Nagyberek vízbázisai (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 3/2 melléklet, 2010)
Buzsák vízellátását 2 db mélyfúrású kút biztosítja.
Lengyeltóti, Kisberény, Öreglak (Baráti-hegy) vízellátátsát 3 db mélyfúrású kút biztosítja, Lengyeltóti területén központi vízműtelep üzemel.
Öreglak vízellátását 3 db mélyfúrású kút biztosítja. A 2-es és a 3-as kút üzemel, búvárszivattyúik a hálózatba, illetve a víztoronyba nyomják a vizet. A torony ellennyomó rendszerű. A községben vízkezelő berendezés nem üzemel. Két kút vastartalma magas, ezért vastalanító berendezés kiépítése szükséges.
Somogyvár vízellátását Somogyvámossal együtt 2 db mélyfúrású kút biztosítja.
Balatonboglár, Balatonfenyves, Fonyód, Ordacsehi vízellátása és Balatonlellével közösen, több forrásból történik: o Nyírádi vízbázis: vízbázisból kivehető vízmennyiség 12.000 .000 m3/év o Fonyód Felszíni Vízmű engedélyezett vízkivétele 1.500.000 m3/év o Balatonőszöd Felszíni Vízmű felszíni vízkivétellel ZENON 5000 m3/d és DEVIG 3600 m3/d kapacitással szezonálisan működnek o A települések ellátásához több kút is üzemel: 44
Balatonlelle 8 db kút+1 db tartalék Balatonboglár 1 db kút Ordacsehi 1 db kút (tartalék) Kéthely vízellátását 2db mélyfúrású kút biztosítja.
Nikla, Csömend vízellátását 3db mélyfúrású kút biztosítja.
Táska vízellátását 3db mélyfúrású kút biztosítja
Somogyfajsz-Pusztakovácsi vízellátását mélyfúrású kút biztosítja.
Marcali-Gyótapuszta településrész ellátását mélyfúrású kút biztosítja.
Mesztegnyő-Keleviz-Hosszuviz-Gadany –Bize (Marcali) ellátását 1 db, 792 m3/nap kapacitású, vastalanító berendezéssel ellátott, mélyfúrású kút biztosítja.
Balatonújlak, Marcali, Somogyszentpál településeken a Balatoni kis-regionális vízmű biztosítja a vizet, melynek vízellátását 890 m3/nap kapacitással, 3 db mélyfúrású kút biztosítja.
Az ivóvízellátás minden településen megoldott, az ivóvízhálózat szinte teljesen kiépült a nagyberek területén, a hálózatra csatlakozott lakások aránya évről évre növekszik így ma már több, mint 95 %, ami olyan 18 000 db lakást jelent. A maradék 5 %-ot a külterületi ingatlanok teszik ki, ahova nem tudták elvezetni a hálózatot. A közüzemi ivóvízhálózatba csatlakoztatott lakások
aránya
Kisberény, Nikla, Pusztakovácsi településeken
a
legalacsonyabb, itt 75 % körüli, Öreglakon 87 %, míg
a
többi
településen teljes vagy
szinte
100%-os ez az arány. (22. ábra) A
bekapcsolt
22. ábra A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányának változása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
45
lakások száma, aránya települési bontásban a 54, 56, 58. mellékletben megtekinthető. Az ivóvízfogyasztás 2008-as adatok szerint 1830500 m3. Az idősorokat nézve, a vízfogyasztás — bár nem egyenletes mértékben —, de csökkenő tendenciát mutat, s évről évre csökken a felhasznált víz mennyisége. (57. melléklet) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 80-81., Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 95-96.; Szamaterv Kft., 2005, 27-28, 35-36.; KSH) 1.9.3. Szennyvíz A területen a keletkezett szennyvizet három szennyvíztisztítóba szállítják. A Marcali szennyvíztisztító befogadója a Kátyú árkon Sári-csatornán, Marcali előülepítő I.-en keresztül í Marcali tározó, majd a végső befogadó a Balaton. E tisztító fogadja Marcali, Nikla, Csömend szennyvizét, befogadóképessége 6000 m3/nap A Balatonújlak (Kéthely) szennyvíztisztító telep a III. Balatoni Szennyvízrégió szenyvízeleveztő- és tisztítóműve, befogadóképessége 7000 m3/nap, megtisztított szennyvízét a Nyugati-övcsatorna fogadja be, mely a Balatonba vezeti. E szennyvíztisztító fogadja be Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonújlak, Fonyód-Alsóbélatelep, Kéthely, Somogyszentpál szennyvizeit. A vizsgálati területen kívül, de annak közvetlen szomszédségában található a 14400 m3 befogadóképességű balatonlellei szennyvíztisztító telep, mely a II. Balatoni Szennyvízrégió szenyvízeleveztő-, és tisztítóműve. Balatonboglár, Fonyód, Lengyeltóti, Kisberény, Öreglak, Buzsák, Somogyvár szennyvizét kezeli, s az itt keletkezett tisztított szennyvíz a Balaton vízgyűjtő területén kívülre, a Koppány vízfolyásba helyezik el. A balatonlellei, a marcali és a kéthelyi szennyvíztisztítóknál a tisztítás III. fokozatú, vagyis mechanikai, kémiai, biológiai lépcsőkből áll. A szennyvíztisztító telepek üzemeltetője a DRV Zrt. Dél-Balatoni Igazgatósága. Önálló szennyvíztisztítóval rendelkezett a somogyvári gyógypedagógiai intézet, a lengyeltóti kórház és általános iskola, valamint a Siótour kemping (Kék-Tó Üdülőfalu) és az öreglaki nevelőotthon, ezek azonban a csatornaberuházások befejeztével a kemping szennyvíztisztítója felszámolásra kerültek A településeken szennyvízkibocsátás (engedélyzett) élővízbe két helyen történik: Balatonújlakon kommunális szennyvíz és Fonyódon szolgáltatópari bevezetés. Ipari jellegű szennyvíz képződésével járó tevékenységet nem folytatnak. melléklet)
46
(62.
A szennyvízcsatorna-hálózat kiépülése a városokban és a Balaton-parti településeken a rendszerváltást
követően
megkezdődött, majd a 2000es években nagyobb iramban folytatódott,
melynek
következtében 2008-ra 1,52-szeresére
növekedett
a
megépült szakaszok hossza a
23. ábra A köz-csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának változása a Nagyberek területén (KSH)
tíz évvel azelőttihez képest. A 2000-es években, különösen 2004-től megkezdődtek azokon a településeken is a csatornázások, ahol előtte annak kiépítettsége 0%-os vagy nagyon alacsony szintű volt. Ennek eredményeképpen a kommunális szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége bár az elmúlt évek során fokozatosan javult — 1996-ban a csatlakozott lakások aránya 17,47% volt, 2008-ban már 66,35 % — még mindig jelentős fejlesztéseket igényel. (23. ábra) A
csatornahálózatba
bekapcsolt
lakások
aránya
teljes
vagy
közel
100%-os
Balatonkeresztúron, Balatonújlakon, Balatonbogláron, Balatonfenyvesen, Fonyódon és Ordacsehiben. Niklán 40%-os, Buzsák, Somogyvár, Csömend, Kéthely településeken 6070%-os, Lengyeltótiban és Marcaliban 80-87%-os a kiépítettség. Kisberény, Pusztakovácsi, Táska községekben a csatornahálózat teljesen hiányzik. A csatornahálózatra csatlakozott lakások aránya, száma és a csatornák összhossza települési bontásban a 55-56, 58-61. mellékletben megtekinthető. A hálózatra nem csatlakozott lakásokon a szennyvíz gyűjtése házi szennyvízgyűjtőkben történik, ahonnan szippantással történik az eltávolítás. A településeken problémát jelent, hogy a szennyvíz nagy része a házi szennyvízgyűjtők nem megfelelő zártsága miatt elszikkad, szennyezéseket okozva a talajban, a felszíni és felszín alatti vizekben. Az
elvezetett
szennyvíz
mennyisége a 90-es évek közepétől a 2000-es évek közepéig emelkedett,
folyamatosan mely
a 47
24. ábra A szolgáltatott víz és az elvezetett szennyvíz mennyiségének alakulása a Nagyberek területén (KSH településsoros adatok)
csatornahálózatra kapcsolt lakások számának és vízfogyasztás mértékének emelkedésével magyarázható. A 2005-2006-tól kezdve az elvezetett szennyvíz mennyisége csökkent, melynek oka a felhasznált víz mennyiségének csökkenése. (24. ábra) Települési bontásban az adatok a 60. mellékletben megtekinthetők. (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 54-55.; Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 81-83.; Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 2-1 melléklet; Szamaterv Kft., 2005, 38-42, 52.; KSH) 1.9.4. Gázellátás A vezetékes gázhálózat minden településen elérhető, 2004-ben az addig vezetékes gázzal nem rendelkező településeken (Csömend, Nikla, Pusztakovácsi) is elkezdték a hálózat kiépítését, így ma a berek településein összesen mintegy 590 km vezeték biztosítja a lakosság kiszolgálását. A hálózat folyamatos bővülésének köszönhetően folyamatosan növekszik a gázfogyasztók száma. (25. ábra) A fogyasztók számának emelkedésével, a gázzal történő tüzelés mértékékének emelkedésével a felhasznált gáz mennyisége is növekedett egészen 2005-ig, amikor egy nagyobb arányú visszaesés tapasztalható, melynek oka a gázár emelkedése és a fával való tüzelés erősödése. (25. ábra) Ma mintegy 17 000 gázfogyasztó van a területen, akik évente 22 000 000 m3 gázt használnak. A gázfogyasztók száma, a felhasznált gáz mennyisége, települési bontásban a 63-65. mellékletben megtalálható. A területet két szolgáltató látja el vezetékes földgázzal. Az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózat Zrt. szolgáltat minden településen, kivéve Kisberényt, ahol a gázszolgáltatást a Magyar gázszolgáltató Kft. végzi.
48
25. ábra A gázfogyasztók számának alakulása és a felhasznált gáz mennyiségének alakulása a Nagyberek területén (KSH településsoros adatok)
1.9.5. Telekommunikáció A vezetékes telefon minden településen elérhető, jelenleg mintegy 10 500 lakás csatlakozik a hálózathoz. A mobiltelefonok nagyarányú terjedésének köszönhetően a vezetékes telefont használók száma nagymértékben visszaesett: míg 1998-ban 14712 lakásba volt bevezetve, addig 2008-ban már csak 10 539. A Nagyberek területén 91 db nyilvános távbeszélő állomás található, melyek száma a lakásokba bevezetett vonalakhoz hasonlóan folyamatosan csökken, 1998-ban még 448 db készülék szolgálta a lakosságot. Internet minden településen hozzáférhető, az internethasználók számáról nincsenek pontos adataink. Nagysebességű internet Marcaliban van, a távközlési központban a nagysebességű adatátvitel feltételeit teremtették meg. ISDN vonal Táska kivételével minden településen elérhető, összesen 2066 lakásba van bevezetve (2008-as adat), ám számuk folyamatosan csökken a korszerűbb technológiák térhódításának következtében. E-Magyarország info pont Balatonboglár, Balatonmáriafürdő, Lengyeltóti, Marcali településeken
találhatók.
(KSH;
www.emagyarorszag.hu/index.php/emagyarorszag-
program/az-emagyarorszag-pontok.html) 1.9.6. Energiagazdálkodás (alternatív energiaforrások) A villamosenergia minden háztartásban elérhető, szolgáltatója az E-ON Zrt. A fogyasztók számának növekedésével a felhasznált villamosenergia mennyisége is — a fogyasztók számának növekedését követve — folyamatosan emelkedett 2007-ig, ezután kismértékű csökkenés figyelhető meg. Ma mintegy 32000 fogyasztó közel 55 000 000 kWh energiát használ el egy évben. (26. ábra) Települési bontásban a felhasznált energia mennyiségének és a fogyasztók számának alakulása a 66-67. mellékletben tekinthető meg.
49
26. ábra A felhasznált villamosenergia mennyiségének és a fogyasztók számának változása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
A megújuló energia hasznosítása nem jellemző, nincs alternatív energiaforrásra épülő infrastruktúra. A fafeldolgozás, a biomassza hasznosítás feltételei adottak, így ennek bővülésével szerepet kaphat a bioenergia felhasználás. Előrelépést jelent, hogy a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozók körében megjelent a melléktermékek, főleg a bálázott szalma értékesítése a pécsi hőerőmű (Pannon Hőerőmű Rt.) számára. A Berek fontos, alternatív energiaforrása a geotermikus energia. A termálvíz, melynek kihasználtsága igen alacsonyszintű, sokféleképpen felhasználható: mezőgazdaság (üvegházi termesztésre), fűtés, stb. A napenergia hasznosítása nem elterjedt, egyedül a Lengyeltóti mellett mőködő Kék-tó Kemping használ napkollektoros rendszert melegvíz előállításra. A lakosság részéről is van igény az effajta energia hasznosítására, azonban a nagy anyagi terheknek köszönhetően beruházások még nem történtek. 1.9.7. Hulladékgazdálkodás A
szilárd
kommunális
hulladék
gyűjtése
és
szervezett
elszállítása
heti-kétheti
rendszerességgel a teljes területen megoldott, a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma évről évre emelkedik (27. ábra), ennek ellenére a települések határában több illegális hulladéklerakó található. A hulladékgyűjtésbe bevont lakások számának alakulását települési bontásban a 70. melléklet mutatja.
50
Somogyvár,
Buzsák,
Kisberény,
Lengyeltóti,
Öreglak,
Balatonboglár,
Fonyód,
Balatonfenyves, Balatonkeresztúr településeken a AVE Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. látja el a kommunális hulladékgyűjtéssel-hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, a többi településen a Saubermacher
A
Kft.
területen
hulladékkezelés három településen működik: és
Marcaliban Ordacsehiben.
Balatonkeresztúron, Balatonkeresztúron
komposztáló, hulladékudvar, átrakó állomás, Marcaliban
hulladéklerakó,
komposztáló,
Ordacsehiben hulladékudvar,
hulladékválogató, hulladéklerakó működik.
27. ábra A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások számának alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
A Balatonkeresztúr 073 helyrajzi szám alatti hulladéklerakó 2008.12.31-én bezárt. A hulladéklerakó rekultivációs engedéllyel rendelkezik, a rekultivációs munkákat 2010. decemberében befejezték. Az ISPA/KA projekt keretében a telepen hulladékátrakó állomás, komposztáló és hulladékudvar kerül kialakításra. A létesítmények üzembe helyezésére 2010. nyarán került sor. Az Ordacsehi 091/7; 091/9; 091/10 helyrajzi szám alatti hulladékkezelő telep egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, amely 2030. december 31-ig érvényes. A műszaki védelem nélküli lerakón 2009. július 15-ig történt hulladék elhelyezés, a műszaki védelem nélküli hulladéklerakó rekultivációja 2010-ben valósult meg. Az ISPA/KA projekt keretében a hulladékkezelő telep korszerűsítésére került sor:
műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó (475.000 m3) hulladékválogató mű (9.000 t/év) komposztáló telep (8.346 t/év) hulladékudvar
A Marcali 097 helyrajzi szám alatti hulladéklerakó egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Engedélyezett lerakás: nem veszélyes hulladék 65.000 t/év, veszélyes hulladék 10.000 t/év, olajos hulladék 12.000 m3/év 51
A balatonkeresztúri és az ordacsehi telepeket a AVE Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., míg a marcali telepet a Saubermacher Kft. üzemelteti. Ezek közül megfelelő műszaki védelemmel, illetve környezetvédelmi es működési engedéllyel már csak a Marcali hulladéklerakó rendelkezik. (http://okir.kvvm.hu/hir) (71. melléklet) A szelektív hulladékgyűjtés nem jellemző, a területen Balatonboglár, Balatonfenyves, Fonyód, Marcali, Kéthely településeken végeznek szelektív hulladékgyűjtést, melynek keretében papír-, műanyag-, üveg- és zöldhulladék gyűjtés zajlik. Megoldott a lakossági veszélyes hulladék (szárazelem, akkumulátor, világító testek, stb.) szervezett gyűjtése és ártalmatlanítása. A településekről évente egyszer a szolgáltató térítésmentesen gyűjti, elszállítja a veszélyes hulladékot és gondoskodik ártalmatlanításáról, a gazdálkodóktól az ERECO Rt. a Megoldas Kft. és a Biofilter Kft. szállítja el e hulladékot. Veszélyes hulladék fogadására alkalmas udvar egyedül a Marcali hulladéklerakóban került kialakításra, ide a veszélyes hulladékot folyamatosan lehet szállítani. A hulladékok ártalmatlanítása többnyire a Fűzfői
Hulladékégető
Kft.
telephelyén,
illetve
az
Aszód-Galgamácsai
veszélyes
hulladéklerakóban (szárazelemek) történik. Ma évente összesen mintegy 20 700 tonna települési szilárd hulladékot szállítanak el a területről, melyből 12 300 tonna a lakosságtól származó
mennyiség.
(28.
ábra)
Ha
a
tendenciákat figyeljük, láthatjuk, hogy az összes elszállított mennyiség folyamatosan növekszik, ugyanakkor a lakosságtól származó hulladék évről évre csökken. Ez a tendencia nem csak a terület egészére igaz, települési bontásban is érvényesül. A legtöbb hulladék Marcaliban (5424 tonna), a legkevesebb Csömenden keletkezik (39 tonna),
3500
tonna
feletti
termelése
28. ábra Az összes és a lakosságtól elszállított hulladék mennyiségének alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
van
Balatonboglárnak, Fonyódnak, 2500 tonna feletti Balatonfenyvesnek. (68-69. melléklet) (Balatoni Integrációs Kht., 2006, 17-19.; Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 83.; FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20102015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 54-62.; Szamaterv Kft., 2005, 46-58.) 52
1.10. Településhálózat és településszerkezet A Nagyberek területén négy város található: Marcali, Lengyeltóti, Fonyód és Balatonboglár, melyek közül az első három a berek területét érintő három kistérség központjai, a többi 14 település községi rangon van, mely közül három (Kisberény, Táska, Somogyszentpál) zsáktelepülés. A legnagyobb település Marcali (12 027 fő), a legkisebb Kisberény (180). (10. táblázat) Kistérség neve Marcali kistérség
Település Népességszám (fő) Terület (100ha) Balatonújlak 529 Balatonkeresztúr 1 701 Balatonmáriafürdő 750 Csömend 338 Kéthely 2 433 Marcali 12 027 Nikla 759 Pusztakovácsi 891 Somogyszentpál 795 Táska 442 Fonyódi kistérség Balatonboglár 6222 Balatonfenyves 2232 Fonyód 5315 Ordacsehi 834 Lengyeltóti Buzsák 1 526 kistérség Kisberény 180 Lengyeltóti 3 309 Öreglak 1 621 Somogyvár 1 877 10. táblázat A Nagyberek települései, területük, népességük (KSH, 2009)
11 21 27 9 49 104 23 43 29 26 32 52 54 23 60 7 40 21 53
Somogy megye e része a sűrű textúrájú területek közé tartozik, településekkel, aprófalvakkal sűrűn átszőtt, amelyek egymáshoz közel, néhány kilométeres távolságban fekszenek. A berek településszerkezetének jellemzője, hogy a települések népességének száma alacsony, magas a 1000 főnél kisebb népességű települések száma (18 településből 8), vagyis jellemző az aprófalvas szerkezet. Tovább bontva e csoportot láthatjuk, ahogy közülük Kisberény törpeközség (I. kategória-100-199), Táska és Csömend kisközség (II.kategória-200-499), öt község (Somogyszentpál, Pusztakovácsi, Nikla, Balatonújlak, Ordacsehi) pedig a III. (500999) kategóriába tartozik. Négy község (Somogyvár, Öreglak, Buzsák, Balatonkeresztúr) népessége a IV. (1000-1999) kategóriába, két község (Balatonfenyves, Kéthely) és egy város (Lengyeltóti) az V. (2000-4999) kategóriába tartozik, két város (Fonyód, Balatonboglár) népessége 5000-10000 (VI. kategória) fő között van, és egy város (Marcali) népessége magasabb, mint 10000 fő (VII. kategória). (29. ábra) (KSH, 2009) 53
29. ábra A Nagyberek településeinek megoszlása népesség alapján
A területi kiterjedést vizsgálva Marcali ez esetben is a rangsor elején van, messze megelőzve a többi települést, területe 10400 hektár, mely több mint másfélszerese a sorban utána következő Buzsáknak (6000 hektár). A legkisebb területe Kisberénynek van (700 hektár), nála alig nagyobb Csömend (900 hektár). A berek 18 településéből 9-nek kisebb a területe, mint 3000 hektár, 4-nek 3000-5000 hektár között van és 5-nek nagyobb, mint 5000 hektár, mely közül egyedül Marcali területe emelkedik 10000 hektár fölé. (30. ábra) (KSH, 2009; Szamaterv Kft., 2005)
30. ábra A Nagyberek településeinek megoszlása területi kiterjedés alapján (KSH településsoros adatok)
A településszerkezet fejlődésére nagy hatást gyakorolt a Balaton közelsége. A Balaton ―virágkora‖ idején a munkavállalók jelentős része a balatoni szezon alatt tudott jövedelemhez 54
jutni. Ezt a szükségszerűséget követte a településhálózat kialakulása: városok 5-10 kilométeres távolságon belül helyezkednek el, s kiszolgálják az e települések lakosságát. A sűrű településhálózatnak köszönhetően, a közúthálózat is sűrű, melyre jellemző a városok, a vonzásközpontok (Marcali, Lengyeltóti, Balaton parti települések) felé irányultság. 1.11. Közlekedés 1.11.1. Közút A Nagyberek az országos közúthálózaton jól megközelíthető, mindegyik településre burkolt út visz. Fontos közlekedési tényező, hogy a terület a Budapest-Nagykanizsa-Adria történeti, gazdasági, kommunikációs, közlekedési és térszerkezeti tengely mentén található. Az útszerkezet jellemzője a rácsos és sugaras szerkezet keveredése. A rácsos elemek közé tartozik a NY-K irányú 7. sz. főközlekedési út, a 6704.sz. Öreglak-Marcali összekötő út és a 68. sz. másodrendű főút. Marcali és Lengyeltóti úgy helyezkednek el ebben a rácshálós rendszerben, hogy hozzájuk sugaras módon több összekötő út csatlakozik, melyek elősegítik funkcionális központokként való érvényesülésüket. A berek belső közlekedési hálózata nagy hiányosságokat mutat, nem kielégítő, mely azt jelenti, hogy bár sok egymástól csak pár kilométerre található településnek nincs egymással közvetlen közúti összeköttetése, csak nagy kerülőkkel közelíthetők meg, s akad közöttük zsáktelepülés is. A közúthálózatot a városok, vonzásközpontok (Marcali, Lengyeltóti) felé irányultság jellemzi. A közlekedési kapcsolatok szempontjából meghatározó a területet átszelő, M7-es (BudapestSzékesfehérvár-Nagykanizsa) autópálya, melynek megépülése negatív környezeti hatásokat eredményezett elsősorban a talajvízviszonyok megváltozásának köszönhetően, ugyanakkor csökkentette a nyári szezonban a települések átmenő forgalmát. Meghatározó jelentőségű a terület északi részén, a Balaton mentén haladó, Nagykanizsával, Székesfehérvárral és Budapesttel kapcsolatot biztosító 7-es főközlekedési út, melyre láncszerűen fűződnek fel a berek Balaton-parti települései: Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr. A 7-es út forgalma az M7-es autópálya megépülését követően jelentősen csökkent. A közlekedési rendszer fontos eleme a berek nyugati részén Marcali és Kéthely településeken keresztülhaladó 68-as, a déli határ felé tartó, a Kaposvárral kapcsolatot biztosító másodrendű főút, mely Balatonkeresztúrnál csatlakozik a 7-es főközlekedési úthoz. Fontos közlekedési tengely a Kaposvárral közvetlen kapcsolatot biztosító 67-es másodrendű főút, mely ugyan 55
nem érinti a berek területét, de közvetlenül mellette, a keleti oldalán halad el, s Balatonlellénél kapcsolódik a 7-es főközlekedési úthoz. A főúttal átszelt, közvetlen a főút mellett települések:
7. sz. főút: Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr
68. sz. másodrendű főút: Marcali, Kéthely
A közlekedési hálózat részét számos összekötő-, és bekötőút is képezi, melyek forgalma többnyire nem jelentős. Egyedüli kivétel a 6701. sz. összekötő út, mely nagyobb forgalmat okoz az érintett települések belterületén. A térség bekötő-, és gyűjtőútjai: 6701. sz. összekötő út Fonyód –Lengyeltóti-Somogyvár Kaposvár 6704. sz. összekötő út Öreglak-Marcali 6708. sz. összekötő út Lengyeltóti-Buzsák-Nikla 6711. sz. összekötő út Balatonboglár –Lengyeltóti-Kaposvár 67113. sz. Kisberény bekötőút 67101. sz. Ordacsehi bekötőút A mezőgazdasági úthálózat mintegy 90-95 %-a önkormányzati tulajdonban van, aki a megfelelő színvonalú fenntartásukat a rossz anyagi helyzet miatt nem tudja ellátni, melynek következtében a mezőgazdasági úthálózat nagy része rossz állapotban van. A forráshiányon kívül a geológiai adottságok is nagy hatással vannak az út minőségére: az állandó eróziós kitettség, a vizenyős területek miatt sok a „lemélyült út‖, amelyek fenntartása még több áldozatot igényel. Nagy hiányosság, hogy a legtöbb közúthoz kapcsolódó mezőgazdasági úthoz nem készült sárrázó. Az utak minősége változó. Az utóbbi években jelentős felújításokat végeztek, kátyúzásokat, útszélesítéseket végeztek több településen. Ennek ellenére sok helyen az utak szélessége nem megfelelő, a teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát lassan képesek átvezetni. A térséget számos autóbusz járat érinti, melyek közül a fontosabbak a következők:
Budapest közvetlen elérése Barcs–Marcali–Budapest gyors buszjárat igénybevételével lehetséges
Pécs a Marcali–Kaposvár–Pécs, es a Sopron- Héviz–Marcali–Kaposvár–Pécs vonalon közelíthető meg, 56
A megyeközpont Kaposvár a Marcali–Böhönye–Kaposvár, a Marcali–Öreglak– Kaposvár és a Marcali-Pusztakovácsi-Kaposvár vonalon érhető el,
Bevásárlás szempontjából fontosak a legközelebbi nagyobb városok, így Nagykanizsa es
Keszthely
a
Budapest–Nagykanizsa
gyorsbuszok,
a
Marcali–Keszthely
buszjáratokon érhető el.
Balaton
üdülőhelyeivel
a
Marcali–Lengyeltóti–Balatonboglár
és
a
Marcali–
Balatonmáriafürdő buszjáratok állnak rendelkezésre.
Marcaliból közvetlen buszjáratokkal elérhetők s legközelebbi gyógyfürdőhelyek közül Héviz, Nagyatád/Csokonyavisonta, Zalakaros, a térségen belül pedig Táska.
Távolsági buszjáratok is indulnak: napi egy-egy járatpár közlekedik Pécs-MarcaliGyőr és Sopron-Marcali-Böhönye-Kaposvár-Szekszard-Baja vonalon. E járatok menetideje hosszú, ezért kevés a végigutazó utas. Főként főiskolai, egyetemi hallgatók veszik igénybe.
Főbb távolsági buszjáratok:
Marcali–Böhönye–Kaposvár–Sásd–Pécs–Mohács Hévíz–Keszthely–Marcali–Segesd–Nagyatád–Barcs–Szigetvár Hévíz–Keszthely–Marcali–Öreglak–Kaposvár–Sásd–Pécs Pécs–Sásd–Kaposvár–Öreglak–Marcali–Keszthely–Hévíz–Sümeg– Devecser–Ajka–Pápa–Tét–Győr Sopron–Lövő–Kőszeg–Szombathely–Zalaszentgrót–Hévíz–Keszthely– Marcali–Böhönye–Kaposvár–Dombóvár–Bonyhád–Szekszárd–Bátaszék– Baja Sopron–Lövő–Sárvár–Jánosháza–Sümeg–Hévíz–Keszthely–Marcali– Böhönye–Kaposvár–Sásd–Pécs Budapest–Siófok–Balatonboglár–Lengyeltóti–Marcali–Nagyatád–Barcs Marcali–Pusztakovácsi–Bodrog–Kaposvár céljáratok, továbbá
(Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 35, 39.; FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 67-68.; Szamaterv Kft., 2005, 11-13, 79-81; www.volan.hu) 1.11.2. Vasút A terület északi határán, a Balaton mentén fut — Budapest-Nagykanizsa-Zágráb-Fiume / Ljubljana- Trieszt hagyományos történelmi útvonal mentén — a Balatonboglár, Fonyód, 57
Balatonfenyves, Balatonkeresztúr településeket érintő 30-as jelzésű Budapest-Nagykanizsa villamosított vasútvonal, amely a megye első vasútvonala volt, s a Dél-Balaton térség gerincvonalát jelenti. Ez tette lehetővé a XIX. század második felében a tóparti települések gazdasági életének fellendülését, s nagyban segítette az idegenforgalom, a fürdőkultúra gyors kialakulását is. E vonal villamosított, s személy-, és teherforgalmat is lebonyolít. A térséget észak-déli irányban átszeli a 36-os jelzésű Kaposvár-Fonyód vasútvonal, melyen személy és teherszállítás folyik. E vonalon fekszik Fonyód, Lengyeltóti, Öreglak és Somogyvár. A személyszállítás mellett teherszállítás folyik e vonalon. A mezőgazdasági termények szállításában ma már nem játszik nagy szerepet, régen az erdészeti faáruk tették ki a forgalom 50 %-át, de az utóbbi években ez az arány csökkent. A terület nyugati oldalán halad a 37-es jelzésű Balatonszentgyörgy-Somogyszob vonal, melynek állomásai a berek területén Marcali, Kéthely, Balatonújlak, Balatonkeresztúr. Ezen a vonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól megszűnt. Külön említést érdemel a Buzsák-Csiszta Fürdőn áthaladó Balatonfenyves-Somogyszentpál keskeny nyomtávú vasút, amelynek egyrészt idegenforgalmi szerepe lehet jelentős, másrészt gazdasági szerepe is újra felértékelődhet, amennyiben a terveknek megfelelően összekötésre kerül a „Boronkai‖ kisvasúttal. (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 40.; Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás, 2004; www.vasutallomasok.hu; www.elvira.mav-start.hu) 1.11.3. Kerékpár A Balaton partján a kerékpárút teljesen kiépült, a tó teljesen körbekerékpározható. Ezt leszámítva a kerékpárhálózat hiányosságokkal küzd, fejlesztést igényel, melynek az idegenforgalom szempontjából is nagy jelentősége van. Kiépített út déli irányban csak Balatonboglár-Szőlőskislak-Szőlősgyörök-Gyugy községig található, ezen kívül csak a települések belterületén valósult meg 1-2 km szakaszon, melyet azonban sok esetben járdának használnak. (Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás, 2004) 1.11.4. Hajózás A balatoni hajózás inkább idegenforgalmi, mintsem közlekedési jelentőséggel bír. Hajókikötő Fonyódon és Balatonbogláron található, komp nem üzemel, csak a szomszédos 58
Balatonföldvári kistérségben, mely azonban gyorsan elérhető a területről. (A Fonyódi Kistérség Komplex Fejlesztési Programja 2007-2013, 2006, 8.)
1.12. Vízgazdálkodás A Nagyberek a Balaton részvízgyűjtő területén belül a Balaton közvetlen vízgyűjtő tervezési alegységhez tartozik. (31. ábra) Területét 5 részvízgyűjtő érinti: Nagyberek, a Pogányvölgyivízfolyás (másnéven Keleti-Bozót), az Ordacsehiés Boglári-berek, a Jamai-patak, és a Balaton közvetlen vízgyűjtője. A terület igen gazdag felszíni, felszín alatti vizekben, több patak, állóvíz borítja felszínét. Északi határán húzódik nyugatkeleti irányban a fő vízválasztóvonal: a Balatoni árok, amely a terület termálkincsének fő forrása. A illetékes vízügyi hatóság a Székesfehérvár központú Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi
Igazgatóság.
31. ábra A Balaton közvetlen vízgyűjtő tervezési alegység lehatárolása (Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 10.)
(Közép-dunántúli
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 10.) Balaton A Balaton mintegy 30 km hosszan határolja a berek vízparti településeit (Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr) és 90 km2-t tesz ki a Nagyberekhez tartozó települések területéből. Balatoni Nagyberek vízgyűjtője A Nagyberek régen a Balaton egy sekély öble volt, amelynek – egyrészt a szél által épített turzásoknak, részben a XIX. századi balatoni vízszintsüllyesztésnek köszönhetően – megszakadt az összeköttetése a tó vízfelületével. Ennek eredményeképp egy láposodott, lefolyástalan terület alakult ki, ahonnan csak szivattyúzással lehet a vizeket a Balatonba 59
emelni. Térszintje nagyrészt nem haladja meg a 103,5 mBf-t, ezáltal 0,6-2,0 méterrel van a Balaton mindenkori vízszintje alatt. A mélyfekvésű berek 107,8 km2 nagyságú vízgyűjtőjterületén a víz levezetését csatornák végzik. A vizek legnagyobb részét két csatorna és az ezeken lévő szivattyútelep vezeti el a Balatonba: Balatonfenyves területén az Imremajori-árok (Rigó-csatorna) és a 6,5 m3/s névleges vízszállító képességű Balatonfenyvesi szivattyútelep, Fonyódon a Zichy-csatorna (Bélatelepi-csatorna vagy Mikovics-árok) és a 3,0 m3/s névleges vízszállítóképességű Bélatelepi szivattyútelep. A berekhez dél és nyugat felől, a Marcali-hátságról érkező vízfolyásokat egy, az 1960-as években létesített felfogó csatorna, a Nyugati-övcsatorna gyűjti össze és vezeti gravitációsan a Balatonba a Nagyberek nyugati peremén. Kelet felől, a Somogyi-dombságról érkező vizeket a Pogányvölgyi-vízfolyás magasvezetésű medre juttatja közvetlenül a tóba. Ezeken kívül további három kisebb segít a vizek elvezetésében: Balatonfenyvesen a Nagy László úti árok, Balatonmáriafürdőn a Kéthelyi-belvízcsatorna és a Legelői-árok. (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 23) Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót) vízgyűjtője A Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót) Fonyód és Fonyódliget között torkollik a Balatonba, átlagos esése 1,9 ‰. Jelentősebb mellékvízfolyásai a Halsok-patak, a Bontakeszi-árok és a Somogyvámosi-vízfolyás. A vízgyűjtő nagysága 237,1 km2, az e vízfolyáshoz kapcsolódó Fonyód-Zardavári halastavak 1,94 km2 nagyságú vízgyűjtőjével együtt mintegy 239 km2-re. A meder a környező berek területeknél magasabban fekszik, ezáltal gravitációsan vezeti vizét a Balatonba. A természetes vízviszonyokat a vízhasználatok erőteljesen módosították, mely következtében a kisvízi időszak nagy részében a Pogányvölgyi-vízfolyás torkolati szakaszán nincs vízmozgás. A vízfolyás torkolatára jellemző nagyvízi vízhozamértékek, valamint a Keleti-Bozót és mellékágai sokéves középvízhozama a torkolatnál a 11. táblázatban megtekinthetők. (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 23-24) Torkolat nagyvízi vízhozamértéke NQ1% = 36,0 m3/s NQ3% = 27,2 m3/s NQ10% = 22,7 m3/s NQ20% = 19,6 m3/s NQ33% = 15,1 m3/s
Keleti-Bozót és mellékágai sokéves középvízhozama a torkolatnál Keleti-Bozót KÖQ KÖQ == 0,747 0,747 m3m/s3/s Halsok-patak KÖQ KÖQ == 0,128 0,128 m3m/s3/s Bontakeszi-árok KÖQ KÖQ == 0,054 0,054 m3m/s3/s Somogyvári-vízfolyás KÖQ KÖQ == 0,050 0,050 m3m/s3/s 60
11. táblázat A Keleti-Bozót vízhozamértékei (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20102015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 23-24.)
Ordacsehi- és Boglári-berek vízgyűjtője Az Ordacsehi berek mélyfekvésű, lefolyástalan terület, amelyet az Ordacsehi-árok köt össze a Balatonnal, az 2,0 m3/s teljesítményű Zardavári (Ordacsehi) szivattyútelep segítségével. A 47,98 km2 nagyságú vízgyűjtőt. A szintén mélyfekvésű Boglári-berek vizét a Jamai patak alatti bújtató révén lehet az átemelő szivattyútelepre juttatni. A térszín magassága a Balaton felé csökken, a legalacsonyabb a turzásgáttól délre, ahol 103-104 mBf között változik. Jelentősebb vízfolyásai a Zardavár-Nyugati- és Zardavár-Keleti-lecsapolócsatorna, a Pusztaszentgyörgyi K-i és Ny-i vízfolyás, valamint az Ordacsehi-árok. (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 24.) Jamai-patak A patak Hács községnél ered és Balatonboglárnál torkollik a Balatonba, vízgyűjtőterülete 41,3 km2, a meder átlagos esése 3,2 ‰, jelentősebb mellékvízfolyása a Diászó-vízfolyás és a Sandi-vízfolyás. A kisvízfolyás árvizei hirtelen jelennek meg, de gyorsan, pár óra alatt levonulnak. A vízfolyás torkolatára jellemző nagyvízi vízhozamértékek, valamint a Jamai patak és mellékágai sokéves középvízhozama a torkolatnál a 12. táblázatban megtekinthetők. (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 24.) Torkolat nagyvízi vízhozamértéke NQ1% = 12 m3/s NQ3% = 9,2 m3/s NQ10% = 5,0 m3/s NQ33% = 2,8 m3/s
A Jamai patak sokéves középvízhozama a torkolati szelvényben KÖQ = 0,076 m3/s
12. táblázat A Jamai patak vízhozamértékei (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 24.)
1.12.1. Felszíni vizek A terület gazdag vízfolyásokban, csatornákban, melyekről elmondható, hogy a Pogányvölgyi vízfolyás (Keleti-Bozót árok) és a Jamai patak kivételével — melyek közepes vízgyűjtőjűek — kis vízgyűjtő területűek és kis vízhozamúak, melyek a száraz időszakokban gyakran 61
kiszáradnak, mely időszakban még a két említett nagyobb vízfolyásban is épp, hogy csordogál a víz. A területet több csatorna szeli keresztül, s a vízfolyások is szabályozottak, a Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve szerint erősen módosítottak. Természetes eredetű tó egyedül a terület északi határán fekvő Balaton, mely mintegy x km2 tesz ki a területből, melynek kiváló vízminősége fürdősére alkalmas. Ezenkívül nagykiterjedésű mocsaras területek fekszenek a Nagyberekben. A területen nagyszámú mesterséges víztest található. Gazdag halastavakban: Somogyvár, Somogyvámos, Öreglak, Buzsák térségében már régen is duzzasztással, oldaltöltéses halastavakat hoztak létre, ahol a duzzasztással keletkezett energiát malmokkal hasznosították, melyek közül leghíresebb a buzsáki Cifra malom. Ezek a tavak a buzsáki – melyet a Balatoni Halászati Rt. üzemeltet – kivételével magánkézben vannak. (73. melléklet) A területen egy mesterséges, fürdőzésre alkalmas tó található, a lengyeltóti Kék-tó. A halastavak mellett mesterségesen létrehozott állóvizek az árvízcsúcs-csökkentő tározók, amelyek a Balaton vízminőségvédelmét szolgálják. A területen található ilyen Somogyváron, Marcaliban. A területen 25 db hivatalos strand működik, 24 db a Balaton partján (Balatonboglár 6 db, Balatonfenyves 5 db , Fonyód 10b), 1db a lengyeltóti Kék-tónál. E strandokon a víz minősége kiváló. (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 19, 70., Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 17.; Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 21-22; Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 1-3, 1-4, 3-3 melléklet) 1.12.2. Felszín alatti vizek A Nagyberek területét öt felszín alatti víztest érinti, melyek többféle típusba sorolhatók. A Balaton a Berekkel víztestet feláramlás, míg a többit vegyes áramlás jellemzi. (13. táblázat) (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 35-36.)
62
Víztest jele
Felszín alatti víztest neve
víztest típusa / áramlás iránya
Víztest kiterjedése km2
hegyvidéki 264,3 vegyes áramlási irány Balaton déli sekély porózus (talajvíz) sp.4.3.1 1269,8 vízgyűjtő vegyes áramlási irány Balaton déli porózus (rétegvíz) p.4.3.1 1718,8 vízgyűjtő vegyes áramlási irány sekély porózus (talajvíz) sp.4.3.2 Balaton a Berekkel 871,2 feláramlási terület porózus termál (rétegvíz) pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl 13602,2 vegyes áramlási irány 13. táblázat Felszín alatti víztestek és típusaik (Balaton közvetlen vízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 10.) h.4.2
Balaton-Felvidék1
A területen több sérülékeny vízbázis is található: Fonyód, Kéthely, Lengyeltóti — már megszűntek —, Nikla, Öreglak, Somogyvár sérülékeny vízbázisai még üzemelnek. (Déldunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2007) 1.12.2.1. Talajvíz, rétegvíz A Talajvíz a berek területén 0,5-2 méter körüli — ezért csapadékos időben belvízveszélyes terület —, a berket körülvevő lankásabb területeken 2-5 méter, a dombhátakon 10 méter. A talajvíz erősen szennyezett, így ivóvízként való hasznosításra nem alkalmas. A terület jelentős rétegvíz készlettel rendelkezik, mely emberi fogyasztásra is alkalmas. A vízadó réteg a felszínhez közel, mintegy 100 méter vagy annál kisebb mélységben található. 1.12.2.2. Termálvíz A térség gazdag hévizekben, melyre a 30-as években kezdett szénhidrogén kutatások eredményeként jöttek rá. Ekkor kirajzolódott, hogy a térség szinte teljes területe alatt termálvíz kitermelésére alkalmas réteg húzódik. Ezen érték hasznosításával több település is foglalkozik, több helyen fúrtak kutakat — pl. Somogyszentpál határában 80°C termálvizet fel, Táska településen jódos-brómos ásványvizét tártak fel —, ám a termálvíz hasznosítottsága alacsony szintű, egyedül a Buzsáki Csisztafürdő — amit a rossz körülmények ellenére évente 5000 turista látogat —, és a Marcali termálfürdő hasznosítja e természeti kincset. (74.
1
A Balaton-felvidék víztest (h.4.2) a Balaton-felvidék (sp.4.2. ) és a Balaton-felvidéki karszt (k.4.2.) víztestekkel
alkot víztestcsoportot.
63
melléklet) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004,19-20.; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 17.) 1.10.2.3. Ásványvíz A berek területén Fonyódon és Somogyváron termelnek ásványvizet. Az utóbbit 2002-ben tárták fel, 106 méter mélyről percenkénti 420 literes kapacitással tudnak a felszínre hozni. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának 4/2004. (EüK. 8.) Gyf. közleménye Somogyvár K-4 OKK számú kút vize számára elismert ásványvíz megnevezés használatát engedélyezte. A kútra kétezer négyzetméteres új üzem települt modern technológiával és saját mikrobiológiai laborral. A somogyvári ásványvizet Fonte Verde néven forgalmazzák. A fonyódi ásványvíz történelme régebbre tekint vissza, az értékes ásványvizet 1957-ben földtani kutatófúrások során fedezték fel, s a 60-as években már megkezdte működését az ásványvíz-palackozó. A 70-es években hazánk legnépszerűbb ásványvize volt, s itt gyártották a korszak legendás italát, a Bambit. A víz minőségét igazolja, hogy a Fonyódi ásványvíz 2009-ben elnyerte a magyar termék nagydíjat. (Balatoni Integrációs Kht., 2006, 8.; www.fonyodi.hu, www.fonteverde.hu) 1.12.2.4. Felszín alatti vizek kitermelése Több felszín alatti vízkivételi helyet is nyilvántartanak a térségben. A kitermelt víz hasznosítási célja sokrétű, felhasználják lakossági, ipari mezőgazdasági fogyasztása. A vizet elsősorban rétegvízből nyerik, a talajvíz hasznosítására csak Balatonfenyvesen van példa. (75. melléklet). A kitermelt víz összes mennyisége 193000 m3/év. A Balaton közvetlen vízgyűjtő alegység vízgyűjtőgazdálkodási terve a területen található felszín alatti víztestek mennyiségi állapotértékelését a következők szerint adja (14. táblázat):
Az sp.4.3.1, sp.4.3.2, p.4.3.1 víztestekből álló 24. sz. víztestcsoport összes utánpótlódása 209.600 m3/nap, mely a sekély víztesteken, túlnyomóan az sp.4.3.1-en való beszivárgó csapadék (180.891 m3/nap), és a szomszédos felszín alatti víztestekből történik vízátadódás (28.709 m3/nap) összegéből vezethető le. Jellemzően a csapadékból történő utánpótlás a meghatározó, a felszín alatti vizek szerepe ebben kisebb jelentőségű a felszíni vízfolyások hatása pedig nem számottevő. 64
Az sp. 4.3.1, sp.4.3.2, p.4.3.1 jelű víztestek által alkotott víztest-csoport esetében az utánpótlódás és a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigény különbségéből előálló 174.833 m3/nap hasznosítható készlet 4 %-át (3,5% közvetlen, 0,5 % közvetett) használják ki a vízkivételek. A felhasználható szabad vízkészlet 167.928 m3/nap (96%). A közvetlen kivételek 90 %-a a porózus víztestet, a közvetett kivételek a sekély víztestet terhelik. A közvetlen kivételek 60% ivóvíz, 7 % ipari, 10 % mezőgazdasági felhasználású, 23 %-ra tehető az illegális kivételek aránya.
Lokális jellegű, a felszín alatti víz túlzott helyi kitermelése miatti, a ökoszisztémákat érintő talajvízszint süllyedési probléma mutatható ki a Nagybereki Fehér-víz TT (sp.4.3.2) területén, ez a vízszint csökkenés azonban nem víztest jelentőségű, így ezeket a víztestek továbbra is jó állapotúnak tekinthetőek.
A h.4.2 víztest vízutánpótlással nagyrészt a sh.4.2 es a k.4.2 víztesteken beszivárgó csapadékból pótlódik, a felszíni vizek hatása nem számottevő. A h.4.2. víztestet is magában foglaló víztest-csoport hasznosítható készletének 13%-át hasznosítják, a felhasználható szabad vízkészlet 33.800 m3/nap (86 %).
A sh.4.2, a h.4.2 es a k.4.2 víztesteken 45.406 m3/nap a FAVOKO igény, mely a vízfolyások (31%) és a források (69%) alaphozamából adódik.
A 24. sz. víztestcsoportban a FAVOKO vízigény 34.767 m3/nap, mely a vízfolyások alaphozamából (79% – sp.4.3.1 víztest), a magas talajvízállású területek vízigényéből (20% – sp.4.3.2 víztest) és a források vízigényéből (1% – p.4.3.1 víztest) tevődik össze.
65
Hasznosítható vízkészlet
Vízkivétel
FAVÖKO igény
Eredmény
3
Víztest állapota
Víztest jele
Áramlási viszonyok hatása a vízminőségre
A víztest neve
Süllyedési teszt
Vízmérleg teszt
em /nap Balaton déli sp.4.3.1 174,7 0 24,5 jó jó jó jó vízgyűjtő Balaton a sp.4.3.2 6,2 2 9,6 jó jó jó jó Berekkel Balaton déli p.4.3.1 5 0,6 jó jó jó jó vízgyűjtő Víztest csoport 180 7 34,7 jó jó jó jó összesen: Balatonh.4.2 6,8 (95,0) 1,0 (6) 6,7 (45,4) jó jó jó jó felvidék Délnyugatpt.3.1 jó jó jó jó Dunántúl 14. táblázat A Nagyberek felszín alatti víztestei mennyiségi állapotának összegzése (Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 5/2 függelék.)
A térség felszín alatti készleteinek csak egy kis részét hasznosítja, a rendelkezésre álló vízmennyiség alapján sok fejlesztésre van még mód. (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 152-158.) 1.13. Környezetvédelem 1.13.1. Felszíni folyóvizek A berek laposabb, mélyfekvésű részei a felszíni vizek szempontjából érzékeny területnek minősülnek, ezért a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve e részeket a felszíni vízminőségi-védelmi területek alövezetébe sorolta. (76. melléklet) A kisvízfolyások minőségéről többségében nem állnak rendelkezésre információink, mérési adataink a következőkről állnak rendelkezésünkre: Pogányvölgyi vízfolyásról (Keleti-Bozót árok) a Jamai patakról, Imre majori csatornáról és Zardavári K-Ny-i csatornáról, melyek a Balatonba torkollanak. (77-81. melléklet) Több paraméter tekintetében is a kisvízfolyások többségében a III (tűrhető)-I(szennyezett)., de nem ritkán a V (erősen szennyezett) kategóriába sorolhatók, vagyis jelentős mértékben terhelik a tavat. Amint az a mellékletekből leolvasható, az oxigénháztartás paramétereit tekintve legrosszabb, erősen szennyezett 66
állapotban a berek vízfolyásai vannak. A magas KOI és a viszonylag alacsonyabb BOI értékek a biológiailag nehezen lebontható szerves anyag jelenlétére utalnak, amely az egykori láp, s nem a szennyvíz hatását mutatja, melyet tovább erősít az ammónium alacsony értéke is. A tápanyagterhelés, különösen a nitrogénkoncentráció tekintetében mindegyik vízfolyás kedvezőtlen képet fest, mely települési és diffúz mezőgazdasági eredetű is lehet. A kisvízfolyások állapotát a Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve több szempontból értékelte: ökológiai, biológiai, hidromorfológiai állapotuk mérsékelt, fizikaikémiai állapotuk jó vagy kiváló. A kisvízfolyások minőségére legnagyobb veszélyt a mezőgazdasági eredetű, valamint a nem megfelelő csatornázottság és szennyvízelvezetés következtében fellépő szennyeződések jelentik, melyek a talajvízbe bemosódva a patakokat és ezeken keresztül a Balatont is szennyezik. Az utóbbi évek hirtelen, nagy esőzései megterhelik a kis vízhozamú kisvízfolyásokat, sok hordalékot mosnak a mederbe, eliszapolódást okoznak.
Az
önkormányzatok területükön gondoskodnak a medrek tisztításáról, azonban a problémák gyakran nem az önkormányzati kezelésű területeken jelentkeznek. A természetes felszíni vízkészlet mennyiségét a sokéves középvízhozam (KÖQ), a mértékadó kisvíz, valamint az ökológiai szempontok miatt a vízfolyásból ki nem vehető ökológiai vízkészlet értékei jellemzik. E jellemző értékeket foglalja össze a 15. táblázat. A vízfolyásoknak nagy terhelést jelentenek, s mennyiségi csökkenést jelentenek a vízkivételek, melyek közül legjelentősebb a halastó feltöltés és vízpótlás. Vízgyűjtő területe km2
KÖQ m3/s
Qaug80 m3/s
Ökológiai kisvíz m3/s
Nagyberek
107,85
0,160
0,020
0,000
Pogányvölgyi-vízfolyás
237,116
0,657
0,071
0,039
Ordacsehi- és Boglári-berek
47,981
0,093
0,010
0,000
Jamai-patak
41,327
0,088
0,022
0,006
Vízgyűjtő neve
Balaton vízfelülete 15. táblázat A Fonyódi Kistérség vízfolyásainak vízkészlete (Fonyód Kistérség Többcélú Társulása Környezetvédelmi Programja 2010-2015. Közötti Időszakra, 2010, 26.)
67
(Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 70-71.; Balatoni Integrációs Kht., 2006, 7.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 26-30; VÁTI Kht., 2006; Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 5-1., 5-2., 5-3., 5-4., 5-5. térképmelléklet) 1.13.1.1. Állóvizek, halastavak A Balaton vízminőségét számos tényező befolyásolja, melyek közül külön kiemelendők a mikrobiológiai faktorok, az algásodás mértékét jellemző klorofill-a tartalom és az azt befolyásoló foszfor- és nitrogénháztartás jellemzői, melyek egyrészt a Balatonba torkolló vízfolyások
terhelésétől,
a
tó
medrében
felhalmozódott
iszap
mennyiségétől,
tápanyagtartalmától függenek. Az elmúlt években a vízminőség javulása tapasztalható, mely a jogszabályi (Balaton törvény) szigorításoknak köszönhető. A strandokon rendszeresen ellenőrzik a vízminőséget, melyek szerint a tó vízminősége az érintett partszakaszon üdülésre megfelel, a víz kiváló minőségű. Ezen eredmények ellenére még mindig sok szennyezés éri a tavat, így például az állattartó telepeken keletkezett hígtrágya, a nem megfelelő szennyvízelvezetés következtében a bemosódáson keresztül és a leeresztett halastavak is nagy terhelést jelentenek. Külön megemlítendők a berekben nagy számmal található halastavak, melyek vízét rendszeresen vizsgálják. A mérési eredményekből megállapítható, hogy jelentősen nő a tóból leeresztett víz dikromátos oxigénfogyasztással mérhető szervesanyag-tartalma, lebegőanyagtartalma, valamint növényi tápanyagtartalma, mely jelentős terhelést jelent egyrészt a befogadó vízfolyásokra és a Balatonra is. (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 19.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 30.) 1.13.2. Felszín alatti vizek A felszín alatti vizekre az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a bányászat, a lakóterületek egyaránt kockázatot jelentenek, szennyezőanyagok juthatnak a talajba és onnan a talajvízbe, s a mélyebb rétegvizekbe. A felszín alatti vizek szennyezőforrásai pontszerűek vagy diffúz szennyezések
lehetnek.
A
pontszerű
szennyezések
többnyire
ipari
létesítmények,
hulladéklerakók, üzemanyag tárolók, állattartótelepek stb. lehetnek. A diffúz szennyezések általában mezőgazdasági területekhez, csatornázatlan településekhez köthető.
68
A terület talajvizei a nem megfelelő agrotechnika, illetve a települések által kibocsátott szennyvizek és hulladékok nem megfelelő kezelésének következtében elszennyeződtek, ivóvízként való fogyasztásra így már nem használhatók fel. A felszín alatti vizek szempontjából meghatározó, hogy minden település 27/2006. Korm. rendelet értelmében nitrátérzékeny területen található, ahol a rendelet 1 sz. mellékletében előírt „jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait‖ be kell tartani a vizek nitrátérzékenységének megelőzése, csökkentése érdekében. A 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet meghatározza a települések szennyezés érzékenység kategóriáit, mely alapján a települések az „Érzékeny‖ és a „Fokozottan érzékeny‖ kategóriába tartoznak. (16. táblázat) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési terve a terület jelentős részét a felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetébe sorolta. (80. melléklet) A Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve az egész területet tápanyagérzékeny területekhez (82. melléklet) és a nitrátérzékenynek kijelölt, de nitráttal nem szennyezett sorolta. Fokozottan érzékeny Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Fonyód
Érzékeny Balatonújlak, Buzsák, Csömend, Kéthely, Kisberény, Lengyeltóti, Marcali, Nikla, Ordacsehi, Pusztakovácsi, Öreglak, Somogyvár, Somogyszentpál, Táska 16. táblázat A települések besorolása a szennyezés érzékenység kategóriákba (27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete)
A felszín alatti vizek minőségét többféleképpen is lehet vizsgálni. A kémiai állapot, a süllyedési teszt és az áramlási viszonyok szempontjából is a térség felszín alatti víztestjei kivétel nélkül jó állapotúak. A Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve szerinte a felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai állapota jó. Víztest jele
Felszín alatti víztest neve
Kémiai állapot
Süllyedési teszt
Áramlási viszonyok hatása a vízminőségre jó
Balaton-Felvidék jó jó Balaton déli sp.4.3.1 jó jó jó vízgyűjtő Balaton déli p.4.3.1 jó jó jó vízgyűjtő sp.4.3.2 Balaton a Berekkel jó jó jó Délnyugatpt.3.1 jó jó jó Dunántúl 17. táblázat A felszín alatti víztestek állapota (Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 5/2 függelék.) h.4.2
69
A területen 12 felszín alatti vízbázis található, melyek közül 6 db (Fonyód, Kéthely, Lengyeltóti, Nikla, Öreglak, Somogyvár-Somogyvámos) sérülékeny. A felszín alatti vízbázisok védelmét biztosító védőidomok és védőterületek kijelölését, illetve ezeken belül és a területhasználatok korlátozását a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet írja elő. (17. táblázat) (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 152-158.; 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet; Szamaterv Kft., 2005, 26-29.; VÁTI, 2006; Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 5-2 függelék, 3-2 térképmelléklet; 5-6., 5-7., 5-8., 5-9., 5-10., 5-11., 5-12., 5-13., 5-14. térképmelléklet) 1.13.3. Talaj A Nagyberek talajtípusai igen széles skálán mozognak, így az azokat érő környezeti károk, talajdegradációs folyamatok is ennek megfelelően változhatnak. A lecsapolt és telkesített rétláp talajokat, a sekély rétegű tőzeges láptalajokat elsősorban a kiszáradás, kotúsodás, és a poros kiszáradt talaj szél általi elhordása (defláció) fenyegeti. A homokos, homokos vályog talajokat szintén az erózió — különösen művelésük esetén — és a savasodás veszélyezteti, mivel összetételükben kolloidok száma kevés, mely a pufferhatást biztosítja. A magasabb reliefenergiájú, meredek részeken sok a felszínmozgásra, erózióra érzékeny terület, gyakran előfordul talajlemosódás, vízmosások kialakulása, mely a nem megfelelő csapadékvíz elvezetés következtében alakul ki. A hordalék, a hordalékból kimosódott tápelemek a vízfolyásokon keresztül a Balatonba jutnak, szennyezve azt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési terve a terület nagyobb meredekségű részeit a felszíni vízeróziónak kitett területek alövezetébe sorolta (83. melléklet). A talaj minőségét a nem megfelelő mezőgazdasági művelés, állattartás és vegyszerhasználat, a szennyvízkezelés hiányosságai, az illegális hulladéklerakások és az ipari tevékenyésg veszélyeztetheti. Szennyezett talajok elsősorban a térség ipari központjában, Marcaliban találhatók. Ilyenek a MOL, Concordia telephelye, a volt Mechanikai művek és a külső laktanya területe. (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004,78., Balatoni Integrációs Kht., 2010, 44-45.; Szamaterv Kft., 2005, 19; VÁTI, 2006)
70
1.13.4. Levegő A térségben a közlekedés okozta légyszennyezés a meghatározó, mely a forgalmas utak mentén jelentkezik, azonban még így is elmarad a súlyos egészség károsodást okozó értékektől. A legnagyobb szennyezés a turistaszezonban, vagyis június-augusztusban tapasztalható. A kipufogó gázok fő összetevői a szén-monoxid, a szénhidrogének, a nitrogénoxidok, a kén-dioxid, és a korom, s ezek mellett nem elhanyagolható az úttesten lerakódott por sem. Jelentős forgalma miatt a légszennyezés által leginkább érintett települések Lengyeltóti, Somogyvár — amelyek a Lengyeltóti és Kaposvár közötti 6701. sz. összekötőút mentén fekszenek —, Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr — melyek a 7-es főközlekedési út mentén helyezkednek el —, valamint Marcali és Kéthely — melyek a 68-as út mellett fekszenek —, s jelentős az átmenő forgalom Öreglakon (Marcali összekötőút) is. Pontszerű szennyezést
jelent
fűtési
időszakban
az épületek
fűtéséből
származó
szennyezések, de ezek is elhanyagolhatóak. Ez esetben az emissziót a légszennyező anyagok közül a kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, a szilárd lebegőanyag és a korom jellemzi. Bizonyos időszakokban — különösen nyáron —, egyes terüelteken jelentős porszennyezéssel számolhatunk, melynek oka a burkolatlan földutak a szőlőhegyeken, illetve egyes partmenti nyaralósorokon. A nagytáblás szántóföldek porszennyezése is nagymértékű lehet, de a rétegvonalra merőlegesen telepített szőlősorok is szennyezőforrást jelenthetnek (hegy-völgy irányú) a löszös, erodált, kevésbé megkötött talaj miatt. Mivel az ipar nem számottevő, jelentős ipar eredetű légszennyezéssel nem kell számolnunk. Bűzproblémát a területen az állattartó telepek okozhatnak, amennyiben azok a beépítésre szánt területekhez közel helyezkednek el. Ez problémát Kisberényben jelent, ahol a közel 250 db-ból álló birkaállomány telepe a község belterületének határában a Halsok patak partján került kialakításra. A települések légszennyezettségi állapotáról nem állnak rendelkezésünkre adatok, a levegő minéségének mérését egy manuális mérőállomás végzi az Országos Légszennyezettségi Merőhálózat keretében Fonyódon, mely a NO2 szintet méri. A mérőállomás adatai alapján
71
megállapítható, hogy a vizsgált levegősszennyező anyag koncentrációja mindegyik évben a határérték alatt volt. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet határozza meg az ország területeinek levegőminőségi besorolását. A rendelet 1. számú melléklete értelmében a berek településeinek levegőminőségi állapota a 10. számjelű légszennyezettségi zónába tartozik, ennek megfelelően a települések levegőminősége nem szennyezett. Bejelentés köteles légszennyező pontforrások találhatók a berek egész területén, ezek általában kisebb ipari, szolgáltatói tevékenységhez köthetők. (77. melléklet) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 68-70.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 16-18.; www.kvvm.hu/olm)
72
2. Társadalmi adottságok 2.1. Demográfiai folyamatok A Nagyberek településeinek népessége az országos, megyei folyamatokhoz hasonlóan csökkenő tendenciát mutat, a lakosság száma egyre inkább csökken. Míg a 90-es évek elején közel 46 ezren laktak a területen, addig mára ez a szám 44 ezer alá csökkent. Az 32. ábrán látszik, hogy a rendszerváltás óta — némelyik évben ugyan kismértékű népességszám emelkedés figyelhető meg, de a tendencia irányát nézve összességében — folyamatosan csökken a lakosság száma. Települési bontásban vizsgálva hasonló tendenciák játszódnak le, a települések lakossága csökken vagy stagnál, kivéve Buzsákot és Balatonfenyvest, ahol a 2000-es évek eleje óta kismértékű növekedés tapasztalható. (84. melléklet)
32. ábra A Nagyberekhez tartozó települések össznépességének alakulása (KSH településsoros adatok)
A csökkenő tendencia a negatív vándorlási különbözetnek és a szintén negatív irányt mutató természetes szaporodásnak köszönhető, vagyis több ember vándorol el a térségből, mint amennyi odaköltözik és kevesebben születnek, mint ahányan elhaláloznak. A negatív irányú természetes szaporodás2 a Nagyberekben -4,84 ezrelék, mely a megyeinél (-5,19 ezrelék) valamivel kedvezőbb képet mutat, de a régió (-4,36 ezrelék) és az országos értékeknél (-3,05 2
Az élveszületések és a halálozások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma (www.
eroforrasterkep.hu)
73
ezrelék) rosszabb helyzetet tükröz, melyet több évre visszamenőleg a tendenciák is jeleznek. (33. ábra) Települési szinten vizsgálva egy kivételt eltekintve (Kisberény), mindenhol a fogyás vagy a stagnálás a jellemző. A vándorlási különbözetek3 igen nagy ingadozást mutatnak, mind települési, mind a Nagyberek szintjén, ám a tendenciát vizsgálva folyamatos — hol kisebb, hol nagyobb arányú — elvándorlás figyelhető meg a térségből. Különösen nagy elvándorlás figyelhető meg Csömend (-26,55 ezrelék) és Balatonújlak (-20,99 ezrelék) településeken. Települési szinten ez az ingadozás még nagyobb, némely településeken a vándorlás előjele évente változik, ám összességében az elvándorlás a jellemző. (34. ábra) Települési bontásban a természetes szaporodást és a vándorlási különbözetet a 85-86. melléklet mutatja.
33. ábra Természetes szaporodás alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
34. ábra Vándorlási egyenleg alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
A népesség korösszetételére az országoshoz hasonlóan az időskorú népesség nagy, s egyre növekvő aránya a jellemző, míg a fiatalok száma alacsony. A lakosság körülbelül 25%-a 60 év feletti, 58%-a 18-59 év közötti, a 18 év alatti lakosság aránya csak mintegy 18 %. (35. ábra) Ha a tendenciákat nézzük a kép még borúsabb: az időskorú lakosság aránya egyre emelkedik, míg a fiatalok aránya folyamatosan csökken. Míg 2001-ben a 18 év alattiak aránya 20,5 % körüli volt, addig 2008-ban már csak 18%. Ezzel szemben a 60 év felettieké 23,2% 3
Az oda és elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma (állandó és ideiglenes
vándorlásokkal együtt) (www. eroforrasterkep.hu)
74
volt, s 24,5% lett, a 18-59 év közöttieké pedig 55,4 %-ről 57, 5%-ra emelkedett 2001-ről 2008-ra (18. táblázat). A települések elöregedését mutatja a növekvő öregségi index4 is, mely 1993-ban még csak 107,4 % volt, 2008-ban azonban már 158,3 %. A települések közül kiemelkedik különösen magas öregségi indexével Balatonmáriafürdő (343,9%), Balatonújlak (315,7%) és Buzsák (244%). Ha összevetjük a Nagyberek értékeit a megyei (124,26%), régiós (123,07%) és országosakkal (118,24%), láthatjuk, hogy jóval magasabb azoknál. (19. táblázat)A lakosság koreloszlását, az öregedési indexet települési bontásban a 87-90. melléklet mutatja. (KSH)
35. ábra A Nagyberek lakosságának koreloszlása (KSH településsoros adatok, 2008)
Év
0-2 év
Korosztályok népességen belüli aránya (%) 3-5 év 6-13 év 14 év 15-17 év 18-59 év
60 év <
2001
23,20
55,37
3,49
1,29
9,60
3,01
2,96
2003
23,41
56,59
3,58
1,26
9,45
2,94
2,82
2005
23,56 57,09 3,83 1,25 8,67 2,83 2,79 2008 24,42 57,48 3,54 1,19 7,75 2,68 2,92 18. táblázat Koreloszlás változása 2001-2008-ig a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) Öregségi index (%) Terület 4
Év
60 év feletti állandó lakosok 100 fő 0-17 éves fiatalkorú állandó lakosra jutó száma. (www. eroforrasterkep.hu)
75
1993
1995
1997
1999
2001
2003
110,05 115,68 119,37 125,74 129,47
2005
2007
2008
Nagyberek átlag Megyei átlag
107,42
138,32 149,16 158,30
86,77
90,74
94,99
99,17
102,55
107,11
111,96
118,57
124,26
Régiós átlag
83,14
87,98
93,06
98,09
102,31
107,02
112,35
118,27
123,07
Országos átlag 82,55 87,39 92,18 96,70 100,90 105,57 110,25 115,01 118,24 19. táblázat A nagybereki öregedési index alakulásának összevetése a megye, a régió, az országos értékekkel (KSH)
A Nagyberek népsűrűsége fő/km2,
57,03 megyei
mely
átlagnál
a
ugyan
magasabb (54,54 fő/km2), a régiós (70,27 fő/km2) és az
országos 2
fő/km ) azonban
értékektől elmarad.
ábra) bontásban
(111,69
(36.
Települési vizsgálva
országos
az
értékeknél
36. ábra A Nagyberek népsűrűségének alakulása, összevetése az országos, régiós, megyei átlaggal (KSH)
Marcali (116,17 fő/km2) és Balatonboglár (194,16 fő/km2) népsűrűsége magasabb, a nagybereki átlagnál (57,03 fő/km2) a 19 településből 13 település népsűrűsége alacsonyabb. Ha a tendenciákat nézzük, megállapítható, hogy a népsűrűség csökken a Nagyberekben (2000ben 28,53 fő/km2 jellemző,
a
volt
, 2008-ban már csak 57,03 fő/km2). A fogyás a települések többségére
népsűrűség
egyedül
Balatonboglár,
Balatonfenyves,
Balatonmáriafürdő
településeken mutat növekvő értékeket. Települési bontásban az értékeket az 91. melléklet mutatja. A férfiak-nők száma a térségben közel egyenlő, kicsivel a nők aránya magasabb, 52,3 % körül mozog, a férfiaké 47,7 %. Ez az arány évek óta nem változott jelentősen, 2000-ben is ugyanez volt. Települési bontásban a férfi-nő megoszlást a 92. melléklet mutatja. A kisebbség számáról nem állnak rendelkezésre aktuális adatok, a legfrissebbek 2001-ből származnak. Ezek alapján a kisebbség aránya a Nagyberek területén körülbelül 6,3 %. Legnagyobb számban a cigány kisebbség van, össznépességen belüli arányuk 5,4 %, 76
mellettük kisszámú német (0,57%), román (0,13%) és horvát (0,14%) nemzetiségű él. Települési bontásban vizsgálva legnagyobb arányban etnikum Kisberény (22,75%), Nikla (16,03%), Somogyszentpál (15,89%), Táska (12,33%) településeken él. Itt az etnikumot szinte teljes egészében a cigány lakosság alkotja, vagyis e településeken a legnagyobb a cigányság aránya. Németek legnagyobb arányban Csömend (1,75%), Balatonfenyves (1,27%), Fonyód (1,23%), Balatonmáriafürdő (0,99%), Ordacsehi (0,97%) településeken vannak, itt arányuk 1 % körül mozog. A kisebbségek aránya alacsonyabb a megyei, országos értékeknél, kivéve a cigányságot, melynek aránya meghaladja mind a megyei (4,44 %), mind az országos arányt (4,34%) Települési bontásban a kisebbségek arányát a 93. melléklet mutatja. (KSH) 2.2. Munkanélküliség A munkanélküliek aránya igen magas, 14, 76 %, mely 2675 embert jelent (2008-as adat). Ez jóval meghaladja a megyei (12, 28 %) és a régiós átlagot (10,
59%),
országos
s
az
átlagnak
majdnem a duplája (7,
58%).
Még
sötétebb kép tárul elénk,
ha
a
tendenciákat vizsgáljuk: 2000-től
37. ábra Munkanélküliség alakulása 2000-2008-ig (KSH)
2008-ig a munkanélküliek aránya majdnem duplájára emelkedett, míg az ezredfordulón arányuk 7,68% volt — mely az országos átlagnál csak egy kicsivel volt nagyobb (6,07%) — addig 2008-ban ez a szám 14,76%-ra emelkedett. (37. ábra) Ezt a képet tovább árnyalja, hogy a Nagyberek 19 településéből 9-en a munkanélküliség meghaladja a Nagyberek 14,76%-os átlagát, melyek közül 4-en a ráta 20 % fölött van (Nikla: 25,9%, Pusztakovácsi: 20,6%, Somogyszentpál: 26,5%, Táska: 24,8%), Kisberényben 30% fölött (30,6%), 2 település pedig megközelíti a Nagyberek átlagát. Ha a települési tendenciákat nézzük, láthatjuk, hogy minden településen növekszik a munkanélküliség, ám az említett 11 településen a munkanélküliségi 77
ráta duplájára, közel duplájára emelkedett 2000 és 2008 között. Települési bontásban a munkanélküliségi arányt a 94. melléklet mutatja. (KSH) A munkanélküliség szerkezetére jellemző, hogy míg a szellemi foglalkozású munkanélküliek aránya folyamatosan csökken — ma 10, 56 % (2008-as adat) —, a fizikai foglalkozásúaké növekszik — ma 89, 44% (2008-as adat). (38. ábra) Míg a szellemi foglalkozású munkanélküliek
aránya
a
berekben alacsonyabb a megyei (11,94%), a regionális (13,04%) és
az
országos
átlagoknál,
addig
(15,
71%)
a
fizikai
foglalkozásúak aránya magasabb a megyei (88,06%), a régiós (86,96%) és országos (84,29%) értékeknél.
(20.
táblázat)
Jellemzően az átlagnál magasabb 38. ábra Szellemi és fizikai foglalkozású munkanélküliek arányának arányú
szellemi
foglalkozású
alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)
munkanélküli a Balaton-parti településeken fordul elő, kiegészülve a terület ipari központjával Marcalival és az azzal szomszédos Kéthellyel. Legnagyobb arányban a szellemi foglalkozású munkanélküliek Balatonmáriafürdőn vannak (40%), de 20 % fölött van Balatonkeresztúron (25,8%),
Balatonbogláron
(22,8%),
Fonyódon
(22,4%).
A
fizikai
foglalkozású
munkanélküliek aránya 12 településen a Nagyberek átlaga felett (90%) van, 3 településen ez az érték 100 %. A legnagyobb számú regisztrált munkanélküli az általános iskolai végzettségűek közül kerül ki (39,38%), ezt követik a szakmunkás végzettségűek (28,96%), az érettségizettek (16, 45%) és a 8 osztálynál kevesebb végzettségűek (11, 41%). Legkevesebb munkanélküli az egyetemi diplomások közül kerül ki (0,27%), de a főiskolai diplomások (2,07%) és a szakiskolai végzettségűek aránya (1,44%) is alacsony. Ha a tendenciákat figyeljük, a 8 osztálynál kevesebb végzettségűek és az általános iskolai végzettségűek aránya emelkedik, a főiskolai diplomások aránya kismértékben gyarapodik, míg a többi kategória értékei csökkenek. (21. táblázat) Összességében megállapítható, hogy a végzettségi szint növekedésével a munkanélküliségi arány csökken. A megyei, régiós, országos adatokkal összevetve a 8 osztálynál kevesebb és az általános iskolai végzettségűek értékei a berekben 78
magasabbak, míg a többi kategória esetében a megyei, régiós és országos értékek a magasabbak. Települési bontásban az értékeket a 95.,99-101. melléklet mutatja.
Év
2000 2004 2008 Szellemi foglalkozásúak aránya
2000 2004 2008 Fizikai foglalkozásúak aránya
Nagyberek
14,03
12,91
10,56
85,97
87,09
89,44
Fonyódi kistérség
16,15
18,28
14,53
83,85
81,72
85,47
7,46
6,53
5,08
92,54
93,47
94,92
Marcali kistérség
12,94
10,14
9,68
87,06
89,86
90,32
Megyei átlag
14,44
13,96
11,94
85,56
86,04
88,06
Régiós átlag
14,31
14,37
13,04
85,69
85,63
86,96
Lengyeltóti kistérség
Országos átlag 16,86 17,43 15,71 83,14 82,57 84,29 20. táblázat Szellemi és fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya számokban (KSH)
Év
8 osztálynál kevesebb végzettségű ek aránya
Általános iskolai végzettségű ek aránya
Szakmunká Szakiskolai s végzettségű végzettségű ek aránya ek aránya
Érettségizett ek aránya
Főiskolai Egyetemi diplomáso diplomáso k aránya k aránya
% 9,47 33,51 35,09 1,16 18,55 1,81 0,41 2000 10,60 37,50 31,88 1,67 16,37 1,16 0,84 2004 11,41 39,38 28,96 1,44 16,45 2,07 0,27 2008 21. táblázat Munkanélküliség alakulása a Nagyberekben a képzettség szerint 2000-2008-ig (KSH)
A férfiak-nők munkanélkülieken belüli aránya közel azonos, egy kicsit a férfiak vannak többségben — férfiak aránya 52,49%, nők aránya 47,51% —, ám a tendenciákat figyelve ez arány egyre jobban közelít egymáshoz. (39. ábra) E megoszlás tekintetében a Nagyberek követi az országos, megyei tendenciákat, azokhoz nagyon közeli értékeket mutat. Települési bontásban az értékeket a 96. melléklet mutatja. (KSH)
79
39. ábra Regisztrált munkanélkülieken belül a férfi-nő arány a Nagyberekben (KSH)
A munkanélküliek közel 95 %-a 21-60 évesek körül kerül ki, mely kategóriát tovább bontva 5 évet átfogó korcsoportokra, a koreloszlás igen egyenletes képet mutat: 21-55 éves korig az egyes korcsoportok aránya a munkanélkülieken belül közel azonos, csak kismértékű eltéréseket mutat, 11-13 % között mozog. (22. táblázat) Települési bontásban az értékeket a 97-98. melléklet mutatja. (KSH)
2008 Nagyberek Fonyódi kistérség Lengyeltóti kistérség Marcali kistérség Megyei átlag/összeg Régiós átlag/összeg Országos átlag/összeg
0-16 17-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 61+ évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek aránya aránya aránya aránya aránya aránya aránya aránya aránya aránya aránya 0,16
4,55
12,67
10,73
13,66
12,53
13,05
12,58
12,57
7,12
0,43
0,00
3,24
10,59
11,42
12,69
11,12
11,44
13,75
15,67
9,86
0,19
0,39
4,81
13,38
11,77
14,05
10,83
12,25
10,75
14,60
6,40
0,86
0,13
4,26
11,60
12,07
13,42
13,90
12,33
13,00
11,70
7,18
0,43
0,11
4,26
12,21
12,55
13,92
12,93
11,64
12,42
12,96
6,64
0,34
0,16
4,60
13,33
13,00
14,22
12,89
12,00
12,02
11,94
5,48
0,34
4,68 13,35 13,01 14,18 12,92 11,77 11,70 11,96 22. táblázat Munkanélküliek eloszlása kor alapján (KSH)
5,88
0,39
0,16
80
2.3. Foglalkoztatás, jóléti viszonyok A foglalkoztatásról nem állnak rendelkezésünkre aktuális adatok, a legfrissebbek 2001-ből származnak. A 2001-es adatok alapján a foglalkoztatási ráta a Nagyberekben 48,58%, mely messze elmarad a megyei (55,55%), a régió (56,15%) és az országos (60,29%) átlagtól. A Nagyberek átlagánál magasabb foglalkoztatási arányuk a kistérségi központoknak és a Balaton-part településeknek van, a legmagasabb Marcaliban (64,7%), a legalacsonyabb Kisberényben (34,9%). A rossz foglalkoztatási viszonyokat jól mutatja az ingázók magas aránya (43,05%), mely majdnem duplája a megyei (26,97 %), a régiós (26,47 %) és az országos átlagnak (24,79%). (KSH, 2001) A foglalkoztatás szerkezetére jellemző, hogy legmagasabb arányban az alacsony képzettségűek: a 8 általános végzettséggel (30,14%) és valamilyen szakmai oklevéllel rendelkezők (35,17%) vannak, melyek arányai meghaladják a megyei (33,06 %), régiós (32,75 %) és országos (28,84 %) átlagokat. A diplomások aránya a foglalkoztatáson belül 10,26 %, mely elmarad a megyei (14,74 %), régiós (15,67 %), országos (18,32 %) értékektől. A foglalkoztatottak között legnagyobb arányban az ipar, építőipari foglalkozásúak vannak (37,98 %), a szolgáltatási foglalkozásúak aránya 17,54 %, a szellemi foglalkozásúaké 13,34 %, a vezető értelmiségi foglalkozásúaké 13,95 %, a mezőgazdasági foglalkozásúaké 5,54 %. A kor szerinti csoportosítás alapján a foglalkoztatottak között legmagasabb arányban a 40-49 éves korosztály (32,67 %) van, ezt követi a 15-29 és a 30-39 éves korosztály közel azonos arányban (25,67 %-25,17 %). Az 50-59 éves korosztály 15,54 % arányban, a 60 év felettiek 0,95 % arányban képviseltetik magukat. A férfi-nő arány egyenlőtlenséget mutat, a férfiak foglalkoztatási rátája (53,27 %) majdnem 10 %-kal nagyobb, mint a nőké (43,87 %). Mindkét érték messze elmarad a megyei (60,84%; 50,25%), régiós (60,77%; 51,56%) és országos (65,91%; 54,74%) értékektől. Települési bontásban az értékeket a 102-106. melléklet mutatja. (KSH, 2001) A jóléti viszonyokat jelzi az egy főre jutó jövedelem és a személygépkocsik számának alakulása. Az egy lakosra jutó jövedelem évről évre növekszik, 2004-ről 2008-ra mintegy 66%-kal 81
40. ábra Egy laksora jutó jövedelem alakulása 2004-2008-ig (KSH)
emelkedett, így 2008-ban 481 430 Ft volt. Ez az érték azonban még mindig jelentősen elmarad a megyei (638 870Ft), régiós (693 640Ft) értékektől, az országosnak (817 110Ft) majdnem csak a fele. (40. ábra) A megyei, régiós átlagot egyedül Marcali (748 600 Ft) Fonyód (762 300 Ft) és Balatonboglár haladja meg, de az országos értéket ők sem éri el. A megyei értékeket Balatonmáriafürdő (684 400 Ft), Balatonkeresztúr (647 900 Ft) és Balatonfenyves éri el. A személygépjárművek száma folyamatosan növekszik, 2008-ban 27,51 db jutott 100 lakosra. Ez 1,5-2,5-tel elmarad a megyei (29,05), régiós (29,16) és országos (30,06) értékektől. Települési bontásban az értékeket a 107-108. melléklet mutatja. (KSH) 2.4. Oktatás A térségben több oktatási, szociális intézmény működik, melyek a nagyobb városokban — főként Marcaliban — koncentrálódnak. A területen 4 db bölcsőde (Balatonbogláron, Fonyódon, Lengyeltótiban és Marcaliban) és 21 db óvoda (Balatonkeresztúr, Balatonújlak, Csömend, Kisberény kivételével minden településen) biztosítja a gyerekek oktatását, egészséges fejlődését már a korai életszakaszban is. A térségben összesen 17 db általános iskola működik, a legtöbb Marcaliban (3 db), Balatonújlak, Csömend, Kisberény, Somogyvár, Táska településeken nincs általános iskola, itt a gyerekek a környező települések iskoláiba járnak be. Gimnázium Balatonbogláron (1db), Fonyódon (1db) és Marcaliban (1db) van, szakközépiskola Balatonbogláron (1db) és Marcaliban (3db) működik. Felsőfokú oktatási intézmény nincs a berekben. (KSH, 2008) Az iskolázottságról nem áll rendelkezésünkre elegendő információ, a legutóbbi adatok 2001ből származnak. A 8 általánost végzettek aránya 80,15%, mely jóval elmarad a megyei (86,42%), régiós (87,38%), országos átlagtól (88,82%). Nemek szerinti bontásban egyenlőtlen az
eloszlás:
esetében
az
a
férfiak általános
iskolát végzettek aránya 10%-kal
nagyobb
(85,68%), mint a nőké (75,28%). A nagybereki átlagnál magasabb arány 82
41. ábra A lakosság képzettségi szint szerinti aránya 2001-ben (KSH, 2001)
jellemzően a Balaton-parti településeken és a kistérségi központokban van, az érettségizettek aránya Fonyódon (91,6%) és Balatonbogláron (91,7%) a legmagasabb, legalacsonyabb Kisberényben (60,5%), Somogyszentpálon (66%). Az átlagosan elvégzett osztályszám a Nagyberekben alacsony 8,49, mely kisebb a megyei (9,17), régiós (9,29), országos (9,59) értékeknél. Az érettségizettek aránya a Nagyberekben 21,71%, mely az országos (38,19%) értékeknél kisebb, de a megyei (30,54%) és régiós (32, 04%) átlagoknál is jóval alacsonyabb. (41. ábra) A férfiak, nők estében az érettségizettek aránya közel egyenlő, 2 %-kal a nőké (22,72%) magasabb (férfi 20,54%). A nagybereki átlagnál magasabb arány jellemzően a Balaton-parti településeken és a kistérségi központokban van, az érettségizettek aránya Fonyódon (44,6%) és Balatonbogláron (42,9%) a legmagasabb, legalacsonyabb Táskán (7,2%), Kisberényben (7,4%), Somogyszentpálon (9,2%). A 0 osztályt végzettek aránya 1,82%, mely magasabb az országos (0,7%), régiós (0,89%) és megyei (1,02%) értékeknél. Települési bontásban az értékeket az 106., 109-112. melléklet tartalmazza. (KSH, 2001) 2.5. Egészségügy, közbiztonság Az egészségügyi ellátás központja Marcali: a város szakorvosi rendelőintézettel, kórházzal, mentőállomással rendelkezik, s itt tevékenykedik a legtöbb házi-, és gyerekorvos (5 háziorvos, 2 gyerekorvos). A berek 19 településéből 12-ben működik háziorvos, 7-ben pedig gyerekorvos, összesen 22 házi-, és 8 gyerekorvos látja el a lakosságot. Háziorvos nincs Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonújlak, Csömend, Kisberény, Pusztakovácsi, Táska településeken. A háziorvosi ellátásban az esetek száma az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, 2008-ban összesen 243 667 db volt, mely a megye 12,4%-át adta. Gyermekorvos nincs Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonújlak, Buzsák, Csömend, Kéthely, Kisberény, Öreglak, Somogyszentpál, Somogyvár, Táska településeken. A házi gyermekorvosi ellátásban az esetek száma 2008-ban összesen 43 179 db volt, mely a megye 15%-t tette ki. A teljesített szakorvosi munkaórák száma csökkenő tendenciát mutat, 2008-ban 71 360 óra volt, mely a megye 15,3%-át teszi ki. Kórház egyedül Marcaliban üzemel, mely összesen 270 fekvőbeteg fogadására alkalmas. Korábban kórház működött a lengyeltóti Zichy kastélyban is, mely azonban mára bezárt. A kórházakban ténylegesen teljesített ápolási napok száma 2003-tól kezdve emelkedő tendenciát mutat, 2008-ban 83947 nap volt, mely a megye 13,4%-t adta. Öt településen összesen 8 db gyógyszertár, három településen pedig 3 db fiókgyógyszertár biztosítja a lakosság 83
gyógyszerellátását. A 113-118. mellékletben megtekinthető a háziorvosok, a gyermekorvosok és a gyógyszertárak száma települési bontásban. A
területen
több
rendőrségi
intézmény
található.
A
biztonságért
a
Marcali
Rendőrkapitányság, a Balatoni Vízrendészeti Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztály Fonyódon, a fonyódi, balatonkeresztúri és a balatonlellei rendőrörs felel. Tűzoltóság két városban működik: a Marcali Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság és Balatonboglári Önkéntes Tűzoltóság. Az előbbi tűzvédelmi hatóságként és szakhatóságként is eljárhat, míg az utóbbi folyamatos készenléti szolgálatot
biztosít. (KSH, 2008;
www.police.hu/magyarendorseg/szervezetif; www.tuzinfo.hu; KSH) 2.6 Szociális ellátás Idősek számára 9 településen 10 db nappali intézmény működik az (Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Buzsák, Fonyód, Kéthely, Lengyeltóti, Marcali – 2 db, Öreglak, Somogyvár), s Marcaliban 2 db idősek otthona üzemel. A fogyatékosok számára Marcaliban 1 db nappali intézmény van, ahol foglalkoztatják, gondozzák a fogyatékkal élőket. A családok támogatására családsegítő szolgálatok működnek minden településen, melyek szolgáltatását évről évre egyre többen veszik igénybe, 2008-ban már 3823 fő. A szociális segélyben részesülők száma folyamatosan emelkedik, 2004-ről 2008-ra majdnem duplájára növekedett, így 2008-ban 1164-en részesültek támogatásban. Gyermekgondozási segélyben részesülők átlagos havi száma 639,1 fő (2008-as adat), mely megyei átlag (5983,11 fő) több, mint 10 %-át teszi ki. Gyermeknevelési támogatásban részesülők száma átlagosan
5,24 fő/1000 lakos, mely magasabb a megyei ( 4,17 fő), régiós (3,83 fő) és az országos (4,08 fő) átlagnál is. Családi pótlékban részesülő családok átlagos havi száma 5123,9 fő, mely a megye mintegy 12,5%-át teszi ki (40410,11 fő). Lakásfenntartási támogatást kérő személyek száma emelkedik, míg 2004-ben 143 fő kért hozzájárulást, addig 2008-ban már 394 fő, mely a megye 3,8%-t teszi ki. Az átmeneti segélyben részesülők száma nagy ingadozást mutat, legutóbbi adatok szerint 2008-ban 2185 fő részesült benne, ez a megye 13%-át adja. Az egyéb önkormányzati segélyben részesülők száma szintén növekszik, 2008-ban 1278 fő kapott támogatást, mely a megye 11,6 %-át teszi ki. Települési bontásban az értékeket a 119-124. melléklet tartalmazza. (KSH)
84
85
Irodalomjegyzék 1. Balatoni Integrációs Kht.: FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010 2. Balatoni Integrációs Kht.: Pogányvölgyi kistérség komplex környezetvédelmi programja 2004-2009, Felülvizsgálati Dokumentáció, 2006 3. Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (2007): A Dél-Dunántúl Környezeti Állapota 4. Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás: Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program Felülvizsgálata, 2004 5. Kör Kft.: Pogányvölgyi kistérség Vidékfejlesztési Programja Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, Kaposvár, 2000
–
SAPARD,
6. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság: Balaton közvetlen vízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010 7. A Fonyódi Kistérség Komplex Fejlesztési Programja 2007-2013, 2006 8. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézete: Marcali kistérségi társulás területfejlesztési koncepciója, Pécs, 2005 9. Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás: Agrárstruktúra- És Vidékfejlesztési Program, Marcali, 2004 10. Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás: agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja, 2004
Pogányvölgyi
kistérség
11. Szamaterv Kft.: Marcali Többcélú Kistérségi Társulás Környezetvédelmi Programja, Pécs, 2005 12. VÁTI Kht.: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve, 2006 13. 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 14. 238/2007. (IX. 12.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 15. Központi Statisztikai Hivatal
1. www.sefag.hu, 2011.01.10. 2. www.hubertus.hu, 2011.01.10. 3. www.agrarkamara.hu, 2011.01.09. 4. www.delbalatoniborut.hu, 2011.01.11. 86
5. http://okir.kvvm.hu/hir/, 2011.01.18. 6. www.kvvm.hu/olm, 2011.01.18. 7. www.haki.hu, 2011.01.19. 8. http://www.vasutallomasok.hu/vonalak.php, 2011.01.19. 9. www.elvira.mav-start.hu, 2011.01.19. 10. marcali.celodin.hu, 2011.01.25. 11. www.dbb.hu, 2011.01.25. 12. www.kvvm.hu/olm, 2011.01.25. 13. http://marcalithermal.uw.hu/, 2011.01.29. 14. http://www.termalportal.hu/profil/buzsak_csisztafurdo-2066, 2011.01.29. 15. http://www.bb.hu/a-bb-tortenete, 2011.01.30. 16. www.fonyodi.hu, 2011.01.31. 17. www.fonteverde.hu, 2011.01.31. 18. http://www.police.hu/magyarendorseg/szervezetif, 2011.02.02. 19. http://posta.hu/ugyfelszolgalat/postakereso, 2011.02.08. 20. www.emagyarorszag.hu/index.php/emagyarorszag-program/az-emagyarorszagpontok.html, 2011.02.08. 21. www.fiokkereso.hu, 2011.02.08. 22. http://www.tuzinfo.hu/?oldal=tuzoltosagok&m=37, 2011.02.08.
87
