TÁJHASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK A BEREGBEN – IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSÉNEK ADOTTSÁGAI ÉS LEHETŐSÉGEI RASZTERANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Pristyák Erika1 A Bereg térségét, idegenforgalmi szempontú értékelését ezúttal raszter-analízis segítségével végzem, négyzethálós térképet rajzolva. Helyzetelemzésre, egy-egy turisztikai ág vizsgálatára már az előzőekben sor került. Az adottságok és lehetőségek kimutatásához értékintervallumokat és súlyfaktorokat használok. Olyan objektív módszert kerestem, ahol számszerűen kimutatható, és együtt mérhető minden tényező: a természeti értékek, társadalmi adottságok és a helyi lakosság illetve a turizmussal foglalkozó szervezetek hozzáállása, hatékonysága. A munka még nem készült el, összetett, alapos, részletes kutatást szükséges hozzá, ennek a jelenlegi fázisát mutatom be. Az értékek 1 km2-re vonatkoznak. Mindegyik paraméter által elkészített térképet egymásra helyezem, s a térképek azonos négyzeteinek értékeit súlyozott értékkel, – az idegenforgalomban használt módszerrel – összegzem. A térképeket magam szerkesztettem. Egyes mutatókat terepi bejárással, helyszíni megfigyeléssel vizsgálom, más mutatókhoz statisztikai adatok elemzését, területfejlesztési hivatalok adatait használom. Az eredményt saját készítésű fotókkal támasztom majd alá. Tanulmányaim és kutatásaim során jutottam el hasonló vizsgálatokhoz, ezt az elemzést Gyuricza L. (2001) magyar-szlovén határmenti tanulmányához hasonlóan végzem, az általa öszszegyűjtött mutatók egy részét elhagytam, részben kiegészítettem. E módszer eredetileg hasonló Mezősi G. (1985), Kertész Á. (1988) és Martonné Erdős K. (1990) módszeréhez, de mivel más az értékelési szempontom, és más a táj jellege is, ezért más értékintervallumokat és súlyfaktorokat használok. Igyekeztem objektív módon a Beregbe érkező támogatásokat is értékarányosan kimutatni, a társadalmi adottságok értékelésének szempontjaihoz hozzáadni. Így nemcsak a tájnak az idegenforgalomra való alkalmasságát vizsgálom, hanem önálló karakterekkel rendelkező turisztikai kiskörzeteket is ki lehet jelölni. A tanulmány során számszerűsített paraméterek segítségével előbb a természeti adottságokat értékelem raszter bázisú térképeken (I. táblázat). A regionális különbségek alapján természeti turisztikai kiskörzeteket lehet ezáltal kijelölni. Ezt az egyes – idegenforgalmi szempontból lényeges – természeti adottságok paramétereinek súlyozott összegzésével végzem (Gyuricza L. 2001). A paramétereket alapvetően a természetföldrajz algoritmusának megfelelően (domborzati, éghajlati, vízrajzi, növény- és állatföldrajzi-, talajföldrajzi adottságok) kerültek összeállításra, ezen belül speciálisan az idegenforgalmi szempontok figyelembevételével (árterek, holtágak, folyók, termálkutak, relatív relief, kilátópontok, védett növényzeti értékek, vadászati lehetőségek, szegélyhajtás, talajminőség). Másrészt a társadalmi adottságok idegenforgalmi szempontú értékelését is hasonló módon végzem (II. táblázat). Az így kapott eredményháló módosítja a természeti alapon kijelölt körzetek határait. Megmutatja az idegenforgalom szintjét, kiépítettségét. A társadalmi adottságok paramétereit 3 kategóriába gyűjtöttem: a megközelíthetőség (közút, vasút, kisvasút, kerékpárút, „kapuhatás”), a fogadóképesség (szálláshelyek, étkezési és szórakozási lehetőségek) és az ember alkotta vonzerők (Árpád-kori templomok, haranglábak, egyéb népi építészeti értékek, kiépített termálfürdők, lovasközpontok, tradicionális kézművesség, rendezvények, turistaútvonalak) köré csoportosítottam.
1
tanársegéd – Nyíregyházi Főiskola TTFK Földrajz Tanszék, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.,
[email protected] levelező PhD-hallgató – Pécsi Tudományegyetem,
1
A következő lépésben a Beregbe érkező támogatásokat igyekszem egy térképen kimutatni: a pályázati igények és elnyert támogartásokat értékelve. Ilyen elemzést még nem ismerek, a gondot itt az okozza, hogy ha egy település elnyer egy összeget, nem egyértelmű például egy gasztronómiai rendezvényen, hogy az melyik négyzetben realizálódik. Ennek a faktornak a súlyozott átlaga magas, hiszen az idegenforgalom fejlesztésére koncentrálódnak. Végül a természeti (I.), a társadalmi adottságok (II.) és a Beregbe érkező támogatások (III.) eredményhálójának összegzésével jelölhetem ki a komplex turisztikai körzeteket, javaslatokat lehet így tenni a fejlesztendő ágazatokra. A kirajzolódó térkép így konkrétan, helyhezkötve szemlélteti a Bereg preferált területeit, sajátságosságait, és a további lehetőségeket. A határok természetesen kevésbé élesek. A turizmusnak van múltja a Beregben, hiszen az elzártság, a periférikus helyzet ellenére, mindig érkeztek ide vendégek. Aprófalvas, az ukrán határ mentén elterülő térség (1. ábra). A kulturális emlékek ékszerdobozai az Árpád-kori templomok (Tákos, Csaroda, a lónyai új feltárás) más építészeti emlékek a gazdaságtörténet néhány megmaradt, működő szemtanúja (tarpai szárazmalom, kenderfeldolgozás Beregdarócon).A néprajzi hagyományok a beregi keresztszemes motívumokban továbbélnek, a fa haranglábakba is sok túrista lépett már be fejethajtva (Vámosatya, Lónya). 1. ábra A Bereg települései nagy raszterháló vázlatával
A falusi turizmus csírái a ’90-es évek elején létrejöttek, külföldi vendégeket is fogadtak. A rendszerlátást követő idegenforgalmi fejlesztések a ’90-es évek végén érték el a Bereget. A falusi turizmus ma már gasztronómiai rendezvényekkel, fesztiválok szervezésével (Kuruc fesztivál, Jeles Napok a Beregben) lovas és kerékpártúrák, csillagtúrák lehetőségeivel működik együtt. Az ökoturizmus még csak kialakulóban van e térségben is. Ez nem korlátozódhat le a vizitúrára. A Nemzetközi Tisza Túra egyelőre nem eredményez jelentős turistaforgalom növekedést. Kevés jól működő megállóhely kíséri a felső Tisza szakaszt (Tivadar, Gergelyiugornya – bár sokak szerint így szenzációs, ahogy van). Ezek megoldása, az ökoturizmus feltételeinek bővítése a közeljövő feladata. A Vásárosnaményban létesítendő új gyógyfürdő egy másik réteg igényeit fogja várhatóan kielégíteni. Előzetes felmérések alapján több tízezer főre becsülik a vendégforgalmat.
2
A bevásárlóturizmus nem jelentős a térségben, nagyrészt Nyíregyházát vagy távolabbi kereskedelmi központokat céloz meg. Vásárosnaményban, a Bereg egyetlen városában is csak egy szűk kereskedői réteg részesedik belőle. A beregsurányi felújított, európai színvonalúra átalakított határátkelő forgalma a két ország árszínvonalbeli és jövedelmi különbségén is múlik. Az árvíz utáni helyreállítás során a turizmus feltételrendszerével kapcsolatban kevés önkormányzati döntés született, az operatív teendőket központilag, a jogszabályokban körvonalazott összes objektumra kiterjedően szervezték meg, így ebben kevés felelősség hárult az egyes településekre. Néhány egyéni kezdeményezés valósult meg az újjáépítés során, bár a falukép vonzó (Tarpa, Gulács). A jövőben, a közeljövőben húzóágazattá válhat az idegenforgalom a Beregben. Némi tradícióval rendelkezik, a szervezeti keretek adottak, a lehetőségei nem világraszólók, de széleskörűek. A fiatalok (iskolai kirándulás; erdei iskolák – Márokpapi, családi kirándulások) és idősek érdeklődésére is számot tarthat, hosszú hétvége, második, harmadik szabadság eltöltésére is kiválóan alkalmas e kistáj. Az ártéri erdők és gyümölcsösök ökoturisztikai hasznosítása a már ismertté vált kulturális és építészeti értékek, rendezvények mellett is ezt növelheti. A raszter-analízis vizsgálat szempontjai I. Természeti adottságok értékelése 1. Domborzat 2. Éghajlat 3. Vízrajz 4. Élővilág 5. Talaj Az alapadottságok felmérése egy-egy konkrét alaphelyzet kiértékelése. II. Társadalomföldrajzi adottságok értékelése 1. Megközelíthetőség 2. Fogadóképesség 1. szálláshely-kínálat 2. szálláshely-kereslet 3. szálláshely-minősítés 3. Étkezési lehetőségek 4. Szórakozási lehetőség 1-5-ig az adottság, forgalom és aktivitás alapján. 5. Az ember alkotta vonzerők 1. Kiépített termálfürdő 2. Lovas és egyéb központok 3. Építészeti emlékek a. faharangláb b. templom c. malom d. kúria e. tájház f. népi építészet 4. Múzeum, kialakítások 5. Kézművesség, hagyom. 6. Vásár, búcsú, sport.rend. 7. Gasztronómiai / szilvaút 8. Jelzett turistaútvonalak III. A Beregbe érkező támogatások 1. Kereslet alapján (pályázati igények) - Mekkora támogatásra érkezett igény, mekkora az önerő. 3
2. Elnyert támogatás, realizálódott pályázatok - Mekkora összeg érkezett ide, annak a térképen való pontos bemutatása, 3. Aktivitás alapján való értékelés - A támogatások a térben hogyan rajzolódnak ki. Hogyan kapcsolódik ez a környező térségekhez. Hogyan kapcsolódik a környező rendezvényekhez. Egy-egy helyi termék, mint vonzerő, hogyan jelentkezik, multiplikátor-hatás vizsgálata. A kritikai értékelést követően hogyan köszönnek vissza az előzetes programjavaslatok. Mekkora a megvalósulási arány (terv–végrehajtás, terv–abbamarad a megvalósítás, előzetes terv nélkül–megvalósul egy esemény, rendezvény). Végrehajtási akarat tükröződése. IV. Az értékelés - Minőségi értékelés - Mennyiségi értékelés - Szezonális értékelés V. Javaslatok Egyéb szempontok Módszertani anomáliák kiértékelése. A területfejlesztés egyéb adottságai és lehetőségei (mezőgazdaság, ipar jelenléte, várható fejlesztése, az idegenforgalom hatása). Az újjáépítés érezteti-e hatását a turizmusban. Közösségfejlesztő rendezvények megszervezése. Nemzetközi kapcsolatok vizsgálata, EU-régiókban, projektekben való részvétel. Az 1997-es felmérés alapján kirajzolódó kereslet-kínálat és vonzerő-leltár (1-9-ig) hogyan változott 2003-ban, hogyan kapcsolódhat be a 2004. évben előkészített, közép és hosszútávú Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiába. Összegzés 1.Alaphelyzet felmérése 2.Területi elrendeződés bemutatása 3.Értékelés 4.Javaslat 2. ábra. A Bereg raszterhálójának egy részlete. Előzetes vázlat
4
1. táblázat. A természeti adottságok értékelésének szempontjai Mutatók Domborzati adottságok 1. Ártér, alluviális síkság 2. Kilátópontok, „hegyek” Éghajlati adottságok 3. Évi csapadék 4. Nyári félév középhőmérséklete Vízrajzi adottságok 5. Felszíni vizek (árterek, holtágak) 6. Termálkutak (minősítés alapján) Élővilág 7. Növényzet relatív értékelése 8. Védett természeti értékek 9. Vadászati lehetőségek Talaj 10. Talajminőség
Értékhatárok
Szorzó
Max. pont
1-5 1-5
2 2
10 10
1-5 1-5
1 1
5 5
0-5 0-5
4 4
20 20
1-5 0-5 0-5
3 4 2
15 20 10
1-5
2
10
II. táblázat. A társadalmi adottságok értékelésének szempontjai
I.
II.
III.
Adottságok Értékszám Szorzó Megközelíthetőség, közlekedés-földrajzi adottságok 1. Közút 0-4 2 2. Vasút 0-4 2 3. Kisvasút 0-4 2 4. Kerékpárút 0-4 2 5. Távolság a határátkelő. 0-4 2 Fogadóképesség 1. Szálláshelyek 1-5 5 2.Étkezésileh. /éttermek 5 5 3. Szórakozási lehetőségek 1-5 5 Ember alkotta vonzerők/attrakciók 1. Kiépített termálfürdő 2. Lovas és egyéb közp. 3. Építészeti emlékek a. faharangláb b. templom c. malom d. kúria e. tájház f. népi építészet 4. Múzeum, kialakítások 5. Kézművesség, hagyom. 6. Vásár, búcsú, sport.rend. 7. Gasztronómiai / szilvaút 8. Jelzett turistaútvonalak
Max. pontszám 8 8 8 8 8 25 25 25 40 10-20 20 10-15 10-15 10-15 10-15 10 10 5-10 0-10 0-10 0-10 0-5
IRODALOM Gyuricza L. (2001) Természeti és társadalmi adottságok idegenforgalmi szempontú ér-tékelése és komplex turisztikai kiskörzetek kialakítása Nyugat-Zala példáján – in.: Schweitzer F – Tiner T. (szerk.) Tájkutatási irányzatok Magyarországon Budpest, Hanusz Á. (2001) Idegenforgalmi helyzetkép. Adalékok a falusi turizmus és a kalandturizmus fejlesztéséhez, Természettudományi Közlemények1., Nyíregyházi Főiskola TTFK, Nyíregyháza
5
Lengyel M. (1999) A turizmus alalpjai, Turizmus stratégia / Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, KIT Budapest, Nemzeti turizmusfejlesztési Stratégia 2004. Magyar Turizmus Rt. Michalkó G. (2003) A Tisza vízgyűjtőjének idegenforgalma. Magyarország az ezredfordulón: – in.: Teplán I (szerk.) A Tisza és vízrendszere. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest Michalkó G. (2001) Az idegenforgalmi régiók gazdaságélénkítő szerepének problemtikája, – Földrajzi értesítő 2002. p Rakonczai J. – Pristyák E. (2003) Az árvizek hatása az alföldi népesség migrációjára az utóbbi fél évszázadban. – Alföldi tanulmányok, 2002/2003., Nagyalföld alapítvány, Békéscsaba Szabó G. (2000) Villány-Siklós körzetének t idegenforgalmi vonzástényezői, Területfejlesztés – in.: Lovász Gy. – Szabó G. (szerk.) Regionális kutatások. Pécs Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve 1990-2002. KSH Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Igazgatósága Területi Statisztikai Évkönyv. 2000. Észak-Kelet Magyarország, KSH
6
