Tájékoztató OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 7-9.)
200.000.000.000 forint keretösszegű III. Jelzáloglevél Program
Szervező, Fizető Bank, Program Forgalmazó
2005. március 11.
ÖSSZEFOGLALÁS A Kibocsátó: OTP Jelzálogbank Részvénytársaság (székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 7-9., nyilvántartja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: 01-10-044659). A Program Forgalmazó: OTP Bank Részvénytársaság (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16., nyilvántartja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: 01-10-041585). A Program forgalmazó egyben a Jelzáloglevél Program hatálya alá tartozó részkibocsátás során történő Jelzáloglevél forgalomba hozatalok Forgalmazója is. A Jelzáloglevél Program a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban Tpt.), a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. számú törvény (továbbiakban: Jht.) rendelkezéseinek, valamint a magyar jog egyéb alkalmazandó szabályainak megfelelően az OTP Jelzálogbank Rt. által létrehozott kibocsátási program, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ("Felügyelet") 2005. április 6-án kelt E-III/10.326/2005. számú határozatával engedélyezett két éves időtartamra. A Kibocsátó elhatározta a jelen Tájékoztatóban meghatározott Jelzáloglevél Program felállítását és azt, hogy a Jelzáloglevél Program feltételeinek megfelelően, időről-időre Jelzálogleveleket hoz forgalomba nyilvánosan, amely forgalomba hozott, de le nem járt Jelzáloglevelek össznévértéke nem haladhatja meg a 200.000.000.000 forintot. A Jelzáloglevelek a Jht., valamint a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet ("Kötvényrendelet") értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Jelzálogleveleken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el. A Tpt. vonatkozó rendelkezései értelmében Magyarországon értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé, és a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával befektetési szolgáltatót bíz meg. A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását.
3
A fentiek alapján a Felügyelet engedélye szükséges a jelen Tájékoztató és az az alapján történő első nyilvános ajánlattétel közzétételéhez. A Kibocsátó és a Program forgalmazó kötelesek a jelen Tájékoztató módosítását kezdeményezni, ha az engedély kiadása és az első forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomásukra, amely a Tájékoztató módosítását indokolttá teszi. A nyilvános ajánlattételt a Kibocsátónak és a Program forgalmazónak együttesen hirdetményben kell nyilvánosságra hozniuk. A nyilvános ajánlattétel tartalmazza a Tpt. 36. §-ában meghatározott információkat. Az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Program forgalmazó egyetemlegesen felel. A Tpt. alapján a Kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni és jövedelmi helyzetének, valamint működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves és féléves gyorsjelentés és az éves jelentés formájában kell teljesíteni. A Kibocsátó a gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést – könyvvizsgáló által is felülvizsgálva – az üzleti év végét követő százhúsz napon belül köteles elkészíteni. A Kibocsátó a Jelzáloglevél Program ideje alatt ezen jelentések elkészítésével, közzétételével és a Felügyelet részére történő megküldésével felel meg azon követelménynek, mely szerint gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetéről információs összeállítást köteles készíteni a tárgy üzleti évet, illetve az üzleti év hatodik hónapját követően és azt az időszak utolsó napját követő negyvenöt napon belül a hirdetményei közzétételére irányadó szabályok szerint nyilvánosságra hozni, valamint a Felügyelet részére megküldeni. Az adott forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Kibocsátási Melléklet tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 31. § (3) bekezdése alapján a Jelzáloglevél Program hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját legalább három munkanappal megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatairól (a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapírsorozat értékpapírkódja stb.) a vonatkozó Kibocsátási Melléklet benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja és a forgalomba hozatal egyedi adatait a vonatkozó Kibocsátási Melléklet közzétételével nyilvánosságra hozza. A Kibocsátási Melléklet és a Nyilvános Ajánlattétel közzétételéhez külön felügyeleti engedély nem szükséges.
4
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ A Jelzáloglevelek forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a jelen Tájékoztatóban erre felhatalmazott személy jogosult. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetők a Kibocsátó vagy Program forgalmazó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek. A jelen Tájékoztató közzététele, valamint a Jelzáloglevelek jelen Tájékoztatón, illetve az adott Kibocsátási Mellékleten alapuló értékesítése nem tekinthető a Kibocsátó vagy a Program forgalmazó ígéretének arra nézve, hogy a jelen Tájékoztató, illetve Kibocsátási Melléklet keltét követően a Kibocsátó tevékenységében nem következik be változás, vagy arra, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem következik be kedvezőtlen változás, továbbá arra, hogy a Jelzáloglevél Programmal kapcsolatban közzétett bármely információ a közzététel időpontját, vagy (amennyiben az ettől eltér) az információt tartalmazó dokumentumban megjelölt időpontot követően is pontos lesz. A jelen Tájékoztató és az adott Kibocsátási Melléklet terjesztése, illetve a Jelzáloglevelek forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó, illetve a Program forgalmazó nem állítják, hogy a jelen Tájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Jelzáloglevelek jogszerűen ezen országokban kibocsáthatók vagy vásárolhatók, illetve nem vállalnak felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül a Kibocsátó vagy a Program forgalmazó nem tettek semmiféle olyan intézkedést, amely a Jelzáloglevelek nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Tájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Jelzáloglevelek nem bocsáthatók ki, illetve nem értékesíthetők sem közvetve, sem közvetlenül, illetve a jelen Tájékoztató, hirdetés vagy egyéb forgalomba hozatali anyag nem terjeszthető vagy hozható nyilvánosságra, kivéve, ha az olyan körülmények között történik, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását, és feltéve továbbá, hogy a Program forgalmazó nyilatkozik arról, hogy az általuk szervezett minden forgalomba hozatal és értékesítés ilyen feltételek mellett történik majd. A Kibocsátó, a Program forgalmazó felkéri azokat, akik a jelen Tájékoztató, illetve a Kibocsátási Melléklet birtokába jutnak, hogy tájékozódjanak és vizsgálódjanak a jelen Tájékoztató, illetve a Kibocsátási Melléklet terjesztésére, illetve a Jelzáloglevelek forgalomba hozatalra és értékesítésre vonatkozó minden esetleges korlátozásról. Így különösen, a Jelzáloglevelek sem az eddigiekben nem kerültek, sem a jövőben nem kerülnek nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok többször módosított 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye ("Amerikai Értékpapírtörvény") alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Jelzálogleveleket nem lehet amerikai állampolgárok részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az USA területén a Jelzálogleveleket senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.
5
A jelen Tájékoztató, az adott Kibocsátási Melléklet, illetve egyéb más pénzügyi nyilatkozat nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vizsgálatnak vagy egyéb értékelésnek. Minden egyes potenciális befektetőnek magának kell értékelnie a jelen Tájékoztatóban és a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben foglalt információkat, és az így lefolytatott vizsgálódás eredményeképpen kell döntenie a Jelzáloglevelek megvásárlásáról. A Program forgalmazó nem ígéri, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetét vagy tevékenységét a jelen Tájékoztató szerinti forgalomba hozatalokat követően a nyilvános értékpapírok futamideje időtartama alatt vizsgálja, illetve, hogy a Tájékoztatóban és a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben közzétett információk tekintetében a Jelzáloglevelek befektetői vagy potenciális befektetői részére elemzést vagy értékelést nyújt. Ez nem érinti a Tpt. 35. §-ában foglalt, a Tájékoztató, illetve az adott Kibocsátási Melléklet módosítására vonatkozó kötelezettségeket, valamint a Tpt. V. fejezetében a Kibocsátó kötelezettségei közé tartozó rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettséget. A jelen Tájékoztató, illetve az adott Kibocsátási Mellékletek nem minősülnek a Kibocsátó, valamint a Program forgalmazó nyilatkozatának arról, hogy a Jelzáloglevelek befektetői a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak Jelzálogleveleket vásárolni vagy a Jelzáloglevelekbe érdemes befektetni. A Jelzáloglevelek befektetői viselik jelzáloglevél befektetésük kockázatait. A jelen Tájékoztató a Tpt. és a magyar jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban készült, és a Kibocsátó pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat tartalmaz. A Tpt. 207. § (1) bekezdése értelmében a 55. § (1) bekezdésben és a 203. § (1) és (2) bekezdésekben szabályozott esetekben az ügyész pert indíthat a Kibocsátó és a forgalomba hozatalban résztvevő befektetési szolgáltató(k), illetőleg (bennfentes kereskedelem esetén) a bennfentes személy(ek) ellen a félrevezető tájékoztatással vagy bennfentes kereskedelemmel forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed. A Tpt. 207. § (2) bekezdése alapján az ilyen tényálláson alapuló perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartoznak. A Tpt. 40. § (1) bekezdése értelmében bármely Jelzáloglevél-tulajdonosnak a jelen Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Program forgalmazó egyetemlegesen felel. A Tájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetésének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak. A Kibocsátó auditált éves pénzügyi kimutatásokat, valamint nem auditált, féléves pénzügyi kimutatásokat készít és tesz közzé az MSZSZ-nek megfelelően. A jelen Tájékoztatóban szereplő adatok és elemzések az MSZSZ szerint készültek el. A Kibocsátónak 2002.12.31-re, 2003.12.31-re és 2004.12.31-re vonatkozó auditált beszámolói, amelyek az MSZSZ szerint készültek el, a jelen Tájékoztató 3. mellékletében találhatók és azokat a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (1051 Budapest, Nádor utca 21.) auditálta.
6
TARTALOM
I. RÉSZ
DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK
II. RÉSZ
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
III. RÉSZ
A JELZÁLOGLEVÉL PROGRAM FELTÉTELEI
MELLÉKLETEK
I. RÉSZ
DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK
A jelen Tájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Tájékoztató megfelelő helyein található. “ÁKK”
Államadósság Kezelő Központ (1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.)
“Bázispont”
A százalék század része (1 % = 100 bázispont)
“Befektető”
Azon Jelzáloglevél-tulajdonos, aki a forgalomba hozatal során Jelzáloglevelet vásárol, vagy akinek később Jelzáloglevél kerül a tulajdonába.
“A társasági adó törvény hatálya A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. alá tartozó belföldi illetőségű évi LXXXI. tv. (“társasági adó törvény”) értelmében belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi adózó” személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, amennyiben adózónak minősül. “Belföldi illetőségű magánszemély” A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII. tv. értelmében belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély. “BÉT”
A Budapesti Értéktőzsde Rt. (1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5.)
“Dematerializált értékpapír”
A Tpt. 7. §-ban meghatározott módon előállított, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapír.
“Euró” vagy “EUR”
Az Európai Monetáris Unió országainak hivatalos fizetőeszköze.
“Fedezet”
A Jelzálog-hitelintézeteknek mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegével megegyező fedezettel. A fedezet lehet Rendes és Pótfedezet. A Rendes Fedezet részaránya a Jelzálogtörvény 14. § alapján az összes fedezetben a jelzálog-hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb 60 %-nál, a második évben 70 %-nál, a harmadik évtől 80 %-nál.
I/3
“Fedezet-nyilvántartás”
A fedezet-nyilvántartás az OTP Jelzálogbank Rt. analitikus nyilvántartásából készített nyilvántartás, mely az általa kibocsátott Jelzáloglevelek Fedezetét biztosító zálogtárgyak, a Rendes és Pótfedezeti érték adatait a Fedezet-nyilvántartási Szabályzatban található előírások szerint egyedileg, illetve összevontan tartalmazza, megteremtve ezzel a Vagyonellenőr számára az arányossági követelmények betartása ellenőrzésének feltételeit. A Fedezet-nyilvántartási szabályzat készítését a Jelzálogtörvény 14. §. (13) és (14) írja elő, és azt a Felügyelet hagyja jóvá.
“Feltételek” vagy “Jelzáloglevél feltételek”
A Jelzáloglevelekre, illetve azok forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek és rendelkezések, a jelen Tájékoztató III. részében foglaltak szerint.
“Felügyelet”, “PSZÁF”
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), illetve annak mindenkori jogutódja.
“Fizető Bank”
OTP Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.)
“Fizető Banki Szerződés”
A Kibocsátó és az OTP Bank Rt. közötti megállapodás, melyben a Kibocsátó megbízást ad a jelen Jelzáloglevél Programmal kapcsolatos fizető banki tevékenységre.
“Forgalmazó” vagy “Program forgalmazó”
OTP Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.)
“Forint” vagy “Ft”
A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.
“Hitelbiztosítéki érték”
A jelzáloghitel fedezetéül felajánlott ingatlan piaci értéke, csökkentve a felmért kockázatok pénzben kifejezett értékével. Megállapításának elveit és módszereit jogszabályok határozzák meg, – a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII.1.) PM rendelet, továbbá – a termőföld hitelbiztosítéki értéke módszertani meghatározásának elveiről szóló 54/1997. (VIII.1.) FM rendelet.
“Hitelintézeti törvény” vagy “Hpt.” A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló többször módosított 1996. évi CXII. törvény.
I/4
“Jelzálog-hitelintézet”
Szakosított hitelintézet, tevékenységét Jelzálogtörvény alapján folytathatja.
a
“Jelzáloglevél”, “Jelzáloglevelek”
A forgalomba hozatal tárgyát képező, dematerializált előállítású névre szóló, a Jht. alapján kibocsátott átruházható értékpapír.
“Jelzálogtörvény” vagy “Jht.”
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény.
“Jelzáloglevél Program” vagy “ III. Jelzáloglevél Program”
A Kibocsátó 200.000.000.000 Ft (kettőszázmilliárd forint) keretösszegű, forint alapú, a jelen Tájékoztatóban meghatározott III. Jelzáloglevél Programja.
“KELER Rt.”, “KELER”
Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (1075 Budapest, Asbóth u. 9-10.)
“KELER Rt. nyilvántartása”
A Kibocsátó, illetve a Forgalmazó által átadott adatok alapján a KELER Rt. által a Számlavezetők, illetve a Számlavezetők ügyfeleinek tulajdonában álló értékpapírról vezetett nyilvántartás.
“Kibocsátási Melléklet”
Valamely Sorozatra/Részletre vonatkozó, az adott Sorozat/Részlet forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely többek között tartalmazza az adott Sorozatban/Részletben forgalomba hozott Jelzáloglevelek egyedi feltételeit. A Jelzáloglevél Program során eszközölt későbbi, az első forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátási Melléklet az adott Sorozatban/Részletben kibocsátott Jelzáloglevelek egyedi feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazza a megelőző forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tények, adatok, információk megjelentetési helyeit.
“Kibocsátó” vagy “Jelzálogbank” vagy “Társaság”
OTP Jelzálogbank Rt. (1052 Budapest, Deák F. u. 7-9.)
“Magyarország”
A Magyar Köztársaság.
“Megbízási Szerződés”
A Kibocsátó és az OTP Bank Rt. közötti megállapodás, melyben a Kibocsátó megbízást ad a jelen Jelzáloglevél Programmal kapcsolatos szervezői tevékenységre valamint forgalomba hozatali tevékenységre.
“MSZSZ”
Magyar Számviteli Szabályok.
I/5
“Munkanap”
Minden olyan nap, amelyen a hitelintézetek, a pénzés devizapiacok résztvevői, valamint a Fizető Bank Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre.
“Okirat”
A Tpt. 7. § (2) bekezdése szerint az egy Sorozatban dematerializált formában forgalomba hozott Jelzáloglevelekről kiállított, értékpapírnak nem minősülő dokumentum.
“OTP Bankcsoport”
Az OTP Bank Rt. Hpt. 2. sz. melléklet szerint meghatározott csoporttagjai, valamint az általuk kezelt portfoliók.
“Pótfedezet”
A Pótfedezet a Rendes Fedezet kiegészítésére szolgál és a Jelzálogtörvény 14. § (11) bekezdése szerint a következő eszközökből állhat: az MNB-nél elkülönített zárolt bankszámlán tartott pénz, állampapír, állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír, állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hitel. Ezek meglétét és a fedezet-nyilvántartásba történő bejegyzés szabályszerűségét is a Vagyonellenőr igazolja.
“Rendes Fedezet”
Rendes Fedezeten a jelzáloghitelből származó tőkeés hitel futamidejének végéig számított ügyleti kamatkövetelések azon része értendő, amelynek Fedezet-nyilvántartásba vételét Vagyonellenőr engedélyezi. Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének 60 %-át meghaladja, Rendes Fedezetként legfeljebb 60 %-a vehető figyelembe.
“Részlet”
Egy Sorozat azon Jelzáloglevelei, forgalomba hozatali napja azonos.
“Sorozat”
Az azonos típusú, azonos jogokat megtestesítő Jelzáloglevelek egy meghatározott időpontban, egy Részletben kibocsátott teljes mennyisége, illetve a több Részletben eltérő időpontban forgalomba hozott Jelzáloglevelek valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő, azonos lejárattal rendelkező teljes mennyisége.
“Svájci frank” vagy “CHF”
A Svájci Államszövetség hivatalos fizetőeszköze.
I/6
amelyek
“Számlavezető”
Bármely befektetési szolgáltató, amely a KELER Rtnél vezetett összevont értékpapírszámláján keresztül a Jelzáloglevelek tekintetében (saját vagy az adott jelzáloglevél-tulajdonos(ok) nevében) érdekeltséggel rendelkezik és az összevont értékpapírszámla felett rendelkezési jog illeti meg.
“Számviteli törvény”
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító, illetve helyébe lépő jogszabály(ok).
“Szervező” vagy “Program szervező”
OTP Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.)
“Tőkepiaci törvény” vagy “Tpt.”
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.
“Vagyonellenőr”
A Jelzálog-hitelintézet a Jelzálogtörvény 16-18. §. értelmében Vagyonellenőrt köteles megbízni. A Vagyonellenőr az OTP Jelzálogbank Rt. által, a Felügyelet jóváhagyásával megválasztott olyan könyvvizsgáló szervezet, amely a hitelintézeti könyvvizsgálat fokozott követelményeinek megfelel és az OTP Jelzálogbank Rt. részére más könyvvizsgálói feladatot nem végez. A Vagyonellenőr jogosult és köteles folyamatosan ellenőrizni és igazolni (ellenjegyezni) a Fedezetnyilvántartással összefüggő analitikus nyilvántartásokban Rendes illetve Pótfedezetként bejegyzett, illetve törölt eszközökre vonatkozó adatok valóságnak megfelelését, valamint a Jelzálogtörvényben rögzített arányossági követelmények betartását. Az OTP Jelzálogbank Rt. Vagyonellenőre a PWC Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft. (1077 Budapest, Wesselényi u. 16., nyilvántartásba vételi szám: 001464). A vagyonellenőri feladatok elvégzését Tari Attila, az értékeléssel összefüggő feladatokat Dr. Flaskay Károly, az audittal kapcsolatos feladatokat Puskás István és Bánhegyi Réka látja el.
I/7
II. RÉSZ
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
TARTALOM II. RÉSZ
1.
A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA
1.1 1.2 1.3 1.4 1.5
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK TULAJDONOSI STRUKTÚRA, RÉSZVÉNYESEK SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE A KIBOCSÁTÓ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A VEZETÉS KIBOCSÁTÓ ÁLTAL KORÁBBAN FORGALOMBA HOZOTT ÉS MÉG FORGALOMBAN
1.6 1.7
LÉVŐ ÉRTÉKPAPÍROK ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM EGYÉB INFORMÁCIÓK
2.
A JELZÁLOGLEVÉL PROGRAM CÉLJA
3.
A MAGYAR BANKSZEKTOR
3.1 3.2 3.3
A MAGYAR HITELINTÉZETI SZEKTOR SZERKEZETE ÉS FEJLŐDÉSE A MAGYAR BANKSZEKTOR FELÜGYELETE ÉS SZABÁLYOZÁSA A JELZÁLOGHITELEZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA
4.
LAKÁSHELYZET, JELZÁLOGHITELEZÉS
4.1 4.2 4.3 4.4
A LAKÁSPIAC ALAKULÁSA A 90-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG A LAKÁSÉPÍTÉSEK ÉS FŐBB JELLEMZŐIK ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A LAKÁSÉPÍTÉSBEN AZ 1990-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG A HÁZTARTÁSOK LAKÁSHITELEI
5.
AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. BEMUTATÁSA
5.1
AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. BEMUTATÁSA, HELYE AZ OTP BANKCSOPORTBAN,
5.2 5.3 5.4
RÖVID TÖRTÉNETE AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. SZOLGÁLTATÁSAI A JELZÁLOGLEVÉL PROGRAM INDULÁSAKOR PIACI POZÍCIÓ, FŐ VERSENYTÁRSAK A TÁRSASÁG STRATÉGIÁJA, MŰKÖDÉSÉNEK JÖVŐBELIIRÁNYAI
6.
AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. HITELPORTFOLIÓJA ÉS JELZÁLOGLEVÉL ÁLLOMÁNYA 2005. JANUÁR 31-ÉN
6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 6.9
ÜGYFÉLKÖR TERMÉKKÖR A HITELEK NAGYSÁGA A HITELEK FUTAMIDEJE A HITELEK FEDEZETEI INGATLANÁLLOMÁNY ADÓSMINŐSÍTÉS HITELMINŐSÍTÉS AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. FORGALOMBAN LÉVŐ JELZÁLOGLEVELEI
7.
PÉNZÜGYI JELENTÉS ÉS KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK
7.1 7.2 7.3 7.4 7.5
ESZKÖZÖK FORRÁSOK EREDMÉNYKIMUTATÁS AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. TŐKEHELYZETE A SZÁMVITELI POLITIKA
8.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
8.1 8.2 8.3
A MAGYARORSZÁGGAL KAPCSOLATOS POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI KOCKÁZATOK ÁGAZATI SZINTŰ KOCKÁZATOK AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
9.
PERES, VALAMINT FELSZÁMOLÁSI ÉS CSŐDELJÁRÁSOK
10.
ADÓZÁS
10.1 10.2
BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ JELZÁLOGLEVÉL TULAJDONOSOK ADÓZÁSA KÜLFÖLDI ILLETŐSÉGŰ JELZÁLOGLEVÉL TULAJDONOSOK ADÓZÁSA
1.
A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA
1.1
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
Cégnév
OTP Jelzálogbank Részvénytársaság
Rövidített név
OTP JB Rt.
Székhely
1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.
Cégbírósági bejegyzés száma
01-10-044659 (bejegyzés: 2001. október 9.)
Adószám
12715574-1-44
Alapítási engedély
A Társaság alapítási engedélyét 2001. szeptember 21én kapta meg a PSZÁF-tól. (alapítási engedély száma: I.-1514/2001)
Működési engedély
A Társaság működési engedélyét 2002. január 10-én kapta meg a PSZÁF-tól. (működési engedély száma: I.-17/2002)
Működési időtartam
A Társaság határozatlan időre alakult.
Üzleti év
A Társaság üzleti éve január 1-től december 31-ig tart.
Jegyzett tőke
20.000.000.000,- Ft, azaz húszmilliárd forint, melyet a tulajdonos teljes egészében készpénzben bocsátott a társaság rendelkezésére.
Kibocsátott részvények
200.000 db, egyenként 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint névértékű, névre szóló, azonos jogokat biztosító törzsrészvény. Minden egyszázezer forint névértékű részvény 1 szavazatra, a közgyűlés által felosztani rendelt mérleg szerinti nyereség egy részvényre jutó arányos részére (osztalékra), valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény által biztosított, a törzsrészvényekhez kapcsolódó egyéb jogokra jogosít. A részvényesek részvényeik arányában jogosultak a likvidációs hányadra.
Hirdetmények közzététele
Napi Gazdaság, törvényben meghatározott esetekben a Cégközlöny, illetve a Magyar Tőkepiac.
II / 1 / 1
Engedélyezett tevékenységi körök TEÁOR 6512 Egyéb monetáris tevékenység – visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadása – kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása TEÁOR 6522 Egyéb hitelnyújtás – pénzkölcsön nyújtása Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjoggal biztosított fedezet mellett. (jelzáloghitel) – jelzálog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezesség vállalása esetén TEÁOR 6713 Egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatás – ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározása hitelintézetek és biztosító részvénytársaságok részére Tevékenységi engedélyek
A Társaság a fent felsorolt tevékenységek folytatásához szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik.
Könyvvizsgáló
Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (1051 Budapest Nádor u. 21., nyilvántartásba vételi szám: 000083). A könyvvizsgálat tényleges elvégzésére kijelölt személy: Szépfalvi Zsuzsanna. Könyvvizsgálói jegyzékszám: 005313.
Vagyonellenőr
Az OTP Jelzálogbank Rt. Vagyonellenőre a Pricewaterhouse Coopers Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft. (1077 Budapest, Wesselényi u. 16., nyilvántartásba vételi szám: 001464). A Vagyonellenőri feladatok elvégzését Tari Attila, az értékeléssel összefüggő feladatokat Dr. Flaskay Károly, az audittal kapcsolatos feladatokat Puskás István és Bánhegyi Réka látja el.
II / 1 / 2
TULAJDONOSI STRUKTÚRA, RÉSZVÉNYESEK SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE
1.2
OTP Bank Rt. a részvények 100%-ának tulajdonosa .
1.3
A KIBOCSÁTÓ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
A Közgyűlés, a Felügyelő Bizottság, az Igazgatóság és a Könyvvizsgáló ellátják a jogszabályokban, illetve a Társaság alapító okiratában meghatározott feladataikat. A Társaság munkaszervezetének élén a Vezérigazgató áll, aki felett a munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja. A Társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a Vezérigazgató gyakorolja, továbbá irányítja a Társaság szakmai szervezetét. A Társaság szervezetét a következő ábra szemlélteti:
KÖNYVVIZSGÁLÓ
KÖZGYŰLÉS
FELÜGYELŐ BIZOTT SÁG
VAGYONELLENŐR
IGAZGATÓSÁG
VEZET Ő BELSŐ ELLENŐR
ELNÖK- VEZÉRIGAZGATÓ
VEZÉRIGAZGAT Ó HELYETT ES
Tresury és Értékpapír - kibocsátási Főosztály
Üzletpolitikai és Hálózati Főosztály
VEZÉRIGAZGATÓ HELYETTES
Hitelezési és Fedezetértékelési Főosztály
Pénzügyi Számviteli és Controlling Főosztály
Kockázatkezelési, Fedezetnyilvántartási és Informatikai Főosztály
II / 1 / 3
1.4
A VEZETÉS
Az Igazgatóság tagjai Oszlányi Zsolt (61) – az Igazgatóság elnöke, vezérigazgató 1967-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen okleveles közgazdaként. 1969 és 1990 között az Országos Tervhivatalnál dolgozott, ahol legmagasabb tisztsége főosztályvezető volt. 1990 és 1991 során a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetőjeként tevékenykedett, majd 1991-től ügyvezető igazgató az OTP Bank Rt-nél. 1998-tól 2001-ig az OTP Lakástakarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatója. 2001-től az OTP Jelzálogbank Rt. vezérigazgatója és Igazgatóságának elnöke. Az OTP Jelzálogbank Rt.-ben betöltött tisztségei mellett az OTP Lakástakarékpénztár Rt. igazgatóságának tagja, a Jelzálogbankok Országos Egyesületének elnöke Lantos Csaba (43) – igazgatósági tag A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász-szociológus diplomát 1986-ban. 1986 és 1988 között a Budapest Bank Rt.-nél kötvénykereskedelem-dealerként dolgozott. 1989-től a Creditanstalt Értékpapír Rt. igazgatója, majd 1995-től a Creditanstalt Értékpapír Rt. ügyvezető igazgató-helyettese és a Creditanstalt Értékpapír Befektetési Alapkezelő Kft. ügyvezető igazgatója. 1997 és 2000 között a CA-IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója. 2000-től vezérigazgató-helyettes az OTP Bank Rt-nél. 2001-től az OTP Jelzálogbank Rt. Igazgatóságának tagja. Egyéb tisztségei: az OTP Alapkezelő Rt. Felügyelő Bizottságának tagja, az OTP Banka Slovensko Felügyelő Bizottságának tagja, a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. igazgatóságának elnöke, a Magyar Nagylexikon Rt. Felügyelő Bizottságának tagja, a Plussz Vitamin Élelmiszer- és Gyógyszeripari Kft. Felügyelő Bizottságának tagja. Jendrolovicsné Hegedűs Éva (49) – igazgatósági tag 1979-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1979-1981 tudományos munkatárs az Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetnél, 1981-1990 kormányzati hivatalnok a Miniszterelnöki Hivatalnál illetve az Ipari Minisztériumban, 19901996 főosztályvezető, majd helyettes államtitkár a Pénzügyminisztériumban, 1996-ban a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. elnöke, 1997-től 2000-ig vezérigazgató-helyettes a Földhitel- és Jelzálogbank Rt.-nél, 2000-ben közgazdasági helyettes államtitkár a Gazdasági Minisztériumban, 2002-től ügyvezető igazgató az OTP Bank Rt.-nél. Egyéb tisztségei: OTP Lakástakarékpénztár Rt. Igazgatóságának elnöke, az OTP Faktoring Rt. Felügyelő Bizottságának tagja, Magyar Villamos Művek Rt. Igazgatóságának tagja. Nagy Csaba (34) – vezérigazgató-helyettes A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügyi szakán 1993-ban diplomázott. 1994-ben BÉT Tőzsdei szakvizsgát tett, bejegyzett tőzsdei üzletkötő volt. 1995-ben BÉT határidős piaci szakvizsgát tett, bejegyzett tőzsdei határidős üzletkötővé vált. 1993 és –1996 között üzletkötő a Magyar Hitel Bank Rt.-nél, 1996 és 1997 között az Európai Kereskedelmi Bank Rt. Treasury részlegének munkatársa, 1998-ban az OTP Értékpapír Rt-nél kereskedelmi igazgató. 2001 és 2002 között OTP Értékpapír Rt. vezérigazgatója. 2001 óta az OTP Jelzálogbank Rt. igazgatója, majd 2003-tól vezérigazgató-helyettese. Egyéb tisztségek: a Magyar Jelzálogbank Egyesület alapító tagja, a Magyar Jelzálogbank Egyesület Tőkepiaci Munkacsoport elnöke.
II / 1 / 4
Ljubicic Gábor (38) – igazgatósági tag 1992-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügyi szakán végzett. 1993 és1996 között az OTP Bank Rt. Hálózati Igazgatóságán referens. 1996-ben osztályvezető az OTP Bank Rt. V. kerületi igazgatóságán. 1997 és1998 között kerületi igazgató-helyettes az OTP Bank Rt. XV. kerületi igazgatóságán. 1998-99 igazgatója az OTP Bank Rt. TeleBANK Centerének, majd az Elektronikus Banki Igazgatóságnak 1999-2001-ig. 2001 óta ügyvezető igazgató-helyettes az OTP Bank Rt. Bankcsoport és Hálózati Igazgatóságán. Kovács Antal (53) – igazgatósági tag A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen okleveles közgazdász diplomát szerzett 1985-ben. 1985-90. pénzügyi osztályvezető a Nagyatádi Városi Tanácsnál. 1990-91 az OTP Bank Rt. Nagyatádi Fiókjának főmunkatársa, majd 1991 és1992 között kisvállalkozási osztályvezető, és 1993-tól 1995-ig igazgatói posztot töltött be. 1995 és1997 között megyei igazgató az OTP Bank Rt. Somogy Megyei Igazgatóságán. 1997 és1998 között az OTP Bank Rt. Somogy és Tolna Megyei Igazgatóságán megyei igazgató. 1998 óta az OTP Bank Rt. DélDunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója. Más társaságoknál betöltött tisztségei: az OTP Bank Rt. Felügyelő Bizottságának tagja, a SEFAG Rt.-nél Felügyelő Bizottsági elnök, Mohácsi Farostlemez Rt.-nél Felügyelő Bizottsági tag, Dalmand Rt.-nél igazgatósági tag, OTP Magánnyugdíjpénztárnál Ellenőrző Bizottsági tag, a Zsolnay Rt. Felügyelő Bizottságának tagja.
A Felügyelő Bizottság tagjai Senkár László (49) – a Felügyelő Bizottság elnöke 1980-ban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Kar Áruforgalmi Szakán szerzett közgazdász diplomát. 1987-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szakközgazdász diplomát szerzett, 1989-ben adótanácsadói szakvizsgát tett. 1980-tól az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátnál üzemgazdász, 1982-től az Agrokomplex Gt. Ipari Gyáregységének (Velence) üzemgazdasági osztályvezetője, 1983-tól az Agrokomplex Gt. Ipari Gyáregységének külkereskedelmi osztályvezetője, 1989-tól az Agrokomplex Ipari Rt. kereskedelmi és gazdasági igazgatóhelyettese és a Felügyelő Bizottság tagja. 1991-től az OTP Bank Rt. Fejér Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese, 1992 és 1998 között az OTP Bank Rt. Fejér Megyei Igazgatóságának megbízott, majd kinevezett megyei igazgatója, 1999től a Cerbona Rt. Igazgatóságának tagja, 1998. április 1-től az OTP Bank Rt. Közép-dunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója, 1999-től az OTP Bank Rt. Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Ellenőrző Bizottságának tagja, 1999 és 2001 között az OTP Ingatlan Rt. Felügyelő Bizottságának tagja. Dr. Németh Imre (51) – felügyelő bizottsági tag 1978-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen okleveles üzemszervező agrármérnök diplomát szerzett. 1982-ben számviteli és pénzügyi szakmérnök diplomát szerzett. 1985-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök-agrárszakközgazdász diplomát szerzett, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen egyetemi doktori címet kapott.1978-től a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezetnél üzemgazdász, 1984-től belső ellenőr, 1986-1990 között gazdasági igazgató. 1990-1997 között a Budapest Bank Rt.-nél dolgozott, ahol fiókvezető, majd régióigazgató. 1998-2002 között a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. Lakossági Hitelezési Főosztály vezetője. 2003-tól az OTP Bank Rt. Lakossági Igazgatóságán főosztályvezető.
II / 1 / 5
Selymesi Ágota (57) – felügyelő bizottsági tag 1974-ben végzett a Számviteli Főiskolán Budapesten. 1989-ben szerzett adótanácsadói, 1995ben okleveles könyvvizsgálói képesítést. 1966 és1974 között az OTP Bank Rt. Pilisvörösvári Fiókjában, majd 1974-től az OTP Bank Rt. Pest Megyei Igazgatóságánál állt alkalmazásban. 1990 és 1993 között az OTP Bank Rt. Pénzügyi Igazgatóságán osztályvezető, majd 1993-tól az OTP Bank Rt. Számviteli Igazgatóságán főosztályvezető. Egyéb tisztségei: a Fáy András Alapítvány Ellenőrző Bizottságának tagja.
Vezérigazgató Oszlányi Zsolt (61) – az Igazgatóság elnöke, vezérigazgató (Szakmai önéletrajza az Igazgatóság tagjai között.) 1.5
A KIBOCSÁTÓ ÁLTAL KORÁBBAN FORGALOMBAN LÉVŐ ÉRTÉKPAPÍROK
FORGALOMBA
HOZOTT
ÉS
MÉG
A Kibocsátó 2005. január 31-én összesen 748.055.914.352 Ft össznévértékű forintban denominált, valamint 200.000.000 EUR össznévértékű euróban denominált jelzáloglevele volt forgalomban. A Kibocsátónak – a saját részvényein kívül – egyéb forgalomban lévő értékpapírjai nincsenek. 1.6
ALKALMAZOTTI
1.7
EGYÉB INFORMÁCIÓK
LÉTSZÁM
60 fő
A Kibocsátó és vezető állású személyei között nincs olyan szerződés, amely a Kibocsátó működését befolyásolja. A Kibocsátó dolgozói részvényeket nem hozott forgalomba.
II / 1 / 6
2.
A JELZÁLOGLEVÉL PROGRAM CÉLJA
Az OTP Jelzálogbank Rt. 200 Mrd Ft-os III. Jelzáloglevél Programjának célja, hogy a Kibocsátó időről időre jelzáloglevelek forgalomba hozatala által biztosítsa forrásait. Ezzel az OTP Jelzálogbank Rt. a likviditásának kezeléséhez a korábbi forgalomba hozatali gyakorlatához hasonlóan rugalmasan kezelhető és rövid eljárási időt igénybe vevő Jelzáloglevél forgalomba hozatali módot alkalmaz. A fokozódó versenyben való helytállás érdekében az OTP Jelzálogbank Rt. tevékenysége nagyban hozzá fog járulni az OTP Bank Rt. ügyfeleinek megőrzéséhez, az OTP Bankcsoport piaci szerepének erősítéséhez. A program keretében történő Jelzáloglevél forgalomba hozatalok megvalósításával az OTP Bankcsoport forrásokat von be a tőkepiacról annak érdekében, hogy ügyfelei számára hosszútávon kiszámítható, alacsony kamatozású lakáshiteleket tudjon kínálni, mely által ügyfelei az állam által nyújtott kamattámogatásokat maximálisan ki tudják használni. A Jelzáloglevél Program keretében megvalósuló egyes forgalomba hozatalok üzleti célja, hogy az így szerzett forrásokból az OTP Jelzálogbank Rt. az OTP Bank Rt. által folyósított hitelek állományából minél nagyobb problémamentes követelésállományt tudjon megvásárolni. A Jelzáloglevél forgalomba hozatalokból származó hosszú távú források javítják továbbá az OTP Jelzálogbank Rt. eszközei és forrásai szerkezetének összhangját.
II / 2 / 1
3. 3.1
A MAGYAR BANKSZEKTOR A MAGYAR HITELINTÉZETI SZEKTOR SZERKEZETE ÉS FEJLŐDÉSE
Az alábbi fejezetben lévő információk az MNB és a PSZÁF Éves Jelentéseiből és egyéb nyilvánosan hozzáférhető információkból származnak, némely szabályozás értelemszerűen nem érinti a jelzálog hitelintézeteket. A jelen fejezetben szereplő pénzügyi adatok az MSZSZ alapján készültek, a jogszabályi hivatkozások a 2005. március 1-i állapotot tükrözik.
Történeti áttekintés Az 1991-ben és 1992-ben megalkotott új hitelintézeti, csőd és számviteli törvény, a gazdasági válság, a költségvetés nagyarányú hiánya és a háztartások megtakarításainak lassuló emelkedése a korábbinál lényegesen óvatosabb hitelezési politikát, a banki tevékenységek általános csökkenését és a szektor csökkenő nyereségességét eredményezték. 1993 elején az állam közbeavatkozott és speciális 20 éves lejáratú államkötvényekkel megvásárolta a bankok rossz hiteleit. A hitelkonszolidációt újratőkésítés követte, ami 1993-ban és 1994-ben alaptőkeemelésekkel és alárendelt kölcsöntőke nyújtásával valósult meg. Ezen beavatkozások következményeképpen 1994 végére valamennyi konszolidált nagybank elérte a 8 %-os MSZSZ szerinti tőkemegfelelési mutatót. 1996 eleje óta a bankszektor eszközállománya növekedésnek indult, annak eredményeként, hogy lényegesen megnőtt az ügyfeleknek, más bankoknak és az MNB-nek nyújtott hitelek állománya. A hitelállomány minősége javult, a gondosabb hitelpolitika és a javuló gazdasági környezet a minősített hitelek állományának csökkenéséhez vezetett. 1997-ben a bankszektor jelentősen növekedett, ami nagy részben Magyarország dinamikus makrogazdasági környezetének, valamint a magyar kormány, a bankok óvatos üzletpolitikájának fejlesztését célzó következetes politikájának köszönhető. A privatizáció gazdasági értelemben vett növekedése 1998 harmadik negyedévéig folytatódott, amikor a nemzetközi piacok hatásaként csökkenés következett be a növekedési rátában. Az orosz válság komoly hatással volt a magyar bankszektorra. 1998-ban, 1999-ben átmenetileg több olyan belső és külső gazdasági hatás érvényesült, amely a bankok aktivitását és jövedelmezőségét is rontotta. A távol-keleti és orosz válság miatt 1998-ban és 1999 első felében kisebb gazdasági recesszió bontakozott ki a fejlett európai országokban, amit a magyar gazdaság is megérzett. 1998 második felében és 1999 elején a GDP növekedése esett vissza látványosan, ami érzékenyen érintette a bankok hitelezési lehetőségét. Az 1998-as orosz válság miatti veszteségek jelentős része 1999-ben került elszámolásra, illetve egy-két jelentős veszteséget okozó rossz döntés "eredménye" jelentkezett ebben az évben. Az orosz és brazil pénzügyi válság, valamint az 1998 végi és 1999 elejei kedvezőtlenebb növekedési, egyensúlyi mutatók miatt a nemzetközi pénzpiac érdeklődése lanyhult Magyarországgal szemben, ezért az 1997-ben és 1998 közepéig tartó erőteljes tőkebeáramlás iránya megfordult és csak 1999 második felében tért vissza a bizalom. E
II / 3 / 1
folyamat egyaránt csökkentette a bankok mérlegfőösszegének és a nyereségének növekedését. A tőkeáramlás megfordulása 1998 második félévében jelentős veszteségeket is okozott, ami mérsékelte az első félévi nyereségeket. 1999-ben – az utolsó hónapokat leszámítva – olyan érdemi tőkebeáramlás, ami a bankok számára kedvező üzleti lehetőséget kínált volna, nem volt. A hitelintézetek 2000. évi piaci aktivitásának gyorsulását elsősorban nem a mérlegfőösszeg bővülése, hanem a hitelállomány dinamikus növekedése mutatta. A hitelezés felfutásában jelentős szerepet játszott a kedvező makrogazdasági környezet, az Európában, s ezen belül régiónkban is magasnak számító GDP növekedési ütem (2000-ben 5,2 %), valamint a lakosság javuló jövedelmi helyzete, egyúttal hitelfelvevői hajlandóságának erősödése (amiben a lakáshitel-felvétel kormány általi támogatása, illetve a bővülő jelzáloghitel-felvételi lehetőségek is szerepet játszottak). A 2001. évben a bankrendszer jövedelmezősége jelentősen javult, a kereskedelmi bankok adózás előtti eredménye csaknem 50 százalékkal, a szövetkezeti hitelintézeteké 40 százalékkal nőtt. Folytatódtak a korábbi tendenciák: élesedett a verseny a pénzügyi szektorban, nőtt a koncentráció, szélesedett a szolgáltatások skálája a nagyobb intézményeknél, nőtt a specializáció a kisebbeknél. Jelentősen nőtt a hitelezési aktivitás. A hitelintézetek tevékenysége 2002-ben dinamikusan bővült, mind az eszközállomány, mind a gazdaság banki szolgáltatásokkal való ellátottsága terén. Különösen gyorsan nőtt a lakossági hitelek – ezen belül a hosszú lejáratú hitelek – állománya. A nagyarányú hitelexpanziót nem kísérte a hitelminőségi mutatók romlása, a szektor tőkeállománya összességében biztonságos szinten maradt. 2002-ben a kereskedelmi bankok eredményessége reálértéken is növekedett, összesített adózás előtti eredményük 17,3 százalékos éves növekedést mutatott. 2003-ban a szektor kiemelkedően eredményes évet zárt. A bankok tovább növelték a kockázatosabb, de nagyobb jövedelmezőséget biztosító üzletágak, a hitelezés és a mérlegen kívüli tevékenységek szerepét. Különösen az állami támogatással ösztönzött jelzáloghitelezés szárnyalt. Az év végén a külföldi tőke kivonása okozott gondot, melynek ellenzésére a jegybank az alapkamat emelésével és a forint leértékelésével reagált. A rendelkezésre álló adatok alapján a magyar bankszektor eredményessége és jövedelmezősége 2004-ben tovább javult. Az első háromnegyed évben a szektor összes adózott eredménye közel 40 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az adott időszakban a szektor adózott eredményéből számított átlagos annualizált eszközjövedelmezősége (ROA) 2,29 százalék, tőkejövedelmezősége (ROE) pedig 27,17 százalék volt. 2004. második félévét az infláció csökkenése, csökkenő kamatszintek és a forint erősödése jellemezte. 3.2
A MAGYAR BANKSZEKTOR FELÜGYELETE ÉS SZABÁLYOZÁSA
A Magyar Nemzeti Bank Az MNB működését a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2001. évi LVIII. törvény szabályozza. Az MNB fő feladatai közé tartozik a monetáris politika meghatározása, a pénzkibocsátás és az árfolyamszabályozás. II / 3 / 2
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A hitelintézeti tevékenységet az 1997. január 1-jén hatályba lépett, azóta többször módosított Hitelintézeti törvény rendelkezései, egyes átmeneti rendelkezések, a Pénzügyminiszter rendeletei, az MNB elnöki rendelkezések határozzák meg. A PSZÁF a bank, pénz- és tőkepiaci tevékenységet elsődlegesen felügyelő szervezet, mely jelenlegi formájában 2000. január 1-jén kezdte meg működését. A PSZÁF feladata, hogy az MNB elnökével és a Pénzügyminiszterrel együttműködve biztosítsa többek között a Hitelintézeti törvény és a Tőkepiaci törvény rendelkezéseinek betartását, beleértve a tőkemegfelelésre, a működésre, a likviditásra és az eszközök minősítésére vonatkozó szabályokat. A PSZÁF fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon a körültekintő működéshez a pénz- és tőkepiacon működő vállalkozások óvatos és gondos vezetéséhez, védelmet biztosítson ezen vállalkozások ügyfeleinek, és erősítse a tisztességes piaci gyakorlatot. A PSZÁF-nak egyes pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése során be kell szereznie az MNB egyetértését. A Hitelintézeti törvény követelményeit kielégítő kérelem esetén a PSZÁF engedélyezi, többek között, bank alapítását (ideértve a külföldi bankok fiókjait is), a bank működésének megkezdését, tevékenységi körének megváltoztatását, a bankban történő befolyásoló részesedés megszerzését, külföldi fióktelep létrehozását és a működés befejezését. A PSZÁF – a Pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával – több okból visszavonhatja a működési engedélyt és ebben az esetben felszámolási eljárást kell kezdeményeznie. Bizonyos tevékenységekhez, így az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetéséhez, a pénzfeldolgozási tevékenységhez az MNB külön engedélye szükséges. A bankoknál helyszíni vizsgálatot mind az MNB, mind pedig a PSZÁF végezhet. A PSZÁF köteles kétévente helyszíni vizsgálatot tartani valamennyi banknál. A PSZÁF jogosult különböző intézkedéseket tenni a Hitelintézeti törvény előírásainak betartása érdekében, valamint ezekkel összefüggő eljárásokat kezdeményezni. A bankokat korrekciós lépések bevezetésére vagy egyes tevékenységektől való tartózkodásra kötelezheti, helyszíni felügyeleti biztosokat jelölhet ki, a vezetői tisztségviselők számára hivatalos felhívást bocsáthat ki, és megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti az osztalékfizetést vagy a részvényeseknek nyújtott hiteleket. Egyes esetekben, így például komoly alultőkésítettség esetén, vagy ha nem sikerül fenntartani a bank likviditását, stb., a PSZÁF bírságot szabhat ki, felügyeleti biztosokat küldhet a bankhoz, kötelezheti a bankot egyes eszközök eladására, betéteket vagy a bank és részvényesei közti tranzakciókat zárolhat, vagy felülvizsgálhatja a bank tőkeszerkezetét, közgyűlés tartására kötelezhet és egyes részvényeseket ki is zárhat a szavazásból. A PSZÁF felszámolási eljárást is kezdeményezhet a bankkal szemben, és beleegyezése szükséges a végelszámolás megindításához. A hitelintézetekre a Hitelintézeti törvényben található módosításokkal alkalmazandók a csődtörvény szabályai.
II / 3 / 3
A PSZÁF eljárásai Azonnali végrehajtás
A bírságot kiszabó határozat kivételével a PSZÁF előírhatja határozatának azonnali végrehajtását annak érdekében, hogy megvédje a tőkepiac biztonságos működését és a betétesek érdekeit. Jelentési kötelezettség
A bankok havonta, negyedévente és évente kötelesek működésükkel összefüggő széleskörű adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tenni. A hitelintézetek kötelesek haladéktalanul a PSZÁF és az MNB számára bejelenteni, ha az adott hitelintézetnél az azonnali fizetésképtelenség veszélye következett be, működését megszüntette, a szavatoló tőke 25 százalékot elérő vagy meghaladó mértékben csökkent, vagy fizetéseit megszüntette. A PSZÁF kötelezheti a bankot további jelentések benyújtására, melynek tartalmát és gyakoriságát a PSZÁF határozza meg annak érdekében, hogy rendszeresen figyelemmel kísérje a likviditásra, a fizetőképességre, a kockázatvállalásra, a pénzügyi tevékenységre vonatkozó szabályok betartását, a szervezet működését és a belső ellenőrzést. A bankok különböző jelentéseket nyújtanak be az MNB-nek.
Minimális tőkeellátottság Egy bankot legalább 2 milliárd Ft készpénzben szolgáltatott alaptőkével lehet alapítani. A bank vagy más típusú hitelintézet (a fióktelepeket is beleértve) új részvények kibocsátása útján történő tőkeemelésére csak készpénz befizetése útján kerülhet sor, kivéve azon korlátozott számú eseteket, ahol a Magyar Állam államkötvények ellenében jegyezhet részvényt.
Szavatoló tőke és tőkemegfelelés A bankoknak megfelelő szintű szavatoló tőkét kell fenntartaniuk tevékenységeik kockázatának arányában. A szavatoló tőke tartalmazza: (i) a jegyzett tőkét, (ii) a tőketartalékot, (iii) az előző évekből származó eredménytartalékot, (iv) a lekötött tartalékot, (v) a tárgyévi mérleg szerinti eredményt, (vi) az általános tartalékot, (vii) az általános kockázati céltartalékot, (viii) az értékelési tartalékot, (ix) az alárendelt kölcsöntőkét és (x) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét. Az (i)-(vii) tételek az alapvető, a (viii) és (ix) tételek pedig a járulékos tőkeelemek körébe tartoznak. A szavatoló tőke számítása során az alapvető tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni: a jegyzett tőke bármely be nem fizetett részét; a mérlegben szereplő bizonyos immateriális javak értékét, valamint a nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat; a visszavásárolt saját részvények értékét; a kockázati céltartalék bármely hiányát; a kötelező szintet meghaladó egyes befektetések összegét; az évközi negatív eredményt; más pénzügyi intézményben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban levő befolyásoló részesedés értékét, valamint a más pénzügyi intézmény, biztosítóintézet, illetve befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke értékét; más pénzügyi intézményben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban levő nem befolyásoló részesedés értékét, valamint a más pénzügyi intézmény,
II / 3 / 4
biztosítóintézet, illetve befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke értékének együttes összegéből a szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részt. A Hitelintézeti törvény előírja minden bank számára, hogy a BIS ajánlásai alapján számított 8 százalékos tőkemegfelelési mutatónak eleget tegyen. A bankból és más pénzügyi intézményekből álló bankcsoportnak meg kell felelnie a 8 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményének mind egyedi, mind konszolidált szinten. Az OTP Bank, mint bankholding vállalat felelős azért, hogy az OTP Bankcsoport valamennyi pénzügyi intézmény tagja megfeleljen ennek a követelménynek, továbbá felelős a Csoporttagok prudens működéséért. A tőkemegfelelés számításakor a kockázat-súlyozás meghatározásánál országkockázati szempontból meghatározó tényezők többek között, hogy az adott ország az OECD vagy az Európai Unió teljes jogú tagja-e vagy kötött-e speciális hitelmegállapodást az International Monetary Fund-dal ("IMF"), és nem ütemezte-e át az elmúlt öt évben a hitelfelvételből származó adósságát.
Minősített kölcsönökre vonatkozó rendelkezések A bankok eszközeit a hatályos pénzügyminiszteri rendeletekkel összhangban értékelik és minősítik. Fedezetet kell képezni a tőke-, a kamat-, az árfolyam-, az ország- és egyéb kockázatokra. A bankok kötelesek kölcsönportfoliójukat, befektetéseiket és mérlegen kívüli eszközeiket öt kategóriába sorolni, a lejárat óta eltelt napok, a kölcsönre adott biztosíték és a menedzsmentnek a lehetséges veszteségekre vonatkozó becslése alapján.
Általános tartalék A bankoknak a mérleg szerinti eredmény terhére az adózás utáni nyereség 10 százalékának megfelelő általános tartalékot kell képezniük. A PSZÁF eltekinthet ettől a követelménytől, ha a bank tőkemegfelelési mutatója meghaladja a 12 százalékot, és nincs negatív eredménytartaléka. Az általános tartalék csak a működési veszteség ellensúlyozására használható fel.
Kockázati céltartalék A bankok a felmerült kamat- és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képeznek. Ezen túlmenően a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeik fedezetére – a korrigált mérlegfősszeg legfeljebb 1,25 százalékáig – általános kockázati céltartalékot képezhetnek, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználniuk.
II / 3 / 5
Betétbiztosítás Az Országos Betétbiztosítási Alap (az "Alap") bankonként és betétesenként 3 millió forintig biztosítja a betétesek által elhelyezett betéteket. A Hitelintézeti törvény által felállított szabályrendszerben az Alap nagyobb szerepet kapott a krízishelyzetek megelőzésében, amely az aktív intézményvédelem irányába tett lépést jelent szemben a passzív betétvédelemmel szemben. A Hitelintézeti törvény lehetőséget nyújt az Alap számára, hogy kezdeményezően avatkozzon be a hitelintézet vezetésébe, átvállalja a sikertelen bankok megmentésével járó kockázat egy részét annak érdekében, hogy csökkentse a károkat. A Hitelintézeti törvény előírja, hogy egyes kivételektől eltekintve a betéteket kezelő valamennyi bank csatlakozzon az Alaphoz. Az Alap fő forrásai a csatlakozási és éves díjak, valamint a PSZÁF által a bankoktól beszedett bírságok 80 százaléka.
Üzleti tevékenység korlátozása A Hitelintézeti törvény értelmében a bankok jogosultak ugyan biztosítási ügynöki tevékenységre, letétkezelésre kollektív befektetések részére és befektetési szolgáltatások nyújtására, nem jogosultak viszont közvetlenül biztosítási tevékenység folytatására, vagy befektetési alap kezelésére. A bankok jogosultak teljes körű befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére.
Befektetési korlátok Hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó – nettó értéken számított – közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetést – más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó – nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdont – más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével – egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában. A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, biztosító részvénytársaságon, valamint járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát. Az említett korlátozásoknál nem kell figyelembe venni a hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hitel-tulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében került – elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen minősített – tulajdoni hányadokat. Nem kell figyelembe venni továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott tulajdoni hányadot. A hitelintézet az említett korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tőkével számolva is képes megfelelni a nyolcszázalékos fizetőképességi mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.
II / 3 / 6
Nagykockázat vállalásának korlátozása A Hitelintézeti törvény több korlátozást tartalmaz a bank által egy meghatározott ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak nyújtható kölcsönök maximális összegét illetően. A bank ugyanazon ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak nyújtott hitele nagykockázatnak minősül, amennyiben az meghaladja a bank szavatoló tőkéjének 10 százalékát. A nagykockázatok teljes összege nem haladhatja meg a bank szavatoló tőkéjének nyolcszorosát. Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázat együttesen nem lépheti túl a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25 százalékát. A kockázatvállalás magába foglalja a kölcsönöket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, váltókat, csekkeket, a bankgaranciákat, egyéb, hitelintézet által az ügyfél kötelezettségeiért, befektetésekért, követelésekért és a pénzügyi lízing ügyletekért vállalt kötelezettségeket, illetve a más hitelintézetnél elhelyezett betétet, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét. 3.3
A JELZÁLOGHITELEZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA
A jelzáloghitelezés fellendüléséhez, a tevékenységet folytató Jelzálog-hitelintézetek létrejöttéhez és a hitelezés forrásául szolgáló jelzáloglevél forgalomba hozatalához a törvényi hátteret a Jht. és a Hpt. adja. A jogi szabályozás mellett további lendületet adott a piac fejlődéséhez a kormány gazdaságpolitikája, ami többek között célként fogalmazza meg az új lakások építésének, az első otthonhoz jutás lehetőségének támogatását, ugyanakkor támogatja a jelzáloglevelek forgalomba hozatalát a jelzáloghitel-piac kialakulása és megerősítése érdekében. A támogatások igénybevétele szigorú feltételekhez kötött a többször módosított 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet alapján. A Jht. szabályozza a Jelzálog-hitelintézetek speciális működési és a jelzáloglevél forgalomba hozatalának feltételeit, amelyek biztosíthatják a hitelintézet biztonságos működését, mind a hitelezési, mind a forrásgyűjtési (jelzáloglevél forgalomba hozatali) oldalról. Ezek a szabályok biztosítékokat jelentenek arra vonatkozóan, hogy: –
a nyújtott jelzáloghitelek ingatlanfedezetei megfelelő piaci értéket képviseljenek (hitelbiztosítéki érték megállapításának szabályai); – a Jelzálog-hitelintézet által megvásárolt jelzáloghitelek megfelelő minőségűek legyenek (könyvvizsgálói igazolás); – a Jelzáloglevelek Fedezetei megfelelő összetételben rendelkezésre álljanak mind a forgalomba hozatalkor, mind a futamidő teljes ideje alatt (vagyonellenőr, fedezetnyilvántartás szabályai). A jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állományának mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelnyújtás alapját képező együttes értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték) 70 %-át. A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit jogszabály határozza meg. Ennek alapján a Jelzálog-hitelintézet hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet a Felügyelet hagy jóvá. Jelzálog-hitelintézet kizárólag jelzáloghitelt vásárolhat meg, előlegezhet meg (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint számítolhat le (a továbbiakban együtt: jelzáloghitelvásárlás). Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt vásárolhatja meg, amely megfelel a törvény
II / 3 / 7
előírásainak, és a Jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálójának igazolása szerint problémamentes minősítésű. A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell többek között a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak Fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről. A Jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A Fedezet lehet Rendes Fedezet, illetve Pótfedezet. A Fedezeten belül a Rendes Fedezet aránya nem lehet kevesebb 80 százaléknál, amely arányt a Jelzálog-hitelintézetnek működése harmadik naptári évétől kell elérnie. A jelzáloglevelek Fedezetén belül a Rendes Fedezet aránya a Jelzálog-hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb 60, a második évében pedig 70 százaléknál. Rendes Fedezetként a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe. Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés összege a Fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének 60 százalékát meghaladja, akkor a hitel Rendes Fedezet Fedezetként legfeljebb a hitel 60 százalékig vehető figyelembe. Kivételt képeznek a köztisztviselők, akik esetében az állam készfizető kezességet vállal az igazolt vételár erejéig a nyújtott hitelekre (az 1992. évi XXIII. törvény 49/I. §-ával összhangban). A Pótfedezet a Rendes Fedezet kiegészítésére szolgál és csak MNB-vel vagy a magyar állammal szembeni, vagy azzá átalakítható eszközökből állhat. Előírás a tőke és kamat szerinti elkülönült fedezet képzése, vagyis a fedezetként figyelembe vett tőkekövetelések értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékét, a fedezetként figyelembe vett kamatkövetelések értékének pedig meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett kamatainak összegét. 2005. július 1-től hatályos előírás szerint a jelzáloglevelek mindenkori fedezetét a jelenérték alapján kell megállapítani és biztosítani. A Jelzálog-hitelintézet és a vagyonellenőr haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek, ha a forgalomban lévő Jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az előírtaknak, vagy a Fedezeten belül a Rendes Fedezet aránya a törvényben meghatározott mérték alá esik. A jelzáloglevelek Rendes Fedezetét biztosító zálogtárgyakról (ingatlanokról), a Rendes és a Pótfedezeti értékekről a Jelzálog-hitelintézet a Felügyelet által jóváhagyott fedezet-nyilvántartási szabályzata alapján nyilvántartást vezet, amelyben a Fedezeteket egyedileg mutatja ki. A Jelzálog-hitelintézet a fedezet-nyilvántartási szabályzatban és törvényben foglalt előírások betartásának ellenőrzésére, a feladatok teljesítésére a Felügyelet engedélyével vagyonellenőrt köteles megbízni. Ennek keretében a vagyonellenőr folyamatosan ellenőrzi és igazolja a Fedezetek mindenkori rendelkezésre állását, azok fedezet-nyilvántartásba történő bejegyzését. A vagyonellenőr feladata, hogy a Felügyeletnek jelentse, ha a forgalomban lévő Jelzáloglevelek Fedezete nem felel meg a törvényi előírásoknak. A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a Rendes és a Pótfedezetre vonatkozó adatokat csak a vagyonellenőr írásbeli hozzájárulásával lehet törölni.
II / 3 / 8
A fentieken túl a jelzáloglevelekbe történő befektetéseket további szabályok védik a jelzálogleveleket kibocsátó Jelzálog-hitelintézetek felszámolása és a velük szemben kezdeményezett végrehajtási eljárás esetén. Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felszámolási költségek kiegyenlítését követően a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett Rendes és Pótfedezet, valamint a Jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések Fedezettel nem biztosított hányadával egyenlő, kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel. Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Jelzálog-hitelintézet fedezetnyilvántartásába bejegyzett Rendes és Pótfedezetet képező vagyonára, valamint a Jelzáloghitelintézet azon vagyonrészére, elsősorban likvid eszközeinek azon a részére, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések Fedezettel nem biztosított hányadával egyenlő, a követeléseik erejéig kizárólag jelzáloglevél-tulajdonosok vezethetnek végrehajtást.
II / 3 / 9
4.
4.1
LAKÁSHELYZET, JELZÁLOGHITELEZÉS1
A LAKÁSPIAC ALAKULÁSA A 90-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG
A rendszerváltozás után a piacgazdaság kiépítésével a lakásszektorban is radikális változások következtek be. Az ingatlanpiac gyors átalakulása, a volt nagy építőipari vállalatok felbomlása, privatizálása, az építőanyag-kereskedelem liberalizálódása, a tulajdonszerzési korlátok eltörlése, a jelentős mértékű bérlakás-privatizáció mind-mind egy piaci lakásmodell kialakulása felé mutattak. Az átalakulási folyamat azonban új feszültségekhez vezetett: a magas infláció miatt a lakáshoz jutás pénzügyi feltételei romlottak, a lakáshitelezés leépült, a lakásépítés visszaesett, a lakásállomány tovább romlott, a lakáskiadásoknak a háztartások jövedelméhez mért aránya növekedett, a díj- és lakbérhátralékok felhalmozódtak és a lemaradó-leszakadó rétegek szociális lakásproblémái súlyosodtak. A 90-es években a lakásfelújítások és -korszerűsítések nem követték a szükséges felújítási ciklusokat, sőt a felújítások gyakran elmaradtak. Bár a 2000-es évek elejétől a lakásállomány minősége lényegesen javult, a lakóépületek többsége nem felel meg a hatályos műszaki előírásoknak. A lakóépületek jelentős hányada felújításra szorul, az állomány egy része pedig megérett a bontásra. A közepes és nagyobb városokban a probléma területileg koncentráltan jelentkezik, helyenként egész városrészekre terjed ki. A közművekkel való ellátottságot tekintve sem kedvező a helyzet, különösen szembetűnő a csatornázottság relatíve alacsony színvonala. Összességében kijelenthető, hogy a lakások földrajzi megoszlása, közműellátottsága és a lakások egy részének kedvezőtlen paraméterei miatt a valóságban lakáshiány van Magyarországon. Különböző infrastrukturális szempontokat figyelembe véve a jelenlegi lakásállomány mintegy 10-15 %-a lakás céljára alkalmatlan. Tekintetbe véve azt a lehetőséget is, hogy valószínűsíthetően a háztartások egy része jelenleg is kényszerű együttélésben létezik, már nagy biztonsággal mondható, hogy a ténylegesen szükségesnél mintegy félmillióval kisebb a minőségi lakások állománya. Természetesen ez a – piacon jórészt nem megjelenő – kereslet csak részben fizetőképes kereslet is egyben. 4.2
A LAKÁSÉPÍTÉSEK ÉS FŐBB JELLEMZŐIK
A lakásépítések számát jelző mutató történelmi mélypontjáról az ezredfordulón mozdult el és 2003-ra értéke közel megduplázódott. Az átadott lakások száma azonban késleltetett konjunktúra mutató, így a még 2004. év nagyobb részében is 2003-hoz képest növekedést jelző statisztika mögött valójában egy áthúzódó hatás áll. 2004-ben a várakozások szerint a lakásépítések száma kis mértékben meghaladja a 2003-as szintet (becslések szerint mintegy 36,5 ezer átadott lakás várható), ám ezt követően a beruházások éppen a visszaeső kereslet következtében lényegesen lefékeződnek. 2005-20061
A fejezetben szereplő elemzés és értékelés a GKI Gazdaságkutató Rt. ingatlanpiaci előrejelzésén alapul
II / 4 / 1
ban 33-32 ezer új lakás átadása várható, a kereslet bővülése nyomán a beruházások ismét beindulnak és 2007-ben újra 35 ezerre, 2008-ra pedig mintegy 37 ezerre emelkedik a használatba vételi engedélyek száma. Az épített lakások számának alakulása 1950-2008 között (darab) 1 0 5 00 0 9 5 00 0 8 5 00 0 7 5 00 0 6 5 00 0 5 5 00 0 4 5 00 0 3 5 00 0 2 5 00 0 1 5 00 0 1 9 50
19 5 5
1 96 0
1 9 65
19 70
1 97 5
1 98 0
19 85
1 99 0
1 9 95
20 00
2 00 5
É p ített laká so k szám a
Forrás: KSH, 2004-től GKI előrejelzés A lakásépítések száma földrajzilag erős egyenetlenségeket mutat, az elmúlt években jelentős eltolódás volt tapasztalható a nagyobb települések irányába. A városok összes lakásépítése eléri a teljes ország lakásépítéseinek 75 %-át. A lakásépítések alakulása 1998-2008 között (darab) 1998-
2001-
2000*
2003*
Budapesten
2987
A többi városban Községben
2004-
2004
2005
2006
2007
2008
5740
7600
6800
7000
9500
9500
8080
9296
16242
20400
18500
17000
19500
20000
19080
8114
9720
8500
7700
8000
8000
8500
8140
20398 31703 36500 Összesen Forrás: KSH, 2004-től GKI előrejelzés *átlag
33000
32000
37000
38000
35300
2008*
Az újonnan épített lakások méretében továbbra is felfedezhető az a tendencia, hogy az építtetők a viszonylag nagy, 100 négyzetméter körüli lakásokat preferálják. Ez, figyelembe véve, hogy a trend már jóval a lakástámogatási rendszer beindulása előtt kezdődött, inkább az építtetők anyagi helyzetére, mintsem a családok valóságos alapterület-igényére utal. A magas építési költségek és az építést (vásárlást) vállalók kevésbé tehetős helyzete azonban csak kisebb lakás alapterület megfizetését teszi lehetővé. Mindezek miatt a lakásépítések számának visszaesését az átlagos alapterület mérséklődése is követheti, ami kihathat az átlagos hitelfelvételek nagyságára is.
II / 4 / 2
A KSH felmérése szerint 1999 és 2003 között a lakásárak országszerte korábban soha nem tapasztalt ütemben emelkedtek. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a korábbi, igen magas inflációjú években nem, vagy csak alig volt drágulás a lakáspiacon, így tulajdonképpen a piac árszínvonalában lényegesen „lemaradt” a fogyasztási javaktól. Ennek az állapotnak a megváltozása – egyesek szerint részint a tőzsdék nehézségei okán az ingatlanpiacra áramló tőke hatására – igen jelentős, 100-150 %-os drágulást eredményezett országszerte, lényegében minden lakáspiaci szegmensben. A piac árszintjének megváltozása mellett, némiképp strukturális elmozdulások is történtek. Látható, hogy 1999-ről 2003-ra jelentősen nőtt az egyes régiók lakásárainak eltérése. Míg Budapest és Pest megye fölfelé, Észak-Magyarország és Dél-Alföld lefelé mozdult el, miközben az előbbi kettő már a periódus elején is az abszolút és fajlagos értelemben is a legdrágább, az utóbbi kettő pedig a legolcsóbb régióknak számítottak. Az árváltozás mindazonáltal az új és a használt lakáspiacot nem érintette egyidejűleg és egyenlő mértékben. Az új lakások piacán már a ’90-es években is többé-kevésbé folyamatos árnövekedés volt tapasztalható, míg a használt lakásárak 1998-1999-ig rendkívül alacsony mértékben emelkedtek. Az ezredfordulón tapasztalható árrobbanás elsősorban ezt az aránytalan elnyílást számolta föl az új és a használt lakások piaca között. Az elmúlt években az árnövekedés újra lefékeződött és mind az új, mind a használt lakások piacán egyszámjegyűre csökkent az éves árnövekedés üteme. Ebben a folyamatban a 2004-es év egyfajta fordulópontként is értékelhető, mivel 2004-ben az árnövekedés lényegében a fogyasztói árnövekedés szintjére, vagy az alá csökkent. A lefékeződés oka egyértelműen a keresletnek a lakáspolitikai intézkedésekkel és az így relatív magasra szökő lakás hitel kamatszinttel összefüggő visszaesése áll. A devizahitelek kínálta lehetőségek kockázatával kapcsolatosan a lakosság egy része óvatos maradt, így – bár a hitelezés ezen a bázison jelenleg is lendületes – a 2003-as keresleti lendület nem tért vissza. A 2005-ös évben az előző évhez képest érdemi keresletélénkülés nem várható, így a piaci árak tekintetében csak az idézhet elő kisebb módosulást, hogy a használt lakás piacon a 2004-ben még konjunktúrában és így árnövekedésben bízó lakástulajdonosok jelentős számban dönthetnek ajánlati áraik csökkentése mellett. Az új lakások piacán az árváltozásokat szintén negatív irányban módosíthatja a 2004-2005-ben átadásra kerülő (még a 2003-as konjunktúra idején elindult) lakásprojektek jelentős száma. 4.3
ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A LAKÁSÉPÍTÉSBEN AZ NAPJAINKIG
1990-ES
ÉVEKTŐL
A lakásépítések állami támogatása az 1990-es évek közepére mind forrásait, mind az igénybe vehetőség módjait tekintve radikálisan beszűkült. Az állam a megelőző évtizedekben (döntően az ún. házgyári lakásépítéssel) elsőszámú szereplő volt az új lakások piacán. Az 1980-as évekre ez a folyamat azonban teljesen megállt és az állam a magánépítkezések bátorítást helyezte előtérbe (1995-re az állami finanszírozású lakásépítés teljesen megszűnt). Ez az irreálisan alacsony kamatra felvett OTP-hitelek időszaka. A rendszerváltást követő években azonban a költségvetésre a viharosan gyorsuló infláció miatt óriási súllyal nehezedtek a kamattámogatások. 1991-93 között az adósok élhettek azzal a lehetőséggel, hogy az adósság felének elengedése fejében egy összegben törleszthettek. Sokak számára ez azonban teljesíthetetlen feltétel volt – még 1997-ben is a költségvetési lakáscélú kiadások 30 %-át II / 4 / 3
tették ki a régi hitelekkel kapcsolatos terhek. A lakásépítésekkel kapcsolatos hitelek aránya eközben – a magas kamatok, a fejletlen és forráshiányos bankrendszer nehézségei miatt – példátlanul alacsony szintre süllyedt. Európa más országaiban a lakáshitelek megszokott aránya (lakáshitel a beruházás százalékában) 70-80 % – Magyarországon ez a mutató 1998-ra 3 % (!) körülire zsugorodott. A lakáshitel állomány nominálértéken (!) is csökkent 1991 és 1998 között. Mindezen problémák együttesen eredményezték, hogy az évtized utolsó éveire a lakásépítések éves száma történelmi mélypontra jutott. A kormány néhány régebbi intézkedés megtartása mellett, 1999-től megkezdte a lakástámogatási rendszer kiszélesítését. A korábbi kedvezmények közül megtartásra került: – A lakásépítési kedvezmény (ún. szociálpolitikai támogatás) a háztartások gyerekszámától függően vehető igénybe. Ez több lépésben emelésre került, jelenleg egygyermekes család esetében 900.000 Ft, kétgyermekes családnál 2.400.000 Ft, háromgyermekes család esetében 3.800.000, majd gyermekenként további 200.000 Ft támogatást jelent. – A helyi önkormányzatok számára a kormányzat által folyósított önkormányzati támogatás szociális alapon folyósítható kamatmentes kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás szétosztását teszi lehetővé. – A lakás-takarékpénztári megtakarításokra az állam 30 %-os támogatást nyújt, melynek éves plafonja jelenleg 72.000 Ft. – Fiatal házaspárok első lakásvásárlását a fizetendő illeték feléig, de maximum 40.000 Ft-ig illetékkedvezményt kapnak. – Az SZJA törvény értelmében az 1993. december 31. után nyújtott pénzintézeti kölcsön – jövedelemtől és a felvett hitel összegétől függően – új lakás építése/vásárlása esetén a törlesztésére befizetett összeg 40 %-a, használt lakás vásárlása/korszerűsítése /bővítése/felújítása esetén a törlesztésre befizetett összeg 30 %-a, de maximum évi 120.000 Ft levonható a személyi jövedelemadóból. A Kormány a 2000. február 1-től bevezetett lakástámogatási rendelete (ma már hatályon kívül van, ill. módosításra került) az alábbi lényeges elemeket tartalmazta: – Legjelentősebb eleme az új, három típusú kamattámogatás: az általános (forrásoldali), a kiegészítő (kiemelt) és a társasházi kamattámogatás. Az általános kamattámogatás a legszélesebb körű, bárki igényelheti új vagy használt lakás vásárlásához, lakásépítéshez. A maximálisan igényelhető összeg 30 millió Ft, a kamattámogatás a kölcsön forrásául szolgáló jelzáloglevélhez kapcsolódó (kezdetben) évi 3 %-os kamattámogatás, amely a törlesztés első öt évében jár. Az eredeti intézkedés az állami tulajdonú Földhitel és Jelzálogbank Rt.-nek (FHB) egyfajta monopóliumot juttatott a hitelezésben, mivel ilyen támogatás közvetve vagy közvetlenül csak az FHB-n keresztül volt igényelhető. – A kiemelt támogatás ennél jóval szűkebb kör számára volt elérhető – ilyen hitelt igényelhettek a 35 évnél nem idősebb házasok, háromgyermekesek vagy azok a kétgyermekesek, akik három éven belül egy újabb gyermeket vállalnak. Emellett további korlátozás volt, hogy használt lakás vásárlásánál ilyen kölcsönt nem vehettek igénybe. A hitelek kondíciói viszont rendkívül kedvezőek voltak: a kölcsön maximális összege ugyan mindössze 8 millió Ft volt, ám ez legfeljebb évi 8 %-os kamat mellett vehették fel (természetesen itt is érvényesek maradtak a “méltányolható lakásigényként” ismert feltételek).
II / 4 / 4
–
A harmadik kamattámogatási forma a társasházi kamattámogatási kedvezmény. Ez négy év előtakarékosság után közös tulajdonú épületrészek felújításához vehető igénybe. – A lakásbővítési támogatást kibővítette (ún. fél szociálpolitikai támogatás) egyszeri vissza nem térítendő támogatással lakásbővítés finanszírozására. Mindazok számára igényelhető ilyen támogatás, akiknek eltartott gyermeke van és szociálpolitikai támogatást vagy lakásépítési kedvezményt még nem igényeltek. Az elnevezés a támogatás összegéből ered – ez a szociálpolitikai támogatás fele, azaz gyermekenként 100.000 Ft, de a második és harmadik gyerek után 500.000 Ft igényelhető. A 2001. február 1-jén hatályba lépett, a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet megszüntette azt a kiváltságos jogot, amely a jelzáloglevél forrású lakáshitelezés állami támogatást kizárólag állami tulajdonú jelzálog-hitelintézetek részére biztosította. A rendelet 2001. és 2002. évi módosításai növelték a kedvezmények és a támogatások mértékét és körét, a jelzálog-hitelintézetek és a jelzáloglevelek támogatásait. Így 2002. március 1-től 2003. június 16-ig az alábbiak jellemezték leginkább a lakáshitel támogatásokat: – Új lakás célra felvehető kiegészítő kamattámogatásos hitelek maximális összege 10 millió Ft, hiteldíja legfeljebb 6,0 %, kiegészítő kamattámogatása a referencia hozam – 2,0 %, vagy – jelzáloglevél forrás esetén – a referencia hozam – 3,5 %. – Új lakás építés/vásárlás célra felvehető kiegészítő kamattámogatásos hitelek forrásoldali támogatása 7 %. – Forrásoldali támogatású lakáshitelek esetén a maximális hitelösszeg 30 millió Ft, jelzáloglevél támogatás 10 %, maximális hiteldíj legfeljebb a jelzáloglevél kamat – 2,0 % (fix kamatozású hitelnél max. 6,0 %). – A jelzálogbankok a kereskedelmi bankoktól vásárolt támogatott hitelek vásárlási összege után 2,0 % költségtérítést fizettek a kereskedelmi bankoknak, melyet utólag az állam megtérített. A kedvezményezetti kör 2001. augusztusától tovább bővült a köztisztviselőkkel, akik önerő nélkül is megvalósíthatták lakáscélú elképzeléseiket. Az állam garanciát vállal az ingatlan által nem biztosított hitelrészre. A kedvező feltételek jelentősen megnövelték a hitelkeresletet, és bizonyos esetekben a jogalkotó szándékával ellentétes célokat is támogatott. Ezért a költségvetési kiadások csökkentése érdekében szükségesnek érezték a szigorítások bevezetését. Ezért a lakástámogatási rendszer 2003. júniusi és decemberi módosításai jelentős szigorításokat vezettek be. A Kormányrendelet 2003. június 16-i módosítása az alábbi változásokat tartalmazza: – A maximális hitelösszeg 10 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra emelkedett a kiegészítő kamattámogatású hitelek esetében. – A forrásoldali támogatású hitelek maximális összege 30 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra csökkent. – Forrásoldali támogatott hitelt csak az vehetett igénybe, akinek vagy aki adóstársának és családtagjainak nincs ilyen hitele, ill. vállalja, hogy azt legkésőbb 180 napon belül kiegyenlíti. – Családtagok közötti adásvétel finanszírozására nem lehet forrásoldali támogatású hitelt igénybe venni.
II / 4 / 5
– – –
– – – – –
Változott a kiegészítő kamattámogatás bencmark-ja, új: megfelelő futamidejű állampapírok utolsó három havi kibocsátási hozamainak súlyozott átlaga. Forrásoldali támogatott hitelek hiteldíjának maximuma: új lakáscélra felvett hitelnél: 5,0 %; használt lakáscélra felvett hitelnél: 6,0 %. Változott a forrásoldali támogatás, új mértéke: a jelzáloglevél kamat, de legfeljebb a jelzáloglevél kibocsátást megelőző 3 hónapban kibocsátott azonos, vagy hozzá közeleső futamidejű állampapír átlaghozamok súlyozott átlagának 105 %-a. Használt lakás esetén ettől 1,0 %-kal kevesebb. Kiegészítő kamattámogatású hiteleknél 3,0 %-kal kevesebb a forrásoldali támogatás. A hatálybalépést követően történő követelésvásárlásokra már csak 0,5 % állami költségtérítés jár. Az állami támogatás időtartama 20 év. A kiegészítő kamattámogatású hitelek esetében csak akkor van 80 %-os állami garancia, ha a hitelhez lakásépítési kedvezmény is kapcsolódik. Megszűnt a jelzáloglevelek és a hitelek kamatának rögzített minimális különbsége.
A kívánt hatást nem érte el a júniusi módosítás, így a költségvetési kiadások és a lakosság eladósodásának visszaszorítása miatt további szigorításokat vezettek be a 2003. december 22én hatályba lépett újabb Kormányrendelet módosítással. A hatálybalépést követően benyújtott hitelkérelmekre az alábbi változások érvényesek: – Használt lakásra igényelhető forrásoldali támogatású hitelek maximális összege 15 millió Ft-ról 5 millió Ft-ra csökkent. – Kiegészítő kamattámogatás és forrásoldali támogatás együttes igénybevételének lehetősége megszünt. – Forrásoldali támogatású hitelek ügyfél hiteldíjának maximuma: új lakáscélra felvett hitelnél: referencia hozam 50 %-a növelve 4 %-kal; használt lakáscélra felvett hitelnél: referencia hozam 70 %-a növelve 4 %-kal. – Forrásoldali támogatás mértéke: új lakáscélra felvett hitelnél: referencia hozam 60 %-a; használt lakáscélra felvett hitelnél: referencia hozam 40 %-a. – A referencia hozam módosult: a forrásul szolgáló jelzáloglevéllel azonos vagy legközelebbi futamidőre vonatkozó állampapírok utolsó három havi kibocsátási hozamainak súlyozott átlaga. 2005. februárjától a kormány további változtatásokat hajt végre a lakástámogatás rendszerében. A kormánydöntés szerinti legfontosabb változások a következőkben foglalhatók össze: – Bevezetésre kerül a „Fészekrakó program”, melynek lényege, hogy a 30 év alatti fiatal párok, vagy gyermeküket egyedül nevelők minimális (10 %) önerő mellett is lakáshoz juthatnak. Az állam garanciát vállal az ingatlan által nem biztosított hitelrészre. – Bevezetésre kerül az otthonteremtési támogatás, amely lényege, hogy a „szocpol” támogatás egy részét használt lakás vásárlásra is kiterjesztik. – Eltörlésre kerül az adóvisszatérítési támogatás. – Szigorodik a támogatások felhasználásának igazolása, a bekerülési ár 70 %-ig számlával kell a hiteladósoknak/támogatást igénybe vevőknek elszámolniuk. – Tovább növekedett a lakbér támogatások köre. – Az államilag garantált hitelek körét kiterjesztették a közalkalmazottak által felvett hitelekre is.
II / 4 / 6
4.4
A HÁZTARTÁSOK LAKÁSHITELEI
2000-ig a lakáshitel állomány lassú csökkenése volt jellemző. 1997-1999 között havonta átlagosan 600 millió forinttal csökkent a háztartások tartozása, így 1999 végére 129 milliárd forintra zsugorodott az állomány. Az időszakot még magas inflációs ráta jellemezte, ezért nagyon kockázatos volt lakásvásárlásra, vagy építésre eladósodni, s az ingatlanárak helyben járása miatt a bankok sem szívesen hiteleztek erre a célra. Háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek állománya, 2000-2004 Mrd. Ft
darab
2000
40000
1800
35000
1600
30000
1400 1200
25000
1000
20000
800
15000
600
10000
400
5000
200
0
0 2000. dec.
2001. dec.
Háztartások lakáscélú hitele (bal) Épített lakások száma (jobb)
2002. dec.
2003. dec.
Háztartások lakáscélú deviza hitele (bal)
Forrás: KSH Az 1998-2000-ben “korrigálódott” lakásárak és a 2000-ben 10 %-ra mérséklődött infláció mind a lakosság, mind a pénzügyi szféra számára kedvezőbb helyzetet eredményezett. 14-16 %-os piaci kamaton 2000-ben már (biztonságos ingatlanfedezettel) lakáshitelhez lehetett jutni. A lakáspolitika 2000-től, a lakáshitelezési rendszer állami támogatásának bevezetésével kapott új lendületet. Ebben a rendszerben a szűkös lakossági források és a viszonylag magas piaci kamatszint ellenére – az állami kamattámogatás révén – a lakossági lakáskereslet jelentősen meglódulhatott. A kamattámogatásnak két formáját vezették be 2000-ben. Az egyik a forrásoldali, a másik az eszköz oldali kamattámogatás volt. A két új típusú támogatás megjelenése radikális változást indított el a lakáspiacon. A viszonylag alacsony kamatok hatására 2003 végéig mintegy 1.600 milliárd forint áramlott lakáshitel formájában a piacra, ennek eredményeképp lényegesen megnőtt a lakáspiaci forgalom, de élénkült a lakásépítés is. A lakáshitelezés bővülése rendkívül gyors ütemű volt, 2000-től 2003-ig 15-szörösére nőtt a lakáscélú hitelek állománya. A rendkívüli növekedés azonban felfogható a korábban gyakorlatilag nem funkcionáló lakáshitelezés feléledésének, de értékelhető úgy is, mint egy – a hozzá kapcsolódó támogatások miatt – gyorsan veszélyessé váló kockázati faktor. A lendületének csúcsát csak 2003-ban elérő lakáshitelezési hullámban a kiáramló hitelek havi növekménye elérte a 70-80 milliárd forintot. Igaz azonban, hogy a 2003-as szigorításokat a döntések hosszas lebegtetése előzte meg, így az óriási tempójú hitelkiáramlást vélhetően az előrehozott kereslet is erősen gerjesztette.
II / 4 / 7
2004 negyedik negyedévében a háztartások mintegy 16 %-ának (607 ezer háztartásnak) volt lakáshitel-tartozása. A 2000-2003 között felvett hitelek aránya hozzávetőlegesen 50 %-ot ért el. Az utóbbi két negyedév alatt a felmérések szerint valószínűleg lassult a lakáshitelek számának növekedése. A háztartások 84 %-ának jelenleg semmilyen lakáshitel tartozása nincs. Ezeknek a háztartásoknak a 96 %-a nem is tervezi, hogy lakáshitelt vesz fel. Jelenleg a GKI felmérése szerint 157 ezer háztartás tervezi lakáshitel felvételét. A lakáshitel-tartozással rendelkező, valamint a lakáshitel felvételét tervező háztartások aránya, 2001-2004 25%
20%
Hitelfelvételt tervez 15%
2004-ben felvett hitel 10%
2000-2003 közötti hitel
1996-99 közötti hitel
5%
1995 előtti hitel 0% 2001. I.
2001. III.
2002. I.
2002. III.
2003. I.
2003. III.
2004. I.
2004. III.
Forrás: GKI Rt., Szonda Ipsos A lakossági lakáshitel felvétel várható alakulását a GKI Gazdaságkutató Rt. az alábbiak szerint prognosztizálja: A lakáshitelek állományának alakulása 1997-2008 között (milliárd Ft) Lakáshitel állomány Új hitelfelvétel Év (év vége) 137 1997 128 -9 1998 129 1 1999 188 59 2000 324 136 2001 779 485 2002 1508 800 2003 1910 520 2004 2150 390 2005 2690 720 2006 3050 590 2007 3350 580 2008 Forrás: KSH, MNB, 2004-től GKI előrejelzés
II / 4 / 8
Az állomány növekedése 2007-2008-ban – a törlesztések egyre nagyobb értéke miatt – nem gyorsul. A lakáshitelek átlagos összegében is várhatóan ekkor következik be kisebb fordulat. 2005-2006-ban – a piaci és a támogatott hitelkonstrukciókat együttesen figyelembe véve – várhatóan az új lakás vásárlására, lakásépítésre felvett hitelösszeg átlagos nagysága 7-9 millió Ft, a használt lakás vásárlására felvett hitelek átlaga pedig 5 millió Ft lesz. 2007-2008-ban lakásépítés, de különösen az új lakás vásárlás céljából felvett hitelek átlagos összege eléri a 10-12 millió forintot. 2006-tól a hitelezés bővülésének forrása nem csupán a hiteligénylők számának növekedése, hanem az igényelt hitelek átlagos összegének emelkedése is lesz. A használt lakások esetében a növekedés még ennél is jelentősebb lesz: a GKI Rt. várakozásai szerint 2008-ra a használt lakásszegmens hiteleinek átlagos nagysága eléri a 8 millió forintot. A folyamat hátterében egyrészről a lakossági forrásbővülés áll (növekvő reálbérek, támogatások), másrészről a banki hitelezés jelenlegi óvatos gyakorlata is enyhülni fog (nő az LTV arány), végül pedig a kamatpálya laposabbá válása kiszámíthatóvá és főleg olcsóbbá teszi a törlesztést.
II / 4 / 9
5.
AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. BEMUTATÁSA
5.1 AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. BANKCSOPORTBAN, RÖVID TÖRTÉNETE
BEMUTATÁSA,
HELYE
AZ
OTP
A jelzáloglevél törvényi háttérének megteremtésével, valamint a támogatási rendszer kibővítésével lehetővé vált, hogy a lakáshitelezési piacon igazi versenyhelyzetet teremtve új Jelzálog-hitelintézetek lépjenek a piacra, és kedvező kamatozású, támogatott jelzáloglevélforrásból nyújtott lakáshiteleket kínáljanak. A Jht. és a Hitelintézeti törvény előírásainak megfelelően az OTP Jelzálogbank Rt. szakosított hitelintézetként, részvénytársasági formában, 3 milliárd Ft alaptőkével, az OTP Bank Rt. 100 %-os tulajdonaként került megalapításra. A Társaság az alapítási engedélyét 2001. szeptember 21-én kapta meg, míg a működési engedély 2002. január 10-én került kiadásra a Felügyelet által. Az OTP Bank Rt. azzal a szándékkal alapította az OTP Jelzálogbank Rt-t, hogy az OTP Bankcsoport hatékonyan bekapcsolódhasson a Magyarországon újra fellendülő jelzáloghitelezésbe és aktív szereplője legyen az ennek kapcsán kialakuló jelzáloglevélpiacnak. Egyik fő célként megjelölve azt is, hogy ezáltal a Bankcsoport által kínált termékpaletta szélesedjen, így biztosítva a Bankcsoport ügyfelei számára magasabb színvonalú szolgáltatást. Az OTP Jelzálogbank Rt. az alapító szándéka szerint működésével szervesen kapcsolódik a Bankcsoporthoz, igyekezve kihasználni a csoporthoz való tartozás előnyeit és tevékenységével hozzájárul a csoporthoz tartozó társaságok eredményes működéséhez. Az ügyfelek megnyeréséért folytatott vetélkedésben az OTP Jelzálogbank Rt. számíthat az anyabank lakásfinanszírozásban kialakult hagyományaira, ami egyrészt piaci ismertséget, másrészt a fiókhálózatban felhalmozott szakmai tapasztalatot jelent. A lakáshitelezési üzlet alapja a bizalom az ügyfél és bank között. Ezen a téren is jó ajánlólevél az OTP Bank Rt. múltja. Az értékesítési munkát megkönnyíti az OTP Bankcsoport tőkeereje, hagyományai és megbízhatósága. Ezeket az előnyöket az OTP Jelzálogbank Rt. megsokszorozhatja az OTP Bankcsoport jellegéből fakadóan azzal az előnnyel, hogy bővül a bankcsoport lakáshitel-kínálata. 2002. évtől kezdődően a jelzáloghitelezés piaca dinamikusan fejlődött Magyarországon és ezzel párhuzamosan az OTP Jelzálogbank Rt. hitelezési volumene is nagymértékben növekedett. Ennek következtében az OTP Bank Rt. több lépcsőben összesen 20.000 millió Ftra emelte meg az OTP Jelzálogbank Rt. jegyzett tőkéjét, elősegítve ezzel a bank biztonságos működését, illetve lehetőséget teremtve a további növekedésnek. A jelzáloghitelek volumenének gyors növekedésével párhuzamosan az OTP Jelzálogbank Rt. által forgalomba hozott jelzáloglevelek össznévértéke is gyorsan növekedett. A társaság több kibocsátási program keretében hozta forgalomba értékpapírjait. 2002-ben és 2003-ban forint
II / 5 / 1
alapú jelzáloglevél program felállítására került sor. Az első program keretösszege 300 milliárd, a második kibocsátási program – többször megemelt – keretösszege 500 milliárd forint. 2003. folyamán került sor az OTP Jelzálogbank Rt. kockázatainak teljes körű felmérésére, amely folyamat eredményeképpen a Moody's nemzetközi hitelminősítő intézet a társaságot A2, a kibocsátott jelzálogleveleket pedig A1 kockázati kategóriába sorolta be, elismerve ezáltal nemcsak a magyar jelzáloglevél-piac törvényi szabályozottságának megfelelő mértékét, hanem a társaság biztos hátterét és prudens működését. A Moody's 2005. márciusi bejelentése szerint az OTP Jelzálogbank Rt., illetve az általa kibocsátott Jelzáloglevelek kockázati értékelését felülvizsgálja, kilátásba helyezve a jobb kockázati kategóriába való átsorolás lehetőségét. 2004-ben sor került az OTP Jelzálogbank Rt. EMTN Programjának felállítására. A program keretében a bank nemzetközi kibocsátásokkal a potenciális forrásainak körét szélesíti, kilépve a kontinentális piacokra. A nemzetközi program első kibocsátása 2004. decemberében valósult meg. Az OTP Jelzálogbank Rt. legfőbb törekvése, hogy a legbiztonságosabb banküzemi működést szem előtt tartva folytassa tevékenységét. Ennek biztosításában az OTP Bank Rt. is jelentős szerepet vállal mind a jelzáloghitelezési tevékenységben, mind a hitelek forrásának biztosításában, illetve a források megszerzésének megszervezésében (jelzáloglevél forgalomba hozatal). Az OTP Jelzálogbank Rt. az alapító által megfogalmazott célok megvalósíthatóságát és az eredményes működés kulcsát az átláthatóságban, a konzervatív befektetési és hitelezési politikában és prudens működésben látja. Az OTP Jelzálogbank Rt. rendszeres tájékoztatást tesz közzé gazdálkodásáról éves és fél éves gyorsjelentés és éves jelentés formájában két országos napilapban (Napi Gazdaság, Magyar Tőkepiac), és a Budapesti Értéktőzsde honlapján a törvényileg előírt módon és időpontban. A Kibocsátó rendkívüli tájékoztatást tesz közzé, amennyiben a cég vezetése úgy ítéli meg, hogy olyan esemény történt a Társaságnál, amelyet indokolt nyilvánosságra hozni, illetve arról tájékoztatni köteles a Felügyeletet, a pénz- és tőkepiacok szereplőit és a jelzáloglevelek tulajdonosait. 5.1.1. Az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. kapcsolata Az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. együttesen, egyetemlegesen, konzorciális formában hitelez. Az OTP Bank Rt. a fizető ügynök, az OTP Jelzálogbank Rt. pedig a biztosítéki ügynök. Az együttműködés ezen formájának eredménye, hogy az ügyfelek mindazon előnyöket élvezhetik, amelyre egy jelzálog-hitelintézet révén jogosultak. Az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. között létrejött konzorciális szerződés alapján a hitelügyintézéssel kapcsolatos feladatokat az OTP Bank Rt. látja el. Mivel az OTP Jelzálogbank Rt.-nek önálló fiókhálózata nincsen, a hitelek terjesztése az OTP Bank Rt. több mint 180 lakáshitelezési tevékenységet is folytató fiókhálózatán keresztül történik. Az OTP Bank Rt. ügynökként ellátja a számlakezeléssel összefüggő ügyfélgondozási feladatokat is. Az igénybevett szolgáltatásokért az OTP Jelzálogbank Rt. szolgáltatási díjat, illetve jutalékot fizet.
II / 5 / 2
Emellett az OTP Bank Rt. – megfelelő díjazás ellenében – kötelezettséget vállal a minősített követelések átvételére. Az OTP Jelzálogbank Rt. a portfoliójában lévő minősítetté váló követeléseket a konzorciális szerződés feltételei szerint teljes értékén eladja az OTP Bank Rt. részére. OTP Bank Rt., mint az OTP Jelzálogbank Rt. alapítója, mindenkor kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. prudens működésére vonatkozó előírásoknak megfelelően, a Hpt.-ben szabályozott tőkemegfelelési mutató, szavatoló tőke, saját tőke minimális értékének eléréséhez szükséges tőkét az OTP Jelzálogbank Rt. rendelkezésére bocsátja. Az OTP Bank Rt. erre vonatkozó nyilatkozata benyújtásra került a Felügyelet részére. 5.1.2 OTP Jelzálogbank Rt. tervezett üzleti tevékenysége Az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. konzorciális megállapodása alapján a hitelügyintézéssel kapcsolatos feladatokat az OTP Bank Rt. végzi. A hitelbírálat és a hitelnyújtás az OTP Jelzálogbank Rt. szabályai szerint történik az OTP Bank Rt. lakáshitelezéssel foglalkozó hálózati egységeiben. A szerződéskötés során az OTP Jelzálogbank Rt. nevében és megbízásából az OTP Bank Rt. jár el. Az ingatlannyilvántartásba a hitelek biztosítékaként lekötött ingatlanokra vonatkozóan az OTP Jelzálogbank Rt. javára kerül felvezetésre a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom. A folyósított hitelköveteléseket az OTP Bank Rt. könyvvizsgálójának hozzájárulásával a követelések teljes értékén (tőke + járulékok) az OTP Jelzálogbank Rt. rendszeresen, adásvételi szerződéssel vásárolja meg az OTP Bank Rt.-től. Az OTP Jelzálogbank Rt.-nek átadott portfolió ellenértékét az OTP Jelzálogbank Rt. halasztott fizetéssel egyenlíti ki. A halasztott fizetésért az OTP Bank Rt. a bankközi piacon szokásos kamatot számolja fel. A Vagyonellenőr jóváhagyását, valamint a jelzáloghitel Fedezet-nyilvántartásba vételét követően az OTP Jelzálogbank Rt. törvényi előírásoknak megfelelő összegű jelzáloglevelet hoz forgalomba. Az OTP Jelzálogbank Rt. a jelzáloglevél jegyzéséből befolyó összegből egyenlíti ki a portfolió ellenértékét, az OTP Bank Rt. felé fennálló tartozását. A folyamatos működés során az OTP Bank Rt.-től a hitelkövetelések átvétele rendszeresen történik, ezt követi az engedélyeztetési eljárás után a jelzáloglevél forgalomba hozatala. Ezért az OTP Jelzálogbank Rt. portfoliójában lévő hitelkövetelések finanszírozási forrása főként a jelzáloglevelek értékesítéséből befolyó tőke. A jelzáloglevelekből befolyó források kiegészítésére – a saját tőkéjén felül – bankközi kölcsön szolgál. 5.2 Az OTP Jelzálogbank Rt. szolgáltatásai a Jelzáloglevél Program indulásakor Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az OTP Jelzálogbank Rt.-nek Jelzáloglevél Program indulásakor nyújtott szolgáltatásai és termékei, melyek feltételei a Bank döntése alapján folyamatosan változhatnak.
II / 5 / 3
5.2.1 Hiteltermékek Az OTP Jelzálogbank Rt. üzleti tevékenysége a lakossági célú jelzáloghitelek nyújtására és a finanszírozásához szükséges jelzáloglevelek forgalomba hozatalára korlátozódik. 2005. márciustól már nem csak lakáscélú ingatlanhiteleket és forinthiteleket nyújt, hanem szabad felhasználású és deviza jelzáloghiteleket is. A forint lakáshitel-termékek közül azokat nyújtja, amelyek forrásául forgalomba hozott jelzáloglevél kamataihoz a jogszabály alapján az állam támogatást nyújt. A támogatási rendelet többszöri módosítása következtében a Jelzálogbank portfóliójában különböző támogatási szabályok alapján nyújtott hitelek vannak, de jelenleg a konzorcium az alábbi három fő terméket kínálja ügyfeleinek: “Lakáscélú Jelzáloghitel állami kiegészítő kamattámogatással” hitelcél: új lakás építése új lakás vásárlása “Lakáscélú Jelzáloghitel forrásoldali támogatással” hitelcél: új lakás építése új és használt lakás vásárlása lakás bővítése lakás korszerűsítése Az OTP Jelzálogbank 2005. márciusban bővítette a termékpalettáját a deviza alapú jelzáloghitelekkel. Ezekhez azonban nem jár állami támogatás. “Devizaalapú lakás célú jelzáloghitel” EUR alapú CHF alapú “Devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghitel” EUR alapú CHF alapú 5.2.2 A “Lakáscélú Jelzáloghitel elnevezésű termék főbb jellemzői
állami
kiegészítő
kamattámogatással”
a.)A hitel célja: a Magyar Köztársaság területén lévő – lakóház/lakás építése; – vállalkozótól vagy magánszemélytől értékesítés céljára felépített új lakás/lakóház vásárlása. b.) A hitel igénybevételének feltételei: • személyi feltételek: házaspár, ha legalább egyikük támogatott személy, vagy gyermeket nevelő támogatott személy. Továbbá a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 2. §. (5) bekezdése szerinti (jelenleg Belügyminisztériumi) engedéllyel rendelkező külföldi házaspár, vagy gyermeket nevelő
II / 5 / 4
külföldi személy. (Lásd: a II/B. Fejezet 2.1.2.2. b.) pontjában foglaltakat.) • tárgyi feltétel: megfelelő értékű ingatlan fedezet és a II/B. Fejezet 2.1.2.2. a.) pontjában foglaltak • jogszabályi feltétel: ba.) Lakás építése/vásárlása esetén az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a jelzáloglevéllel finanszírozott kamattámogatásos, kiegészítő kamattámogatásos, valamint a korábban hatályban volt jogszabályok alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs illetve, = az előzőekben szereplő személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, és együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik. bb.) A ba.) pontban foglalt jogszabályi feltétel nem vonatkozik arra a szülőre, nagyszülőre, aki csak nagykorú gyermekének, unokájának államilag támogatott kölcsön ügyletében – tulajdont nem szerző – adóstárs, vagy a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. illetőleg a 13. §a alapján azzá válik. bc.) Lakás vásárlása esetén az eladó a jelzáloghitel adósának, adóstársának nem – a Ptk. 685. §. b.) pontja szerinti – közeli hozzátartozója és nem élettársa. Ez alól kivétel a közös tulajdon megszüntetése, ide nem értve a házasság, illetve az élettársi kapcsolat fennállása alatt házastársak, illetve élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését. c.) A hitel összege: minimum 500.000,-Ft, maximum 15.000.000,-Ft d.) A hitel-hitelbiztosítéki érték aránya: területileg differenciált min. 45 %, max. 90 %. (Ha az igényelt hitel összege a hitelbiztosítéki érték meghatározott %-át meghaladja további ingatlan is elfogadható fedezetként.) Köztisztviselők/fegyveres szervek/Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja esetében az állam készfizető kezesség vállalására tekintettel, – a köztisztviselő/hivatásos állományú tag tulajdoni hányadának arányában – az építési költség/vételár 100 %-áig nyújtható a hitel. (Lásd: a II/B. fejezet 2.3. pontját) Közalkalmazottak/ügyészek/bírák/igazságügyi alkalmazottak esetén – az állami készfizetői kezességvállalásra tekintettel – a hitel fedezetéül szolgáló hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 100 %-ig nyújtható hitel. „Fészekrakó programhoz” kapcsolódó ügylet esetében a hitelbiztosítéki érték 100 %-ig.
II / 5 / 5
e.) A hitel díja:
kamat és kezelési költség változó, mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza
f.) Futamidő: – minimum 84 hó, – maximum 35 év. g.) Törlesztési módok: A hitel törlesztése kizárólag OTP Banknál lévő lakossági folyószámláról történhet – egyenletes törlesztési feltételekkel, – tőke törlesztésre vonatkozó türelmi idővel max. 5 év, ezen belül legfeljebb a hitel futamideje mínusz 60 hónap időtartamra engedélyezhető (a hitel futamidejének első 5 évén belül, az ügyfél igénye szerinti időtartam alatt csak a kamatot és a kezelési költséget kell fizetni). Türelmi idős törlesztés csak éves időtartamban engedélyezhető. A türelmi idő letelte után havonta történik az annuitás szerinti törlesztés. h.) Rendelkezésre tartási idő: A hitelszerződés megkötésének napjától számított max. 2 év. 5.2.3 A “Lakáscélú Jelzáloghitel forrásoldali támogatással” elnevezésű termék főbb jellemzői a.) – – –
A hitel célja: a Magyar Köztársaság területén lévő használt lakóház/lakás vásárlása; lakóház bővítés; lakóház/lakás korszerűsítés.
b.) A hitel igénybevételének feltételei: • személyi feltételek: legalább egyik adósa támogatott személy, vagy külföldi aki a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti (jelenleg Belügyminisztériumi) engedéllyel rendelkezik. • tárgyi feltétel: megfelelő értékű „jelzálogképes” ingatlan fedezet • jogszabályi feltétel: ba.) Lakóház/lakás vásárlása, bővítése esetén az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a jelzáloglevéllel finanszírozott kamattámogatásos, kiegészítő kamattámogatásos, valamint a korábban hatályban volt jogszabályok alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs illetve,
II / 5 / 6
= az előzőekben szereplő személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, és együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik. bb.) A ba.) pontban foglalt jogszabályi feltétel nem vonatkozik arra a szülőre, nagyszülőre, aki csak nagykorú gyermekének, unokájának államilag támogatott kölcsön ügyletében – tulajdont nem szerző – adóstárs, vagy a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. illetőleg a 13. §a alapján azzá válik. bc.) Lakás vásárlása esetén az eladó a jelzáloghitel adósának, adóstársának nem – a Ptk. 685. §. b.) pontja szerinti – közeli hozzátartozója és nem élettársa. Ez alól kivétel a közös tulajdon megszüntetése, ide nem értve a házasság, illetve az élettársi kapcsolat fennállása alatt házastársak, illetve élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését. bd.) Bővítés esetén: A jelzáloglevéllel finanszírozott kamattámogatásos hitel akkor is nyújtható, ha az igénylőnek ugyanezen lakás vásárlását, vagy építését finanszírozó államilag támogatott kölcsöne még fennáll. Ez esetben a bővítési kölcsön összege nem haladhatja meg a 5 millió forint és a korábban már folyósított kölcsön szerződéskötéskori összegének különbözetét. be.) Korszerűsítés: A jelzáloglevél kamattámogatásos hitel alkalmazásánál korszerűsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl.: napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 %-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni. (Lásd a 31. sz. mellékletét) Korszerűsítéshez nyújtott hitelre a ba.) bb.) bc.) bd.) pontokban foglaltak nem vonatkoznak. c.) A hitel összege: minimum 500.000,-Ft, maximum 5.000.000,-Ft d.) A hitel-hitelbiztosítéki érték aránya:
II / 5 / 7
területileg differenciált min. 45 %, max. 90 %. (Ha az igényelt hitel összege a hitelbiztosítéki érték meghatározott %-át meghaladja további ingatlan is elfogadható fedezetként.) Lakás vásárlási hitelcél esetén köztisztviselők/fegyveres szervek/Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja esetében az állam készfizető kezesség vállalására tekintettel, – a köztisztviselő/hivatásos állományú tag tulajdoni hányadának arányában – az építési költség/vételár 100 %-áig nyújtható a hitel. (Lásd: a II/B. fejezet 2.3. pontját) Közalkalmazottak/ügyészek/bírák/igazságügyi alkalmazottak esetén – az állami készfizetői kezességvállalásra tekintettel – a hitel fedezetéül szolgáló hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 100 %-ig nyújtható hitel. „Fészekrakó programhoz” kapcsolódó ügylet esetében a hitelbiztosítéki érték 100 %-ig. e.) A hitel díja: – változó kamatozás esetén: kamat és kezelési költség változó; – 5 éves kamatperiódus esetén: fix kamat, kezelési költség változó, mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. f.) Futamidő: – minimum 7 év; – maximum 35 év. g.) Törlesztési módok: A hitel törlesztése kizárólag OTP Banknál lévő lakossági folyószámláról történhet – egyenletes törlesztési feltételekkel; – tőke törlesztésre vonatkozó türelmi idővel max. 5 év, ezen belül legfeljebb a hitel futamideje mínusz 60 hónap időtartamra engedélyezhető (a hitel futamidejének első 5 évén belül, az ügyfél igénye szerinti időtartam alatt csak a kamatot és a kezelési költséget kell fizetni). Türelmi idős törlesztés csak éves időtartamban engedélyezhető. A türelmi idő letelte után havonta történik az annuitás szerinti törlesztés. h.) Rendelkezésre tartási idő: A hitelszerződés megkötésének napjától számított max. 2 év. 5.2.4 A “Deviza alapú lakáscélú jelzáloghitel” elnevezésű termék főbb jellemzői a.) Igénybe vevők köre: A devizában nyilvántartott lakáshitelt igényelhet valamennyi – devizabelföldi magánszemély; – legalább 3 hónapos folyamatos munkaviszonyból vagy nyugdíjból származó, legalább a mindenkori minimálbér összegét elérő igazolt, rendszeres jövedelemmel rendelkezik; – bejelentett lakóhelyén a nevére, vagy az ott élő közeli hozzátartozó nevére szóló vezetékes telefonnal, vagy mobil telefonnal rendelkezik; – A hiteligénylő a hitel futamideje végéig a 70. életévét nem töltheti be.
II / 5 / 8
b.) A hitel összege: Minimum 1.000.000 Ft, illetve a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított ennek megfelelő összegű EUR/CHF, maximum a hitelbiztosítéki érték területileg differenciált maximuma, de legfeljebb 30.000.000 Ft, illetve a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított ennek megfelelő összegű EUR/CHF. c.) Lejárat: Egyenletes törlesztési mód mellett: – minimum 3 év; – maximum 25 év. d.) Devizanem: a hitel devizaneme az ügyfél választásától függően EUR vagy CHF. e.) A hitel visszafizetése: Csak az OTP Bank Rt-nél vezetett lakossági folyószámláról történhet az ügyfél szerződésben foglalt kötelezettségvállalásának megfelelően havi egyenletes törlesztési kötelezettséggel. f.) Egyéb: – A hitel fedezetéül felajánlott ingatlan tulajdoni lapján nincs elintézetlen széljegy, kivéve (adás-vételi ügylet finanszírozásánál) az adás-vételi szerződést, azaz a jelzálogjog, első ranghelyű ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének nincs akadálya. – A hitel fedezetéül csak olyan ingatlan fogadható el, ahol az ingatlan tulajdonjoga lakásvásárlás esetében az eladó, építési hitel esetén a hiteligénylő (vagy ráépítést engedélyező) javára be van jegyezve. – Nem a hiteligénylő tulajdonában lévő ingatlan is elfogadható fedezetként, ha a magánszemély tulajdonos tulajdonjogának bejegyzése megtörtént. – A hitel törlesztése csak OTP lakossági folyószámláról történhet. – A jövedelem vizsgálat alapján az ügyfél törlesztőképessége megfelelő. – Minden esetben szükséges a hitel fedezetéül felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értékének megállapítása. 5.2.5 A “Deviza alapú lakáscélú jelzáloghitel” elnevezésű termék főbb jellemzői a.) Igénybe vevők köre: A devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönt igényelhet valamennyi: – 18. életévét betöltött; – devizabelföldi természetes személy, aki – legalább 3 hónapos folyamatos munkaviszonyból vagy nyugdíjból származó, legalább a mindenkori minimálbér összegét elérő igazolt, rendszeres jövedelemmel rendelkezik. – bejelentett lakóhelyén a nevére, vagy az ott élő közeli hozzátartozó nevére szóló vezetékes telefonnal, vagy az igénylő nevére szóló előfizetéses mobil telefonnal rendelkezik; – az OTP Bank Rt. által a forintban nyilvántartott jelzálog típusú hitelek esetében fedezetül elfogadható ingatlan tulajdonjogával rendelkezik.
II / 5 / 9
b.) A hitel összege: Minimum 500.000 Ft, illetve a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított ennek megfelelő összegű EUR/CHF, maximum a hitelbiztosítéki érték területileg differenciált maximuma, de legfeljebb 30.000.000 Ft, illetve a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított ennek megfelelő összegű EUR/CHF. A hitelbiztosítéki érték minimális nagysága: 3 millió. c.) Lejárat: Egyenletes törlesztési mód mellett: – minimum 1 év; – maximum 10 év; – termőföld megvásárlása esetén maximum 15 év. d.) Devizanem: A hitel devizaneme az ügyfél választásától függően EUR CHF e.) A hitel visszafizetése: Csak az OTP Bank Rt-nél vezetett lakossági folyószámláról történhet az ügyfél szerződésben foglalt kötelezettségvállalásának megfelelően havi egyenletes törlesztési kötelezettséggel. 5.3
PIACI POZÍCIÓ, FŐ VERSENYTÁRSAK
Az állami támogatási rendszer kibővítésének köszönhetően a lakáshitelek iránti keresletben dinamikus fejlődés volt tapasztalható 2000-től. Több évtizedes megszakítás után a lakáshitelezéssel kapcsolatos kormánypolitikának köszönhetően újra kezdett épülni a magyar jelzáloghitel piac. Tekintve, hogy a lakáscélú állami támogatások rendszere mára olyan helyzetet teremtett, amely alapján a lakáshitelezés területén csak jelzálog-hitelintézet, vagy ilyen kapcsolattal rendelkező hitelintézet lehet versenyképes, valószínűvé vált, hogy a lakáshitelezéssel foglalkozó hitelintézetek a jelzálogbankokhoz fognak betagozódni. A jelzáloglevél támogatási rendszer kibővítésével arra is lehetőség nyílt, hogy új jelzáloghitelintézetek lépjenek a piacra, és kedvező kamatozású, támogatott jelzáloglevél forrásból nyújtott lakáshiteleket kínáljanak, ezáltal versenyképes piaci helyzetet kialakítva. Jelenleg Magyarországon három jelzálog-hitelintézet működik. Elsőként a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. kezdte meg a működését. Az FHB-t követően a Hypovereinsbank Rt. tulajdonában lévő HVB Jelzálogbank Rt. került megalapításra, majd 2002 februárjában az OTP Jelzálogbank Rt. kezdte meg a működését. Mindhárom jelzálogbank elsősorban magánszemélyek által felvehető, lakáscélú jelzáloghitelek nyújtásával és vásárlásával foglalkozik. Ennek legfőbb oka a lakáscélú állami támogatások rendszere, amely a lakáscélú jelzáloghitelek forrásául kibocsátott jelzáloglevelek kamatain keresztül támogatja a lakáshitelek kamatait. A jelzálogbankok önállóan, vagy kereskedelmi bankokkal közösen, konzorciális formában nyújtanak jelzáloghiteleket, vagy lakáscélú jelzáloghitelek fedezetéül kikötött önálló zálogjogokat vásárolnak kereskedelmi bankoktól. Az FHB-nak és a HVB Jelzálogbank Rt.-
II / 5 / 10
nek portfoliójában van vállalkozóknak nyújtott jelzáloghitel is, de a fő tevékenységük a lakáshitelezés. Az FHB együttműködési megállapodást kötött számos kereskedelmi bankkal (pl. CIB, MKB, Inter-Európa Bank, Postabank, K&H, Raiffeisen, Erste, stb.), aminek köszönhetően dinamikusan bővült az elmúlt években a hitelállománya. Az FHB és partnerei a 2004. év végén megközelítőleg 372 milliárd Ft értékű jelzáloghitelt kihelyezéssel rendelkeztek. Az FHB rendszeresen jelen van nyilvános jelzáloglevelek kibocsátásával a piacon. Az FHB jelzáloglevél állománya 2004. év végére meghaladta a 366 Mrd Ft-ot. A részben állami tulajdonban lévő FHB esetleges privatizációjának megvalósulása módosíthatja a jelzáloghitelezés és a jelzáloglevél piaci erőviszonyokat. A HVB Jelzálogbank Rt. 2002. év folyamán kezdte meg az üzleti aktivitását, így később kapcsolódott be a lakáshitelek finanszírozásába. A lakáshitel kampányát az anyabankkal együtt csak a 2002. év második felében indította el. Az HVB Jelzálogbank Rt.-nek az ING NN csoporttal illetve a Volksbankkal is együttműködési megállapodása van a hiteltermékek értékesítésére vonatkozóan. A HVB Jelzálogbank Rt. 2004. végén 77 Mrd Ft értékű hitelállománnyal és 65 Mrd Ft névértékű kibocsátott jelzáloglevéllel rendelkezett. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2001-ben alakult, de működését – a PSZÁF engedély kiadását követően – csak 2002. február 1-jén kezdte meg. Az elmúlt években az üzemszerű működés kialakítása és optimalizálása, a folyamatok automatizálása és racionalizálása, továbbá a háromszereplős jelzálogbanki szegmens és a lakáshitelezés meghatározó szereplőjévé válás volt a cél. Az OTP Bankcsoport a lakáshitelezés területén hosszú ideje piacvezető pozíciót tölt be, a csoporton belül pedig a legnagyobb hangsúlyt a 2002-es évtől kezdve az OTP Jelzálogbank Rt. képviseli a jelzálogbanki hitelek kedvezőbb támogatása következtében. Az OTP Bankcsoport stratégiai céljaként fogalmazódott meg, hogy az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. együttes piaci részesedése az engedélyezett lakáshitelek területén tartósan meghaladja az 50 %-os részarányt. A stratégiai terv az OTP Bank Rt. lakáshitelezésben kialakult tapasztalatára, a kiterjedt – közel 400 fiókból álló – hálózatának kapacitására illetve a lakástámogatási rendszer, ezen belül a lakáshitelek kamattámogatása, a jelzáloglevelek támogatása és az ehhez kapcsolódó feltételrendszer állandóságára épült. Az OTP Jelzálogbank Rt. kizárólag az OTP Bank Rt.-vel kötött konzorciális együttműködést a jelzáloghitelek nyújtására. Ennek keretében az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. 2002. április 11. óta nyújtja együtt, konzorciális formában a hiteleket. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. során 214 Mrd Ft követelést vásárolt meg. Az OTP jelzálogbank Rt 2004. december 31-i jelzáloghitel állománya 770,2 Mrd forintot tett ki. A Jelzálog-hitelintézetek között folyó versenyben az OTP Jelzálogbank Rt. – az anyabanki hátterének köszönhetően – rövid idő alatt komoly pozíciót ért el. Mindezek következtében a 2002-es év végére az OTP Jelzálogbank Rt. a piac legnagyobb szereplőjévé vált. A 2004-es év végén az OTP Jelzálogbank Rt. portfoliójában lévő 770,2 Mrd Ft-os hitelállományával megelőzte a legerősebb versenytársát, az FHB-t, és az év végére a Jelzálog-hitelintézetek kezelésében lévő lakáshitelek 63 %-val rendelkezett.
II / 5 / 11
A Jelzálog-hitelintézetek jelzáloghitel állománya:
OTP Jelzálogbank Rt. FHB Rt. HVB Jelzálogbank Rt.
2002.12.31. Mrd Ft % 187 62,0 % 106 35,2 % 9 2,8 %
2003.12.31 Mrd Ft % 605 63,9 % 298 31,5 % 44 4,6 %
2004.12.31 Mrd Ft % 770 63,2 % 372 30,5 % 77 6,3 %
Az OTP Jelzálogbank Rt. által 2004-ben kibocsátott Jelzáloglevelek nettó névértéke 177,1 Mrd Ft volt, és így a társaság az év végén forgalomban lévő Jelzáloglevelek több mint 64 %nak a kibocsátója. A jelzáloglevél piac megoszlása:
OTP Jelzálogbank Rt. FHB Rt. HVB Jelzálogbank Rt.
2002.12.31. Mrd Ft % 177 61,3 % 102 35,5 % 10 3,4 %
2003.12.31 Mrd Ft % 599 65,0 % 278 30,1 % 45 4,9 %
2004.12.31 Mrd Ft % 789 64,7 % 366 30,0 % 65 5,3 %
A jelenlegi ismereteink szerint a közeljövőben újabb Jelzálog-hitelintézet alakulása nem várható, azonban komoly versenyhelyzet kialakulására számítunk. A deviza alapú jelzáloghitelek megjelenése szintén ezt a folyamatot erősíti. Az újjáéledt kormányzati lakáspolitika nagy ösztönzést adott a bankrendszer egészének, alakítva ezáltal a hiteltermékek széles palettáját. A kedvezmények beárazásával a hitelkamatok nagyjából azonos sávban mozognak, azonban a származékos költségek átrendezhetik a kölcsönök tényleges árát. 5.4
A TÁRSASÁG STRATÉGIÁJA, MŰKÖDÉSÉNEK JÖVŐBELI IRÁNYAI
5.4.1 Alapvető célok meghatározása Az OTP Jelzálogbank Rt. az OTP Bank Rt.-vel együtt konzorciális formában hitelez. Tekintettel arra, hogy a kínált hitelek közös termékek, az OTP Bank Rt. és a Bankcsoport stratégiai célkitűzései jelentős mértékben meghatározzák az OTP Jelzálogbank Rt. terveit is. Az OTP Jelzálogbank Rt-nek – mint az OTP Bankcsoport fiatal tagjának – alapvető célja, hogy dinamikusan növekvő társasággá alakuljon a jelzáloghitelezés területén és eredményes gazdálkodása révén tovább gyarapítsa az OTP Bankcsoport erejét és értékét. Az OTP Jelzálogbank Rt. működésének alapvető célját szem előtt tartva az alábbi stratégiai célkitűzéseket fogalmazta meg: –
II / 5 / 12
a jelzáloghitelezés területén a megszerzett piacvezető szerep megőrzése a piaci részesedés folyamatos növelése mellett;
– a legnagyobb jelzálogpiaci szolgáltatóként az ügyfelek számára magas színvonalú szolgáltatás nyújtása; –
a Társaság működésére vonatkozó prudenciális előírások maradéktalan betartása mellett a lehetséges legnagyobb volumenű lakáshitel állomány és jelzáloglevél kibocsátás elérésére;
–
a Társaság vagyonának folyamatos gyarapítása és likviditási egyensúlyának állandó biztosítása;
– nyereséges gazdálkodás, amely biztosítja a jövedelmezőségi és hatékonysági mutatók évről évre történő jelentős javulását. 5.4.2 Hitelezési politika A többször módosított 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet alapján az OTP Jelzálogbank Rt. hitelpolitikájának középpontjában kizárólag a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának finanszírozása áll. A szakosított hitelintézet fő tevékenysége ennek megfelelően az államilag támogatott lakáshitelek folyósítása. Az OTP Jelzálogbank Rt. a jövőben is erre a tevékenységre kíván koncentrálni, elsődleges célként a lakossági ingatlanok vásárlásának, korszerűsítésének és fejlesztéseinek finanszírozását fogalmazta meg. Jelenleg a kifolyósított hitelek célja szerint az OTP Jelzálogbank Rt. hitelállományának túlnyomó részét a használt lakások vásárlására felvett hitelek teszik ki. A magyarországi lakásállomány gyenge minősége következtében a lakásvásárlásra felvett hitelek túlsúlya várhatóan csökkenni fog és növekedni fog ezzel párhuzamosan a lakáskorszerűsítésekre felvett hitelek aránya. További stratégiai célja az OTP Jelzálogbank Rt.-nek a lakossági jelzáloghitelezési piacon való minél nagyobb piaci részesedés elérése. Ezt az OTP Jelzálogbank Rt. az OTP Bank Rt. kiterjedt fiókhálózatának értékesítési potenciálján túl további konzorciális partnerekkel való együttműködési megállapodások kötésével tervezi megvalósítani. Az ehhez szükséges technikai és infrastrukturális fejlesztések előkészítése és megvalósítása ebben az évben várható. 2004. második felétől az OTP Bankcsoport a forint jelzáloghitelek mellett euró és svájci frank alapú hiteleket is kínál ügyfelei részére. Ezzel a piaci igényekhez való alkalmazkodás mellett a kínált szolgáltatások skálájának bővítése a cél. 5.4.3 Forrásszerzési stratégia Az OTP Jelzálogbank Rt. az ügyfelei számára nyújtott jelzáloghitelek refinanszírozását kezdetben zárt körben kibocsátott jelzáloglevelekkel biztosította. Az elmúlt két év folyamán fokozatosan a nyílt kibocsátás keretében értékesített jelzáloglevelekre tevődött át a hangsúly. A jövőben az OTP Jelzálogbank Rt. továbbra is elsősorban nyílt kibocsátású jelzáloglevelek értékesítésével szeretné forrásait biztosítani. Az elmúlt évekhez hasonlóan a nyilvánosan kibocsátandó jelzáloglevél-sorozatok tőzsdei bevezetése is meg fog történni. 2004. február óta a jelzáloglevelek magánszemélyek körében való értékesítése, illetve terjesztése folyamatosan
II / 5 / 13
történik, az OTP Jelzálogbank Rt. számára a lakossági befektetők felé történő értékesítés továbbra is kiemelt fontosságú. Tekintettek arra, hogy a jelzáloghitelezés dinamikus fejlődése következtében mind nagyobb mennyiségű jelzáloglevél kibocsátása válik a jövőben szükségessé, várhatóan a jelzáloglevelek ilyen volumenű értékesítése a belföldi tőkepiac felvevőképességének korlátjába fog ütközni. Ezen tényezőket figyelembe véve az OTP Jelzálogbank Rt. a felkészült a külföldi tőkepiacokon történő forrásszerzésre. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004-as év második felében indította el azon kibocsátási programját, amelynek keretében külföldi piacokon való forrásszerzésre nyílik lehetősége. Az OTP Jelzálogbank Rt. EMTN Program keretében az első jelzáloglevél-kibocsátásra 2004. december 15-én került sor, 200.000.000 euró értékben. 5.4.4 Üzleti terv A lakástámogatások kiszélesítésének eredményeként az elmúlt időszak trendjei alapján kimutatható, hogy a lakáshitelek növekedése jelentősen felgyorsult. A termék- és szolgáltatáspaletta folyamatos bővítése, a lakosság jövedelmi viszonyaiban történt pozitív változás, valamint a kedvező makrogazdasági környezet erősítette a háztartások eladósodási hajlandóságát. Ez a tendencia a következő években várhatóan tovább folytatódik, ugyanis a magyar háztartások eladósodottsága messze elmarad az EU-tagállamok mutatójától. Mindezek függvényében a lakáshitelek esetében a piac további dinamikus növekedése valószínűsíthető, aminek legfőbb ösztönzői az állami lakástámogatási politika, illetve az ingatlanpiac alakulása. Mindezek következtében az üzleti terv – az OTP Bankcsoport értékesítési kapacitásait szem előtt tartva – elsősorban arra alapozódott, hogy a lakáskörülmények szinten tartásának szükséglete miatt jelentős számú háztartás dönt majd viszonylag mérsékelt összegű hitel felvételéről. AZ OTP Jelzálogbank Rt. üzleti tervének készítésekor ugyanakkor elsődleges cél volt, hogy a vizsgált időszakban a gazdasági előrejelzések és a piaci viszonyok ismeretében biztonsággal legyen megtervezve az OTP Jelzálogbank Rt. üzletmenete és üzleti folyamatai. Ezért a tervekben minden esetben óvatos, visszafogott előrejelzés, megvalósítható hitelnyújtási és állományterv szerepel. A terv kellő biztonsággal megvalósítható visszafogott növekedési ütemmel kalkulál. A növekedés extenzív és intenzív tényezői (a hitelek darabszámára és átlagos nagyságára ható tényezők) tekintetében a növekedés óvatosan tervezett, annak ellenére, hogy ebben a tekintetben nemzetközi összehasonlításban is jelentős kiaknázatlan lehetőségek vannak. Az elkészült tervek összhangban vannak a GKI Gazdaságkutató Rt. középtávú ingatlanpiaci előrejelzéseivel. Az OTP Jelzálogbank Rt. üzleti tervének alapját az adja, hogy a lakástámogatási rendszer, ezen belül a lakáshitelek kamattámogatása, a jelzáloglevelek támogatása és az ehhez kapcsolódó feltételrendszer a jelenlegihez képest lényegesen nem változik. A szabályozói környezet esetleges változása nem érintheti hátrányosan a már megkötött kölcsönszerződéseket, az csak a változást követő szerződésekre lehet hatással. Ezért amennyiben a változás kedvezőtlenül érintené az OTP Jelzálogbank Rt. hitelezési
II / 5 / 14
tevékenységét, és a kamatfelár a gazdaságossági határérték alá csökkenne, az OTP Jelzálogbank Rt. szűkítené a tevékenységi körét. Az OTP Jelzálogbank Rt. középtávú stratégiai terve készítése során az OTP Bank Rt. középtávú stratégiájához készített makrogazdasági prognózisait vettük figyelembe. Az OTP Jelzálogbank Rt. 5 éves időszakra, 2004-től 2009-ig szóló üzleti terveit a 4. számú melléklet tartalmazza.
II / 5 / 15
6.
AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. HITELPORTFOLIÓJA ÉS JELZÁLOGLEVÉL ÁLLOMÁNYA 2005. JANUÁR 31-ÉN Az OTP Jelzálogbank Rt. 2002.04.11-én kezdte meg jelzáloghitelek nyújtását. A hiteleket a konzorciális szerződés keretében az OTP Bank Rt.-vel közösen nyújtja. A hitelnyújtás folyamata során az OTP Bank Rt. mellett az OTP Jelzálogbank Rt. is engedélyezi a hiteleket, mivel az OTP Jelzálogbank Rt. csak olyan jelzáloghitelt vesz meg illetve tart a portfoliójában, amely megfelel az állami kamattámogatások által szabott feltételeknek. A hitel kifolyósítását követően vásárolja meg az OTP Jelzálogbank Rt. az OTP Bank Rt.-től a már általa is engedélyezett hiteleket. 2002.04.11. előtt a bankcsoporton belül kizárólag az OTP Bank Rt. nyújtott jelzáloghiteleket. Ezen hitelállomány közül is az OTP Jelzálogbank Rt. csak azon jelzáloghiteleket vásárolja meg, amelyek megfelelnek az állami kamattámogatás szabta feltételeknek, illetve alkalmasaknak bizonyulnak arra, hogy a vagyonellenőr engedélye alapján a jelzáloglevelek Rendes Fedezetei közé bekerüljenek. Az OTP Jelzálogbank Rt. a 2002-es évben három részletben vette meg az OTP Bank Rt.-től az első lakossági jelzáloghitel-állományokat. Azóta a hitelek megvásárlása a hitelek folyósításával párhuzamosan, folyamatosan történik. A megvásárolt hitelállomány a Vagyonellenőr vizsgálatát és engedélyét követően Rendes Fedezetbe kerül, amely így része a jelzáloglevél forgalomba hozatala alapjául szolgáló Fedezeteknek. A 2004-es évben érezhetővé vált a kamatszint relatív emelkedése, valamint a támogatási rendszer átalakulása miatt megcsappant kereslet. Az év folyamán fokozatosan csökkent az egy hónapra eső folyósítások száma. Az év vége felé érezhető volt a piac kivárása az idén februártól beharangozott támogatási változásokra. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. által havonta engedélyezett hitelek összes tőkeértéke az első félévben szinte minden hónapban meghaladta a 20 milliárd forintot, azonban ez a szám a második félévben jelentős csökkenést mutatott.
A konzorciális formában nyújtott hitelek engedélyezése (db) 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 05.jan
04.dec
04.nov
04.okt
04.szept
04.aug
04.júl
04.jún
04.máj
04.ápr
04.márc
04.febr
04.jan
0
II / 6 / 1
A hitelek engedélyezésével, illetve folyósításával az OTP Jelzálogbank Rt. portfoliójában lévő hitelszerződések száma továbbra is dinamikusan növekedett az OTP Jelzálogbank Rt. működésének harmadik évében, ahogy azt az alábbi grafikon jól szemlélteti.
A hitelszerződések számának alakulása (db)
05.jan
04.dec
04.nov
04.okt
04.szept
04.aug
04.júl
04.jún
04.máj
04.ápr
04.márc
04.febr
04.jan
200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
Jelen elemzésünk alapját az OTP Jelzálogbank Rt. portfoliójában szereplő teljes jelzáloghitelállomány képezte. Az OTP Jelzálogbank Rt. hitelportfoliójában 2005. január 31-i állapot szerint az ügyfelekkel szemben fennálló tőkekövetelés 769,78 Mrd Ft volt, amely 185.928 darab hitelszerződésből tevődött össze. 6.1
ÜGYFÉLKÖR
Mivel az OTP Jelzálogbank Rt. egyelőre csak olyan jelzáloghiteleket nyújt, illetve vásárol meg, amelyek megfelelnek az állam által nyújtott kamattámogatási feltételeknek, az OTP Jelzálogbank Rt. ügyfélkörébe kizárólag devizabelföldi magánszemélyek tartoznak. 6.2
TERMÉKKÖR
Az állami kamattámogatásokról szóló kormányrendelet 2002. év első felében történt módosításai lehetővé tették kedvezményes hitelek igénybevételét használt lakások vásárlása esetében is. Ennek következtében 2002. április 11-vel befejeződött az OTP Bankcsoport által 2001. augusztusától nyújtott lakáscélú Forrás hiteltermékek egységesítése és megindult az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. konzorciális hitelezése. Az egyes hiteltermékek feltételeit és pontos leírását lásd az 5.2. fejezetben. A hiteltermékek körét két jól elkülöníthető csoportba lehet osztani: – –
kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitelek; kiegészítő kamattámogatás nélkül nyújtott hitelek.
II / 6 / 2
A kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitelek csak házasok által, illetve csak új lakás építése vagy vásárlása céljából vehetők igénybe. Ezen típusú hiteltermékeknél az OTP Jelzálogbank Rt. mind eszközoldali, úgynevezett kiegészítő kamattámogatást, mind pedig forrásoldali kamattámogatást igényelhet az államtól. Azon hiteligénylők, akik nem felelnek meg a fent említet követelményeknek, vagy a lakásuk korszerűsítésére, felújítására kívánnak jelzáloghitelt felvenni, a nem kiegészítő kamattámogatással nyújtott lakáshiteleket vehetik igénybe. Ezen hitelek esetében az OTP Jelzálogbank Rt. kizárólag forrásoldali kamattámogatás lehívását igényelheti az államtól.
A hitelállmány megoszlása hitelszerződések alapján
14%
86%
Kiegészítő Kamattámogatással
Kiegészítő Kamattámogatás nélkül
A hitelállomány szerkezetét a 2005. január 31-i állapot alapján a következő ábrák szemléltetik:
A hitelállomány megoszlása a fennálló tőketartozás alapján
19%
81%
Kiegészítő Kamattámogatással
Kiegészítő Kamattámogatás nélkül
II / 6 / 3
A hitelállomány megoszlása a kamatozás mértéke szerint
3%
0% 1%
8%
8%
80%
3%
4%
4.25%
4.99%
6%
8%
Az ábrákból jól kitűnik, hogy az állomány túlnyomó többségét a fix kamatozású, kiegészítő kamattámogatás nélkül nyújtott hitelek teszik ki. Ez azzal indokolható, hogy a legkedvezményesebb hitelekre nem minden hiteligénylő jogosult, illetve ezen hitelek 15 millió Ft értékig vehetők igénybe, míg a kiegészítő kamattámogatás nélkül nyújtott hitelek maximális értéke korábban ezt meghaladta. 6.3
A HITELEK NAGYSÁGA
Az OTP Bankcsoport által folyósított lakáscélú hitelek mindegyikének minimális összege 500.000 Ft, a kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitelek esetében a folyósítható összeg maximum 15 millió Ft, a kiegészítő kamattámogatás nélkül nyújtott hitelek esetén pedig maximum 5 millió Ft. Mindezek alapján az OTP Jelzálogbank Rt. portfoliójában lévő hitelek átlagos nagysága 2005. január 31-én 4.319.362 Ft volt. A hitelek nagyságának – 2005. január 31-i – megoszlását a fennálló hiteltartozás alapján az alábbi ábra mutatja: A hitelállomány megoszlása a fennálló tartozás nagysága alapján (darabszám szerint)
4%
1% 0%
24%
48% 23%
II / 6 / 4
3 millió Ft alatt
03-5 millió Ft
05-10 millió Ft
10-15 millió Ft
15-20 millió Ft
20 millió Ft felett
A hitelállomány megoszlása a fennálló tartozás nagysága alapján (tőkeállomány szerint)
3%
12%
3%
19%
22% 41%
3 millió Ft alatt
03-5 millió Ft
05-10 millió Ft
10-15 millió Ft
15-20 millió Ft
20 millió Ft felett
A hitelszerződések 75 %-a esetében a jelenleg fennálló tőkekövetelések értéke kisebb 5 millió forintnál. Különösen nagy arányt képviselnek a 3 millió Ft érték alatti követelések, ami szerződésszámot tekintve 42 %-ot, tőkeállományt tekintve pedig 35 %-ot tesz ki. Viszonylag nagy arányt képviselnek a kicsi, 2 millió forintnál kisebb tőkekövetelések, amik a szerződések számának 33 %-t teszik ki. Az ügyletek további 22 %-át az 5-10 millió forint értékű hitelek jelentik. A tőkeállományt tekintve természetesen az arányok kedvezőbbek a nagyobb hitelek szempontjából. Ezek alapján az 5-10 milliós hitelek aránya már a 40 %-ot is eléri. 6.4
A HITELEK FUTAMIDEJE
A kölcsönök hátralévő futamidejét tekintve közel egyenlő arányt képviselnek az 5-10 év, és a 10-15 év lejárati szegmensbe eső hitelek. A legnagyobb arányban a 15-20 év között lejáró hitelek szerepelnek. A fennálló tőketartozás szerinti megosztásban is a legnagyobb súllyal a hosszabb lejáratú hitelek szerepelnek. Ez annak köszönhető, hogy a nagyobb összeget igénylő ügyfelek általában hosszabb futamidőre kívánják felvenni hitelüket. A hitelállomány lejárati struktúrája (darabszám szerint)
17%
2%
3% 23%
34%
1 - 5 év
5 - 10 év
21%
10 - 15 év
15 - 20 év
20 - 25 év
25 év felett
II / 6 / 5
Mivel az OTP Bank Rt. nem nyújt 6 évnél rövidebb futamidejű jelzáloghitelt, az 5 évnél rövidebb hitelek aránya a portfolióban egyelőre elhanyagolható. Ugyancsak kis súllyal szerepelnek a portfolióban a 25 év fölötti futamidejű hitelek, mivel az OTP Jelzálogbank Rt. a kamattámogatás nélkül nyújtott hiteleinek futamidejét 25 évben, a kamattámogatással nyújtott hiteleit pedig 35 évben maximalizálta.
A hitelállomány lejárati struktúrája (tőkeállomány szerint)
3% 1%
12%
24% 17%
43%
1 - 5 év
6.5
5 - 10 év
10 - 15 év
15 - 20 év
20 - 25 év
25 év felett
A HITELEK FEDEZETEI
A jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelés 2005. január 31-én 760,65 Mrd Ft-ot kitevő értékéhez közel 1.700 Mrd Ft-os hitelbiztosítéki értékű ingatlan fedezet kapcsolódik. A kettő aránya így 44,9 %-os arányt ad, ami messze elmarad a törvényben maximális szintként előírt 70 %-tól. Ez azt jelenti, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. portfoliójában lévő hitelek együttes értéke nem éri el a hitelek Fedezeteként szolgáló ingatlanok hitelbiztosítéki értékékének felét sem. A hitelek 2005. január 31-én meglévő fedezetségi arányai a következő módon alakultak: Hitel / HBÉ arány (darabszám szerint)
11%
20%
7%
14% 29% 19%
30% alatt
II / 6 / 6
30-40%
41-50%
51-60%
61-70%
70% felett
Hitel / HBÉ arány (tőkeállomány szerint)
9%
19%
10%
10%
18%
34%
30% alatt
30-40%
41-50%
51-60%
61-70%
70% felett
A fedezettség a hitelek darabszámát tekintve azt mutatja, hogy a hitelszerződések több, mint 80 %-a esetén a hitel értéke nem éri el a hitel mögött lévő ingatlan hitelbiztosítéki értékének 60 %-át. Ez az arány a tőkeállomány szempontjából 72 %. A 60-70 % közötti, vagy a 70 % fölötti hitel/hitelbiztosítéki érték aránnyal rendelkező hitelszerződések száma jóval kevesebb, ami annak tudható be, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. a kiegészítő kamattámogatás mellett nyújtott hiteleinél maximálisan a hitelbiztosítéki érték 60%-ának erejéig, a kiegészítő kamattámogatás nélkül nyújtott hiteleknél pedig a hitelbiztosítéki érték 70%-ának erejéig nyújt hitelt. Ezen arányszámok maximális értékétől eltérő nagyságú hiteleket csak köztisztviselők esetében engedélyez az OTP Jelzálogbank Rt., mivel esetükben az állam a hitel visszafizetésére az ingatlan teljes vételárának erejéig garanciát vállal. 6.6
INGATLANÁLLOMÁNY
A 2005. január 31-én az OTP Jelzálogbank Rt. hitelportfoliójában szereplő 176.104 darab hitelügylet mögött 196.423 darab ingatlan szolgált biztosítékul. Ez az érték a 59.517 darab vidéki és 8.606 darab budapesti ingatlanból tevődik össze. Az OTP Jelzálogbank Rt. jelzáloghiteleit biztosító ingatlanokról röviden: – 196 423 db ingatlan forgalmi értéke összesen: – 196 423 db ingatlan hitelbiztosítéki értéke összesen:
2.054.903.802.533.- Ft; 1.693.876.230.409.- Ft.
Ezek alapján a hitelbiztosítéki érték és az ingatlanok forgalmi értékének aránya: 82,4 %. – a 196.423 db jelzáloggal terhelt ingatlanból 5 millió Ft alatti értékhatárba 5-10 millió Ft-os értékhatárba 10-20 millió Ft-os értékhatárba 20-30 millió Ft-os értékhatárba 30-50 millió Ft-os értékhatárba
37.911 db 83.155 db 56.535 db 13.823 db 4.141 db
II / 6 / 7
50-100 100
millió Ft-os értékhatárba millió Ft feletti értékhatárba
747 db 84 db tartozik.
Ingatlanok forgalmi értékének megoszlása
2%
7%
0% 0%
19%
29%
43%
5 millió Ft alatt
5-10 millió Ft
10-20 millió Ft
30-50 millió Ft
50-100 millió Ft
100 millió Ft felett
20-30 millió Ft
Ingatlanok hitelbiztosítéki értékének megoszlása
7%
2% 1%
7%
16% 29%
38%
6.7
5 millió Ft alatt
5-10 millió Ft
10-20 millió Ft
30-50 millió Ft
50-100 millió Ft
100 millió Ft felett
20-30 millió Ft
ADÓSMINŐSÍTÉS
Az OTP Jelzálogbank Rt. az OTP Bank Rt.-től csak olyan hitelszerződéseket vesz át, amelyek között nem szerepel minősített adós. Így az OTP Jelzálogbank Rt. ügyfelei között huzamosabb ideig sem jelenleg, sem a jövőben nem szerepel minősített ügyfél, mivel a minősítetté vált ügyfelek hitelszerződését a konzorciális szerződés értelmében az OTP Bank Rt. átveszi az OTP Jelzálogbank Rt.-től.
II / 6 / 8
6.8
HITELMINŐSÍTÉS
Az OTP Jelzálogbank Rt. az OTP Bank Rt.-től csak olyan hitelszerződéseket vesz meg, amelyek között nem szerepel minősített hitel. Ugyanakkor az OTP Bank Rt. – garanciavállalási díj ellenében – kötelezettséget vállal a minősítetté vált követelések átvételére. Az OTP Jelzálogbank Rt. a portfoliójában lévő felmondott, minősítetté váló Forrás-hitel követeléseket – az OTP Bank Rt-vel a konzorciális hitelnyújtásról és a bankügynöki megbízásokról kötött együttműködési keretszerződésben rögzített visszavásárlási kötelezettség alapján – az OTP Bank Rt. az ügyféllel szemben fennálló teljes követelés összegében, 100 %-os értéken vásárolja vissza. Mindezek alapján az OTP Jelzálogbank Rt. hitelportfoliójában huzamosabb ideig sem jelenleg, sem a jövőben nem szerepel minősített hitel, mivel a minősítetté vált hiteleket a konzorciális szerződés értelmében az OTP Bank Rt. átveszi az OTP Jelzálogbank Rt.-től.
II / 6 / 9
AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. FORGALOMBAN LÉVŐ JELZÁLOGLEVELEI
6.9
Az elmúlt egy években az OTP Jelzálogbank Rt. jelzáloglevél-kibocsátásai a jelzáloghitelek vásárlásának dinamikáját követték. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. január 31-ig nettó 794,8 Mrd forint össznévértékű jelzáloglevelet hozott forgalomba. A jelzáloglevél-sorozatok három kibocsátási program keretein belül kerültek kibocsátásra. Ezek közül kettő Magyarországon belüli kibocsátások, a 2004. decemberében felállított EMTN program pedig Euróban denominált nemzetközi kibocsátások keretprogramja. A működés első évében OTP Jelzálogbank jelzáloglevelek túlnyomórészt zárt körben lettek kibocsátva. A forgalomba hozott jelzálogleveleket az OTP Bankcsoport érdekkörébe tartozó intézményi befektetők jegyezték le. 2003. második negyedévét követően a Társaság nyílt kibocsátások segítségével biztosította forrásszükségletét. 2004. óta a befektetői kör lakossági befektetőkkel bővült. A megfogalmazott célok szerint a jövőben továbbra is a nyilvános kibocsátások kapnak nagyobb szerepet. A befektetők tekintetében cél a minél szélesebb kör elérése. Az OTP Jelzálogbank Rt. jelzáloglevél-kibocsátásai (Mrd Ft)
800 600 400 200 0 2002
2003 Q1
2003 Q2
2003 Q3
Nettó kibocsátás
2003 Q4
2004 Q1
2004 Q2
2004 Q3
2004 Q4
Jelzáloglevél-állomány
A forgalomban lévő jelzáloglevél-sorozatok közül 4 változó kamatozású, össznévértékük 57,7 Mrd forint.
Jelzáloglevél Forgalomba Forgalomban Forgalomba Lejárat napja Sorozat neve hozatal módja lévő össznévérték hozatal napja
Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés
Az egyes Részletek, ill. visszavásárlás névértéke
Forgalomba hozatal, ill. visszavásárlás napja
1 600 000 000 Ft 1 400 000 000 Ft 3 400 000 000 Ft 3 600 000 000 Ft 2 000 000 000 Ft 3 500 000 000 Ft 6 000 000 000 Ft
2002.04.09. 2002.05.17. 2002.06.14. 2002.07.16. 2002.07.31. 2002.11.04. 2002.12.16.
OJB2008/A
Zártkörű
21 500 000 000 Ft
2002.04.09.
2008.12.31.
Változó, 6 hó dkj + 110 bp, félévente kamatot fizető, végtörlesztéses
OJB2008/B
Nyilvános
200 000 000 Ft
2002.07.10.
2008.12.31.
Változó, 6 hó dkj + 90 bp, félévente kamatot fizető, végtörlesztéses
100 000 000 Ft 100 000 000 Ft
2002.07.10. 2003.04.25.
2003.01.29.
Zártkörű
15 000 000 000 Ft
2003.01.29.
2008.12.31.
Változó, 6 hó dkj + 110 bp, félévente kamatot fizető, végtörlesztéses
15 000 000 000 Ft
OJB2008/C
OJB2012/A
Zártkörű
21 000 000 000 Ft
2003.02.03.
2012.01.31.
Változó, 6 hó dkj + 100 bp, félévente kamatot fizető, végtörlesztéses
11 000 000 000 Ft 10 000 000 000 Ft
2003.02.03. 2003.02.10.
II / 6 / 10
Fix kamatozású jelzáloglevelek közül 2004. január 31-én 30 darab sorozat volt forgalomban, összesen 690,4 Mrd forint névértékben.
Jelzáloglevél Forgalomba Forgalomban Forgalomba Lejárat napja Sorozat neve hozatal módja lévő össznévérték hozatal napja
Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés
Az egyes Részletek, ill. visszavásárlás névértéke
Forgalomba hozatal, ill. visszavásárlás napja
OJB2005/II
Nyilvános
5 417 940 000 Ft
2004.03.12.
2005.03.12.
11.10% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
5 417 940 000 Ft
2004.03.12.
OJB2005/III
Nyilvános
7 040 830 000 Ft
2004.04.16.
2005.04.16.
11.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
7 040 830 000 Ft
2004.04.16.
OJB2005/IV
Nyilvános
4 065 390 000 Ft
2004.05.14.
2005.05.14.
10.35% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
4 065 390 000 Ft
2004.05.14.
OJB2005/V
Nyilvános
2 947 010 000 Ft
2004.06.11.
2005.06.11.
10.35% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
2 947 010 000 Ft
2004.06.11.
OJB2005/VI
Nyilvános
3 285 630 000 Ft
2004.07.16.
2005.07.16.
10.75% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
3 285 630 000 Ft
2004.07.16.
OJB2005/VII
Nyilvános
4 291 230 000 Ft
2004.08.13.
2005.08.13.
10.75% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
4 291 230 000 Ft
2004.08.13.
OJB2005/VIII
Nyilvános
4 605 850 000 Ft
2004.09.17.
2005.09.17.
10.50% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
4 605 850 000 Ft
2004.09.17.
OJB2005/IX
Nyilvános
3 647 390 000 Ft
2004.10.15.
2005.10.15.
10.25% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
3 647 390 000 Ft
2004.10.15.
OJB2005/X
Nyilvános
2 948 380 000 Ft
2004.11.12.
2005.11.12.
9.75% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
2 948 380 000 Ft
2004.11.12.
OJB2005/XI
Nyilvános
4 621 970 000 Ft
2004.12.10.
2005.12.10.
9.10% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
4 621 970 000 Ft
2004.12.10.
OJB2006/I
Nyilvános
6 585 930 000 Ft
2005.01.28.
2006.01.28.
8.25% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
6 585 930 000 Ft
2005.01.28.
2007.05.28.
12.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
2 700 000 000 Ft 388 500 000 Ft 574 540 000 Ft 553 680 000 Ft 478 790 000 Ft 468 020 000 Ft 313 440 000 Ft 816 450 000 Ft
2004.05.28. 2004.06.25. 2004.07.30. 2004.08.27. 2004.10.01. 2004.10.29. 2004.11.26. 2005.01.07.
7 000 000 000 Ft 10 000 000 000 Ft 12 000 000 000 Ft 20 000 000 000 Ft 1 000 000 000 Ft 10 000 000 000 Ft
2002.11.25. 2002.12.06. 2002.12.23. 2002.12.30. 2003.01.06. 2003.04.10.
OJB2007/I
Nyilvános
6 293 420 000 Ft
2004.05.28.
OJB2008/I
Zártkörű
60 000 000 000 Ft
2002.11.25.
2008.11.30.
8.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
OJB2008/II
Zártkörű
20 800 000 000 Ft
2003.04.22.
2008.04.12.
8.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
11 000 000 000 Ft 9 800 000 000 Ft
2003.04.22. 2003.04.29. 2003.05.16. 2003.05.22. 2003.05.30. 2003.06.06. 2003.06.13. 2003.06.20.
OJB2008/III
Nyilvános
68 000 000 000 Ft
2003.05.16.
2008.07.12.
8.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
11 000 000 000 Ft 10 000 000 000 Ft 12 000 000 000 Ft 7 000 000 000 Ft 3 000 000 000 Ft 25 000 000 000 Ft
OJB2008/IV
Nyilvános
47 000 000 000 Ft
2003.06.27.
2008.10.12.
8.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
21 000 000 000 Ft 7 000 000 000 Ft 7 000 000 000 Ft 12 000 000 000 Ft
2003.06.27. 2003.07.09. 2003.07.18. 2003.07.25.
4 000 000 000 Ft 9 000 000 000 Ft 6 000 000 000 Ft 12 000 000 000 Ft 12 000 000 000 Ft 7 000 000 000 Ft
2002.08.27. 2002.09.18. 2002.09.30. 2002.11.11. 2002.11.18. 2003.01.06.
OJB2009/I
Zártkörű
50 000 000 000 Ft
2002.08.27.
2009.09.30.
8.50% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
OJB2009/II
Zártkörű
28 000 000 000 Ft
2003.03.10.
2009.05.12.
8.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
3 000 000 000 Ft 14 000 000 000 Ft 11 000 000 000 Ft
2003.03.10. 2003.03.20. 2003.04.01.
OJB2010/I
Zártkörű
50 000 000 000 Ft
2002.11.25.
2010.03.31.
8.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
15 000 000 000 Ft 8 500 000 000 Ft 6 000 000 000 Ft 20 500 000 000 Ft
2002.11.25. 2002.12.30. 2003.01.06. 2003.03.10.
II / 6 / 11
Jelzáloglevél Forgalomba Forgalomban Forgalomba Lejárat napja Sorozat neve hozatal módja lévő össznévérték hozatal napja
Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés
Az egyes Részletek, ill. visszavásárlás névértéke
Forgalomba hozatal, ill. visszavásárlás napja
OJB2011/I
Nyilvános
23 210 980 000 Ft
2002.12.20.
2011.02.12.
8.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
8 000 000 000 Ft 700 000 000 Ft 25 000 000 000 Ft -10 489 020 000 Ft
2002.12.20. 2003.10.17. 2003.11.14. 2004.11.19.
OJB2011/II
Nyilvános
19 250 000 000 Ft
2004.05.28.
2011.09.12.
10.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
13 000 000 000 Ft 6 250 000 000 Ft
2004.05.28. 2004.06.25.
OJB2012/I
Nyilvános
33 000 000 000 Ft
2004.03.17.
2012.03.21.
9.83% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
20 000 000 000 Ft 13 000 000 000 Ft
2004.03.17. 2004.03.26.
OJB2012/II
Nyilvános
111 095 000 000 Ft
2004.04.14.
2012.05.16.
10.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
70 000 000 000 Ft 6 430 000 000 Ft 34 665 000 000 Ft
2004.04.14. 2004.04.23. 2004.05.12.
OJB2012/III
Nyilvános
20 000 000 000 Ft
2004.11.19.
2012.08.15.
10.50% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
20 000 000 000 Ft
2004.11.19.
OJB2013/II
Nyilvános
25 000 000 000 Ft
2002.12.20.
2013.08.31.
8.25% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
17 000 000 000 Ft 8 000 000 000 Ft
2002.12.20. 2003.10.17.
OJB2014/I
Nyilvános
13 500 000 000 Ft
2003.11.14.
2014.02.12.
8.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
5 000 000 000 Ft 7 400 000 000 Ft 550 000 000 Ft 550 000 000 Ft
2003.11.14. 2004.02.18. 2004.09.30. 2004.10.22.
270 420 000 Ft 218 880 000 Ft 107 038 852 Ft 156 231 768 Ft 56 015 872 Ft 99 593 004 Ft 113 137 890 Ft 175 850 640 Ft
2004.09.17. 2004.10.01. 2004.10.15. 2004.10.29. 2004.11.12. 2004.11.26. 2004.12.10. 2005.01.07.
214 140 000 Ft
2005.01.28.
25 000 000 000 Ft 10 000 000 000 Ft 3 150 000 000 Ft 550 000 000 Ft 550 000 000 Ft
2004.03.17. 2004.04.14. 2004.04.23. 2004.09.30. 2004.10.22.
10 000 000 000 Ft
2004.11.19.
OJB2014/J
Nyilvános
1 178 514 352 Ft
2004.09.17.
2014.09.17.
8.69% coupon, havonta kamatot és tőketörlsztést fizető, annuitásos
OJB2015/J
Nyilvános
214 140 000 Ft
2005.01.28.
2015.01.28.
8.69% coupon, havonta kamatot és tőketörlsztést fizető, annuitásos
OJB2019/I
Nyilvános
39 250 000 000 Ft
2004.03.17.
2019.03.18.
9.48% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
OJB2020/I
Nyilvános
10 000 000 000 Ft
2004.11.19.
2020.11.12.
9.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
Az OTP Jelzálogbank EMTN Program keretében egy jelzáloglevél-sorozat kibocsátására került sor, 200 millió euró névértékben. Jelzáloglevél Forgalomba Forgalomban Forgalomba Lejárat napja Sorozat neve hozatal módja lévő össznévérték hozatal napja
OMB2014/I
II / 6 / 12
Zártkörű
200 000 000 €
2004.12.15.
2014.12.15.
Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés
4.00% coupon, évente kamatot fizető, végtörlesztéses
Az egyes Részletek, ill. visszavásárlás névértéke 200 000 000 €
Forgalomba hozatal, ill. visszavásárlás napja 2004.12.15.
7.
PÉNZÜGYI JELENTÉS ÉS KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK
Az OTP Jelzálogbank Rt. 2001. május 15-én került megalapításra az OTP Bank Rt. által 3 milliárd Ft jegyzett tőkével, 100 %-os tulajdonosi részesedéssel, részvénytársasági formában. Az OTP Jelzálogbank Rt. a Felügyelettől 2001. szeptember 21-én kapott alapítási engedélyt. Az alapítási engedély birtokában 2001. szeptember 25-én került az Alapítói okirat a Fővárosi Cégbíróságra beadásra, ahol 2001. október 9-én bejegyezték a társaságot. Az OTP Jelzálogbank Rt. működését a Felügyelet I.-17/2002. számú engedélye alapján 2002. február 1-én kezdte meg. A mellékletben bemutatott pénzügyi információk közül a 2002. december 31-re, 2003. december 31-re és a 2004. december 31-re vonatkozó adatok a magyar számviteli szabályok szerint készültek, melyet az OTP Jelzálogbank Rt. könyvvizsgálója auditált. 7.1
ESZKÖZÖK
Az OTP Jelzálogbank Rt. mérlegfőösszege a 2003. december 31-i 674,22 milliárd forintos összegről 2004. december végére 885,86 milliárdra növekedett. Ez a növekedés elsősorban az OTB Bank Rt.-től átvett lakossági hitelállomány mérlegbe való bekerülésének köszönhető. Az OTP Jelzálogbank Rt. a tavalyi év során összesen 40 498 darab hitelszerződést vásárolt meg az OTP Bank Rt.-től, amelyeknek összértéke meghaladta a 213,95 milliárd Ft-ot. Ez az állomány a hitelek tőketörlesztései miatt illetve az OTP Bank Rt részére a garanciavállalás keretében visszaadott hitelek összege miatt az év végére 48,36 milliárd forinttal csökkent. Ennek megfelelően az ügyfelekkel szembeni követelések 2004. december 31-én 770,25 milliárd Ft-ot tettek ki. A lakossági hitelállomány további növekedése valószínűsíthető, elsősorban az OTP Jelzálogbank Rt. és az OTP Bank Rt. által közösen, konzorciális formában folyósított jelentős mennyiségű jelzáloghitel-állomány következtében. Az OTP Jelzálogbank Rt. értékpapír állományának értéke 2004. december 31-én 60,23 milliárd Ft volt. Az OTP Jelzálogbank Rt. értékpapír-portfoliójában kizárólag államkötvények valamint diszkont-kincstárjegyek szerepelnek. Az államkötvény és diszkont-kincstárjegy állomány a 2004. év során folyamatosan emelkedett, likvid eszközöket biztosítva ezzel az OTP Jelzálogbank Rt.-nek. A portfolió emellett a kamatbevételek révén az eredményre is pozitív hatással volt. Az OTP Jelzálogbank Rt. értékpapír-állományát a sorozatos jelzáloglevél forgalombahozatalhoz szükséges Pótfedezetek képzésére használta. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. december 31-én 30,5 milliárd Ft összegű bankközi betétállománnyal rendelkezett. A tárgyi eszközök között az OTP Jelzálogbank Rt. a működéshez szükséges eszközöket tartja nyilván. Az immateriális javak között banküzemi szoftverek és licence-díjak szerepelnek.
II / 7 / 1
7.2
FORRÁSOK
A források az üzleti aktivitás igényei szerint alakultak. Az OTP Jelzálogbank Rt. eddigi működése során folyamatosan biztosított volt a szükséges forrás a zavartalan működés szempontjából. Az OTP Jelzálogbank Rt. likviditási helyzete a megalakulása óta folyamatosan stabil. A 2004. december 31-i mérlegben a források túlnyomó többségét (közel 90 %) a kibocsátott jelzáloglevelek adták. Az OTP Jelzálogbank Rt. az összes megvett jelzáloghitelét jelzáloglevelek kibocsátásával finanszírozza. A jelzáloglevelek 2004. december 31-i záróállománya 789,456 milliárd Ft-ot tett ki. 2004. év során 436,76 milliárd összegű kibocsátásra került sor, állománycsökkenésre 214,3 milliárd Ft összegű diszkont jelzáloglevél lejárat, 31,99 milliárd Ft összegű visszavásárlás és 12,4 millió Ft összegű tőketörlesztés címén került sor. A jelzáloglevelek a jelzáloghitelek megvételével párhuzamosan, illetve a hitelek Rendes Fedezetekbe való bevonását követően kerülnek kibocsátásra. A 2004. december 31-én forgalomban levő 789,456 milliárd Ft névértékű jelzáloglevélből 315,486 milliárd Ft értékben zártkörű kibocsátással, míg a 473,970 milliárd Ft névértékű nyilvános kibocsátás keretében lett forgalomba hozva. A jelzáloglevél-állományon belül szerepel a 2004. decemberében első alkalommal kibocsátott EUR jelzáloglevél 49,186 milliárd Ft értékben. A Jelzáloglevelek kibocsátásából eredő kötelezettség a futamidő végéig (ezer Ft): Sorozat neve OJB2005/I OJB2005/II OJB2005/III OJB2005/IV OJB2005/V OJB2005/VI OJB2005/VII OJB2005/VIII OJB2005/IX OJB2005/X OJB2005/XI OJB2007/I OJB2008/A OJB2008/B OJB2008/C OJB2008/I OJB2008/II OJB2008/III OJB2008/IV
II / 7 / 2
Névértéke (még nem törlesztett) 15 106 310 000 5 417 940 000 7 040 830 000 4 065 390 000 2 947 010 000 3 285 630 000 4 291 230 000 4 605 850 000 3 647 390 000 2 948 380 000 4 621 970 000 5 476 970 000 21 500 000 000 200 000 000 15 000 000 000 60 000 000 000 20 800 000 000 68 000 000 000 47 000 000 000
Fizetendő kamat összege a futamidő végéig* 1 699 459 875 601 391 340 774 491 300 420 767 865 305 015 535 353 205 225 461 307 225 483 614 250 373 857 475 287 467 050 420 599 270 1 971 709 200 7 312 562 800 68 020 000 4 981 747 500 19 200 000 000 6 656 000 000 21 760 000 000 15 040 000 000
Összesen 16 805 769 875 6 019 331 340 7 815 321 300 4 486 157 865 3 252 025 535 3 638 835 225 4 752 537 225 5 089 464 250 4 021 247 475 3 235 847 050 5 042 569 270 7 448 679 200 28 812 562 800 268 020 000 19 981 747 500 79 200 000 000 27 456 000 000 89 760 000 000 62 040 000 000
Sorozat neve OJB2009/I OJB2009/II OJB2010/I OJB2011/I OJB2011/II OJB2012/A OJB2012/I OJB2012/II OJB2012/III OJB2013/II OJB2014/I OJB2014/J OJB2019/I OJB2020/I OMB2014/I Összesen:
Névértéke (még nem törlesztett) 50 000 000 000 28 000 000 000 50 000 000 000 23 210 980 000 19 250 000 000 21 000 000 000 33 000 000 000 111 095 000 000 20 000 000 000 25 000 000 000 13 500 000 000 1 008 924 720 39 250 000 000 10 000 000 000 49 186 000 000 789 455 804 720
Fizetendő kamat összege a futamidő végéig* 21 250 000 000 11 200 000 000 24 000 000 000 12 998 148 800 13 475 000 000 11 232 060 000 25 987 500 000 89 842 526 500 16 248 000 000 18 562 500 000 10 800 000 000 490 620 405 55 825 275 000 14 383 000 000 19 674 400 000 429 140 246 615
Összesen 71 250 000 000 39 200 000 000 74 000 000 000 36 209 128 800 32 725 000 000 32 232 060 000 58 987 500 000 200 937 526 500 36 248 000 000 43 562 500 000 24 300 000 000 1 499 545 125 95 075 275 000 24 383 000 000 68 860 400 000 1 218 596 051 335
*a változó kamatozású leveleknél GKI hozamokkal becsült összegek
A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként az OTP Bank Rt.-vel szemben fennálló jelzáloghitel-vásárlásból eredő kötelezettség szerepel, 8,6 millió Ft összegben. A saját tőke értéke 2003. december 31-i 24,717 milliárd Ft-ról 2004. december 31-re 31,382 milliárd Ft-ra emelkedett. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004-es év során 7 milliárd Ft összegű jóváhagyott osztalék után 2.599 millió Ft mérleg szerinti nyereséget könyvelhetett el. 7.3
EREDMÉNYKIMUTATÁS
Az OTP Jelzálogbank Rt. a 2004. január 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakban 2.599 millió Ft-os mérleg szerint nyereséget könyvelhetett el. A hitelintézet jövedelmi szerkezetét elsősorban a kamatkülönbözet határozza meg, amely 115,2 milliárd Ft kamatbevétel, és 75,9 milliárd Ft kamatráfordítás eredményeként 39,3 milliárd Ft volt. − − − − −
A társaság által kapott kamatbevételek öt fő részből tevődtek össze: az ügyfelek által fizetett kamat és kamat jellegű bevételekből (39,1 Mrd Ft); az állam által fizetett eszköz és forrásoldali kamattámogatásokból (71,4 Mrd Ft); az állampapír portfolión generált kamatokból (3,2 Mrd Ft); a jegybanki kötelező tartalék kamatából (0,5 Mrd Ft); az OTP-nél és az MNB-nél elhelyezett betétek kamatából (1,0 Mrd Ft).
A kamatráfordításokat alapvetően az alábbi tételek határozták meg: − a kibocsátott jelzáloglevelek után fizetett kamatkiadás (64,0 Mrd Ft); − az OTP-nek fizetett hitelszámla kezelési díj (11,4 Mrd Ft); II / 7 / 3
− a bankközi hitelek kamatráfordítása (0,5 Mrd Ft). A kamatbevételek nagymértékű növekedése elsősorban a dinamikusan növekvő lakossági hitelállománynak volt köszönhető. A nettó díjak és jutalékok -21,8 milliárd Ft-ot tettek ki, melynek legjelentősebb tételei az OTP Bank Rt-nek fizetett jutalék-ráfordítások. A pénzügyi műveletek nettó eredménye -2,1 milliárd Ft. Ez főként a kibocsátott jelzáloglevelek kibocsátási és visszavásárlási árfolyamkülönbözeti veszteségéből, illetve a forgóeszközök között kimutatott államkötvényekre elszámolt 403 millió Ft összegű értékvesztés elszámolásából származik. Az OTP Jelzálogbank Rt. működési költsége a tavalyi évben 1.682 millió forintot tett ki, amely a személyi jellegű és anyagjellegű ráfordításokat tartalmazza. Az egyéb ráfordítások összege 915 millió Ft volt, mely főként adójellegű ráfordításokat tartalmaz. A szokásos tevékenység eredménye 2004. év során 12.654 millió Ft-ot ért el. Az OTP Jelzálogbank Rt.-nek a vizsgált időszakban 800 ezer Ft értékű rendkívüli ráfordítása volt, melyet figyelembe véve az adózás előtti eredmény 12.653 millió Ft-ot tett ki. Az 1.988 millió Ft összegű adófizetési kötelezettség, a 1.067 millió Ft összegű általános tartalék-képzés illetve a 7 milliárd Ft összegű osztalékfizetési kötelezettség levonása után a 2004 évi mérleg szerinti eredmény 2.599 millió Ft összeget ért el. 7.4
AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. TŐKEHELYZETE
Az OTP Jelzálogbank Rt. jegyzett tőkéje 2004. december 31-én 20 milliárd Ft volt. A 2003. december 31-i értékhez viszonyított 3 milliárd Ft-os növekedés a 2003. évben eldöntött tőkeemelés 2004. évi cégbírósági bejegyzéséből adódik. A szavatoló tőke tárgyév végén 30,98 milliárd Ft, melyet részben a jegyzett tőke növekedése, részben a tárgyévi auditált mérleg szerinti eredmény összege befolyásolt. A fizetőképességi mutató tárgyidőszaki záró értéke 9,69 %.
A banki cash-flow alakulása Az OTP Jelzálogbank Rt. pénzeszközei 2004. során 2.240 millió forinttal csökkentek, amely teljes egészében a számlapénz változását jelzi. A működési pénzáramlás összesen 3.759 millió forint nettó pénzeszköz növekedést eredményezett.
II / 7 / 4
Ennek főbb összetevői: Kamatbevétel: Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei: Kamatráfordítás: Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai: Fizetett (jóváhagyott) osztalék:
115.245 millió Ft 5.567 millió Ft 75.969 millió Ft 28.002 millió Ft 7.000 millió Ft
Az OTP Jelzálogbank Rt. kötelezettségeinek és követeléseinek együttes állományváltozása összességében 25.385 millió Ft pénzkiáramlást eredményezett. Az értékpapír-állomány 11.607 millió Ft-tal növekedett a vizsgált időszakban, ami kizárólag az OTP Jelzálogbank Rt. állampapír-állományának növekedésében jelentkezett. A nettó pénzáramlásra hatással volt továbbá az aktív és a passzív időbeli elhatárolások állományváltozása, melyek nettó értéke 28.124 millió Ft beáramló pénzt jelentett. Az OTP Jelzálogbank Rt. pénzállományát növelte a 2004. januárjában bejegyzett 3 milliárd Ft értékű tőkeemelés. 7.5
A SZÁMVITELI POLITIKA
Az OTP Jelzálogbank Rt. számviteli politikája rögzíti azokat az értékelési módszereket és eljárásokat, amelyeket az OTP Jelzálogbank Rt. vezetése a pénzügyi jelentések elkészítésénél és közzétételénél érvényesít. Számba veszi a mérlegre, eredménykimutatásra és kiegészítő mellékletre alkalmazott számviteli szabályok hatását. Számviteli politikánk alapja a megbízható valós kép kialakítására irányuló törekvés, melyet az OTP Jelzálogbank Rt. a Számviteli törvény alapelveinek érvényesítésével, betartásával kíván elérni, szabályzatain keresztül.
A számviteli politika tartalma Számviteli politika kiemelten a következő témakörökkel foglalkozik: – számviteli nyilvántartási rendszer; – az értékelési módok és eljárások megválasztása; – az amortizáció elszámolási módjának kiválasztása; – az értékvesztések elszámolását és annak visszaírásának rendszere; – a terven felüli amortizáció elszámolása; – a 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának megválasztása; – az értékpapírok forgóeszközként, illetve pénzügyi befektetéskénti számbavétele; – a befektetett pénzügyi eszközök tartalma; – az eredménykimutatás tartalma, tagolása; – a rendkívüli események elkülönítése a szokásos üzleti eseményektől; – a megbízható és valós képet alátámasztó kiegészítő melléklet részletes tartalmának meghatározása; – az éves beszámoló auditálása; – nyilvánosságra hozatal, közzététel. II / 7 / 5
Az OTP Jelzálogbank Rt. a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra vonatkozó előírások alapján éves beszámolót köteles készíteni. Az éves beszámoló felépítését, tartalmát, mellékleteit – a közös piaci számviteli irányelvek figyelembevételével – a Számviteli törvény szabályozza. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 250/2000.(XII.24.) Korm. rendelet szabályozza. Az OTP Jelzálogbank Rt. számviteli rendszerét a vonatkozó általános és hitelintézeti speciális törvényi és jogszabályi előírások szerint alakította ki. Az OTP Jelzálogbank Rt.: • kettős könyvvitelt vezet, • éves beszámolót készít. A mérlegkészítés időpontjának kijelölése Az üzleti év: A mérleg fordulónapja: A mérlegkészítés időpontja:
az adott naptári év tárgyév december 31. a tárgyévet követő év január 15.
Az OTP Jelzálogbank Rt. által választott éves beszámoló A tulajdonos elvárásával összhangban az OTP Jelzálogbank Rt. a 250/2000.(XII.24.) Kormányrendeletnek megfelelő mérleget, I. típusú (függőleges tagolású) eredménykimutatást, valamint az “A” változatú cash-flow kimutatást készít. A több éven keresztül adattartalommal fel nem töltött sorokat az OTP Jelzálogbank Rt. szerepelteti a beszámolójában. Az éves beszámoló részei: • mérleg, • eredménykimutatás, • kiegészítő melléklet. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni. Az OTP Jelzálogbank Rt. gazdasági tevékenysége során előforduló, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről a Számviteli törvényben rögzített szabályok szerint folyamatos nyilvántartást vezet. Az OTP Jelzálogbank Rt. hitelszámláinak vezetése elsődlegesen és analitikus részletezéssel az OTP Bank Rt. fiókhálózatánál telepített PRELAK rendszerben történik, majd az analitikus adatok főkönyvi számlákra történő felgyűjtésével, valamint az OTP Jelzálogbank Rt. központi nyilvántartásában történő összegzésével készül az OTP Jelzálogbank Rt. összesített főkönyvi kivonata. A fiókok közreműködése kizárólag bankügynöki tevékenységre korlátozódik, amihez döntési hatáskör, illetve jogkör nem párosul. II / 7 / 6
A főkönyvi számlák állományáról és forgalmáról havonta készül főkönyvi kivonat. Az OTP Jelzálogbank Rt. a folyamatosan vezetett nyilvántartásait a naptári év végével lezárja, és könyvel minden olyan gazdasági eseményt, amely az adott naptári évre vonatkozik és a mérleg fordulónapját követően a mérlegkészítésig ismertté vált. A könyvvezetésben alkalmazott főkönyvi számlákat a főkönyvi számlatükör és a főkönyvi szöveges számlarendi magyarázat tartalmazza. Az OTP Jelzálogbank Rt nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. A devizaköveteléseit és kötelezettségeit az MNB által közzétett hivatalos devizaközép árfolyamon értékeli.
II / 7 / 7
8.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Tájékoztatóban található minden tájékoztatást. A Jelzáloglevelek megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különösen figyelni kell az alábbi szempontokra. 8.1
A
MAGYARORSZÁGGAL
KAPCSOLATOS
POLITIKAI
ÉS
GAZDASÁGI
KOCKÁZATOK
Piacgazdasági intézményrendszerből származó kockázatok Minthogy Magyarország viszonylag rövid ideje tért át a piacgazdaságra, gazdasága és kormánypolitikája olyan változásokon ment át és fog még átmenni, amelyek a befektetőket és az OTP Jelzálogbank Rt.-t is érintik. Jóllehet kiépültek a parlamentáris demokrácia intézményei és kialakult a piacgazdaság jogszabályi és felügyeleti szabályrendszere, mindazonáltal ezek az intézmények és keretek még nem régóta léteznek és hiányoznak a rendszeresen felülvizsgált eljárási biztosítékok. Bár 1990. óta igen jelentős liberalizáció ment végbe, a magyarországi vállalkozásoknak nyugat-európai társaikhoz képest kevés a tapasztalatuk a piaci verseny terén. Nincs semmi biztosíték arra nézve, hogy a kormánypolitika vagy Magyarország politikai arculatának megváltozása nem lesz lényeges negatív hatással az OTP Jelzálogbank Rt. működésére.
A magyar gazdaság konjunktúrahelyzetéből eredő kockázatok A magyar gazdaság az elmúlt évek során kiegyensúlyozott, fenntartható növekedési pályára állt, azonban nyitottságánál fogva jelentős mértékben ki van téve a külgazdasági konjunktúrahelyzet befolyásának. A külföldi kereslet mérséklődése mind a növekedés, mind a külkereskedelmi egyensúly tekintetében ronthatja a magyar gazdaság pozícióit. A külgazdasági környezet gyengesége általában a beruházási aktivitás mérséklődésével is együtt jár, ami a magyar folyó fizetési mérleg és tőkemérleg együttes romlását idézheti elő. Ilyen helyzetekben a magyar gazdaságpolitika gyakran a belső kereslet általi növekedés-fenntartás útját választja, ami a külgazdasági és az államháztartási pénzügyi egyensúly együttes romlásához vezethet, és általában inflációt növelő hatású. Rövidtávon ez kedvező lehet a bankszektor jövedelmezősége szempontjából, hosszabb távon azonban olyan kényszerkiigazítás esélyét hordozza magában, ami csökkenő lakossági megtakarításokhoz, valamint romló vállalati mérlegekhez vezethet, ami pénzügyi kockázatokat jelenthet az egész bankszektor számára.
Forintárfolyammal kapcsolatos kockázatok Az elmúlt évek során a forint árfolyamrendszere stabil, nemzetközi pénzügyi viharokat is kiálló rendszernek bizonyult. A kiegyensúlyozott növekedési pályán álló gazdaságban a kívülről beáramló, illetve a belső innovatív beruházások erős termelékenység növekedést idéztek elő, ezért a gazdaságpolitika 2001. májusában a +/- 2,25 %-os euróhoz kötött
II / 8 / 1
árfolyamsávot +/- 15 %-ra bővítette, majd október 1-jén megszüntette a csúszó leértékelést. Az árfolyamrendszer megváltozását követően a forint felértékelődött, az infláció pedig hirtelen csökkent néhány százalékot. Az elmúlt években az infláció mérséklődésének üteme elmaradt a várakozásoktól, az effektíve felértékelődő, az árfolyamsáv erős szélét megközelítő forint pedig ronthatja a hazai termelés versenyképességét. Amennyiben külgazdasági egyensúlyvesztés, illetve tőkepiaci bizalomvesztés alakul ki, a forint sebezhető devizává válik. Az árfolyamrendszer felbomlásának viszonylag kicsi a kockázata, mivel nagy a forint sávon belüli mozgástere, a devizatartalékok pedig elegendőek, de nem lehet teljességgel kizárni egy ilyen fordulat bekövetkezését sem.
Az Európai Monetáris Unióhoz való integrációs folyamatból származó kockázatok Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a magyar gazdaság az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozásra kell, hogy felkészüljön. A jelenlegi magyar növekedési modell, az egyensúlymenedzselés, illetve az árfolyamrendszer arra rendezkedett be, hogy az európai gazdasághoz történő felzárkózás folyamatos tőkebeáramlást biztosít, részben központi elosztás, részben magántőke beruházások formájában. A gazdaság nyitottságából adódóan, illetve a maastrichti kritériumoknak való megfelelési kényszer miatt az integrációs folyamat tényleges állapota, illetve a magántőkének az integrációba vetett bizalma jelentős mértékben befolyásolja az ország külgazdasági pozícióját, illetve növekedési lehetőségeit. A nyugateurópai országok aktuális belpolitikai helyzete ilyen módon negatívan befolyásolhatja az integráció folyamatát, illetve annak gyorsaságát, így a magyar gazdaság rövid távú kilátásait is.
A magyar jogrendszerből származó kockázatok A bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, versenyjogi, értékpapírjogi, jelzálogjogi és egyéb szabályozások jelentős változáson mentek keresztül a piacgazdaságra való áttérés során. Az Európai Unió előírásaihoz történő harmonizáció további változásokat indukált. Életbe léptek azok a jogszabályok, amelyek az Európai Unióban érvényes szabályokhoz hasonlóan korlátozzák a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást és a bennfentes kereskedelmet, valamint erősítik a befektetővédelmet, mindazonáltal nem könnyű megítélni, hogy a megfelelő hatóságok a gyakorlatban hogyan fogják ezeket a jogszabályokat alkalmazni, illetve érvényesíteni. A hatályos törvényeket és rendeleteket sokszor következetlenül alkalmazzák és előfordulhat, hogy bizonyos körülmények között nem lehetséges az általuk biztosított jogorvoslati lehetőségek igénybevétele, vagy éppen hosszú időt vesz igénybe ezek alkalmazása. A jelzálogjog különösen ilyen be nem járatott területnek minősíthető. 8.2
ÁGAZATI SZINTŰ KOCKÁZATOK
Piaci verseny A jelzáloghitelezésben verseny van a kereskedelmi bankok, a lakástakarékpénztárak, a takarékszövetkezetek és biztosító társaságok között. Magyarországon a legtöbb hitelintézet, illetve bizonyos korlátozásokkal a biztosító társaságok is nyújthatnak jelzálogjog kikötése mellett kölcsönt. A módosított Hitelintézeti törvény az EU jogszabályokkal harmonizálva II / 8 / 2
lehetővé teszi külföldi bankoknak a fióknyitást Magyarországon. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy bármely külföldi Jelzálog-hitelintézet fiókot nyisson Magyarországon. A konkurencia erősödése negatívan befolyásolhatja az ágazat szereplőit.
A jelzáloghitelezés gazdaságpolitikai kockázatai A jelzáloghitelezés és a jelzáloglevelek piaca erősen befolyásolt a gazdaságpolitika által. A lakossági jelzáloghitel kereslet szempontjából külön kiemelnénk a jelenlegi politika reflektorfényében álló lakástámogatási rendszert, amely nagyban meghatározza a lakáshitel keresletet. A kamattámogatások mértékét, mind a jelzáloghitel oldalon, mind az azokat finanszírozó jelzáloglevelek vonatkozásában kormányrendeletek szabályozzák. Ebből adódóan gazdaságpolitikai prioritásváltások esetén a Kormány parlamenti jóváhagyás nélkül is megváltoztathatja a jelzáloghitelezés, illetve a jelzáloglevél forgalomba hozatal feltételrendszerét, ami az egész üzletág tekintetében kockázati tényezőt jelent a befektetők számára.
A jelzáloghitel kereslet kockázatai A jelzáloghitel kereslet nem pusztán a támogatási rendszer változásának következményeként változhat, hanem a gazdaság autonóm fejlődési pályája, (pl. konjunktúra dekonjunktúra hatások, jövedelem elosztási viszonyok változása stb.) is jelentős hatással lehet rá. A jelzáloghitel kereslet jövőbeli alakulása ezért nehezen prognosztizálható.
Egyéb kockázatok A jelzáloghitelezés és a jelzáloglevelek piaca Magyarországon rövid múltra tekint vissza. Nem áll rendelkezésre olyan mennyiségű és minőségű információ, ami a piaci kockázatok megbízható felmérését lehetővé tenné. A jelzáloglevelek viszonylag szűk nyilvános piaca likviditási kockázatot hordoz magában a jelzáloglevelek másodlagos értékesítésében. 8.3
AZ OTP JELZÁLOGBANK RT.
MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI
TÉNYEZŐK
Az OTP Jelzálogbank Rt. viszonylag fiatal társaság, hosszú távú működési tapasztalatok nélkül Az OTP Jelzálogbank Rt. 2002. februárjában kezdte meg a működését. Ebből adódóan működésével, gazdálkodásával kapcsolatban kevés olyan historikus adat áll rendelkezésre, amely alapján a Társaság tevékenysége értékelhető. A befektetés valós kockázata ezért nehezen felmérhető. Emellett az OTP Jelzálogbank Rt. a gazdasági élet olyan területén fejti ki tevékenységét, amely csupán pár éves múltra tekint vissza, ezért a piaci szokványok, valamint a piac szereplői közötti együttműködési formák jelenleg is kialakulóban vannak.
II / 8 / 3
A támogatási rendszer esetleges változásainak hatása az OTP Jelzálogbank Rt. működésére Az OTP Jelzálogbank Rt. a támogatási rendszer változatlanságát feltételezi a már kifolyósított hitelekre vonatkozóan. A támogatási rendszer 2003-ban történt változtatását követően a folyósított hitelek támogatása a jelzáloglevelek teljes élettartamára ismertté vált. Az OTP Jelzálogbank Rt. szerint elég erős a törvényi megfogalmazás, ami szerint ha változik is a támogatási rendszer akkor ez az OTP Jelzálogbank Rt. eredményességét a kifolyósított hitelekre vonatkozóan nem érintheti. Természetesen, ha a támogatás szabályai változnak, akkor az új folyósításokra vonatkozóan már az új szabályok szerint kerül a támogatás értékelésre.
Az OTP Jelzálogbank Rt. eszköz-forrás gazdálkodásából adódó kockázatok Az OTP Jelzálogbank Rt. forrásai (jelzáloglevelek), és az eszközei (jelzáloghitelek) szerkezetének eltéréséből kamatkockázat adódik. Az ilyen típusú kockázatokat két tényező hozhatja létre: egyrészt az eltérő futamidő, másrészt a kamatozás módja (fix, változó) közötti eltérések. A kamatkockázaton túlmenően a Kibocsátó portfoliója bizonyos mértékű devizakockázatnak is ki van téve, abból adódóan, hogy mind eszközei, mind pedig forrásai oldalán rendelkezik euróban, illetve svájci frankban adódó követelésekkel, illetve kötelezettségekkel. Ezen kockázatokat az OTP Jelzálogbank Rt. a nemzetközi és a magyar piacokon derivatív ügyletek kötésével kezeli.
A Jelzáloglevelek fedezeti rendszeréből adódó kockázatok A forgalomba hozatalok dokumentációjában kiemelt helyet foglal el a lejárati összhang tábla. Az OTP Jelzálogbank Rt. a táblázat összeállításánál arra törekszik, hogy a lehető legteljesebb mértékben bemutatásra kerüljön az általa nyújtott jelzáloghitelekből származó összes követelés és az összes forgalomban lévő (az új forgalomba hozatalokkal együtt) Jelzáloglevél állományból eredő kötelezettség és ezek összevetéséből megállapítható legyen az OTP Jelzálogbank Rt. likviditási pozíciója. Ennek érdekében a tábla értékeinek számolásánál az OTP Jelzálogbank Rt. különböző előfeltételezésekkel él, amelyek a Kibocsátási Mellékletek lejárati összhang tábla részében kerülnek részletesen kifejtésre. Ezek közül is külön kiemelendő, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. a támogatási rendszer változatlanságát feltételezi a már folyósításra került hitelek esetében, valamint hogy a Jelzáloglevelek fedezetigénynek és a hitelállomány fedezeti értékének kiszámításánál használt változó kamatok értékei a GKI Gazdaságkutató Rt. rendszeresen szolgáltatott előrejelzéseire alapulnak. Az előfeltételezések mindig hordoznak kockázati elemeket arra vonatkozóan, hogy mi történik az előfeltételek nem vagy nem olyan módon való teljesülése esetén, ami megfogalmazásra került. Tekintettel rendszeres hitelállomány átvételeire, az ebből fakadó folyamatos Rendes Fedezetbe vonásokra és növekvő Rendes Fedezeteken alapuló jelzáloglevél forgalomba hozatalokra az OTP Jelzálogbank Rt. folyamatosan értékeli fedezeteit és tájékoztatja a Vagyonellenőrt azok értékéről és összetételéről az új Jelzáloglevél forgalomba hozatalához szükséges Vagyonellenőr nyilatkozatának kiadása érdekében. Ebből következően a piaci változások folyamatosan átvezetésre kerülnek az állományokon, és azok, már az ismert piaci adatok alapján módosított előrejelzések alapján kerülnek értékelésre, valamint az esetlegesen kialakuló fedezeti problémák a folyamatos hitelállomány átvételekkel rövid idő alatt korrigálódhatnak.
II / 8 / 4
9.
PERES, VALAMINT FELSZÁMOLÁSI- ÉS CSŐDELJÁRÁSOK
Az OTP Jelzálogbank Rt.-vel szemben folyamatban lévő olyan per, amely jelentős hatással lehet a vagyoni helyzetre, valamint felszámolási- vagy csődeljárás nincs, ellene a forgalomba hozatalt megelőzően csőd-, vagy felszámolási eljárást nem rendeltek el, fizetési kötelezettségeit mindig rendben teljesítette.
II / 9 / 1
10. ADÓZÁS Az alábbi megjegyzések általános jellegűek és a jelen Tájékoztató időpontjában hatályos magyar jogszabályokon és joggyakorlaton alapulnak. Az összefoglaló pusztán az alapvető magyar adójogi következmények tekintetében nyújt tájékoztatást. Az alábbiakban foglaltak általános tájékoztatási célból készültek és nem tekinthetők sem jogi, sem adótanácsnak egyetlen belföldi illetőségű vagy külföldi illetőségű Jelzáloglevéltulajdonos vonatkozásában sem. Ennek megfelelően a lehetséges befektetők az egyedi körülmények alapján csak a saját adószakértőjükkel való konzultáció után nyerhetnek tényleges képet az általános adózási következményekről, ideértve különösen a Jelzáloglevelek megszerzésének, tulajdonlásának és átruházásának a magyarországi jogszabályok és joggyakorlat szerinti következményeit. A Jelzáloglevelek külföldi illetőségű Jelzáloglevéltulajdonosok által történő megszerzése, illetve a Jelzáloglevelek utáni kamatfizetés a Jelzáloglevél-tulajdonosok illetősége szerinti országban további adókötelezettséget válthat ki – melynek során értelemszerűen figyelembe veendők az érvényben levő, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények –, amellyel jelen összefoglaló nem foglalkozik. 10.1
BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ JELZÁLOGLEVÉL TULAJDONOSOK ADÓZÁSA
10.1.1
Kamatjövedelem adózása
A társasági adó törvény hatálya alá tartozó belföldi illetőségű adózó Jelzáloglevél-tulajdonos Kibocsátótól származó, az MSZSZ szerint számított kamatbevétele kapott kamatnak minősül, amely része a társasági adó törvény hatálya alá tartozó belföldi illetőségű adózó Jelzáloglevéltulajdonos adózás előtti eredményének. Az adózás előtti eredmény után társasági adó fizetési kötelezettség áll fenn, melynek mértéke a társasági adó törvény általános szabályai szerint 16 százalék. A belföldi illetőségű magánszemély Jelzáloglevél-tulajdonosok esetében a nyilvánosan forgalomba hozott Jelzáloglevelek kamatából származó jövedelem után az adó mértéke 0 százalék. 10.1.2
Tőkejövedelem adózása
A társasági adó törvény hatálya alá tartozó belföldi illetőségű adózó Jelzáloglevél-tulajdonos esetében a Jelzáloglevelek értékesítése, vagy az értékesítéssel azonos elbírálás alá eső cselekmény következtében elszámolt árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség részét képezi a társaság adó törvény hatálya alá tartozó belföldi illetőségű személy Jelzáloglevél-tulajdonos adózás előtti eredményének. Az adózás előtti eredmény után társasági adó fizetési kötelezettség áll fenn, amelynek mértéke a társasági adó törvény általános szabályai szerint 16 százalék.
II / 10 / 1
A belföldi illetőségű magánszemély Jelzáloglevél-tulajdonos esetében a Jelzáloglevelek átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a Jelzáloglevelek megszerzésére fordított érték és a Jelzáloglevelekhez kapcsolódó járulékos költségek (pl. a forgalmazó részére a Jelzáloglevél eladása és vétele során megfizetett költségek) együttes összegét, árfolyamnyereségnek minősül feltéve, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény, mint tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevételt vagy más okból nem minősíti kamatnak. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. A Jelzáloglevelek diszkont áron történő forgalomba hozatala esetén a belföldi illetőségű magánszemély Jelzáloglevél-tulajdonosoknál a Jelzáloglevelek forgalomba hozatali ára és névértéke közötti különbség kamatnak minősül, amely után az adómérték 0 százalék. Szintén kamatnak minősül a Jelzáloglevelek nyilvános forgalmazása során a kamat helyett elért árfolyamnyereség, melyet így 0 százalékos adó terhel. 10.1.3
Vagyonátruházási adó/illeték
Magyarországon a Jelzáloglevelek bármely jogcímen történő átruházása nem esik vagyonátruházási adó-vagy illetékfizetési kötelezettség alá. 10.2
KÜLFÖLDI ILLETŐSÉGŰ JELZÁLOGLEVÉL TULAJDONOSOK ADÓZÁSA
10.2.1
Kamatjövedelem adózása
A társasági adó törvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű adózó Jelzáloglevél-tulajdonos részére kifizetett kamatból a Kibocsátó, mint kifizető 16 százalékos társasági adót köteles levonni. Amennyiben Magyarország és a társasági adó törvény hatálya alá tartozó külföldi adózó Jelzáloglevél-tulajdonos állama között hatályban levő, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény a fentinél alacsonyabb adómértéket állapít meg, vagy a kamatjövedelem magyarországi adóztatását nem teszi lehetővé, úgy az adott egyezmény vonatkozó rendelkezései az irányadók. Ha a Kibocsátó az adóhatóság engedélyével rendelkezik, akkor is csak abban az esetben jogosult ezen alacsonyabb mértéket alkalmazni, amennyiben a társasági adó törvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű adózó Jelzáloglevél-tulajdonos évente az adott évi első kifizetést megelőzően, illetve illetőségének változását követő első kifizetést megelőzően a Kibocsátónak átadja az illetékessége országának adóhatósága által kiállított illetőség-igazolását, valamint a Kibocsátónak átadásra kerül a társaság adó törvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű adózó Jelzáloglevél-tulajdonos vagy letétkezelője okiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a társaság adó törvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű adózó Jelzáloglevél-tulajdonos a Kibocsátótól származó, a Jelzáloglevelek után fizetett kamat vonatkozásában az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében haszonhúzónak minősül, ha ezen egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A haszonhúzói nyilatkozatot évente, az adott évben történő első kifizetést megelőzően kell átadni. Nem magyar nyelven kiállított dokumentumok esetében hiteles magyar nyelvű fordítás csatolandó. A társaság adó törvény hatálya alá tartozó külföldi II / 10 / 2
illetőségű adózó Jelzáloglevél-tulajdonos a fenti igazolásokat/nyilatkozatokat a Számlavezető részére küldi meg, aki minden évben az első kifizetést 5 munkanappal megelőzően, illetve ha változik a társaság adó törvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű adózó Jelzáloglevéltulajdonos illetősége ezen igazolásokat továbbítja a Kibocsátó részére. Ellenkező esetben a Kibocsátó az adót az általános mértékű forrásadó-mérték alapján állapítja meg és vonja le, és jogosult az általános mérték és az egyezmény szerinti mérték közötti különbözetet visszaigényelni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-budapesti Igazgatóságánál. Külföldi illetőségű magánszemély Jelzáloglevél-tulajdonos esetében a nyilvánosan forgalomba hozott Jelzáloglevél kamatából származó jövedelem után az adó mértéke 0 százalék. 10.2.2
Tőkejövedelem adózása
A társasági adó törvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű adózó Jelzáloglevél-tulajdonos által a Jelzáloglevelek értékesítéséből realizált kamatnak nem minősülő árfolyamnyereség, amennyiben a társasági adó törvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű adózó nem rendelkezik Magyarországon telephellyel, nem esik magyarországi adófizetési kötelezettség alá. A külföldi illetőségű magánszemély Jelzáloglevél-tulajdonos esetében a Jelzáloglevelek értékesítésén realizált nyereség a belföldi illetőségű magánszemély Jelzáloglevél-tulajdonos által realizált nyereséggel azonos feltételekkel és módon adóztatható. Amennyiben Magyarország és a külföldi illetőségű magánszemély Jelzáloglevél-tulajdonos állama között van hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről, a jelzáloglevelek értékesítésén realizált árfolyamnyereségre a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Magyarország által a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények általában úgy rendelkeznek, hogy a külföldi illetőségű magánszemély Magyarországról származó árfolyamnyeresége Magyarországon nem adóztatható. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben foglaltakat a kifizető csak abban az esetben jogosult alkalmazni, amennyiben az egyezmény alapján nincs adófizetési kötelezettség, vagy a kifizető az adóhatóság engedélyével rendelkezik és amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély Jelzáloglevél-tulajdonos a társaság adó törvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű adózók kamatjövedelemének adózásánál hivatkozott illetőség-igazolást az ott leírt módon a Kibocsátó részére átadja.
II / 10 / 3
III. RÉSZ
A JELZÁLOGLEVÉL PROGRAM FELTÉTELEI
TARTALOM III. RÉSZ
11.
A JELZÁLOGLEVÉL PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA
12.
JELZÁLOGLEVÉL FELTÉTELEK
11. A III. JELZÁLOGLEVÉL PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA Az OTP Jelzálogbank Rt. mint kibocsátó ("Kibocsátó") a jelen Tájékoztatóban leírt jelzáloglevél kibocsátási program ("Jelzáloglevél Program") hatálya alatt időről-időre forint, euró, vagy svájci frank alapú jelzálogleveleket hoz forgalomba a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A Jelzáloglevél Programba tartozó egyes forgalomba hozatalok részletes feltételeit a vonatkozó (későbbiekben meghatározott) Kibocsátási Melléklet tartalmazza. A Jelzáloglevél Program hatálya alatt mindenkor forgalomba hozott, de le nem járt Jelzáloglevelek forintban számított össznévértéke a Jelzáloglevél Program lezárásáig a 200.000.000.000 (azaz kettőszázmilliárd) forintot nem haladhatja meg (keretösszeg). Az euró, illetve svájci frank alapú jelzáloglevél-sorozatok értékelése az MNB által közzétett hivatalos devizaközép árfolyamon történik. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a Jelzáloglevél Program keretében a 200 milliárd forintos keretösszeg erejéig Jelzálogleveleket bocsásson ki. Az egy Sorozatban forgalomba hozott dematerializált Jelzáloglevelek adatait a Tpt 7.§ (2) meghatározott, értékpapírnak nem minősülő Okirat tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (2) bekezdésének megfelelően a Központi Értékpapírszámla Vezetőnél helyezi letétbe. A Kibocsátó kezdeményezheti Jelzáloglevél Program hatálya alá tartozó forgalomba hozatali eljárás keretében forgalomba hozott egyes Sorozatok és Részletek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére (“BÉT”), vagy más értéktőzsdére. A Jelzáloglevelek forgalomba hozatalára vonatkozó Kibocsátási Melléklet határozza meg, hogy az adott Jelzáloglevelek a BÉT-re, vagy más értéktőzsdére bevezetésre kerülnek-e. A jelen fejezet a Jelzáloglevél Program feltételeiről nyújt tájékoztatást és a Jelzáloglevél Programba tartozó egyes Sorozatok és Részletek tekintetében tartalmaz általános információkat. Az alábbi összefoglalás a jelen Tájékoztató egyéb vonatkozó részeivel együtt értelmezendő.
Kibocsátó
OTP Jelzálogbank Részvénytársaság (1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.)
Jelzáloglevél Program megnevezése
OTP Jelzálogbank Rt. III. Jelzáloglevél Programja
Jelzáloglevél Program Programszervező, Program Az OTP Bank Rt. mint a felállításában közreműködő befektetési szolgáltató. Forgalmazó Fizető Bank
Az OTP Bank Rt., mint a fizetésekkel kapcsolatos egyes tevékenységek ellátásával megbízott hitelintézet.
III / 11 / 1
Felhatalmazás
A Kibocsátó Igazgatósága a 2005. március 4-én tartott ülésének 11/2005 számú határozatával felhatalmazást adott a Jelzáloglevél Program felállítására, az azzal kapcsolatos dokumentumok elkészítésére és aláírására, valamint Program keretében Jelzáloglevelek forgalomba hozatalára.
Jelzáloglevél Program keretösszege
200.000.000.000 Ft (kettőszázmilliárd forint) – a forgalomba hozott, de le nem járt Jelzáloglevelek forintban számított össznévértéke alapján, a Jelzáloglevél Program lezárásáig.
Jelzáloglevelek forgalomba hozatala
A Jelzáloglevelek forgalomba hozatala több Sorozatban, és az egyes Sorozatokon belül egy vagy több Részletben történik nyilvános forgalomba hozatali eljárás keretében, a jelen Tájékoztató és a vonatkozó Kibocsátási Mellékletek feltételei szerint.
A forgalomba hozatal módja
A jelen Jelzáloglevél Program keretében a Jelzáloglevelek nyilvánosan hozhatóak forgalomba. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás (Tpt. 48. §.), vagy aukciós eljárás (Tpt. 49. §.), folyamatos forgalomba hozatal (Tpt. 50. §.), vagy adagolt kibocsátás (Tpt. 51. §.) útján.
Jegyzés módja
A jegyzési ív személyesen vagy meghatalmazott útján történő kitöltésével és a jegyzési helyeken történő átadásával vagy oda faxon történő megküldésével lehet benyújtani a jegyzési igényt a jegyzési időszak alatt. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A törvényen, hatósági rendelkezésen alapuló képviselet útján történő jegyzésnél a jogi személyt, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, egyéb szervezetet a törvényes képviselő vagy a törvényes képviselő által közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy képviselheti. A Befektetők a vételár megfizetését kizárólag átutalással teljesíthetik. A jegyzés elfogadásának feltétele, hogy a Befektető a jegyzési ív benyújtásával egyidejűleg a Forgalmazó elkülönített letéti számlájára a befizetendő összeget átutalja, mely összegnek legkésőbb a jegyzés lezárásáig igazoltan be kell érkeznie. Az átutalási megbízás másolatát a jegyzési ívhez mellékelni kell. A Forgalmazó jogosult a Befektetőkkel külön megállapodást kötni, melynek értelmében a vásárolt Jelzáloglevelek teljes ellenértékének befizetése az Elszámolás Napján a KELER Rt. VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer) ügyféltétel zárásáig esedékes. Az átutalás teljesítése nem pótolja a jegyzési ív benyújtását.
III / 11 / 2
A befizetett összeg
Amennyiben a jegyzési íven jelzett összeg és az igazoltan beérkezett összeg különbözik, abban az esetben a következők szerint kell eljárni. Ha az igazoltan beérkezett összeg kevesebb, mint a jegyzési íven jelzett összeg, abban az esetben az igazoltan beérkezett összeg tekintendő mérvadónak, amennyiben az igazoltan beérkezett összeg több mint a jegyzési íven szereplő, akkor a különbség öt napon belül levonásmentesen visszatérítésre kerül.
Visszatérítés
Amennyiben a forgalomba hozatal a Tpt. 42. § (1) hatálya alá eső ok folytán hiúsul meg, a már befizetett összegeket a Kibocsátó hét napon belül – kamatfizetési kötelezettség nélkül – visszafizeti.
A forgalomba hozatalok pénzneme
A Jelzáloglevelek magyar forintban, euróban, vagy svájci frankban kerülnek forgalomba hozatalra.
Forgalomba hozatali ár
A Jelzáloglevelek névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülhetnek forgalomba hozatalra. Jegyzés eljárás lebonyolítása esetén a forgalomba hozatali ár Tpt. 37. §-ának megfelelően legkésőbb a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőző napon közzétételre kerül. Aukció lebonyolítása esetén a Forgalmazó a Tpt. 49. § (2) alapján az aukciós minimum árat a aukció kezdő időpontját megelőzően az ajánlattételre jogosultak tudomására hozza.
Hirdetmények
A Kibocsátó hirdetményeit a Napi Gazdaság című országos napilapban, valamint a Magyar Tőkepiac című hivatalos napilapban teszi közzé.
Forgalomba hozatali dokumentumok
A Jelzáloglevél Program feltételeit, a Kibocsátó bemutatását, valamint mindazt az információt, amelynek közlése a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír befektetői számára a magyar jogszabályok szerint kötelező, és amely a Felügyelet számára benyújtásra kerül, a jelen Tájékoztató tartalmazza. Az egyes Sorozatokban vagy Részletekben forgalomba hozott Jelzáloglevelek vonatkozásában a forgalomba hozatal adatait, valamint a Kibocsátóra vonatkozó újabb pénzügyi, gazdasági, jogi adatokat és a megelőző forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatás keretében közétett tényeket, adatokat, információkat egységes szerkezetben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet tartalmazza.
III / 11 / 3
További forgalomba hozatalok
A Jelzáloglevél Program alapján történő további forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 31. § (3) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját legalább három munkanappal megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Kibocsátási Melléklet benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja, és a Kibocsátási Mellékletet nyilvánosságra hozza.
Jelzáloglevelek típusa
A Jelzálogleveleket névre szólóan lehet forgalomba hozni.
Jelzáloglevelek megjelenési formája
A Jelzáloglevelek dematerializált értékpapírok. A vonatkozó Kibocsátási Mellékletben foglalt rendelkezésekkel összhangban a névre szóló dematerializált Jelzálogleveleket tartalmazó, a Tpt 7. §-a szerint kiállított Okiratot, a Tpt. 9. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Központi Értékpapírszámla Vezetőjénél helyezik letétbe, és az mindaddig letétben marad, amíg az adott Sorozatban forgalomba hozott Jelzáloglevelek tulajdonosainak a Jelzálogleveleken alapuló fizetési igényei kielégítésre nem kerülnek.
Értékpapír-számla
A dematerializált értékpapírokról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
Központi Értékpapírszámla KELER Rt. (1075 Budapest, Asbóth u. 9-10.) Vezetője Futamidő
Az alkalmazandó jogszabályok és rendelkezések figyelembevételével, a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározott maximum 30 éves időtartam.
Elszámolási nap
A vonatkozó Kibocsátási Mellékletben a Jelzáloglevél forgalomba hozatalból származó bevételek elszámolására kijelölt nap.
A Jelzáloglevelek névértéke A Jelzáloglevelek névértékéről a vonatkozó Kibocsátási Melléklet rendelkezik. Kamatozás
A Jelzáloglevelek lehetnek fix vagy változó kamatozásúak a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározottak szerint.
Irányadó Jog és Illetékesség A Jelzáloglevelekre a magyar jog az irányadó. A Jelzáloglevél Programmal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvita eldöntésében a Tpt. 376. §-ban meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság az illetékes, kivéve a Tpt. 207. § (2) bekezdése szerinti illetékességet.
III / 11 / 4
Értékesítési Korlátozások
A Jelzálogleveleket csak a vonatkozó, hatályos jogszabályokkal összhangban lehet értékesíteni belföldi magánszemélyek és intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek és intézményi befektetők részére akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Sorozat, vagy Részlet során forgalomba hozott Jelzáloglevelekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat a vonatkozó Kibocsátási Melléklet tartalmazza.
Kétoldalú árjegyzés
Amennyiben a Kibocsátási Melléklet úgy rendelkezik, a Program Forgalmazó a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározott módon, az ott megjelölt informatikai rendszer megfelelő oldalán eladási és vételi árat jegyez az egy Sorozatban forgalomba hozott Jelzáloglevelek tekintetében.
III / 11 / 5
12. JELZÁLOGLEVÉL FELTÉTELEK Az alábbiak a Jelzáloglevelek általános feltételei, amely Jelzáloglevél feltételek minden egyes Okirat részét képezik. Az egyes Sorozat/Részlet forgalomba hozatalokra vonatkozó "Kibocsátási Melléklet" egyéb feltételeket is megállapíthat. A jelen Jelzáloglevél feltételektől eltérő vagy azokkal összhangban nem álló ilyen egyéb feltételek a vonatkozó Sorozathoz tartozó Jelzáloglevelek tekintetében a jelen Jelzáloglevél feltételek helyébe lépnek, illetve módosítják azokat. A vonatkozó Kibocsátási Melléklet (illetve annak alkalmazandó rendelkezései) az adott Sorozatról kiállított Okirat részét fogják képezni. A jelen Tájékoztató 5. sz. melléklete ismerteti a Kibocsátási Mellékleteken feltüntethető feltételeket. A Kibocsátási Mellékletek fogják meghatározni, hogy ezen feltételek közül melyek vonatkoznak az adott Jelzáloglevelekre. A jelen Jelzáloglevél Program hatálya alatt kibocsátott bármely Jelzáloglevél az OTP Jelzálogbank Rt. által forgalomba hozott valamely Sorozat egyik Jelzáloglevele. A Jelzáloglevelekre történő hivatkozáson a továbbiakban a Jelzáloglevelek Meghatározott Pénznemben kifejezett legkisebb Meghatározott Névértéke értendő. A jelen szövegben a Részlet olyan Jelzálogleveleket jelent, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg és azonos a forgalomba hozataluk napja. A Sorozat olyan Részletek összessége, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg, de az egyes Részletek forgalomba hozatalának napja (az "Értéknap"), a Kamatszámítás Kezdőnapja és/vagy a Forgalomba Hozatali Ára eltérő. A Kibocsátási Mellékletben használt szavak és kifejezések ugyanúgy értelmezendők mint a Kötvényfeltételekben, kivéve ha a szövegkörnyezetből más következik, vagy az attól eltérő értelmezésre kifejezett utalás történik. A Jelzáloglevelek a Kibocsátó és a Fizető Banki tevékenységeket ellátó OTP Bank között létrejövő Fizető Banki Szerződés rendelkezéseivel összhangban kerülnek forgalomba hozatalra. A Fizető Banki Szerződés egy példánya munkaidőben megtekinthető az OTP Bank Rt. kijelölt irodájában. A Jelzáloglevél-tulajdonosokat értesítettnek kell tekinteni minden, a Fizető Banki Szerződés és a vonatkozó Kibocsátási Melléklet őket érintő rendelkezéséről. A jelen Jelzáloglevél feltételek rendelkezései a Fizető Banki Szerződés vonatkozásában csak összefoglaló jellegűek. A Fizető Banki Szerződésben vagy a Kibocsátási Mellékletben alkalmazott meghatározások és kifejezések a jelen Jelzáloglevél feltételekben foglaltak szerint értelmezendők, kivéve, ha a szövegkörnyezetből más értelmezés következik, vagy az alkalmazott meghatározások és kifejezések azok értelmezését kifejezetten másként rendelik. Amennyiben ellentmondás merülne fel a Fizető Banki Szerződés és a Kibocsátási Melléklet rendelkezései között, az utóbbi lesz az irányadó.
III / 12 / 1
1.
A Jelzáloglevelek típusa, előállításuk módja, fajtája és tulajdonjoga
(a)
A Jelzáloglevelek típusa A Jelzáloglevelek névre szóló értékpapírok.
(b)
A Jelzáloglevelek előállításának módja A Jelzáloglevelek dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A Kibocsátó a Tőkepiaci törvény értelmében kiállítatja, Központi Értékpapírszámla Vezetőjénél letétbe helyezi az egyes Sorozatok adatait tartalmazó – értékpapírnak nem minősülő – Okiratot. Amennyiben a Sorozatot alkotó Jelzáloglevelek számát a Kibocsátó adagolt kibocsátással növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül és ezzel egyidejűleg a teljes Sorozat adatainak megfelelően módosított új Okirat kerül kiállításra. Az adott Jelzáloglevélhez tartozó Kibocsátási Melléklet (illetve annak vonatkozó rendelkezései) a kapcsolódó Okirat részét képezik és a jelen Jelzáloglevél feltételekhez képest olyan egyéb feltételeket is meghatározhatnak, amelyek – az általuk meghatározott mértékben, vagy ha a Jelzáloglevél feltételeknek ellentmondanak – az adott Jelzáloglevél vonatkozásában módosítják a jelen Jelzáloglevél feltételeket vagy azok helyébe lépnek. A vonatkozó Kibocsátási Melléklet-re történő hivatkozás egy adott Jelzáloglevélről készült Okirat részét képező Kibocsátási Mellékletre (illetve annak vonatkozó rendelkezéseire) utal.
(c)
A Jelzáloglevelek fajtái Jelzáloglevél a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Jelzáloglevél, (i) amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik („Fix Kamatozású Jelzáloglevél”); (ii) amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb alkalmazásával periodikusan állapítják meg („Változó Kamatozású Jelzáloglevél”).
(d)
Tulajdonjog A Tőkepiaci törvény 138. § (2) bekezdésének megfelelően a Jelzáloglevéltulajdonosokra történő hivatkozások a Jelzáloglevelek vonatkozásában azon személyeket jelentik, akiknek az értékpapír-számláján az adott Jelzálogleveleket nyilvántartják. A Jelzáloglevelek csak a Központi Számlavezető mindenkori előírásaival és eljárásaival összhangban, az eladó értékpapír-számlájának megterhelésével és a vevő értékpapír-számláján történő jóváírással ruházhatók át. A Tőkepiaci törvény 6. § (5) bekezdése értelmében a Jelzáloglevél-tulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Jelzáloglevelek nyomdai úton történő előállítását.
2.
A Jelzáloglevelek jellege A Jelzáloglevelek a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli nem alárendelt a Jht 14. §. értelmében jelzáloggal biztosított kötelezettségeit testesítik meg. A Jelzáloglevelek a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, zálogjoggal nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel szemben a vonatkozó jogszabályok alapján a Kibocsátó felszámolása, vagy az ellene indított végrehajtási eljárás során elsőbbséget élveznek.
III / 12 / 2
3.
Kamatok
(a)
Fix Kamatozású Jelzáloglevelek kamata Minden egyes Fix Kamatozású Jelzáloglevél a Meghatározott Névértéke után a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve), éves szinten a Kamatláb(ak) mértékével számolva kamatozik. A Jelzáloglevél feltételekben a "Fix Kamatozási Időszak" a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakot jelenti. A kamatok a Lejárat Napjáig terjedő időszakban minden évben a Kamatfizetési Nap(oko)n és a Lejárat Napján utólag fizetendők. Ha a kamatot a Fix Kamatozási Időszaktól eltérő időszakra kell számítani, akkor a kamat kiszámításához a Meghatározott Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni. Az eredményként kapott összeget a Meghatározott Pénznem legközelebbi váltópénzére kell kerekíteni, a váltópénz felét felfelé kerekítve (vagy más kerekítési szabályt alkalmazva, ha az irányadó piaci szokások azt úgy rendelik). Ha a vonatkozó Kibocsátási Melléklet másként nem rendelkezik, az egyes Fix Kamatozási Időszakokat lezáró (de abba nem számító) Kamatfizetési Napon a Fix Kamatozási Időszakra fizetendő kamat összege a Fix Kamatösszeg lesz. Ha a vonatkozó Kibocsátási Melléklet úgy rendelkezik, a Kamatfizetési Napon fizetendő kamat összege a Kibocsátási Mellékletben meghatározott Töredékösszeg lesz. "Kamatbázis" a jelen 3(a) Jelzáloglevél feltételnek megfelelően számított kamatösszeg tekintetében a következőket jelenti: (i) ha a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben a "Tényleges/Tényleges (ISMA)"1 szerepel: (a) azon Jelzáloglevelek esetében, ahol a legutóbbi Kamatfizetési Naptól (vagy ha ilyen nincs, a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a vonatkozó kifizetési napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakban (a "Kamatozó Időszak") a napok száma egyenlő vagy kevesebb mint azon Kamatmegállapítási Időszak napjainak száma, amelyben a Kamatozó Időszak véget ér: a Kamatozó Időszak napjainak száma osztva (1) a Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és (2) az egy naptári évben előforduló (a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározott) Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával; vagy (b) azon Jelzáloglevelek esetében, ahol a Kamatozó Időszak hosszabb, mint az a Kamatmegállapítási Időszak, amely alatt a Kamatozó Időszak véget ér, a következők összege: (1) a Kamatozó Időszak azon napjainak száma, amelyek azon Kamatmegállapítási Időszakra esnek, melyben a Kamatozó Időszak kezdődik, osztva (x) az ezen Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és (y) az egy naptári évben előforduló Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával; és (2) a Kamatozó Időszak azon napjainak száma, amelyek a következő Kamatmegállapítási Időszakra esnek, osztva (x) az
1
Az Államadósság Kezelő Központ Rt. ("ÁKK Rt.") 2002. március 1-jén hatályba lépett, állampapírpiaci pénzügyi számításokról szóló Állásfoglalásában leírt számítási módszer ezen a "Tényleges/Tényleges (ISMA)" módszeren alapszik, de az ÁKK Rt. képlete nem kezeli azt az esetet, amikor az utolsó Kamatozó Időszak nem egyezik meg az utolsó Kamatmegállapítási Időszakkal.
III / 12 / 3
(i)
ezen Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és (y) az egy naptári évben előforduló Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával; ha a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben a "30/360" szerepel, a legutóbbi Kamatfizetési Naptól (vagy, ha ilyen nincs, a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a vonatkozó kifizetési napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak napjainak száma (ezen napok számát 360 napos évre és tizenkettő 30 napos hónap alapul vételével számítva) osztva 360-nal.
"Kamatmegállapítási Időszak" minden egyes, a Kamatmegállapítási Naptól (azt is beleértve) a következő Kamatmegállapítási Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak. Amennyiben akár a Kamatszámítás Kezdőnapja, akár az utolsó Kamatfizetési Nap nem Kamatmegállapítási Nap, akkor az azt a napot megelőző első Kamatmegállapítási Napon kezdődő és az azt a napot követő első Kamatmegállapítási Napon végződő időszak lesz a Kamatmegállapítási Időszak. "Váltópénz" az Eurótól különböző minden pénznem tekintetében az adott pénznem országában rendelkezésre álló legkisebb összegű fizetési eszköz (Magyarországon egy Forint), az Euró tekintetében pedig egy cent. (b)
A Változó Kamatozású Jelzáloglevelek kamatai (i) Kamatfizetési Napok Minden egyes Változó Kamatozású Jelzáloglevél a Meghatározott Névértéke után a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve) kamatozik. A kamat utólag fizetendő: (A) minden évben a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben kijelölt Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok)on; vagy (B) amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben nincs(enek) Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok) kijelölve, úgy minden olyan napon (minden ilyen nap minden egyes Meghatározott Kamatfizetési Nappal együtt egyenként "Kamatfizetési Nap"), amely a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben Meghatározott Időszakként megszabott számú hónappal vagy más időszakkal esik a megelőző Kamatfizetési Nap után, illetve – az első Kamatfizetési Nap esetében –, a Kamatszámítás Kezdőnapja után. A kamatot minden egyes, a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) tartó időszakra ("Kamatfizetési Időszak") kell fizetni. Amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben Munkanap Szabály került meghatározásra és (x) a kérdéses naptári hónapban nincsen olyan nap, amely szám szerint megfelelne valamely Kamatfizetési Napnak, vagy (y) valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely nem Munkanap, akkor, ha a Munkanap Szabály: (1) Változó Kamatláb Munkanap Szabály, akkor minden olyan esetben, amikor a Meghatározott Időszakok a 3(b)(i)(B) Jelzáloglevél feltételnek megfelelően kerültek rögzítésre a Kamatfizetés Napja (i) a fenti (x) esetben az illető hónap utolsó Munkanapja lesz és az alábbi (B) pont szerinti rendelkezések mutatis mutandis alkalmazandók; vagy (ii) a fenti (y) esetben a kamatfizetést el kell halasztani a következő olyan
III / 12 / 4
(2) (3)
(4)
napra, amely Munkanap, hacsak az nem esik a következő naptári hónapra, amely esetében (A) a Kamatfizetés Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra és (B) minden azt követő Kamatfizetés Napja azon hónap utolsó Munkanapja lesz, amely a Meghatározott Időszakkal esik a megelőző Kamatfizetés Napja után; vagy Következő Munkanap Szabály, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi olyan napra, amely Munkanap; vagy Módosított Következő Munkanap Szabály, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi Munkanapra, kivéve, ha az így a következő naptári hónapra esne, ebben az esetben a Kamatfizetés Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra; vagy Megelőző Munkanap Szabály, a Kamatfizetés Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra.
A Jelzáloglevél feltételekben "Munkanap" olyan napot jelent, amely egyszerre: (A) olyan nap, amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározott További Kereskedelmi Központban; (B) olyan nap, amelyen (1) – az Eurón kívüli Meghatározott Pénznemben kifizetendő összeg tekintetében – kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) a vonatkozó Meghatározott Pénznem országának legfontosabb pénzügyi központjában (ha nem Budapest vagy a megjelölt További Kereskedelmi Központ), vagy (2) – Euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a Trans-European Automated Real-Time Gross Settlement Express Transfer (TARGET) Rendszer (a "TARGET Rendszer") nyitva áll; és (C) olyan nap, amikor a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre. (ii)
Kamatláb A Változó Kamatozású Jelzáloglevelek után mindenkor fizetendő Kamatláb a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározottak szerint kerül meghatározásra. (A) ISDA kamatmeghatározás Változó Kamatozású Jelzáloglevelek esetében Ahol az a Kamatláb meghatározás módjaként ISDA Meghatározás szerepel a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben, a Kamatláb minden egyes Kamatfizetési Időszak tekintetében a vonatkozó ISDA Kamatláb plusz/minusz (ahogy a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben szerepel) a Kamatfelár (ha van ilyen) lesz. A jelen (A) albekezdésben az egy Kamatfizetési Időszakra vonatkozó "ISDA Kamatláb (ISDA Rate)" egyenlő azzal a Változó Kamatlábbal, amelyet a Kibocsátó határozna meg, ha Számítást végző Megbízottként járna el egy, a 2000-es ISDA Definíciókat (amelyeket az International Swaps and Derivatives
III / 12 / 5
Association, Inc. adott közre, azoknak az első Sorozat/Részlet Értéknapján hatályos formájában) (a "2000-es ISDA Definíciók (2000 ISDA Definitions)") tartalmazó kamatláb-swap ügyletben és amelyben: (1) a Referenciakamat megegyezik a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározottakkal; (2) a Megjelölt Lejárat a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározott időszak; (3) az érintett Kamatváltozási Nap vagy (i) az adott Kamatfizetési Időszak első napja, ha a vonatkozó Referenciakamat a budapesti bankközi Kamatlábon ("BUBOR"), a londoni bankközi kamatlábon ("LIBOR") vagy az Euró zóna bankközi kamatlábon ("EURIBOR") alapszik, vagy (ii) minden más esetben, ahogyan azt a vonatkozó Kibocsátási Melléklet meghatározta. A jelen (A) albekezdésben a "Változó Kamatláb (Floating Rate)", a "Számítást végző Megbízott (Calculation Agent)", a "Referenciakamat (Floating Rate Option)", a "Megjelölt Lejárat (Designated Maturity)" és a "Kamatváltozási Nap (Reset Date)" kifejezések a 2000-es ISDA Definíciókban meghatározott jelentéssel bírnak. (B)
(iii)
III / 12 / 6
Változó Kamatozású Jelzáloglevelek kamatmeghatározása "Képernyőoldal" alapján Ahol a vonatkozó Kibocsátási Melléklet a Kamatláb meghatározásának módjaként a "Képernyőoldal" alapján történő kamatmeghatározást írja elő, ott az egyes Kamatfizetési Időszakokra számított Kamatláb az alábbi szabályok megtartása mellett a következő lehet: a Referenciakamatlábként (amely éves mértékben, százalékban kerül kifejezésre) (1) ajánlott kamatláb; vagy (2) ajánlott kamatlábak számtani középértéke (ha szükséges, az ötödik tizedesjegyre kerekítve úgy, hogy a 0,000005 felfelé legyen kerekítve), amely Referenciakamatláb a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon a Kamatmeghatározás Napján megjelenő, arra a napra megállapított adat, plusz vagy mínusz (a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben megadottak szerint) a Kamatfelár (ha van), a Kibocsátó meghatározása szerint. Ha a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon öt vagy több ajánlott kamatláb található, a legmagasabbat (vagy, ha több mint egy ilyen ajánlat van, csak az egyiket) és a legalacsonyabbat (vagy, ha több mint egy ilyen ajánlat van, csak az egyiket) a Kibocsátónak figyelmen kívül kell hagynia az ajánlott kamatláb számtani középértékének meghatározása szempontjából (a fentiek szerint kerekítve).
Minimális és/vagy Maximális Kamatláb Amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet valamely Kamatfizetési Időszakra Minimális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti (ii) bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb alacsonyabb, mint a Minimális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Minimális Kamatláb lesz.
Amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet valamely Kamatfizetési Időszakra Maximális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti (ii) bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb magasabb, mint a Maximális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Maximális Kamatláb lesz. (iv)
A Kamatláb meghatározása és a Kamatösszegek kiszámítása A Kibocsátó a Kamatláb meghatározására megszabott időpontban vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a Kamatlábat a vonatkozó Kamatfizetési Időszakra. A Kibocsátó számítja ki az egyes Meghatározott Névértékű Változó Kamatozású Jelzáloglevelek után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összegét (a "Kamatösszeg"). Minden Kamatösszeg kiszámításához a Meghatározott Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni. Az eredményként kapott összeget a vonatkozó Meghatározott Pénznem legközelebbi váltópénzére kell kerekíteni, a váltópénz felét felfelé kerekítve (vagy más kerekítési szabályt alkalmazva, ha az irányadó piaci szokások azt úgy rendelik). A "Kamatbázis" a jelen 3(b) Jelzáloglevél feltétel szerint számított kamatösszeg vonatkozásában a következőképpen értelmezendő: (i) amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet "Tényleges/365" vagy "Tényleges/Tényleges" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel (vagy, ha az adott Kamatfizetési Időszak valamely része szökőévre esik, úgy (A) a Kamatfizetési Időszak szökőévre eső részében ténylegesen eltelt napok számának és 366-nak a hányadosát és (B) a Kamatfizetési Időszak nem szökőévre eső részében ténylegesen eltelt napok számának és 365-nek a hányadosát össze kell adni); (ii) amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát (kivéve minden szökőév február 29. napját) 365-tel kell elosztani; (iii) amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet "Tényleges/360" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát 360-nal kell elosztani; (iv) amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet "30/360" "360/360" vagy "Kötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol is egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll (kivéve ha (a) a Kamatfizetési Időszak utolsó napja valamely hónap 31. napja, de a Kamatfizetési Időszak kezdete a hónapnak nem a 30. vagy 31. napjára esik, amely esetben az utolsó napot tartalmazó hónapot nem kell 30 napos hónapra lerövidítettnek tekinteni, vagy (b) ha a Kamatfizetési Időszak utolsó napja február hónap utolsó napja, amely esetben a február hónapot nem kell 30 napos hónappá hosszabbítottnak tekinteni)); és (v) amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet "30E/360" vagy "Eurokötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot
III / 12 / 7
tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol is egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll, tekintet nélkül a Kamatfizetési Időszak első vagy utolsó napjára, kivéve ha az utolsó Kamatfizetési Időszak esetében a Lejárat Napja február hónap utolsó napjára esik, amely esetben a február hónapot nem kell 30 napos hónappá hosszabbítottnak tekinteni). (v)
Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegekről A Kibocsátó az érintett felügyeleti hatóság és azon értéktőzsde, amelyre a Változó Kamatozású Jelzáloglevelek be vannak vezetve, tudomására hozza a Kamatlábat és az egyes Kamatfizetési Időszakokra eső Kamatösszegeket, illetve a megfelelő Kamatfizetési Napokat, és gondoskodik arról, hogy az erre vonatkozó értesítést a meghatározásuk után a lehető leghamarabb, de nem később, mint az azt követő első budapesti Munkanapon közzétegyék a 8. Jelzáloglevél feltétel rendelkezéseinek megfelelően. Minden így közzétett Kamatösszeget és Kamatfizetési Napot utólag, előzetes értesítés nélkül módosítani lehet (vagy szükséges egyéb intézkedéseket lehet hozni módosítás útján), a Kamatfizetési Időszak lerövidítése vagy meghosszabbítása esetén. Minden ilyen módosítást haladéktalanul közölni kell a Központi Számlavezetővel, az érintett felügyeleti hatósággal, azon értéktőzsdékkel, amelyekre a Változó Kamatozású Jelzáloglevelek be vannak vezetve és a Jelzáloglevél-tulajdonosokkal a 8. Jelzáloglevél feltétel rendelkezései szerint.
(vi)
Végleges igazolások Minden egyes, a jelen 3(b) Jelzáloglevél feltétel előírásainak értelmében a Kibocsátó által adott, kifejezett, közölt vagy kapott igazolás, közlemény, vélemény, számítás, átvett adat, meghatározás vagy döntés kötelező érvénnyel bír (kivéve a szándékos mulasztás, rosszhiszeműség vagy nyilvánvaló tévedés eseteit) a Jelzáloglevél tulajdonosainak mindegyikére.
(c)
Kamatozás késedelem esetén Az egyes Jelzáloglevelek (illetve amennyiben egy Jelzáloglevelet csak részben váltanak vissza, úgy annak csak a visszaváltott része) visszaváltásuk napjától kezdve nem kamatoznak (ha kamatozott egyáltalán), kivéve, ha a tőke visszafizetését jogellenesen késleltetik vagy megtagadják. Ilyen esetben a kérdéses tőkerész a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ("Ptk.") 301. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kamatozik addig az időpontig, amíg az adott Jelzáloglevél után járó teljes összeg kifizetésre nem kerül.
4.
Kifizetések
(a)
A fizetés módja A Jelzáloglevelek kapcsán teljesítendő kifizetéseket a Központi Számlavezető nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a Központi Számlavezető mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Jelzálogleveleket illetően állománnyal rendelkező értékpapírszámlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Számlavezető vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével. Az esedékes fizetésre az jogosult, aki a Fordulónapon Jelzáloglevél tulajdonosnak minősül.
III / 12 / 8
(b)
A Fizetési Nap Ha a Jelzáloglevél kapcsán teljesítendő kifizetés napja nem Fizetési Nap, a Jelzáloglevél tulajdonos nem követelhet kifizetést a következő Fizetési Napig és ezzel a késedelemmel összefüggésben sem további kamatra sem egyéb kompenzációra nem tarthat igényt. "Fizetési Nap" minden olyan nap, (i) amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a devizakereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározott További Kereskedelmi Központban; és (ii) amelyen (1) – az Eurón kívüli Meghatározott Pénznemben kifizetendő összeg tekintetében – kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) a vonatkozó Meghatározott Pénznem országának legfontosabb pénzügyi központjában (ha nem Budapest vagy a megjelölt További Kereskedelmi Központ), vagy (2) – Euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a TARGET Rendszer nyitva áll; és (iii) amelyen a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.
(c)
A tőke és kamatok értelmezése A Jelzáloglevél feltételekben a Jelzáloglevelekkel kapcsolatos minden tőkére való hivatkozást úgy kell értelmezni, mint ami – ha alkalmazandó – magában foglalja az alábbiakat: (i) a Jelzáloglevelek Végső Visszaváltási Összegét; (ii) a Jelzáloglevelek Választott Visszaváltási Összegét (ha van ilyen); (iv) a kamaton kívül minden egyéb kifizetést, amelyet a Kibocsátó a Jelzáloglevelek alapján vagy azokra tekintettel teljesít.
5.
Visszaváltás
(a)
Visszaváltás lejáratkor
Amennyiben a Kibocsátó a Kötvényt addig nem váltotta vissza vagy érvénytelenítette az alábbiakban meghatározott módon, akkor minden egyes Jelzáloglevelet a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben megállapított, vagy az ott leírt módon meghatározott Végső Visszaváltási Összegben, az adott Meghatározott Pénznemben visszavált a Lejárat Napján. (b)
Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján Amennyiben a Kibocsátó számára a vonatkozó Kibocsátási Melléklet visszaváltási lehetőséget határoz meg, a Kibocsátó, miután a Jelzáloglevél tulajdonosokat a 8. Jelzáloglevél feltétel rendelkezésével összhangban nem kevesebb mint 15 és nem több mint 30 nappal korábban értesítette – amely értesítésnek visszavonhatatlannak kell lennie és fel kell tüntetnie a visszaváltásra meghatározott napot –, bármelyik Választott Visszaváltási Napon visszaválthatja az akkor forgalomban lévő Jelzálogleveleket, vagy azok egy részét a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározott, vagy az ott leírt módon megállapított Választott Visszaváltási Összeg(ek)ben a vonatkozó Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt (ha van ilyen). Az ilyen visszaváltáskor fizetett összeg nem lehet alacsonyabb, mint a Minimális Visszaváltási Összeg, és nem lehet III / 12 / 9
magasabb, mint a Maximális Visszaváltási Összeg, minden esetben a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározottak szerint. Amennyiben a Kibocsátó nem minden Jelzáloglevelet vált vissza, a visszaváltandó Jelzáloglevelek ("Visszaváltott Jelzáloglevelek") a Központi Számlavezető szabályaival és a vonatkozó Kibocsátási Melléklettel összhangban, legfeljebb 30 nappal a visszaváltásra kijelölt napot megelőzően (ezt a kiválasztási napot a továbbiakban "Kiválasztás Napjának" nevezzük) kerülnek kiválasztásra. (c)
Visszaváltás a Jelzáloglevél tulajdonosok választása alapján Amennyiben a Jelzáloglevél tulajdonosok a vonatkozó Kibocsátási Melléklet szerint visszaváltási lehetőséggel rendelkeznek és a Jelzáloglevél tulajdonosa a 8. Jelzáloglevél feltétel rendelkezésével összhangban a Választott Visszaváltási Napot a Kibocsátási Mellékletben meghatározott időszakkal ("Értesítési Időszak") megelőzően ilyen tárgyú értesítést küld a Kibocsátónak, a Kibocsátó az Értesítési Időszak lejáratával visszaváltja az adott Jelzáloglevelet a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározott feltételek szerint a Választott Visszaváltási Napon, a Választott Visszaváltási Összegben, a Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt. A Jelzáloglevél visszaváltására vonatkozó jog gyakorlásához a Jelzáloglevéltulajdonosnak el kell juttatnia a Kibocsátó vonatkozó Kibocsátási Mellékletben kijelölt irodájába ("Kijelölt Iroda") egy, a Központi Számlavezető vagy a Jelzáloglevél tulajdonos értékpapír-számlavezetője által azon a napon kiállított tulajdonosi igazolást (amely a tulajdonjog mellett igazolja, hogy a visszaváltani kívánt Jelzáloglevelek a Kibocsátó javára zárolás alá kerültek) és egy megfelelő módon kitöltött és aláírt értesítést (az akkor megkövetelt formában), amely értesítés a Kibocsátó Kijelölt Irodájában szerezhető be ("Visszaváltási Értesítés"). Ebben a Visszaváltási Értesítésben a tulajdonosnak meg kell jelölnie egy bankszámlaszámot, ahová a jelen Jelzáloglevél feltételek szerint a kifizetést teljesíteni kell. A jelen pont szerint a Jelzáloglevél tulajdonosok által adott Visszaváltási Értesítés visszavonhatatlan.
(d)
Érvénytelenítés Valamennyi visszaváltott Jelzáloglevél érvénytelenítésre kerül. Az ily módon érvénytelenített Jelzáloglevelek nem bocsáthatók ki, illetve nem adhatók el újra.
6.
Adózás A Jelzáloglevelek tekintetében a Kibocsátó által teljesítendő valamennyi tőke- és kamatfizetés anélkül történik, hogy bármely jelen vagy jövőbeni, bármilyen természetű, magyar jog szerinti közteher, állami (az állami költségvetés részére fizetendő) vagy helyi (nem az állami költségvetés részére fizetendő) adó vagy illeték levonásra vagy visszatartásra kerülne, kivéve, ha az ilyen levonást vagy visszatartást jogszabály írja elő. A Kibocsátó nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Jelzáloglevelek alapján teljesítendő kifizetésekből adót vagy más összeget kell levonnia. A Kibocsátó, mint kifizető a hatályos jogszabályokkal összhangban nem felelős a Jelzáloglevél-tulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben semmilyen díjért, költségért, veszteségért vagy kiadásért, amely az ilyen kifizetésekkel kapcsolatban keletkezik vagy a kifizetésekből ered, illetve a Kibocsátó nem érvényesíthet a Jelzáloglevél-tulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben ilyen díjat, költséget, veszteséget vagy kiadást.
III / 12 / 10
7.
Elévülés A jelenlegi magyar jogszabályok értelmében a Jelzáloglevelek alapján történő fizetésekre vonatkozó, a Kibocsátóval szemben támasztott igények nem évülnek el.
8.
Értesítések A Jelzáloglevelekkel kapcsolatos valamennyi értesítés akkor tekinthető érvényesen közöltnek, ha azok a Napi Gazdaság című napilapban valamint a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban közzétételre kerültek. A Kibocsátónak biztosítania kell, hogy az értesítések közzététele az adott értéktőzsde vagy érintett felügyeleti hatóság előírásainak megfelelő módon történjen. Az ilyen értesítések azok első közzététele napján tekintendők közöltnek, ha pedig egynél több újságban történő közzététel szükséges, akkor abban az időpontban, amikor valamennyi újságban először közzétételre került. A Jelzáloglevél-tulajdonosok részéről történő értesítések írásbeliek és a Kibocsátó Kijelölt Irodájába küldendők.
9.
További forgalomba hozatalok A Kibocsátó jogosult a Jelzáloglevél-tulajdonosok hozzájárulása nélkül mind a korábban kibocsátott Jelzáloglevelekkel azonos Sorozatba tartozó, mind új Sorozatba tartozó Jelzáloglevelek forgalomba hozatalára.
10.
Irányadó jog és illetékesség
(a)
Irányadó jog A Jelzáloglevelek, valamint azok értelmezése tekintetében a magyar jog rendelkezései az irányadóak.
(b)
Illetékesség A Jelzáloglevelekkel, azok forgalomba hozatalával, a forgalomba hozatal során keletkezett bármely dokumentummal vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely jogvita esetére a Kibocsátó és a Jelzáloglevél tulajdonosok – a Tőkepiaci törvény 207. §-a szerinti esetet kivéve – alávetik magukat a Tőkepiaci törvény 376. §-ban meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság – kizárólagos illetékességének. A Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság a saját eljárási szabályzata szerint jár el.
III / 12 / 11
MELLÉKLETEK
TARTALOM MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT 2. sz. melléklet TELJESSÉGI NYILATKOZAT 3. sz. melléklet MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSOK, ÜZLETI JELENTÉS 4. sz. melléklet ÜZLETI TERV 5. sz. melléklet A KIBOCSÁTÁSI MELLÉKLET FORMÁJA 6. sz. melléklet KÖNYVVIZSGÁLÓI NYILATKOZAT 7. sz. melléklet FÜGGELÉK A KÖNYVVIZSGÁLÓI NYILATKOZATHOZ
1. számú melléklet
FELELOSSÉGV ÁLLALÁSI NYILA TKOZA T Jelen Tájékoztatót a tokepiacról szóló 2001.évi CXX. törvény 40. §. (2) bekezdésének megfeleloen aláírjuk. A jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelo adatokat és állításokat tartalmaz, továbbá a jelen Tájékoztató nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Jelzáloglevelek, valamint az OTP Jelzálogbank Részvénytársaság helyzetének megítélése szempontjából jelentoséggel bírnak.
Budapest, 2005. március ll.
/
/
/
/
~
A Kibocsátó részérol:
.. . .. . .. . .. . . . . .. . .. . .. . .. . .. . .. .
Nagy Csaba Vezérigazgató-helyettes
uuuuu~
Vezérigazgató OTP Jelzálogbank Rt.
A Forgalmazó részérol: )
~/,/",,""""'r
C---//C;(z:;p/
.. . .. . .. . .. . . .. . .. .. . .. . .. . .. . .. .
uuu.~uu.uu
Kovács Attila Ügyvezeto Igazgató OTP Takarékpénztár
Sass Pál Igazgató és Kereskedelmi Bank Rt.
2. számú melléklet
TELJESSÉGI NYILATKOZA T Kijelentjük, hogy a Kibocsátó pénzügyi és üzleti helyzetében, valamint jövobeli kilátásaiban 2004. december 31. napja óta a jelen Tájékoztató jóváhagyásának dátumáig semmilyen jelentos változás nem következett be.
Budapest, 2005. március 11.
\
.......... Nagy Csaba Vezérigazgató-helyettes
OTP Jelzálogbank Rt.
3. számú melléklet
MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS
2002. 12. 31. ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS 2003. 12. 31. ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS 2004. 12. 31. ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS AZ OTP JELZÁLOGBANK RT. 2004. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE
OTP Jelzálogbank Rt.
Éves beszámoló és független könyvvizsgálói jelentés
2002. december 31.
Deloilte & Touche I<önyvvlzsgáló és Tanácsadó Kft. 1051Budapest, N,\dor u. 21. Levélcím: 1397 Budapest Pf. 503 Tel: +36 íl) 428-6800 Fax:+36 íl) 428-6801 \Nwwdelolttece.com
Deloitte &Touche FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
Az OTP Jelzálogbank.Rt. tulajdonosa részére
Elvégeztük az OTP Jelzálogbank.Rt. (a "Bank") 2002. december 31-i mérlegének melyben az eszközök és források egyezo végösszege 213.368.391 eFt, a mérleg szerinti eredmény 480.356 eFt nyereség - valamint a 2002. évre vonatkozó eredménykimutatásának és kiegészíto mellékletének (továbbiakban a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészíto melléklet együtt: pénzügyi kimutatás) vizsgálatát, amelyet a Bank 2002. évi éves beszámolója tartalmaz. Az éves beszámolónak, valamint az üzleti jelentésnek az elkészítése az ügyvezetés feladata. A mi feladatunk az éves beszámoló hitelesítése könyvvizsgálatunkalapján, valamint annak megítélése, hogy az üzleti jelentésben közölt számviteli információk összhangban vannak-e az éves beszámolóban foglaltakkal. Hivatkozva a 2002. január 31-én kiadott, a 2001. évi éves beszámolóra vonatkozó jelentésünkre, közöljük, hogy az elozo évre vonatkozó könyvvizsgálatunk alapján korlátozás nélküli könyvvizsgálóijelentést adtunk ki. A könyvvizsgálatot a Magyar Könyvvizsgálati Standardokban foglaltak és Magyarországon a könyvvizsgálatra vonatkozó érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fenti irányelvek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kello bizonyosságot kell szereznünk arról, hogya pénzügyi kimutatás nem tartalmaz jelentos mértéku tévedéseket. A könyvvizsgálat magában foglalja a pénzügyi kimutatások tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát. Emellett tartalmazza az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint a pénzügyi kimutatások bemutatásának értékelését. Az üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk a fent említett területre korlátozódott és nem tartalmaz egyéb, nem a vállalkozás auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Meggyozodésünk, hogy munkánk megfelelo alapot nyújt a könyvvizsgálói vélemény megadásához. Záradék A könyvvizsgálat során az OTP JelzálogbankRt. éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendo és megfelelo bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el.
~--~~_.
Véleményünk szerint az éves beszámoló az OTP Jelzálogbank.Rt. 2002. december 31én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérol megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van.
Budapest, 2003. február 20. (Kivéve az éves beszámolóra vonatkozó tulajdonosi döntés dátumát, amelyre vonatkozó dátum: 2003. április 25.)
uu!~)~ . .
.
I
CL
[
Alastair Teare Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. 000083
r
~I,,-
..................~.... ... .,
... 'K~'bii.dt(~.
...........
bejegyzett könyvvizsgáló 005394
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Eszközök (aktívák) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
Előző év
Tárgyév
b
c
d
a 1.
Pénzeszközök
3 032 768
45 973
2.
Állampapírok
0
22 322 362
3.
a)
forgatási célú
b)
befektetési célú
22 322 362
Hitelintézetekkel szembeni követelések a)
látraszóló
b)
egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból
0 0
ba) éven belüli lejáratú ebből:
27 914 27 914 27 914
- kapcsolt vállalkozással szemben
27 914
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - MNB-vel szemben bb) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - MNB-vel szemben
c)
befektetési szolgáltatásból ebből:
- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
4.
Ügyfelekkel szembeni követelések
0
186 666 263
a)
0
186 666 263
pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú ebből:
12 225 000
- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
ab) éven túli lejáratú ebből:
174 441 263
- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
b)
befektetési szolgáltatásból
0
0
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is
0
0
a)
0
0
ebből:
- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni követelés bd) elszámolóházzal szembeni követelés be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 5.
helyi önkorm és egyéb államházt-i szervek által kibocs értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú ab) befektetési célú
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Eszközök (aktívák) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
Előző év
b
c
a b)
más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok
Tárgyév d 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Immateriális javak
13 078
13 481
a)
immateriális javak
13 078
13 481
b)
immateriális javak értékhelyesbítése
Tárgyi eszközök
5 956
51 075
a)
5 956
ba) forgatási célú ebből:
- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott - visszavásárolt saját kibocsátású
bb) befektetési célú ebből:
- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
6.
Részvények és más változó hozamú értékpapírok a)
részvények, részesedések forgatási célra ebből:
- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
b)
változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú bb) befektetési célú
7.
Részvények, részesedések befektetési célra a)
részvények, részesedések befektetési célra
b)
befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése
ebből: ebből: 8.
a)
részvények, részesedések befektetési célra
b)
befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése ebből:
10.
- hitelintézetekben lévő részesedés
Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban ebből:
9.
- hitelintézetekben lévő részesedés
- hitelintézetekben lévő részesedés - hitelintézetekben lévő részesedés
pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek
51 075 16 389
5 956
ac) beruházások
20 284 14 402
ad) beruházásra adott előlegek b)
nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök
0
0
0
739 534
ba) ingatlanok bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások bd) beruházásra adott előlegek c) 11. 12.
tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Saját részvények Egyéb eszközök a)
készletek
b)
egyéb követelések ebből:
739 534
- kapcsolt vállalkozással szembeni követelés - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés
13.
Aktív időbeli elhatárolások
77 581
a)
bevételek aktív időbeli elhatárolása
77 538
1 262 922
b)
költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
43
2 239 379
c)
halasztott ráfordítások
3 129 383
213 368 903
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: ebből:
- FORGÓESZKÖZÖK (1.+2.a.+3.a.+3.ba.+3.c.+4.aa.+4.b.+5.aa.+5.ba.+6.a.+6.ba.+11.+12.) - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b.+3.bb.+4.ab.+5.ab.+5.bb.+6.bb.+7.+8.+9.+10.)
Kelt.: Budapest, 2003. január 31.
3 502 301
3 032 768
23 148 008
19 034
186 718 082
vállalkozás vezetője (képviselője)
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Források (passzívák) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a 1.
b Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a)
látraszóló
b)
meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettség
Előző év
Tárgyév
c
d 0 0
ba) éven belüli lejáratú ebből:
23 536 982 23 536 982 23 536 982
- kapcsolt vállakozással szemben
23 536 982
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben - MNB-vel szemben bb) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben - MNB-vel szemben
c)
befektetési szolgáltatásból ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
2.
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
0
120
a)
0
0
0
120
takarékbetétek aa) látraszóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú
b)
egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látraszóló ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
bb) éven belüli lejáratú ebből:
120
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
bc) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
c)
befektetési szolgáltatásból
0
0
Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség
0
177 100 000
a)
0
0
ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
ca)
tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség
cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó, ügyfelekkel szembeni kötelezettség cd) elszámolóházzal szembeni kötelezettség ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 3.
kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Források (passzívák) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a
b
Előző év
Tárgyév
c
d
ab) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
b)
kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
0
177 100 000
ba) éven belüli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
bb) éven túli lejáratú ebből:
177 100 000
- kapcsolt vállakozással szemben
137 100 000
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben c)
számv-i szemp-ból ép-ként kezelt, de az Épt. szerint ép-nak nem min. hitelvisz-t megtest okiratok
0
0
Egyéb kötelezettségek
3 142
4 740 023
a)
3 142
ca) éven belüli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
cb) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
4.
éven belüli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben
4 740 023 4 673 369
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben - szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása b)
éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
5.
6.
6 448
2 437 745
6 448
2 360 496
Céltartalékok
0
0
a)
0
0
0
0
3 000 000
4 900 000
0
0
Passzív időbeli elhatárolások a)
bevételek passzív időbeli elhatárolása
b)
költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
c)
halasztott bevételek céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre
77 249
a.1.) konsz-ba bevont pü-i és bef-i szolgáltatást végzők céltartalékai nyugdíjra és végkielégítésre a.2.) konszolidációba bevont biztosítóintézetek céltartalékai nyugdíjra és végkielégítésre a.3.) konszolidációba bevont egyéb vállalkozások céltartalékai nyugdíjra és végkielégítésre
7.
b)
kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
c)
általános kockázati céltartalék
d)
egyéb céltartalék
Hátrasorolt kötelezettségek a)
alárendelt kölcsöntőke ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
b)
szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása
c)
egyéb hátrasorolt kötelezettség ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
8.
Jegyzett tőke ebből:
- visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
9.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
10.
Tőketartalék a)
a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió)
b)
egyéb
11.
Általános tartalék
12.
Eredménytartalék (+/-)
13.
Lekötött tartalék
14.
Értékelési tartalék
15.
Mérleg szerinti eredmény (+/-)
FORRÁSOK ÖSSZESEN: ebből:
- RÖVID LEJÁRATÚ KÖT (1.a.+1.ba.+1.c.+2.aa.+2.ab.+2.ba.+2.bb.+2.c.+3.aa.+3.ba.+3.ca.+4.a.) - HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (1.bb.+2.ac.+2.bc.+3.ab.+3.bb.+3.cb.+4.b.+7.) - SAJÁT TŐKE (8.-9.+10.+11.±12.+13.+14.±15.)
Kelt.: Budapest, 2003. január 31.
11 980
65 352
107 813
107 813
480 356
3 129 383
213 368 391
3 142
28 277 125
0
177 100 000
3 119 793
5 553 521
vállalkozás vezetője (képviselője)
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. EREDMÉNYKIMUTATÁS (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
2002.01.01
2002.12.31
b
c
d
a 1.
Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek a)
70 489
rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek ebből:
5 340 386 2 730 757
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
b)
egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek ebből:
70 489
- kapcsolt vállalkozástól
2 609 629 151
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 2.
2 280 620
Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak
2 174 920
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET (1.-2.) 3.
4.
Bevételek értékpapírokból a)
bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés)
b)
bevételek társult vállalkozásban való részesedésekből (osztalék, részesedés)
c)
bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés)
Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a)
70 489
3 059 766
0
0
0
20
egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből ebből:
20
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
b)
befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) ebből:
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
5.
Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások
58
a)
58
egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak
451 451 243
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b)
befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
6.
Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a.-6.b.+6.c.-6.d.] a)
egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből ebből:
- kapcsolt vállalkozástól
0
-519 511 128 394 554
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b)
egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
c)
befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) ebből:
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása
56 059 44 812
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. EREDMÉNYKIMUTATÁS (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
2002.01.01
2002.12.31
b
c
d
a d)
befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása) ebből:
591 846
- kapcsolt vállalkozásnak
581 558
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - forgatási célú értékpapírok értékvesztése 7.
Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a)
0
3 884 030
nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei ebből:
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
b)
egyéb bevételek ebből:
3 884 030 - kapcsolt vállalkozástól
178
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - készletek értékvesztésének visszaírása 8.
13414
1910104
személy jellegű ráfordítások
8732
177 769
aa)
bérköltség
6258
123 218
ab)
személy jellegű egyéb kifizetések
275
11 030
Általános igazgatási költségek a)
ebből:
- társadalombiztosítási költségek
4 356
= nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac)
bérjárulékok ebből:
- társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek
b)
egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások)
9.
Értékcsökkenési leírás
10.
Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a)
4 356 2199
43 521
1960
38 113
1252
22 706
4682
1 732 335
634
10 467
1 410
3 852 394
1 410
3 852 394
nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
b)
egyéb ráfordítások ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak
3 788 552
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - készletek értékvesztése 11.
12.
Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a)
értékvesztés követelések után
b)
kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
0
0
0
0
54 973
650 889
54 973
650 889
0
0
Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a)
értékvesztés visszaírása követelések után
b)
kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
13.
Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt-
14.
Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt-
15.
Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye
és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után ebből:
- PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [1.-2.+3.+4.-5.±6.+7.b.-8.-9.-10.b.-11.+12.-13.+14.] - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a.-10.a.]
16.
Rendkívüli bevételek
17.
Rendkívüli ráfordítások
18.
Rendkívüli eredmény (16.-17.)
19.
Adózás előtti eredmény (±15.±18.)
20.
Adófizetési kötelezettség
21.
Adózott eredmény (±19.-20.)
22.
Általános tartalékképzés, felhasználás (±)
-4 508
-53 373
23.
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
24.
Jóváhagyott osztalék és részesedés
40 570
480 356
ebből:
0
0
54 973
650 889
9 895
117 160
45 078
533 729
- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
25.
Mérleg szerinti eredmény (±21.±22.+23.-24.)
Kelt.: Budapest, 2003. január 31.
vállalkozás vezetője (képviselője)
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a
b
1.
Függő kötelezettségek
2.
Jövőbeni kötelezettségek
3.
Ellenőrző szám (1.+ 2.)
Kelt: Budapest, 2003. január 31.
Előző év
Tárgyév
c
d 16 054 646 16 054 646
vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
az OTP Jelzálogbank Rt.
2002. évi beszámolójához
Az OTP Jelzálogbank Rt. 2002. üzleti évre vonatkozó beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000.(XII.24.) Kormány rendelet előírásainak figyelembevételével készítette el.
I. Általános kiegészítések Az OTP Bank Rt. neve elválaszthatatlanul összeforrt a lakáshitelezéssel. Természetes tehát, hogy az OTP Bank Rt. részt kíván venni a lakáshitelezési piac minden területén, ezért 2001. május 15-én megalapította 3 milliárd Ft jegyzett tőkével, 100 %-os tulajdonosi részesedéssel, részvénytársasági formában az OTP Jelzálogbank Rt-t. Az OTP Jelzálogbank Rt. rövid néven OTP JB Rt. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől 2001. szeptember 21-én kapott alapítási engedélyt. A I-1514/2002. számú alapítási engedély birtokában 2001. szeptember 25-én került az Alapítói okirat a Fővárosi Cégbíróságra beadásra, ahol 2001. október 9-én bejegyezték a társaságot. Az OTP Jelzálogbank Rt. részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. január 10-én I-17/2002. számú határozatában adta ki a működési engedélyt.
Az OTP Jelzálogbank Rt. tevékenységi köre: Az OTP Jelzálogbank Rt. szakosított hitelintézet, tevékenységét alapvetően a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény határozza meg. A cég tevékenysége:
Egyéb hitelnyújtás
Főtevékenysége:
Egyéb monetáris tevékenység
A tevékenység végzésének helye:
Kiegészítő melléklet 2002. évi
65.22 65.12
1052. Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.
Az OTP Jelzálogbank Rt. könyvvizsgálója: Deloitte & Touche Kft. Székhelye:
1051. Budapest, Nádor u. 21.
A beszámoló aláírására kötelezett személyek neve és lakóhelye: Oszlányi Zsolt
1052. Budapest, Aranykéz u. 6. V/2.
Dr. Sándor László
1026. Budapest, Pasaréti út 167/b.
Közvetlen irányítást biztosító gazdasági társaság adatai: Neve:
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.
Székhelye:
1051 Budapest Nádor u. 16.
Szavazatainak
100 %
Az OTP Jelzálogbank Rt. célkitűzései: Társadalmi célja, hogy az ország területén élő polgároknak és lakóközösségeknek elősegítse lakáshelyzetük mennyiségi és minőségi fejlesztését, javítását, hosszútávon kiszámítható, alacsony kamatozású lakáshitellel oly módon, hogy ügyfeleink az állam által nyújtott kamattámogatásokat maximálisan ki tudják használni. Üzleti célja, hogy az OTP Bank Rt. által folyósított hitelek állományából a jelzáloglevelek kibocsátása révén minél magasabb problémamentes követelés állományt tudjon megvásárolni. A banki környezet megköveteli, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. tevékenysége is az OTP Bank Rt. ügyfeleinek megőrzését, az OTP bankcsoport piaci szerepének erősítését szolgálja. Az OTP csoport tagjainak háttér szolgáltatásaival az OTP bankcsoport ügyfelei számára egy helyen optimális pénzügyi szolgáltatás biztosítása.
A jelzáloghitelezés beindításával az OTP Bank Rt. piacvezető szerepének megerősítése a lakossági hitelezés piacán.
Kiegészítő melléklet 2002. évi
Az OTP Jelzálogbank Rt. szervezete Az OTP Jelzálogbank Rt. kis létszámú központi szervezettel rendelkezik, a jelzáloghitelezési tevékenység gyakorlásához igénybe veszi az anyabank fiókhálózatát az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. között létrejött együttműködési megállapodás alapján.
Az OTP Jelzálogbank Rt. tevékenységének általános jellemzői A lakáscélú állami támogatások rendszere olyan helyzetet teremtett, hogy a lakáshitelezés területén csak jelzálog-hitelintézet, vagy ilyen kapcsolattal rendelkező hitelintézet lehet versenyképes. Valószínűsíthető, hogy a lakáshitelezéssel foglalkozó hitelintézetek a Jelzálogbankhoz fognak betagolódni. Az OTP Bank Rt. ezt a helyzetet felismerve határozta el az OTP Jelzálogbank Rt. létrehozását. A piacon jelenleg egy jelentősebb jelzálog-hitelintézet tevékenykedik (FHB), így az OTP Jelzálogbank számára – a Bankcsoport nyújtotta lehetőségeket kihasználva – adottak a piacszerzés lehetőségei. Az OTP Jelzálogbank Rt. által támogatott forrásból (jelzáloglevél-kibocsátás) nyújtott lakáshitelek hiteldíja lényegesen kedvezőbb, mint az OTP Bank Rt. banki forrással finanszírozott lakáshiteleinél alkalmazott hiteldíj, ugyanakkor a jelzálog-hitelintézet marge-ja is nagyobb az OTP Bank Rt. által elérhető marge-nál. A nagyobb nyereségtartalom a tervezett hitel-kihelyezési volumen mellett az OTP Bank Rt. számára azt eredményezi, hogy a Jelzálogbank Rt. az alapítás költségeit néhány éven belül kigazdálkodja, és ezen felül jelentős eredményt is termel. Az ügyfelek megnyeréséért folytatott vetélkedésben az OTP Jelzálogbank Rt. számíthat az anyabank lakásfinanszírozásban kialakult hagyományaira, ami egyrészt piaci ismertséget, másrészt a fiókhálózatban felhalmozott szakmai tapasztalatot jelenti.
Kiegészítő melléklet 2002. évi
A lakáshitelezési üzlet alapja a bizalom ügyfél és bank között. Ezen a téren is jó ajánlólevél az OTP Bank Rt. múltja. Minden bizonnyal megkönnyíti az értékesítési munkát az OTP Bankcsoport tőkeereje, hagyományai és megbízhatósága. Ezeket az előnyöket megsokszorozhatjuk az OTP Bankcsoport jellegéből fakadóan azzal az előnnyel, hogy bővítjük a lakáshitel-kínálatukat. Az OTP Bankcsoport számára reális célkitűzés a lakáshitelezés területén a piacvezető szerep megőrzése 45-50 %-os piaci részesedés mellett. Az OTP Jelzálogbank Rt-nek – a működésére vonatkozó prudenciális előírások maradéktalan betartása mellett – a lehetséges legnagyobb volumenű lakáshitel-állomány elérésére kell törekednie, hiszen ez jelentheti a kívánt cél elérését. A jelzálog-hitelintézetekről szóló törvény és a hitelintézeti törvény előírásainak megfelelően az OTP Jelzálogbank Rt. szakosított hitelintézetként, részvénytársasági formában, 3 milliárd Ft alaptőkével az OTP Bank Rt. 100 %-os tulajdonaként került megalapításra. Az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. együttesen, egyetemlegesen, konzorciális formában hitelez. Az OTP Bank Rt. a fizető ügynök, az OTP Jelzálogbank Rt. pedig a biztosítéki ügynök. Az együttműködés ezen formájának eredménye, hogy az ügyfelek mindazon előnyöket élvezhetik, amelyre egy jelzálog-hitelintézet révén jogosultak. Az OTP Jelzálogbank Rt-nek önálló fiókhálózata nem lesz, a hitelek esetleges folyósítását és a hitelszámlák kezelését az OTP Bank Rt. mintegy 250 lakáshitelezési tevékenységet is folytató fiókhálózatán keresztül végzi. Az OTP Bank Rt. ügynökként ellátja a számlakezeléssel összefüggő ügyfélgondozási feladatokat. Az OTP Jelzálogbank Rt. üzleti tevékenysége a lakáshitelek megvásárlására és a finanszírozásához szükséges jelzáloglevelek kibocsátására korlátozódik. A lakáshitel termékek közül azokat vásárolja, amelyek forrásául kibocsátott jelzáloglevél kamataihoz a jogszabály alapján az állam támogatást nyújthat. Ezek a konstrukciók: lakáscélú: hitelcél:
„Jelzáloghitel” állami kiegészítő kamattámogatással új lakás építése új lakás vásárlása értékesítés vagy bérbeadás célú hitel
Kiegészítő melléklet 2002. évi
lakáscélú:
„Jelzáloghitel” támogatás nélkül
hitelcél:
új lakás építése új és használt lakás vásárlása lakás bővítése lakás korszerűsítése
Számviteli politika ismertetése A mérlegkészítés időpontja: A mérleg forduló napja:
2003. január 31. tárgyév december 31.
A számviteli politika részletesen foglalkozik a számviteli nyilvántartási rendszer felépítésével. Megfogalmazza a számlatükör, számlarendi magyarázat tartalmát a főkönyvi és ahhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésének kötelezettségét. Meghatározza a mérlegben kimutatandó eszközök és források tartalmát. Az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentős és befolyásoló hibák meghatározásával a számviteli politika részletesen foglalkozik. Az értékelés során tartósnak és jelentősnek tekintendő eltérések eszközcsoportonként kerülnek meghatározásra. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a mérleg és eredmény-kimutatás előző időszaki és tárgyidőszaki adatainak összehasonlítása nem mutat reális képet az eltérő könyvelési időszakok miatt. A konkrét üzleti tevékenység megkezdésére is csak a 2002. üzleti évben került sor, ezért
az üzleti tevékenység adatainak összemérésére egyáltalán nem nyílt
lehetőség.
Kiegészítő melléklet 2002. évi
3./ A gazdálkodást jellemző főbb mutatószámok Tőkemegfelelési mutató: (szavatoló tőke / korrigált mérlegfőösszeg) x 100 (7.740.040 e Ft / 84.441.640 e Ft ) x 100 = 9,17 % Befektetett eszközök aránya: (befektetett eszközök / összes eszköz) x 100 186.718.082 e Ft / 213.368.391 e Ft x 100 = 87,51 % Forgóeszközök + egyéb eszközök aránya: (forgóeszközök + aktív időbeli elhatárolás) / összes eszköz x 100 (23.148.008 e Ft + 3.502.301 e Ft) / 213.368.391 e Ft x 100 = 12,49 % Saját tőke aránya: (saját tőke / összes forrás) x 100 (5.553.521 e Ft / 213.368.391 e Ft) x 100 = 2,60 % Fedezeti mutatók: - Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) x 100 (5.553.521 e Ft / 186.718.082 e Ft) x 100 = 2,97 % - Forgóeszközök kimutatott értékpapír állomány fedezete: (saját tőke / forgóeszközök kimutatott értékpapír állomány) x 100 (5.553.521 e Ft / 22.322.362 e Ft) x 100 = 24,88 % Éves likviditási mutató: (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) x 100 (23.148.008 e Ft / 28.277.124 e Ft) x 100 = 81,86 % Kamatjövedelmezőségi mutató: (kamatkülönbözet / kapott kamatok kamatjellegű bevételek) x 100 (3.059.766 e Ft / 5.340.386 e Ft) x 100 = 57,29 % Nettó kamatrés: (kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg) x 100 (3.059.766 e Ft / 213.368.391 e Ft) x 100 = 1,43 % 1 főre jutó eredmény: adózás előtti eredmény / átlagos statisztikai létszám 650.889 e Ft / 24 = 27.120,38 e Ft 1 főre jutó eszközérték: mérlegfőösszeg / átlagos statisztikai létszám 213.368.391 e Ft / 24 fő = 8.890.349,63 e Ft Kiegészítő melléklet 2002. évi
II. Specifikus kiegészítések
I. ESZKÖZÖK
1.1 Tárgyi eszköz beruházásának állományváltozása ezer Ft Megnevezés Nyitó érték Új beszerzés Használt beszerzés Üzembe helyezés Eladás, átadás Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Záró befejezetlen
Ingatlan
Műszaki berendezés
17.087 17.087 -
-
Jármű
Kisértékű eszközök
Összesen 2002. 12. 31.
19.169
11.180
2.050
49.486
4.840
11.180
1.977
35.084
14.329
-
73
14.402
1.2 Műszaki berendezések, gépek eszközök állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Nettó érték
Nyitó érték 1.163
Növekedés 4.840
Csökkenés
Záró érték 6.003
37
850
887
1.126
3.990
5.116
A táblázat nem tartalmazza a közvetlenül költségként elszámolt 50 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékcsökkenését, amely 1.997 ezer Ft volt.
Kiegészítő melléklet 2002. évi
1.3 Járművek állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Nettó érték
Nyitó érték 4.834
Növekedés 11.180
Csökkenés
Záró érték 16.014
4
842
846
4.830
10.338
15.168
Az eszközök értékcsökkenésének elszámolása terv szerint történt. Az értékcsökkenési leírás módszere: lineáris.
1.4 Idegen ingatlanon végzett beruházás állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Nettó érték
Nyitó érték
Növekedés 17.087
Csökkenés
Záró 17.087
698
698
16.389
16.389
1.5 Immateriális javak állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Nettó érték
Kiegészítő melléklet 2002. évi
Nyitó érték 13.671
Növekedés 6.503
Csökkenés
Záró 20.174
593
6.100
6.693
13.078
403
13.481
1.6 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírási kulcsai Immateriális javak értékcsökkenésének leírási kulcsa:
33 %
Tárgyi eszközök értékcsökkenésének leírási kulcsa: -
ügyvitel-technikai eszközök
33,0 %
-
járművek
20,0 %
-
egyéb eszközök
14,5 %
1.7 Forgatási célú értékpapírok
1.71 Diszkontkincstárjegyek Ft Név D030108 D030226 D030312 D030319 D030514 Mindösszesen:
Névérték Könyvelt érték Árfolyamérték 180.000.000 179.120.160 179.640.000 790.120.000 780.004.094 779.848.440 734.020.000 720.875.170 721.468.258 193.500.000 190.016.807 190.229.850 206.830.000 199.995.096 201.014.354 2.104.470.000 2.070.011.327 2.072.200.902
Lejárat 2003.01.08. 2003.02.26. 2003.03.12. 2003.03.19. 2003.05.14.
1.72 Államkötvények Név 2003/F 2007/D 2009/B 2011/A 2013/D 2017/A Összesen:
Kiegészítő melléklet 2002. évi
Névérték Könyvelt érték Árfolyamérték 654.030.000 644.218.524 660.662.804 4.750.170.000 4.477.519.814 4.762.620.391 4.040.380.000 4.417.629.929 4.708.840.581 6.680.000.000 6.767.509.452 7.167.054.193 3.720.000.000 3.737.899.268 3.971.750.439 200.000.000 207.573.751 204.118.493 20.044.580.000 20.252.350.738 21.475.046.901
Ft Lejárat 2003.09.24. 2007.06.12. 2009.02.12. 2011.02.12. 2013.02.12. 2017.11.24.
1.73 Az értékpapír állományhoz kapcsolódó kamatelhatárolás
2002.12.31 vételi dátum
kamat napok
vételi árfolyam
D030108 D030312 D030319 D030226 D030514 Összesen:
2002.12.17 2002.12.17 2002.12.23 2002.12.27 2002.12.11
15 15 9 5 21
99,5112 98,2092 98,1999 98,7197 96,6954
8,1271 7,8087 7,7587 7,7389 8,0778
ÁLLAMKÖTVÉNYEK
Előző kamatfizetés
Kamat napok
Papír lejárata
Kamat mértéke
2002.09.24 2002.06.12 2002.08.12 2002.08.12 2002.01.17 2002.11.24
99 203 142 142 349 38
2003.09.24 2007.06.12 2009.02.12 2011.02.12 2013.02.12 2017.11.24
3,72 6,25 4,79 3,78 7,23 6,75
D.KINCSTÁRJEGY MEGNEVEZÉSE :
MEGNEVEZÉSE :
2003/F 2007/D 2009/B 2011/A 2013/D 2017/A Összesen: Összesen:
vételi hozam
állomány névértékben 180 000 000 734 020 000 193 500 000 790 120 000 206 830 000 2 104 470 000
MEGSZOLGÁLT KAMATÖSSZEG
599 888 2 319 683 364 521 829 172 932 031 5 045 295
állomány
MEGSZOLGÁLT
névértékben
KAMATÖSSZEGEK
654 030 000 4 750 170 000 4 040 380 000 6 680 000 000 3 720 000 000 200 000 000 20 044 580 000
13 307 523 165 117 211 149 357 917 194 867 217 240 065 586 1 405 479 764 120 933 769 166 228
1.8 Ügyfelekkel szembeni követelés
Az OTP Jelzálogbank Rt. ügyfelekkel szembeni követelésként az OTP Bank Rt-től vásárolt követeléseit tartja nyilván. A követelések megvásárlása könyv szerinti értéken történt. Kizárólag - a könyvvizsgáló által – problémamentesnek minősített állomány megvásárlására került sor. Az OTP Bank Rt. visszavásárlási kötelezettséget vállalt azon hitelek esetében, melyeknél az ügyfél késedelmesen teljesíti törlesztési kötelezettségét és az OTP Jelzálogbank Rt. visszavásárlásra felajánlotta azokat. Ezzel összefüggésben az egyedi minősítések nem határoztak meg értékvesztés elszámolási kötelezettséget a hitelállományokra.
Kiegészítő melléklet 2002. évi
1.9 Követelés állomány megbontása Ft
Tőke
Vás.kam.
Vásárolt kez.ktg.
összesen
Forrás hitel 2.75
14 501 678 797
4 841 659
122 302
14 506 642 758
Konzorciális Forrás hitel 2.5
18 449 523 891
8 819 721
359 843
18 458 703 455
Konzorciális Forrás hitel 2.5
32 982 273
6 265
32 984 184 961
Támogatott összesen
13 667 645
-
32 988 538
482 145
32 998 334 751
Forrás hitel 5.5
12 043 243 752
1 641 312
55 926
12 044 940 990
Forrás hitel 4.0
5 383 765 458
1 220 929
68 043
5 385 054 430
Konzorciális Forrás hitel 5.5
3 502 190 266
2 616 468
61 712
3 504 868 446
Konzorciális Forrás hitel 4.0
132 679 969 795
50 807 500
1 774 637
132 732 551 932
Nem támogatott összesen
153 609 169 271
56 286 209
1 960 318
153 667 415 798
Összesen
186 593 354 232
69 953 854
2 442 463
186 665 750 549
1.10 A követelés állomány tárgyévi alakulása
Hónap
Nyitó-állomány db
Átvétel az OTP Bank Rt-től
összeg ezer Ft
Törleszté s összeg összeg ezer ezer Ft db
db
Záró-állomány összeg ezer Ft
Ft
február
-
-
2 271
7 903 729
28 476
2 271
7 875 253
március
2 271
7 875 253
861
3 561 457
81 881
3 132
11 354 829
április
3 132
11 354 829
-
-
63 610
3 132
11 291 219
május
3 132
11 291 219
758
2 735 630
92 641
3 890
13 934 208
június
3 890
13 934 208
901
2 920 199
89 268
4 791
16 765 139
július
4 791
16 765 139
1 040
3 344 323
148 925
5 831
19 960 537
augusztus
5 831
19 960 537
2 360
7 745 737
170 485
8 191
27 535 789
szeptember
8 191
27 535 789
1 557
5 653 354
210 043
9 748
32 979 100
október
9 748
32 979 100 10 592 38 176 351
299 519
20 340
70 855 932
november
20 340
70 855 932 14 700 56 415 219
680 830
35 040
126 590 321
december
35 040
126 590 321 14 167 61 196 769 1 121 339
49 207
186 665 751
Összesen
Kiegészítő melléklet 2002. évi
49 207
189 652 768
2 987 017
1.11 Ügyfelekkel szembeni követelések lejárati struktúrája ezer Ft
Lejárati idő
Nem
Konzorcionális hitel
Összes ügyfelekkel
konzorcionális hitel
állomány
szembeni követelés
állomány 604.698
2.503.498
3.108.196
91-365 nap
1.703.796
7.412.496
9.116.292
Rövid lejáratú k.
2.308.494
9.915.994
12.224.488
1-2 év
2.271.728
9.883.328
12.155.056
2-5 év
6.816.145
29.643.106
36.459.251
5 év felett
20.540.272
105.286.684
125.826.956
Hosszú lejáratú k.
29.628.145
144.813.118
174.441.263
Követelés összesen
31.936.639
154.729.112
186.665.751
0-90 nap
Az ügyfelekkel szembeni követelés állományhoz kapcsolódóan a 3.133 ezer Ft kamat és 2.625 ezer Ft. számlavezetési díj függővé tételére került sor az üzleti év végén.
2. Források Az OTP Jelzálogbank Rt. a követelés megvásárláshoz szükséges forrásait jelzáloglevél kibocsátásával teremti meg. A kibocsátott 177.100 millió Ft névértékű jelzáloglevélből 137.000 millió Ft értékben zártkörű kibocsátással, míg a 40.100 millió Ft értékű nyilvános kibocsátással történt. Az engedélyezési eljárást követően teljes egészében dematerizált értékpapír kibocsátására került sor.
Kiegészítő melléklet 2002. évi
ezer Ft-ban
2.1 Jelzáloglevélek állománya és fontosabb adatai Jelzáloglevél Forgalomba Forgalomban Forgalomba sorozat neve hozatal lévő hozatal módja össznévérték napja
OJB2008/A
OJB2008/B
OJB2009/I
OJB2008/I
OJB2010/I
OJB2011/I
OJB2013/I
OJB2013/II
OJB2017/I
zártkörű
nyilvános
zártkörű
zártkörű
zártkörű
nyilvános
nyilvános
nyilvános
nyilvános
21 500 000
100 000
43 000 000
49 000 000
23 500 000
8 000 000
8 000 000
17 000 000
7 000 000
Lejárat napja
Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés
Változó, 6 hó dkj+110bp, félévente kamatfizető, 2002.04.09 2008.12.31 végtörlesztéses. Összesen: Változó, 6 hó félévente 2002.07.08 2008.12.31 kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8,5 % coupon, évente kamatfizető, 2002.08.27 2009.09.30 végtörlesztéses
2002.11.25 2008.11.30
2002.11.25 2010.03.31
2002.12.20 2011.02.12
2002.12.20 2013.02.12
Összesen: 8% coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8% coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8% coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8 % coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen:
8,25 % coupon, évente 2002.12.20 2013.08.31 kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8 % coupon, évente 2002.12.20 2017.11.24 kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: Mindösszesen:
Kiegészítő melléklet 2002. évi
Az egyes Az egyes Részletek Részletek össznévértéke forgalomba hozatalának napja
1 600 000 1 400 000 3 400 000 3 600 000 2 000 000 3 500 000 6 000 000 21 500 000 100 000
100 000 4 000 000 9 000 000 6 000 000 12 000 000 12 000 000 43 000 000 7 000 000 10 000 000 12 000 000 20 000 000 49 000 000 15 000 000 8 500 000
2002.04.09 2002.05.17 2002.06.14 2002.07.15 2002.07.31 2002.11.04 2002.12.16 2002.07.10
2002.08.27 2002.09.18 2002.09.30 2002.11.11 2002.11.18 2002.11.25 2002.12.06 2002.12.23 2002.12.30 2002.11.25 2002.12.30
23 500 000 8 000 000 2002.12.20
8 000 000 8 000 000 2002.12.20
8 000 000 17 000 000 2002.12.20
17 000 000 7 000 000 2002 12 20
7 000 000 177 100 000
2.2 Jelzáloglevelek kibocsátásból eredő kötelezettség a futamidő végéig ezer Ft Sorozatszámai OJB2008/A
Névértéke (még nem törlesztett) 21 500 000
Fizetendő kamat összege a futamidő végéig 9 188 967
OJB2008/B
100 000
42 460
142 460
OJB2009/I
43 000 000
25 925 466
68 925 466
OJB2008/I
49 000 000
23 573 699
72 573 699
OJB2010/I
23 500 000
13 808 986
37 308 986
OJB2011/I
8 000 000
5 693 370
13 693 370
OJB2013/I
8 000 000
6 973 370
14 973 370
OJB2013/II
17 000 000
15 000 986
32 000 986
OJB2017/I
7 000 000
8 360 110
15 360 110
177 100 000
108 567 414
285 667 414
Összesen
Összesen 30 688 967
2.3 A forgalomba hozott jelzáloglevelek állományának lejárati struktúrája ezer Ft Lejárati idő
Nyilt kibocsátású
Zárt Kibocsátású
Összesen
0-90 nap
-
-
-
91-365 nap
-
-
-
1-2 év
-
-
-
2-5 év
-
-
-
5 év felett
137.000.000
40.100.000
177.100.000
Összesen
137.000.000
40.100.000
177.100.000
Kiegészítő melléklet 2002. évi
2.4 A forgalomba lévő jelzáloglevelek elhatárolt kamata
Előző Jelzálog kamatfizet Kamat levél és mértéke Zárt körben kibocsátott
Egységnyi névérték
Összes db
Eladott névérték összesen
Elhatárolt kamat / db
Elhatárolt KAMAT
2008/A
2002.12.31
9,03
10 000 000
2 150
21 500 000 000
2 474
5 319 100
2008/I
2002.11.25
8,00
10 000 000
4 900
49 000 000 000
81 096
397 370 400
2009/I
2002.08.27
8,50
10 000 000
4 300
43 000 000 000
295 753
1 271 737 900
2010/I
2002.11.25
8,00
10 000 000
2 350
23 500 000 000
81 096
190 575 600
13 700
137 000 000 000
40 000 000
1 865 003 000
Nyíltkörben kibocsátott 2008/B
2002.12.31
9,03
10 000
10 000
100 000 000
2
20 000
2013/II
2002.12.20
8,25
10 000
1 700 000
17 000 000 000
27
45 900 000
2013/I
2002.12.20
8,00
10 000
800 000
8 000 000 000
26
20 800 000
2017/I
2002.12.20
8,00
10 000
700 000
7 000 000 000
26
18 200 000
2011/I
2002.12.20
8,00
10 000
800 000
8 000 000 000
26
20 800 000
4 010 000
40 100 000 000
50 000 Összesen:
40 050 000
4 023 700
177 100 000 000
105 720 000 -
1 970 723 000
Az 1997. évi XXX. és a 2001. évi CXX. törvényben meghatározott pótfedezetként szolgáló állampapírok vásárlásának finanszírozása céljából bankközi hitel vett fel az OTP Bank Rt-től.
2.5 A bankközi hitelállomány és az arra elhatárolt fizetendő kamat
Bankközi hitel
Felvétel napja
Lejárat napja
kamat napok
Kamat %
6/02
2002.12.17
2003.01.17
15
9,36
2 800 000 000
10 920 000
5/02
2002.10.31
2003.01.31
62
9,90
7 200 000 000
122 760 000
Összesen:
Kiegészítő melléklet 2002. évi
Összeg
10 000 000 000
Megszolgált kamatösszegek
133 680 000
3. Általános üzleti költségek
3.1 A költségek megoszlása Megnevezés Anyag jellegű ráfordítások
eFt 1.732.335
Személyi jellegű ráfordítások
177.769
9,26
10.467
0,54
1.920.571
100,00
Értékcsökkenési leírás Költségek összesen
Megoszlás % 90,20
3.2 Anyagjellegű jellegű ráfordítások ezer Ft Anyagköltég Igénybe vett szolgáltatások költségei
9.516 1.693.136
-
Postai szolgáltatások
5.675
-
Bérleti és lízing díjak
20.457
-
Tárgyi eszközök javítás, karbantartás
-
Hirdetés, reklám propaganda
-
Oktatás, továbbképzés
464
-
Utazás és kiküldetés
629
-
Könyvviteli szolgáltatás ( auditálás, vagyonellenőrzés)
-
OTP-nek fizetett díjak
-
Egyéb igénybe vett szolgáltatás díja
Egyéb szolgáltatások költségei
999 3.109
85.391 1.522.760 53.652 29.683
-
Illetékek
1.387
-
Eljárási, engedélyezési díjak
1.046
-
Felügyeleti díjak
-
Ügyvédi megbízási díjak
1.501
-
Jogi, tagsági díjak
1.410
-
Biztosítási díj
Anyagjellegű ráfordítások összesen
Kiegészítő melléklet 2002. évi
23.423
916 1.732.335
3.3 Személyi jellegű ráfordítás részletezése ezer Ft Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések
123.218 11.030
-
Betegszabadság
-
Nyugdíjpénztári hozzájárulás
-
Egészségpénztári hozzájárulás
-
Szociális segély
-
Munkavállalóknak fizetett költségt.
-
Étkezési utalványok
-
Reprezentáció és ajándékozás ktg.
1.522
-
Kifizetői SZJA
1.676
651 4.356 970 61 1.458 336
Bérjárulékok
43.521
-
Nyugdíjbiztosítási járulék
22.706
-
Egészségbiztosítási járulék
13.876
-
Táppénz 1/3 része
-
Egészségügyi hozzájárulás
1.473
-
Munkaadói járulék
3.529
-
Szakképzési hozzájárulás
1.848
-
Rehabilitációs hozzájárulás
Személyi jellegű ráfordítások összesen
58
31 177.769
3.4 Értékcsökkenési leírás részletezése
Értékcsökkenési leírás A 2002. üzleti évben csak tervszerinti értékcsökkenés elszámolására került sor, ennek összege 8.490 ezer Ft. A kisértékű azonnal elszámolható értékcsökkenési leírás összege 1.977 ezer Ft. volt.
Kiegészítő melléklet 2002. évi
4. Időbeli elhatárolások
4.1. Aktív időbeli elhatárolás ezer Ft Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
2.239.379
Ebből: - Következő időszakot terhelő költségek
2.238.246
Aktív időbeli elhatárolás Bevételek aktív időbeli elhatárolása
1.133 1.262.922
Ebből: -Ügyfelektől járó kamatok aktív időbeli elhatárolása
493.756
-Értékpapírok kamatainak aktív időbeli elhatárolása
769.166
Aktív időbeli elhatárolás összesen
3.502.301
4.2 Passzív időbeli elhatárolás
Költségek ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
2.360.496
ebből: -Jelzáloglevelek kamatainak passzív időbeli elhatárolása
1.970.723
-OTP-nek fizetett díjak passzív időbeli elhatárolása -Tárgyidőszak költségei passzív időbeli elhatárolása -Egyéb passzív időbeli elhatárolások - Bankközi hitel kamatráfordításának passzív időbeli elh.
241.656 14.389 48 133.680
Bevételek passzív időbeli elhatárolása
77.249
Ebből: - Jelzáloglevélek árfolyamnyereségének passzív időbeli.e.
77.249
Passzív időbeli elhatárolások összesen:
Kiegészítő melléklet 2002. évi
2.347.745
III. Tájékoztató adatok
1.
Munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma, bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetései
Állomány csoport megnevezése Teljes munkaidős Részmunkaidőben foglalkoztatottak Nyugdíjas Összesen Választott tisztségviselők tiszteletdíja Többes jogviszonyban foglalkoztatottak ÖSSZESEN
2.
Átlagos statisztikai állományi létszám 21 1 2 24
Bérköltség ezer Ft
Átlagbér ezer Ft
77.318 1.106 5.679 84.103 11.270 27.845 123.218
3.682 553 5.679 3.504
Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak járandósága
Megnevezés Tárgyidőszaki járandósága (Bruttó)
Igazgatóság
Felügyelő Bizottság
7.070
4.200
ezer Ft Összesen 11.270
Megjegyzés: Választott tisztségviselők részére a fenti tiszteletdíjakon kívül egyéb kifizetés nem történt
3. Saját tőke alakulása ezer Ft Megnevezés Jegyzett tőke Tőketartalék Eredmény tarttalék Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke összesen
Kiegészítő melléklet 2002. évi
Nyitó érték 3.000.000 107.813 11.980 3.119.793
Növekedés
Csökkenés
Záró érték
1.900.000
4.900.000
53.372 480.356 2.433.728
107.813 65.352 480.356 5.553.521
4. Kibocsátott részvények darabszáma és névértéke Részvények száma db 49000
Részvények névértéke Ft 100.000
Összesen Ft 4.900.000.000
Az OTP Bank Rt. a törvényileg meghatározott minimális tőkével (3.000 millió Ft) alapította az OTP Jelzálogbank Rt-t, ezért kötelezettséget vállalt folyamatosan az eredmény alakulásának függvényében szükségessé váló tőke pótlására. A hitelállomány növekedésével egyenes arányban nő a mérlegfőösszeg, ami a tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató alakulására degresszív hatással van. Mindezek következménye, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. már 2002. IV. negyedévében tőkepótlásra szorult. Az alaptőke teljes összegét – a tőkepótlást is beleértve - a tulajdonos pénzbeni betét formájában bocsátotta
az
OTP
Jelzálogbank Rt. rendelkezésére. 2002. november 22-én a 10/2002. Alapítói határozat alapján 1,9 milliárd Ft. jegyzett tőke emelésre került sor, amely a Cégbíróságon még tárgyévben bejegyzésre került. További 2,2 milliárd Ft. alaptőke emelésére 11/2002. sz. alapítói határozat alapján került sor, de a tőkeemelés Cégbíróság általi bejegyzése áthúzódott a következő üzleti évre. A bejegyzés áthúzódása a tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató számítását nem érintette kedvezőtlenül ugyanis a tőkeemelést a pénzügyi teljesítés pillanatában a mutató számításánál figyelembe lehet venni. ezer Ft
5. Befektetési szolgáltatás bevételi és ráfordításai Megnevezés
Bevételek
Ráfordítások
Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenysége
590.372
Bizományosi tevékenység Kereskedelmi tevékenység Letétkezelési, letét őrzési és portfóliókezelési tevékenység
1.474
Egyéb tevékenység Összesen
Kiegészítő melléklet 2002. évi
0
591.846
6.Redes és pótfedezetek állománya Megnevezés
Összeg ezer Ft
Rendes fedezetek összesen
312.363.334
- Rendes fedezet tőkekövetelés - Rendes fedezet kamatkövetelés
129.456.701 182.906.633
Pótfedezetek összesen /tőke+kamat együtt/
31.740.031
Államkötvények
31.740.031
ebből: 2009/B
6.538.951
2007/D
6.234.598
2011/A
10.943.176
2017/A
402.500
2013/D
6.499.956
Diszkontkincstárjegyek
1.120.850
ebből: D030514
206.830
D030312
734.020
D030108
180.000
7.Mérleg szerinti eredmény levezetése ezer Ft-ban Mérleg szerinti eredmény levezetése
Összeg
Adózás előtti eredmény
650.889
+ Adóalapot növelő tételek
10.470
- Adóalapot csökkentő tételek
10.467
Adóalap
650.892
Adófizetési kötelezettség
117.161
Adózott eredmény
533.728
Általános tartalék-képzés Osztalék Mérleg szerinti eredmény
Kiegészítő melléklet 2002. évi
53.373 0 480.355
8.Adó alapot módosító tételek (1996. évi LXXXI.tv.) Adóalapot növelő tételek: 8 § 1/b. költségként elszámolt értékcsökkenési leírás
10.467 ezer Ft
8 § 1/d. a 6 millió Ft-ot meghaladó beszerzési értékben használatba vett személygépkocsi 6 millió Ft-ot meghaladó értékkel arányos - értékcsökkenés
1 ezer Ft
- karbantartás
2 ezer Ft
Adóalapot csökkentő tételek: 7 § 1/d. a társasági adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés 10.467 ezer Ft
9.Mérlegen kívüli tételek Mérlegen kívüli kötelezettségek között a december 16-án kötött ügyletből eredő kötelezettségünket tartjuk nyilván
Nem valódi penziós ügylet - vételi kötelezettség 2002.12.16 - 2003.01.16 Név
Névérték
Vételi ár
Ügylet lejárata
2003/K
499 660 000
519 174 721
2003.01.16
2003/M
1 145 980 000
1 164 948 261
2003.01.16
2004/I
139 020 000
144 637 242
2003.01.16
2003/L
213 000 000
216 325 356
2003.01.16
2005/I
1 756 870 000
1 840 667 428
2003.01.16
2005/H
800 000 000
811 182 400
2003.01.16
2005/E
1 900 000 000
2 008 807 300
2003.01.16
6 454 530 000
6 705 742 708
D030219
2 447 190 000
2 430 233 420
2003.01.16
D030514
1 259 000 000
1 227 856 117
2003.01.16
D030416
1 242 630 000
1 219 120 683
2003.01.16
D031001
451 110 000
427 525 518
2003.01.16
D030122
316 940 000
316 667 749
2003.01.16
D030806
3 890 090 000
3 727 499 798
2003.01.16
9 606 960 000
9 348 903 285
16 061 490 000
16 054 645 993
Összesen:
Kiegészítő melléklet 2002. évi
"A" CASH-FLOW KIMUTATÁS 2002.12.31. Adatok E Ft-ban sorszám
Megnevezés
01.
Kamatbevételek
02.
+ Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei
03.
+ Egyéb bevételek (céltartalék felhasználása és a céltartalék többlet visszavezetésének kivételével)
04.
+ Befektetési szolgáltatások bevételei
05.
+ Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei
06.
+ Osztalékbevétel
07.
+ Rendkívűli bevétel
08.
- Kamatráfordítások
09.
- Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai
10.
- Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés kivételével)
11.
- Befektetési szolgáltatások ráfordításai
12.
- Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai
13.
- Általános igazgatási költségek
14.
- Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó kötelezettség összegét)
15.
- Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség
16.
- Kifizetett osztalék
17.
MŰKÖDÉSI PÉNZÁRAMLÁS
18.
+/- Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -)
19.
+/- Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
20.
+/- Készlet állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
21.
+/- Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
22.
+/- Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
23.
+/- Beruházások(beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
24.
+/- Immateriális javak állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
25.
+/- Tárgyi eszközök(a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) bruttó értékében bekövetkezett
Összeg 5 340 386 128 414 3 884 030
-2 280 620 -56 510 -3 852 394 -591 846 -1 910 104 -117 160 544 196 205 373 982 -187 433 199 -22 322 362 -14 402 -6 504 -35 083
állományváltozás (ha növekedés -, ha csökkenés +)
-3 424 720
26.
+/- Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
27.
+/- Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -)
2 431 297
28.
+ Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon
1 900 000
29.
+ Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök
30.
- Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök
31.
- Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke
32.
NETTÓ PÉNZÁRAMLÁS
33.
ebből:- készpénz(forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása
34.
- számlapénz(az MNB-nél forintban és devizában elhelyezett pénzforgalmi és éven belüli lejáratú betétszámlák és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint jogszabály alapján már hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámlák állományváltozása)
Kelt: Budapest, 2003. január 31.
-2 986 795 -64 974 -2 921 821
OTP Jelzálogbank Rt.
Éves beszámoló és független könyvvizsgálói jelentés
2003. december 31.
Deloitte
Deloitte Könyvvizsgaló es Tanacsadó 1051 Budapest, Nador u. 21. Levélcim:
1397 Budapest
pf.
Tel: +36 (1) 428-6800 Fax +36 (1) 428-6801 www.deloitte.com/H
FÜGGETLEN KONYWIZSGÁLÓI
u nga ry
JELENTÉS
A OTP Jelzálogbank Rt. tulajdonosa részére
Elvégeztük az OTP Jelzálogbank Rt. (a "Bank") 2003. december 31-i mérlegének melyben az eszközök és források egyezo végösszege 674.220.850 eFt, a mérleg szerinti eredmény 6.356.989 eFt nyereség - valamint a 2003. évre vonatkozó eredménykimutatásának és kiegészíto mellékletének (továbbiakban a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészíto melléklet együtt: pénzügyi kimutatás) vizsgálatát, amelyet a Bank 2003. évi éves beszámolója tartalmaz. Az éves beszámolónak, valamint az üzleti jelentésnek az elkészítése az ügyvezetés feladata. A mi feladatunk az éves beszámoló hitelesítése könyvvizsgálatunk alapján, valamint annak megítélése, hogy az üzleti jelentésben közölt számviteli információk összhangban vannak-e az éves beszámolóban foglaltakkal.
Hivatkozva a 2003. február 20-án kiadott, a 2002. évi éves beszámolóra vonatkozó jelentésünkre, közöljük, hogy az elozo évre vonatkozó könyvvizsgálatunk alapján korlátozás nélküli könyvvizsgálóijelentést adtunk ki. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati5tandardokban foglaltak és Magyarországon a könyvvizsgálatra vonatkozó érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fenti irányelvek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kello bizonyosságot kell szereznünk arról, hogya pénzügyi kimutatás nem tartalmaz jelentos mértéku tévedéseket. A könyvvizsgálat magában foglalja a pénzügyi kimutatások tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát. Emellett tartalmazza az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint a pénzügyi kimutatások bemutatásának értékelését. Az üzleti jelentéssei kapcsolatos munkánk a fent említett területre korlátozódott és nem tartalmaz egyéb, nem a vállalkozás auditált számviteli nyilvántartásaibóllevezetett információk áttekintését. Meggyozodésünk, hogy munkánk megfelelo alapot nyújt a könyvvizsgálóivélemény megadásához. Ez az éves beszámoló a tulajdonos részére, a tulajdonos általi elfogadás céljából készült és nem tartalmazza az éves beszámolóval kapcsolatos tulajdonosi határozatok esetleges hatásait.
A ud it .Tax.Consulring. '~~Y(:i"l"", CCj
Fi,'""v.
GI~O".0710S7
Financia!
[J;,as'''J ,.",,, (c'qbIrOSd'J '.
Advisory
/\ member firm of Deloitte Touche Tohrnatsu
Záradék
A könyvvizsgálatsorán az OTPJelzálogbank Rt. éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes magyar Nemzeti KönyvvizsgálatiStandardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendo és megfelelo bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolóval kapcsolatos tulajdonosi határozatok esetleges hatását kivéve,az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves beszámoló az OTPJelzálogbank Rt. 2003. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérol megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van. Budapest, 2004. február 13.
f{~
,....................................... Alastair Teare Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. 000083 00
.ooo.t~ooooG~o.. Köbli Gyula bejegyzett könyvvizsgáló 005394
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Eszközök (aktívák) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
Előző év
b
c
a
Tárgyév d
1.
Pénzeszközök
45 973
2 571 202
2.
Állampapírok
22 322 362
48 623 631
a)
forgatási célú
22 322 362
48 623 631
b)
befektetési célú 27 914
0 0
3.
Hitelintézetekkel szembeni követelések a)
látraszóló
b)
egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból
27 914
ba) éven belüli lejáratú
27 914
ebből:
- kapcsolt vállalkozással szemben
27 914
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - MNB-vel szemben bb) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - MNB-vel szemben
c)
befektetési szolgáltatásból ebből:
- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
4.
Ügyfelekkel szembeni követelések
186 665 751
604 671 735
a)
186 665 751
604 671 735
12 224 488
37 772 085
174 441 263
566 899 650
0
0
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is
0
0
a)
0
0
pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
ab) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
b)
befektetési szolgáltatásból ebből:
- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni követelés bd) elszámolóházzal szembeni követelés be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 5.
helyi önkorm és egyéb államházt-i szervek által kibocs értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú ab) befektetési célú
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Eszközök (aktívák) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
Előző év
b
c
a b)
más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok
Tárgyév d 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Immateriális javak
13 481
56 959
a)
immateriális javak
13 481
56 959
b)
immateriális javak értékhelyesbítése
Tárgyi eszközök
51 075
150 144
a)
pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök
51 075
150 144
aa) ingatlanok
16 389
15 364
ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek
20 284
109 755
ac) beruházások
14 402
25 025
0
0
739 534
5 715 241
739 534
5 715 241
ba) forgatási célú ebből:
- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott - visszavásárolt saját kibocsátású
bb) befektetési célú ebből:
- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
6.
Részvények és más változó hozamú értékpapírok a)
részvények, részesedések forgatási célra ebből:
- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
b)
változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú bb) befektetési célú
7.
Részvények, részesedések befektetési célra a)
részvények, részesedések befektetési célra
b)
befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése
ebből: ebből: 8.
a)
részvények, részesedések befektetési célra
b)
befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése ebből:
10.
- hitelintézetekben lévő részesedés
Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban ebből:
9.
- hitelintézetekben lévő részesedés
- hitelintézetekben lévő részesedés - hitelintézetekben lévő részesedés
ad) beruházásra adott előlegek b)
nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök ba) ingatlanok bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások bd) beruházásra adott előlegek
c)
tárgyi eszközök értékhelyesbítése
11.
Saját részvények
12.
Egyéb eszközök a)
készletek
b)
egyéb követelések ebből:
- kapcsolt vállalkozással szembeni követelés
276 290
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés 13.
Aktív időbeli elhatárolások
3 502 301
12 431 938
a)
bevételek aktív időbeli elhatárolása
1 262 922
3 033 733
b)
költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
2 239 379
9 398 205
c)
halasztott ráfordítások
213 368 391
674 220 850
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: ebből:
- FORGÓESZKÖZÖK (1.+2.a.+3.a.+3.ba.+3.c.+4.aa.+4.b.+5.aa.+5.ba.+6.a.+6.ba.+11.+12.) - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b.+3.bb.+4.ab.+5.ab.+5.bb.+6.bb.+7.+8.+9.+10.)
Kelt.: Budapest, 2004. február 13.
35 360 271
94 682 159
174 505 819
567 106 753
vállalkozás vezetője (képviselője)
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Források (passzívák) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a 1.
b Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
Előző év
Tárgyév
c
d
23 536 982
18 500 847
a)
látraszóló
b)
meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettség
23 536 982
18 500 847
ba) éven belüli lejáratú
23 536 982
18 500 847
23 536 982
18 500 847
120
135
0
0
120
135
120
135
0
0
177 100 000
599 000 000
0
0
ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben - MNB-vel szemben
bb) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben - MNB-vel szemben
c)
befektetési szolgáltatásból ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
2.
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a)
takarékbetétek aa) látraszóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú
b)
egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látraszóló ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
bb) éven belüli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
bc) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
c)
befektetési szolgáltatásból ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
ca)
tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség
cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó, ügyfelekkel szembeni kötelezettség cd) elszámolóházzal szembeni kötelezettség ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 3.
Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a)
kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Források (passzívák) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a
b
Előző év
Tárgyév
c
d
ab) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
b)
kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
177 100 000
ba) éven belüli lejáratú ebből:
599 000 000 132 300 000
- kapcsolt vállakozással szemben
132 300 000
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben bb) éven túli lejáratú
177 100 000
466 700 000
137 100 000
401 900 000
0
0
Egyéb kötelezettségek
4 740 023
12 959 932
a)
éven belüli lejáratú
4 740 023
12 959 932
ebből:
4 673 369
12 773 019
2 437 745
19 043 094
ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
c)
számv-i szemp-ból ép-ként kezelt, de az Épt. szerint ép-nak nem min. hitelvisz-t megtest okiratok ca) éven belüli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
cb) éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
4.
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben - szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása
b)
éven túli lejáratú ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
5.
6.
Passzív időbeli elhatárolások a)
bevételek passzív időbeli elhatárolása
77 249
b)
költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
2 246 608
2 360 496
16 796 486
Céltartalékok
c)
halasztott bevételek 0
0
a)
0
0
0
0
4 900 000
17 000 000
0
0
65 352
771 684
céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre a.1.) konsz-ba bevont pü-i és bef-i szolgáltatást végzők céltartalékai nyugdíjra és végkielégítésre a.2.) konszolidációba bevont biztosítóintézetek céltartalékai nyugdíjra és végkielégítésre a.3.) konszolidációba bevont egyéb vállalkozások céltartalékai nyugdíjra és végkielégítésre
7.
b)
kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
c)
általános kockázati céltartalék
d)
egyéb céltartalék
Hátrasorolt kötelezettségek a)
alárendelt kölcsöntőke ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
b)
szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása
c)
egyéb hátrasorolt kötelezettség ebből:
- kapcsolt vállakozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállakozással szemben
8.
Jegyzett tőke ebből:
- visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
9.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
10.
Tőketartalék a)
a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió)
b)
egyéb
11.
Általános tartalék
12.
Eredménytartalék (+/-)
13.
Lekötött tartalék
14.
Értékelési tartalék
15.
Mérleg szerinti eredmény (+/-)
FORRÁSOK ÖSSZESEN: ebből:
- RÖVID LEJÁRATÚ KÖT (1.a.+1.ba.+1.c.+2.aa.+2.ab.+2.ba.+2.bb.+2.c.+3.aa.+3.ba.+3.ca.+4.a.) - HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (1.bb.+2.ac.+2.bc.+3.ab.+3.bb.+3.cb.+4.b.+7.) - SAJÁT TŐKE (8.-9.+10.+11.±12.+13.+14.±15.)
Kelt.: Budapest, 2004. február 13.
107 813
288 169 300 000
480 356
6 356 989
213 368 391
674 220 850
28 277 125
163 760 914
177 100 000
466 700 000
5 553 521
24 716 842
vállalkozás vezetője (képviselője)
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. EREDMÉNYKIMUTATÁS (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
2002.
2003.
b
c
d
a 1.
Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek
5 340 386
64 065 904
a)
2 730 757
39 406 162
2 609 629
24 659 742
151
224 940
rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek ebből:
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
b)
egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek ebből:
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
2.
Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak
2 280 620
40 374 647
2 174 920
36 309 083
3 059 766
23 691 257
0
0
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET (1.-2.) 3.
4.
Bevételek értékpapírokból a)
bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés)
b)
bevételek társult vállalkozásban való részesedésekből (osztalék, részesedés)
c)
bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés)
Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek
20
6 034 704
a)
20
6 034 704
Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások
451
5 347 004
a)
451
5 347 004
243
5 346 948
-519 511
-1 628 489
egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből ebből:
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
b)
befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) ebből:
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
5.
egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
b)
befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
6.
Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a.-6.b.+6.c.-6.d.] a)
egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből ebből:
- kapcsolt vállalkozástól
128 394
404 050
554
308 323
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b)
egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
c)
befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) ebből:
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása
56 059
631 795
44 812
497 964
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. EREDMÉNYKIMUTATÁS (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
2002.
b
c
a d)
befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása) ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak
2003. d 591 846
1 400 744
581 558
1 357 897
3 884 030
7
3 884 030
7
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - forgatási célú értékpapírok értékvesztése 7.
Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a)
nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei ebből:
- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
b)
egyéb bevételek ebből:
- kapcsolt vállalkozástól
178
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - készletek értékvesztésének visszaírása 8.
1 910 104
13 679 739
személy jellegű ráfordítások
177 769
573 568
aa)
bérköltség
123 218
392 875
ab)
személy jellegű egyéb kifizetések
Általános igazgatási költségek a)
ebből:
- társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek
ac)
bérjárulékok ebből:
- társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek
b)
egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások)
42 598
4 356
17 201
4 356
17 201
43 521
138 095
38 113
120 389
22 706
72 041
1 732 335
13 106 171
10 467
24 770
3 852 394
497 393
egyéb ráfordítások
3 852 394
497 393
ebből:
3 788 552
9.
Értékcsökkenési leírás
10.
Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a)
11 030
nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai ebből:
- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
b)
- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - készletek értékvesztése
11.
12.
Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a)
értékvesztés követelések után
b)
kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
0
0
0
650 889
8 548 573
650 889
8 548 573
0
0
0
-926
Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
13.
0
a)
értékvesztés visszaírása követelések után
b)
kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsoltés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
14.
Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsoltés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
15.
Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye ebből:
- PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [1.-2.+3.+4.-5.±6.+7.b.-8.-9.-10.b.-11.+12.-13.+14.] - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a.-10.a.]
16.
Rendkívüli bevételek
17.
Rendkívüli ráfordítások
18.
Rendkívüli eredmény (16.-17.)
19.
Adózás előtti eredmény (±15.±18.)
650 889
8 547 647
20.
Adófizetési kötelezettség
117 160
1 484 326
21.
Adózott eredmény (±19.-20.)
533 729
7 063 321
22.
Általános tartalékképzés, felhasználás (±)
-53 373
-706 332
23.
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
24.
Jóváhagyott osztalék és részesedés
480 356
6 356 989
ebből:
926
- kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
25.
Mérleg szerinti eredmény (±21.±22.+23.-24.)
Kelt.: Budapest, 2004. február 13.
vállalkozás vezetője (képviselője)
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a
b
1.
Függő kötelezettségek
2.
Jövőbeni kötelezettségek
3.
Ellenőrző szám (1.+ 2.)
Kelt: Budapest, 2004. február 13.
Előző év
Tárgyév
c
d
16 054 646 16 054 646
vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
az OTP Jelzálogbank Rt.
2003. évi beszámolójához
Az OTP Jelzálogbank Rt. 2003. üzleti évre vonatkozó beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000.(XII.24.) Kormány rendelet előírásainak figyelembevételével készítette el.
I. Általános kiegészítések OTP Bank Rt. 2001. május 15-én megalapította 3 milliárd Ft jegyzett tőkével, 100 %-os tulajdonosi részesedéssel, részvénytársasági formában az OTP Jelzálogbank Rt-t. Az OTP Jelzálogbank Rt. (rövid néven: OTP JB Rt.) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől 2001. szeptember 21-én kapott alapítási engedélyt. A I-1514/2002. számú alapítási engedély birtokában 2001. október 9-én jegyezte be a társaságot a Fővárosi Cégbíróság Cg. 01-10-044659 számon. Az OTP Jelzálogbank Rt. részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. január 10-én I-17/2002. számú határozatában adta ki a működési engedélyt, melynek birtokában a tényleges működést 2001. február 1-én kezdte meg.
Az OTP Jelzálogbank Rt. tevékenységi köre: Az OTP Jelzálogbank Rt. szakosított hitelintézet, tevékenységét alapvetően a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény határozza meg. A cég tevékenysége:
Egyéb hitelnyújtás
Főtevékenysége:
Egyéb monetáris tevékenység
A tevékenység végzésének helye:
Deloitte & Touche Kft. 1051 Budapest, Nádor u. 21.
Kiegészítő melléklet 2003. évi
65.12
1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.
Az OTP Jelzálogbank Rt. könyvvizsgálója:
Székhelye:
65.22
A beszámoló aláírására kötelezett személyek neve és lakóhelye: Oszlányi Zsolt
1021 Budapest, Széher út 69.
Vizi Julianna
1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 36-37.
. Közvetlen irányítást biztosító gazdasági társaság adatai: Neve:
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.
Székhelye:
1051 Budapest, Nádor u. 16.
Részesedési arány:
100 %
Az OTP Jelzálogbank Rt. célkitűzései: Társadalmi célja, hogy az ország területén élő polgároknak és lakóközösségeknek elősegítse lakáshelyzetük mennyiségi és minőségi fejlesztését, javítását, hosszútávon kiszámítható, alacsony kamatozású lakáshitellel oly módon, hogy ügyfelei az állam által nyújtott kamattámogatásokat maximálisan ki tudják használni. Üzleti célja, hogy az OTP Bank Rt. által folyósított hitelek állományából a jelzáloglevelek kibocsátása révén minél magasabb problémamentes követelés állományt tudjon megvásárolni. A banki környezet megköveteli, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. tevékenysége is az OTP Bank Rt. ügyfeleinek megőrzését, az OTP bankcsoport piaci szerepének erősítését szolgálja. Az OTP csoport tagjainak háttér szolgáltatásaival az OTP bankcsoport ügyfelei számára egy helyen optimális pénzügyi szolgáltatás biztosítása. A jelzáloghitelezés beindításával az OTP Bank Rt. piacvezető szerepének megerősítése a lakossági hitelezés piacán.
Az OTP Jelzálogbank Rt. szervezete Az OTP Jelzálogbank Rt. kis létszámú központi szervezettel rendelkezik, a jelzáloghitelezési tevékenység gyakorlati lebonyolításához igénybe veszi az anyabank fiókhálózatát az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. között létrejött együttműködési megállapodás alapján.
Kiegészítő melléklet 2003. évi
Az OTP Jelzálogbank Rt. tevékenységének általános jellemzői A lakáscélú állami támogatások rendszere olyan helyzetet teremtett, hogy a lakáshitelezés területén csak jelzálog-hitelintézet, vagy ilyen kapcsolattal rendelkező hitelintézet lehet versenyképes. Valószínűsíthető, hogy a lakáshitelezéssel foglalkozó hitelintézetek a Jelzálogbankhoz fognak betagolódni. Az OTP Bank Rt. ezt a helyzetet felismerve határozta el az OTP Jelzálogbank Rt. létrehozását. A három szereplős piacon az OTP Jelzálogbank Rt. mellett egy jelentősebb jelzálog-hitelintézet (FHB) tevékenykedik, így az OTP Jelzálogbank számára – a Bankcsoport nyújtotta lehetőségeket kihasználva – adottak a piacszerzés lehetőségei. Az OTP Jelzálogbank Rt. által támogatott forrásból (jelzáloglevél-kibocsátás) nyújtott lakáshitelek hiteldíja lényegesen kedvezőbb, mint az OTP Bank Rt. banki forrással finanszírozott lakáshiteleinél alkalmazott hiteldíj, ugyanakkor a jelzálog-hitelintézet marge-ja is nagyobb az OTP Bank Rt. által elérhető marge-nál. A nagyobb nyereségtartalom a tervezett hitel-kihelyezési volumen mellett az OTP Bank Rt. számára azt eredményezi, hogy a Jelzálogbank Rt. az alapítás költségeit néhány éven belül kigazdálkodhatja, és ezen felül jelentős eredményt is termel. Az ügyfelek megnyeréséért folytatott vetélkedésben az OTP Jelzálogbank Rt. számíthat az anyabank lakásfinanszírozásban kialakult hagyományaira, ami egyrészt piaci ismertséget, másrészt a fiókhálózatban felhalmozott szakmai tapasztalatot jelenti. A lakáshitelezési üzlet alapja a bizalom ügyfél és bank között. Ezen a téren is jó ajánlólevél az OTP Bank Rt. múltja. Minden bizonnyal megkönnyíti az értékesítési munkát az OTP Bankcsoport tőkeereje, hagyományai és megbízhatósága. Ezeket az előnyöket megsokszorozhatjuk az OTP Bankcsoport jellegéből fakadóan azzal az előnnyel, hogy bővítjük a lakáshitel-kínálatunkat. Az OTP Bankcsoport számára reális célkitűzés a lakáshitelezés területén a piacvezető szerep megőrzése 45-50 %-os piaci részesedés mellett. Az OTP Jelzálogbank Rt-nek – a működésére vonatkozó prudenciális előírások maradéktalan betartása mellett – a lehetséges legnagyobb volumenű lakáshitel-állomány elérésére kell törekednie, hiszen ez jelentheti a kívánt cél elérését. Kiegészítő melléklet 2003. évi
Az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. együttesen, egyetemlegesen, konzorciális formában hitelez. Az OTP Bank Rt. a fizető ügynök, az OTP Jelzálogbank Rt. pedig a biztosítéki ügynök. Az együttműködés ezen formájának eredménye, hogy az ügyfelek mindazon előnyöket élvezhetik, amelyre egy jelzálog-hitelintézet révén jogosultak. Az OTP Jelzálogbank Rt-nek önálló fiókhálózata nincs, a hitelek folyósítását és a hitelszámlák kezelését az OTP Bank Rt. végzi. Az OTP Bank Rt. ügynökként (megfelelő díjazás ellenében) ellátja a számlakezeléssel összefüggő ügyfélgondozási feladatokat is. Az OTP Jelzálogbank Rt. üzleti tevékenysége a lakáshitelek megvásárlására és a finanszírozásához szükséges jelzáloglevelek kibocsátására korlátozódik. A lakáshitel termékek közül azokat vásárolja, amelyek forrásául kibocsátott jelzáloglevél kamataihoz a jogszabály alapján az állam támogatást nyújthat. Ezek a konstrukciók: lakáscélú: hitelcél:
„Jelzáloghitel” állami kiegészítő kamattámogatással új lakás építése új lakás vásárlása értékesítés vagy bérbeadás célú hitel
lakáscélú:
„Jelzáloghitel” támogatás nélkül
hitelcél:
új lakás építése új és használt lakás vásárlása lakás bővítése lakás korszerűsítése
Számviteli politika ismertetése A mérlegkészítés időpontja:
2004. január 15.
A mérleg forduló napja:
tárgyév december 31.
A számviteli politika részletesen foglalkozik a számviteli nyilvántartási rendszer felépítésével. Megfogalmazza a számlatükör, számlarendi magyarázat tartalmát a főkönyvi és ahhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésének kötelezettségét. Meghatározza a mérlegben kimutatandó eszközök és források tartalmát.
Kiegészítő melléklet 2003. évi
Az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentős és befolyásoló hibák meghatározásával a számviteli politika részletesen foglalkozik. Az értékelés során tartósnak és jelentősnek tekintendő eltérések eszközcsoportonként kerültek meghatározásra. Az OTP Jelzálogbank Rt. működésének második éve a 2003. évi üzleti év, így a két év (2002. és 2003. év) összehasonlítása révén reális képet kapunk az OTP Bank Rt. fiókhálózatában 2003. év során kihelyezett, majd a Jelzálogbank Rt. által megvásárolt és rendes fedezetté minősített lakás-hitelállomány ugrásszerű növekedésével együtt járó üzleti teljesítmény és pénzügyi eredmény növekedésére vonatkozóan. A lakástámogatási rendszer kormány által történő kétszeri kedvezőtlen irányú módosítása sem törte meg ezt a lendületet 2003. év során. A kedvezőtlen változások 2004-től éreztetik erőteljesen a hatásukat (csökkenő intenzitású hitelkihelyezés).
Kiegészítő melléklet 2003. évi
3.1 A gazdálkodást jellemző főbb - tárgyévi - mutatószámok Fizetőképességi mutató: (szavatoló tőke / korrigált mérlegfőösszeg) x 100 (27 660 000 e Ft / 272 533 000 e Ft ) x 100 = 10,15 % Befektetett eszközök aránya: (befektetett eszközök / összes eszköz) x 100 (567 106 753 e Ft / 674 220 850 e Ft) x 100 = 84,11 % Forgóeszközök + egyéb eszközök aránya: (forgóeszközök + aktív időbeli elhatárolás) / összes eszköz x 100 (94 682 159 e Ft + 12 431 938 e Ft) / 674 220 850 e Ft x 100 = 15,89 % Saját tőke aránya: (saját tőke / összes forrás) x 100 (24 716 842 e Ft / 674 220 850 e Ft) x 100 = 3,67 % Fedezeti mutatók: - Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) x 100 (24 716 842 e Ft / 567 106 753 e Ft) x 100 = 4,36 % - Forgóeszközök kimutatott értékpapír állomány fedezete: (saját tőke / forgóeszközök kimutatott értékpapír állomány) x 100 (24 716 842 e Ft / 48 623 631 e Ft) x 100 = 50,83% Éves likviditási mutató: (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) x 100 (94 682 159 e Ft / 163 760 914 e Ft) x 100 = 57,82 % Kamatjövedelmezőségi mutató: (kamatkülönbözet / kapott kamatok kamatjellegű bevételek) x 100 (23 691 257 e Ft / 64 065 904 e Ft) x 100 = 36,98 % Nettó kamatrés: (kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg) x 100 (23 691 257 e Ft / 674 220 850 e Ft) x 100 = 3,51% 1 főre jutó eredmény: adózás előtti eredmény / átlagos statisztikai létszám 8 547 647 e Ft / 89 = 96 040,98 e Ft 1 főre jutó eszközérték: mérlegfőösszeg / átlagos statisztikai létszám 674 220 850 e Ft / 89 fő = 7 575 515,17 e Ft
Kiegészítő melléklet 2003. évi
3.2 A gazdálkodást jellemző főbb -előző évi- mutatószámok Tőkemegfelelési mutató: (szavatoló tőke / korrigált mérlegfőösszeg) x 100 (7.740.040 e Ft / 84.441.640 e Ft ) x 100 = 9,17 % Befektetett eszközök aránya: (befektetett eszközök / összes eszköz) x 100 174.505.819 e Ft / 213.368.391 e Ft x 100 = 81,79 % Forgóeszközök + egyéb eszközök aránya: (forgóeszközök + aktív időbeli elhatárolás) / összes eszköz x 100 (35.360.271 e Ft + 3.502.301 e Ft) / 213.368.391 e Ft x 100 = 18,21 % Saját tőke aránya: (saját tőke / összes forrás) x 100 (5.553.521 e Ft / 213.368.391 e Ft) x 100 = 2,60 % Fedezeti mutatók: - Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) x 100 (5.553.521 e Ft / 174.505.819 e Ft) x 100 = 3,18 % - Forgóeszközök kimutatott értékpapír állomány fedezete: (saját tőke / forgóeszközök kimutatott értékpapír állomány) x 100 (5.553.521 e Ft / 22.322.362 e Ft) x 100 = 24,88 % Éves likviditási mutató: (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) x 100 (35.360.271 e Ft / 28.277.125 e Ft) x 100 = 125,05 % Kamatjövedelmezőségi mutató: (kamatkülönbözet / kapott kamatok kamatjellegű bevételek) x 100 (3.059.766 e Ft / 5.340.386 e Ft) x 100 = 57,29 % Nettó kamatrés: (kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg) x 100 (3.059.766 e Ft / 213.368.391 e Ft) x 100 = 1,43 % 1 főre jutó eredmény: adózás előtti eredmény / átlagos statisztikai létszám 650.889 e Ft / 24 = 27.120,38 e Ft 1 főre jutó eszközérték: mérlegfőösszeg / átlagos statisztikai létszám 213.368.391 e Ft / 24 fő = 8.890.349,63 e Ft Kiegészítő melléklet 2003. évi
II. Specifikus kiegészítések
I. ESZKÖZÖK
1.1 Tárgyi eszköz beruházásának állományváltozása ezer Ft Megnevezés
Ingatlan
Nyitó érték Új beszerzés Használt beszerzés Üzembe helyezés Eladás, átadás Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Záró befejezetlen
Műszaki Jármű Szoftverek Kisértékű Összesen berendezés eszközök 2003. 12. 31. 14 329 73 14 402 6 254 37 627 14 400 58 281 -
9 958
37 627
-
10 625
-
14 400
73
47 658
-
25 025
1.2 Műszaki berendezések, gépek eszközök állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Nettó érték
Nyitó érték 6 003
Növekedés 65 090
Csökkenés
Záró érték 71 093
887
9 958
10 845
5 116
55 132
60 248
A táblázat nem tartalmazza a közvetlenül költségként elszámolt 50 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékcsökkenését, amely 899 ezer Ft volt.
Kiegészítő melléklet 2003. évi
1.3 Járművek állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Nettó érték
Nyitó érték 16 014
Növekedés 37 627
Csökkenés
Záró érték 53 641
846
3 287
4 133
15 168
34 340
49 508
Az eszközök értékcsökkenésének elszámolása terv szerint történt. Az értékcsökkenési leírás módszere: lineáris.
1.4 Idegen ingatlanon végzett beruházás állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Értékhelyesbítés Nettó érték
Nyitó érték 17 087
Növekedés
Csökkenés 0
Záró 17 087
698
1 025
1 723
16 389
1 025
15 364
1.5 Immateriális javak állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Nettó érték
Nyitó érték 20 174
Növekedés 52 240
Csökkenés
Záró 72 414
6 693
8 762
15 455
13 481
43 478
56 959
A nyitó értékből 12 653 eFt licence díj, 7 521 ezer Ft szoftver. A növekedésből 8 309 eFt licence díj és 43 931 eFt szoftver érték. A táblázat nem tartalmazza a kisértékű szoftverekre elszámolt 840 ezer Ft-ot.
Kiegészítő melléklet 2003. évi
1.6 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírási kulcsai Immateriális javak értékcsökkenésének leírási kulcsa:
33,0 %
Tárgyi eszközök értékcsökkenésének leírási kulcsa: - ügyvitel-technikai eszközök
33,0 %
- járművek
20,0 %
- egyéb eszközök
14,5 %
1.7 Forgatási célú értékpapírok
1.71 Diszkont kincstárjegyek Ft Név D040211 D040317 D040414 D040512 D040901 Mindösszesen:
Névérték
Könyvelt érték
Árfolyamérték
2.000.000.000 1.952.172.000 1.966.200.000 1.461.910.000 1.418.997.094 1.417.678.451 5.674.120.000 5.446.029.939 5.490.664.352 1.500.000.000 1.429.536.000 1.439.566.500 1.475.230.000 1.372.250.095 1.370.588.986 12.111.260.000 11.618.985.128 11.684.698.289
Lejárat 2004.02.11 2004.03.17 2004.04.14 2004.05.12 2004.09.01
1.72 Államkötvények Ft Név
Névérték
Könyvelt érték Árfolyamérték
2004/I 2004/J 2005/I 2005/H 2005/E 2006/E 2006/F 2007/D 2008/C 2009/B 2013/D 2017/A
2.155.810.000 2.159.330.849 1.800.000.000 1.857.080.398 2.196.660.000 2.284.154.205 2.200.510.000 2.206.622.761 1.460.000.000 1.519.544.019 1.657.730.000 1.696.410.310 3.947.270.000 3.993.197.520 869.450.000 865.519.455 16.681.950.000 16.688.940.968 1.500.000.000 1.765.109.503 1.770.000.000 1.761.162.051 200.000.000 207.573.751
2.182.780.078 1.801.989.934 2.159.952.131 2.137.941.168 1.452.857.231 268.727.424 3.876.797.598 2.091.662.017 15.382.835.395 1.567.708.467 1.699.258.313 185.499.701
Összesen:
36.439.380.000 37.004.645.790
34.808.009.457
Kiegészítő melléklet 2003. évi
Lejárat 2004.04.12 2004.10.12 2005.10.12 2005.08.12 2005.05.12 2006.05.12 2006.04.12 2007.06.12 2008.06.12 2009.02.12. 2013.02.12. 2017.11.24.
1.73 Az értékpapír állományhoz kapcsolódó kamatelhatárolás
Diszkont kincstárjegy NÉV
vételi
elhatárolás
kamat
vételi
vételi
állomány
Megszolgált
Dátum
dátuma
napok
árfolyam
hozam
névértékben
kamat
D040211
2003.11.13
2003.12.31
49
97,6086
9,8000
1 952 172 000
25 137 781
D040317
2003.11.24
2003.12.31
38
97,0646
9,5500
1 461 910 000
14 147 089
D040414
2003.10.30
2003.12.31
63
95,9282
9,2518
2 500 000 000
38 401 811
D040414
2003.11.13
2003.12.31
49
96,0211
9,7501
3 174 120 000
40 003 113
D040512
2003.10.30
2003.12.31
63
95,3024
9,2011
1 500 000 000
22 765 333
D040901
2003.10.30
2003.12.31
63
93,0194
8,8978
1 475 230 000
21 132 704
Összesen:
12 063 432 000
161 587 831
Államkötvény NÉV
Előző
Következő
Elhatárolás
Kamat
Papír
Kamat
állomány
Megszolgált
kamatfizetés
kamatfizetés
dátuma
napok
lejárata
mértéke
névértékben
kamat
2004/I
2003.10.12
2004.04.12
2003.12.31
81
2004.04.12
4,49
2 155 810 000
42 844 073
2004/J
2003.10.12
2004.04.12
2003.12.31
81
2004.10.12
4,24
1 800 000 000
33 780 984
2005/I
2003.10.12
2004.10.12
2003.12.31
81
2004.10.12
8,50
2 196 660 000
41 322 416
2005/H
2003.08.12
2004.08.12
2003.12.31
142
2005.10.13
7,00
2 200 510 000
59 762 485
2005/E
2003.11.12
2004.05.12
2003.12.31
50
2005.05.12
4,59
1 460 000 000
18 410 440
2006/E
2003.11.12
2004.05.12
2003.12.31
50
2006.05.12
4,22
1 657 730 000
19 218 738
2006/F
2003.04.12
2004.04.12
2003.12.31
264
2006.04.12
7,00
3 947 270 000
199 304 780
2007/D
2003.06.12
2004.06.12
2003.12.31
203
2007.06.12
6,25
869 450 000
30 139 746
2008/C
2003.06.12
2004.06.12
2003.12.31
203
2008.06.12
6,25
16 681 950 000
578 284 810
2009/B
2003.08.12
2004.02.12
2003.12.31
142
2009.02.12
4,79
1 500 000 000
55 449 457
2013/D
2003.02.12
2004.02.12
2003.12.31
323
2013.02.12
6,75
1 770 000 000
105 727 192
2017/A
2003.11.24
2004.11.24
2003.12.31
38
2017.11.24
6,75
200 000 000
1 401 639
36 439 380 000
1 185 646 760
Összesen:
Mindösszesen:
Kiegészítő melléklet 2003. évi
1 347 234 590
1.8 Ügyfelekkel szembeni követelés Az OTP Jelzálogbank Rt. ügyfelekkel szembeni követelésként az OTP Bank Rt-től vásárolt követeléseit tartja nyilván. A követelések megvásárlása könyv szerinti értéken történt. Kizárólag - a könyvvizsgáló által problémamentesnek minősített állomány megvásárlására került sor. Az OTP Bank Rt. visszavásárlási kötelezettséget vállalt azon hitelek esetében, melyeknél az ügyfél késedelmesen teljesíti törlesztési kötelezettségét és az OTP Jelzálogbank Rt. visszavásárlásra felajánlotta azokat. Ezzel összefüggésben az egyedi minősítések nem határoztak meg értékvesztés elszámolási kötelezettséget a hitelállományokra.
1.9 Követelés állomány megbontása Ft Darab
Kamattámogatással (5 éven belül) Kamattámogatással (5 éven túl) Konzorc.kamattámogatással Konz.kamattám-al ért. bérbead.céljára Konzorc. megelőlegező kölcsön
Tőke
Vásárolt kamat
Állomány összesen (tőke+kamat+kés.kamatk ez.ktg.)
Vásárolt kezelési ktg
1
1 297 779
0
0
1 297 779
4 872
28 423 549 849
493 958
9 000
28 424 052 807
13 340
81 099 146 019
2 157 460
42 268
81 101 345 747
11
66 241 007
0
0
66 241 007
956
1 139 856 000
0
0
1 139 856 000
1 260
5 070 951 817
1 336 930
64 379
5 072 353 126
Msz.lakáshitel konz.kieg.ktám.
105
116 400 000
0
0
116 400 000
Msz.lakáshitel kieg.ktám.
257
1 177 964 690
511 393
53 165
1 178 529 248
Msz.lakáshitel kieg.ktám.
7
19 764 537
32 091
4578
19 801 206
Msz.lakáshitel lakásépítési kedv-el
Msz.lakáshitel kieg.ktám.
2
10 682 855
23 417
0
10 706 272
20811
117 125 854 553
4 555 249
173 390
117 130 583 192
9
11 551 237
0
0
11 551 237
Kamattámogatás nélkül (5 éven túl)
4 401
12 072 111 189
105 175
12 060
12 072 228 424
Kamattámogatás nélkül fix kamat
3 008
7 414 348 669
70 362
0
7 414 419 031
Konzorc.kamattám.nélkül
3 963
12 034 085 522
119 479
1 650
12 034 206 651
Konzorc.kamattám.nélk. fix. kamat
89 468
378 940 896 311
8 796 680
304 791
378 949 997 782
Msz. Lakáshitel kiem.tám-al
17 510
72 832 278 204
31 836 256
863 191
72 864 977 651
Msz. Lakáshitel kiem.tám-al
588
3 553 724 623
936 827
14 691
3 554 676 141
Msz. Lakáshitel alacsony törl-el
126
608 352 853
229 571
667
608 583 091
5
30 466 076
45 370
0
30 511 446
Nem támogatott összesen:
119 078
487 497 814 684
42 139 720
1 197 050
487 541 151 454
Összesen:
139 889
604 623 669 237
46 694 969
1 370 440
604 671 734 646
Támogatott összesen
Kamattámogatás nélkül (5 éven belül)
Msz. Lakáshitel konz. kiem.tám-al
Kiegészítő melléklet 2003. évi
1.10 A követelés állomány tárgyévi alakulása ezer Ft Hónap
összeg
Átvétel az OTP Bank Rt-től db összeg
Nyitó-állomány db
Visszaadás az OTP Bank Rt-nek db összeg
Törlesztés összeg
Záró-állomány db
összeg
január
49 207
186 665 751
6 519
30 732 555
16
103 341
1 062 402
55 710
216 232 563
február
55 710
216 232 563
6 546
30 780 871
0
0
1 366 013
62 256
245 647 421
március
62 256
245 647 421
5 752
27 445 157
0
0
1 557 028
68 008
271 535 550
április
68 008
271 535 550
7 656
36 658 858
0
0
1 682 089
75 664
306 512 319
május
75 664
306 512 319
6 531
31 069 512
28
88 437
1 990 192
82 167
335 503 202
június
82 167
335 503 202
11 940
56 963 843
18
72 189
2 213 075
94 089
390 181 781
július
94 089
390 181 781
6 580
33 498 753
22
96 969
2 705 767
100 647
420 877 798
augusztus
100 647
420 877 798
7 847
40 144 932
29
127 865
2 122 920
108 465
458 771 945
szeptember
108 465
458 771 945
7 134
37 860 430
20
79 295
2 789 276
115 579
493 763 804
október
115 579
493 763 804
10 860
51 636 406
23
94 217
3 163 629
126 416
542 142 364
november
126 416
542 142 364
7 139
35 948 343
30
131 208
3 249 871
133 525
574 709 628
december
133 525
574 709 628
6 392
34 890 540
28
134 141
4 794 292
139 889
604 671 735
Összesen
49 207
186 665 751
90 896
447 630 200
214
927 662
28 696 554
139 889
604 671 735
1.11 Ügyfelekkel szembeni követelések lejárati struktúrája ezer Ft Nem Lejárati idő
konzorcionális
Konzorcionális hitel
Új feltételű hitel
Összes ügyfelekkel
hitel állomány
állomány
állomány
szembeni követelés
855 500
7 411 680
1 236 747
9 503 927
91-365 nap
2 556 405
22 001 513
3 710 240
28 268 158
Rövid lejáratú
3 411 905
29 413 193
4 946 987
37 772 085
1-2 év
3 408 540
29 335 350
4 946 987
37 690 877
2-5 év
10 088 222
88 001 587
14 840 962
112 930 771
5 év felett
31 014 882
326 541 518
58 721 602
416 278 002
Hosszú lejáratú
44 511 644
443 878 455
78 509 551
566 899 650
Követelés összesen
47 923 549
473 291 648
83 456 538
604 671 735
0-90 nap
Az ügyfelekkel szembeni követelés állományhoz kapcsolódóan a 28.844 ezer Ft kamat és 4.750 ezer Ft. számlavezetési díj függővé tételére került sor az üzleti év végén.
Kiegészítő melléklet 2003. évi
2. Források Az OTP Jelzálogbank Rt. a követelés megvásárláshoz szükséges forrásait jelzáloglevél kibocsátásával teremti meg. A kibocsátott 599.000 millió Ft névértékű jelzáloglevélből 266.300 millió Ft értékben zártkörű kibocsátással, míg a 332.700 millió Ft értékű nyilvános kibocsátással történt. Az engedélyezési eljárást követően teljes egészében dematerizált értékpapír kibocsátására került sor.
2.1 Jelzáloglevelek állománya és fontosabb adatai ezer Ft Jelzáloglevél sorozat neve
OJB2004/I
Forgalomba hozatal módja
nyilvános
Forgalomban Forgalomba lévő hozatal napja össznévérték
Lejárat napja
53 000 000 2003.11.14 2004.02.18
Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés
diszkont jelzáloglevél Összesen:
OJB2004/II
nyilvános
39 300 000 2003.12.12 2004.03.17
diszkont jelzáloglevél Összesen:
OJB2004/III
nyilvános
20 000 000 2003.12.12 2004.04.14
diszkont jelzáloglevél Összesen:
OJB2004/IV
OJB2008/A
OJB2008/B
nyilvános
zártkörű
nyilvános
Kiegészítő melléklet 2003. évi
20 000 000 2003.12.12 2004.05.12
diszkont jelzáloglevél
Összesen: Változó, 6 hó dkj+110bp, félévente kamatfizető, 21 500 000 2002.04.09 2008.12.31 végtörlesztéses.
100 000
2002.07.08 2008.12.31
Összesen: Változó, 6 hó félévente kamatfizető,
Az egyes részletek össznévértéke
Az egyes részletek forgalomba hozatalának napja
21 000 000 2003.11.14 18 000 000 2003.11.21 14 000 000 2003.11.28 53 000 000 20 000 000 2003.12.12 19 300 000 2003.12.19 39 300 000
20 000 000 2003.12.12 20 000 000
20 000 000 2003.12.12 20 000 000 1 600 000 1 400 000 3 400 000 3 600 000 2 000 000 3 500 000 6 000 000 21 500 000 100 000 100 000
2002.04.09 2002.05.17 2002.06.14 2002.07.15 2002.07.31 2002.11.04 2002.12.16 2002.07.10 2003.04.25
OJB2008/C
OJB2009/I
OJB2009/II
OJB2008/I
OJB2008/II
OJB2008/III
OJB2008/IV
OJB2010/I
OJB2011/I
OJB2013/I
OJB2013/II
zártkörű
zártkörű
zártkörű
zártkörű
zártkörű
zártkörű
nyilvános
zártkörű
nyilvános
nyilvános
nyilvános
Kiegészítő melléklet 2003. évi
15 000 000 2003.01.29 2008.12.31
43 000 000 2002.08.27 2009.09.30
28 000 000 2003.03.10 2009.05.12
60 000 000 2002.11.25 2008.11.30
végtörlesztéses Összesen: Változó, 6 hó dkj+90bp, félévente Összesen: 8,5 % coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8 % coupon, évente kamatfizető Összesen: 8% coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses
Összesen: 8% coupon, évente 20 800 000 2003.04.22 2008.04.12 kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8% coupon, évente kamatfizető, 68 000 000 2003.05.16 2008.07.12 végtörlesztéses
47 000 000 2003.06.27 2008.10.12
50 000 000 2002.11.25 2010.03.31
33 700 000 2002.12.20 2011.02.12
11 500 000
2002.12.20 2013.02.12
25 000 000 2002.12.20 2013.08.31
Összesen: 8% coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8% coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8% coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8 % coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: 8,25 % coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses
200 000 15 000 000 2003.01.29 15 000 000 4 000 000 9 000 000 6 000 000 12 000 000 12 000 000 7 000 000 50 000 000 3 000 000 14 000 000 11 000 000 28 000 000 7 000 000 10 000 000 12 000 000 20 000 000 1 000 000 10 000 000 60 000 000 11 000 000 9 800 000 20 800 000 11 000 000 10 000 000 12 000 000 7 000 000 3 000 000 25 000 000 68 000 000 21 000 000 7 000 000 7 000 000 12 000 000 47 000 000 15 000 000 8 500 000 6 000 000 20 500 000 50 000 000 8 000 000 700 000 25 000 000
2002.08.27 2002.09.18 2002.09.30 2002.11.11 2002.11.18 2003.01.06 2003.03.10 2003.03.20 2003.04.01 2002.11.25 2002.12.06 2002.12.23 2002.12.30 2003.01.06 2003.04.10 2003.04.22 2003.04.29
2003.05.16 2003.05.22 2003.05.30 2003.06.06 2003.06.13 2003.06.20 2003.06.27 2003.07.09 2003.07.18 2003.07.25 2002.11.25 2002.12.30 2003.01.06 2003.07.25 2002.12.20 2003.10.17 2003.11.14
33 700 000 8 000 000 2002.12.20 3 500 000 2003.10.17 11 500 000 17 000 000 2002.12.20 8 000 000 2003.10.17
OJB2014/I
OJB2017/I
nyilvános
nyilvános
OJB2012/A
zártkörű
Mindösszesen:
Kiegészítő melléklet 2003. évi
5 000 000
2003.11.14 2014.02.12
10 000 000 2002.12.20 2017.11.24
21 000 000 2003.02.03 2012.01.31
Összesen: 8 % coupon, évente kamatfizető Összesen: 8 % coupon, évente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen: Változó, 6 hó dkj+100bp félévente kamatfizető, végtörlesztéses Összesen:
25 000 000 5 000 000 2003.11.14 5 000 000 7 000 000 2002 12 20 3 000 000 2003.10.17 10 000 000 11 000 000 2003.02.03 10 000 000 2003.02.10
21 000 000 599 000 000
2.2 Jelzáloglevelek kibocsátásból eredő kötelezettség a futamidő végéig ezer Ft Sorozat neve OJB 2004/I
Névértéke (még nem törlesztett) 53 000 000
Fizetendő kamat összege a futamidő végéig
Összesen -
53 000 000
OJB 2004/II
39 300 000
-
39 300 000
OJB 2004/III
20 000 000
-
20 000 000
OJB 2004/IV
20 000 000
-
20 000 000
OJB 2008/A
21 500 000
7 788 533
29 288 533
OJB 2008/B
200 000
72 452
272 452
OJB 2008/C
15 000 000
5 283 860
20 283 860
OJB 2008/I
60 000 000
24 000 000
84 000 000
OJB 2008/II
20 800 000
8 278 970
29 078 970
OJB 2008/III
68 000 000
28 049 534
96 049 534
OJB 2008/IV
47 000 000
18 800 000
65 800 000
OJB 2009/I
50 000 000
25 500 000
75 500 000
OJB 2009/II
28 000 000
13 826 630
41 826 630
OJB 2010/I
50 000 000
28 000 000
78 000 000
OJB 2011/I
33 700 000
21 568 000
55 268 000
OJB 2012/A
21 000 000
11 208 474
32 208 474
OJB 2013/I
11 500 000
9 200 000
20 700 000
OJB 2013/II
25 000 000
20 625 000
45 625 000
OJB 2014/I
5 000 000
4 098 630
9 098 630
OJB 2017/I
10 000 000
11 200 000
21 200 000
Összesen:
599 000 000
237 500 083
836 500 083
Kiegészítő melléklet 2003. évi
2.3 A forgalomba hozott jelzáloglevelek állományának lejárati struktúrája ezer Ft Lejárati idő
Nyílt kibocsátású
Zárt kibocsátású
Összesen
0-90 nap
92 300 000
-
92 300 000
91-365 nap
40 000 000
-
40 000 000
1-2 év
-
-
-
2-5 év
47 200 000
185 300 000
232 500 000
5 év felett
85 200 000
149 000 000
234 200 000
264 700 000
334 300 000
599 000 000
Összesen
2.4 Jelzáloglevelek elhatárolt kamata
Kamatozó jelzáloglevél Megnevezés
Kamat %
Egységnyi névérték
Összes db
Névérték összesen
Megszolgált kamat / (db)
Elhatárolt kamat
Zárt körben kibocsátott 2008/A
11,74
10 000 000
2 150
21 500 000 000
3 216
6 914 400
2008/C
11,54
10 000 000
1 500
15 000 000 000
3 162
4 743 000
2008/I
8,00
10 000 000
6 000
60 000 000 000
70 137
420 822 000
2008/II
8,00
10 000 000
2 080
20 800 000 000
556 712
1 157 960 960
2009/I
8,50
10 000 000
5 000
50 000 000 000
216 575
1 082 875 000
2009/II
8,00
10 000 000
2 800
28 000 000 000
650 959
1 822 685 200
2010/I
8,00
10 000 000
5 000
50 000 000 000
604 932
3 024 660 000
2012/A
9,00
10 000 000
2 100
21 000 000 000
379 726
797 424 600
26 630
266 300 000 000
10 000 000
8 318 085 160
Nyílt körben kibocsátott 2008/B
11,74
10 000
20 000
200 000 000
3
60 000
2008/III
8,00
10 000
6 800 000
68 000 000 000
504
3 427 948 000
2008/IV
8,00
10 000
4 700 000
47 000 000 000
178
834 391 000
2011/I
8,00
10 000
3 370 000
33 700 000 000
708
2 385 960 000
2013/II
8,25
10 000
2 500 000
25 000 000 000
278
695 000 000
2013/I
8,00
10 000
1 150 000
11 500 000 000
708
814 200 000
2014/I
8,00
10 000
500 000
5 000 000 000
105
52 500 000
2017/I
8,00
10 000
1 000 000
10 000 000 000
83
83 000 000
10 000
20 040 000
Összesen:
Kiegészítő melléklet 2003. évi
200 400 000 000
8 293 059 000
Diszkont jelzáloglevél Megnevezés
Teljes futamidő napokban Nyílt körben kibocsátott
Napok száma lejáratig
Kibocsátott névérték
Eladás értéke
Kamatráfordítás
Elhatárolt Kamat
2004/I
96
48
21 000 000 000
20 429 892 000
570 108 000
285 054 000
2004/I
89
48
18 000 000 000
17 542 728 000
457 272 000
246 618 607
2004/I
82
48
14 000 000 000
13 674 668 000
325 332 000
190 438 244
2004/II
96
76
20 000 000 000
19 338 780 000
661 220 000
523 465 833
2004/II
89
76
19 300 000 000
18 727 369 000
572 631 000
488 988 270
2004/III
124
104
20 000 000 000
19 147 840 000
852 160 000
714 714 839
2004/IV
152
132
20 000 000 000
18 941 060 000
1 058 940 000
919 605 789
Összesen:
132 300 000 000
127 802 337 000
4 497 663 000
3 368 885 582
Mindösszesen:
599 000 000 000
Kiegészítő melléklet 2003. évi
3. Általános üzleti költségek
3.1 A költségek megoszlása
Megnevezés Anyag jellegű ráfordítások
ezer Ft 13 106 171
Személyi jellegű ráfordítások
573 568
4,19
24 770
0,18
13 704 509
100,00
Értékcsökkenési leírás Költségek összesen
Megoszlás % 95,63
3.2 Anyagjellegű ráfordítások ezer Ft Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások költségei
17 228 12 870 787
-
Postai szolgáltatások
20 365
-
Bérleti és lízing díjak
34 411
-
Tárgyi eszközök javítás, karbantartás
1 650
-
Hirdetés, reklám propaganda
7 576
-
Oktatás, továbbképzés
2 022
-
Utazás és kiküldetés
2 231
-
Könyvviteli szolgáltatás (auditálás, vagyonellenőrzés)
-
OTP-nek fizetett díjak
-
Egyéb igénybe vett szolgáltatás díja
Egyéb szolgáltatások költségei
339 988 12 350 650 111 894 218 156
-
Illetékek
2 047
-
Eljárási, engedélyezési díjak
2 473
-
Felügyeleti díjak
-
Ügyvédi megbízási díjak
3 106
-
Jogi, tagsági díjak
4 973
-
Biztosítási díj
3 332
Anyagjellegű ráfordítások összesen
Kiegészítő melléklet 2003. évi
202 225
13 106 171
3.3 Személyi jellegű ráfordítás részletezése ezer Ft Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések
392 875 42 598
-
Betegszabadság
-
Nyugdíjpénztári hozzájárulás
17 201
-
Egészségpénztári hozzájárulás
2 530
-
Szociális segély
-
Munkavállalóknak fizetett ktg. térítés
6 074
-
Étkezési utalványok
1 075
-
Egészségügyi ellátás
818
-
Reprezentáció és ajándékozás ktg.
3 416
-
Üdültetés
3 454
-
Kifizetői SZJA
5 880
Bérjárulékok
2 150
138 095
-
Nyugdíjbiztosítási járulék
72 041
-
Egészségbiztosítási járulék
43 979
-
Táppénz 1/3 része
-
Egészségügyi hozzájárulás
-
Munkaadói járulék
-
Szakképzési hozzájárulás
-
Rehabilitációs hozzájárulás
Személyi jellegű ráfordítások összesen
215 4 153 11 649 5 893 165 573 568
3.4 Értékcsökkenési leírás részletezése A 2003. üzleti évben csak tervszerinti értékcsökkenés elszámolására került sor, ennek összege 23.032 ezer Ft. A kisértékű azonnal elszámolható értékcsökkenési leírás összege 1.738 ezer Ft volt.
Kiegészítő melléklet 2003. évi
4. Időbeli elhatárolások
4.1. Aktív időbeli elhatárolás ezer Ft Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Ebből: - Következő időszakot terhelő költségek
9 398 205 1 930
- Árfolyamveszteség elhatárolása
6 027 389
- Kamatráfordítás elhatárolása
3 368 886
Bevételek aktív időbeli elhatárolása
3 033 733
Ebből: - Ügyfelektől járó kamatok aktív időbeli elhatárolása
1 636 212
- Értékpapírok kamatainak aktív időbeli elhatárolása
1 347 234
- Jegybanki tartalék után járó kamat aktív időbeli elhatárolása Aktív időbeli elhatárolás összesen
50 287 12 431 938
4.2 Passzív időbeli elhatárolás ezer Ft Költségek ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
16 796 486
ebből: - Jelzáloglevelek kamatainak passzív időbeli elhatárolása
16 611 144
- OTP-nek fizetett díjak passzív időbeli elhatárolása
71 564
- Személyi jellegű kifizetések és közterheinek passzív id.elh.
76 278
- Tárgyidőszak költségei passzív időbeli elhatárolása
37 500
Bevételek passzív időbeli elhatárolása
2 246 609
ebből: - Jelzáloglevelek árfolyamnyereségének passzív időbeli elh.
2 246 609
Passzív időbeli elhatárolások összesen:
Kiegészítő melléklet 2003. évi
19 043 095
III. Tájékoztató adatok
1.
Munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma, bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetései
Állománycsoport megnevezése Teljes munkaidős Részmunkaidőben foglalkoztatottak Nyugdíjas Összesen: Választott tisztségviselők tiszteletdíja Többes jogviszonyban foglalkoztatottak 2003. évre járó, de 2004. évben kifizetendő prémium, jutalom Állományon kívüliek bérköltsége ÖSSZESEN
2.
Átlagos statisztikai állományi létszám 59 12 18 89
Bérköltség ezer Ft
Átlagbér ezer Ft
268 498 5 253 16 252 290 003 14 726 29 601 57 085
4 551 438 903
1 460 89
392 875
4 414
Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak járandósága ezer Ft
Megnevezés Tárgyidőszaki járandósága (Bruttó)
Igazgatóság
Felügyelő Bizottság
Összesen
10 246
4 480
14 726
Megjegyzés: Választott tisztségviselők részére a fenti tiszteletdíjakon kívül egyéb kifizetés nem történt
Kiegészítő melléklet 2003. évi
3. Saját tőke alakulása ezer Ft Megnevezés
Nyitó érték
Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke összesen
Növekedés
4 900 000
12 100 000
107 813
480 356 300 000 706 332 6 356 989
65 352 480 356 5 553 521
19 943 677
Csökkenés
Záró érték 17 000 000
300 000
480 356 780 356
288 169 300 000 771 684 6 356 989 24 716 842
Megjegyzés: A lekötött tartalék növekedéseként az 1996. évi LXXXI. tv. 7.§ 1/f pontja alapján az eredménytartalékból lekötött tartalékba átvezetett fejlesztési tartalék összegét mutattuk ki.
4. Kibocsátott részvények darabszáma és névértéke Részvények száma db 170 000
Részvények névértéke Ft 100 000
Összesen Ft 17 000 000 000
Fenti eredményeket az OTP Jelzálogbank Rt-nak úgy sikerült realizálnia, hogy közben nem sérült a törvényi megfelelés szempontjából fontos mutatószámok (szavatoló tőke, fizetőképességi mutató) értéke, valamint a tulajdonos OTP Bank Rt. érdeke sem. 2002. októberétől kezdődően erőteljesen bővült a hitelállomány, melynek következtében tőkepótlás nélkül a fizetőképességi mutató nem érte volna el a törvény által minimumként meghatározott 8 %-os értéket. Ennek függvényében tőkepótlásra már 2002. évben sor került, összesen 4,1 milliárd Ft értékben. 2003-ban június hónappal bezáróan újabb 7,9 milliárd Ft tőkeemelést hajtott végre a tulajdonos OTP Bank Rt. Ezen túlmenően a 2003. I-III. negyedév adózott eredményét, összesen 4,9 milliárd Ft-ot figyelembe lehetett venni a szavatoló tőke számítása során, amelynek előfeltételeként auditált közbenső mérleg készült. Ezzel a módszerrel csökkenthető a tulajdonost terhelő közvetlen tőkejuttatás összege, ezért az OTP Jelzálogbank Rt. negyedévente a jövőben is élni kíván az évközi beszámoló készítés lehetőségével a közbenső eredmény szavatoló tőkébe történő beszámítása érdekében. Év végéig a tulajdonos által biztosított újabb 5 milliárd Ft két részletben (október hónap során 2 milliárd Ft, december hónapban 3 milliárd Ft) történő tőkejuttatásával együtt a szavatoló tőke meghaladja a 25
Kiegészítő melléklet 2003. évi
milliárd Ft-ot 2003. december 31-én. Az így megnövelt szavatoló tőke a megnövekedett hitelállomány mellett is biztosítja a törvényi előírás szerinti 8 % fizetőképességi mutatót. Összességében elmondható, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. teljesíteni tudta 2003. évi üzletiés eredménytervét, gazdálkodási eredménye kiváló, ami az állományadatok kedvező alakulásán túlmenően a szigorú, költségtakarékos gazdálkodásnak is köszönhető.
5. Befektetési szolgáltatás bevételi és ráfordításai ezer Ft Megnevezés
Bevételek
Ráfordítások
Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenysége
1 309 000
Bizományosi tevékenység Kereskedelmi tevékenység Letétkezelési, letétőrzési és portfoliókezelési tevékenység
10 137
Egyéb tevékenység
81 607
Összesen
0
1 400 744
6. Az alkalmazott számviteli politika módosítása Az OTP Jelzálogbank Rt. vezetőségének 3/2003. számú határozata értelmében a korábban az általános igazgatási költségek között elszámolt, az OTP Bank Rt-nek fizetendő számlavezetési díjat 2003. évre vonatkozóan az eredmény kimutatásban a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni.
Az eredmény kimutatás átsorolásban érintett sorainak bemutatása: ezer Ft Mérlegsor megnevezése
2002.12. 31.
2002.12.31. az
2003.12.31.
auditált adatok
átsorolást
auditált adatok
figyelembe véve
2. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások - ebből kapcsolt vállalkozás
2 280 620
2 845 592
40 374 648
2 174 920
2 739 892
36 309 083
8. Általános igazgatási költségek
1 910 104
1 345 132
13 679 739
b., Egyéb igazgatási költségek
1 732 335
1 167 363
13 106 170
Kiegészítő melléklet 2003. évi
7. Rendes és pótfedezetek állománya ezer Ft Megnevezés Rendes fedezetek összesen
Összeg 1 082 165 904
- Rendes fedezet tőkekövetelés
532 123 729
- Rendes fedezet kamatkövetelés
550 042 175
Pótfedezetek összesen /tőke+kamat együtt/
145 898 743
Állampapírok
58 463 272
Államkötvények
46 352 012
ebből: 2004/I
2 252 606
2004/J
1 953 000
2005/E
1 662 064
2005/H
2 508 581
2005/I
2 570 092
2006/F
4 776 197
2006/E
2 009 500
2007/D
1 086 813
2008/C
21 895 059
2009/B
2 284 350
2013/D
2 964 750
2017/A
389 000
Diszkont kincstárjegyek
12 111 260
ebből: D040211
2 000 000
D040317
1 461 910
D040414
5 674 120
D040512
1 500 000
D040901
1 475 230
Hitelkövetelések
87 435 471
- Pótfedezet tőkekövetelés
50 389 242
- Pótfedezet kamatkövetelés
37 046 229
Kiegészítő melléklet 2003. évi
8. Mérleg szerinti eredmény levezetése ezer Ft Mérleg szerinti eredmény levezetése Adózás előtti eredmény + Adóalapot növelő tételek - Adóalapot csökkentő tételek Adóalap Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Általános tartalék-képzés Osztalék Mérleg szerinti eredmény
Összeg 8 547 647 27 419 328 810 8 246 256 1 484 326 7 063 321 706 332 0 6 356 989
9. Adóalapot módosító tételek (1996. évi LXXXI. tv.)
Adóalapot növelő tételek: 8. § 1/b. költségként elszámolt értékcsökkenési leírás
24 770 ezer Ft
8. § 1/d. a 6 millió Ft-ot meghaladó beszerzési értékben használatba vett személygépkocsi 6 millió Ft-ot meghaladó értékkel arányos - értékcsökkenés
624 ezer Ft
- casco
583 ezer Ft
- karbantartás
398 ezer Ft
8. § 1/p adóellenőrzés
118 ezer Ft
8. § 1 végleges térítés nélküli eszköz átadás
926 ezer Ft
Adóalapot csökkentő tételek: 7. § 1/d. a társasági adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés
24 770 ezer Ft
1. sz. melléklet 9. p. 2003-ban vásárolt eszköz 50% écs 7.§ 1/f. fejlesztési tartalék
4 040 ezer Ft 300 000 ezer Ft
Kelt.: Budapest, 2004. február 13. vállalkozás vezetője (képviselője)
Kiegészítő melléklet 2003. évi
"A" CASH-FLOW KIMUTATÁS 2003.12.31. Adatok E Ft-ban sorszám
Megnevezés
Összeg 64 065 904
01.
Kamatbevételek
02.
+ Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei
03.
+ Egyéb bevételek (céltartalék felhasználása és a céltartalék többlet visszavezetésének kivételével)
04.
+ Befektetési szolgáltatások bevételei
05.
+ Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei
06.
+ Osztalékbevétel
07.
+ Rendkívűli bevétel
08.
- Kamatráfordítások
09.
- Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai
10.
- Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés kivételével)
11.
- Befektetési szolgáltatások ráfordításai
12.
- Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai
13.
- Általános igazgatási költségek
14.
- Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó kötelezettség összegét)
15.
- Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség
16.
- Kifizetett osztalék
17.
MŰKÖDÉSI PÉNZÁRAMLÁS
18.
+/- Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -)
19.
+/- Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
20.
+/- Készlet állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
21.
+/- Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
22.
+/- Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
23.
+/- Beruházások(beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
-10 623
24.
+/- Immateriális javak állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
-53 080
25.
+/- Tárgyi eszközök(a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) bruttó értékében bekövetkezett
6 438 754 7
-40 374 647 -5 978 799 -497 393 -1 400 744 -13 679 739 -926 -1 484 326 7 088 091 425 083 789 -422 953 778 -26 301 269
-103 615
állományváltozás (ha növekedés -, ha csökkenés +) 26.
+/- Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
-8 929 636
27.
+/- Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -)
16 605 350
28.
+ Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon
12 100 000
29.
+ Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök
30.
- Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök
31.
- Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke
32.
NETTÓ PÉNZÁRAMLÁS
33.
ebből:- készpénz(forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása
34.
2 525 229 -42
- számlapénz(az MNB-nél forintban és devizában elhelyezett pénzforgalmi és éven belüli lejáratú
2 525 271
betétszámlák és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint jogszabály alapján már hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámlák állományváltozása)
Kelt: Budapest, 2004. február 13. vállalkozás vezetője (képviselője)
OTP Jelzálogbank Rt.
Éves beszámoló és független könyvvizsgálói jelentés
2004. december 31.
Deloitte
Deloitte Könyvvizsgáló 1051 Budapest, Nádor u. 21. Levélcím:
és Tanácsadó
1364 Budapest
Pf. 278
Tel: +36 (1) 428-6800 Fax: +36 (1) 428-6801 www.deloitte.com/H ung a ry
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓi JELENTÉS
A OTP Jelzálogbank Rt.tulajdonosa részére
Elvégeztük az OTP Jelzálogbank Rt. (a "Bank") 2004. december 31-i mérlegének melyben az eszközökés források egyezo végösszege 885.863.310eFt, a mérleg szerinti eredmény 2.598.709eFt nyereség - valamint a 2004. évre vonatkozó eredménykimutatásának és kiegészíto mellékletének (továbbiakban a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészíto melléklet együtt: pénzügyi kimutatás) vizsgálatát, amelyet a Bank2004. évi éves beszámolójatartalmaz. Az éves beszámolónak,valamint az üzleti jelentésnek az elkészítése az ügyvezetés feladata. A mi feladatunk az éves beszámoló hitelesítése könywizsgálatunkalapján, valamint annak megítélése, hogy az üzleti jelentésben közölt számviteli információk összhangban vannak-e az éves beszámolóban foglaltakkal. Hivatkozvaa 2004. február 13-án kiadott, a 2003. évi éves beszámolóra vonatkozó jelentésünkre, közöljük, hogy az elozo évre vonatkozó könywizsgálatunk alapján korlátozásnélkülikönywizsgálóijelentést adtunk ki. A könywizsgálatot a magyar Nemzeti KönywizsgálatiStandardokban foglaltak és Magyarországon a könywizsgálatra vonatkozó érvényes törvények és egyéb jogszabályokalapján hajtottuk végre. A fenti irányelvekértelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzéserévén kellobizonyosságotkellszereznünk arról, hogy a pénzügyi kimutatás nem tartalmaz jelentos mértéku tévedéseket. A könywizsgálat magában foglalja a pénzügyi kimutatások tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát. Emellett tartalmazza az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebbbecsléseinek,valamint a pénzügyikimutatásokbemutatásának értékelését. Az üzleti jelentéssei kapcsolatos munkánk a fent említett területre korlátozódott és nem tartalmaz egyéb, nem a vállalkozás auditált számviteli nyilvántartásaibóllevezetettinformációkáttekintését. Meggyozodésünk,hogy munkánk megfelelo alapot nyújta könywizsgálóivéleménymegadásához. Ezaz éves beszámoló a tulajdonos részére, a tulajdonos általielfogadás céljábólkészült és nem tartalmazza az éves beszámolóvalkapcsolatostulajdonosihatározatok esetleges hatásait. A Bank az éves beszámolóban 7.000.000eFt fizetendo osztalékot mutat ki, melynekvégso összegérola tulajdonoshatároz.
Audit .Tax.Consulting.Financial Advisory. Belegyezve: Fovárosi Biróság mint Cégbiróság Cg: 01-09-071057
A member of
DeloitteToucheTohmatsu
Kft.
Záradék A könywizsgálat során az OTPJelzálogbank Rt. éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes magyar Nemzeti Könywizsgálati Standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendo és megfelelo bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolóval kapcsolatos tulajdonosi határozatok esetleges hatását kivéve, az éves beszámolót a számvitelitörvényben foglaltak és az általánosszámvitelielvekszerint készítették el. Véleményünkszerint az éves beszámolóaz OTPJelzálogbankRt. 2004.december 31-én fennálló vagyoni,pénzügyi és jövedelmihelyzetérol megbízható és valós képet ad. Az üzletijelentés az éves beszámolóadataivalösszhangbanvan. Budapest, 2005. február 4.
1
Afj
/~
j;.i l:~ I/.~ .UUVl1\
................................................
Alastair Teare Delortte Könywizsgáló és Tanácsadó Kft. 000083
~: '"
(\
..?V-< i,.) '.,'0\ rr-~., . .'~.
'\"
i
,
\ i' \'V lj
'-,,<".-V
';""""\1'::"'"''''''''''''''''''''''''
SzépfalviZsuzsanna bejegyzett könywizsgáló 005313
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a
b
2003.12.31
2004.12.31
c
d
1.
Pénzeszközök
2 571 202
331 393
2.
Állampapírok
48 623 631
60 230 992
a) forgatási célú
48 623 631
60 230 992
0
0
b) befektetési célú 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3.
0
0
Hitelintézetekkel szembeni követelések
0
30 500 000
a) látraszóló
0
0
b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból
0
30 500 000
0
30 500 000
0
1 500 000
ba) éven belüli lejáratú ebből:-kapcsolt vállalkozással szemben -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
0
0
-MNB-vel szemben
0
29 000 000
- elszámolóházzal szemben
0
0
0
0
0
0
bb) éven túli lejáratú ebből:-kapcsolt vállalkozással szemben -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
0
0
-MNB-vel szemben
0
0
- elszámolóházzal szemben
0
0
0
0
0
0
c) befektetési szolgáltatásból ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben
3/A. 4.
-egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
0
0
- elszámolóházzal szemben
0
0
0
0
Ügyfelekkel szembeni követelések
Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete
604 671 735
770 245 427
a) Pénzügyi szolgáltatásból
604 671 735
770 245 427
aa) éven belüli lejáratú
37 772 085
50 114 172
0
0
ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ab) éven túli lejáratú ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben b. Befektetési szolgáltatásból ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
4/A. 5.
0
566 899 650
720 131 255
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés
0
0
bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés
0
0 0
bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó, ügyfelekkel szembeni követelés
0
bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelés
0
0
be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés
0
0
Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete
0
0
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
0
0
a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat)
0
0
aa) forgatási célú
0
0
ab) befektetési célú
0
0
0
0
0
0
0
0
b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
0
0
- visszavásárolt saját kibocsátású
0
0
0
0
0
0
0
0
bb) befektetési célú ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete 6.
0
0
0
Részvények és más változó hozamú értékpapírok
0
0
a) részvények, részesedések forgatási célra
0
0
ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott
0
0
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
0
0
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a
b b) változó hozamú értékpapírok
6/A 7.
d 0
0
0
bb) befektetési célú
0
0
Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete
0
0
Részvények, részesedések befektetési célra
0
0
a) részvények, részesedések befektetési célra
0
0
ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés
0
0
7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete
0
0
0
0
0
0
Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban
0
0
a) részvények, részesedések befektetési célra
0
0
0
0
ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése
0
0
0
0
Immateriális javak
56 959
124 356
a) immateriális javak
56 959
124 356
ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés
b) immateriális javak értékhelyesbítése 10.
c 0
ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés
9.
2004.12.31
ba) forgatási célú
b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése
8.
2003.12.31
0
0
Tárgyi eszközök
150 144
139 529
a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök
150 144
139 219
aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök
15 364
14 338
109 755
121 467
25 025
3 414
0
0
0
310
ba) ingatlanok
0
0
bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek
0
310
bc) beruházások
0
0
bd) beruházásra adott előlegek
0
0
c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése
0
0
11.
Saját részvények
0
0
12.
Egyéb eszközök
5 715 241
14 457 072
a) készletek b) egyéb követelések ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés 12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete 12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 13.
0
0
5 715 241
14 457 072
276 290
72 841
0
0
0
0
0
0
12 431 938
9 834 541
a) bevételek aktív időbeli elhatárolása
3 033 733
4 061 450
b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
9 398 205
5 773 091
674 220 850
885 863 310
ebből: -FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba.+11+12+ a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei]
94 682 159
155 633 629
ebből: -BEFEKTETT ESZKÖZÖK [2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb)+7+8+9+10+ a 2/A, 3/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei]
567 106 753
720 395 140
Aktív időbeli elhatárolások
c) halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
Kelt: Budapest, 2005. február 4. a vállalkozás vezetője (képviselője)
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a 1.
b Hitelintézetekkel szembeni kötelezettség a) látraszóló b) meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettség ba) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben
c
d
18 500 847
8 602
0
0
18 500 847
8 602
18 500 847
8 602
18 500 847
8 602
0
0
- MNB-vel szemben
0
0
- elszámolóházzal szemben
0
0
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben
0
0
0
0
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
0
0
- MNB-vel szemben
0
0
- elszámolóházzal szemben
0
0
c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben
0
0
0
0
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
0
0
- elszámolóházzal szemben
0
0
1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete
0
0
135
0
a) takarékbetétek
0
0
aa) látraszóló
0
0
ab) éven belüli lejáratú
0
0
ac) éven túli lejáratú
0
0
135
0
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látraszóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben bb) éven belüli Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
0
0
0
0
0
0
135
0
0
0
0
0
0
0
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben
0
0
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
0
0
0
0
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben
0
0
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
0
0
ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség
0
0
cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség
0
0
cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó, ügyfelekkel szembeni kötelezettség
0
0
cd) Elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettség
0
0
ce) Egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség
0
0
bc) éven túli lejáratú
c) befektetési szolgáltatásból
2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 3.
2004.12.31
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
bb) éven túli lejáratú
2.
2003.12.31
Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben
0
0
599 000 000
789 455 805
0
0
0
0
0
0
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
0
0
ab) éven túli lejáratú
0
0
0
0
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de a Tpt. Szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok
0
0
599 000 000
789 455 805
132 300 000
57 977 930
132 300 000
30 000
0
0
466 700 000
731 477 875
401 900 000
598 422 650
0
0
0
0
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEG (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a
b ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben
0
0
0
0
0
0 0
0
0
Egyéb kötelezettség
0
0
12 959 932
20 446 702
12 959 932
20 446 702
12 773 019
20 289 097
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
0
0
- szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása
0
0
0
0
0
0
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben
b) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása
0
0
0
0
19 043 094
44 570 127
2 246 608
9 723 319
16 796 486
34 846 808
c) halasztott bevételek
0
0
Céltartalékok
0
0
a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre
0
0
b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
0
0
c) általános kockázati céltartalék
0
0
d) egyéb céltartalék
0
0
Hátrasorolt kötelezettségek
0
0
a) alárendelt kölcsöntőke
0
0
0
0
0
0
b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
7.
d
0
a) éven belüli lejáratú
6.
c
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben
5.
2004.12.31
cb) éven túli lejáratú - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4.
2003.12.31
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása
0
0
c) egyéb hátrasorolt kötelezettség
0
0
0
0
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8.
Jegyzett tőke
9.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 10. Tőketartalék
0
0
17 000 000
20 000 000
0
0
0
0
0
0
a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió)
0
0
b) egyéb
0
0
11. Általános tartalék
771 684
1 838 207
12. Eredménytartalék (+/-)
288 169
6 666 674
13. Lekötött tartalék
300 000
278 484
0
0
a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka
0
0
b) valós értékelés értékelési tartaléka
0
0
6 356 989
2 598 709
674 220 850
885 863 310
14. Értékelési tartalék
15. Mérleg szerinti eredmény (+/-) FORRÁSOK ÖSSZESEN ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖT. ˙[1.a.+1.ba.+1.c.+2.aa.+2.ba.+2.bb.+2.c.+3.aa.+3.ba.+3.ca.+4.a] ebből: - HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] ebből: - SAJÁT TŐKE (8-9+10+11+/-12+13+14+/-15)
163 760 914
78 433 234
466 700 000 24 716 842
731 477 875 31 382 074
Kelt: Budapest, 2005. február 4. a vállalkozás vezetője (képviselője)
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban
A tétel megnevezése a
b
1.
Függő kötelezettségek
2.
Jövőbeni kötelezettségek
3.
Függő és jövőbeni kötelezettségek ellenőrző szám (1+2)
4.
Függő követelések
5.
Jövőbeni követelések
6.
Függő és jövőbeni követelések ellenőrző szám (4+5)
2003.12.31
2004.12.31
c
d
17 568 387
9 567 034
0
49 340 000
17 568 387
58 907 034
1 228 719 588
1 683 321 955
0
49 186 000
1 228 719 588
1 732 507 955
Kelt: Budapest, 2005. február 4.
a vállalkozás vezetője (képviselője)
12715574-6522-114-01 OTP Jelzálogbank Rt. EREDMÉNYKIMUTATÁS (HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK) Adatok E Ft-ban A tétel megnevezése a 1.
b
115 245 293
39 406 162
66 902 552
0
0
ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
48 342 741
224 940
558 166
0
0
40 374 647
75 969 463
36 309 083
65 673 737 0 39 275 830
Bevételek értékpapírokból
0
0
a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés)
0
0
b) bevételek társult vállalkozásban való részesedésekből (osztalék, részesedés)
0
0
c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés)
0
0
Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek
6 034 704
4 269 785
a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből
6 034 704
4 269 785
0
0
0
0
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
0
0
0
0
0
0
Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások
5 347 004
26 115 926
a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból
5 347 004
26 115 926
ebből: - kapcsolt vállalkozásnak
5 346 948
26 113 650
0
1 260
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a.-6.b.+6.c.-6.d.] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből ebből: - kapcsolt vállalkozástól
0
0
0
0
0
0
-1 628 489
-2 086 126
404 050
1 297 447
308 323
807 217
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
0
0
- értékelési különbözet
0
0
b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból
631 795
1 885 604
ebből: - kapcsolt vállalkozásnak
497 964
923 610
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
0
0
- értékelési különbözet
0
0
c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele)
0
0
0
0
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
0
0
- forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása
0
0
- értékelési különbözet
0
0
ebből: - kapcsolt vállalkozástól
d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása) ebből: - kapcsolt vállalkozásnak
7.
0
24 659 742
23 691 257
ebből: - kapcsolt vállalkozástól
6.
0
0
KAMATKÜLÖNBÖZET (1.-2.)
5.
d
64 065 904
b) egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
4.
c
a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
3.
2004
Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek ebből: - kapcsolt vállalkozástól
2.
2003
1 400 744
1 497 969
1 357 897
1 024 667
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
0
0
- forgatási célú értékpapírok értékvesztése
0
403 157
- értékelési különbözet
0
0
Egyéb bevételek üzleti tevékenységből
7
2 263
a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei
0
1 470
0
1 194
0
0
ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
12715574-6522-114-01 A tétel megnevezése a
b b) egyéb bevételek ebből: - kapcsolt vállalkozástól
8.
d 7
793
0
0 0
- készletek értékvesztésének visszaírása
0
0
Általános igazgatási költségek
13 679 739
1 681 787
a) személyi jellegű ráfordítások
573 568
717 527
392 875
488 950
ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac) bérjárulékok ebből: - társadalombiztosítási költségek
42 598
57 989
17 201
26 201
17 201
26 201
138 095
170 588
120 389
149 353
= nyugdíjjal kapcsolatos költségek
72 041
89 904
b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások)
13 106 171
964 260
9.
Értékcsökkenési leírás
10.
Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) egyéb ráfordítások ebből: - kapcsolt vállalkozásnak
24 770
74 126
497 393
915 788
0
470
0
194
0
0
497 393
915 318
0
0
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
0
0
- készletek értékvesztése
0
0
Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
0
20 073
a) értékvesztés követelések után
0
20 073
b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
0
0
Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és
0
0
biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
0
0
a) értékvesztés visszaírása követelések után
0
0
b) kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
0
0
0
0
0
0
0
0
12/A Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete 13.
c
0
ab) személyi jellegű egyéb kifizetések
12.
2004
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
aa) bérköltség
11.
2003
Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsoltés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
14.
Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsoltés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
15
Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye
8 548 573
12 654 052
ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE
8 548 573
12 653 052
0
1 000
[1.-2.+3.+4.-5.±6.+7.b.-8.-9.-10.b.-11.+12.-13.+14.] - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a.-10.a.] 0
0
926
800
16.
Rendkívüli bevételek
17.
Rendkívüli ráfordítások
18.
Rendkívüli eredmény (16.-17.)
-926
-800
19.
Adózás előtti eredmény (±15.±18)
8 547 647
12 653 252
20.
Adófizetési kötelezettség
1 484 326
1 988 020
21.
Adózott eredmény (±19.-20.)
7 063 321
10 665 232
22.
Általános tartalékképzés, felhasználás (±)
-706 332
-1 066 523
23.
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
0
0
24.
Jóváhagyott osztalék és részesedés
0
7 000 000
ebből: - kapcsolt vállalkozásnak
0
7 000 000
- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 25.
Mérleg szerinti eredmény (± 21.±22.+23.-24.)
0
0
6 356 989
2 598 709
Kelt: Budapest, 2005. február 4. a vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
az OTP Jelzálogbank Rt.
2004. évi beszámolójához
Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. üzleti évre vonatkozó beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000.(XII.24.) Kormány rendelet előírásainak figyelembevételével készítette el.
I. Általános kiegészítések OTP Bank Rt. 2001. május 15-én megalapította 3 milliárd Ft jegyzett tőkével, 100 %-os tulajdonosi részesedéssel, részvénytársasági formában az OTP Jelzálogbank Rt-t. Az OTP Jelzálogbank Rt. (rövid néven: OTP JB Rt.) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől 2001. szeptember 21-én kapott alapítási engedélyt. A I-1514/2002. számú alapítási engedély birtokában 2001. október 9-én jegyezte be a társaságot a Fővárosi Cégbíróság Cg. 01-10-044659 számon. Az OTP Jelzálogbank Rt. részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. január 10-én I-17/2002. számú határozatában adta ki a működési engedélyt, melynek birtokában a tényleges működést 2002. február 1-én kezdte meg.
Az OTP Jelzálogbank Rt. tevékenységi köre: Az OTP Jelzálogbank Rt. szakosított hitelintézet, tevékenységét alapvetően a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény határozza meg. Főtevékenysége:
65.12 Egyéb
monetáris
tevékenység,
visszafizetendő
pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betétgyűjtést További tevékenységi körök: 65.22 Egyéb hitelnyújtás 67.13 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység, ezen belül ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározása hitelintézetek és biztosító részvénytársaságok részére A tevékenység végzésének helye: Kiegészítő melléklet 2004. évi
1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9. 2
Az OTP Jelzálogbank Rt. könyvvizsgálója: Deloitte Kft. Székhelye:
1051 Budapest, Nádor u. 21.
A beszámoló aláírására kötelezett személyek neve és lakóhelye: Oszlányi Zsolt
1021 Budapest, Széher út 69.
Gyulainé Zsakó Zsófia
1042. Budapest, József Attila u. 27.
Közvetlen irányítást biztosító gazdasági társaság adatai: Neve:
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.
Székhelye:
1051 Budapest, Nádor u. 16.
Részesedési arány:
100 %
A közvetlen irányítást biztosító gazdasági társaság állítja elő a vállalkozáscsoport konszolidált éves beszámolóját, melybe az OTP Jelzálogbank Rt mint leányvállalat bevonásra kerül. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló nyilvános, az az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt internetes honlapján ( www.otp.hu) megtekinthető.
Az OTP Jelzálogbank Rt. célkitűzései: Társadalmi célja, hogy az ország területén élő polgároknak és lakóközösségeknek elősegítse lakáshelyzetük mennyiségi és minőségi fejlesztését, javítását, hosszútávon kiszámítható, alacsony kamatozású lakáshitellel oly módon, hogy ügyfelei az állam által nyújtott kamattámogatásokat maximálisan ki tudják használni. Üzleti célja, hogy az OTP Bank Rt. által folyósított hitelek állományából a jelzáloglevelek kibocsátása révén minél magasabb problémamentes követelés állományt tudjon megvásárolni. A banki környezet megköveteli, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. tevékenysége is az OTP Bank Rt. ügyfeleinek megőrzését, az OTP bankcsoport piaci szerepének erősítését szolgálja. Az OTP csoport tagjainak háttér szolgáltatásaival az OTP bankcsoport ügyfelei számára egy helyen optimális pénzügyi szolgáltatás biztosítása. Kiegészítő melléklet 2004. évi
3
A jelzáloghitelezés beindításával az OTP Bank Rt. piacvezető szerepének megerősítése a lakossági hitelezés piacán.
Az OTP Jelzálogbank Rt. szervezete Az OTP Jelzálogbank Rt. kis létszámú központi szervezettel rendelkezik, a jelzáloghitelezési tevékenység gyakorlati lebonyolításához igénybe veszi az anyabank fiókhálózatát az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. között létrejött együttműködési megállapodás alapján.
Az OTP Jelzálogbank Rt. tevékenységének általános jellemzői A lakáscélú állami támogatások rendszere olyan helyzetet teremtett, hogy a lakáshitelezés területén csak jelzálog-hitelintézet, vagy ilyen kapcsolattal rendelkező hitelintézet lehet versenyképes. Az OTP Bank Rt. ezt a helyzetet felismerve határozta el az OTP Jelzálogbank Rt. létrehozását. A három szereplős piacon az OTP Jelzálogbank Rt. mellett egy jelentősebb jelzálog-hitelintézet (FHB) tevékenykedik, így az OTP Jelzálogbank számára – a Bankcsoport nyújtotta lehetőségeket kihasználva – adottak a piacszerzés lehetőségei. Az OTP Jelzálogbank Rt. által támogatott forrásból (jelzáloglevél-kibocsátás) nyújtott lakáshitelek hiteldíja lényegesen kedvezőbb, mint az OTP Bank Rt. banki forrással finanszírozott lakáshiteleinél alkalmazott hiteldíj, ugyanakkor a jelzálog-hitelintézet marge-ja is nagyobb az OTP Bank Rt. által elérhető marge-nál. Az ügyfelek megnyeréséért folytatott vetélkedésben az OTP Jelzálogbank Rt. számíthat az anyabank lakásfinanszírozásban kialakult hagyományaira, ami egyrészt piaci ismertséget, másrészt a fiókhálózatban felhalmozott szakmai tapasztalatot jelenti. A lakáshitelezési üzlet alapja a bizalom ügyfél és bank között. Ezen a téren is jó ajánlólevél az OTP Bank Rt. múltja. Minden bizonnyal megkönnyíti az értékesítési munkát az OTP Bankcsoport tőkeereje, hagyományai és megbízhatósága. Ezeket az előnyöket megsokszorozhatjuk az OTP Bankcsoport jellegéből fakadóan azzal az előnnyel, hogy bővítjük a lakáshitel-kínálatunkat.
Kiegészítő melléklet 2004. évi
4
Az OTP Bankcsoport számára reális célkitűzés a lakáshitelezés területén a piacvezető szerep megőrzése 45-50 %-os piaci részesedés mellett. Az OTP Jelzálogbank Rt-nek – a működésére vonatkozó prudenciális előírások maradéktalan betartása mellett – a lehetséges legnagyobb volumenű lakáshitel-állomány elérésére kell törekednie, hiszen ez jelentheti a kívánt cél elérését. Az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. együttesen, egyetemlegesen, konzorciális formában hitelez. Az OTP Bank Rt. a fizető ügynök, az OTP Jelzálogbank Rt. pedig a biztosítéki ügynök. Az együttműködés ezen formájának eredménye, hogy az ügyfelek mindazon előnyöket élvezhetik, amelyre egy jelzálog-hitelintézet révén jogosultak. Az OTP Jelzálogbank Rt-nek önálló fiókhálózata nincs, a hitelek folyósítását és a hitelszámlák kezelését az OTP Bank Rt. végzi. Az OTP Bank Rt. ügynökként (megfelelő díjazás ellenében) ellátja a számlakezeléssel összefüggő ügyfélgondozási feladatokat is.
Számviteli politika ismertetése A mérlegkészítés időpontja:
2005. január 15.
A mérleg forduló napja:
tárgyév december 31.
A számviteli politika részletesen foglalkozik a számviteli nyilvántartási rendszer felépítésével. Megfogalmazza a számlatükör, számlarendi magyarázat tartalmát a főkönyvi és ahhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésének kötelezettségét. Meghatározza a mérlegben kimutatandó eszközök és források tartalmát, értékelési szabályokat. Az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentős és befolyásoló hibák meghatározásával a számviteli politika részletesen foglalkozik. Az értékelés során tartósnak és jelentősnek tekintendő eltérések eszközcsoportonként kerültek meghatározásra. Az OTP Jelzálogbank Rt nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. A devizaköveteléseit és kötelezettségeit az MNB által közzétett hivatalos devizaközép árfolyamon értékeli.
Kiegészítő melléklet 2004. évi
5
3.1 A gazdálkodást jellemző főbb -tárgyévi- mutatószámok Fizetőképességi mutató: (szavatoló tőke / korrigált mérlegfőösszeg) x 100 30 979 millió Ft/319 815 millió Ft x 100 = 9,69 % Befektetett eszközök aránya: (befektetett eszközök / összes eszköz) x 100 720.395.140 e Ft / 885.863.310 e Ft x 100 = 81,32 % Forgóeszközök + egyéb eszközök aránya: (forgóeszközök + aktív időbeli elhatárolás) / összes eszköz x 100 (155.633.629 e Ft + 9.834.541 e Ft) / 885.863.310 e Ft x 100 = 18,68 % Saját tőke aránya: (saját tőke / összes forrás) x 100 (31.382.074 e Ft / 885.863.310 e Ft) x 100 = 3,54 % Fedezeti mutatók: - Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) x 100 (31.382.074 e Ft / 720.395.140 e Ft) x 100 = 4,36 % - Forgóeszközök kimutatott értékpapír állomány fedezete: (saját tőke / forgóeszközök kimutatott értékpapír állomány) x 100 (31.382.074 e Ft / 60.230.992 e Ft) x 100 = 52,10 % Éves likviditási mutató: (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) x 100 (155.633.629 e Ft / 78.433.234 e Ft) x 100 = 198,43 % Kamatjövedelmezőségi mutató: (kamatkülönbözet / kapott kamatok kamatjellegű bevételek) x 100 (39.275.830 e Ft / 115.245.293 e Ft) x 100 = 34,08 % Nettó kamatrés: (kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg) x 100 (39.275.830 e Ft / 885.863.310 e Ft) x 100 = 4,43 % 1 főre jutó eredmény: adózás előtti eredmény / átlagos statisztikai létszám 12.653.252 e Ft / 61 = 207.430,36 e Ft 1 főre jutó eszközérték: mérlegfőösszeg / átlagos statisztikai létszám 885.863.310 e Ft / 61 fő = 14.522.349,34 e Ft
Kiegészítő melléklet 2004. évi
6
3.2 A gazdálkodást jellemző főbb – előző évi - mutatószámok Fizetőképességi mutató: (szavatoló tőke / korrigált mérlegfőösszeg) x 100 (27 360 millió Ft / 272 533 millió Ft ) x 100 = 10,04 % Befektetett eszközök aránya: (befektetett eszközök / összes eszköz) x 100 (567 106 753 e Ft / 674 220 850 e Ft) x 100 = 84,11 % Forgóeszközök + egyéb eszközök aránya: (forgóeszközök + aktív időbeli elhatárolás) / összes eszköz x 100 (94 682 159 e Ft + 12 431 938 e Ft) / 674 220 850 e Ft x 100 = 15,89 % Saját tőke aránya: (saját tőke / összes forrás) x 100 (24 716 842 e Ft / 674 220 850 e Ft) x 100 = 3,67 % Fedezeti mutatók: - Befektetett eszközök fedezete (saját tőke / befektetett eszközök) x 100 (24 716 842 e Ft / 567 106 753 e Ft) x 100 = 4,36 % - Forgóeszközök kimutatott értékpapír állomány fedezete: (saját tőke / forgóeszközök kimutatott értékpapír állomány) x 100 (24 716 842 e Ft / 48 623 631 e Ft) x 100 = 50,83% Éves likviditási mutató: (forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) x 100 (94 682 159 e Ft / 163 760 914 e Ft) x 100 = 57,82 % Kamatjövedelmezőségi mutató: (kamatkülönbözet / kapott kamatok kamatjellegű bevételek) x 100 (23 691 257 e Ft / 64 065 904 e Ft) x 100 = 36,98 % Nettó kamatrés: (kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg) x 100 (23 691 257 e Ft / 674 220 850 e Ft) x 100 = 3,51% 1 főre jutó eredmény: adózás előtti eredmény / átlagos statisztikai létszám 8 547 647 e Ft / 89 = 96 040,98 e Ft 1 főre jutó eszközérték: mérlegfőösszeg / átlagos statisztikai létszám 674 220 850 e Ft / 89 fő = 7 575 515,17 e Ft
Kiegészítő melléklet 2004. évi
7
II. Specifikus kiegészítések
1. Eszközök
1.1 Tárgyi eszköz beruházásának állományváltozása ezer Ft Megnevezés
Ingatlan
Műszaki berendezés
Jármű
Szoftverek
Kisértékű eszközök
Összesen
2004.12.31
Nyitó érték Új beszerzés Használt beszerzés Üzembe helyezés Eladás, átadás Terv szerinti értékcsökkenés
-
10 625 30 075 930 37 416 800
6 455 6 455 -
14 400 33 600 48 000 -
1 001 46 1 047 -
25 025 71 131 976 92 918 800 0
Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása
0
Érték helyesbítés Záró befejezetlen
0 3 414
-
3 414
-
-
-
1.2 Műszaki berendezések, gépek eszközök állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés
Nyitó érték 71 093 10 845
Növekedés 37 146 26 964
Csökkenés 100 87
Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Nettó érték
Kiegészítő melléklet 2004. évi
Záró érték 108 139 37 722 -
60 248
10 182
13
70 417
8
A táblázat nem tartalmazza a közvetlenül költségként elszámolt 50 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékcsökkenését, amely 1 047 ezer Ft volt.
1.3 Járművek állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés
Nyitó érték 53 641 4 133
Növekedés Csökkenés 6 455 4 912 -
Záró érték 60 096 9 045
Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Nettó érték
-
49 508
1 543
51 051
-
Az eszközök értékcsökkenésének elszámolása terv szerint történt. Az értékcsökkenési leírás módszere: lineáris.
1.4 Idegen ingatlanon végzett beruházás állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés
Nyitó érték 17 087 1 723
Növekedés 1 026
Csökkenés -
Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Értékhelyesbítés Nettó érték
Kiegészítő melléklet 2004. évi
Záró 17 087 2 749 0
15 364
-1 026
-
0 14 338
9
1.5 Immateriális javak állományának alakulása ezer Ft Megnevezés Bruttó érték Terv szerinti értékcsökkenés
Nyitó érték 72 414 15 455
Növekedés 106 044 38 647
Csökkenés
Záró 178 458 54 102
Terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása Érték helyesbítés Nettó érték
0
56 959
67 397
0
0 124 356
A nyitó bruttó értékből 20 963 ezer Ft licence díj, 52 291 ezer Ft szoftver. A növekedésből 3 963 ezer Ft a licence díj és 102 080 ezer Ft a szoftver értéke. A táblázat nem tartalmazza a kisértékű szoftverekre elszámolt 1 530 ezer Ft-ot.
1.6 Nem közvetlen pénzintézeti tevékenység tárgyi eszközei A nem közvetlen pénzintézeti tevékenység tárgyi eszközein belül a műszaki berendezések, gépek, felszerelések értéke 310 ezer Ft-tal nőtt. Mivel képzőművészeti alkotásról van szó erre elszámolt terv szerinti értékcsökkenés nem volt.
1.7 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírási kulcsai Immateriális javak értékcsökkenésének leírási kulcsa:
33,0 %
Tárgyi eszközök értékcsökkenésének leírási kulcsa: - ügyvitel-technikai eszközök
33,0 %
- járművek
20,0 %
- egyéb eszközök
14,5 %
1.8 Fejlesztési tartalék felhasználás A 2003 évben képzett fejlesztési tartalékból 2004.01.01-én rendelkezésre álló összeg 300 000 ezer Ft volt. Ebből 2004 év folyamán 21 516 ezer Ft került felhasználásra. A fejlesztési tartalék fennmaradó, felhasználható összege 278 484 ezer Ft. Kiegészítő melléklet 2004. évi
10
1.9 Forgatási célú értékpapírok
1.9.1 Diszkont kincstárjegyek Ft Név
Névérték
Könyv szerinti érték
Piaci érték
Lejárat
D050216
15 700 000 000
15 312 479 700
15 323 121 500
2005.02.16
D050323
2 803 220 000
2 738 970 198
2 739 026 262
2005.03.23
D050330
2 500 000 000
2 445 297 500
2 445 250 000
2005.03.30
D050608
2 500 000 000
2 376 012 500
2 404 935 000
2005.06.08
D050706
5 000 000 000
4 772 851 000
4 734 000 000
2005.07.06
Mindösszesen:
28 503 220 000
27 645 610 898
27 646 332 762
1.9.2 Államkötvények
Név
Névérték
2005/E 2005/H 2005/I 2006/E 2006/F 2007/D 2008/C 2009/B 2013/D 2017/A
1 460 000 000 2 200 510 000 2 196 660 000 1 657 730 000 3 947 270 000 869 450 000 16 681 950 000 1 500 000 000 1 770 000 000 200 000 000
Összesen:
32 483 570 000 Nettó könyv szerinti érték:
Könyv szerinti érték (bruttó) 1 519 544 640 2 206 622 311 2 284 165 501 1 696 410 837 3 993 205 187 865 519 217 16 689 236 241 1 765 110 000 1 761 150 000 207 573 800 32 988 537 734 32 585 381 384
Piaci érték
Lejárat
1 461 652 720 2 176 176 760 2 192 156 847 1 662 822 547 3 880 509 822 830 737 739 15 863 817 126 1 607 038 500 1 716 588 480 200 808 400
2005.05.12 2005.08.12 2005.10.12 2006.05.12 2006.04.12 2007.06.12 2008.06.12 2009.02.12 2013.02.12 2017.11.24
31 592 308 941
Értékvesztés -57 891 920 -6 112 311 -87 505 501 -33 588 290 -45 935 187 0 -7 286 241 -158 071 500 0 -6 765 400 -403 156 350
A forgóeszközök között kimutatott államkötvényekre 403 157 e Ft összegű értékvesztés került elszámolásra a Szt. 54 § (4) bekezdése alapján, mivel megállapítható, hogy a többségében 2003-ban beszerzett államkötvények piaci értéke az elmúlt egy évben folyamatosan a könyv szerinti érték alatt volt és a veszteség jellegű különbözet összességében jelentős mértékűnek mutatkozik.
Kiegészítő melléklet 2004. évi
11
Az elszámolt értékvesztés mértéke a könyv szerinti érték és a piaci érték veszteség jellegű különbözete, de legfeljebb a könyv szerinti érték és a névérték veszteségjellegű különbözete. A mérték korlátozását az indokolja, hogy az érintett államkötvényeket a jelzálogbank lejáratig szándékozik tartani, illetve eladásra csak azon papíroknál és akkor kerül sor, amikor már veszteség realizálása nem várható. A kibocsátó hitelkockázati értékelése alapján a névérték lejáratkor biztosan megtérül, ezért a névérték alatti értékelés – a tartási szándék és képesség alapján - nem indokolt.
1.9.3 Az értékpapír állományhoz kapcsolódó kamatelhatárolás
Diszkont kincstárjegy NÉV
vételi
elhatárolás
kamat
vételi
vételi
állomány
Megszolgált
Dátum
dátuma
napok
árfolyam
hozam
névértékben
kamat
D050323
2004.12.22
2004.12.31
10
97,708
9,2799
2 803 220 000
6 354 376
D050706
2004.12.22
2004.12.31
10
95,3982
8,8600
1 500 000 000
3 169 607
D050706
2004.12.22
2004.12.31
10
95,3932
8,8701
1 500 000 000
3 173 051
D050706
2004.12.23
2004.12.31
9
95,549
8,6000
2 000 000 000
3 652 103
D050330
2004.12.29
2004.12.31
3
97,8119
8,8500
2 500 000 000
1 202 253
D050216
2004.11.17
2004.12.31
45
97,5009
10,1400
13 000 000 000
157 086 286
D050216
2004.11.18
2004.12.31
44
97,6801
9,5000
2 700 000 000
29 926 710
Összesen:
28 503 220 000
230 957 764
Államkötvény NÉV
Előző
Következő
Elhatárolás
Kamat
Papír
Kamat
állomány
Megszolgált
kamatfizetés
kamatfizetés
dátuma
napok
lejárata
mértéke
névértékben
kamat
2005/E
2004.11.12
2005.05.12
2004.12.31
50
2005.10.12
9,2500
1 460 000 000
18 141 960
2005/H
2004.08.12
2005.08.12
2004.12.31
142
2005.08.12
7,0000
2 200 510 000
59 503 991
2005/I
2004.10.12
2005.10.12
2004.12.31
81
2005.10.12
8,5000
2 196 660 000
40 923 776
2006/F
2004.04.12
2005.04.12
2004.12.31
264
2005.04.12
7,0000
3 947 270 000
199 092 404
2006/E
2004.11.12
2005.05.12
2004.12.31
50
2005.05.12
8,5000
1 657 730 000
18 937 907
2007/D
2004.06.12
2005.06.12
2004.12.31
203
2007.06.12
6,2500
869 450 000
30 073 406
2008/C
2004.06.12
2005.06.12
2004.12.31
203
2008.06.12
6,2500
16 681 950 000
577 011 969
2009/B
2004.08.12
2005.02.12
2004.12.31
142
2009.02.12
9,5000
1 500 000 000
55 059 000
2013/D
2004.02.12
2005.02.12
2004.12.31
324
2013.02.12
6,7500
1 770 000 000
105 438 900
2017/A
2004.11.24
2005.11.24
2004.12.31
38
2017.11.24
6,7500
200 000 000
1 368 400
Összesen:
Mindösszesen:
Kiegészítő melléklet 2004. évi
32 483 570 000
1 105 551 713
1 336 509 477
12
1.10 Ügyfelekkel szembeni követelés Az OTP Jelzálogbank Rt. ügyfelekkel szembeni követelésként az OTP Bank Rt-től vásárolt követeléseit tartja nyilván. A követelések megvásárlása a vásárlás időpontjáig elhatárolt kamattal és kezelési költséggel növelt könyv szerinti értéken történik. Kizárólag - a könyvvizsgáló által - problémamentesnek minősített hitelállomány megvásárlására kerül sor. Az OTP Bank Rt. visszavásárlási kötelezettséget vállalt azon hitelekre, melyek az OTP Jelzálogbank Rt minősítése alapján nem problémamentesek és az OTP Jelzálogbank Rt. visszavásárlásra felajánlotta azokat. Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg-fordulónapján (minősítéskor) fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett (fizetési késedelemben lévő) követelésnél értékvesztést kell elszámolni. A minősített követelések után elszámolandó értékvesztés meghatározása a minősítési kategóriákhoz hozzárendelt alábbi %-os mutatók alapján történik, amennyiben a minősítés meghatározó oka a fizetési késedelem.
Minősítési kategória
Értékvesztés
Fizetési késedelem
%-a a.,
külön figyelendő
0%
31-60 nap (lakossági üzletág) 16-60 nap (egyéb)
b.,
átlag alatti
11 %
61-90 nap
c.,
kétes
31 %
91-365 nap
d.,
rossz
71 %
egy éven túli késedelem (365 nap felett)
Az OTP Jelzálogbank Rt.-nél 2004 évre kétes minősítési kategóriába eső követelések után 31% értékvesztés elszámolására került sor, mely 20.073 eFt-nak felel meg.
Kiegészítő melléklet 2004. évi
13
1.11 A vásárolt lakáshitel-követelés állomány megbontása Ft Darab
Tőke
Vásárolt kamat
630531 Kamattámogatással(5 éven belül)
Vásárolt késedelmi kamat
Állomány összesen Vásárolt (tőket+kamat+kés.kama kezelési Ktg. t+kez.ktg.)
1
906 469
0
0
0
906 469
631 Kamattámogatással (5 éven túl)
5 075
28 721 468 238
1 271 351
897
20 084
28 722 760 570
831 Konzorc.kamattámogatással Konzorc.kamattámogatással ért., 834 bérbead. céljára.
14 896
94 001 539 858
2 250 102
1 277
68 866
94 003 860 103
10
40 046 472
0
0
0
40 046 472
851 Konz.megelőlegező kölcsön Msz. Lakáhitel Lakásépítési 862 kedvezménnyel
1 307
1 596 655 467
0
0
0
1 596 655 467
2 670
16 015 264 651
685 798
299
11 900
16 015 962 648
863 Msz.lakáshitelkonz.kieg.kam
1 108
1 381 310 376
-
-
-
1 381 310 376
865 Msz. Lakáhitel kieg.kam.tám.
792
5 459 141 062
210 115
93
-
5 459 351 270
868 Msz. Lakáhitel kieg.kam.tám.
190
1 133 428 545
92 905
-
-
1 133 521 450
869 Msz. Lakáhitel kieg.kam.tám. Kiegészítő kamattámogatással összesen
205
1 319 714 214
76 492
-
-
1 319 790 706
26 254
149 669 475 352
4 586 763
2 566
100 850
149 674 165 531
521 Kamattámogatás nélküli (5 éven belül)
9
8 049 973
-
-
-
8 049 973
621 Kamattámogatás nélküli (5 éven túl)
4 187
10 813 393 873
435 674
56
1 128
10 813 830 731
641 Kamattámogatás nélkül fix kamat
3 027
6 923 867 108
161 072
290
9 175
6 924 037 645
832 Konzorc.kamattám. nélkül
3 817
11 391 648 140
95 361
-
-
11 391 743 501
833 Konzorc.kamattám. nélk. fix kamat
89 940
370 064 943 558
4 313 146
1 729
116 000
370 069 374 433
860 Msz. Lakáshitel kiemelt tám.
33 260
152 700 073 288
4 068 318
1 958
201 013
152 704 344 577
861 Msz. Lakáshitel kiemelt tám.
1 871
14 708 376 675
1 248 604
131
9 657
14 709 635 067
864 Msz. Lakáhitel alacsony törl.
599
4 448 565 277
264 819
116
-
4 448 830 212
870 Msz lakáshitel konz.kieg.kam.tám
161
1 075 163 969
275 607
-
-
1 075 439 576
871 Msz lak.hit.nem tám vált kam.
14 966
41 238 522 170
13 409 016
2 459
333 284
41 252 266 929
872 Msz lak.hit.nem tám vált kam.
1 001
6 058 364 205
2 714 891
350
53 941
6 061 133 387
211
1 020 926 164
992 496
800
38 116
1 021 957 576
19
110 551 268
133 677
59
5 480
110 690 484
153 068
620 562 445 668
28 112 681
7 948
767 794
620 591 334 091
179 322
770 231 921 020
32 699 444
10 514
868 644
770 265 499 622
179 322
770 231 921 020
32 699 444
10 514
868 644
770 245 426 566
873 Msz lak.hit.nem tám fix kam. 875 Msz lak.hit.nem tám fix kam. Kiegészítő kamattámogatás nélkül összesen Év összesen
-20 073 056
Értékvesztés Egyenleg
Kiegészítő melléklet 2004. évi
14
1.12 A vásárolt lakáshitel-követelés állomány tárgyévi alakulása ezer Ft Hónap
Nyitó állomány
db
Összeg ezer ft
Átvétel OTP Bank Rt-től
db
Összeg ezer ft
Törlesztés ezer Ft
Vissza OTP Bank Rtnek követelés átadás db eFt
Záró állomány
db
összeg ezer Ft
Január
139 889
604 671 735
4 783
25 808 498
2 967 002
15
76 925
144 657 627 436 306
Február
144 657
627 436 305
5 005
25 561 757
2 871 230
32
115 533
149 630 650 011 299
Március
149 630
650 011 299
4 321
23 056 975
3 273 017
78
356 466
153 873 669 438 791
Április
153 873
669 438 791
4 700
25 206 103
3 305 626
44
202 012
158 529 691 137 256
Május
158 529
691 137 256
2 956
15 799 235
3 332 749
39
216 424
161 446 703 387 318
Június
161 446
703 387 317
2 622
15 323 483
3 601 358
7
26 602
164 061 715 082 840
Július
164 061
715 082 841
2 941
15 095 304
3 698 767
33
151 839
166 969 726 327 539
Augusztus
166 969
726 327 540
1 916
10 896 110
3 585 862
42
171 258
168 843 733 466 530
Szeptember
168 843
733 466 530
3 444
16 276 874
3 967 539
368
1 520 541
171 919 744 255 324
Október
171 919
744 255 324
2 361
12 099 958
4 027 608
297
1 250 343
173 983 751 077 331
November
173 983
751 077 331
1 937
10 398 467
4 026 044
69
551 329
175 851 756 898 425
December
175 851
756 898 425
3 512
18 430 803
4 848 274
41
215 454
179 322 770 265 500
Év összesen (kumulált)
139 889
604 671 735
40 498
213 953 567
43 505 076
1 065
4 854 726
179 322 770 265 500
Értékvesztés Korrigált záró
Kiegészítő melléklet 2004. évi
20 073 770 245 427
15
1.13 Ügyfelekkel szembeni követelések lejárati struktúrája ezer Ft Lejárati idő
Ügyfelekkel szembeni követelés (bruttó)
0-90 nap 91-365 nap Rövid lejáratú 1-2 év 2-5 év 5 év felett Hosszú lejáratú
12 512 569 37 621 676 50 134 245 50 162 110 149 736 066 520 233 079 720 131 255
Bruttó követelés összesen
770 265 500
Értékvesztés Követelés mindösszesen
20 073 770 245 427
1.14. Követelésállományhoz kapcsolódó kamat és kezelési költség függővé tétele ezer Ft Előző évi függővé tett kamat és kezelési költség Függővé tett kamat Függővé tett kezelési költség Összesen:
28 844 4 750 33 594
Előző évi függővé tételből tárgyévben befolyt rész Függővé tett kamat befolyt része Függővé tett kezelési költség befolyt része Összesen:
33 586
Tárgyévi függővé tett kamat és kezelési költség Függővé tett kamat
77 661
Függővé tett kezelési költség Összesen:
Kiegészítő melléklet 2004. évi
28 844 4 742
9 188 86 849
16
2. Források Az OTP Jelzálogbank Rt. a követelés megvásárláshoz szükséges forrásait jelzáloglevél kibocsátásával teremti meg. A kibocsátott és 2004. dec.31-én még forgalomban lévő 789.456 millió Ft névértékű jelzáloglevélből 315 486 millió Ft értékű zártkörű kibocsátással, míg a 473 970 millió Ft értékű nyilvános kibocsátással került forgalomba. A forgalomban lévő állomány teljes egészében dematerizált értékpapír.
2.1 Jelzáloglevelek állománya és fontosabb adatai Jelzáloglevél
Kibocsátás módja
Forgalomba hozatal (kibocsátás) napja
Lejárat napja
Névérték
Bruttó eladási ár
Nettó eladási ár
Kamatozás Hozam (kupon)
OJB2005_I
Nyilvános
2004.02.13 2005.02.13
15 106 310 000
15 097 479 455
15 097 479 455 Fix 11.25%
11,32
OJB2005_II
Nyilvános
2004.03.12 2005.03.12
5 417 940 000
5 417 940 000
5 417 940 000 Fix 11.10%
11,1
OJB2005_III Nyilvános
2004.04.16 2005.04.16
7 040 830 000
7 040 830 000
7 040 830 000 Fix 11.00%
11
OJB2005_IV Nyilvános
2004.05.14 2005.05.14
4 065 390 000
4 065 390 000
4 065 390 000 Fix 10.35%
10,35
OJB2005_IX Nyilvános
2004.10.15 2005.10.15
3 647 390 000
3 647 390 000
3 647 390 000 Fix 10.25%
10,25
OJB2005_V
Nyilvános
2004.06.11 2005.06.11
2 947 010 000
2 947 010 000
2 947 010 000 Fix 10.35%
10,35
OJB2005_VI Nyilvános
2004.07.16 2005.07.16
3 285 630 000
3 285 630 000
3 285 630 000 Fix 10.75%
10,75
OJB2005_VII Nyilvános
2004.08.13 2005.08.13
4 291 230 000
4 291 230 000
4 291 230 000 Fix 10.75%
10,75
OJB2005_VIII Nyilvános
2004.09.17 2005.09.17
4 605 850 000
4 605 850 000
4 605 850 000 Fix 10.50%
10,5
OJB2005_X
Nyilvános
2004.11.12 2005.11.12
2 948 380 000
2 948 380 000
2 948 380 000 Fix 9.75%
9,74
OJB2005_XI Nyilvános
2004.12.10 2005.12.10
4 621 970 000
4 621 970 000
4 621 970 000 Fix 9.10%
9,1
OJB2007_I
2004.05.28 2007.05.28
2 851 740 000 Fix 12.00%
9,75
Nyilvános
2 700 000 000
2 851 740 000
2004.06.25
388 500 000
412 956 498
409 380 356
9,78
2004.07.30
574 540 000
605 718 643
593 818 770
10,53
2004.08.27
553 680 000
595 206 000
578 641 002
10
2004.10.01
478 790 000
516 662 289
496 828 413
10,25
2004.10.29
468 020 000
516 787 684
493 091 831
9,5
2004.11.26
313 440 000
352 055 808
333 300 812
9
5 476 970 000
5 851 126 922
5 756 801 184
2002.04.09 2008.12.31
1 600 000 000
1 600 000 000
1 600 000 000 Változó,6hó
12,29
2002.05.17
1 400 000 000
1 413 814 360
1 399 968 360 DKJ+110bp,
12,29
2002.06.14
3 400 000 000
3 457 789 800
3 399 384 600
12,29
Összesen: OJB2008_A
Zártkörű
Kiegészítő melléklet 2004. évi
félévente
17
Jelzáloglevél
Kibocsátás módja
Forgalomba hozatal (kibocsátás) napja
Lejárat napja
Nyilvános
Bruttó eladási ár
Nettó eladási ár
Kamatozás Hozam (kupon)
2002.07.16
3 600 000 000
3 614 908 680
3 598 845 480 kamatfizető,
12,29
2002.07.31
2 000 000 000
2 015 128 400
1 997 836 400 végtörlesz-
12,29 12,29
2002.11.04
3 500 000 000
3 621 305 800
3 497 332 300
2002.12.16
6 000 000 000
6 283 869 600
6 001 059 600
21 500 000 000
22 006 816 640
21 494 426 740
2002.07.10 2008.12.31
100 000 000
100 000 000
100 000 000 Változó,6hó
12,29
2003.04.25
100 000 000
102 850 000
99 981 400 DKJ+110bp,
12,29
Összesen: OJB2008_B
Névérték
téses
12,29
félévente Összesen:
200 000 000
202 850 000
199 981 400 kamatfizető, végtörlesztéses
OJB2008_C
Zártkörű
2003.01.29 2008.12.31
15 000 000 000
15 156 034 500
15 156 034 500 Változó,6hó
12,09
DKJ+90bp, félévente kamatfizető, végtörlesztéses OJB2008_I
Zártkörű
2002.11.25 2008.11.30
7 000 000 000
6 862 114 000
6 862 114 000 Fix 8.00%
8,43
2002.12.06
10 000 000 000
9 835 953 000
9 811 843 000
8,41
2002.12.23
12 000 000 000
11 961 128 400
11 887 484 400
8,2
2002.12.30
20 000 000 000
19 929 236 000
19 775 816 000
8,24
2003.01.06
1 000 000 000
1 002 037 300
992 832 300
8,15
2003.04.10
10 000 000 000
10 415 021 000
10 116 941 000
7,72
60 000 000 000
60 005 489 700
59 447 030 700
11 000 000 000
11 124 124 000
11 124 124 000 Fix 8.00%
9 800 000 000
9 944 463 760
9 929 469 760
20 800 000 000
21 068 587 760
21 053 593 760
2003.05.16 2008.07.12
11 000 000 000
11 295 229 000
11 295 229 000 Fix 8.00%
2003.05.22
10 000 000 000
10 297 330 000
10 284 180 000
7,3
2003.05.30
12 000 000 000
12 380 976 000
12 344 160 000
7,29
2003.06.06
7 000 000 000
7 190 750 000
7 158 529 000
7,43
2003.06.13
3 000 000 000
3 015 585 000
2 997 174 000
8,01
2003.06.20
25 000 000 000
25 106 450 000
24 914 675 000
8,07
68 000 000 000
69 286 320 000
68 993 947 000 20 371 953 000 Fix 8.00%
Összesen: OJB2008_II
Zártkörű
2003.04.22 2008.04.12 2003.04.29 Összesen:
OJB2008_III Nyilvános
Összesen: OJB2008_IV Nyilvános
2003.06.27 2008.10.12
7,67
7,34
21 000 000 000
20 371 953 000
2003.07.09
7 000 000 000
6 655 887 000
6 637 477 000
2003.07.18
7 000 000 000
6 700 673 000
6 668 452 000
9,19
2003.07.25
12 000 000 000
11 531 448 000
11 457 804 000
9,14
47 000 000 000
45 259 961 000
45 135 686 000
Összesen:
Kiegészítő melléklet 2004. évi
7,72
8,75 9,31
18
Jelzáloglevél OJB2009_I
Kibocsátás módja
Forgalomba hozatal (kibocsátás) napja
Zártkörű
Lejárat napja
Zártkörű
3 840 000 000
3 840 000 000 Fix 8.50%
9,29
9 000 000 000
8 655 048 000
8 608 941 000
9,36
2002.09.30
6 000 000 000
5 819 064 000
5 771 556 000
9,4
2002.11.11
12 000 000 000
12 009 420 000
11 797 032 000
8,82
2002.11.18
12 000 000 000
12 263 532 000
12 031 584 000
8,43
2003.01.06
7 000 000 000
7 355 939 500
7 140 759 500
8,08
50 000 000 000
49 943 003 500
49 189 872 500
3 000 000 000
3 032 578 500
2003.03.20
14 000 000 000
14 080 910 200
14 050 222 200
7,91
2003.04.01
11 000 000 000
11 096 498 600
11 043 456 600
7,9
28 000 000 000
28 209 987 300
28 126 257 300 14 762 235 000 Fix 8.00%
2002.11.25 2010.03.31
Nyilvános
14 762 235 000
8 500 000 000
8 501 009 800
8 435 806 300
2003.01.06
6 000 000 000
6 038 307 600
5 983 077 600
8,06
2003.03.10
20 500 000 000
21 265 693 450
20 793 906 450
7,73
50 000 000 000
50 567 245 850
49 975 025 350
Nyilvános
7 869 264 000
700 000 000
714 156 800
676 260 900
8,63
2003.11.14
25 000 000 000
24 730 642 100
23 223 792 100
9,38
2004.11.19
-10 489 020 000
-10 828 929 034
-10 207 438 042
23 210 980 000
22 485 133 866
21 561 878 958
13 000 000 000
12 959 011 000
12 959 011 000 Fix 10.00%
6 250 000 000
6 249 068 400
6 201 255 900
19 250 000 000
19 208 079 400
19 160 266 900
2003.02.03 2012.01.31
11 000 000 000
11 163 644 800
11 163 644 800 Változó,6hó
12,34
2003.02.10
10 000 000 000
10 148 809 000
10 131 109 000 DKJ+100bp,
12,34
2004.05.28 2011.09.12
Összesen:
Zártkörű
8,15
8 000 000 000
2004.06.25
OJB2012_A
8,31
2003.10.17
Összesen: OJB2011_II
7,76
15 000 000 000
2002.12.20 2011.02.12
visszavásárlás:
3 032 578 500 Fix 8.00%
2002.12.30
Összesen: OJB2011_I
Kamatozás Hozam (kupon)
4 000 000 000
2003.03.10 2009.05.12
Zártkörű
Nettó eladási ár
2002.09.18
Összesen: OJB2010_I
Bruttó eladási ár
2002.08.27 2009.09.30
Összesen: OJB2009_II
Névérték
7 869 264 000 Fix 8.00%
8,29
10,08 10,17
félévente Összesen:
21 000 000 000
21 312 453 800
21 294 753 800 kamatfizető, végtörlesztéses
OJB2012_I
Nyilvános
2004.03.17 2012.03.21
20 000 000 000
20 000 000 000
20 000 000 000 Fix 9.83%
2004.03.26
13 000 000 000
13 120 822 000
13 089 349 000
33 000 000 000
33 120 822 000
33 089 349 000
70 000 000 000
72 474 220 000
72 474 220 000 Fix 10.00%
6 430 000 000
6 628 251 070
Összesen: OJB2012_II
Nyilvános
2004.04.14 2012.05.16 2004.04.23
Kiegészítő melléklet 2004. évi
9,83 9,7
6 612 439 700
9,35 9,47
19
Jelzáloglevél
Kibocsátás módja
Forgalomba hozatal (kibocsátás) napja
Lejárat napja
2004.05.12 Összesen:
Névérték
Bruttó eladási ár
Kamatozás Hozam (kupon)
Nettó eladási ár
34 665 000 000
35 397 392 865
35 132 205 615
111 095 000 000
114 499 863 935
114 218 865 315
9,74
OJB2012_III Nyilvános
2004.11.19 2012.08.15
20 000 000 000
22 476 000 000
22 476 000 000 Fix 10.50%
8,28
OJB2013_I
2002.12.20 2013.02.12
8 000 000 000
7 863 576 000
7 863 576 000 Fix 8.00%
8,26
2003.10.17
3 500 000 000
3 579 464 000
3 389 984 500
8,49
2004.11.19
-11 500 000 000 0
0
0
17 000 000 000
17 046 359 000
8 000 000 000
7 987 808 000
7 903 056 000
25 000 000 000
25 034 167 000
24 949 415 000
2003.11.14 2014.02.12
5 000 000 000
4 730 024 580
4 730 024 580 Fix 8.00%
2004.02.18
7 400 000 000
6 652 796 250
6 643 094 850
9,64
2004.09.30
550 000 000
548 350 000
520 579 400
8,85
2004.10.22
550 000 000
555 445 000
525 029 450
8,72
13 500 000 000
12 486 615 830
12 418 728 280
2004.09.17 2014.09.17
270 420 000
270 420 000
270 420 000 Fix 8.69%
9,04
2004.10.01
218 880 000
218 880 000
218 154 851 járadéklevél
9,13
2004.10.15
107 038 852
107 038 852
107 038 852
9,03
2004.10.29
156 231 768
157 080 000
156 636 146
8,98
2004.11.12
56 015 872
56 320 000
55 975 166
9,06
2004.11.26
99 593 004
100 660 000
100 445 576
8,83
2004.12.10
113 137 890
114 350 000
113 727 515
8,91
1 021 317 386
1 024 748 852
1 022 398 106
Nyilvános
visszavásárlás:
Összesen: OJB2013_II
Nyilvános
2002.12.20 2013.08.31 2003.10.17 Összesen:
OJB2014_I
Nyilvános
Összesen: OJB2014_J
Nyilvános
Összesen:
17 046 359 000 Fix 8.25%
8,22 8,43
8,83
ebből fennálló tőke:
1 008 924 720 OJB2017_I
Nyilvános
visszavásárlás:
2002.12.20 2017.11.24
7 000 000 000
6 930 154 000
6 930 154 000 Fix 8.00%
8,12
2003.10.17
3 000 000 000
3 111 978 000
2 914 059 000
8,35
2004.11.19
-10 000 000 000 0
0
0
2004.03.17 2019.03.18
25 000 000 000
25 000 000 000
25 000 000 000 Fix 9.48%
9,48
2004.04.14
10 000 000 000
10 497 590 000
10 424 870 000
8,95
2004.04.23
3 150 000 000
3 368 244 350
3 337 976 000
8,74
2004.09.30
550 000 000
613 580 000
585 439 250
8,67
2004.10.22
550 000 000
622 270 000
590 986 550
8,55
39 250 000 000
40 101 684 350
39 939 271 800
Összesen: OJB2019_I
Nyilvános
Összesen:
Kiegészítő melléklet 2004. évi
20
Jelzáloglevél
Kibocsátás módja
Forgalomba hozatal (kibocsátás) napja
Lejárat napja
OJB2020_I
Nyilvános
2004.11.19 2020.11.12
OMB2014/I
Zártkörű
2004.12.15 2014.12.15
Névérték
Bruttó eladási ár
Nettó eladási ár
Kamatozás Hozam (kupon)
10 000 000 000
11 033 000 000
11 033 000 000 Fix 9.00%
7,84
49 186 000 000
48 715 289 980
48 715 289 980 Fix 4.00%
4,12
200 000 000EUR Összesen:
789 468 197 386
797 024 381 640
792 376 973 028
-ebből fennálló tőke:
789 455 804 720
Kiegészítő melléklet 2004. évi
21
2.2 Jelzáloglevelek kibocsátásból eredő kötelezettség a futamidő végéig ezer Ft
Sorozat neve
Névértéke
Fizetendő kamat összege
(még nem törlesztett)
a futamidő végéig*
Összesen
OMB2014/I
15 106 310 000 5 417 940 000 7 040 830 000 4 065 390 000 3 647 390 000 2 947 010 000 3 285 630 000 4 291 230 000 4 605 850 000 2 948 380 000 4 621 970 000 5 476 970 000 21 500 000 000 200 000 000 15 000 000 000 60 000 000 000 20 800 000 000 68 000 000 000 47 000 000 000 50 000 000 000 28 000 000 000 50 000 000 000 23 210 980 000 19 250 000 000 21 000 000 000 33 000 000 000 111 095 000 000 20 000 000 000 25 000 000 000 13 500 000 000 1 008 924 720 39 250 000 000 10 000 000 000 49 186 000 000
1 699 459 875 601 391 340 774 491 300 420 767 865 373 857 475 305 015 535 353 205 225 461 307 225 483 614 250 287 467 050 420 599 270 1 971 709 200 7 312 562 800 68 020 000 4 981 747 500 19 200 000 000 6 656 000 000 21 760 000 000 15 040 000 000 21 250 000 000 11 200 000 000 24 000 000 000 12 998 148 800 13 475 000 000 11 232 060 000 25 987 500 000 89 842 526 500 16 248 000 000 18 562 500 000 10 800 000 000 490 620 405 55 825 275 000 14 383 000 000 19 674 400 000
16 805 769 875 6 019 331 340 7 815 321 300 4 486 157 865 4 021 247 475 3 252 025 535 3 638 835 225 4 752 537 225 5 089 464 250 3 235 847 050 5 042 569 270 7 448 679 200 28 812 562 800 268 020 000 19 981 747 500 79 200 000 000 27 456 000 000 89 760 000 000 62 040 000 000 71 250 000 000 39 200 000 000 74 000 000 000 36 209 128 800 32 725 000 000 32 232 060 000 58 987 500 000 200 937 526 500 36 248 000 000 43 562 500 000 24 300 000 000 1 499 545 125 95 075 275 000 24 383 000 000 68 860 400 000
Összesen:
789 455 804 720
429 140 246 615
1 218 596 051 335
OJB2005_I OJB2005_II OJB2005_III OJB2005_IV OJB2005_IX OJB2005_V OJB2005_VI OJB2005_VII OJB2005_VIII OJB2005_X OJB2005_XI OJB2007_I OJB2008_A OJB2008_B OJB2008_C OJB2008_I OJB2008_II OJB2008_III OJB2008_IV OJB2009_I OJB2009_II OJB2010_I OJB2011_I OJB2011_II OJB2012_A OJB2012_I OJB2012_II OJB2012_III OJB2013_II OJB2014_I OJB2014_J OJB2019_I OJB2020_I
*a változó kamatozású leveleknél GKI hozamokkal becsült összegek
Kiegészítő melléklet 2004. évi
22
2.3 A forgalomba hozott jelzáloglevelek állományának lejárati struktúrája ezer Ft Lejárati idő 0-90 nap 91-365 nap 1-2 év 2-5 év 5 év felett Összesen
Nyílt kibocsátású 20 524 250 000 37 453 680 000 120 676 970 000 295 314 904 720 473 969 804 720
Zárt kibocsátású 195 300 000 000 120 186 000 000 315 486 000 000
Összesen 20 524 250 000 37 453 680 000 315 976 970 000 415 500 904 720 789 455 804 720
2.4 Jelzáloglevelek kamat és árfolyamkülönbözet-elhatárolása ezer Ft
Értékpapír neve OJB2005_I OJB2005_II OJB2005_III OJB2005_IV OJB2005_IX OJB2005_V OJB2005_VI OJB2005_VII OJB2005_VIII OJB2005_X OJB2005_XI OJB2007_I OJB2008_A OJB2008_B OJB2008_C OJB2008_I OJB2008_II OJB2008_III OJB2008_IV OJB2009_I OJB2009_II OJB2010_I OJB2011_I OJB2011_II
Névérték
Előző kamatfizetés óta felhalmozott kamat
15 106 310 000 1 495 147 032 5 417 940 000 484 407 180 7 040 830 000 549 571 986 4 065 390 000 266 295 241 3 647 390 000 78 863 867 2 947 010 000 169 632 843 3 285 630 000 162 566 401 4 291 230 000 176 931 704 4 605 850 000 139 115 093 2 948 380 000 4 621 970 000 5 476 970 000 21 500 000 000 200 000 000 15 000 000 000 60 000 000 000 20 800 000 000 68 000 000 000 47 000 000 000 50 000 000 000 28 000 000 000 50 000 000 000 23 210 980 000 19 250 000 000
Kiegészítő melléklet 2004. évi
38 588 397
Elhatárolandó árfolyamnyereség
Árfolyamnyereség
Elhatárolandó árfolyamveszteség
Árfolyamveszteség
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
8 830 545 0 0 0 0 0 0 0 0
1 061 596 0 0 0 0 0 0 0 0
0
0
0
0
24 191 391 0 390 737 994 279 831 185 0 1 059 600 0 0 0 156 034 500 407 700 000 116 941 000 1 198 995 200 253 593 760 2 563 532 000 1 082 098 000 824 098 000 0 1 071 250 000 172 343 500 1 429 904 000 126 257 300 3 013 700 000 293 906 450 1 638 718 399 0 580 137 250 0
0 0 0 235 918 389 0 0 701 439 6 632 860 4 190 685 0 18 600 13 084 105 393 622 0 0 81 138 103 669 910 300 440 051 121 167 531 743 0 0 743 959 270 88 151 000 61 445 592 0 1 864 314 000 1 341 142 434 121 095 415 982 471 000 665 887 386 89 652 451 0 0 218 434 739 318 881 100 228 519 385 0 1 654 761 296 1 396 576 024 0 89 733 100 82 896 771
23
OJB2012_A 21 000 000 000 1 077 405 000 294 753 800 232 415 530 0 OJB2012_I 33 000 000 000 2 568 357 000 89 349 000 80 772 476 0 OJB2012_II 111 095 000 000 7 941 403 885 3 123 865 315 2 852 441 028 0 OJB2012_III 20 000 000 000 241 640 000 2 476 000 000 2 439 201 699 0 OJB2013_II 25 000 000 000 689 375 000 46 359 000 37 554 706 96 944 000 OJB2014_I 13 500 000 000 953 113 500 0 0 1 081 271 720 OJB2014_J 1 008 924 720 3 379 898 1 846 575 1 827 717 765 855 OJB2019_I 39 250 000 000 2 946 105 000 689 271 800 659 061 319 0 OJB2020_I 10 000 000 000 103 560 000 1 033 000 000 1 025 567 072 0 OMB2014/I 49 186 000 000 86 243 962 0 0 470 652 600 Összesen:
0 0 0 0 85 088 120 984 386 984 747 162 0 0 468 589 247
789 455 804 720 33 314 667 223 10 236 510 785 9 092 666 718 7 333 337 976 5 760 595 591
Kiegészítő melléklet 2004. évi
24
3. Általános üzleti költségek
3.1 A költségek megoszlása
Megnevezés Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Költségek összesen
ezer Ft 964 260 717 527 74 126 1 755 913
Megoszlás % 55% 41% 4% 100%
3.2 Anyagjellegű ráfordítások ezer Ft Anyagköltség
21 133 -
Üzemanyag
4 415
-
Nyomtatványok
-
Irodaszerek
3 659
-
Újság, folyóirat szakkönyv
6 744
-
Gépjármű üzemeltetés anyagfelhasználása
-
Számítástechnikai anyagok
-
Egyéb anyagok
222
316 4 938 839
Igénybe vett szolgáltatások költségei
639 161
-
25 236
-
Postai szolgáltatások, telefon és adatátviteli díjak Bérleti és lízing díjak
-
Tárgyi eszközök javítása, karbantartása
-
Hirdetés, reklám propaganda
78 388
-
Oktatás, továbbképzés
15 635
-
Utazás és kiküldetés
-
Könyvviteli szolgáltatás (auditálás, vagyonellenőrzés) Egyéb igénybe vett szolgáltatás díja
-
Egyéb szolgáltatások költségei
54 996 5 479
1 304 333 946 124 177 303 966
-
Illetékek
85
-
Eljárási, engedélyezési díjak
50
-
Felügyeleti díjak
-
Ügyvédi megbízási díjak
24 249
-
Jogi, tagsági díjak
11 997
-
Biztosítási díj
Anyagjellegű ráfordítások összesen
Kiegészítő melléklet 2004. évi
262 184
5 401 964 260
25
3.3 Személyi jellegű ráfordítás részletezése ezer Ft Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések - Betegszabadság - Nyugdíjpénztári hozzájárulás - Egészségpénztári hozzájárulás - Iskolakezdési támogatás - Egyéb természetbeni juttatás - Munkavállalóknak fizetett ktg. térítés - Étkezési utalványok - Egészségügyi ellátás - Reprezentáció és ajándékozás ktg. - Üdültetés - Kifizetői SZJA Bérjárulékok - Nyugdíjbiztosítási járulék - Egészségbiztosítási járulék - Táppénz 1/3 része - Egészségügyi hozzájárulás - Munkaadói járulék - Szakképzési hozzájárulás - Rehabilitációs hozzájárulás Személyi jellegű ráfordítások összesen
488 950 57 989 2 284 26 201 3 355 258 144 7 390 2 214 1 747 3 521 3 327 7 548 170 588 89 904 54 941 785 3 723 14 666 6 216 353 717 527
3.4 Értékcsökkenési leírás részletezése A 2004. üzleti évben a terv szerinti értékcsökkenés összege 74.126 ezer Ft. A kisértékű, azonnal elszámolható értékcsökkenési leírás összege az összes értékcsökkenésen belül 2.578 ezer Ft volt.
Kiegészítő melléklet 2004. évi
26
4.
Időbeli elhatárolások
4.1. Aktív időbeli elhatárolás ezer Ft Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Ebből: - Következő időszakot terhelő költségek - Jelzáloglevél árfolyamveszteség elhatárolása
2003
2004
9 398 205
5 773 091
1 930
4 432
6 027 389
5 292 006
- Devizaügyletek árf.veszteségének aktív időbeli elhatárolása
470 653
- Fedezett mérlegpozíció árfolyamveszt. Aktív időbeli elhatárolása - Kamatráfordítások elhatárolása
6 000 3 368 886
Bevételek aktív időbeli elhatárolása
3 033 733
4 061 450
Ebből: - Ügyfelektől járó kamatok aktív időbeli elhatárolása
1 636 212
2 561 641
- Értékpapírok kamatainak aktív időbeli elhatárolása
1 347 234
1 336 510
50 287
21 315
- Jegybanki tartalék után járó kamat aktív időbeli elhatárolása - Bankközi betét kamatának aktív időbeli elhatárolása
33 778 86 244
- Devizaügyletek kamatbevételének aktív időbeli elhatárolása (EUR)
(350 685 EUR)
2 063
- Devizaügyletek árf.nyereségének aktív időbeli elhatárolása (EUR)
(8 390 EUR)
- Egyéb bevétel aktív időbeli elhatárolása Aktív időbeli elhatárolás összesen
19 899 12 431 938
9 834 541
4.2 Passzív időbeli elhatárolás
2003
2004
Költségek ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
16 796 486
34 846 808
ebből:
16 611 144
33 228 423 86 244
- Jelzáloglevelek kamatainak passzív időbeli elhatárolása - Devizaügyletek kamatainak passzív időbeli elhatárolása (EUR)
(350 685 EUR )
2 063
- Devizaügyletek árf.veszteségének passzív időbeli elhatárolása (EUR)
(8 390 EUR)
- Devizaügyletek árf.veszteségének passzív időbeli elhatárolása
175 191
- OTP-nek fizetett díjak passzív időbeli elhatárolása
71 564
1 064 189
- Személyi jellegű kifizetések és közterheinek passzív id.elh.
76 278
137 444
- Tárgyidőszak költségei passzív időbeli elhatárolása
37 500
153 254
Bevételek passzív időbeli elhatárolása
2 246 608
9 723 319
ebből:
2 246 608
9 092 666
- Jelzáloglevelek árfolyamnyereségének passzív időbeli elh. - Devizaügyletek árf.veszteségének passzív időbeli elhatárolása
Passzív időbeli elhatárolások összesen:
Kiegészítő melléklet 2004. évi
630 653 19 043 094
44 570 127
27
5.
Devizamérleg
Megoszlás % Összes eszköz Ebből devizaeszköz Összes forrás Ebből devizaforrás
ezer Ft
100%
885 863 310
0,01%
88 307
100%
885 863 310
5, 56%
49 274 307
EUR
359 075
200 359 075
A devizaforrásokon belül 49 186 000 ezer Ft (200 000 000 EUR) jelzáloglevél kötelezettség szerepel.
Kiegészítő melléklet 2004. évi
28
III. Tájékoztató adatok
1.
Munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma, bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetései
Állománycsoport megnevezése Teljes munkaidős Részmunkaidőben foglalkoztatottak Összesen: Választott tisztségviselők tiszteletdíja 2004. évre járó, de 2005. évben kifizetendő prémium, jutalom Állományon kívüliek bérköltsége
Átlagos statisztikai állományi létszám 59 2 61
Átlagbér ezer Ft
360 732 7 863 368 595 15 931 104 124
6 114 3 932
300
ÖSSZESEN
2.
Bérköltség ezer Ft
61
488 950
8 016
Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak járandósága ezer Ft
Megnevezés Tárgyidőszaki járandósága (Bruttó)
Igazgatóság
Felügyelő Bizottság
Összesen
11 056
4 875
15 931
Megjegyzés: Választott tisztségviselők részére a fenti tiszteletdíjakon kívül egyéb kifizetés nem történt
3. Saját tőke alakulása ezer Ft Megnevezés
Nyitó érték
Növekedés
Csökkenés
Záró érték
Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény
17 000 000
3 000 000
288 169 300 000 771 684 6 356 989
6 378 505 1 066 523 2 598 709
6 356 989
20 000 000 0 6 666 674 278 484 1 838 207 2 598 709
Saját tőke összesen
24 716 842
13 043 737
6 378 505
31 382 074
Kiegészítő melléklet 2004. évi
21 516
29
Megjegyzés: A lekötött tartalék csökkenéseként a 2004. év során felhasznált fejlesztési tartalék összegét mutattuk ki.
4. Kibocsátott részvények darabszáma és névértéke Részvények száma db 200 000
Részvények névértéke Ft 100 000
Összesen Ft 20 000 000 000
5. Elszámolt lakáscélú állami támogatások ezer Ft 2003 Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása Kiegészítő kamattámogatás Megelőlegező kölcsön kamattámogatása Összesen
2004
36 798 397
63 702 071
3 787 265
7 560 890
14 590
122 606
40 600 252
71 385 567
6. Befektetési szolgáltatás bevételi és ráfordításai ezer Ft Megnevezés Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenysége Bizományosi tevékenység Kereskedelmi tevékenység Forgatási célú értékpapírok értékvesztése Letétkezelési, letétőrzési és portfoliókezelési tevékenység Egyéb tevékenység Összesen
Bevételek
Ráfordítások 1 047 402
0
403 157 5 690 41 720 1 497 969
Az OTP Jelzálogbank Rt befektetési szolgáltatást nem nyújt. A befektetési szolgáltatások ráfordításaként a jelzáloglevél forgalomba-hozatalhoz kapcsolódó ráfordítások illetve a forgatási célú értékpapírok tárgyévre elszámolt értékvesztése kerül kimutatásra.
Kiegészítő melléklet 2004. évi
30
7. Az alkalmazott számviteli politika módosítása Az OTP Banknak fizetett visszavásárlási kötelezettség vállalási és iratkezelési díj 2004-től az általános igazgatási költségek közül a fizetett díjak és jutalékok közé került átsorolásra.
Az eredmény kimutatás átsorolásban érintett sorainak bemutatása: ezer Ft 2003. évi
Mérlegsor megnevezése
2003. 2004. évi az átsorolást auditált adatok figyelembe véve auditált adatok
5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások
5 347 004
17 642 634
26 115 926
a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból
5 347 004
17 642 634
26 115 926
ebből: - kapcsolt vállalkozásnak
5 346 948
17 642 578
26 113 650
13 679 739
1 384 109
1 681 787
13 106 171
810 541
964 260
8. Általános igazgatási költségek b., Egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások)
Kiegészítő melléklet 2004. évi
31
8. Rendes és pótfedezetek állománya Ft Megnevezés Rendes fedezetek összesen - Rendes fedezet tőkekövetelés - Rendes fedezet kamatkövetelés Pótfedezetek összesen /tőke+kamat együtt/ Állampapírok összesen Államkötvények 2005/E 2005/H 2005/I 2006/F 2006/E 2007/D 2008/C 2009/B 2013/D 2017/A Diszkont kincstárjegyek D050216 D050608 D050323 D050330 D050706 Hitelkövetelések - Pótfedezet tőkekövetelés - Pótfedezet kamatkövetelés
Összeg 1 671 925 213 913 741 185 476 926 930 739 736 987 68 384 171 231 68 384 171 231 39 880 951 231 1 527 014 000 2 354 545 700 2 383 376 100 4 499 887 800 1 868 593 256 1 032 471 875 20 852 437 500 2 141 850 000 2 845 275 000 375 500 000 28 503 220 000 15 700 000 000 2 500 000 000 2 803 220 000 2 500 000 000 5 000 000 000 0 0 0
9. Mérleg szerinti eredmény levezetése ezer Ft Mérleg szerinti eredmény levezetése Adózás előtti eredmény + Adóalapot növelő tételek - Adóalapot csökkentő tételek Adóalap Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Általános tartalék-képzés Osztalék Mérleg szerinti eredmény
Kiegészítő melléklet 2004. évi
Összeg 12 653 252 74 984 303 112 12 425 124 1 988 020 10 665 232 1 066 523 7 000 000 2 598 709
32
10. Adóalapot módosító tételek (1996. évi LXXXI. tv.)
Adóalapot növelő tételek: 8. § 1/b. költségként elszámolt értékcsökkenési leírás, állománycsökkenés
74 139 ezer Ft
8. § 1/p bírság, késedelmi kamat
45 ezer Ft
8. § 1 végleges térítés nélküli eszköz átadás
800 ezer Ft
Adóalapot csökkentő tételek: 7. § 1/d. a társasági adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés, állománycsökkenés
94 813 ezer Ft
7.§ 1/x. helyi iparűzési adó 25%-a
208 299 ezer Ft
11. Mérlegen kívüli tételek
2004. december 31-én az OTP Jelzálogbank Rt. a következő mérlegen kívüli követeléseket és kötelezettségeket tartotta nyilván:
EUR
Függő és jövőbeni kötelezettségek
ezer Ft
58 907 034
Függő kötelezettségek
9 567 034
Hitelkeret igénybe nem vett része
9 567 034
Jövőbeni kötelezettségek
49 340 000
Swap ügyletek határidős ügyletrésze
49 340 000
Kiegészítő melléklet 2004. évi
33
EUR
ezer Ft
Függő és jövőbeni követelések
1 732 507 955
Függő követelések
1 683 321 955
Kapott garanciák
185 784 180
Kapott fedezetek, biztosítékok
1 497 537 775
Ebből a vállalkozást jogilag megillető rész
773 108 360
Jövőbeni követelések Swap ügyletek határidős ügyletrésze
49 186 000 200 000 000
49 186 000
A mérleg alatti tételek között nyilvántartott határidős követelés és kötelezettség a devizában kibocsátott 10 éves lejáratú jelzáloglevél árfolyamkockázatának fedezetére kötött ugyancsak tízéves lejáratú kamatozó bankközi devizaswap ügylet határidős ügyletrészét tartalmazza. A swap ügylet keretében az OTP Jelzálogbank a kibocsátásból befolyt 198.086 ezer EUR összeget 49.340.000 ezer Ft-ra váltotta át. A tőkecseréhez kapcsolódó kamatcserék időpontja is megegyezik a kibocsátott jelzáloglevél kamatfizetési időpontjaival. A swap keretében az OTP Jelzálogbank Rt megkapja a devizalevélre fizetendő kamatösszeget ( 4 %, évi 8 millió EUR), és cserébe a HUF tartozásra 8,1 % kamatot fizet. A kibocsátott devizakötvény lejáratakor a 49.340.000 ezer Ft tőkeösszegért a Jelzálogbank 200.000 ezer EUR összeget kap a lejáratkori tőkecserében, amiből a kötvénytartozást egyenlíti ki. A fedezeti jelleg miatt az ügylethez kapcsolt, mérlegben nyilvántartott jelzáloglevél átértékelési különbözetét, valamint a konverziós árfolyamkülönbözetet időbeli elhatárolásként mutatjuk ki, a határidős devizakövetelés átértékelése az ellenszámlával szemben történik. Az OTP Jelzálogbank Rt határidős ügyletet kizárólag fedezeti céllal köt.
Kiegészítő melléklet 2004. évi
34
12. Cash-flow kimutatás ("A" típusú) Adatok E Ft-ban
Megnevezés Kamatbevételek + Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei + Egyéb bevételek (céltartalék felhasználása és a céltartalék többlet visszavezetésének kivételével)
2003
2004
64 065 904
115 245 293
6 438 754
5 567 232
7
793
+ Befektetési szolgáltatások bevételei
1 470
+ Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei + Osztalékbevétel + Rendkívűli bevétel - Kamatráfordítások - Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai - Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés kivételével) - Befektetési szolgáltatások ráfordításai
-40 374 647
-75 969 463
-5 978 799
-28 001 530
-497 393
-915 318
-1 400 744
-1 497 969 -470
- Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai - Általános igazgatási költségek - Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó kötelezettség összegét) - Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség
-13 679 739
-1 681 787
-926
-800
-1 484 326
-1 988 020 -7 000 000
- Kifizetett osztalék MŰKÖDÉSI PÉNZÁRAMLÁS +/- Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -) +/- Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
7 088 091
3 759 431
425 083 789
179 450 194
-422 953 778
-204 835 596
-26 301 269
-11 607 361
-10 623
21 611
+/- Készlet állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) +/- Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) +/- Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) +/- Beruházások(beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
-53 080
-107 574
-103 615
-44 944
+/- Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
-8 929 636
2 597 397
+/- Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -)
16 605 350
25 527 033
+ Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon
12 100 000
3 000 000
2 525 229
-2 239 809
+/- Immateriális javak állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) +/- Tárgyi eszközök(a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) bruttó értékében bekövetkezett állományváltozás (ha növekedés -, ha csökkenés +)
+ Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök - Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök - Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke NETTÓ PÉNZÁRAMLÁS ebből:- készpénz(forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása - számlapénz (az MNB-nél forintban és devizában elhelyezett pénzforgalmi és éven belüli lejáratú
-42 2 525 271
-2 239 809
betétszámlák és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint jogszabály alapján már hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámlák) állományváltozása
Budapest, 2005. február 4. vállalkozás vezetője (képviselője)
Kiegészítő melléklet 2004. évi
35
Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. évi üzleti jelentése
Budapest, 2005. február 4.
…………………….. Oszlányi Zsolt Elnök-vezérigazgató …………………….. Nagy Csaba Vezérigazgató-helyettes
…………………….. Gyulainé Zsakó Zsófia Vezérigazgató-helyettes
1
Tartalomjegyzék
I. A gazdálkodás makrogazdasági keretfeltételei 2004-ben................................................... 2 1. Gazdaságpolitikai helyzet .............................................................................................. 2 2. A háztartások jövedelmi és megtakarítási folyamata 2004-ben..................................... 3 3. Az inflációs folyamatok ................................................................................................. 4 4. A piaci hozamok alakulása............................................................................................. 5 II. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. évi célkitűzései............................................................... 6 1. A társaság stratégiai célkitűzései.................................................................................... 6 2. A célok teljesülése......................................................................................................... 7 III. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. évi gazdálkodásának értékelése................................... 9 IV. Az OTP Jelzálogbank Rt. treasury és értékpapír kibocsátási tevékenysége .................. 10 1. Likviditás kezelés, és eszköz-forrás szerkezet kezelése............................................... 11 2. Jelzáloglevél forgalomba hozatal ................................................................................. 12 3. Portfolió kezelés és pótfedezet biztosítása ................................................................... 13 4. Kötelező tartalék képzése............................................................................................. 13 5. Fejlődési irányok .......................................................................................................... 14 V. A jelzáloghitelezési tevékenység bemutatása.................................................................. 14 1. A hitelportfolió és az engedélyezési eljárás elemzése ................................................. 14 1.2. A portfolió szerkezete ............................................................................................... 14 1.3. A portfolió minősége................................................................................................. 16 2. Kockázatkezelés ........................................................................................................... 17 VI. Informatikai fejlesztések ................................................................................................ 18 1. Stratégia, tervek............................................................................................................ 18 2. Megvalósított fejlesztések ............................................................................................ 19 VII. Személyi feltételek, szervezeti felépítés, létszámalakulás............................................ 20 VIII. A társaság tevékenységének ellenőrzése ..................................................................... 20 1. Belső ellenőrzések........................................................................................................ 20 2. Külső ellenőrzések ....................................................................................................... 21
2
I. A gazdálkodás makrogazdasági keretfeltételei 2004-ben
1. Gazdaságpolitikai helyzet A gazdaságpolitika számára 2004-ben egyértelmű célként fogalmazódott meg a hitelesség visszanyerése, hiszen azt 2003-ban a forint árfolyamsávjának eltolása, és a többszöri módosítás után is felülteljesített költségvetési hiánycél alapjaiban ingatta meg. A forintpiaci és reálgazdasági folyamatok konszolidációra utalnak. A forint az év első hónapjainak volatilis időszaka után a 240-250 forint/euro közötti sávban stabilizálódott, a jegybanki alapkamat pedig a viharos 2003. évet megelőző 9 százalékos szintre süllyedt, így látszólag elmúltak a 2003. januári spekulációs támadás és a sáveltolás nyomai és a Pénzügyminisztérium szerint teljesültek a 2004. évi hiánycélok is. A növekedés szerkezete kedvezőbbé vált, a bér és a fogyasztás dinamikája mérséklődött, a háztartások GDP arányos nettó pénzügyi megtakarításai pedig emelkedtek. Az év végi infláció alapján pedig az is elmondható, hogy az ÁFA-emelés sem okozta az inflációs várakozások tartós emelkedését. A gazdaságpolitika azonban ennek ellenére nem nyerte vissza hitelességét, és könnyelműség lenne azt feltételezni, hogy a gazdaság visszatért a fenntartható növekedési pályára. Hiába javult a magánszektor pozíciója, a költségvetésben nem következett be az ígért és várt konszolidáció, mert 2004 ismét a fiskális célok sorozatos módosításának éve volt. A költségvetési törvény eredetileg 868,3 milliárd forintos hiányt irányozott elő 2004-re (a GDP 4,3 százaléka). A várható hiányt azonban az új pénzügyminiszter 2004. februárjában egy 185 milliárd forintos megszorító csomag mellett 1182 milliárd forintra, a GDP 5,8 százalékára emelte. Ezt követően további, elsősorban a költségvetési szervek maradványainak zárolásával járó megszorítási kísérletekre került sor, de ennek ellenére a Pénzügyminisztérium végül szeptemberben beismerte a februárban módosított hiány-cél elérhetetlenségét is, és ezzel 1334 milliárd forintra, a GDP 6,6 százalékára emelte a pénzforgalmi hiány várható mértékét. Az Eurostat által használt, ESA-95 szerinti módszertannak megfelelő eredményszemléletű hiányra az állami költségvetés (központi kormányzat, decentralizált és társadalombiztosítási alapok) szintjén a költségvetési törvény 723 milliárd forintot, a GDP 3,5 százalékát irányzott elő. Ezt a célok sorozatos módosítása először a GDP 4,6, majd 5,3 százalékára emelte. A pénzforgalmi szemléletű állami költségvetési deficit a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2004-ben végül 1284 milliárd forint lett, ami a GDP 6,3 százalékának felel meg. Az ESA_95 módszertan szerint ez a GDP 4,3-4,5 százalékát teheti ki1, figyelembe véve az átmeneti derogációs lehetőséget, miszerint két évig az Eurostat elfogadja a GDP 0,8-0,9 százalékát kitevő magánnyugdíj-pénztári befizetések elkönyvelését az államháztartás bevételi oldalán. A fentieken túl a pénzforgalmi és az ESA-95 módszertan szerinti hiányt növelni fogja az önkormányzatok hiánya, ami prognózisunk szerint várhatóan a GDP 0,35 százaléka lesz, és
1
Az eredményszemléletű hiányra vonatkozó adatot várhatón 2005 tavaszán teszi közzé a Pénzügyminisztérium, és bizonytalanságot jelent, hogy a decemberi pénzforgalmi hiányt kozmetikázó adminisztratív intézkedések javítják-e, és ha igen, mennyivel az eredményszemléletű hiányt. Feltételezéseink szerint a Pénzügyminisztérium el tudja érni az Eurostatnál, hogy a pénzforgalmi egyenleget átmenetileg javító adminisztratív intézkedések hatását átmentse az eredményszemléletű elszámolásokba is.
3 az ESA-95 szerinti deficitet még befolyásolja majd az ÁPV. Rt. hiánya is, ami elérheti az 50 milliárd forintot, azaz a GDP 0,2 százalékát is. A többször és jelentősen módosított hiány-célt is csak úgy tudta elérni a Pénzügyminisztérium, hogy kiadási tételek visszafogásával a 2005. évi egyenleg rovására javította a 2004. évi egyenleget. A többször módosított hiány-célok végül tehát – statisztikailag - teljesültek. Ez azonban nem jelenti a költségvetési politika hitelességének erősödését, ugyanis a képen a sorozatos hiánycél-emelés mellett sokat ront, hogy a tényszámokat csak adminisztratív intézkedésekkel tudta teljesíteni a Pénzügyminisztérium. A csak az ESA-95 módszertan szerinti hiányt javító magánnyugdíj-pénztári befizetések átmeneti elkönyvelése mellett ide tartozik az is, hogy bizonyos év végi – elsősorban decemberi kiadások kifizetését a Pénzügyminiszter 2005 elejére halasztotta. Ezen adminisztratív intézkedések közül a legjelentősebb az Uniós adószámmal rendelkező vállalkozások ÁFA visszatérítéseinek adóigazgatási eljárás általi visszatartása. Ezen túl a hírek szerint a Pénzügyminisztérium az év végére eső kifizetések egy jelentős részét, így például 70 milliárdnyi agrártámogatás kifizetését is elhalasztatta 2005-re. Becsléseink szerint a fenti tényezők legalább 130-150 milliárd forinttal csökkenthették a 2004. decemberi és ezzel a teljes évi deficitet. A fiskális konszolidáció elmaradása miatt nem következett be jelentős javulás a külső egyensúlyi folyamatokban sem, hiszen az államháztartás tartósan magas finanszírozási igénye magasan tartja a nemzetgazdaság külső finanszírozási igényét és ezzel a folyó fizetési mérleg hiányát. Az ikerdeficit miatt mind az államadósság, mind pedig a nemzetgazdaság nettó külső adóssága gyorsan emelkedett, hiszen az államháztartás hiánya elegendő belföldi megtakarítás hiányában csak külföldi adósság felvételével finanszírozható, amit jól tükröz az államháztartás és a bankrendszer külső adósságának gyors emelkedése. A piac már nem számít jelentős fiskális fordulatra a következő választások előtt, ami az árfolyam sebezhetőségének jelentős növekedését eredményezte. Veszélybe került az euro bevezetésének eredetileg 2007-re, majd többszöri módosítás után jelenleg 2010-re kitűzött dátuma is, a külföldi befektetési bankok egyre többször adnak hangot véleményüknek, hogy a fizetőeszköz cseréje nem lehetséges 2012 előtt.
2. A háztartások jövedelmi és megtakarítási folyamata 2004-ben A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2003. évi 0 százalékról 2004-ben a GDP 2 százalékára emelkedett, ez azonban nem az eszközfelhalmozás megugrásának, hanem a hitelfelvételi dinamika visszaesésének köszönhető. A lakástámogatási rendszer 2003 decemberében végrehajtott módosítása ugyanis jelentősen fékezte a háztartások ingatlancélú hitelfelvételét. Ezzel párhuzamosan a vállalatok alkalmazkodása miatt lelassult a bérkiáramlás és mérséklődött a fogyasztás dinamikája is. De becsléseink szerint 2004-ben még így is reálértéken 22 százalékkal bővültek a háztartások kötelezettségei, míg a pénzügyi eszközök reálnövekedési üteme mindössze 5 százalék volt. A hitelfelvétel denominációs szerkezete azonban számottevően megváltozott: míg 2003-ban a háztartások által a bankrendszertől közvetlenül felvett hitelekben a devizahitelek aránya még nem érte el a 10 százalékot, addig 2004-ben a nettó lakossági hitelfolyósítás 50, az utolsó negyedévben pedig már 70 százalékát is elérte devizahitelek aránya.
4
3. Az inflációs folyamatok Infláció és a forint nominál-effektív árfolyamának alakulása
nom effektív árfolyamindex, 2000.év = 100 (bal sk.)
2004.09
2004.05
2004.01
2003.09
2003.05
2 2003.01
80 2002.09
4 3 2002.05
85
2002.01
6 5
2001.09
90
2001.05
7
2001.01
95
2000.09
9 8
2000.05
100
2000.01
11 10
1999.09
105
1999.05
12
1999.01
110
infláció (jobb sk.)
Forrás: KSH, MNB
Az év első felében – jelentős részben az ÁFA kulcsok emelése miatt - még folytatódott az infláció emelkedése, ami 2003-ban megtörte a 2001 óta tartó dezinflációt. Az index folyamatos emelkedése mellett májusban érte el tetőpontját, 7,6%-os éves növekménnyel. Az infláció éves lefutására vonatkozó előrejelzések az év második felében beigazolódtak: a fogyasztói árindex novemberben 6% alá csökkent, ezzel párhuzamosan a maginfláció is 6,5%ról 5,2%-ra ereszkedett. A dezinfláció mértékét az is jól kifejezi, hogy a változatlan adótartalmú árindex – melyből ki van szűrve az év eleji adóemelések árhatása – az év eleji 5,2%-ról 3,8%-ra csökkent novemberig. A folyamatok közgazdasági hátterét illetően összességében tehát elmondható, hogy míg az év első felében - jellemzően egyszeri tételek miatt - az inflációs nyomás erősödése dominált, az év második felében felülkerekedtek a dezinflációt erősítő tényezők. Az infláció a második félév során felgyorsult ütemű csökkenésében nyilvánvalóan több tényező is jelentős szerepet játszott, melyek közül az alábbiakat tartjuk a legfontosabbnak. A várakozásokat is felülmúlva, igencsak kedvezően alakultak az élelmiszerárak a második félévben. A júliusban még éves szinten 8,9%-os drágulást mutató élelmiszerek inflációja meredeken zuhanni kezdett, és novemberre 3,7%-ra esett le az éves árindex. Ez a jelenség az egyébként kimagasló termés kedvező hatásain túlmenően arra utal, hogy az EU-csatlakozást követően érzékelhetően megnőtt importverseny inkább lefelé nyomta az élelmiszerárakat. A világpiaci olajárak a legutóbbi időszakban ellentétesen mozogtak, mint az előző három negyedév folyamán. Miután a nyersolaj hordónkénti ára 56 dollárig is felszaladt a harmadik negyedévben, a negyededik negyedév végére egy jelentős korrekció következett be, és az olajárak 40 dollár közelébe estek, ami maga után vonta az üzemanyagárak többszöri csökkentését. A forint nominál effektív árfolyamindexe közel 4%-os erősödést mutatott június óta, ami a gyorsan átárazódó importárakon keresztül érdemben csökkentette a hazai fogyasztói árakat. Itt nem hagyható említés nélkül a dollár gyengülésének hatása, mely
5 különösen a negyedik negyedévben járult hozzá a külkereskedelmi partnerországokkal súlyozott devizakosárban mért forinterősödéshez. Június óta a forint kétszer annyit (10%-ot) erősödött a dollárral szemben, mint az euroval szemben. Hosszabb időszakra visszatekintve, az év eleje óta erősödő forintnak fontos szerepe volt abban, hogy az iparcikkek árai 2% alatti mértékben emelkedtek 2004-ben, ugyancsak lefelé húzva az árindexet.
4. A piaci hozamok alakulása A forint árfolyamsávjának 2003. évi elmozdítását követő összesen 600 bázispontos kamatemelés miatt 12,5 százalékos alapkamattal indult a 2004. év, és kezdetben a 2003. évi hiánycél jelentős elvetésének és László Csaba pénzügyminiszter menesztésének hírére januárban újabb kamatemelési várakozások kezdtek kialakulni, amelyet végül kiárazott a piac. A hozamok az első kilenc hónap során nem mutatták jelét annak, hogy az állampapír-piac kiheverte volna a 2003. évi folyamatokat, ugyanis a jelentős volatilitás ellenére az árfolyamkockázati prémium elvárt szintje magas maradt, és a piac nem számított az alapkamat gyors csökkenésére. Így a jegybank szeptember végéig mindössze 150 bázisponttal, 11 százalékra tudta mérsékelni az alapkamatot. Az utolsó negyedév folyamán azonban felgyorsultak az események, a forint-euro hozamkülönbség jelentősen csökkent különösen a rövidebb lejáratokon, és erős kamatcsökkentési várakozások alakultak ki. A jegybank októbertől kezdve minden hónapban 50-50 bázisponttal csökkentette a kéthetes betéti kamat szintjét, ami így az év végére 9,5 százalékra süllyedt. A jegybanki alapkamat, a 3 hónapos és az ötéves benchmark hozamának alakulása 2004-ben (%).
jegybanki alapkamat
Forrás: Bloomberg
3 hónapos DKJ
5 éves kötvény
2005.jan.31
7 2004.dec.31
7 2004.nov.30
8
2004.okt.31
8
2004.szept.30
9
2004.aug.31
9
2004.júl.31
10
2004.jún.30
10
2004.máj.31
11
2004.ápr.30
11
2004.márc.31
12
2004.febr.29
12
2004.jan.31
13
2003.dec.31
13
6
A kamatcsökkentési várakozások erősödését több tényező magyarázhatja. Az inflációs folyamatok az év utolsó negyedéve során már világosan mutatták, hogy az ÁFA-emelés nem okozta az inflációs várakozások növekedését, és az egyszeri sokk 2005-ben kikerülhet az inflációból. Hozzájárulhatott azonban a kamatcsökkentési várakozások erősödéséhez a jegybanktörvény módosításának bejelentése, ugyanis a Monetáris Tanács kibővítése egyértelmű üzenet volt a piac számára arról, hogy a kormány alacsonyabb kamatszintet kíván. Egy harmadik tényező is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a változatlan, vagy éppen emelkedő fundamentális kockázatok ellenére változatlanul erős forintárfolyam mellett is csökkenhettek a rövid kamatok: a háztartások gyorsuló ütemű devizahitel-felvétele, mert a felvett devizaforrások konverziója folyamatos forintkeresletet generál a devizapiacon. A forint felértékelődésével párhuzamosan a hozamok csökkentek, ugyanakkor a hozamgörbe meredeksége csökkent. A rövid távon lazább monetáris és fiskális politika beárazásával és a rövid kamatok csökkenésével egy időben láthatóan csökkent a távolabbi gazdaságpolitikai célokba vetett bizalom. Erre utal, hogy a forward hozamgörbe távolabbi szegmense az elmúlt időszakban nem követte a rövidkamatok csökkenését, sőt az euro-forint forward különbség alapján a piac már nem számít az euro 2010-es bevezetésére sem.
II. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. évi célkitűzései
1. A társaság stratégiai célkitűzései Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. évi terveit és stratégiai célkitűzéseit döntő mértékben – az OTP Bank Rt.-vel való konzorcionális hitelezés miatt – továbbra is a konzorcionális partner tervei befolyásolják. Az OTP Bankcsoport célja, hogy a lakáshitelezés területén a piacvezető pozícióját megőrizze, és a hitelkihelyezése meghaladja az 50 %-os részarányt. A lakáshitel és jelzáloglevél támogatások 2003. december 22-én bevezetett szigorítása új helyzetet teremtett a lakáshitel piacon. A szigorítások miatt jelentősen emelkedtek a kamatok és a törlesztőrészletek, továbbá lecsökkent a vezérterméknek számító használt lakásra felvehető hitel legnagyobb összege. A Kormányrendelet 2003. december 22-i módosítása az alábbi változásokat tartalmazza: a) új lakások esetében megszünt a kiegészítő kamattámogatás és a forrásoldali támogatás együttes igénybevételének lehetősége; b) a használt lakásra felvehető forrásoldali támogatású hitelek maximális összege 15 millió Ft-ról 5 millió Ft-ra csökkent; c) változott a kiegészítő kamattámogatott hitelek hiteldíjának maximuma és támogatása: hiteldíj maximum: - változó, vagy legfeljebb egy évig állandó kamatozású hiteleknél a 12 hónapos DKJ
7 - egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású hiteleknél az ötéves államkötvény közzétételt megelőző három naptári hónap referencia hozamai átlagának 110 %-a, növelve 4 %-kal, csökkentve az állami támogatással kiegészítő kamattámogatás: a referencia hozam átlag 60 %-a d) változott a forrásoldali támogatott hitelek hiteldíjának maximuma, és a forrásoldali támogatás: hiteldíj maximum: a hitel forrásául szolgáló jelzáloglevéllel azonos hátralévő futamidejű állampapír közzétételt megelőző három naptári hónap referencia hozamai átlagának 110 %-a, növelve 4 %-kal, csökkentve az állami támogatással forrásoldali támogatás: új lakás esetén: a referencia hozam átlag 60 %-a használt lakás esetén: a referencia hozam átlag 40 %-a A szigorítások miatt visszaestek a lakáshitel igények, és módosultak a piaci súlyok. A kereskedelmi bankok devizahiteleinek bevezetésével fokozatos átrendeződés következett be, a jelzálogbankok lakáshitel részesedése csökkent. A devizahitelek térnyerése az OTP Bankcsoport piaci részesedését is érintette, a csökkenés megállítása érdekében 2004. közepétől az OTP Bank Rt. is bevezette a deviza alapú lakás és jelzáloghitelek nyújtását olyan elképzeléssel, hogy később ezeket a hiteleket is megvásárolja az OTP Jelzálogbank Rt. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. évi üzleti tervében a tervezett követelésvásárlás 232,9 Mrd Ft, a hitelek év végi záróállománya 789,3 Mrd Ft volt. A jelzáloglevelek állományának növekményét a prognózis 190,0 Mrd Ft-ban határozta meg 789,0 Mrd Ft záróállomány mellett.
2. A célok teljesülése Az állami támogatási rendszer 2003. decemberi szigorítása jelentős visszaesést eredményezett a lakáshitel keresletben. A januári pangás után az OTP Banknál 10-16 Mrd Ft havi lakáshitel igény jelentkezett, amely az előző év átlagának közel harmada volt. A forint hiteleknél a piaci részarány csak minimális mértékben csökkent, azonban a hiteligények volumene – többek közt a devizahitelek térnyerése miatt – visszaesett. A devizahitelek júliusi bevezetése némileg enyhített a negatív folyamaton, de megállítani nem tudta. Ennek következtében az új hitelkihelyezések mennyisége ugyan csökkent, de a 2003. év végi megnövekedett hiteligények elhúzódó hatása miatt az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. évi követelésvásárlása csak nem egészen tíz százalékkal maradt el a tervezettől: 214 Mrd Ft volt. Ezáltal a társaság lakáshiteleinek 2004. év végi záróállománya 770,2 Mrd Ft lett, amely a jelzálogbankok kezelésében lévő lakáshitelek több mint 63 %-a.
8 A jelzálogbankok 2004. évi lakáshitel állománya:
OTP Jelzálogbank Rt. FHB Rt. HVB Jelzálogbank Rt.
2003. december 31. Mrd Ft részesedés 604,6 63,9 % 297,7 31,5 % 43,7 4,6 %
2004. december 31. Mrd Ft részesedés 770,2 63,2 % 372,1 30,5 % 77,3 6,3 %
A tárgyévben 436,8 Mrd Ft jelzáloglevél került kibocsátásra, ugyanakkor 246,3 Mrd Ft jelzáloglevél járt le, vagy került visszahívásra. Összeségében tehát 190,5 Mrd Ft-tal nőtt a jelzáloglevél állomány, így az OTP Jelzálogbank Rt. év végén forgalomban lévő jelzálogleveleinek mennyisége 789,5 Mrd Ft volt, amely a hazai jelzáloglevél piacon 64,7 %os részesedést jelent. A jelzáloglevél piac megoszlása 2004-ben:
OTP Jelzálogbank Rt. FHB Rt. HVB Jelzálogbank Rt.
2003. december 31. Mrd Ft részesedés 599,0 65,0 % 277,9 30,1 % 45,1 4,9 %
2004. december 31. Mrd Ft részesedés 789,5 64,7 % 366,3 30,0 % 64,5 5,3 %
A jelzáloglevelek kibocsátása a tervnek megfelelően alakult. A befektetői kör 2004-ben jelentős mértékben kiszélesedett a lakossági igényeket kielégítő új jelzáloglevél típusok forgalomba hozatalával. Februártól havi rendszerességgel került kibocsátásra az egy éves lakossági jelzáloglevél, majd később a hároméves végtörlesztéses és a tíz éves annuitásos járadéklevél. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. decemberében a külföldi piacon is megjelent, nemzetközi kibocsátási program keretében 200 millió euro értékben 10 éves lejáratú jelzáloglevéllel lépett piacra, amely megalapozza a további olcsó forrásszerzés alapjait.
Összességében megállapítható, hogy a 2004. évre meghatározott stratégiai célok teljesültek. Az OTP Bank Rt.-vel közösen folytatott konzorciális hitelezés sikeresen működik, a követelésvásárlás, meghatározott ütemezés szerint folyik, a többirányú jelzáloglevél kibocsátással biztosított a hitelek forrása. Az OTP Bank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. együttműködése összehangolt, a működési kockázatok minimalizáltak. Mind a lakáshitelezési piacon, mind a jelzáloglevél piacon a társaság az elért piacvezető pozícióját megtartotta, azonban kismértékben csökkent a részarány. Ennek megállítása érdekében átfogó intézkedések bevezetését határozta el a konzorcium. Az elért üzleti pozíciók és az OTP Jelzálogbank Rt. kialakított működési rendszere képezik a társaság további üzleti terjeszkedésének és az eredményes gazdálkodásnak az alapjait.
9 III. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. évi gazdálkodásának értékelése
Az OTP Jelzálogbank Rt az évet 885.863 millió Ft mérleg-főösszeggel és az előző évinél 48 %-kal magasabb, 12.653 millió Ft adózás előtti eredménnyel zárta. A tervet is jelentős mértékben meghaladó eredmény annak köszönhető, hogy a korábbi évnél mérsékeltebb ütemben ugyan, de továbbra is jelentős mértékben, mintegy 27 %-kal bővült a hitelállomány. Néhány, a gazdálkodást jellemző adat : Megnevezés
2003.
Az OTP Bank Rt-től átvett hitelek mennyisége
db
2004.
2004 / 2003
90 896
40 498
45%
Az OTP Bank Rt-től átvett hitelek értéke millió Ft
447 630
213 954
48%
Hitelállomány december 31-én millió Ft
604 672
770 245
127%
Jelzáloglevél-állomány december 31-én millió Ft
599 000
789 456
132%
Mérleg-főösszeg december 31-én millió Ft
674 221
885 863
131%
26 459
38 563
146%
3 787
7 561
200%
36 798
63 702
173%
Ügyfelek által fizetett díj (kamat+kezelési költs.) millió Ft
20 633
41 192
200%
Jelzáloglevek után fizetett kamat
32 425
63 990
197%
24 717
31 382
127%
8 548
12 653
148%
OTP Bank Rt. részére fizetett díjak összesen millió Ft Kiegészítő kamattámogatás PM-től
millió Ft
Jelzáloglevél kamattámogatás PM-től
Saját tőke millió Ft Adózás előtti eredmény millió Ft
millió Ft
millió Ft
Fenti eredményeket az OTP Jelzálogbank Rt-nak úgy sikerült realizálnia, hogy közben nem sérült a törvényi megfelelés szempontjából fontos mutatószámok (szavatoló tőke, fizetőképességi mutató) értéke. A Cégbíróság a tulajdonos 2003. év végi 3 milliárd Ft-os tőkejuttatását 2004. január 15-én jegyezte be, ezzel 20 milliárd Ft-ra nőtt a társaság jegyzett tőkéje. 2004. évben további tőkepótlásra már nem került sor, a Társaság a törvényben meghatározott fizetőképességi mutató előírásainak az első negyedéves auditált eredmény beszámításával folyamatosan megfelelt. A Bank jövedelmezőségét jelző mutatók továbbra is magasak, az átlagos saját tőke arányos megtérülése (ROAE) 33.26% (bázisév 46.67%), az átlagos eszközarányos megtérülés (ROAA) 1.38% (bázisév 1.59%) volt. A takarékos költséggazdálkodás eredményeként az általános igazgatási költségek 27%-kal nőttek, mely a tervhez képest 26%-os megtakarítást jelent.
10
IV. Az OTP Jelzálogbank Rt. treasury és értékpapír kibocsátási tevékenysége Az OTP Jelzálogbank Rt. treasury és jelzáloglevél forgalomba hozatalával kapcsolatos tevékenységeket a Bank Treasury és Értékpapír kibocsátási főosztálya látja el. A főosztály feladata: -
A Bank likviditásának folyamatos biztosítása, A Bank eszköz-forrás szerkezetének figyelése és kezelése, A jelzáloglevél feltételek kialakítása és a forgalomba hozatalok folyamatos szervezése, A forgalomban lévő és a szervezés alatt álló jelzáloglevél állomány fedezetéhez szükséges Pótfedezetek folyamatos biztosítása, A kötelező tartalék megképzése, A portfoliók kezelése, és A banki és OTP Csoport szintű tervezés támogatása.
A főosztály a fenti feladatait 2004-ben is az OTP Bank Rt-vel szoros együttműködésben végezte, de az év során kialakításra kerültek mindazon feltételek, amelyek alapján az OTP Jelzálogbank Rt. önálló szereplőként jelenhet meg a hazai és a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon. A Bank számlát nyitott az MNB-nél és a KELER Rt-nél, valamint befejeződött a csatlakozás a GIRO, SWIFT, VIBER, KID rendszerekhez, amelyek a bankközi műveletek teljesítéseinek eszközei. 2004 áprilisában bevezetésre került egy integrált számítógépes treasury rendszer, amely hatékonyan tudja támogatni mind a treasury feladatokkal, mind a jelzáloglevél kibocsátással kapcsolatos munkát. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004-es évben tovább folytatta a forrásainak diverzifikálását. Ennek keretében folytatta az OTP Csoporttól független intézményi befektetők bevonását a finanszírozásába elsősorban jelzáloglevél aukciókon keresztül. Új elemként jelent meg a lakossági jelzáloglevél, ami az év végére már mintegy 60 Mrd Ft-os forrást jelentett a Bank számára. És végül, de nem utolsó sorban 2004 november-decemberében az OTP Jelzálogbank Rt. első EMTN programjának keretei között megvalósult az első euroban denominált jelzáloglevél forgalomba hozatal is. A 2004-es év nagy eredménye a Bank jelzálogleveleinek az államadóssággal megegyező rating (A1) elérése. Ennek előfeltétele egy szigorúbb, az európai szokványoknak megfelelő fedezeti rendszer bevezetése volt. Ez a rendszer lehetőséget ad nemzetközi pénz- és tőkepiacokon való hatékonyabb megjelenésre, aminek bizonyítéka a Bank sikeres euro jelzáloglevél kibocsátása is. Az OTP Jelzálogbank Rt. és az OTP Bank Rt. között az előző évekre jellemző kizárólagos kapcsolat 2004-ben felbomlott, de az év során az OTP Bank Rt. volt az MNB-n kívül az egyetlen bankközi partner, és a kibocsátások során továbbra is az OTP Bank Rt. a jelzáloglevél forgalomba hozatalok főszervezője, illetve az EMTN program során a társszervezője.
11
1. Likviditás kezelés, és eszköz-forrás szerkezet kezelése Az OTP Jelzálogbank Rt. likviditása minden időpillanatban biztosított volt. A szabad pénzeszközök elsősorban a szükséges pótfedezet biztosítása érdekében kizárólag állampapírokba és diszkont kincstárjegyekbe került befektetésre, illetve az MNB-hez és az OTP Bank Rt-hez került elhelyezésre. A likviditás biztosításához a Bank a saját forrásain kívül külső forrásokat is igénybe vett. Ezen külső források közül a legjelentősebb a forgalomban lévő jelzáloglevél állomány, de a likviditás biztosításához kis mértékben hozzájárult a követelésvásárlásokkal kapcsolatos az OTP Bank Rt. által biztosított halasztott fizetési lehetőség, és az OTP Bank Rt-nél meglévő bankközi hitelkeret igénybe vétele. A Bank helyzetéből adódóan az időszaki pénzáramok egyenlegei rendre pozitívak voltak ezért a likviditás biztosításához nem volt szükség korábbi befektetések felszámolására. A jelzáloglevél forgalomba hozatalából eredő pénzeszközök minden esetben követésvásárlás, vagy a lejáró jelzáloglevelekből keletkező kötelezettségek kielégítését szolgálták. A jelzáloglevél kibocsátások megteremtik a hitelezési tevékenység és a rendszeres követelés vásárlások forrását, továbbá fontos szerepet töltenek be a Bank eszköz-forrás szerkezetének alakításában, mert a forgalomba kerülő jelzáloglevelek feltételeinek kialakításánál különös hangsúlyt kap: - A forgalomban lévő és kerülő jelzáloglevelek együttes névértékének és a Bank hitelállományából fakadó tőkekövetelés állományának harmonizálása, - Közép és hosszú távú lejárati összhang megteremtése, - Kamat és deviza kockázat kezelése, - Az állami támogatások igénybevételéhez szükséges feltételeknek való folyamatos meg felelés, és - Az OTP Csoport szintű bevétel és jövedelem maximalizálás. Az OTP Jelzálogbank Rt. elsősorban az euro jelzáloglevél forgalomba hozatalok miatt kialakuló deviza- és kamatkockázatok hatékony kezelését derivatív ügyletek megkötésével kívánja megvalósítani. Ennek érdekében 2004. év végével megkezdődött a lehetséges partnerekkel az ISDA és a CSA szerződések megkötése, ami további biztonságot és kedvezőbb üzleti feltételeket jelent a Bank számára. Ennek megfelelően az EMTN program keretében forgalomba hozott 200 millió Euro névértékű jelzáloglevél teljes névértéke egy Cross-Currency Interest Rate Swap ügylettel fedezésre kerül, amivel a Bank a kibocsátásból adódó teljes deviza és kamatkockázatát biztosította.
12
2. Jelzáloglevél forgalomba hozatal A jelzáloglevelek forgalomba hozatalai a PSZÁF által ellenőrzött és engedélyezet formában valósultak meg. Az első jelzáloglevél kibocsátási program lezárását követően (300 Mrd Ft keretösszeggel) 2003 áprilisában felállításra került a második jelzáloglevél kibocsátási program 300 Mrd Ft-os keretösszeggel, amely 2003 év végén 100 Mrd Ft-tal, majd 2004 során újabb 100 Mrd Ft-tal került felemelésre. A kibocsátási program lehetőséget ad a Banknak forint jelzálogleveleinek gyors, rugalmas forgalomba hozatalára, amellyel követni tudja a követelés vásárlások forrásigényét. A forgalomba hozatalok során a vezető forgalmazói feladatokat az OTP Bank Rt. látta el, a forgalomba hozatalok fedezettségével kapcsolatos vagyonellenőri vizsgálatokat a PriceWaterhouseCoopers folytatta le. Míg a korábbi években az OTP Jelzálogbank Rt. által forgalomba hozott jelzáloglevelek jegyzésében az OTP Bank Rt. és a Bankcsoport tagjain kívül csak kis mértékben vettek részt a piaci többi szereplői, addig a 2004-es évben a Csoporton kívüli forrás részaránya a Bank forrásai között jelentősen megnőtt. Ennek oka - a lakossági számára forgalomba hozott jelzáloglevelek, - a hazai intézményi kibocsátások összmennyiségének növekedése, és - a sikeres debütálás az europai jelzáloglevél piacon. 2004 februárjában kezdődött el az a program, amelynek keretében az OTP Jelzálogbank Rt. kifejezetten a lakosság számára kínál fel a jelzáloglevelein keresztül befektetési lehetőséget. Ezzel az értékpapírral az OTP Bank Rt. kedvező ajánlattal tudja színesítni az ügyfelei számára kínált termékpalettát, az OTP Jelzálogbank Rt. pedig olcsó forráshoz jut, amelyek egyben hatékony eszközt jelentenek a Bank eszköz-forrás szerkezetének kezelésében. A lakossági jelzáloglevelek forgalomba hozatala folyamatosan zajlik kéthetes jegyzési időszakok mellett. A kezdeti és legsikeresebb forma az egyéves futamidejű jelzálogleveleken kívül forgalomba kerültek 3 éves futamidejű és 10 éves annuitásos jelzáloglevelek is. Év végén a lakossági jelzáloglevél állomány 64,5 Mrd Ft volt: A lakossági jelzáloglevelek 2004.12.31-én fennálló névértéke 1 éves lejárat (11 sorozat) 57 977 930 000 Ft OJB 2007/I (7 részlet)* 5 476 970 000 Ft OJB 2014/J (7 részlet) 1 008 924 720 Ft Összesen: 64 463 824 720 Ft * Az első sorozatból az OTP Bank vásárolt 1.028.450 Ft-ot
A 2004. év során tovább folytatódott az OTP Csoporton kívüli intézményi befektetők bevonása a Bank finanszírozásába. Ennek eredményeként a 2004-ben megrendezésre került forint jelzáloglevél aukciókon az elfogadott jegyzéseik összértéke mintegy 50 Mrd forint volt. Különösen a jövőre való tekintettel a Bank forrásainak diverzifikálásában a legjelentősebb új elem az első EMTN (Europen Medium Term Note) program felállítása és az ennek keretében 200 m Euro névértékű jelzáloglevél forgalomba hozatala volt. A kibocsátás mérföldkő volt a Jelzálogbank életében, hiszen elszakadva a hazai kötvénypiac szűkös likviditásától kilépett a sokkal likvidebb nemzetközi tőkepiacra. A program felállítása egyben jó lehetőséget teremt a
13 stabil, biztonságos és az eddigi forgalomba hozatalokhoz képest kisebb felárú finanszírozási háttér megteremtése. A forgalombahozatal alapját az OTP Bank Rt. Eszköz-Forrás Bizottságának határozata adta meg, amely felhatalmazta az OTP Jelzálogbank Rt.-t mint kibocsátót 1 Mrd EURO keretösszegű EMTN Program felállítására és az első kibocsátás megszervezésére. Ennek megfelelően az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. november 29-én 200 m EURO névértékű 10 éves fix 4 %-os kamatozású jelzáloglevelet értékesített 24 bázispontos felár mellett a nemzetközi tőkepiacon az OTP Bank Rt. és a Deutsche Bank AG. közreműködésével. A Bankcsoport szintű bevételek és jövedelem maximalizálása érdekében 2003. év második felében elkezdődött diszkont jelzáloglevelek forgalomba hozatala érintette a 2004. év első felét is. Ennek eredményeként rövidtávon növekedett a Bank kamatkockázata, romlott a lejárati összhangja, csökkent az eredménye, de megteremődött az alapja, egy hosszabb távra szóló nagyobb bevétel és jövedelem elérésének.
3. Portfolió kezelés és pótfedezet biztosítása Az OTP Jelzálogbank Rt. pozitív pénzáramlásából adódóan a Bank kizárólag állampapírokat tartalmazó értékpapír portfoliója az év folyamán folyamatosan növekedett. A portfolió kialakítása során mindig figyelembe vételre került a középtávú likviditás, a piaci várakozások, és a Bank belső működési szabályai. Az OTP Jelzálogbank Rt. likviditás és portfolió kezelési céljainak megvalósítására 20 Mrd Ft-os hitelkeretösszeggel, és a követelésvásárlásból adódóan további 20 Mrd Ft-os halasztott fizetési lehetőséggel rendelkezik az OTP Bank Rtnél. Az év során jelzáloglevél forgalomba hozatalok engedélyezése, rendre pótfedezet felhasználásával valósultak meg, annak ellenére, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. 2004-ben eljutott arra szintre, hogy hitel- és jelzáloglevél állományai alapján a jelzáloglevelek fedezetét a törvényi előírásoknak megfelelően pótfedezet rendelkezésre bocsátása nélkül is képes lett volna teljesíteni. A pótfedezetek szükségességének oka a követelésvásárlás, a megvásárolt követelések rendes fedezetbe foglalása, és a jelzáloglevelek forgalomba hozatalának, időigénye és időbeni eltolódásán túl, egy szigorúbb a jelzáloglevelek A1 ratingje megszerzésének alapját jelentő szigorúbb fedezeti rendszer bevezetése volt. Ezért a Bank az állampapír portfolióját folyamatosan zárolta és pótfedezetbe vonta. 4. Kötelező tartalék képzése A kötelező tartalék képzésében 2004-ben új elemként jelent meg, hogy a Bank a kötelezettségét az MNB-nél vezetett egyszámláján önállóan képezte meg. A kötelezettség keletkezésének oka a diszkont jelzáloglevelek és a rövid futamidejű lakossági jelzáloglevelek forgalomba hozatala volt. A Bank a kötelezettségének folyamatosan eleget tett.
14 5. Fejlődési irányok Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. évben megfogalmazott középtávú stratégiai terve alapján 2005-ben is kiemelt szerepet kap a lehető legolcsóbb források biztosítása, illetve a bank befektetői körének diverzifikálása Ennek legfontosabb eszköze a felállított EMTN program során forgalomba hozatalra kerülő jelzáloglevelek. Az év során tovább folytatódik a lakossági jelzáloglevelek forgalomba hozatala, amelynek fejlődésének függvényében 2005. közepén aktuálissá válik egy új forint alapú jelzáloglevél kibocsátási program felállítása. Fontos feladattá válik a hazai és a nemzetközi pénz- és tőkepiac jelenléttel kapcsolatos új tevékenységekre (deviza műveletek, derivatív ügyletek, marginolás, stb.) való felkészülés, és ezek technikai hátterének kialakítása, továbbá a kapcsolatok felvétele és kialakítása a piac jelentősebb szereplőivel.
V. A jelzáloghitelezési tevékenység bemutatása
1. A hitelportfolió és az engedélyezési eljárás elemzése 1.1. A portfolió időbeli alakulása A 2004. év az OTP Jelzálogbank Rt. működésének második teljes éve. A portfolió növekedése lényegesen lassult az előző évihez képest, amikor az állomány mérete megháromszorozódott, azonban továbbra is dinamikus bővülésről adhatunk számot. Tőkekövetelésre vetítve az állomány mérete 27,38%-kal emelkedett. A hitelportfolió méretének alakulása 2003.12.31 Db millió Ft Összesen:
139.869
604.674
2004.12.31 db millió Ft 179.322
Változás
770.232 27,38%
1.2. A portfolió szerkezete A fedezet-nyilvántartó rendszer már számtalan elemzési lehetőséget kínál. A portfolió minőségén túl további két fontosabb elemzési szempont a hitelportfolió futamidő, illetve területi megoszlás szerinti bontása. Mindkettő jelentős súllyal bír mind a hitelezés, mind a tervezés során.
15
Teljes futamidő szerinti megoszlás A hitelállomány hátralévő futamidő szerinti megoszlása Hátralévő futamidő Aktuális követelés (Mrd Ft) eDb 01 - 05 év 6,62 4,275 05 - 10 év 96,90 42,370 10 - 15 év 131,20 36,965 15 - 20 év 320,00 62,728 20 - 25 év 188,59 29,986 25 év felett 26,92 2,998 Összesen: 770,23 179,322
A portfolióban az előző évihez képest, amikor a 20-25 év közötti futamidejű hitelszerződések voltak a legnagyobb számban, jelentős változás volt megfigyelhető, mivel jelenleg a legtöbb hitelszerződésünk hátralévő futamideje 15-20 év közé esik (320 Mrd Ft). A folyósított hiteleket a megkötött szerződések darab száma szerint vizsgálva a legtöbb adós (62,7 ezer db) úgyszintén a 15-20 év közötti futamidejű szerződéssel rendelkezik.
A hitelállomány hátralévő futamidő szerinti megoszlása 350,00 Aktuális követelés (Mrd Ft)
300,00
eDb
250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 01 - 05 05 - 10 10 - 15 15 - 20 20 - 25 év év év év év
25 év felett
Földrajzi megoszlás Az egyes földrajzi szegmensekre számított átlagos hitel nagyság jellemzi az adott térségben élő potenciális adósok pénzügyi helyzetét is, ugyanis Budapesten (6,18 M Ft) és agglomerációs vonzáskörzetében (Közép-Magyarország 4,71 M Ft) jóval magasabb ez az érték, mint az infrastrukturálisan, gazdaságilag elmaradottabb alföldi, észak-magyarországi területeken.
16
A hitelállomány területi megoszlása Aktuális követelés Mrd Átlagos Régió Db Ft hitelnagyság M Ft Budapest 179,07 28 249 6,18 Dél-Alföldi 69,05 20 429 3,26 Dél-Dunántúli 73,55 19 377 3,66 Közép-Dunántúli 90,55 22 240 3,94 Közép-Magyarországi 110,53 22 771 4,71 Nyugat-Dunántúli 80,98 18 004 4,32 Észak-Alföldi 114,71 31 757 3,53 Észak-Magyarországi 51,79 16 525 3,00 Összesen: 770,23 179 322
A folyósító fiókok földrajzi elhelyezkedése szerint a legtöbb hitel értékben Budapesten (179 Mrd Ft), míg hitelszerződés darabszámot figyelembe véve az Észak-Alföldön (31,76 e db) került folyósításra.
1.3. A portfolió minősége Az elemzési szempontok között a legfontosabb a portfolió minőségének vizsgálata. OTP Jelzálogbank Rt. kintlévőségeinek fizetési késedelem szerinti megoszlása:
0 1-30 problémamentes 31-60 61-90 91-180 181-365 1-2 év minősített Összesen:
2003.12.31 Db millió Ft 133 952 580 351 4 043 19 053 137 995 599 404 766 3 300 293 1 228 176 731 3 11 0 0 1 238 5 270 139 233 604 674
2004.12.31 db
millió Ft 171 004
731 703
6 163
28 679
177 167
760 382
1 355
6 435
519
2 349
260
993
21
73
0
0
2 155 179 322
9 850 770 232
A késedelmesen fizetők száma a vásárlásokból adódó állománynövekedéssel arányosan növekedett. A 30 napon túli fizetési hátralékkal rendelkező adósok aránya a teljes hitelállomány 1,28 %-a. A késedelem elsősorban ezen ügyfelek kedvezőtlen pénzügyi helyzetére vezethető vissza. A nem problémamentes – 30 napon túli − követelések között döntően, 66 %-ban a 31-60 nap közötti hátralékkal rendelkező ügyletek szerepelnek. 2004.12.31-én az előző negyedévhez képest jelentősen növekedett a 61-90 nap, illetve mérsékeltebben a 91-180 nap közötti kategóriába tartozó ügyletek száma.
17
Ezen belül tovább növekedett a háromhavi törlesztő részletet meghaladó hátralékosok aránya és száma is. A felmondások meghatározó oka jelenleg a fizetési késedelemből eredő felmondás, de ezen kívül egyre gyakrabban fordul elő a fedezeti ingatlant érintő peres eljárásból, vagy végrehajtásból adódó felmondás is. A teljes portfolió minősítési kategóriánkénti megoszlása 2004.12.31. Minősítési kategória Problémamentes Külön figyelendő ebből ingatlan problémás csak késedelmes
késedelmes, de visszavásárlási garancia elégséges rendezési megállapodással időlegesen ügyintézés alatt Átlag alatti Kétes Rossz Összesen
Ügylet darabszám tőkekövetelés 176 587 757 332 814 466 2 706 12 835 960 850 580 3 048 298 277 1 355 6 435 673 330
519 2 348 881 988 59 194 792 555 193 808 314 700 0 0 29 63 145 704 0 0 179 322 770 231 921 020
Az OTP Jelzálogbank Rt. a 2003.12.31-én 30 napon túli fizetési késedelemmel rendelkező ügyleteit - az Ügyletminősítési szabályzatában foglaltak alapján -, egyedi minősítési eljárás keretében, az OTP Bank Rt. visszavásárlási garanciájának figyelembe vételével külön figyelendő kategóriába sorolta értékvesztés elszámolásával. A hivatkozott „Együttműködési keretszerződés” értelmében 4.869.332.034 Ft értékben 1064 darab követelést vásárolt vissza az OTP Bank Rt. 2004-ben.
2. Kockázatkezelés A portfolió hitelkockázatának fenti vizsgálatán túlmenően az eszközök és források együttes vizsgálatán alapszik a további kockázatok kezelése. A Jelzálogbank minden lényeges tevékenysége ma a Bankcsoporton belül zajlik, így a kockázatai is azon belül fedezettek. Elsősorban az új bázeli ajánlásokra való felkészülés jegyében folynak a kockázatok mérésének, modellezésének módszertani munkálatai, informatikai támogatásának megteremtése, illetve a kezelés szabályozásának ügyviteli munkálatai.
18 VI. Informatikai fejlesztések
1. Stratégia, tervek Az OTP Jelzálogbank Rt. informatikai rendszere a - Bankcsoport szinten is realizálódó költségtakarékosság és működési hatékonyság elveit figyelembe véve került kialakításra. A rendszer támogatja a Bank üzletmenetének főbb folyamatait, úgymint az OTP Bank által nyújtott nem konzorciális hitelek vásárlását, a Jelzálogbank és az OTP Bank bankügynöki tevékenysége által konzorciális hitelek nyújtását, a rendes fedezetbe vonást, az alaptevékenységgel kapcsolatos törvényi kötelezettségnek való megfelelés vizsgálatát és kimutatását, valamint a könyvelést, jelentésszolgáltatást, és a rendes fedezetbe vont hiteleken alapuló jelzáloglevél kibocsátást. A rendszerelemek kiválasztásánál, az egyes tevékenységek OTP és Jelzálogbank közötti munkamegosztása, valamint a Jelzálogbank érintett szakterületeinek egyedi igénye szolgált alapul. A hitelezési folyamatot az OTP Bank PreLak rendszere, az ezen kívüli üzleti folyamatokat a Jelzálogbank saját fejlesztésű rendszere, illetve nyilvántartásai, a funkcionális működést pedig vásárolt rendszerek támogatják. A hardver és szoftver eszközök kiválasztása, majd ezt követően az éves beruházási- és költségterv az OTP Bankkal, mint tulajdonossal egyeztetésre és jóváhagyásra került. A beszerzések az OTP Bank által preferált szállítókon keresztül történtek, érvényesítve a Bankcsoport szinten elérhető kedvezményeket. Tekintettel arra, hogy a Jelzálogbank üzletmenetének támogatását az OTP Bank és a Jelzálogbank egymással adatkapcsolatban lévő rendszerei együttesen támogatják, a Jelzálogbank hálózatának kialakítása és továbbfejlesztése szintén az OTP Bankkal történő egyeztetési és jóváhagyási eljárás keretén belül történt. Az OTP Bank által is használt hálózati eszköztípusok alkalmazásával nem csak a hardver és szoftver eszközök, hanem a hálózati megoldások bankcsoport szintű homogenizálásának elve is érvényesült, garantálva egyben az adatok biztonságos kezelését. Az informatikai rendszer fejlesztését olyan személyek végzik, akik az OTP Bank Rt.-vel közös fejlesztési projektben hasonló rendszer kiépítésénél már tapasztalatot szereztek. Az OTP Bank és Jelzálogbank közös hálózatára épült rendszer üzemeltetését az OTP Bank hálózatának fejlesztésében és kiépítésében tapasztalatot szerzett külső cég végzi, biztosítva ezzel a gyors és hatékony működést. 2005-ben a jelenlegi - OTP Bank és Jelzálogbank közötti munkamegosztáson alapuló működést támogató - rendszert fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni követve a Bankcsoport szinten zajló ügyvitel racionalizálásából eredő változásokat. Szintén 2005. év feladata a középtávon tervezett új tevékenységek informatikai támogatásának előkészítése, úgymint a deviza alapú lakáshitelek OTP Bank-tól való megvásárlásának, más bankokkal történő együttműködés, önálló zálogjog vásárlásának kidolgozása, feltételeinek megteremtése.
19 2. Megvalósított fejlesztések A 2004-ben a Jelzálogbank mindenkor rendelkezett a folyamatos üzletmenetét és az adatok biztonságát garantáló informatikai rendszerrel. Az engedélyezési és hitelezési tevékenység támogatására kész rendszer, az OTP Bank PreLak rendszere már a Jelzálogbank alapításakor rendelkezésre állt. Kisebb fejlesztésekkel a PreLak rendszer alkalmassá vált a - Jelzálogbank számára törvényi kötelezettségként előírt - hitelezési folyamatba épülő jelzálogbanki jóváhagyási tevékenység támogatására, az OTP Bank és a Jelzálogbank közötti hiteldosszié áramlás nyomkövetésére, valamint a követelések vásárlásának és visszavásárlásának követésére. A Jelzálogbanknak saját nyilvántartó és feldolgozó (JAR) rendszert kellett kialakítani a vásárolt és visszaadott követelések kezelésére, támogatva az iratanyag vagyonellenőr általi ellenőrzési és fedezetté minősítési munkáját. E rendszer segítségével történik az egyedi- és összesített fedezetek nyilvántartása, a jelzáloglevél kibocsátáshoz szükséges átvett, illetve rendes fedezeti állományra vonatkozó törlesztés, tőkekövetelés, és várt támogatás cash-flow-k előállítása, valamint a kockázatkezelési számításokhoz szükséges adatok átadása a Quant rendszer felé. A JAR rendszer korszerű kliens-szerver alapú, keretrendszerbe rugalmasan beépülő modulokkal lett megvalósítva. Szerver oldalon eredetileg nyílt forráskódú adatbázis kezelőt (PostgreSQL) használtunk, amelyet 2004 áprilisában befejeződött migrációs projekt keretében ORACLE adatbázis kezelőre cseréltünk. 2004-ben megvalósításra került a: • Jelzálogbank belső hálózatának szegmensekre bontása, és valamennyi szegmens tűzfalas védelme; • Treasury munkájának támogatása az InfoRex rendszer segítségével; • InfoRex és JAR rendszerek közötti adatkapcsolat XML alapú megvalósítása; • Forrás oldali támogatás számítás átalakítása a törvényi változásoknak megfelelően; • OTP Bank és a Jelzálogbank közötti hitel dosszié áramlás nyomkövetése; • Beérkezett hitel iratanyag kötegelt iktatása; az iktatott tételek vonalkóddal való ellátása; • Irattározásra kerülő hitel dossziék dobozolásának, és a dobozolt tételek visszakeresésének támogatása; • PreLak és JAR rendszerek közötti adatáramlás új interface rendszerének kialakítása; • PreLak főkönyvi kivonatoknak a főkönyvi rendszer elektronikus feladó állományává konvertálása; • A fedezeti ingatlanok hitelbiztosítéki-érték megállapítás támogatása az illetékhivatali adatok alapján. Összességében megállapítható, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. mindenkor rendelkezett a folyamatos üzletmenetét és az adatok biztonságát garantáló informatikai rendszerrel, az informatikai infrastruktúra pedig a - Bankcsoport szinten is realizálódó költségtakarékosság és működési hatékonyság elveit figyelembe véve került kialakításra.
20 VII. Személyi feltételek, szervezeti felépítés, létszámalakulás Az OTP Jelzálogbank Rt. szervezeti felépítése összhangban van a hitelezési tevékenység gyakorlati lebonyolítása érdekében a tulajdonos OTP Bank Rt.-vel kialakított koncepcióval, amennyiben tevékenységét a lakásfinanszírozás területén több évtizedes tapasztalattal rendelkező bank fiókhálózatában gyakorlatot szerzett munkatársak közreműködésével és a gazdasági élet meghatározó területein – kivált a pénzügyi, hitelezési, szakterületen belül – nagy tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező kis létszámú, de nagyon felkészült (iskolai végzettség, szakmai múlt, kreativitás stb.) irányító, szervező és végrehajtó központi szervezet vezetésével történik. A szervezeti felépítést alapvetően két fő terület határozza meg. A front office területet irányító vezérigazgató-helyettes felel az üzletpolitikai, hitelezési, fedezetértékelési és a jelzáloglevél kibocsátással kapcsolatos feladatokért. A back office területet irányító vezérigazgató-helyettes felel a fedezet-nyilvántartási, követelésminősítési és informatikai feladatok, valamint a számviteli, pénzügyi és controlling feladatok ellátásán túl a gazdálkodásért, a tervezésért, bér -és TB ügyintézésért, valamint az adatszolgáltatásokért. Az OTP Jelzálogbank Rt. 2004. december 31-i zárólétszáma: 63 fő. Az átlagos statisztikai létszám ezzel szemben 61 fő volt a 2004. évben.
VIII. A társaság tevékenységének ellenőrzése
1. Belső ellenőrzések A vezető belső ellenőr 2004. évben a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves munkaterv szerint látta el feladatát. A korábbi évekhez hasonlóan az ellenőrzések nemcsak a Jelzálogbank Rt. szervezeti egységeire, hanem a konzorciális partner, az OTP Bank Rt. egyes szakterületei tevékenységeire is kiterjedtek. Az anyabanknál elvégzett vizsgálatok a követelés átadási folyamatot és a Jelzálogbank-i hitelek monitoring tevékenységet érintették. 2004. évben a Jelzálogbank apparátusában lefolytatott belső ellenőri vizsgálati tapasztalatok szerint javult bankunk szabályozottsága, esetenként előfordultak kisebb folyamatba épített ellenőrzési hiányosságok. 2004. évben két új elemmel bővült a belső ellenőrzési tevékenység a Középtávú belső ellenőri tervben foglaltak szerint: a/ projektekben való részvétel (a belső ellenőrzés esetenként részt vesz az egyes üzleti, banküzemi és informatikai fejlesztési projektekben minél korábbi információszerzés, gyakorlati ellenőrzési tapasztalatok átadása, a belső ellenőrzés sajátos szempontjainak képviselete céljából), b/ vizsgálati témák kockázati alapon történő tervezése (a vizsgált szervezeti egységek belső ellenőrzési gyakoriságának kockázati alapon történő besorolása).
21
2. Külső ellenőrzések a/ Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2004. őszén ismét helyszíni, átfogó vizsgálatot végzett bankunknál. A vizsgálat lezárásaként meghozott határozat értelmében ellenőrzését intézkedés alkalmazása nélkül zárta le. Vezetői levelében néhány ajánlást fogalmazott meg, melyek jellemzően meglévő belső szabályozások kiegészítésére, aktualizálására vonatkoztak. b/ Az APEH a 2002. évi lakáscélú hitelek keretében a bank által az ügyfelek részére megküldött adóigazolásokat ellenőrizve mindent rendben talált. c/
Az alapító, az OTP Bank Rt. két alkalommal is vizsgálódott társaságunknál • a munkaügyi tevékenységet és • a jelzáloglevél kibocsátás folyamatát elemezve. A jegyzőkönyvek tanusága szerint a munkafolyamatokat megfelelőnek tartották, csak kisebb hiányosságok megszüntetését írták elő.
−•−
4. számú melléklet
ÜZLETI TERV
1.
MÉRLEGTERV
2.
EREDMÉNYTERV
3.
ÁLLOMÁNYTERV
MÉRLEGTERV 2005-2009 (millió HUF)
2004 TÉNY
2005 TERV
2006 TERV
2007 TERV
2008 TERV
2009 TERV
Eszközök Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelkések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények és más változó hozamú értékpapírok Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások
331 60 231 30 500 770 245
1 412 60 000 28 310 970 033
1 725 60 000 23 919 1 209 615
1 725 60 000 32 931 1 478 797
1 725 60 000 44 392 1 792 283
1 725 60 000 56 747 2 166 906
124 140
291 310
320 350
350 370
390 390
410 420
14 457 9 835
0 7 498
3 000 13 374
16 087
17 600
18 450
Eszközök összesen
885 863
1 067 854
1 312 304
1 590 260
1 916 781
2 304 658
Források Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Saját tőke
9
0
0
0
0
0
789 456 20 446 44 570 31 382
972 825 16 517 41 759 36 753
1 209 615 17 792 42 056 42 841
1 478 797 16 131 45 394 49 939
1 792 283 11 941 54 318 58 238
2 166 906 8 321 61 473 67 959
Források összesen
885 863
1 067 854
1 312 304
1 590 260
1 916 781
2 304 658
EREDMÉNYTERV 2005-2009 (millió HUF)
2004 TÉNY
2005 TERV
2006 TERV
2007 TERV
2008 TERV
2009 TERV
Összes bevétel
15 749
10 110
11 407
12 075
13 860
15 780
Nem kamatjellegű kiadások összesen Üzleti eredmény
-2 671 13 078
-3 039 7 072
-3 293 8 114
-3 557 8 519
-3 826 10 034
-4 095 11 685
Osztalékbevétel Kockázati céltartalékképzés, értékvesztés, hit. veszteség Üzleti/cégérték elszámolás Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény
-424
-5
-10
-10
-10
-10
12 654
7 067
8 104
8 509
10 024
11 675
Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény
-1 988 10 666
-1 696 5 371
-2 016 6 088
-1 411 7 098
-1 724 8 299
-1 954 9 721
ÁLLOMÁNYTERV 2005-2009 (millió HUF)
2004 TÉNY
2005 TERV
2006 TERV
2007 TERV
2008 TERV
2009 TERV
Hitelek Nyitóállomány Követelésvásárlás Törlesztés és követelés-értékesítés Záróállomány
213 953 48 341 770 232
770 232 254 172 54 574 969 830
969 830 306 090 66 305 1 209 615
1 209 615 350 759 81 578 1 478 797
1 478 797 413 820 100 333 1 792 283
1 792 283 498 337 123 714 2 166 906
Jelzáloglevelek Nyitóállomány Nettó kibocsátás Záróállomány
190 625 789 612
789 612 173 678 963 290
963 290 246 326 1 209 615
1 209 615 269 181 1 478 797
1 478 797 313 486 1 792 283
1 792 283 374 623 2 166 906
60 231
60 231 60 000
60 000 60 000
60 000 60 000
60 000 60 000
60 000 60 000
Állampapírok Nyitóállomány Záróállomány
5. számú melléklet
A KIBOCSÁTÁSI MELLÉKLET FORMÁJA KIBOCSÁTÁSI MELLÉKLET [dátum]
OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNTÁRSASÁG [ • ] össznévértékű, névre szóló Jelzáloglevelek forgalomba hozatala a 200.000.000.000 Ft keretösszegű Jelzáloglevél Program keretében
A jelen dokumentum a benne leírt Jelzáloglevelek forgalomba hozatalához kapcsolódó Kibocsátási Melléklet. Az itt alkalmazott kifejezések a [ ]-án kelt Tájékoztatóban kerültek meghatározásra. A jelen Kibocsátási Melléklet a fenti Tájékoztatóval együtt olvasandó. [Az alábbi rendelkezések az adott Forgalomba Hozatalra vonatkozóan kitöltendőek. Az adott Forgalomba Hozatalra nem alkalmazandó rendelkezéshez a “Nem alkalmazandó” megjelölést kell írni és az adott alpont rendelkezéseit törölni kell. A pontok számozása nem változhat abban az esetben sem, ha teljes pontokat vagy alpontokat jelölnek meg “Nem alkalmazandó”-ként. Dőlt betűvel a Kibocsátási Melléklet kitöltésére vonatkozó instrukciókat jelöltük.] Kibocsátó:
OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.
(i)
A Sorozat megjelölése:
[•]
(ii)
A Részlet száma:
[•]
Össznévérték: (i)
Sorozat:
[•]
(ii)
Részlet:
[•]
Minimális Forgalomba Hozatali Ár:
[•]
Jelzáloglevelek száma / névértéke:
[•] db / [•] [Ft / EUR / CHF] [•] [Ft / EUR / CHF]
(iii)
Forgalomba hozatal napja:
[•]
(iv)
Kamatszámítási Kezdőnap:
[•]
(v)
Elszámolási Nap:
[•]
(vi)
[Értéknap]
Lejárati Nap:
[•]
Kamatláb:
[ [•] % fix kamatláb] [[referencia kamatláb] +/– [•] %változó kamatláb] (további részletek alább meghatározottak)
A Jelzáloglevelek visszaváltásának / lejáratkori visszaváltásának alapja:
[]
A forgalomba hozatal jellege:
Nyilvános
A forgalomba hozatal módja:
[Aukciós eljárás keretében / jegyzés útján].
Szervező:
OTP Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u.16.)
Forgalmazó, Tőzsdei Bevezető, Fizető Bank:
OTP Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u.16.)
A FIZETENDŐ KAMATTAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK (HA KAMAT FIZETÉSRE KERÜL) Fix Kamatozású Jelzáloglevelekkel összefüggő rendelkezések
[Alkalmazandó / Nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, akkor a jelen pont alpontjai törlendők)
(i)
Kamatláb[(ak)]:
[ ] % évente, [évente / félévente / negyedévente / havonta utólag fizetendő]
(ii)
Kamatbázis:
[]
(iii)
Fix Kamatfizetési Napok:
[ ] minden évben
(iv)
Munkanap Szabály:
Következő Munkanap Szabály / Módosított Következő Munkanap Szabály / Megelőző Munkanap Szabálya / egyéb]
(v)
Fix Kamatrész Összeg(ek)
[]
(vi)
Töredékösszeg(ek)
[Beillesztendő bármely kezdeti vagy végleges töredékkamat összege, amely nem egyezik meg a hozzá kapcsolódó Fix Kamatrész Összeggel / Összegekkel és a Kamatfizetési Nappal / Napokkal.]
(vii)
Fix Kamatozású Jelzáloglevelek kamatának egyéb megállapítási módja:
[]
Változó Kamatozású Jelzáloglevelekkel összefüggő rendelkezések
[Alkalmazandó / Nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, akkor a jelen pont alpontjai törlendők)]
(i)
Kamatfizetési Időszakok / Kamatfizetési Napok:
[•]
(ii)
Munkanap Szabály:
[Változó Kamatláb Munkanap Szabály / Következő Munkanap Szabály / Módosított Következő Munkanap Szabály / Megelőző Munkanap Szabálya / egyéb]
(iii)
A Kamatláb(ak) meghatározásának módja és napja:
[Képernyőoldal Szerinti Meghatározás / egyéb (részletezendő)]
(iv)
Kamatfizetési Nap(ok):
[Nem alkalmazandó / napok meghatározandók]
(v)
A Kamatláb(ak) és Kamatösszeg(ek) meghatározásáért felelős Fél:
Fizető Bank.
(vi)
Képernyőoldal Szerinti Meghatározás:
(vii)
Alkalmazandó Idő:
[]
(viii) A Változó Kamatláb Elsődleges Forrása:
[meghatározandó az alkalmazandó képernyőoldal vagy a “Referencia Bankok”]
(ix)
Referencia Bankok (ha az Elsődleges Forrás a “Referencia Bankok”):
[4 meghatározandó]
(x)
Referencia Kamatláb:
[BUBOR]
(xi)
Megfelelő összeg:
[]
(xii)
Kamatfelár(ak):
évi [+/-] [ ] %
(xiii) [Minimális Kamatláb:
évi [ ] %
(xiv) Maximális Kamatláb:
évi [ ] %
(xv)
[]
Kamatbázis:
(xvi) Kamatszorzó:
[]
(xvii) Csökkenéssel, kerekítéssel kapcsolatos előírások, közös számbavételi egység és egyéb, a Változó Kamatozású Jelzáloglevelek után fizetendő kamat kiszámításával kapcsolatos előírások, amennyiben azok eltérnek a Feltételekben részletezett szabályoktól:
[]
A JELZÁLOGLEVELEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK A Lejárat előtti visszaváltás a Kibocsátó döntése alapján:
[Megengedett / Nem megengedett.]
A Lejárat előtti visszaváltás a Jelzáloglevél tulajdonos döntése alapján:
[Megengedett / Nem megengedett.]
A Jelzáloglevelek lejáratkori Visszaváltási Értéke:
[A Jelzáloglevelek névértéke vagy a Kibocsátó által a jelen Kibocsátási Melléklettel / Egyszerűsített Tájékoztatóval összhangban megállapított összeg.]
Lejárat előtti Visszaváltási Összeg és dátum:
[Névérték / Egyéb]
A JELZÁLOGLEVELEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A Jelzáloglevelek típusa:
[névre szóló Jelzáloglevelek]
A Jelzáloglevelek formája:
[dematerializált jelzáloglevelek, illetve az ezek feltételeit összefoglaló Okirat]
Egyéb rendelkezések vagy speciális feltételek:
[Nem alkalmazandó / részletezendő]
ÉRTÉKESÍTÉS Jegyzési Garanciavállaló:
[Az alábbi Forgalmazó a Forgalomba hozatallal kapcsolatban jegyzési garanciát vállal:] []
Az [aukció / jegyzés] helye és módja: (i)
Az [aukció / jegyzés] ideje:
[]
(ii)
Maximális Forgalomba Hozatali Hozam
[]
(iii)
A [Minimális Forgalomba Hozatali Forgalomba Hozatali Ár]:
(iv)
Forgalomba Hozatali Hozam
(v)
[Túljegyzés]:
[]
(vi)
[Kihirdetés helye, módja:]
[]
Ár /
Értékesítési korlátozások:
[]
[]
A FORGALOMBA HOZATAL LEBONYOLÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELTÉTELEK A Forgalmazó elkülönített letéti számlaszáma:
11782007-55551551
Kifizetési helyek:
[]
(i)
A Felügyelet Forgalomba Hozatalra kiadott engedélyének dátuma és száma:
[]
(ii)
A Kibocsátó határozata a forgalomba hozatal jóváhagyásáról:
[]
ISIN Kód:
[]
A Jelzáloglevél sorozatszáma:
[]
A Jelzáloglevelek jóváírása:
[]
Központi Értékpapírszámla Vezetője:
[]
Forgalomba hozatal költségei
[]
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ A forgalomba hozatalból származó bevétel felhasználása / a forgalomba hozatal célja:
A forgalomba hozatalból származó tőkét a Kibocsátó a jelzálog hitelezés forrásaként használja.
Hirdetmények:
A forgalomba hozatallal, a Tájékoztatóval és a jelen Kibocsátási Melléklettel kapcsolatos minden, a Jelzáloglevél tulajdonosoknak szóló hirdetmény a Napi Gazdaság és a Magyar Tőkepiac napilapokban jelenik meg.
Kétoldalú árjegyzés:
[]
Irányadó jog és illetékesség:
A Jelzáloglevelekre a magyar jog irányadó. A forgalomba hozatalból származó vagy azzal összefüggő bármely jogvita eldöntésére a Tpt. 376. §-ban meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogosult, kivéve a Tpt. 207. § (2) bekezdése szerinti illetékességet.
TŐZSDEI BEVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Tőzsdei bevezetés:
Bevezetésben közreműködő befektetési szolgáltató neve, székhelye A Kibocsátó tőzsdei bevezetést kezdeményező döntésről szóló határozata
A Kibocsátó kérelmezi a Jelzáloglevelek bevezetését a BÉT-re / más értéktőzsdére / nem kérelmezi a Jelzáloglevelek tőzsdei bevezetését.
A KIBOCSÁTÓ TELJESSÉGI NYILATKOZATA Semmilyen jelentős változás nem következett be a Kibocsátó és a Bankcsoport pénzügyi és üzleti helyzetében [legutóbbi auditált mérleg vagy negyedéves tőzsdei gyorsjelentés] óta, továbbá a Kibocsátó pénzügyi helyzetében és kilátásaiban nem következett be jelentősen hátrányos változás [utolsó negyed éves jelentés dátuma] óta.
Kibocsátó:
________________________ OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
A KIBOCSÁTÓ ÉS A FORGALMAZÓ FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA A jelen Kibocsátási Mellékletet alulírottak a Tpt. 40. § (2) bekezdésének megfelelően aláírjuk, és a jelen Kibocsátási Mellékletben szereplő információért egyetemlegesen felelősséget vállalunk. A jelen Kibocsátási Melléklet / Egyszerűsített Tájékoztató a Tájékoztatóval együttesen a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Jelzáloglevelek, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
Kibocsátó:
________________________ OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Forgalmazó:
________________________ OTP BANK RT.
A KIBOCSÁTÓ TŐZSDEI BEVEZETÉSI KÉRELMÉHEZ KAPCSOLÓDÓ NYILATKOZATAI A 2001. CXX. tv A tőkepiacról 43/A §-nak megfelelően a Kibocsátó kijelenti, hogy ellene a tőzsdei bevezetési kérelem Felügyelet részére történő benyújtásakor csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás nincs folyamatban, valamint a bevezetés kérelmezését megelőző két évben fizetési kötelezettségeinek eleget tett, ugyanezen időszak alatt nem indítottak ellene felszámolási eljárást, nem vonták csődeljárás alá, nem állt fenn köztartozása, jelenleg sincs köztartozása és nemfizetés miatt ezen időszak alatt jogerős bírósági határozattal nem marasztalták el. A Kibocsátó kijelenti továbbá, hogy a bevezetendő értékpapír forgalomképes, illetve a Kibocsátónak nincs tudomása olyan szerződésről vagy megállapodásról, amely az értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza. A Kibocsátó vállalja: -
a tőzsdei díjak fizetését,
-
a Szabályzatban leírt tájékoztatási kötelezettség teljesítését,
-
a tőzsdére bevezetésre kerülő sorozaton belüli későbbi kibocsátások bevezetésének kérelmezését,
-
a 2001. évi CXX. Törvényben és a tőzsde alapszabályában foglalt összeférhetetlenségi előírások folyamatos betartását,
-
hogy az [OJB kezdeményezi,
-
hogy a KELER Rt., mint letéti hely által, illetve a KELER Rt. igazolása alapján kiállított letéti igazolást elfogadja a tulajdon igazolásául.
] jelzáloglevél esetleges kivezetését kizárólag a Szabályzatban foglaltak szerint
A Kibocsátó az általa megjelentetett közleményeket a tőzsde lapjában is megjelenteti. A Kibocsátó alapszabálya nem tartalmaz a fentiekkel ellentétes rendelkezéseket. Kibocsátó:
________________________ OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
FEDEZETEK A Jelzálogtörvény 14.§-a rendelkezik a jelzáloglevelek fedezetéről, az (1) bekezdés szerint “A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel.” Jelen Jelzáloglevél forgalomba hozatal mögötti Rendes és Pótfedezet meglétéről a Vagyonellenőr nyilatkozik a Vagyonellenőri nyilatkozatban.
Összesített fedezeti igény
Összesített fedezet nyilvántartási kimutatás
Pótfedezeti kimutatás
Lejárati összhang tábla
VAGYONELLENŐR NYILATKOZATA
A DEMATERIALIZÁLT JELZÁLOGLEVELEKRŐL KIÁLLÍTOTT OKIRAT TERVEZETE
OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
[OJB…] Jelzáloglevelek
DEMATERIALIZÁLT JELZÁLOGLEVELEKRŐL SZÓLÓ OKIRAT (JELEN OKIRAT NEM TEKINTHETŐ ÉRTÉKPAPÍRNAK) amely Jelzáloglevelek az OTP Jelzálogbank Rt. által […] (azaz […]) [forint / euró / svájci frank] névértékben, […] darab egyenként […] (azaz […])[forint / euró / svájci frank] névértékű, névre szóló jelzáloglevél formájában, […] lejárattal kerültek [nyilvános/zártkörű] forgalomba hozatali eljárás keretében forgalomba hozatalra. Jelzáloglevél-sorozat száma
ISIN kód
[…]
[…]
A forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés: Az OTP Jelzálogbank Rt. igazgatóságának […] kelt […] számú határozatai. A Jelzáloglevelek forgalomba hozatalának napja:
[…]
A Jelzáloglevelek futamidejének és kamatozásának kezdő napja: A Jelzáloglevelek lejáratának napja: Jelzáloglevelek futamideje: A kamatfizetés időpontjai:
[…]
[…] […]
A kamatfizetési időszak kezdete:
[…]
A kamat megállapítás időpontja:
[…]
A Jelzáloglevelek kamata: A fizetendő kamat mértéke: Tőketörlesztés: Értéknap:
[…]
[…]
[…] […]
[…]
A jelen dematerializált Jelzáloglevelekről szóló Okirat – továbbiakban: ”Okirat” – (amely nem tekinthető értékpapírnak) az OTP Jelzálogbank Részvénytársaság (cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-044659, székhelye: 1051 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9., a továbbiakban ”Kibocsátó”) igazgatósága […] számú határozatának felhatalmazása alapján és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (“Tpt.”), valamint a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény, valamint a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet rendelkezései alapján, a Kibocsátó 200.000.000.000 (azaz kettőszázmilliárd) forint keretösszegű, forint alapú Jelzáloglevél-programja keretében forgalomba hozott […] (azaz […]) [forint / euró / svájci frank] össznévértékű Jelzáloglevelekről – továbbiakban: ”Jelzáloglevelek” – szóló Okirat. A Kibocsátó vállalja, hogy a jelen Okirat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a KELER Rt-nél letétbe helyezésre kerül. A Jelzáloglevél forgalomba hozatal nettó bevételeit a Kibocsátó jelzáloghitelezés finanszírozására fordítja. A Feltételekre való hivatkozás esetén a Feltételek a Tájékoztatóban meghatározott Jelzáloglevél feltételeket jelentik. A Jelzáloglevél feltételek a jelen Okirat elválaszthatatlan mellékletét képezik. A jelen Okirat által megtestesített Jelzáloglevelek csak a Tpt. rendelkezéseinek, a KELER szabályzatainak és eljárási rendjének figyelembevételével ruházhatók át. Abban az esetben, ha jelen Okirattal megtestesített Jelzáloglevelek (vagy azok egy részének) visszafizetése a Jelzáloglevél feltételeknek megfelelően esedékessé válik, illetve azok lejártak, de még nem történt meg a teljes kifizetés a Jelzáloglevél tulajdonosoknak, akkor az Okirattal megtestesített Jelzáloglevelek egyes tulajdonosai a tulajdonjogukat megtestesítő értékpapír-számlára hivatkozva a Kibocsátó ellen közvetlenül jogosultak eljárást kezdeményezni, kivéve azt az esetet, ha a vonatkozó esedékességi dátumtól számított hét napos időszakon belül a Jelzáloglevelekkel kapcsolatban az esedékes összeg teljes megfizetése megtörténik a Jelzáloglevél tulajdonosok javára a Jelzáloglevél feltételekkel összhangban. A Kibocsátó a forgalomba hozatali ár megfizetése ellenében kötelezi magát arra, hogy a jelen Okirat által képviselt Jelzáloglevelek névértékét […]-én az OTP Bank Rt.-n (“Fizető Bank”) keresztül megfizeti a tulajdonosoknak. Jelen Okirat tulajdonjogot önmagában nem testesít meg. Bármifajta jogosultság csak a dematerializált értékpapírszámlán történő bejegyzésből ered és csak az értékpapírszámlán a mindenkor teljesen megfelelően bejegyzett Jelzáloglevél tulajdonosok jogosultak a jelen Okirat alapján a Jelzáloglevelekből eredő kifizetésekre. A fentiekben megfogalmazott szabályok szerves részét alkotják a Jelzáloglevél feltételeknek és azok elfogadása esetén a bejegyzett Jelzáloglevél tulajdonosra ezen feltételek irányadók. Jelen Okirat tekintetében a magyar jog rendelkezései az irányadók. Mindezek tanúsításaképpen a Kibocsátó a jelen Okiratot cégszerűen aláírta. Budapest, […]
OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Igazolom, hogy az OTP Jelzálogbank Rt. […] napján az Összesített fedezet-nyilvántartási kimutatásban igazoltan rendelkezik ezen […] (azaz […]) [forint / euró / svájci frank] névértékű jelzáloglevél névértéke és kamata összegével megegyező fedezettel. Budapest, […]
VAGYONELLENŐR ALÁÍRÁSA
A NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL FORMÁJA NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL Az OTP Jelzálogbank Rt. („Kibocsátó” vagy „Jelzálogbank”, cégjegyzékszám: 01-10-044659, cégbejegyzés: 2001. október 9., székhely: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 7-9.) 200.000.000.000 (ötszázmilliárd) forint keretösszegű 2005. március 11-i dátumú jelzáloglevél-programjának („Program”) keretében az OJB……… Jelzáloglevél sorozatot értékesíti nyilvános forgalomba hozatal útján. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete („PSZÁF”) a Programot és a Programhoz kapcsolódó 2005. március 11-i dátumú tájékoztatót PSZÁF ……… szám alatt 2005. ………-i dátummal jóváhagyta. A Jelzáloglevelek forgalomba hozatala alapjául szolgáló társasági döntés: az OTP Jelzálogbank Rt. Igazgatóságának 11/2005. (2005. március 4.) határozata. A Jelzáloglevelek nyilvános forgalomba jelzáloghitelezés forrásaként használja fel.
hozatalából
befolyt
összeget
a
Jelzálogbank
a
OJB……… A Kibocsátó az OJB……… jelzáloglevél sorozatból minimum ……… Ft (……… forint) össznévértékben, azaz minimum ……… darab, egyenként 10.000 Ft névértékű jelzáloglevelet értékesít. A Jelzáloglevelek névre szólóak, dematerializált formában kerülnek előállításra. Az OJB……… jelzáloglevél futamidejének és kamatozásának kezdőnapja ……… A Jelzáloglevél fajtája: ……… kamatozású jelzáloglevél. Az éves kamat mértéke … %. A kamatbázis: ……… Az OJB……… jelzáloglevelek forgalomba hozatali árfolyamát a Kibocsátó ………-án teszi közzé. Az OJB……… jelzáloglevél ………-én jár le. Kamatfizetési napok: ……… A nem munkanapra eső esedékességi napok kifizetései a Következő Munkanap Szabály szerint történnek. Az OJB……… jelzáloglevél sorozat bevezetésre kerül a Budapesti Értéktőzsdére.
Jegyzés A Kibocsátó az OJB……… jelzálogleveleket jegyzési eljárás keretében értékesíti. A jegyzésre ajánlatot kizárólag devizabelföldi és devizakülföldi természetes személyek, valamint az Forgalmazó OTP Bank Rt. nyújthatnak be. Minimum befektetendő összeg mindkét sorozat esetében 100.000 Ft. A Jelzáloglevelek részletes feltételeit a Tájékoztató és a ………-i dátumú Kibocsátási Mellékletek tartalmazzák. A Tájékoztató és a Kibocsátási Mellékletek a Program Forgalmazó alább megjelölt jegyzési helyein ………-től megtekinthetők. A jegyzési ajánlatokat a jegyzési időszakban, ……… és ……… között, a jegyzési helyek nyitvatartási idejében, a pénztári órák alatt lehet benyújtani. Az utolsó jegyzési napon ………-én 12:00 óráig adhatók le jegyzések. A Kibocsátó három jegyzési nap elteltével dönthet bármely Jelzáloglevél sorozat jegyzésének lezárásáról, amennyiben bármely sorozatból a felkínált ……… Ft névértékű Jelzáloglevél lejegyzésre került.
Túljegyzés, allokáció A Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy bármely sorozatból a meghirdetett mennyiséget meghaladóan túljegyzést fogadjon el. Bármely sorozat túljegyzése esetén a Kibocsátó dönthet az adott sorozat jegyzéseinek jegyzések teljes vagy részleges elfogadásáról. Részleges elfogadás esetén kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy első körben az OTP Bank Rt. jegyzése kerül elfogadásra teljes mértékben és minden egyéb érvényes, pénzügyileg teljesített jegyzésre 1 (egy) darab jelzáloglevél kerül leosztásra. A kártyaleosztás egészen addig folytatódik, amíg az elfogadott mennyiségű jelzáloglevél el nem fogy.
Pénzügyi teljesítés A Befektetők a mindkét jelzáloglevél sorozat vételárának megfizetését készpénzzel vagy átutalással teljesíthetik. A Jelzáloglevelekre tett jegyzési ajánlat a Program Forgalmazó általi elfogadásának feltétele, hogy a Befektető a jegyzési ív benyújtásával egyidejűleg befizesse a vételárat, vagy a vételár a jegyzési időszak utolsó napján 12:00 óráig igazoltan beérkezzen a Program Forgalmazó alább megjelölésre kerülő bankszámlájára.
Program Forgalmazó OTP Bank Rt. (Cím: 1051 Bp., Nádor u. 16. Bankszámlaszám: 11782007-55551551-00000000)
Jegyzési és kifizetési helyek
A JEGYZÉSI ÍV FORMÁJA Jegyzési hely:
Jegyzés sorszáma:
Cím:
Jegyzés azonosító:
JEGYZÉSI ÍV az OTP Jelzálogbank Részvénytársaság (székhely: 1052 Bp. Deák Ferenc u. 7-9.) nyilvánosan forgalomba hozott legalább ……… Ft össznévértékű, ………-én lejáró, ……… kamatozású, névre szóló jelzáloglevelei (kód: ……… sorozat … részlet, ISIN-kód: …………) jegyzéséhez. Alulírott, A befektető neve: Lakcíme / székhelye: Szem.ig. vagy egyéb azonosításra szolgáló okmány száma (magánszemélyeknél): Adóazonosító jel / Adószám (magánszemély / intézmény esetében): A befektető cégjegyzékszáma (intézmény esetén): A befektető bankszámlaszáma: A befektető értékpapírszámla-vezetőjének megnevezése, azonosító adatai: A befektető értékpapírszámla száma / azonosítója: Meghatalmazott neve: Meghatalmazott lakcíme: Meghatalmazott szem.ig.száma: Visszavonhatatlan kötelezettséget vállalok arra, hogy az OTP Jelzálogbank Részvénytársaság (székhely: 1052 Bp. Deák Ferenc u. 7-9.), mint Kibocsátó által felkínált ……… elnevezésű jelzáloglevélből az alábbi mennyiséget megvásárolom. A jegyzett jelzáloglevelek össznévértéke: Darabszáma: A megvásárolni kívánt jelzáloglevelek ellenértékét ……………………………… Ft-ot, azaz ……………………………………………………… 0/00 forintot – átutal(tam)om a Forgalmazó 11782007-55551551 számú elkülönített letéti számlájára legkésőbb a jegyzési időszak zárónapjáig – a jegyzés helyén készpénzben befizettem (a nem kívánt rész törlendő).
Tudomásul veszem, hogy a jelzáloglevél tőkéjének és kamatának esedékességkori kifizetéséért az OTP Jelzálogbank Rt., mint Kibocsátó teljes vagyonával felel. Tudomásom van arról, hogy a jegyzési ajánlat csak akkor érvényes, ha az ahhoz kapcsolódó ellenérték megfizetése készpénzben a jegyzéssel egyidejűleg, vagy átutalással a jegyzés lezárásáig megtörténik. Tudomásul veszem, hogy az általam az átutalással megbízott bankok esetleges késedelmes teljesítése az én felelősségemre történik, és a Forgalmazó jegyzésemet csak abban az esetben fogadja el, ha az átutalás a jegyzési időszak lezárásáig, legkésőbb a jegyzési időszak utolsó napján 12:00 óráig, azaz ………-én 12:00 óráig megérkezik, jóváírásra kerül a fent jelzett bankszámlára. Tudomásul veszem, hogy amennyiben az átutalás a megjelölt határideig nem érkezik meg, a Forgalmazó a jegyzésre átutalt összeget részemre visszautalja. Tudomásul veszem, hogy az értékpapírok dematerializált formában kerülnek előállításra és a Kibocsátó eljárása során, az allokációkor elfogadott jelzáloglevelek, a pénzügyi elszámolást követően, a KELER Rt. által történt keletkeztetés napján kerülnek az értékpapírszámlámon jóváírásra. Jelen jegyzési nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a Jelzáloglevél Programról szóló a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott Tájékoztatót, illetve az …………. jelzáloglevél sorozat … részletéről szóló Kibocsátási Mellékletet megismertem. A jelen jelzáloglevél jegyzést, kizárólag saját döntésem alapján tettem, és azt a jegyzési ív aláírása után nem vonhatom vissza, és nem módosíthatom. Budapest, …………………………
……………………………………… Jegyzési hely
..................................................…. Jelzáloglevél-jegyző
6. sz. melléklet
FÜGGETLEN KÖNNYVIZSGÁLÓI NYILATKOZAT
Deloitte~
Deloitte Könyvvizsgáló 1051 Budapest, Nádor u. 21. Levélcím:
és Tanácsadó
1364 Budapest
pf. 278
Tel: +36 (1) 428-6800 Fax: +36 (1) 428-6801 www.deloitte.com/H ungary
KÖNYWIZSGÁLÓI NYILATKOZAT
Elvégeztük az OTP Jelzálogbank
Rt. (a 8Bank8) 2002. december
31-i, 2003. december
31-i és
2004. december 31-i a Számvitelrol szóló 2000. évi C törvény szerint elkészített mérlegeinekés kapcsolódóeredménykimutatásainakvalamint a kiegészítomellékleteinek (továbbiakbana mérleg, az eredménykimutatásés a kiegészítomelléklet együtt: pénzügyi kimutatás) vizsgálatát, melyek a kibocsátásiTájékoztató Mellékletében találhatók az azokra vonatkozó független könywizsgálói jelentéseinkkel egyetemben (az 8Auditált PénzügyiKimutatások'. Az OTP Jelzálogbank Rt. felkérésére - a 2001.évi 00<. törvény 29. § (2) bekezdés(c) pontja által meghatározott követelményeknekmegfeleloen - összevetettükaKibocsátási Tájékoztató 5., 6. és 7. fejezetében szereplo pénzügyiinformációkat, amelyek az Auditált Pénzügyi Kimutatásokból vagy az azok alapját képezo számviteli nyilvántartásokból származnak(együttesen "PénzügyiInformációk"), a PénzügyiInformációkból közvetlenül következo - a fenti oldalakon szereplo- állításokkal(az ,Állítások"). A Pénzügyi Információk monetáris összegekre korlátozódnak, és nem foglalják magukban a KibocsátásiTájékoztatóban feltüntetett mennyiségi adatokat, nem monetáris jellegu operatív információkat vagy bármilyen egyéb, a jövore vonatkozó információkat. A KibocsátásiTájékoztatóban szereplo azon tételek teljes listája, melyek e nyilatkozat céljából Pénzügyi Információknak minosülnek a kapcsolódó Allításokkal együtt a Függelékben találhatóak A Pénzügyi Információkat minden lényeges tekintetben összhangbanlévonek találtuk az Auditált Pénzügyi Kimutatásokkal illetve az Auditált Pénzügyi Kimutatások alapját képezo számviteli nyilvántartásokból készített táblázatok pénzügyi információival. Az Allításokat a Pénzügyi Információkkal minden lényeges tekintetben összhangbanlévonektaláltuk. Ezenjelentés elso bevezeto bekezdésébenhivatkozott idoszakokra vonatkozó Auditált PénzügyiKimutatások könywizsgálata azokat a vizsgálatokat és eljárásokattartalmazza, amelyek ahhoz voltak szükségesek,hogy olyan záradékot adhassunk,amely szerint az Auditált PénzügyiKimutatások egészükettekintve minden jelentos szempontból valós és hu képet adnak a Bank vagyoni, pénzügyi helyzetérol 2002. december 31-én, 2003. december 31-én és 2004. december 31-én, valamint tevékenységének eredményérol a 2002. december 31-én, 2003. december 31-én és 2004. december 31-én zárult években.
A member of Deloitte Touche Tohmatsu
Audit .Tax.Consulting.Financial Advisory. Bejegyezve: Fovárosi Bíróság mint Cégbíróság eg.: 01-09-071057
1
Kft.
Sem a fent hivatkozott, sem egyéb más idoszakokra vonatkozóan nem végeztünk azonban könyvvizsgálatotazzal a céllal,hogy olyan egyedi egyenlegeket vagy egyedileg kiválasztott tranzakciókról készült összefoglalókat lássuk el könyvvizsgálóizáradékkal, mint amilyenek a Függelékben felsoroltak, következésképpen ebben a vonatkozásban nem adtunk ki könyvvizsgálóizáradékot. Figyelembe kell venni azt is, hogy a könyvvizsgálatokatnem azon tranzakciókra tekintettel végeztük, amelynek akibocsátási Tájékoztató képezi az alapját. Ezen kívül nem auditáltuk az 2004. december 31-tol kezdodo és KibocsátásiTájékoztató PénzügyiSzervezetekÁllami Felügyeletéheztörténo benyújtásig terjedo idoszakra a Bank semmilyen idopontra vagy idoszakra vonatkozó beszámolóját. Meg kívánjuk jegyezni továbbá, hogy nem feladatunk a kibocsátási Tájékoztatóban található Pénzügyi Információk tekintetében lefolytatott eljárások terjedelmének és jellegének meghatározása (így ezt nem is tettük meg), hanem a fent felsorolt eljárások azok, amelyeknek az elvégzését az OTPJelzálogbank Rt. kérte tolünk a 2001. évi 00<. örvény vonatkozó követelményeinek megfeleloen. Ennek értelmében nem vállalunk felelosséget a jogi értelmezésbol adódó kérdésekben, illetve abban, hogy ezen eljárások az Önök igényeinekmegfelelnek-e.Továbbá kizárólaga késobbiekben felsorolt adatokkal foglalkoztunk és a KibocsátásiTájékoztatóban szereplo információk elégségességérol, valamint esetleges lényegihiányosságairólnem foglaltunk állást. Budapest, 2005. március 11.
.."~~ ~;.~~~~...
...il.~.
.............................
Alastair Teare
bejegyzett könyvvizsgáló 005313
Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. 000083
2
7. számú melléklet
FÜGGELÉK A KÖNYVVIZSGÁLÓI NYILATKOZATHOZ
FÜGGELÉK
A KÖNYVVIZSGÁLÓi
1
Oldal II!5II
Bekezdés 2
2
II!5II
7
3 4
II!5/11 II!5/11
4 5
5
1I/5111
6
6
II!5/12
7
II!5/12
8
II!611O
1. Táblázat 2. Táblázat Táblázat
9
1I/6/11
Táblázat
10
II!6/12
Táblázat
II 12
II!6112 1I/7/1
Táblázat I
13
1I/7/1
3
14
1I/7/1
4
15
1I/7/1
6
16
II/?/2
2
17 18 19 20
1I/7/2 II/7/2 1I/7/2 II/?/2
2 2 2 Táblázat
NYILATKOZATHOZ
Össze!!
Állítás Az OTP JelzálogbankRt. szakosítotthítelíntézetként,részvénytársasági formában,3 milliárd Ft alaptokével,az OTP Bank Rt. 1000/0-0stulajdonaként került megalapításra.A Társaság az alapítási engedélyét2001. szeptember 21-én kapta meg, míg muködésiengedély 2002.január 10-énkerült kiadásra Az OTP Bank Rt. több lépcsobenösszesen20,000 millió Ft-ra emelte meg az OTP JelzálogbankRt.jegyzett tokéjét Muködését2002. február I-jén kezdte meg Az OTP JelzálogbankRt. 2004. során 214 Mrd követeléstvásárolt meg. Az OTP JelzálogbankRt. 2004. december31-ijelzáloghitel állománya 770,2 Mrd forintottett ki A 2004-esév végén az OTP JelzálogbankRt. portfolíójábanlévo 770,2 Mrd Ft-os hitelállomány
605 Mrd Ft 770 Mrd Ft 599 Mrd Ft 789 Mrd Ft OJB2008/A,OJB2008/B, OJB2008/C,OJB2012/A OJB2005/1I,OJB2005/11I,OJB2005/4, OJB2005/5,OJB2005N1, OJB2005NII, OJB2005NIII, OJB2005/1X,OJB2005/X, OJB2005/Xl, OJB2007/1a 2005.01.07iforgalombahozatalkivételével, OJB2008/1, OJB2008/1I,OJB2008/11I,OJB 2008/1V,OJB2009/1,OJB2009/1I, OJB201O/1 OJB2011/1,OJB2011/1I,OJB2012/1I,OJB2012/11I,OJB2013/1I,0182014/1, 0182014/J a 2005.01.07-i forgalombahozatal kivételével,0182019/1, 0182020/1 OMB2014/1
Az OTP JelzálogbankRt. 2001. május 15-énkerült megalapításraaz OTP Bank Rt. által 3 milliárdFt jegyzett tokével, 100 o/o-ostulajdonosi részesedéssel,részvénytársaságiformában.2001. szeptember2l-én kapott alapitási engedélyt.2001. október9-én bejegyeztéka társaságot.Az OTP JelzálogbankRt. muködéséta Felügyelet1.-17/2002.számú engedélyalapján 2002. február I-én kezdte meg. Az OTP JelzálogbankRt. mérlegfoösszegea 2003. december 31-i 674,22 milliárd forintosösszegrol 2004. decembervégére 885,86 milliárdra növekedett. Az OTP JelzálogbankRt. a tavalyi év során összesen 40 498 darab hitelszerzodéstvásároltmeg. Összértékemeghaladtaa 213,95 milliárdFt-ot. Az ügyfelekkelszembeni követelések2004. december31-én 770,25 milliárd Ft-ot tettek ki. Az OTP JelzálogbankRt. értékpapír állományánakértéke 2004. december 31-én 60,23 milliárd Ft volt
Az OTP JelzálogbankRt. 2004. december31-én 30,5 milliárd Ft összegu bankközi betétállománnyalrendelkezett Ajelzáloglevelek 2004. december 31-i záró állománya 789,456 milliárd Ft-ot tett ki. 789,456 milliárdFt 315,486 milliárdFt 473,970 milliárdFt Névérték oszlopban szereploösszegek
21 22 23
1I/7/3 1I/7/3 1I/7/3
Táblázat 1 2
24
1I/7/3
3
25 26
1I/7/3 1I/7/3
4 4
115,2milliárdFt 75,9 milliárdFt
27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
11/7/3 1I/7/4 1I/7/4 1I/7/4 1I/7/4 1I/7/4 11/7/4 11/7/4 11/7/4 1I/7/4 11/7/4 1I/7/4 1I/7/4 II/7/4
4 3 4 4 5 6 7 8 8 9 9 9 9 10
39,3 milliárd Ft -21,8 milliárd Ft -2,1 milliárd Ft 403 millió Ft 1,682millió Ft 915 millió Ft
41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54
11/7/4 11/7/4 11/7/4 11/7/4 11/7/4 11/7/5 11/7/5 11/7/5 11/7/5 1I/7/5 11/7/5 11/7/5 1I/7/5 11/7/5
10 11 12 13 14 1 1 1 1 1 2 3 4 5
3 milliárdFt 30,98 milliárdFt
Névérték oszlopban szereploösszegek 8,6 millió Ft A saját toke értéke 2003. december 31-i 24,717 milliárd Ft-ról 2004. december 31-re 31,382 milliárd Ft-ra emelkedett. Az OTP Jelzálogbank rt. 2004-es év során 7 milliárd Ft összegu jóváhagyott osztalék után 2,599 millió Ft mérleg szerintinyereségetkönyvelhetettel. Az OTP Jelzálogbank Rt. a 2004.január l-tol 2004. december 31-ig terjedo idoszakbank2,599 millió Ft-os mérleg szerintinyereségetkönyvelhetettel.
A szokásostevékenységeredménye2004. év során 12,654millió Ft-ot ért el. 800 ezer Ft 12,653millió Ft 1,988millió Ft 1,067millió Ft 7 milliárd Ft 2,599 millió Ft Az OTP Jelzálogbank Rt. jegyzett tokéje 2004. december 31-én 20 milliárd Ft volt.
A fizetoképességimutató tárgyidoszakizáró értéke 9,69% 2,240 millió Ft 3,759 millió Ft 115,245millió Ft 5,567 millió Ft 75,969 millió Ft 28,002 millió Ft 7,000 millió Ft 25,385 millió Ft 11,607millió Ft 28,124 millió Ft 3 milliárdFt
2
