1. melléklet
TÁJÉKOZTATÓ MISKOLC KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Készült:
FŐÉPÍTÉSZI FŐOSZTÁLY BERUHÁZÁSI ÉS VÁROSÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
HUDÁK KATALIN NAGY DEZSŐ
Miskolc 2012. május 24.
1
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS..............................................................................................................................................................5 TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEK HELYZETE........................................................................................................................6 Fontosabb jellemzők, tendenciák Miskolcon...................................................................................................6 Green City mozgalom......................................................................................................................................7 A MMJV Önkormányzatának zöldfelületekkel kapcsolatos tevékenysége ......................................................7 Parkgondozás............................................................................................................................................................. 7 Fasorgondozás............................................................................................................................................................ 8 Növényvédelem.........................................................................................................................................................8 Új zöldfelületek, fasorok létrehozása..........................................................................................................................8 Játszóeszközök karbantartása.....................................................................................................................................8
ÉLŐVILÁGVÉDELEM...................................................................................................................................................9 Bükki Nemzeti Park.........................................................................................................................................9 NATURA 2000.................................................................................................................................................9 Helyi jelentőségű védett természeti területek..................................................................................................9 Miskolci Állatkert és Kultúrpark...................................................................................................................11 Tevékenység............................................................................................................................................................11 Fajmentés................................................................................................................................................................. 12
Növényegészségügy.......................................................................................................................................12 Aktuális problémák és károsítók..............................................................................................................................13
LEVEGŐMINŐSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK.............................................................................................................15 Ipar................................................................................................................................................................15 Ipari tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátása...............................................................................................15
Közlekedés.....................................................................................................................................................17 Úthálózat, közlekedési infrastruktúra.......................................................................................................................17 Gépjármű közlekedés...............................................................................................................................................17 Tömegközlekedés.....................................................................................................................................................18 Egyéb közlekedési légszennyező források................................................................................................................19 Zöld Nyíl ................................................................................................................................................................. 20 Kerékpáros közlekedés.............................................................................................................................................20 Belterületi közlekedés légszennyező hatása Miskolcon............................................................................................22
Kommunális fűtés..........................................................................................................................................22 A fűtési szerkezet változásában megfigyelhető tendenciák......................................................................................23 A gáztüzelés helyzete...............................................................................................................................................23 A vegyes tüzelés helyzete.........................................................................................................................................23 A lakossági fűtés szennyezőanyag kibocsátása.........................................................................................................24 Egyéb lakossági eredetű légszennyezések................................................................................................................24
Energia felhasználás.....................................................................................................................................25 Villamosenergia felhasználás...................................................................................................................................25 Földgáz felhasználás................................................................................................................................................26 Távhőszolgáltatás.....................................................................................................................................................28 Megújuló energiaforrások bevonásával kapcsolatos fejlesztések:.............................................................................29
A LEVEGŐMINŐSÉG ALAKULÁSA 2011-BEN.................................................................................................................30 Monitoring, a levegőminőség mérése ...........................................................................................................30 Miskolc levegőminőségének alakulása 2011-ben, trendek ...........................................................................30 Összefoglaló értékelés..............................................................................................................................................31 Kén-dioxid............................................................................................................................................................... 32 Szén-monoxid.......................................................................................................................................................... 32 Nitrogén-oxidok (NOx)............................................................................................................................................33 Ózon......................................................................................................................................................................... 33 PM10 (szállópor)......................................................................................................................................................34
Szmog-helyzet Miskolcon..............................................................................................................................36 A szmoghelyzetek kialakulása..................................................................................................................................36 Intézkedések.............................................................................................................................................................36
VÍZGAZDÁLKODÁS...................................................................................................................................................38 Ivóvízellátás...................................................................................................................................................38 Ivóvíztermelés..........................................................................................................................................................38 Az ivóvízellátó hálózat állapota...............................................................................................................................41
2
Szennyvíztisztítás...........................................................................................................................................42 Technológiai változások...........................................................................................................................................42 A szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi ellenőrzése....................................................43
A városi csatornahálózat...............................................................................................................................44 Szennyvíz mintavételek csatornahálózati jellemző pontokon ..................................................................................45 Felszíni vízelvezető rendszerek................................................................................................................................45 Zárt csapadékcsatorna hálózat..................................................................................................................................46 A szennyvíziszap elhelyező terület figyelőkútjainak monitoring rendszere..............................................................46 Ivó- és szennyvíz minőségére irányuló fogyasztói reklamációk...............................................................................47
Miskolci karsztforrások vízbázisvédelme......................................................................................................47 Miskolci Vízmű Kft. által elvégzett felszíni víz- és barlangi vízminőségi vizsgálatok.............................................49
A MIVÍZ kft. 2011. évi beruházásai, pályázatok, eredmények......................................................................50 2011. évi jelentősebb beruházások a vízgazdálkodás területén.................................................................................50 2011. évi pályázatok és eredményeik.......................................................................................................................50
FELSZÍNI VIZEK.......................................................................................................................................................53 Szinva-patak..................................................................................................................................................53 Általános állapot, felszíni vízhasználat.....................................................................................................................53 Vízminőség.............................................................................................................................................................. 53
Szinva-patak mellékágai................................................................................................................................55 Lyukó-patak............................................................................................................................................................. 55 Pereces-patak...........................................................................................................................................................55 Tatár árok.................................................................................................................................................................56 Szinva-Malom árok..................................................................................................................................................56
Hejő-patak.....................................................................................................................................................56 Állóvizek........................................................................................................................................................57 Hámori-tó................................................................................................................................................................. 57 Csorbatelepi-tó......................................................................................................................................................... 57
FELSZÍNALATTI VIZEK..............................................................................................................................................58 Felszín alatti vízhasználatok.........................................................................................................................58 Újabb felszín alatti vízilétesítmények.......................................................................................................................58 Hévízgazdálkodás Miskolc város közigazgatási területén........................................................................................58 Miskolc várost érintő geotermikus kutatás...............................................................................................................59
A MIVÍZ Kft karsztvízgazdálkodása..............................................................................................................59 Hidegkarsztvízkészlet gazdálkodás..........................................................................................................................59 Meleg-termálkarszt vízkészletgazdálkodás...............................................................................................................59
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS.........................................................................................................................................60 Nem veszélyes hulladékok.............................................................................................................................60 Szelektív gyűjtési módok.........................................................................................................................................61 Komposztálás........................................................................................................................................................... 61 A Zöld Nyíl Projekt „hulladéktermelése”.................................................................................................................62 Köztisztaság, illegális hulladékelhelyezés................................................................................................................62
Veszélyes hulladékok.....................................................................................................................................63 ZAJ ÉS REZGÉS........................................................................................................................................................65 Az ÉMI KTVF tapasztalatai.....................................................................................................................................65 Építési és Környezetvédelmi Osztály.......................................................................................................................66
KÖRNYEZETBIZTONSÁG ...........................................................................................................................................67 Tűzvédelmi helyzet.........................................................................................................................................67 Ipar........................................................................................................................................................................... 67 Mező- és erdőgazdálkodás.......................................................................................................................................68 Lakóházak................................................................................................................................................................68 Egyéb területek........................................................................................................................................................ 69
KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY........................................................................................................................................71 Demográfiai mutatók.....................................................................................................................................71 Miskolc és térségében élő lakosság epidemiológiai helyzete (forrás: ÁNTSZ, 2012)...................................71 Település higiénia.........................................................................................................................................72 Szúnyogirtás............................................................................................................................................................. 72 Rágcsálóirtás............................................................................................................................................................72 Parlagfűirtás............................................................................................................................................................. 72 Pollenszennyezettség................................................................................................................................................72
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE.............................................................................74 Hatósági tevékenység....................................................................................................................................74 A csoport által végzett hatósági vizsgálatok és ellenőrzések:...................................................................................74
3
A Közterület-felügyelet által végzett, környezeti állapotokat érintő ellenőrzések és bírságok:.................................76
Helyi rendeletek.............................................................................................................................................77 Környezetvédelmi Alap .................................................................................................................................78 A Környezetvédelmi Alapból 2011-ben támogatott tevékenységek ........................................................................79
TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, NYILVÁNOSSÁG...................................................................................................................80 Környezeti képzés-nevelés és oktatás helyzete..............................................................................................80 Társadalmi szervezetek tevékenysége............................................................................................................81 Miskolci Öko-Kör....................................................................................................................................................81 Ökológiai Intézet Alapítvány...................................................................................................................................81 Zöld Akció Egyesület...............................................................................................................................................82 Zöld Kapcsolat Egyesület.........................................................................................................................................82
Nyilvánosság.................................................................................................................................................83 Együttműködés..............................................................................................................................................83 Országos, városi és lakóterületi kezdeményezések ..................................................................................................83 Részvétel nemzetközi környezetvédelmi együttműködésekben, projektekben.........................................................83
FELHASZNÁLT ADATOK, FORRÁSOK.............................................................................................................................85
4
BEVEZETÉS Az 1995. évi LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól), határozza meg a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. Ezen feladatok egyike az, hogy illetékességi területén kövesse nyomon a környezet állapotának alakulását, elemezze, értékelje az információkat és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztassa a lakosságot (46.§ (1) bekezdés e.) pont ). Miskolcon 1998 óta minden évben beszámoló készül a város környezeti állapotával kapcsolatos fontosabb információkról, valamint az előző év legfontosabb környezet-és természetvédelmi történéseiről. Az összeállítás célja, hogy abból a Közgyűlés és az érdeklődők aktuális információkat kaphassanak közvetlen környezetünk helyzetéről, illetve megismerhessék az Önkormányzat által - a környezeti állapotok javítása érdekében - az elmúlt évben végzett tevékenységet. A beszámolók a város honlapján hozzáférhetők a lakosság számára is. Jelen tájékoztatóban szereplő információk a különböző városi és területi hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől, vállalatoktól kerültek beszerzésre. Az eltérő információszolgáltatási készség, valamint a beérkező adathalmazok eltérő mélysége és minősége miatt az egyes részterületek információmennyiségei között különbségek tapasztalhatók. Helyenként lehetőség nyílt országos átlagokkal és más települések adataival való összehasonlításra is. Ahol ez lehetséges volt, az elmúlt évek adatai is ismertetésre kerültek. A dokumentum összeállításához adatokat szolgáltató, abban közreműködő intézményeknek és személyeknek ezúton is köszönetet mondva kívánjuk, hogy összeállításunk az érdeklődők számára hasznos információkat nyújtson.
5
TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEK HELYZETE A városi zöldfelületek, vagyis a növényzettel fedett területek szerepe meghatározó a települések „életében”. A növényzet, mint biológiailag aktív felület, számos szolgáltatást ( csökkenti a hőmérsékletet, növeli a páratartalmat, O 2-t termel, CO2-t nyel el, javítja a terület vízháztartását, szűri és frissíti a levegőt, védi a termőtalajt, stb.) nyújt számunkra, melyek megfelelő használatával és fenntartásával élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehető a települési környezet. A városi zöldfelületnek azonban a város által kezelt közhasználatú területein kívül részét képezik a település területén található magánkertek, erdők, mezőgazdasági területek, folyók, patakok menti zöld sávok, árterületek is.
Fontosabb jellemzők, tendenciák Miskolcon • Óriási előnyt, klimatikus és zöldfelületi tőkét jelent Miskolc számára, hogy részben a Bükk hegység erdei közé ékelődve helyezkedik el. Az előnyök kihasználása mellett azonban figyelmet kell fordítani ennek a tőkének a megőrzésére is. Ugyanakkor a környező erdőségek nem helyettesíthetik a belterület zöldfelületeit, amelyek közvetlenül alakítják a helyi klímát és levegőminőséget, javítják az életminőséget. •
A városban nincs területileg folyamatos, összefüggő zöldfelületi rendszer, a természet által nyújtott ökológiai rendszer gerinceit a korábban megvalósított városfejlesztési irányzatok összezúzták. Ilyen stratégiai helyzetű és jelentőségű természeti rendszer volt Miskolcon a Szinva-patak és mellékvizei, a Hejő-patak és az Avas. A zárványokban és torzókban megmaradt természeti elemek túlterheltek, környezeti értékük csökkent.
•
Miskolc belterületi zöldfelületeinek eloszlása egyenetlen, városrészenként különböző. Elmondható, hogy ott a legkevesebb zöldfelület, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Különösen zöldfelület hiányos terület a belváros és a bevásárlóközpontok környéke.
•
A zöldövezetnek tekintett családiházas területeken egyre jobban eluralkodik a környezet degradálását jelentő kertépítési divat: a kivágott cserje és lombosfa állományok helyére simára vágott gyep, örökzöld exóták, tuják kerülnek. Az újabb lakóparkokba és sorházakba eleve ilyen típusú zöldfelületeket terveznek. Ezek a kertek sem a pihenőkert, sem a díszkert funkciónak nem felelnek meg, klimatikus szempontból is alacsony értékűek.
•
Az 1950-60-as években épített korai szocreál lakótelepek (Selyemrét, Kilián, stb.) jelentős és jól beállt zöldterületekkel rendelkeznek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy keresettek az itteni lakások, ami az árakban is tükröződik.
•
Nagy értékű és magas kondicionáló képességű zöldterületekkel rendelkeznek az oktatási és egészségügyi intézmények. Ezek a területek lazítják a város beépítettségét, mint intenzív zöldfelületi magok funkcionálnak.
•
Nagy nyomás a még meglévő zöldfelületek hasznosítására, ami legtöbb esetben a beépítésben realizálódik. Apránként számolódnak fel a megmaradt jobb, rosszabb állapotú zöldfelületek, és azok a területek, amelyek alkalmasak lehetnének erre a célra. 6
Green City mozgalom 2011-ben a város vezetése azzal is erősítette elkötelezettségét a városi zöldfelületek fontosságának hangsúlyozásában, hogy csatlakozott a Green City - a Zöldebb Városokért Mozgalomhoz. E mozgalom alapelve, hogy : „A "Zöld Város" az a város, mely a természet ingyenes szolgáltatásait élvezve óriási gazdasági és társadalmi nyereségekre tesz szert. Az a város, mely a ránehezedő gazdasági és szociális terheket a területei ökológiai folyamatainak és természeti rendszereinek visszaállításával enyhíti.” Az aláírt szándéknyilatkozat szerint Miskolc MJ Város kötelezettséget vállal arra, hogy betartja a Green City Mozgalom alapelveit, a Milánói Zöld Chartában foglalt pontokat, illetve minden, a várost érintő fejlesztés elindításában és végrehajtásában alkalmazza a Green City akkreditációs pontrendszert. A nemzetközileg kidolgozott pontrendszer részletes iránymutatást tartalmaz arról, hogy például vízháztartás, hulladékgyűjtés, károsanyagemisszió, zöldfelületi arány, zöldfelületi minőség, fenntarthatóság szempontjából milyen kritériumokat kell figyelembe venni, és a minősítés során ezek alapján minden Green City elveken készülő projektnek legalább 51%-osan teljesítenie kell a pontrendszerben.
A MMJV Önkormányzatának zöldfelületekkel kapcsolatos tevékenysége Parkgondozás A városi zöldfelületnek csak kis hányada tartozik Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Beruházási és Városüzemeltetési Osztályához (4.257.197 m2 ). Ezek főként a közparkok, közterületek és közterek, de néhány olyan terület fenntartását is végzik, mely területek korlátozás nélküli közhasználatú területek, bár tulajdonilag nem tartoznak a városhoz (pl. Szent Imre tér), valamint olyan intézményi területek, mint pl. a helyileg védett Gárdonyi Művelődési Ház parkja. A fenntartási munkákat a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. közszolgáltatási szerződés keretén belül végzi. I kategória: 3.052.952 m2 (ebből 2000m2 a virágágy) külterjesen gondozott:1.024.245 m2 (A gondozott parkterületek besorolása: A kategóriák szerinti besorolás a fűnyírások gyakoriságát (3 illetve 2) és a kategórián belüli virágfelületek nagyságát tükrözi. Az I. kategóriába tartoznak a Belváros, Lillafüred, Tapolca, lakótelepek. A külterjes kategóriába tartoznak a város peremterületei, a családi házas beépítésű zöldterületek.)
A terület megoszlása:
Kiültetésre került 49.575 db kiscserepes palánta és 23.265 db nagycserepes palánta, valamint 7.774 db virághagyma. A zöldfelületek gondozására 2011-ben 168.182.060 Ft volt, melyből felhasználásra került 161.012.415 Ft. ( A felhasználható forrás lényegesen kevesebb volt, mint akár a megelőző évi közel 293 millió Ft). A városi zöldterületek, különösen a kapcsolódó zöldsávok az új beruházások (Déli tehermentesítő út fejlesztése, Zöld Nyíl Projekt, Kerékpárút létesítése, stb.) területigénye miatt 2011-ben csökkentek, de ennek mértékéről nincs kimutatás.
7
Fasorgondozás Az előirányzott 7.358.685 Ft-tal szemben a felhasználás 7.435.640 Ft volt, mely munkákat szintén a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. végezte, vagy végeztette el. E munkák keretén belül 1 db fa egészségi állapotának felmérése, bevizsgálása történt, 445 db fa gallyazását, 107 fa kivágását, 1 db fa ifjítását végezték el. A parkgondozás terhére lett elszámolva további 70 db fa kivágása és 86 db fa gallyazása, valamint 1 fa felújítása. A Zöld Nyíl Projekt kapcsán kivágásra került további 372 db fa. Növényvédelem A városban szép számmal élnek koros vadgesztenyefák, melyek növényvédelmére különös gondot kell fordítani, mióta a vadgesztenye-aknázó molyok hazánkban is károsítani kezdtek. 2011-ben erre a feladatra 3.000.000 Ft volt előirányozva, a tényleges felhasználás pedig 4.090.375 Ft volt. A védekezés három alkalommal végzett permetezést jelentett az 1245 db fa esetében. 2011-ben nem került sor a platánok betegségei és kártevői elleni védekezésre forráshiány miatt. Új zöldfelületek, fasorok létrehozása Forráshiány miatt városi finanszírozásból 2011-ben nem történtek faültetések és cserjetelepítések. A Zöld Nyíl Projekt kapcsán a kivágott fák pótlására 744 db csemete és 13 000 db cserje ültetésére került sor. Ugyancsak a Zöld Nyíl Projekt kapcsán létesült 9800 m2 új zöldfelület. A városban történt egyéb beruházások kapcsán (pl. Déli tehermentesítő) elvégzett fatelepítések és zöldsávok kialakításáról nincs adat, azok fenntartásra nem kerültek átadásra a Beruházási és Városüzemeltetési Osztályhoz. Játszóeszközök karbantartása A 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet előírta a játszótéri eszközök felülvizsgálatát, és a felülvizsgálat során balesetveszélyesnek ítélt eszközök 2008. december 31-ig történő elbontását. 2005.évben a Közgyűlés jóváhagyta a játszóterek felújítására vonatkozó határozatot, melynek alapján került felújításra 42 db játszótér. A felújítás 2005. évben kezdődött és 2010. év júniusában fejeződött be. A pénzügyi finanszírozás a NORDA pályázaton elnyert 2008. és 2009. évi CÉDE pályázatokból és Önkormányzati önrészből történt. Az igényeknek megfelelő további felújításokra jelenleg az Önkormányzat anyagi lehetőségei miatt nem került sor, amennyiben pályázati lehetőség adódik a felújítások tovább folytatódnak. Az elhasználódásból és a szándékos rongálásból adódó játszótéri karbantartást és a játszóeszközök javítását, cseréjét a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft végezte. Az előirányzott keret 8.000.000 Ft volt, a felhasználás pedig 8.045.000 Ft.
8
ÉLŐVILÁGVÉDELEM Bükki Nemzeti Park Miskolc közigazgatási határain belül igen értékes és fajgazdag országos jelentőségű védett területek (BNP) és nemzetközi védelem hatálya alá tartozó (Natura 2000) területek is találhatóak. Miskolc területének közel egyharmada – a Majálisparktól és Bükkszentlászlótól Ny-ra eső része a Bükki Nemzeti Parkban fekszik. Miskolc két településrésze található itt: Ómassa és Felsőhámor (Lillafüred), ezeknek a beépített belterülete is védett. A Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek, amelyek fokozott védelmet élveznek. Miskolc területén az alábbiak találhatók: • Garadna-oldal és a Három-kúti-völgy, • lillafüredi Szent István-barlang felszíne, • Szinva-oldal, • Sebes-víz-völgy, • Jávorkút környéke, • Nagy-mező
NATURA 2000 A NATURA 2000 az Európai Unió két természetvédelmi irányelvén - a Madárvédelmi(79/409/EEC) és az Élőhelyvédelmi Irányelven (92/43/EEC) - alapuló, az Unióban kötelezően megőrzendő élőhelytípusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata. A NATURA 2000 hálózatot a madarak védelmére kijelölt Különleges Madárvédelmi Területek (SPA), valamint az élőhelyek, növény- és más állatfajok védelmére kijelölt Különleges Természetmegőrzési Területek (SCI ill. SAC) alkotják. A NATURA 2000 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi uniós tagállam számára kötelező. A hálózat célja az eltűnéssel fenyegetett, kis kiterjedésű természetes élőhelyek és a veszélyeztetett, sérülékeny, vagy bennszülött fajok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség megőrzése Különleges Természetmegőrzési Területek Miskolcon a Bükkfensík és a Miskolctapolcai Tatárárok.
Helyi jelentőségű védett természeti területek Bár Miskolc a változatos természeti környezetnek köszönhetően gazdag természeti értékekben, a városon belül található „élő kincsekre” is fokozott figyelmet kell fordítani. A városon belül 16 helyi jelentőségű védett természeti terület található, melyek közül 5 természeti emlék és 11 természetvédelmi terület (142,7ha). Ezek közül 4 magántulajdon, 1 önkormányzati és magántulajdon, 11 pedig önkormányzati illetve állami tulajdonú területen található. 2011-ben sem új védetté nyilvánításra, sem a védettség feloldására nem került sor.
9
A helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására és a hozzájuk kapcsolódó költségekre a költségvetésben 4.500.000 Ft volt elkülönítve, a valós kiköltés pedig 4.119.786 Ft volt 2011-ben. Miskolc város helyi jelentőségű védett természeti területei Megnevezés Greutter kert - Aulich Lajos u. 16. Miskolc-Tapolca parkrendszere MiskolcTapolca
Terület
Védelem célja
1,5 ha
A terület esztétikai és dendrológiai értéket képvisel, amely az oktatásban és az ismeretterjesztésben bír jelentőséggel.
6 ha
A védettség rendeltetése az arborétum jellegű őshonos és exóta fajokban gazdag terület megőrzése. A park az idegenforgalmat valamint a szabadidő kulturált eltöltését szolgálja.
Junó Szálloda melletti mocsárciprus
A védettség rendeltetése a fa egyedi jellegének megőrzése. A mocsárciprus életkora kb. 70-80 év lehet.
Szatmári Király Pál utcai mocsárciprus
A védettség rendeltetése a fa egyedi jellegének megőrzése. A mocsárciprus életkora kb. 70-80 év lehet.
Majális parki égeres MiskolcDiósgyőr.
1 ha
Vár utcai vadgesztenye fasor Diósgyőr, Vár u.
A védettség rendeltetése a Szinvát kísérő szubmontán égerligetmaradvány megőrzése. A védettség rendeltetése a város egyik legjelentősebb műemlékéhez vezető úton található eredetileg 52 db – ma 38 db – idős, több mint száz esztendős, vadgesztenyéből álló fasor megőrzése volt.
Boldogasszony papucsa élőhely Miskolc-Tapolca
14 ha
A védettség rendeltetése a Boldogasszony papucsa - mely hazánk egyik legritkább, 1983-tól fokozottan védett növénye - élőhelyének védelme.
Gárdonyi Géza Művelődési Ház parkja Sütő János u. 42.
2,5 ha
A védettség rendeltetése az arborétum jellegű, őshonos és exóta fajokban gazdag terület megőrzése.
Kisköves Miskolc-Tapolca, Baghy Gyula u.
10 ha
A védettség rendeltetése a közvetlenül a beépített terület mellett emelkedő hegy sztyepprétjének megőrzése
dr. Kovács Miklós rózsagyűjteménye Kőporos u.
0,2 ha
A védetté nyilvánítás indoka az volt, hogy a rózsagyűjtemény a város egyik színfoltját képezi, melynek fenntartása a tudományos munka és az idegenforgalmi látványosság miatt szükséges.
Vár utcai törökmogyorófák Diósgyőr, Vár u. 18. Kőszál Miskolc
Bükk
hegység,
A védettség rendeltetése a történelmi nevezetességű két fa fennmaradásának biztosítás 45 ha
A védettség rendeltetése az értékes erdőtársulások, sziklagyepek, sziklafüves lejtők, korróziós sziklaalakzatok védelme .
Görömbölyi 26,5 ha A védettség rendeltetése a fokozottan védett gyurgyalag és védett gyurgyalagfészkelőhely és partifecske fészkelő- és táplálkozóhelyének, valamint az egyre bányató Görömböly, Tégla u. inkább természetes élőhellyé váló tó élővilágának megőrzése, fejlődésük tudományos megfigyelésének biztosítása. Tapolcai régi mészkőbánya (Várhegyi felhagyott kőfejtő)
30 ha
Bulgárföldi fekete nyárfa Stadion utca Bertalan utcai vége Avasi Arborétum Aulich Lajos és Perczel Mór u. között
A védelem rendeltetése a bányaudvarban található kb. húszféle geológiai jelenség, egy neolit korú földvár maradványai, hévizes eredetű barlangrendszer és denevérek lakta további karsztos üregek, valamint a környező természetközeli vegetáció megőrzése. A 990 cm törzskerületű fekete nyárfa (Populus nigra) védelmének biztosítása
6 ha
A védelem rendeltetése a kb. 630 különféle nyitvatermő fajt és fajtát több mint 1000 példányban őrző gyűjteményes kert megóvása.
10
Az Avasi Arborétum fenntartására 2.100.000 Ft, míg a Dr Kovács Miklós rózsagyűjteményének fenntartására 700.000 Ft kiköltése történt meg. A Görömbölyi gyurgyalag-telep védelme érdekében a tulajdonos kártalanítása 1.612.146 Ft-ban történt, a maradék összegek pedig hatósági eljárásokhoz kapcsolódó szakértői díjakra lettek kifizetve. A Vár utcai gesztenyefák permetezése a „növényvédelem” költséghelyről, a Gárdonyi-park kaszálása, valamint a Tapolcai parkrendszer fenntartási munkái a „parkgondozás” költséghelyről történtek. A többi védett természeti terület védelme, állapotának javítása érdekében beavatkozások nem történtek. 2011-ben a Zöld Akció Egyesület saját pályázati forrásaiból megjelentetett egy összefoglaló, a megyei helyi védett értékeket bemutató kiadványt, melyben a miskolci helyi jelentőségű védett természeti területek is ismertetésre kerültek.
Miskolci Állatkert és Kultúrpark A fajvédelemben és a környezeti nevelésben is jelentős szerepet lát el a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, mely 2009-től a Miskolci Turisztikai Kft és a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft által működtetett intézmény. A „kettős gazda”-ság következtében, a tisztázatlan jogviszonyok miatt a fejlesztést segítő legtöbb pályázati lehetőségtől azonban elestek. A lazább pályázati feltételek következtében, egyedül a Magyar-Szlovák határon átnyúló együttműködési program keretén belül kiírt pályázat lett sikeres, mely 2011. évben valósult meg, egy tanösvény kiépítésével. Ebben 2 milliós önerő mellett, 38 milliós támogatás volt lehívva egy magaslesre, völgyhídra és oktatási anyagokra és egy 3dimenziós fotoszintézist bemutató modellre. 2011. évben újabb HU-SK határon átnyúló pályázat lett beadva mely, ha sikeres újabb lehetőséget teremthet az intézmény fejlődésének. Tevékenység Az intézmény menedzsmentje természetesen mindig hatással volt a vadasparki tevékenységek és fejlesztések irányultságára. 2011-től a fajösszetételben figyelembe veszik a fenntarthatóságot, olyan fajokat preferálnak, melyek látogató-csalogató hatásuk mellett lehetőleg természetvédelmi státuszuk miatt is „értékesek” és a mi éghajlati körülményeink között jól tarthatóak, nem igényelnek temperált belső férőhelyet. Egy megfelelően összeállított gyűjtemény, jó szaporodás mellett, jelentős csereértéket képvisel, melyen új fajok hozhatók be a nemzetközi állatkertészeti szakma együttműködésével. Kiemelten fontosnak tartják a helyi természeti értékek megismertetését és bemutatását. Különösen fontosnak tartják az endemikus fajok megismertetését, melyek védelmét ezáltal segíthetik elő. A kedvelt egzotikumok mellett elengedhetetlennek tartják a Kárpát-medence értékes faunájának bemutatását, mely hazai állatkertjeinkben egyre inkább visszaszorul. Az elmúlt évben (2011) több új faj is érkezett és sokan párt kaptak a szaporodás reményében. Az állatkert is bekapcsolódott az Európai Fajtenyésztési Programba. Az állatkertben jelenleg 137 faj/fajta található, ami a 2010 évihez képest 6 fajjal kevesebb. A csökkenés oka a kétéltűek és hüllők fajszámának csökkenése, a barna medve pusztulása, azonban több új fajjal is gazdagodott az állatkert, mint pl. olyan madarakkal, mint pl. a „kacagó jancsi”, a hóbagoly, a barna réti héja és több papagájfaj. Az emlősök között pedig új fajok pl. a perzsa leopárd és a keleti sün. 2011. augusztus 25-27. között az állatkert rendezte meg a főemlős gondozói szakmai találkozót. A találkozón kilenc hazai állatkert 37 szakembere vett részt. 11
Fajmentés Az állatkertben található rehabilitációs ragadozó madár röpdesort az Aggteleki Nemzeti Parkkal közösen javították és felújították, önkéntes munkával újra használhatóvá tették. Az állatkert a két nemzeti parkkal (Bükki, Aggteleki) jó együttműködésben, mint természetvédelmi mentőközpont is működik. A leggyakoribb ok, amiért az állatok bekerülnek:-
- áramütés - mérgezés - gázolás - árvaságra jutás
Jelen, természetvédelmi mentőközponti tevékenység finanszírozása nem tisztázott és nem megoldott. A sérült állatok beszállítását a nemzeti parkok végzik, vagy látogatók hozzák be az állatokat. A sérült állatok gyógykezelése és tartása, akár életük végéig is a fenntartót illetve az állatkertet terheli. 2011-ben 32 védett és fokozottan védett faj 137 egyede került az állatkertbe. Ezekből 50 egyedet újra ki lehetett engedni a természetbe, 22 pedig gondozottként maradt a mentőközpontban. (Forrás: Miskolci Turisztikai Kft, 2012)
Növényegészségügy (Forrás: BAZ megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság) A felmelegedési tendencia hatása kisebb megszakításokkal, de folyamatosan érvényesül. A csapadékos napok száma kevesebb lett, ezzel az éves csapadékmennyiség jelentősen (50 -100 mm-rel) csökkent. Az erős napsugárzás perzselést okozhat, a tartós szárazság negatív hatású lehet, a klímaváltozás miatt eddig nem tapasztalt növényvédelmi és egyéb eredetű problémákkal is szembe kell néznünk, egyre gyakrabban találkozhatunk néhány, a változáshoz alkalmazkodó kártevővel. A fákat érő negatív hatások 2011-ben is megvoltak, vagyis a csapadék nagy része a növények számára nem hasznosult, a fákat körülvevő betonról, aszfaltról a csatornákba került. Ehhez még hozzájárult, hogy a nyár második fele rendkívül száraz volt, előzőek és a levegő szennyezettsége miatt - főleg az autóbusz megállók, közlekedési lámpák közelében - sok helyen a lombozat erős perzselődése és idő előtti elöregedése, lehullása volt megfigyelhető. Nyár végétől az utak aszfaltja, illetve a járdák betonja fölé hajló faágak levelei a kipufogógáztól, ill. a sugárzó hőtől perzselődtek.
12
Aktuális problémák és károsítók •
2011-ben az adventív növények, mint pl. a japán keserűfű fajok (Fallopia spp.) /elsősorban Hejőcsaba és Miskolc-Tapolca környéke, cementgyári szállítószalag környéke/, kanadai aranyvessző (Solidago spp.), karmazsinbogyó (Phytolacca spp.), bálványfa (Ailanthus altissima) jelentős mértékben terjedtek, mert gyakorlatilag továbbra sem történt ellenük semmilyen védekezés.
•
A parlagfüvet (Ambrosia spp.) a kaszálással sok helyen sikerült visszaszorítani, míg másutt pl. Miskolc-Tapolca külső területein jelentősen előretört.
•
Aranyfarú lepke (Euprochtis chrysorrhoea): 2011-ben a rajzás mérsékelt volt; a városszéli vadrózsás, kökényes sövényekben viszonylag kevés téli hernyófészek fordult elő. 2012-ben a nem kezelt, erdőhöz közeli részeken lehet lárvakártétel kialakulására számítani. Humán-egészségügyi szempontból is számottevő, mert a hernyók szőre bőr- és szem irritációt okoz .
•
Levéltetvek (Aphididae): Az időjárás nem kedvezett a levéltetveknek, októberben csak a fekete répa-levéltetű rajzása volt erős, a gazdanövényekre (pl. labdarózsa, bodza, stb.) jelentős számú áttelelő tojást raktak. 2012-ben eddig a száraz időjárásban csak a levélpirosító-ribizke levéltetvek jelentek meg, de ha az időjárás csapadékosabbra fordul, más fajok is képesek gyorsan felszaporodni.
•
Atkák (Acaridae): szárazság és melegkedvelő kártevő számára optimálisak voltak a környezeti feltételek, augusztus végére jelentős mértékben felszaporodtak levél és takácsatkák. 2012-ben, ha tovább folytatódik a csapadékszegény időjárás jelentős kártételük várható.
•
Vadgesztenyelevél aknázómoly (Cameraria ohridella) esetében az első védekezés megkésett, ezért kártétele a kezelt területeken is előfordult. Továbbra sem részesült kezelésben néhány temető, amelyek továbbra is fertőzési gócként fognak szerepelni. 2012-ben ott várható erős kártétel, ahol a múlt évben nem történt védekezés, ill. a lehullott lombot nem gyűjtötték össze.
•
Platán csipkéspoloska (Corinthuca ciliata) 2011-ben a fák egy részén sok egyed károsított, a telelő poloskák száma jelentős. 2012-ben a nem hatékony védelemben részesített területeken jelentős kártétel alakulhat ki.
•
A behurcolt, faunaidegen harlekinkatica (Harmonia axyridis) felszaporodott, az őshonos katicabogár fajokat erősen visszaszorította agresszivitásával. A tavaszi kirajzásuk idején, majd nyár végén a táplálékhiány miatt sokszor zaklatták a járókelőket, a kertben dolgozókat fájdalmas harapásukkal. A telelő egyedek száma igen magas, ami várhatóan további gondokat fog okozni.
•
Fenyőféléken a száraz nyár hatására a fenyő-tűlevelekben élő molyfélék (Cedestis spp.) jelentősen felszaporodtak, több helyen a magányos, öreg fák pusztulását okozták. Száraz időjárás esetén ez a tendencia továbbra is fenn fog állni.
13
•
Tujaféléken - hasonló okokból- a páncélos atkák (Oligonychus ununguis) és a szúbogarak (Phloeosinus aubei, Phlososinus thujae) károsítása, valamint a didimaszcellás (Didymascella thujina) és kabatínás (Kabatina thujae) hajtás- és ágpusztulás (hajtásbarnulás) sok helyen gondot okozott, ami előreláthatólag 2012-ben is folytatódik.
•
A 2011. évi száraz időjárási viszonyok következtében a platánfákon az apiognomoniás (Apio-gnomonia veneta) -, a csonthéjasokon a moníliás (Monilinia laxa) megbetegedés nem volt számottevő, azonban a vegetációs időszak második felében a lisztharmat jelentőssé vált. 2012-ben a fertőzési viszonyok a környezeti tényezők függvényében fognak változni.
•
Feltűnhet a lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) is. Országszerte, többfelé nagy riadalmat keltett az amerikai lepkekabóca megjelenése és kártétele a parkokban és a kertekben. Az ÉszakAmerikából behurcolt fajt hazánkban először 2004-ben észlelték platánfán, ma már a legtöbb fa- és cserjefajon előfordulhat. Terjedését és felszaporodását az utóbbi évek száraz, meleg időjárása fokozta. A károsított növényen a zöldes alapszínű, de a testüket borító viaszszálaktól fehérnek látszó lárvák a legfeltűnőbbek. Ha valaki észreveszi jelenlétüket, fontos feladat a fertőzött fehéres bevonattal fedett növényi részek azonnal eltávolítása és megsemmisítése. (kép: http://www.hir24.hu)
14
LEVEGŐMINŐSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Ipar Az elmúlt időszakban az ipari termelés további csökkenése volt jellemző Miskolcon. Felfüggesztette tevékenységét a HOLCIM Zrt. Hejőcsabai Cementgyára, továbbá az EUROFÉM HALNA Kft. tevékenysége is jelentősen csökkent. A Miskolci Hőszolgáltató Kft-nél a távfűtéshez szükséges hőenergia termelése 80 %-ban a Tatár utcai erőműben, 20%-ban a 8db kazánházban történik. A kazánházakban és a Hőtermelő üzemben beépített hőteljesítmény 492 MW, ezzel szemben a csúcs hőigény 254,6 MW. A Fűtőmű földgázzal üzemel, a NOx és CO kibocsátása jelentős. Ennek hatásai azonban a nagy kibocsátási magasság miatt a városban alig érvényesülnek. A légszennyezőanyag kibocsátását közvetlenül csökkentő beruházás a geotermális hőenergia hasznosítása, amely a Mályi környékén létesített geotermális fúrásokon alapul. A geotermia alapú hőszolgáltatás várhatóan 2012-ben kezdődik el. A légszennyezőanyag kibocsátását közvetett módon mérséklő beruházások a Bogáncs utcai rekultivált hulladéklerakóban keletkező depóniagáz hasznosítása és a 2011-ben létesült biomassza fűtőmű üzembe helyezése. Ipari tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátása Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség több mint 1000 db légszennyező pontforrást tart nyilván Miskolc területén. A nagyobb telephelyeken kívül ezek kisebb nagyobb üzemek fűtési kéményei, elszívó kürtői, szellőzői. Ezek légszennyezőanyag kibocsátása alacsony volumenű, a források jelentős része nulla emisszióval van nyilvántartva. Az ipari tevékenységgel kapcsolatos lakossági panaszok között gyakran fordulnak elő autófestő, autófényező műhelyekkel kapcsolatos kifogások. Ezek jórészt a szerves oldószerek (hígítók) kibocsátására vonatkoznak, ami a nem szakszerűen végzett festési technológiának, a nem üzemeltett elszívó és szűrő berendezéseknek tudható be. A kisebb műhelyek sok esetben lakókörnyezetbe ékelődve működnek, ami az ipari jellegű tevékenység miatt gyakran vezet konfliktusok kialakulásához. A Miskolc levegőjét szennyező, közigazgatási területen kívüli ipari üzemekből az elmúlt évben jelentősebb mértékű légszennyezés nem érte a várost. A városba betelepülő újabb üzemeknek már meg kell felelni az Uniós előírásoknak, vagyis már a tervezés során az elérhető legjobb technikát (BAT) kell alkalmazniuk. Az ipari tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátása továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A mellékelt táblázat mutatja be az utóbbi évek adatait. Miskolc város ipari légszennyezőanyag kibocsátása (t/év) Szennyezőanyag [t/év] szilárd kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-oxidok
(telephelyek bevallásából származó összesített adatok) 2008 2009 2010 2011 39 44 35 34 98 39 37 34 1157 989 690 590 987 1105 971 906 Forrás: ÉMI KTVF adatszolgáltatásai 2009-2012
15
Ipari eredetű SO2 és szilárd anyag kibocsátás Miskolcon 2008-2011
t/év 100 90 80 70
Szilárd anyag Kén-dioxid
60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
Ipari eredetű CO és NOx kibocsátás Miskolcon 2008-2011
t/év 1 200 1 000 800
Szén-monoxid Nitrogén-oxidok
600 400 200 0 2008
2009
2010
2011
Az adatok és korábbi számítások alapján a város iparának szennyező hatása lényegesen elmarad a kommunális tüzelés és még inkább a közlekedés hatásától. A szennyezőforrások közelében lokálisan magasabb koncentrációk fordulhatnak elő. A gazdasági okok miatt megszűnő üzemek légszennyezés csökkentő hatása mellett a működő üzemek tervszerű környezetvédelmi beruházásai is csökkentik a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét.
16
Közlekedés A szállításnak és közúti közlekedésnek jelentős szerepe van a légszennyezésben, s ennek mértéke már Miskolcon is meghaladja az ipar részesedését. A közlekedés minősül az egyik legfőbb tényezőnek, mely a városokban veszélyezteti az életminőséget. Egy 2005-ben Miskolcon készült felmérésben a miskolci polgárok, hatóságok és vállalatok többsége is a közlekedés környezeti hatásait tartják Miskolc egyik legfontosabb környezeti problémájának. (Miskolc MJV Környezetvédelmi programja I.) Úthálózat, közlekedési infrastruktúra Az elmúlt évben folytatódott Miskolc hosszútávú közlekedésfejlesztési koncepciójában és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt infrastruktúra fejlesztések elemeinek a megvalósítása. Ezek közül a jelentősebbek 2011-ben: - elkészült és átadásra került a DTM út nyugati meghosszabbítása a Dayka Gábor és Kiss Ernő utcák között, ezzel párhuzamosan történt az Ilona és a Malomszög utcák szélesítése - megvalósultak az átkötések az ÉTM és a Petőfi utca között, amelyekkel zárult a belváros körüli körgyűrű, lényegesen javítva a terület közlekedési helyzetét. - megemlítendő még a Zöld Nyíl beruházás amelyhez kapcsolódó elterelések és forgalomkorlátozások alaposan felbolygatták a város közlekedését. A beruházás befejezése után kisebb-nagyobb zökkenőkkel helyreállt a forgalmi rend. A város főtengelyein végzett korrekciók, kiépült tehermentesítő szakaszok és kapacitásbővítések ellenére a közlekedési hálózat szerkezete alapjaiban nem változott meg. Továbbra is fennáll az a kedvezőtlen helyzet, hogy a településrészek közötti mozgások döntő többsége csak a belváros érintésével bonyolíthatók le. Különösen élesen jelentkezik az a nyugati és a keleti, illetve a nyugati és a déli városrészek közötti mozgások esetében. Jelentős forgalommérséklő hatással bírt a Bosch út kiépítése és a Zsigmondy út meghosszabbítása, amely a 3.sz főút és az M30-as utak felől a 26.sz. út felé irányuló teher és személyforgalom jelentős részét elvezeti, tehermentesítve ezzel a városközpont útjait. Gépjármű közlekedés Miskolcon közlekedve az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk hogy folyamatosan, évi 12 %-kal nőtt a forgalom, amely időszakonként már a budapesti közlekedési tumultushoz volt hasonlítható. Az utóbbi években ez a folyamat mérséklődött, ami egyrészt az úthálózati fejlesztéseknek, másrészt a gépjárműhasználat gazdasági okokból történő csökkenésének köszönhető. Forgalomszámlálás Miskolcon legutóbb 2005-ben volt, ennek eredményei ma már nem relevánsak. 2012-ben történik újabb átfogó forgalomszámlálás a városban. A főútvonalak forgalomszámlálási adatai (Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2007-2010) alapján mutatjuk be az aktuális tendenciákat Miskolc néhány jellemző területére vonatkozóan. A grafikonon látható, hogy a forgalomnövekedés a legtöbb úton stagnál, vagy csökken. A Szentpéteri kapu forgalmának csökkenésében látványosan jelentkezik a Sajószigeti - Zsigmondy - Bosch utak forgalomelvezető hatása.
17
Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tömegközlekedés Miskolc közlekedési mozgásigényének kielégítésében jelentős szerep jutott és jut a tömegközlekedésnek, a városlakók kb. 50-60%-a használja rendszeresen ezeket. A keletnyugati tengelyen a villamossal párhuzamos autóbuszvonalak is üzemelnek. A városi tömegközlekedés fejlődését egy centrális jellegű hálózat felől egy többközpontú homogén hálózat felé való elmozdulás jellemezte, mellyel a városi tömegközlekedés magas területi lefedettséggel jó területi ellátottságot biztosít. A tömegközlekedési hálózat kiépítését segítő tényező a város szerkezete és fekvése. A helyközi tömegközlekedés (VOLÁN) városi infrastruktúra és viszonylathálózatában centrális rendszer alakult ki, melynek középpontja megegyezik a városi úthálózat központjával, a Búza térrel. A helyi és helyközi közlekedés két, egymástól minden tekintetben független rendszerként működik. A jelenlegi rendszerre az a jellemző, hogy a két szolgáltatás nem tudja egymást tehermentesíteni, gazdaságtalan párhuzamosságok alakultak ki. A tömegközlekedés légszennyezőanyag kibocsátása jelentős, becslések szerint az összes közlekedési emisszió kb. 10-15%-át teszi ki. Különösen magas a régi (szívómotoros) autóbuszok szennyezőanyag kibocsátása (korom-, nitrogén-, kén-, és szénmonoxid). Miskolcon nem használnak vegyes vagy tiszta földgáz üzemeltetésű buszokat a városi tömegközlekedésben, pedig ezek részecske kibocsátása lényegesen alacsonyabb, mint a gázolaj üzemanyagnak.
18
Miskolc Városi Közlekedési Zrt. Miskolc közigazgatási területén, illetve a közvetlen vonzáskörzethez tartozó más közigazgatási területeken a menetrend szerinti személyszállítást - az önkormányzati tulajdonú Miskolc Városi Közlekedési Zrt. végzi. A tömegközlekedés jellemző naturális számait táblázatban mutatjuk be. 2008
2009
2010
2011
Utasszám (1000 fő)
120 385
110 870
101 512
97 564
autóbusz
80 465
74 337
68 083
65 784
villamos
39 920
36 533
33 429
31 780
Utaskilométer (1000 km)
41 345
378 318
346 212
333 186
autóbusz
309 663
286 170
261 846
252 980
villamos
100 682
92 148
84 366
80 206
autóbusz
30,72
28,99
24,47
24,35
villamos
28,72
26,55
31,70
33,98
Férőhely kihasználtság (%)
Forrás: MVK ZRT adatszolgáltatása 2012 Látható, hogy a közforgalmú közlekedés igénybevétele folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, s ez nem csak az utóbbi években, hanem évtizedes viszonylatban is érvényesül. A tömegközlekedés versenyképességének csökkenése komplex tényezőkre vezethető vissza, amelyben a lakosság gazdasági helyzete, az egyéni gépjármű közlekedés versenyképessége mellett a szolgáltatás színvonala is szerepet játszik. Az MVK Zrt. autóbusz állománya környezetvédelmi minősítés szerint 2010 2011
Be nem EURO 0 sorolt 18 9 19 7
EURO I. 14 14
EURO II. 38 40
EURO III. 69 68
EURO IV.
EURO V.
összesen
41 41
0 0
189 db 189db
BORSOD VOLÁN Zrt. A BORSOD VOLÁN Zrt. fő tevékenysége a közúti személyszállítás, melyet B-A-Z. megyében 7 műszaki - forgalmi telephelyen, illetve 11 autóbusz-állomáson 538 db autóbusszal lát el. 2011-ben Miskolcon helyközi járatokat üzemeltetett, vonalhálózata 356 település kapcsolatát biztosítja az országos közlekedési lehetőségekkel. 2009. év végére az utolsó fekete motorral felszerelt járműveket is kivonták a forgalomból, 2010-től már csak környezetkímélő motorú járműveket üzemeltetnek. Miskolcon, a Búza téren üzemeltetett autóbusz állomás jelentős forgalmat bonyolít le, jelentős tényező a terület levegőminőségének alakításában. Egyéb közlekedési légszennyező források Helyi szinten jelentős légszennyezést okoznak még a benzinkutak, ahol a levegőminőség romlás egyrészt a forgalomkoncentráló hatásnak, másrészt a tankolás során elillanó szerves anyagoknak (VOC, benzol) tudható be. Az illékony szerves komponensek jelentős része rákkeltő hatású anyag. A benzinkutak lakókörnyezetbe, belvárosba történő telepítése súlyos hiba. 19
Zöld Nyíl A 2011. év meghatározó - még le nem zárult- városi beruházása a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” nagyprojekt volt, közismert nevén a „Zöld Nyíl”. A projekt közvetlen célja a tömegközlekedési szolgáltatás színvonalának növelése. A megvalósuló fő eredmények: - A meglévő villamospálya és megállók korszerűsítése összesen 19 200 vfm - Új villamospálya kiépítése Felső-Majláthig (2800 fvm), új végállomás és megállók - A villamosközlekedés energiaellátó rendszerének korszerűsítése - A villamosok cseréje, korszerű, új villamosok beszerzése - A meglévő megállóhelyek akadálymentesítése, új utcabútorok és esőbeállók építése A villamosközlekedés közvetlenül nem szennyezi a levegőminőségi szempontból nagyon érzékeny Szinva-völgy levegőjét, ezért tömegközlekedési súlyának növekedése mindenképpen pozitívan értékelhető.
Kerékpáros közlekedés A kerékpáros közlekedés nagyon sokáig Miskolc „mostohagyermeke” volt. A többi magyarországi várossal és főleg a nemzetközi tendenciákkal összevetve Miskolcon erős lemaradás van ezen a területen. A fentiek ellenére egyre többen vásárolnak kerékpárt, azonban a közlekedési nehézségek miatt főleg csak hétvégén kirándulásra használják, munkába járásra és rendszeres közlekedési célokra ritkán. Az elmúlt években jelentős előrelépések, fejlesztések történtek a területen. 2009. évben az Észak-Magyarországi Operatív program keretében uniós pályázat került kiírásra, melyre Miskolc város sikerrel pályázott „kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése” címmel. A projekt keretében létrejön egy új, 12 km hosszú kerékpárút, mely új építéseket és kerékpárnyom felfestéseket tartalmaz. Ez a már meglévő 5,7 km hosszú kerékpárút szakaszokhoz kapcsolódik. A hálózati nyomvonal meghatározása során alapvető cél volt a városban a hivatásforgalmi kerékpározás biztosítása. Így érintve lesznek Miskolc város legfontosabb közintézményei, oktatási kulturális és sport és üzemi intézményei, stb. ( 24 db) − A tervezett megvalósítás teljes -UNIÓ által támogatott- összege 184 millió forint, amiből az önkormányzat önrésze 28 millió forint. − 2011. évben elkészült az I. II. III. és a XI. szakasz. Ezek a szakaszok a Tiszai pályaudvartól indulva a teljes belvárosi kerékpárút megépítését jelentik. − A többi szakasz kivitelezése a téli időjárás és a felmerült nyomvonalváltozások miatt áthúzódott 2012. évre. − Jelenleg a Vologda u. D-i szakasza épül a zöld sávban. Itt önálló kerékpárút megépítésére kerül sor. − Ezzel egy időben az Újgyőri Főtér Vasgyári piac oldalán lévő járdafelületen -az Andrássy úttal párhuzamosan- aszfalt javítási munkák szegélykövezések és a kerékpár nyom felfestések kezdődtek el. − Az Andor utcában a Károly utca és Béla utca közötti szakasz esetében útpálya szélesítésre kerül sor. Az Andor utca József utca és Károly utcai szakasz teljes felülete új aszfalt szőnyeget kap − A teljes kivitelezés befejezése 2012. III. negyedévben történik meg. 20
Szakaszok ismertetése: 1. szakasz: Kandó K. tér- Gömöri vasúti aluljáró között új kerékpárút megépült. 2. szakasz:Gömöri vasúti aluljáró- Szemere utca: forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpárnyom került kialakításra ( megépült) − A pályázat elnyerésének feltétele az volt, hogy az Önkormányzat saját terhére építse ki a Hadirokkantak utcát, a kivitelezés elkészült. 3. szakasz: Szemere u.- Kandia utca- Erzsébet tér- Városház tér- Dózsa Gy. utca- Vologda u.Dajka G. u.: forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpárnyom került kialakításra (megépült) 4. -5. szakaszon A Vologda úton a Dayka G. - Dózsa Gy. út közötti szakaszon kétoldali egyirányú kerékpársáv kerül kialakításra. A csomóponton való átvezetés után az önálló kétirányú kerékpárút az északi tehermentesítő út déli oldalán a meglévő zöldterületen halad önálló kerékpárútként egészen a Thököly utcáig. A Thököly út útszélesítése érinti a Kőporos utcai kerékpárút átkötést is . Ezért a kerékpárút nyomvonalát módosítani kellett. A kerékpárút a Thököly u. K-i oldalán kerül megépítésre, kikötve a Győri kapui kereszteződésben, ahonnan a volt Gyopár utcánál csatlakozik a Kőporos utcához. A kivitelezése jelenleg folyamatban van. 6- 7-8 -9 szakasz A Kőporos út, József és Béla utak közötti szakaszon olyan mértékben leromlott a burkolat állapota, hogy a kerékpárút létrehozása a burkolat javítása nélkül nem lehetséges. A meglévő burkolat szélessége is kevés a jelenlegi formájában a kerékpáros és közúti forgalom bonyolítására. A zökkenőmentes kerékpárút kialakításához elkerülhetetlen a Kőporos úton található burkolati deformáció javítása. A javítás csak lokális burkolatcserével hozhat eredményt, melyet az Andor úti szélesítéssel megegyező réteggel kell kialakítani. Az Andor utca új kopóréteget kap. Ezen a szakaszon az eredetileg egy oldalra tervezett két sáv a módosítás után az úttest két oldalán halad majd. − A Károly u. és Andrássy u.: forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpárnyom kerül kialakításra. Az elmaradt áruház építés miatt a Mónus Illés út és a Könyves Kálmán utcai csomópontban a meglévő útburkolatra festik fel a jeleket. 10. szakasz: Mónus Illés u.- Diósgyőri vár: forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpárnyom kerül kialakításra. 11. szakasz: ( belváros): Arany J. u.- Lévai út között a Szemere utcán a buszsávval közösen vezetve: kerékpárnyom ill. rövid szakaszon új kerékpárút megépült. Ahhoz, hogy a beruházás elérje a tényleges célját, hogy a kerékpár általánosan elterjedt közlekedési mód legyen Miskolcon, nagyon sok feltételt kell még megteremteni: - hiányoznak a biztonságos kerékpártárolók. - a közintézmények és kereskedelmi létesítmények sem tudnak még legtöbb esetben kulturált körülményeket biztosítani a kerékpáros dolgozók és ügyfelek számára - feladatot jelent a biztonságos és kulturált kerékpáros közlekedés oktatása, szemléletének terjesztése A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése csökkenti a gépjármű használatot, hozzájárul a város klímájának és levegőminőségének javulásához, csökkenti a városlakók kiszolgáltatottságát és elősegíti a fizikai és lelki kondíció javulását, az egészség megőrzését.
21
Belterületi közlekedés légszennyező hatása Miskolcon Ilyen jellegű számítás az utóbbi időszakban nem készült Miskolcra. 2005 évi információk alapján megállapítható, hogy a jelentős belterületi utak (az országos főutak városi szakaszai) közlekedési eredetű légszennyezettsége önmagában kimeríti/túllépi a terhelhetőséget. A domináns légszennyezők a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének. Ez a típusú légszennyezés egyértelműen a gépjármű közlekedés intenzitásával van összefüggésben, tehát érdemi mértékben csak a forgalom csökkentésével lehetséges mérsékelni. Az autópálya és más új elkerülő utak átadása nem csökkenti a közlekedésből származó légszennyezés kibocsátás mértékét, csak a helyét, súlypontját helyezi át. Tehát ugyanannyi szennyezőanyag kibocsátása történik, de nem a belvárosban, hanem a város K-i, É-i határában. A városközpont levegőminőségének szempontjából ez átmeneti könnyebbséget eredményez, azonban az autópálya közelében fekvő városrészekben (Martin-kertváros, Szirma) és más településeken a terhelés növekedésével jár. Hasonló hatásokkal jár a belső úthálózat racionalizálása, kibővítése is, ha ez nem párosul határozott és hatékony forgalomcsökkentő intézkedésekkel.
Kommunális fűtés A kommunális tüzelés emissziója fűtési idényben jelentős részt képvisel a város légszennyezőanyag terhelésében. Miskolc kéményseprő közszolgáltatója – a Termoment Kft – folyamatosan figyelemmel kíséri a különböző tüzelőberendezések számának alakulását, állagát és az e körbe tartozó kibocsátásokat. A kommunális fűtést bemutató információk a Termoment adatszolgáltatásán alapulnak (Termoment 2011., Termoment 2012.). Miskolcon kb. 55 000 fűtési pontforrás található, amelyek kb. 80%-a folyamatosan, vagy időszakosan üzemel, ezek kb. 44 000 lakáshoz tartoznak. A gáztüzelés 98%-ban földgázt, 2%ban pb-gázt használ fel. Az un. vegyestüzelés 93%-ban fa és egyéb biomassza, 7%-ban szén és egyéb szénszármazék. Az olajtüzelés részaránya elhanyagolható.
Az egyes tüzelési módok százalékos megoszlása a lakásállományban 100%
9,7%
10,4%
11,9%
13,0%
84,7%
83,8%
82,2%
5,6%
5,8%
2005.
2006.
90%
14,3%
15,1%
15,2%
80,9%
79,3%
74,3%
72,2%
6,0%
6,1%
6,3%
10,6%
12,6%
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Évek
22
vegyes és gáz egyidejűleg csak gáztüzelés csak vegyestüzelés
A fűtési szerkezet változásában megfigyelhető tendenciák - A 2011-ben a korábbi években tapasztalható tendenciák folytatódnak a fűtőanyag megválasztásában, vagyis a miskolci lakosság igyekszik csökkenteni a földgáztól való egyoldalú függőségét, részben gáznál olcsóbb tüzelési forrásokat keres. - A lakások fűtési jellemzőit vizsgálva a földgáz kizárólagos használatának részaránya 2005. évben még elérte a 85%-ot, ez az érték 2011-re már csak 72%. - Növekszik a mindkét energiahordozót alkalmazó lakások száma, ez jelenleg már 15,2%, azaz mintegy 8000 lakás. - Leghatározottabb növekedést a vegyes tüzelés használata mutatja: 2010 és 2011 között 2%-kal nőtt a kizárólag vegyes tüzelésre áttérő lakások száma. A gáztüzelés helyzete - Jellemző, hogy azokban a lakásokban, ahol már be van építve a gáz és vegyes tüzelésre alkalmas berendezés is, ott a korábban domináns gázhasználatot részben vagy teljesen felváltja a vegyes tüzelés használata A leállított gáztüzelő berendezések tartalékot képeznek, nagy hidegben rásegítésként működnek. - Csökken a fűtéskorszerűsítési tevékenység, emelkedik a gáztüzelő berendezések átlagéletkora, amely ma meghaladja a 15 évet. Az öregedéssel csökken a tüzelési hatásfok, nő a légszennyezőanyag kibocsátás.
Kizárólag gázfűtést használó lakások 38000 37000
Lakások száma
36000 35000 34000 33000 32000 31000 30000 29000 2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Évek
A vegyes tüzelés helyzete - A vegyes tüzelésű berendezések típusát tekintve vegyes tüzelésű kazán mintegy 1000 db, hagyományos kályha kb. 2-3000 db, cserépkályha kb. 1800 db, kandalló kb. 3200 db, mindössze 80 db pelletégető kazán, illetve 30-35 db faelgázosító és néhány db szalmabála égető kazán működik. - A berendezések közötti műszaki színvonalkülönbség jelentős. Gyakori az eredetileg széntüzelésre kialakított berendezések fatüzelésre használata, ezekben a tűzifa rosszabb hatásfokkal, több környezetszennyezéssel égethető el. - A vegyes tüzelés terjedésének legnagyobb problémája Miskolcon, a Termoment Kft. tapasztalatai szerinti nem megfelelő tüzelőanyag minőség vagy nem kompatibilis tüzelőberendezés választás. Ez jobb esetben magas nedvességtartalmú fa származékkal való tüzelést jelent, de növekszik az egyéb, tüzelőanyagnak nem minősülő anyagok
23
égetése is. Ilyenek: papír hulladék, különböző nyesedékek, gumi, műanyag vagy általában szemét égetése.
Vegyes tüzelés terjedése 16000 14000
Lakások száma
12000 csak vegyestüzelés vegyes és gáz egyidejűleg vegyes fűtési lehetőségekkel ellátott lakások együttesen
10000 8000 6000 4000 2000 0 2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Évek
-
-
Általános tapasztalat, hogy hiányosak és hibásak a fatüzelésre vonatkozó ismeretek, ami egyaránt vonatkozik a tüzelőberendezés és a tüzelőanyag kiválasztására, valamint a működtetésére Abban az esetben, ha csupán fatüzelésre nem igazán optimális berendezés választásáról van szó, akkor a méréses tapasztalatok szerint leginkább a magas szénmonoxid és erősebb por emisszió, rossz hatásfok, illetve a füstjáratok túlmelegedése a jellemző. A keletkezett füstgázok növekvő szilárd anyag emissziójának egyik jele a füstjáratok gyakori eltömődése. Ezt tisztán jelzi a megnövekedett kéménytisztítási és égetési igény.
A lakossági fűtés szennyezőanyag kibocsátása - A lakossági fűtés szennyezőanyag kibocsátása meghatározó tényező a környezeti levegő minőségének alakulásában. A szilárd tüzelőanyag használata a szilárdanyag kibocsátás tekintetében egyértelműen szennyezőbb hatású mint a gázfűtés. - A Termoment Kft számításai szerint a lakossági vegyes tüzelés szilárdanyag kibocsátása 2011-ben 2150 tonna volt, és a vegyes tüzelés arányának emelkedésével évente 2-3 %-kal növekszik. - A téli időszakban kialakuló határértéket meghaladó PM10 imisszió kialakulásában jelentős szerepe van a vegyes tüzelésnek. Egyéb lakossági eredetű légszennyezések Kerti hulladékok égetése A kertes és zártkertes övezetben jellemző tavasszal és ősszel a kerti hulladékok égetése. Ennek fő összetevői: avar, fű, gally, stb. Sajnos a komposztálás helyett legtöbben még ezt tekintik a hulladékkezelés megfelelő módjának. A város levegőtisztaság-védelmi rendelete szabályozza az ilyen típusú hulladékok égetését, de a rendelet ismertsége alacsony, betartása 24
ennek megfelelően alig jellemző. A kerti hulladékok égetése helyi problémákat szokott okozni, főleg, ha nedves hulladékot égetnek. Gyep és bozóttüzek Miskolc határában rendszeresen lobbannak fel ilyen tüzek, évente 1000-3000 ha gyep, parlag, cserjés, bokros ég le, némelyik évente többször is. A tüzek leggyakrabban gyújtogatások eredményeként keletkeznek, de sokszor az óvatlan kerti hulladékégetés miatt harapóznak el a lángok. A tüzekben nem csak a fű, hanem a szétszórt műanyag hulladékok is elégnek. Műanyag hulladékok égetése Gyakran előfordul kertes övezetben és az új építkezési területeken. Másik gyakori típusa a kábelszigetelések leégetése, ami elsősorban a peremterületeken jellemző. Ezek sokszor adnak okot lakossági panaszokra, azonban ritkán van lehetőség hatósági intézkedésre. A műanyagok égetése során sok agresszív és rákkeltő anyag szabadul fel, ezek égetését mindenképpen kerülni kell. A város levegőtisztaság-védelmi rendelete szigorúan tiltja a műanyagok nyílt és zárttéri égetését
Energia felhasználás Villamosenergia felhasználás Miskolc villamosenergia ellátója az ÉMÁSZ. A szakterület ismertetése a vállalat beszámolója alapján készült. Miskolc város villamos energia igénye a 2010. évi mélypont után 2011-ben enyhe növekedésnek indult, csaknem 10%-kal nőtt 2010-hez képest, annak ellenére, hogy több nagy fogyasztó (pl. Hejőcsaba Cementgyár) is szüneteltette működését. A város villamos energiafogyasztóinak száma kb. 2%-kal nőtt. A nagyfogyasztók megszűnése miatt a csúcsterhelés a 2009-2010-évekhez képest 15-20MW-tal csökkent.
Miskolc villamosenergia fogyasztása 2003-2011 1 000 000 900 000
Összes mennyiség 1000 kWh
800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: ÉMÁSZ 2012
25
Miskolc villamosenergia fogyasztásának fő adatai 2005 731 131 83 775 100,7% 86,0%
Összes mennyiség 1000 kWh Összes fogyasztói darabszám Energia igény növekedése Fogyasztói szám alakulása
2006 728 310 83 336 99,6% 99,5%
2007 929 280 87 006 127,6% 104,4%
2008 891 744 87 426 96,0% 100,5%
2009 782 134 87 612 87,7% 100,2%
2010 737 406 87 201 94,3% 99,5%
2011 766 146 88 538 103,9% 101,5%
A város főelosztó hálózatán (120 kV) a korábbi évektől eltérően nagyobb rekonstrukciók 2011-ben nem történtek. Az ábrán jól látható, hogy 2009 - 2010 - 2011 között folyamatosan csökkent a mérési napon villamosenergia felhasználás. A 2012. évi mérési nap fogyasztása gyakorlatilag megegyezik az előző évivel.
Miskolc város kommunális és ipari fogyasztóinak villamosenergia felhasználása /MW/ országos téli mérési nap (Január, harmadik hét, szerda) 120 100
2009 2010 2011 2012
MW
80 60 40 20 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24
óra
Földgáz felhasználás Miskolc földgáz szolgáltatója a TIGÁZ-DSO. A szakterület ismertetése a vállalat beszámolója alapján készült. A földgáz fogyasztói létszám alakulása Miskolc város területén Év
Lakossági fogyasztók (db) Mérős Átalány20 m3/h 20-100 díjas alatt m3/h
Átalánydíjas
Közületi fogyasztók (db) Mérős 10120 m3/h 20-100 500 alatti m3/h m3/h 2 658 317 44
500 m3/h felett 9
2006
27 743
39 121
20
49
2007
27 720
39 451
21
54
2 780
318
36
4
2008
27 640
39 588
23
101
2 889
306
47
12
2009
27 583
39 567
22
136
2 964
284
47
8
2010
27 528
39 579
23
134
2 987
277
48
6
2011
27 494
39 559
26
136
3 074
260
47
5 (Tigáz 2012)
26
A fenti táblázatból látható, hogy kismértékben csökkenő fogyasztói létszám mellett a gázfelhasználás csökkenő tendenciát mutat. A gazdasági válság miatt 2011 évben nem volt emelkedés tapasztalható. A gázfelhasználás jelentős csökkenését három tényező befolyásolja: • • •
A gázkészülékek cseréje, jobb hatásfokú eszközökre. A növekvő energia árak miatti takarékosabb felhasználás. Energia felhasználást csökkentő beruházások (épület szigetelések).
A földgáz értékesítés Miskolc területén (ezer m3) 70000 60000 50000 Lakosság Közületek
40000 30000 20000 10000 0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
(Tigáz 2012)
A különböző fűtőanyagok környezetszennyező hatását figyelembe véve a fosszilis energiahordozók közül a földgáz a legkisebb környezetterhelést okozó energiahordozó. Széleskörű elterjedése környezetvédelmi, talaj, élővíz és levegőtisztasági szempontból is kedvező. Felhasználása során környezetszennyezést, illetve légszennyezést a kibocsátott égéstermék okozhat. Az elégetés során keletkező égéstermékben a káros anyagok aránya a gáztüzelő berendezések típusától, telepítésétől, égéstermék elvezetés módjától, a gáztüzelő berendezés karbantartottságától függ. A társaság tapasztalatai alapján a gázfogyasztók nagy hányada elmulasztja a gázkészülékek rendszeres karbantartását. A gázkészülék műszaki állapota jelentősen befolyásolja a távozó égéstermék légszennyező anyag tartalmát. A rossz műszaki állapot miatt kialakuló tökéletlen égés megnöveli a káros anyagok, elsősorban a szén-monoxid és a NO x kibocsátást, ugyanakkor csökkenti a gázkészülék hatásfokát. Az újonnan belépő gázfogyasztók létesítményeihez készített gáztervek felülvizsgálata során szorgalmazzák azoknak a gázkészülékeknek a felszerelését, amelyeknek a tüzeléstechnikai és égéstermék elvezetési tulajdonságai minden szempontból a legkedvezőbbek. Az ellenőrizetlenül a talajba, vagy zárt térbe kiáramló földgáz veszélyeztetheti az épített és természeti környezetet. Ennek megakadályozását a társaság elsőrendű feladatának tekinti, ezért műszerparkjukat rendszeresen modernizálják. A hálózatot gyalogos műszeres ellenőrzéssel ütemterv szerint rendszeresen ellenőrzik. A korábbi években műszeres hálózatellenőrző gépjárművel is ellenőrizték a hálózatot, de ez nem volt elég eredményes, így 27
ezt a módszert megszüntették. A gázhálózaton a gázszivárgások számát alacsony szintre sikerült leszorítani. Légtérterhelő szivárgások számának alakulása Miskolc város területén Szivárgásokszáma [db]
2007 379
2008 324
2009 286
2010 79
2011 86 (Tigáz 2012)
2011. szeptember 15-én Miskolc város belvárosában a gázvezeték rekonstrukciós munkálatok végzésekor súlyos gázüzemi üzemzavar történt (gázlobbanás). A baleset következtében a társaság szerelője halálos égési sérülést, a földmunkás alvállalkozó munkatársa súlyos égési sérülést szenvedett. A körülmények vizsgálatát a hatóság még nem zárta le. Távhőszolgáltatás Miskolc távhő szolgáltatója a Miskolci Hőszolgáltató Kft. A szakterület ismertetése a vállalat beszámolója alapján készült (MIHŐ 2012). A távhőszolgáltatás fontosabb adatai A MIHŐ Kft. a város 31.593 db lakása és a hozzá tartozó 936 db közület (összesen kb. 5.186.838 lm3) fűtése céljából 136/76 C0-os forróvizet keringtet a 105,911 km primer, valamint 90/70 C0-os melegvizet keringtet a 38,56 km szekunder, és 38,559 km HMV távfűtési vezetékhálózaton. A hőenergia termelése 80 %-ban a Tatár utcai erőműben, 20 %-ban pedig 8 db kazánházban történik. A Társaság összesen 239 db hőközpontot illetve 8 db kazánházat (fűtőművet) üzemeltet, további 2 önkormányzati kazánházat bérüzemeltet, valamint üzemeltetési szerződései vannak a MIK Zrt.-vel, és MIVÍZ Kft.-vel. A kazánházakban és a Hőtermelő üzemben az össz beépített hőteljesítmény 492 MW, ezzel szemben a fogyasztók jelenlegi csúcshőigénye kb. 254,6 MW. Energia felhasználás és termelés 2011-ben A 2011. év során vételezett földgáz mennyisége: 6.872 em3gáz/év saját felhasználásra 5.782 em3gáz/év MIFŰ-nek átadásra villamosenergia mennyisége: 10.896 MWh/év saját felhasználásra 1008 MWh/év MIFŰ-nek és egyéb felhasználóknak átadásra saját villamos energia termelés biogázmotorral: villamosenergia eladás MAVÍR-nak: 2011. évben gázmotoroktól (+KCE) átvett energia: BIOMI faaprítéktüzelésből átvett hőenergia: 2011. évben kitermelt depóniagáz:
28
2.402 MWh/év 2.306 MWh/év 1.300.994 GJ. 1.398 GJ 1.739.565 m3.
A Hőtermelő üzemben, a Diósgyőri- valamint a Bulgárföldi kazánházban beépített gázmotorok 2008-2010-ben egész évben folyamatosan üzemeltek, míg 2011. évben a KÁT változása miatt 3 hónapig szüneteltetésre kerültek. Társaságunk ezen időszak alatt nem tudott hulladékhőt vásárolni, hiányzó hőmennyiséget saját tüzelőberendezésben elégetett földgáz felhasználásával pótolta ki. Így 2011. évben társaságunk földgáz felhasználása a fent megnevezett területeken az előző évhez képest megnövekedett. A beépített hőteljesítmény: 20 MW+4 MW+1 MW = 25 MW. A kapcsolt hő és kapcsolt villamos energiatermelésből hasznosított hőenergia az összes felhasznált energia közel 20 %-a. A nyári HMV szükségletet ugyanis szinte teljes egészében a gázmotorok biztosítják. Az elmúlt évek fejlesztései következtében mind a 239 db hőközpont változó tömegáramú működtetésre történő átalakítása megvalósult. Megújuló energiaforrások bevonásával kapcsolatos fejlesztések: Depóniagáz hasznosítás A Bogáncs utcai rekultivált hulladéklerakóban keletkező depóniagáz hasznosításának I. ütemeként megépült a hulladéklerakó és a Szalag utcai kazánház közötti 2 km hosszú depóniagázvezeték, és 2009. január 27.-én üzembe helyezésre került az 1 MW-os biogáz tüzelésű kazán. A II. ütemben 2010. év során további 64 db gázkút és a hozzá tartozó gázhálózat, valamint villamos hálózathoz történő csatlakozás kiépítése és a gázmotor telepítése valósult meg. A kereskedelmi üzem 2010. július 1.-én kezdődött meg. Biomassza fűtőmű 2010. év során megtörtént a biomassza üzemű hőtermelő létesítés előkészítése, mely a kenderföldi lakótelep hőellátását biztosítja a Lórántffy Zsuzsanna utcai iparterületen megépülő kazánházból. A beruházás célja a Kilián városrész távfűtési alrendszerének korszerűsítése megújuló energiaforrás bevonásával egy évi 4.500 tonna biomassza (faapríték) felhasználásával működő 3 MW teljesítményű többlet CO 2 kibocsátást nem jelentő hőtermelő berendezés létesítésével. A faapríték tüzelésű fűtőmű kereskedelmi üzeme 2011. február 19-én indult el. Geotermikus energia hasznosítás A MIHŐ Kft. és a PannErgy Zrt. projekt társaságot alapított Miskolci Geotermia Zrt. néven, s hosszú távú, húsz évre szóló geotermális hőenergia-szállítási szerződést kötött. Az eddigi fúrási eredmények minden várakozást felülmúlnak és a kezdetekben feltételezett mutatóktól a beruházás eredményesebben folytatható le. 2012-ben nagy valószínűséggel elkezdődhet a geotermia alapú hőszolgáltatás Miskolcon, a PannErgy Zrt. sikeres geotermikus fúrásainak köszönhetően Miskolc-Mályi térségében. MAKROVIRKA 2010. évben Miskolc város csatlakozott a BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft. által kezdeményezett MAKROVIRKA projekthez, melynek megvalósításában a MIHŐ Kft. is közreműködik. 2011-2012. évben tervezik egy pályázattal támogatott energetikai projekt megvalósítását.
29
A LEVEGŐMINŐSÉG ALAKULÁSA 2011-BEN Monitoring, a levegőminőség mérése Az immissziós mérőhálózatot 2002. februártól az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) részeként az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség működteti. Az automatikus mérőállomások műszerei által mért adatok számítógépes adatbázisba kerülnek, és on-line módon negyedórás, félórás, vagy órás átlagértékeket továbbítanak az alközpontokba, majd az Országos Légszennyezettségi Adatközpontba. Az adatok validálása után a felügyelőség adatot szolgáltat a helyi ÁNTSZ, az önkormányzatok és a katasztrófavédelem felé. -
-
Az elmúlt időszak fontosabb változásai a mérőhálózatban: 2008. január 01-től a RIV (Regionális Immisszió Vizsgáló Hálózat) vizsgálatok közül Miskolcon csak az ülepedő por maradt meg. 2011. január 1.-től ez a vizsgálat is megszűnt, mivel erre a komponensre nincs határérték a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben. SO2, NO2, vizsgálat csak a monitorállomásokon történik. 2008-ban az M3 mérőállomás (Mányoki Ádám út) a KvVM utasítása alapján átadásra került az ATI-KTVF számára, Kecskeméten történő továbbüzemelés céljából. A PM10 mérő műszert az M5 (Martin-kertváros) mérőállomásról 2009.04.01-el áthelyezték a kazincbarcikai nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett mérőállomásra. Az állomáson sem CO, sem O3 mérés nem történik. Az M4 állomás O3 mérőműszere október-december hónap között a Sajószentpéteri nemzetközi állomáson működött. M6 állomás (Görömböly) SO2 analizátora 2011.05.22-én javíthatatlanul meghibásodott, M6 állomás PM10 műszere június-július hónapban áthelyezve a Sajószentpéteri nemzetközi mérőállomásra.
Tehát Miskolcon az elmúlt évek alatt jelentősen csökkent a mérések, a mérőállomások és a mérőműszerek száma is. Miskolcon jelenleg 3 db mérőállomás működik. (Korábban 6 mérőállomás volt.) A 2011-ben működő mérőhelyeket és méréseket az alábbi táblázat mutatja be: Kód M4 M5 M6
Helyszín forgalmi csomópont családi házas rész lakóterület
Városrész Búza tér (Belváros) Alföldi u. (Martintelep) Lavotta u. (Görömböly)
Mért komponens SO2, NO2, NOx, CO, Ózon, + Meteorológia SO2, NO2, NOx, SO2, NO2, NOx, CO, Ózon,
Az automata mérőállomások aktuális légszennyezettségi adatai az interneten is megtekinthetők az OLM honlapján (http://www.kvvm.hu/olm/index.php).
Miskolc levegőminőségének alakulása 2011-ben, trendek A mérőrendszer fentebb ismertetett átalakulása nem ad módot arra, hogy minden városrészre kiterjedően értékelhető legyen a város levegőjének minősége. A 2011. év részletes levegőminőségi adatait, az egyes légszennyező anyagok egészségügyi határértékeit az ÉMI KTVF adatszolgáltatása alapján az 1.1. mellékletben mutatjuk be.
30
Összefoglaló értékelés Miskolc levegőminősége az elmúlt évtizedekben jelentősen javult, szinte minden légszennyezőanyag esetében csökkenő trendek tapasztalhatók. Míg korábban a Szinva-völgyi ipari emisszió volt a meghatározó, napjainkra a közlekedés és a kommunális fűtés alakítja elsősorban a város levegőminőségét. Általánosságban jó levegőminőségről beszélhetünk Miskolc esetében, ugyanakkor lokálisan (pl. forgalmas közutak mentén) vagy meteorológiai tényezők hatására (hidegpárna, inverzió, stb) egészségügyi határértéket jelentősen maghaladó szennyezőanyag koncentrációk alakulhatnak ki. 2011-ben a legtöbb szennyező anyag légköri koncentrációja az előző évekhez hasonló lefutású görbét produkált, jóval határérték alatt maradt, sem jelentős javulás, sem romlás nem történt. Stagnálásról beszélhetünk ebben a tekintetben. Egyetlen légszennyezőanyag, a szállópor (PM10) koncentrációja mutat mérsékelt növekedést, s egyre gyakrabban haladja meg az egészségügyi határértéket szmoghelyzetet teremtve a városban. Évről-évre tovább tartó és a határértéket magasabban meghaladó koncentrációk alakulnak ki. E szennyezőanyag csökkentésével mindenképpen foglalkozni szükséges a közeljövőben. Gyakran határérték feletti még a nitrogén-oxidok (NOx) koncentrációja, szerencsére ez a szennyező csökkenő tendenciát mutat.
31
Kén-dioxid A kéndioxid koncentráció 2008 és 2011 közötti havi átlagainak trendje az egész város területén alacsony szinten -az éves határérték 10-30%-a körül - stagnáló. Határérték túllépés nem volt az elmúlt évben. A fűtési és fűtés nélküli idény légszennyezettségében tapasztalható különbség arra enged következtetni, a lakossági fűtés hatása nem elhanyagolható. A változás lényegesen magasabb a nyílt beépítésű lakóházas övezetekben. A 24 órás határértéket meghaladó alkalmi légszennyezettség aránya 0,0 %
Szén-monoxid A levegő szénmonoxid tartalma a határértékhez képest egész évben alacsony, fluktuációja mérsékelt, éves szinten a határérték 15-35%-át teszi ki. A legmagasabb értékek 2011 novemberében fordultak elő, de ekkor sem érték el a határértéket.
32
Nitrogén-oxidok (NOx) A nitrogén-oxidok koncentrációja egész évben viszonylag magas. A fűtés nélküli időszakban a határérték fele, fűtési idényben a határértéket közelítő, meghaladó átlagkoncentráció jellemző. A 24 órás határértéket meghaladó légszennyezettség a Búza téren 17 napon keresztül, Martin-Kertvárosban 4 napon keresztül állt fenn. Az 1 órás határértéktől magasabb koncentrációk aránya a Búza téren több mint 5%.
Ózon Az ózon koncentrációja jellegzetes természetes évi menetet mutat. Mértéke közepesnek mondható, éves szinten a határérték 50 - 60%-át éri el. A nyári hónapokban a szint magasabb.
33
PM10 (szállópor) Szállópor tekintetében javulás nem tapasztalható az adatok alapján. A porszennyezettség az év egyharmadában meghaladja a határértéket, gyakran mérnek a határértéket többszörösen meghaladó értékeket. A túllépések aránya és mértéke országos szinten is kiemelkedő. A 24 órás egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezettség a Búza téren 115 napon keresztül, Görömbölyön 92 napon keresztül állt fenn.
További aggodalomra ad okot a PM10 frakció Benz(a)pirén tartalma, amely a Búza téren többszörösen meghaladja a határértéket. Kiugróan magas értékek elsősorban az őszi-téli időszakban fordulnak elő, amikor a PM10 koncentrációja is magas. Országos vizsgálat során a legmagasabb koncentrációkat Debrecen mellett Miskolcon a Búza téren mérték.
34
Az Európai Parlament és Tanács 2004/107/EK irányelve rendelkezik a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről. Ezek az anyagok humán genotoxikus rákkeltők, illetve nincsenek olyan meghatározható küszöbértékük, amelyek alatt ezek az anyagok veszélytelenek lennének az emberi egészségre. A környezeti levegőben a policiklusos aromás szénhidrogének rákkeltő kockázatának jelzésére a benz(a)pirén szolgál. Sajnos Miskolcon a korábbi évek adatai is kiugróan magas értékeket mutatnak.
Forrás: OLM 2011 Pah, nehézfém értékelés
35
Szmog-helyzet Miskolcon A szmoghelyzetek kialakulása A felszínről kibocsátott szállóport a kellő erősségű szél elviszi, a csapadék a legnagyobb részét kimossa, ill. elkeveredik. Ezek hiányában a szálló por a felszín közelében összegyűlhet, fölhalmozódhat. A téli félévben derült, szélcsendes estéken, éjszakákon gyakran kialakul a talajalapú inverzió, ekkor leggyakoribb a szállópor koncentráció jelentős megemelkedése. Annál magasabbak az értékek, minél régebb óta gyűlik a szennyezőanyag egy vékony légrétegben, minél erősebb az inverzió, és minél hidegebb van. Vastag hóval borított felszín esetén egyetlen derült, szélcsendes éjszaka alatt is igen magas koncentrációk alakulhatnak ki. Ezt fokozza, hogy a nagy hideg miatt ilyenkor jóval erősebb a lakossági fűtés is. Jó példa erre a 2011. november első harmada. (Kovács Attila 2012) Ezt a folyamatot mutatja be szemléletesen az ábra:
Forrás: (Kovács Attila 2012) Természetesen mindezekhez szükséges a szennyezőanyag kibocsátás, amit az átalakuló lakossági fűtés fentebb részletezett tendenciái, valamint a növekvő motorizált közlekedés bőségesen szolgáltat. Ezek a kérdések nem megkerülhetők, a jövőben mindenképpen szükséges a PM10 kibocsátás mérséklése a város területén. Intézkedések Miskolc 1993 óta rendelkezik szmogriadó tervvel, amit 2009-ben módosítottak, mivel életbe lépett a 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM rendelet, amely szigorította a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket. 2009-et megelőzően egyetlen esetben sem rendelték el a szmogriadó különböző fokozatait. 2009-től egyre gyakrabban, 2011-ben több mint 10 alkalommal rendeltek el riasztási vagy tájékoztatási fokozatot. Valamennyi esetben a szálló por (PM10) határérték túllépés miatt történt az intézkedés.
36
A szmogriadó fokozatok elrendelésekor minden esetben csak az önkéntes korlátozó intézkedésekre történő felhívás kiadására került sor. A SZMOG Intéző Bizottság álláspontja szerint nem volt indokolt szigorú korlátozó intézkedések életbe léptetése. A szmoghelyzet megszűnését minden esetben a meteorológiai viszonyok kedvező megváltozása (szél, csapadék) eredményezte, a korlátozások hatása nem volt érzékelhető.
Forrás: OLM
37
VÍZGAZDÁLKODÁS Ivóvízellátás Miskolc ivóvízellátását a MIVÍZ Kft. biztosítja, az ismertetés a vállalat adatszolgáltatása alapján készült. (MIVÍZ KFT 2012). Ivóvíztermelés Miskolc város vízellátásában a Bükk hegység karsztvizeire épül. A karsztvizek kitermelése egyrészt gravitációs vízművekben (Szinva-forrási vízmű, Anna-forrási vízmű, Felső-forrási vízmű), másrészt szivattyús üzemű vízművekben (Tapolcai vízmű, Tavi-forrási vízmű, Szent György-forrási vízmű, Királykúti vízmű) történik. Szélsőséges időszakban az ÉRV Zrt. kezelésében üzemelő, és átvételre kerülő vizet a kavicsteraszra települt víztermelő és -tisztító telepek (Hernádmenti csúcsvízmű, Bőcs-Sajóládi vízmű, Alsózsolcai vízmű, Sajóecsegi vízmű) biztosítják. A város napi vízfogyasztása 35-42 em3.
A MIVÍZ Kft. által értékesített víz mennyisége a város lakosságszámának csökkenése és környezettudatosságának, valamint a vízmérők felszerelésének eredményeképpen évről évre csökkenő tendenciát mutat. A 2006-ban bekövetkezett vízszennyezés miatt csökkent a saját termelés mértéke, ezért az ÉRV Zrt.-től vált szükségessé ivóvíz vásárlása.
38
Karsztvizekre települt termelő telepek vízjogi engedélyekben lekötött kapacitásai Víztermelő telep
Minimum (m3/nap) 6000
Maximum (m3/nap) 37967
5300
9500
6800
-
-
960
Szinva-forrási vízmű
1496
22800
13910
Felső-forrási vízmű
300
1500
800
Szt György-forrási vízmű
500
970
800
-
-
27
Ómassai vízmű
20
80
41
Összesen
35480
86170
53461
Tapolcai vízmű Tavi-forrási vízmű Anna-forrási vízmű
Királykúti vízmű
Átlag (m3/nap) 25200
Termelő telepenként kitermelt tényleges vízmennyiségek 2011. évben Víztermelő telep Tapolcai vízmű Tavi-forrási vízmű Anna-forrási vízmű Szinva-forrási vízmű Felső-forrási vízmű Szent György-forrási vízmű Királykúti vízmű Ómassai vízmű Összesen
Minimum (m3/nap)
Maximum (m3/nap)
Átlag (m3/nap)
0 2 961 0 1 850 0 0 7 24 968
23 023 11 290 2 063 18 380 915 1 750 64 41 344
9 639 7 458 1 023 7 935 680 732 19 33 302
Termelt vízmennyiség [e m3] 2011. év 3 518 2 722 373 2 896 248 267 0 7 10 702
Az ÉRV Zrt. számára 1 249 m3 vizet adtak át, és 1 649 975 m3 vizet vásároltak 2011-ben. Az átvett vízmennyiséggel együtt 12 352 882 m3 víz állt a fogyasztók rendelkezésére az elmúlt évben. Vízkitermelés egyenletes, az igényeknek megfelelő volt. A Királykút továbbra is üzemen kívül van. A Hernádnémeti csúcsvízműből Miskolc részére 20 000 m 3/nap, a Borsodsziráki vízműből 5 000 m3/nap biztosítható szerződés szerint. Víztermelési adatok Saját termelés maximuma Saját termelés minimuma Összes termelés maximuma Összes termelés minimuma
Víztermelési adatok 2011 m3/nap Időpontja 39 017 2011. szept. 7. 19 607 2011. aug. 2. 41 344 2011. okt. 12. 24 968 2011. aug. 2.
Fajlagos vízigény: A lakossági fogyasztók fajlagos vízigénye az egységfogyasztó által az időegységben igényelt vízmennyiség 120 liter/fő/nap. Tartózkodási idő: a saját rendszeren belül maximum 24 óra. A Társaság az utóbbi években nagymértékben fejlesztette az ivóvíz minőségét szolgáló többlépcsős vízbiztonsági rendszert, amiről a közvéleményt is rendszeresen 39
tájékoztatta. A megfelelő vízminőség biztosításának céljából a víztermelő telepeken a karsztforrások nyersvizét 24 órás folyamatos online monitoring rendszer ellenőrzi. Az elvégzett bakteriológiai gyorstesztek és laboratóriumi mérések, illetve az elosztó hálózaton napi gyakorisággal elvégzett vízminőségi vizsgálatok szavatolják a kifogástalan, jó minőségű ivóvizet. 2009. évben elkészült a Vízbiztonsági Terv – a tapolcai víztermelő telepre vonatkozóan – mely tartalmazza az összes szóba jöhető veszélyforrás kockázatát, esetleges következményeit és az erre vonatkozó megelőző tevékenységeket, intézkedéseket, amely garantálja az egészséges, jó minőségű, folyamatos ivóvízellátást. A Vízbiztonsági Terv teljes rendszerre történő megalkotása 2010. év végére valósult meg. 2012-re megvalósul egy új technológia bevezetése, mely során egy új víztisztító (ultraszűrő berendezés) kerül telepítésre. Ez a berendezés nem csak a víz zavarosságát tudja csökkenteni, de a nyers víz baktérium- és vírus tartalmát is csökkenti tisztán fizikai módszerrel vegyszeres beavatkozás nélkül. Ezzel a városba betáplált ivóvizek mennyiségi és minőségi színvonala is emelkedni fog. Az ivóvíz minőségi jellemzői Vízkivételi műveknél (források), a hálózati betáplálási pontokon (ivóvíz-tároló medencék) végzett vízminőség ellenőrzések a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet szerint történnek. Az eredmények megfelelnek 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet által támasztott határértékeknek. A vízelosztó rendszerek hálózati pontjain végzett vizsgálatokat a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szabályozza. A 2887-76/2006. sz. ÁNTSZ határozat alapján az ivóvíz hálózat éves mintavételi rendje a következő: • 34 mintavételi ponton évi 200 minta kémiai, 400 minta bakteriológiai, 50 minta mikroszkópos biológiai és 5 minta részletes vizsgálatát végezzük. Negyedévente Clostridium vizsgálat szükséges. A vizsgálati eredmények kiértékelése alapján Miskolc (és Felsőzsolca) ivóvize megfelel a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet által támasztott határértékeknek. Az alábbi táblázat a 2011. évi átlageredményeket tartalmazza Ivóvízhálózati eredmények 2011. év Miskolc Kémiai vizsgálati eredmények átlagértékei Vizsgált komponens Mértékegység Átlagérték Szabad aktív klór mg/l 0,37 Összes aktív klór mg/l 0,42 pH 7,37 Fajlagos elektr. vezetőképesség (25 oC-on) µS/cm 560 Kémiai oxigénigény (ps) mg/l 0,51 m-lúgosság mmol/l 5,6 Összes keménység mg CaO/l 177 nk° Klorid mg/l Szulfát mg/l Ammónium mg/l Nitrit mg/l Nitrát mg/l Vas mg/l Mangán mg/l * A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet előírásai szerint.
40
17,7 7,5 28 <0,01 <0,01 6,9 <0,01 <0,02
Határérték* >6,50 és <9,50 2500,00 3,50 min. 50,0 max. 350,0 100,00 250,00 0,20 0,10 50,00 0,20 0,05
Bakteriológiai vizsgálati eredmények átlagértékei Vizsgált komponens Mértékegység Átlagérték Határérték** Coliform-szám szám/100 ml 0 0 Telepszám 37 °C-on szám/ml 0 nincs szokatlan változás 22 °C-on szám/ml 0 500 Escherichia coli szám/100 ml 0 0 Enterococcusok szám/100 ml 0 0 Pseudomonas aeruginosa db/100ml 0 0 ** A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet- és az ÁNTSZ B.-A.-Z. Megyei Intézet előírásai szerint.
A lakosság tájékoztatásaként a hálózati ivóvíz minőségét jellemző havi átlagadatokat a www.miviz.hu internetes honlapon teszik közzé. Az ivóvízellátó hálózat állapota Miskolc Megyei Jogú Város teljes ivóvízszolgáltatási területén az egyes ivóvízvezeték szakaszok 65%-ot meghaladóan a tervezett élettartamukat elérték. Az utcákban található közműveken a határhibaszámok túllépése megtörtént és a rendszeres karbantartás hatása sem hoz eredményt. A jellemzően eternit (azbeszt alapanyagú) vezeték szakaszok üzembe helyezése óta a meghibásodási gyakoriság folyamatosan nő. Az azbeszt alapanyagú csőszálak élettartama 30 évben lett meghatározva, mely a talaj agresszivitásának megfelelően a létesítményekben teljes korróziót eredményezett. A vízveszteség csökkentésére, valamint az intelligens rekonstrukciós programra alapított team munkák keretein belül kerestek megoldásokat a problémákra, azonban anyagi források hozzárendelésének hiányában jelentős eredmény nem született. A vízhálózaton 2011-ben bekövetkezett hibák jellegét, darabszámát és a hibák előfordulási gyakoriságát az alábbi táblázat mutatja. Vízhálózati hibák gyakorisága 2011. évben Hibatípus megnevezése Gerincvezetéki csőhiba javítása földben Bekötő vezetéki hiba javítása földben Tolózár hibajavítás/csere földben /200 mm alatti/ Csőhíd javítása Mérőhely hiba javítása aknában Tolózár hibajavítás/csere aknában /200 mm alatti/ Nyomásszabályozó hiba javítása aknában Egyéb aknában lévő hiba javítása Közműhöz kapcsolódó közterületi hiba javítása /aknafedlapok, csapszekrények pótlása, cseréje, megsüllyedt nyomvonal helyreállítása Vezetéköblítés Vezetéktisztítás Főmérő csere NA 80 mm alatt Szivattyú csere Közkifolyó javítás Tűzcsapjavítás Kivizsgálás Gerincvezetéki kötéshiba javítása földben Összesen:
Darabszám 2011-ben 294 330 18 8 257 24 29 308
%-os előfordulás 13,49 15,14 0,83 0,37 11,79 1,10 1,33 14,13
58
2,66
2 2 1 0 101 124 621 2 2 179
41
0,09 0,09 0,05 0,00 4,64 5,69 28,50 0,09 100
A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény előírása szerint a víziközmű szolgáltatási jog gyakorlásáért és a víziközmű használatért fizetendő díjból származó bevételét az önkormányzatnak elkülönítetten kell kezelnie, s azt kizárólag víziközmű fejlesztés finanszírozására lehet felhasználni. Ezen pénzeszközök az új víziközmű törvény értelmében tehát visszapótlásként, forrásként kell, hogy szerepeljenek a jövőbeni beruházások, rekonstrukciós munkák számára, ugyanis a jelen körülmények között szakmai alapelvként megjelölhető, hogy a hálózat hosszának minimálisan 2-5%-át rekonstrukció alá kell vonni évente, hogy elérhető legyen a csőhálózat ideálisnak mondható elöregedési, elhasználódási időtartama. Szennyvíztisztítás Technológiai változások 2011. évben a Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz a mechanikai és biológiai tisztítást követően került a befogadó Sajó folyóba. 2011. január 31.-én új, az eddigieknél szigorúbb kibocsátási határértékek léptek érvénybe a szennyvíztisztító telepen. A jelenlegi technológia nem alkalmas a határértékek betartására, ezért 2010. októberétől alkalmazzák a BIOCLEAN baktériumkészítményt, valamint a BIOCLEAN alkalmazását megelőzőektől eltérő technológiai beállításokat. Foszforeltávolítás érdekében PIRAL1 vegyszert (vassó) adagolnak a szennyvízhez. Mindezek eredményeképpen alacsonyabbak a kibocsátási paraméterek KOI, BOI5, TP, és TN tekintetében, valamint alacsonyabb lett a telep energiafelhasználása, illetve a kedvező iszapszerkezet miatt alacsonyabbak az iszapkiszállítási költségek. A társaság KEOP pályázaton támogatást nyert a szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozat kiépítésére, amely beruházás várhatóan 2014. december 31-ig megvalósul, ezért kérték a türelmi idő meghosszabbítását az említett időpontig. A Hatóság 2014. december 31ét jelölte meg határnapként a vonatkozó tisztítási paraméterek teljesítéséhez. Ezzel lehetőségk nyílt egyedi határértékek kérésére. 2011. február 1-től 2014. december 31-ig egyedi határértéket állapítottak meg összes nitrogén, összes foszfor és ammónia-ammónium nitrogén tekintetében. Szennyvíztisztító telepre beérkezett szennyvíz mennyisége 2010–2011 Szennyvíztisztító telepre beérkezett szennyvíz mennyisége Közcsatornán Tengelyen (TFH)
2010.
2011. 3
21 317 086 m 9 120 m3
13 782 709 m3 8 594 m3
A 2010-es év kiemelkedően csapadékos év volt, ebből adódik a két év közötti beérkező szennyvíz mennyiségbeli különbsége. Néhány tájékoztató adat: - kiszállított rácsszemét mennyisége: 555 800 kg, - kiszállított homok mennyisége: 126 340 kg, - felhasznált földgáz: 105 118 m3, - felhasznált villamos energia: 4 305 209 kWh.
42
Tisztítási hatásfok a szennyvíztisztító telepen 2010–2011. Év 2010. 2011.
Kémiai oxigénigény esetén 79,67 % 85,82%
Tisztítási hatásfok Biológiai oxigénigény esetén 91,96 % 94,72%
Összes lebegő anyagra vonatkoztatva 86,61 % 92,72%
A szennyvíztisztító telep nem rendelkezik foszfor és nitrogén külön eltávolítására alkalmas technológiával, így a tisztítási hatásfok foszfor tekintetében 67,71 %-os, az összes nitrogén vonatkozásában 65,59 %-os. A beérkező szennyvízből leválasztott szennyvíziszap víztelenítés és mésztejes kezelés után komposztálásra került. Az elszállított iszapmennyiség 21 240 m3 volt. A szennyvíztisztító telepen 2011 áprilisától távfelügyeleti rendszer működik, amely rendszerbe több online mérőműszer is be van integrálva, amelyek által mért adatok folyamatosan figyelemmel kísérhetők, így a változások hamarabb detektálhatók (nem kell megvárni a labormérést), így a szükséges intézkedések, beavatkozások hamarabb végrehajthatók. A szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi ellenőrzése A szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi mutatói 24 önellenőrzés keretében kerülnek vizsgálatra. A kibocsátott tisztított szennyvíz fő minőségi jellemzői 2011. Vizsgált komponens Kémiai oxigénigény (dikromátos) Biokémiai oxigénigény (5 napos) Összes lebegő anyag Összes nitrogén Ammónium-nitrogén Nitrát Nitrit Kjeldahl-nitrogén Összes foszfor Szerves oldószer extrakt Anionaktív detergens Higany Vas Cink Ólom Kadmium Króm Réz Mangán Nikkel Kobalt Magnézium Kalcium Kálium Nátrium
Mértékegység mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l
43
Átlagérték 2011 Határérték 78,17 125 16,33 25 18,33 35 19,95 35* 6,87 20* 45,88 1,33 9,14 2,42 7* <5 10 0,01 0,7 20 0,08 5 0 0,2 <0,01 0,05 0,0032 1 0,0361 2 0,082 5 0,0041 1 <0,02 1 * egyedi határértékek
A kibocsátott tisztított szennyvíz fő minőségi paraméterei megfelelnek a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek (a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól) és a 18915-4/2011. ügyiratszámú határozatban előírt egyedi határértékeknek (összes nitrogén, összes foszfor, ammónia-ammónium nitrogén paraméterekre). Szennyvízminőség ellenőrzés az ipari szennyvízkibocsátóknál Mint szolgáltató, vizsgálják a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz szennyezőanyag-tartalmát, ellenőrzik a bebocsátást, valamint önellenőrzés keretében (megrendelés alapján) vizsgálják az élővízbe történő kibocsátást is. Fokozott figyelmet fordítanak az ipari szennyvízkibocsátók helyszíni ellenőrzésére, melyek során részletesen vizsgálják a szennyvíz-előtisztítási technológiákat. 2011. évben 17 üzemnél végeztek több alkalommal (Laboratóriumi és Szennyvíz üzletágak) szennyvíz önellenőrzést (részben Miskolci, részben környékbeli cégeknél szerződés, megrendelés alapján). A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt küszöbértékeknek nem megfelelő minőségű szennyvíz közcsatornába való bebocsátása 1 üzem esetében fordult elő Miskolcon. Míg 2010-ben 30 üzemnél, addig 2011. évben 37 db miskolci üzemnél (a 37 db-ból 17 üzem újonnan került vizsgálatra) végeztek szennyvíz üzemi ellenőrzést, mely során a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt küszöbértékeknek nem megfelelő minőségű szennyvíz közcsatornába való bebocsátása 7 üzem esetében fordult elő Miskolcon. Kémiai oxigénigény (KOIk), SZOE és szulfid komponensek esetében történt jelentős küszöbérték túllépés. A vizsgálati eredmények alapján 2011-ben az alábbi üzemek esetében volt a legjelentősebb mértékű a küszöbérték túllépés: MINNA Zrt., MÁV Zrt., TESCO, Csülök csárda. A MIVIZ Kft. elkészítette a 2011. évre vonatkozó csatornabírság javaslatokat (összesen 8 db üzem), melyet felterjesztettek az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek.
A városi csatornahálózat 2011-ben csapadékszegény időjárás volt, mely nem okozott komoly üzemeltetési problémát a szennyvíz- és a csapadékvíz-csatornahálózaton. A ZÖLD NYÍL villamos projekt 2011. évben is folytatódott, mely folyamatos szakfelügyeleti munkát adott a társaság számára, ugyanis mind a rekonstrukció, mind az új vágányépítés nyomvonala érintette az üzemelő szennyvíz- és csapadékvíz-csatornahálózatot. 2011. évben kezdődtek el a 14. vk. csapadékvíz elvezetés kivitelezési munkái, mely munkák átadása az év végén megtörtént. A csapadékvíz elvezető rendszer – zárt csapadékcsatorna, nyílt árok – kiépítésével megoldódott a Győri kapu és térségének felszíni vízelvezetési problémája. 2011. évben 6165 fm csapadékcsatorna és 50226 fm szennyvízcsatorna tisztítását végezték el magas-nyomású berendezéssel. Csatorna dugulás elhárítás 832 alkalommal történt az év folyamán. A csatornahálózat üzemeltetését és karbantartását Együttműködési Megállapodás alapján az ENERGIE AG Miskolc Kft végzi 2 db kombi gépjármű parkkal. 11 539,7 fm szennyvízcsatorna ipari kamerás vizsgálatát végezték el Miskolc város területén. Ködképző berendezéssel folyamatosan tárják fel az illegálisan a szennyvízcsatornába bekötött csapadék bevezetéseket. 44
Vezetékállomány (km) 2011. december 31.
Közmű típusa ivóvízvezeték szennyvízcsatorna csapadékcsatorna
Miskolc Önkormányzattól MIVÍZ Kft. Tulajdona üzemeltetésre átvett elosztó/ elosztó/ szállító össz. szállító össz. gyűjtő gyűjtő 625,92 1,00 626,92 25,64 0,00 25,64 430,68 48,62 479,30 68,68 0,00 68,68 288,24 288,24 6,35
Felsőzsolca összesen 652,56 547,98 294,59
elosztó/ szállító gyűjtő 31,50 0,20 26,92 2,89
összesen össz. 31,70 29,81 0,00
684,26 577,79 294,59
Az elmúlt évtől kezdődően fokozott ellenőrzéseket, ezt követően beavatkozásokat végeznek a szolgáltatási terület azon részein, melyek a bükki karszt-vízbázis védőidomán helyezkednek el. Ómassa, Bükkszentlászló csatornahálózatát hetente ellenőrzik, a hordalékfogó műtárgyakat heti gyakorisággal tisztítják. Bükkszentlászlón és M.-Tapolcán az Iglói úton szintérzékelőt helyeztek el a csatornában, ezáltal megelőző intézkedés kezdhető csatorna üzemzavar esetén, mielőtt a kiöntés bekövetkezne. Szennyvíz mintavételek csatornahálózati jellemző pontokon 2010. évben megkezdték és 2011-ben tovább folytatták Miskolc és Felsőzsolca jellemző csatornahálózati pontjain a mintavételeket, és a minták helyszíni és laboratóriumi vizsgálatainak elvégzését. 24 db mintavételi helyet jelöltek ki, mely lefedi a MIVÍZ Kft. teljes szolgáltatási területét. A mintavételek célja az, hogy információt kapjanak Miskolc különböző városrészeiről és az agglomerációból érkező szennyvíz minőségéről. A mérési eredmények lehető teszik, hogy nem megfelelőség esetén beavatkozzanak (pl. szivattyúk működése), valamint az adott területen további vizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy kiderüljön, honnan kerül a csatornahálózatba a szennyezőanyag. Félévente végeztek mintavételeket, a vizsgált paraméterek a következőek voltak: KOIk, pH, SZOE, 10 perces ülepedő anyag, összes oldott anyag, összes nitrogén, összes foszfor, szulfid, cink, kadmium, kobalt, nikkel, ólom, króm, réz, higany. A 2011. évben KOIk, összes nitrogén, összes oldott anyag, SZOE, szulfid és cink paraméterek esetében fordultak elő rossz eredmények. Felszíni vízelvezető rendszerek A felszíni csapadékvizek összegyűjtése és befogadóba vezetése általában megoldottnak tekinthető. Vannak azonban Miskolcnak olyan mély fekvésű városrészei, mint MartinKertváros, Szirma és Görömböly, ahol a gravitációs vízelvezetés csak részben valósítható meg. E területeken a csapadékvizeken túl a megemelkedett talajvíz is gondot okoz. Ezen jelentős kiterjedésű városrészek belterületi vízrendezését, belvízmentesítését csak komplexen kezelve lehet és kell megoldani, melyek tervei részben elkészültek. A meglévő övárkok állapotát a gondozatlanság jellemzi. Védelmi képességük leromlott, a feliszapolódott, eltömődött árkok külvizek összefogása és elvezetésére csak korlátozottan alkalmasak. Felújításukat, tovább fejlesztésüket a lejtőoldalak védelme érdekében el kell végezni. Szirma - Martin-Kertváros minden további bővítésének, rendezésének elsődleges feltétele a talajvízszint szabályozása, megfelelő szivárgó hálózattal, a felszíni vízelvezető hálózat kialakítása, átemelő szivattyútelep létesítése. Görömböly vonatkozásában a meglévő vízelvezető rendszerek rekonstrukcióját, felülvizsgálatát kell elvégezni.
45
A másik fontos probléma a város azon területei, melyek dombvidéki városrészek és a csapadék ezeken a területeken gyorsan, szabálytalanul vonul le. Tapolca, Komlóstető, Berekalja vonatkozásában felül kell vizsgálni a meglévő vízelvezető rendszereket kibővíteni az újonnan beépített területek igényeivel, hiszen ezeken a területeken nincs vagy kis kapacitású vízelvezető rendszerek találhatóak. (BVÜO 2011) Zárt csapadékcsatorna hálózat A városi csatornahálózat alapvetően elválasztott rendszerű, azonban a városban egy területen, a Vasgyári kolóniánál „egyesített” rendszerű. Itt a szennyvízzel terhelt csapadékvíz tisztítatlanul terheli a Szinvát. A fenti probléma még jelentkezhet a városban egy-két ingatlannál, azonban nagyobb területről csak itt folyik kommunális szennyvíz a Szinvába. Az „egyesített” rendszer szétválasztása KEOP pályázat finanszírozása segítségével 2012-ben megkezdődik. Nagyobb városrészek még, ahol megoldatlan a szakszerű csapadékvíz elvezetés: Martin-Kertváros Szirma Miskolc-Tapolca kb. 60-70%-án Hejő liget Görömböly Lakatos utca és térsége, Lavotta u. fölötti rész Lillafüred, Alsóhámor, Felsőhámor ÉMOP pályázat keretében támogatást nyertünk a Győri kapu hiányzó zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésére, ez 2011-ben kiépült. Probléma még az ipari területekről a szennyezett felszíni vizeknek a csatornahálózatba jutása. Ennek megakadályozása, illetve előtisztítása érdekében (ülepítés, olajfogó stb.) az üzemekkel, az Önkormányzattal és az üzemeltetővel összefogva feltétlenül szükség lenne. A csapadékvíz átemelők a MIVÍZ Kft. karbantartási munkáinak köszönhetően elfogadható állapotban vannak. A szennyvíziszap elhelyező terület figyelőkútjainak monitoring rendszere A MIVÍZ Kft. szennyvíztisztító telepén keletkező szennyvíziszap korábban mezőgazdasági felhasználásra került. A jogszabályi változások miatt azonban ma már elszállíttatásra kerül és komposztálásra. A korábbi szennyvíziszap elhelyező területen továbbra is 6 db figyelőkutat üzemeltetnek annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen a felszín alatti víz minősége. A laboratórium negyedévente mintát vesz mind a 6 db figyelőkútból, melyekből az előírt paraméterekre végez vizsgálatokat. Határérték túllépés 2010-ben és 2011-ben kizárólag ammónium paraméter tekintetében volt. A figyelőkút vizében mért ammónium valószínűleg a mezőgazdasági művelés során felhasznált műtrágyából származik, valamint az AF-3 jelű kútnál mért 2010. évi kiugró ammónium eredmény a nagymennyiségű lehullott csapadék hatására intenzívebben bemosódott műtrágyából származik.
46
Ivó- és szennyvíz minőségére irányuló fogyasztói reklamációk A fogyasztók részéről 2011-ben 16 db vízminőségre irányuló reklamáció érkezett a társasághoz, melyek kivizsgálása (mintavételezés, laboratóriumi vizsgálat) megtörtént. Ezek közül 3 db minősült jogos reklamációnak. Szennyvíz szaghatás tekintetében 19 db fogyasztói bejelentés érkezett, melyek kivizsgálása megtörtént. Megállapították, hogy általában a lecsökkent vízhasználat következtében gyakoribb a lerakodás a szennyvízcsatornában, ami egy idő után szaghatással járó problémát okoz. Ezen kívül problémát okozhat a zöldsávban lévő elcsúszott fedlap, melynek következtében az akna szellőzése a szabadtérbe történik. A probléma megszüntetése érdekében a csatorna és az akna tisztítás megtörtént, ahol szükséges volt ott fólia került az akna fedlap alá.
Miskolci karsztforrások vízbázisvédelme A MIVÍZ Kft. vízbázisvédelmi tevékenységét, a jelenleg érvényben lévő védőidom lehatárolás és a 20.540/1987. számú ÉVIZIG határozat szabályozza, mely a bükki karsztforrások védőterületén az intézkedéseket és ellenőrzéseket, tilalmakat, és korlátozásokat szab meg a társaságra nézve. A határozat szerint a védőterületünk elsődleges szabadfelszínű védőidomra és másodlagos nyomásalatti védőidom részre osztódik, melyen belül belső-külső védőterületeket jelöl ki. A határozatban rögzítésre került az egyes védőterületeken a tiltott és korlátozott, valamint a külön engedélyezés alá eső tevékenységek köre a felelősök megnevezésével. A védőidom területén a vízbázis védelem hatékonyságát és vízminőségvédelmi biztonságát a védőterületi ellenőrzés, a forrás monitoring rendszer működése, valamint a vízbázis vízminőségi (kémiai, bakteriológiai, biológiai) ellenőrzések együttesen szolgálják. A MIVÍZ Kft. 2007. évtől koordinátori tevékenységgel egybekötve a jogszabályi előírásokat szem előtt tartva végezte a vízbázisvédelmi területi bejárásokat, ellenőrzéseket. 2008. évtől elkezdték a bejárásokat célirányosan csoportosítani és egy-egy potenciális szennyezőhely ellenőrzésére összpontosítani, például csemetekertek, honvédségi állomások, mészkőbányák, bükki települések, szennyvíztisztító telepek végigjárása. A 2007-es évben felszólított környezetszennyezőket a további években sokszor visszamenőleg ellenőrizték. A 2011. évi bejárásokon hangsúlyt fektettek egy-egy kedvezőtlen bakteriális szennyezés okainak kiderítésére. Az anyagi erőforrások szűkössége miatt a Miskolc városban üzemeltetett csatornahálózaton nem tudtak kamerás vizsgálatot végezni, csak szemrevételezéssel próbálták a szennyező forrásokat felderíteni. A kamerás vizsgálatok hiányát helyszíni bejárásokkal próbálják ellensúlyozni, figyelembe véve, hogy eredményességi foka nem egyenlő a kamerás vizsgálatokéval. Tapasztalataik szerint a visszatérő ellenőrzések, jelentések részben sikeresek, hiszen egy lassú állandó fejlődés tapasztalható. 2011-ben is ellenőrizték az állattartást és a trágyalerakást. A miskolci karsztforrásokon történő időnkénti kedvezőtlen bakteriális eredmények azt mutatják, hogy a védőterületen lévő állattartást és szennyvízelhelyezést, tisztítást is ellenőrizni kell.
47
2011. évről is elmondható, hogy a településeken tartott állatokat nem az előírás szerint tartják, noha a számuk nem jelentős. Többször ellenőrizték a Garadna patak partján lévő Lovas-tanya trágyadombját. 2011. évben többször kedvezőtlen bakteriális változás történt a Garadna-forrás vizében, ezért a vízgyűjtő területet többször átvizsgálták, és patakból vett vízmintavételezéssel Collilert gyorsteszttel értékelték ki az eredményt. A 2011. évi vízbázisvédelmi akcióterv alapján 45 db bejárást, ellenőrzést végeztek el, ebből a megszüntetést kezdeményező intézkedéssel kezelt feltárt vízszennyezési pontok száma 23 db volt. Minden ellenőrzést jegyzőkönyvben rögzítettek. A bükki települések bejárása során ellenőrizték az állattartást, az illegális hulladéklerakók állapotát, a trágya elhelyezést, kommunális hulladékok helyét. A 2011-es évben a bükki források környezetét rendben találták. A vízbázisvédelmi bejárások során tapasztalt környezetszennyezések, melyhez az ÉMI KTVF közbenjárását kérték a következőek voltak: -
2011. évben is jelentették már a Felügyelőségnek, hogy a Bükkszentlászlói (Tatárárki) patakmeder állapota a 2010. évi rendkívüli csapadékok hatására tovább romlott. A csapadék kedvezőtlen helyzetet idézett elő a patak Bükkszentlászló alatti részén. A csapadék a patakmeder partfalából újból kimosta az oda, rétegesen lerakódott és földdel kevert kommunális hulladékot, így a meder a 2007-es évhez hasonló elégtelen állapotot tükrözi. Jelezték ezt az állapotot a M.M.J.V. Önkormányzata felé is, illetve kezdeményezték a közmunkaprogramba való beillesztéskor a meder megtisztítását.
-
A Garadna-forrás és a Szinva-forrás vízgyűjtő területén 2011-ben többször végeztek nagyobb esőzések utáni bejárást és gyorsteszt mintavételezést, mert a vízminőség kedvezőtlenül alakult. A Garadna-forrás vízgyűjtőjén az egyik problémát a Jávorkúti erdészház állattartása jelenti, melyet 2009 óta rendszeresen ellenőriznek. Az állatok trágyalevét a felszínen betonvályúban (illetve mellette) egy betonmedencébe gyűjtik, ahonnan nem történik elszállítás, hanem a rendszer túlfolyóként működik, az erdészház alatti lápos területre folyik a trágyalé. Az erdészház Ómassától 1 km-re van, Garadna-forrás vízgyűjtőjén, így az elszikkasztott szennyvíz a Garadna forrásnál lép a felszínre ismételten. A korábbi erdészt is többször kérték a helyes trágyalé elhelyezésére, de a közben történt személyi váltás ellenére ez megmaradt problémaként.
-
A vízgyűjtő területen további problémaként szerepel a Csipkéskúti ménes téli szállása, mely a trágya elszállítása ellenére magas kockázatot jelent a bakteriális szennyezésre.
-
A terület másik problémája az elhanyagolt állapotban lévő jávorkúti szennyvízkezelő telep. A betonozott medencék elhanyagolt állapotban vannak, melyek vízzárósága ellenőrizendő. Véleményük szerint nem megengedhető egy ilyen telep üzemeltetése a Bükk közepén, egy több kilométer hosszú barlangrendszer szomszédságában, illetve két nyitott szájú víznyelőtől alig 100 m-re. 2011. évben a vízgyűjtőn történt patak mintavételezés eredménye is azt mutatta, hogy a telep felől szennyvízszivárgás feltételezhető.
48
Miskolci Vízmű Kft. által elvégzett felszíni víz- és barlangi vízminőségi vizsgálatok A miskolci vízműforrások védőidomán található barlangok és víznyelők szennyezettsé-gi állapotának rendszeres ellenőrzése a Karsztvízgazda Bt. bevonásával 2011-ben is megtörtént. 2011. évben is tovább folytatták a Miskolctapolca, Juhdöglő tó állapotának ellenőrzését, mely a tó fizikai állapotának, és vízállásának vizsgálatát jelentette. A MIVÍZ Kft. laboratóriuma 2011. évben is végzett a Miskolctapolca – Juhdöglő tó, Bükkszentlászlói patak, és a Répáshutai patakból vízkémiai és bakteriológiai vizsgálatot. 2011. évben többször tapasztaltak a Garadna-forráson és a Szinva-forráson, sokszor indokolatlan okból kedvezőtlen bakteriális változást. Ennek az ellenőrzését egyrészt a vízgyűjtő területek gyalogosan történő bejárásával, másrészt a víznyelők előtti patakokból, tavakból vett vízminta vizsgálattal próbálták kiszűrni. Előbbi éveikhez hasonlóan vállalkozóval elvégeztették a szerződés szerinti barlangok, víznyelők ellenőrzését a szennyező forrás kiszűrése céljából. Miskolc város üzemelő, sérülékeny karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata A társaság Miskolc Önkormányzata nevében pályázott a KEOP 2.2.3/A programra „Miskolc város üzemelő, sérülékeny karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata” címmel. A projekt keretében meghatározásra és hatósági kijelölésre kerül a vízellátást biztosító 8 karsztforrás123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet szerinti védőterülete. A védőterületeken a megfelelő észlelőhálózat kiépítésére is sor került. A hegység vízföldtanilag fontosabb pontjain 10 db új észlelőkút készült, valamint 10 db már meglévő észlelőkút felújítása történt. A kutak folyamatos észlelése lehetővé teszi az üzemeltető részére a gyors döntések meghozatalát. A diagnosztikai vizsgálat keretében Bükkszentkereszten felállított meteorológiai állomás távadóval továbbítja a napi mért hőmérséklet és csapadék adatokat, amelyek segítségével a vízmű időben tud reagálni a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék okozta hatásokra. A megfigyelő kutakon kívül, az észlelőhálózat keretében 3 db vízhozam mérő műtárgy épült a Szinván és a Hejő-patakon, amivel a természetvédelem és a szakemberek régi vágya teljesül, és folyamatosan mérhetővé válnak a Kelet-Bükk jelentősebb vízfolyásai által szállított vízmennyiségek. A vízmű működését segíti az észlelőkutakból és vízhozammérő műtárgyakból álló monitoringhálózat. A fokozottan sérülékeny vízbázis jó állapotát az önkormányzati rendezési tervekbe is beépülő, az egyes védőövezetekhez kapcsolódó szabályozás biztosítja majd a közeljövőben. A projekt során elkészült állapotértékelés eredményeképpen meghatározásra kerülnek az intézkedést igénylő feladatok, felszámolást igénylő szennyezőforrások. A munka eredményeként új védőidom kijelölő határozatot fog kiadni a Környezetvédelmi Hatóság. A projekt kivitelezési munkálatai az ütemterv szerint haladnak. A diagnosztikai dokumentáció 2012 februárjában beadásra került a projekt a tervek szerint 2012. májusában fejeződik be. Teljes költség: Támogatás mértéke: Saját erő:
334 567 000 HUF 334 567 000 HUF (100 %) 0 HUF (0 %)
49
A MIVÍZ kft. 2011. évi beruházásai, pályázatok, eredmények 2011. évi jelentősebb beruházások a vízgazdálkodás területén • A társaság által üzemeltetett ivóvízvezeték hálózaton 2011. évben 3283 fm rekonstrukciót végeztek, roppantásos, csőbehúzásos, illetve nyílt árkos, kitakarásos eljárás alkalmazásával. A gravitációs és nyomott szennyvízcsatorna hálózaton kitakarásos technológiával 1674 fm rekonstrukció történt béleléses, illetve nyílt árkos technológiával. A rekonstrukciók alá vont területen jelentősen csökkent a karbantartási költség. • 2011. évben kiépítésre került a Tavi-forrás vízműnél az UV víztisztítási technológia, mely javította a szolgáltatás üzembiztonságát. • A Tapolcai vízmű termál kútjának szivattyú tartószint átépítése rozsdamentes tartókra megtörtént, ezzel a karbantartási költségeket sikerül hosszú távon csökkenteni. • A víztermelő kutakban a több évre előre meghatározott ütemtervnek megfelelően búvármunka igénybevételével végezték el az aktuális statikai állapot felmérési, illetve állagmegóvást szolgáló megerősítési munkálatokat. • 2010. évben megkezdődött a központi szennyvíztisztító telep üzemirányítási rendszerének korszerűsítése, mely 2011. évben folytatódott, illetve a II. ütem elkészültével 2011. évben megvalósult. A megvalósítás befejeztével jelentősen nőtt az üzembiztonság és a technológiai hatékonyság. • A központi szennyvíztisztító telepen új polielektrolit bekeverő berendezés került üzembe helyezésre, mellyel jelentős vegyszer megtakarítást értek el. • Megtörtént a hejőcsabai szennyvízátemelő gépház átalakítása, mérési pontjainak kiépítése. A kiépítéssel a gépház üzemi adatainak távfelügyeletbe integrálása is megtörtént. A gépház adatainak azonnali ismeretében üzemzavar esetében gyors és hatékony beavatkozás vált biztosítottá , így a térség üzembiztonsága jelentősen emelkedett. 2011. évben 387 570 E Ft-os nagy értékű beruházás, valamint 30 084 E Ft-os kis értékű beruházás valósult meg. Összesen 417 654 E Ft-os beruházás aktiválása történt meg. 2011. évi pályázatok és eredményeik Új víztisztítási technológiák alkalmazása érdekében Miskolc Megyei Jogú Város nevében pályázatot nyújtottak be a KEOP-1.3.0/B (2. forduló) eljárásra „Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc-Tapolca vízbázis súlyos veszélyeztetése miatt” címmel. A fejlesztés konkrét célja korszerű víztisztítási technológia kiépítése 800 m2-en, a meglévő vízmű-telep korszerűsítésével, valamint 2 db 500 m3-es térszíni szűrt víztároló megépítése, melynek eredményeként biztonsággal lehet a zavarosságot NTU<1 érték alatt tartani az 1500 m3/h mennyiségű szűrt víz kibocsátása mellett. Építési és vízjogi engedély rendelkezésre áll. A pályázat kétfordulós. Az első fordulóban a város 2008-ban nyert 92,6 millió Ft támogatást (85 %-os intenzitás, a 16,3 millió Ft önerőt a MIVÍZ Kft. biztosította) a második fordulós pályázati dokumentáció egy részletes megvalósíthatósági tanulmány és a szükséges tervek elkészítését szolgálja. Ezen projektelem zárása van folyamatban, illetve 2010. 12. 03án benyújtásra került a második fordulós dokumentáció, amely pozitív elbírálásban részesült. 50
Teljes költség: 2 818 866 488 HUF Támogatás mértéke: 2 316 383 804 HUF (82,174 %) Saját erő: 502 482 684 HUF (17,82 %) Az 502 482 684 Ft önerőt a MIVÍZ Kft. nyeresége terhére tervezi biztosítani, de 2011. év végén lehetőség nyílt az Önkormányzatnak BM EU Önerőre pályázni, melyben a 100% vissza nem térítendő támogatás igénylésére nyílt lehetőség. A pályázat támogatásban részesült, a teljes önerő összegét elnyertük a BM EU önerő alapból, utófinanszírozással. A projekt megvalósítás időtartama: 2011. 06. 15. – 2013. 08 31. „Miskolc város meglévő szennyvízcsatorna hálózatának bővítése, és szennyvíz III. tisztítási fokozat létesítése” (KEOP-1.2.0/B/10-2010-0062) projekt: Szennyvízcsatorna-hálózat bővítése A nem csatornázott területeken jelenleg nem minden helyen megoldott a szennyvíz biztonságos elszállítása és ártalmatlanítása. A pályázathoz készült tervek a meglévő hálózat hiányosságait pótolják. A fejlesztés Miskolc belterületén, azonban a városban egymástól távol eső területeken valósulna meg. A tervek és a megvalósíthatósági tanulmány 16 szennyvízcsatorna ellátási körzetet határolt le. Az építendő hálózat a már meglévő öblözetekbe kapcsolódna be. Tehermentesítő elemként a Pöltenberg utcai átemelőtől egy nyomócső-pár kerülne építésre, amely a megnövekedett szennyvíz-szállítását segítené a szennyvíztelep felé. A projekt keretében kb. 900 db új bekötés és kb. 19,8 km (beleértve a tehermentesítő gerincvezetéket is) újonnan tervezett szennyvízcsatorna hálózat létesül, valamint 2 db új átemelő építése és 1 db átemelő felújítása történik. Szennyvíztisztító telep A szennyvíztelep, amely nem csak Miskolc, hanem az agglomeráció településeinek szennyvizét is fogadja, illetve kezeli, korszerűsítésre szorul. Jelenleg kombinált biológiai tisztítási fokozattal rendelkezik. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség meghatározta, hogy a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 38.§. (1) bekezdése alapján meghatározott türelmi időt – 2011.01.31. – követően a szennyvíztisztító telepről elvezetett szennyvíz minőségének milyen kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie. Figyelembe véve a tisztítótelep jelenlegi és elmúlt évekbeli kibocsátási adatait, a III. tisztítási fokozat kiépítése nélkül az Összes Nitrogénre és Összes Foszforra vonatkozó kibocsátási határértékek betartása nem biztosítható. Ennek megfelelően a fejlesztés a tisztítási fokozatot érintené, amely így III. tisztítási fokozattal rendelkezne a továbbiakban. A telepen kapacitásbővítés nem történne, a meglévő rendszer kerülne felújításra és átalakításra. Az újabb tisztítási fokozat megépítésével tarthatóak lennének az új előírásban foglalt határértékek, csökkenne a környezetre ható terhelés. Ez természetesen érintené a befogadó Sajó folyót ökológiai és toxikológiai szempontból is. Továbbá egy esetlegesen bekövetkező havária – mint volt rá példa a 2006-os rendkívüli vízszennyezés kapcsán – kezelhető és koordinálható lenne. A projekt értéke 3 909 964 345 HUF, a támogatási intenzitás 85 %-os. Saját erő: 568 575 651 HUF. Az elszámolható önerő 55%-ára 312 716 608 Ft-ra BM EU Önerő pályázat került benyújtásra 2012. 05. 04-én. A megvalósítás időtartama: 2011. november – 2014. május. 51
A szennyvíziszap energetikai hasznosítására külön cég alakult Biogas-Miskolc Kft. néven, melyben tulajdonnal rendelkezik a WIS Zrt., a Bioenergy-Miskolc Kft. és a MIVÍZ Kft. A 2011-ben induló projekt a tisztítás során folyamatosan keletkező iszap ártalmatlanítását (fertőző képesség nagyfokú csökkentése, bűzképző hatás megszüntetése) és a végleges elhelyezést lehetővé tevő kezelését jelenti. A fejlesztési programmal létrejövő iszapkezelő és energiatermelő rendszer technológiabővítést és az energiafelhasználás vonatkozásában energiahordozó váltást is jelent. Két ötezer köbméteres tartály épül meg, amely minden iszapszerű, rothasztható hulladék kezelésére alkalmas. 750 Kw-os gázmotor fogja felhasználni a keletkező biogázt, amely villanyáramot termel. Ezt a telepen használják majd fel, ahogy a szintén megtermelődő hulladékhőt is. A tervezett biogáz-üzem a meglévő szennyvízkezelő „üzemhez" csatlakozóan, annak területi bővítése nélkül, de a működő létesítménytől anyag és energiaforgalmilag leválasztva valósul meg. A telepen keletkező évi 25 ezer tonna híg szennyvíziszap és a kisebb tisztító telepekről beszállított hasonló nagyságrendű éves iszapmennyiség, továbbá veszélyes hulladéknak nem számító ételmaradékok, élelmiszeripari jellegű hulladékok kezelése történik meg biogáz, azaz megújuló energia termeléssel. Hosszútávon cél az üzem bővítése, minden zöld hulladékot szeretnének felhasználni a második ütemben történő fejlesztés után. (Forrás: miviz.hu)
52
FELSZÍNI VIZEK Miskolc város a Szinva patak és a Sajó folyó vízgyűjtőjében helyezkedik el. A város felső része a keleti irányba folyó Szinva patak két partján terül el és az Akasztóbérc, valamint az ehhez csatlakozó alacsony dombsor választja el a Sajó vízgyűjtőjétől. A város D-i része Miskolc Tapolca – Martin-Kertváros vonalától lefelé a Hejő vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A város K-i része már a Sajó völgyébe esik, amely a Tiszai pályaudvar közelében egyesül a Szinva völgyével. A nagyobb felszíni vizek vízminőségét (Sajó, Szinva-patak) az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendszeresen, a kisebbeket alkalmanként ellenőrzi. A város területén 2011. évben árvízi helyzetet kiváltó csapadék nem hullott.
Szinva-patak Általános állapot, felszíni vízhasználat A patak Miskolcon keresztülfolyó hosszú szakasza szabályozott, jórészt burkolt mederben folyik, csatorna jellegű. Belvárosi szakaszán lefedett. Ebből adódóan öntisztulási képessége alacsony. A patak mederszakaszai jelenlegi állapotukban alkalmasak a mértékadó vízhozamok biztonságos vezetésére, mint befogadó nem korlátozza a mellékágak, csapadékcsatornák funkcióját. Karbantartási technológiája megoldott. Éves rendszeres jókarba helyezése – kaszálás, kisebb iszaptalanítás, szemét eltávolítása – elsősorban a frekventált belvárosi szakaszra megtörténik, ami az esztétikai megjelenítésen kívül a kiépített kapacitást is biztosítja. Problémát jelentenek viszont a patak azon szakaszai, ahol a mederburkolási munkák nem készültek el, így ezen szakaszokon fokozott árvíz helyzetek alakulhatnak, alakulnak ki. A Szinva patak Mártonbíró u.-Pálma u.-i és a Papír u.-Csóka u. közötti árvíz veszélyes mederszakaszok átépítésére, fejlesztésére az ÉMOP 3.2.1./C-2f-2009-0011. számú pályázat keretében támogatást nyertünk. A kivitelezés 2011. évben fejeződött be. A Szinva patak és mellékvízfolyásai szennyező forrásainak feltárására és megszüntetésére 2004. évben indult program a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft., a MIVIZ Kft. és a Miskolci Öko-Kör Közhasznú Környezetvédelmi Szervezet bevonásával. 2011. évben készült el a felmérés zárójelentése. Újabb szennyező forrás felmérésre 2012-ben kerül majd sor. - 2011-ben a Szinva B-telepi vízmű duzzasztóművén vízkivétel nem történt - A Diósgyőri Papírgyár engedélyezett vízigénye 150 006 m3/év volt, ennek a 45%-át használták fel. - A Lillafüredi Pisztrángtelep vízigénye 574 510 m3/év volt, a teljes lekötött vízmennyiséget felhasználták Vízminőség A patakon az ÉMI KTVF végez rendszeres vízminőségi vizsgálatokat. A 2011. évi vizsgálati eredmények alapján a Szinva vízminősége a Papírgyár felett általában I-II. osztályú. A városon áthaladva az illegális szennyvízbevezetések és a város területéről 53
bemosódó diffúz szennyeződések (csapadékvíz, hulladék, stb.) hatására a vízminőság legtöbb komponens tekintetében romlik. 2011. év során a Szinván 2 esetben olyan rendkívüli esemény, illetve vízszennyezés történt, ami a jogszabályi előírásoknak megfelelően kivizsgálást igényelt. Az eseményeket az ÉKÖVIZIG rövid összefoglalója mutatja be: Halpusztulás a Szinva-patak Felső Hámor térségi szakaszán 2011. május 02-12. Esemény leírása: 2011. május 2-án a késő délutáni órákban az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség telefon-bejelentést kapott arról, hogy a Szinva-patak Miskolc-Felső Hámor térségi szakaszán (Szikla-presszó) az előző nap délelőtti órákban halpusztulást, a patak vizének opálos elszíneződését és klórszagra jellemző szaghatást észleltek. A bejelentés az Észak-magyarországi Horgászegyesület halőreitől érkezett. A bejelentést követően a Felügyelőség ügyeletese és mérőközpontja helyszíni szemlét és bejárást tartott, valamint vízmintavételt végzett a Szinva-patak mentén a forrástól a felső-hámori szakaszig. A helyszíni szemle időpontjában szaghatás és a víz opálosodása már nem volt megfigyelhető, újabb haltetemeket nem találtak. A Szinva-patak érintett szakaszán két olyan létesítmény található, melyből fertőtlenített, klórtartalmú víz kerülhetett a vízfolyásba (Miskolc-Lillafüred Anna-forrási vízmű, Miskolc-Lillafüred Palotaszálló), ezért a Felügyelőség ezek üzemeltetőitől tájékoztatást kért a megelőző időszak üzemeltetési körülményeiről. A tájékoztatások alapján a létesítményekből nem kerülhetett a halpusztulást kiváltó szennyező anyag a patakba, így az esemény oka, okozója utólag nem volt megállapítható. Oka, okozója: A jelenség oka, okozója ismeretlen. Készültség fokozata, időtartama: Az ÉKÖVIZIG vízminőségi kárelhárítási készültséget nem rendelt el. Intézkedések: Helyszíni bejárás, vízmintavétel és vizsgálat (ÉMI-KTVF), érintettek tájékoztatása, használtvíz kibocsátók ellenőrzése. Az Észak-magyarországi Horgászegyesület halőreitől érkezett bejelentés szerint, a halőrök a mederből kb. 50 db (fél vödörnyi), néhány cm hosszúságú pisztráng ivadékot szedtek ki.
Halpusztulás a Szinva-patak belvárosi szakaszán 2011. szeptember 9-16. Esemény leírása: 2011. szeptember 9-én Igazgatóságunk dolgozói a Szinva-patak Szinva Park üzletház közeli szakaszán tömeges halpusztulást észleltek. A mederben 10-15 cm-es haltetemek voltak láthatóak kisebb nagyobb csoportokban. Ugyanakkor szórványosan élőhalmozgást is észleltek, tehát feltételezhető, hogy a halpusztulást kiváltó anyag már nem volt jelen a helyszínen. Az ott tartózkodó járókelők elmondása szerint a halpusztulás már a reggeli órákban megkezdődött és nagyon gyorsan lezajlott. A helyszínen a vízfolyást kezelő Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. három munkatársa zsákokba gyűjtve végezte a tetemek eltávolítását. A Városgazda Kft. telefonon az alábbi tájékoztatást adta Igazgatóságunknak az ügyről: 2011. szeptember 09-én 11.00 órakor kaptak lakossági bejelentést a Szinva-patakon tapasztalt halpusztulásról. A helyszínen tapasztaltak szerint a Szinva terasztól a torkolat irányában a patak teljes hosszában haltetemek voltak láthatók. A tetemek összegyűjtését és az Állategészségügyi telepük hűtőkamrájába történő elhelyezését haladéktalanul megkezdték. A halpusztulás okáról nem volt információjuk. 54
Igazgatóságunk az esetről értesítette az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, akik – már tudva az esetről – az alábbi viszont tájékoztatást adták: Az ÉMI-KTVF ugyanezen a napon 3/4 10 órakor kapott bejelentést a tömeges halpusztulásról. Az ÉMI-KTVF munkatársai vízmintavétellel egybekötött helyszíni bejárást tartottak az érintett területen, ahol a Szinva-patak Szinva terasznál élőhal-mozgást, az Arany Corvin üzletház és Szinva Park üzletház közötti mederszakaszon 30-40 db, a Szinva Park üzletház és a Tiszai Pályaudvar közötti szakaszon több száz db, a Vágóhíd utcánál már 1-1 db haltetemet láttak. A Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. a patakban lévő haltetemek eltávolítását az esemény napján elvégezte. Kb. 250-300 kg haltetem került összegyűjtésre, amit átmenetileg az Állategészségügyi telepen tároltak, majd 2011. szeptember 16-án a szikszói SZATEV telephelyére szállítottak. Oka, okozója: A Szinva-patakot ért tömeges halpusztulás kivizsgálása során az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szeptember 9én 4 helyen vett vízmintát a Szinva-patak vizéből, melyből két minta oktil-izotiazolont és klór-metil-izotiazolont tartalmazott, ami favédő szerek és festékek gombásodás elleni hatóanyaga. A patakőrök végigjárták a patak érintett szakaszát, de a szennyezés forrására utaló nyomokat nem találtak. Ennek megfelelően a jelenség oka, okozója ismeretlen. Az ÉKTVF szeptember 13-án ismét ellenőrizte a Szinva-patak érintett szakaszának vízminőségét. A patak vize ekkor már nem volt toxikus, az általános vízkémiai paraméterek tekintetében a víz kiváló vagy jó minőségű volt. Készültség fokozata, időtartama: Az ÉKÖVIZIG vízminőségi kárelhárítási készültséget nem rendelt el. Intézkedések: Helyszíni bejárás, érintettek tájékoztatása (ÉKÖVIZIG, ÉMI-KTVF), vízmintavétel és vizsgálat (ÉMI-KTVF). Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, mint a Szinva-patak kezelője a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. közreműködésével a patakban elpusztult haltetemek eltávolítását és ártalmatlanítását elvégezte.
Szinva-patak mellékágai Az alábbiakban csak azokat a vízfolyásokat ismertetjük, amelyeknél jelentős probléma áll fenn, vagy valamilyen beavatkozásra került sor Lyukó-patak Torkolattól a LÁÉV kisvasúti hídig mintegy 30-50 cm vastag iszaplerakódás van. Ennek megkotrása után és a kiépített meder az éves rendszeres karbantartás esetén alkalmas a mértékadó 29,0 m3/s vízhozam vezetésére. Fölötte a völgyfenéken húzódó minimális szelvényű patak és rajta lévő műtárgyak azonban alkalmatlanok a biztonságos működésre. Jelenleg mindkét part beépített, a meder szemetes, hulladékos. Pereces-patak A LÁÉV kisvasúti híd felett az Erenyő úti hídig 1+350 – 2+641 szelvény között a patak rendezetlen, szelvénymérete alkalmatlan a mértékadó vízhozam vezetésére.
55
Felújítása indokolt és szükséges lenne Tekintettel arra, hogy jelenleg a meder nyomvonala magánterületeken vezet, ezért földhivatali rendezését sürgősen meg kell oldani. Pereces belsőségében az Erenyői út felett jelentősen feliszapolódott a meder, melyhez az illegális szemételhelyezések is erősen hozzájárultak. 2011-ben a Svájci-Magyar Együttműködési Alap támogatásával megtörtént a meder geodéziai, vízrajzi és ökológiai felmérése, s elkészültek a mederkotrás tervei. 2012-ben az Erenyő út és a Bollóalja út közötti 2,5 km-es szakasz kotrására, rendezésére kerül sor az Alap támogatásával. Tatár árok A Q = 39,6 m3/s mértékadó torkolati vízhozammal rendelkező vízfolyás Miskolc, valamint Bükkszentlászló belterületi szakaszán rendezett. Torkolattól a 2+792 sz. szelvényig az eredeti állapot helyreállítását kell elvégezni, mely munkálat meghaladja a fenntartás fogalmát. E szakaszon bozót, cserjeirtáson kívül iszaptalanítani kell a medret, valamint a zárt szelvényű szakaszok, megrongált burkolat, fenéklépcsők, torkolati műtárgyak rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A 2+792 szelvénytől Bükkszentlászló alsó széléig szűk völgyben a patak meder és közút egymás mellett halad. A hordalék fogásra, mederfenék rögzítésére készült művek (hordalékfogó patak, partvédő művek) 80 %-a erősen megrongálódott, jelenlegi állapotukban potenciális veszélyforrást jelentenek, elsősorban a közútra nézve. Szinva-Malom árok A Malom árok a Szinva patak jobb oldali mellékága, becsatlakozik a még rendezetlen mederszakasz 10+135 szelvényében. Ingatlanok között vezet, keresztezi a Tokaji F. utat és mint nyílt árok, a Szeszfőzdénél ér véget. Az 515 fm hosszú nyílt árok rendezetlen állapota lakossági panaszok forrása, ezért felújítása szükséges.
Hejő-patak Hejő-patakon vízkivétel nem történt. Az engedéllyel rendelkező MÁV Zrt. a lekötött vízkészletet 2011. évben minimálisra csökkentette (400 m3/év), a felszíni vízkivételi művének felhagyását és rekultivációját tervezi A Pesti u.-Beneczky u. közötti mederszakasz a Dél-Borsod Bükkalja Vízgazdálkodási Társulat tulajdonában és üzemeltetésében található. A patak ezen szakasza erősen hordalékos, iszappal feltöltődött, kisebb vízszint emelkedésnél már fennáll az árvíz veszély. Azonnali kotrása szükséges. A Pesti út és az Egyetemvárosi osztóműtárgy között a patak felújítását szükséges elvégezni. Az elvégzendő munkák közül legfontosabb az iszaptalanítás, mely a Pesti út – Egri út hídjai között a legnagyobb, átlagosan 0,7-0,8 m. Felújítandóak a fenéklépcsők, a megrongált burkolat. A Hejő-patakon több olyan híd is van, mely vagy hidraulikai, állékonysági szempontból nem felel meg, mint a Pesti út felett 3 db gyalogjáró fahíd, valamint az Egri úti közúti híd, melynek szerkezete a mértékadó árvízszint alatt van, jelentős duzzasztást okoz. 2011-ben a Svájci-Magyar Együttműködési Alap támogatásával megtörtént a meder geodéziai, vízrajzi és ökológiai felmérése, s elkészültek a mederkotrás tervei. 2012-ben aPesti út és az Egri út közötti szakasz kotrására, rendezésére kerül sor az Alap támogatásával.
56
Állóvizek Hámori-tó Magyarország egyik legrégebbi víztározója idegenforgalmi vonzerőt is jelent a térség számára. A tó az elmúlt időszakban jelentősen feliszapolódott, 4-6 m vastagságúra becsülik a felgyülemlett üledék vastagságát. A tavat tápláló Garadna-patak folyamatos problémája a dolomitbánya bemosódó meddője, amely már feltöltötte a torkolati szakaszon kialakított előülepítőt és jelentősen hozzájárul a tó feliszapolódásához. Vízminőségi problémákról nincs információ. A tó horgászvíz, tulajdonosa az erdészet. Csorbatelepi-tó A kavicsbánya tóhoz kapcsolódik Miskolc kajak-kenu sportélete. A tavon két egyesület több mint száz versenyzője edz nap mint nap. A víz minősége jó, az ÁNTSZ alkalmanként vizsgálja. Problémát jelent a csapadékszegény időszakban jelentkező alacsony vízszint. A tó horgászvíz, a tulajdonosa magánszemély.
57
FELSZÍNALATTI VIZEK Felszín alatti vízhasználatok Az ÉVIZIG Miskolc város területén 87 db felszín alatti vízhasználati telepet, illetve azokhoz kapcsolódóan 218 db felszín alatti vízre telepített vízilétesítményt tart nyilván (forrásfoglalás, kutak, figyelőkutak). Változást egy-egy kisebb ipari üzem vízigénye (nem számottevő) jelenthet, amelyet saját kútból kívánnak biztosítani, így ezek az üzemek leválnak a városi ivóvízhálózatról vagy csökkentik a vízátvételt. Ezek a város éves vízigényét jelentős mértékben nem befolyásolják. Miskolc területén 2011. évben új termelőkút kialakítás nem történt. Újabb felszín alatti vízilétesítmények Az ÉVIZIG nyilvántartása szerint 2011. évben – a Miskolc város karsztos vízbázisának biztonságba helyezéséhez kapcsolódóan – 3 db felszín alatti vízre tervezett újabb vízilétesítményt, figyelőkutat létesítettek. A kutak fontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Kút helye Kút neve Ómassa K-2 jelű figyelőkút Diósgyőr K-7 jelű figyelőkút Miskolc- Tapolca T-3 jelű figyelőkút
Település Hrsz. Miskolc 01093. Miskolc 01030. Miskolc 02/1.
Vízikönyvi szám
Katasz-teri száma
Ómassa Ny-i vége
Szinva-Sajó/560
K-183
Berekalja u., Fényesi völgy találkozása
Szinva-Sajó/560
K-184
Nagykő mázsa
Szinva-Sajó/560
K-185
Leírás
Hévízgazdálkodás Miskolc város közigazgatási területén 2011. évben Miskolc város közigazgatási területén új hévízkút létesüléséről nincs tudomásunk. Az elmúlt évekhez hasonlóan még mindig előtérben van a MIVÍZ Kft. által üzemeltetett hévízkutak védelmének kérdése, a kutak vízjogi engedélyezettségének rendezése. A város területén található hévízkutakból kitermelt vízmennyiség 2011. évben – a Felügyelőség által feltöltött VKJ3 nyilvántartó program alapján – 1.949.335 m3 volt a 2.419.000 m3 lekötött vízkészletből. A térségben a hévízkivételek évről-évre nőnek. Az eddig megismert vízföldtani felépítés alapján, Miskolc környékén a hidegvizet adó karszt és a melegvizet adó karszt egymással kapcsolatban áll. A hévíz túlzott kitermelése a vízhőmérséklet csökkenését vonhatja maga után, mert a termálvizes rendszerben kialakuló depresszió hatására a hidegvíz és a melegvíz keveredési folyamatában tovább nő a hidegvizes áramlási rendszer szerepe. A hévízkészlet védelme érdekében szükség van arra, hogy minél hamarabb lehatárolásra és kijelölésre kerüljenek a meglévő hévízkutak, hévízforrások 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő hidrogeológiai védőidomai. Amíg ez nem történik meg, addig újabb és újabb konfliktust jelent a hévízkészlet, ill. a meglévő hévízkivételek védelmének és az új hévízkutak létesítésének egymással szemben álló igénye.
58
Miskolc várost érintő geotermikus kutatás Miskolc város egyes fűtési kerületeinek hőellátása érdekében a térségben prognosztizált termálvízre alapozva geotermikus energia hasznosítását tervezik zárt rendszerű technológiával. Ennek során a tervek szerint kitermelő kutakkal felszínre hozott termálvízből hőt a felszínen zárt rendszerben hőcserélőn átvezetve vesznek le, majd a lehűlt vizet a zárt rendszeren keresztül visszasajtoló kút segítségével visszajuttatják a felszín alatti vízkészletbe, a vízkivétellel azonos rétegbe. A kitermelő, illetve visszasajtoló kutak nem Miskolc város közigazgatási területén létesülnek, de a beruházás megvalósulása érinti a várost, ezért rövid tájékoztatást adunk a beruházásról. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉMI-KTVF) a Miskolci Geotermia Zrt. részére vízjogi létesítési engedélyt adott a Mályi 058/2, 058/3, 058/4 hrsz-ú ingatlanokon tervezett geotermális kutatófúrások kivitelezéséhez. Ezt követően határozatával a „Miskolc egyes részeinek hőellátása érdekében tervezett termálvíz kitermelés, hasznosítás és visszasajtolás” vízilétesítményeire elvi vízjogi engedélyt adott ki. Ezen engedély szerint Mályiban két geotermális termelőkút létesül: egy a Mályi 058/3,4 hrsz-ú, a másik a Mályi 058/2 hrsz-ú ingatlanon. A kutak előirányzott talpmélysége 2200 m volt. A Felügyelőség az engedélyes kérelmére az elvi vízjogi engedélyt módosította. A módosítás értelmében az eredetileg tervezett 2 db termelőkút helyett csak egy valósul meg a Mályi 058/3,4 hrsz-ú területen, mivel a 2305,50 m talpmélységű kutatófúrás kedvező vízhozam adatai alapján a termálvíz termeléséhez a korábban tervezett 2 db termelőkút helyett egy termelőkút is elegendő. Az elvi vízjogi engedély többek között magában foglalja a Kistokaj 064/32 hrsz-on létesült, 2000 m talpmélységűre tervezett visszasajtoló kutat is. A KUALA Ingatlanhasznosító Kft. 11240-14/2011. ügyiratszámon kapott a Felügyelőségtől a Mályi 10. hrsz-ú ingatlanon tervezett geotermális kutatófúrásra vízjogi létesítési engedélyt. A kutatás célja, hogy kedvező eredmények esetén a KUALA Kft. a Miskolc várost részben ellátó, tervezett geotermikus távhőrendszerre (Miskolci Geotermia Zrt. rendszerére) csatlakozzon. A KUALA Kft. a geotermális kutatófúrás kivitelezését 2011. szeptemberében kezdte el. A Kft. ugyanezen céllal a Kistokaj 062/16 hrsz-ú ingatlanon tervezett geotermális kutatófúrás kivitelezéséhez is vízjogi létesítési engedélyt kapott.
A MIVÍZ Kft karsztvízgazdálkodása Hidegkarsztvízkészlet gazdálkodás A karsztvízgazdálkodás Miskolc és környéke biztonságos ivóvízkészletének a fenntartását szolgálja, úgy, hogy figyelembe veszik a természet ökológiai vízigényét. A társaságnál egy olyan mérési rendszer működik, mely a kitermelt víz napi mennyiségét, vízszintjét méri, valamint a túlfolyó víz mennyiségét ellenőrzi az ökológiai vízutánpótlás biztosítása érdekében. Az utánpótlódó háttérkészlet vizsgálatára ellenőrző monitoring rendszert üzemeltetnek a Bükkben, méréseket végeznek a karsztvíz megfigyelőkutakon, mely egyrészt előrejelző szereppel, másrészt karsztvízháztartási számításokkal segíti elő a karsztvízgazdálkodás céljait. A mérések folyamatosan 1992-től folynak. Meleg-termálkarszt vízkészletgazdálkodás Miskolc városa alatt összefüggő melegkarszt rendszer található. A karsztrezervoár egyensúlyi helyzetének ellenőrzése céljából a Miskolci Egyetem méréseket végez, a munkájuk címe „A Bükkben keletkezett kitermelhető meleg karsztvízkészlet folyamatos meghatározásának módszere”. 59
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Nem veszélyes hulladékok Miskolc Város területén az AVE Miskolc Kft. végzi a hulladékszállítást, mint közszolgáltatást. A városban képződő hulladékokat a következők szerint gyűjtik: - lakossági kommunális hulladék - lom hulladék évi kétszeri gyűjtése - hulladékgyűjtő udvarok működtetése - szelektív hulladékgyűjtő szigetek működtetése - ipari hulladékok begyűjtése - egyéb beszállítók által begyűjtött hulladék ártalmatlanítása, hasznosítása Miskolc város területén szolgáltatási szerződéssel rendelkezők száma: Magánház Társasház Közület Intézmény
2010 20298 950 2872 443
2011 20177 962 2726 422
Változás -0,60% 1,20% -5,10% - 4,7 %
Begyűjtött nem veszélyes hulladékok mennyisége 2011-ben Hulladék fajta
Mennyiség kg
Lakosságtól begyűjtött kevert települési hulladék
33 038 483
Lakosságtól begyűjtött lom hulladék
1 290 343
Hulladékudvarokban begyűjtött papír és csomagolási hulladék
13 620
Hulladékudvarokban begyűjtött műanyag csomagolási hulladék
820
Hulladékudvarokban begyűjtött üveg csomagolási hulladék
674
Hulladékudvarokban begyűjtött gumiabroncs
40 750
Hulladékudvarokban begyűjtött építési hulladék
1 603 220
Hulladékudvarokban begyűjtött vörösréz, bronz, sárgaréz
1 389
Hulladékudvarokban begyűjtött alumínium
1 874
Hulladékudvarokban begyűjtött vas és acél
63 654
Hulladékudvarokban begyűjtött papír és karton
42 420
Hulladékudvarokban begyűjtött üveg
472
Hulladékudvarokban begyűjtött étolaj és zsír
967
Hulladékudvarokban begyűjtött elektromos hulladék
73 334
Hulladékudvarokban begyűjtött biológiailag lebomló hulladék
465 640
Hulladékudvarokban begyűjtött lom hulladék
930 380
Szelektív hulladékgyűjtő szigeteken begyűjtött papír és karton
986 900
Szelektív hulladékgyűjtő szigeteken begyűjtött üveg
275 703
Szelektív hulladékgyűjtő szigeteken begyűjtött műanyagok
696 496
(Forrás AVE Miskolc Kft., 2012)
60
2010-hez viszonyítva a lakossági kommunális hulladék mennyisége csökkent (1.254.874 kg). Szelektív gyűjtési módok A város területén 123 ponton van kihelyezett hulladékgyűjtő sziget. Ezekről a gyűjtési pontokról a József Attila úti válogatóműbe történő szállítást követően végzik a frakciók elkülönítését. A válogatási maradékot pedig szinte teljes mértékben energetikailag újrahasznosítják a korábbi évek deponálási gyakorlatával ellentétben. A hulladékgyűjtő szigeteken szinte folyamatosan és állandóan probléma, hogy az edényeket rongálják, és a környezetükben kommunális hulladékot helyeznek el. A gyűjtőszigeteken begyűjtött papír mennyisége kevesebb, mint tavaly (-52.209kg), csökkent az hulladékgyűjtő szigetekről származó üveghulladék mennyisége is (-5.955 kg), nőtt viszont a szigeteken elhelyezett és begyűjtött műanyagok mennyisége (+261.081kg). A szigeteken kívül az AVE Miskolc Kft. egyéb szelektív hulladékgyűjtési lehetőséget is felkínál az ügyfelei részére, mint pl. a házhoz menő szelektív gyűjtés, a Big-Bag zsákos gyűjtőjárat (az intézmények és közületek részére). Elsősorban közületek részére alakított ki komplex gyűjtési rendszert, melyet pl. olyan intézmények vesznek igénybe, mint a Robert Bosch, Jabil, stb. Ugyancsak a szelektív gyűjtést segítik a Hulladékudvarok is. Az AVE Miskolc Kft. 2011-ben is szervezett iskolai hulladékgyűjtési akciókat. E tevékenység a hulladékgyűjtésen túl környezeti-nevelési szempontból is fontos feladata az AVE Miskolc Kft-nek. Az akciók során 51 intézményből gyűjtött hasznosítható hulladékot (2010-ben 35 intézmény volt érintve). Iskolai hulladékgyűjtés 2011-ben Begyűjtött hulladék megnevezése
Mennyiség (kg)
Színes újság
636 205
Karton
68 864
PET
9 804
Alumínium
488
Italos karton
4 895
(Forrás: AVE Miskolc Kft., 2012) Miskolc város területén az AVE Miskolc Kft. 3 hulladékudvart üzemeltet, melyek segítségével 3.239.214 kg lakossági nem veszélyes hulladékot (2.626.046 kg/2010 évben), illetve 21.448 kg lakossági veszélyes hulladékot (24.673 kg/2010 évben) gyűjtöttek össze. Bár egyre ismertebb ez a szolgáltatás, még mindig nem eléggé informáltak a lakosok e lehetőségeket illetően. A szervezett lomtalanítás a tavaszi és őszi időszakra korlátozódott. A korábbi évhez viszonyítva csökkent a lomtalanítás során elszállított hulladék mennyisége (-133.046 kg), mely valószínűleg a hulladékudvarok egyre nagyobb szerepének is betudható. Komposztálás A Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ komposztálójába a városból 1.625.860 kg szerves hulladék került, mely jóval kevesebb, mint 2010-ben (ami 4.159.415 kg volt). Az eltérés oka lehet a Biomassza fűtőmű üzembe helyezése, ami ugyancsak lehetővé teszi a városban keletkező biomassza elhelyezését, hasznosítását is. 61
A zöld-hulladék egy speciális fajtája a karácsony után kidobásra került fenyőfa. 2011-ben 4 alkalommal szervezett gyűjtési akciót az AVE Miskolc Kft., s az összegyűjtött fenyőfákat a rászoruló lakosságnak illetve intézményeknek ajánlották föl fűtési célra, sőt, ha a szállítási távolság kisebb volt, mint a Miskolc-Hejőpapi viszonylat, helyszínre is szállították az igényelt mennyiséget. 2011-ben összesen 11.130 kg fenyőfát gyűjtöttek be. Háztartási komposztálási program A lakossági kommunális hulladék szerves eredetű, komposztálható részének csökkentésére indult 2007-ben a Háztartási komposztálási program a Zöld Kapcsolat Egyesület bevonásával, melynek eredményeként folyamatosan egyre több háztartásban kezdték meg a komposztálást. 2011-ben ennek a programnak a támogatása szünetelt, így nem történt új háztartások bekapcsolása, de az egyéb szolgáltatásokat (tanácsadás, aprítékoló kölcsönzés, oktatás) a Zöld Kapcsolat ennek ellenére is biztosította. A Zöld Nyíl Projekt „hulladéktermelése” A Zöld Nyíl projekt megvalósításának következtében az AVE Miskolc Kft. telephelyére jelentős mennyiségű építési-bontási hulladék került : Átvett hulladék megnevezése
Mennyiség (kg)
Vas és acél
1 203 367
Alumínium
59 260
Vörösréz, bronz, sárgaréz
6 360
Veszélyes anyagokat tartalmazó fa
185 360
Törésre átadott beton
38 848 530
Föld és kövek
115 296 960
Bitumen keverékek
376 880
Tört beton
37 721 410
Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek
7 320
üveg
1 820
Kevert települési hulladék
10 140
Egyéb szigetelőanyag, amely veszélyes anyagból áll
4 580
(Forrás: AVE Miskolc Kft., 2012) Az inert hulladékot a cég inert hulladékkezelőjében törés és osztályozás után újrahasznosítja (értékesíti, vagy a kommunális hulladéklerakók töltő és fedőanyagaként deponálja). A feldolgozásra és újrahasznosításra nem alkalmas frakciókat a Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központban rakják le és ott ártalmatlanítják. Köztisztaság, illegális hulladékelhelyezés A város takarítása, mint közszolgáltatási tevékenység eredményeként 2011-ben a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. 1.257,19 t hulladékot (kommunális hulladék, föld-kő-törmelék és zöld-hulladék) gyűjtött össze és szállított a lerakóhelyekre.
62
A szervezett begyűjtésen túl, illetve annak ellenére jelentős mennyiségű hulladék kerül illegálisan deponálásra a város területén. Számukról nincs pontos adat, hiszen egyik helyen felszámolásra kerülnek, máshol újra képződnek. Ezek felszámolásában közösen tevékenykedik a Beruházási és Városüzemeltetési Osztály és a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. , melynek eredményeként 2011-ben 259,34 t illegális hulladéklerakóból származó hulladékot (kommunális hulladék és föld-kő-törmelék) szállítottak el. Ugyancsak gondot jelent egyes településrészeken az életvitelből adódó hulladék felhalmozás, melynek eltakarítása végül is közpénzből történik. Ilyen „problématerületek” a Bábonyi-bérc, a Pecék völgyei, a Lyukó-völgy és a számozott utcák környéke. A hulladékszállítás, mint közszolgáltatás, bár rendelettel szabályozott, a gyakorlatban nem érhető el mindenki számára, hiszen számos olyan peremterületi hely van a városban, ahová nem tud eljutni a hulladékgyűjtést végző autó. Ilyen területek pl. az egykori zártkertes településrészek, ahol jelenleg sok ingatlant életvitelszerűen használnak, anélkül, hogy a szükséges közszolgáltatást igénybe vennék.
Veszélyes hulladékok Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉKTVF) nyilvántartása alapján 2010 évben Miskolcon 5.471.198 kg veszélyes hulladék keletkezett (A 2011-es adatok nem álltak rendelkezésre). Az önkormányzat felelősségi körébe kevés fajta és kis mennyiségű kiemelten kezelendő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tartozik. Ide sorolandó a Miskolc Városi Közlekedési ZRt.-hez kötődő veszélyes hulladékok (olajok és olajos hulladékok, akkumulátorok), az önkormányzati működtetésű egészségügyi intézmények hulladékai, a közterületről begyűjtött, illetve lakosság által leadott kiselejtezett gépjárművek és elhullott állatok, illetve az állategészségügyi telep hulladékai. Lakossági elkülönített gyűjtés egyes csomagolóanyagok tekintetében működik, míg a veszélyes hulladékok begyűjtését szolgálják a hulladékudvarok. Hulladékudvarokban begyűjtött lakossági veszélyes hulladék Veszélyes hulladék megnevezése
Mennyiség (kg)
Motor, hajtómű és kenőolajok
6 391
Veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladék
21
Növényvédő szerek
284
Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék
1 197
Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók
8 998
Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek
193
Elemek és akkumulátorok
4 364
Forrás: AVE Miskolc Kft., 2012 Az AVE Miskolc Kft. 2011-ben is kezdeményezte az iskolák számára a szárazelemgyűjtési akciót, melynek keretében 6 iskolából 1833 kg szárazelemet gyűjtöttek be. A
63
szárazelemgyűjtésben részt vevő intézmények száma és a begyűjtött hulladék mennyisége is kevesebb volt, mint 2010-ben. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 2012-ben küldött adatok szerint 2010-ben a következő típusú veszélyes hulladékok keletkeztek Miskolcon: Főbb veszélyes hulladék áramok Miskolcon 2010 Főbb veszélyeshulladék-típusok
Mennyiség (kg)
Egészségügyi hulladék
379 252
Elektronikai hulladék
1 031 657
Elem, akkumulátor
276 955
Roncsautó
3 897 029
Tényleges olaj
288 731
Olajjal szennyezett hulladék
1 302 084
Forrás: ÉKTVF, 2012
64
ZAJ ÉS REZGÉS Környezetünk legjelentősebb zajforrásai: közúti közlekedés, légi közlekedés, vasúti közlekedés, ipari eredetű zajok és szabadidős tevékenységek. Miskolcon a szinte megszűnt, magas zajterheléssel járó ipari tevékenységekkel szemben a közlekedési eredetű zajterhelések vették át a vezető szerepet. A szolgáltató ipari és a sport-kulturális-szórakoztató tevékenységek zajterhelése lokális problémaként jelentkezik. Az ÉMI KTVF tapasztalatai 2011. év folyamán az alábbi ipari létesítményekre érkezett zajvédelmi tárgyú panasz a Felügyelőségre: -UD Stahl Recycling Kft. -Minna Tejipari Zrt. Miskolci Üzeme -Tisza-Bérc Kft. -HŐKER Kft. -SHINWA Magyarország Precíziós Kft. -KŐ-KA Kft. Miskolc-Mexikóvölgyi mészkőbánya -ARBORIS Kft. Az UD Stahl Recycling Kft. miskolci telephelyének zajkibocsátását szabványos méréssel a Felügyelőség megvizsgálta. Nappali időszakban TKÜ=4 dB maximális túllépést állapított meg, melynek alapján zajbírság került kivetésre. Túllépéssel 11 db lakóház volt érintett. A Minna Tejipari Zrt. miskolci üzemének zajkibocsátását szabványos méréssel megvizsgálta a Felügyelőség. A mérési jegyzőkönyv alapján a tejgyárnak nem volt határérték túllépése. A Tisza-Bérc Kft. és a HŐKER Kft. esetében a panaszt alaptalannak találta a Felügyelőség. A SHINWA Magyarország Precíziós Kft. zajkibocsátását szabványos méréssel megvizsgáltuk. A mérési jegyzőkönyv alapján az üzemnek nem volt határérték túllépése. A KŐ-KA Kft. Miskolc-Mexikóvölgyi telephelyén 2011. február 15-én végzett helyszíni ellenőrzés folyamán az ellenőrzési jegyzőkönyvben előírta a Felügyelőség, hogy a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) a) szerint az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a Felügyelőségtől. A bánya üzemeltetője zajmérési jegyzőkönyvvel igazolta, hogy a telephely zajvédelmi hatásterülete nem éri el a legközelebbi lakóházakat. 2011. április 1-jén zajpanasz érkezett a Miskolc, Futó utca 76. sz. alatti telephelyre vonatkozóan. 2011. április 14-én a panasz jogosságának kivizsgálása miatt helyszíni ellenőrzésre került sor és megállapítást nyert, hogy a kifogásolt fűrészelési tevékenységet az „ARBORIS” nevű tüzelőanyag és faáru kereskedéssel foglalkozó cég végzi. (Forrás:EKTVF, 2012) A közlekedésből adódó zajterhelés miatt 2011. év folyamán az EKTVF-re több panasz érkezett a Miskolc, Ilona-Malomszög u. szélesítése, a DTM út Ny-i meghosszabbítására vonatkozó építési engedélyezési eljárással kapcsolatban. Az építési engedélyezési eljáráshoz készült zajvédelmi munkarész és a kiegészítések alapján a tervezett útszakaszon - különböző zajcsökkentési intézkedések elvégzésével - nem várható határértéket meghaladó zajterhelés, így a Felügyelőség előírásokkal megadta szakhatósági hozzájárulását. A Felügyelőség a tárgyi útszakasz jogerős forgalomba helyezését követően előírta, hogy az üzemeltetőnek a 65
forgalomszámlálással egybekötött, a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet előírásai szerinti környezeti zajterhelés-mérést kell végeztetnie. Jelenleg az útszakasznak még nincs jogerős forgalomba helyezési engedélye. (Forrás: EKTVF, 2012) A közlekedésből eredő zajterhelést kívánja csökkenteni a 2011-ben is folytatott villamos pálya rekonstrukció (Zöld Nyíl). A csökkentés tervezett mértéke a legkedvezőtlenebb ponton, éjszakai időszakban -0,1dB. A 2012-re kötelezően elkészítendő városi zajtérkép megvalósulása 2011-ben elkezdődött, s hozzá kapcsolódóan folyamatban van a stratégiai zajvédelmi intézkedési terv készítése is. Építési és Környezetvédelmi Osztály Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Építési és Környezetvédelmi Hatósági Osztálya 40 településre kiterjedő ( két kistérség) illetékességgel lát el zaj-és rezgésvédelmi hatósági tevékenységet. Zaj-és rezgésvédelemmel kapcsolatos ügyeik száma 2011-ben Miskolcot illetően 165. Az EKHO panaszbeadványok alapján mintegy 30 esetben végzett helyszíni vizsgálatot. A panaszok jelentős része kereskedelmi-vendéglátó egységek, illetve zenés-táncos rendezvények fokozott zajterhelésével voltak kapcsolatosak. A helyszíni ellenőrző tevékenységben kiemelkedő szerepet játszott a zajvédelmi ellenőrző munkacsoport („zajkommandó”), mely éjszakai időszakban is végzett ellenőrző méréseket, vizsgálatokat. Az elvégzett zajmérések eredményei azt mutatják, hogy a zenés vendéglátó egységek (különösen az élőzenét szolgáltatók) zajterhelése szinte minden vizsgálat alkalmával (mind nappali, mind éjszakai megítélési időszakban) meghaladta a vonatkozó határértékeket. Azokban az esetekben, ahol az ismételt ellenőrzés, illetve zajmérés is határérték túllépést állapított meg, a szabálysértési bírságoláson túlmenően a Hatósági és Ügyfélszolgálati Osztályon kezdeményeztük az egység nyitva tartásának, illetve élőzene szolgáltatásának korlátozását is. (Forrás: EKO, 2012) A Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály 2011-ben „Csendháborítás” ügyében 403 esetben vizsgálódott, 1 esetben szabott ki helyszíni bírságot 3000 Ft értékben.
66
KÖRNYEZETBIZTONSÁG Tűzvédelmi helyzet A fejezet összeállítása a Miskolci Katasztrófavédelmi Kirendeltség beszámolója alapján készült. „Miskolcon és környezetében a tavalyi évben 419 esetben kellett szabadtéri, elsősorban szárazfű, avar, bozótos, szemét tüzet megfékeznünk. Ez a szám sajnos csak időjárásfüggő, mivel más, az esetszám csökkentését jelentősen befolyásoló körülmény nem változott a területen. Még az ország jelentős területével összehasonlításban is lényegesen magasabbak az ilyen jellegű tüzek száma, nem beszélve a nyugat-európai adatokról ahol szinte nem is ismerik a „szárazfű tűz” fogalmát. A 306/2010.(XII.23.) Kormányrendelet szabályozza – a levegő védelmének érdekében – az ingatlan tulajdonosok feladatait, a szabadtéri tűzgyújtás szabályait, azonban ez a mi vonulási számainkban nem tükröződik. Az alapvető probléma, hogy nem megfelelő a jelentős méretű külterületi hétvégi házas övezetekben a tulajdonosi szemlélet, és jogkövető magatartás, valamint jelentős azon földterületek nagysága – és ezen belül az önkormányzati földterületek nagysága is -, amelyek parlagon állnak. A fejlettebb országrészekkel és országokkal való összehasonlításban is ezek okozzák a különbséget. Még „kedvező” időjárási körülmények között is csak akkor keletkezhet ilyen nagyszámú szárazfű tűzeset, ha van olyan földterület, amelyen ennek a lehetősége adott, ahol sokszor méteres gaz nő, mert a tulajdonosa, kezelője nem megfelelő gazda. Évekre visszamenően kimutatható, hogy ismétlődnek az érintett területekre történő vonulásaink, mert így a tulajdonosoknak, és a környező lakosságnak egyszerűbb, és kevésbé költséges, munkaigényes a terület időszakos megtisztítása. Megítélésünk szerint elsősorban a nagyobb önkormányzati szerepvállalás - jegyzői hatáskörben az ingatlanok gazmentesítésére vonatkozó kötelezések, bírságok kiszabása pl. a mezőőri szolgálat segítségével – segíthet a jelenlegi állapot megváltoztatásában.” Ipar „Az ipari ágazat tűzvédelmi helyzete a tavaly értékeléshez képest alapvetően nem változtak. Alapvetően három csoportra oszthatjuk a cégeket. Az első csoportba tartoznak a volt állami nagyvállalatok, és azok utódszervezetei, cégei. Ezen cégek már csak jóval kisebb létszámmal, de szinte változatlan területen felszámolástól-felszámolásig működtek, de talán már piacképes struktúrával egyre inkább képesek biztosítani a tűzvédelmi érdekek teljesülését. Természetesen nem hasonlítható össze a tőkeerős zöldmezős beruházásból építkező külföldi befektetők által üzemeltetett ipari létesítményekkel a tűzvédelem színvonala, de a holtpontról való elmozdulás tetten érhető. A másik csoportba az induló, de még nem kellően megerősödött magyar tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások tartoznak. Sok esetben csak tucatnyi embert foglalkoztatnak, de összességében a vállalkozások nagy részét ezen csoport adja. Ezen vállalkozások főként a volt nagy iparterületeken bérelnek, vagy vettek meg kisebb műhelyeket, vagy a lakókövezetben - egyes átminősített, vagy átépített épületekben üzemelnek nem kis feszültségeket szülve. Nagy problémája ezen utóbbi telephelyeknek, hogy a szomszédok féltik a lakóövezet által biztosított előnyöket (zaj, por és veszélyes anyag mentesség), így minden fórumot megjárnak a tevékenység megtiltatása érdekében, illetve sok ilyen telep tűzvédelmi infrastruktúrája hiányos, rossz. 67
Sok ilyen vállalkozás nem képes tűzvédelmi ismeretekkel rendelkező személyt foglalkoztatni, vagy külső szolgáltatást igénybe venni, így ilyen ismeretek hiányában veszélyeztetik környezetüket. Pozitív változásnak tekinthető, hogy a telepengedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabálynak köszönhetően egyre több ilyen vállalkozással ismerkedtünk meg, követelhettük meg a tevékenységük végzéséhez szükséges követelményeket. A legtöbb szankciót ezen vállalkozói csoport által üzemeltett létesítmények, cégek ellen kezdeményeztük. Sajnos a telepengedélyezési eljárások fentebb említett változása csak erősíti a negatív tendenciákat. A harmadik csoportba sorolhatók azok az ipari telephelyek, melyeket tőkeerős befektető vásárolt meg vagy épített fel és a fejlesztések a tűzvédelmi helyzetre is kedvező hatással voltak. (pl.: Felsőzsolcai Ipari parkban építkezők, az Alsózsolcai Csavar- és Húzottárú Rt., PORAN, Sanmina Kft., Baumit Rt., TEWA Rt. és a legnagyobb befektetőként a Bosch cégcsoport) Az ipari környezetben (létesítményben) 2011-ben történt 11 tűzeset közül, egyetlen egy sem tekinthető jelentősnek.” Mező- és erdőgazdálkodás A mező- és erdőgazdálkodás területén történt tűzeseteket összegezve, és évenként vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az esetszámokat alapvetően az időjárás befolyásolja. Sokan emlékszünk még az 1992-es, 1993-as vagy a 2002-es évekre, mikor is a tartósan aszályos, száraz időjárás miatt nagy számban keletkeztek szabadban tüzek. A globális felmelegedés hatása, és a magyarországi mentalitás miatt hosszabb távon is a nagy esetszámra kell felkészülni. Itt van a tűzmegelőzési intézkedéseknek a legkisebb hatása a folyamatokra, hiszen ebbe a kategóriába soroljuk a szárazfű, avar tüzeket is, melyek a települések elhanyagolt bel-és külterületén, magánszemélyek gondatlan, és szándékos ténykedése miatt keletkeznek. A 2011-es ide vonatkozó részletes, nemzetgazdasági ágak szerinti statisztikában 316 esetszámmal jelentkezik a mező-és erdőgazdálkodás területén keletkezett tüzek száma, amely átlagosnak tekinthető. A magunk mögött hagyott évre is igaz az az állítás, mely szerint a működési területre, beavatkozást igénylő tűzesethez történő összes vonulás 25%-a „jelentéktelen” szárazfű, avar, nádastűz volt ! A légszennyezésen kívül, ezek az esetek tulajdonképpen csak a tűzoltóságnak okoznak károkat. A mezőgazdaságban dolgozók tűzvédelmi ismeretei hiányosak, hiszen a nagy szövetkezetek megszűntek, a kisvállalkozások – ahogy a nyári betakarítási munkák előtti tűzvédelmi értekezleteinken is kiderült – nem érdeklődnek a tűzvédelem iránt. Az erdőterületeken kedvezőbb a helyzet, de ez is annak köszönhető, hogy sok településen az erdőből élnek az emberek. Mindezeken túl a tűzesetek keletkezéséért – nagy százalékban – nem az ott dolgozók, hanem az ismeretlenségben maradó, szándékos tűzokozók a felelősek.” Lakóházak „A lakóházakban keletkezett tüzesetek száma tulajdonképpen évek óta meglehetősen szűk intervallumban ingadozik. (2011-ben 196 db)
68
Nagy problémát okoznak a város környéki külterületi hétvégi házas területek, ahol nagy számban égnek porig a faházak, amelyek statisztikailag itt kerülnek regisztrálásra. Az is illetékességi területünk „sajátossága”, hogy ezek a hétvégi-ház tüzek nagy számban gyújtogatás miatt hamvadnak el. Ezek mellett, most már évek óta visszatérően megjelennek a beszámolókban, hogy a lakóházak – különösen a többlakásos panellakások – egyre rosszabb tűzvédelmi helyzetbe kerülnek, mivel késnek azok az épületgépészeti felújítások, melyek adott esetben a tűz keletkezésének az okai is lehetnek. Ezen az eddigi Panelprogramok sem változtattak, sőt egyes esetekben, még több éghető anyag került beépítésre az eddigieknél. Hiába próbálta tűzoltóságunk a 2007-es debreceni, és pesti tüzek után a társasházak közös képviselőit közvetlenül tájékoztatni, felhívni a figyelmet a legfontosabb teendőkre, hiába jelentettünk meg honlapunkon tájékoztató anyagokat, a társasházi tűzvédelem fontosságát csak szűk szakmai körben érezték fontosnak. Jelentős változást hozhatott volna ezen a téren a 2008-as esztendő, hiszen városunkban jelentős arányt képviselő panelház állomány felújításához (panelprogram homlokzati hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre) már ki kellett kérni a Tűzoltóság véleményét is. Akkor több mint 200, majd 2009-ben és 2010-ben további 100 ilyen tárgyban benyújtott pályázati anyagot véleményeztünk, de a jelentősebb, pozitív változásokat hozó átalakításokat egyetlen társasház sem vállalta be. Jelen ideig, a korábban véleményezett tervek alapján 145 felújított lépcsőház „átadásához” adtunk hozzájáruló véleményt, amelyek nagy százalékánál a lépcsőházi hő- és füstelvezetés megvalósításában, korszerűsítésében, illetve valamivel kevesebb helyen – tűz esetén - a konyhai elszívók tűzgátló lezárására alkalmas tűzvédelmi rendszer beépítésében értünk el eredményt. Továbbra is megoldatlan marad az épületgépészeti berendezések korszerűsítése a szintenkénti tűzgátló lezárások megvalósítása, hogy csak a leglényegesebb hibákat említsük. Évtizedek óta nem volt jelentősebb lakóháztűz Miskolcon, amikor bekövetkezett a 2009 augusztus 15-ei eseménysor, mely után soha nem látott mértékű figyelmet kapott a lakóházi tűzvédelem. Számtalan médiaszereplés, lakossági fórum, szakmai nap alkalmával tájékoztathattuk a közvéleményt a fennálló hiányosságokról, a kitörési pontokról. Közvetlenül is szembesülhettek a követelmények egy részével azok a társasházak, amelyeknél az MTT program keretén belül célellenőrzést tartottunk. Tragikus megállapítások születtek. A hiányosságok megszüntetésére kötelezéseket adtunk ki, melyek döntően elérték a céljukat. Sok esetben tapasztalható a lakosok „nemtörődömségéből” eredő hiányosság, vagy a szándékos rongálás. Több ilyen középmagas, és magas lakóház tűzoltási felvonulási útvonala is hiányzik, nehezítve a beavatkozás lehetőségét.” Egyéb területek „Az egyéb nemzetgazdasági csoportba tartozik a sport, az egészségügy, a szolgáltatás, igazgatás, stb. Az országos hálózattal, külföldi tőkével rendelkező kereskedelmi cégek korszerűsítik, felújítják az elavult már működő üzleteket, az új létesítések során a legmodernebb aktív és passzív tűzvédelmi megoldásokat alkalmazzák. A különös figyelmet, gondos tűzmegelőzési tevékenységet mindenképpen meg kell követelni itt, hiszen a megnyílt üzletközpontokban, egy időben akár több ezer ember is tartózkodhat. Sajnos a területen kiadott új működési engedélyezési eljárási jogszabály nem kedvez a kereskedelmi tevékenységet végzők tűzvédelemének megfelelő szinten tartásához. Különösen aggályos (hasonlóan a zenés szórakozóhelyek korábbi engedélyeztetési gyakorlatához 69
hasonlóan), a több ezer négyzetméteres - tűz- és robbanásveszélyes anyagokat nem árusító üzletek bejelentés alapján történő üzemelésének engedélyezése, a nyitás előtti tűzvédelmi szakhatósági kontroll elmaradása. A nevelési, oktatási intézményekben keletkezett esetek (2011-ben 5 eset) ösztönöznek minket, hogy a propaganda munkánk során még nagyobb figyelmet szenteljünk a fiatalok, különösen a legfogékonyabb 6-10 év közötti korosztály tűzvédelmi felvilágosítására. Az egészségügy, szociális, és oktatási rendeltetésű létesítményekben javuló helyzetről számolhatunk be, ha az építmények állapotáról beszélünk. Az utóbbi években sok épületet újítottak fel, létesítettek a mai kornak megfelelő tűzvédelmi elvárásokkal. Persze még mindig sok a leamortizálódott épület, sokszor maradnak el a szükséges felújítások, karbantartások pénzhiány miatt. A fő problémát itt is az ott dolgozók okozzák, akik gondatlanságból vétenek az előírások ellen. Szerencsére ilyen létesítményekben, csekély számban keletkeznek tűzesetek a folyamatos jelenlét, és az éghető anyagok, veszélyes technológiák, berendezések kisszámú jelenléte miatt. A tűzesetek száma (791) az egyik legmagasabb érték az utolsó 10 évet vizsgálva, melynek oka a száraz időjárásban keresendő. A legtöbb tűz (419) szabad területen keletkezett, míg építményekben 372 esetet regisztráltunk. Sajnos a szabadtéri tüzek ellen hathatós tűzmegelőzési tevékenységet nem lehet végezni, csak az időjárási körülmények befolyásolják az esetszámok alakulását. Elsősorban a levegő védelmével, és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok által biztosított hatáskörben a települések jegyzői tudnának jelentősebb mértékben a szabadtéri tüzek megelőzése érdekében tenni. A káresetek száma (395) átlagos volt. A Miskolci Tűzoltóságnak egyre nagyobb számú vonulásra kell felkészülnie.
70
KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása értelmében a "környezet-egészségügy alatt az emberi egészséget, beleértve az élet minőségét érintő azon tényezőket értjük, amelyeket a fizikai, biológiai, szociális és pszichoszociális környezet határoz meg”. Felmérések szerint a környezeti ártalmak 27%-ban felelősek az emberi egészségért.
Demográfiai mutatók Miskolc népessége folyamatosan csökken, mely csökkenés nemcsak az élve-születések és elhalálozások negatív egyenlegének, hanem az elvándorlásnak is köszönhető. A lakosság elöregedését szemlélteti a grafikusan ábrázolt „korfa”: Lakónépesség nem és életkor szerint Miskolcon 2010-ben (Forrás: ÁNTSZ, 20123)
Miskolc és térségében élő lakosság epidemiológiai helyzete (forrás: ÁNTSZ, 2012) A haláloki struktúrát tekintve Miskolc és kistérsége teljes lakosságának körében, mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei okozta halálozás volt az uralkodó. Nők esetében ezen halálok nagyobb súllyal szerepel, mely magyarázható a keringési rendszer által okozott megbetegedések és halálokok korral való emelkedésével, és ez esetben a 40 év feletti női korosztályokban uralkodó többletnépesség körében természetszerűleg ez magasabb részarányt képviselhet. A daganatok okozta halálozás a második helyen szerepel a teljes kistérségi valamint a miskolci lakosság körében, melynek részesedése a férfiak körében magasabb valamelyest. 71
A munkaképes korú lakosság (15-64 évesek) idő előtti halálozása a teljes lakosság körében megfigyeltektől eltérő képet mutat a vezető haláloki főcsoportok megoszlása tekintetében: A kistérségben élő nőknél a daganatok okozta korai halálozások súlya kissé meghaladta a keringési rendszer eredetű halálesetek által jelentett terhet, ugyanakkor mindkét területi egység vonatkozásában meghaladja a férfiakét, akik körében még mindig a keringési rendszer betegségeiben haláloznak el a legtöbben. E két halálok mindkét nem esetében az idő előtti halálozások 60-70 %-át teszi ki, ugyanakkor mindkét ábrázolt terület teljes női populációjában megközelíti a nyolcvan százalékot. Fiatalabb életkorban (15-64 évesek) az emésztőrendszer miatti halálozások részesedése mindkét nemnél és területnél megduplázódik. A rosszindulatú daganatok okozta halálozás haláloki súlya a legjelentősebb a korai halálozásban, az összhalálozásban a második helyet foglalja el. A Miskolci kistérségben élő 15-64 éves férfiak és nők daganatok okozta halálozása az országos átlagot közelítette. Az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganatai miatt bekövetkező halálozás kis mértékben meghaladta az országos átlagot. Az újonnan felfedezett daganatok esetében jelentős nemi különbség látható, mely a 15-64 év közötti nők érintettségét támasztja alá kistérségünkben. A légcső, hörgő és tüdő daganatok kiemelt szerepet játszanak a haláloki csoporton belül, az általuk okozott halálozás jelentős nemi különbséget mutat. A Miskolci kistérség mutatói a férfiak esetében jól közelítették az országos átlagot, nők körében kedvezőbbek voltak annál. A női emlő rosszindulatú daganatai hazánkban a leggyakoribb női daganat típust alkotják. A Miskolci kistérségben élő 15-64 éves nők körében a betegségcsoport okozta halálozás kis mértékben meghaladta a magyarországi átlagot, az eredmény azonban nem volt szignifikáns. A halálokok között a keringési és emésztőszervi halálokok is jelentős hányadot képviselnek. A halálokok mintegy 30%-a keringési eredetű. A megbetegedések megelőzését és az azokkal kapcsolatos tájékoztatást és figyelemfelhívást is szolgálják azok a szűrőprogramok, melyek Miskolc városban és a Miskolci kistérségben működnek (pl.: emlőszűrés, méhnyakszűrés, vastagbélszűrés).
Település higiénia Szúnyogirtás Folyamatos lárvaszámlálással sikerült elérni, hogy a repülőgéppel történő kémiai szúnyogirtást nem kellett elrendelni 2011-ben. Földi és légi biológiai irtásra került sor a fő tenyészhelyek térségében. A tevékenységre 5.999.750 Ft volt előirányozva, de a felhasználás 7.109.065 Ft volt. (Forrás: MVG) Rágcsálóirtás A város közterületeinél, szennyvízcsatorna-hálózatában, nyílt vízfolyásainál, valamint a csapadék-csatornáknál két ütemben, tavasszal és ősszel is megtörtént a felszíni irtás. Erre 3.176.440 Ft volt előirányozva, a megvalósítás 3.166.820 Ft -ba került.(Forrás: MVG) Parlagfűirtás A parlagfűirtás rendeletileg is szabályozott, hiszen pollenje súlyos egészségügyi problémákat okoz az allergiában szenvedőknek. A felhasználható források minimálisak voltak, s a felhasznált 60.630 Ft-ból 4042m2 Önkormányzati területen végzett a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. parlagfűkaszálást.(Forrás: MVG) Pollenszennyezettség A pollenszezon 2011-ben március elején indult és október elején ért véget. 72
A nagyon allergén növények közül „csak” a parlagfű és a pázsitfűfélék pollenszórása érte el a nagyon magas szintet. A pázsitfűfélék május elejétől szórták virágporukat - május közepétől június közepéig nagyon magas koncentrációban -, amelyek egészen a pollenszezon végéig megtalálhatóak voltak légkörünkben. A parlagfű a várakozásoknak megfelelően augusztus elején kezdte meg virágzását, majd augusztus közepétől szeptember közepéig folyamatosan nagyon magas koncentrációban ontotta virágporszemeit a levegőbe. Pollenjét egészen a pollenszezon végéig detektáltuk. Hasonlóan az elmúlt évhez 2011-ben is augusztus 27-én monitoroztuk az évi maximumot (2011: 567 db/m3 -2010: 716db/m3 ). (Forrás: OKI) Összefoglaló táblázat és adatsor 2011 Miskolc területéről 2011 szezonkezdettől szezonvégig és napi maximumok Allergén latin neve
allerge-
Allergén magyar neve
Napi max.
Napi max. Össz.
Acer
**
juhar
-
-
*59
Alnus
***
éger
≈192
≈III. 23.
≈1354
Ambrosia
****
parlagfű
567
VIII. 27.
8374
Artemisia
****
üröm
82
VIII. 12.
1077
Betula
***
nyír
≈217
≈IV. 7.
*1182
Cannabis
*
kender
71
VIII. 19.
944
Carpinus
**
gyertyán
*53
*IV. 7.
*309
Chenopodium
***
libatopfélék
25
VIII. 26.
544
Corylus
***
mogyoró
177
III. 16.
≈1459
Cupr.-Tax.
**
tiszafafélék
≈614
≈III. 26.
*2513
Fagus
*
bükk
33
V. 10.
288
Fraxinus
***
kőris
*323
*IV. 7.
*1212
Juglans
*
dió
73
IV. 24.
482
Moraceae
*
eperfafélék
1707
IV. 29.
8424
Pinaceae
*
fenyőfélék
232
V. 14.
2598
Plantago
***
utifű
17
VII. 10.
536
Platan
***
platán
84
IV. 23.
≈569
Poaceae
****
pázsitfűfélék
170
V. 31.
4528
Populus
**
nyárfa
*82
*IV. 7.
*561
Quercus
***
tölgy
868
IV. 24.
≈4634
Rumex
***
lórom
23
V. 25.
237
Salix
***
fűz
*57
*IV. 7.
*583
Ulmus
*
szil
28
III. 30.
≈165
Urticaceae
***
csalánfélék
408
VIII. 23.
11693
Alternaria
****
1120
VII. 9.
18880
Cladosporium
****
21856
VII. 28.
≈917827
(Forrás: Az ANTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékoztatója 2011, www.oki.hu) „* csapdahiba miatt hiányos adatsor alapján ≈ csapdahiba miatt csak valószínűsíthető /közelítő érték – nem értelmezhető adat Adatsor: január 31. (05. hét) – december 22. (51. hét) Csapdahiba: márc.21. /1 nap/, ápr. 04. – 05. /2 nap/, ápr. 08. – 10. /3 nap/, Egész évben a monitorozott napok száma/ténylegesen adatot tartalmazó napok száma (csapdahibákat leszámítva): 326/320 ”
73
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE Hatósági tevékenység A Polgármesteri Hivatalban a helyi környezet- és természetvédelmi jogkörből adódó feladatokat a 2011-ben a hivatali szervezeti átalakítások kapcsán létrejött Építési és Környezetvédelmi Hatósági Osztály Környezet- és Természetvédelmi Hatósági Csoportja végzi (3 fő). A csoport munkatársai hatósági tevékenységet látnak el a zaj- és rezgésvédelem, a levegőtisztaság-védelem (e két területen kistérségi – 40 településre kiterjedő- illetékességgel), hulladékgazdálkodás, természetvédelem, a fás szárú növények védelme és a vízvédelem területén. Feladataik közé tartozik a környezetvédelmi tárgyú helyi önkormányzati rendeletek végrehajtásával összefüggő tevékenységek ellátása is (pl. háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés, az avar és kerti hulladék égetése, valamint az allergén növények elleni védekezés és a kommunális hulladékok ügye). A csoport munkatársai közreműködnek az építésügyi, telepengedélyezési, működési engedélyezési víz- és útügyekben, valamint környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban is. Az elmúlt évekhez képest valamelyest csökkent a fák védelmével, a zöldfelületekkel és a hulladékokkal kapcsolatos ügyek száma, azonban nőtt a zajjal, az allergén növényekkel és a levegőtisztaság-védelemmel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos ügyek száma. Környezetvédelmi hatósági tevékenység 2011-ben: Ügy
Szám
Zaj- és rezgésvédelem
181
Allergén növényekkel kapcsolatos
332
Hulladékokkal kapcsolatos
121
Vízvédelmi, szennyvízelvezetéssel kapcsolatos
346
Fák védelmével, zöldfelületekkel
973
Egyéb (levegőtisztaság, természetvédelem, stb.)
864
2011-ben a legnagyobb problémát a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos előírások be nem tartása jelentette. Problémát jelent az a tendencia, hogy egyre többen települnek ki a zártkerti területekre, ahol életvitelszerűen élnek, viszont nem megoldott a közszolgáltatás.
A csoport által végzett hatósági vizsgálatok és ellenőrzések: Környezetvédelmi tevékenység
Vizsgálatok, ellenőrzések száma
Kiváltó okok és intézkedések
Levegőminőség védelem
25 alkalom
hulladékok nyílt téri illetve tüzelőberendezésben végzett szabálytalan égetése, az avar- és kerti hulladékok égetési előírásainak megsértése – helyszíni bírság 34.000 Ft
74
Zaj- és rezgésvédelem
30 eset
főként kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, zenés-táncos rendezvények fokozott zajterhelés miatt – az ismételt határérték-túllépéseket szabálysértési bírsággal sújtották, valamint kezdeményezték az egység nyitva tartásának illetve élő-zene szolgáltatásának korlátozását
Allergén növények elleni védekezés
70 eset
a felszólítások és kötelezések megfelelő hatásúak voltak, magántulajdonú területeken kényszerkaszálásra nem került sor, - szabálysértési eljárás 12 esetben indult
Települési szilárd (magánterületeken hulladékok kapcsán)
hulladékok elhagyott
Hatósági végrehajtás 1 alkalommal történt, más esetekben a lakosság bevonásával takarítási akciót szerveztek.
Települési folyékony hulladék
160 eset
Az ellenőrzött ingatlanok túlnyomó hányadában a jogszabályi előírások be nem tartásával történik a települési folyékony hulladékok elhelyezése és kezelése – ezekben az esetekben hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki és kötelezési eljárásokat indítottak.
Fás szárú növények védelme
339 eset Kivágási engedélyezési eljárások. közterületen 18 eset magán területen
(Forrás:EKO, 2012) A városi rend és megfelelő környezeti állapot ellenőrzésében fontos feladatot lát el a Közterület-Felügyeleti- és Rendészeti Osztály A Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály által az elmúlt 6 évben végzett ellenőrzések kapcsán az a tendencia figyelhető meg, hogy évről-évre kevesebb a bírsággal sújtandó szabálysértések száma és több azon célellenőrzés, amely kapcsán rendben találják közterületfelügyelőink az aktuálisan ellenőrzött területet. Ez a javuló tendencia vélhetően a folyamatos, visszatérő jellegű ellenőrzéseknek köszönhető. Az elmúlt egy-két évben nagyobb hangsúly helyeződik az ebtartás és állattartás szabályainak betartásának, a közterületi szeszesital fogyasztásának és az üzletek éjszakai nyitva tartásának ellenőrzésére az előző évekhez képest. Évről-évre megfigyelhető tendencia, hogy akár év közben időszakosan is megnövekszik azon ellenőrzéseknek a száma, amik éppen egy aktuális jogszabály változáshoz köthetőek, így például az elmúlt időszakban a közterületi dohányzással kapcsolatos ellenőrzések. A környezet állapotának-, a köztisztaság- és közrend helyzetének javítása érdekében elmondhatók azok az eddigi tapasztalatok, miszerint a közterületi térfelügyeleti kamerával megfigyelt területeken kisebb számban lelhetők fel szabálysértések, főleg a közterületi rongálások mértékében észlelhető a kamerákkal ellátott területeken jelentős javulás. Összességében elmondható, hogy a minél szélesebb körű közterületi egyenruhás jelenlét és a közterületi térfelügyeleti kamerás megfigyelés kedvezően hat a közterületi jellegű szabálysértések visszaszorítása szempontjából.
75
A Közterület-felügyelet által végzett, környezeti állapotokat érintő ellenőrzések és bírságok: Szabálysértés
Ellenőrzés össz.
Bírság db
Bírság Ft
Avar és kerti hulladék nyílt téri elégetése
210
10
34 000
Csendháborítás
403
1
3 000
Egyéb közterületi - közterület szennyezése
92
0
0
Fakivágás
27
0
0
Garázdaság
143
1
5 000
Közterület engedély nélküli használata
856
26
142 000
Közterület szennyezés (sárfelhordás)
214
0
0
Közterületi berendezések nem rendeltetésszerű használata
528
1
3 000
Parkrongálás, fák gallyazása
188
0
0
Szemétszállítási szerződés hiánya
377
0
0
3 948
0
0
208
2
20 000
1 110
0
0
Közterületi szemetelés
993
4
36 000
Állattartás helyi szabályainak betartása
153
0
0
4 315
5
15 000
722
0
0
Tisztántartási sáv (síktalanítás, gaztalanítás) ellenőrzése
takarítás,
Illegális hulladék deponálás , konténer közelében elhely.is ! Kihelyezett gyűjtőedényből guberálás
Ebek sétáltatására vonatk. szabályok betartása Veszélyeztetés kutyával
(Forrás: Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály)
76
Helyi rendeletek Miskolc Megyei Jogú Város környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: Rendelet száma 01/2011. (II. 9.) 29/2011. (X.21.) 32/2011. (X.21.) 35/2011 39/2011 40/2011. (XII.22.) 41/2011 47/2011 19/2010. (VI. 2.) 39/2009.(XII.02.) 23/2009.(VI.30.) 21/2009. (VI.30.) 51/2007. (XI.28.) 50/2007. (XI.28.) 49/2007. (XI.28.) 48/2007. (XI.28.) 47/2007. (XI.28.) 46/2007.(XI.28.) 45/2007. (XI.28.) 44/2007.(XI.28.) 43/2007. (XI.28.) 42/2007. (XI.28.) 41/2007. (XI.28.) 40/2007. (XI.28.) 20/2007 (V.17.) 16/2005. (IV.20.) 22/2004.(VII.6.) 18/2004. (VI.10.). 11/2004. (III. 10.) 23/2003 (V.12.) 22/2003 (V.12.) 30/ 2002 (IX.9.) 3/2002 (II.12.) 56/2001. (XII.12.). 22/1999. (VI.7.) 20/1998.(VI.1.) 18/1998.(VI. 1.) 11/1998.(III.30.) 63/1997.(XI.1.)
Rendelet témája a széndioxidkibocsátás-különbözet utáni díjfizetési kötelezettségről önkormányzati rendelet a közterületek használatáról a települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról a közterületek használatáról szóló 29/2011.(X.21.) önkormányzati rendelet módosításáról Közműves ivóvízellátásért rendelet módosítás a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről a kötelezően igénybeveendő kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 39/1996. (VII. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 56/2001.(XII.12.) önkormányzati rendelet módosításáról Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről Épített környezet értékeinek helyi védelméről. a szmogriadó-tervről a települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról a Vár utcai gesztenyefasor helyi természeti védettségének fenntartásáról a Vár utcai törökmogyorófák helyi természeti védettségének fenntartásáról a Miskolc-Tapolcai parkrendszer helyi természeti védettségének fenntartásáról a Szathmári Király Pál utcai mocsárciprus helyi természeti védettségének fenntartásáról a Majális parki égeres növénytársulás helyi természeti védettségének fenntartásáról A Mexikóvölgyi Kőszál oldal helyi természeti védettségének fenntartásáról. Dr. Kovács Miklós rózsagyűjteménye helyi természeti védettségének fenntartásáról a Tapolcai kisköves helyi természeti védettségének fenntartásáról a Junó Szálló melletti mocsárciprus helyi természeti védettségének fenntartásáról a Gárdonyi Géza Művelődési Ház (Bárczy kastély) parkja helyi természeti védettségének fenntartásáról a miskolci Greutter-kert helyi természeti védettségének fenntartásáról a Boldogasszony papucsa élőhely helyi természeti védettségének fenntartásáról a települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatáról a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról az épített környezet értékeinek helyi védelméről a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről A Miskolc - Bulgárföldi fekete nyárfa helyi védettségű természeti értékké nyilvánításáról A Miskolc -Avasi Arborétum helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánításáról A Miskolc Tapolcai felhagyott Várhegyi Kőbánya helyileg védett természeti területté nyilvánításáról a Miskolc-Görömbölyi gyurgyalag fészkelőhely és bányató helyileg védett természeti területté nyilvánításáról a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről az allergén növényekkel kapcsolatos helyi szabályokról a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól a helyi vízkár-elhárítási feladatokról a települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról
77
Környezetvédelmi Alap A település közigazgatási területén működő cégek tevékenysége kapcsán az ÉMI KTVF által kiszabott és részére befizetett környezetvédelmi bírságok 30%-a Miskolc MJV Önkormányzatát illeti. Az ilyen módon átutalt összeg a Környezetvédelmi alapot gazdagítja, ami a bizottság döntése alapján kerül szétosztásra. 2011. évben összesen 960 312 Ft került átutalásra az Önkormányzathoz. Ez az összeg még nem került szétosztásra. A 2011-ben beszedett bírságok listája Ügyfél neve
Bírság fajta
Teljes összeg (Ft)
Önkormányzatot megillető (Ft)
FERGALMO Kereskedelmi és szolgáltató kft
hulladék
39 487
11 846
Mida András
hulladék
0
1 251
Möbelix Lakberendezési kft
hulladék
200 000
60 000
Lakatos Lajos
hulladék
24 300
7 290
Detonet Ipari és Bányászati Robbantástechnikai Kft
hulladék
200 000
60 000
Boros és Társa kft
hulladék
200 000
60 000
ÉMoi Ép-Szak-Ker Építő Szakipari Ker. kft
hulladék
200 000
60 000
Ár-La Magyarország kft
hulladék
1 336 500
400 950
Eurofém Halna Salakfeldolgozó kft
hulladék
200 000
60 00
Miskolci Vasipari Acélszerkezetgyártó Zrt
hulladék
300 000
90 000
TRANSDOWELL Ipari Keresk. Szolgáltató kft
hulladék
176 585
52 976
FUX Ipari Szolgáltató Kereskedelmi Zrt
hulladék
100 000
30 000
Öreg Miskolcz Vendéglátó kft
hulladék
200000
60000
HOTEL KITTY Vendéglátó Ker. kft (Résztörl.)
hulladék
200000
6000
Összesen:
960 312 Ft
78
A Környezetvédelmi Alapból 2011-ben támogatott tevékenységek A Városgazdálkodási és Üzemeltetési Bizottság döntése által 2011-ben támogatott tevékenységek, (a 2010 évi beérkező bírságok terhére). Pályázó
Téma
Résztvevők száma
Megítélt támogatás
Bulgárföldi Óvoda Diósgyőri Tagóvoda
„Jeles Napok”
7 csoport
190 000 Ft
Bulgárföldi Óvoda Lórántffy Tagóvoda
Óvodák és családok vetélkedője a Föld Napján
225 fő
280 000 Ft
Bulgárföldi Óvoda
Zöld Zsibongó Ökonap az oviban
Bükki Fiatalok Természetjáró Egyesülete
Tapolca szabadidős utak átadó rendezvénye
350-400 fő
135 000 Ft
Miskolci Öko-Kör
Fogadj örökbe egy patakot! Víz Világnapja
Miskolc általános és középiskolái
360 000 Ft
MME Bükki helyicsoport
Komplex miskolci madárvédelem, környezeti nevelés
210 000 Ft
Szentléleki Natura Sport Club
Környezet és természetvédelmi tábor 25 fő Szentléleken
250 000 Ft
Zöld Kapcsolat Egyesület
Kocsonyafesztivál Zöld Sátor
10-30 000 fő
600 000 Ft
Zöld Akció Egyesület
Föld Napja Hete 2011
1400 fő
451 000 Ft
Összesen:
2 636 000 Ft
160 000 Ft
79
TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, NYILVÁNOSSÁG Környezeti képzés-nevelés és oktatás helyzete A környezeti tudatosság, s annak kialakítása leghatékonyabban kisiskoláskorban történhet. E tevékenység koordinálását a Városi Környezeti Nevelési Központ végzi a Pedagógiai Intézet hálózatának felhasználásával. A Városi Pedagógiai Intézeten belül 2003-ban hozták létre a környezeti nevelési központot, melynek fő feladata a város nevelési-oktatási intézményeiben folyó környezeti nevelési munka segítése, összehangolása. Ennek érdekében a Miskolci Nevelési, Logopédiai, Pályaválasztási Tanácsadó és Pedagógiai Intézetben a korábbi években kialakítottak egy oktatótermet, s terepgyakorlatokon használható eszközöket szereztek be, melyek biztosítják a tárgyi feltételeket a környezetitermészetvédelmi nevelés hatékonyabbá és teljesebbé tételéhez. A Városi Pedagógiai Intézet szakkönyvtárában környezeti nevelési külön gyűjteményt is kialakítottak. Környezeti neveléssel foglalkozó szakmai munkaközösségeket működtetnek óvodai, általános iskolai és középiskolai területen. Szakmai tanácskozásokat, szakmai napokat és tanártovábbképzéseket szerveznek pedagógusok számára, vetélkedőket és előadásokat diákok számára, valamint szakmai kiadványokkal segítik a pedagógusok munkáját. 2011-ben az Önkormányzattól semmilyen támogatást nem kaptak, tevékenységüket csupán a forrást nem igénylő és saját erővel megvalósítható programelemek jellemezték. (Forrás: VKNK, 2012) Környezetvédelmi szakképzés több középfokú intézményben, mérnökképzés pedig magas színvonalon folyik a Miskolci Egyetemen. Valamennyi karon foglalkoznak a tudományterületekhez kapcsolható, környezeti és környezetvédelmi kérdésekkel ( Műszaki Földtudományi karon, a Műszaki Anyagtudományi karon, a Gépészmérnöki és Informatikai karon, az Állam- és Jogtudományi karon, a Bölcsészettudományi karon és a Gazdaságtudományi karon, Egészségügyi karon és a Comenius Főiskolai karon egyaránt). A Gépészmérnöki és Informatikai karon a környezetvédelmi aspektussal is bíró tárgyak keretében sor kerül a vonatkozó ismeretek átadására (pl. Környezetbarát technológiák, Környezetkímélő megmunkálások, Környezetkímélő forgácsolástechnikák, stb.) is. A Gazdaságtudományi karon a hallgatók jelentős számban készítenek környezeti fenntarthatósággal, környezetgazdaságtannal kapcsolatos szakdolgozatokat. A karon alapképzésben Környezet-gazdaságtant, míg mesterképzésben Regionális és környezeti gazdaságtant tanulhatnak. A Műszaki Anyagtudományi karon mesterképzésen létezik Környezetvédelmi kiegészítő szakirány, de jelenleg nincs hallgató. A Comenius Főiskolai karon a kötelezően választható speciális programok között szerepel a Környezeti nevelés és a Környezetvédelem c. tantárgy. (Forrás: ME, 2012) A Miskolci Állatkert és Kultúrpark feladata nemcsak az élővilág-védelemhez kapcsolódik, hanem jelentős szerepük van a környezeti nevelésben is. A zoopedagógiai tevékenységük révén rendezvényeken, versenyeken, látogatások alkalmából több mint 4000 emberrel kerültek kapcsolatba. Már mondható, hogy rendszeres programjuk a ÉjszakáZoo és a sérült és tartósan beteg gyermekeknek szervezett Dreamnight . Nyári napközis programjukon 188 fiatal vett részt. A 2011-es évben csatlakoztak az Állatkerti Világszövetség (WAZA) által elindított Denevérvédelmi Kampányhoz (Year of the Bat). A kampányhoz kapcsolódóan az év során a
80
zoopedagógiai foglalkozásokon és a különféle iskolai vetélkedőkön is a denevérekre és védelmükre fektették hangsúlyt. Az Állatkert és Kultúrpark egyrészt ideális természeti környezetben tevékenykedik, másrészt a nehézkes megközelíthetősége az iskolás csoportok és a csak tömegközlekedést igénybevevők általi elérhetőségét korlátozza. (Forrás: Miskolci Turisztikai Nonprofit Kft, 2012)
Társadalmi szervezetek tevékenysége Miskolc városban több környezet- és természetvédelmi célú civil szervezet működik. Jelentős szerepük van a környezeti nevelésben, környezeti tanácsadásban és a lakosság informálásában. Ezeken kívül működésük során a környezetügy számos más területéhez is kapcsolódnak (pl. állatvédelem, éghajlatváltozás, tájrehabilitáció, vízvédelem, agrárkörnyezetvédelem, közlekedés, hulladék, stb.), s tevékenyen vesznek részt a városi környezet védelmében, de a helyi környezetvédelmi jogalkotásban és hatósági eljárásokban is számítani lehet közreműködésükre. Miskolci Öko-Kör Az 1994-től működő, 1998-tól közhasznú szervezet fő tevékenysége a környezeti nevelés, szemléletformálás és a társadalmi tudatosság fejlesztése. Egyesületi oktatóközpontjukban (Fagus Stúdió) általános és középiskolások számára szerveznek környezetvédelmi akciókat és terepgyakorlatokat, a környezeti nevelőknek pedig továbbképzéseket (nyílt napok, bemutató foglalkozások, terepi oktatás módszertana, stb.). 2001-től Bükkszentkereszten működtetik Erdei Iskolájukat, ahol az év során 9 tanulócsoportot fogadtak. A város területén három tanösvény (Kék-madár, Holdviola, IV.Béla) kialakítása és fenntartása kapcsolódik hozzájuk. Fontos feladatuk a vízfolyások monitoringja, a vizes élőhelyek rendben tartása, források gondozása. Kezdeményezésük volt a „Fogadj örökbe egy forrást” akció, mely kapcsán miskolci iskolák, civil szervezetek, baráti társaságok fogadhatnak „örökbe” egy-egy forrást (részt vehetnek a környezet rendben tartásában, jelezhetik a felmerülő problémákat, stb.). Az egyesület 2011-ben 49 forrás kémiai vízminőségét is megvizsgálta. 2011-ben elkészült a Szinva patak és mellékvízfolyásainak állapotáról szóló zárójelentésük. A vizsgálatokat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából és anyagi támogatásával végezték. A jelentést követően az egyesület ifjúsági tagozata tovább folytatta a Szinva patak rendszeres mérését a Diósgyőri Gimnázium és a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanulóinak bevonásával. (Forrás: Öko-Kör, 2012) Ökológiai Intézet Alapítvány Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítványt 1992-ben alapították, s 1998tól kiemelten közhasznú szervezetként működik. Célja a fenntartható fejlődés szellemiségének terjesztése, az ökológiai kultúra fejlesztése, a globális szemléletre való nevelés, s mindezeken keresztül a fenntartható fejlődés gyakorlati alapjainak kidolgozása és megvalósulásának elősegítése. A miskolci műhely szakmai munkája országos szinten is jelentős. Fő tevékenységük a környezeti állapotváltozások elemzése és értékelése, a fenntartható erőforráshasználat terjesztése, az ökológiai kultúra terjesztése, környezeti nevelés és ökológiai oktatás, valamint a fogyasztóvédelem. 81
Az Alapítvány 2011-ben elkészítette Miskolc Megyei Jogú Város Fenntartható Fejlődési Stratégiáját. A Zöld szemmel Regionális Környezetvédelmi Hírlevél (nyomtatott periodika) és a Zöldhírháló (elektronikus hírlevél) lehetővé teszi a zöld ügyekkel kapcsolatos nyilvánosságot és a tájékoztatást. Rendszeres szervezői pl. a Mobilitás Heti programoknak, az Autómentes Napnak, a Kocsonyafesztivál Zöld Sátrának, a Föld Napjának, stb. 2011-ben a Búza téri kistermelői piac népszerűsítésére „Kistermelői Napok”-at szerveztek, rendszeresen végzik a környezeti tanácsadást és tájékoztatást. Az IVS-hez kapcsolódóan 2011-ben részt vettek a közterületfelügyelők, mezőőrök és polgárőrök környezet- és természetvédelmi oktatásában, összeállítottak 3 belvárosi kincskereső útvonalat és egy túravezető füzetet. (Forrás: Ökológiai Intézet Alapítvány, 2012) Zöld Akció Egyesület Az 1990-ben alakult, 1998 óta kiemelten közhasznú szervezet, melynek célja a környezeti problémák megoldásának elősegítése környezet- és természetvédelmi tevékenység, szakmai kutatás és a környezeti tudat formálásán keresztül. Munkájuk eredménye a Belvárosi Biovásár megszervezése és folyamatos működtetése, ahol heti rendszerességgel vásárolható biotermék közvetlenül a termelőktől, immár 7 éve. Jelentős szerepet játszottak és vállalnak a helyi természeti értékek megőrzésében és népszerűsítésében, s ennek érdekében folytatják a civil hálózatépítést, 2011-ben pedig megjelent a megyei helyi természeti értékeket (köztük a miskolciakat is) bemutató kiadványuk. Hozzájuk kapcsolódik a Föld Napi program Föld Napja Fesztivállá ( így több napos programmá) fejlesztése, ahol minden korosztály találhat magának érdeklődésének megfelelő programot. A 2011-es programok szervezéséhez az Önkormányzat is nyújtott támogatást a szervezetnek. Tevékenységük végzéséhez jelentős számú önkéntes bázissal rendelkeznek. Szakmaiságukat erősíti, hogy fontos stratégiai anyagok készítésénél kérik ki véleményüket (Nemzeti Vidékfejelsztési Stratégia, Miskolc Város Fenntartható Fejlődés Stratégiája, stb.). (Forrás: Zöld Akció Egyesület, 2012) Zöld Kapcsolat Egyesület 2005. november 11. napján került bejegyzésre közhasznú szervezetként. Az Egyesület a természet-, környezet-, állatvédelem, környezetjog, környezet-egészségügy, területfejlesztés, fogyasztóvédelem és a kultúra területén munkálkodik olyan sokszínű, értékközpontú, fenntartható fejlődést támogató társadalom megvalósítása érdekében, amely emberi léptékű, nyitott, és öntevékeny közösségek együttműködésén alapszik. Folyamatos programjaik: 1. Környezeti jogérvényesítés - Jogsegélyszolgálat működtetése. 2. Szemléletformáló rendezvények szervezése, iskolai témanapok tartása, mint pl. Energia Hét, Téli Fesztivál Zöld Sátra, Napos Napok, Mobilitás hét, Autómentes nap, stb. Városi komposztálási program Vidéki komposztálási program
82
Nyilvánosság A környezet állapotával kapcsolatos információk nyilvánosságát törvények garantálják, ugyanakkor a nyilvánosság nem jelenti az információkhoz való automatikus hozzáférést. A környezeti adatok túlnyomó része a környezetvédelmi felügyelőségen keletkezik, vagy oda fut be. Jelentős előrelépés a levegőminőségi adatok nyilvánossága terén, hogy az on-line mérőállomások adatai már az interneten megtekinthetők. A város környezeti állapotáról szóló éves tájékoztatók az interneten is elérhetők a www.miskolc.hu honlapon. A jeles „zöld” rendezvényekkel kapcsolatos eseményekhez (Víz Világnapja, Föld Napja Hete, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap) kapcsolódó megmozdulások mellett 2011-ben már nyolcadik alkalommal került megrendezésre az Autómentes Nap. A több színes programot is magába foglaló esemény megrendezésében Miskolc városa, több intézménye és a helyi civil szervezetek működtek közre. A környezettel kapcsolatos eseményekről, valamint a környezet állapotát és a lakosság érintettségét befolyásoló történésekről (pl. szmogriadók, egyéb haváriák, stb.) a lakosság informálása folyamatos volt. A tájékoztatásban jelentős szerepet játszottak a helyi kommunikációs csatornák, médiumok (városi TV, rádió, nyomtatott sajtó, online elérhetőségek). A környezet egészségüggyel összekapcsolható adatsorokat az Országos Környezetegészségügyi Intézet (www.OKI.hu) honlapján is nyilvánossá teszik és ott elérhetőek. A települési környezet állapotát érintő környezethasználattal ( környezetvédelmi engedélyezések, környezeti hatásvizsgálatok, jogszabályok) kapcsolatosan a helyi sajtó segítségével értesültek a lakosok.
Együttműködés Az Önkormányzat fontosnak tartja a városban működő környezet- és természetvédelmi civil szervezetek tevékenységét, velük a továbbiakban is együtt kíván működni a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok megvalósításában. Országos, városi és lakóterületi kezdeményezések 2011-ben több alkalommal nyílt arra lehetőség, hogy országos és városi kezdeményezések (pl. Tavaszi szél, Te szedd) segítségével mind többek figyelmét irányítsuk a jó környezeti állapotok, ezen belül is a lakókörnyezet tisztaságának fontosságára. Több iskola és önkormányzati képviselői körzet önállóan is szervezett „rendteremtő” napokat, melyek nemcsak a közvetlen környezet szebbé tételét, hanem a közösségek erősítését is szolgálták. Összességében ezeken a rendezvényeken több ezren vettek részt. /Tavaszi szél (Több száz fő) Te szedd (3000-3500fő, 12-14 t szemét) Közösségi kezdeményezések – Iskolák, Önkormányzati képviselői körzetek/ Részvétel nemzetközi környezetvédelmi együttműködésekben, projektekben Aware & Fair (Tudatosság és Méltányosság) Miskolc Megyei Jogú Város elnyerte az Európai Unió támogatását a EuropeAid „Helyhatóságok és nem állami szereplők a fejlesztésben” programjának támogatására beadott Aware & Fair (Tudatosság és Méltányosság) projektben való részvételre. A német Hannover, 83
a lengyel Poznan, az afrikai Blantyre (Malawi) és a cseh Litomerice partnerekkel tervezett 24 hónapos program témája az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaival és az igazságos kereskedelemmel (Fair Trade) kapcsolatos oktatási és tudatformáló tevékenység. A cél a partnervárosok különböző társadalmi rétegei felé – majd rajtuk keresztül a fejlődő országok felé is – a felelősségteljes és környezettudatos életmód és viselkedés népszerűsítése. Sustainable NOW Miskolc az Európai Unió Intelligent Energy Executive Agency (IEEA) támogatásával vett részt a 2008 szeptemberében indult és 2011 augusztusában zárult Sustainable NOW projektben. Az ICLEI vezetésével német, bolgár, holland, olasz és angol partnerekkel megvalósuló program célja energiahatékonysági, energia-megtakarítási intézkedések (például önkormányzati épületekben) és megújuló energiaforrások használatának ösztönzése. Intelligent Energy Europe (IEE) SHIFT projek Miskolc elnyerte az Európai Unió Intelligent Energy Europe (IEE) támogatását a SHIFT projektben való részvételre. Az ICLEI (Local governments for Sustainability Önkormányzatok a fenntarthatóságért) vezetésével német, brit, belga, svéd, holland és bolgár partnerekkel tervezett program során egy „Ökomobilitás Címke” kritériumrendszer kerül kialakításra, amely segít kiértékelni majd javítani az önkormányzatok közlekedéspolitikájának fenntarthatóságát. Miskolc a bolgár Burgas mellett egyfajta mintavárosként vehet részt a projektben, amelynek célja a városi területeken a tiszta, energiahatékony és biztonságos közlekedési módok – mint a közösségi közlekedés, kerékpározás és gyaloglás – népszerűsítése és arányának javítása, a motorizált gépjárműhasználatról történő váltás egy fenntarthatóbb közlekedési kultúra felé. A program teljes mértékben összhangban áll a „Zöld Nyíl” villamos projekt által kitűzött célokkal, sőt a lakossági tudatformálás révén segítheti a közösségi közlekedés nagyobb mértékű előnyben részesítését. Sustainable Timber Action in Europe (Fenntartható Fagazdálkodás Európában) Miskolc elnyerte az Európai Unió támogatását a EuropeAid „Helyhatóságok és nem állami szereplők a fejlesztésben” programjának támogatására beadott Sustainable Timber Action in Europe (Fenntartható Fagazdálkodás Európában) projektben való részvételre. A németországi székhelyű nemzetközi önkormányzati szervezet, az ICLEI (Helyi Önkormányzatok a Fenntarthatóságért) vezetésével olasz, spanyol, román, észt és belga partnerekkel tervezett 30 hónapos program témája az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaival és a méltányos kereskedelemmel (Fair Trade) kapcsolatosan az erdőirtások és erdődegradációk csökkentése, a fenntartható fa- és erdőgazdálkodás, különös tekintettel a közbeszerzési irányelvekre és gyakorlatra. A projekt során Miskolc feladata két magyarországi tréning és tudatformáló kampányok megszervezése, valamint a nemzetközi program és az eredmények széles körű terjesztése. „Concerto Sesac” energetikai projekt Miskolc svéd, holland, francia, litván és észt partnerekkel közösen az Európai Bizottság 6. Környezetvédelmi Keretprogramjának támogatásával vett részt 2005 és 2011 között a „Concerto Sesac” energetikai projektben (SESAC – Sustainable Energy Systems in Advanced Cities – Fenntartható Energiarendszerek Haladó Városokban). A programban városunk megfigyelő partnerként az energiahatékonyság területén már kitűnő eredményeket elért, haladó nyugat-európai városok tapasztalataiból tanulhatott és szerezhetett hasznos információkat. 84
FELHASZNÁLT ADATOK, FORRÁSOK AVE Miskolc Kft, Adatszolgáltatás, 2.5/K-856/12, 2012., Miskolc Az ANTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékoztatója 2011, www.oki.hu BVÜO 2011. Miskolc MJV Önkormányzata, Beruházási és Városüzemeltetési Osztály. Tájékoztató Miskolc város nyílt és zárt csapadékvíz-elvezetésének állapotáról, szükséges rekonstrukciókról indokolt kiépítésekről. szerk: Balogh Gábor kézirat 2011 Borsod Volán, Vig.209/2/2012, Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Miskolc Hivatásos Tűzoltóparancsnokság, 2012, Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Közúti Jármű Főosztály, Tájékoztatás, IV-T-04/912-1/2012, Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerve, email, IV-R-015/648-3/2012, Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, IVF/1175-2/2012, Miskolc ÉMÁSZ Hálózati Kft., HÁL-105-2/2012, Miskolc Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 83322/2012, Miskolc Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Tájékoztatás, 7373-2/2012, Miskolc Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, É2012-0805-008/2012, Miskolc Kovács Attila, 2011 novemberi szmoghelyzet Miskolcon, 2012., www.met.hu MÁV Zrt., Beszámoló, 459-48/2012, e-mail, Miskolc Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Hatósági Osztály, 381.926/2012, Miskolc Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály, 637/2012, Miskolc Miskolc MJV környezetvédelmi programja I. Miskolc környezeti helyzete és a környezet állapotát alakító tényezők. állapotértékelési dokumentáció kézirat, szerk: Nagy, D. (2006) BAZ-megyei KT KHT. Miskolc MJV környezetvédelmi programja II. Miskolc MJV települési környezetvédelmi programja. program dokumentáció kézirat, szerk.: Nagy, D. (2006) BAZ-m. KT KHT Miskolc MJV klímavédelmi és levegőtisztaság-védelmi akcióterve I. Miskolc klímája és levegőminősége valamint a levegőminőséget alakító tényezők. állapotértékelési dokumentáció kézirat, szerk.: Nagy, D. (2005) BAZ-megyei KT KHT. Miskolc MJV klímavédelmi és levegőtisztaság-védelmi akcióterve II. Miskolc klíma és levegőtisztaság-védelmi akcióterve. program dokumentáció kézirat, szerk.: Nagy, D. (2005) BAZ-megyei KT KHT. Miskolc Városi Közlekedési Zrt., 402-K12/2044, 2012., Miskolc Miskolci Egyetem, Adatkérésre válasz, e-mail, 2012. 04.17., Miskolc Miskolci Hőszolgáltató Kft, Beszámoló, 129/622-1/4.0-335-1/2012, Miskolc Miskolci Öko-Kör, Adatszolgáltatás, 2012., Miskolc Miskolci Turisztikai Kft, Miskolci Állatkert és Kultúrpark, 2012., Miskolc Miskolci Városgazda Nonprofit Kft, e-mail, 2012.05.16., Miskolc Miskolci Városi Környezeti Nevelési Központ, e-mail, 2012. 05.16., Miskolc
85
OLM 2010. évi szálló por PM10 mintavételi programjának összesített értékelése Készítette: ÉLFO Levegıtisztaság-védelmi Referencia Központ 2011 Ökológiai Intézet Alapítvány, 2012, Miskolc Termoment Tüzeléstechnikai Kft, Adatszolgáltatás, 161-1/II/42/2012, Miskolc Termoment Tüzeléstechnikai Kft, Fűtési módozatok változásának hatása Miskolc város levegőminőségére a kéményseprő-ipari közszolgáltatás adatbázisának elemzése alapján, 2011, Miskolc TIGÁZ-DSO, Adatszolgáltatás, 2012., Miskolc Zöld Akció Egyesület beszámolója, 2012., Miskolc
86
