TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL
Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok felelősei állították össze az oktatói kar elképzelései és munkája alapján. Ezek a szakirányok most indulnak először, ami azt jelenti, hogy bár világosan kirajzolódik az egyes szakirányok mögötti koncepció, kész a tantárgystruktúra, de az oktatók a későbbiekben is folyamatosan dolgoznak az új tárgyak tartalmának és módszereinek megújításán figyelve az újonnan felmerülő igényekre. Akárcsak az alapozó képzésben, itt is fontos lesz a hallgatók bekapcsolódása, visszajelzése az új képzés tökéletesítésében, alakításában. A három tájékoztató eltérő kidolgozottságú és műfajú, ami tükrözi egyrészt a tanszékek más-más munkamódszerét, másrészt hogy elindul-e a szakirány (az előzetes felméréseknek megfelelően) a következő félévben. Az eltérések ellenére a szakirányok bemutatása, úgy gondoljuk, elegendően informatív, és segítséget nyújt mind a választáshoz, mind a már kiválasztott szakirány jobb átlátásához. A képzési tapasztalatok felhasználásával folyamatos, évente megújított tájékoztató kiadását tervezzük, amely lépést tart a képzéssel szembeni változó, formálódó igényekkel. Természetesen minden hallgató fordulhat további tájékoztatást kérve a szakirányok felelőseihez is.
Szakirányfelelősök: Nevelési asszisztens: Mészáros György, e-mail:
[email protected] Oktatási asszisztens: Szivák Judit, e-mail:
[email protected] Neveléskutatási asszisztens: Ollé János:
[email protected] (MSN is), skype: ollejanos
NEVELÉSI ASSZISZTENS SZAKIRÁNY
Bevezető: A nevelési asszisztens szakirány a magyar neveléstudomány hagyományos diszciplináris felosztását követve, olyan pedagógiai asszisztensi feladatok ellátására készít föl, melyek különösen a neveléshez kapcsolódnak, miközben közvetíti a két terület (nevelés és oktatás) elválaszthatatlanságának szemléletét is. A nevelésre mint az oktatással összekapcsolódó átfogó értékközvetítésre és személyiségfejlesztésre tekint. A szakirányú képzésben a nevelés középpontba állítása az ismeretek, attitűdök és képességek fejlesztésének a terén jelenik meg. Ennek fényében a nevelési asszisztens alábbi profilja rajzolódik ki: A nevelési asszisztens: ¾ olyan nyitott, a különféle értékrenddel, kulturális-szociális háttérrel rendelkező embereket elfogadó, empátiával rendelkező, saját fejlődésére figyelő, felelősséget vállaló, reflektív-elemző, párbeszédre képes, egyénekre figyelő, de a szociális kontextust figyelembe vevő szakember, ¾ aki ismeri különösen a nevelés-tanulási környezet hatásrendszerét, a nevelésre és fejlődésre vonatkozó főbb elméleteket, a fejlesztés útjait, régi és új módszereit, a fiatalok szocio-kulturális világát, a különféle neveléshez kapcsolódó szervezeteket, és ezek működésének elveit, ¾ valamint képes nevelési-oktatási szituációk tudományos elemzésére, kutatási eredmények értelmezésére, módszerek fejlesztésére, a fejlődést segítő feltételek megteremtésére, együttműködésre a nevelés különböző szereplőivel, alapvető szervezési feladatok ellátására, pályázatírásra, valamint mások segítségével és irányításával egyszerűbb programfejlesztési és pedagógiai (pl. szabadidős, pályaorientációs, prevenciós) tevékenységek részben önálló szervezésére, és a mentorálásban való közreműködésre is; ¾ így (a munkaerőpiac még kiszámíthatatlan reakcióinak korlátaival) munkát vállalhat a képzett szakemberek, pedagógusok melletti tevékenységkörökben: iskolákban, neveléssel foglalkozó más intézményekben, civil szervezeteknél; illetve jó alapokkal léphet tovább a Neveléstudományi MA képzésre. A fentebb megrajzolt profilú szakember fejlesztésének segítése az egyes tantárgyakban: az ismeretek közvetítésén, értelmezésén, a gyakorlati feladatokon, tréningeken, vitákon, esetmegbeszéléseken stb. keresztül valósul meg. A tárgyak tartalmilag a nevelés kérdésköréhez hagyományosan kapcsolódó témaköröket is érintik, mint gyermekvédelem, prevenció, szabadidő-pedagógia. Amint a tantárgyi struktúrából látszik, különös hangsúlyt kap még a képzésben a szervezeti kultúra, szervezetfejlesztés témaköre, valamint a nevelési feladatokhoz szükséges reflektivitás és kommunikációs kompetenciák fejlesztése.
2
A tantárgyak hálóterve: Tantárgy neve
Kommunikációs tréning I. Kommunikációs tréning II. Pedagógiai esetmegbeszélés
Félév és óraszám 5 45 30 30
Szabadon választható I.
30
Szabadon választható II:
Kredit
Oktató 1
M M Gyakorlati jegy
3 2 2
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlati jegy Kollokvium Kollokvium Gyakorlati jegy gyakorlati jegy Kollokvium vagy gyakorlati jegy Kollokvium vagy gyakorlati jegy
4 4 3 4 3 4 4 5 5
Busi Etelka Busi Etelka Vizely Ágnes, Lénárd Sándor Mészáros György
6 30
Szabadidő-pedagógia Gyermek- és ifjúságvédelem Prevenciós munka az iskolában A nevelőmunka intézményi keretei I. A nevelőmunka intézményi keretei II. Szervezet- és vezetéselmélet Non-profit menedzsment A nevelőmunka módszertana Szakmai gyakorlat
Értékelés
30 30 30 30 30 30 30 45
30
Lénárd Sándor Borosán Lívia
3 4
A tantárgyak rövid leírása 1. félév Kommunikációs tréning I. Tömbösített tréning, 3 kredit A résztvevők a tantárgy keretében saját csoportélményeiken keresztül megismerik a csoportalakulás és a támogató csoportok jellemző folyamatait. Tudatosítják a csoport alakulását, fejlődését, a csoportdinamikai alapfogalmakat, a csoport működésének szabályszerűségeit. A gyakorlatok során hangsúlyos szerepet kap a meghallgatási készségek és a pedagógiai területeken hatékony kommunikációs technikák gyakorlása. A tárgy lehetőséget teremt az empátiafejlesztés lehetőségeinek megismerésére, a stresszkezelés, a megküzdési mechanizmusok, a konfliktusmegoldási technikák fejlesztésére, a kommunikációs akadályok, gátak felismerésére és ezek leküzdésére.
1
Csak a következő félév oktatói szerepelnek, akik biztosan tanítani fogják a meghirdetett tárgyat, a második félév oktatói még változhatnak. 3
Kommunikációs tréning II. Tömbösített tréning, 2 kredit A tantárgy a hallgatók empátiás készségének fejlesztését, meghallgatási készségek, konfliktusmegoldás és a pedagógiai területeken hatékony kommunikációs technikák gyakorlását biztosítja strukturált gyakorlatok és a nevelésben általában és speciálisan a nevelési intézményekben felvetődő problémás helyzetek szimulációs technikával való megoldása alapján. A tréning során a résztvevők megismerkednek a saját munkájukban is hasznosítható - a csoport alakulását segítő, bevezető és a csoport fejlesztését szolgáló gyakorlatokkal, a közösség fejlesztés, közösségépítés alternatív lehetőségeivel; - hangulatoldó gyakorlatokkal; - tanulók önértékelését, pályaválasztási döntését segítő gyakorlatokkal. Pedagógiai esetmegbeszélés Heti 2 óra, 2 kredit, szeminárium A tárgy keretei között a hallgatók építve a már korábban feltárt előzetes pedagógiai nézeteikre, tovább haladnak a reflexió útján, hogy elmélyített elképzeléseik és tapasztalataik értelmezése során felkészüljenek a pedagógiai tevékenységet tudatosan elemző gondolkodásra és gyakorlatra. A megbeszélések során olyan módszereket is megismernek a hallgatók, amelyek segítik őket a pedagógiai problémák felismerésében, elemzésében és megoldási módok kiválasztásában, alkalmazásában. Szabadidő-pedagógia Heti 2 óra, 4 kredit, előadás A tantárgy keretében a résztvevők megismerkednek a nevelési asszisztens egyik alapvető funkciójával a szabadidő-szervezéssel. Ezáltal a hallgatók jobban megértik a szabadidő funkcióját, szerepét a személyiségfejlesztésben, ismereteket szereznek a szabadidős tevékenységek alapvető formáiról, alkalmazási lehetőségeiről, a szabadidős tevékenységek iskolai és iskolán kívüli színtereiről. A nevelőmunka intézményi keretei I. Heti 2 óra, 4 kredit, előadás A tantárgy a nevelőmunkához kötődő interdiszciplináris kapcsolatok megismerésére ad lehetőséget. A hallgatók elsődleges betekintést kapnak a kollégiumi nevelés, a nevelőotthoni nevelés, a múzeumpedagógia, drámapedagógia, sportpedagógia, zoopedagógia, stb. elméleti alapjaiba, s értelmezik a kapcsolódási pontjait a nevelési asszisztens feladatköreivel. Ez a tárgy nyújt lehetőséget arra, hogy a fenti terülteket megismerve a hallgató valamely témát, intézményt választva az azonos c. tantárgy második félévében specializálódhasson egy vagy több irányt elmélyítve.
4
Szervezet- és vezetéselmélet Heti 2 óra, 4 kredit, előadás A tantárgy keretében lehetőség nyílik az iskolának mint szervezetnek a feltérképezésére, különösen a belső folyamatoknak, a működési mechanizmusoknak az áttekintésére, az intézmény strukturális kérdéseinek átgondolására. A hallgató ezek során konkrét ismereteket szerez a szervezet irányításának területéről, a szervezeten belüli kommunikáció jelentőségéről, a motiváció lehetőségeiről, megismeri a nevelői asszisztens helyzetét és lehetőségeit az intézmény szervezeti struktúrájában.
2. félév Gyermek- és ifjúságvédelem Heti 2 óra, 4 kredit, előadás A tantárgy keretén belül a hallgatók megismerkednek a gyermekvédelem hazai rendszerével és működésének sajátosságaival. Hangsúlyos szerepet kap a gyermekek ellen elkövetett bántalmazás jellemzőinek, tüneteinek megismerése, a hátrányos helyzet és a veszélyezettség fogalmának árnyalt, gyakorlati vonatkozásait is feltáró bemutatása. Valamint foglalkozik a tárgy a gyermekvédelem lehetőségeinek feltárásával az oktatási intézményeken belül, különös tekintettel a nevelési asszisztens lehetőségeire. Prevenciós munka az iskolában Heti 2 óra, 3 kredit, előadás A tantárgy keretében lehetőség nyílik a prevenció szertágazó területeinek megismerésére és az iskolai prevenció feladatainak feltárására. A szemináriumi foglalkozás keretében a hallgatók megismerkednek konkrét, működő prevenciós programokkal, azok tervezésének, változatos tartalmi felhasználásának lehetőségeivel. A nevelőmunka intézményi keretei II. Heti 2 óra, 3 kredit, szeminárium A kapcsolódó elméleti tantárgy után a hallgatók megismerik a választott terület, ill. területek intézményi kereteit, felkészülnek az önálló programszervezésre, vezetésre, irányításra a fenti szakterületek (lásd: Nevelőmunka intézményi keretei I.) legalább egyikén. Továbbá saját tapasztalatokat gyűjtenek az adott intézményi keretek közt a szemináriumi oktató vezetésével. A kurzus tehát hozzásegít a specializálódáshoz, a nevelési asszisztens iskolán kívüli lehetőségeinek megismeréséhez.
5
Non-profit menedzsment Heti 2 óra, 4 kredit, előadás A tantárgy megismerteti a non-profit szervezetek működési feltételeit, jogi környezetét, a közoktatási intézményekhez való kapcsolódási lehetőségeit, a hatékony pályázatírás legfontosabb jellemzőit. Ezáltal a hallgató megérti a tanórán kívüli szabadidő megszervezésének gyakorlati feladatait, a diákok bevonásának lehetőségeit (szakkörök, iskolai napok, kulturális rendezvények, iskolai ünnepségek, intézményi projektek stb.), a diákok önszerveződésének lehetőségeit (DÖK, önképzőkör, diáknap, stb.), ezek irányítását, motiválását, kivitelezését. Továbbá képet alkot az iskolán kívüli programok megszervezéséről, lebonyolításáról, értékeléséről, dokumentálásáról (iskolai kirándulások, erdei iskola, rendezvények, stb.). A nevelőmunka módszertana Heti 2 óra, 5 kredit, szeminárium A tárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a neveléshez kapcsolódó különféle módszerekkel, és tapasztalatot szerezhetnek ezek működéséről a gyakorlatban. A tevékenységszervezés alternatív módjainak megismertetése hangsúlyos feladata a tárgynak, különös tekintettel a pedagógiai projekt alkalmazásának iskolai lehetőségeire. Egy projektterv készítése során a pedagógiai hatásrendszerről szóló elméleti ismeretek egyéni és csoportos alkalmazása mellett a hallgatók sajátélményű tapasztalatszerzése is része tárgynak. Szakmai gyakorlat Heti 3 óra, 5 kredit, gyakorlat A képzés második felében a hallgatók hosszabb, összefüggő gyakorlat során alkothatnak képet a nevelői asszisztens mindennapi feladatairól. E gyakorlat keretében mód nyílik arra, hogy alkalmazzák elméleti ismereteiket, tapasztalatot gyűjtsenek választott szakterületükön, amelyet a szakdolgozati munkájukban is hasznosíthatnak. A szakmai gyakorlat eredményes végzését a gyakorlati helyszínen működő mentor és egy egyetemi oktató koordinálja a hallgató rendelkezésére bocsátott szempontrendszer mentén. Az egyetemi oktató konzultációs lehetőséggel segíti a szakmai reflexiót. Szabadon választható I.-II. Az első félévben az Oktatási asszisztens szakirány tárgyaiból kínálunk fel választható tárgyakat: válaszolva a hallgatói igényekre, lehetőséget adva a szélesebb területet átfogó szakmai fejlődésre, és a két terület szoros összekapcsolódásának szemléletét elősegítendő. PEDB-503 Multimédia az oktatásban PEDB-505 Tantervelmélet és tantervfejlesztés PEDB-507 Pedagógiai értékelés A második félévben különféle, a nevelés témaköréhez kapcsolódó speciális, szűkebb (esetleg határ)területeket megcélzó témákban, egy-egy kérdés alaposabb elmélyítésének lehetőségét adva hirdetünk meg szabadon választható tárgyakat, melyekről a következő félévben adunk tájékoztatást. 6
OKTATÁSI ASSZISZTENS SZAKIRÁNY Bevezető: Az oktatási asszisztens szakképesítést szerző hallgatók képesek lesznek hatékony segítőként közreműködni az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli (képzés, továbbképzés, átképzés) oktatási feladatok szervezésében, lebonyolításában, a tevékenységekkel kapcsolatos operatív feladatok ellátásában az oktatási intézményekben, a főhatóságok, önkormányzatok, szakmai szolgáltatók, munkaügyi központok szakapparátusában, non-profit jellegű intézményekben, társadalmi és vallási szervezetekben, illetve oktatási vállalkozásokban. Megszerzett szakértelmük hasznosulhat pedagógiai kutatások szervezésében és ügyintézésében is. A hallgató a szakirány elvégzése után jelentkezhet a Neveléstudományi MA-ra, amelyhez a BA-képzés szintén jó alapokat nyújt. A szakirány azokra az igényekre épül, amelyek a korszerű oktatássegítés különböző területein fogalmazódtak meg. A képzés így a legújabb jelenségek, problémák értelmezését, illetve az ezekhez kapcsolódó feladatok kompetens megoldásának képességét fejleszti. Jelentős teret kapnak tehát a szakirányban a tervezés, a szervezés és az értékelés legkorszerűbb tartalmai és módszerei, melyek a tantestületekben egyelőre csak részben vannak jelen. A szakirány tartalmaiban központi szerepe van a fejlesztéssel kapcsolatos képességeknek, legyen az tananyag, multimédiás eszköz, vagy értékelő eszköz fejlesztése.
A tantárgyak hálóterve: Tantárgy neve Tervezett oktató
Félév és óraszám 5
Értékelés
Kredit
Oktató
kollokvium
4
gyakorlati jegy kollokvium gyakorlati jegy kollokvium gyakorlati jegy kollokvium kollokvium kollokvium gyakorlati jegy gyakorlati jegy kollokvium
4 4 4 4 3 3 4 6 3 6 3/2 50
Árendás Péter Árendás Péter, Szivák Judit Danka Adrienn Danka Adrienn Lukács István Lukács István Szivák Judit Ollé János Ollé János Lévai Dóra Szivák Judit
6
Bevezetés az oktatásszervezésbe 45 Oktatásszervezés 30 Multimédia az oktatásban Multimédia-tervezés és fejlesztés Tantervelmélet és tantervfejlesztés Tananyagkészítés Pedagógiai értékelés Mérőeszközök az iskolában Informatika az oktatásban I-II. Informatikai alapú oktatási környezetek Iskolai gyakorlat Szabadon választható I.- II.
30 45 30 45 30 30 30
30 30 60 30 30 225 270
7
A tantárgyak rövid leírása 1. félév Bevezetés az oktatásszervezésbe Heti 3 óra, 4 kredit, előadás A tantárgy célja, hogy a hallgató átfogó gyakorlati tudást szerezzen az oktatásszervezés iskolai és iskolarendszeren kívüli kérdéseiről. Ennek érdekében a következő témakörök tárgyalása ajánlott: Az oktatásszervező feladatai, munkájának jogi háttere különféle oktatási intézményekben és munkahelyeken. A szervezés stratégiai és operatív aspektusai. Szervezeti kultúra. Az oktatásszervező kapcsolatai, együttműködése az oktatásban érdekeltekkel. Az oktatásszervező értékelése, önértékelése. (A részletes tartalom további kidolgozás alatt áll.) Multimédia az oktatásban Heti 2 óra, 4 kredit, előadás Főbb tematikai csomópontok: − A multimédiás tananyagok didaktikája − A multimédiás tananyagok minőségbiztosítási rendszere − Multimédia-szerkesztő programok − Az oktatófilm készítésének módszertana − A Sulinet Digitális Tudásbázis kialakulása, szerkezete, funkciói − Digitális fényképezési ismeretek − Intézménylátogatások (közoktatás és piaci szféra) Várható követelmények: A félév során egy írásbeli feladatot kell teljesíteni, valamint szóbeli vizsga keretében számot kell adni az elméleti tudásról. 1. Esettanulmány készítése Az intézménylátogatások alkalmával szerzett tapasztalatok esettanulmányban való rögzítése az alábbi szempontok figyelembe vételével: - az intézmény rövid bemutatása - az intézmény által használt multimédiás szoftverek bemutatása - az intézmény által készített multimédiás anyagok jellemzői Az esettanulmány része a kollokviumi beszélgetésnek, és befolyásolja a kollokvium végső érdemjegyét. 2. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga két részből áll: - ’A’ tételek: az előadás anyagából összeállított tételsor alapján - ’B’ tételek: szakirodalmi lista alapján A szóbeli vizsgán egy véletlenszerűen kiválasztott ’A’ tétel, valamint egy véletlenszerűen kiválasztott szakirodalmi ’B’ tétel alapján kell az adott témakört ismertetni. Az ’A’ és a ’B’ tétel kifejtése azonos súllyal számít bele a végső érdemjegybe.
8
Tantervelmélet és tantervfejlesztés Heti 2 óra, 4 kredit, előadás Főbb tematikai csomópontok: „A triviumtól a curriculumig” – tantervelmélet és tantervfejlesztés történeti áttekintésben. A tanterv értelmezésének változásai és ennek pedagógiai összefüggései. A tantervelmélet (és tantervfejlesztés) mint pedagógiai szaktudomány: a didaktika és a tantervelmélet, a tantervelmélet és a tantervfejlesztés területei. A központi és a helyi tervezés problémaköre. A curriculumelmélet (pl. Tyler-modell). A tantervelméleti és a tantervi kérdések curriculumszemléletű értelmezése. A folyamatszabályozás, a célok meghatározása, a tananyag kiválasztása és a tananyag elrendezése. A NAT 2003 sajátosságai, szerepe a közoktatás tartalmi szabályozásában, kompetenciák és követelmények. A helyi tanterv (tantárgyi rendszer kialakítása, tantárgyak elrendezése, óraszámok, tantárgyi tartalmak és követelmények, tankönyvek és más taneszközök megválasztása, az ellenőrzés és az értékelés tervezése). Várható követelmények: Bár a kurzus jellege előadás, a 30 kontakt órának legfeljebb a fele alkalmazza majd az előadás módszerét. Az időnek legalább a felében a foglalkozások szemináriumi jellegűek. Épp ezért része a követelményeknek az órákon való aktív részvétel, a csoportmunkába való bekapcsolódás és az egyéni feladatok sikeres elvégzése. Pedagógiai értékelés Heti 2 óra, 3 kredit, előadás Főbb tematikai csomópontok: - Intézményértékelési modellek - Az intézményértékelés funkciói, területei - Nyitott önértékelés - A partnerek igényeinek és elégedettségének mérése - Teljes körű intézményi önértékelés (EFQM modell, KMD modell) - Pedagógusok teljesítményértékelése - Vezetők teljesítményértékelése - Az oktatási programok értékelése - Minőségirányítás az intézményben, az iskola értékelési-mérési rendszere - Az értékelés és a fejlesztés kapcsolata Várható követelmények: Az előadás és a feldolgozott szakirodalom segítségével egy intézmény értékelési rendszerének elemzése (dokumentumelemzés, interjú, kérdőív), fejlesztési javaslatok kidolgozása / értékelő eszköz fejlesztése. Mérőeszközök az iskolában Heti 2 óra, 4 kredit, előadás Főbb tematikai csomópontok: - A közoktatási törvényben szabályozott intézményértékelési feladatok, az iskolák mérési és értékelési feladatai és ezek helyi szintű tervezése - Minőségbiztosítás segítő értékelési feladatok az iskolában 9
-
-
Hazai és nemzetközi teljesítményvizsgálatok Magyarországon: TIMSS, PIRLS, SITES, PISA, Monitor, OKM, DIFER. Az Országos Kompetenciamérés (OKM): o a kialakulás előzményei, vizsgált célterületek, tudásértelmezések o a feladatsorok szerkezete, stílusa, tartalma o az országos mérés technikai lebonyolításának algoritmusa o a mérési eredmények iskolai és telephelyi szintű értelmezése o információs rendszerek használata a mérési dokumentáció összeállítása során A DIFER mérés: o elemi alapkészségek diagnosztikus fejlődésének vizsgálati rendszere o az alapkészség, mint mérési célterület, a mérőcsomag tartalma, használata o tanulók személyre szabott értékelése, a fejlettségi szintek értelmezése o az osztály szintű elemzések alapja, viszonyítási pontok
Várható követelmények: A kurzus tételsor alapján kollokviummal zárul. A vizsgára bocsátás feltétele egy szabadon választott közoktatási intézmény OKM eredményeinek rövid értelmező elemzése, egy tanuló DIFER eredményei alapján rövid jellemzés készítése. A két írásos elemzés tartalma orientálja a kollokvium menetét is. Informatika az oktatásban I. Heti 2 óra, 3 kredit, előadás Főbb tematikai csomópontok: - tanítás és tanulás az információs társadalomban, társadalmi hálózatok, hálózati társadalom, a tudásfogalom átalakulása - tanári és tanulói szerepváltozások, digitális kultúra, digitális szubkultúrák - interaktív hálózatok, egyéni és közösségi tartalomszolgáltatás: a web 2.0 alapelv érvényesítése a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben - tartalomszolgáltatás és tartalommegosztás iskolai és iskolán kívüli környezetben, az egyén és a közösség digitális portfóliója - az iskolai weblap szerepe az iskola életében, a fejlesztésének fontosabb lehetőségei: hírportálok és LCMS rendszerek - on-line tanulási környezetek szerepe a közösségek formálásában Várható követelmények: A kurzus tételsor alapján kollokviummal zárul. A vizsga feltétele egy adott közoktatási intézmény számára rövid és hosszú távú oktatás-informatikai fejlesztési terv készítése, ami a kollokviumi beszélgetés tartalmát is orientálja. 2. félév: Oktatásszervezés Heti 2 óra, 4 kredit, szeminárium A kurzus célja, hogy az oktatásszervezés operatív feladatainak megoldásához szükséges gyakorlati tudást megszerezzék az oktatásban résztvevők. Javasolt témakörök: Intézményi ügykezelés, ügyvitel. Különféle, hagyományos és korszerű dokumentációk kezelése. Ügyintézői feladatok az intézményben: kapcsolattartás, nyilvántartások vezetése, 10
programok előkészítése, az intézményi programok lebonyolításának segítése, egyéb adminisztrációs teendők. Oktatásszervezési feladatok: az intézmény hatékony munkarendjének kialakítása, a preventív tanulásszervezés segítése. (kidolgozás alatt) Multimédia tervezés és fejlesztés Heti 3 óra, 4 kredit, szeminárium Főbb tematikai csomópontok: • Film- és hangvágás • Digitális fényképezés • Képszerkesztés • A Sulinet Digitális Tudásbázis mint tananyagforrás használata • Power Point a tananyagkészítésben • Az interaktív tábla mint tananyagkészítő eszköz • Multimédiás tananyagok készítése Várható követelmények: A félév végére az elméleti és a gyakorlati tudás együttes alkalmazásával egy komplett multimédiás CD elkészítése a hallgatók feladata, mely feladatot kiscsoportokban, projektmunkában kell elkészíteniük. Ehhez többek között szükség lesz arra is, hogy a csoportok videofelvételeket, hangfelvételeket, fényképeket készítsenek és szerkesszenek meg úgy, hogy a létrehozott multimédiás anyag didaktikai szempontból is megfelelő legyen. Tananyagkészítés Heti 3 óra, 3 kredit, szeminárium Főbb tematikai csomópontok: Oktatási programok, programcsomagok. Modulleírások, információhordozó és feladathordozó eszközök, az értékelés eszközei. Tananyagkiválasztás és elrendezés, céltaxonómiák, célok kiválasztása, meghatározása. A tananyag mint rendszer: a tananyag részegységei, alrendszerei, vertikális tananyagstruktúrák, tartalmi kapcsolatok feltárása, elemzése, modulok a tananyagban. Tananyagfejlesztés és oktatási folyamat. A tananyagfejlesztés szintjei (a tantervek, a programok, a tankönyvek és más eszközök szintje, és az erre épülő szintek: a ténylegesen feldolgozott tananyag és az elsajátított tananyag). Tananyag az iskolai oktatási folyamat követelményrendszerében. Tananyagfejlesztés és oktatási stratégiák. Tananyag és differenciálás. Tananyag és értékelés Várható követelmények: A foglalkozásokon való aktív részvétel, együttműködés a csoport tagjaival a feladatok megoldásában. A kurzus tartalmi egységei közül a hallgató által kiválasztott problémakör önálló feldolgozása, a feldolgozás dokumentumainak elkészítése, beillesztése a hallgató készülő portfoliójába. A feldolgozáshoz vegyen alapul a hallgató pl. valamilyen közoktatási tantárgyat és dolgozzon ki példákat legalább háromra a következő tananyagtervezési formák közül: - általános tantervi koncepció - általános tantárgytervezet - foglalkoztatási terv 11
-
zárt és nyílt moduláris egységek egy tematikus egység terve tankönyv szinopszisa tankönyvi fejezet egy egység oktatócsomagjának terve egy egység feladatlapja egy egység teljesítménymérő eszköze
Informatika az oktatásban II. Heti 2 óra, 3 kredit, előadás Főbb tematikai csomópontok: - A számítógép mint a tartalom bemutatásának, kialakításának és megosztásának eszköze a tanórai tevékenységekben - Multimédiás szemléltető eszközök és oktatócsomagok, oktatóprogramok használata a tanítási-tanulási folyamatban - Az interaktív tábla a frontális és nem frontális tanulásszervezésben - A tanári szerep és tevékenység on-line tanulási környezetben Várható követelmények: A kurzus kollokviummal zárul. A vizsga feltétele három iskolai esettanulmány elkészítése: (1) számítógéppel segített tanítási-tanulási folyamat osztálytermi megfigyelése és elemzése, (2) pedagógus interaktív tábla használata során - osztálytermi megfigyelés és elemzés, (3) on-line tanulási környezetben folytatott tanári tevékenység megfigyelése és elemzése. Mindhárom esettanulmány része a kollokviumi beszélgetésnek. Iskolai gyakorlat Heti 6 óra, 6 kredit, szeminárium Az iskolai gyakorlatok alkalmazó tantárgyként szolgálják a terepen végezhető feladatokkal való ismerkedést, azokban való jártasságok megszerzését. Az iskolai gyakorlat tárgy keretében a hallgatók pedagógiai intézményekben végeznek feladatokat, irányított megfigyelő tevékenységet különféle intézményi, csoport és egyéni szinten megvalósuló oktatásszervezési területeken. Bekapcsolódnak az intézmény oktatásszervezési feladatainak ellátásába, gyakorlati segítséget nyújtanak az intézmény igényei szerint, melyről reflektív naplót vezetnek.
12
NEVELÉSKUTATÁSI ASSZISZTENS SZAKIRÁNY Bevezető: A szakirány létrehozása, a szakirány kurzusaiban szereplő tartalom összeállítása és a szakirány oktatóinak szándéka két egymástól eltérő, de közös alapra építő célnak igyekszik megfelelni. A neveléskutatási asszisztens szakirány egy lehetőség arra, hogy a pedagógia szakos hallgató nagyobb kutatási projektekben is helytálló, képzett és gyakorlott asszisztenssé váljon, aki hatékonyan képes segíteni a kutatók munkáját. Egyrészt olyan kutatóvá, aki a pedagógia MA teljesítése után akár a PhD képzésben való részvételt is célként tűzheti ki maga elé, másrészt pedig olyan kutatatást segítő munkatárssá, aki a közoktatás, felsőoktatás és felnőttképzés és más oktatáshoz kötődő területek szolgáltatásában, azok piacán is képes eredményesen dolgozni, a kutatómunkát asszisztensként segíteni. A szakirány kurzusai – jóllehet számos gyakorlati foglalkozás és tényleges kutatásba való bekapcsolódás segíti a hallgató tanulmányait – alapvetően nem orientálódnak meghatározott tématerület felé: a témaválasztás a hallgató feladata. Az oktatók a „hivatásos kutatóasszisztenssé” válás segítését vállalják az alábbi tantárgyakkal és kutatási lehetőségek biztosításával:
Tantárgy neve A pedagógiai kutatások elmélete Kvalitatív kutatási módszerek a pedagógiai kutatásokban Kvantitatív feltáró módszerek a pedagógiai kutatásokban Szakirodalmi adatbázisok készítése és fejlesztése Új eredmények és problémák a társadalom-, humántudományi kutatásokban Külső kutatási gyakorlat kutatóintézetekben I.-II. Külső kutatási gyakorlat nevelési-oktatási intézményekben I- II. Adatbáziskésztés és adatbázis-kezelés Adatfeldolgozás: Elemi és többváltozós statisztikai eljárások Pályázatírás I. Pályázatírás II. Ügyviteli és gazdasági alapismeretek Önálló kutatási gyakorlat Csoportos kutatási gyakorlat I. Csoportos kutatási gyakorlat II. Retorika Írásgyakorlat Csoportos kutatási gyakorlat III. Összesen K = kollokvium, Gy = gyakorlat
Félév és óraszám 5. 6. félév félév 15
Értékelés
Kredit
K
2
60
K
4
45
K
3
30
K
2
45
K
6
15
15
Gy
4
15
15
Gy
4
Gy
2
K
4
K Gy K Gy Gy Gy K Gy Gy 9K/9Gy
2 2 2 2 2 2 3 2 2 50
30 60 15 30 30 15 15
285
15 30 30 15 255
13
Ha a kutatómunka hatékony segítésére való felkészülés, vagy akár a szolgáltatásban piaci szereplőként való érvényesülés a cél, mindenképpen szükség van: (1) a korábbinál alaposabb és azokat kiegészítő kutatás-módszertani ismeretekre, (2) egy kutatási projekt teljes menedzseléséhez szükséges tudásra és képességekre: pályázatírás, pénzügyi ismeretek, projektmenedzsment, kutatócsoportban való egyéni, csoportos munka. Ezen kívül természetes, hogy a kutatómunka, (3) a tényleges kutatási tevékenység is jelen van a szakirány tematikájában. A saját kutatáson túl ki kell próbálni, hogy (4) milyen lehet az egyetemen kívüli kutatómunka, illetve (5) meg kell ismerkedni a neveléstudomány legújabb kutatási problématerületeivel és eredményeivel. A kutatójelölt eredményes kutatásával, kutatásban való részvételével a szakirány zárásaként (6) eredményeinek bemutatásához kapcsolódóan fejlesztheti írásbeli és szóbeli közlését, gyakorolhatja a szakírás és az előadás különböző műfajait.
Gyakori kérdések és feltételes válaszok a szakiránnyal kapcsolatban: • • •
•
• •
• •
•
Ez a legnehezebb szakirány a három közül? – Nem feltétlenül. Egy képzés, vagy szakirány nehézsége nem csak a kurzusleírások követelményein múlik, hanem azon is, hogy a hallgató mennyi munkát és energiát fektet a feladatainak a megoldására. Ha nem ment jól a kutatásmódszertan, attól még érdemes ezzel próbálkoznom? – Természetesen igen. A neveléskutatási asszisztens képzés elején még nem kell mindent tudni a kutatás-módszertanról, bőven lesz idő és lehetőség tanulni és gyakorolni a két félév során. Ez egy elméleti jellegű szakirány praktikus ismeretek és a munkaerőpiacon hasznos ismeretek nélkül? – Nem annak szánjuk. A képzésnek természetesen vannak elméleti elemei is, de a kutatási gyakorlatok, illetve nagyobb kutatásokba való bekapcsolódás során rengeteg praktikus dolgot lehet tanulni a kutatómunkával kapcsolatban. A külső gyakorlatok pedig lehetőséget adnak arra, hogy a megrendelésre történő kutatómunkával ismerkedjen a hallgató még azelőtt, hogy ténylegesen is munkát szeretne vállalni nagyobb kutatási projektek asszisztenseként. Kell majd matematikai statisztikát is tanulni? Alkalmazott matematikát mindenképpen, hiszen egy felkészült kutató számára ez manapság éppannyira szükséges, mint a kvalitatív kutatásra való alkalmasság. Akár mind a kettőben egyszerre lehet jártasnak lenni, de azzal sincs gond, ha az érdeklődés valamelyik irányba elviszi a hallgatót. Előnyt jelent az MA szintre való bekerüléshez, ha ezt a szakirányt választja valaki? Nem feltétlenül, mert a soron következő képzési szinteken való boldogulás mindig az előző szinten végzett munkával arányos. Ez a szakirány kell ahhoz, hogy kutatójelöltként PhD képzésekbe tudjak felvételizni? Nem, természetesen más szakirányok elvégzésével is be lehet kerülni az MA és a PhD képzési szintekre is. Ez a képzés a kutatómunka asszisztensként történő segítésére készül fel, jóllehet számos olyan ismeret és kompetencia is elsajátítható, ami hasznos lehet a tudományos kutatómunkára való felkészülésben is. Csak ezen a szakirányon lehet a tanulmányokhoz kapcsolódó kutatómunkát végezni? Nem, más szakirányoknál is lesz erre lehetőség. Ez a szakirány szinte tetszőleges témaválasztás mellett célzottan a kutatómunkára készít fel. Milyen témát lehet kutatni? Egyrészt a hallgató által választott tetszőleges, neveléstudományhoz kapcsolódó téma lehetséges, másrészt arra is fel kell készülni, hogy a téma nem saját érdeklődésből, hanem egy piaci megrendelőtől érkezik, konkrét elvárásokkal és elképzelésekkel. A szakirány teljesítésével hol lehet elhelyezkedni, milyen munkát lehet vállalni? Az elhelyezkedés nem csak a szakirány választásától és a teljesítésétől függ, hanem a hallgató által végzett tanulmányok eredményességétől is. Elsősorban a neveléstudományi kutatómunka, az oktatáshoz kapcsoló kutatásokra való felkészítés a cél. Ez lehet akár egy nagyobb kutatóintézetben való tevékenység, de egy piaci alapon működő vállalkozás képzési hatékonyságának kutató munkája is.
A neveléskutatási asszisztens szakiránnyal kapcsolatban felmerült további kérdések ügyében bárkinek szívesen rendelkezésére áll a szakirány felelőse. 14
