Ágazat
Javasolt szint
Szakmai érettségivel egy időben szerezhető, javasolt szakképesítés
13. évfolyam végén szerezhető (szak)technikusi szintű szakképesítés
Megjegyzés
54 720 01Egészségügyi asszisztens 54 720 02 Fogászati asszisztens
I. Egészségügy
5
Általános ápolási és egésszégügyi asszisztens
II. Egészségügyi technika
5 5
Általános ápolási és egésszégügyi asszisztens Kivehető protetikai fogtechnikus gyakornok
52 723 01 Gyakorló ápoló 52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló 52 720 03 Gyakorló gyógyszertári asszisztens 52 725 02 Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens 52 725 03 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens 52 723 03 Gyakorló mentőápoló 52 725 04 Gyakorló szövettani asszisztens 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr 54 726 02 Ortopédiai műszerész 54 724 01 Fogtechnikus gyakornok 54 762 02 Szociális asszisztens 54 762 03 Szociális szakgondozó
III. Szociális
3
34 762 01 Szociális gondozó és ápoló
54 761 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Kisgyermeknevelő 54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő
IV. Pedagógia
3
Pedagógiai- és gyógypedagógiai felügyelő
54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs
5
Fotótechnikai munkatárs
54 211 xx Fotografus és médiakép készítő (új)
5
Bútorműves munkatárs
54 211 xx Bútorműves (új)
5
Könyvműves munkatárs
54 211 xx Könyvműves (új)
5
Kerámiaműves munkatárs
54 211 05 Kerámiaműves
5
Dekoratőr és kirakatrendező munkatárs
54 211 01 Dekoratőr
5
Divattervező munkatárs
54 211 02 Divat- és stílustervező
5
Festészeti munkatárs
54 211 03 Festő
5
Grafikus munkatárs
54 211 04 Grafikus
5
Kiadványszerkesztő munkatárs
54 213 02 Kiadványszerkesztő
5
Lakberendező munkatárs
54 211 xx Lakberendező (új)
5
Fémműves munkatárs
54 211 06 Ötvös, fémműves
5
Szobrász munkatárs
54 211 07 Szobrász
5
Textilműves munkatárs
54 211 08 Textilműves
5
Üvegműves munkatárs
54 211 09 Üvegműves
5 5 5
Médiaművészetimunkatárs (Mozgókép és animáció) Médiaművészeti munkatárs (Hangmester) Médiaművészeti munkatárs (Színháztechnika, szcenikus)
54 213 03 Mozgókép- és animációkészítő 54 213 01 Hangmester 54 521 07 Színháztechnikus, szcenikus
3
31 544 01 Bányművelő
54 544 01 Bányaipari technikus
V. Képző- és iparművészet
VI. Hang-, film és színháztechnika
VII. Bányászat
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban Érettségivel megszerezhető szakképesítésnek javasoltuk a szociális és gyermekvédelmi ügyintézőt. Átgondolva és újra áttekintve a meglévő OKJ-s képzéseket nehezen megvalósíthatónak tartjuk a nevezett szakképesítés, - mely 54es és 55-ös szakképesítésként is szerepel jelenleg az OKJ-ban – átdolgozását a négy évfolyamos szakgimnáziumok tanmenetéhez. A 34-es az OKJ-ban már szereplő szakképesítés beemelése korábban is célként fogalmazódott meg, ahogyan ezt Ön is jelezte felénk. Így a szociális gondozó, ápoló szakképesítést tudnánk javasolni némely modul és tantárgy kiegészítésével. Módosító javaslatunknak kérjük elfogadását, Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban 1. A teljes ágazatot lefedő, egyetlen új szakma bevezetését az indokolja, hogy a Képző- és iparművészeti ágazatban nincs egyetlen olyan 30-as vagy 50-es szintű képzés, ami az ágazatban lévő szakmák közös tartalmait összefoghatná, és amely további egy éves képzéssel 13 szakirányú szakmai képzés ráépíthető lenne. A jelenleg meglévő 30-as szakmák speciális szakmai irányok, tipikusan gyakorlati ismereteket követelő szakmunkás szintű képességekkel. Ezek közül sem tartalmában, sem iskolázottsági szinten egyik sem közelíti meg az érettségin elvárható elméleti és gyakorlati tudásszintet. 2. Még az ágazaton belül létező két legközelebbi szakképesítések esetében, a Kerámiaműves szakma érettségi kimenete sem lehet a Kerámiakészítő és porcelánfestő szakképesítés, mert ez a 30-as szintű szakma tipikusan kivitelezői, reprodukáló, sorozattermelő feladatokat céloz meg. A három szakmairánnyal rendelkező szakképesítés a Herendi Porcelángyár vagy más üzemek által indított, elsősorban a saját munkaerő betanítására létrehozott szakma, mely mind szakmai tartalmában, mind elméleti és gyakorlati szintjében nagyon távol esik a Kerámiaműves szakma tervezői irányultságú követelményeitől. 3. A képzési szint az érettségi kimenetnél nem lehet 30-as szintű. Ez a szint tipikusan a szakmunkásképzés szintje, ami egy másik iskolatípus kimeneti (vagy részleges kimeneti) követelménye. A szakgimnázium, mint tervezett szakképzési iskolaforma többek között azzal különül el a tervezett szakközépiskolai szinttől, hogy érettségi keretében adja ki a szakmai végzettséget. A 30-as szakmák nem kötődnek az érettségihez, és jellemzően a duális gyakorlati képzésre építenek, minimálisnak mondható szakelméleti tartalmakkal. Az 50-es, vagyis az érettségihez kötött szintek pedig a 30-astól markánsan eltérő általános műveltségi, és szakelméleti ismereteket követelnek meg, 30-40%-os elméleti képzési idővel. A kimeneti szintek tartalmi és kompetencia előírásait jogszabály, valamint európai normarendszer határozza meg, ezzel párhuzamosan elkészült az MKKR, a képzési keretrendszer szintjeit és tartalmát leíró rendszer, amivel az OKJ szinteknek is harmonizálniuk kell. Ennek megfelelően az érettségivel kibocsájtott szakmai szintnek min. 51-nek kell lennie, a művészeti képzések az átlagnál magasabb elméleti, és gyakorlatorientált elméleti ismereteket és képességeket követelnek meg, ezért javasoljuk az 52 szintet. 4. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a szakértői csoport által megnevezett, érettségivel megszerezhető szakképesítésnek (Képző- és iparművészeti munkatárs – szakirány megjelölésével) csak akkor vállalható, ha a szakirány megnevezést alkalmazhatjuk a szakmai kimenetben, és ennek megfelelően alakíthatják át szakértők a modulhálót. Amennyiben nem jelenhetnek meg a szakmai tartalmak irányai (legalább annak a csírái) a kimenetben, az érettségi szakmai kimenetnek semmilyen értelmezhető munkaerőpiaci relevanciája nem lesz. Az érettségivel együtt megszerezhető, szélesebb területre rálátó, de korántsem teljes mélységű vizuális képzettségnek (a szakirány, szakmairány vagy szakmai terület megjelölésével alátámasztva) munkaerő piaci értéke abban áll, hogy akár szakmai ügyintézői, akár segítő munkatársi helyzetben, a négy év alatt megszerzett szakmai ismeretek és gyakorlati tapasztalatok birtokában az érettségizett fiatal hatékony partnerévé tud válni egy alkotó csapatnak, vagy egyéni vállalkozásban el tudja látni egy-egy szűkebb specializált terület feladatait. Ugyanakkor, a munkaadók számára teljesen értelmezhetetlen egy szakirány nélküli általános szakma meghatározás.
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban
A vájár szakmát érettségi keretében nem lehet megszerezni, ehhez a szakközépiskola által biztosítani tudott gyakorlat nem elégséges.
54 544 02 Fluidumkitermelő technikus
VII. Bányászat 3
Karbantartó, csőszerelő 54 544 xx Gázipari technikus
VIII. Épületgépészet
5
Épületgépész asszisztens
54 582 01 Épületgépész technikus
54 521 03 Gépgyártás-technológiai technikus
IX. Gépészet
3
Gyártósori gépkezelő, gépszerelő
54 863 01 Fegyverműszerész
54 523 04 Mechatronikai technikus
X. Kohászat
3
Kohász
54 521 04 Kohászati technikus 54 523 02 Elektronikai technikus 54 523 01 Automatikai technikus
XI. Villamosipar és elektronika
5
51 523 01 PLC programozó 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus 54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész
A fluidumkitermelő és a bányaipari technikus képzés egy modulban - Bányászati alapismeretek - azonos. Ez az egy modul gyakorlatilag az alapokat adja a további képzéshez. Azon tanulók akik az ötödik év végén bányaipari technikus képesítést kapnak megfelelő a vájár végzettség a négy év után érettségikor, mivel ők ezt tanulták. A mi tanulóink nem a konkrét bányából való kitermelést tanulják, ők is a felszín alól de a felszínről termelnek olajat, gázt..., és a kitermelés után ennek elszállítását a termelő helyről, valamint ennek fogadását, tárolást tudják majd biztosítani. A vájár bányában a föld alatt dolgozik, így én nem adhatom annak a tanulónak a negyedik év végén érettségikor a vájár szakmát aki az 5. év után fluidumkitermelő technikus végzettséget kap , értelmetlen lenne. Ezért javasoltuk Cső-távvezeték üzemeltető(olaj, gáz) szakmát , ami annyira azért nem új, mert a régi OKJ szerint A Nemzetgazdasági Minisztérium kérésének megfelelően az alábbiak szerint fejtjük ki álláspontunkat, hogy az általunk javasolt érettségi mellett megszerezhető szakképesítés szintjének besorolását milyen szakmai indokok támasztják alá. 1. Valóban, az eredeti feladatkiírás szerint elsősorban az OKJ-ban már szereplő 34-es szakképesítés(ek) beemelése lett volna a cél. 2. Véleményünk szerint ugyanakkor a. a szakgimnáziumi képzés feltételrendszere eleve nem alkalmas gyakorlatigényes szakképzettség megszerzésére, b. ilyen képzések megfelelően működnek a szakközépiskolákban, amely szakképzettség érettségit viszont nem igényel, c. ugyanakkor létezik valós piaci igény ilyen általunk javasolt épületgépészeti asszisztensi, nem kétkezi, hanem inkább elméletorientált, a vállalkozásvezetést épületgépészeti szakterületi kérdésekben támogató, segítő tevékenységet végző, munkakört betöltő személyre, d. a felmérhető piaci igények (netes álláshirdetések, szakmai konzultációk) alapján a jelenlegi 9-12 évfolyamos szakmai képzés – az új lehetőségként megjelent féléves képzés során- tartalmilag kiegészítendő elméletorientált szakmai ismeretekkel, így kommunikációs ismeretek, műszaki-rajzolás/részletterv/átadási dokumentáció készítés, költségvetés- és ajánlatkészítés, valamint pályázatfigyelés, pályázatírás és egyéb, a részletes kidolgozás során meghatározható ismeretekkel, képességekkel. 3. Ezzel a megoldással a. „piacképes” kompetenciákkal rendelkező, érettségizett, jól pozícionált, hiánypótló felső középfokú épületgépész jelenik meg a munkaerő piacon, b. nem jelenik meg egy újabb, zavaró 34-es szintű képesítés a jól átgondolt szakmai hierarchiában, szakképzési struktúrában, c. és jól is illeszthető egy Épületgépész életpálya modellbe, önállóan hasznosítható készségekkel rendelkezik, és akár tovább is léphet technikusi képzés vagy szakirányú felsőfokú oktatás irányába. 4. Így az általunk javasolt szakképesítés valóban egy új, piacképes, a képzettségi struktúrába jól illesztett felső középfokú szakképesítés, ugyanakkor fenti indokok alapján az ilyen ismeretekkel, készségekkel rendelkező szakgimnáziumi érettségivel rendelkező szakember már nem lehet a 34-es, hanem legalább az 51-es szintnek kell megfeleltetni. Kérem indoklásom szíves elfogadását és az általunk javasolt megoldás alkalmazását!! Esteleges kérdéseik A 34 szintű alapszakmák közül nagyon nehéz olyat választani, ami az összes gépészet ágazathoz kapcsolódó technikusképzéssel összhangba hozható. A gépészet ágazat jelenlegi kimenetei közül elsősorban a gépgyártástechnológiai technikus és a mechatronikai technikus szakképesítések 1/13. évfolyambeli megalapozását vettem alapul, a fegyverműszerész szakma létszám tekintetében sokkal kisebb. A gépgyártástechnológiai technikus képzéshez a gépi forgácsoló, a mechatronikai technikus képzéshez az ipari gépész szakképesítések alapozhatnának jól, de mindkettőhöz igazán egyik sem illeszkedik kellően. Azt is célszerű meggondolni, hogy az alapszakma kompetenciáit - egy 3 éves nagyon gyakorlatorientált szakképesítés kompetenciáit - mennyire lehet elsajátítani abban az ágazati szakgimnáziumi képzésben, amelynél a tanulók az érettségi vizsgára is készülnek, és sokan a közismereti tantárgyak vizsgájára való felkészülésre fordítják energiájuk jelentős részét. A képző intézmények bizonyára el tudják érni, hogy a szakmai érettségin a résztvevők megfeleljenek, de nem vagyok abban biztos, hogy kompetenciáik egyenrangúak lesznek a komplex szakmai vizsgán megszerzett szakképesítések kompetenciáival. A szakgimnáziumi rendszer ágazati képzési szakaszában nézetem szerint elsősorban iskolai tanműhelyekben zajlik a gyakorlati képzés, az alapszakmák megszerzése azonban kötődhet olyan tárgyi feltételrendszerhez, amelyekkel ezek a tanműhelyek nem rendelkeznek. A + 10164-12 modul jól egészíti ki a jelenlegi gépészet ágazat kerettantervi moduljait, és az ágazat valamennyi technikusi kimenetéhez illeszthető. Tananyaga lehetővé teszi a 2 évfolyamos technikusképzés első évi tananyagának az ágazati képzésbe való harmonikus beépülését. Az alap szakképesítés, a gyártósori gépbeállító szakképesítés a gyakorlati képzés specialitásai, és időszükséglete miatt nem fér bele a gépészet ágazati képzésbe, és az ebben a képzésben megszerezhető további kompetenciák nem feltétlenül szükségesek a gépészet ágazat technikusi kimeneteihez. A gyártósori gépkezelő, gépkezelő szakképesítés munkaerő-piaci igényét nem látom jelentősnek, így elegendőnek látszik, hogy a szakképesítés a csak szakmaiérettségivel megszerezhető legyen. Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban
Hosszú ideje az a vád illeti a szakképzésünket, hogy nem ad naprakész tudással és gyakorlattal felvértezett fiatal szakembereket az iparnak. Ha most olyan szerelőket fogunk képezni, akik még a jelenleginél is jóval kevesebb gyakorlati foglalkozáson vesznek részt, és a képesítő vizsgán nem adnak bizonyságot a szakmai gyakorlati felkészültségükből, akkor az ipari elvárásoknak még kevésbé megfelelő szakmunkásokat fogunk kibocsátani. Úgy gondolom, ez nem lehet cél. Az igen szűkös óraszámú szakmai gyakorlati lehetőségek miatt olyan szakképesítés, amelyhez kétkezi gyakorlásra lenne szükség (pl. szerelői szakképesítés), szóba se jöhet. Olyan szakképesítést kell keresni, amelynek használatával nem tud gyakorlatlanságából fakadóan nagy kárt okozni, lehetősége van munka közben gyakorlatot, tapasztalatot szerezni, és tevékenysége mégis kapcsolódik választott szakterületéhez.
XII. Távközlés
5
Távközlési asszisztens
54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető 54 523 05 Távközlési technikus
54 213 05 Szoftverfejlesztő
54 481 01 CAD-CAM informatikus
54 481 02 Gazdasági informatikus XIII. Informatika
5
Informatikai asszisztens 54 481 04 Informatikai rendszergazda rendszerüzemeltető
54 481 05 Műszaki informatikus
54 482 01 IT mentor
54 543 02 Gumiipari technikus XIV. Vegyipar
5
Gumiipari és műanyagipari anyagvizsgáló 54 521 06 Műanyagfeldolgozó technikus
XV. Vegyész
3
Vegyészlaboráns
54 524 02 Vegyipari technikus 54 524 xx Vegyésztechnikus 54 524 01 Laboratóriumi technikus 54 582 03 Magasépítő technikus
XVI. Építőipar
5
Általános építő 54 582 04 Mélyépítő technikus
XVII. Könnyűipar
3
Bőrfeldolgozóipari gyártáselőkészítő
54 542 01 Bőrfeldolgozó-ipari technikus
3
Ruhaipari gyártáselőkészítő
54 542 02 Ruhaipari technikus
3
Textilipari gyártáselőkészítő
54 542 03 Textilipari technikus
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban A döntésben az alábbi főbb szempontok játszottak szerepet: 1. Az informatika ágazat nagyon sok szempontból különbözik más ágazatoktól, ezeknek a specialitásoknak a figyelembe vétele nélkül nem lehet hatékony ágazati képzést megvalósítani. Az informatikai szakképesítések alapvetően tudás-alapúak, így az átlagosnál komolyabb elméleti és elméletigényes gyakorlati alapozásra van szükség, 2. A jelenlegi szakmaszerkezetben 1 darab 34-es besorolású alapfokú szakma van definiálva, a többi hat szakképesítés 54-es besorolású. a. A Számítógép-szerelő, karbantartó az egyetlen olyan alapfokú informatikai szakképesítés, amire igény mutatkozik a munkaerőpiacon, ezen felül bármilyen „informatikai szakmunkás” hivatás teljesen súlytalan és szükségtelen. b. A munkáltatók elsősorban egyetemi/főiskolai diplomával rendelkező szakembereket vagy tudásban és megszerzett készségekben ehhez közel álló szintű informatikus technikusokat keresnek. 3. A szakgimnáziumok 9-12. évfolyamán levő közös szakmai modulok magas szintű szakmai ismereteket közvetítenek (programozás, adatbázis-kezelés, hálózati ismeretek stb.), melyeknek tudásszintje már önmagában túlmutat egy alapfokú szakma szintjén. A munkacsoport javaslata alapján ezt még egy további, egy széles alapokkal rendelkező informatikai asszisztens számára nélkülözhetetlen ismereteket tartalmazó modul egészíti ki (irodai szoftverek haladó szintű használata, nyílt forráskódú rendszerek kezelése). Az így megszerezhető tudásbázis az 54-es besorolású középfokú szakmák szintjéhez van közel. 4. A nemzetközi szakmai versenyeken tapasztalt elvárások is megerősítik, hogy az ágazat magas szintű tudást vár el már technikusi szinten is. A WorldSkills és EuroSkills versenyeken informatikában elért kimagasló magyar eredmények is bizonyítják, hogy érdemes a nemzetközi szinttel megegyező követelményeket meghatározni a hazai szakképzésben. 5. Az informatikai asszisztens szakmához javasolt 51-es szint az ISCED 4CV, illetve az EKKR és az MKKR 4-es szintjének felel meg. A 4-es szinthez tartozó descriptorok (önállóság és az önkontroll a munkavégzésben, problémamegoldásban és tanulásban, felelősség vállalás saját tevékenységéért, a rábízott kisebb csoport, közösség munkájáért stb.) egyértelműen szinkronban vannak az informatikai asszisztenstől elvárt készségekkel, míg a 3-as szint ennél jelentősebben alacsonyabb szintet határoz meg. Összefoglalva: a javasolt informatikai asszisztens szakképesítés 34-es besorolása jelentősen rontaná a szakma munkaerőpiaci potenciálját, nem harmonizálna az előírt modulokban elvárt ismeretek szintjével, nem illeszkedne a nemzetközi trendekhez és a releváns EKKR/MKKR szintekhez sem. A 34-es szintű szakképesítések eszközigénye nagyon különböznek egymástól. Magyarországon nincs olyan üzem, ahol valamennyi gumiipari szakképesítéshez (Abroncsgyártó, Formacikk-gyártó, Ipari gumitermék előállító) szükséges géppark rendelkezésre állna. A műanyagipari üzemek pedig nagyon különböznek a gumiipari üzemektől. . Technikus képzésre azonban mindenhol igény lenne, az említett okok miatt a közös alapot nem lehet biztosítani. A technikus munkakör és SZVK egyik domináns része az anyag- és termékvizsgálat. Ez önmagában is tanítható, számon kérhető. Anyagvizsgálóra az üzemekben szükség is van. Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban Az ágazati érettségihez kapcsolódó szakképesítés szintjét jelző OKJ-s szám véleményünk szerint 5-ös számmal (pl.: 50 ez a kód még nincs használatban és jelenthetné az érettségivel rendelkezők szakmai belépő szintjét) kell, hogy kezdődjön, mivel érettségihez kötött és csak a szakközépiskolákban (2016 szeptemberétől szakgimnáziumokban szerezhető). A jelenleg az ágazatba tartozó szakmákhoz szükséges kompetenciákkal egy tervezett szakmai érettségivel rendelkező diák nem rendelkezik. Nincs megfelelő gyakorlati tudása. Mást tud, másképp. Komplexebben, átfogóan ismeri a szakmát, az egyes szakmákat, de egy-egy szakmát nem ismer olyan alaposan, mint ahogy, az OKJ-s szakmai vizsgához és munkavállaláshoz szükséges lenne. Ezért nevében is erre utal az általunk javasolt építőipari ágazati szakmai érettségi vizsgával betölthető általános építő végzettség, munkakör. A ruhaipari gyártás-előkészítő szakmát a ruhaipar automatizálása és CAD rendszereinek megismerése indokolja. Egyeztetve a Pannon Textil Ruhaipari Klaszter tagvállalataival, nehéz a gyártás-előkészítő rendszerek üzemeltetésének szakemberrel való ellátása. A XXI. században a vállalkozások nyereségét csak technológiai fejlesztéssel, illetve a termék átfutási idejének rövidítésével lehet elérni. Ezért van szükség hozzáértő, képezett szakemberekre, amelyet az érettségivel egy időben megszerezhető ruhaipari gyártás-előkészítő szakma biztosítana. A ruhaipar nagy hagyományokkal rendelkezett Magyarországon. A bérmunkáztatók korszerű gyártástechnológiákat és gyártás-előkészítő rendszereket állítottak üzembe, de a magyar kis- és középvállalkozások nem tudták biztosítani tőke- és szakemberhiány miatt ruhaipari cégeik fejlesztését. A ruhaipart is elérte a generációváltás, ahol a fiatal, jól képzett szakemberek kerülnek előtérbe. A szakirányú, felsőfokú tanulmányoknál is hasznosítani tudnák szakmai ismerteiket, illetve átfogó képet kapnának munkavállalóként a könnyűipar területén a gyártás-előkészítés és termelés-tervezés folyamatában. Ugyanezek vonatkoznak a másik két szakképesítésre is, csak jelenleg a könnyűipar teljesen kiszolgáltatott helyzetben van. Nincs bőripara és textilipara.
XVIII. Faipar
XIX. Nyomdaipar
5
5
Bútoripari asszisztens
Print-média operátor asszisztens
54 543 01 Faipari technikus
54 213 04 Nyomdaipari gépmester
A faipari ágazatban megszerezhető 54-es és 34-es szintű szakképesítések szakmai követelmény moduljainak összehasonlító elemzése alapján megállapítható, hogy - az egyes szakképesítésekre jellemző modulok eltérnek egymástól, tartalmi követelményeik egyáltalán nem, vagy csak részben feleltethetőek meg egymásnak. - a 34 543 02 Asztalos szakképesítésre vonatkozó elméleti témakörök csak részben feleltethetők meg a 9-12. évfolyam ágazati szakközépiskolai képzésben tanultakkal, mivel annak vizsgakimeneti követelményét (műszaki dokumentáció) az 5/13. évfolyamon tanulják a tanulók. - továbbá a 34 543 02 Asztalos képzés és a faipari ágazati szakközépiskolai képzés gyakorlati óraszáma a szakma eltérő feladatából adódóan jelentősen eltér. A 9-12. évfolyamon a faipari ágazati szakközépiskolai képzés gyakorlati óraszáma az asztalos szakképesítés gyakorlati óraszámának mindössze 35% - a, amely az iskolai rendszerű képzésben nem elegendő a fokozottan balesetveszélyes szakma elsajátításához. - a 34 542 05 Kárpitos szakképesítésre vonatkozó szakmaspecifikus elméleti és gyakorlati témaköröket a 9-12. évfolyamon a faipari ágazati szakközépiskolai képzés nem tartalmaz, mivel az a képzésben az 5/13. évfolyamra tervezett. A faipari ágazat fejlődése ma már nem csak a nagyvállalatoknál, hanem a közép-, és kisvállalkozásoknál is magával hozza a számítógépes programok, a magas szintű, intelligens gyártásirányítási rendszerek elterjedését, melyek működtetése az alapvető ágazati ismeretek mellett megkívánja a speciális szakértelmet is. Az ipar kifejezett igénye a speciális szakértelemmel rendelkező munkaerő megjelenése, ezért a szakmai érettségivel egy időben szerezhető új szakképesítés bevezetésére javasolt a Bútoripari asszisztens megnevezésű szakképesítés. Az OKJ-52 szintű Bútoripari asszisztens képes az alapvető bútoripari szoftverek és Office alkalmazások segítségével műszaki rajzot készíteni, látványtervet megrajzolni, megrendelést felvenni, árajánlatot készíteni, bútoripari gyártási folyamatokat értelmezni, a gyártáselőkészítésben, az intelligens gyártásirányítási rendszer működtetésében eligazodni. Az új szakképesítés munkaerő-piaci relevanciáját igazolja a bútorértékesítésben, a rendelés feldolgozásban, a számítógépes gyártáselőkészítésben, az intelligens gyártásirányítási rendszer működtetésében eligazodni képes szakemberek iránti kereslet megnövekedése.
A nyomdaipar az elmúlt évtizedben – mindenek előtt a digitalizáció teljes körűvé válása miatt – teljesen új alapokra került. Eredményes gyakorlásához az szükséges, hogy több műszaki-tudományos szakterületen (iskolai összefüggésben tantárgyak) is speciális ismeretekkel is rendelkezzenek a dolgozók. Ezek az ismeretek nem szakaszolhatóak, vagyis bizonyos általános ismerethalmaz már az alapszintű továbblépéshez is meg kell szerezni. Mindenek előtt a magas szintű és speciális számítástechnikai és informatikai ismeretekre épülő elvárások miatt nem lehetséges az alacsonyabb (34-es) elvárási szint bevezetése. A szakmai követelmények átalakulása indokolja változtatást is és a „Print-média operátor” szakma bevezetését, ami csak annyiban új, hogy az eddigi „gépmester” szakma helyébe lép, hogy kövesse a nemzetközi gyakorlatot.
A gépmester szakma a nyomtatványok előállításának a szakmája. Ez a tevékenység az elmúlt évtizedekben visszavonhatatlanul - és gyakorlatilag Magyarországon is - teljesen új alapokra került a több mint öt évszázadig jóformán változatlan, gutenberginek nevezett technológiák helyébe lépő digitális technológiák miatt. Elsajátításához és gyakorlásához nem elégséges a 34-es szinttel kifejezhető alacsonyabb szintű vagy részleges szakmai felkészültség. A szakképzési intézményrendszer fejlesztésének egyik fő célja a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes tudást biztosító szakképzés megteremtése. Az új alapokra helyezett szakképzési rendszer megfelelő munkaerőt biztosíthat a gazdaság folyamatosan változó igényeihez. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. és jogelődjei 1995-2008. között akkreditált képző intézményként 1791 útfenntartó szakmunkás OKJ-s bizonyítványt adott ki. Ezután a képzés kikerült az OKJ-s képzések közül. Az útfenntartó végzettség olyan speciális szakmai kompetenciákat biztosít a résztvevők számára, amelyeket más államilag elismert szakképesítés jelenleg nem tartalmaz, azaz más képzéssel nem kiváltható.
54 582 05 Útépítő és- fenntartó technikus
Az útfenntartó szakmai végzettség az útellenőri feladatok ellátásának alapfeltétele, hiszen az Országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III.11.) KHVM rendelet (OKKSz) 3.1.1 pontja szerint „Az útellenőrnek megfelelő szakértelemmel, gyakorlattal és lehetőleg középfokú szakirányú végzettséggel, de legalább az Országos Képzési Jegyzék szerinti útfenntartó szakmunkás bizonyítvánnyal kell rendelkeznie”. Az útellenőri feladatokat az ország összes közútján, közel 30.000 km hosszan kell biztosítani, s ehhez több száz, útfenntartó végzettségű szakember szükséges. Fentiek alapján indokoltnak látjuk az útfenntartó szakképzés államilag elismert szakképesítésként történő bejegyzését.
XX. Közlekedésépítő
5
Közlekedésépítő 54 582 02 Hídépítő és –fenntartó technikus
Ez a szakma igen elméletigényes. Az érettségivel együtt megszerezhető szakmai tudás cca. olyan lesz, hogy a segédtervezői, kivitelezői, beruházó- előkészítői, anyagvizsgálói, fenntartói munkákat "technikus-asszisztensi" szinten képes elvégezni.
XX. Közlekedésépítő
5
Közlekedésépítő
54 582 06 Vasútépítő és –fenntartó technikus
3
Áruforgalmi kezelő
5
Repülőtéri földi kiszolgáló
• A 34-es szintű szakképesítések között nem található vasútspecifikus. Így különös tekintettel a Vasúti forgalmi szolgálattevő és a Jegyvizsgáló (a jelenleg hatályos elnevezés szerint Vasúti személyszállítási ügyintéző) szakmákhoz rokon szakképesítés sem létezik, hanem kizárólag műszaki jellegű szakmákat tartalmaz az OKJ. • A MÁV csoport számára az nem cél, hogy a szakgimnáziumba felvett tanuló a szakérettségivel együtt szerzett, nem vasútspecifikus szakma birtokában, nem vasútszakmai képzést folytasson, hanem más szakterületekre váltson. A vasúti életpályamodell kialakításához szükséges az iskolarendszerű képzésben az illeszkedő felmenő rendszerű képzés biztosítása, és így a megfelelő motiváció és szakmai kötődés erősítése. • A vasúti munkakörök többségének (több mint 85 %) betöltéséhez jelenleg is érettségi szükséges, így a 34 szintű szakképesítéssel a foglalkoztatás nem megoldott. Abban a kisebb hányadban, ahol a 34-es szint elegendő, azonban a munkavállaló számára nem biztosítható a szakmai továbbképzés lehetősége érettségi nélkül. • A meglevő 34-es szintű szakmák 3 éves képzési idejűek, ezek gyakorlati részét nem lehet elsajátítani az érettségi előtti 500 óra szakmai képzés keretein belül. Ha mégis ezt a fajta párhuzamosságot bevisszük a rendszerbe, nem különböztethető meg a teljes értékű és a szakérettségivel megszerezhető szakképesítés.
54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző 54 841 03 Légi közlekedésüzemvitel-ellátó 54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő
XXI. Közlekedés
54 841 06 Vasúti árufuvarozási ügyintéző 3
Vasúti ügyintéző 54 841 07 Vasúti személyszállítási ügyintéző 54 841 xx Jegyvizsgáló
54 841 08 Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó törlésre javasolt
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban
54 525 02 Autószerelő 3
Gépjármű karbantartó
54 525 01 Autóelektronikai műszerész
5
Légijármű karbantartó
54 525 03 Avionikus 54 525 05 Repülőgépész 54 525 06 Repülőgépsárkány-szerelő
A legutóbbi tájékoztatáson elhangzottak alapján, arra az álláspontra jutottunk a szakmacsoport autóelektronikai műszerész kerettanterv kidolgozóival, hogy az autószerelő és az autóelektro-nikai műszerész szakképesítések érettségi mellett megszerezhető szakképesítései a táblázatban szereplő szakképesítésekkel nem hozható összhangba. Ezen OKJ szakképesítések szakmai tartalma lényegesen meghaladja a tervezett ötszáz órát, nem beszélve arról, hogy többnyire a képzés időtartama 3 év. Továbbá a felsorolt szakképesítések gyakorlati és elméleti képzése autógyári tevékenységre vonatkozik, és ezt nem minden szakképző intézmény tudja biztosítani tanulóinak, mondhat-nám úgy is, hogy nagyon kevés. Elképzelésünk szerint a „Gépjármű karbantartó” kimenet, mely tulajdonképpen a gépjármű szerviz- és karbantartó tevékenységet fedné le, mind a két említett szakképesítésnél elfogadha-tó, hiszen a szakmai tartalom sok szempontból megegyezik Az ágazatba tartozó 34-es szintű szakképesítések nem alapozzák meg az OKJ repülőgépes szakmáit. A repülőgépes szakmák eredményes oktatása, és érettségi után 1 év alatt történő megtanítása olyan előképzettséget igényel, ami - megítélésünk szerint - csak 5-ös szinttel biztosítható!
54 525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője 54 525 xx Vasúti jármű • A 34-es szintű szakképesítések között nem található vasútspecifikus. Így különös tekintettel a Vasúti forgalmi dízelmotor- és hajtásszerelő szolgálattevő és a Jegyvizsgáló (a jelenleg hatályos elnevezés szerint Vasúti személyszállítási ügyintéző)
XXII. Közlekedésgépész
54 525 07 Vasúti villamos jármű szerelője 54 525 xx Vasúti jármű villamos rendszereinek szerelője 3
Alapfokú vasúti járműszerelő
54 525 08 Vasúti vontatott jármű szerelője 54 525 xx Vasúti jármű szerkezeti és fékrendszer szerelője
5
Hajózási üzemeltetési vezető (szárazföldön teljesít feladatot) 54 841 01 Hajózási technikus
5
Képesített hajós (vízen teljesít feladatot)
5
Víz- és csatornamű kezelő
54 853 xx Vízműkezelő technikus
54 853 xx Vízgazdálkodó technikus
5
Vízügyi kezelő és üzemeltető
54 853 xx Vízépítő technikus
54 853 xx Vízminőség-védelmi technikus XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás
szakmákhoz rokon szakképesítés sem létezik, hanem kizárólag műszaki jellegű szakmákat tartalmaz az OKJ. • A MÁV csoport számára az nem cél, hogy a szakgimnáziumba felvett tanuló a szakérettségivel együtt szerzett, nem vasútspecifikus szakma birtokában, nem vasútszakmai képzést folytasson, hanem más szakterületekre váltson. A vasúti életpályamodell kialakításához szükséges az iskolarendszerű képzésben az illeszkedő felmenő rendszerű képzés biztosítása, és így a megfelelő motiváció és szakmai kötődés erősítése. • A vasúti munkakörök többségének (több mint 85 %) betöltéséhez jelenleg is érettségi szükséges, így a 34 szintű szakképesítéssel a foglalkoztatás nem megoldott. Abban a kisebb hányadban, ahol a 34-es szint elegendő, azonban a munkavállaló számára nem biztosítható a szakmai továbbképzés lehetősége érettségi nélkül. • A meglevő 34-es szintű szakmák 3 éves képzési idejűek, ezek gyakorlati részét nem lehet elsajátítani az érettségi előtti 500 óra szakmai képzés keretein belül. Ha mégis ezt a fajta párhuzamosságot bevisszük a rendszerbe, nem különböztethető meg a teljes értékű és a szakérettségivel megszerezhető szakképesítés. A hajós szakmunkás / 34-s/, a szakmán belül a végrehajtói szint. A javasolt, Képesített Hajós tartalmazza a 34-s ismeretanyagát és kompetenciáit,valamint a következő szint, az irányítói, kompetenciái kialakításra kerülnek a képzés során. Ez a struktúra összhangban van a jóváhagyás előtt álló Uniós képzési jogszabállyal. A "Víz- és csatornamű-kezelő" szakképesítést érettségivel megszerezhető kategóriába kívánjuk tenni. Indoklás: A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok teljesülése érdekében is megalkotott, vízikömű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben és a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) kormányrendeletben foglaltak olyan értelmű kötelezettségeket jelentenek, amelyek végrehajtását ellátó szakemberek csakis megfelelő szakmai szintű tudással, felkészültséggel és felelősséggel rendelkező munkavállalók közül kerülhetnek ki. Erre való tekintettel történt a vonatkozó táblázati javaslatunk összeállításra. A "Vízügyi kezelő és üzemeltető" szakképesítést érettségivel megszerezhető kategóriába kívánjuk tenni. Indoklás: A vízügyi feladatok között egyre kiemeltebb szerep jut az események előrejelzésének, a megfelelő adatgyűjtésnek, adatfeldolgozásnak, az események rögzítésének, az analitikai vizsgálatoknak. A korszerű, automatizált adatgyűjtő és vizsgálati berendezések üzemeltetése, karbantartása és javítása magas fokú szakképzettséget igényel. Emellett kiemelten fontos szerepet kapnak a vízkárelhárítás (beleértve az ár- és belvíz, az öntözés, a helyi és vízminőségi kárelhárítás) gépészeti, védekezési, tervezési és üzemirányítási feladatai. A képzésnek ki kell terjednie az alkalmazott eszközök, a speciális vízügyi gépek szerelésére, üzemeltetésére is. A szakképzés rendszerének gyökeres átalakítása információink szerint nem aktuális, ezzel szemben az előző vízügyi szakmai javaslatunk a jelenlegi képzési rendszerhez képest több, mint kétszeres növekedést jelentett volna.
5
Víz- és csatornamű kezelő vagy Vízügyi kezelő és üzemeltető
54 853 xx Vízgépészeti technikus
54 853 01 Vízügyi technikus törlésre javasolt
3
Környezetvédelmi laboráns
54 850 01 Környezetvédelmi technikus
Így végül csak két alapképzettséget – Víz-és csatornamű kezelő, ill. Vízügyi kezelő és üzemeltető, 4 év képzés szakérettségivel – adunk meg, javaslatot téve a szakképzés tartalmi elemeire. A technikusi képzést (szakérettségi után 1 év) a napi gyakorlathoz igazítva összesen 5 témában határoztuk meg, ezen belül értelmezve azt is, hogy a technikus képzésben a két alapképzéshez egy átfedést tartunk reálisnak (Vízgépészeti technikus). A környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat, ahogy a neve is mutatja, két, részben átfedést mutató területre, a környezet- és természetvédelemre, valamint a vízgazdálkodásra osztható. A két terület közül a környezetvédelmi képzésre, az ahhoz kapcsolódó szakképesítésekre (KEOR 850, 851) nagyobb a piaci kereslet, ami a 2015/16-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésben is jól tükröződik (13/2015 II.10. Kormányrendelet). Ezért érdemes az érettségihez kapcsolódó szakképesítést is a környezetvédelem területhez kapcsolni. Viszont a környezetvédelmi területen nincs 34-es szintű középfokú szakképesítés, csak 32-es szintű, a 32 851 01 számú hulladékfelvásárló és –telepkezelő szakképesítés. A közös modul képzési tartalma, főként laboratóriumi munkatevékenységekre készít fel, ezért javasoljuk, hogy az új szakképesítés környezetvédelmi laboráns legyen.
54 345 02 Nonprofit menedzser 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) XXIV. Közgazdaság
5
Gazdasági ügyintéző
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban
XXIV. Közgazdaság
5
Gazdasági ügyintéző
XXV. Ügyvitel
5
Ügyviteli assziszetns 34 341 01 Eladó
3
Készlettervező és -gazdálkodó
54 344 01Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 54 344 04 Államháztartási ügyintéző 54 346 02 Ügyviteli titkár 54 346 01Irodai asszisztens
31 841 xx Postai felvevő
54 345 01 Logisztikai ügyintéző
54 841 09 Postai üzleti ügyintéző
A szakmai indok azonban változatlanul fennáll: egy nagyon gyakorlatias és nagyon veszélyes szakma komoly felkészültséget igényel, amely megszerzésében semmilyen könnyítés nem támogatható. A szakma örökös célja, hogy minél jobban képzett szakemberek álljanak rendelkezésre a munkaerőpiacon, amely egyedül a szigorú és alapos elméleti és gyakorlati képzéssel biztosítható.A vendéglátó-eladó képesítés csak azt jelenti, hogy alapvető élelmiszerismereti és élelmiszerbiztonsági tudással rendelkezik valaki, de nem gyakorló szakember. Az ételek készítéséhez és kiszolgálásához szükséges szakmai képesítési követelmények az illetékesek szerint a jövőben várhatóan változni fognak, amely szerint mindig legalább egy képesítéssel rendelkező személy jelenléte szükséges lesz (termékkörökre tekintet nélkül). Ez azt jelenti, hogy a vendéglátó-eladó rész-szakképesítés nagyon népszerű lesz, ezért az érettségi mellett megszerezhető, elsősorban elméleti jellegű szakképesítéssel a munkaerőpiacon komoly kereslet elé nézhetnek a végzettek.
3
31 811 xx Vendéglátó eladó
54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős
XXVIII. Turisztika
5 3 5
Tárlatvezető Lovastábor-szervező Turisztikai animátor
54 812 01 Idegenvezető 54 812 02 Lovastúravezető 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő
Fotótermék kereskedő
Optikai árucikk kereskedő
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban
Az általunk javasolt, érettségi mellett megszerezhető szakképesítés a Fotótermék és optikai cikk kereskedő. A fotográfus és fotótermék kereskedő szakma az optikai törvényszerűségeken a lencsék képalkotásán, és az optikai eszközök eladásán, kereskedelmén kívül semmilyen közös szakmai ismeretet nem tartalmaz a látszerészekkel. Az OKJ-ban már szereplő 34-es szintű optikai üvegcsiszoló (34 725 01) –szemüvegkészítés- soha nem tartozott a fotográfusok tevékenységi körébe. Szakmailag nem indokolt egy új modult ráerőltetni a szakmára. Annak sem tárgyi, sem személyi feltételei nincsenek meg. A műteremmel rendelkező fotográfusok kereskedelmi tevékenységet is folytatnak, jellemzően fotózási, optikai termékeket – fényképezőgépeket, azok tartozékait, objektíveket, filmeket, memóriakártyákat, perifériákat, 54 810 01 Fotográfus és fotótermék-kereskedő fotóalbumokat, képkereteket – adnak el. Tevékenységük csak ennyiben hasonlít a látszerészekéhez. Az új OKJ átalakítás kapcsán érdemes a valós piaci igényhez igazítani a képzést. Így leginkább a fotográfus és fotótermék kereskedő és a hozzá hasonló látszerész és fotócikk kereskedő szakképesítés közös moduljai révén, egy speciális területen kap kereskedői végzettséget a tanuló. Az érettségi mellett megszerezhető szakképesítés a Fotótermék és optikai cikk kereskedő beemelése az új OKJ-ba szakmailag az adott körülmények között a lehető legjobb döntés. Kérjük a javaslatnak megfelelően beemelni az általunk javasolt Fotótermék és optikai cikk kereskedő érettségivel megszerezhető szakképesítést.
XXIX. Optika
5
A jelenleg hatályos OKJ-s rendszerben az 54 345 01 „Logisztikai ügyintéző” szakképesítéshez egy részszakképesítés tartozik, a 31 341 04 „Raktáros”, amelynek követelménymoduljai a „Logisztikai ügyintéző”-ben szereplő 4 modult tartalmazzák. A logisztikai ügyintéző, szakképesítés egyaránt megszerezhető iskola rendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatásban, míg a raktáros szakképesítés csak iskolarendszeren kívüli oktatási formában szerezhető meg. Mivel az új szakgimnáziumi rendszerben az érettségi mellett olyan szakképesítések megszerzésére nyílik lehetőség, amely más oktatási formában nem szerepelhet ezért javasoltuk a logisztika témaköréhez kapcsolódó „Készlettervező –gazdálkodó” szakképesítés bevezetését, amely megfelel a 34-es szintnek. Az új szakképesítés bevezetését szakmailag az indokolja, hogy a készletgazdálkodás a vállalkozások gazdasági életében, versenyképességében meghatározó szerepet tölt be, és tapasztalataink alapján elmondható, hogy e szakképesítést megszerzők jelentős munkaerő piaci kereslettel találkozhatnak Az ágazatban jelenleg meglévő 34-es szintű szakképesítések (eladó, virágkötő és virágkereskedő) a postai szolgáltatók szempontjából nem releváns végzettségek. Postai szolgáltatói szempontból olyan szakképesítésnek van piaci relevanciája, amely legalább részben lefedi a szolgáltató tevékenységét, olyan szakmai tudást ad, melyre építve tovább tudja cégspecifikus belső képzésben fejleszteni. Ennek érdekében a jelenleg meglévő Postai üzleti ügyintéző OKJ-s képzésen belül részszakképesítés kialakítását javasoljuk (34-es szintűt). Ezen 34-es szintű részszakképesítés megszerzésére lenne lehetőség az érettségivel. Az új részszakképesítés (Postai felvevő) a postai szolgáltatók szempontjából jól körülhatárolható tevékenységi körre nyújt szakképzettséget.
XXVII. Vendéglátóipar
5
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban
54 341 01 Kereskedő
XXVI. Kereskedelem
3
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban
54 725 01 Látszerész és fotócikk-kereskedő és optikai árucikk kereskedő
Az eredeti „Látszerész és fotocikk-eladó” szakmai megnevezés az 1980-as években az akkori legnagyobb kiskereskedelmi hálózat az OFOTÉRT igénye alapján alakult ki. Az OFOTÉRT háromféle üzlettípussal rendelkezett: optikai üzlet, fotó üzlet és főképp vidéken, vegyes bolttal. Időközben az „eladó” szót kereskedőre módosították. Miután a hagyományos amatőr fotózást a digitális képkészítés váltotta fel, így az optikai üzletekből eltűnt a fotócikk árusítás, de nem beszélve arról, hogy az OFOTÉRT-et a Fotex vásárolta meg, így különálló fotó boltokat nyitottak. A kisiparos látszerészeknél a fotócikk forgalmazás nem is terjedt el. A szakmai oktatásnak nagyon rosszat tett,hogy a szakmai szervezetek megkérdezése nélkül 2012-13-ban a képzést összevonták a fényképész képzéssel, több, mint 500 óra fotógyakorlattal, ami teljesíthetetlen volt. Ezért a két szakmai szervezet kérte, hogy a látszerész szakmához az optikai árucikk kereskedelem, a fotocikk kereskedelem pedig a fotográfus szakmához tartozzon. Jelenleg a látszerész üzletekben nincs igény a fotócikkek árusítására, ezért kérjük a szakma új elnevezését és természetesen tartalmi módosítását is. A 34-es szintű „Optikai üvegcsiszoló” kimondottan ipari szakképesítést nem kívánjuk érettségi mellett megszerezhető szakmák közé emelni.
XXX. Szépészet
3
Szépségtanácsadó
54 815 xx Kozmetikus
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban. A szakma kéri a Szépészeti ágazat felbontását.
Új ágazat Fodrász
3
Hajmosó és hajápoló
54 815 xx Fodrász
A szakma kéri a szakképesítés kivételét a XXX. Szépészeti ágazatból, és új ágazatként a fodrász ágazat létrehozását.
54 521 01 Élelmiszeripari gépésztechnikus
Mivel az OKJ-ban nem szerepel élelmiszeripari gépész szakképesítés az élelmiszeripari gépész technikuson kívül, az érettségivel megszerezhető szakképesítés, mint új szakképesítés került megjelölésre. Az OKJ-ban szereplő szakképesítések egyike sem fedi tartalmában az élelmiszeripari gépész szakképesítés tartalmi követelményeit, egyedül a mezőgazdasági gépész képzés tartalmaz alapozó tárgyak tekintetében nagyon kevés közös tartalmat, az élelmiszeripari gépészet egészen más speciális ismereteket kíván. A szakképesítés szintjét azért határoztuk meg 31-ben, mert a gépész képzés eddigi kimenete - amely számunkra elfogadhatatlan volt /Élelmiszeripari laboráns/ - is 31-es szintű. Amennyiben az Élelmiszeripari gépész bekerülne az OKJ-ba és kidolgozásra kerülne az SZVK-ja és kerettanterve, a 34-es szint természetesen megfelelőbb lenne érettségivel megszerezhetőszakképesítésként.
3
Élelmiszeripari gépész
54 521 02 Erdészeti gépésztechnikus
XXXI. Mezőgazdasági gépész
3
Agrár gépüzemeltető
54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus
54 623 xx Erdészetechnikus 3
Erdő- és vadállomány-gondozó
XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás
54 xxx xx Vadgazdálkodási technikus (új)
54 521 02 Erdészeti gépésztechnikus XXXI ágazatba átsorolva
54 621 01 Állattenyésztő és állategészségügyi technikus
XXXIII. Mezőgazdaság
3
Mezőgazdasági vállalkozó
Az Erdészeti gépésztechnikus XXXI. számú Mezőgazdasági gépész szakközépiskolai ágazatba kerülésével alapozásában közelít a Mezőgazdasági gépész szakképesítéshez, ezért javasoltam az Agrár gépüzemeltető szakképesítést. A Mezőgazdasági gépész szakképesítéshez tartozó ismereteket az érettségi megszerzéséig a diákok sem elméletben, sem gyakorlatban nem sajátítják el, ami a Kerettantervből is kiderül: - óraszámokat tekintve (szabad sávok nélkül): Évfolyam Mezőgazdasági gépész Erdészeti gépésztechnikus Elm. Gyak. Össz. Ögy. Elm. Gyak. Össz. Ögy. 9. évfolyam 180 342 522 140 72 108 180 70 10. évfolyam 288 540 828 140 72 144 216 105 11 évfolyam 256 480 736 - 108 144 252 140 12. évfolyam - - - - 192 128 320 Összesen 724 1362 2086 280 444 524 968 315 - A feldolgozott elméleti témakör jelentős része a technikusok esetében a végzős évfolyamon kerül feldolgozásra, pl. Mezőgazdasági gépek üzemeltetése tantárgy, Merőgazdasági munkagépek betakarításra vonatkozó fejezetének egy része, melynek ismerete a mezőgazdasági gépész esetében fontos, bár alacsonyabb szintnek megfelelően. Kérésének megfelelően, az általunk javasolt érettségi mellett megszerezhető szakképesítést, új szakképesítésként kívántuk kezelni, ennek szakmai indoka a következő. A 34 521 08 Mezőgazdasági gépész szakképesítést megszerzők képzésére fordított szakmai óraszám lényegesen magasabb (2540 óra min.), mint az szakérettségit szerző tanulók ez irányú óraszáma (1915 óra max.). Rövidebb képzési idővel csak csökkentett szakmai tartalom tanítható meg biztonságosan. Így képezhetünk, a szakmát jól ismerő szakembert a gép üzemeltetés területére. A szakérettségit letevő tanuló közvetlenül tud vállalkozni, munkát vállalni, vagy gazdálkodni az agrárium területén és tovább tud tanulni szakirányban. Kérem Önöket, hogy szíveskedjenek szakmai érveinket figyelembe venni, és az általunk javasolt Agrár gépüzemeltető” szakképesítés bevezetését támogatni. Az ágazatban szereplő 34 623 01 Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés ne legyen érettségivel megszerezhető, mert ennek gépkezelői gyakorlati tartalma több, mint amit a szakközépiskolában az érettségi előtti szakközépiskolai gyakorlati óraszám mellett biztosítani lehet. - A 34 623 01 Erdészeti szakmunkás szakképesítés tananyagtartalma és a foglalkoztatók által elvárt szakmai kompetenciák nem hangolhatók össze az ágazatban meglévő mindhárom 54-es szintű, azonos szakmai érettségi vizsgát adó szakképesítéssel (Erdész technikus, Vadgazdálkodási technikus, Erdészeti gépésztechnikus). - A 34 623 01 Erdészeti szakmunkás szakképesítés érettségivel való megszerezhetőségével újabb konkurenciát teremtünk a szakiskolai képzésnek. - Az új, 34 623 … Erdő és vadállomány-gondozó szakképesítés csak érettségi vizsgával legyen megszerezhető. - Az új, 34 623 … Erdő és vadállomány-gondozó szakképesítés felkészültséget adna a kézi eszközökkel, motorfűrésszel, és egyszerűbb, erőgépekkel megoldható munkák elvégzésére (nyiladék tisztítás, erdő ápolási munkák, fakitermelésbe való részvétel. stb.), illetve a vadállomány gondozásában, a vadállomány hasznosításában (vadtakarmányozás, vadászatokban való kiegészítő munkák, vadászati berendezések kezelése és karbantartása, stb.) elvégzendő feladatok ellátására. Az ágazat mindkét szakképesítésének szakmai tartalmát összehangolva lehetőséget látunk egy közös kimenet megalkotására és működőképes alkalmazására, mely a mezőgazdasági vállalkozások életképességének javítását és a versenyképesség fokozását támasztja alá, és támogatja a piaci elvárásokat is, egyben vonzóvá teszi a szakgimnáziumi lehetőség választását a mezőgazdaság iránt érdeklődő és azzal élethivatás szerűen foglalkozni kívánó fiatalok számára. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet nem tartalmaz olyan 34-es szintű szakképesítést, mely szakmai tartalma alapján az Állattenyésztő és állategészségügyi technikus, valamint a Mezőgazdasági technikus szakképesítéssel összhangba hozható. A komplex rendszerben oktatható szakképesítések kialakításának alapkritériuma a széles tudásbázisú, nagy gyakorlatigényű szakképesítések létrehozása a gazdasági igényeknek és elvárásoknak megfelelni tudó munkaerő kibocsájtása volt. A jelenlegi 34-es szintű szakképesítések listájából azok széleskörű, a mezőgazdaság teljes vertikumát átfogó szakmai tartalmai és jelentős gyakorlatigénye miatt beemelésük nem tenné lehetővé a gazdaság igényeinek megfelelő szakképzés, a szakmailag felkészült piacképes tudással rendelkező munkavállalók kibocsájtását
XXXIII. Mezőgazdaság
3
Mezőgazdasági vállalkozó
54 621 02 Mezőgazdasági technikus
XXXIV. Kertészet és parképítés
5
Kertfenntartó
54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus
XXXV. Földmérés
3
Földmérő ügyintéző
54 581 01 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus
Az ágazat mindkét szakképesítésének szakmai tartalmát összehangolva lehetőséget látunk egy közös kimenet megalkotására és működőképes alkalmazására, mely a mezőgazdasági vállalkozások életképességének javítását és a versenyképesség fokozását támasztja alá, és támogatja a piaci elvárásokat is, egyben vonzóvá teszi a szakgimnáziumi lehetőség választását a mezőgazdaság iránt érdeklődő és azzal élethivatás szerűen foglalkozni kívánó fiatalok számára. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet nem tartalmaz olyan 34-es szintű szakképesítést, mely szakmai tartalma alapján az Állattenyésztő és állategészségügyi technikus, valamint a Mezőgazdasági technikus szakképesítéssel összhangba hozható. A komplex rendszerben oktatható szakképesítések kialakításának alapkritériuma a széles tudásbázisú, nagy gyakorlatigényű szakképesítések létrehozása a gazdasági igényeknek és elvárásoknak megfelelni tudó munkaerő kibocsájtása volt. A jelenlegi 34-es szintű szakképesítések listájából azok széleskörű, a mezőgazdaság teljes vertikumát átfogó szakmai tartalmai és jelentős gyakorlatigénye miatt beemelésük nem tenné lehetővé a gazdaság igényeinek megfelelő szakképzés, a szakmailag felkészült piacképes tudással rendelkező munkavállalók kibocsájtását Az adott szakterület alap szakképesítésként megszerezhető végzettsége sokrétű és rendkívül összetett szakismereteket kíván meg. Az érettségire épülő képzés a technikusi (54-es) szintet célozza meg. Ez azért indokolt, mert a parképítő szakembereknek a szakmájuk mindhárom területével, a tervezéssel, az építéssel (kivitelezéssel) és a fenntartással is tisztában kell lenniük. A kivitelezés során technikai, matematikai és fizikai alapismeretekre van szükség, a tervezés pedig az ok-okozati rendszerek biológiai, ökológiai feltárását, ismeretét feltételezi. A két utóbbi szakterület tehát szorosan kötődik a szakképző évfolyamok tananyagához, amely pedig az érettségi tantárgyakra épít. A szakma harmadik területe, a zöldfelületek fenntartása elsősorban a biológiai ismereteket, illetve a szakmai alapozó tárgyak információit követeli meg. Ezek a tananyagtartalmak, mind elméleti, mind gyakorlati oldalon könnyebben felfoghatók, megérthetők, elsajátíthatók és alkalmazhatók. Ennek tükrében kerültek az alapozó (9. – 12.) évfolyamokba a felsorolt ismereteket tömörítő modulok. A jelenleg érvényben lévő OKJ szerint a 12. évfolyamig elsajátított tananyag alapján egyetlen rész-szakképesítés, a PARKGONDOZÓ végzettség szerezhető meg. Ez a végzettség elsősorban a felnőttképzésben, illetve a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó képzések számára jelent lehetőséget. Szakmai és Vizsgakövetelményei figyelembe veszi az SNI-s tanulók készségeit, kompetenciáit: elsősorban a növényismeret modul tudományos neveinek megtanulásával kapcsolatos nehézségeket. Ennek értelmében egy, a magyar növényneveket és minimális fajismeretet tartalmazó növényismereti modulrésszel operál. A javasolt, új KERTFENNTARTÓ végzettség azokat a tanulókat célozza meg, akik az alapozó évfolyamok során a teljes növényismereti modullal foglalkoztak, növényismereti tudásuk bővebb, a növényeket faji szinten, fajtákkal kiegészítve, a tudományos nevükön ismerték meg. Ezen kívül a nappali tagozatos, iskolarendszerű képzésüknek köszönhetően nagyobb és alaposabb gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek. A széleskörű növényismeret, a szakmai alapozó tárgyakkal, illetve a 11. és 12. évfolyamban elsajátított szakmai, kertfenntartás modulokkal kiegészülve lehetővé teszi, hogy egy újonnan bevezetésre kerülő OKJ-s végzettséget is megszerezzenek. Ez a képesítés lényegesen több tananyagot tartalmaz, mint az eddigi rész-szakképesítés, és nem csak a tananyag mennyisége, hanem annak strukturáltsága is jellemzi. Ennek tükrében az adott szakterület eddigi OKJ-s képzéseit kiegészíti, és emellett jól illeszkedik az iskola rendszerű képzés szerkezetébe Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban A csatolt táblázat nem tartalmaz egyetlen olyan 34-es szintkódú szakképesítést sem, mely szakmai tartalmában az élelmiszeripari analitikus technikus és az élelmiszeripari technikus esetében érettségi vizsga keretében megszerezhető és összeegyeztethető szakképesítés lenne.
54 541 02 Élelmiszeripari technikus
A szuper közös modulokon kívül az alábbi követelménymodulokat tartalmazzák : Élelmiszeripari technikus 10894-12 Élelmiszeripari műveletek és gépek 10895-12 Általános élelmiszeripari technológiák 10903-12 Élelmiszeripari alapmérések 10904-12 Higiénia és minőségbiztosítás 10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások működtetése
XXXVI. Élelmiszeripar
3
31 541 03 Élelmiszeripari laboráns
54 521 01 Élelmiszeripari gépésztechnikus XXXI ágazatba átsorolva Élelmiszeripari analitikus technikus 10891-12 Mikrobiológia, higiénia és minőségbiztosítás 10894-12 Élelmiszeripari műveletek és gépek 10895-12 Általános élelmiszeripari technológiák 10892-12 Élelmiszeranalitika 10893-12 Élelmiszeranalitikai vizsgálatok 10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások
54 541 01 Élelmiszeripari analitikus technikus A felsorolt 34-es szintű élelmiszeripari szakképesítések jelentősen gyakorlat igényesek, 1000 órában nem lesz munkaerő-piaci igényeket kielégítő, megfelelően képzett szakember. Az általunk választott élelmiszeripari laboráns létező szakképesítés, a jelenlegi OKJ tartalmazza.
XXXVII. Sport XXXVIII. Rendészet
Ágazaton kívüli szakképesítések
3
31 813 xx Fitness-welness asszisztens
3
3+2 éves képzés esetében: Rendészeti őr
5
4+1 éves képzés esetében: Rendészeti ügyintéző 52 215 01 Gyakorló Hangszerkészítő és -javító II (hangszercsoport megjelölésével) 52 212 xx Színész II. (a szakmairány megjelölésével) 52 212 xx Egyházzenész II (a szakmairány megjelölésével) 52 212 xx Jazz-zenész II (szakmairány megjelölésével) 52 212 xx Klasszikus zenész II (szakmairány megnevezésével)
5 5 5 5 5
54 813 01 Fitness-wellness instruktor 54 813 02 Sportedző (a sportág megjelölésével) 54 861 01 Rendőr tiszthelyettes (szakmairány megjelölésével) 54 215 01 Gyakorló hangszerkészítő és -javító(hangszercsoport megjelölésével) 54 212 03 Színész I (a szakmairány megjelölésével) 54 212 02 Egyházzenész I (a szakmairány megjelölésével) 54 212 04 Jazz-zenész I (szakmairány megjelölésével) 54 212 05 Klasszikus zenész I (szakmairány megnevezésével)
Nincs 34-s szintű képzés az ágazatban
Ágazaton kívüli szakképesítések
5 5 5
52 212 xx Népzenész II(szakmairány megjelölésével) 52 212 xx Szórakoztató zenész II (a szakmairány megjelölésével) 52 212 xx Táncos II (szakmairány megjelölésével)
54 212 06 Népzenész I (szakmairány megjelölésével) 54 212 08 Szórakoztató zenész I (a szakmairány megjelölésével) 54 212 09 Táncos I (szakmairány megjelölésével) 54 212 07 Pantomimes 54 863 02 Honvéd altiszt (az ágazat/szakmairány megjelölésével)
