TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ ZRT. MŰKŐDÉSÉRŐL
Bankunk Együttműködési Megállapodást kötött a 2011. évi CLXX. törvény alapján, tevékenységét 2012. január 1-én megkezdő, állam által alapított Nemzeti Eszközkezelő Zrt.vel (továbbiakban: NET) a szociálisan rászorult, hitelszerződéseiből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatási problémainak megoldása érdekében. I. A Program lényege A jogszabályban meghatározott objektív és szubjektív feltételeknek hiánytalanul megfelelő, jelzáloghitel tartozással rendelkező Ügyfelek kezdeményezhetik Bankunknál ingatlanuk eladását a NET részére. Bankunk a Szándéknyilatkozat benyújtását követően egyedi eljárás keretében dönt az eladáshoz való hozzájárulás megadásáról, amennyiben a jogszabályi feltételeknek az Ügyfél megfelel. Amennyiben valamennyi zálogjogosult pénzügyi intézmény hozzájárulását adja az ingatlan NET részére történő eladásához, a NET a hiteladóstól illetve zálogkötelezettől megvásárolja a jelzálogjoggal terhelt, jogszabályi feltételeknek megfelelő ingatlant. Ezzel egy időben a NET a lakóingatlant a hiteladósnak vagy a zálogkötelezettnek határozatlan időre bérbe adja. A bérleti díj havi mértéke a szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egy tizenketted része, amely évente (a bérleti szerződés megkötését követő év március 1-jétől) a KSH által közzétett, éves átlagos fogyasztói árindex mértékével növekszik. A NET az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a korábbi tulajdonos számára visszavásárlási jogot enged, amelyet a hiteladós vagy a zálogkötelezett a tulajdonjogbejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatodik hónap első napjától a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hetvenkettedik hónap (6 év) utolsó napjáig gyakorolhat. Bankunk az ingatlan vételárának NET által történt megfizetését követően elengedi az adós kölcsönszerződésből eredő további tartozását, így a jelzáloghitel-szerződésből eredő jogviszony megszűnik Bank és Ügyfeleink között. II. Jogszabályi feltételek Bankunk az ingatlan értékesítéséhez való hozzájárulását kizárólag valamennyi jogszabályi feltétel fennállása esetén adhatja meg. Jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek: 1.) A megvételre felajánlott ingatlan lakóingatlan; 2.) A jelzáloghitel-szerződés 2013. december 31. előtt jött létre; 3.) A jelzáloghitel-szerződés ingatlanfedezetét az államnak megvételre felkínált lakóingatlanon kívül más lakóingatlan nem képezi; 4.) A lakóingatlan jelzáloghitel-szerződés megkötésekori forgalmi értéke nem haladja meg a 25 millió forintot Budapesten, a budapesti agglomerációban1 és a megyei jogú városokban, a 20 millió forintot az egyéb településeken; 5.) A kölcsön összege nem haladta meg az ingatlan szerződéskötéskori forgalmi értékének 90%-át, a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás esetén a 100 %-át, de elérte a 25%-át; (Ha a lakóingatlant több jelzálogjog is terheli, a jelen pontban 1
A budapesti agglomeráció településeit az 1. számú melléklet rögzíti.
2
meghatározott feltételek teljesülését az első helyi jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménnyel kötött szerződés esetében kell vizsgálni.) 6.) A hiteladósnak az érintett jelzáloghitel vonatkozásában a mindenkor kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeres összegét elérő vagy azt meghaladó késedelmes tartozása áll fenn, mely 2015. január 1. napján a 180 napos késedelmet elérte vagy meghaladta, ideértve a 2015. január 1. napját megelőzően áthidaló kölcsön nyújtásával finanszírozott jelzáloghitel-szerződésből eredő késedelmes tartozást is, ha az áthidaló kölcsönszerződésből eredő tartozás 2015. január 1. napján fennállt; 7.) A lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező minden pénzügyi intézmény hozzájárul az ingatlan tulajdonjogának állam részére történő átruházásához, elfogadja a vételár rá eső hányadát és lemond a jelzáloghitel-szerződésből eredő minden további követeléséről; 8.) Az elsőhelyi zálogjogosult pénzügyi intézmény keretszerződést kötött a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-vel. Az Erste Bank Hungary Zrt. a keretszerződést megkötötte a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-vel. Jogszabályban meghatározott személyi feltételek: 1.) A hiteladós/zálogkötelezett (ha ennek személye eltér a hiteladós személyétől) vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója (házastárs, élettárs, szülő, gyermek, örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha és nevelőszülő) szociálisan rászorult személy. A szociális rászorultság feltételei a következők: -
A hiteladós/zálogkötelezett (vagy egy háztartásban élő hozzátartozója) családi pótlékra jogosult ÉS a hiteladós/zálogkötelezett (vagy egy háztartásban élő hozzátartozója) a) lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy b) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül, vagy c) aktív korúak ellátására jogosult (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási támogatás, gyermekfelügyeleti támogatás), vagy d) háztartásában olyan gyermeket nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül vagy e) közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. vagy -
-
A hiteladós/zálogkötelezett (vagy egy háztartásban élő hozzátartozója) saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék), özvegyi nyugdíjban – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat -, szülői nyugdíjban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, kivéve, ha a nyugellátás folyósítása bármely okból szünetel. vagy A hiteladós/zálogkötelezett (vagy egy háztartásban élő hozzátartozója) gyermeknevelési támogatásban részesül. vagy
-
A hiteladós/zálogkötelezett (vagy egy háztartásban élő hozzátartozója) ápolási díjban vagy időskorúak járadékában részesül. vagy
- A fenti feltételek teljesülésének hiányában a fedezeti ingatlanban lakó hiteladós vagy zálogkötelezett háztartásának az egy fogyasztási egységre jutó, az igény benyújtását
3
megelőző hónapra vonatkozó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át. A jövedelmet az Erste Bank Hungary Zrt. felé igazolni kell. 2.) A hiteladós/zálogkötelezett (ha ennek személye eltér a hiteladós személyétől) vagy ezek közeli hozzátartozójának bejelentett állandó lakóhelye 2014. december 31-én és a kérelem benyújtásának időpontjában a felajánlott lakóingatlanban van; 3.) A hiteladósnak/zálogkötelezettnek más lakhatást biztosító használati joga (tulajdonjog, haszonélvezeti jog) nincs, ha van, akkor az adott ingatlan nem felel meg a méltányolható lakásigénynek, amennyiben a hiteladós - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett - és megvételre felajánlott lakóingatlanban lakó házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha és nevelőszülője vagy testvére is az adott ingatlanban lakna.
III. Ügyintézés menete 1. Szándéknyilatkozat benyújtása Az adós és adóstárs, ha a fedezeti ingatlan tulajdonosa nem kizárólag az adós/adóstárs, akkor a zálogkötelezettel együtt bankfiókjainkban a Szándéknyilatkozat elnevezésű formanyomtatvány 3 példányban történő kitöltésével és aláírásával kezdeményezheti a lakóingatlan állam által történő megvásárlását Bankunknál. (Ha több pénzintézet is nyújtott hitelt az ingatlanra, akkor annál a pénzintézetnél, amelynek jelzálogjogát a földhivatal első helyen jegyezte be!) Nyomtatványok minden bankfiókunkban igényelhetőek. A Szándéknyilatkozat benyújtásakor valamennyi adósnak, adóstársnak valamint zálogkötelezettnek meg kell jelennie a bankfiókban személyesen, törvényes vagy jogi képviselője útján. A szándéknyilatkozat benyújtásakor be kell mutatni a hiteladósok/zálogkötelezettek személyi okmányait valamint lakcímkártyáját, továbbá a hiteladóssal, ha a fedezeti ingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, akkor a zálogkötelezettel egy háztartásban élő minden személy lakcímkártyáját, és azok másolatát csatolni kell a szándéknyilatkozathoz. A Szándéknyilatkozatnak tartalmaznia kell a hiteladós, vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezett nyilatkozatát arról, hogy a lakóingatlant - ha annak tulajdoni lapjából az nem állapítható meg - végrehajtás alá vonták-e, a lakóingatlan tulajdonjogának az államra történő átruházása feltételeit és annak jogkövetkezményeit tudomásul veszi. A Szándéknyilatkozathoz kötelezően csatolni kell a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc napnál nem régebbi dokumentumokat 1 eredeti és 2 másolati példányban. Az igazolást az alábbiak szerint kell csatolni: a.) a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője igazolja • a lakásfenntartási támogatásra, • települési támogatásra, • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b.) a lakóingatlan fekvése szerinti illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (kerületi) hivatala igazolja • az aktív korúak ellátásra (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy egészségkárosodási támogatás vagy gyermekfelügyeleti támogatás) • az ápolási díjra, • időskorúak járadékára,
4
• nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultságot, c.) a lakóingatlan fekvése szerinti illetékes fővárosi és megyei kormányhivatala igazolja • a gyermeknevelési támogatásra, • a családi pótlékra vonatkozó jogosultságot, d.) közfoglalkoztatási szerződés közfoglalkoztató által hitelesített másolatát kell csatolni (a hitelesítésnek a szándéknyilatkozat benyújtását megelőző 30 napon belül kell megtörténnie); e.) saját jogú nyugellátás vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén • az ellátást megállapító határozatot vagy az ellátás évenkénti rendszeres emeléséről szóló értesítést ÉS • postai úton történő nyugdíj-kifizetés esetén a nyugdíj átvételét igazoló, a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál 30 napnál nem régebbi nyugdíj-szelvényt vagy átutalással történő nyugdíj-kifizetés esetén a nyugdíj jóváírását is igazoló, szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonatot kell benyújtani. f.) Amennyiben a hiteladósok/zálogkötelezettek tulajdonában az ingatlan meghatározott hányada áll és nem a teljes ingatlan, azaz a fedezeti ingatlan közös tulajdonban van, akkor csatolni kell a felajánlott tulajdoni hányadnak megfelelő ingatlanrész kizárólagos használatára vonatkozó megállapodást és annak esetleges mellékleteit. (Ezen okiratoknak elegendő a másolati példányát csatolni.) g.) Az adósnak, zálogkötelezettnek a honlapon elérhető nyomtatványon nyilatkozni kell a háztartás tagjainak jövedelméről illetve a nyilatkozatnak megfelelő igazolásokat be kell csatolni a jövedelemvizsgálathoz. A jövedelemvizsgálat részletes szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza. 2. Jogszabályi feltételek vizsgálata, döntés, továbbítás a NET részére A Szándéknyilatkozat benyújtását követően Bankunk megvizsgálja, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek hiánytalanul teljesülnek-e. A jogszabályi feltételek bármelyikének hiánya esetén Bankunk nem továbbíthatja a kérelmet a NET részére.Amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak, Bankunk 30 napon belül dönt arról, hogy támogatja-e a lakóingatlan NET részére történő értékesítését és a döntést követően továbbítja a kérelmet a NET részére. A döntésről Ügyfeleinket írásban tájékoztatjuk.. Bármelyik jogszabályi feltétel teljesülésének hiánya esetén Bankunk nem továbbíthatja a kérelmet a NET részére. Bankunk minden hónap 15. napjáig írásban bejelenti a NET-nek azon lakóingatlanok címét, helyrajzi számát, az ingatlan tulajdonosának nevét, születési helyét és idejét, amely lakóingatlanok átruházása szabályszerűen, az előző havi bejelentés óta kezdeményezhető, valamint továbbítja a benyújtott, jogszabályoknak megfelelő, Bank által támogatott szándéknyilatkozatokat, valamint azok mellékleteit. 3. NET vizsgálata és vételár felosztási terv készítése A NET megvizsgálja a jogszabályi feltételek fennállását. Amennyiben a jogszabályi feltételeknek az ügy és annak valamennyi dokumentációja megfelel, a NET az előző pont szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül értesíti az adásvétel kezdeményezését bejelentő hitelezőn kívül érintett valamennyi, az adott lakóingatlanon jelzálogjoggal rendelkező hitelezőt a szándéknyilatkozat beérkezéséről, és felhívja a további hitelezőket követeléseik bejelentésére.
5
A követelések bejelentését követő 15 napon belül a NET a hitelezők bejelentett követelései alapján vételár-felosztási tervet készít, és tájékoztatja a hitelezőket a részükre kifizethető vételárhányadról. Ha valamennyi pénzügyi intézmény hozzájárul a vételár-felosztási terv szerint rá eső vételárhányadból meg nem térülő követelése elengedéséhez, továbbá nyilatkozik arról, hogy a vételár rá eső részének megfizetését követően haladéktalanul kiadja a hiteladósnak a tartozáselengedő nyilatkozatot, a NET erről a tényről tájékoztatja a jelzálogjoggal rendelkező hitelezőket. Amennyiben kizárólag egy hitelintézet rendelkezik a fedezeti ingatlanon jelzálogjoggal, és a szándéknyilatkozat továbbításakor nyilatkozik a törvény szerinti vételár elfogadásáról valamint a tartozás elengedéséről, akkor nem készül vételár-felosztás. Bankunk valamint más pénzügyi intézmények a hozzájáruló nyilatkozathoz kötve vannak mindaddig, ameddig a NET az adásvételi szerződést a hiteladóssal, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettel meg nem köti, de legfeljebb a hozzájáruló nyilatkozaton megjelölt időpontig. 4. Adásvételi szerződés és bérleti szerződés megkötése Amennyiben valamennyi jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény hozzájárulását adta az ingatlan átruházásához, a NET megkeresi a lakóingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot, és hatósági bizonyítvány kiállítását kezdeményezi. Ha megállapításra kerül, hogy a.) a lakóingatlan állapota az állékonyságot vagy az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy b.) az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakóingatlan teljes mértékben vagy jelentős részben elbontásra került, a NET az adásvételi szerződést nem köti meg. Erről a NET - a hatósági bizonyítvány másolatának csatolásával - írásban értesíti a hiteladóst és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, - a zálogkötelezettet, továbbá a jelzálogjoggal rendelkező hitelezőket. Ha az állékonyságot vagy az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető lakóingatlant helyreállítják, a lakóingatlan állam általi megvásárlása újból kezdeményezhető. A megfelelő műszaki feltételek esetén a NET az állam nevében megköti az adásvételi szerződést. Az adásvételi szerződés lényeges elemei: - Vételár: A lakóingatlan vételára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, elsőhelyi jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény követelésének alapjául szolgáló jelzáloghitelszerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték a) 47%-a, de legfeljebb 9 millió 400 ezer forint, ha a lakóingatlan Budapesten, budapesti agglomerációban vagy megyei jogú városban található, b) 43%-a, de legfeljebb 6 millió 450 ezer forint, ha a lakóingatlan az a) pont hatálya alá nem tartozó városban, c) 29%-a, de legfeljebb 4 millió 350 ezer forint, ha a lakóingatlan községben található. Ha a NET által fizetendő vételár meghaladja a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező jogosultak követelésének összeget, a NET a fennmaradó vételárat a) a végrehajtó kezéhez teljesíti, ha a lakóingatlant végrehajtás alá vonták, majd ezt követően b) elsősorban az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítésére fordítja, ha a lakóingatlan értékesítése miatt a hiteladósnak, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettnek korábbi lakásépítési vagy lakás-felújítási kedvezményből eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az
6
állammal szemben fizetési kötelezettsége keletkezne vagy az állam javára az ingatlanra e jogcímekre tekintettel jelzálogjog van bejegyezve, c) az előző két pont hiányában vagy ezek kielégítése után a hiteladósnak vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettnek fizeti meg azzal, hogy a NET hat havi bérleti díj összegének megfelelő összeget a bérleti jogviszony fennállásáig óvadékként visszatarthat. - Állam tulajdonszerzése: Az állam a lakóingatlan tulajdonjogát a hatósági árverési vétel hatályával szerzi meg a lenti jogok fennmaradása mellett a) a telki szolgalom, b) a közérdekű használati jog, c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. Nem terheli az állam tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a jelzáloghitelszerződésből eredő követelés kielégítéséért felelős - Visszavásárlási jog biztosítása: A NET az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a hiteladós vagy, ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett javára visszavásárlási jogot enged, amelyet a hiteladós vagy a zálogkötelezett a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatodik hónap első napjától a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hetvenkettedik hónap utolsó napjáig (6 év) gyakorolhat. A visszavásárlási jogot az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi. A visszavásárlási jog a hiteladóst vagy a zálogkötelezettet akkor is megilleti, ha a lakóingatlan a települési önkormányzat tulajdonába kerül. A visszavásárlási jog megszűnik, ha a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jog megszűnik. A visszavásárlási vételár A NET által a lakóingatlanért fizetett vételárnak a NET és az eladó között megkötött adásvételi szerződés keltétől a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított, jegybanki alapkamattal, a NET által az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások értékével, valamint a NET által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelt összege. - Bérleti jog biztosítása: A NET a hiteladóssal vagy a zálogkötelezettel (a továbbiakban együtt: bérlő) az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a megvásárolt lakóingatlan tekintetében határozatlan időtartamra lakásbérleti szerződést köt. Ha a megvásárolt lakóingatlannak több tulajdonosa volt, a lakásbérleti szerződést a lakóingatlan valamennyi bejegyzett tulajdonosával, mint bérlőtársakkal köti meg. Bérleti díj: A lakásbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a megállapított lakbért a NET részére havi rendszerességgel megfizetni. A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egy tizenketted része. Pl. 10.000.000,- Ft értékű ingatlan esetében az egy havi bérleti díj 12.500,- Ft. A lakbér összege a bérleti szerződés megkötését követő év március 1-jétől évente a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben emelkedik. A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-áig írásban közli a bérlővel. A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a bérlő a lakóingatlanba a lakásbérleti szerződés létrejöttét követően csak a házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra
7
jogosító gyermeket, továbbá a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket, a zálogkötelezettet, illetve a hiteladóst fogadhatja be, a NET előzetes írásbeli hozzájárulásával, b) a lakóingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni a fentieken kívül nem lehet, c) a lakásbérleti szerződés megszűnése után a volt bérlő és a lakóingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt, d) a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében együtt lakó gyermeke, továbbá a zálogkötelezett, illetve a hiteladós a lakásbérleti jogot folytathatják, e) a NET a lakásbérleti szerződésben kikötheti a bérlő lakásban történő életvitelszerű bentlakásának kötelezettségét, f) a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott lakóingatlanon belüli költségek a bérlőt terhelik, g) a bérlő szavatol azért, hogy a lakóingatlan a Nemzeti Eszközkezelőnek történő átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, h) a bérlőt terhelik a lakóingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése, i) a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget, j) a bérbeadó az ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles, k) a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen. l) bérlőtársi jogviszony esetén, ha a bérbeadó a bérleti szerződést olyan okból mondja fel, amely felmondási ok valamennyi bérlőtárssal szemben fennáll, a felmondást elég, ha a bérbeadó az egyik bérlőtárssal közli. A Nemzeti Eszközkezelő kötelezheti a bérlőt a bérleti szerződésben előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól, abban az esetben, ha törvény alapján a bérlőt ezért külön díjfizetési kötelezettség nem terheli. A lakásbérleti szerződés felmondása: A Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő vagy a háztartás más tagja az adásvételi szerződés megkötése érdekében hamisított vagy valótlan tartalmú iratokkal, nyilatkozatokkal a Nemzeti Eszközkezelőt megtévesztette. Ha a bérlő lakbérfizetésből eredő tartozásainak összege a hat havi lakbér összegét eléri vagy meghaladja, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondja. A felmondás az elmaradt lakbér megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott fizetési határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól. Ha a bérlő hat havi mértékű közösköltség-hátralékot halmoz fel, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja. A felmondás a közösköltség-hátralék megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól. - Adásvételi szerződés mellékletei: a) a vételár-felosztási terv, amelyet a hiteladósnak, több hiteladós esetén minden hiteladósnak, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettnek írásban jóvá kell hagynia, b) a lakóingatlanon jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménynek a vételárhányad kifizetésének feltételétől függő tartozáselengedő nyilatkozata.
8
5. Tartozás elengedés Bankunk a vételár - felosztási terv szerinti, Bankunkat megillető - összegének átvételét, jóváírását követően kiadja az érintett jelzáloghitel-szerződésből fennmaradó követelés tekintetében a tartozáselengedő nyilatkozatot. Azon ügyletek esetében kerül sor a tartozás elengedésre, amelynek biztosítására a NET által megvásárolt ingatlanon jelzálogjog került bejegyzésre. 6. További információ A program kapcsán részletes információkat illetve a szükséges nyomtatványokat bankfiókjainkban érhetik el. Felmerülő kérdéseikkel vagy a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatosan tájékoztatást nyújtanak kollégáink az alábbi telefonszámon hétfőtől csütörtökig 8 és 17 óra valamint pénteken 8 és 14 óra között: 061/231-15-00
9
1. számú melléklet A budapesti agglomeráció települései a 2005. évi LXIV. törvény értelmében Alsónémedi Budajenő Budakeszi Csobánka Csömör Délegyháza Dunabogdány Dunakeszi Ecser Érd Fót Gödöllő Gyömrő Herceghalom Kerepes Kisoroszi Majosháza Mogyoród Nagytarcsa Őrbottyán Perbál Pilisborosjenő Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisszentlászló Pomáz Pusztazámor Solymár Szada Szentendre Szigetmonostor Sződ Tahitótfalu Tárnok Tinnye Tököl Üllő Vác Vecsés Visegrád
Biatorbágy Budakalász Budaörs Csomád Csörög Diósd Dunaharaszti Dunavarsány Erdőkertes Felsőpakony Göd Gyál Halásztelek Isaszeg Kistarcsa Leányfalu Maglód Nagykovácsi Ócsa Páty Pécel Piliscsaba Pilisszántó Pilisszentkereszt Pilisvörösvár Pócsmegyer Remeteszőlős Sóskút Százhalombatta Szigethalom Szigetszentmiklós Sződliget Taksony Telki Tök Törökbálint Üröm Vácrátót Veresegyház Zsámbék
10
2. számú melléklet A jövedelemvizsgálat szabályai A programban való részvétel feltétele, hogy a fedezeti ingatlanban lakó hiteladós vagy zálogkötelezett háztartásának az egy fogyasztási egységre jutó, az igény benyújtását megelőző hónapra vonatkozó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (ez jelenleg 71.250,- Ft). Az adósnak, zálogkötelezettnek az erre szolgáló nyomtatványon nyilatkozni kell a háztartás tagjainak bruttó valamint nettó jövedelméről illetve a nyilatkozatnak megfelelő igazolásokat csatolni kell a jövedelemvizsgálathoz. 1. Bruttó jövedelem Bruttó jövedelemnek minősül: - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), - az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA), illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót (EKHO-t), illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelem típusai: 1.) Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem. 2.) Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem (ide tartozik a jogdíj, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást) 3.) Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 4.) Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék. 5.) Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 6.) Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, a nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.
11
2. Nettó jövedelem Nettó jövedelem számítása: A bruttó jövedelemből le kell vonni - a befizetési kötelezettségeket, - az elismert költségeket és - a fizetett tartásdíjat. Befizetési kötelezettségek: - személyi jövedelemadó (SZJA) - egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) - egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) - egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék - egészségügyi szolgáltatási járulék - nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék - magán-nyugdíjpénztári tagdíj - munkavállalói járulék. Elismert költségek: Kizárólag az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek esetében van lehetőség ennek levonására. Önálló tevékenységet végez különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó. - Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Az Szja. törvény 3. számú melléklete részletesen felsorolja a költségek típusait. - Ha a magánszemély EVA vagy EKHO köteles bevételt szerez, a bevétel csökkenthető az elismert költségekkel, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. - Mezőgazdasági őstermelő esetén ha az adóévi őstermeléséből származó bevétele nem több a kistermelési értékhatárnál (adóévben 7 millió forint), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ával vagy a bevétel 85%-ával (állattenyésztés esetén 94%-ával). 3. Jövedelemszámítás A nettó jövedelmet egy fogyasztási egységre vonatkozóan kell kiszámítani. A fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.
„Eltartott gyermeknek” számít az a vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek, aki - húszévesnél fiatalabb és önálló keresettel nem rendelkezik, - huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, - huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,
12
- tartósan beteg, autista, illetve testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, korhatárra való tekintet nélkül, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolásokat csatolni kell). Például: Édesanyából, édesapából és 3 gyerekből álló család esetén, ha az összjövedelmük 150.000.- Ft, akkor a következőképpen kell számolnunk az egy főre eső jövedelmet: 150.000/ (1+0,9+0,8+0,8+0,7)=35714.- Ft Édesanyából, 2 gyerekből és 1 fogyatékos gyerekből álló család esetén, ha az összjövedelmük 150.000,-Ft, akkor a következőképpen kell számolnunk az egy főre eső jövedelmet: 150.000/( 1+0,2+0,8+0,8+1)=39474.- Ft A fenti esetekben az egy fogyasztási egységre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a 71.250,- Ft-ot, tehát a szociális rászorultság megállapítható.
4. Igazolás A jövedelmek igazolására az ügyfélnek minden esetben eredeti dokumentumot kell benyújtania. Az egyes jövedelmek az alábbiak szerint igazolhatóak.: 1.) Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: az előző havi, minden befizetési kötelezettséget rögzítő munkabérszámla kivonat vagy munkáltatói igazolás 2.) Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: NAV jövedelemigazolás 3.) Táppénz, gyermekgondozási támogatások: hatósági határozat vagy hatósági igazolás valamint bankszámlakivonat vagy postai kifizetést igazoló szelvény, (gyermektartásdíj esetén nem szükséges határozat) 4.) Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: hatósági határozat vagy hatósági igazolás valamin bankszámlakivonat vagy postai kifizetést igazoló szelvény 5.) Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: hatósági határozat vagy hatósági igazolás valamint bankszámlakivonat vagy postai kifizetést igazoló szelvény 6.) Egyéb jövedelem: hatósági határozat vagy hatósági igazolás valamint bankszámlakivonat vagy postai kifizetést igazoló szelvény, ösztöndíj esetén bankszámlakivonat, ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén NAV igazolás
13
