TÁJÉKOZTATÓ. a Magyar Energia Hivatal évi tevékenységérôl. Budapest, 2003 május hó

TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Energia Hivatal 2002. évi tevékenységérôl

Budapest, 2003 május hó

Kiadja:

Magyar Energia Hivatal 1081 Budapest Köztársaság tér 7. Telefon: 459-7777 www.eh.gov.hu

Felelõs kiadó: dr. Kaderják Péter elnök

Fõszerkesztõ: Horváth J. Ferenc elnökhelyettes

Szerkesztõk: Barka Ernõ Bartha Tibor

Szerkesztõbizottság:

Békés György Fekete-Szalóky Zoltán Györke Béla dr. Sugár András Szabó László Zsolt Vajdovich Árpád Varró László

Nyomda:

So-Ta Print Kft. Budapest III., Testvérhegyi lejtõ 1.

Budapest, 2003 ISSN 1418-7299

Kedves Olvasó! Magyarországon 1990 elõtt a villamosenergia- és gázipar vertikálisan szervezett állami tulajdonú monopóliumokra, a Magyar Villamos Mûvek Trösztre (MVMT), illetve az Országos Kõolaj és Gázipari Trösztre (OKGT) épült. Gyakorlatilag mindkét területen egyszereplõs állami piac mûködött, a piacra új szereplõ belépése nem, vagy alig volt lehetséges, a végfelhasználói árak hatósági árak voltak és a vertikumokon belül ún. belsõ árak mûködtek. 1991-1992-ben megtörtént a vertikálisan szervezett trösztök lebontása, az MVMT és az OKGT vállalatai önálló társaságokká alakultak. Ennek során jöttek létre – az MVM Rt. és a MOL Rt. mellett – az erõmûtársaságok, illetve az áram- és gázszolgáltató társaságok. 1994-tõl a villamosenergia- és a gázipar, illetve a távhõtermelés és -szolgáltatás szabályozását több szintû szabályozás – a villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (VET), a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (Gszt.), a távhõszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (Tszt.), kormány- és miniszteri rendeletek, mûködési engedélyek, üzemi- és üzletszabályzatok – jellemezte. Az energetika szervezeti átalakításával, illetve az új szabályozás bevezetésével párhuzamosan több lépcsõben változtak a vezetékes energiahordozók árai, illetve árarányai is. 1995-ben megkezdõdött és jórészt végbement a gáz- és villamosenergia-ipari társaságok jelentõs részének privatizációja. A gáz- és áramszolgáltató társaságok (többségi, vagy közel többségi) külföldi tulajdonba, egyes erõmûvek szintén többségi külföldi tulajdonba kerültek. Az Országgyûlés még 2001. decemberében elfogadta a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt (új VET), s 2002ben elkészültek a törvény végrehajtásához szükséges kormány- és miniszteri rendeletek is. Az energiaipari társaságok szabályozásának 1994 óta tartó elsõ szakasza tehát 2002-ben lezárult. 2003. január 1-jétõl megnyílt a villamosenergia-piac. A fokozatos piacnyitás – ami azt jelenti, hogy párhuzamosan mûködik a versenypiac és a közüzemi piac – a verseny kialakulását és a közüzemi fogyasztók biztonságát egyaránt szolgálja. A Magyar Energia Hivatal (Hivatal) 2002-ben 113 határozatot hozott, ebbõl 90 az engedélyezéssel, 11 a fogyasztóvédelemmel, 12 árfelülvizsgálati kérelemmel volt kapcsolatos. Az érintettek nyolc esetben éltek fellebbezéssel. A villamosenergiapiac nyitásával kapcsolatban hozott – 2003. január 1-jétõl hatályos – határozatok száma 147 volt. A Hivatal 2002-ben aktívan közremûködött az új VET végrehajtásával kapcsolatos kormány- és miniszteri rendeletek, valamint a földgázellátásról szóló törvény (GET) tervezetének kidolgozásában. Az új VET a korábbihoz képest a Hivatal feladatkörét és önállóságát számottevõen növelte. A Hivatal a minisztériumokkal és a társhatóságokkal széleskörû együttmûködést alakított ki, intézményi kapcsolatai a Gazdasági Versenyhivatallal és a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséggel intenzívebbé váltak. A Hivatal 2002-ben bõvítette és mélyítette nemzetközi kapcsolatait is, az Energia Szabályozók Regionális Egyesülete (ERRA) keretében több munkabizottságban is aktív szerepet töltött be a piacnyitással kapcsolatban. A Hivatal a törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, közérdekû határozatait rendre közzétette, vezetõi az elektronikus és az írott sajtóban folyamatosan tájékoztatást adtak. Immár nyolcadik alkalommal megjelenõ kiadványunkban a Hivatal tevékenysége mellett a felügyelt szektor fõbb mûszaki-gazdasági adatait is bemutatjuk a Tisztelt Olvasónak. Budapest, 2003. május hó

dr. Kaderják Péter elnök

Tartalomjegyzék

I. ÖSSZEFOGLALÓ TAPASZTALATOK, KIEMELT FELADATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

II. A HIVATAL 2002. ÉVI TEVÉKENYSÉGE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 • Árszabályozás és árelõkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 • Fogyasztóvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 • Engedélyezés, hatósági ellenõrzés és felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 • Környezetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 • Energiahatékonyság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 • Intézményi és nemzetközi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 • Tájékoztatás, nyilvánosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 • Mûködési feltételek és informatikai rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

III. ENERGIAFELHASZNÁLÁS, ENERGIAFELHASZNÁLÁSI MUTATÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

IV. A HIVATAL ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 • A szabályozás összefoglaló adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 • Villamosenergia-ipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 • Földgázipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 • Vezetékes PB-gáz szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 • Távhõtermelés és -szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

Melléklet: A Hivatal tevékenységével összefüggõ hatályos jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

5

I. Összefoglaló tapasztalatok, kiemelt feladatok Tapasztalatok A gáz- és a villamosenergia-ipar 1994 óta tartó szabályozása elérte célját, és megfelelõ szabályozási környezetet biztosított az energetikai társaságok számára. Az új VET hatálybalépése lehetõvé tette a villamosenergia-piac nyitását. A földgázellátásról szóló törvény tervezete 2003. tavaszán került az Országgyûlés elé, a földgázpiac nyitása 2004-tõl várható. A Tszt. módosítása ez ideig még nem történt meg. A magyarországi gázellátás bõvülési üteme mérséklõdik, a piac telítõdésének jelei mutatkoznak. Magyarországon a vezetékes gázellátásba bekötött települések aránya 2002 végére 91,9%-ra növekedett. A 2001/2002. évi téli gázellátás tapasztalatainak elemzése kapcsán a Hivatal arra a megállapításra jutott, hogy az engedélyesek és a megszakítható (a földgázról más energiahordozóra átállítható, vagy átmenetileg nélkülözni tudó) fogyasztók viszonyát újra kell szabályozni annak érdekében, hogy az ellátórendszer a jövõben öszszehangoltabban mûködjön. A kis és közepes teljesítményû gázmotorok és a megújuló energiahordozókat hasznosító erõmûvi – villamos energiát és hõt kapcsoltan termelõ – berendezések számának rohamos gyarapodása figyelhetõ meg. A Hivatalnak a villamosenergia-piac és a távhõtermelés felügyeletével, továbbá a zöldbizonyítvánnyal kapcsolatos feladataira tekintettel fel kell készülnie ezen erõmûvek kezelésére. Olyan adatbázis létrehozása kívánatos a Hivatalnál, amely alapjául szolgál annak az állapotfigyelõ munkának, mely naprakészen képes adatokat szolgáltatni a kormányzati szervek számára. Szükségesnek tartjuk a távhõszolgáltatásról szóló törvény módosítását, az új VET és a Tszt. összhangjának megteremtését. A 2002. év a villamos energia esetében – az új VET-tel összhangban kialakított árszabályozás és ármegállapítás kapcsán – egyfajta korszakhatárnak tekinthetõ. A 2001. januártól kezdõdött új négyéves árszabályozási ciklus közepén – elõre tudottan – kellett a liberalizációval és az új felsõbb szintû jogszabályokkal együtt járó

módosításokat végrehajtani. A földgáz esetében a régi árszabályozási rendszer hatálya lejárt, az új árszabályozást ez ideig még nem hirdették ki. A panaszügyek száma a 2001. évihez képest majdnem a duplájára növekedett, amely azt bizonyítja, hogy a Hivatal e területen kifejtett tevékenysége egyre szélesebb körben ismert és elismert. A szolgáltatással kapcsolatban felmerülõ problémák azonban továbbra sem csökkennek. Ezzel függ össze, hogy 2002-ben a Hivatal – szolgáltatók bírságolásával összefüggõ – határozatainak száma is növekedett. A villamosenergia-termelés terén megfigyelhetõ, hogy a kis és közepes méretû, hõvel kapcsoltan villamos energiát termelõ erõmûvek száma fokozatosan emelkedik, összesített teljesítményük jelentõsen növekszik. A kiserõmûvek széleskörû, az elõzõ évekhez képest rohamos elterjedése – a kedvezõ hatás mellett – szükségessé teszi a szabályozás és a tüzelõanyag-ellátás áttekintését. A tüzelõanyag-felhasználásnak a földgáz javára történõ változása a földgáz teljesítménygazdálkodásra is kihat, különösen a téli csúcsidõszakban. Az energiaipar tulajdonosi koncentrációja 2002-ben sem állt meg, a jogszabályok keretei lehetõvé tették a bekövetkezett – a Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal által is engedélyezett – tulajdonváltásokat.

A villamosenergia-piac nyitásával kapcsolatos feladatok Az új VET egyes rendelkezései 2002. február 1-jén, a törvény egésze 2003. január 1-jén lépett hatályba. A Hivatal az új VET alapján 2002-ben felkészült a villamosenergia-piac nyitására. Aktívan közremûködött a törvény végrehajtását szolgáló kormány- és miniszteri rendeletek kidolgozásában, a villamosenergia-ellátási szabályzatok (üzemi, elosztói, kereskedelmi) és üzletszabályzatok egyeztetésében. Az engedélyesekkel egyeztette az új mûködési engedélytípusok tervezetét is. Az engedélyesek által 2002. szeptember 1-jéig beadott kérelmek alapján elkészítette a 2003. január 1-jé-

7

tõl hatályos új mûködési engedélyeket és egyéb határozatokat. A Hivatal a villamosenergia-piac nyitásával összefüggésben 2003. január 1-jével 147 határozatot adott ki, ebbõl 46 mûködési engedéllyel, 42 szabályzatok jóváhagyásával, 20 az ellátás színvonalával és az üzembiztonsággal, 39 pedig a rendszeres információ-szolgáltatási kötelezettség elõírásával kapcsolatos. A határozatok ellen – az új VET értelmében – 30 napon belül bírói úton van helye jogorvoslatnak. A villamosenergia-piac mûködése új Üzemi Szabályzat kidolgozását tette szükségessé. Az elosztási rendszernek a fejlesztést, a rendszerbiztonságot, az üzembiztonságot és a fogyasztók érdekeit egyaránt figyelembe vevõ – a különbözõ társaságok és tulajdonosok mellett is a szükséges egységességet biztosító – szempontokat az Elosztói Szabályzat adja meg. A két- és többoldalú tranzakciók lebonyolítása, fizikai és pénzügyi elszámolása érdekében Kereskedelmi Szabályzatot kellett kidolgozni. A szabályzatokat az új VET-nek megfelelõen a rendszerirányító, az elosztói engedélyesek, illetve azok megbízásából a Magyar Áramszolgáltatók Egyesülete dolgozta ki. A munka során a Hivatal a szabályzatok kidolgozóival külön-külön egyeztetett elsõsorban arra ügyelve, hogy mind a rendszer biztonságának, mind pedig a fogyasztók minél jobb minõségû kiszolgálásának szempontjai egyaránt érvényesüljenek. Fõleg a most elsõ ízben kidolgozott Elosztói Szabályzat

8

és Kereskedelmi Szabályzat újszerûsége miatt a Hivatal a szóban forgó szabályzatokat feltételekkel és rögzített határidõig hagyta jóvá, lehetõvé téve a mûködési tapasztalatok alapján történõ kiegészítést és átdolgozást. Az MVM Rt. kormányhatározat alapján 2001-ben megalakította a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-t (MAVIR Rt.), amelynek 2003-tól 100%-os tulajdonosa a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A MAVIR Rt. mûködési engedélyének kidolgozása során a Hivatal széleskörû egyeztetéseket végzett. A MAVIR Rt. a határkeresztezõ kapacitáshasználati jog megszerzésére pályázatot írt ki, mely a napilapokban is megjelent. A határt keresztezõ forgalom részletei tekintetében a Kereskedelmi Szabályzat tartalmaz rendelkezéseket, melyek kiegészítését és módosítását a MAVIR Rt.-nek a 2003. év folyamán kell elvégeznie. Az erõmûvek és az MVM Rt. közötti szerzõdések újratárgyalása tekintetében 2002. év végéig még nem történhetett eredményes szerzõdés-újratárgyalás, vagyis nem szabadult fel erõmûvi kapacitás a feljogosított fogyasztók, kereskedõk számára. A feljogosított fogyasztók, kereskedõk nagyobbrészt az MVM Rt. (közüzemi nagykereskedõ) által lekötött erõmûvi portfólió szabad piacra felajánlott kapacitásából és importból választhatnak. Az új mûködési engedélyek, valamint az említett szabályzatok kiadásával kialakult a liberalizált villamosenergia-piac mûködését lehetõvé tevõ szabályozás.

ÖSSZEFOGLALÓ

TAPASZTALATOK, KIEMELT FELADATOK

II.

A Hivatal 2002. évi tevékenysége

Árszabályozás és árelõkészítés Rendeletek elõkészítésével összefüggõ feladatok 2002 végéig a második 4 éves villamos energia ármechanizmust leíró 45/2000. (XII. 21.) GM rendelettel (árszabályozási rendelet) adott jogszabályi keretet az árrendeletek kiadásához, illetve a hatósági legmagasabb árak árképletek alapján történõ karbantartásához mind a villamos energia, mind a hõenergia vonatkozásában. Az új VET alapján az árszabályozási rendelet korszerûsítése is elengedhetetlenné vált. Ennek kapcsán új rendelet [a 61/2002. (XII. 29.) GKM rendelet] született, amelynek összeállítása a „megszüntetve megõrzés” elvének megfelelõen történt. Az árképletek köre – az új VET szerinti tevékenységeknek megfelelõen – bõvült. A nyereségkorlát alapképlete egyszerûsödött, de alkalmazásának szabályai összetettebbé váltak. Kialakult az elosztókra és közüzemi szolgáltatókra vonatkozó nyereségmegosztás korszerûsített formája, amely összetett módon kezeli az egy jogi személyiséggel rendelkezõ engedélyeseket. Az elosztási díjra vonatkozó képletben elkülönítésre került az elosztóhálózati veszteség (közüzemi nagykereskedelmi áron) és az egyéb elosztói költségek. Az egyes erõmûvekre vonatkozó speciális szabályok társasági és idõbeli hatálya szûkült. A 2004. évi árak megállapítása tekintetében a Magyar Nemzeti Bank elõrejelzésén alapuló, elõretekintõ indexálás váltja fel a korábbi – visszatekintõ jellegû – indexálást. A 2001. évi eszköz- és költség-felülvizsgálatról szóló részek nem kerültek át az új rendeletbe, ugyanakkor a 2003. évi szabályozás tekintetében a 45/2000. (XII. 21.) GM rendelet egyes rendelkezései ideiglenesen hatályban maradtak. A villamosenergia-termelõk által értékesített, közüzemi célra lekötött, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról – az új VET elõírásainak megfelelõen – új miniszteri rendelet készült. A korábbi, hasonló tartalmú rendelethez képest az új rendelet több lényeges változást tartalmaz, így az erõmûvi árak közül csak a közüzemi célra lekötött villa-

mos energia, valamint a közüzemi nagykereskedõ által hatósági áron értékesített villamos energia (mint termék) hatósági árainak megállapításáról szól. A kötelezõ átvételû villamos energia ármegállapítása külön rendeletbe [56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet] került. Ezen rendelet a hulladékból, a megújuló energiaforrások felhasználásával és a kapcsoltan termelt villamos energiára vonatkozik, s a korábbinál differenciáltabb és részletesebb módon kezeli a kötelezõ átvétel kérdését. [2002-ben a 0,1–20 MW teljesítõképesség közötti, 65%-nál nagyobb hatásfokú kapcsolt termelõk esetében volt garantált a villamos energia átvétele és az átvételhez kapcsolódóan – az átvevõ számára – kiegészítõ áramdíj (KÁD). 2002. év során jelentõsen növekedett az 1 MW körüli egységkapacitású, korszerû, kapcsoltan termelõ gázmotorok száma.] A villamos energia, mint termék a feljogosított fogyasztók számára 2003. január 1-jétõl szabadárassá vált. Ugyanakkor továbbra is szükség van a monopol tevékenységek (rendszerirányítás, rendszerszintû szolgáltatások nyújtása, átvitel, elosztás) hatósági árszabályozására. Ezen tevékenységek hatósági árait meghatározó rendelet [az általános rendszerhasználati díjakról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet] elõkészítésére – az iparág képviselõinek részvételével – munkabizottságot hozott létre a Hivatal. A rendelet megfogalmazásánál fontos alapelv volt, hogy az általános rendszerhasználati díjakat mindenki fizesse meg, aki a rendszert használja, és tegye ezt annak mértékében, amilyen mértékben a rendszert igénybe veszi. A rendszerhasználati tarifák (az ún. veszteségdíjak kivételével) függetlenek a villamos energia (mint termék) forgalmazásának piaci (kereskedelmi) tevékenységétõl. A tarifarendszer díjai – az árszabályozás elveinek megfelelõen – a rendszerirányítás, a rendszerszintû szolgáltatások, az átvitel és az elosztás indokolt költségét hívatottak fedezni, és a 2001. januári árak bázisán, az elismert költségek „megosztása” révén kerültek kialakításra. Ez alól kivételt képeztek a rendszerirányítás költségei, mivel az ezekhez kapcsolódó feladatok körét az új VET – a korábbi üzemirányítás mellett – jelentõsen kibõvítette. A 2003. évre vonatkozó indokolt költségeket itt új ármegállapítási kérelem alapján számszerûsítettük.

9

Az 1994 óta hatályos hõárrendelet – többnyire csak a díjakat tartalmazó melléklet változtatásaival – 2002 végéig határozta meg az erõmûvi legmagasabb hõárakat. Új rendelet [a 64/2002. (XII. 29.) GKM rendelet] kiadását egyrészt az indokolta, hogy a VET fogalmait használó hõárrendelet az új VET alapján már nem volt értelmezhetõ, másrészt az új VET 117. § (1) bekezdésének a) pontja módosította az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt árhatósági jogköröket a gõz és a melegített víz vonatkozásában. A 2002 végéig hatályos törvényi rendelkezés értelmében mindkét hõhordozó (gõz, melegített víz) árhatósága a települési önkormányzat képviselõtestülete volt, kivéve a közcélú villamosmû és hõtermelõ létesítménye (fûtõmûve) által termelt gõz és melegített víz árait. Ez utóbbi esetben a gazdasági és közlekedési miniszter töltötte be az árhatóság szerepét. Az új VET fent hivatkozott 117. §-a (2003. január 1-jétõl) jóval szûkebb körre határoz meg miniszteri árhatósági jogkört. Mivel az új VET szerint villamosenergia-termelõi mûködési engedélyt az eddigi 20 MW helyett 50 MW fölötti beépített termelõ kapacitással rendelkezõ társaságok kapnak, az új VET szerinti kiserõmû kategóriába esõ – a korábbi VET alapján közcélúnak minõsített – 6 erõmû által termelt hõenergia kikerült a miniszteri ármegállapítási körbõl. Kikerült ebbõl a körbõl az a hõenergia is, amelyet nem távhõszolgáltatási, hanem ipari-technológiai célra termelnek és értékesítenek. Változást jelent az is, hogy az ún. kettõs gázár 2000. novemberi bevezetéséhez kapcsolódó két hõárkategória helyett az új rendeletben csak egy árkategória szerepel, mert a gázszolgáltatóval történõ elszámolás rendszere úgy változik, hogy az eddigi 2. árkategóriának megfelelõ díjtételek szerinti vásárlás és számlahelyesbítés konstrukcióját az 1. árkategória szerinti vásárlás váltja fel. (A miniszteri árhatósági körben maradó hõenergia termeléséhez az erõmûvek által felhasznált földgáz teljes egészében 1. árkategóriájú.) A villamos energia végfelhasználói (fogyasztói) tarifarendszer gyakorlatilag megmaradt az 1999. júliustól érvényes szerkezetében, de az új rendeletek [az 58 és az 59/2002. (XII. 29.) GKM rendeletek] fogalomhasználatát az új VET-hez kellett igazítani. A regionálisan eltérõ végfelhasználói árak megállapításának kérdését az új VET elsõ évét követõen indokolt ismételten megvizsgálni, azaz egyelõre megmaradtak az országosan egységes végfelhasználói díjtételek.

10

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

Az új VET végrehajtási rendelete (Vhr.) a piacnyitás feltételeként – 2003. január 1-jei hatállyal – elõírja az integrált hazai iparági szereplõk számára tevékenységeik számviteli szétválasztását. Ennek keretében az egyes nevesített tevékenységekre vonatkozóan külön mérleget és eredmény-kimutatást kell készíteniük az engedélyeseknek. Mivel a szétválasztás végrehajtására a törvény részletes szabályokat nem tartalmaz, szükség volt arra, hogy a Hivatal – a Vhr. alapján – irányelvet adjon ki arra vonatkozóan, hogy milyen módszerrel lehet (kell) az egyes tevékenységekhez rendelni azokat az eszközöket és forrásokat, valamint költségeket és bevételeket, amelyek több tevékenységet szolgálnak, illetve több tevékenységhez kapcsolódnak. Az 1/2002. (XII. 31.) MEH irányelv a GKM hivatalos lapjában megjelent.

Árfelülvizsgálati kérelmek elbírálása A Hivatal 2002-ben 12 árfelülvizsgálati (ármegállapítási) kérelemmel kapcsolatos határozatot adott ki. A beérkezett kérelmek elbírálása – többségükben külsõ szakértõk bevonásával – folyamatos volt. Általános tapasztalat, hogy kevesebb az árszabályozási ciklus közben felmerült tényköltségek elismertetésére vonatkozó igény. A kérelmek megalapozottsága az elõzõ árszabályozási ciklus alatt benyújtottakhoz képest valamelyest javult, ami részben a pontosabb jogszabályi környezetet, részben a jogszabályoknak – az érintett társaságok általi – pontosabb értelmezését jelzi. Továbbra is fennáll az a jelenség, hogy a kérelmezõk – annak ellenére, hogy a Hivatal részletes közleményt adott ki az árfelülvizsgálati kérelmek elbírálásáról – csak hiánypótlási felszólításra nyújtják be a szükséges dokumentumok egy részét. Ilyen esetben az eljárás idejét a hiánypótlási idõ meghosszabbítja, ami adott esetben veszélyeztetheti a határozatban elismert elõny érvényesíthetõségét a legközelebbi ármódosításkor (azaz a villamos energia esetében az érvényesítés csúszhat egy évet).

Földgáz árszabályozás A földgáz elsõ árszabályozási rendszerét leíró 59/1995. (XI. 14.) IKM rendelet eredeti hatálya 2001. december 31-ig szólt. A fenti rendelet hatályát a 39/2001. (XII. 22.) GM rendelet 2002. június 30-ig meghosszabbította. A Hivatal elõkészítette a következõ árszabályozási

idõszakra vonatkozó árszabályozási rendszer tervezetét, továbbá aktívan közremûködött a GET kidolgozásában más kormányzati szervekkel, a gázértékesítõvel, a szolgáltatókkal, a fogyasztói érdekcsoportok képviselõivel és a különbözõ szakmai szervezetekkel együttmûködve.

Nyereségkorlát A Hivatal 2002 májusában az áram- és gázszolgáltató társaságoknál elvégezte az érintett társaságok 2001. évi nyereségpozíciójának értékelését. Megállapította, hogy az áramszolgáltató társaságok közül egy sem, a gázszolgáltató társaságok közül egy – a TIGÁZ Rt. – lépte túl az árszabályozási rendeletekben megjelölt nyereségkorlátot (bár több társaság is volt a korlát közelében). Ennek alapján a TIGÁZ Rt. 178,3 M Ft-ot juttatott vissza a szolgáltatási területén mûködõ fekvõbeteg-ellátási közintézmények számára, hasonlóan a megelõzõ évi eljáráshoz. Az árengedményt tartalmazó számlákat a 2002. november havi számlákkal, december hónapban, kísérõlevéllel együtt juttatták el az érintett 43 fogyasztóhoz. A nyereség-visszajuttatás módjáról történt megállapodást követõen a Hivatal a TIGÁZ Rt.-vel közös közleményt adott ki.

A meglévõ tarifarendszerek karbantartása és új áralkalmazási szabályok A 2002 novemberében bevezetett kettõs földgáz-árrendszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján, a piacnyitás elõkészítése érdekében és a 2001/2002 telén tapasztalt földgáz-ellátási nehézségek megismétlõdésének veszélyét csökkentendõ a 25/2002. (XI. 29.) GKM rendelet módosította a földgáz díjának megállapításáról szóló 11/1999. (III. 19.) GM rendeletet. A módosítás két lényegi eleme, hogy a gázszolgáltatói szintû teljesítmény-lekötést felváltotta a gázátadó állomásonkénti teljesítmény-lekötés, valamint a teljesítménytúllépés szankciója súlyosabb lett.

elosztási, valamint a tárolási tarifák számításának módszere és megszületett a földgáz hozzáférési (hálózathasználati) tarifarendelet elsõ tervezete.

Konkrét árelõkészítés A 2002. júliusi árak elõkészítése után – kormányzati döntésre – a gázszolgáltatók által ellátott nagyfogyasztói (>500 m3/h) körben átlagosan 5,2%-kal emelkedtek a földgázárak a 2. árkategóriában. 2002. júliusban a villamos energia esetében nem volt árváltozás. A gázárváltozás miatt indokolt (4,4–5,7%-os, elsõsorban a gõz terméket érintõ) hõáremelés csak december 1-jei hatállyal történt meg a földgázt (is) használó közcélú erõmûveknél. A 2003. január 1-jét megelõzõ árelõkészítés során öszszegezni kellett a villamosenergia-ipari társaságokkal kapcsolatos árfelülvizsgálatokból és az árszabályozási rendelet szerinti képletekbõl adódó hatásokat. Ennek keretében figyelembe vettük a 2002. évi tõzsdei olajárváltozás hatásait, a 2002. évi infláció alakulását, a csúszó leértékelés megszûnését, az újonnan lezárt és jogerõre emelkedett árfelülvizsgálati határozatok tartalmát, a városi hõszolgáltatás fenntartása miatt termelõ erõmûvek villamos energia árának meghatározására vonatkozó külön elõírásokat, új termelõk belépését és egyéb pontosító árkorrekciókat. Az árelõkészítés már az új VET-nek megfelelõ struktúrában történt. A villamosenergia- és a földgáz árak alakulását és a 2003. év elején érvényes árakat az 1-4. táblázatok tartalmazzák.

A gázpiac nyitásának elõkészítése A Hivatal vezetésével a gázipar szereplõinek (társaságok, befektetõk), valamint a fogyasztók és a szakma képviselõinek bevonásával a hálózat-hozzáférési (szállítási) tarifabizottság munkája 2002-ben is folytatódott. A munka végére körvonalazódott a szállítási és

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

11

1. táblázat Hatósági (legmagasabb) földgázárak (áfa nélkül)

Árak 2000

Kategória

2000

Árváltozások mértéke

2000

2001

júliustól novembertõl decembertõl júliustól (5)

2002

2000

2000

2000

2001

2002

júliustól

július

november

december

július

július

(6)

Földgáz (Ft/GJ) 628

Viszonteladói (átlag)

15,8% (1)

628

(1)

634

(1)

709

(1)

709

0,0%

1,0%

11,8%

0,0%

(2)

911

(2)

916

(2) 1054 (2) (9) 1114

45,1%

0,5%

15,1%

5,7%

(3)

807

(3)

807

(3)

0,0%

807

Végfelhasználói (átlag)

Kisfogyasztók/lakosság (átlag) alapdíj (Ft/év)

alapdíj [(Ft/m3/h)/év]

(3)

897

0,0%

0,0%

11,2%

34,7%

0,0%

14,5%

12,0%

0,0%

0,0%

11,8%

0,0%

2256

12,0%

0,0%

0,0%

11,9%

0,0%

1025

12,0%

0,0%

0,0%

11,8%

0,0%

1055

1055

17,0%

0,0%

0,0%

11,9%

0,0%

3776

4224

4224

18,7%

0,0%

0,0%

11,9%

0,0%

834

834

934

934

16,8%

0,0%

0,0%

12,0%

0,0%

(4) 1087

(4) 1087

(4) 1245

952

952

952

1064

1064

2016

2016

2016

2256

917

917

917

1025

943

943

943

3776

3776

834

gázdíj Középfogyasztók (20 – 100 m3/h)

12,0% 897

gázdíj Nagyfogyasztók I. 100-500 m3/h közötti gázmérõvel (átlag)

822

822

822

921

(10) 921

16,6%

0,0%

0,0%

12,0%

0,0%

teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év]

432

432

432

488

488

8,0%

0,0%

0,0%

13,0%

0,0%

gázdíj

680

680

680

760

760

18,7%

0,0%

0,0%

11,8%

0,0%

II. 500 m3/h feletti gázmérõvel(átlag)

706

10,3%

„Kedvezményezett” fogyasztók (átlag)

709

709

709

780

780

10,3%

0,0%

0,0%

10,0%

0,0%

teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év]

432

432

432

488

488

11,9%

0,0%

0,0%

13,0%

0,0%

gázdíj

587

587

587

646

646

9,9%

0,0%

0,0%

10,1%

0,0%

„Nem kedvezményezett” fogyasztók (átlag)

705

1010

1010

1138

(9) 1185

10,3%

43,3%

0,0%

12,7%

4,1%

432

550

550

550

550

11,9%

27,3%

0,0%

0,0%

0,0%

587

860

860

987

(9) 1045

9,9%

46,5%

0,0%

14,8%

5,9%

teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj

643

III. Szállítóvezetéki (MOL) fogyasztók (átlag)

10,1%

642

642

642

698

698

10,1%

0,0%

0,0%

8,8%

0,0%

432

432

432

488

488

11,9%

0,0%

0,0%

13,0%

0,0%

585

585

585

642

642

10,0%

0,0%

0,0%

9,7%

0,0%

643

930

930

1047

1047

10,1%

44,6%

0,0%

12,6%

0,0%

432

550

550

550

550

11,9%

27,3%

0,0%

0,0%

0,0%

585

856

856

984

984

10,0%

46,3%

0,0%

15,0%

0,0%

32,31

32,31

32,31

36,11

36,11

12,0%

0,0%

0,0%

11,8%

0,0%

36,19

36,19

36,19

40,44

40,44

12,0%

0,0%

0,0%

11,7%

0,0%

„Kedvezményezett” fogyasztók (átlag) (7) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj „Nem kedvezményezett” fogyasztók (átlag) (7) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj

Ft/m3 Kisfogyasztók/lakosság (átlag) áfa nélkül áfával

(1)

Az 1. (kedvezményes) árkategória alapján számolva

(2)

A 2. (nem kedvezményes) árkategória alapján számolva

(3)

A kisfogyasztók, a középfogyasztók és a nagyfogyasztók I. esetében a meghirdetett, a nagyfogyasztók II. és III. esetében a meghirdetett „kedvezményezett” árak figyelembevételével számszerûsítve.

(4)

A nagyfogyasztók II. és III. esetében a meghirdetett „nem kedvezményezett", a többi fogyasztói csoport esetében a meg nem hirdetett „nem kedvezményezett” árak

(5)

A 38/2000 (X. 31.) GM rendelet alapján számolva. (Hatálybalépés:november 3.)

(6)

A 41/2000 (XII. 8.) GM rendelet alapján számolva. (Hatálybalépés: december 8.)

(7)

Feltételezve, hogy a kedvezményezett és a nem kedvezményezett fogyasztók lekötési, fogyasztási aránya megegyezik.

(8)

A 2002. júliusi árak számításánál a 2001. tény súlyarányokkal számolva az átlag árak – általában – kissé eltérnek az ebben az oszlopban feltüntetett átlagáraktól.

(9)

A 6/2002 (VI. 24.) GKM rendelet alapján számolva. (Hatálybalépés: 2002. július 1.)

figyelembevételével számszerûsítve. Ez a rendelet hozta létre a „kedvezményes” és a „nem kedvezményes” megkülönböztetést. A kedvezményezettek köre bõvült. A számolásnál nem vettük figyelembe, hogy az új kedvezményezettek átlagára eltérõ lehet.

(10) A 2001. tény súlyarányok alapján számolva ez az érték 1004 Ft/GJ-ra adódik.

12

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

2. táblázat Hatósági (legmagasabb) villamos energia árak (áfa nélkül) Árak 2001.

2000.

Kategória

januártól

januártól

2002.

2003.

2000.

Árváltozások (%) 2001. 2002.

2003.

januártól

februártól

január

január

február

január

Villamos energia (Ft/kWh) Nagykereskedelmi ár Végfelhasználói ár (kiegészítõ díjtételekkel) Lakossági általános ("A")

9,05

10,23

10,47

10,03*

5,9%

13,1%

6,4%

-4,2%

14,66

15,55

16,33

17,96

6,0%

6,0%

5,0%

10,0%

16,49

17,48

18,32

19,90

5,9%

6,0%

4,8%

8,6%

19,80

21,00

22,00

23,70

5,9%

6,1%

4,8%

7,7%

vezérelt ("B")

9,20

9,70

10,20

11,60

5,7%

5,4%

5,2%

13,7%

alkalmazotti ("C")

5,40

5,70

6,00

6,60

5,9%

5,6%

5,3%

10,0%

13,77

14,61

15,35

17,01

6,1%

6,1%

5,1%

10,8% 12,2%

Nem lakossági Feszültségszint szerint nagyfeszültség

9,27

9,82

10,36

11,62

6,1%

6,0%

5,5%

középfeszültség

12,34

13,10

13,78

15,22

6,1%

6,2%

5,1%

10,5%

kisfeszültség

17,72

18,80

19,74

21,88

6,0%

6,1%

5,0%

10,8%

teljesítménydíjas

11,87

12,60

13,26

14,77

6,6%

6,2%

5,2%

11,4%

közvilágítás

24,17

25,60

26,90

29,03

6,1%

5,9%

5,1%

7,9%

alapdíjas

19,27

20,43

21,43

23,58

4,7%

6,1%

4,9%

10,0%

Árszabásfajták szerint

* Nem tartalmazza a rendszerirányítás és az átvitel díját

3. táblázat A 2003. január 1-jén érvényes földgáz díjtételek (áfa nélkül) Értékesítési kategóriák

Teljesítménydíj

Gázdíj

Díjkedvezmény

Egységár

Ft/MJ/nap

Ft/MJ

Ft/MJ

Ft/MJ

Viszonteladói árszabás 1. árkategória

11,46

0,636

0,069

2. árkategória

11,46

0,981

0,069

Szállítóvezetéki árszabás

Teljesítménydíj

Gázdíj

Ft/MJ/h

Ft/MJ

1. árkategória

488

0,642

2. árkategória

550

0,984

Lakossági fogyasztás árszabása 20 m /h-nál kisebb 3

20 és 20 m3/h-nál nagyobb

Éves alapdíj

Éves alapdíj

Ft

Ft/(m3/h)

2256

—

1,025

—

4224

0,934

Mérõvel nem rendelkezõ lakások Gázmérõ(k) névleges (össz)teljesítménye (m /h) 3

1,068 Éves alapdíj

Éves alapdíj

Éves

Gázdíj

Ft

Ft

teljesítménydíj

Ft/MJ

Ft/MJ/h 20 m3/h-nál kisebb 20-100 m3/h 101-500 m3/h

2256

1,025 4224

0,934 488

0,760

1. árkategória

488

0,646

2. árkategória

550

0,987

500 m3/h-nál nagyobb

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

13

4. táblázat Villamosenergia-árak 2003. február 1-tõl1 Teljesítménydíjas árszabás2 Díjtételek

Nagyfeszültség I. Nagyfeszültség II. Középfeszültség I. Középfeszültség II. Kisfeszültség I. Kisfeszültség II. Alapdíjas árszabás2 Díjtételek (kVA)

Teljesítménydíjak Ft/kW/év csúcsidei csúcsidõn kívüli 15828 10668 12012 7584 15456 10224 11556 6936 14916 9660 11052 6696

Áramdíjak Ft/kWh csúcsidei csúcsidõn kívüli 10,50 6,50 11,30 7,30 12,10 8,00 12,70 9,20 13,10 8,90 14,70 10,50

Alapdíj Ft/A/év

Áramdíjak Ft/kWh csúcsidõn kívüli 8,50 11,60 14,10 — —

csúcsidei Nagyfeszültség, kéttarifás Középfeszültség, kéttarifás Kisfeszültség, kéttarifás Kisfeszültség, egytarifás Kisfeszültség, vezérelt külön mért

10428* 9984* 2028 1380 408

Közvilágítási árszabás2 Teljesítménydíj Ft/kW/év Áramdíj Ft/kWh Háztartási árszabás (Ft/kWh)2 „A” (lakossági általános) „B” (lakossági vezérelt) „C” (villamosenergia-ipari)

12,50 16,40 19,30 — —

egész napos — — — 18,20 11,60

45 660 17,50

23,70 11,60 6,60

Nagykereskedelmi árak2 Teljesítménydíj (Ft/kW/év) megszûnt

Energiadíjak (Ft/kWh) csúcsidõszak völgyidõszak 15,52 7,75

1 A díjítételeket tartalmazó rendelet a Magyar Közlöny 2003. évi 7. számában jelent meg 2 A díjtételeket a 3/2003. (I. 24.) GM rendelet tartalmazza * Ft/kVA/év

Fogyasztóvédelem Panaszos ügyek A Hivatal 2002. évben – az elõzõ évi mintegy 1200-zal szemben – 2035 üggyel foglalkozott. A 2035 ügybõl 1333 az áram- és gázszolgáltatók, illetve a fogyasztók közötti kapcsolatban keletkezõ panaszokat tartalmazta. A panaszok 80%-a (1074 db) a villamosenergia-szolgáltatásra, 20%-a (259 db) a gázszolgáltatásra vonatkozott. A leggyakoribb panaszok a szabálytalan vételezésekkel, a számlázással, számlákkal, a hálózatfejlesztési hozzájárulással (HFH) kapcsolatos megkeresések

14

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

voltak. A további bejelentések az ügyfélszolgálatra, vezeték áthelyezésére vonatkoztak. A villamosenergiaszolgáltatással összefüggõ panaszok több mint fele a szabálytalan vételezéssel, közel egynegyede pedig a számlapanaszokkal volt kapcsolatos. A gázszolgáltatás területén beérkezett panaszok 40%-a a számlázással, 25%-a a szabálytalan vételezéssel, 4%-a a hálózatfejlesztési hozzájárulással összefüggésben érkezett. Az összes panasz ügyintézése során mintegy 50%-ban a Hivatal a fogyasztó javára döntött és kötelezte a szolgáltatót az ügy megoldására. A villamosenergia-szolgáltatás területén a leggyakoribb panasz a szabálytalan vételezésekkel volt kapcsolatos. Ez szorosan összefügg azzal a törekvéssel, hogy

a szolgáltatók – ezen a területen különösen aktív az ELMÛ Rt. – fokozott mértékben törekednek „hálózati veszteségeik” szabálytalan vételezésekbõl adódó részének csökkentésére. Ezen a területen a Hivatal – tekintettel a fogyasztók nagy fokú érzékenységére – rendkívüli módon ügyelt a törvényesség betartására. A gázszolgáltatás területén a legtöbb panasz a szolgáltatók számlázási rendszereivel, illetve számláival kapcsolatban érkezett. A gázszolgáltatók zöme 2002-ben tért át az eddigiektõl eltérõ, új számlázási rendszerre. Ilyen esetekben a Hivatal ragaszkodott a fogyasztó részletes és közérthetõ tájékoztatásához, az egyes számlázási rendszerek közötti választási lehetõség megadásához. A fûtési idõszakban megnövekszik a gáz fûtõértékére vonatkozó fogyasztói bejelentések száma. Ezeket a Hivatal minden esetben kivizsgálta, esetenként és igény szerint helyszíni mérést is végeztetett.

Üzletszabályzatok módosítása, felülvizsgálata A villamosenergia-ipari társaságok – az új VET-nek és a végrehajtásával összefüggõ rendeleteknek megfelelõen – az üzletszabályzataikat átdolgozták. A Hivatal az üzletszabályzatok módosítására, illetve az új üzletszabályzatok jóváhagyására vonatkozó határozatokat 2003. január 1-jével kiadta.

Energetikai Érdekképviseleti Tanács (EÉT) Az EÉT 2002. évben is negyedévente tartotta meg üléseit. Az energetikában elõállott új helyzet (fokozatos piacnyitás) eredményeképpen új alapszabály megalkotása vált szükségessé. Az EÉT résztvevõit képviselõ tagokból bizottság alakult, amelynek feladata az EÉT számára új alapszabály kidolgozása. A unka várhatóan 2003. elsõ félévében befejezõdik.

Engedélyezés, hatósági ellenõrzés és felügyelet Gázipari társaságok engedélyezése, hatósági ellenõrzése és felügyelete A Hivatal 2002-ben 58 engedélyezéssel kapcsolatos határozatot adott ki a gázipari társaságoknak. A társaságok hat határozat esetében éltek a jogorvoslat lehetõségével és fordultak közvetlenül a bírósághoz. A bíróság a keresetek azon részérõl, melyek eljárása 2002. február 1-je elõtt indult, megállapította illetéktelenségét, így ezen határozatok másodfokú eljárásra a GKMbe kerültek. A 2001. év során jelentkezett új gázszolgáltatói kérelmek ügyében a Hivatal 2002-ben hozott határozatait az érintettek megtámadták. Ezen kérelmek némelyikében rendezetlen belsõ területi tulajdonviszonyok, telephelyen kívüli szabálytalan gáz továbbadások képezik a jogvita tárgyát. A kérelmet benyújtók többségével a gázértékesítõnek hosszú távú szerzõdése van, és arról nem is kívánt lemondani. A megismert tényeket mérlegelve a kérelmeket a Hivatal határozataival elutasította, egy esetben átmeneti megoldásként a szabálytalan helyzet orvoslására ideiglenes gázszolgáltatói kijelölést rendelt el. A gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések száma 2002-ben tovább csökkent, már csak olyan ellátatlan települések vannak, melyeken a földgázrendszer kiépítése kizárólag a helyi fogyasztók és az önkormányzatok jelentõs anyagi hozzájárulásával valósulhat meg. A település bekapcsolások csökkenésének oka, hogy egyes szolgáltatók már nem ruháznak be a kis fogyasztás-sûrûségû, hosszabb megtérülési idejû települések ellátására. A 2002. évben a legnagyobb beruházásokat a DBGÁZ Kft. végezte Nógrád, valamint Vas és Zala megyében. Az év folyamán megépített nógrádi részt, a további beruházások finanszírozhatósága érdekében, eladta a Magyar Gázszolgáltató Kft.-nek. A gázszolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges alapeszközök jelentõs részének elidegenítése a Hivatal elõzetes hozzájárulásával történt. 2002. évben egy település ellátása

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

15

tekintetében – jelentõsen eltérõ beruházási ajánlattal – a TIGÁZ Rt. és a DBGÁZ Kft. is engedélymódosítási kérelemmel fordult a Hivatalhoz. Az engedélyt a Hivatal a legkisebb költség elvét, valamint az engedélykiadás dokumentációs feltételeinek hiányosságait figyelembe véve egyik szolgáltatónak sem adta ki. Az elutasító határozatokat mindkét szolgáltató megtámadta. A jelentõs ipari fogyasztók megszerzéséért tovább folytatódott a verseny, különösen érzékelhetõ ez a gázértékesítõ és a gázszolgáltató társaságok között. A Hivatal a gázértékesítõ által benyújtott engedélykérelem esetében az érintett gázszolgáltatótól bekért dokumentumokat is mérlegelve hozza meg határozatát. A települések, település-részek, területek ellátására kiadott engedélymódosítások 153 új település bekapcsolását tették lehetõvé. Vezetékes PB-GÁZ szolgáltatásról 3 település tért át földgázszolgáltatásra, és ennek következtében történt szolgáltató-váltás. A földgázzal ellátott települések esetében 21 Zsámbék környéki települést érintõen döntött a hálózat tulajdonosa a szolgáltató váltás mellett. Az új üzemeltetési szerzõdés alapján a MOL-GÁZ Kft. került kijelölésre a szolgáltatói feladatok ellátására. A DBGÁZ Kft. 13 nógrádi és 12 zalai település elosztóhálózata tulajdonjogát adta el a Magyar Gázszolgáltató Kft.-nek és közös kérelem alapján történt a szolgáltató váltás. A gázértékesítõi engedélykérelmek 2002-ben alapvetõen új fogyasztók bekapcsolására, valamint tulajdon- és névváltozást követõ módosításokra vonatkoztak. A gázértékesítõ részére 5 határozat került kiadásra, ebbõl 3 az általa ellátott fogyasztók körét érintette. A Hivatal 2002-ben kilenc földgázszolgáltató és két vezetékes PB-gázszolgáltató társaságnál, továbbá a gázértékesítõ MOL Rt.-nél tartott felügyeleti ellenõrzést. Minden ellenõrzött társaság kidolgozta és mûködteti a hatályos Gszt.-ben és a mûködési engedélyben elõírt minõségbiztosítási rendszerét, továbbá mindegyik tervezi a jelenlegi ISO 9001 szerinti rendszer bõvítését, legalább az ISO 9001:2000 szabványhoz való igazítás mértékéig, valamint a szolgáltatási színvonalmutatókra történõ kiterjesztését.

16

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A 2001/2002. évi téli idõszakban a megszakítható fogyasztók kiléptetésével kapcsolatos tapasztalatok vizsgálatánál a Hivatal azt állapította meg, hogy a földgázellátás biztonsága és a rendszer-egyensúly fenntartása érdekében a jövõben nagyobb figyelmet kell fordítani a szolgáltatók és a MOL Rt. részérõl a megszakítható fogyasztókkal történõ kapcsolattartásra. A gázszolgáltatók nem egyformán értelmezik a megszakítható gázfogyasztású fogyasztók igénybevételének lehetõségét. Negatív tapasztalat, hogy érzékelhetõ teljesítmény-gazdálkodást a gázszolgáltatói engedélyesek közül kevés végez a technikai feltételek hiánya miatt, továbbá egyes szolgáltatók – sajátos érdekeiknek megfelelõen – befolyásolni igyekeznek fogyasztóikat a szerzõdéskötésnél. A korlátozási felkészüléssel kapcsolatos ellenõrzés eredménye, hogy egy esetleges korlátozás végrehajtására általában nem külön, hanem az üzemzavarok elhárítását szabályozó belsõ szabályzatokban foglalt utasítások szolgálnak. A szabályozás formai gyengeségeitõl eltekintve azonban – megítélésünk szerint – legnagyobb problémát a végrehajtás, illetve a végrehajthatóság jelenti. Ennek személyi, tárgyi és ellenõrzési feltételei ugyanis kevés szolgáltatónál álltak megfelelõ minõségben rendelkezésre. A Hivatal a fenti okok miatt kezdeményezte az engedélyeseknél a korlátozás végrehajtására vonatkozó belsõ szabályok felülvizsgálatát, aktualizálását és felhívta figyelmüket a hatékony végrehajtáshoz szükséges riasztási rend, szervezet haladéktalan kialakításának szükségességére. A gázszolgáltatási tevékenység környezetszennyezõ hatásai, a rehabilitáció, rekultiváció, a helyreállítás

módja és költségei témakörök vizsgálata során a Hivatal megállapította, hogy az ellenõrzött gázipari társaságok tevékenységével kapcsolatban a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságok eddig szabálysértésre utaló eseményt – a rendelkezése álló és az ellenõrzés során bemutatott dokumentumok szerint – nem tártak fel. A környezetvédelemre fordított költségek több társaságnál közvetlenül nem mutathatók ki, mivel azok beépültek a beruházást végzõ külsõ cégek megbízási díjaiba. Az elosztóhálózat felújításával, fejlesztésével kapcsolatban végzett ellenõrzés során megállapítható volt, hogy a viszonylag új (1997-2002. években létesült) rendszert üzemeltetõ MOL-GÁZ Kft. és Magyar Gázszolgáltató Kft. kivételével, ahol jelenleg nincs rekonstrukciós tevékenység, a gázszolgáltató társaságok a felújítási tevékenységüket több éves ütemterv alapján végzik. Ez tartalmazza a vezetékszakaszok, a gázfogadó állomások, a nyomásszabályozó állomások és az egyedi nyomásszabályozók, gázmérõk cseréjére, felújítására, hitelesítésére vonatkozó teendõket. A felújításra fordított összeg engedélyesenként is és évente is változik 170-1300 MFt/év/szolgáltató értékek között. A MOL Rt. a 2001/2002. évi téli idõszakban a rendkívülinek nem minõsíthetõ éves idõjáráson belüli, az átlagosnál hidegebb idõszak heteiben többlet ráfordításokkal, pótlólagos import földgáz beszerzéssel biztosította a biztonságos gázellátást. A 2001/2002. évi téli ellátás tapasztalatainak elemzése kapcsán a Hivatal arra a megállapításra jutott, hogy az engedélyesek és a megszakítható fogyasztók viszonyát újra kell szabályozni annak érdekében, hogy az ellátórendszer a jövõben összehangoltabban mûködjön. Jelenleg a gázszolgáltatókat a viszonteladói díjkedvezmény (amelyet a MOL Rt. fizet a gázszolgáltatóknak a megszakítható fogyasztók fogyasztása után) rendszere és az általuk lekötött teljesítmény-túllépés miatt fizetendõ viszonylag enyhe pótdíj ösztönzi arra, hogy megszakítható fogyasztóik legyenek. Az elmúlt téli idõszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a gázszolgáltatók saját teljesítménygazdálkodásuk részeként felhasználták a megszakítható fogyasztóikat, és mire a MOL Rt. a rendszer egyensúlyának megtartása érdekében igénybe akarta venni ezen fogyasztók teljesít-

ménycsökkentését is, addigra ezen teljesítmények egy részét a szolgáltató már kikapcsolta. A Hivatal az ellenõrzés során tájékozódott a MOL Rt. 2002/2003. évi téli gázellátásra történt felkészülésérõl, ezzel kapcsolatos intézkedéseirõl. Megállapítottuk, hogy a MOL Rt. a téli csúcsfogyasztáshoz szükséges max. csúcskapacitást a nagynyomású gázrendszeren a hazai és külföldi forrásokból, valamint a hazai földalatti gáztárolókból biztosítani tudja. A téli felkészülés részeként rendelkezésre áll az elõzõeken felüli ukrán bértárolás, a 2002. évi nyári rekonstrukciós munkák következtében a beregszászi beszállítási pont megnövelt kapacitása, végezetül pedig a hazai földalatti tárolókba történt betáplálás. A MOL Rt. vizsgálatai alapján a rendkívüli hideg bekövetkezésének valószínûsége mintegy 4,2 %. Ha egy váratlan visszahûlés pl. áprilisban következik be a tárolók leürült állapota mellett, elképzelhetõ forráshiány bekövetkezése. Erre az esetre az ellátás biztonsága érdekében további intézkedésekre, mint pl. a megszakítható gázvételezésû fogyasztók igénybevételén túl korlátozás elrendelésére kerülhet sor. A MOL Rt. a tél folyamán – a Hivatal kérésére – idõközi tájékoztatót adott a Hivatal részére a hátralévõ téli idõszak becsült, téli igényeirõl és az ellátás tervezett lefolyásáról, beleértve ebbe a földalatti tárolók aktuális készletébõl, az import ütemezésekbõl adódó rendszer-kiadási csúcsteljesítményeket, valamint a közvetlen kiszolgálású fogyasztóinak tényleges és várható fogyasztási adatait, kiemelve a statisztikailag lehetséges kritikus változatokat. Az üzemzavarok alakulásával kapcsolatos elemzések azt mutatják, hogy országos szinten, a vizsgált gázszolgáltatók tekintetében 2000-ig csökkent a gázszolgáltatási szünet összes ideje, de ez a pozitív trend 2001-ben megtört, és a szolgáltatási szünetidõ abszolút értékben többszörösére nõtt. Csaknem ugyanez a trend állapítható meg az üzemzavarok miatti és az egyéb okból bekövetkezett gázszolgáltatási szünetidõre is, azzal a különbséggel, hogy az üzemzavar miatti kiesés ideje 1999-rõl 2000-re már enyhén növekedett. Az üzemzavarok számának 1998 óta tartó csökkenõ trendje 2001-ben is folytatódott, de az általuk okozott szolgáltatás kiesés ideje ennek ellenére 2001-ben ugrásszerûen megnõtt, jelezve az üzemzavarok súlyának növekedését, és/vagy az elhárításuk

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

17

hatékonyságának romlását. A fajlagos szolgáltatás kimaradási mutató 1997-2000 között folyamatosan csökkent, ami pozitív változásokra enged következtetni, de ez a trend megfordult 2001-re. A változást néhány gázszolgáltató igen kedvezõtlen 2001. évi teljesítménye okozta. A szolgáltatásból történõ kiesés mutatója 1997-2000 között minden gázszolgáltató esetében pozitívan változott, de ez a trend néhány szolgáltató esetében 2001-re negatív irányt vett. A Hivatal az elemzésekbõl levont következtetések alapján egyrészt az adatgyûjtés módosítását, az egyes bizonytalanságot eredményezõ fogalmak pontosítását, illet-

ve további részletezését, másrészt errõl az érintett társaságokkal történõ konzultációt határozta el, illetve szervezte meg 2002 végén. A Hivatal elõkészületeket tett a gázszolgáltatás színvonalával összefüggõ követelményrendszer szigorítására, legkésõbb a piacnyitással egy idõben.

Villamosenergia-ipari társaságok engedélyezése, hatósági ellenõrzése és felügyelete A Hivatal a VET alapján az engedélyes kérésére 2002ben módosította az AES Borsodi Energetikai Kft., a Ba-

az üzemzavarok okozta gázszünetek összes idejének, valamint az egyéb okból bekövetkezett gázszünetek összes idejének alakulását mutatja be 1997-2001. A vezetékes szolgáltatások szükségszerû velejárója, évek között. A diagram tanúsága szerint az üzemzahogy még a leggondosabb szolgáltatási tevékenység vari és egyéb események száma és ideje 2000-ig csökmellett is elõfordulnak szolgáltatási szünetek. Szolkenõ tendenciájú volt, 2001-re azonban jelentõs nögáltatási szüneteket elsõsorban és leggyakrabban vekedés tapasztalható. Ennek valószínûsíthetõ elõüzemzavarok okoznak, másodsorban pedig olyan, a idézõje az egyéb ok miatti, ezen belül is a szolgáltagázszolgáltatással együtt járó egyéb események, mint tóktól függetlenül bekövetkezõ események – pl. fopl. a karbantartások, új fogyasztók bekötése, a szolgyasztói vezeték hibák, természeti katasztrófák, stb. gáltatóktól füg– számának jegetlenül bekölentõs növekevetkezhetõ, eldése volt. háríthatatlan A gázszolgáltakülsõ hatások, tási szünetestb. A földgázket okozó eseszolgáltatás fomények ablyamatossága szolút értékei ez által termébemutatásászetszerûen nál jellemzõbtöbb más, pl. bek a szolgálnyomás, fûtõtatási szüneüzemzavarok száma, db/év érték, mellett a tek fajlagos üz.zav. miatti gázszün. Össz. ideje, óra/év színvonal tomutatói. Az egyéb ok miatti gázszün. Össz. ideje, óra/év üz.zav.miatti gázszün. átlagos ideje, óra/db vábbi jellemzõábra jobb oldaföldgázfogyasztók fajlagos szolgáltatás kiesése, perc/db(fogyasztó) je is lehet. lán lévõ skála A szolgáltatás értékei mutatszínvonalának vizsgálatára ezért a Hivatal 1997. évtõl ják egyszer az üzemzavarok miatti gázszünetek átlakezdõdõen minden vezetékes gázszolgáltatótól adatgos idejét órában, másrészt az egy fogyasztóra esõ szolgáltatást kap az egy év alatt elõforduló üzemzaszolgáltatás szünet idejét percben. A fajlagos mutavarok számáról, okáról, idõtartamáról, továbbá az tók alakulása összhangban van az abszolút értékek egyéb okokból bekövetkezett szolgáltatási szünetekalakulásával, 2001-re ezeknél is a korábbi csökkenõ rõl. Az ábra az adatszolgáltatások alapján az összes tendenciát jelentõs – a már említett okokra visszavevezetékes földgázszolgáltató üzemzavarai számának, zethetõ – növekedés váltotta fel. db/év, óra/év

óra/db, perc/db(fogyasztó)

Szolgáltatási szünetek

18

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

konyi Erõmû Rt., a Csepeli Áramtermelõ Rt., a Budapesti Erõmû Rt., az MVM Rt. mûködési engedélyét. A Csepeli Áramtermelõ Rt. társasági formáját megváltoztatta, új neve Csepeli Áramtermelõ Kft. lett, a mûködési engedélyét ennek megfelelõen módosította a Hivatal. Jóváhagyta a Pannonpower Rt. vállalkozási keretszerzõdését, a tüzelõanyag változtatásra vonatkozó elõzetes létesítési engedélykérelmét pedig elfogadta. A létesítési engedélye módosítását kérte az AES Borsodi Energetikai Kft. és a Bakonyi Erõmû Rt., amelyeket a Hivatal módosított. A Budapesti Erõmû Rt. Újpesti Erõmûvében elkészült az új gázturbinás blokk, a Hivatal kiadta az üzembe helyezési engedélyt. A Hivatal termelõ eszközökkel való rendelkezés jóváhagyást és jelentõs tulajdoni hányad értékesítéshez hozzájárulást adott az ÉDÁSZ Rt., Dunamenti Erõmû Rt., és a Csepeli Áramtermelõ Kft. részére. A szolgáltatási minõség területén az új VET a Hivatal részére kötelezettséget ír elõ a villamosenergia-szolgáltatás minõségi jellemzõinek meghatározására és azok ellenõrzésére, ezért a Hivatal kidolgozta, és határozatban kiadta az engedélyesek tevékenysége elvárt színvonalának és minimális minõségi követelményének mutatószámait. A hazai szolgáltatási helyzet elemzése, a nemzetközi élenjáró gyakorlat vizsgálata, tapasztalatai alapján vezettük be a hazai rendszert 2003. január 1-jétõl. A Hivatal ezzel párhuzamosan szintén kidolgozta a szolgáltatás minõségének az elosztási díj módosítása útján történõ ösztönzési rendszerét, ami segítheti az egyes régiók közötti színvonalbeli különbségek kiegyenlítését is. A rendszer a fogyasztói ellátás feltételeit javító fejlesztésekre ösztönöz. Az elosztóhálózat használati díjrendszerben megjelenõ esetleges díjcsökkenés az érintett regionális fogyasztókat közvetlenül érinti. A javaslat a fogyasztói várakozások oldaláról indul ki, kiemelten kezelve a már jelenleg is mért jellemzõket: a nem szolgáltatott villamos energia részarányát (‰), a rendszerszintû kiesések számát (db/fogyasztó), a rendszerszintû kiesések idõtartamát (óra/fogyasztó). Az elosztási díj éves csökkenése – a szolgáltatásminõség csökkenése következtében – az érintett fogyasztók felé egy éven keresztül árengedmény formájában jelentkezik.

A fogyasztói szokások változása és az áramszolgáltatók fogyasztói irodáinak lépcsõzetes bezárása következtében folyamatosan nõ a telefonos ügyfélszolgálatok (az ún. call center) mûködésével kapcsolatos várakozás. Ezért a Hivatal az áramszolgáltatók bevonásával ezek mûködésérõl irányelvet készített, s ezt beépítette a 2003. január 1-jétõl érvényes üzletszabályzatokba, illetve azok jóváhagyásába is. A Hivatal a szolgáltatás minõségét a statisztikai adatokon túlmenõen a fogyasztói elégedettség évenkénti rendszerességgel történõ felmérésével ellenõrzi. A villamos energia háztartási és nem háztartási fogyasztói elégedettségének felmérésére 1996 óta minden évben sor került. A vizsgálat-sorozat végrehajtásával az ország hat áramszolgáltató társasága független piac- és közvélemény-kutató szervezeteket bízott meg. A 2002. évi felmérés során 9630 háztartási és 3210 egyéb fogyasztót kérdeztek meg. Öt fõ területcsoporton (szolgáltatás minõsége, üzemszerû kapcsolat, fogyasztókkal való kommunikáció, árak, környezetvédelem) 26 kérdésen keresztül kísérelték meg felmérni egyrészt, hogy a villamosenergia-szolgáltatás egyes összetevõi mennyire fontosak a fogyasztók számára, másrészt azt, mennyire elégedettek a fogyasztók a szolgáltatók teljesítményével. A felmérést mind a hat áramszolgáltatói területen egy idõben, 2002. szeptember-októberben a szolgáltatóktól független kutató cégek végezték. A felmérés pártatlansága érdekében azokat – a Hivatal felkérésére – a Pécsi Tudományegyetem szakértõi koordinálták, ellenõrizték és értékelték. A felmérés módszere és technikája biztosította az eredmények tárgyilagosságát. A felmérés eredménye szerint 2002-ben a fogyasztók országosan többnyire elégedettek a villamosenergia-szolgáltatással és a fogyasztók átlagos elégedettsége némileg javult 2001. évhez viszonyítva. Az összes jellemzõ érték átlagát tekintve az elmúlt hat év alatt a legnagyobb fejlõdést a Budapesti Elektromos Mûvek Rt. (ELMÛ Rt.) érte el. Az átlagszámokon belül a fogyasztók országosan az árakkal elégedetlenek, amit természetesnek lehet tekinteni. 1996-hoz képest a hibaelhárítás színvonalával nemcsak elégedetlenebbek a fogyasztók, hanem az áramszolgáltatók országos teljesítménye is tovább romlott, a panaszok ügyintézése pedig nem javult a felmérés szerint.

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

19

Villamosenergia-szolgáltatási üzemzavarok Az üzemzavarok darabszámát és a szolgáltatás kimaradásának alakulását a következõk szerint mutatjuk be. Az országos üzemzavari mutatók nagyobb része – 2000-hez képest— javult, amint az ábra mutatja. Az adatok, a 120 kVos üzemzavarok csekély száma miatt több mint 99%-ban, középfeszültségû üzemzavarok alakulását mutatják. Az elõzõ évi 19%-os javulás, mérsékelAz üzemzavarok száma (db) tebben, 3%-kal folytatódott 2001ben. Nagysága kedvezõbb az 1995. évinél, ill. a korábbi öt év átlagánál. A javulás 2/3 részben a primer biztosító hibák számának csökkenésébõl adódott. Az átlagos üzemzavar elhárítási idõk azonban növekedett. Romlott az üzemzavar elhárítás átlagos gyorsasága. Ezt mutatja a középfeszültségû üzemzavarok átlagos elátlag hárítási idejét bemutató ábra.

Középfeszültségû üzemzavarok fajlagos idõtartama (óra/db)

Amint az ábrából látható a hiba elhárítás 1997-tõl kezdõdõen, tartósan romlik. 2001-ben az 1997. évinek már 143%-a volt. A hálózati hibák elhárításának valóságos helyzete, a közölt értékeknél kedvezõtlenebb, a primer biztosító hibák torzító hatása miatt. A középfeszültségû hálózati hibák átlagos elhárítási ideje tehát átlag hosszabb, a 2001-ben 5% romlást mutató 2 óra/db értéknél. Több áramszolgáltató jelentése szerint a szándékos rongálásból adódó üzemzavarok száma az elmúlt évhez viszonyítva jelentõsen nõtt, az összes üzemzavaron belüli aránya esetenként eléri a 15-22%-ot.

Fogyasztók ellátásának színvonala A fogyasztói ellátás szolgáltatási színvonalának mérésére a Hivatal bevezette a következõ nemzetközi mutatókat: 1. A villamos energia ellátás megszakadás átlagos gyakorisága; 2. A villamos energia ellátás megszakadás átlagos idõtartama; 3. Érintett fogyasztók ellátás megszakadásának átlagos idõtartama; 4. Ellátás helyreállítása terven kívüli ellátás megszakadás esetén, 3 órán belül; 5. Ellátás helyreállítása terven kívüli ellátás megszakadás esetén, 24 órán belül; 6. Call Center szolgáltatási színvonal mutató; és 7. A hivatalhoz érkezett jogos fogyasztói panaszok 1000 fogyasztóra vonatkoztatva. A 2001. évi adatok szerint országosan 7%-kal javult a villamos energia ellátás megszakadás átlagos gyakorisága, 3,7%-kal romlott a villamos energia ellátás megszakadás átlagos idõtartama és 11,5%-kal az érintett fogyasztók ellátás megszakadásának átlagos idõtartama. Az adat gyûjtést folytatjuk és 2003tól élesben alkalmazzuk a társaságok ösztönzésére.

20

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A szolgáltatások árának és a villamos energia szolgáltatás minõségének kapcsolatát 2002-ben is a fogyasztói elégedettség felmérése keretében vizsgáltatta a Hivatal. A felmérés megerõsítette az elõzõ év azon megállapítását, hogy a szolgáltatás minõségének jelentõsége és az azzal kapcsolatos követelmény nagymértékben emelkedett. A felmérést az áramszolgáltató engedélyesek bevonásával értékeltük és velük együtt határozzuk meg a felmérés továbbfejlesztésének szempontjait is, amelynek már figyelembe kell vennie az elosztó és közüzemi szolgáltató funkcióknak az új VET szerinti szétválását.

kentek. 2001-ben javulás van az elõzõ évhez és az ötéves átlaghoz képest is. Az átlagos kimaradási idõ a 2000. évi értékhez és az ötéves átlaghoz képest nem változott lényegesen. 2002. júliusában a Paksi Atomerõmû 400 kV-os alállomásán keletkezett gyûjtõsínzárlatból kiindulóan olyan üzemzavar keletkezett Pécs térségében, amely 50 MW-os fogyasztói korlátozáshoz vezetett. Ez az üzemzavar arra hívja fel a figyelmet, hogy a 400 kV-os hálózat tekintetében meg kell vizsgálni azon minimális hálózatkép fejlesztés szükségességét, amit akkor is meg kell valósítani, ha a villamosenergia-fogyasztás stagnál vagy csak alig nõ. Több áramszolgáltató jelentése szerint a szándékos rongálásból adódó üzemzavarok száma az elmúlt évhez viszonyítva jelentõsen nõtt, az összes üzemzavaron belüli aránya esetenként eléri a 15-22%-ot.

Távhõtermelõ társaságok engedélyezése, hatósági ellenõrzése és felügyelete A Hivatal 2002-ben a távhõtermelés területén 8 határozatot hozott. Egy távhõtermelõi üzembe helyezési, egy elõzetes létesítési engedélyt adott ki, és 6 esetben módosította a már kiadott termelõi mûködési engedélyeket. A 15 engedélyes erõmû 1 db elõzetes létesítési, 1 db létesítési, 15 db távhõtermelõi mûködési, 5 db távhõszolgáltatói mûködési engedéllyel rendelkezik. A kiadott határozatok ellen fellebbezés 2002-ben sem érkezett. Az 1999. május 1-jétõl bevezetett garantált szolgáltatások rendszere 2002-ben sem érte el ugyan a szolgáltatás színvonala emelésének kikényszerítésére vonatkozó célját, de megmutatta, hogy a követelményszinteket emelni kell, annak kihangsúlyozásával, hogy ezek nem a Hivatal által elvárt minõségi szintek, hanem a már kötbérköteles szintek, továbbá a rendszernek a fogyasztók körében való ismertetését lényegesen növelni szükséges. Növelni kell az ellentételezés 1000 Ft-nyi összegét, s könnyen elérhetõvé, lehetõleg automatikussá kell tenni az ellentételezés kifizetését. Az üzemzavarok alakulásáról általánosságban megállapítható, hogy az országos üzemzavari mutatók nagyobb része – az ötéves átlaghoz képest – javult. Kivétel a középfeszültségû (KöF) üzemzavarok száma, ami figyelmeztetõ jel a hálózat üzembiztonságát illetõen. Az üzemzavarok darabszámai az ötéves átlaghoz viszonyítva felváltva növekedtek, illetve csök-

Az 1999-ben kiadott mûködési engedélyek alapján 2002-ben is folytattuk az engedélyesek hatósági ellenõrzését. Az ellenõrzés az engedélyben meghatározott információadási kötelezettségen alapult. 2002-ben az engedélyesektõl március 31-ig az éves jelentést, június 30-ig a pénzügyi mérleget (éves beszámolót, kiegészítõ mellékletet, üzleti jelentést), augusztus 30-ig a további vizsgálatokhoz szükséges információkat kértük be. Az engedélyesek jelentéseit feldolgoztuk és megállapítottuk, hogy az engedélyesek a jogszabályokban és az engedélyekben foglaltak szerint mûködnek. A környezetvédelmi elõírások szigorodása miatt az erõmûvi szénfelhasználás folyamatosan csökken. A távhõellátás fenntartása érdekében a szenes erõmûvi egységek egy részét átállítják földgázra, vagy új erõmûveket létesítenek, ahol gázmotorok beépítésével a hõenergia egy részét villamos energiával

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

21

kapcsoltan állítják elõ. A kedvezõ kötelezõ villamos energia átvételi ár következtében a gázmotorok telepítése nem csak a régi szenes erõmûvi kapacitások kiváltása érdekében történik, hanem ott is, ahol az eddig kazánokból történt a távhõigények kielégítése és a kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelés megvalósítása javítja a hõtermelés gazdaságosságát. Ez egyrészrõl kedvezõ, mert a környezetszennyezés mértéke csökken, másrészt viszont növeli a téli földgáz csúcsigényeket, ami a gázellátás biztonsága szempontjából jelenthet egyre növekvõ problémákat. Örvendetes, hogy az elõbb említett körülmények miatt, a távhõellátásban egyre nagyobb a szerepe a kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelésnek, mivel csökkenti a környezetterhelést és javítja a távhõtermelés gazdaságosságát is. A megtermelt villamos energia mennyisége általában nagyobb, mint a termelõk saját villamosenergia-felhasználása, ezért a többletet kénytelenek értékesíteni. A kapcsolt energiatermelés gazdaságossága és ezzel összefüggésben a távhõ ára nagymértékben függ a többlet villamos energia értékesíthetõségétõl és az átvételi ártól. Elõbbiek okán igen fontos a hatósági ár melletti kötelezõ villamosenergiaátvétel intézményének fenntartása ezen erõmûvek esetében.

22

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A távhõellátás ugyan tipikusan helyi jellegû szolgáltatás, ahol igen jelentõs szerepe van a helyi önkormányzatoknak, azonban országosan a távfûtés mintegy 650 000 lakást és közel 2 millió állampolgárt érint, ezért ennek nemzetgazdasági és össztársadalmi jelentõsége nem lehet kétséges. Súlyára tekintettel a mindenkori kormányzat a távhõvel kapcsolatos problémákkal kénytelen foglalkozni és idõnként kormányzati segítséget nyújtani azok megoldására. A nemzetgazdaság szempontjából leghatékonyabb támogatási formák megtalálását sokszor nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre megfelelõ és gyorsan elérhetõ adatbázis az egyes települések távhõellátásának mûszaki-technikai és gazdasági állapotáról. Egy ilyen adatbázis lehetne továbbá az alapja egy elemzõ, állapotfigyelõ munkának, mely naprakészen képes lenne adatokat szolgáltatni a kormányzati szerveknek. A Hivatal hatáskörét e tekintetben célszerû lenne bõvíteni, illetve megerõsíteni. Az új VET hatályba lépése miatt szükségesnek látjuk a Tszt. módosítását. A Tszt. ugyanis több ponton a VET egyes rendelkezéseire épül, illetve annak definícióit használja. Az új VET hatálybalépésével megszûnt a VET és a Tszt. összhangja, jogi bizonytalanság keletkezhet a Tszt. értelmezésében. Ennek a jogszabályi bizonytalanságnak a megszüntetése csak a Tszt. megfelelõ módosításával érhetõ el.

Környezetvédelem Erõmûvek levegõszennyezése A határon átterjedõ atmoszférikus szennyezõ anyagok tekintetében a magyar szabályozás az ország nemzetközi kötelezettségeit érvényesíti. Az országosan kibocsátható összmennyiség 2002-tõl ismét csökkent: a 2001-ben érvényes 425 ezer tonnás kén-dioxid összkibocsátási határérték 2002 januárjától 380 ezer tonnára csökkent, a nitrogén-oxidok tekintetében pedig 40 ezerrõl 38 ezer tonnára. A nagy tüzelõberendezések (>50MWth) által kibocsátható éves mennyiségeket egyedi határértékek formájában a Környezet- és Természetvédelmi Fõfelügyelõség (a Hivatal szakvéleményének figyelembevételével) határozatban állapította meg.

Éghajlatvédelem A hazánkról szóló üvegház-gáz (ÜHG) kibocsátási prognózisok többnyire megegyeznek abban, hogy a 2008-2012 közötti teljesítési idõszakban a kiotói 6%os vállalásunknál nagyobb mértékben marad el ÜHG kibocsátásunk a saját referencia értékünktõl (1985-87 átlag). Ez azt jelenti, hogy hazánk számára értékesíthetõ közkinccsé válhat a kibocsátásokban elért többlet megtakarítás, ha annak megfelelõ piaca alakul ki. Ezért hazánk az ÜHG-elhárítási piacon (vagy „karbon”-piacon) minden valószínûség szerint eladóként jelenik meg. Ezen kívül további eladható mennyiséget jelentenek a gazdálkodók (elsõsorban energiatermelõk és -szolgáltatók) technológiájában rejlõ energiahatékonyság-növelõ fejlesztések, vagy más ÜHG elhárítási beruházások. Az EU Bizottság becslése szerint az EU-15 jelenlegi tagállamai 2012-ig több mint, 2,5 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelõ ÜHG-t (vagy karbon-egyenértéket) kénytelenek megvásárolni külsõ forrásokból. A mai karbon-árakon tehát az európai karbon piac legalább 10-13 milliárd eurósra tehetõ. Ennek a közelgõ új piacnak a lehetõségeit mutatja, hogy 2002-ben több magyarországi gazdálkodó is pályázott bilaterális külföldi karbon-tranzakciókra, amihez a magyar kormány támogató nyilatkozatát kérte. A szükséges jogszabályok megalkotása tehát egyre sürgetõbb feladat.

A Magyar Köztársaság 2002-ben csatlakozott a Kiotói Jegyzõkönyvhöz az Országgyûlés 2002. évi határozatával. A hazai energetikai ágazatok és a külföldi éghajlatvédelmi beruházók érdeklõdése egyre növekvõ. A Hivatal 2001 decemberében szakmai konferenciát szervezett az Együttes Végrehajtás (JI) módszerével megvalósítható éghajlatvédelmi beruházásokról, 2002 novemberében pedig „Karbon Fórum” néven elindította az EU emisszió kereskedelmi rendszer bevezetését elõkészítõ szakmai mûhelyt. A Hivatal szándékai szerint ezek a szakmai fórumok támogatják a jogszabály elõkészítõ munkát és az érintett vállalatok felkészülését egyaránt. Mindkét rendezvényt jelentõs államigazgatási és iparági érdeklõdés kísérte.

Megújuló energiatermelés Az új VET fenntartja a megújuló energiahordozókból termelt villamos energia kötelezõ átvételét, amelynek részletes szabályozását és a minimálisan fizetendõ kiegészítõ áramdíj megállapítását a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe utalja. Ezen kívül az új VET felhatalmazza a Kormányt, hogy megfelelõ kínálat esetén megszüntesse a kötelezõ átvételt, és helyette egy kvóta alapú támogatási rendszert vezessen be, amelyben csak egy bizonyos mennyiségû megújuló villamos energia átvétele kötelezõ. Ennek a „zöldbizonyítvány” rendszernek a bevezetésével a Kormánynak célszerû megvárnia az ilyen rendszerek külföldi mûködési tapasztalatait. Az EU-ban 2001 végétõl a hatályos joganyag része az EC/77/2001 számú Irányelv a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energia támogatásáról. Ebben az így termelt villamos energia megcélzott részarányát 2010-re 22,1%-ban jelölik meg, miközben a teljes primer energiafelhasználáson belül a megújulóknak el kell érniük a 12%-ot. Ez 10 év alatt a jelenlegi EU átlag duplázását jelenti. Az EU 15 tagállamának tervezett hozzájárulása eltérõ. A Hivatal az EU Bizottság (DG XII. ExternE kutatás) által kidolgozott módszertan alapján számszerûsítette a hazai erõmûvi környezetszennyezés externális költségeit, amely alapján javaslatot tett a megújuló villamos energia társadalmilag hatékony árára. Ezen kívül szakértõ bevonásával megvizsgálta, hogy a javasolható ár mellett milyen megújuló energiatermelési volumen

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

23

és technológiák várhatóak, és ez mekkora költségnövekedést okoz a villamos energia végfelhasználói átlagárában. A kapott eredmények alapján a társadalmilag hatékony átvételi ár 22,80 és 24,60 Ft/kWh között van. Számításaink szerint egy ilyen ár mellett kialakuló megújuló termelés hatására átlagosan évi 0,6%-os villamos energia végfelhasználói költségnövekedéssel lehet számolni. A termelés bõvülése figyelemre méltónak tekinthetõ: ezzel a költséggel hat év alatt a megújulók jelenlegi 0,3-0,4%-os részesedése a teljes villamosenergia-forráshoz képest 2,7%-ra növekedhet, ami 8-9-szeresére növekvõ megújuló villamosenergia-termelést jelent hat év alatt.

zások megvalósításának eredményeként 0,7 PJ/év energiahordozó megtakarítás realizálható, amely kõolaj egyenértékben kifejezve 16666 t/év-nek felel meg. A beruházások révén a pályázóknál évente 0,9 milliárd Ft energiaköltség megtakarítás várható. Megjegyzendõ, hogy az energia- és költségmegtakarítások a létrehozott új gépek, berendezések, hõszigetelések stb. élettartama végéig, tehát 10-30 éven keresztül jelentkeznek. A jóváhagyott pályázatok közül 170 db megújuló energiaforrás hasznosítására vonatkozott, összesen 0,8 milliárd Ft beruházási költségigénnyel 76 TJ éves energia-megtakarítási lehetõséggel. A bírálatokat végzõ tárcaközi bizottság kénytelen volt 444 pályázatot elutasítását javasolni, mivel ezek nem feleltek meg a pályázati feltételeknek (megkezdett beruházás, nem megfelelõ gazdaságosság, stb.). További 891 pályázat forráshiány miatt kerül elutasításra, illetve idõközben visszavonták.

Intézményi és nemzetközi kapcsolatok, tájékoztatás A Hivatal intézményi kapcsolatai

Energiahatékonyság Az 1107/1999. (XI. 8.) Kormányhatározat rögzíti a 2010-ig terjedõ energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiát. Az energiatakarékossági programokra 2002-ben összesen 8990 pályázatot nyújtottak be, ezek teljes beruházási költségelõirányzata 23,8 milliárd Ft volt és ebbõl az igényelt támogatás 5,8 milliárd Ft-ot tett ki. A pályázatokat bíráló tárcaközi bizottság – amelynek munkájában a Hivatal szakértõként vesz részt – az Energia Központ Kht. elõterjesztése és a pályázati feltételeknek való megfelelés alapján 8546 beruházás támogatását javasolta a gazdasági és közlekedési miniszternek. A források szûkössége miatt a gazdasági és közlekedési miniszter csak 7655 pályázatot tudott támogatni. Ezek teljes beruházási költségelõirányzata 11,8 milliárd Ft volt és ebbõl a jóváhagyott támogatás 3,1 milliárd Ft-ot képviselt. E beruhá-

24

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A Hivatal 2002-ben is együttmûködött a Gazdasági Versenyhivatallal és a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséggel. Kapcsolata a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a társhatóságokkal és a szakhatóságokkal sokoldalú és kiegyensúlyozott. A Hivatal munkája során rendszeresen egyeztetett a fogyasztói érdekképviseleti szervekkel, valamint a termelõk és szolgáltatók egyesüléseivel, továbbá az engedélyesekkel és azok tulajdonosaival.

Nemzetközi kapcsolatok Az EU tagállamok szabályozó hatóságai közül a Hivatalnak az angol OFGEM-mel, a holland Dte-vel, a portugál ERSE-vel és a spanyol CSEN-nel van igen hasznos, és több éve mûködõ kapcsolata. Az EU illetékes bizottsága (DG Energy & Transport), illetve a PHARE támogatásával a Twinning Program keretében spanyol energetikai és szabályozói szakértõk és a Hivatal munkatársai együtt dolgoznak. A program elsõsorban költség-ellenõrzési, összevetési, engedélyezési és monitoring kérdéseket érint.

2000. évben megalakult az Energia Szabályozók Regionális Egyesülete (ERRA) részben a NARUC (National Association of Regulatory Utility Commissioners) és a USAID, továbbá az EU illetékes szervezetének jövõben várható támogatásával. 2002. évben számos eseményre került sor. Különbözõ munkabizottságok, így az Engedélyezési/Verseny és a Tarifa/Ár Munkabizottság tartott értekezleteket, amelyek során a térség regulátorainak munkáját leginkább segítõ – a tagországok által kidolgozott – dokumentumok kerültek megvitatásra. A magyar részvétel elismeréseként 2002. tavaszán Budapesten került megrendezésre az ERRA nemzetközi – befektetõket is megcélzó – konferenciája.

eseményeket, eredményeket. Ugyancsak a Hivatal kiadásában jelenik meg a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv, amely összefoglaló tájékoztatást ad a villamosenergia-ipar mûszaki-gazdasági adatairól.

Tájékoztatás, nyilvánosság

A Hivatal elnöke törvényi elõírás alapján évente beszámol az Országgyûlésnek a Hivatal munkájáról. A Hivatal a Kormány, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium érintett szervezeteit folyamatosan ellátta a villamos energia-, a földgáz iparra, valamint az erõmûvi távhõtermelésre vonatkozó információkkal. A Hivatal a kiadott engedélyeket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában rendszeresen közzétette. A fogyasztói érdekképviseleti szerveket a Hivatal az Energetikai Érdekképviseleti Tanács keretében közvetlenül látja el a fogyasztók érdekeit és a Hivatal munkáját érintõ információkkal. A Hivatal munkájának az energetikai szakemberekkel történõ megismertetése érdekében különbözõ konferenciákon, ankétokon, tudományos egyesületek rendezvényein a Hivatal vezetõi és szakemberei rendszeresen tájékoztatást adnak. Évente kiadásra kerül a Hivatal tevékenységét és a villamosenergia-, a földgázipar, valamint a hõszolgáltatás összefoglaló adatait tartalmazó tájékoztató. A kiadvány a szakmai érdeklõdõk, a politikai és társadalmi szervezetek részére nyújt információt. A kiadvány angol nyelvû változata a külföldi szabályozó szervezetek és más intézmények tájékoztatását biztosítja. A Hivatal az általa alapított Energiafogyasztók Lapjában ismerteti a tevékenységével összefüggõ

A Hivatal mûködésének feltételei, informatikai rendszere Az új VET felhatalmazása alapján a Hivatal elnöke 2002. május 1-jével megállapította a Hivatal új Szervezeti és Mûködési Szabályzatát. A Hivatal szervezeti felépítését az 1. ábra szemlélteti. A szabályzat a villamosenergia- és a földgázpiac nyitásával kapcsolatos új feladatok ellátását biztosító munkaszervezési szempontok figyelembevételével került kialakításra. A Hivatal költségvetése a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetésében önálló címként szerepel. Költségvetési támogatásban nem részesül, saját bevételeit a többször módosított 10/1998. (II. 27.) IKIM-PM együttes rendelet, illetve a 2002. november 13-án helyébe lépõ 19/2002. (XI. 5.) GKM-PM együttes rendelet biztosítja. A Hivatal 2002. évre engedélyezett létszáma 90 fõ, a 2002. évi záró létszáma szintén 90 fõ volt. Személyi állományának összetétele megfelelõ, a felsõfokú végzettségû köztisztviselõk aránya 75%. Szakemberei mûszaki, közgazdasági, pénzügyi és jogi ismeretekkel és nagy iparági tapasztalattal rendelkeznek. Tárgyi felszereltsége megfelelõ, kellõen ellátott számítástechnikai, telekommunikációs és irodatechnikai eszközökkel. A versenypiac monitoring rendszerének kiépítése azonban igényli az információtechnológiai eszközök és a telekommu-

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

25

nikációs rendszerek folyamatos fejlesztését. A Hivatal energiapiac nyitásával kapcsolatosan megnövekedett feladatai és az Európai Uniós követelményeknek történõ megfelelés indokolttá teszi elhelyezésének javítását. A folyamatosan feldolgozásra és értékelésre kerülõ – az engedélyes társaságok mûködésével és a tevékenységével kapcsolatos, a kiadott engedélyekben, határozatokban foglalt elõírások betartásának ellenõrzését biztosító – információk köre kiterjed a villamos energia-, a távhõ- és a földgázellátással összefüggõ napi, havi, negyedéves és éves gyakoriságú adatokra. Az adatok nagy része jelenleg közvetlenül, elektronikus formában érkezik a Hivatalhoz. A MOL Rt. és az MVM Rt. számítóközpontjaival kiépített közvetlen elektronikus adat-kapcsolat több év óta hatékonyan mûködik. Az információs rendszer kielégíti a hivatali munka adatigényein túl a hazai és külföldi érdeklõdõk információigényét is. A Nemzetközi Energia Ügynökségnek (IEA) folyamatosan megküldtük a magyar energiahordozó-árakra vonatkozó, negyedéves gyakoriságú adatokat. Az adatok többek között az Ügynökség „Energiahordozók árai és adói” címû kiadványaiban jelennek meg. Az ERRA tagországok villamos energia- és földgáz árainak negyedévenkénti feldolgozása folyamatos. A Hivatal által szervezett adatszolgáltatás a 2000. év elejétõl biztosít összehasonlításra alkalmas adatokat a tagországok és a térség iránt érdeklõdõ beruházók számára. Az elmúlt évek során kialakított információs rendszer mûködtetésével oldjuk meg a Hivatalhoz beérkezõ információk feldolgozását és tárolását. Az engedélyesek mûszaki, gazdasági és gazdálkodási adatainak feldolgozását külön szervezeti egység végzi. Az információk – az igényelt rendszerezésben – belsõ, személyi számítógépes hálózaton kerülnek a szakmai osztályokhoz.

26

A HIVATAL 2002.

ÉVI TEVÉKENYSÉGE

Az osztályok között lokális számítógépes hálózat segítségével gyors, megbízható információcsere alakult ki. A szakmai munkát nagymértékben segíti a központi számítógépre telepített, a fontosabb információkat koncentráltan tartalmazó információs blokk, valamint a különbözõ CD adattárak. Az EUROSTAT megkeresésére összeállítottuk és rendelkezésre bocsátottuk a magyarországi villamos energia és földgáz típusfogyasztói átlagárakat 19922002 idõszakra. Ezeket az adatokat a jövõben folyamatosan – félévenként – adjuk meg az adatkérõnek. Az adatok rendszeresen megjelennek a szervezet kiadványaiban. A Hivatal megnövekedett feladatai ellátásához rendszeresen szükséges információk biztosítása érdekében – a villamosenergia-piac szereplõi számára kiadásra kerülõ új mûködési engedélyek kiadásával párhuzamosan – egységes adatszolgáltatói rend kialakítására került sor. A Hivatal adatigényét az engedélyesek felé határozatban írtuk elõ. A villamosenergia-piac megnyitása szükségessé tette az informatikai rendszer fejlesztését, ezért a Hivatal PHARE finanszírozással hardver beszerzési pályázatot írt ki informatikai eszközök és adatbázis kezelõ rendszer beszerzésére.

1. ábra A Magyar Energia Hivatal szervezeti felépítése

Energetikai Érdekképviseleti Tanács

ELNÖK

Elnöki Tanácsadó Testület

Elnökhelyettes

Titkárság Belsõ ellenõr Pénzügyi és Számviteli önálló osztály Jogi és Igazgatási önálló osztály

Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Fõosztály

Ár- és Gazdasági Elemzõ fõosztály

Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti osztály

Árelõkészítõ osztály

Gázengedélyezési és Felügyeleti osztály

Közgazdasági és Környezetvédelmi osztály

Távhõ Engedélyezési és Felügyeleti osztály

Energiainformációs osztály

Informatikai csoport

Fogyasztóvédelmi osztály

ÖSSZEFOGLALÓ

TAPASZTALATOK, KIEMELT FELADATOK

27

Energiafelhasználás, energiafelhasználási mutatók

III.

Az ország energiafelhasználása 2002. évben 1055 PJ volt, 1,3 %-kal kisebb, mint 2001-ben. Az energiaforrásokból a földgáz 39,8 %-kal, a primer – vízerõmûvekben, illetve atomerõmûvekben termelt, valamint importált – villamos energia 15,7 %-kal, a folyékony szénhidrogének 30,4 %-kal, a szénféleségek 14,1 %-kal részesedtek. Az ország belföldi energia-felhasználásának mintegy 3 részét a villamosenergia- és a földgázipar biztosítja. A Hivatal által ellenõrzött energiafelhasználási, termelési és -értékesítési terület nagyobb, mint a földgáz és a villamos energia felhasználás, miután a villamos energia termelésére felhasznált tüzelõanyagok is részét képezik – az erõmûvek mûszaki és gazdasági tevékenységének felügyeletén keresztül – elemzéseinknek. 2002-ben a szilárd tüzelõanyagok

országos felhasználásának 75 %-a, az olajtermékeknek mintegy 10 %-a is a Hivatal által ellenõrzött szektort érinti. Az ország energia-felhasználását és fontosabb energiaforrás adatait az 5. táblázat tartalmazza és a 2. ábra szemlélteti. Néhány európai ország energetikai mutatóinak nemzetközi összehasonlító adatai közül az egységnyi GDP-re jutó energiafelhasználást a 6. táblázat, a földgázfelhasználás alakulását a 7. táblázat, a belföldi villamosenergia-felhasználás részarányát az ország összenergia felhasználásból a 8. táblázat tartalmazza. Az egy fõre jutó energiafelhasználás adatait a 3. ábra, a belföldi földgázfelhasználás részarányát az országos energiafelhasználásból a 4. ábra, az egy fõre jutó villamosenergia-felhasználás mutatóit a 5. ábra szemlélteti.

5. táblázat Az ország energiafelhasználásának alakulása

M. e.: PJ

1990

1995

2000

2001

2002

1244,2

1067,1

1036,1

1 069,4

1 055,0

250,4

166,0

178,0

174,9

184,1

137,3

140,3

141,8

141,3

139,5

1,8

1,6

1,8

1,9

2,0

111,3

24,1

34,4

31,7

42,6

tüzelõ anyag felhasználása

217,0

243,3

234,7

253,7

243,2

Földgázfelhasználás összesen

373,2

384,1

404,3

448,1

452,7

73,9

68,3

77,0

98,3

112,0

766,7

725,1

740,0

778,4

768,0

61,6

68,0

71,4

72,8

72,8

Országos halmozatlan bruttó felhasználás ebbõl: primer villamos energia ebbõl: atom víz import villamos energia szektor

ebbõl: villamos energia szektor Hivatal által felügyelt energiafelhasználás* Hivatal által felügyelt energiafelhasználás részaránya

%

* Primer villamos energia + villamos energia szektor tüzelõanyag felhasználás + földgázfelhasználás összesen - villamos energia

28

2. ábra

Hivatal által felügyelt

Az energiafelhasználás megoszlása

Primer villamos energia

Földgáz

Villamos energia termelés tüzelõanyag szükséglete

Egyéb energiahordozók

6. táblázat GDP-re jutó energiafelhasználás Országok

toe/ USD

Országok

toe/ USD

Ausztria

109

Luxemburg

151

Belgium

183

Hollandia

154

Cseh Köztársaság

745

Norvégia

146

Lengyelország

549

Dánia

96

Finnország

204

Portugália

189

Franciaország

146

Szlovákia

793

Németország

128

Spanyolország

177

Görögország

196

Svédország

173

Magyarország

456

Svájc

Írország

133

Törökország

378

Olaszország

141

Egyesült Királyság

175

Összesen

163

ENERGIAFELHASZNÁLÁS,

82

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI MUTATÓK

29

7. táblázat Földgázfelhasználás alakulása, % (1980 = 100) Országok

1980

1990

1995

2000

2001

Ausztria

100,0

124,5

144,3

152,5

161,6

Belgium

100,0

91,3

114,8

161,0

147,9

Cseh köztársaság

100,0

202,7

237,9

289,7

310,1

Finnország

100,0

283,6

361,3

429,3

467,1

Franciaország

100,0

123,8

126,1

164,6

169,3

Németország

100,0

102,6

119,2

140,3

147,5

Magyarország

100,0

112,1

112,8

120,8

134,5

Írország

100,0

255,8

307,4

465,0

485,3

Olaszország

100,0

170,2

196,2

253,7

256,4

Luxemburg

100,0

100,8

118,8

157,9

181,5

Hollandia

100,0

102,1

114,8

113,7

115,9

Norvégia

100,0

245,5

367,4

387,8

603,0

Lengyelország

100,0

106,4

106,4

106,8

116,7

Szlovákia

100,0

139,6

148,6

152,9

168,1

Spanyolország

100,0

353,7

536,2

988,3

1128,1

Svájc

100,0

199,0

266,9

280,4

292,0

Egyesült Királyság

100,0

115,1

154,6

216,9

216,0

Összesen

100,0

121,0

142,3

177,1

183,1

8. táblázat Belföldi villamosenergia-felhasználás részaránya az országos összenergia felhasználásból az európai OECD országokban Országok

30

%

Ausztria

18,3

Belgium

13,0

Cseh köztársaság

13,3

Dánia

16,0

Finnország

Országok

%

Hollandia

12,3

Norvégia

42,8

Lengyelország

13,2

21,4

Portugália

16,2

Franciaország

15,9

Szlovákia

13,2

Németország

14,4

Spanyolország

16,2

Görögország

17,0

Magyarország

13,2

Svédország

26,5

Írország

14,2

Svájc

18,9

Olaszország

16,4

Törökország

15,2

Luxemburg

15,2

Egyesült Királyság

14,6

Összesen

15,8

ENERGIAFELHASZNÁLÁS,

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI MUTATÓK

ENERGIAFELHASZNÁLÁS,

Ho

g

ia

nd

lla

zá

rs

ro

ág

kia

lys

Ki rá

ya

ag

M

lt

ág

g

zá

vá

lo

Sz

a

ni a

sz

zo r

rs

Íro

Dá

sz tri

Au

as

Ol

sz ág

ia

lg iu m

Be

et

rg

ég

rv

or

No

bu

m

ág

as

zá g

ág

sz

rs

rs

xe

Lu

ztá

ág

zá g

rs

or

ko

rö

kö

Tö

sü

ye

Eg

lo

nc ia

Né m

eh

Cs

an yo

sz

or

el

ng y

ia

c

sz ág

nn or

Fi

Fr a

Sp

Le

gá l

áj

Sv

tu

Po r

zá g

sz ág

ög or

Gö r

rs

do

Sv é

ia

rg

ág

m

bu

m

xe

Lu

sz

or

nn

Fi

iu

lg

Be

ág ég

rv

No

ia

nd

ág

sz

or

éd

Sv

lla

Ho

ág

ág sz sz

or

ia

nc

Fr a

or

et

m

g

zá

ág

as

rs

rs

Íro

lys

c

a

áj

Sv rá

Ki

ztá

kö

Né

eh

Cs

lt

sü

ye

Eg

a

ni

Dá

tri

sz

Au

kia

g

g

zá

vá

lo

Sz

rs

lo

yo

g

zá

rs

zo

as

Ol an

Sp

g

zá

zá

rs

go

rö

Gö

g

lia

gá

zá

rs

ro

ya

ag

M

tu

Po r

g

zá

rs

rs

lo

ye

ko

rö

ng

Le

Tö

3. ábra Egy fõre jutó energiafelhasználás

toe/fõ

4. ábra

Belföldi földgáz felhasználás részaránya az országos összenergia felhasználásból

%

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI MUTATÓK

31

32

ENERGIAFELHASZNÁLÁS,

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI MUTATÓK rg

ia

ég

ág

ág sz rv

No

or

éd

Sv

sz

or

nn

Fi

m

iu

bu

m

xe

Lu

c

áj

Sv lg

Be

a ág

tri

ág

sz

or

sz

Au ia

nc

Fr a

a

ia

ni

sz

or

et

Dá

nd

lla

Ho

ág

g

ág

zá

lys

rá

Ki

m

Né

lt

rs

Íro

g

zá

as

rs

ztá

kö

g

g

zá

rs

lo

yo

an

sü

ye

Eg

eh

Cs

Sp

kia

lia

zá

rs

zo

as

Ol

rs

go

rö

Gö

vá

lo

Sz

g

zá

gá

tu

Po r

g

g

zá

zá

rs

ro

ya

ag

M

rs

lo

rs

ko

ye

ng

rö

Tö Le

kwh/fõ

5. ábra Egy fõre jutó villamos energia felhasználás

IV. A Hivatal által felügyelt energiaszektor jellemzõi A szabályozás összefoglaló adatai A kiadott engedélyek, határozatok, a beérkezett és kezelt panaszok száma különbözõ csoportosításban

kerülnek bemutatásra. Az adatokat a 9-12. táblázatok tartalmazzák.

9. táblázat A Hivatal által kiadott határozatok száma

M. e.: db

1994–2002 között összesen

2000

ebbõl 2001

Engedélyezés – engedélyek kiadása – engedélyek módosítása – tulajdonváltozás jóváhagyás Fogyasztóvédelem – szabályzatok jóváhagyása – ellátási színvonal Árfelülvizsgálat Nyilvánosságra hozandó adatok Egyéb

657 131 426 100 120 84 36 88 29 70

78 16 60 2 16 14 2 5 0 10

79 8 66 5 8 6 2 14 0 11

68 6 57 5 11 11 0 12 0 22

Összesen

964

109

112

113

2002

10. táblázat A Hivatal által kivizsgált ügyek, panaszok száma 1994–2002 között összesen

M. e.: db

2000

ebbõl 2001

2002

Panaszok összesen ebböl: villamosenergia-szolgáltatás ebbõl: Hálózatfejlesztés Számla és mérõproblémák Szabálytalan vételezés Egyéb ebbõl: gázszolgáltatás ebbõl: Hálózatfejlesztés Számla és mérõproblémák Szabálytalan vételezés Egyéb Egyéb ügyek

4 032 2 853 136 703 1 388 626 1 179 277 409 210 283 1 876

445 306 9 50 188 59 139 6 68 39 26 265

856 679 17 170 373 119 177 12 71 62 32 344

1 333 1 074 7 247 570 250 259 10 103 68 78 702

Mindösszesen

5 908

710

1 200

2 035

33

11. táblázat

12. táblázat

A gázipari társaságoknak 1995-2002 között kiadott határozatok száma

A villamosenergia-ipari társaságoknak 1995-2002 között kiadott határozatok száma M. e.: db

M. e.: db

DAM Energy Kft. DBGÁZ Kft. DDGÁZ Rt. DÉGÁZ Rt. DELTAGÁZ Kft. Dunaferr Gázszolgáltató Kft. ÉGÁZ Rt. ÉKMIG Kft. FÕGÁZ Rt. KÖGÁZ Rt. Magyar Gázszolgáltató Kft. MOL Földgázellátó Rt. MOL Rt. MOL-GÁZ Kft. OERG Kft. TIGÁZ Rt. ZAB GÁZ Rt. PRIMAGÁZ Rt. TOTALFINAELF Kft. SZEB-GÁZ Kft. Minden gázszolgáltató társaságra vonatkozó Összesen

2 21 48 31 13 5 59 2 17 61 18 2 21 25 2 74 17 16 12 15 2 463

DÉDÁSZ Rt. DÉMÁSZ Rt. ÉDÁSZ Rt. ELMÛ Rt. ÉMÁSZ Rt. TITÁSZ Rt. MVM Rt. Minden áramszolgáltató társaságra vonatkozó AES Áramtermelõ Kft. AES Borsodi Energetikai Kft. AES Tisza Erõmû Kft. Algynvest Kft. Bakonyi Erõmû Rt. Budapesti Erõmû Rt. Csepeli Áramtermelõ Rt. Csepeli Erõmû Rt. Debreceni Erõmû Kft. Debreceni KCE Kft. Dunamenti Erõmû Rt. EMA Power Kft. Gyõri Fûtõerõmû Kft. IN-ER Erõmû Kft. Mátrai Erõmû Rt. Nyíregyházi Erõmû Kft. Paksi Atomerõmû Rt. Pannonpower Rt. Salgótarjáni Erõmû Kft. Soproni Fûtõerõmû Kft. Tatabányai Energetikai Kft. Tiszavíz Kft. Vértesi E. Rt. Összesen

Villamosenergia-ipar A villamosenergia döntõ hányadát a közcélú erõmûvek, egy kis részét az iparvállalatoknál mûködõ erõmûvek állítják elõ. A villamosenergia-rendszer mûködését – többek között – az önálló gazdálkodó vállalkozások közötti, illetve a fogyasztók és a szolgáltatók közötti különféle szabályzatok és ezek alapján megkötött szerzõdések biztosítják. A magyar villamosenergia-rendszer 2002. december 31-ig érvényes mûködési modelljét a 6/a. ábra, a 2003. január 1jétõl érvényes mûködési modellt a 6/b. ábra tartalmazza.

A villamos energia szektor szerkezete 2002. évben a következõ volt:

Engedélyes villamos energiatermelõk

Engedélyes villamos energiaszállító • MVM Rt.

• AES Borsodi Energetikai Kft.

• Dunamenti Erõmû Rt.

• AES Tisza Erõmû Kft.

• EMA-Power Kft.

• Bakonyi Erõmû Rt.

• Mátrai Erõmû Rt.

• Budapesti Erõmû Rt.

• Paksi Atomerõmû Rt.

• Csepeli Áramtermelõ Kft.

• Pannonpower Rt.

• DÉDÁSZ Rt.

• ÉDÁSZ Rt.

• Debreceni Kombinált

• Tiszavíz Vízerõmû Kft.

• DÉMÁSZ Rt.

• ÉMÁSZ Rt.

• Vértesi Erõmû Rt.

• ELMÛ Rt.

• TITÁSZ Rt.

Ciklusú Erõmû Kft.

34

19 20 20 23 21 18 40 4 2 25 22 2 29 43 17 20 9 5 21 16 4 3 36 7 16 24 1 3 6 7 18 501

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

Engedélyes villamos energia szolgáltatók

6/a. ábra A villamosenergia-rendszer mûködési modellje Üzemi szabályzat

Üzletszabályzat

Import

Export

SZÁLLÍTÓ - Teherelosztás - Alaphálózat üzemeltetés - Teljesítménygazdálkodás - Export, Import

Termelõi ár

Villamos energia termelés

Kereskedelmi szerzôdés

ÁRAMSZOLGÁLTATÓK

Nagykereskedelmi ár

Végfelhasználói ár

Elosztás, szolgáltatás

Kereskedelmi szerzôdés

FOGYASZTÓK

ERÕMÛVEK

Üzletszabályzat

Közüzemi szerzôdés

Kereskedelmi szerzôdés Mûködési engedélyek (13 db)

Mûködési engedélyek (6 db)

Mûködési engedély (1 db)

Villamosenergia átadás

6/b. ábra A villamosenergia-piac mûködési modellje 2003. január 1-jétõl Közüzemi nagykereskedõ

Közüzemi kiszolgáló

Atviteli engedélyes

Elosztói engedélyes

Atviteli hálózat

Elosztó hálózat

Közüzemi fogyasztók

Termelõk

Határon keresztüli szállítás Feljogosított fogyasztók Villamosenergiakereskedõk

Energia Közüzemi kapcsolat Piaci kapcsolat

Rendszer irányító

Szervezett energiapiac

Mûködési engedélyek, Üzemi Szabályzat, Kereskedelmi Szabályzat, Elosztói Szabályzat, Üzletszabályzatok

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

35

Az új VET alapján 2003. április 30-ig kiadott mûködési engedélyek típusai és az engedéllyel rendelkezõk a következõk:

Rendszerirányító

Közüzemi nagykereskedõ

MAVIR Rt.

MVM Rt.

Villamosenergia-termelõk

Átviteli engedélyes

AES Tiszai Erõmû Rt.

MVM Rt.

AES-Borsodi Energetikai Kft. Bakonyi Erõmû Rt. Budapesti Erõmû Rt. Csepeli Áramtermelõ Kft. Debreceni Kombinált Ciklusú Erõmû Kft. Dunamenti Erõmû Rt.

Elosztói engedélyesek DÉDÁSZ Rt. DÉMÁSZ Rt.

EMA Power Kft.

ÉDÁSZ Rt.

Gázturbinás Erõmûveket Üzemeltetõ és

ELMÛ Rt.

Karbantartó Kft.

ÉMÁSZ Rt.

Mátrai Erõmû Rt.

TITÁSZ Rt.

Paksi Atomerõmû Rt. PANNONPOWER Rt. Vértesi Erõmû Rt.

Közüzemi szolgáltatók DÉDÁSZ Rt. DÉMÁSZ Rt.

Határon keresztül szállítók ATEL Energia Tanácsadó Kft. Borsodchem Rt. D-Energia Kereskedelmi Kft.

ÉDÁSZ Rt. ELMÛ Rt. ÉMÁSZ Rt. TITÁSZ Rt.

DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft. E.ON Energia Kereskedelmi Kft.

36

Electrabel Magyarország Kft

Villamosenergia-kereskedõk

Entrade Hungary Kereskedelmi Kft

ATEL Energia Tanácsadó Kft.

Magyar Áramszolgáltató Kft.

D-Energia Kereskedelmi Kft.

MAL Magyar Alumínium Termelõ

E.ON Energia Kereskedelmi Kft.

és Kereskedelmi Rt.

Electrabel Magyarország Kft.

MAVIR Rt.

Entrade Hungary Kereskedelmi Kft.

MVM Partner Rt.

Magyar Áramszolgáltató Kft.

MVM Rt.

Mátrai Erõmû Rt.

ÓAM Ózdi Acélmûvek Kft.

MVM Partner Rt.

System Consulting Rt.

System Consulting Rt.

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

2003. április végéig 27 fogyasztó élt azzal a lehetõséggel, hogy feljogosított fogyasztóként biztosítsa maga számára a villamos energiát. A szektor jegyzett tõkéje 2002. év végén 570 milliárd

Ft, az éves átlagos statisztikai állományi létszáma 24,7 ezer fõ volt. A jegyzett tõke 2002. december 31-ei tulajdon szerinti megoszlását a 13. táblázat adatai tartalmazzák.

13. táblázat A tulajdon megoszlása (a jegyzett tõke arányában) a villamosenergia-iparban 2002. december 31-én M. e.: %

Tulajdonosok

Termelõk

Szállító

Szolgáltatók

Villamosenergiaipar összesen

Állami tulajdon

5,71

99,87

0,08

37,89

Önkormányzatok

0,22

0,11

3,55

1,64

Egyéb magyar tulajdonosok

58,63

0,02

8,89

5,93

Magyar tõkeérdekeltség összesen

64,56

100,00

12,52

45,46

Német befektetõk

6,64

0,00

73,79

34,30

Francia befektetõk

4,79

0,00

9,43

6,37

Belga befektetõk

8,75

0,00

0,00

4,40

USA befektetõk

9,60

0,00

1,15

5,31

Egyéb külföldi befektetõk

1,72

0,00

0,78

2,79

31,50

0,00

85,15

53,17

Külföldi, ill. külföldi tulajdonú társaságok befektetései összesen Nem bejegyzett Összesen

3,94

0,00

2,33

1,37

100,00

100,00

100,00

100,00

A foglalkoztatottak számának az utóbbi években bekövetkezett változását a 14. táblázat adatai mutatják. A villamosenergia-iparra a nagy koncentráltság és az egyenként nagy méretû egységek a jellemzõk. A 100 legnagyobb 2001. évi nettó árbevétellel rendelkezõ, Magyarországon bejegyzett vállalkozás között szerepel 3 erõmû- és valamennyi áramszolgáltató társaság. Az MVM Rt. a 7. helyen található a rangsorban, az áramszolgáltatók pedig egyenként a 16., 31., 57., 59., 60., és 61. helyet foglalják el. Az 50 legnagyobb 2001. évi adózás elõtti eredménynyel rendelkezõ gazdasági vállalkozás között 7 volt villamosenergia-ipari. Az erõmû társaságok közül a Dunamenti Erõmû Rt. a 7., a Mátrai Erõmû Rt. a 11., az MVM Rt. a 12. a rangsorban. Az 50 legnagyobb üzemi eredményû cég között 8, az 50 legnagyobb saját tõkéjû cég rangsorában 9 került ki a villamosenergia-iparból.

14. táblázat A villamosenergia-ipari társaságok éves átlagos statisztikai létszáma Év

fõ

1980

33 875

1985

35 077

1990

38 463

1991

38 067

1992

37 063

1993

40 521

1994

44 746

1995

43 693

1996

41 990

1997

40 203

1998

39 636

1999

34 988

2000

31 490

2001

27 209

2002

24 718

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

37

A továbbiakban néhány táblázatban és ábrán a villamosenergia-ipar jellemzõ mûszaki, gazdasági adatát,

fajlagos mutatóját, valamint a hazai és nemzetközi villamos energia árak alakulását mutatjuk be.

15. táblázat A magyar villamosenergia-rendszer jellemzõ teljesítõképesség adatai (évi munkanapi csúcsidei átlag)

Me.:MW

1990

1995

2000

2001

2002

Beépített teljesítmény (BT)

7177

7288

7855

8 392

8 311

Rendelkezésre álló teljesítmény (RT)

7065

6982

7601

8 082

8 184

Igénybe vehetõ teljesítmény (IT)

5376

5618

6591

7 602

7 900

Ténylegesen igénybe vehetõ teljesítmény (TIT)

5286

5468

6349

7 147

7 268

Erõmûvek csúcsterhelése

3635

4383

4425

5 325

5 071

Import-export szaldó

1751

415

465

195

372

Hazai csúcsterhelés

5386

4798

4889

5 042

5 094

Hazai maximális csúcsterhelés

6534

5731

5742

5 965

5 980

16. táblázat 2002. évi országos villamosenergia-mérleg

M. e.: GWh

Termelõk összesen

Termelés

Szállítás MVM Rt.

Fogyasztók

35 976

Beszerzés

76

– külföldrõl

38 557

76

– termelõtõl

30 933

36 528

33 462

30 933

1 686

1 061

– szállítótól – áramszolgáltatótól Erõmûvi önfogyasztás Hálózatra adott/rendelkezésre álló

76 33 610

0

144

32 401

38 557

36 528

492

3 836

32 845

38 065

32 621

32 845

34 698

32 621

34 698

144

Belföldi felhasználás Értékesítés

34 698 2 443

Hálózati veszteség 765

– külföldre

71 3 367

– belföldre – szállítónak

30 933

– áramszolgáltatóknak

1 686

– fogyasztóknak

A HIVATAL

36 528

7 624

– belföldrõl

38

Szolgáltatás Áramszolgáltató Rt.-k

226

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

76 32 401

33 462

17. táblázat Az áramszolgáltató társaságok 2002. évi villamos energia mérlege Értékesített villamos energia GWh Szállítótól vásárolt villamosenergia

Árbevétel

Átlagár

millió Ft

Ft/kWh

34 697

253 379

7,30

Üzemi erõmûtõl vásárolt villamos energia

571

4 365

7,64

Más áramszolgáltatótól vásárolt villamosenergia

144

1 514

10,53

Saját erõmû Kft.-tõl vásárolt villamos energia

111

1 427

12,81

1 003

11 510

11,47

36 527

272 195

7,45

526 892

16,22

Közcélú erõmûtõl közvetlenül vásárolt villamos energia Rendelkezésre álló villamos energia összesen Hálózati veszteség + saját felhasználás

3 907

Hálózati veszteség + saját felhasználás %

10,7

Más áramszolgáltatónak átadott villamosenergia

144

Értékesítés fogyasztóknak összesen

32 477

18. táblázat Az áramszolgáltatók hazai villamos energia értékesítése

Áramszolgáltatók hazai értékesítése háztartások termelõ ágak egyéb fogyasztók

M. e.: GWh

1990

1995

2000

2001

2002

32 253

28 356

30 631

31 647

32 477

9 189

9 787

9 792

10 130

10 560

17 916

14 591

15 201

15 244

15033

5 148

3 978

5 638

6 273

6 884

19. táblázat Villamosenergia-fogyasztók száma

Összesen

M. e.: ezer db

1990

1995

2000

2001

2002

4784

5019

5122

5118

5184

4375

4563

4787

4787

4845

409

456

335

331

339

87

92

102

101

102

322

364

233

230

237

ebbõl: háztartási egyéb ebbõl: termelõ ágak nem termelõ ágak

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

39

20. táblázat A villamos hálózatok nyomvonal-hossza december 31-én M. e.: km

Feszültségszintek

1990

1995

2000

2001

2002

Nagyfeszültségû szabadvezeték

8 581

9 161

9 455

9 440

9 446

ebbõl: 750 kV-os

268

268

268

268

268

400 kV

1 477

1 574

1 735

1 735

1 738

220 kV

1 251

1 244

1 188

1 188

1 188

120 kV

5 585

6 075

6 264

6 249

6 252

69

75

102

105

106

50 461

51 160

52 600

52 686

52 672

Nagyfeszültségû kábelvezeték Középfeszültségû szabadvezeték Középfeszültségû kábelvezeték

9 501

9 683

10 166

10 566

10 843

Kisfeszültségû szabadvezeték

55 728

57 516

60 076

60 432

60 879

Kisfeszültségû kábelvezeték

20 277

20 516

21 321

19 369

19 857

Kisfeszültségû szabad- és kábelvezeték összesen Vezeték nyomvonalhossz összesen

76 005

78 032

81 397

79 801

80 736

144 617

148 111

153 720

152 598

153 803

21. táblázat Villamosenergia-ipari társaságok gazdálkodási adatai M. e.: millió Ft

1994

1995

2000

2001

2002

Jegyzett tõke

804 955

799 366

728 583

725 583

725 583

Saját tõke

867 078

795 411

803 965

839 303

844 303

Nettó árbevétel

351 323

445 340

1 132 484

1 275 056

1 345 689

Adózás elõtti eredmény

-14 737

-73 758

75 333

67 185

40 806

22. táblázat A hálózatfejlesztési beruházások alakulása a villamosenergia-szolgáltatóknál Mértékegység

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002*

millió Ft

20 455

20 580

27 088

37 515

50 104

55 829

26 825

millió Ft

4 182

5 822

6 541

9 164

9 895

11 973

4 643

millió Ft

21 107

20 271

24 787

37 309

49 214

50 540

28 016

km

1 197

1 537

1 177

1490

1242

1819

1 098

Tárgyévben megkezdett összes hálózatfejlesztési beruházás ebbõl: Fogyasztói hálózatfejlesztési hozzájárulás* Tárgyévben befejezett hálózatfejlesztési beruházás Tárgyévben üzembe helyezett elosztóhálózat hossza * Az ELMÛ Rt. és az ÉMÁSZ Rt. adatai nélkül

40

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

7. ábra A 2002. évi villamosenergia folyamatábra

Termelés 35 976

Kiserõmûvek

Import

Villamosenergia-termelõk 34 256

Erõmûvi önfogy. 2 443

Villamosenergia szállító rendelkezésére álló 38 557

Áramszolgáltató rt.-k rendelkezésére álló 36 528

Hálózati veszteség

Áramszolgáltatók értékesítése 32 621

4 328

Belföldi fogyasztók 33 462

Termelõi ágak 16 018

Nem term. ágak 6 884

Háztartások 10 560

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

41

8. ábra A villamos energia szolgáltatók vásárlási és értékesítési átlagárainak alakulása, 1990-2002

Vásárlási átlagár

Értékesítési átlagár

Háztartási értékesítési átlagár

9. ábra Villamosenergia szolgáltatók mûszaki-gazdasági fajlagosainak indexe (1990 = 100)

42

Ellátott területre jutó fogyasztók száma • db/km2

Ellátott területre jutó értékesített villamos energia • MWh/km2

Egy fogyasztóra jutó értékesített villamos energia • kWh/db

Egy háztartási fogyasztóra jutó értékesített villamos energia • kWh/db

Egy km vezeték hosszra jutó értékesített villamos energia • MWh/km

Egy km vezeték hosszra jutó fogyasztók száma • db/km

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

10. ábra A villamosenergia-árak alakulása 1990-2003 Ft/kWh

Végfelhasználói átlagár

Nem háztartási átlagár

Háztartási átlagár

Háztartási átlagár áfával

11. ábra Az ipari villamosenergia-árak alakulása néhány európai országban Magyarország = 100

Magyarország

Csehország

Dánia

Franciaország

Olaszország

Szlovákia

Lengyelország

Nagy-Britannia

A HIVATAL

Németország

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

43

12. ábra A lakossági villamosenergia-árak (ÁFA-val) alakulása néhány európai országban Magyarország = 100

Magyarország

Ausztria

Csehország

Franciaország

Olaszország

Szlovákia

Lengyelország

Nagy-Britannia

Németország

A Hivatal által rendszeresített mutatórendszer alapján az áramszolgáltatók összesített üzemzavari adatait a 23. táblázat tartalmazza.

44

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

23. táblázat Az áramszolgáltatók üzemzavar adatai 2000-2002

Megnevezés

1

Összesített üzemzavari mutatók

1.1

Üzemzavarok száma

1.2

Mérték egység

2000

2001

2002

2000-2002 átlag

db

8 063

7 835

7 228

7 709

Kiesett villamos energia

MWh

4 489

4 408

3 945

4 281

1.3

Rendelkezésre álló villamos energia

GWh

35 099

35 986

36 551

35 879

1.4

Kiesési mutató

‰

0,128

0,123

0,108

0,120

1.5

Átlagos kimaradási idõ

perc

67,2

64,4

56,7

62,8

1.6

Rendszer perc

perc

49,6

47,3

42,1

46,3

1.7

Súlyossági index

12,8

12,3

10,8

12,0

1.8

Egy fogyasztóra jutó kiesés

kWh/fogy.

0,876

0,856

0,762

0,831

1.9

Idegen hiba miatti kiesés

MWh

15,800

6,350

55,447

25,866

db

48

24

19

30

MWh

236

152

95

161

óra

19,50

12,87

5,34

12,57

óra/db

0,41

0,54

0,28

0,41

MWh/db

4,914

6,315

4,999

5,409

db

8 015

7 811

7 209

7 678

üzemzavarainak száma

db

1 726

1 573

1 197

1 499

3.2

Kiesett villamos energia

MWh

4 253

4 257

3 850

4 120

3.3

Idõtartam

óra

15 374

15 606

12 999

14 660

3.4

Fajlagos idõtartam

1,9

2,0

1,8

1,9

3.5

Fajlagos kiesés

0,531

0,545

0,534

0,537

4

Kisfeszültségû hálózaton

db

189 654

176 632

175 000

180 429

4.1

Egyedi hibák száma

db

125 464

117 236

114 269

118 990

25

23

22

23

3,47

3,12

2,36

2,99

db

64 190

59 396

60 731

61 439

db/1000 fogy.

12,67

11,67

11,73

12,02

óra/db

2,53

2,76

3,72

3,00

Feszültségszintenkénti üzemzavari mutatók 2

Nagyfeszültségû (120 kV-os) hálózaton

2.1

Üzemzavarok száma

2.2

Kiesett villamos energia

2.3

Idõtartam

2.4

Fajlagos idõtartam

2.5

Fajlagos kiesés

3

Középfeszültségû hálózaton

3.1

Üzemzavarok száma

3.1.1 KÖF/KIF tr.-ok primer biztosító meghibásodásából eredõ

4.1.1 Egyedi hibák fajlagos száma 4.1.2 Egyedi hibák átlagos elhárítási idõtartama 4.2

Csoportos hibák száma

4.2.1 Csoportos hibák fajlagos száma 4.2.2 Csoportos hibák átlagos elhárítási idõtartama

óra/db MWh/db

db/1000 fogy. óra/db

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

45

Engedélyes földgáz-szolgáltatók:

Földgázipar A földgázipar egyre nagyobb szerepet játszik az ország energiaellátásában. A földgáz-ellátó rendszer mûködési sémáját a 13. ábra mutatja be. A rendszer üzemeltetését két, egymástól elkülönített szervezet-csoport, a gázértékesítõ és a gázszolgáltatók végzik.

• DBGÁZ Kft.

A gázértékesítõ a termelést, a külkereskedelmet, a készletezést, a szállítást és az ipari nagyfogyasztók közvetlen kiszolgálását végzi. Gázértékesítésre vonatkozó mûködési engedéllyel a MOL Rt. rendelkezik. A Hivatal ellenõrzõ tevékenysége a MOL Rt. esetében a földgáz értékesítésre – a viszonteladók és az ipari nagyfogyasztók ellátására – terjed ki. A gázszolgáltatók a MOL Rt.-tõl viszonteladási célból, viszonteladói tarifán vásárolt földgázt értékesítik fogyasztóiknak. A Hivatal által ellenõrzött tevékenység a társaságok gázszolgáltatási, tevékenységi körben végzett munkája.

• Magyar Gázszolgáltató Kft.

• DDGÁZ Rt. • DÉGÁZ Rt.

• MOL-GÁZ Kft.

• ÉGÁZ Rt.

• OERG Kft.

• FÕGÁZ Rt.

• PRIMAGÁZ Rt.

• KÖGÁZ Rt.

• TIGÁZ Rt.

A gázszolgáltatók jegyzett tõkéje 89 milliárd Ft, ennek 58 %-a van külföldi tulajdonban. A jegyzett tõke-tulajdon 2002. december 31-i megoszlását a 24. táblázat adatai mutatják. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 6,1 ezer fõ. A foglalkoztatottak számának alakulását a 25. táblázat adatai szemléltetik.

13. ábra A gázrendszer mûködési modellje

Üzletszabályzat

Kereskedelmi szerzõdés

Közüzemi szerzõdés

GÁZÉRTÉKESÍTÕ

GÁZSZOLGÁLTATÓK

• Diszpécserközpont

TERMELÉS

Gázelosztó vezetékrendszer a gázátadó állomástól a fogyasztói fõelzáróig

• Országos szállítóvezeték és tárolórendszer a gázátadó állomásokkal

Viszonteladói ár

Termelés bányászati koncesszió keretében

Gázenergia-átadás

A HIVATAL

Végfelhasználói ár

Üzemi szabályzat

Mûködési engedély (1 db)

46

FOGYASZTÓK

IMPORT

Üzletszabályzat

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

Mûködési engedélyek (9 db)

24. táblázat

25. táblázat

A tulajdon megoszlása (a jegyzett tõke arányában) a földgáz-szolgáltatóknál 2002. december 31-én

Gázszolgáltató társaságok éves átlagos statisztikai létszáma

M. e: %

Tulajdonosok Állami tulajdon

Földgázszolgáltatók

0

Önkormányzatok

18,78

Egyéb magyar tulajdonosok

21,04

Magyar tõkeérdekeltség összesen

39,82

Német befektetõk

31,79

Osztrák befektetõk

2,26

Francia befektetõk

13,7

Olasz befektetõk

9,53

Egyéb külföldi befektetõk

0,18

Külföldi, ill. külföldi tulajdonú társaságok befektetései összesen Nem bejegyzett ÖSSZESEN

Év

fõ

1980 1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

57,46 2,73 100,00

A 2001. évi nettó árbevétel szerint összeállított, 200 legnagyobb Magyarországon tevékenységet folytató vállalkozás között a gázszolgáltató társaságok közül 6 szerepel, egyenként a 35., 52., 90., 105., 120. és 131. helyen. A legnagyobb adózás elõtti eredményû 50 cég között a TIGÁZ Rt. a 21., a FÕGÁZ Rt. a 30., az üzemi eredmény szerinti rangsorban ezek a társaságok a 27.,

12 11 12 12 11 10 10 10 10 8 8 7 6 6 6

140 883 448 746 618 215 536 276 003 763 188 414 715 408 051

illetve 46. helyen álltak. Az 50 legnagyobb saját tõkéjû cég rangsorában a fenti két gázszolgáltató társaság szintén szerepel. A következõ táblázatok és ábrák a földgáz-ipar fontosabb adatát és mûszaki-gazdasági mutatóját, valamint a földgáz-árak alakulását mutatják.

26. táblázat A földgáz felhasználása

Összes belföldi felhasználás

M. e.: Mm3

1990

1995

2000

2001

2002

11 167

11 517

12 034

13 369

13 428

ebbõl: Közvetlen értékesítés és termelõi felhasználás (MOL Rt)

4 159

3 160

3 128

3 569

3 897

Viszonteladóknak átadott (gázszolgáltatóknak)

7 008

8 350

8 906

9 800

9 531

1 928

3 246

3 606

3 973

4041

ebbõl: értékesítés lakosságnak

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

47

27. táblázat A gázszolgáltatók fontosabb (évvégi) adatai 1990

1995

2000

2001

2002

km

22 421

53 477

72 903

74 891

76 736

km

17 497

40 960

56 193

56 950

58 336

Fogyasztók száma

1000 db

1 680

2 446

2985

3066

3146

ebbõl: háztartási fogyasztó

1000 db

1 630

2 343

2824

2899

2970

1000 db

1 061

1 786

2 293

2 363

2429

454

1 526

2 596

2 720

2 822

138

150

117

Mérték-

egység Elosztó hálózat ebbõl: gerincvezeték

ebbõl: háztartási fûtési fogyasztó Vezetékesgáz hálózatba bekapcsolt települések száma

db

Tárgyévben bekapcsolt települések száma

db

28. táblázat Földgáz teljesítmény (csúcsnapi) adatok M. e.: 1000 m3 / nap

1990

1995

2000

2001

2002

42 606

53 938

65 878

68 939

70 329

Erõmûvek

5 533

6 225

3 848

6387

4 889

Ipari nagyfogyasztók

6 784

4 309

3 932

3957

3 890

54 923

64 472

73 658

79283

81 466

Szolgáltatók összesen

Ország összesen

29. táblázat Gázszolgáltató társaságok gazdálkodási adatai M. e.: millió Ft

1998

1999

2000

2001

2002

83 426

88 134

89 613

86 982

89 178

Saját tõke

121 835

127 421

131 101

132 039

140 014

Nettó árbevétel

220 076

228 650

235 794

308 791

316 490

5 494

10 115

10 814

17 947

18 590

Jegyzett tõke

Adózás elõtti eredmény

48

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

30. táblázat A hálózatfejlesztési beruházások alakulása a földgáz-szolgáltatóknál

Mértékegység

1996

1997

1998

1999

2000

2001*

2002**

millió Ft

12 354

18 349

13 748

11 038

11 138

7 801

8 961

millió Ft

3 698

4 463

3 819

4 684

5 496

1 968

4 470

millió Ft

7 921

14 940

10 153

12 503

10 496

8 881

8 759

millió Ft

2 342

4 488

2 147

3 386

1 946

1 600

1 579

Tárgyévben megkezdett összes hálózatfejlesztési beruházás ebbõl: Fogyasztói hálózatfejlesztési hozzájárulás Tárgyévben befejezett hálózatfejlesztési beruházás Tárgyévben üzembe helyezett elosztóhálózat hossza

* **

A DÉGÁZ Rt., az ÉGÁZ RT. és a TIGÁZ Rt. adatai nélkül A TIGÁZ Rt. adatai nélkül

14. ábra A 2002. évi földgáz-folyamatábra

M. e.: Mm3

Termelés 3 105

Import 10 700

Forrás összesen 13 805

Készletnövelés 377

Belföldi felhasználás 13 428

Termelõi felhasználás 508

Belföldi értékesítés 12 920

Termelõi közvetlen értékesítés

Értékesítés szolgáltatóknak 9 531

Nagyfogyasztóknak (erõmûvek, vegyipar)

3 389

4 041

1 524

3 966

Háztartások

Kommunális intézmények

Egyéb fogyasztók

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

49

15. ábra A földgáz szolgáltatás mûszaki-gazdasági mutatóinak alakulása 1990–2002 (I)

Egy km vezetékre jutó fogyasztók száma

Egy km hálózatra jutó értékesített földgáz

Egy fogyasztóra jutó fogyasztás

16. ábra A földgáz szolgáltatás mûszaki-gazdasági mutatóinak alakulása 1990–2002 (II)

50

Egy földgázzal ellátott településre jutó földgáz-értékesítés

Egy földgázzal ellátott településre jutó földgázfogyasztók száma

Egy földgázzal ellátott településre jutó vezetékhossz

Egy földgázzal ellátott településre jutó foglalkoztatottak száma

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

17. ábra A földgáz szolgáltatás mûszaki-gazdasági mutatóinak alakulása 1990–2002 (III)

Egy foglalkoztatottra jutó értékesített földgáz

Egy foglalkoztatottra jutó fogyasztók száma

Egy foglalkoztatottra jutó hálózathossz

18. ábra A földgáz-árak alakulása 1990–2003 Ft/m3

Végfelhasználói átlagár

Nem háztartási átlagár

Háztartási átlagár

A HIVATAL

Háztartási átlagár áfával

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

51

19. ábra A lakossági földgáz-árak (ÁFA-val) alakulása néhány európai országban Magyarország = 100

Magyarország

Csehország

Dánia

Franciaország

Hollandia

Szlovákia

Lengyelország

Nagy-Britannia

Németország

20. ábra Ipari földgázárak alakulása néhány európai országban Magyarország = 100

52

A HIVATAL

Magyarország

Csehország

Franciaország

Németország

Hollandia

Szlovákia

Lengyelország

Nagy-Britannia

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

Vezetékes PB-gáz szolgáltatás A propán-bután gázellátó tevékenységet – a földgázszolgáltatást végzõ regionális vállalatoktól elkülönülve – több, fõleg külföldi tulajdonban lévõ vállalkozás végzi. A tevékenység keretében a következõ ellátási formák fordulnak elõ: -palackos, -kistartályos, -vezetékes ellátás.

A vezetékes PB-gáz ellátás (falugáz) az utóbbi években terjedt el azokon a településeken, melyek földgázellátása még nem volt megoldható. Vezetékes PB-gáz ellátásra jelenleg három, a Hivatal által kiadott engedély van érvényben. Engedélyes vezetékes PB-gáz szolgáltatók: PRIMAGÁZ HUNGÁRIA Rt. TOTALFINAELF Kft. MOL-GÁZ Kft.

A Hivatal engedélyezési jogköre a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény felhatalmazása alapján, a vezetékes PB-gáz szolgáltatási tevékenységre terjed ki.

A vezetékes PB-gáz szolgáltatás összefoglaló adatait a 31. táblázat tartalmazza.

31. táblázat A vezetékes PB-gáz szolgáltatók összefoglaló adatai

Mértékegység

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Vezetékes gázhálózatba bekapcsolt települések száma

db

42

43

40

38

36

30

Fogyasztók száma

db

3801

3823

3927

3986

3573

3224

ebbõl: háztartási fogyasztók Értékesített mennyiség ebbõl: háztartási fogyasztóknak

db

3624

3612

3703

3766

3401

3058

t

3456

4105

3063

2563

1831

1830

t

1949

3019

3063

2563

1823

1689

millió Ft

227

291

203

198

232

248

millió Ft

132

201

203

198

231

229

Elosztóhálózat hossza

km

322

266

290

280

253

221

ebbõl: gerincvezeték

km

225

237

214

206

183

159

Értékesítés árbevétele ebbõl: háztartási fogyasztók

Távhõtermelés és -szolgáltatás A hazai távhõ nagyobb hányadát villamosenergia termelõ erõmûvekben, illetve az áramszolgáltatók fûtõerõmûveiben állítják elõ, mindkét esetben villamos energiával kapcsoltan. Kisebb hányadát fûtõmûvekben termelik. A távhõ hõhordozó közege gõz, vagy forró víz. A távhõszolgáltatás helyi közüzemi szolgáltatás, nincs országos összefüggõ távvezetéki rendszer. Magyarországon 109 településen 260 távhõrendszer mûködik. Mindebbõl következik, hogy a távhõtermelés és –szolgáltatás más szabályozási módot igényel, mint a villamosenergia- vagy a gázszolgáltatás.

A távhõ célra termelt hõenergia kb. 60 %-át villamos energiával kapcsoltan állítják elõ. Ez azt is jelenti, hogy a kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelés gazdasági elõnyeit figyelembe véve létesítették a távfûtési rendszerek egy jelentõs részét. Elsõsorban ott létesültek csak tisztán hõenergiát elõállító fûtõmûvek, ahol erõmû közelségének hiánya nem tette lehetõvé az ahhoz való közvetlen csatlakozást és a beruházási összeg csökkentése érdekében nem létesült kapcsolt energia elõállítására alkalmas berendezés. Ezért a távfûtés gazdaságosságának javítása területén még jelentõs tartalékok vannak a kapcsolt energia-termelés még szélesebb körû alkalmazásával.

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

53

Engedélyes távhõtermelõk:

Engedélyes távhõszolgáltatók:

• EMA-Power Kft.

• AES Borsodi Energetikai Kft.

AES Borsodi Energetikai Kft.

• Gyõri Fûtõerõmû Kft.

• Bakonyi Erõmû Rt. • Budapesti Erõmû Rt. • Csepeli Áramtermelõ Kft. • Debreceni Erõmû Kft., • Debreceni Kombinált

Bakonyi Erõmû Rt.

• Nyíregyházi

Pannonpower Rt.

Erõmû Kft.

Soproni Fûtõerõmû Kft.

• Paksi Atomerõmû Rt.

Vértesi Erõmû Rt.

• Pannonpower Rt. • Soproni

Ciklusú Erõmû Kft.

Fûtõerõmû Kft.

• Dunamenti Erõmû Rt.

• Vértesi Erõmû Rt.

Magyarország távfûtésének néhány jellemzõ adatát a 32. és 33. táblázat tartalmazza.

32. táblázat A távhõszolgáltatás néhány jellemzõ adata 2001-ben

Lakossági fûtés Közületi fûtés Lakossági hmv. Közületi hmv. Ipari hõfogyasztás Egyéb Összesen

Éves hõfogyasztás TJ

A Hivatal által felügyelt erõmûvekbõl származó TJ

22 487 4 563 7 777 443 21 860 1 519 58 649

12 339 1 963 4 426 233 16 322 1 418 36 701

A Hivatal által felügyelt összes hõfogyasztás % 54,9 43,0 56,9 52,7 74,7 93,3 62,6

33. táblázat Távhõszolgáltatás összefoglaló adatai

Mérték

1990

1995

2000

2001

egység

Távhõszolgáltató rendszerek száma

db

328

298

261

260

Hõtermelõ létesítmények kapacitása

MW

18 817

16 389

12 487

12 551

1000db

645

650

646

645

%

17

16

16

16

MW

8 598

7 884

6 350

6 657

TJ

83 514

73 405

56 477

58 649

GWh

2 227

2 869

3 386

5 894

Távfûtött lakások száma Távfûtött lakások részaránya az összes lakásból Összes távfûtési csúcshõ-igény Értékesített összes hõ Kapcsolt villamos energia termelés

54

A HIVATAL

ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI

A Hivatal tevékenységét érintô jogszabályok 1990. évi LXXXVII. törvény

Az árak megállapításáról

1991. évi XLIX. törvény

A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról

1992. évi LXXIV. törvény

Az általános forgalmi adóról

1994. évi XLI. törvény

A gázszolgáltatásról

1994. évi XLVIII. törvény

A villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról*

1995. évi CXVII. törvény

A személyi jövedelemadóról

1996. évi CXVI. törvény

Az atomenergiáról

1997. évi XX. törvény

A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról

1997. évi CVII. törvény

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról

1997. évi CLV. törvény

A fogyasztóvédelemrõl

1998. évi XVIII. törvény

A távhõszolgáltatásról

2001. évi CX. törvény

A villamos energiáról

2002. évi LXII. törvény

A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl

3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet

A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény végrehajtásáról

1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet

A távhõszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

185/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet

A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet módosításáról

180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet

A villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról

182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet

A villamos energia határon keresztül történõ szállításának szabályozásáról

183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet

Az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól

281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet

A villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl

50/1994. (XII. 31.) IKM rendelet

Egyes bányafelügyeleti eljárások díjának megállapításáról

24/1995. (VII. 13.) IKM rendelet

A gázüzemû jármûvek üzemanyag-ellátó berendezéseirõl szóló 6/1993. (V. 12.) IKM rendelet módosításáról

32/1995. (VIII. 8.) IKM rendelet

A gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásról

24/1996. (IV. 12.) IKM rendelet

A csatlakozó és a fogyasztói gázvezetékek kiviteli terveinek felülvizsgálatáért, valamint a gázszerelés ellenõrzéséért és minõsítéséért a gázszolgáltató által felszámítható díjakról

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

Egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelõségének tanúsításáról

41/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet

A földgáz árának szabályozásáról szóló 59/1995. (XI. 14.) IKM rendelet módosításáról

11/1999. (III. 19.) GM rendelet

A földgáz díjának megállapításáról

36/1999. (VI. 21.) GM rendelet

A földgáz árának szabályozásáról szóló 59/1995. (XI. 14.) IKM rendelet módosításáról

67/1999. (XII. 15.) GM rendelet

Egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelõségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet módosításáról

45/2000. (XII. 21.) GM rendelet

A villamos energia hatósági árainak, valamint a közcélú villamosmûvek és hõtermelõ létesítményeik (fûtõmûveik) által értékesített melegített víz és gõz árának szabályozásáról

50/2000. (XII. 21.) GM rendelet

A földgáz díjának megállapításáról szóló 11/1999. (III. 19.) GM rendelet módosításáról

2001. évi CX. törvény

A villamos energiáról

2002. évi LXII. törvény

A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl

50/2000. (XII. 21.) GM rendelet

A földgáz díjának megállapításáról szóló 11/1999. (III. 19.) GM rendelet módosításáról

17/2001. (VI. 25.) GM rendelet

A közcélú villamosmû és hõtermelõ létesítménye (fûtõmûve) által értékesített gõz és melegített víz árának megállapításáról szóló 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet módosításáról

39/2001. (XII. 22.) GM rendelet

A földgáz árának szabályozásáról szóló 59/1995. (XI. 14.) IKM rendelet módosításáról

* 2003. január 1-jéig volt hatályos

55

6/2002. (VI. 24.) GKM rendelet

A földgáz díjának megállapításáról szóló 11/1999. (III. 19.) GM rendelet módosításáról

12/2002. (VIII. 15.) GKM rendelet

A gázszerelõk nyilvántartásáról szóló 26/2000. (VII. 28.) GM rendelet módosításáról

19/2002. (XI. 5.) GKM-PM együttes rendelet

A Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjairól és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól

25/2002. (XI. 29.) GKM rendelet

A földgáz díjának megállapításáról szóló 11/1999. (III. 19.) GM rendelet módosításáról

34/2002. (XII. 17.) GKM rendelet

A Magyar Energia Hivatal közérdekû határozatainak közzétételére vonatkozó szabályokról

36/2002. (XII. 19.) GKM rendelet

A villamosenergia-rendszer irányításával, mûködésével és használatával összefüggõ egyes adatszolgáltatásokról

44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet

Az 50 MW és annál nagyobb teljesítményû erõmûvek energiahordozó-készletének legkisebb mértékérõl és a készletezés rendjérõl

47/2002. (XII. 28.) GKM rendelet

A közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és mûszaki feltételeirõl

56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról

57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról

58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

A lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról

59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

A nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról

60/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

A villamosenergia-termelõk által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról

61/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

A közüzemi villamosenergia-ellátás, a villamosenergia-elosztás, -átvitel, rendszerirányítás és rendszerszintû szolgáltatások, valamint a villamosenergia-termelõi engedéllyel érintett eszközök igénybevételével termelt távhõszolgáltatás céljára értékesítet

62/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

A villamos energia határon keresztül történõ szállításának határkeresztezõ díj megállapításáról

63/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

A villamos energia tranzit szabályairól

64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet

A villamosenergia-termelõi engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhõszolgáltatási célra értékesített melegített víz és gõz hatósági árának megállapításáról

3/2003. (I. 24.) GKM rendelet

Egyes villamos energia, melegített víz és gõz hatósági árait és díjait érintõ miniszteri rendeletek módosításáról

1075/1994. (VIII. 6.) Korm. határozat

A Magyar Energia Hivatalról

2126/1999. (V. 31.) Korm. határozat

A Nemzeti Környezetvédelmi Program 1999. évi Intézkedési Tervérõl

1115/2000. (XII. 27.) Korm. határozat

A Magyar Energia Hivatal szervezete, szervezeti és mûködési szabályzata jóváhagyásáról

2026/2002. (II. 1.) Korm. határozat

A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (MAVIR Rt.) tulajdonosi helyzetének rendezésérõl

2027/2002. (II. 1.) Korm. határozat

Az Alkotmánybíróság és az Országgyûlés döntéseibõl adódó egyes feladatokról

2099/2002. (III. 29.) Korm. határozat

A jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggõ feladatokról

2266/2002. (IX. 6.) Korm. határozat

A villamos energiáról szóló új jogszabályokkal összefüggõ feladatról

10/2002. (III. 1.) ME határozat

A Magyar Energia Hivatal elnökének és elnökhelyettesének kinevezésérõl

56

MELLÉKLET