TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről Az alábbiakban megfogalmazottaknak jogi ereje, kötelező tartalma nincs, nem tekinthető autentikus jogértelmezésnek. 1.
A magánvezeték fogalma A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. § 44. pontja alapján: „Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakítóés kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;”
2.
Hol helyezkedik el és hogyan kapcsolódik a magánvezeték a közcélú hálózathoz? A magánvezeték a csatlakozási ponton (VET 3. § 5. pontja) keresztül csatlakozik a közcélú hálózathoz és a csatlakozási pont után a felhasználói oldalon helyezkedik el.
3.
Kit értünk a magánvezeték engedélyese alatt? A magánvezeték engedélyese az, aki a magánvezeték létesítésére, bővítésére és megszüntetésére a VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedéllyel rendelkezik. A magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni továbbá arra, aki: a. a VET 39. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít (azzal, hogy a magánvezeték engedélyese alatt a felhasználót kell érteni) vagy b. 2011. október 1-jét megelőzően magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére kapott engedélyt [VET 178/E. § (1) bekezdés] vagy c. 2011. október 1-jét megelőzően létesített, nem engedélyköteles magánvezetéket üzemeltet.
4.
A VET és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) használja a „továbbadó felhasználó” és a „magánvezeték engedélyese” kifejezéseket is (VET 66. § (7), Vhr. 38. § (1) - (2)). Ebből arra lehet következtetni, hogy az engedéllyel nem rendelkező magánvezeték tulajdonosa a továbbadó felhasználó? Milyen szabályok vonatkoznak a továbbadó felhasználóra? Továbbadó felhasználó az a felhasználó, aki az általa vásárolt villamos energiát egy felhasználási helyen belül, (engedélyköteles vagy nem engedélyköteles) mért magánvezetéken keresztül értékesíti vételezők részére. A magánvezeték engedélyese is lehet továbbadó felhasználó, amennyiben a VET 66. § (1) bekezdése alapján villamos energiát ad tovább vételezők részére. Az a felhasználó is továbbadó felhasználó, aki 2011. október 1-jét megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken ad tovább villamos energiát vételezők részére. A továbbadó felhasználóra a magánvezeték üzemeltetése vonatkozásában a magánvezeték engedélyesére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a nem engedélyköteles magánvezeték esetén a VET 39/E. § rendelkezései nem alkalmazandóak; a továbbadás vonatkozásában pedig a VET 66-66/A. § és a 178/E. § (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
MEKH
1/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről 5.
Ki létesíthet magánvezetéket? Magánvezetéket a közcélú hálózatra [VET 3. § 36. pontja] közvetlenül csatlakozó felhasználó [VET 3. § 17. pontja] létesíthet a felhasználási helyén [VET 3. § 16. pontja] belül a. saját maga villamosenergia-ellátása céljából, b. kapcsolt vállalkozásai villamosenergia-ellátása céljából, vagy c. olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki, biztonsági vagy gazdasági okokból összefüggenek.
6.
Ki jogosult magánvezetéket üzemeltetni? 6.1 Magánvezeték üzemeltetésére jogosult a. a magánvezeték engedélyese [VET 39. § (1) bekezdés, 74. § (1) bekezdés h) pont és VET 178/E. § (1) bekezdés], b. az a felhasználó, aki magánvezetéket egy épületen belül létesített [VET 39. § (1) bekezdés, 74. § (1) bekezdés h) pont], c. aki 2011. október 1-jét megelőzően létesített nem engedélyköteles magánvezetéket [VET 178/E. § (1) bekezdés]. 6.2 A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni. A magánvezeték engedélyese az általa megbízott személy tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetési tevékenységet saját maga végezte volna. A megbízás a Vhr. 13. számú melléklet 4-7. pontjainak a betartásával és az engedélyes, valamint az új üzemeltető között létrejövő szerződésben foglaltak szerinti feltételekkel tehető meg.
7.
Mely esetben engedélyköteles a magánvezeték létesítése? Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül a. saját maga villamosenergia-ellátása céljából, b. kapcsolt vállalkozásai villamosenergia-ellátása céljából, vagy c. olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki, biztonsági vagy gazdasági okokból összefüggenek. Magánvezetéket létesíteni, bővíteni és megszüntetni kizárólag a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) engedélyével lehet [VET 74. § (1) bekezdés h) pontja], kivéve, ha a. a magánvezeték létesítésére vagy bővítésére a felhasználó saját maga villamosenergia-ellátása céljából kerül sor [VET 74. § (1) bekezdés h) pont], vagy b. a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el [VET 74. § (1) bekezdés h) pont].
MEKH
2/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről 2011. október 1-jén már meglévő és azt követően létesített magánvezeték bővítéséhez és megszüntetéséhez is be kell kérni a Hivatal engedélyét [Vhr. 75-76. §]. A Hivatal engedélyezési eljárása kérelemre indul, amelyhez a Vhr. 13. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat kell benyújtani1. Ki részesülhet villamosenergia-ellátásban magánvezetéken keresztül?
8.
8.1 a felhasználó saját maga villamosenergia-ellátása céljából [VET 39. § (1) bekezdés a) pont]; 8.2 a felhasználó kapcsolt vállalkozásai a felhasználó felhasználási helyén belül a VET 39. § (1) bekezdés b) pontja alapján létesített magánvezetéken; 8.3 a felhasználó felhasználási helyén belül a VET 39. § (1) bekezdés c) pontja alapján létesített magánvezetéken keresztül olyan vételezők vagy más felhasználók, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki, biztonsági vagy gazdasági okokból összefüggenek; 8.4 a 2011. október 1-jét megelőzően a Hivatal által kiadott engedély birtokában létesített és üzemeltetett magánvezetékhez kapcsolódó felhasználók [VET 178/E. § (1) bekezdés]; 8.5 a 2011. október 1-jét megelőzően létesített nem engedélyköteles magánvezetékhez kapcsolódó vételezők és felhasználók [VET 178/E. § (1) bekezdés]. Milyen díjakat kötelesek fizetni a magánvezetékre kapcsolódó vételezők és felhasználók?
9.
9.1 Vételezők: villamos energia (termék) díjat a továbbadás formájában vételezett villamos energia után [VET 66. § (4) és (5) bekezdés], a. rendszerhasználati díj(ak)at, a VET 147. § (1) szerinti pénzeszközöket és adókat a közcélú hálózat közvetett használatáért, b. magánvezeték-használati díjat a magánvezeték használatáért. (Ezen díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei képezhetik, ideértve a magánvezeték üzemeltetési és hálózati veszteségi költségeit, valamint az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott tőkeköltséget. Ez utóbbihoz iránymutatásul szolgálhat a MEH 1092/2012. számú határozatának II.1.3.1. fejezete: http://www.mekh.hu/hatarozatok-2/villamos-energia/arak-arresek/rendszerhasznalathalozati-csatlakozas.html.) A felek által a szerződéses megállapodásban foglalt magánvezeték-használati díj költségösszetétele és mértéke nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe.
1
Felhívjuk a figyelmet, hogy a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyeztetési eljárások nem a Hivatal, hanem a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatósága hatáskörébe (http://mkeh.gov.hu/muszaki) tartoznak.
MEKH
3/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről A magánvezeték engedélyese a VET 39. § (1) bekezdése alapján a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében biztosít hozzáférést. A díj mértékét a VET-ben és a Vhr.-ben foglalt elvek szerint kell meghatározni, a felek között a díj költségösszetétele vagy mértéke tekintetében felmerülő viták – egyéb megállapodás hiányában – polgári peres útra tartoznak. A vételezők az a)-c) pontokban felsorolt díjakat közvetlenül a továbbadó felhasználó részére fizetik meg. A b) pont szerinti rendszerhasználat díjat a továbbadó felhasználó közvetített szolgáltatási díjként számlázza ki a felhasználók részére és a beszedett összeget a területileg illetékes hálózati engedélyesnek továbbítja.
9.2 Felhasználók: a. villamos energia (termék) díjat a VET 56. (2) bekezdés szerinti villamosenergiaértékesítési szerződés alapján; b. rendszerhasználati díj(ak)at, a VET 147. § (1) szerinti pénzeszközöket és adókat a közcélú hálózat közvetett használatáért; c. magánvezeték-használati díjat a magánvezeték használatáért. (Ezen díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei képezhetik, ideértve a magánvezeték üzemeltetési és hálózati veszteségi költségeit, az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott tőkeköltséget. Ez utóbbihoz iránymutatásul szolgálhat a MEH 1092/2012. számú határozatának II.1.3.1. fejezete: http://www.mekh.hu/hatarozatok-2/villamos-energia/arak-arresek/rendszerhasznalathalozati-csatlakozas.html.) A magánvezetékre kapcsolódó felhasználó az a) pont szerinti villamos energia (termék) díjat (valamint a b) pontban feltüntetett pénzeszközöket és adókat) közvetlenül annak fizeti meg, akitől a VET 56. § (2) bekezdése alapján villamos energiát vásárol, a b) pont szerinti rendszerhasználati díj(ak)at a hálózati engedélyesnek [Vhr. 13/B. § (2) bekezdés], és a c) pont szerinti magánvezetékhasználati díjat a magánvezeték engedélyesének vagy üzemeltetőjének fizeti meg. A felek által a szerződéses megállapodásban foglalt magánvezeték-használati díj költségösszetétele és mértéke nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe. Ennek a VET-ben és Vhr.-ben foglalt elvek szerinti képzése a továbbadó felhasználó/magánvezeték engedélyese, vagy továbbadó felhasználó joga és kötelezettsége. Ennek megállapítása során saját felelősségi körében jár el. A felek között a díj költségösszetétele vagy mértéke tekintetében felmerülő viták – egyéb megállapodás hiányában – polgári peres útra tartoznak.
MEKH
4/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről 10.
2011. október 1. előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték esetén kell-e a Hivatalhoz engedélykérelmet benyújtani? A VET 178/E. § (1) – (3) bekezdései szerint a 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezetékeket utólag nem kell engedélyeztetni. A VET 178/E. § (1) bekezdés szerint a 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. A VET 178/E. § (3) bekezdése szerint a 2011. október 1-jén fennálló, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 66–66/A. § hatálybalépését megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra és vételezésre való jogosultság továbbra is jogszerűen fennmarad azzal, hogy a továbbadás vagy vételezés feltételei vonatkozásában e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. A Vhr. 121. §-a visszautal a VET 178/E. § (3) bekezdésére és az annak hatálya alá tartozó, a 2011. október 1. előtt nem engedélyköteles magánvezetéken továbbadó felhasználóra a VET és a Vhr. azon rendelkezéseit rendeli alkalmazni, amelyek a magánvezeték engedélyesére vonatkoznak.
11.
Milyen bejelentési kötelezettségek vannak magánvezeték létesítéskor, illetve a 2011. október 1. előtt létesült magánvezetékek esetében? 11.1 A VET 39. § (3) bekezdése szerint amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték engedélyese a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek a Vhr. 2. számú melléklet 2.4. h) pontjában meghatározott feltételek szerint jelenti be. 11.2 A VET 66/A. § (1) bekezdése szerint a magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergiakereskedőnek a Vhr. 39. § (1) bekezdésben és a Vhr. 122. § meghatározott feltételek szerinti – e rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül – bejelentést megtenni. 11.3 A VET 178/E. § (2) bekezdése alapján a magánvezeték engedélyesét vagy üzemeltetőjét bejelentési kötelezettség a hálózati engedélyes felé a VET 39. § (3) bekezdése szerint, a villamosenergia-kereskedő felé a VET 66/A. § (1) bekezdése, valamint a Vhr. 39. § (1) bekezdése, illetve a Vhr. 122. § szerint terheli. 11.4 A VET 178/E. § (2) bekezdése szerint a VET 39. § (3) bekezdésében és a VET 66/A. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségnek a 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezeték tulajdonosa legkésőbb 2011. december 31-ig volt köteles eleget tenni.
MEKH
5/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről 12.
Milyen kötelezettségei vannak a magánvezeték engedélyesének az üzemeltetéssel összefüggésben? A magánvezeték engedélyesének az egy felhasználási helyen belül üzemeltetett magánvezeték üzemeltetése során eleget kell tennie legalább a VET 39. §-ában (ezen belül kiemelten a (3) - (4) bekezdésekben), 39/A. §-ában, 39/B. §-ában, 39/D. §-ában, valamint a 66/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, illetve a Vhr. 13. - 13/E. §aiban, 38. - 39. §-aiban, 122. §-ában írtaknak, valamint a VET 178/E. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak.
13.
Egy épületen belül lehet-e magánvezetéket üzemeltetni? Igen. A VET 39/F. §-ban foglalt feltételek betartásával.
14.
Kérheti-e a magánvezetékre kapcsolódó vételező vagy a felhasználó a magánvezetékről történő leválást annak céljából, hogy a továbbiakban csak közvetlenül a közcélú hálózathoz csatlakozzon? Igen. A VET 39/C. § szabályozása alapján a magánvezetékre kapcsolódó vételező vagy a felhasználó ezt kérheti az elosztótól. A magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.
15.
Mikor lehet a területileg illetékes elosztót kijelölni a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője helyett a VET 39/E. § (2) bekezdése alapján? A Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére az alábbi rendelkezések megfelelő alkalmazásával. Az elosztó kijelölésére a VET 99. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyen kijelölésre akkor kerül sor, ha a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője a VET 39. § (3) – (5) bekezdéseiben és a VET 39/A. § (1) – (3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és: a. b.
a VET 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak alkalmazása nem vezetnek eredményre, valamint a kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamos energia ellátása érdekében indokolt.
„A kijelölés időtartama alatt a VET 39. § (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének/üzemeltetőjének nevében jár el, és őt a magánvezeték engedélyesének/üzemeltetőjének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogai illetik meg.” [VET 39/E. § (2) utolsó két mondata]
MEKH
6/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről 16.
Mikor lehet a magánvezetéket a VET 39/E. § (1) bekezdése alapján közcélúvá nyilvánítani? A Hivatal a magánvezetéket közcélúvá nyilváníthatja, a VET 96. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett: a. a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös kérelme esetén, b. a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén, c. hivatalból, a Vhr. 41-45. §-aiban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával, amennyiben a magánvezeték engedélyese a VET 39. § (3)–(5) bekezdésében és a VET 39/A. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. d. A magánvezeték megszüntetése esetén, a Vhr. 76. § (1) bekezdés figyelembevételével, a Vhr. 76. § (2) bekezdésében leírtak szerint. A magánvezetékek közcélúvá nyilvánításának részletszabályait a Vhr. 40-45. §-ok írják le. A Hivatal a közcélúvá nyilvánításról a leírt szabályozások alapján az egyes esetek sajátosságainak vizsgálata után mérlegelési jogkörében eljárva dönt.
17.
Mikor nem lehet magánvezetéket közcélúvá nyilvánítani és a VET 39/E. § (2) bekezdése alapján az üzemeltetésre a területileg illetékes elosztót kijelölni? A Hivatal a magánvezeték üzemeltetésére a területileg illetékes elosztót nem jelölheti ki, illetve a magánvezetéket nem nyilváníthatja közcélúvá a VET 39/F. §-ban foglaltak esetén, vagyis ha a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Az egy épületen belül létesített magánvezeték esetén a VET 39–39/D. §-ok magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.
18.
Vételezőből felhasználóvá váláskor mi az egyes szereplők feladata? 18.1 Ha a vételező kezdeményezi [VET 66. § (3) bekezdés]: e. A vételező a VET 66. § (3) bekezdése szerinti azon döntése esetén, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag a VET 56. § (2) bekezdése szerint vásárol, a továbbadásra vonatkozó szerződést a Vhr. 39. § (3) bekezdése szerint legalább 60 napos felmondási idővel mondhatja fel. A vételező a továbbiakban köteles a VET 39/B. § szerint eljárni. f. A továbbadó felhasználó és a vételező megállapodnak a VET 39. § (4) bekezdése szerinti szerződés megkötéséről, vagy annak módosításáról a Vhr. 13/C. § (3)-(4) bekezdései, és a Vhr. 13/D. § (1)-(2) bekezdései alkalmazásával. g. A vételező villamosenergia-értékesítési szerződést köt a VET 56. § (2) bekezdése alapján villamos energia vásárlására az általa választott piaci szereplővel. h. A VET 39/B. §, illetve a Vhr. 13/C. § (3) bekezdése szerint jár el az elosztónál a hálózathasználati szerződés megkötése céljából. Ennek során alkalmazni kell a Vhr. 13/C. § (4) bekezdés, a Vhr. 13/D. § (1)-(2) bekezdés szerint leírtakat is, különös tekintettel a Vhr. 13/D. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezésére a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény vonatkozásában.
MEKH
7/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről 18.2 Ha a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője villamosenergia-kereskedelmi engedélyt kér és kap [Vhr. 13/C. § (1)–(2) bekezdés]: a.
b.
c.
d.
e. f.
A Vhr. 13/C. § (1) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatja erről a vételezőt, valamint felhívja a vételező figyelmét arra, hogy továbbadásra a villamosenergia-kereskedelmi engedélye hatálybalépését követően nem jogosult. A magánvezeték engedélyese a villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelem benyújtását követően a vételező folyamatos villamosenergia-ellátásának biztosítása érdekében a VET 39/B. § és a Vhr. 13/C. § (3) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint köteles eljárni. A magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője a Vhr. 13/C. § (6) bekezdése szerint 8 napon belül írásban tájékoztatja a vételezőt, amennyiben a villamosenergiakereskedelmi engedély részére kiadásra került, valamint 60 napig még köteles a továbbadást változatlan feltételekkel folytatni. A magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a vételező megállapodnak a VET 39. § (4) bekezdése szerinti szerződés megkötéséről, vagy annak módosításáról [a Vhr. 13/C.§ (3)-(4) és a 13/D. § (1)-(2) bekezdés alkalmazásával]. A vételező villamosenergia-értékesítési szerződést köt a VET 56. § (2) bekezdése alapján villamos energia vásárlására az általa választott piaci szereplővel. A vételező a VET 39/B. § és a Vhr. 13/C. § (3)–(4) bekezdése szerint jár el az elosztónál a hálózathasználati szerződés megkötése céljából. Ennek során alkalmazni kell a Vhr. 13/D. § (1)-(2) bekezdés szerint leírtakat is, különös tekintettel a Vhr. 13/D. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezésére a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény vonatkozásában.
18.3 A vételezőből felhasználóvá válás esetén az érintettek kötelesek egymással a 13/C. § (7) bekezdésben foglaltak szerint együttműködni.
19.
Vételezőből felhasználóvá válás esetén, hogyan csökken a – korábban továbbadó – felhasználó rendszerhasználati díja? (pl. elosztói teljesítménydíj, elosztói meddő energia díj) A vételezőből felhasználóvá válás esetén a közcélú hálózat és a magánvezeték csatlakozási pontján mért villamos energia mennyiség után fizetendő rendszerhasználati díjak mértéke – változatlan mennyiségű villamos energia felhasználás esetén – nem változik. Ha egy vételezőből felhasználó lesz, a magánvezetéken belüli elszámolás során a rendszerhasználati díjak fizetők szerinti eloszlása megváltozik. A vételezők helyett továbbra is a továbbadó felhasználó fizeti meg a rendszerhasználati díjakat (ez esetben eggyel kevesebb vételező után, mint eddig), amit aztán áthárít [a Vhr. 38. § (1) bekezdése szerint] a megmaradt vételezőkre. Ha a vételezőből felhasználó lesz, akkor a felhasználó közvetlenül az elosztóval vagy a rendszerhasználati díjak beszedésével megbízott kereskedővel számol el [Vhr. 13/B. § (2) bekezdés] és így csökken a magánvezetékre kapcsolódó vételezők által összesen felhasznált villamos energia (feltéve, hogy mindenki ugyanazt a mennyiségű villamos energiát használja el az áttérés előtt és után) és az ezután fizetendő rendszerhasználati díj összege.
MEKH
8/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről 20.
Amennyiben a vételező úgy dönt, hogy felhasználóvá kíván válni, mit tehet a továbbadó felhasználó, a kereskedőnél már leszerződött villamos energiával? A jogszabályok erre vonatkozóan nem tartalmaznak szabályozást. Lehetőség van arra, hogy a VET 66/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentéskor a felek a meglévő kereskedelmi szerződést módosítsák, illetve új engedélyköteles magánvezeték létesítésekor erre is tekintettel kell tárgyalni a kereskedővel.
21.
A törvény értelmében a mérési pontot hol kell kialakítani, a telekhatáron, az épületben a régi mérő helyén, vagy a magánvezetékes hálózat és az „alfogyasztói” villamos rendszer csatlakozási pontjánál? a. A mérésről közcélú hálózat esetén a VET 41. § (1)-(4) bekezdése rendelkezik (a mérési pont a közcélú hálózaton nem mindig azonos a csatlakozási ponttal). b. A mérési pontot a magánvezeték teljes fogyasztásának mérése szempontjából lehetőség szerint a közcélú hálózat és a magánvezeték csatlakozási pontján kell kialakítani, de az elosztó és a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője ettől eltérően is megállapodhatnak. c. A magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők esetén a mérési pontot lehetőség szerint a kapcsolódási ponton kell kialakítani, de a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a vételező, illetve a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó ettől eltérően is megállapodhatnak. d. Ha magánvezeték (fő)mérését nem a közcélú hálózat csatlakozási pontján alakítják ki, akkor az elszámoláskor a közcélú hálózat csatlakozási pontján a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól szóló 4/2013. (X. 16.) MEKH rendelet és az Elosztói Szabályzat szerinti korrekciókat kell alkalmazni. e. Kapcsolódási pont esetén a mérés elhelyezéséről a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a felhasználó vagy vételező a VET 39. § (4) bekezdése szerinti szerződésben a Vhr. 13/C. § (7) bekezdése és a 13/D. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak alapján állapodnak meg. f. Magánvezetékre kapcsolódó felhasználó esetén az elosztó a VET 41. § (1)–(4) bekezdése szerint gondoskodik az elszámolásra alkalmas mérőberendezések felszereléséről, hitelesítéséről, karbantartásáról és a költségek viseléséről. g. Magánvezetékre kapcsolódó vételező esetén a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a vételező a Vhr. 13/D. § (1) bekezdés i) pontja szerint megállapodnak az elszámolásra alkalmas mérőberendezések felszereléséről, hitelesítéséről, karbantartásáról és a költségek viseléséről. h. A magánvezeték és az elosztó hálózat csatlakozási és mérési pontjainak kijelölését az elosztó végzi a magánvezeték engedélyesével vagy üzemeltetőjével való egyeztetések alapján [a Vhr. 13/C. § (7) bekezdése, a 13/D. § n) nc) pontjai és a 13/D. § (2) bekezdése]. i. A VET 39/D. § (3) bekezdése szerinti rendelkezés alkalmazhatósága szempontjából a magánvezeték engedélyese és üzemeltetője saját fogyasztásának és a magánvezetékre kapcsolódó vételezők és felhasználók fogyasztásának elkülönítése céljából javasolt, hogy a saját fogyasztását biztosító áramköreit különítse el és a Vhr. 2. sz. melléklet 2.4. h) hb) pontja szerinti egyvonalas kapcsolási rajzon tüntesse fel azokat a ponto(kat)t, ahol őt, a teljes magánvezetéket mérő főmérő mérésétől különálló mérési adatok alapján felhasználóként, vagy vételezőként el lehet számolni.
MEKH
9/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről 22.
A magánvezeték használat díját kell-e, lehet-e differenciálni? (feszültségszint, vezetékhossz, transzformáció stb.) A VET és a Vhr. ezt nem szabályozza, a magánvezeték használat díját a felek a VET 39. § (4) bekezdés szerinti szerződésben rögzítik. A díjat a Vhr. 13. § (5)-(6) bekezdésekben leírt módon kell meghatározni. A felek által a szerződéses megállapodásban foglalt magánvezeték-használati díj, illetve megállapításának módszere (költség összetétele, mértéke) nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe. A díjnak a VET-ben és Vhr.-ben foglalt elvek szerinti képzése a magánvezeték engedélyesének vagy üzemeltetőjének joga és kötelezettsége. A felek között a díj költség összetétele vagy mértéke tekintetében felmerülő viták – egyéb megállapodás hiányában – polgári peres útra tartoznak. A Vhr. 13. § (5) bekezdés „költség alapú díj”” képzését írja elő. Ehhez – a tőkeköltség vonatkozásában – iránymutatásul szolgálhat a MEH 1092/2012. számú határozatának II.1.3.1. fejezete: http://www.mekh.hu/hatarozatok-2/villamos-energia/arakarresek/rendszerhasznalat-halozati-csatlakozas.html. Javasolt, hogy a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője az éves beszámolóban ismertesse a díjszámításnál általa alkalmazott módszert. Magánvezeték esetén az igazolt költség indokoltságának felülvizsgálatára a MEKH-nek nincs jogszabályi felhatalmazása, így azt érdemben nem vizsgálhatja.
23.
A magánvezeték használat díját igazoló „értékelést” milyen formában kell elkészíteni? Hova kell elküldeni? Meddig kell megőrizni? A Vhr. 13/A. §-a erről külön nem rendelkezik. A Vhr. 13. § (4) bekezdése az üzemviteli napló készítését, a Vhr. 13. § (6) bekezdése pedig elkülönült nyilvántartás készítését írja elő (ami egyik alapját képezi az előírt beszámolónak). A naplót két évig kell megőrizni. A Vhr. 13/A. § (1) bekezdése a kiértékelés tekintetében visszautal a Vhr. 13. § (6) bekezdésére.
24.
Az egyszerűsített kereskedelmi engedéllyel vagy magánvezeték üzemeltetési engedéllyel rendelkező személy hogyan folytathatja tovább az eddig végzett tevékenységét? A VET 178/E. § (1) bekezdés második mondata alapján a 2011. október 1-jét megelőzően magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére kiadott engedélyek és a 88. § (4) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított hatályon kívül helyezését megelőzően kiadott egyszerűsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyek az engedélyekben meghatározott ideig hatályban maradnak.
25.
Fenntartható-e a vételezői státusz egészen addig, amíg ezt a vételező nem kívánja megváltoztatni? Igen, ha a továbbadó felhasználó nem dönt úgy, hogy kereskedelmi engedélyt kér és kap, amely esetben a villamos energia továbbadást nem folytathatja. Megszűnik a vételezői státusz abban az esetben is, ha a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője a vételezővel fennálló jogviszonyát a VET 66. § (2) bekezdése alapján megszünteti vagy a magánvezeték engedélyese a magánvezeték megszüntetése iránt kérelmet nyújt be a Hivatalhoz a Vhr. 76. §-a alapján.
MEKH
10/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről 26.
Hogyan lehet felmondani a magánvezetékről ellátott felhasználónak? A nem vagy késedelmesen fizető felhasználóra vonatkozóan a VET 39/D. § (1) bekezdését kell alkalmazni. E rendelkezés szerint a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban álló, magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén e törvény 47. § (7)–(10) bekezdésében és 47/A. §-ában meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt. Ha a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó nem teljesíti a VET 39. § (4) bekezdése szerinti magánvezeték-használati szerződésben foglalt kötelezettségeit, a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője a vezetékhasználati szerződés feltételei szerint jogosult a felhasználónak felmondani.
27.
Hogyan lehet felmondani a vételezőnek? 27.1 A nem fizető vételezők kikapcsolására a VET 39/D. § (2), bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni. A kikapcsolás feltételeiről a VET 39. § (4) bekezdés szerinti szerződésben kell megállapodni. 27.2 A VET 66. § (2) bekezdése szerint a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.
28.
Hogyan lehet kikapcsolni a magánvezeték engedélyesét, mint felhasználót? 28.1 A VET 66/A. § (2) bekezdése tartalmazza a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője kikapcsolásának feltételeit. 28.2 A VET 66/A. § (1) bekezdése kötelezi a magánvezeték engedélyesét és üzemeltetőjét, hogy ha vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni. 28.3 A Vhr. 39. § (1) bekezdése szerint a magánvezeték engedélyese a VET 66/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentésében a villamosenergia-kereskedővel közli a továbbadás keretében ellátott vételezők számát, valamint vételezőnkénti bontásban a becsült éves villamos energia igényét. 28.4 A Vhr. 39. § (4) bekezdése szerinti a VET 66/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés elmulasztása esetén a villamosenergia-kereskedő a továbbadó magánvezeték engedélyesével szemben a VET 66/A. § (2) bekezdésében előírt szabályok helyett a felhasználók kikapcsolására vonatkozó általános szabályokat alkalmazhatja. 28.5 A VET 39/D. § (3) bekezdése szerint a magánvezeték engedélyesének, mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő – a 66/A. § (2)–(4) bekezdése szerinti
MEKH
11/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről – kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni.
29.
2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezetékhez csatlakozhat-e új vételező vagy felhasználó? Igen, ha a VET 39. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, az alábbiak szerint: 29.1 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezeték (meglévő magánvezeték) esetén, ha a kapcsolódási pontok fel vannak már tüntetve a Vhr. 2. sz. melléklet 2.4. h) hb) pont szerinti egyvonalas kapcsolási rajzon, és azon a fogyasztás (felhasználóként vagy vételezőként újra indul) a VET 39. § (4) bekezdése szerinti szerződés megkötésével. Ennek során alkalmazni kell a Vhr. 13/C. § (3)–(4) bekezdése és a 13/D. § (1)–(2) bekezdés szerint leírtakat is. A VET 178/E. § (2) bekezdése alapján a bejelentési kötelezettség a hálózati engedélyes felé a VET 39. § (3) bekezdése szerint, valamint a kereskedő felé a VET 66/A. § (1) bekezdése, valamint a Vhr. 39. § (1) bekezdése és Vhr. 122. §-a szerint fennáll. 29.2 Ha meglévő magánvezetéken eddig nem létező új kapcsolódási pontokon új felhasználási, vagy vételezői hely létesül, felhasználó esetén a VET 41. § (1)–(4) bekezdéseinek megfelelően mérőhelyet kell kiépíteni a magányvezeték csatlakozási pontján és a Vhr. 13/C. § (3)-(4) bekezdése és a 13/D. § (1)-2) bekezdés szerint kell eljárni. Vételező esetén a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a vételező a VET 39. § szerinti szerződést köt a Vhr. 13/D. § (1) bekezdésében, különös tekintettel ennek i) pontjában foglaltakra. A VET 178/E. § (2) bekezdése alapján a bejelentési kötelezettség a hálózati engedélyes felé a VET 39. § (3) bekezdése szerint, valamint a kereskedő felé a VET 66/A. § (1) bekezdése, valamint a Vhr. 39. § (1) bekezdése és 122. §-a szerint fennáll. 29.3 A magánvezeték és a közcélú elosztó hálózat csatlakozási pontján a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó rendelkezésre állási teljesítményének nagyságáról a Vhr. 13/C. § (4) bekezdése, a 13/D. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a magányvezetékre kapcsolódó felhasználó, tekintettel a Vhr. 13/D. § (2) bekezdésében írtakra, meg kell egyezzenek.
30.
Lehetséges-e – egy átmeneti időszakig – magánvezeték-használati díjként a területileg illetékes elosztói engedélyesnél alkalmazott rendszerhasználati díjakat alkalmazni? A magánvezeték VET és Vhr. szabályozása alapján történő használati díj képzésének a magánvezeték engedélyesének és üzemeltetőjének a kötelezettsége és felelőssége, amely nem lehet azonos a rendszerhasználati díjjal. A magánvezeték-használati díj – szemben a rendszerhasználati díjjal – nem hatósági díj. A Vhr. (13. § (5) bekezdés) csak a tőkeköltség rész kiszámításához ad iránymutatást, ami jelenleg a MEH 1092/2012. számú határozatának II.1.3.1. fejezetében található meg (http://www.mekh.hu/hatarozatok-2/villamos-energia/arak-arresek/rendszerhasznalat-halozaticsatlakozas.html).
MEKH
12/13
2014.01.16.
V1.0
TÁJÉKOZTATÓ a magánvezetéken keresztül történő villamosenergia-ellátás egyes gyakori kérdéseiről 31.
A vezetékes szolgáltatás díja - egy átmeneti időszakra - lehet-e a két fél egyéni megállapodásának tárgya? A felek mindig egyénileg a VET 39. § (4) bekezdés szerinti szerződésben, illetve a Vhr. 13/D. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján állapodnak meg a magánvezetékhez történő kapcsolódás pénzügyi feltételeiről, figyelemmel a VET 39/A. § (2) bekezdésben foglaltakra is.
32.
Van-e valamilyen minta (minimális tartalmi követelmény) a magánvezetékes szolgáltatás kiértékelő nyilvántartására vonatkozóan? Eleget kell tenni a Vhr. 13. § (6) bekezdésnek.
33.
Ha egy felhasználó kereskedővé válik, akkor mi lesz a korábban általa felhasználóként vásárolt villamos energiával? Ha a VET 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhasználó (csak saját magát látta el), akkor a villamosenergia-kereskedelmi engedélyesként azt a villamos energiát nem értékesítheti, amelyet felhasználóként vásárolt [VET 56. § (2) bekezdés]. Ha a felhasználó továbbadó felhasználóként villamos energiát ad tovább, és 2011. október 1-jét követően villamosenergia-kereskedelmi engedélyt kér és kap, villamos energia továbbadására villamosenergia-kereskedelmi engedélye hatálybalépését követően nem jogosult.
34.
Kell-e engedélyt kérni annak a továbbadó felhasználónak, aki VET 2011. évi XXIX. törvénnyel történt módosításának hatálybalépése előtt is már továbbadási tevékenységgel (is) foglalkozott? A 2011. október 1. előtt már továbbadó felhasználó a VET 178/E. § (3) bekezdése alapján a továbbadást folytathatja, ahhoz engedélyt kérnie nem kell. A VET 178/E. § (2) bekezdése alapján azonban bejelentési kötelezettsége van a hálózati engedélyes felé a VET 39. § (3) bekezdése szerint, valamint a kereskedő felé a VET 66/A. § (1) bekezdése, valamint a Vhr. 39. § (1) bekezdése és 122. §-a szerint.
MEKH
13/13
2014.01.16.
V1.0
