TÁJÉKOZTATÓ. a évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Iparbiztonsági Főosztály

TÁJÉKOZTATÓ a 2010. évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól

2011. február 15.

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ................................................................................................................................................. 3 II. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE ................................................................................. 3 KÖZÚTI SZÁLLÍTMÁNYOK ELLENŐRZÉSE ........................................................................................................ 3 TÖBB MEGYÉT ÉRINTŐ, ÖSSZEHANGOLT ELLENŐRZÉSEK ............................................................................... 11 TELEPHELYI ELLENŐRZÉSEK........................................................................................................................ 12 IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA ...................................... 18 V. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT BALESETEK ................................... 18 VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS HELYZETE.................................................................................................................................................. 19 JOGALKALMAZÁSI TAPASZTALATOK ÉS FELADATOK ..................................................................................... 19 OKF BELSŐ SZABÁLYOZÁSA ....................................................................................................................... 20 VII. SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA ......................................................... 20 KÉPZÉS (FELKÉSZÍTÉS)................................................................................................................................ 20 TOVÁBBKÉPZÉS .......................................................................................................................................... 21 ANYAGI-TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA ............................................................................................ 22 ADMINISZTRATÍV KAPACITÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA ......................................................................... 23 VIII. ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................................................... 23 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KIMUTATÁS A 7/2010. SZ. FŐIGAZGATÓI INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL ................. 25 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA .................................................... 27 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: A HATÁRON ÁTSZÁLLÍTOTT VESZÉLYES HULLADÉKOK FAJTÁJA ÉS MENNYISÉGE ......... 31 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: 2010. ÉVI ADR-ES BALESETEK.................................................................................. 32

3 I. BEVEZETŐ A veszélyes áruk szállításának területe – jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival – évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és a magyar döntéshozók előtt. Ezen terület szorosabb hatósági felügyelete mind társadalmi, mind kormányzati szinten megfogalmazott igényként jelentkezik. Ennek megfelelően az OKF is kiemelt figyelmet fordít e szakterület fejlesztésére. Ezt támasztja alá az elmúlt időszakban végzett sokrétű felkészülési és továbbképzési tevékenység, melyekre még fokozottabb igény jelentkezett a 2007. évben bekövetkezett önálló hatósági jogkör megszerzése és a 2009. évi jogszabályváltozások után. Jelen összefoglaló a 2010. évi időszakra vonatkozóan a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, a veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzésével, valamint az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásával kapcsolatos feladatokról szóló 13/2007. számú főigazgatói intézkedés 14), 21), 54) pontjában, valamint a 7/2010. számú főigazgatói intézkedés 17), 63) pontjaiban meghatározottak teljesítését mutatja be.

II. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE Közúti szállítmányok ellenőrzése Az OKF területi szervei a 2010. évben a korábbi évekhez hasonlóan – a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a rendőrség, illetve a vámhatóság illetékes szervével egyeztetve, valamint önállóan is – folyamatosan tervezték és hajtották végre az ellenőrzéseket. Az igazgatóságok szakemberei az elmúlt év során 868 alkalommal vettek részt közúti ellenőrzésen, mely a 2009. évhez (1313 alk.) képest 33,9%-kal volt kevesebb, ami jelentős csökkenésnek mondható (1. ábra). A közutakon történő megjelenés csökkenésében, feltételezhetően nagy szerepet játszott az, hogy 2010. január 1. után – jogszabályváltozásból adódóan – a beszedett bírságok felhasználhatósága megszűnt, az a központi költségvetés bevételét képezi, így ösztönző ereje is elveszett. A költségvetési megszorítások, valamint a befolyt bírságokból származó bevételek kiesése miatt – összhangban a NKH által készített 2010. évi Ellenőrzési Tervvel – 2010. évben a 2009. évi norma felénél alacsonyabb szinten kerültek meghatározásra az ellenőrzési tervszámok. Ennek megfelelően a 2010. évi Ellenőrzési Tervben a katasztrófavédelmi hatóság részére 1500 db veszélyes árut szállító gépjármű ellenőrzésének előirányzata szerepelt. A tervezett és végrehajtott ellenőrzések, az ellenőrzött gépjárművek, a hibák és intézkedések számának megyénkénti megoszlását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza.

4 Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 1313 1200

1120 978

1002 1000

868

786 800

674 645

600

501

400 200 0 2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

1. ábra

Az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az OKF területi szervei különböző mértékben tettek erőfeszítéseket az ellenőrzések rendszeresé tételére, az ellenőrzések mennyiségének megtartására. Közúti ellenőrzést legtöbb alkalommal 2010-ben Győr-, Szabolcs- és Vas megyében hajtottak végre, a legkevesebb alkalommal, pedig Hajdú, Somogy és Zala megyében (2. ábra) végeztek. Az év eleji és az év végi téli időszakban a közlekedési hatóság és a rendőrség egyáltalán nem, illetve kevesebb ellenőrzést tervezett, vagy csak telephelyi ellenőrzést hajtott végre, amely negatívan befolyásolta az igazgatóságoknak a közúti ellenőrzésekben való részvételét, az immáron több évre visszatekintő trendnek megfelelően. Egyes határ melletti igazgatóságok esetében (Győr, Komárom, Nógrád, Hajdú, Vas, Zala) jó együttműködés alakult ki a vámhatóság mobil csoportjaival, illetve a rendőrség határkirendeltségeivel a közös ellenőrzések végrehajtását érintően.

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 2010. 80 68

70 60 50

54 48 41

40

43 37

I. félév II. félév Éves összesítés

68

67 51 41

38

30

38 40

36

41

36

32

31

35

23

20

2. ábra

FPVI

Zala

Vas

Veszprém

Tolna

Somogy

Szabolcs

Pest

Nógrád

Jász

Komárom

Heves

Győr

Hajdú

Fejér

Csongrád

Békés

Borsod

Bács

0

Baranya

10

Teljesített éves átlag Intézkedésben előírt

(43 db) (24 db)

5

Az ellenőrzési alkalmak számának komoly mértékű csökkenése mellett, az összes ellenőrzött gépjárművek száma a 2009. évhez (3665 gj.) képest szintén jelentős – mintegy 43%-os – csökkenést mutat. A korábban említett feltételezhető indokoknak köszönhetően, 2010-ben 2087 db veszélyes árut szállító gépjárművet ellenőriztek munkatársaink (3. ábra és 4. ábra), mely a közutak biztonságának csökkenése szempontjából jelentős mértékűnek tekinthető. Az első félévben 1010, a második félévben 1077 db veszélyes árut szállító gépjármű került ellenőrzésre. Mint az, az adatokból is látszik, a veszélyes áru szállítás ellenőrzéseinek száma a 2010. évben komoly csökkenést mutat azzal együtt, hogy az igazgatóságok többsége – egy megye kivételével – még túl is teljesítette a főigazgatói intézkedésben előírt minimum ellenőrzési alkalom mennyiségét. Ez a havi két közúti ellenőrzési alkalom (éves szinten 24 alkalom) Hajdú megye esetében nem teljesült. Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma (db) (közúton és telephelyen összesen ellenőrzött jármű)

2000 1500 1000 500 0 II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. 2001. Ell. gj. 265

2002. 571

597

2003. 786

967

2004. 774

727

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

825 1176 1171 1212 1200 1214 1634 1620 1865 1800 1010 1077

3. ábra Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma (db) (közúton és telephelyen összesen ellenőrzött jármű)

3665

4000 3254

3500 3000

2383

2500 1753

2000 1500

2414 2087

2001 1501

1168

1000 500 0 2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

4. ábra

A fenti adatok a veszélyes árut szállító járművekre vonatkoznak, ezen túlmenően azonban az úgynevezett fekete fuvarok kiszűrése érdekében az igazgatóságok az elmúlt évben 6565 db olyan, nem jelölt járművet is ellenőriztek, melyek nem szállítottak veszélyes árut (5. ábra). A nem jelölt járművek vizsgálata során több esetben került feltárásra olyan szállítás, ahol veszélyes árut szállítottak a vonatkozó előírások betartása, illetve annak mindennemű szándéka nélkül.

6

1000 900

Nem jelölt járművek

546 463 447 387

256 89

Veszprém

Vas

Somogy

Szabolcs

37

126 148 86 53 FPVI

176

Zala

192 157 159 77 72

Pest

Nógrád

Jász

Komárom

Hajdú

Heves

Győr

Fejér

Borsod

Csongrád

284

242 124 141 105 89 95 59 67 52

80 26

Bács

431

422

Tolna

296 232 135 146

98

100 0

423

345

323

Békés

800 700 600 500 400 300 200

966

ADR-es járművek

Baranya

Ellenőrzött gépjármű [db]

Ellenőrzött gépjárművek száma 2010.

5. ábra

A fentiek alapján, az ellenőrzési alkalmak számától részben függetlenül, 2010-ben a legtöbb gépjárművet Fejér megyében (232 db), Vas megyében (176 db) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (159 db) ellenőrizték. A legkevesebb jármű ellenőrzésére Baranya megyében (26 db), Tolna megyében (37 db) és Zala megyében (53 db) került sor (6. ábra). Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma 2010. I. félév

232

II. félév 200

Éves összesítés

176 135

150

159

146

141

98

105

100

Teljesített éves átlag (104 db jármű)

124

80

89

95

89 77 72

67

86 53

37

50

FPVI

Zala

Veszprém

Vas

Tolna

Pest

Nógrád

Komárom

Jász

Heves

Győr

Hajdú

Fejér

Csongrád

Békés

Borsod

Bács

Baranya

0

Szabolcs

26 Somogy

Ellenőrzött gépjármű [db]

250

6. ábra

Az 1. táblázat mutatja az ellenőrzések végrehajtására rendelkezésre álló személyi feltételeket, az ellenőrzésekben ténylegesen résztvevőket, valamint a területi szervek által végzett ellenőrzések hatékonysági mutatóját. Az ellenőrzések hatékonyságát többek között befolyásolja az ellenőrzés helyének, idejének megválasztása, a forgalom nagysága. Több megyében előfordul, hogy az ellenőrzés ideje alatt nem, vagy csak kevés számú veszélyes árut szállító jármű közlekedik, kevés ellenőrzésre alkalmas helyszín van, amit a szállító cégek elkerülnek, amint tudomást szereznek az ellenőrzésről. Ezt kiküszöbölni csak az ellenőrzések gyakoriságának növelésével, illetve az ellenőrzés helyszínének gyors, többszöri változtatásával lehetséges. A hatékonyság tekintetében is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes igazgatóságok között, a hibás szállítások felderítésében nagyságrendi eltérések mutatkoznak.

7

Összességében elmondható, hogy a katasztrófavédelem jelenléte a közutakon a továbbiakban is kiemelkedően fontos feladatot jelent, amely nagymértékben hozzájárul a közlekedés biztonságának növeléséhez. Az elvégzett ellenőrzések száma alapján ez a jelenlét némiképp csökkent, azonban ezt a jelenlétet erősíthetnék azon területi szervek munkája, melyek teljesítménye az elmúlt évben nem érte el az igazgatóságok átlagteljesítményét. Több esetben az ellenőrzési alkalmak számának növekedése nem vonta maga után automatikusan, az ellenőrzött gépjárművek számának növekedését. Ezt az anomáliát az adott területi szerveknél felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az ellenőrzés helyének, vagy idejének a megváltoztatásával ezek az ellentmondások kiküszöbölhetőek legyenek.

Megye Bács Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala FPVI Összesen: Igazgatóságok átlaga:

ADR ellenőrök száma (tényleges)

Ellenőrzött ADR- Hibás ADR-es es járművek járművek száma száma

8 7 10 6 6 3 8 8 10 5 8 6 3 6 4 11 7 9 10 14 149 7

98 26 80 135 146 232 105 89 67 124 141 95 77 72 159 37 176 89 53 86 2087 104

5 0 6 1 5 47 8 0 2 2 1 21 1 1 0 7 24 9 2 0 142 7

1. táblázat

Szállítóegységek eloszlása nemzetiség szerint 2010. év EU tagállam 19%

Nem EU tagállam 2%

Belföldi 79%

7. ábra

Hibás gj.(%) 5% 0% 8% 1% 3% 20% 8% 0% 3% 2% 1% 22% 1% 1% 0% 19% 14% 10% 4% 0% 7% 6%

8 Hibás szállítóegységek eloszlása nemzetiség szerint (az összes hibás szállítóegységhez viszonyítva)

EU tagállam 13%

Nem EU tagállam 1%

Belföldi 86%

8. ábra Hibás szállítóegységek aránya az összes ellenőrzött szállítóegységhez viszonyítva - nemzetiség szerint 2010. év 8%

6%

6% 4% 2%

1%

0,0%

0% Belföldi

EU tagállam

Nem EU tagállam

9. ábra

Az ellenőrzött 2087 gépjármű közül 142-nél tártak fel szakembereink hiányosságot – melyek nemzetiség szerinti arányát a 7. ábra szemlélteti. Ahogy a hibás szállítóegységek arányát a 9. ábra mutatja, a magyar szállítók 6%-a, a külföldi szállítók 1%-a nem felelt meg valamilyen szempontból az előírásoknak. Az elmúlt évekhez képest tehát valamelyest csökkent a tapasztalt hiányosságok száma mind a belföldi, mind a külföldi szállítók körében. Az ellenőrzési jegyzékek elemzése szerint a nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb hazai cégek és vállalatok veszélyes árut szállító járművei az ADR szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek, jelölésük szabályos, kiegészítő felszerelésekkel, tűzvédelmi eszközökkel rendelkeznek. A 2010. évben tapasztaltak alapján – hasonlóan az előző évekhez – a legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb hazai vállalatok, illetve az Európai Unióból származó külföldi cégek gépjárműveinél fordult elő. Az előző évek tapasztalatához képest csekély mértékben változott a hibás szállítások aránya az EU-s és a belföldi járművek között (8. ábra). Ez részben annak is köszönhető, hogy bővült az EU tagállamok száma, viszont ezzel együtt nem javult számottevően a szabálykövetési hajlandóság, a szállítói morál. Számos hiányosság volt az ADR 1.1.3.6 bekezdésében szereplő bizonyos mentességi határ alatti mennyiséggel szállítók körében. Ezekben az esetekben a szállítók rendszeresen úgy végezték a szállítást, mintha egyáltalán nem vonatkozna rájuk semmilyen ADR szabály, ami viszont nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, így az ilyen esetek jelentős számában a súlyos mulasztások miatt a maximális összegű bírság kiszabására került sor.

9 Az egyes igazgatóságok között jelentős eltérés mutatkozik a hiányosságok feltárásában, az ellenőrzések hatékonyságában. Az igazgatóságok statisztikáit tekintve a felderítés adatai még mindig nagy szórást mutatnak (0–22%), így a későbbiek során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hiányosságok feltárására. Míg van olyan területi szerv, ahol közel minden ötödik ellenőrzött gépjárműnél tártak fel hiányosságot az ellenőrzések során, addig más területi szerv esetében csak elenyésző számban, illetve egyáltalán nem került sor az elmúlt évben hiányosság feltárására, illetve határozat kiadására, annak ellenére, hogy az ellenőrzött szállítóegységek száma esetenként jóval átlag feletti volt. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrzés helyének megválasztásából, vagy az ellenőrzés alaposságának hiányából, esetleg más okból adódnak ezek a jelentős eltérések. A relatív hibaszám alakulása 0,8 0,6 0,4 0,2 0

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

hibaszám 0,71

0,68

0,57

0,47

0,3

0,26

0,26

0,23

0,15

hiba/gjmű

10. ábra

Az ellenőrzésben résztvevők többféle problémából eredően 312 hibát állapítottak meg. Elmondható, hogy a hibák sokszor halmozottan jelentkeztek, de azok száma a vizsgált járművek arányában az előző időszakokhoz képest (10. ábra) több mint 30%-al csökkent, így 2010-ben 0,15 hibát állapítottak meg az ellenőrök egy gépjárműre vetítve. A szabálytalan szállítások számának nagy mértékű csökkenésének okai lehetnek egyrészt, a közlekedési morál, a szállítói fegyelem pozitív változása. Másrészt lehetséges magyarázat lehet még az is, hogy a 2010-es évben bekövetkezett természeti és ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában, sok esetben az ADR-es ellenőrzésekben nagyobb tapasztalattal rendelkező munkatársak is részt vettek, így az ellenőrzések végrehajtása a kisebb tapasztalattal rendelkező munkatársakra hárult. Ebből következően, a felderítési hatékonyság csökkenése, nagymértékben szerepet játszhatott a hibák, illetve a hibás járművek számának csökkenésében. Az ellenőrzési adatok, valamint a társadalom felől érkező visszajelzések – a fentiek ellenére is – igazolják annak a létjogosultságát, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a továbbiakban is önálló hatóságként lépjenek fel a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése során. Az ellenőrzések szükségességét és hatékonyságát igazolja továbbá az is, hogy a tárgyidőszakban szakembereink több, a korábbiakban már ellenőrzött gépjárművel találkoztak, amelyek üzembentartói a feltárt hiányosságokat időközben pótolták. Ezzel ellentétben olyan vállalkozások is szerepelnek a nyilvántartásban, amelyeket az elmúlt év során már több megyei igazgatóságunk is megbírságolt különböző hiányosságok miatt és ennek ellenére a következő ellenőrzés során újfent találnak az ellenőrök hiányosságot.

10 A hiányosságok típus szerinti megosztása

szállítás módja; 16%

jelölések; 32%

okmányok; 22% egyéb; 1%

felszerelések; 28%

11. ábra

Legtöbb hiba a fuvarokmányok nem megfelelő vezetése mellett (53 esetben), a tűzoltó készülékekkel (44 esetben), valamint a rakományrögzítéssel kapcsolatosan (33 esetben) fordult elő. Kiemelten kezelendő az írásbeli utasítás hiánya (10 esetben), a járművek (47 esetben), illetve a küldeménydarabok (33 esetben) nem szabályos jelölése, bárcázása, valamint jelentős mértékű a védőfelszerelések és a figyelmeztető jelzőeszközök hiánya, érvényességi idejének lejárta, vagy működésképtelensége (88 esetben) (11. ábra). Sajnálatos módon még mindig jelentős azon szállítmányok száma, melyeknél a szabálytalanságok halmozottan jelentkeztek. Több esetben találkoztak ellenőreink olyan veszélyes árut szállító gépjárművel, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. Ezek között egyaránt megtalálható volt mind hazai, mind külföldi gépjármű. Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink 2010. évben 12 esetben figyelmeztették a gépjárművezetőket a helyszínen a feltárt hiányosságokra. Súlyos, illetve halmozott szabálytalanságok esetén bírság kiszabására 104 veszélyes áru szállítással kapcsolatban került sor, 65 esetben írásbeli figyelemfelhívás történt. Egyéb hatósági intézkedést 11 esetben kezdeményeztek és 9 esetben a szállítmány feltartóztatására került sor. A feltárt hiányosságok és a kiszabott büntetések felsorolását a tájékoztató 2. sz. melléklete tartalmazza. A nem önállóan végzett közúti ellenőrzések (12. ábra) általában a közlekedési hatóság (33%) és a rendőrség (40%) munkatársaival közösen történtek. A 2010. évben – a korábbi gyakorlat folytatásaként – a vám- és pénzügyőrséggel (20%) közös ellenőrzésekre is sor került, mely részben a határátkelőhelyeken részben, pedig a mozgó ellenőrző csoport munkatársaival valósult meg. Esetenként a tűzoltóságok munkatársai is bevonásra kerültek az ellenőrzésbe (7%). Egy-egy esetben egyszerre több társhatóság is részt vett a közös ellenőrzéseken. A 13/2007. sz., illetve az azt felváltó 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésnek megfelelően a 2010. évben folytatódott azon tendencia, miszerint egyre növekvő mértékben került sor a társhatóságok nélküli, önálló ellenőrzések végrehajtására, amelyet a közös ellenőrzések számának csökkenése is jól mutat. Az összes végrehajtott ellenőrzéshez viszonyítva a közös ellenőrzések aránya 2007-ben a közlekedési hatóság 75%, a rendőrség 58%, a vám- és pénzügyőrség 11% és a tűzoltóság 6%, ehhez képest 2008-ban a közlekedési hatóság 36%, a rendőrség 38%, a vám- és pénzügyőrség 8% és a tűzoltóság 5%, míg 2009-ben a közlekedési hatóság 36%, a rendőrség 42%, a vám- és pénzügyőrség 17% és a tűzoltóság 5% volt. (A 2010. évi adatokat lásd a 13. ábra!)

11 Az e llenőrzésbe n e gyüttműködő szerv ek (megoszlás az össze s közös ellenőrzéshez viszonyítva) 60% 50% 40%

% 30% 20% 10% 0% Rendőrség

Nemzeti Közlekedési

Vám- és Pénzügy őrség

Tűzoltóság

Közúti ellenőrzések

40%

33%

20%

7%

0%

Telephely ellenőrzések

19%

51%

5%

8%

17%

Egy éb

12. ábra Az ellenőrzésben együttműködő szervek (megoszlás az összes ellenőrzéshez viszonyítva) 30% 25% 20%

%

15% 10% 5% 0% Rendőrség

Nemzeti Közlekedési

Vám - és Pénzügyőrség

Tűzoltóság

Egyéb

Közúti ellenőrzések

29%

24%

14%

5%

0%

T elephely ellenőrzések

5%

13%

1%

2%

4%

13. ábra

Több megyét érintő, összehangolt ellenőrzések A 13/2007. sz., illetve a 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésben előírt, több megyét érintően – az elkerülő útvonalakon is – egyszerre tartott ellenőrzések, a korábbiakhoz képest nagyobb számban kerültek végrehajtásra. Az ellenőrzéseken részt vettek az érintett igazgatóságok, esetenként a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervei, a megyei rendőrfőkapitányságok területileg illetékes szervei, az Autópálya Rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szakemberei. A közúti ellenőrzések során a társszervek a saját feladat- és hatáskörükbe tartozó egyéb szabályoknak való megfelelést, míg a szállítás ADR előírásait az igazgatóságok ellenőrizték. Az elvégzett több megyét érintő (regionális jellegű) ellenőrzések tapasztalatai egyértelműen azt jelzik, hogy még a társszervek részvétele nélkül is indokolt ilyen jellegű ellenőrzések sűrűbbé tétele, miután ezen alkalmakkor – ellenőrizetlen elkerülő út nem lévén – több olyan veszélyes áru szállítmány került ellenőrzés alá, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. Mindezek ellenére a 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésben az igazgatóságok részére előírt szervezési kvótát – mely évente két ellenőrzés szervezését és négy ellenőrzésen való részvételt ír elő – az igazgatóságok többsége nem teljesítette (14. ábra). Kiemelkedő ugyanakkor Heves MKI aktivitása az ilyen jellegű ellenőrzéseken.

12

Több megyét érintő, összehangolt ellenőrzések száma 2010. évben

Ellenőrzés száma [db]

8

Saját szervezésű Résztvevőként Összesen

7 6 5 4 3 2

Zala

FPVI

Veszprém

Vas

Tolna

Somogy

Szabolcs

Pest

Nógrád

Komárom

Jász

Heves

Győr

Hajdú

Fejér

Borsod

Csongrád

Békés

Bács

0

Baranya

1

14. ábra

A több megyét érintő (regionális jellegű) összehangolt ellenőrzések hatékonysága a közúti közlekedés biztonsága szempontjából megkérdőjelezhetetlen, ezért ezeket a közös ellenőrzéseket a későbbiek során is célszerű szorgalmazni és rendszeressé tenni!

Telephelyi ellenőrzések Telephelyi ellenőrzésre 2010-ben 235 esetben került sor, amely ugyan 27%-kal kevesebb a 2009. évi telephelyi ellenőrzések számánál (322 telephely), azonban a 2010. évre előírt mennyiségnek (igazgatóságonként 6 telephely/év, összesen 120 telephely) közel kétszerese. Az ellenőrzések során a telephelyeken lévő gépjárművek ellenőrzésére is sor került. A 2010-es évben – a 2009. évhez hasonlóan – a telephelyi ellenőrzéseket az igazgatóságok legtöbbször önállóan végezték, ettől függetlenül esetenként a társszervek is részt vettek telephelyi ellenőrzéseken, de a korábbi években megszokottnál kisebb arányban. (13. ábra). Így a közlekedési hatóság 13% (2009-ben 11%, 2008-ban 9%, 2007-ben 32%), a rendőrség 5% (2009-ben 2%, 2008-ban 3%; 2007-ben 4%), a vámhatóság 1% (2009-ben 1%, 2008-ban 2%, 2007-ben 5%), illetve a tűzoltóság 2% (2009-ben 2%, 2008-ban 4%, 2007-ben 5%) és más hatóság 4% (2009-ben 3%, 2008-ban 4%; 2007-ben 1%) került bevonásra a telephelyi ellenőrzések végrehajtásába. A telephelyi ellenőrzések száma majd minden területi szerv esetében megfelelt az előírt minimum elvárásnak (15. ábra), azonban a területi szervek közel 50%-a jócskán elmaradt az országos átlaghoz képest. A jövőben ezeknek az igazgatóságoknak is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a telephelyi ellenőrzésekre. A legtöbb telephelyi ellenőrzést Veszprém MKI és Szabolcs-Szatmár-Bereg MKI végezte, míg a legkevesebb (az előírt minimumot sem elérő) telephelyi ellenőrzést Zala MKI hajtotta végre.

13

Végrehajtott telephelyi ellenőrzések száma 2010. 30

26

25 18 19

10

13

11 8

7 6 6

Éves összesítés

11

13

11 8

6

9

8 4 Vas

Veszprém

Tolna

Szabolcs

Pest

Somogy

Nógrád

Jász

Komárom

Hajdú

Heves

Fejér

Győr

Csongrád

Békés

Borsod

Bács

0

Baranya

5

Zala

13

II. félév

16

Teljesített éves átlag

(12 db)

Intézkedésben előírt

(6 db)

FPVI

20 15

I. félév

22

15. ábra

A telephelyi ellenőrzések során, 43 telephelyen tártak fel valamilyen hiányosságot. A telephelyi ellenőrzés alá vont szervezetek lehetőség szerint költségkímélő módon próbálnak jogkövető magatartást tanúsítani. Több esetben a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói szerződéseket az ellenőrzések előtt kötik csak meg. Az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a vizsgált 235 telephely közül 121 rendelkezett biztonsági tanácsadóval, tehát a telephelyeknek csak egy része felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Megjegyzendő azonban, hogy az ellenőrzött telephelyeknek nem mindegyike kötelezett biztonsági tanácsadó alkalmazására. A fentieken túlmenően, az ellenőrzött telephelyek közül 38 telephely tartozott a közbiztonsági terv készítésére kötelezett cégek közé, ahol a tervek az esetek túlnyomó többségében rendelkezésre álltak. A telephelyi ellenőrzésekkel a szabálytalanságok nagy része megelőzhető, ezért a telephelyi ellenőrzések fokozása szükséges. A telephelyi ellenőrzéseket az is indokolja, hogy feltehetően a Seveso szabályozás hatálya alóli mentesség érdekében az üzemeltetők egy része veszélyes anyagaikat rendezetlen helyzetű ipari parkokban és kisebb telephelyeken igyekeznek elhelyezni. E folyamat különösen jellemző a közép-magyarországi régióra. A hatékonyság növelése érdekében a telephelyi ellenőrzésekbe időnként több hatóságot is (tűzoltóság, vámhatóság, környezetvédelem stb.) célszerű bevonni. A fenti adatokból is látható, hogy a jogkövetés ezen a területen nem kielégítő, ezért szükséges a veszélyes áru szállításban részt vevők (feladók, szállítók, csomagolók stb.) felmérése, melynek kiindulási alapjául részben a saját adatbázisaink (veszélyes hulladék szállítók, Seveso-s üzemek, ellenőrzött járművek üzemeltetői, feladók, stb.), részben a társhatóságok (közlekedési hatóság, környezetvédelmi hatóság) adatbázisai szolgálhatnak.

14 III. SZANKCIONÁLÁSI TEVÉKENYSÉG A 2010. évben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a korábbiakhoz képest már sokkal nagyobb tapasztalattal bírtak a veszélyes áru szállítással kapcsolatban végrehajtott önálló ellenőrzés és szankcionálás (bírságolás) területén. Ennek megfelelően a szabályok megszegőivel szemben – az esetek többségében – elsőfokú eljárás keretében, közigazgatási határozat kiadásával, a területileg illetékes igazgatóságok bírságot szabtak ki. Egy-egy bírságtétel az egyes feltárt szabálytalanságtól függően 10.000,- Ft-tól 800.000,- Ft-ig terjedhet, mely több szabálytalanság esetén összeadódik, így a kiszabásra kerülő bírság összege több millió forintot is elérhetett, annak ellenére, hogy a jogszabályváltozások a kiszabható bírság maximális összegét ügyfelenként egymillió forintban korlátozták. Több felelős esetén ugyanis a bírság összegét meg kell osztani a felelősök között, így egyes esetben a bírság összege két-, vagy háromfelé is osztódhat és csak ezt követően érvényesül a bírságmaximum. A 2010. évben a területi szervek csupán háromnegyede élt bírság kiszabásának lehetőségével, így az év során a 104 súlyos hibával történt szállítás kapcsán összesen 140 db (2009-ben 353 db; 2008-ban 302 db; 2007-ben 75 db) bírsággal kapcsolatos határozat került kiadásra országos szinten, melyhez 59 db (2009-ben 137 db; 2008-ban 107 db; 2007-ben 31 db) másodfokú határozat fűződik. Ennek megfelelően az elsőfokon kiadott határozatok 42%a került másodfokra. A másodfokú eljárások aránya az előző év adataihoz képest kis mértékű növekedést mutat. Ez a még mindig magas szám, elsősorban a jogszabályban szereplő bírságtételek nagyságával magyarázható, ugyanis nyilvánvaló hiányosság és szabálytalanság esetén is megpróbálnak a felelősök kibújni a bírságfizetés kötelezettsége alól, vagy jelentős bírságcsökkentést remélnek a másodfokú hatóságtól, illetve ezzel is megpróbálják a bírság befizetésének határidejét a lehető legkésőbbi időpontra kitolni. A korábbi várakozásokkal ellentétben, az Igazgatóságok jogalkalmazási tapasztalatainak bővülése nem járt a másodfokú ügyek számának csökkenésével. Az 59 db másodfokon indult eljárás során, 27 esetben az elsőfokú döntés változatlan maradt, amiből 26 esetben helybenhagyó másodfokú határozat született. Egy esetben a másodfokú eljárás megszüntetésre került a fellebbezési illeték – felszólítás ellenére sem történő – megfizetésének elmaradása miatt. A másodfokon indult ügyekben az elsőfokú határozat megsemmisítésére 10 esetben került sor. Egyrészt, bizonyítottság hiányában, másrészt, súlyos eljárási szabálytalanságok miatt, harmadrészt, mert olyan résztvevő részére lett kiszabva bírság, aki az ADR szerint nem volt felelős a feltárt szabálytalanságért. Hasonló okok, valamint a tényállás nem kellő tisztázása miatt, az elsőfokon eljárt igazgatóság új eljárás lefolytatására lett utasítva, melyre 8 esetben került sor. Ezen kívül 12 esetben a bírságösszeg megváltoztatása történt jórészt azért, mert az elsőfokú hatóság valamilyen hibát vétett (pl.: nem a megfelelő bírságtétel alá sorolta be a feltárt szabálytalanságot, illetve olyan bírságtételek is kiszabásra kerültek, amelyek a jogalkotói szándékból nem vezethetők le, vagy nem volt elégséges egy-egy bírságtétel indokolása). Ezen adatokból is látható, hogy 2010-ben a másodfokú ügyeknek közel 50%-nál kellett megváltoztatni valamilyen módon az elsőfokon kiadott határozatokat, ellentétben a 2009. évvel, ahol ezt az arányt már sikerült az ügyek egyharmadára szorítani. Ezen magas arány jövőbeni csökkentése érdekében fokozottabban kell ügyelni a bizonyítékok mind szélesebb körű rögzítésére, a bizonyítási eljárások hatékonyabb alkalmazására.

15 Kiemelten fontos a szabálytalanság tényének és a szabálytalanságért felelős személynek egyértelmű meghatározása (bizonyítása). Az elsőfokú határozatokban fokozottabb figyelmet kell fordítani a kiszabott bírságok részletesebb indokolására, a felelősség kérdésének szélesebb körű vizsgálatára!

Kiadott határozatok és másodfokú ügyek 2010-ben

Kiadott határozatok Másodfokú ügyek

70 60 50 40 30 20

Fővárosi PVI

Zala MKI

Vas MKI

Veszprém MKI

Tolna MKI

Szabolcs MKI

Somogy MKI

Pest MKI

Nógrád MKI

Jász MKI

Komárom MKI

Heves MKI

Győr MKI

Hajdú MKI

Fejér MKI

Csongrád MKI

Borsod MKI

Békés MKI

Baranya MKI

0

Bács-Kiskun MKI

10

16. ábra

A diagramból (16. ábra) megállapítható, hogy a 2010-es évben, a szankcionálás lehetőségével legtöbb esetben Fejér (65 db határozat) és Vas (20 db határozat) megye élt. 2010-ben egyáltalán nem adott ki határozatot Baranya, Hajdú-Bihar, Somogy és Zala megye, valamint az FPVI. A megfelelt elsőfokú határozatok aránya (a másodfokon érdemben elbírált ügyek viszonyában) 30 db

25 db

20 db Másodfokon érdemben elbírált ügyek száma

15 db

10 db

Másodfok által helybenhagyott határozatok száma

5 db

17. ábra

Zala MKI

Fővárosi PVI

Veszprém MKI

Vas MKI

Tolna MKI

Szabolcs MKI

Somogy MKI

Pest MKI

Nógrád MKI

Jász MKI

Komárom MKI

Hajdú MKI

Heves MKI

Győr MKI

Fejér MKI

Csongrád MKI

Borsod MKI

Békés MKI

Baranya MKI

Bács-Kiskun MKI

0 db

16 A 17. ábra is kitűnik, hogy a másodfokon elbírált ügyek közül nagy számban voltak olyanok, amelyek valamilyen módon megváltoztatásra kerültek a másodfokú eljárás eredményeként. Ezek kiküszöbölésére – mint ahogy az a fentiekben már szerepelt – a későbbiek során nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Másodfokú döntések megoszlása 2010. évben

3,4% 0,0%

Helybenhagyta

13,6% 44,1%

Másodfokú eljárást megszüntette Érdemi vizsgálat nélkül elutasítva Megváltoztatta Megsemmisítette

16,9% Új eljárásra utasította

1,7% 20,3%

Folyamatban

0,0% Fellebbezést visszavonták

18. ábra

A 18. ábra egyértelműen szemlélteti a másodfokú eljárás során született döntések megoszlását. Jól látható, hogy a megfellebbezett ügyek 20%-ának megváltoztatása, valamint a közel egy nyolcadának új eljárásra történő utasítása egyaránt nagyon magas értékek, melyeket összegezve nem sokkal maradnak el a helybenhagyott ügyek arányától. Ez azt jelenti, hogy a megfellebbezett ügyek egy jelentős hányadában a másodfokú eljárás során, valamilyen alapvető eljárási hiba, vagy hiányosság került feltárásra az elsőfokú eljárást illetően. Ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére a későbbiek során az igazgatóságoknak sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. A másodfokú eljárásban kiadott 59 db határozatból és végzésből idáig 8 db ellen nyújtottak be bíróságra keresetet. A bíróság előtt megtámadott másodfokú döntések közül 2 esetében a bíróság helyben hagyta a másodfokú hatóság döntését és az ügyfelet a kiszabott bírság megfizetésére kötelezte. Egy esetben elfogadta az ügyfél kifogását és – az elégtelen bizonyítékokra való hivatkozással – a másodfokú döntést hatályon kívül helyezte. A többi ügy (5 db) jelenleg folyamatban van, még nem került sor bírósági döntéshozatalra. A 2010. évet megelőzően lefolytatott első és másodfokú ügyekben 2010. évben indított vagy tárgyalt 16 bírósági eljárás közül 14 a másodfokú határozat helybenhagyásával végződött, és 2 esetben még ugyancsak nem került sor bírói döntéshozatalra. A 2007. – 2010. évek között lefolytatott, és a katasztrófavédelmi hatóság számára sikerrel zárult 32 bírósági eljárás közül (összesen 44 eljárás indult), mindeddig csupán 6 ítélettel kapcsolatban indítottak keresetet a Legfelsőbb Bíróságon, melyek közül ez idáig kettő került lezárásra (mindkettő a kereset elutasításával).

17 Kiszabott és befizetett bírságok 2010-ben 22 000 000 Ft Kiszabott bírságok 20 000 000 Ft

Befizetett bírságok

18 000 000 Ft 16 000 000 Ft 14 000 000 Ft 12 000 000 Ft 10 000 000 Ft 8 000 000 Ft 6 000 000 Ft 4 000 000 Ft 2 000 000 Ft Fővárosi PVI

Zala MKI

Vas MKI

Veszprém MKI

Tolna MKI

Szabolcs MKI

Pest MKI

Somogy MKI

Nógrád MKI

Jász MKI

Komárom MKI

Hajdú MKI

Heves MKI

Győr MKI

Fejér MKI

Csongrád MKI

Békés MKI

Borsod MKI

Baranya MKI

Bács-Kiskun MKI

0 Ft

19. ábra

A kiszabott bírságok összegei (19. ábra) hasonló képet mutatnak a határozatokkal, annak ellenére, hogy az ellenőrzések során feltárt hiányosságok mind súlyukban, mind számukban eltérnek egymástól, amelyek a bírságösszegekben is megjelennek, illetve nem minden feltárt szabálytalanság került szankcionálásra. A 2010. évben a legtöbb bírságot Fejér (27,35 millió Ft), Vas (15,4 millió Ft) és Veszprém (5,5 millió Ft) megyei Igazgatóság szabta ki. Területi szerv Bács-Kiskun MKI Baranya MKI Békés MKI Borsod MKI Csongrád MKI Fejér MKI Győr MKI Hajdú MKI Heves MKI Jász MKI Komárom MKI Nógrád MKI Pest MKI Somogy MKI Szabolcs MKI Tolna MKI Vas MKI Veszprém MKI Zala MKI Fővárosi PVI Összesen:

Határozatok száma 1 db határozat

Kiszabott bírság 400 000 Ft

7 db határozat 1 db határozat 8 db határozat 65 db határozat 4 db határozat

2 400 000 Ft 1 000 000 Ft 2 500 000 Ft 27 350 000 Ft 1 500 000 Ft

1 db határozat 2 db határozat 1 db határozat 7 db határozat 3 db határozat

1 000 000 Ft 900 000 Ft 1 000 000 Ft 2 766 600 Ft 2 600 000 Ft

2 419 244 Ft 1 000 000 Ft

3 575 000 Ft

920 000 Ft 1 439 820 Ft 700 000 Ft 2 419 244 Ft 4 575 000 Ft

3 db határozat 9 db határozat 20 db határozat 8 db határozat

1 300 000 Ft 4 366 700 Ft 15 400 000 Ft 5 500 000 Ft

340 000 Ft 3 596 453 Ft 5 024 965 Ft 4 798 334 Ft

50 000 Ft 14 232 909 Ft 12 439 146 Ft 2 591 671 Ft

390 000 Ft 17 829 362 Ft 17 464 111 Ft 7 390 005 Ft

150 000 Ft 47 154 162 Ft

150 000 Ft 86 087 388 Ft

140 db határozat

Ebből befizetett Korábbi eljárásból Összes befizetett 400 000 Ft 214 000 Ft 614 000 Ft 100 000 Ft 100 000 Ft 1 250 000 Ft 740 000 Ft 1 990 000 Ft

69 983 300 Ft

769 158 Ft 18 445 252 Ft 300 000 Ft

589 820 Ft

38 933 226 Ft

10 541 436 Ft 50 000 Ft 920 000 Ft 850 000 Ft 700 000 Ft

769 158 Ft 28 986 688 Ft 350 000 Ft

2. táblázat

Összességében elmondható tehát, hogy a 2010. évben az igazgatóságok a veszélyes áru szállítás szabályainak megsértése miatt 140 db határozattal közel 70 millió forint (2009-ben 353 db határozattal 212,45 millió forint, 2008-ban 302 db határozattal 149,17 millió forint; 2007-ben 75 db határozattal 27,88 millió forint) bírságot szabtak ki, melyből az év végéig ~39 millió forintot fizettek be.

18 A kiszabott bírságok fennmaradó összegei 2011. év során kerülnek befizetésre, illetve az adóhatóság által behajtásra. Miután az egyik évről a másikra áthúzódó ügyek is vannak, így előfordulhat, hogy egy adott évben a befizetett bírság összege nagyobb, mint az abban az évben kiszabott bírságok összege. Sajnálatosan a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításából adódóan a 2010. évben befolyó bírságok már a központi költségvetést illetik, így azokat már az eljáró hatóság nem tudja felhasználni. A szankcióval sújtott ügyfelek jelentős többsége a fellebbezést követően kiadott másodfokú határozatban foglaltakat tudomásul vette és a bírság összegét egyben vagy részletekben befizette. Néhány esetben azonban az ügyfelek megtagadták mind a hatósági határozatban foglaltak, mind pedig a bíróság jogerős döntésében foglaltak önkéntes teljesítését. Ezekben az esetekben az illetékes adóhatóság segítségével kellett – végrehajtási eljárás keretében – behajtani a kiszabott bírság összegét. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a külföldi szabálytalankodókra is. A megbírságolt külföldi ügyfelek, az esetek nagyobbik részében önkéntesen befizették a rájuk kiszabott bírságot, ugyanakkor egyes külföldi ügyfelek esetében szintén végrehajtási eljárást kellett kezdeményezni. Ezen ügyfelek egy része a végrehajtást elrendelő végzés hatására mégiscsak befizette a bírságot, a többiek esetében viszont az adóhatóság további intézkedésére van szükség. IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet előírásai szerint a hulladékok behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el. A főfelügyelőség a veszélyes hulladék behozatala, kivitele és átszállítása esetén a hulladék szállítására vonatkozó eljárásáról értesíti az OKF-t is. Az OKF 2010-ben 103 esetben kapott tájékoztatást mintegy 128.477,- tonna veszélyes hulladék határon át történő szállításáról, melyek adatait (cégnév, be- és kilépés helye, szállítási útvonal, engedély érvényessége, anyagfajta és mennyiség) a 3. számú melléklet tartalmazza (ugyanezen adatsor 2005-ben 63 esetben 77000 tonna; 2006-ban 98 esetben 63.000,- tonna; 2007-ben 79 esetben 93.610,- tonna; 2008-ban 97 esetben 73.348,- tonna; 2009-ben 140.054,- tonna volt). Több mint 53 fajta veszélyes hulladék szállítására került sor, legnagyobb mennyiségben ólomakkumulátorokat szállítottak. (4. számú melléklet) V. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT BALESETEK A korábbi főigazgatói intézkedések is kiemelten kezelték a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatát, melynek szakszerű végrehajtását a tapasztalatok értékelése érdekében megkövetelték a területi szervektől. 2006-ban 8 baleseti jelentés érkezett az OKF-re, 2007-ben 12 esetben, 2008-ban 15 esetben, 2009-ben 13 esetben, míg 2010-ben 18 esetben vizsgáltak az igazgatóságok (5. számú melléklet) veszélyes árut szállító járművel bekövetkezett balesetet. A területi szervek részére pontosabb és az egyes részletekre is kiterjedő konkrét szabályozást ad a 13/2007. sz., illetve az azt felváltó 7/2010. sz. főigazgatói intézkedés annak érdekében, hogy a veszélyes áru szállítási ellenőrök az esetlegesen bekövetkezett balesetekről megfelelő módon és időben értesüljenek, illetve a balesetek kivizsgálása szabályszerűen megtörténjen. A veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálását a főigazgatói intézkedés a VFCS-kre (VFSZ-re) telepítette, mivel a lakosság védelme érdekében az ilyen típusú balesetekhez a VFCS (VFSZ) vonulásra kötelezett.

19 A gazdasági megszorítások miatt 2009-ben a munkaidőn kívüli VFCS szolgálat átalakult és öt kijelölt megyei VFCS látta el az összes megye védelmét. Ezáltal a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálása meglehetősen nehézkessé vált, többek között a rendkívül megnövekedett vonulási idő miatt. Ennek során nem tisztázódott kellő mértékben a vizsgálatok jogi háttere sem. A balesetek kapcsán elmondható, hogy a legtöbb esetben alapvetően közlekedési szabályszegés, figyelmetlenség volt a bekövetkezés alapvető oka, de esetenként árukezelési szabálytalanságok (pl. a rakomány rögzítésének szabálytalansága, stb.) is tetten érhetők voltak a vizsgálatok eredménye alapján. VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS HELYZETE Jogalkalmazási tapasztalatok és feladatok A napi feladatokon túl számos, a társhatóságokkal (ORFK, NKH, VPOP, ÁNTSZ), az illetékes minisztériumokkal (NFM, NEfMi) és egyes szakmai szervezetekkel (BTE, VOTE, MKFE) közös egyeztetésen, szakmai konzultáción vettek részt az OKF szakemberei, melynek egyik eredménye többek közt az volt, hogy az OKF közreműködésével került kidolgozásra a kórházi veszélyes hulladékok szállításával kapcsolatban országos szinten felvetődött problémák megoldásának alternatívái. A pirotechnikai termékek szállításával kapcsolatban felmerült kérdések, valamint az üzemanyag-forgalmazással foglalkozó vállalkozások ADR szerinti szerepének megállapítása, biztonsági tanácsadók alkalmazási kötelezettsége tárgyában ugyancsak került szakmai állásfoglalás kiadásra. A II. félév folyamán elkészült a katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére irányuló szabályozási koncepció iparbiztonsági szakterületet érintő fejezete, melynek szerves része a veszélyes áru szállítás ellenőrzése is. Ennek keretében javaslat született az ellenőrzésére vonatkozó hatáskörnek a vasúti szállítási alágazatra való kiterjesztésére. Javaslat született továbbá, a veszélyes áru közúti szállítása területén az ellenőrzési jogkörnek csupán egy hatósághoz, a katasztrófavédelemhez történő telepítésére. Ezen kívül annak érdekében, hogy az ország útjain szállított kiemelten veszélyes áruk (pirotechnikai, robbanó és nukleáris anyagok) útvonalait meg lehessen határozni, valamint a veszélyes áruk mozgását valamelyest nyomon lehessen követni, jogszabálytervezet kidolgozására került sor, melynek felterjesztése is megtörtént. Jelentős változásokon esett át a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) is, melynek egyik – a katasztrófavédelmet legérzékenyebben érintő – módosítása, mint az már a fentiekben említésre került, hogy 2010. január 1-jét követően a beszedett bírság már nem az eljáró hatóságot (többek között a katasztrófavédelmi hatóságot) illeti, hanem a központi költségvetés központosított bevételét képezi. Figyelembe véve a költségvetés szintén jelentős csökkentését ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a katasztrófavédelem ilyen irányú tevékenysége 2010-ben nagy mértében visszaesett, mellyel a változást szorgalmazó Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete pontosan az ellenkezőjét érte el, mint ami az általa fontosnak tartott, e területet érintő szabályozással és hatósági tevékenységgel kapcsolatos célkitűzései voltak. Az elmúlt évi tervek sikeresnek mondható teljesítésétől függetlenül azonban látható, hogy az csupán egy része volt az elmúlt 2-3 év teljesítményének, s e visszaesés várhatóan számottevően befolyásolja majd, a hosszú évek munkájával eddig elért eredményeket.

20 A 2010-es évtől kezdődően hatályba lépett a 80/2009.(XII. 29.) KHEM rendelet mely a Ket. módosításában testet öltött azon kormányzati szándék alapján került kiadásra, miszerint a vállalkozóknak a világgazdasági válság hatására megnövekedett terhei csökkentése érdekében, méltányos bírságolási eljárást szükséges a hatóságok részéről kialakítani és alkalmazni. Ez a kis hibák tekintetében az első alkalommal mulasztók esetén kellően „toleráns” hatósági fellépést írt elő. Ennek megfelelően a Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontja taglalja a figyelmeztetés jogintézményét, míg a Ket. 94.§ (2) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor kizárt e jogintézmény alkalmazása. A Ket. 94.§ (2) bekezdés b) pontja alapján kiadott 80/2009.(XII.29) KHEM rendelet – a 2.§ (5) bekezdés b) pontjában – ennek megfelelően szabályozta a veszélyes áruk közúti szállítása során elkövetett szabálytalanságok tekintetében azon mulasztások körét, melyeknél az eljáró hatóság nem mérlegelhet, és szankcióként nem élhet figyelmeztetéssel, kizárólag bírságot szabhat ki. Ezek a tételek, a bírságrendelet (156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet) 5. mellékletének 1-33. sorában foglalt (azaz a régóta ismert és alkalmazott 1/2002 (I.11.) Korm. rendelet I. és II. kockázati kategóriájába tartozó) mulasztások. Az ADR ellenőrzések és bírságolások során a jogalkalmazási és a bírósági tapasztalatoknak megfelelően a területi szervek számára folyamatosan aktualizálni kell a belső szabályzókat a módszertani és eljárási gyakorlat egységes kezelése érdekében, illetve a jogalkotók felé jelezni szükséges a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatainkat.

OKF belső szabályozása Az ADR ellenőrzések és szankcionálások önálló hatóságként történő végrehajtása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatoknak és a vonatkozó, módosult jogszabályoknak megfelelően 2010. év első félévében kiadásra került az egységes feladat végrehajtás módszertani és eljárási gyakorlatát szabályozó új főigazgatói intézkedés, amelyet a területi igazgatóságok többsége, azóta is eredményesen alkalmaz. Az intézkedés újra szabályozta az ellenőrzés és a szankcionálás eljárásrendjét – figyelemmel a kényszervárakoztatásra, a szankcionálási eljárás lefolytatására – valamint a területi szervek jelentési (adatszolgáltatási) rendszerét. A feladatok jogszerű, szakmailag megalapozott, formailag helytálló ellátása érdekében a különböző mintaokmányok is átdolgozásra kerültek. Beépítésre kerültek a korábban főigazgató-helyettesi körlevélben kiadott szabályozások, iránymutatások és mintaokmányok, úgymint a végrehajtási eljárásra, a tolmácsok kirendelésére, az eljárási és a felelősség megosztás szerinti bírságolásra, az ügyfélértesítésre és a technikai eszközök biztosítására vonatkozóan. VII. SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Képzés (felkészítés) Az ellenőrzések végrehajtásának személyi feltételei a területi szerveknél lezajló fluktuáció következtében folyamatosan változnak – sajnos általában negatív irányban –, ezért a feladatok szakszerű és rendszeres végzése, illetve az ellenőrzések hatékonyabb végrehajtása érdekében szükséges a továbbiakban is tanfolyamok, továbbképzések szervezése. A 2010. évben e területet is érintő pénzügyi nehézségek, valamint a jogszabályváltozásokból adódóan kiesett bírságbevételek miatt „veszélyesáru ügyintéző”-i OKJ-s tanfolyam nem került megszervezése.

21 Ennek eredményeként az ellenőrzések végrehajtásában ténylegesen résztvevő állomány létszáma már az év első felében 161 főről 149 főre, míg a végzettséggel rendelkező állomány teljes létszáma 228 főről 215 főre csökkent (20. ábra), mely létszám az évvégével vélhetően tovább apadt.

ADR végzettséggel rendelkezők száma

30 25 20 15 10 5

ADR ellenőrzésekben részt vesz

Fővárosi PVI

Zala MKI

Veszprém MKI

Vas MKI

Tolna MKI

Szabolcs-Szatmár-Bereg MKI

Somogy MKI

Pest MKI

Nógrád MKI

Komárom-Esztergom MKI

Jász-Nagykun-Szolnok MKI

Heves MKI

Hajdú-Bihar MKI

Győr-Moson-Sopron MKI

Fejér MKI

Csongrád MKI

Borsod-Abaúj-Zemplén MKI

Békés MKI

Baranya MKI

Bács-Kiskun MKI

0

nem vesz részt

20. ábra

Továbbképzés Az OKF az igazgatóságok ADR szakreferenseinek éves továbbképzését 2010. április 8-9. között rendezte meg a balatonföldvári Hotel Jogar-ban. A korábbi években szerzett rendkívül pozitív tapasztalatok alapján – amikor ugyancsak többnapos továbbképzések keretében került sor széleskörű tájékoztatásra és oktatásra – 2010-ben a szakreferensek továbbképzése nem csupán egynapos, konferencia jellegű előadássorozat volt, hanem ADR szakismeretek oktatásával bővített kétnapos továbbképzés került lefolytatásra. A továbbképzésen részt vettek a társhatóságok (NKH, ORFK, VPOP) képviselői is, akik rövid előadás keretében bemutatták szervezetük ADR-rel kapcsolatos tevékenységét. A továbbképzésen ismertetésre került a 2011-ben hatályba lépő ADR változásai, illetve a résztvevők áttekintést kaptak a jelenleg érvényben lévő rakományrögzítéssel kapcsolatos szabványokról, előírásokról, valamint a közeljövőben várható változásokról. Az első napon bemutatásra, ismertetésre kerültek a katasztrófavédelem által végrehajtott ADR ellenőrzések 2009-es eredményei és a 2010. évre kitűzött feladatok, valamint a tárgynapon kiadott – a veszélyes áruk szállításának ellenőrzését szabályozó – főigazgatói intézkedés, illetve az azzal kapcsolatos főbb változások. Az első nap végén a jelenlévő szakemberek és a társhatóságok szakemberei közös konzultáció keretében vitatták meg a felmerült jogalkalmazási kérdéseket. A rendezvény második napján az ADR szakreferensek részére bemutatásra került az ellenőrzések során alkalmazható Statinfo szoftver, valamint az országos adatok nyilvántartását szolgáló ADR adatbázis működése is.

22 Anyagi-technikai feltételek biztosítása Az önálló ADR ellenőrzések a kívánt színvonalon történő végrehajtása csak az ellenőrzés tárgyi feltételeinek biztosítása esetén valósítható meg, ezért az anyagi-technikai feltételek biztosítása kiemelt prioritással kezelendő. Az önálló ellenőrzés alapvető feltételeinek biztosítására (ruházat, laptop, nyomtató, rb-s kézilámpa, digitális fényképezőgép stb.) – megyénként eltérő arányban – legutoljára 2008-ban került sor, azonban a továbbiakban is megoldandó feladatot jelent az ADR ellenőrzések végrehajtásához szükséges szolgálati gépjárművek beszerzésének rendezése, megkülönböztető jelzéssel történő ellátása, mivel a VFCS (VFSZ) által használt gépjárművekkel alapvetően a káresemények során végzendő lakosságvédelmi feladatok ellátása, illetve az ADR-es balesetek vizsgálata történik. Azon megyék tudtak beszerezni és felszerelni új gépjárművet, vagy a meglévő járművek közül az ADR ellenőrzéshez megfelelően átalakítani, amelyek a korábbi években jelentős bírságbevételre tettek szert. A területi szervek jelentős része azonban ezt nem volt képes önállóan megvalósítani, sőt voltak olyan megyék is, ahol a bevételek döntő részét a közüzemi számlák kifizetésére voltak kénytelenek fordítani. Néhány megyében az ADR ellenőri jármű kialakítása (átalakítása) példaértékűnek mondható (pl. Fejér és Tolna MKVI-k). A költségek biztosítására korábban a szabálytalanságok szankcionálásából befolyó bírságösszegek jelentettek fedezetet, melyek 2010-ben már nem álltak rendelkezésre. Az ellenőrzés anyagi-technikai eszközeinek tekintetében 2010. évben központi beszerzésre nem került sor, azonban egyes igazgatóságok saját, a 2009-ben lefolytatott – és lezárt – eljárásaikból 2010. évben befolyt bevételeikből kisebb értékű, az ellenőrzések végrehajtásához szükséges beszerzéseket hajtottak végre, illetve biztosították az ellenőrzések lefolytatásához szükséges feltételeket. A legutóbbi központi költségvetési keretből történt beszerzések óta meghibásodott, elhasználódott eszközök, felszerelések, védőruházat pótlása, illetve újabbak beszerzése jelenleg nem megoldott. Továbbra is jellemző, hogy az ellenőrzések egy részét még a közreműködő társszervek technikai eszközeivel végzik a területi szervek, mivel a társszervek ellenőr gépjárművei megfelelően fel vannak szerelve a szükséges irodatechnikai és egyéb eszközökkel, ez a gyakorlat azonban a következő időszakokban már nem lesz járható út. További feladatot jelent, hogy a bevezetni kívánt – az ellenőrzést segítő – Statinfo szoftver használatához elengedhetetlen a laptop és mobil nyomtató használata, viszont még nem minden igazgatóság rendelkezik az ADR ellenőrzések végrehajtásához ezen eszközökkel. Ezen kívül a korábbiakban beszerzett fekete-fehér nyomtatók nem teljesen alkalmasak a feladat ellátására, egyrészt méretük, másrészt nyomtatási minőségük, valamint a hidegre való érzékenységük miatt. Ezeket a nyomtatókat méretében kisebb, de színes nyomtatókra kell cserélni, mert a hatósági eljárás során több esetben csak akkor lehet észlelni a szabálytalanságot a fényképeken, ha színesben került kinyomtatásra, melyre a helyszíni aláírás – későbbi egyértelmű bizonyítás – miatt van szükség. Továbbra sem megoldott minden igazgatóságon az ellenőrzést végző állomány részére a főigazgatói intézkedésben is szereplő hideg és eső ellen védő ruházat (téli ruházat, téli sapkával együtt) kérdése. A tapasztalatok alapján, az ellenőrzések végrehajtásához 2008-ban kiadott ruházat a mosás hatására erősen veszít a színéből, ennek a hibának a kiküszöbölhetőségét a későbbiekben meg kell vizsgálni.

23

Adminisztratív kapacitás feltételeinek biztosítása Az egységes joggyakorlat kialakítása, a különböző adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elősegítése, a megfelelő információ áramlás biztosítása, és az eljárások során keletkezett, illetve egyre nagyobb volumenben keletkező dokumentumok (fénykép és videó felvételek) rendszerezett tárolása érdekében, az ellenőrzések során keletkezett adatok nyilvántartására országos adatbázis létrehozása vált szükségessé – mely egyben Ket. előírás is –, az OKF és a területi szervek hozzáférésének biztosításával. Az elkészült adatbázis szoftver működtetéséhez szükséges szerver számítógép beszerzésére és üzembe állítására azonban a pénzügyi nehézségek, a kiesett bírságbevételek miatt 2010. évben nem került sor. Ezen túlmenően az ellenőrzések adminisztratív feladatainak ellátását (ellenőrzési, szankcionálási folyamatainak dokumentálását) és a hozzá kapcsolódó adatszolgáltatást egyszerűsíteni hivatott Statinfo szoftver rendszerbe állítása ugyancsak nem ment végbe. Ezen szoftverek bevezetésére, üzembeállítására előreláthatólag 2011. I. negyedévében kerül sor, és várhatóan az ellenőrzések, valamint a hozzá kapcsolódó hatósági munka egyszerűbb, gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb végrehajtását eredményezi.

VIII. ÖSSZEGZÉS A 2010. évi ADR ellenőrzések tapasztalatai és adatai alapján elmondható, hogy a korábbi évekhez képest – elsősorban pénzügyi okok miatt – jelentős mértékben visszaesett a katasztrófavédelem veszélyes áru szállítással kapcsolatos hatósági tevékenységének a volumene. Az idei évre meghatározott – csökkentett mértékű – tervszámok az ár- és belvíz, és a vörösiszap-katasztrófa kapcsán jelentkező többletfeladatok ellenére teljesültek. Az ellenőrzések során általánosságban javult a hibafeltárás hatékonysága és az elmúlt évek statisztikai adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a magyar és külföldi szállítók esetében a hibás szállítások aránya kis mértékben, míg az egy gépjárműre vetített szabálytalanságok aránya jelentős mértékben javult, amely jellemzően az ellenőrző hatóságok határozott fellépésének és a szállításban résztvevők önkéntes jogkövetésének eredménye, valamint az, hogy egyre kevésbé lehet elkerülni az ellenőrzéseket, így a hiányosságok egyre inkább a hatóságok látókörébe kerülnek. Az ADR ellenőrzések és szankcionálások önálló hatóságként történő végrehajtása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatoknak, valamint a 2009-es év során jelentős mértékben módosult vonatkozó jogszabályoknak megfelelően 2010. évben kiadásra került az egységes feladat végrehajtás módszertani és eljárási gyakorlatát újragondoló 7/2010. számú főigazgatói intézkedés, segítve az igazgatóságok munkáját. Az egyes területi szervek szakmai munkájának színvonalában meglévő nagymértékű különbségeket tovább kell csökkenteni, az ellenőrzési számok mellett azonos súlyt kell kapnia az ellenőrzések minőségének, a hiányosságok feltárásának és a hatékonyság fokozásának. Az ellenőrzések hatékonyságát, illetve az önálló ellenőrzések lebonyolítását nagymértékben befolyásolják az anyagi-technikai feltételek rendezettsége, amelynek biztosítását a lehetőségekhez mérten prioritásként kell kezelni. A személyi feltételek javítása terén az elmúlt években jelentős előrelépés történt, amelynek szinten tartása érdekében tovább kell folytatni a módszertani, képzési és továbbképzési munkát.

24 Az elmúlt évek eredményeinek fenntartásához és a 2011. évre meghatározott, országosan, összesen mintegy 2500 db veszélyes árut szállító jármű ellenőrzéséhez – miután a pénzügyi lehetőségek számottevően nem változnak – az ellenőrzési munka hatékonyságát tovább kell növelni, amely jelentős kihívást jelent a területi és az országos szervek részére egyaránt.

Dr. Vass Gyula tű. ezredes főosztályvezető

25

1. számú melléklet: Kimutatás a 7/2010. sz. Főigazgatói intézkedés végrehajtásáról

Ssz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Kimutatás az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 7/2010. számú Intézkedésének végrehajtásáról 2010. év Közúti ellenőrzések Ellenőrzött Megyei KVI telephelyek Végrehajtott Ell gépj. Hibás Tervezett ell. Hibák száma ell. száma gépjármű Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala FPVI Összesen

13 7 6 6 11 18 18 8 6 13 11 13 8 11 22 16 8 26 4 9 234

39 41 38 59 33 52 77 22 39 39 45 43 53 32 65 47 65 47 39 35 910

48 41 37 43 38 54 68 23 41 38 40 51 36 32 67 41 68 36 31 35 868

98 26 79 135 144 231 100 89 67 124 141 94 75 70 156 37 176 88 53 86 2069

5 0 6 1 5 47 8 0 2 2 1 21 1 1 0 7 24 9 2 0 142

9 0 9 3 8 97 24 0 8 4 4 37 3 1 0 10 68 24 3 0 312

Intézkedések 10 0 7 1 6 78 12 0 2 2 1 29 1 1 2 7 24 9 0 0 192

26 2. számú melléklet: Szabálytalanságok típusa az ellenőrzési jegyzék alapján SZABÁLYTALANSÁGOK TÍPUSA AZ ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ALAPJÁN

Szabálytalanság típusa

Belföldi

EU tagállam

Nem EU tagállam

11. Az ADR 1.1.3.6. szerinti mennyiségi határ túllépése 1 0 13. Fuvarokmány(ok) 47 6 14. Írásbeli utasítás(ok) 7 2 15. Kétoldalú/többoldalú megállapodás, belföldi hatósági 0 0 16. Járműjóváhagyási igazolás 3 1 17. A járművezető oktatási bizonyítványa 4 0 18. Az áruk szállítása engedélyezett 0 0 19. A jármű(vek) engedélyezett(ek) a szállított árukra 1 0 20. A szállítás módjára vonatkozó előírások 6 0 21. Együvé rakási tilalom 0 0 22. A rakomány berakása és rögzítése, árukezelés 29 4 23. Szivárgás vagy sérült küldeménydarab 11 0 24. Csomagoló eszközök UN jelölése, tartály és tartány 17 2 25. Küldeménydarabok jelölése (pl. UN szám) és bárcázása 29 4 26. Nagybárcák a tartányon, konténeren, járművön 6 0 27. Jármű/szállítóegység/konténer jelölése 34 7 a.) Kézilámpa a járműszemélyzet tagjainak 9 2 28. Az ADR-ben előírt b.) Legalább 1 db kerékkitámasztó ék/jármű 2 0 általános célú biztonsági c.) 2 db önmagában megálló figyelmeztető jelzés 5 1 felszerelés d.) Figyelemfelkeltő mellény vagy ruha 2 2 29. Szállított árunak megfelelő felszerelés 3 3 30. Az írásbeli utasítás(ok)ban előírt további felszerelések 12 3 31. Tűzoltó készülék(ek) 37 6 40. Egyéb megjegyzések 1 1 Összesen 266 44 KISZABOTT BÜNTETÉSEK TÍPUSA ÉS SZÁMA Büntetés típusa Szabálysértési eljárás Bírság Figyelmeztetés, helyszínen korrigálás Szignalizáció Egyéb Összesen

Belföldi 0 92 11 61 0 164 Belföldi

Közúton ellenőrzött szállítóegységek száma Az ADR-nek nem megfelelő szállítóegységek száma A feltartóztatott szállítóegységek száma Veszélyes áruk becsült mennyisége (kg) (liter) I. kockázati kategória A megállapított szabálytalanságok száma II. kockázati kategória kockázati kategóriák szerint III. kockázati kategória

1 626 123 0 13 428 136 2 107 927 45 34 44

EU tagállam 0 12 1 3 10 26 EU tagállam 401 18 9 5 590 144 120 981 6 6 6

Összesen 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 2

Nem EU tagállam

1 53 10 0 4 4 0 1 6 0 33 11 19 33 6 41 11 2 6 4 6 15 44 2 312

Összesen 0 0 0 1 1 2

Nem EU tagállam 42 1 0 623 113 0 0 1 0

0 104 12 65 11 192 Összesen 2 069 142 9 19 641 392 2 228 908 51 41 50

3. számú melléklet: Hulladékok határon át történő szállítása Szállítási útvonal Ssz.

Cégnév

1. MSK Metanolsko sircetni kompleks a.d.

Belépés helye Röszke

Hulladék megnevezése Honnan-hova Szerbiából Németországba

EWC kód

UN szám

Mennyiség (t)

Kilépés helye Hegyeshalom

Veszélyes anyagokkal szennyezett katalizátorok

160807

2923

150

150110

3077

14

160806

2920

350

070111

3077

120


Röszke

Szerbiából Németországba

Hegyeshalom

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok


Röszke


Hegyeshalom

Elhasznált folyadékok, amelyeket katalizátorként alkalmaznak


Röszke


Hegyeshalom

5. MITECO SYSTEM d.o.o. 6. Nord Holding AD 7. Jász-Plasztik Kft.

Röszke


Hegyeshalom

Folyékony hulladékok keletkezési helyén történő kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Azbeszt tartalmú szigetelő anyagok

170601

2590

30

Nagylak

Bulgáriából Franciaországba

Hegyeshalom

Nikkel-Kadmium elemek

160602

3077

100

Magyarországból Ausztriába

Hegyeshalom

160601

2794

1500


Hegyeshalom

120114

3077

300

Romániából Németországba

Hegyeshalom

200121

3363

500


Hegyeshalom

200135

3077

600

Olaszországból Lengyelországba

Tornyosnémeti

190204

3175

2500

Magyarorszából Németországba

Hegyeshalom

Ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokat tartalmazó gépi megmunkálás során keletkező iszapok Fénycsövek és egyéb higany tartalmú hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett elektromos (képcsöves) berendezések, képcsövek Kevert hulladék, amely legalább egy veszélyes hulladékot tartalmaz Elemek és akkumulátorok

200133

3077

40

S.C. Setcar SA

Nagylak


Hegyeshalom

Cianid tartalmú hulladékok

110301

1588

400

BalBok Engineering Co.

Nagylak

Bulgáriából Németországba

Hegyeshalom

Fénycsövek és egyéb higany tartalmú hulladékok

200121

3363

75

S.C. Setcar SA

Nagylak


Hegyeshalom

Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

110109

1463

400

Sistema Nazionale Batterie

Rédics

Olaszországból Bulgáriába

Nagylak

Ólomakkumulátorok

160601

2794

800


Rábafüzes

Ólomakkumulátorok

160601

2794

8000

Ártánd

Görögországból Svédországba

Hidasnémeti

160209

2315

50

Röszke

Szerbiából Ausztriába

Hegyeshalom

150110

3077

200 1800

8. Jász-Plasztik Kft. 9. S.C. Ro. Ecologic S.R.L

Ártánd

10. Loacker Kft. 11. Centro Risorce SRL. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Forego Magyarország Kft.

ERECO Rt. Cinar SA.

Magyarországból Németországba

Rajka

PCBket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Fénycsövek és egyéb higany tartalmú hulladékok

200121

3077

BalBok Engineering Co.

Nagylak

Bulgáriából Hollandiába

Hegyeshalom

PCBket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok

160209

2315

300

Cinar SA.

Ártánd


Hidasnémeti

Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

070104

3082

12,5

Cinar SA.

Ártánd


Hidasnémeti

161003

1935

3

Röszke


Hegyeshalom

180103

3291

20

Észak-dunántúli MÉH Zrt.

Magyarországból Szlovéniába

Rédics

Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes tömény oldatok Egyéb hulladékok amelyek begyűjtése és ártalmatlanítása speciális körülményekhez kötött Ólomakkumulátorok

160601

2794

2000

Eural Kft.


Rajka

Másodlagos termelésből származó sósalak

100308

Zinkpower Moson Kft.


Hegyeshalom

Reve eltávolítására használt salak

110105

3264

207


Hegyeshalom

Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok

160305

3077

70

19. Miteco Knezevac AD. 20. 21. 22. 23.

LAREC Hungaria Kft.

24. MITECO SYSTEM d.o.o. 25. 26. 27. 28.

Rédics

Balkanpharma Dupnitsa AD

Nagylak

6000

28

29. Cinar SA.

Ártánd

30. Saubermacher Magyarország Kft.


Hidasnémeti


Rábafüzes

Nagylak

Bulgáriából Ausztriába

Hegyeshalom

Nagylak


Rajka


Rábafüzes


Hegyeshalom

Magyarországból Csehországba

Rajka

Magyarországból Hollandiába

Hegyeshalom


Hegyeshalom

38. FE-GROUP INVEST Rt.

Magyarországból Bulgáriába

Nagylak

39. Hungaropec Zrt.

Magyarországból németországba

Hegyeshalom

Nagylak


Hegyeshalom

Nagylak


Hegyeshalom

42. Vincotech Hungaria Kft.


Hegyeshalom

43. Vincotech Hungaria Kft.


Hegyeshalom

31.

Cistota Balkani EOOD

32. SC Stena DTM SRL 33. AKKSI Kft. 34. MITECO SYSTEM d.o.o.

Röszke

35. Ventum Kft. 36. Metálker Hungária Kft. 37. MITECO SYSTEM d.o.o.

40. Balkanpharma Troyan AD 41. Balkanpharma Troyan AD

Röszke

Fizikai-Kémiai kezelésből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, katalizátorok Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok Ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, katalizátorok Ólomakkumulátorok

190205

3077

10

160601

2794

1500

150202

3077

40

160215

3000

160601

2794

2000

150202

3077

50

160601

2794

2000

Elsődleges és másodlagos termelés sósalakja Szerves oldószereket illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék vagy lakkhulladékok Ólomakkumulátorok Gázok kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok

100808

3077

300

080111

3077

200

160601

2794

4000

100207

3077

800

160305

3082

50

160303

3077

60

150202

1325

1

150110

1325

0,5

140603

1993

450

070511

3077

2000

44. SUK

Nagylak

Görögországból Magyarországba

45. Balkanpharma Dupnitsa AD

Kelebia


Sopron

46. TRAKYA GLASS BULGARIA EAD

Nagylak


Hegyeshalom

Magyarországból Albániába

Kelebia

Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, katalizátorok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Folyékony hulladékok keletkezési helyén történő kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Folyékony hulladékok keletkezési helyén történő kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok Vas és Acél


Rábafüzes

Ólomakkumulátorok

160601

2794

1000


Rédics

Ólomakkumulátorok Használatból kivont veszélyes anyagokból álló, vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok Veszélyes anyagokból álló, vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, és azok keverékei Használatból kivont veszélyes anyagokból álló, vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek Klórozott szerves vegyületeket tartalmazó emulziók Halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok

160601

2794

6000

47. Steelo Kft. 48. Ventum Kft. 49. FE-GROUP INVEST Rt. 50. BalBok Engineering Co.

Nagylak


Hegyeshalom

51. BalBok Engineering Co.

Nagylak


Hegyeshalom


Nagylak


Hegyeshalom


Nagylak


Hegyeshalom

54. MITECO SYSTEM d.o.o.

Röszke


Hegyeshalom

55. Caremann Romania SRL

Nagylak

Romániából Franciaországba

Rédics

101119

500

170405

25000

160508

100

190211

200

160506

50

160507

50

130104

1267

600

140604

1897

100

29

56. ARVIS-ZIMMERMANN Ltd. 57. ARVIS-ZIMMERMANN Ltd. 58. S.C. Greenweee International SA.

Nagylak

Görögországból Németországba

Hegyeshalom

Elsődleges és másodlagos termelésből származó salak

100401

3077

4000

Nagylak


Hegyeshalom

Veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamú és salak

190111

3077

4200

Nagylak


Hegyeshalom

140601

1078

20

59. S.C. Greenweee International SA.

Ártánd


Rajka

160215

3077

2000

60. S.C Setcar SA

Nagylak


Hegyeshalom

61. Accumular d.o.o.

Letenye

Horvátországból Magyarországra

62. S.C Setcar SA

Nagylak


Hegyeshalom

63. 64. 65. 66.

GWS- Global Waste Solution Ltd.

Nagylak


Hegyeshalom

Klór- Fluor- Szénhidrogének Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok Használatból kivont veszélyes anyagokból álló, vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Használatból kivont veszélyes anyagokból álló, vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok

160114

3082

50

Greek German Company

Nagylak


Hegyeshalom

Azbesztet tartalmazó építőanyagok

170605

2590

600

FE-GROUP INVEST Rt.


Rábafüzes

Ólomakkumulátorok

160601

2794

3000

Biomark 2000 Kft.

Magyarországból Spanyolországba

Tornyiszentmiklós

160601

2794

1500


Hegyeshalom

Ólomakkumulátorok Veszélyes szilárd porozus mátrixot tartalmazó fémből készült csomagolási hullaék Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek

150111

1001

100

190813

3077

400

140603

1993

500

Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok

160303

3077

500

67. Hungaropec Zrt. 68. TRAKYA GLASS BULGARIA EAD

Nagylak


Hegyeshalom

69. 70. 71. 72. 73.

Greek German Company

Nagylak


Hegyeshalom

Sic Trading GmbH

HegyeshalomNémetországból Magyarországra

Ventum Kft. Sugár 2001 Kft.

160508 070504

200 1993

160507

200 200


Tornyiszentmiklós

Ólomakkumulátorok

160601

2794

1200

Magyarországból Lengyelországba

Somoskőújfalu

Ólomakkumulátorok

160601

2794

12000

Nagylak


Hegyeshalom

160305

3082

10

74. Miteco Knezevac AD.

Röszke


Hegyeshalom

191211

3077

1700

75. Dob & Dra Group d.o.o

Röszke

Szerbiából Magyarországra

150202

3077

300

160601

2794

2500

200135

3077

500

100402

3077

260

100401

3077

24

Balkanpharma Razgrad AD

76. Észak-dunántúli MÉH Zrt.


Rábafüzes

77. Metálker Hungária Kft.


Hegyeshalom

78. Metálker Hungária Kft.


Hegyeshalom

79. 80. Palfinger Productionstechnik 81. S.C. Setcar SA 82. MITECO SYSTEM d.o.o.


Hegyeshalom

Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok Egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, katalizátorok Ólomakkumulátorok Veszályes anyagokat tartalmazó kiselejtezett elektromos és elektronikai berendezések Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak és fölözékek Elsődleges és másodlagos termelésből származó salak

Nagylak


Hegyeshalom

Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

110109

3288

170

Nagylak


Hegyeshalom

PCBket tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok

130301

2315

200

Röszke

Szerbiából Svájcba

Hegyeshalom

130301

2315

30

83. MITECO SYSTEM d.o.o.

Röszke

Szerbiából Svájcba

Hegyeshalom

150110

3077

50

84. SC Sapa Profile SRL 85. S.C. Setcar SA

Nagylak

Romániából Magyarországba

PCBket tartalmazó hidraulikaolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Nátrim- és kálium hidroxid

060204

1824

480

Nagylak

Romániából Hollandiába

Hegyeshalom

PCBket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok

160209

3432

300

Metalloglobus Kft.

30

86. Dekonta d.o.o. 87. Jász-Plasztik Kft.


Hegyeshalom

Egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok

070208

3077

100


Rédics

160601

2794

3000

88. Jász-Plasztik Kft.


Rédics

100402

3077

300



Rédics

160601

2794

300

Olaszországból Lengyelországba

Tornyosnémeti

190204

3175

4000

91. COOKSON Elektronics Kft.


Hegyeshalom

100402

3077

80



Hegyeshalom

120114

3077

300


Tornyosnémeti

Ólomakkumulátorok Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak fémsalak és fölözék Ólomakkumulátorok Kevert hulladék, amely legalább egy veszélyes hulladékot tartalmaz Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak és fölözékek Veszélyes anyagokat tartalmazó gépi megmunkálás során keletkező iszapok Elsődleges és másodlagos termelésből származó salak

100401

3077

4000

Jász-Plasztik Kft.


Hegyeshalom

Ólomakkumulátorok

160601

2794

1500

Ventum Kft.

Magyarországbó Csehországba

Rajka

Ólomakkumulátorok

160601

2794

4000

BorsodChem Zrt.

Magyarországból Olaszországba

Rédics

160807

Magyarországból Nagy-Britanniába

Hegyeshalom

Veszélyes anyagokkal szennyezett katalizátorok Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 160209-160212-ig tételektől Klór- Fluor- szénhidrogéneket tartalmazó használatból kivont berendezések

90. Centro Risorce SRL.

93. 94. 95. 96.

Röszke

Monbat PLC

Rédics

Ártánd

97. Elcoteq Kft.

350

160213

3077

150

160211

3363

7000

98. SC Stena DTM SRL

Ártánd

Romániából Lengyelországnba

Tornyosnémeti

99. S.C. Setcar SA

Nagylak


Hegyeshalom

PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok

160209

2315

200

100.

Nagylak


Hegyeshalom

170605

2590

200

101. Klein-Metals Kft.

Magyarországról Szlovákiába

Somoskőújfalu

160211

3363

4000

102. ERECO Zrt.

Magyarországból Franciaországba

Hegyeshalom

Azbesztet tartalmazó építőanyagok Klór- Fluor- szénhidrogéneket tartalmazó használatból kivont berendezések Ólomakkumulátorok

160601

2794

10000

GWS- Global Waste Solution Ltd.

103. Accumular d.o.o.

Letenye

Horvátországból Magyarországra

Veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok (gyógyszerhulladékok)

070513

200

4. számú melléklet: A határon átszállított veszélyes hulladékok fajtája és mennyisége A szállított veszélyes hulladékok fajtája, mennyisége 2010. Ssz. Megnevezése 1. Nátrim- és kálium hidroxid 2. Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Folyékony hulladékok keletkezési helyén történő kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó 3. iszapok 4. Egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok 5. Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Folyékony hulladékok keletkezési helyén történő kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó 6. iszapok 7. Veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok (gyógyszerhulladékok) 8. Szerves oldószereket illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék vagy lakkhulladékok 9. Gázok kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok 10. Másodlagos termelésből származó sósalak 11. Elsődleges és másodlagos termelésből származó salak 12. Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak és fölözékek 13. Elsődleges és másodlagos termelés sósalakja Folyékony hulladékok keletkezési helyén történő kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó 14. szilárd hulladékok 15. Reve eltávolítására használt salak 16. Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák 17. Cianid tartalmú hulladékok 18. Veszélyes anyagokat tartalmazó gépi megmunkálás során keletkező iszapok 19. Klórozott szerves vegyületeket tartalmazó emulziók 20. PCBket tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok 21. Klór- Fluor- Szénhidrogének 22. Egyéb oldószerek és oldószer keverékek 23. Halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok 24. Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 25. Veszélyes szilárd porozus mátrixot tartalmazó fémből készült csomagolási hullaék 26. Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, katalizátorok 27. Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok 28. PCBket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok 29. Klór- Fluor- szénhidrogéneket tartalmazó használatból kivont berendezések Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16020930. 160212-ig tételektől 31. Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok 32. Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok 33. Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok 34. Veszélyes anyagokból álló, vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, és azok keverékei 35. Használatból kivont veszélyes anyagokból álló, vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek 36. Használatból kivont veszélyes anyagokból álló, vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek 37. Ólomakkumulátorok 38. Nikkel-Kadmium elemek 39. Elhasznált folyadékok, amelyeket katalizátorként alkalmaznak 40. Veszélyes anyagokkal szennyezett katalizátorok 41. Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes tömény oldatok 42. Azbeszt tartalmú szigetelő anyagok 43. Azbesztet tartalmazó építőanyagok 44. Egyéb hulladékok amelyek begyűjtése és ártalmatlanítása speciális körülményekhez kötött 45. Veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamú és salak 46. Kevert hulladék, amely legalább egy veszélyes hulladékot tartalmaz 47. Fizikai-Kémiai kezelésből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 48. Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok 49. Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 50. Egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok 51. Fénycsövek és egyéb higany tartalmú hulladékok 52. Elemek és akkumulátorok 53. Veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett elektromos (képcsöves) berendezések, képcsövek Összesen:

Mennyisége (t) 480 12,5 120 100 200 2000 200 200 800 6000 8024 640 300 500 207 570 400 600 600 230 20 950 100 264,5 100 391 50 850 11000 150 5000 560 130 50 250 300 67800 100 350 500 3 30 800 20 4200 6500 10 200 400 1700 2375 40 1100 128477

32

5. számú melléklet: 2010. évi ADR-es balesetek

Veszélyes áru szállításával kapcsolatos balesetek – 2010. Ssz

Baleset ideje

Baleset helye

1.

2010.01.06.

4232. sz út (GPS koord. 46:57,28; 20:55,83)

PÉBÉ-COOP Kft.

2.

2010.02.01.

Izsák belterület

Moltrans Kft.

3.

2010.03.03.

4113. sz. út Jánd és Gulács között

Molnár Ferenc egyéni vállalkozó

4.

2010.03.09.

74. sz. főút 54. km szelvény

5.

2010.03.25.

6.

2010.03.30.

811. sz. út 7. km szelvény 32. sz. főút 54. km szelvény Jászberény külterület

Szállító cég neve

West Kft.

Bridge

EUROTRANS 2004 Kft.


7.

2010.07.22.

8.

2010.08.24.

9.

2010.09.11.

10.

2010.09.18.

3217. sz. út 13. km. szelvény

11.

2010.09.22.

Tata, Kőkúti Általános Iskola melletti közterület

FORTUNA Logistic Kft.

12.

2010.10.08.

13.

2010.10.13

56. és 55. sz főút kereszteződése, körforgalom 52. sz. út 38. km. szelvény

Rotislav Kucera, Nakladni Doprava O és K Trans Kft.

14.

2010.10.26.

M7-es autópálya 42. km. szelvény

ABS Bonifer Hungary Kft.

15.

2010.11.03.

M3-as autópálya 161. km. szelvény

GAS-OIL Trans Kft.

Kisvárda, GE Hungary Kft. telephelye 1. sz. főút Tata külterület szomódi elágazás

16.

2010.11.26.

Békéscsaba, pályaudvar

vasúti

17.

2010.12.03.


18.

2010.12.15

Szajol, külterület, Szajoli Bázistelep bekötő út

Révész Kft.

Trans

Vesz. anyag megnevezése UN 1965 Szénhidrogén –gáz keverék, cseppfolyósított m.n.n. UN1202 Gázolaj és UN 1203 Motorbenzin UN 1013 szén-dioxid, UN 1046 hélium, sűrített, UN 1072 oxigén, sűrített, UN 1956 sűrített gáz m.n.n. UN 1977 nitrogén, mélyhűtött cseppfolyósított

Küldő

Egyéb

Békés MKI

Közlekedési baleset.

Bács MKI


Szabolcs MKI

Közlekedési baleset. A jármű árokba borult.

Zala MKI


UN 1202 Dízelolaj

Fejér MKI


UN 1203 Motorbenzin

Jász MKI


UN 3257 magas hőmérsékletű folyékony anyaag m.n.n. (üres tartány) UN 1072 oxigén, sűrített

Vas MKI

Közlekedési baleset. Két veszélyes árut szállító jármű ütközött.

UN 1049 sűrített

Szabolcs MKI

Telephelyen bekövetkezett tartány szivárgás.

hidrogén,

Moltrans Kft.

UN 1202 Dízelolaj

Komárom MKI


Transport Miedzy Narodowy

UN 1778 kovasav

Jász MKI


Komárom MKI

Közlekedési baleset. Tolatás közben rézsűn elakadt és megdőlt.

Tolna MKI


Bács MKI


Fejér MKI


Borsod MKI


UN 1789 klórhidrogénsav (sósav)

Békés MKI

Vasúti tartálykocsi szivárgása.

UN 1073 oxigén, mélyhűtött, cseppfolyósított

Fejér MKI


UN1202 Gázolaj és UN 1203 Motorbenzin

Jász MKI


S.C. OLTCHIM S.A. (a tartálykocsi tulajdonosa), Rail Cargo a fuvarozó Wimmer Transportdienst Kft. Klacska Kft.

Fluoro-

UN 1230 metanol, UN 1789 klór-hidrogénsav (sósav), UN 2031 salétromsav, UN 2209 formaldehid oldat UN 3257 magas hőmérsékletű folyékony anyag m.n.n. UN 2067 Ammóniumnitrát alapú műtrágya UN 3257 magas hőmérsékletű folyékony anyag m.n.n. UN 1965 Szénhidrogén –gáz keverék, cseppfolyósított m.n.n.

33

TÁJÉKOZTATÓ. a évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól

Recommend Documents