TÁJÉKOZTATÓ. a évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

TÁJÉKOZTATÓ a 2011. évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól

2012. február 15.

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ................................................................................................................................................. 3 II. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE ................................................................................. 3 KÖZÚTI SZÁLLÍTMÁNYOK ELLENŐRZÉSE ........................................................................................................ 3 TÖBB MEGYÉT ÉRINTŐ, ÖSSZEHANGOLT ELLENŐRZÉSEK ............................................................................... 10 TELEPHELYI ELLENŐRZÉSEK........................................................................................................................ 11 III. SZANKCIONÁLÁSI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................ 13 IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA ...................................... 17 V. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT BALESETEK ................................... 17 VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS HELYZETE.................................................................................................................................................. 18 JOGALKALMAZÁSI TAPASZTALATOK ÉS FELADATOK ..................................................................................... 18 OKF BELSŐ SZABÁLYOZÁSA ....................................................................................................................... 19 VII. SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA ......................................................... 19 KÉPZÉS (FELKÉSZÍTÉS)................................................................................................................................ 19 TOVÁBBKÉPZÉS .......................................................................................................................................... 20 ANYAGI-TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA ............................................................................................ 21 ADMINISZTRATÍV KAPACITÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA ......................................................................... 21 VIII. ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................................................... 21 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KIMUTATÁS A 7/2010. SZ. FŐIGAZGATÓI INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL ................. 23 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: SZABÁLYTALANSÁGOK TÍPUSA AZ ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ALAPJÁN ........................... 24 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA .................................................... 25 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: A HATÁRON ÁTSZÁLLÍTOTT VESZÉLYES HULLADÉKOK FAJTÁJA ÉS MENNYISÉGE ......... 32 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: 2011. ÉVI ADR-ES ÉS RID-ES BALESETEK ................................................................. 33

3 I. BEVEZETŐ A veszélyes áruk szállításának területe – jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival – évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és a magyar döntéshozók előtt. Ezen terület szorosabb hatósági felügyelete mind társadalmi, mind kormányzati szinten megfogalmazott igényként jelentkezik. Ennek megfelelően az OKF is kiemelt figyelmet fordít e szakterület fejlesztésére. Ezt támasztja alá az elmúlt időszakban végzett sokrétű felkészülési és továbbképzési tevékenység, melyekre még fokozottabb igény jelentkezett a 2007. évben bekövetkezett önálló hatósági jogkör megszerzése és a 2009. évi jogszabályváltozások után. Jelen összefoglaló a 2011. évi időszakra vonatkozóan a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, a veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzésével, valamint az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásával kapcsolatos feladatokról szóló 7/2010. számú főigazgatói intézkedés 17), 63) pontjaiban meghatározottak teljesítését mutatja be. II. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE Közúti szállítmányok ellenőrzése Az OKF területi szervei a 2011. évben a korábbi évekhez hasonlóan – a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a rendőrség, illetve a vámhatóság illetékes szervével egyeztetve, valamint önállóan is – folyamatosan tervezték és hajtották végre az ellenőrzéseket. Az igazgatóságok szakemberei az elmúlt év során 996 alkalommal vettek részt közúti ellenőrzésen, mely a 2010. évhez (868 alk.) képest 14,75%-kal volt több, amivel a 2006-2007 évi. szintet értük el (1. ábra). A közutakon történő megjelenés 2008-2009-es évekhez viszonyított alacsonyabb számában, szerepet játszott, hogy 2010. január 1. után – jogszabályváltozásból adódóan – a beszedett bírságok felhasználhatósága megszűnt, az a központi költségvetés bevételét képezi, ellenben az ellenőrzések végrehajtásából és a szankcionálásból adódó költségekre többletforrások nem kerültek biztosításra. Összhangban a NKH által készített 2011. évi Ellenőrzési Tervvel – 2011. évben a 2010. évi normánál ~67%-al magasabb szinten kerültek meghatározásra az ellenőrzési tervszámok. Ennek megfelelően a 2011. évi Ellenőrzési Tervben a katasztrófavédelmi hatóság részére 2500 db veszélyes árut szállító gépjármű ellenőrzésének előirányzata szerepelt. A tervezett és végrehajtott ellenőrzések, az ellenőrzött gépjárművek, a hibák és intézkedések számának megyénkénti megoszlását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza. Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 1313 1200

1120 978

1002

996

1000 868

786 800

674 645

600

501

400 200 0 2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

1. ábra

2008.

2009.

2010.

2011.

4 Az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az OKF területi szervei különböző mértékben tettek erőfeszítéseket az ellenőrzések rendszeresé tételére, az ellenőrzések mennyiségének megtartására. Közúti ellenőrzést legtöbb alkalommal 2011-ben Tolna- és Győr-Moson-Sopron megyében hajtottak végre, a legkevesebb alkalommal, pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében (2. ábra) végeztek. Az év eleji és az év végi téli időszakban a közlekedési hatóság és a rendőrség egyáltalán nem, illetve kevesebb ellenőrzést tervezett, vagy csak telephelyi ellenőrzést hajtott végre, amely negatívan befolyásolta az igazgatóságoknak a közúti ellenőrzésekben való részvételét, az immáron több évre visszatekintő trendnek megfelelően. Egyes határ melletti igazgatóságok esetében (Győr, Komárom, Nógrád, Hajdú, Vas, Zala) jó együttműködés alakult ki a vámhatóság mobil csoportjaival, illetve a rendőrség határkirendeltségeivel a közös ellenőrzések végrehajtását érintően. Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 2011.

70

61

60 50

76

74

80

66

61 50

44 40 42

52 46

42

40

52

57

Éves összesítés

51

38

37

Teljesített éves átlag (50 db) (36 db) Előírt minimum

28

27

30

52

I. félév II. félév

20

Zala

FPVI

Vas

Veszprém

Tolna

Szabolcs

Pest

Somogy

Nógrád

Jász

Komárom

Heves

Győr

Hajdú

Fejér

Borsod

Csongrád

Bács

Békés

0

Baranya

10

2. ábra

Az ellenőrzési alkalmak számának növekedése mellett, az összes ellenőrzött gépjárművek száma a 2010. évhez (2087 gj.) képest csekély – mintegy 4%-os – növekedést mutat. A korábban említett feltételezhető indokoknak köszönhetően, 2011-ben 2175 db veszélyes árut szállító gépjárművet ellenőriztek munkatársaink (3. ábra és 4. ábra), mely a közutak biztonságának növelése szempontjából kis mértékűnek tekinthető. Az első félévben 1047, a második félévben 1128 db veszélyes árut szállító gépjármű került ellenőrzésre. Mint az, az adatokból is látszik, a veszélyes áru szállítás ellenőrzéseinek száma a 2011. évben árnyalatnyi növekedést mutat azzal együtt, hogy az igazgatóságok többsége – két megye kivételével – még túl is teljesítette a főigazgatói intézkedésben előírt minimum ellenőrzési alkalom mennyiségét. Ez a havi három közúti ellenőrzési alkalom (éves szinten 36 alkalom) Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye esetében nem teljesült. Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma (db) (közúton és telephelyen összesen ellenőrzött jármű)

2000 1500 1000 500 0

II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. 2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

Ell. gj. 265 571 597 786 967 774 727 825 1176 1171 1212 1200 1214 1634 1620 1865 1800 1010 1077 1047 1128

3. ábra

5 Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma (db) (közúton és telephelyen összesen ellenőrzött jármű)

3665

4000 3254

3500 3000

2383 2414

2500 2000 1500

2087 2175

2001 1753

1501

1168

1000 500 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

4. ábra

A fenti adatok a veszélyes árut szállító járművekre vonatkoznak, ezen túlmenően azonban az úgynevezett fekete fuvarok kiszűrése érdekében az igazgatóságok az elmúlt évben 11789 db olyan, nem jelölt járművet is ellenőriztek, melyek nem szállítottak veszélyes árut (5. ábra). A nem jelölt járművek vizsgálata során több esetben került feltárásra olyan szállítás, ahol veszélyes árut szállítottak a vonatkozó előírások betartása, illetve annak mindennemű szándéka nélkül. Ellenőrzött gépjárművek száma 2011.

Zala

FPVI

Vas

Veszprém

Tolna

Szabolcs

Pest

Somogy

Nógrád

Jász

Komárom

Heves

Győr

Hajdú

Fejér

Borsod

Csongrád

Bács

Békés

Nem jelölt járművek 1100 1004 982 1000 875 900 810 801 795 800 685 659 643 627 700 606 587 583 600 500 409 389 389 343 400 285 300 209 179 171 165 138159 200 131 130 125 129 154 89 73 96 63 65 67 84 81 80 69 100 35 0 Baranya

Ellenőrzött gépjármű [db]

ADR-es járművek

5. ábra

A fentiek alapján, az ellenőrzési alkalmak számától részben függetlenül, 2011-ben a legtöbb gépjárművet Komárom-Esztergom megyében (209 db), Csongrád megyében (171 db) és Veszprém megyében (165 db) ellenőrizték. A legkevesebb jármű ellenőrzésére Baranya megyében (35 db) került sor (6. ábra). Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma 2011. I. félév 250

II. félév Éves összesítés

200 171 150

131

100

50

165

159

154

81

130

125 129

96

89

80

69

73

Teljesített éves átlag (109 db jármű)

84 63

65

67

35

6. ábra

FPVI

Zala

Veszprém

Vas

Tolna

Somogy

Szabolcs

Pest

Nógrád

Komárom

Jász

Heves

Győr

Hajdú

Fejér

Csongrád

Borsod

Bács

Békés

0 Baranya

Ellenőrzött gépjármű [db]

209

6 Az 1. táblázat mutatja az ellenőrzések végrehajtására rendelkezésre álló személyi feltételeket, az ellenőrzésekben ténylegesen résztvevőket, valamint a területi szervek által végzett ellenőrzések hatékonysági mutatóját. Az ellenőrzések hatékonyságát többek között befolyásolja az ellenőrzés helyének, idejének megválasztása, a forgalom nagysága. Több megyében előfordul, hogy az ellenőrzés ideje alatt nem, vagy csak kevés számú veszélyes árut szállító jármű közlekedik, kevés ellenőrzésre alkalmas helyszín van, amit a szállító cégek elkerülnek, amint tudomást szereznek az ellenőrzésről. Ezt kiküszöbölni csak az ellenőrzések gyakoriságának növelésével, illetve az ellenőrzés helyszínének gyors, többszöri változtatásával lehetséges. A hatékonyság tekintetében is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes igazgatóságok között, a hibás szállítások felderítésében nagyságrendi eltérések mutatkoznak. Összességében elmondható, hogy a katasztrófavédelem jelenléte a közutakon a továbbiakban is kiemelkedően fontos feladatot jelent, amely nagymértékben hozzájárul a közlekedés biztonságának növeléséhez. Az elvégzett ellenőrzések száma alapján ez a jelenlét némiképp ugyan növekedett, azonban ezt a jelenlétet erősíthetnék azon területi szervek munkája, melyek teljesítménye az elmúlt évben nem érte el az igazgatóságok átlagteljesítményét. Több esetben az ellenőrzési alkalmak számának növekedése nem vonta maga után automatikusan, az ellenőrzött gépjárművek számának növekedését. Ezt az anomáliát az adott területi szerveknél felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az ellenőrzés helyének, vagy idejének a megváltoztatásával ezek az ellentmondások kiküszöbölhetőek legyenek. Megye Bács Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala FPVI Összesen: Megyék átlaga: Országos átlag:

Hatékonysági mutatók 2011. év

ADR ellenőrök száma (tényleges)

gj/fő

alkalom/fő

hibás gj.(%)

gj/alkalom

8 9 10 8 8 3 11 10 8 6 10 5 5 8 3 13 8 10 12 15 170 9

4,38 9,00 8,00 16,38 21,38 41,67 11,73 15,40 8,63 21,67 20,90 17,80 14,60 12,00 21,00 5,00 8,38 16,50 7,00 10,60 12,79 14,60

5,00 4,67 4,40 7,63 6,25 15,33 6,73 4,20 4,63 4,50 6,10 10,40 5,60 4,75 17,33 5,85 6,50 5,70 4,25 4,40 5,86 6,71

14,29 1,23 11,25 4,58 11,11 18,40 1,55 3,25 14,49 1,54 1,91 14,61 5,48 5,21 3,17 16,92 26,87 4,85 5,95 8,18 7,59 8,74

0,88 1,93 1,82 2,15 3,42 2,72 1,74 3,67 1,86 4,81 3,43 1,71 2,61 2,53 1,21 0,86 1,29 2,89 1,65 2,41 2,18 2,28

1. táblázat

7 Szállítóegységek eloszlása nemzetiség szerint 2011. év EU tagállam 17%

Nem EU tagállam 1%

Belföldi 82%

7. ábra

Hibás szállítóegységek eloszlása nemzetiség szerint (az összes hibás szállítóegységhez viszonyítva) Nem EU EU tagállam tagállam 1% 7%

Belföldi 92%

8. ábra Hibás szállítóegységek aránya az összes ellenőrzött szállítóegységhez viszonyítva - nemzetiség szerint 2011. év 8%

7%

6% 4% 2%

1%

0,1%

EU tagállam

Nem EU tagállam

0%

Belföldi

9. ábra

Az ellenőrzött 2175 gépjármű közül 165-nél tártak fel szakembereink hiányosságot – melyek nemzetiség szerinti arányát a 7. ábra szemlélteti. Ahogy a hibás szállítóegységek arányát a 9. ábra mutatja, a magyar szállítók 7%-a, a külföldi szállítók 1%-a nem felelt meg valamilyen szempontból az előírásoknak. Az elmúlt évhez képest tehát valamelyest nőtt a tapasztalt hiányosságok száma a belföldi szállítók körében, ugyanakkor a külföldi szállítók esetében ez az arány nem változott. Az ellenőrzési jegyzékek elemzése szerint a nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb hazai cégek és vállalatok veszélyes árut szállító járművei az ADR szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek, jelölésük szabályos, kiegészítő felszerelésekkel, tűzvédelmi eszközökkel rendelkeznek. A 2011. évben tapasztaltak alapján – hasonlóan az előző évekhez – a legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb hazai vállalatok, illetve az EGT tagállamaiból (főként a volt KGST tagországokból) származó külföldi cégek gépjárműveinél fordult elő.

8 Az előző évek tapasztalatához képest csekély mértékben változott a hibás szállítások aránya az EU-s és a belföldi járművek között (8. ábra). Számos hiányosság volt az ADR 1.1.3.6 bekezdésében szereplő bizonyos mentességi határ alatti mennyiséggel szállítók körében. Ezekben az esetekben a szállítók rendszeresen úgy végezték a szállítást, mintha egyáltalán nem vonatkozna rájuk semmilyen ADR szabály, ami viszont nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, így az ilyen esetek döntő többségében a súlyos mulasztások miatt a maximális összegű bírság kiszabására került sor. Az egyes igazgatóságok között jelentős eltérés mutatkozik a hiányosságok feltárásában, az ellenőrzések hatékonyságában. Az igazgatóságok statisztikáit tekintve a felderítés adatai még mindig nagy szórást mutatnak (1,5–27%), így a későbbiek során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hiányosságok feltárására. Míg van olyan területi szerv, ahol közel minden negyedik ellenőrzött gépjárműnél tártak fel hiányosságot az ellenőrzések során, addig más területi szerv esetében csak elenyésző számban került sor az elmúlt évben hiányosság feltárására, illetve határozat kiadására, annak ellenére, hogy az ellenőrzött szállítóegységek száma esetenként jóval átlag feletti volt. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrzés helyének megválasztásából, vagy az ellenőrzés alaposságának hiányából, esetleg más okból adódnak ezek a jelentős eltérések. A relatív hibaszám alakulása 0,8 0,6 0,4 0,2 0

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

hibaszám 0,71 0,68 0,57 0,47

0,3

0,26 0,26 0,23 0,15 0,18

hiba/gjmű

10. ábra

Az ellenőrzésben résztvevők többféle problémából eredően 384 hibát állapítottak meg. Elmondható, hogy a hibák sokszor halmozottan jelentkeztek, és azok száma a vizsgált járművek arányában az előző időszakokhoz képest (10. ábra) több mint 20%-al növekedett, így 2011-ben 0,18 hibát állapítottak meg az ellenőrök egy gépjárműre vetítve. A szabálytalan szállítások emelkedésének okai lehetnek egyrészt, a közlekedési morál, a szállítói fegyelem negatív változása, mely a hatóság közutakon való jelenlétének csökkenéséből, illetve a romló gazdasági feltételekből adódhat. Másrészt lehetséges magyarázat lehet még az is, hogy az ellenőrzések végrehajtását az ADR-es ellenőrzésekben nagyobb tapasztalattal rendelkező munkatársak végezték, illetve a kezdők is egyre több tapasztalattal, nagyobb rutinnal végezték munkájukat. Ebből következően, a felderítési hatékonyság növekedése, nagymértékben szerepet játszhatott a hibák, illetve a hibás járművek számának növekedésében.

9 Az ellenőrzési adatok, valamint a társadalom felől érkező visszajelzések igazolják annak a létjogosultságát, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a továbbiakban is önálló hatóságként lépjenek fel a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése során. Az ellenőrzések szükségességét és hatékonyságát igazolja továbbá az is, hogy a tárgyidőszakban szakembereink több, a korábbiakban már ellenőrzött gépjárművel találkoztak, amelyek üzembentartói a feltárt hiányosságokat időközben pótolták. Ezzel ellentétben olyan vállalkozások is szerepelnek a nyilvántartásban, amelyeket az elmúlt év során már több megyei igazgatóságunk is megbírságolt különböző hiányosságok miatt és ennek ellenére a következő ellenőrzés során újfent találnak az ellenőrök hiányosságot. A hiányosságok típus szerinti megosztása szállítás módja; 20% jelölések; 21%

A hiányosságok kockázati kategóriák szerinti megoszlása I. kockázati kategória 35,4%

okmányok; 29% felszerelések; 27% egyéb; 3%

11. ábra

II. kockázati kategória 50,6%

III. kockázati kategória 14,0%

12. ábra

Legtöbb hiba a fuvarokmányok nem megfelelő vezetése mellett (79 esetben), a tűzoltó készülékekkel (55 esetben), valamint a rakományrögzítéssel kapcsolatosan (45 esetben) fordult elő. Kiemelten kezelendő az írásbeli utasítás hiánya (18 esetben), a járművek (43 esetben), illetve a küldeménydarabok (37 esetben) nem szabályos jelölése, bárcázása, valamint jelentős mértékű a védőfelszerelések és a figyelmeztető jelzőeszközök hiánya, érvényességi idejének lejárta, vagy működésképtelensége (30 esetben) ( 11. ábra). Sajnálatos módon még mindig jelentős azon szállítmányok száma, melyeknél a szabálytalanságok halmozottan jelentkeztek. Ellenőreink továbbra is találkoztak olyan veszélyes árut szállító gépjárművekkel, melyeknél az ADR egyetlen előírását sem tartották be. Ezek között egyaránt megtalálható volt mind hazai, mind külföldi gépjármű. A szabálytalan járművek kockázati kategória szerinti eloszlását a 11. ábra szemlélteti, mely megmutatja, hogy a korábbiakkal ellentétben, amikor az ellenőrzések során közel azonos arányban kerültek feltárásra az egyes kockázati kategóriákba tartozó szabálytalansággal szállító járművek, 2011. évben ezek az arányok eltolódtak. Az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok több mint 4/5-e a súlyosabb, ezáltal az első alkalommal is bírságolásra kötelezett (I-es és II-es) kockázati kategóriákba sorolt mulasztások körébe tartozott. Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink 2011. évben 23 esetben figyelmeztették a gépjárművezetőket a helyszínen a feltárt hiányosságokra. Súlyos, illetve halmozott szabálytalanságok esetén bírság kiszabására 233 veszélyes áru szállítással kapcsolatban került sor, 69 esetben írásbeli figyelemfelhívás történt. Egyéb hatósági intézkedést 5 esetben kezdeményeztek és 14 esetben a szállítmány feltartóztatására került sor. A feltárt hiányosságok és a kiszabott büntetések felsorolását a tájékoztató 2. sz. melléklete tartalmazza. A nem önállóan végzett közúti ellenőrzések (13. ábra) általában a közlekedési hatóság (28%) és a rendőrség (40%) munkatársaival közösen történtek. A 2011. évben – a korábbi gyakorlat folytatásaként – a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (19%) közös ellenőrzésekre is sor került, mely részben a határátkelőhelyeken részben, pedig a mozgó ellenőrző csoport munkatársaival valósult meg. Több esetben a tűzoltóságok munkatársai is bevonásra kerültek az ellenőrzésbe (13%). Egy-egy esetben egyszerre több társhatóság is részt vett a közös ellenőrzéseken.

10

A 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésnek megfelelően a 2011. évben folytatódott azon tendencia, miszerint egyre növekvő mértékben került sor a társhatóságok nélküli, önálló ellenőrzések végrehajtására, amelyet a közös ellenőrzések számának csökkenése is jól mutat. Az összes végrehajtott ellenőrzéshez viszonyítva a közös ellenőrzések aránya 2007-ben a közlekedési hatóság 75%, a rendőrség 58%, a vámhatóság 11% és a tűzoltóság 6%, ehhez képest 2008-ban a közlekedési hatóság 36%, a rendőrség 38%, a vámhatóság 8% és a tűzoltóság 5%, 2009-ben a közlekedési hatóság 36%, a rendőrség 42%, a vámhatóság 17% és a tűzoltóság 5%, míg 2010-ben a közlekedési hatóság 24%, a rendőrség 29%, a vámhatóság 14% és a tűzoltóság 5% volt. (A 2011. évi adatokat lásd a 14. ábra!) Az ellenőrzésben együttműködő szervek (megoszlás az összes közös ellenőrzéshez viszonyítva) 60% 40% % 20% 0%

Rendőrség

NKH

NAV

Tűzoltóság

Egyéb

Közúti ellenőrzések

40%

28%

19%

13%

0%

Telephely ellenőrzések

3%

11%

12%

50%

24%

13. ábra

Az ellenőrzésben együttműködő szervek (megoszlás az összes ellenőrzéshez viszonyítva) 30% 25% 20%

%

15% 10% 5% 0%

Rendőrség

NKH

NAV

Tűzoltóság

Egyéb

Közúti ellenőrzések

28%

19%

13%

9%

0%

Telephely ellenőrzések

1%

3%

3%

14%

7%

14. ábra

Több megyét érintő, összehangolt ellenőrzések A 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésben előírt, több megyét érintően – az elkerülő útvonalakon is – egyszerre tartott ellenőrzések, a korábbiakhoz képest nagyobb számban kerültek végrehajtásra. Az ellenőrzéseken részt vettek az érintett igazgatóságok, esetenként a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervei, a megyei rendőr-főkapitányságok területileg illetékes szervei, az Autópálya Rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szakemberei. A közúti ellenőrzések során a társszervek a saját feladat- és hatáskörükbe tartozó egyéb szabályoknak való megfelelést, míg a szállítás ADR előírásait az igazgatóságok ellenőrizték.

11 Az elvégzett több megyét érintő (regionális jellegű) ellenőrzések tapasztalatai egyértelműen azt jelzik, hogy még a társszervek részvétele nélkül is indokolt ilyen jellegű ellenőrzések sűrűbbé tétele, miután ezen alkalmakkor – ellenőrizetlen elkerülő út nem lévén – több olyan veszélyes áru szállítmány került ellenőrzés alá, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. Mindezek ellenére a 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésben az igazgatóságok részére előírt szervezési kvótát – mely évente két ellenőrzés szervezését és négy ellenőrzésen való részvételt ír elő – 8 igazgatóság nem teljesítette (15. ábra), melyek közül 5 igazgatóság egyáltalán nem szervezett, de még csak részt sem vett összehangolt, több megyét érintő ellenőrzésen. Kiemelkedő ugyanakkor Veszprém MKI aktivitása az ilyen jellegű ellenőrzésekkel kapcsolatban.

Zala

FPVI

Vas

Veszprém

Tolna

Szabolcs

Pest

Somogy

Nógrád

Jász

Komárom

Hajdú

Heves

Győr

Fejér

Csongrád

Békés

Borsod

Saját szervezésű Résztvevőként Összesen

Bács

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Baranya

Ellenőrzés száma [db]

Több megyét érintő, összehangolt ellenőrzések száma 2011. évben

15. ábra

A több megyét érintő (regionális jellegű) összehangolt ellenőrzések hatékonysága a közúti közlekedés biztonsága szempontjából megkérdőjelezhetetlen, ezért ezeket a közös ellenőrzéseket a későbbiek során is célszerű szorgalmazni és rendszeressé tenni!

Telephely ellenőrzések Telephelyi ellenőrzésre 2011-ben 588 esetben került sor, amely 2,5-szer több a 2010. évi telephelyi ellenőrzések számánál (235 telephely), és a 2011. évre előírt mennyiségnek (igazgatóságonként 6 telephely/év, összesen 120 telephely) közel ötszöröse. Az ellenőrzések során a telephelyeken lévő gépjárművek ellenőrzésére is sor került. A 2011-es évben – a 2010. évhez hasonlóan – a telephelyi ellenőrzéseket az igazgatóságok legtöbbször önállóan végezték, ettől függetlenül esetenként a társszervek is részt vettek telephelyi ellenőrzéseken, de a korábbi években megszokottnál kicsit nagyobb arányban. (14. ábra). Így a közlekedési hatóság 3% (2010-ben 13%, 2009-ben 11%, 2008-ban 9%, 2007-ben 32%), a rendőrség 1% (2010-ben 5%, 2009-ben 2%, 2008-ban 3%, 2007-ben 4%), a vámhatóság 3% (2010-ben 1%, 2009-ben 1%, 2008-ban 2%, 2007-ben 5%), illetve a tűzoltóság 14% (2010-ben 2%, 2009-ben 2%, 2008-ban 4%, 2007-ben 5%) és más hatóság 7% (2010-ben 4%, 2009-ben 3%, 2008-ban 4%; 2007-ben 1%) került bevonásra a telephelyi ellenőrzések végrehajtásába.

12 A telephelyi ellenőrzések száma majd minden területi szerv esetében megfelelt az előírt minimum elvárásnak (16. ábra). A legtöbb telephelyi ellenőrzést Szabolcs-SzatmárBereg MKI és Bács-Kiskun MKI végezte, míg a legkevesebb (az előírt minimumot sem elérő) telephelyi ellenőrzést Somogy MKI és Heves MKI hajtotta végre. Végrehajtott telephelyi ellenőrzések száma 2011.

69 I. félév

62 54

50

26

13

Zala

Vas

Veszprém

Tolna

Szabolcs

Pest

Nógrád

Jász

Teljesített éves átlag (29 db) Előírt éves minimum (12 db)

12

7 Komárom

Hajdú

Heves

Fejér

Győr

Borsod

22

17

FPVI

19 10

Csongrád

Bács

Békés

29

Somogy

24 17

16

II. félév Éves összesítés

39

37

34

31

Baranya

80 70 60 50 40 30 20 10 0

16. ábra

A telephelyi ellenőrzések során, 107 telephelyen tártak fel valamilyen hiányosságot. A telephelyi ellenőrzés alá vont szervezetek lehetőség szerint költségkímélő módon próbálnak jogkövető magatartást tanúsítani. Több esetben a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói szerződéseket az ellenőrzések előtt kötik csak meg. Az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a vizsgált 588 telephely közül 168 rendelkezett biztonsági tanácsadóval és a telephelyeknek csak egy része felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Megjegyzendő azonban, hogy az ellenőrzött telephelyeknek nem mindegyike kötelezett biztonsági tanácsadó alkalmazására. A fentieken túlmenően, az ellenőrzött telephelyek közül 32 telephely tartozott a közbiztonsági terv készítésére kötelezett cégek közé, ahol a tervek az esetek túlnyomó többségében rendelkezésre álltak. A telephelyi ellenőrzésekkel a szabálytalanságok nagy része megelőzhető, ezért a telephelyi ellenőrzések fokozása szükséges. A telephelyi ellenőrzéseket az is indokolja, hogy feltehetően a Seveso szabályozás hatálya alóli mentesség érdekében az üzemeltetők egy része veszélyes anyagaikat rendezetlen helyzetű ipari parkokban és kisebb telephelyeken igyekeznek elhelyezni. E folyamat különösen jellemző a közép-magyarországi régióra. A közúti és a telephelyi ellenőrzési számokban megmutatkozó elmaradásokhoz hozzájárult, hogy 2011. március 7 - május 31. közötti időszakban az illegális PB palacktöltők és e palackokat forgalmazók felderítése, felszámolása érdekében soron kívüli ADR ellenőrzéssorozat végrehajtása került elrendelésre. A soron kívül elrendelt PB palack telepek nagyszámú ellenőrzése jelentős leterheltséget okozott az ADR ellenőri állománynak, melynek során azonban összesen 3531 PB palackos telephelyet ellenőriztek le, ahol az ADR előírásaiba ütköző szabálytalanságot összesen 146 telephely esetében tártak fel. Az ellenőrzéssorozat alkalmával – több esetben a területileg illetékes HÖT, NAV, illetve bányakapitányság szakembereivel közösen végrehajtott ellenőrzések során – mintegy 130439 db gázpalackot vizsgáltak meg az igazgatóságok ellenőrei, melyek közül összesen 313 db volt szabálytalan, ebből 22 darabnál állapítottak meg túltöltést, és további 64 db gázpalack esetében merült fel gyanú illegális töltésre.

13 A területi szerveink részéről 16 esetben történt bírság kiszabás, míg 132 esetben írásbeli figyelemfelhívás került kibocsátásra és további 59 esetben áttételre került az ügy a területileg illetékes HÖT-höz, NAV-hoz, rendőrséghez, illetve bányakapitánysághoz, vagy a fogyasztóvédelemhez. A fenti adatokból is látható, hogy a jogkövetés ezen a területen nem kielégítő, ezért szükséges a veszélyes áru szállításban részt vevők (feladók, szállítók, csomagolók stb.) felmérése, melynek kiindulási alapjául részben a saját adatbázisaink (veszélyes hulladék szállítók, Seveso-s üzemek, ellenőrzött járművek üzemeltetői, feladók, stb.), részben a társhatóságok (közlekedési hatóság, környezetvédelmi hatóság) adatbázisai szolgálhatnak. A PB palackos telephelyek ellenőrzéssorozata megmutatta, hogy a hatékonyság növelése érdekében a telephelyi ellenőrzésekbe több hatóságot is (tűzoltóság, vámhatóság, környezetvédelem, stb.) célszerű bevonni.

III. SZANKCIONÁLÁSI TEVÉKENYSÉG A 2011. évben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a korábbiakhoz képest már sokkal nagyobb tapasztalattal bírtak a veszélyes áru szállítással kapcsolatban végrehajtott önálló ellenőrzés és szankcionálás (bírságolás) területén. Ennek megfelelően a szabályok megszegőivel szemben – az esetek többségében – elsőfokú eljárás keretében, közigazgatási határozat kiadásával, a területileg illetékes igazgatóságok bírságot szabtak ki. Egy-egy bírságtétel az egyes feltárt szabálytalanságtól függően 10.000,- Ft-tól 800.000,- Ft-ig terjedhet, mely több szabálytalanság esetén összeadódik, így a kiszabásra kerülő bírság összege több millió forintot is elérhetett, annak ellenére, hogy a jogszabályváltozások a kiszabható bírság maximális összegét ügyfelenként egymillió forintban korlátozták. Több felelős esetén ugyanis a bírság összegét meg kell osztani a felelősök között, így egyes esetben a bírság összege két-, vagy háromfelé is osztódhat és csak ezt követően érvényesül a bírságmaximum. A 2011. évben a területi szervek mindegyike élt a bírság kiszabásának lehetőségével, így az év során a 175 hibás szállítás kapcsán összesen 233 db (2010-ben 140 db; 2009-ben 353 db; 2008-ban 302 db; 2007-ben 75 db) bírsággal kapcsolatos határozat került kiadásra országos szinten, melyhez 84 db (2010-ben 59 db; 2009-ben 137 db; 2008-ban 107 db; 2007ben 31 db) másodfokú határozat fűződik. Ennek megfelelően az elsőfokon kiadott határozatok 37%-a került másodfokra. A másodfokú eljárások aránya az előző év adataihoz képest kis mértékű (~5%) csökkenést mutat. Ez a még mindig magas szám, elsősorban a jogszabályban szereplő bírságtételek nagyságával magyarázható, ugyanis nyilvánvaló hiányosság és szabálytalanság esetén is megpróbálnak a felelősök kibújni a bírságfizetés kötelezettsége alól, vagy jelentős bírságcsökkentést remélnek a másodfokú hatóságtól, illetve ezzel is megpróbálják a bírság befizetésének határidejét a lehető legkésőbbi időpontra kitolni. A korábbi várakozásokkal ellentétben, az Igazgatóságok jogalkalmazási tapasztalatainak bővülése nem járt a másodfokú ügyek számának csökkenésével. Az 84 db másodfokon indult eljárás során, 25 esetben az elsőfokú döntés változatlan maradt, ezeknél minden esetben helybenhagyó másodfokú határozat született. A másodfokon indult ügyekben az elsőfokú határozat megsemmisítésére 10 esetben került sor. Egyrészt, bizonyítottság hiányában, másrészt, súlyos eljárási szabálytalanságok miatt, harmadrészt, mert olyan résztvevő részére lett kiszabva bírság, aki az ADR szerint nem volt felelős a feltárt szabálytalanságért.

14 Hasonló okok, valamint a tényállás nem kellő tisztázása miatt, az elsőfokon eljárt igazgatóság új eljárás lefolytatására lett utasítva, melyre 28 esetben került sor. Ezen kívül 7 esetben a bírságösszeg megváltoztatása történt jórészt azért, mert az elsőfokú hatóság valamilyen hibát vétett (pl.: nem a megfelelő bírságtétel alá sorolta be a feltárt szabálytalanságot, illetve olyan bírságtételek is kiszabásra kerültek, amelyek a jogalkotói szándékból nem vezethetők le, vagy nem volt elégséges egy-egy bírságtétel indokolása). Ezen adatokból is látható, hogy 2011-ben a másodfokú ügyeknek több mint 50%-nál kellett megváltoztatni valamilyen módon az elsőfokon kiadott határozatokat, hasonlóan a 2010. évhez, így tehát ezen az arányon nem sikerült javítani. Ezen magas arány jövőbeni csökkentése érdekében fokozottabban kell ügyelni a bizonyítékok mind szélesebb körű rögzítésére, a bizonyítási eljárások hatékonyabb alkalmazására. Kiemelten fontos a szabálytalanság tényének és a szabálytalanságért felelős személynek egyértelmű meghatározása (bizonyítása). Az elsőfokú határozatokban fokozottabb figyelmet kell fordítani a kiszabott bírságok részletesebb indokolására, a felelősség kérdésének szélesebb körű vizsgálatára! Kiadott határozatok és másodfokú ügyek 2011-ben

Kiadott határozatok Másodfokú ügyek

35 30 25 20 15 10 5

Zala MKI

Fővárosi PVI

Vas MKI

Veszprém MKI

Tolna MKI

Szabolcs MKI

Pest MKI

Somogy MKI

Nógrád MKI

Jász MKI

Komárom MKI

Heves MKI

Győr MKI

Hajdú MKI

Fejér MKI

Csongrád MKI

Békés MKI

Borsod MKI

Baranya MKI

Bács-Kiskun MKI

0

17. ábra

A diagramból (17. ábra) megállapítható, hogy a 2011-es évben, a szankcionálás lehetőségével legtöbb esetben Fejér (34 db határozat) és Csongrád (33 db határozat) megye és a Fővárosi PVI (30 db) élt. A megfelelt elsőfokú határozatok aránya (a másodfokon érdemben elbírált ügyek viszonyában) 14 db

12 db

10 db

8 db

Másodfokon érdemben elbírált ügyek száma

6 db Másodfok által helybenhagyott határozatok száma

4 db

18. ábra

Fővárosi PVI

Zala MKI

Veszprém MKI

Vas MKI

Tolna MKI

Szabolcs MKI

Pest MKI

Somogy MKI

Nógrád MKI

Jász MKI

Komárom MKI

Heves MKI

Hajdú MKI

Győr MKI

Fejér MKI

Csongrád MKI

Borsod MKI

Békés MKI

Baranya MKI

0 db

Bács-Kiskun MKI

2 db

15 A 18. ábrából is kitűnik, hogy a másodfokon elbírált ügyek közül nagy számban voltak olyanok, amelyek valamilyen módon megváltoztatásra kerültek a másodfokú eljárás eredményeként. Ezek kiküszöbölésére – mint ahogy az a fentiekben már szerepelt – a későbbiek során nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Másodfokú döntések megoszlása 2011. évben

16,7%

Helybenhagyta 0,0%

Másodfokú eljárást megszüntette Érdemi vizsgálat nélkül elutasítva

33,3%

Megváltoztatta 29,8%

Megsemmisítette Új eljárásra utasította

11,9%

0,0% 8,3% 0,0%

Folyamatban Fellebbezést visszavonták

19. ábra

A 19. ábra egyértelműen szemlélteti a másodfokú eljárás során született döntések megoszlását. Jól látható, hogy a megfellebbezett ügyek több mint 30%-ának új eljárásra történő utasítása, valamint közel egy-egy tizedének megváltoztatása, illetve megsemmisítése egyaránt nagyon magas értékek, melyeket összegezve lényegesen meghaladják a helybenhagyott ügyek arányát. Ez azt jelenti, hogy a megfellebbezett ügyek egy jelentős hányadában a másodfokú eljárás során, valamilyen alapvető eljárási hiba, vagy hiányosság került feltárásra az elsőfokú eljárást illetően. Ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére a későbbiek során az igazgatóságoknak sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. A másodfokú eljárásban kiadott 70 db határozatból és végzésből idáig 6 db ellen nyújtottak be bíróságra keresetet. A bíróság előtt megtámadott másodfokú döntésekkel kapcsolatban eddig a bíróságok részéről egyik ügyben sem született ítélet. A 2011. évet megelőzően lefolytatott első és másodfokú ügyekben 2011. évben indított vagy tárgyalt 7 bírósági eljárás közül 6 a másodfokú határozat helybenhagyásával végződött, és csupán 1 esetben került a másodfokú döntés hatályon kívül helyezésre. A 2007. – 2011. évek között lefolytatott, és a katasztrófavédelmi hatóság számára sikerrel zárult 38 bírósági eljárás közül (összesen 50 eljárás indult, ebből 6 folyamatban), mindeddig csupán 12 ítélettel kapcsolatban indítottak keresetet a Legfelsőbb Bíróságon, melyek közül ez idáig 11 került lezárásra (mindegyik a hatósági döntésünk hatályban tarásával).

16 Kiszabott és befizetett bírságok 2011-ben 22 000 000 Ft Kiszabott bírságok 20 000 000 Ft

Befizetett bírságok

18 000 000 Ft 16 000 000 Ft 14 000 000 Ft 12 000 000 Ft 10 000 000 Ft 8 000 000 Ft 6 000 000 Ft 4 000 000 Ft

Fővárosi PVI

Zala MKI

Vas MKI

Veszprém MKI

Tolna MKI

Szabolcs MKI

Pest MKI

Somogy MKI

Nógrád MKI

Jász MKI

Komárom MKI

Heves MKI

Győr MKI

Hajdú MKI

Fejér MKI

Csongrád MKI

Békés MKI

Borsod MKI

Bács-Kiskun MKI

0 Ft

Baranya MKI

2 000 000 Ft

20. ábra

A kiszabott bírságok összegei (20. ábra) hasonló képet mutatnak a határozatokkal, annak ellenére, hogy az ellenőrzések során feltárt hiányosságok mind súlyukban, mind számukban eltérnek egymástól, amelyek a bírságösszegekben is megjelennek, illetve nem minden feltárt szabálytalanság került szankcionálásra. A 2011. évben a legtöbb bírságot Vas megyei (13,5 millió Ft), Fővárosi PV (13,2 millió Ft), Fejér megyei (12,6 millió Ft), Tolna megyei (10,6 millió Ft) és Csongrád megyei (9,5 millió Ft) Igazgatóság szabta ki. Összességében elmondható tehát, hogy a 2011. évben az igazgatóságok a veszélyes áru szállítás szabályainak megsértése miatt 233 db határozattal közel 98 millió forint (2010-ben 70 millió forint, 2009-ben 353 db határozattal 212,45 millió forint, 2008-ban 302 db határozattal 149,17 millió forint; 2007-ben 75 db határozattal 27,88 millió forint) bírságot szabtak ki, melyből az év végéig ~53 millió forintot fizettek be. A kiszabott bírságok fennmaradó összegei 2012. év során kerülnek befizetésre, illetve az adóhatóság által behajtásra. Miután az egyik évről a másikra áthúzódó ügyek is vannak, így előfordulhat, hogy egy adott évben a befizetett bírság összege nagyobb, mint az abban az évben kiszabott bírságok összege. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításából adódóan a 2011. évben befolyó bírságok – a 2010. évihez hasonlóan – a központi költségvetést illetik, így azokat már az eljáró hatóság nem tudja felhasználni. A szankcióval sújtott ügyfelek jelentős többsége a fellebbezést követően kiadott másodfokú határozatban foglaltakat tudomásul vette és a bírság összegét egyben vagy részletekben befizette. Néhány esetben azonban az ügyfelek megtagadták mind a hatósági határozatban foglaltak, mind pedig a bíróság jogerős döntésében foglaltak önkéntes teljesítését. Ezekben az esetekben az illetékes adóhatóság segítségével kellett – végrehajtási eljárás keretében – behajtani a kiszabott bírság összegét. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a külföldi szabálytalankodókra is. A megbírságolt külföldi ügyfelek, az esetek nagyobbik részében önkéntesen befizették a rájuk kiszabott bírságot, ugyanakkor egyes külföldi ügyfelek esetében ugyancsak a végrehajtási eljárás hoz eredményt. Ezen ügyfelek egy része a végrehajtást elrendelő végzés hatására mégiscsak befizette a bírságot, a többiek esetében viszont az adóhatóság további intézkedésére van szükség.

17 IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet előírásai szerint a hulladékok behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el. A főfelügyelőség a veszélyes hulladék behozatala, kivitele és átszállítása esetén a hulladék szállítására vonatkozó eljárásáról értesíti az OKF-t is. A BM OKF 2011-ben 124 esetben kapott tájékoztatást mintegy 155.506,5 tonna veszélyes hulladék határon át történő szállításáról, melyek adatait (cégnév, be- és kilépés helye, szállítási útvonal, engedély érvényessége, anyagfajta és mennyiség) a 3. számú melléklet tartalmazza (ugyanezen adatsor 2005-ben 63 esetben 77000 tonna; 2006-ban 98 esetben 63.000,- tonna; 2007-ben 79 esetben 93.610,- tonna; 2008-ban 97 esetben 73.348,- tonna; 2009-ben 123 esetben 140.054,- tonna; 2010-ben 104 esetben 128.477,- tonna volt). Több mint 56 fajta veszélyes hulladék szállítására került sor, legnagyobb mennyiségben (az összes mennyiség közel 60%-a) ólomakkumulátorokat szállítottak. (4. számú melléklet) V. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT BALESETEK A korábbi főigazgatói intézkedések is kiemelten kezelték a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatát, melynek szakszerű végrehajtását a tapasztalatok értékelése érdekében megkövetelték a területi szervektől. 2006-ban 8 baleseti jelentés érkezett az OKF-re, 2007-ben 12 esetben, 2008-ban 15 esetben, 2009-ben 13 esetben, 2010-ben 18 esetben, míg 2011-ben 27 esetben vizsgáltak az igazgatóságok (5. számú melléklet) veszélyes árut szállító közúti járművel kapcsolatban bekövetkezett balesetet. A területi szervek részére pontosabb és az egyes részletekre is kiterjedő konkrét szabályozást ad 7/2010. sz. főigazgatói intézkedés annak érdekében, hogy a veszélyes áru szállítási ellenőrök az esetlegesen bekövetkezett balesetekről megfelelő módon és időben értesüljenek, illetve a balesetek kivizsgálása szabályszerűen megtörténjen. A veszélyes áru szállítása során bekövetkezett balesetek kivizsgálását a főigazgatói intézkedés a VFCS-kre (VFSZ-re) telepítette, mivel a lakosság védelme érdekében az ilyen típusú balesetekhez a VFCS (VFSZ) vonulásra kötelezett. A gazdasági megszorítások miatt a munkaidőn kívüli VFCS szolgálat átalakult és öt kijelölt megyei VFCS látta el az összes megye védelmét. Ezáltal a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálása meglehetősen nehézkessé vált, többek között a rendkívül megnövekedett vonulási idő miatt. Az elmúlt évben az igazgatóságok – ugyan még jogszabályi felhatalmazás nélkül, kizárólag a MÁV Zrt.-vel kötött együttműködési megállapodás alapján – vizsgálták azon tudomásukra jutott vasúti eseményeket, melyekhez a VFCS/VFSZ szolgálatok riasztásra kerültek. Ennek keretén belül az igazgatóságok 2011-ben 9 esetben vizsgáltak (5. számú melléklet) veszélyes árut szállító vasúti járművel kapcsolatban bekövetkezett eseményt, balesetet. A balesetek kapcsán elmondható, hogy a közúti járműveknél legtöbb esetben alapvetően közlekedési szabályszegés, figyelmetlenség volt a bekövetkezés alapvető oka, illetve esetenként árukezelési szabálytalanságok (pl. a rakomány rögzítésének szabálytalansága, stb.), is tetten érhetők voltak a vizsgálatok eredménye alapján. A vasúti járművekkel kapcsolatos események oka, viszont minden esetben szivárgás volt.

18

VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS HELYZETE Jogalkalmazási tapasztalatok és feladatok A napi feladatokon túl számos, a társhatóságokkal (ORFK, NKH, NAV), az illetékes minisztériumokkal (NFM, NEfMi) és egyes szakmai szervezetekkel (BTE, VOTE, MKFE) közös egyeztetésen, szakmai konzultáción vettek részt a BM OKF szakemberei, többek között a 2010. II. féléve folyamán elkészült, a katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére irányuló szabályozási koncepció iparbiztonsági szakterületet érintő fejezete alapján kidolgozott – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló – törvénytervezet vonatkozó részeinek kidolgozása kapcsán. Az Országgyűlés által 2011.09.19-én elfogadott 2011. évi CXXVIII. törvény a vonatkozó ágazati törvények módosításával – az ágazati hatóságok hatáskörének megtartása mellett – megteremtette annak lehetőségét, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk légi, vízi, és vasúti szállítását is ellenőrizhesse, a szabálytalan szállítások felelőseit bírságolhassa, egyidejűleg felhatalmazást adott a kormánynak a részletszabályok (így különösen az egyes jogsértések esetén kiszabható bírságösszegek) kormányrendeletben történő kidolgozására. A módosított ágazati törvények alapján rendelettervezet került elkészítésre, mely a veszélyes áruk vasúti, vízi és légi szállításának ellenőrzése tekintetében részletesen szabályozta az ellenőrző hatóságok és az ellenőrzöttek jogait, kötelezettségeit, az ellenőrzések tárgyi és területi hatályát, tartalmát, végrehajtásának szabályait, az egyes hatósági intézkedések szabályait, külön részletezve bírságolással kapcsolatos szabályokat, valamint a szükséges adatszolgáltatásokat. A többlépcsős közigazgatási egyeztetések során a minisztériumi szakemberek úgy ítélték, hogy miután a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 18. Annex-ének részletszabályait tartalmazó dokumentum, a „Veszélyes Anyagok Biztonságos Légi-szállításának Műszaki Utasítása” alkalmazása belföldi jogszabályban nem került elrendelésre, ezért a rendelettervezet légi szállításra vonatkozó részei nem kerülhetnek kihirdetésre. Az egyeztetések lezárását követően a tervezet a 312/2011. (XII.23.) Korm. rendeletben öltött végleges formát és került kihirdetésre, mely 2012. január 1-től hatályos. 2011-ben módosult a 80/2009.(XII. 29.) KHEM rendelet, mely a Ket. módosításában testet öltött azon kormányzati szándék alapján került kiadásra, miszerint a vállalkozóknak a világgazdasági válság hatására megnövekedett terhei csökkentése érdekében, méltányos bírságolási eljárást szükséges a hatóságok részéről kialakítani és alkalmazni. Ez a kis hibák tekintetében az első alkalommal mulasztók esetén kellően „toleráns” hatósági fellépést írt elő. Ennek megfelelően a Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontja taglalja a figyelmeztetés jogintézményét, míg a Ket. 94.§ (2) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor kizárt e jogintézmény alkalmazása. A Ket. 94.§ (2) bekezdés b) pontja alapján kiadott 80/2009.(XII.29) KHEM rendelet – a 2.§ (5) bekezdés b) pontjában – ennek megfelelően szabályozta a veszélyes áruk közúti szállítása során elkövetett szabálytalanságok tekintetében azon mulasztások körét, melyeknél az eljáró hatóság nem mérlegelhet, és szankcióként nem élhet figyelmeztetéssel, kizárólag bírságot szabhat ki. Ezek a tételek korábban, a bírságrendelet (156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet) 5. mellékletének 1-33. sorában foglalt (azaz a régóta ismert és alkalmazott 1/2002 (I.11.) Korm. rendelet I. és II. kockázati kategóriájába tartozó) mulasztások voltak, melyet a rendelet módosító szabályozás kiterjesztett az összes, veszélyes áru közúti szállításával kapcsolatos mulasztásra.

19 Az új szabályozás értelmében tehát 2011. augusztus 12–t követően az ellenőrzések során feltárt minden mulasztás vonatkozásában kötelező a bírság kiszabása! Hatályát vesztette 2011-ben a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet, melyet az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet váltott fel. E rendelet a korábbiakon túl szabályoz egyes, a bírságolást érintő hatósági feladatokat, továbbá előírja a központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartó rendszer működtetésének szabályait, melyek egy része a katasztrófavédelmet is érinti. Az ADR ellenőrzések és bírságolások során a jogalkalmazási és a bírósági tapasztalatoknak megfelelően a területi szervek számára folyamatosan aktualizálni kell a belső szabályzókat a módszertani és eljárási gyakorlat egységes kezelése érdekében, illetve a jogalkotók felé jelezni szükséges a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatainkat. OKF belső szabályozása Az ADR ellenőrzések és szankcionálások önálló hatóságként történő végrehajtása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatoknak és a vonatkozó, módosult, illetve megjelent új jogszabályoknak megfelelően 2011. év utolsó negyedévében kiadásra került az egységes feladat végrehajtás módszertani és eljárási gyakorlatát szabályozó, a veszélyes áru szállítás mellett több más hatósági területre is vonatkozó eljárásrendeket tartalmazó új főigazgatói intézkedés, amelyet a területi igazgatóságok többsége, azóta eredményesen alkalmaz. Az intézkedés pontosította, illetve kiegészítette – a katasztrófavédelem feladatrendszerébe újonnan beépült vasúti és vízi szállítási alágazagtokra vonatkozóan is – az ellenőrzés, a szankcionálás és a baleseti vizsgálat eljárásrendjét, valamint a területi szervek jelentési (adatszolgáltatási) rendszerét. A feladatok jogszerű, szakmailag megalapozott, formailag helytálló ellátása érdekében a különböző mintaokmányok is átdolgozásra kerültek. Beépítésre kerültek a korábban főigazgató-helyettesi körlevélben kiadott szabályozások, iránymutatások és mintaokmányok. VII. SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Képzés (felkészítés) Az ellenőrzések végrehajtásának személyi feltételei a területi szerveknél lezajló fluktuáció következtében folyamatosan változnak – sajnos általában negatív irányban –, ezért a feladatok szakszerű és rendszeres végzése, illetve az ellenőrzések hatékonyabb végrehajtása érdekében szükséges a továbbiakban is tanfolyamok, továbbképzések szervezése. A 2011. évben – e területet is érintő pénzügyi nehézségek ellenére – ismét megszervezésre került az OKJ-s végzettséget biztosító „veszélyesáru ügyintéző”-i (ADR) tanfolyam. A képzések eredményeként az ellenőrzések végrehajtásában ténylegesen résztvevő állomány létszáma 149 főről 170 főre, míg a végzettséggel rendelkező állomány teljes létszáma 215 főről 232 főre növekedett (21. ábra).

20 ADR végzettséggel rendelkezők száma

25 20 15 10 5

ADR ellenőrzésekben részt vesz

Fővárosi PVI

Zala MKI

Veszprém MKI

Vas MKI

Tolna MKI

Szabolcs-Szatmár-Bereg MKI

Somogy MKI

Pest MKI

Nógrád MKI

Komárom-Esztergom MKI

Jász-Nagykun-Szolnok MKI

Heves MKI

Hajdú-Bihar MKI

Győr-Moson-Sopron MKI

Fejér MKI

Csongrád MKI

Borsod-Abaúj-Zemplén MKI

Békés MKI

Baranya MKI

Bács-Kiskun MKI

0

nem vesz részt

21. ábra

Az érintett megyék, valamint a BM OKF Iparbiztonsági Főosztály Veszélyes Szállítmány Ellenőrzési Osztály munkatársainak részvételével 2011. december hónapban lezajlott a veszélyes áruk vasúti, vízi és légi úton történő szállításának ellenőrzésére történő felkészülés keretében az ADR ügyintéző képzettség kiterjesztésével az ellenőri továbbképzés, mely az OKJ-s képzéseknek megfelelően, háromtagú vizsgabizottság – melynek elnöke a Nemzeti Közlekedési Hatóság Képzés és Vizsgáztatási Főosztály munkatársa volt – előtt tett vizsgával zárult. A képzés során a veszélyes áruk vasúti (RID) szállítására vonatkozó előírásokból 45 fő, a vízi (ADN) szállításra vonatkozó előírásokból 20 fő, és a légi (ICAO) szállításra vonatkozó előírásokból 15 fő került kioktatásra és tett sikeres vizsgát. Továbbképzés A BM OKF az igazgatóságok ADR szakreferenseinek éves továbbképzését 2011. március 22-23. között rendezte meg a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli objektumában. A korábbi években szerzett rendkívül pozitív tapasztalatok alapján – amikor ugyancsak többnapos továbbképzések keretében került sor széleskörű tájékoztatásra és oktatásra – 2011-ben a szakreferensek továbbképzése nem csupán egynapos, konferencia jellegű előadássorozat volt, hanem ADR szakismeretek oktatásával bővített kétnapos továbbképzés került lefolytatásra. Az első napon bemutatásra, ismertetésre kerültek a katasztrófavédelem által végrehajtott ADR ellenőrzések 2010-es eredményei és a 2011. évre kitűzött feladatok. Ezt követően ismertetésre kerültek a 2011-ben hatályba lépett ADR változásai, illetve a résztvevők áttekintést kaptak robbanó anyagok és a radioaktív anyagok szállítására vonatkozó speciális ismeretekből, valamint a kórházi hulladékok szállítása során fennálló anomáliáról. Az első nap végén a jelenlévő szakemberek és kollégáink közös konzultáció keretében vitatták meg a felmerült jogalkalmazási kérdéseket. A rendezvény második napján az ADR szakreferensek részére ismertetésre kerültek a BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség képviselője részéről a tűzvizsgálatok, illetve az ORFK képviselője részéről a közlekedési balesetek kivizsgálásának eljárási ismeretei, tapasztalatai, melyek hasznosíthatók az ADR-es járművek baleseteinek kivizsgálása során. Bemutatásra került továbbá az ellenőrzések során alkalmazható Statinfo szoftver, valamint az országos adatok nyilvántartását szolgáló ADR adatbázis működése is.

21

Anyagi-technikai feltételek biztosítása Az önálló ADR ellenőrzések a kívánt színvonalon történő végrehajtása csak az ellenőrzés tárgyi feltételeinek biztosítása esetén valósítható meg, ezért az anyagi-technikai feltételek biztosítása kiemelt prioritással kezelendő. Az ellenőrzés anyagi-technikai eszközeinek tekintetében 2011. évben központi beszerzésre nem került sor, azonban egyes igazgatóságok saját bevételeikből kisebb értékű, az ellenőrzések végrehajtásához szükséges beszerzéseket hajtottak végre, illetve biztosították az ellenőrzések lefolytatásához szükséges feltételeket. További feladatot jelent, hogy a bevezetni kívánt – az ellenőrzést segítő – Statinfo szoftver használatához elengedhetetlen a laptop és mobil nyomtató használata, viszont még nem minden igazgatóság rendelkezik az ADR ellenőrzések végrehajtásához ezen eszközökkel. Ezen kívül a korábbiakban beszerzett fekete-fehér nyomtatók nem teljesen alkalmasak a feladat ellátására, egyrészt méretük, másrészt nyomtatási minőségük miatt. Adminisztratív kapacitás feltételeinek biztosítása Az egységes joggyakorlat kialakítása, a különböző adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elősegítése, a megfelelő információ áramlás biztosítása, és az eljárások során keletkezett, illetve egyre nagyobb volumenben keletkező dokumentumok (fénykép és videó felvételek) rendszerezett tárolása érdekében, az ellenőrzések során keletkezett adatok nyilvántartására országos adatbázis létrehozása vált szükségessé – mely egyben Ket. előírás is –, a BM OKF és a területi szervek hozzáférésének biztosításával. Az elkészült adatbázis szoftver működtetéséhez szükséges szerver számítógép beszerzésére és üzembe állítására azonban a pénzügyi nehézségek, illetve egyéb, priorizált informatikai fejlesztések miatt 2011. évben nem került sor. Ezen túlmenően az ellenőrzések adminisztratív feladatainak ellátását (ellenőrzési, szankcionálási folyamatainak dokumentálását) és a hozzá kapcsolódó adatszolgáltatást egyszerűsíteni hivatott Statinfo szoftver rendszerbe állítása ugyancsak nem ment végbe. Ezen szoftverek bevezetésére, üzembeállítására – tekintettel a kibővült feladatkörből adódó fejlesztésekre és ezek kapcsán a kötelezően előírt közbeszerzési eljárásra – előreláthatólag 2012. II. félévében kerül sor, és várhatóan az ellenőrzések, valamint a hozzá kapcsolódó hatósági munka egyszerűbb, gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb végrehajtását eredményezi. VIII. ÖSSZEGZÉS A 2011. évi ADR ellenőrzések tapasztalatai és adatai alapján elmondható, hogy a korábbi évhez képest kis mértékben nőtt a katasztrófavédelem veszélyes áru szállítással kapcsolatos hatósági tevékenységének a volumene. A 2011. évre meghatározott tervszámok a soron kívül elrendelt PB-gáz cseretelepek ellenőrzése kapcsán jelentkező számottevő többletfeladatok miatt nem teljes mértékben teljesültek. Az ellenőrzések során általánosságban javult a hibafeltárás hatékonysága és az elmúlt évek statisztikai adatait figyelembe véve megállapítható, hogy amíg a külföldi szállítók esetében a hibás szállítások aránya nem változott, addig a magyar szállítók esetében ez az érték kis mértékben nőtt. Az egy gépjárműre vetített szabálytalanságok aránya ugyancsak kis mértékű növekedést mutat, amely jellemzően az ellenőrző hatóságok fokozottabb fellépésének eredménye, valamint az, hogy egyre kevésbé lehet elkerülni az ellenőrzéseket, így a hiányosságok egyre inkább a hatóságok látókörébe kerülnek.

22 Az ADR ellenőrzések és szankcionálások önálló hatóságként történő végrehajtása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatoknak, valamint a 2011-es év során megjelent új, vagy meglévő, de jelentős mértékben módosult jogszabályoknak megfelelően 2011. évben kiadásra került az egységes feladat végrehajtás eljárásrendjét – a módszertani és eljárási gyakorlatát – meghatározó, a vasúti és a vízi szállítási alágazatok ellenőrzése kapcsán jelentkező feladatoknak megfelelően kibővített 97/2011. számú főigazgatói intézkedés, segítve az igazgatóságok munkáját. Az egyes területi szervek szakmai munkájának színvonalában meglévő nagymértékű különbségeket tovább kell csökkenteni, az ellenőrzési számok mellett azonos súlyt kell kapnia az ellenőrzések minőségének, a hiányosságok feltárásának és a hatékonyság fokozásának. Az ellenőrzések hatékonyságát, illetve az önálló ellenőrzések lebonyolítását nagymértékben befolyásolják az anyagi-technikai feltételek rendezettsége, amelynek biztosítását a lehetőségekhez mérten prioritásként kell kezelni. A személyi feltételek javítása terén az elmúlt években jelentős előrelépés történt, amelynek szinten tartása érdekében tovább kell folytatni a módszertani, képzési és továbbképzési munkát. Az elmúlt évek eredményeinek fenntartásához és a 2011. évre országosan, illetve igazgatóságonként meghatározott ellenőrzési tervszámok teljesítéséhez – miután a pénzügyi lehetőségek számottevően nem változnak – az ellenőrzési munka hatékonyságát tovább kell növelni, amely jelentős kihívást jelent a területi és az országos szervek részére egyaránt. Az ellenőrzések végrehajtásának súlypontját át kell helyezni az új, folyamatos szolgálatot ellátó, valamint a helyi szintű szervezeti egységekre.

Kossa György tű. ezredes országos iparbiztonsági főfelügyelő

23

1. számú melléklet: Kimutatás a 7/2010. sz. Főigazgatói intézkedés végrehajtásáról

Kimutatás az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 7/2010. számú Intézkedésének végrehajtásáról 2011. év Közúti ellenőrzések Ellenőrzött Ssz. Megyei KVI telephelyek Végrehajtott Ell gépj. Hibás Tervezett ell. Hibák száma ell. száma gépjármű 31 38 40 29 5 5 1. Baranya 62 34 42 81 1 1 2. Bács-Kiskun 16 42 44 80 9 14 3. Békés 34 57 61 131 6 12 4. Borsod-Abaúj-Zemplén 17 41 50 165 19 32 5. Csongrád 50 33 46 123 23 47 6. Fejér 24 70 74 125 2 3 7. Győr-Moson-Sopron 19 38 42 147 5 11 8. Hajdú-Bihar 10 40 37 68 10 23 9. Heves 37 35 27 130 2 5 10. Jász-Nagykun-Szolnok 29 64 61 208 4 4 11. Komárom-Esztergom 17 40 52 89 13 42 12. Nógrád 26 40 28 58 4 11 13. Pest 7 38 38 94 5 7 14. Somogy 69 47 52 62 2 2 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg 22 50 76 63 11 36 16. Tolna 13 50 52 67 18 72 17. Vas 39 42 57 163 8 17 18. Veszprém 12 45 51 83 5 13 19. Zala 54 71 66 154 13 27 20. FPVI Összesen 588 915 996 2120 165 384

Intézkedések 6 3 10 3 22 35 1 5 12 2 3 14 3 4 1 14 19 7 5 15 184

24 2. számú melléklet: Szabálytalanságok típusa az ellenőrzési jegyzék alapján SZABÁLYTALANSÁGOK TÍPUSA AZ ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ALAPJÁN

Szabálytalanság típusa

Belföldi

EU tagállam

11. Az ADR 1.1.3.6. szerinti mennyiségi határ túllépése 3 0 13. Fuvarokmány(ok) 76 3 14. Írásbeli utasítás(ok) 15 3 15. Kétoldalú/többoldalú megállapodás, belföldi hatósági 0 0 16. Járműjóváhagyási igazolás 2 0 17. A járművezető oktatási bizonyítványa 9 1 18. Az áruk szállítása engedélyezett 1 0 19. A jármű(vek) engedélyezett(ek) a szállított árukra 2 0 20. A szállítás módjára vonatkozó előírások 7 1 21. Együvé rakási tilalom 0 0 22. A rakomány berakása és rögzítése, árukezelés 41 3 23. Szivárgás vagy sérült küldeménydarab 7 2 24. Csomagoló eszközök UN jelölése, tartály és tartány 14 0 25. Küldeménydarabok jelölése (pl. UN szám) és bárcázása 21 2 26. Nagybárcák a tartányon, konténeren, járművön 10 1 27. Jármű/szállítóegység/konténer jelölése 29 3 a.) Kézilámpa a járműszemélyzet tagjainak 16 1 28. Az ADR-ben előírt b.) Legalább 1 db kerékkitámasztó ék/jármű 3 1 általános célú biztonsági c.) 2 db önmagában megálló figyelmeztető jelzés 4 1 felszerelés d.) Figyelemfelkeltő mellény vagy ruha 3 1 29. Szállított árunak megfelelő felszerelés 5 3 30. Az írásbeli utasítás(ok)ban előírt további felszerelések 7 3 31. Tűzoltó készülék(ek) 49 5 40. Egyéb megjegyzések 12 1 Összesen 336 35 KISZABOTT BÜNTETÉSEK TÍPUSA ÉS SZÁMA Büntetés típusa Szabálysértési eljárás Bírság Figyelmeztetés, helyszínen korrigálás Szignalizáció Egyéb Összesen

Belföldi 0 207 23 69 5 304 Belföldi

Közúton ellenőrzött szállítóegységek száma Az ADR-nek nem megfelelő szállítóegységek száma A feltartóztatott szállítóegységek száma Veszélyes áruk becsült mennyisége (kg) (liter) I. kockázati kategória A megállapított szabálytalanságok száma II. kockázati kategória kockázati kategóriák szerint III. kockázati kategória

1 731 150 1 12 523 495 2 666 455 57 54 39

EU tagállam 0 22 0 0 0 22 EU tagállam 366 12 11 5 403 900 693 862 2 8 2

Nem EU tagállam

Összesen

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 11 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 13 Nem EU tagállam

3 79 18 0 2 10 1 2 8 0 45 20 14 23 11 32 17 4 5 4 8 10 55 13 384

Összesen 0 4 0 0 0 4

Nem EU tagállam 23 2 2 333 419 0 1 1 0

0 233 23 69 5 330 Összesen 2 120 164 14 18 260 814 3 360 317 60 63 41

3. számú melléklet: Hulladékok határon át történő szállítása Ssz.

Szállítási útvonal

Cégnév Belépés helye

Honnan-hova

Hulladék megnevezése

EWC kód

UN szám

Kilépés helye

Mennyiség (t)

1. Elbi Electric &Lighting SRL

Ártánd

Romániából Lengyelországba

Tornyosnémeti

Fénycsövek és egyéb higany tartalmú hulladékok

20 01 21

2. MITECO SYSTEM d.o.o.

Röszke

Szerbiából Ausztriába

Hegyeshalom

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

15 01 10

2783

60

3. Eko-Metall d.o.o.

Röszke

Szerbiából Hollandiába

Hegyeshalom

16 02 15

3077

300

4. Monbat PLC

Ártánd

Bulgáriából Németországba

Tornyosnémeti

5. Jakob Becker

Röszke


Hegyeshalom

6. Jakob Becker

Röszke


Hegyeshalom

Röszke

Magyarországról Ausztriába Szerbiából Ausztriába

7. Loacker Kft. 8. Miteco Knezevac AD. 9. 10. Jász-Plasztik Kft.

10 04 01

4000

07 03 04

2924

20

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

15 01 10

2929

30

Rábafüzes Hegyeshalom

Ólomakkumulátorok Fényképészeti ipar hulladék

16 06 01 09 01 01

2794

1000 100

Magyarországról Szlovéniába

Rédics

Ólomakkumulátorok PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok, és anyalúgok

16 06 01

2794

3000

16 02 09

3432

200

07 01 04

1993

220

Szerves oldószer, hűtőanyag és hajtógáz hulladékok

14 06 02

1710

20

16 02 09

3432

100

17 06 05

2590

300

08 01 17

1593

40

06 01 01

2796

40

06 05 02

3077

130

10 04 02

3077

300

11. ARGE TWM

Nagylak

Romániából Belgiumba

Hegyeshalom

12. ARGE TWM

Nagylak

Romániából Németországba

Hegyeshalom

13. ARGE TWM

Nagylak


Hegyeshalom

14. ARGE TWM

Nagylak

Romániából Belgiumba

Hegyeshalom

15. Dekonta d.o.o.

Röszke

Szerbiából Németországba

Hegyeshalom

16. ARGE TWM

Nagylak


Hegyeshalom

17. ARGE TWM

Nagylak


Hegyeshalom

18. ARGE TWM

Nagylak


Hegyeshalom


Rédics

19. Jász-Plasztik Kft.

Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok Elsődleges és másodlagos termelésből származó salak Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

2,5

PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok Azbesztet tartalmazó építőanyagok Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Kénsav és kénessav Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak és fölözék

26 Ssz.



20. ARGE TWM

Nagylak

21. Jász-Plasztik Kft.

Honnan-hova



Hegyeshalom


Rédics

22. ARGE TWM

Nagylak


Hegyeshalom

23. ARGE TWM

Nagylak


Hegyeshalom

24. Ventum Kft.

34. 35. 36.

Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakktartalmú vizes iszapok Ólomlemez Festékek és lakkok eltávolítására használt hulladékká vált anyagok Nátrium- és kálium hidroxid

08 01 15

3175

480

16 06 01

2794

300

08 01 21

3143

40

06 02 04

1824

100

16 06 01

2794

4500

Törökországból Németországba Hegyeshalom

Növényvédőszerek

20 01 19

2811

100

Magyarországról Németországba

Hegyeshalom

10 04 01

3288

24


Hegyeshalom

16 02 09

2315

400

Magyarországról Hollandiába

Hegyeshalom

10 04 02

3077

300

Metálker Hungária Kft. SC Romrecycling SRL Konimpex SP z.o.o. Safety-kleen Slovakia SRO Banner Batterien Hungária Kft.

Magyarországról Hollandiába Nagylak Romániából Franciaországba Bánréve Lengyelországból Romániába Vámosszabadi Szlovákiából Magyarországra Magyarországról Ausztriába

Hegyeshalom Hegyeshalom Csenger

20 01 35 16 06 01 11 05 02 14 06 03 16 06 01

3077 2794 1435 2794

700 2500 2200 150 1500

Jakob Becker D.o.o.

Röszke


Hegyeshalom

08 01 11

3077

500

S.C.Setcar S.A.

Nagylak

Romániából Németországba Magyarországról Németországba

Hegyeshalom

Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikai berendezések amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól Ólomakkumulátorok Cinkhamu Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Ólomakkumulátorok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok PCB-ket tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok Veszélyes anyagokat tartalmazó, iszapok és szűrőpogácsák

13 03 01

2315

400

11 01 09

3077

150

Nagylak

Mettalloglobus Fémöntő és Kereskedelmi Kft. Nagylak

Metálker Hungária Kft.

29. 30. 31. 32. 33.

Mennyiség (t)

Ólomakkumulátorok

27. S.C.Setcar S.A. 28.

UN szám

Magyarországról Csehországba Rajka

25. Merkim Endüstri ürünleri A.S. 26.

EWC kód

Kilépés helye

Bács-Reál Kft.

Rábafüzes

Rajka

27 Ssz.



Greek German Company Waste 37. consulting and Environmental Applications SUK Hellas Ltd. 38. Észak-dunántúli MÉH Zrt.

Azbesztet tartalmazó építőanyagok Ólomakkumulátorok Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

17 06 05 16 06 01

2590 2794

150 2500

19 08 13

3077

800

Azbesztet tartalmazó építőanyagok Ólomakkumulátorok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalamzó festék- vagy lakkiszapok

17 06 05 16 06 01

2590 2794

450 2000

Görögországból Németországba Sopron

Nagylak

Görögországból Németországba Hegyeshalom Magyarországról Ausztriába Rábafüzes

Röszke


Nagylak

Görögországból Németországba Hegyeshalom Magyarországról Szlovéniába Tornyiszentmiklós

Dekonta d.o.o.

Röszke


Hegyeshalom

Veszélyes anyagokat tartalmazó pernye Ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok

Dekonta d.o.o. Metal &Reciclyng Kft. Fe-Group Zrt. Eko-Metal d.o.o. Eko-Metal d.o.o. Eko-Metal d.o.o.

Röszke

Röszke Röszke Röszke

Szerbiából Németországba Magyarországról Szlovéniába Magyarországról Ausztriába Szerbiából Németországba Szerbiából Ausztriába Szerbiából Ausztriába

Hegyeshalom Tornyiszentmiklós Rábafüzes Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Ólomakkumulátorok Ólomakkumulátorok Vizes alapú előhívó és aktiváló oldatok Vizes alapú ofszetlemez előhívó oldatok Rögzítő oldatok

Nagylak

Görögországból Németországba Hegyeshalom

Dekonta d.o.o.

Arvis Zimmermann Ltd. 44. Fe-Group Invest Zrt.

Hegyeshalom

46.

52.

SUK Cookson electronics Assembly 53. Materials Kft. 54.

Süd-Müll GmbH&co. 55. Süd-Müll GmbH&co. 56. Süd-Müll GmbH&co. 57.

Mennyiség (t)

Kelebia

43.

47. 48. 49. 50. 51.

UN szám

Görögországból Németországba Hegyeshalom Magyarországról Ausztriába Rábafüzes

Polyeco S.A. Greek German Company Waste 40. consulting and Environmental Applications SUK Hellas Ltd. 41. Metal &Reciclyng Kft.

45.

EWC kód

Hulladék megnevezése Kilépés helye

Nagylak

39.

42.

Honnan-hova

Natur Protect Kft. 58. Fe-Group Zrt.

Nagylak Nagylak Nagylak

Magyarországról Hollandiába

Hegyeshalom

Romániából Németországba Romániából Németországba Romániából Németországba Magyarországról Lengyelországba Magyarországról Bulgáriába

Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom

Azbesztet tartalmazó sziegetelőanyagok Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak és fölözék Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok Elemek és akkumulátorok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek

Somoskőújfalu Nagylak

Ólomakkumulátorok Ólomakkumulátorok

08 01 13

3077

500

19 01 13 16 06 01

3077 2794

1000 6000

15 02 02

3077

100

15 01 10 16 06 01 16 06 01 09 01 01 09 01 02 09 01 04

3077 2794 2794 3266 3266

100 2000 2000 100 100 100

17 06 01

2590

30

10 04 02

3077

120

16 06 01 16 06 01

15 02 02 20 01 33 14 06 03

30 5 15 2794 2794

10000 6000

28 Ssz.



Honnan-hova


59. Zone Impact sa Hegyeshalom Ministry of Environment and Physical 60. Planning Tompa Nagylak 61. Kurilo Metal PLC 62. 63. 64. 65.


SC Stena DTM SRL

Ártánd

Romániából Lengyelországba

Tornyosnémeti

Dekonta d.o.o.

Röszke

Szerbiából Németországba Magyarországról Franciaországba

Hegyeshalom

Röszke Nagylak

Szerbiából Németországba Bulgáriából Franciaországba

Hegyeshalom Hegyeshalom

Nagylak

Görögországból Németországba Hegyeshalom Magyarországról Franciaországba Hegyeshalom Magyarországról Franciaországba Hegyeshalom Magyarországról Romániába Nagylak

Hungaropec Zrt.

70.

Hungaropec Zrt. 71. Fe-Group Zrt. Lendinves fémkereskedelmi Kft.

73. Jabil Circuit Magyarország Kft. 74. Natur Protect Kft. 75.

Makedóniából Svájcba Bulgáriából Németországba Bulgáriából Németországba

Miteco Knezevac d.o.o 67. Metarex Co.Ltd. Greek German Company Waste 68. consulting and Environmental Applications SUK Hellas Ltd.

72.

Kiszombor

Nagylak

66.

69.

Belgiumból Romániába

Ecomax OOD

Ereco Zrt.

Fraisa Hungária Kft. 76. Natur Protect Kft. 77. Saubermacher Magyarország Kft.

Magyarországról Ausztriába Magyarországról NagyBritanniába Magyarországról Romániába Magyarországról Németországba Magyarországról Litvániába Magyarországról Ausztriába

EWC kód

UN szám

Kilépés helye

Hegyeshalom

Hegyeshalom

Hegyeshalom Ártánd Hegyeshalom Somoskőújfalu Rábafüzes

Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikai berendezések amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól

Mennyiség (t)

20 01 35

3077

100

Növényvédőszerek Elemek és akkumulátorok PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok Klór-fluor-szénhidrogéneket(HCFC,HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések) Nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat tartalmazó gázok

20 01 19 20 01 33

3087 3077

10 20

16 02 09

2315

120

16 02 11

3363

7000

16 05 04

3077

2

Ólomakkumulátorok Veszélyes átmeneti fémek vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok Nikkel-kadmium elemek

16 06 01

2794

12000

16 08 02 16 06 02

3260 3028

200 24

Egyéb oldószerek és oldószer keverékek

14 06 03

1993

500


14 06 03

1292

1000

Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek Ólomakkumulátorok Vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztő fölözékek és salakok Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől Ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokat tartalamzó, gépi megmunkálás során keletkező iszapok Ólomakkumulátorok Ólomakkumulátorok

14 06 02 16 06 01

2810 2794

1000 4500

10 03 15

3170

1000

16 02 13 16 06 01

2809 2794

80 10000

12 01 14 16 06 01 16 06 01

3082 2794 2794

15 2000 3500

29 Ssz.



78. 79.

Honnan-hova

Magyarországról Németországba Magyarországról Németországba

ScholzAlu Tatbánya Kft. Loacker Hulladékhasznosító Kft.


Hegyeshalom

Elemek és akkumulátorok 20 01 33 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 07 05 11

2800

500

3077

2500

Görögországból Németországba Hegyeshalom

Azbesztet tartalmazó építőanyagok

17 06 05

2212

500

Görögországból Németországba Hegyeshalom Magyarországról Szlovákiába Rajka

Azbeszttartalmú szigetelőanyag Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok

17 06 01 19 02 07

2212 3082

400 1500

Egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok

19 12 11

3077

5000


14 06 03

1993

200

Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok

16 03 05

3077

350

Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is. Növényvédőszerek Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

16 03 05

1851

400

16 05 06 20 01 19 20 01 31

2588 2811

75 20 200

Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok PCB-ket tartalamzó transzformátorok és kondenzátorok Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek Fizikai-kémiai kezelésből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

16 03 03

3077

50

16 02 09 19 02 11

2315

50 300

19 02 05

3077

300

Veszélyes anyagokkal szennyezett katalizátorok

16 08 07

3082

4247


Sopron

86. 87.

Polyeco S.A.

Nagylak

Görögországból Németországba Hegyeshalom Görögországból Magyarországra

SUK

Nagylak

SUK

Nagylak

Polyeco S.A.

Ártánd

Görögországból Németországba Hegyeshalom Görögországból Lengyelországba Tornyosnémeti

Nagylak Nagylak Röszke

Bulgáriából Németországba Bulgáriából Németországba Szerbiából Ausztriába


Nagylak


Hegyeshalom

Nagylak

Magyarországról Svédországba Hegyeshalom Bulgáriából Németországba Hegyeshalom

Balbok Engineering Co.

Nagylak


Hegyeshalom

Balbok Engineering Co.

Nagylak


Hegyeshalom

SUK

Nagylak

Görögországból Németországba Hegyeshalom Romániából Egyesült Királyságba Hegyeshalom

88. Balbok Engineering Co. 89. Detox System Ltd. 90. Miteco Knezevac d.o.o 91.

Balkanpharma Troyan AD

92.

Saubermacher Magyarország Kft. 93. Balbok Engineering Co. 94. 95. 96.

97. S.C.Oltchim SA

Nagylak

10 03 08

Mennyiség (t)

Másodlagos termelésből származó sósalak

84. 85.

UN szám

Rajka

80. Balkanpharma Dupnitsa AD Kelebia Environmental Protection Engineering 81. S.A. Gyula Environmental Protection Engineering 82. S.A. Gyula 83. Büchl Hungária Kft.

EWC kód

Kilépés helye

6000

16 05 08

150

16 05 07

50

30 Ssz.



Honnan-hova


98. Cistota Balkani EOOD 99. Kemis d.o.o 100. 101.

Hegyeshalom Hegyeshalom

Bulgáriából Ausztriába Szerbiából Ausztriába

Centro Risorse S.r.l

Rédics

Magyarországról Olaszországba Rédics Olaszországból Lengyelországba Tornyosnémeti

Monbat Recycling EAD

Nagylak


Rajka

Jakob Becker D.o.o.

Röszke


Hegyeshalom

Jakob Becker D.o.o.

Röszke


Hegyeshalom

Balkanpharma Dupnitsa AD

Nagylak


Hegyeshalom

Stena DTM S.R.L. Honoris a.s. Biomark 2000Kft. Akksi Kft. Miteco Knezevac d.o.o

Nagylak Rajka

Röszke

Romániából Németországba Csehországból Bulgáriába Magyarországról Ausztriába Magyarországról Ausztriába Szerbiából Ausztriába

Rajka Nagylak Rábafüzes Rábafüzes Hegyeshalom

Miteco Knezevac d.o.o

Röszke

Szerbiából Svájcba

Hegyeshalom

Polyeco S.A.

Nagylak

Hegyeshalom

SIC Trading GmbH

Hegyeshalom

Macedóniából Belgiumba Németországból Magyarországra

Balkanpharma Troyan AD

Nagylak


Hegyeshalom

PCB-ket tartalamzó építkezési és bontási hulladékok Használatból kivont veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok

Miteco Knezevac d.o.o

Röszke

Szerbiából Svájcba

Hegyeshalom

Egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok

102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114.

Egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

Nagylak Röszke

BorsodChem Zrt.

EWC kód

UN szám

Kilépés helye

115.

Veszélyes anyagokkal szennyezett katalizátorok Kevert hulladék, amely legalább egy veszélyes hulladékot tartalmaz Egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festékek vagy lakkiszapok Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok Ólomakkumulátorok Ólomakkumulátorok Ólomakkumulátorok Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok

19 12 11 20 01 31

3077 3077

16 08 07

Mennyiség (t)

150 400 300

19 02 04

3175

1000

19 12 11

3077

1000

08 01 13

3077

700

08 01 17

3082

40

16 03 05

3077

100

16 02 15 16 06 01 16 06 01 16 06 01 19 02 07

2794 2794 2794 1267

70 300 3500 2000 200

17 09 02

2315

50

16 05 07

3287

100

16 03 03

500

16 03 03

3082

50

19 12 11

3077

60

31 Ssz.



116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123.

Honnan-hova

SC Stena DTM SRL Natur Protect Kft. ZinkPower Moson Kft. Észak-dunántúli MÉH Zrt. Natur Protect Kft.

Ártánd

Romániából Lengyelországba Magyarországról Ausztriába Magyarországról Ausztriába Magyarországról Szlovéniába Magyarországról Romániába

WSA-WASTE SERVICE GmbH

Rábafüzes

TLM-TVP DOO

Letenye

Ausztriából Magyarországra Horvátországból Magyarországra

Rábafüzes Nagylak

Ausztriából Magyarországra Bulgáriából Franciaországba

Saubermacher Dienstleistungs Ag 124. Nord Ferroindustry LTD


EWC kód

UN szám

Kilépés helye

Tornyosnémeti Hegyeshalom Hegyeshalom Tornyiszentmiklós Nagylak

Hegyeshalom

Klór-fluor-szénhidrogéneket(HCFC,HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések) Ólomakkumulátorok Reve eltávolítására használt savak Ólomakkumulátorok Ólomakkumulátorok Ásványolaj-alapú, klórvegyületet nem tartalamzó motor-, hajtómű- és kenőolajok Vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztő fölözékek és salakok Ásványolaj-alapú, klórvegyületet nem tartalamzó motor-, hajtómű- és kenőolajok Nikkel-kadmium elemek

20 01 23 16 06 01 11 01 05 16 06 01 16 06 01

3363 2794 3264 2794 2794

13 02 05

Mennyiség (t)

7000 5000 207 2000 5000 500

10 03 15

1396

500

13 02 05 16 06 02

3082 3028

500 110

4. számú melléklet: A határon átszállított veszélyes hulladékok fajtája és mennyisége A szállított veszélyes hulladékok fajtája, mennyisége 2011. Ssz. Megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Ásványolaj-alapú, klórvegyületet nem tartalamzó motor-, hajtómű- és kenőolajok Azbesztet tartalmazó építő-, szigetelőanyagok Cinkhamu Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok Elemek és akkumulátorok Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak és fölözék Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok Fénycsövek és egyéb higany tartalmú hulladékok Fényképészeti ipar hulladék Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Festékek és lakkok eltávolítására használt hulladékká vált anyagok Fizikai-kémiai kezelésből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Kénsav és kénessav Kevert hulladék, amely legalább egy veszélyes hulladékot tartalmaz Klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC,HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések) Másodlagos termelésből származó sósalak Nátrium- és kálium hidroxid Nikkel-kadmium elemek Növényvédőszerek Nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat tartalmazó gázok Ólomakkumulátorok Ólomlemez PCB-ket tartalamzó építkezési és bontási hulladékok PCB-ket tartalamzó transzformátorok és kondenzátorok PCB-ket tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok Reve eltávolítására használt savak Rögzítő oldatok Szerves oldószer, hűtőanyag és hajtógáz hulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalamzó festék- vagy lakkiszapok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok

40. Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakktartalmú vizes iszapok 41. Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 42. Veszélyes anyagokat tartalamzó, gépi megmunkálás során keletkező iszapok 43. Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 44. 16 02 12-ig felsorolt tételektől 45. Veszélyes anyagokat tartalmazó pernye 46. Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok 47. Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok 48. Veszélyes anyagokat tartalmazó, iszapok és szűrőpogácsák Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikai berendezések amelyek 49. különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi 50. vegyszerek keverékeit is. 51. Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok 52. Veszélyes anyagokkal szennyezett katalizátorok 53. Veszélyes átmeneti fémek vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok 54. Vizes alapú előhívó és aktiváló oldatok 55. Vizes alapú ofszetlemez előhívó oldatok 56. Vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztő fölözékek és salakok Összesen:

Mennyisége (t) 1000 1830 2200 600 1000 1865 240 6210 525 4744 1700 2,5 100 80 40 300 2630 370 150 150 800 40 1000 14000 6000 100 134 130 2 92800 300 50 870 400 207 100 20 1200 500 480 190 15 300 80 1000 800 650 150 800 75 130 4547 200 100 100 1500 155506,5

33

5. számú melléklet: 2011. évi veszélyes áru szállítási balesetek, események

Veszélyes áru szállításával kapcsolatos balesetek – 2011. Közúti (ADR-es) szállítások Ssz

Baleset ideje

Baleset helye

Szállító cég neve

Vesz. anyag megnevezése

1.

2011.01.12.

46. sz. főút Törökszentmiklós, Kossuth u. 301.

KRALOWETZ

UN 1170 Etanol (etilalkohol)

Jász MKI

2.

2011.01.14.

M7-es autópálya 78. km. szelvény

Tab-Ol Kft.

UN 1203 Motorbenzin 3. II. (D/E)

Fejér MKI

3.

2011.02.02.

M7-es autópálya 120 km. szelvény

Révész Kft.

UN 1992 Gyúlékony, mérgező folyékony anyag m.n.n.

Somogy MKI

4.

2011.02.21.

UN 2078 diizocianát

Borsod MKI

Tartány szivárgása.

5.

2011.02.24.

Bács MKI

Közlekedési baleset.

6.

2011.03.09.

Debrecen, Elek tér

Hajdú MKI

Közlekedési baleset. A veszélyes áru szabadba jutott (50 l).

7.

2011.03.28.

44. számú főút 14. km. szelvény

Wimmer Transportdienst Kft.

UN 1174 Etanol

Bács MKI

8.

2011.04.01.

45-ös főút 20+900 km. szelvény

B-B Beton Kft.

UN 1073 Oxigén, mélyhűtött cseppfolyósított

Csongrád MKI

9.

2011.04.12.

Berek Konténer Plusz Kft.

UN 1202 Gázolaj és UN 1203 Motorbenzin

Hajdú MKI

10.

2011.05.26.

H.ANG.H.C. Kft.

UN 1072 sűrített

Borsod MKI

11.

2011.05.29.

Tatabánya, külterület 0697/3. hrsz.

3N TEAM Kft.

UN 1203 Motorbenzin

12.

2011.06.15.

26. sz. Sajószentpéter belterület


13.

2011.06.16.

86. sz. főút 113-as km. szelvény

LOACKER Hulladékhaszno sító kft.

14.

2011.06.16.

3203. sz. út 22-23. km. szelvény

Wilmington Kft.

UN 1965 Szénhidrogén –gáz keverék, cseppfolyósított m.n.n.

Jász MKI

15.

2011.08.09.

M7-es autópálya, 74. km szelvény, jobb pálya

TIB d.d.

UN 2014 - hidrogénperoxid

Fejér MKI

BorsodChem Zrt. IV. számú kapu, Ipari Parkoló 4625. számú út 30. km. szelvény Benedek

3507. sz. út 8+600 km. szelvény 27. sz. főút Komjáti Tornanádaska között, 48. km. szelvény

főút,

Trans

Taktatrans Kft. Józsa és társa kft.

AMTEK Kft.

Transport

Toluilén-

UN 3475 Etanol és benzin keverék UN 2031 Salétromsav, UN 1830 Kénsav, UN 1823 Szilárd nátrium hidroxid, UN 1824 Nátrium-hidroxid oldat

Oxigén,

UN 1073 Oxigén, Mélyhűtött, Cseppfolyósított 2.2 (5.1) UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag m.n.n. (emulzió)

Küldő

Komárom MKI

Egyéb Műszaki hiba miatti közlekedési baleset. A szállítóegység egyik első kereke füstölt. Közlekedési baleset. A jármű árokba borult.

A szállítóegység tartányos pótkocsijának egyik fékbetétje égett. Szabálytalan rögzítés-elhelyezés, fuvarokmány, jelölés, tűzoltó készülék hiánya. Hatósági eljárás során bírság kiszabás. Közlekedési baleset. Felborult palackok szivárogtak. közlekedési baleset Tartányjármű szerelése közben bekövetkezett robbanás.

Borsod MKI

közlekedési baleset

Vas MKI

Közlekedési baleset. A baleset oka a veszélyes áru nem megfelelő rögzítése. Hatósági eljárás során bírság kiszabás. Üres, tisztítatlan tartány. Közlekedési baleset.

34

Ssz

Baleset ideje


Baleset helye

Vesz. anyag megnevezése UN 2014 Hidrogénperoxid vizes oldat, UN 1824 Nátrium-hidroxid oldat, UN 1789 Klórhidrogénsav (sósav), UN 1791 Hipoklorit oldat UN 1965 Szénhidrogén –gáz keverék, cseppfolyósított m.n.n.

Küldő

Egyéb

Somogy MKI

A szállítás során a raktérben tűz keletkezett. Helytelen fuvarokmány és szivárgás miatt hatósági eljárás, bírság kiszabása.

Somogy MKI


UN 1977 Nitrogén, mélyhűtött, cseppfolyósított

Veszprém MKI


TINATRANS Kft.


FPVI

Rédics, határátkelő

G. Transport’ 96 Kft.

UN 1824 Nátriumhidroxid oldat

Zala MKI

Tartány meghibásodása miatt szivárgás.

2011.10.28.

Seregélyes, Fő út 92.

Klacska Kft.

Fejér MKI


22.

2011.11.04.

8. sz. út 108-109. km. szelvény


Veszprém MKI


23.

2011.11.15.

1. sz. főút km.+530

Gas-Futár Kft.

Komárom MKI

Közlekedési baleset

24.

2011.11.22.

Dombóvár, Gorkij és Vak Bottyán utca kereszteződése

PAM D.O.O.

UN 1969 Izobután, 2.1 (B/D)

Tolna MKI


2011.11.27.

Bodrogkeresztúr, Tarcali u. 51.

Firma TansportovoHandlowa Stanislaw Bojdo

UN 3257 magas hőmérsékletű folyékony anyag m.n.n.

Borsod MKI


Nógrád MKI

Rakomány nem megfelelő rögzítése és további szabálytalanság miatt eljárás folyamatban.

Veszprém MKI


16.

2011.09.02.

6505. sz. út Igal és Bonnya között

17.

2011.09.26.

Somogydöröcske külterület

18.

2011.09.28.

82. sz. főút 26-27. km. szelvény

19.

2011.10.03.

Budapest, M5-ös autópálya 17. km. szelvény

20.

2011.10.25.

21.

25.

26.

27.

73.

B-Chem Kft.

Bugyi Norbert egyéni vállalkozó Johann Buchinger Gesellschaft GmbH

UN1202 Gázolaj, 3, III (D/E) UN 1977 Nitrogén, mélyhűtött, cseppfolyósított UN 1965 Szénhidrogéngáz keverék, cseppfolyósított 2. 2F

2011.12.09.

2112. sz. út 6. km. szelvény

T+T B. S.R.O.

UN 2794 Hulladék, nedves savas akkumulátortelepek

2011.12.16.

7301. sz. úton Nemesvámos és Tótvázsony közötti szakasz

MOL Nyrt.



35

Veszélyes áru vasúti szállításával kapcsolatos balesetek – 2011. Vasúti (RID-es) szállítások Ssz

Baleset ideje

1.

2011.04.30.

2.

2011.05.11.

3.

2011.07.04.

4.

2011.07.15.

5.

2011.08.11.


Vesz. anyag megnevezése

BalatonfűzfőGyártelep

AWT RAIL HU Zrt.

UN 1789 Klórhidrogénsav (sósav)

Veszprém MKI

MÁV Zrt. Miskolci Rendező Pályaudvar

Rail Cargo Hungaria Zrt.


Borsod MKI

AWT RAIL HU Zrt.


Veszprém MKI

Szivárgó, tartálykocsi.

Veszprém MKI

Veszélyes áru gőze jutott ki a tartálykocsi dómfedélnél.

Komárom MKI

Szivárgó tartálykocsi.

Baleset helye

BalatonfűzfőGyártelep (Nitrokémia Zrt.) Városlőd-Kislőd vasútállomás (MÁV Zrt.) Komárom Rendező pu.

Rail Cargo Hungaria Zrt. MASPED Cargo

Rail

UN 3257 Magas hőmérsékletű folyékony anyag, m.n.n. UN 2055 Sztirol monomer, stabilizált

Küldő



Szabolcs MKI

6.

2011.08.28.

Fényeslitke Rendező pu.

7.

2011.10.12.

Ferencvárosi Rendező pu. (Keleti gurító)



FPVI

8.

2011.10.12.

Hajmáskér vasútállomás



Veszprém MKI

9.

2011.10.18.

Debrecen MÁV teherpályaudvar



Hajdú MKI

Egyéb Szivárgás, a tartálykocsi falának sérülése miatt. A tartálytest, a lefejtő váltó, és a lefejtőcső lyukas volt, a központi szelep engedett. sérült

Szivárgó tartálykocsi. A lefejtő csonk biztonsági szelepe hibás volt. A tartálykocsi fala kilyukadt, az áru szivárgott. Szivárgás. A tartálykocsi mintavételi csonk tömítése és tartálytest gumibélése elöregedett. Szivárgás. Tartálykocsi lefejtő váltója, központi szelep, vakkarima tömítései nem megfelelően zártak.

TÁJÉKOZTATÓ. a évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól

Recommend Documents