Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat
Tájékoztató a Dunán 2016. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 2015. november 1.- 2016. február 29. közötti időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai. 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 2016. február 29-i értéke. 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszú-távú meteorológiai előrejelzések.
1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 2015. november 1-től 2016. február 29-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 234,0 mm-re adódott. Ez az érték meghaladja az előző 28 év átlagát (214,2 mm), annak 109 %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a vizsgált időszak első felében a csapadék a sokévi átlag alatt maradt, decemberben csak az átlagos fele esett le, míg az időszak második részében sokkal csapadékosabb volt az időjárás, különösen a február, mikor a sokévi átlag kétszerese hullott. A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadék mennyisége jelentősen meghaladja a tavalyi értéket, de elmarad a 2013. év ezen időszakában leesett csapadéktól, annak 86 %-a. Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál közel 10 %-kal több csapadék hullott. csapadék [mm] 110 100 90
csapadék [mm] 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
2015-2016 Sokéves átlag
80 70 60 50 40 30 20 10 0 Nov.
Dec.
Jan.
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Febr.
2. ábra. A november-februári időszak csapadékviszonyai a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén
1. ábra. Havi csapadék értékek a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén
1
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):
Vízgyűjtő Felső – Duna Inn Traun - Enns Morva Vág
2015. november [oC] 5,9 (3,3) 5,1 (2,0) 6,6 (3,5) 6,8 (4,2) 5,4 (4,0)
2015. december [oC] 3,7 (-0,3) 2,0 (-1,8) 3,3 (-0,6) 3,4 (-0,2) 2,2 (-0,9)
2016. január [oC] -1,8 (-1,4) -1,8 (-2,9) -0,8 (-1,7) -1,1 (-1,3) -2,6 (-2,0)
2016. február [oC] 0,7 (-0,8) 1,5 (-2,1) 3,0 (-0,6) 4,7 (0,0) 3,8 (-0,6)
1. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének téli hőmérsékleti viszonyai
Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált 4 hónapos, november-februári időszak folyamán, gyakorlatilag az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál jóval melegebb volt. A havi középhőmérsékletek novemberben 2-3 oC-kal, decemberben 3-4 oC-kal, februárban 3-5 oC-kal haladták meg a sokéves átlagot. A januári középhőmérsékletek fagypont alatt alakultak és közelítettek leginkább az ilyenkor megszokott középértékekhez. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hőmérsékleti szempontból a január átlagosnak mondható, de a megelőző hónapokban és februárban az átlagnál jóval melegebb volt, a középhőmérsékletek mindenhol jelentősen meghaladták az ilyenkor megszokott értékeket.
3. A vízgyűjtőn 2015. március 1-én hó alakjában tárolt vízkészlet A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét elsősorban bajor és osztrák meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg. A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 3. ábrán látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag alatt maradt, decemberben és január elején csak a sokéves minimum körüli értékeket érte el. Különösen a téli időszak elejének átlag alatti csapadéka, és a viszonylag meleg időjárás jelentős hófelhalmozódást nem eredményezett. Januárban és februárban a jelentős mennyiségű csapadék hatására kissé nőtt a hóban tárolt vízkészlet mennyisége, de a meteorológiai tavasz első napjáig csak megközelíteni tudta a sokéves átlagértéket A hóvízkészlet mennyisége a téli időszak végén, március 1-én 7,86 km3, ami a sokéves átlagnak 78 %-a.
2
3. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén
A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2016. március 1-én érvényes értékeit 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.
Duna - Nagymaros Tengerszint feletti magasság [m.B.f.] 0 - 500 500 – 1000 1000 – 1500 1500 – 2000 2000 – 4000 Összesen:
Vízgyűjtő terület [km2]
Átlagos hóvastagság [cm]
97323 60312 11849 7468 6708 183250
0,2 3,7 78,4 174,3 216,6
Átlagos sűrűség [g/cm3] 0,120 0,187 0,234 0,197 0,185
Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km3] 0,2 6,8 183,9 342,9 401,4
0,022 0,412 2,179 2,561 2,693 7,867
2. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 2016. március 1-én.
A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értéke 7,867 km3, ez a 1997-2015-ös időszak, az adott év ugyanezen napján mért minimális értéknek (4,14 km3) a 190 %-a, a sokéves átlag értékének (9,98 km3) a 78 %-a, a maximális értékének pedig mindössze (16,73 km3) a 47 %-a. A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az 5. ábrán pedig az elmúlt 10 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen elmarad több év, pl. a 2006, vagy akár a 2013-as évek értékétől, de nem egyedülállóan kevés. Az utóbbi években többször is előfordult hasonlóan alacsony hófelhalmozódás a területen.
3
km3
km3 25
25
20
20
15
15
10
10
5
5 0
0 sokévi átlag
2016.03.01
4. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke 2016.03.01-én a sokéves átlaggal együtt (Duna – Nagymaros)
2006
2008
2010
2012
2014
2016
5. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet 03.01-én érvényes értékei.
4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A 2016. március elején rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és csapadékosabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és kissé szárazabb időjárás várható. A május átlagos hőmérsékletűnek és az átlagnál szárazabbnak ígérkezik. A március első 10 napjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken jelentős, területi átlagban 10 mm feletti csapadékot jelez. A Felső-Duna, az Inn, valamint a Traun-Enns vízgyűjtőkön a hajnali minimumhőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, az utóbbi kettőn pedig a napi középhőmérsékletek is a negatív hőmérsékleti tartományban maradnak. A Morva és a VágGaram-Ipoly vízgyűjtő területén pozitív hajnali minimumokat jeleznek előre. Havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható, az alacsonyabban fekvő területeken a viszonylag nagyobb mennyiségű csapadék, eső formájában valószínűsíthető. Március első felében a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése nem várható, mivel a jelenlegi hómennyiség jelentős részét adó részvízgyűjtőkön fagypont alatti hőmérsékleteket jeleztek előre. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Duna – Budapest
2016. március
2016. április
2016. május
Havi közepes vízállás [cm] Havi maximális vízállás [cm]
333± 58 488±117
335± 79 457±120
327±59 428±91
3. táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Duna - Budapest
4
A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy mindhárom hónapban 400-500 cm körüli, ilyenkor átlagosnak mondható havi maximális vízszintek valószínűsíthetők.
H [cm]
H [cm]
H [cm]
900
900
900
800
800
800
700
700
700
600
600
600
500
500
500
400
400
400
300
300
300
200
200
200
100
100
100
0
0 2011 2012 2013 2014 2015 2016
6. ábra. Max. márciusi vízállások Duna-Budapest
2011 2012 2013 2014 2015 2016
7. ábra. Max. áprilisi vízállások Duna-Budapest
0
2011 2012 2013 2014 2015 2016
8. ábra. Max. májusi vízállások Duna-Budapest
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló átlagosnál jóval enyhébb téli időszak végén, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke alacsonynak mondható, elmarad a sokéves átlag értékétől. Március első felében jelentősebb hóolvadás még nem várható. Amennyiben az átlagos, vagy annál kissé melegebb tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, a jelenlegi felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet csak abban az esetben elegendő ahhoz, hogy jelentős árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevő, és számottevő hóhányaddal rendelkező árhullám kialakulhasson, ha hosszú hóolvadásmentes időszakot hirtelen felmelegedés, és jelentős mennyiségű csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén mutatkozik esély. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnak mondható. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, vagy április elején számíthatunk.
Spitzerné Farkas Márta vízrajzi referens Országos Vízjelző Szolgálat Budapest, 2016. március 1.
5
