Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat
Tájékoztató a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 2014. november 1.- 2015. február 28. közötti időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai. 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 2015. március 2-i értéke. 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszú-távú meteorológiai előrejelzések.
1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 2014. november 1-től 2015. február 28-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 181,4 mm-re adódott. Ez az érték jelentősen elmarad az előző 28 év átlagától (226,7 mm), annak 80 %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a legcsapadékosabb hónap a január volt, ekkor az átlagot meghaladó csapadék esett, de az ezt megelőző és az ezt követő téli hónapok csapadékmennyisége a havi középértékek alatt maradt. Különösen igaz ez februárra, mikor csak az átlag fele, 21 mm hullott le. A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadék mennyisége kissé meghaladja a tavalyi értéket, de jelentősen elmarad a 2013. év ezen időszakában leesett csapadéktól, annak csak 66 %-a. Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál mintegy 20 %-kal kevesebb csapadék hullott. csapadék [mm] 110 100 90
csapadék [mm] 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
2014-2015 Sokéves átlag
80 70 60 50 40 30 20 10 0 Nov.
Dec.
Jan.
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Febr.
2. ábra. A november-februári időszak csapadékviszonyai a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén
1. ábra. Havi csapadék értékek a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén
1
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):
Vízgyűjtő Felső – Duna Inn Traun - Enns Morva Vág
2014. november [oC] 5,7 (3,0) 5,6 (1,5) 6,6 (3,2) 7,0 (3,9) 6,6 (3,8)
2014. december [oC] 1,1 (-0,6) 0,3 (-2,2) 1,6 (-1,0) 2,2 (-0,6) 1,7 (-1,1)
2015. január [oC] -0,2 (-1,5) -1,0 (-3,1) 0,5 (-1,8) 1,5 (-1,5) 0,3 (-2,1)
2015. február [oC] -2,1 (-0,7) -2,4 (-2,1) -0,8 (-0,6) 1,1 (-0,1) 0,3 (-0,7)
1. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének téli hőmérsékleti viszonyai
Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált november-februári időszak folyamán, gyakorlatilag az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál jóval melegebb volt. A havi középhőmérsékletek novemberben 3-4 oC-kal, decemberben és januárban átlagosan 2-3 oC-kal haladták meg a sokéves átlagértékeket. A februári középhőmérsékletek közelítettek leginkább az ilyenkor megszokott közepes hőmérséklethez, de csak a Felső-Duna vízgyűjtőjén volt kissé hűvösebb és ott mértek átlag alatti értéket. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hőmérsékleti szempontból a február átlagosnak mondható, de a megelőző hónapokban, az átlagnál jóval melegebb volt, a középhőmérsékletek mindenhol jelentősen meghaladták az ilyenkor megszokott értékeket.
3. A vízgyűjtőn 2015. március 2-án hó alakjában tárolt vízkészlet A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét mintegy 120, túlnyomórészt bajor és osztrák meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg. A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 3. ábrán látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag alatt maradt, csak február elején volt átlagos mennyiségű, a tél többi hónapjában a minimumot csak kevéssel haladta meg. Különösen a téli időszak elejének átlag alatti csapadéka és a viszonylag meleg időjárás jelentős hófelhalmozódást nem eredményezett a vízgyűjtőn. A hóvízkészlet mennyisége a téli időszak végén, március 2-án 7,01 km3, ami a sokéves átlagnak a 70 %-a.
2
3. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén
A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2015. március 2-án érvényes értékeit 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.
Duna - Nagymaros Tengerszint feletti magasság [m.B.f.] 0 - 500 500 – 1000 1000 – 1500 1500 – 2000 2000 – 4000 Összesen:
Vízgyűjtő terület [km2]
Átlagos hóvastagság [cm]
Átlagos sűrűség [g/cm3]
97323 60312 11849 7468 6708 183250
0,0 6,6 57,4 121,5 199,6
0,2 0,201 0,202 0,209 0,219
Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km3] 0,0 13,0 115,8 254,5 436,9
0,000 0,807 1,372 1,900 2,931 7,010
2. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 2015. március 2-án.
A hóban tárolt vízkészlet március 2-i értéke 7,010 km3, ez a 1996-2014-es időszak, az adott év ugyanezen napján mért maximális értékének (16,75 km3) a 42 %-a, a minimális értéknek (4,13 km3) a 170 %-a, a sokéves átlag értékének (9,94 km3) pedig mindössze a 70 %-a. A hóban tárolt vízkészlet március 2-i értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az 5. ábrán pedig az elmúlt 10 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen elmarad több év, pl. a 2005, 2006, vagy akár a 2013-as évek értékétől, de nem egyedülállóan kevés. Az utóbbi években többször is előfordult hasonlóan alacsony hófelhalmozódás a területen.
3
km3
km3 25
25
20
20
15
15
10
10
5
5 0
0 sokévi átlag
2015.03.02
4. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke 2015.03. 02-án a sokéves átlaggal együtt (Duna – Nagymaros)
2005
2007
2009
2011
2013
2015
5. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet 03.02-án érvényes értékei.
4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A 2015. március elején rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusra átlagos hőmérséklet és az átlagosnál szárazabb, áprilisra átlagos hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható. A május szintén közepes hőmérsékletűnek ígérkezik, de az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértői az átlagosnál kissé szárazabb időjárást jeleztek előre. A március első felére vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban 5-10 mm csapadékot jelez, mely jellemzően az időszak első napjaiban fog leesni. Az időszak további napjain csapadék nem várható. A hajnali minimumhőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, az Inn valamint a TraunEnns vízgyűjtőin pedig a napi középhőmérsékletek is csak az időszak végén várhatóak a pozitív hőmérsékleti tartományban. Havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható a hónap elején, az alacsonyabban fekvő területeken a viszonylag kis mennyiségű csapadék, eső formájában valószínűsíthető. Március első felében a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése nem várható, mivel a jelenlegi hómennyiség jelentős részét adó részvízgyűjtőkön fagypont alatti hőmérsékleteket jeleztek előre. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Duna – Budapest
2015. március
2015. április
2015. május
Havi közepes vízállás [cm] Havi maximális vízállás [cm]
269± 59 409±118
260± 80 344±122
283±58 389±88
3. táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Duna - Budapest
4
A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. H [cm]
H [cm]
H [cm]
900
900
900
800
800
800
700
700
700
600
600
600
500
500
500
400
400
400
300
300
300
200
200
200
100
100
100
0
0 2010 2011 2012 2013 2014 2015
6. ábra. Max. márciusi vízállások Duna-Budapest
2010 2011 2012 2013 2014 2015
7. ábra. Max. áprilisi vízállások Duna-Budapest
0
2010 2011 2012 2013 2014 2015
8. ábra. Max. májusi vízállások Duna-Budapest
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló átlagosnál jóval enyhébb téli időszak végén, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke alacsonynak mondható, jelentősen elmarad a sokéves átlag értékétől. Március első felében jelentősebb hóolvadás még nem várható. Amennyiben az átlagos hőmérsékletű tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, a jelenlegi felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet csak abban az esetben elegendő ahhoz, hogy jelentős árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevő, és számottevő hóhányaddal rendelkező árhullám kialakulhasson, ha hosszú hóolvadásmentes időszakot hirtelen felmelegedés, és jelentős mennyiségű csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, és májusban mutatkozik esély. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnál kisebb. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, vagy április elején számíthatunk.
Spitzerné Farkas Márta vízjelző referens Országos Vízjelző Szolgálat Budapest, 2015. március 4.
5
