TÁJÉKOZOTT BELEEGYEZÉS ÉS BETEGJOGOK – ESETALAPÚ ÁTTEKINTÉS Tari Gergely, SZTE-ÁOK Magatartástudományi Intézet
Oktatási cél megjelölése Tájékozott beleegyezés elvének megvitatása De jure vs. De facto cselekvőképesség Terápiás privilégium kérdésköre
Alapvető betegjogok áttekintése 1997. évi CLIV Eü. Törvény
Az orvos jogainak és kötelezettségeinek áttekintése Ellátási kötelezettség Betegellátási feladatok megtagadásának lehetősége
Szakmai párbeszéd indítása Komplex etikai esetelemzések gyűjtése, rendszerezése Esettár, szakmai fórumok, stb.
Etikai alapvetés Hippokratész orvosi etikája
Ne árts! (Primum non nocere) Segíts! (Jótékonyság) Jogtalanságot ne kövess el Orvosi titoktartás
Modern biomedicinális etika
Ne árts! (Primum nil nocere) Jótékonyság elve Igazságosság elve Autonómia tiszteletének elve
Etikai alapvetés Hippokratész orvosi etikája
Szándék-etika Kategorikus parancsok Beteg kötelezettségek Beteg érdeke Tisztán orvosi érdekek Érték: egészség, jóllét, normál funkciók Orvos-beteg kapcsolat Jellege: PATERNALISTA
Modern biomedicinális etika
Szituatív etika Mérlegelési opció Betegjogok biztosítása Beteg érdeke Orvosi és SZEMÉLYES Érték: személyes értékpreferenciák függvényében Orvos-beteg kapcsolat Jellege: PARTNERI
Etikai alapvetés Hippokratész orvosi etikája
„Senkinek sem adok majd mérget,…magzatelhajtó méhgyűrűt” „Nem alkalmazok vágást…” XX. Századra bizalomvesztés
Modern biomedicinális etika
„Magának mindenki árthat” fő elve Kár-haszon mérlegelés Széleskörű önrendelkezés
A hagyományos orvosi etikától a bioetikáig 1947. Nürnbergi per 1954. Első veseátültetés (Boston) 1960. Első vesedialízis (Seattle) 1960. Első fogamzásgátló tabletta 1972. Tuskegee-kísérlet 1973. USA LB: jog az abortuszhoz 1975. Karen Ann Quinlan 1978. Luis Brown születése
Az 1997. évi CLIV törvény betegjogiai (6-9.§) (10. §) (11. §) (12. §) (13-14. §) (15-19. §) (20-23. §) (24. §) (25. §)
+
Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az emberi méltósághoz való jog A kapcsolattartáshoz való jog A gyógyintézet elhagyásához való jog A tájékoztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás visszautasításához való jog Az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog Az orvosi titoktartáshoz való jog Panasztétel joga (betegjogi képviselő)
Az egészségügyi ellátáshoz való jog „7. § (1) Minden betegnek joga van – a jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.” Etikai kötelem Jótékonyság elve Szüntesd meg a rosszat Előzd meg a rosszat
Igazságosság elve Ellátás az egészségügyi szükség alapján Diszkrimináció-mentesség
Az egészségügyi ellátáshoz való jog – ESET #1 „Nem kezelem a rendőrt, mert ártatlanokat rugdosott” – eConsilium, dr. Szebik Imre, 2012.08.15. „Újsághírek szerint egyik traumatológus kollégánk nem volt hajlandó kezelni egy bokasérüléssel kórházban jelentkező pácienst. A traumatológus állítólag azzal az indokkal utasította vissza a kezelést, hogy látta a televízióban, amint a páciens rendőrként ártatlan tüntetőket rugdosott, s emiatt sérült meg a bokája. Etikai-jogi dilemma Visszautasíthatja-e egy orvos betege kezelését azért, mert számára elfogadhatatlan betegének a sérüléshez vezető cselekedete?
Az egészségügyi ellátáshoz való jog – ESET #1 Kezelés megtagadása Szakmai meggyőződésből ILLOGIKUS AIDS-DIREKTÍVA
Világnézeti meggyőződés? Személyes érintettség Fizikai állapota alkalmatlanná teszi A beteg együttműködési kötelezettségét megsérti KÁBSZERFÜGGŐ BETEG
A beteg sértő, fenyegető magatartású Kivéve, ha a magatartását betegsége okozza!
Etikai dilemma Egyes betegek elutasítása / Kezeléstípusok elutasítása?
Az egészségügyi ellátáshoz való jog – ESET #1 Etikai dilemma feloldása Bokasérülés ellátása szakmailag ellenezhető? Van olyan vallás, ami ellenzi a bokasérülés akut ellátását?
Ellátás elutasításának alapja? Politikailag, etnikailag, szexuális beállítottság etikátlan! Rendőr ellátása sértené az igazságérzetet Gyilkost, terroristát, stb. kezelni kell
Morális igazolás az elutasításhoz Politikai meggyőződésünk nem kívánt módon befolyásolná a beteg ellátását sérülne az ellátáshoz való jog alapja!
A kezelés megtagadásának etikai és jogi feltételei Kezelés megtagadása Szakmai meggyőződésből Illogikus kezelési direktíva
Világnézeti meggyőződés Vallási alapelvekkel szembemenő kezelés
Személyes érintettség Családi érintettség
Fizikai állapota alkalmatlanná teszi Kritikus munkaleterheltség
A beteg együttműködési kötelezettségét megsérti Krónikus non-compliance beteg?
A beteg sértő, fenyegető magatartású Kivéve, ha a magatartását betegsége okozza!
Etikai dilemma Egyes betegek elutasítása / Kezeléstípusok elutasítása?
A kezelés megtagadása – illogikus kezelési direktíva 39 éves nőbeteg ellátása IV-szerhasználó, AIDS-beteg SBO Hasi fájdalom, többszörös vérhányás Csökkent étvágy, 8 kg fogyás Bőrén pontszerű bevérzések Alacsony fehérvérsejt, hemoglobin, vérlemezke
Terápia IV-hidratálás, vörösvérsejt, vérlemezke pótlása
Beleegyezés Vérlemzke pótlás elutasítása „Mert én ezt akarom és kész!”
DNR? CPR –elfogadása de intubálás, lélegeztetőgép elutasítása
A kezelés megtagadása – illogikus kezelési direktíva Etikai konfliktus tárgya Van-e lehetősége a betegnek, hogy az orvosok számára értelmetlen döntéseket hozzon? Meddig engedhető befolyás a terápiás döntésekbe, ha annak befolyásolásával egy másik eljárást kevésbé hatásossá/hatástalanná tesznek?
Etikai alapelvek Jótékonyság elve Segítségnyújtás
Autonómia tisztelete Terápiás szabadság biztosítása
DNR-páciens Az újraélesztés komplett megtagadása szakmailag elfogadható Kizárólag törvényi feltételeknek megfelelően!
Az egészségügyi ellátáshoz való jog – ESET #2 „Talán még ma is élne” – TASZ, 2011. 05. 30. Büntetőfeljelentés a rendőrségen Segítségnyújtás elmulasztása
Etikai eljárás kezdeményezése a Magyar Orvosi Kamaránál Halottszemle kifogástalan
ÁNTSZ-vizsgálat Az ügyeletet kellett volna hívni Ellátás kifogástalan
Az egészségügyi ellátáshoz való jog – ESET #2 „Talán még ma is élne” – TASZ, 2011. 05. 30. Etikai konfliktus tárgya Jótékonyság elve Segítségnyújtás elmulasztása
Igazságosság elve Állapot által indokolt, folyamatos ellátás
Jogi probléma Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége (125. §) „Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó –időponttól és helytől függetlenül – az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésre álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.”
Az emberi méltósághoz való jog 10. § (2) A betegen… kizárólag az ellátáshoz szükséges beavatkozások végezhetők el. (3) Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig…és módon korlátozható. (7) A beteget ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.” Etikai kötelem Autonómia tiszteletének elve Bánásmód Személyes szabadság (terápiás, mozgás, stb.)
Az emberi méltósághoz való jog – ESET #3 „Nővérként dolgozom az egyik nagy kórházban, így hát természetesen kerestem orvost magamnak. Az urológiai vizsgálat után átküldtek a nőgyógyászatra, ahol kiderült, hogy kisebb beavatkozást kell elvégezni. A műtét előtt a prof. minden beteget látni kívánt. Ezért sorunkra várva ültünk a vizsgáló előtt a betegtársaimmal, és amikor rám került a sor kétségbeesetten tapasztaltam, hogy a vizsgáló ajtaját állandóan nyitva hagyták. Tovább fokozta a kellemetlen érzésemet, hogy a vizsgálóasztal körül számos ismerős és ismeretlen arcot láttam, orvostanhallgatót, tanulónővért, stb. Én „kitárulkozva” feküdtem, amíg a professzor vizsgált, a kezelőorvos referált rólam.” Rozsos Erzsébet: Egészségügyi etikai példatár.
Az emberi méltósághoz való jog – ESET #3 „Nőgyógyászati vizsgálaton” Etikai konfliktus tárgya Autonómia tisztelete Bánásmód
Jogi probléma A beteg privát szférája
Az emberi méltósághoz való jog – ESET #4 „Nőgyógyászati vizsgálat altatott betegen” – eConsilium, 2012. 05. 11. „Nőgyógyászati műtőben egy 29 éves altatott nőbeteg méhét távolítják el egy ritkán előforduló méhdaganat miatt egy egyetemi oktatókórházban. A műtét során a műtétet vezető nőgyógyász felszólítja a műtőben lévő három hatodéves medikust, hogy végezzenek hüvelyi vizsgálatot, hogy éljenek a ritka lehetőséggel, és tapinthassák ezt a daganatot. Az egyik orvostanhallgató hezitál, hiszen nem tudja, hogy a páciens beleegyezett-e abba, hogy orvostanhallgatók és más orvosok is megvizsgálhassák. Mit tegyen?”
Az emberi méltósághoz való jog – ESET #4 „Nőgyógyászati vizsgálat altatott betegen” – eConsilium, 2012. 05. 11. Etikai konfliktus tárgya Hallgatók tapasztalathoz juttatása Autonómia tisztelete Önrendelkezés hiánya Tájékozott beleegyezés elve?
Bánásmód Angolszász jogrend – könnyű testi sértés
Milyen feltételekkel végezhető el a vizsgálat? INFORMED CONSENT
A tájékoztatáshoz való jog „13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljeskörű tájékoztatásra.” Etikai kötelem Autonómia tiszteletének elve Tájékozott beleegyezés elve „A tájékozott beleegyezés a beteg által adott önkéntes, szabad és informált felhatalmazás az orvos által tervezett beavatkozás elvégzésére.” (Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. 2006)
A tájékoztatáshoz való jog – ESET #5
In: Ibid.
A tájékoztatáshoz való jog – Miről tájékoztassunk? (1) Joga van felhatalmazni az orvost egy kezelés elvégzésére, illetve joga van bármilyen orvosi beavatkozás visszautasítására (2) Diagnózis és kezelés nélküli és kezelés melletti prognózis (3) A tervezett beavatkozás természete, célja Diagnosztikus/terápiás, invazív/non-invazív, anaesthesia, kik végzik
(4) Specifikus veszélyek, szövődmények, mellékhatások (5) Kezelési alternatívák (6) A tervezett beavatkozás várható haszna (7) További kérdezés lehetőségének felajánlása
Mire terjed ki a megfelelő tájékoztatás?
TÁRKI: Második Országos Betegelégedettségi Vizsgálat, 2001.
- 34,5% semmilyen tájékoztatást nem kap a lehetséges kockázatokról
- 36,8% semmilyen tájékoztatást nem kap a várható fájdalmakról
- 26,5% semmilyen tájékoztatást nem kap a kezelések következményeiről
Mire terjed ki a megfelelő tájékoztatás? – ESET #6
A tájékoztatáshoz való jog – Hogyan tájékoztassunk?
ÉRTHETŐSÉG Nyelv, kor, kulturális háttér, műveltség, olvasási képesség, speciális körülmények
Mire terjed ki a megfelelő tájékoztatás? Statisztikai analfabetizmus, számvakság mint társadalmi jelenség Melyik szó fejezi ki a 40%-ot? (a) egy negyed (b) tízből négy (c) negyvenedik
1000 megkérdezettből 300 ember válaszolt helyesen Süddeutsche Zeitung Magazine, 1998.
Mikor nem szükséges egy betegtől tájékozott beleegyezést kérni? (1) Közegészségügyi szükséghelyzetben Mások érdekét veszélyeztetné Kötelező védőoltások, karantén
(2) Sürgős szükség esetén A beteg nincs abban a helyzetben, hogy tájékoztassák Eszméletlen beteg, akut életveszély
(3) Ha a beteg lemond a tájékoztatásról Az információk szorongással töltenél el, paternalisztikus kapcsolatot akar az ellátás során
(4) Terápiás privilégium Információ visszatartása a beteg lehetséges fizikai/pszichikai kárait elkerülendő
(5) Cselekvőképtelen beteg kezelésekor
A cselekvőképesség megállapításának elvei De facto
De jure cselekvőképesség
„Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét nem töltötte be (Ptk. 15. §), illetve az, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett (Ptk. 16. §), továbbá az is, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (Ptk. 17. §).” Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. 2006.
Elfogadjuk-e a törvényileg cselekvőképes betegek sokszor furcsa döntéseit?
A cselekvőképesség megállapításának elvei – ESET #7 26 éves nő, erős hasi fájdalmakkal SBO-n CT
hasi aorta aneurizma (ütőértágulat)
Teljeskörű tájékoztatás Diagnózis, Prognózis (Haszon: Kár = 50-50%, Jogok Operáció nélkül aneurizma felszakadása halál
Kezelés elutasítása Műtéti heg hátrányos hatása a karrierre (sztripper) Beszámíthatóság, racionalitás megkérdőjelezése Elaltatják a beteget Sikeres operáció
Betegjogi per (?)
A cselekvőképesség megállapításának elvei Cselekvőképesség etikai alapjai (1) Képes értékpreferenciát, akaratot kinyilvánítani Túl tág
(2) Képes racionális döntést hozni Mi az ésszerűség referenciája? „helyes” ~relatív
(3) A neki adott tájékoztatást megérti, képes felmérni döntései következményeit
Cselekvőképtelenség etikai alapjai Ha a beteg megfelelő tájékoztatása lehetetlen + a beavatkozásba tájékozottan nem tud beleegyezni.
Önrendelkezéshez való jog „15. § (2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. §-ban előírt korlátozásokat.” Etikai kötelem Autonómia tisztelete Terápiás szabadság biztosítása
Tájékozott beleegyezés elve Terápiás szabadság kizárólagos feltétele
Önrendelkezéshez való jog – contraceptive sterilization Prevalencia a reproduktív korú nők körében (15-49 év) Dél-Szudán 4%
Norvégia 88%
Globálisan ~63% Fejlődő országok ~49% Fejlett országok ~66%
Önrendelkezéshez való jog – contraceptive sterilization Magyarország
Európa
Észak-Amerika
Világ
Bármilyen módszer
80,6%
72,6%
78,1%
63,2%
Modern módszer
71,3%
58,7%
72,9%
57,0%
Női sterilizáció
5,0%
3,1%
22,3%
18,9%
Férfi sterilizáció
n.a.
2,5%
13,7%
2,4%
Tabletta
39,4%
21,4%
16,8%
8,9%
Hormon-injekció
n.a.
0,3%
1,4%
4,1%
IUD
18,2%
12,4%
4,8%
13,9%
Óvszer
8,1%
17,1%
12,0%
8,0%
Tradicionális
9,3%
13,9%
5,2%
6,1%
World Contraceptive Use 2012 (United Nations publication, POP/DB/CP/Rev2012); 2013 Update for the MDG Database: Contraceptive Prevalence
Önrendelkezéshez való jog – contraceptive sterilization 74 ország jogilag explicit engedi 55 ország jogi helyzete nem tisztázott 8 ország explicit tiltja jogilag 25 ország + tájékoztatást rendel el 24 ország előír életkori és/vagy gyermekszámot Életkor 18: leggyakoribb 25: Ausztria, Horvátország, Dánia, Norvégia, Svédország…
Paritás Tunézia (4) , Panama (5) , Mongólia („many”)
Kombinált Brazília (25/2) , Finnország (30/2) , Oroszország (35/2) Forrás: Engender Health: Contraceptive Sterilization – Global Issues and Trends. New York, 2002.
Önrendelkezéshez való jog – contraceptive sterilization Specifikus komplikációk – hátrányok Megbánás Prevalencia magasabb a 30 év alattiaknál 20% <30 év ; 6% >30 év (Curtis et al., 2005.)
Valószínűsíti: életkor, házassági problémák, kevés gyermek, gyermek elvesztése, postpartum sterilizáció, hirtelen döntés
Helyreállító műtét iránti igények Műtéti kockázat (kizárólag laparotomia!) Alacsony siker arányú beavatkozások (~ irreverzibilis) 50% alatti, emelkedik a méhen kívüli terhesség esélye
Magas költségek (IVF)
Önrendelkezéshez való jog – contraceptive sterilization Magyarországi sterilizációs beavatkozások 2009-2012 Családtervezési célból összesen 728 nő és 122 férfi (n=850) Nem orvosi indikáció miatt végzett női művi meddővé tétel 18-29 év
30-39 év
40-49 év
50- év
2009.
17
123
79
0
2010.
17
105
63
0
2011.
10
92
63
0
2012.
11
92
56
0
2013. I. félév
4
45
40
0
Forrás: TASZ, Emberi Erőforrás Minisztérium adatai
Önrendelkezéshez való jog – contraceptive sterilization Magyarországi szabályozás (2014-napjaink) Megkötésekkel, engedélyezett Teljeskörű tájékoztatás Életkor kombinálva paritással 40 év/3 vér szerinti gyermek
Várakozási idő 2 x 6 hónap
A sterilizáció korlátozásának etikai problémái Hozzáférés korlátozásának indokai Gyermekszám Életkor
Reproduktív autonómia elve sérül
Indokolatlan paternalizmus
Csonkítás (Nil nocere!?) A személyiség integritása nem csak fiziológiai értelemben értelmezhető (szervadományozás, nemi átalakító műtét, kezelés visszautasítása) Népesedéspolitika A korlátozás nem felel meg az arányosság elvének. Korlátozás helyett pozitív szociálpolitika!
Önrendelkezéshez való jog – A műtét kiterjesztésének szabályai – ESET #9
Ellátás visszautasításához való jog „20. § (1) A cselekvőképes beteget… megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné… (3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő eü.-i ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.” Etikai kötelem Autonómia tisztelete Tájékozott beleegyezés elve
Ellátás visszautasításához való jog – ESET #10 Dialízis-kezelés visszautasítása – Makó és mts. LAM, 2007. 73 éves nőbeteg Fél éve rendszeresen dializált (heti 3x) Ellátást elutasítja „Tessék körülnézni! Milyen környezetbe hozott egyetlen távoli rokonom, aki évente kétszer látogat meg. A művesekezelések után több órát ülök a székben, míg a mentők visszahoznak. Nekem már nincs semmi örömöm az életben, senkinek nincs szüksége rám. Eleget éltem már. Nem kérek halált hozó gyógyszert. Hagyják, hogy a vesemérgek felszaporodása eszméletvesztéshez, majd halálhoz vezessen, ami nekem megváltás lesz.”
Ellátás visszautasításához való jog – ESET #10 Etikai és jogi konfliktus tárgya Életmentő-életfenntartó kezelésnek minősül a dialízis kezelés? Alapbetegség jellege és stádiuma Prognózis terápiával és terápia nélkül
Az orvosilag hasznos és haszontalan kezelés fogalma Hasznos: élethosszabbító/életminőség javító? Haszontalan: ?
Ellátás visszautasításához való jog – ESET #10 Hasznos kezelés fogalmi nehézségei Technikai kérdés Van-e kuratív, palliatív terápia az adott betegnek
Személyes kérdés A beteg értékpreferenciáival egyezik-e?
NEM KIZÁRÓLAG ORVOS-SZAKMAI KÉRDÉS Autonómia tisztelete!
Ellátás visszautasításához való jog – ESET #10 Etikai konfliktus megoldása Hasznos-e a kezelés a nőbeteg számára? Tájékozott beleegyezés/elutasítás lehetőségének biztosítása
Jogi-alaki kötelezettségek 3 tagú orvosi bizottság vizsgálata Szakorvosok, pszichiáter
3 nap múlva szándék megerősítése
Orvosi titoktartáshoz való jog „25. § (1) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait…csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.”
Etikai kötelem Igazságosság Diszkriminációmentesség
Autonómia tisztelete
Orvosi titoktartáshoz való jog – ESET #11 Botrány a pécsi klinikán: turkáltak a dolgozók Kozsó leletei között. Index; 2014. 12. 12. Túl kíváncsiak a pécsi klinikai központ alkalmazottai; közel 300-szor nézték meg jogosulatlanul „Kozsó” egészségügyi kartonját, ezért belső vizsgálat indult a PTE kórházában. Az énekest néhány héttel ezelőtt érdaganattal és értágulattal operálták meg a pécsi klinikán, azóta több száz alkalommal nézték meg a leleteit a nyilvántartó rendszerben a dolgozók – ezek jelentős többsége illetéktelen és jogosulatlan adatkezelésnek minősülhet. Az egyetem a lapnak az üggyel kapcsolatban elismerte, valóban történtek jogszerűségében kétséges adatlehívások.
Orvosi titoktartáshoz való jog – ESET #11
Orvosi titoktartáshoz való jog – ESET #12 „Az egyik nap telefonhoz hívtak. Egy férfi keresett a lánykori nevemen. Nagyon meglepődtem, bemutatkozott, régi, gyermekkori iskolatársam volt. Örültem, hogy jelentkezett, de hamar elszállt az örömöm. Szívességet kért telefonon. A kérés így hangzott: Mondjam meg, hogy feküdt-e a felesége mostanában az osztályon, volte terhesség-megszakításon? A válaszom a következő volt: Miért nem őt kérdezed? Meglepődve válaszomtól, őszinte volt: Tudod, válunk, azt mondta az ügyvéd, ha tényleg terhesség-megszakításon volt, akkor könnyebben megy a dolog. Ugye megértesz?” Rozsos Erzsébet: Egészségügyi etikai példatár, 1996.
Orvosi titoktartáshoz való jog – ESET #12 Mikor lehet a beteg hozzájárulása nélkül is közölni harmadik személlyel a rávonatkozó egészségügyi információkat? Amennyiben törvény elrendeli Mások testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi
Kapcsolattartáshoz való jog „11. § (2) A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.” Egyéb kitételek Terminális állapot Kiskorú Vajúdó, szülő nő
Egészségügyi dokumentáció megismerése és gyógyintézet elhagyása „24. § (1) A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy - a 135. §-ban foglaltak figyelembevételével - egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.” „12. § (1) A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.”
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Kontakt:
[email protected]
