Betegjogok Magyarországon

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék

Betegjogok Magyarországon

Készítette: Fehér Barbara Konzulens: Dr. Jakab Nóra

Miskolc 2013. 1

University of Miskolc Faculty of Law Agricultural and Labour Law Department

Patient’s rights in Hungary

Author: Fehér Barbara Consultant: Dr Jakab Nóra

Miskolc 2013. 2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ...........................................................................................................2 2. Szociális jog, szociális ellátórendszer ……………………………………….3 3. Emberi jogok …………………………………………………………………6 3.1.A legfontosabb emberi jogi egyezmények ………………………….……...6 3.2.Alapvető emberi jogok ……………………………………………….…….7 3.3.Az emberi jogok három generációs csoportosítása ………………………..8 4. Történeti áttekintés, betegjogok ……………………………………………11 4.1.Betegjogról általában ……………………………………………………..11 4.2.A betegjogok hazai szabályozása ………………………………………....13 4.3.A betegek jogai …………………………………………………………....15 4.4.A betegek kötelezettségei ...……………………………………...………23 4.5.Egészségügyi dolgozók jogai ……………………………………...…….25 4.6.Egészségügyi dolgozók kötelezettségei ……………………...………….27 4.7.A betegek képviselete ……………………...…………………….….…...27 4.8.Egészségi állapot javítása ………………………………...………………28 5. A fogyatékos betegek gyógykezelése és gondozása …………………...……30 5.1.A pszichiátriai betegek ellátására és gyógykezelésére vonatkozó szabályok………………………………………………………………...…....31 5.2.A fogyatékosságról ……………………………………..………………..33 5.3.A demens betegekről ………………………………...……………...……35 6. Összegzés ………………………………………………..……………………39 7.Irodalomjegyzék ……………………………………...…………...………….40 8. Jogszabályjegyzék………………………………………………...…………. 41

3

1.Bevezetés Szakdolgozatom témájának választására azon módon került sor, miszerint a betegek kiszolgáltatott helyzete érdekében szükség lenne a magyar egészségügyi ellátórendszer változtatására és ennek kapcsán a betegjogok bemutatására került sor általánosságban és több területet is érintve. Számos irodalom, nemzetközi egyezmény foglalkozott már a betegjoggal, mely mindig is a figyelem középpontjában állt. A szociális jog az a terület, melyben a megélhetési zavarhelyzetekben az állam gondoskodást nyújt, de a szociális ellátórendszer kérdésköre még mindig nem teljesen szabályozott. Dolgozatomban, az Alkotmányjogból és nemzetközi egyezményekből kiindulva,- mely a szociális biztonsághoz való jogot is felöleli- a szociális jogon keresztül közelítettem meg Magyarország betegjogát. A dolgozat célja a betegség esetén, az azzal együtt járó jogok és kötelességek vizsgálata, az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei, a betegek képviselete. Kívánom elemezni az alapvető emberi jogokat, mely a betegjogok biztosításaként jelent meg az egészségügyi ellátás területén. Dolgozatom témája kiterjedt többek között a fogyatékosságra, mely számos hátrányt jelent a munkaerőpiacon, illetve az önrendelkezési jogunk gyakorlásában. A fogyatékosság kapcsán a pszichiátriai betegségre és a demens betegekre is kitértem, a rájuk vonatkozó gyógykezelésre és az egészségi állapottal összefüggő körülmények leírása és annak javítása. Diplomamunkám során leginkább ezen területek elemzésére,lehetséges megoldásaira helyeztem a hangsúlyt. Ilyen szemléltető jellegű válasz- kísérletek állnak dolgozatomban, mint például mennyire igazságos Magyarország ellátórendszere? Mennyire érvényesül az egészségügyi ellátás során a betegek emberi méltósághoz való joga, amely a korábbi Alkotmányban és a jelenlegi Alaptörvényben és nemzetközi deklarációkban is kiemelkedő fontosságú. Említem az Alkotmány és Alaptörvény fontosságát ezen területekre nézve,hiszen ez a jogi hierarchia legmagasabb fokán áll,amelyben foglaltakat mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani és aszerint cselekedni. A következő fejezetekben ezek kerülnek bemutatásra.

4

1. Szociális jog, szociális ellátórendszer Fogalma: Azon rendelkezések összessége, amely alapján az állam ellátásokat nyújt olyan élethelyzetben, amikor a szociális értékek védelme szükséges. Szociális értékek alatt azon megélhetési zavarhelyzeteket értünk, amikor az állam felvállalja az ellátások megszervezését, mint például betegség, öregség, gyermekvállalás. Az állam ezeket a feladatokat szociális ellátórendszer működtetésén keresztül valósítja meg.1 Az Alkotmány 70/E.§ (1) alapján a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, amely a szociális jogok körébe tartozik.2A szociális jog az emberi jogok generációs csoportosítása tekintetében a második generációs jogok közé sorolható. (Erről bővebben egy későbbi fejezetemben szólnék).Alapvetően az államtól aktív beavatkozást igényel ez a jogterület annak érdekében, hogy az aszimmetrikus viszonyokat kiküszöbölje, amely a magántulajdonra épülő polgári társadalomban volt jelen a vagyonnal nem rendelkező,- és rendelkező felek oldalán. Az Alkotmány szociális biztonságot nyújt, a munka világában váratlanul vagy az idő múlásával természetesen bekövetkező katasztrófák-betegség, öregség stb-esetére, amelyet társadalombiztosítás útján, a szociális ellátórendszeren keresztül valósit meg az állam. A szociális biztonság, illetve a szociális jog tekintetében különös fontossággal bírnak a nemzetközi dokumentumok, mint a Gazdasági, Szociális Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, vagy az Európai Szociális Charta, amellyel kapcsolatban az államok garanciát vállaltak arra, hogy a jogok ténylegesen megvalósuljanak. A Karta volt az első olyan nemzetközi egyezmény, amely jogként formálta meg a szociális jogokat, köztük a szociális biztonsághoz való jogot is.3Az állam kötelezettsége a szociális biztonság megteremtése érdekében az, hogy a szociális ellátás biztosítására megszervezze és működtesse a társadalombiztosítás rendszerét. Szociális ellátórendszer: a társadalom keretei között megszervezett olyan tevékenység, amelynek a rendeltetése, hogy a társadalom tagjai által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást nyújt azoknak, akik önhibájukon kívül nem tudnak megélhetésükről gondoskodni vagy többletterhet

1

Lásd Szociális jog ea. 2012 1949.évi XX.tv 70.§/E. 3 Czúcz Ottó, Szociális jog I.(2003) UNIÓ Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.272.old. 2

5

vállaljanak magukra. Ennek részei a társadalombiztosítás, foglalkoztatáspolitika, segélyezés és családtámogatás.4 Társadalombiztosítás fogalma: a társadalombiztosítás egy biztosítási típusú rendszer, amely a hatálya alá tartozó tagokat, - mindaddig amíg azok képesek önfenntartásra-

tartalékképzésre

kötelezi,

cserében

meghatározott

esemény

bekövetkeztekor jogosultak lesznek bizonyos szolgáltatásokra.5 Ellátási oldalról tekintve, a társadalombiztosítás rendszere a következőképpen alakul: a) egészségbiztosítás 1. egészségügyi szolgáltatások 

egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai - táppénz - terhességi gyermekágyi segély - gyermekgondozási díj

2. baleseti ellátások - baleseti egészségügyi szolgáltatás - baleseti táppénz - baleseti járadék 3. megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (2011. évi CXCI.tv) - rokkantsági ellátás - rehabilitációs ellátás b) nyugdíjbiztosítás 1. sajátjogú -öregségi nyugdíj 2. hozzátartozói nyugellátás -özvegyi -árva ellátás -szülői nyugdíj -özvegyi járadék -baleseti hozzátartozói ellátás

4 5

Lásd Czúcz Ottó, Szociális jog I.(2003). 29.old. Lásd Czúcz Ottó, Szociális jog I.(2003). 36.old.

6

3. rehabilitációs járadék 2014. dec. 30-ig6 A szociális jog és szociális biztonság területén a nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány épp úgy kiemelkedő jelentőséggel bírnak, akárcsak az emberi jogok tekintetében. Míg az Európai Szociális Karta gazdasági és szociális jogokat biztosit az államok polgárainak, addig az Emberi Jogok Európai Egyezménye- mely az emberi jogok kialakulásában fontos szerepet játszott-,polgári és politikai jogokat nevesít. Az emberi jogok kifejezést 1690 előtt inkább ”természetes jogoknak” nevezték.7Ebből az aspektusból is látszik, hogy az emberi jogok több száz éve is jelen voltak életünkben, azonban jogi megfogalmazására az 1789-es Emberi és Polgári Jogok Deklarációjában került sor.8 A következő fejezetben az emberi jogok kialakulásáról, szabályozásáról és csoportosításáról szólnék.

6

1997. évi LXXX. tv- a társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó szabályokról, 14.§ Környei Ágnes(2011):Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban. Egyetemi jegyzet, ISBN: 978-963308-056-6, Piliscsaba,4.oldal 8 Lásd uo.4.oldal 7

7

3.Emberi jogok: Az emberi jogok kialakulása egy hosszadalmas folyamat következménye, de általánosságban megfogalmazható, hogy kezdetben a XVIII. században a személyi integritás, a tisztességes eljárás, a vallásszabadság, a tulajdon védelme adták az emberi jogok tartalmát, a XIX. században ez bővült az egyesülési, gyülekezési és politikai jogokkal.9A XIX. század végén már az egyesülési, gyülekezési és politikai jogokra is kiterjedt, de alapvetően a II. világháború után kaptak szélesebb elismerést a nemzetközi dokumentumokban,10elsősorban az Egyesült Nemzetek Alapokmányában. Ezek bővebb kifejtéséről a következőkben esik szó. 3.1.A legfontosabb emberi jogi egyezmények Az emberi jogok egyik legfontosabb egyezménye Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, vagyis az “Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv”11, mely 1950. november 4.-én kelt Rómában és Magyarországon 1952. November 5.-től kell alkalmazni. Öt fejezetből tevődik össze, az első fejezetben az emberi jogok és alapvető szabadságok meghatározását és annak védelmét foglalja össze, ezt követően az eljáró nemzetközi szervezeteket hozza létre és írja le hatáskörét és eljárási módját,végül a technikai részleteket foglalja össze.12Rómában az Európa Tanács írta alá és végrehajtásáért az Emberi Jogok Európai Bírósága felelős. Az Egyezmény védi az egyén emberi méltóságát, vagyis az embertelen bánásmód elkerülését,a megalázó bánásmód és büntetés kiküszöbölését amikor megaláznak valakit mások előtt.13Az Európa Tanácsot az emberi jogok védelmére hozták létre Londonban, 1949. május 5.-én.14 Kiemelkedő jelentőséggel bír az Egyezmény mellett az Európai Szociális Karta, melyet 1961-ben írták alá és 1965. február 26.-án lépett hatályba. A Kartát és a hozzá kapcsolódó legfontosabb dokumentumokat Karta csomagnak nevezzük, alkotóelemei az Európai Szociális Karta, a Kiegészítő jegyzőkönyv(1988), a Módosító jegyzőkönyv(1991), a Kollektív panaszok rendszerének biztosításáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv(1995) és a

9

Lásd uo.5.oldal Lásd uo.5.oldal 11 1993.évi XXXI.tv az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló törvény 12 Környei Á.,91.oldal 13 Lásd Környei Á.,91.oldal 14 Lásd Környei Á.,84.oldal 10

8

Módosított Európai Szociális Karta.15 Az 1988-as kiegészítő jegyzőkönyv négy újabb alapvető joggal bővítette a szociális jogok körét: -a nemen alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlőségre és egyenlő elbánásra való joggal, a munkavállalást és hivatást tekintve,-másodsorban a dolgozókat a vállalatnál megillető tájékoztatásra illetve véleménynyilvánitásra való joggal, -a dolgozók jogával a munkafeltételek és munkakörnyezet meghatározásában való részvételre,-és végül az idősek jogával a szociális védelemre.16 A Kartában összefoglalásra kerültek többek között a munkával kapcsolatos jogok, a dolgozók és egyéb csoportok( gyerekek,anyák,család)védelme, szakszervezeti jogok,a szakképzéssel kapcsolatos jogok, valamint a dolgozók szabad vándorlására vonatkozó jogok.17 Ezen jogok két legfontosabb normakikényszerítő szervei a Szociális Jogok Európai Bizottsága és a Kormánybizottság,akik megvizsgálják hogy a Kartában foglaltakhoz mennyire igazodik a gyakorlat és a nemzeti jog.18 3.2.Alapvető emberi jogok Az emberi jog minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogai. Az emberi jogok oszthatatlanok és kölcsönösen függnek egymástól és minden emberre érvényesek.19 XVI. Benedek pápa az ENSZ-ben mondott beszédében a következőképpen fogalmazott az emberi jogokról: “ Az emberi jogokra mindinkább úgy tekintenek, mint a nemzetközi kapcsolatok közös nyelvére és etikai alapjaira. Tiszteletben tartásuk garantálja az emberi méltóság védelmét. Nem szabad elfeledni, hogy az emberi jogok az Isten által az emberek szívébe írt természettörvényben gyökereznek, és megtalálhatók minden kultúra és civilizáció örökségében.”20 Először az ENSZ Alapokmányban szabályozták az emberi jogokat, majd az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában.21 Az ENSZ Alapokmányát 1945. június 26.-án írták alá, melyben kimondták, hogy a szervezet tiszteletben tartja az emberi jogokat és alapvető szabadságokat mindenki részére fajra,nemre, nyelvre és vallásra tekintet nélkül. A tagállamok vállalták, hogy különkülön és együttműködve is részt vesznek ezen jogok betartatásában és a célok elérésében.22Az Alapokmányon alapuló szervek a Biztonsági Tanács, a Közgyűlés, az

15

Lásd Környei Á. 96.oldal Lásd Czúcz Ottó, Szociális jog I., 277.old. 17 Lásd Környei Á.,97.oldal 18 Lásd Környei Á., 98.oldal 19 Lásd uo. 3.oldal 20 Lásd uo.13.oldal 21 Lásd uo. 13.oldal 22 Lásd uo.53.oldal 16

9

ECOSOC, és Titkárság. A Biztonsági Tanácsban a legfontosabb politikai döntések születnek, mely a tagállamokra nézve kötelező erővel rendelkezik. 23Békefenntartó funkcióval rendelkezik az emberi jogok tekintetében.24A Közgyűlés az ENSZ legfőbb tanácskozó testülete, ajánlásokat tehetnek a tagállamoknak.25Az ECOSOC,a Gazdasági és Szociális Tanács(Economic and Social Council) feladata az emberi jogokkal kapcsolatos tanulmányok és ajánlások kidolgozása volt.26 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 1948. december 10.-én fogadták el, melynek rendeltetése, hogy összefoglalja az ENSZ álláspontját az alapvető emberi jogokról.27Az embert megillető jogoknak három generációja létezik: 3.3.Emberi jogok három generációs csoportosítása 1. első generációs jogok: Az első generációs jogok a szokásjog részévé váltak, minden tagállam számára kötelező.28 Polgári és politikai jogoknak nevezik.29 Az állampolgárok szabadságukhoz való joga az állam által csak kivételes esetben és indokoltan korlátozható. A XVIII. század vége felé alakult ki,mely az élethez, szabadsághoz,emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot öleli fel, ezen jogok tiszteletben tartását követeli meg az államtól. Ugyan az államtól negatív magatartást, azaz tartózkodást várnak el,de vannak pozitív kötelezettségei is,mint pl. bírósági szervezet működtetése, választások lebonyolítása,börtönök,rendőrség fenntartása.30 2. második generációs jogok: A XX. század elején kialakult emberi jogok,a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak ide,az államtól már nem csupán ezen jogok tiszteletben tartását várja el,hanem aktív magatartást is követel, így az egészségügyi, oktatásügyi és jóléti beruházások megvalósítása.31 melynek elhatárolása a következőképpen alakul:

23

Lásd uo.53.oldal Lásd uo.54.oldal 25 Lásd uo.57.oldal 26 Lásd uo.62.oldal 27 http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_emberi_jogok_egyetemes_nyilatkozata, 2013.március 23. 28 Lásd Környei Á.19.oldal 29 Lásd uo.21.oldal 30 Lásd uo.21.oldal 31 Lásd uo.21.oldal 24

10

A gazdasági jogok körébe a munkához való jog, pihenéshez való jog, szakszervezetek alakításához való jog, megfelelő munkakörülményekhez való jog, sztrájkjog és kényszermunka tilalma tartozik. A szociális jogok körébe tartozik pl. a társadalombiztosításhoz való jog, megélhetéshez való jog, és egészségügyi ellátáshoz való jog. A második generációs normák lényegében erre alapulnak. Végül pedig a kulturális jogok, mely pl. az oktatáshoz, művelődéshez való jogot öleli fel. Az első és második generációs jog közötti különbség az, hogy amíg az első generációban az írja elő, hogy az állam mit nem tehet meg, addig a második generációs jogok azokat a normákat tartalmazzák, amelybe az államnak be kell avatkoznia az emberek jólétének biztosítása érdekében. A második generációs jogokra közvetlenül lehet hivatkozni bíróság előtt.32 3. harmadik generációs jogok: Azon jogokat tartalmazza, melyben alanyként nem az egyén áll a középpontban, hanem a nép jelenik meg. XX. század végén megjelenő generációs csoportosítás, szolidaritási jogoknak is nevezik, amelyek érvényesüléséhez nemzetközi együttműködésre van szükség.33Mint pl. a békéhez való jog, egészséges környezethez való jog. Egy társadalom kollektív jogait foglalja magába és az állam tevékenységében való részvételt jelenti, mint például a választójog.34 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 8.§(1) bekezdése az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogairól ír, az emberek jogainak eredetének természetjogi felfogására utal, melyek mindig is léteztek szabályozástól függetlenül, 35 azok a jogok és szabadságjogok,

amelyek az embert születésétől kezdődően megilletik, mindenki

számára azonos, elidegeníthetetlen jogokat tartalmaz, mely az állami beavatkozást korlátozza, mint például az élethez, tulajdonhoz, biztonsághoz való jog és szabadsághoz való jog. Alkotmány 8.§(1) bekezdésében továbbá az emberi jogok érvényesülése és az állami magatartás kapcsolatáról szól,miszerint az államtól egy negatív kötelezettséget fogalmaz meg,azaz az alapjogok tiszteletben tartását, és megfogalmaz egy pozitív 32

Kardos Gábor(1996): A szociális jogok jogi kikényszeríthetőségének lehetőségei. Esély.(6)22.oldal Lásd Környei Á.,19.oldal 34 Lásd uo.19.oldal 35 1949.évi XX.tv.8.§(1) 33

11

kötelezettséget is,mégpedig az alapjogok védelmi kötelezettségét. Fontos rendelkezés az Alkotmány 8.§(4) bekezdése az alapjogok tekintetében,melyben azon jogokat nevesíti,amelyek korlátozása tilos,ezek közé tartozik az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalma, a személyes szabadsághoz való jog, a jogképességhez való jog, az ártatlanság védelme, védelemhez való jog, vallásszabadság, a nők és férfiak egyenjogúsága, az anyák és nők védelme, a gyerekek jogai, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, az állampolgársághoz való jog, valamint a szociális biztonsághoz való jog.36Az állam akkor korlátozhatja az alapjogokat,ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése más módon nem érhető el, a szükségesség- alkalmasság- arányosság követelményének fontossága, miszerint az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással és a törvényalkotó ennek érdekében a legenyhébb korlátozó eszközt köteles használni.37Ezen alapjogok megsértése esetén az adatvédelmi biztoshoz,az állampolgári biztoshoz és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni. Magyarországon ez 1995-től létező intézmény. Az emberi jogok gyakorlása, és tiszteletben tartása tekintetében Környei Ágnes szavaival élve: “Minden társadalomnak meg kell találnia az egyensúlyt az egyének és a közösség érdekei, a jogok és kötelességek, hagyományok és modernizmus között…azaz, tartózkodás bizonyos cselekményektől, egyenlőség, azaz jog mindenki számára és testvériség mint felelősség mások és a közösség irányában.”38 Az emberi jogok természetéből és jellemzőiből adódóan az embernek joga van a méltósághoz, az egészségügyi ellátáshoz. A szociális jogok kapcsán,mely az emberi jogok második generációjába sorolható, érdemesnek találtam hangsúlyozni a betegjogok szabályozását hazánkban, melyben az emberi méltósághoz való jog szintén kiemelkedő jelentőséget kapott számos betegjog mellett, mely az emberi jogok biztosításaként jelent meg az egészségügyi ellátásban. Szakdolgozatom további részében ezen jogterület elemzésére, vizsgálatára helyeztem a hangúlyt.

36

1949.évi XX.tv.8.§(4) 30/1992. (I.26) AB határozat, ABH 1992,167.,171. 38 Lásd Környei Á.19.oldal 37

12

4.Történeti áttekintés, betegjogok 4.1.Betegjogról általában A legfontosabb nemzetközi deklarációk: 1. Az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja (1948) 2. Európai Szociális Charta (1961) 3. A betegek jogai- Az Amerikai Kórházszövetség dokumentuma (1973) 4. Az Európai Tanács Ajánlásai a Betegek és Haldoklók Jogaival kapcsolatban (1976) 5. A Betegek Jogainak Deklarációja (WHO, 1981, Lisszabon) 6. A Betegek Jogainak Európai Deklarációja (WHO Regionális Hivatala, Amszterdam, 1994) 7. Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló Egyezmény (1997, Oviedó) 8. European Charter of Patients’ Rights Aktive Citizenship Network- Aktiv Állampolgári Hálózat39 Az 1980- as évektől a betegjogok kérdésköre a figyelem középpontjában állt. 40 A betegjogok

jogi

szabályozása

az

alapvető

emberi

jogok

érvényesülésének

biztosításaként jelent meg az egészségügyi ellátás területén. 41 A beteg kiszolgáltatott helyzete érdekében szükségessé vált, hogy a szabályozás területén nagy hangsúlyt kapjon az egyén személyiségének védelme. Így az alapvető emberi jogok érvényesülése érdekében középpontban a beteg önrendelkezési joga és személyiségi jogának tiszteletben tartása állt.42 Kiemelkedő jelentőséggel bírt az Egészségügyi Világszövetség 1981-ben

megjelent

„Lisszaboni

Deklarációja”,

melyben

számos

alapvető

betegjogot,így többek közt: a) a beteg szabadon választhasson orvost,

39

„Beteg jogaink- egészséges méltóság”, Betegjogi projekt.Budapest:Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,127.oldal 40 Kőszegfalvi Edit(1999).Egészségügyi Jogi Kézikönyv. Budapest:Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,13.oldal 41 42

Lásd uo. Edit,K. 13.oldal Lásd uo.13.oldal

13

b) a betegnek joga van ahhoz, hogy olyan orvos lássa el, aki szabadon,minden külső beavatkozás nélkül hozhat klinikai és etikai döntéseket, c) a betegnek joga van ahhoz, hogy bizonyos kezelések elvégzését elfogadja vagy elutasítsa megfelelő tájékoztatás után, d) a beteg elvárhatja orvosától, hogy minden orvosi és személyes adatát titkosan kezelje, e) a betegnek joga van az emberhez méltó halálhoz, f) a betegnek joga van a lelki vagy morális vigaszhoz, de el is utasíthatja azt.43 A betegjogok átfogó deklarálásaként megalkotásra került 1994-ben a WHO deklarációja a “Betegek jogairól”, amely egységes keretet biztosít a helyi nemzeti betegjogi szabályozásnak.44 Ez a deklaráció az alapvető emberi jogok, emberi értékek, és az emberi élethez való jog tiszteletben tartását fogalmazta meg.45 Az állampolgárok részvétele az egészségügyi ellátásban, egyre nagyobb hangsúlyt kapott, Európában ez a folyamat az Amszterdami Deklaráció hatására indult meg, melyben rögzítik a betegjogok alapelveit és megalkotása óta (1994) is egyfajta iránymutatás a jogalkotók számára. Megalkotása után több ország, köztük Magyarország is törekedett arra, hogy a benne foglaltakat a saját jogszabályukba is beépítsék.46 Az Alkotmány alapján az alapvető jogok megsértése esetén, a beteg jogaival, az egészségügyi ellátással kapcsolatos sérelmek esetén a bírósághoz lehet fordulni.47 A jelenlegi szabályozás alapján személyiségi jogsérelemre hivatkozva a sértett polgári pert indíthat, aki a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet. Ilyen a Ptkban megfogalmazott egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a személyes szabadság korlátozása és többek között az emberi méltóság megsértése. 48 A sérelmet szenvedő félnek kell bizonyítani hogy jogsértés történt, és ez számára elég költséges és hosszadalmas per lenne, és a bizonyítása elég körülményes, hiszen legtöbbször az ellátás során a betegen és az orvoson kívül nincs más jelen.49

43

Lásd uo.Edit,K.14.oldal Lásd uo.14.oldal 45 Lásd uo.14.oldal 46 Betegjogok Magyarországon-Szabályok és gyakorlat(2002),Budapest:TASZ kiadó,7.oldal 47 „Beteg jogaink-egészséges méltóság”,Betegjogi projekt.Budapest:Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,38.oldal 48 „Beteg jogaink-egészséges méltóság”,Betegjogi projekt.Budapest:Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,38.oldal 49 Lásd uo.39.oldal 44

14

4.2.A betegjogok hazai szabályozása: Az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy mindenkinek joga van az egészségügyi ellátás igénybevételéhez, illetve a megfelelő orvosi kezeléshez. Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőket egyaránt megilleti a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, melyeket az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, munkavédelemmel, természetes környezet védelmével valósítja meg.50 Ez a testi és lelki egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog a szociális jogok körébe tartoznak, melyek az alapjogok második generációjába tartoznak. Egy olyan alkotmányos feladat, melyben az állam az orvosi ellátás működtetésére, az egyén állapotának javításában, a megélhetéshez szükséges ellátás megteremtésében vállal nagy szerepet. Az adatvédelemről szóló 1992.évi LXIII. tv a betegjogok hazai szabályozásában fontos szerepet játszott, mely az egészségügyi adatokat „különleges adatnak „ minősíti.51 különleges adat:valamilyen speciális tartalmuk van, a szokásosnál jobban féltjük a külvilágtól. Az 1997.évi CLIV. tv az egészségügyről és az 1997.évi XLVII. tv az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény egységesen biztosítja az alapvető emberi jogok egészségügyi ellátás területén való tiszteletben tartását, védelmét, és jogi keretet biztosít.52 Az egészségügyi törvény célja, hogy elősegítse az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel-és eszközrendszernek a kialakítása, a feladatok meghatározása, valamint hozzájárul a társadalom tagjainak az esélyegyenlőségének a megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során.53 Magyarország Alkotmánya az egyén alapvető önrendelkezéshez, emberi méltósághoz való jogáról a következőképpen nyilatkozik:

50

1949.évi XX.tv.70/D.§(1.,2.bk) 1993. évi LXIII.tv-a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2.§(2) 52 Lásd Edit,K.14.oldal 53 1997.évi CLIV. tv- az egészségügyről 1.§ 51

15



A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű feladata.



A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.



A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.



A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.



Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.54

Az Alkotmány az élethez való jogot az emberi méltósággal együtt említi 54.§-ban, ezek a jogok az alapjogok közül is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.”Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá.”55Külön részjogosítványokat is magában foglal, mint pl. az önrendelkezéshez való jog, a magánszféra védelméhez való jog. Lényeges különbség mutatkozik meg ezen jog tekintetében a korábbi Alkotmány és a hatályos Alaptörvény között. Az Alkotmány az élethez való jogot tekintette elsőbbrendűnek, mely az élve születéstől kezdődik, ezzel szemben az Alaptörvény az emberi méltóságot sorolja első helyre és az élethez való jog már a fogantatástól kezdve fennáll. Különbözik az Alaptörvény az Alkotmány vonatkozásától abban is,hogy az Alaptörvény nem a legmagasabb testi és lelki egészséghez való jogot emliti.56 Az 1959. évi IV. tv Polgári törvénykönyv, hasonlóan az Alaptörvényhez ,a személyhez fűződő jogokról ír, úgy mint a személyes szabadsághoz, a testi épséghez, egészséghez, emberi méltósághoz való jog, elősegítve ezzel a betegjogok érvényesülését az egészségügyi ellátás során.57

54

Lásd Edit,K.15.oldal 64/1991. (XII.17.)AB határozat, ABH 1991,64. 56 Alaptörvény XX.cikk(1) 57 1959. évi IV.tv-a Polgári Törvénykönyvről 75.§-85.§ 55

16

4.3.Betegek jogai Az egészségügyi törvény II. fejezete olyan alapvető alanyi jogokat tartalmaz, melyek a betegek számára elengedhetetlenek a megfelelő egészségügyi ellátás érdekében. 1) egészségügyi ellátáshoz való jog Mindenki számára biztosítani kell. Az 1997. évi CLIV. tv-egészségügyi törvény személyi hatálya „Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekre” terjed ki58, azaz mindenkire érvényesek. Továbbá azt is leszögezi a törvény, hogy a megfelelő ellátáshoz való jog magában foglalja az egészségügyi ellátások személyi és tárgyi feltételeit, azaz minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető- a nap 24 órájában59- az egyenlő bánásmód követelményét betartva a megkülönböztetés nélküli ellátáshoz. Egészségügyi szolgáltatásnak minősül az egészségügyi szakigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzésére, a betegségek megelőzése, megállapítása, gyógykezelése céljából a beteg vizsgálatára, kezelésére, gondozására, ápolására és egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és szenvedés csökkentésére irányul.60 Bármennyire igaz, hogy elvileg mindenki hozzáférhet az egészségügyi ellátáshoz, mégis a kulturális, anyagi, információigény és sok más okból a gyógyulás a társadalmi élethelyzettől is függ. A szociális környezet és az alacsony iskolai végzettség erősen befolyásolják az életmódot. A rosszabb anyagi helyzetben lévő egyének nem engedhetik meg maguknak, hogy szakembert fogadjanak, szűrővizsgálaton és orvosi ellenőrzéseken megjelenjenek. A gyógyszerek magas ára miatt sem tudják befolyásolni gyógyulásukat, és a jövedelemhiány miatt sem tudják fenntartani az egészséges életmódot. A szegények körében megjelenő leggyakoribb betegségek: 

alultápláltság



alkoholizmus



pszichiátriai és mentális betegségek



koraszülés és ennek következtében kissúlyú csecsemők, ami tovább fokozza a betegségek kockázatát

58

1997. évi CLIV.tv 4.§ 1997. évi CLIV.tv 7.§ 60 1997. évi CLIV.tv 3.§(e;) 59

17

Az egészségügy különböző szintjeit tekintve az a tapasztalat, hogy az alapellátásban a háziorvos sokkal inkább rálát arra a szociális háttérre, ahonnan ezek a beteg emberek jönnek, a finanszírozás mértéke is jóval kedvezőbb,mint a kórházi ellátásban, hiszen a szegények nem tudnak paraszolvenciát fizetni és ez a mai egészségügyi rendszerben abszolút negatív jelenség. Továbbá, az egészségügyi törvény azt a tényt is leszögezi, hogy a betegnek joga van a szabad

orvosválasztáshoz.61

Azonban

foglalkozási

megbetegedésnél

vagy

munkabalesetnél ahhoz az orvoshoz vagy intézményhez fordulhat a munkavállaló, akivel a munkáltató az ellátásra vonatkozó szerződést megkötötte. Ez egy korlátot jelent, hiszen ilyenkor nem érvényesül a szabad orvosválasztás joga. A következőkben szeretném elhatárolni a baleset, munkabaleset, és foglalkozási megbetegedés fogalmát. Először is baleseti ellátásra jogosult a biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társasvállalkozó, valamint sajátjogú nyugdíjasként: a, munkaviszonyban és azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban álló munkajogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati tisztviselői jogviszony, szolgálati jogviszony; b, a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási illetve megbizási jogviszony keretében személyesen közreműködik; c, dijazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében d, gazdasági társaság és egyéb jogi személy (alapítvány, kamara)-ezeknek választott tisztségviselője, ha a tevékenységből származó tárgyhavi jövedelem eléri a minimálbér 30%- át illetve naptári napokra annak 30-ad részét.62 Baleset fogalma: az emberi szervezetet ért külső hatás, amely akaratunktól függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid időn belül következik be (pl. napszúrás, fagyás) és egészségkárosodást, keresőképtelenséget, megbetegedést illetve halált okoz. Ezt a fogalmat az 1993. évi XCIII. tv –munkavédelemről szóló tv-tartalmazza.63 Baleseti ellátás csak üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén jár, és ezek az ellátások nincsenek előzetes biztosítási időhöz kötve. Az ellátások célja, a kieső

61

1997. évi CLIV.tv. 8.§ 1997.évi LXXX.tv 15.§(1) 63 1993.évi XCIII.tv 87.§ 1/A. 62

18

jövedelem pótlása, illetve hogy ugyanolyan helyzetbe vagy közel azonos helyzetbe hozzák a biztosítottat, mintha dolgozni tudna.64 Baleseti ellátások fajtái: baleseti egészségügyi ellátás, baleseti táppénz, baleseti járadék és baleseti hozzátartozói ellátások ( baleseti özvegyi járadék, baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti szülői nyugdij, baleseti árva ellátás). A baleseti járadék kakukktojásnak számit, mert ugyan az is egészségbiztosítási ellátás, de a nyugellátásra vonatkozó szabályok szerint állapitjuk meg, szüntetjük meg, térítjük és fizetjük meg.65 Munkabaleset fogalma: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.66 Foglalkozási megbetegedés: az a baleset, ami a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán következett, a munkavégzés, foglalkozás körében bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő idült egészségkárosodás: amely a munkavégzéssel kapcsolatos fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai tényezőkre vezethető vissza, valamint amely a munkavállalónak

az

optimálisnál

nagyobb

vagy

kisebb

igénybevételének

a

következménye.67A társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX.tv ) a baleseti ellátásra való jogosultság szempontjából az üzemi balesetet és foglalkozási megbetegedést egy tekintet alá veszi. A szabad intézményválasztás joga sem érvényesül minden esetben, hiszen létezik az ún. terülteti ellátási kötelezettség, amely lehetővé teszi a hatáskörön kívül eső páciensek elutasítását.68 A beteg által kiválasztott orvosnak kötelessége segítséget nyújtani, azonban megtagadhatja az ellátást, ha az EÜTV. 131. §- ban felsorolt kizáró okok fennállnak.69 Az egészségügyi ellátáshoz való jog területén különös figyelmet igényel a hajléktalanok ellátásának helyzete is, minden tekintetben kiszolgáltatottak, hiszen jogilag nem lehetne megkülönböztetni az embereket társadalmi hovatartozásuk miatt, az

64

Lásd Szociális jog ea.2012 Lásd Szociális jog ea.2012 66 1993.évi XCIII.tv 87.§3. 67 1993.évi XCIII.tv 87.§1/D. 68 Kovácsy Zsombor- Egészségügyi jog(2008).Budapest:Semmelweis Kiadó,49.oldal 69 1997.évi CLIV.tv 131.§ 65

19

ellátások mindenkinek állampolgári jogon jár.70 Azonban az egészségügyi ellátás területén a hajléktalanok elhelyezése illetve ellátása nehezen megoldható.

2) emberi méltósághoz való jog Az emberi méltósághoz való jog az alapjogok védelmének legmagasabb fokán áll, hiszen ez az élettel együttjáró, korlátozhatatlan jog, amely bármely, -az emberi tulajdonságtól függetlenül- megilletik az egyént. Az egészségügyi ellátás nyújtása során a beteg emberi méltóságát mindenkor tiszteletben kell tartani, illetve a beteg személyes szabadsága az ellátás során fizikai, kémiai, biológiai, pszichikai módszerekkel, eszközökkel, eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetve a beteg vagy mások élete, testi épsége védelmében korlátozható, és a korlátozás csak addig tart, amíg az elrendelés oka fennáll71- fogalmaz az egészségügyi törvény. Az adatvédelmi szabályozás tekintetében az emberi méltóság korlátozhatatlan jog és a következőképpen

fogalmaz,: „Semmi olyat ne tegyél

embertársaiddal, amit te sem szeretnél ha tennének veled.” A betegek a dokumentációs problémákon túl az emberi méltóság sérelmével kapcsolatban fordulnak legtöbbet a betegjogi képviselőjükhöz amely a bánásmóddal, a beteg várakoztatásával és a korlátozásokkal is szoros kapcsolatban van.72 A bánásmód kapcsán azért, mert számos olyan eset van, amikor akár a faji, akár a társadalmi hovatartozás függvényében tesznek különbséget az egészségügyi ellátás igénybevétele során. A jog szerint természetesen ez tiltott lenne, de a gyakorlatban nem mindig úgy valósul meg, ahogy az az írott joganyagban is megtalálható. Az emberi méltóság tiszteletben tartása elvész akkor, ha az embernek megfelelő ismeretségi köre van, vegyük példának a beteg várakoztatását,73 ahol előnyben részesítik a dolgozók hozzátartozóját, függetlenül attól, hogy ki, mekkora jelentőségű betegség miatt várakozik az egészségügyi intézményben. Kérdés, hogy hova halad így az egészségügyi ellátás, mire jók a jogszabályok, deklarációk, ha a gyakorlatban nem tartják tiszteletben azokat? Az ombudsmanhoz érkező panaszok többsége ezen jog megsértésére irányul, 70

„Beteg jogaink-egészséges méltóság”,Betegjogi projekt.Budapest:Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,31.oldal 71 1997.évi CLIV.tv 10.§(4) 72 Betegjogok Magyarországon-Szabályok és gyakorlat(2002).Budapest:TASZ kiadó,27.oldal 73 Lásd uo. Betegjogok Mo.-on,27.oldal

20

így például a túlzott várakoztatása a betegnek, a megalázó hangnem és bánásmód az orvosok, ápolók részéről és a szeméremérzet megsértése, mely a legtipikusabb panaszok közé tartozik az emberi méltóság megsértése körében.

3) Kapcsolattartás joga A törvény fogalmazása szerint a beteget megilleti a kapcsolattartás joga a fekvőbeteg gyógyintézeti elhelyezése során más személyekkel szóban és írásban, súlyos állapotú beteg esetén joga van egy személy kijelölésére aki mellette tartózkodhat.

74

Súlyos

állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.75 Kiskorú beteg kapcsolattartásának joga a szülője, gyámja illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személyben merül ki. Szülő nőnek is joga van kijelölni azt a személyt, aki a vajúdás ideje, illetve ezt követően mellette tartózkodhat.76 A kapcsolattartáshoz való jogot és ehhez kapcsolódó szabályokat a házirend tartalmazza,

melyben

többletjogosítványokat

meg

lehet

határozni

különös

körülményekre tekintettel, azonban az egészségügyi törvényben leírtakhoz minden esetben igazodni kell.77 A házirend külön szabályozza a látogatási időt, amelynek betartására különösen nagy figyelmet fordítanak az egészségügyi szolgáltatók az orvosok és betegek zavarásának elkerülése végett.78 Súlyos állapotú betegnél, kiskorú gyermeknél és szülő nőnél engedélyezett az állandó jelleggel való benntartózkodás.79 Kiskorú beteg a 14. életév alatti gyermek. Sok esetben ezek az intézkedések érthetőek, főleg egy kiskorú beteg gyermeknél vagy a súlyos betegnél, hiszen a szeretet jelenléte számos esetben nagy jelentőséggel befolyásolja a felépülést és segíti a gyógyulást. De az én meglátásom szerint vannak olyan esetek, amikor az állandó jelenlét nem feltétlen szükséges. Azért vitatkoznék ezzel, mert manapság gyakran fordul elő, hogy egy beteget visszautasítanak vagy várólistára helyeznek azért, mert nincs elég hely az ellátást végző intézményben. 74

1997.évi CLIV.tv 11.§ 1997.évi CLIV.tv 10.§(3) 76 1997.évi CLIV.tv 10.§(4) 77 Lásd Edit,K.36.oldal 78 Lásd uo. 36.oldal 79 Lásd uo. 37.oldal 75

21

4) Intézmény elhagyásának joga Eütv. 12. §(1) A betegnek joga az egészségügyi intézményt elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti.80 Az önrendelkezési jog érvényesülése nem csak az egészségügyi ellátásban merül fel, hanem az intézmény elhagyásában is. A beteg szabadon eldöntheti mikor hagyja el az intézményt saját felelősségére.81 Azonban léteznek korlátok: fertőző betegség esetén, pszichiátriai beteg esetében vagy járványügyi zárlat esetében.82 Az én meglátásom szerint egy olyan betegség, amely magára a betegre nézve nem jelent veszélyt és így kérelmezi hazamenetelét, másokra nézve pl. gyermekre betegség kialakulását jelentheti. A távozás igényét a kezelőorvosnak be kell jelenteni, aki egy dokumentációt vezet erről. 83 Számos olyan eset történik, amikor egy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy bejelentés nélkül elhagyja a gyógyintézetet, ilyenkor a kezelőorvosnak a hatóságot értesíteni kell. 5) A beteg tájékoztatáshoz való joga Az egészségügyi törvény 13. § kimondja, hogy a betegnek joga van a teljes körű tájékoztatásra a számára egyéniesített formában.84 Ezeket az információkat a beteg korának, iskolázottságának, pszichés, kulturális és nyelvi hátterének megfelelő módon kell a beteg tudtára adni.85 Tájékoztatni kell: az egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról, a javasolt vizsgálatok előnyeiről illetve annak kockázatairól, a vizsgálatok, beavatkozások tervezett időpontjáról, javasolt ellátások döntési jogáról, a javasolt életmódról.86 Korábban szabályozva volt, hogy amennyiben a kezelőorvos úgy állapította meg, hogy a diagnózis átadása a betegnek akár veszélyt is jelenthetnek, ebben az esetben a kezelőorvos eltekinthetett annak közlésétől.87 Ma már kizárólag csak a beteg kérésére tekinthet el a tájékoztatástól.88 Az egész gyógykezelés időtartamára nézve nélkülözhetetlen lenne a kommunikáció, a tájékoztatás kezelésükkel, állapotukkal kapcsolatban, és a döntéshozatalba történő bevonásuk. Úgy gondolom a korábbi 80

1997.évi CLIV.tv 12.§(1) Lásd Edit,K.40.oldal 82 Lásd uo. 41.oldal 83 1997.évi CLIV.tv.12.§(2) 84 1997.évi CLIV. tv.13.§(1) 85 Lásd Kovácsy Zs.57.oldal 86 1997.évi CLIV.tv.13.§(2) 87 Lásd Edit,K.43.oldal 88 Lásd uo.43.oldal 81

22

szabályozás jobb volt, hiszen rengeteg kétségbeesett beteg egy rossz hír hallatán kárt okoz akár magában, akár embertársaiban vagy éppen hátráltatja a gyógyulását a saját egészségi állapota miatti aggódása. 6) Önrendelkezéshez való jog Szűkebb értelemben az önrendelkezési jog magában foglalja a beavatkozások elvégzésébe való beleegyezést illetve visszautasítását. Ez a jog a tájékoztatáson alapul, hiszen megfelelő ismeretek hiányában nem dönthetek a sorsomról.89A betegjogi rendszer középpontjában áll ezen jog biztosítása, mely a személyiségi jogok gyakorlásával függ össze. Az ember saját sorsáról és teste feletti rendelkezése magas szintű alapjogi védelemben részesül. A beteg maga döntheti el, hogy kíván-e igénybe venni egészségügyi szolgáltatást, milyen beavatkozásokba, vizsgálatokba egyezik bele. Mindezeknek megtévesztéstől, kényszertől mentesnek kell lennie.90 Az önrendelkezés joga csak törvényben meghatározott esetben korlátozható.91 Ilyen kivételek: 

ha az ellátás elmaradása a beteg állapotában súlyos egészségügyi károsodáshoz vezet vagy mások testi épségét veszélyezteti



életmentő beavatkozás



várandóság esetén az életképes gyermek megszületése érdekében



pszichiátriai

betegek

kezelése

kapcsán

illetve

fertőző-

járványügyi

intézkedésekre vonatkozóan Az önrendelkezéshez való jog a betegjogok egyik legfontosabb jogosítványa volt már a kezdetektől. Szabályozta az 1981-ben megjelent Lisszaboni Deklaráció, 1994-ben a WHO deklarációja.92 7) egészségügyi ellátás visszautasításának joga Az egészségügyi törvény 20. § kimondja, hogy a cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.93 89

Lásd Betegjogok Mo.-on,29.oldal 1997.évi CLIV.tv 15.§(3) 91 1997.évi CLIV.tv.15.§(1) 92 Lásd Edit,K.50.oldal 93 1997.évi CLIV.tv 20.§(1) 90

23

Cselekvőképesség:

a

jogképességből

eredő

jogok

és

kötelezettségek

aktív

megszerzésének képessége. Szoros kapcsolatban áll a beteg önrendelkezési jogával, hiszen itt is a beteg saját elhatározása alapján döntheti el, hogy kíván- e igénybe venni ellátást. Korlátai: 

az ellátás elmaradása a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást eredményez



életfenntartó, életmentő beavatkozás



életfenntartó, életmentő beavatkozás várandósság, várhatóan életképes gyermek kihordására való képesség esetén



az ellátás elmaradása mások életét, testi épségét veszélyeztetné94



járványügy és pszichiátriai kezelés esetén

Ilyen kockázatok fennállása esetén az ellátás semmilyen esetben sem utasítható vissza. 8) egészségügyi dokumentáció megismerésének joga Az egészségügyi törvény 24. §-a tartalmazza, az intézménynek biztosítani kell a beteg számára a tájékoztatást, a betegre vonatkozó adatok megismerését, a dokumentumba való betekintést. Ezekről saját költségére másolatot is kérhet.95 Az adatvédelmi törvény szabálya szerint, ha mások személyes jogait is érinti a dokumentáció, a beteg nem tekinthet bele a teljes dokumentumba csak a rá vonatkozó részek tekintetében kérhet másolatot.96 9) orvosi titoktartáshoz való jog Ennek a jogosítványnak és a dokumentáció megismerésének összefüggésben kell állnia a tájékoztatáshoz való joggal és az önrendelkezéshez való joggal.97 Orvosi kezelésünkkel kapcsolatos feljegyzések, információk kezelése nemcsak írásban, hanem szóban is megtörténhet. A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott adatokat orvosi titokként kezeljék és azt csak az arra jogosultakkal közöljék.98

94

Lásd Kovácsy Zs.61.oldal Lásd Betegjogok Mo.-on 36.oldal 96 2011.évi CXII.tv- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,30.§(1) 97 Lásd Kovácsy Zs.78.oldal 98 1997.évi CLIV.tv 25.§(1) 95

24

A betegnek joga van ahhoz, hogy a vizsgálata, kezelése során csak azok a személyek legyenek jelen akiknek a részvétele az ellátásban és gyógykezelésében szükséges.99 Orvosi titok alóli felmentésnek van helye, ha mások élete, testi épsége védelme miatt ez szükségessé válik. 4.4.Betegek kötelezettségei A betegek kötelezettségei tartalmi és szerkezeti felépítése szempontjából nem annyira részletes és kidolgozott, mint a betegek jogai.100 Habár nem a szöveg kiterjedése áll a jogrendszer felépítésének középpontjában, de ezzel mégis érzékelhető a két szabályozás közötti különbség. A törvényben meghatározott jogosítványok mellett előírásokat is tartalmaz a betegek kötelezettségére vonatkozóan az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során. Az egészségügyi törvényben az alábbi kötelezettségek kerülnek nevesítésre: 101 1. más betegek jogainak tiszteletben tartása 2. a gyógyintézet házirendjének tiszteletben tartása 3. együttműködési kötelezettség az egészségügyi intézmény dolgozóival 4. egészségügyi dolgozó jogainak tiszteletben tartása 5. tájékoztatási kötelezettség 6. adatszolgáltatási kötelezettség 7. jogszabály által előirt térítési díj megfizetése A következőkben ezek kerülnek bemutatásra. Betegek jogainak tiszteletben tartása: az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során, a beteg saját jogosítványainak gyakorlása közben kötelessége beteg embertársainak a jogait is betartani.102 Számos esetben, úgy mint a magánéletben, itt is adódhat konfliktus az emberek között, vegyük példának a kapcsolattartáshoz való jog jogosítványát. Előfordul, hogy akik egészségügyi ellátásra szorulnak, nem tartják tiszteletben betegtársaik jogait a saját jogaik érvényesítése mellett. Abba a hibába esnek, hogy elfelejtik az emberek azt, hogy egy kórház nem a kapcsolatok kiélezésére lett hivatott. Az emberek felépülni, meggyógyulni, regenerálódni szeretnének, nem pedig mások bajaival foglalkozni. Úgy tapasztaltam kórházi látogatásaim során, hogy nem 99

1997.évi CLIV.tv 25.§(5) Lásd Kovácsy Zs.81.oldal 101 1997.évi CLIV.tv 26-28.§ 102 Lásd Edit,K.82.oldal 100

25

feltétlenül úgy történnek az események ahogy az a házirendben és törvényben szabályozva van. Egy műtéten átesett betegnek nem kellene mások baját hallgatnia, hiszen neki is megvannak a saját problémái. Persze előfordul, amikor éppen egy kórházban alakulnak ki jó kapcsolatok, de ez a legtöbb esetben nem így van. Véleményem szerint szükséges lenne az egészségügyi szolgáltatások, ellátások bővítése, modernizálása, hogy az embereknek ne kelljen panasszal fordulni akár egy betegjogi képviselőhöz, és kellően kipihenhessék magukat, persze ez most 2013-ban, a gazdasági válság közepén nem feltétlenül megengedett a finanszírozási keretek hiánya miatt. A következő kötelezettség az intézményi házirend egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályok betartása.103 Mint ahogy korábban is említettem, a törvényhez igazodni kell, nem lehet csorbítani, nem jelenthet korlátot a házirend a törvény szabályozását illetően. Csupán az intézményi feltételrendszer figyelembevételével lehet szabályozni az egészségügyi jogokat és kötelességeket.104 Minden jogosítvány és kötelezettség kapcsolódik egymáshoz, és ebben is feltűnik a kapcsolattartás joga, amit a törvényben leírtak szerint kellene gyakorolni, ugyanakkor az adott intézmény házirendje az adott személyi és tárgyi feltételeknek megfelelően alakíthatja azt. Sok beteg nincs tisztában saját jogaival és kötelezettségeivel és azok megszegése és nem gyakorlása szankcióval jár, ezért szükséges lenne ezeket a szabályokat egy jól látható helyen elhelyezni.105 Az egészségügyi törvény részletesen taglalja, hogy a betegnek együtt kell működni az ellátásban résztvevő más személyekkel, kötelessége az egészségi állapotáról való tájékoztatás. Mindarról tájékoztatni kell a dolgozókat, ami a betegségének megállapításához,a gyógykezeléshez és ami a beavatkozás elvégzéséhez szükséges. Az egészségügyi törvény különös hangsúlyt fektet a fertőző betegségnek, illetve ha valaki olyan betegségben szenved, ami a foglalkozás gyakorlását kizárja, erről feltétlenül tájékoztatni kell az egészségügyi dolgozókat.106 Továbbá az együttműködési kötelezettség kiterjed a különböző jognyilatkozatok megtételére, különösen akkor, ha a cselekvőképtelen személy nevében más járjon el,

103

Lásd Edit,K.83.oldal Lásd uo.83.oldal 105 Lásd uo.83.oldal 106 Lásd uo.84.oldal 104

26

más értesüljön az állapotáról. Ha ilyen nyilatkozatot tett, arról értesíteni kell az egészségügyi szolgáltatót, és így elkerülhetők a vitára okot adó helyzetek.107 A gyógykezelésével összefüggésben kapott kezelésekkel kapcsolatban szintén együttműködési kötelezettség terheli a beteget, és itt akadályba ütközik a beteg önrendelkezési jogával, hiszen maga eldöntheti, hogy kívánja vagy nem kívánja-e igénybe venni a különböző ellátásokat. Például egy fertőző beteg a gyógyulásához nem fűz reményeket, és nem követi az orvos utasításait, akkor ezzel mások életét, testi épségét veszélyeztetheti és ebben a helyzetben az egészségügyi dolgozó tehetetlen marad, kivéve ha nem ápol kapcsolatot a beteggel, és mint ember tud hatni rá nem mint orvos. Némely esetben fontos lenne az emberek lelkén keresztül megközelíteni a betegségek kockázatát és hatni rá gyógyulása érdekében.

4.5.Egészségügyi dolgozók jogai 1. Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása A rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek mellett a kezelőorvos maga döntheti el, hogy melyik beavatkozás a leghatékonyabb a betegen, ő döntheti el mely eljárást kell alkalmazni a gyógyuláshoz. Persze ehhez elengedhetetlen a beteg önrendelkezéshez való joga, hogy kívánja vagy nem kívánja- e igénybe venni az orvos által felajánlott eljárást, ehhez

beleegyezik- e. Ezen kívül a törvény kimondja, hogy a kockázat

vállalására alapos ok álljon fenn, illetve a kockázat kisebb legyen az alkalmazás elmaradásának kockázatától.108 Fontos, hogy a vizsgálati és terápiás módszer tudományosan elfogadott legyen, jogszabályok lehetővé tegyék, illetve a módszer az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt legyen.109 Célszerű több szakember véleményét kikérni, hiszen az orvosok sincsenek mindig azonos véleményen, bizonyos szinten eltérő lehet a tapasztalatuk hivatásuk során.

107

Lásd uo.84.oldal 1997.évi CLIV. tv.129.§(1)-(2). 109 Lásd Kovácsy Zs.83.oldal 108

27

2. Ellátás megtagadásához való jog Az orvosok hiába a gyógyításnak szentelték életüket, de mégis vannak olyan esetek, amikor visszautasíthatják az ellátást és esetleg más orvoshoz küldik a pácienst. A törvény két nagy csoportot állított fel a megtagadáshoz való joggal kapcsolatban: vizsgálat előtti visszautasítás és vizsgálat utána visszautasítás.110 Vizsgálat előtt: 

ha más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatti akadályoztatás



a beteghez fűződő személyes kapcsolat jellege miatt



ha az ellátás az orvos etikai, vallási, lelkiismereti felfogásával ellenkezik



ha a beteg sértő, fenyegető magatartást tanúsít



ha a beteg magatartása az orvos testi épségét veszélyezteti



ha az orvos fizikai állapota miatt képtelen a beteg ellátásához

Vizsgálat után: 

a beteg állapota különösebb ellátást nem igényel



ha a kért kezelés nem indokolt



ha a kezelésre az adott intézményben nincsenek meg a feltételek

Természetesen, ha a beteg egészségi állapotát súlyosán befolyásolná az ellátás elmaradása valamely erkölcsi, hozzátartozói vagy más okok miatt, nem lehet élnie a kezelőorvosnak a megtagadás jogával. Az egészségügyi törvény felhatalmazza az orvost, hogy döntsön a kezelés végrehajtásáról vagy annak nem gyakorlásáról, az orvos mérlegelési jogkörére bízza az ellátást.111 Ez a módszer véleményem szerint nem kellően kidolgozott, hiányos, hiszen a mérlegelési jogkör miatt számos orvos visszautasíthatja a betegét. 3. Egészségügyi dolgozók védelme Mivel az egészségügyi dolgozók közfeladatot ellátó személynek minősülnek, ezért fokozott a büntetőjogi védelmük.112 Az egészségügyi törvény az alábbiakat nevesíti közfeladatot ellátó személynek: a mentőszolgálat tagja, egészségügyi dolgozó, és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy.

110

Lásd Kovácsy Zs.85.oldal, az 1997.évi CLIV.tv. 131.§ alapján Lásd Edit,K.108.oldal 112 Lásd Kovácsy Zs.86.oldal 111

28

4.6.Egészségügyi dolgozók kötelezettségei 1. egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Sürgős szükség esetén, és az adott egészségügyi dolgozó elvárható módon és a rendelkezésre álló tárgyi feltételeknek megfelelően köteles ellátni a beteget. Sürgős szükség esetén nem érvényesül az ellátás megtagadásának joga, nem hivatkozhat semmilyen kifogásra a beteggel szemben. 2. Tájékoztatási kötelezettség Az orvos a beteget köteles tájékoztatni az állapota által indokolt rendszerességgel, a kezelőorvostól elvárható ismereteknek megfelelően szóban kell tájékoztatni - szól az egészségügyi törvény.113 3. Dokumentációs és titoktartási kötelezettség Azért említem együtt a két kötelességet, hiszen a dokumentálás szorosan kapcsolódik a titoktartáshoz, a beteg adatait, mint például a személyes adatokat, kórtörténetet, vizsgálat eredményét, a vizsgálat alapján tett beavatkozások idejét, eredményét úgy kell kezelni, hogy az mások tulajdonába ne kerüljön illetve orvosi titokként kell kezelni, nem hozhatják nyilvánosságra a páciens adatait és ezeket az adatokat kötelesek korlátlan ideig meg is őrizni. Egyértelműen összefügg az adatvédelmi szabályozással, amely szerint a személyes adatok védelme különös védelmet élvez, hiszen a személyes adat arról szól, hogy az emberi individuumot tartsuk megközelíthetetlennek a környezettel szemben, maradjunk átláthatatlanok. 4.7.A betegek képviselete A betegeknek joguk van részt venni minden olyan döntésben, ami egészségi állapotukkal összefügg, ezt a jogot képviselőjük révén gyakorolhatják. Már az 1994-ben létrejött Amszterdami Deklaráció is leszögezte ez a jogot. A képviselet a betegek érdekvédelmének egyik alapvető eleme, Magyarországon ez a betegjogi képviselő feladata. A betegjogok leghatékonyabb érvényesülése érdekében került bevezetésre 2000. január 1.- től ez az intézményrendszer, amely személy nem független az adott intézménytől, hiszen a betegek jogainak védelme és érvényesítése

113

1997.évi CLIV.tv.134.§(1)

29

mellett az intézmény vezetőjét is rendszeresen tájékoztatni kell.114 A betegjogi képviselő az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat alkalmazásában áll, és nem állhat beteget kezelésbe vett egészségügyi szolgáltatóval jogviszonyban.115 Az egészségügyi törvény kiemelten említi a segítségnyújtást, képviseleti jogot, panaszkezdeményezést, tájékoztatást, észrevételezést, tehát lényegében mindenre kiterjed a képviselet jogköre, ami a betegek kórházi kezelésével összefüggésben adódik. A betegjogi képviselő jogosítványai: az illetékességéhez tartozó egészségügyi szolgáltató területére beléphet, irat-betekintési joga van, az egészségügyi dolgozókhoz kérdéseket tehet fel a feladatainak ellátása érdekében.116 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által kiadott 2003-as jelentésében a betegjogi képviselő intézményével szembeni álláspontja szerint, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joggal, az emberi méltósággal, az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogával, és tájékoztatáshoz való joggal összefüggésben érkezett a legtöbb panasz a betegjogi képviselőkhöz. 4.8.Egészségi állapot javítása A rossz egészségi állapot közötti összefüggés régóta igazolt tény. A szegényebb társadalmi csoportba tartozó emberek egészségi állapota, megbetegedési és halálozási mutatói sokkal inkább kedvezőtlenebbek, mint a jobb anyagi helyzetben lévő emberek csoportjaié. Mondhatnánk úgy is, hogy a szegények sokszor életükkel fizetnek szegénységükért. Az egészségért nem csupán az egyén a felelős, meghatározóan függ a szociális helyzettől. Európai összehasonlításban a magyar népesség egészségi állapota az egyik legrosszabb. A betegségek kialakulásában fontos szerepet játszik az egészségtelen életmód, a dohányzás,

az

egészségtelen

táplálkozás,

a

mozgáshiány.

Az

egészségügyi

ellátórendszer fejlesztése és átalakítása lenne célszerű,amely az emberek élettartamának növeléséhez, az egészségi állapot javításához, egy korszerű és igazságos ellátórendszer megteremtéséhez vezetne, ahol minden embernek méltósággal lehet gyógyulni Az emberek társadalmi- gazdasági helyzete erősen befolyásolja egészségi állapotukat. Az egészségi állapot javítása szempontjából fontos tényező a foglalkoztatottság és a 114

Lásd Edit,K.90.oldal Lásd uo.91.oldal 116 1997.évi CLIV.tv 30.§(2) 115

30

munkanélküliség kérdése, számos tanulmány mutat rá a munkanélküliség és a betegség közötti összefüggésre és a rossz minőségű életmódra. Az alkoholfogyasztás és az elhízás szintén olyan életmódbeli tényező, mely a halandóság számában jelentős szerepet játszik. Mindezek leküzdésére már elindultak az első lépések, ilyen a Nemzeti népegészségügyi program, melynek célja elsősorban a megelőzés az alábbi területeken: 

a dohányzás visszaszorítása



az aktív testmozgás elterjesztése



élelmiszerbiztonság fejlesztése



egészséges táplálkozási szokások elterjesztése stb…

Magyarországon a szociális problémák széles köre, a társadalom elöregedése,a szegénység, a tartós munkanélküliség,a fogyatékkal és tartós betegséggel élés okozta hátrány fokozottan igényli a szociális ellátórendszer fejlesztését mivel bizonyított tény,hogy a szociális helyzet összefügg az egészségi állapottal,így minden intézkedés, amely ezeket a problémákat enyhíti, pozitívan fog hatni az egészségi állapotra. Ilyen például a munkaügyi kirendeltségtől visszaigényelhető bértámogatások, amelyek ösztönzően hatnak a munkáltatókra vagy a kormányzati közfoglalkoztatási program önkormányzatoknak,

hogy

munkanélkülieket

foglalkoztassanak.

Megfelelő

életszínvonal kialakítása mellett, a betegségek, véleményem szerint csökkenő tendenciát mutatnának.

31

5.A fogyatékos betegek gyógykezelése és gondozása 5.1.A pszichiátriai betegek ellátására és gyógykezelésére vonatkozó szabályok Magyarország szociális szférája és egészségügye is fontosnak tartotta a pszichiátriai betegekről való gondoskodást. A 19. század közepétől létrejöttek magánintézetek, majd az idők múltával állami intézmények is. Akik nem igényeltek kórházi kezelést, azoknak családi ápolási telepeket hoztak létre, ahol a befogadó család tagjai gondozták őket. A második világháború után már létrehoztak elmeszociális otthonokat az országban.117 Az egészségügyi törvény a pszichiátriai betegek jogait külön fejezetben tárgyalja különleges és kiszolgáltatott helyzetük miatt.118 Itt érvényesül legjobban a betegjogi képviselő intézménye, hiszen ők szorulnak rá leginkább a segítségre a jogaik érvényesítése kapcsán. A kötelező gyógykezelésre veszélyeztető magatartás esetén kerül sor.119 A pszichiátriai betegek gyógykezelését érintő kérdésekben a bíróság előzetes és utólagos döntést is hoz. Magyarországon a bíróság 1998 óta az értesítés beérkezésétől számított 72 órán belül dönt a gyógykezelés fontosságáról.120 Németországban ez az időtartam 24 óra, Ausztriában viszont bonyolultabb, mert a tárgyaláson kívül a személyes meghallgatása is szükséges.121 Gyógykezeléshez fűződő jog: A pszichiátriai betegek gyógykezelése önkéntes vagy akarata nélkül és hiányában történik.122 Ilyenkor nem tehet írásbeli nyilatkozatot, nem gyakorolhatja önrendelkezési jogát, teljesen kiszolgáltatott helyzetben van. A magyar szabályozás szerint kétféle gyógykezelés létezik, a kötelező, azaz bíróság előzetesen úgy határoz, és a sürgősségi, ahol a bíróság utólag dönt a beavatkozás szükségességéről.123 Az ilyen betegek kezelésére is ugyanaz a szabály érvényes, mint általánosságban a betegjogról elmondható: lényege, hogy semmilyen megkülönböztetés ne érje őket azért, mert valamilyen fogyatékosságtól szenvednek. Az ENSZ Alapelve 117

„Beteg jogaink-egészséges méltóság”,Betegjogi projekt.Budapest:Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,62.oldal 118

1997.évi CLIV.tv X.fejezet Lásd Betegjogok Mo.-on,15.oldal 120 1997.évi CLIV.tv 199.§(1.,2.bk) 121 Lásd Betegjogok Mo.-on,15.oldal 122 Lásd uo.14.oldal 123 Lásd uo.14.oldal 119

32

szerint: „a pszichiátriai betegség nem lehet a diszkrimináció alapja”.124 A szakmai ellátásra vonatkozó részek összehasonlításában a magyar szabályozás egyezik az ENSZ alapelveivel és a WHO deklarációjában foglaltakkal, miszerint: „a pszichiátriai gyógykezelésre…a lehető legkevésbé hátrányos és kellemetlen módszerrel kerüljön sor. „125 Általánosságban elmondható, hogy a magyar egészségügyi törvény elmaradt a gyógykezeléshez fűződő jogokkal kapcsolatban az ENSZ és WHO alapelvektől,126 ugyanis Magyarországon az egészségügyi intézményben pszichiátriai beteget akarata ellenére csak akkor lehet kezelni, ha veszélyeztető állapotban van és a gyógykezelés befejeztével a kórházból elbocsátásra kerül és ezután már a szociális szféra területén látják el.127 Azért ellentétes, mert a nemzetközi szabályok alapján az ilyen típusú betegek számára biztosítani kell a közösségi ellátási formákat. A beteg önrendelkezési jogának tekintetében elmondható, hogy csorbítva van, hiszen a pszichiátriai beteg cselekvőképtelensége esetén a hozzájárulása nélkül is kezelésben lehet részesíteni, amennyiben a beteg személyes képviselője a beteg nevében hozzájárulását adja a kezeléshez.128 Amennyiben a cselekvőképesség korlátozottsága csak átmeneti és nem igényli a beteg gondnokság alá helyezését, abban az esetben az egészségügyi törvényben felsorolt személyek gyakorolhatják helyette az önrendelkezési jogot és emiatt elmondható, hogy ez az eset összhangban van a WHO alapelveivel.129 Az általános betegjogi szabályok mellett létezik csak a pszichiátriai betegekre vonatkozó szabály, amely során a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen beteg pszichiátriai gyógykezeléséhez kizárólag törvényes képviselője adhat hozzájárulást, amelyet a bíróság felülvizsgál és e tekintetben ez a szabályozás a nemzetközi jogelvektől eltérő, hiszen ott a beteg helyett kizárólag a törvényes képviselője jogosult dönteni.130 A pszichiátriai beteget minden esetben tájékoztatni kell szóban és írásban az állapotáról, de a beleegyezéstől el lehet tekinteni. Ha a gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné a tájékoztatás és a dokumentáció megismerése, akkor helyette a törvényes képviselőjét kell értesíteni. Hiányosság mérhető fel a beteg szabadságkorlátozásával kapcsolatban, hiszen az egészségügyi törvény nem tartalmaz szabályokat a korlátozás módjára, sem a személyes 124

Lásd uo.16.oldal Lásd uo. 16.oldal 126 Lásd uo.16.oldal 127 Lásd uo.16.oldal 128 Lásd uo.17.oldal,ENSZ 11.alapelve alapján 129 Lásd uo.18.oldal 130 Lásd uo.18.oldal 125

33

szabadságot korlátozó módszerek alkalmazására. A magyar jogszabályok nem tartalmaznak a WHO Alapelvekhez hasonló támogató rendszer kiépítéséről, habár számos, a betegjogok védelmével foglalkozó szervezet és önsegélyező csoport működik, hiányzik azon támogatói szolgáltatás, amelyek segítenék és támogatnák a pszichiátriai betegeket önrendelkezési joguk gyakorlásában, jogaik érvényesítésében. 131 A 2010-es évben a pszichiátriai betegek jogsérelmeivel kapcsolatban 3 problémát érdemes felvetni: 1.a sürgősségi beszállítás elrendelésének jogcímével kapcsolatban 2.sürgősségi ellátás esetén a határidők be nem tartása 3.a korlátozó intézkedés eljárásrendjének figyelmen kívül hagyása132 A beszállítás kapcsán az Eütv.199.§(1) szerint ha a pszichiátriai beteg közvetlen veszélyeztető magatartása csak azonnali gyógykezelési intézetbe helyezéssel hárítható el, az orvos a rendőrség közreműködésével cselekedhet.133 Eütv. 188.§ b, és c, pontja szerint: 

veszélyeztető magatartás: a beteg-pszichés állapotának zavara következtébensaját illetve mások életére, testi épségére és egészségére veszélyt jelenthet és a sürgős intézeti gyógykezelés nem indokolt;134



közvetlen veszélyeztető magatartás: a beteg-pszichés állapotának akut zavara következtében másokra közvetlen és súlyos veszélyt jelent;135

A határidők be nem tartása a bíróság értesítésén alapszik, miszerint a beteg felvételét követően az intézet vezetőjének értesíteni kell a bíróságot 24 órán belül, a beszállítás indokoltságáról. A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül határozatot hoz. Az Eütv. szigorú határidőket szab, de ez a gyakorlatban a Betegjogi projektben leírtak szempontjából nem érvényesül, ugyanis pl. ünnepnapokon vagy munkaszüneti napokon előfordul, hogy nincs bírósági szemle, és ez a panaszosok személyes szabadsághoz való jogával összefüggő visszásságot okoznak az értesítési határidők tekintetében.136

131

Lásd uo.20.oldal „Beteg jogaink-egészséges méltóság”,Betegjogi projekt.Budapest:Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,46.oldal 132

133

1997.évi CLIV.tv 199.§(1) 1997.évi CLIV.tv 188.§ b, 135 1997.évi CLIV.tv 188.§ c, 136 „Beteg jogaink-egészséges méltóság”,Betegjogi projekt.Budapest:Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,49.oldal 134

34

A korlátozó intézkedés szempontjából az Eütv. 192.§(1) bekezdése szerint személyes szabadságában a veszélyeztető illetve közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható és csak addig tarthat ameddig a veszély elhárításához szükséges.137 A pszichiátriai betegek ellátása kapcsán számos panasz érkezett az állampolgári jogok biztosához, melyben arról számoltak be a hozzátartozók, hogy Magyarországon nem találnak olyan intézményt, ahol az ilyen típusú betegeket képesek lennének speciálisan ellátni. Ezen problémák zöme legfőképp az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

bezárása

óta

érkezik

az

ombudsmanhoz.

Az

intézményi

rendszer

alulfinanszírozott, és hiányos.138 5.2.A fogyatékosságról Az 1998. évi XXVI. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény definíciója szerint : „ fogyatékos személy: az, aki érzékszervi-így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, érzelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétele során.”139 A fogyatékosságnak számos definíciója létezik, melynek tartalma még mindig nem egységes, de általánosságba véve az ember testi, idegrendszeri, lelki, cselekvésbeli vagy szociális tulajdonságával függ össze. Azonban ez nem azt jelenti, hogy attól mert valaki értelmi fogyatékos, az testi fogyatékos is lenne, viszont fennáll a veszélye annak is, hogy ezek között összefüggés is lehet, gondolok itt arra, hogy ha egy testi fogyatékos személy sérültsége miatt a lelke is szenved, és emiatt nem élhet teljes életet, nem teheti azt amit szeretne, korlátok között kell élnie, akadályoztatva van. Magyarországon – meglátásom szerintez a betegség diszkriminációra utalhat, hiszen meglehet, hogy éppen a mozgásszervi betegséggel küzdők nem kapnak annyi állásajánlatot mint egy egészséges ember. Ez egy elég vitatott kérdés országunkban, hiszen nem elég egy törvény megalkotása, gondoskodni is kellene annak betartásáról. Fogyatékossági típusok: 137

1997.évi CLIV.tv 192.§(1) „Beteg jogaink-egészséges méltóság”,Betegjogi projekt.Budapest:Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,30.oldal 139 1998. évi XXVI.tv 4.§ 138

35



értelmi fogyatékos



autista



látássérült



hallássérült



mozgáskorlátozott



beszéd fogyatékos140

Az

alapvető

jogok

foglalkoztatottságának

biztosának arányáról

2012. ír.141

évi A

jelentésében

a

fogyatékossággal

fogyatékosok élő

emberek

foglalkoztatottsága Európa-szerte nagyon alacsony, és így az Európai Unió 2020 stratégiája sem valósulhat meg, miszerint 2020-ra 75%-ra emelkedjen a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája, ami a fogyatékossággal élő emberek bevonása és helyzetük javítása nélkül nem lehetséges.142 Az ilyen betegséggel küzdő embereket kizárják a munkaerőpiacról. Vizsgálata során valamennyi megyei kormányhivatal munkaügyi központját kereste meg, hogy tájékoztassák a hozzáférhetőségükről, kirendeltségeik

gyakorlatáról.143

Mozgáskorlátozottak

Továbbá tájékoztatást

Egyesületeinek

Országos

kért többek

Szövetségétől,

az

között a Értelmi

Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségétől stb.144 A megállapított tényállás szerint az 1990.évi népszámláláshoz képest a 2001.évi 5,7 százalékra változott a korábbi 3,7 százalékról a fogyatékos emberek létszáma hazánkban.145 A 15 évnél idősebb fogyatékos emberek az egészségi állapotuk miatt nem keresnek munkát. A munkát kereső személyek a fogyatékosok közül legtöbbször a mozgássérültek, gyengénlátók illetve a nagyothallók közül kerülnek ki.146 A munkaügyi központ ugyanazokat a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtják a fogyatékos személyek részére, mint bármely álláskereső számára. Ezek a következők:147 

munkatanácsadás: a munkavállalás elősegítésére, elhelyezkedési akadályok elhárítására szolgál támogatási eszközök meghatározásával;

140

http://www.kajakkenusport.hu/files/dokumentumok/Parakenu/2012/alt_ismeretek_fogyatekossag_b artos_csillag.pdf 2013.március 26. 141 Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-2618/2012.sz.ügyben 142 Lásd uo. 143 Lásd uo. 144 Lásd uo. 145 Lásd uo. 146 Lásd uo. 147 Lásd uo.

36



pályatanácsadás célja, hogy az igénybevevő számára segítse a megfelelő pályaválasztást,

pályamódosítást,

pályaterv

kialakítása

érdeklődésének,

képességeinek, személyiségének és munkaerőpiaci igényeknek megfelelően; 

álláskeresési tanácsadás: segítséget nyújt az álláskeresési folyamat lépéseinek megtervezésében, álláskeresési technikák igénybevételével;



rehabilitációs

tanácsadás,

melynek

során

feltárják

a

megváltozott

munkaképességű személy munkavállalását és munkavégzését akadályozó egészségi tényezőket; 

pszichológiai tanácsadás: az álláskeresőknek segít feltárni az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő elhelyezkedési nehézségeket, kiterjed a személyes problémák megértésére mely a munkavállalást akadályozza

Az ombudsman véleménye szerint a fogyatékossággal élő személyek munkavállalását illetve munkába állását nem a szabályzat, hanem a társadalmi szemlélet, munkanélküliség a munkaerőpiacon akadályozza.148 A fogyatékosság ügy nemzetközi szabályozását tekintve a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény 27.cikke is kimondja, hogy elismerik a részes államok a fogyatékossággal élő személyek munkavállalásához jogát,így ezen személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerőpiacon választott és elfogadott munka révén biztosítják a megélhetéshez lehetőségéhez való jogot.149 A tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében hogy a munkához való jogot biztosítsák, mint pl.: megtiltanak mindenféle megkülönböztetést a mukavállalásuk kapcsán, méltányos és kedvező munkafeltételekhez való jog, stb…150

5.3. A demens betegekről Mivel dolgozatomban a betegjogokról is szóltam, ezért érdekesnek találtam a demens betegekre is kitérni, mivel véleményem szerint ez is fogyatékosság. De mi is az a demens betegség? Mielőtt kitérnék rá, szeretném megemlíteni annak az alapítványnak a nevét, amely konkrétan foglalkozott a demens betegek jogaival. Ez a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy egységesen biztosítsa az egészségügyi és a szociális szolgáltatást, az igénybevevők jogvédelmét. Tevékenysége a képviselők szakmai munkájára is kiterjed, szervezi és 148

Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-2618/2012.sz.ügyben Lásd uo. 150 Lásd uo. 149

37

ellenőrzi azokat. Képviselő lehet munkaviszony, megbízási jogviszony vagy vállalkozási jogviszony keretében az a személy, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel és öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik az adott szakterületen belül, a jogvédelmi képviselői tanfolyamon sikeres vizsgát tett és nem áll fenn kizáró ok ezen személlyel szemben.151 Az ellátottak jogainak szabályait a Szociális törvény 2001. évi módosítása tartalmazta először, amely 2003. januárjától lépett életbe. Emellett meghatározásra kerültek az ellátottjogi képviselők feladatai is: 

segíti, tájékoztatja az ellátottat a jogaikról és kötelezettségeikről



segíti a problémák megoldásában



tájékoztatja a szakembereket az ellátotti jogokról és azok gyakorlásáról



jogsértés esetén segíti a panaszok megfogalmazását, kivizsgálását, illetve gondoskodik megszüntetéséről152

A fogyatékos személyeknek is vannak különleges jogai, mint például: 1. akadálymentes környezet biztosítása 2. a legfontosabb személyes adatai hozzáférését 3. képességek, készségek fejlesztése 4. önrendelkezés elve, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartása 5. társadalmi integrációjukhoz való jog, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, intézmények, szolgáltatások igénybevételére153 A felügyelet nélkül maradó ellátott önmaga és mások életére is veszélyt jelenthet, épp ezért fontosnak tartom az ilyen beteg rehabilitációs célú és ápoló-gondozó célú lakóotthonban történő elhelyezését, hogy megfelelő kezelést, kitartó és felelősségteljes gondozást kapjon, hiszen az otthon történő ápolás megviselheti a családtagokat. Azonban Magyarországon az ilyen lakóotthonokból hiány van, nem fordítanak kellő figyelmet ezen terület fejlesztésére, pedig egyre több ember küzd ezzel a betegséggel, legyen az veleszületett vagy az élete során kialakuló. Hiány van a tárgyi eszközök tekintetében, amely segítené őket képességeik fejlesztésében vagy ami megakadályozná a továbbromlását.154 151

Betegjogi,Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapitvány-A Szociális jogok az emberi jogok között,Jogvédelmi füzetek sorozat 1.szám, 2006.június 24-25.oldal 152 Ellátottjogi jogok érvényesülése az alapellátásban-fókuszban a demens ellátottak, 2010 153 1993. évi III. tv 94/F. § 154 Ellátottjogi jogok érvényesülése az alapellátásban-fókuszban a demens ellátottak, 2010

38

Demencia fogalma: „ A demencia folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünetcsoport, amely kihat a memóriára, a gondolkodásra, a viselkedésre és az érzelmekre.”

155

Ez a

definíció lényegét tekintve meglátásom szerint azonos a fogyatékosság fogalmával, azon belül is az értelmi fogyatékosság jellemző vonásai lelhetők fel benne. A „fogyatékos” kifejezés önmagára nézve egy bántó, drasztikus szóhasználat, én inkább úgy fogalmaznék, hogy sérült beteg. Ennél a

betegségnél is, úgy mint bármelyik

megbetegedésnél az egészségi állapot, a társadalmi helyzet, életkörülmények jelentősen befolyásolják ennek kialakulását, gyógyulását. A demens betegeknél, úgy mint az értelmi sérülteknél is kedvező, ha a családtagjai mellett tudhatja magát, abban a környezetben gyógyulhat ahova az emlékek fűzik, azonban ez nem mindig lehetséges, hiszen ez pszichésen a hozzátartozóját megviselheti.156 Aki amellett dönt, hogy otthon szeretné ápolni hozzátartozóját, az hatalmas költséget vesz le az állam válláról.157 Nehéz mindenki számára jó megoldást találni. Magyarországon nagyon kevés demens nappali intézmény működik, akárcsak a fogyatékos személyek lakóotthona, pszichiátriai betegek lakóotthona, és nem utolsósorban a szenvedélybetegek lakóotthonából is hiány van. Vitatott kérdés, hogy szükséges-e a demens beteget gondnokság alá helyezni? Jogszabályok nem írják elő a kötelező intézetbe helyezést. Gondnokság alá helyezésről kizárólag a bíróság dönthet és nem peres eljárásban. A Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv szerint, 14.§(4) bk: „cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miattáltalános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok tekintetében-tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.”158 Ptk. 15.§(4)bk. : „A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége- pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt- tartósan teljes mértékben hiányzik.”159 Ápolási díjra az a hozzátartozó jogosult, aki súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

155

Betegjogi,Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapitvány-Demens betegek jogsérelmei és jogvédelme,jogvédelmi füzetek sorozat 6.szám második kiadás, 2009 156 Ellátottjogi Jogok érvényesülése az alapellátásban-fókuszban a demens ellátottak,2010 157 Ellátottjogi Jogok érvényesülése az alapellátásban-fókuszban a demens ellátottak,2010 87 1959.évi IV. tv 14.§(4) 159 1959.évi IV. tv 15.§(4)

39

Ápolási díj: „a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.”160 Mint látjuk a jogosultsági kör meglehetősen szűk és ennek az összege is nagyon alacsony. Havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (Mo. 2013. évi központi költségvetésről szóló 2012. évi CCIV. tv 56.§(8) ) a) 100%-a a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása b) 130%-a, a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy ápolása, és c) legalább 80%-a, a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén. Az alapösszeg 2013. évben 29500 forint a Szociális törvény 44.§(1) bekezdése szerint.161 Ez az összeg mind az ápoló, mind az ápolt szempontjából kedvezőtlen, hiszen a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre is alacsony támogatás jár és az ápolási díjban részesülő hozzátartozó kereső tevékenységet sem végezhet, ezért a megélhetés igencsak veszélyeztetett.162 A magyar jogszabályok az Alzheimer-kórt és más demenciában

szenvedőket

nem

tekintik

fogyatékos

személyeknek

és

ennek

köszönhetően minden egyéb juttatástól és támogatástól elesnek. Ipacs Piroska, ellátottjogi képviselő szavaival élve: „Érdemes lenne a törvényalkotónak elgondolkodni a rendszer megváltoztatásán, mert ez így se nem emberi, se nem igazságos!” Kevés a szakember, akik leginkább a fizikai ellátásra helyezik a hangsúlyt, pedig a szeretet érzése a levegőben és a kellő odafigyelés csodákra lenne képes…

160

1993. évi III. tv 40.§ 1993.évi III. tv 44.§(1) 162 Ellátottjogi jogok érvényesülése az alapellátásban-fókuszban a demens ellátottak 2010 161

40

6.Összegzés A betegjogok kialakulásában számos nemzetközi dokumentum fontos szerepet játszott, ilyen például az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja (1948) vagy az Európai Szociális Charta (1961), melyben az emberi jogok is bemutatásra kerültek és leszögezték, hogy minden embernek joga van az egészségügyi ellátás igénybevételéhez. Ezt követően több dokumentumban is szabályozásra került a betegjog, kiemelkedő közülük a Betegek Jogainak Deklarációja (WHO,1981, Lisszabon), melynek szabályozása után a betegjogok kérdésköre a figyelem középpontjába került. A beteg kiszolgáltatott helyzete érdekében szükségessé vált, hogy a szabályozás területén nagy hangsúlyt kapjon az egyén személyiségének védelme. Ezen, és több más egyezmény megalkotása

óta

folyamatos

átalakuláson

megy

keresztül

az

egészségügyi

ellátórendszer. A Magyar Köztársaság Alkotmánya is kimondja, hogy mindenkit megillet a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, melyet az egészségügyi intézmények működtetésén keresztül valósít meg. A betegjogok kapcsán bemutatásra kerültek a pszichiátriai és fogyatékossággal élő betegek, melynek szabályozását Magyarország szociális szférája és egészségügye is fontosnak tartott. Általánosságban elmondható, hogy az egészség a legfontosabb értékünk egész életünk során, amely semmi mással nem pótolható. Arra a megállapításra jutottam, hogy egyre bővül Magyarországon azoknak a száma, akik kevésbé jutnak hozzá az ellátásokhoz szociális és anyagi helyzetük miatt . Az egészségügyi ellátás fejlesztésére van szükség, amely az emberek élettartamának növeléséhez,

az egészségi állapot javításához

vezetne, ahol minden ember méltósággal gyógyulhat. A fogyatékossággal élők illetve a demens betegek kapcsán szükség lenne több gyógyintézet felállítására, hiszen ezen területek fejlesztésére-meglátásom szerint-nem helyeznek kellő figyelmet. A hátrányos helyzetben

lévő

betegek

kiszolgáltatottabbak,

nehézséget

okoz

számukra

a

munkaerőpiacon való elhelyezkedés, a gyógyszerekhez és gyógykezeléshez való hozzájutás lehetősége. A beteg emberi méltóságának tiszteletben tartása nem minden esetben érvényesül, hiszen az egészségügyi ellátások igénybevétele során előfordul, hogy az ember védett tulajdonságai alapján tesznek különbséget. Mind a betegek és mind pedig az egészségügyi szféra elégedetlenséget tükröz, de egy biztos: az egészségügyi ellátás és ellátórendszer változtatására lenne szükség, de ebben a változtatásban a beteg ne áldozattá váljon.

41

7.Irodalomjegyzék

1. Alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-2618/2012.sz.ügyben 2. Beteg jogaink-egészséges méltóság, Betegjogi projekt,Budapest:Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 3. Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány- A szociális jogok az emberi jogok között, Jogvédelmi füzetek sorozat 1.szám,2006. június 4. Betegjogok Magyarországon- Szabályok és gyakorlat(2002),Budapest:TASZ kiadó 5. Czúcz Ottó, Szociális jog I.(2003) UNIÓ Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. 6. Ellátottjogi jogok érvényesülése az alapellátásban-fókuszban a demens ellátottak, 2012 7.Kardos Gábor(1996):A szociális jogok kikényszeríthetőségének lehetőségei.Esély.(6) 8.Kovácsy Zsombor(2008):Egészségügyi jog, Budapest:Semmelweis Kiadó 9.Környei Ágnes(2011):Emberi jogok a menzetközi kapcsolatokban.Egyetemi jegyzet, ISBN:978-963-308-056-6, Piliscsaba 10.Kőszegfalvi Edit(1999):Egészségügyi Jogi Kézikönyv.Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 11.Szociális jog előadás,2012.

42

8. Jogszabályjegyzék

1. http://www.kajakkenusport.hu/files/dokumentumok/Parakenu/2012/alt_ismerete k_fogyatekossag_bartos_csillag.pdf 2. http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_emberi_jogok_egyetemes_nyilatkozata 3. 1949.évi XX.tv-A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. 1959.évi IV.tv-a Polgári Törvénykönyvről 5. 64/1991.(XII.17) AB határozat 6. 30/1992.(I.26.) AB határozat 7. 1993.évi III.tv-a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 8. 1993.évi XXXI.tv- az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről 9. 1993.évi LXIII.tv- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 10. 1993.évi XCIII.tv-a munkavédelemről 11. 1997.évi LXXX.tv- a társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó szabályokról 12. 1997.évi CLIV.tv-az egészségügyről 13. 1998.évi XXVI.tv-a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 14. 2011.évi CXII.tv-az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

43