t»2s. Brillant-arany-ntánzatú zsebórák, " S S AJ 8 - i k s z á m melyek egyedül é-j kizárólag ké pesek valódi arany órákat pótolni

116

VASÁRNAPI UJSAG.

MEGHÍVÁS

7

SZÁM.

18>-3. XXK.

KVPOLYA]

J;«~Magyaihon első, legnagyobb é s legjobb hirnevü óraüzlete.

? BRAÜSWETTER JÁNOS SZEGEDEN

PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK

kir. é s n i . kir. s z a b . chronoihete:' é s m ű ó r á s , föltalálója as; e l s ő L e g y e d ü l i k u l e s nélkül föl | húzható remontoir 5 i n g a - óráknak 0>1' V ^ - ^ ^ ^ London 1871. ' stb. stb * * Kecskemét 1872. Bécs 1873. Újvidék 1875. Szeged 1876. Fáris 1878. Székesfehérvár 1879.

t»2S.

S«Vt

RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE,

5>

a mely

K*®.

1883. éri február H 27-én délutáni 6 órakor, a bank helyiségében megtartatni fog. TÁRGYAK: 1. A z i g a z g a t ó s á g é s f e l ü g y e l ö b i z o t t s á g n a k j e l e n t é s e . 2. A m é r l e g m e g á l l a p í t á s a , a n y e r e m é n y f e l o s z t á s a iránti h a t á r o z a t é s a f e l m e n t é s m e g s z a v a z t a t á s a. 3. A f e l ü g y e l ő b i z o t t s á g n é g y t a g j á n a k m e g v á l a s z t á s a . E d d i g i t a g o k : F r a n z X., K e r s t i n g e r I s t v á n , K o h l e r J. K . éB R u s t B e r n á t urak.

^^•t^P

A r a . n v - s ezüst zsebórák, ng-y k u l c s nél­ Aranyküli ingaórák (saját szabed. t a l á l m á n y o m szerint), továbbá minden e g ^ é b n e m ü órák é s ezüst óralánczok előnyös részletfizetési föltételek és 10 évi jótállás mellett.

Levélbeli megkeresésekre pontosan válaszoltatik. Képes árjegyxék kívánatra bérmentve. Javitások pont. eszközöltetnek.

A nyújtható karszék, C 3 " A z a l a p s z a b á l y o k 19., 20. é s 31. §§ ai é r t e l m é b e n m i n d e n r é s z v é n y e s , kinek r é s z v é n y e i 3 h ó n a p p a l a k ö z g y ű l é s e l ő t t a bank k ö n y v e i b e n saját n e v é r e be v a n n a k j e g y e z v e , j o g o s í t v a v a n a k ö z g y ű l é s b e n r é s z t v e n n i , v a g y magát m e g h a t a l m a z o t t áltál h e l y e t t e s i t t e t n i , k i n e k a z o n b a n szintén r é s z v é n y e s n e k k e l l l e n n i e . — A s z a v a z a t i j o g é r v é n y e s í t é s e c z é l j á b ó í a r é s z v é n y e k az a l a p s z a b á l y o k 18-ik §-a é r t e l m é b e n f o l y ó é v i február h ó 2 4 - i g a b a n k irodá­ j á b a n l e t e e n d ő k , hol i s 1875. évi X X X V I I . t ö r v é n y c z i k k 198. §-a és az a l a p s z a b á l y o k 4 5 . §-a é r t e l m é b e n a m e g v i z s g á l t évi m é r l e g a f e l ü g y e l ő b i z o t t s á g j e l e n t é s é v e l e g y ü t t 8 n a p p a l a köz­ g y ű l é s előtt átvehető. B u d a p e s t , 1883. é v i február bó 7-

szabadékozva Ausztria-Magyarország

unicnma

a

és Németországban,

kényelemnek,

ao

fisf^

A sok k ö s z ö n ő iratból k ö z l ü n k n é h á n y a t :

Waidhofen az Tbbs mell. 1880. novemberi! Tekintetes ur I 1862 óta szenvedtem arany eres beuta­ lómban és hogyrekedésben; orvosoltattam is magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rosszabbá vált, agy hogy Idd multával heves hasfájást is éreztem, (a belek Össze* ssugorodása következtében); teljes étvágytalanság állott be, s mihelyt csak a legcsekélyebb étket vagy egy korty vizet nyeltem is le, alig bírtam a puffadás, nehéz zihálás éti fulladozás miatt egyenesen állni, mígnem végre az Ön, csaknem csodalatos hatása vértisztitó labdacsai haszná­ latához folyamodtam, melyek nem tévesztették el hatá­ sokat, s engemet csaknem gyógyithatlan bajomból töké­ letesen megszabadított. — Minek következtében én a te­ kintetes urnák vértisztitó labdacsai s más erősítő gyógy­ szeréért nem győzöm hálám s elismerésemet elegendőképen kifejezni. — Kiváló mély tisztelettel. Óellinger

A |5 Q

János.

Tisztelt aram I Szerencsés voltam, véletlenül a z o n vértisztitó labdacsaihoz juthatni, melyek nálam csodákat müveitek. Évek óta szenvedtem főfájás- és szédülésben; egy barátnőm lOdbot adott az Ón kitűnő labdacsaiból, s e 10 labdacs oly teljesen helyre állított hogy csodálatos. Köszönettel kérek ojabban 1 tekercset. Piszka, 1881. márcz. 13. Parr András. Ráysko, 1879. nov. 22. Tekintetes úr 1 Az 1826-ik évtől kezdve egy két éves váltóláz után folyton beteg, s egészen oda voltam, heves derék- és oldalfájások, undor és émelygés, bágyadteág, forróság, álmatlan éjszakákkal voltak éltem napi gyötrel­ mei. Ezen 53 évi időközben 84 orvost, köztük két professort Bécsből hívtam meg tanácsadás végett, de mind hasztalan, bajom napról-napra súlyosabb lett. Még csak ezen év október 23. olvastam az Ön csodalabdacaainak hirdetését, meghorattam, mintán azokat otaaitásazerüea 4 hétig szedtem, 70 éves létem dac ára ismét erőteljes és tökéletesen egészséges vagyok, agy hogy most ismét egé-

SZIVAEKA-PAPIRJ

köszönetemet az ön csodatevő gyógyszereért. Örökre hálakötelezettje Z w i l l i n g K . , föl d b .

50B

Bielitz, 1874. június 2.. Tisztelt Pserhofer úr! IrásbelUeg kell nekem és sok másoknak is, kiknek az Ön >vértisztitó labdacsai* egészsé­ güket visszaadták, forró köszönetünket kifejezni. így sok betegségben labdacsai a Iegosodásabb gyógyeröt tanúsítot­ ták, a hol mar minden más.szer hasztalan, volt. Nőknek vérfolyása vagy rendetlen tisztulásánál, nehézvizeiés, gi­ lisztabaj, gyomorgyöngesség és gyomorgörcs, szédülés és sok baj ellen gyökeresen segítettek. Teljes bizalommal kérném, ha ismét 12 tekercset küldene. Teljes tisztelettel

Prop™

egy takaros igen elegáns b r i l a n t a r a n y - u t á n z a t ú n ő i hengreró r á t . — Ezen órák pontosan vannak szabályozva s egy másodperczre pontosan járnak ; u miről 5 évi jótállás biztosíttatik.

855

Mnsfacher balzsamot

Brevet

P a n l B o s s e , Frankfurt VMain, Schillerstrasse 12. Barnulni fogja az eredményt. Doboza az egész ausztria birodalomba bérmentes megküldés mellet 1 FI. 80 Xr. a pénz beküldése vagy utánvétele mellet. A meg küldés vám mentes.

B U n c o u HaU

Ui

Baktár: Dankowski István nmál,Budapest József-tér 2

supériettf"

A FBANKLIN-TÁRSULAT kiadásában Budaresten megjelent é s minden

Amerikai köszvény-kenócs, g K

könyvkereskedésben kapható

Por lábizzadás ellen. J^.uwSX

A LATIN NYELV SZÓTÁRA

George Pate pektorale-ja,^;:,^

A KÚTFŐKBŐL

-

Szem - essenba, íiterr^ösitSérr'és

sodás, köhögés, rekedtség, hurut, mell- és tüdöbaa jok, gégebántalmak ellen legjobb és legkelleme­ fenntartására; eredeti üvegcsékben á 2.50 és 1 frt sebb segéd-S'ernek általánosan elismerve. 1 doboz 60 kr. ára 50 krajczár.

A LEGJOBB ÉS LEGÚJABB SZÓTÁRIRODALOMRA TÁMASZKODVA m ÖSSZEÁLLÍTOTTA

Chinaitoilette-szappan,' 1 ^^. Tannochinin-hajkenőcs:;:^^

Dr. FINÁLY HENRIK.

pangv&rtás terén. Hssznélztz után a bőr bársony sok és laikusok Utal valamennyi hajnövesztő sier •ima lesz és igen kellemes szagot tart meg. Igen között a legjobbnak elismerve, 1 csinosan kiállított nagy szelencze 2 frt. tokiig tart és ki m m szánul Egy darab 70 P í o i r a i * _ I I A P általánosan ismert jeles hizisz«r s e d r l t t S C l p U I , hurut, rekedtség, fojtókon, stb. o allén. 1 doboz 35 kr mérges kelevények, a lábak régi, idöszakonkint felnyíló kelései, makacs mirigykelések, fájó pokol var, * ™&J "™ " legbiztosabb szernek van el­ sebes és gyulladásos mell. megfagyott tagok köszismerve, mindennemű fagybajok és idült sebek vény és hasonló bajok ellen jónak bizonyult. Egy stb. ellen. 1 tégely 40 kr. tégely 50 krajczár. ^^^^^^^^^^^^^^

A KOLOZSVÁRI KIB. FEBBNOZ JÓZSEF EGÍETEM NYILV. RENDES TANÁRA STB.

Emetemeslapasz, ; - é': *£?££,

Élet-essenczia

kr.-ért

Spisstek Balázs.

C S U k a m á j - O l a j , d e t i ? M a a g e r t é Í ; a fegkiiüSAO ható, kétségtelenül legjobb szer raiüden kösz­ nöbb minőség. Egy üveg 1 frt. vényes és csúzos baj, nevezeteden hátgerinczbaj, tagszaggatás, görcs, ideges fogfájás, fejfájás, fülsasggatás, stb. stb. ellen 1 frt 20 kr. s az ezáltal keletkező kellemetlen szagot, épen tart­ szab. valódi, ja a lábbelit, és ártalmatlan szernek van bebizo­ 0-til nyulva. Egy doboz ára 50 krajczár, általánosan elismert legjobb logfentartó szer, 1 üvegese 1 frt 40 krajczir.

AiatlieriBszáj-Tlz,^7.

du

Coolear Mais

O^Utté

frt 4 0

az ifjú legfőbb dísze. A bajuszta­ lan nem talál a leányoknál 'szerelemre. E jusz nélkül nin­ csen csók. A kinek még nincs m. bajusza, az csak azonnal rendel­ jen egy szelencze

C A W L E Y A HENRY,alleinige fabrikaiteD, PARIS seuli Ftbrictntt bnntit dst Uarques :

Cseney, 1874. máj. 17. Tisztelt uram! Miután «vértisztitó labdacsai* nő­ met, ki sok évi idült gyomorbajban és tagszaggatásban szenvedett, nem csak az életnek visszaadtak, hanem fiatal erőt is szereztek neki, nem állhatok ellen, más ha­ sonló bajokban szenvedők kérésének, és kérném : nékem ujolag 2 tekercscsel küldene pártaotánvét mellett m caodahaíáso labdacsokból. Teljes tisztelettel

5

gyártmány.

^ ^ f ,

T. K.

Előfizetési

pompás, valódi angol b r i l l a n t ­ a r a n y - u t á n z a t ú u r i heng-erórát ; csak

I. f ü z e t . A — a r c h o n . II.

•BT Valamennyi francija különlegesség raktáron tartatik, vagy kívánatra pontosan A WRhK „i* b ".l«8«les4bban beszereltetik. -ím A legtöbb elősorolt speczialitás kapható B « d a p e r t « n , T Ö R Ö K J Ó Z S E F g y ó g y -

dése aeUeft, nagyobb ossiegeknél utánvéttel is esikösdltebiekV ^m

Archous—catena.

Á r a füzeteukint 8 0 kr.

III. füzet. C a s t e n a r i n s - C o n t e s t a t e .

A szótár 12 egyenlő füzetben 5—5 ivével bocsáttatik ki.

Egyetemes Itotító-sőS.KltB^hu.'

(prágai c s e p p e k ) , jeles házi szer megromlott gyo­ mor, rósz emésztés n indennema altesti bajok ellen. szer megzavart emésztés minden következményei, n. m. fejfájás, szédülés, gyomorgörcs, gyomorhév, K" fivegcse 20 kr. ^^^ aranyér, dugulás, stb. ellen. Egy csomagára 1 frt.

«

Előfizetés nem nyittatik, miután minden füzet külön kapható a vásárló minden további lekötelezése nélkül. Egy-egy 5 ívnyi füzet éi*a 80 kraj czárban van meg­ állapítva, és a 12-ik füzet okvetlenül bevégzi a művet. A mű teljes megjelenése után bolti ára magasabb lesz.

F r a n k l i n - T á r s u l a t n y o m d á i n . íRu.r. I l P S t

P(/Ví»l«m

8 - i k s z á m 1883.

kr.-ért

Bécs, D, Leopoldgasse 11.

I I ! U t á n z á s e l l e n t i l t a k o z u n k S í Xj E z e n szivarkapapir csak a k k o r va­ lódi, h a m i n d e n l a p L E H O U B L O N bélyeggel és min­ d e n Carton a z alábbi v é d - é s á r u ­ j e g y g y e i v a n ellátva.

Tekintetes úr I Előre bocsátva azt, miszerint való­ színűleg valamennyi gyógyszere htáönló jósággal bir, az Ön híres fagy balzsamával, mely ^saládoiA*ban tftfebádült fagydagnak gyorsan véget vetett, daczára valamennyi Úgy­ nevezett egyetemes szer iránti bizalmatlanságomnak, el­ határoztam magamat az Ön .vértisztitó-, labdacsaihoz folyamodni, hogy ezen apró golyóbisok segélyével'meg­ ostromoljam régi idő óta aranyeres bántalmamát. Egyátalában nem restelem Önnek bevallani, miszerint régi bajom négy heti hasznalat után teljes tökéletesen megszűnt, a én ezen labdacsokat ismerőseim körében a legbozgóbban ajánlom. Az ellen nincs semmi ellenvetésem, ha Ön ezen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bocsájtani.

frt 8 5

Uhrenexport

LE HOUBLON

Kauder Károly.

mindenkinek

CH. KANN,

A

franczia

v

4

Minden órához egy elegans-óraláncz, a legfinomabb briflantarany-utánzatból, egész i n g y e n lesz hozzáadva. Szállítás póstautánvét vagy az ősszeg előzetes beküldése mellett történik. Meg­ rendeléseket elfogad az egyedüli képviselőség. Ausztria-Magyaror­ szág számára:

LEGJOBB

-»••

Mély tisztelettel Bécs, 1881. február 20

m

Oak tetszés szerint kell nyújtózkodni, s a szék. magától hajlik a test után, anélkül, hogy erre valami mozgatás +* kellene. Ezen, eddig utol nem ért székeket fából vagy ** vasból készifik 733 p j

szén uj életnek örvendhetek. Fogadja azért legmélyebb

Nyilvános köszönet !

Küldök csak

^^ u n N

^^t

melyek egyedül é-j kizárólag ké­ pesek valódi arany órákat pótolni.

-"Sí •

(Utánnyomat nem dijaztatik.)

IVpl*tÍfi7t1t/í 1'1 l w l 14«tJJhlr ezeWtt efífétemes pllaláknmk neveztetve, teljes joRgal megérdemlik » ü l itlOHUUU l ü M U a t S U I l y ez utóbbi elnevezést, mintán valóban alig létezik betegség, melyben • labdacsok már ezerszeresen nem bizonyították volna csodás hatásokat. A legmakacsabb esetekben, mikor számos más orvosság hasztalanul lett alkalmazva, e pilnlák által számtalanszor és pedig rövid használat után, teljes gyógyu­ lás alít be. 1 dobói 15 labdacsot*) á l k r . , 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr., t.érmen étlen u t á n r é t e l a é l 1 í r t 1 0 kr. (Kevesebb 1 tekercsnél nem s z á l l í t t a t i k . ) Számtalan levél érkezett, melyekben e labdacsok fogyasztói • legkülönbözőbb és súlyos betegségekből történt fölgyógyul ásókért köszönetet mondanak. Mindenki, a ki csak egyszer tett velük kísérletet, tovább ajánlja e labdacsokat.

zsebórák,

" S S AJ

^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

I Singerstr. ' D O T D U H ü F D I f Á l A íyteynertór «..d. Reicmh,ap,«,' r O C i f l l l U i L i I l J . - l c I U Bécsben.

Brillant-arany-ntánzatú

:0 B s

Az igazgatóság

872

38

Mfi u fj

fóUéttUk : VASÁRNAPI ÚJSÁG és \ egész éviPOLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévív

GRÓF DEGENFELD-SCHOMBER

BUDAPEST, FEBRUÁR 25. 1 2 fit

6 •

IMRE.

(1810-1883.)

s — német neve daczára — leg­ magyarabb főuraink egyike szállt sirba A gróf Degenfeld-Schomberg Imrében, ki e hó 18-án, 73 éves korában, huzamosb gyengél­ kedés és két heti súlyos betegség után hunyt el Budapesten, Sándor-utczai palotájában. A hazai közügyek, különösen pedig a helvét hit­ vallású protestáns egyház egyik legkiválóbb bajnokát vesztette el benne, ki mint a tiszántúli egyházkerület főgondnoka, a múlt évben tartott országos zsinaton s legközelebb még január hó­ ban a fővárosban tartott konventi üléseken is elénk részt vett s a protestáns egyház egyik oszlopférfiának tartatott, de hazafias tevékenysége­ ért, lovagias jellemeért s észtehetségeiért nem csak hitfelei előtt, hanem az egész hazában köz­ tisztelet tárgya volt. Működése zajtalan, de be­ ható volt minden téren. Azon emberek közé tartozott, kiket nem a dicsvágy hajt, hanem a kötelességérzet; nem kitűnni, hanem használni akart. Helyét mindenütt megállotta; s volt benne valami katonás, — fiatal korában katona is volt, — egyenes magatartása, példányszerü pontos­ sága, szelídsége mellett is határozottsága s bá­ tor szókimondása. Kitűnő nejét már régen elvesztvén, gyermekeiben élt; egyetlenfiaGusztáv(1865—1872. szélső baloldali képviselő) mel­ lett négy, szépségben, műveltségben s szivj óság­ ban egyaránt kitűnő leányt nevelt, kik után négy veje: egy nemes (Tisza Kálmán, miniszter­ elnök), egy báró (Podmaniczky Géza), egy gróf (Károlyi Tibor) s egy herczeg (Odescalchi Gyula). Életrajza főbb vonásait a következőkben adjuk : Degenfeld-Schomberg Imre gróf 1810-ben Erdő-Szádán Szatmármegyében született. Atyja, Miksa korán elhalván, őt fenkölt szellemű anyja. Teleki Anna grófnő otthon neveltette. Két fiata­ labb testvére a politikai pályára neveltetvén, ő a bécsi katonai mérnökkari akadémiába ment katonának s aztán a Károly dzsidás-ezredben szolgált. 1834-ben tiszt korában vette nőül a szép, müveit, gazdag és nemes szivü Bökönyi Beck Paulinát. A merev formákhoz kötött katonai élethez vonzalmat nem érezvén, 1835-ben lemondott tiszti rangjáról, odahagyta a katonai pályát s hazajőve polgári pályára lépett. S e téren tiszta

I

EGDEREKABB

Csupán s VASÁRNAPI ÚJSÁG :

I egész évre 8 írt 1 félévre— 4 •

XXX.

évfolyam.

. I e g é n évre 6 írt' Külföldi előfizetésekhez > (Mistftilag Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: { "^ " . ,. " ~ f V félévre — 3 • i megh.turocott viteldíj is crsat''Itind' >.

jellemével, áldozatra kész buzgalmával, s lelkes honszeretetóvel köztiszteletet ébresztett minde­ nütt. 1848-ban Szabolcsmegye főispánjává lett. E méltóságban választották meg csakhamar a szabolcsmegyei gazdasági egylet elnökévé és később a magyar földhitelintézet igazgató-vá­ lasztmányának tagjává. Vallásos buzgalma és a protestáns egyház iránti meleg érdeklődése következtében az alsó-szabolcsi egyházmegye 1843-ban az egyházmegye tanácsbirájává és 1846-ban segédgondnokává választotta, és ezen­ túl is minden három évenként visszatérő tiszt­

újító közgyűlésen újra őt tisztelte meg bizal­ mával. Nem is utasította vissza e bizalmat, meg­ tartotta munkával járó és áldozatkészséget kö­ vetelő hivatalát még azokban a nehéz napok­ ban is, melyek a ref. egyházra következtek el az ötvenes években s szavaival lelkesített, pél­ dájával hatott a nehéz időkben. Mikor a Thun-féle rendszer nyomása alatt megingott a protestáns iskolák alapja, s a tan­ ügy érdeke áldozatokat kérve lépett a fentarto egyháztestületek elé, ő volt az első, ki a debre-

Koller tanár fényképe után. GRÓF

DEGENFELD-SCHOMBERG

IMRE.

118 czeni főiskolának nyújtott nagymérvű segély­ adása által lehetővé tette ez átalakulást s ezen­ kívül példájával hatva, másokat is lelkesített hasonló áldozatok hozására. E nehéz időkben tanúsított áldozatkészsége s a törvényes szabadság mellett való bátor fel­ lépése annyira megszerezte számára a közbizal­ mat, hogy 1859-ben a tiszántúli egyházkerület — néhány év óta már üresen álló — főgondnoki székébe ültette őt addig is, míg e hely betöltése szabályszerű választás által megtörténhetnék. A nemes gróf elfogadta a felajánlott hiva­ talt s viselte azt e nehéz időben ugy, hogy nem csupán a tiszántúli egyházkerület hálás elisme­ rését érdemelte ki, de magára vonta a közfigyel­ met, — méltóvá tette magát az összes protestáns egyház, sőt az egész nemzet tiszteletére. A magyar protestáns egyház a legnagyobb megpróbáltatásnak nézett akkor elébe. A pátens ki volt adva. Az egyház — ragaszkodva országos törvényeken nyugvó s fejedelmi szentesítések­ kel megerősített önkormányzati jogaira — nem fogadta el a pátenst. A hatalom követelni, ké­ sőbb fenyegetődzni kezdett, — az egyház meg­ állt helyén rendithetetlenül. A tiszántúli egyházkerület 1860. január hóban közgyűlésre hivta össze az összes egyhá­ zak megbízottait. Nem volt ez olyan igen fontos eset más időkben, de most fontossá lett az akkori viszonyok miatt. A hatalom minden keze ügyébe eső eszközt megragadott, csak hogy a gyűlést meggátolja. Az összes magyar protes­ tantizmus, sőt az egész ország figyelme fordult ez alkalommal Debreczen felé, érdeklődéssel várva a történendőket. E gyűlésen Balogh Pé­ ter helyettes szuperintendensi és gróf Degenfeld Imre h. főgondnoki minőségben elnököltek. E nagy nap dicsőségéből kitűnő rész illette őt, mint helyettes főgondnokot, ki egy pillanatig sem habozott, nem ingadozott, de megállta fe­ nyegető veszélyek között is helyét. Az egyházkerület nem is késett — nagy érdemeiről megemlékezve — megtisztelni leg­ nagyobb bizalmával, mit csak nyújthat világi férfiainknak hálás elismerése jeléül, — s az egyházkerületi főgondnoki székbe emelte szava­ zatainak nagytöbbségével, melybe a még 1860. augusztus havában tartott közgyűlés alkalmával ünnepélyesen be is ültette. Ez időtől fogva köztiszteletnek örvendő főgondnoka a tiszántúli egyházkerületnek. Hogy mily nagy bizalommal viseltetett iránta a ma­ gyar református egyház egyeteme, mutatja az is, hogy a b. Baldácsy-alapítványt kezelő bizott­ ságának elnökévé őt választotta meg. A zsinaton — mint egyházkerületi főgondnok — hivatalból képviselve az egyházkerületet, mindvégig jelen volt, annak minden tanácsko­ zásaiban részt vett s egy ülésén elnökölt. A f. évi január végen megnyílt egyetemes református konvent üléseit, az első nap kivéte­ lével, Degenfeld, mint Vay után a legidősb főgondnok vezette. Az elhunyt mintaképe volt főurainknak. Kitűnő gazda, tetőtől talpig gent­ leman, lelkes hazafi, egyházának hü fia. Pár év óta azonban sokat betegeskedett, sőt állapota két évvel ezelőtt egy izben veszélyessé vált; lábbaja, melyet az orvosok vérromlásra vezettek vissza, kínosan gyötörte. Sikerült azon­ ban egy időre helyreállítani egészségét. Február első napjaiban előbbi baja ismét kiújult s ez ! úttal oly rohamosan fejlődött, hogy sem a leg- | kitűnőbb budapesti orvosok, sem a Bécsből le- | hívott Billroth tanár nem talált segélyt és ment- i séget számára. Betegágyát gyermekei s unokái állták kö­ rűi, a legönfeláldozóbb ápolás és gondosság I azonban ép oly hatálytalan maradt, mint az j orvosi tudomány. Február 18-kán délben vejét, j

VASÁRNAP] ÚJSÁG

8. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM.

a miniszterelnököt, sietve hivták az öreg gróf ágyához a főrendiház üléséből. Egy óra múlva a beteg kilehelte nemes lelkét. Ravatalát főúri palotájában — szemben a Festetich gróféval — ősi diszszel állították fel. Koporsója körül a protestáns egyház összes főpásztorai megjelentek, megtenni a végtisztes­ séget. Holttestét szabolcsmegyei birtokára, Tég­ lásra szállították, hol örökre kegyelettel szere­ tett neje mellett akarta végálmát aludni. Neki is szól az apostoli áldás: «Hű voltál mind halálig, neked adom az élet koronáját!» —á—r—

CSÖNDES Ő S Z I . . . (Szabolcs, október 3.; Csöndes őszi alkonyainál, elboruló estve, Ah be jó is itten ülni, édesen csevegve. Néma tájon reszkető dal elaléltan zsong át, Terebélyes vén eperfa ránk hullatja lombját. Hogy is volt csak ?.... folyjon a szó ; üljetek hát bellebb, Hadd melegszem egy kicsikét a szivetek mellett; I d e nyügzött a szeretet oldhatatlan láncza, — Mindenik szem lelketeknek egy-egy dobbanása. Pezsdül a vér, buzdul az ér, Most tagadva, majd fogadva S hangzik a szó, ősi jussról, Anya, leány mind megannyi

gyors iramú nyelvek hő vitára kelnek. atyafi-osztályról, született prókátor.

Szellő támad, hűvös a lég, jobb odabenn, jertek. Vadliba húz, — lusta árnyék fekszi meg a kertet, Pincze, kamra bő falatra hí, marasztal, kérve Nem kérdik itt a vendéget: ovisszajő ebédre?* Hopp a baba ! . . . csendesebben ! csitt, csucsukálj édes Adta-fattyja, mily parányi, s máris olyan kényes. Tréfás garral duzzog, zsörtöl a fiatal asszony, Gondja lesz rá, hogy a kedvnek véget is szakaszszon S im beszédink itt is, ott is suttogásra válnak, Szélét fogjuk, hogy ne csengjen, kocczanó pohárnak, Öreg óra a szögletben pisla szemmel néz szét, Nagyot horkol s ásítozva veri el az éjfélt. Könnyű mámor száll szemünkre, tántorog a láb s szív Puha pelyhen szenderegni dús patyolat-ágy hív. Udvarunkon mélán, halkan zeng föl a fonódal, Fonj be, fonj be szép szerelem aranyos hálóddal. így élünk mi, nyegle zajtól elvonulva, távol, Lassú kortytyal szürcsölgetünk az élet borából. Tegnap is csak ugy mint holnap, s holnap is miként ma Unalomnak boldogsága s boldogság unalma. Csöndes őszi alkonyainál, elboruló estve, Húz a szivem megpihenni a közeletekbe. Ez az ég itt, ez a tájék, ez a föld — biz' isten Tán a sir is, még a sir is melegebb lesz itten. VÁRNAI B. SÁNDOR.

BABET. Elbeszélés. Irta B A K S A Y

SÁNDOR.

(Folytatás.)

Éjfél után két óra tájban néhány honatya — igy hívják itt a tánczképtelen urakat — megunta a tarokkot, és takarodót vert. Azt hiszi­ tek, hogy az ilyen takarodóra öltözik és szökik minden ember, a kapufélfától véve bucsut; azt hiszitek, hogy utána öt perezre csöndes minden? Nem; ez a takarodó itt a magyaroknál csak szünóra számban megy. Háziúr és háziasszony csititják a zendülőket, ránczigálják le a felöltött téli ruhákat, dugdossák a muffokat, huzalkodnak a megvetemültekkel, a szegény leányok pedig, rettegve a bizonytalan jövendőtől, tanácstalan állanak csoportban, öltözködnek kelletlenül, ha már csakugyan haza kell menni; hiszen ugy is tudják, hogy lesz még ennek utójátéka. Az alatt, mig mind az ötvenkilencz vendég kezet szoron­ gat háziurral és háziasszonynyal, szívességet kö­ szön, alkalmatlankodásért engedelmet kér, kivan nyugodalmas jó éjszakát, s a sok hálálkodás a kimerült háziúr arczát gyöngyökkel rakja ki: az

;

elbucsuzottak közül valakinek eszébe jut egy bucsutáncz, int a czigánynak, s újra megered a csárdás, bundában és bekendőzött fejekkel. A polgármester tapintatosan elejét vette a közelgő zenebonának. • Hohó! öreg czimborák, nem igy alkud­ tunk!" kiáltott, mikor az összeesküvésnek neszét vette. «A kapu zárva, s innen addig senkisem megy, mig meg nem szenved magáért. Kapu­ váltságul mindenki tartozik magát produkálni abban a művészetben, a melyben remekelni vagy kontárkodni szokott. Ékesszólás az áldomásivásban, vagy egy szép költemény elmondásá­ ban. Magándal, magántáncz. A ki egyebet nem tud, ásítson egyet nyilvánosan, vagy csináljon nyulárnyékot a falon. En mindjárt elvetem a gondját. Poharat emelek a mi várva-várt vasutunk építési felügyelőjéért!" Czifrábban mondta el, de én azt nem tud­ nám leírni. Nem is tartozik rám belőle egyéb, mint az, hogy az első felköszöntés tárgya az én apikám volt. Állt elébe apika mindjárt. 0 viszont a füg­ getlenségi párt megizmositását tette a mennyei gondviselés főkötelességévé, s kérte a párt jelen­ levő tagjait, — valamennyien azok, — hogy dí­ szes soraikba őt is vegyék föl, s számítsanak honfiúi tevékenységére mind a vérig, mind a végig. Mikor az erre keletkezett átalános riadalom lecsillapodott, napirendre tért a társaság. A fiatal urak — kiknek még koruknál fogva nem illik áldomásmondásig bátorodni, — szavaltak, a leányok éneitek sorba mind. Én sem szabad­ kozhattam. Leültem a zongorához, és elénekeltem zongorakiséret mellett egy-két dalt, a mit a múlt este hallottam ablakunk alatt egy utczagyerektől. Rózsám kis kertjében, Ugyan mi van vetve ? H e j h ! csalomádé, repeze, Szól a rigó benne.

A kapitány Erzsi gratulált is a hangom­ nak, csak azt sajnálta, hogy a szöveg pórias. Mennyivel szebb az ő kedvencz dala. Tavasz lesz már, el fog a hó menni, Beh szeretnék kék ibolya lenni.

Meglehet, de az ilyen jött-ment nem kezd­ heti mindjárt a kék ibolyán. Ez nagy arroganczia lenne tőle. Nem tehetek róla, de az én morva felfogásom egy szép kis idyllt lát festve ebben a pár szegényes sorban. Csalomádé, repeze, Szól a rigó benue.

Az öreg uraknak azonban jobban tetszett, mint a kapitány Erzsikének. Helyre kis dal. Ráfogták, hogy én ezt Brünnből hoztam. Ismé­ telnem kellett a brünni dalt, nem is kérettem magamat, mert a szabadkozás több veszedelem[ mel járt volna. Alig keltem föl a zongora mellől, Pálmafi ült helyemre. Minek tapos ez az ember mindig az én sarkamba? Ujjait végig futtatja a billentyűkön, kikeres egy akkordot a C-re, s azon elkezdi az én rég hallott álmodott altatómat. Ni! hol talál az ember régi ismerősre! Megrezzentem. Szivem hangosan vert. Rég elhalványult emlékek emelkedtek szemem elé, mikor egy kicsiny kis lenhaju árvalányt fésül­ gettek ezen a dalon Brünnben. É n magyar leány vagyok, A nevem Babét. Mert Piroska minden lány, Bózsa nem lehet.

Pálmafi érczes, átható hangját már a máso­ dik sornál csöndes méh-zsongás kezdte kisérni, mely szótagról szótagra erősbödött. Az Eszti néni lágy, reszkető éneke. Az ő ifjúságának is ez

8. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM.

volt kedves éneke. Később az éltesebb dámák is csatlakoztak. Nem is képzelitek, milyen gyö­ nyörű csengése van némelyiknek.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

119

a gyertyát. Az egész banda bekandikálhatott ; alsó ágába fogózva, fölléptem a rögtönzött az ablakon, mig a kisasszony a haját bontotta. emelvényre. Hadd látom, mekkora hát az a • Nem lehet az Lali néni, hiszen az ablak czigány ? Teljesen megnyugodtam. Az ón öltöző Borcsa is nevem, de ki magasan van. Nincs a világon olyan óriás czi- asztalkámhoz, mely a sarokban áll, nem hatol­ Kedvel, ezt igy ejti ki : hat semmi czigány szem. gány, a ki azt fölérné a fejével." Szép Babét, kis Babét, Tündöklő Babét. • Hát a tamarix-fa mit vétett? Táu nincs a Már most vissza, mondám, s épen leszálló­ czigánynak annyi esze, hogy felkapjon rá, és ban voltam, mikor a kis ajtó csattant, s nagy «No galambom, maga kis boszorkány!» onnan nézze, hogy milyen hosszú a haja némely ! rémületemre Pálmafit Játtam közeledni. Hirtemonda Eszti néni. «Alig röppent közénk, már kisasszonynak.» j len visszaléptem, s nagy buzgósággal kezdtem is dalra vették.» •Mái- pedig Lali néni, az a banda mégsem tördelni a tamarix-ágakat, csak ugy pengett «Oh, nem engem», —tiltakoztam, — «én láthatta az én hajamat, mert én rég az ágyban rólok a sok apró jégcsap. Majd jut eszembe nem vagyok Babét, én Betty vagyok.» voltam, mikor elkezdtek a zenét.» valami igazmondás, mig számon kérdi tőlem. «Betty?» kérdé Pálmafi gyöngéden. «Arról • Oh maga együgyű Borcsa! hát azt hiszi, • Mi lesz abból Betty kisasszony?" kérdé is teszünk.» Es nyomban újra kezdte a dalt. hogy első dolguk volt a maga nótája, mihelyt megállva a tornácz lépcsőjén. E n magyar leány vagyok, Betty a nevem. oda értek?» •Tessék bemenni, mindjárt végzek." Ám Piroska más leány Ez gondolkodóba ejtett. Alig vártam, hogy • Nem addig, mig meg nem tudom, mi lesz S Bózsa hadd legyen. Borcsa is nevem, de ki fölkeljünk a reggelitől. Szaladtam volna pró­ abból?" Kedvel, ezt igy ejti k i : bát tenni, de apika visszaparancsolt. Szuper­ • Tehát thea, ha tudni akarja, meghűlés Betty, Betty, Betty szép, Szép oltári kép. revízióra. ellen.> A szuperrevízió pedig áll egy koncz be­ • Nem volna jobb a bodzavirág?" No ez már igaz lehet. De hát mi jussa volt kötött papirosból, tele számokkal, melyekben az «Bodzavirág? hol vegyünk azt most? Azt ő neki szemtől szemembe skálázni ezt az igaz­ ságot? Kitrombitálni, hogy az egész társaság egész vonal felépítményeinek költség-előirány­ gondolja ön, hogy a bodza Pálfordulásakor viutána harsogja; hogy mikor oszoltunk, még a zata foglaltatik. Ezt kellett most énnekem át­ ; rágzik?» vizsgálni az én morva fejemmel és cseh eszem­ lépcsőkön is azt a refraint trillázzák: «Mért ne virágozhatnék ott, a hol a rózsa mel, melyben most a tamariskus ágai hajlon- : beszél és a búzavirág ragyog Pálfordulásakor Betty, Betty, Betty szép, Szép oltári kép. ganak, minden ághegyen egy-egy Babét és i is? De ki komendálta ezt a theát?" Aztán sohasem hallottam én azt Brünn­ csalomádé. • Hazámban kizárólag a tamarixot hasz­ Ti persze magyar lányok azon kezdenétek nálják.» ben, hogy valakinek oda vigyenek az ablaka alá egy egész haramia bandát szurtos fekete a szuperrevizót, hogy telefirkálnátok az egész • Ugy? ós hát Sziléziát is szereti ez a mi emberekből, a kik hegedűn, bőgőn, furulyán az proczesszust tulipánokkal, akkor ott hagynátok, cziprusunk?" egész piaeznak ismét egy álló óráig hirdessék, hogy folytassa, a kinek tetszik. De az én apikám • Igen bizony". Kaptam a kérdésen. «A csak akkor magyar ám, mikor a kormányt kell Morva partjait csupa tamarix szegélyezi. Meg hogy: Betty, Betty, Betty szép. szidni, de máskülönben egy borzasztó cseh, és az Elbét, a Moldvát. Meg a Visztulát is, föl rettenetes lengyel, a ki rosszabb a németnél. egész a tengerig. Csupa tamarix az egész. Már No nem igaz Netti, Póli vagy te Sárika? Három napig sem engedné a feketéjét velem most hát menjen be.» Volt arra eset, hogy tinektek a hatvani-utezáInkább elhiszi, mint oda menjen megnézni; ban, vagy a Sándor-utczában megrohanták forraltatni fel, ha hibát találna a munkámban. Mit volt mit tennem. Nekiültem a keserves gondoltam leszállóban. De micsoda ember ez, volna az ablakaitokat a zulukafferek fényes munkának, s elkezdtem összegezni. Még ez a hogy engem ennyi képmutatásra kényszerit ? hajnalban ? száraz munka is a Babét rhythmusaira játszott. A szalonban azzal üdvözölt, hogy hogyan Meglássátok, nem jó lesz még ebből! Hét kilencz tizenkilencz, aludtam az éjjel ? Mert alig hogy hazaszéledtünk, alig búj­ Harmincz negyvenöt, Megint hazudnom kell. Az igazat csak nem tam — — no nem, nem ti tudjátok, Ötvenhárom hatvanegy, Hetven hetvenöt vallhatom meg, hogy fólkönyökre támasztott milyen hamar megy az minálunk ilyenkor;... fejjel aludtam. tovább. Elhigyjótek, hogy egy tulipán És igy tehát az elárult és megvetett búzavirágok • Rosszul!» mondám,«pedig rám fért volna alig csukták magukra kamrácskáikat: ablakom sem termett a kezem után. Csak mikor a negye­ a jól alvás, mert apám egy egész logarithmust dik lapon az egyes oszlopot összegeztem, az alatt rejtelmes nesz, suttogás, lábdobogás támad, hagyott ki szuperrevízióra. Addig nem kapok összegbe irandó első szárajegygyei követtem el utána rögtön rázendül tizenkét hegedühuron ebédet, mig ez meg nem lesz. És térdepelni fo­ egy kis tréfát. Tehettem én arról, hogy ez a az én altatóm: gok, ha hiba lesz benne." számjegy épen zérus volt? Tehetek én arról, E n magyar leány vagyok, hogy a zérus olyan bamba kis számjegy ? Ott A nevem Babét. • Tudja mit, Betty kisasszony! fogadjon el Találjátok ki, elringatott-e édes álomba ez mereszti rám a kerek szemét, mintha azt kér­ engem segítségül. Különben is föltettem ma­ a zene vagy nem ? Találjátok ki, feltámasztot­ dené : No hát eddig van ? Dehogy eddig! hiszen gamban, hogy itt fogom untatni déli tizenkét tam-e könyökömre a fejemet vagy nem ? Talál­ tudnivaló, hogy a zérus csak ugy lesz teljessé, j óráig. Ha hiba lesz, legalább együtt térdepe­ lünk. Az lesz a legboldogabb órája életemnek. játok ki, oda lopózkodtam-e az ablakhoz vagy ha két pontocskát irnak fölibe. Ö. Remélem, nem kukoriczaszemeken." De a zérus még igy is incselkedett velem. nem ? Találjátok ki, kitekintettem-e a függönyAz asztalhoz lépett, s beletekintett az ok­ Leány, leány! hát hiába tanultad te az nyilason vagy nem? Találjátok ki, a búzavirá­ mányba : algebrát? Nem tudnál te az én segítségemmel gok fölismerték-e az egész botrány rendezőjét • Hát ez micsoda probléma itt?» a fehér nyakkendőjéről, a mint az ablak előtti egy kis képletet alkotni ? Jaj nekem! «Semmicsoda probléma!" Képletet! ha csak az kell! könnyű azt tamarix mögött megvonta magát ? Találjátok ki, szerettem volna-e a nyakába vetni egy shawlt, megalkotni. Ujjaim a czeruzával elkezdtek mo­ kiáltám, villámsebességgel elragadva előle, s a kéz alatt levő törlővel erősen végighuzkodva az zogni, s egy pillanat alatt készen volt. hogy — megfojthassam ? áruló képletet. Ö f d + d + n _ B-t-a+b-r-e-f-t Nem találtátok ki. 0 0 Elolvasta-e, vagy nem? Volt-e ideje a Dideregtetek volna csak ti az én helyemen, maga egészében felfogni, nem tudom. Mégis Értitek? Ödön nem osztva senkivel, és százszor is elgondoltátok volna, hogy bárcsak alighanem, mert szó nélkül ült a kimutatott Babét nem osztva senkivel, egyenlők. vége lenne már! helyre, szemben velem, az asztal átelleni A képlet ott vonta meg magát a számosz­ De én nem gondoltam ám erre. Hanem mi­ oldalán. lop alján, apró betüjegyeiben egy fejét vesztett kor már a fogacskáim is kezdték verni a taktust, Elkezdtük olvasni a függő számoszlopo­ hirtelen visszabújtam, a honnét kikeltem, de Boris féltett titka zárva. Kaptam is ám fel a kat, minden számjegyet mindketten nevén ne­ nem húztam ám fülemre a takarót. Onnan hall­ törlő gummit, hogy egy kézmozdulattal megsem­ vezve. Gyorsan haladtunk. gattam félkönyékre dűlve a Csalomádó-repczét. misítsem. Az utolsó lapok valamelyikén volt csupán De csak a gondolatnál maradtam, mert No hát többet ne bántsátok az én morva feje­ egy kis fennakadás. ablakom alatt apika árnyát látva elsuhanni, met, mert ti a ti magyar eszetekkel még most Hét, tizenhárom, huszonegy, huszonhárom. mindennél előbbvalónak tetszett a tamariskusis ott dideregnétek az ablakban hat foknyi hi­ Huszonhárom meg nyolez harminczegy. kérdés megoldása. degben. Huszonhárom meg öt huszonnyolez. Ez Lássátok lányok! csak egy félnap alatt is Hallgattam tovább, tovább, mig végre a dal ötös számjegy. mennyi istentelenséget visztek ti végbe. beszövődött álmaim közé, ott zsongott a lelkem­ Ez nyolezas számjegy. Ott hagyva a penzumot, kiszaladtam, a ben még reggel is, mikor fölébredtem félMindketten egyszerre keltünk föl s hajol­ tornáczon levő nagy karos széket a tamarix alá könyökre dűlve. tunk az okmány fölé, hogy közelebbről szem­ czepeltem, egy ott heverő üres hordócskát a Volt mit hallanom AUelujja nénitől a reg­ ügyre vegyük a kétes alakú számjegyet. székre helyeztem, s egyik kezemmel a tamarix gelinél. Szép is bizony! Olyan későn oltani el

8. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

120 E közben feje fejemet, — nem, nem, — csak haja hajamat érintette. Egy hajszálnyi mozdulat elég lett volna ez érintést megszün­ tetni, de én nem mertem, — s ö talán, a milyen makacs — nem akarta ezt a hajszálat. Netti! ide is hallom a vihogástokat. Tudom, hogy tisztelt álnokságtok megfordítva gondolja, hogy ő nem merte, én nem akartam. Gondoljatok a mit tetszik. Különben sem tartott ez a helyzet tovább két-három percznél. Másodperczet értee-

KÉPEK

tek ám ti rossz nyelvek! Csak addig, mig a számjegyet jól számügyre vehettük. Sem nyolcz, sem öt, hanem három, monda halkal. Tehát: huszonhárom meg három — hu­ szonhat. Ezentúl fennakadás nélkül folyt az össze­ gezés , mindaddig, mig apám haza nem érkezett Stein úrral. A szalonban maradtunk mindnyájan. Apika szivarkáját vette elő, hogy — mint monda — a revizionális segitségbeli szolgálatbeli szolgá-

latért megjutalmazza Pálmalit. Akkor vette észre, hogy tárezája üres. «Szaladj csak leánykám, hozd elő a szivar­ ládát. * Szaladtam, hoztam, de mintha minden összeesküdött volna ellenünk, a ládikában egy szivar sem volt. Semmi egyéb egy kis szultán dohánynál,és azoknál a pöhöly-papirkáknál, me­ lyekből én szoktam néha apikának göngyölgetni. "Tessék. Itt nincs egyéb.»

«A papa sehogysem szokta. En készítem el neki egészen...» «Es én tőlem megtagadná ezt, Betty kis­ asszony. A vendégjétől. így tisztelik Brünnben a vendégjogot?!) • Itt van hát no», mondám, végig húzva aj­ kaimon a végzetes papirkát, «hanem el ne dicseKedjék vele.» Hm ! ugy látszik, a bűnjelek egyre szapo­ rodnak. De hát vétettem én ezzel valamit a szü-

8. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM.

dohányodat, egy egész okát, a helyett az egy csipet helyett.» «Nem az itt a baj, hanem más. A mit te nem értesz. A jövő héten Eulália kisasszony­ nyal felmentek Brünnbe. Itt semmi társas élet; ezek a kisvárosi urak és dámák meglehetős primitív szabású alakok.» • Hát persze! apikát itt hagyjuk magára közöttük, hogy elrontsák, eltanitsák mindenféle illetlenségre.»

K H I N Á B Ó L . — EMLÉKMŰ A NAGY LÁMA TISZTELETÉRE.

«Köszönöm», — monda Pálmafi, — «én ehhez nem értek.» • Engedje hát, hogy én készítsek egyet», mondám, s egy csipetet a papirkába göngyölitettem, s összefogva átnyújtottam. «Tessék.» • Nem lehet ezt így meggyújtani!» kötözködött tovább. «0 maga nagy ártatlan! hát majd én hozok egy pohár vizet, abba belemártja az ujja hegyét s azzal megnedvesíti a papirka szélét és kész a szivarja...» • Felügyelő ur is ugy szokta ?»

lői tisztelet ellen ? És lássátok mégis alig hogy eltávoztak vendégeink, — (Pálmafi azt kérte, hogy ma délután még meglátogathasson, mert ki akar menni a tanyára s onnét csak holnap­ után estefelé tér vissza, — Stein ur pedig jelentős arczezal azt igérte, hogy holnap ugyan­ csak estvére teszi tiszteletét.) Tehát alig távoztak vendégeink, apika ko­ molyan értésemre adta, hogy én Pálmafi urat túl a rendén kitüntettem. «Ugyan apika! hát már azt az egy csipet dohányodat is sajnálod? Jól van, megveszem a

W5ÁKNAP1 ÚJSÁG.

KÉPEK

«No csak ne engem féltsen akisasszony. — Brünnből a tavasz nyiltával lemennek Mürzzuschlagba. A legfontosabb pedig a mit mondani akarok az, hogy Stein u r . . . » A Stein szóra nyakába ugrottam apikának, átöleltem, s azután szépen lepecséltetem a nagy bajuszát, hogy nem mondhatta tovább. Három­ szor akart szólni, mindaháromszor ugyanaz a lakat. Tanuljatok tőlem lányok! A negyedik kísérletre bedugtam a két fülemet s kiszaladtam a konyhába. (Folyt, köv.)

MESTERSÉGES GYÖNGYÖK. Egy tuczat gőzmozdonyra lenne szükség, ha egyszerre akarnók tovaszállitani azt a nagy menynyiségü üveggyöngyöt, melyre a szép nemnek ma már évenként szüksége van. Legtöbbet, mint gon­ dolhatjuk is, a franczia nők fogyasztanak el. Utánuk következnek első sorban a spanyol nők mindkét földtekén s azután az Egyesült államok lakói. Az angolok 1871-ben 2.204,241 font gyöngyöt használ­ tak. Nálunk magyaroknál a gyöngyöknek kevesebb

121 mint a Murano szigeten levő nagy velenczei gyárak és a levantei kis gyárak nagyobb üzletet nem foly­ tatnak. Velencze két nagy üveggyöngy-gyára közül legnagyobb a Weberbeck-féle Murano szigeten. E gyárban körülbelől 500 férfi és nő nyer foglalkozást. Egészben véve Velenczében mintegy 6000 egyén nyeri élelmét a gyöngygyártásból, de ez élelem meg­ lehetős nyomorúságos, mivel a gyártott gyöngyök értéke csak 300,000 lira. A gyöngy gyártása rendesen igen egyszerű, a fé­ lig folyékony állapotban levő üvegnek hajlékony-

K H I N Á B Ó L . — EGY KITŰNŐ BONZ SÍREMLÉKE PEKINGBEN.

keletök van s a mi elfogy, az is legtöbbnyire olcsó üveggyöng. Valódi drága gyöngyöket túlnyomólag India és Afrika delnői horüanak, kik azután nem­ csak fejőket és nyakukat, hanem karjaikat és lábai­ kat is feldíszítik gyöngyökkel. Az aethiop nőknek a gyöngyök képezik jóformán egyedüli öltözetöket. Afrika bensejében a gyöngyöt több helyen pénz gya­ nánt fogadják el. A mongol törzsből csak a j.»pán nők hordanak gyöngyöket, a kbinaiak minden ily nemű ékszert kevésre becsülnek. A legtöbb mesterséges gyöngyöt Velenczében készítik, bár maguk az olasz nők kevés gyöngyöt hordanak. A cseh gyárak nem oly jelentékenyek,

nak s egyúttal erősnek kell lennie. Még mielőtt ki­ vennék a kemenczéből, vegyi eszközökkel megfestik; a leggyakoribb festő anyagok salétrom, antimoninni és ólom. Az üvegfolyadékot csövekbe öntik s egy munkás vaspálczát dug az olvasztott tömegbe s egyegy dinnyenagyságn darabot forgat ide s tova a vas­ lapon, hogy az kellő kerekdedséget nyerjen ; azután más rúddal oly mélyedést csinál a golyóban, minő­ höz hasonlót a boros palaczkok alján láthatunk. Egy más munkás ezalatt hasonló módon bánik el más üvegröggel s most a két csomót egymáshoz tolják és az összeolvadás oly teljes, hogy a golyók­ ban levő levegő nem juthat ki. Most mindkét mun-

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

122 kás kihúzza rúdját s ellentétes irányban távoznak el mintegy száz lépésnyire ; az izzó üveg nem fejlő­ dik a golyókról, mig egészen hideg nem lesz s igy üres üvegcső jó létre. Ez üvegcsőnek nagysága igen különböző, lehetnek oly finomak, mint a gombostű, de lehetnek oly vastagok is, mint a kar. A tarka gyöngyöket is ily üvegcsövekből készítik, de az üveggömböket a kemenczéből kivéve előbb más szinü olvasztott üvegbe merítik, ugy hogy a hagy­ mához hasonlóan több rétegű kérgük lesz. Az üveg­ csövek végtelen sok válfaját aztán a munkásnők és leányok nagy kosarakba elkülönítik szin és súly szerint. Majd összzkötik azokat s egy szalmavágó géphez hasonló szerkezetű gépben oly alakúvá te­ szik, a minő szükséges. Hátra van ezután a darabosságok és szabályta­ lanságok eltávolítása. Hogy ezt létesítsék, a gyön­ gyöket először homokkal keverik, mely a kis lyuka­ kat betömi és meggátolja, hogy azok ismét össze­ olvadjanak ; majd kerek hengerekbe rakják, melye­ ket folytonosan forgatnak a kemenczében, mig a gyöngy kellő lágyságot és simaságot nem nyer. Most kirostálják őket, hogy az egyenlő nagyságú s egyenlő sulyu gyöngyök együvé fussanak. A munkás nők ezután a kész gyöngyöket felfűzik s ha kissé gyakorlottak, oly gyorsan, hogy egy nap három millió darabbal is elkészülnek. Az India és Afrika számára szánt gyöngyöket sokkal nehezebb gyártani, mivel fúvó-csövek is szük­ ségesek hozzá. Különösen nagy ügyesség kívántatik ahhoz, hogy az ízléses arabesk-alakokat sszinpompát létesítsék, mely keleten kiváló becsessé teszi e drága portékákat. Afrika bensejében egy füzér gyöngy gyakran nagyobb hatással bir a benszülöttekre, mint a legtündöklőbb ezüst forint. Sajátságos azon­ ban, hogy e műveletlen népek nem a rikító és tün­ döklő színeket szeretik, hanem azokat, melyek va­ lóban Ízlésesek. A mesterséges gyöngyök készítésével foglal­ kozó gyármunkások fizetése, mint már emiitettük is, igen csekély; a nők rendesen alig egy fél frankot (20 ezüst krajczár) szereznek meg naponként.

FARAGÓ ÖDÖN FÖLOLVASÁSA KHINÁBÓL. (Vége.)

A társarialmi élet, eredetiségénél fogva, talán mindenek fölött leginkább érdekli az európai embert Khinában; pedig arról illő fo­ galmat szerezni, annál inkább azt tanulmá­ nyozni, vajmi nehéz feladat. Egyszer alkalmam volt Khina belsejében egy igen jó módú család­ nál lakni egy egész hónapig. Folyton szí­ vességgel, előzékenységgel voltak irányomban, mégis több nap elmúlt a nélkül, hogy a család­ nak akár női, akár gyermektagjait csak egyszer megpillanthattam volna. Holott sajátszemélyem, e láthatlan egyének részéről, folyton a közkiváncsiság tárgyát képezte. Szobám ugyanis a többi termektől csakis egy vékony papirossal bevont farácsozattal volt elkülönítve, s akár­ mikor jelentem is ott meg, mindig titkos sutto­ gás vagy elfojtott nevetés ütötte meg füleimet; majd egy-egy ujj tört rést a papíron, s az igy támadt lyukon keresztül fekete szemek bámul­ tak rám mindaddig, mig csak a szobát el nem hagytam. Csakis mikor már ártatlan szándé­ kaimról meggyőződtek, sikerült a család féltett tagjai előtt bemutattatnom. A 10 éven túl levő leánygyermekeket azonban még ekkor sem sike­ rült megpillanthatni, azok nemcsak az idegenek­ től, de még a khinaiktól is féltékenyen őriztetnek. A mi nevelésben a leánygyermek részesül, azt többnyire az apai háznál nyeri, a nélkül, hogy az ajtó küszöbét elhagyná. Az a tudomány, a mi egy khinai leánytól megkívántatik, a varrás és himzés, gitáron játszás, valamint az írás és olvasás szerény ismeretére szorítkozik. Iskolai oktatást a vagyonosabb családoknál, házhoz járó éltes tudósoktól nyernek; mig a szegényebb sorsuak leányai addig, mig a tOéves kort elérik, nyilvános iskolákba járnak, de nemök elpalástolása végett férfiruhába kell öltözködniük, fejőket a homloknál borotválják, mig hátul hajukat férfiasan befonva leeresztve viselik. Tanulásuk bevégeztóvel egészen házias életet folytatnak, hajukat többé nem leeresztve hord­ ják, hanem divatosan kontyba fésülik; elől is megnövesztik a hajat, s apró fürtöket engednek

8. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM.

a homlokra hullani, mi — khinai felfogás szerint szerződés megkötésekor a khinai követek egyike — az ártatlanságot jelképezi. A férjnél levő nő­ megpillantotta monsieur de Lagrené feleségét, nek már nem szabad fürtös homlokkal mutat­ óhaját fejezte ki, hogy részére is szerezzenek egy idegen országbeli nőt. Ajánlottak is neki egy kozni. Khinában az eljegyzés nem ugy történik, fiatal brazíliait, de a kért összeg oly nagy volt, mint nálunk. Ott nincsenek társas összejövete­ hogy ő mandarinságának be kellett érni egy lek vagy tánczestélyek, hol női ismeretséget kantonbeli fél benszülöttel, ki európai divat kötni lehetséges volna. Házasság csakis a szü­ szerint ruházkodott. Egy másik hasonló eset pe­ lők kölcsönös közreműködésével, vagy közvetítő dig a legutóbbi időkben történt. Egy előkelő asszonyok segélyével jöhet létre. A házasfelek khinai, világot látni vágyván, Hongkongba uta­ legtöbb esetben csak a menyegzői szertartások zott, hol alkalma nyilt egy angol kereskedőt bevégeztével láthatják meg egymást legelőször. lakásán meglátogatni. Az angolnak fiatal szép Ha a khinai ifjú nősülni akar, megfogad egy neje olyan hatást gyakorolt a khinai gyúlékony közvetítő asszonyt, s azt egy olyan családhoz szivére, hogy a nő távoztával ilyen kérdéssel küldi, hol tudomása szerint felnőtt leány van. állott a férj elé : «Mennyi pénzt adtál a felesé­ A közvetítő előadja küldetését, és elkéri a leány gedért?!) «Oh,« válaszolá a mosolygó férj, «2000 névjegyét, a melyre 8 írásjegy rajzoltatik, is­ dollárt." «No jó,» mondja a khinai, «én adok mertetve a leány születési idejét, azaz az évszá­ érte 5000 dollárt.» Az angol arczán vissza­ mot, hónapot, napot és órát. E számok egy tükröződő meglepetést a khinai félremagyarázva, jósló által a fiatal emberéivel összehasonlittat- ajánlatát fölemelte 7000 dollára; s midőn a ke­ nak, s ha azok minden tekintetben egyeznek, az reskedő fölvilágosította, hogy európaiaknál nincs eljegyzés megtörténhet; ellenkező esetben az divatban a feleséget vásárra vinni, s a többet érdekelt felek között minden további közle­ ígérőnek eladni, a khinai lehorgasztott fővel, kedés megszűnik. Vannak esetek, mikor egy boszusan távozott. A szépnemnek Khinában semmi nyilvános ifjúnak tízszer is kísérletet kell tenni, mielőtt születésének évszámai a leányéival összeegyez­ szerepe nincs, a mennyiben társadalmi állást tethetők. A leány szépsége vagy modora ilyen egyátalán el nem foglalhat. A khinai etiquette szigorú szabályai kizárják őket mindenféle nyil­ eseteknél szóba sem jön. Ha az eljegyzés sikerült, akkor a családnak vános összejövetelek, banketek vagy más mu­ kötelessége az örömhírt közölni a rokonsággal; latságokból. Ennek oka a keleten átalában diva­ de nem oly módon, hogy «leányunk férjhez tozó túlságos féltékenység, s azon bántó föltevés, megy, hanem «leányunk kiment az ajtón». Az hogy nőben bizalmat helyezni nem lehet. Más egybekelés napján, — mi szinte időjós által oldalról a nő szükségességét nagyon is elisme­ tűzetik ki, — a vőlegény házától diszmenet in­ rik. A khinai sociologi), vagyis a khinai társa­ dul ki a menyasszonyért. E menet rendesen dalmi élet tudománya azt tanítja, hogy a impozáns szokott lenni: elől czifra lobogókat, nőtlenség nemcsak hogy nem kelléke a szent napernyőket, jelmondásos táblákat és egyéb életnek, de igenis vallástalan, istentelen, s szü­ jelvényeket czipelő szolgák mennek, azután kö­ lőit tisztelő fiúhoz nem illő állapot. A khinaiak vetkeznek a zenészek, mig hátul egy piros és még bálványaikat is megházasitják. A Buddha zöld posztóval bevont gyaloghintó zárja be a vallás pagódáiban rendesen láthatni mellék­ menetet. A menyasszony, mielőtt szobáját el­ csarnokokat, hova a bálványok fából faragott hagyná, remekül hímzett díszruhát ölt fel; nejei állíttatnak föl guggoló helyzetben. Nemrég arczát, ajkait és szemöldeit kifesti, fejét pedig híre terjedt, hogy Shanghai város egyik főbálegész derékig lehulló vörös selyemszövettel bo­ ványa gondatlanság következtében nőtlen marítja le. Öltözködés után anyja által kivezettetik ! radt; hogy e szégyenfoltot magukról lemossák, s a hintóban helyet foglal, hol azonnal lég­ ' a municzipálitás aláírási iveket küldött szét, s mentesen bezárják, s csak akkor bocsátják mihelyt a kellő összeg együtt volt, azonnal ismét ki, mikor a lakodalmas ház udvarára gyúrtak egy női képet, s ezt a rendes menyegző értek. Minden khinai házban van egy tömjén­ díszes megtartásával a még nőtlen bálvány füstölő, vagy áldozó asztal, melyen oldalról két mellé a pagódába helyezték. viaszgyertya ezüst-tartókban, középütt pedig Khinai fogalom szerint a nő annyira férje egy bronz vagy zománczozott tömjénfüstölő szo­ sorsához van kötve, hogy azt még a halálba is kott állani. Idejárul a menyasszony vőlegényé­ követnie kell. Innen származott az a régente vel, s ott áldozatot mutatnak be a házi szentsé­ átalánosan divatozó barbár szokás is, hogy a geknek ; s tiszteletükre hamis arany és ezüst­ családfő elhalálozása esetén a még ép, egészsé­ pénzeket égetnek el. (Népies felfogás szerint a ges asszony is a, koporsóba zái-atott, s elevenen Buddha istenségek könnyen meg hagyják ma­ eltemettetett. Ámbár e szokás a gyakorlatban gukat csalatni, s rendesen megelégedettek, ha már jó ideje megszűnt, — elvben még mindig áldozatok alkalmával az ezüst és arany szinét fennáll; s igen gyakori eset az még ma is, hogy láthatják.) Jobb házaknál a házi szentségeken a férje elhunytán bánkódó nő, nyilvánosan, a kivül szokás még áldozni az égnek és földnek, világ tudtával, mérget vesz be, vagy pedig föl­ nemkülönben a család őseinek is; csakis e szer­ akasztja vagy vízbe fojtja magát. 1875-ben tartás bevégeztével hullhat le a menyasszony Thung-dzsi császár halálakor a még alig 18 éves arczát eltakaró fátyol. fiatal császárnő öngyilkossággal vetett véget A keleten is divatozó nászajándékok között életének. Tette átalános részvétet keltett, mert legfontosabb szerepet játszik egy 4 írásjegyet mint szépség nagy hírben állott; mig műveltség tartalmazó selyemtekercs, mit a vőlegény ád dolgában csaknem páratlannak mondták: tu­ menyasszonyának. Ez nem egyéb, mint gyön­ dott jobb- és balkezével egyszerre írni, beszélt géd figyelmeztetés a nő részére, hogy t. i. mily hat nyelven, és játszott négy különféle hang­ utón kell haladnia, ha a házi boldogságot biz­ szeren. Életét ugy oltotta ki, hogy egy darab tosítani óhajtja". A négy'írásjegy érfelme : erény, — aranylevél bői összegöngyölgetett — labda­ beszéd, munka és modor; azaz a nő folytonos csot vett a szájába, majd ivott rá forró theát; a hűséggel tartozik férjének, beszédben nyájas­ nedv által feloldott labdacs mint valami finom nak, házi dolgokban szorgalmasnak, magavise­ hártya a toroknyilásokra tapadt, a lélegzés mű­ letében pedig ildomosnak kell lennie. Khinának ködése megakadályoztatván, csakhamar fulladás hires szép női Szúcsao nevű városban talál- következett be. Az aranylabdacs elnyelése épen j hatók. Egy ilyen szépségnek leírása nem köny- olyan divatos neme az öngyilkosságnak Khiná­ nyü; egy khinai költő következő módon kisér- ban, mint a «hári-kári» vagyis hasfölmetszós a '. lette meg: «Megjelenésében van valami a japánoknál. Halálra itélt politikai foglyok, hogy kellemességből és érdekességből, a mi személyé­ a megbecstelenítő nyilvános kivégeztetést elke­ nek báját növeli. Tud ízléssel öltözködni. Elénk rüljék, egy ilyen labdacsot szoktak bevenni, mit szinü selyemruhát visel; virágokkal ékített haja — állítás szerint — csaknem minden magasföltornyosul mint egy felhőtömeg. Szemöldei rangu mandarin a nyakára függesztett zacskó­ kissé kiföstve, élénkítik a szemeket, melyek tisz­ ban magával szokott hordozni. tábbak a forrás vizénél; hangja lágy mint a ta­ A halottak eltahiri/asat Kh'máhan&legnavasz; arczát és ajkait a kárminfösték gyönge gyobb ünnepélyességekkel szokták megtartani. pirja futja át; hosszú fülbevalók ékitik füleit, Ha például egy családfő, otthonn, a házi tűz­ | mig karjait ezüsttel kivert gyökér-karpereczek helynél jobblétre szenderül, a tetemét selyembe I díszítik. Járása, piczi lábain, melyeknek idom- öltöztetve a már rég elkészült keményfa-kopor! talanságát parányi hímzett czipők rejtik, foly- sóba zárják. Az udvaron magas sátort emelnek; j tonos hintálás, s a széltől megrázott gyönge mi ugy a koporsó ideiglenes befogadására, mint I bambusz vesszőt juttatja az ember eszébe.» a nagyszámú rokonság s egyéb ismerősök elhe­ Hogy a magasabb rangú khmai ifjak nem lyezésére szolgál. Buddha papokat, zenészeket épen közönyösek az európai szépségek iránt sem, és jajgató embereket bérelnek ki, a kiknek kö­ köztudomású dolog. Beszélik, hogy a franczia telességük napokon — többször egész hóna-

8. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM.

123

JVASÁENAPl ÚJSÁG.

•

FIATAL KHINAI ASSZONY.

A NAGY LÁMA PEKINGBEN. ÉLTESEBB PEKINGI DÁMA.

pon — át, az ajtó előtt vagy benn a sátorban sirni, zenélni, és zsolozsmákat zengeni. A csa­ lád összes tagjai durva szövetű fehér ruhákba öltözködnek, s a rokonszenvező ismerősöket, kik ez alkalomra szintén fehér ruhát hordanak, a fárasztó illemszabályok pontos megtartása mellett fogadják. Kötelező szabály ugyanis az elhunyt minden ifjabb testvérére, valamint összes gyermekeire nézve, hogy a részvét nyil­ vánítása végett érkező idegenek előtt különkülön térdre boruljanak, s homlokukkal a föl­ det kilenczszer érintsék. Az etiquette pedig ugy kívánja, hogy ez önmegalázást az idegen ugyan­ csak térdreborulással viszonozza. Ha az időjós által a temetésre minden tekintetben alkal­ mas nap kitüzetett, arról az ismerősök sárga papirra nyomott meghívóval értesíttetnek. Az elérkezett napon aztán impozáns proczesszió kíséretében, remekül díszített gyaloghintón vite­ tik ki a tetem a szintén nagy gonddal megvá­ lasztott helyre, hol, hogy a rossz szellemek elriasztassanak, rakéták durrogása mellett temet­ tetik el. A halotti szertartásnak még akkor is meg kell történnie, ha a családnak feje, vagy annak valamely nevezetesebb tagja, a családi tűzhelytől távol halálozik el. Ilyen esetben, mindjárt a gyászos hír vétele után, az elhunyt arczképe égő gyertyákkal bevilá­ gított és 6 vagy 8 tál ételt tartalmazó asztal fölé függesztetik ki; a gyászolók pedig nevét, valamint születésének és halálának napját egy darab selyemszövetre írják, s előtte tömjént füstölnek; mig a pogány istenek papjai a fŐzőpadka bálványához, a Tszao-tyün-höz könyö­ rögnek, s az elhunyt szellemét a hazatérésre hívják föl. Ezután a rokonok fogadására egy nap tűzetik ki; de maga a család sokszor három egész évig is elgyászol, mely idő alatt az elhunyt részére naponként tálalnak, mintha az még mindig életben és közöttük volna; tiszteletére pedig papírból készült ezüstpénzeket áldoznak. Hajdan szokás volt Khinában a holttetemeket elégetni, mi ma már kiment a divatból, sőt azt épen nem tartják tiszteletreméltónak. A szegé­ nyebb osztályúak között azonban a test elége­ tése még most is gyakori. Azonkívül a bálvány­ imádók papjai, valamint azok, kik abbeli óha­ jukat nyilvánították, holtuk után nyilvánosan elégettetnek. Khinában a sírásók és holttetemégetők még a színészek és borbélyoknál is megvetettebb tagjait képezik a társadalomnak. A khinai nép rallasi szempontból még folyton a tudatlanság korszakát éli. A köznép a pogány Buddha vallás alapelveit vallja magáé­ nak, s ahhoz szeretettel ragaszkodik, mert an­ nak költőies, talán meseszerű tanai képzelődésüket foglalkoztatják, s a babona iránti elősze­ retetüket nagyban fejlesztik. Daczára a khinaiak közmondásos elfogultságának, a keresztény hit­ vallás is kezd náluk lassanként tért hódítani ;

s ez is a különféle felekezetek küldöttei erélyes működésének köszönhető. Már a 13-ik század­ ban behatolt Khinába egy szerzetes a ferencziek rendjéből, név szerint: de Monté Corvino János, s a mongolok nagy khánjának udvaránál szemé­ lyesen megjelent, hol sikerült neki roppant befo­ lyásra szert tenni, ugy annyira, hogy 1308-ban Pekingnek, vagy mint akkor nevezték: Kambalu-nak érsekévé neveztetett ki. Ugyanabban az időben egyik mongol főnök, Uláng khán, ki­ nek székhelye Kuei-hoa-chéng, vagy mongolosan Ku-ku-ku-to volt, szintén a keresztény hitre tért, és hadcsapataival a, kereszt védelme alatt hadakozott a bálványimádók ellen. E di­ cséretes munkában a jezsuita rend sem maradt hátra. Ok már jó ideje Khinába hatoltak, hol sokoldalú tudományos készültségük miatt igen nagy népszerűségnek örvendettek. A jelen di­ nasztia leghirnevesebb császárja, Kháng-hei Heángti uralkodása alatt oly nagy kitüntetésben részesültek, hogy a császári udvar a birodalom első miniszterei fölött az ő tanácsaikra hallga­ tott; sőt kevésbe múlt, hogy maga a császár összes alattvalóival a keresztény vallás kötelé­ keibe nem lépett. A jezsuiták e rendkívüli nép­ szerűségéről maradandó tanúságul szolgál a birodalmi székhely, Peking kőfalain belől impo­ záns stílben épüIt"templom, mely a császár sze­ mélyes parancsára a birodalom költségén emel­ tetett. Befejezésül röviden még szólani kívánok azon jövő szereplésről, mire a még kevéssé is­ mert khinai nép minden valószínűség szerint hivatva lesz. Azok, kik az idők jeleit figyelem­ mel kisérik, aggodalomteljesen néznek a fehér faj jövője elé, mert szerintök szilárd alapon fekszik azon föltevés, hogy el fog jönni a nap, a mikor a sárga bőrű és fekete hajú népfaj egyedül fogja uralni a világkereskedelmet. Ezt a véleményt az amerikai Egyesült-államok tör­ vényhozói már teljesen elfogadták, a mennyiben lépéseket tettek, hogy a khinaiakat maguktól tá­ vol tartsák, sőt tőlök a bevándorlási engedélyt a jövő 10 évre meg is tagadták. A khinai lete­ lepedőt jellemzi a szorgalom és takarékosság; két oly tényező, mely részére — fehér vetély­ társa fölött — roppant előnyöket biztosit. Ezt az európai most még alig méltatja figyelemre, de annak szigorú igazságát annál jobban be fogja majd látni a jövőben. Khina, daczára lassú felfogási képességének, roppant alapjával rendelkezik annak, mit talán tartalék-erőnek nevezhetünk. Ezen erejére fog ő támaszkodni, ha egyszer a helyzet kívánalmai által kénysze­ rítve lesz. Nagyon jól tudjuk, hogy ott, a hol két különböző népfaj találkozik, a felsőbbség birhatásáért egymás ellen élet-halál harczra kel. Ez állítás mellett tanúságot tesz a világ­ történelem minden lapja. Amerika első telepitvényesei a latin fajhoz tartoztak, kiknek az akkori czivilizaczió mindenhol sikert biztositott,

s előlök a benszülött indiánusok meghátráltak. Viszont a latin fajnak kellett meghajolni és tért engedni a gyakorlati téren nagyobb tett­ erővel biró germánoknak. A latin lefegyve­ rezte az indiánt, a germán pedig a latint; s ha visszagondolunk a legutóbbi idők ese­ ményeire, ugy találjuk, hogy ez állítás jo­ gosultsága megint valónak bizonyult. De itt nem az áriái család e két nagy ágáról van szó; a bekövetkezendő harcz a fehér és sárga bőrű ember, az európai és mongol faj között fog majd folyni. E harcz már meg is kezdődött ugy Amerikában, mint Ausztráliában és a csöndesoczeáni szigeteken, hol a khinai az eredeti benszülötteknek már most is rettenetes vetély­ társául van elismerve. Ott, a hol másoknak törekvéseire bukás, végelszegényedés követke­ zik, —• a khinainak minden sikerül, meggazdag­ szik. Czélt pedig takarékossága, egyszerűsége, és fáradhatlan szorgalma által ér el. Magában Shanghaiban, Khinának legjelentékenyebb for­ galmi kikötőjében, hol csak alig tíz évvel ezelőtt az összes vállalatok európai kereskedők kezei­ ben voltak, — ma mái- csaknem föltétlenül a khinaiak uralkodnak. Bármi téren mutatkozzék is az európai vállalkozó szelleme, a khinai rög­ tön vetélytársul szegődik, s az európait kiszo­ rítja. A hova a sárga ember megy, onnan a fehér bőrűnek tisztulni kell. Kivánatos volna, hogy ezen jelenségre a magasabb műveltség előnyével biró európai figyelme idejekorán ki­ terjeszkedjék, hogy akkor, majd ha tettre lesz szükség, a vész elhárítására kellő eszközökkel rendelkezhessék. Faragó Ödön fölolvasása alkalmából, melynek közlését itt befejeztük, ezúttal is bemutatunk né­ hány khinai képet. Az asszonyokról szóló rész illusz­ trálására egyfiatalkhinai nőt és egy éltesebb pekingi dámát sajátságos öltözeteikben. Két nagyobb képen Peking két szép emlékművét, a melyekről még a kö­ vetkezőket jegyezhetjük föl: A 11 uildha-vallás papjai, az úgynevezett bornak, lemondva a földi élet gyönyöreiről, egészen vissza­ vonult szent-életet élnek. Soknak azonban nincs Ínyére a zárdai élet, s egyszer csak odahagyja a ko­ lostort. Annyival nagyobb tiszteletben részesül az olyan bonz, ki elvéhez holtig hű marad. Az ilyen halála után — ugy szólván — szentté avattatik, s tiszteletére monumentális emlékoszlopot építenek. Mai egyik képünk, egy ily torony-alakban fölemel­ kedő sirkövet ábrázol, mely nagyhírű bonz emlékét akarja megörökíteni. Az oszlop alja és dereka fehér márványból készült s faragványok ékitik ; mig felső •része élénk színekkel pompázó porczellán téglákkal van kirakva, s pagoda szerű emelvén vekre osztva. A Láma hit nem egyéb, mint reformált Buddha­ vallás ; tulajdonkép Tibetben vette kezdetét, onnan terjedt át egész Mongolországba és Kljina északi részébe is. A láma templomok és kolostorok — ki­ vált Peking környékén — nagy fényűzéssel vannak építve, mert a lámákat a császári család igen nagy kedvezményekben részesiti. A mandarin-ruhába öltő-

124

VASAKNAPI UJSAG.

zött egyéniség a még most is élő nagy láma, ki egye­ nesen Tibetből jött, hogy az ott székelő valódi lámá­ nak személyét Pekingben képviselje. Második migyobb képünk egy remekül épült emlékművet tüntet föl, a melyet egyik khinai császár roppant költségen — az elsőnagy láma tiszteletére - emeltetett. E szép építmény rendkívül hasonlít az indiai templomokhoz.

AZ ARADI SZÍNHÁZ EGESE.

!

A színházaknak tüz által pusztulása mintha csak járvány volna. A balesetek annyi eshető­ ségét a színházaknál sok körülmény szaporítja, s ugy látszik, hogy a legszigorúbb intézkedések sem tudják korlátozni a tüzveszedelmeket. Mióta a brooklyni (New-York) és a bécsi Eing-szinházi nagy katasztrófa bekövetkezett, a tüz elleni in­ tézkedések rendszabályairól valóságos kódexe­ ket állítottak össze, de azért alig múlik el hónap, hogy szinházak el ne hamvadnának. Ezek a közintézetek mintha csak máglyára volnának ítélve, s a statisztikusok már az összegyűjtött

túli nagy magyar vidéken sokáig Debreczen volt a magyar színészet központja, de Arad azért osztozott vele. Kégi, dísztelen színháza megtette a szolgálatot, de mindjobban érezhetővé is vált egy diszes, a közönség igényeinek megfelelő színház. Ez el is készült 1874-ben. Azóta Te­ mesvár is elkészült színházával, de azt a magya­ rosodás még nem hódította meg. Csaba is épí­ tett, sőt Czeglód szintén, de ezek a helyi viszo­ nyoknál fogva másodrendűek. Az aradi színházhoz Skalniczky budapesti építész készítette a terveket. Nézőtere 1400 főnyi közönségre volt számítva. Az egész épület ugy berendezve, hogy a bérbeadható helyiségekkel (lakások, boltok, kávéház, stb.) állandó jövedel­ met nyújtson. E bérházak két oldalt állnak ; ezek meg is menekültek a tűzvésztől. Az épület nagy négyszögben, szabad helyen áll, ama nagy széles ut közepére emeltetvén, mely Aradot ketté metszi, s kereskedelmét, forgalmát, sőt előkelő városiasságát is összegyűjti. A színházzal együtt készült Arad a város­ ház építésére is, s a kettőre hatszázezer forint

8. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM.

A színház tökéletesen elpusztult. A réztetö lezuhant a nézőtérre. A díszletek is elvesztek. A ruhatárt, könyvtárt még meg lehetett men­ teni. Mannsberger igazgató és színtársulata a legsanyarubb helyzetbe jutottak. A színház maga a fölszerelésekkel együtt az «Adriai) társulatnál 172,848 frtig volt biztosítva; a bérházak 145,000 írtig, de ezekben csak mintegy ezer frtnyi ron­ gálási kár támadt. A színháznál a falakért körülbelől 40,000 frtot leszámítva, körülbelől 130,000 frtnyi kár megtérítésére lehet számi-" tani, s így valószínű, hogy Arad áldozatkészsé­ gével .együtt, a színház rövid idő alatt ismét

EGYVELEG.

8. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM,

WAGNER

RIKHÁRD.

(1813—1883.)

A zenekölteszet legklasszikusabb művelőit Németország adta a világnak. Utánok aztán gyorsan bekövetkezett a hanyatlás. Olasz és franczia zeneköltők uralkodása kezdődött. Né­ metországban szinetlen, tartalom nélküli zene­ müveket alkottak. Utánozták a nagymestereket, de nem birván azok költészetével és erejével, a német operába nem tudtak uj életet önteni. A kimerültség, az elszegényedés csak fokozódott. Wagner Rikhárd a csenevész középszerű­ ségek korában lépett föl. Talán ép ez volt oka, hogy oly nehezen tudott utat törni magának, s hogy oly nagy tábor alakult ellene, mely folyto-

VASÁRNAPI ÚJSÁG. Arisztokratikusnak is tartotta az eddigi zenét, a vonós hangszerek finom játékával, a gyöngéd színekkel. Ezek zárt körbe, áhítatos hallgatók­ nak valók. A miniaturszerü finomság helyett ő freskókat kívánt festeni. Czélja volt a zene polifóniáját kizsákmányolni, szétosztani hatá­ sát még a tömeg közt is. Lehet-e egész dalmű­ vel oly hatást érni el, mint egy indulóval, me­ lyet a zeneileg nem müveit tömeg is lelkesülten hallgat? Ez is benne van abban az irányban, melyet követett. Meg lehet támadni ezt a fel­ fogást, mert hiszen a nagy tömegtől máshol meg fejlett zenei érzéket kíván, mikor a tömegre annyira ható dallamokat megvonja tőle és a dráma szövegének mélységére utalja. Feladatához kiváló és sok adománynyal birt.

125 nemzeti elemeket is. Mondákat, a német mythologiát használta föl. A mythologia zord istenei, a Gral-mondakör és a Niebelungen harczias, kemény hősei szerepelnek operáiban. Állhatatosan, következetesen küzdött a ki­ tűzött czélért. A hidegség, a gúny, a sok táma­ dás nem riasztotta vissza. Szívósan dolgozott és nemcsak operákat irt, hanem könyveket, röp­ iratokat. Ezekkel is egyengette maga előtt az utat. Fizikailflg csodálatosan bírta. Bámulatos, hogy Wagner, ki oly izgalmas életet ólt, azzal a gyönge kis testalkattal megérte élete hetvene­ dik évét. Pedig ideges volt, s egy zenekari próba testét és lelkét igénybe vette. Életében ellenfeleit nem tudta megtéríteni, de tetemesen csökkent számuk. Operái előtt

* Mesés nagy örökségek hirét használják fel ujabban egyes szédelgők könnyen hivő emberek tőr­ be csalására. Az amerikai nagybácsik és a keletindiai nábobok a legközönségesebb alakok. Közelebb a skó­ tokat lármázták föl azzal, hogy a hires newyorki kereskedő Stewart végrendelet nélkül halt el s így

H

AZ A R A D I

adatokból ki tudják mutatni, hogy bizonyos évek alatt a tűzi veszedelemnek átlag minden színházra nézve be kell következni. Még nálunk is, hol aránylag csak kevés az állandó színház, kiveszi a tüz pusztítása a maga részét. A temesvári színház alig hogy fölépült, leégett. Ezt azóta már fölépítették. E hó 18-án az aradi szép színházat érte hasonló sors. Evek előtt a nemzeti színházat is többször környé­ kezte az égés veszedelme. Egyszer a töszomszédjában volt «Griff» fogadó (a mostani "Pannónia helyén) gyúlt ki, máskor a színházi épülethez függesztett nagy raktár, hol a festő terem volt és a hol a díszleteket tartották. Egyszer meg közvetlenül a színházi épületben, az irodában tört ki tüz. Mindannyiszor sikerült a színházat megmenteni. Az aradi színház a derék alföldi város egyik legdíszesebb épülete volt, összekötve bér­ házakkal. Arad a magyar színészet egyik fontos állomása, a mint hogy fontos minden oly város, melynek állandó színháza van, hol a színészek télen megvonulhatnak. Nyáron az arénákban aztán könnyebb a megélhetés. Az egész tiszán-

SZÍNHÁZ.

kölcsönt vett föl. Két évig folyt a színház épí­ tése, s 1874 szept. 21-én, a király jelenlétében (ki akkor hadgyakorlatokon időzött Aradon) nyi­ tották meg a nemzeti színház tagjainak közre­ működésével és Fáy András «Mátrai vadászok* vígjátékával. A színház a bérházakkal együtt 450,000 írtba került. A tüz e hó 18-án délután 2 óra körül tört ki, s másfél óra múlva a diszes színház füstölgő rommá lett. Csak falai meredeznek föl kopaszon. Mi okozta a veszedelmet, nehéz lesz kideríteni. A tüz a színpadon vagy a színpad körül támadt, s csak akkor vették észre, midőn már a tetőn tolult ki a füst. Többé menteni nem lehetett. A színházi helyiségekben, akkor épen ebéd ideje lévén, alig volt valaki. Faludi nevű színházi festőt, ki a harmadik emeleten levő festő terem­ ben dolgozgatott, szorította az épületbe a vesze­ delem, s nem volt más menekülése, minthogy a harmadik emeletről kiugrott. A tűzoltók pony­ vát tartottak ugyan, de ezt a súly kiszakí­ totta kezökből es Faludi oly szerencsétlenül esett, hogy csonttörést szenvedett, s állapota aggasztó.

óriási vagyonának két harmada Dumfrieshireban lakó skót rokonait illeti. A zugprókátoroknak akadt is elég dolguk, mig nyilvánossá lett, hogy az ameri­ kai sokszoros milliomos hagyott hátra érvényes vég­ rendeletet s egy pár millió adományon kivül min­ den nejére maradt, kinek elég sok rokona van s igya skótoknak még jövőre sem lehet örökségre reményök. * Az orvosok száma Európában és az Egye­ sült-államokban, a párisi orvosi akadémia által esz­ közölt számitások szerint, jelenleg 189,000. E szám­ ból jut az Egyesült államokra 65,000, Angliára és gyarmataira 35,000, Németországra és AusztriaMagyarországra 32,000, Francziaországra 26,000, Olaszországra 10,000, Spanyolországra 5000, stb. * Bismarck herczeg nejét a perzsa sah a naprenddel tüntette ki, mely kitüntetés a maga ne­ mében páratlan s annál feltűnőbb, mert Perzsiában a nők tudvalevőleg igen alárendelt társadalmi állást foglalnak el. A naprend diszjele a perzsa czimert mutatja a felkelő nappal s az oroszlánnal. A német császár készséggel megadta a herczegnőnek az enge­ délyt, hogy e rendjelt viselhesse. * Egy tengeralatti vulkán a jóniai tengerben Santa-Maura sziget közelében 5 ölnyire a tenger színe fölé emelkedett. Mivel e hely nagyon veszélyesa hajózásra, pontosan megjegyezték.

WAGNER

nosan küzdött vele. Wagner szakított az eddigi zenei iránynyal, s elég magvas szellem volt, hogy a mit lerontott, annak helyére saját alkotá­ sát tegye. Az éneket alárendelte a zenének. Ez volt ellene a legnagyobb vád, s ezért zárták el tőle soká Németország legelső színpadait. A kö­ zönség megszokta és szerette a melódiákat, a fülbemászó dallamokat. Wagner nagyon kevés figyelemmel volt arra, hogy vihet-e haza az ő operáiból fütyürészni valót a közönség. 0 zenei festésre törekedett, s nevetségesnek találta, hogy különböző érzelmeket ugyanegyforma dal fe­ jezzen ki. Az ő ideálja a zenedráma volt, hol a zenével a cselekmények és szenvedélyek mellé hangulatot kell ébreszteni. Szöveges zene össze­ forrjon, s a színpad különbözzék a hangverseny­ termektől.

RIKHÁRD.

A hangszerelés titkát rendkívül ismerte, a zenekar hatalmát ő emelte föl annyira, hogy az ujabb idők zeneköltöi is meghajolnak ez előtt. Verdi, Gounod, kik annyi diadalt arat­ tak már, úgyszintén az ujabbak közül Delibes, Massenet a hangszerelésben nem zárkózhattak el Wagner hatása elől. Birt költészettel is, habár ezt sokan megtagadták tőle. Nincs egy dalmüve sem, melyből emelkedett költői részek hiá­ nyoznának. A szövegben is megmutatta ezt; ezek bizonynyal költőiebbek, mint drámaiak. A szövegre nagy súlyt helyezet1'. Operáihoz senki más, mint saját maga nem Írhatott volna szöveget. Abban a szerencsés helyzetben volt, hogy itt sem kellett másra szorulnia. Mintegy népiessé akarván tenni az operát, a szöveghez nemcsak a regényességet kereste, hanem a

egyenként megnyíltak a nagy német színházak is. El kellett ismerni, hogy nemcsak rombolt, de alkotott is, s hogy Németország zenészvilá­ gában nincs senki, a kit csak hasonlítani is lehetne hozzá. Most, mikor meghalt, egész Né­ metország az elismerés koszorúját teszi le sirjára. Teljes élete a színházaknak volt szentelve, színháznál, színháznak dolgozott, s utoljára külön színházat is építtetett magában Bajoror­ szág egy kis városában. Bayreuthban, hol aztán Németország legkitűnőbb erőivel adatta elő dal­ müveit. A színpadot, a nézőtert egészen máské­ pen rendezte; a zenekar elrejtve működött. Az utóbbi években (1868 óta) semmi na­ gyobb müvet nem fejezett be, de folytonosan dolgozott. A Bayreuthben előadott két nagy

S. ^ZÁM. I^-SI. XXX. 1VFOLYAM.

126

VASÁENAPI ÚJSÁG.

8 . SZÁM. 1 8 8 3 . XXX. ÉVFOLYAM.

him naponként reggel 10 órától délután 4 óráig felváltja társát az ülésben. A fiatal galambok kezdetben vakok s csak pehely van rajtok toll helyett. Hat-hét nap múlva látni kezdenek s ekkor jelentkeznek a tollak is, melyek 5—6 hót alatt annyn-a nőnek, hogy a kis madár a fészket elhagyhatja. Rendesen azonban, hogy erősebb nemzedéket hozzanak létre, a két fiatal madár ' közül a gyengébbet jó korán megölik. A galam­ bok vedlése évenként egyszer történik s ez idő­ ben nem tudnak jól repülni. A fiatalok már a második hónapban megvedlenek s 4—5 hónap múlva teljesen alkalmasak a besoroztatásra. A fiatal nemzedék közül azokat, melyek nem kora tavaszszal jőnek napvilágra, kíméletből a követ­ kező évig várakoztatják. A tanításnál az első j évben csak 40—60 kilométer távolságra viszik | el őket hazulról, később 100 kilométernyire is, sőt öregebb galambokat kétszer ily távolságra. ! Minden egyes utazás után szükséges néhány napig régi fészkükben tartani őket, hogy tájé­ kozódási érzékök élénk legyen. E tájékozódás nagyrészt a világtájékok szerint történik s ezért : azt a kosarat, melyben a hadigalambokat szál­ lítják, mindig ama világtájék felé kell kinyitni, a hol otthonuk van, hogy a galambok akaratla­ nul ez irányba repüljenek. A felbocsátás csak tiszta időben történhetik, mert az eső és erős | szél mindig akadályozza őket a helyes irány fölismerésében. Ha már kisebb állomásokra jól betanítot­ ták őket, fokozatosan haladnak előre. Rendesen 7, 15, 30, 50, 70, 00, 120, 150 stb. kilométernyi : távolságot vesznek egymásután s a már idősebb galambok farktollaira sürgönyt is akasztanak. ! É sürgöny tartója legtöbbnyire egy vastag lud] toll, melyben a sürgönyt finom papírra vagy ; kolíodium-hártyára irják, nyomják vagy mikro­ fényképezik. A toll nyilasait viaszszal tömik be, i hogy a nedvesség be ne hatoljon s magát a tollat a galamb középső farktollára erős czérnával kötik meg. E munkát gondosan kell végezni, mert megtörténhetik, hogy a farktoll I megsérül s repülés közben a sürgönynyel elhull. I Mivel ez eset a legnagyobb óvatosság mellett is 1 megtörténhetik, vagy maga a madár ragadozó madarak s ellenséges golyó áldozata lehet, há­ ború esetén ugyanazt a sürgönyt több madár farkára szokták egyszerre megerősíteni. Nagy és fontos szolgálatot a háborúkban még eddig nem tettek a galambok, de már a legutóbbi nómet-franczia hadjárat megmutatta, hogy egyes esetekben, midőn vasút és táviró alkalmazása lehetetlen volt, igen jó hasznukat lehet venni s azóta az a gond, melyet különösen a belgák okszerű kiképzésükre fordítanak, bizo­ nyosan nagyon emeli «katonai" értéküket is. Eljöhet még az az idő is, midőn hadigalambok nélkül lehetetlen lesz rendes hadakozó sereget képzelni.

müve (a «Niebelungen-gyürü» es tavaly «Parsi- • lehetett, hogy a mester napjai megszámlálvák. Az őserejü szellem hirtelen, minden nagyobb fál») már régebben elkészültek. A magyar közönség jól ismerte Wagnert, betegség nélkül vált meg a gyönge testtől. kivált a fővárosi. A nemzeti színházban ren- ' Holttestét Bayreuthba vitték, s ott temet­ desen adják a "Bolygó hollandi», «Lohengrin» ték el. Az első, ki a távolból eljött, hogy sirját és «Tannháuser» operáit, s adták «Kienzit» is. ! meglátogassa, maga a bajor király volt. A feje­ Művészi összeköttetései és a német színpadok- i delem hosszasan időzött a friss sirnál, melyben ról való száműzetése következteben Wagner Németország egyik lángszelleme aluszsza egy életében jelentékeny rósz jutott a magyar fő- j küzdelmes élet fáradalmait. városnak. Itt él szellemének egyik osztályosa, j Wagner működése kétségtelenül korszak­ Liszt Ferencz, ki maga is ez irány hive; itt volt aik i tó a német zeneköltészetben, s hatása már nemzeti színházunknál Richter karnagy, kit szembetűnő más nemzeteknél is. A költészet Wagner saját müveire nézve a legilletékesebb j barátai számára mély forrás az, melyből sokat karnagynak tartott. A budapesti közönség eman- , lehet meríteni. Az elfogultság, mely eddig csak czipálta magát a bécsi, berlini zenei ítéletek alól, zavaros forrásnak látta, bizonyosan másképen s Wagner zeneműveinek és operáinak megvolt nézi, ha nem látja egyszersmind a mester daczos nálunk már akkor a maga közönsége, mikor és ingerült egyéniségét, hanem csak a szellemet. Németország nagy része Wagnert voltakéjjen '-. még csak a nTaunháuser »-re irt zene-paródia elő­ adásából ismerte. Wagner két ízben tartózkodott A BESOROZOTT GALAMBOK. Budapesten: 1863-ban ós 1875-ben; ez utóbbi alkalomkor huzamosabban. Nem hiába panaszkodunk Európában a A nemzeti színházban 1863-ban maga ve­ militarizmus ellen. E modern Moloch néhány zényelt egy opera-egyveleget, mely «Tannháu- évtized óta folyton nagyobb áldozatokat követel ser», «Lohengrin», «Tristan», a «Mesterdalno- a társadalomtól s mindent, a mi körébe esik, kok» ós «Niebelungen» (még akkor nem igen szolgálatába von. Még a szelídség, a béke régi keresett operái) ének- és zenerészeit ismertette jelkepei, a galambok, sem kerülik el e hatalmas meg. A hatás után aztán elővették Wagner ope­ ur szolgálatát s évről-évre nagyobb számmal ráit is, melyektől az előtt annyira idegenkedtek. kénytelenek a zord Mars véres terveit elő­ «Lohengrin»-tnagy hatással adták elő 1866-ban. mozdítani. A lovon kivül egyetlen állat sincs, mely Másodszor Wagner 1875 tavaszán, Liszt Ferenczczel együtt rendezett nagy zenekari hangverse­ ilynemű szolgálatokra annyira alkalmatos volna. nyeket a redutban, a bayreuthi színház javára. A postagalambok~rendkivűl éles szemmel és Wagner élete csupa változatosság. Az egész tájékozási képességgel vannak ellátva s e tulaj­ emberben átalában sok feltűnő egyesült, s fel­ donságuk a gyors repülési tehetséggel párosulva, tűnő volt még külsőségekben is: öltözetében a háborúban megbecsülhetetlen. Már háromezer (fekete bársony, egészen Hans Sachs-korabeli évvel Krisztus születése előtt elismerték az szabással), ideges modorában, különczködései- egyiptomiak, kiknél a galamb kedvelt háziállat ben és környezetében, mely rajongókból állt. volt, e sajátságaikat; de csak ujabban fejtették Különczködése es környezetének fanatizmusa ki azt tökéletességig részint az által, hogy egyes alkalmasint több ellenséget szerzett neki, mint galambfajokat keresztezték, részint hogy őket megszokott helyökről fokozatos eltávolítás által merész ujitása. Lipcsében született 1813-ban, s a zenével tájékozódásraszoktatták. Az igy nevelt antwerpeni már kora ifjúságában kezdett foglalkozni. Ez ós lüttichi postagalambok használtatnak külö­ volt főtanulmánya. Huszonhárom éves korában nösen hadi szolgálatokra.«Carrier», «Tümmler», lett a magdeburgi színház karnagya, a hasonló j «Dragon», «Möwchen» nevek alatt ismeretesek tisztet még több színháznál töltött be, mignem : e fajok s tenyésztésükre különösen a belgák, külföldre Londonba, Parisba ment. A franczia fő­ i csak oly nagy gondot fordítanak, mint nálunk városban sanyarú viszonyok közt élt, s ekkor ! a lovak nemesítésére; még arra is ügyelnek irta (1841) «Rienzi» operáját, melyen az olasz többek közt, hogy lehetőleg sötétszinü fajok operák hatása látszik, és a «Bolygó hollandi »-t, jöjjenek létre, melyeket a ragadozó madaraktól mely már egy uj irány terméke, s gazdag eredeti­ kevésbbé lehet félteni. Minta lovakat futtatások ségekben. Nemsokára Drezdába hivták meg kar­ által, ugy a galambokat próbarepülésekkel gya­ mesternek. Ez volt «Rienzi» előadásának ered­ korolják be. Minden ily kiképzett madár repülő ménye. 1845-ben irta «Tannháuser»-t, melyben tollán ott van a szám s egyúttal jelzése annak, teljes kifejezésre juttatá reformátori irányát. hogy mely irányban képes repülni, pl. Buda­ Lassan, évek során, lépésről-lépésre tudott ez pestről Bécsbe. Soknál, mint a híres lovaknál, opera csak egyik színpadtól a másikig jutni, s még a családfát is följegyzik. mikor az ötvenes években több helyen is elő­ A madarakat külön e czélra készített kalit­ adták, átalános gúny fogadta. Pedig senki kákban szállítják a harcztérre vagy a kaszár­ sem irt Németországban azóta megközelítő dal­ nyákba ; minden kalitkán ugyanazok a számok müvet se ennél. Ez operát 1861-ben Parisban ós nevek vannak, melyek a madarak tollán. kipisszegték; «Rienzi» később inkább tetszett, A kalitkák különböző osztályokra oszlanak, me­ SZŐRÖS EMBEBEK ÉS SZAKÁLLAS Wagner nagy boszuságára, ki «Rienzi»-t meg­ lyek egymástól teljesen elkülönitvék s e mellett ASSZONYOK. tagadta volt. külön rácsajtókkal elzárhatók. A páros galam­ Az 1848-iki események is ürezdáben ta­ bok számára égetett agyagból költő-fészkeket is Nem tartozik épen a nagy ritkaságok közé, lálták még, részt vett a májusi fölkelésben, s tesznek be. De vannak mindenütt még ülörudak hogy egyes emberek teste rendkívül szőrös s a vádolták, hogy belőtt a királyi palota ablakán. is, legalább 20 czentiméter távolságra a faltól, ! nőknek szakálla nő. Már a legrégibb időkben Már előbb néhány iratával mint forradalmi szel­ hogy a madarak tollaikat meg ne sérthessék. | jegyeztek föl ily eseteket s azóta csaknem folylem tűnt föl. Menekülni kellett, Svájczba vonult, \ Ez ülőrudakat függélyesen álló kis deszkák í tonosan találkozunk egyes rendkívüli alakokott irta «Lohengrin»-t, s megkezdte a «Nibelun- í szakaszokra osztják, hogy az egyes madarak ne ; kai. Mig azonban régebben az ily jelenségeket gen-gyürüt». Majd Olaszországba, Franezia- ; veszekedjenek s tollaikat megtópdesve, repülő ! egyszerűen csak természetjátékainak tartották, • képességűket ne rongálják meg. Gondoskodnak : ujabban a tudomány részletesen foglalkozik veországba látogatott el. Végre is Wagner tehetségét mind többen kellő világossági-ól és szellőztetésről is, de az ! lök s a tüneményeket, a mennyire lehet, termé­ fölismerték. Tisztelői közé tartozott az ifjú ba­ ablakokon vasrostély is van, hogy ragadozó szeti okokból igyekszik megmagyarázni. Egy jor király is. Wagnernek 4000 frt évi járadékot állatok ne férhessenek hozzájuk. A hazarepülő : évtized óta meglehetős nagy irodalom jött létre rendelt, s udvari színházát teljesen rendelkezé­ galambokat otthon oly készülék várja, melybe | e tárgyról s egyes irók, köztük első sorban sére bizta. Münchenben irta a «Tristan és a madárkák könnyen berepülhetnek, de nem ! dr. Bartels Berlinben ép ez irányban tett kuta­ Izolde»,*A nürnbergi mesterdalnokok», a «Wal- jöhetnek ki belőle. Midőn berepülnek, a csapó­ tásaik által lettek ismertté. kürök», a «Bheingold» operákat. A király egész készülékkel összeköttetésben álló villamos csen­ Midőn e kutatások főbb eredményeit ismer­ baráti vonzalommal viseltetett hozzá. De e gettyű jelt ád az őrnek, hogy a sürgönyt át­ tetni s egyúttal a legérdekesebb jelenségeket benső viszonyt nem szerették Münchenben; azt vehesse. A külső állomásoknál a galambokat bemutatni akarjuk, mindenekelőtt szükséges a hitték, hogy Wagner nemcsak zeneköltéssel, nemek szerint elkülönítik, nehogy tojást rakva, rendkívüli szőrösség különböző alakjait jól meg­ hanem politikával is foglalkozik. Nemcsak zenei, a repülésre alkalmatlanok legyenek. Még az különböztetnünk, mivel e kifejezés alatt igen hanem politikai pártok is alakultak ellene, s ablakokat is meglehetősen elzárják, hogy ne különböző dolgok fordulnak elő. így például Wagner elhagyta a királyi udvart és Münchent. nézhessenek ki, mert megtörténhetnék, hogy valódi szőrösödésnek nem lehet nevezni a hajA bajor király pártfogása tette lehetővé, különben megjegyeznék maguknak a környéket ! nak azon nagy mértékben történt kifejlődését, 1 hogy Bayreuthban külön Wagner-szinház épült. s nem igyekeznének hazajutni. mely betegesen elváltozott, megvastagodott és Itt volt nyári laka is. Wagner az utóbbi évek A «besorozott» galambok ápolása jóformán sötét szinü bőrhelyeken, az úgynevezett anya­ egy részét rendesen Olaszországban töltötte. mái- a tojásnál kezdődik. A párosodás után ren­ jeleken, mutatkozik, mert e tünemények a paItt, Velenczében érte utói a halál e hó 13-án. desen tizenegyedik napra következik a tojás. thologia körébe tartoznak. Egészen más a rendTöbbször nősült. Özvegye Liszt Ferencz Az agyagfészekbe az előtt szalmát és rőzsét , kivüli szőrösödés az egészséges, meg nem válto­ leánya: Cosima (előbb Bülow jeles zenész neje) tesznek. Két nappal későbben az első után le­ zott bőrön s ez esetben is Ecker után, ki e s egy fia maradt. Liszt a múlt hó elején volt rakja a galamb a második tojást is s megkez­ tárgygyal szintén részletesen foglalkozott, két Wagnernál Velenczében, mikor még sejteni sem dődik a kiköltés. Ez 18 napig tart s ezalatt a alakot különböztetünk meg: 1. A selymes haj-

127

VASÁRNAPI ÚJSÁG

nak vagy gyönge pelyhes szőrnek, a mely tudva­ ment. Uraler Borbála, ki 1633-ban Augsburgban levőleg a gyermeknek csaknem egész testét született, már ez időben is pénzért mutogatta elfedi, helyi va:y kevéssé elterjedt átalakulását magát: arcza és egész teste gyapjuszerü szőke valódi hajjá. Ide lehet számítani a nőknél elő­ szőrrel volt födve, füleiről fürtök csüngtek le éfl forduló szakállakat, a férfitest átalános erős I hosszú leomló szakálla volt. megszörösödését. 2. Az úgynevezett «szőrös em­ Sokkal tekintélyesebb alak volt az előbbiek­ berek • szabályellenes szőrét, mely öröklődik s nél M . . . Viola asszony Wilcoxból Pennsyl­ rendesen a hiányos fogzattal összeköttetésben vaniában. Jelenleg mintegy liuszonmolez eves, áll. Bartels még más megkülönböztetéseket is \ szülői, nagyszülői es testvérei teljesen rendes tesz, melyeket azonban, mivel túlnyomólag arczuak voítak. Ö maga kis termetű i testének tudományos jellegűek, itt mellőzhetünk. minden része teljesen nőies. Feje szabályos, tün­ A szakállas nőket illetőleg ismét tehetünk döklő, rövid, fekete, csak a vállig terjedő hajjal, nemi különbséget. Egyik a kis bajusz, mely a sötétbarna szemekkel es süni szemöldökkel. Kü­ barna nőknél igen gyakori, ugy, hogy alig van lönben egészen olyan szakálla volt, mint a fér­ ember, ki egyes példákat ne látott volna. Másik fiaknak. Bajusza mintegy félhüvelyk hosszú, a valódi, nem pelyhes szakáll, mely mái- valódi egyenlő finom szőrszálakból. A pofaszakáll és szőrből áll s a férfiakéhoz igen hasonlit. Ez ese­ szakáll 4—5 hüvelyk hosszú, göndör, fekete, tek sem oly ritkák, mint közönségesen hiszik, dúsgazdag es hasonló finom s/.erkezetü szakálla mert a legutóbbi időkből is több tuczat ily ese­ már kis leány korában mutatkozott s IS eves tet irtak le. Hogy régebben is előfordult, tanú­ korában teljesen kinőtt. Két leánya van, kiken sítja egy 1733-ban kelt lipcsei följegyzés, mely semmi nyoma sincs e férfias sajátságnak. szerint Müllerin Rosina Margit nevű szakállas Vannak oly esetek is, midőn a szőr az egész nő a szász fejedelemnél inas gyanánt szolgált s testet elborítja, a tenyeret es lábtalpat kivéve, s bár minden két hétben és később hetenként is ez a rendkívüli szörnövés már a kis gyermekek­ borotválkozott és állát kendővel borította, sza­ nél mutatkozik. Ezeknél e sajátságot az utódok kállas állapotát nem titkolhatta el. Mária Teré­ öröklik, s rendesen sajátságos fognövesök is zia idejében egy ily bajuszos nő a rendes van. hjabb időben több eléggé ismert adat van hadseregben huszár volt és kapitányságig vitte. erre nézve, melyek közül a legfontosabbakat itt Vulpius «Kuriositáten» czimü 1811-ben Wai- soroljuk föl:

Helena Antonia Lüttichből.

Helen görög nő.

Knechtin Erzsébet Appenzellből.

A badeni csodahölgy.

marban kiadott müvében emlit meg egy régibb esetet s közli az arczkópet is, melyet itt utána nyomattunk. A szakállas nő, Heléna Antónia, 1489-ben született Lüttich környékén. Már kilencz éves korában volt szakálla, melyet szülői levágtak, de a mely annál erősebben nőtt. A gyermek a lüttichi püspök utján Gráczba került Mária osztrák főherczegnőhöz, ki udvarhölgyei közé fölvette. A nő később is igen egészséges, vidám, szeretetreméltó, eszes volt s több kézi­ munkához értett. Hosszú csinos arcza, tündöklő fekete szemei és piros képe igen jól illettek a szakállhoz, mely 18 éves korában már mel­ léig ért. Egy másik képünk szinten régi munka után Knechtin Erzsébet nevű parasztleányt ábrázol, ki 1630-ban született Svájczban Appenzell mellett, nyolez évig férjnél volt s 84 éves korában festették le. Szakálla egész a mellig ert. Ujabb eredetűek azok a szakállas nők, kik magukat pénzért is mutogatják. Különösen hires volt e tekintetben a bádeni csodahölgy, ki 1876-ban 50 éves korában Freiburgban föl­ akasztotta magát. Bajusza nem volt nagy, de szakálla már meglehetős bosszú. Teljes körszakálla van egy T . . . Helén nevű, Ornstein által leirt görög nőnek, ki jelenleg Athénben él. Egészen nőies termetű, arezszine hófehér, sza­ kálla három czentiméter hosszú. Fiatal korában e gy gyógyszerésznél szolgált s később férjhez

menyében Tirolban megtalálta, s mivel nevöket nem tudtak, az ambrazi szőrös családnak nevez­ tek el. A négy olajkép, mely után készültek a mi rajzaink is, most Bécsben van. Dr. Bartels részletesen foglalkozott a családdal s kimutatta, hogy az a 16-lk században különböző helyeken nagy feltűnést keltett s őket több izben leírták es lerajzoltak. Jelenleg két igen jól megvizsgált esetről tudunk még, egyik az orosz, másik a birmai szőrös ember. Az orosz, kit kutyaembernek in neveznek, Jeftisjeff Andrian Kostroma kerü­ letből, mintegy 1<» evvel ezelőtt tett körutat Nyugot-Európában; midőn 55 éves volt. Ez embernél az arez oly sürün benőtt, hogy mind­ eddig a legszörösebb embernek lehet mondani. Pia l'eilor. ki csak három éves volt, szinten rendkívül szőrös. Nevezetes volt hiányos fogzatok. Andriannak felső állkapcsában csak egyetlen metszőfoga volt a baloldalon, a többi helyen nem is volt soha foga, mig alsó állkap­ csa tele van fogakkal. A kis Fedor alsó állkap­ csán 4 metszőfog van, a felső állkapocson egy sem. Mindkettő arcza feltűnően hasonlított a pudli-kutyáéhoz. (Rajzunkat 1. «V. U.» 1873. évi 52. sz.) A másik nevezetes eset a Sve-Maong birmai szőrös családé. Crawford 1829-ben Avában hal­ lott először felölök. Svó-Maong mintegy 30 éves

M . . . Viola asszony Pennsylvaniából.

Az ambrazi szőrös család.

A legnevezetesebb köztök Pasztrana Júlia mexikói tánezosnő, ki mintegy SS evvel ezelőtt Európában nagy feltűnést keltett s arczképe Budapesten tartózkodása alkalmából lapunkban is be volt mutatva. Egész arczát, sőt egész tes­ tét többé-kevésbbé serteszerü szőr borította. A bajusz gyönge volt, de annál hosszabb a szakáll s a vaskos rut orrt is szőr borította. A füllapiczkákról hosszú hajcsomók hullottak le. A majomarczu rut tánezosnő alakja különben szabályos volt, csinos kezei és lábai voltak. Férjhez ment s 1 s60-ban Moszkvában egy fia született, ki már ekkor szintén szőrös volt, különösen homlokán. Az anya s gyermeke ez utóbbi születése után csakhamar elhunytak s kitömve a Prauschermuzeumba kerültek s most épen Budapesten látható. A hires bázeli orvos és tanár Plater Félix, ki e városban 1536-tól 1614-ig élt, beszél egy férfiról, ki Parisban H. Henrik király udvaránál tartózkodott, s kit e fejedelem rendkívüli szőrösségeért, mint kuriózumot, igen kedvelt. Egész testét és arczát szőr borította, szemöldöke és homlokhaja oly hosszú volt, hogy vissza kellett nyomni, ha látni akart. Egészen közönséges arczu és sima testű nővel kelt egybe, de a gyer­ mekek a szőrös atyához hasonlítottak. Plater 1583-ban látta őket, midőn a fiu kilencz, a leány het éves volt. Siebold tanár e család tagjainak arezképeit nemrég az ambrazi kastély gyüjte-

volt ez időben, rendkivüli szőrössege miatt kis­ korában Birma királyának ajándékozták, ki udvari bolond gyanánt tartotta. A király egy szép birmai nőt adott neki, kitől öt gyermeke lett. A négy első teljesen rendes alakú volt, az ötödik, Maphun nevű leány, már születésekor szőrös volt, s 6 hónapos korában már egész testét szőr borította, s fogai is hiányosak voltak. 1855-ben Yule angol kapitány látta e leányt s egész kutyafejünek találta. Maphunnak két kis fia, kik 4 és 2 évesek voltak, szintén szakállas volt. Az örökösödés tehát itt már a harmadik nemzedékre is kiterjed s ha később még figye­ lemmel fogják kisérni e családot, valószínű, hogy egyszer-kétszer találni fognak köztök sző­ rös embereket hiányzó fogzattal. A szőrösödés tünetei átalában igen régiek. Már maga az a bibliai adat, hogy a vak Izsák a furfangos Jákobot azért tartotta Ézsaunak, mert kezeit és nyakát a leölt gödölye bőrével vonta be, tanúsítja, hogy Ezsau szőrössege rend­ kívüli volt. A tünemény magyarázatául jó lesz figye­ lemben tartanunk, hogy az emberi testet átalá­ ban mindenütt apró pelyhes szőr fedi. Sokan azt vélik, hogy ez volt az ősember természetes ruházata s midőn a ruhakészités mestersége meg nem volt ismeretes, bundás szőr védelmezte az idő viszontagságai ellen. Ha ez áll, a szőrök túlságos fejlődése nem volna más, mint az a

Y

128 tünemény, melyet a mindennapi életben más szerveknél és tulajdonságoknál is gyakran ta­ pasztalunk, hogy t. i. a különben m á r megvál­ tozott utódok közül egyik-másik visszaesik Ősállapotába, azaz az atavismus (öröklés) tör­ vénye, melyet Darwin állapított meg.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

Ü

:

A magyar tud. akadémia kiadványai. Az ér­ tekezésekből több darab jelent meg. A harmadik osz­ tály mint külön kiadványt bocsátja közre Mocsáry Sándornak a Vitéz-féle jutalommal a múlt évben kitüntett monográfiáját tA magyar fauna fém dara­ zsairól*. Mocsáry, a nemzeti múzeum álattani osztá­ lyának segédőre. A 94 oldalra terjedő munka az úgy­ nevezett aranylegyekről szól, kimeritőleg és önálló búvárlatok alapján ismertetvén azok hazai nemeit. Ára 1 frt 20 kr. A tMtmtmsnta Hungáriáé historiea* okiratgyüjteményéből is uj kötet jelent meg, a svéd levéltárakból Strassburg Pálnak 1631-33-iki erdélyi követségéről és I. Eákóczi György diplomácziai öszszeköttetéseiről közölvén levelezéseket, követi utasí­ tásokat, stb. Mindezeket Szüágyi Sándor rendezte sajtó alá s látta el terjedelmes bevezetéssel. Ara 1 frt. Az egyes osztályokban tartott értekezésekből a követ­ kezőket kaptuk: A természettudományok köréből: «Helyreigazító észrevételek Jendrássik Jenő ur . Helyreigazító • czimü észrevételeire", Thanhoffer Lajostól; 20 lap, ára 10 kr. «Adatok a Cestodák ismeretéhez a Solenophorus Megalocephaluson megejtett vizsgálatok alapján,» tizenhét ábrával, dr. Roboz Zoltántól, 36 lap, ára 30 kr. «Adatok a növények, különösön az Euphorbiceák tejnedvének ismeretéhez." Dietz Sán­ dortól, két táblával, 23 lap, ára 20 kr. A mathematikai tudományok köréből: «Az elhajlott fény inten­ zitásának vizsgálata," dr. Fröhlich Izortól, 12 ábrá­ val, 59 lap, ára 40 kr. IAZ algebrai elméletek egyen­ letéhez," König Gyulától, 12 lap, ára 10 kr. A Révai testvérek kiadásában ismét több kötet hagyta el a sajtót. Ezek közt van gr. Teleki Sándornak, a méltán annyira kedvelt írónak leg­ újabb műve: «Garibaldi alatt 1859-ben'. A szerző elő­ kelő részt vett Garibaldi hadjárataiban, bizalmas barátságban állt a kaprerai remetével, s most a nála sajátos elevenséggel, elmés megjegyzésekkel, jellemző apróságok közbeszövésével adja elő e nevezetes idők nagy és kis eseményeit, embereit, kik közül nem egy közelről is érdekel bennünket, mert magyarok. A diszszel kiállított könyv is ezek egyikének, Türr tá­ bornoknak van ajánlva. — *A szeretet rabját, Zola Emil két kötetes regénye, fordította Csukássiné Zmeskál Aranka. A hírneves regényírónak még ab­ ból az időből való műve, mikor az élet festésében nem kereste a leplezetlenségeket. Ez szépen irt párisi idill, mely arról tesz tanúságot, hogy Zolában nem a valódi tehetséget (melynek e regény is tanúsága, de kellő figyelemben a megjelenésekor nem része­ sült), hanem az erős reálizmussal érzékekre ható írót kapták föl. A két kötet ára 2 frt 50 kr. — «Zsidó nők a történelemben,az irodalomban és a művészet terén,' irta dr. Kaiserling Mór budapesti rabbi, fordította Reismann Mária. Kaiserling .évek előtt irta e mun­ kát, különösen művelődési szempontból. A zsidók közt feltűnt nők hosszabb vagy rövidebb életrajzát, jellemzését nyújtja a két kötet. A biblia asszonyai nincsenek fölvéve a sorozatba; de intő- például nem hiányzanakazokanők,kik vallásukat elhagyták,skiválóbb szerepet vittek. A talmud nőalakjaitól, a mártírok tói kezdve, végig a trónon ült zsidó nőkön, írónőkön, művésznőkön majd négyszáz nőről van megemléke­ zés a gyűjteményben. Ara 2 frt 50 kr. — «Játék-, vers- és dalos-könyv, kisdedek számára. Az orsz. kisdedovó-egyesület megbízásából, a legkitűnőbb e nemű müvekből összeállitá az országos kisdedovóképző-intézet tanári kara. Budapest 1883. A 164 ol­ dalra terjedő kötet ára 80 kr. Az «Illem könyvei czimü terjedelmes munkát adnak ki a Révai-testvérek füzetekben. Nem csupán az úgynevezett etiquette képezi tárgyát, hanem átalában az egész háztartás és mivelt élet szokásai, a családi vagy társasélet különböző alkalmai. Hazai és külföldi művek felhasználásával irta Kalocsa Róza. Körülbelül 16—18 öt ives füzetben fog meg­ jelenni, minden hónapban 2—3 füzet, ugy hogy az egész mű rövid néhány hónap alatt az előfizetők kezeiben lesz. Egy-egy füzet ára 30 kr. A teljes mű előfizetési ára 5 frt. Eddig öt füzet jelent meg, s ez a lakásról, az ifjúságról, a ház uráról, a ház asszonya*

VASÁRNAPI UJSAG. ról, a feleségről és anyáról, a cselédekről, az emberi élet különböző szakaszairól (születés, bérmálás, jegy­ váltás, kelengye, esküvő) szól, figyelmet fordítva a hazai viszonyokra. • A magyar nyelv eredete», észrevételek Vámbéry «A magyarok eredete* czimü művének nyelvé­ szeti részére, irta dr. Szinnyei József. Az érdekes és tudományos készültséggel irt dolgozatban Szinnyei a finn rokonság mellett száll síkra, s miután terje­ delmes nyelvészeti czáfolattal szólt Vámbéry mun­ kájáról, azt a meggyőződését fejezi ki, hogy Vámbérynak nem sikerült megingatni a szilárd alapon nyugvó épületet. A tanulmány a «PhiIologiai Közlöny»-ben jelent meg, s most külön füzetben is kap­ ható 40 krért, Knoll Károly akadémiai könyvárus bizománya utján. Folyóiratok. A «Századok' februári füzeté­ ben Pauler Gyula közöl egy tartalmas tanulmányt tAnonymus külföldi vonatkozásai" ról ; Majláth Béla, Szádeczky Lajos. Szentklárai Jenő, Ortvay Tivadar és Tagányi Károly adnak még e füzet­ ben közleményeket. — A tPhihlogiai Közlöny uj füzetének első közleménye «Etimológiánk mód­ szerei*, Tury Józseftől, ki a finn-török harczban Vámbéry mellett fog tollat, s a tárgy körül nagy tájékozódást tanusit. Érdekes megjegyezni, hogy Tury egy kunsági szegény földmives fia, s noha még alig húsz éves, a keleti nyelvekben való nagy jártassága igen feltűnő. — Az «Ungarische Bevue* februári füzetében az első közlemény Pesty Frigyestől van Fiume közjogi helyzetéről; Schwicker ismerteti Trefort tíz évi miniszterkedését; Pauler Gyula egy német nyelven Lőcsé­ ben megjelent könyvre (Picstöl), mely a nemzetiségi küzdelmekről szól, teszi meg észrevételeit; HampBi az aquincumi ásatásokról ir, Heinrich Gusztáv leg­ szebb népballadáinkból tizenöt darabot mutat be ma­ gyarázatokkal, Henry Leo Beck pedisr Aranytól «Mátyás anyja» balladáját forditotta le. Közli a füzet Trefort tanulmányát is Eötvösnek «A XIX. század uralkodó eszméiről," és meleg sorokat Greguss el­ hunytáról. — A «Figyelőn irodalomtörténeti közlöny legutóbbi füzetében dr. Ferenczy Józseftói, Szivák Ivántól, Csaplár Benedektől, Paszlavszky Sándortól, Imre Lajostól és id. Szinnyei Józseftói találunk közleményeket. — A « Xemzetgazdasági Szemlén uj fü­ zetében Heltay Feiencz folytatja az ipartörvény revíziójáról szóló tanulmányát; Schwarz B. pedig a pénzrendszerünk megváltoztatásának szükségét ki­ mutató dolgozatát befejezi. Ezeken kivül dr. Bernát Istvántól van nagyobb czikk tRodbertus-Jagetzov és a német agrárius mozgalmak" czim alatt. — A *12 röpirat' Istóczy folyóirata, februári füzetében a tapolczai kérvény fölött a képviselőházban kifejlett vitát közli részletesen ; ismerteti a kecskeméti zsidó­ ellenes védegylet alakuló gyűlését, stb. — *A fény­ képészeli lapok*, melyeket Kolozsvártt Veress Ferencz inditott meg, mint a magyar fényképészek közlönyét, az uj évben is folytatja pályafutását, jeléül, hogy a kiket érdekel, belátták hasznosságát, a mire a szer­ kesztő törekszik is. Minden hóban egy füzet hagyja el a sajtót, s előfizetési ára évnegyedre 1 frt. — A tRegényvilágt-ból, melyet a Révay testvérek adnak ki, megjelentek a tizenhat-huszonnegyedik füzetek. Ezekben Jókai Mór érdekfeszítő regényének, a «Min­ den poklon keresztül" czimünek, továbbá Mark Twain a «Koldus és királyfi"-ról szóló illusztrált el­ beszélésének s Beniczky Bajza Lenke «Tévesztett utak» czimü regényének folytatásai olvashatók. Kisebb közlemények is élénkítik a füzetek tartalmát. Magyar törvények jegyzetszélü kiadása év­ folyamokban: «1882. évi törvények gyűjteménye." Gyakorlati magyarázatokkal és betűrendes tárgymu­ tatóval, kiadja Tettey Nándor és társa. A 340 oldalra terjedő kötet ára 2 frt. — 1882. XXXIX. törvényczikk a véderőről szóló 1868. XL. t. ez. módosításá­ ról. Magyarázó jegyzetekkel ellátva. Ara 40 kr. Petőfi németül. Aigner Lajos, ki Petőfi sze­ relmi költeményeit «Buchder Liebe» («A szerelem könyve") czimü kötetben, maga s mások fordításá­ ban már közreadta, most hasonló kötetet rendezett Petőfi egyéb költeményeiből «Buch des Lebens» («Az élet könyve») czim alatt, mely a nagy költő genre-képeit, hazafias, családi s vegyes kisebb költe­ ményeit foglalja magában. A fordítások, melyek alatt leggyakrabban Farkas Miksa, továbbá Aigner, Kolbenheyer, Neugebauer, Steinbach, Sturm Albert, MolitorÁgost, Kertbeny, stb. neveikkel találkozunk, különböző értékűek, átalában véve többé-kevésbbé sikerülteknek mondhatók, s jó szolgálatot tehetnek a legnépszerűbb magyar költő megismertetésére a németül olvasó világban. A borítékon a német sajtó elismerő nyilatkozatai vannak közölve az első kötet­ ről. E második gyűjtemény, az elsőhöz hasonló kis 8-adrétben 400 lapra terjed s ára 2 frt (—4 mark). Felolvasás Petőfiről Amerikában. Az ame­ rikai magyarok buzgón rendeznek gyűjtéseket a Duna

8. SZÁM. 1 8 8 3 . XXX. ÉVFOLYAM.

áradása által károsultaknak. Clevelandban e hó első napján estélyt tartottak, mely 937 dollárt jövedel­ mezett. Ez alkalommal Löw Vilmos hazánkfia, ki Petőfitől sok költeményt lefordított és adott ki an­ gol nyelven, felolvasást tartott szintén angolul Pe­ tőfi költészetéről. A felolvasás megjelent nyomtatás­ ban, s mi is megkaptuk a 14 oldalra terjedő füzetet, mely közli a gyűjtés eszközlésére alakult bizottság névsorát is. A felolvasás idézi hires íróknak és tudó­ soknak ítéletét Petőfi költészetéről, hogy rámutas­ son az osztatlan magasztalásra, melyben mindenütt részesül. Ezután megismerteti életét, s költeményei­ ből ád mutatványokat, többi közt a «Talpra ma­ gyart" is közli. A füzet ára 25 cent. Magyar színdarabok külföldön. Drucker Ernő hamburgi színigazgató, ki színi viszonyaink tanul­ mányozása végett már több nap óta a fővárosban időzik. Silberstein Adolf fordításában megszerezte Csikytől a «Proletárok" és «Kaviár» színműveket, továbbá Toldy István «Uj emberek" vígjátékát, me­ lyeket Hamburgban akar először színre hozni. A «Mulattató zsebkönyvtár* czimü füzetes vállalatból, melyet Esztergomban Buzárovicí Gusz­ táv inditott meg, két szám jelent meg. Az egyik Gerstiicker Frigyesnek «Végzetek" czimü, az ameri­ kai életből vett elbeszélésének fordítását közli 203 lapnyi füzetben, s ára 24 kr. A másik füzetben két humoreszk van dr. Spinozától: «Kisvárosi arisztokráczia» és «Javorek Lukács a muszka espion* czim alatt. Ennek ára 12 kr. A legközelebbi kötetre Gvadányi hires «Rontó Pál» verses történetének közlé­ sét igéri, az első kiadás után.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A m a g y a r tud. akadémia e hó 19-iki ülésén liriesck János és dr-. Fmlor József levelező tagok tar­ tottak székfoglaló beszédeket. Kriesch János az újkori állattan szempontjairól és ozéljairól értekezett, azt fejtegetve, hogy Aristotelestől, kit a zoológia megalapítójának tartanak, egészen Darwinig csupáu anyagot és tapasztalatokat gyűjtöt­ tek, majd szisztematikus irányban Linné, majd ana­ tómiai irányban Cuvier vezetése alatt. E roppant anyaghalmazból épült fel a modern zoológia Darwin fővezérsége mellett s czélja kimutatni, hogy a sok­ féle s különböző alakok közös alapból erednek. Dar­ win a legelső tudományok közé emelte a zoológiát. Dr. Fodor József székfoglalója a főváros egész­ ségügyi viszonyairól szólt. Ezt a kérdést ő régen és alaposan tanulmányozza. Most az 1863—77 közt dü­ höngött kholeráról és tifusz-járványról terjesztette elő tapasztalatait. Ugyanis megvizsgálta a pesti te­ rületen mindazokat a házakat, melyekben e járvá­ nyok pusztítottak, vagy feltűnően megkíméltettek. E vizsgálatokból megtudta, hogy a járvány mindenütt a tisztátalansággal volt összefüggésben. Ronda laká­ sokban ütött tanyát, vagy oly házakban, melyekben a talaj rothadó anyaggal van feltöltve, az ivóvíz rossz. Legegészségesebbnek az emeleti lakások tűntek föl, ha a ház alatt nincs pincze-lakás, mert ahol van ilyen, vagy a különben tiszta épülethez ronda helyi­ ségek tartoznak, már az egészségi viszonyok ott roszszabbak ; erre még az is befolyással van, hogy az ud­ var kövezett, vagy kövezetlen. Ezerháromszáz házat vizsgált meg és hatodfélszázat talált, mely alkalmas volt az összehasonlításra. Ennek eredményei hango­ san szólnak s például tízezer lakosból tiszta házak­ ban meghalt tífuszban 192, tisztátalan házakban 506 ; kholerában a tiszta házakban 227, tisztátalan házakban 697. Ez előadást két szigorúan szakszerő értekezés követte Koch Antaltól és Hanlcó Vilmostól; végül Konkoly Miklós mutatott be egy általa szerkesz­ tett csillagászati műszert, spektroskopot, továbbá elő­ terjesztette a hulló-csillagokról tavaly általa eszközölt megfigyeléseket s bemutatta az ó-gyallai csülagvizsgáló intézet évkönyvének negyedik kötetét, és ötven­ hét ivre terjedő csillagászati tankönyvét, mely né­ met kiadásban jelent meg, mire nézve a szerző meg jegyzé, hogy magyar kiadó nem találkozott. A földrajzi t á r s u l a t e hó 15-iki ülésén Berecz Antal főtitkár jelentette, hogy a trónörökös szíve­ sen elfogadta a társulat fővédnökségét s hogy Lenz Oszkár afrikai utazó márczius 8 án felolvasást fog tartani. Felolvasást Vámbéry tartott egy angol hír­ lapíróról, ki bejárta a turkománok földjét, hol Vámbéry is járt 1863-ban, dervis öltözetben. Ez angol hírlapíró O'Donovan Edmund, a • Daily News» dolgozótársa, ki angolos szívóssággal hajtotta végre tervét, és sok becses adat birtokába juttatta Európát a harczias, vad törzsről. Először Bakuba ment, hol az oroszok szívesen fogadták; majd Teheránban több hóig tanulta a nyelvet, s végre 1879-ben Mérvbe utazott. Mérv csak föld­ rajzi fogalom, hajdani nagyságát csak romok hirde­ tik, de vagy húszezer sátorban százezer turkomán él ott. O'Donovan megjelenése nagy feltűnést okozott. Hogy meg nem ölték, fekete szakálának köszönhette, mert orosznak tartották. Jól fogadták, sátrat adtak neki s mikor erre lobogót tűzött ki, azt hittéki hogy ez .megvédi őket minden ellenségtől. Khán,

VASÁENAPI ÚJSÁG. méltóságra emelték s minden tanácskozásukba meg­ hívták. O'Donovan ilykép igen érdekes jegyzeteket csinálhatott. Mikor végre megelégelte a khánságot, visszatért gazdag tapasztalataival Európába. A természettudományi társulat e hó 14-iki ülését dr. Orley László értekezése vette igénybe a zoológiai kutatások ujabb módszereiről. Az ujabb kutatások főleg két eszme körül csoportosainak. A létért való küzdelem és a belőle fo­ lyó természetes kiválasztás s az állatok keletkezése vagyis saját történelmünk megírása körül. Hogy a zoológia feladatának megfelelhessen, a búvárkodás eszközeinek nagy tökéletesbitésére van szükség. A legnehezebben kideríthető, de legfontosabb eredmények a tengeri állatok élettani, bonoztani, fejlődési és eltérjedési viszonyainak pontos ismerete által várhatók, ez pedig a tenger, az áramok s ezeknek a fajok életéré való befolyásának ismeretét feltételezi. Ezért van szükség czélszerüen berendezett megfigyelő állomásokra. Az első ilyen állomást Dohrn Antal ta­ nár létesité Nápolyban. A német állam évenként 25,000 ezer márkkai segélyezi az állomást s a többi államok dolgozó asztal kibérlése által. így a lefolyt évben Trefort közoktatásügyi miniszter is kibérelt egy asztalt 2000 frankért s a felolvasót küldte oda a jeles intézet tanulmányozására s a Közép-tenger kutatására. Eddig már 15 ilyen állomás létesült a ten­ gerpartokon. Az állomás folyóiratot is ad ki. Szólt még a gyűjtések módjáról, a gyűjteménybe kerülő tengeri állatok kikészítéséről.

a nézőtér berendezésénél vasszerkezetet kell hasz­ í nálni és villamos világítást alkalmazni. Az építési munkák sürgősek levén, Salacz polgármestert bízta meg a közgyűlés, hogy a színház építőjével, Fellner ' bécsi épitészszel azonnal megkezdje az alkudozáso­ kat. — A színtársulat, mely most kereset nélkül van, valószínűleg Aradon marad s valamelyik terem­ ben folytatja előadásait. Levinszky József, a bécsi ; Burg-szinház tagja, ki épen a szinházégéskor érke­ ' ; zett Aradra, hogy ott szavalati estélyt tartson, az estély jövedelmét a színészeknek juttatta. Csupa magyar költőkből szavalt, Petőfitől, Arany János­ tól, Gregus Ágosttól, Kiss Józseftől, Mikszáth Kál­ mántól és gr. Zichy Gézától. — A nemzeti színház i tagjai a budai várszínházban készülnek előadást tar­ ' I tani az aradi színtársulat javára. Aradon adakozást is nyitottak meg részökre.

MI ÚJSÁG?

Petőfi szüleiről, különösen pedig ezek halálá­ ról, érdekes adatokat tesz közzé Győry Vilmos a "Ko­ szorú" legújabb számában. E szerint Petőfi atyja is, anyja is a budapesti ágostai hitvallású evangélikus magyar egyház halottjai. Mindkettőnek neve egy és

Gr. Degenfeld Imre temetése nagy részvét közt ment végbe e hó 21-én délután 2 órakor. A kép­ ! viselőház e gyász ünnepély alkalmából hamarább ! bevégezte ülését, hogy a képviselők ne legyenek aka­ dályozva a megjelenésben. A főrendiházban Majláth György elnök adott kifejezést a halál-eset fölötti megiiletődésnek, s a főrendek jegyzőkönyvileg is kifejezték részvétüket. A Sándor-utczai halottas háznál nagy sokaság Ugyancsak e társulat f. hó 21-iki ülésén Steiner Samu, érdekes kérdéssel foglalkozott. A főváros ke­ gyűlt össze, ugy hogy rendőrök tartották visza a kö­ zönséget. A ravatalt diszesbnól diszesb koszorúk bo­ nyeréről és eczetjéről értekezett, e két fontos élelmi rították. A protestáns egyház egyik vezérfiának te­ czikkről, melyeket Fodor József tanár megbízásából metésére a vidékről is érkeztek küldöttek. A supehosszabb ideig vizsgálódása tárgyává tett. rintendensek közül itt volt Török Pál, Révész Bá­ A kenyér tápláló ereje a víztartalom kevéssé- lint, Pap Gábor, Kun Bertalan ; az erdélyi ref. egy­ gétől függ. Huszonöt százaléknyi víztartalom meg­ ház kerület pedig Szász Domokos kolozsvári pap engedhető, de a fővárosi kenyér víztartalma jóval és főjegyző által képviseltette magát; az evang. egy­ több, átalában 40 százalék ; van 46 százalékú víz­ házat Győry Vilmos, Bachát Dániel, Doleschal lel­ tartalmú is. Timsót is nagy mennyiségben rejt ma­ készek stb. képviselték. A család tagjain és széleskö­ gában, pedig ez ártalmas, kivált a gyermekeknél. rű rokonságon kivül megjelentek a főváros előkelő Budapesten naponkint legalább 20.000 kilogramm körei, s tekintélyei, a miniszterek, továbbá Haynald kenyér fogy el. Szükséges volna tehát szigorúbban bibornok, gr. Andrássy Gyula. A gyász-szertartás a ref. teológiai énekkar gyászkarával kezdődött, majd ügyelni, s a csalást megbüntetni. Az eczet is rossz, Révész Bálint superiutendens mondott rövid imát, gyönge, melyben az étel megromlik ; boreczet helyett aztán Tóth Sándor, a debreczeni ref. főiskola tanára rendesen spiritus-eczetet mérnek. Itt is meg kellene tartott megható beszédet, megemlékezve a nagy állapítani, hogy az eczetnek legalább mennyi sav­ érdemekről, melyeket az elhunyt mint a debreczeni tartalommal kell birni, s a másféle áruezikket kitil­ főiskolának főgondnoka szerzett. Ő tetts lehetségessé, tani a forgalomból. hogy a főiskola a mindinkább fokozódó tanügyi Még Krenner József tartott előadást a múzeum igényeknek kellőleg meg tudott felelni. Karének zárta legújabb ásyánydarabjain tett vizsgálódásainak ered­ be a temetést, és ezzel véget ért a gyászszertartás, a ményeiről. Ülés végén 76 tagot jelentettek be. Most közönség szétoszlott. A koporsót később a vasútra szá­ 5640 a tagok száma. ntották és Téglásra vitték, hol másnap helyezték el az A Petőfi-társaság e hó 18-án tartotta havi ülé­ örök nyugalomra Akülön vonaton Tisza Kálmán, ber­ ezeg Odescalchy Gyula, gr. Károlyi Tibor, s még sét, számos hallgatóság előtt. többen is kisérték a halottat. Gr. Degenfeld körülBodnár Zsigmond «Egy modern szent" czim belől hat millió forintot érő vagyont hagyott hátra, alatt értekezett, s Kubinszky Mihályról, a pesti pap­ melyből Tisza Kálmán nejét másfél millió illeti. növelde volt igazgatójáról emlékezett meg. Kubinsz- j Debreczenbe hajnalkor ért a vonat s az indóháznál kynek valódi meggyőződése volt a vallás s folytonos j sokan várták. A város több épületére gyász lobogót érintkezésben állott a katholikus mozgalom vezetői- j tűztek. A főiskolai tanári kar, az énnekkar, a város­ vei. A kalocsai szemináriumban sok esztendeig taní­ beliekből pedig többen utaztak Téglásra, hol délelőtt totta a keresztény erkölcstant s midőn megvált a történt meg a végtisztesség, és Sáfrány Zsigmond pesti szemináriumtól, visszament kalocsai kanonoki tartott halotti imát. A környékből sokan gyűltek székébe. Kubinszky egyszerűen hivő, igen müveit < össze. A koporsót a család tagjai vitték a sírboltba. ember s kitűnő szónok volt. Csáktornyai Lajos «A j tisztelendő ur imakönyve» czimü rajzát Margittay i A bajor király Wagner sírjánál. Lajos bajor Dezső olvasta fel a közönség tetszése között. Utána j Reviczky Gyula olvasott fel két költeményt Földváry j király e hó 19-én éjjel egész váratlanul Bayreuthba István vendégtől. Élénk tetszésben részesült Benicz- érkezett, hogy meglátogassa Wagner sirját. Schnakyné Bajza Lenke «Szeretlek" czimü elbeszélése, me­ belveisz állomásnál elhagyta a vasúti vonatot és lyet Bercsényi Béla olvasott fel. postakocsival folytatta útját, egy szolga kíséretében. A hirlapirók nyugdíjintézetének közgyűlése Meglátogatta Wagner özvegyét, aztán hosszabban e hó 18-án volt Falk Miksa elnöklete alatt. Rövi­ időzött a sírnál, s Schnabelveiszból külön vonaton den tartott, mert a számok beszéltek. Alig másfél tért vissza Münchenbe. Hír szerint a király százezer éve, hogy az intézet megalakult, s ma már meg van márka évi dijat rendelt Wagner özvegyének s a vetve alapja, ugy hogy a tizedik évben, mikor nyug­ gyermekek neveltetésére. díjazási működését megkezdi, bizton lehet számítani, Arany szobrára a földhitelintézet pénztáránál hogy tisztességesen gondoskodni tud tagjairól. A kö­ eddig már több gyűlt össze harminczezer forintnál. zönség érdeklődése az 1881 ben gyűlt 43,630 frtot Minden gyűjtés azonban még nincs beszolgáltatva, s megkétszerezte, ugy hogy most 85,808 frt a vagyon, j az adakozások egyre tartanak. így most már elérke­ A tagdijakból 5000 frt volt előirányozva, s ezt is igen zett az ideje, hogy a szoborbizottság a kivitel terve­ pontosan fizetik, ugy hogy a hátralék szóba sem jö­ het. A gyűlést lakoma követte Szikszaynál, s ebben zetét is megállapítsa. Az első kérdés, hogy hová hatvannégyen vettek részt, mindnyájan hirlapirók. állítsák a költő szobrát. A főváros szegény a terek Az első felköszöntőt báró Kaas Ivor mondta a leg- ! dolgában, s még az is döntő szempont, hogy a teljes első hírlapíróra, Kossuthra; éltették Jókait, Falkot, j életében visszavonultan élő költő emléke nem való Visi Imrét a buzgó titkárt, s megemlékeztek Tors valami zsibongó helyre. Ezért némelyek szóba hoz­ Kálmán alelnökről is, ki oly sokat fáradozott a hir­ ták, hogy a szobrot a múzeum kertjében állítsák föl, lapirók nyugdíjintézetének megalakításán, s kit most az épület homlokzata előtt, hol tágas, szabad tér van ; elzárt ugyan a zajos forgalomtól, de mégis oly mély családi csapás tartott vissza a közgyűléstől. hely, melyet a múzeumi körútról is teljesen szaba­ don lehet látni. A leégett aradi színház mielőbbi fölépítését már e hó 21-én elhatározta a város rendkívüli köz­ gyűlése. Az újjáépítésnél történő változtatásokat szintén megállapították. Ezek közt van az is, hogy

129 ugyanazon la2>ján van feljegyezve a halotti anya­ könyvnek, még pedig a 25. lapon ekképen : «14. sz. 1849 Márczius 21 (halálozás napja) Márczius 23 (eltemetés napja) Petőfi István Nógrádmegyei születésű feleséges mészáros. 58 éves (halál-oka) typhus (Beszentelés helye) Pest; (Temető lelkész) Székács Jó­ zsef." Petőfi anyjáról is nyújt némi felvilágosítást az anyakönyv. Az anyakönyv ugyancsak fönnebb emii­ tett 25. lapja 19-dik tételében ezt mondja: «1849. Május 17. (halálozás napja) Május 18 (temetés napja): Özvegy Petőfi született Hrus Mária Turóczmegyei születésű, 58 éves, epekór (kholera); Pest; Székács József." Petőfi atyja a zöldkert- (mai reál­ tanoda-) utcza 481. számú házában hunyt el, mely­ nek helyét könnyen meg lehetne most is állapitni. Anyja az úgynevezett erdősor 93. számú házában halálozott el, a miből valószínű, hogy az özvegy Petőfiné még szűkebb körülmények között élhetett, mint még férje életében. A belváros zöldkert-utezája mégis csak belsőbb utcza volt, mint az akkori erdő­ tor, mely — a mint maga Győry is nagyon jól em­ lékszik — igazán egészen falusias, alacsony házikók­ ból, mondhatni gunyhókból állt, a Terézváros végén, valóságos homokbuczkákkal szemközt. A honvédmenház a múlt évben állami kezelés alá jutott, s az intézetben ellátott rokkantak száma majdnem megkétszereződött. Az állami kezelés kez­ detén 55 volt, évközben még 57 vétetett föl. Halá­ lozás, kilépés következtében a múlt év végén 89 talált menedéket az intézetben. Az ellátáson kivül egy törzstiszt havi 16 frt, 9 főtiszt 10 frt díjazásban ré­ szesült, a többiek.5—8 krajezárt kaptak naponként. Az aggastyánok egészségi állapota felett egy e végre ki­ rendelt honvédezred-orvos őrködik, ki az intézetben hetenként egyszer látogatást tesz. A tényleg élelme­ zésben állott 89 aggastyán közül 38 teljesen tehetet­ len és pedig 5 vak, 8 szélhüdött, 4 hülye, 9 nyomo­ rék, 12 elgyengült. Ezeknek gondozására ápolók alkalmaztattak az előirt napi 5 kr díjazás mellett. Az aggastyánok által teljesített külső szolgálat: minden héten vasárnap, szerdán, csütörtökön és pénteken az akadémiába az orsz. képtárhoz 12, az iparmuzeumba pedig 8 egyén küldetett. A szolgálat, mely felügyeletből áll, reggel 9 órától d. u. 2 óráig tart. A kirendeltek a lóvonatu vaspályán szabad­ jegygyei ellátva szállíttatnak, s ezenkívül fejenként napi 10 kr. pótlékban részesülnek. Az operaszínház építése a múlt év végéig 1.520,245 frtba került. Ha a jövő év őszéig el akar­ nak vele készülni, az idén a belső munkálatokra 600,000 frtot kell fordítani. Az egész színház, az épí­ tési felügyelet költségeivel együtt 2.850,350 forintba kerül az előleges számitások szerint. Üvegfestőszeti kiállítást rendez közelebb Kratzmann Ede, saját műtermében. Anyaga elég van hozzá: a gróf Károlyi Alajos által építtetett mágócsi, a stílszerű restaurálás alatt álló garam-szentbenedeki s egy soproni templom ablakai; továbbá hat diszablak az uj városház dísztermébe, ugyanannyi a sze­ gedi törvényszéki palota lépcsőházába, nyolez pedig a gróf Andrássy Manó betléri kastélya számára. Kratzmannak jelenleg öt fiatal festősegédje van, kik közül három 'kormányi ösztöndijat is kap; de köze­ lebb több növendéket is vesz föl, mert a megbízás, a munka folyvást szaporodik. Néger hegedűművész Budapesten. Brindis de Sálas, az első néger hegedűművész, ki jelenleg Németországban hangversenyez ritka sikerrel, a jövő hó első napjaiban Budapestre érkezik, hogy itt a népszínházban vagy a német színházban fellépjen. A néger művész itteni hangversenyei után még Ma­ gyarország nagyobb városainak színpadán fogja művészetét bemutatni. Magyarországi körútja egész márczius havára fog kiterjedni. * A kifli eredete. Sokan szeretik kávéjok mel­ lett azokat a gyönge, ropogós kis süteményeket, me­ lyeket «szarvasok »-nak nevezett el a nyelvtisztitók magyarsága, kevesen tudják azonban e félholdalakú tészta-gyuratok eredetét, a mint azt az ujabb történeti nyomozások, melyek Bécs városának a tö­ rök uralom alól való felszabadítása kétszázados em­ lékére vonatkoznak, földerítették. Kitűnt ugyanis, hogy a bécsi pékeknek támadt 1683-ban először az az ötletök, hogy a török félhold uralmának Szobieszky által való megtörése jelképéül a vajas süte­ ményeknek félhold-alakot adjanak. így terjedtek el később a kiflik az egész világon, s érdekes tudni, hogy a párisiak például csak az 1867-diki világki­ állítás alkalmával ismerték és kedvelték meg.

130

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

F ö l h í v á s . A kassai állami főreáliskola a folyó tanévvel bevégzi pályafutásának 25-ik évét. E neve­ zetes i d ő p o n t o t n e m hagyhatjuk n y o m nélkül el­ t ű n n i , és egyebek közt az intézet t ö r t é n e t é t i s öszsze akarjuk akkorra állítani. H o g y adataink m e n n é l teljesebbek legyenek, fölkérjük iskolánk volt növen­ dékeit : szíveskedjenek ez évi j ú n i u s végéig az iskola igazgatójával t u d a t n i , h o l , minő állást foglalnak el. — . / ; igazgató.

A r a n y J á n o s szobrára Sár-Szent-Lőrinczról S á n t h a Károly ú r t ó l 15 frt 15 k r t vettünk. E z összeghez járultak Sár-SzentL ő r i n c z e n a község 5 frt., a gyülekezet 5 frt., az ol­ vasókör 3 frt. 15 kr., Kiss. I s t v á n , jegyző 1 frt. S á n t h a Károly lelkész 1 frt. Összesen 15 frt 15 k r . A « J o g t u d o m á n y i K ö z l ö n y * február 2 3 iki (8-ik) száma következő t a r t a l o m m a l j e l e n t m e g : Észrevételek az átalános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Dr. Haller Karoly kolozsvári egyetemi tanártól. — Hitelte­ lekkönyveinkről. Káplány Géza erzsébetvárosi kir. tör­ vényszéki bírótól. — Törvényjavaslat a hiteltelekjegy­ zőkönyvek átalakításáról s a föladó-kutasteri adatokkal való kiegészítéséről. — Külföldi jogélet: Olasz igazság­ ügyi törvényhozás 1880 — 1882. Dr. DeU'Adami Rezső budapesti ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle: A csőd­ törvény 57. §-ának 6. pontjához. Dr. L. S. ügyvédtől. — Lefoglalható-e a függő termés mint ingóság a végr. törv. 208. és 211. §-aiban szabályozott esetekben. Huf József soproni ügyvédtől. — Különfélék. M E L L E K L É T : Curia határozatok. — Igazság­ ügyminiszteri rendelet a királyi járásbíróságok hatósági köréhez tartozó bűnügyekben a felebbviteli bíróságok szabályozásáról és a felebbvitel korlátozásáról intézkedő 1883: VI. tcz. hatályba léptetése tárgyában.— Javas­ lat a jövedéki büntető eljárás egyöntetűsége és ideig­ lenes szabályozása tárgyában. Székely József kir- táb­ lai bírótól. — Kivonat a Budapesti Közlönyből.

8. SZAM. issa. xxx. ÉVFOLYAM.

Az üzlet azonban, a társ vezetése alatt, h a n y a t l ó b a m e n t s Molitor (erre v á l t o z t a t t a nevét Amerikában) oda visszasietett, hogy keresményéből a m i t lehet m e g m e n t s e n . N é h á n y év előtt visszatért hazájába s i t t a kataszternél n y e r t a l k a l m a z á s t ; családja azon­ ban külföldön m a r a d t . Molitor, üzlete mellett, iro­ d a l o m m a l is foglalkozott. E g y a r á n t bírván az angol, n é m e t és m a g y a r nyelvet, Petőfi költeményeiből f okát fordított n é m e t r e (közelebbről Aignor gyűjte­ ményében i s v a n tőle n é h á n y darab), m é g többet angolra. A l k a l m u n k volt átlapozni egy kézirati kötetét, melyben száznál több verse Petőfinek, való b a n meglepő hűséggel s szépséggel van angolra forditva. A lapok említik, hogy egy Corvin J á n o s czimü d r á m á t i s h a g y o t t h á t r a . H a t v a n éves volt. Béke poraira ! E l h u n y t a k m é g a közelebbi napok a l a t t : GAGEB MIHÁLY, a k i r . t á b l a n y u g a l m a z o t t bírája, jeles jog­ tudós, kinek háza és családja m i n t míiszerető kör volt i s m e r e t e s a fővárosban. — Gróf H A L L E R OSZKÁB, 3 8

éves korában, F e h é r e g y h á z á n . — B á r ó APOB B É L A , Altorján. •— BRASSAV JÓZSEF, plébános, 82 éves korá­ b a n , C s a t á d o n . — KENUFALVY L A J O S , zeliczei plébá­ n o s . — HUSZÁR FERENCZ, apát, zágrábi k a n o n o k , k i

Szép vidék e houvidék, Melyben én lakom stb. 1 5 . iG. K.) J ó indulat, de semmi nj

Mároz. gondolat. B ű n ö s asszony. Kezdetnek megjárja. De a dolog, a mi benne van, régi, százszor meg van énekelve; a kidolgozásban, részletekben, a mi uj volna: n e m dom­ borodik ki. Még csak kísérlet, nem több. H a r m a d - é v e . Csinos s sorát kerítjük. A fordítás maradhat, kaphatunk szebbet is, jobbat is. E s ő s n a p . (Longfellow.) Háromszor is le van for­ dítva magyarra s minden tekintetben jobban. S z é k e l y f ö l d ö n . Elég csinos, de semmi uj benne. Hang, gondolat, menet, még a versforma is, nagyon emlékeztet egy rokontárgyu versre. A l u d j c s a k . Az előbbinél jobb ; s a versszakok egy befűzése a végsor refrainjével s az utolsó előtti sor átvételével, bizonyos hangulatot »d. De ezen kívül nincs is más jelessége ; közönséges, elcsépelt gondola­ tok s képek. N e m k ö z ö l h e t ő k . Gondolj reám. Fenyvesek közt. — Sárd. — Bort ha mondom. — Csóka Ferke. — A bérezi vadász (Schiller). — Húsz esztendő (elé­ gia). — Szegény anyám, mi lesz veled ? — Mementó móri. — Jártam reggel Télen. H a férfivá lettél. — Zöld levelű gyenge fácska. — Lágy szerelem, akáczvirág. Emlékül G . . . . hoz.

j e l e n t é k e n y összegeket hagyott h o r v á t nemzeti és j ó t é k o n y czélokra. — DEMÉNY FERENCZ, k i r . p é n z ­

kolozsvári országos Karolina-kórház gondnoka és

SAKKJÁTÉK. 1211-ik számú feladvány. Gottschall H.-tól.

p é n z t á r n o k a , 57 éves k o r á b a n . — D r . SZABÓ MIHÁLY,

Sötét.

ügyi t i t k á r , Gerlóczy Károly alpolgármester

sógora,

5 5 éves k o r á b a n , B u d a p e s t e n , — PÁVAY ANTAL, a

orvos, takarékpénztári igazgató, 5 3 éves korában, K i m a Szombatban. — K o v i c s JÁNOS, széles körökben ismert budapesti polgár, 6 3 k o r á b a n . — LADÁNYI

Előfizetési feltételeink márczius elejétől j ú n i u s végéig, azaz 4 h ó r a : A Vasárnapi Újság 2 frt 67 kr. A Vasárnapi Újság a tVilágkróniká>-va\ együtt 3 • 3* » A Vasárnapi Újság és Politikai Újdon­ i » — > ságok A Vasárnapi Újság és Politikai Újdon­ ságok a «Világkrónika • -val együtt. 4 > 67 »

HALÁLOZÁSOK. DANI FEBENCZ, közéletünk egyik tevékeny férfia, e l h u n y t Szegeden, hol oly köztiszteletnek örvendett egész életében, s melynek ügyeit o l y h a t h a t ó s a n elő­ segítette m i n t képviselő é s főispán. Született 1814ben ; p a p i p á l y á r a lépett, de n e m s o k á r a az ügyvéd­ séget választotta. A szabadságharcában j e l e n t é k e n y részt vett, aztán sokáig bujdosott, majd fogságot szenvedett s kiszabadulva Pu«ztapón gazdálkodott. A jobb idők beálltával, m i n d j á r t az első országgyű­ lésen Szegedet képviselte. A következő országgyűlés­ ről m i n t a D e á k - p á r t egyik legrokonszenvesebb tagja ismeretes. Szeretetreméltó ember volt, akár hiva­ talos érintkezéseiben, a k á r a társaságokban. 1 8 7 1 ben Szeged, Kecskemét, Arad, Hódmező-Vásárhely városok főispánjává nevezték ki, s e tisztjében sze­ rezte népszerűségét, sokat használva e városok ügyeinek, főleg Szegednek. A n a g y katasztrófa be­ következésekor, mikor királyi biztosra bízták Szeged újra épitését, D á n i n a k vissza kellett v o n u l n i , s azóta leginkább szatymázi tanyáján élt. H a l á l a mély fájdal­ m a t okozott Szeged egész vidékén s m i n d e n ü t t , hol ismerték. Temetésére, e h ó 21-én messzebb vidékről is érkeztek. Megjelent az egész tisztikar, a testületek, a tanárok, a t a n u l ó ifjúság, a honvédség és hadsereg tisztikara. Hódmező-Vásárhely, Arad, Kecskemét dí­ szes koszorút küldjek. Gróf CSÁK? ÁGOSTON, Szepesmegye

örökös fő­

ispánja, a Csáky-család legidősb tagja, m e g h a l t L ő ­ csén 8 0 éves korában. M á r régebben visszavonult a közélettől, d e h á z a központja m a r a l t Szepesmegye társas életének. A derék hazafiban Szepesmegye jelen­ legi főispánja g r . Csáky Albin édes atyját gyászolja. A m ú l t h é t utolsó napjaiban h u n y t el az egye­ t e m b e l g y ó g y k ó r h á z á b a n MOLITOB ÁGOST sokat h á - j

n y a t o t t hazánkfia. Szepességü születésű, családneve i Müller volt. A forradalom u t á n , melyben m i n t h o n - j véd vett részt, külföldre m e n e k ü l t s A m e r i k á b a n t e - j lepedett m e g , h o l n a g y üzlete v o l t ; melyet n é h á n y j év múlva ü z l e t t á r s á r a hagyva, Angliába költözött á t .

Hal! Üsd! Csodáld! Csak 2 frt 80 kr. egy

ébresztővel és riadó-szerkezettel,finomdiófa keretbe foglalva, ingával és bronz sulyokkal. Ez előnyökön kívül ez óra még azon megfizethetlen tulajdonságokkal bir, hogy sötét éjjel

számlapja világit fölötte csodaszerü, violaszinü, bűvészi szép világító fényben s ezen intensiv világítási eröéri

§zfT* 1 0 évi kezesség T K vállaltatik. — Száz m e g száz vevő, kik ez órát látták és megvették, mintegy meglettek igézve ezen, még soha n e m létezett

JÓZSEF, fiatal k a t b . káplán, F e l s ő - D o m o n y á n . — S Z É L J Ó Z - E F , földbirtokos, C5 éves korában, Kecske­

Kötelességszerüleg figyelmeztetünk minden olvasót arra, hogy mióta órák egyáltalában léteznek, hasonló, fölötte praktikus és hihetetlen olcsóság még n e m for­ dult elő, m e r t

m é t e n . — H U D I C S J Ó Z S E F , segédszolgabiró, Sátoralja­ ú j h e l y e n . — BÁCZKY D Á N I E L , n y ű g . s ó t á r n o k , 71

t0~ csodálkozzál, kedves olvasó -ma

JÓZSEF, megyei á l l a t o r v o s , S z a t m á r t t . — KUSNYIR

éves korálban, Győrben. — ARANYOSSY KÁROLY, posta­ felügyelő, saját kezével vetvén véget életének, Nagy-

mily kellemes, mily megkapó, h a éjjel az ember fel­ ébred s a nélkül, hogy a gyertya meggyújtatnék, az óra bűvészi mágikus világító fényben, barátságosan ra­ gyog feléd s legsötétebb éjszakának idején is pon­ tosan, egy perezre, egy pillanatra megmutatja, hogy hány óra v a n ; épen így ébreszt ez óra, ébresztő készülékével, bármely tetszés szerinti időben. A legtöbb családban, legtöbb hivatalban ezen óra valóságosan nélkülözhetlenné, sőt mi több, házi ba­ ráttá vált s küldünk belőle, míg a készlet tart (még 124-0 darab van raktárunkon) 2.80 kr. csekély öszszegnek készpénzbeli beküldése, vagy utánvét mellett. Postai vagy távirati megrendelések a következő 853 czim alatt küldendők

éves k o r á b a n . — B A D E C Z K Y JÓZSEF, városi hivatalnok, 50 éves k o r á b a n , Debreczenben. — KULCSOVICS J Á ­ NOS, fővárosi iparos és h á z t u l a j d o n o s . — B A Q I E N D R E , képzett fiatal gazda, 2 8 éves korában, Csongrádon. — K I S S E L E K , m é r n ö k , kataszteri becslőbiztos é s föld­ birtokos, Csépen Ozv. PÓTSA PÁLNÉ szül. Szabó Karolina, H á r o m ­ székmegye főispánjának édes anyja, nagy tisztelet­ ben é l t n ő , 74 éves k o r á b a n , Sepsi-Szent-Györgyön. •— Ozv. SPÁNYI JÓZSEFNÉ

szül

Péterffy

Karolina,

S p á n y i Béla jeles tájképfestő édes anyja, 5 6 éves k o r á b a n . Szegeden. — Özv. HAJNÓCZY D É N E S N É szül.

Szabó Katalin, 77 éves korában a biharmegyei De­ recskén. — Ozv. MALENITZA MIKLÓSNÉ szül.

Darvas

A n n a , 8 4 éves k o r á b a n , Nagy-Gájon. — KÉTZERY JÓZSEFNÉ, veterán színésznő, ki n e g y v e n h á r o m évet t ö l t ö t t a színpadon s a m a g y a r színészet első, nyug­ díjjal ellátott tagja volt, 62 éves korában, Miskolczon. — BARNA MIHÁLYNÉ szül. Riczkó L e n k e , fő­ g i m n á z i u m i t a n á r neje, 2 5 éves k o r á b a n U n g v á r o n , hol h a l á l a nagy részvétet k e l t e t t ; u g y a n o t t K o s NYIRY GYULÁNE szül. Heidl Alojzia, 3 8 éves korá­

B "Tiláro..6 ' * Világos indul s a negye lik lépésre mattot mond.

600 forintot fizetek annak, a ki a GrimbUTg gyógy­ szerész fog- és 8Záj-VÍ8ét hasz­ nál* a, valamikor ismét fogfá­ jást kapna, vagy szája szagos lenne. Az eredmény minden ; várakozáson felül biztos; mert a hol már más szer nem segít, I e fog- és szájvíz, még a legó'ijöngó'bb fogfájást is csilla pítja, és a szájból még az évek óta fennálló rossz szagot is megszünteti. Á r a egy kettős üvegnek 60 kr., használati utasítással. Kísérleti üvegek, á 40 kr., utánvét mellett kül­ detnek, s a csomagolásért 10 krajezár számíttatik. 876 Egyedüli és kizáról. szállító:

HECHT, Bécsben,

VíUrun.

MMt

1. Vc8—cl __ . . . . - K d 5 - d 4 Kf5—eb' — d6—d5 3. Keö—e7 . . . . . . . _ Kd4—e5 4. Vcl—e3 matt. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Veszprém ben Fülöp József. b a n . — Özv. MIHÁLOVITS JÁNOSNÉ szül. H o r v á t h Te­ Nayy-Dobronyban -Németh Péter. Budapesten K. J . réz, 66 éves k o r á b a n , Kunfélegyházán. — Özv. SZI­ LÁGYI FERENCZNÉ, tekintélyes polgárnő 6 6 é v e s kora- j és F. H., Andorfi Sándor. Darvasné. A pécsi sz. Pál társulat. A pesti sakk-kör. ban, Nagy-Váradon; u g y a n o t t özv. Kocsis ÁBRAHÁMXÉ szül. G á n y i J ú l i a , 66 éves korában. — Özv. KEBÉNYI í T a r t a l o m . NÁNDORNÉ szül.. H e r t r u m Rozália, 8 2 éves k o r á b a n , ! Szöveg: Gróf Degenfeld-Schomberg Imre. — Csön­ G y ő r b e n . — Özv. SZÁLÉ LAJOSNÉ szül. B i r n s t i n g e l Vilma, 6 8 éves k o r á b a n , Ecsegen. — J E N É I JENÖNÉ Í des ő s z i . . . . (Szabolcs, október 3.) Költemény. Várnai Sán­ szül. G r e s k o v i t s . B e r t a , 2 3 éves korában, Maros- | B. Sándortól. — Babét. Elbeszélés. Irta, Baksay dor. — Mesterséges gyöngyök. — Faragó Ödön föl­ Vásárhelvtt. — Özv. Koós IMRÉNÉ szül. P é c h y Téré- ! olvasása Khináról. — Az aradi színház égése. — zia, 68 éves k o r á b a n , Kassán. — PLANK KÁLMÁNNÉ j Egyveleg. — Wagner Bikhárd. — A besorozott galam­ szül. Krausz A n n a , 2 8 éves korában, Egerben. — !bok. — Szőrös emberek ós szakállas asszonyok. — FELDMANN ILONA, F e l d m a n n K á r o l y n a k , a salgó-tar- | Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondani­ j a n i kőszénbánya-társulat főigazgatójának 2 0 éves való. — Sakkjáték. — Heti naptár. leánya. Képek : Gróf Degenfeld-Schomberg Imre. Koller Tors K á l m á n t , l a p u n k dolgozótársát, Szentes I tanár fényképe után. — Képek Khinából: 1. Emlékmű város országgyűlési képviselőjét s nejét Szigligeti _a_ nagy L á m a tiszteletére, 2. E g y kitűnő boncz sírem­ léke Pekingben. 3. Fiatal khinai asszony. 4. A nagy A r a n k á t mély csapás sújtotta. Szeretett fiók : a négy Láma Pekingben. 5. Éltesebb pekingi dáma. — Az éves Tibor e h ó 17-én elhunyt. A sújtott család fajdal aradi színház. — Wagner Bikhárd. — Szőrös emberek m á b a n m i n d e n ismerősük teljes részvéttel osztozik. és szakállas asszonyok: 1. Heléna Antónia Lüttichböl. H E I N E ÖZVEGYE. H e i n e Henriknek, a nagy n é m e t 2. Knechtin Erzsébet Appenzellből. 3 . M . . . Viola költőnek özvegye: Mirat Crescence m e g h a í t P a r i s Pennsylvaniából. 4. T . . . Helen görög nő. 5. A badeni mellett P a s s y h a n , hol 1856 ó t a elvonultan és szegé­ csoJahölgy. 6—9. Az ambrazi szőrös család. nyesen élt. A költő Matildnak nevezi költeményei­ ben. M i n t egyszerű m u n k á s l á n y n y a l ismerkedett meg, HETI NAPTAR. Febr. hó. s csak húsz év m ú l v a vette nőül. Megtanította ol­ vasni, de n é m e t ü l soha sem t a n u l t m e g . és soha sem Nap Katholilcus és protestáns GBrDj-Orosz I Izrael ta t u d t a megismerni, hogy m i t e t t e férjét nagygyá. S | i[«3 Valbnrga, V. «. »e Erdöske. 13 B Hetvened' 18 Józias H e i n e büszke volt r á , hogy az ó «édes kövér gyér i_>6 H Sándor, Por. p. Nesztor, Sándor 14 Cziril, Anx. 19 Józua meke» n e m a költőt, h a n e m az embert szereti 27 ^Leánder, Neszte Győző 20 15 Onezim benne. C)Q R n n i í i . . hitv. kU„ I .J_J 28 ., Román Leánder, 16 Pamfil Yt. 21Jnda s 1 Albin vt. Albin 17 Tivadar vt. 22jridás ->P Szimplicz p. Szimplicz 18 Leo pápa 23 Templ. (iinda 3fi Ginda 3jjj Ginda 19 Í4 i ünda 19 Artip Í4sab. S SZEKKESZTŐI MONDANIVALÓ. ifoldvíltoiásai: ; g utolsó négy. 2. 6 . 42. pk. regg. N . J - f . Az annyi emlék által megszentelt szülő­ város iránti szeretet és sóvárgás egy pár helyen elég Felelős szerkesztő : N a g y M i k l ó s . csinos kifejezést nyert ; de aztán oly hosszas elmélke­ (L. Egyetem-tér 6. szám.) désekbe téved s végre ugy ellaposodik, hogy becsét veszti. T V P I I P 7 l V f t r f (epilepsie) gyógyít levél utS z ü l ő f ö l d e m . Erdélyi Jánosnak van egy szép JL1 C 1 1 C Z K O r t j á n dr. K H U s o h specziahsta verse, melyre ez nagyon emlékeztet: csakhogy az Drezdában (Szászország.) — A nagy siker (8000) miatt sokkal szebb. í g y kezdődik: nagy aranyérem a párisi tudományos társaságtól.

Brillant-arany-utánzatú

zsebórák,

Kérem! Figyeljünk!

melyek egyedül és kizárólag képetek v;ilnili arany urakat pótolni.

Törvényes felmondás folytán kénytflen vagyok

CflldSk mindenkinek csak 4 frt 8 5 kr.-ért pompa*, ralodi angol b r i l l a n t ' arany-ntánxatú nri beng-erórat; csak 5 f r t 4 0 kr.-ért egy takarói i ^ u Wrn.ms nrilant* arany-utánzatú női lieng-erórát. — EMU "rak pontoaan vannak szabályozva s egy inasod' perezre pontosan járnak ; a miről 5 évi jótállás biztosíttatik. Minden órához egy elegana 6rm« a larflnomaíbb brillant* arany-utánzatból, égési i n g y e n lesz hozzáadva. Szállítás poéta* utánvét vagy az ősszeg eloxetee beküldése mellett történik. Meg­ rendeléseket elfogad az egyédun képviselőség Aiwztria-Magyarország számára:

kendő és szövetáru gyári raktáromat feladni. Ennélfogva egész GÜÍ kendő-raktáramat, mely 12.000 d a r a b n ő i 854

áll, eladom, darabját

csak 1 frtért Ezen nélkülözlietlen nagy kendőknek minden föl­ tűnő dicséretétől tartózkodom. Ezen nagy női kendők verseny-kendő név alalt, mindenütt ismeretesek, pompás színekben és franczia legújabb divatos árnyalatú kivitelben, m i n t :

CH. KANN, Uhrenexport

855

Bécs, n, Leopoldgasse 11.

vörös, fehér szürke, drapp, skót, török, barna, fekete, koczkás minden szinvegyülékkel, kék s szivárvány

színekbens míg a készlettari, készpénz vagy utánvét mellett szolgáltatnak ki. Ha valaki valóban olcsó, nélkülözlietlen kendőt akar, akkor tüstént forduljon az alantirt czimhez.

Dr. F A Y K eIt y Süv Sh

szepesi kárpát-növény-kivonata s|| 7 ^ z k n r l^ ár ula3ilá!i ' szepesi kárpát-növény-ezukorkák x á ^ í l f e í r ' : ' szepesi kárpát-növény-thea S ^ ^ ^ Í ^ ^ V k r í l S ; ! IVIell- é s t ü d ö - b e t e g e k n e k ! 15 év óta a legjobb sikerrel használtattak és ajánltattak: köhögés, hurut, rekedlség, köh-hurut (szamarhurut), náthaláz (influenza), szűkmellüség, lélekzeti bajok, oldalszül ás, kifejlett torokgyulladás, tüdő­ gyulladás és egyéb kimerítő és gyengítő betegségekben. Valódi minő­ ségben kaphatók magánál a készítőnél Fáykiss József, gyógysze­ résznél Tsmesvárott (Józsefváros); Budapesten: Török József gyógyszerésznél királv-utcza 12. sz.; Thalímayer és Seitz, keres­ kedőnél, Edeskuty L., Erzsébet-tér 1. sz., Eochmeister Frigyes utódainál, és a legtöbb magyarhoni gyógyszertárban. 857

Nclkiilözhetlenek e kendők minden nőnek, házban, utczáii, sétán, gyógy?helyeken kertben, ntez/ín és erdőben, luilamint nton. Czim.

Wiener Tücher-Industrie Wien, I., K o l o w r a t r i n g N r . 9.

mWPWPPRWPVWm^Wff

MÜLLER J. L.

Vereinigtes Uhren-Depőt, Wien I. Ringstrasse Eeke der Christinengasse Nr. 2.

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

h^ébWéÉéi^^áMéWébW^ét^^Wé

ÉÉÉÉ

I., Christinengasse Parterre.

Az 1206. sz. feladvány megfejtése. Fechter Lajostól. Megfejtés.

131

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

hihetetlen olcsóság által.

V á r a d o n ; u g y a n o t t VILLBBAND T E O F I L , polgár, 74

L a p u n k a z o n t . e l ő f i z e t ő i t , kiknek előfizetése február h ó végével lejár, fölkérjük az előfizetés m i ­ előbbi megújítására, nehogy a lap küldésében fenn­ akadás álljon b e . Az előfizetés m o s t legczélszerübben az évne­ gyed végéig eszközölhető, m i u t á n az évnegyeddel a lapoknak m i n d i g egy-egy úgyszólván önálló része fejeztetik b e , s ugyanaz okból az évnegyedek végén a kiadó h i v a t a l a lapokhoz m i n d i g p o s t a u t a l v á n y t is mellékel, a melyeken az előfizetés megújítása eszközölhető.

8. SZÁM. 1 S 8 3 . XXX. ÉVFOLYAM.

ILLATSZER- ÉS P I P E R E - S Z A P P A N - G Y Á R O S VII. ker., Rottenbiller-utcza 36. szám a., saját ház.

BUDAPEST,

IV. Koronaherczeg-utcza 2. sz., a „Yirágkirálynéhoz"

Ajánlom saját gyártmányú illatszereimet és pipere-szappanaimat, ugy nagybani eladásra, mint a t. fogyasztó közönségnek posta utjáni rendelésére. — A* á l t a l a m k é s z í t e t t :

M Ü L L E K

A MAGTÁR NÉP ÉS IFJÚSÁG SZAHARA.

J. L-f éle

POMPADOUR CREME.

i ; SÍ A T , A T j T Ki 7 A Í J I J A T^J Ezen szer, melylyel a hires Pompadonr asszony csoda* * "**• MA " " • • * * * * * ** •**• * •*• •**• •*•* * szépségét késő affffkorálíT fönn tudta tartani, anélkül, Dr. GEBHAKDT LAJOS egyetemi tanár és Bókos-kórházi hogy az egészségének ártott volna, általam eredeti tiszta­ igazgató nr által nekem kiadott bizonyítvány szerint, a Ságban állittatik elő, s azt a tisztelt hölgyvilágnak a finom szappan fogalmának és minden ahoz kötött követel- leghathatósabban ajánlhatom. Egy tégelylyel 1 frt 60 kr. menyeknek tökéletesen megfelel s a bőrnek lágyságát és _ _ _ _ . . . . , . „ « „ _ _ . v v . i . i.~v.^ „ . v i üdeséget idézi elö. Drbja 35 kr., 3 darab dobozban 1 frt. „ I X T A L Y S " ÜS^T^OUSS^'MSÍ (*i A D T 3 f \ T C 7 A "D ^ 3 \ 1CT messég-e és tartóssága által tűnik ki ;flakonjafrt 1.50 és 3. v

A BUDAPESTI (BUDAI) TAN1TÚEGYLET MEGBÍZÁSÁBÓL

Irta:Or. GÖŐZ J Ó Z S E F fővárosi tanító.

Dr. Lenhossek József kir. tanácsos és magy. kir. egyet, tanár ur • •

EAU

DE COLOGNE"

nekem kiadott bizonyítványa szerint kitűnő óvszer ragályos betegségek „ . . / „ » i w M * l w v n w ,-•.„ ,, c • . , *.... ellen és fertőztelemtó hatássa! bir s a bőrkiütéseket eltávolítja - SAJÁT GYÁRTMÁNYOM. - .Kjtüno szer fej- es fogfájás ellen, Drbja 40 kr., 3 drb dobozban í frt 10 kr. nemcsak a fejet és szemeket erősíti, hanem a bőrnek is puhaságot es | Üdeséget kölcsönöz, az arcz gyengesége es a szembijok megszüntettetezen szerre f \ "TT T% TD T7 W T* ^ 1 V * R A T T ne'£' l közönséges vízzel vegyítve a szemet mosV / \J MJ A v JLA J L / Xé 1 3 JEl JCw A A ^UJ sukf vagy egy vele megnedvesített ruhácskával borogatjuk. Kis üveg I p t r f i n n m n h h nY*r»vnnY* ,40 kr. nagy üveg 80 kr. — Továbbá a következő kitűnőbb illatszerek: legnnomaDD arCüpor. Pienrs d'Oranff, Opoponax, Réséda, Tuba-ró«sa, FehérBLAH4. LUJZA (báró Splényiné) o méltósága kedvelt rózsa, Moha-rozsa, Chypre, Fleurs de Hal, Heliotrope, arezpora és általa a következő sorokkal tüntettetett ki : Jacinthe, Jokey-Club, Jasmin, Marachale, Mille fleurs. Tisztelt Müller J . L. illatszerész urnák Budapesten. Mnse, N e w m o w n H a y (széna), P a t c h o n l y , Spring* flowers* A Poudre de Serail, melyet ön feltalált, v a l ó b a n kitűnő é s "Slang-Ylang - , V i o l e t t e de p a r m e ; flaconja frt 1.50, és 3.50. n e m é b e n páratlan, mert nem csak az arezon láthatatlan és tartón, _^ _ - __ »• • » « v AU u de egyszersmind rendes használatnál drtalmajlansága által az arezra g a l l C l l S Z a j V I Z C S I O f f p O r . bí'a b e Kt e ^s ! olv különös jotekonv hatást gyakorol, a minőt meg eddig semmiféle . u s . . , , * * * ! ,, -. 11. i . Y.\ . . . ,.,. arczpornal nem tapasztaltam, mely kiváló tulajdonságáért jövőben mint haj £ fényét meggyogyulásira s a fogakróls az idegen alkatrészeket eltávolítja, és lágyságát a kihullástól és törékenységtől is m kr kelőidézi, ld kedvencz arezporomat kizárólag fogom használni és meg vagyok gyó-IE&>' üvemegóvja. 8 3ZaJvlz— * kis üveggel fogpor 80 kr. Egy üveggel oO 70 kr., kr., egy nagydoboz Üveggel 1 frt. ződve, hogy föiülmuthatatlan jóságáért általános elismerésnek fog ör- T J T J T T T A TKTHITTKTIT1 folyadék lágyságu kenőcs, melv Minden itt felTisztelettel n e m említett pipereésJ S illatszer, pipe nálam vendeni. BLAMA LUJZAX t l l I J Ivalamint J A J M Xmindennemű UH J l a szakái ése-es/.köz bajusz valamint á A Poudre de Serail rózsa és kapható. sárgra színben kap­ nagyfehér, választékban — Postai megrendelések utánvétellel pontosan teljesíttetnek. ható. Egy doboz ára 60 kr. és 1 frt.

P KÉPEKKEL DÍSZÍTETT

KIADÁS

Á r a fűzve 1 forint.

1000 forintot azon nőnek, ki

% m © p l IHb m M # # m & ni használata után ugy szeplőit, mint máj- és terhességi foltjait fe nyá'i égéseit, főképen minden, az arezbőrt tisztátlanitó «zine7ését el nem veszti. Küldök utánvét mellett 1 tégelyt 1 frt 10 krért.

„EPiLATOIRE" 8i arezban, a kezeken és karokon

stb. lévő

szőr teljes kipusztítására. A hajat kelletlen helyről eltávolítani, ugy hogy az többé k i j»e nójjön, mai napifc jámbor óhajtás volt, mert egyetlen szer -em Baxznátt. — „ f ö l t ű n é s t " fog tehát az en szerem kelteni, mely "pni.-,ak a hajat távolítja el, hanem még- a* n t i n n ő v é s t i s neg-akadályozza, annyival is inkább, miután t ö k é l e t e s kezesjeg-et vállalok a sikerért, a mennyiben kötelezem magamat s i k e r ­ telenség' e s e t é b e n az cnész feszeget visszafizetni. Egy kis fivesf ara 5 frt, egy nagyé 10 frt.

Orvosi kovarcz-hoinok sz«r a p a t t a n á s o k elűzésére, 1 doboz 1 frt 6 0 kr.

Rs Ó B E R T F I S C H E R , Doctor der Chemie

?" B é c s , X. Jonannesg-asse 1 1 . 595' Kiiktár: Török J ó z s e f gyógyszertárában Budapesten, király-uteza.

Árjegyzéket kívánatra bérmentve küldök. D#~ linden czikk ezen bejegyzett védjegygyei van ellátva, s valódiságát as bizonyltja. ~*a Fentebbi gyártmányok részben az alábbjegyzett elárusítóknál kaphatók : A r a d : Tones F. és társa a fekete kutyá»hoz, es Rozsnyói Mátyás. Elia^ Ármin. B o n y h á d : Kramolini József. B i n f f y - H u n y a d : Fáy VÜnaee, Kajdn-BÖszÖrmény: Ray Lajos. Bákés-Csaba: Varságb Béta, Babics Elek. B r a s s ó : Stetmer Fri Czeg-léd: Perzsay Sándor. D e b r e c z e n : Mihajlovits btváo, Gültel Kándor, dr. Ri>thschnek Emil. Eg"er: Bnxál I - v s Köíner Lőriru-z. E p e r j e s : Sehmtdt Károly. E s z t e r g o m : Xitter F. és társa. G y ö n g y ö s : Vozári Tarnál, Baruch József. O y ó r : Horváth Ignácz. H a t v a n : SperJágh József. Hód Mező-Vásárhely: Kiss Gyula. J á s z b e r é n y : Vogronits Kálmán. H a s s a : Hegedős Lajo^. Méí.iy Gusztáv, Jermy Károly, Quirsfeld K. K a l o c s a : Horváth Károly. Kaposvár: Kecskési Tivadar, AuguszLaipczíg Gyula, Babochai K.

Karczag*: Szódi S. K e c s k e m é t : Molnár Junu-. K o l o z s v á r : Wolf János, Csapó Sándor, Bíró János. K o m á r o m : Kirchner Mihály. L é v a : Bolemann Ede. L o s o n c z : Plichta Lajos. Maros-Vásárhely: Binder Károly, Miskolcz: Grimwal.i Ede. Mezö-Tur: Borbás István, Spett Dezső. Nag-y-Atad: Pfiszterer Károly. H a g y - B e c s k e r e k : Menczer LipóL Kag-y-Kanissa: Bachrach J. H., Sommer J. Hag-y-Károly: Füleki Pál. H a g y - K l k i n d a : Brettner Ernő. H"agyvárad: Unterkirchner Ferencz, Hering Sándor, Huzella M., Schön Miksa. V a g y b á n y a : Haracsek József és fia. Hagy-B^őcse i Nandrásy G.. K y i r e g y h á z a : Korányi Imre, Szopkö Alfr. Orosháza: Sperlag Ignácz. O r s o v a : Freyler Ignácz. P é c s : Zacli K., Cserta Ignácz.

P o z s o n y : Bauer János. S.-A.-XJjhely: Pintér Ferencz. S e g e s v á r : Schuster Frigj S e l m e c z : Sztánkay Ferencz. Szabadka: Gálfy György. S z a r v a s : Medveczky JesssCi S z a t h m á r : Dr. Lengye! Márton, I: menyi J., Bossin József. Székesfehérvár: Szekerák és Hornyánszky, Csikós Endre, Diabella György. S z e g e d : Aiguer L. t Barcsay Károly, Ft-llmayer Antal, Kovács Albert, Ambrozv K Szegsxárd: Salamon Ármin. S z e n t e s : Várady Lajos S z o m b a t h e l y : Franki és Ledofszky, Rudolf Alajos. | S z i s z e k : Gursky Ferdinánd. T e m e s v á r : Jaromiesz Mihály, Steiner F. i T o p o l y a : Radány Bertalan. * : V á c z : Millmann Géza. Z a l a e g e r s z e g : Hollósy ' i Zombor: Gallé Emil, Míchelli ' *- Z ó l y o m : Stég Lajos.

132

8. SZÁM

VASÁENAPI ÚJSÁG

1 8 8 3 . x x x . ÁTTOLTAM.

A «FranUín-TársulaN kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

UJABB KÖLTEMÉNYEK IRTA

BARTÓK LAJOS. Ara fűzve

1 forint

20 krajczár.

*0*"l)iszkótésben 2 forint.

TARTALOM: Kárpáti e m l é k e k . E l ő h a n g . — V i s z o n t l á t á s . — A t e r m é s z e t b e n . — H o g y torlanak föl. H a a k e m é n y e m b e r s z í v e k t ö l . — V ö l g y b e l e , h e g y r e f ö l . — Midőn e l ő s z ö r j á r t a m . — P o p ­ rádi v ö l g y . — A poprádi k e r t b e n . — T ö b b c s i l l a g o t . — A R ó z s a - m e n e d é k h á z T á t r a f ü r e d e n . N e v e d f e n y ő b e v é s t e m . — F e g y v e r d örd ü lt . — V i h a r u t á n . — J e r , é d e s . — A b é r e z e k a fel­ h ő k b e . — K o r i t n i c z a i ú t . — Csak m o s t , h o g y t ő l e d . — K o r i t n i c z á n . — A z erdei k á p o l n a . — R o h a n n a k a f e l h ő k . — A d o b o g ó kö. ( P á s z t o r - r e g e . ) — Oh a b é r e z . Szívbajok. M i n t a z orvos. — N e n é z t é l v o l n a r á m soha. — O l y k o r a z t h i s z e m , szeretsz. E g y c s ó k , v á l l a d r a l o p v a . — M e g v a l l o t t a h á t : szeret. — H a s z e r e t t é l é s c s a l ó d o l . — K e d v e s l e á n y , ü g y é , a z t k é p z e l e d . — B á l i e m l é k . — T o l v a j n e m ü t zajt. — S z e r e l m e s l e v é l . — H a már e g y l e á n y n e v é t . — K e d v e s m a m á k . — L á n y r ó l n e hidd. — A z o k a k e d v e s . — A t e a j ­ kad. — N e h i g y j . — R é g i s z e r e l m ü n k r e k é r l e k . — N e c s ó k o t a d j . — A j k a m ha g ú n y o l . — M é g m i n d i g a r é g i . — E s e r n y ő a l a t t . — A r c z k é p e m r e . — E j s z e m e k . — H i g y j e szívnek. — C l o t i l d h o z . — V é n u s é s Ámor. — U t o l s ó szó. — Ősz v a n a p u s z t á n . — B a r a n g o l á s o k . ( A z ald u n á n ) I. I I . — A z ifjúsággal.

Paradicsommadár. Rege. K é p e k é s Ódák. A száraz m a l o m . — P e t ő f i szobra előtt. — Mit s u t t o g n a k a margitszi­ g e t i t ö l g y e k . — A K o s s u t h - n ó t a . — A j é g h á t á n . — K i t szeretsz ? (G. Prati.) — L e n d v a y e m l é k e z e t e . — P r o l ó g . — A s z e g é n y g y e r m e k e k . — A z ifjúság a b o l d o g s á g . A z e m b e r s z í v e .

mm

Kopaszság,

ÜJ fmiiin.

a haj őszülése és korpaképzddés KADSURA-ILLATSZEREK ellen a naponként érkező bizonyítványok és köszönő ira­ tok tanúsága szerint egyedüli jónak bizonyait szer a

TANNIN-OLAJ Dr.Mórástól. Tisztelt gyógyszerész nr ! Szíveskedjék számomra Dr, Moras Tannin-olajá ból meg egy nagy palaczkkal küldeni. E szer hatása oly kitűnő, hogy a hajam hol lása teljesen megszűnt, s a sürfi atán-növés immár látható i s . B é c s , 1880 január 5. Wayaer Tllmon. Fürtt J. gyógyszerész urnák Prágában. Szerencsésnek érzem magamat Ön nel közölhetni, hogy Dr. Moras Tannin-olaja hajamnak két év óta tartó hullását teljesen megszüntette. Bemélem, hogy e szer segítségével előbbi szép hajamat ismét visszanyerem. H a r i e n b a d 1879. aog. 18-án. Zaremba Mária. Tekintetes Uram 1 Harminczéves embernek kopasz fejjel birni nem valami kellemetes. Ha dr. Moras Tannin-olaját nem használtam volna, ma ifja aggastyán volnék. £ szer néhány hét alatt csodát tett rajtam, mit mindazok, kik ismernek, bizonyítanak. Ennélfogva kérem stb., stb. 549 B a k o w i , 1880 jan. 3-án. Drtikol Jaroslav jószágkezelö. Kapható

2 é s 1 frtos

palaczki.kban

Fö letét Magyarország számára Török J . gyógy•ser tára Budapest, király-utcza. Pozsonyban Pisztory F é l i x gyógyszert., Temesváron Tarozay József gyógyszert., Zágrábon Mittelbach Zsigm. gyógyszert.

m T a p a s z t a l a t a i m , m e l y e k e t t ö b b évi m ű k ö d é s e m alatt bécsi, némethoni é s belgiumi gyógyszertárakban szereztem, de azon körülmény i s , h o g y a külföldi gyógyszerek elszapo­ r o d á s á t e l l e n s ú l y o z z a m , arra i n d í t o t t a k , h o g y a l e g n a g y o b b g y ó g y e r e j ü n ö v é n y k i v o n a t o k b ó l , orvosi u t a s í t á s szerint a máris n a g y k e d v e l t s é g i !

k a r p á t i egészségi labdacsokat készitsem a árusítsam, melyek eldugulás, nyálkásodás, ét­ v á g y h i á n y , g y o m o r b a j , f e l f ú v ó d á s o k , s z é d ü l é s , fejfájás, v á l t ó ­ láz, a r a n y é r , b ő r k i ü t é s e k , k ö s z v é n y , vizi k ó r é s v e s e b a j o k e l l e n a l e g f é n y e s e e b b sikerrel a l k a l m a z t a t n a k . E g y 15 lab­ d a c s o t t a r t a l m a z ó s k a t u l y a 21 krba kerül, e g y 6 s k a t u l y á b ó l á l l ó t e k e r c s 1 frt 5 k r . é s 5 kr. a f u v a r l e v é l . B é r m e n t v e kül­ detik a megrendelt m e n n y i s é g akkor, ha a labdacsok árához 2 0 k i . m e l l é k e l t e t i k a b é r m e n t e s í t é s c z é l j á b ó l . Szerem m e g ­ rendelésekor legjobb pénzutalványokat használni.

Szappan

KADSURA

Kivonat

KADSURA

Pipere-víz

KADSURA

Haj-olaj

KADSURA

Brillantine . . . . KADSURA

VIOLET. A Royal

Thridace

é s Seloutine-

szappan föltalálója. 225. R U E S T . DENIS,

£S£ PARIS.

Mezei gazdáknak!! Apró, z s i z s i k - m e n t e s vető-len­ cse, 1 0 0 kilóját 15 forintjával bruttó, bérmentesen a klagenfurti állomásig. Szállítási díj Klagenfurttól Budapestig 100 kiloért 1 frt 28 kr. — Megbízásokat elfogad Á p o l d I i . , K l a g e n f u r t b a n ; a honnan 5 frt előrefizetéssel — 100 kilóra — után­ vét mellett a szállítás történik. — V e t ő - b ü k k ö n y v é t e t i k . 883

A szép

* » - • J »• «ar az ifjú legfőbb dísze. A bajuszta­ lan nem talál a leányoknál 'szerelemre. Ba­ jusz nélkül nin­ csen csók. A kinek még nincs bajusza, az csak azonnal rendel­ jen egy szelencze

Mosfacher balzsamot P a n l B o s e e , Frankfurt • Main

Scbilleretrasse 12. Bámulni fogja az eredményt. Doboza az egész ausztría birodalomba bérmentes megküldés mellet 1 FI. 80 Xr. a pénz beküldése vagy utánvétele mellet. A meg küldés vám mentes.

Singerstr. 15. znm flold. Reichsapfel"

PSERHOFER J.-féle RS52?

V Áw+t k- '# i í + A l a \\A a n a í\\r ezelőtt egyetemes pilol»kn«k neveztetve, teljes joggal megérdemlik t t l I 1 ! 5 / J I H U l U A H l c l l / S U J l a ez utóbbi elnevezést, miután valóban alig létezik betegség, melyben • labdacsok mar ezerszeresen nem bizonyították volna csodás hatásukat. A legmakacsabb esetekben, mikor számos más orvosság hasztalanul lett alkalmazva, e pilulák által számtalanszor és pedig rövid használat után, teljes gyógyu­ lás állt be. 1 doboa 15 labdacsnál 21 k r . . 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 k r . , bernien étlen utánvételnél 1 f r t 1 0 kr. (Kevesebb 1 tekercsnél nem s z á l l í t t a t i k . ) Számtalan levél érkezett, melyekben e labdacsok fogyasztói a legkülönbözőbb és súlyos betegségeicdl történt felgyógyulásukért köszönetet mondanak. Mindenki, a ki csak egyszer tett velük kísérletet, tovább ajánlja e labdacsokat. ^ ^ ^

£JV

A s o k k ö s z ö n ő iratból k ö z l ü n k n é h á n y a t : ' T p © szen uj életnek örvendhetek. Fogadja azért legmélyebb köszönetemet az Ön csodatevő gyógyszereért.

Waidhofen az Ybbs mell. 1880. november i' Nyilvános k ö s z ö n e t !

Örökre hálakötelezettje

Z w i U i n g K . , földb.

Tekintetes ur I 1862 óta szenvedtem aranyeres bánta­ Bielitz, 1874. Janim 1 . tomban és hugyrekedésben; orvosoltattam is magamat, de Tisztelt Pserhofer úr I Irásbelileg kell nekem és sok minden siker nélkül, bajom mind rosszabbá vált, ugy hogy másoknak is, kiknek az Ön "vértisztitó labdacsai* egészsé­ idö multával heves hasfájást is éreztem, (a belek Össze­ zsugorodása következtében); teljes étvágytalanság állott güket visszaadták, forró köszönetünket kifejezni. így sok betegségben labdacsai a legesodásabb gyógyerőt tanúsítot­ be, s mihelyt csak a legcsekélyebb étket vagy egy korty vizet nyeltem is le, alig bírtam a puffadás, nehéz zihálás ták, a hol már minden más szer basztalan volt. Nőknek vérfolyása vagy rendetlen tisztulásánál, nehézvizelés, giés fulladozás miatt egyenesen állni, mígnem végre az ön, csaknem csodálatos hatású vértisztitó labdacsai haszná­ lisztabaj, gyomorgyöngesség és gyomorgörcs, szédülés és latához folyamodtam, melyek nem tévesztették el hatá­ Bok baj ellen gyökeresen segítettek. Teljes bizalommal sukat, B engemet csaknem gyógyithatlan bajomból töké­ kérném, ha ismét 12 tekercset küldene. Teljes tisztelettel letesen megszabadított. — Minek következtében én a te­ K a n d e r Károly. kintetes urnák vértisztitó labdacsai s más erösitö gyógy­ szereért nem győzöm hálám s elismerésemet elegendő­ Tekintetes úr 1 Előre bocsátva azt, miszerint való­ képen kifejezni. — Kiváló mély tisztelettel. színűleg valamennyi gyógyszere hasonló jósággal bír, az Oollinger János. Ön híres fagy balzsamával, mely családomban több idült fagydagnak gyorsan véget vetett, daczára valamennyi úgy­ nevezett egyetemes szer iránti bizalmatlanságomnak, el­ Tisztelt uram I Szerencsés voltam, véletlenül az On labdacsaihoz vértisztitó labdacsaihoz juthatni, melyek nálam csodákat határoztam magamat az Ön vértisztitó folyamodni, hogy ezen apró golyóbisok segélyével meg­ müveitek. Évek óta szenvedtem főfájás- és szédülésben; egy barátnőm 10 dbot adott az Ön kitűnő labdacsaiból, s ostromoljam régi idö óta aranyeres bánt almámat. Egyátae 10 labdacs oly teljesen helyre állított hogy csodálatos. lában nem restelem Önnek bevallani, miszerint régi bajom négy heti használat után teljes tökéletesen megszűnt, s Köszönettel kérek ujabban 1 tekercset. én ezen labdacsokat ismerőseim körében a legbuzgóbban Piszka, 1881. márcz. 13. ajánlom. Az ellen nincs semmi ellenvetésem, ha ön ezen Parr András. so-aimat, — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánoosag elé óhajtja bocaájUni. R&ysko, 1F79. nov. 22. T. K. Mély tisztelettel Tekintetes úri Az 1826-ik évtől kezdve egy két éves Bécs, 1881. február 20 váltóláz után folyton beteg, s egészen oda voltam, heves Cseney, 1874. máj. 17. derék- és oldalfájások, undor és émelygés, bágyadtság, Tisztelt uram! Miután «vártisztitó labdacsai* nő­ forróság, álmatlan éjszakákkal voltak éltem napi gyötrel­ met, ki sok évi idült gyomorbajban é s tagszaggatásban mei. Ezen 53 évi időközben 84 orvost, köztük két professort Bécsből hívtam meg tanácsadás végett, de mind szenvedett, nem csak az életnek visszaadták, hanem fiatal i s szereztek neki , nem állhatok ellen, más ha­ erőt hasztalan, bajom napról-napra súlyosabb lett. Még csak ezen óv október 23. olvastam az Ön csodalabdacsainak sonló bajokban szenvedők kérésének, és kérném : nékem 2 tekercsesei küldene póstautánvét mellett e csodanjolag hirdetését, meghozattam, miután azokat ntasitásszerüen Teljes tisztelettel 4 hétig szedtem, 70 éves létem daczára ismét erőteljes és hatásu labdacsokból. Spisstek Balázs. tökéletesen egészséges vagyok, ugy hogy most ismét egé­

P o n L r a m á i n l a í -',ele», valódi ere. O S U K a m d j - U l d J , d e t i , M a a g e r t ő l ; a legkitű­ aan ható, kétségtelenül legjobb szer minden kösz- nőbb minőség. Egy üveg 1 frt. yónyea és csúzos baj, nevezetesen hátgerinezbaj, cagszaggatás, görcs, ideges fogfájás, fejfájás, füljuggtfás, stb. stb. ellen 1 frt 20 kr. s az ezáltal keletkező kellemetlen szagot, épen tart­ valódi, ja a lábbelit, és ártalmatlan szernek van bebizo­ opp G tól nyulva. Egy doboz ára 50 krajczár. általánosan elismert legjobb fogfentartó szer sok év óta 1 üvegese 1 Irt 40 krajczár. , elnyalkáM 1 * J _ sodás, köhögés, rekedtség, hurut, mell- és tüdobajok, gégebáutalmák ellen legjobb és legkelleme­ * " " " " v " w v " u " ) a látero erősítésére é s sebb segéd-szernek általánosan elismerve. 1 doboz fenntartására; eredeti üvegcsékben á 2.50 és 1 frt ára 50 krajczár. 50 kr.

Amerikai köszvény-kenőcs, gfíSE!

POP lábizzadás ellen. 5 ^ 5 S £

Anatherin száj-Tiz, p

j

.. ,

George' Pate pektorale-ja,'

Szem • essentia. ^- *»»«™*!«»«»tói.

9 rh er i Chinai toilette-szappan,reKéX- Tannochinin-hajkenőcs: v : k c l 0 f4 .' sok és laikusok által valamennyi hajnövesztő szer

piingvártás terén. Használata után a bőr bársony sima lesz és igen kellemes szagot tart meg. Igen között a legjobbnak elismerve, 1 csinosan kiállított nagy szelencze 2 frt sokáig tart és ki nem szárad. Egy darab 70 kr. F i a k o r n n r általánosan ismert jeles háziszer l laiVCI JJUI , hornt, rekedtség, fojtóköh, «tb. ellen. 1 doboz 35 kr mérges kelevények, a lábak régi, idöszakonkint fel­ J tóh vek ót a nyíló kelései, makacs mirigykelések, fájópokolvar, F'W^'VL sebes és gyulladásos mell. megfagyott tagok kösz­ • " O J « " • " • » » • • » legbiztosabb szernek van el­ vény és hasonló bajok ellen jónak bizonyult. Egy. ismerve, mindennemű fagybajok és idült sebek tégely 50 krajczár. stb. ellen. 1 tégely 40 kr. 8 1 ts . jeles názi szer megromlott gyo­ szer megzavart emésztés minden következményei, l _ I G lrósz G aemésztés S G M b C ína indennemiialtesti házi imrmwn.ml.fi mor, bajok ellen n. m. fejfájás, szédülés, gyomorgörcs, gyomorhév. Eg üvegcse 20 kr. aranyér, dugulás, stb. ellen. Egy csomag ára 1 frt.

Egyetemes t a p a s z ^ ^ ' K

Fagy-balzsam

'

f

,

Egyetemes tisztüó-so § í K á £

Élet-esspnr7Ía .'f.* " *pp«'''>.

99F Valamennyi franeria különlegesség raktáron tartatik, vagy kivánatra pontosan és legolcsóbban besíerestetik. - a « . , ..... ... A legtöbb elősorolt speczialitás kapható B u d a p e s t e n , T Ö R Ö K J Ó Z S E F gyógy-^-n iu u szertárában, k i r á l y - u t c z a 12. sz. a l a t t i s . 5302

sm postai küldemények 5 frt aluli megrendeléseknél csakis az összeg előleges béküldése melleit, nagyobb összegeknél utánvéttel is eszközöltetnek. "•»

Baktár: Dankowski István nrnal.Badapest Jétsef-tér 2.

Kárpáti Köszvény-Folyadék. Köszvény és csúzos bántalmak,ficzamok,izmok és idegek merev­ sége, vérhélvagek, zúzások, a bőr érzéketlensége, továbbá helyi görcsök (lábikra-görcsök), idegfájdalmak. hosszasan tartó bekötözes következtében előállt daganatok ellen és főleg erősítőül nagy fáradalmak, hosszas gyalogoiások előtt és után stb. Egy palaczk ára 85 krajczár. — Ha a folyadék árához 45 krajczár mellékeltetik, é s az egész összeg posta-utalványnyal beküldetik, akkor a megrendelt mennyiség az ös-zes birodalomba bárhova bér­ mentve küldetik. Ezen esetben egy palaczk ára frt 1.30; két palaczk ára frt 2.15; bárom palaczk ára frt 3.—; négy palaczk ára frt 3.85; őt palaczk ára frt 4.70 — Főraktár: Malacz'kán, Friedrich János gyógyszerésznél. B u d a p e s t e n : Pataky Károly gyógyszerésznét Széchenyi sétatér az újépülettel szemben. 833 Kérem az ön egészségi labdacsainak beküldését, mivel azok Magyarországban való tartózkodásom alatt nekem már egyszer igen jó szolgálatot tettek. Koburg, nov. 11. 1880. Eoburg herczeg. Mi alulírottak szent kötelességünknek tartjuk, önnek mélyen tisztelt ur, kitűnő hatású labdacsaiért szivünk mélyéből eredő kö szünetünket nyilvánítani. Mióta mi azokat családjainkban, mint gyógyszert használjuk minden betegségtől mentek vagyunk és önt legnagyobb jóltevönknek tekintjük, 1880. nov. 2 3 . Stechlak, rézöntő­ mester Kollonieban. Mayer, rézöntő Pécsett. Wagner, rézöntő Pé­ csett. Wakalics kovácsm. Kollonieban. Haliler, kovácssegéd Kollonie­ ban. Musalics, kovácssegéd Kollonieban. Rinka, esztergályozó-mester Kollonieban. Weibl, esztergályozó-mester Kollonieban. Wallek, gé­ pész Kollonieban. Pfeiffer, ejitömester Pécsett. Neumann, kereskedő Pécsett. Drebics, plébános Pécsett. Weisz, üzletvezető Pécsett. Kolbek, vonatkísérő Pécsett. Laber, áll.-felügy. Oszöghön. Prausze, vasúti alkalmazott Gszőghön. Wagner Pál, vasúti alkalm. Oszöghön.

^pq^^^^l^W^W^

&5F Eddig fölülmnlhatlan *?£>

p

1

MAAGERjk VILMOS caaai. k i r . k i z á r ó l a g

ssab. valódi tisztított

CSUKAMAJ-OLAJA MAAGER VILMOSTÓL BltCTBErV

726

b f o S a f L e g ^ t á 8 r * b t D a k x 1 Í 8 m e r t 8 2 e r — " " * • **«-»-& S £ * ^ . ö t ö r , kfléaek, bfn £ « HeűilrWN 0 *h'SSTT^- " * ^ ~ ^ * « « • ! 1 fríert gyár i* raktáram-'

t ? ^ £ Z S £ £ 5 Z S 2 l

^ r r Z ^

b

t l ^ o

y

" °

M

O

m

mÍDde

" Szertárába,

p o k o l i t M » » « r ralódi tisztított DoTOh-hilaUjolaJarai ^ t l t a l k d t a S l ? f l t h e , 8 0 n - « i » « « a a j é k mindenki o»ak azon kon ét haaznAUti utaritanon a maager né» raju van " l e t t e k n e k .Uwneml, melyeken a palackon, ragjegyen, elzáró kupa-

9-ik s z á m 1883. Előfizetési

föltételek : VASÁENAPI ÚJSÁG és \ egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egjütt: / félévre — 6 •

BÁRÓ PRÓNAY DEZSŐ. ágostai hitvallású egyház sok köszönettel tartozik a Prónay-család_ nak. A Prónayak nevével van összekötve nem egy életbevágó intézkedés, mely ez egyház jövőjére kihatással birt, nem egy erélyes föllé­ pés, melyre a megtámadott és kétségbevont jogok érdekében szükség volt; az ő bölcseségök vezérelte az egyház hajóját nem egy vihar kö­ zepette, az ő tapintatuknak sikerült sokszor vál­ ságos helyzetek között is megóvni az egyház érdekeit, előmozdítani annak czéljait s öszhangban tartani a haza érdekeivel. Legtöbb erőt az ágostai egyháznak ujabb időben az egységes szervezet, a főfelügyelői intéz­ mény behozatala adott. Az országban levő négy kerületi felügyelő fölé még egy főfelügyelő állít­ tatott a világiak közül, mi által egyrészt az egy­ séges vezetés erejével ruháztatott fel az egyház, másrészt pedig kifejezést talált a demokratikus elv is, midőn a legfőbb hatalmat egy választott világi férfiú kezébe teszi le. Már száz és kilencz esztendő előtt, mikor 1774-ben arról volt szó, hogy az egyháznak mai szervezete megadassák, a Prónayakat látjuk leginkább buzgólkodni. Prónay László és Gábor, valamint Beleznay Miklós gróf a mozgalom legfőbb intézői, ők hatnak erre egyrészt idehaza hiveiknél, ők másrészt a királynál, Mária Teré­ ziánál is. Nekik sikerül megnyerni tervöknek az udvart egészen. Az akkori időkben annyival is nagyobb eredmény, mert az egyház folytonos sérelmekkel járul az udvar elé, s ezek sokkal czélszerüebben, könnyebben lesznek fölter­ jesztve is, elintézve is, miután nem minden kerület külön, egymástól eltérő dolgokkal s alkalommal járul a trón elé. Ez idd óta most van nyolezadik egyetemes főfelügyelője az ágostai egyháznak. Ez a har­ madik a Prónay bárók családjából, s azonfelül még egy báró Prónay megválasztatott, de tekin­ tettel agg korára, a megtiszteltetést nem fogadta e^. 1819-ben b. Prónay Sándor választatott meg erre a tisztre, a nagytudományu, a hazai iroda­ lomban is működő férfiú, támogatója minden nemes ügynek (többek között Körösi Csorna Sándor utazását keletre leginkább ö tette lehe­ tővé gazdag segélyével), a ki mir 1791-ben lelke volt az ágostaiak zsinatjának, smint főfelügyelő 1839-ig állott az egyház élén. 1860-ban testvére fiát, örökösét, b. Prónay Albertet érte a meg­ MAGYARORSZÁGI

A

BUDAPEST, MÁRCZIUS 4. Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG :

XXX.

| egész évre 8 frt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : [ ff? é " e ® M I félévre— 4 • \ felevrtj— o •

választatás, de ő e megtiszteltetést nem fogadta el. Helyette b. Prónay Gábort választották meg, a ki a nehéz abszolutisztikus idők alatt is nagy bölcseséggel s kitűnő tapintattal vezette egyháza ügyét. 1875-ben bekövetkezett halála alkalmá­ ból a Vasárnapi l'jság is megemlékezett ugy ebbeli, mint a közügyek má^ terén szerzett kiváló érdemeiről. Utódja Zsedényi, majd b. Kadvánszky Antal lett s ennek halálával a tavaly üredésbe jött főfel­ ügyelői tisztségre ez év elején a szavazatok túl­ nyomó része b. Prónay Gábor fiára, Dezsőre esett.

évfolyam.

Külföldi, előfizetésekhez a pMtftttag moghatárosott viteldíj in csatolandó.

Blatniczai es tótpiónai 1>. I'rónai/ Dezső született 1848. október d-2-én Dudapesten. Atyja és anyja, Podmaniczky Karolina bárónő, min­ dent elkövettek, hogy fiuknak mentől kitűnőbb nevelést adjanak. A gymnáziumot magán utón végeztették ugyan vele, de vizsgatételre az első osztályokból leküldötték a nagykőrösi reform, főiskolába, mely intézet akkor az országban nagy hirnek örvendett, s melynek tanári kara sok dicsőséget árasztott akkor az iskolára. Ké­ sőbb, hogy a magántanulásnál mindenkor be­ állani szokott hátrányok a fiatal tan uló előhala

Ellinger fényképe után B Á R Ó

P R Ó N A Y

D E Z S Ő .