XVII. évfolyam. 4. szám * 2007 * JÁSZSZENTANDRÁSI FALUÚJSÁG * 95,- Ft
Jászok Világtalálkozója SZÉP HAZA Tűnődve állok partján a létnek, hol nincs más,csak messzi látóhatár, kinézek belőle, s érzem, élek, gondolatom gyakran a távolba jár... Vajh, mi lehet túl a jövőnk földjén? a tanyákon is túl s az akácsoron? ott szabadság él vagy kemény törvény? sorsom, mint a tengerit lemorzsolom... Itt élek szél-ütött sortanyákon, hetven éve őröl a löszhomok, e tág látóhatár az én világom, mint jász őseim a végeken posztolok, s tudom, mi van túl a látóhatáron: jövendő szép haza - s nemcsak homok! Donkó László
Tartalom Testületi ülésről a Trianoni békeszerződésből Szentandrásiak baráti köre Akinek nem i nge… Környezetszennyezés… (?) 50 év után újra szülőföldemen Hazalátogatóban A gyermek felkészítése az iskolára Agrár-környezetgazdálkodási támogatás ellenőrzése Fejlődik a Foci-suli Beszámoló a községi Tűzoltó egyesület 2006. évi munkájáról
JÁSZ-SZÓ FALUÚJSÁG
Kiadja: Jász-Szó Alapítvány Főszerkesztő: Dávid Sándor Készült: Jászkisér Teleház
Közeleg a világtalálkozó. Sokan úgy vélik, túl nagy a csend, mások azt mondják, van tenni való még bőven, de minden a szálán halad. Egy évvel ezelőtt, sokunkban megfogalmazódott, hogy az oly gyakran emlegetett jász öntudatunk vajon elegendő lesz-e arra, hogy valóban megmutassuk szellemi kultúránk értékeit, képességünket a jász egység megtartásában? Bár sajátos jász erkölcsünk erre kötelez bennünket, öreget és fiatalt, „bennszülötett” és „bevándorlót” egyaránt, de azt is tudjuk, ma már nem elegendő, de szükséges a múlt példája. Voltak nehéz évek, amikor e kis település képes volt összefogni, és tudott nagyot alkotni. Agyonhajszolt világunkban ismét újra kell gondolni azt a társadalomformáló erőt, amit jász öntudatnak nevezünk. A korábbi jász társadalom bizonyos vonásainak megmaradásával együtt, a lakosságcsere ellenére ez az etnikai tudat volt az, ami összetartotta, egyben el is határolta a „szomszédoktól” évszázadok során át a jászokat. Kitűnő alkalom egy ilyen rendezvény arra, hogy a családok, ismerősök találkozzanak, a települések képviseljék mindazt, ami a jász magatartásban megfogalmazódik. Reméljük a háromnapos rendezvényen mindenki jól érzi magát, legyen az vendég, vagy vendéglátó, vendégfogadó. Az előttünk álló hetet pedig használjuk arra, hogy településünket ünneplőbe öltöztetve, méltó szervezőjévé váljunk a jász nép találkozójának. Közös érdekünk, hogy vendégeink jól érezzék magukat, hogy gyermekeink hazaérkezvén büszkén vállalják jász mivoltukat, hogy cseperedő gyerekeink is elkötelezettjei legyenek a jászok ügyének. Dávidné
2
Jász-Szó
K
Ö Z É R D E K Ű
Hírek a Képviselőtestület 2007. május 24-én megtartott üléséről.
Részlet a Trianoni békeszerződésből
1.) Megtörtént a házi orvosi körzetekről szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata. A 2007 június 1-én életbe lépő módosítás egy háziorvosi – házi gyermekorvosi körzet és egy fogorvosi körzet kialakítását hagyta jóvá. 2.) A testület tárgyalta a családsegítő és gyermekvédelmi feladatellátás társulásban történő ellátásának lehetőségét, figyelembe véve a Jászsági Többcélú Társulás fejlesztési tervét, az önkormányzat feladatellátási kötelezettségét az előírt személyi feltételekkel és az ellátásra rendelkezésre álló pénzügyi fedezetet. Döntés ez ügyben nem született. 3.) Napirendi pontként szerepelt a Rehabit Komplex Kft. régióvezetőjének kérelme a 2006. évi bérleti díj elengedésére, melyet a testület elutasított. 4.) Szakértői vélemény hiányában az Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja nem került tárgyalásra. Az intézmény vezetőjét felszólították a hiány pótlására. 5.) Elfogadásra került az Andrástermál Kft. 2006. évi mérlegbeszámolója. 6.) Gyarmati László SE elnök írásban tájékoztatta a Képviselőtestületet az SFC YOSHY_TRANS SE 2006. évi tevékenységéről.
Aláírtuk 1920 jún. 4.-én, életbelépett 1921 júl. 26.-án
Magyarországra való jelentőségét legjobban jellemzi az, hogy a törvénytárban gyászkeret fogja körül. A Trianoni békeszerződésben az államterület változásaira vonatkozó rendelkezések a legfontosabbak, ezeknek az eredménye a CsonkaMagyarország. Az ország 282,870 km2 területéből a békeszerződés csak 92,833 km2-t hagyott meg, 18.264.533 főnyi lakosságából pedig csak 7.980.143 maradt. A területváltozásokkal kapcsolatban szabályozást nyert a lakosságnak az állampolgársága is. E tekintetben az a döntő, hogy melyik országban van most az a község, város, amelyben az egyes személyeknek a lakóhelye, illetősége van. A területátcsatolásokkal kapcsolatban a nemzeti kisebbségeknek a lakosság többségével való egyenjogúságát is biztosítani óhajtja a szerződés, ez a rendelkezés, azonban csak papiroson maradt. A területváltozásokkal kapcsolatban a magyar állam vagyonából mindegyik állam megkapja azt a részt, amely a területére került. A Trianoni békeszerződés a megmaradó Magyarországra vonatkozólag kimondja ugyan elvileg, hogy függetlenek vagyunk, de egyéb rendelkezéseivel azonban lerontja ezt az elvet. Elsősorban a hadügy terén vagyunk megkötve. Katonaságunk zsoldos hadsereg, amelynek nagysága még
a közbiztonság kívánalmainak is alig felel meg. Gazdasági téren, a kereskedelem, ipar és közlekedés terén a volt ellenséges államok polgárainak a jövőben is engedményeket vagyunk kötelesek nyújtani, pénzügyi téren pedig a jóvátételi bizottság ellenőrzése alatt állunk. Ennek a bizottságnak működése az úgynevezett, jóvátétellel függ össze, amely valójában, hadikárpótlás, amelyet volt ellenségeink a hadieseményektől okozott károkért kapnak. Részint természetbeni szolgáltatásokat, részint pedig készpénzfizetéseket tartozunk ezen a címen teljesíteni. Külön jár kártérítés az úgynevezett háborús kivételes intézkedések által ellenségeinknek okozott károkért. A jóvátételi kötelezettségek részbeni fedezetére a Trianoni békediktátum - a volt ellenséges államok területén levő magyar magánvagyon lefoglalását is, kivéve azt, amely a volt Osztrák-magyar monarchiából hozzájuk csatolt területen van. A Trianoni békediktátum sérelme az eltelt 87 év ellenére még mindig jelentékeny hatással bír a magyarság egy jelentős részére. Még mindig nem felejtették el, és remélhetően még sokáig megmarad emlékezetünkben ez a tragédia, mely a Magyar nemzet gyökereit, tépte szét. Valószínűleg rövidesen eljön az az idő, amikor ha jelképesen is de megkaphatják a Magyar állampolgárságot a jelenlegi, határainkon kívül élő Magyarok. Hegyi Zoltán
Megalakult a Szentandrásiak baráti köre Már előző számunkban hírt adtunk arról, hogy 2007.04.13.-án megalakult a JÁSZSZENTANDRÁSÉRT BARÁTI KÖR EGYESÜLET. Az egyesület célja, hogy szervezett keretekben adjon lehetőséget mindazon személyek számára, akik Jászszentandrás községhez tartozónak érzik magukat – akár itt élnek, akár elszármaztak, akár átmenetileg tartózkodnak is itt -, hogy részt vehessenek a község és a hozzá tartozó élőközösségek formálásában, hagyományai megőrzésében, jövőjének alakításában.
A Baráti Kör Egyesület által az alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységek a következők: - kulturális tevékenység - kulturális örökség megóvása - műemlékvédelem - természetvédelem, állatvédelem - környezetvédelem - oktatás támogatása - a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység - euroatlanti integráció elősegítése
Többen érdeklődtek már, hogy hol kell jelentkezni, hogyan lehet tagja valaki a baráti körnek? - Bárki tagja lehet (természetes és jogi személy), aki elfogadja az egyesület alapszabályát a velejáró kötelezettséggel (tagdíj). Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független! Tagfelvételi kérelmet az egyesület vezetőségénél írásban, vagy szóban lehet előterjeszteni (Levelezési cím: Jászszentandrás, Rákóczi út 94.). JÁSZSZENTANDRÁSÉRT BARÁTI KÖR EGYESÜLET
Jász-Szó
3
Akinek nem inge, ne vegye magára… ! Hetek, sőt hónapok óta készülünk a Jászok Világtalálkozójára, amely most településünkön lesz megrendezve. 18 évenként kerül sor minden jász településre, éppen ezért természetes izgalom, félelem van sok emberben, akik szervezőkéntsegítőként részt vesznek a munkában. Aki nincs a dolgok közepében nem is gondolja, hány embernek mennyi munkája, segítsége van benne, és mennyi kis apró részletre kell odafigyelni és közben tudni azt, hogy biztos lesz olyan dolog, ami nem teljes egészében úgy sikerül, ahogy szerettük volna, biztos lesz esetleg kritika, jogos- vagy jogtalan és az is lehet olyan embertől, aki ha meg tehette volna sem nyújtott segítséget ötleteivel, munkájával, vagy bármi más módon.
szemetüket, odahaza is így tesznekígy tesztek ? A Rákóczi úton szorgos kezek társadalmi munkában ásták fel a virágágyásokat és ültették be virággal, virágmaggal. Látom, többen gondozzák, locsolják még idős koruk, betegségük ellenére is, hogy szép legyen a fő utcánk, de… - van olyan az önkormányzat tulajdonában lévő épület, ahol benőtte a gyom a virágágyat. A felét valaki megkapálta. Gondoltam hátha az ott lakók közül folytatják... Mellette látom a kis utcákban, hogy mindenki rendbe tartja (felkérés és megszólítás nélkül) környezetét. És elnézést kérek azoktól, akik az utóbbiak közé tartoznak, tudják… - akinek nem inge ne vegye magára!
Már volt egy falutakarítás, ahol példaértékű létszámban vettek részt a lakosok, idősebbek – fiatalabbak önzetlenül. Mondanom sem kell, hogy pár nap múlva már megint tele volt cigaretta csikkel, egy-egy eldobott papír-hulladékkal a buszmegálló, a két világháborús szobor környéke,szóval a falu központja. Kedves lakosok, kedves fiatalok! – azok, akik a „kis kukákat” nem látják meg, és inkább a földre ejtik
A minap mondták el nekem azt, hogy a múlt szombaton a parkban „cirkusz” volt. Fiatalok randalíroztak, még tüzet is raktak a fák alatt. Nekik állt feljebb, amikor a környéken lakók megszólították őket. Sőt, átvonultak a most készülő Szent András Apostol szobor talapzatához és hangosan mondták, „ezzel nem lesz gond, csak négy helyen lesz rögzítve”.
Döntse el az olvasó jogos-e a felháborodásom ?! Mindig keresi az ember azt, hogy ki a hibás, ha egy-egy diszkóskiruccanós hét vége után a szemetesek szétdobálva, a szemét szétszórva, a közúti jelzőtábla a helyéről kiemelve fekszik szanaszét a falu központjában. A fiatal? Csak a fiatal? Vagy a szülő, aki nevelte, neveli? Vagy esetleg még a pedagógusnak, a nevelőnek is lehet felelőssége? hiszen gyermekeink fél életüket az iskolapadban töltik 20-25 éves korukig. Vagy annak, aki az anyagi haszon miatt nem törődik azzal, hogy 18 év alatti fiatalok ittasan mászkálnak a hétvégi éjszakában? Kedves fiatalok! - egyszer Ti is felnőttök, nektek is lesznek gyermekeitek, akikért felelősséggel tartoztok. Ugye nem fogjátok őket rongálásra, randalírozásra tanítani?! Hát próbáljátok már meg Ti is a közös értéket megbecsülni, most! És megint elnézést kérek azoktól a fiataloktól, akik nemhogy nem tesznek ilyen dolgokat, de talán még meg is szólítják a rongáló, randalírozó társukat, tudjátok.... - akinek nem inge ne vegye magára! csoni
KÖRNYEZETSZENNYEZÉS… (?) A fenti címen jelent meg az előző számban egy cikk, amelyet talán vitaindítónak is szánhatott az írója. Ezért sem változtattam a címen, a cikk írójának utólagos engedelmével. Naponta hallunk olyan esetekről, ahol embereket fenyegetnek meg, tartanak rettegésben. Azt gondolhatnánk, hogy ez nálunk - mármint a mi településünkön -, nem fordulhat elő. De előfordul. Csírája már az általános iskolában jelen van. Mindig vannak „nagyok”, akik úgy gondolják, nekik mindent szabad, nekik úgymond kijár. A kamaszok már kiterjesztik „felségterületüket” a felnőtt társadalomra, leginkább a védtelen idősekre és kevésbé válogatnak eszközökben. Van, amikor csak „hepiből”, máskor valami haszon – tárgy, pénz stb. - megszerzése a cél. Később
számukra természetessé válik a módszer, már nemcsak az anyagi haszonszerzés a motiváló tényező, hanem a politikai erőfölény vezérelte társadalmi pozíció birtoklása is. Először az 1998-as önkormányzati választás kapcsán fenyegettek meg embereket és családjukat – felnőtt emberek! Az meg különösen felháborító, ha kapitalizálódó társadalmi gazdaságunkban a nagyobb profit eléréséért károsítanak meg lakóközösségeket, veszélyeztetik más emberek egészségét. Erre is volt példa a 90-es évek elején is, amikor az állati hulladékot, tetemeket a településtől alig 2-3 kmre, az erdő közepén ásott nyitott gödörbe hordták. Más alkalommal a fekáliát ürítették a termőföldre. Napjainkban is hasonló történik. Az iskolás, a kamasz, a felnőtt
eldobálja a műanyag flakont, a cigarettás dobozt, az egyéb műanyag alapú szervetlen anyagokat. A szemetet kihordja a faluszélre, erdőbe, az útmenti árokba. Lassan mindennapossá válik a lopás, a betörés, akár világos nappal is. Hasznos tanács: „hallgatni arany”… De valóban az? Hallgatnunk kell akkor, amikor minket károsítanak meg, amikor minket bántalmaznak? Ki véd meg? Ki szolgáltat igazságot? A rendőrség nem, - ezt már tudjuk. Az önbíráskodással én magam sem értek egyet. De azzal sem, hogy hallgatni kellene! Az ilyen fajta kiskirályoktól meg kell tisztítani társadalmi környezetünket! Összefogással valóban könnyebb. Szólítsuk meg embertársainkat, gyerekeink előtt jó példával járjunk! Tegyük közzé sérelmeinket! (Dne)
4
Jász-Szó
50 év után újra szülőföldemen Lakott a községünkben, még az 1800-as évek végén, a község északi részén egy Faragó János nevű kovács mesterlegény, a szüleivel. 1899 évben elköltöztek Jászkisérre, ott lakott tíz évig, majd 1909ben elhagyta a hazáját. Sok hányattatás után kiért Amerikába. Egy kikötővárosban a hajóról kiszállt és gonolkozott: ugyan merre, hova legyek? Egyszer csak megszólította egy ember - gyere, majd kirakjuk a hajóból az árut. Már ment is, pénzt kapott érte. Nehéz munka volt, de csinálni kellett. Egyszer még is gondolt egyet, otthagyta a rakodó munkát, fogta kiscsomagját a vándorbottal és kora reggel útnak indult. Útközben munka után érdeklődött. Már dél felé járt az idő, amikor egy kis községhez ért, arra lett figyelmes, hogy valahol verik a vasat. Gondolta, itt egy kovácsműhely van valahol - meg is találta a helyet. Kalapot emelve jó napot köszönt. Egy idős ember verte a vasat, felnézett és verte tovább. Végre megállt és pihent. Közben a vándor elkérte a kalapácsot és a vasat szépen kikalapálta. A mester csak nézte és megállapította, hogy ez az ember ért a kovácsmunkához. Mondta is néki, hogy maradjon ott, sok a munka és ő maga nem győzi csinálni. Meghívták ebédre is, amit egy szóra elfogadott. Délután kitakarítottak egy helyiséget, rendbe tették és ott lett néki a szállása. Teltek, múltak az évek, jól keresett, bár sokat kellett dolgozni, kora reggeltől késő estig. Dollárjait összerakosgatta, majd házat épített és megnősült. A házasságból született két fiú gyereke. Magyarságát, szülőhazáját azonban nem felejtette el. A honvágy sokszor kínozta őt is, és mind azokat, akik elhagyták a hazájukat. Az járt sokszor eszébe, csak még egyszer megláthatná a szülőföldjét, a szülőházat Jászszentandráson. Már nem a pénz volt az akadály, hogy hazajöjjön, hanem a 83 esztendő, bár ereje és egészsége kielégítő volt. 1959-ben nekivágott a nagy útnak és Amerikából Bécsig repülővel, Bécstől Jászapátiig vonattal, Jászapátiból Szentandrásra busz-
szal. A buszon közel ültek egymáshoz Jurán tanító nénivel, akitől megkérdezte, hogy szentandrási lakos e? Mire a tanító néni azt felelte, bizony ő szentandrási őslakos, és azt is megkérdezte az idegentől, hogy miben lehet segítségére. Faragó úr elmondta, hogy ő is Szentandráson született, a község északi részén volt a házuk, és nagyon kíváncsi, megvan-e még? Elmondta, hogy ő most Amerikában él, ott van az otthona,. Juránéknál megpihent, megebédeltek és azon gondolkoztak, hol lehet az az öregház. Délután elmentek és megnézték a Fehér János bácsi házát a Járási iskola út 5. szám alatt. Amikor a külső kiskapuhoz értek, Faragó úr csak nézte-nézte a házat, míg végül felkiáltott: Ez az a ház, a szülőházam, amit én oly sokat emlegettem Amerikában! Itt neveltek fel drága jó szüleim! Mindig arra vágytam, még egyszer megláthassam, beszélhessek a régi gyerekkori játszótársaimmal, fiúkkal, lányokkal, akikkel együtt őriztük kint a legelőn az állatokat! Bementek az udvarba, a ház előtt megálltak, Jó napot! - köszöntek a háztulajdonosnak és elmondták, mi járatban vannak. János bácsi szívélyesen, barátságosan fogadta őket. Faragó úr rögtön megismerte a konyha külső bejáratát, és az istálló ajtaját. Elcsodálkozott rajta, hogy még hatvan év után is ilyen jó állapotban megvannak. Majd a szobába mentek, ott a kemencére volt nagyon kíváncsi. Elmondta, hogy az édesanyja milyen szép dombos kenyeret sütött benne és olajos mackot, hogy milyen jó íze is volt annak! – Mennyit emlegette ő Amerikában is, amikor az asztalnál együtt ült a család. Felejthetetlen az életemben - mondta. A szurgyikban aludt gyerek korában. Ott aztán jó meleg volt! Édesanyja még este is befűtött ha nagyon hideg volt. A házon annyi változás volt csupán, hogy a nádtető helyett már cserép volt. Az ámbitus előtt már nem volt ott a deszka szegély, és a bejáraton a rostély, amelyiken gyerekkorában mindég csimpeszkedett. Délután elbeszélgettek János bácsival, és a régi szomszédokkal.
Faragó ú elmondta az élete sorsát, jót, rosszat, hogyan él ott kint ő, és hogyan élnek ott az emberek. Ott is vannak problémák, ott sem gazdag mindenki. Elmondta, hogy sok karácsonykor, főleg az első tíz évben fájó szívvel gondolt haza, a meghalt szüleire és a gyerekkori karácsonyokra Szentandráson. Községünkről annyit mondott, sok tanya volt kint a határban, sok rét és legelő. A családok ott laktak kint, a gyerekek távolból jártak iskolába, be a községbe. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak az emberek, abból volt nekik pénzük. A községben a Szent János szobor helyén volt a kápolna, a keleti oldalán a temető. A csárda, a községháza, a parókja, a két öreg iskola megvolt már akkor is, ő is oda járt iskolába. Jászapátiba be akkor még nem volt kő út. János bácsi is elmondta, hogy itt is nehéz az élet, elvették a gazdálkodó emberektől a földet és az állataikat. Fiatal és idős embereknek akaratuk ellenére dolgozni kell a tsz-ben, Bekényszerítették őket, Már eltelt hét hónap, de a munkájukért még mindig nem kaptak egy vasat sem. Mesélt még a szovjet megszállásról, hogy amikor bejöttek az oroszok, utána felfordult a rend, zabrálni jártak, állatokat lövöldöztek le. Éjjelenként meg fiatal nőket kerestek, sokáig nem volt nyugodt éjszakájuk az embereknek. A katonák verték, rugdosták az ajtót, hogy nyissák ki, és egyre csak azt hajtogatták „bárizsnya, bárizsnya” … Végül elköszöntek, jó egészséget kívántak egymásnak. Faragó úr a külső kiskapuból könnyes szemmel visszanézett és csak annyit mondott: Öreg házunk többé nem látlak már. Hálát adok Istennek, hogy még életemben, 50 év után a szülőföldemet, és 60 év után ezt a kisközséget, Jászszentandrást megláthattam, benne a házat, ahol felnevelkedtem. Felidézte a fiatal korában megtörtént eseményeket és örült, hogy elmondhatta. Egy pár évig még leveleztek Jurán tanító nénivel. Végül a halál közbe szólt A történetet Fehér János elmondása alapján
Faragó Géza írta le
Jász-Szó
5
Hazalátogatóban Sajnos, egyre ritkábban. Mintha megöregedtem volna… De nem, az nem lehet, hiszen nem rég jártam első osztályba, az alsótanyai iskolában. Mikor elmegyek a kedves iskola hűlt helye mellett, majdnem kipottyan a könnyem. Tavaszszal letörök egy virágzó orgona ágacskát, a szüleim sírjára. Bizony, az enyémre nemigen tesz abból senki. Na, de minek is tenne? Úgyse tudnám megszagolni… Bizony, kegyetlen nagy sár volt, már amikor esett az eső. Mert, ha nem esett, akkor meg por volt. Emlékszem, sáros időben a hevesi út felé lakók, gólyalábon jöttek iskolába. Megcsodáltuk őket, amint a hosszú léceken, ügyesen egyensúlyozva, tiszta cipővel megérkeztek. Aki nem így jött, az vakargathatta a sarat a cipőjéről! Mindenkinek volt egy fakése, azzal tisztogatták. Tavaszi, őszi napsütésben, hangos volt a kicsinyke udvar a nagytízpercben. A lányok, öten-hatan, egymásba karolva, polkáztak végig az udvaron. A fiúk pedig, adj király katonát, futó métát, vagy kinn a
bárány, benn a farkast játszottak. Sajnos, nem tudtam beleszólni a játékukba, mert egy elsős mit kezdett volna a nagy ötödik-hatodikosokkal? Hanem volt egy emlékezetes esetem. Egyszer már futólagosan említettem. A konyhaablakból szépen lehetett látni, hogy nem messze, az égbolt lehajlik a földre. Gondoltam, hogy akkor oda kéne menni, és szépen felmászni rajta. Megláthatnám végre, hogy milyen a mennyország. E’, én odamegyek! Te, Sanyika! – szóltam a négy éves öcsémhez - gyere felmászunk az égbe. Tudod, oda, ahol este olyan szépen ragyognak a csillagok. Sanyika, engedelmesen ráállt. Elindultunk. Már jó messzire mehettünk, tán ötven métere is, de az ég, csak nem akart közelebb jönni. Közelebb jöttek viszont a nagyfiúk. - Hé, gyerekek! Álljatok meg azonnal! A tanító úr nagyon haragszik ám! Vissza kell jönnötök! - Mit tehettünk? Visszaballagtunk. Így aztán máig sem tudom, hogy milyen a mennyország.
Látom magam, amint félve, udvariasan bekopogok a nagy, vasalt kapun. Péter bácsi egy résnyire megnyitja, kinéz. - Na, te pernahajder, megjöttél? - Igen, kedves Péter bácsi, megjöttem, én volnék az, ha be tetszene engedni. - Látom, nem vagyok vak, csak tudod, az ember mindig jobbat vár… Azért csak beenged, nagy morgás közepette. Hűha! A mindenit! Mekkora fényesség! - Péter bácsi, itt mindig süt nap? - Hát mit gondoltál, hogy olyan feneketlen sár van, mint nálatok, az Alsótnyán? No, de ezt eddig igazán nem tudhattam, mert a fiúk akkor, régen, visszavittek. Hát, valahogy így képzelem… Lám-lám, ez tényleg nem az Alsótanya! Pedig az Alsótanya is igazán nagyon szép! Ha nincs sár… Na, Isten velük. Aztán majd írjanak!
Talán nemsokára megtudom.
László Frenc
A gyermek felkészítése az iskolára Az iskolára való felkészítés nem csupán a szükséges eszközök megvásárlásából áll. Gyermekünket lelkileg is rá kell hangolnunk az új helyzetre. El kell látnunk tanácsokkal, segítenünk kell a megfelelő viselkedési formák kialakulását. A legnagyobb hiba, amit a szülő vagy a beiskolázandó gyermek környezete elkövethet, az az, ha fenyegetik a leendő első osztályost az iskolával, esetleg a tanító személyével. - „No, majd az iskolában elkapják a frakkodat!” - „Megmondom én a tanító néninek, hogy milyen rossz vagy!” Ismerősen csengenek ezek a mondatok, hiszen sok szülő szájából elhangzanak. Ha jól utánagondolunk, ez a fegyelmezési mód egyáltalán nem alkalmas arra, hogy eltántorítsa a rosszalkodó gyermeket a csínytevéstől. Könnyen lehet viszont, hogy az iskolakezdés első napjaiban arra fordítja energiáit, hogy
Viselkedési szabályok megtapasztalja, beválnak-e a szülői jóslatok. Provokálja majd a konfliktushelyzeteket, hogy megfigyelje, a tanítónál meddig mehet el a bajkeresésben. Ez a magatartás nem kedvez az épp alakulóban lévő tanuló-tanár viszonynak. Ne használjuk fel semmiképp a leendő iskolát, tanítót ijesztgetésre, fegyelmezésre! Ehelyett irányítsuk a gyermek viselkedését, szokásrendszerét úgy, hogy minél kevesebb konfliktussal, frusztrációval kezdje meg az iskolai munkát. • Sok szülő számára gondot okoz a köszönés „megtanítása”. Gyerekeinkkel tudatosítanunk kell, hogy a köszönés az emberi érintkezés alapvető formája. A kis elsős gyakran nem érti, hogy miért kell folyton köszönni, hiszen mindennap látja a tanító nénit, társait. • Készítsük fel arra is, hogy az első napokban be kell mutatkoznia!
Már nem lesz elég, ha annyit tud: - „Pistike vagyok, anyukám az irodában dolgozik.” Próbáljuk együtt megtanulni a szükséges adatait. Pl. –„Kiss Annának hívnak. Jászszentandráson lakom, a Napsugár utca 16. szám alatt. 2000.május 10-én, Jászberényben születtem. Anyukám leánykori neve Kelemen Júlia, a Papp Kft-nél titkárnőként dolgozik. Édesapám Kiss János, hívatásos tűzoltó. Testvérem: Kiss Zsolt, 4 éves, óvodába jár.” • A kicsiket gyakran figyelmeztetni kell még a „kérem”, „legyen szíves”, „köszönöm”, „köszönöm szépen” szavak használatára. Ne hunyjunk szemet efelett. Ha a családban alkalmazzuk és gyermekeinktől megköveteljük ezen szavak használatát, úgy más szituációkban evidens módon alkalmazni fogja. (folytatjuk) Faragóné Ferncz Alica óvónő
6
Jász-Szó
Agrár-környezetgazdálkodási támogatás ellenőrzéséhez A gazdálkodási naplót minden agrár-környezetgazdálkodási célprogramban, illetve a kedvezőtlen adottságú területek támogatásában résztvevő gazdálkodónak kötelessége naprakészen vezetni. Az MVH kockázatelemzéses és véletlen kiválasztási módszerrel jelöl ki ügyfeleket helyszíni ellenőrzésre. Az ellenőrzés adminisztratív (Gazdálkodási Napló, Permetezési Napló, naprakész bizonylatok vizsgálata), és helyszíni ellenőrzésből áll, ahol vizsgálják a területet, állatállományt is. A parcellák területének lemérése GPS műszerrel történik. Az Agrár-környezetgazdálkodási Program ellenőrzési szempontjait a 150/2004. FVM (X. 12.) rendelet tartalmazza, amely egy pontozási rendszer. A szempontok teljesítésekor van egy maximálisan adható pontérték, és az ellenőrzés során ehhez viszonyítottan az eltérések, szabálytalanságok figyelembevételével kerülnek meghatározásra a pontok. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellenőrei az alábbi dokumentumokat kérhetik: • Gazdálkodási napló a 2006. szeptember 1.-től 2007. augusztus 31.-ig tartó időszakra vonatkozóan. Hivatalos formáját a 67/2006. (IX. 15.) FVM rendelet határozza meg. A programokban vállalt kötelezettség 2004. szeptember 1.-vel kezdődött így a 2004. szeptember 1.-től vezetett gazdálkodási naplókat is be kell tudni mutatni
• permetezési napló: engedélyezett szerek, hatóanyagok kijuttatásának módja, ideje, dózisa, számlák, a növényvédelmi szakirányító hozzájárulása a kezelésekhez, a fel nem használt szerek tárolása, göngyöleg elszámolása • amennyiben nem a tulajdonos a földhasználó, akkor a programokban résztvevő területre vonatkozóan a támogatási időszak, azaz 5 éves időtartamra érvényes haszonbérleti szerződés, illetve amennyiben a földhasználó a kérelmezett területre vonatkozóan a támogatási időszak nem teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, úgy a föld tulajdonosának írásbeli nyilatkozata ahhoz, hogy a földhasználó (kérelmező) a kérelmezett terület vonatkozásában a támogatási időszak teljes időtartamára 150/2004. (X. 12.) FVM rendeletben foglaltak teljesítésére kötelezettséget vállalhat • földhasználati lap • személy igazolvány, vagy meghatalmazás • gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok: mezőgazdasági árbevétel igazolása, adásvételi szerződés, számlák, bizonylatok, felvásárlási jegy, őstermelői igazolvány betétlap • a talajmintavételhez kapcsolódó talajvizsgálati eredmények, illetve az elkészített tápanyag gazdálkodási terv szerepeljen a
mellékletek között, a tápanyaggazdálkodási terv az adott évre és az eltelt gazdálkodási évre is legyen meg Az alábbi feltételekre is érdemes figyelni az AKG programban részvétel során: - a HGGY (Helyes Gazdálkodási Gyakorlat) betartása a gazdaság egész területén, nem csak a programba bevitt területeken - a kétévente tartandó kötelező képzéseken való részvétel (legyen meg a tanúsítvány) - az állatállomány szerepeljen az ENAR rendszer nyilvántartásában (szarvasmarha, juh, kecske), egyéb állatfajok esetében a célprogram feltételei teljesülnek-e - az állatnyilvántartás naprakész vezetése a Gazdálkodási Naplóban - a Gazdálkodási Napló naprakész vezetése, a mellékletek, bizonylatok megőrzése a program teljes időtartama alatt (2004. szeptember 1. - 2009. augusztus 31.) - a bejelentésekről, vis maior esetekről legyen írásos bizonyíték (tértivevényes, ajánlott levél, fax, fénymásolat) A gazdálkodási napló egy aláírt másolatát el kell küldenie minden év augusztus 31. és december 31. között a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.). A napló vezetésével kapcsolatos további kérdésekkel keressék az NVT tanácsadót. Budai Gábor NVT tanácsadó
FEJLŐDIK a FOCI SULI Látva a szülők, kezdeményezte, és Nagy Ferenc valamint Zsákai Zsolt által vezetett „foci suli” igényességét, sikereit, több szülő, és felső tagozatos diák kezdeményezésére, csatlakozni kívántunk, illetve velük egyetértésben kívánjuk, megalapítani a „foci suli” felsős tagozatát. Ennek érdekében 2007. június 06.-án megbeszélést tartottunk a művelődési ház pinceklubjában, ahol a beszélgetés eredményeképp úgy döntöttünk, hogy a nyári szünet letelte után, szeptember hó első hetében ismételten
tartunk egy megbeszélést, és azt követően elkezdődhet a „munka”, hogy minél sikeresebb labdarúgó palánták kerülhessenek a helyi sportkör labdarúgó csapatába. Az edzői munkát egy fiatal igen tettre kész, leendő testnevelő tanár vállalta Kerek Krisztián személyében. A megalakulással kapcsolatban megkerestük a Jászszentandrás Község Tehetséges Gyermekeiért, Kultúrájáért, Művészetéért, és Időskorú Polgáraiért Közhasznú Alapítvány, képviseletében Szabó Lászlóné Anikót, valamint Banka Ferenc
polgármester urat, akik támogatásukról biztosították és a jövőben is elősegíteni kívánják a „foci suli” működését. Ezúton is szeretném megkérni azon szülőket, akik úgy gondolják, hogy gyermekük sportolása, hasznos szabadidő eltöltése érdekébe, „beíratják” gyermekeiket a „foci suli”-ba, illetve támogatni kívánják azt, jöjjenek el a szeptemberi megbeszélésre, amelyről értesítést fognak kapni. Hegyi Zoltán
Jász-Szó
7
Beszámoló a Községi Tűzoltó Egyesület 2006. évi munkájáról Az ötéves ciklus első éve eseménydúsan zajlott. Új vezetőségünk kéthetente ülésezett, azonban a sokasodó feladatok miatt többször kellett ezt sűríteni. Átalakítottuk a vonuló létszámot, miután már nyolc hivatásos sofőr riasztására lett lehetőségünk. A tűzesetekhez 20 fő bevetésére számíthatunk, akik részére biztosítást kötöttünk az esetleg előforduló balesetek miatt. 1 db. telepített rádióval rendelkezünk, de a kapcsolattartás, riasztás eszköze a mobiltelefon. Felszereléseink: Az alapvető tűzoltási eszközökkel rendelkezünk. A tavalyi évben vásárlásra nem került sor. Tűzoltóink közül 40 órás alapfokú képesítéssel 6 fő rendelkezik, 3 főnek van kisgépkezelői, 2 főnek kismotorfecskendő-kezelői képesítése. 1 fő végzett parancsnoki tanfolyamot. A vonulásban részt vevő tűzoltóink részére házi továbbképzést szerveztünk 15 fővel. Nagy Attila őrnagy úr tartott előadást a tűzeseteknél alkalmazott beavatkozási módszerekről. Téli szakmai továbbképzéseink is hasznosak voltak, hiszen olyan vendégeink voltak, mint Medve Beáta százados asszony, a hevesi tűzoltóság akkor megbízott parancsnoka, Fózer Tibor alezredes, a jászberényi tűzoltóság parancsnoka. Tűzesetekhez három alkalommal vonultunk: • 2006. március 24-én a Mártírok úton a Ko-Bor Hús előtti erdősáv égett, fiatal nyárfacsemetéket veszélyeztetett. 5 fő vett részt az oltásban, hivatásos állomány segítségére nem volt szükség. • Július 24-én tarlótűzhöz vonultunk 3 fővel. Kéziszerszámokkal eloltottuk a tüzet, ami az Aba Novák út végén volt. Akácfasort veszélyeztetett. Ez alkalommal sem kellett segítséget kérni. • 2007.március 10-én a Haladás úton Perlaki Ferencéknél volt kéménytűz, a hevesi hivatásos állomány vonult, minket nem riasztottak. • Március 18-án Tóth István halastava körül száraz fű és nádas égett. Elsőként érkeztünk 4 fővel. Jászapáti és Jászkisér segítségével megfékeztük a tűz továbbterjedését, hiszen kivágott faanyagot, vadetetőt veszélyeztetett. Mindkét tűzoltó autót ki kellett vontatni a sárból. Köszönet Tajti Miklósnak a segítségért.
• Egy alkalommal vettünk részt belvízszivattyúzáson a Rákóczi úton 3 fővel. Egy alakalommal vezetési és tűzoltási gyakorlatot szerveztünk a Járási iskola és környékén. Megtörtént a garázs átrendezése, az önkormányzat biztosított egy épületet, melyben elhelyeztük a régi lajtos kocsinkat, az utánfutót, a 400-as és a 800-as kismotorfecskendőnket. Megszerveztük a településen található tűzcsapok ellenőrzését 6 fővel. Felmértük a hiányosságokat és az Andrástermál Kft-t kértük, hogy a hiányzó tűzcsapjelző táblákat, tűzcsapszekrényeket szerezze be és segítünk a hiányosságok megszüntetésében. A bejárás után 2 fő, Takács Attila és Kerek Csaba az 55 tűzcsapot egyenként karban tartotta, az elföldelteket feltárta. Terveink között szerepelt, hogy a Mávag tűzoltó autónknak méltó helyet biztosítsunk. 2006 őszén bevontattuk a Polgármesteri Hivatal udvarába, a szertár mellé. A későbbiekben szeretnénk üzemképessé tenni. Jászsági Tűzoltó Verseny 2006:
Egy hónapos felkészülés után 6 csapatot sikerült indítanunk. Eredményeink: Ifjúsági leány I. hely Gyermek fiú I. hely Gyermek leány II.hely Ifjúsági fiú III. hely Férfi 1-es csapat III. hely Férfi 2-es csapat V. hely Akadályváltó kategóriában a férfi 1es csapat a legjobb időeredményt érte el. Köszönet minden csapattagnak az önzetlen munkáért. Köszönöm a felkészítőknek, hogy átadták tapasztalataikat a fiatalságnak. Közéleti tevékenységünk, az egyesület képviselete:
2006. március óta rendszeresen részt veszünk a községi rendezvényeken. Minden közéleti felkérést teljesítünk. Koszorúzások, ünnepségek, rendezvények biztosítása. Testületi ülésen 2006-ban beszámoltunk az egyesület megalakulása óta elért eredményekről, rövid áttekintésben. Kapcsolataink: A hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal évek óta jó kapcsolatunk van, különösen Hevessel javult a kapcsolattartásunk. Ugyancsak számíthatunk a katasztrófavédelmi igazgatóság és a tűzoltó szövetség segítségére. Szakmai továbbképzéseket szerveznek, pályázati lehetőségekről értesítenek. Hosszú évek óta tart az 5 ÖTE szoros összefogása.
Egymás közgyűlésein rendszeresen részt veszünk, megosztjuk tapasztalatainkat, ha szakmai vagy más irányú segítségre van szükség a lehetőségeinkhez mérten segítjük egymást. Példaként említem, hogy Jászkisértől védősisakokat kaptunk, Jászapáti és Árokszállás az igazolványaink elkészítéséhez adtak útbaigazítást. Támogatóink:
A fenntartó önkormányzat szerepe a meghatározó. 2006. évben is biztosították a költségvetésből a támogatást. Bevételeink természetbeni vagy pénzbeni juttatásokkal minden évben bővülnek, melyek a tagság és a pártolók köréből kerültek ki. Összegszerűen erről a gazdasági ügyekért felelős, Antal László gazdasági vezetőnk tud tájékoztatást adni. Pályázataink:
1. Ötéves célkitűzéseink között szerepelt, hogy a Mávag tűzoltó autó, a vízszállító és a lóvontatású fecskendő fedett helyen való elhelyezése. Ehhez adódott a Leader+ keretén belül „Az önkéntes tűzoltók a térség fejlesztéséért” című pályázat. Ennek az lett volna a lényege, hogy háromszor, egy bemutató parkban lett volna kiállítva, mindenki számára elérhető legyen. Sajnos a pályázatunk nem nyert, a 2 millió forint más zsebében csörög. 2. Közös pályázatot írtunk Jászapátival, Jászkisérrel és Jászivánnyal, ugyancsak a Leader + keretein belül „Az egyenlő esély a biztonságra-önkéntes tűzoltó egyesületek szakmai fejlesztése, együttműködése, lakossági kapcsolatuk erősítése címmel”. Ez a pályázatunk sikeres lett. 3. A „Biztonságos Magyarországért Közalapítvány által kiírt pályázatban is részt vettünk, eszköz és felszerelés beszerzése volt a cél. Szerettünk volna láncfűrészt és egy pár frisslevegős légzőkészüléket. Sajnos ez a próbálkozásunk sem sikerült, forráshiány miatt elutasították. 4. Az NCA, Nemzeti Civil Alapprogram II. körös működési célú pályázatát szintén elkészítettük. Tartalama: munkavédelmi eszközök, működési hely fenntartása, irodaszerek, irodabútorok, marketing. Ebben 500 ezer forint igényelhető. Ez a pályázatunk még versenyben van. (A beszámoló teljes tartalmát hely hiány miatt nem tudjuk közölni)
A beszámolót összeállította: Kiss János egyesület elnöke
8
Jász-Szó
Jászsági Tűzoltóversenyt. 2007. május 26. Rendező: Jászszentandrás Község Önkormányzata, a Községi Tűzoltó Egyesület, valamint Jászberény Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága
A rendezvény programja: • Ünnepélyes megnyitó (Ea.: Banka Ferenc, Jászszentandrás község polgármestere) • 7*55 méteres tűzoltóváltó • 800liter/ perces kismotorfecskendő szerelés • Eredményhirdetés, verseny zárása A versenyen a jászság 38 csapata mérte össze tudását. A rendezvény prominens vendége Hofman Imre dandártábornok úr, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató helyettese volt. Megtisztelte a versenyt Járvás István országgyűlési képviselő is. Eredmények:
Kismotorfecskendő szerelés: Öte Férfi I. Jászszentandrás 2-es cs. II. Jászárokszállás III. Jászapáti 1-es csapat 7*55 méteres váltó: Öte Férfi I. Jászszentandrás 1-es cs. II. Jászszentandrás 2-es cs. III. Jászapáti 1-es csapat Összesített Eredmények: Gyermek Fiú:1. Jászjákóhalma 2 Jászszentandrás 3 Pusztamonostor Gyermek Leány:1. Jászivány 2 Pusztamonostor 3 Jászjákóhalma
Ifjúsági Leány:1. Jászszentandrás 2.Pusztamonostor 3. Jászkisér Ifjúsági Fiú:1. Jászszentandrás 1-es cs. 2. Jászkisér 3. Jászboldogháza Női: 1. Jászszentandrás 2. Jászivány 3. Jászárokszállás Férfi: 1. Jászszentandrás 2-es 2. Jászszentandrás 1-es 3. Jászárokszállás Létesítményi: 1. Aprítógépgyár Rt. 2. Elektrolux Lehel Kft. Külön díjzazásban Részesültek:
• a legjobb férfi felnőtt csapat részére az Agrowerk Szövetkezet egy paintball versenynapot ajánlott fel. • A verseny legidősebb versenyzője (Urbán István, Jászivány) részére Gergely Zoltán úr, Jászárokszállás polgármestere ajánlott fel díjat • Az utolsó helyen végzett férfi csapat részére (Jászágó) Járvás Itván úr ajánlott fel díjat • Jászszentandrás vegyes gyermek csapata részére Banka Ferenc, polgármester úr adott át különdíjat • Csomós Mátyás ezredes, a JNKSZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója adott át díjat a legjobb gyermek fiú és gyermek lány csapat részére (Jászjákóhalma és Jászivány)
• A Megyei Tűzoltó Szövetség díját Banka Ferenc polgármester úr vehette át a verseny színvonalas megrendezéséért Támogatóink:
Banka Béláné, Banka Béla, Szántai Lajosné, Jász-Invest ZRT., Stuchlik László, Deli Kálmán, Antal József, Agrowerk Szövetkezet, Csúr Istvánné Kerek Emánuel, Fehér Attila, Herczeg Bt., Jászszentandrás Község Önkormányzata, JNSZM Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Jászberény Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága, 3 Kiss Kft., Nagy Csaba, Club Dózis, Faragó Lajos, Gurító Büfé, Busa Csemege, Csontosné .Guba Edit, Toldi Istvánné, Kéri Jenő, Abonyi István, Miklós Imre Gyula, Torba Lászlóné, Kóczián Gyuláné, Szabó István, Góbor Albinné, JNSZM Tűzoltó Szövetség, Andrástermál Kft., Kovács Zsolt
Az Egyesület nevében köszönjük támogatóink segítségét, hogy adományaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy ez a verseny színvonalasan megrendezésre kerülhetett! Külön köszönjük azok munkáját, akik hajnaltól késő estig segítettek a kiszolgálásban, rendezvénybiztosításban! Végül, de nem utolsó sorban köszönjük a csapatok felkészülését és kiemelkedő szereplését! Községi Tűzoltó Egyesület Vezetősége (Szabó László)
Tisztelt Lakosok! Tegyük szebbé, tisztábbá falunkat!
Szeretettel várjuk lakosainkat faluszépítő napunkra, amelyet 2007.június 18-án, 19-én 9 órától tartunk, ezzel is készülve a
XIII. JÁSZ VILÁGTALÁLKOZÓRA. -
Takarítandó közterületek: Rákóczi út központi része (volt tsz-központtól – pálinkafőzőig) Mártírok út központi része (I.világháborús szobortól – temetőig) Parkjaink
Gyülekező a Polgármesteri hivatal előtt. Kapát, gereblyét, seprűt, lapátokat kérjük, hozzanak magukkal4
Mindenkit várunk, aki csak egy kicsit is, de szebbé szeretné tenni Jászszentandrást! A XIII. Jász Világtalálkozó felvonulási útvonala:
Rákóczi út – Rózsa út – Gárdonyi G. út – Mártírok út
