T Ű Z V É D E L M I S Z A B Á L Y Z A T A

ORSZÁGOS IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET Budapest XIV. kerület Amerikai út 57. cím alatti létesítményének

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA

készült 2007-ben, aktualizálva 2011-ben

Tűzvédelmi Szabályzat

1

ORSZÁGOS IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET

Budapest, XIV. Amerikai út 57.

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT AZ ORSZÁGOS IDETDUDOMÁNYI INTÉZET, XIV. AMERIKAI ÚT 57. ALATTI LÉTESÍTMÉNYÉRE

melyet:

az 1996. évi XXXI. tv. 19. § (1) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet tűzvédelmi viszonyainak helyi szabályzására, valamint az előforduló tűz- és káresetek gyors és hatékony felszámolása érdekében a 30/1996.(XII.6.) BM rendelet, illetve a vonatkozó jogszabályok, szabványok és előírások figyelembevételével adok ki.

Budapest, 2011. február 28.

………………………………………………………..


2



Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet teljes személyi állománya beosztásától és előírt munkaköri kötelmeitől függetlenül köteles megtenni minden olyan intézkedést, mely a biztonságos munkavégzést, valamint az Intézet tűzvédelmét elősegíti és köteles ezeket az előírásokat munkája során betartani, illetve betartatni, 1. A szabályzat hatálya kiterjed: a) Az Intézet Budapest, XIV. Amerikai út 57. szám alatti létesítményére, b) Az Intézet teljes személyi állományára és betegeire, c)

Az Intézet területén dolgozó külső, illetve az Intézet területén bármilyen jogcímen

tartózkodó személyekre. Jelen szabályzat 2011. február 28-tól lép hatályba és ezzel egy időben hatályon kívül helyezem a 2006. november 15-én hatályba léptetett Tűzvédelmi Szabályzatot és Tűzriadó Tervet.


3



ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I.

A LÉTESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

1 .Tűzveszélyességi osztály A létesítmény a „D" (mérsékelten tűzveszélyes) tűzveszélyességi osztályba tartozik.

Az épületeket és a helyiségeket csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésének megfelelően szabad használni.


4



II. AZ ORSZÁGOS IDEGSEBÉSZETI TUDOMÁNYOS INTÉZET TŰZVEDELMI SZERVEZETE 1. Az Intézet tűzvédelmi szervezete és tagjainak általános feladatai A tűzvédelmi szervezet vezetője: Dr. Gusztonyi Ágnes Főigazgató tagjai: Gulyás Antal

Főigazgató-helyettes gazdasági igazgató

Klenovszki József

Műszaki osztályvezető

Aradi Mihály

Tűzvédelmi előadó

a.) A főigazgató a tűzvédelmi tevékenység operatív irányítását a főigazgató-helyettes gazdasági igazgatóra ruházza át. b.) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek meghatározására az Intézet területén a helyileg illetékes vezető jogosult, a tűzvédelmi előadó egyidejű értesítésével és egyetértésével. c.) A tűzvédelmi szervezet tagjai a létesítmény területén ellenőrzik és felügyelik a tűzvédelmi tevékenységet. d.) A tűzvédelmi ellenőrzéseken feltárt hiányosságok felszámolására utasítják az illetékes szakmai vezetőket. e.) A tűzvédelmi előírások megszegése, tűzeset, illetve közvetlen tűz,- vagy robbanásveszély esetén jogosultak és kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni.


5



2. A főigazgató tűzvédelmi feladatai

A tűzvédelmi tevékenység operatív irányítását - vezetői beosztásával járó felelősségének változatlansága mellett - a főigazgató-helyettes gazdasági igazgatóra ruházza át, illetve látja el. a.) Az Intézet területén a tűzvédelmi munka irányítása, ellenőrzése és ellenőriztetése. b.) Felelős az Intézet tűzvédelméért, a megelőző rendelkezések érvényesítéséért, a tűzvédelem szervezeti és technikai fejlesztéséért. c.) Kiadja az Intézet Tűzvédelmi Szabályzatát és mellékleteit. (Tűzriadó Terv, ...stb.)


6



3. A főigazgató-helyettes gazdasági igazgató tűzvédelmi feladatai a.) Mint a tűzvédelmi tevékenység operatív irányítója, a létesítmény tűzvédelmi szempontból szabályos működése érdekében szükséges feltételek biztosítása. b.) Biztosítja a tűzvédelem személyi feltételeit, a tűzvédelmi feladatokat is ellátókat megbízza, azok munkaköri leírásában ezt rögzíti. c.) A helyiségek, épületek, építmények rendeltetésének megváltoztatása, átépítése előtt, illetve új beruházás esetén az építésügyről és a tűzvédelemről szóló jogszabályokban foglaltaknak meglelően jár el, a tervezett változtatásokról tájékoztatja a tűzvédelmi előadót. d.) A tűzvédelmi helyzetben történő változást, annak megtétele előtt 15 nappal bejelenti az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak. e.) Köteles lehetővé tenni - előzetes egyeztetést követően - a tűzoltóság helyszíni gyakorlatainak megtartását, szükség esetén abban közreműködni. f.) Köteles biztosítani a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségét, abban jóhiszeműen közreműködni, illetve magát képviseltetni, a tapasztalt hiányosságokat megszüntetni. g.) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. h.) Évente értékeli az Intézet tűzvédelmi helyzetét, beszámoltatja a tűzvédelmi előadót. i.) A tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben felelősségre vonást alkalmaz, illetve kezdeményez. j.) Biztosítja, hogy a tűzvédelem anyagi szükségletei tervezésre kerüljenek a költségvetésben és gondoskodjék azok realizálásáról. k.) Biztosítja a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tűznek az önkormányzati tűzoltóságnak való haladéktalan bejelentéséről, valamint a kár színhelyének a hatósági tűzvizsgálat megtartásáig történő biztosításáig (őrzéséről). l.) Részt vesz a tűzvédelem biztosítása érdekében évente illetve szükség esetén rendkívüli időpontban tartandó tűzvédelmi bejáráson.


7


4.


A Műszaki Osztály vezetőiének tűzvédelmi feladatai

a.) Felelős az osztálya tűzvédelméért. b.) Rendszeresen ellenőrzi az irányítása alá tartozó területet (épület, szabad tér, berendezések gépek, stb.) tűzvédelmét, beosztottjai tűzvédelmi ismereteit és intézkedik, illetve a hatáskörét meghaladó esetekben az Intézet főigazgatójánál, illetve az operatív irányítást végző főigazgató-helyettes gazdasági igazgatónál intézkedést kezdeményez a hiányosságok megszüntetésére. c.) Az irányítása alá tartozó terület tűzvédelmi helyzetére kiható változásokat már a tervezés fázisában legalább 20 nappal a változás megtörténte előtt közli a tűzvédelmi előadóval, egyben kikéri véleményét. d.) Gondoskodik arról, hogy a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökben és foglalkozási ágakban csak ezen végzettséggel rendelkezők tevékenykedjenek. e.) A helyiségek, épületek, építmények rendeltetésének megváltoztatása, átépítése előtt, illetve új beruházás esetén az építésügyről és a tűzvédelemről szóló jogszabályokban foglaltaknak meglelően jár el, a tervezett változtatásokról tájékoztatja a tűzvédelmi előadót. f.) Gondoskodik az Intézet területén található: 1. villamos berendezések, 2. villámvédelmi berendezések, 3. kémények, 4. tüzelő- fűtőberendezések, 5. robbanásgátló szekrények, 6. hegesztő-berendezések, g.)

időszakos felülvizsgálatáról, azok dokumentálásáról, és a megállapított hibák kijavításáról.

h.) Megszünteti a tűzvédelmi ellenőrzéseken tapasztalt hiányosságok feladatkörével összefüggő részeit. i.) Az Intézet területén folyó más gazdálkodó szervek által végzett munkavégzés feltételeit szerződésben kell rögzíteni. A szerződésnek az alábbiak szerinti tűzvédelmi tartalommal kell rendelkezni: 1.

a

végzendő

munkával

járó

veszélyforrások

pontos

megnevezése és a betartandó tűzvédelmi előírások, Tűzvédelmi Szabályzat

8


2.


a munkát irányító és végző személy kioktatásának és szükség

esetén tűzvédelmi szakvizsga kötelezettsége, 3.

a tűzvédelmi szabályok, tűzjelzési és a riasztással kapcsolatos

szabályok megismerésének és betartásának kötelezettsége. j.) Részt vesz a tűzvédelem biztosítása érdekében évente tartandó tűzvédelmi bejáráson. k.) Biztosítja a közvetlen tűzvédelmet szolgáló - jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt, valamint az oltóvizet és egyéb oltóanyagokat, azokat állandóan üzemképes állapotban tartatja és időszakos ellenőrzésükről gondoskodik.


9


5.


Az osztályvezetők, osztályvezető főorvosok tűzvédelmi feladatai

a.) A szakmai egységek vezetői a felelősek a területük tűzvédelméért. b.) Rendszeresen ellenőrzik az irányításuk alá tartozó területet (épület, szabad tér, gépek, berendezések stb.) tűzvédelmét, dolgozóik tűzvédelmi ismereteit és intézkednek a hiányosságok megszüntetésére. c.) Hatáskörüket meghaladó esetekben a hiányosságok megszüntetését közvetlen vezetőjüktől vagy az Intézet főigazgatójától, illetve az operatív irányítást végző főigazgató-helyettes gazdasági igazgatótól kérhetik. d.) Az irányítása alá tartozó terület tűzvédelmi helyzetére kiható változásokat már a tervezés fázisában legalább 20 nappal a változás megtörténte előtt közli a tűzvédelmi előadóval, egyben kikéri véleményét. e.) Gondoskodnak arról, hogy a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökben és foglalkozási ágakban csak ezen végzettséggel rendelkezők tevékenykedjenek. f.) Kötelesek gondoskodni arról, hogy a munkavégzésben résztvevők és a hallgatók tevékenységük

megkezdése

előtt

a

Tűzvédelmi

Szabályzatban

foglaltakat

megismerjék. A tűzvédelmi oktatás megtörténtét és dokumentálását a tűzvédelmi előadónak jelenteni kell.


10


6.


Az Üzemeltetési és vagyongazdálkodási osztályvezető tűzvédelmi feladata

a.) Felelős a felügyelete alá tartozó terület tűzvédelméért. b.) Részt vesz a tűzvédelem biztosítása érdekében évente tartandó tűzvédelmi bejáráson.


11


7.


A munkaügyi és személyzeti osztályvezető tűzvédelmi feladata

a.) Az évente ismétlendő tűzvédelmi oktatás szervezése az ápolási igazgató kezdeményezésére a helyi vezetők által. b.) A tűzvédelmi oktatás megtörténtét és dokumentálását a tűzvédelmi előadónak jelenteni kell.


12


8.


A tűzvédelmi előadó feladatai a.) A főigazgató által kiadott tűzvédelemmel kapcsolatos szabályzatok végrehajtásának megszervezése, irányítása, a végrehajtás ellenőrzése. b.) A létesítményben évenként legalább 1 alkalommal átfogó tűzvédelmi ellenőrzést tart. Kezdeményezi a tapasztalt hibák és hiányosságok megszüntetését, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez. c.) Közvetlen tűz- és robbanásveszély, "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadék előírásoktól eltérő alkalomszerű használatát, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek biztosítása nélkül végzett munkát, illetve az abban foglaltaktól eltérő végzése esetén a tevékenységet felfüggesztheti. i.) Elkészíti az Intézet Tűzvédelmi Szabályzatát és mellékleteit (Tűzriadó Terv,...stb,), valamint gondoskodik azok naprakész állapotban tartásáról. j.) Javaslatot

készít

a

szabályzat

előírásaitól

való

eltérés

engedélyezésével

kapcsolatosan. k.) Részt vesz a tűzvédelmi szakhatósági eljárásokon, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a szakmai felügyeletet ellátó szervek által tartott tűzvédelmi ellenőrzéseken. l.) Regisztrálja a létesítményben kiadott Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyeit, egyetértő hozzájárulása szükséges a felügyelet biztosítása és a betartandó előírások vonatkozásában. m.) Meghatározza az elhelyezésre kerülő tűzvédelmi berendezések és eszközök fajtáit, mennyiségét, illetve elvégzi a karbantartásuk, ellenőrzésük ügyintézését. n.) Kezdeményezi a felülvizsgálatokat, illetve az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetését. o.) Minden tűzesetet haladéktalanul jelent a főigazgatónak, p.) Megtartja az újonnan belépő munkavállalók tűzvédelmi oktatását, megszervezi a kötelezettek tűzvédelmi szakvizsgáját, figyelemmel kíséri a munkavállalók ismétlődő oktatását. q.) Feladatait a munkaköri leírásában rögzített egyéb feladatainak ellátása mellett végzi. r.) A tűzvédelmi előadónak legalább középfokú tűzvédelmi végzettséggel kell rendelkeznie, s.) Negyedévente ellenőrzi a készenlétben tartott hordozható tűzoltó készülékeket. Tűzvédelmi Szabályzat

13



Tűzvédelmi iratgyűjtőben helyezi el az alábbi iratok egy példányát: 

építési engedély,



használatbavételi engedély,



tervezői és kivitelezői nyilatkozatok,



villamos szerelési nyilatkozatok,



jogszabályban, vagy kötelező szabványban meghatározott tűzvédelmi kötelezettségek alóli eltérési engedélyek,



a szellőző berendezések ellenőrzéséről, karbantartásáról szóló jegyzőkönyvek,



a hő- és füstelvezető rendszerek felülvizsgálati jegyzőkönyvei,



tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyvek,



tűzoltó vízforrások ellenőrzési jegyzőkönyvei,



tűzoltó készülékek ellenőrzési jegyzőkönyvei,



tűzoltó készülékek nyilvántartása,



villámhárítók felülvizsgálati jegyzőkönyvei,



hegesztő berendezések ellenőrzési jegyzőkönyvei,



gázkazánok ellenőrzési jegyzőkönyvei,



a nyomásfokozó szivattyú havonkénti ellenőrzésének jegyzőkönyvei.



tűzesetek vizsgálatának saját jegyzőkönyvei,



tűzeseti hatósági bizonyítványok,



a lift használati engedély, karbantartási, ellenőrzési bizonylatok,



az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének feltételeit tartalmazó iratok,



az Intézet Tűzvédelmi Szabályzata és mellékletei (Tűzriadó Terv, ...stb.),



a

munkavállalók,

hallgatók

tűzvédelmi

oktatásáról

készült

jegyzőkönyvek, 


a tűzvédelmi szakvizsga-nyilvántartás.

14


9.


Középfokú tanulmányaikat folytató tanulók tűzvédelmi feladatai a.) Kötelesek a tűzvédelmi oktatáson – szükség esetén szakvizsga tanfolyamon, továbbképzésen - részt venni, az oktatott anyagot elsajátítani. b.) A munkahelyükre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat betartani, az észlelt hiányosságokat közvetlen vezetőjüknek vagy a tűzvédelmi előadónak jelenteni. c.) Kötelesek a használatukban lévő helyiségekben, a jogszabályoknak és a Tűzvédelmi Szabályzatnak megfelelően viselkedni.


15


10.


Munkavállalók, felsőfokú tanulmányaikat folytató tanulók tűzvédelmi feladatai

a.) Kötelesek a tűzvédelmi oktatáson – szükség esetén szakvizsga tanfolyamon, továbbképzésen - részt venni, az oktatott anyagot elsajátítani. b.) A munkahelyükre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat betartani, az észlelt hiányosságokat közvetlen vezetőjüknek vagy a tűzvédelmi előadónak jelenteni. c.) Tűz

esetén

részt

vesznek

a

tűzoltásban,

kárelhárításban,

mentésben,

tűzvizsgálatban. d.) Kötelesek a használatukban lévő helyiségekben, a jogszabályoknak és a Tűzvédelmi Szabályzatnak megfelelően viselkedni.


16



III. TŰZVÉDELMI KÉPZÉS

1. Munkavállalók tűzvédelmi oktatása a.) Az Intézet munkavállalói részére munkába állás előtt, valamint évente ismétlődő tűzvédelmi oktatást kell tartani. b.) Az Intézet területén gyakorlati foglalkozáson levő egyetemi-főiskolai hallgatók és középiskolai tanulók részére tevékenységük megkezdése előtt kell tűzvédelmi oktatást tartani. c.) Az évente ismétlendő tűzvédelmi oktatás szervezése a munkaügyi és személyzeti osztályvezető tűzvédelmi feladata az ápolási igazgató kezdeményezésére a helyi vezetők gyakorlati közreműködése által. d.) A tűzvédelmi oktatás megtörténtét és dokumentálását a tűzvédelmi előadónak jelenteni kell. e.) A tűzvédelmi oktatás és továbbképzés tartalma: 

A tűzvédelem helyi vonatkozása. Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv,



A tűzjelzés módja és tartalma,



A munka befejezésekor elvégzendő tűzvédelmi feladatok,



A tűz esetén követendő magatartás,



Tűzoltó eszközök, készülékek kezelése és használata,



A szabályok megszegésének következménye.

f.) Az újonnan munkába állók oktatásának megszervezéséért, lebonyolításáért, dokumentálásáért az oktatást tartó a felelős. g.) Az oktatást tartó és a munkavállaló írásban igazolja az oktatás és a továbbképzés megtörténtét, melynek egy példányát a tűzvédelmi előadónak meg kell küldeni. h.) Az oktatáson, szakvizsgán való megjelenés alól felmentés nem adható. i.) Az oktatásról távollevők részére 1 hónapon belül, illetve a huzamos távollét - 3 hónap után munkába lépők (GYES, GYED, betegség stb.), illetve az új, más munkakörbe kerülők részére a más munkába álláskor kell oktatást tartani.


17



2. Tűzvédelmi szakvizsgák a.) A 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet /a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól/ mellékletének előírásai alapján meghatározott foglalkozási körökben, csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy dolgozhat. b.) Az Intézet területén az alábbi munkaköröket csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy tölthet be:

Szakvizsga 1. Hegesztők, nyílt lánggal járó munkát végzők Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget 2. meghaladó mennyiségű ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag technológiai felhasználását, illetve 300 kg feletti tárolását végzők

Munkakör Karbantartók, TMK vezető Karbantartók, Laborosok és az illetékes osztályvezető főorvosok, gyógyszerészek

c.) A felsoroltak vizsgára való felkészítését, illetve vizsgáztatását az erre jogosult céggel vagy intézménnyel kell végeztetni. d.) A szakvizsgáztatással kapcsolatos dokumentáció vezetése a tűzvédelmi előadó feladata.


18



IV. MAGATARTÁSI SZABÁLYOK TŰZ ESETÉN 1. A tűz jelzése

Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez köteles azt jelezni az alábbiak szerint: A létesítményben részben automatikus tűzjelző rendszert telepítettek. Ezen a területen s legközelebbi kézi jelzésadó megnyomásával kell a tüzet jelezni. Egyéb területen a munkahelyen tüzet észlelő személy hangos szóval "tűz van" kiáltással jelezze a tüzet abból a célból, hogy munkatársai segítségére legyenek a tűz oltásában, illetve, hogy a veszélyeztetett helyről idejében el tudjanak menekülni. Az észlelt tüzet a lehető legrövidebb úton jelezni kell, a porta felé a belső telefonhálózaton a 155, 388, vagy a 389-es telefonszámon vagy futár útján. Bármelyik intézeti készüléken a "0" szám megnyomása után, vagy mobiltelefonról közvetlenül kell hívni a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot a 105 telefonszámon. A tűzjelzés tartalmazza: -

a tűz pontos címét és helyét, mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, a tűz nagyságát, terjedelmét, emberélet van-e veszélyben, a tüzet jelző személy nevét, a jelzésre igénybe vett távbeszélőszámot.

2. A tűzjelzést követő teendők A tűzjelzést követően a dolgozókat fel kell szólítani a veszélyeztetett terület elhagyására, illetve a tűz oltását azonnal meg kell kezdeni a rendelkezésre álló hordozható tűzoltó készülékekkel, eszközökkel. Végre kell hajtani a Tűzriadó Tervben meghatározott speciális feladatokat (pl. áramtalanítás). Áramtalanítás után a fali tűzcsapokat is igénybe vehetjük a tűz oltására. a.) A szervezeti egységek vezetői segítségével fel kell mérni a tűzben rekedteket, meg kell kísérelni azok kimentését.


19



b.) Tűzoltás során a füst elleni védelemről is gondoskodni kell, pl. száj elé tett nedves törölközővel, ablakok nyitásával. c.) A vészeseti irányító a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megérkezéséig munkaidőben a tűzvédelmi előadó, akitől a tűzoltó egység parancsnoka átveszi a tűzoltás vezetését. A tűzvédelmi előadó, illetve tűzoltás vezető utasításait mindenki köteles teljesíteni. d.) A kárhelyre érkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokát tájékoztatni kell az addig megtett intézkedésekről, az oltás-mentés lehetőségeiről. e.) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetve emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is jelenteni kell a hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak és a tűzvédelmi előadónak. f.) A tűzeset színhelyét, a tűzvizsgálat befejezéséig változatlanul kell hagyni. A tűz keletkezési okának megállapításához a tűzvizsgáló által kért adatokat, információkat a dolgozóknak meg kell adniuk.


20



V. TŰZVÉDELMI JELZŐTÁBLÁK, FELIRATOK a.) A

létesítményben

szabványos

tűzvédelmi

jelzőtáblákkal

kell

jelölni

a

következőket: 

a nyílt láng használati tilalmat,



a dohányzási tilalmat,



a kijelölt dohányzó helyet,



a fővonali távbeszélőkészülékek mellett a tűzoltóság hívószámát.

b.) Jól láthatóan meg kell jelölni: 

a gáz főelzáró helyét,



a víz főelzáró helyét,



az elektromos tűzvédelmi főkapcsolót,



a fali tűzcsapokat.

c.) Felirattal kell jelölni az elektromos kapcsolók és kismegszakítók hovatartozását, funkcióját.


21



VI. A LÉTESÍTÉS ÉS HASZNÁLAT TŰZVÉDELMI SZABÁLYAI

1. Építmények, helyiségek rendeltetése a) Az Intézet területén található építményeket, helyiségeket csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésének megfelelően szabad használni. b) Helyiségek,

építmények

építéséhez,

átépítéséhez

szükséges

engedélyek,

szakvélemények beszerzése a Műszaki osztályvezető feladata. Ezen engedélyek nélkül építést, átépítést megkezdeni tilos!


22



2. Munkahelyek általános tűzvédelmi szabályai a.) A munkahelyeken csak a folyamatos (maximum 1 napi) munkavégzéshez szükséges éghető anyag tárolható, ezen mennyiség a tűzvédelmi szabályzatban van meghatározva. b.) A tevékenység során keletkezett éghető anyagot hulladékot stb. folyamatosan, de legalább naponta el kell távolítani az arra kijelölt helyre. c.) Olajjal, zsírral szennyezett éghető hulladékot nem éghető anyagból készült fedővel ellátott tartályban kell gyűjteni, majd az arra e célra kijelölt helyen tárolni, illetve megsemmisíteni. d.) Éghető folyadékot tároló edényzet csepegését meg kell szüntetni, a szétfolyt folyadékot száraz homokkal fel kell itatni, majd az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni, illetve megsemmisíteni. e.) Minden munkaterületen a tevékenység befejezésekor ellenőrizni kell a használati szabályok betartását, a szabálytalanságot meg kell szüntetni. Az ellenőrzést az adott munkaterület vezetője, vagy az általa megbízott személy köteles elvégezni. Az ellenőrzés terjedjen ki: -

a közlekedési útvonalak szabadon hagyására,

-

a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök meglétére, megközelíthetőségére,

-

a villamos berendezésekkel kapcsolatos szabályok betartására,

-

a helyiség, gép, berendezés tisztítására.

f.) Azon helyiségek ajtóit, melyekben személyek tartózkodnak lezárni nem szabad. A tevékenység befejezése után a helyiségek, épületek, szabadtéri tárolók ajtóit le kell zárni, kulcsaikat a porta ügyeleti szolgálatnál el kell helyezni.


23



3. "A-B"tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadék alkalomszerű használata. a.) Az "A-B" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot alkalomszerűen mindennemű gyújtóforrás kiküszöbölése mellett csak szabadban, vagy jól szellőztetett helyiségben ezen tevékenység végzésére feljogosító tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy használhat. b.) A munkát kiadó vezető ellenőrizze a tevékenység biztonsági feltételeit.


24



4. Tűzveszélyes tevékenység végzése Tűzveszélyes tevékenységet tilos végezni olyan helyen, ahol tüzet, vagy robbanást okozhat. Ilyen tevékenységet csak kifogástalan állapotban levő berendezéssel, készülékkel szabad végezni.


25



5. Állandó jellegű tűzveszélyes, illetve nyílt láng használatával járó tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra kijelölt helyen (pl. karbantartó műhely, konyha) végezhető. Ezen a helyen éghető, vagy tűz és robbanásveszélyes anyagot tárolni, feldolgozni még ideiglenesen sem szabad.


26



6. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység az Intézet területén csak a feltételek előzetes írásbeli meghatározása alapján végezhető. a.) Az iratot a tűzveszélyes munkára utasítást adó helyi vezető állítja ki, majd az Intézet tűzvédelmi előadójával köteles egyeztetni, véleményeztetni. A feltételeket meghatározó a tevékenység megkezdése előtt a helyszínt köteles átvizsgálni. b.) Az iratot két példányban kell kiállítani, melyből egyiket a munka végzés során a dolgozó köteles magánál tartani, a másikat a kiállítónak kell megőrizni. c.) Tűzvédelmi szakvizsgához kötött alkalomszerű tűzveszélyes munkavégzést csak szakképesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet. d.) Olyan helyen, ahol a tevékenység tüzet, vagy robbanást okozhat, a tevékenységet csak az éghető anyag eltávolítása (védelme), a tűz- és robbanásveszély megszüntetése után lehet elvégezni. e.) A munkát végző személy az előírt biztonsági előírásokat köteles megtartani. A tevékenység befejezése után a helyszínt és környezetét köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat. A tevékenység befejezését a feltételeket meghatározónak jelenteni, illetve dokumentálni kell. f.) Az Intézet területén külső gazdálkodó szervezet által végzett tűzveszélyes tevékenység esetén a feltételek meghatározása a külső vállalkozás ilyen irányú megbízottjának a feladata. Az iratot be kell mutatni a helyi vezetőnek, aki szükség esetén azt kiegészítheti a Tűzvédelmi előadó egyetértésével.


27



7. Dohányzás Az intézet területén -a kijelölt helyeken kívül- tilos a dohányzás! Kijelölt dohányzóhely: Főépület előtti park illetve a C épületnél található kert.


28



8. Raktározás, tárolás a.) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt, vagy "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együttesen nem tárolhatók. b.) Az "A" és "B" tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint "C" osztályba tartozó tűzveszélyes folyadékot kiszerelni, csomagolni, csak erre a célra kijelölt és elkülönített helyen szabad. c.) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell és a káros felmelegedést meg kell akadályozni. d.) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat csak a szabványokban, vagy a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott zárt csomagolásban, edényzetben szabad tárolni, szállítani. Tehát: -

Az "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó és az I. tűzveszélyesség fokozatba tartozó folyadék csomagoló anyagát, vagy edényzetét "FOKOZOTTAN TŰZ- ÉS ROBBANÁS VESZÉLYES",

-

A "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó és a II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadék csomagoló anyagát, vagy edényzetét "TŰZ ÉS ROBBANÁS VESZÉLYES",

-

A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadék csomagoló anyagát, vagy edényzetét TŰZVESZÉLYES felirattal, illetve piktogrammal kell ellátni.

e.) Munka- és védőruhák, oxigén- és gázpalackok és egyéb tűzveszélyes anyagok raktározására külön-külön, az érvényben lévő előírások, szabványok szerint raktárhelyiséget kell biztosítani. f.) A tűzveszélyes anyagokból, folyadékból munkahelyre csak egynapi munka ellátásához szükséges mennyiséget szabad kiadni. g.) Zárt helyiségben, (létesítményben) tűzveszélyes folyadék az MSZ 9942:1983 sz. szabvány előírásainak megfelelően tárolható. Hordóban, ballonban, szabványosított göngyölegben tárolt tűzveszélyes folyadék raktározását, tárolását az MSZ 15633-1,2,3,4:1992 sz. szabvány előírásainak megfelelően kell végezni. Tűzvédelmi Szabályzat

29



h.) A helyiségekben a napi munkákhoz szükséges kismennyiségű éghető folyadékot az MSZ 9904:1984 sz. szabványban meghatározott zárt, nem éghető anyagú edényben kell

elhelyezni,

amelynek

ellenőrzéséről

munka

végeztével

a

közvetlen

munkairányítással megbízott vezető köteles gondoskodni. A fémszekrény ajtajára a "TŰZVESZÉLYES" feliratot kell felfesteni, vagy szabványnak megfelelő táblát elhelyezni. i.) Éghető anyagok szabadban történő tárolása esetén a tárolási egységek és építmény közötti tűztávolságot az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 3. sz. melléklete határozza meg. j.) A tárolási egység, illetve a tárolt anyag és a kerítés között legalább 1 m távolságot kell megtartani. A tároló területét állandóan tisztán, éghető hulladéktól mentesen kell tartani. k.) A tetőtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. l.) A raktárban a födém, a tetőszerkezet és a raktározott éghető anyag között legalább 1 m távolságot kell biztosítani. m.) A felvonógépházakban, a karbantartó műhelyben a munkavégzéshez szükséges szennyezett textíliákat, rongyokat - e célra kijelölt helyen, nem éghető anyagú szekrényben, vagy fedéllel ellátott fém edényzetben, ládában szabad tárolni. n.) Udvaron, szabad területen anyagot tárolni csak a tűzvédelmi előadó hozzájárulásával az érvényben levő előírások betartásával szabad.


30



9. Szállítás, vontatás, gépi berendezések a.) Az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok szállítására vonatkozó tűzvédelmi előírásokat jogszabályok, országos szabványok, ADR előírások, továbbá a Tűzvédelmi Szabályzat előírásai határozzák meg. b.) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító (pl.: benzin, gáz, stb.) járművön a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító (pl.: deszka, fűrészpor) jármű rakodó területén dohányozni, nyílt lángot használni tilos! c.) A

járművek

tűz-,

vagy

robbanásveszélyes

rakományát

a

veszélyes

mértékű

felmelegedéstől, valamint az egyéb tűz-, vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell. d.) Éghető folyadékot létesítményen belül, valamint közúton, illetve közúti járművön csak hibátlan állapotban lévő zárt edényzetben szabad szállítani. e.) Az éghető folyadékot tartalmazó zárt edényt járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy szállítás közben fel ne dőljön, illetve meg ne sérüljön. f.) A 25 liternél nem több tűzveszélyes folyadékot, festékanyagot és hígítót tartalmazó zárt edényeket megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban - járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve, vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb edények csak egy sorban helyezhetők el. g.) Az éghető folyadék, vagy gáz szállítása közben, továbbá az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító gépjárművön, a járművezetőn és kísérőn kívül más személyek nem tartózkodhatnak. h.) Az éghető folyadékot szállító tartályos járművet az ADR-ben foglalt tűzvédelmi és biztonsági előírásoknak megfelelően szabad használni, illetve jelölni. i.) A talaj szintjénél mélyebben lévő helyiségben, illetve térben (pl.: szerelőakna),- ahol a Ö,8-nél nagyobb relatív sűrűségű tűz- és robbanásveszélyes gáz, vagy gőz jelenlétével lehet számolni, - csak olyan gép, berendezés helyezhető el, amely a környezetére tűzvagy robbanásveszélyt nem jelent. j.) Tűzveszélyes környezetben működtetett robbanómotort és erőgépet, melynek működése közben szikra keletkezhet, szikrafogóval, illetve védőberendezéssel kell ellátni. A forgó, súrlódó gépalkatrészeknél a tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. A


31



tűzveszélyes gépi berendezések biztonságos használatára vonatkozó technológiai, illetve kezelési szabályzatokat maradéktalanul be kell tartani.


32



10. Közlekedési menekülési utak a.) A közlekedési utakat minden helyiségben úgy kell biztosítani, hogy a benn tartózkodók onnan veszély esetén akadálytalanul, gyorsan a szabadba tudjanak távozni. b.) A folyósokat, lépcsőházakat, kijáratokat teljes terjedelmében szabadon kell hagyni, azokat leszűkíteni vagy letorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. c.) A közművek nyitó és záró szerkezetét, a villamos berendezések kapcsolóit, tűzoltófelszereléseket és készülékeket, vízforrásokat jelölni kell, az azokhoz vezető utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. d.) Az üzemelés alatt azon helyiségeknek a kijáratát, ahol emberek tartózkodnak lezárni nem szabad e.) A kijárati, vészkijárati ajtók nyithatóságát állandóan biztosítani kell.


33


11.


Világító- és villamos berendezések

a.) Az elektromos hálózatot és berendezéseket az érvényben levő előírások szerint szabad létesíteni és használni. b.) A villamosgépet, berendezést, készülékeket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Használaton kívül helyezésük esetén a munkahelyeken pedig a napi munka befejezése után a villamos hálózatról le kell választani. c.) A villamos berendezések áramköreit túlbiztosítani nem szabad. d.) Meghibásodott, illetve nem szabványos berendezések nem használhatóak. e.) A villamos berendezéseket rendszeresen meg kell tisztítani azon szennyeződésektől, melyek a berendezések hőátadási viszonyait korlátozza, vagy amely önmaga meggyulladhat. f.) Tilos hőtermelő elektromos készüléket (pl. rezsó, kávéfőző ) - kivéve, ha az ott folytatott technológia szerves része - használni olyan helyen, amelyre dohányzási, vagy nyílt láng használatára vonatkozó tilalom van. Az egyéb helyiségekben pedig a felsorolt készülékeket csak biztonságos környezetben, nem éghető, jó hőszigetelő alátéten, az éghető anyagtól olyan távolságban szabad üzemeltetni, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ezeknek a berendezéseknek a bekapcsolt állapotátjelző lámpával kell jelezni. g.) Az Intézet helyiségeiben és szabad terein lévő villamos berendezéseket tűzvédelmi szempontból az alábbiak szerint felül kell vizsgáltatni:

Tűzveszélyességi osztályba sorolás

Végre hajtás időszakai

"A-B"

3 évenként

"C"

6 évenként

"D-E"

9 évenként

A hiányosságok megszüntetése érdekében a műszaki osztály vezetője köteles intézkedni.


34


12.


Villám elleni védelem

Az épületek villámvédelmi berendezéseit rendszeresen karban kell tartani és a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően (lásd 11. g. pontot) felül kell vizsgáltatni, valamint a hiányosságokat meg kell szüntetni. A hiányosságok megszüntetése érdekében a műszaki osztály vezetője köteles intézkedni.


35


13.


Tüzelő- és fűtőberendezések

a.) A központi fűtéssel ellátott munkahelyeken más kiegészítő fűtés nem, egyéb területeken pedig csak engedélyezett típusú kifogástalan műszaki állapotú berendezések a gyártó használati szabályzatában foglaltak alapján működtethetők. b.) A helyiségekben üzemeltetett egyedi fűtőberendezéseket felügyelet nélkül hagyni, a kezelési szabályzatukban meghatározott távolságon belül éghető anyagot elhelyezni nem szabad. c.) Ezen berendezések használatát a helyi vezető írásbeli engedélyével, s az írásbeli engedélyben - a tűzvédelmi előadó által - rögzített tűzvédelmi és biztonsági előírások betartásával, éghető anyagoktól a sugárzás irányában legalább 1 méter, egyéb irányban pedig legalább 0,8 méter távolságban szabad üzemeltetni. d.) A központi fűtésű berendezések fűtőtestein, vezetékein éghető anyag nem tárolható, az "A-B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagokat csak 1 m-nél távolabb szabad elhelyezni.


36



14. Tűzcsapok, tűzivíz források

a.) A tűzcsapokat szabványos jól látható jelzőtáblákkal kell megjelölni. b.) Állandóan üzemképes állapotban kell tartani és megközelíthetőségét mindig biztosítani kell. c.) Más célra használni csak - a tűzvédelmi előadó hozzájárulásával - a főigazgató-helyettes gazdasági igazgató engedélyével szabad. d.) A tűzcsapoknál szabványos tűzcsapszerelvény szekrényt kell elhelyezni, a hozzá tartozó szerelvényekkel. e.) A tűzcsapokat legalább félévenként felül kell vizsgáltatni, illetve karban kell tartani. Időszakos felülvizsgálatukat a 27/2009. (X.29.) ÖM r. szerinti tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. Ellenőrizni kell a víz nyomását, valamint a szállított víz mennyiségét. A tűzcsapszerelvény-szekrényben és a fali tűzcsapszekrényekben elhelyezett szerelvények állapotát is félévenként kell ellenőrizni. f.) A létesítményben elhelyezett fali és az udvari földfeletti tűzcsapok helyét, ill. típusait ezen szabályzat 3. sz. ,.B" melléklete tartalmazza.


37



15. Tűzoltó készülékek a.) Az Intézet területén a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően megfelelő számú és a keletkező tűz oltására alkalmas hordozható tűzoltó készüléket kell elhelyezni, illetve készenlétben tartani. b.) Az épületekben, helyiségekben, szabadtéren elhelyezett tűzoltó készülékek helyét és típusait ezen szabályzat 3. sz. „A" melléklete tartalmazza. c.) A tűzoltó készülékeket a külső hatásoktól védetten úgy kell elhelyezni, hogy azok jól láthatóak és könnyen igénybe vehetők legyenek. A készülékeket helyükről eltávolítani - a rendeltetési célú felhasználás kivételével - nem szabad. d.) A tűzoltó készülékek kezelését minden dolgozóval ismertetni kell. e.) Az esetlegesen oltásra használt készüléket haladéktalanul újratöltésre kell küldeni. f.) A tűzvédelmi előadónak az Intézet területén levő MSZ EN3-as és MSZ 1040 szabványnak megfelelő készenlétben tartott hordozható tűzoltó készülékek negyedévenkénti szemrevételezéses ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy: -

a tűzoltó készülékek a telepítési helyükön vannak-e,

-

a készülékeken levő címke látható és olvasható-e,

-

megvan-e a BM OKF hologramos számuk,

-

láthatók-e, használatba vételük nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható,

-

a készülékek zártak, épek (tartály, tömlő, ellenőrzési jegy) és hiánytalanul szakszerű szerelvényekkel el vannak-e látva,

-

valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszer működőképes, a nyomást jelző műszer mutatója a zöld mezőben áll-e?

g.) A tűzoltó készülékek készenlétben tartatása, cseréje, illetve az azzal kapcsolatos nyilvántartás vezetése a tűzvédelmi előadó feladata. h.) Az MSZ EN3-as szabványnak megfelelő tűzoltó készülékek évenkénti, valamint az MSZ 1040-es szabványnak megfelelő tűzoltó készülékek félévenkénti ellenőrzését és javítási előírását tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személlyel kell végrehajtatni.


38


II.

1.


HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI SZABÁLYAI

Ápolásra szolgáló helyiségek (kórtermek, intenzív részlegek, akkut szobák,)

használatának tűzvédelmi szabályai

1. Az ápolásra szolgáló helyiségek a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartoznak. 2. A kórtermekben kiegészítő fűtés nem alkalmazható. 3. A fenti helyiségekben az elhasznált vattát, kötszert - különösen az éghető folyadékkal szennyezettet - a kötözést, kezelést végző köteles eltávolítani. Fenti anyagokat nem éghető anyagból készült edényzetben kell gyűjteni. 4. Az ápolásra szolgáló helyiségekben maximum 1 napi felhasználáshoz szükséges gázpalack tárolható kizárólag a falhoz, illetve a rögzített szállítókocsihoz fémbilinccsel rögzítve, függőleges helyzetben, 5. Az ápolásra szolgáló helyiségekben felhasználásra kerülő éghető folyadékokat, az azok tárolására szolgáló helyiségekből, illetve robbanásgátló szekrényekből, csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy adhat ki.


39


2.


A könyvtár, az irattár, a kórlaptároló, az iktató, a csomagolóanyag- és a papírraktár használatának tűzvédelmi szabályai

1.

Ezen helyiségek a "C", azaz "Tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

2.

Nyílt láng használata tilos! A hulladék tárolására kizárólag nem éghető anyagból készült hulladéktároló használható.

3.

A központi fűtőberendezésen kívül egyéb fűtőberendezés nem használható. A központi fűtésű berendezések fűtőtestein, vezetékein éghető anyag nem tárolható.

4.

Az "A-B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok a fenti helyiségekben nem tárolhatóak.

5.

A helyiségek takarításáról a műszak befejezésekor gondoskodni kell.

6.

Az irattár asztalain csak a folyamatos tevékenységhez szükséges papírt szabad tárolni. Az irattári anyagokat zárt szekrényben kell tartani.

7.

A helyiségekben öngyulladásra hajlamos anyag, robbanásveszélyes anyag, valamint az iratokon kívül tűzveszélyes anyag nem tárolható.

8.

A helyiségekben üzemszerűen hőfejlődéssel járó elektromos berendezések (pl. kávéfőző, villamos főzőlap) - kivéve a világító berendezéseket - nem használhatóak.

9.

Az állványokat úgy kell telepíteni, hogy közöttük 80 cm, az állványsorok között pedig 120 cm széles közlekedési út biztosítva legyen. Az állvány, tároló közötti utat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni. Az állványok felső polcain elhelyezett anyagok és a födém között min. 1 méteres, a tárolt anyag és a világító berendezés között olyan távolságot kell tartani, hogy a világító berendezés gyújtási veszélyt ne jelentsen.

10.

Az

irattárban a használt iratanyagokat, könyveket a tevékenység befejezése után

vissza kell helyezni az irattárolóba, illetve polcokra, a világító- és villamos berendezéseket áramtalanítani kell. A helyiségeket be kell zárni, a kulcsokat a portaszolgálathoz le kell adni. 11.

A

berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy a bent tartózkodó személyek

biztonságos eltávozására elegendő szélességű út álljon rendelkezésre. 12.

Az

iratanyagot, nyomtatványt, könyvet úgy kell elhelyezni, hogy a központi

fűtőtesttől 30 cm, elektromos szerelvénytől pedig legalább 50 cm távolságra legyen. 13.

A

helyiségben tűzveszélyes hulladékot (selejtezett anyagot) nem szabad tartani,

azt folyamatosan el kell távolítani.


40


3.


Az öltözők használatának tűzvédelmi szabályai

1. Az öltözők a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartoznak. 2. Az öltözők területén nyílt láng használata tilos. 3. Olajjal,

zsírral

szennyezett

munkaruha

csak

fémszekrényben

tárolható.

Az

öltözőszekrényekben a munkaruhán, illetve az utcai ruhán és lábbelin, valamint a tisztálkodó eszközökön kívül más éghető anyag nem tárolható. 4. Az öltöző helyiségekben éghető folyadék és gáz tárolása tilos. 5. Az öltözőben elhelyezett öltözőszekrényeket használaton kívül állandóan zárva kell tartani, a szekrény használójának nevét azon fel kell tüntetni. 6. Az öltözőhelyiségek takarításáról gondoskodni kell. 7. Az öltözőhelyiségekben semmiféle üzemszerűen hőfejlődéssel járó villamos berendezés nem használható. 8. Az öltözőkben a világítóberendezéseket a tevékenység befejezése után le kell választani és az öltözőt be kell zárni. A bezárt helyiségek kulcsait a portaszolgálathoz le kell adni. 9. Az öltözőhelyiségben a csak nem éghető anyagból készült szekrényeket és egyéb berendezési tárgyat úgy kell elhelyezni, hogy a megfelelő szélességű (min. 80 cm) közlekedési út mindenkor biztosítva legyen. 10. Az öltözőkben a rendre és tisztaságra fokozott gondot kell fordítani. A tevékenység végeztével az összegyűlt, éghető hulladékot, szemetet a kijelölt szeméttároló helyre kell szállítani. 11. A fürdő, zuhanyzó helyiségben csak a nedves, párás helyiségekre vonatkozó szabványnak megfelelő villamos berendezés használható. 12. Egyéb elektromos berendezést, csak tűzvédelmileg kifogástalan állapotú lehet Üzemeltetni. Meghibásodott lámpatestet, kapcsolót vagy egyéb elektromos berendezést üzemeltetni tilos. 13. A fűtőtesteken éghető anyagok elhelyezése pl. szárítás céljából tilos!


41


4.


Az irodahelyiségek használatának tűzvédelmi szabályai

1. Az irodahelyiségek a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartoznak. 2. A központi fűtőberendezésen kívül egyéb fűtőberendezés nem használható. A központi fűtésű berendezések fűtőtestein, vezetékein éghető anyag nem tárolható, az ' A-B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagokat csak 1 m-nél távolabb szabad elhelyezni. 3. Az irodák takarításáról, a keletkezett hulladékok összegyűjtéséről, eltávolításáról szükség szerint, de legalább naponta gondoskodni kell. 4. Csak engedélyezett típusú és kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezések használhatóak. Fenti berendezések javítását csak szakképzett személy végezheti el. 5. Hőfejlődéssel járó engedéllyel üzemeltetett villamos berendezések (kávéfőző, villamos főzőlap) csak felügyelet mellett, éghető anyagtól a berendezés kezelési utasításában meghatározott távolságban üzemeltethetők. Fenti berendezéseket bekapcsolást jelző lámpával kell ellátni, azokat felügyelet nélkül nem szabad működtetni. Ezen üzemelő berendezésektől éghető anyagot csak olyan távolságra szabad elhelyezni, hogy a hőtermelő berendezés az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A készülékeket kikapcsolásuk után sem szabad felügyelet nélkül hagyni, amíg azok szobahőmérsékletre le nem hűltek. 6. Minden elektromos energiával működő irodagépet, berendezést a tevékenység befejezése után le kell választani. A világítótesteket a helyiségből való távozáskor le kell kapcsolni. A folyamatos üzemelésű berendezések (hűtőgép, telefax stb.) üzembiztos működéséről a helyiségből utolsóként eltávozónak gondoskodnia kell. 7. Az irodákban éghető folyadékot, vegyszereket, gázpalackot tárolni tilos. 8. A telefonkészülék közelében jól látható helyen kell elhelyezni a tűzoltóság hívószámát. 9. Az irodákban a világítóberendezéseket a tevékenység befejezése után áramtalanítani kell és az irodát be kell zárni. A bezárt helyiségek kulcsait a portaszolgálathoz le kell adni.


42


5.


Folyosók, lépcsőházak használatának tűzvédelmi szabályai

1. A folyosók, lépcsőházak az "E", azaz "Nem tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartoznak. 2. A kiürítési útvonalakon bútor (asztal, szék, vagy bármilyen tárgy) elhelyezése csak a szükségleteknek megfelelő számban helyezhető el, úgy, hogy a közlekedést, menekülést ne akadályozza. 3. A folyosón, a beépített szekrények tetején éghető anyagot tartani nem szabad. 4. Munkaidőben a folyosók ajtaját könnyen nyitható állapotban kell tartani. 5. A lépcsőházban, a folyosón biztosítani kell a könnyű eligazodás lehetőségét, a biztonságos közlekedéshez szükséges folyamatos megvilágítást, és a kijárat felé a menekülés irányának feltüntetését. 6. Tilos a kiürítési és menekülési útvonalakra - az I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül - éghető anyagot beépítem. 7. A folyosó, lépcsőház - kiürítési útvonal - kellő megvilágításáról külön áramkörre kapcsolt irányfény megvilágítással kell gondoskodni. 8. Tilos a menekülési útvonalakon található ajtókat lezárni, amíg az épületben, helyiségekben tartózkodnak.


43


6.


Az előadó (könyvtár) terem használatának tűzvédelmi szabályai

1. Az előadó terem a "D” azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartozik. 2. A hulladék tárolására kizárólag nem éghető anyagból készült hulladéktároló használható. 3. A központi fűtőberendezésen kívül egyéb fűtőberendezés nem használható. A központi fűtésű berendezések fűtőtestein, vezetékein éghető anyag nem tárolható. 4. A helyiségben "A-B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok nem tárolhatóak. 5. A helyiségben tartott bemutatók, kísérletek során maximum 1 liter "A-B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag használatható fel, de ehhez is be kell szerezni a tűzvédelmi felelős engedélyét. 6. Csak engedélyezett típusú és kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezések használhatóak. Az előadó teremben a világító- és villamos berendezéseket a tevékenység befejezése után áramtalanítani kell és az irodát be kell zárni. A bezárt helyiségek kulcsait a portaszolgálathoz le kell adni. 7. A helyiséget állandóan tisztán kell tartani. Rendezvény befejezésével a berendezési tárgyakat a helyükre kell tenni. 8. Az ajtót és a közlekedési utat állandóan szabadon kell tartani, az asztalt, széket csak úgy szabad elhelyezni, hogy az ajtó felé legalább 1 m széles szabad közlekedési út maradjon.


44


7.


Szerver helyiség használatának tűzvédelmi szabályai

1. A szerver helyiség a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartozik. 2. A fűtőtestektől, illetve a világító- és villamos berendezésektől az éghető anyagokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy az azokra ne jelenthessen gyújtási veszélyt. 3. A hulladék tárolására csak nem éghető anyagú szeméttároló használható. 4. A berendezés kezelésére, karbantartására csak az előírt tisztítószert szabad használni, illetve itt éghető folyadék nem tárolható 5. Villamos berendezést és kapcsolóját, tűzoltó berendezést, készüléket, tűzjelző helyet, ajtót eltorlaszolni, valamint a folyosóra vezető közlekedési utat leszűkíteni nem szabad. 6. Az esetlegesen keletkező éghető hulladék eltávolításáról a tevékenység befejezésével gondoskodni kell. 7. A központi fűtőberendezésen kívül egyéb fűtőberendezés nem használható. A központi fűtésű berendezések fűtőtestein, vezetékein éghető anyag (pl. papír) nem tárolható. 8. A szerver helyiség központi kapcsolóját jól láthatóan jelölni kell. Az áramellátást biztosító kábeleket rögzíteni kell. 9. Csak engedélyezett típusú és kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezések használhatóak. Fenti berendezések javítását csak szakképzett személy végezheti el.


45


8.


Raktár helyiség használatának tűzvédelmi szabályai

1. A raktárak általában a "C", azaz 'Tűzveszélyes" és "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartoznak. 2. A raktárakban nyílt láng használata tilos. 3. A raktárakban üzemszerűen hőfejlődéssel járó elektromos berendezések (pl. kávéfőző, villamos főzőlap) - kivéve a világító berendezéseket - nem használhatóak. 4. A raktárakban az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt, vagy "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együttesen nem tárolhatók. 5. Az "A" és "B" tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint "C" osztályba tartozó tűzveszélyes folyadékot kiszerelni, csomagolni, csak erre a célra kijelölt és elkülönített helyen szabad. Amennyiben ilyen nincs, akkor csak szabadban mindennemű gyújtóforrás kizárásával szabad e műveletet elvégezni. 6. Öngyulladásra hajlamos anyagot a raktárakban nem szabad tárolni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat csak a kötelező szabványokban, vagy a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott zárt csomagolásban, edényzetben szabad tárolni, az "A"-"B"-"C" tűzveszélyességi osztályba, illetve az I.-III. tűzveszélyességi fokozatba sorolt éghető folyadékokat jelölni kell. Éghető folyadékot egyéb éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad. A szétfolyt éghető folyadékot felitató anyaggal fel kell itatni, majd az erre a célra kijelölt helyen tárolni, illetve megsemmisíteni. 7. Munka- és védőruhák, oxigén- és gázpalackok és egyéb tűzveszélyes anyagok raktározására külön-külön, az érvényben lévő előírások, kötelező szabványok szerint raktárhelyiséget kell biztosítani. 8. A tetőtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. 9. Az állványok között 80 cm, az állványsorok között pedig 120 cm széles közlekedési utat kell biztosítani, melyeket még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni. Az állványok felső polcain elhelyezett anyagok és a födém között min. 1 m, a tárolt anyag és a világító berendezés között 1 m távolságot kell tartani.


46



10. A központi fűtőberendezésen kívül egyéb fűtőberendezés nem használható. A központi fűtésű berendezések fűtőtestein, vezetékein anyag nem tárolható, az "A-B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagokat csak 1 m-nél távolabb szabad elhelyezni. 11. A raktár takarításáról a raktárosnak kell gondoskodnia. A hulladék tárolására kizárólag nem éghető anyagból készült hulladéktároló használható. 12. A raktárakban csak az oda beosztottak, illetve az ellenőrzésre feljogosítottak tartózkodhatnak huzamosan. 13. A raktárakból utolsóként eltávozónak a világító- és villamos berendezéseket áramtalanítani kell és a helyiséget be kell zárni, a kulcsokat portához le kell adni.


47



Laboratórium helyiség használatának tűzvédelmi szabályai

1. A laboratórium helyiségek a "C", azaz 'Tűzveszélyes tűzveszélyességi" osztályba tartoznak. 2. A helyiségben a tevékenység szorosan vett részéhez nem tartozó - nyílt láng használata tilos. 3. A laboratóriumban éghető anyaggal csak kioktatott, "A-B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyaggal pedig csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet tevékenységet. 4. A laboratóriumban mindig rendet és tisztaságot kell tartani. A munkaasztalon csak a folyamatos tevékenységhez szükséges anyagok tarthatóak. 5. A használat során törekedni kell arra, hogy az "A"-"B"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok esetén csak a legszükségesebb számú edényzet, csomagolás a lehető legrövidebb ideig legyen megnyitva. Az edényzetek megnyitását úgy kell végrehajtani, hogy - amennyiben azok későbbi tárolása szükséges - azok szorosan zárt állapotú visszazárása megoldható legyen a későbbiek során. 6. A helyiségben csak a laboratóriumi munkához szükséges anyagok, eszközök, berendezések tárolhatók. 7. Az éghető folyadékok áttöltésekor az elfolyást meg kell akadályozni, az elfolyt folyadékot felitató anyaggal haladéktalanul fel kell itatni. 8. A helyiség nyílászáróit csak az átközlekedés idejére szabad megnyitni, egyébként azt mindig csukva kell tartani. 9. A laboratórium kijárati ajtaja könnyen nyitható legyen. A kijárati ajtóba közlekedő térre a biztonságot akadályozó olyan tárgyat, amely a kiürítést nehezíti nem szabad elhelyezni. A helyiségben a berendezést, felszerelést úgy kell elhelyezni, hogy azok között lehetőleg szabad mozgás, a biztonságos kiürítés, megfelelő közlekedés biztosított legyen. 10. A laboratórium közelében az adott helyen kialakuló tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 11. A laboratóriumokban a tevékenység végzéséhez szükséges "A-B" tűzveszélyességi osztályba sorolt éghető folyadékok összes névleges térfogata nem haladhatja meg a 20 l-t. Tűzvédelmi Szabályzat

48



12. Amennyiben tűz-, vagy robbanásveszélyes gáz, vagy gőzkoncentráció alakulhat ki, akkor biztonságos gépi, vagy természetes szellőztetéssel gondoskodni kell a veszélyhelyzet megszüntetéséről. 13. A laboratóriumban tartózkodóknak ismerniük kell az elektromos főkapcsoló, a sűrített levegő, a víz, a gáz, a gőzcsapok elzárási helyét. 14. A tevékenység befejezésekor meg kell győzni arról, hogy a közművezeték elzárásáról, az ablak becsukott állapotáról, az elektromos berendezések kikapcsolt állapotáról. A laboratóriumban felügyelet nélkül semmilyen villamos berendezés nem maradhat bekapcsolva. A laboratóriumi munka befejezésével a helyiséget kulccsal be kell zárni, azt a portára le kell adni. 15. A laboratóriumban takarítást az ott levő anyagokra való tekintettel kell végezni. 16. Elektromos berendezésekre, hőfejlesztő eszközre, fűtőtestre, gázcsőre éghető anyagot elhelyezni nem szabad. 17. Amennyiben a laboratóriumi kísérleti üvegberendezésben éghető, mérgező gőzt, gázt fejlesztő anyaggal dolgoznak, akkor annak tömítettségét biztosítani kell, a kísérlet előtt erről meg kell győződni. 18. Az éghető folyadékok forralására szolgáló lombikot csak térfogatának 65-70 %-ig szabad megtölteni. 19. Az üvegkészülékben magas hőmérsékleten dolgoznak, akkor annak hőszigetelésére nem éghető anyagot kell alkalmazni. 20. Gumicsővel szerelt készüléknél a gumicsövet úgy kell elhelyezni, hogy láng, meleg vagy vegyi hatás ne étje. 21. A I.-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadékot nyílt lánggal melegíteni tilos, erre a célra csak infralámpa alkalmazható. 22. A sztatikus feltöltődés elkerülésére a tevékenység során figyelemmel kell lenni. 23. A laboratóriumi munkahelyen (asztal, fülke) csak olyan vegyszer üvegei tárolhatóak, melyeknek a végzett munka közben állandóan kéznél kell lenniük. Éghető folyadék a munkaterületen nem tárolható. Külön erre a célra rendszeresített nem éghető anyagból készült, zárható robbanásbiztos szekrényben, maximum 50 l., lemezszekrényben 20 l mennyiségben szabványos, vagy engedélyezett edényzetben, vegyes tárolás esetén (maró, vegyszer stb.) külön polcon elkülönítetten lehet tárolni, ajtaját kulccsal zárva kell


49



tartani, figyelmeztető táblával kell ellátni., csak kijelölt és kioktatott személy kezelheti az anyagokat. 24. Az edényen fel kell tüntetni az anyag nevét, tűzveszélyességi fokozatát, lobbanáspontját. Éghető folyadék edényein a tűzveszélyességükre utaló piktogramot is alkalmazni kell. Az anyag kiöntése előtt az edényen lévő feliratot ellenőrizni kell. Kétely esetén az anyagot addig felhasználni nem szabad, amíg annak analitikai azonosítása meg nem történt. 25. Szerves oldószert, tömény savat, mérgező anyagot, valamint szerves oldószerrel szennyezett mosóanyagot a kiöntőbe önteni tilos. Az ilyen hulladék anyagot erre a célra kijelölt megfelelő tárolóedényben kell lezárva gyűjteni, megsemmisítésre kell azokat küldeni, vagy a laborvezetője által meghatozott biztonságos eljárással kell azokat eltávolítatni a labor területéről, 26. Éghető folyadékkal itatott rongyot, szűrőpapírt és egyéb éghető anyaghulladékot csak erre a célra kijelölt, fedeles fémedényben szabad gyűjteni és naponként legalább egyszer a munka befejezésekor el kell távolítani. 27. Hőtől meggyulladó, vagy öngyulladásra is hajlamos anyag a hulladékba vagy a kiöntőbe nem önthető be. Ezek csak megfelelő módon a közömbösítés után önthetők ki. 28. Éghető anyaggal, oldószerrel végzett mosogatásnál meg kell akadályozni, hogy a kellően fel nem hígított anyag a kiöntőbe kerülhessen. 29. A helyiségben lévő mosdóba, aknába éghető folyadékot kiönteni tilos, erre a célra a rendszeresített külön laboratóriumi szennyvíz levezetőt kell használni. 30. A fűtőtestektől, hőforrásoktól 1 méteres távolságon belül éghető anyagot tárolni tilos! 31. A laboratóriumokban az alábbi összmennyiségű éghető folyadék tárolható: laboratórium megnevezése

tárolható éghető folyadék max, (liter)

CT labor

2

EEG labor

10

Klinikai labor

50

Szövettani labor helyiségeiben

20

Szövettani labor RB szekrényben

50

EMG vizsgáló labor

2


50


9.


A portaépület /régen állatház/ használatának tűzvédelmi szabályai

1.

A portaépület a D, azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartozik.

2.

A portaépületből utolsóként eltávozónak a világító- és villamos berendezéseket áramtalanítani kell és a helyiséget be kell zárni. A bezárt helyiség kulcsait a portaszolgálathoz le kell adni.


51


10.


Textil- és textiljellegű raktár helyiségek használatának tűzvédelmi szabályai

1.

Ezen helyiségek a "C", azaz 'Tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

2.

Nyílt láng használata tilos! A hulladék tárolására kizárólag nem éghető anyagból készült hulladéktároló használható.

3.

A központi fűtőberendezésen kívül egyéb fűtőberendezés nem használható. A központi fűtésű berendezések fűtőtestein, vezetékein éghető anyag nem tárolható.

4.

"A-B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok a fenti helyiségekben nem tárolhatóak.

5.

A helyiségek takarításáról a műszak befejezésekor gondoskodni kell.

6.

A helyiségekben öngyulladásra hajlamos anyag, robbanásveszélyes anyag, valamint az iratokon kívül tűzveszélyes anyag nem tárolható.

7.

A helyiségekben üzemszerűen hőfejlődéssel járó elektromos berendezések (pl. kávéfőző, villamos főzőlap) - kivéve a világító berendezéseket - nem használhatóak.

8.

Az álllványokat úgy kell telepíteni, hogy közöttük 80 cm, az állványsorok között pedig 120 cm széles közlekedési út biztosítva legyen. Az állvány, tároló közötti utat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni. Az állványok felső polcain elhelyezett anyagok és a födém között min. 1 méteres, a tárolt anyag és a világító berendezés között 1 m távolságot kell tartani.

9.

Az egyes raktárakban a helyiség egészét alapterületét tekintve 200 kg/m2 textília tárolható.


52


11.


A gázpalackok használatának, tárolásának tűzvédelmi szabályai

1. Csak olyan gázpalackot szabad átvenni és használni, melynek érvényes forgalomba hozatali engedélye van, szelepe gáztömören zár, nem sérült, adattábláján a fémbeütés (gázfajta jelölése, nyomása, legutóbbi hatósági nyomáspróba, illetve felülvizsgálati ideje 5 éven belüli), szerelvénye hiánytalan sértetlen, szelepe és csatlakozó menete hibátlanok, nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés, valamint gáz színjelölése egyértelműen felismerhető. Gázpalackot (beleértve a kiürítettet is) lezárt szeleppel, felcsavart védősapkában és ADR szerinti veszélyjellel ellátva kell forgalmazni, tárolni, szállítani, használni, átvenni. A palackot mindig úgy kell kezelni, mintha az töltve lenne. 2. Sérültnek kell tekintem, ha legalább 1 méter magasságból kemény talajra leesett, égés nyoma látszik rajta, legalább 1 mm mélységű sérülése van, szállító járművét közlekedési baleset érte. 3. Felcsavart záróanyával kell forgalmazni azt a menetes csatlakozású gázpalackot, melynek töltete égető, maró, tűzveszélyes, robbanásveszélyes. A védőkupakot szilárdan (kézzel) kell a palackra rögzíteni. 4. A laboratóriumokban, a gázpalackok csak felügyelet mellett, folyamatos Üzemeltetés esetén maradhatnak nyomás alatt. Amennyiben a kutatói munka a gáz folyamatos használatát nem teszi szükségessé, akkor a gáz áramlását meg kell szüntetni, a palackok szerelvényeit le kell szerelni, a palackra a lezáró kupakot rá kell helyezni. 5. A palackban gázt keverni, vagy egyik palackból a másikba átengedni tilos. Csak a töltővállalatnak szabad a korrodált, nehezen nyitható szelepű gázpalackot, nyomásmentesíteni, elzáró szerelvényét javítani. Szivárgó palackból gyújtóforrás mentes szabad téren a gázt fokozatosan ki kell engedni, majd a forgalmazóhoz vissza kell küldeni és azon a robbanásveszélyre utaló jelzőtáblát kell elhelyezni, illetve 5 m-es körzetben a nyílt láng használata és a dohányzás tilos. 6. Gázpalackot a természetes és mesterséges hőforrástól védeni kell, jelentős hőingadozásnak, káros mechanikai, kémiai hatásnak kitenni nem szabad. 7. Gázpalackot feszíteni, ütögetni, vagy bármely más erőszakos módon elmozdítani nem szabad.


53



8. Az éghető gázt tartalmazó gázpalack csatlakozó szerelvényét nem szabad zsír- illetve olajtartalmú vagy könnyen gyulladó anyaggal tömíteni. Oxigénpalackot nem szabad zsíros vagy olajos kézzel, illetve ezzel szennyezett agyaggal, ronggyal kezelni. 9. A gázpalack elzáró szerelvényét csak fokozatosan és csak a szükséges nyomatékkal szabad nyitni, vagy zárai. 10. Azt a gázpalackot, melynek magassága az átmérőjének négyszeresét meghaladja, eldőlés ellen rögzíteni kell (pl.: lánccal). 10. Gázpalack kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a munkájához szükséges tűzvédelmi ismeretet elsajátította és érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik. 11 A gázpalackot csak olyan mértékben szabad kiüríteni, hogy abban legalább 0,5 bar túlnyomás maradjon, szelepét minden használat után le kell zárni, az üres gázpalackra fel kell csavarni a záró anyát, szelepvédő sapkát és rá kell írni, "ÜRES". 12. Az üzembentartó köteles haladéktalanul a hatóságnak és a gázszolgáltatónak bejelenteni a gázpalackrobbanást, a biztonságos üzemelhetőséget veszélyeztető sérülés, vagy személyi sérülését okozó meghibásodást. 13. A gázpalackot nyílt lánggal melegíteni (a gázelvétel gyorsítása miatt), éghető gázt tartalmazó palackhoz a hegesztő berendezéshez nyílt lánggal közelíteni, (a gázszivárgást szappanos vízzel, vagy más habképző anyaggal kell vizsgálni), dobni, ejteni, ütni, ütődésnek, rázkódásnak kitenni, rendeltetéstől eltérően (pl.: alátámasztásaként) használni tilos! 14. A dissous gázpalackot nyomáspróbának nem, de időszakos felülvizsgálatnak alá kell verni, a felülvizsgálatot az erre a célra kijelölt szerv végzi. Oxigénpalack szelepét csak kézzel, fogó nélkül szabad nyitni és zárni. 15. A gázpalack tartalmának könnyű felismerhetősége érdekében, a hengeres felső részén a benne tárolható gáz megjelölésére az MSZ EN 1089-3 és az MSZ EN 1089-3/A1 szabvány szerinti színjelzéssel látják el. A színjelölésen kívül a palackon más állandó jelet alkalmazni, vagy a meglévő jelet megváltoztatni nem szabad. Olyan palackot, melyen a jelölő szín nem ismerhető fel biztosan, illetve nem azonosítható a beütött felirattal, nem használható. 16. A gázpalackokat a létesítményen belül a tároló helyről a felhasználási helyig, palackszállító kocsin rögzítve kell szállítani. Tűzvédelmi Szabályzat

54



17. A gázpalackok közül a laboratórium helyiségében csak az tartható bent, melyet éppen használnak, és valamelyik laboratóriumi készülékhez van csatlakoztatva. 18. A gázvezeték csőkötésénél, illetve a gázcsapnál a gázszivárgást nyílt lánggal ellenőrizni tilos. A laboratóriumban csak a napi munkához szükséges (felhasználási helyen) egy darab gázpalackot szabad, talpon állva, megfelelően rögzítve elhelyezni. 19. Felszerelt csatlakozó szerelvénnyel csak akkor tárolható, ha elzáró szerelvénye zárva van. A laboratórium illetéktelen behatás ellen védve legyen. 20. Kiürített gázpalack csak lezárt szeleppel, felcsavart, védősapkában ellátva tartható a központi palacktárolóban. 21. Gázpalacktűz esetén először mindig az éghető gázt tartalmazó palack szelepét kell elzárni, majd el kell távolítani a veszélyeztetett területről. 22. Használatban nem lévő, üres és tartalék palackot külön jól szellőztethető tároló helyen kell tartani fajtánként és töltettömeg, illetve üres-teli viszonylatban elkülönítve, üres gázpalackok az épületekben, a laboratóriumokban sem maradhatnak. 23. Tilos tárolni gázpalackot lépcsőházban, folyosón, átjáróban, rezgést keltő gép mellett, tetőtérben, talajszint alatti, illetve elektromos kapcsoló helyiségben. 24. A palackot csak rendeltetésszerűen és a kijelölt tevékenység végzésére lehet használni. 26. Egyik helyről a másikra történő áthelyezésnél szállításánál a legnagyobb gonddal kell eljárni, hogy a palack egymáshoz ne ütődjön, le ne essen. Felcsavart szelepsapka nélkül a palackot szállítani nem szabad.


55


12.


A /házi illetve közforgalmú/ gyógyszertár használatának tűzvédelmi szabályai

1. A gyógyszertár a "C", azaz "Tűzveszélyes tűzveszélyességi" osztályba tartozik. 2. A gyógyszertárban a nyílt láng használata tilos. 3. A helyiségben levő fűtőtestektől, gépektől, berendezésektől éghető anyagot csak olyan távolságra szabad elhelyezni, hogy azokra gyújtási veszélyt ne jelentsen. 4. A gyógyszertár területén maximum 10 liter éghető folyadék tárolható, a gyógyszertárban felhasználandó éghető folyadékok tárolása a konténerben van, abból anyagot tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező gyógyszertári dolgozó adhat ki. 5. A gyógyszertárban - a laboratóriumi tevékenység kivételével - hőfejlesztő elektromos berendezések nem használhatóak. 6. A gyógyszerek tárolása során be kell tartani a gyógyszergyárak előírásait. 7. Öngyulladásra hajlamos anyagokat egyéb anyagokkal, valamint olyan anyagokat, amelyek egymásra hatása hőt fejleszthet, tüzet okozhat együtt tárolni nem szabad. 8. A gyógyszertár raktárhelyiségében maximum 50 liter éghető folyadék tárolható /lemezszekrényben/ egyéb éghető anyagoktól elkülönítve. Ezen terekből mindennemű gyújtóforrás kizárandó. 9. A gyógyszerraktárhoz tartozó kötszerraktárban más egyéb "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nem tárolható. 10.

A raktárakban az anyagok csak a nem éghető anyagból készült polcokon tárolhatóak, a közlekedési utakat ( min. 60 cm) szabadon kell hagyni.


56


13.


A sterilizáló használatának tűzvédelmi szabályai

1. A sterilizáló a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartozik. 2. A sterilizálóban a nyílt láng használata tilos. 3. A helyiségben levő fűtőtestektől, gépektől, berendezésektől éghető anyagot csak olyan távolságra szabad elhelyezni, hogy azokra gyújtási veszélyt ne jelentsen. 4. A helyiségben a közlekedési útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy az ott tartózkodó személyek akadálytalanul távozhassanak.


57


14.


Átfektetők, bemosakodók, műtők használatának tűzvédelmi szabályai

1. Az átfektetők, bemosakodók, műtők a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartoznak. 2. Ezen helyiségekben a nyílt láng használata tilos. 3. Kiegészítő fűtés nem alkalmazható. 4. Az elhasznált anyagokat (vattát, kötszert) - különösen az éghető folyadékkal szennyezettet - a műtőssegédek kötelesek eltávolítani. Fenti anyagokat nem éghető anyagból készült edényzetben kell gyűjteni. 5. A műtőkben eseti jelleggel felhasználandó éghető folyadékok tárolása a gép-műszer tároló helyiségben elhelyezett robbanásgátló szekrényben történik. Abból anyagot csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező műtős dolgozó adhat ki.


58


15.


A röntgenfilm raktár használatának tűzvédelmi szabályai

1. A fenti helyiség a "C", azaz "Tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartozik. 2. A helyiségben a nyílt láng használata tilos. 3. A filmeket filmdobozban, vagy borítékban kell tárolni, a dobozok, illetve borítékok elhelyezésére lángmentesített fapolc, faszekrény, vagy biztonsági filmszekrény használható. 4. A helyiségben a központi fűtésen kívül más fűtés nem használható. 5. A filmeket és az éghető anyagot a fűtőtesttől min. 1 méterre kell tárolni.


59


16.


Padlás, pincehelyiségek használatának tűzvédelmi szabályai

1. A padlástérben és a pincében tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok tárolása, tilos. Az alagsori helységekben gázpalackokat tárolni tilos. 2. A pincében lévő szellőző ablak közelében egy méteres távolságon belül éghető anyagot tartani tilos, a pinceraktárak ablakát sűrűszövésű dróthálóval kell felszerelni, vagy drótüveggel alkalmazni. 3. A padlás és pince bejárati ajtaja csak nem éghető anyagú lehet. A raktár és tartózkodó helyiségeket zárva kell tartani, azokba idegen nem mehet be. 4. Az alagsori helyiségek rendeltetését, valamint az azokban jelentkező veszélyeket, illetve a betartandó használati szabályokra vonatkozó táblát, piktogrammot a bejárati ajtókon el kell helyezni.


60



17.

Tartózkodó és raktár „C” épület használatának tűzvédelmi szabályai

1.

A karbantartó műhely a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartozik.

2. A műhelyben az anyagot úgy kell tárolni, hogy a kijárat és a kijárathoz vezető közlekedési út teljes szélességben szabadon maradjon. 3. A meleg megmunkálás alatti anyagot, eszközt a tűzveszélyes anyagtól, éghető folyadéktól előzőleg meg kell tisztítani. 4. Az olajjal és egyéb éghető folyadékkal átitatódott textíliát fémedényben kell elhelyezni. Az edényt a munka befejezésekor ki kell üríteni, 5. Az anyag tisztítására, festésére anyagnemenként maximum egy-egy liter tárolható, jól zárható edényben. A munka befejezése után az edényt az erre a célra biztosított fémszekrényben kell tárolni. 6. A tisztításhoz, karbantartáshoz használt éghető folyadéknak a műhelyben tárolt mennyisége a 2 litert nem haladhatja meg.


61


18.


A kazánház használatának tűzvédelmi szabályai 1. A kazánház a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartozik. 2. A helyiségben idegen személy nem tartózkodhat. 3. A helyiségben a kazánon kivételével nyílt láng használata tilos! 4. A kazán rendszeres szakvállalattal történő felülvizsgálatát, ellenőrzését, stb. az Műszaki Osztály vezetője köteles elvégeztetni. 5. Az ügyeletesnek vezetnie kell a kazánnaplót (melléklet szerint) és a gázfogadó üzemviteli naplót. 6. A helyiség hasadó-nyíló felülettel ellátott legyen. 7. A kazánházat a gázömlés érzékelésére, veszélyjelző berendezéssel kell ellátni, amely szükség esetén az észlelésen és jelzésen túl a riasztó berendezést is működteti, illetőleg veszély esetén a gázutánpótlást megszünteti. 8. A kazánház hatékony szellőztetéséről, vészhelyzet esetén pedig a vészszellőztetését biztosítani kell. A kazánház égési levegő ellátását, illetve óránkénti ötszörös légcseréjét is biztosítani kell. 9. A kazánházban tűzvédelmi irattartót kell készenlétben tartani, mely a kazánházra, illetve a kazánra vonatkozó összes iratok stb. tartalmazza. Az irattartóba kell elhelyezni: • A kezelési, karbantartási utasítást, • A gépkönyvet, • A gépkezelő gépkönyvét, • A kazán műszaki leírását és karbantartását tartalmazó utasítást, • A gázveszély jelző berendezéssel kapcsolatos dokumentációt, • A Kazánbiztonsági Szabályzatot, • A nyomásszabályozó kezelési utasítását, • A fűtők, a kazánban dolgozók képesítési és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványát, • A kezelést, karbantartást, felülvizsgálatot végző szakvállalat, szakértő, hatóság által kiállított minősítő igazolást. 10. A kazánházban éghető anyagot tárolni nem szabad. A területen megfelelő világítást kell biztosítani.


62



11. A kazánház előtti téren csak a fűtőberendezés és csővezetéknek javításával stb. kapcsolatos tevékenységet szabad végezni, akkor, ha ott gázveszély nem észlelhető. Gázveszély észlelése esetén nyílt lángú tevékenységet azonnal le kell állítania. 12. A kazánt, csak az összes biztonsági berendezés kifogástalan működésével szabad üzemeltetni. 13. Tűz esetén meg kell győződni arról, hogy a gyors záró, mely a gáz fővezetékét zárja, lezárt állapotban van-e. Amennyiben nem, haladéktalanul le kell zárni. 14. A gyorszár és a gázfogadó állomás közötti csőszakaszon, vagy a csőszakasz melletti részen keletkezhető tűz alkalmával a bekötő vezeték elzáró szelepét kell elzárni. Az elzáró szerkezetet állandóan hozzáférhetően kell tartani és az elzárási lehetőséget nyílt tábla alkalmazásával jelezni kell. 15. Üzemeltetés alatt a nyílászárót és annak szellőztetését állandóan nyitva illetve bekapcsoltan kell tartani. 16. Minden begyújtás, vagy újragyújtás előtt a tüzelőberendezés belső terét úgy kell átszellőztetni, hogy abban robbanásképző gáz- levegő elegy ne lehessen. 17. A tüzelő berendezés mellett, könnyen hozzáférhető helyen és módon ki kell függeszteni a berendezés kezelési, használati utasítását. Az abban foglaltak megtartásáért a gázkazán kezelője, fenntartója a felelős. 18. A kazán üzembe és üzemen kívüli helyezését csak a kezelési utasításban rögzített előírás szerint szabad végrehajtani. 19. Gázszivárgás észlelése esetén, azt azonnal meg kell szüntetni, a szivárgó szakaszt ki kell kapcsolni. A helyiséget gondosan ki kell szellőztetni. A Gázművek szakembereit azonnal a helyszínre kell hívni. 20. A kazánház helyiségeiben szükségtelen anyagokat, éghető folyadékot tartani tilos! 21. A kazánt üzembe helyezni csak akkor szabad, ha a kezelő meggyőződött arról, hogy az mindenben megfelel az érvényben lévő tűzvédelmi stb. előírásoknak. 22. Üzemzavar esetén a gáz azonnali elzárását és a leválasztást végre kell hajtani. A tüzet a szakmai vezetőknek és a tűzoltóságnak azonnal jelezni kell.


63


19.


A gázfogadó használatának tűzvédelmi szabályai 1. A gázfogadó a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartozik. (9/2008. ÖTM r. II. FEJEZET Építmények és szabadterek használati szabályai 2.1. „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: d) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége) A létesítményben turbinás

gázmérő található. 2. A helyiségben a nyílt láng használata tilos! 3. A gázfogadó területére idegen nem mehet be és a gázóra állásának ellenőrzését csak a kezelő személyzet végezheti el. 4. A gázvezetéket, a gázórát szabványos sárga jelöléssel (festéssel kell ellátni) és az azokon lévő elzáró szerkezet nyitási, zárási irányát félre nem érthető módon jelölni kell. A gázórán az elzáró szerkezetet rögzítetten kell elhelyezni. 5. A gázfogadó állomásban gáz főelzárót kell biztosítani. Továbbá a Gázművek részére az utcán történő fővezeték elzárást lehetőséget is biztosítani kell. 6. A gázfogadóban semmilyen anyag nem tárolható. 7. A gázfogadó kizárólag a kazánház gázellátását biztosítja. 8. A Laky Adolf utcai oldalon külön egy betáplálás biztosítja a „C” épület /igazgatási és műszaki épület/ gázigényét.


64


20.


A teakonyhák, használatának tűzvédelmi szabályai

1. Ezen helyiségek a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartoznak. 2. Fenti helyiségek területén a technológia részét nem képező nyílt láng használata tilos. 3. Ezen helyiségekben a közlekedési, menekülési utakat állandóan szabadon kell hagyni, a berendezéseket, illetve a székeket és az asztalokat úgy kell elhelyezni, hogy a menekülést ne akadályozzák, 4. A tevékenység során keletkezett hulladékot (pl. göngyöleget) legalább naponta el kell távolítani. 5. Az üzemszerű állapotban hőfejlődéssel járó villamos fogyasztók bekapcsolt állapotának jól látható jelöléséről gondoskodni kell. 6. A fűtőtesteken éghető anyagok elhelyezése pl. szárítás céljából tilos! 7. Távozáskor a világítást le kell kapcsolni, a használaton kívüli villamos berendezéseket le kell választani a hálózatról.


65


21.


A 0,4 kVoltos elektromos kapcsolóterek, távbeszélő központ használatának

tűzvédelmi szabályai

1. A fenti helyiségek a ”D” azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartoznak. 2. A fenti helyiségekben a nyílt láng használata tilos. 3. Az elektromos kapcsoló térben az ellenőrzésen, karbantartáson kívül semmiféle más tevékenység nem folytatható. Az elektromos kapcsolótérben semmiféle anyag nem tárolható, a villamos berendezéseket még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni. Az elektromos kapcsolótér takarításáról gondoskodni kell. 4. Az elektromos kapcsolótérben levő berendezések kezelésével csak szakképzett és kioktatott személy bízható meg. Rajta kívül a helyiségben más személy nem tartózkodhat. 5. A helyiségben elhelyezett villamos berendezések műszaki adatait, a kapcsolási rajzokat el kell helyezni. Az elektromos leválasztó főkapcsoló, szakaszoló kapcsolók be- és kikapcsolt állapotát jól felismerhető módon meg kell jelölni. 6. Az elektromos kapcsolótérben a világító berendezéseket a tevékenység befejezése után le kell kapcsolni és a helyiséget be kell zárni. A bezárt helyiség tartalék kulcsait a portaszolgálatnál kell elhelyezni.


66


22.


Az oxigén- és etilénoxid gáz, valamint a sűrített levegő központ használatának tűzvédelmi szabályai 1. A helyiségekből mindennemű gyújtóforrás kizárandó! 2. A fenti helyiségekben a nyílt láng használata tilos. 3. Ezen terekben az ellenőrzésen, karbantartáson kívül semmiféle más tevékenység nem folytatható, anyag nem tárolható, a berendezéseket még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni. A központ takarításáról gondoskodni kell. 4. A berendezések kezelésével csak szakképzett és kioktatott személy bízható meg. Rajta kívül a helyiségben más személy nem tartózkodhat. 5. A helyiségben elhelyezett berendezések műszaki adatait, a kapcsolási rajzokat el kell helyezni. 6. A központok világító berendezéseit a tevékenység befejezése után le kell kapcsolni és a helyiséget be kell zárni. A bezárt helyiség tartalék kulcsait a portaszolgálatnál kell elhelyezni.


67


23.


Felvonók használatának tűzvédelmi szabályai 1. A felvonó gépházban és a felvonóban a kezelési utasítást jól láthatóan jelezni kell, az abban foglalt előírásokat be kell tartani. 2. Tilos a személyfelvonóban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítani, ha abban a szállítást végző személy kivételével más egyén is tartózkodik. 3. Tűz esetén /kivéve a biztonsági lifteket/ a lifteket használni nem szabad, a portás értesíti az ügyeletes klímagépészt. aki köteles a lifteket a földszintre irányítani és üzemen kívül helyezni. 4. A diagnosztikai - I. és II. ütem - épület két-két darab személyliftje már un. „Biztonsági felvonó", melynek üzemeltetése tűz esetén is biztosított, a külön utasításnak megfelelően. 5. A felvonók karbantartását, javítását csak szakképzett személy végezheti.


68


24.


Az orvosi szobák, pihenők, nővérszobák használatának tűzvédelmi szabályai

1. Ezek a helyiségek a "D", azaz "Mérsékelten tűzveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartozik. 2. A központi fűtőberendezésen kívül egyéb fűtőberendezés nem használható. A központi fűtésű berendezések fűtőtestein, vezetékein éghető anyag nem tárolható, az "A-B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagokat csak 1 m-nél távolabb szabad elhelyezni. 3. A helyiségek takarításáról, a keletkezett hulladékok összegyűjtéséről, eltávolításáról szükség szerint, de legalább naponta gondoskodni kell. 4. Csak engedélyezett típusú és kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezések használhatóak. Fenti berendezések javítását csak szakképzett személy végezheti el. 5. Hőfejlődéssel járó villamos berendezések ( kávéfőző, főzőlap) az éghető anyagtól a berendezés kezelési utasításában meghatározott távolságban üzemeltethetők. Fenti berendezések bekapcsolt állapotának jól látható jelzéséről gondoskodni kell, azokat felügyelet nélkül nem szabad működtetni. Ezen üzemelő berendezésektől éghető anyagot csak olyan távolságra szabad elhelyezni, hogy a hőtermelő berendezés az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. 6. A használaton kívül helyezett villamos berendezéseket a villamos hálózatról le kell választani. 7. A helyiségekben a világítóberendezéseket eltávozáskor áramtalanítani kell és azt be kell zárni. A bezárt helyiségek kulcsait a portaszolgálathoz le kell adni.


69

Mellékletek 1. számú melléklet: Tűzriadó terv 2. számú melléklet: Tűzveszélyességi osztályba sorolás 3. számú melléklet: Tűzoltókészülékek „A" és fali tűzcsapok „B" nyilvántartása


70

2. sz. melléklet

ORSZÁGOS IDEG TUDOMÁNI INTÉZET Budapest XIV. kerület Amerikai út 57. cím alatti létesítményének

Tűzveszélyességi osztályba sorolása

2011.


71

3. sz. „A" melléklet ORSZÁGOS IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET Budapest. XIV. Amerikai út 57. TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK NYILVÁNTARTÁSA


72

3. sz. „B" melléklet ORSZÁGOS IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET Budapest, XIV. Amerikai út 57. TŰZCSAPOK NYILVÁNTARTÁSA


73

T Ű Z V É D E L M I S Z A B Á L Y Z A T A

Recommend Documents