T Ű Z V É D E L M I S Z A B Á L Y Z A T

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont 2462 Martonvásár, Brunszvik u.2. (Rendeltetés: kutatás, fejlesztés)

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Mezőgazdasági Intézet Növényvédelmi Intézet Talajtani és Agrokémiai Intézet Állatorvos-tudományi Intézet

2012

1/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló, többször módosított 1996. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Ttv.) 19.§ (1) bekezdésében, a módosított tűzvédelmi szabályzat készítéséről kiadott 30/1996. (XII. 6.) BM rendeletében, valamint a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: OTSZ) foglaltak alapján az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.) részére az alábbi

Tűzvédelmi Szabályzatot adom ki. Elrendelem, hogy a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat – a kiadástól számított – 15 (tizenöt) napon belül az MTA Agrártudományi Kutatóközpont dolgozói (munkavállalói) tanulmányozzák át. A Tűzvédelmi Szabályzatban (a továbbiakban Tvsz.) foglaltakat az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkavállalói (külső munkavállalók is) kötelesek betartani, az attól való eltérés a különböző, vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket vonhatja maga után.

Készítette: Raduc Mix Tűzvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.

……………………………………… ifj. Czudar László tűzvédelmi szakember

………………………… Bedő Zoltán Főigazgató

Ez a szabályzat a Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont szellemi tulajdona. Engedély nélkül közzététele TILOS.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

TARTALOMJEGYZÉK 1)

A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA ................................................. 4

2)

A VEZETŐ SZEMÉLYEK TŰZVÉDELMI FELADATAI ............................................. 6

3)

TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE,

FINANSZÍROZÁSA .................................................................................................................. 9 4)

A MUNKAVÁLLALÓK TŰZVÉDELMI FELADATAI ............................................... 10

5)

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS ....................................................... 10

6)

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, AGRÁRTUDOMÁNYI

KUTATÓKÖZPONT HELYISÉGEINEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI . 11 7.

TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA, OKTATÁS ................................................................. 33

8.

TŰZJELZÉS, MENTÉS, TŰZOLTÁS, BEFOGADÓKÉPESSÉG ................................ 34

9.

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ....................................................................... 35

1. sz. melléklet / Értelmező rendelkezések .............................................................................. 36 2. sz. melléklet / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) ............................... 45 3. sz. melléklet / Tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágakról és munkakörökről . 47 4. sz. melléklet / Tűzvédelmi ismeretek a Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont dolgozói részére ............................................................................................... 48 5. sz. melléklet / Tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása ............................. 59 6. sz. melléklet / Tűzvédelmi felülvizsgálat ............................................................................. 60 7.sz. melléklet / MTA Agrártudományi Kutatóközpont – Mezőgazdasági Intézet .................. 62 8.sz. melléklet / MTA Agrártudományi Kutatóközpont – Növényvédelmi Intézet ................. 71 9.sz. melléklet / MTA Agrártudományi Kutatóközpont – Talajtani és Agrokémiai Intézet .... 73 10.sz. melléklet / MTA Agrártudományi Kutatóközpont – Állatorvos-tudományi Intézet ..... 77



1)

A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA

1.1.

A Tűzvédelmi Szabályzat célja: A tűzvédelmi-, és a tevékenységhez szorosan kapcsolódó jogszabályok előírásaiban, a vonatkozó jogszabályok alapján kötelező szabványokban meghatározott követelmények megismerése, elsajátítása és maradéktalan betartása, betartatása. A létesítmények használata, a technológiai rendszerek üzemeltetése során a tűzveszélyes helyzet kialakulásának megelőzése, elhárítása, az esetleges keletkezett tüzek oltása és a környezet védelme érdekében az akadálymentes, biztonságos működéshez szükséges személyi-, tárgyi- és anyagi feltételek megteremtésének, a betartandó magatartási szabályoknak a meghatározása.

1.2.

Területi hatálya: A szabályzat területi hatálya kiterjed:  A MTA Agrártudományi Kutatóközpont területére: • Mezőgazdasági Intézet: 2461, Martonvásár, Brunszvik u. 2. • Növényvédelmi Intézet: 1022 Budapest, Herman Ottó u.15. • Telephely: 1029 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 26-30. • Talajtani és Agrokémiai Intézet: 1022 Budapest, Herman Ottó u.15. • Telephely: 2162 Őrbottyán, Kvassay telep 7019 Sárhatvan, Ötvenkilencpuszta (Pusztaegres külterület 0100 hrsz.) • Állatorvos-tudományi Intézet: 1143 Budapest, Hungária krt.21.

1.3.

Személyi hatálya: A szabályzat személyi hatálya kiterjed:  Az intézménnyel munkaviszonyban levő valamennyi dolgozójára,  Az intézmény területén munkát végző személyekre,  Az intézmény területén tartózkodó (ügyfelekre), valamint hatósági ellenőrzést tartó személyekre.  Az intézmény területén alkalmi, vagy ideiglenes jelleggel tartózkodókra.

1.4. Időbeli hatálya: 1.4.1. A Tűzvédelmi Szabályzat határozatlan időre szól és visszavonásig érvényes. 1.4.2. Jelen Tűzvédelmi Szabályzat 2012. ……………hó……nap lép hatályba. 1.5.

1.6.

A Tűzvédelmi Szabályzat betartása kötelező. Rendelkezéseinek megsértése, megszegése a cselekmény, vagy mulasztás, illetőleg az azok nyomás bekövetkezett esemény súlyától és nagyságától függően munkajogi, szabálysértési vagy büntetőeljárást is vonhat maga után. Idegen személyek esetében a munkaterületről történő eltávolítás lehet a szankció. A Tűzvédelmi Szabályzat tartalmaz jogszabályokat, szabványokat, és azokkal együtt alkalmazandó és érvényes. 4/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A szabályzatban nem rögzített kérdésekben a vonatkozó jogszabályokban, jogszabályok alapján kötelezően alkalmazandó szabványokban foglaltak szerint kell eljárni. 1.7.

A Tűzvédelmi Szabályzat a mellékleteivel együtt érvényes.



2)

A VEZETŐ SZEMÉLYEK TŰZVÉDELMI FELADATAI

2.1.

Főigazgató

2.1.1. Dönt a Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont egészét érintő tűzvédelmi feladatok meghatározásáról, az ezek végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról. 2.1.2. Szervezi és ellenőrzi a kutatóközponti tűzvédelmi tevékenység jogszabályoknak megfelelő végzését. 2.1.3. Kiadja a kutatóközpont tűzvédelmi szabályzatát. 2.1.4. Naprakész állapotban tartja a Tűzvédelmi Szabályzatot. (Megbízás esetén a Tűzvédelmi szakember végzi.) 2.1.5. Meghatározza az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket. (Megbízás esetén a Tűzvédelmi szakember végzi.) 2.1.6. A tűzoltó készülékek havonta, de legkésőbb negyedévente történő szemrevételezését elvégzi, vagy elvégezteti – írásban meghatalmazott – intézkedésre jogosult megbízottjával. (Megbízás esetén a Tűzvédelmi szakember végzi.) 2.1.7. Gondoskodik a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról és a tűzriadó terv gyakoroltatásáról, valamint a tűzvédelmi előírások betartásáról és betartatásáról. (Megbízás esetén a Tűzvédelmi szakember végzi.) 2.1.8. Biztosítja mindazon (az egyszemélyi felelőségből adódó) vezetői, irányítói jogkörébe tartozó (személyi, tárgyi, és pénzügyi) feltételek megteremtését, amelyek a tűzvédelmi feladatok teljesítéséhez szükségesek. 2.1.9. A területileg illetékes önkormányzati tűzoltóság szakembereivel részt vesz a kutatóközpont területén – esetlegesen – keletkezett tűzeset körülményeinek feltárásában, intézkedik a vizsgálat során feltárt hiányosságok felszámolására. 2.1.9.1. Vezetői, irányítói jogkörében részt vesz, vagy – írásban meghatalmazott – intézkedésre jogosult megbízottjával képviselteti magát a hivatásos önkormányzati tűzoltóság által tartott ellenőrzésen, gondoskodik a feltárt tűzvédelmi hiányosságok, szabálytalanságok maradéktalan felszámolásáról. Erről írásban értesíti az ellenőrzést végzőt. 2.1.10. Jogosult: A kutatóközpont területén bármely munkahelyen és időpontban tűzvédelmi ellenőrzést tartani. 2.1.10.2. Felelősségre vonással élni a tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben. 2.1.10.3. Valamennyi a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatot, intézkedést saját hatáskörébe vonni. 2.1.10.4. Egyedi esetekben – a vonatkozó jogszabályok keretein belül – főigazgatói utasításokkal szabályozhatja a tűzvédelmi tevékenységet. 2.1.10.1.



2.2.

Gazdasági igazgató (MTA Agrártudományi Kutatóközpont)

2.2.1. Gondoskodik a tűzvédelmi feladatok végrehajtásához, a hiányosságok megszüntetéséhez, valamint a tűzvédelmi eszközök, felszerelések, készülékek beszerzéséhez, valamint a tűzvédelmi eszközök, felszerelések, készülékek beszerzéséhez, javításához, karbantartásához szükséges pénzügyi feltételek biztosításáról, az erre fordítható összegek célirányos, rendeltetésszerű felhasználásáról. 2.2.2. Gondoskodik arról, hogy a felújítási, beruházási tervekbe a tűzvédelemmel kapcsolatos igények pénzügyi fedezete betervezésre kerüljön. 2.3.

Igazgató

2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.3.4.

Gondoskodik a jelen szabályzat foglaltak betartásáról. Kezdeményezi tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben a felellőségre vonást. Részt vesznek az irányításuk alá tartozó munkaterület éves tűzvédelmi bejárásán. A Tűzvédelmi szabályzat meghatározott feladatokat maradéktalanul betartják.

. 2.4.

Műszaki és Ellátási osztály vezető

2.4.1. Közvetlenül irányítja a tűzvédelmi tevékenység ellátók munkáját. 2.4.2. Évente beszámol a főigazgatónak a Kutatóintézetnél végzett tevékenységről és a tűzvédelmi helyezettről. 2.4.3. Engedélyezi az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet. 2.4.4. Részt vesz az éves tűzvédelmi szemlén. 2.4.5. A létesítéssel kapcsolatos tűvédelmi feladatokat teljesíti. 2.4.6. Gondoskodik az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elvégeztetéséről. 2.6.

tűzvédelmi

Tűzvédelmi szakember

2.2.1. Köteles az ellenőrzéseken, szemléken megállapított, vagy más módon a tudomására jutott hiányosságokat felszámolni, illetve – ha az hatáskörét meghaladja – az főigazgatónak, vagy felettes vezetőjének jelenteni és a megoldás módjára utasítást kérni. 2.2.2. Köteles legalább évente egy alkalommal a kutatóközpont tűzvédelmi helyzetét értékelni, és írásban az főigazgató tudomására hozni. 2.2.3. Gondoskodik a tűzoltó készülékek és egyéb tűzvédelmi felszerelések ellenőrzésének és karbantartásának elvégeztetéséről. 2.2.4. Részt vesz a hivatásos önkormányzati tűzoltóság által tartott ellenőrzésen. 2.2.5. A területileg illetékes önkormányzati tűzoltóság szakembereivel részt vesz a kutatóközpont területén – esetlegesen – keletkezett tűzeset körülményeinek feltárásában, intézkedik a vizsgálat során feltárt hiányosságok felszámolására. 2.2.6. Gondoskodik a Tűzvédelmi Szabályzat naprakész állapotban tartásáról. 2.2.7. Meghatározza az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges feltételeit. 7/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2.2.8. Havonta, de legkésőbb negyedévente elvégzi a tűzoltó készülékek szemrevételezését. 2.2.9. Megtartja az irányítása alá tartozó munkavállalók tűzvédelmi oktatását és a tűzriadó terv gyakoroltatását, valamint gondoskodik a tűzvédelmi előírások betartásáról és betartatásáról. 2.2.10. Elvégzi a vezetőtől kapott tűzvédelemmel kapcsolatos egyéb eseti feladatokat.



3) TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE, FINANSZÍROZÁSA Tűzvédelmi szervezet A tűzvédelmi szakember feladata a tűz elleni védekezés elősegítése – a megelőzés –, a tűzvédelmi szabályzat előírásainak betartása és betartatása, továbbá a tűzvédelmi eszközök és szakfelszerelések meglétének és üzemképességének ellenőrzése és javaslattétel a hibák kijavítására a fenntartó irányába. Az Intézmény területe a „D”, azaz „Mérsékelten Tűzveszélyes” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A tűzveszélyességi osztály meghatározása a helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása alapján történt. (2. számú melléklet) A többször módosított 1996. évi XXXI. Törvény 19.§ (3) bekezdése alapján 1 tűzvédelmi szervezetet nem kell létrehozni. A Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont megbízásából a megbízási (vállalkozási) szerződésben meghatározott feladatokat látja el a Tűzvédelmi szakember, illetve a Raduc Mix Tűzvédelmi KFT., akinek a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet 6. §-a alapján a minimum középfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkezik. A Tűzvédelmi szakember finanszírozása a megbízási (vállalkozási) szerződésben foglaltak szerint történik.

1

19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 4)

A MUNKAVÁLLALÓK TŰZVÉDELMI FELADATAI

4.1.

Kötelesek a munkahelyükre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, előírásokat megismerni, ennek érdekében a tűzvédelmi oktatáson részt venni, az ott szerzett ismereteket hasznosítani.

4.2.

Tevékenységük során kötelesek a tűzesetek megelőzése érdekében a tűzvédelmi szabályokat betartani.

4.3.

Kötelesek közreműködni az esetlegesen keletkező tűz jelzésével, oltásával és a mentési munkálatok elvégzésével kapcsolatos feladatokban.

4.4.

Tűzvédelmi hiányosságok észlelése esetén kötelesek a hiányosságok megszüntetése érdekében a tőlük elvárható intézkedést megtenni, amennyiben hatáskörüket, lehetőségüket ez meghaladja, azt jelezni az főigazgatónak.

4.5.

Kötelesek betartani a tiltó és figyelmeztető táblák előírásait, jelzéseit.

4.6.

Kötelesek elsajátítani a tűzvédelmi felszerelések kezelését.

4.7.

Minden helyiségben a munka, tevékenység befejezése után kötelesek ellenőrizni a tűzvédelmi használati szabályok megtartását és gondoskodni kell a szakaszos- és főáramkörű áramkörök áramtalanításáról.

4.8.

A tapasztalt tűzvédelmi szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az ellenőrzés terjedjen ki a Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásainak megtartására, többek között:

-

Villamos készülékek, fogyasztók használaton kívül helyezése, villamos berendezések feszültségmentesítése, keletkezett hulladékok eltávolítása, tűzveszélyes anyagok szabályos tárolása, minden egyéb, tűz keletkezését előidézhető, vagy a tűz oltását kedvezőtlenül befolyásoló körülmények megszüntetése.

5)

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS

5.1.

A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabad tereket, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A tűzveszélyességi osztályba sorolást a Raduc Mix Kft. végezte a 2. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon. A tűzveszélyességi osztályba sorolás a Tűzvédelmi Szabályzat melléklete.

5.2. 5.3.



6) A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, AGRÁRTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT HELYISÉGEINEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI A kutatóközpont rendeltetése, általános jellemzői A Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont központja Martonvásáron, Brunszvik u.2. szám alatti területen található, ugyanitt létesült a Mezőgazdasági Intézet is. A kutatóközpont az előbb említett intézeten kívül 3 további intézettel rendelkezik: • •

•

Növényvédelmi Intézet (1022 Budapest, Herman Ottó u.15.) Telephelye: 1029 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 26-30. Talajtani és Agrokémiai Intézet (1022 Budapest, Herman Ottó u.15.) Telephelye: 2162 Őrbottyán, Kvassay telep 7019 Sárhatvan, Ötvenkilencpuszta (Pusztaegres külterület, 0100 hrsz.) Állatorvos-tudományi Intézet (1143 Budapest, Hungária krt.21.)

A kutatóközpont intézeteiben kutatással, fejlesztéssel foglalkoznak. Általános használati előírások: A helységeket, épületeket a használatbavételi (üzemeltetési) engedélyében meghatározott rendeltetésnek megfelelően szabad használni. Az épületen belül és kívül folyó minden átalakítási, felújítási és beruházási munkáknál az érvényben lévő tűzvédelmi jogszabályokat, valamint az építési munkákkal kapcsolatos 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet előírásait be kell tartani. Továbbá szabványokat és a hatósági határozatokat szintén be kell tartani, amelyeket a tervezésnél, kivitelezésnél, műszaki átadás-átvételnél és üzembe helyezésnél érvényre kell juttatni. Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme 2, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő 3) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. Világításra csak a kereskedelmi forgalomba kapható, szabványos elektromos eszközök alkalmazhatók. Elektromos berendezésekre, világító eszközökre, fűtőtestekre éghető anyag helyezése még átmenetileg is TILOS!

2 3

9/2006. (II. 27.) IM rendelet 45/2011 (XII. 15.) BM rendelet


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Az elektromos berendezések, készülékek csak különálló, vagy – szabványos – egyesített dugaszoló aljzatokról működtethetők. A kutatóközpont működésével és tevékenységével kapcsolatos, tűzvédelmi jellegű ügyiratok egy-egy példányát a kialakított irattárban kell tartani. Azokat az ellenőrzést végző részére – felkérésére – be kell mutatni. Az épületekben tűzvédelmi szempontból elhelyezendő biztonsági jelzésekre vonatkozó követelmények Az épületekben a kijárati, vészkijárati ajtókat, valamint a menekülési útvonalakat világító (utánvilágító) biztonsági jelzésekkel meg kell jelölni oly módon, hogy az épület bármely pontján minden esetben legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jel látható legyen. A tűzoltó eszközöket, berendezéseket tűzvédelmi jelzéseknek megfelelő színnel, valamint irányjelző biztonsági jelek elhelyezésével, valamint a tűzoltó berendezések tárolására szolgáló helyeket vagy azok bejáratait a megfelelő színnel történő megjelöléssel kell azonosítani. A tűzoltó berendezések azonosítására szolgáló szín a vörös. A biztonsági jel vörös felületének megfelelő nagyságúnak kell lennie a könnyű azonosítás érdekében. Ahol a természetes fény nem elég erős ott a tűzoltó eszközök utánvilágító, vagy világító biztonsági jeleket kell alkalmazni. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Közösségi építményben a – fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény, vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivételével – tűzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m – talpmagasság – akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni. A biztonsági jeleket mindenesetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A biztonsági jel, rögzítési magasságát az alábbi ábra szemlélteti.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki követelményben megengedett tűzterhelési értéket. Helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A tárolt anyag és a kötényfal között 1 méter távolságot kell tartani. Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. Helyiségek használati szabályai: Közlekedő, Előtér:

6.1.

A közlekedési utak, menekülési útvonalak, előterek és bejárati ajtók szabadon tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Azokat eltorlaszolni, leszűkíteni – úgy, hogy a menekülés lehetőségét akadályozza – még átmenetileg sem szabad. Közlekedőben, előtérben tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. Közlekedőben, előtérben semmilyen anyagot sem szabad tárolni, raktározni. Közlekedőben, előtérben dohányozni TILOS!

-

-

6.2. -

-

-

„E” – Nem tűzveszélyes

Raktár:

„C” – Tűzveszélyes

A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. A raktárban kizárólag a munkavégzéshez, az engedélyezett tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket, továbbá késztermékeket szabad tárolni. Az eszközök, berendezések kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben az eszközök, berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. A raktárban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. A raktározott anyagokat úgy kell tárolni, hogy a közlekedési út megfelelő mozgást biztosító szélességben mindig szabad legyen, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. Tüzelő- és fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Az elektromos berendezések és az éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy azok gyújtási veszélyt ne jelentsenek egymásra. A raktárban „A-B” tűzveszélyességi osztályú anyagot tárolni szigorúan tilos! 13/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT -

A raktárat állandóan tisztán kell tartani, a közlekedési utakon menekülést akadályozó szemét, illetve egyéb tárgyak elhelyezése szigorúan TILOS! Az áruféleségek szállításából visszamaradt göngyöleget a raktárakból el kell távolítani. A raktárhelyiségben nyílt láng használata és dohányzás tilos. A helyiségben tartózkodó (tevékenységet végző) és utolsóként távozó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a tűzveszély lehetősége ki van zárva. Szükség esetén gondoskodni kell a szabálytalanság megszüntetéséről. A raktárak közlekedőit az alábbi módon kell kialakítani:

-

-

28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 575 §-a értelmében: -

-

Az üzemi helyiségben és a raktározásnál - ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: - a 10-15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, - éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A menekülési útvonal leszűkítése - a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig -, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet.

-

-

6.3. -

-

-

Irodák:

„D” – Mérsékelten tűzveszélyes

Az irodákban csak az ott folytatott adminisztrációs tevékenységhez szükséges anyagok, eszközök használhatók és tárolhatók. Éghető anyag az irodák berendezési tárgyain, munkaeszközein és a tevékenységhez szükséges egyéb irodai anyagokon kívül nem tartható. A helyiségek fűtése csak zárt rendszerű berendezéssel oldható meg. Tüzelő- és fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Elektromos berendezésekre, világító eszközökre, fűtőtestekre éghető anyag helyezése még átmenetileg is TILOS! Az elektromos berendezések, készülékek (fénymásolók, számítógépek, telefon és fax berendezések, stb.) csak különálló, vagy – szabványos – egyesített dugaszoló aljzatokról működtethetők. Az irodákban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. A szeméttároló tartalmát a nap végén a helyiségből el kell távolítani. 14/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Amennyiben a berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. A helyiségekben dohányozni tilos! A tevékenység befejezése után az áramtalanításról, a berendezések üzemen kívül helyezéséről gondoskodni kell.

-

6.4. -

-

-

-

Műhely:

-


A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. A helyiséget raktárként használni szigorúan tilos, kizárólag a napi munkavégzéshez szükséges anyagokat szabad a helyiségben tárolni! A helyiségben a dohányzás tilos! A szervizben tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. A helyiségből utolsónak távozó személyek kötelessége ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak.

6.6. -


A konyhát csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. A helyiségben csak a tevékenység végzéséhez szükséges árut szabad tárolni. Tüzelő- és fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. A hűtő berendezés, a mikrohullámú sütő, a kávéfőző és egyéb háztartási berendezés kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben a berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. A tevékenység befejezése után az áramtalanításról, a berendezések üzemen kívül helyezéséről (kivéve hűtő berendezés) gondoskodni kell. A konyhában tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni A helyiségben dohányozni tilos! A tevékenység vagy napi munka befejezése után a helyiséget utolsóként elhagyó dolgozónak meg kell győződnie arról, hogy tűzveszély nem áll-e fenn, ha igen köteles azt megszüntetni.

6.5. -

Konyha, teakonyha:

Labor:


A laborokat csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. Laborokban kizárólag a munkavégzéshez, az engedélyezett tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket, továbbá késztermékeket szabad tárolni. Az eszközök, berendezések kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben az eszközök, berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. 15/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Laborokban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. Laborban anyagokat úgy kell tárolni, hogy a közlekedési út megfelelő mozgást biztosító szélességben mindig szabad legyen, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. Tüzelő- és fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Az elektromos berendezések és az éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy azok gyújtási veszélyt ne jelentsenek egymásra. A helyiségben „A-B” tűzveszélyességi osztályú anyagot tárolni szigorúan tilos! A laborokat állandóan tisztán kell tartani, a közlekedési utakon menekülést akadályozó szemét, illetve egyéb tárgyak elhelyezése szigorúan TILOS! Az áruféleségek szállításából visszamaradt göngyöleget a raktárakból el kell távolítani. Laborokban nyílt láng használata és dohányzás tilos. A laborokban tartózkodó (tevékenységet végző) és utolsóként távozó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a tűzveszély lehetősége ki van zárva. Szükség esetén gondoskodni kell a szabálytalanság megszüntetéséről.

-

-

6.7.

Műszerszoba:


A helyiségeket csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. A helyiségeket raktárként használni szigorúan tilos, kizárólag a napi munkavégzéshez szükséges anyagokat szabad a helyiségben tárolni! A helyiségekben a dohányzás tilos! A helyiségben tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. A helyiségekből utolsónak távozó személyek kötelessége ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak.

-

6.8.

Porta:


- A helyiséget csak rendeltetésének megfelelően szabad használni. - A Tűzoltóság hívószámát (105) fővonalú távbeszélő készülék mellett, illetve ha nem áll rendelkezésre (mobil telefon is használható), jól látható helyen el kell helyezni. - A biztonsági felügyelet mellett kötelesek ellenőrizni a tűzvédelmi követelmények teljesülését. A szolgálatot teljesítő személy tűz esetén köteles a tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv szerint eljárni. - A villamos berendezések, hőfejlesztő készülék, eszköz használatára vonatkozóan a villamos berendezések címszó alatt leírtak szerint kell eljárni. - A helyiségben TILOS a DOHÁNYZÁS!

6.9.

Öltözők:


- A helyiséget csak rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. 16/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT - A helyiségben tűzveszélyes anyagot, folyadékot tárolni nem szabad. - Az öltözőhelyiségben (fém szekrényben, fogasokon) kizárólag a munkavállalók személyes dolgai tarthatók, azonban könnyen gyúló anyag (folyadék, gáz) ott nem helyezhető el (pl.: munka előtti bevásárlást követő tárolás hazavitel céljából). - Tüzelő- és fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. - A helyiségekben a dohányzás tilos! - A munka befejezése után az utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatna. 6.10. -

Könyvtár:


A helyiséget használatbavételi (üzemeltetési) engedélyében meghatározott rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata szigorúan TILOS! (ezt a helyiségek ajtóin szabványos táblával kell jelölni.) A helyiségekben, tűzveszélyes tevékenységet folytatni csak előzetes írásbeli (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység) engedély birtokában szabad.

Tárolás általános szabályai: - A raktározásnál, tárolásnál - ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: - a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat; - A könyvtárban éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. - Az elektromos berendezések, a fűtőberendezés, valamint az éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy azok gyújtási veszélyt ne jelentsenek egymásra. - A helyiségben „A-B” tűzveszélyességi osztályú anyagot tárolni szigorúan tilos! - A helyiséget állandóan tisztán kell tartani. - A helyiségből, a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább naponta, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. - A könyvtár bejáratai közelében, a folyosón jól látható és könnyen hozzáférhető helyen az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas 6 kg-os ABC porral oltó tűzoltó készülékeket kell elhelyezni. - A könyvtár villamos rendszerének tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatát legalább 6 (hat) évenként el kell végeztetni és a tapasztalt hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni. A vizsgálatot és javítást ellenőrizhetően dokumentálni kell. - A helyiségben tartózkodó (tevékenységet végző) és utolsóként távozó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a tűzveszély lehetősége ki van zárva. Szükség esetén gondoskodni kell a szabálytalanság megszüntetéséről. 6.9.

Kazánház:


- A helyiségeket rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. 17/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT - Tüzelő- és fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. - A helyiségekben a dohányzás tilos! A figyelmeztető és tiltó táblát jól látható helyen kell elhelyezni. - A helyiségekben minden fajta tárolás, raktározás tilos, különösen az „A-B” tűzveszélyességi osztályú anyag tárolása( pl: PB gázpalack)! 6.10. Elektromos kapcsolótér, szerver szoba:


- Az elektromos kapcsolóteret csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni, ezért tárolásra felhasználni tilos! Az elektromos berendezések (kapcsolók, biztosító) hozzáférhetőségét folyamatosan biztosítani kell. Az elektromos berendezések hovatartozását (kapcsoló, biztosító) és ki- bekapcsolt állapotát tartós felirattal jelölni kell. - A térrész tűzvédelmére a folyosón 1 db ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 6.11. Géptároló, szárító, tároló: „D” – Mérsékelten tűzveszélyes -

-

-

Szellőztetéssel történő szárítás esetén - szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-45% alá csökkent; - a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventilátor teljesítőképességét és e rész I/6. fejezet 2. táblázatának előírásait kell figyelembe venni; - a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és - előírt rétegvastagságig, illetőleg magasságig - kazalozni; - a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni. A rétegenkénti kazalozás során új réteget csak az előző réteg teljes kiszáradása után szabad felrakni; - a kazlat beázástól védeni kell; - a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kell; - a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni. Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető, illetőleg a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni. A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos 18/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


-

-

-

-

-

-

önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. Az arató-, cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. Az erő- és munkagépet, arató-, cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani. 2

-

Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m -t. Laboratóriumok: „C” Tűzveszélyes

6.6. -

-

-

-

A laboratóriumot csak a rendeltetési célt kielégítő műszaki tervezés, az illetékes hatóság előzetes engedélye (építési engedély, használatbavételi engedély) alapján, a tűzvédelmi rendelkezések megtartásával szabad létesíteni ill. használatba venni. Az épületgépészeti, világítási, villamos és szellőztető berendezéseket a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelően kell szerelni, szükség szerint el kell látni biztonsági berendezéssel. A tűz- és robbanásveszélyes helyiség szellőztetését úgy kell megoldani, hogy a keletkező gáz, gőz vagy por koncentrációja ne érhesse el az alsó robbanási határérték 20 %-át. Minden olyan laboratóriumban, ahol I-II. tűzveszélyességi fokozatba ill. "A-B" anyaggal dolgoznak a kijárat közelében lángmentesített takaróponyvát, kell rend-szeresíteni. Minden laboratóriumban, ahol a légteret szennyező, mérgező hatású vagy tűz- és robbanásveszélyes anyag van, vagy ilyennel dolgoznak, vegyi fülkét kell létesíteni. Szellőztető csatornák szabadba torkoló nyílásait nem éghető anyagú védőráccsal vagy zsaluval kell ellátni. Nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy külső gyújtóforrás visszarobbanás elleni védelméről gondoskodni kell. A szennyezett levegő kivezetését úgy kell kialakítani, hogy a környezetét ne veszélyeztesse. 19/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


-

-

-

-

-

-

-

A szellőztető, mérő, biztonsági és jelzőberendezéseket üzemeltetésük előtt ellenőrizni kell. Ellenőrizni kell a készülékek és csővezetékek elzáró és nyitó szerkezeteit, tömítettségüket, és jelöléseik fenntartását is. A készülék és csővezeték tömítéséhez, vagy alkatrészeinek kenéséhez csak olyan anyagot szabad felhasználni, amely ellenáll a készülékben lévő anyag hatásának, s azzal nem lép kémiai reakcióba. Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helységek szellőző berendezéseit (csatornát, porkamrát, és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell! Tűz - vagy robbanásveszélyes anyagot tartalmazó berendezés légterének átöblítéséhez, vagy ilyen anyagok adagolásához csak olyan inert gázt szabad használni, amelynek oxigéntartalma legfeljebb 3%. Tűz- és robbanásveszélyes légtérben tilos szikraképződéssel járó szerszám, lábbeli vagy ruházat használata. Tilos tűz- vagy robbanásveszélyes oldószereket (benzin, aceton, stb.) berendezések, készülékek takarítására, kéz vagy ruházat mosására használni. A laboratóriumban használt I-III. tűzveszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékok tárolására fém szekrényt, vagy szabványos robbanás gátló szekrényt kell biztosítani és használni. Laboratóriumi tüzek elkerülése érdekében a Bunsen égőt tilos használni egyidejűleg, ha a helységben ugyanakkor tűz- és robbanásveszélyes folyadékkal is dolgoznak. Bunsen-égőt tilos használni felügyelet nélkül, illetve másra használni. Bunsen-égőt, használaton kívül el kell zárni. A fali gázcsapot el kell zárni! Tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal végzett tevékenységnél pl. átöntés, betöltés stb. 3 m-es körzetben minden gyújtóforrás használatát meg kell szüntetni. Könnyen gyulladó anyag szétterülését védőtálcával, védőfallal vagy egyéb módón meg kell akadályozni. Kiömlött, lecsepegett vagy szétfolyt anyagot a kezelési követelményeknek megfelelő módon kell feltakarítani. A takarításhoz éghető anyagot (pl. fűrészport stb.) tilos alkalmazni. Szennyvizet a szennyvíztisztító berendezésből, vagy padozatról nem szabad a csatornába beengedni. A laboratóriumban csak hatóságilag engedélyezett, tűzvédelmi szempontból biztonságos készüléket, berendezést s gépet szabad használni. Azt a készüléket, amelyben áramkimaradás esetén tűz vagy robbanás keletkezhet, egymástól független két pontról kell villamos energiával ellátni. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagot feldolgozó készüléket a keverés, fűtés, hűtés, lepárlás, stb. és az elszívó berendezés leállása esetére el kell látni riasztó (hang, fény) az adagolást önműködően leállító biztonsági berendezéssel. Az olyan zárt keverős készüléket, amelyben a keverés kiesése robbanást idézhet elő, olyan műszerekkel kell ellátni, amely a keverés ellenőrzését a készülék nyitása nélkül is lehetővé teszi. Tűz- és robbanásveszélyes anyag lepárlásakor, ha túlmelegedés keletkezne, gondoskodni kell a fűtés reteszeléséről és a készülék hűtéséről. Olaj és vízfürdős fűtés esetén megfelelő táguló edényt kell alkalmazni. Villamos fűtőberendezést el kell látni olyan jelzőberendezéssel, ami jelzi, ha a tűzveszélyes folyadék a megadott szint alá süllyed. A laboratóriumi készülékeket a vonatkozó szabványnak megfelelő kivitelben és minőségben kell beszerezni, tisztántartani, használni és javítani. Hibás készülékekkel, berendezéssel, géppel dolgozni tilos! 20/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


-

-

-

-

-

-

-

Sérült, repedt üvegedényt és üvegcsövet, ill. készüléket a laboratóriumban tilos használni. A gázpalackok használata előtt - főleg éghető és oxidáló gáz használata előtt - meg kell győződni a gáz azonosságáról, a palack színjelöléséről, használhatóságáról. A gázpalack szelepét lassan, fokozatosan kell felnyitni. Olyan készülék szerelésekor, ahol a különböző anyagok keverékei veszélyt okozhatnak, üres közbenső edény beiktatásával, ill. a vegyi fülke alatt kell elhelyezni és használni. Statikus feltöltődésre hajlamos szerves oldószert 1 literen felüli mennyiség felett csak leföldelt fémtölcséren keresztül szabad tölteni, átönteni, szűrni stb. A munkaasztalokon csak a művelethez szükséges anyagok és eszközök tarthatók az előírt módon. Az edényeket, készülékeket, stb. feldőlés ellen rögzíteni kell. Tűz- és robbanásveszélyes műveletet csak az előírt biztonsági követelmények megtartása mellett szabad végezni (pl. vegyifülkében). Ilyen művelet vagy eljárás előtt a környezetet figyelmeztetni kell az esetleges veszélyre. Ha az eljárásnál a levegő tüzet, vagy robbanást okozhat, a készüléket először semleges inert gázzal ki kell öblíteni. A robbanás biztos szekrényben gyúlékony, gőzölgésre, gázosodásra hajlamos anyagot légmentes lezárás nélkül tilos elhelyezni. A laboratóriumban csak egy műszakra szükséges ill. a robbanást gátló szekrényekben elhelyezhető tűzés robbanásveszélyes anyagokat szabad tárolni. A tűz- és robbanásveszélyes anyagok laborálásához szükséges berendezések, készülékek, gépek, edényzet stb., karbantartását és javítását csak a technológiai utasításban meghatározott módon szabad végezni, végeztetni. A laboratóriumokban 1-1 db 6 kg-os porral oltó, vagy 2-5 kg-os CO 2 gázzal oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A folyosókon a 20 kg-os CO 2 gázzal oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A munkaasztalokon csak a folyamatos munkavégzéshez szükséges anyagok tarthatók, a munka befejeztével ezeket el kell tenni a tároló szekrénybe, illetve tároló helyiségbe. A laboratóriumban „A-B” tűzveszélyes anyagból 20 liter tárolható fémszekrényben és 50 liter tárolható RG szekrényben. A helyiségben csak a folyamatos munkavégzéshez szükséges gázpalackok tarthatók, a többit a gázpalacktárolóba kell elhelyezni. Minden laboratóriumi dolgozónak ismernie kell a villany, víz, gáz, gőz, vákuum, sűrített levegő szakaszkapcsolójának helyét és kezelésének módját. A helyiségben dohányozni tilos! A berendezéseket csak szakképzet munkavállaló használhatja. A munka ill. műszak befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak.

Éghető folyadékok kis mennyiségben (300 literig) történő tárolására, kezelésére vonatkozó előírások -

Éghető folyadékot a jogszabályoknak, szabványoknak megfelelő, vagy az illetékes hatóság által engedélyezett. A folyadék hatásának ellenálló, jól zárható edényben szabad tárolni, szállítani, forgalomba hozni.



-

-

-

-

-

Éghető folyadékból (I. és II. tűzveszélyességi fokozatba 4 tartozó folyadékok) csak a megengedett mennyiséget szabad tárolni a nyílt vagy zárt tárolóhelyen. Ilyen tárolót létesíteni 300 liter felett kizárólag az építési hatóság engedélye és az illetékes tűzvédelmi szakhatóság bevonásával, engedélyével szabad. A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolása vagy védőburkolása sérülés (törés, felszakadás) ellen nyújtson védelmet. Az edények csak kiöntőnyílásukkal felfelé, légmentesen lezárt állapotban tárolhatók és szállíthatók. A kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. A tárolóedényt a folyadék hőtágulási, és illékonysági tulajdonságaitól függően a befogadóképességének legfeljebb 97%-ig szabad megtölteni! Éghető folyadékot központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtesttől legalább 1 méter távolságra szabad elhelyezni! Az éghető folyadék edényzetét szikrát képező szerszámmal felnyitni tilos! Az I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékot tartalmazó edényt egymásra rakva tárolni nem szabad. Egy helyiségben I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadékból, összesen legfeljebb 60 liter, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadékból összesen legfeljebb 300 liter tárolható. Együttes tárolás esetén: o 50 m3 helyiségtérfogatig legfeljebb 60 liter, o 100 m3 helyiségtérfogatig legfeljebb 150 liter, o 100 m3 helyiségtérfogat felett legfeljebb 300 liter tárolható a helyiségben. A különböző tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadékokat anyagnemenként csoportosítva kell tárolni, és táblával kell ellátni. A táblának tartalmaznia kell a folyadék nevét, veszélyességi fokozatát és nyílttéri lobbanáspontját. Éghető folyadékot nyílt lánggal hevíteni még hőálló üvegben is tilos, az csak meleg vizes hőkezelés útján történhet. Az éghető folyadék kimérésével, kezelésével foglalkozó személy nem viselhet elektrosztatikus feltöltődésre hajlamos ruhát és szikrát okozó lábbelit.

A tárolás a következő tároló eszközökben történhet: -

-

Zárt, legfeljebb 0,25 liter űrtartalmú fiola: a tárolható mennyiség legfeljebb 1 liter lehet, a folyadék tűzveszélyességi fokozatától függetlenül. Üveg vagy műanyag palack, flakon: űrtartalma legfeljebb 2 liter lehet, jól záródó, a folyadék hatásának ellenálló legyen, a folyadék tűzveszélyességi fokozatától függetlenül. Folyadéküveg (üvegballon): jól záró, erős falú, legfeljebb 10 liter űrtartalmú üvegballonban: o I. és II. tűzveszélyességi fokozatba („A” és „B” tűzveszélyességi osztály) tartozó folyadékból 10 liter, o III. és IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó („C” és „D” tűzveszélyességi osztály) folyadékból legfeljebb 20 liter tárolható.

Az éghető folyadékok tűzveszélyességi csoportosítását (tűzveszélyességi fokozatba sorolását) az MSZ 9790:1985 nemzeti szabvány tartalmazza. 4


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Az edények biztonságos tárolására a technológia figyelembevételével – a meghatározott védelmi módnak megfelelően – - a kizárólag erre a célra használatos fémlemez, vagy legalább 5 mm vastagságú üveggel üvegezett fémvázas szekrény, - az éghető folyadékok tárolására alkalmas tűzálló tárolószekrény, vagy - robbanásgátló szekrény használható. Szekrényben éghető folyadékok – a folyadékok tűzveszélyességi fokozatától függetlenül – együttesen is tárolhatók úgy, hogy: - a fémlemez vagy üvegezett szekrény esetében a folyadékok mennyisége legfeljebb 20 liter, - a robbanásgátló szekrény esetében a folyadékok mennyisége legfeljebb 50 liter, - a tűzálló tárolószekrény esetében a folyadékok mennyisége legfeljebb 300 liter legyen. Éghető folyadékok szállítására vonatkozó előírások -

Szállítás közben az éghető folyadékot tartalmazó edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borulhassanak fel, vagy sérülhessenek meg. Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra helyezve nem szállíthatók. Kézi erővel legfeljebb 20 liter éghető folyadék szállítható.

Szállító edények tárolása

- A szállítóedények, amelyeket nem csak üzemen kívül használnak, feleljenek meg a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírásoknak. - A gyűjtésre való szállítóedények az alábbi kiegészítő követelményeknek is feleljenek meg: - a szállítóedény szerkezete stabil legyen - a szállítóedény a lehetséges sérülésekkel szemben kívülről ellenálló és védett legyen - a töltőberendezést tölcsér alakúra kell kiképezni, amely átmérője legalább 20 mm legyen - a töltőnyílás minden töltés után legyen lezárva. - A szállítóedény felváltva a folyadék szállítására és tárolására használható. Szállítóedényt kizárólag tárolásra használni nem szabad. Szállítóedényeket csak a töltőhelyen szabad tölteni. Szállítóedényeket a tárolás helyén csak üríteni szabad. - 5 liter feletti térfogatú műanyagszállító edényeket I. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolására csak akkor szabad használni, ha azok nem elektrosztatikai szigetelők és a kanna elektrosztatikai szempontból, akkreditált laboratórium által, minősítve és jelölve van (például antisztatikus). Palacktárolók: „A” – Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes

6.8. -

A helységet használatbavételi (üzemeltetési) engedélyében meghatározott rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A tárolót állandóan tisztán kell tartani. A palacktároló helyiségeiben nyílt láng használata és dohányzás tilos, ezt a helyiségek ajtóin szabványos táblával kell jelölni. 23/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A helységekben, tűzveszélyes tevékenységet folytatni csak előzetes írásbeli (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység) engedély birtokában szabad. - A tároló bejárata közelében jól látható és könnyen hozzáférhető helyen az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukó szerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukó berendezéssel kell ellátni. -

A helyiségben tartózkodó (tevékenységet végző) és utolsóként távozó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a tűzveszély lehetősége ki van zárva. Szükség esetén gondoskodni kell a szabálytalanság megszüntetéséről. Egy helyiségben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni. 24/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A tároló helyiségek födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. Tűz gátló előtérben mindennemű tárolás tilos. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben a padozat és lábazat burkolatát úgy kell kialakítani, hogy az bármilyen más anyaggal, illetve tárggyal történő érintkezése során ne okozzon tüzet vagy robbanást. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben a szellőzés lehetőségét biztosítani kell. Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. Jogszabályban, vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő- és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat (pl. vészszellőzés indítása, technológia leállítása stb.) elvégzi. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható. A tűzszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornát legalább nehezen éghető anyagból kell készíteni, kivéve az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghető anyagúak lehetnek. A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. Éghető anyag elszívása esetén a porkamra, ülepítő csak nem éghető anyagból alakítható ki. Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szellőztető berendezéseit (csatornát, porkamrát és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell. A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanás biztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni. Gázpalackok tárolása, kezelése: Különféle robbanásveszélyes gázokat tartalmazó gázpalackokat egymástól s egyéb gázpalack fajtáktól fallal kell elválasztani, egymástól elkülönítve kell tárolni. A gázpalack tároló területén más tűzveszélyes anyagot tárolni nem szabad. Nem szabad gázpalackot tárolni folyosón, rezgést keltő gép mellett, személyforgalmú helyen, pincében, pincelejáratban, aknában, lépcsőházban és a falon kívül elhelyezett elektromos vezeték és berendezés 1 m-es körzetében, szűk udvarokban, átjárókban vagy azok közvetlen környezetében, garázsokban, nehezen megközelíthető, személyi közlekedést és a mentést akadályozó helyeken. A tárolót használat után le kell zárni. A gázpalackot eldőlés ellen rögzíteni kell. A gázok felhasználásának helyén csak a napi munkához szükséges gáz mennyiséget tartalmazó gázpalackot szabad tartani. 25/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


A gázpalack tároló 5 méteres körzetében dohányozni tilos! A gázpalack tároló hely bejáratánál " Tűz - és robbanásveszélyes, dohányzás és nyílt láng használata tilos! " feliratú táblát kell elhelyezni. A tárolóban más anyag nem tárolható. Az üres gázpalackokat külön kell tárolni a teli gázpalackoktól. A gázpalackokat - az üreseket is - csak elzárt állapotban és felcsavart szelepvédő sapkával szabad tárolni, szállítani. Az üres palackokat táblával, " üres " felirattal meg kell jelölni. Az elzáró szerkezeten javítást végezni, olajos, zsíros kézzel, szennyezett ruhában azokat tisztítani tilos! A gázpalackot sérültnek kell tekinteni ha: legalább 1 m magasságból kemény talajra esett égés nyomai látszanak rajta éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van saját tömege legalább 3%-kal kisebb a megadottnál szállítójárművét közlekedési baleset érte átalakítás nyomai észlelhetők. A gázpalackot (beleértve a kiürített gázpalackot is) lezárt szeleppel és felcsavart védősapkával kell forgalmazni. Ezen túlmenően felcsavart záró anyával kell forgalmazni azokat a gázpalackokat, melyek töltete tűzveszélyes, vagy robbanásveszélyes, vagy veszélyes, mérgező vagy maró a kengyeles csatlakozású gázpalack (dissous) kivételével. Csak a töltő vállalatnak, vagy az erre kijelölt karbantartónak szabad korrodált, nehezen nyitható szelepű gázpalackot nyomás mentesíteni, ill. az elzáró szerelvényt javítani. A gázokat egyik gázpalackból a másikba áttölteni, a sérült gázpalackból eltávolítani és a gázokat keverni csak a töltő vállalatnak szabad. A töltött palackot a természetes és mesterséges hőforrásoktól úgy kell védeni, hogy hőmérséklete legfeljebb 50 C fok legyen. A palackot káros mechanikai és kémiai hatásoktól védeni kell. A befagyott szelepű vagy lefagyott palackot csak legfeljebb 40 C fok hőmérsékletű vízzel szabad melegíteni. A palack szelepét és csatlakozó szerelvényeit nem szabad zsír-, ill. olaj tartalmú vagy könnyen gyulladó anyaggal tömíteni, kezelni. A felhasznált tömítőanyag a használatos gázfajtának feleljen meg. Az oxigén-, ill. pentánállóság követelményeinek való megfelelősséget igazolni kell. A palackot vagy palack köteg szelepét nem szabad gyors mozdulattal nyitni. A palack üzemeltetése az élet-, a vagyon és környezetbiztonságot nem veszélyeztesse. A szelep rendeltetésszerű működtetéséhez segédeszközt használni nem szabad. A mérgező, maró és/vagy cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackokra vonatkozó intézkedéseket a kezelési utasításban kell rögzíteni. A palackon vagy szerelvényeinek környezetében keletkező tűz esetén először az éghető gázt, majd a többi veszélyeztet palack szelepét haladéktalanul el kell zárni, és a tűz oltását meg kell kezdeni. Tűz esetén a palackokat a tűzből ill. a tűzzel veszélyeztet területről el kell távolítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a palackok veszélyes mértékű felmelegedését védett helyről történő folyamatos hűtéssel kell megakadályozni. 26/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Palacktűz és robbanás esetén az üzemeltető a köv. szervezeteket köteles értesíteni: tűzoltóságot a területi Műszaki Biztonsági Felügyeletet a területi Munkavédelmi Felügyeletet töltő vállalatot mentőszolgálatot és rendőrkapitányságot, ha jelentős anyagi kár és/vagy személyi sérülés, haláleset történt. A tűzoltóság megérkezésekor tájékoztatást kell adni a palackok jelenlétéről, azok db számáról, fajtájáról és elhelyezkedésükről. A tűzbe került, megégett felületén felhevült vagy a használat közben egyéb módon sérült palackokat elkülönítetten kell kezelni. Ezekről a palackokról gyári számuk szerint nyilvántartást kell készíteni. Az üzemeltető a sérült palackokat töltő vállalatnál vagy annak cseretelepén a nyilvántartással és a felvett jkv.-vel együtt azokkal egyezően köteles leadni. A palacktárolót a 28/2011 (IX. 06.) BM rendelet szerint kell kialakítani. A palacktárolók illetéktelen behatolás ellen védettek legyenek. A tárolók folyamatos szellőzését folyamatosan biztosítani kell méghozzá mesterséges szellőzéssel, melyek csak is robbanás biztos kivitelűek lehetnek. Természetes szellőzés elegendő, ha a tároló közvetlenül a szabadba vezető - a tároló alapterületének legalább 1%-át kitevő összkeresztmetszetű – szellőző nyílásokkal van kialakítva. A szellőzőnyílások elhelyezésekor figyelembe kell venni a gázok relatív sűrűségét. A palacktárolók tűzvédelmi és villámvédelmi felülvizsgálatát 3 évenként kell elvégeztetni megfelelő szakemberrel. Az éghető és az égést tápláló gázokkal töltötten legfeljebb 150 db palack, vagy 15 db tároló hordó mellett a semleges gázokat tartalmazó palackokat tetszőleges mennyiségben szabad együtt tárolni. Az éghető és semleges gázokat tartalmazó palackok tetszőleges mennyiségben szabad együtt tárolni. Az égéstápláló és semleges gázokat tartalmazó palackok tetszőleges mennyiségben szabad tárolni. A fent említetteken kívül mérgező gázzal töltötten további 15 db palackot vagy 1 db tároló hordót szabad együtt tárolni. A palackcsoportok között legalább 2 m távolság legyen. Ha éghető vagy mérgező gázokkal töltött palackokat és hordókat zárt helyiségben tárolnak, akkor a palackok tárolása a veszélyességi övezet figyelembe vételével történjen. Olyan zárt helyiségben, amelynek területe legfeljebb 20 m2 a teljes helyiség a veszélyességi övezetbe tartozik. A gázpalackok szállítása kézi erővel egy személy 1db, legfeljebb 20 l űrtartalmú palackot szállíthat. Palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén az arra kialakított eszközben, legalább két személynek szabad szállítania. Kézikocsin való szállításkor a palackot legurulás ellen rögzíteni kell. A palackokat csak kézi kocsin szabad szállítani. A palackot talpgyűrűjén ill. homorú fenekén szabad gurítani. A palackok szállításához csak olyan teher felvevő eszközöket szabad használni, amelyek megbízhatóan kizárják a palackok sérülését vagy leesését. A palackot olyan elektromágnessel szabad emelni, amely olyan tartalék áramforrással és automatikus átváltó szerkezettel van kialakítva, amellyel a biztonságos emelés feltételei a távfeszültség kimaradásakor is változatlanok maradnak. 27/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A palackok szállításakor figyelembe kell venni a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírásokat. Gépjárművön való szállításkor a gépjármű tiszta legyen, a gépjármű ugyanazon részében, ahol a palackokat szállítják, olajat, zsírt vagy más A, B és C tűzveszélyességi osztályú anyagot nem szabad szállítani, a palackokat elmozdulás ellen rögzíteni kell lehetőleg hossztengelyével a gépjármű menetirányára merőlegesen, a palackok rögzítése biztonságos, és könnyen oldható legyen, a palackokat úgy kell rögzíteni, hogy sem egymáshoz, sem más tárgyhoz ne ütődhessenek, a palackokat a nap sugárzó hőjétől óvni kell, a gépjárművet a vonatkozó veszélyre utaló felirattal kell ellátni, a veszélyes gázokat tartalmazó palackokat a rakodótérrel közös légterű vezetőfülkéjű gépjárművön szállítani nem szabad. Tömegközlekedési eszközön palackot szállítani nem szabad. Palackot szállító járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabad. A palackok kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki jogszabály alapján és a szabvány szerinti ismereteket elsajátította. A palackok használatakor a csatlakozások gáztömőrek legyenek. Egyik palackból a másik palackba való átáramlást vagy idegen anyag bejutását meg kell akadályozni. A palackok ürítéséhez sűrített gázt felhasználni nem szabad. A cseppfolyósított gázok elvételekor a palack 50 C fok hőmérsékletig melegíthető. A hőhordozó hőmérsékletét figyelni kell. A cseppfolyósított gázok palack telepeinél az egyes palackok szelepeit a palackok teljes körű kiürítését követően szabad újra zárni. Csak azonos töltési nyomású palackokat szabad összekapcsolni, vagy közös gyűjtővezetékre kötni. Veszélyes gázkeveréket képező gázok palackjait nem szabad közös gyűjtővezetékre kötni. A maró, mérgező és tűzveszélyes gázokat tartalmazó palackok kezelésének követelményei a töltő vállalat előírásai szerint. Csak a töltő vállalatnál palackozott vagy a gázkeverőben a helyszínen előállított gázkeveréket szabad használni. Gépjárműről kemény vagy keményburkolatú talajra, ill. padozatra a palackot óvatosan kell leengedni. A rendszeres rakodóterületeket a palack talpgyűrűjét, homorú fenekét nem rongáló rugalmas anyaggal kell burkolni. Éghető folyadéktárolók, kamrák, tárolók: „A” Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes

6.9.

-

Az éghető folyadéktárolót a 28/2011. (IX.06) BM rendelet szerint kell kialakítani. A tűzveszélyes folyadékok legfeljebb 20 m3 összmennyiségű, szabványos, vagy a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott egyéb tárolóedényeinek elhelyezésére és a tűzveszélyes folyadék több kisebb tételben való kimérésére (a továbbiakban: tárolás) használatos zárt helyiség (a továbbiakban: kamra) tűzvédelmi előírásai.



-

A kamrában nem tárolhatók együtt olyan tulajdonságú folyadékok, amelyek egymásra hatása veszélyes kémiai reakciót, felmelegedést vagy egyéb veszélyes következményt okozhat. Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó előírások érvényesek.

Tárolható mennyiség - Egy kamrában I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból vagy vegyes tárolás (I-IV. tűzveszélyességi fokozat) esetén legfeljebb 3000 l, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból legfeljebb 5000 l tárolható. - Ugyanazon létesítmény területén I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból vagy vegyes tárolás esetén összesen legfeljebb 12 000 l, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból összesen legfeljebb - 20 000 l tárolható. - A tárolható mennyiségbe a kiürített, de ki nem tisztított edények űrtartalma is beleszámít. - Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok tárolása vagy vegyes tárolás esetén a kamra padozata az arra vonatkozó szabályzat szerinti legyen kialakítva. A III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok tárolása esetén a kamra padozata készülhet folyadékot át nem eresztő, legalább nehezen éghető, kellő szilárdságú egyéb anyagból is. - A kamra padlószintje az épületet körülvevő járda szintjénél legalább 0,1 m-rel magasabban legyen. A szintkülönbséget legfeljebb 4% lejtésű, csúszásmentes útszakasszal kell áthidalni. A padozat a helyiség közepe felé 2%-os lejtésű legyen. - Kéményszerkezetet és füstcsatornát, valamint ezek nyílását a kamra határoló szerkezetébe építeni, vagy közvetlenül a szerkezethez csatlakoztatni nem szabad. - A kamrán nem a kamra céljait szolgáló csővezetéket átvezetni nem szabad. Elkerülhetetlen esetben (pl. építménybe helyezett kamra) a kamrán oldható kötést és szerelvényt nem tartalmazó csőszakaszok átvezethetők, azonban ezeket a kamra légterétől 1,5 h tűzállósági határértékű szerkezettel el kell határolni. - A terep megfelelő kialakításával a kamra környezetének vizét el kell vezetni. - A kamrában és annak 6 m-es környezetében akna vagy csatornába kötött padlóösszefolyó ne legyen. - Mesterséges szellőztetést kell létesíteni, (robbanásbiztos kialakítású lehet) ha a kamrában rendszeres átfejtést, kimérést folytatnak, vagy ha a folyadékgőzök természetes szellőzéssel nem távolíthatók el. - Természetes szellőzés esetén a kamra egyik falán a padló síkja felett legfeljebb 0,1 mre, illetve a másik falon, a mennyezet alatt 0,25 m-re, levegőbeömlő, illetve elvezető nyílásokat kell kialakítani. - A szellőzés céljait szolgáló szellőzőnyílás szabad keresztmetszetét és a kivezetés módját az arra vonatkozó szabályzatok szerint kell megállapítani. Ha a kamra térfogata meghaladja a szabályzatban előírt térfogathatárokat, akkor a szellőzőnyílás keresztmetszetét növelni kell a megnövekedett térfogattal arányosan. - A villamos berendezés leválasztó kapcsolóját - megfelelően védett kivitelben - a kamrán kívül kell elhelyezni. -

Az azonos tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékot tartalmazó edényeket egy csoportban, ezen belül fajtánként is csoportosítva kell tárolni. Üvegballonokat 29/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


-

-

-

-

-

-

fémhordókkal együtt (közös helyiségben) tárolni nem szabad. Üvegedényes (ballonos) tároláskor legalább 1 db kármentő edény szükséges, amelybe a sérült üvegedény elhelyezhető. Az I-IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló (a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő) fémhordók elhelyezése. A fémhordók álló helyzetben is tárolhatók. Ebben az esetben azokat egymásra rakva (két sorban) sem töltött, sem kiürített állapotban nem szabad tárolni. Üvegballonokat vagy műanyag kannákat egymásra helyezni nem szabad. Üzemanyagkannák (vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelőek) álló helyzetben egymás felett két sorban is elhelyezhetők. A tárolóedényeket, illetve azok halmazait elmozdulás ellen biztosítani kell. A legfeljebb 50 1 folyadékot tartalmazó edények nyitott vagy zárt állványon, egymás felett is elhelyezhetők. Az állvány nem éghető anyagú, a legfelső polc pedig legfeljebb 1,8 m magasan legyen. Töltött tárolóedényeket tömítetten zártan, töltőnyílásukkal (záródugóval) felfelé állított helyzetben, a kiürítettektől elkülönítetten kell tárolni. Kamránként csak egy kimérőhely létesíthető. A kimérő- és a tárolóhely között legalább 3 m szabad térköz legyen. A kamrában folyadék más edénybe átmérhető, hordóból való kimérést csak a műszaki követelményeknek megfelelő berendezéssel (a hordóra szerelhető benzinszivattyúkra vonatkozó műszaki követelmények, tűzveszélyes folyadékokat kimérő berendezésekre vonatkozó műszaki követelmények) szabad végezni. A kamrát - a munkavégzés kivételével - zárva kell tartani. Hibás edényben folyadékot tárolni nem szabad. Folyadékon kívül a kamrában más anyagot még átmenetileg sem szabad tárolni. A tárolás tűzvédelmi és biztonsági előírásait tartalmazó utasítást a kamrában maradó és jól látható módon ki kell függeszteni: A kamrában az elcsepegett folyadék felitatására 0,5 m3 száraz homokot és 1 db szórólapátot kell készenlétben tartani. Ha a kamrában I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok kimérését végzik, akkor a kamrában 1 db, legalább 2 m2 nagyságú, lángmentesített takarót vagy ponyvát is el kell helyezni. A kamra bejárata közelében - kívül - 2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a további kamrákhoz 1-1 db 12 kg töltetű ABC porral-oltót kell készenlétben tartani. A kamra ajtajának külső felületén 1 db, legalább T 6 méretű, a tűzvédelmi jelzőtáblákra vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő robbanás- vagy tűzveszélyre figyelmeztető táblát kell maradó módon elhelyezni.

Általános használati szabályok - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. - Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. 30/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


-

-

-

-

Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogrammot, táblát kell elhelyezni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukószerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukóberendezéssel kell ellátni. Dohányozni nem szabad az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad.

-

A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket - megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban - járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el.

-

Egy helyiségben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát

-

-

-

-



-

-

-

-

-

-

-

-

szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni. Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó műszaki követelményekben előírtakat kell alkalmazni. A tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben a padozat és lábazat burkolatát úgy kell kialakítani, hogy az bármilyen más anyaggal, illetve tárggyal történő érintkezése során ne okozzon tüzet vagy robbanást. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghető folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni. Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni. A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 7.

TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA, OKTATÁS

7.1. Tűzvédelmi szakvizsga Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban, munkakörökben csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek dolgozhatnak. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágakat és munkaköröket a 3. sz. melléklet tartalmazza. 7.2. Tűzvédelmi oktatás Az oktatás tárgyát jelen szabályzat, valamint az 5. sz. melléklet képezi. 7.2.1. Minden új belépő munkavállalót a „Tűzvédelmi ismeretek a kutatóközpont dolgozói részére” c. oktatási anyag (5. sz. melléklet) felhasználásával tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatást évenként meg kell ismételni. Az oktatásért felelős személyek: Az intézménynél foglalkoztatott dolgozók oktatásáért: tűzvédelmi szakember. 7.2.2. Az alap, és az évenkénti oktatáson túlmenően az főigazgatónak egy tűzvédelmi szakember felkérésével külön tűzvédelmi oktatást kell tartania abban az esetben, ha a korábbinál tűzveszélyesebb környezetben kell munkát vállalnia. Új, eddig nem gyakorolt munkafolyamat, nem használt gép, berendezés indítása előtt az főigazgatónak, tűzvédelmi szakembernek a tűzvédelmi szabályokat szintén oktatni kell. Az oktatásnak ki kell terjedni:  a munkahely és környezete tűzveszélyességére,  az adott munkavégzésre vonatkozó megelőző tűzvédelmi rendelkezésre és használati előírásokra,  a tűzvédelmi szabályzatban az adott munkavégzéshez, tevékenységhez leírtakra,  az 5. sz. mellékletben leírtakra. A helyszínen tartott elméleti oktatást ki kell egészíteni gyakorlati oktatással (ezen belül lehet hordozható és/vagy kézi tűzoltó készülék üzemszerű használata is stb.), amennyiben azt az főigazgató elrendeli. 7.2.3. Az oktatások megtörténtét oktatási naplóban kell dokumentálni, melyet a dolgozók aláírásukkal igazolnak.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 8.

TŰZJELZÉS, MENTÉS, TŰZOLTÁS, BEFOGADÓKÉPESSÉG

8.1.

Tűzjelzés általános szabályai:

8.1.1. Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul – elsősorban – a tűzoltóságnak jelezni. Ha ennek lehetősége nem adott, akkor a jelzést a rendőrségnek, vagy a mentőszolgálatnak, vagy az önkormányzat polgármesteri hivatalának továbbítani. 8.1.2. A tűzjelzés lehetőségét a kutatóközpont működési területén is biztosítani kell. Ez megoldható vonalas, vagy mobil telefonnal is. A tűzoltóság hívószámát 105 a kutatóközpont területén jól látható helyen a telefon(ok) közelében ki kell függeszteni. Alkalmazható továbbá a 112-es központi segélyhívó is. 8.1.3. Tűz esetén értesítendők még:  ...........................................................  ………………………………………….

……………………….…

Az értesítendők adatait állandóan naprakész állapotban kell tartani és a 8.1.2. pont szerinti hívószámok mellett elhelyezni. 8.1.4. A tűz-, vagy közvetlen veszélye jelzésének elmulasztása a különböző jogszabályokban rögzített jogkövetkezményeket (munkaügyi, szabálysértési, stb.) vonja maga után, figyelembe véve a mulasztásból adódható kapcsolódó személyi és/vagy anyagi károsodás, veszélyeztetési mértékét. 8.2. Mentés folyamata: 8.2.1. Tűz, vagy annak közvetlen veszélye esetén a munkavállalók kötelesek először az áramtalanítást elvégezni. Ezt követően a rendelkezésre álló eszközökkel, emberi erővel -elsősorban- a személyek mentését, menekítését kötelesek megkezdeni. 8.2.2. A munkavállalók (és esetleges közreműködők) a személyek mentését lehetőleg a tűz oltásának megkezdése és a tűzoltóság kiérkezése előtt kezdjék meg. Amennyiben indokolt, a saját tűzoltóeszközeikkel történő beavatkozással együtt is megkezdhetik a személymentést. 8.2.3. A tűzoltóság kiérkezésekor tájékoztatni kell a tűzoltás vezetőt a kialakult helyzetről, az addig tett intézkedésről és a még -esetlegesen- várható veszélyhelyzetről, majd végrehajtani annak utasításait. 8.2.4. Tárgymentést a munkavállalók csak a tűzoltás vezető utasítására, illetve a tűz általuk (munkavállalók) történt eloltását követően végezhetnek. 8.3. Tűzoltás 8.3.1. A kutatóközpont munkavállalói a keletkezett tűz oltását csak a tűzeset szabályos jelzését követően, több személy esetén azzal egy időben kezdhetik meg. 8.3.2. Amennyiben a helyszínen csak egy fő tartózkodik, köteles először a tűzjelzést végrehajtani, utána az érdekeltek értesítését megkezdeni, majd várni a kiérkező tűzoltó egységet. Ez esetben -a tűzjelzés után- csak akkor avatkozhat be (kezdheti meg a tűz 34/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT oltását), ha az ott készenlétben lévő tűzoltó eszközzel a tüzet nagy biztonsággal el tudja oltani és a továbbterjedést megakadályozni. 8.3.3. A kiérkező tűzoltó egység parancsnokát (tűzoltás vezető) a 8.2.3. pont szerint tájékoztatja és végrehajtja annak utasításait. 8.3.4. A tűz eloltását követően gondoskodik a helyszín biztosításáról a vizsgálat megkezdéséig, illetőleg befejezéséig. 8.4.

Befogadóképesség Az épület adottságát tekintve a kiürítés szabályainak megengedett időtartalmainak alapján a helyiségből menekülés megoldható. A helyiségből kiüríthetősége és kiürítési útvonala megfelel a vonatkozó jogszabálynak.

9.

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

9.1. 9.2. 9.3.

A TVSZ eredeti példánya az intézmény területén tartandó. A TVSZ eredeti aláírással legyen ellátva a főigazgató részéről. A TVSZ tanulmányozása az oktatások alkalmával az 5. sz. melléklettel együtt történjen. Dokumentálása az oktatási naplóban legyen rögzítve.



1. sz. melléklet / Értelmező rendelkezések ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK /a többször módosított 1996. évi XXXI. törvény 4.§-a/ a.) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra illetve azokban károsodást okoz; b.) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása; c.) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység; d.) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: az az irat, amely igazolja, hogy az építési anyag, szerkezet, építési mód, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag – a robbanó – és a robbantóanyag kivételével- készülék, gép, berendezés technológiai, tűzoltó technikai eszköz és oltóanyag megfelel a jogszabályokban, szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek; e.) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása; f.) tűzvizsgálat: a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési ideje, helyének és okának felderítésére irányul; g.) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel- végzett elsődleges beavatkozói tevékenység. A TŰZBIZTONSÁG SZÓTÁR (MSZ EN ISO 13943) ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FOGALMAK. EGYÉB FOGALMAK A 28/2011 (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 5-8. § Értelmező rendelkezések, éghető folyadékok és gázok tárolása 1. atmoszférikus tárolás: olyan tárolás, amikor a tartály belső tere a környezettel közvetlen (légző) kapcsolatban van, vagy - zárt rendszer esetén - a páratérben a túlnyomás nem haladja meg a 70 mbar, a vákuum, pedig a 20 mbar értéket.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2. átfejtőállomás: éghető folyadékok szállítótartályból szállítótartályba történő közvetlen átfejtésére használatos, egy vagy több helyhez kötött vagy mozgatható (mobil) átfejtőberendezés és tartozékainak, valamint a folyamatban részt vevő szállítótartályok befogadására használatos terület. E rendelet szempontjából nem tekinthető átfejtőállomásnak a csak kárelhárítás céljára létesített átfejtés. 3. átfejtőberendezés: éghető folyadékok szállítótartályból szállítótartályba történő közvetlen átfejtésére használatos, legalább a) lefejtő- és töltőcsövet vagy tömlőt, b) csatlakozószerelvényeket, c) elzárószerelvényeket, és d) gyújtóhatás átterjedését gátló szerkezeteket („A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékok esetén) tartalmazó technológiai szerelési egység, amely biztosítja a szállítótartályok megfelelő csatlakozását, és a folyadéknak egyik tartályból a másik tartályba való átjutását. 4. belső béléssel ellátott tartály: olyan szimpla falú tartály, amely legalább a megengedett töltési szint magasságáig belső béléssel van ellátva, és a tartály fala, valamint a bélés közötti tér ellenőrző térként használható. 5. belső úszótetős tartály: a merev tetős tartály belsejébe helyezett könnyű szerkezetű, úszótetővel ellátott tartály. 6. bélelt tartály: acélszerkezetű tartály belsejében kialakított műanyag vagy kompozit anyagú elválasztó réteggel ellátott tartály, amelyben az elválasztóréteg önmagában is tömörzárású teret képez. 7. dupla falú tartály: olyan szimpla falú tartály, amely részben vagy egészen folyadéktömör külső acélköpennyel van körülvéve. A duplafalusítás elérhető oly módon is, hogy a szimplafalú tartály belsejébe egy olyan fém vagy kompozit anyagú bélést helyezünk el, amelynél biztosított a két palást közötti tér tömörségének ellenőrizhetősége. 8. dupla fenekű tartály: dupla fenekű az a tartályfenék, amelyet két egymás feletti acéllemezből alakítanak ki. A dupla fenék tömörzárású teret képez. 9. elhelyezési távolság: tartályok és tartálycsoportok között megengedett legkisebb távolság a palásttól mérve. 10. ellenőrző tér: a dupla falú tartályok falai közötti tér, szimpla falú, belső béléssel ellátott tartály esetén a tartályfal és a belső bélés közötti tér. 11. előteres föld alatti vagy földtakarás alatti tartály: olyan tartály, amely a szerelvények elhelyezhetősége és kezelhetősége miatt szabadon, aknában vagy medencében végződik. 12. felfogótér: a tartály sérülésekor kifolyó éghető folyadék felfogására használatos nem éghető, szilárd, tűz esetén is tömör, folyadékot át nem eresztő anyaggal határolt tér, amelybe a tartály közlekedőedények alapján számított térfogata is beleszámít. 13. föld alatti tartály: olyan tartály, amelynek felső alkotója a talajszint alatt 0,3 m mélységben van. 14. föld feletti tartály: olyan tartály, amelynek tartályteste teljes egészében a terepszint felett, szabadon helyezkedik el. Ezzel azonos elbírálás alá esik az a tartály, amely a terepszint alatt, de szabadon (pl. medencében) van elhelyezve. 15. földtakarás alatti tartály: olyan föld alatti tartály, amelynek - a legalább 0,3 m-es - földtakarása csak a terepszintből kiemelkedően (földfeltöltéssel) alakítható ki. 16. gázingaeljárás: gázingaeljárás az a folyamat, amikor a töltés, vagy a lefejtés során pl. a tárolótartály, járműves szállítótartály gáztereit csővezetékkel kötik össze, és így a töltött tartály légteréből a folyadék által kiszorított gőz-levegő elegy a lefejtett tartály légterébe áramlik át, kitöltve a lefejtett folyadék helyét. 17. gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek: a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek olyan berendezések, amelyek a tartályokat vagy azok részeit lángok áthatolásával szemben védik. 18. hasadótárcsa: egyszeri kifúvásra vagy beszívásra használatos biztonsági szerelvény, amely roncsolódása révén teszi szabaddá a kör alakú áramlási keresztmetszetet. 18/a. kombinált hasadótárcsa: hasadótárcsákból összeállított biztonsági szerelvény, amely a túlnyomást és a túlvákuumot két különböző nyitási értékű tárcsa felhasadásával szünteti meg. 19. hasadópanel: egyszeri vészlefúvásra használatos biztonsági szerelvény, amely roncsolódása révén teszi szabaddá a körtől eltérő alakú áramlási keresztmetszetet. 20. inertizálás: inertizált az a tartály vagy berendezés, amelyet elegendő mennyiségű inert gázzal (pl. nitrogénnel) töltenek fel ahhoz, hogy robbanásveszélyes légtér ne keletkezhessen. Inertizálni lehet a tartályt technológiai okból is, ha a tárolt terméknek a levegő nedvességével vagy oxigénjével nem szabad érintkeznie. 21. időszakos ellenőrző vizsgálat: a vonatkozó műszaki követelményben megállapított időközönként a tartály állapotának értékelésére végzett tevékenység. 22. légzőszerelvények: a tartály ki- és belégzésére használatos eszközök összessége.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 23. lényeges átalakítás: ha egy tartály kialakítása, szerelvényezettsége, műszerezettsége olyan mértékben változik meg, hogy az a tartály és az egész létesítmény technológiájára, biztonságtechnikájára, környezetvédelmére kihat (pl. szimpla falú tartály ellátása belső béléssel, lyukadásjelző berendezéssel). 24. lyukadásjelző berendezés: olyan berendezés, amely a tartály falának, vagy belső bélésének tömörségét jelzi. 24/a. folyadékkal működtetett lyukadásjelző: a tartályfal tömítetlenségét a lyukadásjelző folyadék szintjének csökkenése jelzi. 24/b. vákuummal vagy túlnyomással működő lyukadásjelző: a vákuummal működő lyukadásjelző a tartályfalak, vagy a belső bélés tömítetlenségekor a nyomásnövekedést jelzi. A túlnyomással működő lyukadásjelző a tartály tömítetlenségekor a nyomásnövekedést jelzi. 25. konténer ketrec: földhöz nem rögzített, építménynek nem minősülő jól átszellőző, rácsos kivitelű palacktároló állvány, amely a PB-gáz palackok tárolására szolgál. 26. merev tetős tartály: a tartályköpenyhez mereven hozzáerősített (hegesztett stb.) tetejű álló, hengeres tartály. 27. nyitott tartályüzemmód: nyitott üzemmódú az a tartály, amelynek a külső légtérrel állandó - szabad nyílással - kapcsolata van. 28. összekapcsolt (közlekedő-) tartályok: olyan tartály, amelynek két vagy több folyadéktere csővezetékkel úgy van összekapcsolva (párhuzamosan vagy sorban), hogy azok között az anyagáramlás külön beavatkozás nélkül bekövetkezhet. Nem számítanak összekapcsoltnak azok a tartályok, ahol az egyes tartályok gyűjtőcsővezetékhez csatlakoznak, és minden csatlakozó vezetékben elzárószerelvény van. 29. párnalemez: a tartálypalástra folyamatos hegesztéssel felhelyezett merevítőelem az alátámasztások helyén. 30. pébégáz cseretelep: a külön jogszabály szerinti gázforgalmazó vagy kiskereskedő által a palackos propán-bután (PB-gáz) gáz értékesítésére használt terület, aminek tartozéka az a térrész, ahol a PB-gáz palackot tárolják. 3 31. szállítótartály: éghető folyadékok vasúti vagy közúti szállítására használatos 1,0 m -nél nagyobb befogadóképességű rögzített vagy leszerelhető tartály (pl. vasúti tartálykocsi, közúti tartányjármű, tankkonténer, fém IBC-tároló). 32. szimpla falú tartály: egyrétegű, acéllemezből készült palástú és fenekű, megfelelő terhelési viszonyokra méretezett, „önhordó” szerkezetű tartály. 33. tartályáthelyezés: ha egy tartály eredeti telepítési helyéről elmozdítva új telepítési helyen - akár egy létesítményen belül - kerül felállításra. 34. tartálynyereg: a tartályok alátámasztására való elem, amely a tartálypalást számára, az átfogási szög mentén, egyenletes felfekvést biztosít. Készülhet acélszerkezetből vagy vasbetonból. 35. többkamrás tartály: olyan szimpla vagy dupla falú tartály, amelynek a tárolótere közbenső fenekekkel, egymástól folyadéktömören elválasztott rekeszekre van osztva. 36. töltőfej: a tartály töltőcsövén vagy az ahhoz kapcsolódó csővezeték végén elhelyezett csőkapcsoló elem és kapcsolódó szerelvényei. 37. tűzfelület: az a felület, amelyre a tartályban levő, vagy a felfogótérbe kiömlő éghető folyadék tüze kiterjedhet. 38. újbóli üzembe vétel: ha valamely okból nem üzemeltetett vagy korábban nem éghető folyadék tárolására használt tartály eredeti telepítési helyén vagy áthelyezve ismét használatba, vagy lényeges átalakítás után újra üzemeltetésre kerül. 39. úszótetős tartály: a tárolt éghető folyadékon úszó, annak felszínét lefedő tetejű, álló, hengeres tartály. 40. védőgyűrűs tartály: acél vagy beton védőpalásttal körülvett álló, hengeres, merev-, úszó- vagy belső úszótetős tartály. 41. védősáv: a tartály és a hozzá tartozó üzem szomszédos építményei, berendezései közötti terület. 42. védőtávolság: a veszélyforrás és a védendő létesítmény legközelebb eső pontja közötti távolság. 43. vízvetőgallér: a tartályról lecsurgó csapadékot és hűtővizet a tartályalaptól távoltartó lemez. 44. zárt tartályüzemmód: zárt üzemmódú az a tartály vagy tartálycsoport, amelynek a megengedett üzemi nyomáshatárok között a külső légtérrel állandó, szabad nyílása nincs.

Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi általános és vizsgálati fogalmak 1. Égéskésleltető szer: védőszer, amely a vele kezelt - bevont, átitatott, telített - éghető anyag kedvezőbb tűzvédelmi osztályba sorolását meghatározott időtartamig (újrakezelési időig) biztosítja.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2. Gyújtási idő: az az időtartam, amelynek során az anyag a gyújtóforrás hatása alatt áll, akár létrejött a gyulladás ez idő alatt, akár nem. 3. Homlokzati tűzterjedési határérték: a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálat kezdetétől számított, a tűznek a homlokzati épületszerkezeteken történő terjedésére jellemző határállapot bekövetkezéséig eltelt idő percben (Th). 4. Perzselődés: az anyagfelület hő hatására bekövetkező, korlátozott elszenesedésével járó módosulása. 5. Tetőtűz terjedés mértéke: a tetőszigetelési rendszer, vagy fedélhéjazat felületén és rétegeiben az önálló égés (lánggal égés, szenesedés, izzás) terjedésének mértéke (távolsága). 6. Tűzvédő képesség: az elsődleges épületszerkezetek tűzállósági határértékének növelése érdekében alkalmazott tűzvédő álmennyezetek, burkolatok, bevonatok hatékonyságának mértéke. 7. Vizsgálati tűzhatás: az épületszerkezetek tűzállósági határértékének és tűzvédő képességének megállapítására szolgáló vizsgálati eljárás során a vizsgáló berendezés vizsgálati terében, az idő függvényében változtatott hőmérséklet hatása.

Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai 1. Alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség, vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe (nettó alapterület). 2. Állandó tűzterhelés: a beépített éghető anyagok és épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési érték. 3. Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető valamennyi épületszintet kiszolgáló felvonó, mely lehet tűzoltófelvonó, vagy menekülési felvonó. 3/a. Tűzoltófelvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható felvonó. 3/b. Menekülési felvonó: tűz esetén a benntartózkodók által is használható felvonó. 4. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (többek között a tűzoltóság értesítése, tűzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása) önműködően végző berendezés. 5. Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés. 6. Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés. 7. Cselekvőképességükben korlátozott személyek: akik koruknál (0-10 éves korig, vagy 80 év felett fizikai állapotától függetlenül), vagy szellemi állapotuknál fogva veszélyhelyzetre nem tudnak megfelelően reagálni. 8. Elsődleges épületszerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonyságát, tűzbiztonságát biztosítják (függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetek, tűzgátló szerkezetek, menekülési útvonalakat határoló szerkezetek és azok szigetelése, burkolata is). 8/a. Másodlagos épületszerkezetek: azon szerkezetek, melyek nem tartoznak az elsődleges szerkezetek körébe. 9. Füstcsappantyú: szellőzővezetékbe építhető, automatikusan (hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre) működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy a forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzetben előírt ideig biztosítja, zárt állapotban előírt ideig megakadályozza. 10. Füstgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben korlátozza. 11. Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad. 12. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények, vagy az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomáselvezetést.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 13. Hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át. 14. Homlokzati tűzterjedési gát: meghatározott tűzterjedési határértékű, A1 vagyA2 tűzvédelmi osztályú olyan homlokzati szerkezet, amely megakadályozza az épület homlokzata mentén a vízszintes vagy a függőleges tűzátterjedést. 15. Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére. 16. Időleges tűzterhelés: az adott helyiségben, tűzszakaszban található éghető anyagok és berendezések (bútor, textília, technológiai berendezés, megmunkált termékek, azok előkészített anyaga, raktározott anyagok, csomagoló anyagok) tömegéből származó tűzterhelési érték. 17. Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása). 18. Kiürítési időtartam: a kiürítésre számításba vett időtartam. 19. Kiürítési terv: a kiürítés számítást és az épület szintenkénti alaprajzán feltüntetett menekülési útvonalakat tartalmazó dokumentáció. 20. Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll. 21. Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély: az égés feltételei közül egy kivételével mindegyik adott, és várható, hogy a hiányzó égési feltétel bármelyik pillanatban létrejöhet, ezáltal nem kívánt tűz vagy robbanás következhet be. 22. Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala (kiürítés második szakasza). 23. Mértékadó tűzállósági határérték-követelmény: az egyes épületszerkezetekre a tűzterhelés alapján számító módszerrel meghatározott tűzállósági határérték. 24. Mértékadó tűzszakasz: létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete. 25. Mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épület: olyan épület, amely rendeltetését tekintve kifejezetten erre a célra szolgál (pl. óvoda, bölcsőde, szociális otthon). A csak járóbetegek ellátását szolgáló épületek nem tartoznak ide. 26. Mozgásukban korlátozott személyek: akik fizikai állapotuk miatt, vagy valamennyi környezeti hatás érzékelésére való képtelenségük (vakok és gyengénlátók) miatt veszélyhelyzet esetén a szükséges cselekvést megfelelően gyorsan nem tudják végrehajtani. 27. Normatív tűzterhelés: bizonyos rendeltetésű helységekre, helyiségcsoportokra a tűzvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló időleges tűzterhelési érték. 28. Nyitott lépcsőház, közlekedőtér: szintenként - a közlekedőtér nettó alapterületének legalább 20%-át elérő felületű - homlokzati szabad falnyílással a külső légtérhez közvetlenül csatlakozó tér. 28/a. Zárt lépcsőház, közlekedő helyiség: minden oldalról elsődleges épületszerkezetekkel határolt tér. 29. Robbanás elfojtó berendezés: olyan beépített automatikus oltóberendezés, mely képes egy esetlegesen bekövetkező robbanás észlelésére, elfojtására, továbbterjedésének megakadályozására, és a robbanás hatásának jelentős csökkentésére. 30. Robbanásveszélyes állapot: az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott. 31. Tető-felülvilágító: a szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló épületszerkezet. 32. Tetőtűzterjedési gát és osztósáv: hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító olyan A1 tűzvédelmi osztályú gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését. 33. Tűzálló kábelrendszer: Villamos energia- és/vagy adatátviteli vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a hozzájuk tartozó csatornák, bevonatok és burkolatok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók és kötődobozok olyan együttese, amely meghatározott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes működőképességét megtartani anélkül, hogy benne zárlat keletkezne, vagy megszakadna a villamos áram. 34. Tűzállósági fokozat: egy építmény egészére, illetve esetenként egyes tűzszakaszaira vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tűzvédelmi követelményeit az építmény/tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya, szintszáma, esetenként rendeltetése és tűzterhelése alapján. 35. Tűzállósági határérték: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált épületszerkezet valamely tűzállósági teljesítmény jellemzőjének eléréséig eltelt idő órában vagy percben. 36. Tűzgátló csappantyú: Szellőzővezetékbe építhető hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre és/vagy kézzel működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy forró égésgázok továbbterjedését zárt állapotban előírt ideig megakadályozza.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 37. Tűzgátló előtér: tűzgátló szerkezetekkel határolt előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukószerkezettel ellátottak. 38. Tűzgátló fal: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) falszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését megakadályozza. 39. Tűzgátló födém: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú födémszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését előírt időtartamig megakadályozza. 40. Tűzgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a tűznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja (előírt időtartamig megakadályozza). 41. Tűzfal: A vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) folytonos függőleges falszerkezet, amelyet úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott tűzszakaszok vagy építmények egyikének állékonyság-vesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőhatás esetén is megőrizze tűzterjedést gátló képességeit (stabilitását, integritását, hőszigetelését). 42. Tűzoltási felvonulási terület: e rendeletben meghatározott az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló a homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességű terület (út) - amelynek méretét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg -, s amely a tűzoltás technikai eszközeinek (emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, gépjárműfecskendő), és a tűzoltóegységek a rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja. 43. Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességű, a tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas út. 44. Tűzoltósági beavatkozási központ: olyan helyiség, amelyből a tűzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhetők, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a tűzvédelmi berendezések üzemállapota lekövethető. 45. Tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezés részegysége, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe illetve annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást. 46. Tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések. 47. Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől - meghatározott tűzvédelmi osztályú és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. 2 48. Tűzszakaszterület: az egy tűzszakaszhoz tartozó helyiségek, nettó alapterületének összessége m -ben. 49. Tűztávolság: építmények és építmények, építmények és szabadterek vagy szabadterek és szabadterek egymás közötti legkisebb távolságának vízszintes vetülete. 50. Tűzterhelés: az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből (kg) és égéshőjéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott 2 értéke, MJ/m -ben. 51. Tűzvédelmi osztály: az építőanyagok és épületszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző kategória, az e szerinti besorolás megfelelő tűztechnikai vizsgálatok alapján történik. 52. Tűzvédő álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely tűzvédő képességénél fogva a felette levő födémmel vagy tetőszerkezettel együtt a szerkezetre előírt tűzállósági határértéket biztosítja. 53. Tűzvédő burkolat és bevonat: alkalmas műszaki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, tűzvédő célokat szolgáló anyagréteg. 54. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben - (lakó- és közösségi épületek) - a rendeltetés alapján. 55. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 56. Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó műszaki követelmény szerint (ide tartoznak a 0-ás, 1-es és 2-es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek összesített területe), minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani. 57. Vonatkozó műszaki követelmény: hazai és Európai Uniós szabványok és normák összessége. 58. Zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét.

Értelmező rendelkezések, tűzvédelmet érintő építészeti fogalmak 1. Álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hőszigetelési, és tűzvédelmi igények kielégítése érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol: az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a működésbeli egységbe vagy tűzszakaszba tartozik. 2 2. Áruház: olyan épület, amelyben az üzletek, üzlet csoportok összesített alapterülete 1000 m feletti. 3. Átrium: az épületek belső egybefüggő függőleges térrésze, mely az épület legfelső, vagy valamely közbenső szintjén részben - a függőleges térrész alapterületének legalább 90%-án - vagy egészben lehatárolásra kerül (udvarlefedések alatti tér). 4. Átrium alapterülete: az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete. 5. Beépített tetőtér: lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszon belül a fedélszerkezet alatt kialakított bármely huzamos emberi tartózkodásra, használatra vagy raktározásra alkalmas tér. 2 6. Csarnok: olyan épület vagy tűzszakasz, amely legalább 1200 m alapterületű és az alábbi kritériumokat együttesen teljesíti: a) rendeltetéstől függetlenül, nagylégterű földszintes (legalább tűzgátló módon elválasztott pincével rendelkező) tetőtér nélküli épület, b) átlagosan 4 m feletti belmagasságú épület, c) az épület, vagy a tűzszakasz alapterületének legfeljebb 25%-a kétszintes (osztószint, szintosztó födém), d) egybefüggő teret képező helyiségeket és legfeljebb az épület, tűzszakasz alapterületének 10%-áig 2 1200 m -nél kisebb alapterületű helyiségeket tartalmaz. 7. Előtétfal (függőleges membrán): önhordó, függőleges térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik. 8. Emeletközi födém (beleértve a tetőtér alatti födémet is): Emeletszint(ek) közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet. 9. Fedélszerkezet: a tetőszerkezet teherhordó része, amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot. 10. Fedélhéjazat: a tetőszerkezet csapadékzáró része. 11. Függönyfal, függesztett homlokzati fal: olyan nem teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az épület teherhordó szerkezeteire (általában födémeire) rögzítenek, és azok síkja előtt helyezkedik el. 12. Függönyfal részleges konfiguráció: a függönyfal tömör mezői (a tömör mező helyett EI osztályú tűzvédő üvegezés is lehetséges) rendelkeznek, az üvegezett bevilágító felületei nem rendelkeznek tűzállósági határértékkel. 13. Függönyfal teljes konfiguráció: a függönyfal - ami tömör mezőkből és tűzvédő üvegezésű bevilágító felületekből áll, vagy teljes egészében tűzvédő üvegezésű - teljes felülete rendelkezik tűzállósági határértékkel. 14. Gépesített gépjárműtároló: a gépjárművek parkolóhelyre történő juttatása a gépjárművezető nélkül, teljesen automatikusan gépi úton történik. 15. Középmagas épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van. Ha a legfelső két szint egy rendeltetési egységet alkot, úgy a szintmagasság megállapításakor az alsó szint szintmagasságát kell figyelembe venni. 16. Közösségi épület: minden olyan épület, amely nem minősül lakó-, tárolási-, ipari-, mezőgazdasági épületnek. 17. Lépcsők tartóelemei: a teljes lépcsőszerkezet a kiegészítő szerkezetek - mellvéd, lábazat, korlát, fogódzó, járófelületi bevonat, burkolat - nélkül.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 18. Létesítmény: az egy építési telken álló építmények és szabadterek összessége. 19. Magas épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. Ha a legfelső két szint egy rendeltetési egységet alkot, úgy a szintmagasság megállapításakor az alsó szint szintmagasságát kell figyelembe venni. 20. Magasraktár: az a raktárhelyiség, ahol a raktározási magasság eléri, vagy meghaladja a 6 métert. 21. Nem teherhordó födém (önhordó membrán): olyan önhordó vízszintes térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik. 22. Nyitott gépjárműtároló: közvetlenül a szabadba nyíló, állandó keresztirányú szellőzésű, nyílásos homlokzatú, gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, épületrész, melyben a nyílások legalább két egymással szemben, 70 méternél nem távolabb lévő oldalán a határoló falak összes felületének legalább 1/3át kitevő nagyságban helyezkednek el. 23. Önhordó fal: olyan fal, amely saját súlyán kívül egyéb terhet nem hord, merevségét pillér vagy egyéb vázszerkezet nem, vagy csak részben biztosítja. 24. Padlásfödém: tetőtérrel kialakított épület legfelső használati szintje és a beépítés nélküli tetőtér (padlás) közötti teherhordó, térelhatároló szerkezet. 25. Ponyvaszerkezetű építmény: Olyan állandó jellegű, legalább 9 hónapig fennálló alapozással rendelkező, szerkezetileg önálló közösségi építmény, amely a környező külső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja. 26. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség - beleértve a nyitott fedett tereket -, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. 27. Szállásépület: kizárólag vagy részben, egy időben legalább 20 ember elhelyezését biztosító, bérbe vételre felkínált bútorozott szobákat vagy lakásokat tartalmazó létesítmény. 28. Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül. 29. Talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepszint alatt helyezkedik el. 30. Tetőfödém: tetőtér nélkül kialakított épület legfelső használati helyisége(i)-t lefedő, csapadékzáró héjazattal ellátott födém. 31. Tetőfödém tartószerkezetei: a tetőfödém mindazon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjedő épületomlás, vagy a tetőfödém jelentős szakaszának beomlását idézik elő (főtartók, fióktartók), valamint a nagytömegű - általában nem könnyűszerkezetes - teherhordó térlefedő szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat (az alattuk lévő födémek átszakítását) okozhatják. 2 (Idetartoznak a vasbeton, a feszített betonszerkezetek, valamint a 60 kg/m -nál nagyobb állandó terhelésű elemek. Az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni.) 32. Tetőfödém térelhatároló szerkezete: a tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, 2 réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei. Az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni. 33. Tetőszerkezet: tetőtérrel kialakított épület tetőterét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és fedélhéjazatból áll. 34. Válaszfal: a helyiséget lehatároló födémtől födémig tartó nem teherhordó falszerkezet. 35. Vázkitöltő fal: olyan nem teherhordó falszerkezet, amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet biztosítja. 36. Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolásra). 37. Zártfolyosó: olyan közlekedő helyiség, amelynek minden oldalát elsődleges épületszerkezetek határolják. 38. Zárt gépjárműtároló: gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gépjárműtárolóra leírt feltételeket.

Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak 43/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 1. Elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel: olyan biztonsági jel, amely az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi. 2. Kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla. 3. Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja. 4. Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi. 5. Világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból készült, belülről vagy kívülről megvilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz.

A biztonsági jelek színét az alábbi táblázat tartalmazza:



2. sz. melléklet / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezése A munkavégzéshez szükséges feltételek meghatározása Tűzveszéllyel járó munka végzése A 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 567. § (3) és (6) pontja értelmében megbízom ……...……………………………………………………………….(gazdasági egység) tűzvédelmi szakvizsgát tett és………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ……………………………………..szakképesítéssel rendelkező dolgozóját(dolgozóit) Oklevél(oklevelek) száma:………………........................................................................ a vállalat alábbi létesítményében ………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. 20……év …………hó ……..napján …..órától …..óráig tartandó, az alábbiakban leírt – tűzveszéllyel járó – munkavégzéssel: ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Egyidejűleg kiadom ezen engedély mellékletét képező műveleti utasítást, amely részletesen tartalmazza a munkavégzés során alkalmazható eljárást.

Kelt , ………………………….20 ……év ……………hó ……nap

……………………………………….. munkavégzést elrendelő


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A meghatározott tevékenység színhelyén 20….év ………..hó …….napján tartott előzetes helyszíni szemle alapján a következő tűzvédelmi előírások betartásával engedélyezem a munkavégzést: ...………………………………………………………………………………………… …...……………………………………………………………………………………… ……...…………………………………………………………………………………… ……...…………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………... A tevékenység állandó felügyeletére ………fő kioktatott dolgozót jelölök ki, valamint az előzőekben meghatározott üzemképes tűzoltó felszerelést biztosítom és felhívom az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző figyelmét, hogy gondoskodjon a megelőző tűzvédelmi előírások betartásáról. Kelt, …………………..20 ……év …………….hó ….nap

……………………………………….. munkavégzést elrendelő Az engedélyben, illetve műveleti utasításban meghatározott előírásokat tudomásul vettem és azok megtartásáért büntetőjogi felelőséget vállalok:

Kelt, ………………20…..év …………………..hó …..nap ……………………………………….. munkát végző dolgozó(k) Megjegyzés: a.) Az engedély csak a műveleti utasítással együtt érvényes. b.) Az engedélyt 2 példányban kell kitölteni, amelyből 1 példányt a munkát elvégző dolgozó(k)nak kell kiadni, 1 példányt irattárazni.



3. sz. melléklet / Tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágakról és munkakörökről TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGÁHOZ KÖTÖTT FOGLALKOZÁSI ÁGAKRÓL ÉS MUNKAKÖRÖKRŐL Az 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet melléklete alapján tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök 5: A vizsgabizottság A kivitelező megbízója továbbképzés Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal Oktatás szervezője 5 évente járó munkát végzők 5 évente Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak Oktatás szervezője bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 5 évente Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz Oktatás szervezője kiszolgálását végzők. 5 évente Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, Oktatás szervezője karbantartását végzők. Tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők Oktatás szervezője 5 évente 5 évente Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, Oktatás szervezője terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők.

ssz Foglalkozási ág, munkakör 1 2

3 4 5 6

7 8

Tűzoltó készülékek karbantartását végzők Beépített tűzjelző berendezések szerelését felülvizsgálatát, javítását, karbantartását végzők

Oktatás szervezője telepítését, Oktatás szervezője

5 évente 5 évente

9

Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, Oktatás szervezője javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért Oktatás szervezője felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért Oktatás szervezője felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, Oktatás szervezője karbantartását végzők. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, Oktatás szervezője karbantartását végzők.

5 évente

10

11

12 13

5 évente

5 évente

5 évente 5 évente

5

Megjegyzés : Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagokkal való ipari és szolgáltatási körbe tartozó valamennyi tevékenység esetén kell a szakvizsga a mennyiségre való tekintet nélkül. Függetlenül az előbb említett tevékenységtől, csak tárolás esetén a szakvizsga kizárólag 300 kg feletti mennyiségnél kötelező.



4. sz. melléklet / Tűzvédelmi ismeretek a Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont dolgozói részére TŰZVÉDELMI ISMERETEK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, AGRÁRTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DOLGOZÓI RÉSZÉRE A tűzvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat és tennivalókat az intézmény tűzvédelmi szabályzata, és jelen oktatási anyag tartalmazza. A Szabályzat vonatkozó előírásait minden munkavégzés során, speciális előírásait pedig az adott technológia, munkavégzés esetén kell alkalmazni. A dolgozók tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai: -

Tevékenységük során a tűzesetek megelőzése érdekében folyamatosan betartják a tűzvédelmi előírásokat, alapvetően a tűzvédelmi ismeretekben foglaltakat. Betartják a tiltó- és figyelmeztető táblák előírásait. Tűzvédelmi hiányosságok esetén azt jelzik a tűzvédelmi megbízottnak vagy az főigazgatónak. Részt vesznek a tűzvédelmi oktatáson. Elsajátítják a tűzvédelmi felszerelések kezelését.

Esetleges tűz esetén végrehajtják a tűz jelzését, valamint lehetőségeikhez képest részt vesznek a tűz oltásában, az emberi életek és az anyagi értékek mentésében. I.) Tűzjelzés 1.) Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt azonnal jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetőség, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak. 2.) A tűzjelzésnek tartalmazni kell: A tűzeset pontos helyét, címét: - 2462. Martonvásár, Brunszvik u. 2. (Mezőgazdasági Intézet), - 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. (Növényvédelmi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Intézet), - 1143 Budapest, Hungária krt. 21. (Állatorvos-tudományi Intézet), - 1029 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 26-30., (Növényvédelmi Intézet, telephely) - 2162 Őrbottyán, Kvassay telep, (Talajtani és Agrokémiai Intézet) - 7019 Sárhatvan, Ötvenkilencpuszta (Pusztaegres külterület 0100 hrsz.) (Talajtani és Agrokémiai Intézet) -

Mi ég, mi van veszélyeztetve, mekkora a tűz terjedelme.

-

Személyi sérülés történt-e, emberélet van-e veszélyben. 48/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


-

A tűzjelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.

3.) A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, ill. emberi beavatkozás nélkül megszűnt tűzesetet is kötelező késedelem nélkül jelezni a tűzoltóságnak.

4.) A telefonok mellé jól látható helyen ki kell függeszteni az alábbi feliratot:

   S.O.S

MENTŐK RENDŐRSÉG TŰZOLTÓSÁG SEGÉLYHÍVÓ

104 107 105 112

II.) Tűzvédelmi Használati Szabályok: II.1.) Általános szabályok -

-

-

-

-

-

Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A használatot, a tárolást, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. 49/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


-

-

-

-

-

-

-

-

Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukószerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukóberendezéssel kell ellátni. A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását és az esetleges szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az alábbiak teljesülésére is: - A kiürítési útvonalak szabadon tartása, - A tűzoltó készülékek, felszerelések megléte, - A tevékenység befejezése után a villamos gép, berendezés, készülék kikapcsolt állapota, - A fűtőberendezések előírt használata, - A dohányzás szabályainak betartása, - A folyamatos tevékenységhez szükséges anyagmennyiség tárolása.

II.2.) Tűzveszélyes tevékenység -

Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. 50/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


-

-

-

-

-

-

-

Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a következő bekezdés kivételével előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

II.3.) TILOS a dohányzás: -

Az „A”-„B” és „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben, az irodákban, és az 1999. évi XLII. Törvény által tiltott helyeken. A dohányzási tilalmat táblával kell jelezni.

Dohányozni csak a fenti törvény által megengedett és a vezetőség által kijelölt helyeken lehet!

A Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont alá tartozó Mezőgazdasági Intézet, Növényvédelmi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Állatorvos-tudományi Intézet, valamint az intézetek telephelyein, azok területén TILOS a DOHÁNYZÁS! 51/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Dohányozni kizárólag szabadtéren, vagy a dohányzásra kijelölt helyeken szabad. -

-

Dohányzásra kijelölt helyen megfelelő számú, nem éghető anyagból készült hamutartót kell elhelyezni, kiürítésükről rendszeresen gondoskodni kell. A hamutartók tartalma -még kihűlt állapotban is- csak vizes edénybe üríthető. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartózó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyességre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad.

III.) Általános tűzvédelmi ismeretek: Tűzvédelem, általános rész: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről szóló módosított 1996. évi XXXI. Tv 22.§ 83.) kimondja, hogy a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres tovább képzéséről, valamint arról, hogy a munkakörükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet a foglalkozásuk megkezdése előtt elsajátítsák a tűz esetén végzendő feladatokat megismerjék. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás: A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagokat továbbá a veszélyességi övezeteket, helyiségeket, szabadtereket, építményeket és létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Az osztályba sorolást a 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló jogszabály szerint a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok tűzveszélyességi jellemzői alapján kell elvégezni: „A” Fokozottan tűz és robbanásveszélyes, „B” Tűz- és robbanásveszélyes, „C” Tűzveszélyes, „D” Mérsékelten tűzveszélyes, „E” Nem tűzveszélyes. Az égés fogalma: Égésnek nevezzük azt a kémiai folyamatot, amikor az éghető anyag a levegő oxigénjével egyesül, miközben hő és legtöbb esetben, fény formájában energia szabadul fel. Az égés feltételei: Égés csak akkor jöhet létre, ha az éghető anyag, a levegő oxigénje, valamint a gyulladáshoz szükséges energia, vagy inicializáló hatás azonos időben, azonos térben együttesen rendelkezésre áll. Az anyagok égehetőségük szerint három csoportra oszthatók, amelyeket a tűzoltás szempontjából is érdemes megvizsgálni:



-

-

Éghetőnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, vagy szenesednek és a gyújtóforrás eltávolítása után is tovább égnek. Nehezen éghetőnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek tűz, vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, vagy izzanak, de a gyújtóforrás eltávolítása után a jelenségek eltűnnek. Nem éghetőnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek tűz vagy hő hatására nem képesek lángra lobbanni, parázslani vagy izzani.

Ismert adat, hogy a levegő oxigén tartalma 21 tf %, összetételének másik meghatározó eleme, a Nitrogén, amely jelenléte közel 79 tf %-ot tesz ki. Az égés során csak a levegő oxigén tartalma vehető figyelembe. Tökéletes égéshez, legalább 18 tf % oxigén tartalom szükséges. 10-12 % alatt gyakorlatilag megszűnik az égés. A két érték között az égés tökéletlennek minősíthető. Tűz fogalma: Az anyagi javak pusztításával, az emberi élet egészség veszélytetésével járó, az ember által nem kívánt időben és térben nem korlátozott és nem ellenőrzött égési folyamat. Tűzről tehát akkor beszélhetünk, amikor olyan égéshez kapcsolódó lángképződést, izzást, parázslást és intenzív hő keletkezését észleljük, amely kárt okoz. Tűz osztályzása: A tűz környezetétől függően lehet nyílt és zárt tűz. Az éghető anyag jellegétől függően lehet: - Szilárd anyagok égése, - Folyékony anyagok égése, - Porok égése, - Különböző halmazállapotú anyagok egyidejű égése. Alapvető tűzoltási módok: - Az éghető anyag eltávolítása o Ennek az oltási módnak a lényege, hogy a tűz környezetéből eltávolítjuk az éghető anyagokat és így gátoljuk az égés tovább terjedését. - Az égést tápláló oxigén eltávolítása. o Oltás a hűtés elve alapján. Nagy párolgáshővel rendelkező anyagot kell alkalmazni (pl vizet). A víz a tűz terébe kerülve elpárolog és hőt von el a környezetéből, ezáltal az égő anyag hőmérséklete a gyulladási hőmérséklet alá csökken és ez az égési folyamat, ami kiszorítja az égést tápláló oxigént a tűz környezetéből. o A tűz környezetét CO 2 -dal vagy Nitrogénnel kell elárasztani, ezáltal felhígul az égést tápláló oxigén és a tűz környezetében kisebb tf %-ban lesz jelen. Tűz oltása: A tűz oltása olyan ember által végzett tudatos cselekvés, amely az égés megszüntetésére, hatásainak korlátozására irányul. Alapvetően három oltóhatást különböztetünk meg: - hűtő, 53/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


fojtó, inhibíciós oltóhatás.

A víz mint oltóanyag: A víz a leggyakrabban használt oltóanyagok egyike. Fizikai és kémiai tulajdonságai: a víz a hidrogén és az oxigén vegyülete (H 2 O). Vegyileg tiszta állapotban színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Jellemző tulajdonságai: - halmazállapot-változás, amely térfogatváltozással jár együtt, - elektromos vezetőképessége ismert tudjuk, hogy vezeti az elektromos áramot, ezért feszültség alatt lévő elektromos berendezések tüzének oltására csak áramtalanítás után fogjunk hozzá. Tűzoltó készülékek A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet előírásai szerint a védendő helyen olyan tűzoltó készüléket kell elhelyezni, amely alkalmas az ott keletkező tűz oltására. A hordozható tűzoltó készülékek a kezdődő tüzek oltására alkalmasak. A tűzosztályok meghatározása és jelölése: „A” tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás) kísérletében égésnek (pl: fa, papír). „B” tűosztály: folyékony, vagy hő hatására cseppfolyóssá váló anyagok tüzei (pl: benzin, festék, zsír) „C” Tűzosztály: éghető gázok tüzei (pl: PB, acetilén) „D” tűzosztály: fémek és ötvözetek tüzei (pl: magnézium, alumínium). Tűzoltó készülék típusok: - vízzel oltó: kifejezetten az „A” osztályba tartozó tüzek oltására ajánlott (pl: papírraktár, irattár, fatelep, stb.) - habbal oltó: általában olyan helyen ajánlott a használata, ahol a vízzel oltó is alkalmazható, azonban jobb oltóhatást fejt ki. Ezen túl éghető folyadékok és gumitüzek oltására is alkalmas. - Porral oltó, leggyakrabban a szilárd „A”, a folyadék „B” és a gázok „C” tüzeinek oltására alkalmazzák (innen az ABC, porral oltó elnevezés) Feszültség alatti berendezések tüzeinek oltására, címkén feltüntetett feszültségig használható biztonságban: Szén-dioxiddal oltó (CO 2 ): oltóhatását figyelembe véve több területen használható. Így feszültség alatti tüzek oltásánál is alkalmas (pl: villamos kapcsolóterek). Manapság már léteznek speciálisan elektromos tüzek oltására készített habbal oltó készülékek. Tűzvédelmi helyi, speciális rész: A munkavállaló a munkahelyén köteles megismerni a Tűzvédelmi szabályzatot és a kiürítési tervet. Ezen felül ismertetni kell a: - tűzoltó készülékek használatát: a 6 kg-os MSZ EN-3 típusú porral oltó készülékek használata egyszerű. Távolítsa el a készülék nyaki részénél található biztonsági szeget, 54/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


-

ekkor a készülék üzemképessé válik. Erőteljesen markolja meg a tömlő végét, 2-3 m távolságból célozza meg a tüzet és nyomj össze a működtető fogantyút. Az oltás hatásfoka akkor a legjobb, ha a porsugár a láng tövénél találkozik a tűzzel. Figyelem: a töltet mintegy 12 bár nyomással áramlik ki a készülékből, így erősen kell a tömlőt tartani, mert az könnyen elszabadulhat, balesetet okozva (a locsoló tömlőből kiáramló víz nyomása 2-4 bar). Ebből eredően ügyelni kell arra is, hogy a tűzhöz ne menjünk túl közel (különösen folyadéktüzeknél) mert a visszacsapó lángtól égéses sérüléseket szenvedhetünk. A készüléket égő ember oltására használni nem ajánlatos, mert a töltet az égett bőrbe jutva elősegíti a fertőzés kialakulását, lúgos volta miatt növeli a fájdalmat, és fokozza a sokk kialakulásának esélyét. Ekkor a test takarása (pl pokróccal, köpennyel) vagy a vízzel való oltás javasolt. A készülékek tárolási helyét a dolgozónak kötelességük ismerni, ha nem tudja hol van, úgy kérdezze meg munkahelyi vezetőjét. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a tűz a készülékkel nem oltható el, haladéktalanul értesíteni kell a társainkat, a portát illetve, ha az nem elérhető, akkor a tűzoltókat. Tűzjelzés módját: az épületben kiépített tűzjelző hálózat nem működik, így hangos „Tűz van, tűz van” kiáltással kell munkatársainkat értesíteni. A menekülési útvonalat: ami a legrövidebb és legbiztonságosabb útvonal a közvetlen szabad tér felé. A dohányzással kapcsolatos előírások: a Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont területén dohányozni tilos, kivételt jelentenek ez alól a dohányzásra kijelölt szabad téri helyek, ahol nem éghető anyagból készített hamutartókat helyeztek el.

Tűzjelzéssel, tűzoltással kapcsolatos feladatok: Nagyon fontos, hogy keletkezett tűzről jelzés útján a tűzoltóság tudomást szerezzen, ugyanis a tűz keletkezés és az oltás megkezdése között eltelt idő, döntően befolyásolhatja a tűz kiterjedését és kárérték nagyságát, továbbá nem utolsó sorban az emberi élet mentését. Aki az Akadémia területén tüzet észlel, köteles azt a tűzoltóságnak telefonon haladéktalanul jelenteni, a 105-ös telefonszámon. Ez utóbbi esetben a tűzeset és a káreset jelzésével tartalmaznia kell: - az esemény pontos helyét, - mi ég, milyen esemény történt, mi van veszélyeztetve (pl.: irattár, nyomtatványok), - emberélet van-e veszélyben, - a jelző nevét, és a jelzésre használt telefonvonal számát, - valamint az épület jellegét. Tűzoltás és műszaki mentés: - a törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben – ellenszolgáltatás nélkül – életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni. - A tűz oltásának felelős vezetője csak a tűzoltósághoz tartozó személy lehet, aki a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését is elrendelheti.



-

A tűzet közreműködés nélkül eloltott, illetőleg emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is be kell jelenteni a tűzoltóságnak és a kár helyszínét a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedésig változatlanul kell hagyni. A tűzjelzést követően, vagy azzal egy időben riasztani kell a létesítményben tartózkodhat. A tűzjelzést és a személyek riasztását követően meg kell kezdeni a rendelkezésre álló tűzoltó berendezésekkel a tűz oltását (hordozható tűzoltó készülékkel). Elsődleges feladat a tűz oltásával egy időben a veszélyeztetett személyek mentése, a veszélyeztetett területről történő biztonságos eltávolításuk.

Kiürítési, menekülési útvonalak: - A közlekedési és menekülési útvonalakat leszűkíteni, ajtókat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. - Az épület kiürítésére igénybe vehető utat, folyosót és kijáratot megvilágított irányjelző felirat jelöli. - Tűzjelzéskor, a lépcsőházakon át haladéktalanul el kell hagyni az épületet, és az utcán kijelölt gyülekezési területre menni. Ha a lépcsőházban füst terjeng, akkor egy zsebkendőt, illetve bármilyen textíliát megnedvesítve tegyünk a szánk elé így csökkentve a füstgázok károsító hatását. Szükség esetén a test és a ruházat megnedvesítésével rövid ideig hatásosan védekezhetünk a hőhatás ellen. Tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladatok: A Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont területei a „D” MÉRSÉKELTEN TŰZVESZÉLYES kategóriába tartozik. - Tűz észlelése esetén a fent leírt módon kell a jelzést és riasztást elvégezni. - A menekülési útvonalhoz, kijárathoz vezető utat, lépcsőt, ajtót, tűzjelzőt és tűzoltó készüléket, berendezést állandóan szabadon kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad! - Az Akadémia egész területén állandóan rendet s tisztaságot kell tartani, megelőzni minden olyan tevékenységet, amely tüzet okozhat. Be kell tartani a tárolási szabályokat. - Fűtőtesteken és azok közvetlen közelében éghető anyagot még átmenetileg se szabad tárolni! - Elektromos berendezési tárgyhoz, kapcsolóhoz vezető utat állandóan szabadon kell hagyni, azt eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. - Elektromos berendezések szerelését, javítását és karbantartását csak szakképzett személy végezheti. - Napi munka befejezésével a helységet utolsónak elhagyó dolgozó köteles megszűntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tűz keletkezését okozhatja, tűz terjedését elősegítheti, a tűz oltását gátolhatja. - Munka befejezésével a terület vezetője által előírt feszültségmenetesítést végre kell hajtani (elektromos berendezések lekapcsolása) a helységek ajtóinak, ablakainak zárását el kell végezni. - Köteles megismerni a munkahelyén ill, annak közvetlen környezetében lévő tűzoltó készülékek helyét ill. azok kezelését.



-

Az épületben a kijelölt helyek kivételével TILOS A DOHÁNYZÁS! A kijelölt helyeket jól láthatóan meg kell jelölni, közelükben tűzoltó készüléket kell elhelyezni, melynek használatához az ott tartózkodóknak ismerni kell. Minden munkavállalónak ismernie kell a menekülési útvonalat, a tűzoltó eszközök elhelyezésének pontos helyét és a tűzvédelmi szabályzatot. Tűz jelzésekor valamennyi dolgozó köteles, az élet és műszaki mentésben, a tűz oltásában tőle elvárható módon részt venni. A dolgozó köteles a tűzvédelmi szabályokat ismerni, az abban előírtakat betartani. Minden tűzveszélyes helyzetet, hiányosságokat vezetője felé azonnal jelezni, megszűntetésében részt venni.



TÁJÉKOZTATÓ Valamennyi készüléken felirat mutatja, hogyan kell azokat működtetni. 6 és 12 kg-os porral oltó tűzoltó készülék feszmérővel (állandó nyomású, vagy belenyomott gázos). -

A tömlőt a tűzre irányítjuk (1 és 2 kg-os

készülékeknél csak lövőke van). A nyomókar és a támasztókar

közötti

műanyag

biztosítólemez/vagy

biztosító szeg furatába helyezett mutató vagy középső ujjunkkal azt kirántjuk. A nyomókar lenyomásával az oltópor a kezdődő tüzet eloltja. A kar elengedésével és újbóli benyomásával a készülék szakaszosan is üzemeltethető. A porsugarat a lángokra kell irányítani. -

Bármelyik típusú tűzoltó készüléket használat után

szakértővel felül kell vizsgáltatni és újra töltetni. 2 és 5 kg-os Széndioxiddal (CO2-vel) oltó -

A szórócsövet a tűzre irányítjuk. A biztosító szeget

kihúzzuk és a szelep nyomókarját lenyomjuk. -

A nyomókar felengedésével és újbóli lenyomásával

a készülék szakaszosan is működtethető. -

A készüléket a talajszint alatt vagy nehezen

szellőztethető helyiségben elővigyázattal kell használni. -

A nagy sebességgel kiáramló széndioxid fagyási

sérüléseket okozhat, ezért: 1.)

TILOS működés közben vagy közvetlen utána a szórócsövet csupasz kézzel érinteni.

2.)

TILOS a készüléket úgy működtetni, hogy a kiáramló széndioxid a működtető vagy

embertársa testfelületére kerüljön. -

Bármelyik típusú tűzoltó készüléket használat után szakértővel felül kell vizsgáltatni és újra töltetni.

FIGYELEM! Ha tűz zárt vagy csukott ajtó mögött keletkezett, akkor az ajtót úgy kell kinyitni, illetve kifeszíteni, vagy betörni, hogy az ajtóval szemben illetve –kifelé nyíló ajtónál- az ajtó mögötti falnál senki se tartózkodjon, tekintettel arra, hogy a hirtelen bejutó oxigéntől a lángcsóva kicsaphat, az ajtó a beavatkozót a falhoz préselheti.



5. sz. melléklet / Tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása A tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása A tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása

Tűzvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi KFT.

Telephelyeink: 2030 Érd, Riminyáki út 37/B. E-mail: [email protected] Web: www.raducmix.hu

Ellenőrzés időpontja: Ellenőrzést végezte:

tüzivíz forrás karbantartó bizonyítvány száma:

Mobil: 06-30/941-4339 Tel./fax: 06-23/520-135 /136

tűzoltó készülék karbantartó szakvizsga bizonyítvány száma:

Készenlétben tartó neve: Munkavégzés címe: Elérhetőségek:

Sorsz.

Tel.: E-mail: -

Fax:

Tűzoltó készülékek Készenlét helye

Típusa

Ellenőrzés*

Gyárt. éve

Ny.p. éve

Ellenőrzés időpontja

Javítás

Megjegyzés (OKF azonosító jel)

I. II. III. IV.

* Az É = évenkénti, az F = félévenkénti ellenőrzést, az SZ = szemrevételezést jelent



6. sz. melléklet / Tűzvédelmi felülvizsgálat TŰZVÉDELMI

FELÜLVIZSGÁLAT Előíró jogszabály, nemzeti Tárgya Időszak szabvány Beépített vízzel oltó (sprinkler) rendszerek 6 hónap, továbbá ettől 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet sűrűbben a gyártó rendelkezése szerint Beépített habbal oltó rendszerek felülvizsgálata, 6 hónap, 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet vízforrások és kapcsoló szerelvények, mérő 1év, vezérlő berendezések 10 év Hő és füstelvezető berendezés ellenőrzése 6 hónap, továbbá ettől 28/2011 (IX. 6) BM rendelet sűrűbben a gyártó rendelkezése szerint Éghető folyadékot tároló robbanásgátló szekrény 5 év 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet időszakos nyomáspróbája Éghető folyadékok tárolására szolgáló 10 év után, majd 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet fekvőhengeres tartály tömítettségi vizsgálat 5 évente Éghető folyadék, olvadék tárolására szolgáló 5 év 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet állóhengeres tartályok időszakos vizsgálata Olajtüzelésű berendezéshez tartozó tároló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet tartályok időszakos vizsgálata - fekvő hengeres 5 év, - álló hengeres 10 év majd 5 évente 3 5 m vagy annál nagyobb tartály, 5 év 11/1994. (III.25.) IpM. vagy 5 m3 összmennyiséget meghaladó 10 év Rendelet tartálycsoport Gázfogyasztó készülékek, berendezések A fogyasztótól függ, a gyártó 2008 évi XL. tv., rendszeres karbantartása, javítása rendelkezése alapján GOMBSZ Egyedi, gyűjtő, központi kémények műszaki 4 évente 27/1996. (X.30.) felülvizsgálat Egyedi és gyűjtő kémények ellenőrzése, tisztítása Félévente, évente 27/1996. (X.30.) BM. rendelet a szilárd-, olaj- és gáztüzelő berendezéstől függően Tűzoltó vízforrás (föld alatti, föld feletti és fali 6 hónap 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet tűzcsap, víztároló) szerelvényei, tartozékai A száraz tüzivíz-vezeték szerelvényeinek 5 év 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet nyomáspróbája Tűzoltó nyomótömlő nyomáspróbája 5 év MSZ 1185 Éghető folyadék tárolására szolgáló 5 év 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet fekvőhengeres tartály tömítettségi vizsgálata Éghető folyadék, olvadék tárolására szolgáló 10 év után, majd 5 évente 28/2011 (IX 6.) BM rendelet állóhengeres tartályok időszakos vizsgálata Éghető folyadék tárolására szolgáló földalatti 5 év MSZ 9933 műanyag tartály időszakos felülvizsgálata 60/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


Villamos berendezések felülvizsgálata a tűzveszélyességi osztálytól függően: 3 év - „A”-„B” helyiségben, szabadtéren - „C” - „D” - „E” helyiségben, szabadtéren 6 év Villámvédelmi berendezések felülvizsgá-lata a tűzveszélyességi osztálytól függően: - „A”-„B” helyiségben, szabadtéren 3 év - „C” - „D” - „E” helyiségben, szabadtéren 6 év Vészlétrák, vészkijárat kilépők, vészhágcsók Évente Beépített automatikus tűzjelző berendezés 6 hónap, illetőleg a gyártási felülvizsgálata szakszolgáltató által vagy forgalmazási engedély szerint Beépített gázzal oltó rendszer 6 hónap, továbbá ettől sűrűbben a gyártó rendelkezése szerint CO 2 oltóberendezés Havonta Félévente MSZ 1040 szerinti hordozható tűzoltó készülékek: - Szemrevételezés Negyedévente - Alapkarbantartás 6 hónap - Teljes karbantartás 5 évenként MSZ EN 3 szerinti hordozható tűzoltó készülékek: - Szemrevételezés Negyedévente - Alapkarbantartás 1 év 5. és 15. év - Középkarbantartás 10. év - Teljes karbantartás

28/2011 (IX. 6) BM rendelet

Füstgáltó ajtók önműködő csukódása

28/2011 (IX. 6.) BM rendelet

6 hónap


MSZ 15670:1989 28/2011 (IX. 6) BM rendelet


28/2011 (IX. 6) BM rendelet MSZ 9783 28/2011 (IX. 6) BM rendelet

28/2011 (XI. 16) BM rendelet



7.sz. melléklet / MTA Agrártudományi Kutatóközpont – Mezőgazdasági Intézet 7.1. Tűzveszélyességi osztályba sorolás TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA Főépület s.sz.

Megnevezés

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Titkárság Iroda Iroda Tárgyalók Folyósok Iroda Irattár Iroda Iroda Iroda Iroda Mosdók

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Iroda Iroda Iroda Iroda Iroda Folyósok Irattár Mosdók Teakonyha Iroda Iroda Iroda Iroda Tárgyaló Iroda Iroda Iroda Iroda Tetőterasz

A

B

C

D

E

Össz. [m2]

Tűzvesz. osztály

40 40 40 160 120 40 20 30 30 40 30 20

„D” „D” „D” „D” „E” „D” „C” „D” „D” „D” „D” „E”

30 20 20 30 30 120 20 20 20 20 20 30 30 50 20 30 20 30 50

„D” „D” „D” „D” „D” „E” „C” „E” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „E”

Kastély épület, Központi Titkárság 40 40 40 160 120 40 20 30 30 40 30 20 Gazdasági Osztály 30 20 20 30 30 120 20 20 20 20 20 30 30 50 20 30 20 30 50


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 20 21

Pince Padlás

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Iroda Iroda Iroda Iroda Könyvtár Olvasóterem Büfé Iroda Folyosók Raktárak Beethoven Múzeum Téli Kert Mosdók Összesen [m2] : %

170 500 Nagy kastélyépület földszínt 30 25 25 25 170 40 20 15

170 500 30 25 25 25 170 40 20 15 100 30 200 45 20 2635 100

100 30 200

280 10,6

1860 70,6

45 20 495 18,8

C

D

E

„D” „D” „D” „D” „D” „D” „C” „C” „D” „D” „E” „C” „D” „E” „E”

„D”

Konyha s.sz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Megnevezés Előterek Zöldség- és üdítő raktár Szárazáru raktár Kis raktár Tejtermékes hűtő „Moslékos és selejtes” Fehér mosogató Hús előkészítő Zöldség előkészítő Étkezde Külön terem Mosdók Konyha helyiségei Konyhai iroda Raktár Raktár Női és férfi öltözők Kapcsoló helyiség Folyosó

A

B

120 40 14,5 7 14,5 3 12,6 20 14 200 20 40 220 6 30 30 26,7 10 20

Össz. [m2] 120 40 14,5 7 14,5 3 12,6 20 14 200 20 40 220 6 30 30 26,7 10 20

Tűzvesz. osztály „E” „D” „C” „C” „C” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „E” „D” „D” „C” „C” „C” „C” „E”



Nagy előadó 1 2 3 4 5 6 7 8

Folyosó Raktár Diák szállás Raktár Gépház Előadó terem Mosdók Kapcsoló ház Összesen [m2] : %

60 10 50 100 50 250 30 218,2 15,4

30 930,1 65,6

270 19

C

D

E

60 10 50 100 50 250 30 30 1418,3 100

„E” „C” „D” „C” „D” „D” „E” „D”

„D”

Ellátási épület s.sz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Megnevezés

A

B

Mosókonyha Mosdók Hő központ Vasaló szoba Előtér Raktár Vendégszobák Előtér Mosdók Padlás Összesen [m2] : %

15 50 50 10 10 30 80 20 5 30 8

100 255 69

85 23

C

D

E

Össz. [m2] 15 50 50 10 10 30 80 20 5 100 370 100

Tűzvesz. osztály „D” „E” „D” „D” „E” „C” „D” „E” „E” „D”

Össz. [m2] 110 120 20 20 30 20 10 120 160

Tűzvesz. osztály „D” „D” „D” „E” „E” „D” „D” „D” „D”

„D”

Magtár

s.sz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Megnevezés Vetőmag feldolgozó Termény tároló Felvonó gépház Folyosó Lépcsőház Mérlegelő helyiség Iroda Termény tároló Termény tároló I.

A

B

110 120 20 20 30 20 10 120 160


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 10 11 12

Termény tároló II. Lépcsőház Padlás Összesen [m2] : %

160

160 20 160 950 100

20 160 880 93

70 7

D

E

„D” „E” „D”

„D”

Fitotron épület

s.sz.

Megnevezés

1 2 3 4

Izotóp labor 105 Biokémia 104 Műszerész műhely 103 Villanyszerelő műhely 102 Ügyeleti szoba Szekunder elosztó Előadó Számítógép terem Iroda Iroda Elektron mikroszkóp labor Génbanki feldolg. 102 Szárító szoba 101 Inhomogén kamra Hideg szoba Hideg szoba Kompresszor helyiség 109 Genomika labor 1 sz. Genomika labor 2 sz. Növénynemesítési csoport

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

A

B

C

30 30 30

Össz. [m2] 30 30 30 30

Tűzvesz. osztály „C” „D” „D” „D”

20 20 60 20 20 20 30

20 20 60 20 20 20 30

„D” „D” „D” „D” „D” „D” „D”

30 30 30 20 20 20

30 30 30 20 20 20

„D” „D” „D” „D” „D” „D”

30 30 30

30 30 30

„D” „D” „D”

200 10 20 800 30 30 20 30 30

„E” „D” „E” „D” „D” „D” „D” „D” „D”

30

Emelet 21 22 23 24 25 26 27 28 29

Folyosó Teakonyha Mosdók Növénynevelő kamrák Iroda 201 Iroda 102 Iroda Iroda Iroda 203

200 10 20 800 30 30 20 30 30


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 30 31 32 33 34

Labor 204 (genetika) Labor 206 (sejtbiológia) Iroda 223 Folyosó Mosdók

100 60 30 200 20

100 60 30 200 20

„C” „C” „D” „E” „E”

60 50 50 50 50 50 10 50 50 50 50 100 30 30 30 30 70 70 30 30 30 30 30 30 20 30 30 30 60 20 20 3400 100

„D” „C” „D” „C” „C” „D” „C” „D” „C” „C” „C” „E” „C” „C” „C” „C” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „C” „B” „B”

Pince 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66

Feldolgozó Vegyszer raktár Feldolgozó Vegyszer raktár Raktár Kondi terem Öltöző Hő központ Raktár Raktár Raktár Folyosó Labor (sejtbiológia) 207 Labor (genetikai) 208 Labor (fiziológiai) 209 Labor (biokémiai) 2010 Alkalmazott genom. labor Mikró manipul. labor 214 Iroda 215 Iroda 215 Iroda Iroda 218 Iroda 219 Iroda 220 Iroda 221 Iroda Iroda Iroda 222 Fitotron trafó ház Gáztároló Gáztároló külső épület Összesen m2]: %

60 50 50 50 50 50 10 50 50 50 50 100 30 30 30 30 70 70 30 30 30 30 30 30 20 30 30 30 60 20 20 40 1

680 20

2140 63

540 16

„D”


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Transzformátor ház s.sz.

Megnevezés

1 2 3 4 5 6 7

Lépcsőház, előtér Raktár Vezénylő terem Savtároló Akkumulátor helyiség Szekunder helyiség Nagyfeszültségű helyiség Összesen [m2] : %

A

B

C

D

E 35

15 25 10 10 25 20 9

95 135 63

25 12

35 16

B

C

D

E

Össz. [m2] 35 15 25 10 10 25 95 215 100

Tűzvesz. osztály „E” „C” „C” „B” „B” „D” „C”

Össz. [m2] 20 15 15 15 15 15 15 30 15 60 30 20 20 20 60 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

Tűzvesz. osztály „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „C” „D” „C” „D” „D” „E” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D”

„C”

Kukorica főépület s.sz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Megnevezés Iroda Iroda Iroda Iroda Iroda Iroda Iroda Labor Iroda Labor Labor (NIR) Raktár Iroda Iroda Folyosó Iroda Iroda Iroda Labor Feldolgozó Feldolgozó Feldolgozó Feldolgozó Számítógép szoba Feldolgozó Labor

A

20 15 15 15 15 15 15 30 15 60 30 20 20 20 60 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

Minta előkészítő Roncsoló Szárító szekrények Szárító szekrények Minta tároló Minta tároló Minta tároló Feldolgozó Raktár Folyosó Összesen m2]: %

20 10 30 30

20 10 30 30 20 20 20 30 30 100 895 100

20 20 20 30 30 130 15

605 68

100 160 17

C

D

E

„D” „D” „D” „D” „C” „D” „D” „D” „C” „E”

„D”

Búza főépület

s.sz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

Megnevezés Iroda Finom feldolgozó Liszt labor II. Liszt labor Liszt labor Raktár műszaki Raktár szerszám Durva feldolgozó Raktár Öltöző Mosdók Folyosók Raktár Raktár Elektromos kap. tér Feldolgozó Feldolgozó Molekuláris labor Molekuláris labor Liszt labor I. Roncsoló helyiség Pince, hő központ Iroda, titkárság Iroda Tárgyaló Iroda Iroda

A

B

20 40 20 20 20 30 30 60 300 60 20 150 20 20 20 25 25 70 20 70 20 30 20 30 30 20 20

Össz. [m2] 20 40 20 20 20 30 30 60 300 60 20 150 20 20 20 25 25 70 20 70 20 30 20 30 30 20 20

Tűzvesz. osztály „D” „D” „C” „C” „C” „C” „D” „D” „D” „C” „E” „E” „C” „C” „C” „D” „D” „D” „C” „D” „C” „D” „D” „D” „D” „D” „D” 68/86

2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

Iroda Iroda Iroda Iroda Iroda Iroda Iroda Iroda Folyosó Mosdók Üvegházak Kazánház Kapcsoló terem Tápszivattyú helyiség Kazán tér Iroda Mosdó Összesen [m2] : %

20 20 20 20 20 20 20 20 50 10 650 20 15 170 5 250 11

10 240 10

1810 79

20 20 20 20 20 20 20 20 50 10 650

„D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „E” „E” „D”

20 15 170 5 10 2300 100

„D” „D” „D” „D” „E”

„D”

Összesen s.sz.

Megnevezés

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Főépület Főporta Konyha épület Transzformátor ház Ellátási épület Raktárak (gép állások) Magtár Üzemi porta Gépjármű tároló Halász tanya Haltároló mázsaházzal Fitotron épület III.sz. kútgépház Iroda épület (vetőmag) Kazánház Szivattyúház Palacktároló Betongarázs Transzformátorház Iroda épület (óvoda múzeum)

A

B

C

D

E

2635 30 1418,3 72 370 800 950 15 103,5 24 14 3310 20 215 352 9 22,75 36 215 120

Össz. [m2] 2635 30 1418,3 72 370 800 950 15 103,5 24 14 3310 20 215 352 9 22,75 36 215 120

Tűzvesz. osztály „D” „D” „D” „C” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „B” „D” „C” „D” 69/86


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51

Kukorica főépület Növényház Búza főépület Szennyvíz tisztító telep Szivattyúház Barakk épület Melegedő épület Széna pajta Tároló szín Mázsaház Tűzoltó szertár Ló istálló, kocsiszín Magtár Traktor szín Üzemanyag tároló Raktár épület Iroda Technikai Bázis Gép- termény tároló Növény védőszer tároló Szerszám és gép tároló Melegedő épület Tároló szín Raktárépület Borpince Gázfogadó Oszlop trafó Faház Faház Faház Tároló Összesen [m2]: %

895 180 2300 40 9 25 20 450 180 12 269 240 84 415 198 1667 621 800 70 125 24 18 20 320 300 100

322,75 2

1540 8

15 10 12 20 18127,8 90

180 1

895 180 2300 40 9 25 20 450 180 12 269 240

„D” „E” „D” „D” „D” „D” „D” „C” „D” „D” „D” „D”

84 415 198 1667 621 800 70 125 24 18 20 320 300 100 15 10 12 20 20170,55 100

„D” „C” „C" „D” „D” „D” „C” „D” „D” „D” „C” „D” „B” „C” „D” „D” „D” „D”

„D”

A Magyar Tudományos Akadémia

Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Kutatóintézete a

„D” Mérsékelten Tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik!


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 8.sz. melléklet / MTA Agrártudományi Kutatóközpont – Növényvédelmi Intézet /1022 Budapest, Herman Ottó u.15., 6. épület; telephely: 1029 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 26-30./ 8.1. Tűzveszélyességi osztályba sorolás TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA 1022 Budapest, Herman Ottó u. 15., 6. épület s.sz.

Megnevezés

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Laborok Műszerszoba Kazánhelyiség Szerver szoba Fényszoba Közlekedő, előtér Hidegszoba WC, zuhanyzó Lépcsőház Raktár Öltöző Irodák Tartózkodó Laborok

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Laborok Irodák Közlekedő Lépcsőház Raktár Raktár Teakonyha Telefonközpont Pénztár WC, mosdó

25 26 27 28 29 30

Laborok Irodák Laborok Közlekedő, előtér Lépcsőház WC, zuhanyzó

A

B

C

D

E

Össz. [m2]

ALAGSOR 116,5

Tűzvesz. osztály

116,5 113,5 64 16,3 33 142,4 10 9,2 10 13,5 8,8 54 13,5 46,3

„C” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „E” „D” „D” „D” „D” „D” „D”

9,4

70,3 208,6 89,4 19,9 10,4 4,4 6 8,4 8,3 9,4

„C” „D” „D” „D” „D” „C” „D” „D” „D” „E”

5,9

137,2 74 18,5 61 19,9 5,9

„C” „D” „D” „D” „D” „E”

113,5 64 16,3 33 142,4 10 9,2 10 13,5 8,8 54 13,5 46,3 MAGAS FÖLDSZINT 70,3 208,6 89,4 19,9 10,4 4,4 6 8,4 8,3 I. EMELET 137,2 74 18,5 61 19,9


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 31 32 33 34 35 36

Izotóp labor Raktár Műszer szoba Teakonyha Társalgó Műszeres labor

34,8 24,1 32,6 4 42 22,1

37 38 39 40 41 42 43 44 45 46

Laborok Irodák, műszerszobák Labor Könyvtár Vegyszer raktár WC, zuhanyzó Tenyésztő helyiség Takarítószer raktár Raktár Lépcsőház Összesen [m2] : %

II. EMELET 67,8 106,8 17,4 101,7 2 11,1 16,4 5,8

505,7 26,4

4,8 19,9 1374,6 71,7

35,6 1,9

34,8 24,1 32,6 4 42 22,1

„D” „D” „D” „D” „D” „D”

67,8 106,8 17,4 101,7 2 11,1 16,4 5,8 4,8 19,9 1915,9 100

„C” „D” „D” „C” „C” „E” „D” „C” „D” „D”

„D”

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézete (1022 Budapest, Hermann Ottó u. 15., 6. épülete) a

„D” – Mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik!

1029 Budapest Nagykovácsi, Nagykovácsi út 26-30., telephely s.sz. 1 2 3 4 5 6 7 8

Megnevezés

A

Közlekedő, előtér WC, zuhanyzó Laborok Iroda Előkészítő Raktár Öltöző Könyvtár Összesen [m2] : %

B

C

D

E

444,3 33,5 840,5 15,6 8,2 135,7 3,1 156 156 9,5

1447,4 88,4

33,5 2,1

Össz. Tűzvesz. 2 [m ] osztály 444,3 „D” 33,5 „E” 840,5 „D” 15,6 „D” 8,2 „D” 135,7 „D” 3,1 „D” 156 „C” 1636,9 „D” 100

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézetének telephelye (1029 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 26-30. létesítménye) a




9.sz. melléklet / MTA Agrártudományi Kutatóközpont – Talajtani és Agrokémiai Intézet 9.1. Tűzveszélyességi osztályba sorolás TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó u. 15. s.sz.

Megnevezés

A

B

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Savas raktár Műhely Raktár Raktár Pihenő, öltöző Fürdőszoba, WC Desztilláló helyiség Előtér, közlekedő Gázfogadó Labor Fotolabor Porta Talaj daráló Vegyépszer raktár Növ. Szerv. szoba Telefon szerver szoba Palack tároló Iroda Kazánház Konyha

-

-

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Labor Műszerszoba Raktár Előtér, közlekedő Öltöző Raktár Iroda Labor WC Mosogató Könyvtár

-

-

C Földszint 14,0 12,0 27,0 I. emelet 103,0 3,0 105,5

D

E

Össz. [m2]

Tűzvesz. osztály

55,0 112,6 27,0 10,0 262,9 5,8 81,7 18,0 4,0 13,7 7,5 10,0 11,0 253,0 47,0 58,0

14,0 -

14,0 55,0 112,6 12,0 27,0 14,0 10,0 262,9 5,8 81,7 18,0 4,0 13,7 27,0 7,5 10,0 11,0 253,0 47,0 58,0

„C” „D” „D” „C” „D” „E” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „C” „D” „D” „D” „D” „D” „D”

27,4 3,5 271,0 6,8 289,5 73,6 12,0 -

29,5 -

103,1 27,4 3,5 271,0 6,8 3,0 289,5 73,6 29,5 12,0 105,5

„C” „D” „D” „D” „D” „C” „D” „D” „E” „D” „C” 73/86


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 12. 13. 14. 15.

Teakonyha Előkészítő Klíma szoba Növény nevelő

-

-

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Labor Iroda Konyha Előtér, közlekedő Műszerszoba Labor Mosogató Tartózkodó WC Öltöző Térképtár Raktár Összesen %

0

0

23,5 II. emelet 45,0 25,0 8,6 366,7 12,3

5,7 -

6,3 5,7

5,7 23,5 6,3 5,7

„D” „C” „E” „E”

396,7 12,4 281,7 65,1 80,4 7,0 20,0 14,0 2543,8 85,1

22,0 77,5 2,6

45,0 396,7 12,4 281,7 65,1 80,4 7,0 20,0 22,0 14,0 25,0 8,6 2988 100%

„C” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „E” „D” „C” „C”

„D”

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrártudományi Intézete (1022 Budapest, Herman Ottó u.15.) a


MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Nagyhörcsök kísérleti telep 7019 Sárhatvan, Ötvenkilencpuszta (Pusztaegres külterület, 0100 hrsz.,) s.sz.

Megnevezés

A

B

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Konyha Előtér, közlekedő Zuhanyzó, WC Feldolgozó Minta raktár Vendégszoba Iroda

-

-

1. 2. 3. 4.

Kis raktár Szárító Műhely Mezőgazdasági géptároló

-

-

C

D

Főépület 14,8 8,9 21,5 34,0 12,0 10,5 I. szín 14,5 17,5 36,8 131,0

E

Össz. [m2]

Tűzvesz. osztály

9,1 -

14,8 8,9 9,1 21,5 34,0 12,0 10,5

„D” „D” „E” „D” „D” „D” „D”

-

14,5 17,5 36,8 131,0

„D” „D” „D” „D” 74/86



1.

Tároló

-

1.

Raktár

0

Összesen %

Alsó szín 197,0 Vegyszer raktár 12,6 511,1 0 0 98,25

-

197,0

„D”

9,1 1,75

12,6 520,2 100%

„D”

„D”

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézetének nagyhörcsöki kísérleti telepe a „D”, azaz mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Őrbottyán 2162 Őrbottyán, Kvassay telep s.sz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 1. 1. 1.

Megnevezés

A

B

C

D

E

Főépület Konyha 5,7 Előtér, közlekedő 45,3 Zuhanyzó, WC 5,0 Padlás feljáró 5,0 Raktár 13,0 Vendégszoba 12,0 Iroda 58,0 2. épület Kis raktár 6,0 Étkező 10,0 Fürdő 8,3 Mezőgazdasági géptároló 49,0 Raktár 4,6 Műhely 14,0 Padlás feljáró 3,0 Feldolgozó, géptároló WC 5,8 Feldolgozó 53,0 Mezőgazdasági géptároló, raktár I. Raktár 144,9 Mezőgazdasági géptároló, raktár II. Raktár 110,8 Mezőgazdasági tároló Tároló 32,0 19,1 Összesen 566,3 0 0 0 3,26 % 96,74

Össz. [m2]

Tűzvesz. osztály

5,7 45,3 5,0 5,0 13,0 12,0 58,0

„D” „D” „E” „D” „D” „D” „D”

6,0 10,0 8,3 49,0 4,6 14,0 3,0

„D” „D” „E” „D” „D” „D” „D”

5,8 53,0

„E” „D”

144,9

„D”

110,8

„D”

32,0 585,4 100%

„D”

„D”


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézetének őrbottyáni telephelye a „D”, azaz mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 10.sz. melléklet / MTA Agrártudományi Kutatóközpont – Állatorvostudományi Intézet 10.1. Tűzveszélyességi osztályba sorolás TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézete Főépület Pince s.sz.

Megnevezés

A

B

1 2 3 4 5 6 7 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 20.

P3 izotópos labor P1 előtér P2 izotópos labor P4 izotópos labor P5 előtér P6 gázmérő óra P7 raktár P8 P9 kazánház P10 laboratórium P11 hűtők Előtér Folyosó P12 elektromos főkapcsoló P13 nitrogén tároló P14 hűtőkamra P15 izotópos tároló P16 lépcsőház Előtér P17 hűtőkamra

-

-

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Előtér Előkészítő labor Takarító raktár Előtér Női öltöző Zuhanyzó Zuhanyzó Előtér Férfi öltöző Sötét kamra Steril FKE Steril FKE Steril labor

-

-

C

D

10,00 12,00 31,10 6,00 17,30 19,00 35,00 9,80 18,50 9,30 26,50 3,50 9,50 Földszint 20,00 1,20 16,5 13,00 3,20 4,10 4,80 8,00 -

3,60 5,30 4,20 30,6 3,50 12,0 -

Össz. [m2] 10,00 3,60 12,00 31,10 5,30 6,00 17,30 19,00 35,00 9,80 4,20 30,6 18,50 9,30 26,50 3,50 3,50 12,0 9,50

Tűzvesz. osztály „C” „E” „C” „C” „E” „D” „C” „D” „C” „D” „E” „E” „D” „D” „D” „C” „E” „E” „D”

9,70 1,50 1,00 1,00 1,00 -

9,70 20,00 1,20 1,50 16,50 1,00 1,00 1,00 13,00 3,20 4,10 4,80 8,00

„E” „C” „C” „E” „C” „E” „E” „E” „C” „C” „C” „C” „C”

E


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

Steril FKE Iroda Vírus labor Iroda Előtér Porta Folyosó Férfi WC Lépcsőház Folyosó Könyvtár Könyvtár Női WC Étkező Tárgyaló Számítógépközpont Előtér Mosdó, WC Vendégszoba Mosdó, zuhanyzó Közlekedő Előtér Iroda Nagy labor Labor Labor Étkező, pihenő Folyosó

-

-

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Vegyszer raktár Közlekedő Labor Iroda Folyosó Labor Labor Labor FKE Labor Raktár Labor Fülke Női WC Iroda Folyosó

-

-

5,25 17,00 27,10 3,40 4,60 30,50 29,50 15,72 56,50 11,20 12,78 13,40 38,50 16,20 18,50 18,00 I. emelet 2,70 30,00 12,00 17,00 12,40 12,40 15,60 2,40 13,50 2,00 19,00 2,90 9,00 -

13,5 26,0 5,00 22,2 78,7 5,00 2,90 4,90 6,30 10,8 4,50 12,0

5,25 17,00 27,10 3,40 13,5 4,60 26,0 5,00 22,2 78,7 30,50 29,50 5,00 15,72 56,50 11,20 2,90 4,90 12,78 6,30 10,8 4,50 13,40 38,50 16,20 18,50 18,00 12,0

„C” „D” „C” „D” „E” „D” „E” „E” „E” „E” „C” „C” „E” „D” „D” „D” „E” „E” „D” „E” „E” „E” „D” „C” „C” „C” „D” „E”

9,00 5,00 37,3

2,70 9,00 30,00 12,00 17,00 12,40 12,40 15,60 2,40 13,50 2,00 19,00 2,90 5,00 9,00 37,3

„C” „E” „C” „D” „D” „C” „C” „C” „C” „C” „C” „C” „C” „E” „D” „E” 78/86


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.

Iroda Lépcsőház Igazgatói iroda Iroda Férfi WC Gazdasági iroda Folyosó Iroda Labor Közlekedő Labor Sötét kamra Gázbojler Táptalaj KHA. Steril FKE. Előtér Iroda Nagy labor Labor Labor Étkező, tartózkodó Közlekedő

-

-

1. 2. 3. 4. 5.

Iroda Nagy labor Labor Labor Közlekedő, lépcső

-

-

17,60 30,50 18,20 26,00 11,20 27,50 22,70 4,30 4,30 19,50 5,30 4,50 13,40 38,50 16,20 18,50 18,00 II. emelet 13,40 38,50 16,20 18,50 Tetőtér

22,2 4,80 15,5 9,00 12,00

17,60 22,2 30,50 18,20 4,80 26,00 15,5 11,20 27,50 9,00 22,70 4,30 4,30 19,50 5,30 4,50 13,40 38,50 16,20 18,50 18,00 12,00

„D” „E” „D” „D” „E” „D” „E” „D” „C” „E” „C” „C” „D” „D” „D” „D” „D” „C” „C” „C” „D” „E”

30,0

13,40 38,50 16,20 18,50 30,0

„D” „C” „C” „C” „E”



1. 2. 3. 4. 5.

Szellőző gépház Raktár Lift gépház Étkező, tartózkodó Közlekedő, lépcső

-

-

14,50 -

12,58 12,00 9,00 -

16,55

12,58 14,50 12,00 9,00 16,55

„D” „C” „D” „D” „E"

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet Főépület összesítő s.sz. 1. 2. 3. 4. 5.

Megnevezés Pince Földszint I. emelet II. emelet Tetőtér Összesen %

A

B

0

0

C

D

E

108,90 98,60 59,2 236,35 152,60 206 240,60 206,5 114,8 73,20 13,40 30,0 14,50 33,58 16,55 673,55 504,68 426,55 41,97 31,45 26,58

Össz. [m2] 266,7 594,95 561,90 116,60 64,63 1604,78 100%

Tűzvesz. osztály „C” „C” „C” „C” „D”

„C”

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet Főépülete a „C”, azaz tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet Állatházának tűzveszélyességi osztályba sorolása s.sz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Megnevezés

Klíma központ Kazánház Hőközpont Fürdőszoba Kamra WC Közlekedő Szoba Szoba Szoba Folyosó Állatszoba WC Bejárati folyosó Állatszoba

A

B

-

-

C Földszint 1,30 -

D

E

Össz. [m2]

Tűzvesz. Osztály

32,00 8,50 3,80 12,00 21,00 12,00 20,10 15,60

5,40 0,80 13,7 12,00 1,80 14,2 -

32,00 8,50 3,80 5,40 1,30 0,80 13,7 12,00 21,00 12,00 12,00 20,10 1,80 14,2 15,60

„D” „D” „D” „E” „C” „E” „E” „D” „D” „D” „E” „D” „E” „E” „D” 80/86


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Állatszoba Hűtő Takarmány tároló Műszerész műhely Közlekedő Folyosó Hamvasztó Állatszoba Állatszoba Állatszoba Nagy állatok Keltető Gk. szerelő szoba Garázs

-

-

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Állatszoba Állatszoba Labor Folyosó Labor Folyosó Labor Labor Folyosó Labor, iroda Étkező, konyha Iroda WC Labor Személyzeti szoba Folyosó Labor Személyzeti szoba Raktár Állatszoba Vegyszer raktár Labor Állatszoba Állatszoba Állatszoba Férfi öltöző WC Mosdó Női öltöző Állatszoba

-

-

5,30 7,00 I. emelet 11,00 10,00 11,00 31,00 12,80 21,00 13,00 6,50 9,00 14,00 13,00 4,30 -

17,30 8,20 13,00 7,40 7,40 7,00 27,60 13,10 12,00 45,00

14,0 20,0 -

17,30 8,20 5,30 13,00 14,0 20,0 7,00 7,40 7,40 7,00 27,60 13,10 12,00 45,00

„D” „D” „C” „D” „E” „E” „C” „D” „D” „D” „D” „D” „D” „D”

12,50 7,50 12,00 7,50 8,70 8,00 9,50 6,00 7,00 6,00 9,60

11,0 6,00 9,00 1,50 73,00 1,00 5,30 -

12,50 7,50 11,00 11,0 10,00 6,00 11,00 31,00 9,00 12,80 12,00 7,50 1,50 21,00 8,70 73,00 13,00 8,00 6,50 9,50 9,00 14,00 6,00 7,00 6,00 13,00 1,00 5,30 4,30 9,60

„D” „D” „C” „E” „C” „E” „C” „C” „E” „C” „D” „D” „E” „C” „D” „E” „C” „D” „C” „D” „C” „C” „D” „D” „D” „C” „E” „E” „C” „D” 81/86


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 31. 32. 33.

Állatszoba Állatszoba Állatszoba

-

-

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Előtér Mosoda Vasaló Raktár Villanyszerelő műhely Raktár

-

-

Tetőtér 14,70 11,40 8,00

12,00 8,00 12,00

-

12,00 8,00 12,00

„D” „D” „D”

13,50 14,70 -

8,80 -

8,80 13,50 14,70 11,40 14,70 8,00

„E” „D” „C” „C” „D” „C”

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet Állatház összesítő s.sz. 1. 2. 3. 4.

Megnevezés Földszint I. emelet Tetőtér Padlás Összesen %

A

B

C

0

0

13,60 156,60 34,1 204,3 21,98

D

E

282,0 81,9 117,60 106,8 28,20 8,8 100 527,8 197,5 56,78 21,24

Össz. [m2] 377,50 381 71,10 100 929,60 100%

Tűzvesz. osztály „D” „C” „C” „D”

„D”

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet Állatháza a „D”, azaz mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet összesítő s.sz. 1. 2.

Megnevezés Főépület Állatház Összesen %

A

B

0

0

C

D

1604,78 929,60 1604,78 929,60 63,32 36,68

E -

Össz. [m2] 1604,78 929,60 2534,38 100%

Tűzvesz. osztály „C” „D”

„C”

A fenti összesítő értelmében a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézete „C”, azaz tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 10.2. Tűzriadó terv (MTA Agrártudományi Kutatóközpont – Állatorvos-tudományi Intézet)

TŰZRIADÓ TERV A Tűzriadó Terv rendeltetése és célja: A MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetének területén vagy közvetlen közelében előforduló tüzek oltása, a káresetek, vészhelyzetek, mentési és tűzvédelmi feladatok végrehajtása: -

a tűz azonnali és szakszerű jelzése a Tűzoltóság felé, a dolgozók, intézkedésre jogosult vezető riasztása, értesítése, a keletkezett tűz eloltására szervezett szakszerű intézkedések megtétele, tűz esetén tanúsítandó magatartás, az élet és az anyagi javak védelme, a mentési feladatok biztonságos irányítása, végrehajtása, a területen levő tűzoltó eszközök, készülékek, ismertetése, szakszerű alkalmazása a veszély helyzetbe került személyek eltávolítása, a mentési rend végrehajtása, indokolt esetben a mentők vagy egyéb szervek riasztása, tűzoltás vezető megfelelő tájékoztatása, a Tűzriadó Terv átadása, részére egyéb felvilágosítás adása, a tűzesetek utáni feladatok elvégzése, a helyszín biztosítása, tűzesetek kivizsgálása.

A végrehajtással kapcsolatos feladatok: A Tűzriadó Tervben elrendelt feladatokat minden dolgozónak, ismernie kell a rá vonatkozó mértékben. A bejelentési jelzési kötelezettség mindenkor a tüzet észlelőt, saját erőből eloltott tűz esetén a főigazgatót terheli. A Tűzriadó Terv 1-1 példányát a tűzvédelmi feladatokkal megbízott személynél és az intézet területén állandóan hozzáférhetően, napra kész állapotban kell tartani. A dolgozók, Tűzriadó Tervvel kapcsolatos feladatait az időszakos, kötelező tűzvédelmi oktatás keretén belül kell tudatosítani, ill. a többször módosított 30/1996. (XII. 6.) 4. § 3-as bekezdése alapján évente gyakoroltatni, s annak eredményét írásban rögzíteni kell. A Tűzriadó Terv csak az érintetteknek adható ki: - tűzoltás vezetőnek - tűzvédelmi hatóság ellenőrzést végző tagjának. A tűzoltási feladatokat mindig az aznap dolgozók látják el. A dolgozók kötelesek a Tűzriadó Terv szerinti feladatok megoldása érdekében az általa végrehajtható intézkedéseket megtenni. 83/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A kár helyszínét a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul kell hagyni. A berendezési tárgyakat elmozdítani, a takarítást megkezdeni tilos! Az épületben folyó tevékenységek megindítása csak a tűzoltás vezető ill. tűzvizsgáló rendelkezése alapján lehetséges. Kiürítési rend Tűzjelzés, valamint a tűzjelző berendezés riasztása után a dolgozóknak, - ha életük veszélyeztetése nélkül a tűzoltás érdekében már nem tudnak semmit tenni - el kell hagyniuk a veszélyeztetett hely területét és fegyelmezetten biztonságos helyre kell vonulniuk. Tűzjelzéssel kapcsolatos feladatok Az a dolgozó, aki az intézet területén (vagy közvetlen közelében) tüzet, vagy annak veszélyét (füst, láng, robbanás stb.) észleli, ill. arról tudomást szerez, köteles azt késedelem nélkül, a legrövidebb időn belül a rendelkezéseknek megfelelően: -

-

-

élő szóval (TŰZ VAN! kiáltással) a közelben tartózkodóknak jelezni, a városi telefonon az Önkormányzati Tűzoltóság felé a 105-ös telefonszámon jelezni (kerület, utca, házszám, hol van a tűz, mi ég, mi van veszélyeztetve, van-e életveszély, ki, milyen számon jelezte a tüzet). A Tűzoltóság hívószámát és a jelzés adatait minden fővonalú telefonkészülék mellé ki kell függeszteni, ha telefon nem áll rendelkezésre, akkor "Tűz van" kiáltással jelezze a közelben tartózkodóknak, vagy személyesen menjen olyan helyre, ahonnan jelezni tud a Tűzoltóság felé, az intézet vezetőségét értesíteni kell, aki nem vagy késedelmesen jelzi a tüzet, annak jelzését akadályozza, hamis tűzjelzést ad, szabálytalanságot követ el, ezért ellene szabálysértési feljelentést ill. tűzvédelmi helyszíni bírságot lehet kiszabni.

A Tűzoltóság felé adott jelzés adatait a telefon mellé ki kell függeszteni: -

Tűzoltóság hívószáma: 105 tűzeset pontos helye: - Állatorvos-tudományi Intézet: 1143 Budapest, Hungária krt. 21.

-

hol van a tűz (fsz, emelet stb.) mi ég, milyen terjedelmű a tűz, van-e a helyiségben gázvezeték, életveszélyben vannak-e személyek (tartózkodik-e valaki a helyiségben, kb. hány fő, a kiürítés megtörtént-e), mit veszélyeztet a tűz, milyen terjedelmű a tűz, kb. hány m2 alapterületű az a helyiség, ahol a tűz van, az épület rendeltetése, szintjeinek száma, a távbeszélő állomás száma, ahonnan a tűzjelzés történik, a tűzjelzés időpontját (nap, óra, perc).

-

A tűz jelzésekor a fentiek kiegészítésére a Tűzoltóság kérdéseket tehet fel, melyre jelzésadó (ha tud) türelmesen válaszoljon, mert ez a Tűzoltóság riasztását nem befolyásolja. 84/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]


A zárt helyiségek kulcsait elő kell készíteni, az ajtókat, kapukat és vészkijáratokat ki kell nyitni. Az épületben levő személyeket fel kell szólítani az épület elhagyására. A pánik keltést kerülni kell! A helyszínre érkező tűzoltók (egyéb mentő szervek) munkájának helyismeret és egyéb vonatkozásban segíteni kell, felszólításra a tűzriadó tervet át kell adni. A tűzoltás vezető intézkedését végre kell hajtani. Indokolt esetben riasztani kell: Mentők Rendőrség

104 107

Ha a tüzet a Tűzoltóság kiérkezéséig eloltották vagy elaludt, ezt a körülményt azonnal jelezni kell a Tűzoltóságnak. Vezetők riasztása A tűzesetről értesíteni kell a vezetőket, és a tűzvédelmi szakembert.  

………………………………….: ………………………………….:

……………….. ………………..

Tűz esetén tanúsítandó magatartás Tűz esetén a tűzjelzésében, továbbá a tűzoltási tevékenységben, a mentési munkában – amennyiben életveszéllyel nem jár – minden dolgozó, személy köteles részt venni. 1. A tüzet először észlelőnek haladéktalanul riasztani kell a tűzoltókat, dolgozókat. 2. A helyiségekbe történő bejutás biztosítani kell. 3. Az érintett terület kiürítése, elhagyása higgadtan, fegyelmezetten, pánikkeltés nélkül. Életveszély esetén elsősorban a veszélyeztetett személyek mentése, biztonságba helyezése. 4. A rendelkezésre álló eszközökkel a tűz oltásának megkezdése, a tűz fészkének megkeresése. Tűzcsapok csak áramtalanítás után vehetők igénybe. 5. A tűzoltás megszakítás nélküli folytatása a tűz teljes eloltásáig ill. – amíg életveszély nélkül lehetséges – a Tűzoltóság beavatkozásáig. 6. Elektromos tűz esetén első teendő a feszültségmentesítés. 7. Tűztől távol tartani a kíváncsiskodókat. 8. A tűzoltóság megérkezése után a tűz színhelyén az oltással, vagy a tűz esetleges tovaterjedésének megakadályozásával kapcsolatos segítés. Tájékoztatni kell a tűzoltókat arról, hogy a ki és mi van veszélyben, mi és hol ég, van-e robbanásveszélyes anyag a helyiségben, hol találhatók a tűzcsapok, hol lehet áramtalanítani, a helyiségbe bejutni. 85/86 2030, Érd, Riminyáki út 37/B Tel/Fax.: 06/23-520-135/136 e-mail: [email protected]

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 9. Tűz esetén csak azok maradjanak a veszélyeztetett területen, akik a tűz oltásával vagy a személyek kimentésével foglalkoznak, a többi dolgozó, vonuljon biztonságos helyre. 10. A tűzoltók megérkezése után az egység parancsnoka által adott utasításokat maradéktalanul végre kell hajtani. Feladatok munkaidőn kívül és munkaszüneti napokon keletkezett tűz esetén Tűzjelző berendezés 24 órás külső szolgálathoz való jelzése esetén, a szolgálat kötelessége a tűzoltóságot és a vezetőt értesíteni a történtekről. A vezető köteles a helyszínre érkezni és ha kell a tűzoltóság munkáját segíteni. Tűzeset utáni feladatok A tűzoltásban résztvevők a tűz eloltása után, az igénybevett tűzoltóeszközöket, készülékeket, stb. szereljék vissza és az elhasználtakat egy helyre gyűjtsék össze. A tűzvédelmi szakember ellenőrzi a kárhelyet, végrehajtja az elhasznált készülékek, felszerelések cseréjét, stb. A tűzeset utáni hatósági vizsgálatban a résztvevőknek minden segítséget meg kell adni és az általuk kért adatokat rendelkezésükre kell bocsátani. A vizsgálatban a tulajdonosnak és a tűzvédelmi szakembernek kell részt vennie. A tűz eloltása után a helyszínt a tűzvizsgálat lefolytatásáig változatlanul kell hagyni, a helyreállítást csak a tűzvizsgáló engedélye után lehet megkezdeni. A tűz és tűzoltás körülményeit a tűzvédelmi szakembernek jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 9) Közműelzáró szerkezetek elhelyezése Villamos főkapcsoló: ………………………………………………………………………………… Külső tűzcsap: ………………………………………………………………………………… Gáz főelzáró: …………………………………………………………………………………


T Ű Z V É D E L M I S Z A B Á L Y Z A T

Recommend Documents