ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN 200 KÉRDÉS 200 VÁLASZ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

200-kerdes_2009_BOR_1-4.qxd

7/21/09

11:57 AM

Page 1

ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN

200 KÉRDÉS – 200 VÁLASZ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

200-kerdes_2009_BOR_1-4.qxd

7/21/09

11:57 AM

Page 2

Nálunk megtalálja a választ

Ha kérdése van az Európai Unióval vagy Magyarország EU-tagságával kapcsolatban, hívja munkanapokon 10 és 18 óra között a budapesti tarifával hívható telefonszámot: 06 1 336 5600, látogasson el honlapunkra: www.euvonal.hu, vagy tegye fel kérdését e-mailben: [email protected]

Öt éve az EU-ban

Az Európai Unió egységes belsõ piaca különleges lehetõségeket kínál a más tagállamban letelepedni és dolgozni kívánó magánszemélyek és a piacaikat bõvíteni kívánó vállalkozások számára. Esetenként azonban – az eljáró hatóságok hibás jogalkalmazása miatt – csorbulhatnak valamely uniós állampolgár, vagy cég jogai. Az Európai Bizottság az ilyen vitás ügyek tisztázására, a valósnak bizonyuló sérelmek orvoslására hozta létre a SOLVIT szolgáltatást. A SOLVIT célja, hogy az ilyen ügyeket ne kelljen feltétlenül bírósági úton megoldani. A SOLVIT ingyenes szolgáltatás minden uniós – így természetesen minden magyar – természetes és jogi személy számára! A magyar SOLVIT központ a Külügyminisztériumban mûködik. EU Gazdaságpolitikai Fõosztály 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Telefon 06 1 458 3532 Fax 06 1 458 1055 E-mail [email protected] Honlap www.kulugyminiszterum.hu Amennyiben általános jellegû kérdése van az Európai Unióval kapcsolatban, kérjük hívja az EUvonalat! EUvonal: 06 1 336 5600

Általános információk 3

Utazás, tartózkodás 20

Oktatás 30

Munkavállalás 40

Szociálpolitika, nyugdíj 53

Egészségügyi ellátás 60

Vásárlás, fogyasztóvédelem 69

Vállalkozás 78

Adók, vámok 96

Euró 103

Mezõgazdaság 106

Környezetvédelem 114

Kutatás-fejlesztés 122

Kultúra 125

1

BEVEZETÕ KEDVES OLVASÓ!

mint különbözõ uniós szakpolitikákkal kapcsolatban, sorra veszi a vállalkozók legfontosabb kérdéseit, és segít eligazodni az EU intézményrendszerében is.

Az EUvonal – EU Tájékoztató Szolgálat több mint hat éve válaszol az Európai Unióval és Magyarország tagságával kapcsolatos kérdésekre. A mindennapi életben megfogalmazódó kérdések gyors, pontos és a gyakorlatban is használható válaszokat igényelnek. A 200 kérdés – 200 válasz arra a tapasztalatra és szakmai tudásra épül, amely az EUvonalnál az évek során felhalmozódott. Kiadványunk több kiadásban megjelent már, jelen kiadványban a szolgálathoz beérkezõ több százezer kérdésbõl és válaszból azt a több mint kétszázat ismertetjük, melyeket Önök az utóbbi hat évben leggyakrabban tettek fel nekünk.

Bizonyára lesznek azonban olyanok, akik ebben a kis füzetben mégsem találják meg kérdésükre a választ. Figyelmükbe ajánljuk az EUvonal honlapját (www.euvonal.hu), amelyen több mint ezer kérdés-válasz és több tízezer oldalnyi, kereshetõ és könnyen kezelhetõ ismertetõ áll rendelkezésre az EU-tagság mindennapjairól. Azok, akik még részletesebb információt keresnek, az EUvonal telefonszámán (06 1 336 5600) hétköznap 10 és 18 óra között, vagy e-mailen keresztül ([email protected]) tehetik fel kérdéseiket.

Arra törekedtünk, hogy a kiadványban mindenki megtalálja az õt leginkább érintõ válaszokat. A füzet hasznos információkat nyújt többek között az uniós utazással, munkavállalással, oktatással, fogyasztóvédelemmel, egészségügyi ellátásokkal vala-

Mindenkinek van kérdése. Nekünk van válaszunk. EUvonal – EU Tájékoztató Szolgálat

2

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK delmére, és sorolhatnánk azokat a változásokat, melyek mindannyiunkat érintenek.

Mit jelent, hogy Magyarország az EU tagja?

Az EU-tagság a vállalkozásokat sem hagyta érintetlenül. A magyar vállalkozások elõtt immár nyitva áll az unió vámoktól, mennyiségi és technikai korlátozásoktól mentes piaca, s így termékeikkel, szolgáltatásaikkal új vevõkre találhatnak. S ne feledkezzünk el az EU-költségvetésbõl származó jelentõs fejlesztési forrásokról sem, amelyek a vállalkozók, a mezõgazdaságban dolgozók, az önkormányzatok vagy a civil szervezetek számára is lényeges elõrelépésre adhatnak módot a régi tagállamok gazdasági színvonalához való felzárkózásban.

Magyarország az Európai Unió tagjaként egy közel félmilliárd lakosú gazdasági és politikai közösség tagja, melynek osztozik feladataiban és élvezi elõnyeit. Hazánk a huszonhét tagállamra vonatkozó közösségi politika aktív alakítója: számos magyar tisztviselõ dolgozik az Európai Bizottságban, képviselõink az uniós döntés-elõkészítés és döntéshozatal részesei a Tanácsban és az Európai Parlamentben is. Az EU ugyanakkor mindennapi életünk részévé vált. A közösségi jog számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely közvetlenül kihat a polgárok mindennapjaira, életminõségére. EU-s jogszabály védi például a légi utasokat, akiknek repülõgépe késve indul, szabadon tanulhatunk az EU bármely tagállamában, a legtöbb tagállamban szabadon vállalhatunk munkát, utazásaink során az uniós határok schengeni tagságunkkal szinte észrevétlenné váltak, más uniós országokban is érvényes itthoni egészségbiztosításunk, szigorúbb higiéniai szabályok vonatkoznak az élelmiszerkereskedõkre, szigorúbb elõírások a környezetünk vé-

Az uniós tagság ugyanakkor kötelezettségekkel is jár. Magyarországnak is hozzá kell járulnia az EU költségvetéséhez, alkalmaznia kell a közösen elfogadott jogszabályokat. Magyarországnak is teljesítenie kell a Gazdasági és Monetáris Unió kritériumait, el kell fogadnunk annak célkitûzéseit, és törekednünk kell a mielõbbi megfelelésre. Az EU-tagság tehát egyfelõl komoly feladatokkal jár, másfelõl gazdag lehetõségeket nyújt – rajtunk múlik, hogy e lehetõségekbõl mennyit tudunk kiaknázni.

3

és az Európai Parlament által elfogadott jogszabályok végrehajtásáért, felügyeli, hogy a tagállamok betartják-e a közösségi szabályozásokat. A 27 tagú Európai Bizottságba jelenleg minden tagállam egy biztost delegál, valamennyi bizottsági tag egy-egy szakterületért felelõs. A Lisszaboni Szerzõdés hatálybalépése esetén továbbra is minden tagállam egy-egy biztost delegálhat a Bizottságba. A Bizottság mandátumának ideje öt év. Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása alapján jön létre, miután a tagállamok biztosjelöltjeit az Európai Parlament meghallgatta és alkalmasnak találta. A Bizottság munkáját az elnök irányítja, akit a tagállamok választanak meg. A Bizottság szervezete fõigazgatóságokra és szolgálatokra tagolódik. A fõigazgatóságok a minisztériumokhoz hasonlítanak, amelyekben az EU közös politikáit (mezõgazdaság, környezetvédelem, regionális politika stb.) dolgozzák ki.

Mely országok alkotják az Európai Uniót?

1957-ben hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország – alapította meg az Európai Gazdasági Közösséget, amelyhez 1973-ban csatlakozott Nagy-Britannia, Dánia és Írország. Görögország 1981. évi, Spanyolország és Portugália 1986. évi felvételével az EK 12 tagúra bõvült, amelyet Ausztria, Finnország és Svédország 1995. évi csatlakozása követett. Az Európai Unió legszélesebb körû bõvítésére 2004 májusában került sor, mely során Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozásával az unió 25 tagúvá vált. 2007-ben Románia és Bulgária csatlakozott az Európai Unióhoz, így az jelenleg 27 tagú.

Hogyan mûködik az Európai Unió Tanácsa?

Hogyan mûködik az Európai Bizottság?

Az Európai Unió Tanácsa – más elnevezéssel a Miniszterek Tanácsa, röviden: Tanács – az EU legfõbb döntéshozó és jogalkotó szerve az Európai Parlament mellett. A Tanács a tagállamok szakminisztereibõl áll,

Az Európai Bizottságot az Európai Unió „kormányának” is szokták nevezni, mert feladata, hogy javaslatokat tegyen új jogszabályok megalkotására, felelõs a Tanács 4

s a tárgyalt témától függõen kilenc különbözõ összetételben ülésezik.

Hogyan mûködik az Európai Parlament?

Így megkülönböztetjük: · az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsát, · a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsot, · a Bel- és Igazságügyi Tanácsot, · a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsot, · a Versenyképességi Tanácsot, · a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Tanácsot, · a Mezõgazdasági és Halászati Tanácsot, · a Környezetvédelmi Tanácsot, · valamit az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanácsot.

Az uniós polgárok 5 évente, közvetlenül választják meg az Európai Parlamentet. A 2009. június 7-i választáson 736 képviselõ, ebbõl 22 magyar kerül megválasztásra. A képviselõk nem országonként csoportosulnak, hanem európai szinten szervezõdõ politikai csoportokat (frakciókat) alkotnak. Az Európai Parlament székhelye Strasbourg, de az üléseket – elõre meghatározott ütemterv szerint – Strasbourgban és Brüsszelben tartják, megosztva. A Parlament fõ feladata a jogalkotás, melyet többféle eljárás keretében a Tanácscsal közösen gyakorol. Jelentõs szerepe van az uniós költségvetés elfogadásában és a költségvetési kiadások ellenõrzésében. Általános ellenõrzési jogkörrel rendelkezik az uniós szervekkel, így a Bizottsággal és a Tanáccsal szemben is. Az Európai Parlament jelentõsége – az integráció mélyülésével – folyamatosan nõ, jogkörei bõvülnek.

A Tanácsban minden tagállam meghatározott számú szavazattal rendelkezik népességének arányában. Magyarország a 345-bõl 12 szavazattal rendelkezik. A döntéseket többnyire minõsített többséggel hozzák meg, de vannak esetek, ahol egyszerû többséggel vagy egyhangúsággal születnek. Az egyes Tanácsok eltérõ rendszerességgel üléseznek, a jelentõsebbek havonta, míg mások évente 2–6 alkalommal.

(Az Európai Parlament nem azonos az Európa Parlamenttel, ami az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése és tagjai a tagországok nemzeti parlamentjeinek delegáltjai.)

A Tanács munkáját a COREPER, a tagállamok Állandó Képviselõinek Bizottsága segíti. 5

li szerve, amely kezdettõl fogva az uniós intézményi struktúra központi szereplõje. A Tanács a tagállamok szakminisztereibõl áll, és a tárgyalt témától függõen kilenc különbözõ formációban ülésezik. Az Európai Tanács az Európai Unió állam- és kormányfõinek testülete. Az unió politikai csúcsszerve, amely meghatározza az Európai Unió általános politikai irányait, évente legalább négyszer tanácskozik. Az Európa Tanács az Európai Uniótól független nemzetközi szervezet, amelyet 10 nyugat-európai ország hozott létre 1949. május 5-én Londonban, mára a kontinens legtöbb (47) országa tagja. Az Európa Tanács a tagállamai közötti politikai, szociális, jogi és kulturális együttmûködés megszilárdítására és az emberi értékek védelmére törekszik Európában.

Mi az Európai Tanács?

Az Európai Tanács az Európai Unió állam- és kormányfõinek testülete. Az unió politikai csúcsszerve, amely meghatározza az Európai Unió általános politikai irányait és dönt az unió fejlõdését és mûködését érintõ stratégiai kérdésekben. Az ülésen az állam- és kormányfõkön kívül részt vesznek a tagállamok külügyminiszterei, valamint az Európai Bizottság elnöke is. Az Európai Tanács stratégiai döntései mellett jogi aktust nem alkothat, arra az Európai Unió Tanácsának van joga önállóan, vagy a Parlamenttel közösen. Az Európai Tanács évente fõszabály szerint négy alkalommal ülésezik, de sor kerülhet rendkívüli, ún. informális ülésekre is. (Az Európai Tanács nem azonos az Európa Tanáccsal, amely nem EU-intézmény, hanem egy strasbourgi székhelyû kormányközi szervezet.)

Magyarország mikor tölti be az EU soros elnökségi tisztségét? Melyek az elnökség legfontosabb feladatai?

Mi a különbség a Tanács, az Európai Tanács és az Európa Tanács között?

A „soros elnökség” az Európai Unió Tanácsához (Tanács) kötõdik: a Tanács elnöki tisztségét – egy elõre meghatározott rend szerint – félévenkénti váltásban más-más tagállam tölti be. Az Európai Unió elnökségét adó tagállam irányítja az egyes tanácsi formációkat, javaslatokat dolgoz ki az elnökségi perió-

A Tanács (más néven az Európai Unió Tanácsa, vagy Miniszterek Tanácsa) az Európai Unió legfontosabb jogi döntéshozata6

alkalommal a trió közös logót fog alkalmazni, amely csupán egy elemében különbözve utal majd a különbözõ elnökségi szakaszokra.

dus stratégiai prioritásaira, valamint biztosítja az unió mûködésének folyamatosságát, rugalmasságát, elõkészíti a döntéseket, és tárgyal a tagállamok közötti kompromisszumokról. Az elnökség szempontjából meghatározó a megelõzõ és a következõ soros elnök szerepe is. Az elnökséget betöltõ államok egy 2004-es megállapodás értelmében hármasával, egyfajta „trióban” szorosabban együttmûködnek. Ennek menetrendjét hosszabb idõtávra elõre meghatározták annak érdekében, hogy az érintett tagállamnak elegendõ ideje legyen felkészülni a felelõsségteljes feladatra. A hármas elnökség gyakorlatát azért vezették be, mert a tapasztalatok szerint az elnökségi feladatok egyre nagyobb hányadának megoldása – az elõkészítéstõl a döntésen át a végrehajtásig – több elnökségi periódust vesz igénybe. A hármas elnökség az egymás közötti szoros összehangoló tevékenységgel biztosítani tudja, hogy e kérdések koncepcionális kezelése, a megoldás keresése egységes felfogás szerint történjen. Ez egyben gyorsíthatja a feladat elvégzését és javíthatja a megoldás hatékonyságát is. A három elnökség közösen gondolkodik a teendõkön, egymással egyeztetve alakítják ki közös átfogó programjukat, amelyet kiegészítenek féléves programjukkal. Magyarország Spanyolországgal (2010. elsõ félév) és Belgiummal (2010. második félév) alkot egy elnökségi triót, hazánk 2011 januárja és júniusa között lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. Elsõ

Mi a feladata az Európai Közösségek Bíróságának?

Az Európai Unióban a közösségi jog tiszteletben tartását az Európai Bíróság és az Elsõfokú Bíróság biztosítja. Az Európai Bíróság huszonhét bíróból és nyolc fõtanácsnokból áll, akiket a tagállamok kormányai delegálnak hat évre. A Bíróság feladata a jog tiszteletben tartásának biztosítása az Európai Közösségeket létrehozó szerzõdések, valamint a hatáskörrel rendelkezõ közösségi intézmények rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása során. A feladat elvégzése érdekében a Bíróság széles körû bírói hatáskörrel rendelkezik, amelyet a különféle eljárások során gyakorol. Többek között hatáskörrel bír tagállam vagy intézmény által indított megsemmisítés iránti keresetek vagy intézményi mulasztás megállapítására irányuló keresetek, tagállami mulasztás megállapítására irányuló keresetek, elõzetes döntéshozatali eljárások esetén és az Elsõfokú Bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezések ügyében is. Az Elsõfokú Bíróság szintén tagállamonként egy-egy bíróból áll. Az Elsõfokú Bíró7

tek, a fogyasztók és egyéb érdekvédelmi szervek csoportjából áll, melyeket a tagállamok gazdasági és szociális érdekvédelmi szervezetei delegálnak. Az intézmény feladata, hogy tanácsokat adjon az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak gazdasági, szociális és foglalkoztatási ügyekben, de véleményt nyilváníthat a közösségi jogalkotás bármely kérdésében is. A Régiók Bizottsága feladata szintén a véleményalkotás és az érdekképviselet. Konzultálni kell vele a régiókat és a helyi önkormányzatokat érintõ kérdésekben (pl. a regionális politika, az oktatás, a kultúra, a közegészségügy, a közlekedéspolitika, a gazdasági és szociális kohézió területei). A tagállamok önkormányzati szervezetei delegálják a Bizottság tagjait. A Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága mozgástere és lehetõségei meglehetõsen korlátozottak, mert véleményük nem kötelezõ erejû.

ság – akárcsak a Bíróság – feladata a jog tiszteletben tartásának biztosítása az Európai Közösségeket létrehozó szerzõdések, valamint a hatáskörrel rendelkezõ intézmények rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása során. Az Elsõfokú Bíróság rendelkezik hatáskörrel elsõ fokon a magánszemélyek és a tagállamok közvetlen keresetei alapján indult eljárásokban, kivéve azokat, amelyeket „bírói különtanácsok” hatáskörébe utalhatnak, illetve amelyek a Bíróság hatáskörében maradnak. Az Elsõfokú Bíróságot a Nizzai Szerzõdés az Európai Bíróság tehermentesítésére hozta létre. Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke 2005-ben kezdte meg mûködését. Ez a héttagú bíróság elsõ fokon az uniós tisztviselõk közszolgálati jogvitáiban jár el. Határozatai ellen – kizárólag jogkérdésekben – az Elsõfokú Bírósághoz lehet fellebbezni.

Vannak-e az Európai Uniónak tanácsadó szervei? Milyen ügyben lehet az európai ombudsmanhoz fordulni? Az Európai Uniónak két tanácsadó testülete van, melyek véleményét meghatározott témakörökben kötelezõ kikérni. A Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó jellegû testület, konzultatív szerv, amelynek feladata a gazdasági és szociális érdekcsoportok bevonása a közösségi döntések elõkészítésébe. A testület a munkaadók, a munkavállalók, a szakszerveze-

Az európai ombudsmanhoz az Európai Unió intézményeinek és szerveinek tevékenysége során felmerülõ hivatali visszásságokkal kapcsolatban lehet panasszal fordulni. Hivatali visszásság, ha egy intézmény nem a jogszabályoknak megfelelõen mûkö8

szerbiztonság megvalósulását (EFSA – Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal). Magyarországi székhelyû ügynökség a 2008ban alapított Európai Innovációs és Technológiai Intézet.

dik, illetve nem tartja tiszteletben a helyes ügyintézés alapelveit, vagy megsérti az emberi jogokat. Az ombudsman a tagállamok nemzeti, területi vagy helyi közigazgatási intézményeivel kapcsolatos panaszokkal nem foglalkozik.

Egy másik tagállamban a hatóságok nem megfelelõen alkalmazták rám vonatkozólag a belsõ piaci jogszabályokat. Kihez fordulhatok?

Milyen más szervezetek segítik az uniós politikák végrehajtását, a tagállamok együttmûködését?

Az Európai Unió tevékenységét több ügynökség segíti. Az ügynökségek közös vonása, hogy szakosítottak, technikai, tudományos célokra vagy menedzsmenttel, kifejezetten végrehajtási feladatok ellátására hozták õket létre másodlagos jogszabályokkal, területileg decentralizáltan. Jogi személyiséggel rendelkeznek. Az elsõ ügynökségeket, a Szakképzés Fejlesztésének Európai Központját (Cedefop) és az Európai Alapítványt az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND) 1975-ben alapították, azóta számuk folyamatosan növekszik. Megnevezésük nemcsak ügynökség lehet, elõfordul az „alapítvány”, a „hivatal”, a „központ”, valamint az „intézet” megnevezés is. Közösségi ügynökség segíti például az unió környezetvédelmi területen kifejtett tevékenységét (EEA – Európai Környezetvédelmi Ügynökség), az alapjogok érvényesülését (FRA – Európai Alapjogi Ügynökség), vagy az élelmi-

Az Európai Bizottság alternatív vitarendezési mechanizmusként létrehozta az ún. SOLVIT-központokat, annak érdekében, hogy a belsõ piaccal kapcsolatos vitákat a bírósági út helyett más módon, a hatóságokkal egyeztetve, gyorsabban, rugalmasabban és ingyenesen lehessen megoldani. A SOLVIT általában a cégek vagy állampolgárok, illetve a nemzeti hatóságok között felmerült, határokon átívelõ problémákkal foglalkozik, amelyek az uniós jog esetlegesen helytelen alkalmazásából fakadnak. A rendszer alapja a SOLVIT-központokból álló hálózat. A központok a tagállamok államigazgatásában kapnak helyet, és egymással kommunikálva segítik a hozzájuk forduló ügyfelek hatóságokkal szembeni vitás ügyeinek gyors megoldását.

9

A magyar SOLVIT-központ a Külügyminisztériumban mûködik, elérhetõsége: Külügyminisztérium EU Gazdaságpolitikai Fõosztály Telefon: +36 1 458-3532 Fax: +36 1 458-1055 E-mail: [email protected]

Mit tesz az EU a bûncselekmények számának csökkentése érdekében?

A bûncselekmények visszaszorítása, a bûnmegelõzés és a bûnüldözés elsõsorban a tagállamok hatásköre. A kábítószerrel kapcsolatos bûncselekmények, a nemzetközi csalássorozatok, a szervezett bûnözés, az embercsempészet, az emberkereskedelem, a gyermekek elleni erõszak és a szexuális bûncselekmények azonban olyan súlyos bûnözési formák, amelyek az unió minden tagállamában elõfordulnak, és nem ismernek határokat. Ezek ellen a bûncselekmények ellen európai összefogással lehet a leghatékonyabban küzdeni. A tagállamok ezért az összeurópai problémát jelentõ súlyos bûncselekményformák elleni közös küzdelem érdekében akcióterveket, stratégiákat állítanak össze. Ilyen törekvést tükröz például az európai elfogatóparancs alkalmazása mind a 27 tagállamban, a szervezett bûnözés elleni fellépésrõl szóló akcióterv vagy az EU kábítószer-stratégiája, amelyek összehangolják és egységesítik az uniós tagállamok hatóságainak fellépését.

Van az Európai Uniónak közös rendõrsége?

A Maastrichti Szerzõdés rendelkezett az Europol felállításáról, amely az Európai Unió bûnüldözõ szerve, feladata a bûnüldözési operatív információk kezelése, a szervezet teljes körûen 1999. július 1-jétõl mûködik. Az Europol célja a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttmûködés javítása a nemzetközi szervezett bûnözés és a terrorizmus megelõzése és visszaszorítása terén, például a kábítószer-kereskedelem, az embercsempészet, a pénzhamisítás és a pénzmosás, a terrorizmus, az emberkereskedelem, valamint a tiltott gépjármû-kereskedelem területein.

10

Használhatjuk-e a magyar nyelvet az EU intézményeiben?

Melyek a hivatalos nyelvek az Európai Unióban?

Bármely tagállam állampolgára, amenynyiben valamely ügyben az unió intézményeihez fordul, jogosult azt hazájának hivatalos nyelvén, vagy az unió bármely más hivatalos nyelvén megtenni, és a választ is ezen a nyelven megkapni. Minden tagállam állampolgára jogosult az unió rá is vonatkozó rendelkezéseit saját országa hivatalos nyelvén olvasni. Saját hazájuk nyelvét használhatják az Európai Parlamentben a képviselõk vagy a Tanácsban a tagállamok miniszterei is. Mindez vonatkozik a magyar nyelvre is. A munkamegbeszéléseken az unió intézményeiben mindazonáltal – a tolmácsés fordítási költségek csökkentése és a munka hatékonyságának növelése érdekében – a szakértõk, a tisztviselõk általában az uniós alkalmazottak nagy többsége által beszélt munkanyelveket használják, így az angolt, a franciát és a németet. Ezt a munkaszintû nyelvhasználatot az uniós intézmények mûködési rendjükben szabályozzák.

Az Európai Unió hivatalos nyelveinek száma a 2004. május 1-jei bõvítéssel 20ra, majd a 2007. január 1-jei bõvítéssel 22re emelkedett, ugyanekkortól számít az ír nyelv (gael) is hivatalos nyelvnek, így tehát az EU-nak jelenleg 23 hivatalos nyelve van. Ezek a következõk: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén.

Milyen jogokat biztosít az uniós polgárság intézménye?

Uniós polgár az a személy, aki az unió valamely tagállamának állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárok jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni. Választójoggal rendelkeznek és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan 11

„Egyesülve a sokféleségben”, amelynek üzenete, hogy az Unió egyesíti az európaiakat, s a különféle kultúrák, hagyományok és nyelvek sokféleségükkel gazdagabbá teszik a kontinenst. Az unióban minden év május 9-én ünneplik az ún. Európa-napot, Robert Schuman 1950. május 9-én elõterjesztett, Európa újjászervezésérõl szóló javaslatára emlékezve, amit a mai Európai Unió megszületéséhez vezetõ elsõ lépésnek tekinthetünk. Ezeket a gyakorlatban minden tagállam által használt jelképeket az eredeti elképzelések szerint jogilag is megerõsítette volna az Alkotmányszerzõdés, de az erre vonatkozó passzusok a francia és a holland elutasítás után nem kerültek be a Lisszaboni Szerzõdés szövegébe. A Lisszaboni Szerzõdéshez azonban 16 tagállam, köztük Magyarország, nyilatkozatot csatolt, amely szerint a zászlót, a himnuszt, a jelmondatot, az Európa-napot, valamint az eurót is polgáraiknak az EU-hoz való kötõdése jelképeként ismeri el. Az Európai Parlament az EU zászlaját, himnuszát, jelmondatát és az Európa-nap megünneplését 2008. október 9-i határozata alapján saját szimbólumaiként fogadta el.

harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Az uniós polgárok jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni. Jogosultak továbbá írásban az EU hivatalos nyelveinek bármelyikén az unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez fordulni, és ugyanazon a nyelven választ kapni.

Melyek az Európai Unió jelképei?

Az Európai Unió jelképei az EU zászlaja, himnusza, jelmondata, valamint az Európanap. Az unió egyik legkézzelfoghatóbb jelképe emellett közös pénzneme, az euró, amely 2002. január 1-jén jelent meg a készpénzforgalomban. Az EU zászlaja kék alapon 12 aranysárga csillag alkotta körbõl áll, mely Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is szimbolizálja. A zászlót 1986 eleje óta használja valamennyi európai intézmény. Az unió himnusza Ludwig van Beethoven IX. szimfóniája Örömódájának részlete. A himnusz az Európában hirdetett szabadság, béke és szolidaritás ideáljait fejezi ki. Az unió jelmondatát egy felhívást követõen 2000-ben választották ki. A jelmondat:

Mi a lisszaboni stratégia?

A lisszaboni stratégia eredeti célja az volt, hogy 2010-re az Európai Unió a világ 12

utáni vámokat, másrészt a mezõgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. A TOR tehát tisztán uniós bevétel, és közvetlenül következik az EU-politikákból, ugyanakkor a tagállam szedi azt be. Ezért a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-tõl kezdõdõen 25 százalék). Az áfaalapú saját forrásokat minden tagállamra egységes kulcs alkalmazásával állapítják meg, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelõen kiszámított, harmonizált tagállami áfaalapra kell vetíteni. 2004tõl kezdõdõen a tagállamoknak áfaalapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük (2001-ig ez 1 százalék volt, míg 2002 és 2004 között 0,75 százalék). A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy fedezni lehessen az EUköltségvetés kiadásait, mert a többi forrás ma már nem elegendõ azok finanszírozására. Ezt a forrást az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki. A tagállamok GNI-ját az uniós szabályok alapján kell kiszámítani.

legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható fejlõdésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt. A stratégia ennek eléréséhez számos eszközt rendelt, és feladatokat adott a tagállamoknak. A lisszaboni stratégiát 2005-ben felülvizsgálták, de eszközeinek nemzeti/tagállami jellegében kevés változás történt. A felülvizsgálat szerint nemzeti programok készültek, amelyek teljesítését a Bizottság figyelemmel kíséri, az Európai Tanács tavaszi ülésén minden évben megvizsgálják a program elõrehaladását. A stratégia célrendszere továbbra is aktuális, megújítása nagyrészt a magyar elnökség idejére esik, és eszközeinek gazdagodása attól függ, hogy a soron következõ pénzügyi keret felhasználása és fõ prioritásai tekintetében a tagállamok milyen megállapodásra jutnak.

Milyen forrásokból gazdálkodik az Európai Unió?

Az EU-költségvetés bevételeit a saját források rendszere biztosítja. Ez a tradicionális saját forrásokból, az áfaalapú saját forrásokból és a GNI-forrásból áll. A tradicionális saját források (TOR) a vámunió és a közös agrárpolitika mûködésébõl származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik országokból érkezõ import

Mi az ún. pénzügyi keret?

A pénzügyi keret egy több évre, az utóbbi idõben 7 éves periódusokra szóló megállapodás a pénzügyi elõirányzatokról 13

(kiadásokról és bevételekrõl). Ezeket az elõirányzatokat egyfelõl az integrációs feladatok, másfelõl a tagállamok befizetési készségének egyeztetése alapján alakítják ki. Többéves politikai egyeztetés/vita eredménye az Európai Tanács szintjén létrejövõ megállapodás, amelyet a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament ún. intézményközi megállapodásba foglal. Ez a megállapodás, illetve ennek elõirányzatai képezik az éves költségvetési tervezetek alapját. A pénzügyi keret az EU tevékenységét széles körû kiadási kategóriákba, fejezetekbe csoportosítja, és minden fejezetre nézve meghatározza, hogy legfeljebb mennyi pénzt lehet ezek keretében egy-egy év során elkölteni. Az EU éves költségvetésének összeállításánál pedig tiszteletben kell tartani a megfelelõ felsõ értéket, más néven a „plafont”. A jelenlegi, 2007 és 2013 közötti pénzügyi keret kiadási oldalának maximumát közel 975 milliárd euróban határozták meg.

sét segítõ kohéziós politikának. E két politika igénye jóval több, mint a kiadások kétharmada. A költségvetés emellett eszközöket biztosít a közösségi politikák, célok megvalósítását segítõ különféle (például oktatási, kulturális, ifjúsági, kutatás-fejlesztési) programoknak is. Külön pénzügyi fejezet tartalmazza azokat a kiadásokat, amelyeket az unió külkapcsolati céljaira fordít, például a csatlakozni kívánók felzárkóztatására, a szomszédságpolitika támogatására, a fejlõdõ országok, a mediterrán együttmûködés, valamint különféle világméretû tematikus programokra. E fejezet tartalmazza azokat a pénzügyi eszközöket is, amelyeket a közös kül- és biztonságpolitika közösen elhatározott nemzetközi akcióira fordítanak. Az unió intézményeit is mûködtetni kell, erre szolgál az adminisztratív kiadások fejezet.

Mi volt az Európai Alkotmány, és hogyan lett belõle Lisszaboni Szerzõdés?

Mire költi a pénzét az EU?

Az unió költségvetése biztosítja a közös politikák végrehajtásához szükséges közösségi pénzügyi eszközöket. Kiemelt költségvetési kiadási vonzata van a közös agrárpolitikának, valamint a tagállamok fejlettségi szintjeinek közeledé-

Az Európai Tanács 2001. decemberi, laekeni ülésen a tagállamok nyilatkozatot fogadtak el az unió hosszabb távú intézményi átalakítását, illetve az integráció mélyítésének kérdéseit megvitató 2004-es kormányközi konferencia elõkészítésérõl, 14

Az Európai Tanács 2005. júniusi ülésén elhatározott gondolkodási periódust követõen a német elnökség alatt kezdõdött meg a szerzõdés újrafogalmazása a tagállami vélemények és igények alapján. Az új szerzõdést 2007 decemberében Lisszabonban írták alá, ezért kapta az eredetileg reformszerzõdésnek elnevezett dokumentum a Lisszaboni Szerzõdés nevet.

melyben rendelkeztek az Európai Konvent felállításáról, amelynek feladata egy egységes szövegû „alkotmányos szerzõdés” tervezetének megalkotása volt. A Konvent által alapként elõterjesztett és a tagállamok kormányközi konferenciája által továbbfejlesztett alkotmányszerzõdés szövegében végül a tagállamok 2004. június 18-án állapodtak meg egyhangúlag. A dokumentumot 2004. október 29-én, Rómában írták alá. Az alkotmányszerzõdés célja az volt, hogy átláthatóbbá és hatékonyabbá tegye az Európai Uniót, és kellõ rugalmasságot biztosítson a további fejlõdéshez. Emellett egyszerûsíteni kívánta az unió mûködését szabályozó számos egymásra épülõ, egymást módosító, kiegészítõ szerzõdésrendszer kezelhetõségét azzal, hogy az alapszerzõdésnek minõsíthetõ dokumentumokat egyetlen dokumentumba törekedett egyesíteni. Az unió külsõ képviseletét egyértelmûbbé tevõ rendelkezéseket is elfogadtak a közös kül- és biztonságpolitika területét érintõen. Az alkotmányszerzõdés a tervek szerint két évvel aláírása után lépett volna életbe, ám 2005-ben a ratifikációs folyamat során a szöveg a francia és a holland népszavazáson negatív értékítéletet kapott, nem anynyira a tervezet lényegi tartalma miatt, hanem az alkotmányra utaló megnevezéshez tapadó félreértelmezések, belpolitikai problémák, euroszkeptikus nézetek és egészében véve a szerzõdéshez kapcsolódó rossz belsõ lakossági felkészítés, a rossz kommunikáció miatt.

Melyek a fõbb különbségek az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerzõdés között?

Elnevezés A Lisszaboni Szerzõdés elnevezésébõl elmarad a sokakból ellentmondásos érzést kiváltó alkotmány szó, és az új szerzõdés nem léphet az összes korábbi szerzõdés helyébe, hanem a korábbi alapszerzõdések módosításával léphet majd hatályba. A Lisszaboni Szerzõdés az Európai Unióról szóló szerzõdést (EUSz), és az Európai Közösséget létrehozó szerzõdést (EKSz) módosítja majd. Az EUSz jelenlegi elnevezése megmarad, míg az EKSz új elnevezése az unió mûködésérõl szóló szerzõdés lesz, amely lehetõvé teszi, hogy az Európai Unió külön jogi személyiséget kapjon. Szimbolikus elemek Csakúgy, mint az alkotmány elnevezés, az EU szimbólumai is túl föderalisztikusnak 15

határozatoknak nevezik majd az uniós jogszabályokat.

bizonyultak a tagállamoknak, így a Szerzõdésben nem lesz az unió jelképeit említõ cikkely. Az a tény azonban, hogy a szimbólumok nem kaptak jogi megerõsítést, a gyakorlaton nem változtat: a tagállamok ugyanúgy használják majd az uniós jelképeket, mint a korábbiakban.

A döntéshozatal A 2004-es kormányközi konferencián elfogadott kettõs többségû szavazási rendszer csak 2014. november 1-jén lép hatályba, amely idõpontig a jelenlegi, Nizzában bevezetett minõsített többségû rendszer alkalmazandó. Ezen idõpontot követõen, a 2017. március 31-ig tartó átmeneti idõszak alatt, amennyiben egy döntést minõsített többséggel kell elfogadni, a tagállamok kérhetik, hogy azt a nizzai rendszer szabályai szerint fogadják el.

Az unió külügyminisztere Nagy-Britannia követelésének engedve a Lisszaboni Szerzõdésben a külügyminiszteri posztot az „unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõje” névre keresztelték. A kül- és biztonságpolitikáért felelõs fõképviselõ egyfelõl önálló poszt, másfelõl pedig õ lesz az Európai Bizottság alelnöke is. Az Alapjogi Charta Az alapvetõ jogokat védõ egyezmény az Európai Alkotmány szerves részét képezte, a II. rész tartalmazta azt. A Lisszaboni Szerzõdésnek ezzel ellentétben nem része a Charta, ugyanakkor azt jogilag kötelezõ jogszabálynak ismeri el.

Mit tartalmaz a Lisszaboni Szerzõdés?

A Lisszaboni Szerzõdés egy több évig tartó tárgyalássorozatot zárt le, amelyet az intézményi kérdések témájában folytattak a tagállamok. Az új Szerzõdés – hatálybalépése esetén – módosítja a jelenlegi EU- és EKSzerzõdést, ám nem lép azok helyébe. A dokumentum biztosítani fogja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy az unió meg tudjon felelni a jövõ kihívásainak, és válasszal szolgáljon a polgárok által megfogalmazott igényekre. A Lisszaboni Szerzõdés rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, például az

Jogi aktusok Az alkotmányszerzõdés eredeti szándéka szerint egyszerûsíteni kívánta a közösségi jogszabályok bonyolult rendszerét: áttekinthetõbbé kívánta tenni a különbözõ jogi aktusokat. Bevezette volna az európai törvény és az európai kerettörvény elnevezéseket. A kompromisszum értelmében azonban e két megnevezést elvettették, s ennek következményeképpen a jövõben továbbra is irányelveknek, rendeleteknek és 16

A nemzeti parlamentek is jogot kapnak arra, hogy módosítást kezdeményezzenek valamely uniós jogszabálytervezetben, egymillió uniós polgár pedig közös petícióban uniós jogalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottságnál. A Lisszaboni Szerzõdés lehetõvé teszi, hogy a tagok harmada még szorosabb integrációba – úgynevezett megerõsített együttmûködésbe – kezdhessen valamely témában, feltéve, hogy ennek célja összhangban áll az alapvetõ uniós célokkal, és kezdeményezésük nyitott valamennyi tagállam elõtt.

emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlõ esélyek és az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozók jogai – védelmének elvét. A Szerzõdés jogilag kötelezõ szövegnek ismeri el az Alapjogi Chartát, és egységes jogi személyiséget teremt az unió számára. Az Európai Tanács élén bevezeti az állandó elnöki tisztséget. Az elnököt az Európai Tanács két és fél évre nevezi majd ki, egyszer megújítható mandátummal. Létrehozza az EU külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõjének posztját, amelynek betöltõje elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit, és egy személyben az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelõs alelnöke. A Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv marad, hogy minden ország egyegy biztost állíthat. 2014-tõl azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másként. 2014-tõl feltételesen, 2017-tõl végérvényesen módosítja a jelenlegi szavazati rendszert, új szabályokat vezetve be a minõsített többség, illetve a döntési folyamatot blokkolni akaró tagállami képesség meghatározására. A minõsített többséggel történõ szavazást még tovább szélesíti a bel- és igazságügyi együttmûködés legtöbb területére. Az Európai Parlament számára a fõszabály a jogalkotási eljárásban az együttdöntés lett, ami jelentõs lépés az ún. demokratikus deficit csökkentésében.

Mikor lép hatályba a Lisszaboni Szerzõdés?

A Lisszaboni Szerzõdés csak azt követõen léphet hatályba, hogy azt a huszonhét uniós tagállam mindegyike ratifikálta. Az egyes tagállamok maguk dönthetik el – az ország alkotmányos szabályaival összhangban –, hogy a ratifikációra népszavazás vagy parlamenti szavazás útján kerül-e sor. A tagállamok többsége már megszavazta a Lisszaboni Szerzõdést, az írek azonban a 2008. június 12-én megtartott referendumon elutasították azt. A ratifikációs folyamat vége, így az új szerzõdés hatálybalépésének idõpontja kérdéses. A cél eredetileg az volt, hogy a 17

ban a Tanács dönt a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról, majd elfogadás esetén a csatlakozási tárgyalások megkezdésérõl. Az 1993. júniusi koppenhágai európai tanácsi ülésen határozták meg azon feltételeket, amelyeket a csatlakozni kívánó középkelet-európai országoknak teljesíteniük kellett uniós tagságuk elnyerése érdekében. A tagjelölt államoknak a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését, illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét garantáló stabil intézményekkel, valamint mûködõ piacgazdasággal kell rendelkezniük, és képesnek kell lenniük arra, hogy megbirkózzanak az unión belül érvényesülõ versenyviszonyokkal és piaci erõkkel. Mindezek mellett vállalniuk kell a tagsággal járó kötelezettségeket, különösen a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitûzéseit. A csatlakozni kívánó országoknak át kell venniük a közösségi joganyagot, az acquis communautaire-t. A felsorolt feltételek kiegészülnek azzal, hogy az uniónak is alkalmasnak kell lennie új tagok befogadására.

ratifikációt követõen a szerzõdés rendelkezéseit már a 2009 júniusában esedékes európai parlamenti választásokat megelõzõen alkalmazni lehessen. Az Európai Tanács 2008. decemberi ülésén egyetértés alakult ki abban, hogy az ír választók számára a többi tagállam – aggályaik leküzdése érdekében – bizonyos garanciákat vállal, és ennek alapján 2009 õszére várható az új ír népszavazás. Ennek sikere esetén a Lisszaboni Szerzõdés 2009 végén, 2010 elején hatályba léphet. Az Európai Unió mûködésének alapját a továbbiakban is a 2003-ban hatályba lépett Nizzai Szerzõdés és a további csatlakozási szerzõdések módosításai jelentik mindaddig, amíg az EU-tagországok mindegyikében le nem zárul a ratifikációs folyamat.

Mi a feltétele annak, hogy egy ország csatlakozhasson az Európai Unióhoz?

Az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 49. cikkelye értelmében bármely olyan európai állam kérheti felvételét az unióba, amely tiszteletben tartja a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvetõ szabadságok és a jogállamiság alapelveit. Kérelmét a Tanácshoz kell benyújtania. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy készítsen véleményt a jelentkezõ ország tagságra való alkalmasságáról. A vélemény birtoká-

Hogyan bõvül tovább az Európai Unió?

Jelenleg három tagjelölt ország is vár arra, hogy az Európai Unió tagja lehessen. Ehhez legközelebb Horvátország áll, amely 2004 júniusában vált hivatalosan tagjelölt 18

országgá, s a csatlakozási tárgyalások 2005. október 3-án kezdõdtek meg. Törökországgal szintén 2005. október 3án kezdõdtek meg a csatlakozási tárgyalások, de az unió már korábban jelezte, hogy Törökország tagságára csak 2014 után kerülhet sor, ha a feltételeknek eleget tesz. 2005 decemberében az Európai Tanács jóváhagyta Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tagjelölti státusát is, ugyanakkor a csatlakozási tárgyalásokat még nem kezdte meg az országgal. Úgynevezett potenciális tagjelölt országok továbbá, amelyek késõbb az Európai

Unió tagjai lehetnek: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó (az ENSZ Biztonsági Tanács 1244-es határozata szerint), Montenegró és Szerbia. A 2008-ban Európába is begyûrûzõ pénzügyi és gazdasági válság hatására mára Izland csatlakozása is elképzelhetõvé vált, a kis skandináv állam azonban még nem adta be hivatalosan tagfelvételi kérelmét. Forrás, további információ: EUvonal, Európa portál

19

UTAZÁS, TARTÓZKODÁS · a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, mûanyag), illetve · a 2000. január 1-jét követõen kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolható.

Milyen okmányokkal utazhatunk be más uniós tagállamokba?

Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történõ utazást; a schengeni övezeten belül pedig megszûnt a belsõ határellenõrzés is. Ez utóbbi kedvezmény a magyar állampolgárok számára 2007. december 21-étõl élvezhetõ. Az Európai Gazdasági Térség tagállamai (az EUtagállamok + Izland, Liechtenstein és Norvégia), illetve Svájc területére a beutazás, illetve ezen államok területén történõ utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában, útlevél nélkül is lehetséges.

A tagállamok polgárainak unión belüli utazásaihoz természetesen változatlanul használható az érvényes útlevél is. A Magyar Köztársaság az Európai Uniónak valamennyi személyi igazolványformát bejelentette, érvényességi idõkorlátozás nélkül. Ezeket az EU Tanácsának PRADO (eredeti személyazonosító és úti okmányok online nyilvántartása) adatbázisa alapján (www.consilium.europa.eu/prado) minden tagállam hatóságának el kell fogadnia. Ugyanakkor a gyakorlatban inkább az új típusú, kártyaformájú személyazonosító igazolvány vagy útlevél használata javasolt, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály. A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezõ kiskorú magyar állampolgárok (tehát a 14. életév betöltése elõtt) továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre. A határellenõrzés schengeni övezeten belül való megszüntetése ugyanakkor nem zárja ki, hogy az övezeten belül az adott tag-

A személyi igazolvánnyal történõ utazás joga az összes forgalomban lévõ személyi igazolvány típussal, azaz · az 1991. április 1-je elõtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel); · az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel); 20

állam erre feljogosított szervei ellenõrizhessék a személyi igazolványok vagy útlevelek alapján a külföldi állampolgárok személyazonosságát. Ezért egyik vagy másik érvényes dokumentummal a schengeni övezetben mozgó külföldi állampolgároknak, így a magyar állampolgároknak is rendelkezniük kell. Az EGT-országokba utazás esetén a problémák elkerülése érdekében javasolt, hogy a szülõi kíséret nélkül utazó kiskorú, fiatalkorú (18 éven aluli) vagy a vele utazó kísérõ személy vigye magával a szülõk (ha csak az egyik szülõvel utazik, akkor a másik szülõ) magyarul, illetve a cél- és tranzitország nyelvén készült (vagy fordítással ellátott), két tanú által aláírt nyilatkozatát, amelyben hozzájárul a kiskorú külföldre utazásához, ottani tartózkodásához. Hivatalos fordítás, közjegyzõi hitelesítés nem szükséges, de a nyilatkozat lehetõség szerint a magyar mellett készüljön még el a meglátogatni szándékozott ország nyelvén is. A szülõi hozzájárulási nyilatkozat kiállításához nincs egységes uniós formanyomtatvány. Fontos megjegyezni, hogy a magyar vezetõi engedély (jogosítvány), ami itthon személyazonosításra is alkalmas, az EUban nem elfogadott úti okmány (nincs benne a fenti EU-s adatbázisban).

Mely országokba utazhatunk még személyi igazolvánnyal?

A személyazonossági igazolvánnyal történõ utazásra, beleértve az átutazást is, az EGT-n és Svájcon kívüli harmadik államokba csak abban az esetben van mód, ha azt uniós jogszabályok, illetve az EU jogrendjébe illeszkedõ, EU által kötött vagy jóváhagyott nemzetközi szerzõdés kifejezetten lehetõvé teszi. Kétoldalú nemzetközi szerzõdés alapján személyi igazolvánnyal jelenleg Horvátországba, 2009. június 28-ától pedig Bosznia-Hercegovinába és Macedóniába lehet még utazni.

Mit értünk schengeni együttmûködésen?

A Schengeni Megállapodás öt EU-tagállam (a Benelux államok, Franciaország és Németország) által 1985-ben aláírt megállapodás a közös határokon folytatott ellenõrzések fokozatos megszüntetésérõl. Az 1990-ben aláírt Schengeni Egyezmény az 1985-ös megállapodást végrehajtó jogi aktus, amely rendelkezik az aláíró államok belsõ határain folytatott ellenõrzések eltörlésérõl, meghatározza a külsõ határokon alkalmazott ellenõrzések közös szabályait, és bevezeti azokat a kísérõ intéz21

Magyarországon, amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését kéri, kérésével vagy az Országos Rendõr-fõkapitányság SIRENE-irodáját, vagy az adatvédelmi biztost kell megkeresnie.

kedéseket, amelyek lehetõvé teszik a belsõ határellenõrzések megszüntetését. A Schengeni Egyezmény 1995-ben lépett hatályba. A Schengeni Megállapodáshoz tartozó tagállamok, társult tagok köre folyamatosan bõvült. Az 1997-ben aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerzõdés a schengeni rendszert, az azzal kapcsolatos rendelkezéseket az EU alapszerzõdésének részévé tette. E rendszer egyre inkább fontos eszköze az övezeten belüli biztonság érdekében folyó belés igazságügyi együttmûködésnek, a terrorizmus elleni harcnak.

Mikor vált Magyarország a schengeni együttmûködés részesévé?

A schengeni együttmûködés az Amszterdami Szerzõdés óta az EU keretei között folyik. A 15 „régi” EU-tagállam közül csak Nagy-Britannia és Írország kért és kapott lehetõséget az együttmûködésbõl való teljes kimaradásra. Minden más uniós tagállamnak, így az újonnan csatlakozottaknak is a „schengeni” együttmûködés tagjává kell válniuk az Amszterdami Szerzõdés értelmében. Magyarország a Csatlakozási Szerzõdésben vállalta a schengeni rendszer mûködtetéséhez szükséges uniós joganyag átvételét, és az ehhez szükséges feltételek biztosítását. Az erre való felkészülés már a csatlakozás elõtt megkezdõdött, de a teljes felkészültség (jogi, személyi, infrastrukturális) biztosítására még egy átmeneti idõszak volt szükséges. A felkészüléshez az EU anyagi támogatást is nyújtott. Gyakorlatilag 2007 decemberében (21én) „karácsonyi ajándékként” ünnepelhet-

Mi a Schengeni Információs Rendszer?

A Schengeni Információs Rendszer (angol rövidítéssel SIS) a szerzõdõ államok biztonsági hatóságait összekötõ informatikai hálózat, ahonnan a tagállamok rendõrségei és erre felhatalmazott hatóságai adatokat kaphatnak egyes személyekrõl (körözés vagy beutazási tilalom alatt álló egyének), illetve ellopott vagy elveszett tárgyakról, jármûvekrõl. A rendszer célja a közbiztonság, a közrend és a nemzetközi személyforgalommal összefüggõ biztonsági intézkedések elõsegítése. A SIS mûködését egy nemzeti és helyi rendõri, vámügyi és igazságszolgáltatási szervek képviselõibõl álló, 24 órás kölcsönös információs szolgálatot fenntartó hálózat, a SIRENE is segíti. 22

A belsõ határok a schengeni államok közös, szárazföldi határai, beleértve az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határokat, a schengeni államok belsõ légi járatok indítására és fogadására szolgáló repülõtereit, valamint a tagállamok tengeri, folyami és tavi kikötõit, melyek rendszeres kompközlekedés céljára szolgálnak. Ilyen belsõ határnak minõsül Magyarország szempontjából a magyar–osztrák, a magyar–szlovák és a magyar–szlovén határszakasz. Ezeken a határokon a magyar állampolgárok (és a többi uniós polgár) határellenõrzés nélkül, bármikor és bárhol – tehát nem csak a korábbi kijelölt határátkelõhelyeken – átléphetnek. Külsõ határ egy schengeni tagállamnak minden olyan határa, amely nem Schengen-tag EU-országgal vagy harmadik állammal határos. A külsõ határokon a schengeni normáknak megfelelõ szigorú határellenõrzés van érvényben, az uniós polgárok azonban ezen határokon belépve csak ún. minimumellenõrzés alá esnek, amely az okmány ellenõrzésébõl és személyazonosításból áll. Magyarország határszakaszai közül külsõ határnak minõsül a magyar–ukrán, a magyar–román, a magyar–szerb és a magyar–horvát szakasz.

tük a teljes jogú schengeni tagság eléérését, ami azt jelenti, hogy a magyar határ Szerbia, Horvátország és Ukrajna tekintetében az unió külsõ határa és a schengeni övezet határa lett egyben, míg Románia irányában ez a schengeni határunk nem az EU külsõ határa.

Mely országok tagjai a schengeni övezetnek?

Jelenleg 25 európai állam részese a schengeni megállapodásnak. A 27 uniós tagállam közül Bulgária, Ciprus és Románia nem tagja a schengeni övezetnek, az Egyesült Királyság, valamint Írország pedig csak a rendõri együttmûködésben vesz részt. Ugyanakkor Izland, Norvégia és Svájc – melyek nem uniós tagállamok – az együttmûködés teljes jogú tagjai.

Hogyan változott meg a határátlépés és a határellenõrzés Magyarország schengeni tagságát követõen?

A schengeni övezethez való csatlakozást követõen Magyarország határai között megkülönböztetünk ún. schengeni külsõ és schengeni belsõ határokat. 23

Magyarország schengeni csatlakozása után hogyan utazhatnak Magyarországra az Ukrajnában, illetve Szerbiában élõ magyarok?

Mi a mélységi ellenõrzés?

A belsõ határokon való ellenõrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenõrzési rendszert mûködtetnek. Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendészetért felelõs hatóságok munkatársai igazoltathatják a tagállamok és a harmadik ország állampolgárait is. Ez nem egy „beljebb tolt határt” jelent, az igazoltatásra nem folyamatosan, és nem helyhez kötötten kerül sor.

Ahogy az uniós csatlakozás, s ezzel együtt az Ukrajnával és Szerbiával szemben 2003-ban bevezetett vízumkötelezettség sem akadályozta aránytalanul a kapcsolattartást – így a magyar–magyar kapcsolatokat sem –, úgy schengeni csatlakozásunk sem járt ezzel a következménnyel. A magyar diplomácia hosszú ideje dolgozott azon, hogy a határok ne jelentsenek szükségtelen akadályt a kereskedelmi, társadalmi, kulturális és regionális együttmûködésben. Igaz ez a schengeni külsõ határokra is. Magyar sikernek is betudható, hogy 2007 januárjától a tagállamok közösségi jogi keretek között kishatárforgalmi megállapodásokat köthetnek, és a szomszédos vízumkötelezett országok vonatkozásában a schengeni vízum díja nem emelkedett, sõt vízumkönnyítési megállapodások születtek, amelyek érdemi könnyítéseket eredményeztek. A magyar nyelv és identitás, a magyarországi tanulás, valamint a családi kapcsolatok ápolásának céljára szolgáló ingyenes nemzeti vízum kiadásának rendje megmaradt. A kishatárforgalmi megállapodás alapján az ukrán–magyar határ két oldalán ötven-ötven kilométeres övezetben élõ lakosok számára akár öt évig érvényes, ismé-

A Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezõ, harmadik országból származó személyek szabadon utazhatnak más uniós tagállamba?

Magyarország schengeni tagságával a magyar bevándorlási, tartózkodási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési, EK letelepedési engedéllyel, tartózkodási kártyával, illetve állandó tartózkodási kártyával rendelkezõ külföldiek az okmány érvényességi idején belül 6 havonként legfeljebb 3 hónapig (90 napig) vízum nélkül tartózkodhatnak a többi schengeni tagállam területén. Az utazáshoz azonban mindenképpen szükségük van érvényes nemzeti útlevelükre is. 24

ladó értékû készpénzt, illetve könnyen átváltható eszközöket (kötvény, részvény, utazási csekk stb.) tartanak maguknál. Ezen intézkedés bevezetésének célja az Európai Unió biztonságának megszilárdítása, a bûnüldözés céljainak hatékony szolgálata, valamint a pénzmosás, a terrorizmus és egyéb bûncselekmények elleni fellépés támogatása.

telt belépést és hat hónapon belül három hónapos tartózkodást lehetõvé tévõ kishatárforgalmi engedélyek állíthatók ki. A kijelölt határövezetben élõk a vízumhoz képest könnyített feltételekkel igényelhetik a határövezetben való tartózkodásra feljogosító engedélyt, amelynek díja 20 euró. Az egyezmény a határ ukrán oldalán mintegy 400–500 ezer embert érint, köztük a közel 170 ezer fõs kárpátaljai magyarság mintegy 90 százalékát. A magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Ukrajnába. Az ukrán állampolgárok számára a schengeni vízum az EK-ukrán vízumkönnyítési megállapodás értelmében 60 helyett 35 euróba kerül.

Hogyan vihetem magammal kutyámat, macskámat az EU más tagállamaiba?

2004. október 1-jétõl létezik az ún. háziállat-útlevél, amely megkönnyíti a háziállatok uniós tagállamok közötti utaztatását. Minden macskának és kutyának rendelkeznie kell állatútlevéllel, amely unió-szerte elismert igazolásként szolgál arra, hogy a háziállat megkapta a veszettség elleni védõoltást. Az útlevél egyéb információkat is tartalmaz arról, hogy az állat elõzõleg milyen orvosi kezelésben, ellátásban részesült. Írországba, Svédországba, Máltára vagy az Egyesült Királyságba háziállattal utazóknak jelenleg a fentiek mellett szüksége van más tesztekre is, amelyeket a veszettség elleni védõoltás után végeznek el az állaton, annak ellenõrzésére, hogy a védõoltás valóban hatékony volt-e. Az állatútlevelet – ellentétben a lakosság számára készült útlevéllel – nem az ön-

Mennyi pénzt vihetek magammal, ha külföldre utazom?

A Római Szerzõdés szerint a Közösségen belüli készpénzmozgás nem esik korlátozás alá. A tõke szabad mozgása elvének értelmében a pénzeszközök szabadon átvihetõk más tagállamokba, az EU-n belüli utazás esetén tehát ehhez külön kiviteli, illetve behozatali engedély nem szükséges. Ugyanakkor az Európai Unióba belépõ, vagy az EU-t elhagyó utazókat illetõen más a helyzet: a 2007. június 15-étõl hatályos 1889/2005/EK rendelettel összhangban nyilatkozatot kell tenniük a vámhatóságnak, amennyiben 10 000 euró vagy azt megha25

kormányzatok okmányirodáiban, hanem az állatorvosoknál lehet igényelni. Az állatútlevél kiállítására minden olyan állatorvos jogosult, aki rendelkezik az illetékes állategészségügyi hatóságtól az ebek veszettség elleni védõoltásának végzésére vonatkozó engedéllyel. Az állatútlevél sorszámozott, szigorú számadású okirat, amelyet a jogosult állatorvosok a Magyar Állatorvosi Kamarától szereznek be. További információ az állatútlevéllel kapcsolatban a www.petpassport.hu oldalon olvasható.

Utazhatunk-e vízum nélkül az Egyesült Államokba, Kanadába mint uniós polgárok?

Az uniós tagság nem szüntette meg a magyar állampolgárok számára harmadik országokban elõírt vízumkötelezettséget, a vízummentesség csak Magyarország és az adott ország közötti kétoldalú megállapodás eredménye lehet. Fontos tudni, hogy míg az Európai Uniónak van közös vízumpolitikája, és az 539/2001 EK rendelet tartalmazza az uniós határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esõ, illetve e kötelezettség alól mentes állampolgárok országainak listáját, addig a harmadik országok nem alkalmaznak egységes vízumszabályokat a különbözõ uniós tagállamok állampolgáraival szemben. 2008. november 17-tõl a magyar állampolgárok a Vízummentességi Program keretében üzleti vagy magáncélból 90 napnál nem hosszabb idõtartamra vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba, amenynyiben elektronikus chipet tartalmazó érvényes magyar útlevéllel, a vissza-, illetve továbbutazásra jogosító jeggyel és a Belbiztonsági Minisztérium ESTA (utazási engedélyt jóváhagyó elektronikus rendszer) weboldalán keresztül kapott érvényes engedéllyel rendelkeznek. Kanada 2008. március elsején törölte el a magyar állampolgárokkal szembeni látogatói vízumkötelezettséget.

Vihetek-e magammal hústermékeket más tagállamba?

Mivel az EU-ban a hús- és tejtermékek tekintetében szigorú, közös állat-egészségügyi szabványok vannak érvényben, az unión belül szállításukra nem vonatkoznak korlátozások. Abban az esetben azonban, ha valaki az EU-n kívülrõl érkezik, hivatalos állat-egészségügyi okmányok nélkül nem hozhat magával húst, húsipari termékeket, tejet, illetve tejterméket. Ezeket a szabályokat a súlyos állatbetegségek elterjedésének megelõzése érdekében vezették be. Speciális mennyiségi korlátozások vonatkoznak a Feröer-szigetekrõl, Grönlandról, Izlandról, Liechtensteinbõl, Andorrából, Norvégiából, San Marinóból, Horvátországból és Svájcból származó termékek behozatalára. 26

Érvényes-e az EU-ban a magyar gépjármû-vezetõi jogosítvány?

Milyen feltételekkel tartózkodhatunk más uniós tagállamban?

Az Európai Unió tagállamai által kibocsátott nemzeti jogosítványok az EU egész területén érvényesek. Ennek megfelelõen a magyar állampolgárok magyar jogosítványukat (bármelyik típusút) szabadon használhatják azoknak a jármûkategóriáknak a vezetéséhez, amelyek a jogosítványban fel vannak tüntetve. Az EU várhatóan 2013-tól vezeti majd be az új, kártyaformátumú egységes európai jogosítványt. Az új jogosítvány hitelkártya formátumú, mûanyag lapocska lesz, amely a hamisítások ellen is számos elemet tartalmaz majd. Az új szabályok szerint az egy tagállamban betiltott jogosítvány a többi EU-tagállamban sem használható majd. A magyar vezetõi engedélyeket tehát elismerik az unió valamennyi országában, de fontos megjegyezni, hogy ez az elismerés kizárólag a gépkocsik vezetésére vonatkozik, úti okmánykényt nem fogadják el. Másik tagállamba történõ utazásunkhoz tehát mindenképpen szükséges útlevél vagy személyi igazolvány is.

A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok (és családtagjaik – tekintet nélkül állampolgárságukra) szabadon mozoghatnak és tartózkodhatnak az Európai Unió tagállamaiban, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc területén. Három hónapon túl történõ tartózkodás esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körû betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.

Milyen okokból korlátozhatják egy uniós polgár beutazási és tartózkodási jogait?

A tagállamok állampolgárságra tekintet nélkül, közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból korlátozhatják az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát. Az okok azonban nem szolgálhatnak gazdasági célokat. A közrendi vagy közbizton27

sági okokból hozott intézkedések kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak, ami valódi, közvetlen és kellõen súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvetõ érdekére. Uniós polgárral szemben nem hozható kiutasítási határozat, amennyiben kiskorú, vagy ha huzamos tartózkodási joggal rendelkezik az ország területén (10 év), kivéve súlyos közrendi vagy közbiztonsági okokból. Közegészségügyi okból korlátozó intézkedéseket olyan, esetlegesen járványt okozó betegségek indokolják, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet megfelelõ jogi eszközei határoznak meg, valamint fertõzõ betegségek és ragályos parazitás megbetegedések. A megérkezés napjától számított három hónap elteltével jelentkezõ betegségek nem teremtenek alapot a fogadó állam területérõl való kiutasításra.

mely tagállama is elláthatja, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Ez a gyakorlat fordítva is érvényesül, így a magyar konzuli szolgálat is elláthatja az Európai Unió polgárának érdekvédelmét, ha az Európai Unió tagállamának az adott országban nincs diplomáciai vagy konzuli képviselete.

A diákok és a nyugdíjasok elköltözhetnek-e az Európai Unió más tagállamaiba?

A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy az uniós polgárok szabadon mozoghatnak, illetve tartózkodhatnak az Európai Unió tagállamaiban, azaz szabadon válthat lakóhelyet a tanulmányait más tagállamban folytató diák, a migráns munkavállaló és a költözni vágyó nyugdíjas is. Ezt segíti, hogy fõszabály szerint minden uniós polgár egyidejûleg akár két lakóhellyel is rendelkezhet az Európai Unióban. Az egyik a bejelentett (állandó) lakóhelye, amelynek nincs elévülési ideje; a másik pedig a tartózkodási (ideiglenes) helye. A letelepedésnek tehát nincs konkrét akadálya, azonban az uniós szabályozás értelmében a három hónapon túli tartózkodás esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg és kérhetik a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet és a teljes körû betegbiztosítás igazolását, azaz

Hová fordulhatnak a külföldön bajba jutott magyar állampolgárok, ha a meglátogatott országban nincs hivatalos magyar külképviselet?

A magyar állampolgárok érdekvédelmét olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem mûködik diplomáciai vagy konzuli képviselete, az Európai Unió bár28

annak biztosítékát, hogy az illetõ személy ott tartózkodása nem ró indokolatlan terhet az adott ország szociális ellátórendszerére.

újabb folyékony robbanószerek ne juthassanak fel a repülõgépek fedélzetére – uniós biztonsági szabályzat korlátozza a kézipoggyászban felvihetõ folyadékok mennyiségét.

Használhatom-e a diákigazolványomat az EU tagállamaiban?

Ennek értelmében a folyadékokat tartalmazó üvegeket vagy tubusokat (ezek maximum 100 ml-esek lehetnek) egy legfeljebb 1 literes, visszazárható, átlátszó mûanyag zacskóban lehet felvinni az utastérbe.

A magyar diákigazolvány nem jogosítja fel tulajdonosát az EU-tagállamokban érvényes kedvezmények igénybevételére. Ugyanakkor az egyes szolgáltatók természetesen saját hatáskörben dönthetnek az igazolvány elfogadásáról – ez azonban országonként és szolgáltatónként változik. Európában két nemzetközi diákigazolvány-típust fogadnak el széles körben: az ún. International Student Identity Card-ot (ISIC) és az EURO<26 kártyát.

A légi utasok jogairól, valamint az unión belüli utasforgalomban vámmentesen szállítható jövedéki termékek (üzemanyag, alkoholos italok, dohányáruk) mennyiségi korlátozásairól a „Vásárlás, fogyasztóvédelem” c. fejezetben olvasható részletes információ. Azzal kapcsolatban, hogy uniós utunk során mennyi gyógyszert vihetünk magunkkal, és ezt pontosan hogyan tehetjük, az „Egészségügy” c. fejezetben olvasható részletes információ.

Repülõgéppel történõ utazáskor mennyi folyadékot vihetek fel a repülõgép fedélzetére?

Forrás / további információ: EUvonal, Külügyminisztérium, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Prado adatbázis.

A terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódóan – annak érdekében, hogy a leg-

29

OKTATÁS tében elsajátíthassák a befogadó állam hivatalos nyelvét, illetõleg – ha több hivatalos nyelv létezik (például Belgiumban) – az egyik hivatalos nyelvet. A befogadó ország hatóságainak, a gyermekek származása szerinti ország hatóságaival együttmûködve, a szokásos oktatással összehangolva gondoskodniuk kell továbbá arról is, hogy a tanulók megismerkedjenek hazájuk történetével, kultúrájával és nyelvével. Amennyiben a tanuló egyénileg kíván valamely tagállamban tanulói jogviszonyt létesíteni, az elõbb említett rendelet nem vonatkozik rá, az adott iskola döntheti el, hogy felveszi-e a jelentkezõt, s hogy milyen nyelvi követelményeket támaszt. Többnyire megkívánják, hogy az oktatás nyelvét olyan szinten ismerje, amely lehetõvé teszi számára az iskolai munkában való folyamatos részvételt. Ez legalább a hazai középfokú nyelvvizsga szintjét jelenti. Ebben az esetben más helyi feltételeket is meghatározhatnak.

Hogyan lehet tanulni az Európai Unió tagállamaiban?

A magyar diákok szabadon választhatják meg tanulmányaik helyszínét az EU-n belül. Ehhez valamely közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény fogadónyilatkozatára van szükségük, a jelentkezés és a szükséges felvételi követelmények teljesítésével. Ezen túlmenõen igazolniuk kell az adott ország szociálissegély-szintjét meghaladó, rendszeres megélhetési forrást és teljes körû betegbiztosítást is.

Milyen szintû nyelvismeret szükséges ahhoz, hogy egy diák az EU más tagállamának közoktatási intézményében tanulhasson?

Két alapesetet érdemes megkülönböztetni. Amennyiben a szülõ munkavállalóként megy valamelyik tagállamba, s magával viszi tanköteles korú gyermekét is, abban az esetben a befogadó állam hatóságainak gondoskodniuk kell arról is, hogy a tanulók ingyenes oktatás (külön foglalkozás) kere-

Hol tájékozódhatok az egyes országok iskoláiról, egyetemeirõl?

Az Európai Bizottság a PLOTEUS internetes képzési portál révén kívánja segíteni a 30

más EU-tagországokban továbbtanulni vágyókat. A PLOTEUS adatbázisában megtalálhatók az Európai Unióban elérhetõ oktatási és képzési lehetõségek (egyetemek, fõiskolák, szakképzési intézmények), az egyes európai országok oktatási rendszereirõl, csereprogramokról és támogatási lehetõségekrõl szóló ismertetõk. A portál hasznos információkkal szolgál a tagállamokban elérhetõ szálláslehetõségekrõl, az oktatás és a munkavállalás jogi kereteirõl, a megélhetési költségekrõl, valamint a tandíjakról is. A PLOTEUS internetes portál címe: http://europa.eu/ploteus. Hasznos információkat tartalmaz még a tagállamok oktatási rendszereirõl Európa Oktatási Információs Hálózata, az EURYDICE is, melynek elérhetõsége: http://eacea.ec.europa.eu/eurydice.

Más uniós tagállamban vállalok munkát, kell-e fizetnem gyermekem általános iskolai oktatásáért tandíjat?

Ha egy magyar állampolgár munkavállalóként, vagy önálló vállalkozóként a tagállamok valamelyikében letelepedik és/vagy munkát vállal, iskoláskorú gyermekeit a tankötelezettség idõtartamára a befogadó ország állampolgárainak gyermekeivel azonos jogok illetik meg az iskolába, a szakképzõ intézménybe történõ felvétel, illetve az oktatásban, képzésben való részvétel tekintetében. A vonatkozó európai uniós szabályozás (77/486/EGK irányelv) értelmében a befogadó tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy: · területükön biztosítva legyen a migráns gyermekek befogadását célzó ingyenes oktatás, ideértve különösen a fogadó állam hivatalos nyelvének oktatása; valamint · a származási tagállammal együttmûködve és a hagyományos oktatással összehangolva elõ kell segíteniük e gyermekek számára anyanyelvük és származási országuk kultúrájának oktatását.

Az Európai Uniónak vannak-e elõírásai arra, hogy a gyermek hány évesen, milyen szellemi, fizikai képességek birtokában mehet iskolába?

A tankötelezettség és az iskolaérettség a közoktatási törvény hatálya alá tartozó kérdés. A közoktatás szabályozása tagállami hatáskörben maradt, tehát ebben a témában nincsenek uniós elõírások.

31

hez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, valamint kulturális és nyelvi sokszínûségüket. Így az Európai Unió nem szól bele az iskolák tanrendjének, tantárgyainak kialakításába, az a tagállamok belsõ hatáskörébe tartozik.

Külföldön munkát vállaló gyermeke részesülhet-e az adott tagállam diákjainak járó támogatásokban?

Valamelyik tagállamban dolgozó munkavállaló vagy letelepedett önálló vállalkozó iskoláskorú gyermekét az adott tagállamban megilletik mindazok a kedvezmények, támogatások (például tanszer- és tankönyvsegély, utazási, étkezési támogatás), továbbá minden más olyan pénzbeli és természetbeni juttatás, amelyhez, illetve amelyekhez a befogadó ország rendelkezései értelmében saját állampolgárságú tanulói hozzájuthatnak. Ezekkel a lehetõségekkel, kedvezményekkel csakis és kizárólag a migráns (más tagállam állampolgárságát bíró) munkavállalók vagy önálló vállalkozók, és csak állami, önkormányzati fenntartású iskolákban, szakképzõ intézményekben tanuló gyermekei élhetnek.

Mi értendõ LLL-en (Life Long Learning-en)?

A 21. században az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy bõvülõ ismereteket szerezhessen a világról, másokról és önmagáról. Ezt az oktatási folytonosságot, amely végigkíséri az egész életet, ugyanakkor a társadalmi dimenziókat is figyelembe veszi, az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulásnak nevezte el. A tanulásnak ez a módja magában foglalja az egyéni és szociális fejlõdés minden formáját és színhelyét – formálisan az iskolákban, a szakképzési, a felsõoktatási és a felnõttképzési intézményekben, illetve informálisan otthon, a munkahelyen és a közösségben. Ez a megközelítés kiemeli annak szükségességét, hogy a gyermekeket már korai életkorban felkészítsék az egész életen át tartó tanulásra. Erõfeszítéseket kell tenni azért, hogy minden felnõtt (akár fog-

Az EU mennyiben befolyásolja a tanrendek kialakítását?

Az EK-Szerzõdés értelmében a Közösség a tagállamok közötti együttmûködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minõségi oktatás fejlesztésé32

lalkoztatott, akár nem), akinek szüksége van képzésre, lehetõséget kapjon a tanuláshoz. Az EU ezen célját szolgálja az Egész életen át tartó tanulás program is, amely elsõsorban az oktatást és a szakképzést támogatja. A program egyesítette a korábban elkülönítve mûködõ Leonardo da Vinci és a Socrates programot. A program célkitûzéseit alapvetõen a négy „szektorális” részhez igazítva alakították ki, és ezáltal az oktatás és képzés egyegy területén nyújtanak pályázati lehetõségeket. A Comenius akció a közoktatást támogatja, egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsõoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsõoktatáson kívül esõ szintjén és területén, míg a Grundtvig a szakmától független felnõttkori tanulás számára biztosít forrást.

len felsõoktatási intézménye sem alkalmazhat megkülönböztetést. Ez magától értõdõen vonatkozik a felvételi feltételekre, illetve követelményekre is (elõképzettség, korhatár, nyelvismeret stb.). A felvételi feltételek természetszerûen intézményenként változnak. Mindenkinek önérdeke, hogy a lehetõ legalaposabban megismerje az általa kiválasztott intézményben hatályos felvételi, tanulmányi, valamint pénzügyi feltételeket. Az esetek többségében természetesen a sikeres felvételi vizsga elõfeltétele az adott ország nyelvének ismerete.

Jelentkezhetek-e az Európai Unió valamelyik tagállamának felsõoktatási intézményébe, és milyen felvételi vizsgát kell tennem?

Az EU egyik alapelve a nemzeti alapon történõ bárminemû megkülönböztetés tilalma. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tagállamok állampolgárait, a személyek szabad mozgásának elvével összhangban – ami az EU ún. alapszabadsága –, a munkavállalási és a tanulási lehetõségek tekintetében azonos jogok illetik meg. A magyar diákok így valamennyi tagállam felsõoktatási intézményébe a befogadó állam polgáraival azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt, és ugyanígy folytathatnak ott tanulmányokat. Amennyiben a szóban forgó

Kell-e tandíjat fizetnem, ha az Európai Unió valamelyik felsõoktatási intézményében kívánok továbbtanulni?

Minden középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal) rendelkezõ magyar állampolgár jelentkezhet felvételi vizsgára bármelyik tagállam bármelyik felsõoktatási intézményébe. Ugyanolyan felvételi vizsgát kell tennie, mint a befogadó állam polgárainak. E tekintetben egyetlen tagállam egyet33

felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz.

intézménybe az adott ország állampolgárai beiratkozási díj nélkül nyerhetnek felvételt, és ott tandíjmentesen tanulhatnak, akkor a magyar diákokat is minden tekintetben azonos elbánás illeti meg. Amennyiben a szóban forgó tagállam diákjai számára az adott intézménybe történõ felvétel feltétele beiratkozási díj fizetése, és a tanulmányok folytatásához tandíjat kell fizetniük, akkor a magyar diákoknak is ugyanilyen mértékû, de csakis ugyanilyen mértékû beiratkozási díjat és tandíjat kell fizetniük.

Elfogadják-e majd az Európai Unió tagállamaiban a magyar állami nyelvvizsgát?

Jelenleg nem létezik az EU által elismert (EU-konform) nyelvvizsga, az unióban nincs elismert nemzetközi nyelvvizsga sem, ebben az értelemben a magyar nyelvvizsgák sem válhatnak elismertté. Az egyes intézmények (munkáltatók, oktatási intézmények) saját hatáskörükben döntik el, hogy elfogadják-e az adott nyelvvizsgát, illetve más módon gyõzõdnek-e meg a nyelvtudásról (pl. belsõ vizsga). Tehát az itthon szerzett, államilag elismert nyelvvizsga elfogadása is az adott intézmény döntésének függvénye. EU-konform nyelvvizsga tehát nem létezik. Az Európa Tanács által kifejlesztett nyelvi keretrendszer ugyanakkor megkönnyíti, és összehasonlíthatóvá teszi a különbözõ országokban kibocsátott nyelvvizsga-bizonyítványok értelmezését, ezt a szintrendszert egyre több iskola és munkáltató ismeri és használja. Ezen alapszik az Európai Unió nyelvi útlevele is, amelyrõl az Europass (www.europass.hu) központ nyújt részletesebb információt.

Külföldön tanuló magyar hallgató felveheti-e a magyar diákhitelt?

Külföldön tanuló magyar diák akkor részesülhet diákhitelben, ha az EGT valamely felsõoktatási intézményében olyan oklevél megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, amely Magyarországon elismerhetõ felsõfokú végzettséget ad. Ha egy magyarországi felsõoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és külföldön résztanulmányokat folytat, akkor a diákhitel igénylésére az általános szabályok vonatkoznak. A diákhitelt ebben az esetben csak félévente egy összegben lehet igényelni, havi folyósításra nincs lehetõség. Magyarországon szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek nem vehetnek fel hallgatói hitelt EGT-beli 34

sére) és a szakmai célú elismerés között (pl. amikor az elismerésre egy adott szakma végzéséhez van szükség). Az oklevél, képzettségi szint tanulmányi célú elismerésére akkor van szükség, ha a közösségi polgár egy másik tagállamban kíván továbbtanulni, magasabb szintû tanulmányokat folytatni, vagy éppenséggel folytatni szeretné megkezdett tanulmányait. A tanulmányi célú elismeréssel kapcsolatos kérdések a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, ezért e területen közösségi szabályozás nem létezik. Következésképpen a tagállamok nemzeti jogrendjük és oktatási, képzési rendszerük belsõ logikájából kiindulva mérlegelhetik, hogy egy másik tagállamban szerzett oklevél vagy megkezdett felsõfokú tanulmányok saját oktatási rendszerükkel összevetve minek feleltethetõk meg, azaz mivel „ekvivalensek”. Ezt – kérelemre – a tagállamokban erre kijelölt központi hatóság, vagy a képzettség, illetve a választott továbbtanulás szempontjából illetékes felsõoktatási intézmény állapítja meg. A diplomák, szakképesítések elismerésében az EU tagállamaiban mûködõ ún. NARIC-központok adnak felvilágosítást: www.enic-naric.net. A magyarországi NARIC-központként mûködõ Magyar Ekvivalencia és Információs Központ elérhetõségei a következõk:

Elismerik-e az EU más tagállamaiban a Magyarországon szerzett általános, illetve középiskolai bizonyítványaimat, ha tovább szeretnék tanulni?

Igen, az uniós tagállamokban elfogadják a magyar bizonyítványokat, amennyiben valaki továbbtanulás céljával az adott ország tanintézményébe jelentkezik.

Van-e az Európai Unióban egységes érettségi vizsga?

Nincsen, mivel az oktatás a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Szükséges-e elismertetni a képesítésemet, ha egy másik tagállamban szeretném folytatni tanulmányaimat?

A diplomák elismerésével foglalkozó közösségi szabályok megértéséhez fontos különbséget tenni a tanulmányi célú elismerés (pl. amikor a tanulmányok folytatásához van szükség a diploma elismerteté-

35

ismerés, hanem a tagállamok belsõ jogszabályai alapján, külön honosítási eljárásban.

Oktatási Hivatal Magyar ENIC/NARIC Iroda 1054 Budapest Báthory utca 10. Telefon: (36)-1-374-2200 E-mail: [email protected] Honlap: www.ekvivalencia.hu

Kihez kell fordulni az Európai Unió valamelyik tagállamában a diploma elismertetése érdekében? Mi az eljárás?

A diplomák munkavállalási célú elfogadtatásával kapcsolatban a kiadvány „Munkavállalás” címû fejezetében olvasható részletes információ.

Amennyiben magyar diplomájával tovább szeretne tanulni, úgy az alábbi honlapon tájékozódhat az elismerésrõl: www.enic-naric.net. Az oklevél elismerését rendszerint attól az oktatási intézménytõl kell kérnie, amelyben tanulni szándékozik. Amennyiben munkát kíván vállalni, akkor oklevele elismerésére lesz szüksége. Minden tagállam létrehozott egy információs központot annak érdekében, hogy az elismerést kérõk minél könnyebben és gyorsabban tájékozódhassanak arról, hogy az országon belül hová kell fordulniuk az elismerésért. Fõszabályként elmondható, hogy a szakképzettség elismerését valamely hatóság (pl. minisztérium) vagy szakmai szervezet (kamara) végzi.

Hogyan ismerik el a tudományos fokozatokat, illetve doktori címeket?

Ha az egyetemi képzés jellege szerint a tanulmányok befejezése doktorátusi cím megszerzésére jogosít fel, a diploma elismerése az adott EU-tagállamban a doktori cím használatára is feljogosít. A tudományos fokozatok használatára való jogosultságnak két feltétele van: a végzettség, amelyre nézve tudományos fokozatot kívánnak elismertetni, úgynevezett szabályozott szakma legyen, illetve hogy a fokozatot a kérelmezõ az adott szakma munkavállalási célú gyakorlásához használja fel. Ha nem „szabályozott szakma” gyakorlásához használja, vagy nem munkavállalási céllal kéri a tudományos fokozat elismerését, akkor nem a közösségi jog szerint, automatikusan történik majd az el-

Mire szolgál az Europass?

Az Europass a szakmai képzés európai útlevele, a külföldön szerzett szakmai képe36

egyetemistákat, fõiskolásokat, gimnazistákat, tanulni vágyó felnõtteket, szakmunkásokat, hátrányos helyzetû fiatalokat. Az Egész életen át tartó tanulás programon belül található a felsõoktatási mobilitást elõsegítõ Erasmus alprogram, amelynek köszönhetõen már több ezer magyar diák tanulhatott külföldi felsõoktatási intézményekben; a Leonardo alprogram pedig a nemzetközi szakmai gyakorlat megszerzéséhez nyújt segítséget. A Fiatalok lendületben program a fiatalok nem formális oktatási programjait támogatja. Ilyen az Európai Önkéntes Szolgálat is, amely a 18 és 30 év közöttieknek nyújt lehetõséget arra, hogy legfeljebb 12 hónapig civil szervezeteknél dolgozzanak külföldön. A programokat nemzeti irodák koordinálják: az Egész életen át tartó tanulás programról a Tempus Közalapítvány (www.tka.hu), a Fiatalok lendületben programról a Mobilitás (www.mobilitas.hu) nyújt részletes információt. Külföldi tanulással, önkéntességgel, munkavállalással kapcsolatban rengeteg hasznos információt tartalmaz az EU ifjúsági portálja is (http://europa.eu/youth).

sítések igazolására szolgál. Az állampolgárok önkéntes alapon használhatják végzettségeik, oktatásban és képzésben szerzett kompetenciáik bemutatására, munkavállalás esetén a munkaadók tájékoztatására Európában. Az Europass a szakképzés mindazon fajtáira érvényes, amelyek gyakorlati képzést is tartalmaznak, beleértve a felsõoktatás területét. Az e rendszer szerint kiállított bizonyítványok legalább kétnyelvûek, a kiküldõ és a fogadó ország nyelvén készülnek. Az Europass tartalmazza a képzés idõtartamát és a külföldi tanulmányok során közvetített szakmai tartalmakat, illetve ahol lehetséges, a képzés eredményeit is. (www.europass.hu)

Milyen ösztöndíjakat ad az Európai Unió?

Magyar diákok a különbözõ közösségi programok által biztosított ösztöndíjak segítségével folytathatnak rövidebb-hosszabb tanulmányokat az uniós tagállamok valamely fõiskoláján vagy egyetemén, sõt a programok – sikeres pályázat esetén – iskolák és kutatócsoportok munkáját is támogatják. A tanulmányokra, oktatásra, kutatásra vonatkozó közösségi programok két nagy csoportba sorolhatók: az Egész életen át tartó tanulás program, illetõleg a Fiatalok lendületben (Youth in Action) program körébe. Az egyes programok és alprogramok mindegyike más-más csoportot céloz meg:

Felsõoktatási hallgatóként milyen ösztöndíjakra pályázhatok?

Erasmus-ösztöndíjjal a magyar diákok, az egyetemükkel vagy fõiskolájukkal kétol37

dalú szerzõdéses kapcsolatban lévõ külföldi felsõoktatási intézményben nappali tagozatos alap, posztgraduális vagy doktori részképzésben vehetnek részt. Az Erasmus mobilitási ösztöndíjak idõtartama minimum 3 hónap vagy legalább egy teljes tanulmányi terminus. Az Erasmus-ösztöndíjban részesülõ hallgatókat a magyarországi felsõoktatási intézmény választja ki. A CEEPUS (Közép-Európai Felsõoktatási Csereprogram) keretében a magyar diákok a programban részt vevõ országok (Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Montenegró, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Szerbia) akkreditált felsõoktatási intézményeiben folyó normál szakos képzésre, nyári egyetemre, intenzív nyelvi vagy szakmai kurzusra pályázhatnak. A Leonardo program keretében lehetõség van arra, hogy a felsõoktatásban tanuló diákok 3–12 hónapos külföldi gyakorlatokon vehessenek részt vállalatoknál. Fontos azonban, hogy a pályázathoz szükség van egy küldõ szervezet közremûködésére.

azonban olyan fiatalokat céloz meg, akik még nem fejezték be tanulmányaikat, sõt számos esetben külön elõírás, hogy a szóban forgó idõpontban a diáknak magyar oktatási intézményben kell tanulnia. Egyes programok keretében már akár 15 éves fiatalok is pályázhatnak. Lehetõség van például arra, hogy fiatalok csoportjai találkozzanak egymással egy bizonyos témával kapcsolatosan (Fiatalok Európáért program). Az Európai Önkéntes Szolgálat 18 és 30 év közöttieknek nyújt lehetõséget arra, hogy legfeljebb 12 hónapig nonprofit tevékenységet végezzenek külföldön.

Van-e lehetõségem arra, hogy valamely uniós tagállamban hoszszabb-rövidebb ideig önkéntes munkát végezzek?

Az Európai Önkéntes Szolgálat keretében a fiataloknak lehetõsége nyílik arra, hogy – az Európai Unió támogatásával, maximum 12 hónapig – külföldön önkéntesként vegyenek részt a helyi közösség fejlõdését célzó nonprofit tevékenységekben különbözõ területeken, mint például az egészségügy, a környezetvédelem, a mûvészet, a kultúra, a média és a kommunikáció vagy az ifjúsági sport területén. A programban minden olyan, legalább 18 és legfeljebb 30 éves fiatal részt vehet, akinek állandó bejelentett lakcíme valamelyik

Milyen ösztöndíjakra lehet jelentkezni diploma nélkül?

Az unió közösségi programjai között vannak posztgraduális jellegûek, többségük 38

programban részt vevõ országban vagy harmadik országban van, és vállalja, hogy az önkéntes szolgálat idõtartama alatt aktívan részt vesz a helyi közösség és a fogadó szervezet tevékenységeiben, és nyitott a kulturális különbözõségek megtapasztalására. Részvételi díj nincs, az önkéntes utazását, biztosítását, szállását, ellátását és zsebpénzét az Fiatalok lendületben program fedezi. A Fiatalok lendületben programról bõvebb információ a Mobilitás honlapján (www.mobilitas.hu) található.

Forrás / további információ: EUvonal, Európai Bizottság – Oktatásügyi és Kulturális Fõigazgatóság, Eurydice portál, Ploteus portál, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, Tempus Közalapítvány, Oktatási Hivatal, Europass.

39

MUNKAVÁLLALÁS megnyitotta munkaerõpiacát az új országok munkavállalói elõtt. A többi tagállam esetében hosszabb-rövidebb átmeneti idõszakot követõen fokozatosan történt meg a nyitás, míg 2009. május 1-jétõl már csak Németország és Ausztria tart fenn továbbra is korlátozásokat. Fontos megjegyezni: ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet munkát vállalni ezekben az országokban, hanem azt, hogy ehhez engedélyre van szükség, amelyet a munkaerõpiac vizsgálatát követõen adnak ki. A 2004-ben csatlakozott tíz ország között kölcsönös munkaerõpiacnyitás valósult meg, tehát a magyar állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a velünk együtt csatlakozott országokban, illetve Romániában és Bulgáriában is. Míg korábban Magyarország az állampolgáraival szemben korlátozásokat alkalmazó országok állampolgárainak itteni munkavállalását – a viszonosság elvének értelmében – engedélyhez kötötte, addig egy 2009. január 1-jétõl hatályos szabályozás értelmében az uniós (és az EGT-bõl származó, valamint svájci) polgárok szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon.

Hány év múlva vállalhatnak minden kötöttség nélkül munkát a magyarok az Európai Unióban?

A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a tizenötök nyolc új tagállam (a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) vonatkozásában a csatlakozást követõ átmeneti idõszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazhatják/ták. Ez az átmeneti idõszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint. Azok a tagállamok, amelyek átmeneti mentességet kértek munkaerõpiacuk megnyitása alól, kezdetben két évre kapták azt meg, majd a két év leteltével további három évvel hosszabbíthatták meg ezt az idõszakot. Öt év után a korlátozásokat csak azok a tagállamok tarthatták fenn, melyek igazolni tudták, hogy esetükben az új tagállamokból érkezõ munkavállalók korlátozásmentes beáramlása munkaerõ-piaci zavarokat okozna. (A 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária esetében is hasonló átmenti korlátozások léptek életbe.) A tizenöt régi tagállam közül három, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már a csatlakozás napjától kezdõdõen 40

alacsonyabban képzett szakmunkás – szakmák esetén könnyített eljárással adnak ki munkavállalási engedélyt. A munkavállalási engedélyt a magyar munkavállaló számára fõszabály szerint az osztrák munkáltató kérelmezi a Munkaügyi Hivatalnál (Arbeitsmarktservice). Ausztriában is hatályban maradtak a korábban meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények. A két érvényben lévõ egyezmény közül az egyik gyakornokok ausztriai foglalkoztatását teszi lehetõvé, míg a másik a határ menti ingázók ausztriai alkalmazására ad lehetõséget, meghatározott keretek között. Külön szabályok vonatkoznak az Ausztriában vagy Németországban határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében végzett munkára, ennek szabályozásáról a „Vállalkozás” c. fejezetben olvasható részletes információ.

Vállalhatok-e munkát Ausztriában vagy Németországban?

Mind Ausztria, mind Németország úgy döntött, hogy egyelõre (legfeljebb 2011. április 30-ig) a csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján fenntartja a korábbi, munkavállalási engedélyre épülõ szabályozást a 2004-ben és a 2007ben csatlakozott tagországok (kivéve Ciprus és Málta) állampolgáraival szemben, valamint hatályban maradtak a meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. A Németország és Magyarország között létrejött államközi megállapodás magyar állampolgárok számára szakmai és nyelvi ismeretek bõvítése céljából, egyszeri alkalommal németországi vendég-munkavállalást tesz lehetõvé, amelynek idõtartama 12 hónap. Ezenkívül a német szabályozásnak megfelelõen lehetõség van egyéni munkavállalási engedéllyel (Arbeitserlaubnis-EU) történõ munkavállalásra is. A munkavállalási engedély kiadásáért a területileg illetékes német munkaügyi hivatalok (Agentur für Arbeit) a felelõsek. Az ausztriai egyéni munkavállalás szintén kizárólag munkavállalási engedély (Beschäftigungsbewilligung) birtokában lehetséges, 2008. január 1-jétõl azonban részlegesen feloldották a magyar állampolgárokkal szembeni korlátozásokat. Ennek értelmében meghatározott – jellemzõen

Elismerik-e a szakképzettségét az Európai Unióban, ha külföldön munkát kíván vállalni a kõmûves, az ács stb.?

A munkavállaláshoz alapértelmezés szerint nem szükséges az oklevél, a szakképesítés formális tagállami elismerése. A munkaadó szabadon dönthet arról, milyen oklevelet, szakképesítést fogad el. Azonban a befogadó állam meghatározhatja a szak41

mai minõsítés minimális szintjét, illetve elõírhat honosító képzési idõszakot és/vagy képességvizsgálatot. Az uniós jogszabályok tehát lehetõvé teszik, hogy az elismerést bizonyos feltételekhez kössék. Ilyen feltétel lehet az, ha éppen fodrász valaki, akkor igazolnia kell, hogy bizonyos idõt már dolgozott a szakmájában. Ezenkívül például a kérdésben szereplõ kõmûves vagy ács esetében, ha az adott országban más feltételekhez kötik a szakképesítés megszerzését, mint Magyarországon, akkor különbözeti vizsgát kell tenni.

Hogyan folyik a diplomák elismerése az Európai Unióban?

A diplomák elismerésével foglalkozó közösségi szabályok megértéséhez fontos különbséget tenni a tanulmányi célú elismerés (pl. amikor a tanulmányok folytatásához van szükség a diploma elismertetésére) és a szakmai célú elismerés között (pl. amikor az elismerésre egy adott szakma végzéséhez van szükség). Az alábbiakban az oklevelek munkavállalási célú elismertetésérõl írunk, a diplomák tanulmányi célú elfogadtatásával kapcsolatban a kiadvány „Oktatás” címû fejezetében olvasható részletes információ. Munkavállalási célú elismertetésnél az uniós szabályozás meghatároz szabályozott és nem szabályozott szakmákat. Az erre vonatkozó irányelv szerint szabályozott szakmai tevékenységnek minõsül, amelynek megkezdése vagy gyakorlása egy tagállamban közvetlenül vagy közvetetten törvényi, rendeleti és közigazgatási szabályok útján oklevél megszerzéséhez van kötve. A szabályozott szakmákkal kapcsolatos elismerés úgy értendõ, hogy „ha nincs komoly eltérés az oktatás hossza és tartalma között, akkor a tagállamok elismerik egymás bizonyítványait”. Ha az eltérés jelentõs, kiegészítõ képzést vagy alkalmassági vizsgát írhatnak elõ. Kivételes szabályozott szakmának minõsülnek az egészségügyi (orvos, ápoló,

Szakmunkás végzettségû, nyelvet nem beszélõ személy vállalhat-e munkát más EU-tagországban?

Vannak olyan foglalkoztatási ágak, mint a számítástechnika vagy az egészségügy, ahol az unió egyes tagállamaiban szükség van a képzett munkaerõre, illetve vannak olyan hiányszakmák is, amelyekben alacsony képzettségû munkavállalóra van szükség. Bár az unió nem írja elõ, a munkaadó azonban az esetek túlnyomó többségében megköveteli legalább a minimális szintû nyelvtudást.

42

Oktatási Hivatal Magyar ENIC/NARIC Iroda 1054 Budapest Báthory utca 10. Telefon: (36)-1-374-2200 E-mail: [email protected] Honlap: www.ekvivalencia.hu

fogorvos, állatorvos, gyógyszerész, szülész), valamint az építész szakmák, mivel ezek esetében a diplomák elismerése automatikus, ezen oklevelek elismeréséhez mindössze egy ún. magyar hatósági bizonyítvány kiállítása szükséges. A többi szabályozott szakma esetében a nem szabályozott szakmákhoz hasonlóan kell eljárni, és ha szükséges, akkor honosíttatni kell a bizonyítványt. Nem szabályozott szakmáknak nevezzük azokat, amelyek nem tartoznak bele a fenti meghatározásba. Ezeknél a szakmáknál nem a közösségi jog szerint történik az elismerés, hanem külön honosítási eljárásban a tagállamok belsõ jogszabályai alapján. Ez azt jelenti, hogy ezeket a bizonyítványokat vagy honosíttatni kell a helyi NARIC-központokban, vagy a munkaadó igénye szerint alkalmassági vizsgát kell tenni, elõfordulhat azonban az is, hogy a munkaadó nem ragaszkodik a képesítés igazolásához. A szabályozott és nem szabályozott szakmák összetételét nem határozza meg az Európai Unió, így elképzelhetõ, hogy míg az egyik tagállamban az egyik szakma szabályozottnak minõsül, addig egy másikban alkalmassági vizsgát kell belõle tenni. A diplomák, szakképesítések elismerésében az EU tagállamaiban mûködõ ún. NARIC-központok adnak felvilágosítást: www.enic-naric.net. A magyarországi NARIC-központként mûködõ Magyar Ekvivalencia és Információs Központ elérhetõségei a következõk:

A szakképesítések és diplomák más tagállamban történõ elismerését megkönynyíti az Europass dokumentumcsomag is. Errõl bõvebben a következõ kérdésnél olvashat.

Mi az Europass?

Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy elõsegítse a képesítési rendszerek, a bizonyítványok és a kompetenciák átláthatóságát, a tagállamok közötti munkavállalási és tanulmányi célú mobilitást, kidolgozta az ún. Europass keretrendszert. Az ún. Europass portfólió egy személyi dokumentumcsomag, amelyet az állampolgárok önkéntes alapon használhatnak végzettségeik, oktatásban és képzésben szerzett kompetenciáik elismertetésére, munkavállalás esetén a munkaadók tájékoztatására Európában. Az öt dokumentumból álló Europass dokumentumcsalád (Europass önéletrajz, nyelvi útlevél, mobilitási igazolvány, bizonyítvány-kiegészítõ és oklevélmelléklet) se43

gítségével átláthatóvá válik, hogy tulajdonosa mit tanult, milyen eredménnyel, milyen készségeket sajátított el és milyen munkatapasztalattal rendelkezik. A képzõ intézmények és a munkaadók így könnyen értelmezhetik a különbözõ országokból származó diplomákat, bizonyítványokat és szakképesítéseket. További információ: www.europass.hu

Hol találhatok konkrét állásajánlatokat az EU-tagállamokba?

Az Európai Unió az EURES elnevezésû állásközvetítõ szolgálattal segíti az európai munkavállalók álláskeresését. Az EURES-adatbázis nem európai szinten mûködtetett rendszer, hanem a nemzeti adatbázisokhoz való hozzáférést teszi lehetõvé. Az ingyenesen elérhetõ adatbázis mind a munkavállalók, mind a munkaadók részére tartalmaz hasznos információkat, és két részre bontható: az egyik tárolja az adatokat a megüresedett álláshelyekrõl, a másik az EU- és EGT-tagállamokat és Svájcot mutatja be. Itt olvashatók az egyes országokban hatályos munkajogi, adójogi, társadalombiztosítási, szociális szabályok, továbbá hasznos információk az adott ország politikai, kulturális, gazdasági és szociális helyzetérõl. Az EURES-oldalon önéletrajz-adatbázis is mûködik, ahova mindenki ingyenesen feltöltheti az önéletrajzát, és amely révén a munkaadók rögtön felvehetik a kapcsolatot a potenciális jelöltekkel. Az EURES-tanácsadók több nyelven beszélõ és jól képzett munkaközvetítõk, pályaorientációs tanácsadók, akik ismerik a tagállamok munkanélküli-ellátási, szociális biztonsági és munkajogi rendszerét. Õk foglalkoznak a potenciális munkavállalókkal és munkaerõt keresõkkel, és folyamatosan

Vállalhatok-e munkát a velünk együtt csatlakozott országokban?

A 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz csatlakozott tagállamok kölcsönösen megnyitották egymás elõtt munkaerõpiacukat. Ez azt jelenti, hogy a magyar állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Cipruson, Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Máltán, Szlovákiában és Szlovéniában. A magyar állampolgárok ugyanígy, szabadon, munkavállalási engedély nélkül állhatnak munkába a 2007. január 1-jén csatlakozott Bulgáriában és Romániában.

44

taléklistára kerülnek. A tartaléklistára történõ felkerülés még nem jelent garanciát egy állásajánlat elnyerésére, de a sikeres pályázóknak a tartaléklista érvényességi ideje alatt bármikor állást kínálhatnak. Sok függ attól, hogy mikor és hol történik üresedés, és a pályázó szaktudása megfelel-e az adott állás betöltéséhez szükséges követelményeknek. A tartaléklista általában két évig érvényes, de ez az idõszak meghoszszabbítható.

tájékozódnak az egyes államok munkaerõpiacának helyzetérõl, illetve a munkaerõigényrõl. Az egyes országokban dolgozó EUREStanácsadók folyamatos kapcsolatban állnak egymással, továbbá minden EUREStanácsadónak egy intranetes adatbázis is rendelkezésére áll, amely révén az EURESadatbázisnál, illetve bizonyos esetekben az EURES-asszisztenseknél is bõvebb információval tudnak szolgálni. Magyarországon mintegy 20 nagyobb városban (általában a munkaügyi központokban) tevékenykednek EURES-tanácsadók, elérhetõségük megtekinthetõ az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: http://www.afsz.hu/. Az EURES elérhetõsége: http://europa. eu/eures.

Hogyan adózik az a személy, aki itthon is és más EU-tagállam(ok)ban is munkát vállal?

EU-tagságunkkal nem változott meg a magyar adóügyi illetõséggel bíró munkavállalók EU-tagállamokban végzett munkája ellenértékeként kapott jövedelem adóztatásának gyakorlata, azaz a vonatkozó kétoldalú kettõs adóztatást elkerülõ egyezmények releváns rendelkezéseit szükséges alkalmazni. Fõszabályként elmondható, hogy a külföldön végzett munkáért, külföldi személytõl kapott jövedelem a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó adójogszabályai szerint adózik. Ez alól kivételt csak a 183 napot nem meghaladó, kiküldetésben végzett munka jelent, amennyiben az ezért járó ellenértéket egy magyar adóügyi illetõségû személy fize-

Hol kell jelentkeznem, ha valamelyik uniós intézményben szeretnék dolgozni?

Az európai uniós intézményekben folyamatosan hirdetnek meg új állásásokat, amelyek minden esetben az Európai Unió Felvételi Személyzeti Hivatalának (EPSO) honlapján (www.europa.eu/epso) kerülnek kiírásra. A jelentkezõk írásbeli és szóbeli versenyvizsgán vesznek részt. A versenyvizsga sikeres teljesítésével a pályázók ún. tar45

ti. Ebben az esetben a kinti munkáért kapott bér után is Magyarországon kell adót fizetni. Amennyiben valaki egy adóéven belül külföldön és Magyarországon is szerzett jövedelmet, mindkét országban készítenie kell adóbevallást. A külföldön szerzett jövedelmet fel kell tüntetni a magyar adóbevallásban, ugyanakkor az összeg nem adóköteles Magyarországon, amennyiben a jövedelem után, a fent említett kettõs adózást elkerülõ egyezmény rendelkezései szerint a másik tagállamban már megfizették az adót.

A tb-járulékok befizetése fõszabály szerint a munkavégzés helye szerinti tagállamban történik, az adott tagállam jogszabályainak megfelelõen. (Ezen szabály alól azonban kivételt képeznek az ún. kiküldött munkavállalók.) További információ az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 06 40 200 347-es kék számán kérhetõ.

Ha másik tagállamban élünk, hogyan történik a tb-járulékok befizetése?

Az Európai Unió nem határoz meg egységes minimálbért. Minden ország saját nemzeti szabályozása alapján alakítja ki a minimálbér összegét. Sõt Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban nincs törvényileg meghatározott minimálbér, ezekben az országokban kollektív szerzõdésekben rögzítik a legalacsonyabb béreket.

Az unió milyen összegben határozza meg a minimálbért?

Az EU társadalombiztosítási kérdésekre vonatkozó közös szabályai nem egységesítik az egyes tagállamok jogszabályait, csak koordinálják õket a szociális jogosultságok és az igények könnyebb érvényesítése érdekében. A közösségi szintû szabályok tehát nem a különbözõ ellátások összegére – ezek meghatározása továbbra is a tagállam hatáskörébe tartozik –, hanem az egyes ellátások (betegségi és anyasági, rokkantsági, öregségi, árvasági és özvegyi, munkahelyi balesetekkel és foglalkozási betegségekkel kapcsolatos, haláleseti, munkanélküli és családi juttatások és ellátások) igénybevételének módjára vonatkoznak.

Magammal vihetem-e a családomat, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában szeretnék dolgozni?

Az EU állampolgárainak joguk van munkavállalás esetén családtagjaikat is maguk46

kal vinni, akik szabadon tartózkodhatnak az adott állam területén. Családtagnak számít a házastárs; a bejegyzett élettársi viszonyban álló személy (amennyiben az adott tagállam joga ezt a házassággal egyenértékûnek ismeri el); valamint a saját, vagy az élet-/házastárs 21 év alatti, édes- vagy eltartott gyermeke; illetve felmenõ ági eltartott rokonaik. A családtagok jogosultak a munkavállalóval együtt a fogadó tagállamban élni, valamint az oktatás és a szociális kedvezmények tekintetében a fogadó ország állampolgáraival egyenlõ elbánásban részesülni. Munkavállalással kapcsolatban a közösségi jog kimondja, hogy ha egy tagállam állampolgára foglalkoztatottként vagy önálló vállalkozóként tevékenységet folytat egy másik tagállam területén, házastársa és 21 év alatti vagy eltartott gyermekei – állampolgárságtól függetlenül – jogosultak ugyanannak az államnak a területén foglalkoztatottként bármely tevékenységet vállalni, ugyanolyan feltételek mellett, mint az ott dolgozó családtag.

Milyen oktatási jogok illetik meg annak gyermekét, aki az Európai Unió valamelyik másik tagállamában vállal munkát?

Az EU-ban szigorú jogszabályok írják elõ, hogy az uniós polgárságú munkavállalók gyermekeit az oktatásba, szakképzésbe való bejutás, valamint az oktatásban, szakképzésben történõ részvétel tekintetében a befogadó ország állampolgárainak gyermekeivel minden tekintetben azonos jogok illetik meg. A vonatkozó európai uniós szabályozás elõírja, hogy a tagállamoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a migráns munkavállalók gyermekeinek oktatására. A tagállamoknak meg kell hozniuk a megfelelõ intézkedéseket, hogy biztosítva legyen a területükön az ilyen gyermekek befogadását célzó, ingyenes oktatás, ideértve különösen a fogadó állam hivatalos nyelvének vagy egyik hivatalos nyelvének e gyerekek különleges igényeihez alakított oktatását. A fogadó államnak emellett – a származási tagállammal együttmûködve és a hagyományos oktatással összehangolva – elõ kell segítenie e gyermekek számára anyanyelvük és származási országuk kultúrájának oktatását.

Magyar állampolgárra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy · ha a magyar állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát egy másik tagállamban, úgy a családtagoknak sem kell munkavállalási engedély; · ha a magyar állampolgárok munkavállalása engedélyhez kötött egy másik tagállamban, úgy ez a családtagok számára is szükséges. 47

kaügyi felügyelõséghez, munkaügyi bírósághoz) kell fordulnia.

Milyen jogok illetnek meg munkahelyemen?

Az uniós munkajog a munkavállalók egészségét és jólétét hivatott biztosítani, az általa elõírt minimumszabályok alapszinten mindenkinek védelmet nyújtanak, aki az Európai Unióban él vagy dolgozik. Az alábbi területek tartoznak ide: · Munkahelyi egészség és biztonság: általános jogok és kötelességek, munkakörülmények, munkahelyi berendezés, különleges kockázatok és kiszolgáltatott munkavállalók. · Férfiak és nõk közötti esélyegyenlõség: egyenlõ bánásmód a munkahelyen, terhes nõk, szülési szabadság, szülõi szabadság. · Hátrányos megkülönböztetés elleni védelem nemi és faji hovatartozás, vallási meggyõzõdés, kor, fogyatékosság és szexuális beállítottság alapján. · Munkajog: részmunkaidõ, határozott idejû szerzõdések, munkaidõ, fiatal munkavállalók, dolgozók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció. A minimumszabályokat a tagállamoknak át kell ültetniük nemzeti jogukba. Az illetékes nemzeti hatóságoknak kell gondoskodniuk arról is, hogy az uniós jogszabályokat átültetõ nemzeti jogszabályokat mindenki tiszteletben tartsa. Ha valaki úgy érzi, hogy jogait megsértették, ügyével elõször az illetékes nemzeti hatósághoz (mun-

Van-e olyan rendelkezés az Európai Unióban, amely a nõi egyenjogúságot biztosítja a munkába jutás, a szakképzés, a fizetés terén?

A nõk és férfiak közötti egyenlõ bánásmód, az azonos esélyek biztosítása az unió egyik legfontosabb politikai célja. Már az alapító okirat is kimondja, hogy a nõknek és a férfiaknak egyenlõ munkáért egyenlõ bér jár. Az ezzel kapcsolatos közösségi irányelvet minden tagállamnak kötelezõ alkalmaznia. Ma már a tagállami szabályok harmonizálása a közösség egyik legkidolgozottabb részévé vált, és nemcsak a diszkrimináció kizárásával foglalkoznak, hanem pozitív programokkal valódi esélyegyenlõséget kívánnak biztosítani a nõk számára.

Ha külföldön vállalunk munkát, ugyanannyi jövedelmet, fizetést kapunk-e, mint az adott ország munkavállalói?

A szabad munkavállalást korlátozó átmeneti idõszak kizárólag az elhelyezkedést, 48

teti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Erre azonban senkit sem lehet kötelezni, illetve nem lehet büntetni vagy elbocsátani a munkaidõ meghosszabbításának elutasítása esetén.

a munkaerõpiacra jutás módját érinti, egyéb tekintetben a magyar munkavállalót ugyanúgy kell kezelni, mint bármelyik tagállam állampolgárát. Az EU szabályozásának kiindulópontja e tekintetben az, hogy a munkavállalókat tilos megkülönböztetni, vagyis egy magyar munkavállaló nem kaphat kevesebb fizetést és juttatást (ún. szociális elõnyt), mint az ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott bármely más tagállam állampolgára.

Hogyan szabályozza az EU a részmunkaidõt?

A kérdéskörrel foglalkozó (97/81/EK) irányelv célja, hogy megszüntesse a részmunkaidõs munkavállalókat érõ hátrányos megkülönböztetéseket. Az irányelv értelmében a foglalkoztatás feltételeit illetõen a részmunkaidõs munkavállalókkal nem szabad kedvezõtlenebbül bánni, mint a hasonló kategóriájú, teljes munkaidõben alkalmazottakkal. Lényeges továbbá, hogy a teljes munkaidõ és a részmunkaidõ közötti váltás, vagy az ilyen váltás elutasítása esetén a munkavállalót különös védelemben kell részesíteni.

Mennyi a munkaidõ hossza az Európai Unióban?

A munkaidõ hosszát a munkaidõszervezés egyes szempontjairól szóló (2003/88/EK) irányelv szabályozza. Az irányelv rögzíti, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az átlagos munkaidõ bármely hétnapos idõszak során – a túlórákat is beleértve – ne haladja meg a 48 órát, azonban a tipikus munkaidõ 40 óra. Az irányelv hatálya a napi pihenõidõre, a heti pihenõnapra, az éves szabadság minimális, valamint a heti munkaidõ maximális idõtartamára, az éjszakai munkavégzésre, a váltott mûszakban történõ munkavégzésre és a munkarendek bizonyos szempontjaira terjed ki. Van azonban lehetõség a munkaidõ meghosszabbítására, ha az nem veszélyez-

Milyen szabályok vonatkoznak a nõk éjszakai munkavállalására?

A nõk éjszakai munkavállalásával a közösségi szabályozás nem foglalkozik, kivéve a terhes nõk, a gyermekágyas vagy szoptató anyák eseteit. Az ezekbe a kate49

góriába tartozó nõkkel meghatározott ideig tilos éjszakai munkát végeztetni, míg ha korábban éjszakai munkarendben dolgoztak, akkor nappali mûszakra kell õket beosztani.

Nyugdíjasként vállalhatok-e munkát az EU-ban?

A (rokkantsági vagy öregségi) nyugdíjjogosultság a keresõ tevékenység folytatása szempontjából szinte valamennyi tagállamban korlátozásokat von maga után. Amennyiben a nyugdíjban részesülõ személy az ellátás folyósításának idõtartama alatt keresõ tevékenységet kíván folytatni, feltétlenül szükséges pontosan tájékozódnia arról, hogy a nyugdíját folyósító tagállamok jogszabályai milyen feltételekkel teszik lehetõvé a munkavégzést. Ez azért különösen fontos, mert a keresõ tevékenység – a tagállami jogszabályok feltételeinek nem teljesítése esetén – járhat a résznyugdíj összegének csökkentésével, a folyósítás felfüggesztésével, esetleg a jogosultság elvesztésével.

Mennyi szülõi szabadság jár a munkavállalóknak az Európai Unióban?

Az unió szülõkkel kapcsolatos irányelve alapvetõen a gyermek születéséhez kapcsolódik. A családi és a munkahelyi kötöttségek összehangolásának részeként az EU nagyon fontosnak tartja, hogy valamelyik szülõ – akár az anya, akár az apa, de egyszerre csak egyikük – szabadon választhasson: a szülést követõen otthon akar-e maradni gyermeket nevelni, vagy inkább dolgozni szeretne. Ennek érdekében 3 hónap szülõi szabadság illet meg minden gyermeket nevelõ munkavállalót. A munkavállalónak arra is joga van, hogy családtagját gondozza, ha beteg vagy balesetet szenvedett. Mindezek az elõírások azonban nem jelentenek újdonságot a magyar jogban. A Munka Törvénykönyve a vonatkozó közösségi irányelvnek megfelelõen szabályozza a szülõk ezen jogait.

Hogyan vállalhatnak a külföldiek Magyarországon munkát?

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a magyar elõírások különbséget tesznek az EGT és Svájc állampolgárai, valamint a „külföldi állampolgárok” (harmadik országok állampolgárainak) magyarországi foglalkoztatása között. 50

A korábbi, viszonossági elv alapján mûködõ szabályozás értelmében a magyar állampolgárokkal szemben korlátozásokat alkalmazó tagországok állampolgárai csak munkavállalási engedéllyel dolgozhattak Magyarországon. Ez a rendszer 2009. január 1-jén megszûnt, azóta az EU-/EGT-, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. Ugyanez vonatkozik a Németországból, illetve Ausztriából érkezõ munkavállalókra is – függetlenül attól, hogy ezen országok még korlátozásokat alkalmaznak a magyar állampolgárok munkavállalásával kapcsolatban. A szabad munkavállalás lehetõsége minden EGT- és svájci állampolgárra vonatkozik, a szakképesítéssel nem rendelkezõkre is. Fõszabály szerint a harmadik ország állampolgárainak magyarországi munkavállalás esetén továbbra is engedélyre van szükségük.

2. Elutazás elõtt mindig tájékozódjon a kiválasztott (fogadó) tagállam viszonyairól. Ennek érdekében javasoljuk, hogy forduljon az ÁFSZ valamelyik EURES-tanácsadójához. 3. Ha magánközvetítõ révén szeretne állásajánlathoz jutni, mindig gyõzõdjön meg arról, hogy a közvetítõ regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központoknál. Ez Magyarországon egy kormányrendelet értelmében kötelezõ; regisztrációra csak akkor kerülhet sor, ha a közvetítõ megfelel a rendeletben meghatározott feltételeknek. 4. Soha ne fizessen magánközvetítõnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat! Magyarországon a magánközvetítõ az álláskeresõtõl semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt, szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg. 5. Ha állásajánlatot kap, még a szerzõdés megkötése elõtt próbálja „leinformálni” leendõ munkahelyét! 6. Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetõleg ne vállalkozzon külföldi munkavégzésre még a legegyszerûbb munkák esetében sem. Külföldi munkavállalás során számos olyan alkalom adódhat, amikor biztos nyelvtudásra lehet szüksége, például a munkaszerzõdés aláírása, vagy bármilyen hivatalos ügy intézése alkalmával. 7. Lehetõleg vigyen magával legalább annyi pénzt, ami a hazautazás költségeit fedezheti!

Mire kell odafigyelni külföldi munkavállalás esetén?

Az alábbiakban ismertetjük az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által – a korábbi évek tapasztalatai alapján – összeállított tanácsokat, amelyekre a külföldi munkavállalás esetén érdemes odafigyelni: 1. Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak! 51

8. Útlevelét, lakcímkártyáját, személyi igazolványát – ha egy mód van rá – soha ne adja át a munkaadónak vagy a közvetítõnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válik. 9. Gondoskodjon a munkába állást megelõzõ idõszakra az egészségügyi ellátás igénybevételéhez szükséges dokumentumok beszerzésérõl! Kiutazás elõtt célszerû kiváltania az európai egészségbiztosítási kártyát, illetve érdemes biztosítást kötnie legalább arra az idõre, amíg munkába nem áll, és meg nem gyõzõdik arról, hogy a munkaadója fizeti a társadalombiztosítási járuléko(ka)t. 10. A végzettséget igazoló dokumentumokat célszerû lefordíttatni. Jobb eséllyel pályázhat egy állásra, ha a végzettségét, képzettségét igazoló bizonyítványokat még

itthon (olcsóbban) lefordíttatja a fogadó ország nyelvére. 11. Mi a teendõ, ha úgy érzi, becsapták? Amennyiben munkaadója az Ön kárára eltér a munkaszerzõdésben foglaltaktól, vagy egyéb, a munkaviszonyával kapcsolatos problémája támad, forduljon segítségért a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Forrás / további információ: EUvonal, Európai Bizottság – Belsõ Piaci és Szolgáltatási Fõigazgatóság, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Oktatási Hivatal, EURES, Europass, EPSO.

52

SZOCIÁLPOLITIKA, NYUGDÍJ Fontos, hogy az adott juttatásra való jogosultságot, illetve annak összegét minden esetben az adott tagállam illetékes hatóságai állapítják meg.

Az EU hatással van-e a szociális juttatások megállapítására?

Az Európai Unión belül nincs egységes szociálpolitikai szabályozás, így az EU közvetlenül nem szabályozza a szociális juttatások, családi támogatások, egészségügyi ellátás, illetve a nyugdíj kérdését. Az egyes tagállamok önállóan szabályozzák szociális rendszerüket, így a juttatások összegei és a szabályozások tagállamonként különbözõk. Az Európai Unió csak a szociális biztonsági rendszerekre vonatkozó nemzeti szabályok koordinálására törekszik, ennek szabályait az uniós koordinációs rendeletek írják le. Fõszabály szerint abból a tagállamból szerezhetünk jogosultságot a szociális juttatásokra, ahol életvitelszerûen élünk, illetve ahol a járulékokat fizetjük. Szintén alapvetõ szabály, hogy két országban senki sem lehet biztosított. A koordinációs rendeletek szabályozzák azt is, hogy az uniós állampolgár, illetve családtagjai mikor melyik tagállamból kaphatják az ellátásokat. A nyugdíj esetében kicsit más a helyzet: résznyugdíjat azokból a tagállamokból kaphatunk, ahol minimum egy év szolgálati/biztosítási idõt szereztünk.

Mely országokra vonatkoznak az uniós koordinációs rendeletek?

A koordinációs rendeletek hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamaira, továbbá Liechtensteinre, Norvégiára és Izlandra (együtt Európai Gazdasági Térség – EGT). Ezenfelül Svájc egy, az Európai Unióval kötött egyezmény alapján szintén alkalmazza a koordinációs rendeleteket. Ennek értelmében az alábbi kérdések az EU tagállamain kívül a másik négy országra is ugyanúgy vonatkoznak.

Hogyan kaphatok családi pótlékot az EU-ban?

Fõszabály szerint abban a tagállamban vagyunk jogosultak a családtámogatások igénylésére, ahol a járulékokat fizetjük.

53

jes összeget a másik tagállamból kaphatja a család. Más tagállamban történõ családi pótlék, illetve gyeshez hasonló ellátás igénylésénél az adott tagállam illetékes szervétõl az adott nyelven az E 401, illetve az E 411 számú formanyomtatványt kell beszerezni. A nyomtatványok segítségével állapítják meg az érintett tagállamok a családi ellátásokra való jogosultságot.

Általában minden tagállamban igényelhetõ családi pótlék, eltérõ formában, elnevezéssel és összeggel. Mivel a családi pótlék is szociális juttatásnak minõsül, az adott tagállam döntheti el, hogy ki, mikor és mennyi juttatásra jogosult. A legfontosabb szabály az, hogy az egyes tagállamok állampolgárai között diszkriminálni nem lehet. Tehát a magyar munkavállalók is ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe a szociális ellátórendszert, mint az adott tagállam állampolgárai. A családi pótlék esetében, ha egy családapa vagy családanya egy uniós tagállamban dolgozik, és az egész család kiköltözik, megszûnik a magyarországi jogosultság, és az adott tagállambeli családi pótlékra lesznek jogosultak. A juttatásra vonatkozó igényt mindig a tagállamban mûködõ illetékes hatóságoknak kell benyújtani. Ha nem az egész család, csak az egyik szülõ költözik és dolgozik egy másik tagállamban, és az itthoni családi pótlék továbbra is jár a gyermek(ek) után, akkor a kinti illetékes szerv megkeresi a magyarországi folyósítót, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a család Magyarországról kape családi pótlékot. Ha igen, és az ottani juttatás magasabb összegû, az adott tagállam hatóságai kötelezettek a különbözet kifizetésére. A magyar családi juttatásokra (családi pótlék, gyes) való jogosultság abban az esetben szûnik meg, amennyiben az itthon maradt családtag Magyarországon nem biztosított. Amennyiben a jogosultság megszûnik Magyarországon, a tel-

Kaphatok egyszerre több országból szociális juttatást?

Az Európai Unió nem szabályozza a családtámogatási és más szociális juttatások kérdését, az minden ország saját hatáskörébe tartozik. A fõszabály, hogy abban a tagállamban vagyunk jogosultak a családtámogatások igénylésére, ahol a járulékokat fizettük. Emellett az Európai Unió – a tagállamok családtámogatási rendszereinek koordinációját szabályozó – 1408/71/EGK rendelete értelmében nem lehetséges, hogy ugyanazon kötelezõ biztosítási idõ alatt több, azonos jellegû ellátásban részesüljünk. Ennek értelmében, ha valaki az egyik tagállam jogszabályai szerint jogosult valamely családtámogatási juttatásra, akkor ugyanazon juttatást nem veheti igénybe egy másik tagállamban is. Még akkor sem, ha mindkét tagállam jogszabályai alapján 54

két éven belül legalább 180 napi biztosítási idõvel rendelkezzen. A biztosítási idõbe a másik EGT-tagállamban szerzett biztosítási idõket is be kell számítani, amennyiben azt az érintett – igénylõ – a külföldi biztosító által kiállított E 104-es nyomtatvánnyal igazolja. Az ellátás összegének megállapításakor azonban a külföldi kereset nem vehetõ figyelembe.

jogosult lenne az említett támogatásra. (Ez utóbbi esetben kiegészítésre tarthat igényt, ha a másik tagállamban több juttatás illetné meg, mint ahonnan azt ténylegesen kapja.)

Másik tagállamban született magyar szülõk gyermeke esetén igényelhetõ-e terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj? Ha igen, hogyan?

Más tagállamba is folyósítják a Magyarországon megállapított munkanélküli segélyt?

A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) igénylésével kapcsolatban az alábbiakat szükséges tudni: Az egyik tagállamban biztosított személyre kizárólag azt a tagállami jogot kell alkalmazni, ahol az illetõ személy biztosítva van (biztosítás helye szerinti jog), függetlenül attól, hogy melyik tagállamban lakik vagy tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy a külföldi biztosítási jogviszony ideje alatt Magyarországon gyedre, tgyásra nem jogosult a magyar állampolgár. A külföldi biztosítási jogviszony megszûnését követõen a tgyásra és a gyedre való jogosultság feltétele, hogy Magyarországon pénzbeli ellátásra jogosító biztosítási jogviszonyt létesítsen. További feltétel mindkét ellátásnál, hogy a gyermeket szülõ anya esetében a szülést, a szülõ esetében pedig az ellátás igénylését megelõzõ

Eltérõen a többi szociális ellátástól, a munkanélküli ellátásokat nem folyósítják más tagállamokba, csak abba, ahol az igénylõ az erre vonatkozó jogosultságot megszerezte (ahol a munkahelye volt). Kivételt képez ezen szabály alól, amikor valaki egy másik tagállamban keres munkát. Ebben az esetben is szigorú feltételekkel és csak korlátozott idõre folyósítható az ellátás. Ezek a feltételek a következõk: · A munkanélkülivé válást követõen legalább négy hétig rendelkezésre kell állnia annál a munkaügyi központnál, amelyik az ellátást folyósítja. · Hét napon belül kell jelentkeznie és regisztráltatnia magát a céltagállam – ahova ment munkát keresni – munkanélküli hivatalánál. Természetesen annak a tagállamnak a munkaügyi hivatalánál is regiszt55

Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban). Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elõ, hogy egy év biztosítási idõ szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött idõt kell az egy évi biztosítási idõbe beleszámítania, hanem a más tagállamokban töltött idõt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idõvel. A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idõk is. A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idõk igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol a munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott. Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszûntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történõ beszerzés sok idõt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni. A járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlag-

ráltatnia kell magát, ahol eredetileg munkanélkülivé vált. · Eleget kell tennie a céltagállam munkaügyi hivatala által mûködtetett ellenõrzési eljárásnak. · A céltagállamban a munkanélküli ellátást maximum három hónapon keresztül lehet folyósítani. · Abban az esetben, ha nem tud új munkát találni a céltagállamban, az eredeti munkanélküli ellátást csak akkor lehet tovább folyósítani, ha a három hónap lejártát megelõzõen visszatér abba a tagállamba, ahol a munkanélküli ellátást folyósították. Ha ennek a feltételnek nem tesz eleget, akkor a teljes munkanélküli ellátásra való jogosultságát elveszíti. Ezen jogosultság igénybevételéhez az illetékes munkaügyi hivataltól az úgynevezett E 303-as nyomtatvány kiállítását kell kérni.

Igényelhetek-e más tagállamból munkanélküli segélyt?

Fõszabályként a migráns munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott. A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja. 56

A közösségi rendelkezések olyan szabályokat és közös elveket fektetnek le, amelyek biztosítják, hogy a különbözõ nemzeti rendelkezések ne legyenek diszkriminatívak azokkal szemben, akik egyik tagállamból egy másikba költöznek. A rendelkezések legfõbb célja, hogy kiküszöböljék a más tagállamból érkezõ munkavállalókra és családtagjaikra kedvezõtlen hatásokat.

keresetet kell alapul vennie, amelyet az illetõ személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált.

Hány év munkaviszony után mehetnek nyugdíjba az emberek az Európai Unióban? Milyen az unió nyugdíjrendszere, és van-e közös szabályozása?

Hogyan történik a nyugdíjak megállapítása? Felvehetjük-e a nyugdíjunkat valamelyik másik tagállamban is?

A közösségi szociális biztonsági rendelkezéseket a tagállami szociális biztonsági rendszerek (pl. az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási rendszerek) koordinációjára hozták létre. Minden tagállam maga dönti el, kik tartoznak társadalombiztosítási rendszerébe, milyen feltételekkel, milyen és mekkora juttatást kaphatnak, és mennyi hozzájárulást kell fizetniük. Jelenleg az uniós országokban 60–65 év körül mozog a nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjhoz szükséges munkaévek számát az EU nem egységesítette, az egyes nyugdíjtípusok (öregségi, rokkantsági, hozzátartozói, kiegészítõ és magánnyugdíj) igénylésének feltételei országról országra változnak. Az egyes országok külön szabályokat állapítottak meg azt illetõen, hogyan, mikor és kik jogosultak nyugdíjra. Az öregségi nyugdíj esetében a jogosultság elbírálásánál rendszerint a járulékfizetés idõszakát és a fizetett járulékok összegét veszik figyelembe.

A közösségi jogszabályok a tagállamok nyugdíjasai számára mindenütt biztosítják a szociális védelmet. Ez vonatkozik az öregségi, a rokkantsági és a hozzátartozói nyugdíjasokra és azokra is, akik migráns munkavállalóként szereztek nyugellátást, illetve nyugdíjasként más EU-tagállamban telepedtek le. Az öregségi nyugdíj iránti igényét bárki bármely tagállamban benyújthatja, függetlenül attól, hogy élete során hány és mely tagállamban dolgozott. Célszerû azonban azon tagállam illetékes hatóságait megkeresni, amelyben a kérelmezõ a nyugdíjkorhatárt elérte, ahol legutoljára állt alkalmazásban, illetve ahol a leghosszabb ideig dolgozott. A nyugdíjjogosultság megállapítása és a nyugdíj összegének kiszámítása az egyes tagállamokban eltöltött biztosítási és tartóz57

társadalombiztosítási rendszerébe „átkérjék”, sem arra, hogy azokat a befizetõ részére kifizessék. A járulékok azonban nem vesznek el. A nyugdíjkorhatár elérésekor, az öregségi nyugdíj igénylésekor mindegyik ország kifizeti a nyugdíj azon hányadát, amelyre az adott személy az országban befizetett járulékok alapján jogosult.

kodási idõszakok alapján történik, figyelembe véve mindazon tagállamok jogszabályait, amelyek hatálya alá munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tartozott. A nyugdíjat ezután bármely tagállamban felvehetjük. Tehát ahány államban dolgoztunk, annyi helyrõl igényelhetünk nyugdíjat. Ha például valaki három évet dolgozott Franciaországban és 27 évet Magyarországon, akkor Franciaországból is számíthat a francia szabályoknak megfelelõen a hároméves munkaviszonyával arányos „nyugdíjrészre”. Minimum egy év munkaviszony szükséges más tagállamban ahhoz, hogy az ottani jogosultságot is beleszámítsák a nyugdíj végösszegébe. Az egy évnél kevesebb idõ a magyar biztosítási idõbe számít bele, illetve annak az országnak a biztosítási rendszerébe, ahol az illetõ legtöbbet dolgozott.

Be kell-e jelentenem az egészségbiztosítónál, ha egy másik tagállamban vállalok munkát?

Amennyiben egy magyar állampolgár egy másik tagállamban vállal munkát, a külföldi munkavállalás tényét, illetve megszûnését a munkába állást követõen 15 napon belül be kell jelenteni a regionális egészségbiztosítási pénztárnál. Erre létezik egy külön nyomtatvány, amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján található meg. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után.

Ha másik országba költözöm, kérelmezhetem-e az általam befizetett járulékok visszatérítését?

A tagállamok nem térítik vissza a már befizetett nyugdíjjárulékot abban az esetben, ha a járulékfizetõ másik országba költözik. A befizetett járulékokat a rendszer mindaddig nyilvántartja, amíg a járulékfizetõ el nem éri a nyugdíjkorhatárt. Ez azt jelenti, hogy a már befizetett járulékok esetében sem arra nincs mód, hogy azokat egy másik ország

Van-e az Európai Uniónak fogyatékkal élõkkel kapcsolatos politikája?

A fogyatékkal élõ emberek problémájára az EU-ban kiemelt figyelmet fordítanak, 58

mivel az unió minden tizedik polgára valamilyen testi vagy szellemi fogyatékkal él. A Közösségi Charta (1989) és az azt követõ Akcióprogram hangsúlyozta elõször a társadalmi kirekesztés elleni harc fontosságát. A kilencvenes évekre bekövetkezett szemléletváltást az Amszterdami Szerzõdés szövege tükrözi. Az új stratégia két elemen nyugszik: egyrészt olyan kezdeményezéseken, amelyek ráirányítják a figyelmet a fogyatékkal élõk problémáira, másrészt a fogyatékosok érdekeinek, problémáinak összehangolt képviseletére és beillesztésére minden lehetséges területen, így az oktatásban, a

munkahelyeken, a fizikai mobilitás és lakhatás biztosításában, a jóléti rendszerekben. Forrás / további információ: EUvonal, Európai Bizottság – Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlõségi Fõigazgatóság, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Magyar Államkincstár, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság.

59

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ugyanolyan feltételekkel részesülhetnek orvosilag szükségessé váló szolgáltatásokban, mint az adott tagállami biztosítottak. Az orvosi szükségesség fennállásáról elsõdlegesen – a körülmények mérlegelésével – a kezelõorvos dönt. Orvosilag szükségesnek azonban nem csak az azonnal nyújtandó szolgáltatások minõsülhetnek.

Hogyan juthat egy magyar turista egészségügyi ellátáshoz az EU egy másik tagállamában?

Ha átmenetileg (például turistaként, ösztöndíjasként) tartózkodunk valamely EGTtagállamban (Európai Gazdasági Térség: az unió 27 országában, vagy Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában), orvosilag szükséges ellátást kaphatunk ugyanolyan feltételekkel, mint az adott ország állampolgárai. Itthoni egészségbiztosításunk alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) mindazokat az ellátásokat kifizeti, amelyeket az EU-tagállam állampolgárainak is a biztosítójuk fizet. Ezeket tehát külföldön térítésmentesen kapjuk, ám azon ellátásokért, amelyekért a tagországok állampolgárai is maguk fizetnek, a magyar állampolgároknak is fizetniük kell. Az ellátások igénybevételéhez kiutazás elõtt ki kell váltani az európai egészségbiztosítási kártyát, amelyet a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP) lakóhely szerint illetékes kirendeltségénél, vagy postai úton lehet megtenni. A kártya kiváltása térítésmentes, érvényességi ideje 1 év, illetve nyugdíjasok esetében 3 év. Az európai egészségbiztosítási kártyával rendelkezõk kint tartózkodásuk idején

Pontosan hogyan lehet kiváltani az európai egészségbiztosítási kártyát?

A kártya kiadásához szükséges egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az alábbi dokumentumokkal igazolható a REP ügyfélszolgálatán, illetve írásbeli kérelem esetén: személyazonosságot igazoló okmány (útlevél, személyigazolvány), a TAJszámot igazoló okmány, és nem rendezett biztosítási jogviszony esetén a jogosultságot bizonyító okmányok, amelyek az alábbiak lehetnek: · keresõ tevékenységet végzõ: eredeti munkáltatói igazolás, tagsági jogviszonyt igazoló cégigazolás stb.; · vállalkozó: egyéni vállalkozói igazolvány, bt. kültagnál munkáltatói igazolás, 60

· egyéb jogosultsággal nem rendelkezõ, ezért az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetõ személyek: a járulékfizetés igazolása (APEH-igazolás, befizetési igazolás). A fenti okmányokat a REP másolatban is elfogadja, a jogosultságot igazoló dokumentumok eredeti példányát nem szükséges bemutatni. Amennyiben valaki írásban igényli a kártyát, a REP postán küldi azt ki a kérelmezõnek; a kártya átvételét a kérelmezõ a tértivevényen aláírásával igazolja.

beltagnál társasági szerzõdés, vagy cégkivonat és aláírási címpéldány, kft. (ügyvezetõ) munkáltatói igazolás, vagy társasági szerzõdés, vagy cégkivonat és aláírási címpéldány; · nyugdíjas (törzsszámot tartalmazó dokumentum): nyugdíjas igazolvány, vagy nyugdíjmegállapító határozat, illetõleg bármely más dokumentum, amibõl kétséget kizáróan megállapítható, hogy az illetõ nyugdíjban részesül; · tanuló: az iskola által kiadott hallgatói jogviszony-igazolás, iskolalátogatási igazolás; · munkanélküli: a Munkaügyi Központ által kiállított határozat; · gyeden lévõ: ha tb-kifizetõhely a foglalkoztató, akkor a kifizetõhelytõl igazolás, vagy az ellátás folyósításáról szóló igazolás; · gyesen lévõ: az ellátás folyósításáról szóló igazolás; · 14 év alatt: lakcímkártya (ha nincs, akkor személyi lap), és TAJ-kártya; · 14 és 18 év között: személyi igazolvány, lakcímkártya és TAJ-kártya; · 18 év feletti diák: nappali tagozatos hallgatóknak iskolától hallgatói jogviszonyról igazolás vagy diákigazolvány; levelezõ, vagy esti tagozatos hallgatóknak egyéb jogviszonyt igazoló okmány szükséges (pl. munkáltatói igazolás, igazolás járulékfizetésrõl); · hajléktalan személy: lakcímkártya, amelyen a „településszintû lakos” bejegyzés szerepel;

Mit jelent az „orvosilag szükséges” ellátás?

Az európai egészségbiztosítási kártya az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosítja birtokosát. Az orvosi szükségesség fennállásáról elsõdlegesen – a körülmények mérlegelésével – a kezelõorvos dönt. Orvosilag szükségesnek azonban nem csak az azonnal nyújtandó szolgáltatások minõsülhetnek. Amennyiben az igényelt ellátást – a beteg állapotára való tekintettel – nem feltétlenül szükséges rövid idõn belül nyújtani, a szolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy az illetõ személy milyen hosszú idõt kíván a tagállamban tölteni. Amennyiben tehát a kártyával rendelkezõ olyan betegségben szenved, amelynek kezelése nem sürgõs, esetleg az adott tag61

zetni, s az összeget az OEP nem téríti meg. Szinte minden tagállamban kell kisebb-nagyobb önrészre számítani, ezek mértéke eltérõ, 5–30 euró (amit például az orvosi vizitért, a mentõ igénybevételéért, vagy a kórházban töltött napok után kell fizetni). További fontos tudnivaló, hogy a szolgáltatásokat csak az adott országokban az egészségbiztosítás illetékes szerveivel szerzõdésben lévõ szolgáltatótól lehet az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen – tbtámogatással – igénybe venni. A szerzõdés nélküli magánszolgáltató által nyújtott ellátás költségeit a beteg saját maga fizeti. Ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával utólag sincs lehetõség a költségek megtéríttetésére. A kártyát minden tagállamban közvetlenül annak az orvosnak, egészségügyi szolgáltatónak kell átadni, akitõl az ellátást kérjük. Fontos kiemelni, hogy Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban, valamint bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban ún. visszatérítéses rendszer mûködik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülõ személy köteles megelõlegezni. Az illetékes biztosító a hatályos tagállami jogszabályok alapján visszatéríthetõ összeget utólag megtéríti. Az önrész visszatérítésére itt sincs lehetõség.

államban is csak elõjegyzéssel, várakozással lehet hozzájutni, akkor az ellátás már nem feltétlenül indokolt. Mindenesetre ebben a kérdésben a végsõ szót a kezelõorvos, vagy a tartózkodási hely szerinti és a költségek elszámolásában közremûködõ biztosító mondja ki. Elõfordulhat tehát, hogy egy országban hajlandók egy magyar turista orrsövényferdülését kezelni, ugyanakkor az is elképzelhetõ, hogy azt mondják, nyugodtan menjen haza, és otthon kezeltesse magát, mert nem indokolt, hogy abban az országban vegye igénybe az ellátást. Ha a gyógyszer felírását a kezelõorvos szükségesnek tekinti, és az adott ország biztosítottjainak az a gyógyszer támogatással jár, akkor ugyanolyan feltételek mellett kiváltható, mintha az illetõ helyi biztosított lenne.

Milyen elõírások alapján lehet orvosi ellátást igénybe venni egy másik tagállamban?

Az európai egészségbiztosítási kártyával rendelkezõkre (például turistákra, ösztöndíjasokra) is vonatkozik az egyenlõ bánásmód elve. Ez azt is jelenti, hogy amenynyiben az adott tagállam biztosítottai az ellátásért olyan önrészt kötelesek fizetni, amelyet a biztosítójuk nem térít vissza, akkor ezt a magyar jogosult is köteles megfi62

Kell-e kötnöm utasbiztosítást, ha rendelkezem európai egészségbiztosítási kártyával?

Mit kell tennünk, ha orvosi ellátásra szorulunk, de nincs európai egészségbiztosítási kártyánk?

Utasbiztosítás kötni nem kötelezõ, de természetesen lehetséges. Az európai egészségbiztosítási kártya, illetve az utasbiztosítás által fedezett egészségügyi szolgáltatások köre részben eltér, ezért érdemes lehet megfontolni. Az európai egészségbiztosítási kártya az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosítja birtokosát, és amennyiben az adott tagállam biztosítottai az ellátásért olyan önrészt kötelesek fizetni, amelyet a biztosítójuk nem térít vissza, akkor ezt a magyar jogosult is köteles megfizetni. A kártyát csak az adott állam társadalombiztosítási szervével szerzõdött szolgáltatók fogadják el. Az utasbiztosítással ezzel szemben magán egészségügyi szolgáltatóhoz is lehet fordulni, s az önrész nélkül fedezi a biztosítási szerzõdés szerinti összes ellátást (például a poggyászbiztosítást, vagy a halott hazaszállítását). Elsõsorban hosszabb kint tartózkodás esetén ajánlott a kártya kiváltása mellett egy biztosítóval is „szerzõdni”.

Európai egészségbiztosítási kártya nélkül igénybe vett ellátásokért a beteg a külföldi szolgáltató által megállapított és kiszámlázott összeget saját maga fizeti meg. Amennyiben a betegnek nem volt kártyája, és az ellátás költségeit saját terhére kellett igénybe vennie, a kezeléskor kiállított eredeti számlákat és a kiegyenlítésre vonatkozó igazolást a lakóhelye szerint illetékes magyar Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak kell benyújtania. A pénztár megkeresi a kisegítõ teherviselõt, és a külföldi biztosítótól kapott információ alapján azt az összeget fizeti ki, amennyibe az ellátás a kártya használatával került volna. Az így megtérített és ténylegesen kiszámlázott, kifizetett összeg közötti költségkülönbözetet az ellátást igénybe vevõ saját maga köteles vállalni, ezt az OEP nem téríti meg. Az erre vonatkozó igény az ellátást követõen visszamenõleg 6 hónapon belül érvényesíthetõ.

63

tartania az orvosi receptet is. Az utazás idõtartamára a személyes használatra szükséges mennyiséget nem ajánlott túllépni. Másik uniós tagállamba utazáskor a rendszeresen szedett gyógyszerek közül az antidepresszánsok, az altatók, a nyugtatók, a hangulatfokozók, a hangulatjavítók, a kábítószerek és a daganatos betegségek fájdalomcsillapítására szolgáló készítmények esetén azok jogos használatát igazolni szükséges. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kezelõorvos azonosítására alkalmas adatokat, a beteg személyi azonosítására alkalmas adatokat, a beteg által rendszeresen szedett gyógyszerek nevét, hatóanyagát, hatáserõsségét és a kezelõorvos által megállapított napi adagolást. Igazolásként azt az iratmintát kell alkalmazni, amely megfelel a Schengeni Megállapodás Végrehajtási Egyezményének 75. cikke szerinti, gyógykezelés céljára használt kábítószerekre, illetve pszichotróp anyagokra elõírt úti igazolásnak. Az igazolást annál az orvosnál szerezhetjük be, aki a gyógyszert számunkra rendszeresen felírja.

Kiváltható-e más EU-tagállamban a magyar orvos által felírt recept?

A gyógyszer kiváltásának nincsen akadálya, mert a hazai forgalmazású gyógyszerek döntõ része – ha más néven is – az európai országok többségében is forgalomban van. A gyógyszer árához nyújtott támogatások rendszere és mértéke azonban országonként eltérõ. Ebbõl következik, hogy a hazánkban támogatott gyógyszer csak Magyarországon váltható ki támogatással, illetõleg a gyógyszerek ára között az egyes országokban jelentõs különbségek lehetnek. A Magyarországon felírt receptet csak itthon lehet helyi támogatással kiváltani, más országban a teljes összeget ki kell fizetni. Ugyanakkor, ha a gyógyszer szedését a külföldi kezelõorvos szükségesnek ítéli, és az adott ország biztosítottjainak az a gyógyszer támogatással jár, ugyanolyan feltételek mellett kiváltható, mintha az illetõ helyi biztosított lenne.

Használhatom-e az európai egészségbiztosítási kártyát Svájcban és Horvátországban is?

Milyen feltételekkel és mennyi gyógyszert vihetek magammal külföldi utazáskor?

Igen, mindkét országban. Svájcban a magyarországi biztosítottak az európai egészségbiztosítási kártyával igénybe vehe-

Amennyiben egy turistánál receptre felírt gyógyszerek vannak, érdemes magánál 64

tik azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek átmeneti svájci tartózkodásuk ideje alatt orvosilag szükségesnek minõsülnek. Járóbeteg-ellátás esetén az igénybe vevõnek az ellátás költségeit közvetlenül ki kell fizetnie a szolgáltatónak. Ebben az esetben az európai egészségbiztosítási kártya felmutatása azt biztosítja, hogy az egészségügyi szolgáltató a svájci biztosítottak tekintetében is alkalmazott, csökkentett költségmértéket számlázza ki. Az ellátási költségek utólagos megtérítése kérhetõ az illetékes svájci hivataltól, vagy a hazatérést követõen az illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól. A fekvõbeteg (kórházi) ellátás az európai egészségbiztosítási kártya bemutatásával a svájci tartózkodási hely (szállás) szerint illetékes kanton „közkórházában” (öffentliches Krankenhaus, hopital public, ospedale pubblico) részleges térítés mellett vehetõ igénybe. Ilyen esetben a költségek nagyobbik részét az egészségbiztosítási szervek számolják el egymással, a betegnek csak az ún. „önrészt” kell fizetnie. Horvátországban a magyar–horvát szociális biztonsági egyezmény értelmében elfogadják a kártyát, amellyel a Magyarországon biztosított személyek kint tartózkodásuk során ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe a sürgõsségi ellátásokat, mint a horvát biztosítottak. Sürgõsségi ellátásnak minõsül minden olyan ellátás, amelynek szükségessége a horvátországi tartózkodás során merül fel és nem halasztható a Magyarországra való hazatérésig.

Az EGT-országokban dolgozó magyar állampolgárnak kell-e Magyarországon jeleznie, hogy külföldön dolgozik? Ha igen, hogyan?

Amennyiben egy magyar állampolgár az EGT valamely országában vállal munkát, akkor rá annak az országnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. Annak érdekében, hogy EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, valamint hogy Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve hogy elkerülje a kettõs járulékfizetést, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztár és a lakóhelye szerint illetékes APEH-igazgatóság felé, a „Bejelentkezõlap külföldön biztosítással rendelkezõk részére” elnevezésû, a www.oep.hu weboldalról letölthetõ nyomtatványon. A bejelentést a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszûnését követõ 15 napon belül kell megtenni. Elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után. A bejelentésnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelynek értelmében adott EGT-tagállamban végzett keresõ tevékenység a helyi jogszabályok értelmében biztosítási kötelezettséget alapoz meg (például: „Nagy-Britanniában végzett keresõ tevé65

kenységem alapján az ottani jogszabályok szerint a járulékfizetési kötelezettségemnek eleget teszek.”).

által kiállított – az elõzetes engedélyt megtestesítõ – E 112-es nyomtatvány alapján lehet igénybe venni. A nyomtatvány kiadásának feltételeirõl az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást. Az E 112-es nyomtatvány felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti elõzetes egyeztetés szükséges. Amennyiben egy EGT-tagállam területén dolgozó, és ott biztosított személynek Magyarországon van az állandó lakóhelye (ez tipikusan a határ menti ingázóknál jellemzõ), akkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított E 106-os nyomtatvány alapján, Magyarországon is teljes körû természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult. E nyomtatványt a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak. Az E 106-os nyomtatvány rögzítését követõen a külföldi biztosított a magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A nyomtatvány kiállításának feltételeirõl az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.

Milyen orvosi ellátásban részesülhetek Magyarországon, ha egy másik tagállamban élek és dolgozom? Van-e lehetõség gyógykezelésre, teljes ellátásra ez esetben Magyarországon?

Fõszabályként elmondható, hogy abban a tagállamban vagyunk jogosultak az egészségügyi ellátás igénybevételére, ahol a járulékokat fizetjük. Egy személy csak egy országban rendelkezhet társadalombiztosítással, mivel az uniós szabályok szerint senki nem lehet egyszerre két tagállamban biztosított. Amennyiben egy magyar állampolgár egy másik tagállamban dolgozik, és ott válik biztosítottá, az adott tagállamban veheti igénybe a teljes körû egészségügyi ellátást. Ilyenkor Magyarországon, illetve más tagállamban alapesetben csak az orvosilag szükséges ellátást veheti igénybe, ha a biztosítása szerinti tagállamban, a lakhelye szerinti illetékes egészségbiztosítótól igényli az európai egészségbiztosítási kártyát.

Van-e lehetõség a magyar biztosítottak gyógykezelésére egy másik EU-tagállamban?

Az alapeset mellett még két speciális esetet érdemes kiemelni: Tervezett, gyógykezelési szándékú hazautazás esetén ellátást a külföldi biztosító

A szolgáltatások, így az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlása elõtt nincs korlát, azaz mindenki olyan szolgáltatást és 66

nem rendelkeznek jogosultsággal, hogyan vehetnek igénybe külföldön/itthon ellátást? A hazai közoktatásról, illetve felsõoktatásról szóló törvény alapján a tanulói/hallgatói jogviszony a beiratkozástól a diákigazolványra való jogosultság napjáig tart, ideértve a szünetelés idejét is. Amennyiben egy nagykorú diák a külföldi tanulmányai idejére szünetelteti a magyarországi tanulmányait, továbbra is jogosult – járulékfizetés nélkül – a magyarországi egészségügyi ellátásokra. Ezen jogosultsága alapján kiállítható számára az európai egészségbiztosítási kártya. A külföldön tanuló és Magyarországon hallgatói jogviszonyban nem álló diák a külföldi hallgatói jogviszonyára tekintettel nem jogosult Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokra. Amennyiben a külföldön tanuló diák állandó lakóhelye Magyarországon van, akkor – egyéb jogosultság hiányában – egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. A járulékfizetési kötelezettséget hozzátartozó vagy más személy átvállalhatja. E jogviszony alapján jogosult lesz az európai egészségbiztosítási kártyára. A járulékfizetés teljesítése ügyében az állandó lakóhely szerint területileg illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Regionális Igazgatóságához kell fordulni.

ott vesz igénybe, amilyet és ahol csak szeretne. Ugyanakkor az államok a költségeket csak meghatározott feltételek teljesítése esetén vállalják át, s e feltételeket joguk van szabadon megállapítani. Az egyetlen, amit nem tehetnek meg, hogy más feltételeket támasztanak a saját állampolgáraikkal és más feltételeket a többi uniós tagállam polgáraival szemben. Ezért egy olyan beteg EU-polgár, aki biztosítója hozzájárulásával érkezik Magyarországra gyógykezelés céljából, az ellátásért nem fizet, a számlát biztosítója egyenlíti ki. Aki viszont felhatalmazás nélkül érkezik, saját maga fizeti a számlát. A magyar biztosítottak esetében a külföldi gyógykezelés költségeihez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár akkor járul hozzá, ha a külföldi gyógykezelés indokoltságára vonatkozóan elõzetesen orvosi szakvéleményt szerzett be. A szakvéleményt a gyógykezelés jellege szerint illetékes országos intézet adja, s ennek alapján az egészségbiztosító fedezi a költségeket. Egy másik tagállamban biztosított magyar, illetve más uniós állampolgár gyógykezelést Magyarországon az európai egészségbiztosítási kártya birtokában szintén nem vehet igénybe. A külföldi gyógykezelés igénybevételéhez az illetékes egészségbiztosítási szervnél az E 112 számú formanyomtatványt kell beszerezni. Az EGT-tagállamokban tanuló magyar diákok milyen feltételekkel jogosultak a magyarországi egészségügyi ellátásokra? Ha 67

Az új cselekvési terv öt pillérre épül: a kábítószer iránti kereslet csökkentése és a közvélemény figyelmének felkeltése, az európai polgárok mozgósítása, a kábítószerkínálat csökkentése, a nemzetközi együttmûködés fejlesztése, valamint a kábítószerrel kapcsolatos jelenségek jobb megértésének elõsegítése. A javasolt tevékenységek magukban foglalják a kábítószer-használókat célzó, a kezelésre és az egészségkárosodás mérséklésére irányuló programok minõségének, elérhetõségének és kiterjedésének javítását, valamint bûnüldözési operatív információn alapuló rendõrségi és vámhatósági mûveletek indítását az unión belüli, illetve az Afganisztánból és Latin-Amerikából kiinduló kábítószer-kereskedelmi útvonalakon mûködõ nagyszabású szervezett bûnözõi csoportokkal szembeni fellépés céljából.

Mit tesz az Európai Unió a kábítószerrel kapcsolatos problémák megelõzéséért?

Az Európai Tanács 2004 decemberében hagyta jóvá az EU drogstratégiáját (2005–2012), amely meghatározza a Bizottság által elõterjesztendõ kétszer négy éves cselekvési tervek keretét, célkitûzéseit és prioritásait. A stratégia a kábítószerrel kapcsolatos politika két fõ vetületére összpontosít, a kereslet, valamint a kínálat csökkentésére. Mindamellett számos keresztmetszeti témakörre is kiterjed, így a nemzetközi együttmûködésre, a kutatásra, a tájékoztatásra és az értékelésre. A Bizottság 2008 szeptemberében terjesztette elõ az EU 2009–2012-es idõszakra szóló új kábítószer-ellenes cselekvési tervét, amely széles körû intézkedéseket javasol a kábítószer-használat káros következményeinek mérsékelése és a kábítószerrel kapcsolatos bûnözés visszaszorítása céljából folytatott európai együttmûködés megerõsítése érdekében. Ezen intézkedések közé tartozik a kábítószerek által okozott társadalmi károk csökkentését célul tûzõ Európai Kábítószer-ellenes Szövetség létrehozása is.

Forrás / további információ: EUvonal, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Egészségügyi Minisztérium, APEH, Európai Bizottság – Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Fõigazgatóság.

68

VÁSÁRLÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM bõl 20 liter, petróleumból 50 liter, gázolajból a gépjármû és erõgép üzemanyagtartályán kívül 100 liter, biodízelbõl 100 liter, · cigarettából 800 darab, · szivarból 200, szivarkából 400 darab, · fogyasztási dohányból 1000 gramm, · sörbõl 110 liter, · borból és pezsgõbõl együttesen 90 liter (ebbõl pezsgõ legfeljebb 60 liter), · köztes alkoholtermékbõl 20 liter, · tömény (22 százaléknál több alkoholt tartalmazó) alkoholtermékbõl 10 liter. Amennyiben e termékekbõl ennél nagyobb mennyiség található Önnél, bizonyítania kell, hogy azokat személyes használatra szánja, illetve kérhetik Öntõl, hogy számlával igazolja a vásárlást.

Van még „duty-free” vásárlás az EU-n belül?

Az áfamentes kereskedelem az EU-tagállamok közötti személyforgalomban megszûnt, de az EU területén található ilyen jellegû boltokban az EU-n kívüli célországokba utazók továbbra is vásárolhatnak a régi szabályok (vám- és áfamentesség) szerint. Az uniós tagállamokba történõ utazással, illetve a kint tartózkodással kapcsolatban számos további hasznos információt tartalmaz az „Utazás, tartózkodás” c. fejezet.

Mennyi jövedéki terméket hozhatok be másik uniós tagállamból Magyarországra?

Mit hozhatok be az unió területére vámmenetesen?

Magánszemélyek által más uniós tagállamban vásárolt jövedéki termékek adómentesen csak saját célra, nem kereskedelmi mennyiségben hozhatók be Magyarországra. Kereskedelmi mennyiségnek minõsül: · motorbenzinbõl a gépjármû üzemanyagtartályán kívül 40 liter, egyéb benzin-

Az Európai Unió területén kívülrõl (tehát nem másik uniós tagállamból) személyes használatra az unió valamely országának területére vám- és adómentesen csak korlátozott mennyiségben hozhatók be termékek. Így a dohánytermékek közül 200 szál cigarettát, 100 szál szivarkát, 50 szivart vagy 69

250 gramm dohányt lehet behozni. A szeszes italok esetében ezen határok az alábbiak szerint alakulnak: 1 liter 22 százalék feletti alkoholtartalmú ital, vagy 2 liter szeszezett bor vagy habzó bor, illetõleg 2 liter csendes bor. Megszûnt a korábbi mennyiségi korlátozás a parfümre, kávéra és teára (ezek azonban továbbra is figyelembe veendõk a vámmentesen behozható más termékek értékhatárának szempontjából). 2008. december 1-jétõl ugyanakkor megengedett az egyes tagállamok számára, hogy – egészségpolitikájuk szerint – ezen mennyiségi korlátozásoktól dohánytermékek esetében eltérjenek (pl. a cigarettánál 200 helyett 40 szál behozatalát engedélyezzék vám- és adómentesen). Egyéb termékek esetében 2008. december 1-jétõl légi és vízi utasok számára 430 euró, míg az Európai Unió területére szárazföldi határon belépõ utazók számára 300 euró a maximális értékhatár.

lyamodnia, s ellenõrzését is a székhelye szerinti felügyeleti hatóság végzi. Mindez azt jelenti, hogy például egy német vagy egy holland bank közvetlenül nyújthat hitelt magyarországi ügyfeleknek, nem kell Magyarországon fiókot alapítania, vagy magyar kereskedelmi bank közvetítõi szolgálatait igénybe vennie. Ez természetesen fordítva is igaz: a hazai pénzügyi szervezeteket más tagállamokban is megilleti ez a lehetõség.

Felvehetünk-e hitelt más tagállamban székhellyel rendelkezõ banktól?

1. Vám Amennyiben EU-tagállamból hoz be valaki autót, azt az egységes belsõ piac léte miatt vámmentesen, továbbá egyéb alakiságok (vámkezelés) nélkül teheti meg.

Hogyan lehet EU-tagállamból személygépkocsit behozni és forgalomba helyezni?

Az alábbiakban hat pontban foglaltuk össze, mire kell odafigyelni uniós tagországból származó személygépkocsi magyarországi behozatala és forgalomba állítása esetén.

A pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabadsága azzal a következménnyel jár, hogy bármely tagállam bármely pénzügyi szolgáltatója határon átnyúló szolgáltatásokat végezhet bármely más tagállam területén, amihez nem kell külön engedélyért fo-

2. Regisztrációs adó A Magyarországon forgalomba helyezendõ személygépkocsik, lakóautók és motorkerékpárok után regisztrációs adót kell fizetni. Az adó mértéke a személygép70

Használt személygépkocsik esetén amennyiben a vásárló egy magyar vállalkozás, amely rendelkezik a Közösségen belüli ügyletekben használandó áfa-azonosító számmal, úgy az elõzõekkel azonos módon történik az adózás, az ügylet Magyarországon lesz adóköteles. Ha azonban egy magyar magánszemély utazik ki gépjármû-vásárlási céllal egy másik tagállamba, akkor az ottani áfamértéket számítják fel a vásárlás során, Magyarországon nem lesz áfafizetési kötelezettsége.

kocsi mûszaki tulajdonságaitól, a környezetvédelmi osztályba sorolásától, valamint elsõ forgalomba állításának idõpontjától függ. A regisztrációs adóról a többször módosított 2003. évi CX. törvény rendelkezik. Az adó kiszámításához az alábbi adatokra van szükség: · Üzemanyag: benzines vagy dízel · Hengerûrtartalom · Környezetvédelmi osztály · Elsõ, eredeti forgalomba helyezés dátuma · Adóigazgatási eljárás kezdete

4. Behozható személygépkocsik kora A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendeletet módosító 89/2006. (XII.26.) GKM rendelet értelmében 2007. január elseje óta nincsen korlátozás az EU-ból Magyarországra behozható és forgalomba helyezhetõ gépjármû korára vonatkozóan. A közösségi jármûnek (az EGT-tagállamokban használatba vett, érvényes forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármûnek) azonban meg kell felelnie a már forgalomba helyezett jármûvekre vonatkozó közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek.

3. Általános forgalmi adó A személygépkocsiknak az Európai Unióban történõ megvásárlására vonatkozó áfaszabályok függnek attól, hogy új vagy használt jármûrõl van szó, illetve az utóbbi esetben attól is, hogy a vásárló áfaalanyként vásárolja-e meg az autót vagy sem. Új személygépkocsinak az olyan autó minõsül, amely legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek elsõ forgalomba helyezésétõl számítva legfeljebb 6 hónap telt el. Ezen jármûvek más EU-tagállamban történõ beszerzése esetén a vásárló tagállamának (jelen esetben ez Magyarország) áfaszabályai, áfamértéke szerint kell az adót megfizetni. Az eladó nem számít fel adót, ehelyett a magyar vásárlónak kell a gépkocsi értékének megfelelõ áfaösszeget az APEH felé bevallania és megfizetnie.

5. Forgalomba helyezés Uniós tagállamban vásárolt személygépkocsi esetében adásvételi szerzõdésre (vagy kereskedelmi számlára), valamint a gépkocsi okmányaira van szüksége. Az Európai Unió más tagállamaiban vásárolt személygépkocsit nem szükséges kivonni a 71

forgalomból, illetve ideiglenes rendszámmal ellátni a behozatalhoz. Az autó eredeti rendszámmal és okmányokkal is átlépheti a határt, Magyarországon a forgalomba helyezés során „honosításra” kerül. A határon nincsen szüksége külön okmány beszerzésére. A magyarországi forgalomba helyezéséhez a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz, majd a megyei vámhivatalhoz kell fordulnia.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Cím: 1066 Budapest, Teréz krt. 38. Postacím: 1389 Budapest Pf.: 102 Telefon: 06-1-373-1442 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.nkh.hu/

Mit tesz az EU vásárlóinak védelméért?

6. További költségek Személygépkocsi behozatala esetén további költségként jelentkeznek a forgalomba helyezés adminisztrációs költségei (eredetvizsgálat, rendszám stb.).

Az Európai Unió nagy súlyt helyez az uniós polgárok vásárlói jogainak védelmére. Szavatossági jogokat biztosít, hiszen a vásárolt termékek meghibásodása esetén az áru cseréjét és szervizelését írja elõ. A szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje jelenleg az EU minden tagállamában két év. Jótállást biztosít, mely a tartós használati cikkekre (fényképezõgép, számítógép, tévé) vonatkozik. A kötelezõ jótállási idõ egy év, a kereskedõk azonban önként ennél többet is vállalhatnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a vásárláskor kapott bizonylatot (blokkot) és jótállási jegyet meg kell õrizni ahhoz, hogy a termék meghibásodása esetén panasszal élhessen a vásárló. Amennyiben a vásárló nem tudja rendezni az ügyet az értékesítõvel, az Európai Unión belül segítséget kaphat valamelyik Európai Fogyasztói Központtól. Minden tagállamban mûködik ilyen, így probléma ese-

További információ: A személygépkocsik hazai forgalomba helyezésérõl az EUvonal www.euvonal.hu/regado oldalán olvasható, illetve a kérdésben illetékes szerveknél, a megyei vámhivataloknál, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál kapható. Váminformációs szolgálat (Vám- és Pénzügyõrség) Cím: 1108 Budapest, Harmat u. 202. Telefon: 06-1-301-6951 Kék szám: 06-40-FINÁNC (06-40-346-262) E-mail: [email protected]; [email protected] Honlap: http://www.vam.gov.hu

72

tén (reklamáció vagy kártérítési igény benyújtása, hibás áru visszaküldése) a magyarországi fogyasztói központ segíteni tud a fogyasztói jogok érvényesítésében akár a hazatérés után is.

nyíti, hogy a veszélyes termékek felkutatása és forgalomból történõ gyors kivonása céljából a tagállami és európai hatóságok együttmûködjenek. Az élelmiszerek és takarmányok biztonságát hasonló rendszer, az ún. RASFF felügyeli.

A hálózat magyarországi központjának elérhetõsége a következõ: Európai Fogyasztói Központ Magyarország H-1012 Budapest, Logodi u. 22–24. Tel.: +36-1-473-03-38, +36-1-311-70-30 Fax: +36-1-331-73-86 E-mail: [email protected]

Milyen szabályai vannak az Európai Unióban az ármegjelölésnek?

Az EU-ban az árfeltüntetés az eladó kötelessége. Az eladási ár mellett fel kell tüntetni az egységárat is, illetve írásbeli tájékoztatást kell adni a szolgáltatás díjáról. Az árat egyértelmûen, könnyen azonosíthatóan és jól láthatóan kell megjelölni. Ha ugyanazon a terméken több ár is fel van tüntetve, akkor irányadónak a legalacsonyabbat kell tekinteni.

A mindennapi táplálkozásunk/életünk szempontjából fontos kérdésekkel külön ügynökség, a Pármában székelõ Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) foglalkozik.

Hogyan védi az EU a polgárokat a veszélyes termékekkel szemben?

Milyen elõírásoknak kell megfelelniük az Európai Unióban forgalmazott termékeknek? Mi az a CE jelölés?

Ha valamelyik tagállamban veszélyes árucikk bukkan fel, a kérdéses ország a termékkel kapcsolatos információkat a többi tagállamnak is megküldi a nem élelmiszerjellegû fogyasztási termékekkel kapcsolatos sürgõsségi riasztórendszeren, a RAPEX-en keresztül. A rendszer megköny-

Az EU belsõ piacán csak azok a termékek hozhatók forgalomba, amelyek maradéktalanul megfelelnek a rájuk vonatkozó termékbiztonsági követelményeknek és irányelveknek. 73

ben más-más termékspecifikus szabályozásokat kell figyelembe venni. Ezen termékeknél a CE jelölés használata nem kötelezõ, sõt, mivel félrevezetõ, tilos is.

Bizonyos termékek esetében a vonatkozó irányelvek elõírásainak betartása mellett egy úgynevezett CE (Conformité Européenne) jelölést is fel kell tüntetni a termékeken. Ilyen termékek például a kisfeszültségû berendezések, a gépek, az építési termékek, a játékok, a gázkészülékek, az orvostechnikai eszközök. A CE jelölés feltüntetése a terméken azt jelenti, hogy a termék maradéktalanul megfelel a fent említett irányelveknek, tehát biztonságos, s errõl a hatóság az elõírt módon meg is gyõzõdött. A CE jelzés kizárólag azokon a termékeken helyezhetõ el, amelyek esetében a jogszabályok kötelezõvé teszik annak feltüntetését. A CE jelöléssel ellátott termék az Európai Unióban bárhol szabadon forgalomba hozható. A CE jelöléssel való visszaélés, illetve annak hiánya a játékokon vagy azok csomagolásán, valamint háztartási elektromos készülékeken, a közösségi jog megsértésének minõsül, és büntetést vonhat maga után. A hatóság a kereskedelemben ellenõrzi, hogy a CE jelöléssel ellátott termék rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal, megfelel-e a mintadarabnak és az irányelvek által elõírt lényeges biztonsági követelményeknek. A hatóság a megfelelõséget a gyártás helyén is ellenõrizheti. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az élelmiszerekre, a gyógyszerekre, a vegyipari termékekre, a kozmetikumokra, illetve a közúti jármûvekre azonban nem vonatkozik a CE jelölés szabályozása, ezek eseté-

Van-e az Európai Unióban az interneten történõ vásárlást szabályozó rendelkezés?

Igen, van. Az eladónak világosan, egyértelmûen, jól érthetõen kell a vásárlót tájékoztatnia az úgynevezett on-line rendelés elkészítésének különbözõ technikai lépéseirõl, a közölt adatok tárolásáról, a válaszható nyelvekrõl, valamint lehetõvé kell tennie, még a rendelés elindítása (feladása) elõtt, a rendelés adatainak javítását. Az on-line szolgáltatást nyújtónak indokolatlan késedelem nélkül, elektronikus úton vissza kell igazolnia a rendelés továbbítását. Az online vásárolt termékek ármegjelölésénél minimális követelmény a hozzáadottértékadó, valamint a kiszállítás költségeinek egyértelmû és világos feltüntetése. Fontos szabály továbbá, hogy a címkézésre, a szállítási feltételekre és a termékfelelõsségre továbbra is a vásárló lakhelye (székhelye) szerinti nemzeti elõírások vonatkoznak.

74

Van-e az Európai Unióban rendelkezés a telefonon történõ vásárlásról?

Milyen elõírások vonatkoznak az Európai Unióban a zöldség- és gyümölcsfajtákra?

Az úgynevezett on-line, interneten és telefonon keresztüli vásárlás szabályai hasonlóak, hiszen mindkét esetben igaz, hogy a szerzõdéskötésnél a vásárló nincs fizikailag jelen, és a vásárlás elektronikus berendezés használatával, a vásárló kezdeményezésére jön létre. A telefonon keresztül történõ vásárlás szabályozásánál az volt az alapvetõ szempont, hogy a vásárló a telefonbeszélgetés elején elegendõ információt kapjon annak eldöntésére, hogy kívánja-e folytatni a beszélgetést vagy sem. Alapszabály az, hogy a szerzõdéskötés módja nem csorbíthatja a fogyasztó jogait. Így a szerzõdéskötés után a fogyasztónak írásbeli szerzõdéses ajánlatot kell kapnia a kereskedõtõl, a kereskedõnek a szerzõdést meghatározott idõ alatt teljesítenie kell, illetve a fogyasztó a szerzõdés megkötésétõl számított hét munkanap alatt indoklás nélkül elállhat a szerzõdéstõl. (A magyar szabályozás erre nyolc napot biztosít.)

Az unióban valamennyi zöldség-gyümölcs terméknek minimumként épnek, egészségesnek, megbízható piaci minõségûnek kell lennie, feltüntetve a származási országot, amit a tagállamok a kereskedelem valamennyi lépcsõfokán ellenõrizhetnek. Adott termékekre ennél bõvebb tartalmú szabvány is alkalmazható. Az EU számos zöldség- és gyümölcsfajtára vonatkozóan speciális minõségi elõírások alkalmazását is kötelezõvé tette. A minõségi elõírások alapját a minimumkövetelmények képezik. A kötelezõ elõírások méretelõírásokat is tartalmaznak. Ezeket a termék jellemzõinek megfelelõen határozzák meg. Így vonatkozhatnak az átmérõre (pl. almánál), a tömegre (pl. salátánál), a hosszra (pl. cukkíninél) vagy ezek kombinációjára. A termékek négy minõségi kategóriába sorolhatók: extra, I., II. és III. osztályba. Kívánalom, hogy a kereskedelembe kerülõ áruk nagy részét az I. osztályú termékek képezzék. A II. csoportba sorolt terményekkel szemben elõírás, hogy megfeleljenek a minimumkövetelményeknek, legyenek piacképesek. A III. osztályú áruk kereskedelmi forgalma hazánkban sincs engedélyezve. A hazai terményeket a Magyar Élelmiszerkönyv elõírásai alapján osztályozzák a 75

· indokolatlan és elõre nem jelzett járattörlés esetén, illetve ha · a repülõgépre történõ felszállást indokolatlanul megtagadják (a károsult 125 és 600 euró közötti kártérítésre jogosult a repülõút hosszától és az átirányítás miatti késedelem mértékétõl függõen). Az utasjogok a belföldi és nemzetközi menetrendszerinti és charterjáratokra egyaránt vonatkoznak, amennyiben azok bármely, az EU területén lévõ repülõtérrõl indulnak vagy oda érkeznek, és közösségi légitársaság üzemelteti õket. Visszautasított beszállás, alacsonyabb osztályon való elhelyezés és a légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasok a légitársaságnál és/vagy az illetékes nemzeti szervnél az ún. EU panaszbejelentõ nyomtatvánnyal kérhetnek kártalanítást.

megyeszékhelyeken mûködõ Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás szakértõi. Az unión belüli kereskedelemre szánt zöldség-gyümölcsre vonatkozóan a minõségi kategóriákat tartalmazó bizonyítvány kiállítása kötelezõ, e nélkül semmilyen áru nem kerülhet forgalomba az EU-ban. A Bizottság 2008 novemberében ugyanakkor arról határozott, hogy – tekintettel a magas élelmiszerárakra és az általános gazdasági nehézségekre – 26 gyümölcs- és zöldségfajtánál hatályon kívül helyezi ezt a külalakra vonatkozó speciális minõségszabványt. A javaslat szerint ez a szabályozás csak az alábbi tíz termék esetében maradna érvényben: alma, citrusfélék, kivi, saláta, õszibarack és nektarin, körte, szamóca, étkezési paprika, csemegeszõlõ és paradicsom. A változás 2009 júliusában lép életbe.

Valóban kártérítést kaphatok, ha a repülõgépem késik?

Milyen jogiam vannak az Európai Unióban légi utasként?

Egy repülõgépjárat 2 és 4 óra közötti indulási késése esetén, a járat hosszától függõen a légitársaságoknak bizonyos alapszolgáltatásokat kell nyújtaniuk a várakozó utasoknak, melyek a következõk: · étel és üdítõ biztosítása; · 2 díjtalan telefonhívás, fax vagy email küldési lehetõség; · szükség esetén szállodai szoba és transzfer biztosítása;

Az Európai Unió meghatározott jogokat biztosít légi utasainak. E jogok alapján a légitársaságok kártérítési felelõsséggel tartoznak: · késés esetén (4800 euró összegig, ha a késés meghaladja az öt órát, és az utas úgy dönt, hogy nem utazik), · a poggyász károsodása és elvesztése esetén (1200 euró összegig), 76

· 5 óra vagy annál hosszabb késés esetében az utas kérheti a repülõjegy árának megtérítését, de csak akkor, ha úgy dönt, nem óhajtja a késésben lévõ járatot igénybe venni.

Az összehasonlító reklám megengedett, ha objektív, ha kedvezõen befolyásolja a döntést, valamint ha nem megtévesztõ, azonos vagy hasonló árut hasonlít össze, nem mossa össze az árujelzõket, nem kelt rossz hírt, illetve nem irányul tisztességtelen haszonszerzésre. Az ellenõrzés a tagállamok feladata. A megtévesztõ, valamint az összehasonlító reklám szabályait a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló törvény tartalmazza. Az EU a televíziós reklámokat a tv sajátos jellege miatt külön szabályozza. Hatálya kiterjed a szponzortevékenységeken alapuló tevékenységek szabályozására, a hirdetés tartalmára, elhelyezésére, menynyiségére.

A kártérítés maximum összege 4150 SDR (kb. 4800–4900 euró) lehet. A kárigényt ahhoz a légitársasághoz kell benyújtani, amellyel a szerzõdést kötöttük (vagyis amelynek járatára a repülõjegyet vásároltuk). Ha egy code-share (két légitársaság által közösen üzemeltetett) járat esetén bizonytalanok vagyunk, küldjük meg mindkét társaságnak az igényt.

Forrás / további információ: EUvonal, Európai Bizottság – Adózási és Vámügyi Fõigazgatóság, Európai Bizottság – Fogyasztóvédelmi Fõigazgatóság, APEH, Vám- és Pénzügyõrség, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Európai Fogyasztói Központ, RAPEX.

Hogyan szabályozza az Európai Unió a reklámokat?

Az EU-ban tilos megjelentetni a megtévesztõ vagy megtévesztésre alkalmas, vagy a gazdasági-piaci magatartást befolyásoló, a versenytársaknak kárt okozó, vagy erre alkalmas (nem tényszerû, az objektív igazságosság követelményeinek nem megfelelõ) reklámokat.

77

VÁLLALKOZÁS Milyen lehetõségeket kínál az Európai Unió belsõ piaca a magyar vállalkozások számára?

Szabályozza-e az Európai Unió a vállalkozásalapítást?

Az EU-n belüli vállalkozásalapításra alapvetõen a tagállami szabályok vonatkoznak. A közösségi szabályok az egyes szabályozási területeken koordinálják a tagállami szabályokat, és azért születtek meg, hogy a különbözõ érdekek azonos szintû védelme nagyobb biztonságot teremtsen a társaságok számára. Így a tagállamoknak cégjegyzéket kell fenntartaniuk, a cégadatokat hivatalos lapban kell közzétenniük. A társaságok megszüntetését csak bíróság mondhatja ki, konkrétan meghatározott esetekben. Ugyancsak egységes szabályok vonatkoznak a részvénytársaságok alaptõke-emelésére, módosítására, a vállalatok felvásárlására. Az EU-ban az egyes tagállamok polgárai tulajdonosként megkülönböztetés nélkül vehetnek részt más tagállamok társaságaiban.

Az Európai Unió tagjaként Magyarország egy közel félmilliárdos lakosságú egységes belsõ piac része, ahol a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tõke szabadon áramlik. A magyar vállalkozások a többi tagország területén is végezhetnek – ún. határon átnyúló – szolgáltatásnyújtást, ha pedig az adott tagországban szeretnének új vállalkozást létrehozni, ezt ugyanolyan feltételek mellett tehetik meg, mint a helyiek. Ennek részletes feltételeit szabályozza a 2006-ban elfogadott, 2009-ben életbe lépõ szolgáltatási irányelv. A magyar cégek termékeiket vámmentesen juttathatják el a többi tagállam fogyasztói számára, hiszen az unión belül nincsenek vámok. Az EU-csatlakozással a vállalatok piacra lépési lehetõségei azáltal is bõvültek, hogy részt vehetnek az EU közbeszerzési tenderein, illetve támogatási programjaiban.

Indíthatnak-e magyar állampolgárok vállalkozást az Európai Unióban?

Magyar állampolgárok mindennemû korlátozás nélkül, az adott tagország által 78

Fontos tudni, hogy az egyes tagállamok vállalatalapítási szabályai eltérõek. Magyar cégek külföldi vállalkozásalapításával kapcsolatban az ITD Hungary Zrt. (www.itd.hu), valamint az Európai Bizottság Enterprise Europe hálózatának (www.enterprise-europe-network.ec.europa.eu) képviselõi tudnak segítséget nyújtani.

szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást más tagországokban. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabad gyakorlása érdekében a tagállamoknak lehetõvé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyeket valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban. A tõke szabad áramlásának elve alapján az unió minden polgárát megilleti az a jog, hogy szabadon alapíthasson vállalkozást bármely tagállam területén.

Létezik-e közösségi társasági jog?

Közösségi társasági jog nincs, de az unióban az egyes cégformákra vonatkozó harmonizációs szabályok mellett két olyan cégforma is megjelent, amely a közösségi társasági jog létrehozása felé mutat. Az egyik az európai gazdasági érdekegyesülés, amelynek tagjaként a különbözõ tagállamokban levõ társaságok közösen folytathatnak gazdasági tevékenységet, miközben megtarthatják saját nemzeti jogrendszerükben megszerzett cégbejegyzésüket és gazdasági függetlenségüket. A másik társasági forma az európai részvénytársaság, amely igazi elõrelépést jelent a közösségi társasági jog fejlõdésében. Önálló társasági alakzat, amely bármely tagállamban, bármely tagállam(ok) polgárai által megalapítható, és bármely tagállamban folytathatja tevékenységét.

A vállalkozás (letelepedés) szabadsága keretében a jogosultak a következõ jogokkal élhetnek: · önálló keresõtevékenység megkezdése és gyakorlása másik tagállam területén; · vállalkozások alapítása és irányítása másik tagállam területén; · leányvállalatok, ügynökségek, fióktelepek, irodák létesítése másik tagállam területén. A gazdasági társaságokkal kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk: a vállalkozás szabadsága nem ad lehetõséget arra, hogy az egyik tagállam rendelkezéseinek megfelelõen alakult, az ebben a tagállamban nyilvántartásba vett gazdasági társaságok eredeti státusuk megtartásával szabadon áthelyezhessék központi igazgatásukat egy másik tagállamba. 79

tatást nyújt – így különösen azokat, akik ipari, kereskedelmi, szakipari és szabadfoglalkozású tevékenységeket végeznek. Megilleti továbbá azokat a személyeket, akik más tagállam szolgáltatóinak szolgáltatásait kívánják igénybe venni. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás többféleképpen is megvalósulhat: a szolgáltató idõleges átutazásával, a szolgáltatást igénybe vevõ átutazásával, vagy egyszerûen olyan eszköz használatával, amely lehetõvé teszi a közvetlen szolgáltatásnyújtást (pl. interneten keresztül, mûholdas közvetítéssel). Az unió tagállamában lakóhellyel, székhellyel rendelkezõ személy szolgáltatást nyújthat egy másik tagállamban honos személynek úgy, hogy a tevékenységét továbbra is a saját országában folytatja, vagy csak idõlegesen jelenik meg a fogadó országban, ott tehát tartósan nem telepszik le. Letelepedés nélkül történik a szolgáltatásnyújtás például akkor, ha egy francia biztosító közvetlenül magyar ügyfelekkel köt biztosítási szerzõdést, vagy egy magyar zongorahangoló néhány napra Ausztriába utazik felhangolni egy hangszert. Ha valaki letelepedés nélkül kíván szolgáltatást nyújtani, és ezért ideiglenesen másik EU-tagállamba utazik, akkor az akadálymentes szolgáltatásnyújtást csak az egyenlõ elbánáson túlmenõ szabályozás biztosíthatja. Ilyenkor a szolgáltatónak mindenekelõtt a saját országa által meghatározott követelményeknek kell megfelelnie; az általa már teljesített elõírásoknak (pl. enge-

A magyar vállalkozóknak euróban kell-e számolniuk?

Az euró 2002. január 1-jén jelent meg a készpénzes fizetési forgalomban. Az euróövezet tagállamai a következõk: Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. A hazai vállalkozásoknak, amelyek külföldi partnerekkel rendelkeznek, célszerû tehát szerzõdéseikben árajánlataikat euróban megjelölniük. Három régi tagállamban (Dánia, Egyesült Királyság, Svédország), valamint az új tagállamok többségében ugyanakkor továbbra is megmaradt a nemzeti fizetõeszköz. A magyar vállalkozásoknak az árfolyam-ingadozások miatti kockázatokkal a jövõben is számolniuk kell, igaz, csökkenõ mértékben.

Hogyan nyújthatok szolgáltatást a magyar vállalkozásommal más EU-tagállamban?

A szolgáltatások szabad áramlása az unió mûködésének egyik alapelve. A szolgáltatások szabadsága a gazdaság minden olyan szereplõjét megilleti, aki/amely az Európai Unió valamely tagállamában szolgál80

ség gyakorlásával kapcsolatos (pl. engedélyek beszerzése, hatósági nyilvántartásba vétel stb.).

délyek beszerzése) való újbóli megfelelést a fogadó ország nem írhatja elõ, mivel ez túlságosan nagy terhet róna a szolgáltatóra. A fogadó országok ezért elismerik a szolgáltató országában már teljesített követelményeket, és ezeken felül csak akkor érvényesítik saját szabályozásukat, ha ez a szolgáltatási tevékenység megfelelõ gyakorlása érdekében (pl. fogyasztóvédelmi okokból), vagy más általános érdek (pl. közerkölcs, közrend, közbiztonság védelme) érvényre juttatása miatt feltétlenül szükséges. Ha a szolgáltatásban részesülõ utazik másik országba igénybe venni egy szolgáltatást, akkor a saját országának jogi védelmét elveszíti, és a szolgáltatás helye szerinti szabályok vonatkoznak rá. Fontos megjegyezni: minden tagállam saját maga határozhatja meg, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket lehet ebben a formában, letelepedés nélkül végezni, és melyek azok, amelyeket csak letelepedéssel, azaz az adott tagállamban létrehozott vállalkozás keretében folytathatnak. Ezzel kapcsolatban az adott országok adóhatóságai tudnak felvilágosítással szolgálni. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló irányelv 2009. decemberi életbelépésével tovább egyszerûsödik. Az irányelv elõírja például a tagállamok számára, hogy ún. egyablakos ügyintézési pontokat alakítsanak ki, ahol a szolgáltatók minden olyan eljárást és alaki követelményt teljesíteni tudnak, amely a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultsággal és a szolgáltatási tevékeny-

Mirõl szól a szolgáltatási irányelv, melyek a legfontosabb céljai?

Az Európai Parlament, illetve a Tanács 2006. december 12-én fogadta el a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet, amely 2006. december 28-án lépett hatályba. Rendelkezéseit a tagállamoknak három év alatt, 2009. december 28-ig kell átültetniük hazai jogrendszerükbe. A szolgáltatási irányelv az Európai Közösségeket létrehozó szerzõdésben (EKSzerzõdés) lefektetett négy alapszabadság egyikének, a szolgáltatások szabad áramlásának gyakorlati megvalósítását célozza. A szolgáltatási szektor a legtöbb EU-tagállam gazdaságának motorja, a tagállamok nemzeti jövedelmének (GDP) és foglalkoztatásának is mintegy 70 százalékát a szolgáltatások adják. Az irányelv célja a szolgáltatások valódi belsõ piacának megteremtése a tagállamok közötti szolgáltató tevékenységek fejlõdése elõtt álló jogi és adminisztratív akadályok kiküszöbölése révén. Ilyen akadályok merülhetnek fel akkor, amikor az egyik tagállamból jövõ szolgáltatók le akarnak telepedni egy másik tagállamban (azaz ott állandó 81

állomány kiválasztásával kapcsolatos szolgáltatásokat; valamint a kereskedelmi ügynökök szolgáltatásait. Az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások magukban foglalják az olyan, vállalatoknak és fogyasztóknak is nyújtott szolgáltatásokat, mint a jogi vagy pénzügyi tanácsadás; az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások, például az ingatlanügynökségek; az építõipari szolgáltatások, beleértve az építészek által nyújtott szolgáltatásokat is; a forgalmazói szolgáltatások; a kereskedelmi vásárok szervezése; az autókölcsönzés; az utazási irodák. Az irányelv továbbá a fogyasztói szolgáltatásokat is szabályozza, például a turizmus területén, beleértve az idegenvezetõket is; a szabadidõs szolgáltatásokat, sportcentrumokat és vidámparkokat; valamint – amennyiben nem zárták ki ezeket az irányelv alkalmazási körébõl – a háztartási támogató szolgáltatásokat, például az idõseket segítõ szolgáltatásokat. Az irányelv nem vonatkozik olyan szolgáltatásokra, mint a közigazgatás vagy a közoktatás, amelyek nem gazdasági jellegûek, vagyis amelyeket az állam közérdekbõl nyújt, gazdasági megfontolásoktól mentesen. Ezenkívül nem terjed ki az alábbi szolgáltatásokra: · pénzügyi szolgáltatások (pl. banki, biztosítói szolgáltatások); · elektronikus hírközlési szolgáltatások és hírközlõ hálózatok; · a közlekedés terén nyújtott szolgáltatások (pl. városi közlekedés, taxik); · munkaerõ-kölcsönzõk szolgáltatásai;

jelenlétet kívánnak teremteni), vagy amikor a szolgáltatók saját, eredeti tagállamukból kívánnak szolgáltatást nyújtani egy másik tagállamba, például ideiglenesen a másik tagállamba költözve. Az irányelv nagyobb jogbiztonságot szavatol a szolgáltatók számára, ha azok az EK-Szerzõdésben rögzített két alapszabadságukkal kívánnának élni (a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával). Az irányelv a szolgáltatási tevékenységek elõtt álló akadályok csökkentése mellett az ügyintézés egyszerûsítését (elektronikus egyablakos ügyintézési pontok létrehozását és mûködtetését), az átláthatóság javítását, a tagállamok közötti kölcsönös bizalom fokozását, valamint a szolgáltatók és a fogyasztók belsõ piacba vetett bizalmának növelését is célul tûzte ki.

Mely szolgáltatásokra vonatkozik a szolgáltatási irányelv?

Az irányelv a fogyasztóknak és a vállalatoknak nyújtott különbözõ szolgáltatások széles körére vonatkozik. Az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások folyamatosan változó tevékenységek széles körét ölelik fel, beleértve az üzleti jellegû szolgáltatásokat, például: a vállalatvezetési tanácsadást, a tanúsítást és a bevizsgálást; a létesítmények mûködtetését, beleértve az irodafenntartást; a reklámtevékenységet; a személyi 82

ehhez kapcsolódó tevékenységek; ipari takarítás; divat- és formatervezés. A korlátozás alá esõ szektorokban a magyar társaságok munkavállalóinak ideiglenes németországi foglalkoztatására az ún. Werkvertrag egyezmény alapján csak vállalkozási szerzõdés alapján, foglalkoztatási célból történõ kiküldetésben kerülhet sor. E tevékenységek körébe tartozó németországi szolgáltatásnyújtás csak az egyezményben meghatározott kvóták szerint, engedélyezés útján lehetséges. A kiküldetéshez szükséges engedélyt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal állítja ki, amelyhez szükség van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozói Érdekegyeztetõ Fórum elõzetes minõsítésére is. Érdemes tehát elõször e két utóbbi szervezethez fordulni. Ausztria esetében az alábbi szolgáltatások esnek korlátozás alá: építõipar és ehhez kapcsolódó tevékenységek; kertészeti szolgáltatások; kõmegmunkálás; fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása; biztonsági tevékenységek; ipari takarítás; házi betegápolás szociális ellátás elhelyezés nélkül. Ausztria a fent leírt szolgáltatási szektorokban átmeneti korlátozásokat alkalmaz, melynek értelmében a Magyarországon letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatás keretében kiküldött munkaerõ esetében – az építõipar kivételével – úgynevezett kiküldetési engedélyt (Entsendebewilligung) kell beszerezni. Az építõiparra és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra speciá-

· egészségügyi szolgáltatások (beleértve a gyógyszertárakat is); · audiovizuális szolgáltatások és rádiós mûsorszórás; · szerencsejátékok; · a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek; · a szociális lakhatás, gyermekgondozás, a családtámogatás és a tartósan, vagy ideiglenesen rászoruló személyek támogatása terén nyújtott szociális szolgáltatások; · magán biztonsági szolgáltatások; · hivatalos kormányaktus útján kinevezett közjegyzõk és bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások; · adózás.

Milyen szabályok vannak érvényben az ausztriai és a németországi szolgáltatásnyújtás esetén? Milyen szabályok vonatkoznak ezen országokban az építõipari szolgáltatásokra?

A Csatlakozási Szerzõdés értelmében Ausztria és Németország felhatalmazást kapott arra, hogy átmeneti ideig, legfeljebb 2011-ig, bizonyos szektorokban korlátozza a Magyarországon letelepedett cégek munkavállalóinak ideiglenes mozgásával járó szolgáltatásnyújtását. A korlátozás alá esõ szakmák Németország esetében a következõk: építõipar és 83

gáltatás kívül esik a magyar áfa-törvény hatályán. Mivel e szolgáltatások után a megrendelõ fizet adót a saját tagállamában, a számlán fel kell tüntetni az „áfa-törvény területi hatályán kívüli” kitételt, valamint azt, hogy az adó fizetésére a megrendelõ adóalany kötelezett. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a megrendelõ magánszemély, a szolgáltatás nyújtójának mindenképpen fel kell számítania az áfát. Egy gyakorlati példán megvilágítva: ha egy magyar internetes cég szoftverfejlesztést végez egy német adóalanynak, akkor a számlát adómentesen állítja ki (mivel a szolgáltatás kívül esik a magyar áfa-törvény hatályán), ám ha megrendelõje nem áfaalany magánszemély, akkor fel kell felszámítani az áfát az általa nyújtott szolgáltatásra.

lis szabályok vonatkoznak, mivel ezekben a szektorokban magyar vállalkozások magyar alkalmazottaikkal kizárólag munkavállalási engedély (Beschäftigungsbewilligung) birtokában végezhetnek munkát Ausztriában. Számukra nem állítanak ki kiküldetési engedélyt sem. A nem szabályozott szolgáltatási ágazatokban az új tagállamokban letelepedett gazdasági társaságok által a szolgáltatás nyújtására kiküldött munkavállalóknak EUkiküldetési igazolást (Entsendebestätigung) kell kiváltaniuk. A szükséges engedélyeket, illetve igazolásokat az osztrák területileg illetékes Munkaerõpiaci Szolgálat (AMS) állítja ki.

Más tagállamban székhellyel rendelkezõ megrendelõnek nyújtok szolgáltatást. Valóban áfa nélkül kell kiállítanom a számlát?

Hol van egy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye?

A szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó áfa-fizetési kötelezettséget a teljesítés helye határozza meg. Ha ez Magyarországon van, az ügylet a magyar áfa-törvény hatálya alá tartozik, így a szolgáltatás nyújtójának a magyarországi áfamértéket kell felszámítania a külföldi megrendelõ számára is. Abban az esetben, ha a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye egy másik tagállamban van, és a megrendelõ közösségi adószámmal rendelkezõ adóalany, a szol-

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény határozza meg. Ez fõszabály szerint az a hely, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye van, ezek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Bizonyos szolgáltatások esetén – amelyeket az áfa-törvény 37–49. §-ai sorolnak fel – nem az általános szabályokat kell alkalmazni. 84

· munkaerõ kölcsönzése, kirendelése, illetõleg személyzet rendelkezésre bocsátása; · termék (kivéve ingatlan és közlekedési eszközök) bérbeadása; · telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és televíziós mûsorszolgáltatások; · elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

A leggyakoribb ilyen szolgáltatások a következõk: 1. Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál a teljesítés helyét az ingatlan fekvése határozza meg. 2. A következõ szolgáltatások esetében a teljesítés helyét az a hely határozza meg, ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik: · kulturális, mûvészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, ideértve ezek szervezését és az ezekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat; · személy szállításához, illetõleg termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; · szakértõi értékelés; · terméken végzett munka.

Uniós állampolgárt szeretnék foglalkoztatni magyarországi cégemben. Kell-e számára munkavállalási engedélyt kiváltani?

Az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség állampolgárai magyarországi foglalkoztatásának szabályait a 355/2007. Korm. rendelet határozza meg. A rendelet értelmében 2009. január 1jétõl az EU/EGT, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 2009. január 1-jétõl Magyarország a közösségi jogot alkalmazza a munkavállalók szabad áramlása területén. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek köre jelenleg tehát a belga, a bolgár, a brit, a ciprusi, a cseh, a dán, az észt, a finn, a francia, a görög, a holland, az ír, az izlandi, a lengyel, a lett, a liechtensteini, a litván, a luxemburgi, a máltai, a német, a norvég, az olasz, az

3. A következõ szolgáltatások esetében a teljesítés helyének a megrendelõ letelepedésének helye minõsül: · szellemi alkotásokhoz fûzõdõ jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok idõleges vagy végleges átengedése; · reklámszolgáltatások; · tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói, tolmácsolási, mérnöki és más, ezekhez hasonló szolgáltatások; · adatok feldolgozása és információk közlése; · banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások; 85

amelynél az indulási és az érkezési hely a Közösség ugyanazon tagállamában van); · Közösségen belüli termékfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások (beleértve a be-, a ki- és az átrakodást is); · Közösségen belüli termékfuvarozás más nevében és javára történõ közvetítése; · Közösségen belüli termékfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások más nevében és javára történõ közvetítése; · Közösségen belüli egyes ügyletek más nevében és javára történõ közvetítése; · szakértõi értékelés, amely közvetlenül termékre – ide nem értve az ingatlant – irányul; · terméken – ide nem értve az ingatlant – végzett munka; · szellemi alkotásokhoz fûzõdõ jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok idõleges vagy végleges átengedése; · reklámszolgáltatások; · tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, illetve sem termékhez, sem ingatlanhoz nem kapcsolódó mérnöki szolgáltatások, továbbá más ezekhez hasonló szolgáltatások; · adatok feldolgozása és információk közlése; · banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások (kivéve a széfügyletet); · munkaerõ kölcsönzése, kirendelése, illetõleg személyzet rendelkezésre bocsátása; · termék (kivéve az ingatlan, bármely közlekedési eszköz) bérbeadása;

osztrák, a portugál, a román, a spanyol, a svájci, a svéd, a szlovák, a szlovén állampolgárokra és – állampolgárságtól függetlenül – hozzátartozóikra terjed ki. Bár munkavállalási engedély a továbbiakban nem szükséges, a foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni az uniós állampolgárok foglalkoztatását.

Kinek kell közösségi adószámot igényelnie?

Annak a közösségi adószámmal nem rendelkezõ általános forgalmi adó alanynak, illetve egyes speciális esetekben az adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személynek és az egyszerûsített vállalkozói adó alanynak kell közösségi adószámot kérnie, aki/amely az Európai Közösség valamely másik tagállamában illetõséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni. Kereskedelmi kapcsolatnak minõsül a termékbeszerzés és a termékértékesítés, valamint a következõ szolgáltatások nyújtása vagy igénybevétele: · Közösségen belüli termékfuvarozás (a fuvarozás minden olyan formája és módja, amikor az indulási hely és az érkezési hely a Közösség egymástól eltérõ tagállamában van, továbbá az ilyen fuvarozáshoz közvetlenül kapcsolódó olyan fuvarozás, 86

· földgázcsõvezeték- és villamosenergiaelosztó-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, valamint a hálózatokon keresztüli földgáz- és villamosenergia-továbbítás biztosítása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása; · telekommunikációs szolgáltatások; · rádiós és televíziós mûsorszolgáltatások; · elektronikus úton nyújtott szolgáltatások; · valamely üzleti vagy hivatásszerûen folytatott tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, illetõleg az elõzõekben felsorolt jogok gyakorlásától való idõleges vagy végleges tartózkodásra vonatkozó kötelezettségvállalás; · a felsorolt szolgáltatásnyújtások más nevében és javára történõ közvetítése. A közösségi adószám igénylésének módjáról az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal tud tájékoztatást nyújtani.

mén adófizetésre kötelezett) adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére, amely értékesítés közvetlen következményeként a terméket más tagállamba fuvarozzák, juttatják el, az adóalany által végzett értékesítés adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minõsül. A Közösségen belüli értékesítés az áfatörvény szerint levonási joggal járó adómentes értékesítés. Ez azt jelenti, hogy a belföldön esetlegesen felmerült beszerzésekben foglalt adó a levonás egyéb feltételeinek fennállása esetén levonható. Ahhoz, hogy az eladó áfa felszámítása nélkül adhassa el a terméket, szükséges, hogy: · a kiállított számlán a vevõ más tagállami közösségi adószámát szerepeltessék; · a termék hitelt érdemlõ módon igazolhatóan más tagállamba jusson el. Amennyiben a számlán nem szerepel a vevõ közösségi adószáma, illetve ha szerepel ugyan, de a termék nem kerül ki belföldrõl (ezt nem tudják bizonyítani), úgy az értékesítõnek normál belföldi áfamértéket (5 százalék, 20 százalék) kell felszámítania.

Milyen esetben értékesíthetem árumat áfa felszámolása nélkül EU-tagállambeli cégnek?

Ha a belföldi közösségi adószámmal rendelkezõ adóalany olyan termékértékesítést hajt végre Magyarországtól eltérõ tagállamban nyilvántartásba vett, ott közösségi adószámmal rendelkezõ (azaz a saját országában Közösségen belüli beszerzés cí-

Hogyan ellenõrizhetõ egy közösségi adószám érvényessége?

Egy adott közösségi adószám érvényessége az Európai Bizottság VIES adat87

A Közösség más tagállamából történt beszerzések után az adófizetési kötelezettség a teljesítés napját magában foglaló hónapot követõ hónap 15. napján keletkezik, kivéve, ha a teljesítésrõl szóló bizonylatot hamarabb állították ki. Ez utóbbi esetben az adófizetési kötelezettség a bizonylat kibocsátásának napján keletkezik. A termékbeszerzés teljesítésének megállapítása során is a belföldön történt ügyletek teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Az adó alapja is a belföldön teljesített ügyletekhez hasonlóan állapítandó meg, az adó alapjára 20 százalékos mértékû áfa számítandó fel, ha a termék az áfa-törvény elõírásai szerint nem tartozik más adómérték alá, vagy nem minõsül adómentesnek, illetve adómentes Közösségen belüli termékbeszerzésnek. Amennyiben az adóalany adóköteles tevékenységhez használja a terméket, és a levonás egyéb feltételei is teljesülnek, ugyanebben az adóelszámolási idõszakban levonható adóként is szerepeltethetõ ezen adóösszeg. A Közösségen belüli beszerzés teljesítési helye az a tagország (azaz annak a tagállamnak az áfáját kell fizetni), ahol a fuvarozás befejezésekor található a termék.

bázisának internetes oldalán (ec.europa.eu/ taxation_customs/vies/), valamint az APEH Központi Kapcsolattartó Irodáján keresztül ellenõrizhetõ. (Telefon: 06-40-200-431, Fax: 06-1-428-5424, E-mail:[email protected])

Milyen áfaszabályok szerint szerezhetek be termékeket az unióból cégem számára?

Közösségen belülrõl történõ termékbeszerzés címen azok az ellenérték fejében megvalósuló termékbeszerzések adókötelesek belföldön, amelyeknél a terméket más tagállamban közösségi adószámmal rendelkezõ adóalanytól szerzi be a belföldi közösségi adószámmal rendelkezõ adóalany. Közösségen belüli beszerzésnek tekintendõ, ha a terméket akár õ vagy az eladó, vagy bármelyikük megbízásával egy harmadik személy juttatja, fuvarozza belföldre egy másik tagállamból. (Ha az értékesítõ a saját tagállamában alanyi mentességet választott, a vevõnek nem keletkezik adókötelezettsége Közösségen belüli beszerzés címén.) A Közösségen belüli beszerzés adózási mechanizmusának lényege, hogy a beszerzõnek a beszerzett termékre vonatkozó belföldi áfakulcs (5 százalék, 20 százalék) alapján kell elszámolni a fizetendõ adót az áfabevallásban.

88

azt jelenti, hogy a Magyarország és a többi tagállam közötti kereskedelemre vonatkozóan – a korábbi vámstatisztikai adatok helyett – közvetlenül a forgalmazó cégektõl kell adatot gyûjteni. Az Intrastat adatszolgáltatói azok a magyarországi vállalatok és vállalkozások, amelyek EU-tagállamokból terméket hoznak be, vagy oda terméket visznek ki. Csak azoknak a gazdasági szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk, amelyek 12 havi EUbeérkezése vagy EU-kiszállítása meghaladja az ún. adatszolgáltatási küszöbértéket, amelyet a KSH minden naptári évre elõre kiszámít és közzétesz. A 2009-ban érvényes adatszolgáltatási küszöbérték a beérkezésekre és a kiszállításokra egyaránt 100 millió forint.

Milyen árfolyamon kell elszámolni az adózáskor a Közösségen belülrõl történõ beszerzésrõl kiállított számlán szereplõ összeget?

A külföldi fizetõeszközben meghatározott ellenértéket az adókötelezettség keletkezésének idõpontjában érvényes devizaárfolyamon kell átszámolni forintra. Ez a számla (ügyletet hitelesen dokumentáló gazdasági bizonylat) kibocsátásának idõpontjában, vagy ha ilyen bizonylat nincs, akkor legkésõbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követõ hónap 15. napján érvényes árfolyam alkalmazását jelenti. Az átszámításnál a beszerzõ választása alapján a Magyar Nemzeti Bank, vagy bármely, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkezõ hitelintézet által devizában eladási árként jegyzett árfolyamát lehet alkalmazni. Amennyiben azonban az MNB-árfolyam alkalmazása mellett döntenek, ezt jelezniük kell az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal felé.

Milyen kötelezettségei vannak a szolgáltatónak az internetes kereskedelemben?

A közösségi jog az elektronikus szerzõdéskötések speciális jellege miatt szigorú feltételeket határozott meg a szolgáltatók számára a fogyasztók védelme érdekében. A szabályozások szerint a szolgáltatónak széles körû tájékoztatási kötelezettsége van. Egyrészt köteles biztosítani, hogy az igénybe vevõk közvetlenül és bármikor elérhessék a rá vonatkozó legfontosabb adatokat (név, székhely, cégjegyzékszám, el-

Mi az Intrastat?

Az Európai Unióban a vámhatárok megszûnése következtében a termékek mindenfajta adminisztratív kötöttség nélkül, szabadon mozoghatnak. A statisztika számára ez 89

érhetõség, adószám stb.), valamint tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy a szolgáltatás ellenértékhez kötött-e, és amennyiben igen, mekkora annak mértéke, hogyan kell azt teljesíteni, magában foglalja-e a feltüntetett ár az adókat és a kiszállítás költéségét. A szolgáltatónak az általános szerzõdési feltételeket is elérhetõvé kell tennie. Ezenfelül az igénybe vevõt tájékoztatni kell azokról a technikai lépésekrõl, amelyeket a szerzõdés megkötéséhez meg kell tennie. A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az esetleges adatbeviteli hibákat az igénybe vevõ azonosíthassa, s még az elküldés elõtt kijavíthassa. Amennyiben ezt követõen az ajánlatot elküldték, a szolgáltatónak azonnal, de legkésõbb 48 órán belül vissza kell azt igazolnia, ellenkezõ esetben az igénybe vevõ ajánlati kötöttsége megszûnik. Magyarországon az uniós irányelvvel harmonizált részletes szabályokat a 2001. évi CVIII. törvény tartalmazza.

ket és a szolgáltatásokat a lehetõ legjobb feltételekkel vásárolhassák meg. Az európai integráció alapvetõ célja, hogy a belsõ piacon a verseny torzulásmentesen érvényesüljön. A versenypolitika feladata azt biztosítani, hogy az egységes belsõ piac mûködését ne veszélyeztessék se a vállalkozások versenykorlátozó magatartásai, se a tagállamoknak a verseny torzítására alkalmas intézkedései. A közösségi versenyszabályok értelmében a vállalatok nem rögzíthetik az árakat, nem oszthatják fel a piacot egymás közt, és amennyiben domináns piaci pozícióval rendelkeznek, erõfölényükkel nem élhetnek vissza versenytársaik kiszorítása érdekében. Tilos továbbá olyan nagyvállalatok fúziója, amelyek ezáltal ellenõrzésük alá vonhatnák a piacot. A Bizottság szigorúan vizsgálja azt is, mennyi állami támogatást biztosítanak a tagországok a vállalkozások számára. Ennek megfelelõen a közösségi versenyjogi normák a vállalkozásokra és a tagállamokra egyaránt megfogalmaznak kötelezõ szabályokat.

Hogyan szabályozza az Európai Unió az uniós piacon megvalósuló versenyt? Milyen versenyjogi szabályozások vonatkoznak az uniós piacon tevékenykedõ vállalkozásokra?

A jól mûködõ piacgazdaság alapja a verseny érvényesülése. A gazdasági szereplõk közötti verseny elõsegíti az innovációt, a gazdasági növekedést, valamint lehetõvé teszi, hogy a fogyasztók a terméke-

A vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályozás három nagy területe a ver90

senykorlátozó megállapodások és magatartások tilalma, a gazdasági erõfölénnyel való visszaélés tilalma és a vállalkozások összefonódásának ellenõrzése. (A fúziót tervezõ olyan nagyvállalatoknak, amelyeknek üzleti forgalma túllép bizonyos küszöbértéket, az Európai Bizottsághoz kell fordulniuk az összefonódás jóváhagyásáért.)

Milyen versenyjogi szabályozások vonatkoznak a tagállamokra?

A vállalkozások magatartása mellett a tagállamok intézkedései is torzíthatják a versenyt a belsõ piacon. Ennek elkerülése érdekében a versenyjogi szabályozás megfogalmazza a kereskedelmi jellegû állami monopóliumok diszkriminációmentes mûködtetésének követelményét, továbbá szabályokat tartalmaz az állami vállalatok irányításával, a különleges és kizárólagos jogok biztosításával, valamint az állami támogatásokkal összefüggésben. Az állami támogatásokra vonatkozó alapvetõ rendelkezések szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének elõnyben részesítésével torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az állami támogatásnak számos formája létezik, lehet kölcsön, viszsza nem térítendõ támogatás, adókedvezmény vagy engedményes áron hozzáférhetõ termék, illetve szolgáltatás. Ide tartozik továbbá a hitelgarancia, amelynek köszönhetõen a kedvezményezett cégek könnyebben juthatnak hitelhez, mint versenytársaik. Nem részesülhetnek azonban állami támogatásban a kilátástalan helyzetû, gazdaságilag életképtelen vállalkozások.

A versenyjogi szabályozás általános tilalma alá tartozik különösen: · az árak és egyéb kereskedelmi feltételek közvetett vagy közvetlen rögzítése; · a termelés, a mûszaki fejlesztés, a beruházás korlátozása; · a piacok, a beszerzési források felosztása; · egyenértékû ügyletek esetén eltérõ feltételek biztosítása a kereskedelmi partnereknek; · olyan feltételek kikötése, amelyek nem kapcsolódnak az adott ügylethez. Az általános tilalom mellett ugyanakkor kivételeket is megfogalmaz a szabályozás. Ezek olyan esetek, amikor a vállalkozások megállapodásának, magatartásának jelentõs pozitív hozadéka van, hozzájárul a termelés, a forgalmazás javításához, elõmozdítja a mûszaki és a gazdasági fejlõdést, és a fogyasztók számára is elõnnyel jár. Amennyiben egy ilyen megállapodás vagy magatartás nem korlátozza a versenyt a szükségesnél nagyobb mértékben, az Európai Bizottság felmentést adhat a tilalom alól. 91

Az általános tilalmi szabállyal szemben azonban a közös piaccal összeegyeztethetõ többek között a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegû támogatás, feltéve, hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják, valamint a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás. A közös piaccal összeegyeztethetõnek tekinthetõ az olyan térségek gazdasági fejlõdésének elõmozdítására nyújtott támogatás is, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentõs az alulfoglalkoztatottság, valamint valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának elõmozdítására irányul, vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetését célozza. Nem minõsül továbbá tiltott állami támogatásnak az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlõdését, vagy a kultúrát és a kulturális örökség megõrzését elõmozdító támogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben.

turális alapok; Kohéziós Alap; mezõgazdasági támogatások; és közösségi programok. A strukturális alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) célja, hogy a különbözõ régiók fejlettségbeli különbségét csökkentsék, és a legelmaradottabb régiók lemaradását mérsékeljék. A strukturális alapokból érkezõ támogatások megszerzésének elõfeltétele egy nemzeti stratégiai referenciakeret kidolgozása, amelyben a tagállam meghatározza a választott nemzeti stratégiát, valamint felsorolja a végrehajtani kívánt operatív programokat. Magyarország 2007 és 2013 közötti idõszakra vonatkozó referenciakerete az Új Magyarország Fejlesztési Terv. A Kohéziós Alap azon EU-tagállamok számára elérhetõ, amelyek 1 fõre jutó, vásárlóerõ-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90 százalékát. A mezõgazdaság, illetve a vidékfejlesztés támogatása az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból valósul meg, egyrészt közvetett, másrészt a közös agrárpolitika által nyújtott közvetlen támogatásokon keresztül. (bõvebben ld. Mezõgazdaság c. fejezet) A „közösségi programok” alatt az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttmûködés erõsítése különbözõ, a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken (például Kutatásfejlesztési keretprogram, Versenyképesség és innováció keretprogram, LIFE+, Egész

Milyen forrásokból kaphat Magyarország uniós támogatásokat?

Az európai uniós források és támogatások négy nagy csoportba sorolhatók: struk92

a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) figyelembevételével. Ezek eléréséhez a fejlesztési erõfeszítéseket hat területre (gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, a társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform) összpontosítja, amelyek köré az operatív programok is szervezõdnek. A tematikus operatív programokat regionális operatív programok foglalják keretbe. A megjelent technológiafejlesztési és munkahely-teremtési pályázatok elsõsorban eszközbeszerzésre, építésre, informatikai fejlesztésre, piacra jutáshoz, innovációs képesség erõsítéséhez, energiatakarékossági célokra, valamint beszállítóvá váláshoz vehetõk igénybe

életen át tartó tanulás program, Fiatalok lendületben program stb.).

Mit takar az Új Magyarország Fejlesztési Terv?

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) az uniós strukturális alapok, a Kohéziós Alap, valamint hazai források 2007 és 2013 közötti felhasználásának nemzeti stratégiája, amely összefoglalja a hétéves idõszak fejlesztési irányait és elképzeléseit. Az ÚMFT 8 ágazati és 7 regionális operatív programból (OP) áll. Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forintot tesz ki. Az ÚMFT (azaz a második nemzeti fejlesztési terv) legfontosabb célja a foglalkoztatás bõvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv fõ céljai a foglalkoztatás bõvítése, továbbá a tartós növekedés elõsegítése a környezeti,

Hogyan juthatnék európai uniós forráshoz vállalkozásom számára?

Az európai uniós támogatásokra az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján hirdetik meg a pályázatokat. Az európai uniós pályázatokról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tud bõvebb felvilágosítással szolgálni. (Telefon: 06-40-638-638, honlap: www.nfu.hu)

93

zatukat, és onnan kapnak értesítést az eredményrõl. Ugyanakkor minden országban létrehoznak egy programirodát (vagy a program területéhez kötõdõ minisztériumon belül, vagy egy külön szervezet keretében), amelynek az információnyújtás és közvetítés a feladata. Az Európai Unióban mintegy 35 közösségi program van folyamatban. Ezek közül a legjelentõsebbek és Magyarországon a legismertebbek a következõk: 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogram, Fiatalok lendületben, LIFE+, Versenyképesség és Innováció Keretprogram, Kultúra 2007–2013, Egész életen át tartó tanulás program, Media 2007, Vám 2013, Marco Polo II., Daphne III., Gender Equality, Társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem programja, Testvérvárosi kapcsolatok, Európa a polgárokért, Pericles, Európai jogvédelmi együttmûködés, IEE II. – Intelligens energia az intelligens jövõért, CIP – Vállalkozási és innovációs program, IDABC (IDA III.).

Az Új Magyarország Fejlesztési Terven kívül pályázhatok más forrásból uniós támogatásra?

Uniós támogatásra az ún. közösségi programok keretében is lehet pályázni. A közösségi programok az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozata, amelyek célja a tagállamok közötti együttmûködés erõsítése különbözõ, a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken. E programok többéves idõtartam alatt valósulnak meg. A közösségi programokat a Közösség általános költségvetésébõl finanszírozzák. Az uniós politikák szinte mindegyikéhez köthetünk közösségi programot. Közösségi szinten dõl el, hogy mely területekhez kapcsolódóan, milyen programokat, mekkora költségvetéssel, milyen hosszú idõszakra vezetnek be. A Tanács a program költségvetését minden esetben egy-egy ciklusra (4-5-6-7 évre) határozza meg. Ez a keretösszeg szabadon pályázható, nemzeti kvóták nincsenek meghatározva. A forrásokra bármely jogi személy (némely esetekben magánszemély is) beadhatja pályázatát. A pályázás konzorciumokban történik, általában minimum 2–3 EU-tagállambeli szervezet részvételével. A pályázók közvetlenül Brüsszellel állnak kapcsolatban, oda nyújtják be a pályá-

Forrás / további információ: EUvonal, Európai Bizottság – Belsõ Piaci és Szolgálati Fõigazgatóság, Európai Bizottság – Adó és Vámügyi Fõigazgatóság, Európai Bizottság – Versenypolitikai Fõigazgatóság, Európai Bizottság – Enterprise Europe Hálózat, Pénzügyminisztérium, 94

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, ITD Hungary, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Gazdasági és Versenyhivatal, APEH, KSH, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

95

ADÓK, VÁMOK ADÓK

két kedvezményes és egy normál kulcs lehet; a kedvezményes kulcs minimum 5 százalék kell legyen, míg a normál kulcs 15 százaléknál nem lehet alacsonyabb. Az egyes termékek, szolgáltatások besorolása a tárgyi adómentesség esetében tételesen és kötelezõen elõírt, a kedvezményes kulcs alatt pedig legfeljebb azok a termékek és szolgáltatások lehetnek, amelyeket az irányelv ugyancsak felsorol. Az áfa-irányelv rendelkezései szerint Közösségen kívüli országok felé menõ export 0 százalékos kulccsal adózik (vagyis közösségi áfateher nincs rajta), a kívülrõl érkezõ termék pedig a Közösségbe való beérkezéskor.

Milyen adónemeket szabályoz az Európai Unió?

Az Európai Unió csak a közvetett adókat illetõen törekszik harmonizációra, más adótípusok esetében a tagállamok rendszereinek összehangolását tûzte ki célul. Az uniós adópolitika legfõbb törekvése az egységes piac alapelveinek érvényesítése és a tõke szabad mozgásának biztosítása. Az Európai Unió a közvetett adókra (általános forgalmi adó és jövedéki adó) vonatkozóan ír elõ összefüggõ, harmonizált szabályrendszert. A közvetlen adók (pl. társasági adó, személyi jövedelemadó) esetén közösségi szabályozás csak a vállalatok közötti egyes tõkemûveletekre vonatkozóan van.

Létezik-e közösségi társaságiadójog?

Az Európai Unió nem szabályozza átfogóan tagállamai társaságiadó-jogát. A társasági adót illetõen született uniós jogi normák nem alkotnak olyan egységes „közösségi társaságiadó-jogot”, amely uniformizálná az egyes tagállamok társasági adózását. A közösségi joganyag ezen a területen olyan jogügyletek rendezésére irányul, amelyek határon átnyúló jellegük miatt egy-

Milyen elõírásai vannak az áfakulcsokkal kapcsolatban az uniónak?

Az EU külön áfa-irányelve (2006/112/EK irányelv) tartalmazza az egységesen követendõ keretszabályokat. Eszerint legfeljebb 96

letve igénybe vett szolgáltatásokat terhelõ általános forgalmi adó visszatérítését. A kérelmet az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságán belül a Kizárólagos Illetékességi Szakigazgatóság Külföldiek adó-viszszatérítését Intézõ Fõosztályának címezve (1077 Budapest, Dob utca 75-81., Tel.: 1/461-3300, Postacím: 1410 Budapest, Pf.: 138) vagy az adóhatóság ügyfélszolgálatain személyesen kell benyújtani.

nél több tagállamot érintenek (pl. határon átnyúló egyesülés, anya-leányvállalat közötti kapcsolat, és kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak szabályozása). Az egyes országok társasági adóra és az osztalékadóra vonatkozó szabályai közötti fõbb eltérések az adóalap meghatározásában, az adómentességek és -kedvezmények körében és mértékében, az adókulcsok nagyságában, illetve a társasági adó és a részvényesek személyi jövedelemadójának kombinációjában találhatók. Folyamatban van ugyanakkor egy egységes társaságiadó-alap számítási rendszer kidolgozása is, amelyet megerõsített együttmûködés keretei között vezetne be a tagállamok kb. kétharmada. A tervek szerint a több tagállamban mûködõ cégek szabadon dönthetnének arról, hogy áttérnek-e az egységes számításra.

Hogyan kell az áfát megfizetnem az EU-n kívülrõl importált termék után?

Importnak csatlakozásunk óta csak az Európai Közösség területén kívülrõl történõ termékbeszerzés minõsül. Az import utáni áfát a vámhatóság veti ki, amennyiben az importáló nem áfaalany (magánszemély, evaalany, nem adóalany jogi személy, nem adóalany jogi személyiség nélküli szervezet), vagy alanyi adómentes adóalany, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végzõ adóalany, illetve mezõgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany. Ha az importáló áfaalany (és nem tartozik az elõbb felsorolt adóalanyi körbe), kérelmezheti, hogy önadózással tegyen eleget az import áfa befizetésének. A vámhatóság azon vállalkozásoknak engedélyezi az importot terhelõ áfa önadózással történõ meg-

Külföldi adóalanyok visszaigényelhetik az áfát Magyarországon?

A külföldön nyilvántartásba vett adóalany, amennyiben az Európai Közösség valamely tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették, vagy a nyilvántartás szerinti állam és a Magyar Köztársaság között viszonosság áll fenn (jelenleg a következõ országokkal van viszonosságunk: Svájc, Liechtensteini Hercegség), kérheti az általa Magyarországon beszerzett termékeket, il97

állapítását, amelyek megfelelnek az áfa-törvényben meghatározott feltételeknek. Az import áfa összegét ebben az esetben tehát az adóalanynak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Természetesen, amennyiben a levonási jog feltételei fennállnak az adott importált termék vonatkozásában (a terméket az adóalanyiságot eredményezõ gazdasági tevékenységéhez szerezte be az adóalany), az import után fizetendõ áfát ugyanebben az idõpontban levonhatja az adóalany. Vagyis az adott termékimport kapcsán ugyanabban az adóbevallási idõszakban keletkezik egy azonos összegû fizetendõ és levonható adó, amely egymást „kinullázza”, tehát az adott idõszakban ezen ügylet vonatkozásában ténylegesen elszámolandó összeg nem keletkezik. Azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek nem felelnek meg a meghatározott feltételeknek, és így nem rendelkezhetnek vámhatósági engedéllyel az import áfa önadózással történõ megállapításához, a vámhatóság a Magyarországon megvalósuló termékimport tekintetében a vámkezelés során, azzal egyidejûleg az általános forgalmi adó kötelezettséget is megállapítja és határozatában kiveti.

tagállam pontosan ugyanazokra a termékekre alkalmazza a kialakított közös szabályokat. A 92/12 EGK alapirányelv ezért legelõször is meghatározza a közösségi szintû szabályozás alá vont termékköröket. Ezek: az ásványolaj termékek, az alkohol és az alkoholtartalmú italok, valamint a dohánygyártmányok. A jövedéki adóknak ezenfelül igazodniuk kell az EU által elõírt minimum adómértékekhez. A jövedéki adóról szóló irányelv meghatározza továbbá az adókötelezettség és az adófizetési kötelezettség keletkezésének alapelveit is.

Hogyan kell a jövedéki adót megfizetni az uniós tagállamok közötti kereskedelemben?

A jövedéki adó a termék fogyasztásra bocsátásával válik kivethetõvé. Ez az alapelv a tagállamok közötti forgalomban részt vevõ termékek esetére lefordítva azt jelenti, hogy az adót abban a tagállamban kell megfizetni, az ott érvényes adómértékek szerint, ahol a terméket fogyasztásra bocsátják (vagyis ahol a termék kilép az adófelfüggesztési eljárásból). Más szóval: a jövedéki adóztatás az unióban a rendeltetési ország elvén alapul. Ennek gyakorlati megvalósítására szolgál az adózatlan termékek kereskedelme esetén az adófelfüggesztés alkalmazása a

Hogyan szabályozza az Európai Unió a jövedéki adó mértékét?

A közösségi jövedékiadó-rendszer mûködtetésének alapfeltétele, hogy minden 98

lõk intézményét. Az adóképviselõ – hasonlóan a vámügynökhöz – a vásárló országában a visszaigazolást, az érkeztetést, a dokumentum elküldését intézi.

tagállamok közötti relációban is, az adózott termékek kereskedelmét illetõen pedig az adó megfizetésére és a korábban megfizetett adó visszaigénylésére kialakított szabályozás. A rendeltetési ország szerinti adózás szabálya alól egyetlen kivétel van: a magánszemélyek magáncélú beszerzése másik tagállamból. Ebben az esetben a beszerzés helye szerinti adó terheli a terméket.

Valóban adóznom kell a másik tagállamban szerzett kamatjövedelmem után?

Az unión belüli utasforgalomban vámmentesen szállítható jövedéki termékek (üzemanyag, alkoholos italok, dohányáruk) mennyiségi korlátozásairól a „Vásárlás, fogyasztóvédelem” c. fejezetben olvasható részletes információ.

A megtakarításokról szóló európai uniós irányelv értelmében az APEH 24 tagállam esetében automatikusan információkat kap a külföldön szerzett kamatjövedelmekrõl. Magyarországon a kamatból és a tõzsdei árfolyamnyereségbõl származó jövedelmet 2006. szeptember 1-jétõl 20 százalék adó terheli. Az Európai Unió valamely tagállamában szerzett kamatjövedelem jellemzõen a haszonhúzó természetes személy, azaz a végsõ kedvezményezett illetõsége szerinti államban adózik. Ausztria, Belgium és Luxemburg átmenetileg nem alkalmazza az automatikus információcserét, az átmeneti idõszakban ezek az államok forrásadót vetnek ki. A forrásadó mértéke jelenleg 20 százalék, 2011-tõl pedig 35 százalék lesz. Lehetõség van azonban arra, hogy a magánszemély mentesüljön a forrásadót alkalmazó államokban kivetett adó alól. Ehhez a hasznot élvezõnek fel kell hatalmaznia az érintett országokban mûködõ bankot, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat küldje meg az APEH-nek, illetve a magán-

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a jövedéki termékekre?

Az EU-ban a jövedéki termékek mozgására speciális eljárási szabály vonatkozik, amely hasonló a vámeljáráshoz, a vámokmány rendszeréhez (EV). A jövedékitermék-kereskedelemben adminisztratív kísérõokmánynak hívják a termékmozgás követésére szolgáló dokumentumot. A tagállamközi jövedékitermék-mozgásnál ez követi az árut. A termékkísérõ okmány egyebek közt arra szolgál, hogy ennek alapján lehet visszaigényelni a megfizetett áfát és jövedéki adót. Az EU létrehozta az adóképvise99

A másik tagállamban végzett munka után fizetendõ adóról, illetve annak szabályozásáról részletes információ olvasható a „Munkavállalás” c. fejezetben.

személy saját maga is megadhatja a személyes adatokat az illetõsége szerinti adóhatóságnak. Utóbbi esetben az adóhatóság a bejelentés alapján igazolást állít ki, amit a magánszemély bemutat a külföldi kifizetõnek. A felhatalmazás, vagy az adatok bejelentésének elmulasztása esetén a külföldi kifizetõ levonja az adót, de azt az APEH kérelemre visszafizeti. A visszafizetés a jóváírás napján érvényes hivatalos devizaárfolyam alapján forintban történik, a kérelemtõl számított 30 napon belül. Az automatikus információcsere során a kamatot kifizetõ tájékoztatja a magánszemély illetõsége szerinti állam adóhatóságát a külföldön megszerzett kamat összegérõl. Így a magyar adóhatóság is automatikusan értesítést kap arról, hogy a magyar illetõségû természetes személy mekkora összegû kamatjövedelmet szerzett a 24, információcserében részes tagállamban. Az irányelv értelmében a kamatjövedelem kizárólag a haszonhúzó természetes személy, azaz a végsõ kedvezményezett illetõsége szerinti államban adóztatható. A kamat utáni forrásadót pedig az adóztató tagállamokban a kifizetõ vonja le. A levont adó 25 százalékát a tagállam visszatartja, 75 százalékát pedig átutalja az érintett másik tagállam illetékes hatóságának, Magyarországon az APEH-nak. Az adóhivatalhoz csak az adó említett része érkezik be, a magánszemélyektõl nem kap automatikusan adatot.

VÁMOK

Milyen vámok vannak érvényben az Európai Unió tagállamai és Magyarország között?

Az Európai Unió alapja a vámunió, amely a teljes áruforgalomra kiterjed, és magában foglalja a tagállamok közötti import- és exportvámok, valamint a vámjellegû köztartozások megszüntetését, illetõleg egységes vámtarifa bevezetését az EU-n kívüli harmadik országokkal szemben. Így az áruk és a szolgáltatások szabadon áramlanak az EU belsõ piacán. Magyarország és az EU-tagállamok között tehát nincsenek vámok.

Milyen vámok vannak érvényben Magyarország és az Európai Unión kívüli harmadik országok között?

Magyarország az EU egységes vámtarifáját alkalmazza az EU-n kívüli harmadik országokból származó behozatalra. A közös 100

vámtételeket a folyamatosan változó TARIC adatbázis tartalmazza (http://ec.europa.eu/ taxation_customs/dds/tarhome_hu)

ni, a vámbiztosíték versenyfeltétellé is válhat, és elterelheti a vámkezeléseket oda, ahol a legkedvezõbb.

Mi értendõ Közösségi Vámkódexen?

Internetes áruházból rendeltem terméket az Európai Unión kívülrõl. Kell-e vámot fizetnem?

A Közösségi Vámkódex tartalmazza a vámeljárások, a vámteher kiszabásának és megfizetésének azokat a szabályait, amelyek minden tagállamra kötelezõ érvényûek. A Közösségi Vámkódex rögzíti, hogy az illetékes vámhatóság bárkinek az írásos kérelmére köteles a tarifákra vonatkozó felvilágosítást és/vagy hat évig érvényes származási állásfoglalást kiadni. Biztosítja, hogy a Közösségbe importált, illetve onnan exportált minden egyes áru minden tagállamban azonos szempontok alapján kapja meg azt a vámtarifaszámot, amely eldönti az alkalmazandó vámtételt.

Az Európai Unión kívüli országokból érkezõ, 22 euró összértéket meghaladó áru után vámot és import áfát kell fizetni. Postai küldeményként érkezõ vámáru esetén a célországban kell az árucikket vámkezeltetni. A vámkezeltetésig az áru a vámszabadterületen belül marad. Amennyiben a címzett a vámfizetésre kötelezett, a vám megfizetésére a csomag átvételekor kerül sor. A postaszolgálat értesíti a címzettet a küldemény érkezésérõl, és arról, hogy hol lehet azt átvenni. A csomag feladójának vámáru-nyilatkozatot kell kitöltenie, amelyben nyilatkozni kell az áru minõségérõl, mennyiségérõl, valamint arról, hogy melyik fél fizeti a vámot. Postai csomag átvétele esetén 1000 euró összeghatárig a Posta vámkezelteti az árut, aminek költségét a csomag átvételekor kell kifizetni. 1000 euró összeghatár felett, illetve nem magánszemélyek esetén a Vám- és Pénzügyõrség közvetlenül a címzettet szólítja fel a vám befizetésére. Amennyiben a küldemény értéke meghaladja a 22 eurót, a vám mértékét a ke-

Hol lehet vámkezeltetni a harmadik országokból behozott árukat?

Az unió országaiban a harmadik országból származó vámárut a célországban, illetve a beléptetés országában lehet vámkezeltetni. Bár mindenütt ugyanazt a vámtarifát és vámjogi szabályozást kell alkalmaz101

Amennyiben a személyenként, egy év alatt behozott cigaretta mennyisége meghaladja a 2000 szálat, úgy az általános szabályok szerint, vámtartozás megfizetése mellett történhet a behozatal. Ebben az esetben a vámeljárás lefolytatásához, amennyiben a behozatal nem kereskedelmi céllal történik, jövedéki engedély nem szükséges. A jövedéki termékek tekintetében a vámmentesség jogszerû igénybevételét a Vám- és Pénzügyõrség fokozottan ellenõrzi. Ennek keretében vizsgálják a vámmentes behozatal alkalmi jellegét, valamint a személyes vagy családi szükséglet megalapozottságát. Amennyiben az árubehozatal során a vámmentesség jogszerû igénybevételével kapcsolatban kétség merül fel, a vámhivatal írásbeli árunyilatkozat (egységes vámáru-nyilatkozat) megtételét követelheti meg. Így 2 doboznál több cigaretta behozatala esetén felszólíthatja az utast írásbeli árunyilatkozat adására.

reskedelmi vámtarifa vámtételével kell kiszabni, amelyrõl a TARIC adatbázisból lehet tájékozódni. Az import áfa mértéke 20 százalék. Az adó alapja a termék vámértéke (azaz az eladási ár vámmal növelt összege), amelyet tovább növelnek az elsõ belföldi rendeltetési helyig felmerülõ járulékos költségek (így különösen a biztosítási, közlekedési költségek). Nem kell vámot és áfát fizetni a 22 euró összértéket meg nem haladó levél vagy postai csomag után. Ez a kedvezmény nem vonatkozik az alkoholtartalmú termékekre, a parfümökre és kölnivizekre, továbbá a cigarettára és dohánytermékekre.

Mennyi cigarettát hozhatok be egy éven belül az Európai Unión kívülrõl?

A harmadik országokból – tehát nem másik uniós tagállamból – vámmentesen behozható mennyiségi korlátozásokról részletes információ olvasható a „Vásárlás, fogyasztóvédelem” c. fejezetben.

A közösségi vámelõírások szerint az Európai Unió területén kívülrõl belépõ utasok személyi poggyászában személyes használatra vám- és adómentesen csak korlátozott mennyiségben hozhatók be termékek. Így a dohánytermékek közül alkalmanként 200 szál cigarettát, 100 szál szivarkát, 50 szivart vagy 250 gramm dohányt lehet behozni. Cigarettából személyenként évente öszszesen – a hazai átlagfogyasztásnak megfelelõ – 2000 szál (10 karton) hozható be vámmentesen.

Forrás / további információ: EUvonal, Európai Bizottság – Adózási és Vámügyi Fõigazgatóság, APEH, Vám- és Pénzügyõrség.

102

EURÓ leg meghaladhatja, ha csökkenõ tendenciát mutat).

Melyek az euró bevezetésének feltételei?

A régi nemzeti pénzérméket milyen határidõvel válthatom még be?

A közös valuta bevezetésének feltételeit a Maastrichti Szerzõdés fogalmazta meg, amely kialakította a leendõ közös monetáris politika intézményi és mûködési kereteit. A szerzõdés ún. konvergenciakritériumokat határozott meg a tagállamok részére a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszában való részvételre, az euró bevezetésére.

Az euróövezeti tagállamok jegybankjainál az adott ország nemzeti valutájában meghatározott bankjegyeket – egymástól eltérõen – korlátlan ideig vagy legalább 10–30 évig, míg az érméket négy tagállamban határidõ nélkül, a többiben 1 és 10 év közötti idõszak alatt vállalták beváltani euróra.

A konvergenciakritériumok az alábbiak: · Árstabilitás (az árnövekedés maximum 1,5 százalékponttal lehet több a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország átlagánál); · A hosszú lejáratú kamatok maximum 2 százalékponttal lehetnek magasabbak a legalacsonyabb inflációjú ország átlagáénál; · Árfolyam-stabilitás (a nemzeti valutának a monetáris unióhoz való csatlakozás elõtti két évben az ERM-ben – 1999-tõl az ERM II.-ben – leértékelés és komolyabb feszültségek nélkül részt kell vennie); · Az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát; · A bruttó államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát (átmeneti-

Mikor vezetik be Magyarországon az eurót?

Ahhoz, hogy Magyarország bevezesse a közös valutát, teljesítenie kell valamennyi konvergenciafeltételt. A Bizottság 2008-as konvergenciajelentése szerint Magyarország továbbra sem teljesíti a kritériumok egyikét sem. A kormány – konvergenciaprogrammal összhangban lévõ – gazda103

zést és a hitelfelvétel költségeit, kockázatait. Az euró alkalmazása egyben átláthatóbbá teszi a piaci viszonyokat, és könnyen összehasonlíthatóvá a piaci feltételeket. Az euró bevezetése óta az eurózóna tagországaiban alacsony infláció jellemzõ, ami alacsonyabb kamatlábakat, ezáltal pedig kedvezõbb hitelfelvételt tesz lehetõvé. Csökkent a tagországok közötti banki átutalás költsége is. Az árak összehasonlíthatóbbá váltak, növelve ezzel a piaci versenyt és szélesítve a vásárlók választási lehetõségét. Az euró stabilabb, nagyobb gazdasági hátérrel rendelkezõ pénz, mint a korábbi nemzeti valuták, ezáltal jobban megvédi a tagországokat a pénzügyi válságok negatív hatásaitól is.

ságpolitikai programja fokozatosan e feltételek megteremtésére irányul. Magyarország jelenleg az ún. ERM II. árfolyamrendszernek sem tagja, a valutaárfolyam stabilitására vonatkozó feltétel szerint azonban az euró bevezetése elõtt minimum két évig részt kell majd vennünk ebben az uniós árfolyam-mechanizmusban, amely keretében el kell kerülni a hazai valuta leértékelõdését. Magyarországnak jelenleg nincsen hivatalosan kitûzött céldátuma. Becslések szerint konvergenciaprogramjának következetes megvalósítása esetén legkorábban 2012–2013-ban csatlakozhatna az eurózónához. Ugyanakkor a 2008 végén Európába is begyûrûzõ pénzügyi és gazdasági válság, illetve ennek Magyarországot sújtó hatásai még távolabb tolhatják ki ezt a dátumot.

Az euró magyarországi bevezetésekor érvényüket vesztik-e majd a forintban futó szerzõdések? Milyen elõnyökkel jár az euró? A forintban futó szerzõdések, kölcsönök, követelések az euró magyarországi bevezetésének napján átalakulnak euróban meghatározott ügyletekké azon a korábban rögzített árfolyamon, amit a Magyar Nemzeti Bank az Európai Központi Bankkal együtt határoz meg. Az átváltás ténye, ennek esetleges pénzügyi következményei semmiféle jogalapot nem teremtenek a szerzõdések érvényességének megkérdõjelezésére.

Az euró bevezetése – amellett hogy az európai egységet, összetartozást szimbolizálja – mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek számára komoly elõnyöket hordoz. A valutaátváltás költségeinek eltûnése megkönnyíti és olcsóbbá teszi a tagállamok közötti kereskedelmet és fellendíti a turizmust is. Az árfolyam-ingadozások megszûnése kiszámíthatóbbá teszi a vállalati terve104

lépett. Továbbá az euró egyoldalú bevezetése mellett döntött Montenegró és Koszovó is.

Hány tagja van az eurózónának?

Az eurózónának jelenleg 16 ország tagja. 1999-ben 11 tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) vezette be a közös valutát. Ekkor kimaradt Nagy-Britannia, Dánia, Svédország és Görögország. Görögország késõbb, 2001. január 1-jén csatlakozott, Szlovénia 2007. január 1-jén, Ciprus és Málta 2008. január 1-jén, Szlovákia pedig 2009. január 1-jén vezette be az eurót, így az eurózóna 16 tagúra bõvült. Minden olyan uniós tagállamnak, amely teljesíti a maastrichti konvergenciakritériumokat, be kell lépnie az eurózónába. Dánia és NagyBritannia azonban a Maastrichti Szerzõdésben rögzített joguk alapján szabadon dönthet arról, hogy mikor kíván csatlakozni a közös valutához. Más tagállamoknak nincs ilyen joguk, nekik kötelezõ a közös valuta bevezetése, amint megfelelnek a konvergenciakritériumoknak.

Mit kell tudni az euróbankjegyekrõl és -érmékrõl?

A bankjegyek egységes külsejûek: a képek az európai kultúrtörténet hét korszakának építészeti stílusait jelenítik meg: az 5 eurós a klasszikus, a 10 eurós a román, a 20 eurós a gótikus, az 50 eurós a reneszánsz, a 100 eurós a barokk és a rokokó építészetet, továbbá a 200 eurós a vas és üveg architektúrát, az 500 eurós pedig a modern, XX. századi építészetet. A bankjegyek elõlapját fõként ablakok és kapubejáratok díszítik, míg a hátoldalon hidak képei láthatók. Az euróérméknek közös hátlapja és országonként eltérõ elõlapja van. Az érmék nemzeti oldalát az egyes országokra jellemzõ motívumok díszítik (pl. Európát elrabolja a bikaalakot öltött Zeusz, I. János Károly spanyol király). Minden euróbankjegy és -érme használható az eurózóna összes tagállamában.

Van-e olyan eurózónán kívüli ország, ahol euró a hivatalos fizetõeszköz?

Forrás / további információ: EUvonal, Pénzügyminisztérium, Magyar Nemzeti Bank, Európai Központi Bank, Európai Bizottság – Gazdasági és Pénzügyi Fõigazgatóság.

Igen, az euró hivatalos fizetõeszköz néhány törpeállamban (Andorrában, Monacóban, San Marinóban és a Vatikánban), ahol a korábbi tagállami valuták (peseta, frank, líra) helyébe 105

MEZÕGAZDASÁG, VIDÉKFEJLESZTÉS szolgáló agrárberuházásokat annak érdekében, hogy a gazdaságok megfeleljenek az aktuális gazdasági és társadalmi kívánalmaknak. Az 1980-as évektõl kezdve a KAP jelentõs sikereket ért el az EU önellátóvá tételére irányuló törekvések terén. Ennek köszönhetõen napjainkban gyakorlatilag nincs olyan mezõgazdasági termék, amelyet Európában ne tudnánk elõállítani. Több termék – például az olívaolaj, a húsok, a borok, a whisky és egyéb szeszes italok – tekintetében világelsõnek számít Európa. Az uniónak azonban hamarosan a fõbb mezõgazdasági árucikkek szinte állandósuló túltermelésével kellett szembenéznie, amit a támogatási rendszerek reformjával (támogatás és termelés szétválasztása) igyekeztek kezelni. Az elmúlt évtizedek reformjainak eredményeképpen az új rendszerben a jövedelemstabilitás biztosítása érdekében a gazdálkodók továbbra is részesülnek közvetlen jövedelemtámogatásokban, ám e kifizetések döntõ többsége már nem a termeléstõl függ. A gazdálkodóknak ezenfelül számos környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, növény-egészségügyi és állatjóléti elõírást is tiszteletben kell tartaniuk. Az élelmiszerellátás mellett a termelõk a „vidék õrei” is, akik gondoskodnak a vidéki területek gondozásáról.

Miért van szükség közös agárpolitikára (KAP)?

A KAP gyökerei az 1950-es évek Nyugat-Európájába nyúlnak vissza, amelynek társadalma óriási veszteségeket szenvedett el az évekig dúló háborúk nyomán, aminek következtében a mezõgazdaság megbénult, és bizonytalanná vált az élelmiszer-ellátás. A kontinens agrárszektorának helyzetét az is rontotta, hogy a családi gazdaságokra épülõ európai mezõgazdaság komparatív hátrányba került a tengerentúli nagyüzemi gazdaságokkal szemben. Az európai mezõgazdaság mindenképpen védelemre szorult a hatékonyabb tengerentúli versenytársakkal szemben. A KAP kezdeti szakaszában a Közösség vezetõi a mezõgazdasági termelékenység fokozására helyezték a hangsúlyt annak érdekében, hogy folyamatos kínálat álljon a fogyasztók rendelkezésére elérhetõ árú élelmiszerekbõl, és hogy Európának életképes mezõgazdasági szektora legyen. A KAP különféle támogatásokkal igyekezte ösztönözni a gazdálkodókat a termelés növelésére. Anyagi segítséget nyújtott a gazdálkodás átszervezéséhez, például támogatta a gazdaságok bõvítését vagy a gazdálkodási és technológiai ismeretek gyarapítását 106

Milyen alapokból finanszírozzák a közös agrárpolitikát?

Igaz-e, hogy az Európai Unió költségvetésének legnagyobb részét a közös agrárpolitika emészti fel?

2007-tõl kezdõdõen az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancialap helyett két külön alapot hoztak létre. A „hagyományos” mezõgazdasági támogatások (közvetlen kifizetések, exporttámogatások, intervenciók, állat- és növény-egészségügyi intézkedések) finanszírozása az Európai Mezõgazdasági Garanciaalapból történik, míg a vidékfejlesztésre (a tagállamok vidékfejlesztési programjaira) az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap biztosít forrásokat. Az unió a támogatásokat nem közvetlenül a kedvezményezetteknek folyósítja: a megosztott igazgatás elve alapján az öszszegek kifizetése a tagállamok, pontosabban az általuk felállított kifizetõ ügynökségek feladata. Hazánk kifizetõ ügynöksége a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, amelynek feladata, hogy az európai uniós támogatásokat eljuttassa a magyar kedvezményezettekhez (fõképp gazdálkodókhoz, vállalkozókhoz, feldolgozókhoz, önkormányzatokhoz).

A mezõgazdasági kiadások aránya a közösségi költségvetésen belül folyamatosan csökken. Míg az 1980-as években a közösségi költségvetés kétharmadát fordították a mezõgazdaságra, ez az arány ma 40 százalék körül mozog. Ez az Európai Unió GDPjének kevesebb mint 0,5 százaléka. A mezõgazdasági kiadásokon belül is súlyponteltolódás figyelhetõ meg: folyamatosan növekszik a vidékfejlesztés részesedése, a piaci támogatásokra elkülönített összegek rovására.

Milyen uniós mezõgazdasági támogatásokban részesülnek a magyarországi termelõk?

Csatlakozásunk óta a magyarországi mezõgazdasági termelõk az alábbi támogatásokból részesülhetnek: 1. Közvetlen kifizetések Azokat az európai termelõket, akik/amelyek támogatásra jogosult mezõgazdasági területet használnak, általában megilleti az uniós mezõgazdasági támogatás fõ formája, a közvetlen finanszírozás. A közös ag107

jogosultságokkal és földdel rendelkezik. A támogatási jogosultságokat vagy a referencia-idõszak folyamán a termelõ által kapott kifizetések alapján (történelmi modell), vagy a támogatható, megmûvelt hektárok száma alapján (regionális modell) számítják ki (létezik ugyanakkor hibrid modell is).

rárpolitika 2003-as reformja bevezette az egységes támogatási rendszert, a közvetlen kifizetések új rendszerét, melyben a támogatások már nem a termeléshez kötõdnek. Az egységes rendszer fõ célja, hogy a termelõket segítse viszonzásul azért, hogy azok betartják a környezetvédelmi, az állatjóléti és az élelmiszer-biztonsági szabályokat, valamint megõrzik földjük jó állapotát. A termeléstõl független rendszer a gazdákat arra ösztönzi, hogy döntéseiket a piac jelzéseit figyelembe véve hozzák meg. A közvetlen kifizetések közül az egységes támogatási rendszer a legfontosabb. Az egységes támogatás mellett a gazdálkodók más, a termesztési terület nagyságával vagy a termeléssel összefüggõ különleges támogatási rendszereknek is kedvezményezettei lehetnek; az egyes tagállamoktól függ, hogy életbe léptetik-e ezeket a rendszereket. A gazdálkodó közvetlen támogatásban részesül, ha betart bizonyos elõírásokat a közegészségügy, a növény- és állategészségügy, a természetvédelem és az állatjólét tekintetében, illetve ha termõföldjén jó mezõgazdasági és ökológiai feltételeket tart fenn. Abban az esetben, ha gazdálkodó nem teljesíti ezeket a követelményeket, az általa igényelhetõ közvetlen támogatásokat csökkentik, sõt akár teljesen megvonhatják tõle arra az évre, amelyben nem felelt meg e feltételeknek. A közvetlen kifizetéseket a nemzeti hatóságok által megbízott kifizetõ ügynökségek kezelik. Az a gazdálkodó részesülhet egységes támogatásban, aki támogatási

2. Piaci intézkedések Az unió számos termék esetében speciális támogatási rendszereket vezetett be és tart fenn. A durumbúza, a fehérjenövények, a rizs, a diófélék, az energianövények, a keményítõburgonya, a tej és tejtermékek, a magvak, a gyapot, a dohány, az olívaolaj, a nagymagvú hüvelyesek stb. értékesítésével és feldolgozásával foglalkozó személyek/vállalkozások bizonyos feltételek mellett export-visszatérítést, illetve feldolgozási vagy átalakítási támogatást kaphatnak. 3. Vidékfejlesztési támogatások A 2007 és 2013 közötti idõszakra szóló vidékfejlesztési politika keretei között az EU több mint 90 milliárd euróval járul hozzá a tagállamok azon befektetéseihez, amelyek a mezõgazdasági és erdészeti termelés versenyképességének növelését, a környezet és a vidéki táj védelmét, az életminõség javítását és a vidéki gazdaság diverzifikációját szolgálják. Ezenfelül az unió a LEADER programon keresztül támogatást nyújt vidékfejlesztési problémák helyi szintû kezelésére is. Ezeket a pénzeszközöket a nemzeti kormányok által elkészített vidékfejlesztési 108

ja után, a csatlakozási megállapodásokban meghatározott nemzeti felsõ határok erejéig. Magyarország az eredeti tervek szerint 2009-ben tért volna át a SAPS-ról az SPS alkalmazására, de az intézkedést bevezetõ magyar törvényt a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé utalta. Az SPS bevezetése legkorábban 2010-ben lehetséges.

programok keretében osztják szét. Magyarország 2007 és 2013 közötti idõszakra szóló vidékfejlesztési terve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program.

Mi az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS)?

Mi az egységes támogatási rendszer (SPS)?

Az Európai Unió az újonnan csatlakozó országok számára lehetõvé tette, hogy a közvetlen agrártámogatásokat az SPS helyett egy egyszerûsített rendszerben fizessék ki a termelõk számára. Ez az ún. egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS), amelynek használatát az EU – többszöri hosszabbítás után – 2013-ig engedélyezte az új tagállamok számára. A rendszert 2009-ig 10 tagország vezette be, Málta és Szlovénia pedig a régi tagállamok által alkalmazott SPS mellett döntött. A SAPS célja, hogy az új tagállamoknak egyszerûsített közvetlen kifizetési lehetõségeket kínáljanak, és ezáltal megkönnyítsék a csatlakozás elõtt és a tagság elsõ évei alatt folytatott elõkészületi munkát, valamint csökkentsék annak költségét. A SAPS értelmében nincs területpihentetési kötelezettség, és a kifizetés nem állatonként vagy a termelés tonnában megadott mennyiségét alapul véve történik, hanem kizárólag mezõgazdasági földterület hektáronként. A rendszer szerint egységes támogatás jár a támogatható mezõgazdasági földterületek hektár-

A közös agrárpolitika 2003-as reformja új közvetlen támogatási rendszert vezetett be: az egységes támogatási rendszert (SPS), amely nem kapcsolja a támogatásokat a termeléshez (szétválasztás elve). A rendszer bevezetése elõtt a közvetlen mezõgazdasági támogatásokat „termeléshez kötött” formában fizették ki, így a támogatás feltétele a mezõgazdasági termékek (gabona, tej, szarvasmarha, juh, dohány stb.) elõállítása volt. A gazdasági ösztönzõ így nem a piac, hanem a kvótákba ágyazott, merev termelési szerkezetet konzerváló támogatás volt. Az új SPS-rendszer viszont olyan jövedelemtámogatás, amely a jövedelembiztonság garantálása mellett a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönöz, optimálisabb termelési szerkezet, forrásallokáció és ezáltal jobb ágazati termelési hatékonyság elérése mellett. 109

Az egységes támogatás elsõdleges célja, hogy a gazdálkodók minél biztosabb jövedelemhez jussanak. A gazdálkodók annak tudatában dönthetik el, hogy mit szeretnének termelni, hogy a nekik szánt támogatás összege független attól, hogy mit termelnek, így a kereslethez tudnak igazodni. A gazdálkodónak ahhoz, hogy egységes támogatásban részesülhessen, támogatási jogosultságokra van szüksége. Ezeket a jogosultságokat a referencia-idõszak során kapott támogatások alapján (történelmi modell) vagy az egységes támogatási rendszer végrehajtásának elsõ évében a gazdálkodó birtokában lévõ, támogatásra jogosult hektárok száma alapján (regionális modell) számítják ki.

középtávon költségmegtakarítás eredményez. · Az áttérés fogyasztói, társadalmi érdekeket is szolgál, hiszen a támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai elõírás maradéktalan betartása. · A támogatás értéke annak fix jövedelem jellege miatt elõreláthatóan beépül majd a föld árába, így közelíti a hazai termõföldárakat az uniós átlaghoz, így a 2011-ben esedékes földpiaci nyitás után a külföld számára nem lesz olyan „olcsó” a magyar föld. · Azáltal, hogy kiszámíthatóvá teszi a támogatások alakulását, stabilizálja annak a 200 ezer üzemnek a gazdálkodását, amelyek a magyar mezõgazdasági termelés gerincét adják. · Fékezi a spekulációt és a rossz minõségû földek rendszerbe való áramlását. · A Magyarországon jelenleg domináló éves földbérleti rendszer helyett a stabil földbérleti rendszer kialakulását ösztönzi, amely nélkülözhetetlen a komoly üzleti, fejlesztési döntések meghozatalához. · Az SPS jövedelemkiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Kiszámíthatóbb bérleti díjakat tesz lehetõvé, mint a SAPSrendszer, ezáltal akár több éven keresztül is tervezhetõ jövedelmet eredményez. · Az SPS bevezetése a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet ösztönzésén keresztül a hatékonyságot is ösztönzi, ezáltal az átállást ké-

Miért lehet elõnyösebb Magyarország számára az SPS a korábbi SAPS-nál?

Az egységes támogatási rendszer magyarországi bevezetése nem uniós kötelezettségbõl, hanem tudatos értékválasztás alapján, nemzeti gazdaságpolitikai érdekbõl történik. A rendszer elõnyei közül a legfontosabbak: · Egyszerûsödik a támogatások igénylése, nyilvántartása és kifizetése, ami már 110

A tagjelölteknek ugyanakkor sikerült a termelõk szemszögébõl gyakorlatilag hat évre „lerövidíteni” ezt az átmeneti idõszakot, mivel a tagországok nemzeti forrásokból harminc százalékkal egészíthetik ki az uniós támogatás értékét, és ehhez felhasználhatják a közösségi vidékfejlesztési források egy részét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új és a régi tagok támogatási szintje 2010-ben találkozhat. (Az uniós finanszírozás mértéke ugyanakkor csak 2013-ban éri el a 100 százalékos szintet.)

sõbbre halasztó új tagországokkal szemben jelentõs versenyelõnyt biztosít hazánk számára. · Az SPS-jogosultság tervezhetõ vagyonelem, s mint ilyen, fedezetként is szolgál, mely segítheti a forráshoz jutást, a beruházást.

Kevesebb uniós támogatást kapnak-e a magyar gazdálkodók a régi tagállamok termelõihez képest?

Hogyan juthatok mezõgazdasági támogatáshoz?

A csatlakozási tárgyalásokat lezáró, 2002. decemberi koppenhágai csúcstalálkozón a mezõgazdasági támogatások kérdésérõl folyt a legélesebb vita a régi tagállamok és a tagjelölt országok között. Intenzív egyeztetéseket követõen megállapodás született arról, hogy míg a KAP piaci szabályozó mechanizmusainak (ártámogatások, exporttámogatások stb.) az új tagállamok a csatlakozást követõen azonnal az alanyaivá válnak, a közvetlen kifizetések terén csak kilencéves átmenetet követõen, 2013-ra érjék el a régi tagállamok szintjét. Az EU álláspontja szerint ugyanis abban az esetben, ha a tagjelöltek gazdálkodói már a csatlakozástól kezdve a régi tagállamokkal megegyezõ mértékû közvetlen támogatásokhoz juthattak volna, az meggátolta volna a mezõgazdasági üzemek fejlesztését, a szerkezetátalakítást és konzerválta volna az alacsonyabb termelési színvonalat.

A mezõgazdasági támogatásokról, annak feltételeirõl és az igénylés módjáról a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (telefon: 06-1-374-3603 vagy 374-3604, e-mail: [email protected], honlap: www.mvh.gov.hu) tud részletes felvilágosítással szolgálni.

Miért van szükség közös vidékfejlesztési politikára?

A 27 európai uniós tagország lakosságának több mint 56 százaléka vidéki térségekben él, melyek együttesen az EU össz111

hatáskört biztosít az egyes tagországok és régiók számára. A 2007 és 2013 közötti idõszakban a vidékfejlesztés célkitûzéseit tematikai alapon a következõ három csoportba lehet rendezni: 1. a mezõ- és erdõgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása; 2. a környezet és a vidéki tájak állapotának javítása; 3. a vidéki térségekre jellemzõ életminõség javítása és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése.

területének 91 százalékát alkotják. A vidékfejlesztés ezért kiemelten fontos szakpolitikai terület. Számos vidéki térségnek komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Az EU aktív vidékfejlesztési szakpolitikát folytat, amely segít a vidéki területek, illetve az ott élõ és dolgozó emberek szempontjából rendkívül fontos uniós célok megvalósításában. Az unió vidékfejlesztési politikája azt hivatott biztosítani, hogy e területek megfeleljenek az elõttük álló kihívásoknak, és élni tudjanak a rendelkezésükre álló lehetõségekkel. Elvileg az uniós tagországoknak lehetõségük van arra, hogy vidékfejlesztési szakpolitikájukat az uniótól teljesen függetlenül alakítsák ki és valósítsák meg. Ez a rendszer azonban nem mûködne megfelelõen a gyakorlatban. Az uniót alkotó országok egyike-másika nem lenne képes elõteremteni annyi pénzt, amennyit a területén szükséges intézkedések igényelnének. Ezenfelül a vidékfejlesztés tárgyát képezõ kérdések gyakran túlmutatnak egy-egy ország vagy régió határain, hiszen sokszor távolabb élõ közösségeket is érintenek. Így például a környezetszennyezésnek nem állják útját a sorompók, a fenntartható fejlõdés biztosítása pedig ma már közös európai és nemzetközi érdek. Ezenfelül a vidékfejlesztés és a többi európai uniós szakpolitika között számos kapcsolódási pont található. Ennélfogva az Európai Unió közös vidékfejlesztési politikát mûködtet, amely az uniós szintû irányítás ellenére számottevõ

Minden egyes tagországnak – az EU stratégiai iránymutatásai alapján – vidékfejlesztési programot kellett kidolgoznia, amelyben rögzítették, milyen intézkedéseket hajtanak végre 2007 és 2013 között, és milyen összegû finanszírozást biztosítanak erre a célra.

Mi az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program?

Magyarország 2007 és 2013 közötti idõszakra szóló vidékfejlesztési terve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). 2007 és 2013 között közel 3000 milliárd forintot használhat fel a magyar vidék és agrárágazat, ami a Magyarországra érkezõ összes uniós forrás egyharmada. Ebbõl 1500–1600 milliárd forint közvetlen tá112

mogatás, míg a fennmaradó mintegy 1300 milliárd forinthoz pályázati úton lehet hozzájutni az ÚMVP intézkedésein keresztül, jórészt az agrárium versenyképességét javító, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megõrzését célzó beruházásokra.

és külföldi jogi személyiségû vállalkozások) termõföldtulajdon szerzésére vonatkozó törvényi tilalmakat. Az átmeneti védelem idõt ad arra, hogy a magyar mezõgazdasági termelõk megerõsödjenek, hogy ne következzenek be hirtelen változások, és olyan földpiac alakuljon ki, ahol a föld ára fokozatosan megközelíti az unióbelit, és a külföldiek spekulatív céllal ne tudják felvásárolni a ma még olcsó hazai termõföldet. Kivételt képeznek ez alól azok a hazánkban jogszerûen letelepedett uniós polgárok, akik egyéni vállalkozóként legalább három éve mezõgazdasági tevékenységet végeznek. Õk a magyar állampolgárokkal egyenlõ elbánásban részesülnek. Ugyanakkor, ha a hétéves idõszak végén a hazai földárak továbbra sem érnének el olyan szintet, hogy a földpiac zavarok nélkül megnyitható legyen, akkor az átmeneti idõszak újabb három évvel meghoszszabbítható.

Az ÚMVP tartalmazza a vidékfejlesztéshez kapcsolódó intézkedéseket. A program négy tengelyre épül: 1. A mezõgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 2. A környezet és a vidék fejlesztése 3. A vidéki élet minõsége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 4. LEADER program Az ÚMVP végrehajtásának felelõse az ÚMVP Irányító Hatóság, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

Vásárolhatnak-e a külföldiek magyar termõföldet?

Forrás / további információ: EUvonal, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Európai Bizottság – Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Fõigazgatóság.

Az Európai Unió beleegyezett abba, hogy Magyarország a csatlakozás után hét évig, 2011. április 30-ig fenntarthassa a külföldi állampolgárok (valamint belföldi

113

KÖRNYEZETVÉDELEM közül 10 a Kiotói Jegyzõkönyv értelmében egyedi kötelezettséget vállalt arra, hogy kibocsátását a 2008–2012-es idõszakban 6 vagy 8 százalékkal a bázisév szintje alá csökkenti. Csak Ciprus és Málta nem rendelkezik kibocsátási célkitûzéssel. A Kiotói Jegyzõkönyvben meghatározott kibocsátás-csökkentési cél elérése érdekében az Európai Bizottság 2000 márciusában elindította az Európai Éghajlat-változási Programot (ECCP). Ennek keretében a Bizottság együttmûködik ipari, környezetvédelmi szervezetekkel és más érdekelt felekkel, hogy meghatározzák, milyen költséghatékony intézkedések révén csökkenthetõk a kibocsátások. A program legfontosabb elemei a következõk: az autók üzemanyag-felhasználási hatékonyságának és az épületek energiafelhasználási hatékonyságának javítása; a megújuló energiaforrások – mint például a szél, a napenergia, az árapály energiája, a biomassza, a geotermikus energia – fokozottabb felhasználása; valamint a szemétlerakó helyek metánkibocsátásának csökkentése. Az ECCP második szakasza 2005 októberében kezdõdött. A középpontban a következõ területek állnak: az unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének megerõsítése a légi közlekedés és a közúti személyforgalom során keletkezõ kibocsátások

Mit tesz az EU az éghajlatváltozás ellen?

A globális felmelegedés, illetve az éghajlatváltozás a jelenkor egyik legnagyobb problémája, amelynek következményei beláthatatlanok. Az éghajlatváltozás legfõbb okaként számon tartott szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére 1997-ben a világ fejlett országai az ENSZ Klímaváltozási Konvenciójának keretében aláírták a Kiotói Egyezményt, amelyben a résztvevõ, iparosodott államok arra kötelezték magukat, hogy szén-dioxid-kibocsátásukat az aláírást követõ évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza. A Kiotói Jegyzõkönyv értelmében az Európai Közösség – azaz az akkori 15 tagállam – vállalta, hogy a 2008–2012-es idõszakban a bázisév (a legtöbb esetben ez 1990) szintjéhez képest 8 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ez a közös kötelezettségvállalás az unió „régi” 15 tagállamára szabott egyedi nemzeti kibocsátási célkitûzésként került átültetésre, amely az EU jogrendjében a tagállamokra nézve kötelezõ erejû, nincs azonban közös célkitûzés a 27 tagú EU kibocsátásaira vonatkozóan. A 2004ben és 2007-ben csatlakozott 12 tagállam 114

teljes üvegházgáz-kibocsátásának 40 százalékát adják. (A rendszer 2008 elejétõl nemcsak a 27 tagállamra terjed ki, hanem az Európai Gazdasági Térség további három tagjára, azaz Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre is.) Az ETS pénzügyi ösztönzésként szolgál a kibocsátás csökkentésére azáltal, hogy piacon alapuló kereskedelmi rendszert alakít ki: az ETS egy fix összkvótás kereskedési (cap-and-trade) rendszer, ami azt jelenti, hogy rögzítik a kibocsátás összmennyiségét, amely határértéken belül azonban a rendszer résztvevõinek lehetõségük van a kibocsátási egységek igény szerinti adásvételére. Ezek a kibocsátási egységek (1 egység 1 tonna szén-dioxid kibocsátására jogosítja tulajdonosát) képezik a rendszer lényegét jelentõ közös „fizetõeszközt”. Azok a létesítmények, amelyek a számukra engedélyezettnél kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, eladhatják a fel nem használt kibocsátási kvótáikat olyan cégeknek, amelyek a számukra engedélyezetthez képest többet. A kibocsátási kvótájukat túllépõ vállalatoknak, amelyek nem fedezik azt másoktól megvásárolt kibocsátási jogokkal, súlyos büntetéseket kell fizetniük. A kibocsátáskereskedelmi rendszer biztosítja, hogy a kibocsátást ott fogják vissza, ahol a legolcsóbb, és ez csökkenti a kibocsátások csökkentésének összköltségét. Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó Kiotói Jegyzõ-

csökkentése révén; a szén-dioxid elkülönítését és tárolását lehetõvé tevõ technológiák fejlesztése; valamint olyan intézkedések finanszírozása, amelyek révén alkalmazkodhatunk az éghajlatváltozáshoz. A már elfogadott javaslatok között szerepel a légitársaságok bevonása az unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe, illetve az új gépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése. Az Európai Unió tagállamai jelentõs erõfeszítéseket tesznek az éghajlatváltozás kezelésére, a közösség uniós szintû politikák és jogalkotási intézkedések átfogó csomagjával igyekszik jó példával elöl járni. Ezt mutatja az is, hogy a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezmény megújításában, illetve egy új nemzetközi megállapodás elõremozdításában is vezetõ szerepet kíván játszani.

Hogyan mûködik az EU-ban a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS)?

A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) világszinten az elsõ nemzetközi, a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmével foglalkozó rendszer. Az EU kormányai kitûzik a kereteket, hogy évente mennyi széndioxidot bocsáthat ki a rendszer alá tartozó mintegy 10 ezer erõmû és nagy energiafogyasztású gyár, amelyek az EU szén-dioxid-kibocsátásának csaknem felét, illetve 115

könyv aláírójaként, és az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének tagjaként kibocsátási egységeket oszt ki a jelentõs szén-dioxid-kibocsátással rendelkezõ ipari ágazatok (fõként a villamosenergiatermelõ, a távfûtõ, a kõolaj-finomító vagy a cementgyártó ágazat) vállalatai és egyéb szervezetek számára. Magyarország a 2005-tõl 2007-ig terjedõ elsõ vállalási idõszakban összesen 30,2 millió tonnának megfelelõ mennyiségû kibocsátási egységet osztott ki évente. A 2005-ös tényleges emisszióról szóló hitelesített adatok alapján az érintett ipari ágazatokhoz tartozó vállalatok csupán körülbelül 26 millió tonnányi üvegházgázt bocsátottak ki az év során. Így számos vállalat értékesíthette kvótafölöslegét azon vállalatok számára, amelyeknek hiányuk volt.

dott országok is vállalják ugyanezt magukra nézve. Ennek legfontosabb eszköze az ETS, amelyben 2025 után kizárólag árveréssel (és nem ingyenes kiosztás útján) lehet majd kibocsátási kvótákhoz jutni. Egy ilyen szintû csökkenés elérése érdekében más célokat is kitûztek: 2020-ra 20 százalékkal növelik az energiahatékonyságot, az EU egész területén 20 százalékkal bõvítik a megújuló energia részesedését az energiafelhasználásból, valamint a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagok legalább 10 százalékának megújuló energiaforrásokból kell származnia. A csomag megerõsíti a kibocsátáskereskedelmi rendszert, így az valamennyi jelentõs kibocsátású ipari szereplõre kiterjed, és további árverezési lehetõségeket vezet be. Az ETS által le nem fedett ágazatokat illetõen – amilyen az építõipar, a közlekedés, a mezõgazdaság és a hulladékkezelés – 2020-ra 10 százalékkal a 2005-ös szint alá kell csökkenteni a kibocsátást. További intézkedések a szén-dioxid elkülönítését és tárolását lehetõvé tevõ technológiák ösztönzését, a gépkocsik által termelt szén-dioxid mennyiségének csökkentését, valamint szigorúbb üzemanyag-minõségi normák bevezetését célozzák.

Mit tartalmaz a „háromszor huszas” uniós klímacsomag?

Az Európai Tanács 2008. decemberi ülésen elfogadott energia- és klímacsomag egy sor konkrét intézkedésjavaslatot és nagyratörõ környezetvédelmi célt határoz meg. Európa kötelezi magát arra, hogy legalább 20 százalékkal az 1990-es szintek alá csökkenti az üvegházhatást okozó gázok összesített kibocsátását, valamint ezt a vállalást 30 százalékra emeli, ha más iparoso116

a súlyadó) meghatározott arányban a károsanyag-kibocsátáson alapulnának.

Tesz-e valamit az Európai Unió annak érdekében, hogy csökkenjen az autók károsanyag-kibocsátása?

Van valamilyen terv arra, hogy a városokban lévõ hatalmas zajt csökkentsék?

Az Európai Unió célja, hogy a területén értékesített új személygépkocsik esetében a szén-dioxid-kibocsátás átlagos mértéke 120 g CO2/km-re csökkenjen. A kibocsátás-csökkentés megvalósítása érdekében az EU jelenlegi stratégiája három pilléren nyugszik: az autóipar által vállalt kötelezettségeken, a vásárlók tájékoztatásán és a tervezett adójellegû intézkedéseken. Az autógyárakkal kötött megállapodások eredményeképpen a gyártók önként vállalják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, amit technológiafejlesztésekkel valósítanak meg. Emellett az új személygépkocsikra vonatkozó uniós irányelv kötelezõvé teszi az üzemanyag-fogyasztásra és a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adatok közzétételét annak érdekében, hogy a vásárlók ezen információk birtokában hozhassák meg döntésüket. A személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégia által elõirányzott harmadik pillérhez az adójellegû intézkedések tartoznak, amelyek alkalmazásának célja, hogy a fogyasztói magatartást a környezetkímélõbb személygépkocsik használata irányába befolyásolják. Ennek érdekében a személygépkocsikhoz kapcsolódó adónemek (így különösképpen a regisztrációs adó és

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve a tagállamok számára kötelezõen elõírja zajtérképek készítését. A jogszabály értelmében a tagállamoknak legkésõbb 2007. június 30-ig el kellett készíteniük az elõzõ naptári évben fennálló helyzetet bemutató stratégiai zajtérképeket a területükön lévõ minden, 250 000 fõnél több lakost számláló agglomerációra, valamint minden olyan fontosabb közútra, ahol évente 6 milliónál több jármû halad át, továbbá a 60 000 szerelvénynél többet áteresztõ fontosabb vasútvonalakra és a fontosabb repülõterekre vonatkozóan. Ezekre a területekre a tagállamok elkészítették a zaj által okozott problémák és hatások kezeléséhez szükséges cselekvési terveket, ideértve a zaj csökkentését is. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió közösségi intézkedések kidolgozását kezdte meg a jelentõsebb zajforrások — különösen a közúti és a vasúti jármûvek és infrastruktúra, a repülõgépek, a kültéri használatra tervezett ipari berendezések és mobil munkagépek — által kibocsátott zaj mérséklésére. 117

Az eredményekrõl a Bizottság ötévente számol be az Európai Parlamentnek, illetve a Tanácsnak és javaslatot tesz a további szükséges közösségi lépésekre. Az elsõ riport legkésõbb 2009. július 18-ig készül el.

Mi a REACH?

A REACH rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérõl, engedélyezésérõl és korlátozásáról szól. 2007. június 1-jén lépett hatályba, és célja, hogy korszerûsítse és javítsa a vegyi anyagokra vonatkozó, korábbi európai uniós jogi keretrendszert. A REACH nagyobb felelõsséget hárít az iparra a vegyi anyagok által az egészségre és a környezetre esetlegesen gyakorolt kockázatok kezelése tekintetében. A REACH elvben valamennyi vegyi anyagra vonatkozik: nem csupán az ipari eljárásokban alkalmazott, hanem a mindennapi életben használt vegyi anyagokra is, például a tisztítószerekben, a festékekben vagy más árucikkekben – mint például ruházati cikkek, bútorok vagy elektronikus eszközök – elõforduló vegyi anyagokra. A REACH céljai: · az emberi egészség és a környezet védelmének javítása a vegyi anyagok által esetlegesen jelentett veszélyek ellen; · az Európai Unió (EU) gazdaságának kulcsfontosságú ágazatát jelentõ vegyipar versenyképességének növelése; · az anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésére vonatkozó alternatív vizsgálati módszerek támogatása; · az anyagok szabad forgalmának biztosítása az Európai Unió belsõ piacán. A REACH egy korszerûsített és javított rendelet, amely körülbelül 40 jogszabály

Valóban visszaveszik a háztartásban feleslegessé vált elektronikai eszközöket?

2003. február 13-án hirdették ki az Európai Parlament és a Tanács 2002/95/EK irányelvét egyes veszélyes anyagok használatának korlátozásáról az elektromos és az elektronikai készülékekben, valamint az Európai Parlament és a Tanács (2002/96/EK) irányelvét a hulladékká vált elektromos és elektronikai készülékekrõl. Az uniós elõírások alapján 2005. augusztus 13-ig Magyarországon is olyan begyûjtõhelyeket kellett létesíteni, amelyek ingyenesen visszaveszik az elektronikai és elektromos hulladékokat a lakosságtól. Ennek finanszírozása az elektronikai és elektromos készülékek gyártóit, illetve a gyártási folyamatban részt vevõket terheli. A jogszabály szerint a kereskedõ köteles a fogyasztó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos elsõdleges használati célú és mennyiségû használt berendezést átvenni. Azaz, ha a valaki például hûtõszekrényt vásárol, régi hûtõjét az értékesítõnek ingyen vissza kell vennie. 118

A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon elõforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek jogszabályban meghatározott, a tagállam területén rendszeresen elõforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentõségû vizes élõhelyeket foglalnak magukban. Az élõhely-védelmi irányelv fõ célkitûzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és az élõhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az élõhely-védelmi irányelv írja elõ az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, amelynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. A különleges természetmegõrzési területeket a jogszabályban szerepelõ közösségi jelentõségû természetesélõhely-típusok (amelyeket az eltûnés veszélye fenyeget, vagy kicsi a természetes elterjedésük, vagy egy adott biogeográfiai régión belül jellemzõ sajátosságokkal bírnak) és a közösségi jelentõségû (veszélyeztetett, sérülékeny, ritka vagy endemikus) állat- és növényfajok védelmére kell kijelölni. Azok az élõhelytípusok és fajok, amelyek fennmaradását csak azonnali intézkedéssel lehet biztosítani, kiemelt jelentõségûek és az unióban elsõbbséget, prioritást élveznek.

helyébe lép. A vegyi anyagokra (pl. kozmetikumokra, tisztítószerekre) vonatkozó más jogszabályok vagy a kapcsolódó joganyagok (pl. a vegyi anyagokat kezelõ dolgozók egészségére és biztonságára, a termékbiztonságra, az építõipari termékekre vonatkozóan), amelyeket a REACH nem vált fel, továbbra is alkalmazandók. A REACH rendelet kidolgozásakor ügyeltek arra, hogy ne legyen átfedés vagy ellentmondás a vegyi anyagokra vonatkozó más jogszabályokkal.

Mi a Natura 2000?

Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggõ európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentõségû természetesélõhely-típusok, vadon élõ állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvezõ természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendõ területeket – az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendõ különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élõhely-védelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendõ különleges természetmegõrzési területeket – foglalja magában.

119

tását a tagállamoknak folyamatosan ellenõrizniük kell. Az unió több évtizede igyekszik javítani az európai fürdõvizek minõségét is: a 1976os fürdõvizekrõl szóló irányelv az európai strandok vízminõségi követelményeit határozza meg. A jogszabály olyan minimumkövetelményeket rögzít, amelyeket minden tagállam köteles követni, másrészt önként betartható kritériumokat állít fel az e téren további fejlõdést elérni kívánó országok számára. A fürdõvizek minõségét minden évben fizikai, kémiai és bakteriológiai paraméterek alapján vizsgálják, a kapott adatok alapján a sajtó folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a strandok vízminõségérõl. Nagy jelentõségû még ezen a területen az unió 1991-es, a települési szennyvíz elvezetésérõl és tisztításáról szóló irányelve, amelynek célja, hogy védje a környezetet a szennyvízkibocsátás káros hatásaitól. Az irányelv számos intézkedést vár el a tagállamoktól annak érdekében, hogy biztosítsák a települési szennyvíz megfelelõ összegyûjtését és kezelését, tisztítását.

Van-e az Európai Uniónak vízzel kapcsolatos politikája?

A természeti erõforrások fenntartható használata, köztük a vízzel mint stratégiai értékkel való gazdálkodás alapvetõ fontosságú az unió jövõje, illetve a fenntartható fejlõdés szempontjából. Az Európai Unió éppen ezért számos lépést tesz és vár el a tagállamoktól annak érdekében, hogy mindennapi életünk vízfelhasználásában az egészségügyi követelmények, szempontok hatékonyabban érvényesüljenek. Az unióban a legfontosabb vízminõségi jogszabályok az ivóvízre, a felszíni és a felszín alatti vizek védelmére, a veszélyes anyagok által okozott szennyezésekre, a fürdõvizekre, a települési szennyvízre és a nitrátosodás elleni tevékenységekre vonatkoznak. Az EU környezetvédelmi politikáján belül a Víz Keretirányelv az egyik alapvetõ dokumentum a vizek átfogó védelme és fenntartható használata területén. A keretirányelv elõírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Az európai ivóvíz minõségének javítása érdekében született 1998-as ivóvízrõl szóló irányelv célja, hogy az unió területén mindenhol minõségi ivóvizet fogyaszthassanak az uniós polgárok, ehhez számos minõségi sztenderdet állítottak fel, amelyek betar-

Milyen feltételeket kell a hulladékokra vonatkozó szabályozás érdekében teljesítenie Magyarországnak?

Az EU a hulladékokra vonatkozó szabályozás átvételén és érvényesítésén kívül a 120

hatékony végrehajtást is megköveteli a tagállamoktól. Ezért készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, amely meghatározta a 2003 és 2008 között elérendõ célokat. Lényege, hogy a megelõzõ intézkedések következtében az országban képzõdõ hulladék mennyisége ne – vagy csak kismértékben – nõjön. A terv alapján a hulladékok hasznosításának aránya nagymértékben javul, és a nem hasznosuló hulladékok végsõ elhelyezésére (ártalmatlanításá-

ra) csak az EU-elõírásoknak megfelelõen mûködõ létesítményekben és berendezésekben van lehetõség. Forrás / további információ: EUvonal, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Európai Bizottság – Környezetvédelmi Fõigazgatóság, Európai Környezetvédelmi Ügynökség.

121

KUTATÁS-FEJLESZTÉS unió és harmadik országok együttmûködését támogatja; · Ötletek: a program egy önálló Európai Kutatási Tanács felállításával a határokon átnyúló kutatást támogatja; · Emberek/Személyzet: a program a kutatók képzését és elõrelépését támogatja; · Kapacitások: a program a kutatási infrastruktúra koordinálására és fejlesztésére koncentrál, támogatja a regionális kutatási csoportokat, a kis- és középvállalkozásokat. Szorosabb kapcsolatokat ösztönöz a tudomány és a társadalom között, valamint a nemzetközi együttmûködés terén.

Hogyan támogatja a kutatás területét az Európai Unió?

Az Európai Unió a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket több évig tartó, úgynevezett keretprogramokon keresztül támogatja. A jelenleg (2007 és 2013 között) futó 7. keretprogram (FP7) közel 54 milliárd eurós költségvetésével a közös agrárpolitika és a strukturális programok után az EU harmadik legnagyobb finanszírozási eszköze. A program legfontosabb célja egy „európai kutatási térség” megteremtése, melynek lényege a határokon átívelõ, különbözõ tudományágakat átfogó integrált kutatás megvalósítása. A keretprogram korábbi elõdeihez képest egyszerûbb eszközöket, részvételi feltételeket és finanszírozási eljárásokat vezetett be, valamint a hatodik program folytatása mellett két új területre terjed ki, az ûrkutatásra és a biztonságra.

Az ezektõl különálló Euratom keretprogram két területet fed le: a fúziós energia- és atommaghasadás-kutatást, valamint a sugárzásvédelmet.

Vannak-e kutatói ösztöndíjak az EU-ban?

Az Európai Unió a kutatás-fejlesztési programjához kapcsolódóan számos ösztöndíj-lehetõséget biztosít néhány hónapos, de akár többéves idõszakra is. Kutatói ösztöndíjakra lehet pályázni a Marie Curie akciók keretében, valamint a

A 7. keretprogram különféle egyedi programokat tartalmaz: · Együttmûködés: ez a program az egyetemek, az ipar, a kutatási központok és a közigazgatási hatóságok, valamint az 122

Közös Kutatási Központnál (Joint Research Center) és az Euratomnál. Továbbá ösztöndíjakat és állásokat lehet találni az egyes tagországok nemzeti kutatóintézményeiben a kutatók mobilitási portálján keresztül, illetve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal oldalán is (http://www.nkth.gov.hu)

Mi az Európai Innovációs és Technológiai Intézet?

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egy ígéretes uniós kezdeményezés intézményi központja, melynek célja, hogy Európa oktatási, fejlesztési és tudományos területeit összehangolva növelje az EU innovatív képességét. Az EIT egy európai innovációs ügynökség, mely önmagában nem folytat kutatási tevékenységet, hanem kutatási programok koordinációjával foglalkozik majd. Európa versenyképessége döntõ részben függ attól, hogy milyen mértékben tudja kutatási eredményeit a gyakorlatban is hasznosítani. Az európai „tudásháromszög” (oktatás – kutatás – üzleti innováció) egyes területei között eddig hiányzott az összehangolt együttmûködés, ami a valós vállalati fejlõdés, a kutatási eredmények alkalmazásának egyik fõ gátját jelentette. Az intézet azáltal, hogy összefogja a tudásháromszög résztvevõit, növeli az EU és tagállamai képességét arra, hogy Európa tudásnyersanyagát az üzleti életben is kibontakoztathassák. A gazdasági növekedést gyorsító stratégia által a jövõben sikeresebben vehetjük fel a versenyt nemzetközi vetélytársainkkal, az USA-val vagy Japánnal. 2008. június 18-án az uniós tagállamok egyhangúan döntöttek arról, hogy az EIT székhelye Budapestre kerüljön. A mintegy

Segítik-e a hazai szakembereket a K+F-pályázatokkal kapcsolatban?

Az Európai Bizottság kezdeményezésére a kutatás-fejlesztési keretprogramhoz kapcsolódóan létrejött a nemzeti kapcsolattartók (NCP) rendszere. Az NCP-k fõ feladata a keretprogrammal kapcsolatos információk terjesztése az adott országban, a potenciális pályázók (kutatók, kutatóintézetek, vállalatok) támogatása a pályázatírásban, a projektek menedzselésében. Az EU 7. keretprogramjának magyarországi nemzeti kapcsolattartói a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban dolgoznak. További információ: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal http://www.nkth.gov.hu 1117 Budapest, Neumann János u. 1/c. Telefon: (36-1) 484-2500 Fax: (36-1) 318-7998 Információkérés: [email protected] 123

A TIT-ekre való pályázás feltétele, hogy több EU-tagállam együttmûködve hozza létre azt, illetve minimum három szervezet és legalább két különbözõ EU-tagállam partnerségén kell alapulniuk a TIT-eknek. 2013-ig egyelõre legfeljebb három TIT mûködik majd: a klímaváltozás, a megújuló energiaforrások és valószínûleg az infokommunikáció területén. Az elsõ TIT-ek kiválasztása 2009-ben várható, s a társaságok 2010-tõl mûködnének. A Bizottság azt javasolja, hogy az EIT 2013-ig körülbelül hat tudás- és innovációs közösséget hozzon létre, amelyek az európai gazdaság és társadalom szempontjából alapvetõen fontos területeken keresnék a választ a hosszú távú stratégiai kihívásokra. A TIT-ek tevékenységét az Igazgatótanács koordinálja, amely egyben a stratégiai tervezésért és a társintézmények közötti párbeszédért is felelõs. 2008. július 30-án nevezték ki az elsõ Igazgatótanácsot: a 18 fõbõl álló testület az európai üzleti és tudományos élet, valamint a felsõoktatás területén megfelelõ tapasztalattal rendelkezõ szakértõkbõl áll, elnökének prof. dr. Martin Schuurmanst választották.

hatvan munkatársat foglalkoztató központ a közösségi költségvetésbõl 308 millió eurós büdzsével dolgozhat a 2008 és 2013 közötti idõszakban. További források származhatnak a központ saját tevékenységébõl, állami hozzájárulásokból, az Európai Beruházási Banktól és a magánszférából is. Becslések szerint összességében 2,4 milliárd euró fölött rendelkezhet majd az intézet.

Hogyan mûködik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet?

Az EIT-ben a szakmai munka úgynevezett tudás- és innovációs társaságok – TIT – (Knowledge and Innovation Communities, angol rövidítéssel KIC) keretében valósul meg. A TIT-ek újfajta megközelítést jelenítenek meg az európai kutatás-fejlesztésben: a kiválasztott témakörök kutatására partnerintézmények közösségei jönnek létre, amelyekben egy-egy résztvevõ másmás szakmai ismeretekkel, igényekkel járulhat hozzá az adott témakörben az innovációk létrehozatalához. A résztvevõk az üzleti élet, a felsõoktatás és a kutatói potenciál képviselõi a meghatározott témakörben. A különbözõ megközelítéssel rendelkezõ szereplõk egymásra hatásából és együttmûködésébõl jobb és gyorsabb eredmények várhatók a megjelölt terület, feladat innovációs fejlesztésében.

Forrás / további információ: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Európai Bizottság – Kutatási Fõigazgatóság, Európai Innovációs és Technológiai Intézet, CORDIS – a Közösség Kutatás és Fejlesztési Információs Szolgáltatása. 124

KULTÚRA pénzügyi támogatási eszköze e területen a Kultúra 2007–2013 program. A program meghaladja az eddigi, kifejezetten ágazati megközelítést (az elõzõ generációs kulturális programok keretében így folyt a munka), és inkább interdiszciplináris módon közelít a kultúrához. A keretprogram az alkotók, a kulturális élet szereplõi és a résztvevõ államok kulturális intézményei közötti kulturális együttmûködés fejlesztésével – a kultúra területén dolgozók mobilitásán, a mûvek, valamint a mûvészeti és kulturális termékek országok közötti áramlásán és a kultúrák közötti párbeszéden keresztül – igyekszik elõsegíteni az európai polgári azonosságtudat kialakulását. Az EU kulturális pályázataival kapcsolatos feladatokat Magyarországon a Kultúrpont Iroda látja el. Bõvebb információ a www.kulturpont.hu címen található. Az unió közösségi szintû rendezvények kezdeményezésével is segíti a korábbiakban jelzett célokat, ilyenek például a különbözõ témák köré szervezõdõ európai évek – 2008 például a kultúrák közötti párbeszéd éve volt –, vagy az Európa Kulturális Fõvárosa kezdeményezés. E rendezvényekhez különféle formában pénzügyi támogatást is nyújt az EU, de megvalósításukhoz tagállami eszközök mobilizálása is szükséges.

Veszélyezteti-e kultúránkat az EUtagság?

Nem kell attól tartanunk, hogy Brüsszel az egyes nemzeti kultúrákat „közös olvasztótégelybe dobja”. Éppen ellenkezõleg: a kulturális örökség megõrzésének támogatásával, a kultúrák közötti párbeszéd ösztönzésével, a határokon átnyúló kulturális rendezvények/projektek szervezésével, ezek (pénzügyi) támogatásával az uniónak az a célja, hogy tagjai jobban megismerjék egymás kultúráját, hogy az egyes nemzetek kulturális szereplõit még intenzívebben bekapcsolja az EU vérkeringésébe. Az EU kulturális tevékenységével hozzájárul a kultúrák sokszínûségének fennmaradásához.

Hogyan támogatja az Európai Unió a kultúrát?

Az Európai Unió kulturális tevékenységének elsõdleges célja a közös európai kulturális örökség elõtérbe helyezése az Európán belüli együttmûködés bátorításán és támogatásán keresztül. Az unió legfontosabb

125

1993. március 15-i 93/7/EGK irányelve a tagállamok területérõl jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról.

Védi-e az EU a nemzetek kulturális javait?

Az Európai Unióban a kulturális javak védelmének feladatai megoszlanak a Közösség és tagállamok között. A nemzeti kulturális örökség védelme az egyes tagállamok saját feladat- és hatáskörébe tartozik, míg a Közösség külsõ határain kifelé irányuló mûtárgyforgalom ellenõrzését közösségi szabályok alapján, egységes rend szerint kell végezni. Már az 1957-es Római Szerzõdés kimondta (és ezt az 1997-es Amszterdami Szerzõdés is megerõsítette), hogy a tagállamoknak a Közösségen belül jogukban áll az áruk szabad mozgását korlátozni a mûvészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselõ nemzeti kincsek, illetve az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme érdekében. A Szerzõdés tehát elismeri a tagállamok hatáskörét, hogy a nemzeti kulturális örökség részét képezõ kulturális javak védelmét önálló nemzeti jogszabályokon keresztül valósítsa meg. Szükségessé vált azonban az EU, illetve a Közösség külsõ határán az ellenõrzés megszigorítása, valamint az egyes tagállamok nemzeti kulturális öröksége részét képezõ kulturális javak védelmének újfajta közös szabályozása, illetve kölcsönös védelme. Így született meg a Tanács 1992. december 9-i 92/3911/EGK rendelete a kulturális javak kivitelérõl, valamint a Tanács

Mely magyar város lesz az EU kulturális fõvárosa?

Az Európa Kulturális Fõvárosa nevû közösségi cselekvési program célja, hogy hangsúlyozza az európai kultúrák közös jegyeit, gazdagságát és sokféleségét, továbbá elõsegítse, hogy az európai polgárok jobban megismerjék egymás kultúráját. A húsz éve tartó program keretében eddig évente az unió valamelyik tagállamának egy-egy városát választották kulturális fõvárosnak. 2009-tõl e városok mellett a 2004-ben csatlakozott tagországok egyegy kiválasztott városa is megkapja a címet. Magyarországról 11 város (Budapest, Debrecen, Eger, Gyõr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém) jelentkezett a cím elnyeréséért indított versenyre. A szakmai bírálóbizottság döntése alapján a magyar kormány Pécset javasolta Európa kulturális fõvárosának, így 2010-ben Essen és Isztambul mellett Pécs lesz Európa kulturális fõvárosa.

126

A pécsi Európa Kulturális Fõvárosa Program részletei a http://www.pecs2010.hu honlapon olvashatók.

Milyen tartalmat és célokat foglal magában a kultúrák közötti párbeszéd fogalma? Hogyan kapcsolódik ebbe a tevékenységbe a kultúrák közötti párbeszéd európai éve (2008)?

Mi az Europeana?

A kultúrák közötti párbeszéd mint folyamatosan fejlesztendõ és szélesedõ tevékenység jogi alapjai a Maastrichti Szerzõdés által létrehozott, és az Amszterdami Szerzõdés által megerõsített cél- és eszközrendszerben gyökereznek. A kiinduló legfõbb cél annak elõsegítése volt, hogy az unión belül élõ népek kultúrái között harmonikus illeszkedés jöjjön létre, békés egymás mellett élésük, az európai polgárság, európai identitás létrehozása, erõsítése érdekében. Ezzel az eszközzel is hozzá kívántak járulni az unió teljesítményének növeléséhez, az általános jólét emeléséhez. A célzott kör folyamatosan bõvült és bõvül például az unió területén belül letelepedett harmadik országok munkavállalóival, majd egyre nagyobb hangsúlyt kapott a párbeszédbe való bevonás tekintetében a potenciális migráció szempontjából szóba jövõ kör is, explicit módon a legutóbbi idõben a mediterrán térség. Az elérni kívánt célok köre is bõvülõ: hozzájárulás – többek között – a lisszaboni stratégia és a globalizáció feladatainak megoldásához, az átlátható és irányítható migrációhoz, vagy a terrorizmus és a szervezett bûnözés elleni harc sikeré-

A tagállamok kezdeményezésére megvalósult uniós digitális könyvtár, az Europeana létrejötte újabb mérföldkõ volt a kulturális örökség védelmében. A digitális könyvtár egy átlagos könyvtárral szemben nemcsak könyvekhez, hanem különféle múzeumi mûtárgyakhoz, levéltári iratokhoz, levelekhez, mozgóképekhez, illetve rádiómûsorokhoz ad hozzáférést. Az Europeana honlapján keresztül elérhetõvé válhat az európai kulturális örökség java része: az online enciklopédiában könyvek, térképek, festmények, levelek, naplók, filmek, rádiómûsorok hangfelvételei, valamint múzeumi tárgyakról készült képek is megtalálhatók. Az Europeana gyûjteménye a kezdeti idõszakban körülbelül 2 millió digitális dokumentumhoz biztosít ingyenes hozzáférést, amelyet a tervek szerint 2010ig 6 millióra bõvítenek. A kezdeményezés legfõbb célja, hogy a mûvek digitalizálása révén mindenki számára hozzáférhetõvé váljon a kultúra.

127

hez. A kultúrák közötti párbeszéd már a Maastrichti Szerzõdés létrejötte óta meginduló és erõsödõ folyamat, amely az oktatáson és a kultúrán kívül számos más közösségi politika területére kiterjed az eleinte elsõ helyen kiemelt közösségi programokon (mint például a Kultúra keretprogram, az Erasmus program, vagy a Fiatalok lendületben program) kívül egyéb formákat is öltve. A folyamat fontos állomása volt a 2008ra meghirdetett akció-kampány, a kultúrák közötti párbeszéd európai éve, amelytõl a feladat megoldása szempontjából ösztönzõ hatást vártak. Ennek az eseménynek a tartalmára, céljaira, pénzügyi eszközeire és formáira vonatkozóan az Európai Parlament és a Tanács 2006 decemberében határozatot fogadott el. Az év feladatainak cím-

zettjei a tagállamok, azok kormányzati és civil szférája voltak, amelyek ezt a feladatot az Európai Bizottság koordinációja mellett, meghatározott feltételekkel elnyerhetõ, közösségi költségvetésbõl származó pénzügyi támogatások igénybevételének lehetõségével is élve hajtották végre. Az évet közösségi szinten 2008. január 8-án, Ljubljanában nyitották meg, Magyarországon az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Kultúrpont Iroda tartotta kézben a hozzá kapcsolódó akciókat. Forrás / további információ: EUvonal, Európai Bizottság – Oktatásügyi és Kulturális Fõigazgatóság, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Kultúrpont Iroda, Europeana.

Készült az EUvonal Tájékoztató Szolgálathoz érkezett kérdések alapján. Kiadó: Külügyminisztérium Kommunikációs és Közkapcsolati Fõosztály EU Tájékoztató Szolgálat Borító illusztráció forrása: EU Bizottság Budapest, 2009 128

200-kerdes_2009_BOR_1-4.qxd

7/21/09

11:57 AM

Page 2

Nálunk megtalálja a választ

Ha kérdése van az Európai Unióval vagy Magyarország EU-tagságával kapcsolatban, hívja munkanapokon 10 és 18 óra között a budapesti tarifával hívható telefonszámot: 06 1 336 5600, látogasson el honlapunkra: www.euvonal.hu, vagy tegye fel kérdését e-mailben: [email protected]

Öt éve az EU-ban

Az Európai Unió egységes belsõ piaca különleges lehetõségeket kínál a más tagállamban letelepedni és dolgozni kívánó magánszemélyek és a piacaikat bõvíteni kívánó vállalkozások számára. Esetenként azonban – az eljáró hatóságok hibás jogalkalmazása miatt – csorbulhatnak valamely uniós állampolgár, vagy cég jogai. Az Európai Bizottság az ilyen vitás ügyek tisztázására, a valósnak bizonyuló sérelmek orvoslására hozta létre a SOLVIT szolgáltatást. A SOLVIT célja, hogy az ilyen ügyeket ne kelljen feltétlenül bírósági úton megoldani. A SOLVIT ingyenes szolgáltatás minden uniós – így természetesen minden magyar – természetes és jogi személy számára! A magyar SOLVIT központ a Külügyminisztériumban mûködik. EU Gazdaságpolitikai Fõosztály 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Telefon 06 1 458 3532 Fax 06 1 458 1055 E-mail [email protected] Honlap www.kulugyminiszterum.hu Amennyiben általános jellegû kérdése van az Európai Unióval kapcsolatban, kérjük hívja az EUvonalat! EUvonal: 06 1 336 5600

200-kerdes_2009_BOR_1-4.qxd

7/21/09

11:57 AM

Page 1

ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN

200 KÉRDÉS – 200 VÁLASZ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL