Bököny Község Képviselő-testülete 2006. november 30-án tartott ülésének ……………../2006.
a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata, c./ határozatai ( 116 – 128/2006. 13 – 15/2006. R.)
TÁRGYSOROZAT
1./ Polgármester tájékoztatója 2./ A 2006. évi költségvetési rendelet módosítása 3./ A 2006. évi költségvetés végrehajtásának III. negyedévi alakúlása 4./ A 2007. évi költségvetési koncepció elfogadása 5./ A szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló rendelet megalkotása 6./ A közüzemi ivóvíz díjról szóló 20/2004. (XII. 28.) rendelet módosítása 7./ Bököny Község Önkormányzata 2007-2010. évi Gazdasági Programja 8./ Polgármester költségátalányának megállapítása 9./ Bursa Hungarica pályázatok elbírálása 10/ Nyírségvíz Zrt.-ben lévő részarány tulajdonról döntés 11/ Bentlakásos Idősek Otthon vezetőjének helyettesítése 12/ ÁMK. tornaterem tetőszerkezetének rekonstrukciója 13/ Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság tájékoztatója 14/ Belső ellenőrzési kézikönyv és éves ütemterv elfogadása 15/ A FEUVE rendszerrel összefüggő szabályzat elfogadása 16/ Egyebek: a./ Szennyvízszippantó kocsi értékesítése
Piskolczi Géza polgármester
1
Jegyzőkönyv Készült Bököny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. november 30-án tartott űléséről. Jelen vannak: Piskolczi Géza polgármester Kovács Tibor alpolgármester Gulyás József jegyző Ács Lászlóné képviselő Bobikné Sándor Erzsébet képviselő Gyalog Imre „ Dr. Horváth József „ Dr. Komoróczy Péter „ Papp Csaba „ Dr. Papp László „ Pelles Brigitta „ Szücsné Fekete Irén „ Taskó Miklós „ Vastag György ÁMK vezetője Fekete Beáta költségvetési előadó Dr. Lökös Nóra pályázatíró Piskolczi Géza polgármester köszönti a képviselő-testület tagjait, a meghívottakat. Megállapítja hogy az űlés határozatképes. Jegyzőkönyv hitelesítőknek javasolta Papp Csaba és Pelles Brigitta képviselőket. A javaslatot a képviselő-testület 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással elfogadta. Polgármester javasolta napirend előtt meghallgatni egy tájékoztatót a szennyvíz beruházás lehetőségéről. Javaslatot tett az űlés napirendjére az alábbiak szerint: 1./ Polgármester tájékoztatója 2./ A 2006. évi költségvetési rendelet módosítása 3./ Tájékoztató az önkormányzat 2006. évi költségvetése végrehajtásának III. negyedévi alakúlásáról 4./ A 2007. évi költségvetési koncepció elfogadása 5./ A szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló rendelet megalkotása. 6./ A közüzemi ivóvízdíjról szóló módosított 20/2004. (XII. 28.) sz .rendelet módosítása 7./ Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2007-2010. évi Gazdasági Programja. 8./ Polgármester költségátalányának megállapítása 9./ Bursa Hungarica-ra beérkezett pályázatok elbírálása 10/ Nyírségvíz Zrt. Részarány tulajdon kezeléséről döntés 11/ Bentlakásos Idősek Otthona vezetőjének helyettesítése 12/ Lakástámogatási kérelmek elbírálása 13/ Barota Mihály ÁMK tornaterem tetőszerkezetének rekonstrukciója
2
14/ Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság tájékoztatója 15/ Belső ellenőrzési kézikönyv és éves ütemterv elfogadása 16/ A FEUVE rendszer szabályozásával összefüggő szabályzatok elfogadása 17/ Egyebek A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 116/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testület űlésének napirendjét az alábbiak szerint állapította meg: 1. Polgármester tájékoztatója 2. 2006. évi költségvetési rendelet módosítása 3. Tájékoztató az önkormányzat 2006. évi költségvetése végrehajtásának III. negyedévi alakúlásáról. 4. A 2007. évi költségvetési koncepció elfogadása 5. A szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló rendelet megalkotása 6. A közüzemi ivóvízdíjról szóló 20/2004. (XII. 28. sz. rendelet módosítása 7. Bököny Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2007-2010.évi Gazdasági Programj 8. Polgármester költségátalányának megállapítása 9. Bursa Hungarica pályázatok elbírálása 10. Nyírségvíz Zrt. részarány tulajdon rendezése 11. Bentlakásos Idősek Otthona vezetőjének helyettesítése 12. Lakástámogatási kérelmek elbírálása 13. Barota Mihály ÁMK. tornaterem tetőszerkezetének rekonstrukciója 14. Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság tájékoztatója 15. Belső ellenőrzési kézkönyv és az éves ütemterv elfogadása 16. A FEUVE rendszer szabályozásával összefüggő szabályzatok elfogadása 17. Egyebek
3
Napirend előtt: Piskolczi Géza polgármester: 1996. óta foglalkozik az önkormányzat a szennyvíz beruházás lehetőségével, nem sikerült pályázatot nyerni, az ismert okok miatt. Most újabb lehetőségek vannak, amelyet ki kellene használni. Ezért hívta meg Dr. Lökös Nórát, aki pályázatírással foglalkozik, már több sikeres pályázatot készített az önkormányzatnak. Dr. Lökös Nóra: Köszönti a képviselő-testület tagjait. Tájékoztatást adott a szennyvíz beruházás pályázati lehetőségeiről. Elmondta, hogy a telepűlés az aglomerációs besorolás szerint 2010-2015 közötti időszakra van ütemezve a beruházásra. Ettől el lehet térni, ha sikerül különböző pályázatokat megnyerni. Lehetőség van az ún. Norvég Alapból pályázni, valamint EU-s pályázatra. Szakértővel megvizsgálták a régi terveket, ami 1996ban készült. Idejét múlta 10 év alatt a terv, újra kell tervezni. Ez lenne az első lépés. Költségvetés szempontjából kedvezőbb lenne ha önállóan pályázna Bököny, de a társulás is lehetséges. Minden pályázat benyújtásához szükséges a terv és jogerős építési engedély. Piskolczi Géza polgármester: El kell dönteni, hogy kezdje meg az önkormányzat a beruházás előkészítését. A 10 évvel ezelőtti tervezési díj 4,5 millió ft. volt, ma már kb. 68 milliót ft. lenne. A képviselők kérdéseket tettek fel, melyre Dr. Lökös Nóra válaszolt. Napirend tárgyalása: 1./ Polgármester tájékoztatója Piskolczi Géza polgármester szóbeli előterjesztésében az alábbiakról tájékoztatta a képviselő-testületet: - Az útépítés során kitermelt homokszállítás körülményeit már ismertette korábban. A Bányakapitányság és a Rendőrség megszüntette az eljárást az ügyben. A Földhivatal határozatában kötelezte az önkormányzatot az eredeti állapot helyreállítására. Ezt a határozatot meg fogja fellebbezni, mivel a kitermelt homok helyett humuszt szállítottak másrészt a tulajdonos nem engedi a területre, így nem is lehetne ott dolgozni. - Nyárfa telepítésre nyújtott be pályázatot az önkormányzat, amelyet sikeresen bíráltak el, már kiszállították a csemetéket, megkezdődik a telepítése. - Az pályázaton elnyert útépítést, a pénzügyi elszámolást vizsgálta a Megyei Fejlesztési Ügynökség. Mindent rendben találtak. - Munkahely teremtés céljából vette fel a kapcsolatot két céggel is, akik tájékoztatót tartottak volna, de sajnos nem volt érdeklődő. - A Megyei Szilárdhulladék Gazdálkodási Társulás tartott űlést, ahol megválasztották az új vezetőt, Gazda László helyett a jelenlegi megyei közgyűlés elnökét.
4
- Felmérést végeztetett a körforgalom kialakítására a község főterén, nem valószínü hogy sikerül kivitelezni, mivel kicsi a hely a körforgalomnak. - A Dél-Nyírségi Társulás polgármesterei, jegyzői kirándulást szerveztek hétvégén Kőszegre. Dr. Papp László képviselő: Megjegyezte, hogy a jótékonysági bál eredményességéről szívesen hallott volna. A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 117/2006. (XI. 30) határozata A Képviselő-testület a polgármester tájékoztatóját a két ülés között történt eseményekről tudomásul vette. 2./ A 2006. évi költségvetési rendelet módosítása Előadó: Piskolczi Géza polgármester Dr. Horváth József képviselő: A költségvetési rendelet módosítása a rendszeres finanszírozások miatt szükséges. A Pénzügyi Bizottság egyhangu szavazattal elfogadásra javasolta a rendelet tervezetet. A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi rendeletet alkotta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2006. (XII. 1.) rendelete az Önkormányzat 2006. évi költségvetési rendeletének módosítása Bököny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. Törvény 65. §-a alapján – figyelembe véve ezen jogszabály, valamint az államháztartásról szóló módosított 217/1998. (XII. 30.) korm. rendeletben meghatározottakat – a 2/2006. (II. 15.) számú költségvetésről szóló rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. §. A költségvetési rendelet 3. §. (1) – (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
(1) A képivselő-testület a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzat 2006. évi összesített költségvetésének a./ bevételi főösszegét 622.699 e. ft-ban b./ kiadási főösszegét 630.670 e. ft-ban állapítja meg 7.971 e. ft. forráshiánnyal. 2. §. A költségvetési rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A helyi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat összevont 2006. évi működési célú bevételi és kiadási előirányzatait a képviselő-testület a következők szerint határozza meg: Működési bevételek előirányzata összesen: 794.060 e. ft. Ebből: - működési bevételek 39.785 eFt. - működési célra átvett pénzeszközök 35.982 eFt. - sajátos bevételek 10.720 eFt. - intézményfinanszírozása 226.810 eFt. - SZJA és állami támogatások 472.792 eFt. - forráshiány (folyószámla hitel) 7.971 eFt. Működési kiadások előirányzata összesen: Ebből: - támogatások átadott pénzeszközök - személyi juttatások - személyi juttatások járuléka - dologi kiadások - szociális juttatások - intézményfinanszírozás
794.060 eFt. 10.415 eFt. 246.521 eFt. 76.398 eFt. 141.644 eFt. 92.272 eFt. 226.810 eFt.
3. §. (1) Ez a rendelet kihírdetése napján lép hatályba (2) A rendelet kihírdetéséről a jegyző gondoskodik. 3./ Tájékoztató az önkormányzat 2006. évi költségvetése végrehajtásának III. negyedévi alakúlásáról. Előadó: Piskolczi Géza polgármester Dr. Horváth József képviselő: A Pénzügyi Bizottság részletesen vizsgálta az előterjesztést, egyhangu szavazattal, elfogadásra javasolta. A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:
6
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 118/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testület az önkormányzat 2006. évi költségvetése III. negyedévi felhasználásáról szóló előterjesztést elfogadta. 4./ A 2007. évi költségvetési koncepció elfogadása Előadó: Piskolczi Géza polgármester Dr. Horváth József képviselő: A jövő évi költségvetésből keretszámok vannak, melyek iránymutatást adnak a jövő évi költségvetés elkészítéséhez. A Pénzügyi Bizottság egyhangulag elfogadásra javasolta. Vastag György ÁMK. vezető: Januártól az IFI tanya az ÁMK-hoz kerül, aminek bér vonzata van, a költségvetésnél figyelembe kell venni. Bobikné Sándor Erzsébet képviselő: Az IFI tanyához létszámot kell biztosítani, plusz egy takaritó. Dr. Horváth József képviselő: Jelenleg a koncepciót kell elfogadni. Az ÁMK által készített kiegészítést be kell építeni a valós költségvetésbe. Szűcsné Fekete Irén képviselő: Véleménye szerint a meglévő létszámmal kell gazdálkodni, át kell csoportosítani. A megszorítások miatt nem feltétlen kell a létszámot növelni. Gulyás József jegyző: Az ÁMK egy önállóan gazdálkodó intézmény. Megkapja a maga költségvetési keretét és azon belül gazdálkodik. A Képviselő-testület 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 119/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testület az önkormányzat 2007. évi költségvetési koncepcióját elfogadta.
7
5./ A szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló rendelet megalkotása. Előadó: Gulyás József jegyző Szűcsné Fekete Irén képviselő: Az Igazgatási Bizottság megtárgyalta a szociális rendelet tervezetet, különösebb észrevételt nem tett, elfogadásra javasolta. Ács Lászlóné képviselő: A rendelet tervezetből kikerült a méltányossági ápolási díj megállapítása. Lehet olyan eset, hogy nem nyílvánítják fogyatékosnak a beteget, de rendszeres ápolást igényel. Ezekre lehetne méltányosságot gyakorolni. Nem kellene teljesen kizárni a méltányosságot. Kizárólag ágyhoz kötött beteg esetén lehetne méltányosság. Dr. Komoróczy Péter képviselő: Támogatja a javaslatot, környezettanulmányt kell végezni, és az orvosokkal együttműködni.
ilyen
esetekben
Dr. Horváth József képviselő: Felesleges külön foglalni a rendeletbe, mert a 30. §-ban fel van sorolva, hogy milyen esetekben lehet ápolási díjat megállapítani. Dr. Papp László képviselő: Az Ügyrendi és Telepűlésfejlesztési Bizottság is tárgyalta a rendelet tervezetet, és elfogadásra javasolta. A Képviselő-testület 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül 1 tartózkodással az alábbi rendeletet alkotta: Bököny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006.(XII.05) rendelete a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról Bököny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §. (2) bek., 10. §. (1) bek., 25. §. (3) bek., 26. §., 32. §. (1) –(3) bek., 37./D. §. (5) bek., 38. §. (9) bek., 45. §. (1) bek., 46. §. (1) bek., 47. §. (1) bek., 47. §. (1) bek., 50. §. (3) bek., valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. §. E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális
8
ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2. §. (1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Bököny Község közigazgatási területén élő: a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre (Szt. 3.§. (1) bek). (2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az(1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik (Szt. 3.§. (3) bek.) (4) Az Sztv. valamint e rendelet által szabályozott egyes szociális ellátásokat az e rendeletben meghatározott önkormányzati szervek az Sztv., a jelen rendelet és az Sztv. végrehajtása tárgyában hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezései szerint biztosítják. (5) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (6) Az önkormányzat a (5) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követeli a kifizetett átmeneti segély megtérítését. Értelmező rendelkezések 3. §. E rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári
9
tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; (Szt. 4.§. (1) bek. a) pont) b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan-jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; (Szt. 4.§.(1) bek. b) pont) c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; (Szt.4.§. (1) bek c) pont) d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; (Szt. 4.§. (1) bek. d) pont) e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; (Szt. 4.§. (1) bek. e) pont) f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; (Szt. 4.§. (1) bek. f) pont) g) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló
10
támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; (Szt. 4.§. (1) bek. i) pont) h) keresőtevékenység, ha a törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; (Szt. 4.§.(1) bek. j) pont) i) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy; (Szt. 4.§. (1) bek. k) pont) j) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; (Szt. 4.§. (1) bek. l) pont) k) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol ka) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik; kb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; kc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; kd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; ke) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy az na)-nb) alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. (Szt. 4.§. (1) bek. n) pont) l) a személy lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él; m) a személy tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a személy a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik; n) a személy lakcíme: bejelentett lakóhelyének illetve tartózkodási helyének címe. A képviselőtestület szociális hatáskörei gyakorlásának átruházása 4.§. /1/ Az Igazgatási Bizottságra átruházott hatáskörök: a. Megállapítja, és kétévente felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot b. Megállapítja, és kétévente felülvizsgálja az időskorúak járadékára való jogosultságot. c. Lakásfenntartási támogatást állapít meg. /2/ Polgármesterre átruházott hatáskörök: a. megállapítja, évente felülvizsgálja, szünetelteti, továbbfolyósítja és megszünteti az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyét, valamint megállapítja, és évente felülvizsgálja a 67%-os rendszeres szociális segélyre való jogosultságot c. dönt átmeneti segély ügyekben, d. köztemetést rendel el, e. temetési segélyt állapít meg.
11
/3/ Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek helyt adó első fokú határozat – amennyiben az ügy jellege megengedi - indoklása és a kérelemnek helyt adó elsőfokú határozatban a jogorvoslatról való tájékoztatás is mellőzhető. II. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Eljárási rendelkezések 5. § (1) Az általános, minden, e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes eljárási szabályokat az 6-12.§-ok határozzák meg. Az eljárás megindítása 6. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) vonatkozóan a 2004. évi CXL. törvény - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az Sztv-ben és e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. (3) A kérelmeket írásban az e célra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani. (4) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni. (2004.évi CXL. Tv. 34.§. (2) bek.) (5) Ha szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint be kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak: a)a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap, b)az egyéb jövedelmeknél, pedig egy év. (6) A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. (7) Ha a hatáskörrel rendelkező szerv hivatalos tudomás vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (5)-(6) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
12
7.§. A kérelmekhez az egyes szociális ellátások és szolgáltatások esetében a következő mellékleteket kell becsatolni: /1/ Időskorúak járadékához: a) a 63/2006.(III.27.) Korm. sz. rendelet 2. sz. melléklete szerinti kérelmet és az azt alátámasztó igazolásokat. /2/ Rendszeres szociális segélyhez: a.) a 63/2006.(III.27.) Korm. sz. rendelet 3. sz. melléklete szerinti kérelmet, és az azt alátámasztó igazolásokat, b.) vagyonnyilatkozatot a 63/2006(III.27) Korm. sz. rendelet 1. sz. melléklete szerinti tartalommal , c.) munkaképességet legalább 67%-ban elvesztett kérelmező esetében az I. fokú orvosi bizottság szakvéleményét, d.) vak személy esetében a Magyar Államkincstár megyei Igazgatóságának igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában részesül, kivéve ha a jegyző nyilvántartásában szerepel, illetve e.) fogyatékossági támogatás esetén a Magyar Államkincstár megyei Igazgatósága határozatát, f.) aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében: fa.) a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítéséről szóló határozat feltéve, hogy azt nem Bököny Község Önkormányzat polgármestere hozta, fb.) a nagykállói munkaügyi központ igazolását az Sztv. 37/A.§-ának/3/ bekezdésében előirt együttműködési kötelezettség teljesítéséről, fc.) a nagykállói munkaügyi központ igazolását a munkanélküli járadék folyósítási időtartamának lejártáról vagy arról, hogy a munkanélküli járadékra való jogosultság nem áll fenn, fd.) az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat, vagy annak hiteles másolatát, fe.) amennyiben az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt és a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködtek, az előzőleg folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozat. /3/ Lakásfenntartási támogatáshoz: a.) vagyonnyilatkozatot a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1.sz.melléklet szerinti tartalommal , b. bérleti jogviszony esetén a lakásbérleti, illetve albérleti szerződést. /4/ Ápolási díjhoz: a.) a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott kérelmet b.) az Sztv. 42.§./1/ bekezdés (aa-ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított igazolást, melyet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete tartalmaz. c.) a háziorvos igazolását és szakvéleményét a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 5.sz. melléklete szerint.
13
d.) a munkáltató igazolását, amennyiben a kérelmező fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. e.) az állandó és tartós gondozásra való rászorultság esetén a módszertani központ szakvéleményét melyet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 7.sz. melléklete tartalmaz. /5/ Átmeneti segélyhez: jövedelemnyilatkozatot, és az azt alátámasztó igazolásokat, /6/ Temetési segélyhez: jövedelemnyilatkozat a szükséges igazolásokkal, valamint a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési költséget igazoló számla bemutatásra. 8. § (1) A 7.§.-ban leírt ellátásokhoz kapcsolódó jövedelemnyilatkozat adatait megfelelően igazolni kell. Igazolásnak minősül különösen: a) a munkáltató által kiállított kereseti igazolás, b) nyugdíj, nyugdíjszerű egyéb ellátások, egyéb rendszeres jövedelmek igazolására a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjszelvény, c) munkanélküli járadékot, rendszeres segélyt, időskorúak járadékát megállapító határozat, d) egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetén az előző évi adóbevallás, vagy az APEH által kiadott igazolás, e) mezőgazdasági kistermelésből, őstermelésből származó jövedelem esetén, a d./ pont szerinti igazolás, f) ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetén a bérleti szerződés, g) olyan tárgyévben indult vállalkozásnál, ahol nincs előző évi adóalap, az ügyfél büntetőjogi felelőssége tudatában tett- egyedi megfogalmazású - nyilatkozat. (2) Okirattal nem igazolható jövedelemnek kell tekinteni: a. az /1/ bekezdés e./ pontjában jelölt nem adóalany kistermelő jövedelmét, b. az alkalmi munkából származó nem rendszeres jövedelmet. Az ellátások megállapítása 9.§. (1) Az Igazgatási Bizottság és a polgármester által I. fokon hozott érdemi határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül Bököny Község Önkormányzat Képviselőtestületéhez címzett, de a Képviselő-testület Hivatalához benyújtott illetékmentes fellebbezéssel lehet élni. (2) A Képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre való hivatkozással a Nyíregyházi Városi Bíróságtól lehet kérni, a kézhezvételtől számított 30 napon belül. (3) A pénzbeli és természetbeni támogatásról a Polgármesteri Hivatal az Szt-ben foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet.
14
Az ellátások kifizetése, folyósítása 10. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 62/2006.(III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. 11. § (1) A pénzbeli ellátásokat, kifizetést elrendelő határozatban megjelölt személy részére: a) házipénztárból történő kifizetéssel b) folyószámlára történő utalással teljesíti. (2) A természetbeni ellátásokat a megállapító határozat rendelkezései szerint az Önkormányzat: a) az ellátást, szolgáltatást biztosító által - az igénybevétel alapján - kiállított számla; b) az ellátást, szolgáltatást biztosító részére havi, vagy negyedéves utalással; c) utólagos elszámolással harmadik személy részére házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti. (3) A gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet; b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. (4) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, az érintett ellátások összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként; a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen, b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani. (Szt.25.§. (5) bek.) (5) Az ellátásokra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve az (4) bekezdésben szabályozott felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre, illetőleg az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb 10%-kal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az ellátásra való jogosultság felülvizsgálata esetén. (Szt. 25.§. (6) bek.) (6) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján az ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelem változik, és a változás három egymást követő hónapban meghaladja a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatár 10%-át.( Szt.25§. (7) bek.) A rendszeres ellátások ellenőrzésének szabályai 12. § (1) A felülvizsgálat lefolytatása és döntésre történő előterjesztése a hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy feladata.
15
(2) A rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybe vett ellátást vissza kell fizetni, melynek megtérítéséről a Szt. 17. § rendelkezik. III. fejezet SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK 13. §. /1/ A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások fajtái: a.) időskorúak járadéka, b.) rendszeres szociális segély, c.) lakásfenntartási támogatás, d.) ápolási díj e.) átmeneti segély f.) temetési segély /2/ Az /1/ bekezdés (a-e.) pontjában szereplő támogatási formák megállapítására, módosítására felülvizsgálatára és megszüntetésére az Szt-ben meghatározottak az irányadók. Időskorúak járadéka Az ellátás feltételei 14. §. (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. (Szt. 32/B.§. (1) bek.) (2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy: a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, vagy b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. c) tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták
16
Az ellátás összege 15. §. (1) Az időskorúak járadékának havi összege a) jövedelemmel nem rendelkező aa) 14. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, ab) 14. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a, ac) 14. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a; b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege – ha azt részére megállapították, nem lehet kevesebb ezer forintnál. 16. §. A 14. § (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el. 17. §. (1) 2007.január 01-jét követően az Szt-ben foglalt feltételek fennállta esetén az ott leírtak alapján az ellátást a jegyző állapítja meg. (2) Az időskorúak járadékának igényléséhez az 1. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. Rendszeres szociális segély Az ellátás feltételei 18. §. (1) A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki aktív korú és a) egészségkárosodott aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg ac) fogyatékossági támogatásban részesül, c) vagy nem foglalkoztatott feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedést segítő programban való részvételt. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. (Szt. 37/A.§. (4) bek.) 17
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési-járadék, álláskeresési-segély (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy b) az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. Alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ), vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött, és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.(Szt. 37/A.§. (3) bek.) (4) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított rendszeres pénzellátás összegét, valamint a keresőtevékenységből származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni. (Szt. 37/A. §. (6) bek.) 19. §. (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről. (2) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.(Sztv.37/D.§(1)bek) (3) Az Önkormányzattal történő együttműködés a nyilvántartásba vétetéssel, a segélyre való jogosultság vizsgálatában és felülvizsgálatában történő közreműködéssel, az önkormányzat által felajánlott megfelelő munka elfogadásával valósul meg. (4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a Munkaügyi Központ Kirendeltségénél az Flt. 54. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az Flt. 58. § (5) bekezdés d. pontja szerint nyilvántartásba vétetni magát, és a Munkaügyi Központ Kirendeltsége által előírt időpontban jelentkezését, kötelezettségét teljesíteni, valamint a részére felajánlott megfelelő munkát elfogadni. (5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek kötelesek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programokban részt venni. (6) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programok: a) az életmód és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, b) a beilleszkedési zavarok leküzdésére,
18
c) a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak. Az erre irányuló együttműködést akkor kell az ellátásban részesülő számára előírni, ha körülményei alapján feltételezhető, hogy a kialakult helyzet életmódjára, életvezetési szokásaira, mentális magatartására vezethető vissza. (7) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére, d) a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőség elfogadására e) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre. (Sztv.37/D.§. (3) bek.) 20.§. (1) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat kézhezvételét követő 15 munkanapon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy a kijelölt szervnél nyilvántartásba vetesse magát. (2) Az együttműködésre kijelölt számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 8 munkanapon belül megküldi. (3) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (1) pontban meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. (4) Ha a segélyezett a (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. (5) Az együttműködésre kijelölt szerv - a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, - a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja a beilleszkedést segítő programról való megállapodási kötelezettségről, - ismerteti a beilleszkedést segítő programok típusait, - egyeztet, illetve a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges ismételt megbeszélést tart, majd írásbeli megállapodást köt a beilleszkedést segítő programokról, - felhívja a segélyezett figyelmét a programban foglaltak teljesítési kötelezettségére. (6) A beilleszkedést segítő programok típusai a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel, b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, c) életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, - az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó: - egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és - csoportos foglalkozások, - a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl..: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.), d) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel, 19
e) közcélú, közhasznú, közmunkában való részvétel, f) munkaügyi központnál a munkanélküliként történő nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködés g) munkaügyi központ keretében szervezett tanfolyamokon való részvétel h) álláskeresés ösztönzése. (7)Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.: - családsegítéssel foglalkozó intézmény életmód formáló foglalkozásairól, - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, - a munkaügyi központok képzéseiről stb. (8) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (9) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell: - program tartalmát, - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét), - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik. 21.§ (1) A Családsegítő Szolgálat a segélyezett nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. A megállapodás megkötése a 2. sz. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével. (2) A Családsegítő Szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart az ügyféllel, és havonta egyszer személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. (3) A Családsegítő Szolgálat évente legalább egyszer írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot. (4) A Családsegítő Szolgálat az aktív korú nem foglalkoztatott személlyel történő kapcsolattartásról esetnaplót vezet. Az esetnapló a 3. sz. melléklet szerinti nyomtatvány. 22.§ (1) A települési önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerő- piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha a nem foglalkoztatott személyt alkalmai munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc munkanapot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik 20
önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szervezet útján is végezheti.(Sztv.37/H,§.(1) bek) (2) A szervezett foglalkoztatási kötelezettség (közhasznú, közcélú foglalkoztatás) az alábbiakra terjed ki: - kül- és belterületi utak, árkok és egyéb közterületek tisztítása - belterületi árkok, útpadkák kialakítása, járdák javítása - parkok, temető tisztítás, fűnyírás - az önkormányzati intézmények felújításához kapcsolódó munkák - szociális ellátásokhoz kapcsolódó feladatok elvégzése - lakosságot, egészséget veszélyeztető gyomnövények elleni védekezés (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről – jogszabály alapján – a települési önkormányzat gondoskodik. (4) A nem foglalkoztatott személy által egybefüggően végzett közcélú munka időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. A nem foglalkoztatott személy ezen foglalkoztatásának megszűnését követő 12 hónapon belül – egyéb feltételek fennállása esetén – ismételten akkor foglalkoztatható közcélú munka keretében, ha a személy nem jogosult munkanélküli járadékra. (5) A közcélú munkára való felkészítés érdekében az önkormányzat betanítást szervezhet, amelynek időtartama nem haladhatja meg a foglalkoztatási napok számának 20%-át, és nem lehet több, mint 40 munkanap. A betanítás időtartama közcélú munkavégzésnek minősül. (6) Közcélú munka keretében foglalkoztatható a) a rendszeres szociális segélyre jogosult, b) a 18. § (3) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak szerint együttműködő, c) a rendszeres szociális segélyre az álláskeresési támogatásra való jogosultsága miatt már nem jogosult nem foglalkoztatott személy. (7) A nem foglalkoztatott személy akkor köteles a felajánlott munkát elfogadni, ha a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, c) a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg és várható havi keresete legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri. (8) A (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatás megszervezését az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala végzi. 23. § (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni a) annak a személynek, aki aa) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti; ab) a Szt. 3.§. (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták b)a nem foglalkoztatott személynek, aki
21
ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt, bb) katonai szolgálatot teljesít, bc) az Flt. szerinti álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, bd) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, be) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. (2) A nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül – ide nem értve az (1) bekezdés bb) pontja szerinti megszüntetési esetet – az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei egyébként fennállnak. 24. §. Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. A rendszeres szociális segély összege 25. § (1) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.(Szt. 37/E. §. (1) bek.) (2) Ha a rendszeres szociális segély összege az (1) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. (Szt. 37/E. (2) bek.) (3) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenységet folytat – ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést -, részére a rendszeres szociális segélyt a) a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig 50%-os összegben, b) az a) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított három hónapig 25%-os összegben kell továbbfolyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenysége folyamatosan fennáll.(Szt. 37/E.§.(3) bek.) (4) A (3) bekezdés szerinti továbbfolyósítás időtartama alatt a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot, illetve a segély összegét felülvizsgálni nem kell,
22
b) az aktív korú személynek együttműködési kötelezettsége nincs, azonban a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta igazolnia kell.(Szt. 37/E.§.(4) bek.) (5) A (3) bekezdés szerinti továbbfolyósításra a továbbfolyósítás megszűnését követő hat hónapon belül ismételten nem kerülhet sor.(Szt. 37/E.§. (5.)bek.) (6) Ha a (3) bekezdés szerinti továbbfolyósítás esetén a rendszeres szociális segély összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell folyósítani. (Szt. 37/E.§. (6) bek.) (7) A rendszeres szociális segély igényléséhez az 4. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. Az együttműködés megszegésének és súlyos megszegésének esetei 26.§. (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a) a segély összegét 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei: a) a Családsegítő Szolgálatnál történő jelentkezési kötelezettségét a megadott határidőt követő 10 napon belül teljesíti, b) felülvizsgálati kötelezettségének a megadott határidőt követő 5 napon belül tesz eleget 3) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének esetei: a) ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el b) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg c) a Munkaügyi Központ által felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el a segélyben részesülő d) a Munkaügyi Központnál jelentkezési kötelezettségét nem teljesíti e) felülvizsgálati kötelezettségét nem teljesíti f) a Családsegítő Központnál történő jelentkezési kötelezettségét a megadott határidőig, illetve az azt követő 10 napon belül sem teljesíti Lakásfenntartási támogatás 27. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt: a) az 1993.évi III. törvény 38. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) az ebben rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás).
23
(2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja.(Szt. 38.§. (2) bek.) (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség a 2006. évben 425 Ft. (4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2 b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2 c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2 d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2 e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2 de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (5) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.(Szt. 38.§.(6) bek.) (6) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.(Szt.38.§. (8) bek.) (7) Lakásfenntartási támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (8) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás illetve a már megállapított támogatást meg kell szüntetni annak, akinek a lakás hasznosításából származó jövedelme van, vagy olyan ingatlan vagyonnal rendelkezik, amelynek hasznosításából jövedelme származik illetve értékesíthető. (9) A normatív lakásfenntartási támogatás igényléséhez a 5. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. 28. §. (1)A kérelem folyamatosan nyújtható be a Polgármesteri Hivatalban a ( 2) bekezdésben meghatározott igazolások csatolásával. ( 2) A lakás fenntartásához kapcsolódó kiadások igazolása az elõzõ 4 negyedév minden hónapjára vonatkozó számlával történik. Az igazolásokat a kérelmezõ csatolja be. (3) A támogatás egy hónapra jutó összegének alsó határa 2.500.-Ft. Ápolási díj Az ellátás feltételei 29.§. (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.(Sztv.40.§) 24
(2) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, (Ptk. 685.§. b) pontja), ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.(Sztv.41.§.(1) bek.) 30.§. (1) A települési önkormányzat a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 33.§. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében az a) – e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. (Sztv. 43/A.§. (2) bek.) (3) A települési önkormányzat a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. (Sztv. 43/A.§. (3) bek.) (4) Amennyiben az ápolási díj fokozott ápolást igénylő személy ápolása után van megállapítva, az ápolást végző személynek segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható a házi segítségnyújtás keretében, ha a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. (5) A 30.§-ban meghatározott ápolási díjra való jogosultságot 2006. december 31-ig az ápolást végző személy lakóhelye szerinti illetékes települési önkormányzat állapítja meg. 31.§ (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a.) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták (Sztv. 42.§. (2) bek) e) az ápolási díjra való jogosultságot kizáró körülmény következik be. (2) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását, a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
25
32.§. (1)Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha (Sztv. 42. § (1) bekezdés) a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (2) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, (2) Az ápolási díjra való 31.§.(2) bek a) pont szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják. 33.§ (1) Méltányosságból ápolási díj állapítandó meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, egész napos ápolásra szoruló személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre számított jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg. (2) Egész napos ápolásra szoruló az a személy, a) aki tartós betegsége miatt fekvőbeteg, b) aki elmeállapota miatt állandó felügyeletre szorul, c) akinek mindkét karja, vagy lába, vagy mindkettő megbénult, vagy amputálták, d) aki mások segítsége nélkül nem tud önállóan étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, közlekedni lakáson belül. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási díj összege – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-val megegyező összeg. (4) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével megegyező összeg, amennyiben az ápolt személy a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott feltételek közül egyszerre többnek is megfelel.
26
34.§. Az ápolási díj összege (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) a 30.§. (2) bekezdésében foglalt esetben 100%-a b) a 30.§. (1) bekezdésében foglalt esetben 130%-a (2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.(Sztv. 44.§. (2) bek.) Átmeneti segély 35. § (1) Alkalmanként – legalább 5.000 Ft, de legfeljebb 15.000 Ft összegű – átmeneti segély állapítandó meg azon szociálisan rászorult személy részére, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá, válik, különösen tartós táppénzes állomány esetén, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzésére, a családban történt haláleset, baleset esetén, átmenetileg ellátatlanná válás esetén. (2)Az átmeneti segély elbírálása szempontjából szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át. (3) Az átmeneti segély alkalmanként – a közgyógyellátásra jogosultságtól is függetlenül – a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként is nyújtható. (4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pld.: rendkívüli haláleset, elemi csapás, a családban bekövetkezett betegség/ a szociális rászorultság vizsgálata nélkül, az összes körülményekhez igazodó mértékű átmeneti segély nyújtható. (5) Egy kérelmező esetén átmeneti segély egy évben maximum 3 alkalommal adható. (6) Az átmeneti segély igényléséhez a 7. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. Temetési segély 36. §. Az ellátás feltételei (1) Temetési segélyt nyújt az önkormányzat az elhunyt hozzátartozójának vagy a temetésről gondoskodó más személynek, ha a temetési költségek viselése saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti és a temetésről gondoskodó megfelel a rendelet feltételeinek.
27
(2) A támogatás feltétele, hogy a temetésről gondoskodó a haláleset időpontjában bejelentett lakóhellyel rendelkezzen. (3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 munkanapon belül lehet előterjeszteni, melyhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetési költséget igazoló számlamásolatot. (4) A temetési segély mértéke 20.000 Ft. (5) Amennyiben a Polgármesteri Hivatal rendelkezik az ügy eldöntéséhez szükséges információkkal, a polgármester a döntést azonnal meghozza, egyéb esetekben az eljárási határidő 15 nap. IV. Fejezet TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK 37.§. /1/ A szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások fajtái: a) köztemetés b) közgyógyellátás Köztemetés 38.§. (1) A haláleset helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodni az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (Szt. 48.§.(1) bek.) (2) Az elhunyt személy elhalálozásának időpontjában fennálló lakóhelye szerinti önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetésről számított 60 napon belül kell bejelenteni. (3) Amennyiben utólag bizonyíthatóan kiderül, hogy a közköltségen eltemetetett személy után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költségei részben vagy egészben fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni, vagy az eltemettetésére köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezni. Közgyógyellátás 39. § (1) Közgyógyellátásra a Szt. 49-53. §.-aiban meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (2) Közgyógyellátásra jogosult a fentieken túl az a szociálisan rászorult személy is, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. (3)A közgyógyellátási igazolvány igényléséhez a 8. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni.
28
V. Fejezet A JOGOSULATLANUL FELVETT ELLÁTÁS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 40. § (1) Az Sztv-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt, pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b.) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz-egyenérték megfizetésére; (2) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (3) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (4) A megtérítés összege, illetve pénzegyenérték és a kamat összege méltányosságból elengedhető, illetve csökkenthető. VI. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 41.§. (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat: a) szociális információs szolgáltatás, b) étkeztetés, c) házi segítségnyújtás, d) családsegítés, Szociális információs szolgáltatás 42.§. (1) A szociális információs szolgáltatás célja, hogy a Szociális törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. (2) A szociális információs szolgáltatás keretében részletes tájékoztatást kell nyújtani a) a Szociális törvényben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban; aa) a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről; ab) a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételük módjáról;
29
b) a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokkal kapcsolatban; ba) az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről; bb) az ellátások igényléséhez szükséges iratokról; c) ifjúsági ügyekben. (3) Ha a tájékoztatást kérő személy által igényelt szociális szolgáltatás helyben nem érhető el, a szociális információs szolgáltatást nyújtó intézkedik az ellátási lehetőségek felkutatása érdekében, valamint segítséget nyújt az ellátást nyújtóval való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben. (4) A szociális információs szolgáltatás elérhetőségéről és a szolgáltatás keretében biztosított információk köréről a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon kell tájékoztatást nyújtani. Étkeztetés 43.§. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. (3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. 44.§. (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat: a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni. (2) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés). A térítési díjösszegét a 16/2006. (I.01.) számú rendelete tartlamazza. Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át. (3) Az önkormányzat étkeztetési feladatát Családsegítő Szolgálat bevonásával látja el. Házi segítségnyújtás 45. §. (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:
30
a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Az önkormányzat e feladatát Családsegítő Szolgálat intézményi háttérrel látja el. Családsegítés 46.§. (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés gondok, illetve egyéb válsághelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a válsághelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, c) a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben, d) a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
31
b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. (4.) A Családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. Szociálpolitikai kerekasztal 47.§. (1) A Sztv. 58/B.§. (2) bekezdése alapján Bököny Község Önkormányzat Képviselőtestülete szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjainak névsorát a rendelet 9.sz. melléklete tartalmazza. (3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. (4) A szociálpolitikai kerekasztal legfőbb feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. V. Fejezet ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK. 48. § (1) A jelen rendelet 2006. december 05. napjától lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv.-ben foglaltak az irányadóak. (2) Ezzel egyidejűleg a szociális ellátásokról szóló 24/2006.(X.30) számú rendelettel módosított 7/2006. (VII.28.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. 6./ A közüzemi ivóvízdíjról szóló 21/2004. (XII. 28) rendelet módosítása Előadó: Gulyás József jegyző Dr. Horváth József képviselő: A Pénzügyi Bizottság a rendelet tervezetet megtárgyalta, egyhangu szavazattal elfogadásra javasolta. A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi rendeletet alkotta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2006. (XII. 5.) rendelete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, a díj alkalmazás feltételeiről, és a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés helyi szabályairól. Bököny Község Képviselő-testülete az „Árak alkalmazásáról” szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. Törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a közüzemi 32
vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, a díj alkalmazás feltételeiről, és a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés szabályairól szóló, a 15/2005. (XI. 24.) rendelettel módosított 20/2004. (XII. 28.) rendeletének 1. számú mellékletét az alábbiak szerint módosítja: 1. §.1. számú melléklet 1. Alapdíj Vízmérővel mért fogyasztás esetén Vízmérő átmérő
Q-max M3/n aránya
13-20 25-32 40-50 65-100 150-200
Alapdíj 1 hóra Ft. Ivóvíz
1 3 9 33 81
200 600 1.800 6.600 16.200
2. Változó díj Ivóvíz szolgáltatás - lakosság részére (+ 2 %) - közület részére (+ 3 %)
162.-Ft/m3+ áfa (2006: 159 ft./m3) 188.- Ft/m3.+ áfa (2006: 183 ft/m3.) 2. §.
1. E rendelet 2006. december 5. napján lép hatályba. 2. A rendelet kihírdetéséről a jegyző gondoskodik az SZMSZ-ben meghatározott módon.
7./ Bököny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2007-2010 évi Gazdasági Programja. Előadó: Piskolczi Géza polgármester Dr. Horváth József képviselő: A Pénzügyi Bizottság azzal a javaslattal élt, hogy célszerű lenne évekre, és intézményekre lebontva készíteni egy tervezetet. Úgy mint koncepciót, elfogadhatónak tartotta a bizottság. Szűcsné Fekete Irén képviselő: Az Igazgatási Bizottság is tárgyalta a programot, elfogadásra javasolta.
33
Dr. Papp László képviselő: Az Ügyrendi és Telepűlésfejlesztési Bizottság javaslata, hogy a rangsoroláson módosítson a képviselő-testület. Mérlegelje a fontosabb feladatokat. Dr. Komoróczy Péter képviselő: Az Egészségügyi Oktatási és Sportbizottság véleménye hogy általánosságban van a program elkészítve, konkrétumot kevésbé tartalmaz. Kiegészítésként javasolta a bizottság hogy legyen egy közmunkaprogram, ha lehetőség van közmunkások alkalmazására, kész terv legyen, vagy olyan szakmunkásokat alkalmazni amire szükség van. Az információ áramlás területén az elektronikus hírközlés mellett a papíralapú információt növelni. Gondoltak itt a helyi újságra. A külterületi utak rendszeres karbantartását be lehetne ütemezni. A számitástechnikai eszközöknél nem csak az önkormányzat gépeinek cseréjét kellene tervezni, hanem a szolgáltatás terén is szükséges lenne új gépek beszerzése. Szociális bérlakással nem rendelkezik az önkormányzat, ezért nem célszerü a tervben szerepeltetni, ugyanúgy a temető rendeletet sem. Viszont foglalkozni kellene a szelektív hulladékgyüjtéssel, valamint az egészséges életmód miatt a prevenció fontosságával. A Képviselő-testület hozta:
12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 120/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testület a 2007 – 2010. évekre szóló Gazdasági Programot a javasolt kiegészítésekkel elfogadta. 8./ Polgármester költségátalányának megállapítása Előadó: Dr. Papp László Ügyrendi Biz. elnöke Dr. Papp László: Az Ügyrendi Bizottság javaslata, a polgármester költségátalányát 30 %ban azaz 138.000 ft-ban állapítsa meg a képviselő-testület A Képviselő-testület 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:
34
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 121/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testület Piskolczi Géza polgármester költségátalányát havi 138.000 azaz Egyszázharmincnyolcezer ft-ban állapítja meg, 2006. December 1-től. 9./ A Bursa Hungarica pályázatok elbírálása Előadó: Gulyás József jegyző Szűcsné Fekete Irén képviselő: Az Igazgatási Bizottság javasolta a pályázatok elfogadását. Dr. Horváth József képviselő: A Pénzügyi Bizottság egyhangu szavazattal az 5000 ft./hó/fő összegű támogatást javasolta elfogadni. A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 122/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testület a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatra beérkezett pályázatokat Egységesen 5000 ft/hó/fő összegben támogatja. „A” tipusu pályázók: Berki Andrea, Bodnár Dániel János, Bucsku Tibor, Csordás Katalin, Dalanics Erzsébet Krisztina, Jurás Timea, Jurás Timea, Kocsis Andrea, Lakatos Ágnes, Marozsán Henrietta, Nagy Katalin, Pistár László, Pistár Zoltán, Poór Krisztina, Sándor Ildikó, Sebők Gyöngyi, Szabó Csaba, Szabó Gabriella, Szabó Ildikó, Szabó Norbert, Szálku Viktória Éva, Szoták Szabolcs Mihály, Szoták Tímea, Tamás Erzsébet, Taskó Timea, Tóth Nikoletta, Törő Brigitta Végső Péter, Végső Zsuzsa „B” tipusu pályázók: Berki Timea, Forró Erika, Lakatos Norbert, Nagy Andrea, Nagy Norbert, Zsiros Franciska
35
10./ NYÍRSÉGVÍZ Zrt-ben lévő részarány tulajdon átadása Előadó: Piskolczi Géza polgármester Dr. Horváth József képviselő: Úgy értelmezi a határozat tervezetből, hogy az állam átadta a vízmű vagyont a legnagyobb többségü tulajdonosnak, amihez kell azon önkormányzatok hozzájárulása, amelyeknek részarányuk van a vagyonban.
A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 123/2006. (XI. 30.) határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a NYÍRSÉGVÍZ Nyíregyháza és Térsége Víz és Csatornamű Zrt-ben lévő szavazatelsőbbségi részvény átvételének támogatásáról. A Képviselő-testület 1. Kinyílvánítja hogy – a Kormány 2118/2006. (VI. 30.) határozatában foglalt döntés alapján – a Nyírségvíz Zrt.-ben meglévő állami részesedés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat részére történő átadásában, mint az állami művekből ivóvízzel ellátott telepűlésnek – érdekeltsége van. 2. Az önkormányzati törvény a telepűlés vízellátásának kötelezettségét és felelősségét egyaránt a telepűlési önkormányzat hatáskörébe sorolja, mely törvényi előírásra alapozza a fentiekben deklarált érdekeltségét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. 3. A Nyírségvíz Zrt-ben meglévő 1 db. 1000.- ft. névértékű átadásra kerülő elsőbbségi részvény oszthatatlan, ezért támogatja, hogy azt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részére adja át a Környezetvédelmi és Vizügyi Minisztérium (KvVM), illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), mivel Nyíregyháza város a NYÍRSÉGVÍZ Nyíregyháza és Térségi Víz és Csatornamű Zrt. többségi tulajdonosa, egyben Nyíregyháza város területén kerül felhasználásra az állami művekben termelt ivóvíz 86 %-a, így legnagyobb felelősséggel és kötelezettséggel Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tudja az elsőbbségi részvényen keresztül gyakorolni az állami vízművek feletti felügyeletet. 4. Megbízza Csabai Lászlóné Polgármester Asszonyt, hogy Bököny Község Önkormányzatának döntését a KvVM-el történő tárgyalás során határozottan képviselje.
36
11./ Bentlakásos Idősek Otthona vezetőjének helyettesítése Előadó: Piskolczi Géza polgármester Szűcsné Fekete Irén képviselő: Az Igazgatási bizottság a bentlakásos idősek otthona vezetői teendőinak ellátásával Kecsedi Gábornét javasolta megbízni, 6 hónapos időtartamra, úgy hogy az eddigi munkakörét ne ő lássa el. Gulyás József jegyző: A Kecsediné illetménye nem változik, pluszként kapja a 250 %. Vezetői pótlékot, és felmentést kell adni a végzettség megszerzése alól. A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 124/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testület a Bentlakásos Idősek Otthona vezetői feladatának ellátásával – Molnár Istvánné szűlési szabadsága idejére – Kecsedi Gáborné vezető ápolót bízza meg 2007. január 1-től. Illetményét változatlanul hagyja, vezetői pótlékát 250 %-ban állapítja meg. Egyben felmentést ad a vezetői beosztáshoz szükséges végzettség megszerzése alól, a 257/2000. (VII. 26.) Korm. r. 10 §-a alapján. 12./ Barota Mihály ÁMK. tornaterme tetőszerkezetének rekonstrukciója. Előadó: ÁMK. igazgatója Bobikné Sándor Erzsébet képviselő: Az Egészségügyi Oktatási és Sportbizottság tárgyalta az ÁMK. igazgatója által leírt előterjesztést. Két javaslat volt, egyik hogy a KHT. megvizsgálta az épület állapotát, adjon róla igazolást hogy nem találta balesetveszélyesnek. Másik javaslat volt, egy erős hálót lehetne felszerelni, ha mégis lehullna egy elem, felfogja. Dr. Komoróczy Péter képviselő: Miután megtekintették az épület állagát, nem látja olyan veszélyesnek a helyzetet. Nem szabad nagy pénzt kiadni rá, meg kell várni a pályázati lehetőséget. Több irányban meg kell pályázni. Piskolczi Géza polgármester: Az épület jelen állapotában nem látja indokoltnak nagyobb költséget forditani a felújitásra. Már korábban is nyújtottak be pályázatot, amit nem sikerült megnyerni.
37
Dr. Papp László képviselő: Hogyan lehet felelősséget vállalni a képviselő-testületnek arra amihez nem ért szakmailag? Mielőbb fel kell újitani. Taskó Miklós képviselő: Először is a beázást kell megszüntetni, mert minden hibának az az okozója. A Képviselő-testület határozathozatal nélkül a napirendet lezárta. 13./ Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság tájékoztatója Előadó: Ács Lászlóné bizottság elnöke Ács Lászlóné a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság elnöke szóbeli előterjesztésében tájékoztatta a képviselő-testületet arról, hogy a helyi telepűlési képviselők teljes létszámban, és határidőben eleget tettek vagyonbevallási kötelezettségüknek. A bizottság ellenőrizte a bevallásokat, kisebb hiányosságokat pótolták. A Képviselő-testület vita és hozzászólás nélkül, 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 125/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testülete a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság elnökének tájékoztatóját a képviselők vagyonbevallási kötelezettségének teljesítéséről tudomásul vette. 14./ Belső ellenőrzési kézkönyv és az éves ütemterv elfogadása. Előadó: Gulyás József jegyző A képviselő-testület vita és hozzászólás nélkül 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 126/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzési kézikönyvét és az éves ellenőrzési ütemtervet elfogadta.
38
15./ A FEUVE rendszerrel összefüggő szabályzat elfogadása. Előadó: Gulyás József jegyző A Képviselő-testület vita és hozzászólás nélkül 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 127/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testület a Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjéről szóló szabályzatot elfogadta. 16./ E g y e b e k : a./ Szippantókocsi értékesítése Előadó: Piskolczi Géza polgármester Piskolczi Géza polgármester: A régi szippantó kocsiról dönteni kell, mivel az újat már használatba vette a KHT. Javaslata, hogy értékesíteni kell, hírdetés útján a legtöbbet igérőnek. 800 ezer ft. nettó árat javasolt megállapítani. A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2006. (XI. 30.) határozata A Képviselő-testület értékesítésre meghírdeti az IFA tipúsu szennyvíz szippantó gépjárművet, nettó 800 ezer ft-os áron. Felhatalmazza a polgármestert az értékesítés lebonyolításával.
39
Több napirend nem volt, polgármester az űlést bezárta.
Kmft.
Piskolczi Géza sk. polgármester
Gulyás József sk. jegyző Papp Csaba sk. Pelles Brigitta sk. jegyzőkönyv hitelesítők
40
41
