T á r g y s o r o z a t

Mátészalka Város Képviselő-testület 2013. szeptember 12. napján 13. 00 órai kezdettel tartott (nyilvános) ülésének a./ tárgysorozata, b./ jegyzőkönyve, c./ rendelete: d./ határozata: Száma: 123-17/2013 Tárgysorozat 1. Előterjesztés a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról 2. Előterjesztés közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet megalkotásáról 3. Előterjesztés Mátészalka Város Önkormányzat 2013. évi költségvetésének I. félévi beszámolójáról 4. Előterjesztés Mátészalka Város Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének elfogadásáról 5. Előterjesztés a Négy Évszak Óvodában a 2013/2014-es nevelési évben indítandó óvodai csoportok számának meghatározásáról, valamint a maximális csoportlétszám túllépésének engedélyezéséről 6. Előterjesztés a Szatmári Múzeum igazgatói pályázatának kiírására 7. Előterjesztés Deák Tibor és Kópis Jánosné kérelméről 8. Beszámoló a Mátészalkai Polgármesteri Hivatal közterület-felügyeletének tevékenységéről 9. Előterjesztés a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények konyhájának és gazdasági szervezetének átszervezéséről 10. Bejelentések Mátészalka, 2013. szeptember 12. Szabó István polgármester

- 662 Készült: Mátészalka Város Képviselő-testület 2013. szeptember 12. napján 13. 00 órai kezdettel tartott (nyilvános) üléséről Az ülés helye: Városháza III. emeleti tanácskozó terem JEGYZŐKÖNYV

Pult 2 17 19 6 10 22 12 16 1 11 18 8

Név Dankai Tamás Dienes Béla Katona Péter Kovács Sándor Kövendy Zsolt Lukács Bertalan Oláh András Szabó Attila Szabó István Dr. Szászi István Dr. Szondi Zita Vékony János

Voks 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Az ülésről távol maradt: Dankai Tamás Katona Péter képviselők Tanácskozási joggal jelen vannak: Dr. Takács Csaba jegyző Dr. Ugron László aljegyző Dr. Hadi Éva önkormányzati és jogi irodavezető Hirschmanné Marosi Anna pénzügyi irodavezető Marótiné Bíró Gyöngyvér közigazgatási és okmányiroda vezető Kovács István műszaki irodavezető Potosné dr. Kovács Zsuzsanna jegyzői kabinetvezető Dávidné Szabó Aranka közigazgatási ügyintéző Jegyzőkönyvvezető: Erdélyi Andrea, Dr. Kovács- Fekete Adrienn

Frakció -

- 663 Szabó István polgármester köszönti a képviselő-testület tagjait, a hivatal munkatársait, és azokat, akik a televízió képernyőjén követik figyelemmel a képviselő-testület munkáját. Megállapítja, hogy két képviselő van távol, a képviselő-testület határozatképes. A képviselő-testület 9 igen szavazattal elfogadta az ülés napirendjét. Szavazás Tárgya: napirendről Eredménye Voks: Igen 9 Nem 0 Tartózkodik 0 Szavazott 9 Nem szavazott 0 Távol 3 Összesen 12 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Kövendy Zsolt Távol

Szav% 100.00 0.00 0.00 100.00

-

Össz% 75.00 0.00 0.00 75.00 0.00 25.00 100.00 Katona Péter

Távol -

Tárgy: (1. tsp) Előterjesztés a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági Vélemények DR. SZONDI ZITA Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 3 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. OLÁH ANDRÁS A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. 

DIENES BÉLA A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 4 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára.

- 664 LUKÁCS BERTALAN A Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 3 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. A napirendi ponthoz kérdés, hozzászólás nem volt. A név szerinti szavazást követően a képviselő-testület 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2013.(IX.13.)önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 15/2003.(VI.12.) Ök. számú rendelet módosításáról Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében és 143. § (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva , A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 15/2003 (VI.12.) Ök. számú rendelet (a továbbiakban Rendelet ) módosítására a következőket rendeli el: 1. § A Rendelet 1. § helyébe a következő rendelkezés lép: „1.§. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mátészalka Város Önkormányzata Székhelye: 4700 Mátészalka Hősök tere 9. (2) A képviselő-testület megnevezése: Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban képviselő-testület) (3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Mátészalkai Polgármesteri Hivatal 4700 Mátészalka Hősök tere 9. (továbbiakban hivatal) „

- 665 2.§. A Rendelet 3.§. (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „3.§. (1) Az önkormányzat kitüntetései: - Mátészalka Város Díszpolgára - Pro Urbe Mátészalka - Mátészalka Város Érdemes Pedagógusa - Mátészalka Kiváló Vállalkozója - „Mátészalka Egészségügyéért” kitüntető cím - Mátészalka Közigazgatásáért kitüntető cím - Pro Caritate kitüntető cím 3.§. A Rendelet 5.§..-a az alábbi 6. ponttal egészül ki: „Mátészalka város hivatalos –testvérvárosi – kapcsolatot tart fenn: 6. Németországban - Oberkochen várossal 4.§. A Rendelet 6.§.-ának helyébe a következő rendelkezés lép „6.§. (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat-és hatásköröket . (Mötv 10.§.(1) bekezdése) (2) A helyi közügyek , valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét a Mötv 13.§..-a rögzíti. (3) Ezen kívül az önkormányzat számára törvény kötelező feladat-és hatáskört állapít meg az önkormányzatok eltérő adottságainak a Mötv 11.§.-ában foglaltak figyelembe vételével . (4) A helyi önkormányzat önként vállalhatja –a képviselő-testület vagy népszavazás döntésével – minden olyan helyi közügy önálló megoldását: a) amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe b) és abban mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes c) ami nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat-és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját

- 666 bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (Mötv 10.§. (2) bekezdése) (5) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. (6) Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. (7) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat. (8) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. 5.§. A Rendelet kiegészül az alábbi 6/A §.-al „6/A.§. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1. a rendeletalkotás; 2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; 3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; 4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása; 5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

- 667 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; 8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; 9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; 10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása; 11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; 12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; 13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; 14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; 15. területszervezési kezdeményezés; 16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (1-16-ig a felsorolás a Mötv. 42.§-a.) (2) A képviselő-testület az olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a bizottságára, a társulására, a polgármesterre, a jegyzőre átruházhatja. (2.sz. függelék tartalmazza az önkormányzati rendeletben a polgármesterre, állandó bizottságra átruházott hatáskörök jegyzéke) (3) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet szükség szerint tájékoztatnia kell. (4) E hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (5) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal és a kistérség településeinek önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a

- 668 helyi, valamint kistérségi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.” 6.§. A Rendelet 9.§.helyébe a következő rendelkezés lép: „9.§. Az alakuló ülés Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv 43.§.- tartalmazza” 7.§. A Rendelet 12.§. (1) és (2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezés lép: „12.§ (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a települési képviselőket, b) a jegyzőt, aljegyzőt, c) a Kormányhivatal vezetőjét, d a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét, f) a körzetben megválasztott országgyűlési képviselőt, g) a napirendi pontok előadóit, i) a város önszerveződő közösségeit a tevékenységi körükbe tartozó előterjesztések tárgyalásánál. (2) Az (1) bekezdés a)- d) pont alatti meghívottak írásos előterjesztéseket is kapnak. A g) – i) pontban meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak , amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok részére a meghívó és az előterjesztések megküldése elektronikus formában történik.

- 669 8§. A Rendelet 14.§. (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: 14.§. (2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv 46.§.(2) a) és b) pontjában felsorolt esetekben. (3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdeket sértene. 9§. A Rendelet 38.§. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „38.§. (2) A szavazás előtt a jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek ha döntése jogszabálysértő. 10.§. A Rendelet 39.§. (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „39.§. (3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50.§, 55.§, 68.§ 88-89.§ 103.§ában meghatározott ügyekben valamint e rendelet a 15.§ (14) bekezdésében foglalt esetben. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.” 11.§. A Rendelet 43.§.-a helyébe a következő rendelkezés lép: „43.§.

- 670 Jegyzőkönyv (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet (Mötv 52.§. (1) bekezdés alapján ) kell készíteni a jogszabályban meghatározott előírások betartásával. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet , a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnak . (3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Jogi Irodáján betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. (4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (5) A nyilvános ülések egy példányát évente be kell köttetni, és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal könyvtárába. (6) A jegyzőkönyvet elektronikusan a városi könyvtárnak is meg kell küldeni (zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével) . 12.§. A Rendelet 52.§. (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A polgármesternek a hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt. A jegyző egyes munkáltatói jogának gyakorlása tekintetében - az általa meghatározott körben - egyetértési jogot gyakorol. b) A jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja alpolgármesterre, jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére. d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására. e) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

- 671 (f) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az aljegyző valamint az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. 13.§. A Rendelet 54.§. helyébe a következő rendelkezések lépnek: „54.§. (1) A polgármester - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt, a jegyző javaslatára – a jegyző helyettesítésére – aljegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. (2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Jogi Irodájának vezetője látja el. (3) A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben: a) előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein d) jelzi a képviselő-testületnek és polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő a döntés-előkészítés során, a szavazás előtt az előterjesztés vitájában e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja. h) évente beszámol a képviselő-testültnek a hivatal tevékenységéről (4) A jegyző további főbb feladatai: a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

- 672 b) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben; c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, közszolgálati ügykezelők és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében. 14.§. A Rendelet 55.§..-a helyébe a következő rendelkezés lép: „55.§. A Polgármesteri Hivatal (1) A képviselő-testület Mátészalkai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. (2) A Mátészalkai Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. (3) A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a képviselő-testület hagyja jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza. (4) A Polgármesteri Hivatal belső tagozódása: - Polgármesteri Kabinet - Jegyzői Iroda o Igazgatási Csoport - Műszaki Iroda -Építésügyi Csoport - Városfejlesztési Csoport

- 673 -

- Önkormányzati és Jogi Iroda - Pénzügyi Iroda o Adó Csoport o Költségvetési Csoport o Pénzügyi Csoport - Szervezeti egységhez nem tartozó, a jegyző közvetlen irányítása alatt: Belső ellenőrök (5) A hivatal munkarendje: Hétfő, kedd, szerda Csütörtök Péntek

7.30.órától 7.30. órától 7.30. órától

16.00 óráig 17.00 óráig 12.30. óráig

(6) A hivatal ügyfélfogadási rendjének beosztása: A hivatal belső szervezeti egységei általános szabály szerint hétfőn és csütörtökön egész nap, szerdán 8.00 órától 12.00 óráig fogadnak ügyfelet. Az általános szabálytól eltérően az Igazgatási Csoport ügyfélfogadása: Hétfő 7.30-tól 16.00 óráig Csütörtök 7.30-tól 17.00 óráig. (7) A polgármester minden hónap utolsó hetének keddi napján 8.00-tól 9.00 óráig , az alpolgármester minden hónap páros hetének keddi napján 15.00-tól 16.00 óráig tart fogadóórát. (8) A hivatal ügyrendjét, szervezeti és működési szabályzatát a polgármester és a jegyző állapítja meg.” 15.§. A Rendelet kiegészül jelen rendelet 1. és 2. mellékleteivel. 16.§. (1) A rendelet 2013. szeptember 16. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a 21/2010.(IX.29.) rendelet a képviselő-testület bizottságainak ügyrendjéről

- 674 Mellékletek: 1. melléklet 2. melléklet

Az önkormányzat önként vállalt közfeladatai A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat-és hatásköre 1. melléklet1 Az önkormányzat önként vállalt közfeladatai

átmeneti szálló működtetése civil szervezetek támogatása szociális (Bursa Hungarica) ösztöndíj támogatása sport feladatok, sportszervezetek támogatása elismerő címek, kitüntetések adományozása testvérvárosi kapcsolatok fenntartása helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánítása, fenntartással kapcsolatos feladatok 8. városi fedett uszoda fenntartása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

2. melléklet2 A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat-és hatásköre Mátészalka Város Önkormányzatának képviselő-testülete az önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozta létre: - Pénzügyi Bizottság 5 fő - Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság 5 fő - Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság 5 fő - Oktatási és Közművelődési Bizottság 5 fő - Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság 5 fő

1

A rendeletet a 1. melléklettel kiegészítette a 20/2013.(IX.13.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépett 2013. szeptember 16. napján. 2 A rendeletet a 2. melléklettel kiegészítette a 20/2013.(IX.13.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépett 2013. szeptember 16. napján.

- 675 A bizottságok főbb feladatai (1) Az önkormányzat gazdálkodását, vagyonának védelmét és hasznosítását érintő feladatok, valamint a város egészségügyi, szociálpolitikai, oktatási, kulturális, sport, kereskedelmi, városrendezési koncepciójának kialakításában való közreműködés. (Egyrészt a képviselő-testület által átruházott hatáskörében, érdemi döntés meghozatalával, másrészt a bizottság tevékenységi körében, véleményezési javaslatával látja el a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.) (2) A bizottságok feladata továbbá testületi előterjesztések elkészítése, benyújtása illetőleg véleményezése, javaslattétel a képviselő-testület munkatervének összeállításához, az egyes témák ütemezéséhez. (3) Önkormányzati rendelet-tervezetek előzetes véleményezése. (4) Együttműködés a bizottságok között. (5) Rendszeres kapcsolattartás a bizottságok elnökein keresztül a tisztségviselőkkel. A bizottságok jogköre, határozat-típusai (1) Döntési jogkör: A képviselő-testület egyes hatásköreit bizottságaira ruházhatja, a hatáskör gyakorlásához a bizottság részére utasítást adhat. Az átruházott hatáskörben meghozott döntésekről a bizottság – elnökén keresztül – évente beszámol a képviselő-testületnek. (2) Javaslattételi, véleményezési jogkör: A képviselő-testület által tárgyalandó, az egyes bizottságok részére meghatározott feladatkörhöz tartozó előterjesztéseket a bizottság tárgyalja meg, határozatával a képviselő-testület döntését befolyásoló, indokolással ellátott javaslatot terjeszt szóban vagy írásban a képviselőtestület elé. A bizottságok működése (1) A bizottságok a képviselő-testület éves munkatervéhez igazodva végzik munkájukat. (2) A bizottság ülését az elnök – a Polgármesteri Hivatal kijelölt állandó referensével egyeztetve – a Szervezeti és Működési Szabályzat 51. §. (4) bekezdése szerint hívja össze és vezeti. (3) A bizottságok szükség szerint üléseznek. (4) A közös, több bizottsági területet érintő feladatok teljesítése érdekében a bizottságok együttes üléseket tarthatnak.

- 676 (5) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az adott témában elhangzott, valamint a kisebbségben maradt véleményeket és a bizottság által hozott határozatokat. (6) A bizottság elnöke köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a bizottság döntéséről, a kisebbségben maradt bizottsági véleményről. (7) A bizottságok a képviselő-testület üléseire önálló előterjesztést tehetnek. (8) A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott érdemi döntéseiket tartalmazó határozataikat törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek mutatják be. Amennyiben a jegyző a bizottság döntésében törvénysértést észlel, úgy azt köteles jelezni a bizottság elnökének, aki köteles gondoskodni a bizottság törvényes döntésének a meghozataláról. (9) A bizottságok működésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs teendőket a jegyző útján a Polgármesteri Hivatal biztosítja. A Bizottságok főbb feladatai A Pénzügyi Bizottság (1) A Pénzügyi Bizottság dönt a) 1-3 M/Ft összeghatáron belül az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, b) önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos versenytárgyalás feltételeinek kiírásáról, az előző bekezdésben meghatározott összeghatáron belül, c) önkormányzati követelésekről történő lemondás, vagyon ingyenes átruházása a mindenkori éves költségvetésben meghatározott értékhatár felett 3 M Ft értékhatárig. (2) A Pénzügyi Bizottság javaslatot tesz a) szükség szerint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésének irányvonalára, átalakítására, megszüntetésére, b) az önkormányzati üzletrészek, részvények hasznosításának módjára vagy elidegenítésére. (3) A Pénzügyi Bizottság véleményezi a) az éves költségvetési koncepciót, b) az éves költségvetési rendelet-tervezetet, c) a költségvetési rendelet végrehajtásáról szóló féléves és háromnegyed éves, továbbá az éves beszámoló tervezeteit, d) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok éves beszámolóit, üzleti tervét,

- 677 e) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és intézmények gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, f) a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, g) a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztéseket, h) az átmeneti gazdálkodás szabályairól szóló rendelet-tervezetet, i) az önkormányzati vagyont és vagyongazdálkodást érintő előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket, j) az önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére vonatkozó előterjesztéseket, az alapító okirat-tervezetet, k) az Önkormányzat által alapított közalapítványok éves beszámolóit, l) a helyi adórendelet-tervezetet és a módosítására vonatkozó rendelettervezeteket, m) az Önkormányzat vállalkozási tevékenységével kapcsolatos előterjesztéseket, n) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet-tervezetet. (4) A Pénzügyi Bizottság kapcsolatot tart az önkormányzat könyvvizsgálójával és az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok ügyvezetésével. (5) A Pénzügyi Bizottság figyelemmel kíséri az elfogadott éves költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulását és az önkormányzat eszközeinek és forrásainak alakulását mennyiségben és értékben, különös tekintettel a vagyonváltozásra, és értékeli az előidéző okokat. (6) A Pénzügyi Bizottság ellátja a Képviselő-testület által esetenként adott feladatokat. Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság (1) A Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság dönt a) az Oktatási és Közművelődési Bizottsággal közösen a városi kulturális és idegenforgalmi rendezvények keretösszegének felosztásáról, b) a kisebbségi önkormányzatok beszámolójának elfogadásáról. (2) A Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság javaslatot tesz a) a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására, b) a képviselő-testületnek zárt ülés elrendelésére, c) a polgármester illetményének, az alpolgármester tiszteletdíjának emelésére, d) valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalására, e) a város idegenforgalmi értékeinek bemutatására, propagálására, f) az idegenforgalom helyi fejlesztésére, g) testvérvárosi kapcsolat létesítésére.

- 678 (3) A Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság véleményezi a) a képviselő-testület elé kerülő valamennyi rendelet-tervezetet, b) a megállapodás-tervezeteket (társasági szerződés, alapító okirat, stb.), c) az idegenforgalmi, külkapcsolati kérdésekkel foglalkozó képviselőtestületi előterjesztéseket, d) a külföldre utazó delegációk összetételét e) a város idegenforgalmi értékeinek bemutatására készített kiadványok, írott és elektronikus propagandaanyagok elfogadását. (4) A Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközések tekintetében. (5) A Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság kapcsolatot tart a) a képviselő-testület valamennyi bizottságával, a tisztségviselőkkel b) az egyházakkal, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, helyi humanitárius és karitatív tevékenységet folytató civil szerveződésekkel, c) a város múltjának és hagyományainak feltárására, ápolására alakult civil szerveződésekkel, segíti tevékenységüket. (6) A Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság figyelemmel kíséri a) a Szervezeti és Működési Szabályzatot, vizsgálja annak hatályosulását, b) az önkormányzat működését érintő jogszabályokat, c) a mátészalkai székhelyű kistérség kistérségi feladatainak ellátását, d) a nemzetiségek oktatását és kulturális szerveződését, segíti azok megvalósulását, e) a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatokat, f) a testvérvárosi kapcsolatokból eredő feladatok megvalósulását, g) feladatkörében a kistérségi feladatok ellátását, h)azon intézmények munkáját, amelyek kistérségi feladatokat látnak el. (7) A Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság egyéb feladatai a) ellátja a Képviselő-testület által esetenként adott feladatokat, b) közreműködik a város területén lévő, műemléki védettség alatt nem álló, de a település sajátos jellegének megőrzésében helyi jelentőséggel bíró építészeti és településszerkezeti értékek védelmében, c) ellátja a Képviselő-testület által esetenként adott feladatokat. (8) A képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottságnak kell átadni kivizsgálásra. (9) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

- 679 Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság (1) A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatot tesz a) az önkormányzati tulajdonban lévő földterületek hasznosítására, b) Mátészalka Város Kiváló Vállalkozója Elismerő Oklevél odaítélésére. (2) A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság véleményezi a) az önkormányzati vagyont és vagyongazdálkodást érintő előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket, b) az önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére vonatkozó előterjesztéseket, az alapító okirat-tervezetet, c) a Képviselő-testület árhatósági jogkörébe tartozó ármegállapító rendelet-tervezeteket, d) a környezetvédelmi és mezőgazdasági jellegű előterjesztéseket, e) az Önkormányzat vállalkozási tevékenységével kapcsolatos előterjesztéseket. f) a közműfejlesztési kérdéseket, g) közterület-használati ügyeket, h) az önkormányzati terület-felhasználásokat, beruházásokat, i) a fizetőparkoló helyek létesítését, a díjfizetési elképzeléseket, j) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet-tervezetet. (3) A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság ellenőrzi a közhasználatú zöldterületek fenntartásával kapcsolatos önkormányzati feladatellátást, (4) A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság kapcsolatot tart: az önkormányzat illetékességi területén működő, közszolgáltatást végző szervekkel és az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok felügyelő bizottságaival. (5) A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság figyelemmel kíséri a) az önkormányzat vállalkozási tevékenységét, javaslatot tesz e tevékenységek szűkítésére vagy bővítésére, b) a városfejlesztés városrendezési tervnek megfelelő fő irányainak érvényesülését, c) a környezet állapotát, a természeti értékek megóvását és megőrzését, d) a város forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását, e) az önkormányzat illetékességi területén működő, közszolgáltatást végző szervek tevékenységét, működését, f) a temető fejlesztését, a vízellátást, szennyvízelvezetést és tisztítást,

- 680 fürdőellátást, szükség esetén ezekkel kapcsolatos javaslatot tesz, intézkedést kezdeményez. (6) A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság ellátja a Képviselő-testület által esetenként adott feladatokat. Oktatási és Közművelődési Bizottság (1) Az Oktatási és Közművelődési Bizottság dönt a) az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsággal közösen a civil szervezetek részére adható támogatási keret pályázati úton történő szétosztásáról, b) a beiratkozási időszak meghatározásáról és közzétételéről, c) az óvoda nyitvatartási rendjének meghatározásáról, d) az óvoda házirendjének, szervezeti és működési szabályzatának, nevelési és pedagógiai programjának elfogadásáról, e) önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, f) ha a jelentkezők száma meghaladja az óvodákba felvehető gyermekek számát, bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre, g) a Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottsággal közösen a városi kulturális és idegenforgalmi rendezvények keretösszegének felosztásáról, h) a köznevelési és közművelődési intézmények beszámolójáról. (2) Az Oktatási és Közművelődési Bizottság javaslatot tesz a) intézményvezető kitüntetésére, b) képzőművészeti események, kiállítások támogatására, c) kulturális célú alapítványok kuratóriuma tagjainak személyére, d) a város által adományozható kitüntetések, díjak személyeire, közösségeire, e) kulturális rendezvények megtartására, évfordulók megünneplésére, f) az oktatási és közművelődési intézmények alapító okiratainak módosítására. (3) Az Oktatási és Közművelődési Bizottság véleményezi a) az oktatási intézmény alapításáról szóló képviselő-testületi előterjesztést, b) az önkormányzat által fenntartott oktatási intézmények átszervezésével, szerkezet-átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos képviselőtestületi előterjesztéseket,

- 681 c) az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények elnevezésével, névváltoztatásával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket, d) a közoktatási intézmények által kérhető költségtérítés és tandíj megállapításával, módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket, e) a közoktatási megállapodások tervezeteit, f) az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási és közművelődési intézmények vezetőinek kinevezését, g) közművelődési intézmény létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztéseket, h) a művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezésével, áthelyezésével, lebontásával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket, i) művészeti alkotás nem önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezését, j) a közterületek elnevezésével, nevének megváltoztatásával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket, k) az önkormányzati közművelődési feladatok ellátása céljából kötendő közművelődési megállapodásokat, l) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet-tervezetet. (4) Az Oktatási és Közművelődési Bizottság ellenőrzi a nevelési, oktatási, közművelődési tevékenységet végző intézmények tevékenységét a képviselőtestület felkérése alapján. (5) Az Oktatási és Közművelődési Bizottság kapcsolatot tart a nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel, továbbá azokkal az intézményekkel, amelyek tevékenységük során kapcsolatba kerülnek kulturális, közművelődési kérdésekkel. (6) Az Oktatási és Közművelődési Bizottság figyelemmel kíséri a) a tanköteles korú gyermekek beiskolázását, b) a nevelési-oktatási intézmények működését, c) feladatkörében a kistérségi feladatok ellátását, d) azon intézmények munkáját, amelyek kistérségi feladatokat látnak el. (7) Az Oktatási és Közművelődési Bizottság ellátja a Képviselő-testület által esetenként adott feladatokat.

- 682 Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság (1) Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság dönt a) az Oktatási és Közművelődési Bizottsággal közösen a civil szervezetek részére adható támogatási keret pályázati úton történő szétosztásáról, b) az éves költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig a sportegyesületi szakosztályok támogatásáról, c) a szabadidő és diáksport támogatási előirányzatának pályázati úton történő szétosztásáról, d) önkormányzati fenntartású sportintézmények szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, e) az első lakáshoz jutók támogatására biztosított költségvetési keret kérelmezők részére történő szétosztásáról, f) az önkormányzati bérlakásoknál és a költségalapú bérlakásoknál a bérleti jogviszony keletkezéséről, a lakás bérbeadásáról, g) a szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának elfogadásáról, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirend jóváhagyásáról, h) önkormányzati fenntartású egészségügyi, szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, i) a gyermekjóléti alapellátások elutasítása esetén a fellebbezés elbírálásáról, j) a szolgáltatás igénybevételéről, amennyiben a kérelmező az intézményvezető által hozott értesítést vitatja, és jogorvoslatért a Bizottsághoz fordult, k) a szociális ellátások térítési díj fellebbezésének elbírálásáról, méltányossági kérelem alapján a térítési díj csökkentése illetve elengedése tárgyában (2) Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság javaslatot tesz a) intézményvezető kitüntetésére, b) a város által adományozható kitüntetések, díjak személyeire, közösségeire, c) az egészségügyi és szociális intézmények fejlesztésére, d) szociális és egészségügyi intézmények létesítésére, meglévő intézmény átszervezésére, működésének változtatására, megszüntetésére. (3) Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság véleményezi a) a szociális igazgatásról és a pénzbeli szociális ellátásokról szóló rendeletben a polgármesterre ruházott I. fokú hatáskörök tekintetében benyújtott fellebbezésekről készült előterjesztéseket, b) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet-tervezetet,

- 683 c) a szociális és egészségügyi intézmények vezetőinek kinevezését, d) a szociális és egészségügyi témájú képviselő-testületi előterjesztéseket, e) az önkormányzati tulajdonú bérlakások hasznosítására vonatkozó javaslatokat. (4) Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság ellenőrzi az önkormányzat által fenntartott szociális, egészségügyi intézmények működését a képviselőtestület felkérése alapján, (5) Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság kapcsolatot tart a) azokkal az intézményekkel, amelyek tevékenységük során kapcsolatba kerülnek sport-és ifjúságpolitikai kérdésekkel, b) a városban működő, a fogyatékos személyek érdekeit védő szervezetekkel, segíti munkájukat, c) a tisztiorvosi szolgálattal. (6) Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság figyelemmel kíséri a) az iskolák sportéletét, b) feladatkörében a kistérségi feladatok ellátását, c) azon intézmények munkáját, amelyek kistérségi feladatokat látnak el, d) a városban élő lakosság egészségi helyzetét, az egészségügyi ellátottságot, a közegészségügy helyzetét, e) a városban működő háziorvosi és fogorvosi ellátás helyzetét, f) a város köztisztasági állapotát, g) a fogyatékos személyek helyzetét. (7) Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság a) ellátja a Képviselő-testület által esetenként adott feladatokat. b) lefolytatja a költségalapú bérlakás bérbeadását megelőző pályáztatási eljárást a hatályos önkormányzati rendelet alapján.

Szavazás Tárgya: a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 9 100.00 75.00 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 9 100.00 75.00 Nem szavazott 0 0.00 Távol 3 25.00 Összesen 12 100.00 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Katona Péter Távol Kövendy Zsolt Távol -

- 684 Tárgy: (2. tsp) Előterjesztés közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet megalkotásáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági Vélemények LUKÁCS BERTALAN A Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangú szavazással elfogadásra javasolja a képviselőtestület számára. OLÁH ANDRÁS A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. DR. SZONDI ZITA Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 3 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. DIENES BÉLA A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 4 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. 

DR. TAKÁCS CSABA Tájékoztatásul elmondja, hogy a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén elhangzottaknak megfelelően kiegészítésre került a rendelet-tervezet 10.§-a, (zajvédelemmel kapcsolatos magatartások), melynek célja, hogy egyértelmű legyen, hogy a társasházakban, mely időszakban lehet karbantartási és építési munkákat végezni. Kérdések OLÁH ANDRÁS Kérdése, hogy a rendeletben meghatározott magatartási szabályok betartásának hogy lehet majd érvényt szerezni, hogyan lehet betartatni őket?

- 685 DR. TAKÁCS CSABA Válaszában elmondja, hogy egyrészt közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásával, és közigazgatási bírság kiszabásával, mely egy hosszabb folyamat, másrészt a közterület-felügyelők által, helyszíni bírság kiszabásával, mely azonnali beavatkozást jelent. Szükségesnek tartja a jövőben a közterület-felügyelők létszámának növelését, a rendőrséggel történő fokozottabb együttműködést a hatékonyság növelése céljából. OLÁH ANDRÁS Véleménye szerint prevenciós eszközöket kellene alkalmazni, tekintettel arra, hogy néhány közösségellenes magatartás pl. guberálás esetében nincs lehetőség a bírság behajtására. A rendőrség mellett a polgárőrség bevonását is szükségesnek tartja a hatékonyság elérése céljából. DR. TAKÁCS CSABA Természetesen a prevenció az elsődleges cél, melyet a minél nagyobb létszámú ellenőrző tevékenységet folytató szervek, bevonásával lehet elérni. Hozzászólások SZABÓ ISTVÁN Úgy gondolja, hogy az utóbbi évek, és általában véve az élhető város szempontjából az egyik legjelentősebb rendelet-tervezetről van szó. A Mátészalkán élők, és az ide látogató emberek közérzete, a közterületek használhatósága, az életminőség szempontjából is egy rendkívül nagy jelentőséggel bíró rendelet-tervezet. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan lehet érvényt szerezni ezeknek, a szabályoknak elmondja, hogy a jog eszközeivel kell betartatni a magatartási normákat. A rendelet célja, hogy megvédje a településen élő állampolgárok nyugalmát, a közterületeket, a közvagyont, a közösség által létrehozott értékeket. Kiemeli, hogy nagyon fontos a végrehajtás, életszerűen kell alkalmazni a rendelet által biztosított szankciókat, melyre példaként említi a guberálást. A legjobb védekezés a közösségellenes magatartásokkal szemben a szabálykövetés. A rendeletnek nem az a célja, hogy a kiszabott bírságokból bevétele származzon az önkormányzatnak, hanem a békés közösségi együttélés megteremtése. A rendelet elfogadását követően a közterület-felügyelet megerősítésére is sor fog kerülni.

- 686 A napirendi ponthoz több kérdés, hozzászólás nem volt. A név szerinti szavazást követően a képviselő-testület 10 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről Mátészalka Város Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.)pontjában , valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a közösségi együttélés alapvető szabályairól a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. § (1) Mátészalka városban a közösségi együttélés, a békés egymás mellett élés alapvető feltétele, alapvető szabálya jelen rendelet és a Képviselő-testület által elfogadott más rendeletek betartása és betartatása. (2) Jelen rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásnak minősül minden olyan magatartás, melyet jelen rendelet így határoz meg. 2. § (1) A rendelet hatálya Mátészalka Város Önkormányzata közigazgatási területén a jelen rendeletben meghatározott, közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást elkövető természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki.

- 687 3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására – átruházott hatáskörben - a polgármester jogosult. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetése miatt az eljárás bejelentés, a közterület-felügyelő közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásról felvett jegyzőkönyve alapján hivatalból indul. (3) Az eljárási szabályokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak betartását a közterületfelügyelő, valamint a Polgármesteri Hivatal illetékes köztisztviselője ellenőrzi; a szabályok megszegése esetén köteles a szükséges intézkedést megtenni. 4.§. Jogkövetkezmények (1)A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetőjével szemben a Polgármester a Ket. 94/A. § -ban foglaltakat figyelembe véve 150.000 forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki. A közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell utalványon megfizetni Mátészalka Város Önkormányzat 10700402-25452208-51100005 számú pénzforgalmi számlájára. (2)A Polgármester döntésével szemben a Képviselő-testülethez lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni. (3)Az e rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben, a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

- 688 5.§. Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában: Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: az a tevékeny vagy mulasztás , vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti vagy veszélyezteti és amelyet Mátészalka Város Önkormányzat Képviselőtestülete e rendeletben közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősít (a továbbiakban közösségellenes magatartás) Zöldterület: (ezen rendelet alkalmazása során) állandó növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, pihenést, testedzést vagy a díszítő funkciót szolgálja. Továbbá az a növényzet nélküli földes, murvás stb. közterület ami a fenti funkcióknak tesz eleget, de arról a korábbi növényzetet károsító hatások kipusztították. MÁSODIK RÉSZ A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIT SÉRTŐ MAGATARTÁSOK 6. § Mátészalka Önkormányzata jelképeinek jogosulatlan használata (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat jelképeiről és használatuk rendjéről szóló 36/2005. (XI. 3.) önkormányzati rendelet szerint Mátészalka Város önkormányzati jelképeit engedély nélkül, vagy a számára kiadott engedélytől eltérően használja, alkalmazza vagy forgalomba hozza, illetve ilyen célból előállítja; továbbá a rendeletben foglaltakat egyéb módon megszegi.

- 689 7. § A közterület használatával, a közterület rendjével kapcsolatos szabályok megszegése (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el az a közterületet rendeletetésétől eltérő célra díjmentesen használó, aki a közterület használatát követően nem tesz eleget a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Mátészalka Város Önkormányzata tulajdonában lévő közterülethasználatának szabályozásáról szóló 20/2005. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Közter. Ör.) 12. § (2) bekezdésében foglalt, közterület eredeti állapotának helyreállítására vonatkozó kötelezettségének. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, az a közterületet a rendeltetésétől eltérő célra használó, aki a Közter. Ör. 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon – különösen a hozzájárulásban megjelölt céltól, tevékenységtől eltérően, nagyobb méretben és területen, hosszabb időtartamban – használja a közterületet. (3) Közterület rendjével összefüggően közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el az, aki: - a) közterület közparkjain, parkosított és egyéb zöld felületein gépjárművel parkol, azon áthalad, vagy ideiglenesen ott tartózkodik. Ez alól kivételt képez a parkok kezeléséhez, a fenn- és karbantartásához szükséges anyagokat és eszközöket szállító gépjárművek helyszínen való célirányos közlekedése, parkolása. - b) közhasználatú zöldterületre kiültetett növényt szed, károsít, vagy élő növény részeit engedély nélkül begyűjti, - c) aki emlékművön, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyon, valamint a lejárati lépcsőn, kőpadon, szökőkúton, templomok előtti lépcsővel határolt részen gördeszkázik, görkorcsolyázik, kerékpározik, - d) aki a közterület-névtáblát, a házszámot, a szöveges ismertető táblát vagy az emléktáblát beszennyezi, eltakarja, jogosulatlanul kihelyezi, vagy leszereli , - e) aki választási plakátot élő fára, növényzetre, országos vagy helyi védett épületre, köztéri szoborra helyez el.

- 690 - f) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan falára, kerítésre, plaktáragasztásra elhelyezett felületre közterület-használati engedély nélkül hirdetményt helyez el, - g) szabadtéri reklámhordozó létesítése, kihelyezése során a közterület használati engedélyt nem szerzi be , - h) az önkormányzati tulajdonba lévő – öntözési céllal kialakított vízvezetékek kerti csapját magán célra, közkutak kifolyóit emberi fogyasztáson kívül más célra használja, - i) Közterületre kihelyezett zárt tárolóedényzetből a kommunális és egyéb hulladékot kiveszi (guberál) , - j) vállalkozás céljára használt 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó járművet közúton vagy más közterületen közterület-használati engedély nélkül tárolja. 8. § Köztisztaság (1) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana tisztán tartásáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről legalább olyan mértékben, hogy az ingatlan állapota az utcaképet ne rontsa, illetve társasházban a lakóközösség életkörülményeire ne gyakoroljon káros hatást. (2) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana előtti közterület (különösen járda, zöldsáv, árok) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, környezetkímélő hó- és síkosság mentesítéséről, gyommentesítéséről, kaszálásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (3) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlanáról a közterületre nyúló fák, bokrok és élő sövény visszavágásáról. (4) közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el az, aki:

- 691 - a) hulladékgyűjtő edényzetének tároló helyét és annak 2 méteres környezetét nem tartja tisztán , - b) közterületen és közkifolyókról folyóvízzel, vegyszerrel autót mos, vagy mosatásból származó folyadékot, trágyalét, fáradt olajat, valamint általában vegyszereket közterületre, közcsatornába, élővízfolyásba juttat, - c) aki háztartási és egyéb hulladékot közterületen helyez el, - d) a hulladékgyűjtő edény tisztántartási és fertőtlenítési kötelezettségének teljesítését elmulasztja , 9. § A helyi környezet védelme (1) Levegő minőségének védelmével összefüggően közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki nem tartja be az alábbi avar és kerti hulladék ártalmatlanítási szabályokat: a) csak olyan helyen és területen szabad égetni , ahol az égetés környezeti kárt nem okoz, személyi és vagyoni biztonságot nem veszélyezteti, b) a szomszéd telken lévő épülettől minimum 10 méter a saját telken lévő épületektől minimum 5 méter távolságon belül nem szabad égetni, illetve tüzet gyújtani, c) az égetést 8.00 – 17.00 óra között lehet végezni , csakis szélcsendes időben, d) az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális illetve ipari eredetű veszélyes hulladékot, 10.§ Zajvédelemmel kapcsolatos magatartások A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el aki: (1) közterületre irányuló zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést működtet, amely nincs összefüggésben ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységével,

- 692 (2) olyan mobil, mozgó hangosító berendezést működtet, amely nincs összefüggésben ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel, (3) mobil, mozgó szabadtéri hangosító berendezést vasárnap és munkaszüneti napokon üzemeltet. (4) közterületen környezeti zajt előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi vagy sport célú tevékenységet engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez, (5) a város közigazgatási területén olyan gépjárművet üzemeltet, amelynek zajkibocsátása megbotránkoztatást kelt, köznyugalmat sért. Kivételt képez a műszakilag meghibásodott gépjárműnek a legrövidebb úton történő szerelő műhelybe való eljuttatása. (6) társasházakban karbantartási és építési munkákat végez az alábbi időszakok kivételével: a) hétköznap 8.00 – 16.00 óra, b) szombaton 10.00 – 14.00 óra, (7) A vagyoni kár bekövetkezését megakadályozó beavatkozások a (6) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérő időben is elvégezhetőek. (8) A város számára jelentős szabadtéri rendezvény és a város egésze számára jelentős, vagy az egyes városrészek, intézmények közösségét érintő hangosítással járó rendezvény nem minősül közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak. 11. § Jogosulatlan kerekedés Közterületen pénzszerzés céljából jogosulatlan kereskedelmi tevékenység nem folytatható, szolgáltatás nem nyújtható. 12. § Szabadtéri reklámhordozók, hirdetmények elhelyezésére vonatkozó szabályok megsértése A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterülethasználatának szabályozásáról szóló 20/2005. (VIII.22.) önkormányzati rendelet III. fejezetben foglaltakat megszegi.

- 693 13.§. A köztemetők és a temetkezés rendje (1) A köztemetőkbe tilos - a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt esetek kivételével - engedély nélkül behajtani. (2) A sírhely tulajdonosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni, rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni. (3) A temetési helyen történő építés, felújítás, bontás során feleslegessé váló anyagokat, a munkát végző köteles haladéktalanul elszállítani. (4) Vasárnap és ünnepnapon, illetve pihenőnapon a köztemetőkben – a temetkezési szolgáltatók és az üzemeltető kivételével – vállalkozók által munka nem végezhető. 14.§ Közterületen történő szeszes ital fogyasztás korlátozása (1) Tilos közterületen szeszes italt fogyasztani a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével. (2) A közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalma nem terjed ki a) a hatályos közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátó üzletre, annak előkertjére, kitelepülése területére, nyitvatartási időben, b) a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel (közterület-használati engedéllyel) rendelkező alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt, c) a szokásosan kirándulás céljából igénybevett, pihenésre kijelölt helyekre, d) december 31. napján 16 órától a következő év január 1. napján 07 óráig terjedő időszakra. (3) E tényállás alkalmazásában szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital. HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15.§ (1)

Ez a rendelet 2013.szeptember 16.-án lép hatályba.

- 694 (2) Rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett cselekményekre kell alkalmazni. Általános indoklás 2012.évben megszűnt a helyi önkormányzatoknak az a törvényi felhatalmazáson alapuló hatásköre, hogy szabálysértési tényállást állapíthassanak meg, illetve megszűnt a jegyző szabálysértési hatósági jogköre is.Az Alkotmánybíróság 38/2012.(XI.4.) AB. határozatával a Mötv 51.§.(4) bekezdésében biztosított felhatalmazást (tiltott közösségellenes magatartások szabályozására) alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 8. § (1) bekezdése b) pontja, valamint 143. § (4) bekezdés d) pontja azonban lehetőséget biztosít a helyi önkormányzat képviselő-testületének, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit. A képviselő-testület élni kíván ezzel a felhatalmazással, ezért alkotta meg jelen rendeletet, melyben meghatározza a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásokat, ezen magatartások megszegése esetén követendő eljárási rendet és a mulasztás jogkövetkezményeit. Részletes indoklás 1. § Általánosan határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást. 2. § A rendelet hatálya kerül meghatározásra területi és elkövetői kör szerint. 3. § A feladat- és hatáskör gyakorlása során az eljáró hatóságok jogosultsága és kötelezettsége, valamint az eljárási rend kerül meghatározásra. 4. § A rendeletbe foglaltak alapján a jogsértés elkövetőjével szemben alkalmazható jogkövetkezményeket, a kiszabható bírság mértékét határozza meg.

- 695 5.§. A rendelet alkalmazása során használatos értelmező rendelkezések 6§ Mátészalka Város önkormányzati jelképeit engedély nélkül, vagy a kiadott engedélytől eltérő használat, alkalmazás vagy forgalomba hozatal eseteiben állapít meg a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást. 7. § A Mátészalka Város Önkormányzata tulajdonában lévő közterülethasználatának szabályozásáról szóló 20/2005. (VIII. 22.) önkormányzati rendeletben szabályozott engedélyezett, illetve engedélytől eltérő, valamint engedély nélküli közterület használattal összefüggően állapít meg a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást. 8. § A köztisztasággal összefüggően állapítja meg a közösségi együttélés alapvető szabályait és az azzal ellentétes magatartásokat. 9. § A helyi környezet védelme érdekében állapít meg a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást. 10. § Zajvédelemmel kapcsolatosan állapít meg a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásokat. 11.§ A közterületen történő jogosulatlan árusítás, kereskedelem és szolgáltatás céljára történő használatra vonatkozóan állapít meg közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást. 12. § A szabadtéri reklámhordozók, hirdetmények elhelyezésére vonatkozóan a közterület-használatának szabályozásáról szóló 20/2005. (VIII. 22.) önkormányzati rendeletben meghatározottak megszegőivel szemben állapít meg a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást.

- 696 13. § Köztemető és temetkezési renddel kapcsolatosan állapít meg a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásokat. 14.§. Közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalmát, és az alóli kivételeket szabályozza a közösségi együttélés alapvető szabályaival kapcsolatosan. 15.§. Rendelkezés a rendeletben szabályozottak hatályba lépésének időpontjáról. Szavazás Tárgya: közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet megalkotásáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 10 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 10 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 16.67 Összesen 12 100.00 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Katona Péter Távol Tárgy: (3. tsp) Előterjesztés Mátészalka Város Önkormányzata 2013. évi költségvetésének I. félévi beszámolójáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági Vélemények LUKÁCS BERTALAN A Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangú szavazással elfogadásra javasolja a képviselőtestület számára.

- 697 DR. SZONDI ZITA Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 3 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. SZABÓ ATTILA Az Oktatási és Közművelődési Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. DIENES BÉLA A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangú szavazással elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. OLÁH ANDRÁS A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. A napirendi ponthoz kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 10 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 139/2013. (IX.12.) Kt. számú HATÁROZATA Mátészalka Város Önkormányzata 2013. évi költségvetésének I. félévi helyzetéről A Képviselő-testület Mátészalka Város Önkormányzata 2013.évi költségvetésének I. félévi helyzetéről szóló tájékoztatót – 1.683.429eFt azaz Egymilliárd-hatszáznyolcvanhárommilliónégyszázhuszonkilencezer forint b e v é t e l l e l , – 1.527.524 eFt azaz Egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió-ötszázhuszonnégyezer forint k i a d á s s a l , – 155.905 eFt azaz Százötvenötmillió-kilencszázötezer forint e g y e n l e g g e l elfogadja.

- 698 Szavazás Tárgya: Mátészalka Város Önkormányzata 2013. évi költségvetésének I. félévi beszámolójáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 10 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 10 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 16.67 Összesen 12 100.00 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Katona Péter Távol Tárgy: (4. tsp) Előterjesztés Mátészalka Város Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének elfogadásáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági Vélemények OLÁH ANDRÁS A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. DIENES BÉLA A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangú szavazással elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. Kérdések KÖVENDY ZSOLT Kérdése, hogy rendelkezik-e az önkormányzat koncepcióval arra nézve, hogy hogyan lehetne a város ingatlan vagyonát hasznosítani? Milyen szervezeti kereteken belül lehetne ezt a tevékenységet megvalósítani?

- 699 SZABÓ ISTVÁN A kérdésre válaszolva elmondja, hogy a szervezeti keret az önkormányzat, és annak hivatala, már közel 22 éve. A döntéshozatal mechanizmusát jogszabályok határozzák meg, ahogyan az önkormányzati vagyongazdálkodás szempontjait is, melyek a következők: célhoz kötöttség, testületi döntéshozatal, és a nyilvánosság intézménye. Az önkormányzati vagyon értékesítése, és az azzal való gazdálkodás tekintetében az Ipari park az egyetlen egy kitüntetett és eltérő szabályok szerint kezelhető terület, ahol egyedi döntéshozatali mechanizmus működik. Elmondja, hogy minden olyan esetben, amikor egyedi szempontok alapján történt az értékesítés, az önkormányzat az illetékes Kormányhivatalhoz fordult -mely a versenyfelügyeletet hivatott ellátni és biztosítani- és jelezte, hogy a kedvezményt miért nyújtja, miért tér el az általános szabályoktól. Úgy gondolja, hogy ez a szervezeti keret törvényes, és rugalmas is abban az értelemben, hogy az aktuális körülményekhez alkalmazkodva képes döntéseket hozni az önkormányzati vagyont illetően. KÖVENDY ZSOLT Véleménye szerint szükség van arra, hogy egy ilyen nagyságú településen az önkormányzat egyfajta kezdeményezéssel éljen, és legyenek olyan általánosan elfogadott elvei, amelyeket ajánlva a befektetőket a városba vonza, illetve munkahelyteremtés feltételeként olyan befektetők kerülhessenek ide, akik azonos feltételekkel juthatnak gazdasági területekhez. SZABÓ ISTVÁN Azok a feltételek, mint a munkahelyteremtés, vagy a beruházás volumene valóban lehetnek egységes mérlegelési szempontok. A szervezeti keretekre visszatérve elmondja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az ipari parkokat tömörítő szakmai szervezetek adatbázisába az önkormányzat rendszeresen adatot szolgáltat. Az önkormányzat rendelkezésére állnak azok a prezentációk, amelyeket befektetői érdeklődés esetén bemutat. A Külgazdasági Hivatal az a befektetés kormányzati felügyelet alatt álló és professzionális hazai és külföldi befektetést szervező, ösztönző szervezet, amellyel az önkormányzat kapcsolatban áll. Elmondja továbbá, hogy Mátészalka Város Önkormányzata a befektetőbarát önkormányzatok, közé tartozik. Azonban az önkormányzat eszközrendszere, lehetőségei, és az önkormányzati gazdálkodás törvényben körülírt keretei nem teszik lehetővé a direkt gazdaságfejlesztési tevékenységet. A már említett professzionális szervezetekhez való kapcsolódással, a velük való szoros

- 700 kapcsolattartással, és a folyamatos adatszolgáltatással tartja magát Mátészalka Magyarország befektetési helyszíneinek térképén. Amennyiben befektetői érdeklődés van, az önkormányzat minden lehetséges módon és eszközzel próbálja elérni, hogy abból valóságos befektetés, és tényleges beruházás legyen. A napirendi ponthoz több kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 10 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 140/2013.(IX.12.) Kt. számú HATÁRO ZATA Mátészalka Város Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének elfogadásáról A Képviselő-testület: 1. Elfogadja Mátészalka Város Önkormányzatának közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét. Felelős : Szabó István polgármester Határidő: folyamatos Mátészalka Város Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve 2013. A vagyongazdálkodási terv feladata, hogy kijelölje a vagyongazdálkodás különböző területén szükséges intézkedések irányvonalát, valamint, hogy a jövőre vonatkozóan – más kerületi koncepciókkal, stratégiákkal összhangban - megfogalmazza a hatékony, felelős vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit. A vagyongazdálkodási terv alapvető célkitűzései: - a biztonságos feladatellátás feltételeinek megteremtése, - kiszámítható és átlátható gazdálkodás, - pénzügyi egyensúly biztosítása, - a vagyon értékének megőrzése, növelés,

- 701 -

a vagyon piacorientált bérbeadásának biztosítása, a vagyonelemek piaci értéken történő értékesítése, a gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanok értékesítése. I. Jogi és társadalmi környezet

A vagyongazdálkodás alapjául szolgáló alapvető központi és helyi jogszabályok Magyarország Alaptörvényének 2012. január 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg jelentős jogszabályi változások történtek, amelyeknek nagy része érinti, és lényegesesen meghatározza az önkormányzat gazdálkodását, ezért az új jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően szükséges a helyi szabályozási rendszer harmonizációját a felsőbb szintű jogszabályokkal megteremteni. Magyarország Alaptörvénye 38. cikkében rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 7. § (1)-(2) bekezdése szerint a nemzeti vagyon, - ezen belül az önkormányzati vagyon - alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. Az Nvtv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzatnak a vagyon fentiek szerinti rendeltetés biztosítása céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készítenie. E tervek elkészítéséhez, az Önkormányzatnak ki kell jelölnie a vagyongazdálkodás irányvonalát, stratégiát kell felállítania, hogy a célkitűzések következetesen végrehajthatóak legyenek. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) megfogalmazza az átláthatóság követelményét. Az Áht. végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet új szabályokat határoz meg az önkormányzat számára. Elkülönülten kell tervezni és kezelni az önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek, (ideértve a Polgármesteri Hivatalt is), valamint a nemzetiségi önkormányzatok költségvetési bevételeit és kiadásait. Az új Áht. jelentős adminisztrációs terhet jelentett, de azok elvégzése megalapozza a zökkenőmentes átalakítást. A kötelezettségvállalásokat, pénzügyi ellenjegyzéseket a végrehajtási rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell végezni. A vagyont főszabályként az önkormányzat könyveiben kell nyilvántartani. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a lakás- és helyiséggazdálkodás szabályait tartalmazza azzal, hogy rendelkezik egyes részletszabályok önkormányzati rendeletben történő meghatározásáról is. A vagyongazdálkodásra vonatkozó helyi önkormányzati rendeleteknek meg kell felelnie a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott elveknek, rendelkezéseknek. A Nvtv. előírásainak megfelelően, valamint a megváltozott társadalmi-gazdasági körülményekhez igazodóan a Képviselő-testület új vagyonrendeletet alkotott. Mátészalka Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 21/2012 (X.19.) önkormányzati rendelet meghatározza az

- 702 önkormányzati vagyon csoportosítását, rendelkezik a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, hatáskörökről, és tartalmazza a vagyon hasznosításának, értékesítésének szabályait. - A lakások és helyiségek bérletéről szóló 11/2008 (IV.22.) önkormányzati rendelet meghatározza a lakások és helyiségek bérbeadásának szabályait, a lakbérek mértékét. A közterületek használatának szabályozásáról szóló 20/2005. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet szabályozza a közterületek használatát, meghatározza a közterület használat feltételeit, valamint megállapítja a közterület használati díjakat. A közfeladat ellátási rendszer átalakulása A közfeladat ellátási rendszer átalakítása az önkormányzati rendszert is érintette. A járások megalakulása, a középfokú oktatás állami fenntartása önkormányzati vagyonkört is érintette. Az állami feladat átvállalások alapján létrejövő új önkormányzati hivatali struktúra és hivatali rendszer – 2013. január 1-jén lépett hatályba. II. A vagyongazdálkodás alapelveinek meghatározása vagyonelemek szerinti csoportosításban A helyi jogszabályalkotás kereteinek meghatározása Mátészalka Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 21/2012 (X.19.) önkormányzati rendeletével új vagyonrendeletet alkotott. A vagyonrendelet alapul szolgál a vagyongazdálkodás helyi szabályozásának. Meghatározó továbbá - az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 1/2007. (II.13.) önkormányzati rendelet, a lakások és helyiségek bérletéről szóló 11/2008 (IV.22.) önkormányzati rendelet valamint közterületek használatának szabályozásáról szóló 20/2005. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet. Általános célként kell megfogalmazni, hogy a vagyongazdálkodást befolyásoló önkormányzati rendeleteket folyamatosan figyelemmel kell kísérni és indokolt esetben felül kell azokat vizsgálni.

A vagyongazdálkodás szervezete, irányítása, szervezése, adatnyilvántartása, döntések előkészítése Az Önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a felsorolt rendeletekben meghatározott hatáskörök alapján a Képviselő-testület, a Bizottságok, Polgármester gyakorolják. A vagyongazdálkodás feladatai végrehajtásának előkészítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei a Jegyző irányításával látják el. A gazdálkodás alapjául szolgáló nyilvántartások

- 703 Az Nvtv. 10. §-a kötelezettségként írja elő, hogy a nemzeti vagyont annak értékét és változásait a tulajdonosi jogok gyakorlója nyilvántartja. A vagyongazdálkodási nyilvántartás a vagyonkataszter, amely az ingatlan nyilvántartással összhangban, bruttó értéken tartja nyilván az önkormányzati vagyon elemeit. A vagyonkatasztert a Pénzügyi Iroda vezeti. A vagyonkezelési ügyintéző naprakész nyilvántartást vezet a lakásállományról, bérbe adott lakásokról, a helyiségekről. Forgalomképtelen törzsvagyon Az Nvtv. meghatározza a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek csoportját: 1) kizárólagos tulajdonban lévő dolgok, (a helyi közutak és műtárgyaik, az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok) 2) a helyi önkormányzati rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon. A forgalomképtelen törzsvagyont meg kell tartani és megfelelő fenntartásáról, karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A forgalomképtelen törzsvagyon felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti. A törzsvagyon forgalomképtelen része – az Nvtv-ben meghatározott kivételekkel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Az éves vagyongazdálkodási irányelvek meghatározásakor tételesen vizsgálni kell, hogy melyek azok a vagyontárgyak ahol a besorolás indoka fennáll, avagy a körülmények változása folytán szükséges a besorolás megváltoztatása. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon A törzsvagyon további része az a vagyonelem, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg, és amely esetében törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes körbe sorolt közművek, intézmények és középületek esetében biztosítani kell a vagyonmegóvást, a vagyon értékmegőrző fenntartását és hasznosítását a közfeladat, valamint a kötelező és önként vállalt feladatok fellátásnak biztosítása céljából. Az Önkormányzat közép- és hosszú távú célkitűzése az önkormányzati tulajdonban maradó ingatlanvagyonnak a korábbi évek gyakorlatának megfelelő tervszerű felújítása, ezáltal értékének növelése. A vagyon hasznosítása történhet a vagyontárgy használatba adásával, illetve bérbeadásával, valamint vállalkozási tevékenység folytatásával. Mindezeket az önkormányzat kötelező feladatának veszélyeztetése nélkül kell folytatni.

- 704 Üzleti vagyon A forgalomképes üzleti vagyonnal az Önkormányzat – a jogszabályokban meghatározott keretek között – szabadon rendelkezik. A forgalomképes vagyon hasznosítása történhet elidegenítéssel, valamint használatba adással, bérbeadással, illetve vállalkozási tevékenység folytatásával. Az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási céljai A vagyongazdálkodási célok az alábbi vagyontárgyak köré kerülnek megfogalmazásra: 1.ingatlan vagyon 2.készpénzvagyon 3.tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír Ingatlangazdálkodás 1.1 Forgalomképtelen ingatlanvagyon A forgalomképtelen ingatlanvagyon részét képezi a helyi közutak és műtárgyaik, az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, erdők, vizek és közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket, valamint az önkormányzati hulladéklerakó, a temető, a köztéri műalkotások. E vagyontárgyak esetén az Önkormányzat közép- és hosszú távú célkitűzése az ingatlanvagyon területi kiterjedésének megtartása mellett a fejlesztések eredményeként az érték növelése: •az utak, járdák műszaki állapotának, a biztonságos közlekedés feltételeinek javítása •a fogyatékkal élők számára az akadálymentes közlekedés feltételeinek bővítése •a közterek, parkok vonzó, magas színvonalon fenntartott, biztonságos közösségi terekké történő fejlesztése • temető bővítésének befejezése 1.2 Korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon A korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon részét képezi az Önkormányzat intézményi működésére szolgáló épületek, az önkormányzat tulajdonában álló közművek, az önkormányzat tulajdonában álló műemléképületek, valamint az el nem idegeníthető önkormányzati lakások. E vagyontárgyak esetén az Önkormányzat közép- és hosszú távú célkitűzései: •az ingatlanok tervszerű felújításán keresztül az érték növelése •az ingatlanok energetikai korszerűsítése, mellyel az üzemeltetési költségek csökkenthetők •az intézményi működési feltételekhez szükséges átalakítások, fejlesztések programozása 1.3 Forgalomképes ingatlanvagyon A forgalomképes ingatlanvagyon hasznosítása döntően bérbeadás vagy értékesítés útján valósul meg, mely során az alábbi közép- és hosszú távú célkitűzésekre kell figyelemmel lenni: Középtávon:

- 705 •Hasznosítás során a városfejlesztési elképzelések figyelembe vétele •Pályázati lehetőségek nyomon követése és minél teljesebb kihasználása •Adott esetben átmeneti (ideiglenes) hasznosítás alkalmazása •Vagyonelemek döntően piaci alapú hasznosítása •Vagyonelemek hasznosíthatósági lehetőségei javításának vizsgálata Hosszútávon: •Elsődlegesen a közfeladat ellátását szolgálja •Biztosítsa a vagyonnal való felelős, rendeltetésszerű gazdálkodást •Biztosítsa a vagyon értékének megőrzését, állagának védelmét •Elősegítse a feladatellátáshoz nem szükséges vagyontárgyak elidegenítését •Biztosítsa a kötelezően ellátandó feladatok ellátását 2. Készpénzgazdálkodás Az Önkormányzat likviditási terv alapján működik, amely elősegíti, az önkormányzat fizetőképességének folyamatos fenntartását és a rendelkezésére álló pénzeszközök hatékony felhasználását. A gyakorlat fenntartása a gazdasági helyzettől függetlenül indokolt. A hazai és Európai Uniós fejlesztési források elnyerésére és felhasználására kell törekedni a vagyon fejlesztése, felújítása, fenntartása érdekében. A finanszírozási konstrukciók esetében amennyiben lehetséges az előleg vagy a szállítói finanszírozás lehetőségét célszerűigénybe venni, ami az Önkormányzat likviditási helyzetét javítja. Fontos cél a kintlévőségek kezelése, azaz a behajtás iránti intézkedések hatékonysága a bevételek növelését eredményezheti a fizetési készség növekedése útján. 3. Az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos célkitűzések Jelenleg az Önkormányzatnak az alábbi tulajdoni aránnyal rendelkező gazdasági társaságai vannak: Gazdasági társaság megnevezése Önkormányzat tulajdoni aránya Érf Zrt Hydroszat Kft Innohíd Zrt Mátészalkai Városfejlesztési Kft Szab.-Szatm.-Bereg Megyei Temetkezési Váll. Szalkatávhő Kft Szalka-Víz Kft. Mátészalkai Kulturális Nonprofit Kft.

0,52 % 39.4 % 0,3 % 100 % 5.07 % 100% 69.79 % 100 %

- 706 Középtávú célok: •A Társaságok fenntartása, valamint új társaságok alapítása esetén elsődlegesen törekedni kell a kötelező önkormányzati/ közszolgáltatási feladatok ellátásának minél magasabb színvonalon történő ellátására •Finanszírozás tekintetében középtávú cél a kötelező önkormányzati/ közszolgáltatási feladatok hatékony formában történő ellátása során az önkormányzat csökkenő finanszírozása mellett. Ennek figyelembe vételével a finanszírozás tekintetében az alábbi sorrend a kívánatos: 1. önfenntartás ill. profittermelés 2. színvonal és feladatellátás csökkenése nélkül évente csökkenő mértékű önkormányzati finanszírozás szükséges 3. önkormányzati fenntartással működő feladatellátás, melynek mértéke a bázisévet legfeljebb az infláció mértékével haladja meg 4. teljes mértékben önkormányzati finanszírozás ezen belül: 1.) tagi kölcsön 2.) tőkeemelés 3.) működési támogatás 4.) visszterhes szerződés vagy céltámogatás Hosszú távú célok: •A középtávú megvalósítás sorrendiségeinek figyelembe vételével olyan Társaságok alakuljanak ki, amelyek kötelező önkormányzati /közszolgáltatási feladatokat látnak el elsősorban oly módon, hogy szabad kapacitásuk terhére egyéb feladatokat is ellátnak, melynek profitja a kötelező feladatellátásokra fordítható. Hosszú távú cél a Társaságok esetében az önfenntartó képességre való motiválás.

Szavazás Tárgya: Mátészalka Város Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének elfogadásáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 10 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 10 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 16.67 Összesen 12 100.00 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Katona Péter Távol -

- 707 Tárgy: (5. tsp) Előterjesztés a Négy Évszak Óvodában a 2013/2014-es nevelési évben indítandó óvodai csoportok számának meghatározásáról, valamint a maximális csoportlétszám túllépésének engedélyezéséről Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági Vélemények SZABÓ ATTILA Az Oktatási és Közművelődési Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a képviselőtestület számára. Kérdések KÖVENDY ZSOLT Úgy gondolja, hogy ezek a magas csoportlétszámok nagyban nehezítik az óvodapedagógusok munkáját. Kérdése, hogy a csoportlétszám túllépésének fizikai okai vannak (helyhiány), vagy inkább pénzügyi okok miatt van rá szükség? SZABÓ ISTVÁN Válaszában elmondja, hogy az ésszerű gazdálkodás, a feladathoz rendelt normatív támogatás felhasználása, az ebből történő feladat finanszírozás miatt szükséges az óvodai csoportlétszám túllépésének engedélyezése. Az egyetlenegy újdonság az előterjesztésben az induló kiscsoportok számának a tekintetében van, az összes többi csoportlétszám eddig is ismert volt a képviselő-testület számára, ezekről a korábbi években döntött a képviselőtestület. A köznevelési törvény szerint az induló csoportlétszámok meghatározásakor a képviselő-testület elé kell tárni a teljes intézményi struktúra képét. Elmondja továbbá, hogy az óvodai oktatásnak van egy olyan speciális jellege, hogy szinte soha nincs olyan, hogy az óvodai csoportban az összes óvodás jelen lenne. Ezek a létszámok szinte soha nem valóságos napi csoportlétszámok. A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-jétől hatályos része jelentős humánerőforrást is biztosít, mivel 3 csoportonként pedagógiai asszisztens alkalmazását írja elő. Sokkal kedvezőbb képet mutatnak óvodapedagógiai szempontból ezek a változások, mert ezzel a gyereklétszámmal és csoportszámmal több óvodapedagógus és kisegítő személyzet foglalkozik. Mátészalkán az óvodai

- 708 férőhelyek meglehetősen nagy kihasználtsággal működnek, üzemelnek. Ennek az is az oka, hogy jelentős számú vidéki gyerek jár a mátészalkai óvodákba. A napirendi ponthoz több kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 9 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 141/2013. (IX.12.) Kt. számú HATÁROZATA

a Négy Évszak Óvodában a 2013/2014-es nevelési évben indítható óvodai csoportok számának, valamint a maximális csoportlétszám túllépésének engedélyezéséről A Képviselő-testület A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. tv. 83.§(2) bekezdése, valamint a 25.§.(7) bekezdése alapján a Négy Évszak Óvodában az indítható csoportok számát, és az óvodai csoportok maximális létszámát az alábbiak szerint engedélyezi: Négy Évszak Óvoda: indítható csoportok száma: 8 csoport Maximális csoportlétszám: I . számú kiscsoport: 29 fő, II. számú kiscsoport: 30 fő, I – II. számú kis-középső csoport: 31-31 fő, I. - II. számú középső csoport: 33-33 fő, I. számú nagycsoport: 30 fő, II. számú nagycsoport: 32 fő, Négy Évszak Óvoda Kertvárosi Tagóvoda: indítható csoportok száma: 5 csoport Maximális csoportlétszám: Napsugár vegyes csoport: 23 fő, Makk Marci vegyes csoport: 24 fő, Ugri a nyuszi vegyes csoport: 32 fő, Ficánka vegyes csoport: 32 fő, Maci vegyes csoport: 32 fő, Négy Évszak Óvoda Napsugár Tagóvoda: indítható csoportok száma: 2 csoport Maximális csoportlétszám: Csicsergő vegyes csoport: 33 fő, Micimackó vegyes csoport: 28 fő,

- 709 Négy Évszak Óvoda Eszterlánc Tagóvoda: indítható csoportok száma: 4 csoport Maximális csoportlétszám: Pipacs kiscsoport: 30 fő, Búzavirág kis-középső csoport: 28 fő, Napraforgó nagy-középső csoport: 32 fő, Naprózsa nagycsoport: 31 fő, Négy Évszak Óvoda Kikelet Tagóvoda: indítható csoportok száma: 5 csoport Maximális csoportlétszám: Felhőcske kiscsoport: 30 fő, Méhecske középső csoport: 31 fő, Napocska középső – nagy csoport:30 fő, Pillangó nagycsoport: 25 fő, Katica vegyes csoport: 30 fő. Határidő: azonnal Felelős: intézményvezető

Szavazás Tárgya: Négy Évszak Óvodában a 2013/2014-es nevelési évben indítandó óvodai csoportok számának meghatározásáról, valamint a maximális csoportlétszám túllépésének engedélyezéséről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 9 90.00 75.00 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 1 10.00 8.33 Szavazott 10 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 16.67 Összesen 12 100.00 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Katona Péter Távol Tárgy: (6. tsp) Előterjesztés a Szatmári Múzeum igazgatói pályázatának kiírására Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve

- 710 Bizottsági Vélemények SZABÓ ATTILA Az Oktatási és Közművelődési Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. A napirendi ponthoz kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 142/2013. (IX.12. ) Kt. számú HATÁROZATA a Szatmári Múzeum igazgatói pályázatának kiírásáról 

A Képviselő-testület

A Szatmári Múzeum (a továbbiakban: Intézmény) igazgatói (magasabb vezető) beosztásának ellátására – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény végrehajtásáról a művészeti, közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 6./E. és 7. §-ában foglaltakra tekintettel pályázatot hirdet az alábbiak szerint: A pályázatot meghirdető és munkáltató megnevezése: Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete 4700. Mátészalka, Hősök tere 9. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő Meghirdetett munkakör: Szatmári Múzeum igazgatói munkaköre Munkavégzés helye: 4700 Mátészalka, Kossuth u. 5. Beosztás: Igazgató – magasabb vezető A munkakörbe tartozó lényeges feladatok:  gyakorolja a közalkalmazottak és munkavállalók felett a munkáltatói jogokat,  tervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény feladatainak ellátását, tevékenységével biztosítja az intézmény rendeltetésszerű és gazdaságos működését,

- 711  közreműködik a feladatkörébe tartozó kapcsolatos döntések végrehajtásában. A magasabb vezetői megbízás időtartama: A megbízás kezdő napja: A megbízás megszűnésének időpontja:

testületi, polgármesteri döntésekkel 5 év 2014. január 1. 2018. december 31.

Képesítési és egyéb feltételek:  magyar állampolgárság vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával való rendelkezés, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz,  büntetlen előélet,  a pályázó nem állhat muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban és közművelődési intézményben végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,  szakirányú egyetemi végzettség és szakképzettség a vonatkozó MKM. rendelet melléklete szerint,  tárgyalásszintű idegennyelv-ismeret,  a végzettségnek és szakképzettségnek és egyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő jogviszonyban legalább öt éves szakmai gyakorlat,  kiemelkedő szakirányú tudományos tevékenység végzése. Juttatások, illetmény: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény végrehajtásáról a művészeti, közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései az irányadóak. A pályázat benyújtásának formája: írásban, zárt borítékban A pályázathoz csatolni kell:  az intézmény vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programot,  szakmai önéletrajzot  képesítést igazoló hiteles oklevélmásolatot,  büntetlen előéletet igazoló 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,  az előírt szakmai gyakorlat meglétének hitelt érdemlő igazolása,  tudományos publikációs jegyzék,  nyilatkozat arról, hogy nem áll muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban és közművelődési intézményben végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,  a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul,

- 712  nyilatkozat arról, hogy az állás elnyerése vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

esetén

eleget

tesz

A pályázat benyújtásának határideje: a https://kozigallas.gov.hu internetes oldalon történő közzétételtől (2013. szeptember 23.) számított 30 nap. A pályázat benyújtásának helye és módja: A pályázatot 1 eredeti példányban Mátészalka Város Polgármesterének (Szabó István Mátészalka Város Polgármestere 4700 Mátészalka, Hősök tere 9.) címezve, zárt borítékban kell benyújtani. A borítékon kérjük feltüntetni: „Pályázat a Szatmári Múzeum igazgatói álláshelyére” A pályázat elbírálásának határideje: A pályázatot – a Kjt-ben előírt bizottsági véleményezés után - a véleményezési határidő lejártát követő első rendes ülésén bírálj el a Képviselő-testület. A Képviselő-testület döntéséhez előzetesen az Emberi Erőforrások Miniszterének véleményét ki kell kérni. A pályázati kiírás közzétételének helye: A Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapja (www.közigallas.hu ), valamint a www.mateszalka.hu honlapon. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Dávidné Szabó Aranka nyújt a 06/44 501-396-os telefonszámon. Határidő ( a pályázat megjelenítésére): 2013. szeptember 23. Felelős: dr. Takács Csaba jegyző

Szavazás Tárgya: a Szatmári Múzeum igazgatói pályázatának kiírására Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 10 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 10 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 16.67 Összesen 12 100.00 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Katona Péter Távol -

- 713 Tárgy: (7. tsp) Előterjesztés Deák Tibor és Kópis Jánosné kérelméről Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági Vélemények DR. SZONDI ZITA Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 3 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. OLÁH ANDRÁS A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 4 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. A napirendi ponthoz kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 9 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 143/2013. (IX.12.) Kt. számú HATÁROZATA Deák Tibor és Kópis Jánosné kérelméről A Képviselő-testület 1. értékesítésre jelöli ki az önkormányzat tulajdonát képező, mátészalkai, 1659 helyrajzi számú, 559 m² területű, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megjelölésű ingatlant Deák Tibor és Kópis Jánosné 4700 Mátészalka, Alkotmány u. 19. 4/13. szám alatti lakosok részére; 2. a mátészalkai 1659 helyrajzi számú ingatlan vételárát 6.900.000,-Ft összegben határozza meg; 3. a csereingatlanként felajánlott mátészalkai 2812/27/A/69 helyrajzi számú, természetben Mátészalka, Alkotmány u. 19. 4/13. szám alatti lakás értékét 5.200.000,-Ft összegben állapítja meg, 4. a két ingatlan közötti értékkülönbözet összegét 1.700.000,-Ft fogadja el,

- 714 -

5. hozzájárul a vételár különbözet alábbi ütemezés szerint történő megfizetéséhez:  Deák Tibor és Kópis Jánosné 1.400.000 forintot az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg fizet meg az önkormányzat részére,  a vételár fennmaradó részét, azaz 300.000 forintot 4 egyenlő részletben fizeti meg az eladó részére. Az első részlet esedékessége a szerződés aláírásának dátumától számított 6. hónap. Az utolsó részlet esedékessége az adásvételi szerződés aláírásának dátumától számított 2 év. 6. vételárhátralék biztosítására jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését határozza meg, 7. felhatalmazza Mátészalka Város polgármesterét az adásvételi szerződés aláírására. Határidő: 2013. október 31. Felelős: Szabó István polgármester Szavazás Tárgya: Deák Tibor és Kópis Jánosné kérelméről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 9 90.00 75.00 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 1 10.00 8.33 Szavazott 10 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 16.67 Összesen 12 100.00 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Katona Péter

Távol -

Tárgy: (8. tsp) Beszámoló a Mátészalkai Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeletének tevékenységéről Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve

- 715 Bizottsági Vélemények DIENES BÉLA A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangú szavazással elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. Kérdések KÖVENDY ZSOLT Véleménye szerint célszerű lenne az üdülőövezetre is kiterjeszteni a közszolgáltatások egy részét. A külterületeken is rengeteg hulladék halmozódik fel. Kérdése, hogy a két közterület-felügyelő személye elégséges-e arra, hogy az illegális szemétlerakást megakadályozza, tekintettel arra, hogy 1 fő közülük általában az irodában tartózkodik? Van-e olyan elképzelése az önkormányzatnak, hogy a közterület-felügyelők létszámát növeli? SZABÓ ISTVÁN A kérdésre válaszolva elmondja, hogy a közterület-felügyelet tevékenységéről szóló beszámolót követően fog elkészülni a közterület fejlesztésére irányuló javaslat, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzat érvényt szerezzen a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletben foglaltaknak. Ami a közszolgáltatások, kiterjesztését illeti az üdülőövezetekre, elmondja, hogy Mátészalkán nincs üdülőövezet, a régi zárt kertekre vonatkozóan pedig nincs lehetőség a közszolgáltatások kiterjesztésére, sem anyagi, sem jogszabályi lehetőség nincs rá. Ezekben a zárt kertekben speciális törvények által körülírt területhasználati és építési követelmények vannak. Nem lehet úgy kezelni, mint egy lakóövezetet, amely rendeltetése szerint lakáscélú építményeket tartalmaz, ahol egyértelműen biztosítani kell a közszolgáltatások elérhetőségét. DR. TAKÁCS CSABA Pontosításként elmondja, hogy a közterület-felügyelők együtt vannak kint a város területén, kivéve ügyfélfogadási napokon, ami hetente két délelőttöt jelent. A közterület-felügyelet létszámának növeléséről szóló javaslat a következő képviselő-testületi ülésre készül el.

- 716 A napirendi ponthoz több kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 144/2013. (IX.12.) Kt. számú HATÁROZATA Beszámoló a Mátészalkai Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeletének tevékenységéről A Képviselő-testület -

A Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeletének tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadja Felhatalmazza a Polgármestert arra, hogy a közterület-felügyelők javaslatait is figyelembe véve a Képviselő-testület szeptemberi ülésére készítsen előterjesztést a közterület-felügyelet fejlesztésére, esetleges átalakítására vonatkozóan.

Határidő: 2013. szeptember 30. Felelős: polgármester

Szavazás Tárgya: a Mátészalkai Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeletének tevékenységéről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 10 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 10 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Tárgy: (9.tsp) Előterjesztés a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények konyhájának és gazdasági szervezetének átszervezéséről Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve

- 717 Bizottsági Vélemények OLÁH ANDRÁS A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és 3 igen 1 nem szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. Kérdések KÖVENDY ZSOLT Kérdése, hogy milyen szakmai okok indokolták ezt az előterjesztést? SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy minden más önkormányzati intézmény konyhájának a működtetése a VIGASZ irányítása alatt áll. A bölcsőde épületében működő konyhaegység a szociális étkeztetést látja el. A különállásnak eddig sem volt különösebb oka, talán inkább csak méretbeli okok. Az intézményi átszervezéseket követően úgy gondolja, hogy minden tekintetben ésszerű, hogy a gazdálkodási feladatok tekintetében már megkezdett folyamat befejeződjön, és ezt a feladatkört az intézmények körében egységesen a Városi Intézmények Gazdasági Szervezete lássa el. Véleménye szerint inkább azt a kérdést kellene feltenni, hogy mi indokolná a továbbiakban ennek az intézménynek a különállását? OLÁH ANDRÁS Kérdése, hogy bevonásra került-e az érintett intézmény a döntés előkészítésbe illetve történt-e ilyen irányú egyeztetés? SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy nem volt egyeztetés, de a korábbi döntések vonatkozásában sem voltak, mert minden intézmény vonatkozásában tulajdonosi döntés született. A képviselő-testület ilyen típusú döntését, - hogy a szakmai önállóság mellett a gazdálkodást, az épület fenntartás illetve a konyhaműködtetési feladatokat más szervezet lássa el - vélhetően egyetlen intézményvezető sem támogatta volna. Az egységes átszervezéssel az intézményi gazdálkodás fenntartói és tulajdonosi szempontból sokkal átláthatóbbá, racionálisabbá és ellenőrizhetőbbé vált. Így például az adott intézmények költségvetésének a megtervezésénél az intézményvezető felelőssége és feladata a szakmai

- 718 tevékenység kereteinek és feltételeinek a meghatározására terjed ki, és a gazdálkodással kapcsolatos (pl.: épületvagyonnal való gazdálkodás) tevékenység a tulajdonos önkormányzatot terheli. OLÁH ANDRÁS Ha nem történt egyeztetés, akkor például honnan lehet azt tudni, hogy a 3 fő elégséges a gazdasági működés további biztosításához? SZABÓ ISTVÁN Válaszában elmondja, hogy ilyen irányú egyeztetés történt, mert a naprakész adatot az átszervezendő intézmény szolgáltatta. A feladatot befogadó intézménnyel egyeztetés történt arra vonatkozóan, hogy az általa ismert szervezeti kereten belül az átcsoportosítani szándékolt feladatok további zökkenőmentes ellátásához, milyen erőforrásokra tart igényt. Minden korábbi hasonló döntésnél hasonlóképpen döntött a képviselő-testület. A tulajdonos önkormányzatnak ilyen esetekben elvárásként fogalmazódik meg az, hogy a befogadó intézmény megtakarítást érjen el, vagyis ugyanazt a feladatot kevesebb erőforrást igényelve lássa el. Az átszervezéssel kapcsolatos döntés meghozatalának az a célja, hogy az intézmény beszerzései feladatainak ellátása gazdaságosabb és átláthatóbb legyen, mert a feladatokat így nem csak intézményi bontásban, hanem nemenkénti bontásban is a rendelkezésre álló erőforrásokkal tudja megoldani és kivitelezni. Hozzászólások OLÁH ANDRÁS A polgármester úr által elhangzott válaszokból kitűnik, hogy a rendszer átszervezése indokolt, pedig az előterjesztésben még csak az szerepel, hogy indokoltnak tűnik. Véleménye szerint azonban nem egy szerencsés helyzet az, amikor egy intézményen belül a takarítók és a karbantartók felett nem az intézményt használó rendelkezik utasítási joggal, ezért az átszervezésnek ezen részét mindenképpen átgondolásra javasolja. Nem gondolja azt, hogy a karbantartói és takarítói létszám átcsoportosításával vagy a gépkocsik más rendszerben történő nyilvántartásával költséghatékonyságot érnek el. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy az intézményvezetők általában azért szeretik a technikai dolgozókat, mert egyéb jellegű feladatokkal is meg lehet bízni őket.

- 719 A hatékonyság szakmai vonatkozásban értendő, és az átcsoportosítandó feladat ellátás egységéhez felhasználandó erőforrás mennyisége szempontjából hatékonyabb. Vitathatatlan az a tény, hogy kevesebb erőforrás szükséges, melyet lehet pénzben és emberi erőben is mérni, de az emberi erőnek is van költségvonzata. Az előterjesztés szándékosan nem tartalmaz becsült összeget, mert a döntést követően válhat konkréttá az ezzel kapcsolatos intézkedések végrehajtása, de az átszervezéssel kapcsolatos megtakarítás körülbelül egy 10-12 millió forint összegre tehető. A képviselő-testület korábbi döntéseinek is vannak költségkihatásai. Fontos a többletköltségek bevonása mellett a kiadások csökkentéséről is gondolkodni és dönteni, és ez az átszervezési döntés is ebbe a körbe sorolható. Azt gondolja, hogy az elmúlt évben megkezdett folyamat ezzel az intézménnyel befejezésre kerül. A Bölcsőde egy Európai Uniós pályázat keretében került felújításra és bővítésre, amely kizárta ezt a fajta átszervezést. Most, hogy letelt az 5 éves moratórium és megszűnt az erre vonatkozó tilalom, lehetőség nyílik arra, hogy ez az intézmény is bekerüljön ebbe a típusú átszervezésbe. KÖVENDY ZSOLT Azt gondolja, hogy ennek az intézménynek az ilyen irányú átszervezését semmi nem indokolja, mert nincs jelen az a kettősség, ami más intézmények esetében jelen volt. Nem tartja életszerűnek azt, hogy egy takarítónő 6 órában takarít a jelenlegi munkahelyén majd 2 órát egy másik intézményben. A jelenlegi létszámok olyan feszítettek, hogy erre nem mutatkozik lehetőség, ezért nem érti a logikáját ennek a döntésnek. A napi operatív tevékenységet segítő technikai dolgozók átcsoportosítása számára érthetetlen, mert véleménye szerint sokkal inkább az adott intézményhez tartoznak és segítik az ott folyó tevékenységet, mint a VIGASZ-hoz. Létszámát tekintve mindkét helyen ugyanaz a költségelem jelenik meg. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy Kövendy képviselő úr egy téves megközelítésből indul ki. A képviselő-testület a többi intézménnyel kapcsolatos átszervezési döntéseit is korábban hozta meg, mint hogy az állami fenntartás mellett a működtetésről dönteni kellett volna. Ez az indokolás illetve megközelítés nem releváns, mert a fenntartói és működtetői feladatok január 1-én történő szétválasztását jóval megelőzően hozta meg a képviselő-testület az átszervezéssel kapcsolatos döntéseit, mint ahogyan a működtetés és a fenntartás elvált volna egymástól. Ha ez mégis így lett volna, akkor sem változott volna semmi abban a tekintetben, hogy a működtetői feladatok és a szakmai feladatok jól elválaszthatóak egymástól.

- 720 Elmondja, hogy itt nem arról van szó, hogy „egy takarítónő seprűvel és vödörrel szaladgál egyik intézményből a másikba”, mert a munkavégzésének a helye nem változik, csak nem fog egyéb más feladatokat is elvégezni. A takarítói létszám a takarítói feladatok ellátására lesz szabva és nem azt figyelembe véve lesz meghatározva, hogy a takarítónőnek esetleg egyéb feladatokat is el kell látni. DR. SZÁSZI ISTVÁN Arra kér minden intézményvezetőt, ha azt tapasztalja, hogy nem az együttműködési megállapodásnak megfelelő a feladatellátás az adott intézményben, azt jelezzék a VIGASZ vezetője részére. Elmondja továbbá, hogy a tanévkezdés előtt végiglátogatták az intézményeket a nyári takarítást követően és háromból két intézményben azt a választ kapták, „hogy ilyen alaposan még egyik évben sem valósult meg a nyári takarítás, mint az idei évben”. Azt gondolja, ha egységes feladatellátás van egy egységes feladatellátó csoportban, akkor a feladat ellátása is hatékonyabban működik. Módosító Indítvány KÖVENDY ZSOLT Módosító indítványként javasolja, hogy a 2 fő karbantartó és az 5 fő takarító esetében a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények létszámkeretében maradjanak, azaz 125 helyett nem 105, hanem 112 fő legyen az Egyesített Szociális Intézmények létszámkerete, azaz 7-tel több, mint ami a határozat-tervezetben szerepel. SZABÓ ISTVÁN Azt gondolja, ha a korábbi döntésekkel szemben a képviselő-testület következetes akar maradni, akkor ez a módosító indítvány nem támogatható. A képviselő-testület 2 igen 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett nem támogatta a módosító indítványt.

- 721 Szavazás Tárgya: módosító indítványról Eredménye Voks: Igen 2 Nem 3 Tartózkodik 5 Szavazott 10 Nem szavazott 0 Távol 2 Összesen 12 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol

Szav% 20.00 30.00 50.00 100.00

-

Össz% 16.67 25.00 41.66 83.33 0.00 16.67 100.00 Katona Péter

Távol -

A napirendi ponthoz több kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 8 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 145/2013. (IX.12.) Kt. számú HATÁROZATA A Városi Intézmények Gazdasági Szervezete létszámkeretének megemeléséről A képviselő-testület 1. A Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények étkeztetési, pénzügyi, gazdasági, számviteli, valamint karbantartási, takarítási feladatainak átszervezését határozza el. 2. Ezen feladatok ellátásával 2013. október 1-től a Városi Intézmények Gazdasági Szervezetét bízza meg. 3. A Városi Intézmények Gazdasági Szervezetének 2013. évi engedélyezett 72,5 fős létszámkeretét 2013. október 1-től 88,5 főben határozza meg, ezzel együtt a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények 2013. évi engedélyezett 125 fős létszámkeretét 2013. október 1-től 105 főben állapítja meg. 4. Felhatalmazza a VIGASZ vezetőjét a Együttműködési megállapodás megkötésére.

feladatellátásra

vonatkozó

- 722 5. Felkéri a Polgármesteri Hivatal jegyzőjét és az érintett intézmény vezetőjét, hogy az átszervezéssel összefüggő munkáltatói intézkedéseket – a jogszabályi előírások betartásával – saját hatáskörben tegyék meg. Határidő: 2013. október 1. Melléklet a 145/2013. (IX.12.) Kt. számú határozathoz INTÉZMÉNYEK 2011. ÉVI ÁLLÁSHELYEINEK ÁTSZERVEZÉSE

Intézmény neve

Engedélyezett álláshelyek száma (fő)

Átszervezésre kerülő álláshe-lyek száma (fő)

Az átszervezést követően kialakuló álláshelyek száma (fő)

Átszervezésre kerülő álláshelyek

2 fő szakács Négy Évszak Óvoda

92

10

82

7 fő konyhai kisegítő 1 fő karbantartó 1 fő élelmezésvezető

Képes Géza Általános Iskola

2 fő szakács 52,5

8

44,5 4 fő konyhai kisegítő 1 fő karbantartó

Móricz Zsigmond Tehetségfejlesztő és Általános Iskola

1 fő konyhai kisegítő 45

2

43

1 fő karbantartó 1 fő rendszergazda 1 fő szakács

Esze Tamás Gimnázium

1 fő konyhai kisegítő 67,5

7

60,5 1 fő karbantartó 4 fő gazdasági dolgozó

Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium

1 fő élelmezésvezető 295,5

26

269,5

3 fő szakács 5fő konyhai kisegítő

- 723 6 fő gazdasági dolgozó 11 fő karbantartó VIGASZ

11

53

64

Szavazás Tárgya: a Városi Intézmények Gazdasági Szervezete létszámkeretének megemeléséről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 8 80.00 66.66 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 2 20.00 16.67 Szavazott 10 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 16.67 Összesen 12 100.00 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Katona Péter Távol A képviselő-testület 7 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 146/2013. (IX.12.) Kt. számú HATÁROZATA a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézményekben létszámcsökkentés végrehajtásáról A képviselő-testület 1. az önkormányzat a fenntartásában lévő intézményei létszámhelyzetének és az intézmények közötti tervezhető létszám- és álláshely-átcsoportosítás lehetőségét felülvizsgálta. A felülvizsgálat során megállapította, hogy az intézmények közötti további létszám- és álláshely- átcsoportosításra nincs lehetőség.

- 724 2. a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények konyhájának és gazdasági szervezetének átszervezésével összefüggésben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés b.) pontja alapján 4 fő közalkalmazotti álláshely megszüntetésével járó végleges létszámcsökkentést határoz el 2013. október 1-től. 3. a végleges létszámcsökkentéssel érintett munkavállalókra vonatkozóan ezennel kinyilatkozza, hogy az igénylő fenntartói körén belül – az önkormányzat költségvetési szerveinél és polgármesteri hivatalánál - a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken, vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az igénylő fenntartói körén kívüli munkáltatónál a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyen foglalkoztatottak jogviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli foglalkoztatására nincs lehetőség, továbbá a megszüntetett álláshelyeket legalább 5 évig nem állítja vissza, kivéve, ha – önkormányzati rendeleten kívül - jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik. 4. a létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri hozzájárulásra vonatkozó pályázat benyújtását – a Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságán keresztül – a Belügyminisztériumhoz j ó v á h a g y j a. Határidő: 2013. december 31. Felelős: Szabó István polgármester

5. f e l k é r i a Polgármesteri Hivatal jegyzőjét és az érintett intézmény vezetőjét, hogy a létszámleépítéssel összefüggő munkáltatói intézkedéseket a jogszabályi előírások betartásával - saját hatáskörben tegyék meg.

Szavazás Tárgya: a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézményekben létszámcsökkentés végrehajtásáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 7 70.00 58.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 3 30.00 25.00 Szavazott 10 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 16.67 Összesen 12 100.00 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Katona Péter Távol -

- 725 A képviselő-testület 7 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 147/2013. (IX.12.) Kt. számú HATÁROZATA Városi Intézmények Gazdasági Szervezet alapító okiratának módosításáról A Képviselő-testület A Városi Intézmények Gazdasági Szervezet Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testületének 110/2013. (VI. 27.) Kt. számú határozatával elfogadott alapító okiratát az 1. számú melléklet szerint módosítja, és elfogadja a 2. számú mellékletben szereplő egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot. Határidő : 2013. október 1. Felelős: Szabó István polgármester Határozat-tervezet 1. sz. melléklete Alapító okiratot módosító okirat A Városi Intézmények Gazdasági Szervezet Mátészalka Város Önkormányzat Képviselőtestületének 110/2013. (VI. 27.) Kt. számú határozatával 2013. június 27-én kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 8.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm. rendelet 5.§ (1)-(2) bekezdése szerinti tartalommal az alábbiak szerint módosítja: 1. Az alapító okirat 11.) pontja helyébe az alábbi szöveg lép: Az intézmény gazdálkodási besorolása: .

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

A költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Az alaptevékenységét önállóan látja el.

- 726 Ellátja: - a Négy Évszak Óvoda, - a Képes Géza Városi Könyvtár, - a Szatmári Múzeum - a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági, számviteli feladatait az alapító szerv által jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján. Ellátja: - a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola, - a Képes Géza Általános Iskola, - a Móricz Zsigmond Magyar - Angol Kéttannyelvű Általános Iskola, - az Esze Tamás Gimnázium, - és a Sportcsarnok - működtetésével kapcsolatos feladatokat. Ellátja: - Mátészalka Város területén a szociális, a köznevelési és közoktatási intézményekben a közétkeztetési feladatokat Záradék: Az alapító okiratot módosító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel lép hatályba. Az alapító okiratot módosító okiratot Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete 147/2013. (IX.12.) Kt. számú határozatával hagyja jóvá.

Szavazás Tárgya: Városi Intézmények Gazdasági Szervezete alapító okiratának módosításáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 7 70.00 58.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 3 30.00 25.00 Szavazott 10 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 16.67 Összesen 12 100.00 Megjegyzés: Dankai Tamás Távol Katona Péter Távol -

- 727 BEJELENTÉSEK KÖVENDY ZSOLT Kérdése, hogy a „G” projekt kivitelezője irányában az önkormányzat milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a jogosulatlanul elutalt előleg összegét visszaszerezze? Az önkormányzat érdekeit szem előtt tartva a feltett kérdésére írásbeli választ kér. Azt gondolja, hogy a projekt befejezése érdekében fontos lenne, hogy ez az összeg mielőbb visszakerüljön az önkormányzathoz. Másik felvetése kapcsán elmondja, hogy az elmúlt időszakban a Területi Kórház régi épületének sorsáról bizonytalan hírek terjedtek el. Nem hivatalos forrásból lehetet hallani egyfajta pályázati lehetőségről, melynek keretében ennek az épületnek a sorsa „megpecsételődni” látszik. Ezzel kapcsolatosan egy tiltakozás is elindult a városban. A tiltakozást kezdeményező civilek megcélozták a képviselő-testületet is, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ennek az épületnek a sorsa a jövőben is biztosítva legyen és, hogy ne kerüljön sor a lebontására. Ő maga is csatlakozott ehhez a tiltakozó megmozduláshoz. A városlakók semmi érdemi információt nem kaptak a kórházban lezajlott változásokról, és az épülettel tervezett pályázati tervekről sem, ezért tájékoztatást kér a kórház régi épületének sorsát illetően. SZABÓ ISTVÁN Felmerült benn a kérdés, ha Kövendy képviselő úrnak nincsenek információi, akkor mi alapján csatlakozott a tiltakozó mozgalomhoz? Az üggyel kapcsolatosan elmondja, hogy a Területi Kórháznak a város már nem a fenntartója, mert valamennyi magyarországi kórházat állami tulajdonba vettek, de ez a tény Kövendy képviselő úr előtt is ismert. Az ingatlanok vonatkozásában is tulajdonjog illeti meg a Magyar Államot, az állam tulajdonolja azokat az ingatlanokat, amelyek Magyarországon a fekvőbeteg ellátást szolgálják, és az ezzel kapcsolatos tulajdonosi döntéseket is Magyar Állam illetve annak képviseletében a GYEMSZI hozza meg. Az állami tulajdonba vételnek egy nem titkolt célja és szándéka, hogy az egészségügyben egységes elvek alapján, egységes szakmai és gazdálkodási szempontok meghatározása mellett legyen egy kormányzati szaktárca felügyelete alatt álló intézmény és feladatellátó hálózat. A képviselő-testület munkatervében is szerepel, hogy a képviselő-testület felkéri a kórház vezetőjét, hogy a kórházban lezajlott változásokról, a fekvőbeteg ellátás aktuális kérdéseiről és tapasztalatairól készítsen tájékoztatót. A tájékoztatás már nem mint tulajdonosnak, hanem a mátészalkai egészségügy iránt érdeklődőknek szólna.

- 728 Az eltelt időszakban a város főépítészével együtt közösen tájékozódtak és a Kövendy képviselő úr által említett pályázat szakmai és építészeti megfogalmazóival is folytattak arra irányuló egyeztetéseket, hogy az 1929 és 1932 között épült kórház épület megmenthető-e, építészeti, orvos és fekvőbeteg ellátás szakmai szabályai mellett. Ezeknek az egyeztetéseknek a keretein belül születtek építészeti ötletek, de van egy szakmai meghatározottság is. Az elmúlt időszakban hatályba lépő szakmai minimum feltételek nagyon meghatározzák a különböző szakmák, szakterületek ellátásának kereteit. Ezeknek a feltételeknek a meglétét az erre hivatott szervezetek ellenőrzik és számon is kérik a kórházak működtetőjétől illetve tulajdonosától. Rossz a kérdés feltevése akkor, amikor azt kérdezik, hogy meg lehet-e, ezt az épületet menteni. Azt gondolja, hogy ehhez a kérdéshez hozzátartozik az a kérdés is, hogy meg kell-e menteni a mátészalkai fekvőbeteg ellátást illetve a mátészalkai kórházat. Lényeges kérdés, hogy mi fontosabb az épületnek a funkciója vagy az épületnek a múltja és a léte? Azt gondolja, hogy amikor megoldásokat keresnek akkor sem egyik, sem másik szempontrendszer nem követelheti ki magának a kizárólagosságot. Mátészalkán a XXI. századnak, a városban és a környéken élő lakosság érdekeit és biztonságát szolgáló színvonalas fekvőbeteg illetve járóbeteg szakellátást kell nyújtani. Ez az elsődleges kérdés. Azt gondolja, hogy polgármesterként és felelősen gondolkodóként is elsődlegesen ezt a funkciót illetve hivatást kell előtérbe helyezze. Ezért a kórházét az önkormányzat évek óta küzd. Korábban volt olyan szándék is, hogy Mátészalkán ne is legyen kórház. 2006-ban, amikor a súlyponti kórházak kijelölésére került sor a fehérgyarmati kórház lett a súlyponti kórház és a mátészalkai kórházat a fióktelephelyévé akarták nyilvánítani, illetve erőforrásait átcsoportosítani a fehérgyarmatihoz. A történelem is azt mutatja, hogy Fehérgyarmaton előbb volt kórház. Azt gondolja, hogy felelős döntéseket kell hozni, és aki a döntést hozza az a fekvőbeteg ellátást és a gyógyító tevékenységnek az elsődlegességét tekinti. OLÁH ANDRÁS Elmondja, hogy a probléma forrása az, hogy hivatalos formában nem jelent meg tájékoztató a kórház régi épületének sorsával kapcsolatban. Véleménye szerint az épület a statikai szempontoknak megfelel és inkább épületgépészeti szempontokból kellene átvizsgálni és felújítani. Álláspontja szerint egy régi épületet is fel lehet újítani úgy, hogy az modern legyen.

- 729 SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy az előzőekben elhangzott véleménye sem számít hivatalos véleménynek. Csak a rendelkezésére álló információt és a saját nem hivatalos véleményét tudja elmondani. Az önkormányzat nem tulajdonosa és nem is fenntartója a kórháznak. A véleményét igyekezve minden figyelembe vehető szempontot próbálja kialakítani, és nem érzelmi alapon megközelíteni ezt a kérdést. Polgármesterként minden szempontot figyelembe kell vennie. Magánemberként talán lenne lehetősége érzelmi alapon megfogalmazni véleményt, de nem lehet kiragadni ebből a kérdéskörből csak egyetlen problémát. Az egészségügyre fordítható pénzek „kasszája” egy zárt kassza. Azt kell alaposan végiggondolni, hogy ebből a kasszából mennyi pénz kerül a gyógyítást szolgáló állandó költségekre (fűtés, épület fenntartás), és mennyit lehet eszközökre gyógyszerre és a szakdolgozók bérére fordítani. Egy múltszázad elején épült 4-4,5 méteres belmagasságú rossz épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező, beteg utak szempontjából szervezhetetlen épületben, mennyibe kerülnek ezek az általános költségek, és mennyi pénzt vesznek el az effektív konkrét gyógyító munkától, a napi gyógyítást szolgáló kiadásoktól. A mérlegeléskor félre kell tenni az érzelmi szempontokat. A kórház épületeknek nem a szépsége a fontos, hanem az alacsony költséggel való üzemeltetése. A lényeg az, hogy az épület üzemeltetési költsége minél kevesebb összeget vegyen el a gyógyító tevékenységtől. A betegút és a gyógyítás helyszínei a lehető legrövidebb időn belül a legrövidebb úton legyenek megközelíthetőek. A pavilon rendszerű kórházi épületek, amelyek Mátészalkán az elmúlt évtizedekben az akkor első és egyetlen kórházépületet követően épültek, a magas költséggel fenntartható és rosszul szervezhető beteg utakat eredményező kórházépítés. Ezt próbálják kiküszöbölni a tömbkórházak létrehozásával. A kisvárdai kórház nem egy szép épület, de minden egyben található így nem kell a beteget kivinni a különböző vizsgálatok elérése érdekében az épületből. A kisvárdai kórház egy gazdaságilag is jól működtethető kórház. Az állami fenntartásba is tartalékokkal adták át. OLÁH ANDRÁS A Váci Mihály út és a Hajdú u. között található park rossz állapotára hívja fel a figyelmet. A parkban található kilenc padból egy sem használható, és véleménye szerint nem nagy költséget jelentene a rendbetételük. A Keleti lakótelepen lévő salakpályát zöld növényzet borítja valamint a labdafogó háló rossz állapota már szinte használhatatlanná teszi a pályát.

- 730 A műfüves pályánál az egyik kerítéselem elmozdult a helyéről és szükségesnek tartaná a visszahelyezését a helyére. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy az elmúlt napokban a műszaki iroda vezetőjével a helyszínen is megnézték a műfüves pálya kerítését és azt tapasztalták, hogy nem egy hanem öt kerítéselem van elmozdulva. Keresik annak lehetőségét is, hogy az öltözőket használhatóvá tegyék. A kerítés az oktalan rongálás áldozata. Öt kerítéselem javíthatatlanul tönkre lett téve, de ahogyan a pótlásra álló forrást az önkormányzat előteremti, a kerítéselemeket pótolni fogják. A köztéri padok rossz állapota egy folyamatosan fennálló probléma, és a Városfejlesztési Kft. kapacitásából kevés jut ennek a problémának a megoldására. DIENES BÉLA A Széchenyi u. 11. szám és a Széchenyi iskola épülete között a gépkocsik rendszeresen megállnak a közlekedő sávban, mert nincs leállósáv, ami azt a problémát okozza, hogy körülbelül 60 méteren keresztül egy nyomsávon lehet ezen az útszakaszon közlekedni, és ez a reggeli forgalomnál komoly problémát okoz. A Széchenyi István Általános Iskola vezetése már többször kérte és kéri is a szülőket, hogy a lehetőségekhez mérten a reggeli és délutáni időszakban a parkolás céljából a Penny Market parkolóját vegyék igénybe. Az elmúlt tanévben megvizsgálták ezt a helyzetet és felvetődött annak lehetősége, hogy egy időkorlátos megállni tilos vagy várakozni tilos tábla kerüljön elhelyezésre. Ez talán megoldásként szolgálhatna a problémára. Elmondja, hogy a Széchenyi Iskolába egyre többen járnak kerékpárral, ami nem veszélytelen, mert a Széchenyi út egy elég szűk és kanyargós útszakasz valamint az útra hajló fák beláthatatlanná teszik a kanyarokat. Véleménye szerint szükséges lenne egy szakembernek megvizsgálni, hogy hogyan lehetne ezt az utat kicsit biztonságosabbá tenni. A Széchenyi úton két gondozatlan lakatlan ingatlan előtt az elburjánzott zöld növényzet okoz problémát. Az egyik a Széchenyi u. 53. szám a másik pedig a Széchenyi u. 67. szám. Álláspontja szerint az önkormányzatnak fel kellene az ingatlanok tulajdonosait szólítani az ingatlan karbantartására, vagy esetleg közmunkásokkal elvégeztetni a feladatot és a költségeket kiszámlázni a tulajdonosoknak. A sok kiszáradt fa (meggyfa) is beleset veszély forrása a Széchenyi úton, ezért indokolt lenne a kivágásuk.

- 731 A Széchenyi Iskola előtt a járdasziget és az út között megtörtént a salakborítás, vélhetően remények szerint a szervizúton is hamarosan megtörténik a kátyúzás. Elmondja, hogy az iskolában a tanítás 1610 percig tart és a helyi járatú autóbusz, ami az Északi lakótelepre közlekedik már 1600 kor elindul. Kéri, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a helyi járat 15 perccel később induljon. Az Ifjúság téren lévő játszótér korábban körbe lett kerítve, de a kerítés feléről már hiányzik a drót. Ezt körülbelül egy évvel ezelőtt jelezték, akkor azt a választ kapták, hogy már meg van rendelve a szükséges anyag, de még azóta sem lett kijavítva. Ezen a játszótéren is problémát okoz, hogy több pad használhatatlan a hiányzó alkatrészek miatt, illetve vannak olyan kiszáradt fák is, melyeknek kivágása célszerű lenne. SZABÓ ISTVÁN Azt gondolja, hogy az időkorlátos tilalomnak a bevezetése nem járna eredménnyel, mert az iskolánál a tanórák megkezdése előtt, illetve befejezése után mintegy 20 percig tart ez a nagy forgalom. A Penny Market parkolójának használata részben megoldaná a parkolási problémát, de a reggeli „nagy rohanásban” a szülők igyekeznek minél közelebb megállni az iskola épületéhez és vannak olyanok, akik másra tekintett nélkül tartják fel a forgalmat ezen az útszakaszon. Meg lehet fontolni annak a lehetőségét, hogy esetleg az iskola környékén a zöld felületek helyett néhány parkolóhelyet lehetne létesíteni, de véleménye szerint ez sem jelentene annyi többletet ami megoldaná ezt a körülbelül 20 percig fennálló problémát. Kéri Dienes Béla képviselő urat, mint a Széchenyi István Általános Iskola igazgatóját, hogy a szülők körében próbálja meg elérni, hogy a gyerekek és a balesetveszélyes helyzetek elkerülése érdekében a szülőkkel próbáljanak a parkolási problémákra közösen megoldást találni. Az önkormányzat hatáskörén belül segítséget nyújt, és szívesen veszi a javaslatokat, ötleteket. Elmondja, hogy a városban a fák elöregedettek és rosszállapotúak, valamint a városi fák fajtájának összetételét tekintve is a megnövekedett agresszív városi környezetet nehezen tűrő faállomány van. Az önkormányzat az elmúlt időszakban egyre gyakrabban kényszerült rá arra, hogy fákat távolítson el a közterületekről. Az elöregedett fák közműveket veszélyeztetnek, járdákat tesznek tönkre, közlekedésbiztonsági szempontból is problémát okoznak, és az utóbbi időszak extrém időjárási körülményeit is nehezebben bírják.

- 732 Megtörtént a városban a faállomány felmérése, szakember véleményezi a fák állapotát, és a szakvélemény alapján egy a városfejlesztési Kft.-nek adott tulajdonosi hozzájárulást követően az önkormányzat árajánlatot kér a fa kivágására. A kivágott fák pótlásra kerülnek, és az önkormányzat igyekszik olyan fatípust választani, amely a városi környezethez jobban tud alkalmazkodni. DR. SZONDI ZITA A kórházzal kapcsolatosan elmondja, hogy a szóban forgó pályázatnak a feltétele volt az a bizonyos struktúra váltás, amely 2012. júliusában meghatározásra került a kórház kapacitásait, fekvőbeteg osztályait illetően és elkezdett a mátészalkai kórház egy integrált működést a fehérgyarmati kórházzal. Ágazati szinten az volt a cél, hogy az egymás közelében lévő párhuzamos ellátásokat minél teljesebb mértékben felszámolják. Ennek következtében bizonyos fekvőbeteg osztályok átszervezésre kerültek Fehérgyarmat és Mátészalkán vonalán, ami adta a lehetőséget, hogy a mátészalkai kórház kihasználja azt a TIOP pályázatot, amely a kórház számára az elmúlt évekhez képest az egyetlen lehetőséget teremti meg a fejlődésre, fejlesztésre, mind infrastrukturális mind eszközberuházás tekintetében. Azt gondolja, hogy ennek a lehetőségnek a kihasználása életfontosságú mindenki számára, ezért mindenki azon dolgozik, hogy ez a pályázat sikeres legyen, és ennek következtében mind a szakmai színvonal, mind az eszközberuházás illetve a betegellátás komfortfokozata, hotelszolgáltatása a mai kor színvonalának megfelelővé váljon. A tiltakozó akció véleménye szerint is információ nélkül indult. Ez az információ azért nem is hangozhatott el nyilvánosan, mert pályázati időszak van, és a pályázat elbírálása folyamatban van, ezért nem lehet még kijelenteni és meghatározni annak a fejlesztési sorozatnak az ütemét, ami a pályázatban szerepel, mert hivatalos információ erről még nincs. A pályázat elbírálását követően minden szükséges információt, mind a kórházi dolgozóknak mind a lakosság számára meg fognak adni. Azt gondolja, hogy ezek figyelembe vételével kell akár mellé vagy akár ellenállni a tiltakozásnak, az egyik oldalon egy épületről lehet beszélni, míg a másik oldalon egy kórház hosszú távú jövőbeni működéséről, ami nem csak a költséghatékonyságot, de a színvonalat és a betegelégedettséget figyelembe véve lényeges. Kéri, hogy amíg a hivatalos információ el nem hangzik és a pályázat kihirdetésre kerül, legyen mindenki türelemmel.

- 733 DR. SZÁSZI ISTVÁN Szeretné felhívni a figyelmet a tiltakozók felellőségére, hiszen abban az esetben, ha Mátészalka számára kedvezőtlen döntés születik az ismertetett pályázaton, akkor oda kell állni az emberek elé és el kell ismerni, hogy :”igen, mi is bevertünk egy szöget ebbe a koporsóba”. A Hajdú u. pártalan oldalának elején gyakorlatilag megszűnt a közvilágítás mert a fák lombozatától nem látszanak a világítótestek. Kéri a műszaki irodától, hogy ezt vizsgálják meg, és mint a körzet képviselője akár lakossági fórum keretében tájékoztatja az ott lakókat a fa esetleges kivágásának szükségességéről. A Nagykárolyi útnak a Kálvin János Református Általános Iskolával szemben lévő szakaszán a gömb alakú világítótestek olyan alacsonyan ágaznak el, hogy a gyalogos közlekedést veszélyeztetik, valamint a mellette lévő épület kerítése több ponton omlik, ami balesetveszélyes. A Rákóczi út és Alkotmány út sarkán lévő telken körülbelül másfél méteres zöld növényzet van, és ez a probléma a Feketszegi úton is fennáll. Tudomása szerint az érintett tulajdonosok felszólítása már megtörtént. Kéri a probléma megoldását. A közutak mentén felgyülemlett por és az abban kinőtt gaz eltávolítására lenne szükség, mert a csapadékos idő beköszöntével akadályozza a csapadékvíz elfolyását. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy a soron következő képviselő-testületi ülés előreláthatólag október 10-én lesz. A napirendhez több kérdés, hozzászólás nem volt. A polgármester úr az ülést 15.18 órakor bezárta.

k.m.f. Szabó István polgármester

Dr. Takács Csaba jegyző