TÁJÉKOZTATÓ a Magyarország területén való szolgáltatásnyújtás feltételeiről
2015.
TARTALOMJEGYZÉK
A tájékoztatóról röviden ................................................................................................................................ ..5 1. Fejezet: Az egyes pénzügyi ágazatok működésére vonatkozó jogszabályok és normák I. Közös rendelkezések ........................................................................................................................... ..9 II. Az egyes ágazatokra vonatkozó különös rendelkezések ................................................................... 11 2.1. Pénzügyi intézmények, pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények ............................................................................................................................ 11 2.2. Befektetési vállalkozások .................................................................................................. 12 2.3. Biztosítók, biztosításközvetítők ........................................................................................ 13 2.4. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények ................................................................ 15 2. Fejezet: Fióktelepek működésére, valamint a fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarország területén végzett tevékenység felügyeletére, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályok I. Fióktelep működésére vonatkozó általános szabályok....................................................................... 16 II. Pénzpiac ............................................................................................................................................. 17 2.1. Hitelintézeti fióktelepek .................................................................................................. 17 2.1.1. A tagállami hitelintézet magyarországi fióktelepének belső szabályzatai ............... 17 2.1.2. Az MNB felé teljesítendő egyéb bejelentési/engedélyeztetési és adatszolgáltatási kötelezettségek .................................................................................................................. 18 2.1.3. Betétvédelem ........................................................................................................... 19 2.2. Pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fióktelepei ..... 20 2.2.1. A tagállami pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények magyarországi fióktelepének belső szabályzatai .......................................... 20 2.2.2. Az MNB felé teljesítendő egyéb bejelentési/engedélyeztetési és adatszolgáltatási kötelezettségek .................................................................................................................. 21 2.3. A központi hitelinformációs rendszer ............................................................................... 21 III. Tőkepiac ............................................................................................................................................ 22 3.1. Befektetési vállalkozások fióktelepei ............................................................................... 22 3.1.1. A tagállami befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepének belső szabályzatai ........................................................................................................................ 23 3.1.2. Az MNB felé teljesítendő egyéb bejelentési/engedélyeztetési és adatszolgáltatási kötelezettségek .................................................................................................................. 23 3.2. Befektető-védelmi Alaphoz (BEVA) való csatlakozás ........................................................ 24 IV. Biztosítási piac .................................................................................................................................. 24 4.1. Biztosítói, biztosításközvetítői, szaktanácsadói fióktelepek működésére vonatkozó egyes szabályok ................................................................................................................................ 24 4.2. A biztosító, illetve biztosításközvetítő magyarországi fióktelepének pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzata.............................................. 25 4.3. A biztosító magyarországi fióktelepének szerződési feltételei ......................................... 25 4.4. Tagállami biztosító, független biztosításközvetítő és szaktanácsadó fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarország területén végzett tevékenységének felügyelete ............................................................................................................................... 25 4.5. Az MNB felé teljesítendő egyéb bejelentési kötelezettség .............................................. 25 2
4.6. Biztosítási adó ................................................................................................................... 26 4.7. Különös szabályok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körében ............................ 26 4.8. A külföldi biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó magyarországi képviselete ....... 27 V. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények ................................................................................. 27 5.1. Alkalmazandó társadalombiztosítási és munkajogi jogszabályok .................................... 28 5.1.1. Tagsági jogviszony a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe ...................... 28 5.1.2. A tag által vállalt kiegészítés szabályai ..................................................................... 31 5.1.3. Kollektív szerződés ................................................................................................... 31 5.1.4. Egyenlő bánásmód követelménye ........................................................................... 31 5.1.5. Kifizetés időpontja ................................................................................................... 32 5.1.6. A nyugdíjszolgáltatás ................................................................................................ 32 5.1.7. Nyugdíjkorhatár ....................................................................................................... 32 5.1.8. A munkaügyi vita ...................................................................................................... 34 5.2. A tagok részére nyújtott tájékoztatás .............................................................................. 35 5.3. Befektetési szabályok ....................................................................................................... 36 5.4. A nyugdíjkonstrukció leírása ............................................................................................ 38 5.5. A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti felügyelet ................................................................... 39 3. Fejezet: Fogyasztóvédelmi rendelkezések I. Közös rendelkezések ........................................................................................................................... 40 1.1. A távértékesítés közös szabályai ...................................................................................... 40 1.2. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályok ............................... 43 1.3. A panaszügyintézés közös szabályai ................................................................................ 45 1.4. A fogyasztói igény- és jogérvényesítés közös szabályai ................................................... 48 1.5. Hirdetésre vonatkozó közös szabályok ............................................................................. 49 1.6. A jogosulatlan tevékenységre vonatkozó közös szabályok .............................................. 52 1.7. A bírságbevételre vonatkozó közös szabályok ................................................................. 53 II. Az egyes ágazatokra vonatkozó különös rendelkezések ................................................................... 54 2.1. Pénzpiac ........................................................................................................................... 54 2.1.1. Üzletszabályzat ........................................................................................................ 54 2.1.2. Tájékoztatás ............................................................................................................. 56 2.1.3. Hirdetési szabályok .................................................................................................. 61 2.1.4. Titok és adatvédelem ............................................................................................... 62 2.1.5. Ügyfélkövetelések védelme, az OBA ....................................................................... 62 2.1.6. Egyes szerződésekre vonatkozó szabályok .............................................................. 63 2.2. Tőkepiac ........................................................................................................................... 65 2.2.1. Üzletszabályzat ........................................................................................................ 65 2.2.2. Tájékoztatás ............................................................................................................. 68 2.2.3. A fogyasztói igény- és jogérvényesítés .................................................................... 78 2.2.4. Hirdetési szabályok .................................................................................................. 78 2.2.5. Titok- és adatvédelem .............................................................................................. 78 2.2.6. Ügyfélkövetelések védelme .................................................................................... 79 2.2.7. Egyes szerződésekre vonatkozó szabályok .............................................................. 80 2.2.8. Közvetítő igénybevétele ........................................................................................... 80 2.3. Biztosítás .......................................................................................................................... 81 2.3.1. Szerződési feltételek ............................................................................................... 81 2.3.2. Tájékoztatás ............................................................................................................. 82 2.3.3. Fogyasztói igény és jogérvényesítés ……………………………………………………………………..87 3
2.3.4. Titok- és adatvédelem .............................................................................................. 88 2.3.5. Ügyfélkövetelések védelme .................................................................................... 95 2.3.6. Egyes szerződésekre vonatkozó szabályok .............................................................. 95 Mellékletek 1. számú melléklet – General good szabályok a pénz- és tőkepiaci területen ..................................... 97 2. számú melléklet – General good szabályok a biztosítási területen .................................................. 107
4
A TÁJÉKOZTATÓRÓL RÖVIDEN A jogszabályi tájékoztató a Magyarországon fióktelepként vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében működni kívánó, az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában (EGT-állam) székhellyel rendelkező pénzügyi szervezetek számára készült. Célja – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – az új piacralépők számára a szolgáltatásnyújtás magyarországi feltételeiről való tájékoztatás, a magyar jogszabályi környezet megismertetése és a jogalkalmazás megkönnyítése. 2013. október 1. napjától a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (Mnbtv.) 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellátja az Mnbtv. 39. § (1) 1 bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét. A tájékoztató első fejezete a különböző pénzügyi ágazatok számára sorolja fel azokat a jogszabályokat és egyéb normákat, amelyekre különös figyelmet kell fordítania a szolgáltatását a magyar piacon nyújtani kívánó intézménynek. Megjegyzendő, hogy az MNB – illetve 2013. október 1. napját megelőzően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – által kiadott és jelenleg is hatályban lévő ajánlások nem tartoznak a jogi irányítás eszközrendszerébe, ebből következően a betartásuk sem kötelező, és az attól való eltérést az MNB nem szankcionálhatja. Az ajánlások legfontosabb célja az, hogy nyilvánosságra kerüljenek azok az elvárások, amelyekhez való igazodást az MNB indokoltnak tartja. Az ajánlások tartalmilag egy olyan jó gyakorlat leírását szolgálják, amelytől az egyedi intézmények pozitív irányban eltérhetnek, és a saját speciális kockázataiknak, szervezeti felépítésüknek, tevékenységüknek a legjobban megfelelő gyakorlatot, belső szabályozást alakíthatnak ki. A tájékoztatóban a jogszabályok, illetve a további normák a könnyebb áttekinthetőség érdekében jogszabálytípusok szerint vannak csoportosítva, de ezen felosztás természetesen nem fontossági sorrendet jelent, hiszen a fióktelepeknek és a határon átnyúló szolgáltatást végzőknek valamennyi normát be kell tartaniuk, amely a tevékenységüket érinti. A tájékoztató az általános felsorolást követően megjelöli azokat a jogszabályokat, melyek különös fontossággal bírnak az ágazat, majd egy-egy pénzügyi szervezet, illetve azok tevékenysége vonatkozásában. A tájékoztató a tevékenységek alapvető szabályait megállapító törvényeken túl kitér a tevékenység büntető- és polgári jogi környezetét meghatározó szabályokra, valamint ismerteti a fogyasztóvédelem alapjait. A tájékoztató felhívja a figyelmet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényre (Pmt.), amelynek rendelkezései kapcsán
1
Az Mnbtv. 39. § (1) bekezdésének megfelelően az MNB – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az Mnbtv. 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja: a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény, b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény, c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, d) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény, e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény, f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény, g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény, h) a tőkepiacról szóló törvény, i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény, j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény, k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény, l) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény, m) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (Kbftv.), n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (Vbit.), o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.), q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény, r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény, s) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.
5
megjegyezendő, hogy messzemenőkig figyelembe veszik a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK irányelv kívánalmait. Ugyanígy a korábbi, illetve a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvben szereplő, pénzmosással kapcsolatos rendelkezések (2013. június 30. napjáig az 1978. évi IV. törvény 303-303/C. §-a, illetve 2013. július 1. napjától a 2012. évi C. törvény 399-402. §-a) is figyelemmel van a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban 1990. november 8. napján kelt Egyezményben részes államok pénzmosással szembeni fellépését vizsgáló, a tagállamok kölcsönös értékelésének elvén működő szervezetek (FATF, Európa Tanács Moneyval PC-R-EV) értékelési gyakorlata során kialakult elvárásokra. Kiemelendő, hogy a pénzügyi szervezetek a fent megjelölt jogszabályokban előírt feladataik teljesítésére kötelesek belső szabályzatot készíteni, melyet – mint szakmai felügyeletet gyakorló szerv − az MNB hagy jóvá. Az MNB a pénzmosási szabályzat kidolgozásához mintaszabályzatokat készített, melyek – intézménytípusok szerinti bontásban – az MNB honlapján megtalálhatók. Az általánostól a különös felé haladva a tájékoztató a legfontosabb jogszabályok esetén szakaszonként pontosan meg is jelöli azokat a jogszabályhelyeket, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a pénzügyi tevékenység végzéséhez, melyek az adott tevékenység szabályozásának legfontosabb rendelkezései, így betartásukra különös figyelmet kell fordítani. A tájékoztató második fejezete a fióktelepek létesítésére, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza röviden, kitérve a fióktelep által készítendő belső szabályzatok körére, továbbá a fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarország területén végzett tevékenységek felügyeletére, az MNB felé teljesítendő bejelentési, engedélyezési, és adatszolgáltatási kötelezettségek ismertetésére, valamint a betétbiztosításra és a központi hitelinformációs rendszerre vonatkozó fontosabb információk bemutatására. A tájékoztató harmadik fejezete – tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések a fióktelepként vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében működő pénzügyi szervezetek vonatkozásában különös jelentőséggel bírnak – ismerteti, hogy mely jogszabályi rendelkezések minősülnek fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek. A fejezet bemutatja a pénzügyi piaci szolgáltatásokra vonatkozó általános, minden pénzügyi szektorra érvényes fogyasztóvédelmi szabályozást, és ezt követően szektoronkénti bontásban a speciális szabályokat. A fogyasztóvédelmi rendelkezések ismertetése keretében megjelölésre kerül azon jogszabályhely, mely a fogyasztóvédelmi előírást tartalmazza. Az Mnbtv. 81. § (1) bekezdése az MNB fogyasztóvédelmi ellenőrzési hatásköre definiálása alkalmával határozza meg a fogyasztóvédelmi rendelkezések definícióját, mely szerint fogyasztóvédelmi rendelkezés: a) az Mnbtv. 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 39. §-ban meghatározott törvények vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezései, c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezései, továbbá d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezései. A fogyasztóvédelmi rendelkezések ágazati jogszabályokban való pontos körét azonban az Mnbtv. nem határozza meg. Azonosításuk során figyelembe kell venni, hogy az MNB hatáskörébe tartozó jogszabályokban melyek azok az előírások, amelyek a pénzügyi szolgáltató természetes személy ügyfelekkel kapcsolatos magatartását illetően „viselkedési” és eljárási szabályokat állapítanak meg. Erre való tekintettel azok a rendelkezések minősülnek fogyasztóvédelmi rendelkezésnek, amelyek arra a kérdésre adnak választ, hogy a pénzügyi szolgáltatónak az ügyfelekkel szemben milyen módon kell eljárniuk. E tekintetben fogyasztóvédelmi rendelkezésként azonosíthatóak az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó legkülönfélébb követelmények, például üzletszabályzat követelményei, valamint az ügyfelekkel kapcsolatos intézményi eljárásra vonatkozó
6
követelmények (például a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának követelményei), továbbá az ügyfelekkel kapcsolatosan alkalmazandó kamatra, költségekre és díjakra vonatkozó korlátozó előírások. Emellett ilyenként minősülnek a fentebb említett Fttv., Grtv. és Ektv. rendelkezései is, továbbá ilyennek tekintendő a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettséget előíró rendelkezés is. Az MNB fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a fogyasztóvédelmi rendelkezések és a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását és eljár azok megsértése esetén. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az MNB hatásköre nem terjed ki a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítására. Pénzügyi Békéltető Testület A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az MNB által működtetett, bíróságon kívüli, pénzügyi alternatív vitarendezési fórum. A PBT a fogyasztó és az Mnbtv. 39. §-ában meghatározott szervezetek és személyek (pénzügyi szolgáltató) között - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezésével foglalkozik. A PBT elsősorban egyezség létrehozását kísérli meg a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A PBT eljárása A PBT-re vonatkozó eljárási rendelkezéseket az Mnbtv. VIII. fejezete tartalmazza. Döntéshozatala során főszabály szerint háromtagú tanácsban jár el, kivételt képeznek - 2015. január 1-től - az ötvenezer forintot meg nem haladó összegre vonatkozó, továbbá az egyszerű megítélésű fogyasztói kérelmet jelentő és a méltányossági kérelmet tartalmazó pénzügyi fogyasztói jogviták, ahol egy testületi tag jár el. A tagok a pártatlan eljárás érdekében a fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörükben nem utasíthatóak. A PBT előtti eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. Az eljárás a fogyasztó írásban benyújtott kérelmére indul, megindításának alapvető feltétele, hogy a fogyasztó az érintett pénzügyi szolgáltatónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A panasz elutasítása esetén a pénzügyi szolgáltató köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy a PBT eljárását kezdeményezheti. A másik fontos feltétel, hogy az ügyben ne legyen folyamatban közvetítői eljárás polgári peres vagy végrehajtási eljárás. Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha a felek között egyezség jön létre és az megfelel a jogszabályoknak, az eljáró tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben az eljárást folytatja. Egyezség hiányában a tanács megalapozott kérelem esetén – attól függően, hogy az érintett szolgáltató a PBT döntését magára nézve kötelezőként ismerte el vagy sem – kötelezést tartalmazó határozatot vagy ajánlást hoz. A pénzügyi szolgáltató a PBT-nél írásban általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak, illetve az ennek során hozott határozatnak aláveti magát. A PBT eljárása ingyenes, eljárási díj, illetve illeték nem terheli sem a fogyasztót, sem a pénzügyi szolgáltatót. A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse, ha nem elégedett a PBT döntésével. A PBT eljárása határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetén Magyarországon 2011. július 1. napjától a PBT látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatában (FIN-Net) való részvétellel összefüggő feladatokat. A FIN-Net az EGT területén működő rendszer, amely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között kialakult határon átnyúló pénzügyi jogviták alternatív vitarendezésére létrejött hálózat. Határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita egyik esete, amikor a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található és a pénzügyi szolgáltató székhelye, telephelye, letelepedési helye más EGTállamban van. A másik eset, amikor a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye található más EGT-államban, a pénzügyi szolgáltató viszont magyarországi székhellyel rendelkezik. Az első esetben a PBT előtti eljárás megindításának feltétele, hogy a szolgáltató az adott jogvitában alávetési nyilatkozatot tegyen.
7
Az eljárás – a határon belüli eljárással ellentétben – minden esetben írásban történik, de a körülmények mérlegelése alapján az eljáró tanács elnöke kezdeményezheti meghallgatás tartását, amelyhez mindkét fél hozzájárulását be kell szerezni. További speciális szabály, hogy az eljárási határidőt az eljáró tanács elnökének javaslata alapján a PBT elnöke indokolt esetben és ügyenként egy alkalommal 90 nappal hosszabbíthatja meg. Az eljárás nyelve az angol. Az eljáró tanács határozatát is ezen a nyelven hozza meg, kivéve, ha a kérelmező kéri, hogy a jogvitával érintett szerződés és/vagy az érintett szolgáltató és közötte alkalmazott kommunikáció nyelvét használja.
8
1. FEJEZET AZ EGYES PÉNZÜGYI ÁGAZATOK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS NORMÁK
I.
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 42. §-a, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (Fsztv.) 26. §-a, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) 32. § (1) bekezdése, 54. § (5) bekezdése és 82. § (1) bekezdése, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 171-174. §-a, valamint a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (Fnytv.) 83. § (2) bekezdése alapján az MNB az alábbi jogszabályi tájékoztatást nyújtja. A Magyarország területén fióktelepként vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenykedő, valamely EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézményeknek (hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak, pénzforgalmi intézményeknek és elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek), befektetési vállalkozásoknak, biztosítóknak, biztosításközvetítőknek, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknek különös figyelmet kell fordítania az alábbi jogszabályok és normák megtartására: Törvények: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.); A 2013. június 30. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, valamint a 2013. július 1. napjától hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény; A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.); A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény; Ektv.; Fttv.; Grtv.; A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.); A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény; A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.); Mnbtv.; A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.); Pmt.; A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.); A 2013. március 14. napjáig hatályban volt Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a 2014. március 15. napjától hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.); A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szmt.); Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.); A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény; Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény; Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény; A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény; A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (Távtv.); A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.); A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)
Törvényerejű rendelet: A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 9
MNB rendelet: 1. 2. 3.
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete alá tartozó személyek és szervezetek törzsadat-bejelentési kötelezettségéről szóló 39/2013. (XII. 29.) MNB rendelet A felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 44/2013. (XII. 29.) MNB rendelet A pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 28/2014. (VII. 23.) MNB rendelet
MNB ajánlás: A Magyar Nemzeti Bank 6/2014. (XII.17.) számú ajánlása a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról; A PSZÁF elnökének, illetve a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának ajánlásai: 1. 2. 3. 4.
A pénzügyi szervezetek működésének biztonsági feltételeiről szóló 10/2001. számú ajánlás; A hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól szóló 2/2003. számú ajánlás; A kezelt portfólión elért teljesítményre, illetve hozam számítására és bemutatására vonatkozó elvárásokról szóló 10/2013. (VI. 28.) számú ajánlás; A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 3/2008. számú ajánlás
A jogszabályi tájékoztató természete: A felsorolt jogszabályok listája tájékoztató jellegű, azok megtartása nem jelent felmentést azon kötelezettség alól, mely szerint a pénzügyi szervezetek kötelesek a mindenkori magyar jogszabályok összességét megtartani tevékenységük gyakorlása során. A jogszabályi tájékoztató nem érinti az EGT-államban engedéllyel nem rendelkező pénzügyi vállalkozásoknak Magyarország területén végzett tevékenységét, az ilyen pénzügyi vállalkozások a vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kötelesek engedély iránti kérelmükkel az MNB-hez fordulni. További feltételek: A magyar jogszabályok által nem szabályozott kérdésekben az MNB - az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU Irányelve; - az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK Irányelve; - az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK Irányelve; - az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK Irányelve; - az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK Irányelvének 40. cikk (4) bekezdése; - a Tanács 92/49/EGK Irányelve 32. cikke; - a Tanács 73/239/EGK Irányelve 10 cikk (4) bekezdése alapján közérdekből a tevékenység gyakorlójával szemben további feltételeket is támaszthat.
10
II.
AZ EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
2.1. Pénzügyi intézmények, pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények A Hpt. 42. §-a, valamint az Fsztv. 26. §-a alapján az MNB az alábbi jogszabályi tájékoztatást nyújtja. A Magyarország területén fióktelepként, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenykedő, valamely EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézeteknek, illetve pénzügyi vállalkozásoknak, pénzforgalmi intézményeknek, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek különös figyelmet kell fordítania az alábbi jogszabályok megtartására: Törvények: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Hpt.; Fsztv.; Tpt.; Bszt.; A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (Jelzálog tv.); A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (Ltp.); A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.); A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (KHR tv.).
Különösen a következő jogszabályhelyek ismerete nélkülözhetetlen a tevékenység végzéséhez: 3. Hpt.: 1. §; 4 - 5. §; 6. §; 14. § (4) bekezdés; 15. § (4) bekezdés; 36-42. §; 73-74.§; 140. (1) bekezdés §; 141. §; 159 - 166. §; 209 - 216. §; 236. §; 208. § (7)-(8) bekezdés; 199. §; 268 – 284. §; 285. §; 286. §; 287. §, valamint a 2. sz. melléklet; 4. A 2013. június 30. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény: 177/A. §; 298/D. §; 300. §; 303-303/C. §; valamint a 2013. július 1. napjától hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény: 219. §, 399-402. §, 408. §, 413. §: 219. §; 408. §; 410 – 411. §; 399 – 402. §; 5. Ptk.: 6:42 – 6:48. §; 5:86 – 5:144. §; 6:565 – 6:578. §; 6:221 – 6:226. §; 6:360 – 6:365. §; XX. Cím (A hitelés számlaszerződések) 6. Fsztv.: 4. § (3)-(4)-(5) bekezdés; 71. §; Kormányrendeletek: 1. A betétek és takarékbetétek végrehajtásáról szóló 180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet; 2. A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III.25.) Korm. rendelet; 3. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet; 4. A lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet; 5. A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. Korm. rendelet Nemzetgazdasági miniszteri rendeletek: 1. A pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról szóló 41/2013. (IX.30.) NGM rendelet; 2. A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet. MNB rendeletek: 1. A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII.6.) MNB rendelet; 2. A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI.27.) MNB rendelet; 3. A kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet; 11
4. A pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelet. A PSZÁF elnökének, illetve a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának ajánlásai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A hitelintézetek eszköz-forrás gazdálkodásáról és a piaci kockázatok kezeléséről szóló 2/2000. számú ajánlás; A hitelkockázat kezeléséről szóló 8/2001. számú ajánlás; A külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről szóló 4/2011. számú ajánlás; A lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről szóló 9/2006. számú ajánlás; A közvetítői tevékenységgel kapcsolatos visszaélések megelőzéséről, a közvetítők ellenőrzéséről, pénzkezelési és dokumentációs kérdéseiről szóló 4/2008. számú ajánlás; A hitelkockázat-kezelés hatékonyságának növeléséről szóló 7/2006. számú ajánlás; A pénzügyi szervezetek számára az általános fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról szóló 1/2011. számú ajánlás; A fogyatékos ügyfelekkel kapcsolatos bánásmódról szóló 12/2012. számú ajánlás; A követeléskezelők számára a követeléskezelési gyakorlatuk során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló 14/2012. számú ajánlás;
Az MNB ajánlásai: A pénzügyi intézmények ingatlanpiaci kockázatai mérséklésének elősegítésére szóló 4/2014. számú ajánlás
2.2. Befektetési vállalkozások A Bszt. 171.§, 172. §, 173. § és 174.§ alapján az MNB az alábbi jogszabályi tájékoztatást nyújtja. Magyarország területén fióktelepként, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenykedő, valamely EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásnak különös figyelmet kell fordítania az alábbi jogszabályok megtartására: Törvények: 1. 2. 3.
Tpt.; Bszt.; A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény;
Különösen a következő jogszabályhelyek ismerete, illetőleg alkalmazása nélkülözhetetlen a tevékenység végzéséhez: 1. 2.
3. 4.
Tpt.: 1 – 5. §; 58 – 62. §; 65 – 80/A. §; 199 – 205/H. §; 210 – 228. §; 364 – 375. §; 376. §; 404. §; A 2013. június 30. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény: 177/A. §; 298/D. §; 300. §; 303-303/C. §; valamint a 2013. július 1. napjától hatályos Btk.: 219. §, 399-402. §, 408. §, 413. §; Ptk.: 6:565-6:578. §; Bszt.: 52. §; 40 – 44. §; 67 − 68. §; 70.-72. §; 111 − 116. §; 117 − 120. §.
Kormányrendeletek: 1.
A befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekről szóló 283/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet;
12
2.
3. 4. 5.
6. 7. 8.
A befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről szóló 22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet; A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet; A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet; A dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet; A kincstárjegyről szóló 286/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet; A kötvényről szóló 285/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet; A letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet;
Pénzügyminiszteri rendeletek: 1. 2.
A befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről szóló 6/2002. (II. 20.) PM rendelet; Az elszámolóháznak nem minősülő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tartalékképzésének módjáról és mértékéről szóló 7/2002. (II. 20.) PM rendelet.
MNB rendeletek: 1. 2. 3. 4.
A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 19/2010. (XII.10.) MNB rendelet; A tőkepiacról szóló törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatára és szabályzataira vonatkozó követelményekről szóló 9/2009. (II. 27.) MNB rendelet; A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet; A tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 52/2014. (XII. 9.) MNB rendelet
A PSZÁF elnökének, illetve a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának ajánlásai: 1. 2. 3.
4.
A bennfentes információról és a bennfentes információ jogos érdekből való késleltetéséről, valamint a bennfentes nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 2/2008. (VIII. 14.) számú ajánlás; A bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentéséről szóló 5/2006. (VII. 6.) számú ajánlás; A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2012. (VIII.9.) felülvizsgált ajánlása a befektetés-kezelési (vagyonkezelési) tevékenységet végzők befektetési döntéshozatalával, üzletkötéseikkel kapcsolatos elvárásokról, valamint a felmerülő kockázatok kezeléséről; A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 1/2006. (I. 27.) számú ajánlása a befektetés-kezelési (vagyonkezelési) tevékenységet igénybevevő ügyfelek tájékoztatása során alkalmazandó elvekről.
2.3. Biztosítók, biztosításközvetítők A Bit. 32. § (1) bekezdése, 54. § (5) bekezdése és 82. § (1) bekezdése alapján az MNB az alábbi jogszabályi tájékoztatást nyújtja. A Magyarország területén fióktelepként, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenykedő, valamely EGT-államban székhellyel rendelkező biztosítóknak, biztosításközvetítőknek különös figyelmet kell fordítania az alábbi jogszabályok megtartására:
13
Törvények: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Bit.; Bszt.; Hpt.; Vbit.; Gfbt.; A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény; A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról szóló 1996. évi XXXI. törvény; A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény.
Különösen a következő jogszabályhelyek ismerete nélkülözhetetlen a tevékenység végzéséhez: 1. 2.
3.
Bit.: 31-32. §; 36.§; 37/A. §; 48.§ 54-56. §; 79-82. §; 96-96/A. §; 153-167/B. §; 209-212. §; A 2013. június 30. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény: 177/A. §; 298/D. §; 300. §; 303-303/C. §; valamint a 2013. július 1. napjától hatályos Btk.: 219. §, 399-402. §, 408. §, 413. §; Ptk.: Hatodik könyv (Kötelmi jog), Harmadik rész (Egyes szerződések), XXII. cím (A biztosítási szerződések) 6:439-6:490. §.
Kormányrendeletek: 1. 2. 3. 4.
A független biztosításközvetítői és a biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeiről szóló 319/2004. (XII. 1.) Korm. rendelet; A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet; A 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről.
Pénzügyminiszteri rendeletek: 1. 2.
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 33/2002. (XI. 16.) PM rendelet; A nagykockázatok és nagykárok határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet.
Nemzetgazdasági miniszteri rendeletek: 1. 2. 3.
A biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének eredményelszámolásáról szóló 45/2011. (XII. 21.) NGM rendelet; A technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló 61/2013. (XII. 17.) NGM rendelet; A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet.
MNB rendeletek: 1. A biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelet, 2. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifáknak és a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifájának a Magyar Nemzeti Bank honlapján történő meghirdetésének rendjéről szóló 26/2013. (XII. 7.) MNB rendelet. MNB ajánlás: A Magyar Nemzeti Bank 2/2014. (V.26.) számú ajánlása a nyugdíjbiztosításokról. 14
A PSZÁF elnökének, illetve a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának ajánlásai: 1. A biztosítók általános szerződési feltételeinek kidolgozásáról és alkalmazásáról szóló 5/2001. számú ajánlás; 2. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (Kgfb) alapján érvényesített kárigények kárrendezésének – és ahhoz kapcsolódóan a Kgfb állománykezelésének – feltételeiről szóló 8/2006. (X.12.) számú ajánlás; 3. A közvetítői tevékenységgel kapcsolatos visszaélések megelőzéséről, a közvetítők ellenőrzéséről, pénzkezelési és dokumentációs kérdéseiről szóló 4/2008. (XII.4.) számú ajánlás; 4. A többlethozam-visszajuttatás szabályairól szóló 5/2012. (IV.3.) számú ajánlás. A PSZÁF által kiadott vezetői körlevelek: 1. KGFB Biztosítók vezetői részére szóló 1/2008. vk.; 2. A biztosítottak egészségügyi állapotával összefüggő adatainak kezeléséhez joglapot teremtő hozzájáruló nyilatkozat tartalmi és formai szempontjairól szóló 11/2007. vk.; 3. A befektetési egységhez kötött életbiztosítási termékeket értékesítő biztosítók vezetői részére szóló 10/2007. vk.; 4. A megtakarítási jellegű életbiztosításokat értékesítő biztosítók és a független biztosításközvetítők vezetői részére szóló 3/2007. vk.; 5. Az élet ági elhatárolt szerzési költségekről szóló 2/2008. vk.; 6. A KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról szóló 11/2009. vk.; 7. A biztosítók helyzetének megerősítését célzó elvárt magatartásról szóló 6/2009. vk.; 8. Valamennyi hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és biztosító részére szóló 3/2009. vk.; 9. Az elhatárolt szerzési költségekről szóló 1/2010. vk.; 10. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa-hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti elvárásokról szóló 5/2010. vk. A PSZÁF által kiadott módszertani útmutatók: 1. Az életbiztosítási igényfelmérésről és a termékismertetőről szóló 2/2006. számú módszertani útmutató; 2. A PSZÁF 4/2008. számú módszertani útmutatója a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezeléséről és az alkalmazandó eljárási rend tartalmáról.
2.4. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények Törvények: 1. Fnytv.; 2. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.); Kormányrendelet: A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló kötelezettségének sajátosságairól szóló 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet
készítési
és
könyvvezetési
MNB rendelet: A pénztárak és a foglakoztatói nyugdíjszolgáltatói intézmény által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 50/2014. (XI. 28.) MNB rendelet
15
2. FEJEZET FIÓKTELEPEK MŰKÖDÉSÉRE, VALAMINT A FIÓKTELEP ÚTJÁN, ILLETVE HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG FELÜGYELETÉRE, BEJELENTÉSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
I.
FIÓKTELEP MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Az Fkt. 2. § b) pontja határozza meg a fióktelep fogalmát, amely szerint a fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A fióktelep az Fkt. 13. §-a értelmében - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - devizabelföldinek minősül. A fióktelep működésére, vállalkozói tevékenységére, piaci magatartására a nemzeti elbánás elve alapján a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekre irányadó szabályokat kell alkalmazni. A devizabelföldi státus azt eredményezi, hogy a fióktelep a külkereskedelmi szerződések megkötésekor a belföldiekkel azonos elbánásban részesül, azaz a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos jogi és adminisztratív feltételekkel folytathat gazdasági tevékenységet, például a fióktelep formában működő hitelintézet által kibocsátott garancia azonos elbírálás alá esik a belföldi székhelyű hitelintézet által kibocsátott garanciával, ezért annak bármilyen felülgarantálása szükségtelen. A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet működési hellyel (telephellyel). A fióktelep nyilvántartásba vételére irányuló eljárás az illetékes külföldi felügyeleti hatóság fióktelep alapításáról szóló bejelentésével kezdődik. Az MNB a fióktelep létesítésének visszaigazolása után − a cégjegyzékbe való bejegyzéstől függetlenül − nyilvántartásba veszi a fióktelepet. A nyilvántartásba vétel időpontjához kapcsolódó lényeges kötelezettség a felügyeleti díj fizetése, amelyre az Mnbtv. 168. § (1) bekezdése alapján a naptári év első napján engedéllyel rendelkező, illetve az MNB nyilvántartásában szereplő intézmény köteles. A fióktelep a nyilvántartásba vételről szóló visszaigazolás kézhezvételét követően megkezdheti működését, ezzel egyidejűleg az Fkt. 24. § (2) bekezdése alapján benyújtja a cégbejegyzésre vonatkozó kérelmét. A tevékenység megkezdését a fióktelep köteles bejelenteni az MNB részére, ezen időponttól a fióktelepet adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A fióktelepek nyilvántartásból való törléséhez az illetékes külföldi felügyeleti hatóság bejelentése, illetve a szükséges feltételek MNB számára történő igazolása szükséges. Ezt követően az MNB visszaigazolást küld az anyavállalat és a külföldi hatóság részére, valamint törli a fióktelepet a nyilvántartásból. Ezzel egyidejűleg megszűnik a fióktelep felügyeleti díjfizetési és adatszolgáltatási kötelezettsége. Az Fkt. 23. § (1) bekezdése alapján a fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
16
II.
PÉNZPIAC
2.1. Hitelintézeti fióktelepek Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarországon is hatályba léptek a belső piac akadálymentes működését biztosító közösségi jogszabályok. Ezek a valamennyi EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet számára biztosítják az ún. Egységes Európai Útlevelet, amely alapján az EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet külön engedély nélkül végezheti a másik tagállam területén is azokat a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységeket, amelyekre nézve az adott hitelintézet a székhely országának felügyeleti hatóságától engedélyt kapott. A fióktelepet létrehozó hitelintézet – amelynek a fióktelep is szerves részét képezi – prudenciális felügyelete, beleértve azoknak a tevékenységeknek a felügyeletét, amelyek végzésére a hitelintézet engedéllyel rendelkezik, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak felelőssége. Így a tagállami hitelintézet magyarországi fióktelepének működésére (például szervezeti és működési szabályok, belső ellenőrzés) is elsősorban a hitelintézet székhelye szerinti ország jogszabályait kell alkalmazni, a Hpt., illetőleg egyéb pénzügyi tárgyú jogszabály előírásait csak abban az esetben, ha a Hpt. illetőleg egyéb jogszabály kifejezetten így rendelkezik. Az MNB, mint a fogadó tagállam felügyeleti hatósága kötelezettsége, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaival együttműködve felügyelje a hitelintézeti fióktelep likviditását. A fogadó tagállam felügyeleti hatósága előírhatja, hogy a más tagállamokból származó hitelintézetek fióktelepei bocsássák rendelkezésre ugyanazokat az információkat, mint amelyeket a likviditás felügyelése céljából a nemzeti hitelintézetektől igényelnek. Az MNB vizsgálja továbbá, hogy a fióktelep betartja-e a fogyasztóvédelmi, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozását megelőző és megakadályozó rendelkezéseket. Amennyiben a fióktelep megsérti – vagy bizonyíthatóan fennáll annak a veszélye, hogy megsérti – a Magyarországon hatályos előírásokat, vagy az MNB hiányosságot észlel a fióktelep működésében, akkor arról első lépésben – a Hpt. 199. § (3) bekezdése alapján – az MNB tájékoztatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságát. Ha ezt követően a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az észlelt szabálysértés megszüntetése érdekében, akkor az MNB az Európai Bankhatósághoz fordulhat. Az MNB közvetlenül is intézkedhet abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Az MNB tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát az általa hozott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint annak indokáról. Az intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket meg kell szüntetni, ha a) a székhely szerinti EGT-állam olyan reorganizációs intézkedést fogad el, amely kezeli a szabálysértést, b) a jogsértés megszűnik, és nem indokolt az intézkedés vagy kivételes intézkedés további fenntartása. 2.1.1.
A tagállami hitelintézet magyarországi fióktelepének belső szabályzatai
Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzat A Pmt. értelmező rendelkezése szerint a fióktelep pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltatónak minősül, s mint ilyen köteles belső szabályzatot készíteni, amelyet jóváhagyás végett az MNB-hez be kell nyújtani. A fióktelepnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozását megelőző és megakadályozó tevékenységét az MNB ellenőrzi. A dematerializált értékpapír előállításáról, nyilvántartásáról, továbbításáról és az ezekkel kapcsolatos adatkezelésről szóló szabályzat A dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében a dematerializált értékpapír 17
előállítása, nyilvántartása, továbbítása és az ezekkel kapcsolatos adatkezelés csak olyan – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB által jóváhagyott – szabályzat alapján és olyan jóváhagyott számítógépprogram, valamint adathordozó felhasználásával történhet, amely biztosítja a kormányrendeletben előírt feltételek teljesülését. A dematerializált értékpapír előállításával, nyilvántartásával, továbbításával kapcsolatos feladatokat végző fióktelepnek tehát rendelkeznie kell az MNB által jóváhagyott szabályzattal. Általános Szerződési Feltételek, Üzletszabályzat, Panaszkezelési szabályzat, Bank- és értékpapírtitok kezeléséről szóló szabályzat A Hpt. 42. §-a alapján, ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja az MNB-t, hogy a székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény Magyarországon fióktelepet nyit, akkor az MNB tájékoztatja a pénzügyi intézményt az ügyfelek védelmére vonatkozó – a Hpt. XIII. fejezetében meghatározott – rendelkezésekről. Ez alapján a fióktelep köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat Az Infotv. 2. § (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik, ezért a fióktelep köteles Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot készíteni. Likviditási szabályzat A tagállami hitelintézet magyarországi fióktelepének működése során a fogadó tagállam illetékes hatóságai (Magyarországon az MNB) az üzletágak likviditásáért és a pénzügyi politikák felügyeletéért felelősek, ezért a fióktelepnek rendelkeznie kell Likviditási szabályzattal is. 2.1.2.
Az MNB felé teljesítendő egyéb bejelentési/engedélyeztetési és adatszolgáltatási kötelezettségek
Kiszervezés A Hpt. 68. §-a és a Bszt. 79-81. §-ai bejelentési kötelezettséget írnak elő a kiszervező hitelintézet számára, amelyet minden Magyarországon működő, banki jogosultságokkal rendelkező pénzügyi szolgáltatónak be kell tartania. A fióktelep Magyarországon működik, magyarországi ügyfeleket szolgál ki és e tekintetben be kell tartania a banktitokkal kapcsolatos rendelkezéseket is. A kiszervezés szabálya éppen arra ad törvényes felhatalmazást, hogy a kiszervezett tevékenységet végző külső cég megismerhessen, rögzíthessen, tárolhasson és feldolgozhasson olyan adatokat, amelyek a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban keletkeznek, ezek között természetesen banktitoknak minősülő adatokat is, ezért szükséges, hogy a fióktelep az MNB részére rendszeresen jelentse a számára kiszervezést végző vállalkozások nevét, székhelyét, a kiszervezett tevékenységet, valamint a kiszervezés időtartamát. A kiszervezés során az Infotv. rendelkezéseit be kell tartani a fióktelepnek. Közvetítő A fióktelep az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatások közvetítésére a Hpt. 10. §-ban szabályozott függő és független közvetítőt vehet igénybe. Amennyiben a közvetítő egy pénzügyi intézmény vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatásait közvetíti, úgy függő közvetítőről beszélhetünk. A független közvetítők több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatásait közvetítik. A fióktelep pénzügyi szolgáltatási tevékenységének közvetítésére igénybe vehető függő közvetítők: - kiemelt közvetítők (Hpt. 10. § (1) bekezdés aa) pont); - ügynökök (Hpt. 10. § (1) bekezdés ab) pont). Független közvetítőként végzik a pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységet a 18
- többes kiemelt közvetítők (Hpt. 10. § (1) bekezdés ba) pont); - többes ügynökök (Hpt. 10. § (1) bekezdés bb) pont). A kiemelt közvetítői tevékenység fogalma: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is. Az ügynöki tevékenység fogalma: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek. A fióktelepet az általa igénybe vett – függő és független – közvetítőkkel kapcsolatban bejelentési kötelezettség terheli az MNB felé. Az EGT másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepének tehát nem szükséges az MNB-től engedélyt kérnie kiemelt közvetítők és a többes kiemelt közvetítők igénybevételéhez (Hpt. 14. § (4) bekezdés). A közvetítőkre vonatkozó fenti szabályok megfelelően alkalmazandóak az EGT másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézeteknek a Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása vonatkozásában igénybe vett közvetítőkre is. Megjegyzendő, hogy a fióktelepek maguk is folytathatnak pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységet, akár függő, akár független közvetítőként. Amennyiben ezen tevékenységet független közvetítőként kívánják végezni, az MNB engedélyét kell kérniük. (Hpt. 10. § (4) bekezdés) Adatszolgáltatás A fióktelepek a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2014. (XII. 9.) MNB rendeletalapján rendszeres, eseti és kijelölésen alapuló adatszolgáltatást kötelesek teljesíteni az MNB részére. Bankszünnap A fióktelep évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat. A pénzügyi szolgáltatás meghatározott munkanapon történő ilyen szüneteltetése kiterjedhet a könyvelésre (könyvelési szünnap), vagy a pénztári szolgálatra (pénztári szünnap), illetve a könyvelésre és a pénztári szolgálatra is (könyvelési és pénztári szünnap). A bankszünnapot – tizenöt nappal megelőzően – legalább két országos napilapban meg kell hirdetni, valamint az MNB-nek bejelenteni. Ezen túl az MNB-nek lehetősége van a fióktelep kérelmére bankszünnap tartását elrendelni. Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több. 2.1.3.
Betétvédelem
A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek kötelesek az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA) csatlakozni. A Hpt. 209. § (3) bekezdése értelmében nem köteles az OBA-hoz csatlakozni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik a betétbiztosítási rendszerekről szóló Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve (94/19/EK irányelv) által előírt betétbiztosítással. Ha a másik EGTállamban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik a 94/19/EK irányelv által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az OBA-hoz a kiegészítő biztosítás érdekében. A székhely szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatósága a fióktelep alapításáról szóló értesítésében közli az MNB-vel, hogy a fióktelepet alapítani szándékozó hitelintézet milyen betétbiztosítással rendelkezik. Amennyiben a fióktelep saját tagállamának betétbiztosítási rendszeréhez csatlakozik, úgy szükséges a betétbiztosítási alap által biztosított betéttípusok körét, a biztosítás mértékét, a kártalanítás kifizetésének 19
feltételeit, illetve a biztosítás igénybevételéhez elengedhetetlen eljárás rendjét tartalmazó magyar nyelvű tájékoztatót készíteni. Az OBA-ra vonatkozó részletes rendelkezéseket a Hpt. 209-240. §-ai tartalmazzák. Egyéb információk az OBA honlapján − www.oba.hu − találhatók. 2.2. Pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fióktelepei Az Fsztv. lehetőséget biztosít arra, hogy a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása érdekében fióktelepet létesítsen Magyarország területén. A másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága tájékoztatja az MNB-t arról, ha a felügyelete alá tartozó pénzforgalmi intézmény, vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni. Az MNB a fióktelep alapítását nyilvántartásba veszi és tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikuspénz-kibocsátásának szabályairól. A fióktelepet létrehozó pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény prudenciális felügyelete, beleértve azoknak a tevékenységeknek a felügyeletét, amelyek végzésére a pénzforgalmi intézmény engedéllyel rendelkezik, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak felelőssége. Így a tagállami pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepének működésére is elsősorban a pénzforgalmi intézmény székhelye szerinti ország jogszabályait kell alkalmazni, az Fsztv., illetőleg egyéb pénzügyi tárgyú jogszabály előírásait csak abban az esetben, ha a jogszabály kifejezetten így rendelkezik. Az MNB – a Pft. 56. §-a alapján − más EGT-államban pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására jogosult pénzforgalmi szolgáltató (pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény) Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében hatáskörében ellenőrzi a Pft. II-IX. fejezetében foglalt rendelkezések betartását. Az Európai Parlament és a Tanács belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelve 25. cikkének (2) bekezdése és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló 2009/110/EK irányelve 3. cikkének (1) bekezdése szerint a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága együttműködik a fogadó tagállam illetékes hatóságaival a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény más tagállam területén található fióktelepe által végzett tevékenység ellenőrzése és a szükséges intézkedések meghozatala érdekében. A fióktelep jogsértése vagy feltételezett jogsértése esetén az illetékes hatóságok egymás tudomására hozzák az alapvető fontosságú és/vagy releváns információkat. 2.2.1.
A tagállami pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények magyarországi fióktelepének belső szabályzatai
Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzat A Pmt. szerint a fióktelep pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltatónak minősül, ezért köteles belső szabályzatot készíteni, amelyet jóváhagyás végett az MNB-hez be kell nyújtani. A fióktelepnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozását megelőző és megakadályozó tevékenységét az MNB ellenőrzi. Általános Szerződési Feltételek, Üzletszabályzat, Panaszkezelési szabályzat A fióktelep köteles az általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. Az Fsztv. 70. § (10) bekezdésének megfelelően a fióktelep az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról panaszkezelési szabályzatot készít. Ebben tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
20
Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat Az Infotv. 2. § (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik, ezért a fióktelep köteles Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot készíteni. 2.2.2.
Az MNB felé teljesítendő egyéb bejelentési/engedélyeztetési és adatszolgáltatási kötelezettségek
Kiszervezés Az Fsztv. 14. §-a alapján a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenysége kiszervezését annak megkezdését legalább harminc nappal megelőzően, előzetesen köteles bejelenteni az MNB-nek. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Az előbbi kiszervezési szabályok alapján a fióktelepnek az MNB felé előzetesen be kell jelentenie, ha a pénzforgalmi szolgáltatások működtetéssel kapcsolatos feladatait kiszervezéssel kívánja ellátni. Közvetítő A másik EGT-államban bejegyzett pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon létesített fióktelepe az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások közvetítésére pénzforgalmi közvetítőt vehet igénybe, amely pénzügyi szolgáltatás közvetítésének minősül (Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. c) pont). Pénzforgalmi közvetítői tevékenység: a) pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötése, b) elektronikuspénz-kibocsátójával kötött megbízási szerződés alapján, az elektronikuspénz-kibocsátója nevében, javára és kockázatára, elektronikuspénz értékesítésére és visszaváltására irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység (Fsztv. 3. § 29. pont). A fióktelep köteles az MNB-nek bejelentést tenni, ha a pénzügyi szolgáltatási tevékenységét pénzforgalmi közvetítő igénybevételével kívánja végezni. A közvetítő igénybevételére vonatkozó bejelentést a megbízási szerződés megkötését követő öt munkanapon belül kell az MNB felé megtennie. A bejelentésnek az Fsztv. 55. § (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokat kell tartalmaznia. A fióktelep köteles az MNB-nek három munkanapon belül bejelenteni a közvetítővel kötött megbízási szerződés módosítását. Adatszolgáltatás A fióktelepek a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelet alapján rendszeres, eseti és kijelölésen alapuló adatszolgáltatást kötelesek teljesíteni az MNB részére. 2.3.
A központi hitelinformációs rendszer
A következő szabályok a hitelintézeti, pénzforgalmi és elektronikuspénz-kibocsátó fióktelepek mellett a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző pénzügyi szervezetekre is megfelelően alkalmazandóak. A KHR tv. szerint a központi hitelinformációs rendszer (KHR) olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. 21
Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személy személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BISZ Zrt.), amely felett az MNB gyakorol folyamatos felügyeletet. Referenciaadat-szolgáltatónak minősül többek között: −
a pénzügyi szolgáltatások legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
−
a határon átnyúló szolgáltatást végző, a másik tagállamban székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHRhez csatlakozott.
A referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követően írásban átadja a KHR részére a természetes személyeknek és a vállalkozásoknak a KHR tv. 5. § (2) bekezdésében meghatározott – a törvény mellékletében felsorolt − adatait. A BISZ Zrt. megkülönböztetés-mentesen köteles biztosítani a KHR-hez történő csatlakozás lehetőségét a másik tagállamban székhellyel rendelkező hitelező számára, ha az Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végez. Más tagállambeli hitelező KHR részére teljesítendő adatátadási kötelezettsége a határon átnyúló szolgáltatást igénybevevő nyilvántartottnak a határon átnyúló szolgáltatással összefüggő, a mellékletben meghatározott adataira terjed ki. A BISZ Zrt. kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és a KHR-ből kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadat-szolgáltatónak. A KHR-t tehát a referenciaadatszolgáltatók töltik fel adatokkal, és ők használhatják fel ezeket az adatokat a hitelbírálati folyamatban. A KHR-re, valamint a BISZ Zrt.-re vonatkozó további információk a BISZ Zrt. honlapján – www.bisz.hu – találhatók.
III.
TŐKEPIAC
3.1. Befektetési vállalkozások fióktelepei Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarországon is hatályba léptek a belső piac akadálymentes működését biztosító közösségi jogszabályok. Ezek a bármely EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára biztosítják az ún. Egységes Európai Útlevelet, amely alapján az EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás külön engedély nélkül végezheti a másik tagállam területén is azokat a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyekre nézve az adott befektetési vállalkozás a székhely országának felügyeleti hatóságától engedélyt kapott. A fióktelepet létrehozó befektetési vállalkozás – amelynek a fióktelep is szerves részét képezi – prudenciális felügyelete (beleértve azoknak a tevékenységeknek a felügyeletét, amelyek végzésére a befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik) a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak felelőssége. Így a tagállami befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepének működésére (például szervezeti és működési szabályok, belső ellenőrzés) is elsősorban a befektetési vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályait kell alkalmazni, a Bszt., a Tpt. illetőleg egyéb pénzügyi tárgyú jogszabály előírásait csak abban az esetben, ha az adott jogszabály kifejezetten így rendelkezik. Az MNB, mint a fogadó tagállam felügyeleti hatósága vizsgálja, hogy a fióktelep betartja-e a fogyasztóvédelmi valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozását megelőző és megakadályozó rendelkezéseket. A Bszt. 176-178/B. §-ai szerinti esetekben az MNB intézkedést hozhat, illetve értesíti a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
22
3.1.1. A tagállami befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepének belső szabályzatai Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzat A Pmt. értelmező rendelkezése szerint a fióktelep befektetési szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltatónak minősül, s mint ilyen köteles belső szabályzatot készíteni, amelyet jóváhagyás végett az MNB-hez be kell nyújtani. A fióktelepnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozását megelőző és megakadályozó tevékenységét az MNB ellenőrzi. A dematerializált értékpapír előállításáról, nyilvántartásáról, továbbításáról és az ezekkel kapcsolatos adatkezelésről szóló szabályzat A dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 2. §-a értelmében a dematerializált értékpapír előállítása, nyilvántartása, továbbítása és az ezekkel kapcsolatos adatkezelés csak olyan, az MNB által jóváhagyott szabályzat alapján és olyan jóváhagyott számítógépprogram, valamint adathordozó felhasználásával történhet, amely biztosítja a Kormányrendeletben előírt feltételek teljesülését. A dematerializált értékpapír előállításával, nyilvántartásával, továbbításával kapcsolatos feladatokat végző fióktelepnek tehát rendelkeznie kell az MNB által jóváhagyott szabályzattal. Általános Szerződési Feltételek, Üzletszabályzat, Panaszkezelési szabályzat A 22/2008. (II. 7.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a tagállami befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepének rendelkeznie kell a fogyasztó megfelelő tájékoztatására alkalmas általános szerződési feltételekkel, üzletszabályzattal, az ügyfelek esetleges panaszai kezelésének eljárásrendjéről szóló panaszkezelési szabályzattal. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat Az Infotv. 2. § (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik, ezért a fióktelep köteles Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot készíteni. 3.1.2. Az MNB felé teljesítendő egyéb bejelentési/engedélyeztetési és adatszolgáltatási kötelezettségek Kiszervezés A Bszt. 79-81. §-ai bejelentési kötelezettséget írnak elő a kiszervező befektetési vállalkozás számára. A fióktelep Magyarországon működik, magyarországi ügyfeleket szolgál ki és e tekintetben be kell tartania a kiszervezéssel kapcsolatos rendelkezéseket is. A jogszabály előírja, hogy a fióktelep az MNB részére rendszeresen jelentse a számára kiszervezést végző vállalkozások nevét, székhelyét, a kiszervezett tevékenységet, valamint a kiszervezés időtartamát, továbbá beküldje a kiszervezési szerződést annak megkötését követő három napon belül. Közvetítő A fióktelep tevékenysége végzéséhez függő ügynököt alkalmazhat. Amennyiben Magyarország területén már bejelentett fióktelep magyarországi székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező függő ügynököt kíván igénybe venni a fogadó tagállam területén, akkor ezt a szándékát a székhely szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságánál kell jeleznie, amely erről értesíti a fogadó tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. A függő ügynökkel a befektetési szolgáltatási tevékenység közvetítésére irányuló szerződés megkötését – a szerződéskötést követő öt munkanapon belül – be kell jelentenie az MNB részére. A bejelentés tartalmazza az ügynök nevét, székhelyét továbbá a közvetített tevékenységeket.
23
Adatszolgáltatás A tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 52/2014. (XII.9.) MNB rendelet alapján kötelező adatszolgáltatást teljesíteni az MNB részére. 3.2. Befektető-védelmi Alaphoz (BEVA) való csatlakozás Nem köteles a BEVÁ-hoz csatlakozni az EGT másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben. Ha az EGT másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni a BEVÁ-hoz kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a BEVA által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére a BEVA a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel a BEVA tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld a BEVA részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A BEVÁ-ra vonatkozó részletes rendelkezéseket a Tpt. 210-228. §-ai tartalmazzák. Egyéb információk a BEVA honlapján – www.bva.hu – találhatók.
IV. 4.1.
BIZTOSÍTÁSI PIAC Biztosítói, biztosításközvetítői, szaktanácsadói fióktelepek működésére vonatkozó egyes szabályok
Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarországon is hatályba léptek a belső piac akadálymentes működését biztosító közösségi jogszabályok. Ezek a bármely EGT-államban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő, illetve szaktanácsadó számára biztosítják az ún. Egységes Európai Útlevelet. Ez alapján valamely EGT-államban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő, illetve szaktanácsadó külön engedély nélkül végezheti a másik tagállam területén is azt a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői, illetve szaktanácsadói tevékenységet, melynek folytatására a székhely szerinti országban jogosult. A fióktelepet létrehozó biztosító, biztosításközvetítő, illetve szaktanácsadó – amelynek a fióktelep is szerves részét képezi - prudenciális felügyelete, beleértve azoknak a tevékenységeknek a felügyeletét, amelyek végzésére a biztosító, biztosításközvetítő, illetve szaktanácsadó engedéllyel rendelkezik, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak felelőssége. A székhely szerinti tagállam felügyelete („home country control”) elvének megfelelően a székhely szerinti tagállam kizárólagos (pénzügyi) felügyelete kiterjed többek között a fizetőképességre, a biztosítástechnikai tartalékok képzésére és azok eszközfedezetére, az előbbiekhez is kapcsolódó ügyviteli és számviteli eljárásokra, belső ellenőrzési mechanizmusokra. Jelen útmutató a Bit. 54. § (5) bekezdése és a 82. § (1) bekezdése alapján a biztosítási, biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó hatályos magyar jogszabályi rendelkezésekről ad általános tájékoztatást, mely tartalmazza a közjó vagy közérdek (general good) fogalmi körébe tartozó jogszabályokat is, mely védelmében szükség esetén az MNB felléphet a tagállami biztosítóval (biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval) szemben. A general good fogalmába tartozó szabályok meghatározására az Európai Bizottság a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a közjó fogalmának a biztosítási szektorra vonatkozó értelmezése tárgyában kiadott 2000/C 43/03. bizottsági „Értelmező Közlemény”-ében (Comission Interpretative Communication on Freedom to provide services and the general good in the insurance sector) került sor.
24
Az MNB, mint a fogadó tagállam felügyeleti hatósága kötelezettsége, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaival együttműködve − elsősorban − az ügyfelek tájékoztatására, a fogyasztóvédelemre, illetve a panaszkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartását felügyelje. A Bit. 32. § (4) bekezdése alapján – irányelvekben lefektetett rendelkezésekkel összhangban – az MNB nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a magyar jogszabályoknak. Az MNB vizsgálja továbbá, hogy a fióktelep betartja-e a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozását megelőző és megakadályozó rendelkezéseket. 4.2.
A biztosító, illetve biztosításközvetítő magyarországi fióktelepének pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzata
A Pmt. értelmező rendelkezése szerint a fióktelep biztosítási, illetve biztosításközvetítői szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltatónak minősül, és mint ilyen köteles belső szabályzatot készíteni, amelyet jóváhagyás végett az MNB-hez be kell nyújtani. A fióktelepnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozását megelőző és megakadályozó tevékenységét az MNB ellenőrzi. A fenti rendelkezés nem irányadó a függő biztosításközvetítőkre, a független biztosításközvetítői fióktelepekre a nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenységük során, valamint azon biztosítók fióktelepeire, amennyiben kizárólag a nem-életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a neméletbiztosítási ágba tartozó és az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező biztosító nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében. 4.3.
A biztosító magyarországi fióktelepének szerződési feltételei
Az EGT másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat − ideértve a szerződési feltételeket − magyar nyelven kell kiállítania (Bit. 31. §). A szerződési feltételekkel kapcsolatos részletes szabályokról való tájékoztatást jelen útmutató 3. fejezete (Fogyasztóvédelmi rendelkezések) II. rész (Az egyes ágazatokra vonatkozó különös rendelkezések) 2.3. pont (Biztosítás) 2.3.1. alpontja (Szerződési feltételek) tartalmazza. 4.4.
Tagállami biztosító, független biztosításközvetítő és szaktanácsadó fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarország területén végzett tevékenységének felügyelete
Amennyiben a Magyarországon fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve működésében az MNB hiányosságokat észlel, az MNB a Bit. 210. § (1) bekezdése alapján kötelezi a fióktelepet, illetve a biztosítót, a független biztosításközvetítőt, a szaktanácsadót a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Ha a fióktelep, illetve a biztosító, a független biztosításközvetítő, a szaktanácsadó az MNB határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, az MNB értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, illetve kezdeményezi a szükséges - a Bit. 195. § (1) bekezdésének a), c), f), h), i) és k) pontjaiban foglalt – intézkedések megtételét. Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy a jogszabálysértő helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosítási piac biztonságát, illetve az ügyfelek érdekeit, - a fentiek mellőzésével – közvetlenül is intézkedhet az új biztosítási szerződések létrejöttének megakadályozása érdekében. 4.5.
Az MNB felé teljesítendő egyéb bejelentési kötelezettség
Az MNB a Bit. alapján engedélyezett, illetve bejelentett biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet (felügyeleti nyilvántartás). A Bit. 34. §-a kimondja, hogy biztosításközvetítői tevékenységet − a Bit-ben foglalt kivételekkel − kizárólag olyan személy végezhet, aki szerepel az MNB által vezetett nyilvántartásban, és a Bit. 36/A. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz. A másik EGT-államban nyilvántartásba vett biztosításközvetítő esetében azonban az MNB által történő nyilvántartásba vétel nem szükséges a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához. A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a foglalkoztató biztosítónak, illetve független biztosításközvetítőnek az MNB által meghatározott módon történő bejelentése alapján kerül nyilvántartásba 25
vételre. A fentiek alapján tehát abban az esetben, ha a fióktelep, illetve biztosító, független biztosításközvetítő magyarországi székhelyű, illetve lakóhelyű biztosításközvetítőt kíván foglalkoztatni, a regisztrációs kötelezettség teljesítése érdekében hozzáférést kell igényelnie az MNB biztosításközvetítői nyilvántartásához. A biztosításközvetítők foglalkoztatását a jogviszony létrejöttétől számított harminc napon belül kell a felügyeleti nyilvántartásba elektronikus úton bejelenteni (Bit. 41. §). A biztosításközvetítők foglalkoztatása során figyelemmel kell lenni a Bit. 33. § (7) bekezdésében meghatározott korlátozásokra, amelyek szerint: − a biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további munkaviszonyt, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt másik biztosítóval, biztosításközvetítővel nem létesíthet, − a biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási, illetve munkavégzésre irányuló - munkaviszonynak nem minősülő - egyéb jogviszonyt nem létesíthet. 4.6.
Biztosítási adó
A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény 2-3. §-ai szerint adóköteles a biztosítási adóról szóló törvényben meghatározott biztosítási szolgáltatás (a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás) nyújtása, ha a kockázat 2 felmerülésének helye a Bit. 3. § (1) bekezdés 36. pont b) alpontja alapján Magyarország. Az adó alanya a biztosító. Adóalany az EGT-államban székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a fentiek szerinti (a biztosítási adóról szóló törvény 2. §-ában meghatározott) tevékenysége tekintetében. 4.7.
Különös szabályok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körében
Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosító gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarország területén csak akkor nyújthat, ha a tevékenység folytatásához kárképviselőt bízott meg. A kárképviselőnek Magyarország területén állandó lakóhellyel vagy székhellyel kell rendelkeznie, a biztosítónak a kárképviselővel kapcsolatos adatokat, annak kijelölését, illetve az adataiban, valamint a személyében bekövetkezett változásokat 8 napon belül az MNB-nek be kell jelentenie. A biztosítók által kijelölt kárképviselők listáját és a kárképviselők adataiban bekövetkezett változásokat az MNB internetes honlapján folyamatosan közzéteszi. A biztosítónak határon átnyúló szolgáltatás esetén a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal a szerződésre vonatkozó magyar nyelvű dokumentumokat – ideértve a szerződési feltételeket is – az MNB részére be kell nyújtani. (Gfbt. 38. §) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni. Ha a biztosító a gépjárműfelelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy ezen információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek (Gfbt. 23. § (4)-(5) bek.).
2
Bit. 3. § (1) bekezdés 36. pont: 36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol b) a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén a kockázat felmerülésének helye: ba) ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található, bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben meghatározott kötelezettségvállalás országának minősül, bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra, az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte, bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző ba), bb), bc) alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik;
26
4.8.
A külföldi biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó magyarországi képviselete
A Bit. 55-56. §-a értelmében külföldi biztosító, biztosításközvetítő illetve szaktanácsadó Magyarország területén tartós képviseletet (Képviselet) létesíthet. A Képviselet a képviselt biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevében annak tevékenységét ismerteti, de biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet nem végezhet. A Képviselet megnevezésében szerepelnie kell a képviselt biztosító, (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevének és a képviseleti jellegre történő utalásnak. A Képviselet akkor minősül tartósnak, ha a) a képviseletet ellátó kiküldöttnek, illetve az egymást folyamatosan váltó kiküldötteknek az ország területén való tartózkodása egy naptári évben a 180 napot meghaladja, vagy b) a kiküldött tevékenységét annak időtartamától függetlenül, tartós jellegre utaló körülmények között (pl. helyiséget bérelve) végzi. A képviselet létesítését 30 napon belül az MNB-nek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a képviselet vezetőjének büntetlen előéletére vonatkozó igazolását, b) a képviselt biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevét, szervezeti formáját, székhelyét, bejegyzésének helyét és időpontját, tevékenységi körét, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó főbb adatait, c) a képviselet által végezni kívánt tevékenység megjelölését és az alkalmazni kívánt vezető(k) azonosító adatait, d) a képviselet címét, e) a működés tervezett időtartamát. A képviselet az MNB-nek 30 napon belül köteles bejelenteni megszűnését, illetve az bejelentett adatokban bekövetkezett változást. A külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviselete az MNB részére felügyeleti díjat fizet. A felügyeleti díj mértékét a Bit. 207. §-ában foglalt részletszabályok alapján kell megállapítani.
V.
FOGLALKOZTATÓI NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK
Az Fnytv. alkalmazásában határon átnyúló tevékenység a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy kereskedelmi képviselettel rendelkező foglalkoztató által teljesített befizetés más állam területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által történő fogadása, valamint a más EGT-állam területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező tag számára nyújtott szolgáltatás, valamint más EGT-állam területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy kereskedelmi képviselettel rendelkező foglalkoztató által a Magyarország területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés és más EGT-állam területén lakóhellyel rendelkező tag számára a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által nyújtott szolgáltatás. Az Fnytv. 83. §-ban foglalt rendelkezések szerint a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és foglalkoztatók feletti felügyeletet – az Fnytv. 83. § (3) bekezdés szerinti időponttól kezdődően - az MNB látja el. Ha az MNB a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti állam illetékes hatóságaitól értesítést kap arról, hogy a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében befizetést kíván elfogadni valamely foglalkoztatótól, az értesítés megérkezését követő naptól számított két hónapon belül tájékoztatást nyújt az értesítést küldő hatóság részére a magyar szociális és munkajognak a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését érintő szabályairól, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségeiről, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásokról. 27
A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor kezdheti meg határon átnyúló tevékenységét Magyarországon, ha a székhely szerinti állam illetékes hatóságaitól a fenti tájékoztatást megkapta, de legkésőbb a fentiekben meghatározott idő elteltével. 5.1. Alkalmazandó társadalombiztosítási és munkajogi jogszabályok 5.1.1. Tagsági jogviszony a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben Az Fnytv. alkalmazásában tag az a természetes személy, aki munkaviszonya vagy más EGT-állam jogszabálya szerinti munkaviszonya alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó alapszabályban, csatlakozásra vonatkozó szerződésben, munkaszerződésben, kollektív szerződésben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó jogosultságokat szerez vagy feltételes jogszerzés alapján várhatóan jogosultságot szerez. Az Fnytv. 26. § (1)-(2) bekezdései szerint tag lehet az a személy, aki az alapító vagy csatlakozó foglalkoztatóval a 3 2. § 23. pont szerinti munkaviszonyban áll és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A foglalkoztató a munkaviszonyra irányadó jogszabályban foglalt egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével vállalhatja a hozzájárulást. A tagsági jogviszony a foglalkoztatóval történő munkaszerződés megkötésével vagy módosításával jön létre. A foglalkoztató a munkaszerződés megkötését, illetve módosítását követően haladéktalanul értesíti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt. A foglalkoztató köteles tájékoztatni a munkavállalót, hogy személyes adatait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére továbbította. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez - az alapszabályban rögzített módon - bármely foglalkoztató csatlakozhat (csatlakozó foglalkoztató). A csatlakozó foglalkoztató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szerződést köt, melyben vállalja, hogy munkavállalói részére hozzájárulást fizet. A csatlakozott foglalkoztató átléphet egy másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez. Ez esetben az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel megkötött szerződés felmondására a fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel csatlakozásra vonatkozó szerződés megkötését követően kerülhet sor. Az új csatlakozásra vonatkozó szerződésben rendelkezni kell a nyugdíjkonstrukció átvételével kapcsolatos eljárásról is. Átlépés esetén a tagok jogosultságai nem csökkenhetnek. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez önfoglalkoztató is csatlakozhat. A csatlakozó önfoglalkoztató a taggal esik egy tekintet alá, azonban a foglalkoztató 55. §-ban foglalt kötelezettségeit is teljesíti. A Fnytv. alkalmazásában önfoglalkoztató a Tbj. 4. § b) pontjának 1-6. alpontjában, valamint c) pontjában megjelölt személyek, az alábbiak szerint:
Egyéni vállalkozó: 1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, 2. a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (egészségügyi vállalkozó), 3. az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (ügyvéd), 4. az egyéni szabadalmi ügyvivő,
3
Fnytv. 2. § 23. pontja szerinti munkaviszony: az Mt. szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan, munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyre külön törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell; munkaviszony e törvény alkalmazásában továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszony és a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény szerinti ügyészségi szolgálati viszony, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény szerinti szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti szolgálati viszony, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony; e törvény alkalmazásában az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni.
28
5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, 6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.
Társas vállalkozás: 1. a közkereseti társaság, 2. a betéti társaság, 3. a korlátolt felelősségű társaság, 4. a közös vállalat, 5. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, 6. az 1-6. pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is, 7. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, 8. a gépjárművezető-képző munkaközösség, 9. az oktatói munkaközösség, 10. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, 11. a végrehajtói iroda, 12. az egyéni cég.
Az Fnytv. 29. § (1) bekezdése alapján a tagsági jogviszony megszűnik: a) a tag halálával; b) a feltételes jogszerzés időtartama alatt a tag munkaviszonyának megszűnésével; c) a tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átlépésével; d) ha a tag részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítése befejeződött. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik. Az Fnytv. 31. §-a rögzíti a tag halála esetén alkalmazandó eljárást. A tag a halála esetére a működési szabályzatban és az Fnytv-ben foglaltak szerint közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban természetes személy kedvezményezettet jelölhet egyoldalú nyilatkozatával (haláleseti kedvezményezett). A nyilatkozatban fel kell tüntetni a kedvezményezett személy természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét. A kedvezményezettjelölés a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezettjelölés időpontját. Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A tag bármikor új kedvezményezettet jelölhet. A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha a) a tag a korábbi kedvezményezettjelölését visszavonja, b) a tag másik kedvezményezettet jelöl, c) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, d) a tag - a bíróság jogerős ítélete szerint - a kedvezményezett szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett a tagi számlából nem részesülhet. Több kedvezményezett esetén, ha valamelyik kedvezményezett meghal, akkor a tagi számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. Ha a tag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az Fnytv. 31. § (5) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor a tagi számlán lévő összeg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre száll, és azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tag foglalkoztatójával munkaviszonyban álló tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el.
29
A kedvezményezett a tag halálának időpontjában a tagi számla kizárólagos tulajdonosává válik. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően három munkanapon belül megteszi a kedvezményezett az Fnytv. 31. § (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt a) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásként veszi igénybe, vagy b) amennyiben a működési szabályzat lehetővé teszi, saját nevén - a felhalmozás folytatásával vagy anélkül - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja, vagy c) más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutaltatja, vagy d) a tagi számlán jóváírt összeget egy összegben felveszi. A kedvezményezett az Fnytv. 31. § (9) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot bármikor megteheti. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem teszi meg a nyilatkozatot, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett az Fnytv. 31. § (9) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást választotta volna. Amennyiben a kedvezményezett az Fnytv. 31. § (9) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást választotta, a nyilatkozat megtételének napjától a tagokkal egy megítélés alá esik. Az Fnytv. 31. § (1)-(11) bekezdésektől eltérően a nyugdíjkonstrukció tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy a tag halála esetére nem jelölhet kedvezményezettet. Ez esetben a tagi számlán lévő összeg a tag halála időpontjában a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre száll, és azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az elhunyt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tagi kiegészítés megfizetéséhez köti, a nyugdíjkonstrukció nem tartalmazhat kedvezményezett jelölésének kizárására vonatkozó rendelkezést. Az Fnytv. 32. § (1) bekezdése értelmében amennyiben a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció hozzátartozói ellátásra való jogosultságot is tartalmaz, e jogosultság a tag halálának időpontjában nyílik meg. A tag hozzátartozói ellátásra kedvezményezettet jelölhet az Fnytv. 31. § (1)-(6) bekezdéseiben meghatározott módon. Amennyiben a tag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, a nyugdíjkonstrukció eljárási szabályai alapján a tag közeli hozzátartozója válik jogosulttá az ellátásra. Amennyiben a nyugdíjkonstrukció nem tartalmaz hozzátartozói ellátásra való jogosultságot, az elhunyt tag szolgáltatásra vonatkozó jogosultsága megszűnik. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tagi kiegészítés megfizetéséhez köti, nem zárható ki a hozzátartozói ellátásra való jogosultság. Az Fnytv. alkalmazásában a feltételes jogszerzési időtartam az a munkaviszonyban töltött legrövidebb időtartam, amelynek elteltével az addig jóváírt foglalkoztatói hozzájárulások és azok hozamai, illetve az addig keletkezett jogosultságok a tag tulajdonává válnak. A feltételes jogszerzési időtartam öt évnél hosszabb nem lehet. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a munkavállaló általi kiegészítés vállalásához kötötte és a munkaviszony a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tag által befizetett kiegészítést befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a tagi számla kiegészítésre eső hozamaival, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a matematikai tartalékokon realizált hozamnak a tagi kiegészítés összegével arányos részével együtt a tag kérelmére részére egy összegben visszafizeti. Amennyiben a feltételes jogszerzési időtartam alatt a tagsági jogviszony a tag halála miatt szűnik meg, az Fnytv. 27. § (2) bekezdésben meghatározott összeget a tag által jelölt kedvezményezett vagy érvényes kedvezményezettjelölés hiányában az örökös részére kell kifizetni.
30
A feltételes jogszerzés időtartama alatt megszűnt tagi jogviszony esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a) befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a foglalkoztató által befizetett hozzájárulásokat az azokra eső hozamrésszel együtt a volt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el, b) szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a volt tag nyilvántartott jogosultságának tőkeértékét a volt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó, nyugdíjszolgáltatásban még nem részesült tagok részére a jóváírás időpontjában fennálló jogosultságuk egyforma arányú növelése formájában osztja fel, és a matematikai tartalékba átvezeti. 5.1.2. A tag által vállalt kiegészítés szabályai A tag vállalhatja a foglalkoztató által fizetett hozzájárulás kiegészítését. A kiegészítés lehet egyösszegű vagy rendszeres befizetés. A tag bármikor dönthet a rendszeres befizetés szüneteltetéséről. A foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a munkavállaló általi kiegészítés vállalásához kötheti, erről és a kiegészítés megfizetése elmulasztásának jogkövetkezményeiről a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben rendelkezni kell. Nem köteles a tag a kiegészítést megfizetni azon időszakra, amikor a foglalkoztató nem teljesíti a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben meghatározott hozzájárulást. A foglalkoztató hozzájárulás fizetési kötelezettsége, illetve a tag kiegészítés megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a munkaviszony megszűnéséig áll fenn. A tagi számlán nyilvántartott követelésekre sem a tag hitelezői, sem kívülálló harmadik személy hitelezői nem tarthatnak igényt. Amennyiben a foglalkoztató a munkaszerződésben, illetve kollektív szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a tag követelését bírósági úton érvényesítheti. 5.1.3.
Kollektív szerződés
Az Mt. 276. § (1) bekezdése alapján kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbá b) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség. A kollektív szerződés szabályozhatja a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását. A szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól - ennek eltérő rendelkezése hiányában - csak a munkavállaló javára térhet el. A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. A kollektív szerződést írásba kell foglalni. A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely a) a kollektív szerződést kötötte, vagy b) a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagja. A kollektív szerződésnek a felek kapcsolatát szabályozó rendelkezése hatálya a kollektív szerződést kötő felekre terjed ki. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésének hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed. Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállalóra az Mt. 195. § (2) bekezdése szerinti munkáltató által kötött kollektív szerződés hatálya terjed ki. A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba. 5.1.4.
Egyenlő bánásmód követelménye
Az Fnytv. 26. § (1) bekezdés második fordulata értelmében a foglalkoztató a munkaviszonyra irányadó jogszabályban foglalt egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével vállalhatja a hozzájárulást.
31
Az Mt. 12. §-a rögzíti, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. Munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi CXXV. törvény 21. § f) pontja értelmében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így az Mt. 12. § (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában. 5.1.5.
Kifizetés időpontja
Az Fnytv. 34. § (3) bekezdése értelmében foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság az Fnytv. 2. § 25. pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltése, nyugdíjkonstrukcióban előírt munkaképesség-csökkenés mértékét meghaladó megrokkanás esetén az orvos szakértő által történő igazolásának bemutatása, illetve amennyiben a nyugdíjkonstrukció ilyen előírást tartalmaz - a várakozási idő eltelte után, valamint a hozzátartozói nyugdíjszolgáltatás esetén a tag halálának napjával nyílik meg. Az Fnytv. alkalmazásában várakozási idő a tagsági jogviszonynak a belépéstől számított, a nyugdíjkonstrukció által előírt azon időszaka, amelynek elteltével a tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatáshoz - az egyéb feltételek teljesülése esetén - legkorábban hozzájuthat. 5.1.6.
A nyugdíjszolgáltatás
Az Fnytv. 34. § (1) és (2) bekezdései alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az alapszabályában rögzített módon foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást nyújt. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet a) egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, b) határozott idejű járadékszolgáltatás, c) életjáradék-szolgáltatás, d) ezek kombinációja. 5.1.7.
Nyugdíjkorhatár
Az Fnytv. alkalmazásában nyugdíjkorhatár: a) az az életkor, melyet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz, b) az az időpont, amelytől a tag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, c) határon átnyúló tevékenység esetében a foglalkoztató székhelye szerinti állam irányadó szociális és munkajoga alapján a tagra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár. Öregségi nyugdíj – a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében A Tny. 18. § (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, 32
c) d) e) f) g)
1953-ban született, a betöltött 63. életév, 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 1955-ben született, a betöltött 64. életév, 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a) a születési évének megfelelő – a Tny. 18. § (1) bekezdésben meghatározott - öregségi nyugdíjkorhatárt (öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A Tny. 18. § (2a) bekezdése szerint, öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A Tny. 18. § (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. A Tny. 18. § (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet. A Tny. 18. § (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Nem jogosult öregségi teljes, illetve résznyugdíjra a) az a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban, b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban - az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll. A Tny. 83/C. § (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel 33
hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a Tny. 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a jogviszony megszűnését. 5.1.8.
A munkaügyi vita
Az Mt. 285. §-a alapján a munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az az Mt-ből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. A munkáltató – a fentiektől eltérően - a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér (Mt. 153. § (1) bekezdés a) pont) háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. A munkajogi igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott a) kár megtérítésére vagy b) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le. A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni a) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással, b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, d) a fizetési felszólítással, továbbá e) az Mt. 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatos igény érvényesítése iránt. A munkavállaló a) az Mt. 40. § szerinti felmondásával, vagy b) az Mt. 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával kapcsolatos igény az elévülési időn belül érvényesíthető. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el. A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Az igényt érvényesítő igazolással élhet, ha a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja. Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya nincs. Az Mt. 287. §-ban foglalt határidőket nem érinti, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a jogvita feloldása érdekében békéltetés lefolytatását rendeli. A munkáltató, az üzemi tanács vagy a szakszervezet a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatt öt napon belül bírósághoz fordulhat. A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz. A bíróság határozata ellen a közléstől számított öt 34
napon belül fellebbezésnek van helye. A másodfokú bíróság tizenöt napon belül határoz. A kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja. 5.2. A tagok részére nyújtott tájékoztatás Az Fnytv. 28. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a tag jogosultságának nyilvántartásáról, illetve tagi számlájának tárgyévi alakulásáról számlaértesítőt küldeni a tag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig. A tagnak küldött számlaértesítőnek különösen tartalmaznia kell (Fnytv. 28. § (2) bekezdése): a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elérhetőségeit, b) a tag azonosítására szolgáló adatokat, c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét, d) az MNB internetes honlapjának címét, és e) a tagokat érintő, az előző számlaértesítő időpontját követően bekövetkezett jogszabályi változásokat. Az Fnytv. 28. § (2) bekezdésben meghatározottakon túl a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítőnek tartalmaznia kell: a) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben áthozott követelést, b) a foglalkoztató által a tárgyévben fizetett hozzájárulást, a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítést, c) a tagi számlán jóváírt kedvezményezetti jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételeket), d) a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára jutó nettó hozambevételeit), e) a tagi követelés nyilvántartási záróértékét (piaci értékét), f) az értékelési különbözetet, g) a tag által választott befektetési portfólió megnevezését, és h) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét. Az Fnytv. 28. § (2) bekezdésben meghatározottakon túl a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítőnek tartalmaznia kell: a) a foglalkoztató által befizetett hozzájárulás, valamint a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítés összegét, b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás várható összegére vonatkozó tájékoztatást, c) a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információkat, d) a korábbi években megszerzett nyugdíjjogosultságok előző évi valorizációjából eredő értéknövekedés összegét, e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékainak a biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciók kötelezettségeihez viszonyított arányát (fedezettségi ráta), és f) más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben átutalt összeget és az abból konvertált jogosultságok értékét. Az Fnytv. 28. § (2) bekezdésben meghatározottakon túl a járadékos részére megküldött értesítésnek tartalmaznia kell: a) a tárgyévben kifizetett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás összegét, és b) a következő évben várható szolgáltatás mértékét. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tag, a járadékos, illetve a munkavállalói érdek-képviseleti szervek kérelmére rendelkezésükre bocsátja a befektetési politikáját, az éves jelentését, az éves beszámolókat, megadja a nyugdíjkonstrukciót érintő jogszabályi változásokra vonatkozó tájékoztatást, valamint több nyugdíjkonstrukciót szolgáltató foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén bármely nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó tájékoztatást.
35
A munkavállalót a munkaszerződés, a munkavállalói érdek-képviseleti szervet a kollektív szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell az alapszabályban, illetve a csatlakozási szerződésben foglaltakról, a befektetési politikáról. A tag, illetve járadékos kérelmére az Fnytv. 28. § (1)-(5) bekezdésekben foglalt szokásos tájékoztatáson túl, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást nyújt: a) a választható portfóliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfóliókról, azok kockázati kitettségéről, a tag által választott portfólióról, a portfólióválasztáshoz kapcsolódó költségekről, b) a munkaviszony megszűnése esetén más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átvitel során követendő eljárásról, a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertanról. A nyugdíjkorhatár elérésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást nyújt a tag részére az igénybe vehető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató megállapodása alapján az Fnytv. 28. § (1)-(9) bekezdésben foglalt tájékoztatást részben vagy egészben a foglalkoztató nyújtja a munkavállalói részére. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a tájékoztatást minden arra jogosult megkapja. 5.3. Befektetési szabályok Az Fnytv. 45. §-a értelmében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseit saját maga vagy az arra az Fnytv. 5. § (3) bekezdésében foglaltak alapján jogosult szervezet kezeli. Ennek keretében önállóan rendelkezik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközfedezetét képező befektetéseiről, valamint gondoskodik a kezelésbe vett vagyon e törvényben, valamint a befektetési politikájában meghatározott elvek és szabályok szerinti hasznosításáról és újra befektetéséről. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjkonstrukció kezelésével összefüggő tevékenységért kezelési díjat számíthat fel, amely a foglalkoztató által megfizetett hozzájárulásból kerül levonásra. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a vagyonkezelési tevékenységét részlegesen vagy teljes egészében kiszervezheti vagyonkezelő szervezethez. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága - kiszervezett vagyonkezelés esetén - köteles a vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha a) az Fnytv. 11. és 17. §-ban foglaltaknak megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik, b) ezt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabálya, illetőleg SZMSZ-e tartalmazza, c) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik. Nem minősül saját vagyonkezelési tevékenységnek, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán vannak elhelyezve. A befektetési politika A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikáját - az alapszabály rendelkezéseivel összhangban - az igazgatóság alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők: a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona befektetésének célja, alapelvei, b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által megszerezhető eszközök köre, c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázatvállaló képessége, kockázatkezelése, valamint a meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (minimum- és maximumarányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referenciaindexek), d) a befektetési kockázat mérésének, a befektetési teljesítmény értékelésének módja, és e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt nyugdíjkonstrukciók jellege és futamideje.
36
Az igazgatóság legalább évente - jogszabályi változás vagy más, a befektetési politikát lényegesen érintő ok miatt harminc napon belül - köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjait és járadékosait. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az általa kezelt nyugdíjkonstrukciókról negyedévente az MNB által meghatározott formában és módon portfóliójelentést küld az MNB-nek. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjkonstrukcióban a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles megfelelő biztosítékkal garantálni. A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja, b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás, c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti, d) a biztosíték mértéke a nyugdíjkonstrukció pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott, e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett nyugdíjkonstrukció vonatkozásában nem mondhatja fel, f) a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató a nyugdíjkonstrukcióban a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató köteles a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a tagok és járadékosok részletes tájékoztatása mellett. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetett eszközeit piaci értékük alapján kell meghatározni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseinek összhangban kell lennie a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény folyamatos fizetőképességét. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési tevékenységének a lehető legmagasabb nyugdíjszolgáltatás elérésére kell irányulnia, figyelembe véve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által felvállalható kockázati szintet, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségállományának szerkezetét. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési tevékenységét a tagok érdekében, kiemelt gondossággal, felelősséggel, képzettséggel kell végezni. A befektetési tevékenység folytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a portfólió megfelelő diverzifikáltságára, a helyesen alkalmazott kockázatmenedzsmentre, a kötelezettségek lejárati szerkezetéből adódó tényezőkre, a likviditási szükségletek biztosítására. A közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy a tagokat vagy a foglalkoztatót közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez mérten - indokolt legyen. Az MNB a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény tevékenységének jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve értékeli a kockázatmenedzsment során alkalmazott hitelminősítési eljárások megfelelőségét, ideértve a 1060/2009/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítések befektetési politikában meghatározott szerepét. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseit az egyes eszközcsoportokon belül kibocsátónként is meg kell osztani. 37
A befektetési szabályoknak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményenként kell megfelelni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetései között - az állampapírok kivételével - ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya nem haladhatja meg az összes eszköz tíz százalékát. Egy hitelintézeti csoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon csoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapír együttes értéke nem haladhatja meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeinek húsz százalékát. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény portfóliójában a csatlakozott foglalkoztató által kibocsátott értékpapírok aránya az öt százalékot, illetve a csatlakozott foglalkoztató érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások által kibocsátott értékpapírok együttes aránya a tíz százalékot nem haladhatja meg. A csatlakozott foglalkoztatók által kibocsátott értékpapírokba történő befektetés során különös körültekintéssel és a diverzifikációra való prudenciális követelmények betartásával kell eljárni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény származékos ügyleteket fedezeti, arbitrázs, illetve hatékony portfóliókialakítás céljából köthet. Nem szabványosított határidős és opciós ügyletek esetében fokozott körültekintéssel kell eljárni az elszámolási feltételek és a partnerkockázat kialakítása során, annak érdekében, hogy a termék nem szabványosított voltából adódóan az ügyfelet kár ne érhesse. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő - ügylet, amelyet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli. Ha a piaci árfolyamok mozgása vagy értékpapír-kölcsönzési ügylet óvadékának portfólióba kerülése következtében a fenti szabályok sérülnek, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, illetve a vagyonkezelő harminc naptári napon belül köteles az arányokat a Fnytv. 48. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátokon belülre vinni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben, illetve a szabályzataiban foglaltak szerint köteles a befektetéseit likvid eszközben tartani. Az elismert értékpapírpiacon vagy más szabályozott piacon nem forgalmazott befektetési eszközöket csak a kockázati kitettségre figyelemmel, kellő óvatossággal megválasztott, alacsony szinten lehet tartani. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet. Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (ingatlanhasznosítás) a vagyonkezelési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet kiszervezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalára nem vonatkozik, azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag saját maga végezheti. 5.4. A nyugdíjkonstrukció leírása Az Fnytv. 33. § (5)-(6) bekezdései értelmében, a más államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtott nyugdíjkonstrukcióira a technikai kamatláb maximális mértékének tekintetében a székhely szerinti állam szabályozása az irányadó. Más EGT-államban határon átnyúló tevékenységet végző foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a foglalkoztató székhelye szerinti államban jellemző demográfiai viszonyokra is figyelemmel kell lennie.
38
5.5. A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti felügyelet Az Fnytv. 84. §-a alapján az MNB eseti tájékoztatást kérhet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől vagy a foglalkoztatótól a szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a magyar jogszabályoknak. A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek az általa nyújtott nyugdíjkonstrukciók azon tagjai vonatkozásában, akik magyarországi munkaviszonyukkal összefüggésben tagok, az Fnytv. 28. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeknek kell megfelelnie. Amennyiben az MNB jogszabályellenes működést észlel, haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti állam illetékes hatóságait. Az MNB együttműködik a székhely szerinti állam illetékes hatóságával annak érdekében, hogy a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megszüntesse jogszabályellenes működését. Az MNB jogosult, illetve a székhely szerint illetékes felügyeleti hatóság kérelmére köteles ellenőrizni a más EGTállamban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények tevékenységét. Ennek keretében az MNB jogosult a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyarország területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a más EGTállamban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől - az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével - a tevékenységével összefüggő adatszolgáltatást kérni. Az MNB a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának kérelmére intézkedik a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyarország területén székhellyel rendelkező letétkezelőnél elhelyezett vagyonának zár alá vétele érdekében. Amennyiben a magyar társadalombiztosítási és munkajoggal össze nem egyeztethető működés a székhely szerinti állam hatóságai által tett intézkedések ellenére, vagy ilyen intézkedések hiánya miatt tovább folytatódik, az MNB a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a tagok érdekeinek védelme, valamint az Fnytv-ben foglaltak betartása érdekében, a székhely szerinti állam hatóságainak előzetes értesítését követően, az Fnytv. 84. § (6) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott - akár együttesen is – alkalmazhatja. Ha a jogszabálysértést elkövető más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek Magyarország területén bejegyzett vállalkozása van, amelynek székhelye vagy telephelye Magyarország területén fellelhető, az MNB által alkalmazott intézkedés alapján - a hatályos jogi szabályozással összhangban végrehajtás e vállalkozásra vagy vagyoni értékű jogra vezethető.
39
3. FEJEZET FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK I. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1.1. A TÁVÉRTÉKESÍTÉS közös szabályai Az Ektv. szerint a szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni; b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről; d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről; e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető. A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak. A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek, ha erről megállapodtak. A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért. A közvetítő szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett információért meghatározott feltételek fennállása esetén - nem felel. A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak. A közvetítő szolgáltatónak a mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse. A közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett jogsérelemért, amennyiben a meghatározott feltételek szerint járt el. A közvetítő szolgáltató akkor nem felel a továbbított információért, ha a) nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását; b) nem a szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét, és c) a továbbított információt nem a szolgáltató választja ki, illetve azt nem változtatja meg. Az információtovábbítás és a hozzáférés lehetővé tétele magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a továbbításhoz szükséges. 40
A közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért, ha a) a szolgáltató nem változtatja meg az információt; b) a tárolt információhoz való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek; c) a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak; d) a közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát; és e) a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították, vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte. A közvetítő szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevő által biztosított információért, ha a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti; b) amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja. A közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti; b) amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról. A szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha az igénybe vevő a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján cselekszik. A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet. A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat. A szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig. A szolgáltató a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatokat bármely, a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő célból - így különösen szolgáltatása hatékonyságának növelése, az igénybe vevőnek címzett elektronikus hirdetés vagy egyéb címzett tartalom eljuttatása, piackutatás céljából - csak az adatkezelési cél előzetes meghatározása mellett és az igénybe vevő hozzájárulása alapján kezelhet. Az igénybe vevőnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételét megelőzően és a szolgáltatás igénybevétele során is folyamatosan biztosítani kell, hogy az adatkezelést megtilthassa. Az adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára. A meghatározott célokból kezelt adatokat törölni kell a szerződés létrejöttének elmaradását, a szerződés megszűnését, valamint a számlázást követően. A meghatározott célból kezelt adatokat törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt, vagy az igénybe vevő így rendelkezik. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely törvényben említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe. A külön törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe vevő az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor
41
megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok kezelését is. A távértékesítés keretében nyújtott pénzügyi szolgáltatások esetében speciális szabályok vonatkoznak a fogyasztók tájékoztatására, melyet a Távtv. határoz meg. A szolgáltató a fogyasztó szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelőzően - tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegére -, kellő időben köteles a fogyasztót az alábbiakról tájékoztatni: a) a szolgáltatóra vonatkozóan: aa) a szolgáltató cégnevéről (nevéről), székhelyéről, fő tevékenységi köréről, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyilvántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolattartás címéről, ab) szolgáltató - a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező - esetleges képviselőjének nevéről, címéről, a fogyasztóval való kapcsolattartása címéről, ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltatónak a szerződés megkötésében közreműködő képviselőjétől eltérő, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közreműködő nevéről, címéről, illetve a szolgáltatóval való kapcsolat jellegéről, ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyező vagy a szolgáltatót nyilvántartó felügyelő hatóság nevéről, székhelyéről, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szervezetről, és a szolgáltató nyilvántartási számáról; b) a szolgáltatásra vonatkozóan: ba) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről, bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg - a díjkalkuláció alapjáról, bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének lehetőségéről, bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges különleges kockázatairól, valamint arról a körülményről, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben várható teljesítésekre nézve, be) a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról, bf) a fizetés és a teljesítés feltételeiről, bg) a távközlő eszköz használatának a fogyasztót terhelő esetleges többletköltségéről; c) a szerződésre vonatkozóan: ca) az elállási (felmondási) jogról, illetve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, továbbá arról a címről (elektronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fogyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell, cb) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor, cc) a szerződés lejárata előtti egyoldalú megszüntetésének lehetőségéről és következményeiről, cd) a feleket a szerződés létrejöttét megelőző időszakban terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre alkalmazandó jogról, az előzetes tájékoztatás nyelvéről, ce) a szerződéskötés nyelvéről, továbbá a szerződés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás - az ügyféllel egyetértésben megállapított - nyelvéről vagy nyelveiről, valamint cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, illetékesség kikötéséről; d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan: da) a szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról, db) arról, hogy létezik-e olyan - az OBÁ-tól és a BEVÁ-tól eltérő - speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetőség), amelyhez a fogyasztó fordulhat. A szolgáltató a tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerződéskötési szándékát egyértelművé tenni. Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak megtétele előtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és telefonszámát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötési szándékára. Telefonon tett szerződéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a fentiekben foglaltaktól eltérően a következőkről köteles tájékoztatást adni: a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevéről és a szolgáltatóhoz fűződő viszonyáról, 42
b) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről, c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg - a díjkalkuláció alapjáról, d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének lehetőségéről, e) a fizetés és a teljesítés feltételeiről, f) az elállási (felmondási) jogról, illetve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, ideértve a törvény 8. §-ában foglaltakat; továbbá arról a címről (elektronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fogyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell, g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékoztatást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegéről. A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fogyasztó szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelőzően tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegére - kellő időben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésre vonatkozó szerződési feltételeket és a törvény 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani. Ha a szerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlő eszköz útján történt, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a szolgáltató a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles az fenti bekezdés szerinti tájékoztatást megadni. A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerződés fennállása alatt bármikor köteles a szerződési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani. A szerződés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a távközlő eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szerződéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethető. (2005. évi XXV. tv. 3-5.§) 1.2. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOKRA vonatkozó szabályok Az Fttv. mondja ki, illetve határozza meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tartalmát az alábbiak szerint: Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. mellékletében meghatározott kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenek. A fentiek értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő vagy agresszív. Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: a) az áru létezése, természete, figyelembe véve a termékmegnevezésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is, b) az áru lényeges jellemzői, így különösen ba) kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, tartozékai, bb) mennyisége, bc) származási helye, eredete, bd) előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja, be) beszerezhetősége, szállítása, bf) alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek, bg) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, előnyei, bh) veszélyessége, kockázatai, bi) környezeti hatásai, bj) az egészségre gyakorolt hatása, vagy 43
bk) tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye, c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte, d) az áru igénybevételéhez kapcsolódó adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny, e) az áruhoz kapcsolódóan valamely szolgáltatás, alkatrész, csere vagy javítás szükségessége, f) az áruhoz kapcsolódóan biztosított ügyfélszolgálat és panaszkezelés, g) a vállalkozás vagy képviselőjének személye, jellemzői és jogai, így különösen az ilyen minősége, a jogállása, társulásokban való részvétele és kapcsolatai, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi tulajdonjoga, engedélye, képesítései, díjai és kitüntetései, h) a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértéke, a kereskedelmi gyakorlat indítékai, az értékesítési folyamat természete, a szponzorálásra, a vállalkozás vagy az áru jóváhagyására vonatkozó bármely állítás vagy jelzés, vagy i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá a) az a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet, b) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás ba) a követelmény betartására nem csupán szándéknyilatkozat formájában, hanem igazolható módon kötelezettséget vállalt, és bb) a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (megtévesztő mulasztás). Ha a kommunikáció eszköze térbeli vagy időbeli korlátokat támaszt, ezeket az akadályokat és minden olyan intézkedést, amelyet a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója annak érdekében tett, hogy az információt más módon eljuttassa a fogyasztókhoz, figyelembe kell venni annak megítélésénél, hogy fennállt-e megtévesztő mulasztás. Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt - pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással - akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén - az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Annak megállapítására, hogy egy kereskedelmi gyakorlat agresszív-e, figyelembe kell venni a következőket: a) a kereskedelmi gyakorlat időzítése, helye, jellege és alkalmazásának időtartama, b) a kereskedelmi gyakorlat során alkalmazott szóhasználat vagy magatartás fenyegető, félelemkeltő vagy becsmérlő volta, c) súlyos, a fogyasztó ítélőképességének korlátozására alkalmas, a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ismert körülmény felhasználása a fogyasztó áruval kapcsolatos döntésének befolyásolására, d) a fogyasztó szerződéses jogainak - ideértve a szerződéstől való elállásra, valamint a másik árura vagy vállalkozáshoz való áttérésre vonatkozó jogot is - gyakorlásával szemben támasztott, indokolatlanul terhes vagy aránytalan, nem szerződéses akadály, e) jogellenes cselekménnyel való fenyegetés.
44
Felelősség a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll; akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerződés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében vagy javára. A fentiektől eltérően a kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő okból eredő jogsértésért az is felel, aki a kereskedelmi kommunikációt az arra alkalmas eszközök segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében a kereskedelmi kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt, kivéve, ha a jogsértés a vállalkozás utasításának végrehajtásából ered. Az ilyen jogsértő kereskedelmi gyakorlattal okozott kárért e személyek a vállalkozással egyetemlegesen felelnek. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - az alábbi kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el: A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB jár el, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet az MNB felügyel. A fentiektől eltérően a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. (Fttv. 3-10.§) 1.3. A PANASZÜGYINTÉZÉS közös szabályai A pénzügyi szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A szolgáltató a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan fogadja. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. A szolgáltató a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az Mnbtv-ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a
45
szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a PBT eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a PBT levelezési címét. A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt az MNB-nek kérésére bemutatja. A szolgáltató az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (panaszkezelési szabályzat) készít. A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról. A szolgáltató az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését, b) a panasz benyújtásának időpontját, c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát, d) az intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá e) a panasz megválaszolásának időpontját. A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és az MNB-nek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni. (Bit. 167/B.§, Hpt. 288.§, Bszt. 121.§, Öpt. 29/A. §, Mpt. 77/C.§) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a biztosító, a független biztosításközvetítő, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, az utalvány-kibocsátó, a pénzügyi intézmény, a független közvetítő és az ÁÉKBV alapkezelő (szolgáltató) teljes körűen kivizsgálja és megválaszolja a pénztártagnak, az ügyfélnek, a tagnak, illetve a befektetőnek (ügyfél) a szolgáltató - szerződéskötést, illetve a tagsági jogviszony létrejöttét megelőző, vagy a szerződés megkötésével, illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, a szolgáltató a szerződés, illetve a tagsági jogviszony fennállása alatti, a szolgáltató részéről történő teljesítéssel, valamint a szerződéses, illetve tagsági jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződéssel, illetve a tagsági jogviszonnyal összefüggő - tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogását (panasz). Amennyiben a panasz kivizsgálásához a szolgáltatónak az ügyfélnél rendelkezésre álló további - így különösen az ügyfél azonosításához szükséges, a panasszal érintett jogviszonnyal kapcsolatos - információra van szüksége, haladéktalanul felveszi az ügyféllel a kapcsolatot, és beszerzi azt. A szolgáltató lehetővé teszi, hogy az ügyfél az írásbeli panasz benyújtásához - az MNB által a honlapján közzétett - formanyomtatványt alkalmazzon. A szolgáltató a honlapján az ügyfelek számára elérhetővé teszi a formanyomtatványt. A szolgáltató köteles az ettől eltérő formában benyújtott írásbeli panaszt is befogadni. Amennyiben az ügyfél az írásbeli panaszát nem a panaszkezelési szabályzatban meghatározott, panaszkezeléssel foglalkozó szervezeti egység címére küldi meg, vagy ha az ügyfél az írásbeli panaszt a szolgáltató valamely ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében nem a panaszkezelésre kijelölt ügyintézőnek adja át, a szolgáltató a beérkezést követően haladéktalanul továbbítja a panaszt a panaszkezeléssel foglalkozó szervezeti egysége részére, ahol nyilvántartásba veszik azt. A szolgáltató az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében személyesen leadott írásbeli panasz esetén az ügyfelet tájékoztatja a panaszt a továbbiakban kezelő szervezeti egység elérhetőségéről. Amennyiben az ügyfél szóbeli panaszát nem a panaszkezelésre kijelölt ügyintézőnél terjeszti elő, a szolgáltató köteles az ügyfelet tájékoztatni a panaszt a továbbiakban kezelő szervezeti egység elérhetőségéről.
46
A panaszra adott, indokolással ellátott választ a közlést követő 30 napon belül kell az ügyfél részére megküldeni. A szolgáltató a telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belüli, az ügyfélszolgálati ügyintéző élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A szolgáltató a panasz kivizsgálását követően válaszában részletesen kitér a panasz teljes körű kivizsgálásának eredményére, a panasz rendezésére vagy megoldására vonatkozó intézkedésre, illetve a panasz elutasítása esetén az elutasítás indokára. A szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményéről történő tájékoztatást pontos, közérthető és egyértelmű indokolással látja el, amely indokolás - a panasz tárgyától függően - tartalmazza a vonatkozó szerződési feltétel, illetve szabályzat, alapszabály pontos szövegét és hivatkozik az ügyfélnek küldött elszámolásokra, és valamennyi, a szerződéses, illetve tagsági jogviszony alatt teljesített egyéb tájékoztatásra. A szolgáltató a fogyasztónak minősülő ügyfelet a panasz elutasítása esetén tájékoztatja arról, hogy álláspontja szerint a panasz és a panaszkezelés a) a szerződés, illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére vagy b) az Mnbtv. fogyasztóvédelmi rendelkezései megsértésének kivizsgálására irányult. A fogyasztónak minősülő ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a) a PBT-hez vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat, b) a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást az MNB-nél kezdeményezheti. Ha a szolgáltató álláspontja szerint a panasz az a) és a b) pontot is érinti, akkor a fogyasztónak minősülő ügyfelet tájékoztatnia kell arról, hogy a panasza mely részével kihez fordulhat. A fogyasztónak nem minősülő ügyfelet a panasz elutasítása esetén a szolgáltató tájékoztatja, hogy panaszával a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A fogyasztónak minősülő ügyfelet a panasz elutasítása esetén a szolgáltató tájékoztatja, hogy panaszával bírósághoz, a PBT-hez, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához fordulhat. A pénzügyi szolgáltató az elutasító döntésében feltünteti a PBT levelezési címét, telefonszámát, a MNB levelezési címét, telefonszámát, valamint az MNB honlapján a PBT eljárásának kezdeményezése, illetve az MNB fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem (pénzügyi fogyasztóvédelmi beadvány) benyújtása céljára rendszeresített formanyomtatványok (formanyomtatványok) elektronikus és ügyfélszolgálati elérhetőségét is, továbbá jól látható módon tájékoztatást ad arról, hogy a fogyasztó kérheti ezen formanyomtatványok pénzügyi szolgáltató általi költségmentes megküldését is. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a formanyomtatványok megküldésére vonatkozó fogyasztói igény előterjesztésére szolgáló szolgáltatói telefonszám, e-mail elérhetőség és postai cím megjelölését is. A szolgáltató a fogyasztó ilyen tartalmú külön kérése esetén a formanyomtatványokat - a szolgáltató rendelkezésére álló adatok alapján dokumentáltan elektronikus hozzáféréssel rendelkező fogyasztó számára elektronikus úton, más esetben postai úton - költségmentesen, haladéktalanul megküldi. A szolgáltató a tájékoztatást figyelemfelhívásra alkalmas módon teszi meg. A szolgáltató válaszát oly módon küldi meg az ügyfél részére, amely alkalmas annak megállapítására, hogy a szolgáltató a küldeményt kinek a részére és milyen értesítési címre küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a küldemény elküldésének tényét és időpontját is. Amennyiben jogszabály jegyzőkönyv készítését írja elő, a jegyzőkönyv legalább az alábbiakat tartalmazza: a) az ügyfél neve, b) az ügyfél lakcíme, székhelye, illetve amennyiben szükséges, levelezési címe, c) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja, d) a panasz részletes leírása, a panasszal érintett kifogások elkülönítetten történő rögzítése, 47
e) a panasszal érintett szerződés száma, ügytől függően ügyfélszám, illetve pénztári azonosító, f) az ügyfél által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke, g) amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a jegyzőkönyvet felvevő személy és telefonon közölt szóbeli panasz kivételével - az ügyfél aláírása, h) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje és i) a panasszal érintett szolgáltató neve és címe. A szolgáltató a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a jegyzőkönyv egy másolati példányát átadja az ügyfélnek, egyéb esetekben a jegyzőkönyvet a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 28/2014. (VII.23.) MNB rendelet 4. § (10) bekezdésében meghatározott módon - a panaszra adott válasz megküldésével egyidejűleg - küldi meg az ügyfél részére. A szolgáltató a panaszkezeléssel összefüggő nyilvántartását úgy köteles kialakítani, hogy abból a válaszadási határidő és annak betartása egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szolgáltató a) a panaszokat azok témája szerint csoportosíthassa, b) a panasz okát képező tényeket és eseményeket feltárhassa és azonosíthassa, c) megvizsgálhassa, hogy a b) pontban rögzített tények és események hatással lehetnek-e más eljárásra vagy termékre, szolgáltatásra, d) eljárást kezdeményezhessen a feltárt, b) pontban rögzített tények és események korrekciójára és e) összefoglalhassa az ismétlődő vagy rendszerszintű problémákat, a jogi kockázatokat. A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatát jól láthatóan, figyelemfelhívásra alkalmas módon teszi közzé. A szolgáltató az ügyfél részére a panaszkezeléssel összefüggésben egyszerű nyelvezetet használ. Szóbeli panasz esetén, ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, vagy az nem vezet eredményre, a szolgáltató köteles az ügyféllel közölni a panasz azonosítására szolgáló adatokat. (A pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 28/2014. (VII.23.) MNB rendelet) 1.4. A FOGYASZTÓI IGÉNY- ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉS közös szabályai Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. A fogyasztó és szolgáltató közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat a) az ügyész; b) a miniszter, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, a központi hivatal vezetője; c) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője; d) a gazdasági és szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet; és e) az általa védett fogyasztói érdekek körében a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület, és az EGT bármely tagállamának joga alapján a fogyasztói érdekek védelmére létrejött szervezet. Közérdekű keresetben kérhető az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása is, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától. A per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történő szerződéskötés céljából meghatározott és megismerhetővé tett tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlja. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja az általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlót az alkalmazásra ajánlástól. (Ptk. 6:102-6:105. §) 48
Ha a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, és az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyészt vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületet keresetindítási jog illeti meg. Ha a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt európai uniós jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések megsértése miatti eljárás bíróság hatáskörébe tartozik, keresetindítási jog illeti meg az EGT bármely más tagállamának joga alapján létrejött azon feljogosított szervezeteket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek. A fenti szervezetek által indított keresetekre az Fgytv. 38. § (2)-(6) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A keresetindításra jogosultak keresetükben a következőket is követelhetik: a) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, b) a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását. Az igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse. (Fgytv. 39. §) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége az Mnbtv. 39. §-ában meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe vagy az Mnbtv. 81. § (1) bekezdés b) pontjába ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. (Mnbtv. 164.§ (1)-(2) bekezdése) A fogyasztók a PBT-hez is fordulhatnak. (Mnbtv. 96. §, 102. §-104. §, 125.§-127.§, 129. § (3) bekezdése) A közvetítői tevékenységet szabályozó 2002. évi LV. törvény szerint a felek polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében közvetítőt is igénybe vehetnek. A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. 1.5. A HIRDETÉSRE vonatkozó közös szabályok Magatartási kódex nem ösztönözhet olyan magatartásra, amely a Grtv. rendelkezéseibe ütközik. A reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó a reklám megrendelésekor a reklámszolgáltató - ennek hiányában a reklám közzétételének megrendelésekor a reklám közzétevője - részére megadja a cégnevét, illetve nevét, a székhelyét, ennek hiányában lakóhelyét, továbbá az adószámát és a szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén az állami adóhatóság által szerencsejáték szervezésére jogosító engedélyt. A külön jogszabályban meghatározott előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá tartozó termékre vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak - ennek mellőzése esetén a reklám közzétevőjének - nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték és annak alapján a termék forgalomba hozható. Ha a termék nem tartozik előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőségtanúsítási
49
kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé. A reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője köteles a meghatározott adatokról, valamint nyilatkozatokról nyilvántartást vezetni, és azt a reklám közzétételétől számított öt évig megőrizni. A szabadtéri reklámhordozón a reklám közzétevője köteles azonosítható módon feltüntetni a cégnevét, illetve nevét, továbbá a székhelyét, illetve lakóhelyét. (Grtv. 4-5. §) A gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén – az elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám kivételével - a fogyasztóvédelmi hatóság vagy - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex tekintetében - az MNB jár el. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és - a beszédcélú telefonhívás kivételével - elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jár el az Ektv.-ben meghatározottak szerint. A Grtv. szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki azt, hogy a sérelmet szenvedett fél a Grtv. rendelkezéseinek megsértésére alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse. Az eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. (Grtv. 24.§, 25. §) Elektronikus hirdetés: Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján tett bármely közlés, amelynek célja, hogy közvetve vagy közvetlenül népszerűsítse a vállalkozást, szervezetet, kereskedelmi, ipari vagy kézműipari tevékenységet folytató vagy szabályozott szakmát gyakorló személyt, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét, továbbá amely társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó tájékoztatást tartalmaz. Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek: a) a vállalkozás, szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím, b) a vállalkozás, szervezet vagy személy árujára, szolgáltatására vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik. Világosan és egyértelműen azonosítható módon tájékoztatást kell adni: a) az elektronikus hirdetésnek hirdetés jellegéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára; b) az elektronikus hirdető, illetve elektronikus hirdetés elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján történő küldése esetén a valós feladó személyéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára; c) az eladásösztönző ajánlat - így különösen az árengedmény, ráadás, illetve ajándék - ilyen jellegéről, igénybevételének feltételeiről; d) az eladásösztönző vetélkedő vagy nyereményjáték ilyen jellegéről, az abban való részvétel feltételeiről. Elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető. Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely lehetővé teszi a nyilatkozatot tevő személy azonosítását, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését. A hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, valamint ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét a lentebb meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére elektronikus hirdetés a továbbiakban nem küldhető.
50
Az elektronikus hirdetés fentiekben meghatározott küldése során tájékoztatni kell a címzettet arról az elektronikus levelezési címről és egyéb elérhetőségről, ahol az elektronikus hirdetések információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával történő küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti. Az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője köteles nyilvántartást vezetni azokról a személyekről, akik náluk a hozzájáruló nyilatkozatot tettek. A nyilvántartásban rögzített - az igénybe vevőre vonatkozó - adatok harmadik fél számára kizárólag az igénybe vevő előzetes hozzájárulásával adhatók át. Az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője nem küldhet elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján elektronikus hirdetést azoknak, akik a nyilvántartásban nem szerepelnek. A küldés tilalma az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató, illetve az elektronikus hirdetés közzétevője által küldendő valamennyi elektronikus hirdetésre vonatkozik. (Ektv. 14. §) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – az alább meghatározott kivétellel - kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó illetve - amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését. A hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám a fent meghatározott módon a továbbiakban nem közölhető. Címzett reklámküldemény természetes személy, mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető. A reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője – a hozzájárulásban meghatározott körben - a náluk hozzájáruló nyilatkozatot tevő személyek személyes adatairól nyilvántartást vezet. Az ebben a nyilvántartásban rögzített - a reklám címzettjére vonatkozó - adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, annak visszavonásáig kezelhető, és harmadik fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával adható át. A visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen. A fentiekben meghatározott módon közölt reklámhoz kapcsolódóan egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzettet arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen reklámok részére történő közléséhez való hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása, illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti, továbbá ebből a célból a reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, postai úton címzett, térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként, igazolható módon kézbesített válaszlevelet. A hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, ide nem értve a vállalkozás nevét és megjelölését. Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások: Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. Tilos az olyan reklám, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz. 51
Tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja. Tilos az olyan gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szóló reklám, amely alkalmas a gyermek-, illetve fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, szexualitásra utal vagy azt ábrázol, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus. Tilos az olyan reklám, amely gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat be. Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére. Tilos az olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen, amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol (pornográfreklám). Tilos a szexuális szolgáltatás reklámja. A szexuális szolgáltatás fogalmát és reklámozásának további korlátozásait külön törvény állapítja meg. Tilos az olyan áru reklámja, amely rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul. Tilos az olyan áru reklámja, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik. Tilos a tudatosan nem észlelhető reklám. (Grtv. 6 - 11. §) 1.6. A JOGOSULATLAN TEVÉKENYSÉGRE vonatkozó közös szabályok Piacfelügyeleti eljárás Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít a) engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység észlelése esetén, b) bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén, c) bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából, d) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából, e) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás]. Az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására, valamint a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított hat hónap. Az ügyintézési határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Az MNB - az ok és a cél megjelölésével megküldött - felhívására a személy vagy szervezet köteles az általa kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos a) iratot, elektronikus módon rögzített adatot, jelet, rögzített telefonbeszélgetést bemutatni, b) egyéb tájékoztatást adni, valamint c) azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján az MNB kezelni jogosult. Az MNB-nek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható. 52
Az MNB a megismert adatot, a) ha az ellenőrzés alapján az MNB határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig, b) az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig vagy a végrehajthatóság elévüléséig, c) ha az MNB döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy az MNB büntetőeljárást kezdeményez, akkor - ha rendkívüli jogorvoslattal nem éltek - a bírósági eljárás jogerős befejezéséig kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti. Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén az MNB a) megtiltja a tevékenység végzését, b) büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, ha megítélése szerint a tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján bűncselekménynek minősül, c) intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg d) piacfelügyeleti bírságot szab ki. Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén az MNB a) megtiltja a tevékenység végzését, b) intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg c) piacfelügyeleti bírságot szab ki. A piacfelügyeleti eljárás során a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig, b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig, c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötmillió forintig, d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet. A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa a b) ponttól eltérően az elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint a b) pontban meghatározott bírságtétel felső határa. (Mnbtv. 90.§, 93.§) 1.7. A BÍRSÁGBEVÉTELRE vonatkozó közös szabályok Az MNB által kiszabott bírságból származó bevétel a) közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására, b) közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására, c) a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint ezen célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére, d) alapítványi támogatásra, valamint e) karitatív célra fordítható. (Mnbtv. 170.§ (3) bekezdés)
53
II. AZ EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 2.1. PÉNZPIAC 2.1.1.
ÜZLETSZABÁLYZAT
A pénzügyi intézmény (hitelintézet és pénzügyi vállalkozás) köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. A pénzügyi intézmény legfontosabb dokumentuma az üzletszabályzat. Egyes üzletágak (pl. a betétügylet, hitel- és kölcsönszerződés) esetében az üzletszabályzat kötelező minimális tartalmát is előírja a törvény (Hpt. 276-278 . §). A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban - ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formát is - köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni. A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is. (Hpt. 279.§ (1) és (3) bekezdés) Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette. Az árazási elveknek tartalmazniuk kell legalább a következőket: a) valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet; b) ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell; c) az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni; d) díjat vagy költséget évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni. Az árazási elvek megfelelőségét, valamint az árazási elvek alkalmazásának gyakorlatát az MNB ellenőrzi. Az ellenőrzés során az MNB figyelembe veszi az Fttv. hatálya alá tartozó, az MNB által is elfogadott magatartási kódex rendelkezéseit. A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel- vagy kölcsön-szerződések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamat jellegű kezelési költséget és a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással kapcsolatos költséget, ha a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú. Nem számolható fel a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a nem a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség. A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni az általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait; az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos 54
szerződési feltételeket; a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét. (Hpt. 271. § (1) bekezdés). A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, b) a kamatszámítás, illetőleg az átlagkamat-számítás módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét, c) azt a legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad, d) azt a legrövidebb időtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni, e) a fizetendő kamatból történő - a hitelintézet által eszközölt - esetleges levonásokat, f) a betétszámla megszüntetésének módját, esetleges költségét, g) a betét biztosítottságára vonatkozó információt, h) névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét (Hpt. 277. §). A hitel- és kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat, c) a kamatszámítás módját, d) az egyéb díjakat és költségeket, e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, f) a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt g) deviza alapú jelzáloghitel-szerződés esetén a Hpt. 267. §-ban foglaltaknak megfelelően kiválasztott és alkalmazott számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor. A g) pontot alkalmazni kell deviza alapú pénzügyi lízingszerződés esetén is. (Hpt. 278. §). A lakástakarékpénztár üzletszabályzatában köteles a betétgyűjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerződési feltételeit meghatározni úgy, hogy az legalább a következőket tartalmazza: a) a lakás-előtakarékoskodó és a lakástakarékpénztár által teljesítendő szolgáltatások mértéke és gyakorisága, továbbá a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei, b) a szerződés alapján teljesítendő betételhelyezés után járó kamat mértéke, c) a lakáskölcsön igénybevételének feltételei, a minimális megtakarítási hányad, a minimális értékszám, a hitelképesség vizsgálata során figyelembe vett szempontok, a lakáskölcsön megtagadásának esetei, d) a lakáskölcsön kamatozása, kezelési költsége, e) a lakáskölcsönt igénylők között felállított sorrend meghatározásának módja, a kiutalásra kerülő szerződések meghatározása, a lakáskölcsön esedékessége és folyósításának lebonyolítása, f) a szerződés módosításának, különösen a szerződéses összeg felemelésének vagy csökkentésének, illetve a rendkívüli betételhelyezés feltételei és jogkövetkezményei, g) a szerződés felmondásának esetei és jogkövetkezményei, h) a betét átruházásának feltételei, i) az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségei, j) a lakáscélú felhasználás bizonyításának okiratai. A lakástakarékpénztár köteles általános szerződési feltételeit oly módon meghatározni, hogy azok hosszú távon biztosítsák a lakás-előtakarékoskodók és a lakástakarékpénztár által vállalt kötelezettségek összhangját. A lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeinek módosításához az MNB engedélye szükséges. (Ltp. 18. §) Az üzletszabályzatba vagy fogyasztói szerződésbe foglalt általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. (Ptk. 6:78 §. (1) bekezdés)
55
Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően elfogadta. (Ptk. 6:78 §. (2)-(3) bekezdés) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelőzően köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. (Ektv.) 2.1.2.
TÁJÉKOZTATÁS
Általános ügyfél tájékoztatás A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni: a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait, b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket, c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét. A pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani a) üzletszabályzatait, továbbá b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. A pénzügyi intézmény - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a szerződés megkötése előtt köteles az ügyfelet arról tájékoztatni, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos joghatóságát kötik ki. (Hpt. 271.§ (1)-(3)) Kimutatás (kivonat) Folyamatos szerződések - ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is - esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére legalább évente egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor is egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni. A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást, ugyanakkor ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. Az ügyfél - saját költségére - a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni. A hitelintézet a kivonatot, valamint a kimutatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles kiállítani és megküldeni.(Hpt. 275. §). A KHR Referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatások legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár; a Diákhitel Központ Zrt.; a befektetési hitelt nyújtó hitelintézet, befektetési vállalkozás; az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott. (KHR tv. 2. § (1) bekezdés f) pontja) A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag az e törvényben meghatározott referenciaadatok kezelhetők. (KHR tv. 5. § (1) bekezdés) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a referenciaadat-szolgáltatók által átadott referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért.
56
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-be történő adattovábbítás céljából kizárólag a referenciaadatszolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és a KHR-ből kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadat-szolgáltatónak. Az adatkérési igényben megjelölt nyilvántartott személyre vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. A KHR-ből a Diákhitel Központ Zrt. részére - a KHR tv. 15. § (8) bekezdésében foglaltakon kívül - referenciaadat nem adható át. A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által megküldött, az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben a referenciaadat-szolgáltató általi adatátvétel céljából összekapcsolhatók. (KHR tv. 5. § (4)-(6) bekezdés) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás megkülönböztetés-mentesen köteles biztosítani a KHR-hez történő csatlakozás lehetőségét az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező (más tagállambeli hitelező) számára, ha az Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végez. Más tagállambeli hitelező részére kizárólag a határon átnyúló tevékenysége vonatkozásában, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-ben kezelt adatot csak akkor továbbíthat, ha a) ezt a más tagállambeli hitelező a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál a KHR-hez történő csatlakozásról szóló írásbeli nyilatkozattal kérelmezi, b) a csatlakozási nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól igényelt adatokat kizárólag az e törvényben meghatározottaknak megfelelően használja fel és c) írásban nyilatkozik arról, hogy mind az ügyfél, mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás tekintetében az e törvényben a referenciaadat-szolgáltatóra meghatározott szabályoknak megfelelően jár el és teljesíti a tájékoztatási, adatátadási és egyéb kötelezettségeket. Más tagállambeli hitelező KHR részére teljesítendő adatátadási kötelezettsége a határon átnyúló szolgáltatást igénybevevő nyilvántartottnak a határon átnyúló szolgáltatással összefüggő, a mellékletben meghatározott adataira terjed ki. (KHR tv. 5.§ (8)-(9) bekezdés) A referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések megkötésével egyidejűleg a szerződést kötő természetes személyt írásban tájékoztatja arról a lehetőségről, hogy adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott természetes személy kérésére a szerződéses jogviszony megszűnését követően is kezelheti. A nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható. (KHR tv. 9.§ (2) bekezdés) Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai az 5. § (2) bekezdése szerint átadásra kerülnek, valamint a 11-13. § szerint átadásra kerülhetnek. (KHR tv. 15.§ (1) bekezdés) A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az 1. §-ban meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a KHR tv. 1414/B. §-ban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be. A referenciaadat-szolgáltató a KHR tv. 6. § (5) bekezdés szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi a KHR tv. szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről. Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, 57
valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. (KHR tv. 15. § (5)-(7) bekezdés) Tájékoztatás egyes betéti és hitelszerződések tekintetében A kereskedelmi kommunikációban - a Hpt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben - fel kell tüntetni a betét egységesített betéti kamatláb mutatóját. E mutató számítására és feltüntetése módjára vonatkozó szabályokat a Hpt. végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg. (Hpt. 268. §) Betétszerződések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatozására vonatkozó tájékoztatás: A hitelintézetnek üzletszabályzatában az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) is ki kell számítania, és azt meghatározott módon közzé kell tennie. Egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén a hitelintézet az EBKM-et köteles kiszámítani, és annak értékét a szerződésben szerepeltetni. Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig. Határozatlan időre lekötött, automatikusan megújuló vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a hitelintézet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni. Lakás-takarékpénztár esetén a kereskedelmi kommunikációban az EBKM értékét havi 20 000 forint folyamatos betételhelyezést feltételezve kell meghatározni. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) - ide nem értve az adófizetési kötelezettséget - levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. (82/2010. (III.25.) Korm. rendelet 3.-5.§) A hitelintézetnek az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében kifüggesztett üzletszabályzatában közzé kell tenni: a) a kamatszámítás képletét; b) a kamatozás kezdő és utolsó napját; c) a kamatjóváírás időpontját (időpontjait); d) a lejárat előtti felvét feltételeit; e) minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van a kifizetett összegre a futamidő alatt, lejáratkor vagy a futamidő után; f) a rövidítés feltüntetésével, százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal az EBKM-et. (82/2010. (III.25.) Korm. rendelet 6.§) Ha a hitelintézet az EBKM számításánál valamilyen kedvezményt vesz figyelembe, és e kedvezmény valamilyen feltételtől függ (akár a hitelintézet, akár az ügyfél oldaláról), a kereskedelmi kommunikációnak legalább a részletes feltételek pontos elérhetőségét tartalmaznia kell. Kedvezményes kamattal meghirdetett, automatikusan megújuló betét esetén a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak és kereskedelmi kommunikációnak a kedvezményes EBKM értéke mellett a közzététel időpontjában hatályos kondíciós lista szerinti nem kedvezményes EBKM értékét is tartalmaznia kell. Ha a hitelintézet olyan összetett szolgáltatást kínál, ahol a betét mellett befektetési jegyet is kötelező vásárolni, a kereskedelmi kommunikációnak vagy a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak a betétrészre vonatkozó EBKM értékét követően tartalmaznia kell - megegyező megjelenítésben - az alábbi szöveget: Az ajánlat másik elemét képező befektetési alap hozama az alapban lévő befektetési eszközök hozamától függően változó lehet. Az alap múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni hozamra. (82/2010 (III.25.) EBKM rendelet 3-6.-§) 58
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a befektetési jegyek esetében, ha az értékpapír kamata vagy hozama a kibocsátó által a még hátralévő teljes futamidőre megállapításra került, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, valamint az a szervezet, amely törvény alapján forgalmazó igénybevétele nélkül jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba hozni, köteles kiszámítani, és a meghatározott módon közzétenni az egységesített értékpapír hozam mutatót (EHM). (82/2010. (III.25.) Korm. rendelet 8.§) Kölcsönszerződések díjtételeire vonatkozó tájékoztatás: A teljes hiteldíj mutató (THM) számítására vonatkozóan a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010.(III.25.) Korm. rendelet tartalmaz előírásokat. A THM számításánál figyelembe kell venni a fogyasztó által a hitelszerződés és a lízingszerződés (hitelszerződés) kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező vagy a lízingbe adó (hitelező) számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a hitelező előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket a (3) bekezdés f) pontjában foglalt kivétellel, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, valamint f) a biztosítás és garancia díját a 7. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel. A THM értékének meghatározására az 1. melléklet szerinti képletet kell alkalmazni. Deviza alapú hitel esetén, ha a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, az 1. mellékletben meghatározott képletnél a hitelező és a fogyasztó által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni a hitelrészletet a hitelező által az adott ügyletre folyósításnál alkalmazott, a törlesztőrészletet és a díjfizetést a törlesztésnél alkalmazott a)a hitelszerződésben a hitelszerződés megkötését megelőző 30. napnál nem régebbi devizaárfolyam, b) a kereskedelmi kommunikációban a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes devizaárfolyam figyelembevételével. Deviza alapú hitel esetén, ha a folyósítás vagy a törlesztés devizában történik, az 1. mellékletben meghatározott képletnél a devizában teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni a hitelszerződésben 30 napnál nem régebbi, a kereskedelmi kommunikációban a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes, az MNB hivatalos deviza-középárfolyama figyelembevételével. Devizahitel esetén a forintban fizetendő díjakat a THM meghatározásakor a hitel devizanemében kell számításba venni a hitelszerződésben 30 napnál nem régebbi, a kereskedelmi kommunikációban a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes, a hitelező által az adott ügyletnél a díjfizetésre alkalmazott devizaárfolyam figyelembevételével. Devizahitel és deviza alapú hitel esetén a hitelszerződésben fel kell tüntetni, hogy a THM meghatározása a forint fizetések vagy a kölcsön devizanemében teljesített fizetések alapján történt-e, továbbá a fizetések más devizanemre történő átszámításánál figyelembe vett devizaárfolyam érvényességének napját. Ha a kereskedelmi kommunikációban szerepel a THM, annak értékét az alábbi feltételekkel nyújtott, egyenletes törlesztésű hitelre kell meghatározni: a) a lakás-takarékpénztár által nyújtott hitelnél a hitel összege 1 millió forint, futamideje 5 év, b) más hitelező által nyújtott jelzáloghitelnél a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év, c) hitelkártya és fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege 375 000 forint, d) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 500 000 forint, futamideje 3 év, e) 1 millió forint feletti - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év. 59
Nem egyenletes törlesztésű hitelnél is alkalmazni kell az előző meghatározott feltételeket, de ebben az esetben az eltérő törlesztési módot feltűnő módon jelezni kell. Ha az adott hitelt a hitelező nem nyújtja az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel és a hitelező által kínált feltételek érdemben attól eltérőek, abban az esetben a THM számításakor az (1) bekezdésben említett feltételekhez legközelebbi - a hiteltípusra létező - összeget és futamidőt kell figyelembe venni. Ezt a kereskedelmi kommunikációban feltűnő módon jelezni kell. Az egyenletes törlesztésű hitel az a legfeljebb 6 hónapos türelmi idejű hitel, amelynek visszafizetése havonta, azonos összegű törlesztéssel történik. Azonos összegű törlesztés alatt értendő minden olyan kölcsöntörlesztés, amely esetében a tőketörlesztési időszakban a tőketörlesztés és a kamat forintban vagy devizában meghatározott együttes összege állandó. Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztőrészlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, közvetlenül ezt követően a THM értékének is - a rövidítés feltüntetésével - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek feltűnő módon tartalmaznia kell a THM értékét azzal a kiegészítéssel, hogy a) a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, b) a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát, c) a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. A (2) bekezdés b) pontját deviza alapú kölcsönöknél, c) pontját változó kamatozású kölcsönöknél kell alkalmazni. Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a kereskedelmi kommunikációban a THM értékét a legrövidebb megtakarítási idejű lakás-takarékpénztári termék figyelembevételével, havi 20 ezer forint folyamatos betételhelyezést feltételezve kell meghatározni. (83/2010 (III.25.) Korm. rendelet 9.-10.§) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni. (Fnyht. 4.§) A hitelező és adott esetben a hitelközvetítő azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben köteles papíron vagy más tartós adathordozón - a fogyasztó által megadott információk alapján - a (3) bekezdésben (többek között a THM-ről egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével) foglaltakról tájékoztatni a fogyasztót a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel. (Fnyht. 10.§) Fizetési megbízások teljesítésére vonatkozó tájékoztatás: A pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelet az ügyfél egyszeri fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően köteles honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helységben kifüggesztve tájékoztatni. A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének egyértelműen, közérthetően és pontosan, magyar nyelven vagy az ügyféllel történt megállapodásban kikötött más nyelven tesz eleget. A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének az egyszeri fizetési megbízási szerződés egy példányának rendelkezésre bocsátásával is eleget tehet, ha az tartalmazza az alábbiakban meghatározott adatokat. Az ügyfél kérésére a pénzforgalmi szolgáltató köteles a tájékoztatást és a szerződési feltételeket papíron vagy tartós adathordozón átadni. Ha az egyszeri fizetési megbízás az ügyfél kérése alapján olyan távközlő eszköz útján történik, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul köteles a tájékoztatást megadni.
60
A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról köteles az ügyfelet tájékoztatni: a) azokról az adatokról vagy egyedi azonosítóról, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek, b) a pénzforgalmi szolgáltatás teljesítésének időpontjáról, c) tételesen az ügyfél által a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, és d) a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó tényleges vagy referencia-árfolyamról. A meghatározott adatokon túl a pénzforgalmi szolgáltató köteles a meghatározott adatokról az ügyfelet honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helységben kifüggesztve tájékoztatni. A pénzforgalmi szolgáltató nem köteles a b) és c) pontja szerinti tájékoztatást megadni, ha a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a fizetési művelet teljesítése nem EGT-állam pénznemében történik, és b) az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre. (Pft. 29. -31.§) Elektronikus tájékoztatás: Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon, legalább a következő adatokat, illetve tájékoztatást közzétenni: a) a szolgáltató nevét, b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét, c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát, e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt, f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát; g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében: ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja; gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte; gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára h) a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító, a 2. § l) pont lc) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek. (Ektv. 4. §). 2.1.3.
HIRDETÉSI SZABÁLYOK
A fiatalkorúakat betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó reklámot hitelintézet, mint reklámozó esetében legalább két országos napilapban, szövetkezeti hitelintézet, mint reklámozó esetében pedig legalább egy napilapban és egy országos napilapban közzé kell tenni. (Hpt. 269. §) Tilos a sorsolásra vonatkozó reklám. E tilalom nem vonatkozik a nyereménybetét-sorsolásra. (Hpt. 270.§). A fenti rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Grtv-ben meghatározottak szerint. E rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
61
A betéti szerződésre vonatkozó ajánlatban, reklámban és kereskedelmi kommunikációban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a betéti szerződés részletes leírását az üzletszabályzat tartalmazza. Ha a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy a betétre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamatlába vagy bármilyen költsége, közvetlenül ezt követően az EBKM mértékének is - a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. Ha a betéthez állami támogatás kapcsolódik és a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamatlába, bármilyen költsége vagy az állami támogatás mértéke vagy összege, a támogatással és a támogatás nélkül számított EBKM értékét is meg kell adni. (82/2010. (III.25.) Korm. rendelet 6. §(2)-(4) bekezdés) Tilos a betétbiztosításra, az OBA-ra, és az önkéntes betét- és intézményvédelmi alapra vonatkozó információt a betétállomány növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni. (Hpt. 274. §) Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztőrészlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, közvetlenül ezt követően a THM értékének is - a rövidítés feltüntetésével - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. (83/2010.(III.25.) Korm. rendelet 10. §(1) bekezdés) 2.1.4. TITOK- ÉS ADATVÉDELEM Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. A Hpt. banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A banktitokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni arra a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba a pénzügyi intézménnyel, de a szolgáltatást nem veszi igénybe. Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, b) a törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. (Hpt. 160. §) A banktitokra vonatkozó további szabályokat a Hpt. 161.§-a tartalmazza. 2.1.5. ÜGYFÉLKÖVETELÉSEK VÉDELME, az OBA A hitelintézet az OBA-val, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint az önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az OBA által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, valamint - a hitelintézet tevékenységi engedélyének az MNB által a 33. § alapján való visszavonása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 214. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatja. A hitelintézet tájékoztatja a betétest arról is, hogy a 213. §-ban és a 239. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre. A hitelintézet a meghatározott tájékoztatást a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven adja meg. 62
Az a hitelintézet, amelynek az OBA-ban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben való tagsága megszűnt, erről a betéteseit tájékoztatja, és minden tájékoztatás szövegéből törli a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatás tartalmazza a betéttulajdonos jogait, és e jogok érvényesítésének módját. (Hpt. 272-273.§) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot) vagy bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, ha a szerződés tartalmazza a Hpt. 213. § (1) bekezdésében és a Hpt. 213. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésekre történő figyelemfelhívást, vagyis azt, hogy mely betétekre nem terjed ki az OBA által nyújtott biztosítás. (Hpt. 281. § (1) bekezdés) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a Hpt. 213. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott betétekre. Ha az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézet a Hpt. 14. § (1) bekezdés h) pontja alapján függő közvetítő útján végez betétügyletet, a függő közvetítő közli azt is, hogy melyik hitelintézet megbízásából történik a betét elfogadása. Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés betétszerződés vagy takarékbetét szerződés. (Hpt. 281. § (2)-(3) bekezdés) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét az MNB a Hpt. 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig - a következő bekezdésben foglalt kivétellel - forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás Hpt. 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az összeghatárának megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás Hpt. 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. (Hpt. 241. § (1)-(3) bekezdés) 2.1.6. EGYES SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A hitelszerződés egy példányát a fogyasztónak át kell adni. A hitelszerződés egyértelműen és tömören tartalmazza az Fnyht. 16. § (1) bekezdésében foglaltakat, a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel, mely a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés tartalmi elemeit tartalmazza. Semmis az a szerződés, amelyik nem tartalmazza az Fnyht. 16. §-ában meghatározott tartalmi elemeket. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. (Fnyht. 15-16. §) A fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. Előtörlesztés esetén a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. (Fnyht. 23. §) Külön jogszabály tartalmazza a pénzforgalom és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök fogyasztóvédelmi szabályait. Ezek meghatározzák a fizetési megbízások teljesítési határidőit, a fizetési megbízás visszavonhatóságának vagy módosításának határidejét, a költségviselés kisegítő szabályait, a késedelmi kamatfizetés kötelezettségét és a haladéktalan visszatérítés kötelezettségét a megbízás meghiúsulása esetén.
63
Ha a fizetési művelet jóváhagyása készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a felek a keretszerződésben a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódóan fizetési műveleti értékhatárt határozhatnak meg. A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben fenntarthatja magának a jogot a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltására a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan vagy csalárd módon történő használatának gyanúja esetén, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonsága érdekében. Olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén, amelyhez hitelkeret kapcsolódik, a (2) bekezdésben meghatározott letiltás jogát a pénzforgalmi szolgáltató akkor is fenntarthatja, ha jelentős mértékben megnövekszik annak kockázata, hogy a fizető fél szolgáltató felé fennálló fizetési kötelezettségét nem képes teljesíteni. A pénzforgalmi szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltásának feltételei fennállnak. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltása esetén a pénzforgalmi szolgáltató a letiltást megelőzően, de legkésőbb a letiltást követően haladéktalanul a keretszerződésben meghatározott módon tájékoztatja a fizető felet a letiltás tényéről és annak okairól. A pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli az előző bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség, ha az veszélyezteti a pénzforgalmi szolgáltató működésének biztonságát, vagy ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály kizárja. Ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltásának oka megszűnik, a pénzforgalmi szolgáltató a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz letiltását haladéktalanul megszünteti, vagy új készpénz-helyettesítő fizetési eszközt bocsát a fizető fél rendelkezésére. Az ügyfél köteles a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt a keretszerződésben foglaltak szerint használni, és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és annak használatához szükséges személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód - biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. Az ügyfél a pénzforgalmi szolgáltatónak vagy az általa megjelölt harmadik félnek haladéktalanul köteles bejelenteni, ha észleli a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz birtokából történő kikerülését, ellopását, valamint jogosulatlan vagy jóvá nem hagyott használatát. Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy az ügyfél nem köteles az előző bekezdés szerinti bejelentést megtenni, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltása vagy további használatának megakadályozása nem lehetséges. A pénzforgalmi szolgáltató kizárólag az ügyfél kifejezett kérelme esetén bocsáthat rendelkezésére készpénzhelyettesítő fizetési eszközt, ide nem értve a már meglévő készpénz-helyettesítő fizetési eszköz cseréjét. A pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt és annak használatához szükséges személyes biztonsági elemeket - a keretszerződésben meghatározott módon - kizárólag ügyfél részére adhatja át. A pénzforgalmi szolgáltató gondoskodik arról, hogy az ügyfél bármikor megtehesse a Pft. 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentését, vagy kérelmezhesse a Pft. 39. § szerinti letiltás megszüntetését. A pénzforgalmi szolgáltató a Pft. 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentésekről olyan nyilvántartást vezet, amely tizennyolc hónapig biztosítja a bejelentések időpontjának és tartalmának bizonyítását. A pénzforgalmi szolgáltató a Pft. 41. § (3) bekezdésben meghatározott bejelentést követően a készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel adott fizetési megbízás alapján fizetési műveletet nem teljesíthet. Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatót a Pft. 41. § (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettségek nem terhelik, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltása vagy további használatának megakadályozása nem lehetséges. (Pft. 39. §-41. §)
64
2.2. TŐKEPIAC 2.2.1. ÜZLETSZABÁLYZAT A Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást (kiegészítő szolgáltatás), valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet (vállalkozás) e tevékenysége tekintetében készített üzletszabályzata tartalmazza a) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB által engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások, árutőzsdei szolgáltatások, valamint a Bszt. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tevékenységek felsorolását, b) az MNB által kiadott, az a) pontban foglalt tevékenységek végzésére jogosító határozat számát és keltét, az MNB elnevezését, levelezési és honlapcímét, c) az ügyfél által a vállalkozással való kapcsolattartás során használható nyelveket, továbbá d) a vállalkozás ügyféllel való kapcsolattartásának módját, eszközét, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét. A szerződés megkötésével, teljesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatban a vállalkozás üzletszabályzata tartalmazza a) az ügyfél azonosításának részletes szabályait, b) azon okiratok és nyilatkozatok felsorolását, amelyek alkalmasak a vállalkozás számára előírt alkalmassági vagy megfelelési teszt elvégzéséhez, valamint az ügyfélminősítés szabályait, c) az egyes befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások, illetve árutőzsdei szolgáltatások keretében köthető ügyletek részletes szabályait, ideértve ügyletenként az ügyfélnek a vállalkozás által kezelt pénzügyi eszköze és pénzeszköze feletti rendelkezésének módját és részletes szabályait is, d) az ügyféllel történő szerződéskötés megtagadásának törvényben meghatározott okait, e) az ügyféllel történő elszámolás módját, határidejét, f) a szerződés módosításának, illetve megszüntetésének részletes szabályait, ideértve az elállási, felmondási határidőket, valamint g) a 6. §-ban meghatározott, az üzletszabályzat részét képező mellékleteit, h) az adatvédelmi tájékoztatás módját. A vállalkozás üzletszabályzata tartalmazza a) az állományátruházásra vonatkozó általános szabályokat, b) a vállalkozás ügyféllel szembeni kötelezettségét - ideértve az ügyfél rendkívüli tájékoztatásának módját is - a vállalkozás tevékenységi engedélyének, egyes tevékenységek végzésének részleges vagy teljes felfüggesztése, korlátozása, a tevékenység végzésére jogosító engedélyének visszavonása esetén, c) ügyletfajtánként a vállalkozás, illetve az ügyfél kötelezettségét, kockázatviselését a vállalkozás tevékenységének a tőzsde vagy az MNB részéről történő korlátozása, felfüggesztése, illetve az elszámolóháznak vagy központi szerződő félnek az ügyfél megbízását érintő intézkedése esetén. Értékpapírszámla és ügyfélszámla vezetése esetén az üzletszabályzatban meg kell határozni a) számlanyitás részletes feltételeit, b) a számla jóváírásáról, terheléséről és egyenlegéről történő ügyfélértesítés gyakoriságát és módját. Ha a vállalkozás az ügyféltől megbízást telefonon, telefaxon vagy egyéb elektronikus úton is elfogad, az üzletszabályzatban rendelkezni kell ennek részletes szabályairól, így különösen a) a telefonon, telefaxon vagy egyéb elektronikus úton adott megbízás esetén követendő eljárásról (hangrögzítés vagy a megbízás felvevője általi írásban való rögzítés), az írásba foglalt szerződés elkészítésének módjáról, az írásba foglalás idejéről, b) a hangfelvétel megőrzésének időtartamáról. Ha a vállalkozás a megbízást hangfelvételen rögzíti, az üzletszabályzatnak rendelkeznie kell a hangfelvételhez történő hozzáférési jogosultságról. A vállalkozás üzletszabályzata tartalmazza, hogy - a jogszabályban meghatározott esetek, valamint az ügyfél súlyos és felszólítás ellenére sem rendezett szerződésszegése kivételével - a vállalkozás a szerződés 65
teljesítéséért fennálló felelősségét nem korlátozhatja, nem zárhatja ki. Az üzletszabályzat ügyletfajtánként tartalmazza az ügyfél súlyos szerződésszegésének minősülő esetek körét, valamint a felek szerződésszegése esetén a felek jogait és kötelezettségeit. A vállalkozás üzletszabályzatában meg kell határozni az ügyfél értesítésének, tájékoztatásának gyakoriságát és módját, valamint annak költségkihatását. A vállalkozás a Bszt.-ben előírt tájékoztatási kötelezettségének tartós adathordozón történő teljesítése esetén az üzletszabályzatában kifejezetten fel kell hívnia az ügyfél figyelmét a tájékoztatás módjának részletszabályaira. A vállalkozás üzletszabályzata nem zárhatja ki, hogy az ügyfél az általa adott megbízás teljesítéséről és a vállalkozás által vezetett számlájának egyenlegéről, az üzletszabályzatban foglaltaktól eltérő módon is felvilágosítást kérjen. A vállalkozás üzletszabályzata tartalmazza a) az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről, kiegészítő szolgáltatásról vagy árutőzsdei szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét, b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást. A vállalkozás az üzletszabályzatában kifejezetten felhívja az ügyfél figyelmét a) a pénzmosás elleni jogszabályokban foglalt előírásokra, b) a vállalkozás és az ügyfél között fennálló jogvita esetére irányadó jogra. A vállalkozás üzletszabályzatának mellékletei: a) a vállalkozásnak az ügyféllel kötendő szerződéseire vonatkozó formanyomtatványok, b) a kiszervezett tevékenységek köre és a kiszervezett tevékenységet végzők jegyzéke, c) a vállalkozás által igénybe vett közvetítők jegyzéke, d) a vállalkozás által alkalmazott díjtételek jegyzéke, amely tartalmazza a szerződéskötéshez, valamint - egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (keretszerződés) esetén - az egyes ügyletekhez kapcsolódó, az ügyfelet terhelő költséget és díjat is, e) az üzleti órák megjelölése, f) általános szerződési feltételek, g) panaszkezelési szabályzata, h) a vállalkozás végrehajtási politikája, i) a vállalkozás összeférhetetlenségi politikájának összefoglaló leírása. (22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet) A befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződését az üzletszabályzatában foglaltak szerint - az alábbi kivétellel - írásba foglalja. Nem kell a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az ügyféllel kötött, pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást (megbízás) írásba foglalni, ha arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján kerül sor, és a megbízást a befektetési vállalkozás elektronikus úton rögzíti. A befektetési vállalkozás az ügyfél azonosítására nem használhat olyan utalást vagy jelzést, amely alkalmas az ügyfél személyének elfedésére vagy megnehezíti annak azonosítását. (Bszt. 52.§) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél javára végrehajtott megbízás végrehajtását követően - a lentiekben foglalt kivétellel - haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az üzletszabályzatban meghatározott módon a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról. A fentiekben meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt az ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja. Az árutőzsdei szolgáltató a fentiekben foglaltak teljesítésén túl az ügyfél kérésére tájékoztatást ad a megbízás aktuális állapotáról. (Bszt. 90. §) 66
Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték. A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell. (Tpt. 142-143.§) A befektetési alapkezelőkre vonatkozó különös szabályok: A befektetési alap kezelésének szabályait - nyilvános befektetési alap esetén az MNB által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén az MNB részére benyújtott - kezelési szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. Alternatív befektetési alap (ABA) esetében a kezelési szabályzatnak hivatkoznia kell a letétkezelő által kötött azon megállapodásokra, amelyek célja, hogy a letétkezelő a Kbftv. 64. § (16) bekezdésével összhangban, szerződéses alapon felmentse magát a felelősség alól. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési alap esetében a Kbftv. 3. melléklete I. Fejezetében, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II. Fejezetében, kockázati tőkealap, illetve magántőkealap esetében a 3. melléklet III. Fejezetében foglaltaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni. A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket, különös tekintettel a befektetési jegyhez fűződő kockázatokra, valamint arról, hogy a befektetés a kockázatviselő képességének megfelel. A nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatában foglaltakat a befektetési alapkezelő a befektetők hozzájárulása nélkül, az MNB engedélyével módosíthatja. (Kbftv. 72. § (1)-(3) bekezdés) Az alapkezelő az alap működtetése során a befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelően köteles eljárni. A befektetési jegyek vételekor és visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke pénzben, illetve amennyiben a kezelési szabályzat kifejezetten lehetőséget biztosít rá, és meghatározza feltételeit - részben vagy egészben egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő eszközök formájában is szolgáltatható. Ez utóbbi esetben visszaváltáskor a befektetési jegyek ellenértékét képező eszközök összetételét az adott eszközöknek az alap portfóliójában meglévő arányának megfelelően kell megállapítani. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére forgalmazási (vételi, illetve visszaváltási) díj, jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben, a kezelési szabályzatban foglaltak szerint - a befektetési alapot, a folyamatos forgalmazásban közreműködő forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti. Nem sérti az egyenlő elbánás elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha a befektetési alapkezelő az egyes forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg. Nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5%-át meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. (Kbftv. 109. § (1)-(2) bekezdés, 128. §(1) bekezdés) A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. (Kbftv. 72. §(1) bekezdés) Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A kezelési szabályzatnak részletesen meg kell határoznia, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól. (Kbftv. 71. §(1) bekezdés) A befektetési alapkezelő a befektetési alapok és az ügyfelek vagyonát a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.
67
2.2.2.
TÁJÉKOZTATÁS
A vállalkozás az üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszti, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is elérhetővé teszi, lehetővé téve az ügyfél számára annak tárolását és előhívását. (22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet 5.§ (1) bekezdés) A tájékoztatás általános szabályai A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során, ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg. A befektetési vállalkozás a lakossági ügyfélnek vagy azon leendő szerződő félnek szóló tájékoztatásban, aki a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül a) feltünteti a befektetési vállalkozás elnevezését, b) nem titkol el lényeges információt, nem ad szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állít be lényegtelenként, c) nem hangsúlyozza a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne, d) nem használ a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal összhangban határozza meg, és e) a Bszt. 40. § (3)-(10) bekezdésben foglaltak szerint jár el, figyelemmel a Bszt. 3. mellékletben foglaltakra. A fentieket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a tájékoztatás - ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is - más számára készül, de a lakossági ügyfél vagy azon leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, hozzáférhetővé válik. Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a befektetési vállalkozások, befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök közötti összehasonlítást tartalmaz, a) az összehasonlítást tárgyilagos, tisztességes és kiegyensúlyozott módon kell közölni, b) meg kell jelölni az összehasonlításhoz felhasznált adatok és információk forrását, és c) a tényektől elkülönített módon be kell mutatni az összehasonlítás során használt feltételezéseket. Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére vonatkozó adatot vagy információt tartalmaz, a) ez az információ nem lehet a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme, b) a tájékoztatásnak ki kell térnie az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató legalább az elmúlt öt naptári évben mért hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység legalább az elmúlt öt naptári évben mért teljesítményére, c) a befektetési vállalkozásnak pontosan meg kell jelölnie az értékelés alapjául szolgáló referencia-időszakot, valamint a felhasznált információk és adatok forrását, d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk a múltra vonatkoznak, és, hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni, e) ha ez az információ olyan más adatokra, illetve információkra épül, amelyek a leendő szerződő fél vagy az ügyfél székhelye vagy állandó lakhelye szerinti állam hivatalos valuta- vagy devizanemétől eltérő valuta- vagy devizanemben kerültek meghatározásra, a befektetési vállalkozás világosan megjelöli az adatok és információk valuta- vagy devizanemét és felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az elérhető eredményt, f) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre.
68
A fenti bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése során, ha az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató esetében nem létezik öt évben mért hozamra, változásra, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében öt évben mért teljesítményre vonatkozó információ, a) de legalább egy évre vonatkozó információ rendelkezésre áll, azon teljes tizenkét hónapból álló időszakokra vonatkozó hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó információt közölni kell, amelyre az rendelkezésre áll, b) és nem létezik teljes, legalább tizenkét hónapra vonatkozó információ sem, az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében összehasonlítás nem alkalmazható. Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamának, illetőleg változásának becslését vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, akkor a tájékoztatásnak az adott pénzügyi eszköz és a pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszközre vagy pénzügyi eszközökből képzett mutatóra vagy indexre is utalnia kell, valamint a) a múltbeli hozam, illetőleg változás becslésének az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index valós múltbeli hozamán, illetőleg változásán kell alapulnia, b) az a) pontban meghatározott, alaptermékre vonatkozó valós múltbeli hozam vagy változás bemutatása esetén a Bszt. 40. § (5) bekezdés a)-c), e) és f) pontjaiban és a Bszt. 40. § (6) bekezdésben foglaltaknak is teljesülnie kell, c) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becsült múltbeli hozamra vagy változásra vonatkoznak, valamint hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, illetőleg változásra, vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató jövőbeni hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység jövőbeni teljesítményére vonatkozó információt tartalmaz a) ez az információ nem alapulhat és nem is utalhat a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató becsült múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére, b) annak olyan ésszerű és tárgyilagos feltételezéseken kell alapulnia, amelyeket tényszerű adatokkal kell alátámasztani, c) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre, d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becslésen alapulnak, valamint hogy ezen előrejelzésből nem lehetséges a valós jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás adóügyi elszámolásra vagy adóügyi következményre vonatkozó információt tartalmaz, a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint hogy a jövőben változhat. A befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás nem tartalmazhatja felügyeleti hatóság nevét olyan összefüggésben vagy szövegkörnyezetben, amelyből olyan következtetést lehetne levonni, hogy az adott felügyeleti hatóság kifejezetten javasolná vagy elismerné a befektetési vállalkozást, annak tevékenységét vagy az adott pénzügyi eszközt. A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében - a Bszt. 43. §-ban foglaltakra is figyelemmel - tájékoztatja az ügyfelet vagy a leendő szerződő felet a) a befektetési vállalkozásra vonatkozó alapvető tudnivalókról, b) a befektetési vállalkozás működésének és tevékenységeinek szabályairól, c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól, d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról, e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát, 69
f) a Bszt. 62. § (2) bekezdés i) pontja szerinti végrehajtási helyszínekről, g) a szerződéskötéshez, valamint - egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (keretszerződés) létrehozatala esetében - az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az ügyfelet terheli. A fenti tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az ügyfélnek - a helyzet sürgősségére és a válaszintézkedéshez szükséges időre, valamint a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel kellő ideje álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez. Ha a Bszt. a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét a) írásban, vagy b) egyéb tartós adathordozón teljesíti. A befektetési vállalkozás számára a Bszt.-ben előírt tájékoztatási kötelezettség fentiek szerinti tartós adathordozón akkor teljesíthető, ha a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten az előző bekezdés b) pontjában foglalt adathordozót választja. A befektetési vállalkozás a Bszt-ben meghatározott esetekben, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatására vonatkozó követelményeknek megfelelő tájékoztatást úgy is megadhatja, hogy azt nem kifejezetten egy adott leendő szerződő félnek vagy ügyfélnek címezi, hanem egy általa meghatározott honlapon teszi elérhetővé, ha a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak, b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen formájához, c) az ügyfelet elektronikus úton értesítette a honlap címéről, és megjelölte, hogy az adott információ pontosan a honlap mely részén érhető el, d) gondoskodik arról, hogy a honlapon elérhető információ minden pillanatban aktuális legyen, és e) gondoskodik arról, hogy az adott információ az adott honlapon folyamatosan hozzáférhető legyen mindaddig, amíg az ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet. (Bszt. 40.§-42.§) Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki. (Tpt. 142.§ (1) bekezdés) Előzetes tájékoztatási kötelezettség 1.) A Bszt. 43. § (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében – a Bszt. 43. § (12) bekezdésben foglaltak kivételével - legkésőbb az adott szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet, ha a szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, valamint a lakossági ügyfelet a) a szerződés feltételeiről, és b) a szerződésben foglaltakkal közvetlenül összefüggő, a Bszt. 43. § (3)-(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokról. 2.) A Bszt. 43. § (2) bekezdés szerint a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében - a Bszt. 43. § (12) bekezdésben foglalt esetek kivételével - legkésőbb a a Bszt. 43. § (1) bekezdésben foglalt szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítését megelőzően tájékoztatja a) a lakossági ügyfelet a Bszt. 43. § (3)-(5) és a (7)-(9) bekezdésben, és b) a szakmai ügyfeleket a Bszt. 43. § (8) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakról. 70
3.) A befektetési vállalkozás a Bszt. 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatás keretében közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel a) a befektetési vállalkozás elnevezését, székhelyét és egyéb elérhetőségeit, b) az ügyfél által a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás során használható nyelveket, c) az ügyféllel való kapcsolattartás módját, eszközét, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét, d) a befektetési szolgáltatási tevékenység, valamint a kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és levelezési címét, és e) függő ügynök igénybevétele esetén e tényt, valamint azon EGT-állam megnevezését, amelyben a függő ügynököt nyilvántartásba vették. 4.) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél számára a (2) bekezdésben foglaltak mellett tájékoztatást ad a) a szerződésben meghatározott, az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről, b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a portfóliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteiről, c) arról a referenciaértékről, amelyhez képest az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül, d) az ügyfél portfóliójába kerülhető pénzügyi eszközökről és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletekről, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és e) a portfólió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről, a portfóliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfóliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátokról. 5.) A befektetési vállalkozás a Bszt. 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel a) az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy a kiegészítő szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét, b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást, c) a Bszt. 110. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását, és d) az ügyféltől kapott megbízás végrehajtására vonatkozó általános szabályokról szóló, a Bszt. 63. § szerinti végrehajtási politikának a 63. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti elemeit. 6.) A befektetési vállalkozás az (5) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatáson túl a leendő szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél kérésére bármely az összeférhetetlenségi politika tartalmára vonatkozó további részletről tájékoztatást ad. 7.) A befektetési vállalkozás a Bszt. 41. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan a) ha a lakossági ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a befektetési vállalkozás nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, tájékoztatást ad erről a lehetőségről, a befektetési vállalkozást a székhelye szerinti állam joga alapján e harmadik személy tevékenységért terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az ügyfélre vonatkozó következményeiről, b) ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra, c) ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti állam joga nem teszi lehetővé a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszközök és a befektetési vállalkozás vagy a nevében eljáró harmadik személy saját eszközeinek elkülönített kezelését, tájékoztatást ad erről a tényről, valamint kifejezetten és jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra, 71
d) ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz olyan számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként a befektetési vállalkozás és az ügyfél között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, tájékoztatja az ügyfelet az ebből adódó, az ügyfél jogaira és kötelezettségeire irányadó szabályok eltéréséről, e) tájékoztatja az ügyfelet az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási jogosultságáról, illetve - ha ilyen létezik - a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról, f) egy olyan értékpapír alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik vagy bármely más ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti és a befektetési vállalkozás saját számlájára vagy más ügyfél számlájára kerül végrehajtásra, teljes körű, világos és pontos tájékoztatást ad az ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos kötelezettségéről és felelősségéről, ideértve az eszköz visszaszolgáltatásának szabályait, valamint a kockázatokról. A befektetési vállalkozás az előírt tájékoztatást írásban, más tartós adathordozón vagy a befektetés vállalkozás által meghatározott honlapon adja meg. A befektetési vállalkozás a tájékoztató információ tartalmában bekövetkező, szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében lényeges változásáról - az eredeti tájékoztatással azonos módon, illetve adathordozón - értesíti az ügyfelet. (Bszt. 43. §) Előzetes tájékozódási kötelezettség Az a befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenységet végez, e tevékenysége keretében a Bszt. 44. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait, annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon. A fenti tájékozódás (alkalmassági teszt) keretében a befektetési vállalkozás értékeli, hogy a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatás a) alkalmas-e a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására, b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a portfóliókezelési tevékenység kapcsán az e tevékenységből adódó kockázatokat is. A fenti bekezdés a) pontjában foglalt befektetési célok értékelése során a befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább a) azt az időszakot, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tartani kívánja a befektetését, b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselő képességét, és c) a befektetéssel megvalósítani kívánt célt. Az alkalmassági teszt során a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féltől vagy az ügyféltől a) vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, b) az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását kérheti. (Bszt. 44.§)
72
A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében - kivéve a portfóliókezelési tevékenységet - végrehajtott megbízást követően a) haladéktalanul, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról, b) lakossági ügyfél esetén írásban vagy más tartós adathordozón haladéktalanul, de legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő kereskedési napon vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon tájékoztatást ad a megbízás végrehajtásáról. (Bszt. 67.§ (1) bekezdés) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára rendszeresen, de – Bszt. 68.§ (2) és a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább félévenként jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja. (Bszt. 68. § (1) bekezdés) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A befektetési vállalkozás a tőkegaranciát vagy hozamgaranciát bankgaranciával biztosítja. A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A befektetési vállalkozás a tőke megóvására vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá. A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkezik. (Bszt. 71. §) Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki. (Tpt. 140. § és 142. §) Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési vállalkozás, a hitelintézet az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik. (Tpt. 170.§ (3) bekezdés) Az egységesített értékpapír hozam mutató számítása A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és - a 82/2010. (III.25.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésben meghatározott esetben - a befektetési jegyek esetében, ha az értékpapír kamata vagy hozama a kibocsátó által a még hátralévő teljes futamidőre megállapításra került, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, valamint az a szervezet, amely törvény alapján forgalmazó igénybevétele nélkül jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba hozni, köteles kiszámítani, és a 82/2010. (III.25.) Korm. rendelet 9. §-ában meghatározott módon közzétenni az egységesített értékpapír hozam mutatót (EHM). (82/2010. (III.25.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés)
73
Az értékpapírok hozamának közzététele A befektetési vállalkozásnak, a hitelintézetnek és a 82/2010. (III.25.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a befektetési alapkezelőnek, valamint annak a szervezetnek, amely törvény alapján forgalmazó igénybevétele nélkül jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba hozni, az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségben ki kell függesztenie: a) az értékpapír-hozam számításának konkrét képletét; b) a kamat- vagy hozamfizetés időpontjait; c) a rövidítés feltüntetésével, százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal az EHM értékét; d) minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van az értékpapír alapján kifizetett összegre. (2) Ha az értékpapírügyletre vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban az ügyletre vonatkozó kamat, konkrét hozam vagy bármilyen költség megjelenik, közvetlenül ezt követően az EHM mértékének is - a rövidítés feltüntetésével, százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. ( 82/2010. (III.25.) Korm. rendelet 9. §) A külföldön kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok nyilvános belföldi forgalomba hozatala és forgalmazása esetén a külföldi befektetési alap, illetőleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni az alábbi tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazáshoz készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vonatkozó előírásokat is. A nyílt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően az MNB által jóváhagyott, a Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot, az 5. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal összeállított tájékoztatót, a Kbftv. 130. § szerinti kiemelt befektetői információt, a Kbftv. 104. § szerinti hirdetményt tegyen közzé. Semmis a befektetési jegy jegyzése, ha - a Kbftv. 105. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - a befektetési jegyet az MNB által jóváhagyott tájékoztató, kezelési szabályzat, kiemelt befektetői információ vagy hirdetmény hiányában hozták nyilvánosan forgalomba. Tilos a befektetési jegyek forgalomba hozatalához kapcsolódóan a befektetési jegyeket lejegyző befektetők közötti sorsolás, így forgalomba hozatala szerinti dokumentumokban és a befektetési alap kereskedelmi kommunikációjában erre vonatkozó információ közzététele. A nyilvános nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalát megelőzően hirdetményt kell közzétenni, amely tartalmazza a) a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját, b) a forgalomba hozandó befektetési jegy és a kibocsátó befektetési alap megnevezését, c) a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját, d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket, e) a forgalomba hozatal és a befektetési jegyek ellenértéke szolgáltatásának módját és f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját. A már nyilvántartásba bejegyzett, nyílt végű befektetési alap újabb befektetési jegy sorozatának forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelező. (Kbftv. 103-105. §) A befektetési alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti. A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alap esetén a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a) minden egyes lezárt pénzügyi évről éves jelentés, b) a pénzügyi év első 6 hónapjáról féléves jelentés, c) havi portfóliójelentés formájában teljesíti.
74
Az éves és féléves jelentéseket, valamint a havi portfóliójelentést a tárgyidőszak utolsó napjától számított alábbi időpontokig kell közzétenni: a) az éves jelentést 4 hónapon belül, b) a féléves jelentést 2 hónapon belül, c) a havi portfóliójelentést a következő hónap 10. munkanapjáig, és gondoskodni kell arról, hogy az éves és féléves jelentések legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők legyenek. A nyilvános nyílt végű befektetési alap éves jelentése tartalmazza a befektetési alap eredmény-kimutatását, jelentést az adott időszakban végzett tevékenységekről és a Kbftv. 6. mellékletben, ingatlanalap esetében továbbá a 7. mellékletben meghatározott egyéb adatokat, valamint az összes egyéb olyan lényeges információt, amelynek alapján a befektetők véleményt tudnak alkotni a befektetési alap tevékenységeinek fejlesztéséről és eredményeiről. A nyilvános nyílt végű befektetési alap féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet I-IV. szakaszában, továbbá ingatlanalap esetében a 7. melléklet 2-3. szakaszában meghatározott adatokat. Amennyiben a befektetési alap év közben hozamot fizet, a mérlegnek tartalmaznia kell az adózott féléves eredményt és a kifizetett vagy felkínált közbenső hozamot. A havi portfóliójelentés tartalmazza a hónap utolsó nettó eszközértéke alapján: a) a portfólió bemutatását a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célok és limitek szerinti főbb kategóriáknak megfelelően (főbb eszközfajták, földrajzi diverzifikáció, devizális megoszlás) illetve, ha a befektetési politikában ilyen limitek nincsenek megállapítva, a főbb eszközfajták szerint (részvény, kötvény, befektetési jegy, betét, egyéb eszközök), b) a származtatott ügyletek figyelembevételével számított, a befektetési eszközökben meglévő nettó összesített kockázati kitettség (tőkeáttétel) mértékét, c) a portfólióban 10%-nál magasabb részarányt képviselő eszközök (kibocsátók) felsorolását, d) a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. A nyilvános nyílt végű befektetési alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetői információban meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg a tájékoztatást az MNB, valamint kérésre a befektetési alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni. (Kbftv. 131-135. §) Befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala esetén a tájékoztatónak a Kbftv. 5. melléklet szerinti tartalmon túl tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól. A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia a befektetési alap kockázati tényezőiről. A tájékoztatónak meg kell jelölnie azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a befektetési alap befektethet. Külön ki kell térni arra, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén a tájékoztatónak arra vonatkozó információt is tartalmaznia kell, hogy a származtatott ügyletek engedélyezésére fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség és jelezni kell a származtatott ügyletek alkalmazásának lehetséges hatását a kockázati tényezők alakulására. Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, e tényre a tájékoztatóban - és a kereskedelmi kommunikációban - kifejezetten fel kell hívni a figyelmet. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a vagyon lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, a tájékoztatónak - és a kereskedelmi kommunikációnak kifejezetten fel kell hívnia a figyelmet a befektetési alap ezen sajátosságára. A tájékoztatóban közölni kell a forgalomba hozatali maximum elérését követő allokáció módját, lezárásának időpontját, az allokációról való értesítés módját. A tájékoztatót a befektetők számára tartós adathordozón vagy a befektetési alap közzétételi helyén folyamatosan elérhetővé kell tenni, és a tájékoztató egy nyomtatott példányát kérésre díjmentesen át kell adni. A tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig hatályos. (Kbftv. 129. §) 75
A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint az MNB részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat: a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt; b) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; c) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; d) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek befektetőkre nézve hátrányos változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal; e) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehetőségének korlátozását jelenti - ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit -, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására; f) a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján; g) a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül; h) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt; i) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul; k) a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül; l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak az MNB részére történő benyújtásával egyidejűleg; m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20%-ot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül; n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal; o) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül, legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül; q) amennyiben a befektetési alap készít kiemelt befektetői információt, annak változásait, a változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg; r) az MNB által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül. A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel az MNB indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja. Ha a közzétételt követő hatálybalépésre az MNB engedélyének kézhezvételét követő 60 napon belül nem kerül sor, a hatálybalépésre csak ismételt engedélyezési eljárást követően kerülhet sor. (Kbftv. 139. §) A közzétételi kötelezettség teljesítésének módja: A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, a Kbftv. szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem rendelkezik, a) a befektetési alapkezelő és az érintett befektetési alap honlapján, és
76
b) ha az MNB nyújt ilyen szolgáltatást a Kbftv. szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti, a nettó eszközérték adatok kivételével. A letétkezelő és a forgalmazó a Kbftv. szerinti közzétételi kötelezettségeit az információnak a saját honlapján, és ha az MNB nyújt ilyen szolgáltatást a Kbftv. szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való megjelentetésével teljesíti. (Kbftv. 141. §) A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott módon közzétenni minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül. A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli működési időszakra vonatkozó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét. Amennyiben a befektetési alap több mint 5 éve működik, elegendő az utolsó 5 évre vonatkozó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték adat elérhetőségének biztosítása. A befektetési alapkezelő a befektető kérésére átadja az ÁÉKBV kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi korlátokra, a kiválasztott módszerekre és az eszközkategóriák kockázatainak és hozamainak alakulására vonatkozó információt. A kereskedelmi kommunikáció csak tisztességes, világos és egyértelmű lehet, és ennek során nem lehet olyan kijelentést tenni, amely cáfolja vagy csökkenti a tájékoztatóban és a kiemelt befektetői információban foglaltak jelentőségét. A kereskedelmi kommunikációban meg kell jelölni, hogy a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalával, illetve folyamatos forgalmazásával kapcsolatosan tájékoztató és kiemelt befektetői információ közzétételére került vagy kerül sor, és hogy a tájékoztató és a kereskedelmi kommunikáció hol, milyen módon, és más EGT-államban székhellyel rendelkező kollektív befektetési forma esetében milyen nyelven hozzáférhető. Az MNB a kereskedelmi kommunikációt betilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik. A befektetési alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alapok kezelési szabályzatai és tájékoztatói összevont kezelési szabályzatként, illetve összevont tájékoztatóként is elkészíthetőek a Kbftv. 3. melléklet I. Fejezetében és az 5. mellékletben foglaltak megfelelő alkalmazásával, akként, hogy ilyen esetben a kezelési szabályzat, illetve a tájékoztató azon tartalmi elemeit, amelyek több vagy valamennyi befektetési alap esetében azonosak, elegendő egy ízben a dokumentum részévé tenni, azokat - az esettől függően - több vagy valamennyi befektetési alapra vonatkoztatva, míg a kezelési szabályzat, illetve a tájékoztató egyes alapokra vonatkozó részeiben csak az adott alapra speciálisan jellemző elemeket kell feltüntetni. (Kbftv. 136-138. §) Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalomba hozatalához, illetve folyamatos forgalmazásához az ÁÉKBV-nek a nyilvántartásba vételi helye szerinti előírásoknak kell megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és dokumentumot, amit az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell bocsátania. A kiemelt be-fektetői információt magyar nyelven, az egyéb információkat és dokumentumokat az ÁÉKBV választása szerint magyar nyelven, az MNB által elfogadott nyelven vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. A kiemelt befektetői információt a befektető erre irányuló kérése esetén a szerződés megkötésekor díjmentesen, írásbeli formában át kell adni. (Kbftv. 119. § (1) bekezdés) A BEVA tagjai - magyar nyelven - közérthető módon tájékoztatják a befektetőket a BEVA által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről. (Tpt. 214. § (3) bekezdés) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. (Ptk. 6:78. § (1) bekezdés)
77
Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. (Ptk. 6:78. § (2) bekezdés) 2.2.3.
FOGYASZTÓI IGÉNY- ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉS
A pénz- és tőkepiaci jogviták speciális szakmai fóruma a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, amelyet a Tőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervei közösen megalapíthatnak és működtethetnek. A választott bíróság egyes jogvitákban kizárólagosan jár el, továbbá a választottbíróság jár el, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek. Fogyasztóvédelmi szerepe eljárásának költségességére és a pénzügyi piaci szolgáltatók általi működtetésre korlátozott. (Tpt. 376. §) 2.2.4.
HIRDETÉSI SZABÁLYOK
Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalmazásban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy által reklámban vagy egyéb módon közölt információ - ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót, a hirdetményt és a Tpt. 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentumot (kereskedelmi kommunikáció). A kereskedelmi kommunikációban foglalt információnak összhangban kell lennie a tájékoztató és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentum tartalmával. A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikáció tervezetét az MNB-hez a nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg be kell nyújtani. Az MNB a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik. (Tpt. 35. §) Az a szervezet, amely a Tpt. által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett kereskedelmi kommunikációjában köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát. (Tpt. 364. §) Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat a befektetések növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni. (Tpt. 214. § (4) bekezdés) Ha az értékpapírügyletre vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban az ügyletre vonatkozó kamat, konkrét hozam vagy bármilyen költség megjelenik, közvetlenül ezt követően az EHM mértékének is - a rövidítés feltüntetésével, százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. (82/2010. (III.25.) Korm. rendelet 9.§ (2) bekezdés) 2.2.5.
TITOK- ÉS ADATVÉDELEM
Értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. (Bszt. 4.§ 27. pont)
78
Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealapkezelővel, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi értéktártól, központi szerződő féltől szolgáltatást vesz igénybe. (Tpt. 369. §) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni. A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja, b) a Bszt. 118. § (3)-(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi. (Bszt. 118. § (1)-(2) bekezdés) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a Tpt-ben meghatározott körön kívül - az ügyfél felhatalmazása nélkül - nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, a tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, a központi értéktárnak, a központi szerződő félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.(Tpt. 371.§) 2.2.6.
ÜGYFÉLKÖVETELÉSEK VÉDELME
A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel. A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon. (Bszt. 57. § (1)-(2) bekezdés) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt - a Bszt. 58. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem használhatja. A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközét akkor használhatja, ha a pénzügyi eszköz használatához ideértve a használat pontos célját is - az ügyfél előzetesen írásban hozzájárult. A befektetési vállalkozás akkor jogosult az ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet kötni vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára vagy egy másik ügyfele számlájára, ha a Bszt. 58. § (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl a) minden olyan ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, a Bszt. 58. § (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását adta, vagy 79
b) a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy csak azon ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél a Bszt. 58. § (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását megadta. A befektetési vállalkozás olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a) azon ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát, annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen. (Bszt. 58. §) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett vagy az ügyfél megbízásának teljesítését követően a befektetési vállalkozás kezelésébe kerülő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanul a) központi banknál, b) hitelintézetnél, vagy c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy d) minősített pénzpiaci alapnál helyezi el. (Bzst. 60. § (1) bekezdés) Az ügyfélszámlán és az értékpapírszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. (Tpt. 147.§) 2.2.7.
EGYES SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető. Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet. Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell: a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát; b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét; c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható; d) az értékpapírkölcsön futamidejét; e) a kölcsönzési díjat; f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan. (Tpt. 168. § és 170. §) A portfoliókezelési tevékenységet végző által a kezelt portfólión elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának és közzétételének szabályai, elvei (Bszt. 3. melléklet) ugyan szintén a befektetők tájékoztatásának szabályai közé tartoznának, specialitásukat azonban az jelenti, hogy tevékenységük nem egyes befektetési eszközökhöz, hanem egy befektetett vagyontömeghez kapcsolódik. 2.2.8.
KÖZVETÍTŐ IGÉNYBEVÉTELE
A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenysége végzéséhez, illetve árutőzsdei szolgáltatása nyújtásához közvetítőt vehet igénybe. A közvetítő lehet függő ügynök vagy befektetési vállalkozás. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az általa igénybe vett közvetítő tevékenységért, a Bszt-ben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik. A befektetési vállalkozás a közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodást azzal 80
a) a Magyarország területén székhellyel, lakhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amely szerepel az MNB-nek a Bszt. 159. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásában, vagy b) más EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amelyet a székhelye, lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága vagy a Bszt. 159. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az MNB nyilvántartásba vett. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződése megkötését - ha a szerződést függő ügynökkel kötötte - a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenti az MNB-nek. Befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységet függő ügynökként – a Bszt. 114. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az végezhet, aki szerepel az MNB-nek a Bszt. 159. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásában és megfelel a Bszt. 111-116. §-ban foglalt rendelkezéseknek. A más EGT-államban székhellyel rendelkező közvetítő Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet és fióktelepet akkor létesíthet, ha a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága, vagy a Bszt. 159. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az MNB nyilvántartásba vette. Az MNB - kérelmére - azt a függő ügynököt veszi nyilvántartásba, aki megfelel a Bszt-ben és a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak. (Bszt. 111. §-114. §)
2.3. BIZTOSÍTÁS 2.3.1.
SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A biztosítási üzletág speciális dokumentuma a termékterv, amelyet minden terjeszteni kívánt termékére el kell készítenie, és amelynek tartalmaznia kell a szerződési feltételeket, a díjkalkulációt és a kiegészítő adatokat, vagyis a három évre kalkulált állományt, költségfelhasználást, várható díjbevételeket és várható kárkifizetést. Ez a dokumentum nem nyilvános. (Bit. 98-100.§ és 4. sz. melléklet) A fogyasztók szempontjából legfontosabb a biztosítási szerződés minimális tartalmának előírása. A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell: a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat, b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét, c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket, d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit, e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait, f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését, beleértve a szerződés felmondásával kapcsolatos, a Bit. 96. § (2)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezésekről történő tájékoztatást, g) betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén - ha járadékfizetéssel jár - a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat, h) az egyes igények elévülési idejét, i) az életbiztosításnál, ha maradékjog (így különösen visszavásárlási érték), illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait, j) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget, k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat, amennyiben a szerződő vagy a biztosított természetes személy, illetve - részben vagy egészben - természetes személyek csoportja, l) a biztosító, illetve fióktelep címét, m) a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét.
81
n) befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a Bit. 132/A. §-ban foglaltakkal összhangban meghatározott, az eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat, o) az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai kamatláb biztosítási szerződés tartama alatti megváltoztathatósága lehetőségét azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. (Bit. 96. §) 2.3.2.
TÁJÉKOZTATÁS
Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül - ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, hatvan napon belül - nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. A fenti esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. (Ptk. 6:444.§) Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve. (Ptk. 6:443.§) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: 1. a biztosítási időszakot és tartamot; 2. a kockázatviselés kezdetét; 3. a biztosítási eseményt; 4. a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetőségét az alapbiztosításra és a kiegészítő kockázatokra, továbbá arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a biztosításközvetítő jogosult-e, és ha igen, akkor milyen korlátozásokkal az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá jogosult-e a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni; 5. a biztosító szolgáltatásait, azok teljesítésének módját, idejét és a választható lehetőségeket; 6. a szerződés megszűnésének eseteit; 7. a szerződésfelmondás feltételeit; 8. a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat; 9. az értékkövetés módját, mértékét; 10. a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját;
82
11. a 167/B. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást, továbbá a panasz - annak jellege szerint - az MNB-hez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét, illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről; 12. harmadik országbeli biztosító fióktelepével kötött szerződés esetén e mellékletben foglaltakon túlmenően azt, hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás nyelvének meghatározását; 13. azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait, a Bit. 153-161/C. §-ában és 165. §-ában foglaltak alapján továbbíthatja; 14. a szerződés jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelölését; 15. biztosító egyesületeknél a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség előírását, illetve a szolgáltatás csökkentése tekintetében a szabályzatra való hivatkozást; 16. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító egyesület esetében a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség tekintetében a szabályzatra való hivatkozást; 17. életbiztosítás esetén a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat; 18. életbiztosítási szerződés esetén mekkora és milyen jogcímen merül fel az a költség, amit a biztosító a szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén visszatart; 19. életbiztosítási szerződés esetén a biztosító vállal-e tőke-, illetve hozamgaranciát; 20. befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a Bit. 132/A. §-ban meghatározott eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat. Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma: 1. Annak rövid indokolása, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott a) szolgáltatású, b) tartamú, és c) biztosítási összegű biztosítás megkötésére tesznek javaslatot. 2. Annak bemutatása a 3. pontban meghatározott módon, hogy a megkötni javasolt életbiztosítás tartama alatt - I. és II. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetében a tartam végéig, illetve határozatlan tartamú biztosítás esetén legalább 20 évig, III. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetén a tartam végéig, de legfeljebb 5 évig - feltéve, hogy a biztosítási szerződés a visszavásárlást, illetve a díjmentes leszállítást lehetővé teszi - minden évre nézve a biztosítási év első napján mekkora az adott biztosítási szerződésre: a) a visszavásárlási érték, b) a díjmentes leszállítás értéke. 3. A visszavásárlási, illetve a díjmentes leszállítási érték meghatározásánál az alábbiak szerint kell eljárni: 3.1. A szerződő figyelmét fel kell hívni, hogy az alábbi pontokban foglaltak szerint bemutatott adatok figyelemmel arra, hogy részben feltételezéseken alapulnak - tájékoztató jellegűek. 3.2. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy a befektetett egységek értéke csökkenhet, illetve növekedhet. Ezzel összefüggésben tájékoztatni kell az ügyfelet arról is, hogy a biztosítási szerződésben rögzített tőkegarancia vagy tőke- és hozamgaranciára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az egységek értékének változásából eredő kockázatot ki viseli. 3.3. Rendszeres díjas biztosítás esetén a biztosítási év elején a díjfizetés időpontja előtti állapotot kell figyelembe venni. 3.4. Azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a biztosítás főbb jellemzői (biztosítási díj, biztosítási összeg, különböző elvonások stb.) a tartam során nem változnak, kivéve a szerződésben előre meghatározott változást. 3.5. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a 3.4. pontban foglaltak figyelembevételén túl azzal a feltételezéssel is élni kell, hogy a befektetett egységek értéke nem változik. Amennyiben a biztosító tőkegaranciát vagy tőke- és hozamgaranciát vállal, a visszavásárlási értéket ennek figyelembevételével kell megállapítani. 3.6. Technikai kamatlábbal nem rendelkező, az I. és II. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetén értelemszerű módosításokkal - a 3.5. pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (Bit. 10. számú melléklet) A biztosítási szektorban alapvető fogyasztóvédelmi szerepe van a megfelelő tájékoztatás adása tekintetében a biztosításközvetítőnek.
83
A biztosításközvetítő – ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni: a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, illetve megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről, b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet, c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban, d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben, e) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről, f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt, g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el, h) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el. i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága, j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e, k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól, és l) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át, m) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést. A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek. (Bit. 37. §) Igen kiterjedt tájékoztatási kötelezettség terheli a biztosítókat életbiztosítási szerződés megkötése előtt. Életbiztosítási szerződés megkötése előtt - az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott, pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az 1 millió forintot - a biztosító, illetve a biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit. A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a Bit. 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A Bit. 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza. Azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek megkötése előtt a Bit. 166. § (1) bekezdés alapján igényfelmérést kell készíteni, a biztosító és a biztosításközvetítő köteles - a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen túl - a Bit. 166. § (1) bekezdés szerinti igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján legkésőbb a biztosítási kötvénnyel egyidejűleg a Bit. 10. számú melléklet B) pontja szerinti termékismertetőt is igazolható módon átadni.
84
A biztosítót a Bit. 166. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem terheli, ha a biztosítási szerződés megkötése során az ügyfél megbízásából eljáró független biztosításközvetítő működik közre, valamint viszontbiztosítás megkötése, és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén. A biztosító és a biztosításközvetítő a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni. Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott minősített tanúsítvány igazolja, a biztosító köteles a Bit. 166. § (2) bekezdésében meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé tenni. A Bit. 166. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre. A biztosító - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a Bit. 166. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg. Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát bélyeg, igazoló jegy vagy pecsét tanúsítja, a biztosító köteles a biztosító ügyfélszolgálati irodájában a Bit. 166. § (2) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót kifüggeszteni. Az életbiztosítási szerződés - kivéve a maradékjoggal nem rendelkező, kockázati életbiztosításokat, illetve az életbiztosítási ágba tartozó baleseti és betegségi kiegészítő biztosításokat - megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről. A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékéről. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formáját és tartalmát a miniszter rendeletben állapítja meg. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele - élet- és nem életbiztosítások esetében egyaránt - a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor a biztosító köteles arról is tájékoztatást adni, hogy az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti. (Bit. 166. §) A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékéről. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 33/2002. (XI. 16.) PM rendelet (PM rendelet) a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a biztosító köteles a szerződő részére évente legalább egy alkalommal - minden évben azonos naptári napon, 12 hónapra vonatkoztatva - írásbeli tájékoztatást nyújtani: 85
a) a biztosítási szerződés számlájának aktuális helyzetéről (A biztosítási szerződés számlájának aktuális helyzetét oly módon kell részletezni, hogy a befektetési egységek száma eszközalaponként külön feltüntetésre kerüljön, és a befektetési egységek értéke a tájékoztatóban a tájékoztatás időpontja szerinti nap vételi árfolyamai, illetőleg egyéb véglegesített adatai alapján kerüljön bemutatásra.); b) a biztosítási szerződés megkötésétől vagy az utolsó kötelező írásbeli tájékoztató időpontjától eltelt időszakban ba) a biztosítási szerződésre beérkezett biztosítási díjakról, bb) a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költségekről, bc) a szerződő által a biztosítási szerződés keretében igénybe vett szolgáltatások és maradékjogok értékéről, bd) az eszközalapok között a szerződő utasítására végrehajtott átcsoportosítás időpontjáról és arányáról; c) a befektetési egységek vételi árfolyamáról a tájékoztatás időpontjában; d) a PM rendelet szerinti tájékoztatás időpontjában a biztosítási szerződés aktuális szolgáltatási érték(ei)ről és aktuális visszavásárlási értékéről; abban az esetben, ha a szerződés többlethozam visszatérítést is tartalmaz, ennek értékéről. Az évenkénti egy írásbeli tájékoztatóért a biztosító külön költséget nem számolhat fel. A biztosító az írásbeli tájékoztatót a tájékoztatás időpontját követő 15 napon belül köteles a szerződőnek megküldeni. A tájékoztatás időpontját az írásbeli tájékoztatón fel kell tüntetni. A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító a szerződés megkötésétől vagy az utolsó írásbeli tájékoztatás időpontjától a megszűnés időpontjáig terjedő időszakra - a biztosítási szerződés megszűnését követő 15 napon belül - köteles a fenti írásbeli tájékoztatást nyújtani. Ha a szerződő – a PM rendelet 2. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott alkalmon kívül - írásban vagy egyéb azonosítható formában az erre vonatkozó igényét a biztosítóhoz eljuttatja, a biztosító köteles a szerződőt a fenti részletezettséggel 15 napon belül írásban vagy elektronikus formában tájékoztatni. A biztosító ezért a szolgáltatásért külön költséget számolhat fel. A biztosítási díjak ismertetésekor elkülönítve kell kimutatni a beérkezett rendszeres és eseti díjakat, valamint ezek beérkezési és befektetési dátumát. A biztosítási szerződést terhelő valamennyi költségtípust, illetve levonást a szerződés megkötésétől vagy az utolsó írásbeli tájékoztató időpontjától eltelt időszakra vonatkoztatva be kell mutatni, így különösen az alábbiakat: a) a beérkezett biztosítási díjak befektetésre nem kerülő részének jogcímenkénti részletezését (nyilvántartási/befektetési eszközalap kezelési díjrész, kockázati díj, kiegészítő biztosítások díjai, egyéb), b) a beérkezett biztosítási díjak átváltásakor érvényesített költséget (a vételi és eladási árfolyam közötti különbséget) befizetett biztosítási díjanként, c) azon költségek összegét jogcímenként részletezve, amelyeket a biztosító befektetési egységek elvonása révén érvényesít (eszközalap kezelési vagy nyilvántartási díj, kockázati díj, kiegészítő biztosítások díjai, kezdeti költség, befektetési költségek, a szerződő kérésére végrehajtott tranzakciók költsége, egyéb). A biztosítási szerződés alapján a biztosító által teljesített kifizetéseket a tájékoztatóban fel kell tüntetni. A biztosítási szerződés alapján a biztosító által teljesített kifizetések különösen a következők lehetnek: a) biztosítási esemény miatti szolgáltatás, b) teljes vagy részleges visszavásárlás, ideértve a rendszeres pénzkivonást is. A kifizetések értéke mellett ki kell mutatni a kifizetés teljesítése során levont költségeket. A biztosító által még nem érvényesített, de előírt költségeket, valamint a szerződő által igénybe vett kötvénykölcsön aktuális értékét - mint a szerződő számláját terhelő adósságot - szintén ki kell mutatni. Az éves egyszeri írásbeli tájékoztatónak a fentieken túl tartalmaznia kell a következő adatokat: a) a szerződő által választott, a szerződéshez aktuálisan kapcsolódó eszközalapok neve, b) a PM rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott rendszeres nyilvános tájékoztatás közzétételi helyének megnevezése, c) a szerződő biztosításközvetítőjének neve és elérhetősége, vagy a biztosító azon egységének megnevezése és elérhetősége, amelytől a szerződő a biztosítási szerződésével kapcsolatban részletes tájékoztatást kaphat.
86
A biztosító minden munkanapon köteles a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaihoz kapcsolódó befektetési egységek vételi árfolyamáról és az eszközalapok nettó eszközértékéről rendszeres nyilvános tájékoztatást adni az alábbi formák valamelyikével: a) egy országos napilapban történő közzététellel, b) a biztosító internetes honlapján napi frissítéssel történő megjelentetéssel, c) a biztosító telefonszámán munkaidőben történő folyamatos információszolgáltatással, d) a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban történő kifüggesztéssel. A biztosító köteles eszközalapjainak összetételét a befektetési formák (részvény, államkötvény, készpénz, egyéb) arányaiban a fenti tájékoztatási formák egyikén havonta ismertetni. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül - a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére, más nyelven - köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. A biztosító a tájékoztatásban köteles felhívni arra az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő figyelmét a Bit. 96. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakra, így többek között arra, hogy a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül - felmondhatja. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. (Bit. 167. §) A független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is. (Bit. 42.§) Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. A biztosítási szerződés megkötése előtt az alkusz köteles az ügyfél tájékoztatása alapján pontosítani az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a közvetítő által a biztosítási termékkel összefüggésben adott szaktanácsot alátámasztják. (Bit. 46. § (3)-(4) bekezdés) Külön tájékoztatási kötelezettség terheli a gépjármű felelősségbiztosítókat, mivel a biztosítóköteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját az MNB elnökének rendeletében meghatározott módon, az az MNB honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján közzétenni. Eltérés esetén az MNB honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó. A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni. (Gfbt. 23. § (3)-(4) bekezdés) Az MNB nem rendszeres tájékoztatást kérhet a biztosítótól és a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak. (Bit. 82.§ (2) bekezdés) 2.3.3.
FOGYASZTÓI IGÉNY- ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉS
Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosítónak a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják. 87
A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül - a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett - köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc napos bejelentési határidőt kell biztosítani. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. A károsult - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott. (Ptk. 6:470-6:474.§) 2.3.4.
TITOK- ÉS ADATVÉDELEM
Sajátos, az üzletág jellegzetességeiből adódó adat- és titokvédelmi szabályok érvényesülnek a biztosítások területén. Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. (Bit. 153. §) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. (Bit. 155. § (3) bekezdés) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. (Bit. 154. §) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Ettől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. (Bit. 155. §)
88
Biztosítási titok a Bit-ben meghatározott esetkört kivéve csak az ügyfél írásbeli hozzájárulása mellett adható ki harmadik személynek. A titoktartási kötelezettség alóli kivételek között a szokásos állami közhatalmi szerepkör érvényesítési körén túl az állományátruházás és a kiszervezés esete mellett a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal szembeni mentességet érdemes kiemelni. (Bit. 156-157. §) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. (Bit. 161. §) A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) az e biztosító által - a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a Bit 161/A § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. A megkereső biztosító a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a Bit. 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti: a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait; b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat. A megkereső biztosító a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti: a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait; b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat; c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat. A megkereső biztosító a Bit. 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti: a) a Bit. 161/A § (4) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat; b) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és
89
c) a károsodott vagyontárgy vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat. A megkereső biztosító a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján - az 1. számú melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni: a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is, b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős a megkeresési jogosultság tényének fennállásáért. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. A megkereső biztosító a megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit. 161/A § (8)-(10) bekezdéseiben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős. A biztosítók – a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási szerződés vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza a) a szerződő személy azonosító adatait; b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait; c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
90
A biztosító a fentiekben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba. A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet. Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak. Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá. Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak. Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni. Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze. Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős. A Bit. 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatok a Bit. 161/B. § (11) bekezdésében meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők. Biztosítási szerződés létrejötte esetén a Bit. 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők a nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét. Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés a fent meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig. Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak a Bit. 161/B. § (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti. Az igénylő biztosító az igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja. A 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről. Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák. (Bit. 161/A. -161/C. §)
91
A biztosítási titok-és adatvédelem szempontjából jelentős kivétel az Információs Központ, amely a gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet, és amelyet a gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók működtetnek. Az Információs Központ feladatait a MABISZ látja el. Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló együttműködési szerződés alapján harmadik ország - információs központja kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad a következő adatokról: a) a károkozó biztosítójának neve, címe és egyéb elérhetőségi adatai; b) a biztosítást igazoló okirat száma; c) a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának neve és címe; d) a károkozó gépjármű üzemben tartójának vagy tulajdonosának neve és címe, amennyiben a károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez. Az Információs Központ együttműködik a más tagállamokban működő információs központokkal annak érdekében, hogy a károsult a Gfbt. 54. § (2) bekezdésben foglalt adatokat a balesetet követő 7 év során a) a károkozó lakóhelye szerinti tagállam információs központjától; b) a gépjármű telephelye szerinti tagállamának információs központjától; c) a baleset helyszíne szerinti tagállam információs központjától késedelem nélkül megkapja. A biztosítóra és a szerződésre vonatkozó adatokat a káresemény időpontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz időpontjában aktuális adatokat kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött időpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésőbb a határidő lejártakor köteles közölni a megkeresővel. Ha a káreseményben részes gépjármű a káresemény időpontjában érvényes biztosítási fedezettel nem rendelkezett, az Információs Központ ezt a körülményt és a Kártalanítási Számla kezelőjének adatait a megkeresővel közli. A Gfbt-ben szabályozott adatigénylések teljesítése során az Információs Központ jogosult személyes adatot továbbítani a tagállamok, illetve egyéb olyan államok területére, amelyek a magyar jog szabályainak megfelelő szintű védelmet biztosító adatvédelmi szabályozással rendelkeznek. Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait, illetve az azokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles közölni a többi tagállam információs központjaival, illetve erre irányuló együttműködési szerződés esetén harmadik ország információs központjával. Az adatok helytállóságáért a kárrendezési megbízottat jelölő biztosító a felelős. A kárrendezési megbízottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján keresztül is elérhetővé kell tenni. Ha a káreseményben részes gépjármű a káresemény időpontjában a Gfbt. 57/A. § (1) bekezdésének megfelelően mentesített volt, az Információs Központ a mentesített gépjármű által okozott károkkal kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett, továbbá a kárrendezést végző szerv nevét és elérhetőségét a megkeresővel közli. A kárnyilvántartó szerv feladatait az Információs Központ látja el. (Gfbt. 54-55. §) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv (kötvénynyilvántartó szerv) nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződésekről, és a kiadott előzetes fedezetigazolásokról (kötvénynyilvántartás). A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítási fedezet meglétének ellenőrzése, a káresettel kapcsolatos igények, megtérítési követelések érvényesítéséhez szükséges adatok szolgáltatása, a gépjárművekkel kapcsolatban e törvényben előírt feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet a járműnyilvántartásban szereplő
92
gépjárművekre megkötött biztosítás igazoló okirataiban szereplő adatokról és a kockázatviselésnek a Gfbt. 46. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatairól (kötvénynyilvántartás). A kötvénynyilvántartás tartalmazza a szerződő üzemben tartó, a gépjármű és a szerződés alább felsorolt adatait: a) a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy egyéni vállalkozó, egyéni cég nevét, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét); b) a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát; c) rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot; d) a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát; e) a kockázatviselés - ha a biztosítás szünetelés idején jön létre, úgy a biztosítási időszak - kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát. A kötvénynyilvántartó szerv az előző bekezdésben felsorolt adatokat a biztosítási jogviszony megszűnését követő 7 évig kezeli. A Gfbt. 47. §-a alapján kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet: a) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontjaiban foglalt adatok tekintetében - a Gfbt-ben meghatározott feladatai ellátásához - a biztosító, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan; b) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a biztosítással nem rendelkező vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése és a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége visszakövetelése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan; c) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a Gfbt-ben meghatározott koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatok ellátása céljából - a Nemzeti Iroda, a káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan; d) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a károk kezelése és rendezése céljából - a levelező, a káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan; e) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és a Gfbt-ben meghatározott egyéb feladatok ellátása céljából - az Információs Központ, a káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan; f) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott pénzügyi felügyeleti, ellenőrzési eljárások lefolytatása céljából - az MNB, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan; g) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott igazságszolgáltatási eljárások lefolytatása céljából - a bíróság, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan; h) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása, törvényességi felügyeleti eljárásának lefolytatása céljából az ügyészség, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan; i) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása céljából - a nyomozó hatóság, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan; j) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - nemzetbiztonsági védelem, felderítés vagy elhárítás, információszerzés, illetve a nemzetbiztonsági vagy iparbiztonsági ellenőrzés céljából - a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan; k) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott szabálysértési hatósági eljárások lefolytatása, illetve közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából - a rendőrség, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan; l) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából 93
la) a közlekedési hatóság és a közlekedési igazgatási hatóság, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan, és lb) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott ellenőrző hatóság a közúti forgalomban résztvevő jármű tekintetében, az adatigénylés időpontja szerinti adatokra vonatkozóan; m) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető megtérítési követelések érvényesítése céljából - az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási szerv, a káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan; n) a Gfbt. 46. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatok tekintetében - jogának vagy jogos érdekének érvényesítése céljából, indokolt körben - bármely természetes személy, illetve jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett. A kötvénynyilvántartó szerv a Gfbt. 47. § (1) bekezdés a)-e), l) és m) pontjában szereplő adatigénylők részére az adatszolgáltatást elektronikus úton - a kötvénynyilvántartó szerv és az adatigénylő közötti számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével - teljesíti. A Gfbt. 47. § (1) bekezdés n) pontjában szereplő adatigénylő az adatszolgáltatásért a mindenkori általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű díjat köteles fizetni a kötvénynyilvántartó szerv részére. A Gfbt. 47. § (1) bekezdésben foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer folyamatos működtetéséért és az adatigénylésért a biztosítók kötelesek a kötvénynyilvántartó szervnek díjat fizetni. Díjként a biztosítók a magyarországi telephelyű gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosításából származó negyedévi díjbevételük 0,5%-át kötelesek a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig a kötvénynyilvántartó szerv részére átutalni. A Gfbt. 47. § (1) bekezdés b)-m) pontjaiban meghatározott adatigénylők részére történő adatszolgáltatás díjmentes. A kötvénynyilvántartó szerv negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a biztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát, majd a Gfbt. 45. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az üzemben tartó lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti illetékes járási hivatal részére továbbítani. A Gfbt. 48. § (1) bekezdésben meghatározottak szerinti összekapcsolás útján létrejött adatállomány más célra nem használható fel és azt az eljárási feladatok elvégzése után 90 nappal törölni kell. A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve - a Gfbt. 21. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel megszűnésétől, továbbá a biztosítást igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb - a kötvénynyilvántartás adattartalmát képező - változás időpontjától számított 15 napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni - a Gfbt. 46. § (2) bekezdésében megjelölt adatok feltüntetésével a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve megszűnéséről, valamint az adatokban bekövetkező egyéb változásokról. A kötvénynyilvántartásban kezelt személyes adatok tekintetében az adatkezelő a kötvénynyilvántartó szerv. A kötvénynyilvántartó szerv a kötvénynyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú jogi személyt bízhat meg. A kötvénynyilvántartásból nem vagy csak részlegesen szolgáltatható adat, ha az arra jogosult az adatszolgáltatást az állam külső és belső biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből törvény rendelkezése alapján korlátozta vagy megtiltotta. A korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartó szervet értesíteni kell. A Gfbt. 50. § (2) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az érintett személy a személyes adatainak kezeléséről kér tájékoztatást. Abban az esetben, ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, vagy külön törvény szerint titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése ezt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, a kötvénynyilvántartó szerv nem tájékoztathatja az érintettet a személyes adataival kapcsolatos adattovábbításról. (Gfbt. 46-50.§)
94
2.3.5.
ÜGYFÉLKÖVETELÉSEK VÉDELME
A biztosítások területén sajátosan merül fel az ügyfélkövetelések védelme, mivel a biztosítási szolgáltatással való helytállás a védendő ügyfélérdek. Míg az előbb tárgyalt befektetési szabályok közvetlenül védik a biztosítottaknak megtérítendő tőke és hozamai kifizetését, addig a Kártalanítási Számla a biztosítási szolgáltatásért való helytálláshoz fűződő ügyfélérdekeket hivatott védeni azáltal, hogy a Kártalanítási Számla a biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország. (Gfbt. 3. § 22. pont) A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket elkülönített ügyfélszámlákon tartani. Az ügyfélszámlákon szereplő összegek más hitelezők kielégítésére csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén sem használhatók fel. (Bit. 42.§ (2) bekezdés) Az ügynök - és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta. (Bit. 48. § (2) bekezdés) 2.3.6.
EGYES SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Amellett, hogy a nem életági biztosítási ág valamennyi ágazata egy-egy speciális biztosítási területnek tekinthető, két biztosítási ágazatnak nagy terjedelmet szentelnek a jogszabályok, a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításnak és a jogvédelmi biztosításnak. Gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés esetén a károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között közvetlenül a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve a Gfbtben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - harminc napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók. (Gfbt. 28-29.§) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet folytat, és a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint megjelölt más vállalkozást bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással, akkor a károk rendezésével csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy egy külföldi székhelyű, jogvédelmi biztosítási károk rendezésével foglalkozó vállalkozás fióktelepe bízható meg, feltéve, hogy a biztosítóval nem áll semmilyen pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban, illetve egyéb olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, amely a kárrendezés pártatlanságát befolyásolhatja, illetve egyéb tevékenysége nem veszélyezteti a kárrendezési pártatlanságát. A jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással nem bízható meg egy olyan másik biztosító, amely nemcsak jogvédelmi biztosítással foglalkozik. A jogvédelmi biztosító és a kárrendezéssel megbízott más vállalkozás közötti információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során felhasználhassa. Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a minimális szerződési feltételeken (Bit. 96. §) túlmenően a következőket kell tartalmazniuk:
95
A biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy államigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges, egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell. (Amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli, ellenkező esetben a biztosított és a biztosító a saját költségét viseli. A biztosítási szerződés eltérő rendelkelése hiányában véleményeltérés esetén a biztosított egy általa választott ügyvédhez fordulhat. Amennyiben az ügyvéd a biztosított állás-pontját fogadja el, a biztosító köteles ennek megfelelően eljárni.) A szerződésnek tartalmaznia kell a biztosított jogát arra, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét. Tartalmaznia kell továbbá a biztosított írásban vagy más bizonyítható módon történő tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a Bit. 103. § (1) bekezdés b) és c) pontokban meghatározott jogok, valamint azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, továbbá az arról való tájékoztatást, hogy a Bit. 103. § (1) bekezdés a)-c) pontjai közül a jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn. (Bit. 103. §) Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási szerződésen belül. A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, illetőleg a biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját, abban a pénznemben, amelyben a szerződő fél a biztosítási díj megfizetésére köteles. (Bit. 104. §)
96
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet General good szabályok a pénz- és tőkepiaci területen Törvények A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
Általános rendelkezések - a törvény hatálya A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás A pénzügyi intézmény A hitelintézet és szervezeti formái A pénzügyi vállalkozás
7. § 8. § 9. § 10. §
Független közvetítő
69-71. §
Függő közvetítő
72. §
Függő és független közvetítő szakmai követelményei
73-74. §
Banktitok
160-164. § 165. §
Az intézkedések és a kivételes intézkedések alkalmazásának közös szabályai
183-184. §
Az OBA által fizetett kártalanítás
214-216. §
A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó különös rendelkezések
268-270. §
Az ügyfelek tájékoztatása
271. §
A betétesek tájékoztatása
272-274. §
Időszakos tájékoztatás Üzletszabályzat
275. § 276-278. § 279-282. §
Egyes szerződésekre vonatkozó különös rendelkezések
Az elektronikus kereskedelmi
3-5. §
Közvetítő
Üzleti titok és banktitok közös szabályai
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény
1-2. §
Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén
287. §
Panaszkezelés
288. §
A lakás-előtakarékossági szerződés A lakáskölcsön nyújtására és az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályok
6-9. § 10-11. §
Az általános szerződési feltételek
18 . §
A lakás-előtakarékosság állami támogatása
21-24. §
A törvény hatálya
1. §
97
szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás
4. §
Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége
5-6. §
Adatvédelem
13/A. §
Az elektronikus szabályok
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
hirdetésre
vonatkozó
különös
7-12. §
14-14/C. §
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó különös fogyasztóvédelmi szabályok Magatartási kódexek
15. §
A törvény hatálya
1-3. §
Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala
35. §
Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség - Rendszeres tájékoztatás/rendkívüli tájékoztatás
54-55. §
A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése Az értékpapírszámla Befektető-védelmi Alap
56-58. § 59-60. § 142-143. § 216-219. §
Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett kereskedelmi kommunikációjában köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát. Titoktartás-Üzleti titok/Értékpapírtitok
364. §
15/A. §
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény
A törvény hatálya
368-369. §, 371-374. § 1. §
A fogyasztók tájékoztatása
3-5. §
Elállási, illetve felmondási jog
6.-8/A. §
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény
Általános rendelkezések
1-2. §
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma
3-8. §
Felelősség a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt A törvény hatálya
9. §
Az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó szabályok
40-42. §
A szerződéskötés szabályai - Előzetes tájékoztatási kötelezettség
43. §
A szerződéskötés szabályai – Előzetes tájékozódási kötelezettség Az ügyfél minősítése
44-46. § 47-51. §
A
52-53. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
szerződésre
vonatkozó
formai
és
tartalmi
1-3. §
98
követelmények
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény
A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény
Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása
57-60. §
A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás
67-69. §
Az árutőzsdei szolgáltatás szabályai A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség
82-83. §
Az árutőzsdei szolgáltatás szabályai A szerződéskötést megelőző tájékozódási kötelezettség
84. §
A szerződéskötés megtagadása
85. §
Az árutőzsdei szolgáltatás szabályai - A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás
90-91. §
A közvetítőre és a vonatkozó szabályok
111-114. §
közvetítő
igénybevételére
63. §
Titoktartás A panaszkezelés
117-120. § 121. §
A reklámtevékenységre vonatkozó különös szabályok
122. §
Állomány-átruházás
140-141. §
A portfóliókezelési tevékenységet végző által a kezelt portfólión elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának és közzétételének szabályai, elvei
3. melléklet
Általános rendelkezések
1.-6. §
Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások
7.-11. §
Felelősségi szabályok
23. §
Eljárás a törvény rendelkezéseinek megsértése esetén
24.-26. §
Állam kezesi felelőssége
2 . § (1)-( 2)
Természetes személy korlátozása Megfelelési feltételek
fizetési
kötelezettségének
2. § (3) 3. §, 3/A. §
Az ügyfelek tájékoztatásának, szerződéskötésének és szerződésmódosításának közös szabályai
3-7 . §
Szerződéskötést megelőző tájékoztatás
8-12 . §
Szerződés formai és tartalmi követelményei
13-14/A. §
Szerződés módosítása és megszüntetése
15-17. §
Fizetési számla megnyitása, fizetési számla feletti rendelkezés
18-21. §
Előzetes tájékoztatás
22. §, 29-31. § 23-25. §, 32. § 26-27. §, 33.
Utólagos tájékoztatás Kedvezményezett tájékoztatása
99
§ A pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának közös szabályai
Fizetési műveletek jóváhagyása
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény
A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény
35. § (1) bekezdés, 36/A. §, 36/B. § 39-41. §
Fizetési műveletek helyesbítése, a felelősségi és kárviselési szabályok Fióktelep és határon átnyúló szolgáltatás felügyelete
42-55. § 56-58. §
Fizetési titok
59. §
Ügyfélvédelem és jogorvoslat
62/J. §
A törvény hatálya
1-2. §
A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció
4.§
A hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatás
5-13.§
A hitelképesség vizsgálata
14.§
A hitelszerződés formai és tartalmi követelményei
15-17.§
A hitelszerződés feltételei és annak változásai
17/A-17/F.§
A hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség Fizetési számlához kapcsolódó hitelre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség Határozatlan idejű hitelszerződés
18.§
A hitelszerződés felmondására vonatkozó egyéb rendelkezések Elállási jog
20/A-20/C.§
A deviza alapú hitelekre vonatkozó rendelkezések
21/A-21/B.§
Kapcsolt hitelszerződés
22.§
Előtörlesztés
23-25.§
Hiteltúllépés
26.§
Eljárás a fogyasztónak nyújtott hitelre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén Egyéb rendelkezések
27.§
Felügyeleti feladatok
39.-44. §
Fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás
81.-89/B. §
A Pénzügyi Békéltető Testület
96.-130. §
Állami szerepvállalás
2-2/A.§
A gyűjtöszámlahitel részletes szabályai
3-5.§
A lakáshitelek fedezetéül szolgáló lakóingatlanok kényszerértéksítésének rendje A fizetési kötelezettséget tartósan nem teljesítő devizakölcsön-adósok devizakölcsön-szerződése alapján fennálló fizetési kötelezettségének forintra váltása Általános rendelkezések
6-10.§
A KHR részére történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés általános szabályai A természetes személyekre vonatkozó adatok
5.§
19.§ 20.§
21.§
28-29/A.§
10/A.§
1.§
9-13.§ 100
kezelésének különös szabályai Ügyfélvédelem és jogorvoslat
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény
15-20.§
A Központi hitelinformációs rendszerben ügyfelekről nyilvántartható adatok A lakóingatlan megvásárlásának feltételei
az
Melléklet 8. §
A lakóingatlanért fizetendő vételár
9. §
A hiteladós és a zálogkötelezett visszavásárlási joga
10. §
A lakóingatlan megvásárlására vonatkozó szándék bejelentésének szabályai A végrehajtási eljárás szünetelése és folytatása
11-14/A. §
Az adásvételi szerződés megkötésének és az állam tulajdonszerzésének szabályai A lakásbérleti szerződés feltételei
17-19. §
A lakásbérleti szerződés felmondása
24. §
A törvény hatálya A pénzügyi tranzakciós illeték tárgya A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség keletkezése
1. § 3. § 4. §
A pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek köre
5.§
A pénzügyi tranzakciós illeték alapja
6. §
A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke
7. §
A pénzügyi tranzakciós illeték megállapítása
8. §
Eljárási rendelkezések
9. §
A törvény hatálya
1.§
Befektetési jegy sorozatok
71. § (1)
A kezelési szabályzat ÁÉKBV-k egyesülésére vonatkozó szabályok
72-73. § 90-99. §
A befektetési jegyek forgalomba folyamatos forgalmazása
hozatala
és
15-16. §
22-23/A. §
103-111. §
A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalomba hozatala A tájékoztató
113. §
A kiemelt befektetői információ
130. §
A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok
131-135. §
A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
119. §
129. §
136-138. §
139. §
101
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény
A közzétételi kötelezettség teljesítésének módja
141. §
Általános rendelkezések Az árfolyamrés rendezése
1. § 3. §
Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések rendezése
4. §
Általános rendelkezések
1. §
Elszámolási elvek
3-4. §
Elszámolási szabályok
5. §
Az elszámolással kapcsolatos kötelezettséget érintő egyéb szabályok Az elszámolás eltérő szabályai a végtörlesztett fogyasztói kölcsönszerződés esetén Az elszámolás eltérő szabályai a Nemzeti Eszközkezelőnek vételre felajánlott lakóingatlanokkal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén Az elszámolás eltérő szabályai az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén Az elszámolás eltérő szabályai az áthidaló kölcsönnel érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén Az elszámolási kötelezettség teljesítésének határideje
6-7. §
Az elszámolás és az elszámolás közlése
15-17. §
Az elszámolás felülvizsgálata
18-22. 25-29. § 30. §
Az elszámolás, az elszámolás közlése, felülvizsgálata követeléskezelő esetén Az örökössel való elszámolás egyes szabályai Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény
1997. évi XXX. törvény a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről
10. § 11. §
12. § 12/A. § 13-14. § §,
31. §
A törvény hatálya
1. §
A fogyasztói kölcsönszerződések módosulásának közös szabályai Deviza és devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsönszerződések A forintalapú fogyasztói kölcsönszerződések és a nem jelzálog fedezete mellett nyújtott deviza és devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések Egyes tartozások forintban meghatározott követelésre váltása Felülvizsgálat
3-9. §
Kézbesítési szabályok
17-18. §
Tájékoztatási kötelezettség
18-19.§
10-13. § 14. §
15. § 16. §
102
A befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről szóló 22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet
Rendeletek Az üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemei
1-6. §
A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet
A körültekintő lakossági hitelezés általános követelményei A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelekre vonatkozó szabályok
A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet
Az egységesített betéti kamatláb mutató számítása; Az egységesített értékpapír hozam mutató számítása
3-5. §, 8. §
A betéti kamatláb közzététele; hozamának közzététele
6-7. §, 9. §
A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékéről szóló 163/2011. (VIII. 22.) Korm. rendelet Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
Az
értékpapírok
Aránytalanul magas havi törlesztőrészlet
kamattámogatás
7. §
1-2. §
igénylésének
2-4. §
Kamattámogatás új lakás vásárlásához, építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésbe tartozó lakóingatlan visszavásárláshoz igénybe vehető kamattámogatás Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke
5-6. §
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet
A támogatások fajtái
2. §
A kamattámogatás szabályai
4-5. §
A kamattámogatás mértéke
6-11. §
Felelősség
14. §
A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet
A teljes hiteldíj mutató meghatározására és számítására vonatkozó szabályok Jelzáloghitelre vonatkozó különös szabályok
3-6. §
A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok
9-10. §
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet
A megvételre felajánlott lakóingatlan megvásárlásának szabályai
2-4. §
A lakbér fizetés szabályai
5-6. §
A bérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó rendelkezések Az ügyfél számára kedvező szerződés módosítás
7-10. §
A pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekről szóló 153/2009. (VII.23.) Korm. rendelet
Az otthonteremtési feltételei
3. §
9/A. §
10. §
7-8. §
3.§
103
A pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 28/2014. (VII. 23.) MNB rendelete A a jövelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX.10.) MNB rendelet A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól szóló42/2014. (XI.7.) MNB rendelet
1-9. § Panaszkezelési Mintaszabályzat
1-8 . § A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) számításának módja
1. melléklet 1-9. §
I. számú elszámolási módszertan
1. melléklet
II. számú elszámolási módszertan
2. melléklet 3. melléklet 1-8 . §
III. számú elszámolási módszertan A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának különös szabályairól szóló 54/2014. (XII. 10.) MNB rendelet A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás során alkalmazott becslési eljárásról és az elszámolás pénzügyi teljesítésének időpontjáról szóló 55/2014. (XII.10.) MNB rendelet A fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről szóló 58/2014 (XII. 17.) MNB rendelet A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet
1. melléklet
I. Kiegészítő elszámolási módszertan
1. melléklet
1-10. §
1-10. § 1-8. melléklet
Általános rendelkezések - Hatály
1. §
A fizetési számla jelölése
3. §
A hitelesítő tábla
4. §
A fizetési művelet lebonyolításának általános szabályai
5-13. §
Az EGT-n belüli fizetési műveletek lebonyolításának külön szabályai Az egyes fizetési módok részletes szabályai
14-24. §
Az elszámolásforgalommal kapcsolatos rendelkezések
48-49. §
25-47. §
Önszabályozó piaci eszközök Magatartási kódex a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról
teljes szöveg
104
Vezetői körlevelek 6/2011. számú Vezetői körlevél a bankkártyákkal kapcsolatban elvárt, fogyasztói érdekeket figyelembe vevő, váratlan helyzetek esetén követendő intézményi gyakorlatról 7/2012. számú Vezetői körlevél a befektetési szolgáltatási tevékenység nyújtása során a szakmai ügyfelek és elfogadható partnerek tájékoztatásával kapcsolatos elvárásokról 9/2012. számú Vezetői körlevélaz EGT államban székhellyel rendelkező, a pénzügyi szektorhoz tartozó külföldivállalkozások Magyarországon bejegyzett pénzügyi fióktelepeitől elvárt magatartásról 10/2012. számú Vezetői körlevél a strukturált termékekről, különösen a strukturált betétekről
A fogyasztó érdekeknek megfelelő magatartás
Ügyfelek minősítése (MiFID)
Fióktelep jogképessége
Strukturált termékek Strukturált betétek Ajánlások
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2011. (IV.29.) számú ajánlása a pénzügyi szervezetek számára az általános fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról
Általános fogyasztóvédelmi elvek Transzparencia növelése, információs aszimmetria csökkentése Tisztességes szerződési feltételek, átlátható díj- és költségszabás Fogyasztóvédelem az intézmény működési rendszerében Felkészülés egy esetleges rendkívüli eseményre
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 7/2012. (V.31.) számú ajánlása a kiemelt befektetői információs tájékoztató elkészítésének és alkalmazásának főbb alapelveiről a befektetési alapok és a befektetési alapok alapkezelőinek számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 14/2012. (XII.13.) számú ajánlása a követeléskezelők számára a követeléskezelési gyakorlatuk során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről
A folyó díjtételek (ongoing charges = alapra terhelt költségek) kiszámításának módszere a KIID-ben A kockázat-nyereség mutató (synthetic risk and reward indicator) kiszámítása a KIID-ben A KIID-ben alkalmazható formanyomtatvány minta Világos és érthető nyelvezet és szöveg elrendezés alkalmazása a KIID-ben Átmeneti időszak alkalmazása az alapok által korábban használt rövidített tájékoztató további alkalmazhatóságáról A követeléskezelésre vonatkozó általános elvek Az adósok tájékoztatására vonatkozó elvek Az áthidaló megoldásokra vonatkozó elvek Az adósokkal történő kapcsolatfelvételre vonatkozó elvek Az adósokkal történő kapcsolattartásra vonatkozó elvek Az adósokkal történő elszámolásra vonatkozó elvek Nyilvántartással kapcsolatos elvek A követeléskezelésre vonatkozó szervezeti szabályokra vonatkozó elvek Az adós-tájékoztatásra és a kapcsolattartásra vonatkozó 105
legjobb gyakorlat a követeléskezelés tevékenység során PSZÁF mintatájékoztatói A PSZÁF elnökének 3/2013.(II. 7.) számú ajánlása a befektetési szolgáltatási tevékenység nyújtása során a szerződéskötést megelőző tájékozódási kötelezettség prudens teljesítéséhez
106
2. számú melléklet General good szabályok a biztosítási területen Törvények A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
A kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
Általános rendelkezések - A törvény hatálya
1.-2. §
A biztosítási tevékenység, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység alapfeltételei A biztosításközvetítő A megtakarítási jellegű életbiztosítások jutalékfizetési szabálya A biztosító, a független biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó bejelentési kötelezettségei Az állományátruházás A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei A nemek közötti megkülönböztetés tilalma A biztosítási termékek terjesztése Befektetési szabályok A biztosítási titok Az ügyfelek tájékoztatása Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén Panaszkezelés Az ügyfelek tájékoztatásáról
4.-6. §
Általános rendelkezések - A törvény hatálya A biztosítási kötelezettség A szerződés létrejötte és megszűnése A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok A helytállási kötelezettség és annak mértéke A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak A biztosítási szerződés területi hatálya A biztosító kockázatviselése Díjfizetés Díjtarifa, díjhirdetés Bonus-malus rendszer Kártérítési igények érvényesítése A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége A biztosítási fedezet fennállásának igazolása Kötvénynyilvántartás Kártörténeti nyilvántartás Az Információs Központ feladatai Általános rendelkezések
33-37. § 37/A. § 72 . § (3) 93-95. § 96. § 96./A. § 97.-102. § 132/A. § 153.-161/C. § 166.-167. § 167/A. § 167/B. § 10. számú melléklet 1.-2. § 4. § 5.-10. § 11. § 12.-15. § 16.-17. § 18. § 19. § 20.-21. § 23.-24. § 25. § 27.-32/B. § 35.-36. § 44.-45. § 46.-50. § 51.-53. § 54.-55. § 1.-2. §
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma Felelősség a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt
3.-8. § 9. §
Felügyeleti feladatok Fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás Pénzügyi Békéltető Testület Általános rendelkezések
39.-44. § 81.-89/B. § 96.-130. § 1.-6. §
Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások Felelősségi szabályok
7.-11. § 23. § 107
korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény
Eljárás a törvény rendelkezéseinek megsértése esetén
24-26/A. §
A törvény hatálya Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége Adatvédelem Az elektronikus hirdetésre vonatkozó különös szabályok Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó különös fogyasztóvédelmi szabályok Magatartási kódexek A törvény hatálya A fogyasztók tájékoztatása Elállási, illetve felmondási jog
1. § 4. §
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény A foglalkoztatói nyugdíjról és A törvény hatálya intézményeiről szóló 2007. évi Az üzleti titok és a foglalkoztatói nyugdíjtitok CXVII. törvény A tagok részére nyújtott tájékoztatás A magánnyugdíjról és a Általános rendelkezések magánnyugdíjpénztárakról Tagsági viszony keletkezése szóló 1997. évi LXXXII. A tagsági viszony megszűnése törvény A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási kötelezettsége Panaszkezelés Az üzleti titok és pénztártitok Az Önkéntes Kölcsönös Általános rendelkezések - A törvény hatálya Biztosító Pénztárakról szóló A tagsági viszony 1993. évi XCVI. törvény Panaszkezelés A pénztár üzemviteli és beszámolási szabályai Az üzleti titok és pénztártitok
5.-6. § 7.-12. § 13/A. § 14.-14/C. § 15. § 15/A. § 1. § 3.-5. § 6.-8/A. § 1. § 25. § 28/A. § 1. § 22. § 24. § 70. § 77/C. § 78-79. § 1. § 11. §, 13. § 29/A. § 40. § 40/A-40/B. §
Rendeletek A befektetési egységekhez Információs követelmények kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 33/2002. (XI. 16.) PM rendelet
1.-5. §
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet
4.-8. §
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2014. (VII. 23.) MNB rendelete a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról
Besorolás
1-9. §
Panaszkezelési szabályzat minta
1. melléklet
108
